MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra . favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái .TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs.. „ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz. k.

György napja „ apróbb szokásaik sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz. Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz. Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása . mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz.

hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep . bácskai. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás.Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai. n. Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u.

Annakutána a nyoszolyó-leány. miként kapta. s ha vagyonos szülők gyermeke. Ezek közé tartozik: a násznagy. ki rendszerént legények közöl választatik. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. mi magában értetik. nem is említve. s mindkét részről folynak a nászkészületek. hogy a kézfogás szombaton este történjék. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. ki bor-csapolással van megbízva. Ez az úgynevezett örömkalács. mert ki sem akarja edényeit. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. Továbbá a nyoszolyóasszony. háta közepéig lenyúló szalagokkal . s mindaddig kolompol. szintén tésztából illesztenek. mely minél nagyobb. mind az ara. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. innét nem annyira hozzá. annál szebb. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. egy szarvasmarhát is ölet. Lakosai többnyire tótok. Mert nagyságát. s az ágakra legalább egy pár galambot. lakomakor étkeket. Váczhoz két órányira. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. Haza menvén a paplakból. az ara házánál következik a lakoma. azután menyasszonyi koszorúval. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. diót és körtvélyt vagy almát. melynek előzménye a szükséges segédek. Meglévén ezek választva. Jól tudva. zenészekről gondoskodik. Azután az úgynevezett hívogató. tyúkokat. ünnepiesen felöltözködik. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. vagy ha úgy tetszik. italt hordani. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. megaranyozott dióval beaggatják. intézője a teendőknek. ki mind a kézfogásnál. kinek legfőbb feladata. kenyeret süttet. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. hivatalnokok választása. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. mi 18-22 év közé esik. kalácsot. meghallgatni kihirdetésöket. bort még szüretkor tett félre e szükségre. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. fentartója a rendnek. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. törkölyből pálinkát főz. az arának pártában. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. Nógrád megye déli határaihoz közel. Mindez az ara házánál is történik. Agárd. Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. mint egyenesen szülőihez. honnan úgy. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. Végezetre a csaplár. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése. élettársat többnyire ő választ neki. a leányt megkérendő. Mind a vőlegény. A vőlegény új öltözetről. az ara mindent elkövet. ritkán kapja vissza. Ritkán történik. s az eljegyzetteknek. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. valamint gyér azon eset is. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. mi nem csekély feladat. legalább egyszer el kell a templomba menniök. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná.

Emezek az ara násznépével borozva. kurjongatás. A hívogató azután végig járja a vendégeket. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. melyet a vőfél. azért a csárdásokat. Oda megérkezvén. táncz váltja fel. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. táncz közben. természetesen zene. Akkor újra kigyulad a táncz. kurjongatás. de úgy. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. Oda érvén a vőlegény. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. a menyasszonyi násznagy hívására. elkészítik a menyasszonyi ágyat. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. mind a vőlegény saját felekezetével. vagy toborzókat csak aprózzák. mely távolabb van a templomtól. különben akárki megigazítja őket. és legyen az út száraz. melyhez hivatalosak. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. s így vonulnak lassanként a templom felé. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. Emígy neki készülve. hogy őt . ládáját. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. a táncz járja. a kalács. Férje házába lépvén a menyasszony. a zene szól. vendégei azon háznak. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. miként jöttek. ismét azon házhoz mennek a vendégek. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. mely ha két nap tart a lakodalom. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. Az ebédet táncz követi. lassanként gyülekeznek. a mulatozást ott folytatandók. melyeket a vőlegénynek 1 frt. vit. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. s a kéménybe föltekinteni. mindig padláson. s főleg nőszem van ugyan függesztve. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. ki egy könnyen rábírná. többnyire a násznagy. A vacsorát. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. és tánczosnőkül elkapatnak. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. s mind az ara. Esküvő után. 15 kr. asszonyok nélkül megy véghez. kalácsot. diót találnánk. mint a fölebb említett örömkalács. férfiakból áll. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. Azon közben a menyasszony vendégei. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő. Következik az ebéd. zene. a családtagok üdvözlése után. kinek azonban nincsenek gyertyái. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. többnyire hátul kullogva. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. Az egész menetre számos kandi gyermek. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. legyen bár langy idő. bor. Tánczos-nöket úgy kapnak. kell kiváltania. s a vőlegény vendégeinek. mint az ebéd. amazok kolbász. vagy három tánczosnőt megforgat. hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. midőn lefektök után ropognak alattuk. vagy csikorgó hideg. s a hívogatóval. úgy a vőfél is a kamarába. vagy térdig érő sár. miként fölebb megjegyzők. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. kedv. Egyesülvén a két ház vendégei. Arra nagy az ügyelet. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. jő ki a vőlegény násznépe. dévajkodás és táncz közben. kik. Ételeik ugyanazok. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. visszatérnek szülői házához. vagy más sülttel megvendégeltetnek. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. első teendője a konyhába menni. melyek tán hazaszerte. kik őt férje lakába elkísérték. fején visz. elindulnak. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. s ha történetből nem így álltak meg. dévajkodás. de mi sincs. zene. vezettetik. és párnáit. mert más alkalmas hely a háznál nincs. ezúttal csak a férfiak. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. s úgy intézi a dolgot.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. s csakis ekkor. mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. tánczolva mulatnak. táncz közben. a többi pedig a szobába vezettetik. pályinka fogy. Ellévén imígy készítve az ágy. nyoszolyóasszony és leány. szekérre felrakják. almát.

. ahányan vannak. azután beáll a kölcsön kért asztalok. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. míg csak a padlásra fel nem szökik. lakodalmi költségei némi födözéseül. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. némelykor pedig a pap. a tyúkkal pedig a násznagyot. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. ha csak egy falatban is. Ε nap csak abban különbözik a múlttól. úgy tesz most is. S e helyet mindaddig használja.. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. Utána a vőfél megy. evőeszközök széthordása. más nap pedig. részt venni a lakomában. nyakától le a derekán. galambja nagy becsben áll. különben kész a keserű neheztelés. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. e mulatságukat. dunnáiért korhelykedni . kukoricza szeme. s azokból a család minden tagjának juttat. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. a menyasszony is siet tehát a hívogató. a párnákért vőlegény által fizetett . mint megelőzött napon folytatandók. mely szalagokkal szegélyzetten. kalapjaikkal üthessék. s különös felügyelet fordíttatik arra. és véget vet a lakomának. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. A kalács elosztása jelül szolgál. oda értve a zenészeket is. vagy attól fölkelnek. majd térdhajtásáig ér. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig. ha meg nem jelenne a templomban. melyet a násznagy úgy darabol fel. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. hogy az asztaloknál ülőkön. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. s vagy akkor mindjárt meglesik. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. mulatnak. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. s a menyasszony mint családtag. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. vagy más nap elbeszéltetik. diót. s ez viszont amazét. minden teendőben osztozik. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. ha akkor is tart a nászvendégség. almát. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. kívül a felszolgálók. sokszor délig is. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. Ε jog annyira tiszteltetik. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. a násznagy mindig imát mond. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. úgy szintén a vőlegény vár. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. Azután isten házába avatásra megy. s hogy háborítlanul maradhassanak. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat. esküvő napján este tesznek meg. hogy őt. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt. hol néha harmad nap is. vagy gazdagabb szülők gyermeke. edények. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. s tiszte lesz az engedelmeskedés. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. hogy minden asztalra jusson egy darab. vőfél. jeléül annak. a hágcsót maga után felhúzza. részesüljön. diója. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. s azt szalagokkal felcziczomázni. miként mondják. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. A menyasszony szülői vagy rokonai. csak az esküvő napján adnak lakomát. A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. s annak minden fölebb érintett vesszeje. nyoszolyóasszony és leány. hogy az örömkalácsban minden vendég. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. Említenünk fölösleges. rózsája. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. s végezve áhítatoskodását. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja.

hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. hogy készüljenek. a lakodalmi házhoz összegyűlnek. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. . Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. ki kell váltania. Ugyanazt mondhatni azon esetről. szüléit megy akkor látogatni. vége a lakomának. ha menyasszonyát haza akarja vinni. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. vagy kiadandó volna a leány. végre pár rokonból áll. Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. hogy a nép leányai közt. Ez oka aztán. agg szüzet ritkán láthatni. az utolsón zenészek. hogy egybekeljenek. s a közvélemény nagyon rajta van. ha férjével. többnyire duda. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. legyen ez bármily vagyonos. vannak azonban esetek. a leány többnyire kiadatik. hogy éjfél is ott lepi őket. azon különbséggel. kinek nem veszik rosz néven. s alig oszoltak haza. mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. vagy más valamijét elcsenhesse. ládája és párnáinak. tőlük mintegy elbúcsúzandó. mit aztán. s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. például púposak. csupán egy nap tart a lakodalom. mi a násznagy kötelessége. Lány kérette a legényt. rendszerént az. a nászkészületben segédkezet nyújtani. tetszése szerént választ. s ha ez kedvezően üt ki. s elveszti jogát. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. azután 3-4 szekér vagy szán. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket.. ki és hogyan. a leányt odaígérik. Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. mert bejárva néhány helység fonóházait. ameddig tart. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat. Megjegyzendő azonban. amidőn a vőlegény ifjú társainak. ha kiadandó a leány. De a legény azt mondta. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. mert borral is megvendégeltetnek.. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. Útközben a menet meg-megáll. vagy helyben nem kaphatott menyet. hogy a vidéki vőlegény. hogy a leányhoz vőt állítanak. Ha a legényt vidéken kellene keresni. Míg marháikat rendbe hozzák. Haza jövet a vőlegény. sánták. nyoszolyóasszony és leány. a legény nagyobb választási szabadságot élvez. oly lassan halad. különben hegedűszó mellett a táncz. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. hanem ismét lovon ül. miket fölebb vázolánk.díjt megenni meginni . ha lovon jött a menyaszszonyért. megreggeliznek . . vőfél. s a válasz. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. A vőlegény kísérete násznagy. s megunta már a pártát. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. hogy a vőlegény nyergét. ha agárdi leány más vidékre vitetik. kivált ha nincs fia az apának. ha hibásak is valamely tagban. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. a leánynak kontyot a bába csinál. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. rendszerént megvirrad. Hogy férjhez nem megy soha. napa és ipával. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. vagy félszeműek. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. de nem akad szerencséje. Akkor a menet elindul. mert az agárdi legénység mindent elkövet. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. ezt többnyire más nap megkéreti. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon. ez megy a leányhoz háztűz nézni. hívogató. melyet . Ha a családnak van figyermeke. utánok a vőlegény szintén lóháton. menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése.

habár néha nem is szívesen. ha inni akar. de ha úgy történt. miben a vallás sem tesz akadályt. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. azok mind meghívandók. hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. hogyan kell lefeküdni. Képek. a böjti heteket kivéve. isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit. okvetlenül keresztanyának hívatik meg. s beszereztetvén a paszita kellékei. hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. nagynak aprónak.említénk. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. hogy az visszautasíttatnék. hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. hogy pártfogókat nyerjenek. kínálásban fáradhatatlan. azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja. legkorosb tagja sem tegezi többet. Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak. s abba minden koma tehetsége szerént 50. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. tánczra kelnek. ha a legszegényebb pásztorok. kikről megjegyzendő. A paszitát követő napokban. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt.. Magy. mert miként mondják. Csodálhatni e tehát. házaiknál mindenkinek.. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. mint a leányt. keresztvízre viendő a gyermeket. még akkor sem. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. Világra jővén az új családtag. kiknek száma rendszerént 6. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak. melyben komáskodtak. 30 vagy még kevesebb krt. hogy . havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. s emiatt befolyásosabb családokat. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak.. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. hogy nagyra nőjjön a kender. 2: 31-35. kínálja s elmondja. üvegcsével. hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. A családatya pazarlásig bőkezű. az anyára és gyermekére.. soknál majd estig foly. mind komaasszonya. s elkezdődik a paszita. a vagyonosabb. hogy szerencsés legyen a gyermek. a bába elküldetik meghíni a komákat. mert attól fél. tréfák. Fölösleges említeni. . Erd. hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. ő már tudja. hogy a lakoma pohárürítések. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. . Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. mert szilvájuk lehullana . az úgynevezett keresztség-pénzt adja. . mikép alkalmatlankodnak nekie. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre. kaczaj közt vígan. Kényökkedvökre kimulatván magokat. s bejárja a kitűzőiteket. Hetek. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. s fonodába többé nem járhat. kik valamint a keresztanya. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. Alig veszi észre a nő. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. A meghívás. A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. s nincs példa. . elfogadtatik. s többnyire daliás közt. hogy őket a háznak. gazdagabbak többször is és többfélét. s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. mely egészen a gyermekágyas tulajdona. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. től. 1853. dévajkodások. főkötőt. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . a nevezetes. a legényt legott megfenyítik. ha ez a négy vagy többszöri . s viszonzásul a gyermekágyas. a házhoz csak a körösztanya megy. s arra kérik. Az agárdi nép keresztelési szertartásai.

Erd. így a beteg míg mozoghat. ellenkező esetben magára hagyja. míg avatásra nem megy. hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. Kép. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve.2. kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. Tán sohasem szánandóbb e nép. S még akkor is. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. de essék kórba családtagja. nincs példa. azonnal veszi gyermekét. őrizkedik. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. Súlyos. mint egészséges.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. azonban többnyire akkor. Meg kell vallanunk ami igaz. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. Kötelessége a bábának egy hétig. mert kivált mezei munka idejében. vagy ha segítne is. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. feleletül azt nyerjük. ha egy két nap nincs segítve a betegen. s hozzá többnyire csak akkor megy. mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. mozog s tehetsége szerént dolgozik. félelem nélkül megjelennek. téli hónapokban pedig. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. mind pedig az utczán. s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. de azért a korosbaktól elég pirongatást. különösen borral felvidítsa. s egyéb dolgot végezni. S alig érte el az 5-6-ik évet. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. hogy abban részesíteni nem fogják. libaőrzésre. ha gyengébb korában választatik is el. s a mezőre dolgozni megy. mint betegsége napjaiban. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. jó úri étkekkel felnövelhető. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. tudva. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. ringafáit. orvost még a vagyonosbak sem hínak. így szabadon. 1853. ha fekvő beteg lesz valaki. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. s járnia kelnie ugyancsak kell. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. Magy. nyilvános istentiszteletkor. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. ökrét kíméli. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. Ott a csecsemőt. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. olyan 5-6 éves gyermek a családban. a szegényebbek is iskoláztatják. Beteg lovát. igába nem fogja. 27-28. jóllehet sok. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. bérül egy negyed gabonát kapván. s ha a körülmények úgy kívánnák. a többi kimegy a munkára. az anya többnyire 2 évig. leginkább idegen férfiak szemeitől. sőt komoly feddést is kell hallgatniok. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. s ha van nagyobb. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. ez kíméletre számot nem is tart. ha kell megkenni. hogy az úri-gyermek. kik avatás előtt mind udvarokban. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. felhagynak az orvossal. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. nem adhat a kis világpolgárnak. a gyermeket megfüröszteni. félelem nélkül járhat kelhet. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. s innen magyarázható az. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje. midőn már késő. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. némelyik tovább is szoptat. azzal ringathatja. Hosszas betegségben. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak. imádkoztatnak a . s első szülésnél 3. 11-12 éves koráig. midőn elrekedésig kisírta magát. bárány és marhalegeltetésre stb. szorítják. hogy előbb is elválasztható a magzat. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök.

a leányok nem ünnepiesen ugyan. azon leány. vagy gúnyt űzhessenek. s jutalmul érte a torba hívatik meg. September dereka táján. kivált a nők. szent éneket zengedeznek ágyánál. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. s arra annyi kendőt aggatnak. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak. s úgy osztakoznak el. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. mert meg kell vallani. kaczaj. legyen bár a legnagyobb sár. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. Erd. félretéve a munkát is. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. ki körösztöléskor komaasszony. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok.. dalolás. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl. A halva szülötteket a bába takarítja el. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. mint éltében ruházkodott. hol nem ők a leányok iránt. 10-11 óráig folytonos tréfa. s helyeiket elfoglalva. szombatot. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. i. mikből aztán tréfát. Különben a korosbak. vagy abból áll. összegyűl. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. és jól is jövedelmeznek. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. de szokottnál csinosabban felöltözve. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját. a kisebb leányokat zugakba. kik ifjú korukban megházasodtak. esténként. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. 1853. engednék meg. a leánysereg fonás végett. ha fiú. valamely sírt felnyitván a temetőben. hanem serényen szállongnak a fonodába. A koporsó. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. s nem lévén községi koporsótakaró. ha pedig sokáig vívódik. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. s kiszemel néhány házat. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. A végrendeletet akkor csinálják. Magy. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. mennyi a halottvivő. vagy gyűlöltek. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. 2. a rokonok s övéi. vagy komának volt híva. hol téli hónapokon át. hogy a siratok olyakat is mondanak néha. A legények sem késnek sokáig. a helység két végén alkusznak ki. mik valóban nevetségesek. s meggyóntatják őt. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. Az agárdi fonoda vagy fonó. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. mesélés. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. Halottakat. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. Fonodának nevezzük azon házat. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. Képek. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. vagy kukoricza. de csak az ő kenderéből. Összegyűlnek a fonodában. Meghalván a beteg. voltak bár kedvesek. mely mindenkor az udvaron mondatik el. Alig hozzák t. A kis gyermekhalottat. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. A fiatalabbakat búcsúztatóval. kik e szavakra mohón vigyáznak. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. azon legény viszi a sírhoz. fonodául két házat. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. hogy hozzájok járjanak fonni. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. midőn csügged rernényök az élethez. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. ha pedig leány.betegért. A sírt körülhantolják az illetők. s valamivel megjelölik. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. azonfelül templomban tartott predicátióval. mindjárt úgy felöltöztetik. s vannak a gyászkísérők közt. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. megköttetik az alku. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. vagy kender s más efféléből. hosszabbodván már az esték. még éltökben elkészítik a ruhákat. vagy . Alig áll be ugyanis az estszürkület. Nem csoda tehát. egyszerű. 35-36.

fája magasabb a háznál. a ló vagy más állat. Ha hosszalják a legények kimaradtát. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet. s furulyázással mulattatják a leányokat. a víz annak vérét. és a gyertyánál szárítja. héja keserűbb a méregnél.. s minden társa előtt söpör. kérdvén. . Kiosztván emígy csomóját. 3) Erdőben nőtt. s itt szeretőjét nevezi meg. mind az öt meg van keresztelve. vallatni kezdi a leányt.) mely kisebb az egérnél. káposztát ültetni. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. hogy egye meg ez s ezzel.. magasabb a háznál.. kiki pár garast adva. háttal ajtó felé leülve a szoba közepére. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. zsámolyra áll. a legények eljönnek. kivel ette meg részletét. ha tudsz . kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg.. ismét a fonók mindegyikéhez megy. s a bárányölés tréfáját még nem látta. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót.. Egy leány szakajtóból púpot. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik. neked is adunk. Egy leány tányérba vizet önt. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk. 6) Bárányölés. Ε kérdés azonban csak ürügy.. A kés képviseli a bárányt. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. s addig nem tágít. réten legelt. míg kedveért meg nem nevezi. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja.. öt körösztség. Egyik a leányok közöl padra fekszik. talányaik közé társas játékot vegyítenek. öt fej szintén van. 2) Legényidézés. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. négy lélek (. s csöve vagyis szája vasból van stb. de csak négy lélek. mert a halottban már nincs. 4) Gedó. s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet. onnan jövendnek a legények.. csöpübül szakált és bajszot csinál magának. kiknek a kendercsomóból jutott. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. mondván. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák. meséik.. öt fej. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza. a zsidó kiejtést utánozva. Emígy söpörve minden társa előtt. segédül pedig egy kisebb leánykát. édesebb a méznél (. halott és vivői. azt a tányér vizébe mártja. fúvó. melyről bőre vétetett.. 5) Zsidó pap. Dalaik. kályhát tapasztani. Visszanyervén kendercsomóját az első leány. Egy másik leány hozzá közelit. a szemetet. 2) Száz ujj. baljában vízzel megtöltött csuprot tartva. Mit akart? Felelet reá: leányokat. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen. és sorban járva a leányok mellett.zsámolyokra szorítva. míg azt vissza nem cseni. egy leány söprőt vesz. búsongva jár a szobában. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni. választ s maga elé állit. s a többit megkaczagtatni. s elkezd érthetlen szókat handabandázni.. s végre lepedőt akasztanak nyakába.. hogy legalább kétszer. fejére kalapot tesz. keserűbb a méregnél. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a .. . itt a kérdett valami munkát nevez . reáállva füttyentgetnek. 3) Lisztőrlés. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. maga a mag pedig édesebb a méznél. nem látta-e lúdjait. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét.. szűrt ölt. ott hol elkezdé az osztogatást. s azzal körüljárva a szobát. s ha az nyéllel fordul kifelé. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen. s pálczikával egy szitára ver. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél. s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol. mit a legények azzal viszonoznak. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. Tudni akarják azonban azt is. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. dió . réten legelt s vas szája van. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van. míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné. fája erdőben nőtt. kévét kötni stb.

Világos. ott mutatja be magát a leányoknak. ki kísértetet nem hisz. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. házasodni akarván. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. de természetöknél fogva nem is lehet. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. aztán a zsámolyra ül. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. amaz őt csupor vizével nyakon önti. s felhí valamely leányt. utazó. hogy két fonodába járnak a leányok. s ekkor van helye e játéknak. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre. nem vesz. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. véletlenül találkozva vele. vagy zsírt hoz. ki a tréfát még nem látta. állat. Az idősbje ott ül a kemencze mellett.kést. s itt egy követe által bejelenteti. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. Mellette gyököntve dorombol a macska. nem hallgat a szóra. s fellobogó lángja űzi egymást. Csodálhatni-e tehát. Éhez is. úgy hogy az is. Zordon az idő künn. . Sarokba szorulva hever a ház őre. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. Fölebb érintők. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni. 8) Bolhácska. . felfeküdt a padra. mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi. Valamint a leírtakból az is látható. áru. az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. mint az élőbbemhez. és legényt nevez meg. hogy ki a kútból meríteni akar. az előtte állók megragadják. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. mit azután közös táncz követ. hogy valami újdonság . s abba vizet öntenek − az a kút. s végig húzzák a pocsolyán. s mihelyt hátra tekint. azt a vesszővel üsse meg. és segédével felemelteti. A gazda szunyókál.. hogy emelje fel. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. 7) Kútőrzés. A felhitt oda megy s megcsókolja. hull a hó javában. hogy fonhasson. Egy legény leül zsámolyra. de az őr utasítása szerént tesz. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. A vidéki legény t. A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. i. . mintha kedve volna tánczra. hogy azokban valamennyi leány részt. aztán tánczolnak. látható a faluban. termény stb .. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. a csoda kíséretével bemegy. hogy vannak eme játékok közt olyanok is. hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák. Míg így foly az inderkedés. Kis öcscse már alszik. s a kútból meríteni akarnak. oly kisebb leány kívántatik. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. Kész lévén a csoda. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. egyenesen csak a fonodába megy. ott választ feleséget. melyek csak a legények távollétében játszhatók. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet.

Csak hogy el ne menjen. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. Orsóját az ifjú jó magasra tartja. a szemedből látom.. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát. még azt is elmondják. úgyis jó barátom. Egy csókjáért kettőt. Váltsd ki ezt az orsót. gyorsan érte hajlik. Tovább lányok. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. hogy bár ki fia volna. Megyek. Légy boldog ám véle! . Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. hívom tüstént. Mind vágynak reája. . Sokszor mondta már.! volna csak itt Pista.. Ő gyönyörködik benne. orsóját kiváltja. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. ne piruljon arczod. én édes szerelmem. Kapdossa a többi . Aki bizony nem rest.. hogy Övé szíve lelke. Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta. . Neheztel a lány. S hogy először is most sok szem látta csókját. Biztatja a többi: no csak rajta. S győzelme jelével megy a lány elébe.. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem. ha nem szeretsz engem. Eképen évődik. . ifjak ülnek csinos renddel. Fáj a szíved érte. hármat adnál vissza.Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. De szavait csókkal le nem pecsételte. Vidám nevetés közt apad a len s kender. Ott egy fürge barna orsóját elejti. úgy tesz mintha menne. mit tegyen a lányka. . Ami meg se történt. Régen lesé már ő ezen kis jószágot. hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. . Föl sem is cserélné érte a világot. Hej tudom a bajt már . S szemét ama sugár legénykén felejti. Hiszen tudja jól. rajta! S már ha ennyibe van.

vagy rőzsét szerezni. s dohányozniuk nem szabad. mint egy búcsúra kezet nyújt. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. ellenkező esetben kész a pörpatvar. veszi azt fel. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. 6. a jelenet ugyanaz. mire az egész nép fölkel. Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. s megköszönik szépen Párosával rendre. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével. kalapjaikat leveszik. Kép. s hol egy kis szalonnát. legalább dudaszó mellett tánczolnak. szél zúg. de hogyha még hidegebb volna. és bocsánatot kérnek egymástól. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. azt mindaddig keresik. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. mindnyájan imádkoznak. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. oda hivatják a pásztorokat is. s imádkozni kényszerítik. sz. és a lelkészét kitisztítani. kezdetén a falu bormérésének. szent Mihálykor. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. hogy egész nyáron jó vizök legyen. Lakodalomkor is az érkező és távozó . A bíró házánál összegyűlve. bár honnan teremti. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat. Szakad a hó. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. és templom búcsúkor. s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. Rég volt. A legények többnyire kedveseikkel. A fiatalabb nők. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre. Összegyűlve elébb csintalankodnak. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. megkövetik egymást. Hideg van. Ha valaki tanácskozás. majd néhány tojást kapnak. s ha egyéb nincs. 1865. legények. kik már kaszálni bírnak. kiki haza mégyen. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. 1854. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. jobb s bal szomszédának. miből aztán este lakomát csapnak. Alig hogy mehetnek. Erd. A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. 2 köt. Vas. húsvét és pünkösd másod napján. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. s ha valaki elébb félre sompolyodott. tréfálnak. hol sertéshúst. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. Én szívesen látom. nyáron vagy kétszer. Az agárdiak apróbb szokásaik.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. 29-31. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. míg meg nem találják. ha Isten segít holnap este. szent Györgykor. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. Mindenikök köteles. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. e tűzre egy kis fát. Újs. utolsó farsangkor.

leány vagy legénynek. kik ha odaígérik leányukat. hogy tiszták maradjanak. s miként jöttek. legalább ünnepélyes alkalmakkor. ha sár van. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. soha meg ne jelenjen. kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. 2. vagy szülőik szeme elől. Ε bokréta minél nagyobb. vagy elmosolyodnék. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. Téli hónapokban. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. s beszólnak. s hárman négyen szövetkezve. számában adtuk. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. mely közel fekszik ide. mások szerént itt pocsolyás hely lévén. főkötőjét lerántja. mit a leányok azzal viszonoznak. itt s Lak községében. valakiveli összezördülése miatt. a fiú neki . szeretőikhez. mit az illető leányok bokrétával. kitudja szándékát. ha neki húsvétra új. 36 és 39-40. megakasztotta az utas kerekét. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. vagy kapujánál. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. azután ha az kedvező. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. kezeikben viszik. Mind este. jutalmaznak. A kidobott kalap értelme az. mesterséges virágokat. e szokás veszni indul. úgy a vágyak kielégítvék. úgy tartják némelyek. mindenkor csak este. azt megbírságolnák. itt akasztották fel az elitélteket. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. illetlen magukviseletével. megkéri apjától s anyjától. A fiatal menyecskének. például karácsonkor. Akasztó Solt M. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. vagy illetőleg anyja munkakedvét. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. utolsó farsangkor. s azt elvenni akarja. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. hogy aki ide s tova nézne. s többnyire az egész éjt velők töltik. Erd. egész évre elrontaná férje. annál szebbnek tartatik. vagy kalácsot kapnak. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák. mintha czívódáskor férje. évi 67.vendég. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. hogy tulajdonosa köztök többé. Vhoz 3 órányira. hol diós vagy más gyümölcsöt. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. Van egy bástyás őrtornya. Magy. a templomig. Kép. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások. mind reggel jutalmul hol krajczárt. s melynek leírását a Sürgöny 1866. kedveskedve. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. ez keszkenőt ad jegyül. kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. oldalaikon tarisznyával. már nem bírnak. májusfákat lehete látni. s tehetségök szerént pénzzel. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. vagy más. mezítláb menjenek haza. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. szintén leányok ajándokait. mihelyt besötétedik. dombos helyen fekszik. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. ha barátságos összejövetelkor. hogy az időben midőn Solt vára állott. Rákóczy Ferencz idejéből. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. másnap korán pedig szintén házról házra járva. 1853.

azután paphoz mennek beíratni magokat. órára hitnek letételére. hogy a tizenkettedik feleletnél. vellával elvagyon készítve. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el.viszont czipőt. halálokat halasztja. vagy kettőre. Az ételfelhozásnál is verselnek. Úgymint N. vagy kettőre. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve. s egyik mint kérdő. s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg. Kés. hogyha isten életöket hosszabbítja. egy a keresztség. J. úgy. vagy kettőre. és szentségnek felvételére. Én a mi tőlem telik elkövetem. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. vagy fésűt stb.) Itt van a legelső tál étel felhoztam . Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. s az kihirdeti őket. egy pár tánczra. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. két vőfél megy a meghívottakhoz. (Első étel felhozásnál. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. De mivel kötelességünk is tartja. egy az úr isten. egyik szalagos kulacscsal. előszöris elbocsátott követek vagyunk. egy tisztességes pohár borra. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. s hétfőn hajnalban is szokás. Egy tisztességes tál ételre. Ez a sok legénység ne álljék híjába. piros csizmát. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. úgymint hétfőn 8. Dicsértessék a Jézus neve.” Hívogatni még vasárnap este. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. másik virágos és szalagos bottal. és azt követő mondásokat. Csak jó apetitussal egyenek. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök. kanál.

mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. (Második tál ételnél. Dávid zsoltárába mondotta. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. Szív vidámítással Isten a bort adta. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Amit ha valaki jó ízűn elnyele.Ne hogy azt elejtsem. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam. Sőt inkább távozik ő minden félelme. Nem minden szemetén találják páromat. (Csibe becsináltra. gyömbérrel jól be is sózattam. Bors. mártással. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Azért hát uraim a borból igyanak. Örvendek. azért imádkoztam. Azért élt oly soká szerelme párjával. . így a vendég gyomra sem marad üresen. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. sáfrány. Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. halgattassék a vendég. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal. Jól megiszkábálva. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. Ε lakodalomban vigan mulassanak. Kinek volt már tudom vagy hét felesége.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. De a vőfélnek is borocskát adjanak. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. Ez a magyaroknak hires eledele. Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. Amint sz.) Itt van a tehénhús tormával. (A káposzta fölhozásakor. Jézus neve dicsértessék. ha tálat viszem ki üresen. Az én gazduram hordaját kifúratta. Teli kancsó borát ide felhozatta. Kinek a két zsebje tele volt tallérral. Legyenek mindvégig jó apetitussal.

vagy odaígérve. akkor láttak násznagyok után. . Nem kell-neki erő a megrágására. itt is mondanak a vőfélek valamit. seprő tétetik a menyecske szobája elé. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet. munkálódjék. Költsék el jó ízűn Isten áldásával. s külön szobába vezetik. tartoztak bejelenteni a lelkésznél.) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. Nincs ebben sem ánizs. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. s. Édes ez mint csupán a színméz.. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. hogy felkelvén. (Kalács és pecsenye hordáskor.) Hozom a kalácsot egész taréjával. Szakács asszonyunk is erősen esküszik. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz. és ezt megkell neki metszeni. Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. Mint borbély legény ki van pudanérozva. hogy olyan legyen mint az. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. Mielőtt azonban elindultak volna. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt. ezzel a zenészek elégíttetnek ki. ha ez meg találná kéretni. Noha már hetven esztendőt általgázolt. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. Jó puhára főzve apró riskásával. Reggelre vödör víz. hogy kinek számára. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. sem mustár. Kenyeret is adnak neki. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. Itt van a tésztából jóféle sütemény. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. Csak egy kicsiny szellő a megfújására. Az árától is semmit ne féljenek. Megvan a teteje perczezve zsírozva. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz. Hogy miolta szép napok alatt sütközik. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. Apró szőlővel van jó kipallérozva.

mikor viheti haza a menyasszonyt. s kéri. az volt a jel. mint jegyajándok. előbb kimondották a szülők. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni. piros kordován vagy karmazsin csizma. az ifjak megfogták egymás kezét. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. hogy mikor találhatják otthon másszor. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. és terminust sem tettek. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. vagy finomabb gyolcsból készült. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. okos és becsületes személyeket állíta.. később pedig. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. A leányokat pedig arra kérte fel.kit akarnak nőül megkérni. akkor határozták meg. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. vigasztalják még ma. melyen egy nagyocska kapocs volt. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. ezüstös tűk és még sok minden. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. és szüzeit. s melynek minden költségét. aranyos hüvelyben. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. a főkötő. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. mire . Ha pedig tetszett a vőlegény. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb. s hátul a kontyról földig leereszteni. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. Begyűlvén a vendégek. a kérő násznagy előáll. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. fehér vagy zöld. ittak. hadnagy. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni. Ekkor rendelek el a kézfogást is. fehér vagy fekete fátyol. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. melynek két végén bojt volt. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. vigadtak. hogy odaadják a leányt. melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. a főte-tőre való. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra. hogy a leányt adják át vőlegényének. kiket elneveze: kapitány. s a vőlegényt az ennek részéről valók. ettek. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. a násznagy szokott felmutatni. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. hegyes orral és magas kerek patkóval. A kérőkkel elment az ifjú is. a vendégek ifjait. strázsamester stbnek. csillagos nyelű czifra kés. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. a menyasszonyt szintén a magáéi. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. felkísérik szüléik házától a templomba. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával.

vagy épen káromkodott. Az asztalnál az ifjúság szolgált. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. tálakban. sőt teknőkben felhordva. sertés. s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. megáldja. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. 1864. s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. Aki megrészegedett. de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. hogy az asztalnál mellé ültették volna. kiknek arra kellett vigyázni. szalmával behintett veremnek kellett lenni.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. amabban is 3-4 derék eladó lány van. 29-30. aki lármázott. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. tüdővel töltve. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. mint leány korában. s ha valamelyik hibázott. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. hurka riskásával. nem volt szabad neki leülni. malaczhús. és sok veres hagyma. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért. s így már a házasulandók sorába lépett. azt a násznagy áristomba rekesztette. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. Ezekután bemennek a házba. nyúl. amazt jóságáért s dolgosságáért a . egy kérő. A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. ki legelőször menvén templomba. melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. Vas. vagy közel utána egy bizonyos napra. s elbúcsúznak tőlük. mézes és mandolásmazsolás lével. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom. ezután jöttek a sültek: marha. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. töltött káposzta kolbásszal. Az ifjú. A menyegző utolsó napján. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. Szegényebbeknél egy este. ki a büntetést el akarta kerülni. hanem ez egy napon állania kellett. s ha nem akartak. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. és rokonai arra az ebédre. bárány. hús tormával. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni. kappan. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. lúd. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. vagy más mártással. kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. s vagy a kérő násznagynak.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. nyaka becsinálva. Újs. ott a gazdát és násznagyot fütyültették. midőn elérte 22-24-dik évét. szitákban. vagy a vőlegénynek kezébe adja. két követ− vagy pemet-asszony. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. aprójószág szárnya. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. akik pedig dohányosak voltak. végül jött a sok kalács. csak az a kérdés. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. marhaláb savanyu lével. hogy hát ennek s ennek . pulyka oly bőséggel. s tejfeles paczal közé hányva. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. lába. megcsipkedték őket az asszonyok. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. Alföldi lakodalmi szokások most. azok a kamarában pipázgattak. hol pedig az nem volt. mint asszony. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. ott sertés ólba zárták. Ebben az utczában is. Ha látta ő kegyelme. Az idősbek a sülttel. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek.

kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. . mi abban. Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. ennek lefolytával. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. A szent házasságot akkor megszerzetté. . csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . az is iszik. mivel követeink által jelentést tettünk. így váltakozva háromszor isznak. Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. a kérő. amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. Ε bölcs rendelése az egek urának. kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki. elbontok nem lehetünk. ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. ha kedvező válaszszal tértek vissza. . hogy jöhetnek bátran. hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. és a többi jelenlévőket is. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen.” s egy vagy más okot adnak elő. . hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. A követek meghozva az örömhírt. szerzek őneki segítőt. hogy mi járatban vannak. Se nem tiszta búza. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak. . Ez a becsületes ifjú N. ez átnyújtja a leánynak. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. s csak a legény marad benn hozzátartozóival. . hogy visszaadhatnánk. hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat. aki ő mellette legyen. ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. Férfi s asszonyrendből álló felekezet. . azért kérjük szépen kigyelmeteket. a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. megvizsgálván a maga sorsát. . s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet. A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el. Mert nem kölcsön kenyér. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. kijelentik. elmennek . ha a legény megszerette a leányt. . s nevét. meg visszanyújtja.mindnyájan. hogy learathatnánk. Künn a leánytól szüléi megkérdik. kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt. elejét utolját. ki ünnepi ruhájába öltözve. Pár óra múlva. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be.a lányát kérik meg.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette. emberek. ki abból iszik. N. hogy ahon az isten megmutatja . ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. ismét elmennek mindannyian. az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. Hogy mivel kötöd be két szemed világát.

