MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

k.TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs.. „ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz. benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra . favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái .

György napja „ apróbb szokásaik sz. Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz. mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz. Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása .

bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás. bácskai. Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés. hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep .Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai. n.

a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. hivatalnokok választása. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. Haza menvén a paplakból. Mert nagyságát. Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. Ez az úgynevezett örömkalács. italt hordani. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. azután menyasszonyi koszorúval. mi nem csekély feladat. s ha vagyonos szülők gyermeke. vagy ha úgy tetszik. Jól tudva. ünnepiesen felöltözködik.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. hogy a kézfogás szombaton este történjék. s az ágakra legalább egy pár galambot. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. Váczhoz két órányira. kinek legfőbb feladata. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. Továbbá a nyoszolyóasszony. ki mind a kézfogásnál. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. Mindez az ara házánál is történik. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. élettársat többnyire ő választ neki. mert ki sem akarja edényeit. Lakosai többnyire tótok. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. zenészekről gondoskodik. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. legalább egyszer el kell a templomba menniök. valamint gyér azon eset is. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. s mindkét részről folynak a nászkészületek. Mind a vőlegény. egy szarvasmarhát is ölet. fentartója a rendnek. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. lakomakor étkeket. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. kalácsot. miként kapta. tyúkokat. mi 18-22 év közé esik. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. mind az ara. meghallgatni kihirdetésöket. törkölyből pálinkát főz. innét nem annyira hozzá. ki rendszerént legények közöl választatik. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. A vőlegény új öltözetről. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét. az ara házánál következik a lakoma. bort még szüretkor tett félre e szükségre. s az eljegyzetteknek. Végezetre a csaplár. az ara mindent elkövet. Ezek közé tartozik: a násznagy. mi magában értetik. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. háta közepéig lenyúló szalagokkal . hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. ki bor-csapolással van megbízva. megaranyozott dióval beaggatják. diót és körtvélyt vagy almát. mely minél nagyobb. ritkán kapja vissza. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése. Agárd. Nógrád megye déli határaihoz közel. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. s mindaddig kolompol. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. Azután az úgynevezett hívogató. Ritkán történik. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. intézője a teendőknek. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. mint egyenesen szülőihez. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. nem is említve. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. Annakutána a nyoszolyó-leány. Meglévén ezek választva. a leányt megkérendő. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. szintén tésztából illesztenek. annál szebb. kenyeret süttet. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. az arának pártában. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. melynek előzménye a szükséges segédek. honnan úgy.

kalácsot. Az egész menetre számos kandi gyermek. ládáját. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. vagy térdig érő sár. természetesen zene. de mi sincs. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. a menyasszonyi násznagy hívására. Oda megérkezvén. tánczolva mulatnak. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. amazok kolbász. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. dévajkodás. de úgy. s mind az ara. a mulatozást ott folytatandók. miként fölebb megjegyzők. bor. Következik az ebéd. visszatérnek szülői házához. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. pályinka fogy. kedv. s a kéménybe föltekinteni. mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. mint a fölebb említett örömkalács. Esküvő után. midőn lefektök után ropognak alattuk. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. diót találnánk. mert más alkalmas hely a háznál nincs. asszonyok nélkül megy véghez. Arra nagy az ügyelet. melyek tán hazaszerte. zene. s így vonulnak lassanként a templom felé. és legyen az út száraz. elkészítik a menyasszonyi ágyat. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. vagy csikorgó hideg. Tánczos-nöket úgy kapnak. a kalács. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. mely távolabb van a templomtól. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. s a vőlegény vendégeinek. nyoszolyóasszony és leány. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. mely ha két nap tart a lakodalom. többnyire a násznagy. vendégei azon háznak. lassanként gyülekeznek. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. férfiakból áll. fején visz. és tánczosnőkül elkapatnak. A hívogató azután végig járja a vendégeket. mindig padláson. és párnáit. a táncz járja. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. kinek azonban nincsenek gyertyái. többnyire hátul kullogva. vagy más sülttel megvendégeltetnek. Emígy neki készülve. Azon közben a menyasszony vendégei. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. melyeket a vőlegénynek 1 frt. s úgy intézi a dolgot. miként jöttek. hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. kurjongatás. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. azért a csárdásokat. mint az ebéd.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. mind a vőlegény saját felekezetével. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. táncz közben. jő ki a vőlegény násznépe. s ha történetből nem így álltak meg. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. táncz közben. szekérre felrakják. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. vezettetik. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. dévajkodás és táncz közben. a zene szól. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. kik. melyet a vőfél. hogy őt . s főleg nőszem van ugyan függesztve. Egyesülvén a két ház vendégei. 15 kr. vit. vagy három tánczosnőt megforgat. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. a többi pedig a szobába vezettetik. ismét azon házhoz mennek a vendégek. a családtagok üdvözlése után. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. zene. Férje házába lépvén a menyasszony. almát. táncz váltja fel. melyhez hivatalosak. A vacsorát. Oda érvén a vőlegény. ki egy könnyen rábírná. kell kiváltania. Az ebédet táncz követi. s a hívogatóval. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. s csakis ekkor. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. ezúttal csak a férfiak. kurjongatás. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. Ételeik ugyanazok. elindulnak. legyen bár langy idő. első teendője a konyhába menni. vagy toborzókat csak aprózzák. Emezek az ara násznépével borozva. úgy a vőfél is a kamarába. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. Ellévén imígy készítve az ágy. különben akárki megigazítja őket. kik őt férje lakába elkísérték. Akkor újra kigyulad a táncz.

csak az esküvő napján adnak lakomát. oda értve a zenészeket is. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. vagy más nap elbeszéltetik. vőfél. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. ha meg nem jelenne a templomban. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. s tiszte lesz az engedelmeskedés. mulatnak. s azokból a család minden tagjának juttat.. hol néha harmad nap is. s a menyasszony mint családtag. míg csak a padlásra fel nem szökik. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. vagy gazdagabb szülők gyermeke. hogy minden asztalra jusson egy darab. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. a párnákért vőlegény által fizetett . a násznagy mindig imát mond. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. diója. kalapjaikkal üthessék. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. részt venni a lakomában. A kalács elosztása jelül szolgál. s különös felügyelet fordíttatik arra. azután beáll a kölcsön kért asztalok. Ε nap csak abban különbözik a múlttól. a tyúkkal pedig a násznagyot. A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. és véget vet a lakomának. hogy őt. úgy tesz most is. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga.. evőeszközök széthordása. A menyasszony szülői vagy rokonai. s ez viszont amazét. némelykor pedig a pap. Ε jog annyira tiszteltetik. esküvő napján este tesznek meg. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. a hágcsót maga után felhúzza. más nap pedig. mint megelőzött napon folytatandók. s annak minden fölebb érintett vesszeje. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. miként mondják. s hogy háborítlanul maradhassanak. jeléül annak. minden teendőben osztozik. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. nyakától le a derekán. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. S e helyet mindaddig használja. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. lakodalmi költségei némi födözéseül. részesüljön. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. sokszor délig is. s azt szalagokkal felcziczomázni. kívül a felszolgálók. úgy szintén a vőlegény vár. Említenünk fölösleges. s végezve áhítatoskodását. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja. különben kész a keserű neheztelés. melyet a násznagy úgy darabol fel. ha akkor is tart a nászvendégség. majd térdhajtásáig ér. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. galambja nagy becsben áll. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. rózsája. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. edények. mely szalagokkal szegélyzetten. hogy az örömkalácsban minden vendég. e mulatságukat. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. kukoricza szeme. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant. Utána a vőfél megy. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. nyoszolyóasszony és leány. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. ha csak egy falatban is. hogy az asztaloknál ülőkön. Azután isten házába avatásra megy. diót. ahányan vannak. s vagy akkor mindjárt meglesik. vagy attól fölkelnek. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. almát. dunnáiért korhelykedni . a menyasszony is siet tehát a hívogató.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig.

s ha ez kedvezően üt ki. szüléit megy akkor látogatni. A vőlegény kísérete násznagy. hívogató. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. agg szüzet ritkán láthatni. Míg marháikat rendbe hozzák. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. . mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. vőfél. tetszése szerént választ. s elveszti jogát. a leány többnyire kiadatik.díjt megenni meginni . a leányt odaígérik. a nászkészületben segédkezet nyújtani. Akkor a menet elindul. sánták. kinek nem veszik rosz néven. Ha a legényt vidéken kellene keresni. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket. vagy helyben nem kaphatott menyet. a leánynak kontyot a bába csinál. s alig oszoltak haza. többnyire duda. különben hegedűszó mellett a táncz. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. csupán egy nap tart a lakodalom. oly lassan halad. vagy félszeműek. Haza jövet a vőlegény. Hogy férjhez nem megy soha. nyoszolyóasszony és leány. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. Ugyanazt mondhatni azon esetről. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. mi a násznagy kötelessége. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. a legény nagyobb választási szabadságot élvez. ameddig tart. azon különbséggel. hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. Lány kérette a legényt. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. rendszerént az. ha agárdi leány más vidékre vitetik. mert borral is megvendégeltetnek. ezt többnyire más nap megkéreti.. megreggeliznek . ha lovon jött a menyaszszonyért. s a közvélemény nagyon rajta van. ládája és párnáinak. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. mit aztán. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. . Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. ha kiadandó a leány. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. de nem akad szerencséje. menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése. napa és ipával. amidőn a vőlegény ifjú társainak. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. tőlük mintegy elbúcsúzandó. hogy a vőlegény nyergét. Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. miket fölebb vázolánk. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. vannak azonban esetek. az utolsón zenészek. pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat. ez megy a leányhoz háztűz nézni. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa. s a válasz. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. Ha a családnak van figyermeke. végre pár rokonból áll. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. azután 3-4 szekér vagy szán. ha menyasszonyát haza akarja vinni. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. s megunta már a pártát. mert az agárdi legénység mindent elkövet. ki kell váltania. hogy a nép leányai közt. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. Ez oka aztán. Megjegyzendő azonban. vagy más valamijét elcsenhesse. vagy kiadandó volna a leány. hanem ismét lovon ül. mert bejárva néhány helység fonóházait. legyen ez bármily vagyonos. a lakodalmi házhoz összegyűlnek. rendszerént megvirrad. utánok a vőlegény szintén lóháton. ha hibásak is valamely tagban. melyet . hogy a vidéki vőlegény. hogy készüljenek. Útközben a menet meg-megáll. Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. hogy éjfél is ott lepi őket. ha férjével. De a legény azt mondta. hogy egybekeljenek. vége a lakomának. ki és hogyan. kivált ha nincs fia az apának. hogy a leányhoz vőt állítanak. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. például púposak. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon..

elfogadtatik.. mert miként mondják. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. Magy. kínálásban fáradhatatlan. soknál majd estig foly. mert attól fél. hogy . s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre. havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. mert szilvájuk lehullana . legkorosb tagja sem tegezi többet. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. . hogy pártfogókat nyerjenek.. hogy szerencsés legyen a gyermek. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. . a legényt legott megfenyítik. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. de ha úgy történt. s többnyire daliás közt. házaiknál mindenkinek. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak. A családatya pazarlásig bőkezű. . mely egészen a gyermekágyas tulajdona. melyben komáskodtak. 1853. Világra jővén az új családtag. tánczra kelnek. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. s fonodába többé nem járhat. s abba minden koma tehetsége szerént 50. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. s beszereztetvén a paszita kellékei. ha ez a négy vagy többszöri . tréfák. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. s nincs példa. Hetek. hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. gazdagabbak többször is és többfélét. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak. a házhoz csak a körösztanya megy. Erd. s bejárja a kitűzőiteket. A meghívás.. hogyan kell lefeküdni. keresztvízre viendő a gyermeket. hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. hogy az visszautasíttatnék. hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. mind komaasszonya. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. hogy nagyra nőjjön a kender. kikről megjegyzendő. azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja.. hogy őket a háznak. hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. s arra kérik. kaczaj közt vígan. az úgynevezett keresztség-pénzt adja. 2: 31-35. ha a legszegényebb pásztorok. hogy a lakoma pohárürítések. ő már tudja. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt. hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. s viszonzásul a gyermekágyas. a böjti heteket kivéve. ha inni akar. Fölösleges említeni. Kényökkedvökre kimulatván magokat. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. az anyára és gyermekére. kínálja s elmondja. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. főkötőt. üvegcsével. . s emiatt befolyásosabb családokat. dévajkodások. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. től. kik valamint a keresztanya. Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. okvetlenül keresztanyának hívatik meg.említénk. még akkor sem. Alig veszi észre a nő. Az agárdi nép keresztelési szertartásai. a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. a bába elküldetik meghíni a komákat. miben a vallás sem tesz akadályt. mikép alkalmatlankodnak nekie. a nevezetes. kiknek száma rendszerént 6. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. Csodálhatni e tehát. A paszitát követő napokban. s elkezdődik a paszita. 30 vagy még kevesebb krt. mint a leányt. nagynak aprónak. habár néha nem is szívesen. isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit. azok mind meghívandók. s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. a vagyonosabb. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. Képek.

s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. ellenkező esetben magára hagyja. bárány és marhalegeltetésre stb. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. imádkoztatnak a . mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. ha egy két nap nincs segítve a betegen. mint egészséges. s egyéb dolgot végezni. kik avatás előtt mind udvarokban. s innen magyarázható az. s a mezőre dolgozni megy. Erd. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. vagy ha segítne is. félelem nélkül megjelennek. Meg kell vallanunk ami igaz. olyan 5-6 éves gyermek a családban. félelem nélkül járhat kelhet. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni. ez kíméletre számot nem is tart. némelyik tovább is szoptat. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök. Kép. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. s első szülésnél 3. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. Magy. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. de essék kórba családtagja. hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. midőn már késő. ha fekvő beteg lesz valaki. S még akkor is. ha gyengébb korában választatik is el. különösen borral felvidítsa. igába nem fogja. de azért a korosbaktól elég pirongatást.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. hogy előbb is elválasztható a magzat. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. a gyermeket megfüröszteni. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak. ökrét kíméli. 11-12 éves koráig. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. nem adhat a kis világpolgárnak. nyilvános istentiszteletkor. téli hónapokban pedig. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. midőn elrekedésig kisírta magát. Kötelessége a bábának egy hétig. s járnia kelnie ugyancsak kell. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. orvost még a vagyonosbak sem hínak. Súlyos. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. bérül egy negyed gabonát kapván. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. azonban többnyire akkor. mint betegsége napjaiban. a többi kimegy a munkára. őrizkedik. az anya többnyire 2 évig. mind pedig az utczán. így a beteg míg mozoghat. 27-28. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. Ott a csecsemőt. így szabadon. azzal ringathatja. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. S alig érte el az 5-6-ik évet. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. jóllehet sok. sőt komoly feddést is kell hallgatniok.2. ha kell megkenni. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. ringafáit. hogy az úri-gyermek. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve. s ha van nagyobb. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. 1853. mert kivált mezei munka idejében. s hozzá többnyire csak akkor megy. nincs példa. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. azonnal veszi gyermekét. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. szorítják. felhagynak az orvossal. mozog s tehetsége szerént dolgozik. libaőrzésre. feleletül azt nyerjük. Tán sohasem szánandóbb e nép. jó úri étkekkel felnövelhető. kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. Hosszas betegségben. a szegényebbek is iskoláztatják. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. tudva. Beteg lovát. hogy abban részesíteni nem fogják. s ha a körülmények úgy kívánnák. leginkább idegen férfiak szemeitől. míg avatásra nem megy.

a leánysereg fonás végett. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. mikből aztán tréfát. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl. ha pedig leány. kivált a nők. A fiatalabbakat búcsúztatóval. a leányok nem ünnepiesen ugyan. A koporsó. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. ki körösztöléskor komaasszony. még éltökben elkészítik a ruhákat. 2. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok. azon leány. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. mert meg kell vallani. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. s vannak a gyászkísérők közt. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. félretéve a munkát is. hogy a siratok olyakat is mondanak néha. egyszerű. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. s kiszemel néhány házat. 35-36. A sírt körülhantolják az illetők. azonfelül templomban tartott predicátióval. mik valóban nevetségesek. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. mesélés. A halva szülötteket a bába takarítja el. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. Meghalván a beteg. vagy abból áll. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. azon legény viszi a sírhoz. mennyi a halottvivő. Alig áll be ugyanis az estszürkület. a rokonok s övéi. A legények sem késnek sokáig. 1853. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. kaczaj. s valamivel megjelölik. vagy gyűlöltek. ha fiú. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. Az agárdi fonoda vagy fonó. szent éneket zengedeznek ágyánál.betegért. s úgy osztakoznak el. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. September dereka táján. hol téli hónapokon át. Erd. mint éltében ruházkodott. esténként. a kisebb leányokat zugakba. összegyűl. Magy. vagy kender s más efféléből. A végrendeletet akkor csinálják. és jól is jövedelmeznek. de csak az ő kenderéből. kik e szavakra mohón vigyáznak. Nem csoda tehát. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját.. vagy kukoricza. mindjárt úgy felöltöztetik. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. s nem lévén községi koporsótakaró. vagy . de szokottnál csinosabban felöltözve. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. vagy komának volt híva. engednék meg. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. a helység két végén alkusznak ki. megköttetik az alku. vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. hogy hozzájok járjanak fonni. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. valamely sírt felnyitván a temetőben. Alig hozzák t. szombatot. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. i. legyen bár a legnagyobb sár. hol nem ők a leányok iránt. hosszabbodván már az esték. fonodául két házat. Halottakat. voltak bár kedvesek. s arra annyi kendőt aggatnak. ha pedig sokáig vívódik. 10-11 óráig folytonos tréfa. s jutalmul érte a torba hívatik meg. Összegyűlnek a fonodában. s helyeiket elfoglalva. vagy gúnyt űzhessenek. A kis gyermekhalottat. dalolás. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. mely mindenkor az udvaron mondatik el. Fonodának nevezzük azon házat. hanem serényen szállongnak a fonodába. kik ifjú korukban megházasodtak. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. s meggyóntatják őt. midőn csügged rernényök az élethez. Különben a korosbak. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. Képek. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak.

a ló vagy más állat. réten legelt. míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné. keserűbb a méregnél. nem látta-e lúdjait. mind az öt meg van keresztelve. héja keserűbb a méregnél. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. káposztát ültetni. a szemetet. reáállva füttyentgetnek. s azzal körüljárva a szobát. fája magasabb a háznál. kivel ette meg részletét. Egy másik leány hozzá közelit. baljában vízzel megtöltött csuprot tartva.. s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol. vallatni kezdi a leányt. Ha hosszalják a legények kimaradtát. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. dió . kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg. öt körösztség. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz. A kés képviseli a bárányt. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót.. Emígy söpörve minden társa előtt. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás. onnan jövendnek a legények. . Visszanyervén kendercsomóját az első leány.) mely kisebb az egérnél. mondván. segédül pedig egy kisebb leánykát. azt a tányér vizébe mártja.. zsámolyra áll. s itt szeretőjét nevezi meg. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést.. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. négy lélek (. melyről bőre vétetett. választ s maga elé állit.. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja. búsongva jár a szobában. 2) Legényidézés. Ε kérdés azonban csak ürügy.. mert a halottban már nincs. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét. öt fej szintén van. 4) Gedó. s a többit megkaczagtatni. míg kedveért meg nem nevezi.. Tudni akarják azonban azt is. 5) Zsidó pap. kérdvén. fája erdőben nőtt. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza. 3) Lisztőrlés. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. a zsidó kiejtést utánozva. itt a kérdett valami munkát nevez . neked is adunk. Egy leány tányérba vizet önt. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák. szűrt ölt. kiknek a kendercsomóból jutott. míg azt vissza nem cseni.. Mit akart? Felelet reá: leányokat. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. . s minden társa előtt söpör. s végre lepedőt akasztanak nyakába. háttal ajtó felé leülve a szoba közepére. s furulyázással mulattatják a leányokat. csöpübül szakált és bajszot csinál magának. kiki pár garast adva. talányaik közé társas játékot vegyítenek. fúvó. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében.. s a bárányölés tréfáját még nem látta. Egy leány szakajtóból púpot. maga a mag pedig édesebb a méznél. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni.. ott hol elkezdé az osztogatást.zsámolyokra szorítva. réten legelt s vas szája van.. 6) Bárányölés. s pálczikával egy szitára ver.. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik. halott és vivői. Kiosztván emígy csomóját. ha tudsz . de csak négy lélek. a víz annak vérét. édesebb a méznél (. egy leány söprőt vesz. mit a legények azzal viszonoznak. hogy legalább kétszer. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet. öt fej. s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet. fejére kalapot tesz. hogy egye meg ez s ezzel. és sorban járva a leányok mellett. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen. Egyik a leányok közöl padra fekszik. s addig nem tágít. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. a legények eljönnek. s csöve vagyis szája vasból van stb. kévét kötni stb. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél. kályhát tapasztani. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk. s ha az nyéllel fordul kifelé.. 3) Erdőben nőtt. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. ismét a fonók mindegyikéhez megy. és a gyertyánál szárítja. magasabb a háznál. s elkezd érthetlen szókat handabandázni. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a . Dalaik. meséik. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni.. 2) Száz ujj. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van.

ki kísértetet nem hisz. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. Csodálhatni-e tehát. hull a hó javában. de az őr utasítása szerént tesz. a csoda kíséretével bemegy. hogy két fonodába járnak a leányok. ki a tréfát még nem látta. aztán a zsámolyra ül. Fölebb érintők. 8) Bolhácska. . felfeküdt a padra. s fellobogó lángja űzi egymást. hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák. s mihelyt hátra tekint. Zordon az idő künn. hogy ki a kútból meríteni akar. Sarokba szorulva hever a ház őre. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. hogy fonhasson. látható a faluban. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. hogy emelje fel. A gazda szunyókál. mit azután közös táncz követ. nem vesz. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. amaz őt csupor vizével nyakon önti. i. s abba vizet öntenek − az a kút. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. úgy hogy az is. . termény stb . házasodni akarván. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. Kész lévén a csoda. áru. s végig húzzák a pocsolyán. Az idősbje ott ül a kemencze mellett. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. és legényt nevez meg. . az előtte állók megragadják. nem hallgat a szóra. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni. hogy azokban valamennyi leány részt. A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. 7) Kútőrzés. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet. s ekkor van helye e játéknak. aztán tánczolnak. utazó. mintha kedve volna tánczra. A felhitt oda megy s megcsókolja. s itt egy követe által bejelenteti.kést. hogy vannak eme játékok közt olyanok is. Mellette gyököntve dorombol a macska. Egy legény leül zsámolyra. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre.. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. A vidéki legény t. hogy valami újdonság . s felhí valamely leányt.. véletlenül találkozva vele. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. Éhez is. mint az élőbbemhez. állat. Valamint a leírtakból az is látható. ott választ feleséget. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. Kis öcscse már alszik. vagy zsírt hoz. és segédével felemelteti. oly kisebb leány kívántatik. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. Világos. Míg így foly az inderkedés. melyek csak a legények távollétében játszhatók. egyenesen csak a fonodába megy. azt a vesszővel üsse meg. de természetöknél fogva nem is lehet. az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. ott mutatja be magát a leányoknak. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. s a kútból meríteni akarnak. mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét.

Ott egy fürge barna orsóját elejti. . Ami meg se történt. én édes szerelmem. Megyek. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. Tovább lányok. gyorsan érte hajlik. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. Hej tudom a bajt már .Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. mit tegyen a lányka. Kapdossa a többi .. Föl sem is cserélné érte a világot. úgy tesz mintha menne. Vidám nevetés közt apad a len s kender. De szavait csókkal le nem pecsételte. Légy boldog ám véle! . Régen lesé már ő ezen kis jószágot. Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát.! volna csak itt Pista. hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. még azt is elmondják. Váltsd ki ezt az orsót. S győzelme jelével megy a lány elébe. rajta! S már ha ennyibe van. S hogy először is most sok szem látta csókját. hogy Övé szíve lelke. Csak hogy el ne menjen. Egy csókjáért kettőt. Mind vágynak reája. hívom tüstént. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. Biztatja a többi: no csak rajta. .. a szemedből látom. ha nem szeretsz engem. hármat adnál vissza. Neheztel a lány. most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. Orsóját az ifjú jó magasra tartja.. Sokszor mondta már. Fáj a szíved érte. . ifjak ülnek csinos renddel. . Ő gyönyörködik benne. Aki bizony nem rest. Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. . ne piruljon arczod. hogy bár ki fia volna. Eképen évődik. úgyis jó barátom.. S szemét ama sugár legénykén felejti. Hiszen tudja jól. orsóját kiváltja. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem.

nyáron vagy kétszer. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. s megköszönik szépen Párosával rendre. 1854. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat. jobb s bal szomszédának. oda hivatják a pásztorokat is. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. Rég volt. legalább dudaszó mellett tánczolnak. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. a jelenet ugyanaz. míg meg nem találják. Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. kalapjaikat leveszik. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. vagy rőzsét szerezni. ha Isten segít holnap este. Én szívesen látom. utolsó farsangkor. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. mindnyájan imádkoznak. szent Mihálykor. Lakodalomkor is az érkező és távozó . s imádkozni kényszerítik. s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre. 6. A fiatalabb nők. Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. szent Györgykor.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. 29-31. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. megkövetik egymást. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. majd néhány tojást kapnak. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. sz. azt mindaddig keresik. A legények többnyire kedveseikkel. Összegyűlve elébb csintalankodnak. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. Szakad a hó. 1865. legények. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. kezdetén a falu bormérésének. és a lelkészét kitisztítani. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. 2 köt. kiki haza mégyen. ellenkező esetben kész a pörpatvar. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. miből aztán este lakomát csapnak. szél zúg. mire az egész nép fölkel. húsvét és pünkösd másod napján. bár honnan teremti. e tűzre egy kis fát. Erd. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. Az agárdiak apróbb szokásaik. mint egy búcsúra kezet nyújt. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. Kép. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat. kik már kaszálni bírnak. veszi azt fel. tréfálnak. Mindenikök köteles. de hogyha még hidegebb volna. s ha egyéb nincs. és templom búcsúkor. s dohányozniuk nem szabad. Újs. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. és bocsánatot kérnek egymástól. s hol egy kis szalonnát. hol sertéshúst. s ha valaki elébb félre sompolyodott. A bíró házánál összegyűlve. Ha valaki tanácskozás. hogy egész nyáron jó vizök legyen. Alig hogy mehetnek. Hideg van. s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. Vas.

legalább ünnepélyes alkalmakkor. számában adtuk. s miként jöttek. mit az illető leányok bokrétával. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. mesterséges virágokat. úgy tartják némelyek. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. Akasztó Solt M. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. A kidobott kalap értelme az. utolsó farsangkor. főkötőjét lerántja. Téli hónapokban. mintha czívódáskor férje. mind reggel jutalmul hol krajczárt. Van egy bástyás őrtornya. ha neki húsvétra új. s többnyire az egész éjt velők töltik. illetlen magukviseletével. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. annál szebbnek tartatik. s hárman négyen szövetkezve. mezítláb menjenek haza. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. évi 67. hol diós vagy más gyümölcsöt. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások. Ε bokréta minél nagyobb. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. mihelyt besötétedik. s beszólnak. soha meg ne jelenjen. Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. leány vagy legénynek. dombos helyen fekszik. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. s melynek leírását a Sürgöny 1866. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. a templomig. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. kik ha odaígérik leányukat. kitudja szándékát. megakasztotta az utas kerekét. 1853. azután ha az kedvező. megkéri apjától s anyjától. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. 2. kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. s azt elvenni akarja. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. szeretőikhez. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. vagy más. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák. vagy szülőik szeme elől. ha sár van. vagy elmosolyodnék. Erd. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. ez keszkenőt ad jegyül. másnap korán pedig szintén házról házra járva. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. hogy tulajdonosa köztök többé. mindenkor csak este. mások szerént itt pocsolyás hely lévén.vendég. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. már nem bírnak. kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. itt akasztották fel az elitélteket. mit a leányok azzal viszonoznak. májusfákat lehete látni. úgy a vágyak kielégítvék. szintén leányok ajándokait. például karácsonkor. kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák. e szokás veszni indul. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. vagy kapujánál. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. Kép. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. Magy. kedveskedve. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. hogy aki ide s tova nézne. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. oldalaikon tarisznyával. itt s Lak községében. Rákóczy Ferencz idejéből. Vhoz 3 órányira. a fiú neki . azt megbírságolnák. valakiveli összezördülése miatt. mely közel fekszik ide. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. Mind este. jutalmaznak. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. 36 és 39-40. vagy illetőleg anyja munkakedvét. hogy tiszták maradjanak. egész évre elrontaná férje. hogy az időben midőn Solt vára állott. ha barátságos összejövetelkor. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. A fiatal menyecskének. vagy kalácsot kapnak. kezeikben viszik. s tehetségök szerént pénzzel.

másik virágos és szalagos bottal. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik. bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. azután paphoz mennek beíratni magokat. Úgymint N. vellával elvagyon készítve. Kés. egy az úr isten. egy tisztességes pohár borra. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. Én a mi tőlem telik elkövetem. melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. egy pár tánczra. hogy a tizenkettedik feleletnél. s hétfőn hajnalban is szokás. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el. s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg. egy a keresztség. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. úgymint hétfőn 8. J. órára hitnek letételére. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve.viszont czipőt. s az kihirdeti őket. előszöris elbocsátott követek vagyunk. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. Az ételfelhozásnál is verselnek. Egy tisztességes tál ételre. Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. és azt követő mondásokat. halálokat halasztja. kanál. két vőfél megy a meghívottakhoz. egyik szalagos kulacscsal. vagy kettőre. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. (Első étel felhozásnál. vagy kettőre. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. Csak jó apetitussal egyenek. De mivel kötelességünk is tartja. Dicsértessék a Jézus neve. vagy fésűt stb. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök.” Hívogatni még vasárnap este. piros csizmát. s egyik mint kérdő. hogyha isten életöket hosszabbítja. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. és szentségnek felvételére. Ez a sok legénység ne álljék híjába. úgy.) Itt van a legelső tál étel felhoztam . vagy kettőre.

Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. Szív vidámítással Isten a bort adta. Kinek a két zsebje tele volt tallérral. Örvendek. Nem minden szemetén találják páromat. Ε lakodalomban vigan mulassanak. Jól megiszkábálva. . Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Jézus neve dicsértessék. gyömbérrel jól be is sózattam. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Azért hát uraim a borból igyanak. Amint sz. Kinek volt már tudom vagy hét felesége. Dávid zsoltárába mondotta. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. halgattassék a vendég. Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. ha tálat viszem ki üresen.) Itt van a tehénhús tormával. Teli kancsó borát ide felhozatta.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral. (Csibe becsináltra.Ne hogy azt elejtsem. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam. mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. Ez a magyaroknak hires eledele. Azért élt oly soká szerelme párjával. sáfrány. Legyenek mindvégig jó apetitussal. Az én gazduram hordaját kifúratta. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal. mártással. azért imádkoztam. Amit ha valaki jó ízűn elnyele. (A káposzta fölhozásakor. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. (Második tál ételnél. De a vőfélnek is borocskát adjanak.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. így a vendég gyomra sem marad üresen. Sőt inkább távozik ő minden félelme. Bors.

közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. itt is mondanak a vőfélek valamit.. és ezt megkell neki metszeni. Mint borbély legény ki van pudanérozva. Megvan a teteje perczezve zsírozva. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. Szakács asszonyunk is erősen esküszik. . Jó puhára főzve apró riskásával. tartoztak bejelenteni a lelkésznél. Reggelre vödör víz. Nincs ebben sem ánizs. hogy kinek számára. Csak egy kicsiny szellő a megfújására. vagy odaígérve. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. Kenyeret is adnak neki. Nem kell-neki erő a megrágására. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. Költsék el jó ízűn Isten áldásával. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. s külön szobába vezetik. akkor láttak násznagyok után. Mielőtt azonban elindultak volna. sem mustár. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. s. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt. (Kalács és pecsenye hordáskor. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni.) Hozom a kalácsot egész taréjával. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. Itt van a tésztából jóféle sütemény. hogy felkelvén. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. ha ez meg találná kéretni. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Édes ez mint csupán a színméz. ezzel a zenészek elégíttetnek ki. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. Noha már hetven esztendőt általgázolt. munkálódjék. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. hogy olyan legyen mint az. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma. Hogy miolta szép napok alatt sütközik.) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. seprő tétetik a menyecske szobája elé. Apró szőlővel van jó kipallérozva. Az árától is semmit ne féljenek. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz.

vigasztalják még ma. melyen egy nagyocska kapocs volt. hogy mikor találhatják otthon másszor. mint jegyajándok. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával. csillagos nyelű czifra kés. s hátul a kontyról földig leereszteni. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. vagy finomabb gyolcsból készült. aranyos hüvelyben. a násznagy szokott felmutatni. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. mire . fehér vagy zöld. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. kiket elneveze: kapitány. A kérőkkel elment az ifjú is. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. az ifjak megfogták egymás kezét. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra. strázsamester stbnek. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. a főte-tőre való. a menyasszonyt szintén a magáéi. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. hegyes orral és magas kerek patkóval. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. az volt a jel. akkor határozták meg. A leányokat pedig arra kérte fel. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. Begyűlvén a vendégek. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. és szüzeit.kit akarnak nőül megkérni. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. a kérő násznagy előáll. a főkötő. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. mikor viheti haza a menyasszonyt. piros kordován vagy karmazsin csizma. ezüstös tűk és még sok minden. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. hadnagy. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. hogy odaadják a leányt. vigadtak. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. s a vőlegényt az ennek részéről valók. melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. okos és becsületes személyeket állíta. később pedig. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. ittak. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. előbb kimondották a szülők. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni. hogy a leányt adják át vőlegényének. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. Ha pedig tetszett a vőlegény. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. melynek két végén bojt volt. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván. fehér vagy fekete fátyol. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. s kéri.. a vendégek ifjait. és terminust sem tettek. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. felkísérik szüléik házától a templomba. Ekkor rendelek el a kézfogást is. ettek. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. s melynek minden költségét. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb.

bárány. Az idősbek a sülttel. kiknek arra kellett vigyázni. Ezekután bemennek a házba. ki legelőször menvén templomba. s ha nem akartak. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. Alföldi lakodalmi szokások most. hogy az asztalnál mellé ültették volna. vagy a vőlegénynek kezébe adja. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. akik pedig dohányosak voltak. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. vagy közel utána egy bizonyos napra. töltött káposzta kolbásszal. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. Vas. amazt jóságáért s dolgosságáért a . hogy hát ennek s ennek . A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. szalmával behintett veremnek kellett lenni. és rokonai arra az ebédre. sőt teknőkben felhordva. malaczhús. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. nyúl. és sok veres hagyma. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom. két követ− vagy pemet-asszony. Szegényebbeknél egy este. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. amabban is 3-4 derék eladó lány van. Újs. tüdővel töltve. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. hurka riskásával. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. Az asztalnál az ifjúság szolgált. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. hanem ez egy napon állania kellett. Az ifjú. mint leány korában. tálakban. de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. Ha látta ő kegyelme. lúd. 29-30. mint asszony. vagy más mártással. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. szitákban. Aki megrészegedett. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. midőn elérte 22-24-dik évét. hol pedig az nem volt. s tejfeles paczal közé hányva. egy kérő. vagy épen káromkodott. nyaka becsinálva. 1864. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. aki lármázott. s ha valamelyik hibázott. s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. sertés. s elbúcsúznak tőlük. Ebben az utczában is. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. aprójószág szárnya. mézes és mandolásmazsolás lével. megáldja. melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. ott a gazdát és násznagyot fütyültették.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. ezután jöttek a sültek: marha. ott sertés ólba zárták. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. azok a kamarában pipázgattak. azt a násznagy áristomba rekesztette. hús tormával. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. csak az a kérdés. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. s így már a házasulandók sorába lépett. s vagy a kérő násznagynak. A menyegző utolsó napján. végül jött a sok kalács. lába. nem volt szabad neki leülni. kappan. pulyka oly bőséggel. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. ki a büntetést el akarta kerülni. megcsipkedték őket az asszonyok. marhaláb savanyu lével. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra.

. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. elejét utolját. Ε bölcs rendelése az egek urának. Se nem tiszta búza.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. hogy ahon az isten megmutatja . s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet. ha a legény megszerette a leányt. ismét elmennek mindannyian. csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . . így váltakozva háromszor isznak. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. elmennek . a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. megvizsgálván a maga sorsát. az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. ki abból iszik.” s egy vagy más okot adnak elő. meg visszanyújtja. Mert nem kölcsön kenyér. . . Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. ez átnyújtja a leánynak. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. . hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. . amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. ki ünnepi ruhájába öltözve. hogy visszaadhatnánk. A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el. Ez a becsületes ifjú N. aki ő mellette legyen. hogy learathatnánk. kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt. és a többi jelenlévőket is. A követek meghozva az örömhírt. a kérő. s nevét. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. elbontok nem lehetünk. . ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. . A szent házasságot akkor megszerzetté. ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak. Hogy mivel kötöd be két szemed világát. kijelentik. ennek lefolytával. hogy jöhetnek bátran. hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. . Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. ha kedvező válaszszal tértek vissza. Férfi s asszonyrendből álló felekezet. s csak a legény marad benn hozzátartozóival. Pár óra múlva. N. azért kérjük szépen kigyelmeteket. kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki.mindnyájan. Künn a leánytól szüléi megkérdik. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be. valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. hogy mi járatban vannak. emberek. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen. kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét. az is iszik. mivel követeink által jelentést tettünk. mi abban. szerzek őneki segítőt.a lányát kérik meg.

uram és N. hogy szentül követte. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. N. honnan vegyen. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. Köszönettel veszem ez ajándékokat. bokrétát kötöz pálczájára. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. uramat és N. a nagy istent kérte. Ez ifjú legény is magába feltette. De kit. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek. s miután az virágot. már az asztalon párolog a jó étel. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. majdnem szótlanul töltik el az időt. 1 . A lakodalom előtti héten a vőfél. pántlikát és kendőt varrt dolmányára. az ifjú a kérővel. különösen selyemkendőket. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak. Holtod után pedig örök nyugodalmat. Ezután elindul hívogatni. Melylyel felruháztad az én dolmányomat. hogy valaki meg ne rontsa őket. Kívánok érette ezer annyi jókat. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. vagy ami gyakrabban megesik.Tetszett Ádám atyánk sok maradékának. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. És ezt jó emberek által megkéresse. N. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. Melyért szent angyala ide vezérletté. A harmadszori kihirdetés után. Páratlan életet kevesen tartának. a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság. Isten rendelésit. Most azért instáljuk. N. Estére kelve.-né asszonyom N. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. elmegy az ifjú jegyeséhez. hol egymással beszélgetve. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. magával visz egy kendő almát s diót. így lakják el a kézfogót. ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának.

Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. s hogy mi járatban van. Áldás és békesség atyának. Most hát ágyat szépet. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. s hordják a kocsira az ágyat. . nála egy orsó. A kocsikra. míg összecsöpörgették. szinte izzad belé. paplant avagy dunnát. s nem magának. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. mikor erre is rákerült a sor. Ott ül a kocsi oldalon. e. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. jól jár az a fiatal ember. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. ha még ezzel sem elégszenek meg.-né asszonyomat. s így csúfot ne valljanak.N. míg pénzt nem látnak. anyának. hogy már annál nagyobb pénze nincs. s azzal visszateszi. négy avagy öt párnát. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon. akit a lopáson rajtakap. hogy ő milyen jó fonó. és egy pohár borra. még most is szólhatok. mi szívünk szándéka. . ki vesz a zsebéből egy krajczárt. Ekkorra odabenn is eligazodtak. Oda érve beköszön. ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. Két-három lepedőt. melyeken az ágyat akarják vinni.” A lakodalom előtti nap délutánján. * órára. a fonó asszony ügyel. Ekkor a vőfél. meg ugyanis párnát. azért nem is adják előbb oda. megmutatja. Két-három derékalyt. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. vesződségükbe került az nekik. aki elveszi. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. váltságát megadjuk. női ruhába öltözve). Akinek is vagyon szép felvetett ágya. De míg ezek odabenn a szobában történnek. kijelenti. tejbe vajba füröszti ő azt stb. Ki egy személyt nevelt másnak. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. melyben olykor pénz. ölében egy rokka-szösz. hogy ez a kifogásuk se legyen. mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. egy tányér ételre. mert kinek lehetne többet kaczagni. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. durugjálja a fonalat. .

Maradjatok tehát isten oltalmába. Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról. Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. férjedet soha el ne hagyjon. . . Ezen örömötök ne váljon ürömmé. a másikon le. Jelen van az az időpont. Míg majd az a legény elvezet házáig. de nem ám a legrövidebb úton. Jó anya. s hazafelé vágtat. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . Kérem hát. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. barátim.Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk. ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. az isten jó hitestárst adjon. Kívánom. hanem egyik utczán föl. Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. Légy hát csendességben addig az ideig. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. Most is azt sugdossa. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. hogy visszasiessünk! . Tégedet. innét elinduljunk. Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból.

Kedves édes anyám! tőled elválásom.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. ki lakik fénylő boldogságban. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. De még jobban rebeg szíved sérelmétől. Emlőddel tápláltál. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. Isten fizesse meg sok fáradságodat. rokonaitól stb. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. míg lészen végzése. bocsássál meg. ha téged háborítottalak. széltől is őriztél. az ő szent vérére. testvéreitől. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. Bocsáss el engemet. engem mint neveltél. Reszketnek ajakim belső félelemtől. Ismerem te gyenge anyai szívedet. Engedj meg. Melyet nem érdemlék. a Krisztus sebére Kérlek. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Édes drága anyám! ne epeszd magadat. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. Legyünk csendességben. Azt fogod sajnálni. Szívemből néktek is minden jót kívánok. kedves leányodat. És én mellettem tett dajkálkodásodat. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. Ha megbántottalak. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. A nagy úristennek áldása maradjon . Az úr isten áldjon ezekért tégedet. gondviselésedet. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése.

két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. mellette a vő fél. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok. ez azonban ritkán esik így. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. Kedves alsó. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. ha abban egyeztek meg. azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. és el ne is hagyjon. szintén csinált virágból. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. Az esküvő végeztével. a másodikon ül a menyasszony. arany kos. öröm újongás közt robog hazafelé. köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. az első kocsin ül a vőlegény.Mindétig rajtatok. egyenest a lakodalmas házhoz viszik. Vigyen fel a mennybe magához. Legyetek érdemes szűz koszorújához. De seregetektől más útra indulok. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. A fiatalságnak. És tőletek mostan immáron megválok. azután a násznép. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. Ha reátok nézek szintúgy megújulok. Végre az egekbe fogadjon magához. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány. a menyasszonyt. mely a szokásos szertartások közt megy végbe. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. . Végre az egekbe magához fogadjon. szívemből kívánom. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs.

hogy gazdag a bánat. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. kit a vőfél elkér szüléitől. ezek vigasztalják. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban. Ezen kedves vendég befogadójának. ki feje a vendégeknek. 2 . s értelme akkor volt. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. tyúkot. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. s úgy vezetik be a mulató házba. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. és el is fáradtunk. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. mentül jobban felczifrázhatják. napát. kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. körülötte az öregebbek foglalnak helyet. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. az úgynevezett kállátósok2. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. De messziről jöttünk. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. s egyszersmind vigyáznak rá. hol már sir a hegedű. Jó anya. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. a falakra hagymát. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. egy része táncznak ered. férjének testvéreit sorra csókolja. Nagyérdemű édes atya. csüves paprikát. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. annál büszkébbek rá. gyökeret akasztanak. Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. Ím eltelt az az időpont. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. kalácsot. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul.

Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. amit ad. páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. a vőlegénynek és a menyasszonynak. nem tetszik. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. Ahol nem szükséges az elöljáróság. hogy különbbel nem szolgálhat. a bánáti násznagy. város vagy tartomány. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. Mi házi-gazdánknak. kik egy tányérból szoktak enni. Mielőtt az evéshez fognának. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. Légyen figyelemmel ide minden ember. a vőfél hozza az első tál ételt. a legénység asztalt rak. dolgozzanak és vegyenek. násznagyokat. a többit utána a fiatalság. Nincsen olyan helység. Számos esztendőket. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. Midőn eljön a délebéd ideje. égi s földi boldogságot. kívánva nekik sok boldog esztendőt. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek. Kiket összeszerzett szeretet s barátság. olyat. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt.. Azért instálom hát most engedelemmel. Éljen a násznagyunk e vendégség feje. . kik arra ügyelnek. de leginkább az izgáncs. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek. s amellé telepedik le a vendégsereg. ennek már minden szabad. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. helytartót. kivánom érjetek. mindegyik ételre mond valami verset. ha lesz pénzük. ha ez. hogy valaki. Példa itt előttünk azon kis társaság. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. hogy az egész ház hahotára fakad.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. mi jó emberünknek. tánczmestereket stb. olykor olyat. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. továbbá két tánczmesterre. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. legkivált a nőszemélyek közöl. ki amaz mellett foglal helyet. táncz nélkül ne maradjon.

Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. valahányszor ez dob. ő is ugyanannyiszor hajít. végre aki tovább győzi. ott koszorúját levéve. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. Csendes békességben vígan telendoket. az isten szerencséssé tegye. ismét pénzt vet a rostába. Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. Férjével érhessen számos esztendőket. vagy ha nem akarja. hogy míg e koszorú Fején lészen. . míg 3 Fejkötő. megöleli a menyasszonyt. bútól ne legyen szomorú. Engedje az isten. sóhajtás a száján. Hozza most közelebb. másik ruhát vesz magára. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték.Légyen foganatos itt minden beszéde. Kívánom. hogy igazat szóljon. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. már csordul a rostába vetett pénz. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. Szószólóhoz. Ékesség rózsája viruljon orczáján. de alig fordul kettőt hármat. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. ettől is elveszik. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. fejét bekötik. az tánczol a menyasszonynyal. a vőfél. itt a menyasszonyt. Fejét féketővel3 felékesítette. de amaz se rest ám. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. Megharsan a zene. s már takarítják ki az asztalt. Ne jöjjön ki panasz. s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. utánam lesz első. ezt szívesen vegye. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. Sokáig lobogjon élete fáklyája. Nálam egy pohár bor. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan. kivált a legények talpa viszket. hogy vége legyen az ebédnek. Szószóló uram is. Ezen tánczot járni szabadságában áll. Az igazság mellől soha el ne álljon. Legelébb előre mindent megfontoljon.

midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. nem elég hozzá a környék népe. ez volt a kitoló-kása. ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. A kállátósok elmenetele után. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. hajdan három-négy napig. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. se be. . kását főztek ebédre. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. rárántja. második félév 19 és 20 sz. a bögrében pedig most az egyszer nem víz. még pedig ugyancsak busásan sok.. a vőfél most is kitesz magáért. Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. s helyére távozik. az utolsó napon. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt. majd felolvassa a halott testamentumát. hogy a bánat nem maradt adós. a menyasszony szülőinél tartanak egy. a more nem rest. ekkor már muzsikás nem volt. avval kászolódnak haza felé. most azt hozta elö. itt a vacsora ideje. eladó leányokat. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből. A menyasszonytáncz végeztével. de pénz van. csak azt. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. Koszorú 1864. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. leginkább szeretik a krumplit és kását. ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. kik ilyenkor az alföldet. . van nevetés meg nevetés. s örül. de alig tánczolnak négy-öt nótát.. a fiatalság bokázik. s úgy bocsátják el. a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. s azt úgy eltalálja. Mikor az alföldön aratnak. ez a halott. kezében egy bögre. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. újra hozzá fognak az evéshez. Hajnal felé. az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. vagy bor. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. A lakodalom utáni vasárnapon. Alföldi arató ünnepek. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. sőt egy hétig is «ltartott. hisz délebédkor azt mondta. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. Az aratást vezető mondja ki a delet. s egy lelket sem eresztett se ki. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort. s fris kenyereket. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra. Nem túrja föl az udvarod. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. s úgy adják át a menyasszonynak.tőle egy harmadik. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok. kezükben. mintha . minden délután újra kezdték a mulatságot.

Az utolsó nap az ünnep. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. úgy hogy alig van nemzet. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). ivás. ha nem. de alig értek ki. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. i. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. s rögtön jelentést tőn a . a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. ezt bot végére helyezik. vagy gazdatisztje lakához. a hollandoknak megvan az „April-gek”. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van. az ó-kor izraelitáinál. april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. fölosztják mi megy a gazdának. erős legény kezébe adják. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. a vallási villongásnak véget vessenek. Kijő a gazda. 147. táncz. melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. hogy az aratás végét érvén. ott átnyújtják a kalászkoszorút. 42. Erre kezdődik a vacsora.óra volna előtte. és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. a francziáknál pedig a „poisson dAvril.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. 486. Nefelejts 1862. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. valamint a görögöknél is szokásban volt. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót. XV. melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. és ebből ered az „april” szó is. Vas. Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. egy hordó borába kerül). Mikor vége az aratásnak. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. A mondott év április 1-je különösen az nap volt. mi a munkásoké. azt mondja. mely néha estétől reggelig tart. ki azt fölemeli. Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék.. jódolga van az aratónak. mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek. (ha nem engedi. s az üzérek felültettek. Ha a gabona jól fizetett. s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja. A herczegi pár szökésre határozván el magát. s jót kivannak. 1859. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. t. a Keleten nagyon el van terjedve. azon embereket. hogy jól látott. Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak. és annál nagyobbakat kaczagott. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. Áprilisba küldés. szintén april embereknek hívják. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. Újs. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. hogy azért: mert ezen állat a legostobább. és most egész Európában divatba jött. akkor még koszorút sem kötnek. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek.

− és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak. mikép a 30. táviratoztak Linczbe. és halála után örökösévé tette. férjnél lévő. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott. aki állítólag nagy beteg volt. és így kitűnt. amely agg férfiak és nőkből. Cárion ügyesebben viselte magát. mire Regnault szörnyű haragra lobbant. 44. Így telt el 8 óra. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba. mert az iparossegéd által . Szent-Pétervár előtt t. de a czukrász is azt monda neki. megkérdeztetvén. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. „Kedvesed bolonddá tartott!”. mely alatt a magas pár átlépte a határt. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét. „Sir! − monda − nem panaszkodom. de mily nagy volt meglepetéstik. és mindenütt elbeszélte a tréfát. a csaknem haldoklót életre hozá. nős. Ki Írhatná le Brassac. hogy nem beteg. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. és jól tudván. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. s ez élettelenül feküdt a földön. kinek nem lévén családja.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. hogy áprilisi tréfát űztek velem. majd egy szomszéd házba vitte. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. nemcsak a szent-péterváriak. minden utcza sarkán. aki őt aprilisbe küldötte.” Boszúsan indult hazafelé.tisztnél. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. midőn megtudta. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. De a koczka megfordult. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez.” Napoleon jóízűt nevetett. a várparancsnok haragját. s azt felgyújtatta. mindkét nembeli özvegyekből. Bécsben egy iparossegéd 1857. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat. − „hallgasson. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. martius végén nemcsak a falragaszok. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. ahol bekötözé. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. hogy „aprilisbe küldték. Β 61. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat. s átadom lakczímét. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. hogy betege csakhamar felgyógyúlt. i. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát. s nejeiktől elvált férfiakból. Kartársai nem sajnálták a költséget. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. gyermekekből.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. magánál tartotta a fiatal orvost. mindjárt irok neki néhány sort. tehát bizonyos. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát. a czukrász van roszul. melyet nagyon kedvesnek találtak. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös. melyeken a menet átvonulandó volt. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. − azonban ez is egészséges volt. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült. azt monda. A seborvos odaugrott.” Ε hirdetés folytán természetes.

Bakony környékéin szűrkitevés. de minden másról. S ez a kikosarazás. év 75. Ha fölkel. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. a hivatalbóli kiejtést értjük. 55-57. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. annak jeléül. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll.tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. a leány szülői vendégeket hívnak meg. s ezzel. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad. mindaddig. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. . azt tán a házon kívül a pitvarban leli. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. így többek között Bakony környékén is. Vas. hova akasztotta. és szűre ott csüng. szban. Több vidéken. Bilder aus Ungarn 2. míg csak üllőhely van rajta. A legény leteszi szűrét. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. i860. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. úgy az jó jel. hol erdőben. „ aprilisbeküldöttek” -nek. ez a parádés szobába vezeti őt. hova tette. s a kérő kedves a háznál. s kimutatja az ágyat hova feküdjék. Ártány-leverés. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. a kérő elmegy. Sürgöny 1866. de ha szűrit nem találja rendes helyén. ha hivatalnokra mondják. ujs. mikor már jól neki híztak. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. 73. 179. vagy ott fekszik. s azután venni vérét.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. az érkező vendégeket pedig melléje. s tán arra egy virág is van tűzve. Innen. Hornyik J. ezután már ha vendég érkezik. ha aprilisbe küldetnék. máig is szokásos azokat. távozhatik a háztól. ilyenkor egy cseléd fogadja. akkor már odább állhat. Ily eredménynyel más se bánná. hogy kitették a szűrét. hogy nem adják neki a leányt. II. vagy maga megy oda hálásra. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. a vendégnek új padot mutatnak ki. kék színűt viselnek. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. és 4800 ftot jövedelmeztek az. de ha a legény nem kedves. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom. kivéve húsvéthétfőjét. Némely vidékeken. Közmondássá is vált. csak nem a házasságról szól. előbb leütni. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik.

de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. Egy zsák búza. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. csinált virágból koszorút visel. de szerepe a kumolnak van alárendelve. narancs. a közéjök vett vőlegénynyel követik. vagy ennek fele. Végre a „csauz” ) vőfél. összenyomott vagy elviselt női kalapban. veres pántlikával keresztül kötve. ki mennyit bír. Másnap t. vendéghívó. Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. annál nagyobb hírt szerez. vagy viszont. utána a zászlóvivő. s úgy a nők. Ε zászló sárgapiros szinti. kezeit csókolni kötelesek. vendéghívóba indul. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. kivált Márfa körül. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. melyért talléros nyakékét felcserélné. i. Nefelejts 141-36 sz. ezen a csauz soha sem töri a fejét. s nyakát csillogó ezüst húszasok. A zászlóvivőt a dudás. a nők a fosztassál vesződnek. Két három nappal az esküvő előtt. czopfját. s a hatalma kitüntetése. Hol zene nincs. tánczra kerekednek. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. szokott egyenruhájában. s házából a menyasszony házába átszállítani. Baranyai ember lukmája. s nincs oly gyémántos nyakék. ezt a kumo és sztari svat. s némelyek kukoricza részt is kapnak. inni. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. megindul a menet. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. Elöl a csauz. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. hold és kereszt. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni. Baranya vármegyében. valamint a lakodalom napján. úri elviselt kabátban. hol előbb egyet kólóznak. a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek. Ekép fölkészülve. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll. s így kört képeznek. Szt. mert áldott a sok kéz. magas tetejű. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. bele van varrva feketével több csillag. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. A papokat az emberek pár számra fizetik. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. Esküvő után szokott rendben haza jőve. Munka után enni. Elől indul a csapat vezetője. hoszú. mely különben feje tetejére volt kötve. s nem is búsul rajta. mulatságvezető. vagy aranyozott alma van szúrva. és a gajdos (dudás). Mihály után. mert amely házban vendéget hív. csauz uram. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. és tallérokkal fölczifrázza. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. utánok jőnek a férfiak. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. rendrefelügyelő. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. hogy rosz dologban nem járnak. mely az ő nemzeti tánczuk. Lehet látni ő kémét kifordított. a nyele hegyibe pedig czitrom. Ha meg van kérve a menyasszony. az esküvő napján. leereszti. a csauz a vendégeket hívogatja össze. ott a zászló a házfödélre . ilyen alkalommal. ott ének szóval ülik meg e napot. Baranyai sokacz lakodalom. vagy egy zsák liszt. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. Esküvő előtti napon este felé. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. ha kiürült.

ujs. tarisznyáját vállára vetvén. elől a zászlós. Ez utóbbi amit ki nem iszik. előtte áll most az új pár. 1 41. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők. Az ágyhoz egy kakas is adatik. Vas. Férjeik a nőket szigorúan tartják.kitűzetik. bocskorba öltözködik. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. világos. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. utána a gajdos. mire az új házasok. a kanász házasodik. Esketés után ujjongások. Hogy valamint a magyaroknál. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. Este menyasszonyát haza vezeti. s az új menyasszony. majd ha a tarisznyájából kifogy. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. 1864. mintha álomból ébrednének. ebéd után tánczra vezeti. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. a templom után előbb haza mennek. helyüket a vőlegény apja foglalja el. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. míg a kumo ki nem váltja. hátuk megett állva esznek. amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. azután jön a „volar” (gulyás). fiú és szentlélek isten. Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. rétesek és süteményekből jól lakni. Most az új menyecske nem ül le. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. Vas. a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak. sürgölődik. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára. hátra önti. mely alatt minden lakodalom végbe megy. az ételt az asszonyok hordják be. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. s útközben pénzzel tömetik. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek. kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. hanem a tányérból merítve. Most előáll a sztari svat. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. újs. új ruháját leveti. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). Farsangjok csak három napig tart. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. feleségét is meglátogatja. 1857. s először beszenteltetnek. n.] a csauz a menyasszony mellett van. az erdőre nyájához siet. Ebéd után folyvást kólóznak. . 7. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. új kalap. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. i. haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. Itt rakásban állnak. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli. a fiú. fölborozni. az egész csoport betódul. fölkelnek. szőnyeggel beterített földön. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. a csauz teszi azt helyette. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve. megeskedtetnek. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. vagy ha ennek nincs reá kedve. ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. ki minden szembejövőt megcsókol. 68. Megnyílván a templom ajtaja. A család élén az u.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. de azt elébb meg nem kapják. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. Ha ugyanis a legifjabb t. még pedig nagy czeremóniával.

94. hogy hat hétig nem hord föveget. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. Nem egyéb ez azon áldomásnál. 265. mire a bort kiissza. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. ha előtalál útjában valami öreg embert. 339. ha neje meghal. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. Vas. Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. Békepohárivás. vagy a falhoz vágja. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. s ott a halmok és gátakra fölállva. Vas. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. legyen tél vagy kánikula. és távoli kutyaugatás. újs. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat. mit nászajándékul kaptak. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. mely majdnem még akkora mint fejők. Itt még azon különös szokás is megvan. ha fiatalt. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. az üres tányérokat vagdalják földhöz. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. A becskereki szerb nők. Az ilyen menyecske. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. így felkészülve bejárják a körüli falukat. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. annak kezeit. újs. 1855. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. s ha vidéki vendég távozik tőlük. Fölkelvén az asztaltól. Vas. 1855. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. s egy mély bömbölés . annak szemeit. a poharat pedig vagy földhöz. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. 1. 1856. 12. Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. azzal gyászolja őt. és verseket mondanak el. 1. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön.Becskereki házassági szokások és gyászok. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. Honderű 1847. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. Bethlentjárás. Honderű 1845. ha még házasságuk első évében vannak. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. Bikahajsz. 339. száját és orczáját csókolja összevissza. újs. a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva.

akkor elkezde ugrálni. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. egyet rázkódott. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. A megtámadott vad egyszerre megfordult. kihátrált az udvarra. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. nincs olyan ügyes kötéltánczos. mint valami rosz macskafiúkat. Most azután még jobban neki bőszülve. szökelni. mint az előbbenieket. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. véres nyelve kilógott szájából. hánykolódni. le a pinczébe. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. s azzal vége volt. azután elkezdte szarvait rázni. mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. előre feszíté két első lábát. tán hogy kissé megpihenve. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. mintha addig sem várhatna. nyugodtan visszahúzta a fejét. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. míg végre ismét csendesen. A bika berontott a nyitva levő ajtón. uraknak. szarvait előre hegyezve jött.jelenté az ünnepelt művész közeledését. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. Nem kellett a függönyt felhúzni. hogy nem lát maga körül semmit. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. mint ezek a párák. nyakát csavargatni. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. hogy sírva futott el onnan. megrázta kormos fejét. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. a mázsaházra rontott. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. most fogalmat szerezhetett róluk. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. A bika végtére méltó haragjában. elkezdett a téren nyargalászni. s azzal valami villant meg kezében. midőn a bika leszegzé szarvát. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. s úgy látszék. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. s amint látta. Egy-egy belekapaszkodott orrába. s nagy büszkén körültekintve. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. s minthogy megfordulni nem tudott. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. Annak neki rohant. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. felemelte fejét daczosan. ahonnan megtámadták. Végre egy pillanatra megállt a bika. azt meg úgy legázolta. ott bömbölt egy ideig a szobában. aki sohasem vétett neki semmit. rárohant veszetten. Az ifjú legény azon pillanatban. tágas volt a színpad. megállt. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. csak egy akkora szúrást tett a . odavetette magát annak fejére. hogy megtudja különböztetni. aki megtámadta. akik azt képzelték. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. akinek szűk volt a világ. fülébe. elment a kedvük az első fogadtatástól. fel a kéménybe. de aki még nem látott röpülő kutyát. asszonyságoknak. új erőt szerezzen. összerogyott. amíg ellenségei oda érnek hozzá. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. és szarvait előre szegezve. A bika először elbámulva állt meg. oda volt az nőve hozzá. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról. mintha kikapták volna alóla a földet. A legényt még sem bírta levetni fejéről. Szép hat szelindek volt. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben.

villát ne felejtsenek el magokkal hozni. csakhamar átlátá.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. 1813. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. A testet csak ritkán helyezik sz. s a menyasszony számára. Egy vőfél vagy legény. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. mint egy gombostő hossza. Gyűjt. Halottjaikat fényesen temetik. újs. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. hogy mivel az én jó nagy uram. A temetés után aztán következik a halottor. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. nincs tele. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. mit a vőféleknek kell kiváltani. 5. Borsodi népszokások. Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik. Bírói pálcza átadása. 74. hogy nem jó az embernek magában lenni. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. 1860. sok tréfával. nagy jó uraim. i. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. Kanalat. először a szent hit letételének meghallására. de olykor veszélylyel is volt egybekötve. és serpenyőjébe kéreget. hogy a leány még azon télen pártában maradjon. és fáklyákat is láthatni. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. 445. 1856. valaki magát leissza és garázdálkodik. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. Vas. hogy a szent házasság isten rendelése. mellére arany poros. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. fejét nagy fejér kendővel beköti. 166-167.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. mely rendesen az asztal lábán áll. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. Az ételeket versekkel szokták felhordani. Tud. midőn t. hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni. hol a gerincz és a nyak összeér. 1823. 1. kifityegő zsebkendő van kötve.nyakán. Vas. Sőregi István uram. hol pedig esznek isznak. Jön a szakácsné is bekötött kezével. s hol imádkoznak vagy énekelnek. újs. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. Míg ez tart. s teremte belőle Évát. mintha bizony megégette volna magát. 5. majd különfélékről beszélgetnek. megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. s megölte vele. és ha a korsó. A vőfél. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. mihály lovára. Utoljára jön a kásapénz-szedés. kigyelmeteket. finom. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni. Hazánk némely vidékén szokásban van. kést. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. és jól kilóg a koporsóból. A szemfödél fehér.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. szavát elváltoztatva a . Egész éjjel tart. 74. álmában tehát kivéve oldalbordáját. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. s a kakas nyakvágás Miskolczon. Tud. először is fris vizet kér. − végre aztán a leányt megkérik. pénzt a tányérra rakni. asszonyruhába öltözik. A festett koporsónak el nem szabad maradni. A virrasztás el nem maradhat. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. ki mennyit akar. általunk. Gyűjt.

” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez. mulattatólag recseg. . A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs. de a test erőtelen. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe. ujjongatás. sarkantyúpengetésnek. s akkor azon vitatkoznak. eszére pedig fiatal. öcsém. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget. mikor már melegszik füle töve. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol. s most egészen ismeretlen tárogatójával. mivel vagy nem akar pénzt adni. hanggal is énekli. és midőn 1844. hogy el ne repülhessen.. „bőrésznek” hívják. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. A táncz rendesen magyar. Mily szépen.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással. mitsem hajtván Anakreon azon. A lélek kész volt. mellbe taszít. mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. s a kakast maga előtt hajtja. vagy késedelmes az adással. i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. tapsolás. lábficzamodás is. s nem rakja oly jól ki. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. futtatnak. csak annak lehet róla fogalma. a kettősszalag végét egy ember tartja. ki. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. pántlikás rozmarin tűzve. s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. Két 4 Szeredy írja. közibe szalmából tüzet vetnek. ki a jobb dudás.. mikép a hun gyermekek sírtak. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni. A török sípban egy réz síp van. „Húzzad czigány.kakasnyakvágás”. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. hogy ők még olyat nem tehetnek. mellökre aranyporos. körül gr. vagy pedig Sipos Jancsi. délutáni négy arától kezdve..kásapénzt kéri. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. Gyakran megesik. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. szeretem a tánczoló ifjat. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. s lelkesedése határt. Legelől egy vagy két zászlót visznek. a zászló mellett megy a török sípos. csak maga szab törvényt. Mikor a násznép falu végére ér. vagy pedig késsel hasítják ki. szárnyát. vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. s orvosságért sok pénz kell a patikába. hangja keserves és messze hallatszó. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot.” Az ugrás. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba.” Magam láttam egy ily öreget. mivel a szakácsné megégette kezét. de a csont beforr. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. egymás lova alá lövöldöznek. disznót adok. Reviczky Borsodban járt. Most senki sem tudja a török sípot fúni. kik lovuk sörényét pántlikával befonják. az ő tiszteletére felült k . melylyel tréfából sok embert. amit dudáján fú. melylyel a dalt szintén kiverik. . . azok kedveért keringőt. a padkához támaszkodott. milyet a pillanati ötlet tanácsol. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. csikorog ilyenkor az üveg. és úgy verte meg. kartörés. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg. mint ők fiatalkorukban. néha. de melle már nem bírta meg az erős fúvást. kalapjok mellé szintén. összekötik. észt. ki tulajdon szemeivel látta. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. melynek. így kell járni. a ló megriad. minő neki tetszik. ekkor van nevetés. s valamennyinek nagy karikás van kezében. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz.” Ekkor elkezdett tánczolni. Vak Miksa-e. Többen különféle álarczába öltöznek. A kedv oly alakban adja ki magát. s a lovakat így ijesztgetik. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. A másnapi lakadalom részét. néha a lovag lemarad. mellényzsebbe. egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik. Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. − Lakadalmi szokások egyike a . sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja. melynek száját gyakran el harapdálják. ott az utat.

hogy e példából vegyen magának tanulságot. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. a kakast elébe állítják. tekintvén azt is. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. hogy a több feleségűség tilos. czigányok. a kötelet ismét leeresztik. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. kakasvivő. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. A kijelölt ekkor hatalmasan . kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. végkép lesülyedne. s így néha annyira átfázik. akár nem. mint egy tekintetre látható. a czigány hátul. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. harmadik. a templom ajtaja előtt maradnak. és más előkelőbb embereket útba ejtenek. A kakast a. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. szolgabíró. Midőn a templomba mennek. még a legutolsó paczalos is. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. Akár esik útba. a tüntetést el nem kerüli. Most indulnak esketőre a templomba. melyet kantárszáron alatta tartanak. kire vagy a hús rosz megméréseért. 12 óra tájban mind lóháton van. a törvényszék összeül. karja mezítelen. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. vagy más valami okért foguk van. s képben tudtul adja a népnek. a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. mert nyáriasan van öltözve. kezében kivont éles kard. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. fején török turbány. és hogy sok feleséget tart. Azért is a törvények értelmében. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. de a lúdnyak egyre nem enged. a mészáros lovára ül. s különféle dévajverseket mondanak. s még csak a czigány sem hegedül. az előre ki van csinálva. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. Vége levén az esketésnek. tova ballag. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. A sok álarczás elöl megy. A sor most újra kezdődik. melynek közepén a felkötött lúd függ. Elvégre haza érvén. mely a sokfeleség-tartást tiltja. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. jő. s mormogva magában. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. másoknak rettentő példájára. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. Ezek mindég a kakas után mennek. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. s a vádló is rögtön előáll. 2. A járkálás sokszor három óráig i. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták. pattognak a karikással. mint példa. egy kötél ki van feszítve. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. a főbb tisztviselőket. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. Mikor hát a kijelölt jön. Ε népszokás. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. Gondolhatni. ráhúzzák a czigányok. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. a ludat a kötélen annyira leeresztik. s verssel megköszöntik. hogy szinte halálos betegségbe esik. násznép előtt hajtják. város bírája. Elérvén a templomhoz. Legterhelőbb vád az. tart. aki több feleséget tart. mert minden. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. Második. s a törvény tekintete. de hasztalan minden erőködés. mint: alispán. így jár. negyedik s ötödik stb. s miután mint az első hasztalan erőködött. tova lovagol.ember veres ruhába töröknek van öltözve. „Valamennyi mészároslegény. most hóna alól két marokra fogja. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. hogyha az büntetlen maradna. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. a különféle alakosok: a két török.

A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. Czéhláda-hordás Miskolczon. gyülekezet s iskola egészségeért. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. czifrán s pántlikásan felöltözve. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. daliás közt bejárták a falut. ittak a város czéh egészségéért. zászlóval. és ekkor csakugyan elszakítá. Gergelyjárás. de amely természetesen csak akkor ugrott. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve. kurjongatás. vagy mégis haltak. Ha nem mondjuk is. Az. virágkoszorúval. Mikor az atya. A nyársat. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. a kosárba tojást tettek. hogy elszakítsa.megragadja a lúd nyakát. Gergelynapkor t. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. de népszokás. A mesterlegények ez alkalommal. de már most csak kevés helyen van divatban. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. ki csak úgy képleg erőködött. a főbb tisztviselőket útba ejtették. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. dicséret nélkül. vágtatott. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. s miután mondókáját versben elmondta. magában értetik. s ő leve a nap hőse. mely mindig télben szokott esni. vagy várost. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. s csaknem minden házba beköszöntve. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. a czéh czímerével. az iskola ablakába kiállván. versben poharat köszöntek a ref. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. a padlásba ütötte. de a mi botránynyá még sem fajult soha. de még így is legénynek kell lennie. hogy akármely házba bementek. igaz hogy jól megszenved. vagy czéh-mesterhez vinni. mint a bikaviadal Spanyolországban. az iskolás gyermekek dobbal. A nyársra szalonnát szúrtak. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. habár kegyetlen is. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. igen nyáriasan voltak öltözve. és mindenféle csörgő eszközök használása. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. i. hogy téliesen öltözködjenek. s azóta tudtomra legalább nem volt. Ami így begyült. 4. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. hanem egy másik után. s ezután leülvén. Ennek azon joga volt. újra neki került. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. s más egyéb czifrasággal. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. A láda pántlikával. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. vágtatott. a házi gazda valamivel megkínálta. Sok közölök evégre készített falovon ült. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. az volt első szavok: van-e katona. és bálon s vendégségen végződik. a csikorgó hideg daczára is. a kijelölt nem bírta elszakítani. Az utczán sok helyen megálltak. ha a legény maga is ugrott. az ágyra fölheveredhetett. vagy czéhmester változott. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. Ezen szokás azon elven alapszik. A szegény lúd. más. itt csak úgy érintetik. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. Megállván az iskola előtt. 3. s megköszöntötték. ahol különös kárt nem tett. aminthogy ha valamely házba bementek. tánczoltak a czéh ládája előtt. az iskola-tanítóé lett. egy pár dalt elénekeltek. Egy diák. tehetősebb háznál pénzt is adtak.

s legott tanakodik a házinép. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. s volt rá példa. Napkelet 1857. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. Következik az esküvő. és szomszédoknak is. és vőfélek kíséretében a vőlegény. úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. Különben ebből nem kell ám gondolni. kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. mennyire emlékezem. vén vasorrú bába. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. s egy itcze pálinka mellett vigad. nyaranta ott lakik. kezdődik a vendégeskedés. s rövid köszöntés után. akár nem. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. hanem a szokás. füzet. 7. s ezt harmadik vasárnap is ismétli.a Gergelyjárókat. a násznagy bemegy. Most elbúcsúzván a ház népétől. 386. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. ruháját szalmával kitömvén. A morjó szájába. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. mi a násznagy tiszte. stb. miközben a háziasszony vakarcsot készít. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. azután . Borsodi matyók házassági szokásaik. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna. ki képét korommal bekenvén. mit ez megígérvén. Mert másként jót húzok hátad közepire. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot. Életképek 1844. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. k. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. maga mellé ülteti a násznagyot. sajt részletekkel ékesítve. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. a menyasszony pedig itt marad munkában. ha azt elköltötték. előkéri a násznagy a menyasszonyt. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. s különféle pajzánságot elkövetett. akár ismeri a fiú. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket. ezt dió. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. s kéri a ház gazdáját. s ha a fiú. akit jónak látnak. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. a férfiak s nők elmennek. adna rövid időre szállást. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. vagy nem? ha igen. hanem a szülék néznek ki számára olyant. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. azután megáll arája mellett a vőlegény. körtve. vájjon odaadják-e a leányt. favágók lakodalmi szokásaik. a vőfél kendőbe takart koszorúval. csak azután jön be zeneszóval a násznép. alma. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. mindketten megkóstolják azt. Breznóbányai és. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. Egy ideig poharaznak. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. és szép kendővel egy tálba takarva. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt. a vőlegény lovára. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. ha ezt kiitták. egy karikással kezében.

egy kis mulatságra. Yégre ahány a pár. 476. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. királyné. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. leülnek. a legények oda suhannak az illető helyekre. megvesztegethetlen lesz. ki négy ősétől német. Bukovinába telepítette le őket. másik nőtlen. mintegy 1777-dik esztendőben. egy nős. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. A vőlegény házához elérkezvén. 16. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. Vas. Ha minden elkészült. Így nevezik a viskiek a lentörést. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. tett a földre. úgymond a bíró. 1863. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra. meny asszony. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. 1. mely a városnak szokásokon. pálcza a kezében. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. 2 magyart választott. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. 1859 164. több lóhátas ifjak kíséretében. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. újs. Kép. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. mit ők „láncznak” neveznek. . és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak. A város feje. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. hivatala letételének jeleül.5 A hívogatást két vőfél végzi. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. Évenként Sz. a község 12 tanácsost. 1856. minden ingó bingó jószágaival együtt. Lakodalom mind a.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. új bírót választandó. és hazai leányasszony. Erd. vagy fehér botocskát. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. tiszta szívvel várják kegyelmeteket. Vas. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. ki mézet kap annak jeléül. Újs. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. s a bíró zöld ágat. 371. és ország iránti hü. újs. Bukbálás. az örömanya. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. Bíró csak az lehetett. és pedig 10 németet. 42. de az esztergomi érsek erősíté meg. 1858. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. Vas. Ilyenkor van kiabálás. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. és tartsa meg számos esztendeiben. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. melyet beszéde alatt kezében tart vala. Magy. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. és legalább már hat évig a tanács tagja volt. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal.

a vőfélek lemetszik fejéről. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. rozmaring koszorúját. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. Gilt uns alle. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. s megkérdi ünnepélyesen őket. beleegyezésnek vétetik. In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. gross oder klein. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre. s azután táncznak indítják. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. Sohn und heiliger Geist. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. ein Kandelbier. Da wird sein ein Kandelwein. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. kimenőre már a vőlegény jő elől. a leányok pedig kosárba az edényeket. hogy vele értelemben egybe hangzik. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. und Frau Hausmutter. dann die priesterliche Copulation in die Hand. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. nekem nem. a zene természetesen trombitás. az pedig. s bejelenti őket hirdetésre. s a kulacsot is megtöltik. A császártöltésiek úgy tartják. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. az egyszerű és patriarchális. gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. egyik szalagos bottal. székeket. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. Soll ein jeder lustig sein.Császártöltési népszokások. Zu Wasser. und zu Land. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. ha nincs kifogása a kérő ellen. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. a vőlegényt is. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. . táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. melyet kézfogó óta viselt. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. és cserélnek a pap előtt. habár azután papucs alá kerül is. Und ihnen ganz höflich einladen. Da kann ein jeder nehmen. nach seinen Muth. ez abból áll. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket. este beállít hozzá. Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. szeretik e egymást. So lang diese Freud und Tractament dauern thut. Sie werden mir. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. arra tovább mennek a vőfélek. A fiúnak megtetszvén a leány. s betérvén a kijelelt házhoz. Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. gleich arm oder reich. és látja. s ha igennel felelnek.

