P. 1
Magyarorszagi_nepszokasok

Magyarorszagi_nepszokasok

|Views: 27|Likes:
Published by pampalini88

More info:

Published by: pampalini88 on Apr 17, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/27/2014

pdf

text

original

Sections

  • ELŐSZÓ
  • TARTALOM
  • Az agárdiak lakodalmi szokásaik
  • Az agárdi nép keresztelési szertartásai
  • Az agárdiak temetéskori szertartásaik
  • Az agárdi fonoda vagy fonó
  • Az agárdiak apróbb szokásaik
  • Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások
  • Alföldi lakodalmi szokások most
  • Alföldi arató ünnepek
  • Áprilisba küldés
  • Ártány-leverés
  • Bakony környékéin szűrkitevés
  • Bánáti bolgárok házassági szokásaik
  • Baracskai kukoricza-fosztók estéje
  • Baranyai ember lukmája
  • Baranyai sokacz lakodalom
  • Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik
  • Becskereki házassági szokások és gyászok
  • Békepohárivás
  • Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák
  • Bethlentjárás
  • Bikahajsz
  • Bírói pálcza átadása
  • Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor
  • Borsodi népszokások
  • Borsodi matyók házassági szokásaik
  • Breznóbányai és. k. favágók lakodalmi szokásaik
  • Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta
  • Bukbálás
  • Bukovinai magyarok házassági szokásaik.5
  • Császártöltési népszokások
  • Cserháti szüret és mulatságai
  • Cserháti eprészet
  • Cserháti majális
  • Dabi csizmadia inas felszabadítása,
  • A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében
  • Debreczeni leányvásár
  • Diakovári lábmosás
  • Dobrai fonodai esték
  • Dodola a szerbeknél
  • Domoszlói pórnép udvarlása
  • Drávamelléki lakodalmi szokások
  • Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái
  • Dunatáji (felső) német pórok lakomái
  • Egri házassági szokások
  • Egri pinczézés
  • Egri apróbb szokások
  • Egyházkelő
  • Eklesia követés
  • Elgyűrűzés és története
  • Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában
  • Erdélyi keresztelési szokások hajdan
  • Erdélyi temetési szertartások hajdan
  • Farsang eltemetése
  • Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés
  • Garan szt. benedeki lapáttáncz
  • Gergely és Balásnapja
  • Giostra
  • Göcseji virrasztó
  • Gölniczbányai szokás
  • Gömörmegyei lakodalmi szokások
  • Gyermekkeresztelés
  • Hajdudorogi menyasszonyágy
  • Határhányás emlékezetessé tétele
  • Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe
  • Hegyaljai szüret
  • Hérész
  • Hétfalusi kakasünnep
  • Holdmezővásárhelyi lakodalom
  • Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása
  • Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén
  • Horvátok harczi esküje a múlt időiben
  • Horvát hősök eltemettetése
  • Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep
  • Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen
  • Húsvéti határkerülés Székelyföldön
  • Ipolysági régi czéh szokás
  • Ipolysági virágvasárnap
  • Juhászok dömötörje
  • Kaláka
  • II. A szlavóniai magyaroknál
  • Kalotaszegi házassági szokások
  • Kalotaszegi keresztelő
  • Kalotaszegi gyász
  • Kalotaszegi apróbb szokások
  • Kamóhúzás
  • Kecskemétieknél a húsvét
  • Kecskeméti disznótor
  • Koloniak Sz. György napja
  • Koloni apróbb szokások
  • Koloniak sz. Balás napja
  • Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások
  • Körösi régi szokások
  • Kosáradás eredete.21
  • Krécsen
  • Kun sz. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben
  • Magyarok tornája
  • Májusfa letűzése s története
  • Mátravidéki palóczok bódoganyja
  • Muraközi lakoma
  • Nádasdi kakascséplés
  • Nyitrai (felső) tót lakodalom
  • Nyitrai tót legények társastáncza
  • Ócsai coledálás
  • Pajtaaljai czipózás
  • Palóczvidéki lakodalmak
  • Pécskai sz. györgynapi cselédki állítás
  • Pünkösdi király és királyné választása
  • I. D u n á n t ú 1
  • II. Nyerges Újfalun
  • III. Nádason
  • Rábaközi tyúkverő
  • Rakamazi királyfutás
  • Rákos-Palotai lakodalmi szokások
  • Keresztelési szokásaik:
  • Temetési szokásaik
  • Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik
  • Rozsnyói czéh tánczvigalmak
  • Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt.)
  • Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája
  • Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása
  • Somlói szüret
  • Soproni lakodalmi szokások
  • Sümegi éj őrök kiáltásai
  • Svábok apróbb szokásaik
  • Syrmiai, bácskai, bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik
  • Szarvasi apróbb szokások
  • Szászrégeni szász aratási ünnep
  • Szatmármegyei vegyes szokások
  • Székelyek (kath.) lakodalmi szokásaik
  • Székely fonóka
  • Székelyeknél a húsvét
  • Szent-András éjjeli forráslátogatás, kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás
  • Sz. Endrei mészáros remekelés
  • Szent Iván napi tűzugrások
  • Kereszteléseik
  • Virrasztás
  • Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik
  • Szerbek (szlavóniai) kóló táncza
  • Vas. új. 1862. 40. 470
  • Szilágysági oláh lakodalmak
  • Vas. Újs.. 1859. 150
  • Szilágysági oláh temetés
  • A técsői lakadalmi szokások
  • Tiszavidéki lakadalmi szokások
  • Tobratinstvó
  • A tóköziek vőféllevele
  • Az üdvözlet és az első tál étel
  • Toroczkói nászszokások
  • Toroczkói apróbb szokások
  • Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 138
  • Túróczmegyei házassági szokások
  • Válivölgyi beköszöntő
  • Vendégség
  • A verchovinai ruthenok házassági szokásai
  • A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye
  • Verchovinai ruthenok halotti torozása
  • Verchovinaiak karácson ünnepe
  • Verchovinaiak húsvét ünnepe
  • Verőczeiek lakodalma
  • Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen
  • Verőczeiek bíróválasztása
  • Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái
  • Eljegyzés előtti mondókák
  • Kézfogás előtti mondókák
  • Sirató
  • Viski lakodalmi szokások
  • Viski disznótor
  • Viskiek fonókái
  • Viski aratási ünnep
  • Vízkereszt ünnepélyezése
  • Vőféli régi versezet
  • Zilahi szőcsök bálja
  • Zomlbori leányvásár
  • Zsitvamelléki aratás körüli népszokás

MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

„ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz. benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra . favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái . k.TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs..

Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása . Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz. György napja „ apróbb szokásaik sz. mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz.

Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai. hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep . bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés. Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u. bácskai. n.

legalább egyszer el kell a templomba menniök. Lakosai többnyire tótok. hivatalnokok választása. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. Váczhoz két órányira. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. Jól tudva. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. kinek legfőbb feladata. törkölyből pálinkát főz. az ara házánál következik a lakoma. megaranyozott dióval beaggatják. Ez az úgynevezett örömkalács. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. az arának pártában. melynek előzménye a szükséges segédek. Továbbá a nyoszolyóasszony. mert ki sem akarja edényeit. intézője a teendőknek. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. mint egyenesen szülőihez. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. szintén tésztából illesztenek. honnan úgy. Mindez az ara házánál is történik. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. hogy a kézfogás szombaton este történjék. zenészekről gondoskodik. egy szarvasmarhát is ölet. s az ágakra legalább egy pár galambot. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. A vőlegény új öltözetről. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. tyúkokat. miként kapta. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. italt hordani. mi magában értetik. Mind a vőlegény. Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. Ezek közé tartozik: a násznagy. valamint gyér azon eset is. mely minél nagyobb. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése. annál szebb. háta közepéig lenyúló szalagokkal . diót és körtvélyt vagy almát. kalácsot. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. s ha vagyonos szülők gyermeke. azután menyasszonyi koszorúval. fentartója a rendnek. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. Végezetre a csaplár.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. lakomakor étkeket. a leányt megkérendő. s mindaddig kolompol. Meglévén ezek választva. a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. ki bor-csapolással van megbízva. ki rendszerént legények közöl választatik. Annakutána a nyoszolyó-leány. Nógrád megye déli határaihoz közel. s mindkét részről folynak a nászkészületek. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. s az eljegyzetteknek. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. bort még szüretkor tett félre e szükségre. mind az ara. nem is említve. ünnepiesen felöltözködik. Azután az úgynevezett hívogató. meghallgatni kihirdetésöket. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. kenyeret süttet. mi nem csekély feladat. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná. az ara mindent elkövet. ritkán kapja vissza. élettársat többnyire ő választ neki. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. innét nem annyira hozzá. ki mind a kézfogásnál. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. Haza menvén a paplakból. Agárd. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. Mert nagyságát. mi 18-22 év közé esik. vagy ha úgy tetszik. Ritkán történik.

kalácsot. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő. elkészítik a menyasszonyi ágyat. miként jöttek. lassanként gyülekeznek. a családtagok üdvözlése után. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. zene. a kalács. melyek tán hazaszerte. Ellévén imígy készítve az ágy. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. többnyire hátul kullogva. melyet a vőfél. s csakis ekkor. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. kurjongatás. mely távolabb van a templomtól. kinek azonban nincsenek gyertyái. midőn lefektök után ropognak alattuk. s ha történetből nem így álltak meg. dévajkodás. visszatérnek szülői házához. táncz közben. és párnáit. A hívogató azután végig járja a vendégeket. jő ki a vőlegény násznépe. A vacsorát. miként fölebb megjegyzők. Egyesülvén a két ház vendégei. mert más alkalmas hely a háznál nincs. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. elindulnak. különben akárki megigazítja őket. a menyasszonyi násznagy hívására. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. Az ebédet táncz követi. a zene szól. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. ki egy könnyen rábírná. mely ha két nap tart a lakodalom. kurjongatás. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. s a hívogatóval. mindig padláson. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. a mulatozást ott folytatandók. kik. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. ismét azon házhoz mennek a vendégek. férfiakból áll. vagy toborzókat csak aprózzák. vezettetik. mint a fölebb említett örömkalács. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. vagy térdig érő sár. Oda megérkezvén. bor. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. s főleg nőszem van ugyan függesztve. s a kéménybe föltekinteni. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. tánczolva mulatnak. mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. ládáját. nyoszolyóasszony és leány. hogy őt . hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. s a vőlegény vendégeinek. Arra nagy az ügyelet. mind a vőlegény saját felekezetével. és tánczosnőkül elkapatnak. mint az ebéd. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. Akkor újra kigyulad a táncz. dévajkodás és táncz közben. fején visz. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. almát. pályinka fogy.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. s így vonulnak lassanként a templom felé. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. 15 kr. diót találnánk. Esküvő után. természetesen zene. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. Tánczos-nöket úgy kapnak. szekérre felrakják. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. vit. táncz közben. táncz váltja fel. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. a táncz járja. és legyen az út száraz. Oda érvén a vőlegény. többnyire a násznagy. kedv. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. s úgy intézi a dolgot. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. asszonyok nélkül megy véghez. a többi pedig a szobába vezettetik. legyen bár langy idő. zene. kik őt férje lakába elkísérték. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. úgy a vőfél is a kamarába. ezúttal csak a férfiak. azért a csárdásokat. vendégei azon háznak. Az egész menetre számos kandi gyermek. vagy három tánczosnőt megforgat. melyhez hivatalosak. s mind az ara. amazok kolbász. Emígy neki készülve. kell kiváltania. Azon közben a menyasszony vendégei. Következik az ebéd. vagy csikorgó hideg. de mi sincs. de úgy. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. vagy más sülttel megvendégeltetnek. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép. Emezek az ara násznépével borozva. melyeket a vőlegénynek 1 frt. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. Ételeik ugyanazok. első teendője a konyhába menni. Férje házába lépvén a menyasszony.

A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. részt venni a lakomában. almát. sokszor délig is. hogy az asztaloknál ülőkön. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. A kalács elosztása jelül szolgál. galambja nagy becsben áll. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. és véget vet a lakomának. jeléül annak. míg csak a padlásra fel nem szökik. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. s különös felügyelet fordíttatik arra. mint megelőzött napon folytatandók. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. oda értve a zenészeket is. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. majd térdhajtásáig ér. kívül a felszolgálók. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. miként mondják. a tyúkkal pedig a násznagyot. lakodalmi költségei némi födözéseül. részesüljön. s annak minden fölebb érintett vesszeje. ahányan vannak. vőfél. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját.. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. különben kész a keserű neheztelés. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. s ez viszont amazét. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. mely szalagokkal szegélyzetten. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. némelykor pedig a pap. Azután isten házába avatásra megy. hogy az örömkalácsban minden vendég. s végezve áhítatoskodását. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. s hogy háborítlanul maradhassanak. s a menyasszony mint családtag. hol néha harmad nap is. kalapjaikkal üthessék. s azokból a család minden tagjának juttat. azután beáll a kölcsön kért asztalok. nyakától le a derekán. más nap pedig. a hágcsót maga után felhúzza. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. Ε nap csak abban különbözik a múlttól. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. hogy őt. s vagy akkor mindjárt meglesik. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. Utána a vőfél megy. A menyasszony szülői vagy rokonai. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt. diót. vagy attól fölkelnek. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. Említenünk fölösleges. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. melyet a násznagy úgy darabol fel. nyoszolyóasszony és leány. hogy minden asztalra jusson egy darab. dunnáiért korhelykedni . úgy tesz most is. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. vagy más nap elbeszéltetik. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat.. a párnákért vőlegény által fizetett . Ε jog annyira tiszteltetik. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. a menyasszony is siet tehát a hívogató. s tiszte lesz az engedelmeskedés. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. evőeszközök széthordása. ha akkor is tart a nászvendégség. e mulatságukat. s azt szalagokkal felcziczomázni. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. mulatnak. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. diója. S e helyet mindaddig használja. úgy szintén a vőlegény vár. minden teendőben osztozik. rózsája. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. edények. ha meg nem jelenne a templomban. kukoricza szeme. vagy gazdagabb szülők gyermeke. ha csak egy falatban is. a násznagy mindig imát mond. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. esküvő napján este tesznek meg. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. csak az esküvő napján adnak lakomát.

mit aztán. napa és ipával. mert bejárva néhány helység fonóházait. hogy készüljenek. Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. Ez oka aztán. megreggeliznek . ki kell váltania. vannak azonban esetek. a lakodalmi házhoz összegyűlnek. Ha a családnak van figyermeke. Ugyanazt mondhatni azon esetről. kinek nem veszik rosz néven. De a legény azt mondta. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. végre pár rokonból áll. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. ha hibásak is valamely tagban. Haza jövet a vőlegény. oly lassan halad. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. hanem ismét lovon ül. Míg marháikat rendbe hozzák. hogy éjfél is ott lepi őket. tetszése szerént választ. kivált ha nincs fia az apának. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. azon különbséggel. vagy más valamijét elcsenhesse. melyet . pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. de nem akad szerencséje. mert az agárdi legénység mindent elkövet. s a közvélemény nagyon rajta van. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. hogy egybekeljenek. agg szüzet ritkán láthatni. Útközben a menet meg-megáll. mi a násznagy kötelessége. s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. . rendszerént az. ki és hogyan. Ha a legényt vidéken kellene keresni. ameddig tart. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. az utolsón zenészek. vagy helyben nem kaphatott menyet. s alig oszoltak haza. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. hogy a vidéki vőlegény. hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. ezt többnyire más nap megkéreti. utánok a vőlegény szintén lóháton. hogy a leányhoz vőt állítanak. csupán egy nap tart a lakodalom. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. Hogy férjhez nem megy soha. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. hogy a vőlegény nyergét.. amidőn a vőlegény ifjú társainak. szüléit megy akkor látogatni. ha agárdi leány más vidékre vitetik. ha menyasszonyát haza akarja vinni. Lány kérette a legényt. mert borral is megvendégeltetnek. a nászkészületben segédkezet nyújtani. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. Akkor a menet elindul. . miket fölebb vázolánk. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. hogy a nép leányai közt. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. a leányt odaígérik. s megunta már a pártát. menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése. sánták. s a válasz. vagy félszeműek. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon. például púposak. ha lovon jött a menyaszszonyért. rendszerént megvirrad. tőlük mintegy elbúcsúzandó. Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. s elveszti jogát. s ha ez kedvezően üt ki. ez megy a leányhoz háztűz nézni. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa. ládája és párnáinak.díjt megenni meginni . a legény nagyobb választási szabadságot élvez. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. a leánynak kontyot a bába csinál. ha kiadandó a leány. Megjegyzendő azonban. legyen ez bármily vagyonos. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. különben hegedűszó mellett a táncz. vőfél. vége a lakomának. vagy kiadandó volna a leány.. azután 3-4 szekér vagy szán. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. ha férjével. a leány többnyire kiadatik. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. többnyire duda. hívogató. A vőlegény kísérete násznagy. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket. mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. nyoszolyóasszony és leány.

legkorosb tagja sem tegezi többet. okvetlenül keresztanyának hívatik meg. A meghívás. hogy az visszautasíttatnék. . hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. Képek. 30 vagy még kevesebb krt. s emiatt befolyásosabb családokat. Fölösleges említeni. a böjti heteket kivéve. mind komaasszonya.. kínálásban fáradhatatlan. havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. ha inni akar. Az agárdi nép keresztelési szertartásai. a vagyonosabb. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. től. kaczaj közt vígan. soknál majd estig foly. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. elfogadtatik. hogy pártfogókat nyerjenek. hogy őket a háznak. kik valamint a keresztanya. . A paszitát követő napokban. dévajkodások. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. s abba minden koma tehetsége szerént 50. ha ez a négy vagy többszöri . s többnyire daliás közt. de ha úgy történt. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt. tréfák. hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. keresztvízre viendő a gyermeket. az anyára és gyermekére. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. . a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. Világra jővén az új családtag. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. még akkor sem. hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak. hogy szerencsés legyen a gyermek. s nincs példa. gazdagabbak többször is és többfélét. s elkezdődik a paszita. a legényt legott megfenyítik. mert miként mondják. A családatya pazarlásig bőkezű. kiknek száma rendszerént 6. azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja. 2: 31-35. kikről megjegyzendő. kínálja s elmondja.. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. házaiknál mindenkinek. Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. Hetek. a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . mikép alkalmatlankodnak nekie. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. hogy .. s bejárja a kitűzőiteket. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . Csodálhatni e tehát. hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. Alig veszi észre a nő. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak. mely egészen a gyermekágyas tulajdona. . Erd. azok mind meghívandók. 1853. ő már tudja. tánczra kelnek. a nevezetes. hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. az úgynevezett keresztség-pénzt adja. miben a vallás sem tesz akadályt. hogy a lakoma pohárürítések. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. Magy. melyben komáskodtak. s beszereztetvén a paszita kellékei. ha a legszegényebb pásztorok.említénk. habár néha nem is szívesen. hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. s arra kérik. Kényökkedvökre kimulatván magokat. mint a leányt. A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. s viszonzásul a gyermekágyas. mert szilvájuk lehullana . s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. a házhoz csak a körösztanya megy. főkötőt. a bába elküldetik meghíni a komákat. lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. mert attól fél. nagynak aprónak. üvegcsével. s fonodába többé nem járhat. hogy nagyra nőjjön a kender. s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre. hogyan kell lefeküdni. hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak.. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit.

2. vagy ha segítne is. ellenkező esetben magára hagyja. Erd. mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. Beteg lovát. orvost még a vagyonosbak sem hínak. olyan 5-6 éves gyermek a családban. 1853. míg avatásra nem megy. imádkoztatnak a . némelyik tovább is szoptat. ha gyengébb korában választatik is el. ha fekvő beteg lesz valaki. s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. mint betegsége napjaiban. libaőrzésre. nyilvános istentiszteletkor. jóllehet sok. s első szülésnél 3. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. mozog s tehetsége szerént dolgozik. így szabadon. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. s innen magyarázható az. bárány és marhalegeltetésre stb. S még akkor is. mint egészséges. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. ha egy két nap nincs segítve a betegen. igába nem fogja. téli hónapokban pedig. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. s járnia kelnie ugyancsak kell. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök. Magy. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. felhagynak az orvossal. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. félelem nélkül járhat kelhet. Tán sohasem szánandóbb e nép. midőn már késő. azonban többnyire akkor. Meg kell vallanunk ami igaz. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. S alig érte el az 5-6-ik évet. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. de essék kórba családtagja. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak. s ha a körülmények úgy kívánnák. 11-12 éves koráig. ez kíméletre számot nem is tart. hogy előbb is elválasztható a magzat. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve. s ha van nagyobb. s egyéb dolgot végezni. leginkább idegen férfiak szemeitől. 27-28. mert kivált mezei munka idejében.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. Kötelessége a bábának egy hétig. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. sőt komoly feddést is kell hallgatniok. hogy abban részesíteni nem fogják. Hosszas betegségben. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. de azért a korosbaktól elég pirongatást. őrizkedik. Súlyos. hogy az úri-gyermek. hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. jó úri étkekkel felnövelhető. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. ökrét kíméli. ringafáit. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje. Ott a csecsemőt. nincs példa. a gyermeket megfüröszteni. ha kell megkenni. kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. azonnal veszi gyermekét. így a beteg míg mozoghat. nem adhat a kis világpolgárnak. szorítják. azzal ringathatja. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. félelem nélkül megjelennek. kik avatás előtt mind udvarokban. Kép. a szegényebbek is iskoláztatják. bérül egy negyed gabonát kapván. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. az anya többnyire 2 évig. s a mezőre dolgozni megy. midőn elrekedésig kisírta magát. feleletül azt nyerjük. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. a többi kimegy a munkára. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. s hozzá többnyire csak akkor megy. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. tudva. különösen borral felvidítsa. mind pedig az utczán.

fonodául két házat. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak. de szokottnál csinosabban felöltözve. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. s úgy osztakoznak el. vagy abból áll. esténként. ha pedig leány. vagy . vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. mik valóban nevetségesek. s jutalmul érte a torba hívatik meg. s helyeiket elfoglalva. vagy gyűlöltek. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. legyen bár a legnagyobb sár. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. vagy komának volt híva. mindjárt úgy felöltöztetik. összegyűl. s nem lévén községi koporsótakaró.. s meggyóntatják őt. de csak az ő kenderéből. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. és jól is jövedelmeznek. i. valamely sírt felnyitván a temetőben. vagy kender s más efféléből. ki körösztöléskor komaasszony. azon leány. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. a kisebb leányokat zugakba. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. engednék meg. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl.betegért. mert meg kell vallani. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. s valamivel megjelölik. félretéve a munkát is. a helység két végén alkusznak ki. Fonodának nevezzük azon házat. egyszerű. a leánysereg fonás végett. hogy hozzájok járjanak fonni. hol téli hónapokon át. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. 35-36. ha pedig sokáig vívódik. September dereka táján. a leányok nem ünnepiesen ugyan. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok. hogy a siratok olyakat is mondanak néha. Különben a korosbak. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. hol nem ők a leányok iránt. 1853. kivált a nők. azon legény viszi a sírhoz. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. dalolás. s vannak a gyászkísérők közt. hanem serényen szállongnak a fonodába. hosszabbodván már az esték. Meghalván a beteg. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. voltak bár kedvesek. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. Az agárdi fonoda vagy fonó. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. A koporsó. még éltökben elkészítik a ruhákat. A legények sem késnek sokáig. Képek. azonfelül templomban tartott predicátióval. vagy gúnyt űzhessenek. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. mesélés. Erd. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. A sírt körülhantolják az illetők. A végrendeletet akkor csinálják. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját. A fiatalabbakat búcsúztatóval. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. ha fiú. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. a rokonok s övéi. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. megköttetik az alku. Összegyűlnek a fonodában. Alig áll be ugyanis az estszürkület. Alig hozzák t. kik e szavakra mohón vigyáznak. vagy kukoricza. midőn csügged rernényök az élethez. s arra annyi kendőt aggatnak. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. mikből aztán tréfát. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. A halva szülötteket a bába takarítja el. 10-11 óráig folytonos tréfa. s kiszemel néhány házat. A kis gyermekhalottat. kaczaj. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. mint éltében ruházkodott. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. kik ifjú korukban megházasodtak. Magy. szent éneket zengedeznek ágyánál. mennyi a halottvivő. Halottakat. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. 2. Nem csoda tehát. szombatot. mely mindenkor az udvaron mondatik el.

mit a legények azzal viszonoznak. öt fej szintén van. nem látta-e lúdjait. héja keserűbb a méregnél. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. s itt szeretőjét nevezi meg.zsámolyokra szorítva. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg. búsongva jár a szobában. szűrt ölt. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás. de csak négy lélek.. .. hogy egye meg ez s ezzel. s végre lepedőt akasztanak nyakába. Dalaik. mind az öt meg van keresztelve. öt körösztség.. s pálczikával egy szitára ver. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz. négy lélek (. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik. s minden társa előtt söpör. 6) Bárányölés. 2) Legényidézés. hogy legalább kétszer. kévét kötni stb. 2) Száz ujj. s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol. itt a kérdett valami munkát nevez . Egy másik leány hozzá közelit. onnan jövendnek a legények. baljában vízzel megtöltött csuprot tartva. választ s maga elé állit. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen.. kérdvén. réten legelt. kiknek a kendercsomóból jutott. dió . és sorban járva a leányok mellett. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. fája erdőben nőtt. mondván. s a többit megkaczagtatni. háttal ajtó felé leülve a szoba közepére. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van. s csöve vagyis szája vasból van stb. 5) Zsidó pap. Egy leány szakajtóból púpot. Kiosztván emígy csomóját. míg azt vissza nem cseni. maga a mag pedig édesebb a méznél. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében. míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné.. a szemetet. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. s elkezd érthetlen szókat handabandázni. édesebb a méznél (... halott és vivői. ha tudsz . keserűbb a méregnél. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. melyről bőre vétetett. Egyik a leányok közöl padra fekszik. kivel ette meg részletét. a víz annak vérét. fája magasabb a háznál. s addig nem tágít. Emígy söpörve minden társa előtt. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza. s azzal körüljárva a szobát.. Visszanyervén kendercsomóját az első leány. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a . s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet.. a ló vagy más állat.. és a gyertyánál szárítja. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja. káposztát ültetni. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél.. s furulyázással mulattatják a leányokat. öt fej. magasabb a háznál. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni. segédül pedig egy kisebb leánykát. fúvó. a legények eljönnek. réten legelt s vas szája van. ott hol elkezdé az osztogatást. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót.. Egy leány tányérba vizet önt. kályhát tapasztani. talányaik közé társas játékot vegyítenek. s ha az nyéllel fordul kifelé. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. zsámolyra áll. meséik. fejére kalapot tesz.) mely kisebb az egérnél. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni. A kés képviseli a bárányt.. mert a halottban már nincs. Mit akart? Felelet reá: leányokat. azt a tányér vizébe mártja. a zsidó kiejtést utánozva. s a bárányölés tréfáját még nem látta. vallatni kezdi a leányt. 3) Erdőben nőtt. neked is adunk. Ha hosszalják a legények kimaradtát. egy leány söprőt vesz. 3) Lisztőrlés. Ε kérdés azonban csak ürügy. 4) Gedó. csöpübül szakált és bajszot csinál magának. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen. míg kedveért meg nem nevezi. Tudni akarják azonban azt is. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. .. ismét a fonók mindegyikéhez megy. kiki pár garast adva. reáállva füttyentgetnek.

s végig húzzák a pocsolyán. hogy azokban valamennyi leány részt. 8) Bolhácska. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. Az idősbje ott ül a kemencze mellett. hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák.. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. úgy hogy az is. hogy fonhasson. aztán tánczolnak. áru. termény stb . Sarokba szorulva hever a ház őre. hogy vannak eme játékok közt olyanok is. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. s mihelyt hátra tekint. s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. utazó. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét. s abba vizet öntenek − az a kút. Csodálhatni-e tehát. Mellette gyököntve dorombol a macska. hogy ki a kútból meríteni akar. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet. s ekkor van helye e játéknak. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. Kész lévén a csoda.. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. hogy emelje fel. Míg így foly az inderkedés. felfeküdt a padra. 7) Kútőrzés. oly kisebb leány kívántatik. nem hallgat a szóra. és segédével felemelteti. Világos. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. Kis öcscse már alszik. ki a tréfát még nem látta. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. s felhí valamely leányt.kést. Valamint a leírtakból az is látható. mintha kedve volna tánczra. az előtte állók megragadják. ki kísértetet nem hisz. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. véletlenül találkozva vele. látható a faluban. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. ott választ feleséget. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. egyenesen csak a fonodába megy. állat. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre. mit azután közös táncz követ. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. Fölebb érintők. melyek csak a legények távollétében játszhatók. s fellobogó lángja űzi egymást. i. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. hull a hó javában. s itt egy követe által bejelenteti. de természetöknél fogva nem is lehet. vagy zsírt hoz. amaz őt csupor vizével nyakon önti. Egy legény leül zsámolyra. s a kútból meríteni akarnak. . A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. hogy valami újdonság . nem vesz. de az őr utasítása szerént tesz. aztán a zsámolyra ül. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. hogy két fonodába járnak a leányok. házasodni akarván. A vidéki legény t. Zordon az idő künn. ott mutatja be magát a leányoknak. A gazda szunyókál. A felhitt oda megy s megcsókolja. Éhez is. a csoda kíséretével bemegy. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. . . mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi. és legényt nevez meg. azt a vesszővel üsse meg. mint az élőbbemhez. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni.

. Régen lesé már ő ezen kis jószágot.! volna csak itt Pista. Sokszor mondta már. . S hogy először is most sok szem látta csókját. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. Egy csókjáért kettőt. még azt is elmondják. most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem. Aki bizony nem rest. Ami meg se történt. Hiszen tudja jól. Csak hogy el ne menjen. S szemét ama sugár legénykén felejti. Kapdossa a többi .. Eképen évődik. hívom tüstént. Ő gyönyörködik benne. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. hogy bár ki fia volna. . S győzelme jelével megy a lány elébe. De szavait csókkal le nem pecsételte. Biztatja a többi: no csak rajta. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát. Hej tudom a bajt már . . a szemedből látom. hármat adnál vissza. Mind vágynak reája. Váltsd ki ezt az orsót. Fáj a szíved érte. Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta.. gyorsan érte hajlik. rajta! S már ha ennyibe van. Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. úgyis jó barátom. Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. Orsóját az ifjú jó magasra tartja. ne piruljon arczod. én édes szerelmem. . Vidám nevetés közt apad a len s kender. Ott egy fürge barna orsóját elejti.. orsóját kiváltja. Tovább lányok. mit tegyen a lányka. Föl sem is cserélné érte a világot. Neheztel a lány.Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. úgy tesz mintha menne. hogy Övé szíve lelke. Megyek. Légy boldog ám véle! . . ifjak ülnek csinos renddel. ha nem szeretsz engem.

Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. Vas. s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. megkövetik egymást. Újs. utolsó farsangkor. majd néhány tojást kapnak. jobb s bal szomszédának. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. Mindenikök köteles. 2 köt. A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. A bíró házánál összegyűlve. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. Lakodalomkor is az érkező és távozó . s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. veszi azt fel. és bocsánatot kérnek egymástól. s megköszönik szépen Párosával rendre. kezdetén a falu bormérésének. kiki haza mégyen. s imádkozni kényszerítik. Összegyűlve elébb csintalankodnak. Rég volt. de hogyha még hidegebb volna. legények. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. szent Györgykor. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. 1854. míg meg nem találják. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. Erd. s ha valaki elébb félre sompolyodott. legalább dudaszó mellett tánczolnak. ellenkező esetben kész a pörpatvar. és a lelkészét kitisztítani. húsvét és pünkösd másod napján. s dohányozniuk nem szabad. s ha egyéb nincs. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. A legények többnyire kedveseikkel. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. miből aztán este lakomát csapnak. ha Isten segít holnap este. mint egy búcsúra kezet nyújt. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével. s hol egy kis szalonnát. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. Én szívesen látom. Kép. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. Ha valaki tanácskozás. mindnyájan imádkoznak. szél zúg. e tűzre egy kis fát. azt mindaddig keresik. vagy rőzsét szerezni. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. hol sertéshúst. kik már kaszálni bírnak. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. oda hivatják a pásztorokat is. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. kalapjaikat leveszik. a jelenet ugyanaz. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. szent Mihálykor. Alig hogy mehetnek. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. hogy egész nyáron jó vizök legyen. A fiatalabb nők. Hideg van. Az agárdiak apróbb szokásaik. és templom búcsúkor. 6. bár honnan teremti. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. Szakad a hó. tréfálnak. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. 1865. mire az egész nép fölkel. 29-31. Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. nyáron vagy kétszer. sz. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat.

megakasztotta az utas kerekét. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. mezítláb menjenek haza. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. kik ha odaígérik leányukat. s melynek leírását a Sürgöny 1866. hol diós vagy más gyümölcsöt. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. mit az illető leányok bokrétával. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások.vendég. oldalaikon tarisznyával. s miként jöttek. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. leány vagy legénynek. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. hogy tulajdonosa köztök többé. szintén leányok ajándokait. Van egy bástyás őrtornya. hogy aki ide s tova nézne. s beszólnak. vagy kapujánál. mindenkor csak este. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. 2. s hárman négyen szövetkezve. Erd. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. például karácsonkor. vagy illetőleg anyja munkakedvét. 1853. szeretőikhez. ha barátságos összejövetelkor. annál szebbnek tartatik. mind reggel jutalmul hol krajczárt. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. itt s Lak községében. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. megkéri apjától s anyjától. s tehetségök szerént pénzzel. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. soha meg ne jelenjen. dombos helyen fekszik. kitudja szándékát. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák. azt megbírságolnák. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. A fiatal menyecskének. a templomig. májusfákat lehete látni. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. vagy más. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. mely közel fekszik ide. Kép. vagy elmosolyodnék. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. Rákóczy Ferencz idejéből. mit a leányok azzal viszonoznak. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák. ez keszkenőt ad jegyül. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. Téli hónapokban. Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. ha neki húsvétra új. Vhoz 3 órányira. főkötőjét lerántja. számában adtuk. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. egész évre elrontaná férje. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. azután ha az kedvező. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. e szokás veszni indul. kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. vagy kalácsot kapnak. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. utolsó farsangkor. valakiveli összezördülése miatt. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. úgy a vágyak kielégítvék. jutalmaznak. s azt elvenni akarja. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. mesterséges virágokat. vagy szülőik szeme elől. hogy tiszták maradjanak. Akasztó Solt M. úgy tartják némelyek. mihelyt besötétedik. a fiú neki . 36 és 39-40. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. évi 67. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. ha sár van. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. itt akasztották fel az elitélteket. hogy az időben midőn Solt vára állott. mintha czívódáskor férje. Ε bokréta minél nagyobb. kezeikben viszik. illetlen magukviseletével. kedveskedve. A kidobott kalap értelme az. Magy. mások szerént itt pocsolyás hely lévén. már nem bírnak. másnap korán pedig szintén házról házra járva. s többnyire az egész éjt velők töltik. legalább ünnepélyes alkalmakkor. Mind este.

melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. egyik szalagos kulacscsal.viszont czipőt. egy a keresztség. halálokat halasztja. órára hitnek letételére. egy tisztességes pohár borra. egy az úr isten. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. egy pár tánczra. (Első étel felhozásnál. bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. úgy.) Itt van a legelső tál étel felhoztam . s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg. Ez a sok legénység ne álljék híjába. De mivel kötelességünk is tartja. úgymint hétfőn 8. vellával elvagyon készítve. vagy kettőre. s az kihirdeti őket. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. piros csizmát. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. és szentségnek felvételére. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. hogyha isten életöket hosszabbítja. és azt követő mondásokat. előszöris elbocsátott követek vagyunk. Az ételfelhozásnál is verselnek. vagy kettőre. vagy fésűt stb. s hétfőn hajnalban is szokás. kanál. Én a mi tőlem telik elkövetem. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. Úgymint N. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. Csak jó apetitussal egyenek. hogy a tizenkettedik feleletnél. J. Kés. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik.” Hívogatni még vasárnap este. Egy tisztességes tál ételre. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. Dicsértessék a Jézus neve. két vőfél megy a meghívottakhoz. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el. s egyik mint kérdő. másik virágos és szalagos bottal. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök. azután paphoz mennek beíratni magokat. vagy kettőre.

ha tálat viszem ki üresen. sáfrány. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. azért imádkoztam. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. Legyenek mindvégig jó apetitussal. így a vendég gyomra sem marad üresen. Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. Nem minden szemetén találják páromat.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral.Ne hogy azt elejtsem. Amit ha valaki jó ízűn elnyele. Örvendek. Szív vidámítással Isten a bort adta. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal. Jézus neve dicsértessék. Bors. gyömbérrel jól be is sózattam.) Itt van a tehénhús tormával. Azért élt oly soká szerelme párjával. Ez a magyaroknak hires eledele. halgattassék a vendég. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Teli kancsó borát ide felhozatta. Dávid zsoltárába mondotta. Amint sz. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. (A káposzta fölhozásakor. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. Az én gazduram hordaját kifúratta. Ε lakodalomban vigan mulassanak. (Második tál ételnél. mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal. Jól megiszkábálva. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. Kinek volt már tudom vagy hét felesége. Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. Sőt inkább távozik ő minden félelme. De a vőfélnek is borocskát adjanak. (Csibe becsináltra. Azért hát uraim a borból igyanak. mártással. . Kinek a két zsebje tele volt tallérral.

Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. hogy olyan legyen mint az. Csak egy kicsiny szellő a megfújására. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma. seprő tétetik a menyecske szobája elé. Jó puhára főzve apró riskásával. s. Mint borbély legény ki van pudanérozva. Az árától is semmit ne féljenek. munkálódjék. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz. hogy felkelvén. vagy odaígérve. Szakács asszonyunk is erősen esküszik. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. Költsék el jó ízűn Isten áldásával. ha ez meg találná kéretni. és ezt megkell neki metszeni. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. Nem kell-neki erő a megrágására. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. Noha már hetven esztendőt általgázolt. Apró szőlővel van jó kipallérozva. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz. hogy kinek számára. .) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. sem mustár. Hogy miolta szép napok alatt sütközik. Édes ez mint csupán a színméz. közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. Reggelre vödör víz. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt. itt is mondanak a vőfélek valamit. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. Megvan a teteje perczezve zsírozva. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni. Kenyeret is adnak neki.) Hozom a kalácsot egész taréjával. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. akkor láttak násznagyok után. ezzel a zenészek elégíttetnek ki.. (Kalács és pecsenye hordáskor. Nincs ebben sem ánizs. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. Itt van a tésztából jóféle sütemény. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. s külön szobába vezetik. Mielőtt azonban elindultak volna. tartoztak bejelenteni a lelkésznél.

a násznagy szokott felmutatni. a kérő násznagy előáll. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. a főkötő. hegyes orral és magas kerek patkóval. hogy mikor találhatják otthon másszor. mikor viheti haza a menyasszonyt. ettek. s a vőlegényt az ennek részéről valók. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. felkísérik szüléik házától a templomba. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. a menyasszonyt szintén a magáéi. A kérőkkel elment az ifjú is. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni. A leányokat pedig arra kérte fel. az ifjak megfogták egymás kezét. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. vagy finomabb gyolcsból készült. ezüstös tűk és még sok minden. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. strázsamester stbnek. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. Ekkor rendelek el a kézfogást is. Ha pedig tetszett a vőlegény. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. hogy a leányt adják át vőlegényének. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. később pedig. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. csillagos nyelű czifra kés. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. vigasztalják még ma. ittak. piros kordován vagy karmazsin csizma. mint jegyajándok. hogy odaadják a leányt. és szüzeit. az volt a jel. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. mire . aranyos hüvelyben. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. kiket elneveze: kapitány. fehér vagy fekete fátyol. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra.. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. és terminust sem tettek. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. vigadtak. s kéri. akkor határozták meg. Begyűlvén a vendégek. a főte-tőre való. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. okos és becsületes személyeket állíta. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. fehér vagy zöld. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. melyen egy nagyocska kapocs volt. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. melynek két végén bojt volt. a vendégek ifjait. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. előbb kimondották a szülők. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. s melynek minden költségét. hadnagy. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván.kit akarnak nőül megkérni. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. s hátul a kontyról földig leereszteni.

amabban is 3-4 derék eladó lány van. azok a kamarában pipázgattak. hurka riskásával. vagy más mártással. A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. Az asztalnál az ifjúság szolgált. bárány. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. s így már a házasulandók sorába lépett. Az ifjú. melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. sertés. és rokonai arra az ebédre. mint asszony. vagy épen káromkodott. csak az a kérdés. 29-30. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom. nyúl. szalmával behintett veremnek kellett lenni. Ebben az utczában is. hol pedig az nem volt. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. Szegényebbeknél egy este. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. vagy közel utána egy bizonyos napra. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. megáldja. Újs. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. végül jött a sok kalács. hanem ez egy napon állania kellett. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. 1864. megcsipkedték őket az asszonyok. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. pulyka oly bőséggel. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. mint leány korában. Ezekután bemennek a házba. egy kérő. ki a büntetést el akarta kerülni. hogy az asztalnál mellé ültették volna. ki legelőször menvén templomba. ott a gazdát és násznagyot fütyültették. lúd. töltött káposzta kolbásszal. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. szitákban. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. Ha látta ő kegyelme. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. tüdővel töltve. sőt teknőkben felhordva. lába. s vagy a kérő násznagynak. mézes és mandolásmazsolás lével. akik pedig dohányosak voltak. nyaka becsinálva. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. midőn elérte 22-24-dik évét. ezután jöttek a sültek: marha. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. és sok veres hagyma. s elbúcsúznak tőlük. de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. aki lármázott. azt a násznagy áristomba rekesztette. kiknek arra kellett vigyázni. két követ− vagy pemet-asszony. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. s tejfeles paczal közé hányva. Alföldi lakodalmi szokások most. hús tormával. Vas. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. Aki megrészegedett. malaczhús. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. hogy hát ennek s ennek . nem volt szabad neki leülni. Az idősbek a sülttel. s ha valamelyik hibázott. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. vagy a vőlegénynek kezébe adja. kappan. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra. tálakban. aprójószág szárnya. s ha nem akartak. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. A menyegző utolsó napján. s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. marhaláb savanyu lével. amazt jóságáért s dolgosságáért a . kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. ott sertés ólba zárták.

Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. és a többi jelenlévőket is. hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. hogy learathatnánk. kijelentik. megvizsgálván a maga sorsát. Pár óra múlva. amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. elbontok nem lehetünk. ha kedvező válaszszal tértek vissza. így váltakozva háromszor isznak. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. A szent házasságot akkor megszerzetté. szerzek őneki segítőt. ismét elmennek mindannyian. Se nem tiszta búza. ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. Mert nem kölcsön kenyér. hogy visszaadhatnánk. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. mi abban. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen. kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. . N. Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. . hogy ahon az isten megmutatja . Férfi s asszonyrendből álló felekezet. . emberek. Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak.a lányát kérik meg. a kérő. hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. elejét utolját. s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet. csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . . az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. ki abból iszik. ennek lefolytával. ez átnyújtja a leánynak. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el. s nevét. hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be. kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt.mindnyájan. . ha a legény megszerette a leányt. hogy jöhetnek bátran. Ez a becsületes ifjú N. . hogy mi járatban vannak. Ε bölcs rendelése az egek urának. Hogy mivel kötöd be két szemed világát. . ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. mivel követeink által jelentést tettünk. s csak a legény marad benn hozzátartozóival. ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. az is iszik. Künn a leánytól szüléi megkérdik. A követek meghozva az örömhírt.” s egy vagy más okot adnak elő. . elmennek . valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette. azért kérjük szépen kigyelmeteket. ki ünnepi ruhájába öltözve. aki ő mellette legyen. . kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki. meg visszanyújtja.

a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt. elmegy az ifjú jegyeséhez. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. Melylyel felruháztad az én dolmányomat. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek. uramat és N. Estére kelve. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. a nagy istent kérte. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak. ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának. Ezután elindul hívogatni. vagy ami gyakrabban megesik. hogy valaki meg ne rontsa őket. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. És ezt jó emberek által megkéresse. Holtod után pedig örök nyugodalmat. Melyért szent angyala ide vezérletté. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság. A lakodalom előtti héten a vőfél.-né asszonyom N. honnan vegyen. Köszönettel veszem ez ajándékokat. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. az ifjú a kérővel. bokrétát kötöz pálczájára. s miután az virágot. Kívánok érette ezer annyi jókat. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. 1 . hogy szentül követte. így lakják el a kézfogót. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. hol egymással beszélgetve. uram és N.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak.Tetszett Ádám atyánk sok maradékának. Páratlan életet kevesen tartának. De kit. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. már az asztalon párolog a jó étel. Ez ifjú legény is magába feltette. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt. majdnem szótlanul töltik el az időt. különösen selyemkendőket. pántlikát és kendőt varrt dolmányára. A harmadszori kihirdetés után. N. Isten rendelésit. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. N. magával visz egy kendő almát s diót. N. Most azért instáljuk.

s nem magának. Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. durugjálja a fonalat. ölében egy rokka-szösz. mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. akit a lopáson rajtakap. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. hogy ez a kifogásuk se legyen. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. Ekkor a vőfél. mikor erre is rákerült a sor. e. Akinek is vagyon szép felvetett ágya. melyben olykor pénz. míg pénzt nem látnak. s azzal visszateszi. paplant avagy dunnát. hogy már annál nagyobb pénze nincs. nála egy orsó. Két-három derékalyt. és egy pohár borra. . s így csúfot ne valljanak. Áldás és békesség atyának. s hordják a kocsira az ágyat. a fonó asszony ügyel. négy avagy öt párnát. aki elveszi. hogy ő milyen jó fonó. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. meg ugyanis párnát. váltságát megadjuk. ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. még most is szólhatok. megmutatja. Ki egy személyt nevelt másnak. női ruhába öltözve). míg összecsöpörgették. vesződségükbe került az nekik. s hogy mi járatban van. kijelenti. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d. ki vesz a zsebéből egy krajczárt. anyának.-né asszonyomat. Ekkorra odabenn is eligazodtak. A kocsikra. .N. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. jól jár az a fiatal ember. melyeken az ágyat akarják vinni. De míg ezek odabenn a szobában történnek. . Két-három lepedőt. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. Oda érve beköszön. Most hát ágyat szépet. mert kinek lehetne többet kaczagni. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. Ott ül a kocsi oldalon. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. azért nem is adják előbb oda. egy tányér ételre. tejbe vajba füröszti ő azt stb. mi szívünk szándéka. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig. szinte izzad belé. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon.” A lakodalom előtti nap délutánján. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. * órára. ha még ezzel sem elégszenek meg.

az isten jó hitestárst adjon. Kívánom. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . Tégedet. Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. a másikon le. férjedet soha el ne hagyjon. Míg majd az a legény elvezet házáig. ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. Most is azt sugdossa.Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról. Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. hanem egyik utczán föl. Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. . Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Jó anya. innét elinduljunk. Kérem hát. s hazafelé vágtat. . hogy visszasiessünk! . Ezen örömötök ne váljon ürömmé. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. Maradjatok tehát isten oltalmába. Jelen van az az időpont. barátim. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. Légy hát csendességben addig az ideig. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk. de nem ám a legrövidebb úton. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz.

A nagy úristennek áldása maradjon . rokonaitól stb. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. Édes drága anyám! ne epeszd magadat. Ismerem te gyenge anyai szívedet. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. Reszketnek ajakim belső félelemtől. Melyet nem érdemlék. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. széltől is őriztél. Emlőddel tápláltál. Ha megbántottalak. gondviselésedet.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. Szívemből néktek is minden jót kívánok. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. engem mint neveltél. Bocsáss el engemet. testvéreitől. Engedj meg. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. a Krisztus sebére Kérlek. Isten fizesse meg sok fáradságodat. ki lakik fénylő boldogságban. kedves leányodat. az ő szent vérére. Az úr isten áldjon ezekért tégedet. És én mellettem tett dajkálkodásodat. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése. bocsássál meg. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. míg lészen végzése. Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből. Azt fogod sajnálni. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése. ha téged háborítottalak. De még jobban rebeg szíved sérelmétől. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. Kedves édes anyám! tőled elválásom. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. Legyünk csendességben.

öröm újongás közt robog hazafelé. mellette a vő fél. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz. . két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. szintén csinált virágból. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok. a másodikon ül a menyasszony. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. Ha reátok nézek szintúgy megújulok. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. A fiatalságnak. Kedves alsó. a menyasszonyt. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. egyenest a lakodalmas házhoz viszik. A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs. az első kocsin ül a vőlegény. Legyetek érdemes szűz koszorújához. Végre az egekbe magához fogadjon. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. szívemből kívánom. és el ne is hagyjon. azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. És tőletek mostan immáron megválok. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. Végre az egekbe fogadjon magához. Az esküvő végeztével. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. arany kos. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. ez azonban ritkán esik így. Vigyen fel a mennybe magához. azután a násznép. ha abban egyeztek meg. köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány. De seregetektől más útra indulok.Mindétig rajtatok. mely a szokásos szertartások közt megy végbe.

Ím eltelt az az időpont. Nagyérdemű édes atya. mentül jobban felczifrázhatják. tyúkot. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. Ezen kedves vendég befogadójának. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. hol már sir a hegedű. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. férjének testvéreit sorra csókolja. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. kit a vőfél elkér szüléitől. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének. kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz. Jó anya. gyökeret akasztanak. egy része táncznak ered. Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az. s értelme akkor volt. a falakra hagymát. ki feje a vendégeknek.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. hogy gazdag a bánat. az úgynevezett kállátósok2. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat. De messziről jöttünk. napát. csüves paprikát. ezek vigasztalják. annál büszkébbek rá. s egyszersmind vigyáznak rá. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. körülötte az öregebbek foglalnak helyet. s úgy vezetik be a mulató házba. és el is fáradtunk. 2 . hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. kalácsot.

kivánom érjetek. legkivált a nőszemélyek közöl. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. mindegyik ételre mond valami verset. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. dolgozzanak és vegyenek. Légyen figyelemmel ide minden ember. város vagy tartomány. nem tetszik. táncz nélkül ne maradjon. Kiket összeszerzett szeretet s barátság. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. ennek már minden szabad. Ahol nem szükséges az elöljáróság. Éljen a násznagyunk e vendégség feje. olyat. Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. . kik egy tányérból szoktak enni. Nincsen olyan helység. páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz. de leginkább az izgáncs. tánczmestereket stb. mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. hogy különbbel nem szolgálhat. amit ad. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. Példa itt előttünk azon kis társaság. a legénység asztalt rak. Midőn eljön a délebéd ideje. s amellé telepedik le a vendégsereg. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. égi s földi boldogságot. helytartót. Számos esztendőket.. a vőfél hozza az első tál ételt. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt. továbbá két tánczmesterre. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. ha ez. Mi házi-gazdánknak.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. násznagyokat. ha lesz pénzük. ki amaz mellett foglal helyet. Azért instálom hát most engedelemmel. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. kik arra ügyelnek. kívánva nekik sok boldog esztendőt. hogy valaki. mi jó emberünknek. a többit utána a fiatalság. a bánáti násznagy. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. olykor olyat. Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek. hogy az egész ház hahotára fakad. a vőlegénynek és a menyasszonynak. Mielőtt az evéshez fognának.

ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. végre aki tovább győzi. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. valahányszor ez dob. Férjével érhessen számos esztendőket. másik ruhát vesz magára. Kívánom. Csendes békességben vígan telendoket. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. . s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. de amaz se rest ám. Ékesség rózsája viruljon orczáján. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. Az igazság mellől soha el ne álljon. Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. hogy míg e koszorú Fején lészen. hogy vége legyen az ebédnek. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. az isten szerencséssé tegye. kivált a legények talpa viszket. de alig fordul kettőt hármat. Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. Szószólóhoz. Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. ismét pénzt vet a rostába.Légyen foganatos itt minden beszéde. ezt szívesen vegye. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. megöleli a menyasszonyt. s már takarítják ki az asztalt. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. Fejét féketővel3 felékesítette. a vőfél. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. utánam lesz első. hogy igazat szóljon. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. ő is ugyanannyiszor hajít. vagy ha nem akarja. Szószóló uram is. itt a menyasszonyt. Engedje az isten. Sokáig lobogjon élete fáklyája. Ezen tánczot járni szabadságában áll. ott koszorúját levéve. ettől is elveszik. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. bútól ne legyen szomorú. az tánczol a menyasszonynyal. fejét bekötik. Nálam egy pohár bor. sóhajtás a száján. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. Ne jöjjön ki panasz. Legelébb előre mindent megfontoljon. Megharsan a zene. Hozza most közelebb. már csordul a rostába vetett pénz. míg 3 Fejkötő. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan.

vagy bor. mintha . Mikor az alföldön aratnak. eladó leányokat. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok. a vőfél most is kitesz magáért. s úgy bocsátják el. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. a bögrében pedig most az egyszer nem víz. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. Hajnal felé. se be. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort. Koszorú 1864. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt. midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. . de alig tánczolnak négy-öt nótát. kezében egy bögre. Nem túrja föl az udvarod. újra hozzá fognak az evéshez. A lakodalom utáni vasárnapon. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. van nevetés meg nevetés. csak azt. hogy a bánat nem maradt adós. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. Alföldi arató ünnepek. ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. második félév 19 és 20 sz. a menyasszony szülőinél tartanak egy. ekkor már muzsikás nem volt. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák.. . ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. hajdan három-négy napig. most azt hozta elö. kezükben. A kállátósok elmenetele után. a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. ez a halott. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. s úgy adják át a menyasszonynak. s helyére távozik. a more nem rest. majd felolvassa a halott testamentumát. kik ilyenkor az alföldet. kását főztek ebédre. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. de pénz van. minden délután újra kezdték a mulatságot. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. az utolsó napon. még pedig ugyancsak busásan sok. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. rárántja. leginkább szeretik a krumplit és kását. ez volt a kitoló-kása. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. s örül. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. avval kászolódnak haza felé. s egy lelket sem eresztett se ki. s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. a fiatalság bokázik. s azt úgy eltalálja. nem elég hozzá a környék népe. Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra..tőle egy harmadik. sőt egy hétig is «ltartott. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz. A menyasszonytáncz végeztével. itt a vacsora ideje. Az aratást vezető mondja ki a delet. előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. hisz délebédkor azt mondta. s fris kenyereket. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből.

és annál nagyobbakat kaczagott. Az utolsó nap az ünnep. i. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek. Újs. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. mi a munkásoké. az ó-kor izraelitáinál. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat. azon embereket. jódolga van az aratónak. Mikor vége az aratásnak. vagy gazdatisztje lakához. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. ha nem. a vallási villongásnak véget vessenek. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. mely néha estétől reggelig tart. (ha nem engedi. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek. Nefelejts 1862. 1859. a francziáknál pedig a „poisson dAvril. april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. táncz. Áprilisba küldés. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. ott átnyújtják a kalászkoszorút. s jót kivannak. 42. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. hogy jól látott. szintén april embereknek hívják. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. 147. fölosztják mi megy a gazdának. a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. azt mondja. Vas. a Keleten nagyon el van terjedve. s rögtön jelentést tőn a . Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék. és most egész Európában divatba jött. s az üzérek felültettek. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. hogy az aratás végét érvén. de alig értek ki. Kijő a gazda. XV. t.. ezt bot végére helyezik. úgy hogy alig van nemzet. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese. és ebből ered az „april” szó is. melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. ivás.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. valamint a görögöknél is szokásban volt. Erre kezdődik a vacsora. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van. hogy azért: mert ezen állat a legostobább. ki azt fölemeli. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik. A mondott év április 1-je különösen az nap volt. erős legény kezébe adják. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. a hollandoknak megvan az „April-gek”. Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza.óra volna előtte. akkor még koszorút sem kötnek. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. 486. Ha a gabona jól fizetett. és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót. A herczegi pár szökésre határozván el magát. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. egy hordó borába kerül). Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva.

Β 61. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. Szent-Pétervár előtt t. Kartársai nem sajnálták a költséget. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. De a koczka megfordult. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. mindkét nembeli özvegyekből. nemcsak a szent-péterváriak. amely agg férfiak és nőkből. azt monda.” Ε hirdetés folytán természetes. tehát bizonyos. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét. s nejeiktől elvált férfiakból. de mily nagy volt meglepetéstik. midőn megtudta. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. hogy nem beteg. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve. hogy áprilisi tréfát űztek velem. s ez élettelenül feküdt a földön. kinek nem lévén családja. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát. s azt felgyújtatta. „Kedvesed bolonddá tartott!”. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. és halála után örökösévé tette. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. mert az iparossegéd által . és mindenütt elbeszélte a tréfát. Cárion ügyesebben viselte magát. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. A seborvos odaugrott. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat.tisztnél. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. és jól tudván. melyet nagyon kedvesnek találtak. − és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak. − azonban ez is egészséges volt. majd egy szomszéd házba vitte. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. s átadom lakczímét. táviratoztak Linczbe. mely alatt a magas pár átlépte a határt. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba.” Napoleon jóízűt nevetett. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. nős. férjnél lévő. a czukrász van roszul. i. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. aki állítólag nagy beteg volt. aki őt aprilisbe küldötte. a csaknem haldoklót életre hozá. Ki Írhatná le Brassac. megkérdeztetvén. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös. mikép a 30. mindjárt irok neki néhány sort. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. Bécsben egy iparossegéd 1857. 44. a várparancsnok haragját. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. és így kitűnt. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. gyermekekből. Így telt el 8 óra. martius végén nemcsak a falragaszok. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott. magánál tartotta a fiatal orvost. hogy „aprilisbe küldték. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. melyeken a menet átvonulandó volt. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. hogy betege csakhamar felgyógyúlt. minden utcza sarkán. „Sir! − monda − nem panaszkodom. mire Regnault szörnyű haragra lobbant. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát.” Boszúsan indult hazafelé. − „hallgasson. de a czukrász is azt monda neki. ahol bekötözé.

„ aprilisbeküldöttek” -nek. Több vidéken. távozhatik a háztól. év 75. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. máig is szokásos azokat. az érkező vendégeket pedig melléje. a vendégnek új padot mutatnak ki. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. Hornyik J. csak nem a házasságról szól. szban. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. ez a parádés szobába vezeti őt. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. vagy ott fekszik. úgy az jó jel. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. hogy kitették a szűrét. s ezzel. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. de ha a legény nem kedves. ha hivatalnokra mondják. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. hol erdőben. hogy nem adják neki a leányt. kék színűt viselnek. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. vagy maga megy oda hálásra. kivéve húsvéthétfőjét. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad. S ez a kikosarazás. Némely vidékeken. Bilder aus Ungarn 2. a kérő elmegy. s a kérő kedves a háznál. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. és 4800 ftot jövedelmeztek az. de ha szűrit nem találja rendes helyén. ha aprilisbe küldetnék. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. 55-57. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. mindaddig. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. azt tán a házon kívül a pitvarban leli. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. s azután venni vérét. előbb leütni. annak jeléül. ilyenkor egy cseléd fogadja. s tán arra egy virág is van tűzve. Innen. ezután már ha vendég érkezik. i860. s kimutatja az ágyat hova feküdjék.tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. II. de minden másról. a hivatalbóli kiejtést értjük. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. Közmondássá is vált. Ártány-leverés. Bakony környékéin szűrkitevés. hova tette. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. 73. mikor már jól neki híztak. Sürgöny 1866. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. és szűre ott csüng. Ily eredménynyel más se bánná. A legény leteszi szűrét. így többek között Bakony környékén is. Vas. ujs. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll. a leány szülői vendégeket hívnak meg. akkor már odább állhat. . 179. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. míg csak üllőhely van rajta. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. Ha fölkel. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. hova akasztotta.

s nem is búsul rajta. magas tetejű. Ekép fölkészülve. mert áldott a sok kéz. ott ének szóval ülik meg e napot. az esküvő napján. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. hogy rosz dologban nem járnak. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. utána a zászlóvivő. valamint a lakodalom napján. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. rendrefelügyelő. melyért talléros nyakékét felcserélné. a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. leereszti. szokott egyenruhájában. ezt a kumo és sztari svat. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. s nincs oly gyémántos nyakék. csauz uram. mert amely házban vendéget hív. Egy zsák búza. ki mennyit bír. vagy viszont. ott a zászló a házfödélre . czopfját. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. Baranyai sokacz lakodalom. vendéghívóba indul. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. Ha meg van kérve a menyasszony. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. Végre a „csauz” ) vőfél. narancs. Lehet látni ő kémét kifordított. vagy aranyozott alma van szúrva. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. Baranyai ember lukmája. vendéghívó. a nyele hegyibe pedig czitrom. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. kivált Márfa körül. úri elviselt kabátban. Másnap t. vagy ennek fele. Ε zászló sárgapiros szinti. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni. ilyen alkalommal. inni. kezeit csókolni kötelesek. mulatságvezető. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. i. Elöl a csauz.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. veres pántlikával keresztül kötve. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. Mihály után. s némelyek kukoricza részt is kapnak. megindul a menet. mely különben feje tetejére volt kötve. Baranya vármegyében. s nyakát csillogó ezüst húszasok. és tallérokkal fölczifrázza. összenyomott vagy elviselt női kalapban. csinált virágból koszorút visel. de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. Nefelejts 141-36 sz. bele van varrva feketével több csillag. vagy egy zsák liszt. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. Hol zene nincs. ha kiürült. Szt. Esküvő után szokott rendben haza jőve. ezen a csauz soha sem töri a fejét. s így kört képeznek. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. s úgy a nők. Munka után enni. mely az ő nemzeti tánczuk. Két három nappal az esküvő előtt. hol előbb egyet kólóznak. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. a nők a fosztassál vesződnek. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak. A papokat az emberek pár számra fizetik. annál nagyobb hírt szerez. a közéjök vett vőlegénynyel követik. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. hold és kereszt. Elől indul a csapat vezetője. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. tánczra kerekednek. hoszú. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. utánok jőnek a férfiak. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. Esküvő előtti napon este felé. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. és a gajdos (dudás). Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. s a hatalma kitüntetése. s házából a menyasszony házába átszállítani. a csauz a vendégeket hívogatja össze. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. de szerepe a kumolnak van alárendelve. a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek. A zászlóvivőt a dudás.

Itt rakásban állnak. elől a zászlós. a kanász házasodik. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. 1 41. előtte áll most az új pár. a fiú. Ha ugyanis a legifjabb t.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. de azt elébb meg nem kapják. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára. vagy ha ennek nincs reá kedve. azután jön a „volar” (gulyás). a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak. 68. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve. feleségét is meglátogatja. hátuk megett állva esznek. hanem a tányérból merítve. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. Esketés után ujjongások. A család élén az u. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. Férjeik a nőket szigorúan tartják. az erdőre nyájához siet. Hogy valamint a magyaroknál. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. majd ha a tarisznyájából kifogy. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők. mire az új házasok. helyüket a vőlegény apja foglalja el. mely alatt minden lakodalom végbe megy. az ételt az asszonyok hordják be.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. fölborozni. rétesek és süteményekből jól lakni. Most az új menyecske nem ül le. Az ágyhoz egy kakas is adatik. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. bocskorba öltözködik. világos. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. megeskedtetnek. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik. utána a gajdos. az egész csoport betódul. még pedig nagy czeremóniával. haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. mintha álomból ébrednének. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). ki minden szembejövőt megcsókol. fiú és szentlélek isten. a templom után előbb haza mennek. míg a kumo ki nem váltja. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. új kalap. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. n. új ruháját leveti. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. Vas. fölkelnek. . szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. a csauz teszi azt helyette. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli.kitűzetik. s útközben pénzzel tömetik. Ebéd után folyvást kólóznak. 1857. Ez utóbbi amit ki nem iszik.] a csauz a menyasszony mellett van. kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. Vas. Este menyasszonyát haza vezeti. 7. sürgölődik. Megnyílván a templom ajtaja. ujs. újs. ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. 1864. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. Farsangjok csak három napig tart. s az új menyasszony. Most előáll a sztari svat. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. hátra önti. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. szőnyeggel beterített földön. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. s először beszenteltetnek. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. i. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. tarisznyáját vállára vetvén. ebéd után tánczra vezeti. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek.

Itt még azon különös szokás is megvan. legyen tél vagy kánikula. újs. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. Bikahajsz. Honderű 1845. és távoli kutyaugatás. 1855. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. Nem egyéb ez azon áldomásnál. ha neje meghal. a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. Bethlentjárás. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. 1. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön. így felkészülve bejárják a körüli falukat. Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. ha előtalál útjában valami öreg embert. és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. az üres tányérokat vagdalják földhöz. Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. annak szemeit. vagy a falhoz vágja. 1. a poharat pedig vagy földhöz. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. A becskereki szerb nők. Vas. mit nászajándékul kaptak. 265. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. Vas. 1855. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat. 12. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. Honderű 1847. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. mire a bort kiissza. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. ha fiatalt. s ott a halmok és gátakra fölállva. 339. Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. annak kezeit. 339.Becskereki házassági szokások és gyászok. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. Békepohárivás. 94. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. újs. ha még házasságuk első évében vannak. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. Az ilyen menyecske. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. újs. azzal gyászolja őt. Vas. mely majdnem még akkora mint fejők. és verseket mondanak el. száját és orczáját csókolja összevissza. Fölkelvén az asztaltól. s egy mély bömbölés . s ha vidéki vendég távozik tőlük. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. 1856. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. hogy hat hétig nem hord föveget.

rárohant veszetten. Annak neki rohant. s amint látta. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. és szarvait előre szegezve. le a pinczébe. akik azt képzelték. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. Szép hat szelindek volt. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. A bika először elbámulva állt meg. mintha kikapták volna alóla a földet. s azzal vége volt. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. hogy nem lát maga körül semmit. s minthogy megfordulni nem tudott. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika.jelenté az ünnepelt művész közeledését. tán hogy kissé megpihenve. A megtámadott vad egyszerre megfordult. azt meg úgy legázolta. mintha addig sem várhatna. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. megállt. új erőt szerezzen. tágas volt a színpad. nyakát csavargatni. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. oda volt az nőve hozzá. hogy sírva futott el onnan. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. azután elkezdte szarvait rázni. ahonnan megtámadták. midőn a bika leszegzé szarvát. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. elkezdett a téren nyargalászni. A bika végtére méltó haragjában. mint ezek a párák. nincs olyan ügyes kötéltánczos. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. mint az előbbenieket. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. odavetette magát annak fejére. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. Egy-egy belekapaszkodott orrába. aki sohasem vétett neki semmit. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. nyugodtan visszahúzta a fejét. akkor elkezde ugrálni. felemelte fejét daczosan. mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. egyet rázkódott. asszonyságoknak. s azzal valami villant meg kezében. szökelni. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. de aki még nem látott röpülő kutyát. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. Most azután még jobban neki bőszülve. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. Végre egy pillanatra megállt a bika. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. előre feszíté két első lábát. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. szarvait előre hegyezve jött. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. hogy megtudja különböztetni. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. véres nyelve kilógott szájából. kihátrált az udvarra. Nem kellett a függönyt felhúzni. hánykolódni. ott bömbölt egy ideig a szobában. összerogyott. Az ifjú legény azon pillanatban. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. aki megtámadta. mint valami rosz macskafiúkat. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. elment a kedvük az első fogadtatástól. amíg ellenségei oda érnek hozzá. a mázsaházra rontott. A bika berontott a nyitva levő ajtón. s nagy büszkén körültekintve. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott. akinek szűk volt a világ. csak egy akkora szúrást tett a . s úgy látszék. A legényt még sem bírta levetni fejéről. megrázta kormos fejét. fel a kéménybe. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. míg végre ismét csendesen. fülébe. most fogalmat szerezhetett róluk. uraknak.

74. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. Az ételeket versekkel szokták felhordani. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik. 1. és serpenyőjébe kéreget. Gyűjt. először a szent hit letételének meghallására. − végre aztán a leányt megkérik. majd különfélékről beszélgetnek. finom.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. Vas. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. hogy a szent házasság isten rendelése. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. kigyelmeteket. újs. 166-167. Bírói pálcza átadása. nincs tele. valaki magát leissza és garázdálkodik.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. Vas. mellére arany poros. Tud. általunk. nagy jó uraim. mintha bizony megégette volna magát. A szemfödél fehér. mint egy gombostő hossza. villát ne felejtsenek el magokkal hozni. Hazánk némely vidékén szokásban van. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. 1860. 74. ki mennyit akar. s hol imádkoznak vagy énekelnek.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. kifityegő zsebkendő van kötve. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. kést. s megölte vele.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. álmában tehát kivéve oldalbordáját. A virrasztás el nem maradhat. A festett koporsónak el nem szabad maradni. Utoljára jön a kásapénz-szedés. hogy a leány még azon télen pártában maradjon. A temetés után aztán következik a halottor. de olykor veszélylyel is volt egybekötve. midőn t. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni. Sőregi István uram. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. és jól kilóg a koporsóból. 5. i. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. s a kakas nyakvágás Miskolczon. mihály lovára. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. hol pedig esznek isznak. Egy vőfél vagy legény. mely rendesen az asztal lábán áll. 1856. s teremte belőle Évát. csakhamar átlátá. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. Gyűjt. hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni. Míg ez tart. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. s a menyasszony számára. 5. először is fris vizet kér. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. fejét nagy fejér kendővel beköti. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. A testet csak ritkán helyezik sz. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva.nyakán. hogy nem jó az embernek magában lenni. Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. Jön a szakácsné is bekötött kezével. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. Halottjaikat fényesen temetik. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. újs. A vőfél. Kanalat. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. 1813. és fáklyákat is láthatni. asszonyruhába öltözik. Tud. Egész éjjel tart. 1823. szavát elváltoztatva a . megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. 445. és ha a korsó. Borsodi népszokások. pénzt a tányérra rakni. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. sok tréfával. hogy mivel az én jó nagy uram. hol a gerincz és a nyak összeér. mit a vőféleknek kell kiváltani.

s akkor azon vitatkoznak. s a kakast maga előtt hajtja. melylyel a dalt szintén kiverik. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. hogy ők még olyat nem tehetnek. A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. s valamennyinek nagy karikás van kezében.” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. s lelkesedése határt. néha a lovag lemarad..kásapénzt kéri. vagy késedelmes az adással. szeretem a tánczoló ifjat. észt.. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg. körül gr. egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik. mikép a hun gyermekek sírtak. . mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. összekötik. szárnyát. eszére pedig fiatal.” Magam láttam egy ily öreget. ki. A török sípban egy réz síp van. hangja keserves és messze hallatszó. egymás lova alá lövöldöznek. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez. mint ők fiatalkorukban. milyet a pillanati ötlet tanácsol. amit dudáján fú. „Húzzad czigány. de a test erőtelen. Vak Miksa-e. Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot. mivel vagy nem akar pénzt adni. Gyakran megesik. A lélek kész volt. csikorog ilyenkor az üveg. pántlikás rozmarin tűzve. mellényzsebbe. futtatnak. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba. közibe szalmából tüzet vetnek. i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. Most senki sem tudja a török sípot fúni. kartörés. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. A táncz rendesen magyar.” Az ugrás. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. s orvosságért sok pénz kell a patikába. s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. de a csont beforr. s nem rakja oly jól ki. mellbe taszít. . hanggal is énekli. mitsem hajtván Anakreon azon. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget. Mikor a násznép falu végére ér. − Lakadalmi szokások egyike a . Két 4 Szeredy írja. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol. sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja. de melle már nem bírta meg az erős fúvást. sarkantyúpengetésnek. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. Mily szépen. .kakasnyakvágás”. s a lovakat így ijesztgetik. vagy pedig Sipos Jancsi. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs. hogy el ne repülhessen. „bőrésznek” hívják. a padkához támaszkodott. a zászló mellett megy a török sípos. a kettősszalag végét egy ember tartja. vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. Többen különféle álarczába öltöznek. az ő tiszteletére felült k . a ló megriad. ki a jobb dudás. öcsém. csak maga szab törvényt. vagy pedig késsel hasítják ki. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. s most egészen ismeretlen tárogatójával. tapsolás. mellökre aranyporos. ujjongatás. mivel a szakácsné megégette kezét. kalapjok mellé szintén. és úgy verte meg. disznót adok. így kell járni.” Ekkor elkezdett tánczolni. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. ekkor van nevetés. csak annak lehet róla fogalma. A másnapi lakadalom részét. mikor már melegszik füle töve. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. melynek. melynek száját gyakran el harapdálják. A kedv oly alakban adja ki magát. minő neki tetszik. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. kik lovuk sörényét pántlikával befonják. néha. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. Legelől egy vagy két zászlót visznek. Reviczky Borsodban járt. ott az utat. melylyel tréfából sok embert. mulattatólag recseg. és midőn 1844.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással. azok kedveért keringőt. ki tulajdon szemeivel látta. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. délutáni négy arától kezdve.. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz. lábficzamodás is.