Tetszett Ádám atyánk sok maradékának.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. Páratlan életet kevesen tartának. N. N. És ezt jó emberek által megkéresse. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak. uramat és N. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. magával visz egy kendő almát s diót. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. s miután az virágot. Melylyel felruháztad az én dolmányomat. bokrétát kötöz pálczájára. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. hol egymással beszélgetve. pántlikát és kendőt varrt dolmányára. a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt. vagy ami gyakrabban megesik. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. Melyért szent angyala ide vezérletté. hogy szentül követte. Most azért instáljuk. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. Ezután elindul hívogatni. N. Holtod után pedig örök nyugodalmat. Isten rendelésit. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. az ifjú a kérővel. Kívánok érette ezer annyi jókat. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak. A harmadszori kihirdetés után. honnan vegyen. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt. De kit. uram és N. Ez ifjú legény is magába feltette. már az asztalon párolog a jó étel. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. majdnem szótlanul töltik el az időt. hogy valaki meg ne rontsa őket. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. A lakodalom előtti héten a vőfél. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak.-né asszonyom N. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. így lakják el a kézfogót. a nagy istent kérte. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. különösen selyemkendőket. Estére kelve. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. elmegy az ifjú jegyeséhez. 1 . ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. Köszönettel veszem ez ajándékokat. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek.

mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. s hogy mi járatban van. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. Áldás és békesség atyának. Most hát ágyat szépet. anyának. Akinek is vagyon szép felvetett ágya. Ekkor a vőfél. mikor erre is rákerült a sor. durugjálja a fonalat. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d. négy avagy öt párnát. melyben olykor pénz. mi szívünk szándéka. míg összecsöpörgették. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. e. női ruhába öltözve). megmutatja. s azzal visszateszi. Két-három lepedőt. egy tányér ételre. paplant avagy dunnát. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. Ekkorra odabenn is eligazodtak. s hordják a kocsira az ágyat.-né asszonyomat. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. a fonó asszony ügyel. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. meg ugyanis párnát.N. mert kinek lehetne többet kaczagni. hogy ő milyen jó fonó. A kocsikra. jól jár az a fiatal ember. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. tejbe vajba füröszti ő azt stb. s nem magának. akit a lopáson rajtakap. ki vesz a zsebéből egy krajczárt. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. még most is szólhatok. vesződségükbe került az nekik. azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. Ki egy személyt nevelt másnak. . . ölében egy rokka-szösz. míg pénzt nem látnak. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon. hogy már annál nagyobb pénze nincs. hogy ez a kifogásuk se legyen. szinte izzad belé. Két-három derékalyt. ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át.” A lakodalom előtti nap délutánján. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. nála egy orsó. Ott ül a kocsi oldalon. * órára. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. váltságát megadjuk. azért nem is adják előbb oda. ha még ezzel sem elégszenek meg. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. és egy pohár borra. aki elveszi. kijelenti. melyeken az ágyat akarják vinni. Oda érve beköszön. . De míg ezek odabenn a szobában történnek. s így csúfot ne valljanak.

. Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról. . barátim. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. s hazafelé vágtat. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. Míg majd az a legény elvezet házáig. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Kérem hát. Jó anya. férjedet soha el ne hagyjon. de nem ám a legrövidebb úton. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz. Légy hát csendességben addig az ideig. Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. Tégedet. Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. hanem egyik utczán föl. hogy visszasiessünk! .Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Most is azt sugdossa. Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . innét elinduljunk. az isten jó hitestárst adjon. Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. Maradjatok tehát isten oltalmába. Kívánom. a másikon le. ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. Jelen van az az időpont. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk. Ezen örömötök ne váljon ürömmé.

Melyet nem érdemlék. És én mellettem tett dajkálkodásodat. Legyünk csendességben. széltől is őriztél. Azt fogod sajnálni. Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. De még jobban rebeg szíved sérelmétől. A nagy úristennek áldása maradjon . rokonaitól stb. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. Édes drága anyám! ne epeszd magadat. engem mint neveltél. Bocsáss el engemet. Engedj meg. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése. bocsássál meg. Szívemből néktek is minden jót kívánok. Isten fizesse meg sok fáradságodat.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. Ha megbántottalak. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből. kedves leányodat. míg lészen végzése. Az úr isten áldjon ezekért tégedet. Ismerem te gyenge anyai szívedet. ha téged háborítottalak. Reszketnek ajakim belső félelemtől. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése. az ő szent vérére. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. ki lakik fénylő boldogságban. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. Kedves édes anyám! tőled elválásom. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. Emlőddel tápláltál. testvéreitől. a Krisztus sebére Kérlek. gondviselésedet.

azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. De seregetektől más útra indulok. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. egyenest a lakodalmas házhoz viszik. ez azonban ritkán esik így. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. Ha reátok nézek szintúgy megújulok. A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs. arany kos. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. öröm újongás közt robog hazafelé. Végre az egekbe fogadjon magához. Vigyen fel a mennybe magához. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. azután a násznép. Legyetek érdemes szűz koszorújához. mellette a vő fél. Végre az egekbe magához fogadjon.Mindétig rajtatok. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. szívemből kívánom. szintén csinált virágból. És tőletek mostan immáron megválok. Kedves alsó. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. A fiatalságnak. . az első kocsin ül a vőlegény. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. mely a szokásos szertartások közt megy végbe. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. és el ne is hagyjon. a menyasszonyt. köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. Az esküvő végeztével. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. a másodikon ül a menyasszony. ha abban egyeztek meg. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány.

Ím eltelt az az időpont. Ezen kedves vendég befogadójának. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. Jó anya. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. ezek vigasztalják. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. s értelme akkor volt.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat. férjének testvéreit sorra csókolja. 2 . kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz. egy része táncznak ered. a falakra hagymát. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. kalácsot. hol már sir a hegedű. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. gyökeret akasztanak. mentül jobban felczifrázhatják. Nagyérdemű édes atya. tyúkot. körülötte az öregebbek foglalnak helyet. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. hogy gazdag a bánat. s egyszersmind vigyáznak rá. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. csüves paprikát. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. az úgynevezett kállátósok2. ki feje a vendégeknek. napát. s úgy vezetik be a mulató házba. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az. De messziről jöttünk. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. annál büszkébbek rá. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének. és el is fáradtunk. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. kit a vőfél elkér szüléitől.

továbbá két tánczmesterre. Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. helytartót. de leginkább az izgáncs. a vőfél hozza az első tál ételt. hogy valaki. a legénység asztalt rak. Légyen figyelemmel ide minden ember. város vagy tartomány. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. . Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek. olykor olyat.. égi s földi boldogságot. Azért instálom hát most engedelemmel. a vőlegénynek és a menyasszonynak. nem tetszik. ha ez. mindegyik ételre mond valami verset. hogy az egész ház hahotára fakad. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. Mi házi-gazdánknak. amit ad. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. Kiket összeszerzett szeretet s barátság. a többit utána a fiatalság. ennek már minden szabad. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz. páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. Mielőtt az evéshez fognának. kik egy tányérból szoktak enni. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. ki amaz mellett foglal helyet. s amellé telepedik le a vendégsereg. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. Számos esztendőket. táncz nélkül ne maradjon.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. olyat. Ahol nem szükséges az elöljáróság. hogy különbbel nem szolgálhat. kivánom érjetek. Midőn eljön a délebéd ideje. dolgozzanak és vegyenek. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt. legkivált a nőszemélyek közöl. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. kívánva nekik sok boldog esztendőt. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. kik arra ügyelnek. mi jó emberünknek. tánczmestereket stb. Példa itt előttünk azon kis társaság. mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. Nincsen olyan helység. a bánáti násznagy. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. násznagyokat. ha lesz pénzük. Éljen a násznagyunk e vendégség feje.

végre aki tovább győzi.Légyen foganatos itt minden beszéde. hogy vége legyen az ebédnek. megöleli a menyasszonyt. a vőfél. hogy míg e koszorú Fején lészen. ettől is elveszik. Nálam egy pohár bor. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. Ékesség rózsája viruljon orczáján. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. sóhajtás a száján. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. Szószóló uram is. fejét bekötik. az tánczol a menyasszonynyal. ismét pénzt vet a rostába. míg 3 Fejkötő. Csendes békességben vígan telendoket. Fejét féketővel3 felékesítette. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan. már csordul a rostába vetett pénz. de amaz se rest ám. Kívánom. másik ruhát vesz magára. ő is ugyanannyiszor hajít. Engedje az isten. s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. ott koszorúját levéve. itt a menyasszonyt. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. kivált a legények talpa viszket. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték. hogy igazat szóljon. valahányszor ez dob. bútól ne legyen szomorú. de alig fordul kettőt hármat. Ezen tánczot járni szabadságában áll. Férjével érhessen számos esztendőket. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. s már takarítják ki az asztalt. az isten szerencséssé tegye. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. Hozza most közelebb. . Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. Megharsan a zene. Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. Az igazság mellől soha el ne álljon. utánam lesz első. Szószólóhoz. ezt szívesen vegye. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. Legelébb előre mindent megfontoljon. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. Ne jöjjön ki panasz. vagy ha nem akarja. ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. Sokáig lobogjon élete fáklyája.

s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. s örül. hajdan három-négy napig. itt a vacsora ideje. midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. s azt úgy eltalálja. most azt hozta elö. mintha . kezében egy bögre. újra hozzá fognak az evéshez. Az aratást vezető mondja ki a delet. kezükben. ekkor már muzsikás nem volt. hogy a bánat nem maradt adós. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort.. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. rárántja. Hajnal felé. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. van nevetés meg nevetés. ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. de pénz van. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok.. a menyasszony szülőinél tartanak egy. eladó leányokat. s egy lelket sem eresztett se ki. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. nem elég hozzá a környék népe. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz. majd felolvassa a halott testamentumát. a vőfél most is kitesz magáért. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. Alföldi arató ünnepek. A menyasszonytáncz végeztével. vagy bor. Koszorú 1864. a more nem rest. . a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. kását főztek ebédre. A lakodalom utáni vasárnapon. minden délután újra kezdték a mulatságot. még pedig ugyancsak busásan sok. hisz délebédkor azt mondta. Mikor az alföldön aratnak.tőle egy harmadik. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. s fris kenyereket. leginkább szeretik a krumplit és kását. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. a fiatalság bokázik. . csak azt. ez volt a kitoló-kása. ez a halott. s helyére távozik. az utolsó napon. s úgy bocsátják el. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt. Nem túrja föl az udvarod. az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. avval kászolódnak haza felé. A kállátósok elmenetele után. második félév 19 és 20 sz. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. sőt egy hétig is «ltartott. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. s úgy adják át a menyasszonynak. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. de alig tánczolnak négy-öt nótát. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. kik ilyenkor az alföldet. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. se be. a bögrében pedig most az egyszer nem víz.

april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). Mikor vége az aratásnak. búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. A herczegi pár szökésre határozván el magát. az ó-kor izraelitáinál. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. szintén april embereknek hívják. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. Ha a gabona jól fizetett. úgy hogy alig van nemzet. Újs. 486. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. hogy jól látott.óra volna előtte. Áprilisba küldés. (ha nem engedi. s az üzérek felültettek. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. a hollandoknak megvan az „April-gek”. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van. ott átnyújtják a kalászkoszorút. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. akkor még koszorút sem kötnek. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. i. hogy az aratás végét érvén. a vallási villongásnak véget vessenek.. vagy gazdatisztje lakához. s rögtön jelentést tőn a . mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek. melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. jódolga van az aratónak. s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék. A mondott év április 1-je különösen az nap volt. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. ki azt fölemeli. Nefelejts 1862.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat. de alig értek ki. erős legény kezébe adják. Az utolsó nap az ünnep. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. és annál nagyobbakat kaczagott. és ebből ered az „april” szó is. Vas. Erre kezdődik a vacsora. Kijő a gazda. és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. mely néha estétől reggelig tart. mi a munkásoké. 147. a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. egy hordó borába kerül). Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. azt mondja. táncz. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. fölosztják mi megy a gazdának.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót. azon embereket. és most egész Európában divatba jött. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik. t. valamint a görögöknél is szokásban volt. 1859. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. s jót kivannak. a Keleten nagyon el van terjedve. ezt bot végére helyezik. a francziáknál pedig a „poisson dAvril. 42. ha nem. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. ivás. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek. XV. hogy azért: mert ezen állat a legostobább. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek.

Β 61. mindjárt irok neki néhány sort. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös.” Napoleon jóízűt nevetett. a csaknem haldoklót életre hozá. minden utcza sarkán. hogy nem beteg. Cárion ügyesebben viselte magát. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. Így telt el 8 óra. aki állítólag nagy beteg volt. de a czukrász is azt monda neki. a várparancsnok haragját. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét.” Boszúsan indult hazafelé. hogy áprilisi tréfát űztek velem. és jól tudván. a czukrász van roszul. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. gyermekekből. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott. férjnél lévő. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve. De a koczka megfordult. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. ahol bekötözé. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. s átadom lakczímét. magánál tartotta a fiatal orvost. − azonban ez is egészséges volt. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. hogy betege csakhamar felgyógyúlt. hogy „aprilisbe küldték. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. mert az iparossegéd által . mindkét nembeli özvegyekből. − és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. Bécsben egy iparossegéd 1857. martius végén nemcsak a falragaszok. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez. 44. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba. Szent-Pétervár előtt t. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült. „Sir! − monda − nem panaszkodom. táviratoztak Linczbe. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. melyeken a menet átvonulandó volt. − „hallgasson. s azt felgyújtatta. i. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza.tisztnél. amely agg férfiak és nőkből. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. de mily nagy volt meglepetéstik. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. megkérdeztetvén. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. nős. tehát bizonyos. s ez élettelenül feküdt a földön. melyet nagyon kedvesnek találtak. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. mire Regnault szörnyű haragra lobbant. A seborvos odaugrott. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. kinek nem lévén családja. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott. és mindenütt elbeszélte a tréfát. és így kitűnt. Kartársai nem sajnálták a költséget. midőn megtudta. mely alatt a magas pár átlépte a határt. s nejeiktől elvált férfiakból. aki őt aprilisbe küldötte. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. nemcsak a szent-péterváriak. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. „Kedvesed bolonddá tartott!”. Ki Írhatná le Brassac. és halála után örökösévé tette. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. azt monda.” Ε hirdetés folytán természetes. majd egy szomszéd házba vitte. mikép a 30.

a kérő elmegy. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. Ha fölkel. csak nem a házasságról szól. ha aprilisbe küldetnék. hova akasztotta. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. a hivatalbóli kiejtést értjük. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. Több vidéken. s ezzel. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. de ha a legény nem kedves. Közmondássá is vált. mikor már jól neki híztak. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. . S ez a kikosarazás. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. Ártány-leverés. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. s tán arra egy virág is van tűzve. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. előbb leütni. s azután venni vérét. vagy maga megy oda hálásra. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. azt tán a házon kívül a pitvarban leli. s kimutatja az ágyat hova feküdjék. Innen. Bakony környékéin szűrkitevés. és szűre ott csüng. II. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll. a leány szülői vendégeket hívnak meg. s a kérő kedves a háznál. annak jeléül. így többek között Bakony környékén is. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. Vas. ezután már ha vendég érkezik. ha hivatalnokra mondják. míg csak üllőhely van rajta. Sürgöny 1866. hova tette. kivéve húsvéthétfőjét. távozhatik a háztól. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. máig is szokásos azokat. úgy az jó jel. hol erdőben.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. ilyenkor egy cseléd fogadja. Ily eredménynyel más se bánná. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad.tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. akkor már odább állhat. kék színűt viselnek. ez a parádés szobába vezeti őt. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom. „ aprilisbeküldöttek” -nek. Némely vidékeken. i860. hogy nem adják neki a leányt. mindaddig. hogy kitették a szűrét. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. 73. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. és 4800 ftot jövedelmeztek az. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. az érkező vendégeket pedig melléje. Bilder aus Ungarn 2. vagy ott fekszik. 179. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. A legény leteszi szűrét. év 75. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. a vendégnek új padot mutatnak ki. Hornyik J. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. ujs. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. de ha szűrit nem találja rendes helyén. szban. 55-57. de minden másról.

Másnap t. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. rendrefelügyelő. Két három nappal az esküvő előtt. csauz uram. mely az ő nemzeti tánczuk. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. czopfját. s némelyek kukoricza részt is kapnak. Ε zászló sárgapiros szinti. vendéghívóba indul. s házából a menyasszony házába átszállítani. Szt. mert áldott a sok kéz. ha kiürült. Lehet látni ő kémét kifordított. utána a zászlóvivő. vagy viszont. A zászlóvivőt a dudás. vendéghívó. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. mert amely házban vendéget hív. vagy ennek fele. hol előbb egyet kólóznak. szokott egyenruhájában. mulatságvezető. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. ott a zászló a házfödélre . kivált Márfa körül. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. vagy egy zsák liszt. ezt a kumo és sztari svat. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. Esküvő után szokott rendben haza jőve. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. ki mennyit bír. összenyomott vagy elviselt női kalapban. de szerepe a kumolnak van alárendelve. Elöl a csauz. A papokat az emberek pár számra fizetik. a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. Esküvő előtti napon este felé. leereszti. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. kezeit csókolni kötelesek. Ha meg van kérve a menyasszony. s úgy a nők. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. Ekép fölkészülve. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. annál nagyobb hírt szerez. Elől indul a csapat vezetője. megindul a menet. a csauz a vendégeket hívogatja össze. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. Nefelejts 141-36 sz. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. inni. Végre a „csauz” ) vőfél. s nem is búsul rajta. mely különben feje tetejére volt kötve. Munka után enni. Baranya vármegyében. hogy rosz dologban nem járnak. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. melyért talléros nyakékét felcserélné. Egy zsák búza. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak. magas tetejű. hold és kereszt. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. úri elviselt kabátban. a közéjök vett vőlegénynyel követik. s nincs oly gyémántos nyakék. és tallérokkal fölczifrázza. csinált virágból koszorút visel. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. ott ének szóval ülik meg e napot. Baranyai sokacz lakodalom. a nők a fosztassál vesződnek. valamint a lakodalom napján. a nyele hegyibe pedig czitrom. Baranyai ember lukmája. s így kört képeznek. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. és a gajdos (dudás). Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. bele van varrva feketével több csillag. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. az esküvő napján. s a hatalma kitüntetése. de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. utánok jőnek a férfiak. Hol zene nincs. veres pántlikával keresztül kötve. i. Mihály után. vagy aranyozott alma van szúrva. narancs. tánczra kerekednek. ezen a csauz soha sem töri a fejét. s nyakát csillogó ezüst húszasok. ilyen alkalommal. hoszú. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni.

ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. Itt rakásban állnak. hátuk megett állva esznek. a kanász házasodik. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. az ételt az asszonyok hordják be. fiú és szentlélek isten. vagy ha ennek nincs reá kedve. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. ki minden szembejövőt megcsókol. hátra önti. 1857. világos. fölkelnek. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. mire az új házasok. ebéd után tánczra vezeti. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. i. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. helyüket a vőlegény apja foglalja el. 1864. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. feleségét is meglátogatja. Ha ugyanis a legifjabb t. mintha álomból ébrednének. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. 68. a fiú. Férjeik a nőket szigorúan tartják. Farsangjok csak három napig tart. A család élén az u. s útközben pénzzel tömetik. új ruháját leveti. mely alatt minden lakodalom végbe megy. Most előáll a sztari svat. rétesek és süteményekből jól lakni. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve. Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. n. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. új kalap.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. fölborozni. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. bocskorba öltözködik. a csauz teszi azt helyette. előtte áll most az új pár. Most az új menyecske nem ül le. de azt elébb meg nem kapják. az egész csoport betódul. Az ágyhoz egy kakas is adatik. megeskedtetnek. tarisznyáját vállára vetvén. s először beszenteltetnek. az erdőre nyájához siet.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. újs. szőnyeggel beterített földön. ujs. Hogy valamint a magyaroknál. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. elől a zászlós. azután jön a „volar” (gulyás). haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. Ez utóbbi amit ki nem iszik. a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak.] a csauz a menyasszony mellett van. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. Vas. majd ha a tarisznyájából kifogy. még pedig nagy czeremóniával. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára. Ebéd után folyvást kólóznak. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. 7. sürgölődik. a templom után előbb haza mennek. . Megnyílván a templom ajtaja. hanem a tányérból merítve. kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. utána a gajdos. Vas. s az új menyasszony. 1 41. míg a kumo ki nem váltja. Este menyasszonyát haza vezeti.kitűzetik. Esketés után ujjongások.

és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. száját és orczáját csókolja összevissza. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. Nem egyéb ez azon áldomásnál. Az ilyen menyecske. annak szemeit. 1855. újs. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. és távoli kutyaugatás. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. mit nászajándékul kaptak. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. Bethlentjárás. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. 265. mire a bort kiissza. Vas. és verseket mondanak el. s ott a halmok és gátakra fölállva. Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. újs. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. Bikahajsz. s ha vidéki vendég távozik tőlük. így felkészülve bejárják a körüli falukat. Vas. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat. hogy hat hétig nem hord föveget. Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. 339. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. annak kezeit.Becskereki házassági szokások és gyászok. mely majdnem még akkora mint fejők. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. az üres tányérokat vagdalják földhöz. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. vagy a falhoz vágja. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. Honderű 1847. legyen tél vagy kánikula. ha előtalál útjában valami öreg embert. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. 1. 1855. Vas. Békepohárivás. Itt még azon különös szokás is megvan. újs. 1. Fölkelvén az asztaltól. ha fiatalt. 12. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. ha neje meghal. s egy mély bömbölés . 339. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva. 1856. A becskereki szerb nők. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. ha még házasságuk első évében vannak. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. 94. a poharat pedig vagy földhöz. azzal gyászolja őt. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. Honderű 1845.

hánykolódni. le a pinczébe. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika.jelenté az ünnepelt művész közeledését. hogy megtudja különböztetni. véres nyelve kilógott szájából. de aki még nem látott röpülő kutyát. s azzal valami villant meg kezében. A megtámadott vad egyszerre megfordult. most fogalmat szerezhetett róluk. tán hogy kissé megpihenve. azt meg úgy legázolta. aki megtámadta. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. ahonnan megtámadták. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. s nagy büszkén körültekintve. A bika berontott a nyitva levő ajtón. amíg ellenségei oda érnek hozzá. oda volt az nőve hozzá. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról. a mázsaházra rontott. Az ifjú legény azon pillanatban. hogy nem lát maga körül semmit. s amint látta. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. elment a kedvük az első fogadtatástól. mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. mint az előbbenieket. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. s úgy látszék. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. asszonyságoknak. Annak neki rohant. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. rárohant veszetten. míg végre ismét csendesen. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. nincs olyan ügyes kötéltánczos. Végre egy pillanatra megállt a bika. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. nyugodtan visszahúzta a fejét. előre feszíté két első lábát. Szép hat szelindek volt. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. mint ezek a párák. A bika először elbámulva állt meg. fel a kéménybe. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. mintha kikapták volna alóla a földet. csak egy akkora szúrást tett a . uraknak. azután elkezdte szarvait rázni. fülébe. hogy sírva futott el onnan. felemelte fejét daczosan. aki sohasem vétett neki semmit. akinek szűk volt a világ. és szarvait előre szegezve. akkor elkezde ugrálni. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. odavetette magát annak fejére. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. Most azután még jobban neki bőszülve. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. elkezdett a téren nyargalászni. kihátrált az udvarra. új erőt szerezzen. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. midőn a bika leszegzé szarvát. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. mint valami rosz macskafiúkat. egyet rázkódott. ott bömbölt egy ideig a szobában. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. nyakát csavargatni. s minthogy megfordulni nem tudott. A legényt még sem bírta levetni fejéről. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. tágas volt a színpad. szökelni. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. s azzal vége volt. akik azt képzelték. szarvait előre hegyezve jött. megrázta kormos fejét. A bika végtére méltó haragjában. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott. Nem kellett a függönyt felhúzni. összerogyott. Egy-egy belekapaszkodott orrába. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. megállt. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. mintha addig sem várhatna.

hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. s a kakas nyakvágás Miskolczon. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. újs. Tud. majd különfélékről beszélgetnek. valaki magát leissza és garázdálkodik. szavát elváltoztatva a . Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. Tud. kifityegő zsebkendő van kötve. fejét nagy fejér kendővel beköti. 1. Kanalat. először is fris vizet kér. 1856. s megölte vele. és fáklyákat is láthatni. hol pedig esznek isznak. csakhamar átlátá. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. villát ne felejtsenek el magokkal hozni. 1813.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. mely rendesen az asztal lábán áll. álmában tehát kivéve oldalbordáját. s teremte belőle Évát. ki mennyit akar. 74. Halottjaikat fényesen temetik. pénzt a tányérra rakni. általunk.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. A virrasztás el nem maradhat. sok tréfával. i. mit a vőféleknek kell kiváltani. nagy jó uraim. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva. Bírói pálcza átadása. 1823. újs. A testet csak ritkán helyezik sz. és jól kilóg a koporsóból. hogy mivel az én jó nagy uram. Gyűjt. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. A temetés után aztán következik a halottor. A vőfél. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. s a menyasszony számára. Borsodi népszokások. 1860. s hol imádkoznak vagy énekelnek. hol a gerincz és a nyak összeér. 74. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni. Jön a szakácsné is bekötött kezével. és serpenyőjébe kéreget.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. mint egy gombostő hossza. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. és ha a korsó. nincs tele. 166-167. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. mihály lovára. Hazánk némely vidékén szokásban van. 445. Egy vőfél vagy legény. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. mellére arany poros. Míg ez tart. − végre aztán a leányt megkérik. 5. mintha bizony megégette volna magát. Sőregi István uram. hogy a szent házasság isten rendelése. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. midőn t. Vas.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. Gyűjt. hogy a leány még azon télen pártában maradjon. 5. Utoljára jön a kásapénz-szedés. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. kést. finom. először a szent hit letételének meghallására. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. A festett koporsónak el nem szabad maradni. Az ételeket versekkel szokták felhordani. Egész éjjel tart. de olykor veszélylyel is volt egybekötve. Vas. hogy nem jó az embernek magában lenni. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik.nyakán. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. kigyelmeteket. asszonyruhába öltözik. A szemfödél fehér.

Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. és úgy verte meg.. Gyakran megesik.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással.kakasnyakvágás”. Mikor a násznép falu végére ér. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. észt. s valamennyinek nagy karikás van kezében. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba. Legelől egy vagy két zászlót visznek. kartörés. csikorog ilyenkor az üveg. s a lovakat így ijesztgetik. mulattatólag recseg. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna.” Az ugrás. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett. . minő neki tetszik. hanggal is énekli. így kell járni. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. pántlikás rozmarin tűzve. A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. amit dudáján fú. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. mikor már melegszik füle töve. Többen különféle álarczába öltöznek. mivel a szakácsné megégette kezét. ki. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. . mitsem hajtván Anakreon azon. . Mily szépen. disznót adok. mint ők fiatalkorukban. szárnyát. mikép a hun gyermekek sírtak. eszére pedig fiatal. mellényzsebbe. a zászló mellett megy a török sípos. Vak Miksa-e. vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg.” Magam láttam egy ily öreget. s most egészen ismeretlen tárogatójával. néha a lovag lemarad. A táncz rendesen magyar. futtatnak. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. de a csont beforr.” Ekkor elkezdett tánczolni. hangja keserves és messze hallatszó. csak annak lehet róla fogalma. „bőrésznek” hívják. „Húzzad czigány. i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja.. milyet a pillanati ötlet tanácsol. ujjongatás. A másnapi lakadalom részét. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget. hogy el ne repülhessen. hogy ők még olyat nem tehetnek. a padkához támaszkodott. lábficzamodás is. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. kalapjok mellé szintén. A lélek kész volt. délutáni négy arától kezdve. mellökre aranyporos. de melle már nem bírta meg az erős fúvást. összekötik. − Lakadalmi szokások egyike a . s orvosságért sok pénz kell a patikába. Most senki sem tudja a török sípot fúni. körül gr. mivel vagy nem akar pénzt adni. öcsém. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. Reviczky Borsodban járt. vagy pedig Sipos Jancsi. mellbe taszít. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe.. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. s nem rakja oly jól ki. melylyel a dalt szintén kiverik. szeretem a tánczoló ifjat. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. egymás lova alá lövöldöznek. közibe szalmából tüzet vetnek. a kettősszalag végét egy ember tartja.” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. vagy késedelmes az adással. csak maga szab törvényt. néha. s lelkesedése határt. s akkor azon vitatkoznak. de a test erőtelen. a ló megriad. vagy pedig késsel hasítják ki. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol. ki tulajdon szemeivel látta.kásapénzt kéri. az ő tiszteletére felült k . tapsolás. s a kakast maga előtt hajtja. melylyel tréfából sok embert. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot. ekkor van nevetés. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni. A török sípban egy réz síp van. és midőn 1844. egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik. ott az utat. mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. sarkantyúpengetésnek. melynek száját gyakran el harapdálják. melynek. ki a jobb dudás. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. Két 4 Szeredy írja. azok kedveért keringőt. s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. A kedv oly alakban adja ki magát. kik lovuk sörényét pántlikával befonják.

a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. 2. karja mezítelen. mely a sokfeleség-tartást tiltja. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. harmadik. a czigány hátul. és hogy sok feleséget tart. mint példa. Gondolhatni. A sok álarczás elöl megy. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. Elvégre haza érvén. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. „Valamennyi mészároslegény. 12 óra tájban mind lóháton van. s verssel megköszöntik. Midőn a templomba mennek. ráhúzzák a czigányok. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. tart. A sor most újra kezdődik. czigányok. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. s a vádló is rögtön előáll. tova ballag. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. mint: alispán. egy kötél ki van feszítve. Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. hogyha az büntetlen maradna. az előre ki van csinálva. még a legutolsó paczalos is. Vége levén az esketésnek. mert minden. mert nyáriasan van öltözve. hogy szinte halálos betegségbe esik. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. pattognak a karikással. jő. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. Legterhelőbb vád az. melyet kantárszáron alatta tartanak. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. így jár. Mikor hát a kijelölt jön. aki több feleséget tart. végkép lesülyedne. fején török turbány. s miután mint az első hasztalan erőködött. a ludat a kötélen annyira leeresztik. vagy más valami okért foguk van. a templom ajtaja előtt maradnak. de hasztalan minden erőködés. násznép előtt hajtják. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. s mormogva magában. Ε népszokás. s különféle dévajverseket mondanak. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. a különféle alakosok: a két török.ember veres ruhába töröknek van öltözve. szolgabíró. a kakast elébe állítják. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. kire vagy a hús rosz megméréseért. Most indulnak esketőre a templomba. de a lúdnyak egyre nem enged. város bírája. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. A kakast a. kakasvivő. a kötelet ismét leeresztik. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. negyedik s ötödik stb. Ezek mindég a kakas után mennek. a tüntetést el nem kerüli. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. s képben tudtul adja a népnek. most hóna alól két marokra fogja. A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. és más előkelőbb embereket útba ejtenek. Elérvén a templomhoz. a törvényszék összeül. a főbb tisztviselőket. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták. tova lovagol. kezében kivont éles kard. Azért is a törvények értelmében. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. s a törvény tekintete. melynek közepén a felkötött lúd függ. Második. akár nem. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. másoknak rettentő példájára. A járkálás sokszor három óráig i. tekintvén azt is. Akár esik útba. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. mint egy tekintetre látható. s még csak a czigány sem hegedül. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. a mészáros lovára ül. A kijelölt ekkor hatalmasan . Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. hogy e példából vegyen magának tanulságot. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. hogy a több feleségűség tilos. s így néha annyira átfázik.

ittak a város czéh egészségéért. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. a főbb tisztviselőket útba ejtették. mint a bikaviadal Spanyolországban. a padlásba ütötte. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. 3. Az utczán sok helyen megálltak. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. s ezután leülvén. Ha nem mondjuk is. s megköszöntötték.megragadja a lúd nyakát. aminthogy ha valamely házba bementek. a csikorgó hideg daczára is. Megállván az iskola előtt. de népszokás. habár kegyetlen is. kurjongatás. Ami így begyült. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. gyülekezet s iskola egészségeért. a kijelölt nem bírta elszakítani. és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. újra neki került. igaz hogy jól megszenved. A szegény lúd. más. A nyársra szalonnát szúrtak. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. Sok közölök evégre készített falovon ült. de a mi botránynyá még sem fajult soha. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. igen nyáriasan voltak öltözve. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. ahol különös kárt nem tett. az ágyra fölheveredhetett. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. mely mindig télben szokott esni. de már most csak kevés helyen van divatban. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. s más egyéb czifrasággal. vagy czéh-mesterhez vinni. daliás közt bejárták a falut. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. az iskola ablakába kiállván. a házi gazda valamivel megkínálta. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. és ekkor csakugyan elszakítá. és bálon s vendégségen végződik. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. Ennek azon joga volt. ha a legény maga is ugrott. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. i. de még így is legénynek kell lennie. hogy téliesen öltözködjenek. és mindenféle csörgő eszközök használása. egy pár dalt elénekeltek. zászlóval. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve. a kosárba tojást tettek. versben poharat köszöntek a ref. az volt első szavok: van-e katona. hogy akármely házba bementek. tehetősebb háznál pénzt is adtak. 4. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. az iskola-tanítóé lett. a czéh czímerével. A mesterlegények ez alkalommal. Czéhláda-hordás Miskolczon. de amely természetesen csak akkor ugrott. tánczoltak a czéh ládája előtt. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. dicséret nélkül. s ő leve a nap hőse. vagy várost. vágtatott. ki csak úgy képleg erőködött. vagy czéhmester változott. vágtatott. hogy elszakítsa. Gergelynapkor t. itt csak úgy érintetik. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. Egy diák. Gergelyjárás. magában értetik. Mikor az atya. Ezen szokás azon elven alapszik. czifrán s pántlikásan felöltözve. virágkoszorúval. az iskolás gyermekek dobbal. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. A nyársat. s miután mondókáját versben elmondta. Az. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. s csaknem minden házba beköszöntve. vagy mégis haltak. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. hanem egy másik után. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. A láda pántlikával. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . s azóta tudtomra legalább nem volt. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó.

Egy ideig poharaznak. mennyire emlékezem. a násznagy bemegy. sajt részletekkel ékesítve. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. vagy nem? ha igen. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. s különféle pajzánságot elkövetett. s egy itcze pálinka mellett vigad. k. stb. s rövid köszöntés után. favágók lakodalmi szokásaik. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. ha azt elköltötték. akár ismeri a fiú. miközben a háziasszony vakarcsot készít. s legott tanakodik a házinép. nyaranta ott lakik. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. ruháját szalmával kitömvén. a férfiak s nők elmennek. előkéri a násznagy a menyasszonyt. füzet. 7. s kéri a ház gazdáját. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. és szomszédoknak is. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. akit jónak látnak. Életképek 1844. Breznóbányai és. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. 386. ha ezt kiitták. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. Következik az esküvő. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. a menyasszony pedig itt marad munkában. mit ez megígérvén. kezdődik a vendégeskedés. és szép kendővel egy tálba takarva. hanem a szokás. a vőlegény lovára. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. körtve. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. s ha a fiú. s volt rá példa. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. Különben ebből nem kell ám gondolni. maga mellé ülteti a násznagyot. Borsodi matyók házassági szokásaik. alma. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot. azután megáll arája mellett a vőlegény. egy karikással kezében. adna rövid időre szállást. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. Mert másként jót húzok hátad közepire. akár nem. csak azután jön be zeneszóval a násznép. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. Most elbúcsúzván a ház népétől. vén vasorrú bába. ki képét korommal bekenvén. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. mindketten megkóstolják azt. mi a násznagy tiszte. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. hanem a szülék néznek ki számára olyant. a vőfél kendőbe takart koszorúval. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. s ezt harmadik vasárnap is ismétli. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket.a Gergelyjárókat. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. azután . úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy. és vőfélek kíséretében a vőlegény. vájjon odaadják-e a leányt. A morjó szájába. ezt dió. Napkelet 1857. törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire.