Herz aller schönsten Schatz. s azok vissza. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. Ein falscher Sinn. szombatot. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. A házasság. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. Wann du mich nicht heiraths. tojás. p. mint tisztogatás napját. . úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. Geld schöne müsse gereit. nappal ngy mint este. Ein Kernelein wachst darin. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. melyet ömledezve. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába. úgy. Wenn schickt uns Gott berein. „Der elnök war da. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. s nyílt lapokon keresztül. Ein Ilauslein wollen wir bauen. o. wer ich dich lieben. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. Ein kleins Wein. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. mit einem szolgabíró. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak. A. Heirathen thue ich dich nicht. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. Der führt keine falsche Sinn. Was nutzt mir deine Liebe. pénznemben. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. Es wachst ein Apfel so rosenroth. korai. Es ist kein Bursch in Császártöltés.de pénzt tartozik fizetni. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. Die Eher hast mir versprochen. p. Das ist seine grösste Freud. o. mint mondottuk. Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak. Das ich mich erfreuen kann. Legkedvesebb dallamok. Wenn werd wiederum kommen. keseregve. Der verführt sie alle Zeit. Mit Rosemarei und Klee. Wann wer ich wiederum kommen. 1778-ban január hóban R. Wie das Ilauslein bald fertig war. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. Was werd dir zum Nutzen sein. ein hoher Muth.

. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük. többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. kiüti a hordó fenekét. mint bagoly a muzsikához. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. értésünkre nem adja. és pompás lakomát csapnak utána. kivált ha a szép szemek lelkesítik. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. mely mellett eszményképünk ül.Das soll mein Eigen sein. vinyegét rakunk a katlan alá. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. egyet kurjantunk jó kedvünkben. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. 824. mire ajkaira mosoly lopódzik. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. s beparfümírozza annyira. mi sokszor igen terhes föladat. melyben már harsog a zene. a zene tánczra hív ismét. hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. megakadályozzon tiszta szándékunkban. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. rövid üdvözlő beszéd után. halavány arcza kigyúl. Cserháti szüret és mulatságai. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. akkor egész vágygyal rohanunk oda. Ha nagynehezen helyre vergődünk. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. hogy a vacsorához üljünk. nálunk a szüret bevégeztével. azt mi fel sem vesszük. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. a francziát. az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. s megfogadja. de először végignézünk a körön. a vinczellér leemeli kalapját. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. azaz ha az ürmös mellé ő ül. mert az édes s ártatlan szőlő. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál. előállnak a szögverők. finom szorítást vehetünk észre. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. míg csak finoman bólintva szép fejével. mert minden embernek. a polkamazúrkát. Napkelet 1857. nehogy valaki. − aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. hordóba szűrik. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. a koszorút a háziasszonynak. savanyús s hevítő itallá változik át. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. Oh mert a kellemekkel. ez azon átalakulási ünnepély. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. másfélekép szoktak véghez menni. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. a borház előtt megáll a csapat. − A szüreti szokások s mulatságok. legalább egyszer szokott lenni szüretje. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. mi érteni szoktuk a jelt. és becsületes darabot kiéget belőle. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. melyben nagy mulatság van készülőben. minden esztendőben. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. a czepperlit sat. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. sziszegni kezd. s azon hiúságból. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. A szüretek folyamában megható jelenet az is. melyet mi azért szoktunk nevezni így. és összeöntözi a hölgy ruháját. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. de sokára nagyon természetes. kicsomaszolják. finom illattal van tele a borház-. többnyire minden vidéken. melyben lehetni mindennel fölér a világon. szépen visszadobjuk öt. és a kezén. komolyan szedegetjük a habot. tarkabarka néptömeg közepén. és a zene hangjainál merengünk. ki az előzékenységhez annyit ért. húzzák keservesen.

s midőn mind együtt van a karaván. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. Eltekintve a nyári forróság. Napkelet 1857. a lombos ernyő árnyas sátora alá. Ilyenkor van aztán nevetés. s azt hallani. midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán.Cserháti eprészet. másik sört bort vásárol össze. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. vándorolnak ki a szabadba. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. s elkészítteti a tánczhelyet. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. hogy ott helyre tudjanak vergődni. lépést tartva. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. s tart a táncz egész alkonyatig. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. minden úri házhoz visznek egy keveset. s ez a várva várt pillanat. előhordván számtalan okot. legyen . összegyűlnek egy bizonyos helyre. a sok csípős megjegyzés egymást éri. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. mert megjegyzendő. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. meghúzatnak a harangok. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. fiatal embereket hívnak meg. zeneszóval megindul. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. történnek a köszöntések. fáradságaikat kipihenendők. 481. vagy faluban. midőn mindenki a maga párjával. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. papa a mamával. egyre politizálva. sütnek. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. van mindenfelé. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. kirándulások a nagy természetbe. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván. Reggel aztán az indítványozó. mert ezen faj csupa kinézésből. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. melyek az eperszedésben gátolták. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. sokféle munitioval ellátva. Benn a városban. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni. Cserháti majális. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. mivel úgy gondolják magukban. zöld ágakból ebédlőt rakat. a harmadik a zenészeket fogadja meg. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. elsüttetnek az ágyuk. hogyha akar lenni valami. sürgés-forgás. ott leheverednek a hűvös gyepre. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. A majálist megelőző napon lótás-futás. Kiérve a szabadba. s kedélyes zene kíséretében. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített. a közeledő jómulatás fejében. mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. a hölgyek szintén így tesznek. sütés-főzés stb. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. Ebéd után séták terveztetnek. a negyedik meghívó jegyeket ír stb. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. s házról házra járva. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak. magához szedi úgy az apróságokat. Mikor juniushó elején érni kezd az eper. s mindeniknek lelkére köttetik. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. főznek fáradhatlanul. mint nagyságokat. s aki legkevesebbet szedett. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe.

s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. Kérjed az úr Istent. mint egek bíráját. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. azaz midőn már a nap is kisütött. a czéhbeli tagokat. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. Debreczenben új év s pünkösd napján. Nekem általadni kedves leányodat. és foly a lakodalom. Reggelfelé pedig. melybe fölszalagozott. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. Életképek 1844. 301. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja. és mikor mind jelen vannak. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. csengetyűs lovak vannak fogva. 711. Napkelet 1858. újongatva zeneszó mellett. Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. vígan kerülik meg a falut. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében. mely megadatván. egy óráig ott beszélgetnek. Erre megindul a násznép. Idős fejeteket veszélytől takarja. ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak. fölkendőzött. e. . rokonait. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. Meghíja a felszabadítandó szüleit. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. kérik a menyasszony kiadását. már ki hol éri. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. Melyért azt kívánom. számuk szinte 3000-re is rámegy. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. Adja meg az örök élet koronáját. miután már d. mind a piaczra gyűlnek.nagyszerű. Debreczeni leányvásár. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. az Úr erős karja. a felavatandó székbe ültettetik. vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. Debreczeni nászmenet. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. Dabi csizmadia inas felszabadítása. s a meghívottakat megvendégelik. Ha pedig leteszed testednek sárházát. 2. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. egy a szék háta megett áll. jő más két suhancz fénymáz készlettel. most egy nap egy estve. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni. két suhancz új pár csizmát húz lábára. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak.

1861. és elöl kivont kardokkal. Aki e szokásnak nem hódol. I od Boga kisicze. Ezt mi Dodolának nevezzük. Dobrai fonodai esték. 19. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. kulácscsal. Diakovári lábmosás. egy fiatal nőt küldenek szobájába. mind az utczán. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. és danolnak ösmeretes nótákat. A Dodola. sérti barátságukat. 23. R. házasság. egyesség és szerencse Istene. vagy valamelyik rokonával. újs. hogy ha a vendég úgy kívánja. egy nap egyik. . A lábmosónénak még azon kötelessége is van.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával. midőn menyegzőről mennek. Fonnak a leányok. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. mindezek titán a többi rokonok. hogy a násznagy megy legelői. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani. a keresztyén hit behozatala előtt. Aki fonodából viszi el kedvesét.6 A Dodola mezítelen egyén. Jedna kanta vodicze. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. szalagokkal. sorban. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. Sta bi tebi valyalo. és több ily szokások innen eredtek. az utczákon fel s alá járván. riskásával hintik az új párosokat. Dodola a szerbeknél.) A régi szláv nemzetnél. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. A füzérperczczel. apjával. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak. ki lábait szépen megmossa.lap. Nefelejts 1862. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. eredetét veszi a régi rómaiaktól. 36. Ládó volt a szerelem. III. kiket az örömanya. amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. de lehet a horvát népnél is divatos. Vas. Nefelejts 1861. meg is kell őt csókolnia. 42. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. í47. A Drávamelléki bosnyákoknál. és 1862. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. s ezeket a földre is szórták. 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. utána a vőlegény. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. bő szaporodás jeléül. 592. Dodolo. játszva kiismerik egymást. sok gyermek és más nézők kíséretében. némelyek maskarádénak neveznek. s vissza azon rendben. égő gyertyákkal. és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. mit a magyar maskara. s megtörülgeti. de nem úgy Dobrán. máskor másik viszi a gyertyát. Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél. mesélnek a fiúk. s azt két oldalt. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo.

Anchises is. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják. A csábítás ismeretlen bün. és közgúny kíséri a csábítót. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját. . a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. s a fenti énekkel esőért rimánkodni. a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. Ha valaki azt mondja. s öt leöntik.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél. leánygyermekeik. Domoszlón. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. hogy Dodola. de az asszony tiszta marad. 80. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan. vagy valamelyik rokona vállalja el. fivérek. az atyák. egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. Svajczban (Bern) szintén szokás.. ez sem egyéb mint Dodola. vagy korán reggel jár el tisztében. s mint építé asszonyállattá. Maskara. ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. hogy elmondja. . mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. vagy pedig előadja. Egy jó kanna vizecske. micsoda járatban van a kopogtató. Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. kinek neje parancsol. csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg. Első esetben a . Dodola volt. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól. akár felnőttek legyenek. és szerzé a házasságot. A kérő rendesen azon kezdi. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. lap. Zombori Gedő Útirajzok II. Ha a felnőttek. Susogó hetekben . az Úristen.. azoknak is azt mondják. szent András hava . hogy a leány kedvesét éjjelre várja. és babonaságokkal töltik az időt. kevés figyelemmel vannak. mely őket inkább csúfítja. A leány azalatt már kiosont a szobából. Ε szokás egyebütt is megvan. Heves megyében. különben sohasem. A drávamelléki földmíves. az mondatik neki. Az anyák sem sokat bánják. a szobában lévők azonnal tudják. A teknős béka. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is. mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak. testvéreikre. A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. polgárjogtól! megfosztás. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját. mindjárt a guzsaly mellé ül. vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek. Drávamelléki lakodalmi szokások. köt. és házasodási terveket szőjenek. társa ajtaját. s az ajtón hallgatódzik. Mi kellene tenéked. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. Ezután vagy késő estve. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. S az Istentől esőcske. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. Domoszlói pórnép udvarlása. s így várja a vendéget. hogy az erényben annyi a bün. hogy Dodola. átalában a férfiak. ha a leány ekkor a szobában van. Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. akár kisebbek. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. vagy nőül veszi őt az ifjú.azaz: Ó Maskara.

. mígnem az akós hordó kiürül. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. adja Isten. . áldomás-ivás. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok. az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. s ha nem természetben kívánják. kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. valamint a leány rokonai is. zenészeket fogadnak. a legényes háznál töltögetik az akós hordót.kérő egyenes választ nem kap. belépnek s helyet foglalnak az asztalnál. erre aztán egymást megcsókolják. s utána a leány csók-sort kezdenek. vagyis kézfogás. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. A vőfélek. nő által bevezettetve. s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. midőn a legény iszik. de a legény. végre egy darab marhatartást. míg a leány egy hozzátartozó. Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. és nyoszolyát. Ezután a leány mellett ülő nő. útnak indulnak a leányos ház felé. Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. mely többnyire szent János napján történik. . rúdra akasztják. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet. én pedig igyekeszem megszolgálni. Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. azután mindenik fél külön megyén a templomba. ennek szülei. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. . s ezúttal a csókbérét maga szedi fel. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. egy pár takarítót (főtakarót). egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. vagy a drávamellékiek szerént. vagy tagadó választ kap. bort s égettbort szereznek be. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény. s egy sült sonkát magokkal vivén. beszéljünk másról. Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. kis bundát. Evés alatt. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. kik látni akarják. mígnem végre vagy igenlő. hogy többet is szerezhessen. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig. melyet a vőlegénynek átadhasson. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. árukat is rögtön lefizeti. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. honnét a szokott szertartás végezte után. . feláll a leány. s még kilencz tíz kulacsot. továbbá maga számára egy nagyobb. újra meghivatnak a vendégek. mindent megígér. kedden vagy csütörtökön. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. a legény részéről való kísérők a legényes. milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. Alig hogy beesteledett. s ezektől csókpénzt kap. egy előkötőt. a kérő s még két vagy három rokon. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés. Oda érve helyet foglalnak.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt. A násznagy ez utóbbit kivéve. melyeket a mátka a legény nyakába vetett. s jobb lábukat előre téve. Az áldomás ivás addig tart. miket azonban el szoktak engedni a szülök. Az esküvés szokott napjain. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. A kendőket.” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . s ekkor felhordják az estelit. azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. s bokrétája a vőlegénynek. a leány számára lábbelit.

Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. s ujra megvizsgáltatik. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak. Elkészülvén az esteli. kocsonyával. kujtorgatónak. 100. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. a nyakára kötött szíj. hogy gondját nem viselte szegényeknek. A bokrétákért fizetni kell. szétoszlanak. s a vőlegényt otthon hagyva. Magy. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. pálinka. 1854. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. s még valaki az ágyasházba kísérik őket. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. újongatnak és ugrálnak. végetlen fán száraz vizet. gazembernek nevezi. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. Evés után a nyoszolyó. s a következő. Itt most az új házasok. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. Eleget védi magát a pozsovics. s mindegyiktől vagy tulajdon házában. eleven vágót. egy mázsa sajtot. s utána a menyasszony. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. s mindaddig jelen vannak. következik az új pár bekérése. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. kik is megvizsgáltatván. miért is a násznagyot szidják. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. rendre megcsókolják a vendégeket. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik. paprikás mézes meleg bor. s kopogtatván. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. nem talál hitelre. Ezzel a követjárók haza mennek. ágy. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be. Erd. nyugodjatok szépen egymást megölelve. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. közben egyet-egyet ugorva. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. s azután farsangot járnak. Kép. s több effélével jól laknak. s útnak eresztik. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. Ez abból áll. Másnap reggel ismét összegyűlnek. bebocsájtatnak. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. egy kakas. a vőlegényen kezdve. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. rendre megkínálják a vendégsereget. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. vagy madzag terhelve perczekkel. s nem hiányzik eset. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. kinek számára itten nincs szállás. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. hogy az egyes rokonokhoz eljárnak. 1. egy sonka. s kontyot tévén a menyasszony fejére. egy akó bort. de most már mindkettő sánta. de míg darab papírt elő nem mutat. Hol fonóházak nem léteznek. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót.” Erre a vőfél. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. az ágyasházba megy. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. 1856. a két nyoszolyóleány. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. a szobában lévők sírva búsulnak. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére. füzet 273-277. egy pozsonyi mérő szellőt. zsiványnak. azután jó éjszakát mondva. égettboros üvegekkel kezökben. házuktól elutasíttatik. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán. A leány vendégei. Végre amazok kocsira ülnek. mintha nem is ösmernék őket. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. Vas. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. vájjon nem sánták-e. Éjfél felé feküdni készül az új pár. s mind övéit. egy csutora bor. dezertornak. ott ismeretségek leginkább sör vagy . a terített asztal mellé ültettetnek. és még egy éjszakán át mulatnak. Ekkép többször kiküldetnek. újs.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek.

N. egyébiránt kitűnőbb leánykákat.” A felbontó rész. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. úgy azon szeretet. mit helyes vagy helytelen kaczagás követ. s ritka est múlik. amidőn hallották volna.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. mi ugyan ritka eset. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. és azután való mulatságra szívesen látjuk. bekövetkező farsang elején. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. látogatására. és N. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. t. Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. mert ez jele. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. és elősorolja fáradozásuk czélját. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába. legyen” végnélküli. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. a mi menyasszonyunk czellájából. N. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. Ezt megelőzve. i. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. melyet kendőlakásnak is neveznek. s a tett költségeket is megtéríteni. a násznagy utas képében szállást kér. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat. s tisztes beköszöntés után. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. azonnal elindultak köszöntésére. a leány násznagya elfogadja őket. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. m. s ezt virrasztónak nevezik. vagy más által varrat. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . királyok. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. ez szómondásom kigyelmetekhez. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. Nem ritka eset. m. egy vagy két tál ételre. csoportosan látogatják a legények. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. u. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. midőn a menyasszony karjaira virágot köt.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. reggel. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. e mai napig. nem különben minket is az úr Isten ő sz. köteles a jegyajándokot visszaadni. s azt ígéri. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. hogy kedvesét meg ne látogatná. valamint régenten a három sz. midőn a templomba menetelre jel adatik. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. hitnek felvételére. a vőfélek hívogatni járnak. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. egy vagy két pohár borra. de maga fel nem veheti. a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék. hanem szükséges neki párjának lenni. s midőn a csapat tovább ballag. elsőben a sz. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. napon. azért elindultunk. és eî is várjuk. hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. és se vége se hossza nincs. s leülteti. szombat és ünnep estéjén. a választott. ezt megelőzve. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. mi meglévén. Harmadszori kihirdetés után. vacsorához ülnek. N. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. i. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek. egy közölök. zene kíséret mellett. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. napra u. ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. még több órákig mulat. nincs egyéb hátra. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. tehát édes szerető násznagy uram. ezzel örvendetes hírt szerzett. melyet most előttünk felvallottatok.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek.

s mind közönségesen. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. ki minket teremtett. azután asztalhoz ülnek. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . melyet kapámmal vágtam. mire kezdődik a menyasszony-táncz. ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. hogy eljött már azon boldog óra. hogy húrjai elszakadoztak. a vendégeket rendre leülteti. I. s ritka .párt fogásunk alá. a sz. i. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. zene kíséret mellett mennek az egyházba. hogy a forró kása kezét megégeté. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. 14. kénytelen kéregetésre vetemedni. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. Az ismeretségek itt is. s hogy ez se testének. ez megtörténvén. Hajnalfelé szétoszlik a társaság.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. ezután derekára kendőt köt. az égre pedig két égő fáklyát.” Éjfél felé beköszönt a vőfél.” ismét elébbi módon fordul egyet. mit átalános sírás követ. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. tánczolnak. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében. Afrikát. hogy szeretett násznagy uraiméknak. s minden férfi mellé egy nőt választ. de nem csíphettem. egy nőszemély t. bepólyázott kézzel megjelenik. fogadják szívesen csekély ajándokomat. tánczmulatságok alkalmával. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. násznagya szüleitől búcsút vesz. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. haza jövet egy keveset még tánczolnak. abba különféle csúszó mászó állatot. mire fris magyart húznak a zenészek. oltárnál egybevezérlett. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek. mert mindenik látni kívánja a sebet.Nemde az Isten a világot semmiből teremte. Honderű 1845. körmömmel csíptem. s hosszasan sorolja elő győzedelmeit.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben. s másnap az atyafiak végzik a lakomát. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak.. s mind közönségesen világosságot keresni. míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. így visszafordulván. ki minket megváltott. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. de nem vághattam. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. hit által. napot és holdat. a sz. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. 133. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. azt állítván. kiket a mai dicsőséges sz. végre bevezetik a menyasszonyt. a nyoszolyóleány és asszony. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. minthogy gyógyítása sokba kerül. Ázsiát. Amerikát és Európát. összejártam a világ négy részét. se lelkének nem kell. s vele azok. s panaszkodik. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. mivel így csoportosan fáradozunk. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára. hogy nem az. kik a kendőhöz akaszkodtak. hogy összeszokjanak. napon. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. mivel fonókákat nem tartanak. mint más helyeken. melyek igen gyakoriak. miután még különféle tréfákat tíznek. Ezalatt elkészülvén az ebéd. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene.

és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. az ifjú állva marad. vagy ablaka elé májusfát állit. ez feltárja szíve titkát. és közel az ajtóhoz foglal helyet. és arra meghívandó vendégek iránt. koszorút a menyasszony fejére felkötni. a menyegző mikénti tartása. Csak valld ki. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. házassági élet viszonyait. ifjaink kezet fognak. s azután a készen levő vacsorához ülnek. melyet a kedves készített. Lakadalmat megelőző napon násznagyok. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. Letelepedvén az öregek az asztal körül. az ifjú apjával és násznagyával. a leányos házhoz megy. mikoron a leány értesíti választottját. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. állítanak.vasárnap múlik e nélkül. Advent vége felé eldöntetik az ügy. a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. de mivel ez tanúk nélkül történt. hogy szülői nem ellenzik ugyan. ki többnyire keresztatyákból választatik. . hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. hogy a Lizit szereti. midőn nagy nehezen kivallja. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. azaz kiadó háznál tartatik. s tehetsége szerént elővarázsolja a. mert vőfélek nincsenek. ezen fáradságos munkát. úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. Az eskető reggelén. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. Azon esetben. talán én is lehetek szószólód. s násznagya előadja. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . s magát ruházza. Ekép fölbátoríttatva. háromság nevében megáldja őket. de csak egynek van joga. s miután nyilatkozatát kijelenté. s más nap már nem ők. ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. Szintén menyegző előtti napon. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. s a sz. vagy azonnal. s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. Ekkor a leánynak a vőlegény. táncz mulatsággal enyhítik. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. vagy reákövetkező vasárnap. a leány apja közelebb szólítja. s ha az az öregeknél viszhangra talált. a meghívott vendégek házaitól. s a felbontó rész terhére. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. s viszont szerettetik. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. nagyobb értékű kötést tesznek. . hogy Miskának meg kell házasodnia. hol őket már készen várják. hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. mi meglévén. Utána következő vasárnap estéjén. az ifjat jól tartják. de előbb vele akarnak szólani. s kedvező válaszszal bocsájtják haza. az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. s május hónapban. kinek ígéretét már bírja is. Erre a leány elővezettetik. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. de szégyenlem. . s a leány násznagya által fogadtatnak. s különösen a leány aravezetőt. hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. kivált farsangkor. s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek.

Azon esetben. szoktasd magadhoz. ezután apja őt kivezeti házából. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. az előbbkelő vendégek. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. a poharat kiüríti. szintén olykép. Erre betódul a násznép. ki szintén még . pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető. egy szögletbe helyezett székre lerántják. mire tust húznak. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. mire valamint ő. légy neki vezére és istápja. és vendégeket. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. úgy a többiek. szerencsét kivannak az új házasoknak. soha magadtól messzire ne bocsásd. . vágtatót. polkát és kendőtánczot. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. kezdődik a táncz. addig a másikban tánczolnak. végre midőn már alig piheg. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. sokszor oly drága áron. s miután a zenészek is jól tartattak. mint sajátodat. s poharát megtöltve. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. ha azonban beelégszenek azzal. mit természetesen közönséges sirás követ. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. sőt azon esetben. mire elsőbben vezetőjével. mint én eddig viseltem. s a tekintélyesebbek. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. tánczolás közben. a főkötőt fejére kötik. Itt azon szokás divatozik. ilyenek a kásapénz kéregetés. mindenik szokott valamit mondani. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. értsétek jól egymást. előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. hol ha fölszedek is. vezetőjével. Éjfél előtt a menyasszonyt. így elkészülve. elsőbben édes anyja. Templomból hazajövet. mert nem mossák meg. eskü letételére. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. nem úgy mint számos más helyeken. felváltva tánczolnak nemzetit. mire az apa elővezeti leányát. hanem csak száraz ruhával törülik ki. kész őket befogadni. ha öregség. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. a legfelsőbb helyen foglal helyet. s a szülők kezeit megcsókolják. azt körülállítja rozmaringokkal. az oltárt az egész násznép megkerüli. azután a násznagyok. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. borlevesben betálalt. vőlegényének adják által. viseld ezután gondját. ezután következnek a násznagyok. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. gyámolítni és ápolni fogja. testvérei. a menyasszony. közepébe poharat helyez. s így sorban a vendégekkel tánczol. hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. szavukat fogadni. kiki maga módja szerént. s úgy tovább. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. melyek pontosan megtartatnak. asztalhoz ülnek. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. s elvégződvén a szertartás. azután a többiek. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. mire a gazda szabódik. azaz férjének házához vitetik.ezután a két násznagy bemegy. őket mint tulajdon szülőit tisztelni. mint egyebütt. mi szegénységétől kitelik. s egy-két húszast vet a tányérra. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. az ételek többnyire jól elkészítvék. s elkészülvén az ebéd. s kéri. felköszönt! az új házaspárt. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. az ebédnek vége hossza nincs. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. nincs köszönet benne. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. visszaadja. és tisztákkal cseréltetnek fel. ha az ifjú vőül jön a házhoz. ha a leány a háztól kiházasodik. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. s tettetett vonakodása közben. A vőlegény nem ül asztalhoz. Azon esetben pedig.

nyoszolyóleány stb. zenekíséret mellett. a szoba közepén állnak meg. Beesteledvén. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. 1. fejőkkel bicczentvén a dallábat. s tánczolás alatt a szobából kisurran. Honderű 1845. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. Egri házassági szokások. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. félig mámoros fővel. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik. szekerekre rakják. egynehány tál déli ebédre. Hazatérvén a templomból. ez alkalommal posztó ruhában. hol az esküvés végrehajtatik. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. s egy kis vesszővel jobb kezében. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat.néhányat fordul vele. A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. a vőfélek elől menvén. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. Erre a vendégek. árvák. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. czitrom. hanem újra tánczra erednek. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. őt. Bekopogtatván a vőfélek. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. így múlik el a nap. s rókatorkos mentében díszeleg·. Ezt ismét áldomás követi. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. s kéri őket. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. vagy özvegyek közöl. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. A vőfél bokrétával kalapjánál. fehér koszorúval jelen meg. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. sőt más nap is folytattatván egész nap. posztó ruhában felöltözve. A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. s a leány a legényt. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. hosszú lélekzések közt. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. de kevesen győzik virradtig. De még ő evvel meg-nem elégedvén. fölindította őtet a szent házasságra. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. vőfél által hivatnak meg. megtörténik a kézfogó. s kihirdetés végett magukat bejelentik. rokonok. s e járást slompolásnak nevezik. melynek csak a reggel szakasztja végét. nem fektetik le. onnan hazakísérésére. 2(:3. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. habár mástól kérte is azt. Dicsértessék a Jézus Krisztus. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. s egy másik nagy csomó rozmarin. ezen felül vagy rókatorkos mente. Másnap délelőtt félig józan. 5. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. sőt azon nem remélt esetben. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. ezt egy kis áldomás követi. s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. időközönként nagyokat rikkantanak. özvegyek) közöl. a vőlegény. ezt elhozván. és estve ismét csak tánczolnak. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. kezdődik az ebéd. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. vagy a padon . a násznép. ha a háztól ment férjhez.

hogy minden ember megbecsülje egymást. mint a pincze. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék. mint ezelőtt régen volt. Most egy igazságot mondok mindeneknek. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. békességet. erszényt pusztító. Az ökör is sülve járjon. otthon maradott verebekért. mogyorófával körülveretett tonnácskák. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. Néha vidámító. kinek neve Jézus. szenté Anna szülte Máriát. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. Az is hozzánk közel járjon. hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. mint a bolt. Az atyaisten teremtett egy bimbót. a vőlegény éltiért. Meghívás a menyasszony szüleihez. néha szomorító. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. egészséget. a világ megváltóját. Adjon Isten erőt. de ha ott a menyre szükség nincsen. S Egret vele körülrakta. országunkban csendes békességet. mind édes anyját. Jaj be nagyon jól gondolta. mind a polyák. Kis oldalán kulacs álljon. Tele köcsög borát ide behozatta. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. áldást. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. mind tisztelt vendégeiket. mint ezelőtt régen volt. Más felköszöntés. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. Ki a szöllőfát plántálta. bor ennek a neve. Kovászos uborkát tartson a szájába. mind a tót. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. és tőlünk kitelhető vacsorára. fekete a szeme. kit mindnyájan dicsérjünk. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mária szülte szent fiát.fent. az a bimbó szülte szent Annát. abban vannak ember bolondító italocskák. mind a magyar. ruharongyosító. Bor ez. a menyasszony megmaradásáért. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. Minden jót kívánok. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. Most hát iszom az elment gólyákért. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. hogy oly legyen mint az itcze. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. . zöld ennek a levele. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta.

Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. a menyasszonya háló helyre kísértetik. hogy jutottam ez éjszakához. Elviszem hát ötét feküdni párjához. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet. gondolom tudjátok. harmadikat várom. Nem mondják már nekem. . De egymástól addig soha el sem is vál. Hogy menyasszony vagyok. szükség ez a három. Etel. kik ezt tanultátok. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék. Az egri pinczézés. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. akit régen kértem. (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. most tanulhatjátok. Majd vígabban megyén feküdni párjához. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok.Egy kevés ideig tartó csendességet. A szerelem tüzét. hogy ez napot értem. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. A szent házasságban két test ma egygyé vál. Az egri asztalosnak a vezetékneve. Üljön le helyére kérem a községet. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. Vezet a vőfél a férjem oldalához. Kettőben volt részem. Magy. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit. Egerbe egész utczák. amott megy egy vén lány. Azért igyekeztem férjhez menni korán. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. Örülök. 1854. ital. ki most a padon hál. 81-S3. Erd. Azon egy pár személy. 4. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. vagy pinczejárás. Kép. Te szent oltárodhoz ezen napon értem. Ha vezet fektetni. Ha még nem tudtátok. Egri pinczézés. Magatok próbáján. álom. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. reggel majd visszahoz. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. És mint házasszemély onnan visszatértem. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve.

s vidám jó kedvvel társalogni. barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. fején koszorúval. Az ily búzanéző. Kép. fesztelenebb. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. kezében tányért tart. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg. hogy azt tovább hova vigye. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. A tányér tarka kendővel befödetvén. hogy itt többnyire bizalmas. azaz szétkergetni azt. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. rokon. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. fogad. akkor az aratócsapat. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. Egri apróbb szokások. mulatságok. két ember elindul az alföldre búzát nézni. nagyságához képest. minden bevállalt közarató. . egy vagy több asszonyt is visz magával. melybe koszorú formára font kalács tétetik. Nyárban az Isten szabad ege alatt. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. egyszersmind megtudakolja. leginkább szeretnek itt mulatozni. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott.borházakból állanak. 30 krtól 1 ftig. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. Magy. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. vannak készült összejövetelek. Vannak itt rögtönzött. azt közösen áldomásul megisszák. egy-két krajczár ajándékot kap. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. A legény ismerős leányhoz. s viszont ütlegeket kap. s ekkor valamint máskor is. 38. deszkákat tesznek a hordókra. egy-egy jó pohár borra behívogatni. mi megmarad. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. az ivót a legények adják. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. Nagy tisztségben vagyok. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. a leány viszont legényhez küldvén azt. s ha valamely határban jó életet talál. a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. ez neveztetik mátkatálnak. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. ki is részökre süt és főz. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. A mulatság neve ivó lévén. kit később gazdának neveznek. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor. fizetni kell s kész az ivó. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. 1864. a tulajdonossal arató részben megegyez. mennyit kiállítani megígért. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. amaz egyszerűbb. Az ily pinczelakmározások főfűszere. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt. A szomszéd. Erd. Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. Ha kevesen vannak együtt. s az odaérkező városi hatalomkar. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. 4. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. ha békét akar eszközölni. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. ütlegeket osztogat.

4. . Hozzá Isten áldás. Piros mint orczája. Eklesia követés. 178. Ε kalács képében. 80. hova a sírásók. Meghal a bú tőle. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. Magy. De a szív kiépül. Ez hajdanta nagy szokásban volt. S mindennapi kenyér. s abból állt. Ha nem is legelső. Erd. itt a bölcső. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. Egyházkelő. 81 és 82. melyet az utána tartozott mondani. hanem Könyre is fakadjon. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. S hogy ne legyen semmi Hiány. 447. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. Háromkirályok hetében.Van tojás benn páros. Kép. I. hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. 211. Régi szokás az is. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. templomba megy hálákat adni Istenének. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. Hogy ne csak vigadjon Örömében. Bor az édeséből. Erd. 79. s fekete posztóval takarták el. Temetés után a legszegényebb is tort tart. Kép. 1. Magy. 1854. Van benne szerelem. Nagy szív.” Van benne barátság. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással. A szentelt só légyen. Van a tormából is. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. Délibáb 1853. s az ágyat is elhagyhatta. köt. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. l. Házi eszköz szinte.

Ebből állt a kézfogás. szőnyeget az asztal elébe. s inasai kíséretében vacsorára megjelent. . Mikor oda érnének. mire a leányt kihozták. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. paripákat hoztak elő mind két félről. tudhatja. tigris bőrben. 100 aranyat külde. azok szívesen fogadták borral. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. mire a leányt bevitték. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. Ezek visszalovagolva. utána a fiú. stb. hogy mikor készen lesznek. czifrán. párduczos ifjak. Azalatt felterítettek. a násznagy mellé. Reggel felkelvén. . Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. megálltak.” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. mindenik szekér mellett tigrises. 1. Maga pedig feles néppel indula meg. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. mire a pap reáállt. forgósán. s hitre kérte ki a leányt. s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. nagyot ittak. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. a fiú mátkájának. mely kerekded. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. Elől ment a két úrfi. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. megvivék. A nász napját kitűzték. paripán. s feles ajándékot osztogata. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. az ifjú ismét megjelent. amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. hogy várva vannak. mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét . már házasság után láttak. s izent a leányos házhoz. . annak jelentőségéül. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. azé lett a gyűrű. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. 9 . Mire készen valának. Ha a leányt oda Ígérték. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. itt jött a vőlegény. . adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. megindultak. üzenjenek. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. Akkor szemben ült. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. ha főúr volt. Erre elbúcsúzott és elment. az volt a nász hőse. mire a fiú eltávozott. a fiú húgának czímezé a leányt. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. s előköszöntőknek hívák. oda bort és vágó-marhát. Elöl két úrfi ment. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. vagy keményt hig gyanánt tört meg. hogy nincs elfogadva.Elgyűrűzés és története. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. Hajdan törvény létezett. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen. s három tánczot osztottak nekiek. s reggelig tánczoltak. hogy kitapogatná. utánok a násznép.” Lásd Históriája 465. s jelenti a legnemesebb czélt. Itt lefolyt az eskü. kardosán. utánok indultak a zenészek. harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. s végre vezeték a leányt. második ha sózásnál kifolyatá. s a földön lévő szőnyeg a papé lett. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. lódingosan a leányhoz közeledék. s vacsora után éjfélig tánczoltak. Nyáry „Egyházi legen. . a leányos háztól még egy gyűrűt is. A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. Most nemesebb érczből van. A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott.