A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. az előre ki van csinálva. város bírája. Elérvén a templomhoz. mert nyáriasan van öltözve. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. jő. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. s mormogva magában. Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. s a törvény tekintete. hogy a több feleségűség tilos. A sor most újra kezdődik. aki több feleséget tart. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. s még csak a czigány sem hegedül. Gondolhatni. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. tekintvén azt is. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. hogy e példából vegyen magának tanulságot. Ezek mindég a kakas után mennek. hogy szinte halálos betegségbe esik. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. Legterhelőbb vád az. a különféle alakosok: a két török. czigányok. ráhúzzák a czigányok. mely a sokfeleség-tartást tiltja. a tüntetést el nem kerüli. A kijelölt ekkor hatalmasan . most hóna alól két marokra fogja. mint példa. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. és hogy sok feleséget tart. szolgabíró. mert minden. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. negyedik s ötödik stb. mint egy tekintetre látható.ember veres ruhába töröknek van öltözve. vagy más valami okért foguk van. Akár esik útba. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. de hasztalan minden erőködés. egy kötél ki van feszítve. tova lovagol. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. s miután mint az első hasztalan erőködött. pattognak a karikással. kakasvivő. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. így jár. Mikor hát a kijelölt jön. karja mezítelen. Most indulnak esketőre a templomba. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. a templom ajtaja előtt maradnak. a kakast elébe állítják. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. végkép lesülyedne. „Valamennyi mészároslegény. s verssel megköszöntik. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. a czigány hátul. A kakast a. 12 óra tájban mind lóháton van. kire vagy a hús rosz megméréseért. kezében kivont éles kard. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. A sok álarczás elöl megy. s a vádló is rögtön előáll. s különféle dévajverseket mondanak. s így néha annyira átfázik. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. mint: alispán. harmadik. a kötelet ismét leeresztik. tova ballag. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. 2. még a legutolsó paczalos is. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. de a lúdnyak egyre nem enged. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. a törvényszék összeül. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. Midőn a templomba mennek. tart. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. Elvégre haza érvén. másoknak rettentő példájára. Vége levén az esketésnek. melyet kantárszáron alatta tartanak. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. Ε népszokás. fején török turbány. a főbb tisztviselőket. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. hogyha az büntetlen maradna. A járkálás sokszor három óráig i. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. Második. melynek közepén a felkötött lúd függ. a mészáros lovára ül. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. násznép előtt hajtják. Azért is a törvények értelmében. a ludat a kötélen annyira leeresztik. akár nem. s képben tudtul adja a népnek. és más előkelőbb embereket útba ejtenek.

s csaknem minden házba beköszöntve. igen nyáriasan voltak öltözve. s azóta tudtomra legalább nem volt. mint a bikaviadal Spanyolországban. A nyársat. czifrán s pántlikásan felöltözve. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. daliás közt bejárták a falut. hogy téliesen öltözködjenek. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. ki csak úgy képleg erőködött. testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. kurjongatás. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. és mindenféle csörgő eszközök használása. vagy czéh-mesterhez vinni. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. a czéh czímerével. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. s ő leve a nap hőse. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. de a mi botránynyá még sem fajult soha. de még így is legénynek kell lennie. A mesterlegények ez alkalommal. a padlásba ütötte. Gergelyjárás. itt csak úgy érintetik. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . i. zászlóval. A láda pántlikával. hogy akármely házba bementek. s más egyéb czifrasággal. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. de már most csak kevés helyen van divatban. Gergelynapkor t. vagy várost. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. hanem egy másik után. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. az volt első szavok: van-e katona. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. versben poharat köszöntek a ref. és bálon s vendégségen végződik. egy pár dalt elénekeltek.megragadja a lúd nyakát. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. tehetősebb háznál pénzt is adtak. habár kegyetlen is. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. Ha nem mondjuk is. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. vagy czéhmester változott. az iskola-tanítóé lett. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. a csikorgó hideg daczára is. Megállván az iskola előtt. a főbb tisztviselőket útba ejtették. s megköszöntötték. és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében. ha a legény maga is ugrott. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. Ezen szokás azon elven alapszik. Ennek azon joga volt. Ami így begyült. A nyársra szalonnát szúrtak. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. az iskolás gyermekek dobbal. vágtatott. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. ittak a város czéh egészségéért. Egy diák. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. Az utczán sok helyen megálltak. gyülekezet s iskola egészségeért. 4. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. dicséret nélkül. és ekkor csakugyan elszakítá. a kijelölt nem bírta elszakítani. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. Czéhláda-hordás Miskolczon. aminthogy ha valamely házba bementek. ahol különös kárt nem tett. újra neki került. magában értetik. a kosárba tojást tettek. Sok közölök evégre készített falovon ült. s ezután leülvén. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. de amely természetesen csak akkor ugrott. vágtatott. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. de népszokás. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. az iskola ablakába kiállván. virágkoszorúval. tánczoltak a czéh ládája előtt. s miután mondókáját versben elmondta. Mikor az atya. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. A szegény lúd. vagy mégis haltak. más. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. Az. az ágyra fölheveredhetett. mely mindig télben szokott esni. 3. hogy elszakítsa. a házi gazda valamivel megkínálta. igaz hogy jól megszenved.

a vőfél kendőbe takart koszorúval. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. vén vasorrú bába. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. Napkelet 1857. vájjon odaadják-e a leányt. ruháját szalmával kitömvén. egy karikással kezében. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. sajt részletekkel ékesítve. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. körtve. Egy ideig poharaznak. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. 7. miközben a háziasszony vakarcsot készít. akit jónak látnak. ezt dió. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot. füzet. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. és vőfélek kíséretében a vőlegény. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt.a Gergelyjárókat. k. nyaranta ott lakik. a vőlegény lovára. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. előkéri a násznagy a menyasszonyt. Most elbúcsúzván a ház népétől. A morjó szájába. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. mindketten megkóstolják azt. hanem a szokás. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. s különféle pajzánságot elkövetett. Breznóbányai és. akár nem. Mert másként jót húzok hátad közepire. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. maga mellé ülteti a násznagyot. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. ha ezt kiitták. Különben ebből nem kell ám gondolni. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. a násznagy bemegy. alma. kezdődik a vendégeskedés. mi a násznagy tiszte. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. akár ismeri a fiú. Következik az esküvő. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. Borsodi matyók házassági szokásaik. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna. s egy itcze pálinka mellett vigad. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. s rövid köszöntés után. csak azután jön be zeneszóval a násznép. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. 386. s legott tanakodik a házinép. ki képét korommal bekenvén. stb. mennyire emlékezem. a férfiak s nők elmennek. s ha a fiú. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. mit ez megígérvén. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy. a menyasszony pedig itt marad munkában. és szép kendővel egy tálba takarva. s kéri a ház gazdáját. ha azt elköltötték. adna rövid időre szállást. azután . hanem a szülék néznek ki számára olyant. s volt rá példa. Életképek 1844. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. azután megáll arája mellett a vőlegény. és szomszédoknak is. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. s ezt harmadik vasárnap is ismétli. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. favágók lakodalmi szokásaik. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. vagy nem? ha igen.

Így nevezik a viskiek a lentörést. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. minden ingó bingó jószágaival együtt.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény. 1859 164. Vas. Lakodalom mind a. . tiszta szívvel várják kegyelmeteket. Yégre ahány a pár. ki négy ősétől német. újs. megvesztegethetlen lesz. Vas. és legalább már hat évig a tanács tagja volt. és tartsa meg számos esztendeiben. a község 12 tanácsost. pálcza a kezében. és hazai leányasszony. Erd. Bukbálás. hivatala letételének jeleül. Ha minden elkészült. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. ki mézet kap annak jeléül. leülnek. mely a városnak szokásokon. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le.5 A hívogatást két vőfél végzi. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. a legények oda suhannak az illető helyekre. 476. A vőlegény házához elérkezvén. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. 42. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. mit ők „láncznak” neveznek. és ország iránti hü. Vas. 1. A város feje. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. egy kis mulatságra. s a bíró zöld ágat. 1858. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. másik nőtlen. 371. és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. úgymond a bíró. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. Magy. de az esztergomi érsek erősíté meg. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. 16. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. Évenként Sz. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. újs. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. mintegy 1777-dik esztendőben. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. az örömanya. 1856. 2 magyart választott. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. meny asszony. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. új bírót választandó. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. egy nős. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. Kép. és pedig 10 németet. Bukovinába telepítette le őket. tett a földre. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. királyné. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak. melyet beszéde alatt kezében tart vala. Ilyenkor van kiabálás. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. több lóhátas ifjak kíséretében. vagy fehér botocskát. Újs. 1863. Bíró csak az lehetett. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra.

Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. az pedig. In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. s a kulacsot is megtöltik. Sie werden mir. Sohn und heiliger Geist. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket.Császártöltési népszokások. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. Soll ein jeder lustig sein. gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen. melyet kézfogó óta viselt. a vőlegényt is. székeket. ein Kandelbier. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. und Frau Hausmutter. és cserélnek a pap előtt. szeretik e egymást. gleich arm oder reich. So lang diese Freud und Tractament dauern thut. gross oder klein. beleegyezésnek vétetik. Zu Wasser. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. nekem nem. A császártöltésiek úgy tartják. A fiúnak megtetszvén a leány. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. hogy vele értelemben egybe hangzik. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. nach seinen Muth. a leányok pedig kosárba az edényeket. ez abból áll. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder. s ha igennel felelnek. Da kann ein jeder nehmen. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell. táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. Gilt uns alle. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. egyik szalagos bottal. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. dann die priesterliche Copulation in die Hand. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. rozmaring koszorúját. és látja. arra tovább mennek a vőfélek. a zene természetesen trombitás. Und ihnen ganz höflich einladen. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. . este beállít hozzá. s betérvén a kijelelt házhoz. s bejelenti őket hirdetésre. a vőfélek lemetszik fejéről. s azután táncznak indítják. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. Da wird sein ein Kandelwein. und zu Land. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. az egyszerű és patriarchális. kimenőre már a vőlegény jő elől. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. habár azután papucs alá kerül is. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen. s megkérdi ünnepélyesen őket. ha nincs kifogása a kérő ellen.

melyet ömledezve. Herz aller schönsten Schatz. szombatot. s azok vissza. majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak.de pénzt tartozik fizetni. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. Der führt keine falsche Sinn. p. . Der verführt sie alle Zeit. keseregve. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába. Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak. mint mondottuk. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. mint tisztogatás napját. A. Wie das Ilauslein bald fertig war. Mit Rosemarei und Klee. Wenn schickt uns Gott berein. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. Ein kleins Wein. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. ein hoher Muth. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. Was werd dir zum Nutzen sein. Die Eher hast mir versprochen. wer ich dich lieben. úgy. Heirathen thue ich dich nicht. o. Wann wer ich wiederum kommen. úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. Das ich mich erfreuen kann. A házasság. Das ist seine grösste Freud. most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. pénznemben. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. o. Wenn werd wiederum kommen. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. nappal ngy mint este. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. Ein Kernelein wachst darin. „Der elnök war da. Geld schöne müsse gereit. Legkedvesebb dallamok. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. Ein Ilauslein wollen wir bauen. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. p. 1778-ban január hóban R. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. Was nutzt mir deine Liebe. Es ist kein Bursch in Császártöltés. mit einem szolgabíró. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. tojás. Ein falscher Sinn. Es wachst ein Apfel so rosenroth. korai. s nyílt lapokon keresztül. Wann du mich nicht heiraths.

hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. 824. és pompás lakomát csapnak utána. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. többnyire minden vidéken. mire ajkaira mosoly lopódzik. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. nehogy valaki. a francziát. előállnak a szögverők. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. míg csak finoman bólintva szép fejével. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. a borház előtt megáll a csapat. mi sokszor igen terhes föladat. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. a zene tánczra hív ismét. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. és összeöntözi a hölgy ruháját. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. a vinczellér leemeli kalapját. A szüretek folyamában megható jelenet az is. egyet kurjantunk jó kedvünkben. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. halavány arcza kigyúl. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. kicsomaszolják. finom szorítást vehetünk észre. legalább egyszer szokott lenni szüretje. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig.Das soll mein Eigen sein. de sokára nagyon természetes. − aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. szépen visszadobjuk öt. többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. másfélekép szoktak véghez menni. sziszegni kezd. a polkamazúrkát. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. ez azon átalakulási ünnepély. vinyegét rakunk a katlan alá. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. de először végignézünk a körön. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. s beparfümírozza annyira. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. mert az édes s ártatlan szőlő. tarkabarka néptömeg közepén. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. Cserháti szüret és mulatságai. hordóba szűrik. hogy a vacsorához üljünk. . melyben lehetni mindennel fölér a világon. Oh mert a kellemekkel. értésünkre nem adja. rövid üdvözlő beszéd után. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. savanyús s hevítő itallá változik át. és a zene hangjainál merengünk. és a kezén. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. húzzák keservesen. megakadályozzon tiszta szándékunkban. mi érteni szoktuk a jelt. melyben már harsog a zene. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. s megfogadja. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. a czepperlit sat. Ha nagynehezen helyre vergődünk. azaz ha az ürmös mellé ő ül. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. melyben nagy mulatság van készülőben. mert minden embernek. ki az előzékenységhez annyit ért. az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. kiüti a hordó fenekét. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. nálunk a szüret bevégeztével. − A szüreti szokások s mulatságok. melyet mi azért szoktunk nevezni így. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. mint bagoly a muzsikához. minden esztendőben. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. akkor egész vágygyal rohanunk oda. komolyan szedegetjük a habot. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. mely mellett eszményképünk ül. Napkelet 1857. a koszorút a háziasszonynak. azt mi fel sem vesszük. és becsületes darabot kiéget belőle. finom illattal van tele a borház-. s azon hiúságból. kivált ha a szép szemek lelkesítik. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban.

a negyedik meghívó jegyeket ír stb. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni. van mindenfelé. vándorolnak ki a szabadba. másik sört bort vásárol össze. kirándulások a nagy természetbe. Benn a városban. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. s ez a várva várt pillanat. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. mint nagyságokat. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített. a közeledő jómulatás fejében. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. A majálist megelőző napon lótás-futás. legyen . fáradságaikat kipihenendők. mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. Kiérve a szabadba. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván. papa a mamával. s elkészítteti a tánczhelyet. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. hogy ott helyre tudjanak vergődni. történnek a köszöntések. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. összegyűlnek egy bizonyos helyre. s midőn mind együtt van a karaván. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. s tart a táncz egész alkonyatig. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. lépést tartva. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. elsüttetnek az ágyuk. hogyha akar lenni valami. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak. Eltekintve a nyári forróság. s kedélyes zene kíséretében. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. zeneszóval megindul. a sok csípős megjegyzés egymást éri. előhordván számtalan okot. mert megjegyzendő. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. mivel úgy gondolják magukban. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. Cserháti majális. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. sütés-főzés stb. s mindeniknek lelkére köttetik. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. sütnek. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. meghúzatnak a harangok. a lombos ernyő árnyas sátora alá. ott leheverednek a hűvös gyepre. s házról házra járva.Cserháti eprészet. egyre politizálva. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. mert ezen faj csupa kinézésből. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. a harmadik a zenészeket fogadja meg. Ebéd után séták terveztetnek. a hölgyek szintén így tesznek. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. sokféle munitioval ellátva. s aki legkevesebbet szedett. Mikor juniushó elején érni kezd az eper. Napkelet 1857. minden úri házhoz visznek egy keveset. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. vagy faluban. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. fiatal embereket hívnak meg. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. 481. Ilyenkor van aztán nevetés. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. Reggel aztán az indítványozó. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. főznek fáradhatlanul. zöld ágakból ebédlőt rakat. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. midőn mindenki a maga párjával. midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. magához szedi úgy az apróságokat. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. s azt hallani. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. sürgés-forgás. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. melyek az eperszedésben gátolták. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok.

ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. 301. Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. Ha pedig leteszed testednek sárházát. mint egek bíráját. csengetyűs lovak vannak fogva. fölkendőzött. melybe fölszalagozott. Idős fejeteket veszélytől takarja.nagyszerű. Debreczeni nászmenet. e. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte. jő más két suhancz fénymáz készlettel. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. egy a szék háta megett áll. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. Debreczenben új év s pünkösd napján. és mikor mind jelen vannak. miután már d. mind a piaczra gyűlnek. Reggelfelé pedig. a felavatandó székbe ültettetik. újongatva zeneszó mellett. Melyért azt kívánom. egy óráig ott beszélgetnek. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. Napkelet 1858. Dabi csizmadia inas felszabadítása. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak. kérik a menyasszony kiadását. már ki hol éri. most egy nap egy estve. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. vígan kerülik meg a falut. rokonait. Adja meg az örök élet koronáját. Erre megindul a násznép. az Úr erős karja. azaz midőn már a nap is kisütött. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. a czéhbeli tagokat. mely megadatván. Életképek 1844. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében. . Nekem általadni kedves leányodat. Kérjed az úr Istent. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. számuk szinte 3000-re is rámegy. 2. két suhancz új pár csizmát húz lábára. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. Debreczeni leányvásár. vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. s a meghívottakat megvendégelik. 711. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. Meghíja a felszabadítandó szüleit. és foly a lakodalom. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni.

vagy valamelyik rokonával. í47. III. egyesség és szerencse Istene. s ezeket a földre is szórták. ki lábait szépen megmossa. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. s azt két oldalt. Jedna kanta vodicze. 36. de nem úgy Dobrán. amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. bő szaporodás jeléül. játszva kiismerik egymást. egy fiatal nőt küldenek szobájába. 592. és több ily szokások innen eredtek. Vas. Fonnak a leányok. riskásával hintik az új párosokat. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. mesélnek a fiúk. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. és elöl kivont kardokkal. 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. A füzérperczczel. Ezt mi Dodolának nevezzük. szalagokkal. újs. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. Dodola a szerbeknél. 23. a keresztyén hit behozatala előtt. kulácscsal. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. Ládó volt a szerelem.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával. kiket az örömanya. Dodolo. Nefelejts 1861. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél. meg is kell őt csókolnia. hogy ha a vendég úgy kívánja. máskor másik viszi a gyertyát. az utczákon fel s alá járván. Dobrai fonodai esték. Aki fonodából viszi el kedvesét. 1861. 19.) A régi szláv nemzetnél. Diakovári lábmosás. eredetét veszi a régi rómaiaktól. házasság. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. némelyek maskarádénak neveznek. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. és 1862. utána a vőlegény. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. A Dodola. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. égő gyertyákkal. A lábmosónénak még azon kötelessége is van. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. apjával. 42. Aki e szokásnak nem hódol. . és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. Sta bi tebi valyalo. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. sérti barátságukat. egy nap egyik. mindezek titán a többi rokonok. s vissza azon rendben.lap. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. de lehet a horvát népnél is divatos. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. Nefelejts 1862. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. sok gyermek és más nézők kíséretében. I od Boga kisicze. midőn menyegzőről mennek. R. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. sorban. mit a magyar maskara. A Drávamelléki bosnyákoknál. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. mind az utczán. hogy a násznagy megy legelői.6 A Dodola mezítelen egyén. s megtörülgeti. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. és danolnak ösmeretes nótákat.

de az asszony tiszta marad. A teknős béka. és házasodási terveket szőjenek. Svajczban (Bern) szintén szokás. hogy az erényben annyi a bün. Ezután vagy késő estve. A kérő rendesen azon kezdi. s az ajtón hallgatódzik. ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg. Ε szokás egyebütt is megvan. az atyák. Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. A csábítás ismeretlen bün. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját. kinek neje parancsol. Ha a felnőttek. a szobában lévők azonnal tudják. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. Susogó hetekben . Dodola volt. azoknak is azt mondják. Az anyák sem sokat bánják. Domoszlói pórnép udvarlása. Zombori Gedő Útirajzok II. Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. különben sohasem. Ha valaki azt mondja. vagy korán reggel jár el tisztében. mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. vagy nőül veszi őt az ifjú. Heves megyében. akár kisebbek. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják. és közgúny kíséri a csábítót. s mint építé asszonyállattá. átalában a férfiak. Drávamelléki lakodalmi szokások. hogy Dodola. társa ajtaját. s öt leöntik. mely őket inkább csúfítja. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. Mi kellene tenéked. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. lap. kevés figyelemmel vannak. és babonaságokkal töltik az időt.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. vagy pedig előadja. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak. leánygyermekeik. és szerzé a házasságot. fivérek. Egy jó kanna vizecske. köt. S az Istentől esőcske. hogy elmondja. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. mindjárt a guzsaly mellé ül. vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek. a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól.. Anchises is. . az mondatik neki. egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. polgárjogtól! megfosztás. micsoda járatban van a kopogtató. s így várja a vendéget. vagy valamelyik rokona vállalja el. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát.azaz: Ó Maskara. 80. a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. ha a leány ekkor a szobában van. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. testvéreikre. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan.. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. szent András hava . A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. az Úristen. A leány azalatt már kiosont a szobából. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját. Maskara. Első esetben a . ez sem egyéb mint Dodola. akár felnőttek legyenek. A drávamelléki földmíves. Domoszlón. . s a fenti énekkel esőért rimánkodni. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. hogy Dodola. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. hogy a leány kedvesét éjjelre várja. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is.

de a legény. én pedig igyekeszem megszolgálni. s ezúttal a csókbérét maga szedi fel. s jobb lábukat előre téve. s ekkor felhordják az estelit. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. s ha nem természetben kívánják. újra meghivatnak a vendégek. s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. mindent megígér. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok. a legény részéről való kísérők a legényes. nő által bevezettetve. továbbá maga számára egy nagyobb. árukat is rögtön lefizeti. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. A kendőket. A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. midőn a legény iszik. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. Evés alatt. s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. . mígnem az akós hordó kiürül. s bokrétája a vőlegénynek. Oda érve helyet foglalnak. azután mindenik fél külön megyén a templomba.” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. kis bundát. ennek szülei. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény. egy pár takarítót (főtakarót). s ezektől csókpénzt kap. mígnem végre vagy igenlő. beszéljünk másról. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. Alig hogy beesteledett. s utána a leány csók-sort kezdenek. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. . végre egy darab marhatartást. s egy sült sonkát magokkal vivén. a legényes háznál töltögetik az akós hordót. Az esküvés szokott napjain. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. kik látni akarják. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. és nyoszolyát.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem. rúdra akasztják. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. belépnek s helyet foglalnak az asztalnál. vagy a drávamellékiek szerént. honnét a szokott szertartás végezte után. Ezután a leány mellett ülő nő. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés. A vőfélek. feláll a leány. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. a kérő s még két vagy három rokon. vagyis kézfogás. adja Isten. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. a leány számára lábbelit. egy előkötőt. s még kilencz tíz kulacsot. . Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. míg a leány egy hozzátartozó. . Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. . melyeket a mátka a legény nyakába vetett. bort s égettbort szereznek be. mely többnyire szent János napján történik. kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. miket azonban el szoktak engedni a szülök.kérő egyenes választ nem kap. Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. erre aztán egymást megcsókolják. hogy többet is szerezhessen. egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. valamint a leány rokonai is. zenészeket fogadnak. útnak indulnak a leányos ház felé. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. melyet a vőlegénynek átadhasson. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. Az áldomás ivás addig tart. kedden vagy csütörtökön. Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. áldomás-ivás. az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. vagy tagadó választ kap. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. A násznagy ez utóbbit kivéve. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig.

mintha nem is ösmernék őket. hogy az egyes rokonokhoz eljárnak. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. Erd. de míg darab papírt elő nem mutat. azután jó éjszakát mondva. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. pálinka. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik. ágy. s mind övéit. házuktól elutasíttatik. paprikás mézes meleg bor. rendre megcsókolják a vendégeket. a szobában lévők sírva búsulnak. végetlen fán száraz vizet. a terített asztal mellé ültettetnek. 1854. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. A leány vendégei. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. 1856. egy csutora bor. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. Vas. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. Ekkép többször kiküldetnek. a vőlegényen kezdve. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán. Itt most az új házasok. kocsonyával. s még valaki az ágyasházba kísérik őket. egy pozsonyi mérő szellőt. vájjon nem sánták-e. Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. Hol fonóházak nem léteznek. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. s mindegyiktől vagy tulajdon házában. kik is megvizsgáltatván. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. ott ismeretségek leginkább sör vagy . a két nyoszolyóleány. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. egy akó bort. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. s útnak eresztik. kinek számára itten nincs szállás. s a következő. s ujra megvizsgáltatik. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. Másnap reggel ismét összegyűlnek. s utána a menyasszony. Evés után a nyoszolyó. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. egy sonka. bebocsájtatnak. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. A bokrétákért fizetni kell. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik. Ezzel a követjárók haza mennek. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak.” Erre a vőfél. és még egy éjszakán át mulatnak. közben egyet-egyet ugorva. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. eleven vágót.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek. miért is a násznagyot szidják. vagy madzag terhelve perczekkel. egy kakas. szétoszlanak. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. égettboros üvegekkel kezökben. hogy gondját nem viselte szegényeknek. Magy. egy mázsa sajtot. újongatnak és ugrálnak. zsiványnak. Ez abból áll. Kép. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. újs. gazembernek nevezi. s több effélével jól laknak. nyugodjatok szépen egymást megölelve. 1. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. következik az új pár bekérése. kujtorgatónak. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót. s azután farsangot járnak. Elkészülvén az esteli. nem talál hitelre. Végre amazok kocsira ülnek. Éjfél felé feküdni készül az új pár. s a vőlegényt otthon hagyva. s kopogtatván. 100. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. rendre megkínálják a vendégsereget. füzet 273-277. a nyakára kötött szíj. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be. de most már mindkettő sánta. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. s kontyot tévén a menyasszony fejére. s nem hiányzik eset. Eleget védi magát a pozsovics. s mindaddig jelen vannak. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. dezertornak. az ágyasházba megy.

vacsorához ülnek. nem különben minket is az úr Isten ő sz. s ezt virrasztónak nevezik. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. egy közölök. Harmadszori kihirdetés után. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. ezt megelőzve. mi meglévén. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. királyok. midőn a menyasszony karjaira virágot köt. és se vége se hossza nincs. mi ugyan ritka eset.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek. s azt ígéri. a választott. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. u. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. N. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. mit helyes vagy helytelen kaczagás követ. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. mert ez jele. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. s ritka est múlik. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. ezzel örvendetes hírt szerzett. a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába. melyet most előttünk felvallottatok. melyet kendőlakásnak is neveznek. i. azonnal elindultak köszöntésére. látogatására. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. és eî is várjuk. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. Nem ritka eset. tehát édes szerető násznagy uram. egyébiránt kitűnőbb leánykákat. e mai napig. t. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. és azután való mulatságra szívesen látjuk. és elősorolja fáradozásuk czélját. vagy más által varrat. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. legyen” végnélküli. s tisztes beköszöntés után. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. s midőn a csapat tovább ballag. szombat és ünnep estéjén. reggel. Ezt megelőzve. de maga fel nem veheti. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni. napon. i. a násznagy utas képében szállást kér. még több órákig mulat. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. s leülteti. zene kíséret mellett. hitnek felvételére.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. a vőfélek hívogatni járnak.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek. bekövetkező farsang elején. csoportosan látogatják a legények. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. N. m. napra u. úgy azon szeretet. és N. nincs egyéb hátra. N.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek. elsőben a sz. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék. hogy kedvesét meg ne látogatná. hanem szükséges neki párjának lenni. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. midőn a templomba menetelre jel adatik. egy vagy két pohár borra. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek. a leány násznagya elfogadja őket.” A felbontó rész. ez szómondásom kigyelmetekhez. a mi menyasszonyunk czellájából. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. amidőn hallották volna. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. köteles a jegyajándokot visszaadni. valamint régenten a három sz. ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. s a tett költségeket is megtéríteni. egy vagy két tál ételre. m. azért elindultunk.

de nem vághattam. körmömmel csíptem. Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. a sz. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni. 133. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. az égre pedig két égő fáklyát. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. melyet kapámmal vágtam. ezután derekára kendőt köt. 14. hit által. napon. miután még különféle tréfákat tíznek. így visszafordulván. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. zene kíséret mellett mennek az egyházba. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. mit átalános sírás követ. s panaszkodik. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . fogadják szívesen csekély ajándokomat. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak. hogy a forró kása kezét megégeté. a vendégeket rendre leülteti.. hogy húrjai elszakadoztak. napot és holdat. oltárnál egybevezérlett. Afrikát. egy nőszemély t. s minden férfi mellé egy nőt választ. összejártam a világ négy részét. ez megtörténvén. hogy szeretett násznagy uraiméknak. kik a kendőhöz akaszkodtak. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. hogy nem az. ki minket megváltott. se lelkének nem kell. násznagya szüleitől búcsút vesz. hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. kiket a mai dicsőséges sz. abba különféle csúszó mászó állatot. azután asztalhoz ülnek. ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. mire kezdődik a menyasszony-táncz. hogy eljött már azon boldog óra. mint más helyeken. minthogy gyógyítása sokba kerül. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében. s hogy ez se testének. Amerikát és Európát. Hajnalfelé szétoszlik a társaság. haza jövet egy keveset még tánczolnak. azt állítván. Honderű 1845. s másnap az atyafiak végzik a lakomát. mert mindenik látni kívánja a sebet. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. s mind közönségesen. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. melyek igen gyakoriak.” ismét elébbi módon fordul egyet.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben. Ázsiát. mivel fonókákat nem tartanak. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. Ezalatt elkészülvén az ebéd. ki minket teremtett. hogy összeszokjanak. a nyoszolyóleány és asszony. I. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. mire fris magyart húznak a zenészek. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. tánczmulatságok alkalmával.Nemde az Isten a világot semmiből teremte. Az ismeretségek itt is.párt fogásunk alá. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek. s ritka . s hosszasan sorolja elő győzedelmeit. mivel így csoportosan fáradozunk. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat. bepólyázott kézzel megjelenik. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. i. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. tánczolnak. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja. kénytelen kéregetésre vetemedni. de nem csíphettem. végre bevezetik a menyasszonyt.” Éjfél felé beköszönt a vőfél. hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene. s mind közönségesen világosságot keresni. a sz. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem. s vele azok.

a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. s azután a készen levő vacsorához ülnek. a leányos házhoz megy. Csak valld ki. mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. táncz mulatsággal enyhítik. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze. az ifjú apjával és násznagyával. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. . most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. mikoron a leány értesíti választottját. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. Szintén menyegző előtti napon. a meghívott vendégek házaitól. vagy ablaka elé májusfát állit. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. s a sz. Utána következő vasárnap estéjén. . az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. Az eskető reggelén. hol őket már készen várják. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. Lakadalmat megelőző napon násznagyok. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. kinek ígéretét már bírja is. hogy Miskának meg kell házasodnia. a leány apja közelebb szólítja. s tehetsége szerént elővarázsolja a. s miután nyilatkozatát kijelenté. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. de előbb vele akarnak szólani. koszorút a menyasszony fejére felkötni. hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. Advent vége felé eldöntetik az ügy. ifjaink kezet fognak. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. s a leány násznagya által fogadtatnak. az ifjat jól tartják. a menyegző mikénti tartása. hogy a Lizit szereti. háromság nevében megáldja őket. hogy szülői nem ellenzik ugyan. s ha az az öregeknél viszhangra talált. ki többnyire keresztatyákból választatik. állítanak. de szégyenlem. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. kivált farsangkor. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. vagy reákövetkező vasárnap. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. nagyobb értékű kötést tesznek. s násznagya előadja. . de mivel ez tanúk nélkül történt. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. melyet a kedves készített. házassági élet viszonyait. midőn nagy nehezen kivallja. s a felbontó rész terhére. azaz kiadó háznál tartatik. Azon esetben. de csak egynek van joga. Letelepedvén az öregek az asztal körül. mert vőfélek nincsenek. és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. Erre a leány elővezettetik. vagy azonnal. s kedvező válaszszal bocsájtják haza. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. és közel az ajtóhoz foglal helyet. az ifjú állva marad. hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik. és arra meghívandó vendégek iránt. talán én is lehetek szószólód. És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. s viszont szerettetik. s más nap már nem ők. ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. s különösen a leány aravezetőt. s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. Ekép fölbátoríttatva. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. ez feltárja szíve titkát. s magát ruházza. mi meglévén. ezen fáradságos munkát. Ekkor a leánynak a vőlegény. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. s május hónapban.vasárnap múlik e nélkül.

viseld ezután gondját. polkát és kendőtánczot. addig a másikban tánczolnak. hol ha fölszedek is. nem úgy mint számos más helyeken. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. közepébe poharat helyez. végre midőn már alig piheg. visszaadja. s a szülők kezeit megcsókolják. felköszönt! az új házaspárt. elsőbben édes anyja. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. légy neki vezére és istápja. kezdődik a táncz. azt körülállítja rozmaringokkal. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. s úgy tovább. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. s miután a zenészek is jól tartattak. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek. Azon esetben. az ebédnek vége hossza nincs. az oltárt az egész násznép megkerüli. értsétek jól egymást. borlevesben betálalt. mire valamint ő. asztalhoz ülnek. sokszor oly drága áron. szintén olykép. hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. mi szegénységétől kitelik. s egy-két húszast vet a tányérra. szavukat fogadni. soha magadtól messzire ne bocsásd. azaz férjének házához vitetik. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. szerencsét kivannak az új házasoknak. s így sorban a vendégekkel tánczol. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. Itt azon szokás divatozik. ha az ifjú vőül jön a házhoz. felváltva tánczolnak nemzetit. mire elsőbben vezetőjével. pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. és vendégeket. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető. ezután következnek a násznagyok. mindenik szokott valamit mondani. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. azután a násznagyok. ezután apja őt kivezeti házából.ezután a két násznagy bemegy. A vőlegény nem ül asztalhoz. ilyenek a kásapénz kéregetés. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. ha öregség. és tisztákkal cseréltetnek fel. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. mit természetesen közönséges sirás követ. Éjfél előtt a menyasszonyt. az előbbkelő vendégek. melyek pontosan megtartatnak. úgy a többiek. vőlegényének adják által. hanem csak száraz ruhával törülik ki. vezetőjével. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. mire az apa elővezeti leányát. mint egyebütt. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond. a legfelsőbb helyen foglal helyet. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. s kéri. s poharát megtöltve. mint sajátodat. Templomból hazajövet. ki szintén még . mint én eddig viseltem. egy szögletbe helyezett székre lerántják. a főkötőt fejére kötik. az ételek többnyire jól elkészítvék. nincs köszönet benne. előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. Erre betódul a násznép. ha a leány a háztól kiházasodik. mert nem mossák meg. sőt azon esetben. a poharat kiüríti. Azon esetben pedig. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. s elvégződvén a szertartás. eskü letételére. mire tust húznak. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. ha azonban beelégszenek azzal. testvérei. gyámolítni és ápolni fogja. azután a többiek. mire a gazda szabódik. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. s tettetett vonakodása közben. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. vágtatót. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. s elkészülvén az ebéd. s a tekintélyesebbek. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. kiki maga módja szerént. tánczolás közben. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. . így elkészülve. kész őket befogadni. szoktasd magadhoz. a menyasszony. őket mint tulajdon szülőit tisztelni.

Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. Erre a vendégek. ezen felül vagy rókatorkos mente. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. a vőfélek elől menvén. s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. s a leány a legényt. ha a háztól ment férjhez. fölindította őtet a szent házasságra. a násznép. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak. árvák. nyoszolyóleány stb. és estve ismét csak tánczolnak. 2(:3. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. vagy özvegyek közöl. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat. s egy másik nagy csomó rozmarin. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. Hazatérvén a templomból. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. fejőkkel bicczentvén a dallábat. melynek csak a reggel szakasztja végét. s rókatorkos mentében díszeleg·. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. ez alkalommal posztó ruhában. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. megtörténik a kézfogó. vőfél által hivatnak meg. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. egynehány tál déli ebédre. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. a szoba közepén állnak meg. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. 1. rokonok.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. Bekopogtatván a vőfélek. posztó ruhában felöltözve. így múlik el a nap. hol az esküvés végrehajtatik. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. Beesteledvén. Honderű 1845. A vőfél bokrétával kalapjánál. nem fektetik le. 5. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. Egri házassági szokások. időközönként nagyokat rikkantanak. czitrom. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. de kevesen győzik virradtig. félig mámoros fővel. sőt azon nem remélt esetben. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. kezdődik az ebéd. s tánczolás alatt a szobából kisurran. De még ő evvel meg-nem elégedvén. s egy kis vesszővel jobb kezében. sőt más nap is folytattatván egész nap. s kéri őket. Dicsértessék a Jézus Krisztus. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. ezt elhozván. szekerekre rakják. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. onnan hazakísérésére. hanem újra tánczra erednek. Ezt ismét áldomás követi. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. vagy a padon . A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. ezt egy kis áldomás követi. Másnap délelőtt félig józan. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. a vőlegény. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik.néhányat fordul vele. őt. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. zenekíséret mellett. fehér koszorúval jelen meg. habár mástól kérte is azt. s e járást slompolásnak nevezik. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. s kihirdetés végett magukat bejelentik. özvegyek) közöl. hosszú lélekzések közt.

Minden jót kívánok. . a világ megváltóját. mint a bolt. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. békességet. abban vannak ember bolondító italocskák. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. kinek neve Jézus. Kovászos uborkát tartson a szájába. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. Jaj be nagyon jól gondolta. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta. áldást. Kis oldalán kulacs álljon. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. mind a tót. Az atyaisten teremtett egy bimbót. mind édes anyját. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. Most hát iszom az elment gólyákért. és tőlünk kitelhető vacsorára. Meghívás a menyasszony szüleihez. hogy oly legyen mint az itcze. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. S Egret vele körülrakta. néha szomorító. mind tisztelt vendégeiket. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. egészséget. a menyasszony megmaradásáért. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. mogyorófával körülveretett tonnácskák. szenté Anna szülte Máriát. Most egy igazságot mondok mindeneknek. hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. mint ezelőtt régen volt. mind a polyák. Dicsértessék a Jézus Krisztus. bor ennek a neve. zöld ennek a levele. de ha ott a menyre szükség nincsen. Mária szülte szent fiát. hogy minden ember megbecsülje egymást. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. az a bimbó szülte szent Annát. Adjon Isten erőt. Más felköszöntés. mint a pincze. Bor ez. kit mindnyájan dicsérjünk. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. mint ezelőtt régen volt. otthon maradott verebekért. Tele köcsög borát ide behozatta. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. fekete a szeme.fent. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. Az ökör is sülve járjon. ruharongyosító. mind a magyar. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. a vőlegény éltiért. országunkban csendes békességet. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. Az is hozzánk közel járjon. Ki a szöllőfát plántálta. Néha vidámító. erszényt pusztító.

És mint házasszemély onnan visszatértem.Egy kevés ideig tartó csendességet. kik ezt tanultátok. A szerelem tüzét. hogy ez napot értem. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit. Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. Hogy menyasszony vagyok. harmadikat várom. Az egri asztalosnak a vezetékneve. Azon egy pár személy. Kettőben volt részem. a menyasszonya háló helyre kísértetik. álom. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. Elviszem hát ötét feküdni párjához. Magy. ki most a padon hál. . Egri pinczézés. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. vagy pinczejárás. Erd. amott megy egy vén lány. Üljön le helyére kérem a községet. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve. Vezet a vőfél a férjem oldalához. De egymástól addig soha el sem is vál. Magatok próbáján. 4. gondolom tudjátok. Az egri pinczézés. Kép. Ha vezet fektetni. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. Azért igyekeztem férjhez menni korán. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. Örülök. (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. 1854. Nem mondják már nekem. Majd vígabban megyén feküdni párjához. Etel. akit régen kértem. szükség ez a három. ital. most tanulhatjátok. 81-S3. Ha még nem tudtátok. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. Te szent oltárodhoz ezen napon értem. hogy jutottam ez éjszakához. Egerbe egész utczák. reggel majd visszahoz. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok. A szent házasságban két test ma egygyé vál. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet.

két ember elindul az alföldre búzát nézni. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. a leány viszont legényhez küldvén azt. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. hogy itt többnyire bizalmas. A szomszéd. a tulajdonossal arató részben megegyez. egy vagy több asszonyt is visz magával. Magy. fogad. Egri apróbb szokások. kit később gazdának neveznek. A mulatság neve ivó lévén. akkor az aratócsapat. Erd. leginkább szeretnek itt mulatozni. Nyárban az Isten szabad ege alatt. egyszersmind megtudakolja. 30 krtól 1 ftig. s viszont ütlegeket kap. barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. nagyságához képest. fizetni kell s kész az ivó. azt közösen áldomásul megisszák. mulatságok. egy-két krajczár ajándékot kap. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. egy-egy jó pohár borra behívogatni. Vannak itt rögtönzött. . Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. fején koszorúval. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. ha békét akar eszközölni. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. 38. kezében tányért tart.borházakból állanak. mi megmarad. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. fesztelenebb. Nagy tisztségben vagyok. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. Az ily búzanéző. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. s ha valamely határban jó életet talál. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. rokon. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. ütlegeket osztogat. 1864. hogy azt tovább hova vigye. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. Az ily pinczelakmározások főfűszere. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. amaz egyszerűbb. s vidám jó kedvvel társalogni. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt. 4. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. A legény ismerős leányhoz. ez neveztetik mátkatálnak. A tányér tarka kendővel befödetvén. mennyit kiállítani megígért. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg. vannak készült összejövetelek. deszkákat tesznek a hordókra. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. azaz szétkergetni azt. s ekkor valamint máskor is. ki is részökre süt és főz. az ivót a legények adják. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. Ha kevesen vannak együtt. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. minden bevállalt közarató. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. s az odaérkező városi hatalomkar. Kép. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. melybe koszorú formára font kalács tétetik.