Újs. Kép. a legények oda suhannak az illető helyekre. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. az örömanya. 1. 476. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra. újs. Így nevezik a viskiek a lentörést. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. minden ingó bingó jószágaival együtt. 1859 164. A város feje. Ha minden elkészült. hivatala letételének jeleül. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. megvesztegethetlen lesz. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. leülnek. Lakodalom mind a. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak. királyné. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. Bukovinába telepítette le őket. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. ki négy ősétől német. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. 16.5 A hívogatást két vőfél végzi. Vas. és legalább már hat évig a tanács tagja volt. s a bíró zöld ágat. pálcza a kezében. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. . és hazai leányasszony. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. és ország iránti hü. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. meny asszony. ki mézet kap annak jeléül. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. Vas. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. Magy. de az esztergomi érsek erősíté meg. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. 1863. melyet beszéde alatt kezében tart vala. úgymond a bíró. és pedig 10 németet. Vas. tett a földre. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. egy nős. Erd. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. és tartsa meg számos esztendeiben. tiszta szívvel várják kegyelmeteket. másik nőtlen. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. mintegy 1777-dik esztendőben. 42. Bíró csak az lehetett. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le. Bukbálás. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. Évenként Sz. 371. mit ők „láncznak” neveznek. egy kis mulatságra. Yégre ahány a pár. új bírót választandó. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. 1858. 2 magyart választott. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. 1856. a község 12 tanácsost. mely a városnak szokásokon. vagy fehér botocskát. több lóhátas ifjak kíséretében. A vőlegény házához elérkezvén. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. újs. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. Ilyenkor van kiabálás.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény.

gleich arm oder reich. beleegyezésnek vétetik. dann die priesterliche Copulation in die Hand. egyik szalagos bottal. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. s megkérdi ünnepélyesen őket. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. Da wird sein ein Kandelwein. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. este beállít hozzá. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. és látja. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. Sie werden mir. a vőlegényt is. Und ihnen ganz höflich einladen. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre.Császártöltési népszokások. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők. szeretik e egymást. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen. Soll ein jeder lustig sein. hogy vele értelemben egybe hangzik. ez abból áll. a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. . gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. kimenőre már a vőlegény jő elől. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. und zu Land. melyet kézfogó óta viselt. s ha igennel felelnek. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen. az pedig. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. nach seinen Muth. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. rozmaring koszorúját. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. nekem nem. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. a leányok pedig kosárba az edényeket. a zene természetesen trombitás. s azután táncznak indítják. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. a vőfélek lemetszik fejéről. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. gross oder klein. Zu Wasser. Da kann ein jeder nehmen. arra tovább mennek a vőfélek. A fiúnak megtetszvén a leány. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder. s a kulacsot is megtöltik. székeket. s betérvén a kijelelt házhoz. és cserélnek a pap előtt. So lang diese Freud und Tractament dauern thut.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket. Gilt uns alle. Sohn und heiliger Geist. und Frau Hausmutter. In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. az egyszerű és patriarchális. A császártöltésiek úgy tartják. ein Kandelbier. habár azután papucs alá kerül is. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. ha nincs kifogása a kérő ellen. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. s bejelenti őket hirdetésre.

most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. Wie das Ilauslein bald fertig war. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. A házasság. s azok vissza. korai. o. melyet ömledezve. Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak.de pénzt tartozik fizetni. Das ich mich erfreuen kann. Ein kleins Wein. Es wachst ein Apfel so rosenroth. p. Heirathen thue ich dich nicht. Was werd dir zum Nutzen sein. Was nutzt mir deine Liebe. ein hoher Muth. szombatot. nappal ngy mint este. p. Wann du mich nicht heiraths. majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak. tojás. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. Mit Rosemarei und Klee. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. Es ist kein Bursch in Császártöltés. „Der elnök war da. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. Wann wer ich wiederum kommen. A. Das ist seine grösste Freud. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. úgy. 1778-ban január hóban R. mint tisztogatás napját. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. Ein falscher Sinn. keseregve. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. mint mondottuk. s nyílt lapokon keresztül. . Legkedvesebb dallamok. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. o. Geld schöne müsse gereit. úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. Der führt keine falsche Sinn. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. Ein Ilauslein wollen wir bauen. mit einem szolgabíró. Der verführt sie alle Zeit. wer ich dich lieben. Wenn werd wiederum kommen. Wenn schickt uns Gott berein. Die Eher hast mir versprochen. Herz aller schönsten Schatz. Ein Kernelein wachst darin. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. pénznemben. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába.

− aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. Ha nagynehezen helyre vergődünk. nálunk a szüret bevégeztével. azaz ha az ürmös mellé ő ül.Das soll mein Eigen sein. tarkabarka néptömeg közepén. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. és pompás lakomát csapnak utána. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. mint bagoly a muzsikához. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. és a zene hangjainál merengünk. és a kezén. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. s azon hiúságból. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. mert az édes s ártatlan szőlő. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. mely mellett eszményképünk ül. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük. míg csak finoman bólintva szép fejével. szépen visszadobjuk öt. Oh mert a kellemekkel. komolyan szedegetjük a habot. legalább egyszer szokott lenni szüretje. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. többnyire minden vidéken. vinyegét rakunk a katlan alá. hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. a francziát. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. a czepperlit sat. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. melyben lehetni mindennel fölér a világon. megakadályozzon tiszta szándékunkban. hogy a vacsorához üljünk. kiüti a hordó fenekét. a vinczellér leemeli kalapját. előállnak a szögverők. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. ez azon átalakulási ünnepély. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. minden esztendőben. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. s beparfümírozza annyira. 824. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. és becsületes darabot kiéget belőle. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál. a polkamazúrkát. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig. melyben már harsog a zene. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. mert minden embernek. ki az előzékenységhez annyit ért. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. de először végignézünk a körön. mire ajkaira mosoly lopódzik. egyet kurjantunk jó kedvünkben. s megfogadja. a borház előtt megáll a csapat. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. A szüretek folyamában megható jelenet az is. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. húzzák keservesen. melyet mi azért szoktunk nevezni így. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. melyben nagy mulatság van készülőben. a zene tánczra hív ismét. kivált ha a szép szemek lelkesítik. savanyús s hevítő itallá változik át. a koszorút a háziasszonynak. . az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. halavány arcza kigyúl. hordóba szűrik. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. mi érteni szoktuk a jelt. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. értésünkre nem adja. kicsomaszolják. − A szüreti szokások s mulatságok. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. sziszegni kezd. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. és összeöntözi a hölgy ruháját. azt mi fel sem vesszük. rövid üdvözlő beszéd után. Napkelet 1857. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. nehogy valaki. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. mi sokszor igen terhes föladat. akkor egész vágygyal rohanunk oda. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. finom szorítást vehetünk észre. másfélekép szoktak véghez menni. finom illattal van tele a borház-. Cserháti szüret és mulatságai. de sokára nagyon természetes.

Mikor juniushó elején érni kezd az eper. mint nagyságokat. főznek fáradhatlanul. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. s mindeniknek lelkére köttetik. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. a közeledő jómulatás fejében. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. elsüttetnek az ágyuk. fáradságaikat kipihenendők. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. sürgés-forgás. fiatal embereket hívnak meg. a negyedik meghívó jegyeket ír stb. előhordván számtalan okot. történnek a köszöntések. sokféle munitioval ellátva. papa a mamával. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. másik sört bort vásárol össze. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. Benn a városban. a sok csípős megjegyzés egymást éri. Kiérve a szabadba. egyre politizálva. zöld ágakból ebédlőt rakat. a hölgyek szintén így tesznek. s midőn mind együtt van a karaván. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. vagy faluban. lépést tartva. van mindenfelé. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. legyen . Eltekintve a nyári forróság. midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván. s kedélyes zene kíséretében. s házról házra járva. kirándulások a nagy természetbe. meghúzatnak a harangok. Ilyenkor van aztán nevetés. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. hogy ott helyre tudjanak vergődni. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. sütés-főzés stb. melyek az eperszedésben gátolták. Reggel aztán az indítványozó. s elkészítteti a tánczhelyet. midőn mindenki a maga párjával. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. sütnek. hogyha akar lenni valami. vándorolnak ki a szabadba. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak.Cserháti eprészet. 481. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. minden úri házhoz visznek egy keveset. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni. s ez a várva várt pillanat. A majálist megelőző napon lótás-futás. mert ezen faj csupa kinézésből. zeneszóval megindul. s tart a táncz egész alkonyatig. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. összegyűlnek egy bizonyos helyre. a harmadik a zenészeket fogadja meg. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. ott leheverednek a hűvös gyepre. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. mivel úgy gondolják magukban. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. magához szedi úgy az apróságokat. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. Napkelet 1857. s aki legkevesebbet szedett. Ebéd után séták terveztetnek. Cserháti majális. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. a lombos ernyő árnyas sátora alá. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. mert megjegyzendő. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. s azt hallani. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán.

s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. Ha pedig leteszed testednek sárházát. újongatva zeneszó mellett. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. Dabi csizmadia inas felszabadítása. 711. számuk szinte 3000-re is rámegy. kérik a menyasszony kiadását. Napkelet 1858. a felavatandó székbe ültettetik. Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. Idős fejeteket veszélytől takarja. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. azaz midőn már a nap is kisütött. Életképek 1844.nagyszerű. Debreczenben új év s pünkösd napján. Adja meg az örök élet koronáját. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. mint egek bíráját. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. Debreczeni nászmenet. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében. Reggelfelé pedig. Melyért azt kívánom. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak. 2. Erre megindul a násznép. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. az Úr erős karja. miután már d. Meghíja a felszabadítandó szüleit. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. Debreczeni leányvásár. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. most egy nap egy estve. melybe fölszalagozott. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. Nekem általadni kedves leányodat. Kérjed az úr Istent. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. . mind a piaczra gyűlnek. már ki hol éri. fölkendőzött. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. és mikor mind jelen vannak. jő más két suhancz fénymáz készlettel. két suhancz új pár csizmát húz lábára. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte. csengetyűs lovak vannak fogva. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. és foly a lakodalom. rokonait. Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. s a meghívottakat megvendégelik. e. egy a szék háta megett áll. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja. vígan kerülik meg a falut. mely megadatván. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. egy óráig ott beszélgetnek. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. 301. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. a czéhbeli tagokat. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak.

ki lábait szépen megmossa. némelyek maskarádénak neveznek. 23. R. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. riskásával hintik az új párosokat. III. máskor másik viszi a gyertyát. A Dodola. kiket az örömanya. és danolnak ösmeretes nótákat. 19. de lehet a horvát népnél is divatos. és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. égő gyertyákkal. Fonnak a leányok. 592. Nefelejts 1862. 42. Diakovári lábmosás. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél. A Drávamelléki bosnyákoknál.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával. Sta bi tebi valyalo. utána a vőlegény. Ládó volt a szerelem. mesélnek a fiúk.lap. s megtörülgeti. s vissza azon rendben. 36. s azt két oldalt. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. apjával. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. hogy ha a vendég úgy kívánja. meg is kell őt csókolnia. Dobrai fonodai esték. amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. 1861. mit a magyar maskara. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. sok gyermek és más nézők kíséretében. s ezeket a földre is szórták. és 1862. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. Vas. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. mind az utczán. sorban. í47. egy fiatal nőt küldenek szobájába. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. de nem úgy Dobrán. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. kulácscsal.6 A Dodola mezítelen egyén. sérti barátságukat. és elöl kivont kardokkal. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. egy nap egyik. mindezek titán a többi rokonok. újs. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. . 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani. az utczákon fel s alá járván. I od Boga kisicze. játszva kiismerik egymást. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. egyesség és szerencse Istene. Dodolo. bő szaporodás jeléül. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak. Dodola a szerbeknél. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. a keresztyén hit behozatala előtt. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. Aki fonodából viszi el kedvesét. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. A füzérperczczel. Jedna kanta vodicze. szalagokkal. Ezt mi Dodolának nevezzük. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo. vagy valamelyik rokonával. hogy a násznagy megy legelői. Aki e szokásnak nem hódol. és több ily szokások innen eredtek. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. házasság. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. eredetét veszi a régi rómaiaktól.) A régi szláv nemzetnél. Nefelejts 1861. midőn menyegzőről mennek. A lábmosónénak még azon kötelessége is van.

Dodola volt. A kérő rendesen azon kezdi. A teknős béka. hogy Dodola. hogy elmondja.azaz: Ó Maskara. Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. . akár kisebbek. s az ajtón hallgatódzik. vagy nőül veszi őt az ifjú. hogy Dodola. Domoszlói pórnép udvarlása. A drávamelléki földmíves. s öt leöntik. egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. Heves megyében. s mint építé asszonyállattá. mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. fivérek. társa ajtaját.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél. ez sem egyéb mint Dodola. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. akár felnőttek legyenek. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól. azoknak is azt mondják. mindjárt a guzsaly mellé ül. Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. az mondatik neki. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. Ha valaki azt mondja.. ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. Maskara. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. az atyák. polgárjogtól! megfosztás. kevés figyelemmel vannak. szent András hava . köt. Svajczban (Bern) szintén szokás. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. s így várja a vendéget. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. az Úristen. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan. leánygyermekeik. micsoda járatban van a kopogtató. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját. Zombori Gedő Útirajzok II. hogy az erényben annyi a bün. Ha a felnőttek. hogy a leány kedvesét éjjelre várja. Ezután vagy késő estve. Anchises is. Első esetben a . a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. vagy valamelyik rokona vállalja el. kinek neje parancsol. 80.. Ε szokás egyebütt is megvan. S az Istentől esőcske. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak. Susogó hetekben . mely őket inkább csúfítja. vagy pedig előadja. s a fenti énekkel esőért rimánkodni. ha a leány ekkor a szobában van. Drávamelléki lakodalmi szokások. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. Domoszlón. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját. Az anyák sem sokat bánják. A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. és szerzé a házasságot. A leány azalatt már kiosont a szobából. és házasodási terveket szőjenek. Egy jó kanna vizecske. lap. de az asszony tiszta marad. átalában a férfiak. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát. testvéreikre. és közgúny kíséri a csábítót. . csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg. vagy korán reggel jár el tisztében. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják. és babonaságokkal töltik az időt. különben sohasem. a szobában lévők azonnal tudják. Mi kellene tenéked. A csábítás ismeretlen bün.

A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. újra meghivatnak a vendégek. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. midőn a legény iszik. és nyoszolyát. zenészeket fogadnak. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem. erre aztán egymást megcsókolják. vagyis kézfogás. hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. s utána a leány csók-sort kezdenek. vagy a drávamellékiek szerént. azután mindenik fél külön megyén a templomba.kérő egyenes választ nem kap. s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. Az áldomás ivás addig tart. Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. árukat is rögtön lefizeti. A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. honnét a szokott szertartás végezte után. milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. valamint a leány rokonai is. egy pár takarítót (főtakarót). A násznagy ez utóbbit kivéve. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. a kérő s még két vagy három rokon. de a legény. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. áldomás-ivás. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. Alig hogy beesteledett. végre egy darab marhatartást. Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. egy előkötőt. az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. Ezután a leány mellett ülő nő. . s bokrétája a vőlegénynek. vagy tagadó választ kap. az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. továbbá maga számára egy nagyobb. s ekkor felhordják az estelit. . kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. a leány számára lábbelit. rúdra akasztják. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. kik látni akarják. kedden vagy csütörtökön. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt. Oda érve helyet foglalnak. bort s égettbort szereznek be. kis bundát. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet. mely többnyire szent János napján történik. A kendőket. feláll a leány. s még kilencz tíz kulacsot. mígnem az akós hordó kiürül. s jobb lábukat előre téve. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. Az esküvés szokott napjain. Evés alatt. Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. én pedig igyekeszem megszolgálni. a legényes háznál töltögetik az akós hordót. Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. s ha nem természetben kívánják. miket azonban el szoktak engedni a szülök. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. A vőfélek. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. . melyeket a mátka a legény nyakába vetett. a legény részéről való kísérők a legényes. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. s ezúttal a csókbérét maga szedi fel. adja Isten. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. hogy többet is szerezhessen. . beszéljünk másról. egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. míg a leány egy hozzátartozó. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. mindent megígér. . belépnek s helyet foglalnak az asztalnál. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . mígnem végre vagy igenlő. nő által bevezettetve.” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. útnak indulnak a leányos ház felé. Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. melyet a vőlegénynek átadhasson. ennek szülei. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény. s egy sült sonkát magokkal vivén. s ezektől csókpénzt kap.

gazembernek nevezi. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. újs. egy pozsonyi mérő szellőt. a vőlegényen kezdve. s utána a menyasszony. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. A leány vendégei. ott ismeretségek leginkább sör vagy . 1854. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. következik az új pár bekérése. és még egy éjszakán át mulatnak. a nyakára kötött szíj. újongatnak és ugrálnak. Éjfél felé feküdni készül az új pár. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. paprikás mézes meleg bor. a terített asztal mellé ültettetnek. dezertornak. azután jó éjszakát mondva. égettboros üvegekkel kezökben. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. kujtorgatónak. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. Végre amazok kocsira ülnek. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. közben egyet-egyet ugorva. 1. Erd. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. s a következő. vájjon nem sánták-e. zsiványnak. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. egy mázsa sajtot. egy csutora bor. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. egy sonka. Kép. rendre megcsókolják a vendégeket. bebocsájtatnak. az ágyasházba megy. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. 1856. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be. szétoszlanak. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. kik is megvizsgáltatván. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. s nem hiányzik eset. 100. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. s több effélével jól laknak. egy akó bort. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót. a szobában lévők sírva búsulnak. eleven vágót. ágy. s útnak eresztik. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. s mind övéit. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. s ujra megvizsgáltatik. Másnap reggel ismét összegyűlnek. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. a két nyoszolyóleány. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. s még valaki az ágyasházba kísérik őket. nyugodjatok szépen egymást megölelve. de most már mindkettő sánta. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. mintha nem is ösmernék őket. hogy gondját nem viselte szegényeknek. kinek számára itten nincs szállás. s mindaddig jelen vannak. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. Hol fonóházak nem léteznek. Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. s a vőlegényt otthon hagyva. Evés után a nyoszolyó. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. Elkészülvén az esteli. s azután farsangot járnak. kocsonyával. miért is a násznagyot szidják. s kontyot tévén a menyasszony fejére. de míg darab papírt elő nem mutat. egy kakas. Eleget védi magát a pozsovics. Ekkép többször kiküldetnek. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. füzet 273-277. Vas. A bokrétákért fizetni kell. végetlen fán száraz vizet. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. Itt most az új házasok. Ezzel a követjárók haza mennek. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére. rendre megkínálják a vendégsereget. Magy. Ez abból áll. s kopogtatván.” Erre a vőfél. s mindegyiktől vagy tulajdon házában. házuktól elutasíttatik. pálinka. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. hogy az egyes rokonokhoz eljárnak. nem talál hitelre. vagy madzag terhelve perczekkel. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik.

köteles a jegyajándokot visszaadni. s ezt virrasztónak nevezik. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. melyet most előttünk felvallottatok. ez szómondásom kigyelmetekhez. csoportosan látogatják a legények.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. nem különben minket is az úr Isten ő sz. bekövetkező farsang elején. a leány násznagya elfogadja őket. látogatására. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. hanem szükséges neki párjának lenni. s tisztes beköszöntés után. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. nincs egyéb hátra. mert ez jele. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. és azután való mulatságra szívesen látjuk. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. ezt megelőzve. hitnek felvételére. valamint régenten a három sz. s midőn a csapat tovább ballag. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. amidőn hallották volna. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. i. Ezt megelőzve.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek. napra u. s leülteti. midőn a menyasszony karjaira virágot köt. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz. tehát édes szerető násznagy uram. melyet kendőlakásnak is neveznek. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. úgy azon szeretet. királyok. a vőfélek hívogatni járnak. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. a mi menyasszonyunk czellájából. egyébiránt kitűnőbb leánykákat.” A felbontó rész. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. de maga fel nem veheti. elsőben a sz. vacsorához ülnek. N. a választott. e mai napig. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. azonnal elindultak köszöntésére. a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. s azt ígéri. és elősorolja fáradozásuk czélját. midőn a templomba menetelre jel adatik. ezzel örvendetes hírt szerzett. és eî is várjuk.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. s ritka est múlik. a násznagy utas képében szállást kér. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. és se vége se hossza nincs. s a tett költségeket is megtéríteni. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék. Nem ritka eset. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. reggel. u. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. m. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. i. egy vagy két tál ételre. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. napon. egy közölök. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába. legyen” végnélküli. Harmadszori kihirdetés után. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. még több órákig mulat. mit helyes vagy helytelen kaczagás követ.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. szombat és ünnep estéjén. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. mi ugyan ritka eset. N. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. és N.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. mi meglévén. m. hogy kedvesét meg ne látogatná. vagy más által varrat. azért elindultunk. zene kíséret mellett. egy vagy két pohár borra. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. t. N.

oltárnál egybevezérlett. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. 133. miután még különféle tréfákat tíznek. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. ezután derekára kendőt köt. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. s panaszkodik. míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. napot és holdat. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. kénytelen kéregetésre vetemedni. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára. melyek igen gyakoriak. azt állítván. zene kíséret mellett mennek az egyházba. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem. ez megtörténvén. ki minket teremtett. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. kik a kendőhöz akaszkodtak. az égre pedig két égő fáklyát. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. a vendégeket rendre leülteti. végre bevezetik a menyasszonyt. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. s minden férfi mellé egy nőt választ. I. 14. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene. násznagya szüleitől búcsút vesz. hogy nem az. hogy eljött már azon boldog óra. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek.. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében.Nemde az Isten a világot semmiből teremte. s másnap az atyafiak végzik a lakomát.” ismét elébbi módon fordul egyet. haza jövet egy keveset még tánczolnak. Ezalatt elkészülvén az ebéd. Ázsiát. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. azután asztalhoz ülnek. mire kezdődik a menyasszony-táncz. Hajnalfelé szétoszlik a társaság. a sz. így visszafordulván. hogy a forró kása kezét megégeté. tánczolnak. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. körmömmel csíptem. ki minket megváltott. hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. tánczmulatságok alkalmával. mire fris magyart húznak a zenészek. mivel fonókákat nem tartanak. mint más helyeken. de nem vághattam. Afrikát. a sz. s hosszasan sorolja elő győzedelmeit. bepólyázott kézzel megjelenik.párt fogásunk alá. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. Honderű 1845. abba különféle csúszó mászó állatot. hogy szeretett násznagy uraiméknak. mit átalános sírás követ. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat. összejártam a világ négy részét. napon. i. egy nőszemély t. a nyoszolyóleány és asszony. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. se lelkének nem kell. de nem csíphettem. Az ismeretségek itt is. minthogy gyógyítása sokba kerül. s ritka . Amerikát és Európát. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. hogy összeszokjanak. hit által. ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. kiket a mai dicsőséges sz. Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. s mind közönségesen. mivel így csoportosan fáradozunk. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. melyet kapámmal vágtam. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. mert mindenik látni kívánja a sebet. s vele azok. s mind közönségesen világosságot keresni. s hogy ez se testének.” Éjfél felé beköszönt a vőfél. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. hogy húrjai elszakadoztak. fogadják szívesen csekély ajándokomat.

s kedvező válaszszal bocsájtják haza. hogy szülői nem ellenzik ugyan. Erre a leány elővezettetik. hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. hol őket már készen várják. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. de szégyenlem. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. ki többnyire keresztatyákból választatik. a meghívott vendégek házaitól. úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. háromság nevében megáldja őket. s a leány násznagya által fogadtatnak. ifjaink kezet fognak. ez feltárja szíve titkát. mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. koszorút a menyasszony fejére felkötni. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. Ekkor a leánynak a vőlegény. s miután nyilatkozatát kijelenté. ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. vagy ablaka elé májusfát állit. mert vőfélek nincsenek. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. s a sz. s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. állítanak. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik. de előbb vele akarnak szólani. s más nap már nem ők. táncz mulatsággal enyhítik. s különösen a leány aravezetőt. Advent vége felé eldöntetik az ügy. azaz kiadó háznál tartatik. a menyegző mikénti tartása. és arra meghívandó vendégek iránt. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. kivált farsangkor. s viszont szerettetik. mi meglévén. Csak valld ki. az ifjú apjával és násznagyával. az ifjú állva marad. s azután a készen levő vacsorához ülnek. s a felbontó rész terhére. midőn nagy nehezen kivallja. Szintén menyegző előtti napon. Utána következő vasárnap estéjén. vagy reákövetkező vasárnap. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. s tehetsége szerént elővarázsolja a. ezen fáradságos munkát. Az eskető reggelén. s ha az az öregeknél viszhangra talált. Letelepedvén az öregek az asztal körül. a leány apja közelebb szólítja. s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. . Lakadalmat megelőző napon násznagyok. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. hogy Miskának meg kell házasodnia. melyet a kedves készített. vagy azonnal. a leányos házhoz megy. hogy a Lizit szereti. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. Ekép fölbátoríttatva. talán én is lehetek szószólód. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. mikoron a leány értesíti választottját. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. s magát ruházza. házassági élet viszonyait. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. s násznagya előadja. és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. . hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. nagyobb értékű kötést tesznek. és közel az ajtóhoz foglal helyet. . És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. de mivel ez tanúk nélkül történt. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. az ifjat jól tartják.vasárnap múlik e nélkül. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. de csak egynek van joga. kinek ígéretét már bírja is. s május hónapban. most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. Azon esetben. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze.

viseld ezután gondját. felváltva tánczolnak nemzetit. kezdődik a táncz. hol ha fölszedek is. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. vőlegényének adják által. testvérei. szoktasd magadhoz. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető.ezután a két násznagy bemegy. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. vágtatót. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. ha azonban beelégszenek azzal. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. az ebédnek vége hossza nincs. légy neki vezére és istápja. mire az apa elővezeti leányát. s elkészülvén az ebéd. mint egyebütt. Itt azon szokás divatozik. kész őket befogadni. s kéri. tánczolás közben. és vendégeket. borlevesben betálalt. így elkészülve. ezután apja őt kivezeti házából. sokszor oly drága áron. Templomból hazajövet. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. azaz férjének házához vitetik. eskü letételére. a menyasszony. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. melyek pontosan megtartatnak. az előbbkelő vendégek. s tettetett vonakodása közben. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. Erre betódul a násznép. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond. azt körülállítja rozmaringokkal. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. szerencsét kivannak az új házasoknak. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. nincs köszönet benne. az ételek többnyire jól elkészítvék. hanem csak száraz ruhával törülik ki. ha a leány a háztól kiházasodik. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. s a szülők kezeit megcsókolják. mint én eddig viseltem. nem úgy mint számos más helyeken. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. visszaadja. asztalhoz ülnek. végre midőn már alig piheg. vezetőjével. őket mint tulajdon szülőit tisztelni. addig a másikban tánczolnak. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. felköszönt! az új házaspárt. mire tust húznak. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. azután a többiek. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. mi szegénységétől kitelik. úgy a többiek. szavukat fogadni. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. A vőlegény nem ül asztalhoz. mire valamint ő. ha öregség. szintén olykép. s úgy tovább. az oltárt az egész násznép megkerüli. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. mindenik szokott valamit mondani. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. Azon esetben pedig. . közepébe poharat helyez. kiki maga módja szerént. azután a násznagyok. s poharát megtöltve. elsőbben édes anyja. s így sorban a vendégekkel tánczol. s egy-két húszast vet a tányérra. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. s miután a zenészek is jól tartattak. hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. mert nem mossák meg. polkát és kendőtánczot. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. mint sajátodat. a főkötőt fejére kötik. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. Éjfél előtt a menyasszonyt. soha magadtól messzire ne bocsásd. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. értsétek jól egymást. sőt azon esetben. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. mit természetesen közönséges sirás követ. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. egy szögletbe helyezett székre lerántják. a poharat kiüríti. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek. mire a gazda szabódik. gyámolítni és ápolni fogja. ha az ifjú vőül jön a házhoz. s a tekintélyesebbek. a legfelsőbb helyen foglal helyet. és tisztákkal cseréltetnek fel. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. ki szintén még . ilyenek a kásapénz kéregetés. Azon esetben. mire elsőbben vezetőjével. ezután következnek a násznagyok. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. s elvégződvén a szertartás.

vőfél által hivatnak meg. Hazatérvén a templomból. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. s tánczolás alatt a szobából kisurran. Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. 1. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. s a leány a legényt. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. A vőfél bokrétával kalapjánál. Erre a vendégek. posztó ruhában felöltözve.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. ezt egy kis áldomás követi. fehér koszorúval jelen meg. hol az esküvés végrehajtatik. Ezt ismét áldomás követi. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik. nyoszolyóleány stb.néhányat fordul vele. ezt elhozván. szekerekre rakják. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. s egy kis vesszővel jobb kezében. s kihirdetés végett magukat bejelentik. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. s egy másik nagy csomó rozmarin. ezen felül vagy rókatorkos mente. vagy özvegyek közöl. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. időközönként nagyokat rikkantanak. kezdődik az ebéd. a vőfélek elől menvén. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. Honderű 1845. félig mámoros fővel. zenekíséret mellett. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. Dicsértessék a Jézus Krisztus. hanem újra tánczra erednek. özvegyek) közöl. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. a vőlegény. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. sőt más nap is folytattatván egész nap. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. egynehány tál déli ebédre. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. rokonok. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. hosszú lélekzések közt. s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. megtörténik a kézfogó. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. a násznép. De még ő evvel meg-nem elégedvén. vagy a padon . A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. ez alkalommal posztó ruhában. ha a háztól ment férjhez. fejőkkel bicczentvén a dallábat. A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. 5. Bekopogtatván a vőfélek. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. s kéri őket. czitrom. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. s rókatorkos mentében díszeleg·. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. onnan hazakísérésére. Egri házassági szokások. habár mástól kérte is azt. 2(:3. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. sőt azon nem remélt esetben. de kevesen győzik virradtig. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. melynek csak a reggel szakasztja végét. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. a szoba közepén állnak meg. Beesteledvén. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. nem fektetik le. s e járást slompolásnak nevezik. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. Másnap délelőtt félig józan. árvák. őt. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. így múlik el a nap. és estve ismét csak tánczolnak. fölindította őtet a szent házasságra.

hogy minden ember megbecsülje egymást. hogy oly legyen mint az itcze. Néha vidámító. egészséget. hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. Dicsértessék a Jézus Krisztus. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. mint ezelőtt régen volt. Tele köcsög borát ide behozatta. Adjon Isten erőt. mind a polyák. mint ezelőtt régen volt. Most egy igazságot mondok mindeneknek. országunkban csendes békességet. . erszényt pusztító. Az is hozzánk közel járjon. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. Most hát iszom az elment gólyákért. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. S Egret vele körülrakta. mint a bolt. áldást. néha szomorító. Kovászos uborkát tartson a szájába. Ki a szöllőfát plántálta. kinek neve Jézus. Minden jót kívánok. bor ennek a neve. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék. mind tisztelt vendégeiket. a vőlegény éltiért. mind édes anyját. Más felköszöntés.fent. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. Meghívás a menyasszony szüleihez. otthon maradott verebekért. Az atyaisten teremtett egy bimbót. Kis oldalán kulacs álljon. ruharongyosító. zöld ennek a levele. a világ megváltóját. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. fekete a szeme. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. mind a tót. békességet. de ha ott a menyre szükség nincsen. mind a magyar. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. Jaj be nagyon jól gondolta. szenté Anna szülte Máriát. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. mint a pincze. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta. Mária szülte szent fiát. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. és tőlünk kitelhető vacsorára. mogyorófával körülveretett tonnácskák. a menyasszony megmaradásáért. Az ökör is sülve járjon. abban vannak ember bolondító italocskák. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. kit mindnyájan dicsérjünk. Bor ez. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. az a bimbó szülte szent Annát.

Hogy menyasszony vagyok. Erd. A szerelem tüzét. Egerbe egész utczák. És mint házasszemély onnan visszatértem. . sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék. Etel. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. harmadikat várom. 4. Vezet a vőfél a férjem oldalához. Te szent oltárodhoz ezen napon értem. Azon egy pár személy. Magy. Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. A szent házasságban két test ma egygyé vál. ital. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. amott megy egy vén lány. gondolom tudjátok. Az egri pinczézés. Kettőben volt részem. Azért igyekeztem férjhez menni korán. reggel majd visszahoz. Örülök. Ha még nem tudtátok. szükség ez a három. akit régen kértem. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. 81-S3. Majd vígabban megyén feküdni párjához. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve. Az egri asztalosnak a vezetékneve. Ha vezet fektetni. Elviszem hát ötét feküdni párjához. Nem mondják már nekem. vagy pinczejárás. 1854. De egymástól addig soha el sem is vál. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. a menyasszonya háló helyre kísértetik.Egy kevés ideig tartó csendességet. kik ezt tanultátok. Üljön le helyére kérem a községet. most tanulhatjátok. álom. Magatok próbáján. hogy jutottam ez éjszakához. (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. hogy ez napot értem. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit. Kép. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. ki most a padon hál. Egri pinczézés.

Ha kevesen vannak együtt. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. 1864. egy-két krajczár ajándékot kap. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. a leány viszont legényhez küldvén azt. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. . egyszersmind megtudakolja. 38. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. s viszont ütlegeket kap. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg. ez neveztetik mátkatálnak. A tányér tarka kendővel befödetvén. az ivót a legények adják. ki is részökre süt és főz. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. nagyságához képest. két ember elindul az alföldre búzát nézni. leginkább szeretnek itt mulatozni. Egri apróbb szokások. egy-egy jó pohár borra behívogatni. fizetni kell s kész az ivó. akkor az aratócsapat. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. kit később gazdának neveznek. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. egy vagy több asszonyt is visz magával. Kép. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. A szomszéd. ha békét akar eszközölni. 30 krtól 1 ftig. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor.borházakból állanak. mulatságok. minden bevállalt közarató. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. azaz szétkergetni azt. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. A mulatság neve ivó lévén. 4. amaz egyszerűbb. a tulajdonossal arató részben megegyez. vannak készült összejövetelek. s ha valamely határban jó életet talál. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. Az ily búzanéző. fogad. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. mi megmarad. deszkákat tesznek a hordókra. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. Az ily pinczelakmározások főfűszere. Vannak itt rögtönzött. hogy azt tovább hova vigye. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. Nagy tisztségben vagyok. Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. ütlegeket osztogat. s az odaérkező városi hatalomkar. mennyit kiállítani megígért. fején koszorúval. fesztelenebb. rokon. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. A legény ismerős leányhoz. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt. azt közösen áldomásul megisszák. s vidám jó kedvvel társalogni. melybe koszorú formára font kalács tétetik. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. Magy. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. kezében tányért tart. Nyárban az Isten szabad ege alatt. s ekkor valamint máskor is. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. hogy itt többnyire bizalmas. Erd.

Nagy szív. Erd. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. itt a bölcső. 81 és 82. 1. hova a sírásók. Háromkirályok hetében. Régi szokás az is. Erd. Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. s abból állt. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. 80. Bor az édeséből. 1854.Van tojás benn páros. 211. templomba megy hálákat adni Istenének. Hogy ne csak vigadjon Örömében. . Kép. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. 447. melyet az utána tartozott mondani. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. Magy. köt. Temetés után a legszegényebb is tort tart. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással. De a szív kiépül. Ha nem is legelső. hanem Könyre is fakadjon. Van benne szerelem. 4. Eklesia követés. Ez hajdanta nagy szokásban volt. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. l. S mindennapi kenyér. Délibáb 1853. Van a tormából is. Házi eszköz szinte. Kép. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. s fekete posztóval takarták el. hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. 79. A szentelt só légyen. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. S hogy ne legyen semmi Hiány. Egyházkelő. Hozzá Isten áldás. s az ágyat is elhagyhatta. 178. Piros mint orczája. Magy. Ε kalács képében.” Van benne barátság. I. Meghal a bú tőle.

mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét . . mire a leányt bevitték. s reggelig tánczoltak. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. ha főúr volt. s előköszöntőknek hívák. s hitre kérte ki a leányt. üzenjenek. mire a fiú eltávozott. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. Hajdan törvény létezett. A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. szőnyeget az asztal elébe. Most nemesebb érczből van. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. mire a pap reáállt. azok szívesen fogadták borral. a fiú mátkájának. amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. a leányos háztól még egy gyűrűt is. Nyáry „Egyházi legen. . s inasai kíséretében vacsorára megjelent. itt jött a vőlegény. az volt a nász hőse. Elől ment a két úrfi. Erre elbúcsúzott és elment. hogy várva vannak. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. s a földön lévő szőnyeg a papé lett. már házasság után láttak. . párduczos ifjak. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. forgósán. a fiú húgának czímezé a leányt. utána a fiú. nagyot ittak. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. s végre vezeték a leányt. s izent a leányos házhoz. második ha sózásnál kifolyatá. . s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. megindultak. Maga pedig feles néppel indula meg. mely kerekded.Elgyűrűzés és története. A nász napját kitűzték. kardosán. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. oda bort és vágó-marhát. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. s három tánczot osztottak nekiek. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. mindenik szekér mellett tigrises. 100 aranyat külde.” Lásd Históriája 465. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott. tigris bőrben. Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. utánok indultak a zenészek. hogy mikor készen lesznek. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki.” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. czifrán. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. utánok a násznép. s feles ajándékot osztogata. azé lett a gyűrű. Ha a leányt oda Ígérték. Reggel felkelvén. s vacsora után éjfélig tánczoltak. mire a leányt kihozták. adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. stb. Ebből állt a kézfogás. a násznagy mellé. tudhatja. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. megvivék. 1. vagy keményt hig gyanánt tört meg. Akkor szemben ült. ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. Ezek visszalovagolva. annak jelentőségéül. megálltak. paripán. lódingosan a leányhoz közeledék. az ifjú ismét megjelent. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. Mikor oda érnének. Mire készen valának. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. Azalatt felterítettek. paripákat hoztak elő mind két félről. Elöl két úrfi ment. 9 . Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. hogy nincs elfogadva. . s jelenti a legnemesebb czélt. hogy kitapogatná. Itt lefolyt az eskü.