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

azok hintóban kísérték. a férfiak után a halottas szekér. vagy oltárt. meg minden Muban. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. s a hat legény széleit fogta. vagy ha katholikus volt. ha pedig oly falukon haladtak. vállukon bársony palást. hat ifjú. a szín elé. máskor fel volt aggatva. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. a faluban. ha katholikus volt. selyem övvel. a czímereket. két fegy vernök állott. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. kezében a megholt ezüst czímere. másikon sírirat. derekukon fekete kláris öv. misét. siraták. fő és algazdákat kértek fel. a harangot meghúzni tartoztak. szőr zsinórral és gombbal. Felgyűlvén. mit szintén gyászba borítottak. azt úgy látszik. másikéban fekete lobogó. hat szövétnekkel vették körül. s feltették az emelvényre. sőt otthon sem ment ki szobájából. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. s miként lakodalmi alkalmakkor. Futár járván elő!. s énekszóval kísérék át. közepére magas emelvényt. hosszú vég csüngött a földig. s földig érő posztóval takarák. ha nem volt. misét tartottak. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva. A temetés intézésére. az egyik kezében buzogány. melynek posztóját két felől hat legény fogta. legelöl mentek a diákok és papok. s míg a temetéshez készültek. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. A férfiak setét dolmányban. ha protestáns. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. melyben a meghalt vallása képviselve volt. Ami kis városokban s falukon most is megvan. a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. pánczélba öltözve. bele prédikálószéket. mentében. fejőkön hosszú fekete fátyol. osztani kezdek. Mikor a testtel haza értek. a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. prédikácziót tartottak. melyre a koporsó jött. fekete bakacsinba vont lován. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. A város végéről a kíséret visszament. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. aranyos zászló. Letévén. de a hintó bőre le volt eresztve. mint a lakodalmaknál láttuk. azt belől bevonták posztóval. a harang megkondult. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. Közelgetvén a temetés órája. A nőkeservesek. valamely arravaló boltba letevék. utánok a férfiak. minden ember szállását kiczédulázák. addig a koporsótakarót leeresztek. szállásukon maradtak. A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. igen a gyászversezeteket. ha az udvarban nem fértek. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták. nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. Ε mellett ha tanácsúr volt. leeresztettél sisakkal. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. nyestes fekete durva posztó süvegben. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. a főkötő és fátyol helyett. az ország kathalogusa szerént. melyről hátul. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. azon jószágából másba nem mozdult.Mikor kiindíták. körülülték a koporsót. s a temetéshez készültek. fekete csipkével. ennek nem létében. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is. Az özvegy valamíg férjét el nem temették. otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. s ha katholikus volt. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. . ha neje volt s nőrokonai. s a meghalt érdemeit emlegetve. tizenkét. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. melynek egyik felén czímer. A gyülekezet megjelent. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. s nyakukon igen apró gyöngy. ha helységeken vitték át. ha mentek is. németektől vettük át. sem udvari embereivel nem ebédelt. Valamivel később. fátyolszerűleg. selyem zsinórzattal. Az udvarra nagyszerű szint építettek.

s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. külön a keserves férfiak. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. egész templomokat vonattak gyászba. mely utolsóknak a volt feladata. A nők temetése szintén hasonló. Mikes Kelemen temetése. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. volt az első. Végezvén. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. Eszerént legelsők voltak a sógorok. Nyomában a keserves nők. A kárhoztatásig költséges. s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. római szokás szerént. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. 93. s pohárköszöntésnek helye nem volt. beszédet tart a mulandóságról. 14 13 . a korcsmába visszatérnek. az alakot fölemelik. mint valami holtat. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. minden férfi gyertyát kapott kezébe. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. a könyörgést és prédikácziót. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték. még pedig minden nem és osztály külön teremben. mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. Csal. hosszú ingbe öltözve.13 A menet élén a deákság és papság. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el. de sehol két fogásnál több nem volt. Ezek után jöttek az urak. miszerént ma már csak is egy könyörgés. vers és orátió maradt nyomtatásban. s a koporsóra vetették. hogy még a férfiakat is sírásra indították. Minek következtében egy 1747. testvérei. s bár kit temettek. s végre az alakot levetkőztetve. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. Honderű 1847. korlátok közé veté. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. töröksíposok. Vis. 101-110. s a korcsma asztalára terítik ki.000 frtba bele került. az ezüst czímert. nő és férfi cselédei. ezek után a vők. A színbe érve. még pedig ha a temető távol volt. de gazdag lévén a kor. hogy némelyek temetése 10-12. Ha a halott katholikus volt. csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. s a falu végére viszik. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. Élete II. szülői. utánok a trombitások. így estünk át aztán a másik szélsőségbe.ápr. sorba kóstolgatják. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. lábaihoz voltak felállítva. magyar vagy deák oratio. gyümölcs nem rekeszté be.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. s a szertartás ott másodszor kezdődött. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. úgy miként a főgazda elrendezte volt. Némelyek a temetőben is szint emeltettek. Farsang eltemetése. némelyek. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. csak annyiban volt káros.14 Kővári Magy. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le. két felől karon fogva. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. utána jöttek a férfiak azon renddel. fiai fejéhez álltak meg. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. kiindultak a testtel. I. szép lassan. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. gyászba öltöztetve. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. igen okosan. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. külön a keserves nők. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. a férfiak után vezeték a nőket. egy göröngyöt is vetettek utána. ezt búcsúztató-vers követte. utánok a község gyalog. és Szók. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. Bethlen M. Közél. 49. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. cselédségek légióját feketébe öltöztetek. hintón. Kezdődött a szertartás. Vége lévén a temetésnek. torhoz ültek. Ezután tánczra kerekednek. Ha protestáns volt. némely halott után egész kötet prédikátió. végre a megholt fiai. Befejeztetvén a beszéd. ha atyát temettek.

Szent Benedeken személye mentségére. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. ezzel bizonyítom. . s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. Most lapát üttetett neki jobb felére. velem is eljáratták. 3. Jan. máig is látható az ottani apátságnál. magyar. Üstökös 1862. martii 1794. s azután egy czölöphöz erősítik meg. 11. tót. amint ők nevezik „kassatumot” járnak. kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. Meg is nyerte pőrét. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek.2. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve. a főt a rúd végére tűzik. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. s azalatt a zene folytonosan szól. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. Három fapecsétet nyomtak . sőt néha egy hóval.Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. mulatságra. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. hol a násznép közöl egyik kilép. Most arczczal a kakas felé fordítják. . Vas. mit ha megtett. 2. sz. 1864. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. de többnyire az utczán. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő. Téres helyen. a leendő menyasszony. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. és Zsuzsanna kisasszony. 1761-től 1799-ig vezetve. Garan szt. az eddig halk zene erősebbé válik. . s a kapottat maga a fél.. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. Sz. . újs. szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. Kegyelem nem használt esedezésére. kezdődik a valódi kakasütés. 506. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. ha saját házuknál nincs. leoldják szeméről a köteléket. . die 7. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. A. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast. német. A protoculum. Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. Gergely és Balásnapja. . melylyel a kakast azon helyről elérheti. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. Míg ez kívül történik. melybe minden vendég az egyik oldalán veres. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. melynek jó bérére. Julianna menyasszony. benedeki lapáttáncz. ki a közel szliácsi. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa. s így vonulnak be a lakba. midőn már a táncz némileg kifárasztá őket. hosszú zsinórra fűzik a kakast. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában. A megölt kakas húsa este adatik fel. felére. vagy az apát nyugtatta. így emlékeznek Szent Benedekről. lapáttánczra.. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. Mert megcsípte a lapátnak borsa.

adjatok amit Isten adott. Honderű 1847. Adjatok kakaskát. haza bocsáttatnak. Kik jól laktak búzával. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. Hadd vakarjon garaskát. Adjatok gyermekecskét. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. Majd úgy fogunk tánczolni. Eszerént bejárván a falut. különösen ott. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. S azt ami régi szokásunk tartja. Totus etc. Adjatok. Forum terminere! Adjatok leánykát. Adjatok sonkát. Hadd tanuljon a-b-c-ét. alig múlt el a dél. etc. etc. Totus etc. Hogy a szegény diákok házanként járjanak. Ez a morlakoknak. Majd megesszük a húsát. s miután tánczoltak is keveset. Fazekakban kárt valltok. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. Hadd tartsuk jól Ilonát.különféle bakugrások közt belépvén a házba. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít. Hadd seperjen iskolát. etc. Totus etc etc. Totus etc. Adjatok szalonnát. 94. Mert ha nekünk nem adtok. etc. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók. 1. Totus campus debitorum. Visszaadjuk a csontját. szőnyegek és virágkoszorúkkal. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. melyet a mi őseink is annyira szerettek. Balás püspök napja. Giostra. kendők. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt. Totus etc. Mint a molnár tyúkjai. Az ellopott sok vámmal. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. hol a . már hemzseg a nép mindenütt.

azután két felöl. Egyike secundál. akit ők választanak. azután. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. A díjt azonban csak az nyeri el. azután arra alkalmas helyen leteszik. tudtára adja fiának. ezeket követik a lándzsalovagok. A győzőt a nép vállaira veszi. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. Kinézik ők. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. de ha könnyük nem hull. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. A test mellé ülnek. már megkezdték a viaskodást. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. Vas. maestro del campo. s előadván. Gölniczbányai szokás. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. Gömörmegyei lakodalmi szokások. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. Ott benn a szobában. 1. mely feldíszített vas rudakat. s a paizs hordozó jön. 503. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. Göcseji virrasztó. mivel annak . Avagy a sírásért nekik málét adnak. más énekel elöl. gazdag ércztufákat. Bilder aus Ungarn 2. így viszik őt egy darabig. 1858. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. A menetet egy csoport poroszló zárja be. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. Azonban oda nézzünk. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. Itt szt. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. hanem az anyjával együtt a kamrában van. kik 12-ten vannak. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. majd az u. elvégezik az egybekelést. ki mind a három ízben.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. s úgy hordják körül a pályakörben. I. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. szintén hosszú beszéddel válaszol. 123-12Ί. mely karika szúrásból áll. Ε menet. 242. n. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. Honderű 1845. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. A leány ekkor nincs jelen. Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. utczáról utczára hordozza. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. Hogyha valakinek esik kimúlása. csak férfiak közt. Énekelve sírnak. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. melyik lesz házi állapotjok növekedésére. újs. 233. Haza menvén a szüle. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen. s elfogadja azt. sokszor órahosszat is eltart. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak.

de az a mienk. de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. a legény a mátkájával külön a kamarában. kedvetlenül mennek a szent hitre. s nem élnek roszabbul.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. Így foly ez. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. világban való életének. s a lakodalomhoz készülnek. s azzal szétoszlának. Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. az a legderekabb szószóló. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. amely mellett egy száll gyertya elég. mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak.meg kell lennie. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. hol pedig nincs. az asszonyok pedig egybegyűlvén. s jó karban találván mindeneket. s neki biztatják otthon a leányt. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . böcsületének. tánczolnak. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak. hétfőn fáért mennek. amikor hátulról. mindnyájan mély csendben fülelnek. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. azért menjenek ki. hol zenész van. nekünk magunknak is van galambunk. . a hurkáját kimossák és megtöltik. mikor elvettem a feleségemet. mintha templomban volnának. s ott táplálni. Begyülekezvén a vendégek. Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. mint a legény atyja elbeszélte. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát.” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. mit az öregek magok közt elvégeztek. s állva marad. meghíják a vendégeket. míg csak lehet. Ekkor mindnyájan letelepedvén. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. ha elég gyors e. s ekkor újra ki kell menniök. Míg ezek egymásután gyülekeznek. míg felöle gondoskodnak. s a vőfél a leányos házhoz megyén.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. míg a leányt kiadják. a . Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. ki ekkor szintén előáll. és keressék a magokét. az ölébe veszi. becsületének. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. Gyakran a menyasszony sírva. tudósítják. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. . amikor elölről nagy gonddal megnézik. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. a kérőket nagy becsülettel leültetik. s a vőlegény búsan. világban való életének. ott dalolnak. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. a kérők a leánytól vizet kérnek. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. mégis összetörődtünk. Tehát éjfél után felvervén mindent. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik. valakit meghíni akarnak. nevének. azután ismét tüzet. De a legény kalapját le nem veszi. s nincs e valami hiba testében. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák. Ha alkalmatos a szószóló. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. szüntelen foly az égettborozás. megnézik még a legkisebb baromfiát is. ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. Az egész dolog késő este kezdődik. hanem azt tudakoztatja általam. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim. Hajnal tájban vendégeskednek.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült. s azután egyenként elővévén. uram. mint azok. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését.

s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. amikor is annak minden portékájáért. Erre az asztalok kihordatván. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. bemennek. hogy a kendőfát fejszével kivágja. mint a méz. Hogy meggyógyíthassa. mintha élőfa volna. Az asztal körül járt. Miután felrakodtak. hány menyasszonyos ház van a faluban. s azért is fizetni kell. a vő fél felhordja az ételeket. panaszkodván. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. ki húszast adott. A legelői menő kocsist illeti az. Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak. Utolsó étel tejben főtt kása. azután mézesen isznak. úgymond. hol darab ideig tánczolnak. melyet elsőbben tisztán.menyasszonyt haza kérendő. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte. Ez meglévén. . mire a szülők. minden jó akaróitól. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. testvérek nagy jajszót ütnek. egy tál ételre. akik addig felszolgáltak volt. a szakácsnék tálalnak. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. Ki poltrát. ittatást. mint. melyet midőn megettek. Azután azok ülnek le. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. különben a főző kanál fenyegeti. Megforrázta. mint több hivatalos vendégeivel is. ágyáért stb. mintha végkép ki kellene a világból mennie. fizetni kell a vőfélnek. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. arra kéregetett. s oda rohanván. A főző kanalat kásával töltötte. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. s úgy viszik haza a menyasszonyt. atyjafiaitól. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. közleni kívánja kigyelmetekkel is. merre dűl a fa. mint telhetett. valamelyik elővesz egy hosszú írást. költeni. és házi bajokat. mindkét rész külön seregben a templomba megy. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához. hogy azt minden lássa. Elkapván a kocsis a maga illetményét. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. előadja versekben a vőlegény forró . s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. és ismét vigadozni kezdenek. ki ha más faluban lakik. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. azután visszatér. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. s úgy ássák a földbe. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. tartóztatást. egyszer kétszer megkerülik a falut. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. megszaporítja. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. testvéreitől. s lefekteti. a kezét a kása. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. barátnéitól. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. több szekerén és zenészekkel mennek oda. Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. s az új házasokat be nem eresztik. Elkészülvén az esteli. a szakácsné kezét bekötvén. azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. A lakomát égettborral kezdik. ládájáért. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. melyen méz van egy késsel. s hallgatást kérvén. a menyasszony kikéréséhez fognak. Ez szóm és mondásom. . a holmit a kamrában lerakják. egy korsó italra. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. és kéregetvén annak gyógyítására.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. komáitól búcsúztatni. különben ki nem adják a nyo-szolyók. de nagyon gyorsnak is kell lennie. Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. daliás. melylyel jelentik. Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. újongatás közt megindulnak. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. hogy kezét a kása megégette. sebesen vágtatva zene. jel adatik harangszóval.

ép úgy mint a vőlegényes háznál. dörömbözni kezdenek. de azután. Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. annak jelentéséül.kívánságát az ő menyasszonya után. azaz a falu közepére kimenvén. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. melybe azok pénzt vetni tartoznak. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek. s végre a szoba zugolyába viszik. Különösen az első lebetegedés. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. lábával ne essék az ajtó felé. Azután magukra hagyják az új házasokat. hanem a pitvarban maradnak. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. annak jelentésére. ha rést találva haza nem futamodik. utána a menyasszony. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. lap. midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. Emellett nagyon vigyáznak arra. Gyűjt. ablakon dobolni. estelihez ültettetnek. I. mi azt jelentené. minek folytán igen erős. a menyasszonynyal pedig. De még el sem költhetik az estelit. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. azaz halottan fogják kivinni. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. egész fejét kendövei bekötvén. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. fojtogató. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. Emellett ajtón. s megvendégeltetnek. akár a helységbe.. Gyermekkeresztelés. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. hogy nem sokára lábánál fogva. . hogy a hőrészesek már takarodjanak el. Itt a vőfél szép szerivel. s körül tánczolják. azonnal átöltözik. s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. 277. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. melyen megszegett kenyér van. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság.Bontó Pál 13. vagy azt pipából szívják. 1827. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. Azután mindnyájan a templomba mennek. A komákat. ismét frissel és jobbal megtöltenék. szalmából nagy tüzet raknak. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. kit oda magokkal kivisznek. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. az ajtóba állítják. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. s kontyot tesznek a fejére. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. Minden vendégnek . ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. Elmentök után ismét foly a mulatság. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. köt. Magy. ezt paszitának. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek. tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. Beeresztetvén a menyasszony. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. mintha semmi sem történt volna. s a vőfél megindul. azután az apa ölébe teszik. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. Tud. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. poszréknak nevezik. A keresztelő után a komák. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. máskép nem játszanak nekik. ha magát kimulatta és távozni készül. akár messze földre vitetett a menyasszony. köhögtető s prüszköltető füst támad.7. 38-48. hogy a születés ott történjék meg. s a vőlegény mellé fektetik. Itt a menyasszonyt. Erd. Kép. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. Gvadányi . hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik. vagy holmijában.

szokták tenni. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára.. a források. mellényét stb. Határhányás emlékezetessé tétele. S elhozom a szeretömet . hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. melyek a bábát illetik. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. tollat is vetnek a fürdőbe. Oszlopáról sodronyára. az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. a községek kirendelik az ásókat. Fölteszem az ízenetet. 108. hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. zene bönög azután. 1858. Hajdudorogi menyasszonyágy. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. Hogy a községek.minden ételből kell valamit ennie. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák. mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . egy határocska hányatott két sor fűzfák között. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál. Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe. . vagy halottas házaknál a tor. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. a határt itt hánytátok. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. s mulatság rendeztetik. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól. s vetetett meg. bibliát. hogy a jelenlevők látták a halottat. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. hogy igaz jószág adatott el. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . hogy ekkor s ekkor stb. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik. Sajnálatra méltó azon nő. amint hamvedren nyugosznak. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti.. hogy a gonosz be folyásokat. annak bizonyságára. a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén. Mikor a gyermeket először fürdetik meg. melyeket természetesen az apa költ el leginkább. Újs.. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. . közben a rögtönzéseknek. hogy jól tanuljon. megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. mint a vadászoknál. annak jelére. vagy adásvevésnél az áldomás ivás. A keresztelő lakomával jár. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. Vas. A bölcsőbe kulcsot. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét. milyenről csak nem is álmodott. kik közt suhanczok is vannak. leány s az öregek is a vidékből. folyók. A gyermekágyast a koma. az apa ingét. ki e vidékre talál férjhez menni. Ez oly szokás. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek. Nedejára.

szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. 68. Hétfalusi kakasünnep. Üres pipa tarisznya. hérészeknek neveztetnek. a fiúké. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. 591. miként azon katonák. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. Szép orczádat csókolja. Hegyalján. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. meg egy-két mezei virág is. már meszünnen hirdetik. s úgy viszi. újs. Hej Nedeja Nedeja. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. Hegyaljai szüret. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). Vas. Hej Nedeja. hogy tavalóta nem próbálták. Szívem szerelmétől ég. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. s midőn haza érnek. hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. Bilder aus Ungarn 1. Ha az est félbeszakítá a munkát. és megütni. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. s míg az ételeket beadja a konyhába. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. rendbe állottak. Itt ott megállnak. meglátszik rajtok. 1859. Ezüstpénz a hajadba. Kik abban részt vesznek. míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. van közte dinka és gahér. ki őket azután különösen megdicséri. végig az utczákon. Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. Alig van viskó. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. isznak és tánczolnak. Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. Nedeja. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. Enyémbe juhászbunda. Mikor aztán elkészült. s tiszteletére reggelig esznek.Zöld levél és vendégség. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. Selyemkendő nyakadba. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. a kakast . Hérész. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. A leánykák föladata volt. hol a bölcs IV. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. Gyerünk be a lúgosba. a czigányok és szedők csoportjától kísérve.

Ki provokálsz koczkázásra. Tyúkok között kodácslásom. Megronta s nyilval megöltek. Mert midőn meg se gondoltam. Ily hasznos voltom nem nézték. Halál mérgével tartoztam. de csak most tudom. Időkort megjelentésem. Hanem értem adták pénzek. Szárnyaival fedegetett. Diákgyermeki játékra. Kétszer születtem világra. Mire volt hizlaltatásom. Anyám mikor melegetett. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Voltam sokaknak hasznára. Nem tudtam. Ε világból kimúlásom. Hogy hozhatna ez életre. Szegény fejemet nem szánták. Lőn én keserves életem. Mért vigasságos életem. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Mire volt hizlaltatásom. Íjj ereje s nyilak mérge. Éjjeli szép éneklésem. Szívdobbantó viadalra. Nyilak miatt lőn halálom. De nyilokat mind rám szórták. Időkornak megmondója. Lett volna bár vészesemre. Bőrömet megfeszegette. Mint a rostát úgy csinálták. Éjjel mindenkori óra. Meghízlalván az ő ívjek. azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra. .nyíllal lelőni. Bőrömet úgy megliggatták.

Padlás. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. az asztalfőre vezetve Őket. Kikiriki a tyúkokon. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz.No borbát15 fonó asszonyok. és felfejkötőzik. hol a vőfél jő előttük. ki a kakast lőtte agyon. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. Vígan mennek. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. Élők. Ti kakasok vigyázzatok. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. kik templomba nem mentek. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. Nincsen nálad melódia. Azért rólam tanuljatok. Táncz kezdetekor. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. A kakasünnep azzal végződött. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. s elmondja. de a nézőknek is helyt ad. ki a tyúkot agyonütötte. és pedig szerdai napon. Visszajövet a rokonság és vendégség. vígan jönnek. A szomszédnak jó kántora. újs 1861 500. néha egy nap 10 pár is esküszik. . hogy a diadalmas lánykát. mert sok kell. de meg részegséget sem akarnak. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. Magatokat elvonjátok. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. Néha 2-300 vendég is együtt van. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. lánykatársai. a diadalmas fiút pedig. mely oly nagy. Módosabbak kocsin mennek templomba. Oda lett a hangos nóta. Mert engem pénzért adatok. Itt újborkor tömeges a házasság. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget. Bemutatja násznagy uramnak. Velők szembe ne szálljatok. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. a háznál várják a lakodalmasokat. hogy így ne járjatok. Diákokat ahol láttok. Immár többet nem szólhatok. s az új párt lovaslegények kísérik. Holdmezővásárhelyi lakodalom. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. Kikiriki az utczákon. melyet czifrán járnak. Kik csak kakas szóra vártok. Én többet nem kenternálok. Vas. A lakodalmat a leány apja tartja ki. innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. hogy nem csak a mulatóknak. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. A menyasszonytáncz mindig abból áll. Hallod e te kakas koma. Mert nyilak mérge elfojtott. ügyes. mert a meghívásoknál nem csak a ház. hol a lánykák tyúk-hússal.

jó áldás kívánatok mellett. midőn a férjhez adott leány. mindenkor pénzt vet a ros lába. minden érkezőt. a többit a menyasszonynak adják. Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. Innen ered a kárlátó név. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester. mely azon alkalomra adatik. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. A meghívottak (szvali). hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. borra. mert ha ez csendben ment is véghez. a kérő násznagyok. s így páronkint minden vendég. A megkérések rendesen aratás után történnek. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. és térden fogadják ezeknek áldását.” Kárlátókor. Ami a kerekszámon felülmarad. 96. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély.a menyasszonytáncz. mi rendesen 10-15 pengőre megy. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél.17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. s a vendégek ilyenkor. Alföldi tájszó. Az utón többször megállnak. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. s italt és ételt vesznek magukhoz. mint új asszony először megy haza szülei házához. 147. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. Itt a mesteremberek tartják a bált. mely nem egyéb egy vendégségnél. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. utána jönnek a násznagyok. s a pénzesebb marad a táncztéren. esküvő előtti est. majd távozik. Vas. rangjokhoz illőleg. A férfi forgatja a menyasszonyt. és pedig mindig készpénzt. A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. 1858. ha hiányai vannak megszólják. Nefelejts 1862. búzát és békességet. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. vacsorálnak s haza térnek. s ha ügyes megdicsérik. az asztalra egy rostát tesznek. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. a nőnek feje szépen be van kötve. hogy átöltözködjék. az a zenészeké és vőfélé. bemutatják. mit bevégezve. Előbb két gügyü. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. újs. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. neki kell fogadni a vendégeket. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. midőn ismét pénz gördül a rostába. férfit úgy mint nőt megcsókol. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. és az 17 18 Alföldi tájszó. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. mint maga a lakodalom. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. és szemérmesen megköszöni. ki azt zsebbelijébe szedi. s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). az új házasok látogatására. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. . a kárlátó annál zajosabb mulatság. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. a czéh javára áldoznak. a nő a vőlegényt. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő. Így megy a nő tánczosok között is. és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat. 92. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. − A legjobb lovas előre ugrat. kik a vőlegényt tánczoltatják. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat.

míg egy fiatal ember. hogy pisztolyból lövöldöznek. odáig jut. addig senki sem érezheti magát általa megsértve. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. ki megjelen. sőt mi több. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. A menyasszony egy szánon. azt a szokást vették föl. melyet hátára kötnek. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. Amint a templomba érnek. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. alább mint nő van öltözve. a menyasszony oda érve. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. mely népdalok kísérete mellett járatik. ennek közepén megállnak. akkor csak érintik a fejét. A nászmenet egészen elválik a leírttól. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad. a koszorúleányok. Másnap az új menyecske az első. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. De mennyi bajjal jár az. kik mind lóháton szoktak jönni. és most az esküvés megy véghez. ha csak nem nagyon gazdag. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. kit elfogadni nem szándékoznak. De jellemző e nép óvatossága. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja. de később a fényűzéssel ez is megváltozott. s ő takarítja össze a lakást. a menyasszony itt adja beleegyezését. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. mint előbb leírtuk. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. ráköszönt és iszik vele. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. a legnagyobb lármát ő csinálja. légy kísérője és társa ez élten át. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz. ez rendesen este történik. mert vacsorához ülve. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. Így érnek a templomhoz. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. ki a faluban található legroszabb lovon ül. de míg e hivatalban van. A bohócz (csaush) a menet vezetője. Kalapját egy lúdszárny díszíti.új életre való oktatását. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. melyek szent képekkel vannak ékesítve. de oly annyira mindent. mint jó lőfegyvere van. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. hol végbe megy az esküvő. néha négy is.” Ha a menyasszony koszorúját félti. ő készíti a vendégeknek a reggelit. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. vagy kocsin. és e szavakkal: „Isten szolgája. esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. a férfiak mögött ülnek lovon. hogy e népnek több rozsdás és rosz. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. mert tudni való. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. mit esznek. derékig mint férfi.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. hogy még a kenyeret. a még hervadatlan ifjúság jeléül. A lakománál a menyasszony ül legfölül. még a gyertyát is ő hozza. Az ima után a pap a koronát átveszi. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. hogy büszkén hordják fejőkön. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. . ha elfogadja a kérőt. két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni.

de még többször verekedések. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. ki elveszi. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. emez viszont. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. hogy egy gazdagabb kérő jön. akkor amannak lemondanak. ezért szemrehányást nem nyer. ez mind ott marad. hogy egy rablás történjék anélkül. hol egyetlen gyermek a leány. ha a nő egyetért velők. . hogy a nő félig ne egyezzék bele. de nem ritka. az apa. A fiú egész alázatossággal felel rá. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. minden fivérnek nadrágra hat forint. ott 6-8 nap maradnak. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. ott vőt vesznek a házhoz. ha a rablás nem önakarata által történt. kapja meg a menyasszonyt. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. ködmönt. akkor egyik haza megy az illetők családjához. kit egy férfi megkért.neki. − Ez időn át mindig szól a duda. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. az apának tíz forint. m. gyűrűt. úgy öröme nem tart sokáig. az anyának két forint. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. és akkor kezdődik a többet ígérés. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. azért máig is fordulnak elő. és most ritkábbak. Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. hogy házasodni fog. de többet ér a gazdagabbnál. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. hogy majd elmegy vele. és többet-ígérés miatt elvált. s ha a leány a fiút meglátja. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint. általában ez a legkedveltebb zenéjök. Ha a leány nagyon szemérmes. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. melyek három nap alatt megtörténnek. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. lesüti szemét és nem szól hozzá. u. de kosarat adott neki. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. Csak oly család. hol minden papot a környéken fölkérnek. szép csöndesen összeesketik. ki érzi magában. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. vagy ezüstpénz van dugva. nyoszolyát. ezt vagy amazt már kinézte neki. fülbe függőt. ládát. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. − De történik. a többi házi népnek hét forint jár. de alig is hihető. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. Egy család bár hány tagból álljon is. a fiúk pedig haza házasodnak. ha kész az alku. van szaladgálás a bíróhoz. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. csizmát. ritkán vál el egymástól. Jövő héten leány nézőbe mennek. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. vagy ki eljegyezve volt. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. ez izgatja és vidítja kedvöket. de ha nem akarják neki adni. sokszor igen érzékeny boszút vesz. Ha ily rablás oly nővel történik. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. Ha ily kérők között aztán olyan van. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja. s ha pedig visszalép. ha ez szép. mint a bűnt. hogy habár szegényebb. úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. és csak a násznagy által történik meg. és csak szegénység szülte e tettet. persze kerül ebből azután perpatvar. esketné meg őket: ez persze nem teszi. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. a leányokat elviszik férjhez. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. s nem fogjuk csodálni. ez könnyű. később majd kerül. kendőt. és így inkább elvállalja a nőt.

Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. Besenyő alatt. mely a húsvéti határjárás díszjele. vörös szegélyű fehér ruhát. Horvát hősök eltemettetése. s főhelye e megyének. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. Magy. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. és tűzműveket szórnak a légbe. A pizmákat. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. képeket. Kép. kergetőznek a többiek. de a védsereg keményen válaszolt. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. 1. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. Era. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. boldogságos szűzre. és Fél. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. Fé. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . A találgatás: váljon hűn szokás-e. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. A várat lövette. Mikor a horvátok harczra készültek. emitt ponyvákon olvasót. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. 46. 1861. Zala-Egerszeg egy egyszerű. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. Ver. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. kies termékeny vidéken. és községök saját védszentjére. vagy a hős kedvese. a Duna partján. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. Budához 24 mértföldnyire. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. azt talán mondanom is feleslegei!. Remellay G.Horvátok harczi esküje a múlt időiben. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. A sihederek is megkeresik szerepöket. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. Pesttel szemközt. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. Néphagyomány szerént. bedobták azt a lángok közé. a Zala vize mellett. húsvét virradóra. A horvát hősöket ha elestek. Bemellay G.ki ha megkezdődött a harcz. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. Ker. 1. köntösét ereklyeként oszták szélyel. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. I. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. fűzet 117. kedves magyar város Zalamegyében. a csatatérről bajtársaik hozták haza. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. szaggatott sziklafalaival. mely egyébként annyira elhagyatott. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. míg körülöttük labdáznak. Hajdan híres város volt. 51. játékszert és gombot árulnák. s ahelyett a rokonság. A nagyhét egyik éjjelén. bújócskáznak.

Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. a határt megkerülni. féltizenegy körül. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. Napkelet 1857. Semmi más nem hívja őket meg. honnan áldásvétel után. Már ekkor a határjáró nép. Egyike az értelmesebbeknek. pereg a dob. keresztyén ájtatossággal. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai. élükön az énekvezető. szentgyörgynap. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. az ügynevezett czinterembe. néhányat. s ha kisül. az időjárás. a kálvária mellett elvonulván. Az útra kelt határjárók fegyveres serege. a város piaczára. miszerént husvétszombat lévén. feszülettel a kezében. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. s a szervezés azonnal megkezdődik. dob− és sípszóval üdvözlik. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. mint ősapáik hagyománya. ki rend s illemre ügyel. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. gyűlöng férfi és némber. térdre bocsátkozik. mellette az ósdi tárogatós. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. hogy most először léptek e határvédelmi századba. s a bon maradó férfiak részént haza. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. lélekemelő látvány ez. mely a városból a kálváriához tart. főleg puszpángágakkal elborítva. Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. A kíséret némberei. s éji csend száll a falu fölébe. illő rendben a kálváriához vezetik őket. A lobogó legelői. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. A családok asztalhoz települnek. a város felé közelgvén a „veres keresztig. a két sor derekán dobos és tárogatós. Előáll a város dobosa. a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. a határhalmokat . a puskák mind közelebb durrognak. Amint a vacsorának vége. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. Húsvét szombatján estve. a nép beözönlik. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan. az érkezőket puskalövésekkel. 1. Beáll a reggelizés. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. ősi székely szokás szerént. Hasad a hajnal. míg a gyülekezés foly. egyházi mezbe öltözötten. a közelgők felé haladnak. hol a díszes szentegyház áll. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. a némbersereg előtt a lelkész. Ha az idő kedvez. a nagy templomba visszatér. utolérnek. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének. kiki lakába tart az ízletes ebédhez. Itt kezdődik a szent mise. az egyházmenet. saját köréből egyet csendőrnek választ. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. s megfordulván. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. előtte a megváltás szent jelvényével. öltözik. A templom ajtai kitárulnak. sorakozik. szenteltet. a főoltárhoz járulván. megfordul s indul. A város népe ébred. ünnepélyes tisztelgése jeléül. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. a határjárókkal együtt. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. Útjok ének s ima közt halad. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. 401. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. Végződvén az ájtatosság. előadja.népszokásnak. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. Húsvéti határkerülés Székelyföldön. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. A jámbor lelkész. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. A nép rajként szállja meg a piaczot. sokan már helyt vannak.

Például ha a kém észreveszi. bírák. kik már többször voltak határkerülni. minőket fellebb közlénk. idegeneket. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. s azoknak milyen szeretöjök. beszélgetik. mi alatt a templomot megkerülik. egyéb czímezés nincs. nemzetünket. dűlők.” Megalakulván a tisztviselői kar.megújítani. káplár. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. A választások röviden. azt színes szalagokkal. ótalmazzák stb. bátyámuram. kém. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. árvizeket. adj bő termő esztendőt s békességet. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. nem énekel. pap. a falu határait el ne felejtsék. Ott mindazokra. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. formáját. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. távoztass el mezeinkről jégesőt. szőlőhegyeinket. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. kerteinket. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. s visszaérvén az előbbi helyre. adj jó előjárókat. álld meg falunkat. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. küldd el hozzánk az igazságot. Ítéletet mondanak. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. elfeledte a határdombok hollétét. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét. egész határt megkerülik. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. hol hány férjhez adó leány van. kinek van legszebb fenyőága. falunktól a tüzet. sáskát. Ott éneklést és imát ismételnek. vitézlő bíró és káplár uram. a község igazait védjék. Megjegyzendő.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. énekvezető választatnak. felköpűzik. ki kinek minő virágot tesz. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. czifra papirosokkal. nem imádkozik. tessék reá ítéletet mondani. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. a törvényt. Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. s helyszerű imákat mondanak. most van először határkerülni. Láthatod. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. Kisded gyermekek. A pap elmondja az imádságokat. határkerülési újonczokra. dúló úr. egyszerűen mennek végbe. Úr Isten! halld meg imádságunkat. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. s épen szélére azon határrésznek. forrásokat megtisztítni. Egy főkirálybíró. tehát leghívebb szeretője. az énekvezető kezdi az éneklést. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. s rövid. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. hajlékainkat. Míg az ünnepély lefoly. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. éneklés közt halomról-halomra. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. az úgynevezett búzahatárt. akik későn érkeztek az ünnepélyre. áldd meg hazánkat. nevet. magokat illetlenül viselőkre. hanem csak a vetéskertet. nem énekeltek stb. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. rendesen pitymallani kezd. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. kik az ünnepély folyamát vezessék. hogy valaki illetlenül beszél. Így mennek mindenütt a határszélen. mindeniket megújítván. melyben van a búzavetés. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. minket rendben tartsanak. Ha az idő kedvező. A kém vigyáz a hibázókra. a bérezek tetőin meg-megállnak.

kalács. sz. s a tisztes ős szokás mentve maradt. A folyóhoz érvén. mit énekszó mellett nagy. Ε napon változtatják helyöket. mint kikémleli mindenki házi életét. Ipolyságon. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. hogy a lapátütések eltöröltessenek. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. leányok és legények kalandjait. többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. bizonyos helyen. ideje húsvét másod éjszakája. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. 94. hogy a juhászságból kilépni. szegődnek és vándorolnak. didergők. a nép között forgó kisszerű pletykákat. a nőtlennek féleséget. azon fiatal házasok tudniillik. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . vannak áru-czikkeik. Juhászok dömötörje. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. s mégis elhallgatja. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. feddnek ezért vagy amazért stb. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. s így sorban mindegyik hasonló manipulation. de e szokás azóta eltöröltetett. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. az alakról leszedik a ruházatot. elbeszélik a falusi életben. óvatosságra intenek egy s más iránt. s azt egy póznára illesztvén. minő például. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. Van egy vajdájuk. piros tojás. hogy messze földről. háromszor érzékenyen megilleti. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. s örömkiáltások között térnek haza. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. a lelkésznek bibliát. gazdasági eszközök. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. Sürgöny 1862. az úrihölgyeknek kocsit. 399. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. Ipolysági régi czéh szokás. vázát pedig a vízbe dobják. minő dolgokat tud meg a nép. l. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. a folyóhoz viszik. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott. el vannak fázódva. selyemkelméket ajánlanak. elmennek a házak ablakai alá. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. mi egyaránt lealázza. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. a hontmegyei becsületes czéh. orvos és szépítőszerök. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. vagy azt jelenti. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul. Érdekes őket hallani. ilyenkor éleznek. akik követik. és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. mondják. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része.leánynak húsvét reggelén nincs virága. bocsássák be. leöntik. magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. éhezve. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. 59. farsang végén szokta tartani lakozását. s valakinek azon indítványa. leszavaztatott. Itt tűnik ki? mily ép humora. kik ott jelen voltak. Honderű 1847. bor. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. a jutalom: szép szó. a jegyzőnek tentât. midőn vezetőjök elmés. hideg tartományokból jőnek. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. pennát. melyen ülni szokott. Ipolymentében virágvasárnap délután. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. vagy hogy szeretője nincs. könyveik. hogy rosz magaviseletű. 1. két oldalt rendben ülvén. Ipolysági virágvasárnap.

könnyebb munkájú kalákában. kaszáló. újs. kendernyüvő. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. Erdl Kép. trágyázó. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. Vas. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. s télben a nőknél fonókalákák. n. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. 1854. hol a munkások vannak. 135. kőhordó. pálinka és tánczczal. újs. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. 103. csak lágy kenyér. vagy otthon más valakinek. gyűjtő. A székelyeknél. egy oly épületet készitnek el. a falu tornyába. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. Ezeknél az u. Magy. 4. szántó. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak. A szlavóniai magyaroknál. sőt az egész falu. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. háztöltő. I. szerető szeretőjével összejő. másik gyalulja a deszkákat. mert rendszerént egy házon tizen. . Egyik hordja a földet. hanem annyiban is. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. házfa” hordó. s nyáron a mezőnek azon dombjára. Hogy rakjunk csinos asztagot. másik veti a vályogot. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. mely abból áll. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. egyik ássa és hordja a földet. a harmadik égeti a téglát. Mint a darazsoknál. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. mert itt egy kis időtöltés. új terveket készítenek stb. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. sőt néha vérengzőkkel is. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. egyik tapaszt. arató. 371. vagy ha az nincs. mint fonó. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. − egyik állítja össze a tetőt. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. másnak mást kell csinálni. kendernyűvő. nemcsak annyiban pedig. szomszédok. építkezési kaláka. vagy másik helységben új házat építtet. Van. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. vagy ha tánczos a kaláka. s úgy kiáltozzák. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. másik meszel. pajkos pénzföcsérlés mellett. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. 1856. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. mondani valóját közli. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. háztöltő. 1854. másik nádaz vagy zsindelyez. s vési az oszlopokat. s faragja a gerendákat. mely a falu mellett van. s így néhány nap alatt. II. midőn a kaláka meg van már híva. A nagy asztag s a szép leány. − egyik vágja a fat. egyike a legszokásosabbaknak.szabad. Ugyanis ha valaki egyik. szénagyűjtő. Kaláka. melyen csak bámulni lehet. hogy közösen építenek. barát barátjával. Segít hazán és a pártán.