211.Van tojás benn páros. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. 79. Erd. Meghal a bú tőle. Régi szokás az is. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. Ez hajdanta nagy szokásban volt. . hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. 81 és 82. Házi eszköz szinte. itt a bölcső. Ε kalács képében. 178. melyet az utána tartozott mondani. Hozzá Isten áldás. templomba megy hálákat adni Istenének. 1. Eklesia követés. Bor az édeséből. l. Kép. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. 80. Háromkirályok hetében. 4. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. De a szív kiépül. Van benne szerelem. Egyházkelő. S mindennapi kenyér.” Van benne barátság. I. Délibáb 1853. s abból állt. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. S hogy ne legyen semmi Hiány. A szentelt só légyen. 447. s fekete posztóval takarták el. Nagy szív. 1854. Magy. Erd. Kép. Hogy ne csak vigadjon Örömében. s az ágyat is elhagyhatta. hova a sírásók. Piros mint orczája. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. köt. Temetés után a legszegényebb is tort tart. Van a tormából is. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. Ha nem is legelső. hanem Könyre is fakadjon. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. Magy.

. czifrán. Reggel felkelvén. a fiú mátkájának. vagy keményt hig gyanánt tört meg. második ha sózásnál kifolyatá. Elől ment a két úrfi. mire a leányt bevitték. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. s hitre kérte ki a leányt. s izent a leányos házhoz. s reggelig tánczoltak. s vacsora után éjfélig tánczoltak. ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen. . Ebből állt a kézfogás. hogy mikor készen lesznek. kardosán. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. Ha a leányt oda Ígérték. mire a fiú eltávozott. nagyot ittak. Mikor oda érnének. Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. szőnyeget az asztal elébe. 100 aranyat külde. A nász napját kitűzték. azé lett a gyűrű.Elgyűrűzés és története. Most nemesebb érczből van. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. s három tánczot osztottak nekiek. tigris bőrben. megindultak. megvivék. mire a pap reáállt. A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. Maga pedig feles néppel indula meg. már házasság után láttak. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. utána a fiú. hogy kitapogatná. forgósán. mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét . a leányos háztól még egy gyűrűt is. Itt lefolyt az eskü. az ifjú ismét megjelent.” Lásd Históriája 465. a násznagy mellé. . tudhatja. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. Mire készen valának. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. Akkor szemben ült. itt jött a vőlegény. Nyáry „Egyházi legen. 9 . s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. mely kerekded. mire a leányt kihozták. s végre vezeték a leányt. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki. s inasai kíséretében vacsorára megjelent. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. hogy nincs elfogadva. a fiú húgának czímezé a leányt. s előköszöntőknek hívák. megálltak. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. Hajdan törvény létezett. A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. s jelenti a legnemesebb czélt. . s feles ajándékot osztogata. Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. lódingosan a leányhoz közeledék. oda bort és vágó-marhát. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. Azalatt felterítettek. mindenik szekér mellett tigrises. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. hogy várva vannak. Elöl két úrfi ment. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. utánok indultak a zenészek. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. 1. az volt a nász hőse. s a földön lévő szőnyeg a papé lett.” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. azok szívesen fogadták borral. üzenjenek. amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. annak jelentőségéül. . paripán. paripákat hoztak elő mind két félről. utánok a násznép. Erre elbúcsúzott és elment. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. Ezek visszalovagolva. ha főúr volt. stb. párduczos ifjak.

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. ha helységeken vitték át. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. nyestes fekete durva posztó süvegben. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. ha protestáns. ha mentek is. leeresztettél sisakkal. a szín elé. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. minden ember szállását kiczédulázák. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. ha neje volt s nőrokonai. osztani kezdek. szőr zsinórral és gombbal. melyről hátul. mit szintén gyászba borítottak. máskor fel volt aggatva. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. a főkötő és fátyol helyett. selyem zsinórzattal. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva. selyem övvel. meg minden Muban. otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. Futár járván elő!. A nőkeservesek. s feltették az emelvényre. azt úgy látszik. vagy oltárt. fekete bakacsinba vont lován. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. azon jószágából másba nem mozdult. melyre a koporsó jött. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. s a temetéshez készültek. mentében. s nyakukon igen apró gyöngy. A férfiak setét dolmányban. prédikácziót tartottak. a czímereket. vagy ha katholikus volt. de a hintó bőre le volt eresztve.Mikor kiindíták. pánczélba öltözve. derekukon fekete kláris öv. ha pedig oly falukon haladtak. azt belől bevonták posztóval. németektől vettük át. az egyik kezében buzogány. sőt otthon sem ment ki szobájából. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. másikon sírirat. ha az udvarban nem fértek. sem udvari embereivel nem ebédelt. fekete csipkével. A város végéről a kíséret visszament. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is. a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. Letévén. Felgyűlvén. a harang megkondult. s míg a temetéshez készültek. fő és algazdákat kértek fel. tizenkét. fátyolszerűleg. ha nem volt. Az udvarra nagyszerű szint építettek. közepére magas emelvényt. A temetés intézésére. A gyülekezet megjelent. a férfiak után a halottas szekér. s a meghalt érdemeit emlegetve. ha katholikus volt. hosszú vég csüngött a földig. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. a faluban. valamely arravaló boltba letevék. Közelgetvén a temetés órája. Mikor a testtel haza értek. misét. két fegy vernök állott. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. melyben a meghalt vallása képviselve volt. hat szövétnekkel vették körül. vállukon bársony palást. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. mint a lakodalmaknál láttuk. s énekszóval kísérék át. melynek posztóját két felől hat legény fogta. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták. legelöl mentek a diákok és papok. körülülték a koporsót. ennek nem létében. s miként lakodalmi alkalmakkor. . bele prédikálószéket. s földig érő posztóval takarák. Ami kis városokban s falukon most is megvan. Ε mellett ha tanácsúr volt. másikéban fekete lobogó. s ha katholikus volt. Az özvegy valamíg férjét el nem temették. misét tartottak. a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. az ország kathalogusa szerént. Valamivel később. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. hat ifjú. igen a gyászversezeteket. szállásukon maradtak. addig a koporsótakarót leeresztek. s a hat legény széleit fogta. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. melynek egyik felén czímer. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. a harangot meghúzni tartoztak. azok hintóban kísérték. fejőkön hosszú fekete fátyol. kezében a megholt ezüst czímere. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. aranyos zászló. utánok a férfiak. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. siraták.

Mikes Kelemen temetése. a férfiak után vezeték a nőket. egy göröngyöt is vetettek utána. Vis. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. s a szertartás ott másodszor kezdődött. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. igen okosan. magyar vagy deák oratio. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. még pedig minden nem és osztály külön teremben. vers és orátió maradt nyomtatásban. torhoz ültek. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. A nők temetése szintén hasonló. nő és férfi cselédei. de sehol két fogásnál több nem volt. volt az első. beszédet tart a mulandóságról. Eszerént legelsők voltak a sógorok. s pohárköszöntésnek helye nem volt. Ha protestáns volt. az alakot fölemelik. a korcsmába visszatérnek. a könyörgést és prédikácziót. 101-110.13 A menet élén a deákság és papság. Nyomában a keserves nők. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. némely halott után egész kötet prédikátió. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. hosszú ingbe öltözve. minden férfi gyertyát kapott kezébe. s a korcsma asztalára terítik ki. egész templomokat vonattak gyászba. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. Ha a halott katholikus volt. Honderű 1847. Végezvén. az ezüst czímert. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. miszerént ma már csak is egy könyörgés. ezt búcsúztató-vers követte. I. 49. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le.000 frtba bele került. így estünk át aztán a másik szélsőségbe. lábaihoz voltak felállítva. utánok a község gyalog. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. gyászba öltöztetve. fiai fejéhez álltak meg. úgy miként a főgazda elrendezte volt. és Szók.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. Némelyek a temetőben is szint emeltettek. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. kiindultak a testtel.14 Kővári Magy. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. Közél. külön a keserves nők. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. gyümölcs nem rekeszté be. 93. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. A kárhoztatásig költséges. Bethlen M. testvérei. töröksíposok. Kezdődött a szertartás. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. utána jöttek a férfiak azon renddel. ha atyát temettek. Élete II. Csal. Befejeztetvén a beszéd. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét. 14 13 . mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. s a falu végére viszik. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el.ápr. cselédségek légióját feketébe öltöztetek. hogy még a férfiakat is sírásra indították. de gazdag lévén a kor. A színbe érve. külön a keserves férfiak. hintón. mely utolsóknak a volt feladata. Minek következtében egy 1747. korlátok közé veté. Ezek után jöttek az urak. szép lassan. ezek után a vők. mint valami holtat. némelyek. még pedig ha a temető távol volt. szülői. végre a megholt fiai. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. csak annyiban volt káros. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. Ezután tánczra kerekednek. Vége lévén a temetésnek. s a koporsóra vetették. csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. hogy némelyek temetése 10-12. sorba kóstolgatják. utánok a trombitások. Farsang eltemetése. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni. római szokás szerént. s végre az alakot levetkőztetve. s bár kit temettek. két felől karon fogva.

A. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. hol a násznép közöl egyik kilép. de többnyire az utczán. s azután egy czölöphöz erősítik meg. . vagy az apát nyugtatta. és Zsuzsanna kisasszony. magyar. így emlékeznek Szent Benedekről. s a kapottat maga a fél. sőt néha egy hóval. s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. Üstökös 1862. sz. német. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. máig is látható az ottani apátságnál. A megölt kakas húsa este adatik fel. midőn már a táncz némileg kifárasztá őket. a leendő menyasszony. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. amint ők nevezik „kassatumot” járnak. tót. .Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. Szent Benedeken személye mentségére. melybe minden vendég az egyik oldalán veres.2. Mert megcsípte a lapátnak borsa. velem is eljáratták. az eddig halk zene erősebbé válik. a főt a rúd végére tűzik. Gergely és Balásnapja.. melylyel a kakast azon helyről elérheti. Sz. Jan. ki a közel szliácsi. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. martii 1794. Vas. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. melynek jó bérére. hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. 1761-től 1799-ig vezetve. benedeki lapáttáncz. A protoculum. lapáttánczra. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast. Most lapát üttetett neki jobb felére. Most arczczal a kakas felé fordítják. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve. mit ha megtett. Három fapecsétet nyomtak .. mulatságra. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. s azalatt a zene folytonosan szól. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. . 1864. 11. 3. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. hosszú zsinórra fűzik a kakast. die 7. ezzel bizonyítom. Téres helyen. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. . kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. Kegyelem nem használt esedezésére. ha saját házuknál nincs. 2. Julianna menyasszony. szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. Míg ez kívül történik. s így vonulnak be a lakba. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. felére. leoldják szeméről a köteléket. 506. . Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. Meg is nyerte pőrét. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. . Garan szt. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. újs. kezdődik a valódi kakasütés. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa.

Totus etc. Totus etc etc. Totus etc. S azt ami régi szokásunk tartja. adjatok amit Isten adott. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. melyet a mi őseink is annyira szerettek. Visszaadjuk a csontját. Adjatok sonkát. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít. Balás püspök napja. Hadd tartsuk jól Ilonát. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. Hadd vakarjon garaskát. Ez a morlakoknak. etc. Adjatok kakaskát. kendők. Totus etc. Hogy a szegény diákok házanként járjanak. hol a . Fazekakban kárt valltok. Majd megesszük a húsát. Az ellopott sok vámmal. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. Giostra. Mint a molnár tyúkjai. Totus campus debitorum. Mert ha nekünk nem adtok. Hadd tanuljon a-b-c-ét. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók. etc. s miután tánczoltak is keveset. Eszerént bejárván a falut. Forum terminere! Adjatok leánykát. Kik jól laktak búzával. 1. Honderű 1847. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. Majd úgy fogunk tánczolni. etc. Adjatok.különféle bakugrások közt belépvén a házba. etc. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. alig múlt el a dél. 94. Adjatok szalonnát. haza bocsáttatnak. Hadd seperjen iskolát. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. már hemzseg a nép mindenütt. Totus etc. különösen ott. szőnyegek és virágkoszorúkkal. Adjatok gyermekecskét. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt.

sokszor órahosszat is eltart. azután. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. szintén hosszú beszéddel válaszol. A test mellé ülnek. 123-12Ί. Énekelve sírnak. 242. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. elvégezik az egybekelést. Kinézik ők. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. akit ők választanak. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak. Gömörmegyei lakodalmi szokások. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. Bilder aus Ungarn 2. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. mivel annak . A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. már megkezdték a viaskodást. 1858. kik 12-ten vannak. Göcseji virrasztó. kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. Honderű 1845. Itt szt. utczáról utczára hordozza. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. 1. Vas. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. maestro del campo. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. így viszik őt egy darabig. majd az u. n. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. s előadván. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. mely feldíszített vas rudakat. A győzőt a nép vállaira veszi. Haza menvén a szüle. újs. Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. Ott benn a szobában. melyik lesz házi állapotjok növekedésére. hanem az anyjával együtt a kamrában van. ezeket követik a lándzsalovagok. gazdag ércztufákat. mely karika szúrásból áll. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. más énekel elöl. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. I. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. A leány ekkor nincs jelen. Avagy a sírásért nekik málét adnak. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. 233. de ha könnyük nem hull. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. A díjt azonban csak az nyeri el. s úgy hordják körül a pályakörben. tudtára adja fiának. A menetet egy csoport poroszló zárja be. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. ki mind a három ízben. Egyike secundál. s a paizs hordozó jön. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. azután arra alkalmas helyen leteszik. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. azután két felöl. Gölniczbányai szokás. 503. Azonban oda nézzünk. Hogyha valakinek esik kimúlása. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. Ε menet. csak férfiak közt. s elfogadja azt.

mintha templomban volnának. tudósítják. nekünk magunknak is van galambunk. Gyakran a menyasszony sírva. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. azért menjenek ki. világban való életének. az asszonyok pedig egybegyűlvén. ki ekkor szintén előáll. Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál. hanem azt tudakoztatja általam. Míg ezek egymásután gyülekeznek. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. míg a leányt kiadják. Így foly ez. hol pedig nincs.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. amely mellett egy száll gyertya elég. hétfőn fáért mennek. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. böcsületének. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan. mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. s a lakodalomhoz készülnek. s azután egyenként elővévén. megnézik még a legkisebb baromfiát is. kedvetlenül mennek a szent hitre. de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. amikor hátulról. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . és keressék a magokét. becsületének. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. valakit meghíni akarnak. nevének. míg felöle gondoskodnak. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim.meg kell lennie. Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik. ha elég gyors e. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. De a legény kalapját le nem veszi. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. a legény a mátkájával külön a kamarában. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. Ha alkalmatos a szószóló. mégis összetörődtünk. s ekkor újra ki kell menniök. világban való életének. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. de az a mienk.” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. s ott táplálni. mint a legény atyja elbeszélte. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. Hajnal tájban vendégeskednek. s jó karban találván mindeneket. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. a . s a vőlegény búsan. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. s a vőfél a leányos házhoz megyén. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. szüntelen foly az égettborozás. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. a kérőket nagy becsülettel leültetik. az a legderekabb szószóló. mint azok. . s azzal szétoszlának. Ekkor mindnyájan letelepedvén. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését. a hurkáját kimossák és megtöltik. hol zenész van. azután ismét tüzet. és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. s nincs e valami hiba testében. uram. tánczolnak. ott dalolnak. mindnyájan mély csendben fülelnek. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. mikor elvettem a feleségemet. meghíják a vendégeket. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek. Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. Tehát éjfél után felvervén mindent. Begyülekezvén a vendégek. s neki biztatják otthon a leányt. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. Az egész dolog késő este kezdődik. s állva marad. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. míg csak lehet. mit az öregek magok közt elvégeztek. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. a kérők a leánytól vizet kérnek. s nem élnek roszabbul.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak. az ölébe veszi. . amikor elölről nagy gonddal megnézik.

Azután azok ülnek le. akik addig felszolgáltak volt. és házi bajokat. ki húszast adott. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. Utolsó étel tejben főtt kása. ládájáért. a szakácsnék tálalnak. hol darab ideig tánczolnak. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. panaszkodván. mint a méz. sebesen vágtatva zene. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. mindkét rész külön seregben a templomba megy. hány menyasszonyos ház van a faluban. közleni kívánja kigyelmetekkel is. azután mézesen isznak. megszaporítja. Miután felrakodtak. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. bemennek. Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. s lefekteti. újongatás közt megindulnak. amikor is annak minden portékájáért. úgymond. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. Ez szóm és mondásom. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. Ez meglévén. Ki poltrát. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad. ittatást. Megforrázta. s oda rohanván. mintha élőfa volna. előadja versekben a vőlegény forró . és kéregetvén annak gyógyítására. hogy azt minden lássa. barátnéitól. Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. mintha végkép ki kellene a világból mennie. a menyasszony kikéréséhez fognak. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. egy korsó italra. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. ágyáért stb. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. azután visszatér. hogy kezét a kása megégette. s hallgatást kérvén. a holmit a kamrában lerakják. Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. . arra kéregetett. de nagyon gyorsnak is kell lennie. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. Elkapván a kocsis a maga illetményét. s úgy viszik haza a menyasszonyt. Erre az asztalok kihordatván. egy tál ételre. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. A lakomát égettborral kezdik. melyet elsőbben tisztán. mint telhetett. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. mint.menyasszonyt haza kérendő. ki ha más faluban lakik. hogy a kendőfát fejszével kivágja. testvéreitől. tartóztatást. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. A főző kanalat kásával töltötte. valamelyik elővesz egy hosszú írást. daliás. költeni. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. Az asztal körül járt. mint több hivatalos vendégeivel is. fizetni kell a vőfélnek. Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. több szekerén és zenészekkel mennek oda. komáitól búcsúztatni. s az új házasokat be nem eresztik. minden jó akaróitól.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. jel adatik harangszóval. az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. atyjafiaitól. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. melyet midőn megettek. és ismét vigadozni kezdenek. a szakácsné kezét bekötvén. a vő fél felhordja az ételeket. Hogy meggyógyíthassa. merre dűl a fa. s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte. s úgy ássák a földbe. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. különben ki nem adják a nyo-szolyók. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. . azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. melyen méz van egy késsel. a kezét a kása. A legelői menő kocsist illeti az. testvérek nagy jajszót ütnek. egyszer kétszer megkerülik a falut. különben a főző kanál fenyegeti. s azért is fizetni kell. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. melylyel jelentik. mire a szülők. Elkészülvén az esteli.

midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. hogy nem sokára lábánál fogva.7. hogy a születés ott történjék meg. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. Emellett nagyon vigyáznak arra. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság. 277. ablakon dobolni. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. egész fejét kendövei bekötvén. . tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. Erd. Itt a menyasszonyt. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. s a vőlegény mellé fektetik. mi azt jelentené. Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. s körül tánczolják. Kép. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek.kívánságát az ő menyasszonya után. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. 1827. ép úgy mint a vőlegényes háznál. azután az apa ölébe teszik. ezt paszitának. s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. ismét frissel és jobbal megtöltenék. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. akár messze földre vitetett a menyasszony. hogy a hőrészesek már takarodjanak el. Emellett ajtón. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. Azután mindnyájan a templomba mennek. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. Különösen az első lebetegedés. Azután magukra hagyják az új házasokat. lap. melyen megszegett kenyér van. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. szalmából nagy tüzet raknak. melybe azok pénzt vetni tartoznak. ha rést találva haza nem futamodik. azaz a falu közepére kimenvén. vagy azt pipából szívják. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. vagy holmijában. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. kit oda magokkal kivisznek. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. akár a helységbe. máskép nem játszanak nekik. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. lábával ne essék az ajtó felé. ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. s végre a szoba zugolyába viszik.Bontó Pál 13. Beeresztetvén a menyasszony. A komákat.. De még el sem költhetik az estelit. Gyűjt. köhögtető s prüszköltető füst támad. az ajtóba állítják. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. 38-48. ha magát kimulatta és távozni készül. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. A keresztelő után a komák. s a vőfél megindul. de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. de azután. annak jelentéséül. s megvendégeltetnek. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. I. fojtogató. dörömbözni kezdenek. Minden vendégnek . A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. mintha semmi sem történt volna. Tud. minek folytán igen erős. köt. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. a menyasszonynyal pedig. annak jelentésére. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. utána a menyasszony. hanem a pitvarban maradnak. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. azonnal átöltözik. Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. Gvadányi . Itt a vőfél szép szerivel. Elmentök után ismét foly a mulatság. s kontyot tesznek a fejére. estelihez ültettetnek. poszréknak nevezik. azaz halottan fogják kivinni. Gyermekkeresztelés. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik. Magy.

S elhozom a szeretömet . hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. vagy adásvevésnél az áldomás ivás.. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti. . hogy ekkor s ekkor stb. közben a rögtönzéseknek. s mulatság rendeztetik. az apa ingét. amint hamvedren nyugosznak. Mikor a gyermeket először fürdetik meg. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák. Hajdudorogi menyasszonyágy. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. A keresztelő lakomával jár. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. Fölteszem az ízenetet.. az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. hogy igaz jószág adatott el. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják. s vetetett meg. szokták tenni. 108. a határt itt hánytátok. a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén. folyók. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. milyenről csak nem is álmodott.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. egy határocska hányatott két sor fűzfák között. .. vagy halottas házaknál a tor. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek.minden ételből kell valamit ennie. kik közt suhanczok is vannak. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét. 1858. ki e vidékre talál férjhez menni. megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. a források. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. melyek a bábát illetik. hogy jól tanuljon. melyeket természetesen az apa költ el leginkább. leány s az öregek is a vidékből. a községek kirendelik az ásókat. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól. zene bönög azután. Határhányás emlékezetessé tétele. Ez oly szokás. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik. mellényét stb. hogy a gonosz be folyásokat. Hogy a községek. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. Újs. bibliát. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. annak bizonyságára. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára. hogy a jelenlevők látták a halottat. tollat is vetnek a fürdőbe. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. Vas. annak jelére. Oszlopáról sodronyára. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. Sajnálatra méltó azon nő. A gyermekágyast a koma. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. Nedejára. A bölcsőbe kulcsot. hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben. mint a vadászoknál.

mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. van közte dinka és gahér. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. Ha az est félbeszakítá a munkát. újs. hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. hogy tavalóta nem próbálták. rendbe állottak. Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. a fiúké. ki őket azután különösen megdicséri. a czigányok és szedők csoportjától kísérve. Szép orczádat csókolja. Kik abban részt vesznek. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. s míg az ételeket beadja a konyhába. Mikor aztán elkészült. végig az utczákon. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. Hej Nedeja. Gyerünk be a lúgosba.Zöld levél és vendégség. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. meglátszik rajtok. Vas. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. hol a bölcs IV. Ezüstpénz a hajadba. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). Nedeja. a kakast . isznak és tánczolnak. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. s tiszteletére reggelig esznek. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. 591. s midőn haza érnek. szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. Hétfalusi kakasünnep. Bilder aus Ungarn 1. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. Üres pipa tarisznya. Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. Hérész. és megütni. s úgy viszi. Hegyalján. 68. már meszünnen hirdetik. hérészeknek neveztetnek. 1859. Szívem szerelmétől ég. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. Selyemkendő nyakadba. Hej Nedeja Nedeja. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. meg egy-két mezei virág is. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. Itt ott megállnak. Hegyaljai szüret. Enyémbe juhászbunda. Alig van viskó. miként azon katonák. Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. A leánykák föladata volt.

Mert midőn meg se gondoltam. Íjj ereje s nyilak mérge. Voltam sokaknak hasznára. Éjjeli szép éneklésem. Mint a rostát úgy csinálták. Anyám mikor melegetett. Hanem értem adták pénzek. Meghízlalván az ő ívjek. Megronta s nyilval megöltek. azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra. . Ily hasznos voltom nem nézték. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Lett volna bár vészesemre. Ε világból kimúlásom. Lőn én keserves életem. Nyilak miatt lőn halálom.nyíllal lelőni. Mire volt hizlaltatásom. Szegény fejemet nem szánták. Időkornak megmondója. Nem tudtam. Időkort megjelentésem. Szívdobbantó viadalra. Bőrömet megfeszegette. Halál mérgével tartoztam. Kétszer születtem világra. Mire volt hizlaltatásom. Mért vigasságos életem. Szárnyaival fedegetett. Éjjel mindenkori óra. Ki provokálsz koczkázásra. De nyilokat mind rám szórták. Hogy hozhatna ez életre. Diákgyermeki játékra. Bőrömet úgy megliggatták. de csak most tudom. Tyúkok között kodácslásom.

hol a lánykák tyúk-hússal. A szomszédnak jó kántora. Padlás. és pedig szerdai napon. Kikiriki a tyúkokon. a diadalmas fiút pedig. Táncz kezdetekor. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. Ti kakasok vigyázzatok. hogy így ne járjatok. Kikiriki az utczákon. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. Itt újborkor tömeges a házasság. ügyes. hol a vőfél jő előttük. Magatokat elvonjátok. kik templomba nem mentek. lánykatársai. A kakasünnep azzal végződött. a háznál várják a lakodalmasokat. innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz. Nincsen nálad melódia. Hallod e te kakas koma. Vas. Mert engem pénzért adatok. vígan jönnek. Én többet nem kenternálok. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. hogy a diadalmas lánykát. Mert nyilak mérge elfojtott. melyet czifrán járnak. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. Oda lett a hangos nóta. az asztalfőre vezetve Őket. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. mely oly nagy. Kik csak kakas szóra vártok. . Visszajövet a rokonság és vendégség. Néha 2-300 vendég is együtt van. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. ki a kakast lőtte agyon. de a nézőknek is helyt ad. s az új párt lovaslegények kísérik. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. és felfejkötőzik. mert a meghívásoknál nem csak a ház.No borbát15 fonó asszonyok. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. Azért rólam tanuljatok. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. Vígan mennek. Élők. A menyasszonytáncz mindig abból áll. Bemutatja násznagy uramnak. hogy nem csak a mulatóknak. ki a tyúkot agyonütötte. Velők szembe ne szálljatok. néha egy nap 10 pár is esküszik. de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. s elmondja. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. de meg részegséget sem akarnak. Módosabbak kocsin mennek templomba. Holdmezővásárhelyi lakodalom. A lakodalmat a leány apja tartja ki. újs 1861 500. Diákokat ahol láttok. mert sok kell. Immár többet nem szólhatok. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget.

borra. Vas. s a vendégek ilyenkor. rangjokhoz illőleg. Innen ered a kárlátó név. mi rendesen 10-15 pengőre megy. A meghívottak (szvali).17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. majd távozik. 96. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. mely azon alkalomra adatik. ki azt zsebbelijébe szedi. Itt a mesteremberek tartják a bált. mint új asszony először megy haza szülei házához. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. Alföldi tájszó. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. mely nem egyéb egy vendégségnél. és térden fogadják ezeknek áldását. midőn a férjhez adott leány. s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni. Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik.a menyasszonytáncz. búzát és békességet. jó áldás kívánatok mellett. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja. Az utón többször megállnak. és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat. midőn ismét pénz gördül a rostába. és szemérmesen megköszöni. a nő a vőlegényt. a többit a menyasszonynak adják. bemutatják. A megkérések rendesen aratás után történnek. a kárlátó annál zajosabb mulatság. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. minden érkezőt. s italt és ételt vesznek magukhoz. mint maga a lakodalom. − A legjobb lovas előre ugrat. az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. a kérő násznagyok. Ami a kerekszámon felülmarad. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. kik a vőlegényt tánczoltatják. Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. neki kell fogadni a vendégeket. és pedig mindig készpénzt. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester. a czéh javára áldoznak. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. utána jönnek a násznagyok. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt.” Kárlátókor. hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. az a zenészeké és vőfélé. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. mit bevégezve. . újs. hogy átöltözködjék. A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. az új házasok látogatására. Nefelejts 1862. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. 1858. 92. mindenkor pénzt vet a ros lába. az asztalra egy rostát tesznek. s a pénzesebb marad a táncztéren. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. a nőnek feje szépen be van kötve. esküvő előtti est. férfit úgy mint nőt megcsókol. vacsorálnak s haza térnek. mert ha ez csendben ment is véghez. 147. s így páronkint minden vendég. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). s ha ügyes megdicsérik. Így megy a nő tánczosok között is. ha hiányai vannak megszólják. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. Előbb két gügyü. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély. és az 17 18 Alföldi tájszó. A férfi forgatja a menyasszonyt. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő.

ő készíti a vendégeknek a reggelit. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad.” Ha a menyasszony koszorúját félti. melyek szent képekkel vannak ékesítve. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni. vagy kocsin. a menyasszony oda érve. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. sőt mi több. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. a legnagyobb lármát ő csinálja. akkor csak érintik a fejét.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik. a férfiak mögött ülnek lovon.új életre való oktatását. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. és most az esküvés megy véghez. ráköszönt és iszik vele. kik mind lóháton szoktak jönni. Az ima után a pap a koronát átveszi. hogy még a kenyeret. melyet hátára kötnek. de oly annyira mindent. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. ha elfogadja a kérőt. ennek közepén megállnak. Így érnek a templomhoz. a menyasszony itt adja beleegyezését. de később a fényűzéssel ez is megváltozott. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. légy kísérője és társa ez élten át. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. hol végbe megy az esküvő. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól. ez rendesen este történik. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. Kalapját egy lúdszárny díszíti. ha csak nem nagyon gazdag. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. a koszorúleányok. A menyasszony egy szánon. derékig mint férfi. alább mint nő van öltözve. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. A lakománál a menyasszony ül legfölül. mint előbb leírtuk. s ő takarítja össze a lakást. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. mint jó lőfegyvere van. Amint a templomba érnek. odáig jut. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. mit esznek. kit elfogadni nem szándékoznak. hogy büszkén hordják fejőkön. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. ki a faluban található legroszabb lovon ül. és e szavakkal: „Isten szolgája. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz. de míg e hivatalban van. De jellemző e nép óvatossága. Másnap az új menyecske az első. hogy pisztolyból lövöldöznek. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. A bohócz (csaush) a menet vezetője. mert tudni való. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. azt a szokást vették föl. hogy e népnek több rozsdás és rosz. a még hervadatlan ifjúság jeléül. addig senki sem érezheti magát általa megsértve. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. mely népdalok kísérete mellett járatik. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. mert vacsorához ülve. ki megjelen. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja. . még a gyertyát is ő hozza. míg egy fiatal ember. De mennyi bajjal jár az. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. A nászmenet egészen elválik a leírttól. néha négy is.

kapja meg a menyasszonyt. hogy egy gazdagabb kérő jön. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. s nem fogjuk csodálni. Ha ily rablás oly nővel történik. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. Egy család bár hány tagból álljon is. van szaladgálás a bíróhoz. hogy a nő félig ne egyezzék bele. de még többször verekedések. hol egyetlen gyermek a leány. azért máig is fordulnak elő. ködmönt. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. Ha ily kérők között aztán olyan van. ezt vagy amazt már kinézte neki. szép csöndesen összeesketik. és többet-ígérés miatt elvált. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. Csak oly család. de ha nem akarják neki adni. sokszor igen érzékeny boszút vesz. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint. ez könnyű. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. hogy házasodni fog. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. és most ritkábbak.neki. Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. ha a rablás nem önakarata által történt. melyek három nap alatt megtörténnek. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. ott 6-8 nap maradnak. akkor amannak lemondanak. u. − De történik. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. de kosarat adott neki. hogy egy rablás történjék anélkül. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. hogy majd elmegy vele. az apa. A fiú egész alázatossággal felel rá. hogy habár szegényebb. Jövő héten leány nézőbe mennek. persze kerül ebből azután perpatvar. mint a bűnt. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. ki elveszi. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. és akkor kezdődik a többet ígérés. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. később majd kerül. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. gyűrűt. ezért szemrehányást nem nyer. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. − Ez időn át mindig szól a duda. Ha a leány nagyon szemérmes. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. . ez mind ott marad. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. ha kész az alku. ha ez szép. fülbe függőt. kit egy férfi megkért. s ha a leány a fiút meglátja. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. és csak szegénység szülte e tettet. ha a nő egyetért velők. csizmát. ládát. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. minden fivérnek nadrágra hat forint. az apának tíz forint. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. a leányokat elviszik férjhez. ki érzi magában. általában ez a legkedveltebb zenéjök. esketné meg őket: ez persze nem teszi. kendőt. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. m. lesüti szemét és nem szól hozzá. s ha pedig visszalép. nyoszolyát. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. és így inkább elvállalja a nőt. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni. a többi házi népnek hét forint jár. ott vőt vesznek a házhoz. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. úgy öröme nem tart sokáig. akkor egyik haza megy az illetők családjához. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany. vagy ki eljegyezve volt. az anyának két forint. de nem ritka. ez izgatja és vidítja kedvöket. és csak a násznagy által történik meg. ritkán vál el egymástól. de többet ér a gazdagabbnál. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. a fiúk pedig haza házasodnak. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja. de alig is hihető. vagy ezüstpénz van dugva. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. emez viszont. hol minden papot a környéken fölkérnek. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások.

A horvát hősöket ha elestek. A pizmákat. Ver. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. Ker. azt talán mondanom is feleslegei!. Budához 24 mértföldnyire. A találgatás: váljon hűn szokás-e. Hajdan híres város volt. Mikor a horvátok harczra készültek.ki ha megkezdődött a harcz. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. és tűzműveket szórnak a légbe. és Fél.Horvátok harczi esküje a múlt időiben. Magy. Horvát hősök eltemettetése. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt. Zala-Egerszeg egy egyszerű. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. 46. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. mely egyébként annyira elhagyatott. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. Néphagyomány szerént. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. 1. 1861. Pesttel szemközt. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. A nagyhét egyik éjjelén. I. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. kergetőznek a többiek. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. de a védsereg keményen válaszolt. A várat lövette. köntösét ereklyeként oszták szélyel. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. míg körülöttük labdáznak. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. húsvét virradóra. Besenyő alatt. a csatatérről bajtársaik hozták haza. Fé. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . Era. A sihederek is megkeresik szerepöket. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. szaggatott sziklafalaival. fűzet 117. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. Bemellay G. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. 1. 51. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. bedobták azt a lángok közé. boldogságos szűzre. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. emitt ponyvákon olvasót. játékszert és gombot árulnák. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. a Zala vize mellett. bújócskáznak. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. vörös szegélyű fehér ruhát. mely a húsvéti határjárás díszjele. s főhelye e megyének. s ahelyett a rokonság. Remellay G. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. a Duna partján. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. képeket. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. vagy a hős kedvese. és községök saját védszentjére. kedves magyar város Zalamegyében. kies termékeny vidéken. Kép.

a város piaczára. élükön az énekvezető. Beáll a reggelizés. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek. ki rend s illemre ügyel. illő rendben a kálváriához vezetik őket. mint ősapáik hagyománya. A lobogó legelői. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. a határjárókkal együtt. mellette az ósdi tárogatós. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. sokan már helyt vannak. sorakozik. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. néhányat. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. a puskák mind közelebb durrognak. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. A város népe ébred. s ha kisül. kiki lakába tart az ízletes ebédhez. Útjok ének s ima közt halad. feszülettel a kezében. az érkezőket puskalövésekkel. a nép beözönlik. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. megfordul s indul.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. a főoltárhoz járulván. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének.népszokásnak. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. Amint a vacsorának vége. A nép rajként szállja meg a piaczot. gyűlöng férfi és némber. szenteltet. utolérnek. a város felé közelgvén a „veres keresztig. mely a városból a kálváriához tart. miszerént husvétszombat lévén. Semmi más nem hívja őket meg. a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. Már ekkor a határjáró nép. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. pereg a dob. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. egyházi mezbe öltözötten. Végződvén az ájtatosság. Húsvéti határkerülés Székelyföldön. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai. Előáll a város dobosa. az egyházmenet. az ügynevezett czinterembe. ősi székely szokás szerént. A jámbor lelkész. Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. Húsvét szombatján estve. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. öltözik. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. s éji csend száll a falu fölébe. Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. a határhalmokat . féltizenegy körül. saját köréből egyet csendőrnek választ. a két sor derekán dobos és tárogatós. 401. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. s a bon maradó férfiak részént haza. keresztyén ájtatossággal. hogy most először léptek e határvédelmi századba. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. Napkelet 1857. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. A családok asztalhoz települnek. ünnepélyes tisztelgése jeléül. a nagy templomba visszatér. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. s megfordulván. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. a határt megkerülni. A templom ajtai kitárulnak. az időjárás. A kíséret némberei. hol a díszes szentegyház áll. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. a közelgők felé haladnak. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. míg a gyülekezés foly. Ha az idő kedvez. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé. Az útra kelt határjárók fegyveres serege. térdre bocsátkozik. előtte a megváltás szent jelvényével. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. Hasad a hajnal. lélekemelő látvány ez. dob− és sípszóval üdvözlik. honnan áldásvétel után. főleg puszpángágakkal elborítva. s a szervezés azonnal megkezdődik. a kálvária mellett elvonulván. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. Itt kezdődik a szent mise. előadja. a némbersereg előtt a lelkész. Egyike az értelmesebbeknek. 1. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan. szentgyörgynap.

melyben van a búzavetés. éneklés közt halomról-halomra. Így mennek mindenütt a határszélen. bírák. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. nevet. Ott éneklést és imát ismételnek. kinek van legszebb fenyőága. dűlők. az úgynevezett búzahatárt. vitézlő bíró és káplár uram. nem énekel. hol hány férjhez adó leány van. Úr Isten! halld meg imádságunkat. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. adj bő termő esztendőt s békességet. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. beszélgetik. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. Ítéletet mondanak. káplár. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. felköpűzik. pap. czifra papirosokkal. kém. énekvezető választatnak. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. akik későn érkeztek az ünnepélyre. A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. ki kinek minő virágot tesz. rendesen pitymallani kezd. Egy főkirálybíró. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. hanem csak a vetéskertet. Míg az ünnepély lefoly. álld meg falunkat. tessék reá ítéletet mondani.megújítani. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. távoztass el mezeinkről jégesőt. falunktól a tüzet. A pap elmondja az imádságokat. hogy valaki illetlenül beszél. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. Ott mindazokra. nem imádkozik. kerteinket. ótalmazzák stb. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. minőket fellebb közlénk. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. határkerülési újonczokra. egész határt megkerülik. s épen szélére azon határrésznek. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. egyszerűen mennek végbe. Ha az idő kedvező.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. formáját. a község igazait védjék. tehát leghívebb szeretője. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . A választások röviden. Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. minket rendben tartsanak. nemzetünket. Megjegyzendő. a falu határait el ne felejtsék. az énekvezető kezdi az éneklést. s helyszerű imákat mondanak. áldd meg hazánkat. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. A kém vigyáz a hibázókra. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. elfeledte a határdombok hollétét. mindeniket megújítván. s azoknak milyen szeretöjök. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. most van először határkerülni. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. nem énekeltek stb. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. küldd el hozzánk az igazságot. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. sáskát. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. a bérezek tetőin meg-megállnak. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. Például ha a kém észreveszi. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. a törvényt. kik az ünnepély folyamát vezessék.” Megalakulván a tisztviselői kar. adj jó előjárókat. szőlőhegyeinket. forrásokat megtisztítni. azt színes szalagokkal. dúló úr. hajlékainkat. idegeneket. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. magokat illetlenül viselőkre. kik már többször voltak határkerülni. árvizeket. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. s visszaérvén az előbbi helyre. Láthatod. mi alatt a templomot megkerülik. Kisded gyermekek. egyéb czímezés nincs. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. s rövid. bátyámuram. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat.

ideje húsvét másod éjszakája. vázát pedig a vízbe dobják. s örömkiáltások között térnek haza. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. 1. bor. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. kalács. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . el vannak fázódva. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. midőn vezetőjök elmés. A folyóhoz érvén. vagy hogy szeretője nincs. szegődnek és vándorolnak. 59. gazdasági eszközök. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. háromszor érzékenyen megilleti. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. hogy a juhászságból kilépni. orvos és szépítőszerök. és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. Érdekes őket hallani. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül. pennát. ilyenkor éleznek. kik ott jelen voltak. a lelkésznek bibliát. leányok és legények kalandjait. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul.leánynak húsvét reggelén nincs virága. Itt tűnik ki? mily ép humora. farsang végén szokta tartani lakozását. s mégis elhallgatja. hogy a lapátütések eltöröltessenek. vannak áru-czikkeik. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. s azt egy póznára illesztvén. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. mint kikémleli mindenki házi életét. hogy rosz magaviseletű. Juhászok dömötörje. s így sorban mindegyik hasonló manipulation. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. feddnek ezért vagy amazért stb. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. óvatosságra intenek egy s más iránt. bocsássák be. Ipolymentében virágvasárnap délután. éhezve. az úrihölgyeknek kocsit. hogy messze földről. a jutalom: szép szó. minő dolgokat tud meg a nép. vagy azt jelenti. s valakinek azon indítványa. sz. Ipolysági virágvasárnap. a nép között forgó kisszerű pletykákat. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. Ε napon változtatják helyöket. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. mondják. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. minő például. elmennek a házak ablakai alá. leöntik. elbeszélik a falusi életben. melyen ülni szokott. mi egyaránt lealázza. Ipolysági régi czéh szokás. 399. könyveik. a hontmegyei becsületes czéh. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. s a tisztes ős szokás mentve maradt. Van egy vajdájuk. Honderű 1847. l. a nőtlennek féleséget. leszavaztatott. 94. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. azon fiatal házasok tudniillik. magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. piros tojás. selyemkelméket ajánlanak. bizonyos helyen. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. a jegyzőnek tentât. mit énekszó mellett nagy. akik követik. a folyóhoz viszik. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. de e szokás azóta eltöröltetett. didergők. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. két oldalt rendben ülvén. Ipolyságon. hideg tartományokból jőnek. többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. Sürgöny 1862. az alakról leszedik a ruházatot.