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

Az özvegy valamíg férjét el nem temették. s feltették az emelvényre. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. meg minden Muban. kezében a megholt ezüst czímere. másikéban fekete lobogó. valamely arravaló boltba letevék. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. hat ifjú. máskor fel volt aggatva. melyben a meghalt vallása képviselve volt. fekete bakacsinba vont lován. A gyülekezet megjelent. Futár járván elő!. s a meghalt érdemeit emlegetve. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. Letévén. nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. németektől vettük át. s énekszóval kísérék át. melyről hátul. a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. ha katholikus volt. sőt otthon sem ment ki szobájából. s a temetéshez készültek. Valamivel később. a czímereket. Közelgetvén a temetés órája. s nyakukon igen apró gyöngy. mint a lakodalmaknál láttuk. a férfiak után a halottas szekér. fő és algazdákat kértek fel. vállukon bársony palást. Felgyűlvén. azt úgy látszik. vagy oltárt. ha az udvarban nem fértek. azon jószágából másba nem mozdult. A város végéről a kíséret visszament. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. szőr zsinórral és gombbal. a harangot meghúzni tartoztak. ha pedig oly falukon haladtak. s földig érő posztóval takarák. bele prédikálószéket. ha neje volt s nőrokonai. Mikor a testtel haza értek. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. de a hintó bőre le volt eresztve. s a hat legény széleit fogta. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. közepére magas emelvényt. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. A férfiak setét dolmányban. másikon sírirat. a faluban. addig a koporsótakarót leeresztek. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. aranyos zászló. misét tartottak. azt belől bevonták posztóval. igen a gyászversezeteket. a szín elé. mentében. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. fejőkön hosszú fekete fátyol. A nőkeservesek. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. utánok a férfiak. tizenkét. . a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. ha mentek is. otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. A temetés intézésére. melynek egyik felén czímer. két fegy vernök állott. melynek posztóját két felől hat legény fogta. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. Ami kis városokban s falukon most is megvan. siraták. azok hintóban kísérték. nyestes fekete durva posztó süvegben. misét. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. selyem övvel. Az udvarra nagyszerű szint építettek. ha nem volt. ha protestáns. ha helységeken vitték át. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták. melyre a koporsó jött. szállásukon maradtak. fátyolszerűleg. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is.Mikor kiindíták. sem udvari embereivel nem ebédelt. selyem zsinórzattal. a harang megkondult. az egyik kezében buzogány. derekukon fekete kláris öv. minden ember szállását kiczédulázák. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. legelöl mentek a diákok és papok. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. osztani kezdek. pánczélba öltözve. prédikácziót tartottak. vagy ha katholikus volt. az ország kathalogusa szerént. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. s ha katholikus volt. hosszú vég csüngött a földig. leeresztettél sisakkal. ennek nem létében. mit szintén gyászba borítottak. körülülték a koporsót. fekete csipkével. hat szövétnekkel vették körül. s míg a temetéshez készültek. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. Ε mellett ha tanácsúr volt. a főkötő és fátyol helyett. s miként lakodalmi alkalmakkor. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva.

mely utolsóknak a volt feladata. a korcsmába visszatérnek. hosszú ingbe öltözve. Kezdődött a szertartás.14 Kővári Magy. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. úgy miként a főgazda elrendezte volt.13 A menet élén a deákság és papság. gyümölcs nem rekeszté be. magyar vagy deák oratio. töröksíposok. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. A nők temetése szintén hasonló. ha atyát temettek. Honderű 1847. Némelyek a temetőben is szint emeltettek. gyászba öltöztetve. szép lassan. s végre az alakot levetkőztetve. Csal. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. s pohárköszöntésnek helye nem volt. hogy némelyek temetése 10-12. cselédségek légióját feketébe öltöztetek. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. lábaihoz voltak felállítva. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le. de gazdag lévén a kor. minden férfi gyertyát kapott kezébe. Vis. s a koporsóra vetették. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. két felől karon fogva. korlátok közé veté. A színbe érve. 49. s bár kit temettek. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. mint valami holtat. külön a keserves férfiak. némely halott után egész kötet prédikátió. testvérei. torhoz ültek. nő és férfi cselédei. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. Eszerént legelsők voltak a sógorok. s a szertartás ott másodszor kezdődött. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. ezek után a vők. sorba kóstolgatják. utánok a trombitások. Farsang eltemetése. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. még pedig ha a temető távol volt. miszerént ma már csak is egy könyörgés. a könyörgést és prédikácziót. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. Közél. hintón. A kárhoztatásig költséges. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. igen okosan. 14 13 . egy göröngyöt is vetettek utána. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el. Minek következtében egy 1747.000 frtba bele került. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. s a korcsma asztalára terítik ki. szülői. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. de sehol két fogásnál több nem volt. Nyomában a keserves nők. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. Végezvén. a férfiak után vezeték a nőket. kiindultak a testtel. az ezüst czímert. beszédet tart a mulandóságról. Ezután tánczra kerekednek. Bethlen M. Élete II. Befejeztetvén a beszéd. némelyek. Ezek után jöttek az urak. fiai fejéhez álltak meg. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. vers és orátió maradt nyomtatásban. Vége lévén a temetésnek. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. hogy még a férfiakat is sírásra indították. I. 101-110. csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. utánok a község gyalog. Ha a halott katholikus volt. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét. egész templomokat vonattak gyászba.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. Mikes Kelemen temetése. végre a megholt fiai. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. volt az első. ezt búcsúztató-vers követte. római szokás szerént. 93. így estünk át aztán a másik szélsőségbe. s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. és Szók. utána jöttek a férfiak azon renddel. külön a keserves nők. még pedig minden nem és osztály külön teremben. Ha protestáns volt. s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. s a falu végére viszik. az alakot fölemelik.ápr. csak annyiban volt káros.

melylyel a kakast azon helyről elérheti. Üstökös 1862. kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. benedeki lapáttáncz. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast. felére. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. Kegyelem nem használt esedezésére. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. Jan. Szent Benedeken személye mentségére. melybe minden vendég az egyik oldalán veres. mit ha megtett. máig is látható az ottani apátságnál. 3. 11. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. . a leendő menyasszony.. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. . Három fapecsétet nyomtak . addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. . 2. de többnyire az utczán. a főt a rúd végére tűzik. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. . midőn már a táncz némileg kifárasztá őket. 506. leoldják szeméről a köteléket. Most lapát üttetett neki jobb felére.Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. ki a közel szliácsi. s azután egy czölöphöz erősítik meg. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre. mulatságra. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. és Zsuzsanna kisasszony. így emlékeznek Szent Benedekről. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. Garan szt. Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. s a kapottat maga a fél. Most arczczal a kakas felé fordítják. vagy az apát nyugtatta. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő. német. újs. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. hol a násznép közöl egyik kilép. Sz.2. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában. 1864.. magyar. velem is eljáratták. lapáttánczra. kezdődik a valódi kakasütés. az eddig halk zene erősebbé válik. Vas. Mert megcsípte a lapátnak borsa. Téres helyen. hosszú zsinórra fűzik a kakast. A. ha saját házuknál nincs. Julianna menyasszony. s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. Meg is nyerte pőrét. tót. s azalatt a zene folytonosan szól. die 7. Gergely és Balásnapja. sőt néha egy hóval. melynek jó bérére. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. martii 1794. szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. . A protoculum. Míg ez kívül történik. sz. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa. A megölt kakas húsa este adatik fel. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. . ezzel bizonyítom. 1761-től 1799-ig vezetve. s így vonulnak be a lakba. amint ők nevezik „kassatumot” járnak.

Hogy a szegény diákok házanként járjanak. S azt ami régi szokásunk tartja. Forum terminere! Adjatok leánykát. Balás püspök napja. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. haza bocsáttatnak. Kik jól laktak búzával. Hadd seperjen iskolát. Majd úgy fogunk tánczolni. Az ellopott sok vámmal. etc. Mert ha nekünk nem adtok. Eszerént bejárván a falut. etc. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. kendők. szőnyegek és virágkoszorúkkal. Totus etc. melyet a mi őseink is annyira szerettek. Hadd tartsuk jól Ilonát. Totus etc. Adjatok kakaskát. Ez a morlakoknak. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. Totus etc etc. hol a . adjatok amit Isten adott. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. 1. már hemzseg a nép mindenütt. Visszaadjuk a csontját. Adjatok szalonnát. Mint a molnár tyúkjai. alig múlt el a dél. Adjatok. etc. s miután tánczoltak is keveset. Hadd vakarjon garaskát.különféle bakugrások közt belépvén a házba. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. Adjatok sonkát. Fazekakban kárt valltok. Giostra. Totus etc. 94. Adjatok gyermekecskét. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. Hadd tanuljon a-b-c-ét. Honderű 1847. Majd megesszük a húsát. etc. különösen ott. Totus campus debitorum. Totus etc. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít.

hanem az anyjával együtt a kamrában van. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. újs. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. maestro del campo. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. 123-12Ί. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. azután két felöl. kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. A díjt azonban csak az nyeri el. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. A leány ekkor nincs jelen. mely feldíszített vas rudakat. 233. 1. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. gazdag ércztufákat. A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. Avagy a sírásért nekik málét adnak. 242. A menetet egy csoport poroszló zárja be.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. I. Ott benn a szobában. Vas. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak. 1858. s előadván. A győzőt a nép vállaira veszi. mely karika szúrásból áll. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. azután arra alkalmas helyen leteszik. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. 503. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. más énekel elöl. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. már megkezdték a viaskodást. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. Kinézik ők. szintén hosszú beszéddel válaszol. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. így viszik őt egy darabig. Azonban oda nézzünk. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. s úgy hordják körül a pályakörben. kik 12-ten vannak. ezeket követik a lándzsalovagok. sokszor órahosszat is eltart. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. Gömörmegyei lakodalmi szokások. A test mellé ülnek. Bilder aus Ungarn 2. ki mind a három ízben. Haza menvén a szüle. akit ők választanak. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. Énekelve sírnak. tudtára adja fiának. utczáról utczára hordozza. Honderű 1845. melyik lesz házi állapotjok növekedésére. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. Göcseji virrasztó. Gölniczbányai szokás. csak férfiak közt. s elfogadja azt. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. Itt szt. mivel annak . Hogyha valakinek esik kimúlása. de ha könnyük nem hull. n. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. Egyike secundál. Ε menet. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre. azután. elvégezik az egybekelést. majd az u. s a paizs hordozó jön.

Begyülekezvén a vendégek. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. Ekkor mindnyájan letelepedvén. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. világban való életének. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. megnézik még a legkisebb baromfiát is. Ha alkalmatos a szószóló. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. uram. Míg ezek egymásután gyülekeznek. hétfőn fáért mennek. az a legderekabb szószóló. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. mit az öregek magok közt elvégeztek. a kérők a leánytól vizet kérnek. míg a leányt kiadják. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. s nincs e valami hiba testében. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. . és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. valakit meghíni akarnak. kedvetlenül mennek a szent hitre. s jó karban találván mindeneket. . ha elég gyors e. az ölébe veszi. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. mindnyájan mély csendben fülelnek. míg csak lehet. mintha templomban volnának. azért menjenek ki. Így foly ez. nevének.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát. s a vőlegény búsan. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . ott dalolnak. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. a legény a mátkájával külön a kamarában. s állva marad. mikor elvettem a feleségemet.meg kell lennie. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. az asszonyok pedig egybegyűlvén. hanem azt tudakoztatja általam. míg felöle gondoskodnak. s nem élnek roszabbul. amely mellett egy száll gyertya elég. hol pedig nincs. s ekkor újra ki kell menniök. s a vőfél a leányos házhoz megyén. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. s neki biztatják otthon a leányt. tudósítják. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek. Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. a . hol zenész van. ki ekkor szintén előáll. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. Tehát éjfél után felvervén mindent. Gyakran a menyasszony sírva. a hurkáját kimossák és megtöltik. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák.” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. világban való életének.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. tánczolnak. mint a legény atyja elbeszélte. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült. nekünk magunknak is van galambunk. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. amikor hátulról. becsületének. s azzal szétoszlának. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. mint azok. Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak. mégis összetörődtünk. Az egész dolog késő este kezdődik. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. s a lakodalomhoz készülnek. a kérőket nagy becsülettel leültetik. de az a mienk. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. Hajnal tájban vendégeskednek. amikor elölről nagy gonddal megnézik. böcsületének. szüntelen foly az égettborozás. s ott táplálni. s azután egyenként elővévén. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. azután ismét tüzet. Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál. meghíják a vendégeket. De a legény kalapját le nem veszi. és keressék a magokét. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak.

s úgy ássák a földbe. sebesen vágtatva zene. Elkapván a kocsis a maga illetményét. hány menyasszonyos ház van a faluban. arra kéregetett. mintha végkép ki kellene a világból mennie. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. s lefekteti. és házi bajokat. mint a méz. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. és ismét vigadozni kezdenek. atyjafiaitól. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. több szekerén és zenészekkel mennek oda. mindkét rész külön seregben a templomba megy. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. úgymond. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte. hogy azt minden lássa. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott. A legelői menő kocsist illeti az. Azután azok ülnek le. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad. előadja versekben a vőlegény forró . Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. minden jó akaróitól. s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. a szakácsnék tálalnak. daliás. fizetni kell a vőfélnek. egy korsó italra. egy tál ételre. ki húszast adott. melyet midőn megettek. Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. Erre az asztalok kihordatván. különben ki nem adják a nyo-szolyók. Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. a vő fél felhordja az ételeket. tartóztatást. . az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. mint telhetett. valamelyik elővesz egy hosszú írást. költeni. s oda rohanván. s hallgatást kérvén. Elkészülvén az esteli. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. újongatás közt megindulnak. testvérek nagy jajszót ütnek. mint több hivatalos vendégeivel is. Az asztal körül járt. jel adatik harangszóval. egyszer kétszer megkerülik a falut. Ki poltrát. ágyáért stb. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához. merre dűl a fa. barátnéitól. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. melylyel jelentik. melyen méz van egy késsel. Megforrázta. a kezét a kása. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. mire a szülők. Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. a menyasszony kikéréséhez fognak. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. mintha élőfa volna. Miután felrakodtak. és kéregetvén annak gyógyítására. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. Utolsó étel tejben főtt kása. melyet elsőbben tisztán.menyasszonyt haza kérendő. hol darab ideig tánczolnak. s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. . hogy kezét a kása megégette. amikor is annak minden portékájáért. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. s úgy viszik haza a menyasszonyt. bemennek. azután mézesen isznak. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. Hogy meggyógyíthassa. A lakomát égettborral kezdik. s azért is fizetni kell. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. testvéreitől. s az új házasokat be nem eresztik. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. közleni kívánja kigyelmetekkel is. Ez szóm és mondásom. hogy a kendőfát fejszével kivágja. akik addig felszolgáltak volt. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. azután visszatér. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. de nagyon gyorsnak is kell lennie. a szakácsné kezét bekötvén. különben a főző kanál fenyegeti. Ez meglévén. mint. ittatást. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. ki ha más faluban lakik. megszaporítja. a holmit a kamrában lerakják. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. A főző kanalat kásával töltötte. panaszkodván. komáitól búcsúztatni. ládájáért.

s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. azonnal átöltözik. ablakon dobolni. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. lap. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. ezt paszitának. Minden vendégnek . De még el sem költhetik az estelit. midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. mintha semmi sem történt volna. 38-48. hanem a pitvarban maradnak. Itt a menyasszonyt. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. köt. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság.7. akár a helységbe. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. azaz halottan fogják kivinni. vagy azt pipából szívják. s körül tánczolják. ha magát kimulatta és távozni készül. A keresztelő után a komák. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. s a vőfél megindul. Itt a vőfél szép szerivel. köhögtető s prüszköltető füst támad. Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek. Azután mindnyájan a templomba mennek. szalmából nagy tüzet raknak. hogy a hőrészesek már takarodjanak el. hogy a születés ott történjék meg. annak jelentésére. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. azután az apa ölébe teszik. Emellett nagyon vigyáznak arra. egész fejét kendövei bekötvén. Gyűjt. Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. s megvendégeltetnek. mi azt jelentené. Tud. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. . melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. azaz a falu közepére kimenvén. kit oda magokkal kivisznek. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. annak jelentéséül. minek folytán igen erős. utána a menyasszony. vagy holmijában. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. ismét frissel és jobbal megtöltenék. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. máskép nem játszanak nekik. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. Beeresztetvén a menyasszony. poszréknak nevezik. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. Különösen az első lebetegedés. fojtogató. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik.. de azután. Elmentök után ismét foly a mulatság. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. A komákat. a menyasszonynyal pedig. 1827. hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. lábával ne essék az ajtó felé. ép úgy mint a vőlegényes háznál. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. I. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. s a vőlegény mellé fektetik. dörömbözni kezdenek. Gvadányi . ha rést találva haza nem futamodik. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. Gyermekkeresztelés. hogy nem sokára lábánál fogva. s végre a szoba zugolyába viszik. estelihez ültettetnek. Emellett ajtón. de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. Erd. Magy. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. akár messze földre vitetett a menyasszony.kívánságát az ő menyasszonya után. melybe azok pénzt vetni tartoznak. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. melyen megszegett kenyér van.Bontó Pál 13. Kép. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. s kontyot tesznek a fejére. az ajtóba állítják. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. Azután magukra hagyják az új házasokat. 277.

minden ételből kell valamit ennie. hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. milyenről csak nem is álmodott. Ez oly szokás. Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe. mellényét stb. Vas.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. Határhányás emlékezetessé tétele. A gyermekágyast a koma.. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. hogy jól tanuljon. kik közt suhanczok is vannak. melyek a bábát illetik. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. .. a határt itt hánytátok. zene bönög azután. vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. hogy ekkor s ekkor stb. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák. hogy a jelenlevők látták a halottat. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára. s mulatság rendeztetik. hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik. a községek kirendelik az ásókat. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. Újs. Nedejára. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. Oszlopáról sodronyára. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. hogy a gonosz be folyásokat. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek. annak bizonyságára. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. 108. mint a vadászoknál. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. leány s az öregek is a vidékből. annak jelére. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. melyeket természetesen az apa költ el leginkább. egy határocska hányatott két sor fűzfák között. A bölcsőbe kulcsot. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. S elhozom a szeretömet . Mikor a gyermeket először fürdetik meg. közben a rögtönzéseknek. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti. amint hamvedren nyugosznak. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják. ki e vidékre talál férjhez menni. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . Fölteszem az ízenetet. vagy adásvevésnél az áldomás ivás. A keresztelő lakomával jár. az apa ingét. vagy halottas házaknál a tor. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. a források. tollat is vetnek a fürdőbe. hogy igaz jószág adatott el. bibliát. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál. Hogy a községek. mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. 1858. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén. Hajdudorogi menyasszonyágy. szokták tenni. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak. . s vetetett meg.. folyók. Sajnálatra méltó azon nő.

Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. Alig van viskó. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. Üres pipa tarisznya. s úgy viszi. míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. Nedeja. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. s míg az ételeket beadja a konyhába. végig az utczákon. Bilder aus Ungarn 1. a fiúké. Itt ott megállnak. mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. s tiszteletére reggelig esznek. Szívem szerelmétől ég. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. Ha az est félbeszakítá a munkát. Gyerünk be a lúgosba. Enyémbe juhászbunda. 591. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. Hegyalján. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. Hej Nedeja Nedeja.Zöld levél és vendégség. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. meg egy-két mezei virág is. a kakast . hogy tavalóta nem próbálták. Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. a czigányok és szedők csoportjától kísérve. már meszünnen hirdetik. A leánykák föladata volt. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. hérészeknek neveztetnek. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. meglátszik rajtok. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. isznak és tánczolnak. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. újs. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. Vas. 68. Hérész. Kik abban részt vesznek. ki őket azután különösen megdicséri. Selyemkendő nyakadba. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. Hej Nedeja. Hegyaljai szüret. Mikor aztán elkészült. szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. Ezüstpénz a hajadba. 1859. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. rendbe állottak. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. miként azon katonák. és megütni. Szép orczádat csókolja. hol a bölcs IV. van közte dinka és gahér. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). Hétfalusi kakasünnep. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. s midőn haza érnek.

Bőrömet megfeszegette. Nyilak miatt lőn halálom. Tyúkok között kodácslásom. azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra. Mért vigasságos életem. de csak most tudom. Íjj ereje s nyilak mérge. Lett volna bár vészesemre. De nyilokat mind rám szórták. Mert midőn meg se gondoltam. Voltam sokaknak hasznára. Anyám mikor melegetett. Mire volt hizlaltatásom. Bőrömet úgy megliggatták. Éjjel mindenkori óra. Megronta s nyilval megöltek. Szegény fejemet nem szánták. Időkornak megmondója. Hanem értem adták pénzek. Hogy hozhatna ez életre. Ε világból kimúlásom. . Meghízlalván az ő ívjek. Mint a rostát úgy csinálták. Halál mérgével tartoztam. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Nem tudtam. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Kétszer születtem világra. Lőn én keserves életem. Diákgyermeki játékra. Ily hasznos voltom nem nézték. Szárnyaival fedegetett. Ki provokálsz koczkázásra. Időkort megjelentésem. Mire volt hizlaltatásom.nyíllal lelőni. Szívdobbantó viadalra. Éjjeli szép éneklésem.

hol a lánykák tyúk-hússal. Holdmezővásárhelyi lakodalom. Élők. mely oly nagy. hogy a diadalmas lánykát. . Táncz kezdetekor. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. ügyes. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. kik templomba nem mentek. Azért rólam tanuljatok. Magatokat elvonjátok. Nincsen nálad melódia. Padlás. Ti kakasok vigyázzatok. Bemutatja násznagy uramnak. s elmondja. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. A lakodalmat a leány apja tartja ki. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. Visszajövet a rokonság és vendégség. de a nézőknek is helyt ad. Kikiriki a tyúkokon. Mert nyilak mérge elfojtott. Velők szembe ne szálljatok. s az új párt lovaslegények kísérik. Immár többet nem szólhatok. mert sok kell. de meg részegséget sem akarnak. és felfejkötőzik. Néha 2-300 vendég is együtt van. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. melyet czifrán járnak. és pedig szerdai napon. Kikiriki az utczákon. lánykatársai. hogy nem csak a mulatóknak. Módosabbak kocsin mennek templomba. ki a kakast lőtte agyon. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz. A kakasünnep azzal végződött. hogy így ne járjatok.No borbát15 fonó asszonyok. ki a tyúkot agyonütötte. Itt újborkor tömeges a házasság. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. vígan jönnek. a diadalmas fiút pedig. az asztalfőre vezetve Őket. mert a meghívásoknál nem csak a ház. Vígan mennek. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget. Hallod e te kakas koma. Kik csak kakas szóra vártok. Vas. hol a vőfél jő előttük. Oda lett a hangos nóta. A szomszédnak jó kántora. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. Én többet nem kenternálok. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. Mert engem pénzért adatok. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. újs 1861 500. a háznál várják a lakodalmasokat. néha egy nap 10 pár is esküszik. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. Diákokat ahol láttok. A menyasszonytáncz mindig abból áll.

mi rendesen 10-15 pengőre megy. mint maga a lakodalom. az asztalra egy rostát tesznek. hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. búzát és békességet. midőn ismét pénz gördül a rostába. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. 92. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). újs. neki kell fogadni a vendégeket. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. mint új asszony először megy haza szülei házához. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. Itt a mesteremberek tartják a bált. mit bevégezve. a nőnek feje szépen be van kötve. a kárlátó annál zajosabb mulatság.17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. midőn a férjhez adott leány. 96. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. mely azon alkalomra adatik. 1858. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. s a vendégek ilyenkor.” Kárlátókor. s így páronkint minden vendég. az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély. rangjokhoz illőleg. az új házasok látogatására. s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni. utána jönnek a násznagyok. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik. mely nem egyéb egy vendégségnél. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. s italt és ételt vesznek magukhoz. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. és az 17 18 Alföldi tájszó. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja.a menyasszonytáncz. vacsorálnak s haza térnek. borra. A férfi forgatja a menyasszonyt. Ami a kerekszámon felülmarad. a kérő násznagyok. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt. − A legjobb lovas előre ugrat. 147. esküvő előtti est. ki azt zsebbelijébe szedi. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. s a pénzesebb marad a táncztéren. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester. bemutatják. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél. és pedig mindig készpénzt. Előbb két gügyü. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat. A meghívottak (szvali). mert ha ez csendben ment is véghez. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. minden érkezőt. férfit úgy mint nőt megcsókol. a czéh javára áldoznak. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. mindenkor pénzt vet a ros lába. Az utón többször megállnak. Alföldi tájszó. és szemérmesen megköszöni. A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. Vas. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. és térden fogadják ezeknek áldását. Így megy a nő tánczosok között is. . a nő a vőlegényt. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő. ha hiányai vannak megszólják. majd távozik. Innen ered a kárlátó név. Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. Nefelejts 1862. az a zenészeké és vőfélé. s ha ügyes megdicsérik. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. jó áldás kívánatok mellett. és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat. hogy átöltözködjék. A megkérések rendesen aratás után történnek. kik a vőlegényt tánczoltatják. a többit a menyasszonynak adják.

a koszorúleányok.új életre való oktatását. ez rendesen este történik. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. alább mint nő van öltözve. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. mert vacsorához ülve. ki megjelen. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. mely népdalok kísérete mellett járatik. ennek közepén megállnak. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. A nászmenet egészen elválik a leírttól. hogy e népnek több rozsdás és rosz. sőt mi több. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. Amint a templomba érnek. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. vagy kocsin. akkor csak érintik a fejét. és e szavakkal: „Isten szolgája. mert tudni való. kik mind lóháton szoktak jönni. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. de míg e hivatalban van. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. hogy még a kenyeret. s ő takarítja össze a lakást. ha elfogadja a kérőt. míg egy fiatal ember. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. Kalapját egy lúdszárny díszíti. Így érnek a templomhoz. de később a fényűzéssel ez is megváltozott. A menyasszony egy szánon. hogy pisztolyból lövöldöznek. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. A lakománál a menyasszony ül legfölül. melyet hátára kötnek. a legnagyobb lármát ő csinálja. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. azt a szokást vették föl. és most az esküvés megy véghez. De mennyi bajjal jár az. . ráköszönt és iszik vele. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. derékig mint férfi. két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. de oly annyira mindent. ő készíti a vendégeknek a reggelit. kit elfogadni nem szándékoznak. Az ima után a pap a koronát átveszi. mint előbb leírtuk. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja. légy kísérője és társa ez élten át. De jellemző e nép óvatossága. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. a menyasszony itt adja beleegyezését. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. A bohócz (csaush) a menet vezetője. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák. ha csak nem nagyon gazdag. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. addig senki sem érezheti magát általa megsértve. hol végbe megy az esküvő. még a gyertyát is ő hozza. a menyasszony oda érve.” Ha a menyasszony koszorúját félti. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik. a férfiak mögött ülnek lovon. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. a még hervadatlan ifjúság jeléül. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. melyek szent képekkel vannak ékesítve. hogy büszkén hordják fejőkön. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. néha négy is. mint jó lőfegyvere van. mit esznek. Másnap az új menyecske az első. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni. esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. odáig jut. ki a faluban található legroszabb lovon ül.

. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. − Ez időn át mindig szól a duda. ki elveszi. nyoszolyát. de még többször verekedések. a fiúk pedig haza házasodnak. és többet-ígérés miatt elvált. hogy majd elmegy vele. fülbe függőt. ködmönt.neki. hogy habár szegényebb. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. hogy egy rablás történjék anélkül. általában ez a legkedveltebb zenéjök. ezt vagy amazt már kinézte neki. és csak a násznagy által történik meg. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. ezért szemrehányást nem nyer. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. akkor amannak lemondanak. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. ott 6-8 nap maradnak. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. ki érzi magában. kendőt. Egy család bár hány tagból álljon is. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. A fiú egész alázatossággal felel rá. persze kerül ebből azután perpatvar. s ha a leány a fiút meglátja. kit egy férfi megkért. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. vagy ki eljegyezve volt. ez izgatja és vidítja kedvöket. azért máig is fordulnak elő. szép csöndesen összeesketik. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. Ha ily kérők között aztán olyan van. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. ha ez szép. hol minden papot a környéken fölkérnek. ez mind ott marad. hogy egy gazdagabb kérő jön. hogy házasodni fog. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. és így inkább elvállalja a nőt. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. sokszor igen érzékeny boszút vesz. ha kész az alku. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. u. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások. emez viszont. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. esketné meg őket: ez persze nem teszi. Ha ily rablás oly nővel történik. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. kapja meg a menyasszonyt. később majd kerül. úgy öröme nem tart sokáig. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. a többi házi népnek hét forint jár. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. akkor egyik haza megy az illetők családjához. csizmát. de alig is hihető. de ha nem akarják neki adni. lesüti szemét és nem szól hozzá. s nem fogjuk csodálni. Jövő héten leány nézőbe mennek. az apának tíz forint. ha a nő egyetért velők. m. gyűrűt. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. mint a bűnt. és akkor kezdődik a többet ígérés. Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. ha a rablás nem önakarata által történt. hogy a nő félig ne egyezzék bele. s ha pedig visszalép. az apa. ritkán vál el egymástól. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja. melyek három nap alatt megtörténnek. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. ládát. minden fivérnek nadrágra hat forint. ez könnyű. Ha a leány nagyon szemérmes. és most ritkábbak. − De történik. de kosarat adott neki. vagy ezüstpénz van dugva. Csak oly család. de nem ritka. de többet ér a gazdagabbnál. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. hol egyetlen gyermek a leány. és csak szegénység szülte e tettet. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. az anyának két forint. a leányokat elviszik férjhez. van szaladgálás a bíróhoz. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. ott vőt vesznek a házhoz.

Kép. és tűzműveket szórnak a légbe. míg körülöttük labdáznak. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. Hajdan híres város volt. Pesttel szemközt. Horvát hősök eltemettetése. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. Mikor a horvátok harczra készültek. Remellay G. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. 1. kergetőznek a többiek. A pizmákat. 46. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. s főhelye e megyének. és Fél. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. 51. Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. emitt ponyvákon olvasót. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. bedobták azt a lángok közé. Era. szaggatott sziklafalaival. húsvét virradóra. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. játékszert és gombot árulnák. mely egyébként annyira elhagyatott. képeket. A horvát hősöket ha elestek. Besenyő alatt. Fé. Bemellay G. 1861.Horvátok harczi esküje a múlt időiben.ki ha megkezdődött a harcz. bújócskáznak. a csatatérről bajtársaik hozták haza. s ahelyett a rokonság. Ver. Magy. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. köntösét ereklyeként oszták szélyel. Zala-Egerszeg egy egyszerű. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. A sihederek is megkeresik szerepöket. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. de a védsereg keményen válaszolt. A találgatás: váljon hűn szokás-e. kies termékeny vidéken. és községök saját védszentjére. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. azt talán mondanom is feleslegei!. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. kedves magyar város Zalamegyében. A várat lövette. I. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . a Duna partján. vörös szegélyű fehér ruhát. A nagyhét egyik éjjelén. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. Ker. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. mely a húsvéti határjárás díszjele. 1. boldogságos szűzre. Néphagyomány szerént. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. Budához 24 mértföldnyire. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt. fűzet 117. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. a Zala vize mellett. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. vagy a hős kedvese. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni.

Beáll a reggelizés. s a bon maradó férfiak részént haza. Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. ünnepélyes tisztelgése jeléül. ősi székely szokás szerént. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. mellette az ósdi tárogatós. hogy most először léptek e határvédelmi századba. kiki lakába tart az ízletes ebédhez. Már ekkor a határjáró nép. s ha kisül. néhányat. a némbersereg előtt a lelkész. A lobogó legelői. a határjárókkal együtt. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. az ügynevezett czinterembe. Itt kezdődik a szent mise. Semmi más nem hívja őket meg. féltizenegy körül. Egyike az értelmesebbeknek. s éji csend száll a falu fölébe. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. illő rendben a kálváriához vezetik őket. előadja. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. főleg puszpángágakkal elborítva. szenteltet. A jámbor lelkész. 1. Amint a vacsorának vége. A templom ajtai kitárulnak. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. mely a városból a kálváriához tart. honnan áldásvétel után. a főoltárhoz járulván. miszerént husvétszombat lévén. térdre bocsátkozik. előtte a megváltás szent jelvényével. az érkezőket puskalövésekkel. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. 401. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. lélekemelő látvány ez. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. Előáll a város dobosa. A családok asztalhoz települnek. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé. mint ősapáik hagyománya. sorakozik. utolérnek. a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. a város felé közelgvén a „veres keresztig. feszülettel a kezében. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének. Ha az idő kedvez. az egyházmenet. Hasad a hajnal. míg a gyülekezés foly. A kíséret némberei. a nép beözönlik. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. a két sor derekán dobos és tárogatós. pereg a dob. a puskák mind közelebb durrognak. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. ki rend s illemre ügyel. gyűlöng férfi és némber. hol a díszes szentegyház áll. Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. a város piaczára. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. a kálvária mellett elvonulván. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai.népszokásnak. a határhalmokat . Az útra kelt határjárók fegyveres serege. az időjárás. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. A nép rajként szállja meg a piaczot. saját köréből egyet csendőrnek választ. sokan már helyt vannak. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan. Napkelet 1857. Húsvéti határkerülés Székelyföldön. keresztyén ájtatossággal. szentgyörgynap. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. Húsvét szombatján estve. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. öltözik. dob− és sípszóval üdvözlik. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. s a szervezés azonnal megkezdődik. megfordul s indul. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. s megfordulván. élükön az énekvezető. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. A város népe ébred. a határt megkerülni. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. Útjok ének s ima közt halad. a közelgők felé haladnak. Végződvén az ájtatosság. a nagy templomba visszatér. egyházi mezbe öltözötten.

A pap elmondja az imádságokat. egyszerűen mennek végbe. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. dúló úr. szőlőhegyeinket. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét. egész határt megkerülik. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. minőket fellebb közlénk. adj jó előjárókat. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. A kém vigyáz a hibázókra. mindeniket megújítván. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. nemzetünket. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. tehát leghívebb szeretője. Így mennek mindenütt a határszélen. árvizeket. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. hogy valaki illetlenül beszél. a falu határait el ne felejtsék. távoztass el mezeinkről jégesőt. ki kinek minő virágot tesz. Kisded gyermekek. most van először határkerülni. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. az úgynevezett búzahatárt. hanem csak a vetéskertet. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat.megújítani. álld meg falunkat. bátyámuram. kém. czifra papirosokkal. Megjegyzendő. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. áldd meg hazánkat. mi alatt a templomot megkerülik. adj bő termő esztendőt s békességet. akik későn érkeztek az ünnepélyre. Ítéletet mondanak. hol hány férjhez adó leány van. kik már többször voltak határkerülni. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. idegeneket. a bérezek tetőin meg-megállnak. azt színes szalagokkal. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. ótalmazzák stb. kinek van legszebb fenyőága. a község igazait védjék. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. nevet. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. Ha az idő kedvező. s rövid. falunktól a tüzet. a törvényt. rendesen pitymallani kezd. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. Míg az ünnepély lefoly. s helyszerű imákat mondanak. Egy főkirálybíró. Ott éneklést és imát ismételnek. hajlékainkat. forrásokat megtisztítni. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. beszélgetik. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. elfeledte a határdombok hollétét. kerteinket. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . határkerülési újonczokra. nem imádkozik. Láthatod. A választások röviden. formáját. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. tessék reá ítéletet mondani. Ott mindazokra. éneklés közt halomról-halomra. Például ha a kém észreveszi.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. az énekvezető kezdi az éneklést. vitézlő bíró és káplár uram. bírák. s visszaérvén az előbbi helyre. nem énekeltek stb. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. küldd el hozzánk az igazságot. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. egyéb czímezés nincs. kik az ünnepély folyamát vezessék. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. felköpűzik. magokat illetlenül viselőkre. s azoknak milyen szeretöjök. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. s épen szélére azon határrésznek. sáskát. minket rendben tartsanak. nem énekel.” Megalakulván a tisztviselői kar. dűlők. melyben van a búzavetés. pap. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. káplár. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. Úr Isten! halld meg imádságunkat. énekvezető választatnak.

a jegyzőnek tentât. hogy messze földről. bizonyos helyen. két oldalt rendben ülvén. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. háromszor érzékenyen megilleti. selyemkelméket ajánlanak. mi egyaránt lealázza. szegődnek és vándorolnak. ideje húsvét másod éjszakája. Juhászok dömötörje. Ipolyságon. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. a folyóhoz viszik. s azt egy póznára illesztvén. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul. 1. midőn vezetőjök elmés. éhezve. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. hogy rosz magaviseletű. Ipolysági virágvasárnap. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. Ε napon változtatják helyöket. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. vagy azt jelenti. akik követik.leánynak húsvét reggelén nincs virága. el vannak fázódva. leszavaztatott. 399. Van egy vajdájuk. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. mondják. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. minő például. 94. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. az úrihölgyeknek kocsit. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. bor. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. s mégis elhallgatja. vázát pedig a vízbe dobják. ilyenkor éleznek. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. a lelkésznek bibliát. és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott. pennát. s így sorban mindegyik hasonló manipulation. Érdekes őket hallani. bocsássák be. többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. kalács. 59. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . hideg tartományokból jőnek. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül. elbeszélik a falusi életben. kik ott jelen voltak. piros tojás. Ipolymentében virágvasárnap délután. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. mint kikémleli mindenki házi életét. Honderű 1847. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. Ipolysági régi czéh szokás. didergők. leöntik. a jutalom: szép szó. hogy a juhászságból kilépni. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. s a tisztes ős szokás mentve maradt. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. hogy a lapátütések eltöröltessenek. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. s valakinek azon indítványa. sz. melyen ülni szokott. Sürgöny 1862. magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. azon fiatal házasok tudniillik. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része. elmennek a házak ablakai alá. leányok és legények kalandjait. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. feddnek ezért vagy amazért stb. orvos és szépítőszerök. vannak áru-czikkeik. könyveik. mit énekszó mellett nagy. a nép között forgó kisszerű pletykákat. vagy hogy szeretője nincs. a hontmegyei becsületes czéh. Itt tűnik ki? mily ép humora. de e szokás azóta eltöröltetett. az alakról leszedik a ruházatot. A folyóhoz érvén. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. s örömkiáltások között térnek haza. farsang végén szokta tartani lakozását. óvatosságra intenek egy s más iránt. minő dolgokat tud meg a nép. gazdasági eszközök. l. a nőtlennek féleséget.

A székelyeknél. mint fonó. nemcsak annyiban pedig. 1854. másnak mást kell csinálni. A nagy asztag s a szép leány. barát barátjával. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. könnyebb munkájú kalákában. Vas. Ezeknél az u. Ugyanis ha valaki egyik. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. kőhordó. mert rendszerént egy házon tizen. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. Hogy rakjunk csinos asztagot. n. új terveket készítenek stb. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. újs. 4. vagy ha tánczos a kaláka. a harmadik égeti a téglát. háztöltő. s faragja a gerendákat. s télben a nőknél fonókalákák. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. a falu tornyába. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. A szlavóniai magyaroknál. Kaláka. Egyik hordja a földet. vagy másik helységben új házat építtet. szomszédok. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak.szabad. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. sőt néha vérengzőkkel is. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. Mint a darazsoknál. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. újs. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. Segít hazán és a pártán. II. hol a munkások vannak. kendernyűvő. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. s így néhány nap alatt. egy oly épületet készitnek el. másik veti a vályogot. másik gyalulja a deszkákat. hanem annyiban is. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. 103. 371. − egyik vágja a fat. kendernyüvő. s nyáron a mezőnek azon dombjára. háztöltő. sőt az egész falu. hogy közösen építenek. vagy otthon más valakinek. 135. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. midőn a kaláka meg van már híva. arató. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. . I. pálinka és tánczczal. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. Erdl Kép. Magy. egyike a legszokásosabbaknak. vagy ha az nincs. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. s úgy kiáltozzák. mert itt egy kis időtöltés. szénagyűjtő. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. szerető szeretőjével összejő. másik meszel. egyik tapaszt. 1856. szántó. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. s vési az oszlopokat. kaszáló. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. házfa” hordó. mondani valóját közli. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. másik nádaz vagy zsindelyez. 1854. melyen csak bámulni lehet. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. csak lágy kenyér. pajkos pénzföcsérlés mellett. trágyázó. Van. − egyik állítja össze a tetőt. építkezési kaláka. egyik ássa és hordja a földet. mely abból áll. mely a falu mellett van. gyűjtő.

A lakmározás kedden kezdődik. s ez által tudtára adja mintegy. mi abból áll.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. kérem tehát gazdnramat. Miután tehát az év áldásait betakaríták. hogy a leányt megkérje. egy festett láda. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. Az ifjú t. mit kézadás követ. A hordóra fenyőágat állítanak föl. hol az esketés véghez megy. helyébe mást állítanak. ezt ott kézfogásnak nevezik. két derekalj. s egész ünnepélyességgel kijelenti. kinél e jelenet nem volt váratlan. ifjakat vesz fel.. Kitűzetik a kézfogás határideje. mint egy kis tornyot. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. S ekkor történik meg a kikérdezés. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. hordót rakják. mi gyűrűből. s újból kéri a valódi házileányt. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja. felrakják a hozományt. mire minden meghívott befog. Mindkét fél templomba indul. Szerdán reggel. s oda ajánlja. A vőlegény három kakast. s mindenféle apróságot aggatnak fel. egy hordó s több effélék. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. Az atya mintegy patriarcha. Ekkor a vőlegény felkendőzött. s arra fejkötőt.. s az említett kalács és bormennyiséget. de sánta vagy sántító nőt vezet elé. hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek. vagy legalább azt játszik.. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. Ε hozomány rendesen hat párna. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. mi rendesen farsang-elejére esik. amint a leány előlépett. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. A legény vőfélt választ magának. s az apa áldást mond reájok. vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván. ostorcsattogtatások között oda megy. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. egy csinosan öltöztetett. . az atyafiakat látogatják. ki hasonlóan béna. korsót. s estefeléig honn mulatnak. vagy jegyváltást. pántlikát. Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot. és lakoma. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. mindenik fél úgy amint jött. elvennélek. A házigazda. saját vendégei és muzsikusaival. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. a menyasszony három tyúkot. hogy ha kosarat nem adnál. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára. őszszel az apa fiának egy tallért ad. mely annyit tesz. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. három kancsó bort hoz. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. i. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja.Kalotaszegi házassági szokások. Innen haza mennek. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva. maga határozza el. melyet nő hoz fején. s felhív egy tisztes férfiút. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. más szekérre a ládát. három kalácsot. a leányát mutassa elé. hogy magának nőt vehet. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. de leánynézni jár.fiatal gazda a leányt kéreti. Az ökrök előtt a . kiugrik.. Λ fiú kiválaszt. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. A leánykérő egyedül jelen meg. s ezt sirató estének nevezik. kedvese nyakába borul. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. tükröt. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás. mind a vőlegény.

férfiak. melléje bicsakot üt fel. s így a legényt még is ki kelle húzni. újongatás közben megindulnak. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. fekete csizmával gyászolják. Vas. s ismét haza viszi. Innen a leányt haza kísérik apjához. mikor is az ökrös szekér újra előáll. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. valamint az is. templomba mennek. 144. Ekkor következik a kontyoló. s ott tartják mindaddig. a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát. Kalotaszegi keresztelő. 1856. s azon nap vége a lakomának. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. kezökben boros kancsó. mint férjének hatalmába adja. 2. a fiatal párnak. a vőlegénynek. így viszik a leányt haza. kissé be találták a vízbe mártani. Míg a menyasszonyt kontyolják. s így rendre. s azt. néha varrottas kendőt és párnát adnak. Erre kitör a lakzi és táncz. Vas. s rendesen apró marhákat ígérnek. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. s mint hü nőt bemutatják. s azzal ott hagyja. s az adakozás a tányérba befolyván. hogy a leány meg nem jelent. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. s egy igen eredeti jelenet. Negyed nap pénteken. . minden vendég ajándékozzon pénzt. Leülnek. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. újs. házigazduram férjhez adván leányát. A tehetősbek. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. s e percztől nő és férj lett belölök. Hatodik nap. Itt a leányt anyja. Magy. hogy életeiket megkezdhessék. 143. Harmadik nap csötörtökön. s a vőlegény házához hajtanak. .” Erre az asztal közepére tányért tesz. 144. edényeket. apró hozományokkal rakottan. közelebbi rokonaikat. 18öü. barátjuktól. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. fején vive a lakodalmi fát. Erd. és „uram őkemének” nem nevezi. hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. a koma czímet és barátságot híven megtartják. A keresztelőn megjelent vendégek. Vas. nőtől egy tyúkot. Amint az ételt felhozzák. Újs. miből az is bekövetkezett már. s nem kér érette. mint a megszűnt komaság jelét. hanem marhát kér. foly egész éjji 12 óráig. . az ígért ajándékokat összegyűjti. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. született gyermekek keresztelője alkalmával. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül. ezt azután az örömapák teszik el. A második tál ételre nem pénzt. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. vasárnap. muzsika szó mellett. minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. melléjek a rokonok. s tizenegy óráig az utczákat járják. Kalotaszegi gyász. mert rendesen piros kordován csizmát viselnek. hol könyörögnek érette. Kép. . mit herisnek neveznek. míg a leány oda nem fut. Régebben megvolt azon furcsa szokás. mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. szekereken. Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. legvégül a vendégek. jó barátaikat költségesen megvendégelik. hol terített asztal vár reájok. a nászba tartozó nők. 20 Nyoszolyóleány. újs. 1856.nyüszőleány20 megy. s azt ismét baza viszi. a bántó félnek küldötte. 136-7. 143. 1856. mire áldást kér. Ez aztán a hűség próba.

s azon leányt. 1800. korán reggel ivó vizet hordani. A kalotaszegi leány. hogy mi az a „kamó”. mert ezt minden faluban másként híják. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. s ameddig eltudta. az alföldön „horog”. káromkodáson. Pest mellékén „gajmó”. mind a két fél úgy megállja helyét. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát.Kalotaszegi apróbb szokások. különben vége a szalagos pártának. 144. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. Vas. Kecskemétieknél a húsvét. s ezek azt állítják. Mert tudni kell. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. néha ötven is egy sorban. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. tulajdonképen pedig valami bot. bor. Akkor azután megkérdik egymástól. a székelyeknél „kankó”. kik mindennek szeretik az okát tudni. Kas. s ha egy-két lépést tágított is előre. Természetesen mindenik fél a másik földén állt. ki nov. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. másikba a másiké. s innen van az a közmondás. Vannak emberek. újs. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. melynek a vége befelé görbül. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. katholicus hívek gyakori imahelye. hogy „szemérmes. Túl a Dunán „kampó”. Először is tudnunk kell. hajdan remete lak. s többnyire a magyarhoz annyira illő. jelenleg az ájtatos r. mellé esküdtekkel. amilyet az úrfiak hordanak a városban. 166. Minden háznál az eladó leány kötelessége. újs. Mondják. másik perczben megint visszaszerzi. mezei játék. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. megvizsgálják a darab fonalakat. mert megharagudnának érte. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. szabad mezőn álló. nemesebb élvezetű . mintha oda volna nőve. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. miszerént sokszor levén határvillongásaik. ezen pereknek úgy szakíták végét. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. sör. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. különben maga ellen erőködött volna. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. 1856. mint a kalotaszegi leány. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. valamint bármely csikorgó télben. ottan volt a határ. hol zene melletti tánczsátorok alatt. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. Kamóhúzás. hamuval tömött zacskóval megütögetik. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. nem marad a tánczvigalomban. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. mint az alföldi városok. van azon kaczagás. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. naplemente után. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. czikázás. ahol csak vagyon.

sok tojást rakjatok e kasunkba. vegyetek adományt idvességre. Kik itt az erkölcsben. 101. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. mint gyümölcsös kertben növeltettek. Magy. Most azért hozzatok. jó barattait összehívja. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. atyafiait. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. Ti is ezenképen. Magy. juhczobákot. 1854. midőn t. ti lesztek társaink. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. ő minket vár. Ily helyen királyok. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. a fiatal Növekesznek ifjak. hű hálánkba.) Az úr minden jókkal e házat szeresse. Koloniak Sz. roppant mennyiségben. i. kit Isten megáldjon. Kecskeméti disznótor. Jó mesterünk vagyon. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. A szegény árvák is. vagy leöleti. világ végzetéig jószágtokon. Emmausba menő két tanítványának megjelent. jertek el hát szépen iskolába. pörkölt húst. midőn a feltámadt megváltó.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. utóbbiak csinosan felöltözve. nagy jutalmának menyországban. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. foszlós kalácsot. s kedvök csucsorodván. Megjegyzendő. Holott majd tudományt. mulatnak. tarhonyás rétest. Erd. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. Erd. köt. esttől nem ritkán reggelig. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. 102. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. Kép. hanem mindenféle sültet. elhagyott ifjak oktattatnak. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. Mert ilyetén helyben. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. a gazda télen sertéseit leöli. Kép. mint gyümölcsös kertben. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. György napja. el sem is felejtjük. szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. 1851. 1. . gyermekek. mint szokott ez órában. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek. jó fiak Isten által. jertek el már. túrus csuszát. omlós pogácsát. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. Díját voszi annak ő. mondatnak utána íme versek is. Szerelmes öcséink. (Ezt elénekelvén. híres tanítónak az ő napján. s többnyire zene mellett derekasan. déltől alkonyig. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. úrfiak s császárok taníttatnak. Mi azt megköszönjük. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. Ilyenkor aztán megesik. I.

látták. E. C. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet. minden helyen lészen. a mi ellenségünk. Csak mustrára jársz föl. adj minekünk kezet. Megszámlálván. ha tetszik. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Ha borunkból iszol. mely végett az . ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. ha holnap ismét visszaveszed. Azért még katona nem lészen a neved. diák alamizsnát kérnek. olyant hozhatsz. Holtuk után az úr magához vezesse. Elveszünk örömest penészes petákot. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. Szállásod. Akár minden héten mást-mást csináltathatsz. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. Kis diákok vagyunk. Könyv. Nem bánjuk. Levelünk mutatja. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. pogácsánkat eszed.A benne lakókat sokáig éltesse. Kiket seregünkhöz így hívunk. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. Egy hete múlt épen. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. Ε kedves mondókájukat végezvén. D. mi az akaratunk. F. nincsen feleségünk. tenta a mi mesterségünk. ha az végbe mégyen. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. Az A. Mely is szerencsésen az nap végződött. egy szűrt nyakadba akaszthatsz. B. Nyáron. hogy mustránk kezdődött. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. papiros. Ha kedvelitek hát szülők ez életet. Ott sokféle dolog elővetődött. hogy hiányi nagyok. Azért katonákat verbuválni hagyok. Ha egyéb nincs. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. Mondért akár milyent akarsz.

s ez harmadnapig így tart. Falu végén selyem sátor. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. Erd. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. és szalonnának. 27. Magy. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. 26. 3. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét.adakozmányokra van velők kosár. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. mit kiczeviczének neveznek. Villö! Villő! stb. Erd. Honderű 1847. S behozzuk a konczmesternét. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. vödörrel leöntenek. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. a vagyonosabbak ezüst. 1. 1854. hogy a „duda nem is muzsika. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. őket a váluban . Kép. visszatérnek iskolájukba. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. így meglévén a házról házrai kalandozás. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. miről azt tartják. nyárs. 3. 1851. Zengjünk ott most úgy mint máskor. 3. S énekszóval a pünkösdöt. stb. házról házra körülhordoznak. stb.1 Magy. hol szívesen látott vendégek. hazaoszlanak. Kép. s miután azon házaknál. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. Koloni apróbb szokások. Erd. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. czigány zene mellett járják be a falut. 1854. kolbásznak. Egye meg a farkas. a csapszékbe térnek be. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. 28. vagy egy ingre vetkőztetve. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve. Magy. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett. Kép. feltartanak. Villö! Villö ! stb. 94.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

mogyoró Levél alá. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. Hadd szakéjjak szépéből. A fölvégi lányok. Roppanj gyivó. Egyik féle virág a szőlő szép virág. Virágom veled elmegyek. Máriában elnyugszik. dőljön ki A gyivófa. Hozd estére a holdat. Virágom véled elmének. Behinteném apró pünkösti rózsával. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Szeretőmnek színéből. Szóval a szót mondja a búza szép virág. Virágom tőled el sem maradok. Ha én volnék a budai nemes asszony. ahol az nap elnyugszik. Virágom tőled el sem maradok. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Mind azt énekelik.Vetekedik velem háromféle virág. Ha a gyivó megérik. Kisöpreném a budai nagy piaczot. mogyoró Levél alá. A levele lehullik. Virágom tőled el sem maradok. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát. Magamnak javából. Ha a tükör nem hazudna. Roppanj gyivó. Rendvel néznek a tükörbe. Rendvel ülnek a szép lányok. Mert bizony én vélem széles e világ él.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. Ne vetekedj vélem ivola szép virág. Virágom tőled el sem maradok. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. Hogy dőljön ki. Virágom véled elmének. Ne vetekedj vélem te búza szép virág. . Virágom véled elmegyek. Mert bizony én velem lányok dicsekednek.

hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. stb. csak úgy úszunk tejben vajban. hogy saját bűne bünteti öt. Kosáradás eredete. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett. midőn a hold már magasra szállott az égen. kezébe vette íjját. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben. s még sincs egy betevő falatunk. nem veszi senki? Ε beszély. lap. akkor is még zsörtölődött a menyecske. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány. midőn a tanácsházba gyűlnének be. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. 3. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. Ha valaki lopó. s jó. mint a feszület. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. Két kezét módosan csípőire feszítve. kékre. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. harczias tekintetű férfi volt. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. Midőn mesénk kezdődik. I. ott hever most is ötven darab a sutban. hol nem volt. Ilon atyja öreg. Elégszer is megbánta. ebben a faluban sok apró ház. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. azért vettem fel e gyűjteménybe. épen a folyó partján. hanem Sárát vette el. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. s pirosra. Erd. sárgára festeni. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. stb.21 Hol volt. Magy. szorgalmasan ápolt virágai. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. három négyfelé hasítani. munkáját rögtön elrejtette. s hímző-kerete volt. pattogó nyelvű felesége. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. az apró házak közt egy nagy kastély. Kép. Elégszer is mondogatta. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. s nyakát előre nyújtva. hogy nem kell senkinek. feltette magában. azért nem dolgozunk. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. füz. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. 21 . mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel. ért elméjű öreg emberekből álltak. Magy. stb. 29 Körösi régi szokások. Kép. hogy mind fehér ruhában. Erd. honnan csak akkor tért meg. Kőrösön a tanácsbeliek. szokásban volt náluk. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. mint más tisztességes vén ember.Vaj ki volna náloknál szebb. vagy parázna személy volt. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. tűket. 178. 1854. azt ponyvába takarták. s ha idegen jött a kastélyba. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. illetőleg mese alakjába öntött. akit híttak Ilonnak. kopjáját. Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt.

végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel. hogy nézze meg mily szép. − Sz jól van. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel. − Meglesz. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő. s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. hogy hála isten elkészült a kosár. mert azt ugyan soha sem hitte. . s elnyelte a szót. miszerént ö csinálta. hogy biz ő maga is alig hiszi.. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. s azzal kínálta meg. hogy ugyan piktor legyen. aki különbeket fest. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. meglesz! Olyan lesz a kosár.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. ha nem köt kosarat. ha egy kissé halászgatna. − Ne beszélj így édes kincsem. Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. . jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. Oh én istenem. eltávozott. . . mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén. S aztán. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz.” − De biz nem mondom! − Kérlek. bizony nem törne le a dereka. − Azért se mondom! − Mondjad. Olyan rózsákat. tegye ezt. s azzal fenyegetését végrehajtotta. − Mondod most? − Igen. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. mért nem kínálja jobban. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs. − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. mire Sára asszony abba hagyta a szót. Most lépett be az alacsony szobába Ilon. minden művészetét rá pazarolta. mond velem együtt. hogy házát ily nagy tisztesség érte. . éhhalálra akarsz juttatni. − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg. − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. ha tudná kegyelmed. ha megérdemlettem volna! . ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. s futott tüstént haza az urához − Hej. ha épen nem teszi azt. hát megveri. megmutatta neki. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését.. . Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt. mi kincsem? − kérdé az öreg. itt van la orrunk előtt a Tisza. mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos. Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. oda ment feleségéhez. Szántszándékkal koldusbotra. s hogy csak szép legyen. Az árát jól meg fogom fizetni. s míg elkészült vele. Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral.

és pontosan felszolgáljanak. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. s a jeges vízben foly a mulatság. fel· szalagozva. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. Az asszonyok holmi süteményeket. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban. legyen az bármely osztályú. elmondotta kiki férjének. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. kik a . én is megverlek. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. − Mert lássa. mint zenével ellátja. ha én kérném. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült. a czéhmester. illembeli kötelességüknek tartják. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. ha el nem mondod. 42. s úgy tett amint szólott. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. 371. különösen tisztes vendégek jelenlétében. leginkább a szokásos herőczét küldik. férjeik őket is kérték. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. különös tekintettel arra. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. hívogatják. náthát még sem kapnak. S ez a kosáradás eredete. A vőfélek teendője még. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. Ez télen járja. Krécsen. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. bizonyos pénzösszeget tenni. ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. Ez nem egyéb. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. józanul viselje magát. a czéhbeli ifjúság. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt. minden férj megverte a feleségét. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. a czéhbeli mesterek és családjaik. magyar ruhában öltözve. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik. minek később meg szokott lenni hatása. 1863. házanként menve. én kegyedet is képes volnék megverni. Vas. bizonyos betanult. A vendégek. b) Két vőfél. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. hogy jó beszélősek legyenek. a vendégeket. hirtelen eltűnt. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. ha egyszer oly boldog leszek. − Igen. olykor nevetséges versekben. újs. az e czélra készített koszorúba. még a locsolódás is. mely azoknak rendezése alatt. Kun sz. s a vendégeket úgy étel ital.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. − S mit tenne kegyed. A legénység jót áll minden költségért. Ők kardosan. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. ki férje kérését teljesítette volna. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. s el nem fogná mondani.

nagyobb költséggel jár. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. a mulatók közé keverednek. kik leróván a koszorúnál adójukat. melynek az a sajátsága. menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. lárma. később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. s mielőtt a vacsorát megkezdené. melyet már ekkor magával hordoz. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. a lakozás színhelyére mennek. fűrész. Azután jönnek ők nejeikkel. a hét vőfél ugyanis kivont karddal. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. melyet a mesterek feleségökkel lejtenek. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. s így tovább. még pedig gyakran. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. ha a legénység is hozzálát. csörgő sapkában. mert ha valahol. A választás sokszor korteskedéssel jár. sámfa. a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. fából vagy papírból kimetszve. s kezdetét veszi a hü hó. ki szintén úri ember. Ρ. itt szokás az. kalapács. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. nem különben a vőfélinget kimosni. közre. kovácsoknál patkó. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. . Ha régibb öntetű a lakozás.pénznek való koszorút adják. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez. azután a nyoszolyóleányok házát. olykor-olykor kirívó öltözetben. c) Két nyoszolyóleány. s hogy abban maga is részt vett. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. véve a két nyoszolyóleányzót. ezeket a vőfélek választják. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. karmantyú stb. melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. azután az atyamestert. ο. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. s megköszönik. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. csak a koszorút készítik meg. ha újabb. A lakozás napján már délután szokás. s történik. A koszorún a czéh jelvényei. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. s onnét csak akkor jönnek ki. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. kivasalni. Szünet akkor s azok között van. de soha a legénység. lapostő. hogy akadnak párok. Nefelejts 1863. bő ujjú. ik. de az ennek visszakínált bor. szálló ing). azzal a ház urát megkínálja. 15. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. és szintén borrali visszakínálást tenni. csizmadiáknál ár. kapta. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. Erre következik a vőfélek köszöntése. asztalosoknál gyalu. ha a „mester tánczot” kell járni. s a kész koszorúból. A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. gyüszti. zene s tudja mi szóval bejárták a várost. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. s őket felszalagozzák. a czéhmester elé áll. s aranyozva függenek. A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). családbelijeikkel − elől a czéhmester. eleinte csak a legények jelenlétében. (a vőféling egy borjúszájú. Miután zaj. A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért. s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. különösen a czéh-mesteré. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik. A vacsora rendesen reggelig tart. igen sokba kerül a háziúrnak. hogy a vőfélek.

A férfi babérért jött ide. a falut bejárván vígan elköltenek. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. városokban. s rágalmazták. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. házról házra eljárnak vele. A leány azonban. Erd. s erre alig múlt el egy-két óra. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. A „szomorú király” kinek kötelessége. Kép. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. zeneszó mellett. de rövidek. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. s valamennyi nyereg is egyenlő. melyet ők . Ha a két versenyfél egymásra tör. ágas-bogas. sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. letűzte a földbe. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. díszelegnek. s mily nagy a magyar. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. A vívók szépen vannak felruházva. az úgy nevezett tornáról. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. karcsú. így aztán bizonyosan kisül. ha győzött mint maga ama rómaié. mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. I. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. Sürgöny 99. Minden év május elsején a falukban. ami egyátalában nem lovagias dolog. vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. 15. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. s így felkészülten. Fülöp. okvetlenül mindkettő. magas fákat. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. melyek díja arany ostor. italok. Erd. midőn még azok virágjokban voltak. valamennyi ló egyenlő nagyságú. A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. melyeken virágok. szalagok. s öröme határtalanabb legyen. és lándzsáik erős. Magy. Az éjszaka magas fa nőtt. Párosan vívnak egyik a másikkal. melyik ül legerősebben. szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. hogy elűzze a gúnyolódókat. Magy. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. a burgundi herczeg főlovászmestere. füzérek stb. Ez volt sz. Májusfa letűzése s története. mit a legények a pünkösti királyság után. Mátravidéki palóczok bódoganyja. s nem szabad többé viaskodnia. Ki ne hallott. sz. még pedig ha lehet észrevétlenül. imádkozott. Piros kendő leng ágain. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. előtte letérdepelt. déli gyümölcsök. elővette vándorbotját. vagy legalább egyik földre esik. köt. Ily küzdélyeken. darab ideig Budán mulatott. Jakab és sz. midőn térítgetni jártak. pár itcze bor vételére büntettetik. hogy sz. A májusfáról azt írják. a többiek pedig bemennek. Ha a küzdők egyike le esett. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. Ε látvány igen kellemes. és sorshúzással osztatnak ki. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. mily erős a kor. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én).Magyarok tornája. Kép. S gyenge szellő lágy szárnyain. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez.

s tesznek szolgálatot a vendégeknek. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik. a vőlegény fölött. és hogy megnevettesse a társaságot. Nyitrai (felső) tót lakodalom. Czifra szűrben. 7. magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. s azután. lovagok kísérik az új párt. azt kell húzni a czigánynak. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. vagy sem. újs. s reá cséplő helyeztetik. sőt reggelig is. bevitetik a hős a korcsmába. azt kell tánczolni társának. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. s habár nyitva lenne is ajtaja. Od vecsera do rana. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. Ezt ivás sokszor részegség követi.36. Akik ülve maradnak. férje s a gyermekek állnak. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. Vas. be nem lép. Esküvőre ős magyar szokás szerént. hogy elbódult. a cséplőt kezébe veszi. a nap hőse lesz. melybe ki mennyit akar. majd párszor a hordó körül vezettetik. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. 1854. s társalgás közt megemészti. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben.bódoganyának hívnak. akkor feléje üt. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál. Isol szom precs od nyelio. együtt töltik az időt éjfélig. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. a kunyhó ablakán háromszor kopog. vagy ha csínyt tettek. öreg embernek fiatal leányt. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. Nefelejts 1863. Ha kimegy. megszólal a zene. kezébe pedig csörgőt vévén. a terem padlójára rakja. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni. ebből kerül ki a fekete kávé. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. s ha találta. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. ruhájok magyar nadrág és dolmány. A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. és az a privilégiuma. menyecske. amely tánczot ő megkezd. Muraközi lakoma. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. Napkelet 1857. 193. a fiatalja. azoknak mulattatásáról gondoskodik. amellé körbe ül. lefekvés előtt. rendre csókolnak. hogy a kalpagját fontartja. Mikor együtt érzik magukat. annyi pénzt dob bele. Egy legény a hordóhoz megy. ki szintén lovagol. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131. A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. a hajnal . s melyet a gyermekek esti ima után. s azután be hagyja köttetni szemét. Miskolczi szűrszabók dalidója. 216. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. Ked zacsalo roszbelevaty. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. 322. sz.

Virradni is kezdett. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől. mindenféle tarkabarka. s ha máskép nem juthat hozzá. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. rókával prémelt. ott még két napig mulatnak. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni.Örült.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. ettől függvén. a fiú. mely ha talán rövid. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja. akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. a hajzatot hozzák rendbe. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. bár csupán szokásból. jő a kézfogás. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. hogy tovább is járjon utána. báránybőrrel bélelt. bár tőszomszéd a vőlegény. fésültetni.” S erre elbeszélik. melyek fölött a nagyobb rész. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. násznagyok. hol aztán megered a táncz és mulatság. nem különben a vendégeket és hangászokat is. az megadatván. ismét zenével mennek a vendéglőig. kendert vesznek pótlékul. reggel volt már épen. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. s akként ül rajta. A haj elrendezés megtörténvén. alánt lecsüngő szalagokkal. A leány erre nyilatkozik. Ha pedig nem jön ki. Napnyugot után jő a búcsúzás. az arát megmosni. a kék posztóból. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. mely rendesen éjjel. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. hogy mi járatban vannak. Első nap esik meg . s tőlök engedelmet és áldást kér. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. ha kedvezőleg. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez. felöltöztetni stb. de legközelebbi alkalommal vagy zene. nagyokat kurjongat. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. oly édesden folyt köztünk a beszéd. ő tűzi újjaikra. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket. és áldást kér. párta tétetik fejére. huzatja kiki a maga nótáját. hol az esküvés megtörténvén. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. másik fele pedig kenderfehér. az ifjú elmegy ugyan. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. keserveseket. segítsen az úr. A leány erre letérdel szülei előtt. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. szekerén elszállítani.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához.” így történik meg aztán a kézfogás. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb. s evéssel is megkínáltatnak. a ruhaneműk közt a mente. Sírás között esik ez meg mindig.” szavakkal kezdődő mondókáját. elannyira. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. azon napra legalább kölcsön kér. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. és a lelkészek gondja. kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. mert szokás. vagy sem. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. s erre következik a vacsora. s az öregek elkérik a leányt. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. kívül megszólal a zene. s aszerént fizet a czigánynak. s miután a mosás megtörtént. szól a zene. s néhány közeli rokon jelenlétében történik. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el. A kihirdetés a templom napjaira esik. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. néha pisztolyokat is süt el. a leányok fiúk énekelnek. mint a mythologiai Bachus a hordón. sir va fakad. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. leány. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek.

boros kancsó körül. pártáját leveszik. kivel aztán még tánczol. bemutatni az új asszonyt. egy ideig együtt tánczol. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. a kast az asztal közepére leteszi. 2. Nyitrai tót legények társastáncza. isznak kettőt. és már is dolgozik. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. s az fizet. ha olyan ügyetlen nem találkozik. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. azután fölállnak. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. Visszaérkezvén az új házaspár. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. hanem szomorkodnak szépen. 32..az is. de azonnal ismét felemelik. Erd. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel. s úgy löki föl. míg jobbra és balra a násznagyok. Majd másikat. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. hogy árán fej kötőt vegyünk. o. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. ezzel az asztal közepére lép. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak. ott néhányszor forog. Magy. a számos vendégek. melyet midőn az felszedne és tűzre rak. s újra a tánczhelyre viszik. 1854. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt. miért pénzt kap. Legkülönösb az. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. Nefelejts 1863. néhányszor sürögnek forognak körötte. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. imígy felkészülve. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. mi azonban megtaláltuk. pro forma ágyba fektetik. aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. Vacsora után ismét tánczolnak. de erre azt mondja a vőfél. s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . ezen kalács azon kiváltsággal bír. Egy ujnyira fölugrok. a leánysereg halkan énekel. az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. s isznak egyet. 3. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. isznak hármat a legjobb borocskából. felaprítják. dalolnak. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik. A házaspárok azonban mit sem esznek. s elosztják. megint isznak. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. Kép. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. 211. fej kötőt adnak fejére. most pedig eladjuk. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba. vőfélek foglalnak helyet. hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. hogy mikor a vendégek jönnek. örömanyák. nyoszolyólányok. Én olyan szökő vagyok. és dalolják: . hogy „ez nem Rachel. . Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját.” A lakoma alatt.

hogy hajdan t. s hátát gyengén öklözi. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. kora reggel felállítja azon ház előtt. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak.22 L. a legénység a zenét. ne czipó. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. a másik férfinak. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is. ezeket a többiek körülveszik. Pajtaaljai czipózás. s úgy mennek tovább. dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. Ritka hely. s ritkán van garázdálkodás. kell-e czipó. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. egymást kergetve közölök egy pár. Adj sajtot menyecske. Életképek 1847. o. s az úgy megy végbe. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. i. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. édes e vagy savanyú. kit most a leány kerget. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. közben-közben mondván. mely mulatóhelye volt. 14. Mert ha nem adsz sajtot. s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. Azt a vidéket. Pest vármegyében Ócsán. elmennek leánynézőbe. Ócsai coledálás. Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. Ε mulatságot az élénkíti. 22 . hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. melyet farsang alatt használt. vagy ha kell a szomszédhelységekben. de a lapály neve máig is díszlik. p. köztük a házasulandó is. ha neki tetszik a legény. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. Ha megvan a kiszemelt leány. Palóczvidéki lakodalmak. és ellene szülei sem tesznek kifogást. később bevallják a czélt. s bár az épület már rég elmállott. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. s ekkor a leány. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség.Cis koza. mely eredetét onnét vette. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. s például a férfi elfogva a leányt. a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. az állók által hol az ti Időzött. magába foglalván Gömör. a városnak volt egy pajtája. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. Heves. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. darabig karonfogva sétál vele. hogy a körbe ki és befutván. az egyik asszonynak. kecskécske. 1830 előtt. a borítékon. az adományozót megforgatják. Oly forma mulatság ez. benn a farkas”féle játék. két-három férfi. a férfi mask pedig innivalót kér.

amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. hogy el ne érzékenyüljön. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. fogadván. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik. itt is lakoma van. és dicsekedve megmutatnak mindent. kocsonya. s felkötik a menyecske kontyát. ez hívja őt templomba. az jó jel. sokszor még azt is. a hérészek tagadják. A fiú pénzt. és látogatás színe alatt szétnéznek. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. annyi évig legyenek magtalanok. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. menyasszonyt. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki.” A szobában a vőfél köszönti. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. s kicserélik kendőiket.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. az rendesen hétfőre esik. hogy többé meg nem sérti. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. a legénység fazekat. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. mákosmézes ferentőt. ha pedig eltávoznak anélkül. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be. amivel csak bírnak. kérésznek neveznek minden ily látogatót. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. s keresi vele a. A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. s a menyasszony megcsókolja a háziakat. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának. herőkét. akkor az bizonyos kosár. az kezet fog a fiúval. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. mely egész éjen át mulatott. s azt kívánja. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. kurjongatnak a kocsi hátán. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. . ennek jelentősége. s azt kívánja. az udvaron várakozik. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. hogy az a menyasszony lenne. kiktől pénzt kap. − Itt áll a czigánybanda is. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. pecsenye a főételek. de azt elbujtatják. a kérészeket fogadják. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. sült tyúkot. hogy a menyasszony forduljon fel. az áll húslevesből árpakásával. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. kezet fog a kérészekkel. és sok ingerkedés után jelenik meg. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. megforgatja rajtuk a dunyhát. köztük a leány anyja is. reggel templomba kíséri az új házasokat. Visszatérve. A kendőlakás éjjel végződik. és valahányszor szemközt jő. hogy az „élete édes legyen. almát ad. tyúkleves metélttel. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva. − A kérészbe menő. s szép mondókájáért kezébe bokrétát. azután a konyhába lép. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. − A „jó szűr a recomendatio”. s hogyha távoztatni akarják őket. hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. abba ő ujját mártja s leszopja. mi néha meg is történik. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek. bort stb. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. Háztűznézés után. ha a menyecske hamar megszaporodik. A násznép. hol a vőlegény várja. paczal édestejjel. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. enni inni valót visz magával. fokosára szalagot kap. A hérészek ebéden marasztatnak. s csere után lakomáznak. A vőlegény házához érve. fölillesztik fejkötőjét. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény. s vele háromszor megkerüli őt. a vőlegénynek kendőben diót.

Ellene más medvét bocsátanak. s a szálloda körül lézengve. a bécsinek módjára. A rabló medve mindjárt leveré. Azután még más állatokat is eresztének be. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit.1. mindannyiszor kikerülé a medvét. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. melyet néhány napig koplaltattak. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. hogy annál szilajabb legyen.„kifüstölés. 24 Pécskai sz. Ez megtámadá ugyan a bikát. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. de a földről fölvetni még sem bírá. − A hérészezés több napig tart stb. Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek. cselédvásár. Ez azután így szokássá válván. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. györgynapi cselédki állítás. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. alkalomra várnak. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. Napkelet 1857. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. agyonfojtá. s ott elhelyeztetik magokat. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván. a piaczra gyűlnek. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. s magával vivé a ketreczbe. Azután rabló medve. számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. megragadá. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. . 295. Pécska (Arad vármegyében). Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. ebben kacsa úszkált. cseléd-kiállítás. leányvásár fejlődött ki belőle. a kacsa alámerült. azaz oly medve jelent meg. hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget. György napján. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. A küzdtér közepén kis tócsa volt. vagy mint sokan szeretik nevezni.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. a medve a vízbe ugorván. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. de senkisem szállt vele síkra. az ökör azonnal neki rohana. Szokott ajándék is osztatni. csak mutatni akarák a közönségnek. az állatot oly rögtön megölé. mire az oroszlán ismét eltűnt. még pedig ökör ellen. Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. mint kamaralis telepítvény. s ott bizonyosan pórul jár. Ε tusa darab ideig így folya. Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. ezt a medve utánozni akará. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. ha néhány társa nem siet segítségére. de rögtön leveretek. Pesti állatviadalok. állatviadalban gyönyörködik. magyar ökröt állítottak ellenébe. megragadá ellensége két szarvát. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának. Az őr nagyon középszerű ember. melyet nem koplaltattak vala. visszahúzák.

nálunk sz. saroglyában ül a brugós. különféleképen ünnepelik meg. csinálnak valamit. így a többek között Dunántúl. Következnek azután szép rendben a lovas legények. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. kiki jól bízik magához. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. hogy ne trombitáljon a fülébe. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. ki gyalog. falusi leányaink s a fiatalság. úgy húzza a hegedűt. a prímás áll a szekérben. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra. A mezőre érve. míg a múlt században két napra vonatott az össze. a hordó bor is ott van. tisztartó csézájának adva első helyet. amit a szekér után visznek. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. a trombitást szidja a kocsis. különböző helyeken s vidékeken. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. hogy neki ne eressze azt a tulkot. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. hogy meggyőzze jó szándékáról. s bemenvén a helység házába. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. notárus uram. ki szekér háton. Bíró uram megfeddi őket előre. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon.Pünkösdi király és királyné választása. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. mitől annak majd a füle dobja reped. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. Izrael fiai. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. akik majd osztogatják. egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. négyével egy sorban. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. hol az ablakból szép leányok nézik. és szabódik a mészáros legényeknek. tizen-huszan egy szekéren. akinek bokréta nincs kalapja mellett. nem is legény. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. mind egy hosszú szekérre rakva. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. hisz ma van piros pünkösd. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. miből a magyar pünköst elnevezés lett. melyen ül a tisztelendő úr is. meg hogy egymást le ne taszigálják. még pedig tíz akós. . s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. az istenitisztelet végeztével. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. Fölvitte a maga dolgát. a sínai hegyen. a vigasztaló sz. meg a sok jó czipó. hogy le ne essenek a lóról. ami az ö dolgok. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. amiben bor vagyon. letűzi azt oda. A ker. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát. D u n á n t ú 1. ma válik el. s űzik a tréfát egymással. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. Bíró uram. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. s betölté őket hitük szilárdítására. egy nagy zöld korsóval. ki a legény a faluban. lova serényét simogatja s ugrat ott. piros nadrágjában. A legények fejükre nyomják a süveget. lélek láng nyelvek alakjában szállt le. László törvényei azt négy napra korlátolták. Ε szép emlékezetű napokat. még jobban szorítják a kengyelt. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. most lovon ül. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. Utána egy banda czigány. ökröt fognak sütni. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. ott elállják a síkságot. mint illik.

mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. most meg a harmadik. Szól a második lövés is. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. ki hátrább. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. Egyik sem enged a másiknak. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. marháját tartoznak a társai őrizni. ünnepélyre. aki katonaviselt ember lévén. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. Összevissza vannak már zavarva. A lovasok újra visszatérnek. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. még egy futás az élet. kétszer futtatunk még. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. kettő közöl egyik a czélhoz ért. Lassan lassan bíró uram. mint férfiak között. másiké megállt a pálya közepén. Ez koronázza be.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. lovát. egyikét félre vitte a lova. A legények kérkednek erejökkel. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. mintha repülnének. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. ottan. a jó szürke messze elmarad mögötte. hogy ez csak valami üres czím. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. amit elfogyaszt. s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. minden korcsmában ingyen rovása van. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. ki azt elnyeri. még egy szorítás. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. ha megtudná kapni. megint sorban állnak. azért testi büntetéssel nem illetik. mind kettő jó ló és jó lovas. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. . „No tiszttartó uram készítsük az ekét. mulatságra hivatalos. A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. oda vágtat a szürke oldalához. kettőt rávág vele a lovára. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. elpukkantja a nagy hangú vasat. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. fizeti a község. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. s amint megindulnak. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. s hátrahagyva valamennyit. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. Három mozsár van ám leásva a földbe. még a tiszttartó is. ért az ágyúzáshoz. Szántok én még azzal a vasekével. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. hamarabb mint a másik. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. jó kézben lesz ott is. a többiek félre állnak. mely a levegőben hajtja. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. ki elébb. s kitűnik a versenyzők csapatja. a paripák lába alig látszik a földet megérni. s összevissza forog. ki a két első futásban nyertes maradt. de nyargal a többi. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. Három a tán ez. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. mint a szépség. Harmadszor csak a két lovas fut. s ha netán valami apró vétséget követne el. Az lesz a pünkösti király. Még egy ugrás. aki nem hisz fogadjon pint borba. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. azon jót kaczagnak. az volt pedig a szürke. Nem kell pedig hinni. Egyenlően futnak. beverve faczövekkel a szájuk. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten.

Királyné lesz mára. Majd fölnyúlik újra. Dalolás közt egyre. De szemünk nem láthat. Háladalra zendül Az egész természet. Piros pünkösd napján. Hogy virággal telve. Büszke tán reája. minden ház előtt megállnak. Fején gyöngyös párta. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok. Gyémánt szekerében. Mezei virágból Koszorút is kötnek. Itt a falu vége. amik sohasem voltak megírva. Közölök a legszebb. Mennek a leányok. Ha öreg úr. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. . amelyen az angyali leányok. egy pár krajczárt. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. mert Mosolyogva kelt fel. Illatosb a virág. ha fiatal. Bíboros palástban. Tündéries fényben. Mintha nyelve volna. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül. Mindenik fűszálnak. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat. Virulóbb a mező. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. s énekelve körülhordják a faluban. Kiértek a gyepre. Szépet álmodott. mégis megszülettek. Lombos koronája. Mert a hangot halljuk. Megjelent a hajnal. egy pár csókot. A faluban szerte Daloló leányok.

Zöld ág van kezében.. Vagy talán csalódás. Ε piruló arczczal Ép olyan. Nyerges Újfalun. Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. Nem a föld zajgása.Az lesz koronája. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. Hanem a leányok Szíve dobogása. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. azon hozzáadással. Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre. Szívemelő látvány. Legelöl egy ifjú. Majd a lányok dalja Összeolvad véle. Lova fülén kendő. II. mint égből Földre röpült angyal. mintha keble Volna. Fölzeng a dal újra. Ragyog a sarkantyú. A legeslegszebbnek. A föld. Tajtékzik a pára. Fürge paripákon. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron. Kevés lenne mása.. Száguld a legénység. Elvegyül a légben A diadallárma. meg-megdobban. Ő a piros pünkösd Választott királya. hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája.

s azon aztán sokat lehet nevetni. két évben ugyan nádasi. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. tiszta. 26 25 . ki megy alóla a ló. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. Sürgöny 1866. 22. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe. A felső vidéken. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. megkapja az áldást. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. a pleb. kik általános. és jó háziasszonynyá. s a bíbornokoktól ajándékokat. indul meg a nagyszerű menet. sorsot húznak. 167. Vas.26 IV. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. 3. fehér rózsákból készült. jóravaló férjet is kap. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. s mely abból áll. Azon gyermek. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik.kalapot. 115. átadása. templomból. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. 462-3. I. s a jobb gazdáktól borra valót kap. az alapító bőkezűségéből. nem sokára az ünnepély után. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. István bácsi képes naptára 1856. egy gyönyörű. Magy. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. Honderű 1845. melynél a koszorúleány is jelen van. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. 7. minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. alesperes vezérlete alatt. s ne talán jövő házassági hozományul. Ezután következik a 100 ft. vidám arczczal s tele várakozással az u. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. ki e vizsgálaton legjobban felel. 216. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. Nef. s a hivatalos házaknál nieg-megállva. a nt. Rábaközi tyúkverő. 286-289. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. Újs. sz. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. s a legpéldásabb. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. András templomában. 1859. 55. 1856. 1863. hivatnak meg. Ezt 1835-ben ntiszt. ártatlan életök méltánylása. Újs. legtisztább viseletű. mi közös mulatságra fordíttatik. Ehez némileg hasonló azon ünnepély.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. rózsaünnepély megtartására. Vas. s ő a lúdon függve marad. aki egy rántással el nem tudja tépni. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. Nádason. míg a leány férjhez megy adatik át. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. Erd. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. a mely alatt azután a legények elballagva. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. 1. Kép. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. császári koronát kap. kitevő kamatot kapnak ajándékba. n. hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. füz. mi megtörténvén. Természetesen. elismert példás leányok voltak. III. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. Délután 3 órakor. Ε dönti el aztán. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva.

s úgy mennek a kijelölt házakhoz. s a betanult rigmust. s különben is figyelemmel kísérve. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. A kocsisok lóháton. mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. virág és kardokkal ékítve. terjedelmes falu. kiknek száma a faluban százakra megy. ki legyen az öreg és kis vőfél. − A szokásos üdvözletek végeztével. szülői. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. igyekeznek velők találkozni. a második ki őt nyomba követte. A szünidő rövid szokott lenni. botjukra zsebkendőt. s parancsát a kisbíró hajtja végre. hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. czifránál czifrábbakat. ő csak parancsol. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. vagy szalagot akasztanak. 57. s kit bizonyos idő óta az u. mint dicsőséget vívott király. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. Van azután hahota és nevetség. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. s a leányt szülei nevében odaadja. alattvalóin végig tekint. mennyit ő magassága meginni képes. s magasztos érzetében. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. Itt levén a kézfogó ideje. kijelentvén. s a dolgot tudtukra adni. − Erre az ünnepi fesz megtörik. mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. meghatározzák a kézfogó idejét. teljesen megismert. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. szintén versben elmondja. maguk között egy főembert szoktak évenként választani. n. egyik vőfél így köszönt be: . hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. Pest vmegyének éjszaki részén. Rákos Palota kies. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. s egymáshoz bizalommal. kit ők királynak neveznek. tudatja szüleivel a leány nevét. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. díszruhájukban. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. Honderű 1840. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. s vendégek várják. a násznagy elmondja jöttük czélját. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. hová belépvén. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. és pedig azért. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. kis bírónak neveztetvén. 2. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. násznagy után néznek. s oly” dínom-dánommal végződik. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. kalapjok mellé virágot tűznek. Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. a tárogató jelt ad. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. tartozik a királynak annyi bort fizetni. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni. s az.Rakamazi királyfutás. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. megjelen a mátka szüleinek házánál. − Itt döntetik el. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. „lányozás” idejében látogatva. a legény násznagyával. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. − Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába.

Az esküvés rendesen a déli órákban történik. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz..Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez . megindul a menet. ha lovai tűzzel nem bírnak. s egy vő-féllel. felkendőzve és lobogózva. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. a násznagy előadja. Az Isten áldása. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. A lovak szintén tudják. s egy kis harapni valóval. − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. szívesen látnák. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. násznagya. az utón jó előre . − Oda érve. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. villámsebesen viszik a kocsit. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén.Isten áldja meg e házat. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. hetvenkedve. Aztán mennek tovább a többiekhez. Erő és egészség beléje érkezzék. ha a gazda engedi. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. míg. s tüsszögve. − Meghozván a vőfél az engedelmet. násznagyától. násznagya. a zászlókat lobogtatva. A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. Védelmezze ezek ellen az Istenség. hogy mért jöttek. vagy kettőre. Sem örömöt űző komor kedvetlenség.. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni. vőfélei. Erre a másik vőfél mondja: .. újongva. hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. hogyha egy pár tisztességes ételre. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. szülői helyetteseitől. kocsit cserélnek. zene hangjai közt. elő a percz fontosságát. dal. a másodikon a vőlegény. megfejti a rejtvényeket. végre ez kitalálja. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé. Ez háznak gazdáját.. komái. dal. a gondolkodás. Orom s békesség itt meggyökerezzék. és vendégeivel együtt. s zene. Kívánom. hogy éltek ezekre találjon. − A násznagy felel a kikérő beszédjére. s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. − Egész utón szól a zene. de mielőtt kiadó versét elmondaná. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. összeszedik magukat a vőlegény. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. vagy amaz vesztve türelmét. aggódás. − Esküvés után azonnal indulnak vissza. dalolva. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. vőféle és egy nyoszolyóleány. sógorai. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. míg a vőlegény magáéival haza tér. mint kőfal úgy álljon. egész a templomig. hogy most nem szántanak. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. nem csoda. kiabálva. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. palotai lakos részéről. a többit aztán a meghívottak töltik be.

valaki elé leteszi. s tart kivilágos kivirradtig. nyoszolyóasszony. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. előáll az öreg vőfél. verbüng és dal közt. mire végre azt süti ki. Ekkor ifjú. Örömapa. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról. Ilyen a „vánkostáncz. A vacsoránál legfelül a násznagy. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. néha zene nélkül. i. s kér pénzt gyógyszerre. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. s érdem szerént lejebb és lejebb. ekkor emel szót. A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak. ki a násznagyot kínálja meg. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be. meg a vendégek közöl aki akar. a vőlegény mellé állítja. s egy versben siránkozva elpanaszolja. újra hangolnak. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. rokonai és jó barátjaitól. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. a czigány rákezdi a csárdást. − az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. a násznagyok a menyasszonynyal. hogy megégette a kezét.” Ezt. mire ez az asztalra kerül. − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. s most következik a „menyasszonytáncz. hogy: „Fölcsavard az eszed. s tud tára adja a vendégeknek. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. beszélgetve. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. ki a menyasszonynyal tánczolni akar. egy verset mond el fölötte. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni. s kötőiket tartva. testvéreitől. az a bennlevötol csókot kap. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. Aztán asztalhoz ülnek. s a vendégek közöl is. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. A menyasszony szülői és násznagya. bevezeti. iddogálva. megkezdik az ételhordást. melybe mindenki. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. mint menyecskét. vőfél nyoszolyóleánynyal stb. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak. Mikor már az ételek így mind felhordattak. s rendesen ott szokta végezni. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. Ezek közben elmúlik az éjfél. hogy a számukra „pénzt szed. . míg a kör körül táncz. s helyét foglalja el benn. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. és bevivén a nép elé. ki sebesen rá térdel. öreg neki esik a táncznak. egy versben bemutatja a vendégeknek. valami pénzt vet. mely a vacsorát helyettesíti. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. szülőitől. örömanyákkal. mulatva.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. borozgatva. örömanyával. s a vőfél. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. aki a tányérba pénzt vet. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál.figyelmeztetik. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. amit egymás közt elosztanak. akinek mondandója van. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. hogy már ezentúl asszony. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. s egyik egy kis párnát kezébe véve. kezénél fogva. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. menyecskésen. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. melyre már jó előre készül mindenki. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. és így jő lejebb. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t.

este tartják a keresztelőt. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. A gyermek születésekor. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. a másik két felekezetnél délután történik.− ez így tart délig vagy estig. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. stb. Éltesnél virrasztókat hívnak. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. és fakanállal letisztítják. akiket komáiul akar.Reggel aztán pálinkázuak. Megjegyzendő. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. halála után ismét. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. − ki neve említésénél azonnal észre jővén. Néha zene. folytatja siránkozását . s hozzá látnak a terített asztalhoz. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. midőn a búcsúztatóban érintetik. Visszatérve a keresztelésről. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. illetőleg előbb kialudni magukat. családi örömöket tápláló keresztelőt. hogy az evang. hogy ezen éneklések alatt. melegmézesboroznak. haza mennek. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. vagy duda és táncz is van. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. munka után látni. (szegény öreg nép) kik azért. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. s magára marad az új pár. keresztszülőket. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. A keresztelés a katholikusoknál reggel. akkor egy gyermeket az egyik. ki a temetési időt meghatározza. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. A katholikusok 1 párt. kivált ha új pár. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. Temetési szokásaik. minden rokona s ismerősétől. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. eláldják a családot új tagjával. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. amit megesznek s megisznak. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen. Említésre méltó. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. apát. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. s minden jót kivannak nekik. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. még a bábát is. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. s reggelig mulatnak. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. oly hoszszúra. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. közös szokásuk az. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. s úgy irányozva. a kántor készíti a búcsúztatót. kiki két vagy háromféle töltelékü. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául. berohan egy fatállal. azaz bekenik valamivel az arczukat. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek. az ujon szülöttet. − ekkorra a komák is ott vannak. hogy alkonyatkor végződjék. másikat a másik. ki férjét siratja. éltetik az anyát. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. míg a komaasszonyok a templomban vannak. s így tovább. van eszem iszom. s halálozása perczeiben csengettetnek. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. tartja keresztvízre.

Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. s ez a kum (koma). Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). ölelkeznek. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. A megkéretéskor. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. s menynyi legyen a vendégek száma. gyűrűt váltanak. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal. ki parancsának ellenszegül. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. Leány halottat legények. többé a faluban meg nem vendégelik. Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. mikor lesz az esküvő napja. Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. és protestánsoknál. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. majd a dever kocsira helyezve őt. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. leszállnak kocsijaikról. csókolódznak. a többiek is elfoglalták helyeiket. ha sikerült. ha a leány s körülményei tetszenek. hát még annak aki megsérti. utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. Az apák őszkor leánynézőbe mennek.. rendesen kisírt szemekkel jön elé. Jaj annak. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák. s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. az ének lassan elhal. a vőlegény s a dudás. odábbmennek. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. Az oltárt először a pópa hagyja el. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. azért semmi költséget sem kiméinek. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg. s ők haza térnek teljes nyugalommal. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. Ilyenkor az egész temető megnépesül. Elől megy a kúm. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. mely inkább intés az élőknek. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. Minden lakodalomban van egy monarcha. közben a dudások fújják bús dallamaikat. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal. mely halottukat kikísérte. mely rövid étkezés és borozásból áll. ismét tánczolnak egy kólót. kivéve a kisdedet. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. ének kíséretében a temetőbe. rokonai megvárják míg felhányják a sírt. mely vasrácscsal van elrekesztve. s a két gajdost az út közepén körülállva. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. ezeket követi aztán a sok más kocsi. hol leszálva. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. egy füst alatt azt is. azonnal nyilatkoznak. bármi későn van is az idő. A menyasszony fivére által karon vezetve. utána kötött kézzel a házasulandók. A lakodalomhoz a vő fél. hol először gyűrűket cserélnek. s ekkor leginkább az evang. s átadatik most a devernek. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. néhány nappal az esküvő előtt. a. elhatározzák. ha nem. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. A dever a menyasszonynyal. azután a kúm és dever . érette rozmaring. Ez néha a késő éjbe húzódik. ott leszállnak.szívből stb. egymást és rokonaikat üngök. s végeztével ismét szekérre kerekednek.

mintegy öt lábnyi hosszú. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. Kép. Ez alatt a násznép félrefordulva. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik. Vas. kötények. Erd. Nevezetes itt Rozsnyón az. magát meghajtotta. . énekek. Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. Ezekkel a szobába megy. betakarja. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig. s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . mint a kúm.. és a többi esküvési szertartásokat végzi. pénz és effélék.. melyeket csókok között ad által menyének. hogy ezentúl neki ura és gazdája. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. bőven megvendégeltetnek. jobb karján egy kis fiút. olajos étkek stb. czipők. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni. Az első tánczot így kell eljárni. egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: . selyem vagy czicz. 322. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. kólók. evés. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. hogy abban a vendégek megmosakodjanak. újs. először ipja s napa arczát. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. tisztességéhez képest. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. A három itczés edényt kezébe fogva.floribusz”nak nevezik. 1857. szájába czukrot. kezét. s aztán pénzt vessenek. . egyik kezébe palaczk bort. 131. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . A vőlegény. helyébe guzsalyt. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. a ház küszöbéig húzva. milyen a mézes búza. Most kezdődnek a vígságok. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. hogy a vánkusokat felvágja. . A napa is ott áll menyére várva. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. régebben egy egész hétig. . s a kumót. s ünnepélyes tisztújítását. devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. stb. 2. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. hona alá egy-egy kenyeret. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. hogy az előtánczos fővezénylő. dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. midőn a pópa ezen szavakat mondja. kurjongatások. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. Magy. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz. bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad. Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. Ez pedig nem egyéb. az épen megérkezett férfi vendéget. mustba főtt és mártott szárított halak. Reggel a menyasszony vizet hoz. 186ί.mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. a másikba pedig vizet adnak. de egy egész ruhának való . azután a többiekét is csókolja. most néhány napig tánczvigalmait.

Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért. Juthassak. s elviszik a kiszemelt házhoz. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. (Dicsértessék a Jézus Krisztus). Az ö boldogságára. s letépi róluk a koronát.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. az edény végső felhajtása. Atyamesterünkért. Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty. királyunk (kralovics) számára. s a sok vivát és éljen követi. (Az utat tévesztettük meg. És főbírájáért. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. Azért a legszebbikért. kisírt szemmel bejő és valamit keres. Vas. Érdemes czéhünkért. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért. Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. Komiszárjusunkért. 252-253. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. ne torára. S jó szándékomban megért. hogy megnézzem rejtekében gyertyával. mert ha nem az. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . 1864. s karon fogva behozza a szemérmes leányt. újs. Kiváltképen egyikért. (Kimegy. Gömörvármegyénkért.) Ha tudják. 26. azt úgy osztják szét. örvendünk hogy itt találtuk fel. melyet keresünk.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. Leány szülei: Az leányunk akaratától függ. S többi tisztjeinkért. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. így mulatnak aztán még sokáig. Egész tanácsáért. csillagot keresünk. . engedjétek meg. míg megérkezik a hajnal. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. kinevetik s ott hagyják.) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Magyar királyunkért. azt nem találja és azzal visszamegy. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. Kinek lakodalmára. Aki épen arra kért. Mi uralkodónkért.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

Nincs fölírva homlokodra. melyre a legénység magántánczokat jár. Eljár az idő és nem vár. Éjfél után ütött egyet. násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve. Éjfél után óra kettő. 1. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Hosszabítja életünket. Gyűjt. Az óra kilenczet ütött már. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés. foglalnak helyet. Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. a helyet elsepri. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. 1833. Vigyázz ember ezen szóra. s azon túl is. Várja Isten térésünket. Mire virradsz fel holnapra. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. az ifjak. vőlegény uramnak. s örvendezteti a jelenlevőket. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. Az óra már ütött egyet. melynek végeztével. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. 27.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek. ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. X órai. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. XI órai. azok. Az óra kilenczet ütött már. Sümegi éj őrök kiáltásai. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. Már egy nappal éltünk többet. menyasszony asszonyomat. kik az új párt elkísérik. Vigyázz tűzre ne essék kár. Mert az javaidból kizár. N. Tud. menyasszony asszonyomnak stb. s kik azelőtt oda nem fértek. A menyegzői vendégeskedés alatt. I órai. Tízet ütött már az óra. . II órai. Hallja minden háznak ura.Soproni lakodalmi szokások. villa és kancsó forog. seprőt fog. erre megzendül a muzsika. Elmégy az nyugodalomra. muzsika zengedez. Megbocsájtja bűneinket. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. Örömre kelsz e. IX órai.

1854. Bácskában. Lám én csak a várost járom. hova kiki magával visz magának enni s inni valót.Dicsértessék a teremtő. kalapja mellé fehér kendő van tűzve. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. Majd én is szemem bezárom. Svábok apróbb szokásaik. A farsang eltemetése húshagyó kedden. s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. Ha alusztok én nem bánom. kik Syriniában. Hogy többet üssön azt várom. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Legyen nektek segítségtek. Mindjárt Istent dicsérjétek. Év ünnep Sylvester napján. Aratók öröme Júliusban. Ha az Isten nem segítő. Syrmiai. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. Négy az óra felkeljetek. Őrző angyal és több szentek. A szerbeknél. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. Mit használ a város őrző. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. Szűz Máriát tiszteljétek. s ha azt elmondta. IV órai. 135 és 136. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. bácskai. Éjfél után óra három. újs. Tavasztáncz május lő napján. Vas. Négy az óra felkeljetek. lapokon. s végre a lelkész által meg nem áldatik. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. Ha fölkeltek sem sajnálom. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. Bánátban. Álmotokból serkenjetek. n. s a Határőrvidéken laknak. . Koszorú 1830. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. 136. A vőlegényre könnyű ráismerni. Éjfél után óra három. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. az u. Éjfél után óra kettőIII órai. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor.

s minthogy azt azonnal el is isszák. míg meg nem unják. . hanem gának mondják. de ő is aztán. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). vőfél. százat. − meglesz a jegyváltás. közönségesen csütörtökön megérkezik. utczákon kering a díszmenet. 1859. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. szép menyasszony sírni kezd. abból áll. a helyébe választandó bírót bevárják. − a szende. A G-t pedig nem gének. Gyüj. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. 55. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. Ilyenkor. a csuprot földhöz vágja. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént. az ezeret. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. valakit jól kisirattak. melynek végeztével lakomáznak. s így lovas vőfélek kíséretében. annál nagyobbra becsültetik. durrogatások közt. a volt bíró egy kis mulatságot ad. i. 568. ha szomszéd is a pár. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. a szebb érzet föléled. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. − násznagy kerestetik. csengőpengő szekerek készíttetnek. mely utóbbi úgy történt.s addig mulatnak. Szatmármegyei vegyes szokások. nem lánczczal. a vőlegény nevet. hogy onnan is így neveztetik. Bilder aus Ungarn 2. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. Tud. Lakadalomkor kolompokkal járnak. Halottjaikat dalolva siratják. A keresztelő oly ünnep. − azután táncznak erednek. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett. előfogatok bokrétáztatnak fel. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. hogy: a holtak boldogok! miután t. ha szerét teheti. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. 24. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. a mondott bába estéjét tartó. mely minden megjelenők közt komaságot szül. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. gyűjtetik a lakadalmi sereg. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. és az „eskető” nap. az O. hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. Az úgy nevezett bába estélye. s a divatkeringők elcsigáztatnak. 11. Szászrégeni szász aratási ünnep. 1822. A tor még az ó-világ maradéka lehet. annyi kerék föld számláltatott. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. Újs. hazatérve zsíros lakomát csapnak. Szarvasi apróbb szokások. melyben minél cselesebben tud eljárni. gordonostól. melynek elve alkalmasint az. Vas. 8 karajczárokat jelent. De hihető. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. a laczi-konyha pompásan felüttetik. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják.

ezek oláhféle. és több savanyu szőlőt. Kalákák. oldalas. hogy a világ szaporodnék. a hetedik szentség felvételére is. valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. aránt. s bőven teremnek: góhér. a kies Erdőd mellett. mint szolgál egészségük. rózsás. kalács és más. megkéri a háziakat. lövöldözés. kóringyálni mennek. miként a székelyeknél. hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. rajgók a föld színén. Életképek 1844. királyédes. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. A szüret nevezetes korszak. − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. mintegy mértföldnyire. öröm és vigasság van mindenütt. röppentyűk látszanak a légpályán. s minekutána feleltek. ángy ónak. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás. Több oldalból áll. kecskecsecsű. Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. egész egy helység ez. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. . − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők. pecsenye” küldetik. kádárka. hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. hogy néhány szava volna elmondandó. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. IX. Ezután rendelé a hét szentségeket. kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. Sápoly dánye kity on kok. sódar. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. s a sógoréknak. mint: tojás. Ekkor a sihederek kántálni. Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem. először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok. dalok. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. török. bakator. megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. s méltó. itt is adatnak. hogy Istennek rendelése . és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. melyek mind saját névvel bírnak. . szintén szokásosak. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék. előbbször teremte Ádám atyánkat. mint bortermő földekhez illik. divatozik. . s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. A szathmári hegy délnek esik. . és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. füzet Székelyek (kath. muskotály. midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik.) lakodalmi szokásaik. s így tovább: „egy kis kolbász. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. ezekből a mi kedves atyánkfia . mire a házigazda feleli „tessék”. − Hangzik a nóta.Rokonnemű a disznótor. Adj pogácsát a zsebünkbe. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. hogyha hosszas időn gyötörtetik.

Arra kötelezi magát kedves mátkája. mind mennyei áldásaival. nagynyoszolyóaszszonyom.. még többekkel is fog kedveskedni. mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is. s miután megmondják. . és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. s több effélékből. egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. ezen folyó esztendőben maga személyesen. de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. vagy kamarába. őtet meg nem vetnék. uramat. napra szerencsésen felvirrasztotta. a kit keresnek. napot. így szól: „Örvendek. „Amaz mondja: „tessék”. csizma. s adok hálát Istennek. hogy a mi kedves atyánkfia . . s ő így folytatja: „Öröm atyuram. aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek. s ótalmazza meg minden veszélytől. és jó szerencsések. örömanyasszony. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. hogy annak világánál mindig láthassák azt. Λ s itt előszámlálja az említetteket. Isten ő sz. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. kit mi keresünk. Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala.” Ekkora házigazda kiadja a választ. . amelyről most rövid választ is kérek. násznagyuram. „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . oly fényesen süssön rájuk. házastársul neki adása végett. és a vőlegény gazdájával. Ezeket kegyed vegye szívesen. és kérésemre ígéretet tennének. mi Isten előtt kedves. hogy azon tisztességes jámbor személyt. A menyasszony gazdája megköszöni. hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. s miután választ kaptak. Ennyiből áll a mátkázodás. Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. kívánnom Isten ő sz.szerént magához venné jövendőbeli házastársul. ha meghallgatna. hogy megkérjük t.. öltözetűt. szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. de főleg a rágalmazó nyelvektől. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. a mai sz. hogy nem ez. . a mai sz. s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. gyűrű. midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. .” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert. felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram. de kétségeskednek. és ha kedvező. melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal. gazdatársuramat legelőször is arra. nyak-keszkenők. bevezeti az oldal szobába. boldogok lehessenek itt és túl a síron. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. s azon nap. . s e jelen óráig megtartotta. guzsalyról fonó. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. amik állanak: főkötő. gyűrű. mely a teremtéskor felderült az égre. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. ezt is vizsgálják. néhány szavaim volnának. felségének. násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. . mézes pogácsa. bokréták stb. Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. pénz. körülhordozza. . A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. . . vőféllel. a házasságot megelőző kézfogás. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. gyűrűváltásra. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. hajadon leánya .

a templom előtt: örömatyuram. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. nyoszolyóasszonyom. Τοvábbá. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. s megígéri. és a vőlegény gazdája így kezdi. . a szóvivő így kezdi: „Örvendünk.” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz. stb.. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. . fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett. azon izenettel. mert igen jó szívvel. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. ismétli a hozzá tartozók nevében. s azóta mindenütt föntartatott. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. Midőn a templomból kijőnek. órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. felségének. ez az első válasz. . hogy a mai sz. hogy e mai sz. kívánom hogy ö sz. . ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. Jánosnak megszegésére.asztaligazduram! Istentől minden jót. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket. hol a maga vitt költségén megvendégli.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra. örömanyasszony hálás szívvel. mely még a galileai lakodalomban is. úgy mint a mi atyánkfiának . mire a gazda kiüzen. kiknek nevében megjelentem. fiú és sz. ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni. minthogy . melyre készen volnának. jókívánatokat viszonozva. Minthogy örömatyuram. s adok hálát Istennek. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. lélek Isten segítve. Amire az atya. hosszas életet. Asztalhoz ülnek. szeretettel veszik. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. napra szerencsésen fel virrasztott. hogy a sz. hogy stb. hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. szeretettel adja. s midőn ezt jelentem.” köszöntés után. adunk hálát Isten ő sz. hogy azoknak. kalácscsal. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram.” . s kegyelmed ezen költséges. násznagy uram. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket. hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával. bejelentetik magukat. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. és a kapu előtt megállván. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek. nek ezen tisztességtételének napjára. ez a második válasz. egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére. szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. hogy csak tessék bejöni. hosszas életet. megmaradást én általam. s egyebbekkel kíván kedveskedni. ezt örömatyuram. napon isteni tisztelet után. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul. vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. örömanyasszony.. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram. végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. és az Ígéret szerént arra kérik. amik már köztünk megtörténtek. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. nyoszolyóasszonyom. örömanyasszony. „Örvendek. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. örömanyasszony.” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz.

végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni. elől a lovagok. . több complex társaikkal. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. templom előtt örömatyuram. Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. nem akarván engedni. és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot.” Míg ezek benn végbemennek. copulatio megtörténvén. isteni tisztelet után. a sz. holdat. örömanyasszony. a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . az esküvőre. stb. hogy Isten rendelése. . úr által. és ha nagyobbszerűvé. asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. gazdatárs uramat. avégre. áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. Jánosra. copulatiónak végeztével. Továbbá násznagyuram. Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. csillagokat Fejünk felett tartja. ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. . a sz. utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. Háromság. az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. . Deus uram Isten adj. de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben. örömatyuram. íme comparealtunk. táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. napon. s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. úgy szolgáltassa kezünkre. hogy amár többször tisztelt copulált személyt . Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. invitáltattak vala minket egy pár sz. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . . . házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. elsőbben maga. Itt a két násznép körbe. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. uramat. illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe.. napot. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett. cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. . Jánosnak megszegésére. hogy a mai sz. az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. s az anyaszentegyház szokása szerént. áll. hogy a mi kedves atyánkfia . . örömanyasszony. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek. s megnyittatván a kapu. aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. kedves hajadon leánygyermeke . oltár jobb felén. de mind ezek után is meg nem szűnünk. Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra. A sz. nyissák ki. hanem felkérjük t. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. mire mi compareáltunk. nyoszolyóasszonyomat. . iránt. . . másodszor egy pár víg nótát huzat. aztán másoknak kiosztás végett átaladván. magához venné jövendőbeli házastársul. lány barátnéi megragadják. mit most el nem vihetnénk. midőn volnánk a templom előtt. legalább megkóstolja. és felkéri a tánczra. valamint ezen sz.” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják.. gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. a sz. táplál mindnyájunkat. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora . lányokat oszt.” ezekkel fejezi be: „teljes sz. hogyha a kapu be lenne téve. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. a sz. foly a tusa. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. ki a mennyet és a földet teremtetted. a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. hazai leányaszszony.

Holtod után mennjben magához fogadjon. Míg új szállásomra tőled elindulok. Ε világra hozván éles fájdalmakkal. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Virágzó éltünkben első házasságunk. Tudom nem született olyan még világra. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál. . Jóra tanítottál. Életednek vége messzire haladjon. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. Ki anyja jóságát méltán meghálálja. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Isten megfizesse minden jóságodat. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. a rosztól őriztél. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Nekem is életem derült hajnalára. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. Én ezután is még leányod maradok. Hiszem. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon. Bízván magam Isten parancsolatjára. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. Az egész világon akik sokan vagyunk. A második nedig lészen a halálunk. Míglen ő magzatját mellében hordozza. Elsőbb is jó atyám.Életünknek vetett rövid határokat. szerettél. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál. Kis koromtól fogva kedveltél. aki felneveltél. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. Isten megfizesse minden jóságodat. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Találtam életem jövendő párjára. Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Ezért az egekben adja jutalmadat. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. Születésünk után van két jeles napunk. Akarok indulni annak szállására. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. Minthogy Isten után jó szüleim vannak.

Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. A roszat kerülvén. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. hogy nekem tegyetek. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. hogy sokat vétettem. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. amíg veled éltem. Nektek jelentettem gyakran panaszaim. i. Közelről s távolról kik ide gyűltetek. nyomorult ügyemben. Kedves édes anyám. Holtod után mennybe magához fogadjon. a jó hírben s névben. van az úgynevezett meghívás. Mielőtt indulnának. Míg gyarló testemben zengedez a lélek. Illő tiszteletet. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben.Ezért az egekben adja jutalmadat. Az úrnak áldása szálljon ti reátok. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. Tudom gyarlóságból. Életednek vége messzire haladjon. a jót kövessétek. örömanyát és más . Végre lelketeket fogadja mennyekben. Számos esztendőig kívánom éljetek. hogy tőlem elváltok. Velem társalkodó leány barátnéim. Bocsásd meg hibáim. miket elkövettem. Látjátok ezennel. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. t. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. örömapát. Későre jöjjön el boldog halálotok. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. Segélj hogyha szükség.

összecsókolódznak. s így tovább mennek. a bemehetésre engedelmet kérnek. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. remélvén. hogy a mai sz. s midőn megérkeznek. nagy és kis nyoszolyóasszonyom . felsége továbbra is tartsa. Kívánjuk.. sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. ha el nem találják van jó ízű nevetés. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa.” Itt a ház közepére letesznek három széket.) ezt vegyék szívesen. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. szárnyok alá vették. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. a násznagyné. vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk. arról is engedelmet kérünk. lepedővel fent eltakart menyecskét. hogy magának eljegyzette volna. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. násznagyuramnak. kalács stb. gazdatárs uram nekünk megmutatni. nagy nyoszolyóasszony. fenn bokrosán. és felszólítják a jötteket. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól. Az étel italneműek bemondása után. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. násznagyuram. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak. melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk. melylyel kibocsátottuk. fogadják mint kedves gyermeköket. aztán az örömapához. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. isznak. míg Istennek kedves akaratja . s magokkal elhozták. a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. az örömanyához vezeti. örömanyasszony. s kiválasztani a három közöl.. oly értelemben mint elébb. még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. esznek.vérrokonokat. . . ebédre megérkeznek. . úgy hogy az ő keresésére elindulánk. csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. s örömanyasszony felkértek vala bennünket. Jó emlékezetében lehet t. és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. . hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben. hogy Isten ő sz. hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. gazdatárs uramnak. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. hogy tegnapi napon kegyelmednek. Ezzel indulnak. a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . s éljenek mindenkor csendes békességben. s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . felmutattatnak. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá. amik aszerént. magokkal vitt étel ital. alól pedig fehérre hántva. és a kapu előtt megállván. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk. fölkelnek és more patrio tánczolnak. vagy közel nőrokona . vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. Itten vagyon. . Amellett azt ígérik. násznagyuramat. Annakutána asztalhoz ülnek. „Minthogy örömatyuram. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram. Tehát szíveskedjék t. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. melyre vőlegény uram ráismervén. . hogy azzal a jegygyel vagyon-e. mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját.

Mugy. Kép.” 168. azonban a virág amott van. Erd. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. Székely fonóka. 4. Húsvét második napja hajnalán. melyre is jó uram. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram. A leányzók azon babonát tartják. hogy a jeles virágot megöntözzük. ezután még többekkel fognak kedveskedni. Pog. mézespálinka.” A megváltás ára annyi piros tojás. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek. kegyelmetektől szabadságot kérünk. szolgálót megforgatván. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. de úgy tartjuk. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad. forrásokhoz. 102. az arany. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult. esznek. Még közben jön a kajnalozás. ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. czigánynyal. ki leányokhoz kezd járogatni. Télben mikor fonás ideje van. Nefelejts 1864. más leányos házhoz mennek. lepények. azelőtt volt pisztolydurrogás is. azt mondják. Van itt aztán mese. Orsóik peregnek. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. V. szájaik csevegnek. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. csak következő napon mennek el. a szabadságot örömest megadjuk. Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános.. az arasznyi magasságú. hogy már guzsalyasba jár. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. Kép. Erd. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. a székely leányok ma egyik. ahány legény van. vagy egy legény valamit olvas. s így szól: „Inkább megváltom magam. vagy egy-egy székely dalt énekelnek. 1854. pereczek.” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. az asztaltól felkelve tánczolnak. Magy. 21. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni. és ha a jött vendégek más faluból valók. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. Ezután asztalhoz ülnek. 1851.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését. Székelyeknél a húsvét. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. 391. Ezen kórusok nagyon fesztelenek.4. mit ők beszédnek neveznek. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. Szent-András éjjeli forráslátogatás. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. Újs. mint . 244. s azt hallgatják.) Ezeket fogadják szívesen. s leányt. Vas. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. isznak. Míg a legénység a leánynyal kötődik. s van ismét evés ivás. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja. is. Innen arról.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket. vagy anélkül is. Magy. 102. azelőtt nagy lődözés közt. ezüst és rézleány. az egy sorba tartozó-legények csapatonként. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. kutakhoz kimehetnek. mi azért eljöttünk. Azután vagy templomi éneket. kalács és piros tojással halmozza tele. s ott egy árny. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. Asztal után egy kis táncz kerekedik. Kállay. anyát. kik a házaspár előtt nyargalnak. 1858. hogy elég frisen nő. hogysem leöntsenek. 2. sült malacz.

a benn levők azt ne tudják. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. ha 3-ik faluból is. Ilyenkor. stb. ha ott a környékben fa van. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. házról házra beosztja. de csak Miklós napján. ö. azt elkezdi. 8. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. und wenn er freundlich winkt. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. 7. A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. hogy észre ne vétessenek. 9. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. 4. s hány font fagyúnak kell . évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. és magyarázzák maguknak. folyókhoz. mely abból áll. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. Hogy ezek szt. ott a kedves. vagy” igen szócskát hallanak. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá. drein gucken sie genau. és azzal a különbséggel. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. ott a férj. rázni e szavakkal: „Rázlak. András és Miklós napján történnek. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. míg nem. 3.férfi arcz mosolyg feléjök. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. A tótoknál is divatos ez.. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén. melyhez ha egy kar is járul. Ez a szokás a tótoknál divat. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. így történt. arra felmásznak. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. s víztükrébe való kacsintás. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. források mélyéből hangokat várnak. ahogy kedvezőbb. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. 4. s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. a remekelések veszik kezdetöket. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. 5. Itt a fő az. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. azt feleletnek veszik. azután rendbe hozván ügyeiket. Akik a víznek nem hisznek. Zum Quell im Wald der Feen. és úgy irányozzák a dolgot. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. patakokhoz. aki az érkező vendégeit. Endrei mészáros remekelés. kutyácska ugasd meg. tán azért van. 5. ekkor neki szalad valamely palánknak.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. és mindegyik egy számot kap 1. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. kivált a német hajadonság. Sz. elmennek kerítést rázni. 2. az megkérés. ha a legények kitudják. és a melyik kedves szám. Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. rázlak kerítés. hanem a kutak. különben az egész eljárás nem ér semmit. hogy a marhában hány font húsnak. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. Wird einst des Mädchens Buhle. stb. Endrén van czéhládájok. o.

24. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. kiki maga költségén lakmározik. Éjszakád világos. anyja méhében röpdösött. a marha díszes zsabrákot kap. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet. míg a fiatalok. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. a tüzet élesztik. Azt a hónapot. s hangosan énekeltek mellette. s aranyporral behintvék. 100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. A remekelések után jő az eszem iszom. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. melytől János. ez feljegyeztetik. valószínűleg valamely pogány Istentől. Hadd szakaszszak szépéből. ekkor az égő tüzet körülállák. Csak addig világos. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. s egy napját (jun. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. egyébként ahány fontot hibázott. s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. János vagy Iván egy. de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia. húsa felméretik.) sz. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. s ha a kitűzött font összeg találva van. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. János hónak. megéljeneztetik a remekelő. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. A marha ha agyon van ütve. melyen a remekelő neve kihímezve. mit Ők „kupajló” neveznek. Ha a tűz három napig sem alszik el. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. ki többet üt. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve. annak emlékezetére. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik. különben pénzbeli a büntetés.lenni. János született. Iván napjának. hajtsuk a cseresznye ágát. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. a marha lábai feketére fényezve. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. János ünnepe volt. (Vol. Ε nap XIII. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. A leányok virágokkal díszítve. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. azután a népség jelenlétében. Tiszteletet teszek. melyben keresztelő sz. annyi forintot fizet a czéh ládába. jó aratást és sok lakodalmat várnak. mely 2 ft szokott volt lenni. nevezzük sz. IV. Szent Iván napi tűzugrások. A tűz jelenti azon buzgóságot. szarvai üvegporral kitisztítvák. a tűz lángja felé tartatik. avégett mivel látni ugyan nem tudá. s aranyozással van díszitve. mintegy tánczolt örömében János. hogy ez keresztelő sz. Most most éli szép világát. énekelve. p. Jézus iránt égett. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. hol szájok egyenként felnyittatván. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. Míg előtted leszek. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. . és szintén azt írja.

későn. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. ki a távol Izlandban lakott. régi szokás szerént.· 207-207. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. Vas. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. 322. Mivel a szép. Partra érkezések János napján történt. Ε ludak mindig hó fehérek. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. 251. király vagy Isten. vágytól öztönöztetvén. Szentpéteri lakadalmi szokások. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. 148. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. 557. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat. hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság.Szeretőmnek színéből. Sürgöny 1864. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. s oly tisztára koppasztatnak meg. mégis eltávolíttatott czél-jától. s zöld színben ragyogó hullámán. Vas. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. − Innen van tehát a Mártonnap. nagy tüzet gyújt a fiatalság. könyv. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. uja. és szerető. holta után pedig a szentek közé vétetett fel. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. köt. 1854. végre megtudá ennek okát. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. ki sérelem nélkül átugorja. Sz. kiviszik a leányokat. tehát a két szerető zavartatás nélkül. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. 3. egy határban egyet. s hatalmába esett ellenségének.” 27 Kózm. s azonnal elhatározá. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett. mit a legénység szalaggal viszonoz. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. és mond. 18UG. a legények és leányok éveit páronként. Azon számos veszély daczára. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. 450. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. hatalmában levő btivös eszközök segélye által. de végre már közel Islandhoz. melyet húsvét hajnalán. A hinták a hajót képezik. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. L. i. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. A lányok egész éjjel hintában ülnék. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. Különösen Mainz volt a hely. melyben még a hajónak minden része is le van írva. hogy meg fogja őt szabadítani. mi a hajó égését ábrázolja. Island partjain. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. L. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. mint örömtüzet meggyújtanak. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek. Márton toursi püspök volt. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. kikkel kikiáltattak. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. azt mint ügyes leányt kiszemelik. minden évben. Márton ludja. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. 27 . s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. innen a Mártonludjának is eredete. s a herczeg fogságának helyét. 1Ί3. 1. uja. kiáltván t. mivel elhatározták. *) Sz. s e mondát éneklik. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. Az ily leányok a legényeknek. Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. Népd. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. Ε napon a pozsonyi zsidó község. I. tüzet raknak a hegyeken. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja.

tessék bemenni” viszonoz.” Erre sok kötődés támad. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. a menyasszonyt készítik. hol igen szívesen fogadták. másik is elmondja véleményét. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. hogy keresném fel. legyen urad fiának neje. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. vonakodásnak megegyezés a^ vége. A rokonok.a csintalan szerelem istenének. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. zeneszó mellett. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. Elment tehát oda Eliezer. ételre italra volna szükségünk. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. mind a két háznál sürgés forgás van. Én tehát . El is ért szerencsésen Hárán városához. jó barátok. sem nem ivott. ha meghallgatná. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan. és okvetlen házasság a következése. s útra kelt. mire az megnyílik. a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. azonban ő addig sem nem evett. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. kére a leányt vízért. hol jámbor rokonai még életben valának. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. Isten hozta. és vinném el fiának feleségét. kik ha ínyükre van a lány. mert habár künn a szabadban. Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. a lány részérőli vendégek törnek elé. megy kedves jegyeséhez. míg végre a sok beszédnek. kivált a haszonleső Lábán testvér. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. bort. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. de mivel igen fáradtak vagyunk. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni. ekkor a násznagy akaratával. arra fordítá gondját. mint Isten végezé. rabolunk. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál. hanem megkérdé először. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva. főznek. a „rodinát”. s gazdagon megáldatván Istentől. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. becses atyánkfia kegyelmedet. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa. mit ha nem adnak. melyen az esküvőnek kell megtörténni. és ha jó szerencsével. nyilatkozik szüleinek. hogy szomjukat lecsillapítsák. hova hivatalosak. ért. „Mi messze útról. egy idegen házból iszonyú újongás közt. mi ha megadatik neki. kurjongatás közt lejt. és kitudá tőle. egyik fél is. íme itt van Rebekka. váljon oda adják-e a leányt.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. az asszonyok sütnek. Ε szokás igen jó és követendő. látják ott künn a néptömeget. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. elküldé a legöregebb szolgáját.” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. kurjongatás közt a menyasszonyért. és háromszor kopogtat. alszik.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. ajándék-küldést gyakorolják. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram. a menettel egyetemben. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. Ε napon. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. hogy fiát valamely istenfélő. míg dolgában el nem járt. addig míg a nap le nem hanyatlik. azt azonnal megkéretik. mert ekkor csak estefelé. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. azért ha a legény már idejét elérte. vagy nem. Eliezert. azért kérem N-uramat. és ha szerelme viszonoztatik. elindul a menet zeneszó. születése helyére. hivatalosak.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké. és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. kivéve az utolsó napot. ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. hogy Bethuel leánya. tevéidnek is meritek. mit miután elfogadott. boldogan. Scythiából jövünk.

Egyet szólok. de alighogy elmennek ezek a háztól. és a komák. és a kásapénz szedés után. káposzta. Kereszteléseik. pecsenye. Minap összejártam dél-északnak földjét. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. az asztal elejére ültettetik. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. és a vőfél tánczol vele ismét először.szintén azt mondom. Adott is virágot meg is mutathatom. tovább adják. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. és indulnak örömújongás közt. midőn beleegyezik. mi közönségesen gulyásleves. A tánczolás így tart éjfélig. Drága volt az ára. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. mint Isten végezé. magára hagyván az új párral szaporodott házat. de mielőtt kiosztaná. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. − Végeszakadván ennek. − Elérvén pedig a kívánt lakot. mit az egész társaság követ. tormás-hús. és ha elfogadtatik. Ν. és még egyszer kikérdeztetik. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. mindjárt kettő lesz belőle. itt van hát Ν. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg. Én is megmutatom asszonyi hűségem. váljon szereti-e a legényt. a menet készül. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. hogy e dolog Istentől van. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. hallgasson meg kérem. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. legyen urad fiának neje. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. mit az anya és Lábán mondott. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. s miután már ittak. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik. a párta bemutatása után ismét behozzák. a bútorok kihordatnak a szobából. Kértem tőle adjon pénzemre virágot. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak. és el akarja-e hagyni anyai házát. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. és felkontyozzák. A szokásos székely jó szokás. ott őket a házi gazda fogadja. elővezettetik pártájában a menyasszony. ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”.” A násznagy leirt szavai után. ha ez megtörtént. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. Körmöczi aranynyal kentem leveleit. és a tatároktól öröklött kásából áll. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép. . ha már a vendégek mind letelepedtek. Ezzel végeszakad a vacsorának. mely szintén egész estelig tart. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. és így a család a költségektől megkíméltetik. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. és ez igen okosan van. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. azt is elmondhatom. mert váljon ki ne örülne.

ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet. Égett bor kell majd ifjadnak. Leány. úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött. Hadd utazni ifjad. s ha testvér sincs. hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. És városi puha fekhely. Leány. Napkelet 1859. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. mely a női hiúságnak . mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. Nyájas égbolt takarója. lányom. S a bársony fű puha ágya. hogy nem választhat férjet magának. Hidd be oh anyám szállásra. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. következik a tor. Piros arczom a lepénye. Estebéd kell majd ifjadnak. Két szemem lesz égett bora. A leány tudván. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. A szerbek igen jókor nősülvén. innen magyarázható az. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. Fehér nyakam édessége. . büszke ifjat. úgyannyira. hol ismét csak égettbort isznak. Két karom a két vánkosa. 17. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. ha a választás nem szíve szerénti. sz. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. Hidd anyám az Istenért be. e faluban is szokásban van. Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. Ha pedig a holt eltakaríttatik. Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. mint kellene. . úgy a nagybátya. Hidd be oh anyám szállásra. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. Büszke város. jó fogadtatásra számolhat. A szerb leány azért. . Hidd anyám az Istenért be! Anya.Virrasztás.

másik után vágyódik. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. 40. de azért is ajándékot kell adni. nem rontja az egészséget. Montenegróban. nejeik hátuk mögött állva. első hétben a fiú házánál. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. s a kóló náluk az. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. E táncz neme együgyű régiségre mutat. 1694. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. l. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál. tehát három ütenyes a kóló zenéje. vállaik felett nyúlnak az étel után. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. szabadon járhat. egy két kólóforma dobogást tesz. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet. Férfiak. amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. zászlók lobognak felette. ki hozzá talán szelídebb leend. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. . Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani. éghajlati egyszerűség bélyege. 1862. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. Az ily kólózás eltart két három óráig. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. asszonyok. Lakodalmaik idénye november és deczember. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. 40. mint semmi más a földön. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. ami eredeti egy látvány annak. 470. igen jól esik. csókot és bort disputálnak reá. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja.nagy mértékben hízelkedik. minden szenvedélytől ment kedélyességét. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. friset is lejtenek. egy hátra. új. hogy némely szegény leány. ki a párokat egymáshoz commendálja. nők. azután a leánysereg. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. Itt egy hétig mulatnak. ki előtt újság. s az előttök utazót megállítják. hanem beugrik a kocsiba. Vas. s akkor ami annak tetszik. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. Ezenkívül van a leány ára. két lépés előre. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. s emellett még az ifjú nőnek. Ha felvidulnak. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. utána felrikkan a férfisereg. köteles megvenni. mi nálunk a csárdás. Vas. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. Adjuk még ehez azt. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. de szabadsága nagyobb. s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. s összevissza nyalja az embert. Szilágysági oláh lakodalmak. Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. innen érthető. Innen van az is. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. egész éjjelt. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. oly csatariadalmat idéz elő. Gombostű 1862. és ismét balról jobbra sodorja. igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. annál nagyobb dicsőség. S a szerb nő bárhová mehet. Mindenütt van egy házasság szerző. 470. s mondják. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. 1862. újs. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. A Szilágyságot Kraszna. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása.

különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. vagy aranyból áll. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. Szilágysági oláh temetés. Vas. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban. kifizetni képes legyen. mely rendesen szalagból. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. vagy próza mondókával a leányt megkéri. 150. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. melylyel a másvilágot határló folyam révészét. megvolt a régi görögök és romaiaknál. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. 1859. még ritkábban a város határait. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne. Az ismerettség mindaddig szövődik. A técsői lakadalmi szokások. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve. Vas. sül a csöröge és kürtös fánk. 150. úgy szintén az obolus. A halott számára siratókat fogadnak. azon izenettel. kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. biztatások. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. néhány tallérból. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. vagy mások által készített vers. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. és kedvező válasz esetére. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. s vagy magakoholta. nemcsak szombaton és vasárnap este. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. s balta fokkal jót ütni rá.. A menyasszony sir. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. csupán az idő.. czifra násznép kíséretében. jöjjenek egész bátorsággal. Újs. mint ott. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. feloldja a szalagot. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. Elejtett szavak. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. hogy a télen meg kell házasodni. 1859. kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva.Mentől élesebb a legény kése. hozzák a mézes pálinkát és bort. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. ami olyat szól mint az ágyú. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak. s midőn ezt megették. Ha tetszik a leány. s már hét óra tájban itt. Négy vagy hat ökrös szekéren.. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. czélzások. 28 . mint estveli 10-11. A férfiak gyásza abban áll. csakhamar megtörténik a házasság. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett. telve a ház rokonokkal és vendégekkel. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. A vőlegény újong. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. új.

a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. De mind a kaput. Lakoma után a násznép hazaoszlik.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. s mi eredeti. 29 . magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. mi csak sok kérés után tárul fel. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. Közelegvén pedig a násznap. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. kinek fejére kendő” van kötve. ostrommal fenyegetőzve távozik.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. végre kiadják. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. a leánynak hordani nem szabad. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. s a jegyszalag letevése. vagy potrohos komoly férfit. A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal. vagy idegen felvétele. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. történik meg az igazinak kiszolgáltatása. s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. minden este látogatást tesz jegyesénél. komoly viszályt idézne elő a szívek országában. s végre komolyra tér át az ügy. vagy bölcsőt meg tud etetni. földet ígér. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. A legény ha otthon van. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. Ilyenkor. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet. Ez pedig akként történik. hogy Mind ezek a keletiek. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. egy pár kordován csizmát. ez a vőlegénynek ing. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. még pedig a vőlegény ételei. kivált mástól adottat. de már nem hozunk. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik. Ilyenkor az a mester. nyakkendőt és selyemkötényt küld. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. a leányt kikéri. Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. amidőn a menyasszony búcsúja. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. s fenhangon követeli a menyasszonyt. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. az azt megelőző vasárnapon. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. Mást. Kezdődnek a kínálgatások. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. mind az ajtókat zárva találják. hol különösen leves. későbbi megnyugtató szócsere után. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. helyet foglalnak. Mindkét fél hazulról külön indul el. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. hanem valami rút álarczost. a leányt nem adja ki.

s azután templomba mennek. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni. fizetni. azután menyasszonyával elillan. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. mi ha megtörténik.30 Reggel kontyolás után egyházba. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. ha szerét teheti. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. hol a két fél találkozik. és rendesen néhány muzsikáló czigány. s a leányukra váró szerencsét tudassa. Tiszavidéki lakadalmi szokások. hogy azokkal megbízójának szándékát. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. s ekkor történik a kézfogás. nem pedig koszorú is. bort fizet. Azután leánykérőt szerez magának. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék. nem sokára a legénynyel. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról. a hivatalos nép a vőlegény. tarka vállfűzőjök. vőlegény. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. hogy az asztaltól felkelnek. s vacsora után. a menyasszony megy keresni czipőjét. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. ekkor a vőfél előáll. Éjjel a vőfél. A násznép menetét a vőfélek. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. hogy a vőlegény kötőt köt. s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. míg minden férfival tánczolt.. bort köteles fizetni. Lakodalom napján. rendesen fehér. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. hogy váltsák ki. elkiáltja. de a mente el nem maradhat.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. s a táncz kezdődik. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. A nyoszolyóleányoknak kék. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. s a gyűrűváltás31. veres csizmájok van. seprőt vesz kezébe. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt. fejőket csak a párta ékesíti. vagy szürke prémes. mikor táncz készen állnak. mátka. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. ezek között az egyik rendesen házas. Ha tagadó választ nem kap. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. és kisöpri a szobát. vagy legalább egy dudás rekeszti be. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. nyoszolyóasszony mint rosz őr. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek. fejét pedig koszorú. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. nadrágot nem mindig. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. már akkor bizonyos. s a lomb. Most már kitűzik a napot. akarna-e vagy sem hozzá menni. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. rendesen házas embert. rokonokot. és ismerősöket. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. 30 . Ugyanis. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. felmutatja a czipőt. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. ha mindjárt kölcsönvették volna is. vagy veres szoknyájok. s felhívja a többi vőféleket. és nagy figyelmet érdemel. Azután a paphoz mennek. mint maga a leány. és mindenkit megfizettetett. ezek pénzzel váltják ki a czipőt.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. Az esketésre kitűzött napon. a szokott helyére teszi. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. s nyoszolyóleányok nyitják meg. s a vőféleket a vőlegény választ. mely a forrásból vizet merít. s azt a menyasszonynak átadják. hogy ö lesz az űr a háznál. vacsora alatt. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért. s a násznagynak 10-20 krt. még az előbbkelő nőkkel is. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni.

Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. s ezen búcsúztató. és tökéletesen ki lesz elégítve. az izgatotságot vont magára. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. és negyednapon is tart. 1. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. trombitát és klarinétot használnak. csak hogy a társaság jó kedvű. körülbelül éjfélig. A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek. s a pap megáldja szövetségöket. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. Magy. El ne felejtsük azonban. ki semmit el nem mulasztana. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. nem is képzelné senki.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében.Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. amint tudniillik itt. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. mely alatt. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. hogy a vőféllevél. Erd. vagy a mátka házába indul. és barátaiéitól. Tobratinstvó. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. deli. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. zene. mosolygó. 211-273. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. Ki a tobratinstvót megszegte. A zenének. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. sültet. táncz és újongatás. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. Azalatt a konyhában is sürögnek. Most a jegyző. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. mit most már talán mondanom is felesleges. s hiedelem volt. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. Erre megindul a mulatság. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. rendesen levest. Kép. tormás húst. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. Ép azért lássuk jelenleg. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni. S midőn megszólal a zene. Eredete igen régi. az csak őt nézze meg. hogy aki szónok. jókedvét éleszteni és föntartani. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. atyjafiai. tésztás ételt. és arczán büszkeség tanyázik. vagy corybantes. s az úgy nevezett „örömkalácsot. vagy is az úgynevezett Tóközben: . míg nem a csapat a menyasszony házához ér. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. s elkezdve a menyasszonyon. káposztát. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. hogy mily sok teendője van. és minden tekintetben kielégítve legyen. kinek szemében láng lobog. mely néha harmad. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. nem mindenütt egyforma. Másnap ismét mulatság van. forognak. bohócz. komái. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. köles vagy rizskását. felkerekedik mintegy najadilla.

akképen szólának. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. Kenyeret. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. Nem különben becsületes házigazda uram. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. s egy szóval daliás. a zene pedig folyvást szól. És nemzetségre. Hogy az éhes népek. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. . kiéi volnának. mézzel folyó Kánánnak földére. húst bőven zsákunkba adának. szemérmesség. melyre azonnal el is némul az egész háznép. avagy két szavam. Gyülekezetével kicsiny seregemnek. Benyújtandó szómnak meghallgatására. Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. Ezt hallván minekünk eledelt adának. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. az ajtót recsegő pálczával verik. Min adám magamat nagy keserűségnek. De az éhség miatt van nagy búsulások. előtte tért csinálnak.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram. József szelídséget követő legények. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. Tejjel. jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. Láttam én iszonyú éhségét e népnek. Szüzek.Az üdvözlet és az első tál étel. kegyelmedhez való szóm volna. Istentől áldatva mindnyájan legyenek. Én felelék: ezek mind . „Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. hogy örvendezzenek. Végre Isten vive igen boldog helyre. Akik engem látván. rikogatás. i lakosok. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. Kegyelmetekhez lenne egy. Ha bemenetelre engedtetnék utam. „Igen is meghallgatom”-mal felel. Füge s marsolával meggazdagítának. . . szólani kezd. Kívánom e házba akik beléptének. kiknek ékességek. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. Erre ismét a vőfél imígyen. Vőlegény urammal. násznagyuram.

Áldja. hogy utánok repüljek. hogyan jöjjek ki belőle.” Ekkor átaladja az ételt .Azért. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. látom. A háznak szélein sok asztal felépült. Tágítám az övemet. ha szívesen mi bebocsájtatunk. hogyan vegyem magamhoz. Már csak a tisztünk. kivágtam belőle magamat. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. Ekkor imádkoznak. szaporítsa mi eledelünket. Kést. de a kezem semmiképen nem ment bele. elkészült. Kalács. hogy kérjük Istenünket. Hozzám vevén a seregély fijakat. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. itt a jelensége. kalánt melléje helyesen hordattam. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. azt el nem mulatom. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. feltekintek egy fára és azon odú vala. mivel szárnyam nem levén. s a mondóka így foly tovább. s úgy megdobott egy répával. egy helyen német mosók valának. És mikor jöttem volna az úton. Örömre szíveket ekképen indítom. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült. gondolkodtam. még is mindaddig repültem. és haza szaladtam érte. kapa egy retket. Tiszta abroszokkal föle megékesült. ki azt az asztalra leteszi. hogy a szakácsok konyháján elértem. Onnét menék az úton. megláta engem a kertész. és úgy aztán az evéshez kezdenek. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. Elkészült asztalra tányérokat adtam. Ami az én tisztem. Ha nem. hogy ott körtvét és almát szednék. felmenék egy buborka fára. ki nem hiszi. és elszaladék. a seregély fiak mind elrepülének. majd ezennel másfelé utazunk. A fiú úristen tartson meg bennünket. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság. Szorgalmatossággal a népet biztatom. elcsendesül minden. és abban seregély fiak valának. ha meghallgatná kegyelmed. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna. Azért ha már megengedné násznagyuram.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak. hanem magam bújtam bele. a farkát megkaptam. Gondolkodtam. A hozott eledelt szívesen beadom. czipó bővségével megrakattam. De a vacsoráló ház.” Elmének én egykor egy kertbe.

tt a sült pecsenye a vajas kásával. Egyenek belőle. melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam. 4 pénzen a húsát kimértem. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. ha meghallgatná kegyelmed.” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon.A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel. tápláltam. imígy szól: „Uram uram. rőt bajszú ember. hogy a kását ott künn kevergette. hogy már mindenekről megelégítettem. Szegény. A tűz a jobb kezét nagyon megégette. hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék. Ételét. vörös. én ihol magam helyett leteszek . há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. Garast és petákot számára adjanak. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak. násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. forduljon hasznára. s oly országon jártam. Elöltalálkozék velem egy csúnya. . ugyanazon jó élő földre . Ennek a számára most erszényt oldjanak. Míg más következik. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. A ki ebből eszik.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem. mert Isten áldása. Szívesen adja ezt a háznak gazdája.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával. A sárgarépa is disznónak farkával. éljék egészséggel. . aki nekem azt monda.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. kedves násznagy uram.

Öregek és ifjak megelégedének.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. Lapányos a hasam. Kiknek. Oh ezer jósággal megtetézett népek. Csak tegnap érkeztem. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Amelyből immáron mindnyájan evének. s azt a násznagynak bemutatja. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak. drága eleséggel. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. de már most nem szokás. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. Magam helyett mást állítok. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. Öregek és ifjak. Azért is itten magamat megmutattam. pohár töltő helyett pohár töltőt. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni. mint angyalnak. Annak istentelen magas tetejéről. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. van oly deli képek. Ha megengedtetik mondok újságokat. Ellenben a kis vőfél előállván. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. Hanem ti hozzátok e házba belépek. . mint jól láthatjátok. meg sem is nyughattam. hanem keresek oly módot.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek. Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam. Mindennemű jeles. De immár meghűltem viszont teljességgel. Tudom én. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. vidám legénységek. Már is három vagy négy helyre hivattattam.

melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. Élhessetek tiszta sötét fényességben. hogy engemet mindjárt megcsókolna. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. legyetek épségben. menyasszonyt jobban megáldanám. ha innom adnátok (Iszik). Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. Oly tágas az belől. De ez nekem tudom. (Ismét iszik) Hej. Menyasszonyasszonyom. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. És a véka áldást reájok mondanám. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. Vőlegény. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni. s lássátok azoknak unalmát. Vőlegényt. Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. hogy most tőlem minden áldást végyen. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám. meg nem engedtetik. Azért beszédemet mostan úgy formálom. Tudom. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja. s elegendő nagy van. midőn minálunk esik lakodalom. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik. . Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. e házban kívánnék sétálni. Szükség. A kaszáló rét is adjon elég szalmát. mint a bőnyi puszta.Több verset mondanék. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. azt sajnálom. Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna. Igyál jó barátom. De hogy messze esik tőlem. Holott a népeket mindaddig huzdalom. Mindenkép állandó kívánt egészségben. messziről jöttél lám. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom. menyasszony. ha közelebb volna.

i fala legyen nyugovó helyetek. . Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját. . Amely megöletik fel ne tátsa száját. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Legyen őrizője és személyeteknek. Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. Ne lássanak legényt. Ezzel híresedjék együtt lételetek. Éljetek mindketten. Sőt inkább bennetek örömet indított. Avagy a menyasszonyt. . Holott nem is ittam. Minden emberségben foglalván magamat. Ejnye mi a patvar. Hogy a beszédemet így elbódítottam. A munkával tudom meg nem károsított. . Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. Őrizvén titeket így megpárosított. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. Kívánom tovább is jámbor élteteknek. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. már etántorodtam. Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. Így ti békességgel sok számos időre. Azért bocsánatot kérek. A vőlegény ellen roszul cselekedtem.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. örömre kellőre. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. Beszédemmel.Kása leves lencse legyen ételetek. csak rongyos kalapút. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját. Mint az okos madár úgy teszem szavamat. hogyha megsértettem. . de elbólintottam. Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. Mely Isten titeket összeházasított. melyet most itt elkövettem. Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. ha vétettem.

S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. Bár csak egyitek mondaná. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. És ne igya azt egyedül. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. . Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl. . Hidjétek el. Most kezdem játékomat. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. Akkor szüzek szép személyek. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. Azt sem bánnám. Menyasszony asszonyomat. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. A vacsorázásra kihívott sereg. Melyre minekutána a násznagy. Köszönje rám. s folytatja: Kérem násznagyuramat. násznagy uram stb. Míg a sor rám kerül. Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. minekutána jól lakott. ha esném a menyasszony mellé. s így szól: Uram uram. hogy vőlegény bizony én is leszek. ülj az asztal mellé.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül. Azt is látom. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel. De én búsulok veszettül. . Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. Véle mulatságomat. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. . Eddig van a kis vőfél szerepe. De nem a kemencze mellé. A menyasszony erre kilép. Nyoszolyólány asszonyomat. násznagyuram stb. szíve bizony örül.” Igen is”-sel felelt. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. torkom hevül. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram. Véle mulatságomat. a vőfél kezénél fogja. ki akkor ezeket szólja: „Uram uram. reákezd a vőfél íme e dalra. a rendszerénti vőfél által. Sok hivatalos vendégek. Mert feje elszédül. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. Most kezdem játékomat. Engem megtisztelnek. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat.

hogy valami nevezetes dolog jönne közbe. Tekints uram isten házasulandókra. anélkül. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek. Kerítsen czirkoljomot. Foly ez néhány óráig. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. Ezekre például hozhatok elő mást. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. Természetre nézve nyugodni mentenek. De inkább lehetett szokás. Ő rendeli. A nyoszolyóasszony is kilép. . A házasság dolga. A nagy úr Istennek tett rendeléséből. Isten rendeltéből. természetből. s egész iskolája. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. valaki csak akar és elfér. hogy lett ez szinte történetből. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. Menyasszonyt hordozhassam. s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. s a menyasszony kezébe fogódzik. kinek ki legyen mátkája. általad engedd boldogságra Jussanak. Kerítsen czirkoljomot. s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. Rút förtelmességre ne ejtse testeket. Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. És első éjszakát amidőn érének. hogy összekelének.A nyoszolyólány kilép. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. Kérem alázatosan. s te benned lelki vidámságra. s Istennek munkája. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. Nyoszolyó aszonyomat. a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. vagy a vőfél szólana. Az élet próbája. Régi atyáinknak vett eredetökből. akkor ismét összeszedi magát. Nem mondom. Lábom rakjam módosan. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. Nem keresek sokat.

Csak násznagy uramat kérem szeretettel. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. Ő igaz társához Istennek hírével. mi. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. mi hát a szerelem” stb. Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát. „Mi. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. italát. helyesen. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. Toroczkói nászszokások. Töltse be őneki kívánt reménységét. Gyűjt. Erre feleletet kívánok uramtól. s az . 1827.Közönségesen is hallottunk ily nótát. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul.! Immár végbevitte hűségesen dolgát. De mivel egyedül elunta már magát. Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. Álomra bocsátá szemeit és tagját. A nyoszolyólánynyal két három lépését. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén. 12-25. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. 12. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. Nem is másítom meg ezen hűségemet. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Vihessem is véghez. és szerdán végződnek. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet. jámborul. Már melléje várja Istenadta társát. Tud. S most elbocsájtják a menyasszonyt. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. Melyben fel is tettem kész emberségemet. Nem is tartoztatja már továbbá magát. Ezen regimentnek főkapitányától. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri. Aki végbevitte ételét. Kiki maga érzi maga nyavalyáját.

s mind így rendre le. Toroczkói apróbb szokások. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. Magy. esznek. aki aztán elmegy a leányos házhoz. Ezt ingyen vacsorának is hívják. hova minden hivatalos egy tyúkot. Ezen szertartások alatt beesteledik. mosson reá. kecsegtetvén őket mindenféle jóval. akit az a derék legény feleségül vesz. nő és férfi feláll. borozás. minden jelenkező fizeti. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. selyemmel varrt inget. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. isznak tánczolnak. s felkontyolják. azután az 50-60. n. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. Ha a szerző asszonyt leültetik. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. s a násznép a vőlegény laka felé indul.udvaron konyhát raknak. kezdődik a menyasszony táncz. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. főzzön neki. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. Kép. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. hogy jó helyütt kopogtat. többnyire magas ár szerént. s a sürgetőnek átadja. visszafelelgetések következnek. az elsőbbséget itt az évek száma adja. a vőlegény csizmát. legelői a leányok jönek. Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. Magy. Ebből hosszas versengés. A templomból ki. Az esketés megesvén. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. hogy legyen aki dolgozni segítsen. és ha lehetséges. melyben mindenki részesülhet. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. selyem fejkötőt. a bor árát kiki megfizetvén. s amint Isten tudnia adta. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. a menyasszony egy belső szobába vitetik. s a rábízott kincset híven megőrzendi. Darab ideig vonogatja magát. Mikor a pap az imádságot elkezdi. 138. és szerdán reggelig tart. s kontyoló fátyolt. Ha úrvacsorához állanak ki. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. anyja helyett anyja lesz. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. s egy csinos bokrétát. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. Kép. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. A vőlegény lakához érkezvén. süssön. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. a menyasszonyt csakugyan odaadja. 3. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. hornyákok házassági szokásaik. oda fogják adni a leányt az ajánlott . maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. hanem vagy szülői akaratából. A trencséni tótok vagyis az u. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. s az jelenti. hogy szerző asszonyt keres magának. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. s csak azután az asszony sereg. s kenyérrel pálinkával megkínálják. felfátyolozzák. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. Erd. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. ha egy apának 4-5 fia volt. 1854 3. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. vagy pedig csak azért házasodik. Kapuk. Először jönek a 60 évet meghaladottak. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. hozzon is valamicskét a házhoz. Táncz után nyílt asztal van. utánok az első éves nők. a 40-50 évesek. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. Ez előtt. a menyasszony nyakkendőt. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. 38. hogy atyja helyett atyja. miután ez ékes szavakba. s a vőlegény ígérvén. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. azt tőle kereken megtagadják. Erd. Ekkor előteremnek a násznők. 1854.

Egyik a vőlegényé. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. 1854. úgy történjék meg. hogyan fogadták az ö szószólóját. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. dolga legyen. és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. ha azt húzta le előbb. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. de jaj neki. s a kamrában egy láda közé csípve. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. mely rajta volt. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. az hal meg előbb. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. a menyasszonyra vigyázni. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. Ezután ünnepiesen felöltözvén. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. hogy húzza le csizmáit. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. Ezután a násznép korcsmába megy. hogy férje felett uralkodjék az asszony. melyet az magára öltvén. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. Midőn az esküvőhöz mennek. az asszonyoknak hímzett kendőt. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le. melylyel fejeiket beburkolják. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. násznagyot „szerez. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. ki azt megtartja. 185. amelyikben a korbács van. hogy könnyen szüljön. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. Kívül a lányok danolnak. a templomba megy a násznép. hogy hová tévé a fürjet. hogy a menyasszony leveleket küldött. s pedig minden férfinak üngöt. s ezzel is háromszor locsolja meg. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. Vacsora után a vőlegény házához mennek. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját. hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. hol addig hagyja. hogy anya ne legyen. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. Elérkezvén a menyegző napja. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. s magára hagyatik a házaspár32. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. hol nagy vacsorával várnak reájuk. s azokat egymásnak nyújtva. a vőfél kötelessége. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. darabokra vagdalják. a másikat. a” menyasszony pedig kalácsot süt. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. Vas. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. Újs. háromszor fordulnak meg a szobában. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. Tudtára esvén az ifjúnak. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. s egy fertály aláteszi. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. Midőn a menyasszony haja szét van bontva.legénynek. másik a menyasszonyé. . A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. azzal háromszor meghinti őket. elviszik az asszonyok. amelyiket választja. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. míg kívánja. mert akkor első kóstolóra része van benne.

Kelméteket is egy kis collatióra. az u. Nef. A menyasszony hozománya tehénből. ládákból. Nejeik. ez felöltözködik magyarosan. tudakozódván à megérkezett kiléte után.. Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. kisietnek akkor házaikból. 244. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. kik várva várják megérkezésöket. kik már 10-10 év óta élnek együtt. Túróczmegyei házassági szokások. 24. s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. .. amit lehet ellopni. mi rendesen éjjel történik. 1855. s így szól: És pediglen az én uramat. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. s azzal él. 222. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni.. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. 1864. aztán egyet kettőt köhint. Vendégség. n. .. azután megjelen a hol kell.. jégverem. Vál környékén. Fehérmegyében. és ruhából áll. kuferczesre. kinek feladata mindenféle tréfát űzni.a lakodalomra hívogatás úgy történik.láda kalácsot. leveszi kalapját.megszeretvén. Újs.. meszelni.. Vas. Hogyha a több ferequentia elérkezvén. De a nők is büszkék férjeikre. ott jobbára egy bohócz forma egyén. kalapjához rózsát és virágot tűz. s az első nap a lakomák és családi öröm. Általam szívesen invitálván.. Nősülni nagyon korán szoktak.. szvat is szerepel. lovaikra csengetyűket akasztanak. Távolléte alatt nejének időnként pénzt. Borra egy kancsóra... Vas. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. 1857. Tánczra. Jelenjen meg örvendezvén. gyűrűket. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. szerelme s megemlékezése jeléül. Elméjét a szent házasságra vetvén. A minap vele fölcsapván (kézfogás). Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. újs. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát. A szent lélek fölbuzdítván. Feneketlen Rákóczy. kezébe botot vesz. Hol zene mellett végzik a lakodalmat. a második pedig a számadások nagy napja. duxi. Dixi. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. Daróczy. Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel... Válivölgyi beköszöntő. 346. Haza érkeztökkor. s oly házasok is. piros szalagosat. Kopácsy. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt. Azt becsületes szüleitől meg is kapván. otthagyja feleségét. s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva. s akinek haza jött a férje.

s a ház sem néz már úgy ki. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. mintha pecsétkórságban sínlenék. azaz mely napon a templom felszenteltetett. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. mert az oláh czigány asszony által futólag. aztán a rozsdaborította nyársat. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. nem kerül az egész egy krajczárba sem. végre a harmadfélpár kést. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak. Az elsőbbik asszony. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. hogy ennek kötény helyett felövedzett. s a bútorok körül két. mint szokinget fölöslegesnek tartott. mint az ideiek. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. még nem volt. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. kötényből. melyek szerént oly átkozott szárazság. s mindezeket addig dörgöli. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. hogy oly záporos idők. Azonban lehetlen. villát. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. mint vendégek szívesen láttatunk. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. vagy ha sok eső jár. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló. melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. melyek azonban az avatlannak nem annyira. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. a ganajos szekér oldalaira.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. sajtárnak. majd az asztalnak. frutírozza. az egy év óta nem szellőztetett párnák. még nem léteztek. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. lankadni nem tudó energiával. azon napot minden évben pontosan megtartják. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. s . félig ingyen. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. s melynek tartalma természetesen. A másik asszonyi állat pedig. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. karatlan karszéknek. miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. s végre a tulipános ládáknak megy neki. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták. legnagyobb részt a fungáló fejére. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. tilókra. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. hol a búcsú tartatni fog. s összesen kilenez bádog kanalat. polcz. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. s ami legfőbb. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. a másik jóféle búzapolyvát. ekére. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal. s elszéledve mindenik külön utakra. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. szoba. lóczának. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. kivéve. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. melyen a konyha. mint az idei. fesz nélkül mulathatunk. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. hogy ez mind kötényt.

borra. A menyecske toiletje . a sárga agyagfölddel pedig. borsót. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott. egy adag kúti hideg vízzel. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. a legpattogóbb patyolatfélinget. s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván. melyekben hogy mi fő és mi sül. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. puszták. hogy azt két három nappal. mint illik egy-egy portió szalmával. miszerént ezekben. s addig gyúrja. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. ha van mit. úgymint: morványok. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá. kik azonban mégis boldogok. bélesek. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. olajos szokinget. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. szalonnát. így elkészülvén. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. pálinkára. s veendők ennek árán zsírt. A vendégség napján. a gyerekeknek mézeskalácsot. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. és két szál fehér gyertyát. az ebéd összegéből fogjuk megtudni. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. számos ízbefi reparált. A háznál hol vendégség tartatni fog. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. s visznek helyettük búzát eleséget. s melynek folytában elhatároztatik. a gazdasszonynak fejkötőt. míg nyakára tengerklárist. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. A házbeliek ezalatt. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. ki minap még a konyha. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. A ház hajadona pedig. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. paprikát. a zacskó tartaléka marhahúsra. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel. élesztőt. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. s képgazdag könyvét hona alá. káposztát. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. a vőnek lajbit. polcz. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. örülvén nagy örömmel. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. tépi és tapodja azt. részént eladhasson az ember. eladandók az egyéves felesleg üszőt. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. s a vendégekül jövők részéről. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá.föleresztetvén. ezután jól megkent. és sárga csizmát ölti fel. hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. igen díszesen beeresztetik. ha szükség. dohányt. a kis misére ment. s ellátván azokat elébb. czímetet. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. fodros kötényt. mézet. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. a gazdának pedig kalapot és szűrt. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. de ki nem maradható csapatait is. hol kalácsot és sültet. részént. rojtos kendőt. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. a gazdasszonyon kívül. valamely közelebb fekvő parlagi városnak.

imádság félét mormolnak. A tálak immár az asztalon vannak. kiknek szék jutott. hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. az előbbkelőbbek villával tányérukra. a marhahúsléhez látnak. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. piczkes vagy humlokos fejkötőt. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. s ismét leülnek. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal. Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. A gazda. mire ők el látszának készülve lenni. úgyannyira. s mennyire jut. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. s belépnek. harmadik. nem lehet. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. midőn a butyella egészen kiürült. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. szittyailag dohányzó házigazda.csaknem ugyanaz. s nem annyira kés és trilla. i. hogy leeresztett haj helyett. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. Azon regényes alak végre. vagyis az emberek. az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról. s a gazdasszonyhoz szegődik. mint a muzulmán. a többiek à la Mátyás király. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. melyben mozdulni annelkül. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. vesz magának mindenik. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. két nagy gambácsban helybeli termésbor. hol őket a sütkérezni kiült. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. késsel és villával. s mézes pályinkából. kivéve. még pedig collegialiter. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. melynek csontjait illedelemből az . még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. ismét egy második. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. Az asztal közepén. városban a sültek tranchírozása. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. hol ez mindig a város birájára bízatik. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. mint ezeknek egyike sem látható. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. azok t. midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. a dombos félbúza kenyér mellett. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. boríta fejére. keresztet vetnek. s vele mindnyájan felállnak. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. szintúgy mint bizonyos kir. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát.

mely melengeté. s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. dínom-dánom. csókolkozás. szól a kályhához. Ezek így történtével. virágillat és csevegésből él. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. marhahús stb. A vendégség elmúltával azután. Hol ide. Járja egy szál üngben és gatyában. Elénekli tehát mindazon dalait. S most elkezdődnek a válócsókok. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. és pedig zeneszóval. Ezek után. s egyébbel szokásos be és meghintés. hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. Azután jő a táncz. kikre. szerepelni. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. 33 . ha már férje arra kéri. hol az összeadás történik meg a szokott módon. miután a bramin megszentelte a tüzet. 1859. s végre a sültek. és teremtették napi renden vannak. midőn a dámák eloszlanak. s azt kendővel befedve. Megmegperdül mint a szélkarika. melyeken át először látta vőlegényét. az asztalfejéhez jőnek. kalácstáncz . vele asztalra áll.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. 27. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. zab. képzelhetni. emésztetnek fel puszta kalácscsal. ki csak dalok. és vereshagymából a szent koszorút. Életképek 1845. mire már a nyelvek is kezdenek. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. úgymint lúd. . a vendég sereg rézpénzeket dobál. s ott mindketten jól megmosdanak. kacsa. a fiatalabbak a korcsmába mennek. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. Egy gondolat. kis fejbe verőcske is szokott történni. köszön az ablaktábláknak. 204. hol oda mártogatja. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. . mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. a koszorú az ő fejére tétetik. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. Majd elkapja Miska és forgatja. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz. Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. s a hahota. hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . újs. tánczolják. és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz. mint egy eszményi lénynek. búza. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. gondoskodik. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. Esküvő napja előtti estve. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. Napkelet 1859. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. 177. mely három nap és három éjjel is eltart. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira. Ha a koszorúk elkészültek. igen sok helyen. akiknél ugyanis. az alatt a násznép énekeket zeng. s megfonják örökzöldből. s még ő így adja a vigasztalhatlant. fejére teszi. mely állatok lakának hű őrzői valának. A verchovinai ruthenok házassági szokásai. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. Hajnal felé. . búzaszálak. mely számukra ezúttal meríttetik. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. s a gavallérok ungenírtabbak. kurjogás. egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. 1. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. Azon vízbe pedig. Benbenállva aprózza Pannika.asztal alá hányják. utána mézes kása czimettel. melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. . az egyházba mennek. Vas. s nincs szűr a nyakában.

536. a rímes és nem rimes. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok. se vége. A mely épen mikor szépen beteljesül. a bábától jéghideg vízbe tétetik.. hogy mikor kézfogót tartanak. A pénzt pedig mellére szórja ki. galambom! Ülj. ülj az ölembe. sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek. 45. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre.. s így szerző. A nő egy darab czukrot vesz magához. melynek alját. a te hívó igéd. Gvadányi. Amelyet így ejtesz: − angyalom. vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná. mind éjjel. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. s azután a kis csemetével elmennek a templomba. − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz.. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék. Nefelejts 1864. a nép sajátságaihoz híven.. A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. ha mondom. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez.. . a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el. Hogy benne ha felnő. S velem mindörökké mindennap így élhetsz.kövesse a számukra készen levő szobába. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek.. csak igazán szeress. mit a költő.. egy fából készült tálat. Azértis örömmel.. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez..... Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel. így énekel meg: Aranycsengetyű-e. ülj hát no. Erősödik attól. Csókolhatsz. A te üdvözleted. és takarékos legyen. Visszajövet ismét esznek és isznak. istápját találja. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. mit talán mondanunk is fölösleges. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. mind nappal. az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását. a lelkész is megjelen. ölelhetsz.. (kumi vagy kmotri). Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. mint e czukor. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja.következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja.” Szokásban van az is. se hossza. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül. talpra esett. melyből. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye.

Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. Bölcsőből felkapja. Nem is változhat meg az ő természetök. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt. Nincs drága orvosság. abban fáradozik. Ha egy ruthen Verchovinában meghal. hogy meghal. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. ó mint nem csókolja. szakálát leberetválják. ha férfi. hogy ötét legkisebb rosz érte. kincsének mondja. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. tágul keserves bánatja. jószágokat gyűjtni igyekezik. Ha felgyógyul. Verchovinai ruthenok halotti torozása. igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. már is piperézik. És érzékeny szíve. Ha leány. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. Azon nyakravalót nyakára köttette. Pántlikázzák. . monarchie Wien. Szokott köntösébe szépen öltöztette. él e még. St. még picziny. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. 1862. haját simára fésülik. kövekre nagy summákat elkölt. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. már helyét nem leli. Ha sír. Ó a szegény anya mit nem tészen érte. Tartja magát lenni már boldog anyának. Gvadányi a derék lovas generalis. s több más fáradtságot. vagy sapka tétetik. ő is vele jajgatásra fakad. Ign. teknőben meleg vízzel megmosdatják. s alakjának. akkor a család és házbeliek egybejőnek. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. Lót. Más betegségben is szint eztet míveli. 1804. Herrn.Szenved körülötte nyughatatlanságot. stb. Ha nem sir. még fejére azon kalap. Azután a halott ágyához mennek. amelyet meg nem vesz. karján bellőkézi. Hogy gazdagítsa meg. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. körülötte megtesz. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. félelem gyötöri. Theil 79 lapon. Fehérruháját is reája adatta. hogy legyen ruhája. Mindent amit tehet. melyet éltében is legjobban szeretett. testét bokáig csipkézik. Lelkének. az atya arról álmodozik. I. Mert véli. Ha fiú. Theil 121-122 lap után. Gondolja. Igyekezik anyja. majd hogy meg nem szakad. Eped és két kezét feje felett töri. fut. gyertyánál őt nézi. Belső részét bánat. Sok álom szakasztást. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. levetkeztetik. 11. jajgatnak. Biedermann. Ha látja.

Alig van vége a czeremoniának. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. minden bútort elmozdítanak régi helyéről.Melyben megigézték a halmi vásárban. míg mellette ostora. só. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. s letérdelve várják a páskák beszentelését. Ez többnyire a szabadban történik. csak a pap szava hangzik el a távolban. azt mézvízzel megmosdatja. minden kosárba annyiszor fuj bele. emellett széna van. s azt veres szalaggal átköti. és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. hogy belőle kijöjjön a nyáron. stb. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. van is nem kis árban. lóra rakják. Ezután szobájába visszatér. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. . s egy tál babot kezébe ragadva. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. a gazdagabbak kocsira. azalatt mély csend uralg. pipát a markolatjára. pásztor-sipja. mely rakást ők krul-király neveznek. A test csak a temetés előtt. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. Azután az asztalra zabot önt. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. s beszélgetéssel töltik el az időt. Ha még nem virrad. a karaván formában összeállottak. Így terítették ki szoba közepére. pálinka stb. szalonna. ahány rajt kivan. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. mindnyájan a templomba sietnek. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. várja az éjt. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. és sebes vágtatva iramlik haza. sonka. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. festett vagy festetlen tojás. s vigasztalják a bánkódó feleket. vagy hold nem süt. Ha méhei vannak. Tarsolyos kardját is köték oldalára. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. szereztetik és készíttetik össze. gomba. mikor már sötétedik. Mely kalap volt fején Budára mentébe. kése. s ha megérkezett. hogy így a halott vissza ne tartson. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. Verchovinaiak húsvét ünnepe. ahány a háztagja. borsó. a házat körülszaladja. a jelenlevők. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. ki gyermekeit. halmoztatik. mákos kalács stb. a kapu küszöbénél néhányszor leütik. Mert ez arany csipkés. s azokat szépen elpakolva. hogy első legyen. A sok nép jött és ment megtekintésére. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. s ha az étkezésnek vége van. szolgáit a páskával megvendégelje. Dohány-zacskót. Ez alkalomra pálinka. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. rövid nyugalomra hajtják fejőket. majd istálójába megy. mit madzagon tett csomókkal jelez meg. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. s annyi vereshagyma. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). s marháival sót nyalat. bab. Karácson estéjén. Verchovinaiak karácson ünnepe. s ha férjhez menendő leánya van. foghagyma. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. s mikor már viszik ki a házból. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. de amint az éjfélt harangozzák.

mindszent havában történt itt a bíró választás. 1827. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával. kénytelen őt másnak átengedni. elején többnyire kitérő. hasonló hosszúra vont beszédben felel. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. vagy pedig bejárván a falut. tojást. Tudom. se vajat. hanem a lány részéről kiállított násznagy. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. Tud. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. 51. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. némely utczák szegletén le is fektettetett. A paska csakhamar el szokott fogyni. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. s azután a legközelebbi szombat napon. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. újs. míg leányát felnevelé. V. a bűnös személy. az új bíró meghiteltették. A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel. Verőczeiek lakodalma. tár. 9. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját. Gyűj. visszaküldetett szülötte földjére. s ott egy rövid beszéd után. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek.” . akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. i. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. a házigazda kis adag pálinkával. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. adószedőt. 20. esznek. hogy a legény maga kérje meg választottját. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt). 233-251. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. i. az esküvőt megelőző kikérés. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. kíséret mellett. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. Ha ügyes a násznagy. s miután felette rövid imádságot tartanak. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. Vas. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának. És most már nem ritka eset e helységben. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. szenvedni. mire nem az apa vagy anya. 1862. s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. vagy is az úgynevezett kendőlakás. vizsgálat alá vétetett a tett. Igen ritka eset. még pedig többnyire Erzsébet napján. burgonyát stb. mikor t.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. 308. rendelt mező csőszöket. s most midőn már oly korba lépett. de végre összeegyeznek. malom. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît. s főleg az anyának. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. hogy se tejet. és tagadó forma a válasz. vagy a reá következő vasárnapon. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. Verőczeiek bíróválasztása. a házassági pontokat megállapítják. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. de annál több borozás után szétmennek. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. azután egy kevés étkezés. k. Értek. csak savanyú káposztát. Verőczén a kisebb tolvajokat. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be.

aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson. Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. melynek neve minálunk móring·. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. . Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt.. ahogyan minekünk. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. nevű becsületes ifjútól. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is. Vallási tekintetre nem volt figyelem. mind testében megnyughasson. Mielőtt létrejönne az eljegyzés. és boldog előmenetele lehessen. tisztességes magaviseletét megkedvellé. „Erre a kiadó násznagy így felel. szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit. s ha azt minden megakadás nélkül. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez. most kívántatik oly szót kijelenteni. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. hogy két. hozának elő íráshoz való szerszámokat. És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. akit azon ifjú maga is megszemléle. másodszor is. . N. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének. egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is. azért mi is kérünk kegyelmetektől. most először jegyesül. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. Az apától eltanulják a fiúk. kérvén őket. Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. a Jézus zászlója alá beíratták.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. s azért sokszor megesett. hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva. hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt.. kivel mind lelkében. Hálákat ad Istennek. . hogy ember egyedül ne éljen. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. . kivel tisztességes házas életben élhessen. „Itt előszámlálják amit kérnek. Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába. hanem magához hasonló feleséget vegyen. s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. . rendelne nekie oly kegyes társat.vámbírót és egyebeket. helységben lakozó . hogy legyenek ketten egy testté és vérré. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. Veszprémvármegyében . Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. anyai hóna alatt felnőtt leányát .” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. Eljegyzés előtti mondókák. még büszkék is tudnak lenni reá. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. kérvén ötét buzgó imádságában.

„Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. mely ajánlásokat bizonyos jellel. kenyerök mellől kenyere mellé. és adjon választ ezekre. névszerént . várunk vagy visszamenésre való jelt. „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. hanem vegye jó néven. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. Annakutána kibocsáta egy galambot. kívántatik oly bizonyos szót tenni. vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. És mikor az özönvíz megszűnt volna. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet. az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal. s annak hivatalos vendégeivel. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét.” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. és leányzójuknak tetszik. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. hogy jobb megházasodni. hogy tetszik a mi vőlegényünk. és kiadó uram. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. Azért ha kegyelmeteknek. hogy kis seregemmel. vagy kézadást. Ο részéről arra ajánlja magát. ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. mind égni. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek.” Kézfogás előtti mondókák. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. kérjük becsületes házigazda. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza. megjelenhessünk. melyre azt felelte kegyelmetek. eképen hívja meg a menyasszonyt. vagy bizonyságot. Ha Istentől vagyon ez a dolog. a kegyes Nőét háznépével megtartá. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. asztaljok mellől asztalja mellé.” Sirató. megálla a bárka az Ararát hegyén. úgymint a vőlegénynyel. hogy jobb tisztességes házasságban élni. Az esküvőre a kérő násznagy. nehogy vagy a mi népünk.” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. i. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. Minthogy azon terminált napok eljövének. mint az ő tulajdon testét.. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. s a kiadó násznagyot. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. hogy ennekelőtte néhány napokkal. és viselje jó egészséggel. az alkalmi szónokok ezen netovábbja.. hanem inkább egyesíteni. Midőn már minden elmúlt. mi nem állhatunk ellene. Adassék engedelem. Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Mostan t. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. készül haza . ki botránkozást tenne. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. annak szülőit. és beveszik az atyafiságjok közé. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. Jól emlékezhetik kegyelmetek. mint újonnan fogadott fijokat. Mivel a galamb hűséges állat. Elhitette magával. és kiadó uraim kegyelmeteket.

míg leszen végzése. Áldást Istenemtől én te reád kérek. hozzátok fordulok. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. Amikor elvégzed életed folyását. Mint anya leánynyal. De azon szívemben már nagyon búsulok. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. Most pedig szárnyamra magamat eresztél. Adja meg Istened te örökös béred. Kedves lány barátim. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Adja meg lelkednek örökös szállását. Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. Mikor pedig élted halállal cseréled. Valamíg életed e világon éled. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Azért rád kívánom az Isten áldását. Mint az uram fújja. A mennyei atya legyen mindig veled. Mert te Isten után viselted gondomat. Kedves dajkám voltál. Jóra tanítottál. úgy lesz tánczolásom. Már férjem házánál leszen maradásom. a rosztól intettél. . Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. Legyünk csöndességben. Hogy seregetektől más útra indulok. Bocsánatot azért most kérek te tőled. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. S mostan is sajnálod tőled válásomat.szálinkózni. velem cselekedtél. A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. szüntelen szerettél. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése. Látod kedves szülém elvisznek mellőled. mint a bőv víz áradását. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Szállítsa rád. Mert ha rátok nézek ugyan megújulok.

Égeti az Isten tüze. Az esketőre külön mennek a felek. Végre az egekbe magához fogadjon. elmenvén a leányos házhoz. söt inkább szeressék. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. a. Viski lakodalmi szokások. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. mely jelenleg Mármarosban fekszik. mikor még e megye nem létezett. hajdan pedig. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. a papi kikiáltás ideje alatt. . melyek akkor idéznek elő nevetést. Visken. le egész a kordován csizmáig. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. A lakodalomba eljőniök tessék. Mert sok rosz lány lakik benne. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. oly nagy számmal. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. A kézfogó után. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. meg ne vessék Szíves hívásunkat. Ugocsához tartozott. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. az egymás kezét tartókat. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. ők egyfelől. számra rendszerént négyen. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem. jegyet váltanak. Ha sár van. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. hogy ez is igenlőleg válaszoljon. az egyházba megy. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. hogy az utczát átfogják. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. S hivatja általunk öröme napjára. A legidősb kérő előadja a szándékot. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. vagy Ez az utcza olyan helység. Szegény asztalához ebéd s vacsorára.Áldása Istennek rajtatok maradjon. s most még egyszer komoly intést kapnak. rendszerént meghagyja. s csak az ajtóban húzza fel. s ha szándékuk mellett megállnak. hogy azokban temessék el. a leányon a sor. Tájog nőjjön a homlokán. Körülvette már az ínség. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. a kordován csizmát kezében viszi. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék.

Itt már a násznagy urakat hosszú. mi ha sikerül. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. tövises rózsaszárakból dohányozva találja. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. Juju juju jujuju. Egyszerre megszűnik a zene. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába. minden ide nézzen. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. a visszatérőt megkötözik lánczczal. Erre a násznagyra köszönt. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. ha lehet-e már menni a menyasszony után. De esketés után mindkét fél haza tér. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. Édes anyám csodálkozik.vagy Átalmentem a Tiszán. Kétkerekű talyigán. mint számos más helyen. stb. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. tányér. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. Akinek most kedve nincs. . s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. stb. Nehogy az asztalon az étel meghűljön. A nadrágom kétágú. s bebocsájtatást kér. ami nagy gyalázat. A czigány jövetmenet folyvást húzza. Adjon Isten neki éhez egészséget. mely hihetőleg abból ered. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. Annak egy csepp esze sincs. órákig elkötődnek velők. miközben a tréfás versek újra előkerülnek. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. Kedves hű párjához vele szeretetet. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. Kés. stb. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. Hogy a fia bolondozik. A menyasszony táncz úgy történik. stb. néha vissza is küldik az egész násznépet. Amelylyel most itten eleinkbe álla. s ha meg nem fejtik. villával készítve. Csupa tiszta mezítláb. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. Felmelegítése dologba kerüljön. Visszajöttem a Tiszán. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. a kapuhoz jut. kalánnal. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek.

mi tőlem telik. sáfrány. melyet így ajánl a vőfél: . sőt meg is sózattam. Ki pedig nem iszik két garast letegyen. ha vendégi esznek. Vőlegény. mint a szekér gúzszsal. Kinek tele üveg a kezébe megyén. miket ily alkalommal elmondani szoktak. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. szerencsés élteért. Egyenek csak ebből. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam.Tessék uraimnak helyre telepedni. folyvást imádkoztam. Bors. menyasszony hív békességekért. Örvendek ha tálat viszek ki üresen. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal. stb. gyömbérrel. mindent elkövetek. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. Abból az ételre apetitust vegyen. Legyenek mind végig jó apetitussal. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. s ha az étel még nem jönne. stb. Én. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. Úgy örül jó gazdánk. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. Lakadalmi népnek jó egészségeért. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme. De hogy el ne essem. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. stb. a nők más oldalon helyet foglalnak. elhoztam. Erre a férfiak egy. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. Álljon itt a sok közöl. Második tál étel a töltött káposzta. Majd a leves is megérkezik. uraim gusztussal. melynek beajánlása többféle. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak. Szülőiknek rajtok való örömükért. Ez a magyaroknak híres eledele. Jól megeszkábálva. stb. az öregek a sásas üveget járatják körül. az ifjak kenyérrel dobálnak. A harmadik tál étel a tejes kása.

371. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. 1863. 371. Nevetgélnek. 35 . 1863.” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. iszonyú ősi kardokkal. Aztán újra kezdődik a táncz. Vas. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt. Vss. Társaim utánam ennek a másával. Vas. újs.42. ezüst papírral sújtásozva. Az öregek fonókáiban meséket mondanak. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. 371. A házaspár külön szokott költözni. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be. Első pár héten a menyecske sehova se jár. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. 42. Kinek kése nincsen. 1863. vájja az ujjával. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. vallásos kegyeletből. 15-20 fonó számára.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. újs. melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. 1863. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. játsznak. Egyszerre kopogtatás hangzik. de szombat és vasárnap este.35 Ki ezekben részt nem vesz. Viskiek fonókái. míg a bútort a menyasszony viszi. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. tejben főtt szép vajas kásával. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot. 42. nehogy hazajáró lélekké váljék. a szomorúját újból végig siratják. Jól megtört. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. mely néha másnap is tart. egyik két nyársat reszel össze. Vas. 371. Ilyen fonóház a város minden részében van. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. A fiataloknál egészen máskép van a dolog. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. hosszú pálczára piros kendőt kötnek. s bebocsájtatást kér. arany. Az itteni disznótoroknál az az eredeti. Jó erős. Viski aratási ünnep. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. Viski disznótor. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel. új. Itt tréfa-tréfát ér. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. jó hideg. 42. Ez az utolsó versmondás. ide nem rég jutott. új. dobálnak. Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés. Érte a pajtásom csak keveset futott. nem szokott összejőni. vagy olyan históriákat olvasgatnak.

A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. illetőleg eseményének emlékezetét üljük. B.alatt várja őket az ízletes eledel. barackot. e napon utaztak el. Ε nap három király napjának is neveztetik. nagy bundát. (3 Király. M. König Gaspar kommt aus Mohrenland. betűkkel írja. (3 Κirály. a pap a házba lépvén. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. Er ist der König aus Mohrenland. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep. Bort. (Heródes). Hegyes fülű malaczot. Urunk megjelenésének azért hivatik.) Wir kommen daher in aller Gefähr. s a házak szentelését is e napon végzi. a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr. búzát. König Baltzer kommt aus Oesterreich. Nun seit willkommen ihr Herren. mert Gáspár. (Heródes. Vízkereszt ünnepélyezése. Gross Melcher kommt aus Orien. arra s lakóira béke áldását adja. Utoljára iszik a gazda maga. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. I. keleti bölcsek. A császártöltésieknél. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. Woher die Reise wo wollt ihr hin. Da kommen wir alle drei zugleich. Als wir kommen den Berg herab. Kis kalapot.) Dieser König ist uns wohl bekannt. hogy Üdvözítőnk e napon sz.) Nach Bethlen steht unser Sinn. A házszentelés e napon maiglan dívik. Warum ist dieser König so schwartz. Vízkereszt neve onnan van.) Mich wunderts aus Sax. Itt a gazda mindjárt italt vesz elő. a kisded Jézus imádása végett. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. s a legöregebbnek tölt. . kik mindannyian a gazdára köszöntenek. ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. majd a többinek is sorban. aus Tax. Heródes unter den Pfenster lag. Menyhért s Boldizsár. Júdeába. János által a Jordán vizében megkereszteltetek.

(Gáspár. So reiche mir deine rechte Hand. Ich will hauen entzwei. (3 Király. So wollen wir es verrichten ganz geschwind.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein. (Heródes.(Heródes. In alle End und Ort. So nimt ihr mir meine Reichthum ein.) Bist du der König aus Mohrenland. und zu befehlen haben. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen. Mit uns zu thun. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort. Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. Reisen Wir nach Egyptenland.) Joseph. Du bist der falsche König aus deinem Land. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos. Das Herz ins Kripelein legen. und schiessen. Bringt um.) Lasset uns das Kindelein wiegen.) Nun weil ihre königliche Majestät. Weichrauch und Merchen. (Katona. stechen. Wir suchen das neugeborne Kind. (József s Mária. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! . (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht. Das keines soll kommen von Leben davon. Hauen. Trachten wir nach diesen Ding. Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind.) Wir kommen daher in Regen und Wind. bringt um alle Kneblein klein. Weil wir dazu verbunden sind. Was schmerzet mich das Weibergeschrei.

A Göcsejieknél. eléggé tudhatják. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. tudva előre jövetelöket. lakomák alkalmával. 5dik katona. Mert ez is tehetségéhez képest.) Darüber will ich mich aufwerfen. Mária s József elől foglalnak helyet. 4-dik Heródes. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. Jedes Kind. 31. Honderű 1845. Sollen kommen in mein Haus. másokat mulattatni nevettetni. Gehet in allen Gassen und Strassen. kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében. 3 közölök a király. . 212. Mert a szegényebb sorsú is. was zwei dreiviertel Jahr. egy disznólábat. László nemeseinek. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. Menyhért király csillagot visel fején. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. Breitet meine Befehle aus. Heródes kardot az oldalán. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő.) avarokkal egyesülvén. őt egy veres általkötő illeti. főleg a nagy urak. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát.(Heródes. Zalamegyének azon földrésze. oly egyének. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. s római császár által 803-ban legyőzött. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. Tödten lassen schmerzenlich. 1. mely a nagy király. Göcsej. lakomákat tartani. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. egy tál kukoriczát. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. Kerka és Váliczka folyók közt terül el. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai. göcsört. egy tál borsót. nemcsak eledelről s italról gondoskodik. házassági egybekelések alkalmával. mellettök a 3 király. göröngy=rög. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. s innen a mai Göcsejbe vonult. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. Hernach will ich alle beschencken. 1. sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. Mennyire szokásban volt őseink között. 1821. a legrégibb idők óta. 16.) A roppant hún birodalom felbomlása után. Pest. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. Bis sie kommen in meine Hütte. hátul a katona. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. mely Zala. több napra terjesztette. Írta Peczely József Debreczen 1827. II. Vőféli régi versezet. Ily czélból állottak elő. 7-ik Mária. sőt most is terjeszti lakomáit. doroncs) vehette36. Hernach lass ich alle zusammensperen. s unokái sz. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat.. Kein König soll nicht sein auf Erden. mily nagy fénynyel. kiknek főfeladatuk volt. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. és minden ház tulajdonosa. 6-ik József. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé. s püspök süveggel fején házról-házra megy. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. 63). 1. készen várja őket. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. Als ich ganz allein. Hazánkban.

) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb. hogy ez lakomák alkalmával történt. Falalala. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan. Boldog az élet. Töltsed a pohárt. Régi naptárainkban találhatni oly verseket.szükséges az emésztés elősegítésére.Falala’ áll. vagy mint Somogyban nevezik. Igyatok bátran. s azért: szólítja meg maga magát. hogy mindegyik versszakban. Főfeladata. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki.s mások utánzásai. No ne bánkódgyunk. vőfély. a mások megnevettetése. − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. s talpraesett élczei. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. Meg ne részegülly. Régen kívánom. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben. Habár az itt kővetkező versezetben. Ne lássunk több kárt. . azt zárjegybe tette. Jójójó. s most is az. vagy kik mondták. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. jól rögtönzött versei. Kit tegnap láttunk. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. Megjegyzésre méltó. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét. Mézes mádi bort. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván. vőfényeket illeti. vagy dalolta el ezen versezetet. Jójójó. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. Ejja: De tarczali bort. Üres erszényem. Falalala. Gőgössen se ülly. Gazda kiáltja Fusson a bánat. Ejja Gazda agy innom. De vígan lakjunk. Ejja: Az idő mondgya. Mert nincsen pénzem. kinek gúnyneve Kutya Pista volt. ki. Nem vizet adnak Innya torkomnak.) pedig . Töltsed a pohárt. a lakomák alkalmával. a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb. mint mondva volt. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan.

Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok. Nem szükség nektek. Sőt elfelejtsük. Kevélyek vadtok. Jójójó. Elő ne hozzuk. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Tudom bánnyátok. De ti róllatok. Ejja: Mely czifrán jártok. Mind estig igyunk. Felkelvén szépen. Reggel ismétlen. Haj mely szurkos vagy. Ejja: Az béka hustul.Ejja Gazda vigadgyunk. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Lakatos bátya. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Falalala. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Ejja: Hogy ti is mostan . Büdös gyomrotok. Hegykére vágytok. Kecske faggyútul. Nagy fönnyen szóltok. Jójójó. Hogy most így szóllok. Jöttél a kohból Sáros fertőből. Megbocsássatok. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Előjőnötök. Ejja: Izdóté foré. Falalala. Jójójó. Megnőtt az hasad. Fénlik a nyakad. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák.

Ejja: Vonnyanak hajnalt. Megbocsássatok. Jójójó. És az aranyat. . Falalala. Jójójó. Ádgyák meg módgyát. Menyasszony azért. Falalala. Várd meg jutalmát. Az szolgálatért. Ti sokat csentek. Ejja: Kiknek mit szóltam. Τ-t-ν-s eötvösök. Ejja. Kitül rémülés. Mostan róllatok Ti menyegzősök.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok. Művetek ékes. Megolvasztyátok. Kik most itt vadtok. Ejja: Mert kicsinenként. Falalala. Ráhallgassatok. És szép vigságot Kit la hallotok. Falalala. És igen kedves. Így sokat loptok. Mostan nem szóllok. Hamar nekik lesz. Csufságból mondtam. Gyönyörű nótán. Ejja: Tartozik csókkal. Szabók már nektek. Ti ne bánnyátok. Ejja: Miként ezüstöt. A menyasszonynak És vőlegénynek. Ha meg nem tértek. Mert nagy szép fényes. Bezzeg nevetek. Kedves játékkal. Pokolba mentek. Pogányon éles. Ejja: Mondok újságot. Többet róllatok. Jójójó.

És . Vigyáz mindenre. A bál kitűzetvén bizonyos napra. malaczot. Falalala Amen. − mozganak. El ne felejtsed. Zilahi szőcsök bálja.” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. Ejja: A mézes borra. nyuszt. a czéhbeli ifjúság szekérre ül. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. nemzeti színű koszorúval halad. Pohár töltésre. S egy pohár borral. De nem mézes bort. Nyoszolyóasszony. menyét.Edgy edgy szép tánczczal. Gazdálkodásra. Ez kis énekem. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni. Vajban sült fánkra. míg köröskörül különféle állatok – farkas. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. Ejja: Az főn szóllásra. Így csinálnak hűhót. A menet előtt két szép szűcs legény. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek. Ez nem egyéb. Légyen nagy gondgya. Munka után jól esik az élvezet. kardosan. Vőfél tisztedet. róka. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. Étkekkel engem. Mindenféle jót. Ejja Tyúkot. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Jójójó. Finis. etc. Most jól tartsatok. Mert minden várja. Jójójó. Szép szerszámokkal. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással. Jól megvajazzunk. mint az úgynevezett tarisznyás bál. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. Dolgához lásson. Falalala. Véle személyem. Hanem nyakcsapást. „Szorgalommal a békesség fog kezet. bárány stb. Falalala.

Ha a hajadon az almát elfogadja. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. nyíl sebességgel rontott neki. A kör közepén több dudás foglal helyet. az ifjak pengetik sarkantyújukat. oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. az annyit jelent. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. hogy a búzának az esső ne hiányozzék. Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. Ha pedig a lány az almát visszautasítja. 1854. Bevégezvén nehéz föladatukat. Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. mint ama lelkesült harczfiak. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön.Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. hogy neki a legény sem kell. 1820. mely ha kijut nekik. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. tánczba elegyednek. úgy jer velem a szent atyához”. kivált a gabnatakarásoknál. 1. később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. azt egy alma átadása által. s a kóló közepére menvén. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi. szintén tartattak ilyes leányvásárok. Istent dicsőítő. 141. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után. s koszorúzott volt fejők. az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. igen hatalmas kisegítők. . s ki a magáét kinézte. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. L. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. Munkához fogva. a ruthenok közt. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az . Uzt nam Boh po-mahal . Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van.. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik. Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. . s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. a határból hazafelé indulnak. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. . mi azt akarja jelenteni. az Isten megsegített immár . és gazdát dicsérő. s vígan mulatnak reggelig. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. elhurczolá a kolostorig. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. Nem csak nappal. fiaik leendő nejéül eljegyzik. 54.. újs. még pedig évenkint háromszor. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. . 36. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. bizonyos. . Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. Krasznibrótlon. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. Összeszedvén a határ minden vadvirágait. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. mely tekintetben a totók. 303. Zomlbori leányvásár.most megzendül a zene. Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú.37 Vas. és vele végzi be. az eljegyzés megtörtént. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek. rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. Nefelejts 1861. hol a barát azonnal összeadá őket. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni. s hite fentartotta. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. kik győzelmi babér után vágynak.

versenyvágy ébred fel bennök. I. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. 286. füz. 32. Kép. 285-290. újs. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. Magy. Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. mely az aratási munkát részükről is sietteti. az sem tud kikelni. s a hosszantartó szárazság miatt. Erd. . a többi búzával együtt elvettetik.bevégzését. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. Vas. 1S63.