és lakoma. hordót rakják. Λ fiú kiválaszt.fiatal gazda a leányt kéreti. Szerdán reggel. korsót. tükröt. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja. kiugrik. a leányát mutassa elé. egy hordó s több effélék. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás. A legény vőfélt választ magának. melyet nő hoz fején. más szekérre a ládát. az atyafiakat látogatják. kérem tehát gazdnramat. hogy a leányt megkérje. saját vendégei és muzsikusaival. mi abból áll. s egész ünnepélyességgel kijelenti. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. őszszel az apa fiának egy tallért ad. helyébe mást állítanak. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. mint egy kis tornyot. Az ökrök előtt a . Mindkét fél templomba indul.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja. hogy ha kosarat nem adnál. s felhív egy tisztes férfiút. Az atya mintegy patriarcha. hol az esketés véghez megy.Kalotaszegi házassági szokások. felrakják a hozományt. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. Innen haza mennek. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. elvennélek. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva. mit kézadás követ. két derekalj. pántlikát. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. de leánynézni jár. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. mire minden meghívott befog. kedvese nyakába borul. egy csinosan öltöztetett. Az ifjú t. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. egy festett láda. kinél e jelenet nem volt váratlan. ezt ott kézfogásnak nevezik. a menyasszony három tyúkot. Ekkor a vőlegény felkendőzött. vagy jegyváltást. ki hasonlóan béna. három kalácsot. s újból kéri a valódi házileányt. A leánykérő egyedül jelen meg.. mely annyit tesz. Miután tehát az év áldásait betakaríták. de sánta vagy sántító nőt vezet elé.. vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. mi rendesen farsang-elejére esik. hogy magának nőt vehet. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. s mindenféle apróságot aggatnak fel. i. Ε hozomány rendesen hat párna. mindenik fél úgy amint jött. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. amint a leány előlépett. ifjakat vesz fel. három kancsó bort hoz. s az említett kalács és bormennyiséget. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. A házigazda. Kitűzetik a kézfogás határideje. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. vagy legalább azt játszik. s oda ajánlja. maga határozza el. s ezt sirató estének nevezik. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. s estefeléig honn mulatnak. . s arra fejkötőt. s ez által tudtára adja mintegy... A vőlegény három kakast. A lakmározás kedden kezdődik. Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. mind a vőlegény. ostorcsattogtatások között oda megy. A hordóra fenyőágat állítanak föl. mi gyűrűből. s az apa áldást mond reájok. S ekkor történik meg a kikérdezés.

templomba mennek. 143. s rendesen apró marhákat ígérnek. újs. s egy igen eredeti jelenet. minden vendég ajándékozzon pénzt. Innen a leányt haza kísérik apjához. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. Kalotaszegi gyász. szekereken. foly egész éjji 12 óráig. 2. 18öü. 143. 1856. . . miből az is bekövetkezett már. 144.nyüszőleány20 megy. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. . s e percztől nő és férj lett belölök. Harmadik nap csötörtökön. Leülnek. hanem marhát kér. fekete csizmával gyászolják. s így a legényt még is ki kelle húzni. s az adakozás a tányérba befolyván. néha varrottas kendőt és párnát adnak. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. Negyed nap pénteken. mint a megszűnt komaság jelét. 144. Ez aztán a hűség próba. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. újs. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. vasárnap. mit herisnek neveznek. melléje bicsakot üt fel. s azt ismét baza viszi. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. s ismét haza viszi. 1856. ezt azután az örömapák teszik el. a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát.” Erre az asztal közepére tányért tesz. sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. férfiak. kissé be találták a vízbe mártani. Magy. s azon nap vége a lakomának. a koma czímet és barátságot híven megtartják. Hatodik nap. A második tál ételre nem pénzt. Vas. a fiatal párnak. hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. Vas. s mint hü nőt bemutatják. hogy életeiket megkezdhessék. Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. kezökben boros kancsó. Erd. muzsika szó mellett. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül. míg a leány oda nem fut. s a vőlegény házához hajtanak. valamint az is. újongatás közben megindulnak. az ígért ajándékokat összegyűjti. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. Kalotaszegi keresztelő. a vőlegénynek. apró hozományokkal rakottan. s így rendre. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. s ott tartják mindaddig. 136-7. Itt a leányt anyja. A tehetősbek. Erre kitör a lakzi és táncz. házigazduram férjhez adván leányát. Ekkor következik a kontyoló. Amint az ételt felhozzák. Vas. . mikor is az ökrös szekér újra előáll. s tizenegy óráig az utczákat járják. mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. 20 Nyoszolyóleány. hol könyörögnek érette. közelebbi rokonaikat. fején vive a lakodalmi fát. a nászba tartozó nők. A keresztelőn megjelent vendégek. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. Kép. legvégül a vendégek. s nem kér érette. született gyermekek keresztelője alkalmával. így viszik a leányt haza. s azt. s azzal ott hagyja. 1856. Újs. jó barátaikat költségesen megvendégelik. barátjuktól. melléjek a rokonok. edényeket. mint férjének hatalmába adja. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . mire áldást kér. hol terített asztal vár reájok. hogy a leány meg nem jelent. és „uram őkemének” nem nevezi. Régebben megvolt azon furcsa szokás. nőtől egy tyúkot. a bántó félnek küldötte. Míg a menyasszonyt kontyolják. mert rendesen piros kordován csizmát viselnek.

megvizsgálják a darab fonalakat. mint az alföldi városok. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. jelenleg az ájtatos r. s ha egy-két lépést tágított is előre. az alföldön „horog”. s innen van az a közmondás. hol zene melletti tánczsátorok alatt. ahol csak vagyon. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. hogy „szemérmes. ezen pereknek úgy szakíták végét. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. újs. másikba a másiké. Vannak emberek. különben maga ellen erőködött volna. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. Mert tudni kell. valamint bármely csikorgó télben. s azon leányt.Kalotaszegi apróbb szokások. Akkor azután megkérdik egymástól. mintha oda volna nőve. néha ötven is egy sorban. Először is tudnunk kell. mellé esküdtekkel. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. sör. A kalotaszegi leány. mert ezt minden faluban másként híják. a székelyeknél „kankó”. Mondják. mint a kalotaszegi leány. káromkodáson. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát. bor. Kamóhúzás. Vas. Kecskemétieknél a húsvét. ki nov. hogy mi az a „kamó”. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. amilyet az úrfiak hordanak a városban. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. Minden háznál az eladó leány kötelessége. korán reggel ivó vizet hordani. mind a két fél úgy megállja helyét. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. Pest mellékén „gajmó”. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. s ameddig eltudta. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. kik mindennek szeretik az okát tudni. 1856. tulajdonképen pedig valami bot. 1800. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. másik perczben megint visszaszerzi. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. czikázás. miszerént sokszor levén határvillongásaik. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. van azon kaczagás. 166. mert megharagudnának érte. különben vége a szalagos pártának. Természetesen mindenik fél a másik földén állt. Kas. s többnyire a magyarhoz annyira illő. mezei játék. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. hamuval tömött zacskóval megütögetik. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. s ezek azt állítják. szabad mezőn álló. nemesebb élvezetű . naplemente után. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. hajdan remete lak. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. újs. Túl a Dunán „kampó”. nem marad a tánczvigalomban. ottan volt a határ. 144. melynek a vége befelé görbül. katholicus hívek gyakori imahelye.

a gazda télen sertéseit leöli. úrfiak s császárok taníttatnak. el sem is felejtjük. 1854. 101. déltől alkonyig. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. utóbbiak csinosan felöltözve. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. Ti is ezenképen. Most azért hozzatok. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. s kedvök csucsorodván. híres tanítónak az ő napján. I. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. Mert ilyetén helyben. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. 1851. Szerelmes öcséink. s többnyire zene mellett derekasan. Kik itt az erkölcsben. Koloniak Sz. hanem mindenféle sültet. 102. jertek el már. vagy leöleti. mint gyümölcsös kertben. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. mint gyümölcsös kertben növeltettek. mulatnak. midőn a feltámadt megváltó. Ilyenkor aztán megesik. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. Erd. vegyetek adományt idvességre. Mi azt megköszönjük. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. A szegény árvák is. midőn t. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. Kép. mondatnak utána íme versek is. esttől nem ritkán reggelig. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. Ily helyen királyok. mint szokott ez órában. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. György napja. Díját voszi annak ő. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. Jó mesterünk vagyon. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. 1. jertek el hát szépen iskolába.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. Erd. nagy jutalmának menyországban. kit Isten megáldjon. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről. Kecskeméti disznótor. hű hálánkba.) Az úr minden jókkal e házat szeresse. gyermekek. világ végzetéig jószágtokon. Holott majd tudományt. Magy. Emmausba menő két tanítványának megjelent. . jó barattait összehívja. jó fiak Isten által. sok tojást rakjatok e kasunkba. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. túrus csuszát. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. pörkölt húst. foszlós kalácsot. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. a fiatal Növekesznek ifjak. tarhonyás rétest. juhczobákot. Megjegyzendő. ő minket vár. atyafiait. Magy. Kép. ti lesztek társaink. elhagyott ifjak oktattatnak. köt. (Ezt elénekelvén. szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. i. roppant mennyiségben. omlós pogácsát. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek.

Ott sokféle dolog elővetődött. Csak mustrára jársz föl. Szállásod. olyant hozhatsz. Ha kedvelitek hát szülők ez életet. ha az végbe mégyen. Kis diákok vagyunk. B. pogácsánkat eszed. mely végett az . hogy hiányi nagyok. Ε kedves mondókájukat végezvén. Azért még katona nem lészen a neved. tenta a mi mesterségünk. F. ha tetszik. adj minekünk kezet. E. Levelünk mutatja. egy szűrt nyakadba akaszthatsz. hogy mustránk kezdődött. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Könyv. ha holnap ismét visszaveszed. Ha borunkból iszol. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. Elveszünk örömest penészes petákot. Kiket seregünkhöz így hívunk. papiros. minden helyen lészen. D. Azért katonákat verbuválni hagyok. Mely is szerencsésen az nap végződött. mi az akaratunk. látták. Holtuk után az úr magához vezesse. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. diák alamizsnát kérnek. Mondért akár milyent akarsz. Ha egyéb nincs. Egy hete múlt épen. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. a mi ellenségünk. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. Akár minden héten mást-mást csináltathatsz. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. Nyáron. ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. C. Megszámlálván. Az A. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet.A benne lakókat sokáig éltesse. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. nincsen feleségünk. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. Nem bánjuk.

Magy. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. 3. Erd. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. stb. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. 94. 27. hol szívesen látott vendégek. Erd. Kép. 3. visszatérnek iskolájukba. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét. Kép. czigány zene mellett járják be a falut. 28. házról házra körülhordoznak. a vagyonosabbak ezüst. így meglévén a házról házrai kalandozás. Villö! Villö ! stb. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. S énekszóval a pünkösdöt.1 Magy. 1854. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. őket a váluban . a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. nyárs. kolbásznak. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. 3. 1854. hogy a „duda nem is muzsika. mit kiczeviczének neveznek. stb. 1851. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. s ez harmadnapig így tart. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. Erd. vagy egy ingre vetkőztetve. Zengjünk ott most úgy mint máskor. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. 26. Magy. a csapszékbe térnek be. miről azt tartják. Koloni apróbb szokások. feltartanak. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. Kép.adakozmányokra van velők kosár. Villö! Villő! stb. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve. Egye meg a farkas. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. Honderű 1847. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. s miután azon házaknál. vödörrel leöntenek. hazaoszlanak. 1. Falu végén selyem sátor. S behozzuk a konczmesternét. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. és szalonnának.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

Mert bizony én velem lányok dicsekednek. mogyoró Levél alá. Virágom tőled el sem maradok. A levele lehullik. Ne vetekedj vélem te búza szép virág. Kisöpreném a budai nagy piaczot. Ha én volnék a budai nemes asszony. Rendvel néznek a tükörbe. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. Ha a tükör nem hazudna. Virágom tőled el sem maradok. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát. Hogy dőljön ki. Szeretőmnek színéből. Máriában elnyugszik. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Ne vetekedj vélem ivola szép virág. Roppanj gyivó. ahol az nap elnyugszik. Ha a gyivó megérik. Hozd estére a holdat. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. Hadd szakéjjak szépéből. Mert bizony én vélem széles e világ él. Roppanj gyivó. Egyik féle virág a szőlő szép virág. Magamnak javából. Mind azt énekelik. Virágom tőled el sem maradok. Virágom véled elmének. Behinteném apró pünkösti rózsával. . Virágom veled elmegyek. Rendvel ülnek a szép lányok. Virágom véled elmének.Vetekedik velem háromféle virág. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. A fölvégi lányok. Virágom tőled el sem maradok.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Virágom véled elmegyek. mogyoró Levél alá. Szóval a szót mondja a búza szép virág. dőljön ki A gyivófa.

stb. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben. lap. Erd. Elégszer is megbánta.21 Hol volt. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány. 29 Körösi régi szokások. akkor is még zsörtölődött a menyecske. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. sárgára festeni. csak úgy úszunk tejben vajban. vagy parázna személy volt. Magy. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. hogy nem kell senkinek. Kőrösön a tanácsbeliek. szorgalmasan ápolt virágai. pattogó nyelvű felesége. stb. stb. hanem Sárát vette el. I. Ilon atyja öreg. midőn a tanácsházba gyűlnének be. feltette magában. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. kékre. Két kezét módosan csípőire feszítve. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. s nyakát előre nyújtva. s pirosra. kopjáját. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. s hímző-kerete volt. ebben a faluban sok apró ház. 21 .Vaj ki volna náloknál szebb. 178. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. Kép. hogy saját bűne bünteti öt. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. tűket. épen a folyó partján. kezébe vette íjját. három négyfelé hasítani. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. hogy mind fehér ruhában. munkáját rögtön elrejtette. s jó. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. mint a feszület. mint más tisztességes vén ember. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. illetőleg mese alakjába öntött. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. midőn a hold már magasra szállott az égen. 1854. Kép. hol nem volt. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt. azt ponyvába takarták. s ha idegen jött a kastélyba. füz. Kosáradás eredete. azért vettem fel e gyűjteménybe. az apró házak közt egy nagy kastély. 3. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. nem veszi senki? Ε beszély. Magy. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. Elégszer is mondogatta. harczias tekintetű férfi volt. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. honnan csak akkor tért meg. s még sincs egy betevő falatunk. Erd. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. ért elméjű öreg emberekből álltak. miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. azért nem dolgozunk. Ha valaki lopó. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. Midőn mesénk kezdődik. szokásban volt náluk. ott hever most is ötven darab a sutban. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel. akit híttak Ilonnak.

bizony nem törne le a dereka. ha tudná kegyelmed. − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg. . Most lépett be az alacsony szobába Ilon. Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. éhhalálra akarsz juttatni. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . . hogy ugyan piktor legyen. oda ment feleségéhez. mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén.” − De biz nem mondom! − Kérlek. . Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. eltávozott. mond velem együtt. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt. Szántszándékkal koldusbotra. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. miszerént ö csinálta. s azzal kínálta meg. − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. meglesz! Olyan lesz a kosár. Olyan rózsákat. Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. hát megveri. S aztán. minden művészetét rá pazarolta. s futott tüstént haza az urához − Hej. − Meglesz. − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. s míg elkészült vele. − Ne beszélj így édes kincsem. ha nem köt kosarat.. hogy biz ő maga is alig hiszi. mi kincsem? − kérdé az öreg. . Oh én istenem. ha megérdemlettem volna! . . s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. hogy hála isten elkészült a kosár. − Sz jól van. mert azt ugyan soha sem hitte. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. s azzal fenyegetését végrehajtotta. − Mondod most? − Igen. Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral. ha épen nem teszi azt. − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. s elnyelte a szót. hogy nézze meg mily szép. megmutatta neki. hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. ha egy kissé halászgatna. Az árát jól meg fogom fizetni. tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. mire Sára asszony abba hagyta a szót. itt van la orrunk előtt a Tisza.. s hogy csak szép legyen. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel. mért nem kínálja jobban. hogy házát ily nagy tisztesség érte. tegye ezt. − Azért se mondom! − Mondjad. aki különbeket fest. . mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő.

Az asszonyok holmi süteményeket. 371. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. kik a . olykor nevetséges versekben. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. hívogatják. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. legyen az bármely osztályú. minek később meg szokott lenni hatása. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült. magyar ruhában öltözve. Ez nem egyéb. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. a vendégeket. s a vendégeket úgy étel ital. ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. házanként menve. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. én kegyedet is képes volnék megverni. ha egyszer oly boldog leszek. mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. 1863. különös tekintettel arra. Krécsen. és pontosan felszolgáljanak. mint zenével ellátja. az e czélra készített koszorúba. a czéhbeli mesterek és családjaik. A legénység jót áll minden költségért. illembeli kötelességüknek tartják. bizonyos pénzösszeget tenni. s a jeges vízben foly a mulatság. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. ki férje kérését teljesítette volna. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik. s úgy tett amint szólott. S ez a kosáradás eredete. ha én kérném. mely azoknak rendezése alatt. náthát még sem kapnak. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. a czéhbeli ifjúság. 42. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. A vőfélek teendője még. Vas. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. férjeik őket is kérték. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban. ha el nem mondod. hogy jó beszélősek legyenek. újs. leginkább a szokásos herőczét küldik. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. józanul viselje magát. elmondotta kiki férjének. A vendégek. Kun sz. hirtelen eltűnt. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. s el nem fogná mondani. fel· szalagozva. Ez télen járja. én is megverlek. − Igen. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. még a locsolódás is. b) Két vőfél. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. Ők kardosan. bizonyos betanult. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. minden férj megverte a feleségét. − S mit tenne kegyed. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. különösen tisztes vendégek jelenlétében. − Mert lássa. a czéhmester.

melyet a mesterek feleségökkel lejtenek. ezeket a vőfélek választják. igen sokba kerül a háziúrnak. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. Szünet akkor s azok között van. kalapács. s történik. Nefelejts 1863. s megköszönik. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. ha a „mester tánczot” kell járni. itt szokás az. nagyobb költséggel jár. a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. de soha a legénység. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. mert ha valahol. menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. gyüszti. kapta. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. s a kész koszorúból. családbelijeikkel − elől a czéhmester. lárma. eleinte csak a legények jelenlétében. Erre következik a vőfélek köszöntése. s onnét csak akkor jönnek ki. a mulatók közé keverednek. s így tovább. A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. s őket felszalagozzák. A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket. s hogy abban maga is részt vett. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. csak a koszorút készítik meg. sámfa. ki szintén úri ember. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. és szintén borrali visszakínálást tenni. s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. azután az atyamestert. olykor-olykor kirívó öltözetben. csizmadiáknál ár. ik. a lakozás színhelyére mennek. kovácsoknál patkó. . A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. asztalosoknál gyalu. s mielőtt a vacsorát megkezdené. de az ennek visszakínált bor. Ha régibb öntetű a lakozás. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. bő ujjú. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. karmantyú stb. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez. Azután jönnek ők nejeikkel. lapostő. s aranyozva függenek. a czéhmester elé áll. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). a hét vőfél ugyanis kivont karddal. kik leróván a koszorúnál adójukat. szálló ing). melyet már ekkor magával hordoz. azután a nyoszolyóleányok házát. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. kivasalni. csörgő sapkában. még pedig gyakran. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. A vacsora rendesen reggelig tart. c) Két nyoszolyóleány. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. fűrész. hogy a vőfélek. nem különben a vőfélinget kimosni. ha újabb. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért. ha a legénység is hozzálát. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. véve a két nyoszolyóleányzót. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. közre. melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. Miután zaj. ο. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. A választás sokszor korteskedéssel jár.pénznek való koszorút adják. melynek az a sajátsága. (a vőféling egy borjúszájú. Ρ. A koszorún a czéh jelvényei. különösen a czéh-mesteré. azzal a ház urát megkínálja. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. fából vagy papírból kimetszve. hogy akadnak párok. A lakozás napján már délután szokás. s kezdetét veszi a hü hó. 15. zene s tudja mi szóval bejárták a várost. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik.

Minden év május elsején a falukban. S gyenge szellő lágy szárnyain. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. okvetlenül mindkettő. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. a burgundi herczeg főlovászmestere. ágas-bogas. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. A férfi babérért jött ide. szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. imádkozott. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. Ez volt sz. Mátravidéki palóczok bódoganyja. hogy elűzze a gúnyolódókat. s erre alig múlt el egy-két óra. karcsú. Ha a küzdők egyike le esett. még pedig ha lehet észrevétlenül. vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. A „szomorú király” kinek kötelessége. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. a többiek pedig bemennek. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. valamennyi ló egyenlő nagyságú. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. szalagok. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. s nem szabad többé viaskodnia. köt. Párosan vívnak egyik a másikkal. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. Erd. hogy sz. elővette vándorbotját. magas fákat. 15. városokban. s rágalmazták. A vívók szépen vannak felruházva. Magy. déli gyümölcsök. A májusfáról azt írják. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. melyek díja arany ostor. vagy legalább egyik földre esik. melyik ül legerősebben. Magy.Magyarok tornája. mily erős a kor. Jakab és sz. Ki ne hallott. Májusfa letűzése s története. díszelegnek. s valamennyi nyereg is egyenlő. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. zeneszó mellett. előtte letérdepelt. A leány azonban. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. midőn térítgetni jártak. pár itcze bor vételére büntettetik. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. az úgy nevezett tornáról. s mily nagy a magyar. italok. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. s így felkészülten. s öröme határtalanabb legyen. Sürgöny 99. sz. letűzte a földbe. melyeken virágok. házról házra eljárnak vele. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. a falut bejárván vígan elköltenek. mit a legények a pünkösti királyság után. Ε látvány igen kellemes. Erd. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. de rövidek. Az éjszaka magas fa nőtt. melyet ők . Kép. Ily küzdélyeken. Fülöp. és sorshúzással osztatnak ki. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. midőn még azok virágjokban voltak. I. Piros kendő leng ágain. sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. ha győzött mint maga ama rómaié. Kép. ami egyátalában nem lovagias dolog. füzérek stb. és lándzsáik erős. így aztán bizonyosan kisül. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. darab ideig Budán mulatott. Ha a két versenyfél egymásra tör.

öreg embernek fiatal leányt. együtt töltik az időt éjfélig. megszólal a zene. ruhájok magyar nadrág és dolmány. azt kell tánczolni társának. Nefelejts 1863. Od vecsera do rana. Nyitrai (felső) tót lakodalom. Ha kimegy. be nem lép. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik. Egy legény a hordóhoz megy. amellé körbe ül. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131. 216. a hajnal . Napkelet 1857. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. s azután be hagyja köttetni szemét. kezébe pedig csörgőt vévén. Ezt ivás sokszor részegség követi. hogy a kalpagját fontartja. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. rendre csókolnak. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. férje s a gyermekek állnak. akkor feléje üt. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. a fiatalja. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. ki szintén lovagol. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben. s társalgás közt megemészti. a vőlegény fölött. és az a privilégiuma. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. Akik ülve maradnak. Isol szom precs od nyelio. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. a nap hőse lesz. Esküvőre ős magyar szokás szerént. majd párszor a hordó körül vezettetik. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. sőt reggelig is. s habár nyitva lenne is ajtaja. Vas. a cséplőt kezébe veszi. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. s reá cséplő helyeztetik. 193. s melyet a gyermekek esti ima után. a terem padlójára rakja. újs. 322. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. vagy sem. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. azt kell húzni a czigánynak. annyi pénzt dob bele. Mikor együtt érzik magukat. Muraközi lakoma. A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje. bevitetik a hős a korcsmába. s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát. menyecske. Czifra szűrben. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. amely tánczot ő megkezd. 1854. s ha találta. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. Ked zacsalo roszbelevaty. lefekvés előtt. s azután. azoknak mulattatásáról gondoskodik. és hogy megnevettesse a társaságot.bódoganyának hívnak.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában.36. 7. hogy elbódult. s tesznek szolgálatot a vendégeknek. melybe ki mennyit akar. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni. sz. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. lovagok kísérik az új párt. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. ebből kerül ki a fekete kávé. A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. Miskolczi szűrszabók dalidója. a kunyhó ablakán háromszor kopog. vagy ha csínyt tettek.

mert szokás. sir va fakad. de legközelebbi alkalommal vagy zene. nagyokat kurjongat. s miután a mosás megtörtént. s az öregek elkérik a leányt. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. alánt lecsüngő szalagokkal. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. a ruhaneműk közt a mente. s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. azon napra legalább kölcsön kér. Ha pedig nem jön ki. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét. rókával prémelt. a kék posztóból. s aszerént fizet a czigánynak. a leányok fiúk énekelnek. vagy sem. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. ha kedvezőleg. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket. s akként ül rajta. ismét zenével mennek a vendéglőig. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. A leány erre nyilatkozik. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. szól a zene. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. másik fele pedig kenderfehér. akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. felöltöztetni stb. Napnyugot után jő a búcsúzás.Örült. Első nap esik meg . kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. A haj elrendezés megtörténvén. kendert vesznek pótlékul. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. a hajzatot hozzák rendbe. mely rendesen éjjel.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához. leány. szekerén elszállítani. melyek fölött a nagyobb rész. s erre következik a vacsora. jő a kézfogás. mely ha talán rövid. segítsen az úr.” szavakkal kezdődő mondókáját. Sírás között esik ez meg mindig. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. hogy tovább is járjon utána.” így történik meg aztán a kézfogás. keserveseket. s tőlök engedelmet és áldást kér. fésültetni. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek. s néhány közeli rokon jelenlétében történik. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. huzatja kiki a maga nótáját.” S erre elbeszélik. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. oly édesden folyt köztünk a beszéd. ő tűzi újjaikra. Virradni is kezdett. reggel volt már épen. hol az esküvés megtörténvén. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb. hogy mi járatban vannak. a fiú. násznagyok. és áldást kér. az arát megmosni. A kihirdetés a templom napjaira esik. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. nem különben a vendégeket és hangászokat is. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek. mint a mythologiai Bachus a hordón. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől. s evéssel is megkínáltatnak. A leány erre letérdel szülei előtt. ettől függvén. az megadatván. hol aztán megered a táncz és mulatság. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet. báránybőrrel bélelt. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. ott még két napig mulatnak. kívül megszólal a zene. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. bár csupán szokásból. s ha máskép nem juthat hozzá. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. és a lelkészek gondja.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. mindenféle tarkabarka. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni. az ifjú elmegy ugyan. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. párta tétetik fejére. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. néha pisztolyokat is süt el. elannyira. bár tőszomszéd a vőlegény.

Magy. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. a számos vendégek. Én olyan szökő vagyok. pártáját leveszik. bemutatni az új asszonyt. Erd. dalolnak. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak. boros kancsó körül. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. ott néhányszor forog. s az fizet. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. de azonnal ismét felemelik. s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . megint isznak. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. nyoszolyólányok. a leánysereg halkan énekel. 32. hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. s elosztják. Majd másikat. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. mi azonban megtaláltuk. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. de erre azt mondja a vőfél. isznak kettőt. s újra a tánczhelyre viszik. azután fölállnak. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik. hanem szomorkodnak szépen. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel. fej kötőt adnak fejére. o. A házaspárok azonban mit sem esznek. s isznak egyet. ezzel az asztal közepére lép. s úgy löki föl. a kast az asztal közepére leteszi. Nefelejts 1863. most pedig eladjuk. 211.” A lakoma alatt. pro forma ágyba fektetik. aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. és már is dolgozik. miért pénzt kap. Nyitrai tót legények társastáncza. ha olyan ügyetlen nem találkozik. Visszaérkezvén az új házaspár. és dalolják: . 1854. 2. néhányszor sürögnek forognak körötte. 3. az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. imígy felkészülve. Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját. hogy „ez nem Rachel. Kép. Egy ujnyira fölugrok. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. felaprítják. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. hogy árán fej kötőt vegyünk. örömanyák. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. Vacsora után ismét tánczolnak. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. Legkülönösb az.az is. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. hogy mikor a vendégek jönnek. vőfélek foglalnak helyet. isznak hármat a legjobb borocskából. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. egy ideig együtt tánczol. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. míg jobbra és balra a násznagyok. melyet midőn az felszedne és tűzre rak. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. kivel aztán még tánczol. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment.. . ezen kalács azon kiváltsággal bír. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára.

Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. Adj sajtot menyecske. a borítékon. Ha megvan a kiszemelt leány. kell-e czipó. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. Palóczvidéki lakodalmak. de a lapály neve máig is díszlik. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. kora reggel felállítja azon ház előtt. a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. kecskécske. p. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség. hogy hajdan t. Mert ha nem adsz sajtot. egymást kergetve közölök egy pár. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is. közben-közben mondván. Ócsai coledálás. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. benn a farkas”féle játék. később bevallják a czélt. az állók által hol az ti Időzött. 22 . 14.Cis koza. mely eredetét onnét vette. köztük a házasulandó is. s ekkor a leány. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. az egyik asszonynak. kit most a leány kerget. hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. a városnak volt egy pajtája. ne czipó. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. a férfi mask pedig innivalót kér. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. i. Heves. Pajtaaljai czipózás. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. a legénység a zenét. Életképek 1847. s az úgy megy végbe. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. o. s bár az épület már rég elmállott. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. és ellene szülei sem tesznek kifogást. vagy ha kell a szomszédhelységekben. darabig karonfogva sétál vele. melyet farsang alatt használt. édes e vagy savanyú. s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. Azt a vidéket. 1830 előtt. Ritka hely. az adományozót megforgatják. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. Pest vármegyében Ócsán. a másik férfinak. Ε mulatságot az élénkíti.22 L. mely mulatóhelye volt. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. hogy a körbe ki és befutván. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. s ritkán van garázdálkodás. ezeket a többiek körülveszik. s például a férfi elfogva a leányt. dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. s úgy mennek tovább. elmennek leánynézőbe. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél. Oly forma mulatság ez. ha neki tetszik a legény. magába foglalván Gömör. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. s hátát gyengén öklözi. két-három férfi.

hogy a menyasszony forduljon fel. kocsonya. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. ha pedig eltávoznak anélkül. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény. . és látogatás színe alatt szétnéznek. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. mi néha meg is történik. s azt kívánja. és dicsekedve megmutatnak mindent. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. s kicserélik kendőiket. amivel csak bírnak.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. és valahányszor szemközt jő. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény. az jó jel. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. hogy az a menyasszony lenne. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. kurjongatnak a kocsi hátán. hogy az „élete édes legyen.” A szobában a vőfél köszönti. az áll húslevesből árpakásával. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. Háztűznézés után. menyasszonyt. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. sült tyúkot. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. s felkötik a menyecske kontyát. hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. paczal édestejjel. megforgatja rajtuk a dunyhát. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. hol a vőlegény várja. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. a legénység fazekat. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. kérésznek neveznek minden ily látogatót. az udvaron várakozik. abba ő ujját mártja s leszopja. bort stb. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. itt is lakoma van. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki. − A kérészbe menő. de azt elbujtatják. a hérészek tagadják. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. A kendőlakás éjjel végződik. herőkét. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. az rendesen hétfőre esik. fölillesztik fejkötőjét. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik. s azt kívánja. a vőlegénynek kendőben diót. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. s szép mondókájáért kezébe bokrétát. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. A hérészek ebéden marasztatnak. ha a menyecske hamar megszaporodik. köztük a leány anyja is. A vőlegény házához érve. mákosmézes ferentőt. és sok ingerkedés után jelenik meg. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva. s vele háromszor megkerüli őt. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek. azután a konyhába lép. A násznép. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. sokszor még azt is. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be. fogadván. s hogyha távoztatni akarják őket. tyúkleves metélttel. fokosára szalagot kap. kiktől pénzt kap. enni inni valót visz magával. mely egész éjen át mulatott. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. almát ad. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. s keresi vele a. akkor az bizonyos kosár. hogy el ne érzékenyüljön. s a menyasszony megcsókolja a háziakat. kezet fog a kérészekkel.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. Visszatérve. pecsenye a főételek. s csere után lakomáznak. ez hívja őt templomba. − A „jó szűr a recomendatio”. ennek jelentősége. − Itt áll a czigánybanda is. A fiú pénzt. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. a kérészeket fogadják. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. reggel templomba kíséri az új házasokat. annyi évig legyenek magtalanok. hogy többé meg nem sérti. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. az kezet fog a fiúval. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri.

Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla.1. györgynapi cselédki állítás. Napkelet 1857. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. melyet néhány napig koplaltattak. megragadá ellensége két szarvát. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget.„kifüstölés. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. Ε tusa darab ideig így folya. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. alkalomra várnak. az állatot oly rögtön megölé. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. cseléd-kiállítás. Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. állatviadalban gyönyörködik. mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. ebben kacsa úszkált. Azután rabló medve. s ott elhelyeztetik magokat. a bécsinek módjára. de senkisem szállt vele síkra. − A hérészezés több napig tart stb. magyar ökröt állítottak ellenébe. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. 24 Pécskai sz. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. mint kamaralis telepítvény. Ez azután így szokássá válván. melyet nem koplaltattak vala. mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. s ott bizonyosan pórul jár. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. Az őr nagyon középszerű ember. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. vagy mint sokan szeretik nevezni. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. cselédvásár. ha néhány társa nem siet segítségére. Pesti állatviadalok. agyonfojtá. Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki. György napján. az ökör azonnal neki rohana. . A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. a piaczra gyűlnek. Azután még más állatokat is eresztének be. Ellene más medvét bocsátanak. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. még pedig ökör ellen. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. Ez megtámadá ugyan a bikát. hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő. A rabló medve mindjárt leveré. leányvásár fejlődött ki belőle. visszahúzák. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. s magával vivé a ketreczbe.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. A küzdtér közepén kis tócsa volt. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. de rögtön leveretek. Pécska (Arad vármegyében). 295. s a szálloda körül lézengve. csak mutatni akarák a közönségnek. mindannyiszor kikerülé a medvét. ezt a medve utánozni akará. a medve a vízbe ugorván. számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit. de a földről fölvetni még sem bírá. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. a kacsa alámerült. megragadá. mire az oroszlán ismét eltűnt. azaz oly medve jelent meg. hogy annál szilajabb legyen. Szokott ajándék is osztatni. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának.

hogy meggyőzze jó szándékáról. A legények fejükre nyomják a süveget. D u n á n t ú 1. ökröt fognak sütni. . csinálnak valamit. mint illik. s űzik a tréfát egymással. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. tizen-huszan egy szekéren. nem is legény. miből a magyar pünköst elnevezés lett. Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. Bíró uram. különféleképen ünnepelik meg. akinek bokréta nincs kalapja mellett. hol az ablakból szép leányok nézik. mitől annak majd a füle dobja reped. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon. amit a szekér után visznek. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. egy nagy zöld korsóval. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. Fölvitte a maga dolgát. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. akik majd osztogatják. hogy neki ne eressze azt a tulkot. László törvényei azt négy napra korlátolták. melyen ül a tisztelendő úr is. egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. a sínai hegyen. ma válik el. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. kiki jól bízik magához. s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. lova serényét simogatja s ugrat ott. meg hogy egymást le ne taszigálják. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. lélek láng nyelvek alakjában szállt le. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. notárus uram. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság. a prímás áll a szekérben. Utána egy banda czigány. A ker. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. Bíró uram megfeddi őket előre. s bemenvén a helység házába. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. s betölté őket hitük szilárdítására. hisz ma van piros pünkösd. tisztartó csézájának adva első helyet. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra. négyével egy sorban. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. ki a legény a faluban. saroglyában ül a brugós. ki gyalog.Pünkösdi király és királyné választása. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. és szabódik a mészáros legényeknek. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. Következnek azután szép rendben a lovas legények. piros nadrágjában. hogy le ne essenek a lóról. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. ki szekér háton. letűzi azt oda. még jobban szorítják a kengyelt. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. hogy ne trombitáljon a fülébe. Izrael fiai. A mezőre érve. ott elállják a síkságot. meg a sok jó czipó. falusi leányaink s a fiatalság. míg a múlt században két napra vonatott az össze. a trombitást szidja a kocsis. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. Ε szép emlékezetű napokat. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. amiben bor vagyon. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. mind egy hosszú szekérre rakva. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. ami az ö dolgok. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. különböző helyeken s vidékeken. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. az istenitisztelet végeztével. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. úgy húzza a hegedűt. nálunk sz. így a többek között Dunántúl. a vigasztaló sz. még pedig tíz akós. most lovon ül. a hordó bor is ott van. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát.