Egyik hordja a földet. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. A székelyeknél. vagy otthon más valakinek. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. I. 371. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. másik meszel. kaszáló. vagy ha tánczos a kaláka. új terveket készítenek stb. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. kőhordó. másik gyalulja a deszkákat. s faragja a gerendákat. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. n. gyűjtő. 1856. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. hogy közösen építenek. vagy ha az nincs. hol a munkások vannak. sőt az egész falu. A szlavóniai magyaroknál. Vas. s télben a nőknél fonókalákák. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. 1854. szerető szeretőjével összejő. arató. egyik tapaszt. Ezeknél az u.szabad. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. házfa” hordó. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. Van. − egyik vágja a fat. pálinka és tánczczal. vagy másik helységben új házat építtet. építkezési kaláka. kendernyüvő. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. 135. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. Magy. könnyebb munkájú kalákában. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. újs. A nagy asztag s a szép leány. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. egyike a legszokásosabbaknak. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. 1854. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. újs. s vési az oszlopokat. barát barátjával. mely abból áll. mondani valóját közli. egyik ássa és hordja a földet. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak. 103. egy oly épületet készitnek el. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. Segít hazán és a pártán. másik nádaz vagy zsindelyez. s így néhány nap alatt. szénagyűjtő. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. 4. Erdl Kép. Mint a darazsoknál. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. Hogy rakjunk csinos asztagot. midőn a kaláka meg van már híva. háztöltő. s nyáron a mezőnek azon dombjára. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. II. csak lágy kenyér. hanem annyiban is. mert rendszerént egy házon tizen. nemcsak annyiban pedig. kendernyűvő. háztöltő. mert itt egy kis időtöltés. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. szomszédok. Kaláka. mint fonó. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. a falu tornyába. másik veti a vályogot. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. a harmadik égeti a téglát. Ugyanis ha valaki egyik. melyen csak bámulni lehet. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. trágyázó. szántó. mely a falu mellett van. másnak mást kell csinálni. pajkos pénzföcsérlés mellett. . s úgy kiáltozzák. − egyik állítja össze a tetőt. sőt néha vérengzőkkel is.

fiatal gazda a leányt kéreti. vagy jegyváltást. maga határozza el. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. a menyasszony három tyúkot. mint egy kis tornyot. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. Szerdán reggel. . hogy ha kosarat nem adnál. elvennélek..Kalotaszegi házassági szokások. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. kedvese nyakába borul. kérem tehát gazdnramat. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. s ez által tudtára adja mintegy. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. három kancsó bort hoz. s az apa áldást mond reájok. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. A lakmározás kedden kezdődik. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. melyet nő hoz fején.. ifjakat vesz fel. Az atya mintegy patriarcha. hol az esketés véghez megy. Kitűzetik a kézfogás határideje. korsót. és lakoma. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. Az ifjú t. de leánynézni jár. saját vendégei és muzsikusaival. ki hasonlóan béna. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. helyébe mást állítanak. két derekalj. Ε hozomány rendesen hat párna. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. mind a vőlegény. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. s egész ünnepélyességgel kijelenti. ostorcsattogtatások között oda megy. vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. mit kézadás követ. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. tükröt. hogy magának nőt vehet. mindenik fél úgy amint jött. amint a leány előlépett. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. mely annyit tesz. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot.. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja.. A leánykérő egyedül jelen meg. Λ fiú kiválaszt. három kalácsot. s estefeléig honn mulatnak.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. A legény vőfélt választ magának. mi rendesen farsang-elejére esik. Miután tehát az év áldásait betakaríták. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. hogy a leányt megkérje. Az ökrök előtt a . hordót rakják. pántlikát. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván. az atyafiakat látogatják. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja. vagy legalább azt játszik. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. Innen haza mennek. s oda ajánlja. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. s az említett kalács és bormennyiséget. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. s újból kéri a valódi házileányt. mire minden meghívott befog. A vőlegény három kakast. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. s mindenféle apróságot aggatnak fel. más szekérre a ládát. hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek. mi abból áll. kiugrik. s ezt sirató estének nevezik. egy hordó s több effélék. egy festett láda. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. Ekkor a vőlegény felkendőzött. Mindkét fél templomba indul. A házigazda. őszszel az apa fiának egy tallért ad. i. s arra fejkötőt. s felhív egy tisztes férfiút. A hordóra fenyőágat állítanak föl. de sánta vagy sántító nőt vezet elé. mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás. mi gyűrűből. kinél e jelenet nem volt váratlan. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. a leányát mutassa elé. ezt ott kézfogásnak nevezik. S ekkor történik meg a kikérdezés. felrakják a hozományt. egy csinosan öltöztetett.

minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. 136-7. 143. mert rendesen piros kordován csizmát viselnek. 20 Nyoszolyóleány. valamint az is. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. a fiatal párnak. újs. s azt ismét baza viszi. miből az is bekövetkezett már. közelebbi rokonaikat. Kalotaszegi gyász. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. Ez aztán a hűség próba. mint férjének hatalmába adja. mikor is az ökrös szekér újra előáll. Kalotaszegi keresztelő. 1856.” Erre az asztal közepére tányért tesz. s ismét haza viszi. s ott tartják mindaddig. hol könyörögnek érette. edényeket. mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. fején vive a lakodalmi fát. s azt. újongatás közben megindulnak. s mint hü nőt bemutatják. Ekkor következik a kontyoló. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. Újs. Vas. hogy a leány meg nem jelent. 144. Kép. A tehetősbek. házigazduram férjhez adván leányát. melléje bicsakot üt fel. néha varrottas kendőt és párnát adnak. . kezökben boros kancsó. szekereken. A keresztelőn megjelent vendégek. a nászba tartozó nők. . A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. született gyermekek keresztelője alkalmával. ezt azután az örömapák teszik el. Hatodik nap. Míg a menyasszonyt kontyolják. Erre kitör a lakzi és táncz. 1856. foly egész éjji 12 óráig. Innen a leányt haza kísérik apjához. a bántó félnek küldötte. és „uram őkemének” nem nevezi. sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. kissé be találták a vízbe mártani. Amint az ételt felhozzák. . . muzsika szó mellett. a koma czímet és barátságot híven megtartják. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . Negyed nap pénteken. hanem marhát kér. s azzal ott hagyja. mit herisnek neveznek. s így rendre. hol terített asztal vár reájok. s az adakozás a tányérba befolyván. mire áldást kér. vasárnap. Vas. a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát. Harmadik nap csötörtökön. jó barátaikat költségesen megvendégelik. 18öü. Erd.nyüszőleány20 megy. Leülnek. férfiak. hogy életeiket megkezdhessék. Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. legvégül a vendégek. s e percztől nő és férj lett belölök. minden vendég ajándékozzon pénzt. 143. templomba mennek. így viszik a leányt haza. nőtől egy tyúkot. s rendesen apró marhákat ígérnek. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. s azon nap vége a lakomának. fekete csizmával gyászolják. 144. s így a legényt még is ki kelle húzni. 1856. míg a leány oda nem fut. hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. újs. Régebben megvolt azon furcsa szokás. Itt a leányt anyja. s nem kér érette. apró hozományokkal rakottan. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. a vőlegénynek. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. A második tál ételre nem pénzt. Magy. Vas. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. s a vőlegény házához hajtanak. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. s tizenegy óráig az utczákat járják. melléjek a rokonok. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. mint a megszűnt komaság jelét. 2. az ígért ajándékokat összegyűjti. s egy igen eredeti jelenet. barátjuktól. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül.

Kalotaszegi apróbb szokások. s ha egy-két lépést tágított is előre. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. katholicus hívek gyakori imahelye. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. Vannak emberek. nem marad a tánczvigalomban. hogy „szemérmes. tulajdonképen pedig valami bot. szabad mezőn álló. ezen pereknek úgy szakíták végét. s többnyire a magyarhoz annyira illő. 166. Vas. mellé esküdtekkel. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz. valamint bármely csikorgó télben. mint a kalotaszegi leány. néha ötven is egy sorban. A kalotaszegi leány. naplemente után. miszerént sokszor levén határvillongásaik. mezei játék. különben maga ellen erőködött volna. Túl a Dunán „kampó”. ottan volt a határ. Mert tudni kell. az alföldön „horog”. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. hol zene melletti tánczsátorok alatt. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. ahol csak vagyon. káromkodáson. kik mindennek szeretik az okát tudni. ki nov. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. hogy mi az a „kamó”. 144. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. megvizsgálják a darab fonalakat. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. Akkor azután megkérdik egymástól. másik perczben megint visszaszerzi. a székelyeknél „kankó”. Először is tudnunk kell. van azon kaczagás. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. nemesebb élvezetű . s ezek azt állítják. 1800. másikba a másiké. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. mert megharagudnának érte. amilyet az úrfiak hordanak a városban. különben vége a szalagos pártának. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. s azon leányt. Kecskemétieknél a húsvét. Kas. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. újs. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. sör. mind a két fél úgy megállja helyét. melynek a vége befelé görbül. czikázás. Természetesen mindenik fél a másik földén állt. Pest mellékén „gajmó”. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. s innen van az a közmondás. hamuval tömött zacskóval megütögetik. Kamóhúzás. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. 1856. s ameddig eltudta. mert ezt minden faluban másként híják. mint az alföldi városok. Minden háznál az eladó leány kötelessége. hajdan remete lak. Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. bor. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. korán reggel ivó vizet hordani. Mondják. jelenleg az ájtatos r. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. mintha oda volna nőve. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. újs.

1851. esttől nem ritkán reggelig. mint szokott ez órában. kit Isten megáldjon. nagy jutalmának menyországban. Emmausba menő két tanítványának megjelent. tarhonyás rétest. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek. Kik itt az erkölcsben. túrus csuszát. a fiatal Növekesznek ifjak. mondatnak utána íme versek is. Ti is ezenképen. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. Koloniak Sz. hanem mindenféle sültet.) Az úr minden jókkal e házat szeresse. Mi azt megköszönjük. utóbbiak csinosan felöltözve. György napja. ő minket vár. mint gyümölcsös kertben növeltettek. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. köt. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. 102. foszlós kalácsot. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. sok tojást rakjatok e kasunkba. világ végzetéig jószágtokon. Ily helyen királyok. 101. hű hálánkba. 1. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. Kép. i. híres tanítónak az ő napján. el sem is felejtjük. 1854. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. Most azért hozzatok. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. omlós pogácsát. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről. Holott majd tudományt. jertek el már. Megjegyzendő. vagy leöleti. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. jó barattait összehívja. (Ezt elénekelvén. szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. midőn a feltámadt megváltó. Magy. juhczobákot. mint gyümölcsös kertben. Erd. úrfiak s császárok taníttatnak. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. jó fiak Isten által. Mert ilyetén helyben. Magy. atyafiait. I. Szerelmes öcséink. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. elhagyott ifjak oktattatnak. déltől alkonyig. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. vegyetek adományt idvességre. pörkölt húst. Díját voszi annak ő. mulatnak. Jó mesterünk vagyon. jertek el hát szépen iskolába. midőn t. Kép. roppant mennyiségben. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. s többnyire zene mellett derekasan. ti lesztek társaink. . Kecskeméti disznótor. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. A szegény árvák is. a gazda télen sertéseit leöli. Ilyenkor aztán megesik.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. s kedvök csucsorodván. Erd. gyermekek.

A benne lakókat sokáig éltesse. F. E. Csak mustrára jársz föl. egy szűrt nyakadba akaszthatsz. Holtuk után az úr magához vezesse. Akár minden héten mást-mást csináltathatsz. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. Egy hete múlt épen. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet. tenta a mi mesterségünk. mely végett az . látták. Levelünk mutatja. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. ha holnap ismét visszaveszed. papiros. Könyv. a mi ellenségünk. Ε kedves mondókájukat végezvén. minden helyen lészen. Kiket seregünkhöz így hívunk. hogy hiányi nagyok. hogy mustránk kezdődött. Mondért akár milyent akarsz. olyant hozhatsz. Nem bánjuk. ha az végbe mégyen. D. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. Ha kedvelitek hát szülők ez életet. pogácsánkat eszed. Ha borunkból iszol. Azért még katona nem lészen a neved. Elveszünk örömest penészes petákot. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. Szállásod. Ott sokféle dolog elővetődött. Kis diákok vagyunk. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. ha tetszik. Mely is szerencsésen az nap végződött. mi az akaratunk. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. nincsen feleségünk. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. Ha egyéb nincs. Megszámlálván. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. C. ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. B. Nyáron. Az A. adj minekünk kezet. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. diák alamizsnát kérnek. Azért katonákat verbuválni hagyok.

Honderű 1847. hol szívesen látott vendégek. czigány zene mellett járják be a falut. őket a váluban . 3. Egye meg a farkas. S behozzuk a konczmesternét.adakozmányokra van velők kosár. feltartanak. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. 1. hazaoszlanak. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. Kép. stb. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. 94. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. 1851. Villö! Villő! stb. 27. mit kiczeviczének neveznek. vagy egy ingre vetkőztetve. S énekszóval a pünkösdöt. Erd. Zengjünk ott most úgy mint máskor. miről azt tartják. s ez harmadnapig így tart. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. 1854. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. és szalonnának. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett. Magy. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. nyárs. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. Falu végén selyem sátor. s miután azon házaknál. 1854. Erd. vödörrel leöntenek. a vagyonosabbak ezüst. kolbásznak. stb. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. Kép. a csapszékbe térnek be. házról házra körülhordoznak. így meglévén a házról házrai kalandozás. 3. visszatérnek iskolájukba. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. Villö! Villö ! stb. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. 3. Magy. a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. Koloni apróbb szokások. 28. hogy a „duda nem is muzsika. 26. Erd.1 Magy. Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. Kép.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

Virágom véled elmegyek. Kisöpreném a budai nagy piaczot. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Roppanj gyivó. Egyik féle virág a szőlő szép virág. Rendvel néznek a tükörbe. Ne vetekedj vélem ivola szép virág. Behinteném apró pünkösti rózsával. mogyoró Levél alá. Hadd szakéjjak szépéből. A levele lehullik. Szeretőmnek színéből. Ha a gyivó megérik. Virágom tőled el sem maradok. Magamnak javából. Hogy dőljön ki. dőljön ki A gyivófa. A fölvégi lányok. Mert bizony én velem lányok dicsekednek. Virágom véled elmének. Rendvel ülnek a szép lányok. Ha én volnék a budai nemes asszony. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. ahol az nap elnyugszik. Ne vetekedj vélem te búza szép virág.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Máriában elnyugszik.Vetekedik velem háromféle virág. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát. Mind azt énekelik. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Virágom véled elmének. Virágom veled elmegyek. Mert bizony én vélem széles e világ él. Ha a tükör nem hazudna. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. . Virágom tőled el sem maradok. mogyoró Levél alá. Hozd estére a holdat. Virágom tőled el sem maradok. Virágom tőled el sem maradok. Roppanj gyivó. Szóval a szót mondja a búza szép virág.

vagy parázna személy volt. ért elméjű öreg emberekből álltak. azért vettem fel e gyűjteménybe. szorgalmasan ápolt virágai. Erd.21 Hol volt. pattogó nyelvű felesége. 1854. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. hol nem volt. nem veszi senki? Ε beszély. Magy. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. mint más tisztességes vén ember. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. Két kezét módosan csípőire feszítve. s nyakát előre nyújtva. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. Elégszer is mondogatta. feltette magában. három négyfelé hasítani. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. kékre. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. Elégszer is megbánta. 21 . akit híttak Ilonnak. 178. épen a folyó partján. 29 Körösi régi szokások. kopjáját. Kőrösön a tanácsbeliek. ott hever most is ötven darab a sutban. hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. s hímző-kerete volt. azért nem dolgozunk. füz. honnan csak akkor tért meg. Midőn mesénk kezdődik. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. stb. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. hogy mind fehér ruhában. az apró házak közt egy nagy kastély.Vaj ki volna náloknál szebb. azt ponyvába takarták. ebben a faluban sok apró ház. Ilon atyja öreg. stb. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. munkáját rögtön elrejtette. kezébe vette íjját. I. hanem Sárát vette el. midőn a tanácsházba gyűlnének be. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. Ha valaki lopó. stb. illetőleg mese alakjába öntött. lap. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. szokásban volt náluk. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett. hogy saját bűne bünteti öt. Erd. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. Kosáradás eredete. midőn a hold már magasra szállott az égen. sárgára festeni. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. s ha idegen jött a kastélyba. s jó. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. s pirosra. Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt. csak úgy úszunk tejben vajban. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. Kép. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. s még sincs egy betevő falatunk. hogy nem kell senkinek. akkor is még zsörtölődött a menyecske. mint a feszület. mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben. 3. Magy. tűket. harczias tekintetű férfi volt. Kép.

. végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel. ha nem köt kosarat. mért nem kínálja jobban. Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. s míg elkészült vele. Szántszándékkal koldusbotra. − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. − Mondod most? − Igen. . Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral. . tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. ha épen nem teszi azt. ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. ha megérdemlettem volna! . − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz. hát megveri. s azzal kínálta meg. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. hogy hála isten elkészült a kosár. mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos. tegye ezt. . mond velem együtt. − Ne beszélj így édes kincsem. bizony nem törne le a dereka. s hogy csak szép legyen. mi kincsem? − kérdé az öreg. itt van la orrunk előtt a Tisza. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel.. minden művészetét rá pazarolta. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. Az árát jól meg fogom fizetni. meglesz! Olyan lesz a kosár. ha tudná kegyelmed. jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt. hogy házát ily nagy tisztesség érte. hogy biz ő maga is alig hiszi.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . éhhalálra akarsz juttatni. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő. s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. . Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. eltávozott..” − De biz nem mondom! − Kérlek. Olyan rózsákat. hogy nézze meg mily szép. oda ment feleségéhez. s azzal fenyegetését végrehajtotta. hogy ugyan piktor legyen. . − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. mire Sára asszony abba hagyta a szót. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. ha egy kissé halászgatna. − Sz jól van. Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. miszerént ö csinálta. − Azért se mondom! − Mondjad. mert azt ugyan soha sem hitte. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs. s futott tüstént haza az urához − Hej. S aztán. aki különbeket fest. hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. Oh én istenem. − Meglesz. összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt. Most lépett be az alacsony szobába Ilon. s elnyelte a szót. megmutatta neki. mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén.

A vendégek. magyar ruhában öltözve. leginkább a szokásos herőczét küldik. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. − Igen. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. bizonyos pénzösszeget tenni. fel· szalagozva. hogy jó beszélősek legyenek. ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. ha egyszer oly boldog leszek. különösen tisztes vendégek jelenlétében. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. Vas. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. különös tekintettel arra. újs. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. − Mert lássa. 1863. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. Ők kardosan. hirtelen eltűnt. mint zenével ellátja. józanul viselje magát. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. − S mit tenne kegyed. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. ki férje kérését teljesítette volna. Az asszonyok holmi süteményeket. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. 42. kik a . mely azoknak rendezése alatt. Ez télen járja. a czéhmester. bizonyos betanult. ha én kérném. A vőfélek teendője még. Ez nem egyéb. S ez a kosáradás eredete. hívogatják. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. a czéhbeli mesterek és családjaik. minden férj megverte a feleségét. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. s a jeges vízben foly a mulatság. Kun sz. náthát még sem kapnak. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. még a locsolódás is. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. 371. legyen az bármely osztályú. s úgy tett amint szólott. férjeik őket is kérték. és pontosan felszolgáljanak. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. b) Két vőfél. én is megverlek. elmondotta kiki férjének. ha el nem mondod. olykor nevetséges versekben. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. a czéhbeli ifjúság. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. s a vendégeket úgy étel ital. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt. A legénység jót áll minden költségért. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. a vendégeket. minek később meg szokott lenni hatása. illembeli kötelességüknek tartják. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. házanként menve. s el nem fogná mondani. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban. Krécsen. én kegyedet is képes volnék megverni. az e czélra készített koszorúba.

melyet már ekkor magával hordoz. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. eleinte csak a legények jelenlétében. s hogy abban maga is részt vett. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért. hogy a vőfélek. kovácsoknál patkó. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. családbelijeikkel − elől a czéhmester. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. Azután jönnek ők nejeikkel. és szintén borrali visszakínálást tenni. ezeket a vőfélek választják. a lakozás színhelyére mennek. ik. de az ennek visszakínált bor. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. s a kész koszorúból. A koszorún a czéh jelvényei. s aranyozva függenek. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. hogy akadnak párok. lapostő. csörgő sapkában. ha újabb. a mulatók közé keverednek. asztalosoknál gyalu. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. itt szokás az. azzal a ház urát megkínálja. de soha a legénység. Ha régibb öntetű a lakozás. véve a két nyoszolyóleányzót. 15. (a vőféling egy borjúszájú. csak a koszorút készítik meg. fából vagy papírból kimetszve. c) Két nyoszolyóleány. különösen a czéh-mesteré. melynek az a sajátsága. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. s mielőtt a vacsorát megkezdené. A lakozás napján már délután szokás. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. még pedig gyakran. Ρ. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez.pénznek való koszorút adják. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. igen sokba kerül a háziúrnak. Erre következik a vőfélek köszöntése. sámfa. A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. a czéhmester elé áll. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. kik leróván a koszorúnál adójukat. kivasalni. közre. A vacsora rendesen reggelig tart. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. nagyobb költséggel jár. s így tovább. menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. ha a legénység is hozzálát. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. s onnét csak akkor jönnek ki. . később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. kalapács. mert ha valahol. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. karmantyú stb. lárma. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. Nefelejts 1863. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. ο. kapta. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. ki szintén úri ember. s történik. fűrész. A választás sokszor korteskedéssel jár. Miután zaj. melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. gyüszti. zene s tudja mi szóval bejárták a várost. a hét vőfél ugyanis kivont karddal. azután az atyamestert. csizmadiáknál ár. nem különben a vőfélinget kimosni. szálló ing). bő ujjú. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. azután a nyoszolyóleányok házát. olykor-olykor kirívó öltözetben. s kezdetét veszi a hü hó. s őket felszalagozzák. melyet a mesterek feleségökkel lejtenek. a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. ha a „mester tánczot” kell járni. Szünet akkor s azok között van. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik. s megköszönik. A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket.

sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. valamennyi ló egyenlő nagyságú. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez. S gyenge szellő lágy szárnyain. magas fákat. ha győzött mint maga ama rómaié. Erd. melyet ők . A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. elővette vándorbotját. Májusfa letűzése s története. előtte letérdepelt. házról házra eljárnak vele.Magyarok tornája. Piros kendő leng ágain. vagy legalább egyik földre esik. és lándzsáik erős. a többiek pedig bemennek. szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. s erre alig múlt el egy-két óra. déli gyümölcsök. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. s nem szabad többé viaskodnia. Ha a két versenyfél egymásra tör. díszelegnek. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. italok. Erd. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. s öröme határtalanabb legyen. Minden év május elsején a falukban. I. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. még pedig ha lehet észrevétlenül. melyeken virágok. Magy. A májusfáról azt írják. Ez volt sz. A leány azonban. sz. de rövidek. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. s rágalmazták. hogy elűzze a gúnyolódókat. midőn térítgetni jártak. Ε látvány igen kellemes. darab ideig Budán mulatott. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. városokban. az úgy nevezett tornáról. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. Magy. imádkozott. Ki ne hallott. melyik ül legerősebben. Ily küzdélyeken. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. a falut bejárván vígan elköltenek. Sürgöny 99. mily erős a kor. pár itcze bor vételére büntettetik. s mily nagy a magyar. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). Kép. letűzte a földbe. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. A „szomorú király” kinek kötelessége. mit a legények a pünkösti királyság után. midőn még azok virágjokban voltak. A vívók szépen vannak felruházva. így aztán bizonyosan kisül. szalagok. füzérek stb. a burgundi herczeg főlovászmestere. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. hogy sz. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. Kép. ami egyátalában nem lovagias dolog. zeneszó mellett. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. s így felkészülten. Mátravidéki palóczok bódoganyja. Jakab és sz. karcsú. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. Az éjszaka magas fa nőtt. okvetlenül mindkettő. vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. s valamennyi nyereg is egyenlő. és sorshúzással osztatnak ki. A férfi babérért jött ide. Párosan vívnak egyik a másikkal. Fülöp. 15. ágas-bogas. melyek díja arany ostor. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. Ha a küzdők egyike le esett. köt.

bódoganyának hívnak. be nem lép. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik. Ha kimegy. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. azt kell húzni a czigánynak. s reá cséplő helyeztetik. rendre csókolnak. a kunyhó ablakán háromszor kopog. ruhájok magyar nadrág és dolmány. s azután. együtt töltik az időt éjfélig. A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. Vas. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. Egy legény a hordóhoz megy. 216. azoknak mulattatásáról gondoskodik. a nap hőse lesz. sőt reggelig is. akkor feléje üt. Isol szom precs od nyelio. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. menyecske. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. lovagok kísérik az új párt. Czifra szűrben.36. Nyitrai (felső) tót lakodalom. Od vecsera do rana. majd párszor a hordó körül vezettetik. s ha találta. 193. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. a vőlegény fölött. s habár nyitva lenne is ajtaja. Esküvőre ős magyar szokás szerént. hogy elbódult. ki szintén lovagol. a cséplőt kezébe veszi. amellé körbe ül. Ezt ivás sokszor részegség követi. a terem padlójára rakja. Nefelejts 1863. s azután be hagyja köttetni szemét. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. annyi pénzt dob bele. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. s melyet a gyermekek esti ima után. magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. Mikor együtt érzik magukat. Muraközi lakoma. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben. Napkelet 1857. Miskolczi szűrszabók dalidója. a fiatalja. lefekvés előtt. 322. a hajnal . amely tánczot ő megkezd. 1854. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni. vagy ha csínyt tettek. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. megszólal a zene. 7. kezébe pedig csörgőt vévén. ebből kerül ki a fekete kávé. öreg embernek fiatal leányt. és az a privilégiuma. s tesznek szolgálatot a vendégeknek. A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. Akik ülve maradnak. melybe ki mennyit akar. sz. s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát. bevitetik a hős a korcsmába. vagy sem. férje s a gyermekek állnak. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. hogy a kalpagját fontartja. újs. és hogy megnevettesse a társaságot. azt kell tánczolni társának. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. s társalgás közt megemészti. Ked zacsalo roszbelevaty.

bár csupán szokásból.” szavakkal kezdődő mondókáját. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. oly édesden folyt köztünk a beszéd. akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől. mint a mythologiai Bachus a hordón. s erre következik a vacsora. keserveseket. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni. A leány erre letérdel szülei előtt. ő tűzi újjaikra. sir va fakad. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. azon napra legalább kölcsön kér. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek. másik fele pedig kenderfehér. néha pisztolyokat is süt el. s aszerént fizet a czigánynak. s miután a mosás megtörtént. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. szól a zene. báránybőrrel bélelt. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. Virradni is kezdett. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. mindenféle tarkabarka. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek. s evéssel is megkínáltatnak. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. szekerén elszállítani. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. kendert vesznek pótlékul. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. melyek fölött a nagyobb rész. s az öregek elkérik a leányt. Ha pedig nem jön ki. násznagyok. s ha máskép nem juthat hozzá. párta tétetik fejére. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. A leány erre nyilatkozik. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. Első nap esik meg . s néhány közeli rokon jelenlétében történik. jő a kézfogás. nagyokat kurjongat. a ruhaneműk közt a mente. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. huzatja kiki a maga nótáját. hol aztán megered a táncz és mulatság. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet. bár tőszomszéd a vőlegény. kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. leány. ott még két napig mulatnak. a hajzatot hozzák rendbe. melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el. és a lelkészek gondja. a kék posztóból. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához. hogy mi járatban vannak. Napnyugot után jő a búcsúzás. az arát megmosni. segítsen az úr. mely rendesen éjjel.” így történik meg aztán a kézfogás. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. mely ha talán rövid. ha kedvezőleg. a leányok fiúk énekelnek. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket.” S erre elbeszélik. s tőlök engedelmet és áldást kér. de legközelebbi alkalommal vagy zene. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. elannyira. s akként ül rajta. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja. hol az esküvés megtörténvén. kívül megszólal a zene. A haj elrendezés megtörténvén. az ifjú elmegy ugyan. vagy sem. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. és áldást kér. A kihirdetés a templom napjaira esik. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát. ismét zenével mennek a vendéglőig.Örült. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt. az megadatván. felöltöztetni stb. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. nem különben a vendégeket és hangászokat is.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. mert szokás. alánt lecsüngő szalagokkal. Sírás között esik ez meg mindig. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt. reggel volt már épen. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. a fiú. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. rókával prémelt. ettől függvén. fésültetni. hogy tovább is járjon utána.

Nefelejts 1863. Legkülönösb az. Én olyan szökő vagyok. s elosztják. hogy mikor a vendégek jönnek. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. Majd másikat. s az fizet. míg jobbra és balra a násznagyok. s isznak egyet. nyoszolyólányok.. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. Kép. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. néhányszor sürögnek forognak körötte. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. azután fölállnak. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. Nyitrai tót legények társastáncza.” A lakoma alatt. és már is dolgozik. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba. isznak kettőt. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. ezen kalács azon kiváltsággal bír. boros kancsó körül. az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. mi azonban megtaláltuk. melyet midőn az felszedne és tűzre rak. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. pro forma ágyba fektetik. Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját. hanem szomorkodnak szépen. imígy felkészülve. Egy ujnyira fölugrok. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik.az is. s újra a tánczhelyre viszik. megint isznak. 32. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. s úgy löki föl. egy ideig együtt tánczol. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. A házaspárok azonban mit sem esznek. de azonnal ismét felemelik. bemutatni az új asszonyt. dalolnak. s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak. hogy „ez nem Rachel. o. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. hogy árán fej kötőt vegyünk. hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. Magy. Visszaérkezvén az új házaspár. 211. kivel aztán még tánczol. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. a kast az asztal közepére leteszi. pártáját leveszik. vőfélek foglalnak helyet. felaprítják. ott néhányszor forog. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. . Erd. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. 2. örömanyák. aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. a számos vendégek. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. isznak hármat a legjobb borocskából. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment. és dalolják: . fej kötőt adnak fejére. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. miért pénzt kap. 1854. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel. 3. de erre azt mondja a vőfél. a leánysereg halkan énekel. Vacsora után ismét tánczolnak. ha olyan ügyetlen nem találkozik. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. most pedig eladjuk. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. ezzel az asztal közepére lép.

s úgy mennek tovább. Mert ha nem adsz sajtot. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. p. s ritkán van garázdálkodás. közben-közben mondván. o. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség. 22 . i. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. Palóczvidéki lakodalmak. az állók által hol az ti Időzött. vagy ha kell a szomszédhelységekben. Ócsai coledálás. mely eredetét onnét vette. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is. benn a farkas”féle játék. Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. Azt a vidéket. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. később bevallják a czélt. Pest vármegyében Ócsán. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. s az úgy megy végbe. a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. hogy hajdan t. a férfi mask pedig innivalót kér. a legénység a zenét.22 L. egymást kergetve közölök egy pár. ne czipó. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. darabig karonfogva sétál vele. kora reggel felállítja azon ház előtt. 14. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. Ha megvan a kiszemelt leány. két-három férfi. ha neki tetszik a legény. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. Életképek 1847. édes e vagy savanyú. hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. Oly forma mulatság ez. az egyik asszonynak.Cis koza. Ritka hely. s bár az épület már rég elmállott. melyet farsang alatt használt. hogy a körbe ki és befutván. kecskécske. a városnak volt egy pajtája. a másik férfinak. s például a férfi elfogva a leányt. Adj sajtot menyecske. Pajtaaljai czipózás. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. a borítékon. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak. elmennek leánynézőbe. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél. Heves. ezeket a többiek körülveszik. de a lapály neve máig is díszlik. 1830 előtt. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. s ekkor a leány. mely mulatóhelye volt. magába foglalván Gömör. kit most a leány kerget. s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. s hátát gyengén öklözi. kell-e czipó. az adományozót megforgatják. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. köztük a házasulandó is. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. Ε mulatságot az élénkíti. és ellene szülei sem tesznek kifogást.

s szép mondókájáért kezébe bokrétát. kérésznek neveznek minden ily látogatót. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. ha a menyecske hamar megszaporodik.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. menyasszonyt. A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. ennek jelentősége. hogy többé meg nem sérti. s keresi vele a. megforgatja rajtuk a dunyhát. itt is lakoma van. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. hogy az „élete édes legyen. paczal édestejjel. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. a vőlegénynek kendőben diót. az rendesen hétfőre esik. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. sült tyúkot. akkor az bizonyos kosár. sokszor még azt is. − A „jó szűr a recomendatio”. hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki.” A szobában a vőfél köszönti.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. almát ad. a kérészeket fogadják. s azt kívánja. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. s vele háromszor megkerüli őt. az áll húslevesből árpakásával. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. s azt kívánja. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek. . fölillesztik fejkötőjét. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri. A hérészek ebéden marasztatnak. mely egész éjen át mulatott. reggel templomba kíséri az új házasokat. A kendőlakás éjjel végződik. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. tyúkleves metélttel. az jó jel. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. s hogyha távoztatni akarják őket. kurjongatnak a kocsi hátán. hogy az a menyasszony lenne. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. ha pedig eltávoznak anélkül. és látogatás színe alatt szétnéznek. hogy el ne érzékenyüljön. − A kérészbe menő. Visszatérve. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. s felkötik a menyecske kontyát. és valahányszor szemközt jő. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. mi néha meg is történik. pecsenye a főételek. herőkét. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. fokosára szalagot kap. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának. − Itt áll a czigánybanda is. azután a konyhába lép. abba ő ujját mártja s leszopja. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva. A vőlegény házához érve. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. s kicserélik kendőiket. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény. s a menyasszony megcsókolja a háziakat. a legénység fazekat. A násznép. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. hol a vőlegény várja. és dicsekedve megmutatnak mindent. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. annyi évig legyenek magtalanok. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. kiktől pénzt kap. de azt elbujtatják. hogy a menyasszony forduljon fel. a hérészek tagadják. kezet fog a kérészekkel. s csere után lakomáznak. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. az kezet fog a fiúval. amivel csak bírnak. kocsonya. bort stb. fogadván. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény. amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. és sok ingerkedés után jelenik meg. Háztűznézés után. köztük a leány anyja is. ez hívja őt templomba. az udvaron várakozik. mákosmézes ferentőt. enni inni valót visz magával. A fiú pénzt.

azaz oly medve jelent meg. Az őr nagyon középszerű ember. állatviadalban gyönyörködik. de senkisem szállt vele síkra. az állatot oly rögtön megölé. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. 24 Pécskai sz. Pesti állatviadalok. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren. mindannyiszor kikerülé a medvét. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. s ott bizonyosan pórul jár. 295. A küzdtér közepén kis tócsa volt. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. csak mutatni akarák a közönségnek. ezt a medve utánozni akará. Azután rabló medve. mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. Ez azután így szokássá válván. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget. s a szálloda körül lézengve. magyar ökröt állítottak ellenébe. ebben kacsa úszkált. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit. cselédvásár. Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. cseléd-kiállítás. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. a bécsinek módjára. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. visszahúzák. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek.„kifüstölés. mire az oroszlán ismét eltűnt. a kacsa alámerült. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. A rabló medve mindjárt leveré. alkalomra várnak. Szokott ajándék is osztatni. Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. györgynapi cselédki állítás. Azután még más állatokat is eresztének be. mint kamaralis telepítvény. mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. megragadá ellensége két szarvát. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. de a földről fölvetni még sem bírá. a piaczra gyűlnek. melyet néhány napig koplaltattak. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. Pécska (Arad vármegyében). Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. Ε tusa darab ideig így folya. . számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. s ott elhelyeztetik magokat. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. leányvásár fejlődött ki belőle. s magával vivé a ketreczbe. Ellene más medvét bocsátanak. Ez megtámadá ugyan a bikát. György napján. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. melyet nem koplaltattak vala. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. − A hérészezés több napig tart stb. ha néhány társa nem siet segítségére. de rögtön leveretek. a medve a vízbe ugorván. Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. vagy mint sokan szeretik nevezni. az ökör azonnal neki rohana. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván.1. Napkelet 1857. agyonfojtá. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. még pedig ökör ellen. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. hogy annál szilajabb legyen. megragadá. A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő.

és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. melyen ül a tisztelendő úr is. ki szekér háton. és szabódik a mészáros legényeknek. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. így a többek között Dunántúl. különböző helyeken s vidékeken. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. saroglyában ül a brugós. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. Fölvitte a maga dolgát. A legények fejükre nyomják a süveget. A mezőre érve. lova serényét simogatja s ugrat ott. amiben bor vagyon. D u n á n t ú 1. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. tizen-huszan egy szekéren. az istenitisztelet végeztével. lélek láng nyelvek alakjában szállt le. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. meg a sok jó czipó. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. s űzik a tréfát egymással. Bíró uram. nálunk sz. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. hisz ma van piros pünkösd. csinálnak valamit. ki gyalog. ma válik el. ökröt fognak sütni. s betölté őket hitük szilárdítására. még jobban szorítják a kengyelt. s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. mind egy hosszú szekérre rakva. míg a múlt században két napra vonatott az össze. Bíró uram megfeddi őket előre. hogy le ne essenek a lóról. most lovon ül. akinek bokréta nincs kalapja mellett. még pedig tíz akós. hogy ne trombitáljon a fülébe. A ker. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. hogy meggyőzze jó szándékáról. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. falusi leányaink s a fiatalság. különféleképen ünnepelik meg. s bemenvén a helység házába. a prímás áll a szekérben. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. meg hogy egymást le ne taszigálják. miből a magyar pünköst elnevezés lett. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra. piros nadrágjában. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. úgy húzza a hegedűt. a hordó bor is ott van. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. a vigasztaló sz. Utána egy banda czigány. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. a trombitást szidja a kocsis. ott elállják a síkságot. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. ki a legény a faluban. hol az ablakból szép leányok nézik. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. négyével egy sorban. Ε szép emlékezetű napokat. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. . notárus uram. tisztartó csézájának adva első helyet. nem is legény. kiki jól bízik magához. a sínai hegyen. Következnek azután szép rendben a lovas legények.Pünkösdi király és királyné választása. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. egy nagy zöld korsóval. amit a szekér után visznek. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. mitől annak majd a füle dobja reped. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság. László törvényei azt négy napra korlátolták. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. letűzi azt oda. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. mint illik. akik majd osztogatják. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. ami az ö dolgok. Izrael fiai. hogy neki ne eressze azt a tulkot. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát.

s amint megindulnak. Az lesz a pünkösti király. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. még a tiszttartó is. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. még egy futás az élet. mint férfiak között. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. a többiek félre állnak. Három a tán ez. ottan. de nyargal a többi. Összevissza vannak már zavarva. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. a paripák lába alig látszik a földet megérni. azon jót kaczagnak. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. elpukkantja a nagy hangú vasat. ki a két első futásban nyertes maradt. most meg a harmadik. beverve faczövekkel a szájuk. mulatságra hivatalos. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. ki elébb. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. marháját tartoznak a társai őrizni. Ez koronázza be. Egyik sem enged a másiknak. A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. a jó szürke messze elmarad mögötte. A legények kérkednek erejökkel. . A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. az volt pedig a szürke. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. oda vágtat a szürke oldalához. ki azt elnyeri. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. s összevissza forog. azért testi büntetéssel nem illetik. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. ha megtudná kapni. aki katonaviselt ember lévén. mint a szépség. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. ért az ágyúzáshoz. minden korcsmában ingyen rovása van. „No tiszttartó uram készítsük az ekét. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. ki hátrább. kettő közöl egyik a czélhoz ért. s hátrahagyva valamennyit. Szántok én még azzal a vasekével. még egy szorítás. mely a levegőben hajtja. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni. kettőt rávág vele a lovára. mind kettő jó ló és jó lovas. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. Egyenlően futnak. mintha repülnének. egyikét félre vitte a lova. ünnepélyre. jó kézben lesz ott is. s kitűnik a versenyzők csapatja. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. másiké megállt a pálya közepén. mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. lovát. hamarabb mint a másik. aki nem hisz fogadjon pint borba. megint sorban állnak. Lassan lassan bíró uram.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. kétszer futtatunk még. Még egy ugrás. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. A lovasok újra visszatérnek. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. s ha netán valami apró vétséget követne el. hogy ez csak valami üres czím. Harmadszor csak a két lovas fut. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. Három mozsár van ám leásva a földbe. Szól a második lövés is. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. amit elfogyaszt. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. fizeti a község.

Fején gyöngyös párta. Királyné lesz mára. Mert a hangot halljuk. Ha öreg úr. mégis megszülettek. Mintha nyelve volna. Közölök a legszebb. Háladalra zendül Az egész természet. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág. Lombos koronája. . s énekelve körülhordják a faluban. A faluban szerte Daloló leányok. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül. Majd fölnyúlik újra. Mennek a leányok. Büszke tán reája. egy pár krajczárt. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok. minden ház előtt megállnak. egy pár csókot. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. ha fiatal.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. Megjelent a hajnal. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. amelyen az angyali leányok. Szépet álmodott. Gyémánt szekerében. Itt a falu vége. egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. Kiértek a gyepre. Hogy virággal telve. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. Dalolás közt egyre. mert Mosolyogva kelt fel. Piros pünkösd napján. Mezei virágból Koszorút is kötnek. amik sohasem voltak megírva. De szemünk nem láthat. Bíboros palástban. Virulóbb a mező. Tündéries fényben. Illatosb a virág. Mindenik fűszálnak. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat.

Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre. Majd a lányok dalja Összeolvad véle.. Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása. Fölzeng a dal újra. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. meg-megdobban. Ε piruló arczczal Ép olyan. Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. II. Száguld a legénység. Kevés lenne mása. Tajtékzik a pára. A legeslegszebbnek. mint égből Földre röpült angyal. Legelöl egy ifjú. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron.Az lesz koronája. Ő a piros pünkösd Választott királya. azon hozzáadással. mintha keble Volna. Lova fülén kendő. Fürge paripákon. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében. Nem a föld zajgása. Ragyog a sarkantyú. A föld. Zöld ág van kezében. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája.. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. Nyerges Újfalun. Elvegyül a légben A diadallárma. hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . Hanem a leányok Szíve dobogása. Szívemelő látvány. Vagy talán csalódás.

55. hivatnak meg. István bácsi képes naptára 1856. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. fehér rózsákból készült. sz. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. a nt. 216. 22. n. 1856.26 IV. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. Ε dönti el aztán. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. 1863. 1. rózsaünnepély megtartására. s ő a lúdon függve marad. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. kitevő kamatot kapnak ajándékba. Azon gyermek. Sürgöny 1866. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe. Délután 3 órakor. Honderű 1845. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva. 167. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. füz. 462-3. megkapja az áldást. mi megtörténvén. 115. Újs. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. Újs. s ne talán jövő házassági hozományul. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. tiszta. 1859. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. Ezt 1835-ben ntiszt. s a bíbornokoktól ajándékokat. Vas. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. s mely abból áll. Erd. s a jobb gazdáktól borra valót kap. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. mi közös mulatságra fordíttatik. Ezután következik a 100 ft. ki megy alóla a ló. s a legpéldásabb. templomból. ki e vizsgálaton legjobban felel. és jó háziasszonynyá. legtisztább viseletű. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. Ehez némileg hasonló azon ünnepély. minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. a mely alatt azután a legények elballagva. Természetesen. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. 3. melynél a koszorúleány is jelen van. Nádason. Nef. Kép. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. míg a leány férjhez megy adatik át. alesperes vezérlete alatt. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. s azon aztán sokat lehet nevetni. császári koronát kap. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. kik általános. 26 25 . Vas. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. s a hivatalos házaknál nieg-megállva. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. sorsot húznak. indul meg a nagyszerű menet. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. jóravaló férjet is kap. vidám arczczal s tele várakozással az u. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. ártatlan életök méltánylása. nem sokára az ünnepély után. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. I. 286-289. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. Rábaközi tyúkverő. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. III. két évben ugyan nádasi. András templomában. egy gyönyörű. 7. Magy. a pleb. aki egy rántással el nem tudja tépni. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. A felső vidéken. elismert példás leányok voltak. az alapító bőkezűségéből.kalapot. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. átadása.

Van azután hahota és nevetség. s úgy mennek a kijelölt házakhoz. és pedig azért. s egymáshoz bizalommal. kalapjok mellé virágot tűznek. terjedelmes falu. meghatározzák a kézfogó idejét. s az. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. alattvalóin végig tekint. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. Honderű 1840. botjukra zsebkendőt. A szünidő rövid szokott lenni. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. s parancsát a kisbíró hajtja végre. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. s különben is figyelemmel kísérve. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. ő csak parancsol. mennyit ő magassága meginni képes. mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. mint dicsőséget vívott király. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. − A szokásos üdvözletek végeztével. − Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. maguk között egy főembert szoktak évenként választani. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. 57. tartozik a királynak annyi bort fizetni. A kocsisok lóháton. tudatja szüleivel a leány nevét. násznagy után néznek. s vendégek várják. hová belépvén.Rakamazi királyfutás. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni. igyekeznek velők találkozni. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti. kis bírónak neveztetvén. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. s magasztos érzetében. a második ki őt nyomba követte. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. a legény násznagyával. megjelen a mátka szüleinek házánál. hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. kijelentvén. szintén versben elmondja. Pest vmegyének éjszaki részén. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. s a betanult rigmust. s a leányt szülei nevében odaadja. − Erre az ünnepi fesz megtörik. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. vagy szalagot akasztanak. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. 2. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. − Itt döntetik el. hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. n. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. virág és kardokkal ékítve. s a dolgot tudtukra adni. teljesen megismert. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. ki legyen az öreg és kis vőfél. czifránál czifrábbakat. díszruhájukban. s kit bizonyos idő óta az u. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. s oly” dínom-dánommal végződik. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. kiknek száma a faluban százakra megy. kit ők királynak neveznek. a tárogató jelt ad. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. „lányozás” idejében látogatva. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. a násznagy elmondja jöttük czélját. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. szülői. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. Rákos Palota kies. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. Itt levén a kézfogó ideje. egyik vőfél így köszönt be: .

A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. Orom s békesség itt meggyökerezzék. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. végre ez kitalálja. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. és vendégeivel együtt. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz. násznagya. s tüsszögve. összeszedik magukat a vőlegény.. hogyha egy pár tisztességes ételre. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. a másodikon a vőlegény. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. az utón jó előre . ha a gazda engedi. Kívánom. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. mint kőfal úgy álljon. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. vagy amaz vesztve türelmét. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni.Isten áldja meg e házat.. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. vőféle és egy nyoszolyóleány. kiabálva. násznagya. egész a templomig.. sógorai. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. aggódás. Védelmezze ezek ellen az Istenség. felkendőzve és lobogózva. a többit aztán a meghívottak töltik be. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. − Esküvés után azonnal indulnak vissza. Az Isten áldása. − Meghozván a vőfél az engedelmet. zene hangjai közt. hogy most nem szántanak. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. míg a vőlegény magáéival haza tér. míg. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. vagy kettőre. villámsebesen viszik a kocsit. megfejti a rejtvényeket. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. − Oda érve. − Egész utón szól a zene. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. újongva. hetvenkedve. elő a percz fontosságát. kocsit cserélnek. s zene. Az esküvés rendesen a déli órákban történik. hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. a zászlókat lobogtatva. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén. Aztán mennek tovább a többiekhez. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan. s egy vő-féllel. a násznagy előadja. megindul a menet. Sem örömöt űző komor kedvetlenség. dal. de mielőtt kiadó versét elmondaná. Erre a másik vőfél mondja: . Ez háznak gazdáját. komái. dalolva. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni. a gondolkodás.Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez .. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. A lovak szintén tudják. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje. nem csoda. ha lovai tűzzel nem bírnak. hogy mért jöttek. násznagyától. s egy kis harapni valóval. Erő és egészség beléje érkezzék. szívesen látnák. − A násznagy felel a kikérő beszédjére. hogy éltek ezekre találjon. vőfélei. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. dal. palotai lakos részéről. szülői helyetteseitől. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál.

úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. vőfél nyoszolyóleánynyal stb. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be. Ezek közben elmúlik az éjfél. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. s helyét foglalja el benn. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. előáll az öreg vőfél. − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. menyecskésen. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. valaki elé leteszi. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. verbüng és dal közt. az a bennlevötol csókot kap. ki a násznagyot kínálja meg. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. amit egymás közt elosztanak. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. meg a vendégek közöl aki akar. s kötőiket tartva. bevezeti. s érdem szerént lejebb és lejebb. örömanyával. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t. . ki sebesen rá térdel. hogy már ezentúl asszony. − az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. akinek mondandója van. iddogálva. újra hangolnak. s egyik egy kis párnát kezébe véve. a vőlegény mellé állítja. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. melyre már jó előre készül mindenki. szülőitől. testvéreitől. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. egy versben bemutatja a vendégeknek. A menyasszony szülői és násznagya.” Ezt. és bevivén a nép elé. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. s rendesen ott szokta végezni. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. a násznagyok a menyasszonynyal. ekkor emel szót. mire ez az asztalra kerül. rokonai és jó barátjaitól. szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. Aztán asztalhoz ülnek.figyelmeztetik. s tart kivilágos kivirradtig. borozgatva. hogy a számukra „pénzt szed. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. aki a tányérba pénzt vet. öreg neki esik a táncznak. mint menyecskét. míg a kör körül táncz. s tud tára adja a vendégeknek. hogy megégette a kezét. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. s most következik a „menyasszonytáncz. egy verset mond el fölötte. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. örömanyákkal. megkezdik az ételhordást. A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak. Ilyen a „vánkostáncz. i. mulatva. melybe mindenki. valami pénzt vet. ki a menyasszonynyal tánczolni akar. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni. s a vendégek közöl is. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. kezénél fogva. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. hogy: „Fölcsavard az eszed. nyoszolyóasszony. s egy versben siránkozva elpanaszolja. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. s kér pénzt gyógyszerre. Ekkor ifjú. a czigány rákezdi a csárdást. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál. mely a vacsorát helyettesíti. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. és így jő lejebb. Örömapa. A vacsoránál legfelül a násznagy. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. beszélgetve. mire végre azt süti ki. s a vőfél. néha zene nélkül. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. Mikor már az ételek így mind felhordattak. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról.

hogy ezen éneklések alatt. vagy duda és táncz is van. s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. Megjegyzendő. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. halála után ismét. kivált ha új pár. még a bábát is. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. hogy alkonyatkor végződjék. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. Temetési szokásaik. s reggelig mulatnak. s magára marad az új pár. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek. Néha zene. s minden jót kivannak nekik. Visszatérve a keresztelésről. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik. s halálozása perczeiben csengettetnek.Reggel aztán pálinkázuak. munka után látni. midőn a búcsúztatóban érintetik. míg a komaasszonyok a templomban vannak. illetőleg előbb kialudni magukat. minden rokona s ismerősétől. a kántor készíti a búcsúztatót. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. s hozzá látnak a terített asztalhoz. közös szokásuk az. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. − ekkorra a komák is ott vannak. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. a másik két felekezetnél délután történik. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen. eláldják a családot új tagjával. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. s így tovább. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. amit megesznek s megisznak. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. ki a temetési időt meghatározza. másikat a másik. − ki neve említésénél azonnal észre jővén. este tartják a keresztelőt.− ez így tart délig vagy estig. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. A katholikusok 1 párt. tartja keresztvízre. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. (szegény öreg nép) kik azért. s úgy irányozva. Éltesnél virrasztókat hívnak. A gyermek születésekor. éltetik az anyát. oly hoszszúra. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. az ujon szülöttet. kiki két vagy háromféle töltelékü. hogy az evang. akkor egy gyermeket az egyik. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. azaz bekenik valamivel az arczukat. akiket komáiul akar. van eszem iszom. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. keresztszülőket. berohan egy fatállal. haza mennek. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. folytatja siránkozását . családi örömöket tápláló keresztelőt. ki férjét siratja. Említésre méltó. stb. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. A keresztelés a katholikusoknál reggel. apát. és fakanállal letisztítják. melegmézesboroznak. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául.

ha sikerült. Ez néha a késő éjbe húzódik. Ilyenkor az egész temető megnépesül. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. odábbmennek. ezeket követi aztán a sok más kocsi. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. hol leszálva. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. a. s menynyi legyen a vendégek száma. ki parancsának ellenszegül. utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. elhatározzák. és protestánsoknál. Minden lakodalomban van egy monarcha. többé a faluban meg nem vendégelik. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. azonnal nyilatkoznak. mely vasrácscsal van elrekesztve. hát még annak aki megsérti. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. a vőlegény s a dudás. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. az ének lassan elhal. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák. rendesen kisírt szemekkel jön elé. ott leszállnak. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal. a többiek is elfoglalták helyeiket. leszállnak kocsijaikról. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. kivéve a kisdedet. érette rozmaring. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. s ez a kum (koma).szívből stb. mely halottukat kikísérte. utána kötött kézzel a házasulandók. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. mely inkább intés az élőknek. s átadatik most a devernek. egymást és rokonaikat üngök. rokonai megvárják míg felhányják a sírt. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. A menyasszony fivére által karon vezetve. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. bármi későn van is az idő. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal. ölelkeznek. közben a dudások fújják bús dallamaikat. ismét tánczolnak egy kólót. Az apák őszkor leánynézőbe mennek. s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. Az oltárt először a pópa hagyja el. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. csókolódznak. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. A megkéretéskor. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. azért semmi költséget sem kiméinek. Jaj annak. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. egy füst alatt azt is. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg. majd a dever kocsira helyezve őt. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. Elől megy a kúm. gyűrűt váltanak. mikor lesz az esküvő napja. Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). mely rövid étkezés és borozásból áll. A lakodalomhoz a vő fél. Leány halottat legények. s a két gajdost az út közepén körülállva. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. néhány nappal az esküvő előtt. s ekkor leginkább az evang. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. s ők haza térnek teljes nyugalommal. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. A dever a menyasszonynyal. ha nem. s végeztével ismét szekérre kerekednek. azután a kúm és dever . hol először gyűrűket cserélnek.. ha a leány s körülményei tetszenek. ének kíséretében a temetőbe.

. helyébe guzsalyt. midőn a pópa ezen szavakat mondja. dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. Kép. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. Vas. s aztán pénzt vessenek. mustba főtt és mártott szárított halak. bőven megvendégeltetnek. melyeket csókok között ad által menyének. devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. hogy az előtánczos fővezénylő. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . . magát meghajtotta. betakarja. jobb karján egy kis fiút. újs. s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. A három itczés edényt kezébe fogva. szájába czukrot. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig. A napa is ott áll menyére várva. mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. Ezekkel a szobába megy.mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. kezét. Erd. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. egyik kezébe palaczk bort. Magy. 1857. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. stb. evés. Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik. Ez pedig nem egyéb. 322. a ház küszöbéig húzva. 186ί. .floribusz”nak nevezik. hona alá egy-egy kenyeret. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át. régebben egy egész hétig. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. de egy egész ruhának való . és a többi esküvési szertartásokat végzi. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. Reggel a menyasszony vizet hoz. Ez alatt a násznép félrefordulva. és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. mint a kúm. hogy ezentúl neki ura és gazdája. s ünnepélyes tisztújítását.. hogy a vánkusokat felvágja. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. mintegy öt lábnyi hosszú. . kólók. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. énekek. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. Az első tánczot így kell eljárni. hogy abban a vendégek megmosakodjanak.. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni. először ipja s napa arczát. az épen megérkezett férfi vendéget. s a kumót. olajos étkek stb. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz. A vőlegény. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel. most néhány napig tánczvigalmait. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. tisztességéhez képest. azután a többiekét is csókolja. pénz és effélék. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: . Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. milyen a mézes búza. a másikba pedig vizet adnak. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. Nevezetes itt Rozsnyón az. Most kezdődnek a vígságok. czipők. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. 131. 2. kötények. selyem vagy czicz. kurjongatások. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk.

. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. kinevetik s ott hagyják. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. Kinek lakodalmára. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. Kiváltképen egyikért. s elviszik a kiszemelt házhoz. melyet keresünk. Aki épen arra kért. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. Mi uralkodónkért. Érdemes czéhünkért. kisírt szemmel bejő és valamit keres. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. s letépi róluk a koronát. Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért. 26. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . (Kimegy.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket. Juthassak. az edény végső felhajtása. (Az utat tévesztettük meg. s a sok vivát és éljen követi. 252-253. azt nem találja és azzal visszamegy. S jó szándékomban megért. Magyar királyunkért. Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty. És főbírájáért. így mulatnak aztán még sokáig. míg megérkezik a hajnal. Atyamesterünkért. Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. csillagot keresünk. Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag. királyunk (kralovics) számára. Azért a legszebbikért. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. (Dicsértessék a Jézus Krisztus). s karon fogva behozza a szemérmes leányt. Az ö boldogságára.) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. örvendünk hogy itt találtuk fel.) Ha tudják. ne torára. Leány szülei: Az leányunk akaratától függ. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét. Gömörvármegyénkért. engedjétek meg. Vas. mert ha nem az.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. azt úgy osztják szét. hogy megnézzem rejtekében gyertyával. 1864. újs. Egész tanácsáért. Komiszárjusunkért. S többi tisztjeinkért.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

seprőt fog. melyre a legénység magántánczokat jár. Várja Isten térésünket. A menyegzői vendégeskedés alatt. Éjfél után óra kettő. I órai. Tud. muzsika zengedez. menyasszony asszonyomat. erre megzendül a muzsika. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés. 1833. Megbocsájtja bűneinket. Az óra kilenczet ütött már. s azon túl is. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. X órai. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. Gyűjt. Az óra kilenczet ütött már. Vigyázz tűzre ne essék kár. foglalnak helyet. Mert az javaidból kizár. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. Hosszabítja életünket. N. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. az ifjak. Elmégy az nyugodalomra. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. . Már egy nappal éltünk többet. ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. 1. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. kik az új párt elkísérik. Hallja minden háznak ura. menyasszony asszonyomnak stb. villa és kancsó forog.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. Tízet ütött már az óra. XI órai. Sümegi éj őrök kiáltásai. Nincs fölírva homlokodra. Eljár az idő és nem vár. a helyet elsepri. melynek végeztével. Éjfél után ütött egyet. Vigyázz ember ezen szóra. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. Mire virradsz fel holnapra.Soproni lakodalmi szokások. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. s kik azelőtt oda nem fértek. Örömre kelsz e. azok. 27. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. II órai. IX órai. Az óra már ütött egyet. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. s örvendezteti a jelenlevőket. vőlegény uramnak. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek.

következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. Bánátban.Dicsértessék a teremtő. s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. Ha az Isten nem segítő. s ha azt elmondta. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Hogy többet üssön azt várom. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. n. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. Tavasztáncz május lő napján. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. 135 és 136. s végre a lelkész által meg nem áldatik. hova kiki magával visz magának enni s inni valót. Majd én is szemem bezárom. A szerbeknél. Szűz Máriát tiszteljétek. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. Aratók öröme Júliusban. 1854. Álmotokból serkenjetek. IV órai. az u. A vőlegényre könnyű ráismerni. Éjfél után óra kettőIII órai. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. Ha alusztok én nem bánom. Ha fölkeltek sem sajnálom. Mit használ a város őrző. Éjfél után óra három. kik Syriniában. Négy az óra felkeljetek. Bácskában. Vas. Éjfél után óra három. bácskai. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. Négy az óra felkeljetek. Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. Syrmiai. 136. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. lapokon. . A farsang eltemetése húshagyó kedden. Mindjárt Istent dicsérjétek. újs. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. Lám én csak a várost járom. Őrző angyal és több szentek. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. s a Határőrvidéken laknak. Koszorú 1830. Legyen nektek segítségtek. Év ünnep Sylvester napján. Svábok apróbb szokásaik. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. kalapja mellé fehér kendő van tűzve.

melynek elve alkalmasint az. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. hogy onnan is így neveztetik. Az úgy nevezett bába estélye. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. s minthogy azt azonnal el is isszák. utczákon kering a díszmenet. hanem gának mondják. előfogatok bokrétáztatnak fel. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). ha szomszéd is a pár. valakit jól kisirattak. de ő is aztán. A tor még az ó-világ maradéka lehet. vőfél. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. hogy: a holtak boldogok! miután t. − násznagy kerestetik. 8 karajczárokat jelent. durrogatások közt. annyi kerék föld számláltatott. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. annál nagyobbra becsültetik. Ilyenkor. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. 1822. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. mely minden megjelenők közt komaságot szül. − a szende. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. az ezeret. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. 11. − azután táncznak erednek. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. csengőpengő szekerek készíttetnek. szép menyasszony sírni kezd. Tud. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. 55. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. abból áll. a laczi-konyha pompásan felüttetik. A G-t pedig nem gének. melynek végeztével lakomáznak. Újs. a csuprot földhöz vágja. A keresztelő oly ünnep. gyűjtetik a lakadalmi sereg. és az „eskető” nap. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja.s addig mulatnak. gordonostól. a mondott bába estéjét tartó. az O. s a divatkeringők elcsigáztatnak. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. Szarvasi apróbb szokások. százat. 568. a helyébe választandó bírót bevárják. a volt bíró egy kis mulatságot ad. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. Halottjaikat dalolva siratják. Gyüj. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. mely utóbbi úgy történt. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. 1859. De hihető. . Vas. közönségesen csütörtökön megérkezik. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. hazatérve zsíros lakomát csapnak. − meglesz a jegyváltás. a szebb érzet föléled. míg meg nem unják. i. Szatmármegyei vegyes szokások. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. s így lovas vőfélek kíséretében. Lakadalomkor kolompokkal járnak. ha szerét teheti. melyben minél cselesebben tud eljárni. nem lánczczal. Bilder aus Ungarn 2. a vőlegény nevet. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. Szászrégeni szász aratási ünnep. 24.

előbbször teremte Ádám atyánkat. füzet Székelyek (kath. midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik. lövöldözés. miként a székelyeknél. a kies Erdőd mellett. Több oldalból áll. Ezután rendelé a hét szentségeket. először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok. szintén szokásosak. s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. Sápoly dánye kity on kok. egész egy helység ez. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. Adj pogácsát a zsebünkbe.Rokonnemű a disznótor. . mint: tojás. öröm és vigasság van mindenütt. aránt. röppentyűk látszanak a légpályán. török. kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. − Hangzik a nóta. rózsás. mintegy mértföldnyire. itt is adatnak. valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. bakator. oldalas. és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. a hetedik szentség felvételére is. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. s minekutána feleltek. A szüret nevezetes korszak. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék.) lakodalmi szokásaik. Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. mint bortermő földekhez illik. Ekkor a sihederek kántálni. megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. pecsenye” küldetik. rajgók a föld színén. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők. kalács és más. Kalákák. . ángy ónak. vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. kádárka. muskotály. sódar. − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. s a sógoréknak. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. ezek oláhféle. . Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. s méltó. melyek mind saját névvel bírnak. A szathmári hegy délnek esik. és több savanyu szőlőt. ezekből a mi kedves atyánkfia . hogy néhány szava volna elmondandó. . kecskecsecsű. s így tovább: „egy kis kolbász. hogy a világ szaporodnék. mint szolgál egészségük. és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. kóringyálni mennek. hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. IX. hogy Istennek rendelése . divatozik. hogyha hosszas időn gyötörtetik. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. királyédes. dalok. s bőven teremnek: góhér. megkéri a háziakat. Életképek 1844. − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. mire a házigazda feleli „tessék”. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás.

midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. vőféllel. . mi Isten előtt kedves. de főleg a rágalmazó nyelvektől.” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. . Ezeket kegyed vegye szívesen. „Amaz mondja: „tessék”. csizma. Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. örömanyasszony. ezt is vizsgálják. de kétségeskednek. aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram.. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. gyűrűváltásra. a házasságot megelőző kézfogás. ezen folyó esztendőben maga személyesen. kit mi keresünk. „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. uramat. Ennyiből áll a mátkázodás. melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal. A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. mézes pogácsa. nagynyoszolyóaszszonyom. Isten ő sz. Arra kötelezi magát kedves mátkája. őtet meg nem vetnék. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. mind mennyei áldásaival. kívánnom Isten ő sz. .” Ekkora házigazda kiadja a választ. mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is. felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen. a kit keresnek. boldogok lehessenek itt és túl a síron. . s ő így folytatja: „Öröm atyuram. . bokréták stb. Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. és kérésemre ígéretet tennének. hajadon leánya . s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. s adok hálát Istennek. gazdatársuramat legelőször is arra. hogy a mi kedves atyánkfia .szerént magához venné jövendőbeli házastársul. nyak-keszkenők. még többekkel is fog kedveskedni. néhány szavaim volnának. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. ha meghallgatna. mely a teremtéskor felderült az égre. pénz. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. öltözetűt. és ha kedvező. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. s azon nap. és jó szerencsések. aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. . vagy kamarába. és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert. bevezeti az oldal szobába. és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. körülhordozza. napot. Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. Λ s itt előszámlálja az említetteket. napra szerencsésen felvirrasztotta. hogy annak világánál mindig láthassák azt. amelyről most rövid választ is kérek. s e jelen óráig megtartotta. felségének. násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. amik állanak: főkötő.. s több effélékből. Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. házastársul neki adása végett. Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala. s miután választ kaptak. hogy nem ez. . gyűrű. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. s ótalmazza meg minden veszélytől. de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. . a mai sz. . guzsalyról fonó. és a vőlegény gazdájával. hogy azon tisztességes jámbor személyt. násznagyuram. A menyasszony gazdája megköszöni. s miután megmondják. Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. . hogy megkérjük t. szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. oly fényesen süssön rájuk. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. a mai sz. bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . gyűrű. így szól: „Örvendek.

” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz. .. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. ismétli a hozzá tartozók nevében. egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére.” . napon isteni tisztelet után. nek ezen tisztességtételének napjára. örömanyasszony. ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket. ez a második válasz. Jánosnak megszegésére. hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. Midőn a templomból kijőnek. fiú és sz. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket. nyoszolyóasszonyom. hogy a sz.” köszöntés után. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. megmaradást én általam. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. mely még a galileai lakodalomban is. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával. felségének. és a kapu előtt megállván. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek.. uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. . Minthogy örömatyuram. mert igen jó szívvel.” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. s midőn ezt jelentem. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. hosszas életet. stb. jókívánatokat viszonozva. hosszas életet. . hol a maga vitt költségén megvendégli. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. s egyebbekkel kíván kedveskedni. fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. szeretettel veszik. . ez az első válasz. ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében. melyre készen volnának. násznagy uram. örömanyasszony hálás szívvel. hogy stb. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul. s kegyelmed ezen költséges. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. s adok hálát Istennek. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz. szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. lélek Isten segítve.asztaligazduram! Istentől minden jót. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. és az Ígéret szerént arra kérik. kiknek nevében megjelentem. a szóvivő így kezdi: „Örvendünk. örömanyasszony. Τοvábbá. nyoszolyóasszonyom. vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. a templom előtt: örömatyuram. hogy e mai sz. napra szerencsésen fel virrasztott. ezt örömatyuram. végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket. bejelentetik magukat. hogy csak tessék bejöni. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. s azóta mindenütt föntartatott. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram. adunk hálát Isten ő sz. azon izenettel. mire a gazda kiüzen. s megígéri. örömanyasszony. szeretettel adja. hogy a mai sz. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. és a vőlegény gazdája így kezdi. Amire az atya. úgy mint a mi atyánkfiának . hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . amik már köztünk megtörténtek. hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. „Örvendek. kívánom hogy ö sz. kalácscsal. hogy azoknak. minthogy . Asztalhoz ülnek.

gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. csillagokat Fejünk felett tartja. az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. uramat.” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. nem akarván engedni. az esküvőre. stb. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat. hogy a mi kedves atyánkfia . másodszor egy pár víg nótát huzat. kedves hajadon leánygyermeke . mire mi compareáltunk. s megnyittatván a kapu. az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. s az anyaszentegyház szokása szerént. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni.” Míg ezek benn végbemennek. copulatio megtörténvén. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett. . Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. és ha nagyobbszerűvé. elsőbben maga. napot. végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik.. avégre.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. ki a mennyet és a földet teremtetted.” ezekkel fejezi be: „teljes sz. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . hogy Isten rendelése. isteni tisztelet után. a sz. aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. örömatyuram. hogy amár többször tisztelt copulált személyt . táplál mindnyájunkat. több complex társaikkal. de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben. íme comparealtunk. de mind ezek után is meg nem szűnünk. nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. a sz. elől a lovagok. hazai leányaszszony. templom előtt örömatyuram. lány barátnéi megragadják. Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. nyissák ki. Továbbá násznagyuram. cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. . illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe. legalább megkóstolja. hanem felkérjük t. Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. iránt. . áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. mit most el nem vihetnénk. midőn volnánk a templom előtt. magához venné jövendőbeli házastársul. hogy a mai sz. a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. a sz. . aztán másoknak kiosztás végett átaladván. és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot. utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. Itt a két násznép körbe. Jánosnak megszegésére. . invitáltattak vala minket egy pár sz. asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. áll. Jánosra. Deus uram Isten adj. s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából. . . így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek. Háromság. ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. és felkéri a tánczra. oltár jobb felén. örömanyasszony. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. hogyha a kapu be lenne téve. napon. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora . gazdatárs uramat. copulatiónak végeztével. örömanyasszony. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. foly a tusa. . valamint ezen sz. Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. nyoszolyóasszonyomat. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. . úr által. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. úgy szolgáltassa kezünkre.. . . holdat. a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . A sz. a sz. lányokat oszt.

Míglen ő magzatját mellében hordozza. Bízván magam Isten parancsolatjára. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Minthogy Isten után jó szüleim vannak. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon. Isten megfizesse minden jóságodat. Hiszem. Jóra tanítottál. Virágzó éltünkben első házasságunk. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. szerettél.Életünknek vetett rövid határokat. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. Ε világra hozván éles fájdalmakkal. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. Holtod után mennjben magához fogadjon. a rosztól őriztél. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. A második nedig lészen a halálunk. Ezért az egekben adja jutalmadat. Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Tudom nem született olyan még világra. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. Ki anyja jóságát méltán meghálálja. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. Születésünk után van két jeles napunk. Míg új szállásomra tőled elindulok. Találtam életem jövendő párjára. Elsőbb is jó atyám. Nekem is életem derült hajnalára. Az egész világon akik sokan vagyunk. aki felneveltél. Akarok indulni annak szállására. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál. Isten megfizesse minden jóságodat. Életednek vége messzire haladjon. Én ezután is még leányod maradok. . Kis koromtól fogva kedveltél. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál.

Számos esztendőig kívánom éljetek. hogy tőlem elváltok. t. örömapát. Végre lelketeket fogadja mennyekben. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt.Ezért az egekben adja jutalmadat. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. van az úgynevezett meghívás. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. a jó hírben s névben. i. hogy sokat vétettem. Kedves édes anyám. Holtod után mennybe magához fogadjon. Későre jöjjön el boldog halálotok. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. hogy nekem tegyetek. A roszat kerülvén. miket elkövettem. Tudom gyarlóságból. a jót kövessétek. amíg veled éltem. Látjátok ezennel. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. Velem társalkodó leány barátnéim. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Mielőtt indulnának. Az úrnak áldása szálljon ti reátok. örömanyát és más . Életednek vége messzire haladjon. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. nyomorult ügyemben. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. Bocsásd meg hibáim. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. Illő tiszteletet. Segélj hogyha szükség. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. Nektek jelentettem gyakran panaszaim. Míg gyarló testemben zengedez a lélek. Közelről s távolról kik ide gyűltetek. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben.

Jó emlékezetében lehet t. s kiválasztani a három közöl. . hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk. arról is engedelmet kérünk. s éljenek mindenkor csendes békességben. aztán az örömapához. összecsókolódznak. szárnyok alá vették. Annakutána asztalhoz ülnek. isznak. úgy hogy az ő keresésére elindulánk. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. . s így tovább mennek. a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni.) ezt vegyék szívesen. s magokkal elhozták. gazdatárs uram nekünk megmutatni. ebédre megérkeznek. násznagyuram. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. felmutattatnak..” Itt a ház közepére letesznek három széket. gazdatárs uramnak. .vérrokonokat. örömanyasszony. Ezzel indulnak. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk. . . nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. a násznagyné. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek. remélvén. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá. amik aszerént. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. hogy a mai sz. Tehát szíveskedjék t. násznagyuramat. Itten vagyon. . magokkal vitt étel ital. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . kalács stb. míg Istennek kedves akaratja . a bemehetésre engedelmet kérnek. ha el nem találják van jó ízű nevetés. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. lepedővel fent eltakart menyecskét. vagy közel nőrokona . melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk. fenn bokrosán. s örömanyasszony felkértek vala bennünket. és felszólítják a jötteket. hogy tegnapi napon kegyelmednek. Az étel italneműek bemondása után. sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. esznek. fogadják mint kedves gyermeköket. s midőn megérkeznek. oly értelemben mint elébb. Amellett azt ígérik. Kívánjuk. felsége továbbra is tartsa.. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt. hogy azzal a jegygyel vagyon-e. fölkelnek és more patrio tánczolnak. nagy és kis nyoszolyóasszonyom . úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa. vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. násznagyuramnak. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját. és a kapu előtt megállván. melylyel kibocsátottuk. csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. alól pedig fehérre hántva. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . melyre vőlegény uram ráismervén. „Minthogy örömatyuram. az örömanyához vezeti. nagy nyoszolyóasszony. hogy magának eljegyzette volna. hogy Isten ő sz. hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben.

Ezen kórusok nagyon fesztelenek. Kállay. 2. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. V. Innen arról. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. A leányzók azon babonát tartják.4. Ezután asztalhoz ülnek. 4. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. s ott egy árny. 1854. ahány legény van. vagy anélkül is. 1851. Szent-András éjjeli forráslátogatás. Még közben jön a kajnalozás. azelőtt nagy lődözés közt. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. az arany. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. ki leányokhoz kezd járogatni. a szabadságot örömest megadjuk. s azt hallgatják. kalács és piros tojással halmozza tele. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. isznak. Azután vagy templomi éneket. Asztal után egy kis táncz kerekedik. s leányt. más leányos házhoz mennek. lepények. sült malacz. 21. hogy már guzsalyasba jár. csak következő napon mennek el. Orsóik peregnek. szájaik csevegnek. az arasznyi magasságú.. Kép. mézespálinka. Vas. szolgálót megforgatván. Pog. de úgy tartjuk. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. anyát. Mugy. hogy elég frisen nő. Magy. kegyelmetektől szabadságot kérünk. 102.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő.” A megváltás ára annyi piros tojás. Székely fonóka. Télben mikor fonás ideje van. mi azért eljöttünk. Magy. czigánynyal. ezüst és rézleány. azelőtt volt pisztolydurrogás is.” 168. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. Van itt aztán mese. forrásokhoz.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését. esznek. melyre is jó uram. 391. Kép. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. s van ismét evés ivás. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram. 244. Míg a legénység a leánynyal kötődik. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult. azonban a virág amott van. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. Újs. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. 102. hogy a jeles virágot megöntözzük. 1858. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános. hogysem leöntsenek.” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. az egy sorba tartozó-legények csapatonként. Erd. vagy egy legény valamit olvas. Erd. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. is. s így szól: „Inkább megváltom magam. kutakhoz kimehetnek. Húsvét második napja hajnalán. vagy egy-egy székely dalt énekelnek.) Ezeket fogadják szívesen. pereczek. kik a házaspár előtt nyargalnak. mint . ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. és ha a jött vendégek más faluból valók. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik. Székelyeknél a húsvét. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni. az asztaltól felkelve tánczolnak. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. ezután még többekkel fognak kedveskedni. Nefelejts 1864. mit ők beszédnek neveznek. a székely leányok ma egyik. Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt. azt mondják. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek.

hanem a kutak. ahogy kedvezőbb. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. és mindegyik egy számot kap 1. kivált a német hajadonság. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. Sz. s hány font fagyúnak kell . A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. 5. Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. ott a kedves. melyhez ha egy kar is járul. míg nem. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. azután rendbe hozván ügyeiket. de csak Miklós napján. aki az érkező vendégeit.. ha a legények kitudják. arra felmásznak. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. Wird einst des Mädchens Buhle. patakokhoz. stb. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. azt elkezdi. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. ha ott a környékben fa van. így történt. és úgy irányozzák a dolgot. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. ekkor neki szalad valamely palánknak. és magyarázzák maguknak. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. azt feleletnek veszik. Ez a szokás a tótoknál divat. és a melyik kedves szám. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. Ilyenkor. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. folyókhoz. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. A tótoknál is divatos ez. Endrén van czéhládájok. ö. hogy észre ne vétessenek. Endrei mészáros remekelés. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett. rázlak kerítés. 7. tán azért van. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá. o. s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. hogy a marhában hány font húsnak. rázni e szavakkal: „Rázlak. források mélyéből hangokat várnak. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. házról házra beosztja. vagy” igen szócskát hallanak. 4. s víztükrébe való kacsintás. az megkérés. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. András és Miklós napján történnek. 9. 2. Akik a víznek nem hisznek. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. drein gucken sie genau. 4. ha 3-ik faluból is. elmennek kerítést rázni. und wenn er freundlich winkt. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. kutyácska ugasd meg. 5. mely abból áll.férfi arcz mosolyg feléjök. Zum Quell im Wald der Feen. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. a benn levők azt ne tudják. Itt a fő az.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. és azzal a különbséggel. 3. különben az egész eljárás nem ér semmit. 8. évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. a remekelések veszik kezdetöket. ott a férj. stb. Hogy ezek szt.

. melytől János. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. annak emlékezetére. s aranyozással van díszitve. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. János vagy Iván egy. Ε nap XIII. ki többet üt. Éjszakád világos. mintegy tánczolt örömében János. annyi forintot fizet a czéh ládába. Tiszteletet teszek. s aranyporral behintvék. míg a fiatalok. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. ez feljegyeztetik. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. ekkor az égő tüzet körülállák. hajtsuk a cseresznye ágát. s egy napját (jun. énekelve. mely 2 ft szokott volt lenni. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. Hadd szakaszszak szépéből. A marha ha agyon van ütve. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába. Most most éli szép világát. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. János született. valószínűleg valamely pogány Istentől. húsa felméretik. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. a marha díszes zsabrákot kap. 100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. A remekelések után jő az eszem iszom. kiki maga költségén lakmározik. A tűz jelenti azon buzgóságot. anyja méhében röpdösött. 24. (Vol. A leányok virágokkal díszítve. szarvai üvegporral kitisztítvák. különben pénzbeli a büntetés. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. nevezzük sz. IV. Iván napjának. Szent Iván napi tűzugrások. egyébként ahány fontot hibázott. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. a marha lábai feketére fényezve.lenni. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. a tüzet élesztik. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. Csak addig világos. melyben keresztelő sz. p. a tűz lángja felé tartatik. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. avégett mivel látni ugyan nem tudá. Azt a hónapot. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. és szintén azt írja. jó aratást és sok lakodalmat várnak. hogy ez keresztelő sz. Ha a tűz három napig sem alszik el. melyen a remekelő neve kihímezve. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik. Míg előtted leszek. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. s ha a kitűzött font összeg találva van. János ünnepe volt. s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. azután a népség jelenlétében.) sz. mit Ők „kupajló” neveznek. Jézus iránt égett. s hangosan énekeltek mellette. hol szájok egyenként felnyittatván. János hónak. megéljeneztetik a remekelő. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia.

hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság. nagy tüzet gyújt a fiatalság. kiviszik a leányokat. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. régi szokás szerént. Ε napon a pozsonyi zsidó község. hatalmában levő btivös eszközök segélye által. és szerető. tehát a két szerető zavartatás nélkül. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. de végre már közel Islandhoz. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. Mivel a szép. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. − Innen van tehát a Mártonnap. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. ki sérelem nélkül átugorja. A hinták a hajót képezik.Szeretőmnek színéből. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja. kiáltván t. s a herczeg fogságának helyét. 450. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. 322. azt mint ügyes leányt kiszemelik. melyben még a hajónak minden része is le van írva. könyv. mégis eltávolíttatott czél-jától. A lányok egész éjjel hintában ülnék. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. I. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. vágytól öztönöztetvén. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. mivel elhatározták. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. és mond. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. Márton ludja. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. Szentpéteri lakadalmi szokások. s e mondát éneklik. innen a Mártonludjának is eredete. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. 557. Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. kikkel kikiáltattak. holta után pedig a szentek közé vétetett fel. Vas. köt. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. Márton toursi püspök volt. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul. Island partjain. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. uja. 3. s azonnal elhatározá. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. mi a hajó égését ábrázolja.· 207-207. ki a távol Izlandban lakott. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. a legények és leányok éveit páronként. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. s hatalmába esett ellenségének. L. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. 27 . Ε ludak mindig hó fehérek. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. 1. 1Ί3.” 27 Kózm. L. minden évben. mit a legénység szalaggal viszonoz. király vagy Isten. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette. Azon számos veszély daczára. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. végre megtudá ennek okát. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. s zöld színben ragyogó hullámán. i. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. s oly tisztára koppasztatnak meg. 148. egy határban egyet. tüzet raknak a hegyeken. Az ily leányok a legényeknek. Népd. 251. Sz. 1854. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. Partra érkezések János napján történt. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. melyet húsvét hajnalán. hogy meg fogja őt szabadítani. Különösen Mainz volt a hely. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. mint örömtüzet meggyújtanak. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. Sürgöny 1864. uja. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek. *) Sz. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. 18UG. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. későn. Vas. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat.

látják ott künn a néptömeget. hol jámbor rokonai még életben valának. s gazdagon megáldatván Istentől. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. mire az megnyílik. azt azonnal megkéretik. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz. a lány részérőli vendégek törnek elé. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. alszik. El is ért szerencsésen Hárán városához. becses atyánkfia kegyelmedet. elindul a menet zeneszó. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa. míg végre a sok beszédnek. ha meghallgatná. mint Isten végezé. megy kedves jegyeséhez. melyen az esküvőnek kell megtörténni. főznek. és vinném el fiának feleségét. Scythiából jövünk. nyilatkozik szüleinek. kivéve az utolsó napot. míg dolgában el nem járt. s útra kelt. kére a leányt vízért. azonban ő addig sem nem evett. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép. hanem megkérdé először. tessék bemenni” viszonoz. kik ha ínyükre van a lány. Isten hozta. születése helyére. mind a két háznál sürgés forgás van. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. és kitudá tőle. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan.” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. tevéidnek is meritek. de mivel igen fáradtak vagyunk. hova hivatalosak. „Mi messze útról. mit ha nem adnak. Elment tehát oda Eliezer. íme itt van Rebekka. az asszonyok sütnek. ért. ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. vonakodásnak megegyezés a^ vége. azért kérem N-uramat. hogy keresném fel. váljon oda adják-e a leányt.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni. hol igen szívesen fogadták. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. hogy Bethuel leánya. egy idegen házból iszonyú újongás közt. sem nem ivott. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. boldogan. és ha szerelme viszonoztatik. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva. azért ha a legény már idejét elérte. addig míg a nap le nem hanyatlik. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. ekkor a násznagy akaratával.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké.” Erre sok kötődés támad. a menettel egyetemben. másik is elmondja véleményét. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. ételre italra volna szükségünk. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. kurjongatás közt lejt. zeneszó mellett. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. hogy fiát valamely istenfélő. kivált a haszonleső Lábán testvér. bort. jó barátok. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. Ε napon. vagy nem. hogy szomjukat lecsillapítsák. A rokonok. arra fordítá gondját. kurjongatás közt a menyasszonyért. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. egyik fél is. ajándék-küldést gyakorolják. mit miután elfogadott. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. mert ekkor csak estefelé.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. a „rodinát”. és ha jó szerencsével.a csintalan szerelem istenének. Eliezert. elküldé a legöregebb szolgáját. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. és háromszor kopogtat. mi ha megadatik neki. hivatalosak. Én tehát . és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál. a menyasszonyt készítik. rabolunk. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. Ε szokás igen jó és követendő. és okvetlen házasság a következése. mert habár künn a szabadban. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram. legyen urad fiának neje.

azt is elmondhatom. hallgasson meg kérem. hogy e dolog Istentől van. s miután már ittak. A szokásos székely jó szokás. mit az anya és Lábán mondott. és a kásapénz szedés után. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. elővezettetik pártájában a menyasszony. Drága volt az ára. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. a menet készül. mindjárt kettő lesz belőle. .” A násznagy leirt szavai után. és ha elfogadtatik. ott őket a házi gazda fogadja. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. és felkontyozzák. de mielőtt kiosztaná. ha ez megtörtént. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. Adott is virágot meg is mutathatom. − Végeszakadván ennek. a párta bemutatása után ismét behozzák. mint Isten végezé. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. a bútorok kihordatnak a szobából. magára hagyván az új párral szaporodott házat. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. tovább adják. A tánczolás így tart éjfélig. váljon szereti-e a legényt. mi közönségesen gulyásleves.szintén azt mondom. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. Körmöczi aranynyal kentem leveleit. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. mert váljon ki ne örülne. ha már a vendégek mind letelepedtek. de alighogy elmennek ezek a háztól. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép. Ν. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg. és még egyszer kikérdeztetik. tormás-hús. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. Egyet szólok. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. itt van hát Ν. és a tatároktól öröklött kásából áll. − Elérvén pedig a kívánt lakot. Kértem tőle adjon pénzemre virágot. és a vőfél tánczol vele ismét először. Minap összejártam dél-északnak földjét. mely szintén egész estelig tart. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. pecsenye. káposzta. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik. Kereszteléseik. legyen urad fiának neje. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. és így a család a költségektől megkíméltetik. és a komák. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. Én is megmutatom asszonyi hűségem. és el akarja-e hagyni anyai házát. mit az egész társaság követ. Ezzel végeszakad a vacsorának. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. midőn beleegyezik. az asztal elejére ültettetik. és indulnak örömújongás közt. és ez igen okosan van.

mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének. hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. . Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet. Leány. A leány tudván. . úgyannyira. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. Fehér nyakam édessége. És városi puha fekhely. következik a tor. Hidd be oh anyám szállásra. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. Hidd be oh anyám szállásra. mely a női hiúságnak . Estebéd kell majd ifjadnak. . 17. Két szemem lesz égett bora. Hidd anyám az Istenért be. mint kellene. s ha testvér sincs. büszke ifjat. S a bársony fű puha ágya.Virrasztás. e faluban is szokásban van. úgy a nagybátya. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. Égett bor kell majd ifjadnak. Leány. lányom. Napkelet 1859. Nyájas égbolt takarója. A szerbek igen jókor nősülvén. sz. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. Két karom a két vánkosa. ha a választás nem szíve szerénti. Hadd utazni ifjad. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. jó fogadtatásra számolhat. úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött. innen magyarázható az. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. hogy nem választhat férjet magának. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. Büszke város. Hidd anyám az Istenért be! Anya. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. A szerb leány azért. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. Piros arczom a lepénye. hol ismét csak égettbort isznak. Ha pedig a holt eltakaríttatik.

igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. nejeik hátuk mögött állva. Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. mi nálunk a csárdás. s az előttök utazót megállítják. nem rontja az egészséget. nők. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. 1862. tehát három ütenyes a kóló zenéje. A Szilágyságot Kraszna. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. Adjuk még ehez azt. köteles megvenni. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. s mondják. új. újs. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. éghajlati egyszerűség bélyege. Vas. de szabadsága nagyobb. 1694. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. 40. hogy némely szegény leány. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása. 470. annál nagyobb dicsőség. S a szerb nő bárhová mehet. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. zászlók lobognak felette. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. 1862. azután a leánysereg. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. szabadon járhat. oly csatariadalmat idéz elő. Ha felvidulnak. 40. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. Lakodalmaik idénye november és deczember. s emellett még az ifjú nőnek.nagy mértékben hízelkedik. utána felrikkan a férfisereg. Mindenütt van egy házasság szerző. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. minden szenvedélytől ment kedélyességét. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. s összevissza nyalja az embert. ki hozzá talán szelídebb leend. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. első hétben a fiú házánál. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. Itt egy hétig mulatnak. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. Innen van az is. E táncz neme együgyű régiségre mutat. Vas. Férfiak. 470. s akkor ami annak tetszik. Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja. Ezenkívül van a leány ára. amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. ami eredeti egy látvány annak. . igen jól esik. friset is lejtenek. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. Szilágysági oláh lakodalmak. Montenegróban. ki előtt újság. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. mint semmi más a földön. l. asszonyok. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. egész éjjelt. másik után vágyódik. vállaik felett nyúlnak az étel után. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. ki a párokat egymáshoz commendálja. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. innen érthető. egy hátra. Az ily kólózás eltart két három óráig. s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. Gombostű 1862. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. és ismét balról jobbra sodorja. de azért is ajándékot kell adni. s a kóló náluk az. két lépés előre. hanem beugrik a kocsiba. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet. csókot és bort disputálnak reá. egy két kólóforma dobogást tesz.

mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28. feloldja a szalagot. Újs. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. kifizetni képes legyen. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne. különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. Az ismerettség mindaddig szövődik. és kedvező válasz esetére. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. sül a csöröge és kürtös fánk. A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban. csakhamar megtörténik a házasság. s már hét óra tájban itt. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. Vas. Négy vagy hat ökrös szekéren. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. hozzák a mézes pálinkát és bort.. czifra násznép kíséretében. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. 1859. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. Elejtett szavak. vagy mások által készített vers. s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. jöjjenek egész bátorsággal. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. 150. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. 150. vagy próza mondókával a leányt megkéri. s balta fokkal jót ütni rá. A férfiak gyásza abban áll. azon izenettel. A técsői lakadalmi szokások. néhány tallérból. nemcsak szombaton és vasárnap este. még ritkábban a város határait. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. melylyel a másvilágot határló folyam révészét.Mentől élesebb a legény kése. ami olyat szól mint az ágyú. új. 28 . kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. mint ott. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja. A halott számára siratókat fogadnak. s midőn ezt megették. Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva. csupán az idő. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. czélzások. A menyasszony sir. a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak. biztatások. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. mint estveli 10-11. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. Szilágysági oláh temetés.. úgy szintén az obolus. vagy aranyból áll. Vas. A vőlegény újong. Ha tetszik a leány. megvolt a régi görögök és romaiaknál. hogy a télen meg kell házasodni. mely rendesen szalagból. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak.. s vagy magakoholta. Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással. 1859. telve a ház rokonokkal és vendégekkel.

A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal. későbbi megnyugtató szócsere után. egy pár kordován csizmát. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. amidőn a menyasszony búcsúja. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik. mi csak sok kérés után tárul fel. földet ígér. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. De mind a kaput. történik meg az igazinak kiszolgáltatása. Mindkét fél hazulról külön indul el. Kezdődnek a kínálgatások. mind az ajtókat zárva találják. 29 . Ez pedig akként történik. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. s mi eredeti. még pedig a vőlegény ételei. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. vagy idegen felvétele. hogy Mind ezek a keletiek. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. Közelegvén pedig a násznap. ez a vőlegénynek ing. amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. s fenhangon követeli a menyasszonyt. a leányt nem adja ki. hanem valami rút álarczost. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. de már nem hozunk. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. Mást. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. Lakoma után a násznép hazaoszlik. s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. s végre komolyra tér át az ügy. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. ostrommal fenyegetőzve távozik. a leánynak hordani nem szabad. a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. A legény ha otthon van. a leányt kikéri. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. kivált mástól adottat. Ilyenkor az a mester. hol különösen leves. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet. az azt megelőző vasárnapon. s a jegyszalag letevése. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. Ilyenkor. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. nyakkendőt és selyemkötényt küld. helyet foglalnak. kinek fejére kendő” van kötve. végre kiadják. vagy bölcsőt meg tud etetni.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. vagy potrohos komoly férfit. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. minden este látogatást tesz jegyesénél. komoly viszályt idézne elő a szívek országában.

Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. mátka. s nyoszolyóleányok nyitják meg. a szokott helyére teszi. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. fejőket csak a párta ékesíti. Éjjel a vőfél. s felhívja a többi vőféleket. és mindenkit megfizettetett. Ha tagadó választ nem kap. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. s a leányukra váró szerencsét tudassa. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. ezek között az egyik rendesen házas. és rendesen néhány muzsikáló czigány. vacsora alatt. bort fizet. nadrágot nem mindig. fizetni.30 Reggel kontyolás után egyházba. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék. tarka vállfűzőjök. míg minden férfival tánczolt. a menyasszony megy keresni czipőjét. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. vagy szürke prémes. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. Azután leánykérőt szerez magának. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt. s a táncz kezdődik. Tiszavidéki lakadalmi szokások. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. azután menyasszonyával elillan. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. ekkor a vőfél előáll. ha mindjárt kölcsönvették volna is. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. mint maga a leány. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. hogy azokkal megbízójának szándékát. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. nyoszolyóasszony mint rosz őr. hogy az asztaltól felkelnek. seprőt vesz kezébe. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek. s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. nem sokára a legénynyel.. Azután a paphoz mennek. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. s a lomb. Most már kitűzik a napot. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. rendesen fehér. bort köteles fizetni. fejét pedig koszorú. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. ezek pénzzel váltják ki a czipőt. s azt a menyasszonynak átadják. akarna-e vagy sem hozzá menni. a hivatalos nép a vőlegény. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. nem pedig koszorú is. felmutatja a czipőt. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. Ugyanis. hogy a vőlegény kötőt köt. veres csizmájok van. s ekkor történik a kézfogás. 30 . és ismerősöket. de a mente el nem maradhat. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. még az előbbkelő nőkkel is. s a násznagynak 10-20 krt. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. vőlegény. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. s azután templomba mennek. rendesen házas embert. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. Az esketésre kitűzött napon. vagy veres szoknyájok. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni. A násznép menetét a vőfélek. A nyoszolyóleányoknak kék. hol a két fél találkozik. rokonokot. vagy legalább egy dudás rekeszti be. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. már akkor bizonyos. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. hogy váltsák ki. s a vőféleket a vőlegény választ. s vacsora után. és nagy figyelmet érdemel. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. mikor táncz készen állnak. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. mely a forrásból vizet merít. s a gyűrűváltás31. mi ha megtörténik. hogy ö lesz az űr a háznál. és kisöpri a szobát. ha szerét teheti. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. elkiáltja. Lakodalom napján. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért.

kinek szemében láng lobog. mosolygó. rendesen levest. A zenének. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt. hogy aki szónok. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. Másnap ismét mulatság van. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. Azalatt a konyhában is sürögnek. trombitát és klarinétot használnak. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. mely néha harmad. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. nem mindenütt egyforma. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. Eredete igen régi. és negyednapon is tart. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. Kép. Tobratinstvó. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. Ki a tobratinstvót megszegte. komái. deli. Erre megindul a mulatság. S midőn megszólal a zene. vagy is az úgynevezett Tóközben: . aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. hogy a vőféllevél. forognak. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. atyjafiai. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. ki semmit el nem mulasztana. táncz és újongatás. és arczán büszkeség tanyázik. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. zene. az izgatotságot vont magára. és tökéletesen ki lesz elégítve. csak hogy a társaság jó kedvű. körülbelül éjfélig. káposztát. s a pap megáldja szövetségöket. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. köles vagy rizskását. felkerekedik mintegy najadilla. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. vagy corybantes. Magy. Erd. mely alatt. El ne felejtsük azonban. amint tudniillik itt. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében. és minden tekintetben kielégítve legyen. bohócz. mit most már talán mondanom is felesleges. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. nem is képzelné senki. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik. tormás húst. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. s hiedelem volt. Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. tésztás ételt. Most a jegyző. Ép azért lássuk jelenleg. 1. 211-273. s elkezdve a menyasszonyon. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. míg nem a csapat a menyasszony házához ér. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. jókedvét éleszteni és föntartani. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. és barátaiéitól.Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. sültet. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. s ezen búcsúztató. az csak őt nézze meg. vagy a mátka házába indul. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. s az úgy nevezett „örömkalácsot. hogy mily sok teendője van.

Hogy az éhes népek. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. Láttam én iszonyú éhségét e népnek. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. Kenyeret. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. Végre Isten vive igen boldog helyre. rikogatás. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. . Füge s marsolával meggazdagítának. kiéi volnának.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram. akképen szólának. Vőlegény urammal. Szüzek. Nem különben becsületes házigazda uram. Min adám magamat nagy keserűségnek. Gyülekezetével kicsiny seregemnek. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. „Igen is meghallgatom”-mal felel. avagy két szavam. i lakosok. Istentől áldatva mindnyájan legyenek. s egy szóval daliás. És nemzetségre. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. húst bőven zsákunkba adának. melyre azonnal el is némul az egész háznép. szólani kezd. a zene pedig folyvást szól. kegyelmedhez való szóm volna. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. „Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására. az ajtót recsegő pálczával verik. násznagyuram.Az üdvözlet és az első tál étel. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának. . Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. Kegyelmetekhez lenne egy. Kívánom e házba akik beléptének. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. De az éhség miatt van nagy búsulások. Benyújtandó szómnak meghallgatására. Én felelék: ezek mind . . Erre ismét a vőfél imígyen. mézzel folyó Kánánnak földére. szemérmesség. Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. hogy örvendezzenek. kiknek ékességek. Ezt hallván minekünk eledelt adának. előtte tért csinálnak. József szelídséget követő legények. jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. Akik engem látván. Tejjel. Ha bemenetelre engedtetnék utam.

feltekintek egy fára és azon odú vala. czipó bővségével megrakattam. szaporítsa mi eledelünket. még is mindaddig repültem. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. ki nem hiszi. és abban seregély fiak valának. hogyan jöjjek ki belőle. hanem magam bújtam bele. És mikor jöttem volna az úton. és haza szaladtam érte. A háznak szélein sok asztal felépült. azt el nem mulatom.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. Tágítám az övemet. kivágtam belőle magamat. hogy utánok repüljek. hogy a szakácsok konyháján elértem. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült. kapa egy retket. kalánt melléje helyesen hordattam. a seregély fiak mind elrepülének. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. ki azt az asztalra leteszi. látom. ha szívesen mi bebocsájtatunk. De a vacsoráló ház. Már csak a tisztünk. Ekkor imádkoznak. Hozzám vevén a seregély fijakat. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. és úgy aztán az evéshez kezdenek.” Ekkor átaladja az ételt . egy helyen német mosók valának. gondolkodtam. megláta engem a kertész. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. Kalács. s a mondóka így foly tovább. Ami az én tisztem. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság. Azért ha már megengedné násznagyuram. elkészült. Örömre szíveket ekképen indítom.Azért. hogy ott körtvét és almát szednék. majd ezennel másfelé utazunk. Ha nem. Kést. ha meghallgatná kegyelmed. elcsendesül minden. Szorgalmatossággal a népet biztatom. Gondolkodtam.” Elmének én egykor egy kertbe. Tiszta abroszokkal föle megékesült. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság. A hozott eledelt szívesen beadom. de a kezem semmiképen nem ment bele. felmenék egy buborka fára. mivel szárnyam nem levén. Elkészült asztalra tányérokat adtam. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna. itt a jelensége. A fiú úristen tartson meg bennünket. hogy kérjük Istenünket. és elszaladék. Áldja. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. hogyan vegyem magamhoz. s úgy megdobott egy répával. Onnét menék az úton. a farkát megkaptam.

s oly országon jártam. s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak. vörös. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. 4 pénzen a húsát kimértem. imígy szól: „Uram uram. aki nekem azt monda. . násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. mert Isten áldása. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. A sárgarépa is disznónak farkával. ugyanazon jó élő földre .” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon. Míg más következik. tápláltam. hogy a kását ott künn kevergette. kedves násznagy uram. A tűz a jobb kezét nagyon megégette.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki. . ha meghallgatná kegyelmed. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. forduljon hasznára. melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam.A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel. hogy már mindenekről megelégítettem. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. rőt bajszú ember. éljék egészséggel. Szívesen adja ezt a háznak gazdája. Elöltalálkozék velem egy csúnya.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék. Garast és petákot számára adjanak. tt a sült pecsenye a vajas kásával. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. Szegény. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. A ki ebből eszik. Egyenek belőle. Ételét. Ennek a számára most erszényt oldjanak. én ihol magam helyett leteszek .

van oly deli képek. Csak tegnap érkeztem. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. Lapányos a hasam. Magam helyett mást állítok. Amelyből immáron mindnyájan evének. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek. hanem keresek oly módot. meg sem is nyughattam. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam. Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. pohár töltő helyett pohár töltőt. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt. Kiknek. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. mint jól láthatjátok. . Öregek és ifjak. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. drága eleséggel. Mindennemű jeles. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni. Már is három vagy négy helyre hivattattam. Hanem ti hozzátok e házba belépek. mint angyalnak. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak. Öregek és ifjak megelégedének. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. De immár meghűltem viszont teljességgel. Oh ezer jósággal megtetézett népek. s azt a násznagynak bemutatja. vidám legénységek. Annak istentelen magas tetejéről. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. Azért is itten magamat megmutattam. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. Ha megengedtetik mondok újságokat. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. de már most nem szokás. Ellenben a kis vőfél előállván. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Tudom én.

menyasszonyt jobban megáldanám. Élhessetek tiszta sötét fényességben. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. menyasszony. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. Menyasszonyasszonyom. (Ismét iszik) Hej. És a véka áldást reájok mondanám. legyetek épségben. ha közelebb volna. s elegendő nagy van. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám. e házban kívánnék sétálni. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. hogy engemet mindjárt megcsókolna. mint a bőnyi puszta. Mindenkép állandó kívánt egészségben. Oly tágas az belől. Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. . hogy most tőlem minden áldást végyen. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. Tudom. ha innom adnátok (Iszik). Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Szükség. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja.Több verset mondanék. Azért beszédemet mostan úgy formálom. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. Holott a népeket mindaddig huzdalom. Igyál jó barátom. De ez nekem tudom. meg nem engedtetik. s lássátok azoknak unalmát. midőn minálunk esik lakodalom. azt sajnálom. A kaszáló rét is adjon elég szalmát. Vőlegényt. messziről jöttél lám. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom. Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. Vőlegény. De hogy messze esik tőlem. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik.

csak rongyos kalapút. Éljetek mindketten. ha vétettem. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. Őrizvén titeket így megpárosított. Minden emberségben foglalván magamat. Ejnye mi a patvar. i fala legyen nyugovó helyetek. Azért bocsánatot kérek. Így ti békességgel sok számos időre.Kása leves lencse legyen ételetek. A munkával tudom meg nem károsított. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját. Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. Ne lássanak legényt. Kívánom tovább is jámbor élteteknek. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját. Mely Isten titeket összeházasított. Avagy a menyasszonyt.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. Ezzel híresedjék együtt lételetek. A vőlegény ellen roszul cselekedtem. Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. Sőt inkább bennetek örömet indított. . Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. Hogy a beszédemet így elbódítottam. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. már etántorodtam. melyet most itt elkövettem. Holott nem is ittam. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. de elbólintottam. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. örömre kellőre. hogyha megsértettem. . . Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Legyen őrizője és személyeteknek. . Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Amely megöletik fel ne tátsa száját. . Beszédemmel. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. Mint az okos madár úgy teszem szavamat.

. Sok hivatalos vendégek. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram. A menyasszony erre kilép. Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. a rendszerénti vőfél által. Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. De nem a kemencze mellé. szíve bizony örül. hogy vőlegény bizony én is leszek. Most kezdem játékomat. ülj az asztal mellé. minekutána jól lakott. Melyre minekutána a násznagy. Véle mulatságomat. Engem megtisztelnek. Bár csak egyitek mondaná. torkom hevül. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. Eddig van a kis vőfél szerepe. És ne igya azt egyedül. Azt sem bánnám. Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. Akkor szüzek szép személyek. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. Azt is látom. Hidjétek el. S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. násznagyuram stb. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. s így szól: Uram uram. De én búsulok veszettül. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. s folytatja: Kérem násznagyuramat. ki akkor ezeket szólja: „Uram uram.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. Köszönje rám. Míg a sor rám kerül. Mert feje elszédül. násznagy uram stb. Menyasszony asszonyomat.” Igen is”-sel felelt.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül. reákezd a vőfél íme e dalra. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól. . Most kezdem játékomat. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. . ha esném a menyasszony mellé. Véle mulatságomat. A vacsorázásra kihívott sereg. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. . Nyoszolyólány asszonyomat. a vőfél kezénél fogja.

s a menyasszony kezébe fogódzik. De inkább lehetett szokás. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. Kerítsen czirkoljomot. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. Az élet próbája. hogy összekelének. A nagy úr Istennek tett rendeléséből. s te benned lelki vidámságra. Természetre nézve nyugodni mentenek. a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. Tekints uram isten házasulandókra. Rút förtelmességre ne ejtse testeket. Nyoszolyó aszonyomat.A nyoszolyólány kilép. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. kinek ki legyen mátkája. valaki csak akar és elfér. akkor ismét összeszedi magát. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. . Kerítsen czirkoljomot. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. Lábom rakjam módosan. s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. Régi atyáinknak vett eredetökből. Nem keresek sokat. anélkül. Isten rendeltéből. általad engedd boldogságra Jussanak. Foly ez néhány óráig. Menyasszonyt hordozhassam. A nyoszolyóasszony is kilép. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. És első éjszakát amidőn érének. Nem mondom. Kérem alázatosan. vagy a vőfél szólana. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. természetből. hogy valami nevezetes dolog jönne közbe. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. s Istennek munkája. s egész iskolája. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. A házasság dolga. s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. hogy lett ez szinte történetből. Ezekre például hozhatok elő mást. Ő rendeli. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek.

Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. és szerdán végződnek. Már melléje várja Istenadta társát. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. A nyoszolyólánynyal két három lépését. 12. Álomra bocsátá szemeit és tagját. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. 1827. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. 12-25. Melyben fel is tettem kész emberségemet. Ő igaz társához Istennek hírével. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. mi. „Mi. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. Aki végbevitte ételét. Kiki maga érzi maga nyavalyáját.Közönségesen is hallottunk ily nótát. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. S most elbocsájtják a menyasszonyt. Ezen regimentnek főkapitányától. italát. Csak násznagy uramat kérem szeretettel. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Töltse be őneki kívánt reménységét. jámborul. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. Nem is másítom meg ezen hűségemet. Erre feleletet kívánok uramtól. Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. Toroczkói nászszokások. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát. helyesen. s az . Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. Nem is tartoztatja már továbbá magát. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. Tud. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. Vihessem is véghez. mi hát a szerelem” stb.! Immár végbevitte hűségesen dolgát. Gyűjt. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. De mivel egyedül elunta már magát.

de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. főzzön neki. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. A templomból ki. a 40-50 évesek. minden jelenkező fizeti. borozás. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. a menyasszony egy belső szobába vitetik. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. akit az a derék legény feleségül vesz. Toroczkói apróbb szokások. süssön. melyben mindenki részesülhet. a menyasszonyt csakugyan odaadja. a vőlegény csizmát. miután ez ékes szavakba. Ebből hosszas versengés. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. felfátyolozzák. és ha lehetséges. azt tőle kereken megtagadják. hozzon is valamicskét a házhoz. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. selyem fejkötőt. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. s a vőlegény ígérvén. mosson reá. A trencséni tótok vagyis az u. s egy csinos bokrétát. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. s kenyérrel pálinkával megkínálják. többnyire magas ár szerént. hogy legyen aki dolgozni segítsen. az elsőbbséget itt az évek száma adja. Erd. s a násznép a vőlegény laka felé indul. 3. Kapuk. Erd. azután az 50-60. hanem vagy szülői akaratából. 38. 1854. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. aki aztán elmegy a leányos házhoz. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. kecsegtetvén őket mindenféle jóval. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. Kép. s a sürgetőnek átadja. 1854 3. Táncz után nyílt asztal van. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. isznak tánczolnak. s kontyoló fátyolt. visszafelelgetések következnek. s a rábízott kincset híven megőrzendi. Kép.udvaron konyhát raknak. kezdődik a menyasszony táncz. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. Ha a szerző asszonyt leültetik. maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. hogy szerző asszonyt keres magának. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. hova minden hivatalos egy tyúkot. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. utánok az első éves nők. ha egy apának 4-5 fia volt. és szerdán reggelig tart. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. esznek. anyja helyett anyja lesz. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. Az esketés megesvén. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. a bor árát kiki megfizetvén. vagy pedig csak azért házasodik. hornyákok házassági szokásaik. Magy. Ezen szertartások alatt beesteledik. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. s csak azután az asszony sereg. s amint Isten tudnia adta. selyemmel varrt inget. Ezt ingyen vacsorának is hívják. s az jelenti. Először jönek a 60 évet meghaladottak. Ez előtt. s mind így rendre le. 138. s felkontyolják. Ha úrvacsorához állanak ki. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. Darab ideig vonogatja magát. n. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. A vőlegény lakához érkezvén. hogy atyja helyett atyja. Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. nő és férfi feláll. a menyasszony nyakkendőt. legelői a leányok jönek. hogy jó helyütt kopogtat. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. Mikor a pap az imádságot elkezdi. Ekkor előteremnek a násznők. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. oda fogják adni a leányt az ajánlott . Magy.

Ezután a násznép korcsmába megy. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. a templomba megy a násznép. Egyik a vőlegényé. Tudtára esvén az ifjúnak. hogy a menyasszony leveleket küldött. hogy hová tévé a fürjet. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza.legénynek. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. hogy anya ne legyen. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. s a kamrában egy láda közé csípve. az hal meg előbb. Vas. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. mely rajta volt. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. hogyan fogadták az ö szószólóját. A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit. darabokra vagdalják. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. az asszonyoknak hímzett kendőt. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. elviszik az asszonyok. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. s egy fertály aláteszi. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. hogy könnyen szüljön. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. míg kívánja. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. . és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. hol addig hagyja. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. Kívül a lányok danolnak. Midőn a menyasszony haja szét van bontva. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. háromszor fordulnak meg a szobában. amelyikben a korbács van. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. hol nagy vacsorával várnak reájuk. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. úgy történjék meg. násznagyot „szerez. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. Elérkezvén a menyegző napja. másik a menyasszonyé. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. s azokat egymásnak nyújtva. s pedig minden férfinak üngöt. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. Vacsora után a vőlegény házához mennek. Újs. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. hogy férje felett uralkodjék az asszony. ki azt megtartja. hogy húzza le csizmáit. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. a menyasszonyra vigyázni. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. de jaj neki. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. a vőfél kötelessége. melyet az magára öltvén. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. azzal háromszor meghinti őket. s magára hagyatik a házaspár32. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. dolga legyen. amelyiket választja. 1854. s ezzel is háromszor locsolja meg. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. a másikat. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. Ezután ünnepiesen felöltözvén. melylyel fejeiket beburkolják. a” menyasszony pedig kalácsot süt. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. 185. ha azt húzta le előbb. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. mert akkor első kóstolóra része van benne. Midőn az esküvőhöz mennek. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob.

s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. Haza érkeztökkor. jégverem. s azzal él. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát.. kezébe botot vesz. Újs. duxi. Vas. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. kalapjához rózsát és virágot tűz. ez felöltözködik magyarosan. kinek feladata mindenféle tréfát űzni. 1857. Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel. s oly házasok is. azután megjelen a hol kell. s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva. Vendégség. Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni. Vál környékén... s az első nap a lakomák és családi öröm. Kopácsy. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. Elméjét a szent házasságra vetvén. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani.a lakodalomra hívogatás úgy történik. Túróczmegyei házassági szokások. A szent lélek fölbuzdítván. kisietnek akkor házaikból. s így szól: És pediglen az én uramat. Jelenjen meg örvendezvén. Kelméteket is egy kis collatióra. 24. 244.. meszelni... Nef. A minap vele fölcsapván (kézfogás). 222. aztán egyet kettőt köhint. otthagyja feleségét.. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. . Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt. szerelme s megemlékezése jeléül. piros szalagosat. ládákból. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. Dixi. amit lehet ellopni. Tánczra. leveszi kalapját. az u. Borra egy kancsóra. lovaikra csengetyűket akasztanak. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz.. . ott jobbára egy bohócz forma egyén.láda kalácsot. Hogyha a több ferequentia elérkezvén.. Daróczy. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. n. Nősülni nagyon korán szoktak. Általam szívesen invitálván. 1855. kuferczesre.. kik várva várják megérkezésöket. Feneketlen Rákóczy. kik már 10-10 év óta élnek együtt. Azt becsületes szüleitől meg is kapván. tudakozódván à megérkezett kiléte után. Válivölgyi beköszöntő. Fehérmegyében. 1864. 346.megszeretvén. A menyasszony hozománya tehénből. gyűrűket. szvat is szerepel. Hol zene mellett végzik a lakodalmat. újs.. Nejeik. és ruhából áll.. a második pedig a számadások nagy napja. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. Távolléte alatt nejének időnként pénzt. s akinek haza jött a férje.. Vas. mi rendesen éjjel történik. De a nők is büszkék férjeikre.

s ami legfőbb. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. s mindezeket addig dörgöli. Azonban lehetlen. Az elsőbbik asszony. nem kerül az egész egy krajczárba sem. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. s a bútorok körül két. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. végre a harmadfélpár kést. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. polcz. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. legnagyobb részt a fungáló fejére. mert az oláh czigány asszony által futólag. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. még nem volt. fesz nélkül mulathatunk. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. frutírozza. mint szokinget fölöslegesnek tartott.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. ekére. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. mint vendégek szívesen láttatunk. szoba. lankadni nem tudó energiával. kivéve. mint az idei. melyen a konyha.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt. még nem léteztek. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. mintha pecsétkórságban sínlenék. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. villát. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló. kötényből. A másik asszonyi állat pedig. hogy ennek kötény helyett felövedzett. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. sajtárnak. aztán a rozsdaborította nyársat. az egy év óta nem szellőztetett párnák. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. azon napot minden évben pontosan megtartják. hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták. s elszéledve mindenik külön utakra. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. s a ház sem néz már úgy ki. a ganajos szekér oldalaira. azaz mely napon a templom felszenteltetett. melyek szerént oly átkozott szárazság. lóczának. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. tilókra. a másik jóféle búzapolyvát. s melynek tartalma természetesen. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. hogy ez mind kötényt. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal. s összesen kilenez bádog kanalat. félig ingyen. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. s . karatlan karszéknek. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. melyek azonban az avatlannak nem annyira. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. majd az asztalnak. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. mint az ideiek. hogy oly záporos idők. hol a búcsú tartatni fog. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. vagy ha sok eső jár. s végre a tulipános ládáknak megy neki. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak.

s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván. élesztőt. részént. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. miszerént ezekben. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. részént eladhasson az ember. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. olajos szokinget. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. tépi és tapodja azt. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott. A menyecske toiletje . mint illik egy-egy portió szalmával. s addig gyúrja. s visznek helyettük búzát eleséget. A háznál hol vendégség tartatni fog. pálinkára. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. s a vendégekül jövők részéről. hogy azt két három nappal. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. paprikát. ha van mit. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. így elkészülvén. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. a vőnek lajbit. valamely közelebb fekvő parlagi városnak. káposztát. A vendégség napján. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. számos ízbefi reparált. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. czímetet. neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. A ház hajadona pedig. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. borsót. szalonnát. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá. bélesek. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat.föleresztetvén. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. örülvén nagy örömmel. A házbeliek ezalatt. melyekben hogy mi fő és mi sül. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. a gazdasszonyon kívül. a legpattogóbb patyolatfélinget. a kis misére ment. úgymint: morványok. és sárga csizmát ölti fel. és két szál fehér gyertyát. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. s veendők ennek árán zsírt. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. puszták. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. az ebéd összegéből fogjuk megtudni. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. ki minap még a konyha. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. igen díszesen beeresztetik. rojtos kendőt. egy adag kúti hideg vízzel. ha szükség. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. hol kalácsot és sültet. kik azonban mégis boldogok. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. de ki nem maradható csapatait is. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. fodros kötényt. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. s ellátván azokat elébb. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. a gyerekeknek mézeskalácsot. s melynek folytában elhatároztatik. a gazdasszonynak fejkötőt. a zacskó tartaléka marhahúsra. polcz. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. eladandók az egyéves felesleg üszőt. s képgazdag könyvét hona alá. dohányt. valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. ezután jól megkent. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. borra. a sárga agyagfölddel pedig. míg nyakára tengerklárist. mézet. a gazdának pedig kalapot és szűrt. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel.

többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. boríta fejére. vagyis az emberek. mire ők el látszának készülve lenni. melyben mozdulni annelkül. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. mint ezeknek egyike sem látható. midőn a butyella egészen kiürült. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. az előbbkelőbbek villával tányérukra. két nagy gambácsban helybeli termésbor. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. azok t. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. piczkes vagy humlokos fejkötőt. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. melynek csontjait illedelemből az .csaknem ugyanaz. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. keresztet vetnek. A tálak immár az asztalon vannak. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. mint a muzulmán. úgyannyira. Az asztal közepén. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. a dombos félbúza kenyér mellett. kivéve. negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. hogy leeresztett haj helyett. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. hol őket a sütkérezni kiült. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. s ismét leülnek. s mézes pályinkából. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát. még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. hol ez mindig a város birájára bízatik. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. s nem annyira kés és trilla. kiknek szék jutott. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. harmadik. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. szittyailag dohányzó házigazda. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. szintúgy mint bizonyos kir. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. késsel és villával. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. A gazda. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). i. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. ismét egy második. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. s a gazdasszonyhoz szegődik. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. a többiek à la Mátyás király. s belépnek. s mennyire jut. imádság félét mormolnak. Azon regényes alak végre. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. városban a sültek tranchírozása. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. még pedig collegialiter. nem lehet. s vele mindnyájan felállnak. mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal. a marhahúsléhez látnak. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. vesz magának mindenik. az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról.

33 . hol az összeadás történik meg a szokott módon. az egyházba mennek. és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz. virágillat és csevegésből él. hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. Esküvő napja előtti estve. Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. s ott mindketten jól megmosdanak. az alatt a násznép énekeket zeng. A vendégség elmúltával azután. s végre a sültek. és pedig zeneszóval. mely számukra ezúttal meríttetik. tánczolják. s azt kendővel befedve. utána mézes kása czimettel. s megfonják örökzöldből. Ezek után. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. midőn a dámák eloszlanak. zab. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. csókolkozás. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. Ha a koszorúk elkészültek. melyeken át először látta vőlegényét. a vendég sereg rézpénzeket dobál. köszön az ablaktábláknak. kalácstáncz . emésztetnek fel puszta kalácscsal. Azután jő a táncz. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz. Vas. ki csak dalok. akiknél ugyanis. . Azon vízbe pedig. melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. Járja egy szál üngben és gatyában. ha már férje arra kéri. marhahús stb. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. Megmegperdül mint a szélkarika. képzelhetni. búzaszálak. . mely három nap és három éjjel is eltart. fejére teszi. hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . az asztalfejéhez jőnek.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. igen sok helyen. 204. 27. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. Napkelet 1859. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. szerepelni. mint egy eszményi lénynek. 177. kis fejbe verőcske is szokott történni. hol oda mártogatja. Egy gondolat. kurjogás. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. Elénekli tehát mindazon dalait. 1859. kacsa. kikre. . egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. s még ő így adja a vigasztalhatlant. újs. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. a fiatalabbak a korcsmába mennek. Majd elkapja Miska és forgatja. vele asztalra áll. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. s a gavallérok ungenírtabbak. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. . Hol ide. Életképek 1845. búza. s nincs szűr a nyakában. és vereshagymából a szent koszorút. és teremtették napi renden vannak.asztal alá hányják. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. A verchovinai ruthenok házassági szokásai. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. 1. mely állatok lakának hű őrzői valának. s egyébbel szokásos be és meghintés. úgymint lúd. s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. Ezek így történtével. Benbenállva aprózza Pannika. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. a koszorú az ő fejére tétetik. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. miután a bramin megszentelte a tüzet. Hajnal felé. gondoskodik. s a hahota. mire már a nyelvek is kezdenek. dínom-dánom. szól a kályhához. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. S most elkezdődnek a válócsókok. mely melengeté. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak.

.” Szokásban van az is. Nefelejts 1864. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen. A nő egy darab czukrot vesz magához. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek.. mind nappal. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. ülj az ölembe.. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez. ölelhetsz.. melynek alját. S velem mindörökké mindennap így élhetsz.következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja. a te hívó igéd.. talpra esett.. se vége. 45. a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el.. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre. Amelyet így ejtesz: − angyalom. A mely épen mikor szépen beteljesül. mind éjjel. Gvadányi. a rímes és nem rimes. az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását.kövesse a számukra készen levő szobába. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban. és takarékos legyen. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja. A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. Erősödik attól. mint e czukor. így énekel meg: Aranycsengetyű-e. A te üdvözleted.. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba. ha mondom. se hossza. Azértis örömmel. mit a költő.. istápját találja. a nép sajátságaihoz híven. − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz. Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék. sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye. Hogy benne ha felnő. vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná. mit talán mondanunk is fölösleges. a bábától jéghideg vízbe tétetik. melyből. csak igazán szeress. Visszajövet ismét esznek és isznak. (kumi vagy kmotri). s azután a kis csemetével elmennek a templomba.. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok.. 536. egy fából készült tálat. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. hogy mikor kézfogót tartanak.. galambom! Ülj. s így szerző. . a lelkész is megjelen. ülj hát no. Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel. Csókolhatsz.. A pénzt pedig mellére szórja ki.

Ó a szegény anya mit nem tészen érte. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. Igyekezik anyja. stb. fut. majd hogy meg nem szakad. Mindent amit tehet. körülötte megtesz. s alakjának. Azután a halott ágyához mennek. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. gyertyánál őt nézi. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt. az atya arról álmodozik. Fehérruháját is reája adatta. És érzékeny szíve. Gondolja. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. 11. Szokott köntösébe szépen öltöztette. Bölcsőből felkapja. kövekre nagy summákat elkölt. tágul keserves bánatja. hogy legyen ruhája. Sok álom szakasztást. St. Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. ő is vele jajgatásra fakad. Ha felgyógyul. akkor a család és házbeliek egybejőnek. Herrn. Ha leány. Más betegségben is szint eztet míveli. még picziny. már is piperézik. félelem gyötöri. Theil 121-122 lap után.Szenved körülötte nyughatatlanságot. Verchovinai ruthenok halotti torozása. Ha látja. kincsének mondja. szakálát leberetválják. haját simára fésülik. karján bellőkézi. jajgatnak. s több más fáradtságot. él e még. már helyét nem leli. abban fáradozik. Biedermann. 1862. vagy sapka tétetik. Pántlikázzák. monarchie Wien. testét bokáig csipkézik. Mert véli. igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. jószágokat gyűjtni igyekezik. 1804. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. Lelkének. Belső részét bánat. hogy ötét legkisebb rosz érte. A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. Ha nem sir. Ign. amelyet meg nem vesz. Eped és két kezét feje felett töri. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. Hogy gazdagítsa meg. Tartja magát lenni már boldog anyának. ó mint nem csókolja. melyet éltében is legjobban szeretett. Ha sír. Nem is változhat meg az ő természetök. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. . Azon nyakravalót nyakára köttette. Nincs drága orvosság. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. I. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. még fejére azon kalap. Ha egy ruthen Verchovinában meghal. hogy meghal. Ha fiú. Gvadányi a derék lovas generalis. teknőben meleg vízzel megmosdatják. Lót. Theil 79 lapon. ha férfi. levetkeztetik.

Tarsolyos kardját is köték oldalára. Azután az asztalra zabot önt. várja az éjt. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. s marháival sót nyalat. s ha férjhez menendő leánya van. s azt veres szalaggal átköti. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. hogy így a halott vissza ne tartson. Alig van vége a czeremoniának. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. ahány rajt kivan. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. s ha megérkezett. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. festett vagy festetlen tojás. pipát a markolatjára. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. Mely kalap volt fején Budára mentébe. majd istálójába megy. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. foghagyma. pásztor-sipja. mákos kalács stb. és sebes vágtatva iramlik haza. s azokat szépen elpakolva. a házat körülszaladja. a kapu küszöbénél néhányszor leütik.Melyben megigézték a halmi vásárban. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. s beszélgetéssel töltik el az időt. Karácson estéjén. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. kése. de amint az éjfélt harangozzák. A sok nép jött és ment megtekintésére. vagy hold nem süt. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. stb. van is nem kis árban. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. míg mellette ostora. a gazdagabbak kocsira. Ha méhei vannak. s ha az étkezésnek vége van. Ha még nem virrad. borsó. azt mézvízzel megmosdatja. ki gyermekeit. csak a pap szava hangzik el a távolban. s mikor már viszik ki a házból. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. halmoztatik. bab. s annyi vereshagyma. Verchovinaiak karácson ünnepe. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. szalonna. Ez alkalomra pálinka. . Ezután szobájába visszatér. szolgáit a páskával megvendégelje. Verchovinaiak húsvét ünnepe. gomba. minden bútort elmozdítanak régi helyéről. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. Mert ez arany csipkés. Így terítették ki szoba közepére. mit madzagon tett csomókkal jelez meg. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. pálinka stb. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. hogy belőle kijöjjön a nyáron. ahány a háztagja. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. azalatt mély csend uralg. Dohány-zacskót. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. szereztetik és készíttetik össze. minden kosárba annyiszor fuj bele. A test csak a temetés előtt. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. só. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. mely rakást ők krul-király neveznek. s letérdelve várják a páskák beszentelését. rövid nyugalomra hajtják fejőket. mindnyájan a templomba sietnek. hogy első legyen. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. sonka. hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. mikor már sötétedik. s vigasztalják a bánkódó feleket. a jelenlevők. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). emellett széna van. s egy tál babot kezébe ragadva. Ez többnyire a szabadban történik. a karaván formában összeállottak. lóra rakják.

A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. Verőczeiek lakodalma. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. Ha ügyes a násznagy.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. rendelt mező csőszöket. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. tár. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. Igen ritka eset. akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. adószedőt. burgonyát stb. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. 1827. 51. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával. némely utczák szegletén le is fektettetett. hanem a lány részéről kiállított násznagy. s főleg az anyának. s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. a házassági pontokat megállapítják. azután egy kevés étkezés. Tud. Verőczén a kisebb tolvajokat. a házigazda kis adag pálinkával. s most midőn már oly korba lépett. A paska csakhamar el szokott fogyni. Tudom. a bűnös személy. 1862. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. vizsgálat alá vétetett a tett. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît.” . tojást. vagy pedig bejárván a falut. V. mindszent havában történt itt a bíró választás. i. elején többnyire kitérő. Vas. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. míg leányát felnevelé. malom. de annál több borozás után szétmennek. az esküvőt megelőző kikérés. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt). mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. Verőczeiek bíróválasztása. kénytelen őt másnak átengedni. szenvedni. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. se vajat. visszaküldetett szülötte földjére. 20. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja. hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. hogy a legény maga kérje meg választottját. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. hasonló hosszúra vont beszédben felel. s ott egy rövid beszéd után. még pedig többnyire Erzsébet napján. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. de végre összeegyeznek. i. mire nem az apa vagy anya. Gyűj. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. csak savanyú káposztát. hogy se tejet. esznek. 308. 233-251. az új bíró meghiteltették. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. vagy a reá következő vasárnapon. vagy is az úgynevezett kendőlakás. újs. Értek. s azután a legközelebbi szombat napon. k. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. És most már nem ritka eset e helységben. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. 9. mikor t. és tagadó forma a válasz. s miután felette rövid imádságot tartanak. kíséret mellett.

anyai hóna alatt felnőtt leányát . még büszkék is tudnak lenni reá. És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai.. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak. most először jegyesül. . Mielőtt létrejönne az eljegyzés. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is. egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. melynek neve minálunk móring·. Veszprémvármegyében . a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők.. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. hozának elő íráshoz való szerszámokat. másodszor is. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. . s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. s ha azt minden megakadás nélkül.vámbírót és egyebeket. hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. Eljegyzés előtti mondókák. nevű becsületes ifjútól. Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. és boldog előmenetele lehessen. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. kérvén őket. a Jézus zászlója alá beíratták. különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába. Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. akit azon ifjú maga is megszemléle. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. kivel mind lelkében. hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. s azért sokszor megesett. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. „Itt előszámlálják amit kérnek. tisztességes magaviseletét megkedvellé. „Erre a kiadó násznagy így felel. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva. helységben lakozó . hogy ember egyedül ne éljen. hanem magához hasonló feleséget vegyen. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. Az apától eltanulják a fiúk. . harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt. kivel tisztességes házas életben élhessen. . Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. Hálákat ad Istennek. rendelne nekie oly kegyes társat. N. azért mi is kérünk kegyelmetektől. kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. Vallási tekintetre nem volt figyelem. ahogyan minekünk. mind testében megnyughasson. . Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson.” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. hogy legyenek ketten egy testté és vérré. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. kérvén ötét buzgó imádságában. hogy két. aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram. most kívántatik oly szót kijelenteni. szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit.

készül haza . tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. úgymint a vőlegénynyel. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. hanem inkább egyesíteni. Azért ha kegyelmeteknek. Annakutána kibocsáta egy galambot. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. és kiadó uraim kegyelmeteket. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. s a kiadó násznagyot..” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. mint újonnan fogadott fijokat. Mostan t. i. annak szülőit.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. mely ajánlásokat bizonyos jellel. megjelenhessünk. vagy bizonyságot. hogy kis seregemmel. kenyerök mellől kenyere mellé. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel. névszerént . várunk vagy visszamenésre való jelt. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet.” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. és viselje jó egészséggel. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. És mikor az özönvíz megszűnt volna. mint az ő tulajdon testét. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik. s annak hivatalos vendégeivel. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. ki botránkozást tenne. és leányzójuknak tetszik. vagy kézadást. Adassék engedelem. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. Minthogy azon terminált napok eljövének. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. és kiadó uram. az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal. hogy tetszik a mi vőlegényünk.” Sirató.. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. eképen hívja meg a menyasszonyt. hogy jobb megházasodni. Jól emlékezhetik kegyelmetek. mind égni. Mivel a galamb hűséges állat. „Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Elhitette magával. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek. Az esküvőre a kérő násznagy. melyre azt felelte kegyelmetek. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. mi nem állhatunk ellene. megálla a bárka az Ararát hegyén. hogy jobb tisztességes házasságban élni. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. Ha Istentől vagyon ez a dolog. kívántatik oly bizonyos szót tenni. hanem vegye jó néven. Ο részéről arra ajánlja magát. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket.” Kézfogás előtti mondókák. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét. és beveszik az atyafiságjok közé. az alkalmi szónokok ezen netovábbja. a kegyes Nőét háznépével megtartá. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. Midőn már minden elmúlt. ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. nehogy vagy a mi népünk. és adjon választ ezekre. hogy ennekelőtte néhány napokkal. asztaljok mellől asztalja mellé. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. kérjük becsületes házigazda.

A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. Mert ha rátok nézek ugyan megújulok. velem cselekedtél. Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. A mennyei atya legyen mindig veled. Jóra tanítottál. Adja meg lelkednek örökös szállását. úgy lesz tánczolásom. Azért rád kívánom az Isten áldását. Kedves dajkám voltál. Hogy seregetektől más útra indulok. Látod kedves szülém elvisznek mellőled. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Valamíg életed e világon éled. Most pedig szárnyamra magamat eresztél. Mert te Isten után viselted gondomat.szálinkózni. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése. De azon szívemben már nagyon búsulok. Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. szüntelen szerettél. Mint anya leánynyal. a rosztól intettél. míg leszen végzése. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Mikor pedig élted halállal cseréled. Áldást Istenemtől én te reád kérek. Kedves lány barátim. Mint az uram fújja. Szállítsa rád. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. Adja meg Istened te örökös béred. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. Legyünk csöndességben. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Amikor elvégzed életed folyását. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Már férjem házánál leszen maradásom. . hozzátok fordulok. mint a bőv víz áradását. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon. Bocsánatot azért most kérek te tőled. S mostan is sajnálod tőled válásomat.

Viski lakodalmi szokások. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. a papi kikiáltás ideje alatt. Visken. oly nagy számmal. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék. s ha szándékuk mellett megállnak. A legidősb kérő előadja a szándékot. meg ne vessék Szíves hívásunkat. elmenvén a leányos házhoz. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. Ugocsához tartozott. S hivatja általunk öröme napjára. A kézfogó után. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. Végre az egekbe magához fogadjon. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. jegyet váltanak. . hajdan pedig. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. Az esketőre külön mennek a felek. vagy Ez az utcza olyan helység. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. s most még egyszer komoly intést kapnak. ők egyfelől. mely jelenleg Mármarosban fekszik. Tájog nőjjön a homlokán.Áldása Istennek rajtatok maradjon. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. s csak az ajtóban húzza fel. mikor még e megye nem létezett. Mert sok rosz lány lakik benne. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. a. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. söt inkább szeressék. A lakodalomba eljőniök tessék. Körülvette már az ínség. Szegény asztalához ebéd s vacsorára. Ha sár van. a kordován csizmát kezében viszi. Égeti az Isten tüze. rendszerént meghagyja. az egyházba megy. melyek akkor idéznek elő nevetést. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. hogy az utczát átfogják. az egymás kezét tartókat. hogy azokban temessék el. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. számra rendszerént négyen. hogy ez is igenlőleg válaszoljon. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. a leányon a sor. le egész a kordován csizmáig. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem.

Nehogy az asztalon az étel meghűljön. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába. Akinek most kedve nincs. A czigány jövetmenet folyvást húzza. mely hihetőleg abból ered. Hogy a fia bolondozik. Amelylyel most itten eleinkbe álla. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. miközben a tréfás versek újra előkerülnek. Erre a násznagyra köszönt. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. . stb. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. tövises rózsaszárakból dohányozva találja. Itt már a násznagy urakat hosszú.vagy Átalmentem a Tiszán. minden ide nézzen. Egyszerre megszűnik a zene. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. Kedves hű párjához vele szeretetet. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. Csupa tiszta mezítláb. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. órákig elkötődnek velők. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. kalánnal. Visszajöttem a Tiszán. a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. tányér. a visszatérőt megkötözik lánczczal. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek. Kés. stb. Adjon Isten neki éhez egészséget. néha vissza is küldik az egész násznépet. De esketés után mindkét fél haza tér. mint számos más helyen. mi ha sikerül. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. A menyasszony táncz úgy történik. Juju juju jujuju. s ha meg nem fejtik. s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. Kétkerekű talyigán. villával készítve. stb. Felmelegítése dologba kerüljön. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. A nadrágom kétágú. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. a kapuhoz jut. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. s bebocsájtatást kér. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. ha lehet-e már menni a menyasszony után. stb. ami nagy gyalázat. Annak egy csepp esze sincs. Édes anyám csodálkozik.

Egyenek csak ebből. Ez a magyaroknak híres eledele. Álljon itt a sok közöl. elhoztam. Kinek tele üveg a kezébe megyén. melynek beajánlása többféle. Legyenek mind végig jó apetitussal. A harmadik tál étel a tejes kása. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. a nők más oldalon helyet foglalnak. Úgy örül jó gazdánk. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. Én. Bors. sáfrány. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. Szülőiknek rajtok való örömükért. az ifjak kenyérrel dobálnak. stb. Lakadalmi népnek jó egészségeért. Ki pedig nem iszik két garast letegyen. De hogy el ne essem. folyvást imádkoztam. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. stb. ha vendégi esznek. menyasszony hív békességekért. melyet így ajánl a vőfél: . Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak. stb. Vőlegény. Erre a férfiak egy. Második tál étel a töltött káposzta. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal. miket ily alkalommal elmondani szoktak. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. mindent elkövetek. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam. mi tőlem telik. Örvendek ha tálat viszek ki üresen.Tessék uraimnak helyre telepedni. Majd a leves is megérkezik. Abból az ételre apetitust vegyen. s ha az étel még nem jönne. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme. stb. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. Jól megeszkábálva. sőt meg is sózattam. mint a szekér gúzszsal. az öregek a sásas üveget járatják körül. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. gyömbérrel. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. szerencsés élteért. uraim gusztussal.

melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. Aztán újra kezdődik a táncz. Viski aratási ünnep. egyik két nyársat reszel össze. 371. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. Viski disznótor. jó hideg. vájja az ujjával. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel.35 Ki ezekben részt nem vesz. Vas. 371. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. nehogy hazajáró lélekké váljék. mely néha másnap is tart. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. Jó erős. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. Első pár héten a menyecske sehova se jár. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák. 1863. ezüst papírral sújtásozva. Jól megtört. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be. 371. Az itteni disznótoroknál az az eredeti. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. a szomorúját újból végig siratják. tejben főtt szép vajas kásával. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. Itt tréfa-tréfát ér. Ez az utolsó versmondás. vallásos kegyeletből. A házaspár külön szokott költözni. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. A fiataloknál egészen máskép van a dolog. 42. újs. hosszú pálczára piros kendőt kötnek.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. 15-20 fonó számára. újs. Viskiek fonókái. Vas. 42. míg a bútort a menyasszony viszi. játsznak. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot.42. de szombat és vasárnap este. Kinek kése nincsen. Nevetgélnek.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. Egyszerre kopogtatás hangzik. vagy olyan históriákat olvasgatnak. Ilyen fonóház a város minden részében van. dobálnak. iszonyú ősi kardokkal. 1863. ide nem rég jutott. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be. Érte a pajtásom csak keveset futott. s bebocsájtatást kér. 1863. új. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. Társaim utánam ennek a másával. Az öregek fonókáiban meséket mondanak. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. nem szokott összejőni. 371. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. Vss. arany. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt. Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés. 42. 35 . Vas. 1863.” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. új.

majd a többinek is sorban. Bort. betűkkel írja. e napon utaztak el. Hegyes fülű malaczot. Itt a gazda mindjárt italt vesz elő.) Mich wunderts aus Sax. Vízkereszt neve onnan van. Vízkereszt ünnepélyezése.) Dieser König ist uns wohl bekannt. nagy bundát.alatt várja őket az ízletes eledel. (Heródes). Woher die Reise wo wollt ihr hin. Heródes unter den Pfenster lag. Er ist der König aus Mohrenland. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. keleti bölcsek. Als wir kommen den Berg herab. illetőleg eseményének emlékezetét üljük. M. B. János által a Jordán vizében megkereszteltetek. a kisded Jézus imádása végett. (3 Κirály. (Heródes. A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. s a legöregebbnek tölt. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. Gross Melcher kommt aus Orien. (3 Király. Da kommen wir alle drei zugleich. Nun seit willkommen ihr Herren. arra s lakóira béke áldását adja. a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr.) Wir kommen daher in aller Gefähr. Menyhért s Boldizsár. I. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. kik mindannyian a gazdára köszöntenek. barackot. Urunk megjelenésének azért hivatik. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep. a pap a házba lépvén. s a házak szentelését is e napon végzi. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. A császártöltésieknél. Utoljára iszik a gazda maga. búzát. A házszentelés e napon maiglan dívik. aus Tax. Warum ist dieser König so schwartz. Júdeába. König Baltzer kommt aus Oesterreich. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. . hogy Üdvözítőnk e napon sz.) Nach Bethlen steht unser Sinn. Kis kalapot. Ε nap három király napjának is neveztetik. König Gaspar kommt aus Mohrenland. mert Gáspár.

und zu befehlen haben. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann. stechen. Wir suchen das neugeborne Kind. Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind. (József s Mária. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen. Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. Bringt um. So nimt ihr mir meine Reichthum ein. Das Herz ins Kripelein legen. (3 Király. So wollen wir es verrichten ganz geschwind. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos. und schiessen. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold.) Lasset uns das Kindelein wiegen.) Nun weil ihre königliche Majestät. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! . Ich will hauen entzwei. Mit uns zu thun. Was schmerzet mich das Weibergeschrei. Hauen. (Gáspár.(Heródes. (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht. Trachten wir nach diesen Ding. (Katona. In alle End und Ort.) Bist du der König aus Mohrenland.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein. Du bist der falsche König aus deinem Land. Reisen Wir nach Egyptenland. Das keines soll kommen von Leben davon. Weil wir dazu verbunden sind. So reiche mir deine rechte Hand. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort. Weichrauch und Merchen. (Heródes. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen.) Wir kommen daher in Regen und Wind. bringt um alle Kneblein klein.) Joseph.

) A roppant hún birodalom felbomlása után. főleg a nagy urak. Hernach will ich alle beschencken. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé. László nemeseinek. Göcsej. A Göcsejieknél. kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották. Gehet in allen Gassen und Strassen. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. göröngy=rög. II. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. 5dik katona. s római császár által 803-ban legyőzött. was zwei dreiviertel Jahr. Breitet meine Befehle aus. hátul a katona. lakomákat tartani. . göcsört. Pest. Mária s József elől foglalnak helyet. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. 6-ik József. a legrégibb idők óta. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. kiknek főfeladatuk volt. lakomák alkalmával. 16.) avarokkal egyesülvén. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. mely a nagy király. Honderű 1845. Kerka és Váliczka folyók közt terül el.) Darüber will ich mich aufwerfen. Vőféli régi versezet. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. 1. 1821.. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. 3 közölök a király. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat. 212. Mert a szegényebb sorsú is. és minden ház tulajdonosa. sőt most is terjeszti lakomáit. házassági egybekelések alkalmával. Bis sie kommen in meine Hütte. 4-dik Heródes. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által. s innen a mai Göcsejbe vonult. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. egy tál kukoriczát.(Heródes. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. Zalamegyének azon földrésze. tudva előre jövetelöket. Heródes kardot az oldalán. s püspök süveggel fején házról-házra megy. 63). Menyhért király csillagot visel fején. mily nagy fénynyel. Als ich ganz allein. Jedes Kind. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai. 1. Hernach lass ich alle zusammensperen. több napra terjesztette. eléggé tudhatják. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. 1. mellettök a 3 király. őt egy veres általkötő illeti. sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. Sollen kommen in mein Haus. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő. Mennyire szokásban volt őseink között. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. másokat mulattatni nevettetni. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. oly egyének. Hazánkban. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. nemcsak eledelről s italról gondoskodik. Mert ez is tehetségéhez képest. Kein König soll nicht sein auf Erden. s unokái sz. mely Zala. 31. egy tál borsót. doroncs) vehette36. Írta Peczely József Debreczen 1827. egy disznólábat. Ily czélból állottak elő. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. készen várja őket. hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. Tödten lassen schmerzenlich. 7-ik Mária.

Nem vizet adnak Innya torkomnak. Főfeladata. ki. Mert nincsen pénzem. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. s most is az. Mézes mádi bort. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan. a lakomák alkalmával. vagy kik mondták. No ne bánkódgyunk. vőfély. s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben.s mások utánzásai. vőfényeket illeti. Boldog az élet.) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb.Falala’ áll. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. Jójójó. Ne lássunk több kárt. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb. Habár az itt kővetkező versezetben. Töltsed a pohárt. a mások megnevettetése. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. Ejja: Az idő mondgya. Régen kívánom. Meg ne részegülly. hogy ez lakomák alkalmával történt. kinek gúnyneve Kutya Pista volt. Üres erszényem. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan.) pedig . azt zárjegybe tette. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. Jójójó. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. vagy dalolta el ezen versezetet. Ejja Gazda agy innom. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. De vígan lakjunk. jól rögtönzött versei. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván. vagy mint Somogyban nevezik. Falalala. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki. . Ejja: De tarczali bort. Megjegyzésre méltó.szükséges az emésztés elősegítésére. s azért: szólítja meg maga magát. mint mondva volt. − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. s talpraesett élczei. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen. Régi naptárainkban találhatni oly verseket. Gőgössen se ülly. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét. Kit tegnap láttunk. Gazda kiáltja Fusson a bánat. hogy mindegyik versszakban. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. Falalala. Igyatok bátran. Töltsed a pohárt. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos.

Sőt elfelejtsük. Nagy fönnyen szóltok. Ejja: Az béka hustul. Hogy most így szóllok. Büdös gyomrotok. Kecske faggyútul. Jöttél a kohból Sáros fertőből. Ejja: Mely czifrán jártok. Tudom bánnyátok. De ti róllatok.Ejja Gazda vigadgyunk. Elő ne hozzuk. Megnőtt az hasad. Haj mely szurkos vagy. Fénlik a nyakad. Hegykére vágytok. Ejja: Hogy ti is mostan . Felkelvén szépen. Falalala. Lakatos bátya. Falalala. Reggel ismétlen. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Jójójó. Jójójó. Megbocsássatok. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Jójójó. Mind estig igyunk. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Ejja: Izdóté foré. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák. Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok. Előjőnötök. Kevélyek vadtok. Nem szükség nektek.

Mert nagy szép fényes. Ejja: Miként ezüstöt. Ráhallgassatok. Az szolgálatért. Többet róllatok. Megolvasztyátok. Jójójó. Kitül rémülés. Hamar nekik lesz. Kedves játékkal. Falalala. Τ-t-ν-s eötvösök. Ádgyák meg módgyát. Ejja. Mostan nem szóllok. Falalala. Szabók már nektek. Ha meg nem tértek. Mostan róllatok Ti menyegzősök. Pogányon éles. Várd meg jutalmát. És szép vigságot Kit la hallotok. Ejja: Vonnyanak hajnalt. Jójójó. Falalala. Menyasszony azért. Gyönyörű nótán. Ti sokat csentek. És igen kedves. Csufságból mondtam. Művetek ékes. És az aranyat. Ejja: Mondok újságot. Ti ne bánnyátok. Jójójó. Ejja: Tartozik csókkal. Bezzeg nevetek. Ejja: Kiknek mit szóltam. Megbocsássatok. Így sokat loptok. . Pokolba mentek. Falalala. Ejja: Mert kicsinenként. A menyasszonynak És vőlegénynek. Kik most itt vadtok.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok.

Gazdálkodásra. Falalala Amen. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek. Ejja Tyúkot. A bál kitűzetvén bizonyos napra. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással. bárány stb. Ez kis énekem. Étkekkel engem. De nem mézes bort. „Szorgalommal a békesség fog kezet. A menet előtt két szép szűcs legény. Így csinálnak hűhót. menyét. a czéhbeli ifjúság szekérre ül. nyuszt. Dolgához lásson. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. Mindenféle jót. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. És . Véle személyem. S egy pohár borral. Jól megvajazzunk. malaczot. Légyen nagy gondgya. Falalala. Ejja: A mézes borra. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Hanem nyakcsapást. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Munka után jól esik az élvezet. Finis. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni.Edgy edgy szép tánczczal. kardosan. Pohár töltésre. róka. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. − mozganak. Vigyáz mindenre.” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. Szép szerszámokkal. Jójójó. etc. Vőfél tisztedet. Zilahi szőcsök bálja. Mert minden várja. Falalala. El ne felejtsed. Most jól tartsatok. Nyoszolyóasszony. mint az úgynevezett tarisznyás bál. Ez nem egyéb. Jójójó. Vajban sült fánkra. míg köröskörül különféle állatok – farkas. nemzeti színű koszorúval halad. Ejja: Az főn szóllásra.

rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. az eljegyzés megtörtént. az Isten megsegített immár . L. Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után. Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien. Munkához fogva. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. Zomlbori leányvásár. bizonyos. oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van. . hogy neki a legény sem kell. később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. úgy jer velem a szent atyához”. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú. mely tekintetben a totók. Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. 1. Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. nyíl sebességgel rontott neki. A kör közepén több dudás foglal helyet. 36. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik. . s koszorúzott volt fejők. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. Összeszedvén a határ minden vadvirágait. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. . s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. 303. és vele végzi be. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi.most megzendül a zene. tánczba elegyednek. hogy a búzának az esső ne hiányozzék. mely ha kijut nekik. Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. 141. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. igen hatalmas kisegítők. Bevégezvén nehéz föladatukat. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek.Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. fiaik leendő nejéül eljegyzik. hol a barát azonnal összeadá őket. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. mint ama lelkesült harczfiak. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. az annyit jelent. 1854.37 Vas. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. még pedig évenkint háromszor. Istent dicsőítő. a határból hazafelé indulnak. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. újs. . mi azt akarja jelenteni. azt egy alma átadása által. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. Ha pedig a lány az almát visszautasítja.. az ifjak pengetik sarkantyújukat. . s vígan mulatnak reggelig. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az . elhurczolá a kolostorig. szintén tartattak ilyes leányvásárok. ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. Nem csak nappal. Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. s ki a magáét kinézte. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön. 1820. kivált a gabnatakarásoknál. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. s hite fentartotta. az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. Uzt nam Boh po-mahal . és gazdát dicsérő. hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. a ruthenok közt. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. 54. Krasznibrótlon. Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. kik győzelmi babér után vágynak. Ha a hajadon az almát elfogadja. s a kóló közepére menvén.. Nefelejts 1861.

286. I.bevégzését. mely az aratási munkát részükről is sietteti. 285-290. Erd. újs. füz. 32. Magy. s a hosszantartó szárazság miatt. versenyvágy ébred fel bennök. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. Kép. Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. 1S63. . a többi búzával együtt elvettetik. az sem tud kikelni. Vas. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->