Járnak emellé hatalmas kiváltságok. aki katonaviselt ember lévén. kettő közöl egyik a czélhoz ért. ottan. A legények kérkednek erejökkel. beverve faczövekkel a szájuk. de nyargal a többi. Még egy ugrás. s amint megindulnak. s ha netán valami apró vétséget követne el. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. fizeti a község. Lassan lassan bíró uram. kettőt rávág vele a lovára. megint sorban állnak. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. egyikét félre vitte a lova. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. Összevissza vannak már zavarva. hamarabb mint a másik. a paripák lába alig látszik a földet megérni. s hátrahagyva valamennyit. Három a tán ez. az volt pedig a szürke. a jó szürke messze elmarad mögötte. még egy futás az élet. mulatságra hivatalos. ki elébb. A lovasok újra visszatérnek. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. amit elfogyaszt. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. még egy szorítás. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. még a tiszttartó is. ki azt elnyeri. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. s összevissza forog.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. mely a levegőben hajtja. jó kézben lesz ott is. most meg a harmadik. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. Egyenlően futnak. Szántok én még azzal a vasekével. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. aki nem hisz fogadjon pint borba. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. Egyik sem enged a másiknak. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. másiké megállt a pálya közepén. elpukkantja a nagy hangú vasat. A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. a többiek félre állnak. Szól a második lövés is. s kitűnik a versenyzők csapatja. „No tiszttartó uram készítsük az ekét. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. Harmadszor csak a két lovas fut. ki a két első futásban nyertes maradt. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. ért az ágyúzáshoz. azon jót kaczagnak. lovát. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. Három mozsár van ám leásva a földbe. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. Ez koronázza be. Az lesz a pünkösti király. minden korcsmában ingyen rovása van. ki hátrább. mint férfiak között. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. oda vágtat a szürke oldalához. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten. marháját tartoznak a társai őrizni. hogy ez csak valami üres czím. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. mint a szépség. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. ünnepélyre. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. mintha repülnének. mind kettő jó ló és jó lovas. kétszer futtatunk még. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. Nem kell pedig hinni. ha megtudná kapni. . azért testi büntetéssel nem illetik.

Mindenik fűszálnak. Lombos koronája. mert Mosolyogva kelt fel. Mert a hangot halljuk. . A faluban szerte Daloló leányok. Illatosb a virág. Mennek a leányok. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág. Ha öreg úr. egy pár csókot. Virulóbb a mező. egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. ha fiatal. Hogy virággal telve. Dalolás közt egyre. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. De szemünk nem láthat. Megjelent a hajnal. Háladalra zendül Az egész természet. Kiértek a gyepre. Mezei virágból Koszorút is kötnek.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. Tündéries fényben. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok. Mintha nyelve volna. Bíboros palástban. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. Szépet álmodott. Piros pünkösd napján. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. egy pár krajczárt. mégis megszülettek. minden ház előtt megállnak. Gyémánt szekerében. s énekelve körülhordják a faluban. Királyné lesz mára. Közölök a legszebb. Büszke tán reája. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. Itt a falu vége. amik sohasem voltak megírva. Fején gyöngyös párta. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat. amelyen az angyali leányok. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül. Majd fölnyúlik újra.

hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. II. Kevés lenne mása. Hanem a leányok Szíve dobogása. mint égből Földre röpült angyal.Az lesz koronája. Fölzeng a dal újra. Nem a föld zajgása. A legeslegszebbnek. Majd a lányok dalja Összeolvad véle. Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása. mintha keble Volna. Nyerges Újfalun. Vagy talán csalódás. Szívemelő látvány. Lova fülén kendő. Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre. Tajtékzik a pára. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. Ε piruló arczczal Ép olyan. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében. Ragyog a sarkantyú. A föld.. meg-megdobban. Zöld ág van kezében. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. azon hozzáadással. Legelöl egy ifjú. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron. Ő a piros pünkösd Választott királya.. Fürge paripákon. Száguld a legénység. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája. Elvegyül a légben A diadallárma.

Ezután következik a 100 ft. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. fehér rózsákból készült. mi megtörténvén. s a legpéldásabb. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. s ő a lúdon függve marad. tiszta. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. a nt. aki egy rántással el nem tudja tépni. melynél a koszorúleány is jelen van. hivatnak meg. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. s a bíbornokoktól ajándékokat. s a hivatalos házaknál nieg-megállva. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. az alapító bőkezűségéből. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba.kalapot. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. 3. Sürgöny 1866. minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. A felső vidéken. sorsot húznak. 1856. s azon aztán sokat lehet nevetni. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. ártatlan életök méltánylása. ki e vizsgálaton legjobban felel. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. a mely alatt azután a legények elballagva. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe. Kép. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. Ehez némileg hasonló azon ünnepély. 1863. nem sokára az ünnepély után. Újs. Nádason. Vas. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. István bácsi képes naptára 1856. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. Délután 3 órakor. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. megkapja az áldást. 26 25 . hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. rózsaünnepély megtartására. templomból. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. ki megy alóla a ló. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig. 216. Erd. míg a leány férjhez megy adatik át. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. elismert példás leányok voltak. András templomában. sz. s mely abból áll. Ezt 1835-ben ntiszt. 462-3. Rábaközi tyúkverő. 1859.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. Magy. Azon gyermek. 115. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép. s ne talán jövő házassági hozományul.26 IV. legtisztább viseletű. mi közös mulatságra fordíttatik. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva. 55. kitevő kamatot kapnak ajándékba. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. vidám arczczal s tele várakozással az u. füz. I. kik általános. Vas. jóravaló férjet is kap. Honderű 1845. Természetesen. III. 7. egy gyönyörű. n. indul meg a nagyszerű menet. és jó háziasszonynyá. a pleb. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. 1. s a jobb gazdáktól borra valót kap. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik. Nef. két évben ugyan nádasi. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. alesperes vezérlete alatt. 286-289. császári koronát kap. 167. 22. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. átadása. Újs. Ε dönti el aztán. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft.

mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. czifránál czifrábbakat. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti.Rakamazi királyfutás. s magasztos érzetében. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. s az. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. hová belépvén. A szünidő rövid szokott lenni. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. a násznagy elmondja jöttük czélját. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. Rákos Palota kies. botjukra zsebkendőt. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. szülői. s vendégek várják. a második ki őt nyomba követte. alattvalóin végig tekint. kis bírónak neveztetvén. megjelen a mátka szüleinek házánál. Van azután hahota és nevetség. kijelentvén. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. meghatározzák a kézfogó idejét. mint dicsőséget vívott király. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. Itt levén a kézfogó ideje. 2. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. terjedelmes falu. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. s különben is figyelemmel kísérve. 57. s a dolgot tudtukra adni. mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. vagy szalagot akasztanak. Pest vmegyének éjszaki részén. díszruhájukban. a legény násznagyával. teljesen megismert. hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. s kit bizonyos idő óta az u. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. − Erre az ünnepi fesz megtörik. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. kit ők királynak neveznek. egyik vőfél így köszönt be: . „lányozás” idejében látogatva. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni. Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. tartozik a királynak annyi bort fizetni. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. − A szokásos üdvözletek végeztével. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. igyekeznek velők találkozni. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. s úgy mennek a kijelölt házakhoz. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. s egymáshoz bizalommal. − Itt döntetik el. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. ki legyen az öreg és kis vőfél. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. n. virág és kardokkal ékítve. s oly” dínom-dánommal végződik. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. mennyit ő magassága meginni képes. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. s parancsát a kisbíró hajtja végre. szintén versben elmondja. Honderű 1840. ő csak parancsol. s a betanult rigmust. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. kiknek száma a faluban százakra megy. hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. násznagy után néznek. és pedig azért. a tárogató jelt ad. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. − Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába. s a leányt szülei nevében odaadja. kalapjok mellé virágot tűznek. tudatja szüleivel a leány nevét. A kocsisok lóháton. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. maguk között egy főembert szoktak évenként választani.

szívesen látnák. zene hangjai közt. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni.Isten áldja meg e házat. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. mint kőfal úgy álljon. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. Ez háznak gazdáját.. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. hogy éltek ezekre találjon. vagy amaz vesztve türelmét. s tüsszögve. − A násznagy felel a kikérő beszédjére. újongva. aggódás. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. hetvenkedve. szülői helyetteseitől. végre ez kitalálja. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. a násznagy előadja. megindul a menet. komái. ha lovai tűzzel nem bírnak. − Meghozván a vőfél az engedelmet. míg. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. a többit aztán a meghívottak töltik be. A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. palotai lakos részéről. A lovak szintén tudják. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. míg a vőlegény magáéival haza tér. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. felkendőzve és lobogózva. Kívánom. sógorai.Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez . összeszedik magukat a vőlegény. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. a gondolkodás. Orom s békesség itt meggyökerezzék. hogy mért jöttek. Sem örömöt űző komor kedvetlenség. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni. villámsebesen viszik a kocsit. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. násznagya. a zászlókat lobogtatva. ha a gazda engedi. Az Isten áldása. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. egész a templomig. Védelmezze ezek ellen az Istenség. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. Az esküvés rendesen a déli órákban történik.. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál. a másodikon a vőlegény. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje. Erő és egészség beléje érkezzék.. násznagya. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. Erre a másik vőfél mondja: . hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. megfejti a rejtvényeket. nem csoda. vőféle és egy nyoszolyóleány. dalolva. s zene. s egy vő-féllel. hogy most nem szántanak. s egy kis harapni valóval. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. − Esküvés után azonnal indulnak vissza. − Egész utón szól a zene. vagy kettőre. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz. hogyha egy pár tisztességes ételre. az utón jó előre . − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. kocsit cserélnek.. és vendégeivel együtt. elő a percz fontosságát. de mielőtt kiadó versét elmondaná. Aztán mennek tovább a többiekhez. vőfélei. násznagyától. dal. dal. − Oda érve. kiabálva. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé.

iddogálva. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. s a vendégek közöl is. szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. Ilyen a „vánkostáncz. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. hogy megégette a kezét. s tud tára adja a vendégeknek. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. nyoszolyóasszony. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. s érdem szerént lejebb és lejebb. hogy: „Fölcsavard az eszed. hogy már ezentúl asszony. A vacsoránál legfelül a násznagy. Aztán asztalhoz ülnek. a vőlegény mellé állítja. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. előáll az öreg vőfél.figyelmeztetik. i. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. a czigány rákezdi a csárdást. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. Mikor már az ételek így mind felhordattak. öreg neki esik a táncznak. melyre már jó előre készül mindenki.” Ezt. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. ki sebesen rá térdel. a násznagyok a menyasszonynyal. örömanyákkal. . − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. és így jő lejebb. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. szülőitől. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. melybe mindenki. meg a vendégek közöl aki akar. ki a násznagyot kínálja meg. rokonai és jó barátjaitól. borozgatva. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. mint menyecskét. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról. s tart kivilágos kivirradtig. az a bennlevötol csókot kap. verbüng és dal közt. s helyét foglalja el benn. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. örömanyával. − az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. beszélgetve. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. egy verset mond el fölötte. akinek mondandója van. amit egymás közt elosztanak. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. bevezeti. Örömapa. A menyasszony szülői és násznagya. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. mire ez az asztalra kerül. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel. mulatva. néha zene nélkül. s egy versben siránkozva elpanaszolja. Ekkor ifjú. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. s most következik a „menyasszonytáncz. menyecskésen. valaki elé leteszi. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. vőfél nyoszolyóleánynyal stb. ki a menyasszonynyal tánczolni akar.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. kezénél fogva. újra hangolnak. Ezek közben elmúlik az éjfél. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak. megkezdik az ételhordást. aki a tányérba pénzt vet. s a vőfél. s kötőiket tartva. s rendesen ott szokta végezni. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. ekkor emel szót. s kér pénzt gyógyszerre. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t. hogy a számukra „pénzt szed. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak. s egyik egy kis párnát kezébe véve. és bevivén a nép elé. valami pénzt vet. egy versben bemutatja a vendégeknek. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. mely a vacsorát helyettesíti. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. mire végre azt süti ki. míg a kör körül táncz. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál. testvéreitől.

másikat a másik. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. s úgy irányozva. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. akiket komáiul akar. A katholikusok 1 párt. midőn a búcsúztatóban érintetik. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. folytatja siránkozását . − ki neve említésénél azonnal észre jővén. a kántor készíti a búcsúztatót. − ekkorra a komák is ott vannak. Említésre méltó. vagy duda és táncz is van. ki a temetési időt meghatározza. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. hogy alkonyatkor végződjék. melegmézesboroznak. ki férjét siratja. s hozzá látnak a terített asztalhoz.− ez így tart délig vagy estig. halála után ismét. (szegény öreg nép) kik azért. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. családi örömöket tápláló keresztelőt. Éltesnél virrasztókat hívnak. minden rokona s ismerősétől. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. apát. Temetési szokásaik. s minden jót kivannak nekik. van eszem iszom. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek. berohan egy fatállal. este tartják a keresztelőt. hogy az evang. közös szokásuk az. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. oly hoszszúra. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. kiki két vagy háromféle töltelékü. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. még a bábát is. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. A gyermek születésekor. Megjegyzendő. s így tovább. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. tartja keresztvízre. Néha zene. éltetik az anyát. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik. az ujon szülöttet. s halálozása perczeiben csengettetnek. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. hogy ezen éneklések alatt. haza mennek. akkor egy gyermeket az egyik. eláldják a családot új tagjával. amit megesznek s megisznak. Visszatérve a keresztelésről. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. a másik két felekezetnél délután történik. A keresztelés a katholikusoknál reggel. míg a komaasszonyok a templomban vannak. s magára marad az új pár. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. és fakanállal letisztítják. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. stb. s reggelig mulatnak. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. keresztszülőket. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. illetőleg előbb kialudni magukat. munka után látni.Reggel aztán pálinkázuak. kivált ha új pár. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. azaz bekenik valamivel az arczukat.

Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. mely rövid étkezés és borozásból áll. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. és protestánsoknál. ki parancsának ellenszegül. Ez néha a késő éjbe húzódik. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. Leány halottat legények. odábbmennek. hol először gyűrűket cserélnek. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. elhatározzák. mely vasrácscsal van elrekesztve. ha nem. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. Ilyenkor az egész temető megnépesül. a. azonnal nyilatkoznak. s a két gajdost az út közepén körülállva. s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. kivéve a kisdedet. ha a leány s körülményei tetszenek. A menyasszony fivére által karon vezetve. egy füst alatt azt is. s menynyi legyen a vendégek száma. s átadatik most a devernek. mikor lesz az esküvő napja. rendesen kisírt szemekkel jön elé. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. többé a faluban meg nem vendégelik. A dever a menyasszonynyal. s végeztével ismét szekérre kerekednek. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. közben a dudások fújják bús dallamaikat. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. Elől megy a kúm. ismét tánczolnak egy kólót. érette rozmaring. leszállnak kocsijaikról. mely halottukat kikísérte. A lakodalomhoz a vő fél. mely inkább intés az élőknek. hol leszálva. majd a dever kocsira helyezve őt. egymást és rokonaikat üngök. néhány nappal az esküvő előtt.. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. s ők haza térnek teljes nyugalommal. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. ott leszállnak. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal. a többiek is elfoglalták helyeiket. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. ezeket követi aztán a sok más kocsi. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. a vőlegény s a dudás. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg. ölelkeznek. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. Az oltárt először a pópa hagyja el. s ez a kum (koma). Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. bármi későn van is az idő. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. Az apák őszkor leánynézőbe mennek. azért semmi költséget sem kiméinek. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. Minden lakodalomban van egy monarcha. rokonai megvárják míg felhányják a sírt.szívből stb. Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. ha sikerült. Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). hát még annak aki megsérti. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák. az ének lassan elhal. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. gyűrűt váltanak. s ekkor leginkább az evang. Jaj annak. csókolódznak. utána kötött kézzel a házasulandók. A megkéretéskor. ének kíséretében a temetőbe. azután a kúm és dever .

Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik. Reggel a menyasszony vizet hoz. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. mustba főtt és mártott szárított halak.floribusz”nak nevezik. 186ί. a másikba pedig vizet adnak. régebben egy egész hétig. s a kumót. helyébe guzsalyt. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. 1857. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad.mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. hogy az előtánczos fővezénylő. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig. . Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. újs. . Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. 2. stb. czipők.. A vőlegény. Kép. hona alá egy-egy kenyeret. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. kólók. egyik kezébe palaczk bort. A három itczés edényt kezébe fogva. bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. Most kezdődnek a vígságok. egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni. Az első tánczot így kell eljárni. énekek. . a ház küszöbéig húzva. 131. Ezekkel a szobába megy. kezét. hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. hogy a vánkusokat felvágja. selyem vagy czicz. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át. Ez alatt a násznép félrefordulva. midőn a pópa ezen szavakat mondja. betakarja. bőven megvendégeltetnek. s ünnepélyes tisztújítását. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel. 322. Ez pedig nem egyéb. és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. az épen megérkezett férfi vendéget. devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. mint a kúm. kurjongatások. A napa is ott áll menyére várva. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. Nevezetes itt Rozsnyón az. hogy ezentúl neki ura és gazdája. tisztességéhez képest. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. azután a többiekét is csókolja. Magy. de egy egész ruhának való . magát meghajtotta. Vas. mintegy öt lábnyi hosszú. evés. kötények. . mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. s aztán pénzt vessenek. most néhány napig tánczvigalmait. és a többi esküvési szertartásokat végzi. Erd. hogy abban a vendégek megmosakodjanak. szájába czukrot. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. jobb karján egy kis fiút. először ipja s napa arczát. olajos étkek stb. s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. pénz és effélék. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: . milyen a mézes búza. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz.. melyeket csókok között ad által menyének.

Kiváltképen egyikért. királyunk (kralovics) számára. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Mi uralkodónkért. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. s karon fogva behozza a szemérmes leányt. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. míg megérkezik a hajnal. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. Egész tanácsáért. Vas. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. S jó szándékomban megért. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. 26. csillagot keresünk. azt úgy osztják szét. s letépi róluk a koronát. melyet keresünk. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. az edény végső felhajtása. Atyamesterünkért. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. kinevetik s ott hagyják. Leány szülei: Az leányunk akaratától függ.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. újs. s elviszik a kiszemelt házhoz. Érdemes czéhünkért. azt nem találja és azzal visszamegy. ne torára. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét. Magyar királyunkért. hogy megnézzem rejtekében gyertyával. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. s a sok vivát és éljen követi. Gömörvármegyénkért. S többi tisztjeinkért. És főbírájáért. (Dicsértessék a Jézus Krisztus). kisírt szemmel bejő és valamit keres. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. Azért a legszebbikért. Juthassak.) Ha tudják. (Kimegy.) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. Kinek lakodalmára. engedjétek meg. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. így mulatnak aztán még sokáig. örvendünk hogy itt találtuk fel. . 252-253. Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty. 1864. mert ha nem az. Aki épen arra kért. Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . Komiszárjusunkért. (Az utat tévesztettük meg. Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért. Az ö boldogságára. Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. s örvendezteti a jelenlevőket. X órai. Éjfél után óra kettő. Hosszabítja életünket. Az óra kilenczet ütött már. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. I órai. menyasszony asszonyomat. s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. Az óra már ütött egyet. azok. foglalnak helyet. IX órai. Már egy nappal éltünk többet. 1833. XI órai. Az óra kilenczet ütött már. Mert az javaidból kizár. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. A menyegzői vendégeskedés alatt. II órai. villa és kancsó forog. Hallja minden háznak ura. menyasszony asszonyomnak stb. erre megzendül a muzsika. Éjfél után ütött egyet. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. Vigyázz ember ezen szóra. ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva.Soproni lakodalmi szokások. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. . Mire virradsz fel holnapra. Tízet ütött már az óra. kik az új párt elkísérik. Várja Isten térésünket. Sümegi éj őrök kiáltásai. 1. Megbocsájtja bűneinket. vőlegény uramnak. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. 27. s kik azelőtt oda nem fértek. az ifjak. Nincs fölírva homlokodra. a helyet elsepri. Vigyázz tűzre ne essék kár.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek. Örömre kelsz e. s azon túl is. Gyűjt. Eljár az idő és nem vár. melynek végeztével. melyre a legénység magántánczokat jár. Tud. seprőt fog. muzsika zengedez. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. Elmégy az nyugodalomra. N.

Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. s végre a lelkész által meg nem áldatik. kik Syriniában. Ha fölkeltek sem sajnálom. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. Bácskában. 1854. újs. A vőlegényre könnyű ráismerni. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. Vas. s ha azt elmondta. s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. n. következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. az u. 136. Hogy többet üssön azt várom. 135 és 136. Lám én csak a várost járom. Bánátban. Syrmiai. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. Éjfél után óra kettőIII órai. Mit használ a város őrző. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. hova kiki magával visz magának enni s inni valót. kalapja mellé fehér kendő van tűzve. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. Éjfél után óra három. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Tavasztáncz május lő napján. Ha az Isten nem segítő. Álmotokból serkenjetek.Dicsértessék a teremtő. Év ünnep Sylvester napján. Négy az óra felkeljetek. . Mindjárt Istent dicsérjétek. A farsang eltemetése húshagyó kedden. Ha alusztok én nem bánom. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. Szűz Máriát tiszteljétek. bácskai. Majd én is szemem bezárom. A szerbeknél. lapokon. Legyen nektek segítségtek. Négy az óra felkeljetek. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. s a Határőrvidéken laknak. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. Éjfél után óra három. Aratók öröme Júliusban. Koszorú 1830. Svábok apróbb szokásaik. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor. IV órai. Őrző angyal és több szentek.

− a szende. A G-t pedig nem gének. 11. melynek végeztével lakomáznak. durrogatások közt. Gyüj. a helyébe választandó bírót bevárják. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). a volt bíró egy kis mulatságot ad. mely minden megjelenők közt komaságot szül. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. i. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. annál nagyobbra becsültetik. Vas. gordonostól. melyben minél cselesebben tud eljárni. hogy onnan is így neveztetik. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. a vőlegény nevet. a csuprot földhöz vágja. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett. hazatérve zsíros lakomát csapnak. Tud. vőfél. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. előfogatok bokrétáztatnak fel. utczákon kering a díszmenet. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. melynek elve alkalmasint az. hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. és az „eskető” nap. Újs. Szászrégeni szász aratási ünnep. de ő is aztán. 1859. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. százat. Ilyenkor. 1822. . az O. ha szerét teheti. De hihető. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. hanem gának mondják. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. nem lánczczal. Halottjaikat dalolva siratják. Bilder aus Ungarn 2. mely utóbbi úgy történt. s a divatkeringők elcsigáztatnak. 55. A keresztelő oly ünnep. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja. Az úgy nevezett bába estélye. Szatmármegyei vegyes szokások. s így lovas vőfélek kíséretében. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. a mondott bába estéjét tartó. míg meg nem unják. Szarvasi apróbb szokások. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént.s addig mulatnak. 568. annyi kerék föld számláltatott. szép menyasszony sírni kezd. közönségesen csütörtökön megérkezik. abból áll. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. ha szomszéd is a pár. s minthogy azt azonnal el is isszák. − azután táncznak erednek. 8 karajczárokat jelent. gyűjtetik a lakadalmi sereg. valakit jól kisirattak. a szebb érzet föléled. A tor még az ó-világ maradéka lehet. a laczi-konyha pompásan felüttetik. − násznagy kerestetik. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják. 24. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. Lakadalomkor kolompokkal járnak. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. hogy: a holtak boldogok! miután t. csengőpengő szekerek készíttetnek. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. az ezeret. − meglesz a jegyváltás. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába.

füzet Székelyek (kath. röppentyűk látszanak a légpályán. Kalákák. itt is adatnak. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. szintén szokásosak. öröm és vigasság van mindenütt. . kádárka.) lakodalmi szokásaik. Több oldalból áll. hogy Istennek rendelése . − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. s bőven teremnek: góhér. ezekből a mi kedves atyánkfia . kecskecsecsű. és több savanyu szőlőt. s így tovább: „egy kis kolbász. Életképek 1844. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. melyek mind saját névvel bírnak. hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. a kies Erdőd mellett. és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. megkéri a háziakat. mint szolgál egészségük. hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. sódar. . először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. ángy ónak. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. Sápoly dánye kity on kok. A szüret nevezetes korszak. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. − Hangzik a nóta. pecsenye” küldetik. s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik. Ekkor a sihederek kántálni. aránt. bakator. hogyha hosszas időn gyötörtetik. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. kalács és más. mintegy mértföldnyire. lövöldözés. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők. dalok. . . − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. s minekutána feleltek. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás. rózsás. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. egész egy helység ez. hogy a világ szaporodnék. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. muskotály. előbbször teremte Ádám atyánkat. a hetedik szentség felvételére is. valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. királyédes. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. Adj pogácsát a zsebünkbe. IX. divatozik. és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. mire a házigazda feleli „tessék”. hogy néhány szava volna elmondandó. s a sógoréknak. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék. vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok.Rokonnemű a disznótor. kóringyálni mennek. ezek oláhféle. miként a székelyeknél. Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. török. oldalas. A szathmári hegy délnek esik. Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem. mint: tojás. Ezután rendelé a hét szentségeket. s méltó. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. mint bortermő földekhez illik. rajgók a föld színén.

hogy nem ez. „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. öltözetűt. napot. örömanyasszony. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. hogy annak világánál mindig láthassák azt. kit mi keresünk. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. kívánnom Isten ő sz. Isten ő sz. násznagyuram. s miután megmondják. Ezeket kegyed vegye szívesen. ha meghallgatna. csizma. így szól: „Örvendek. a kit keresnek. A menyasszony gazdája megköszöni.. hajadon leánya . bokréták stb. . napra szerencsésen felvirrasztotta. Arra kötelezi magát kedves mátkája. uramat. s ótalmazza meg minden veszélytől. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. Ennyiből áll a mátkázodás. és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert.szerént magához venné jövendőbeli házastársul. mely a teremtéskor felderült az égre. aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. és jó szerencsések. s több effélékből. mi Isten előtt kedves. ezen folyó esztendőben maga személyesen. Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. gazdatársuramat legelőször is arra. amelyről most rövid választ is kérek. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. . és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. s e jelen óráig megtartotta. nagynyoszolyóaszszonyom. felségének. szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. házastársul neki adása végett. gyűrű. őtet meg nem vetnék. még többekkel is fog kedveskedni. s adok hálát Istennek. Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. és ha kedvező. felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen. pénz. . melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal. A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. a mai sz. guzsalyról fonó. a mai sz. aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek.. . és kérésemre ígéretet tennének. amik állanak: főkötő. s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. vőféllel. . Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. körülhordozza. vagy kamarába. néhány szavaim volnának. s azon nap. ezt is vizsgálják. mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is.” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. Λ s itt előszámlálja az említetteket. „Amaz mondja: „tessék”. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. hogy megkérjük t. hogy azon tisztességes jámbor személyt. bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . . Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala. s miután választ kaptak. boldogok lehessenek itt és túl a síron. oly fényesen süssön rájuk. egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. s ő így folytatja: „Öröm atyuram. gyűrű. hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. mézes pogácsa. . . Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. és a vőlegény gazdájával. gyűrűváltásra. hogy a mi kedves atyánkfia . nyak-keszkenők. a házasságot megelőző kézfogás. Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. . de kétségeskednek.” Ekkora házigazda kiadja a választ. . bevezeti az oldal szobába. de főleg a rágalmazó nyelvektől. mind mennyei áldásaival.

örömanyasszony hálás szívvel. hosszas életet.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. s adok hálát Istennek. hosszas életet. s megígéri. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram. azon izenettel. „Örvendek. Asztalhoz ülnek. . Minthogy örömatyuram. kívánom hogy ö sz. adunk hálát Isten ő sz. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket. fiú és sz. úgy mint a mi atyánkfiának . Jánosnak megszegésére. ez az első válasz. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. felségének. melyre készen volnának. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. . megmaradást én általam. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram.asztaligazduram! Istentől minden jót. hogy azoknak. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. örömanyasszony. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával. s midőn ezt jelentem.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. nek ezen tisztességtételének napjára. örömanyasszony. hogy stb. nyoszolyóasszonyom. minthogy . mert igen jó szívvel. s kegyelmed ezen költséges. szeretettel veszik.” . egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére. nyoszolyóasszonyom. és az Ígéret szerént arra kérik.. ismétli a hozzá tartozók nevében. jókívánatokat viszonozva. szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. hogy e mai sz. Amire az atya. ezt örömatyuram. bejelentetik magukat. lélek Isten segítve. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. kiknek nevében megjelentem. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz.” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz. és a kapu előtt megállván. aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . . Midőn a templomból kijőnek. szeretettel adja. ez a második válasz. kalácscsal. hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. és a vőlegény gazdája így kezdi. hol a maga vitt költségén megvendégli. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket. s egyebbekkel kíván kedveskedni. násznagy uram. hogy a mai sz. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. napon isteni tisztelet után. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. Τοvábbá. mely még a galileai lakodalomban is. a templom előtt: örömatyuram. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. a szóvivő így kezdi: „Örvendünk.” köszöntés után. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének. ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében. amik már köztünk megtörténtek. s azóta mindenütt föntartatott. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket.. mire a gazda kiüzen. vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. hogy csak tessék bejöni. örömanyasszony. fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett. órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. stb. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul. .” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket. napra szerencsésen fel virrasztott. hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek. hogy a sz.

de mind ezek után is meg nem szűnünk. magához venné jövendőbeli házastársul. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. . Deus uram Isten adj. elől a lovagok. nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra. aztán másoknak kiosztás végett átaladván. a sz. úr által. . utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. . napon. ki a mennyet és a földet teremtetted. foly a tusa. a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . invitáltattak vala minket egy pár sz. így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . csillagokat Fejünk felett tartja. elsőbben maga. ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. másodszor egy pár víg nótát huzat. áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. Továbbá násznagyuram. lány barátnéi megragadják. . és ha nagyobbszerűvé. hogy amár többször tisztelt copulált személyt . Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. . napot. gazdatárs uramat. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni. Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. hogyha a kapu be lenne téve. áll. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. A sz. Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. legalább megkóstolja. íme comparealtunk. az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot.” ezekkel fejezi be: „teljes sz. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. kedves hajadon leánygyermeke . az esküvőre. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. . midőn volnánk a templom előtt.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. valamint ezen sz. Jánosra.. lányokat oszt. iránt. nyissák ki. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. holdat.” Míg ezek benn végbemennek. illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe. táplál mindnyájunkat. a sz.” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. templom előtt örömatyuram. és felkéri a tánczra. Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora . . . cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. s az anyaszentegyház szokása szerént. . a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett.. de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben. örömanyasszony. Jánosnak megszegésére. asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. a sz. a sz. hogy a mi kedves atyánkfia . hogy a mai sz. avégre. s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából. oltár jobb felén. Itt a két násznép körbe. örömanyasszony. végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik. hanem felkérjük t. házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. mit most el nem vihetnénk. copulatiónak végeztével. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat. gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. copulatio megtörténvén. hogy Isten rendelése. hazai leányaszszony. isteni tisztelet után. nem akarván engedni. Háromság. táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. örömatyuram. . több complex társaikkal. uramat. s megnyittatván a kapu. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. úgy szolgáltassa kezünkre. stb. nyoszolyóasszonyomat. mire mi compareáltunk. . aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram.

Ki anyja jóságát méltán meghálálja. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Kis koromtól fogva kedveltél. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon. Míg új szállásomra tőled elindulok. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál. Születésünk után van két jeles napunk. A második nedig lészen a halálunk. Ε világra hozván éles fájdalmakkal. a rosztól őriztél. . Míglen ő magzatját mellében hordozza. Akarok indulni annak szállására. Én ezután is még leányod maradok. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. Tudom nem született olyan még világra. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. Életednek vége messzire haladjon. Minthogy Isten után jó szüleim vannak. Bízván magam Isten parancsolatjára. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. aki felneveltél. Hiszem. Elsőbb is jó atyám. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. Ezért az egekben adja jutalmadat.Életünknek vetett rövid határokat. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál. Isten megfizesse minden jóságodat. Találtam életem jövendő párjára. szerettél. Nekem is életem derült hajnalára. Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Az egész világon akik sokan vagyunk. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. Isten megfizesse minden jóságodat. Jóra tanítottál. Virágzó éltünkben első házasságunk. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. Holtod után mennjben magához fogadjon.

Kedves édes anyám. nyomorult ügyemben. örömanyát és más . van az úgynevezett meghívás. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. a jót kövessétek. Segélj hogyha szükség. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Míg gyarló testemben zengedez a lélek. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját. Életednek vége messzire haladjon. hogy tőlem elváltok. Az úrnak áldása szálljon ti reátok. amíg veled éltem. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. Illő tiszteletet. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. a jó hírben s névben. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. hogy nekem tegyetek.Ezért az egekben adja jutalmadat. Tudom gyarlóságból. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. A roszat kerülvén. hogy sokat vétettem. Látjátok ezennel. Velem társalkodó leány barátnéim. Holtod után mennybe magához fogadjon. örömapát. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. i. miket elkövettem. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. Számos esztendőig kívánom éljetek. Bocsásd meg hibáim. Mielőtt indulnának. Későre jöjjön el boldog halálotok. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Nektek jelentettem gyakran panaszaim. Közelről s távolról kik ide gyűltetek. t. Végre lelketeket fogadja mennyekben.

és felszólítják a jötteket. a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. örömanyasszony. míg Istennek kedves akaratja . . násznagyuram. gazdatárs uram nekünk megmutatni. vagy közel nőrokona . . és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. . . melyre vőlegény uram ráismervén. s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . és a kapu előtt megállván. kalács stb. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. . hogy azzal a jegygyel vagyon-e.” Itt a ház közepére letesznek három széket. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. fogadják mint kedves gyermeköket. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek. összecsókolódznak. felsége továbbra is tartsa. Az étel italneműek bemondása után. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt. Annakutána asztalhoz ülnek. isznak. aztán az örömapához. hogy tegnapi napon kegyelmednek. mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. fölkelnek és more patrio tánczolnak. ha el nem találják van jó ízű nevetés. melylyel kibocsátottuk. felmutattatnak. s midőn megérkeznek. amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak. hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben. násznagyuramat. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. s kiválasztani a három közöl.. alól pedig fehérre hántva. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . hogy Isten ő sz. melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk.vérrokonokat. „Minthogy örömatyuram. Itten vagyon. vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. Tehát szíveskedjék t. Ezzel indulnak. amik aszerént. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni. az örömanyához vezeti. a bemehetésre engedelmet kérnek. még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. úgy hogy az ő keresésére elindulánk. Kívánjuk. s így tovább mennek. . a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. nagy nyoszolyóasszony. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. hogy magának eljegyzette volna. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. a násznagyné. vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram. remélvén. oly értelemben mint elébb. Amellett azt ígérik. hogy a mai sz. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. s magokkal elhozták. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. ebédre megérkeznek. s éljenek mindenkor csendes békességben. szárnyok alá vették. esznek. gazdatárs uramnak. nagy és kis nyoszolyóasszonyom . Jó emlékezetében lehet t. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. arról is engedelmet kérünk. sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa. násznagyuramnak. nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól. fenn bokrosán. magokkal vitt étel ital. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. lepedővel fent eltakart menyecskét. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. s örömanyasszony felkértek vala bennünket. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk.) ezt vegyék szívesen. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá. hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk..

A leányzók azon babonát tartják. a szabadságot örömest megadjuk. Van itt aztán mese. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. Húsvét második napja hajnalán. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult. Újs.” 168. Pog. hogy elég frisen nő. anyát.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő. vagy egy legény valamit olvas. Innen arról. 391.” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. Asztal után egy kis táncz kerekedik. Még közben jön a kajnalozás. 1858. azonban a virág amott van. s van ismét evés ivás. kalács és piros tojással halmozza tele. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad.” A megváltás ára annyi piros tojás. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik. Székely fonóka. ezüst és rézleány. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. szolgálót megforgatván. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. Ezen kórusok nagyon fesztelenek. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. Székelyeknél a húsvét. 244. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. s azt hallgatják. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt. az egy sorba tartozó-legények csapatonként.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését. mint . csak következő napon mennek el. vagy anélkül is. ahány legény van. hogy a jeles virágot megöntözzük. kegyelmetektől szabadságot kérünk. mit ők beszédnek neveznek. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni. vagy egy-egy székely dalt énekelnek. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára. azelőtt nagy lődözés közt. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. de úgy tartjuk. más leányos házhoz mennek. Ezután asztalhoz ülnek. Szent-András éjjeli forráslátogatás. kik a házaspár előtt nyargalnak. 4. ki leányokhoz kezd járogatni. szájaik csevegnek.4. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. Kállay. azelőtt volt pisztolydurrogás is. Erd. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. Kép. s leányt. Magy. mi azért eljöttünk. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. 2. mézespálinka. Mugy. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek. és ha a jött vendégek más faluból valók. is. hogy már guzsalyasba jár. Erd. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz.. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket. az asztaltól felkelve tánczolnak. azt mondják. kutakhoz kimehetnek. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. 1854. Télben mikor fonás ideje van. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. sült malacz. Azután vagy templomi éneket. 102. forrásokhoz. ezután még többekkel fognak kedveskedni. lepények. V. az arany. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. esznek.) Ezeket fogadják szívesen. s ott egy árny. czigánynyal. Magy. 21. Míg a legénység a leánynyal kötődik. s így szól: „Inkább megváltom magam. Nefelejts 1864. a székely leányok ma egyik. Orsóik peregnek. isznak. melyre is jó uram. 1851. hogysem leöntsenek. Vas. Kép. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. 102. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja. az arasznyi magasságú. pereczek.

hanem a kutak. hogy észre ne vétessenek. az megkérés. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. Ez a szokás a tótoknál divat. Itt a fő az. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. vagy” igen szócskát hallanak. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. 4. rázni e szavakkal: „Rázlak. elmennek kerítést rázni. mely abból áll. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. a benn levők azt ne tudják.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. Wird einst des Mädchens Buhle. stb. és azzal a különbséggel. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. folyókhoz. ott a kedves. ha 3-ik faluból is. s víztükrébe való kacsintás. s hány font fagyúnak kell . azután rendbe hozván ügyeiket. kivált a német hajadonság. Sz. s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. és magyarázzák maguknak. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett. stb. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. 5. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén. drein gucken sie genau. 8. ekkor neki szalad valamely palánknak. Ilyenkor. 5. Hogy ezek szt. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. arra felmásznak. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. de csak Miklós napján.. Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. különben az egész eljárás nem ér semmit. melyhez ha egy kar is járul. 7. A tótoknál is divatos ez. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. míg nem. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. Zum Quell im Wald der Feen. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. kutyácska ugasd meg. azt feleletnek veszik. Endrén van czéhládájok.férfi arcz mosolyg feléjök. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. ott a férj. aki az érkező vendégeit. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. ö. és a melyik kedves szám. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá. patakokhoz. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. források mélyéből hangokat várnak. házról házra beosztja. 9. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. und wenn er freundlich winkt. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. és úgy irányozzák a dolgot. Endrei mészáros remekelés. András és Miklós napján történnek. tán azért van. 4. azt elkezdi. és mindegyik egy számot kap 1. ha ott a környékben fa van. Akik a víznek nem hisznek. hogy a marhában hány font húsnak. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. o. 2. ahogy kedvezőbb. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. 3. ha a legények kitudják. rázlak kerítés. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. a remekelések veszik kezdetöket. így történt.

de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. János vagy Iván egy. a marha lábai feketére fényezve. hajtsuk a cseresznye ágát. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába. s aranyozással van díszitve. avégett mivel látni ugyan nem tudá. húsa felméretik. megéljeneztetik a remekelő. anyja méhében röpdösött. a marha díszes zsabrákot kap. A tűz jelenti azon buzgóságot. Ha a tűz három napig sem alszik el. annak emlékezetére. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. melytől János. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. s hangosan énekeltek mellette. a tüzet élesztik. János hónak. énekelve. melyen a remekelő neve kihímezve. A remekelések után jő az eszem iszom. s ha a kitűzött font összeg találva van. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. 100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. (Vol. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. s aranyporral behintvék. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. Ε nap XIII. . s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. a tűz lángja felé tartatik. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia. hol szájok egyenként felnyittatván. valószínűleg valamely pogány Istentől. A leányok virágokkal díszítve. IV. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. Jézus iránt égett. kiki maga költségén lakmározik. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. melyben keresztelő sz. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik. annyi forintot fizet a czéh ládába. jó aratást és sok lakodalmat várnak. János ünnepe volt. mit Ők „kupajló” neveznek.lenni. 24. hogy ez keresztelő sz. szarvai üvegporral kitisztítvák. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. Csak addig világos. különben pénzbeli a büntetés. János született. ez feljegyeztetik. A marha ha agyon van ütve. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. egyébként ahány fontot hibázott. p. Tiszteletet teszek. ki többet üt. Hadd szakaszszak szépéből. mely 2 ft szokott volt lenni. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet. ekkor az égő tüzet körülállák. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. Éjszakád világos. s egy napját (jun. azután a népség jelenlétében. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve.) sz. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. Míg előtted leszek. Azt a hónapot. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. Iván napjának. Szent Iván napi tűzugrások. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. és szintén azt írja. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. nevezzük sz. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. mintegy tánczolt örömében János. míg a fiatalok. Most most éli szép világát.

uja. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. I. Ε napon a pozsonyi zsidó község. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. azt mint ügyes leányt kiszemelik. s azonnal elhatározá.· 207-207. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. Különösen Mainz volt a hely. Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja. 557. 3. hogy meg fogja őt szabadítani. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. Island partjain. Azon számos veszély daczára. Márton ludja. s zöld színben ragyogó hullámán. 1Ί3. Sürgöny 1864. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. király vagy Isten. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. 251. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. Szentpéteri lakadalmi szokások. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. mivel elhatározták. Vas. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. mégis eltávolíttatott czél-jától. melyben még a hajónak minden része is le van írva. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett. s oly tisztára koppasztatnak meg.” 27 Kózm. s e mondát éneklik. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. könyv. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. s a herczeg fogságának helyét. L. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. hatalmában levő btivös eszközök segélye által. és szerető. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. A hinták a hajót képezik. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. Sz.Szeretőmnek színéből. végre megtudá ennek okát. holta után pedig a szentek közé vétetett fel. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. 1. Az ily leányok a legényeknek. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. kikkel kikiáltattak. kiviszik a leányokat. tüzet raknak a hegyeken. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. 1854. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság. 148. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. 322. Ε ludak mindig hó fehérek. kiáltván t. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. Márton toursi püspök volt. ki sérelem nélkül átugorja. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. a legények és leányok éveit páronként. 18UG. későn. uja. mint örömtüzet meggyújtanak. innen a Mártonludjának is eredete. A lányok egész éjjel hintában ülnék. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. s hatalmába esett ellenségének. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. Népd. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. i. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette. köt. vágytól öztönöztetvén. tehát a két szerető zavartatás nélkül. Vas. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. L. s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. mit a legénység szalaggal viszonoz. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. − Innen van tehát a Mártonnap. és mond. minden évben. régi szokás szerént. melyet húsvét hajnalán. mi a hajó égését ábrázolja. 27 . nagy tüzet gyújt a fiatalság. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. ki a távol Izlandban lakott. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. Partra érkezések János napján történt. egy határban egyet. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. de végre már közel Islandhoz. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. *) Sz. 450. Mivel a szép.

Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. ételre italra volna szükségünk. látják ott künn a néptömeget. tevéidnek is meritek. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. Ε napon. főznek. de mivel igen fáradtak vagyunk. hova hivatalosak. és okvetlen házasság a következése. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. mi ha megadatik neki. hogy szomjukat lecsillapítsák. vonakodásnak megegyezés a^ vége. becses atyánkfia kegyelmedet. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan. mit miután elfogadott. mit ha nem adnak. a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. A rokonok. boldogan. születése helyére. ha meghallgatná. és ha jó szerencsével. mint Isten végezé. és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál. hogy fiát valamely istenfélő. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. hol jámbor rokonai még életben valának. elküldé a legöregebb szolgáját. elindul a menet zeneszó. míg végre a sok beszédnek. azt azonnal megkéretik. hol igen szívesen fogadták. és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. Ε szokás igen jó és követendő. kivált a haszonleső Lábán testvér. ekkor a násznagy akaratával. Isten hozta. s gazdagon megáldatván Istentől. bort. kurjongatás közt lejt.” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. vagy nem. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. Eliezert. nyilatkozik szüleinek. azonban ő addig sem nem evett.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. kére a leányt vízért. Scythiából jövünk. mire az megnyílik. sem nem ivott. alszik. kik ha ínyükre van a lány. hivatalosak. váljon oda adják-e a leányt. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni. mind a két háznál sürgés forgás van. melyen az esküvőnek kell megtörténni. a lány részérőli vendégek törnek elé. hogy Bethuel leánya. El is ért szerencsésen Hárán városához. míg dolgában el nem járt. egyik fél is. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. és vinném el fiának feleségét. ért. másik is elmondja véleményét. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. íme itt van Rebekka. az asszonyok sütnek. a menettel egyetemben. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni. s útra kelt. azért kérem N-uramat. mert ekkor csak estefelé. ajándék-küldést gyakorolják. rabolunk. addig míg a nap le nem hanyatlik. megy kedves jegyeséhez. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. és ha szerelme viszonoztatik. tessék bemenni” viszonoz. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. arra fordítá gondját. egy idegen házból iszonyú újongás közt.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. hanem megkérdé először. Elment tehát oda Eliezer. kivéve az utolsó napot. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva.a csintalan szerelem istenének. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. zeneszó mellett. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. és háromszor kopogtat. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. a menyasszonyt készítik. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz. „Mi messze útról.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké. kurjongatás közt a menyasszonyért.” Erre sok kötődés támad. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. és kitudá tőle. legyen urad fiának neje. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. Én tehát . ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz. jó barátok. hogy keresném fel. a „rodinát”. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. mert habár künn a szabadban. azért ha a legény már idejét elérte.

ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”. és a komák. tovább adják. és indulnak örömújongás közt. ha már a vendégek mind letelepedtek. elővezettetik pártájában a menyasszony. mit az egész társaság követ. a menet készül. de mielőtt kiosztaná. mindjárt kettő lesz belőle. magára hagyván az új párral szaporodott házat. és el akarja-e hagyni anyai házát. − Elérvén pedig a kívánt lakot. és ha elfogadtatik. Ezzel végeszakad a vacsorának. mint Isten végezé. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. mi közönségesen gulyásleves. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép.szintén azt mondom. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. Adott is virágot meg is mutathatom. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. és felkontyozzák. Ν. ott őket a házi gazda fogadja. hallgasson meg kérem. de alighogy elmennek ezek a háztól. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. a bútorok kihordatnak a szobából. midőn beleegyezik. és a tatároktól öröklött kásából áll. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. Drága volt az ára. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. és a kásapénz szedés után. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. és a vőfél tánczol vele ismét először. mit az anya és Lábán mondott. Egyet szólok. A tánczolás így tart éjfélig. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik.” A násznagy leirt szavai után. káposzta. hogy e dolog Istentől van. . és így a család a költségektől megkíméltetik. Körmöczi aranynyal kentem leveleit. ha ez megtörtént. Kértem tőle adjon pénzemre virágot. mert váljon ki ne örülne. A szokásos székely jó szokás. Minap összejártam dél-északnak földjét. itt van hát Ν. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. s miután már ittak. váljon szereti-e a legényt. az asztal elejére ültettetik. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. mely szintén egész estelig tart. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak. és ez igen okosan van. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. − Végeszakadván ennek. pecsenye. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. azt is elmondhatom. Én is megmutatom asszonyi hűségem. tormás-hús. Kereszteléseik. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. és még egyszer kikérdeztetik. a párta bemutatása után ismét behozzák. legyen urad fiának neje. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg.

Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. lányom. büszke ifjat. Fehér nyakam édessége. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. Büszke város. úgyannyira. mint kellene. A szerbek igen jókor nősülvén. Leány. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. s ha testvér sincs. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. Két szemem lesz égett bora. Két karom a két vánkosa. innen magyarázható az. következik a tor. jó fogadtatásra számolhat. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. Leány. Hidd anyám az Istenért be. Égett bor kell majd ifjadnak. mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. hogy nem választhat férjet magának. Nyájas égbolt takarója. Hidd anyám az Istenért be! Anya. Hidd be oh anyám szállásra. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. sz. ha a választás nem szíve szerénti. Ha pedig a holt eltakaríttatik. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. Hadd utazni ifjad. e faluban is szokásban van. . hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. 17. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. úgy a nagybátya. hol ismét csak égettbort isznak. úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött.Virrasztás. Hidd be oh anyám szállásra. . Napkelet 1859. ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet. A szerb leány azért. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. A leány tudván. Piros arczom a lepénye. . S a bársony fű puha ágya. És városi puha fekhely. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. mely a női hiúságnak . Estebéd kell majd ifjadnak.

és ismét balról jobbra sodorja. nejeik hátuk mögött állva. csókot és bort disputálnak reá. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása. amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. 1862. friset is lejtenek. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. másik után vágyódik. s emellett még az ifjú nőnek. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. egy hátra. egész éjjelt. 1694. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. zászlók lobognak felette. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. szabadon járhat. igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. ki hozzá talán szelídebb leend. s akkor ami annak tetszik. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. hanem beugrik a kocsiba. Szilágysági oláh lakodalmak. Vas. s összevissza nyalja az embert. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. s az előttök utazót megállítják. Innen van az is. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. utána felrikkan a férfisereg. Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. . 470. oly csatariadalmat idéz elő. E táncz neme együgyű régiségre mutat. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. de szabadsága nagyobb. tehát három ütenyes a kóló zenéje. s a kóló náluk az. Ezenkívül van a leány ára. ki előtt újság. ami eredeti egy látvány annak. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. Az ily kólózás eltart két három óráig. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. éghajlati egyszerűség bélyege. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. A Szilágyságot Kraszna. mi nálunk a csárdás. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál.nagy mértékben hízelkedik. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. újs. Montenegróban. 470. Lakodalmaik idénye november és deczember. új. hogy némely szegény leány. annál nagyobb dicsőség. ki a párokat egymáshoz commendálja. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. Gombostű 1862. Mindenütt van egy házasság szerző. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. mint semmi más a földön. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja. 40. Vas. minden szenvedélytől ment kedélyességét. 40. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. s mondják. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. asszonyok. vállaik felett nyúlnak az étel után. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. első hétben a fiú házánál. Férfiak. azután a leánysereg. Adjuk még ehez azt. innen érthető. két lépés előre. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. Ha felvidulnak. Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. de azért is ajándékot kell adni. s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. köteles megvenni. 1862. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. Itt egy hétig mulatnak. nők. l. S a szerb nő bárhová mehet. igen jól esik. nem rontja az egészséget. egy két kólóforma dobogást tesz.

A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban. czélzások.Mentől élesebb a legény kése. melylyel a másvilágot határló folyam révészét. a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve.. Szilágysági oláh temetés. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. vagy aranyból áll. Vas.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva. nemcsak szombaton és vasárnap este. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne.. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. úgy szintén az obolus. hozzák a mézes pálinkát és bort. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett. Vas. feloldja a szalagot. A técsői lakadalmi szokások. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással. s midőn ezt megették. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. A halott számára siratókat fogadnak. 150. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. mely rendesen szalagból. A menyasszony sir. kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. még ritkábban a város határait.. biztatások. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak. ami olyat szól mint az ágyú. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. Újs. vagy próza mondókával a leányt megkéri. különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. 1859. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. Négy vagy hat ökrös szekéren. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. és kedvező válasz esetére. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. 28 . s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. hogy a télen meg kell házasodni. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. vagy mások által készített vers. 1859. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. azon izenettel. s már hét óra tájban itt. jöjjenek egész bátorsággal. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van. új. Ha tetszik a leány. mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. csakhamar megtörténik a házasság. mint estveli 10-11. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. mint ott. s balta fokkal jót ütni rá. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. A vőlegény újong. kifizetni képes legyen. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . megvolt a régi görögök és romaiaknál. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. csupán az idő. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. telve a ház rokonokkal és vendégekkel. sül a csöröge és kürtös fánk. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja. Az ismerettség mindaddig szövődik. Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. 150. Elejtett szavak. czifra násznép kíséretében. s vagy magakoholta. néhány tallérból. A férfiak gyásza abban áll.

kinek fejére kendő” van kötve. vagy bölcsőt meg tud etetni. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. végre kiadják. nyakkendőt és selyemkötényt küld. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. Mindkét fél hazulról külön indul el. Ilyenkor az a mester. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. az azt megelőző vasárnapon. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. minden este látogatást tesz jegyesénél. helyet foglalnak. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. még pedig a vőlegény ételei. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. hogy Mind ezek a keletiek. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. s mi eredeti. a leánynak hordani nem szabad. Lakoma után a násznép hazaoszlik. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását. mind az ajtókat zárva találják. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. későbbi megnyugtató szócsere után.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik. ostrommal fenyegetőzve távozik. Kezdődnek a kínálgatások. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. De mind a kaput. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. Mást. a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. Közelegvén pedig a násznap. s fenhangon követeli a menyasszonyt. kivált mástól adottat. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. hanem valami rút álarczost. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. s végre komolyra tér át az ügy. a leányt kikéri. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. Ez pedig akként történik. 29 . a leányt nem adja ki. s a jegyszalag letevése. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. mi csak sok kérés után tárul fel. magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. komoly viszályt idézne elő a szívek országában. vagy potrohos komoly férfit. vagy idegen felvétele. de már nem hozunk.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. földet ígér. egy pár kordován csizmát. hol különösen leves. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet. amidőn a menyasszony búcsúja. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. történik meg az igazinak kiszolgáltatása. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni. Ilyenkor. ez a vőlegénynek ing. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. A legény ha otthon van. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja.

s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. hogy váltsák ki. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. Az esketésre kitűzött napon. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék. és nagy figyelmet érdemel. s a leányukra váró szerencsét tudassa.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja.30 Reggel kontyolás után egyházba. vagy veres szoknyájok. a szokott helyére teszi. nem pedig koszorú is. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. s azután templomba mennek. Most már kitűzik a napot. hogy a vőlegény kötőt köt. s vacsora után. A nyoszolyóleányoknak kék. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. hogy az asztaltól felkelnek. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. s a násznagynak 10-20 krt. mely a forrásból vizet merít. hogy azokkal megbízójának szándékát. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. vőlegény. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. Éjjel a vőfél. rendesen házas embert. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. nem sokára a legénynyel. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. s azt a menyasszonynak átadják. s a lomb. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. nyoszolyóasszony mint rosz őr. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. és mindenkit megfizettetett. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. de a mente el nem maradhat. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. vacsora alatt. mi ha megtörténik. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. s ekkor történik a kézfogás. ekkor a vőfél előáll. tarka vállfűzőjök. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. már akkor bizonyos. mátka. akarna-e vagy sem hozzá menni. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. elkiáltja. rokonokot. fizetni. ha mindjárt kölcsönvették volna is. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. bort köteles fizetni. még az előbbkelő nőkkel is. seprőt vesz kezébe. Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni. és rendesen néhány muzsikáló czigány. Azután a paphoz mennek. Ha tagadó választ nem kap. Lakodalom napján. hogy ö lesz az űr a háznál. fejőket csak a párta ékesíti. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. ezek között az egyik rendesen házas. rendesen fehér. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. A násznép menetét a vőfélek.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. és kisöpri a szobát. 30 . hol a két fél találkozik. vagy legalább egy dudás rekeszti be. fejét pedig koszorú. Azután leánykérőt szerez magának. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt. míg minden férfival tánczolt. azután menyasszonyával elillan. mint maga a leány. nadrágot nem mindig. ezek pénzzel váltják ki a czipőt.. a hivatalos nép a vőlegény. s a táncz kezdődik. Tiszavidéki lakadalmi szokások. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról. felmutatja a czipőt. bort fizet. Ugyanis. mikor táncz készen állnak. veres csizmájok van. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja. a menyasszony megy keresni czipőjét. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. s a gyűrűváltás31. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. s felhívja a többi vőféleket. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. vagy szürke prémes. s nyoszolyóleányok nyitják meg. és ismerősöket. s a vőféleket a vőlegény választ. ha szerét teheti. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek.

aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. körülbelül éjfélig. s ezen búcsúztató. Erre megindul a mulatság.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. tésztás ételt. Másnap ismét mulatság van. Ki a tobratinstvót megszegte. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. és barátaiéitól. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik. Most a jegyző. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. 1. táncz és újongatás. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. csak hogy a társaság jó kedvű. Ép azért lássuk jelenleg. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. jókedvét éleszteni és föntartani. sültet. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. s hiedelem volt. az izgatotságot vont magára. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. komái. vagy is az úgynevezett Tóközben: .Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. hogy aki szónok. káposztát. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. és minden tekintetben kielégítve legyen. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. s elkezdve a menyasszonyon. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. s a pap megáldja szövetségöket. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. Eredete igen régi. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. mit most már talán mondanom is felesleges. amint tudniillik itt. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. S midőn megszólal a zene. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt. vagy corybantes. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. Erd. mely alatt. hogy mily sok teendője van. nem is képzelné senki. vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. felkerekedik mintegy najadilla. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. s az úgy nevezett „örömkalácsot. vagy a mátka házába indul. Tobratinstvó. és negyednapon is tart. Kép. Azalatt a konyhában is sürögnek. és arczán büszkeség tanyázik. 211-273. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. az csak őt nézze meg. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. köles vagy rizskását. trombitát és klarinétot használnak. deli. bohócz. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében. és tökéletesen ki lesz elégítve. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. mely néha harmad. Magy. forognak. zene. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát. kinek szemében láng lobog. míg nem a csapat a menyasszony házához ér. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. hogy a vőféllevél. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. A zenének. rendesen levest. nem mindenütt egyforma. A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. El ne felejtsük azonban. tormás húst. mosolygó. atyjafiai. ki semmit el nem mulasztana.

Akik engem látván. Vőlegény urammal. József szelídséget követő legények. . előtte tért csinálnak. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. Benyújtandó szómnak meghallgatására. szólani kezd. Hogy az éhes népek. Füge s marsolával meggazdagítának. hogy örvendezzenek.Az üdvözlet és az első tál étel. Szüzek. „Igen is meghallgatom”-mal felel. szemérmesség. Nem különben becsületes házigazda uram. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. . Én felelék: ezek mind . „Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására. . Tejjel. melyre azonnal el is némul az egész háznép. Végre Isten vive igen boldog helyre.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram. a zene pedig folyvást szól. s egy szóval daliás. mézzel folyó Kánánnak földére. De az éhség miatt van nagy búsulások. Ha bemenetelre engedtetnék utam. Istentől áldatva mindnyájan legyenek. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. Erre ismét a vőfél imígyen. Min adám magamat nagy keserűségnek. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. kiéi volnának. kiknek ékességek. Gyülekezetével kicsiny seregemnek. avagy két szavam. az ajtót recsegő pálczával verik. Kegyelmetekhez lenne egy. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. húst bőven zsákunkba adának. i lakosok. akképen szólának. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. Láttam én iszonyú éhségét e népnek. Kívánom e házba akik beléptének. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak. jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. kegyelmedhez való szóm volna. Ezt hallván minekünk eledelt adának. násznagyuram. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. Kenyeret. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának. Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. rikogatás. És nemzetségre.

látom. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak. a seregély fiak mind elrepülének. mivel szárnyam nem levén. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk. kapa egy retket. A fiú úristen tartson meg bennünket. Hozzám vevén a seregély fijakat. elkészült.” Ekkor átaladja az ételt . Már csak a tisztünk. azt el nem mulatom.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. De a vacsoráló ház. még is mindaddig repültem. és úgy aztán az evéshez kezdenek. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. Azért ha már megengedné násznagyuram. és abban seregély fiak valának. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. hogy ott körtvét és almát szednék. Elkészült asztalra tányérokat adtam. czipó bővségével megrakattam. Onnét menék az úton. Kalács. Kést. egy helyen német mosók valának. A hozott eledelt szívesen beadom. felmenék egy buborka fára. És mikor jöttem volna az úton. Tiszta abroszokkal föle megékesült. hogy utánok repüljek. ki azt az asztalra leteszi.” Elmének én egykor egy kertbe. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság. A háznak szélein sok asztal felépült. hanem magam bújtam bele. ha meghallgatná kegyelmed. itt a jelensége. ki nem hiszi. Ekkor imádkoznak. hogyan vegyem magamhoz. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. Örömre szíveket ekképen indítom. Gondolkodtam. ha szívesen mi bebocsájtatunk. Szorgalmatossággal a népet biztatom. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. majd ezennel másfelé utazunk. szaporítsa mi eledelünket. Ha nem. kivágtam belőle magamat.Azért. Tágítám az övemet. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. feltekintek egy fára és azon odú vala. megláta engem a kertész. elcsendesül minden. Ami az én tisztem. Áldja. gondolkodtam. de a kezem semmiképen nem ment bele. a farkát megkaptam. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. s a mondóka így foly tovább. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. hogyan jöjjek ki belőle. kalánt melléje helyesen hordattam. hogy a szakácsok konyháján elértem. és haza szaladtam érte. s úgy megdobott egy répával. és elszaladék. hogy kérjük Istenünket.

vörös. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked. . Ennek a számára most erszényt oldjanak. ha meghallgatná kegyelmed. Elöltalálkozék velem egy csúnya.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. Míg más következik. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. A tűz a jobb kezét nagyon megégette. imígy szól: „Uram uram.” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. A sárgarépa is disznónak farkával. aki nekem azt monda. . melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam. há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni. násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. 4 pénzen a húsát kimértem. én ihol magam helyett leteszek . mert Isten áldása. kedves násznagy uram. A ki ebből eszik. rőt bajszú ember. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. Garast és petákot számára adjanak. forduljon hasznára. ugyanazon jó élő földre . hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék. hogy már mindenekről megelégítettem. s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. Szegény. tápláltam. tt a sült pecsenye a vajas kásával. Szívesen adja ezt a háznak gazdája. éljék egészséggel. Egyenek belőle. Ételét.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak. s oly országon jártam. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával. hogy a kását ott künn kevergette.A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki.

Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek. van oly deli képek. pohár töltő helyett pohár töltőt. Ellenben a kis vőfél előállván. Öregek és ifjak. Amelyből immáron mindnyájan evének. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt. Annak istentelen magas tetejéről. Már is három vagy négy helyre hivattattam. vidám legénységek.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Csak tegnap érkeztem. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. De immár meghűltem viszont teljességgel. de már most nem szokás. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. drága eleséggel. Oh ezer jósággal megtetézett népek. Tudom én. Öregek és ifjak megelégedének. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. Lapányos a hasam. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat. s azt a násznagynak bemutatja. Hanem ti hozzátok e házba belépek. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. Magam helyett mást állítok.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek. meg sem is nyughattam. mint jól láthatjátok. Azért is itten magamat megmutattam. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. . Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. Mindennemű jeles. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek. Ha megengedtetik mondok újságokat. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. Kiknek. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni. hanem keresek oly módot. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. mint angyalnak.

ha közelebb volna. ha innom adnátok (Iszik). meg nem engedtetik. És a véka áldást reájok mondanám. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Azért beszédemet mostan úgy formálom. Vőlegényt. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni. Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. (Ismét iszik) Hej. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja. s lássátok azoknak unalmát. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. A kaszáló rét is adjon elég szalmát. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. De ez nekem tudom. . Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny. legyetek épségben. mint a bőnyi puszta. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám. e házban kívánnék sétálni. Mindenkép állandó kívánt egészségben. s elegendő nagy van.Több verset mondanék. Élhessetek tiszta sötét fényességben. Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. menyasszony. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom. Vőlegény. Igyál jó barátom. Menyasszonyasszonyom. hogy most tőlem minden áldást végyen. De hogy messze esik tőlem. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. messziről jöttél lám. Oly tágas az belől. azt sajnálom. Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. menyasszonyt jobban megáldanám. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik. melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. Szükség. hogy engemet mindjárt megcsókolna. Holott a népeket mindaddig huzdalom. midőn minálunk esik lakodalom. Tudom. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna.

Ejnye mi a patvar. A munkával tudom meg nem károsított. Ne lássanak legényt. már etántorodtam. Mint az okos madár úgy teszem szavamat. Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. Hogy a beszédemet így elbódítottam. Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját. Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Mely Isten titeket összeházasított. i fala legyen nyugovó helyetek. . Ezzel híresedjék együtt lételetek. örömre kellőre. . Őrizvén titeket így megpárosított. . Kívánom tovább is jámbor élteteknek. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. de elbólintottam. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. csak rongyos kalapút. Éljetek mindketten. Beszédemmel. Így ti békességgel sok számos időre. . Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. . Sőt inkább bennetek örömet indított.Kása leves lencse legyen ételetek. Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. Avagy a menyasszonyt.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. Holott nem is ittam. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. A vőlegény ellen roszul cselekedtem. Minden emberségben foglalván magamat. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját. Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. hogyha megsértettem. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. ha vétettem. Azért bocsánatot kérek. Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Legyen őrizője és személyeteknek. melyet most itt elkövettem. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. Amely megöletik fel ne tátsa száját.

Eddig van a kis vőfél szerepe. a vőfél kezénél fogja. . ki akkor ezeket szólja: „Uram uram.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat. Véle mulatságomat. Véle mulatságomat. minekutána jól lakott. . Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. ülj az asztal mellé. Azt is látom. torkom hevül. násznagy uram stb. Engem megtisztelnek. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. . ha esném a menyasszony mellé. Nyoszolyólány asszonyomat. Mert feje elszédül. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól. Hidjétek el. Most kezdem játékomat. A vacsorázásra kihívott sereg. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. Menyasszony asszonyomat. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül.” Igen is”-sel felelt. De nem a kemencze mellé. . Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl. Sok hivatalos vendégek. A menyasszony erre kilép. Melyre minekutána a násznagy. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. hogy vőlegény bizony én is leszek. Bár csak egyitek mondaná. szíve bizony örül. reákezd a vőfél íme e dalra. Azt sem bánnám. S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. Akkor szüzek szép személyek. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. De én búsulok veszettül. a rendszerénti vőfél által. násznagyuram stb. Most kezdem játékomat. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. És ne igya azt egyedül. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram. s így szól: Uram uram. Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. Köszönje rám. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. s folytatja: Kérem násznagyuramat. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. Míg a sor rám kerül.

s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. Kérem alázatosan. természetből. s egész iskolája. valaki csak akar és elfér. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. Kerítsen czirkoljomot. hogy összekelének. s te benned lelki vidámságra. Lábom rakjam módosan. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. Foly ez néhány óráig. Nem keresek sokat. kinek ki legyen mátkája. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. Ezekre például hozhatok elő mást. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. A nagy úr Istennek tett rendeléséből. akkor ismét összeszedi magát. Természetre nézve nyugodni mentenek. A nyoszolyóasszony is kilép. Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. A házasság dolga. Menyasszonyt hordozhassam. Nem mondom. általad engedd boldogságra Jussanak. s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. Isten rendeltéből. Rút förtelmességre ne ejtse testeket. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. . Ő rendeli. Az élet próbája. Tekints uram isten házasulandókra. Régi atyáinknak vett eredetökből. Nyoszolyó aszonyomat. Kerítsen czirkoljomot. s a menyasszony kezébe fogódzik. hogy lett ez szinte történetből. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. s Istennek munkája. anélkül. De inkább lehetett szokás. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. vagy a vőfél szólana. És első éjszakát amidőn érének. hogy valami nevezetes dolog jönne közbe.A nyoszolyólány kilép. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek.

Ezen regimentnek főkapitányától. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát.! Immár végbevitte hűségesen dolgát. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Toroczkói nászszokások. kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. 1827. Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. Vihessem is véghez. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. 12. Gyűjt. mi. Kiki maga érzi maga nyavalyáját. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. mi hát a szerelem” stb. „Mi. Nem is tartoztatja már továbbá magát. Álomra bocsátá szemeit és tagját. Ő igaz társához Istennek hírével. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. Töltse be őneki kívánt reménységét. jámborul. Már melléje várja Istenadta társát. és szerdán végződnek. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. helyesen. A nyoszolyólánynyal két három lépését. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. Melyben fel is tettem kész emberségemet. S most elbocsájtják a menyasszonyt. Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. Aki végbevitte ételét. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. 12-25. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. De mivel egyedül elunta már magát.Közönségesen is hallottunk ily nótát. italát. Erre feleletet kívánok uramtól. Csak násznagy uramat kérem szeretettel. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. Tud. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul. Nem is másítom meg ezen hűségemet. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. s az . Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel.

hornyákok házassági szokásaik. Ha a szerző asszonyt leültetik. vagy pedig csak azért házasodik. Az esketés megesvén. s az jelenti. Táncz után nyílt asztal van. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. s kenyérrel pálinkával megkínálják. főzzön neki. minden jelenkező fizeti. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. mosson reá. hanem vagy szülői akaratából. Kép. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. utánok az első éves nők. nő és férfi feláll. hogy szerző asszonyt keres magának. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. hogy atyja helyett atyja. maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. melyben mindenki részesülhet. süssön. Kép. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. anyja helyett anyja lesz. 3. s a rábízott kincset híven megőrzendi. selyem fejkötőt. aki aztán elmegy a leányos házhoz. borozás. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. Kapuk. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. az elsőbbséget itt az évek száma adja. s a násznép a vőlegény laka felé indul. Magy. Toroczkói apróbb szokások. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. a vőlegény csizmát. esznek. akit az a derék legény feleségül vesz. s csak azután az asszony sereg. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. s egy csinos bokrétát. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. a bor árát kiki megfizetvén. Ezt ingyen vacsorának is hívják. és szerdán reggelig tart. 138. s a vőlegény ígérvén.udvaron konyhát raknak. kezdődik a menyasszony táncz. selyemmel varrt inget. s mind így rendre le. hogy legyen aki dolgozni segítsen. A templomból ki. a menyasszony egy belső szobába vitetik. A vőlegény lakához érkezvén. Először jönek a 60 évet meghaladottak. a menyasszony nyakkendőt. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. hogy jó helyütt kopogtat. Ez előtt. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. visszafelelgetések következnek. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. Ekkor előteremnek a násznők. 1854. kecsegtetvén őket mindenféle jóval. hova minden hivatalos egy tyúkot. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. miután ez ékes szavakba. de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. Erd. és ha lehetséges. 1854 3. Magy. a 40-50 évesek. Mikor a pap az imádságot elkezdi. Erd. A trencséni tótok vagyis az u. s amint Isten tudnia adta. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. legelői a leányok jönek. oda fogják adni a leányt az ajánlott . Ha úrvacsorához állanak ki. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. s kontyoló fátyolt. s felkontyolják. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. 38. s a sürgetőnek átadja. Ezen szertartások alatt beesteledik. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. többnyire magas ár szerént. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. isznak tánczolnak. ha egy apának 4-5 fia volt. azt tőle kereken megtagadják. felfátyolozzák. hozzon is valamicskét a házhoz. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. Darab ideig vonogatja magát. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. n. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. a menyasszonyt csakugyan odaadja. azután az 50-60. Ebből hosszas versengés.

s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. mely rajta volt. háromszor fordulnak meg a szobában. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. Vacsora után a vőlegény házához mennek. de jaj neki. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. amelyiket választja. a menyasszonyra vigyázni. hogy a menyasszony leveleket küldött. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. hol nagy vacsorával várnak reájuk. amelyikben a korbács van. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. hogy férje felett uralkodjék az asszony. . ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. Elérkezvén a menyegző napja. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. s azokat egymásnak nyújtva. másik a menyasszonyé. s pedig minden férfinak üngöt. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját. A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. Egyik a vőlegényé. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. 1854. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. hogyan fogadták az ö szószólóját. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit. a templomba megy a násznép. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. ha azt húzta le előbb. Vas. s a kamrában egy láda közé csípve. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. míg kívánja. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. hogy könnyen szüljön. az hal meg előbb. Kívül a lányok danolnak. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. a másikat. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. a vőfél kötelessége. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. azzal háromszor meghinti őket. Midőn a menyasszony haja szét van bontva. hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. násznagyot „szerez. ki azt megtartja. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. dolga legyen.legénynek. darabokra vagdalják. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. Midőn az esküvőhöz mennek. hogy anya ne legyen. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. Tudtára esvén az ifjúnak. melylyel fejeiket beburkolják. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. Ezután ünnepiesen felöltözvén. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. hogy húzza le csizmáit. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. s egy fertály aláteszi. Ezután a násznép korcsmába megy. s magára hagyatik a házaspár32. elviszik az asszonyok. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. az asszonyoknak hímzett kendőt. a” menyasszony pedig kalácsot süt. mert akkor első kóstolóra része van benne. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza. úgy történjék meg. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. hogy hová tévé a fürjet. s ezzel is háromszor locsolja meg. hol addig hagyja. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. 185. Újs. melyet az magára öltvén.

kezébe botot vesz. Kopácsy. Hol zene mellett végzik a lakodalmat. 222. n. s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. ez felöltözködik magyarosan. Nősülni nagyon korán szoktak. 346. Kelméteket is egy kis collatióra... amit lehet ellopni. lovaikra csengetyűket akasztanak. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. Tánczra. De a nők is büszkék férjeikre...láda kalácsot. aztán egyet kettőt köhint. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. kuferczesre. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. és ruhából áll... . s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva. ott jobbára egy bohócz forma egyén.a lakodalomra hívogatás úgy történik. Nejeik. azután megjelen a hol kell. jégverem. s így szól: És pediglen az én uramat. ládákból. A minap vele fölcsapván (kézfogás). Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel.. kinek feladata mindenféle tréfát űzni. szerelme s megemlékezése jeléül. Nef. tudakozódván à megérkezett kiléte után. 1855. 1864. Elméjét a szent házasságra vetvén. 1857. Fehérmegyében. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. Daróczy. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. 244. s oly házasok is. s azzal él. mi rendesen éjjel történik. meszelni. piros szalagosat. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. Vas. Túróczmegyei házassági szokások... kik már 10-10 év óta élnek együtt. otthagyja feleségét. . Haza érkeztökkor. gyűrűket. Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. Azt becsületes szüleitől meg is kapván. szvat is szerepel. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. Vas. a második pedig a számadások nagy napja. duxi. hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz. Általam szívesen invitálván. A menyasszony hozománya tehénből.megszeretvén.. 24. Távolléte alatt nejének időnként pénzt. Vendégség. Feneketlen Rákóczy.. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. kisietnek akkor házaikból. s akinek haza jött a férje. az u. újs. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát. A szent lélek fölbuzdítván. leveszi kalapját.. Hogyha a több ferequentia elérkezvén. s az első nap a lakomák és családi öröm. Dixi. kik várva várják megérkezésöket. Újs.. Vál környékén. Válivölgyi beköszöntő. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani. kalapjához rózsát és virágot tűz. Jelenjen meg örvendezvén. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. Borra egy kancsóra.

villát. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. s . azaz mely napon a templom felszenteltetett. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. majd az asztalnak. mint az idei. Azonban lehetlen. tilókra. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. hogy ennek kötény helyett felövedzett. végre a harmadfélpár kést. a ganajos szekér oldalaira. mert az oláh czigány asszony által futólag. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. ekére. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. s elszéledve mindenik külön utakra. mint az ideiek. azon napot minden évben pontosan megtartják. aztán a rozsdaborította nyársat. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. hogy oly záporos idők. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. s a bútorok körül két. nem kerül az egész egy krajczárba sem.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt. s ami legfőbb. vagy ha sok eső jár. polcz. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. az egy év óta nem szellőztetett párnák. lóczának. kivéve. miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. karatlan karszéknek. hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. kötényből. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. fesz nélkül mulathatunk. hol a búcsú tartatni fog. s melynek tartalma természetesen. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. még nem léteztek. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. s összesen kilenez bádog kanalat. mint szokinget fölöslegesnek tartott. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló. félig ingyen. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. legnagyobb részt a fungáló fejére. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. még nem volt. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. szoba. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. s végre a tulipános ládáknak megy neki. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. s a ház sem néz már úgy ki. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. a másik jóféle búzapolyvát. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. melyen a konyha. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. mintha pecsétkórságban sínlenék. frutírozza. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. lankadni nem tudó energiával. mint vendégek szívesen láttatunk. sajtárnak. Az elsőbbik asszony. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. melyek szerént oly átkozott szárazság.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. hogy ez mind kötényt. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. s mindezeket addig dörgöli. A másik asszonyi állat pedig. melyek azonban az avatlannak nem annyira. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal.

az ebéd összegéből fogjuk megtudni. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. s veendők ennek árán zsírt. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott. a gyerekeknek mézeskalácsot. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. A házbeliek ezalatt. s visznek helyettük búzát eleséget. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. a sárga agyagfölddel pedig. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. káposztát. ha szükség. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. ha van mit. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. igen díszesen beeresztetik. hol kalácsot és sültet. eladandók az egyéves felesleg üszőt. polcz. A vendégség napján. tépi és tapodja azt. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. és két szál fehér gyertyát. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. a zacskó tartaléka marhahúsra.föleresztetvén. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. úgymint: morványok. borsót. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. pálinkára. s képgazdag könyvét hona alá. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. a legpattogóbb patyolatfélinget. szalonnát. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. valamely közelebb fekvő parlagi városnak. valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. s melynek folytában elhatároztatik. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. fodros kötényt. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. s ellátván azokat elébb. A háznál hol vendégség tartatni fog. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. olajos szokinget. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. dohányt. s a vendégekül jövők részéről. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. a gazdasszonynak fejkötőt. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. hogy azt két három nappal. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. A ház hajadona pedig. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. rojtos kendőt. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. így elkészülvén. és sárga csizmát ölti fel. s addig gyúrja. részént eladhasson az ember. a kis misére ment. a vőnek lajbit. a gazdasszonyon kívül. kik azonban mégis boldogok. számos ízbefi reparált. de ki nem maradható csapatait is. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. örülvén nagy örömmel. melyekben hogy mi fő és mi sül. A menyecske toiletje . neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. míg nyakára tengerklárist. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. bélesek. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. puszták. élesztőt. részént. miszerént ezekben. ki minap még a konyha. borra. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. egy adag kúti hideg vízzel. czímetet. ezután jól megkent. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel. a gazdának pedig kalapot és szűrt. mint illik egy-egy portió szalmával. mézet. paprikát. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván.

Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. A tálak immár az asztalon vannak. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. hogy leeresztett haj helyett. még pedig collegialiter. A gazda. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. mire ők el látszának készülve lenni. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. melynek csontjait illedelemből az . hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). keresztet vetnek.csaknem ugyanaz. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. kiknek szék jutott. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról. imádság félét mormolnak. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. azok t. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. piczkes vagy humlokos fejkötőt. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. melyben mozdulni annelkül. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. az előbbkelőbbek villával tányérukra. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. szintúgy mint bizonyos kir. mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal. nem lehet. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. s ismét leülnek. még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. két nagy gambácsban helybeli termésbor. s a gazdasszonyhoz szegődik. a többiek à la Mátyás király. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. szittyailag dohányzó házigazda. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. mint ezeknek egyike sem látható. ismét egy második. a dombos félbúza kenyér mellett. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. i. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. vagyis az emberek. városban a sültek tranchírozása. Az asztal közepén. mint a muzulmán. s mennyire jut. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. harmadik. s mézes pályinkából. vesz magának mindenik. s belépnek. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. hol őket a sütkérezni kiült. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát. kivéve. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. késsel és villával. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. s nem annyira kés és trilla. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. hol ez mindig a város birájára bízatik. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. úgyannyira. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. Azon regényes alak végre. midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. boríta fejére. s vele mindnyájan felállnak. a marhahúsléhez látnak. midőn a butyella egészen kiürült.

. utána mézes kása czimettel. és teremtették napi renden vannak. mint egy eszményi lénynek. hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . midőn a dámák eloszlanak. Ezek után. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. . s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. 1859. mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. Életképek 1845. emésztetnek fel puszta kalácscsal. Megmegperdül mint a szélkarika. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. és vereshagymából a szent koszorút.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. 33 . hol az összeadás történik meg a szokott módon. kacsa. s a hahota. kalácstáncz . melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. marhahús stb. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. az asztalfejéhez jőnek. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. az alatt a násznép énekeket zeng. miután a bramin megszentelte a tüzet. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. dínom-dánom. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. mely három nap és három éjjel is eltart. kis fejbe verőcske is szokott történni. Elénekli tehát mindazon dalait. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. ha már férje arra kéri. s még ő így adja a vigasztalhatlant. a vendég sereg rézpénzeket dobál. gondoskodik. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. kikre. s ott mindketten jól megmosdanak. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. s végre a sültek. csókolkozás. s megfonják örökzöldből. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. . tánczolják. újs. s nincs szűr a nyakában. s azt kendővel befedve. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. és pedig zeneszóval. Ezek így történtével. mely állatok lakának hű őrzői valának. igen sok helyen. a koszorú az ő fejére tétetik. Esküvő napja előtti estve. Hol ide. vele asztalra áll.asztal alá hányják. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. melyeken át először látta vőlegényét. és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz. 177. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira. mely számukra ezúttal meríttetik. úgymint lúd. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. mely melengeté. Hajnal felé. a fiatalabbak a korcsmába mennek. Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. Azon vízbe pedig. mire már a nyelvek is kezdenek. S most elkezdődnek a válócsókok. 204. A vendégség elmúltával azután. Járja egy szál üngben és gatyában. Vas. Benbenállva aprózza Pannika. 27. ki csak dalok. az egyházba mennek. Majd elkapja Miska és forgatja. kurjogás. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. Ha a koszorúk elkészültek. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. búzaszálak. szól a kályhához. virágillat és csevegésből él. s egyébbel szokásos be és meghintés. s a gavallérok ungenírtabbak. Azután jő a táncz. szerepelni. hol oda mártogatja. 1. akiknél ugyanis. búza. A verchovinai ruthenok házassági szokásai. Napkelet 1859. Egy gondolat. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. fejére teszi. zab. . képzelhetni. köszön az ablaktábláknak. egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz.

.. csak igazán szeress. mind éjjel. a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez. ülj az ölembe.következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja. így énekel meg: Aranycsengetyű-e.. A nő egy darab czukrot vesz magához. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye. Visszajövet ismét esznek és isznak. Nefelejts 1864. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül. talpra esett. a lelkész is megjelen. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen. Azértis örömmel.. sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek. ülj hát no. melyből. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék.. − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz. A pénzt pedig mellére szórja ki. Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel. istápját találja. (kumi vagy kmotri). Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. hogy mikor kézfogót tartanak. Csókolhatsz. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban. egy fából készült tálat.. és takarékos legyen. Gvadányi.. mit talán mondanunk is fölösleges. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez. S velem mindörökké mindennap így élhetsz.. mint e czukor. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok.. mind nappal. se hossza. galambom! Ülj. a nép sajátságaihoz híven. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek. s így szerző..kövesse a számukra készen levő szobába. . ölelhetsz. s azután a kis csemetével elmennek a templomba. Amelyet így ejtesz: − angyalom. a te hívó igéd.” Szokásban van az is. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre. Erősödik attól. A mely épen mikor szépen beteljesül. se vége.. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. melynek alját. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. Hogy benne ha felnő. a rímes és nem rimes. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba.. A te üdvözleted. mit a költő. 536. 45. ha mondom. az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását. A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. a bábától jéghideg vízbe tétetik.. vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná.

Ha egy ruthen Verchovinában meghal. Ha fiú. Igyekezik anyja. körülötte megtesz. kövekre nagy summákat elkölt. az atya arról álmodozik. 1862. már is piperézik. Lót. hogy ötét legkisebb rosz érte. Gondolja. Ign. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. félelem gyötöri. s több más fáradtságot. Theil 121-122 lap után. amelyet meg nem vesz. Fehérruháját is reája adatta. vagy sapka tétetik. Tartja magát lenni már boldog anyának. Ha látja. És érzékeny szíve. Ha leány. Belső részét bánat. abban fáradozik. Mindent amit tehet. szakálát leberetválják. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt.Szenved körülötte nyughatatlanságot. hogy legyen ruhája. Ha nem sir. Lelkének. s alakjának. levetkeztetik. karján bellőkézi. Hogy gazdagítsa meg. Verchovinai ruthenok halotti torozása. melyet éltében is legjobban szeretett. Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. gyertyánál őt nézi. stb. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. jajgatnak. Nem is változhat meg az ő természetök. Más betegségben is szint eztet míveli. Nincs drága orvosság. teknőben meleg vízzel megmosdatják. Sok álom szakasztást. testét bokáig csipkézik. ő is vele jajgatásra fakad. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. Herrn. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. hogy meghal. Mert véli. majd hogy meg nem szakad. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. kincsének mondja. tágul keserves bánatja. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. I. 1804. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. Theil 79 lapon. Bölcsőből felkapja. St. Biedermann. Ha felgyógyul. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. Gvadányi a derék lovas generalis. Szokott köntösébe szépen öltöztette. haját simára fésülik. . akkor a család és házbeliek egybejőnek. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. még picziny. ó mint nem csókolja. monarchie Wien. Azután a halott ágyához mennek. Eped és két kezét feje felett töri. 11. él e még. Ha sír. Pántlikázzák. igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. még fejére azon kalap. jószágokat gyűjtni igyekezik. Ó a szegény anya mit nem tészen érte. ha férfi. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. Azon nyakravalót nyakára köttette. fut. már helyét nem leli.

minden kosárba annyiszor fuj bele. Ezután szobájába visszatér. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. Ha még nem virrad. mely rakást ők krul-király neveznek.Melyben megigézték a halmi vásárban. szereztetik és készíttetik össze. pásztor-sipja. A test csak a temetés előtt. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. és sebes vágtatva iramlik haza. s annyi vereshagyma. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. s ha az étkezésnek vége van. mákos kalács stb. míg mellette ostora. a kapu küszöbénél néhányszor leütik. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. kése. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. Alig van vége a czeremoniának. A sok nép jött és ment megtekintésére. hogy első legyen. Tarsolyos kardját is köték oldalára. rövid nyugalomra hajtják fejőket. s azt veres szalaggal átköti. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. emellett széna van. s marháival sót nyalat. Karácson estéjén. Ez alkalomra pálinka. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. foghagyma. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. minden bútort elmozdítanak régi helyéről. mindnyájan a templomba sietnek. a karaván formában összeállottak. festett vagy festetlen tojás. ahány rajt kivan. azt mézvízzel megmosdatja. hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. s ha férjhez menendő leánya van. Dohány-zacskót. hogy így a halott vissza ne tartson. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. . hogy belőle kijöjjön a nyáron. ahány a háztagja. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. s egy tál babot kezébe ragadva. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. Verchovinaiak karácson ünnepe. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. Ha méhei vannak. szalonna. Mely kalap volt fején Budára mentébe. a gazdagabbak kocsira. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. van is nem kis árban. és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. ki gyermekeit. azalatt mély csend uralg. Mert ez arany csipkés. s azokat szépen elpakolva. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. vagy hold nem süt. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. de amint az éjfélt harangozzák. pálinka stb. csak a pap szava hangzik el a távolban. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. s mikor már viszik ki a házból. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). s vigasztalják a bánkódó feleket. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. Így terítették ki szoba közepére. bab. mit madzagon tett csomókkal jelez meg. gomba. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. pipát a markolatjára. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. s beszélgetéssel töltik el az időt. stb. majd istálójába megy. Ez többnyire a szabadban történik. a házat körülszaladja. s letérdelve várják a páskák beszentelését. sonka. mikor már sötétedik. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. só. lóra rakják. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. Azután az asztalra zabot önt. s ha megérkezett. a jelenlevők. várja az éjt. halmoztatik. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. borsó. szolgáit a páskával megvendégelje. Verchovinaiak húsvét ünnepe.

1862. vagy pedig bejárván a falut. a házassági pontokat megállapítják. visszaküldetett szülötte földjére. elején többnyire kitérő. hasonló hosszúra vont beszédben felel. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott. adószedőt. Verőczeiek lakodalma. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. i. esznek. akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. malom. Gyűj. de végre összeegyeznek. és tagadó forma a válasz. az új bíró meghiteltették. azután egy kevés étkezés. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. hogy se tejet. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. kíséret mellett. vizsgálat alá vétetett a tett. hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának. s ott egy rövid beszéd után. V. A paska csakhamar el szokott fogyni. vagy a reá következő vasárnapon. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. a bűnös személy. még pedig többnyire Erzsébet napján. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. az esküvőt megelőző kikérés. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. s miután felette rövid imádságot tartanak. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. 20. 308. Tud. k. A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel. de annál több borozás után szétmennek. 1827. mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. Ha ügyes a násznagy. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. mire nem az apa vagy anya. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. s most midőn már oly korba lépett. a házigazda kis adag pálinkával. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. némely utczák szegletén le is fektettetett. míg leányát felnevelé. 51. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. s azután a legközelebbi szombat napon. s főleg az anyának. újs. rendelt mező csőszöket. se vajat. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek. Igen ritka eset. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. Verőczén a kisebb tolvajokat. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. hanem a lány részéről kiállított násznagy. i. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be. burgonyát stb.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt).” . hogy a legény maga kérje meg választottját. kénytelen őt másnak átengedni. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. mindszent havában történt itt a bíró választás. Tudom. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára. Vas. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît. És most már nem ritka eset e helységben. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. vagy is az úgynevezett kendőlakás. szenvedni. mikor t. csak savanyú káposztát. 233-251. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával. Verőczeiek bíróválasztása. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. Értek. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. tojást. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. tár. 9.

kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is. Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is. szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit. azért mi is kérünk kegyelmetektől. . Az apától eltanulják a fiúk. Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. . Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. akit azon ifjú maga is megszemléle. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt. hanem magához hasonló feleséget vegyen. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. most kívántatik oly szót kijelenteni. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva..vámbírót és egyebeket. Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. N. . hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt. a Jézus zászlója alá beíratták. anyai hóna alatt felnőtt leányát . kivel mind lelkében. hogy két. nevű becsületes ifjútól. kérvén ötét buzgó imádságában. Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének. hogy legyenek ketten egy testté és vérré. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát. hozának elő íráshoz való szerszámokat. . És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai. egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. . Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. hogy ember egyedül ne éljen. még büszkék is tudnak lenni reá. kivel tisztességes házas életben élhessen. másodszor is. Vallási tekintetre nem volt figyelem. Veszprémvármegyében . mind testében megnyughasson. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. most először jegyesül.” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. „Itt előszámlálják amit kérnek.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak. harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. Mielőtt létrejönne az eljegyzés. Hálákat ad Istennek. helységben lakozó . melynek neve minálunk móring·. s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. Eljegyzés előtti mondókák. rendelne nekie oly kegyes társat. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. és boldog előmenetele lehessen. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. tisztességes magaviseletét megkedvellé. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson. „Erre a kiadó násznagy így felel. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. kérvén őket. s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. ahogyan minekünk. s azért sokszor megesett. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől.. aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram. A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. s ha azt minden megakadás nélkül.

mind égni. készül haza . vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek.. „Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. vagy kézadást. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet. és viselje jó egészséggel. mint újonnan fogadott fijokat. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. Az esküvőre a kérő násznagy. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel.” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. névszerént . eképen hívja meg a menyasszonyt.” Kézfogás előtti mondókák. a kegyes Nőét háznépével megtartá. i.” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. várunk vagy visszamenésre való jelt. és beveszik az atyafiságjok közé. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. mely ajánlásokat bizonyos jellel. kérjük becsületes házigazda. hanem inkább egyesíteni. és kiadó uraim kegyelmeteket. megjelenhessünk. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. Minthogy azon terminált napok eljövének. ki botránkozást tenne. nehogy vagy a mi népünk. s a kiadó násznagyot. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. Jól emlékezhetik kegyelmetek. hogy ennekelőtte néhány napokkal. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik. Midőn már minden elmúlt. Ha Istentől vagyon ez a dolog. melyre azt felelte kegyelmetek. „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. Mivel a galamb hűséges állat. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. hogy kis seregemmel. vagy bizonyságot. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. Azért ha kegyelmeteknek. És mikor az özönvíz megszűnt volna. mi nem állhatunk ellene. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. asztaljok mellől asztalja mellé. annak szülőit. kívántatik oly bizonyos szót tenni. Elhitette magával. megálla a bárka az Ararát hegyén. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. hanem vegye jó néven.” Sirató. Mostan t. az alkalmi szónokok ezen netovábbja. hogy jobb tisztességes házasságban élni. Adassék engedelem. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. mint az ő tulajdon testét. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét. Annakutána kibocsáta egy galambot.. és leányzójuknak tetszik. és adjon választ ezekre. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. úgymint a vőlegénynyel. kenyerök mellől kenyere mellé. és kiadó uram. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. hogy jobb megházasodni. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket. s annak hivatalos vendégeivel. ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. Ο részéről arra ajánlja magát. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. hogy tetszik a mi vőlegényünk.

Kedves lány barátim. De azon szívemben már nagyon búsulok. A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon. Jóra tanítottál. Valamíg életed e világon éled. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. a rosztól intettél. Szállítsa rád. míg leszen végzése. szüntelen szerettél. . Azért rád kívánom az Isten áldását. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése. Kedves dajkám voltál. Mikor pedig élted halállal cseréled. velem cselekedtél. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. Bocsánatot azért most kérek te tőled. úgy lesz tánczolásom. Adja meg lelkednek örökös szállását. A mennyei atya legyen mindig veled. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése. Legyünk csöndességben. Áldást Istenemtől én te reád kérek. Mert te Isten után viselted gondomat. Adja meg Istened te örökös béred. Már férjem házánál leszen maradásom. Hogy seregetektől más útra indulok.szálinkózni. mint a bőv víz áradását. Amikor elvégzed életed folyását. Most pedig szárnyamra magamat eresztél. Mint az uram fújja. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Mert ha rátok nézek ugyan megújulok. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. hozzátok fordulok. Látod kedves szülém elvisznek mellőled. Mint anya leánynyal. S mostan is sajnálod tőled válásomat.

az egyházba megy. rendszerént meghagyja. Viski lakodalmi szokások. hogy azokban temessék el. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. A lakodalomba eljőniök tessék. Ugocsához tartozott. . S hivatja általunk öröme napjára. s most még egyszer komoly intést kapnak. mely jelenleg Mármarosban fekszik. Szegény asztalához ebéd s vacsorára. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. Az esketőre külön mennek a felek. a kordován csizmát kezében viszi. s csak az ajtóban húzza fel. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. Égeti az Isten tüze. Visken. az egymás kezét tartókat. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem. Tájog nőjjön a homlokán. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. jegyet váltanak. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. oly nagy számmal. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. a leányon a sor. A kézfogó után. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. söt inkább szeressék. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék. Végre az egekbe magához fogadjon. s ha szándékuk mellett megállnak. hogy az utczát átfogják. a papi kikiáltás ideje alatt. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. ők egyfelől. A legidősb kérő előadja a szándékot. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. számra rendszerént négyen.Áldása Istennek rajtatok maradjon. vagy Ez az utcza olyan helység. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. mikor még e megye nem létezett. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. Mert sok rosz lány lakik benne. Körülvette már az ínség. elmenvén a leányos házhoz. a. le egész a kordován csizmáig. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. hajdan pedig. meg ne vessék Szíves hívásunkat. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. Ha sár van. melyek akkor idéznek elő nevetést. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. hogy ez is igenlőleg válaszoljon.

miközben a tréfás versek újra előkerülnek. ha lehet-e már menni a menyasszony után. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. A menyasszony táncz úgy történik. stb. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. Édes anyám csodálkozik. s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. Nehogy az asztalon az étel meghűljön. Akinek most kedve nincs. Kétkerekű talyigán. Adjon Isten neki éhez egészséget. mi ha sikerül. Hogy a fia bolondozik. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. néha vissza is küldik az egész násznépet. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. villával készítve. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. Visszajöttem a Tiszán. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. Juju juju jujuju. Erre a násznagyra köszönt. Kés. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. Itt már a násznagy urakat hosszú. tövises rózsaszárakból dohányozva találja.vagy Átalmentem a Tiszán. a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. mint számos más helyen. Felmelegítése dologba kerüljön. minden ide nézzen. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába. Kedves hű párjához vele szeretetet. ami nagy gyalázat. A czigány jövetmenet folyvást húzza. Annak egy csepp esze sincs. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. s bebocsájtatást kér. Csupa tiszta mezítláb. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. stb. a visszatérőt megkötözik lánczczal. a kapuhoz jut. A nadrágom kétágú. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. órákig elkötődnek velők. mely hihetőleg abból ered. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek. stb. s ha meg nem fejtik. De esketés után mindkét fél haza tér. . tányér. stb. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. kalánnal. Amelylyel most itten eleinkbe álla. Egyszerre megszűnik a zene.

Jól megeszkábálva. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. Ki pedig nem iszik két garast letegyen. mint a szekér gúzszsal. elhoztam. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. Örvendek ha tálat viszek ki üresen. gyömbérrel. Lakadalmi népnek jó egészségeért.Tessék uraimnak helyre telepedni. stb. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. sáfrány. Második tál étel a töltött káposzta. sőt meg is sózattam. miket ily alkalommal elmondani szoktak. melynek beajánlása többféle. az öregek a sásas üveget járatják körül. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. mindent elkövetek. szerencsés élteért. ha vendégi esznek. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. Majd a leves is megérkezik. stb. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal. Kinek tele üveg a kezébe megyén. Én. a nők más oldalon helyet foglalnak. uraim gusztussal. s ha az étel még nem jönne. menyasszony hív békességekért. Szülőiknek rajtok való örömükért. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme. Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. az ifjak kenyérrel dobálnak. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. Egyenek csak ebből. Erre a férfiak egy. mi tőlem telik. Vőlegény. melyet így ajánl a vőfél: . stb. Bors. A harmadik tál étel a tejes kása. Abból az ételre apetitust vegyen. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam. Ez a magyaroknak híres eledele. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. stb. Álljon itt a sok közöl. Legyenek mind végig jó apetitussal. Úgy örül jó gazdánk. folyvást imádkoztam. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. De hogy el ne essem. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak.

Az itteni disznótoroknál az az eredeti. nem szokott összejőni. 371. vagy olyan históriákat olvasgatnak. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. A házaspár külön szokott költözni. új. 371. Első pár héten a menyecske sehova se jár. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt. vallásos kegyeletből.35 Ki ezekben részt nem vesz. nehogy hazajáró lélekké váljék. Egyszerre kopogtatás hangzik. Aztán újra kezdődik a táncz. 1863. de szombat és vasárnap este. egyik két nyársat reszel össze. hosszú pálczára piros kendőt kötnek. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. Társaim utánam ennek a másával. melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. míg a bútort a menyasszony viszi. tejben főtt szép vajas kásával.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot. Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés. A fiataloknál egészen máskép van a dolog. Ilyen fonóház a város minden részében van. ide nem rég jutott. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. Ez az utolsó versmondás.42. Itt tréfa-tréfát ér. újs. s bebocsájtatást kér. 42. Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel. 42. Vas. Viskiek fonókái. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. 371. Jó erős. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. dobálnak. új. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. arany. jó hideg. Vss. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. Nevetgélnek. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. játsznak. Érte a pajtásom csak keveset futott. Az öregek fonókáiban meséket mondanak. újs. 371. 1863. Vas. vájja az ujjával. 35 .” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. a szomorúját újból végig siratják. 1863. mely néha másnap is tart. Viski disznótor. Kinek kése nincsen. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be. 1863. Viski aratási ünnep. 15-20 fonó számára.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. ezüst papírral sújtásozva. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. Jól megtört. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. 42. iszonyú ősi kardokkal. Vas.

Vízkereszt neve onnan van. Heródes unter den Pfenster lag. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. Hegyes fülű malaczot. A császártöltésieknél. János által a Jordán vizében megkereszteltetek. Ε nap három király napjának is neveztetik. Utoljára iszik a gazda maga.) Wir kommen daher in aller Gefähr. a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr. Woher die Reise wo wollt ihr hin. (3 Κirály. Er ist der König aus Mohrenland. a kisded Jézus imádása végett. Warum ist dieser König so schwartz. Gross Melcher kommt aus Orien.) Mich wunderts aus Sax.) Nach Bethlen steht unser Sinn.) Dieser König ist uns wohl bekannt. Urunk megjelenésének azért hivatik. barackot. s a házak szentelését is e napon végzi. Da kommen wir alle drei zugleich. (3 Király. B. kik mindannyian a gazdára köszöntenek. Als wir kommen den Berg herab. König Gaspar kommt aus Mohrenland. Vízkereszt ünnepélyezése. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. s a legöregebbnek tölt. Bort. A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. majd a többinek is sorban. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep.alatt várja őket az ízletes eledel. A házszentelés e napon maiglan dívik. Kis kalapot. illetőleg eseményének emlékezetét üljük. . ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. König Baltzer kommt aus Oesterreich. aus Tax. Menyhért s Boldizsár. (Heródes). hogy Üdvözítőnk e napon sz. nagy bundát. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. Júdeába. e napon utaztak el. betűkkel írja. a pap a házba lépvén. búzát. Itt a gazda mindjárt italt vesz elő. mert Gáspár. I. keleti bölcsek. M. (Heródes. Nun seit willkommen ihr Herren. arra s lakóira béke áldását adja.

) Nun weil ihre königliche Majestät. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen. In alle End und Ort.(Heródes. Weichrauch und Merchen. Weil wir dazu verbunden sind. Was schmerzet mich das Weibergeschrei. Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind. Ich will hauen entzwei. (Heródes.) Joseph. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! . und zu befehlen haben. und schiessen. bringt um alle Kneblein klein. stechen. (Katona.) Lasset uns das Kindelein wiegen. Trachten wir nach diesen Ding. Das keines soll kommen von Leben davon. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold.) Bist du der König aus Mohrenland. So reiche mir deine rechte Hand. (3 Király. So nimt ihr mir meine Reichthum ein. Hauen. Reisen Wir nach Egyptenland. (József s Mária.) Wir kommen daher in Regen und Wind.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen. (Gáspár. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort. (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht. Wir suchen das neugeborne Kind. Bringt um. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos. Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann. Du bist der falsche König aus deinem Land. Mit uns zu thun. Das Herz ins Kripelein legen. So wollen wir es verrichten ganz geschwind.

s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. Heródes kardot az oldalán. egy tál kukoriczát. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. s innen a mai Göcsejbe vonult. Hernach will ich alle beschencken. mely a nagy király. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által. és minden ház tulajdonosa. was zwei dreiviertel Jahr. sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. göcsört. nemcsak eledelről s italról gondoskodik. Ily czélból állottak elő. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. 6-ik József. Mária s József elől foglalnak helyet. 4-dik Heródes. Als ich ganz allein.) avarokkal egyesülvén. Bis sie kommen in meine Hütte. 1821. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat. 1. Mert a szegényebb sorsú is. mely Zala. kiknek főfeladatuk volt. . Zalamegyének azon földrésze. Vőféli régi versezet. 212. 63). 7-ik Mária. lakomák alkalmával. Mennyire szokásban volt őseink között. egy disznólábat. készen várja őket. házassági egybekelések alkalmával. a legrégibb idők óta. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. őt egy veres általkötő illeti. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. doroncs) vehette36. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. hátul a katona. Hernach lass ich alle zusammensperen. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. Tödten lassen schmerzenlich. Honderű 1845. több napra terjesztette. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé. oly egyének. sőt most is terjeszti lakomáit. A Göcsejieknél. Sollen kommen in mein Haus. 3 közölök a király. egy tál borsót. s püspök süveggel fején házról-házra megy. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. Menyhért király csillagot visel fején. 5dik katona. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő. másokat mulattatni nevettetni. mellettök a 3 király. Breitet meine Befehle aus. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották. lakomákat tartani. főleg a nagy urak. Jedes Kind. tudva előre jövetelöket. mily nagy fénynyel. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai. Mert ez is tehetségéhez képest. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. s unokái sz. Kein König soll nicht sein auf Erden. s római császár által 803-ban legyőzött.(Heródes. göröngy=rög.. 31. II. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. Gehet in allen Gassen und Strassen. László nemeseinek. eléggé tudhatják. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. Göcsej. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. Pest. 16. Hazánkban. 1. 1.) A roppant hún birodalom felbomlása után. Írta Peczely József Debreczen 1827. Kerka és Váliczka folyók közt terül el.) Darüber will ich mich aufwerfen. kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében.

Jójójó. Meg ne részegülly. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. Nem vizet adnak Innya torkomnak. Igyatok bátran. Jójójó. jól rögtönzött versei. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. Üres erszényem. Töltsed a pohárt. hogy mindegyik versszakban. Ejja Gazda agy innom. Megjegyzésre méltó. Boldog az élet. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. De vígan lakjunk. Habár az itt kővetkező versezetben. Ejja: Az idő mondgya. . a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb. a lakomák alkalmával. Gőgössen se ülly. Falalala. Főfeladata. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki. Ne lássunk több kárt.) pedig . s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben. Gazda kiáltja Fusson a bánat. vagy dalolta el ezen versezetet. Mert nincsen pénzem. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos. No ne bánkódgyunk. vőfély. Kit tegnap láttunk.szükséges az emésztés elősegítésére. azt zárjegybe tette. Régi naptárainkban találhatni oly verseket. hogy ez lakomák alkalmával történt. − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. s azért: szólítja meg maga magát. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván. Ejja: De tarczali bort. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét. kinek gúnyneve Kutya Pista volt. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. s talpraesett élczei. Régen kívánom.) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb. mint mondva volt. a mások megnevettetése. s most is az. Mézes mádi bort. Falalala. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen. Töltsed a pohárt.Falala’ áll. vagy kik mondták.s mások utánzásai. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan. ki. vagy mint Somogyban nevezik. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. vőfényeket illeti.

Nagy fönnyen szóltok. Ejja: Izdóté foré. Ejja: Mely czifrán jártok. Jójójó. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Felkelvén szépen. De ti róllatok. Jójójó. Megnőtt az hasad. Falalala. Hegykére vágytok. Kevélyek vadtok. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Megbocsássatok. Haj mely szurkos vagy. Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Nem szükség nektek. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák. Fénlik a nyakad. Mind estig igyunk. Sőt elfelejtsük. Ejja: Az béka hustul. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Tudom bánnyátok. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Jójójó. Büdös gyomrotok. Kecske faggyútul. Falalala.Ejja Gazda vigadgyunk. Ejja: Hogy ti is mostan . Lakatos bátya. Hogy most így szóllok. Reggel ismétlen. Előjőnötök. Jöttél a kohból Sáros fertőből. Elő ne hozzuk. Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok.

Ti sokat csentek. Falalala. Ádgyák meg módgyát. Jójójó. Kik most itt vadtok. És szép vigságot Kit la hallotok. Csufságból mondtam. Ejja. És igen kedves. Ejja: Tartozik csókkal. Jójójó. A menyasszonynak És vőlegénynek. Falalala. Gyönyörű nótán. És az aranyat. Bezzeg nevetek. Ha meg nem tértek. Így sokat loptok. Pokolba mentek. Menyasszony azért. Megolvasztyátok. Ejja: Mondok újságot. Kitül rémülés. Az szolgálatért. Τ-t-ν-s eötvösök. Mert nagy szép fényes. Jójójó. Többet róllatok. Ejja: Mert kicsinenként. Művetek ékes.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok. Falalala. . Várd meg jutalmát. Ti ne bánnyátok. Megbocsássatok. Mostan nem szóllok. Falalala. Ejja: Kiknek mit szóltam. Kedves játékkal. Ejja: Miként ezüstöt. Szabók már nektek. Pogányon éles. Mostan róllatok Ti menyegzősök. Ráhallgassatok. Ejja: Vonnyanak hajnalt. Hamar nekik lesz.

kardosan. malaczot. Ez kis énekem. És . a czéhbeli ifjúság szekérre ül. Zilahi szőcsök bálja. bárány stb. Ez nem egyéb. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Étkekkel engem. Jójójó. „Szorgalommal a békesség fog kezet. mint az úgynevezett tarisznyás bál. Falalala. Vőfél tisztedet. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. nemzeti színű koszorúval halad. Jól megvajazzunk. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni. A menet előtt két szép szűcs legény. Falalala. Vigyáz mindenre. Így csinálnak hűhót. Hanem nyakcsapást. Pohár töltésre. róka. Munka után jól esik az élvezet. Nyoszolyóasszony. Véle személyem. Gazdálkodásra. − mozganak. Dolgához lásson. nyuszt. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek.Edgy edgy szép tánczczal. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. Ejja Tyúkot. El ne felejtsed. Vajban sült fánkra. Falalala Amen. Jójójó. De nem mézes bort. Ejja: A mézes borra. Szép szerszámokkal. etc. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. Mindenféle jót.” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. Mert minden várja. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással. Finis. Ejja: Az főn szóllásra. míg köröskörül különféle állatok – farkas. A bál kitűzetvén bizonyos napra. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. Most jól tartsatok. Légyen nagy gondgya. S egy pohár borral. menyét.

oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. az ifjak pengetik sarkantyújukat. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni.37 Vas. igen hatalmas kisegítők. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. Ha a hajadon az almát elfogadja. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az . ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. . Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien.. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. kik győzelmi babér után vágynak. elhurczolá a kolostorig. rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. s vígan mulatnak reggelig. Ha pedig a lány az almát visszautasítja. az Isten megsegített immár . később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. s a kóló közepére menvén. 54. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik.most megzendül a zene. s hite fentartotta. hogy a búzának az esső ne hiányozzék. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. Összeszedvén a határ minden vadvirágait. és gazdát dicsérő. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. és vele végzi be. újs. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. hol a barát azonnal összeadá őket. azt egy alma átadása által. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek. . az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. Bevégezvén nehéz föladatukat. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. Nem csak nappal. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. 141. A kör közepén több dudás foglal helyet. mi azt akarja jelenteni. dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. Uzt nam Boh po-mahal . Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. bizonyos. úgy jer velem a szent atyához”. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. fiaik leendő nejéül eljegyzik. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van. még pedig évenkint háromszor. nyíl sebességgel rontott neki. 36. s koszorúzott volt fejők. mint ama lelkesült harczfiak. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. . 303. 1820.Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után.. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. a határból hazafelé indulnak. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. . s ki a magáét kinézte. szintén tartattak ilyes leányvásárok. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. Istent dicsőítő. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik. Munkához fogva. 1854. s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi. az eljegyzés megtörtént. . Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. a ruthenok közt. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön. Zomlbori leányvásár. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. L. kivált a gabnatakarásoknál. hogy neki a legény sem kell. Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. mely ha kijut nekik. hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. az annyit jelent. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú. Nefelejts 1861. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. tánczba elegyednek. Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. Krasznibrótlon. mely tekintetben a totók. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. 1.

286. 285-290. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. 1S63. Kép. a többi búzával együtt elvettetik. Erd. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással. újs. versenyvágy ébred fel bennök. . mely az aratási munkát részükről is sietteti. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. Vas. Magy. 32. az sem tud kikelni.bevégzését. füz. I. s a hosszantartó szárazság miatt.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful