MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái . benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra . „ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz.TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs.. k.

György napja „ apróbb szokásaik sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz. Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz. Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása . mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz.

hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep . bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás.Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai. Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u. n. bácskai. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés.

hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. Továbbá a nyoszolyóasszony. Lakosai többnyire tótok. Jól tudva. vagy ha úgy tetszik. s az eljegyzetteknek. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. a leányt megkérendő. miként kapta. meghallgatni kihirdetésöket.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. mi nem csekély feladat. Ezek közé tartozik: a násznagy. s mindaddig kolompol. az arának pártában. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. egy szarvasmarhát is ölet. az ara házánál következik a lakoma. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. Végezetre a csaplár. ünnepiesen felöltözködik. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. Meglévén ezek választva. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. Mert nagyságát. ki rendszerént legények közöl választatik. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. Ez az úgynevezett örömkalács. az ara mindent elkövet. Annakutána a nyoszolyó-leány. legalább egyszer el kell a templomba menniök. mint egyenesen szülőihez. melynek előzménye a szükséges segédek. kinek legfőbb feladata. Nógrád megye déli határaihoz közel. tyúkokat. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése. Váczhoz két órányira. hivatalnokok választása. ki mind a kézfogásnál. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. Ritkán történik. kalácsot. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét. bort még szüretkor tett félre e szükségre. nem is említve. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. annál szebb. italt hordani. Agárd. s az ágakra legalább egy pár galambot. élettársat többnyire ő választ neki. szintén tésztából illesztenek. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. Haza menvén a paplakból. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. mind az ara. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. Mind a vőlegény. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. hogy a kézfogás szombaton este történjék. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. valamint gyér azon eset is. ki bor-csapolással van megbízva. innét nem annyira hozzá. A vőlegény új öltözetről. mi magában értetik. a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. Azután az úgynevezett hívogató. ritkán kapja vissza. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. mert ki sem akarja edényeit. diót és körtvélyt vagy almát. mi 18-22 év közé esik. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. honnan úgy. azután menyasszonyi koszorúval. mely minél nagyobb. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. kenyeret süttet. Mindez az ara házánál is történik. lakomakor étkeket. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. fentartója a rendnek. s ha vagyonos szülők gyermeke. törkölyből pálinkát főz. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. s mindkét részről folynak a nászkészületek. zenészekről gondoskodik. háta közepéig lenyúló szalagokkal . Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. intézője a teendőknek. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. megaranyozott dióval beaggatják.

a családtagok üdvözlése után. férfiakból áll. szekérre felrakják. Esküvő után. s a kéménybe föltekinteni. Oda érvén a vőlegény. miként fölebb megjegyzők. és tánczosnőkül elkapatnak. melyet a vőfél. többnyire hátul kullogva. amazok kolbász. kurjongatás. kedv. a táncz járja. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. de mi sincs. fején visz. mindig padláson. mint a fölebb említett örömkalács. zene. vagy térdig érő sár. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. ismét azon házhoz mennek a vendégek. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. tánczolva mulatnak. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. ládáját. dévajkodás. s ha történetből nem így álltak meg. első teendője a konyhába menni. kinek azonban nincsenek gyertyái. mert más alkalmas hely a háznál nincs. azért a csárdásokat. elkészítik a menyasszonyi ágyat. táncz közben. vagy más sülttel megvendégeltetnek. hogy őt . asszonyok nélkül megy véghez. legyen bár langy idő. s mind az ara. nyoszolyóasszony és leány. Következik az ebéd. mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. midőn lefektök után ropognak alattuk. Az ebédet táncz követi. a zene szól. s a vőlegény vendégeinek. 15 kr. vagy három tánczosnőt megforgat. elindulnak. Férje házába lépvén a menyasszony. melyek tán hazaszerte. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. táncz közben. úgy a vőfél is a kamarába. ki egy könnyen rábírná. Emígy neki készülve. vagy csikorgó hideg. s a hívogatóval. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. diót találnánk. almát. s így vonulnak lassanként a templom felé. Azon közben a menyasszony vendégei. mint az ebéd. Az egész menetre számos kandi gyermek. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. Ételeik ugyanazok. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. s csakis ekkor. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. Arra nagy az ügyelet. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. kalácsot. Egyesülvén a két ház vendégei. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. a mulatozást ott folytatandók. kik. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. mind a vőlegény saját felekezetével. bor. a kalács. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. dévajkodás és táncz közben. de úgy. táncz váltja fel. kik őt férje lakába elkísérték. mely távolabb van a templomtól. és párnáit. zene. melyeket a vőlegénynek 1 frt. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. s úgy intézi a dolgot. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép. Ellévén imígy készítve az ágy. melyhez hivatalosak. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. és legyen az út száraz. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. Tánczos-nöket úgy kapnak. vezettetik. ezúttal csak a férfiak. pályinka fogy.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. miként jöttek. Akkor újra kigyulad a táncz. különben akárki megigazítja őket. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. természetesen zene. kurjongatás. A vacsorát. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. kell kiváltania. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. Emezek az ara násznépével borozva. vendégei azon háznak. A hívogató azután végig járja a vendégeket. s főleg nőszem van ugyan függesztve. mely ha két nap tart a lakodalom. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. többnyire a násznagy. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. a menyasszonyi násznagy hívására. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. lassanként gyülekeznek. Oda megérkezvén. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. jő ki a vőlegény násznépe. vagy toborzókat csak aprózzák. visszatérnek szülői házához. hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. a többi pedig a szobába vezettetik. vit.

Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját. galambja nagy becsben áll. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. s ez viszont amazét. kívül a felszolgálók. kalapjaikkal üthessék. más nap pedig. hol néha harmad nap is. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. s tiszte lesz az engedelmeskedés. vagy gazdagabb szülők gyermeke. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. S e helyet mindaddig használja. s annak minden fölebb érintett vesszeje. s azt szalagokkal felcziczomázni. nyakától le a derekán.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. melyet a násznagy úgy darabol fel. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. hogy az asztaloknál ülőkön. a násznagy mindig imát mond. Ε nap csak abban különbözik a múlttól. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. jeléül annak. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. minden teendőben osztozik. mulatnak. hogy az örömkalácsban minden vendég. vagy más nap elbeszéltetik. részt venni a lakomában. részesüljön. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. mint megelőzött napon folytatandók. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. s végezve áhítatoskodását. rózsája. dunnáiért korhelykedni . a tyúkkal pedig a násznagyot. majd térdhajtásáig ér. míg csak a padlásra fel nem szökik. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. Azután isten házába avatásra megy. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. s hogy háborítlanul maradhassanak. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt. esküvő napján este tesznek meg.. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. és véget vet a lakomának. hogy őt. s a menyasszony mint családtag. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. ha csak egy falatban is. mely szalagokkal szegélyzetten. s vagy akkor mindjárt meglesik. s különös felügyelet fordíttatik arra. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. sokszor délig is. lakodalmi költségei némi födözéseül.. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. úgy szintén a vőlegény vár. Ε jog annyira tiszteltetik. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. s azokból a család minden tagjának juttat. némelykor pedig a pap. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. nyoszolyóasszony és leány. különben kész a keserű neheztelés. úgy tesz most is. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. almát. hogy minden asztalra jusson egy darab. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja. vőfél. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. A kalács elosztása jelül szolgál. diója. evőeszközök széthordása. a párnákért vőlegény által fizetett . a hágcsót maga után felhúzza. diót. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. e mulatságukat. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat. edények. vagy attól fölkelnek. ha akkor is tart a nászvendégség. azután beáll a kölcsön kért asztalok. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. miként mondják. ha meg nem jelenne a templomban. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. kukoricza szeme. Említenünk fölösleges. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. oda értve a zenészeket is. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. a menyasszony is siet tehát a hívogató. csak az esküvő napján adnak lakomát. ahányan vannak. A menyasszony szülői vagy rokonai. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant. Utána a vőfél megy.

a leány többnyire kiadatik. vagy más valamijét elcsenhesse. kinek nem veszik rosz néven. Megjegyzendő azonban. mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. melyet . pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat. hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. ha férjével. Ha a családnak van figyermeke. oly lassan halad. Útközben a menet meg-megáll. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. a leánynak kontyot a bába csinál. rendszerént az. A vőlegény kísérete násznagy. ha menyasszonyát haza akarja vinni. . s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. hogy éjfél is ott lepi őket. sánták. a legény nagyobb választási szabadságot élvez. vannak azonban esetek. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. utánok a vőlegény szintén lóháton. De a legény azt mondta. . a lakodalmi házhoz összegyűlnek. ameddig tart. ha agárdi leány más vidékre vitetik. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. tőlük mintegy elbúcsúzandó. nyoszolyóasszony és leány. s ha ez kedvezően üt ki. hogy készüljenek. Ez oka aztán. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. Ugyanazt mondhatni azon esetről. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. ládája és párnáinak. vagy helyben nem kaphatott menyet. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon.. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. agg szüzet ritkán láthatni. ez megy a leányhoz háztűz nézni. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. szüléit megy akkor látogatni. mit aztán. vagy félszeműek. ha kiadandó a leány. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. s alig oszoltak haza. kivált ha nincs fia az apának. hogy egybekeljenek. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. megreggeliznek . mi a násznagy kötelessége. s a válasz. legyen ez bármily vagyonos.. azon különbséggel. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. napa és ipával. hogy a vőlegény nyergét.díjt megenni meginni . ezt többnyire más nap megkéreti. végre pár rokonból áll. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. miket fölebb vázolánk. csupán egy nap tart a lakodalom. mert az agárdi legénység mindent elkövet. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. Ha a legényt vidéken kellene keresni. ki és hogyan. hívogató. amidőn a vőlegény ifjú társainak. Hogy férjhez nem megy soha. Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. az utolsón zenészek. Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. vagy kiadandó volna a leány. Haza jövet a vőlegény. de nem akad szerencséje. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. mert bejárva néhány helység fonóházait. hanem ismét lovon ül. s a közvélemény nagyon rajta van. a nászkészületben segédkezet nyújtani. ki kell váltania. s elveszti jogát. hogy a nép leányai közt. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. hogy a vidéki vőlegény. s megunta már a pártát. azután 3-4 szekér vagy szán. menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése. például púposak. mert borral is megvendégeltetnek. a leányt odaígérik. különben hegedűszó mellett a táncz. vőfél. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. Lány kérette a legényt. ha hibásak is valamely tagban. rendszerént megvirrad. vége a lakomának. többnyire duda. hogy a leányhoz vőt állítanak. tetszése szerént választ. Akkor a menet elindul. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. ha lovon jött a menyaszszonyért. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa. Míg marháikat rendbe hozzák.

s beszereztetvén a paszita kellékei. kínálja s elmondja. ha ez a négy vagy többszöri . hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. A paszitát követő napokban. hogy az visszautasíttatnék. főkötőt. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. Fölösleges említeni. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. . házaiknál mindenkinek. habár néha nem is szívesen.. a vagyonosabb. s bejárja a kitűzőiteket. Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak. hogyan kell lefeküdni. kiknek száma rendszerént 6. tréfák. hogy . isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit. ha a legszegényebb pásztorok. s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. . kaczaj közt vígan. Erd. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. hogy őket a háznak. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. s arra kérik. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. a böjti heteket kivéve. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt. s elkezdődik a paszita. s többnyire daliás közt. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. mind komaasszonya. az úgynevezett keresztség-pénzt adja. a házhoz csak a körösztanya megy. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. a nevezetes. kínálásban fáradhatatlan. a legényt legott megfenyítik. soknál majd estig foly. mely egészen a gyermekágyas tulajdona. dévajkodások. hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak. az anyára és gyermekére. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. de ha úgy történt. mert szilvájuk lehullana . a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . ha inni akar.említénk. hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. Világra jővén az új családtag. 30 vagy még kevesebb krt. A családatya pazarlásig bőkezű. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre. A meghívás. s nincs példa. gazdagabbak többször is és többfélét. mert miként mondják. nagynak aprónak. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. üvegcsével. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. legkorosb tagja sem tegezi többet. elfogadtatik. Magy. mikép alkalmatlankodnak nekie. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. . . azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja. kik valamint a keresztanya. 2: 31-35. Az agárdi nép keresztelési szertartásai. s abba minden koma tehetsége szerént 50. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. hogy szerencsés legyen a gyermek.. s fonodába többé nem járhat. Alig veszi észre a nő. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. miben a vallás sem tesz akadályt. kikről megjegyzendő. mint a leányt. a bába elküldetik meghíni a komákat. Képek. Kényökkedvökre kimulatván magokat. 1853. hogy nagyra nőjjön a kender.. azok mind meghívandók. ő már tudja. mert attól fél. hogy a lakoma pohárürítések. melyben komáskodtak. s emiatt befolyásosabb családokat. keresztvízre viendő a gyermeket. még akkor sem. től. a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. okvetlenül keresztanyának hívatik meg. s viszonzásul a gyermekágyas.. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak. hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. Csodálhatni e tehát. havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. hogy pártfogókat nyerjenek. Hetek. tánczra kelnek.

midőn elrekedésig kisírta magát. a többi kimegy a munkára. így a beteg míg mozoghat. bérül egy negyed gabonát kapván. ha gyengébb korában választatik is el. s ha a körülmények úgy kívánnák. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. Magy. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. olyan 5-6 éves gyermek a családban. ha egy két nap nincs segítve a betegen. ez kíméletre számot nem is tart. ökrét kíméli. feleletül azt nyerjük. Hosszas betegségben. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. mint egészséges. mind pedig az utczán. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. téli hónapokban pedig. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. vagy ha segítne is. s első szülésnél 3. 1853. jóllehet sok. némelyik tovább is szoptat. a szegényebbek is iskoláztatják. midőn már késő. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. s ha van nagyobb. sőt komoly feddést is kell hallgatniok. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. félelem nélkül járhat kelhet. ellenkező esetben magára hagyja. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. imádkoztatnak a . mert kivált mezei munka idejében. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. s a mezőre dolgozni megy. Kép. hogy abban részesíteni nem fogják. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. leginkább idegen férfiak szemeitől. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje. libaőrzésre. orvost még a vagyonosbak sem hínak. S alig érte el az 5-6-ik évet. ha kell megkenni. kik avatás előtt mind udvarokban. s egyéb dolgot végezni. tudva. a gyermeket megfüröszteni. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. őrizkedik. nem adhat a kis világpolgárnak. Meg kell vallanunk ami igaz. 11-12 éves koráig. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök. azzal ringathatja. az anya többnyire 2 évig. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. Ott a csecsemőt. így szabadon. hogy az úri-gyermek. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. azonban többnyire akkor. nyilvános istentiszteletkor. bárány és marhalegeltetésre stb. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. jó úri étkekkel felnövelhető. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. hogy előbb is elválasztható a magzat. S még akkor is. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. mint betegsége napjaiban. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. ringafáit. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. Kötelessége a bábának egy hétig.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. Erd. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. Beteg lovát. s járnia kelnie ugyancsak kell. félelem nélkül megjelennek. szorítják. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve. azonnal veszi gyermekét. 27-28. igába nem fogja. kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. mozog s tehetsége szerént dolgozik. Tán sohasem szánandóbb e nép. de essék kórba családtagja. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. ha fekvő beteg lesz valaki. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni.2. nincs példa. de azért a korosbaktól elég pirongatást. míg avatásra nem megy. s innen magyarázható az. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak. különösen borral felvidítsa. s hozzá többnyire csak akkor megy. Súlyos. felhagynak az orvossal.

A kis gyermekhalottat. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. A végrendeletet akkor csinálják. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. Fonodának nevezzük azon házat. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. 1853. dalolás. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. Magy. i. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. Összegyűlnek a fonodában. a leányok nem ünnepiesen ugyan. még éltökben elkészítik a ruhákat. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak. 2. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. mindjárt úgy felöltöztetik. mesélés. voltak bár kedvesek. a helység két végén alkusznak ki. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. fonodául két házat. mennyi a halottvivő. de csak az ő kenderéből. 10-11 óráig folytonos tréfa. mint éltében ruházkodott. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. 35-36. vagy . A koporsó. Erd. Nem csoda tehát. Különben a korosbak. A sírt körülhantolják az illetők. esténként. s arra annyi kendőt aggatnak. azon legény viszi a sírhoz. egyszerű. mikből aztán tréfát. de szokottnál csinosabban felöltözve. s nem lévén községi koporsótakaró. szent éneket zengedeznek ágyánál. vagy komának volt híva. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. a rokonok s övéi. September dereka táján. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. legyen bár a legnagyobb sár. vagy kender s más efféléből. vagy gúnyt űzhessenek. ha pedig sokáig vívódik. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok. A fiatalabbakat búcsúztatóval. hogy hozzájok járjanak fonni. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. s helyeiket elfoglalva. s jutalmul érte a torba hívatik meg. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. kivált a nők. azonfelül templomban tartott predicátióval. kik e szavakra mohón vigyáznak. mely mindenkor az udvaron mondatik el. kik ifjú korukban megházasodtak. és jól is jövedelmeznek. vagy abból áll. Alig hozzák t. s valamivel megjelölik. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. midőn csügged rernényök az élethez. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. Az agárdi fonoda vagy fonó. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. ki körösztöléskor komaasszony. engednék meg. s kiszemel néhány házat. a kisebb leányokat zugakba. s meggyóntatják őt. A legények sem késnek sokáig. kaczaj. vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. s vannak a gyászkísérők közt. vagy gyűlöltek. azon leány. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. hol nem ők a leányok iránt.betegért. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. hanem serényen szállongnak a fonodába. Meghalván a beteg. valamely sírt felnyitván a temetőben. Halottakat. hogy a siratok olyakat is mondanak néha. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. ha pedig leány. hosszabbodván már az esték.. hol téli hónapokon át. a leánysereg fonás végett. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. A halva szülötteket a bába takarítja el. Képek. vagy kukoricza. félretéve a munkát is. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. szombatot. megköttetik az alku. s úgy osztakoznak el. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. mik valóban nevetségesek. ha fiú. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. mert meg kell vallani. Alig áll be ugyanis az estszürkület. összegyűl. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos.

. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja. s minden társa előtt söpör. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést. fája magasabb a háznál. 3) Lisztőrlés. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. s furulyázással mulattatják a leányokat. s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet.. Visszanyervén kendercsomóját az első leány. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. Kiosztván emígy csomóját. segédül pedig egy kisebb leánykát. szűrt ölt. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza. halott és vivői. a zsidó kiejtést utánozva. édesebb a méznél (. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik. s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol. baljában vízzel megtöltött csuprot tartva. a legények eljönnek. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a . vallatni kezdi a leányt. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen. zsámolyra áll... Emígy söpörve minden társa előtt. Egyik a leányok közöl padra fekszik. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné. s azzal körüljárva a szobát. Egy leány tányérba vizet önt. kiki pár garast adva. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél. hogy egye meg ez s ezzel. kivel ette meg részletét. 4) Gedó. ott hol elkezdé az osztogatást. neked is adunk. nem látta-e lúdjait. a ló vagy más állat.. Egy másik leány hozzá közelit. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz. öt fej. . s ha az nyéllel fordul kifelé. mert a halottban már nincs.. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás.. búsongva jár a szobában. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. mit a legények azzal viszonoznak. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk.. míg kedveért meg nem nevezi. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen. héja keserűbb a méregnél. s a bárányölés tréfáját még nem látta. fejére kalapot tesz. mind az öt meg van keresztelve. de csak négy lélek. keserűbb a méregnél. kiknek a kendercsomóból jutott. 2) Száz ujj.zsámolyokra szorítva. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót. s addig nem tágít. s itt szeretőjét nevezi meg. egy leány söprőt vesz. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. mondván. kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg. Tudni akarják azonban azt is. s végre lepedőt akasztanak nyakába. ismét a fonók mindegyikéhez megy.) mely kisebb az egérnél.. csöpübül szakált és bajszot csinál magának. . a szemetet. hogy legalább kétszer. réten legelt. maga a mag pedig édesebb a méznél.. ha tudsz . öt körösztség. kérdvén. négy lélek (. réten legelt s vas szája van. s a többit megkaczagtatni. és sorban járva a leányok mellett. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák.. 2) Legényidézés. kévét kötni stb. és a gyertyánál szárítja. talányaik közé társas játékot vegyítenek. s elkezd érthetlen szókat handabandázni. Ha hosszalják a legények kimaradtát. káposztát ültetni. magasabb a háznál. háttal ajtó felé leülve a szoba közepére.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van. azt a tányér vizébe mártja. 5) Zsidó pap. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. kályhát tapasztani. dió .. választ s maga elé állit. míg azt vissza nem cseni. 3) Erdőben nőtt. Egy leány szakajtóból púpot.. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni. a víz annak vérét. meséik. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. s pálczikával egy szitára ver. s csöve vagyis szája vasból van stb. itt a kérdett valami munkát nevez . Dalaik. Ε kérdés azonban csak ürügy. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni. fája erdőben nőtt. öt fej szintén van. reáállva füttyentgetnek. melyről bőre vétetett. 6) Bárányölés.. onnan jövendnek a legények. A kés képviseli a bárányt. Mit akart? Felelet reá: leányokat. fúvó. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében.

s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. s a kútból meríteni akarnak. mintha kedve volna tánczra.. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni. s felhí valamely leányt. i. . ott választ feleséget. Kis öcscse már alszik. és legényt nevez meg. az előtte állók megragadják. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. ki a tréfát még nem látta. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. melyek csak a legények távollétében játszhatók. 8) Bolhácska. utazó. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. Kész lévén a csoda. házasodni akarván. aztán tánczolnak. Egy legény leül zsámolyra. a csoda kíséretével bemegy. hogy valami újdonság . termény stb . hogy vannak eme játékok közt olyanok is. hull a hó javában. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét. mint az élőbbemhez. A vidéki legény t. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. ki kísértetet nem hisz. állat. úgy hogy az is. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. s ekkor van helye e játéknak. véletlenül találkozva vele. hogy fonhasson. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet. nem vesz. Világos. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. 7) Kútőrzés. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. hogy azokban valamennyi leány részt. A gazda szunyókál. Valamint a leírtakból az is látható.. hogy ki a kútból meríteni akar. hogy emelje fel. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre. oly kisebb leány kívántatik. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. s végig húzzák a pocsolyán. Mellette gyököntve dorombol a macska. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. látható a faluban. s fellobogó lángja űzi egymást. hogy két fonodába járnak a leányok. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. Sarokba szorulva hever a ház őre. A felhitt oda megy s megcsókolja. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. Zordon az idő künn. vagy zsírt hoz. s itt egy követe által bejelenteti. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. Fölebb érintők. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. Csodálhatni-e tehát. ott mutatja be magát a leányoknak. de természetöknél fogva nem is lehet. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. s abba vizet öntenek − az a kút. Míg így foly az inderkedés. amaz őt csupor vizével nyakon önti. mit azután közös táncz követ. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. Éhez is. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. Az idősbje ott ül a kemencze mellett. egyenesen csak a fonodába megy. aztán a zsámolyra ül. áru. de az őr utasítása szerént tesz. felfeküdt a padra. hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák.kést. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. és segédével felemelteti. s mihelyt hátra tekint. nem hallgat a szóra. A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. . azt a vesszővel üsse meg. . az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi.

.! volna csak itt Pista. most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. Ott egy fürge barna orsóját elejti. . . .. hármat adnál vissza. Sokszor mondta már.. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. S győzelme jelével megy a lány elébe. Hiszen tudja jól. hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. Tovább lányok. Neheztel a lány. Orsóját az ifjú jó magasra tartja. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem. rajta! S már ha ennyibe van. Ő gyönyörködik benne. Csak hogy el ne menjen. De szavait csókkal le nem pecsételte. úgyis jó barátom. még azt is elmondják. . Eképen évődik. úgy tesz mintha menne.Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. Megyek. hogy bár ki fia volna. Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . Fáj a szíved érte. én édes szerelmem. Váltsd ki ezt az orsót. gyorsan érte hajlik. Légy boldog ám véle! . Mind vágynak reája. Egy csókjáért kettőt. orsóját kiváltja. hívom tüstént. hogy Övé szíve lelke. ha nem szeretsz engem. Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát. Kapdossa a többi . S szemét ama sugár legénykén felejti. . ifjak ülnek csinos renddel.. mit tegyen a lányka. S hogy először is most sok szem látta csókját. Ami meg se történt. Aki bizony nem rest. a szemedből látom. Vidám nevetés közt apad a len s kender. Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. Hej tudom a bajt már . Biztatja a többi: no csak rajta. ne piruljon arczod. Föl sem is cserélné érte a világot. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. Régen lesé már ő ezen kis jószágot.

legények. Mindenikök köteles. de hogyha még hidegebb volna. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. húsvét és pünkösd másod napján. 1854. Összegyűlve elébb csintalankodnak. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre. megkövetik egymást. s hol egy kis szalonnát. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével. ha Isten segít holnap este. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. szent Mihálykor. szél zúg. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. mint egy búcsúra kezet nyújt. Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. Ha valaki tanácskozás. szent Györgykor. miből aztán este lakomát csapnak. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. Hideg van. A fiatalabb nők. 29-31. és bocsánatot kérnek egymástól. és a lelkészét kitisztítani. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. mire az egész nép fölkel. a jelenet ugyanaz. tréfálnak. míg meg nem találják. majd néhány tojást kapnak. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. oda hivatják a pásztorokat is. s ha egyéb nincs. A bíró házánál összegyűlve. kezdetén a falu bormérésének. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. Újs. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. ellenkező esetben kész a pörpatvar. Szakad a hó. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. 2 köt. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. Lakodalomkor is az érkező és távozó . kalapjaikat leveszik. legalább dudaszó mellett tánczolnak. bár honnan teremti. A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. 1865. s ha valaki elébb félre sompolyodott. e tűzre egy kis fát. Vas.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. és templom búcsúkor. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. Alig hogy mehetnek. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. hol sertéshúst. Erd. Kép. hogy egész nyáron jó vizök legyen. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. s megköszönik szépen Párosával rendre. mindnyájan imádkoznak. sz. Az agárdiak apróbb szokásaik. Én szívesen látom. s imádkozni kényszerítik. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. vagy rőzsét szerezni. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. nyáron vagy kétszer. A legények többnyire kedveseikkel. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. utolsó farsangkor. s dohányozniuk nem szabad. kik már kaszálni bírnak. kiki haza mégyen. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. 6. veszi azt fel. jobb s bal szomszédának. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. Rég volt. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. azt mindaddig keresik. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat.

kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. ez keszkenőt ad jegyül. hogy az időben midőn Solt vára állott. illetlen magukviseletével. a templomig. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. már nem bírnak. Akasztó Solt M. hol diós vagy más gyümölcsöt. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. s azt elvenni akarja. egész évre elrontaná férje. s tehetségök szerént pénzzel. valakiveli összezördülése miatt. 36 és 39-40. vagy illetőleg anyja munkakedvét. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. májusfákat lehete látni. itt akasztották fel az elitélteket. s hárman négyen szövetkezve. vagy szülőik szeme elől. Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. A fiatal menyecskének. utolsó farsangkor. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. Vhoz 3 órányira. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. kedveskedve. Mind este. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. hogy tulajdonosa köztök többé. ha neki húsvétra új. itt s Lak községében. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. mit a leányok azzal viszonoznak. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. hogy tiszták maradjanak. hogy aki ide s tova nézne. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. ha sár van. megakasztotta az utas kerekét. kik ha odaígérik leányukat. úgy tartják némelyek. évi 67. Magy. s melynek leírását a Sürgöny 1866. mind reggel jutalmul hol krajczárt. kitudja szándékát. Van egy bástyás őrtornya. azt megbírságolnák. mit az illető leányok bokrétával. mezítláb menjenek haza. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. szintén leányok ajándokait. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. mely közel fekszik ide. e szokás veszni indul. Rákóczy Ferencz idejéből. vagy kalácsot kapnak. Erd. s beszólnak. oldalaikon tarisznyával. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. jutalmaznak. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. számában adtuk. leány vagy legénynek. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. vagy kapujánál. s miként jöttek. A kidobott kalap értelme az. Téli hónapokban. Ε bokréta minél nagyobb. s többnyire az egész éjt velők töltik. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. főkötőjét lerántja. úgy a vágyak kielégítvék. mindenkor csak este. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák.vendég. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. kezeikben viszik. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. vagy elmosolyodnék. például karácsonkor. Kép. mihelyt besötétedik. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. a fiú neki . kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. megkéri apjától s anyjától. vagy más. szeretőikhez. másnap korán pedig szintén házról házra járva. azután ha az kedvező. legalább ünnepélyes alkalmakkor. 2. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. ha barátságos összejövetelkor. mások szerént itt pocsolyás hely lévén. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. annál szebbnek tartatik. mesterséges virágokat. soha meg ne jelenjen. dombos helyen fekszik. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. 1853. mintha czívódáskor férje. kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák.

két vőfél megy a meghívottakhoz. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. s hétfőn hajnalban is szokás. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. és azt követő mondásokat. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. egy a keresztség. (Első étel felhozásnál. hogyha isten életöket hosszabbítja. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. vellával elvagyon készítve. másik virágos és szalagos bottal. órára hitnek letételére. vagy kettőre. előszöris elbocsátott követek vagyunk. egy tisztességes pohár borra. Dicsértessék a Jézus neve. hogy a tizenkettedik feleletnél. Az ételfelhozásnál is verselnek. egy pár tánczra. és szentségnek felvételére. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. s egyik mint kérdő. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. úgy. J. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. vagy kettőre. egyik szalagos kulacscsal. Egy tisztességes tál ételre. halálokat halasztja.viszont czipőt. azután paphoz mennek beíratni magokat. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. s az kihirdeti őket. piros csizmát.” Hívogatni még vasárnap este. egy az úr isten. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik. Csak jó apetitussal egyenek. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. Ez a sok legénység ne álljék híjába. De mivel kötelességünk is tartja. vagy fésűt stb. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve. úgymint hétfőn 8. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. vagy kettőre.) Itt van a legelső tál étel felhoztam . Úgymint N. Kés. Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg. kanál. Én a mi tőlem telik elkövetem.

mártással. Amit ha valaki jó ízűn elnyele. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Az én gazduram hordaját kifúratta. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam. gyömbérrel jól be is sózattam. (A káposzta fölhozásakor.Ne hogy azt elejtsem. azért imádkoztam. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. így a vendég gyomra sem marad üresen. Azért élt oly soká szerelme párjával. Kinek a két zsebje tele volt tallérral. Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. Nem minden szemetén találják páromat. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. sáfrány. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal.) Itt van a tehénhús tormával. (Második tál ételnél. Bors. De a vőfélnek is borocskát adjanak. Teli kancsó borát ide felhozatta. Azért hát uraim a borból igyanak. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Dávid zsoltárába mondotta. mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal. Legyenek mindvégig jó apetitussal. Szív vidámítással Isten a bort adta. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Jézus neve dicsértessék. Ez a magyaroknak hires eledele. Sőt inkább távozik ő minden félelme. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. Kinek volt már tudom vagy hét felesége. Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. Amint sz.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral. halgattassék a vendég. (Csibe becsináltra. Jól megiszkábálva. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. Örvendek. Ε lakodalomban vigan mulassanak. ha tálat viszem ki üresen.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. .

Szakács asszonyunk is erősen esküszik. seprő tétetik a menyecske szobája elé. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. Apró szőlővel van jó kipallérozva. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. tartoztak bejelenteni a lelkésznél. s külön szobába vezetik. . ha ez meg találná kéretni. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. Nincs ebben sem ánizs. akkor láttak násznagyok után. Nem kell-neki erő a megrágására. hogy kinek számára. Jó puhára főzve apró riskásával. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. hogy felkelvén. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. hogy olyan legyen mint az. sem mustár.. Hogy miolta szép napok alatt sütközik. itt is mondanak a vőfélek valamit. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. Noha már hetven esztendőt általgázolt. (Kalács és pecsenye hordáskor. Reggelre vödör víz. és ezt megkell neki metszeni. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. Mielőtt azonban elindultak volna. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet. Mint borbély legény ki van pudanérozva. Édes ez mint csupán a színméz. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz. Kenyeret is adnak neki. Megvan a teteje perczezve zsírozva. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt.) Hozom a kalácsot egész taréjával. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. Költsék el jó ízűn Isten áldásával.) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. ezzel a zenészek elégíttetnek ki. s. vagy odaígérve. Itt van a tésztából jóféle sütemény. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. munkálódjék. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Az árától is semmit ne féljenek. Csak egy kicsiny szellő a megfújására.

hogy a leányt adják át vőlegényének. s hátul a kontyról földig leereszteni. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. piros kordován vagy karmazsin csizma. később pedig. csillagos nyelű czifra kés. ittak. a vendégek ifjait. melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. okos és becsületes személyeket állíta. akkor határozták meg. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. hegyes orral és magas kerek patkóval. ezüstös tűk és még sok minden. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. mire . fehér vagy fekete fátyol. mikor viheti haza a menyasszonyt. vigadtak. a főkötő. az volt a jel. és terminust sem tettek. az ifjak megfogták egymás kezét. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. a főte-tőre való. előbb kimondották a szülők. s kéri.. és szüzeit. s a vőlegényt az ennek részéről valók. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. felkísérik szüléik házától a templomba.kit akarnak nőül megkérni. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. a kérő násznagy előáll. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. s melynek minden költségét. mint jegyajándok. vagy finomabb gyolcsból készült. a násznagy szokott felmutatni. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. hogy mikor találhatják otthon másszor. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. hadnagy. Begyűlvén a vendégek. Ha pedig tetszett a vőlegény. aranyos hüvelyben. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. A leányokat pedig arra kérte fel. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. A kérőkkel elment az ifjú is. melyen egy nagyocska kapocs volt. strázsamester stbnek. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni. Ekkor rendelek el a kézfogást is. kiket elneveze: kapitány. hogy odaadják a leányt. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. a menyasszonyt szintén a magáéi. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. fehér vagy zöld. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. vigasztalják még ma. ettek. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván. melynek két végén bojt volt.

melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. ezután jöttek a sültek: marha. s így már a házasulandók sorába lépett. megáldja. malaczhús. sertés. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. vagy közel utána egy bizonyos napra. nyaka becsinálva. A menyegző utolsó napján. szalmával behintett veremnek kellett lenni. midőn elérte 22-24-dik évét. A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. hanem ez egy napon állania kellett. 29-30. tálakban. mint asszony. azok a kamarában pipázgattak. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. vagy a vőlegénynek kezébe adja. ki legelőször menvén templomba. azt a násznagy áristomba rekesztette. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. Ezekután bemennek a házba.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. Szegényebbeknél egy este. tüdővel töltve. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. és sok veres hagyma. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. s vagy a kérő násznagynak. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. pulyka oly bőséggel. nyúl. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra. szitákban. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. vagy épen káromkodott. Vas. s ha valamelyik hibázott. aprójószág szárnya. marhaláb savanyu lével. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. mint leány korában. Ha látta ő kegyelme. hogy az asztalnál mellé ültették volna. vagy más mártással. Ebben az utczában is. kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. Az ifjú. megcsipkedték őket az asszonyok. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek. amazt jóságáért s dolgosságáért a . ott a gazdát és násznagyot fütyültették. hogy hát ennek s ennek . de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. hol pedig az nem volt. akik pedig dohányosak voltak. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. s tejfeles paczal közé hányva. Alföldi lakodalmi szokások most. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. 1864. végül jött a sok kalács. és rokonai arra az ebédre. hús tormával. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. kiknek arra kellett vigyázni. Aki megrészegedett. amabban is 3-4 derék eladó lány van. s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. nem volt szabad neki leülni. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. sőt teknőkben felhordva. kappan. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. Újs. hurka riskásával. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. s elbúcsúznak tőlük. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. bárány. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. csak az a kérdés. mézes és mandolásmazsolás lével. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. Az idősbek a sülttel. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. aki lármázott. lába. két követ− vagy pemet-asszony. töltött káposzta kolbásszal. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért. s ha nem akartak. lúd. ott sertés ólba zárták.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. ki a büntetést el akarta kerülni. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. Az asztalnál az ifjúság szolgált. egy kérő.

szerzek őneki segítőt. megvizsgálván a maga sorsát. Hogy mivel kötöd be két szemed világát. Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. aki ő mellette legyen.” s egy vagy más okot adnak elő. Férfi s asszonyrendből álló felekezet. ismét elmennek mindannyian. A követek meghozva az örömhírt. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. és a többi jelenlévőket is. hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat. ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. hogy ahon az isten megmutatja . meg visszanyújtja. hogy mi járatban vannak. kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét. Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. ez átnyújtja a leánynak. ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. Ez a becsületes ifjú N. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen. valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette. elejét utolját. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. hogy jöhetnek bátran. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. s csak a legény marad benn hozzátartozóival. ki ünnepi ruhájába öltözve. s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet. . a kérő. Pár óra múlva. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be. Se nem tiszta búza. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. emberek. mivel követeink által jelentést tettünk. . . A szent házasságot akkor megszerzetté. . hogy learathatnánk. ennek lefolytával. . hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. Künn a leánytól szüléi megkérdik.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. . mi abban. N.mindnyájan. . . A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el. kijelentik. elbontok nem lehetünk. a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt. Mert nem kölcsön kenyér. így váltakozva háromszor isznak. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. azért kérjük szépen kigyelmeteket. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. Ε bölcs rendelése az egek urának. hogy visszaadhatnánk. ki abból iszik. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . s nevét. Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki. ha kedvező válaszszal tértek vissza. elmennek . ha a legény megszerette a leányt.a lányát kérik meg. az is iszik. .

a nagy istent kérte. A harmadszori kihirdetés után. És ezt jó emberek által megkéresse.Tetszett Ádám atyánk sok maradékának. Isten rendelésit. Melylyel felruháztad az én dolmányomat. uram és N. Melyért szent angyala ide vezérletté. A lakodalom előtti héten a vőfél. pántlikát és kendőt varrt dolmányára. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság. De kit. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. hogy szentül követte. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. 1 . hol egymással beszélgetve. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. N. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. az ifjú a kérővel. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. hogy valaki meg ne rontsa őket. majdnem szótlanul töltik el az időt. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak. bokrétát kötöz pálczájára. uramat és N. Páratlan életet kevesen tartának. Holtod után pedig örök nyugodalmat. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. magával visz egy kendő almát s diót. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. honnan vegyen. Ez ifjú legény is magába feltette. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. s miután az virágot. N. a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek. Köszönettel veszem ez ajándékokat. elmegy az ifjú jegyeséhez. Ezután elindul hívogatni. vagy ami gyakrabban megesik. N. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt.-né asszonyom N. már az asztalon párolog a jó étel. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. Most azért instáljuk. különösen selyemkendőket. így lakják el a kézfogót. ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. Kívánok érette ezer annyi jókat.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. Estére kelve.

N. De míg ezek odabenn a szobában történnek. női ruhába öltözve). egy tányér ételre. . ki vesz a zsebéből egy krajczárt. megmutatja. négy avagy öt párnát. Akinek is vagyon szép felvetett ágya. Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. paplant avagy dunnát. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. hogy ez a kifogásuk se legyen. Oda érve beköszön. s hordják a kocsira az ágyat. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. hogy már annál nagyobb pénze nincs. . e.-né asszonyomat. s azzal visszateszi. anyának. ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. * órára. tejbe vajba füröszti ő azt stb. még most is szólhatok. Most hát ágyat szépet. Ekkorra odabenn is eligazodtak. Áldás és békesség atyának. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d. azért nem is adják előbb oda. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. kijelenti. A kocsikra. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. mert kinek lehetne többet kaczagni. s hogy mi járatban van. meg ugyanis párnát. vesződségükbe került az nekik. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon. jól jár az a fiatal ember. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig. míg pénzt nem látnak. váltságát megadjuk. akit a lopáson rajtakap. Ekkor a vőfél. melyben olykor pénz. Ki egy személyt nevelt másnak. mi szívünk szándéka. míg összecsöpörgették. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. s így csúfot ne valljanak. a fonó asszony ügyel. mikor erre is rákerült a sor. Ott ül a kocsi oldalon. szinte izzad belé. és egy pohár borra. durugjálja a fonalat. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. ha még ezzel sem elégszenek meg. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. melyeken az ágyat akarják vinni. Két-három derékalyt. . ölében egy rokka-szösz.” A lakodalom előtti nap délutánján. hogy ő milyen jó fonó. nála egy orsó. Két-három lepedőt. s nem magának. aki elveszi.

Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. . Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról. . innét elinduljunk. Légy hát csendességben addig az ideig. a másikon le. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Jó anya. de nem ám a legrövidebb úton. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. Míg majd az a legény elvezet házáig. Tégedet. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból. ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. Maradjatok tehát isten oltalmába. az isten jó hitestárst adjon. Kívánom. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk. hogy visszasiessünk! . Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz. barátim. hanem egyik utczán föl. Ezen örömötök ne váljon ürömmé. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. Most is azt sugdossa. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. férjedet soha el ne hagyjon. Jelen van az az időpont.Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Kérem hát. s hazafelé vágtat.

Melyet nem érdemlék. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. De még jobban rebeg szíved sérelmétől.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. engem mint neveltél. Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. a Krisztus sebére Kérlek. Kedves édes anyám! tőled elválásom. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. Legyünk csendességben. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése. ha téged háborítottalak. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. Édes drága anyám! ne epeszd magadat. gondviselésedet. bocsássál meg. az ő szent vérére. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. Isten fizesse meg sok fáradságodat. míg lészen végzése. És én mellettem tett dajkálkodásodat. Ismerem te gyenge anyai szívedet. Szívemből néktek is minden jót kívánok. Bocsáss el engemet. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből. Az úr isten áldjon ezekért tégedet. Azt fogod sajnálni. kedves leányodat. rokonaitól stb. testvéreitől. Engedj meg. Ha megbántottalak. széltől is őriztél. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. Reszketnek ajakim belső félelemtől. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Emlőddel tápláltál. A nagy úristennek áldása maradjon . ki lakik fénylő boldogságban.

A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs. azután a násznép. Kedves alsó. Az esküvő végeztével. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok. két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. mely a szokásos szertartások közt megy végbe. mellette a vő fél. a másodikon ül a menyasszony. ez azonban ritkán esik így. arany kos.Mindétig rajtatok. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. Legyetek érdemes szűz koszorújához. De seregetektől más útra indulok. Végre az egekbe fogadjon magához. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. Végre az egekbe magához fogadjon. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. ha abban egyeztek meg. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. szintén csinált virágból. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. szívemből kívánom. . egyenest a lakodalmas házhoz viszik. az első kocsin ül a vőlegény. azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. és el ne is hagyjon. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. a menyasszonyt. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. Ha reátok nézek szintúgy megújulok. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. Vigyen fel a mennybe magához. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. A fiatalságnak. És tőletek mostan immáron megválok. öröm újongás közt robog hazafelé. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz.

csüves paprikát. az úgynevezett kállátósok2. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. s úgy vezetik be a mulató házba. egy része táncznak ered. gyökeret akasztanak. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. Nagyérdemű édes atya. ki feje a vendégeknek. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. ezek vigasztalják. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul. mentül jobban felczifrázhatják. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. kalácsot. Jó anya. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. hogy gazdag a bánat. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban. s értelme akkor volt. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. annál büszkébbek rá. Ezen kedves vendég befogadójának. kit a vőfél elkér szüléitől. és el is fáradtunk. s egyszersmind vigyáznak rá. a falakra hagymát. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. tyúkot. De messziről jöttünk. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. férjének testvéreit sorra csókolja. Ím eltelt az az időpont. 2 . Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. napát. hol már sir a hegedű. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. körülötte az öregebbek foglalnak helyet.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat.

Kiket összeszerzett szeretet s barátság. de leginkább az izgáncs. Midőn eljön a délebéd ideje. továbbá két tánczmesterre. páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. mindegyik ételre mond valami verset. kivánom érjetek. násznagyokat. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. táncz nélkül ne maradjon. hogy az egész ház hahotára fakad. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. mi jó emberünknek. ki amaz mellett foglal helyet. Azért instálom hát most engedelemmel. a többit utána a fiatalság. tánczmestereket stb. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. legkivált a nőszemélyek közöl. amit ad. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt. Nincsen olyan helység. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz. Mielőtt az evéshez fognának. Mi házi-gazdánknak. mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. Számos esztendőket. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. a legénység asztalt rak. kívánva nekik sok boldog esztendőt. égi s földi boldogságot. nem tetszik. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. ennek már minden szabad. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. kik arra ügyelnek. hogy valaki. a vőlegénynek és a menyasszonynak. Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. kik egy tányérból szoktak enni. Légyen figyelemmel ide minden ember. Ahol nem szükséges az elöljáróság. Példa itt előttünk azon kis társaság. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. olyat. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. olykor olyat. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. Éljen a násznagyunk e vendégség feje. Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. hogy különbbel nem szolgálhat. a bánáti násznagy.. ha lesz pénzük. s amellé telepedik le a vendégsereg. dolgozzanak és vegyenek. ha ez. helytartót. a vőfél hozza az első tál ételt. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek. város vagy tartomány. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. .

vagy ha nem akarja. ismét pénzt vet a rostába. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. Sokáig lobogjon élete fáklyája. bútól ne legyen szomorú. Legelébb előre mindent megfontoljon. s már takarítják ki az asztalt. Engedje az isten. Ezen tánczot járni szabadságában áll. valahányszor ez dob. Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. utánam lesz első. . Az igazság mellől soha el ne álljon. Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. a vőfél. sóhajtás a száján. ettől is elveszik. míg 3 Fejkötő. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. de alig fordul kettőt hármat. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. Fejét féketővel3 felékesítette. már csordul a rostába vetett pénz. itt a menyasszonyt. de amaz se rest ám. az tánczol a menyasszonynyal. Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan. hogy míg e koszorú Fején lészen. hogy igazat szóljon. Szószólóhoz. másik ruhát vesz magára. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. fejét bekötik. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. Ne jöjjön ki panasz. Csendes békességben vígan telendoket. kivált a legények talpa viszket. végre aki tovább győzi. ő is ugyanannyiszor hajít. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték. hogy vége legyen az ebédnek. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. megöleli a menyasszonyt. Férjével érhessen számos esztendőket. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. Szószóló uram is. Hozza most közelebb.Légyen foganatos itt minden beszéde. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. Kívánom. Megharsan a zene. ezt szívesen vegye. Ékesség rózsája viruljon orczáján. Nálam egy pohár bor. ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. az isten szerencséssé tegye. s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. ott koszorúját levéve.

Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. nem elég hozzá a környék népe. A lakodalom utáni vasárnapon. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. hisz délebédkor azt mondta. Nem túrja föl az udvarod. mintha . ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. ez volt a kitoló-kása. kezükben. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát.. ekkor már muzsikás nem volt. leginkább szeretik a krumplit és kását. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok. itt a vacsora ideje. második félév 19 és 20 sz. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. a more nem rest. minden délután újra kezdték a mulatságot. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. s fris kenyereket. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. . az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. a fiatalság bokázik. midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. s helyére távozik. Koszorú 1864. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. rárántja. hogy a bánat nem maradt adós. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. az utolsó napon. még pedig ugyancsak busásan sok. s úgy bocsátják el. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. s azt úgy eltalálja. a bögrében pedig most az egyszer nem víz. most azt hozta elö. Az aratást vezető mondja ki a delet. csak azt. eladó leányokat. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. van nevetés meg nevetés. kezében egy bögre. vagy bor. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. de alig tánczolnak négy-öt nótát. A kállátósok elmenetele után. a menyasszony szülőinél tartanak egy. majd felolvassa a halott testamentumát. A menyasszonytáncz végeztével. . ez a halott. ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt. Mikor az alföldön aratnak. s egy lelket sem eresztett se ki. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. s örül. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből. újra hozzá fognak az evéshez. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. se be. s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. sőt egy hétig is «ltartott. Alföldi arató ünnepek. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. s úgy adják át a menyasszonynak. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra. a vőfél most is kitesz magáért. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. hajdan három-négy napig. avval kászolódnak haza felé. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. kását főztek ebédre. kik ilyenkor az alföldet.tőle egy harmadik. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. Hajnal felé. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz.. de pénz van.

Kijő a gazda. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. i. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. Az utolsó nap az ünnep. és annál nagyobbakat kaczagott. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva. A mondott év április 1-je különösen az nap volt.óra volna előtte. a vallási villongásnak véget vessenek. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek. 147. ott átnyújtják a kalászkoszorút. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. valamint a görögöknél is szokásban volt. Ha a gabona jól fizetett. s rögtön jelentést tőn a . az ó-kor izraelitáinál.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza. t.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban. XV. hogy azért: mert ezen állat a legostobább. mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek. 486. jódolga van az aratónak. Mikor vége az aratásnak. ivás. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat.. ezt bot végére helyezik. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. Erre kezdődik a vacsora. és ebből ered az „april” szó is. Áprilisba küldés. ha nem. mi a munkásoké. táncz. azt mondja. a hollandoknak megvan az „April-gek”. april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. szintén april embereknek hívják. s jót kivannak. azon embereket. a Keleten nagyon el van terjedve. úgy hogy alig van nemzet. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. egy hordó borába kerül). melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. A herczegi pár szökésre határozván el magát. Vas. Nefelejts 1862. Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja. ki azt fölemeli. hogy jól látott. fölosztják mi megy a gazdának. 42.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót. s az üzérek felültettek. hogy az aratás végét érvén. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék. a francziáknál pedig a „poisson dAvril. vagy gazdatisztje lakához. Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. 1859. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. mely néha estétől reggelig tart. Újs. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. de alig értek ki. (ha nem engedi. és most egész Európában divatba jött. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. akkor még koszorút sem kötnek. erős legény kezébe adják. Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak.

de a czukrász is azt monda neki. és mindenütt elbeszélte a tréfát. melyeken a menet átvonulandó volt. mire Regnault szörnyű haragra lobbant. táviratoztak Linczbe. ahol bekötözé. és így kitűnt. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. „Kedvesed bolonddá tartott!”. aki állítólag nagy beteg volt. hogy „aprilisbe küldték.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. martius végén nemcsak a falragaszok. magánál tartotta a fiatal orvost. De a koczka megfordult. azt monda. mert az iparossegéd által . s átadom lakczímét. mindkét nembeli özvegyekből. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. „Sir! − monda − nem panaszkodom. A seborvos odaugrott. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. de mily nagy volt meglepetéstik. megkérdeztetvén. s azt felgyújtatta. majd egy szomszéd házba vitte. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba. 44. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült. hogy áprilisi tréfát űztek velem. a csaknem haldoklót életre hozá. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott. a várparancsnok haragját. midőn megtudta. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. Így telt el 8 óra. gyermekekből.” Napoleon jóízűt nevetett. és jól tudván. Szent-Pétervár előtt t. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez. amely agg férfiak és nőkből. mikép a 30. kinek nem lévén családja. − és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak. Bécsben egy iparossegéd 1857. Β 61. hogy nem beteg. i. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. s nejeiktől elvált férfiakból. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. Ki Írhatná le Brassac. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. nős. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát. és halála után örökösévé tette.tisztnél. tehát bizonyos. melyet nagyon kedvesnek találtak. s ez élettelenül feküdt a földön. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez. mely alatt a magas pár átlépte a határt. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. hogy betege csakhamar felgyógyúlt. aki őt aprilisbe küldötte. − „hallgasson. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. a czukrász van roszul.” Ε hirdetés folytán természetes.” Boszúsan indult hazafelé. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat. nemcsak a szent-péterváriak. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. férjnél lévő. Cárion ügyesebben viselte magát. − azonban ez is egészséges volt. minden utcza sarkán. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. mindjárt irok neki néhány sort. Kartársai nem sajnálták a költséget.

Közmondássá is vált. ezután már ha vendég érkezik. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. s tán arra egy virág is van tűzve. kivéve húsvéthétfőjét. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. Sürgöny 1866. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll. hogy nem adják neki a leányt. kék színűt viselnek. s kimutatja az ágyat hova feküdjék.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. hol erdőben. Ily eredménynyel más se bánná. úgy az jó jel. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. míg csak üllőhely van rajta. Több vidéken. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom.tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. év 75. annak jeléül. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. S ez a kikosarazás. azt tán a házon kívül a pitvarban leli. ha hivatalnokra mondják. Némely vidékeken. de minden másról. Bilder aus Ungarn 2. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. s azután venni vérét. 179. Innen. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. Bakony környékéin szűrkitevés. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. távozhatik a háztól. csak nem a házasságról szól. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. akkor már odább állhat. s a kérő kedves a háznál. II. 73. hogy kitették a szűrét. hova tette. Ártány-leverés. így többek között Bakony környékén is. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. „ aprilisbeküldöttek” -nek. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. A legény leteszi szűrét. a hivatalbóli kiejtést értjük. vagy maga megy oda hálásra. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. ujs. s ezzel. Hornyik J. i860. és 4800 ftot jövedelmeztek az. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. az érkező vendégeket pedig melléje. ez a parádés szobába vezeti őt. Vas. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok. Ha fölkel. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét. ha aprilisbe küldetnék. 55-57. a kérő elmegy. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. mindaddig. de ha a legény nem kedves. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. ilyenkor egy cseléd fogadja. előbb leütni. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. . szban. és szűre ott csüng. mikor már jól neki híztak. a vendégnek új padot mutatnak ki. vagy ott fekszik. de ha szűrit nem találja rendes helyén. hova akasztotta. máig is szokásos azokat. a leány szülői vendégeket hívnak meg.

leereszti. s nem is búsul rajta. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. Baranyai ember lukmája. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. A papokat az emberek pár számra fizetik. Elől indul a csapat vezetője. mely különben feje tetejére volt kötve. Ekép fölkészülve. Két három nappal az esküvő előtt. annál nagyobb hírt szerez. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. ott a zászló a házfödélre . a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni. s némelyek kukoricza részt is kapnak. hold és kereszt. hogy rosz dologban nem járnak. ha kiürült. ezen a csauz soha sem töri a fejét. utána a zászlóvivő. Lehet látni ő kémét kifordított. melyért talléros nyakékét felcserélné. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. Másnap t. Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. megindul a menet. utánok jőnek a férfiak. Ε zászló sárgapiros szinti. Ha meg van kérve a menyasszony. ott ének szóval ülik meg e napot. s nincs oly gyémántos nyakék. Baranya vármegyében. de szerepe a kumolnak van alárendelve. ilyen alkalommal. csauz uram. ki mennyit bír. hoszú. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. a nők a fosztassál vesződnek. czopfját. ezt a kumo és sztari svat. A zászlóvivőt a dudás. Hol zene nincs. Esküvő előtti napon este felé. Nefelejts 141-36 sz.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. szokott egyenruhájában. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. a közéjök vett vőlegénynyel követik. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak. mert áldott a sok kéz. vagy aranyozott alma van szúrva. s nyakát csillogó ezüst húszasok. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. és a gajdos (dudás). s a hatalma kitüntetése. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. mert amely házban vendéget hív. i. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. Egy zsák búza. vendéghívóba indul. inni. Elöl a csauz. de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. s így kört képeznek. Végre a „csauz” ) vőfél. tánczra kerekednek. valamint a lakodalom napján. a nyele hegyibe pedig czitrom. s úgy a nők. Esküvő után szokott rendben haza jőve. összenyomott vagy elviselt női kalapban. mulatságvezető. Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. az esküvő napján. kivált Márfa körül. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. Szt. hol előbb egyet kólóznak. bele van varrva feketével több csillag. vagy egy zsák liszt. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. magas tetejű. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. Mihály után. és tallérokkal fölczifrázza. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. Baranyai sokacz lakodalom. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. vagy ennek fele. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. kezeit csókolni kötelesek. s házából a menyasszony házába átszállítani. veres pántlikával keresztül kötve. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. úri elviselt kabátban. Munka után enni. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. csinált virágból koszorút visel. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek. mely az ő nemzeti tánczuk. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. a csauz a vendégeket hívogatja össze. rendrefelügyelő. vagy viszont. vendéghívó. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. narancs.

kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. i. az ételt az asszonyok hordják be. Farsangjok csak három napig tart. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. 1 41. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. új ruháját leveti. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. elől a zászlós. fiú és szentlélek isten. mintha álomból ébrednének. világos.kitűzetik. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára. azután jön a „volar” (gulyás). szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. s az új menyasszony. Vas. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve. az erdőre nyájához siet. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők. s útközben pénzzel tömetik.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. Férjeik a nőket szigorúan tartják. helyüket a vőlegény apja foglalja el. a kanász házasodik. amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. feleségét is meglátogatja. sürgölődik. rétesek és süteményekből jól lakni. 7. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik. ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. megeskedtetnek. haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. ujs. Ez utóbbi amit ki nem iszik. ki minden szembejövőt megcsókol. előtte áll most az új pár. hátra önti. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. . Ebéd után folyvást kólóznak. tarisznyáját vállára vetvén. utána a gajdos. Itt rakásban állnak. újs. 1864. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. majd ha a tarisznyájából kifogy. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. Az ágyhoz egy kakas is adatik. hanem a tányérból merítve. Most az új menyecske nem ül le. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. de azt elébb meg nem kapják. fölborozni. mely alatt minden lakodalom végbe megy. Este menyasszonyát haza vezeti. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak.] a csauz a menyasszony mellett van. új kalap. 1857. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. Megnyílván a templom ajtaja. a templom után előbb haza mennek. s először beszenteltetnek. Hogy valamint a magyaroknál. a fiú. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. 68. Most előáll a sztari svat. a csauz teszi azt helyette. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. ebéd után tánczra vezeti. az egész csoport betódul. míg a kumo ki nem váltja. Ha ugyanis a legifjabb t. szőnyeggel beterített földön. n. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. még pedig nagy czeremóniával. Vas. fölkelnek. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. bocskorba öltözködik.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. hátuk megett állva esznek. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. Esketés után ujjongások. mire az új házasok. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). A család élén az u. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. vagy ha ennek nincs reá kedve.

Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. mit nászajándékul kaptak. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. 339. Az ilyen menyecske. azzal gyászolja őt. Békepohárivás. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. A becskereki szerb nők. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. Nem egyéb ez azon áldomásnál. vagy a falhoz vágja. 1855. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. száját és orczáját csókolja összevissza. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. hogy hat hétig nem hord föveget. és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. Vas. Fölkelvén az asztaltól. az üres tányérokat vagdalják földhöz. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. 12. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. és távoli kutyaugatás. legyen tél vagy kánikula. mely majdnem még akkora mint fejők. annak kezeit. 1855. újs. s egy mély bömbölés . a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva. 94. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. újs. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. a poharat pedig vagy földhöz. 1856. Bikahajsz. ha neje meghal. ha előtalál útjában valami öreg embert. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. így felkészülve bejárják a körüli falukat. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. mire a bort kiissza. ha fiatalt. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki.Becskereki házassági szokások és gyászok. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. Vas. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. 1. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. ha még házasságuk első évében vannak. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. újs. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. Honderű 1847. Honderű 1845. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. 265. és verseket mondanak el. s ott a halmok és gátakra fölállva. Itt még azon különös szokás is megvan. 339. s ha vidéki vendég távozik tőlük. Bethlentjárás. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. annak szemeit. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön. 1. Vas. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat.

s azzal vége volt. s úgy látszék. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. egyet rázkódott. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. hogy nem lát maga körül semmit. uraknak. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. elment a kedvük az első fogadtatástól. a mázsaházra rontott. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. A bika végtére méltó haragjában. és szarvait előre szegezve. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. mint valami rosz macskafiúkat. tágas volt a színpad. azt meg úgy legázolta. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. elkezdett a téren nyargalászni. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. összerogyott. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. asszonyságoknak. Végre egy pillanatra megállt a bika. akik azt képzelték. megrázta kormos fejét. most fogalmat szerezhetett róluk. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. akinek szűk volt a világ. szarvait előre hegyezve jött. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. nyakát csavargatni. s minthogy megfordulni nem tudott. A megtámadott vad egyszerre megfordult.jelenté az ünnepelt művész közeledését. Az ifjú legény azon pillanatban. kihátrált az udvarra. ahonnan megtámadták. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. Nem kellett a függönyt felhúzni. de aki még nem látott röpülő kutyát. ott bömbölt egy ideig a szobában. fel a kéménybe. midőn a bika leszegzé szarvát. csak egy akkora szúrást tett a . mint az előbbenieket. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. s amint látta. le a pinczébe. mintha kikapták volna alóla a földet. Szép hat szelindek volt. A bika először elbámulva állt meg. nincs olyan ügyes kötéltánczos. hánykolódni. Egy-egy belekapaszkodott orrába. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról. mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. A legényt még sem bírta levetni fejéről. fülébe. előre feszíté két első lábát. aki sohasem vétett neki semmit. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. s azzal valami villant meg kezében. s nagy büszkén körültekintve. új erőt szerezzen. míg végre ismét csendesen. Annak neki rohant. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. mint ezek a párák. szökelni. akkor elkezde ugrálni. amíg ellenségei oda érnek hozzá. felemelte fejét daczosan. tán hogy kissé megpihenve. nyugodtan visszahúzta a fejét. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. hogy megtudja különböztetni. Most azután még jobban neki bőszülve. oda volt az nőve hozzá. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika. odavetette magát annak fejére. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. mintha addig sem várhatna. aki megtámadta. A bika berontott a nyitva levő ajtón. megállt. rárohant veszetten. azután elkezdte szarvait rázni. véres nyelve kilógott szájából. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. hogy sírva futott el onnan. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott.

s teremte belőle Évát. hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. csakhamar átlátá. mihály lovára. mit a vőféleknek kell kiváltani. midőn t. szavát elváltoztatva a . de olykor veszélylyel is volt egybekötve. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. s megölte vele. fejét nagy fejér kendővel beköti. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. és fáklyákat is láthatni. majd különfélékről beszélgetnek. finom. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. hogy a szent házasság isten rendelése. A virrasztás el nem maradhat. hogy nem jó az embernek magában lenni. Gyűjt. 1823. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. Jön a szakácsné is bekötött kezével. hogy mivel az én jó nagy uram. Vas. 166-167. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. 1856. Halottjaikat fényesen temetik. újs. 445. Utoljára jön a kásapénz-szedés. Vas. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. 74. 1813. először is fris vizet kér. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik. újs. és serpenyőjébe kéreget. 1860. 1. Egy vőfél vagy legény. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. Kanalat. nincs tele.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. nagy jó uraim. A testet csak ritkán helyezik sz. s a kakas nyakvágás Miskolczon. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. i. Egész éjjel tart. Az ételeket versekkel szokták felhordani. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. Hazánk némely vidékén szokásban van. hol pedig esznek isznak. kigyelmeteket. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva. mint egy gombostő hossza. általunk.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. mely rendesen az asztal lábán áll. Sőregi István uram. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. A temetés után aztán következik a halottor. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. és ha a korsó. ki mennyit akar. először a szent hit letételének meghallására. álmában tehát kivéve oldalbordáját. Bírói pálcza átadása. kifityegő zsebkendő van kötve. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni. − végre aztán a leányt megkérik. Tud. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. A vőfél. sok tréfával. hogy a leány még azon télen pártában maradjon. és jól kilóg a koporsóból. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. kést. 5. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. villát ne felejtsenek el magokkal hozni. mellére arany poros.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. Gyűjt. Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. Borsodi népszokások. 5. valaki magát leissza és garázdálkodik. s hol imádkoznak vagy énekelnek. A festett koporsónak el nem szabad maradni. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. hol a gerincz és a nyak összeér. A szemfödél fehér. megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. Tud. Míg ez tart.nyakán. s a menyasszony számára. asszonyruhába öltözik. 74. mintha bizony megégette volna magát. pénzt a tányérra rakni.

disznót adok. hangja keserves és messze hallatszó. mellényzsebbe. milyet a pillanati ötlet tanácsol. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot. kik lovuk sörényét pántlikával befonják. amit dudáján fú. s valamennyinek nagy karikás van kezében. Mily szépen. észt. Gyakran megesik. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. Legelől egy vagy két zászlót visznek. − Lakadalmi szokások egyike a . csikorog ilyenkor az üveg. A kedv oly alakban adja ki magát. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. ki. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg. a ló megriad. mint ők fiatalkorukban. szeretem a tánczoló ifjat. melynek. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. hanggal is énekli.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással. csak annak lehet róla fogalma. de a test erőtelen. s a kakast maga előtt hajtja. de a csont beforr. mellökre aranyporos. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna. s most egészen ismeretlen tárogatójával. s lelkesedése határt. délutáni négy arától kezdve. egymás lova alá lövöldöznek. szárnyát. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett.” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. A táncz rendesen magyar. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni. így kell járni. melylyel a dalt szintén kiverik. . egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik. A török sípban egy réz síp van. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe. mikor már melegszik füle töve.kakasnyakvágás”. Mikor a násznép falu végére ér. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. mivel vagy nem akar pénzt adni.. eszére pedig fiatal. melylyel tréfából sok embert. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. a kettősszalag végét egy ember tartja. lábficzamodás is. a padkához támaszkodott. s orvosságért sok pénz kell a patikába. néha a lovag lemarad. hogy el ne repülhessen. sarkantyúpengetésnek. mulattatólag recseg. azok kedveért keringőt. „bőrésznek” hívják. „Húzzad czigány. kalapjok mellé szintén. az ő tiszteletére felült k . vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. Reviczky Borsodban járt. Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. és midőn 1844. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja. A másnapi lakadalom részét. ott az utat. öcsém. futtatnak. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba. pántlikás rozmarin tűzve. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. néha. vagy pedig Sipos Jancsi. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. s a lovakat így ijesztgetik.” Ekkor elkezdett tánczolni. ki tulajdon szemeivel látta. A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. kartörés. s nem rakja oly jól ki. A lélek kész volt. ujjongatás. Két 4 Szeredy írja. .” Magam láttam egy ily öreget. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz. mellbe taszít. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. s akkor azon vitatkoznak. vagy pedig késsel hasítják ki. i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. csak maga szab törvényt. mivel a szakácsné megégette kezét. Most senki sem tudja a török sípot fúni. a zászló mellett megy a török sípos. de melle már nem bírta meg az erős fúvást. melynek száját gyakran el harapdálják. mikép a hun gyermekek sírtak. mitsem hajtván Anakreon azon. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez.. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol.. tapsolás. Többen különféle álarczába öltöznek. ki a jobb dudás. közibe szalmából tüzet vetnek. Vak Miksa-e. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs.” Az ugrás. vagy késedelmes az adással. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. minő neki tetszik. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget. hogy ők még olyat nem tehetnek. ekkor van nevetés.kásapénzt kéri. . körül gr. összekötik. és úgy verte meg.

Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. s képben tudtul adja a népnek. a törvényszék összeül. akár nem. Gondolhatni. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. és hogy sok feleséget tart. s így néha annyira átfázik. s a törvény tekintete. kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. s a vádló is rögtön előáll. vagy más valami okért foguk van. tekintvén azt is. végkép lesülyedne. város bírája. mint egy tekintetre látható. melynek közepén a felkötött lúd függ. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. negyedik s ötödik stb. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. másoknak rettentő példájára. még a legutolsó paczalos is. és más előkelőbb embereket útba ejtenek. s mormogva magában. czigányok. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. Akár esik útba. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. hogyha az büntetlen maradna. pattognak a karikással. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. A járkálás sokszor három óráig i. mert nyáriasan van öltözve. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. így jár. ráhúzzák a czigányok. hogy e példából vegyen magának tanulságot. násznép előtt hajtják. Mikor hát a kijelölt jön. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. mert minden. tart. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. jő. mint példa. s verssel megköszöntik. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. kire vagy a hús rosz megméréseért. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. Elvégre haza érvén.ember veres ruhába töröknek van öltözve. fején török turbány. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. Midőn a templomba mennek. most hóna alól két marokra fogja. A sor most újra kezdődik. Legterhelőbb vád az. de hasztalan minden erőködés. az előre ki van csinálva. tova lovagol. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. a különféle alakosok: a két török. A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. Vége levén az esketésnek. melyet kantárszáron alatta tartanak. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. a kötelet ismét leeresztik. Most indulnak esketőre a templomba. Azért is a törvények értelmében. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. kakasvivő. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. harmadik. egy kötél ki van feszítve. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. Elérvén a templomhoz. mint: alispán. kezében kivont éles kard. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. karja mezítelen. Ε népszokás. tova ballag. s miután mint az első hasztalan erőködött. a ludat a kötélen annyira leeresztik. s különféle dévajverseket mondanak. 12 óra tájban mind lóháton van. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. hogy a több feleségűség tilos. Ezek mindég a kakas után mennek. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. a kakast elébe állítják. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. mely a sokfeleség-tartást tiltja. A sok álarczás elöl megy. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták. Második. „Valamennyi mészároslegény. a tüntetést el nem kerüli. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. a czigány hátul. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. aki több feleséget tart. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. a mészáros lovára ül. de a lúdnyak egyre nem enged. 2. szolgabíró. hogy szinte halálos betegségbe esik. Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. a főbb tisztviselőket. A kijelölt ekkor hatalmasan . A kakast a. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. a templom ajtaja előtt maradnak. s még csak a czigány sem hegedül.

és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében.megragadja a lúd nyakát. más. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. Az. de még így is legénynek kell lennie. vágtatott. és bálon s vendégségen végződik. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. hogy elszakítsa. dicséret nélkül. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. aminthogy ha valamely házba bementek. az iskola-tanítóé lett. és ekkor csakugyan elszakítá. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. versben poharat köszöntek a ref. vágtatott. s ő leve a nap hőse. tánczoltak a czéh ládája előtt. de népszokás. s azóta tudtomra legalább nem volt. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. magában értetik. hanem egy másik után. mint a bikaviadal Spanyolországban. virágkoszorúval. egy pár dalt elénekeltek. a házi gazda valamivel megkínálta. a kijelölt nem bírta elszakítani. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. kurjongatás. vagy czéhmester változott. az volt első szavok: van-e katona. újra neki került. a csikorgó hideg daczára is. s más egyéb czifrasággal. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. 3. igen nyáriasan voltak öltözve. Gergelyjárás. az iskola ablakába kiállván. 4. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. s megköszöntötték. Egy diák. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. igaz hogy jól megszenved. Ennek azon joga volt. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. s ezután leülvén. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. Ami így begyült. zászlóval. a kosárba tojást tettek. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. ki csak úgy képleg erőködött. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. és mindenféle csörgő eszközök használása. a padlásba ütötte. czifrán s pántlikásan felöltözve. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. az ágyra fölheveredhetett. A szegény lúd. daliás közt bejárták a falut. ittak a város czéh egészségéért. de amely természetesen csak akkor ugrott. ha a legény maga is ugrott. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. A mesterlegények ez alkalommal. az iskolás gyermekek dobbal. vagy mégis haltak. A láda pántlikával. A nyársat. hogy téliesen öltözködjenek. s csaknem minden házba beköszöntve. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. A nyársra szalonnát szúrtak. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. gyülekezet s iskola egészségeért. a czéh czímerével. habár kegyetlen is. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve. Az utczán sok helyen megálltak. ahol különös kárt nem tett. itt csak úgy érintetik. vagy czéh-mesterhez vinni. mely mindig télben szokott esni. i. de a mi botránynyá még sem fajult soha. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. Mikor az atya. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. Sok közölök evégre készített falovon ült. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. tehetősebb háznál pénzt is adtak. Ha nem mondjuk is. Gergelynapkor t. Megállván az iskola előtt. s miután mondókáját versben elmondta. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. a főbb tisztviselőket útba ejtették. de már most csak kevés helyen van divatban. testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . Ezen szokás azon elven alapszik. Czéhláda-hordás Miskolczon. vagy várost. hogy akármely házba bementek.

törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. s kéri a ház gazdáját. vájjon odaadják-e a leányt. a násznagy bemegy. maga mellé ülteti a násznagyot. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. csak azután jön be zeneszóval a násznép. ha ezt kiitták. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. azután . mindketten megkóstolják azt. sajt részletekkel ékesítve. Különben ebből nem kell ám gondolni. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. mennyire emlékezem. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. s ha a fiú. és vőfélek kíséretében a vőlegény. Mert másként jót húzok hátad közepire. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket. ezt dió. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. egy karikással kezében. adna rövid időre szállást. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. Most elbúcsúzván a ház népétől. akár ismeri a fiú. Napkelet 1857. a menyasszony pedig itt marad munkában. azután megáll arája mellett a vőlegény. előkéri a násznagy a menyasszonyt. a vőfél kendőbe takart koszorúval. vagy nem? ha igen. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. akár nem. kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. 7. körtve. a vőlegény lovára. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. kezdődik a vendégeskedés. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. mit ez megígérvén. s egy itcze pálinka mellett vigad. füzet. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. ruháját szalmával kitömvén. Egy ideig poharaznak. és szép kendővel egy tálba takarva. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. 386. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. A morjó szájába. akit jónak látnak. ki képét korommal bekenvén. k. miközben a háziasszony vakarcsot készít. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. Következik az esküvő. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. ha azt elköltötték. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy.a Gergelyjárókat. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot. s különféle pajzánságot elkövetett. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. stb. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. és szomszédoknak is. vén vasorrú bába. s legott tanakodik a házinép. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. hanem a szokás. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. Borsodi matyók házassági szokásaik. nyaranta ott lakik. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. alma. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. favágók lakodalmi szokásaik. mi a násznagy tiszte. Életképek 1844. s rövid köszöntés után. Breznóbányai és. s ezt harmadik vasárnap is ismétli. a férfiak s nők elmennek. hanem a szülék néznek ki számára olyant. s volt rá példa.

tiszta szívvel várják kegyelmeteket. 1859 164. és pedig 10 németet. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. megvesztegethetlen lesz. az örömanya. újs.5 A hívogatást két vőfél végzi. Így nevezik a viskiek a lentörést. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. Évenként Sz. Magy. 42. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra. A város feje. 1863. ki mézet kap annak jeléül. Vas. és tartsa meg számos esztendeiben. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. 476. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. 1856. 1. Vas. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. vagy fehér botocskát. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. hivatala letételének jeleül. úgymond a bíró. a község 12 tanácsost. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. Kép. s a bíró zöld ágat. 2 magyart választott. Bukovinába telepítette le őket. Erd. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. egy nős. tett a földre. királyné. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak. de az esztergomi érsek erősíté meg. Ilyenkor van kiabálás. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. Bíró csak az lehetett. mit ők „láncznak” neveznek. meny asszony. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. Lakodalom mind a. A vőlegény házához elérkezvén. 1858. több lóhátas ifjak kíséretében. mintegy 1777-dik esztendőben. Újs. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. melyet beszéde alatt kezében tart vala. Bukbálás. másik nőtlen. 371. és hazai leányasszony. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. mely a városnak szokásokon. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. ki négy ősétől német. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le. Ha minden elkészült. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. új bírót választandó. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. újs. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. leülnek. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. a legények oda suhannak az illető helyekre. Vas. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. 16. . és legalább már hat évig a tanács tagja volt. és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. és ország iránti hü. pálcza a kezében. minden ingó bingó jószágaival együtt.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény. Yégre ahány a pár. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. egy kis mulatságra.

ez abból áll. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. So lang diese Freud und Tractament dauern thut. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. a vőfélek lemetszik fejéről. A császártöltésiek úgy tartják. gross oder klein. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre. A fiúnak megtetszvén a leány. und zu Land. s betérvén a kijelelt házhoz. a vőlegényt is. Da wird sein ein Kandelwein. habár azután papucs alá kerül is. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. rozmaring koszorúját. nach seinen Muth. Zu Wasser. ha nincs kifogása a kérő ellen. und Frau Hausmutter. egyik szalagos bottal. In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen.Császártöltési népszokások. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell. nekem nem. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. beleegyezésnek vétetik. székeket. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. gleich arm oder reich. s azután táncznak indítják. . Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. s bejelenti őket hirdetésre. Gilt uns alle. Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. az pedig. Soll ein jeder lustig sein. melyet kézfogó óta viselt. s ha igennel felelnek. a leányok pedig kosárba az edényeket.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. és cserélnek a pap előtt. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. arra tovább mennek a vőfélek. hogy vele értelemben egybe hangzik. gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. s megkérdi ünnepélyesen őket. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. ein Kandelbier. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen. Sohn und heiliger Geist. szeretik e egymást. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. és látja. az egyszerű és patriarchális. a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. a zene természetesen trombitás. Und ihnen ganz höflich einladen. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder. táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. s a kulacsot is megtöltik. Sie werden mir. Da kann ein jeder nehmen. dann die priesterliche Copulation in die Hand. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. este beállít hozzá. kimenőre már a vőlegény jő elől.

tojás. . Wenn werd wiederum kommen. p. Das ich mich erfreuen kann. o. ein hoher Muth. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. Was werd dir zum Nutzen sein. mint mondottuk. Der verführt sie alle Zeit. pénznemben. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. Es wachst ein Apfel so rosenroth. wer ich dich lieben. Was nutzt mir deine Liebe. Ein kleins Wein. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. Herz aller schönsten Schatz. Geld schöne müsse gereit. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. nappal ngy mint este. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. Wie das Ilauslein bald fertig war. Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak. mint tisztogatás napját. korai. Legkedvesebb dallamok. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. Heirathen thue ich dich nicht. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. o. Wann du mich nicht heiraths. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. s azok vissza. Ein falscher Sinn. most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. keseregve. Das ist seine grösste Freud. szombatot. melyet ömledezve. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. p. A házasság. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. A. Die Eher hast mir versprochen. Der führt keine falsche Sinn. Ein Ilauslein wollen wir bauen. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. 1778-ban január hóban R. Wenn schickt uns Gott berein. úgy. Es ist kein Bursch in Császártöltés. Ein Kernelein wachst darin. majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak. mit einem szolgabíró. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. s nyílt lapokon keresztül. Mit Rosemarei und Klee. Wann wer ich wiederum kommen. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. „Der elnök war da. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába.de pénzt tartozik fizetni.

többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. ki az előzékenységhez annyit ért. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. legalább egyszer szokott lenni szüretje. míg csak finoman bólintva szép fejével. nálunk a szüret bevégeztével. másfélekép szoktak véghez menni. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. Cserháti szüret és mulatságai. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. azaz ha az ürmös mellé ő ül. többnyire minden vidéken. halavány arcza kigyúl. mire ajkaira mosoly lopódzik. az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. mely mellett eszményképünk ül. és összeöntözi a hölgy ruháját. Napkelet 1857. hogy a vacsorához üljünk. Oh mert a kellemekkel. .Das soll mein Eigen sein. szépen visszadobjuk öt. mi érteni szoktuk a jelt. és a zene hangjainál merengünk. melyet mi azért szoktunk nevezni így. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. A szüretek folyamában megható jelenet az is. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. minden esztendőben. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. rövid üdvözlő beszéd után. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. − aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. azt mi fel sem vesszük. mi sokszor igen terhes föladat. 824. a koszorút a háziasszonynak. finom szorítást vehetünk észre. a zene tánczra hív ismét. komolyan szedegetjük a habot. melyben lehetni mindennel fölér a világon. kicsomaszolják. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. a francziát. Ha nagynehezen helyre vergődünk. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. a vinczellér leemeli kalapját. mert minden embernek. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. és pompás lakomát csapnak utána. finom illattal van tele a borház-. és a kezén. nehogy valaki. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. tarkabarka néptömeg közepén. ez azon átalakulási ünnepély. értésünkre nem adja. s azon hiúságból. melyben már harsog a zene. de először végignézünk a körön. megakadályozzon tiszta szándékunkban. előállnak a szögverők. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. a polkamazúrkát. mert az édes s ártatlan szőlő. s beparfümírozza annyira. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. − A szüreti szokások s mulatságok. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban. a borház előtt megáll a csapat. mint bagoly a muzsikához. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. sziszegni kezd. de sokára nagyon természetes. savanyús s hevítő itallá változik át. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. akkor egész vágygyal rohanunk oda. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. kiüti a hordó fenekét. a czepperlit sat. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. melyben nagy mulatság van készülőben. húzzák keservesen. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. s megfogadja. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. hordóba szűrik. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig. vinyegét rakunk a katlan alá. egyet kurjantunk jó kedvünkben. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. kivált ha a szép szemek lelkesítik. és becsületes darabot kiéget belőle. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál.

Napkelet 1857. Mikor juniushó elején érni kezd az eper. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. s kedélyes zene kíséretében. mert megjegyzendő. vagy faluban. s tart a táncz egész alkonyatig. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán. van mindenfelé. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. mivel úgy gondolják magukban. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. Kiérve a szabadba. ott leheverednek a hűvös gyepre. zeneszóval megindul. Cserháti majális. hogyha akar lenni valami. a harmadik a zenészeket fogadja meg.Cserháti eprészet. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. Ebéd után séták terveztetnek. minden úri házhoz visznek egy keveset. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. 481. kirándulások a nagy természetbe. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. másik sört bort vásárol össze. elsüttetnek az ágyuk. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. Eltekintve a nyári forróság. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. összegyűlnek egy bizonyos helyre. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. A majálist megelőző napon lótás-futás. melyek az eperszedésben gátolták. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. egyre politizálva. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. magához szedi úgy az apróságokat. sütnek. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. s mindeniknek lelkére köttetik. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe. s midőn mind együtt van a karaván. előhordván számtalan okot. s ez a várva várt pillanat. s aki legkevesebbet szedett. s azt hallani. a közeledő jómulatás fejében. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. Ilyenkor van aztán nevetés. vándorolnak ki a szabadba. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. lépést tartva. mert ezen faj csupa kinézésből. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. a sok csípős megjegyzés egymást éri. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. s házról házra járva. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. fáradságaikat kipihenendők. sütés-főzés stb. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. mint nagyságokat. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. papa a mamával. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. sokféle munitioval ellátva. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. Reggel aztán az indítványozó. mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. sürgés-forgás. Benn a városban. a hölgyek szintén így tesznek. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. hogy ott helyre tudjanak vergődni. midőn mindenki a maga párjával. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. fiatal embereket hívnak meg. meghúzatnak a harangok. főznek fáradhatlanul. a lombos ernyő árnyas sátora alá. történnek a köszöntések. a negyedik meghívó jegyeket ír stb. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. zöld ágakból ebédlőt rakat. legyen . s elkészítteti a tánczhelyet. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván.

vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. Nekem általadni kedves leányodat. számuk szinte 3000-re is rámegy. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. Idős fejeteket veszélytől takarja. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. egy óráig ott beszélgetnek. két suhancz új pár csizmát húz lábára. 2. az Úr erős karja. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. mind a piaczra gyűlnek. Kérjed az úr Istent. e. Debreczenben új év s pünkösd napján. és foly a lakodalom. Melyért azt kívánom. azaz midőn már a nap is kisütött. Adja meg az örök élet koronáját. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. a felavatandó székbe ültettetik. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében. Erre megindul a násznép. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. újongatva zeneszó mellett. fölkendőzött. s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. már ki hol éri. a czéhbeli tagokat. rokonait. Debreczeni nászmenet. Életképek 1844. vígan kerülik meg a falut. és mikor mind jelen vannak. Meghíja a felszabadítandó szüleit. miután már d. mely megadatván. most egy nap egy estve. kérik a menyasszony kiadását. Debreczeni leányvásár. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. s a meghívottakat megvendégelik. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. Ha pedig leteszed testednek sárházát.nagyszerű. 711. ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak. egy a szék háta megett áll. Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. Dabi csizmadia inas felszabadítása. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. melybe fölszalagozott. mint egek bíráját. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. Reggelfelé pedig. csengetyűs lovak vannak fogva. Napkelet 1858. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. . Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. jő más két suhancz fénymáz készlettel. 301. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte.

apjával. Jedna kanta vodicze. . mit a magyar maskara. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. hogy ha a vendég úgy kívánja. és 1862. Dobrai fonodai esték. Nefelejts 1861. Nefelejts 1862. sérti barátságukat. és több ily szokások innen eredtek. 19. I od Boga kisicze. mindezek titán a többi rokonok. Aki e szokásnak nem hódol. s megtörülgeti. s vissza azon rendben. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. egyesség és szerencse Istene. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. sok gyermek és más nézők kíséretében. 592. 23. meg is kell őt csókolnia. és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. eredetét veszi a régi rómaiaktól. játszva kiismerik egymást. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. Aki fonodából viszi el kedvesét. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. de lehet a horvát népnél is divatos. a keresztyén hit behozatala előtt. 1861. 36. R. mind az utczán. Dodola a szerbeknél. A füzérperczczel. égő gyertyákkal. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. kiket az örömanya. mesélnek a fiúk. máskor másik viszi a gyertyát. amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. némelyek maskarádénak neveznek. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. egy nap egyik. házasság. riskásával hintik az új párosokat. III. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. s ezeket a földre is szórták. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. midőn menyegzőről mennek. Dodolo. A lábmosónénak még azon kötelessége is van. kulácscsal. A Dodola. és danolnak ösmeretes nótákat. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. bő szaporodás jeléül. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. hogy a násznagy megy legelői. újs. Ezt mi Dodolának nevezzük. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával.lap. A Drávamelléki bosnyákoknál.) A régi szláv nemzetnél. és elöl kivont kardokkal. sorban. vagy valamelyik rokonával. s azt két oldalt. í47. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo. Diakovári lábmosás. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani. egy fiatal nőt küldenek szobájába. 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. az utczákon fel s alá járván.6 A Dodola mezítelen egyén. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. szalagokkal. de nem úgy Dobrán. 42. ki lábait szépen megmossa. Ládó volt a szerelem. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. Vas. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. utána a vőlegény. Sta bi tebi valyalo. Fonnak a leányok.

mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. Anchises is. társa ajtaját. átalában a férfiak. hogy elmondja. ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. és szerzé a házasságot. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. akár felnőttek legyenek. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól. az mondatik neki. vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek. köt. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. Zombori Gedő Útirajzok II. Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. a szobában lévők azonnal tudják. s az ajtón hallgatódzik. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. fivérek. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak.. az Úristen. Ha valaki azt mondja. A teknős béka. Mi kellene tenéked. S az Istentől esőcske. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. Domoszlói pórnép udvarlása. Ezután vagy késő estve. Drávamelléki lakodalmi szokások. vagy valamelyik rokona vállalja el. mindjárt a guzsaly mellé ül. de az asszony tiszta marad. kevés figyelemmel vannak. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan. 80. A leány azalatt már kiosont a szobából. A drávamelléki földmíves. az atyák. hogy Dodola. egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. és babonaságokkal töltik az időt. polgárjogtól! megfosztás. Domoszlón. Az anyák sem sokat bánják. Susogó hetekben . akár kisebbek. vagy korán reggel jár el tisztében. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját. mely őket inkább csúfítja. kinek neje parancsol. micsoda járatban van a kopogtató. leánygyermekeik. és házasodási terveket szőjenek. hogy Dodola. s a fenti énekkel esőért rimánkodni. Dodola volt. testvéreikre. s mint építé asszonyállattá. lap. A csábítás ismeretlen bün. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják. s így várja a vendéget. . vagy pedig előadja. A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. szent András hava . a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél. Ε szokás egyebütt is megvan. azoknak is azt mondják. Maskara. Ha a felnőttek. Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. hogy a leány kedvesét éjjelre várja. Svajczban (Bern) szintén szokás.azaz: Ó Maskara. ez sem egyéb mint Dodola. Első esetben a . hogy az erényben annyi a bün. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. ha a leány ekkor a szobában van. mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. A kérő rendesen azon kezdi. csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg. vagy nőül veszi őt az ifjú. s öt leöntik. Egy jó kanna vizecske. .. Heves megyében. különben sohasem. és közgúny kíséri a csábítót. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját.

mely többnyire szent János napján történik. . feláll a leány. A násznagy ez utóbbit kivéve. mígnem az akós hordó kiürül. végre egy darab marhatartást. azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. s jobb lábukat előre téve. bort s égettbort szereznek be. A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. egy előkötőt. s ha nem természetben kívánják. a legény részéről való kísérők a legényes. kis bundát. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. beszéljünk másról. vagy tagadó választ kap. . Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. . milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. s bokrétája a vőlegénynek. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . kedden vagy csütörtökön. erre aztán egymást megcsókolják.kérő egyenes választ nem kap. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. vagy a drávamellékiek szerént. a leány számára lábbelit. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. továbbá maga számára egy nagyobb.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt. újra meghivatnak a vendégek. az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. valamint a leány rokonai is. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. melyet a vőlegénynek átadhasson. áldomás-ivás. Evés alatt. árukat is rögtön lefizeti. rúdra akasztják. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok. A kendőket. s utána a leány csók-sort kezdenek. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. melyeket a mátka a legény nyakába vetett. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény. Ezután a leány mellett ülő nő. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. útnak indulnak a leányos ház felé. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. egy pár takarítót (főtakarót). de a legény. s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. belépnek s helyet foglalnak az asztalnál.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem. s ezektől csókpénzt kap. miket azonban el szoktak engedni a szülök. míg a leány egy hozzátartozó. és nyoszolyát. Az áldomás ivás addig tart. Az esküvés szokott napjain. s ezúttal a csókbérét maga szedi fel. A vőfélek. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. s még kilencz tíz kulacsot. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. . A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. a legényes háznál töltögetik az akós hordót. Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. .” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. a kérő s még két vagy három rokon. mígnem végre vagy igenlő. s ekkor felhordják az estelit. hogy többet is szerezhessen. Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. midőn a legény iszik. ennek szülei. mindent megígér. honnét a szokott szertartás végezte után. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig. vagyis kézfogás. kik látni akarják. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. adja Isten. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés. Oda érve helyet foglalnak. nő által bevezettetve. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. zenészeket fogadnak. Alig hogy beesteledett. Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. s egy sült sonkát magokkal vivén. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. azután mindenik fél külön megyén a templomba. én pedig igyekeszem megszolgálni.

hogy az egyes rokonokhoz eljárnak. azután jó éjszakát mondva. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik. s mindegyiktől vagy tulajdon házában. Erd. Ezzel a követjárók haza mennek. s utána a menyasszony. s ujra megvizsgáltatik. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. A leány vendégei. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. egy mázsa sajtot. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. kik is megvizsgáltatván. egy pozsonyi mérő szellőt. Vas. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. s kopogtatván.” Erre a vőfél. pálinka. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. s mind övéit. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. s kontyot tévén a menyasszony fejére. a terített asztal mellé ültettetnek. zsiványnak. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. vájjon nem sánták-e. a nyakára kötött szíj. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. Végre amazok kocsira ülnek. 1854. s azután farsangot járnak. rendre megkínálják a vendégsereget. ott ismeretségek leginkább sör vagy . s még valaki az ágyasházba kísérik őket. Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. Másnap reggel ismét összegyűlnek. Hol fonóházak nem léteznek. egy kakas. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be. nem talál hitelre. Itt most az új házasok. nyugodjatok szépen egymást megölelve. s a következő. mintha nem is ösmernék őket. paprikás mézes meleg bor. Magy. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. A bokrétákért fizetni kell. 1856. házuktól elutasíttatik. egy akó bort. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik. Ekkép többször kiküldetnek. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére. kujtorgatónak. miért is a násznagyot szidják. s nem hiányzik eset. dezertornak.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. egy csutora bor. s több effélével jól laknak. Kép. és még egy éjszakán át mulatnak. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. gazembernek nevezi. bebocsájtatnak. Evés után a nyoszolyó. az ágyasházba megy. Ez abból áll. rendre megcsókolják a vendégeket. egy sonka. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. a vőlegényen kezdve. újongatnak és ugrálnak. s mindaddig jelen vannak. égettboros üvegekkel kezökben. következik az új pár bekérése. kinek számára itten nincs szállás. 100. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. s a vőlegényt otthon hagyva. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. vagy madzag terhelve perczekkel. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. eleven vágót. a két nyoszolyóleány. Eleget védi magát a pozsovics. végetlen fán száraz vizet. 1. füzet 273-277. közben egyet-egyet ugorva. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. a szobában lévők sírva búsulnak. Elkészülvén az esteli. hogy gondját nem viselte szegényeknek. Éjfél felé feküdni készül az új pár. de míg darab papírt elő nem mutat. s útnak eresztik. kocsonyával. szétoszlanak. ágy. de most már mindkettő sánta. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. újs.

a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. vagy más által varrat.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. ez szómondásom kigyelmetekhez. N. azonnal elindultak köszöntésére. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. s midőn a csapat tovább ballag. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. napra u. mi meglévén. ezzel örvendetes hírt szerzett. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. e mai napig. elsőben a sz. reggel. és azután való mulatságra szívesen látjuk. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. i. i. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. egy vagy két tál ételre. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. köteles a jegyajándokot visszaadni. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. s ezt virrasztónak nevezik. tehát édes szerető násznagy uram. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. egy közölök. mi ugyan ritka eset. és se vége se hossza nincs. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. még több órákig mulat. nincs egyéb hátra. midőn a menyasszony karjaira virágot köt. ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. a leány násznagya elfogadja őket. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t. mit helyes vagy helytelen kaczagás követ. a násznagy utas képében szállást kér. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. hogy kedvesét meg ne látogatná. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. a mi menyasszonyunk czellájából. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . napon. s leülteti. szombat és ünnep estéjén. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. hanem szükséges neki párjának lenni. valamint régenten a három sz. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába. a vőfélek hívogatni járnak. s azt ígéri. hitnek felvételére. mert ez jele. amidőn hallották volna. Harmadszori kihirdetés után. s a tett költségeket is megtéríteni.” A felbontó rész. bekövetkező farsang elején. m. csoportosan látogatják a legények. u. ezt megelőzve. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék. úgy azon szeretet. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek. zene kíséret mellett. vacsorához ülnek. azért elindultunk. melyet kendőlakásnak is neveznek. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. a választott. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. királyok.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek. m. midőn a templomba menetelre jel adatik. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. t. egyébiránt kitűnőbb leánykákat. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. nem különben minket is az úr Isten ő sz. egy vagy két pohár borra. N. Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. Ezt megelőzve. de maga fel nem veheti. s ritka est múlik. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. Nem ritka eset. és eî is várjuk. és elősorolja fáradozásuk czélját. látogatására. melyet most előttünk felvallottatok. N. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni. és N. s tisztes beköszöntés után.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek. legyen” végnélküli.

s panaszkodik. Honderű 1845. s minden férfi mellé egy nőt választ. de nem csíphettem. a vendégeket rendre leülteti. hogy a forró kása kezét megégeté. Az ismeretségek itt is. Afrikát. 133. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. melyet kapámmal vágtam. tánczolnak. ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. mivel fonókákat nem tartanak. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. egy nőszemély t. a nyoszolyóleány és asszony. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene. összejártam a világ négy részét.” Éjfél felé beköszönt a vőfél. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. haza jövet egy keveset még tánczolnak. hogy húrjai elszakadoztak.párt fogásunk alá. Ázsiát. tánczmulatságok alkalmával. mit átalános sírás követ. hogy eljött már azon boldog óra. hogy összeszokjanak. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. s mind közönségesen. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. kiket a mai dicsőséges sz. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. fogadják szívesen csekély ajándokomat.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. de nem vághattam. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. hogy szeretett násznagy uraiméknak. napon. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. a sz. hogy nem az. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. napot és holdat. s vele azok. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. I. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat.” ismét elébbi módon fordul egyet. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében. s ritka . így visszafordulván. ez megtörténvén. mint más helyeken. azután asztalhoz ülnek. mivel így csoportosan fáradozunk. körmömmel csíptem. se lelkének nem kell. zene kíséret mellett mennek az egyházba. végre bevezetik a menyasszonyt. mert mindenik látni kívánja a sebet. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. Amerikát és Európát. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. s hogy ez se testének. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében. a sz. oltárnál egybevezérlett..Nemde az Isten a világot semmiből teremte. mire fris magyart húznak a zenészek. s hosszasan sorolja elő győzedelmeit. miután még különféle tréfákat tíznek. mire kezdődik a menyasszony-táncz. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. hit által. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. minthogy gyógyítása sokba kerül. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja. kik a kendőhöz akaszkodtak. s másnap az atyafiak végzik a lakomát. ki minket megváltott. bepólyázott kézzel megjelenik. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak. i. násznagya szüleitől búcsút vesz. kénytelen kéregetésre vetemedni. melyek igen gyakoriak. hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. ezután derekára kendőt köt. Hajnalfelé szétoszlik a társaság. Ezalatt elkészülvén az ebéd. az égre pedig két égő fáklyát. ki minket teremtett. míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. abba különféle csúszó mászó állatot. s mind közönségesen világosságot keresni. 14. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. azt állítván.

azaz kiadó háznál tartatik. ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. mi meglévén. az ifjú állva marad. most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. mert vőfélek nincsenek. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. s a leány násznagya által fogadtatnak. ki többnyire keresztatyákból választatik. háromság nevében megáldja őket. melyet a kedves készített. Lakadalmat megelőző napon násznagyok. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. Advent vége felé eldöntetik az ügy. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. de mivel ez tanúk nélkül történt. s a felbontó rész terhére. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. s más nap már nem ők. mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. a leányos házhoz megy. házassági élet viszonyait. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. ez feltárja szíve titkát. ezen fáradságos munkát. kivált farsangkor. kinek ígéretét már bírja is. Ekkor a leánynak a vőlegény. az ifjú apjával és násznagyával. . hogy Miskának meg kell házasodnia. a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze. és arra meghívandó vendégek iránt. Letelepedvén az öregek az asztal körül. a menyegző mikénti tartása. s azután a készen levő vacsorához ülnek. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. s miután nyilatkozatát kijelenté. nagyobb értékű kötést tesznek.vasárnap múlik e nélkül. s násznagya előadja. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. . s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. s a sz. hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. hogy szülői nem ellenzik ugyan. s május hónapban. vagy ablaka elé májusfát állit. s viszont szerettetik. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . és közel az ajtóhoz foglal helyet. de szégyenlem. Utána következő vasárnap estéjén. s különösen a leány aravezetőt. s tehetsége szerént elővarázsolja a. s ha az az öregeknél viszhangra talált. mikoron a leány értesíti választottját. de előbb vele akarnak szólani. az ifjat jól tartják. a meghívott vendégek házaitól. állítanak. . hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. vagy azonnal. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. koszorút a menyasszony fejére felkötni. Csak valld ki. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. de csak egynek van joga. s kedvező válaszszal bocsájtják haza. talán én is lehetek szószólód. a leány apja közelebb szólítja. s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik. hogy a Lizit szereti. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. hol őket már készen várják. Azon esetben. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. ifjaink kezet fognak. vagy reákövetkező vasárnap. midőn nagy nehezen kivallja. Ekép fölbátoríttatva. Az eskető reggelén. Erre a leány elővezettetik. s magát ruházza. táncz mulatsággal enyhítik. Szintén menyegző előtti napon.

viseld ezután gondját. Templomból hazajövet. kiki maga módja szerént. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. úgy a többiek. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. kezdődik a táncz. a menyasszony. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. addig a másikban tánczolnak. s úgy tovább. nincs köszönet benne. szintén olykép. végre midőn már alig piheg. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. értsétek jól egymást. mire valamint ő. így elkészülve. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. és tisztákkal cseréltetnek fel. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. a legfelsőbb helyen foglal helyet. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. borlevesben betálalt. . A vőlegény nem ül asztalhoz. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond.ezután a két násznagy bemegy. s a szülők kezeit megcsókolják. testvérei. ki szintén még . vezetőjével. ha öregség. az ételek többnyire jól elkészítvék. elsőbben édes anyja. az oltárt az egész násznép megkerüli. mire elsőbben vezetőjével. mire az apa elővezeti leányát. szoktasd magadhoz. Éjfél előtt a menyasszonyt. mire tust húznak. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. ha a leány a háztól kiházasodik. s poharát megtöltve. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. Erre betódul a násznép. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. Itt azon szokás divatozik. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. a főkötőt fejére kötik. hol ha fölszedek is. azaz férjének házához vitetik. nem úgy mint számos más helyeken. mire a gazda szabódik. gyámolítni és ápolni fogja. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. asztalhoz ülnek. ilyenek a kásapénz kéregetés. mint egyebütt. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. mert nem mossák meg. ha az ifjú vőül jön a házhoz. mint én eddig viseltem. előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. Azon esetben. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. az előbbkelő vendégek. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. felváltva tánczolnak nemzetit. Azon esetben pedig. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. s miután a zenészek is jól tartattak. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. a poharat kiüríti. mit természetesen közönséges sirás követ. ezután apja őt kivezeti házából. légy neki vezére és istápja. szavukat fogadni. s elvégződvén a szertartás. melyek pontosan megtartatnak. azután a násznagyok. sőt azon esetben. őket mint tulajdon szülőit tisztelni. polkát és kendőtánczot. azután a többiek. vágtatót. hanem csak száraz ruhával törülik ki. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. s tettetett vonakodása közben. vőlegényének adják által. és vendégeket. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. visszaadja. s így sorban a vendégekkel tánczol. egy szögletbe helyezett székre lerántják. tánczolás közben. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. s elkészülvén az ebéd. szerencsét kivannak az új házasoknak. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. ha azonban beelégszenek azzal. mindenik szokott valamit mondani. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. közepébe poharat helyez. s a tekintélyesebbek. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. kész őket befogadni. sokszor oly drága áron. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. azt körülállítja rozmaringokkal. felköszönt! az új házaspárt. eskü letételére. az ebédnek vége hossza nincs. soha magadtól messzire ne bocsásd. mint sajátodat. s kéri. s egy-két húszast vet a tányérra. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. ezután következnek a násznagyok. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. mi szegénységétől kitelik.

özvegyek) közöl. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. s a leány a legényt. s tánczolás alatt a szobából kisurran. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik. hosszú lélekzések közt.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. a vőfélek elől menvén. fejőkkel bicczentvén a dallábat. 1. időközönként nagyokat rikkantanak. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. nem fektetik le. hanem újra tánczra erednek. árvák. ezen felül vagy rókatorkos mente. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. de kevesen győzik virradtig. félig mámoros fővel. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat. szekerekre rakják. ezt egy kis áldomás követi. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. egynehány tál déli ebédre. ezt elhozván. zenekíséret mellett. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. A vőfél bokrétával kalapjánál. hol az esküvés végrehajtatik.néhányat fordul vele. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. a vőlegény. De még ő evvel meg-nem elégedvén. A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. posztó ruhában felöltözve. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. vőfél által hivatnak meg. ez alkalommal posztó ruhában. a násznép. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. sőt más nap is folytattatván egész nap. őt. megtörténik a kézfogó. sőt azon nem remélt esetben. így múlik el a nap. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. s e járást slompolásnak nevezik. s egy kis vesszővel jobb kezében. Bekopogtatván a vőfélek. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. fölindította őtet a szent házasságra. és estve ismét csak tánczolnak. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. 2(:3. a szoba közepén állnak meg. Honderű 1845. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. Dicsértessék a Jézus Krisztus. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. kezdődik az ebéd. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. 5. melynek csak a reggel szakasztja végét. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. Másnap délelőtt félig józan. Egri házassági szokások. s kéri őket. onnan hazakísérésére. s egy másik nagy csomó rozmarin. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. nyoszolyóleány stb. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. vagy a padon . A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. vagy özvegyek közöl. Hazatérvén a templomból. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. s rókatorkos mentében díszeleg·. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. Erre a vendégek. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. s kihirdetés végett magukat bejelentik. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. ha a háztól ment férjhez. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. fehér koszorúval jelen meg. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak. Ezt ismét áldomás követi. czitrom. rokonok. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. habár mástól kérte is azt. Beesteledvén.

otthon maradott verebekért. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. békességet. mint a pincze. a menyasszony megmaradásáért. Mária szülte szent fiát. a vőlegény éltiért. Kovászos uborkát tartson a szájába. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. országunkban csendes békességet. mind édes anyját. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. mind a magyar. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Jaj be nagyon jól gondolta. Ki a szöllőfát plántálta. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. mogyorófával körülveretett tonnácskák. mind a polyák. Más felköszöntés. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta. S Egret vele körülrakta. hogy oly legyen mint az itcze. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. kinek neve Jézus. Most egy igazságot mondok mindeneknek. néha szomorító. Most hát iszom az elment gólyákért. zöld ennek a levele. Meghívás a menyasszony szüleihez. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. abban vannak ember bolondító italocskák. mint ezelőtt régen volt.fent. és tőlünk kitelhető vacsorára. a világ megváltóját. Minden jót kívánok. Az ökör is sülve járjon. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. Az is hozzánk közel járjon. erszényt pusztító. . szenté Anna szülte Máriát. ruharongyosító. hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. mint ezelőtt régen volt. bor ennek a neve. Kis oldalán kulacs álljon. az a bimbó szülte szent Annát. de ha ott a menyre szükség nincsen. Bor ez. fekete a szeme. Adjon Isten erőt. kit mindnyájan dicsérjünk. Az atyaisten teremtett egy bimbót. mint a bolt. hogy minden ember megbecsülje egymást. Tele köcsög borát ide behozatta. mind a tót. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. mind tisztelt vendégeiket. áldást. egészséget. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. Néha vidámító. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék.

81-S3. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. Hogy menyasszony vagyok. harmadikat várom. hogy jutottam ez éjszakához. Ha még nem tudtátok. vagy pinczejárás. Egerbe egész utczák. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. Vezet a vőfél a férjem oldalához. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit.Egy kevés ideig tartó csendességet. De egymástól addig soha el sem is vál. És mint házasszemély onnan visszatértem. Üljön le helyére kérem a községet. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. 4. A szent házasságban két test ma egygyé vál. ital. Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. hogy ez napot értem. akit régen kértem. Elviszem hát ötét feküdni párjához. Ha vezet fektetni. Magy. kik ezt tanultátok. (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. Azért igyekeztem férjhez menni korán. Azon egy pár személy. reggel majd visszahoz. Nem mondják már nekem. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. Egri pinczézés. Majd vígabban megyén feküdni párjához. Az egri pinczézés. A szerelem tüzét. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok. álom. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. Örülök. a menyasszonya háló helyre kísértetik. amott megy egy vén lány. 1854. Etel. gondolom tudjátok. ki most a padon hál. Te szent oltárodhoz ezen napon értem. most tanulhatjátok. Magatok próbáján. Az egri asztalosnak a vezetékneve. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék. szükség ez a három. . Erd. Kettőben volt részem. Kép.

a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. ki is részökre süt és főz. a tulajdonossal arató részben megegyez. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. A szomszéd. Az ily pinczelakmározások főfűszere. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. A tányér tarka kendővel befödetvén. ha békét akar eszközölni. fogad. 1864. 30 krtól 1 ftig.borházakból állanak. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. s ekkor valamint máskor is. ütlegeket osztogat. s az odaérkező városi hatalomkar. a leány viszont legényhez küldvén azt. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. Nyárban az Isten szabad ege alatt. A legény ismerős leányhoz. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. Az ily búzanéző. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. hogy itt többnyire bizalmas. 38. rokon. melybe koszorú formára font kalács tétetik. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. egy-egy jó pohár borra behívogatni. vannak készült összejövetelek. 4. kezében tányért tart. Nagy tisztségben vagyok. fesztelenebb. egy vagy több asszonyt is visz magával. Erd. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. azaz szétkergetni azt. egy-két krajczár ajándékot kap. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor. mulatságok. s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. az ivót a legények adják. . Vannak itt rögtönzött. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. Kép. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. egyszersmind megtudakolja. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. minden bevállalt közarató. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. amaz egyszerűbb. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt. két ember elindul az alföldre búzát nézni. barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. nagyságához képest. fizetni kell s kész az ivó. s vidám jó kedvvel társalogni. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. A mulatság neve ivó lévén. Magy. leginkább szeretnek itt mulatozni. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. s viszont ütlegeket kap. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. s ha valamely határban jó életet talál. mi megmarad. ez neveztetik mátkatálnak. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. hogy azt tovább hova vigye. Egri apróbb szokások. kit később gazdának neveznek. deszkákat tesznek a hordókra. akkor az aratócsapat. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. mennyit kiállítani megígért. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott. azt közösen áldomásul megisszák. Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. Ha kevesen vannak együtt. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. fején koszorúval.

Magy. Hogy ne csak vigadjon Örömében. Ez hajdanta nagy szokásban volt. S mindennapi kenyér. 447. Van benne szerelem. Erd. templomba megy hálákat adni Istenének. l. s fekete posztóval takarták el. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. s az ágyat is elhagyhatta. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. Magy. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással.Van tojás benn páros. hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. Régi szokás az is. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. Van a tormából is. 81 és 82. Nagy szív. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. 211. Piros mint orczája. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. Erd. A szentelt só légyen. 80. s abból állt.” Van benne barátság. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. Ε kalács képében. köt. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. I. Eklesia követés. Ha nem is legelső. 1. S hogy ne legyen semmi Hiány. Bor az édeséből. Házi eszköz szinte. 1854. Kép. De a szív kiépül. itt a bölcső. Háromkirályok hetében. Temetés után a legszegényebb is tort tart. Kép. Délibáb 1853. hova a sírásók. 178. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. 79. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. Hozzá Isten áldás. . Meghal a bú tőle. 4. melyet az utána tartozott mondani. hanem Könyre is fakadjon. Egyházkelő.

amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. utána a fiú. 1. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. s végre vezeték a leányt. a fiú húgának czímezé a leányt. Hajdan törvény létezett. lódingosan a leányhoz közeledék. tudhatja. Maga pedig feles néppel indula meg. utánok a násznép. s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. mely kerekded. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. üzenjenek. s inasai kíséretében vacsorára megjelent. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. Ebből állt a kézfogás. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. . . kardosán.” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. Elől ment a két úrfi. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. s feles ajándékot osztogata. nagyot ittak. Akkor szemben ült. Elöl két úrfi ment. a fiú mátkájának. s három tánczot osztottak nekiek. vagy keményt hig gyanánt tört meg. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. hogy mikor készen lesznek. itt jött a vőlegény. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. az ifjú ismét megjelent. Mire készen valának. Reggel felkelvén. s izent a leányos házhoz. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. szőnyeget az asztal elébe. már házasság után láttak. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. hogy kitapogatná. . Nyáry „Egyházi legen. az volt a nász hőse. Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. mire a leányt kihozták. s jelenti a legnemesebb czélt. forgósán. s vacsora után éjfélig tánczoltak. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. hogy nincs elfogadva. párduczos ifjak. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. czifrán. Itt lefolyt az eskü. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. a leányos háztól még egy gyűrűt is. ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. annak jelentőségéül. tigris bőrben. stb. mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét . oda bort és vágó-marhát. Ezek visszalovagolva. megvivék. Most nemesebb érczből van. 100 aranyat külde. azé lett a gyűrű. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki. a násznagy mellé. Azalatt felterítettek. 9 . A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. azok szívesen fogadták borral.Elgyűrűzés és története. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. mindenik szekér mellett tigrises. Erre elbúcsúzott és elment. s reggelig tánczoltak. Mikor oda érnének. s a földön lévő szőnyeg a papé lett. paripákat hoztak elő mind két félről. mire a fiú eltávozott. megálltak. . s előköszöntőknek hívák. megindultak. s hitre kérte ki a leányt. ha főúr volt. Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. A nász napját kitűzték. utánok indultak a zenészek. mire a leányt bevitték. második ha sózásnál kifolyatá. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. paripán. Ha a leányt oda Ígérték. mire a pap reáállt.” Lásd Históriája 465. adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. . A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. hogy várva vannak. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen.

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. mit szintén gyászba borítottak. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. szőr zsinórral és gombbal. ennek nem létében. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. sem udvari embereivel nem ebédelt. a czímereket. s a hat legény széleit fogta. a faluban. a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. s míg a temetéshez készültek. ha mentek is. másikéban fekete lobogó. Ami kis városokban s falukon most is megvan. szállásukon maradtak. Az özvegy valamíg férjét el nem temették. melyre a koporsó jött. utánok a férfiak. fekete csipkével. két fegy vernök állott. németektől vettük át. Valamivel később. a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. hat szövétnekkel vették körül. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. a szín elé. A gyülekezet megjelent. ha az udvarban nem fértek. melyben a meghalt vallása képviselve volt. . ha pedig oly falukon haladtak. ha nem volt. meg minden Muban. kezében a megholt ezüst czímere. s nyakukon igen apró gyöngy. Felgyűlvén. selyem zsinórzattal. az ország kathalogusa szerént. s feltették az emelvényre. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. ha neje volt s nőrokonai. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. prédikácziót tartottak. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. leeresztettél sisakkal. tizenkét. ha helységeken vitték át. mentében. máskor fel volt aggatva. siraták. körülülték a koporsót. valamely arravaló boltba letevék. Az udvarra nagyszerű szint építettek. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. s a meghalt érdemeit emlegetve. azt úgy látszik. nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. közepére magas emelvényt. addig a koporsótakarót leeresztek. igen a gyászversezeteket. legelöl mentek a diákok és papok. selyem övvel.Mikor kiindíták. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. pánczélba öltözve. vállukon bársony palást. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. s a temetéshez készültek. a férfiak után a halottas szekér. bele prédikálószéket. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. Letévén. ha katholikus volt. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. melyről hátul. misét. azt belől bevonták posztóval. a főkötő és fátyol helyett. Futár járván elő!. A nőkeservesek. A férfiak setét dolmányban. minden ember szállását kiczédulázák. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. s ha katholikus volt. Mikor a testtel haza értek. aranyos zászló. hosszú vég csüngött a földig. s földig érő posztóval takarák. Ε mellett ha tanácsúr volt. melynek egyik felén czímer. nyestes fekete durva posztó süvegben. vagy oltárt. azon jószágából másba nem mozdult. derekukon fekete kláris öv. azok hintóban kísérték. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. fátyolszerűleg. misét tartottak. osztani kezdek. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. hat ifjú. A város végéről a kíséret visszament. másikon sírirat. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. fekete bakacsinba vont lován. sőt otthon sem ment ki szobájából. s énekszóval kísérék át. de a hintó bőre le volt eresztve. a harang megkondult. az egyik kezében buzogány. A temetés intézésére. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva. mint a lakodalmaknál láttuk. fő és algazdákat kértek fel. fejőkön hosszú fekete fátyol. melynek posztóját két felől hat legény fogta. vagy ha katholikus volt. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. ha protestáns. a harangot meghúzni tartoztak. s miként lakodalmi alkalmakkor. Közelgetvén a temetés órája. A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták.

szép lassan. az alakot fölemelik.000 frtba bele került. Végezvén. Ezek után jöttek az urak. ezek után a vők. Ha protestáns volt. A színbe érve. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. s a szertartás ott másodszor kezdődött. a férfiak után vezeték a nőket. hintón. Csal. Farsang eltemetése. beszédet tart a mulandóságról. és Szók. Ha a halott katholikus volt. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. vers és orátió maradt nyomtatásban. hogy némelyek temetése 10-12. még pedig minden nem és osztály külön teremben. Mikes Kelemen temetése. A nők temetése szintén hasonló.ápr. töröksíposok. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. 93. de gazdag lévén a kor. 14 13 . Némelyek a temetőben is szint emeltettek. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. még pedig ha a temető távol volt.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. szülői. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. Minek következtében egy 1747. római szokás szerént. Ezután tánczra kerekednek. de sehol két fogásnál több nem volt. s a korcsma asztalára terítik ki. s bár kit temettek. sorba kóstolgatják. volt az első. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték. így estünk át aztán a másik szélsőségbe. s pohárköszöntésnek helye nem volt. s a koporsóra vetették. igen okosan. két felől karon fogva. Eszerént legelsők voltak a sógorok. s végre az alakot levetkőztetve. az ezüst czímert. fiai fejéhez álltak meg. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét.14 Kővári Magy. végre a megholt fiai. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. mint valami holtat. külön a keserves nők. gyászba öltöztetve. a korcsmába visszatérnek. s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. úgy miként a főgazda elrendezte volt. Nyomában a keserves nők. ha atyát temettek. miszerént ma már csak is egy könyörgés. Élete II. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. testvérei. utánok a község gyalog. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. egész templomokat vonattak gyászba. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni. Kezdődött a szertartás. s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. lábaihoz voltak felállítva. utána jöttek a férfiak azon renddel. mely utolsóknak a volt feladata. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le. Befejeztetvén a beszéd. csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. Bethlen M. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. ezt búcsúztató-vers követte. Honderű 1847. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. torhoz ültek. gyümölcs nem rekeszté be. nő és férfi cselédei. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. a könyörgést és prédikácziót. 49. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. minden férfi gyertyát kapott kezébe. csak annyiban volt káros. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el. Vége lévén a temetésnek. mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. hogy még a férfiakat is sírásra indították. 101-110. egy göröngyöt is vetettek utána. hosszú ingbe öltözve. magyar vagy deák oratio. némely halott után egész kötet prédikátió. kiindultak a testtel. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. cselédségek légióját feketébe öltöztetek.13 A menet élén a deákság és papság. A kárhoztatásig költséges. utánok a trombitások. s a falu végére viszik. I. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. Vis. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. külön a keserves férfiak. korlátok közé veté. Közél. némelyek.

ezzel bizonyítom. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. Mert megcsípte a lapátnak borsa. tót. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. Három fapecsétet nyomtak . német. s azalatt a zene folytonosan szól. 1761-től 1799-ig vezetve. Míg ez kívül történik. 506. de többnyire az utczán. martii 1794. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában.. magyar. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. Jan. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast.Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. melybe minden vendég az egyik oldalán veres. . hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre. . Meg is nyerte pőrét. lapáttánczra. Szent Benedeken személye mentségére.. Vas. addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. Garan szt. 3. Most lapát üttetett neki jobb felére. a főt a rúd végére tűzik. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. 1864. die 7. melynek jó bérére. . sz. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve. hol a násznép közöl egyik kilép. újs. 2. és Zsuzsanna kisasszony. A protoculum. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. s azután egy czölöphöz erősítik meg. s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. 11. vagy az apát nyugtatta. Üstökös 1862. kezdődik a valódi kakasütés. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. . Sz. midőn már a táncz némileg kifárasztá őket. Kegyelem nem használt esedezésére. így emlékeznek Szent Benedekről. s a kapottat maga a fél. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. ki a közel szliácsi. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek.2. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. Gergely és Balásnapja. s így vonulnak be a lakba. amint ők nevezik „kassatumot” járnak. mulatságra. leoldják szeméről a köteléket. a leendő menyasszony. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. ha saját házuknál nincs. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. sőt néha egy hóval. máig is látható az ottani apátságnál. az eddig halk zene erősebbé válik. felére. melylyel a kakast azon helyről elérheti. benedeki lapáttáncz. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. Téres helyen. Julianna menyasszony. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. . A. kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. . mit ha megtett. hosszú zsinórra fűzik a kakast. A megölt kakas húsa este adatik fel. velem is eljáratták. Most arczczal a kakas felé fordítják. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő.

Honderű 1847. alig múlt el a dél. etc. Hadd seperjen iskolát. Totus etc.különféle bakugrások közt belépvén a házba. Ez a morlakoknak. Az ellopott sok vámmal. Majd úgy fogunk tánczolni. S azt ami régi szokásunk tartja. Adjatok. s miután tánczoltak is keveset. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók. Hadd vakarjon garaskát. Fazekakban kárt valltok. már hemzseg a nép mindenütt. Kik jól laktak búzával. Mint a molnár tyúkjai. etc. haza bocsáttatnak. Hadd tartsuk jól Ilonát. Visszaadjuk a csontját. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. Eszerént bejárván a falut. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt. Totus etc. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. kendők. etc. etc. Majd megesszük a húsát. hol a . Hadd tanuljon a-b-c-ét. Adjatok sonkát. különösen ott. Adjatok kakaskát. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. Totus campus debitorum. adjatok amit Isten adott. Totus etc. Giostra. Totus etc. Adjatok szalonnát. 1. Balás püspök napja. szőnyegek és virágkoszorúkkal. Mert ha nekünk nem adtok. Forum terminere! Adjatok leánykát. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. 94. Hogy a szegény diákok házanként járjanak. melyet a mi őseink is annyira szerettek. Totus etc etc. Adjatok gyermekecskét.

n. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. s úgy hordják körül a pályakörben. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. gazdag ércztufákat. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. A leány ekkor nincs jelen. 233. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. Gölniczbányai szokás. I. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. mely feldíszített vas rudakat. tudtára adja fiának. mivel annak . melyik lesz házi állapotjok növekedésére. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. Bilder aus Ungarn 2. Itt szt. szintén hosszú beszéddel válaszol. akit ők választanak. 503. azután. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. Egyike secundál. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. Avagy a sírásért nekik málét adnak. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. Ott benn a szobában. újs. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. azután arra alkalmas helyen leteszik. ezeket követik a lándzsalovagok. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. mely karika szúrásból áll. A test mellé ülnek. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. csak férfiak közt. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. hanem az anyjával együtt a kamrában van. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. 1858. így viszik őt egy darabig. majd az u. kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. s a paizs hordozó jön. kik 12-ten vannak. Vas. de ha könnyük nem hull. Haza menvén a szüle. Hogyha valakinek esik kimúlása. Göcseji virrasztó. más énekel elöl. azután két felöl. Kinézik ők. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. A díjt azonban csak az nyeri el. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. ki mind a három ízben. sokszor órahosszat is eltart. 123-12Ί. már megkezdték a viaskodást. s elfogadja azt. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. elvégezik az egybekelést. Ε menet.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. 1. 242. maestro del campo. Honderű 1845. s előadván. Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. Gömörmegyei lakodalmi szokások. Azonban oda nézzünk. A menetet egy csoport poroszló zárja be. A győzőt a nép vállaira veszi. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. Énekelve sírnak. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen. utczáról utczára hordozza.

s nem élnek roszabbul. Ekkor mindnyájan letelepedvén. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. azután ismét tüzet. s ott táplálni. míg felöle gondoskodnak. Gyakran a menyasszony sírva. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim. s jó karban találván mindeneket. a kérőket nagy becsülettel leültetik.meg kell lennie. de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését. a kérők a leánytól vizet kérnek. amely mellett egy száll gyertya elég.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. nevének. azért menjenek ki. s azzal szétoszlának. s azután egyenként elővévén. s a vőlegény búsan. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák. Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál. valakit meghíni akarnak. s a lakodalomhoz készülnek. De a legény kalapját le nem veszi. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. hanem azt tudakoztatja általam. szüntelen foly az égettborozás. de az a mienk. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. világban való életének. tánczolnak. tudósítják. Így foly ez. . . mintha templomban volnának. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. ki ekkor szintén előáll. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. hol zenész van. a . Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik. hétfőn fáért mennek.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. amikor hátulról. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. az a legderekabb szószóló. kedvetlenül mennek a szent hitre. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. s ekkor újra ki kell menniök. Míg ezek egymásután gyülekeznek. míg csak lehet. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. megnézik még a legkisebb baromfiát is. és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. nekünk magunknak is van galambunk. meghíják a vendégeket. mit az öregek magok közt elvégeztek. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak. s állva marad. Hajnal tájban vendégeskednek. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. s a vőfél a leányos házhoz megyén. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. a hurkáját kimossák és megtöltik. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. böcsületének. s neki biztatják otthon a leányt. az ölébe veszi. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. mint a legény atyja elbeszélte. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. becsületének. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. mégis összetörődtünk. az asszonyok pedig egybegyűlvén. Tehát éjfél után felvervén mindent.” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. ott dalolnak. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát. világban való életének. mikor elvettem a feleségemet. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült. Az egész dolog késő este kezdődik. Ha alkalmatos a szószóló.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak. amikor elölről nagy gonddal megnézik. uram. míg a leányt kiadják. hol pedig nincs. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. s nincs e valami hiba testében. Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. mindnyájan mély csendben fülelnek. Begyülekezvén a vendégek. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. ha elég gyors e. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. mint azok. és keressék a magokét. a legény a mátkájával külön a kamarában.

A lakomát égettborral kezdik. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. mint több hivatalos vendégeivel is. mire a szülők. újongatás közt megindulnak. több szekerén és zenészekkel mennek oda. mint telhetett. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. a szakácsnék tálalnak. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. s oda rohanván. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. daliás. de nagyon gyorsnak is kell lennie. minden jó akaróitól. s úgy viszik haza a menyasszonyt. ki ha más faluban lakik. és kéregetvén annak gyógyítására. mindkét rész külön seregben a templomba megy. a kezét a kása. panaszkodván. a menyasszony kikéréséhez fognak. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. . hol darab ideig tánczolnak. s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. Ki poltrát. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott. Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. mintha végkép ki kellene a világból mennie. előadja versekben a vőlegény forró . az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. s azért is fizetni kell. . Az asztal körül járt. úgymond. különben ki nem adják a nyo-szolyók. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. egyszer kétszer megkerülik a falut. Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. tartóztatást. Elkészülvén az esteli. megszaporítja. egy korsó italra. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. mint a méz. Erre az asztalok kihordatván. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. s lefekteti. barátnéitól. testvérek nagy jajszót ütnek. és házi bajokat. bemennek. ládájáért. sebesen vágtatva zene. jel adatik harangszóval. komáitól búcsúztatni. a vő fél felhordja az ételeket. merre dűl a fa. hány menyasszonyos ház van a faluban. közleni kívánja kigyelmetekkel is. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. testvéreitől. Utolsó étel tejben főtt kása. és ismét vigadozni kezdenek. melylyel jelentik. a szakácsné kezét bekötvén. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. atyjafiaitól. s úgy ássák a földbe. mint. amikor is annak minden portékájáért. melyet midőn megettek. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. akik addig felszolgáltak volt. költeni. azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. Elkapván a kocsis a maga illetményét. a holmit a kamrában lerakják. különben a főző kanál fenyegeti. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. s az új házasokat be nem eresztik. valamelyik elővesz egy hosszú írást. azután mézesen isznak. Megforrázta. Miután felrakodtak. s hallgatást kérvén. Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. Hogy meggyógyíthassa. hogy kezét a kása megégette. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. melyet elsőbben tisztán. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. egy tál ételre. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. fizetni kell a vőfélnek. Ez szóm és mondásom. arra kéregetett. hogy a kendőfát fejszével kivágja. melyen méz van egy késsel. A legelői menő kocsist illeti az. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. ágyáért stb. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. hogy azt minden lássa. ittatást. A főző kanalat kásával töltötte. azután visszatér. ki húszast adott. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. Azután azok ülnek le. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. mintha élőfa volna. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad.menyasszonyt haza kérendő. Ez meglévén. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához.

Elmentök után ismét foly a mulatság. máskép nem játszanak nekik. mi azt jelentené.Bontó Pál 13. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. annak jelentéséül. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. kit oda magokkal kivisznek. hogy a hőrészesek már takarodjanak el. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. azaz a falu közepére kimenvén. lábával ne essék az ajtó felé. de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. estelihez ültettetnek. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. köt. De még el sem költhetik az estelit. a menyasszonynyal pedig. Minden vendégnek . 1827. dörömbözni kezdenek. utána a menyasszony. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. fojtogató. s a vőlegény mellé fektetik. minek folytán igen erős. azonnal átöltözik. A komákat. Emellett nagyon vigyáznak arra. köhögtető s prüszköltető füst támad. de azután. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek. vagy azt pipából szívják. melyen megszegett kenyér van. s végre a szoba zugolyába viszik. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság. Kép. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. hogy nem sokára lábánál fogva. vagy holmijában. s körül tánczolják. Itt a menyasszonyt. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. ezt paszitának. azután az apa ölébe teszik. Különösen az első lebetegedés. melybe azok pénzt vetni tartoznak. azaz halottan fogják kivinni. hanem a pitvarban maradnak. tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. Gyűjt. az ajtóba állítják. ha magát kimulatta és távozni készül. akár a helységbe. s kontyot tesznek a fejére. Gvadányi . szalmából nagy tüzet raknak. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. Magy. Gyermekkeresztelés. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. Emellett ajtón. ép úgy mint a vőlegényes háznál. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. lap. ablakon dobolni. Azután mindnyájan a templomba mennek. A keresztelő után a komák. ismét frissel és jobbal megtöltenék. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. mintha semmi sem történt volna. A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni.kívánságát az ő menyasszonya után. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. s megvendégeltetnek.7. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. annak jelentésére. 277. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. akár messze földre vitetett a menyasszony. Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek. 38-48. ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. hogy a születés ott történjék meg. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. Azután magukra hagyják az új házasokat. Itt a vőfél szép szerivel. egész fejét kendövei bekötvén. poszréknak nevezik. ha rést találva haza nem futamodik. . Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. Beeresztetvén a menyasszony. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. s a vőfél megindul. Tud.. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik. melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. Erd. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. I.

bibliát. hogy a jelenlevők látták a halottat.. szokták tenni. mint a vadászoknál. Ez oly szokás. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. a községek kirendelik az ásókat.. vagy adásvevésnél az áldomás ivás. kik közt suhanczok is vannak. S elhozom a szeretömet . . a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. 108. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. Mikor a gyermeket először fürdetik meg. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. Határhányás emlékezetessé tétele. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál. hogy ekkor s ekkor stb. vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. Hajdudorogi menyasszonyágy. Oszlopáról sodronyára. Nedejára. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. hogy a gonosz be folyásokat. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. folyók. zene bönög azután. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára. amint hamvedren nyugosznak. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik. mellényét stb. A gyermekágyast a koma. leány s az öregek is a vidékből. A keresztelő lakomával jár. a határt itt hánytátok. Vas. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól. milyenről csak nem is álmodott. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak. s mulatság rendeztetik. az apa ingét. megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. egy határocska hányatott két sor fűzfák között. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják. hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. .minden ételből kell valamit ennie. ki e vidékre talál férjhez menni. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek. az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. melyeket természetesen az apa költ el leginkább. Újs. hogy igaz jószág adatott el. Fölteszem az ízenetet. Sajnálatra méltó azon nő. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. vagy halottas házaknál a tor. hogy jól tanuljon. a források. közben a rögtönzéseknek. annak jelére. A bölcsőbe kulcsot. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . annak bizonyságára. Hogy a községek. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. s vetetett meg. melyek a bábát illetik. tollat is vetnek a fürdőbe. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. 1858. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben.. Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe.

Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. Hegyaljai szüret. isznak és tánczolnak. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. Üres pipa tarisznya. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. Enyémbe juhászbunda. Ezüstpénz a hajadba. Alig van viskó. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. Bilder aus Ungarn 1. a fiúké. Hérész. meg egy-két mezei virág is. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. újs. hogy tavalóta nem próbálták. Szívem szerelmétől ég. Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. Itt ott megállnak. Hegyalján. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. 1859. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. 591. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. már meszünnen hirdetik. a czigányok és szedők csoportjától kísérve. ki őket azután különösen megdicséri. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen. Kik abban részt vesznek. mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. rendbe állottak.Zöld levél és vendégség. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. Szép orczádat csókolja. miként azon katonák. hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. végig az utczákon. A leánykák föladata volt. a kakast . Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. Hej Nedeja Nedeja. meglátszik rajtok. s tiszteletére reggelig esznek. Selyemkendő nyakadba. Gyerünk be a lúgosba. Hétfalusi kakasünnep. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. Hej Nedeja. Nedeja. van közte dinka és gahér. s úgy viszi. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. Ha az est félbeszakítá a munkát. hol a bölcs IV. s midőn haza érnek. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. Vas. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. s míg az ételeket beadja a konyhába. szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. és megütni. Mikor aztán elkészült. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. hérészeknek neveztetnek. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. 68.

Megronta s nyilval megöltek. Szívdobbantó viadalra.nyíllal lelőni. Mire volt hizlaltatásom. Ki provokálsz koczkázásra. Kétszer születtem világra. Mért vigasságos életem. Bőrömet megfeszegette. Időkort megjelentésem. Mire volt hizlaltatásom. Hogy hozhatna ez életre. Éjjeli szép éneklésem. de csak most tudom. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Tyúkok között kodácslásom. Szegény fejemet nem szánták. Íjj ereje s nyilak mérge. Mint a rostát úgy csinálták. Voltam sokaknak hasznára. Anyám mikor melegetett. Szárnyaival fedegetett. Meghízlalván az ő ívjek. Ily hasznos voltom nem nézték. Nem tudtam. Ε világból kimúlásom. Hanem értem adták pénzek. Mert midőn meg se gondoltam. Lett volna bár vészesemre. Nyilak miatt lőn halálom. Halál mérgével tartoztam. Időkornak megmondója. Diákgyermeki játékra. . Bőrömet úgy megliggatták. Lőn én keserves életem. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Éjjel mindenkori óra. De nyilokat mind rám szórták. azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra.

újs 1861 500. Ti kakasok vigyázzatok. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. mert a meghívásoknál nem csak a ház. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz. ki a tyúkot agyonütötte. Diákokat ahol láttok. Azért rólam tanuljatok. lánykatársai. Itt újborkor tömeges a házasság. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. Bemutatja násznagy uramnak. Immár többet nem szólhatok. melyet czifrán járnak. a diadalmas fiút pedig. Táncz kezdetekor. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget. Visszajövet a rokonság és vendégség. Élők. A lakodalmat a leány apja tartja ki. az asztalfőre vezetve Őket. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. ki a kakast lőtte agyon. a háznál várják a lakodalmasokat. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. Kikiriki az utczákon. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. Kikiriki a tyúkokon. A kakasünnep azzal végződött. . innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. Holdmezővásárhelyi lakodalom. vígan jönnek. s az új párt lovaslegények kísérik. Velők szembe ne szálljatok. hol a vőfél jő előttük. Vas. kik templomba nem mentek. Mert engem pénzért adatok.No borbát15 fonó asszonyok. hogy nem csak a mulatóknak. Módosabbak kocsin mennek templomba. Néha 2-300 vendég is együtt van. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. hol a lánykák tyúk-hússal. hogy a diadalmas lánykát. Nincsen nálad melódia. néha egy nap 10 pár is esküszik. ügyes. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. mert sok kell. Magatokat elvonjátok. Vígan mennek. de a nézőknek is helyt ad. de meg részegséget sem akarnak. s elmondja. Hallod e te kakas koma. A menyasszonytáncz mindig abból áll. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. és pedig szerdai napon. hogy így ne járjatok. de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. Mert nyilak mérge elfojtott. Padlás. Én többet nem kenternálok. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. és felfejkötőzik. Kik csak kakas szóra vártok. A szomszédnak jó kántora. Oda lett a hangos nóta. mely oly nagy.

midőn a férjhez adott leány. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. borra.17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. mit bevégezve. s a vendégek ilyenkor. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni.” Kárlátókor. Ami a kerekszámon felülmarad. és pedig mindig készpénzt. az új házasok látogatására. A férfi forgatja a menyasszonyt. Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. bemutatják. férfit úgy mint nőt megcsókol. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. Az utón többször megállnak. Vas. mely nem egyéb egy vendégségnél. a többit a menyasszonynak adják. a nőnek feje szépen be van kötve. mi rendesen 10-15 pengőre megy. utána jönnek a násznagyok. kik a vőlegényt tánczoltatják. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. neki kell fogadni a vendégeket.a menyasszonytáncz. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. mint új asszony először megy haza szülei házához. és szemérmesen megköszöni. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat. Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. A meghívottak (szvali). az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. ki azt zsebbelijébe szedi. mint maga a lakodalom. búzát és békességet. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. s a pénzesebb marad a táncztéren. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja. . Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. rangjokhoz illőleg. A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. újs. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). Itt a mesteremberek tartják a bált. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. és térden fogadják ezeknek áldását. ha hiányai vannak megszólják. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. s italt és ételt vesznek magukhoz. 147. a nő a vőlegényt. a kárlátó annál zajosabb mulatság. 96. hogy átöltözködjék. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt. s ha ügyes megdicsérik. minden érkezőt. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. a czéh javára áldoznak. mely azon alkalomra adatik. mindenkor pénzt vet a ros lába. Nefelejts 1862. Alföldi tájszó. és az 17 18 Alföldi tájszó. Előbb két gügyü. Így megy a nő tánczosok között is. az asztalra egy rostát tesznek. A megkérések rendesen aratás után történnek. jó áldás kívánatok mellett. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat. midőn ismét pénz gördül a rostába. majd távozik. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. − A legjobb lovas előre ugrat. 1858. Innen ered a kárlátó név. az a zenészeké és vőfélé. s így páronkint minden vendég. a kérő násznagyok. vacsorálnak s haza térnek. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. esküvő előtti est. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. 92. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. mert ha ez csendben ment is véghez.

addig senki sem érezheti magát általa megsértve. ráköszönt és iszik vele. Így érnek a templomhoz. Az ima után a pap a koronát átveszi. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni. melyek szent képekkel vannak ékesítve. a menyasszony itt adja beleegyezését. mit esznek. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. A menyasszony egy szánon. Másnap az új menyecske az első. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. hogy pisztolyból lövöldöznek. azt a szokást vették föl. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. ez rendesen este történik. két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. vagy kocsin. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. ha elfogadja a kérőt. De jellemző e nép óvatossága. derékig mint férfi. hogy még a kenyeret. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól. A nászmenet egészen elválik a leírttól. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. alább mint nő van öltözve. Amint a templomba érnek. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. még a gyertyát is ő hozza. a menyasszony oda érve. ő készíti a vendégeknek a reggelit. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. ki megjelen. mint előbb leírtuk. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. és most az esküvés megy véghez. hogy e népnek több rozsdás és rosz. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. légy kísérője és társa ez élten át. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz. mely népdalok kísérete mellett járatik. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. De mennyi bajjal jár az. A bohócz (csaush) a menet vezetője.új életre való oktatását. sőt mi több. a férfiak mögött ülnek lovon. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. a koszorúleányok. hol végbe megy az esküvő. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. mert tudni való. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. A lakománál a menyasszony ül legfölül. odáig jut. . esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. Kalapját egy lúdszárny díszíti. ki a faluban található legroszabb lovon ül. akkor csak érintik a fejét. hogy büszkén hordják fejőkön. a még hervadatlan ifjúság jeléül. de oly annyira mindent. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. mert vacsorához ülve. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. kit elfogadni nem szándékoznak. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. melyet hátára kötnek. de míg e hivatalban van. mint jó lőfegyvere van. kik mind lóháton szoktak jönni. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák.” Ha a menyasszony koszorúját félti. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. ha csak nem nagyon gazdag. a legnagyobb lármát ő csinálja. néha négy is. míg egy fiatal ember. és e szavakkal: „Isten szolgája. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. ennek közepén megállnak. s ő takarítja össze a lakást. de később a fényűzéssel ez is megváltozott.

úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. esketné meg őket: ez persze nem teszi. és többet-ígérés miatt elvált. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. a többi házi népnek hét forint jár. később majd kerül. a fiúk pedig haza házasodnak. s ha pedig visszalép. nyoszolyát. az anyának két forint. ha a rablás nem önakarata által történt. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. minden fivérnek nadrágra hat forint. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. A fiú egész alázatossággal felel rá. ki érzi magában. de alig is hihető. − De történik. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. ez mind ott marad. Ha a leány nagyon szemérmes. hogy házasodni fog. hogy a nő félig ne egyezzék bele. az apának tíz forint. ha a nő egyetért velők. van szaladgálás a bíróhoz. hogy egy rablás történjék anélkül. és csak szegénység szülte e tettet. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. fülbe függőt. ez könnyű. és most ritkábbak. az apa. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. és csak a násznagy által történik meg. ködmönt. ott 6-8 nap maradnak. de még többször verekedések. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. Jövő héten leány nézőbe mennek. mint a bűnt. vagy ezüstpénz van dugva. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. ezért szemrehányást nem nyer. sokszor igen érzékeny boszút vesz. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint. és akkor kezdődik a többet ígérés. és így inkább elvállalja a nőt. melyek három nap alatt megtörténnek. ládát. kendőt. lesüti szemét és nem szól hozzá. kapja meg a menyasszonyt. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. s nem fogjuk csodálni. u. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. hogy habár szegényebb. persze kerül ebből azután perpatvar. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. ott vőt vesznek a házhoz. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. ritkán vál el egymástól. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. Egy család bár hány tagból álljon is. . ha ez szép. − Ez időn át mindig szól a duda. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. a leányokat elviszik férjhez. ha kész az alku. úgy öröme nem tart sokáig. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. hogy majd elmegy vele. de ha nem akarják neki adni. de nem ritka. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. hogy egy gazdagabb kérő jön. szép csöndesen összeesketik. hol minden papot a környéken fölkérnek.neki. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany. Csak oly család. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. csizmát. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. vagy ki eljegyezve volt. akkor egyik haza megy az illetők családjához. általában ez a legkedveltebb zenéjök. ezt vagy amazt már kinézte neki. akkor amannak lemondanak. hol egyetlen gyermek a leány. de kosarat adott neki. azért máig is fordulnak elő. kit egy férfi megkért. ki elveszi. gyűrűt. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. s ha a leány a fiút meglátja. m. ez izgatja és vidítja kedvöket. emez viszont. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja. Ha ily rablás oly nővel történik. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. Ha ily kérők között aztán olyan van. de többet ér a gazdagabbnál. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni.

A pizmákat. kedves magyar város Zalamegyében. 46. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. azt talán mondanom is feleslegei!. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. Budához 24 mértföldnyire.Horvátok harczi esküje a múlt időiben. Horvát hősök eltemettetése. és Fél. Ver. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. a csatatérről bajtársaik hozták haza. míg körülöttük labdáznak. 1. képeket. bedobták azt a lángok közé. vörös szegélyű fehér ruhát. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. Zala-Egerszeg egy egyszerű. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. vagy a hős kedvese. fűzet 117. és községök saját védszentjére. Remellay G. 1. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni. de a védsereg keményen válaszolt. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. I. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. A várat lövette. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. köntösét ereklyeként oszták szélyel. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. Bemellay G. a Zala vize mellett. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. Fé. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. 1861. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. Kép. kies termékeny vidéken. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. 51. mely egyébként annyira elhagyatott. emitt ponyvákon olvasót. Hajdan híres város volt. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. A horvát hősöket ha elestek. Pesttel szemközt. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. A nagyhét egyik éjjelén. boldogságos szűzre. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. kergetőznek a többiek. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. A találgatás: váljon hűn szokás-e. Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. szaggatott sziklafalaival. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. a Duna partján. Besenyő alatt. bújócskáznak. s főhelye e megyének. Magy. s ahelyett a rokonság. Néphagyomány szerént. játékszert és gombot árulnák. húsvét virradóra. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. Ker. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . Mikor a horvátok harczra készültek. és tűzműveket szórnak a légbe. mely a húsvéti határjárás díszjele. Era. A sihederek is megkeresik szerepöket.ki ha megkezdődött a harcz.

féltizenegy körül.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. néhányat. Végződvén az ájtatosság. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. előadja. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. előtte a megváltás szent jelvényével. Semmi más nem hívja őket meg. Húsvét szombatján estve. a főoltárhoz járulván. sorakozik. hogy most először léptek e határvédelmi századba. megfordul s indul. s a bon maradó férfiak részént haza. feszülettel a kezében. ősi székely szokás szerént. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. honnan áldásvétel után. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. A családok asztalhoz települnek. a némbersereg előtt a lelkész. Útjok ének s ima közt halad. Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. az érkezőket puskalövésekkel. a két sor derekán dobos és tárogatós. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. ünnepélyes tisztelgése jeléül. a határhalmokat . Húsvéti határkerülés Székelyföldön. a város felé közelgvén a „veres keresztig. A kíséret némberei. gyűlöng férfi és némber. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. főleg puszpángágakkal elborítva. s a szervezés azonnal megkezdődik. mely a városból a kálváriához tart. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. miszerént husvétszombat lévén. Ha az idő kedvez. a város piaczára. Napkelet 1857. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének. lélekemelő látvány ez. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. szentgyörgynap. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan. a nagy templomba visszatér. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. a határt megkerülni. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. A nép rajként szállja meg a piaczot. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. az egyházmenet. a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. utolérnek. míg a gyülekezés foly. élükön az énekvezető. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. az ügynevezett czinterembe. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. a kálvária mellett elvonulván. ki rend s illemre ügyel. sokan már helyt vannak. mellette az ósdi tárogatós. Amint a vacsorának vége. hol a díszes szentegyház áll. A város népe ébred. az időjárás. Már ekkor a határjáró nép. Beáll a reggelizés. 401. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. a nép beözönlik. s megfordulván. a puskák mind közelebb durrognak. Előáll a város dobosa. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. Itt kezdődik a szent mise. térdre bocsátkozik. saját köréből egyet csendőrnek választ. s ha kisül. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. öltözik. illő rendben a kálváriához vezetik őket. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. pereg a dob. keresztyén ájtatossággal. Egyike az értelmesebbeknek. kiki lakába tart az ízletes ebédhez.népszokásnak. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. 1. dob− és sípszóval üdvözlik. szenteltet. A jámbor lelkész. mint ősapáik hagyománya. Hasad a hajnal. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. egyházi mezbe öltözötten. a közelgők felé haladnak. A lobogó legelői. s éji csend száll a falu fölébe. Az útra kelt határjárók fegyveres serege. Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. a határjárókkal együtt. A templom ajtai kitárulnak.

Ítéletet mondanak. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. határkerülési újonczokra. Láthatod. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. idegeneket. távoztass el mezeinkről jégesőt. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. Úr Isten! halld meg imádságunkat. A választások röviden. melyben van a búzavetés. A pap elmondja az imádságokat. felköpűzik. s azoknak milyen szeretöjök. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. Egy főkirálybíró. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. s visszaérvén az előbbi helyre. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. a falu határait el ne felejtsék. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. énekvezető választatnak. hajlékainkat. káplár. nemzetünket. tehát leghívebb szeretője. nevet. minőket fellebb közlénk. hanem csak a vetéskertet. Megjegyzendő. vitézlő bíró és káplár uram. szőlőhegyeinket. bírák. Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. adj jó előjárókat. hol hány férjhez adó leány van. azt színes szalagokkal. elfeledte a határdombok hollétét. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. akik későn érkeztek az ünnepélyre. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. Ott éneklést és imát ismételnek. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. minket rendben tartsanak. forrásokat megtisztítni. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . czifra papirosokkal. kerteinket. bátyámuram. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. az úgynevezett búzahatárt. s helyszerű imákat mondanak.” Megalakulván a tisztviselői kar. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. nem imádkozik. s rövid. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. egyszerűen mennek végbe. most van először határkerülni. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat.megújítani. rendesen pitymallani kezd. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. Például ha a kém észreveszi. Kisded gyermekek. magokat illetlenül viselőkre. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. álld meg falunkat. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. a törvényt. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. kém. Ott mindazokra. mindeniket megújítván. áldd meg hazánkat. pap. ótalmazzák stb. dúló úr. nem énekeltek stb. Így mennek mindenütt a határszélen. A kém vigyáz a hibázókra. beszélgetik. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. falunktól a tüzet. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. árvizeket. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. éneklés közt halomról-halomra. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. ki kinek minő virágot tesz. mi alatt a templomot megkerülik. kinek van legszebb fenyőága. Ha az idő kedvező. sáskát. s épen szélére azon határrésznek. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. egyéb czímezés nincs. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. a bérezek tetőin meg-megállnak. az énekvezető kezdi az éneklést. egész határt megkerülik. adj bő termő esztendőt s békességet. formáját. a község igazait védjék. hogy valaki illetlenül beszél. kik az ünnepély folyamát vezessék. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. kik már többször voltak határkerülni. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. nem énekel. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. dűlők. Míg az ünnepély lefoly. tessék reá ítéletet mondani. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. küldd el hozzánk az igazságot.

és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. az alakról leszedik a ruházatot. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. Juhászok dömötörje. minő például. 399. 59. hideg tartományokból jőnek. melyen ülni szokott. szegődnek és vándorolnak. vagy azt jelenti. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. feddnek ezért vagy amazért stb. két oldalt rendben ülvén. Ε napon változtatják helyöket. midőn vezetőjök elmés. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. mit énekszó mellett nagy. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. a nép között forgó kisszerű pletykákat. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. leányok és legények kalandjait. elbeszélik a falusi életben. Ipolysági régi czéh szokás. a hontmegyei becsületes czéh. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. pennát. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. a folyóhoz viszik. vagy hogy szeretője nincs. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. s azt egy póznára illesztvén. hogy a lapátütések eltöröltessenek. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. hogy rosz magaviseletű. a jutalom: szép szó. l. hogy a juhászságból kilépni. vázát pedig a vízbe dobják. bocsássák be. s valakinek azon indítványa. s mégis elhallgatja. de e szokás azóta eltöröltetett. s így sorban mindegyik hasonló manipulation. s a tisztes ős szokás mentve maradt. ideje húsvét másod éjszakája. a lelkésznek bibliát. ilyenkor éleznek. a jegyzőnek tentât. Van egy vajdájuk.leánynak húsvét reggelén nincs virága. orvos és szépítőszerök. Ipolyságon. háromszor érzékenyen megilleti. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. leszavaztatott. 1. piros tojás. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. el vannak fázódva. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. Itt tűnik ki? mily ép humora. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. óvatosságra intenek egy s más iránt. kik ott jelen voltak. mint kikémleli mindenki házi életét. didergők. farsang végén szokta tartani lakozását. magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. az úrihölgyeknek kocsit. azon fiatal házasok tudniillik. leöntik. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. sz. bizonyos helyen. mi egyaránt lealázza. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. Sürgöny 1862. 94. éhezve. Ipolysági virágvasárnap. mondják. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. selyemkelméket ajánlanak. minő dolgokat tud meg a nép. vannak áru-czikkeik. bor. kalács. akik követik. gazdasági eszközök. könyveik. elmennek a házak ablakai alá. a nőtlennek féleséget. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része. s örömkiáltások között térnek haza. hogy messze földről. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. Ipolymentében virágvasárnap délután. A folyóhoz érvén. Honderű 1847. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül. Érdekes őket hallani. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott.

s így néhány nap alatt. midőn a kaláka meg van már híva. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. 135. vagy másik helységben új házat építtet.szabad. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. kendernyűvő. A nagy asztag s a szép leány. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. újs. gyűjtő. A székelyeknél. I. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. hogy közösen építenek. 1854. egyik tapaszt. mint fonó. arató. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. . sőt az egész falu. kőhordó. kendernyüvő. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. hol a munkások vannak. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. Egyik hordja a földet. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. n. vagy ha az nincs. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. Van. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. s úgy kiáltozzák. másik nádaz vagy zsindelyez. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. másnak mást kell csinálni. pajkos pénzföcsérlés mellett. szénagyűjtő. − egyik vágja a fat. egy oly épületet készitnek el. nemcsak annyiban pedig. vagy ha tánczos a kaláka. A szlavóniai magyaroknál. 4. egyik ássa és hordja a földet. pálinka és tánczczal. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. s nyáron a mezőnek azon dombjára. Erdl Kép. mert itt egy kis időtöltés. s faragja a gerendákat. mely abból áll. hanem annyiban is. másik meszel. újs. szomszédok. háztöltő. 1856. Magy. mert rendszerént egy házon tizen. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. háztöltő. építkezési kaláka. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. másik gyalulja a deszkákat. másik veti a vályogot. vagy otthon más valakinek. − egyik állítja össze a tetőt. Segít hazán és a pártán. s vési az oszlopokat. 371. sőt néha vérengzőkkel is. kaszáló. házfa” hordó. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. csak lágy kenyér. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. a falu tornyába. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. barát barátjával. II. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. Hogy rakjunk csinos asztagot. mely a falu mellett van. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. melyen csak bámulni lehet. Kaláka. Vas. mondani valóját közli. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. új terveket készítenek stb. szerető szeretőjével összejő. Ezeknél az u. a harmadik égeti a téglát. trágyázó. 1854. s télben a nőknél fonókalákák. szántó. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. Mint a darazsoknál. Ugyanis ha valaki egyik. könnyebb munkájú kalákában. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. egyike a legszokásosabbaknak. 103.

Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára. amint a leány előlépett. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva. vagy legalább azt játszik. két derekalj. és lakoma. Szerdán reggel. Az ökrök előtt a . a leányát mutassa elé. s egész ünnepélyességgel kijelenti. más szekérre a ládát. s az említett kalács és bormennyiséget. mi gyűrűből. mi abból áll. s oda ajánlja. hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek.. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja. korsót. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. ifjakat vesz fel. az atyafiakat látogatják. ostorcsattogtatások között oda megy. hogy ha kosarat nem adnál. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. s ez által tudtára adja mintegy. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. három kalácsot. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. hogy magának nőt vehet. Kitűzetik a kézfogás határideje. hol az esketés véghez megy. A házigazda.. Innen haza mennek. kinél e jelenet nem volt váratlan. tükröt. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván. mely annyit tesz. Ε hozomány rendesen hat párna. Mindkét fél templomba indul. egy csinosan öltöztetett. mire minden meghívott befog. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. hogy a leányt megkérje. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. A lakmározás kedden kezdődik. egy hordó s több effélék. de leánynézni jár. Miután tehát az év áldásait betakaríták. mind a vőlegény. őszszel az apa fiának egy tallért ad. három kancsó bort hoz. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. s felhív egy tisztes férfiút. vagy jegyváltást. helyébe mást állítanak. mit kézadás követ.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. A hordóra fenyőágat állítanak föl. kérem tehát gazdnramat. Ekkor a vőlegény felkendőzött. s az apa áldást mond reájok. . melyet nő hoz fején. s ezt sirató estének nevezik. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. pántlikát. mindenik fél úgy amint jött.fiatal gazda a leányt kéreti. kedvese nyakába borul.. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. mint egy kis tornyot. elvennélek. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. ki hasonlóan béna. mi rendesen farsang-elejére esik. felrakják a hozományt. hordót rakják. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot. s estefeléig honn mulatnak. s arra fejkötőt. saját vendégei és muzsikusaival. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. Az ifjú t. mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. s mindenféle apróságot aggatnak fel. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. Λ fiú kiválaszt. a menyasszony három tyúkot.. A leánykérő egyedül jelen meg. i. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. A legény vőfélt választ magának. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. kiugrik. maga határozza el. s újból kéri a valódi házileányt. egy festett láda. ezt ott kézfogásnak nevezik.Kalotaszegi házassági szokások. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. S ekkor történik meg a kikérdezés. Az atya mintegy patriarcha. de sánta vagy sántító nőt vezet elé. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. A vőlegény három kakast.

Vas. ezt azután az örömapák teszik el. . 20 Nyoszolyóleány. hogy életeiket megkezdhessék. A második tál ételre nem pénzt. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. 1856. a vőlegénynek. s a vőlegény házához hajtanak. fején vive a lakodalmi fát. újs. A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. Erre kitör a lakzi és táncz. férfiak. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. s tizenegy óráig az utczákat járják. mint a megszűnt komaság jelét. foly egész éjji 12 óráig. mert rendesen piros kordován csizmát viselnek. a bántó félnek küldötte. a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát. A keresztelőn megjelent vendégek. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. s az adakozás a tányérba befolyván. a koma czímet és barátságot híven megtartják. vasárnap. 144. melléjek a rokonok. A tehetősbek. mikor is az ökrös szekér újra előáll. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. . hol terített asztal vár reájok. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. Leülnek. apró hozományokkal rakottan. s nem kér érette. házigazduram férjhez adván leányát. született gyermekek keresztelője alkalmával. s ott tartják mindaddig. 144. újongatás közben megindulnak. 2. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. míg a leány oda nem fut. a fiatal párnak. Ez aztán a hűség próba. minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. s e percztől nő és férj lett belölök.” Erre az asztal közepére tányért tesz. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. s azt. s egy igen eredeti jelenet. s azzal ott hagyja. hanem marhát kér. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. újs.nyüszőleány20 megy. Harmadik nap csötörtökön. Régebben megvolt azon furcsa szokás. Negyed nap pénteken. s azon nap vége a lakomának. s azt ismét baza viszi. minden vendég ajándékozzon pénzt. 18öü. Hatodik nap. kissé be találták a vízbe mártani. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. közelebbi rokonaikat. Ekkor következik a kontyoló. s így rendre. edényeket. Magy. miből az is bekövetkezett már. Erd. valamint az is. nőtől egy tyúkot. . Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. Innen a leányt haza kísérik apjához. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. . hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. s rendesen apró marhákat ígérnek. Vas. Vas. barátjuktól. jó barátaikat költségesen megvendégelik. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. a nászba tartozó nők. hol könyörögnek érette. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. s ismét haza viszi. 143. s így a legényt még is ki kelle húzni. Kalotaszegi keresztelő. így viszik a leányt haza. néha varrottas kendőt és párnát adnak. az ígért ajándékokat összegyűjti. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül. Amint az ételt felhozzák. és „uram őkemének” nem nevezi. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. templomba mennek. szekereken. melléje bicsakot üt fel. Kalotaszegi gyász. s mint hü nőt bemutatják. Míg a menyasszonyt kontyolják. fekete csizmával gyászolják. mire áldást kér. 1856. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. hogy a leány meg nem jelent. mint férjének hatalmába adja. Újs. Itt a leányt anyja. legvégül a vendégek. mit herisnek neveznek. kezökben boros kancsó. Kép. 1856. muzsika szó mellett. sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. 136-7. 143.

ahol csak vagyon. a székelyeknél „kankó”. Vas. Kecskemétieknél a húsvét. mint az alföldi városok. nemesebb élvezetű . Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. ezen pereknek úgy szakíták végét. mint a kalotaszegi leány. mintha oda volna nőve. mert megharagudnának érte. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát. az alföldön „horog”. Kamóhúzás.Kalotaszegi apróbb szokások. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. katholicus hívek gyakori imahelye. különben vége a szalagos pártának. káromkodáson. sör. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. ottan volt a határ. Túl a Dunán „kampó”. Mert tudni kell. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. néha ötven is egy sorban. 1800. naplemente után. megvizsgálják a darab fonalakat. s azon leányt. amilyet az úrfiak hordanak a városban. s innen van az a közmondás. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. A kalotaszegi leány. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. s ezek azt állítják. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. s többnyire a magyarhoz annyira illő. Akkor azután megkérdik egymástól. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. mind a két fél úgy megállja helyét. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. hamuval tömött zacskóval megütögetik. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. s ameddig eltudta. Minden háznál az eladó leány kötelessége. mezei játék. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. tulajdonképen pedig valami bot. 144. Mondják. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. szabad mezőn álló. mellé esküdtekkel. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. Természetesen mindenik fél a másik földén állt. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. Vannak emberek. van azon kaczagás. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. korán reggel ivó vizet hordani. újs. nem marad a tánczvigalomban. czikázás. Pest mellékén „gajmó”. s ha egy-két lépést tágított is előre. különben maga ellen erőködött volna. másikba a másiké. melynek a vége befelé görbül. másik perczben megint visszaszerzi. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. 1856. Először is tudnunk kell. mert ezt minden faluban másként híják. hogy „szemérmes. miszerént sokszor levén határvillongásaik. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. kik mindennek szeretik az okát tudni. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz. hogy mi az a „kamó”. hajdan remete lak. Kas. ki nov. valamint bármely csikorgó télben. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. hol zene melletti tánczsátorok alatt. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. jelenleg az ájtatos r. újs. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. 166. bor.

szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. elhagyott ifjak oktattatnak. . 101. Jó mesterünk vagyon. mint szokott ez órában. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. mulatnak. foszlós kalácsot. atyafiait. jó barattait összehívja. sok tojást rakjatok e kasunkba. hanem mindenféle sültet. úrfiak s császárok taníttatnak. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. Erd. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. Ily helyen királyok. mint gyümölcsös kertben. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. el sem is felejtjük. Magy. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. nagy jutalmának menyországban. 102. György napja. Mert ilyetén helyben. kit Isten megáldjon.) Az úr minden jókkal e házat szeresse.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. Koloniak Sz. gyermekek. 1851. tarhonyás rétest. Erd. utóbbiak csinosan felöltözve. esttől nem ritkán reggelig. a fiatal Növekesznek ifjak. Emmausba menő két tanítványának megjelent. juhczobákot. Magy. omlós pogácsát. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. 1. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. Kecskeméti disznótor. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. s kedvök csucsorodván. Kép. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. mondatnak utána íme versek is. midőn a feltámadt megváltó. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről. Díját voszi annak ő. Ti is ezenképen. vagy leöleti. hű hálánkba. a gazda télen sertéseit leöli. Kik itt az erkölcsben. Ilyenkor aztán megesik. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. 1854. A szegény árvák is. Most azért hozzatok. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. pörkölt húst. túrus csuszát. roppant mennyiségben. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. midőn t. ti lesztek társaink. híres tanítónak az ő napján. Kép. i. Szerelmes öcséink. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. s többnyire zene mellett derekasan. jertek el hát szépen iskolába. I. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. ő minket vár. Holott majd tudományt. világ végzetéig jószágtokon. jertek el már. Mi azt megköszönjük. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. köt. mint gyümölcsös kertben növeltettek. déltől alkonyig. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. Megjegyzendő. vegyetek adományt idvességre. jó fiak Isten által. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. (Ezt elénekelvén.

Akár minden héten mást-mást csináltathatsz.A benne lakókat sokáig éltesse. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. a mi ellenségünk. ha holnap ismét visszaveszed. Kiket seregünkhöz így hívunk. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. látták. mely végett az . Ott sokféle dolog elővetődött. olyant hozhatsz. B. Nem bánjuk. Ha borunkból iszol. Holtuk után az úr magához vezesse. ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. papiros. diák alamizsnát kérnek. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. Mondért akár milyent akarsz. Szállásod. E. Az A. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet. tenta a mi mesterségünk. pogácsánkat eszed. Csak mustrára jársz föl. Kis diákok vagyunk. Ha egyéb nincs. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Megszámlálván. Azért katonákat verbuválni hagyok. Levelünk mutatja. ha az végbe mégyen. Egy hete múlt épen. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. minden helyen lészen. hogy hiányi nagyok. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. C. egy szűrt nyakadba akaszthatsz. Mely is szerencsésen az nap végződött. ha tetszik. hogy mustránk kezdődött. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. Könyv. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. mi az akaratunk. Elveszünk örömest penészes petákot. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. Ha kedvelitek hát szülők ez életet. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. nincsen feleségünk. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. adj minekünk kezet. Azért még katona nem lészen a neved. D. F. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. Ε kedves mondókájukat végezvén. Nyáron.

Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. Kép. S behozzuk a konczmesternét. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. visszatérnek iskolájukba. 1. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét. 28.1 Magy. Falu végén selyem sátor. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. 1854. nyárs. Erd. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve.adakozmányokra van velők kosár. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. 3. czigány zene mellett járják be a falut. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. hazaoszlanak. vagy egy ingre vetkőztetve. házról házra körülhordoznak. hogy a „duda nem is muzsika. a csapszékbe térnek be. miről azt tartják. a vagyonosabbak ezüst. Erd. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. Kép. 27. őket a váluban . Villö! Villö ! stb. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. és szalonnának. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. így meglévén a házról házrai kalandozás. vödörrel leöntenek. Magy. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. Magy. s miután azon házaknál. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. 1854. 94. kolbásznak. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. Villö! Villő! stb. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. Honderű 1847. 1851. 26. stb. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. stb. 3. Egye meg a farkas. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. s ez harmadnapig így tart. S énekszóval a pünkösdöt. Kép. a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. Koloni apróbb szokások. 3. Zengjünk ott most úgy mint máskor. feltartanak. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. mit kiczeviczének neveznek. Erd. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. hol szívesen látott vendégek.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

A fölvégi lányok. A levele lehullik. Egyik féle virág a szőlő szép virág. Roppanj gyivó. Szóval a szót mondja a búza szép virág. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. Hozd estére a holdat. Virágom veled elmegyek. Szeretőmnek színéből.Vetekedik velem háromféle virág. Virágom véled elmének. Virágom tőled el sem maradok. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Behinteném apró pünkösti rózsával. Roppanj gyivó. Rendvel ülnek a szép lányok. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. Mind azt énekelik. Máriában elnyugszik. dőljön ki A gyivófa. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Mert bizony én velem lányok dicsekednek. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. Hogy dőljön ki. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Rendvel néznek a tükörbe. Virágom véled elmegyek. mogyoró Levél alá. Mert bizony én vélem széles e világ él. Virágom tőled el sem maradok. . Ne vetekedj vélem ivola szép virág. Ha a tükör nem hazudna. Kisöpreném a budai nagy piaczot. Virágom tőled el sem maradok. ahol az nap elnyugszik. mogyoró Levél alá. Virágom véled elmének. Ha a gyivó megérik. Magamnak javából. Virágom tőled el sem maradok. Ne vetekedj vélem te búza szép virág. Hadd szakéjjak szépéből. Ha én volnék a budai nemes asszony.

miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. Ilon atyja öreg. 3. Elégszer is megbánta. ott hever most is ötven darab a sutban. azt ponyvába takarták. lap. pattogó nyelvű felesége. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. s még sincs egy betevő falatunk. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. stb. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. akit híttak Ilonnak. Kép. harczias tekintetű férfi volt. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. Kőrösön a tanácsbeliek. az apró házak közt egy nagy kastély. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. s nyakát előre nyújtva. Elégszer is mondogatta. épen a folyó partján. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. kékre. vagy parázna személy volt. 178. füz. kezébe vette íjját. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. Erd. 29 Körösi régi szokások. szokásban volt náluk. mint a feszület. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. azért vettem fel e gyűjteménybe. tűket. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. s hímző-kerete volt. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. illetőleg mese alakjába öntött. midőn a hold már magasra szállott az égen. midőn a tanácsházba gyűlnének be. mint más tisztességes vén ember. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. sárgára festeni. három négyfelé hasítani. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány. Ha valaki lopó. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. s pirosra. s ha idegen jött a kastélyba. csak úgy úszunk tejben vajban. stb. 1854. Magy. Magy. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. feltette magában. I. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. hogy nem kell senkinek. kopjáját. ért elméjű öreg emberekből álltak.21 Hol volt. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel.Vaj ki volna náloknál szebb. hanem Sárát vette el. Erd. Két kezét módosan csípőire feszítve. s jó. munkáját rögtön elrejtette. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. Kép. hogy saját bűne bünteti öt. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. 21 . azért nem dolgozunk. nem veszi senki? Ε beszély. stb. ebben a faluban sok apró ház. Midőn mesénk kezdődik. Kosáradás eredete. Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. honnan csak akkor tért meg. szorgalmasan ápolt virágai. akkor is még zsörtölődött a menyecske. hogy mind fehér ruhában. hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. hol nem volt. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett.

Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén. mi kincsem? − kérdé az öreg. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. Oh én istenem. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt. meglesz! Olyan lesz a kosár. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt.. ha egy kissé halászgatna. . s míg elkészült vele. − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg.” − De biz nem mondom! − Kérlek. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. megmutatta neki. S aztán. hogy biz ő maga is alig hiszi. − Azért se mondom! − Mondjad. Az árát jól meg fogom fizetni. hát megveri. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. . . Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral. ha épen nem teszi azt.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. mert azt ugyan soha sem hitte. hogy ugyan piktor legyen. mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos. − Sz jól van.. miszerént ö csinálta. mire Sára asszony abba hagyta a szót. − Ne beszélj így édes kincsem. mért nem kínálja jobban. tegye ezt. itt van la orrunk előtt a Tisza. hogy hála isten elkészült a kosár. ha nem köt kosarat. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. ha tudná kegyelmed. Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. Olyan rózsákat. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. éhhalálra akarsz juttatni. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. . s hogy csak szép legyen. s elnyelte a szót. − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs. s azzal fenyegetését végrehajtotta. hogy házát ily nagy tisztesség érte. oda ment feleségéhez. Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. s azzal kínálta meg. eltávozott. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel. Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. Szántszándékkal koldusbotra. minden művészetét rá pazarolta. hogy nézze meg mily szép. s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. . ha megérdemlettem volna! . − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. − Mondod most? − Igen. − Meglesz. . − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. Most lépett be az alacsony szobába Ilon. tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését. aki különbeket fest. bizony nem törne le a dereka. s futott tüstént haza az urához − Hej. mond velem együtt.

ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. legyen az bármely osztályú. a vendégeket. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. s úgy tett amint szólott. és pontosan felszolgáljanak. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. még a locsolódás is. 371. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. − Igen. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. − S mit tenne kegyed. A legénység jót áll minden költségért. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. a czéhmester. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. mely azoknak rendezése alatt. férjeik őket is kérték. ha egyszer oly boldog leszek. 1863. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. S ez a kosáradás eredete. a czéhbeli mesterek és családjaik. józanul viselje magát. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. s a vendégeket úgy étel ital. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. bizonyos betanult. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban. leginkább a szokásos herőczét küldik. mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. s a jeges vízben foly a mulatság. hirtelen eltűnt. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. minden férj megverte a feleségét. ha el nem mondod. bizonyos pénzösszeget tenni. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. Ez nem egyéb. b) Két vőfél. illembeli kötelességüknek tartják. különös tekintettel arra. kik a . Ők kardosan. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. magyar ruhában öltözve. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. hogy jó beszélősek legyenek. különösen tisztes vendégek jelenlétében. mint zenével ellátja. fel· szalagozva. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt. én kegyedet is képes volnék megverni. − Mert lássa. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. házanként menve. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. s el nem fogná mondani. Vas. ki férje kérését teljesítette volna. elmondotta kiki férjének. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. Ez télen járja. Kun sz. az e czélra készített koszorúba. ha én kérném. újs. Az asszonyok holmi süteményeket. Krécsen. én is megverlek. náthát még sem kapnak. 42. minek később meg szokott lenni hatása. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. a czéhbeli ifjúság. A vőfélek teendője még. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. hívogatják. olykor nevetséges versekben. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. A vendégek.

melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. s őket felszalagozzák. de soha a legénység. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. véve a két nyoszolyóleányzót. nem különben a vőfélinget kimosni. A vacsora rendesen reggelig tart. A lakozás napján már délután szokás. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. kivasalni. s kezdetét veszi a hü hó. csak a koszorút készítik meg. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). s onnét csak akkor jönnek ki. A választás sokszor korteskedéssel jár. különösen a czéh-mesteré. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. (a vőféling egy borjúszájú. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. ha a legénység is hozzálát. azután az atyamestert. ο. A koszorún a czéh jelvényei. de az ennek visszakínált bor. ezeket a vőfélek választják. kalapács. 15. olykor-olykor kirívó öltözetben. eleinte csak a legények jelenlétében. gyüszti. Erre következik a vőfélek köszöntése. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. Ρ. s a kész koszorúból. azzal a ház urát megkínálja. s mielőtt a vacsorát megkezdené. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. kapta. fűrész. lárma. Azután jönnek ők nejeikkel. kik leróván a koszorúnál adójukat. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. mert ha valahol. közre. hogy a vőfélek. hogy akadnak párok. a mulatók közé keverednek. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. c) Két nyoszolyóleány. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. s történik. később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. a czéhmester elé áll. ha újabb. zene s tudja mi szóval bejárták a várost.pénznek való koszorút adják. s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. kovácsoknál patkó. . ki szintén úri ember. A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. a hét vőfél ugyanis kivont karddal. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. Miután zaj. melynek az a sajátsága. és szintén borrali visszakínálást tenni. A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. fából vagy papírból kimetszve. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. a lakozás színhelyére mennek. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. igen sokba kerül a háziúrnak. melyet a mesterek feleségökkel lejtenek. nagyobb költséggel jár. még pedig gyakran. s megköszönik. lapostő. s így tovább. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. Nefelejts 1863. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. szálló ing). csizmadiáknál ár. A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket. s hogy abban maga is részt vett. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik. melyet már ekkor magával hordoz. csörgő sapkában. ha a „mester tánczot” kell járni. ik. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. Ha régibb öntetű a lakozás. azután a nyoszolyóleányok házát. családbelijeikkel − elől a czéhmester. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. asztalosoknál gyalu. itt szokás az. sámfa. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. bő ujjú. a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. Szünet akkor s azok között van. karmantyú stb. s aranyozva függenek.

szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. Jakab és sz. így aztán bizonyosan kisül. s valamennyi nyereg is egyenlő. sz. és lándzsáik erős. Ez volt sz. a falut bejárván vígan elköltenek. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. midőn térítgetni jártak. Sürgöny 99. vagy legalább egyik földre esik. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. Ε látvány igen kellemes. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. Ki ne hallott. Kép. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. ágas-bogas. imádkozott. Erd. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). valamennyi ló egyenlő nagyságú. pár itcze bor vételére büntettetik. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. ami egyátalában nem lovagias dolog. Ily küzdélyeken. italok. A „szomorú király” kinek kötelessége. előtte letérdepelt. Magy. midőn még azok virágjokban voltak. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. még pedig ha lehet észrevétlenül. mily erős a kor. déli gyümölcsök. melyet ők .Magyarok tornája. s így felkészülten. Piros kendő leng ágain. Májusfa letűzése s története. Ha a küzdők egyike le esett. Fülöp. és sorshúzással osztatnak ki. Párosan vívnak egyik a másikkal. köt. az úgy nevezett tornáról. A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. ha győzött mint maga ama rómaié. karcsú. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. Az éjszaka magas fa nőtt. s nem szabad többé viaskodnia. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. füzérek stb. letűzte a földbe. s erre alig múlt el egy-két óra. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. mit a legények a pünkösti királyság után. de rövidek. Magy. Kép. s rágalmazták. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. városokban. okvetlenül mindkettő. hogy sz. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. szalagok. A leány azonban. Ha a két versenyfél egymásra tör. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. s öröme határtalanabb legyen. magas fákat. díszelegnek. a többiek pedig bemennek. A májusfáról azt írják. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. zeneszó mellett. Minden év május elsején a falukban. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. A vívók szépen vannak felruházva. 15. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. S gyenge szellő lágy szárnyain. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. melyik ül legerősebben. s mily nagy a magyar. sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. Mátravidéki palóczok bódoganyja. a burgundi herczeg főlovászmestere. elővette vándorbotját. hogy elűzze a gúnyolódókat. Erd. darab ideig Budán mulatott. I. melyeken virágok. A férfi babérért jött ide. házról házra eljárnak vele. melyek díja arany ostor.

A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. azt kell tánczolni társának. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. a kunyhó ablakán háromszor kopog. megszólal a zene. öreg embernek fiatal leányt. kezébe pedig csörgőt vévén. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. a nap hőse lesz. a terem padlójára rakja.bódoganyának hívnak. hogy elbódult. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. Egy legény a hordóhoz megy. akkor feléje üt. a hajnal . ruhájok magyar nadrág és dolmány. Isol szom precs od nyelio. sz. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. s habár nyitva lenne is ajtaja. Czifra szűrben. 7. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. 1854. és az a privilégiuma. vagy sem. sőt reggelig is. Ha kimegy. annyi pénzt dob bele. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál. Nyitrai (felső) tót lakodalom. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje. hogy a kalpagját fontartja. Muraközi lakoma. lefekvés előtt. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. lovagok kísérik az új párt. Nefelejts 1863. s azután be hagyja köttetni szemét. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát. ki szintén lovagol. be nem lép. újs. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. amellé körbe ül. Vas. s azután. Mikor együtt érzik magukat. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. ebből kerül ki a fekete kávé. Ked zacsalo roszbelevaty. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. s tesznek szolgálatot a vendégeknek. a cséplőt kezébe veszi. 193. azoknak mulattatásáról gondoskodik.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában. majd párszor a hordó körül vezettetik. Akik ülve maradnak. a fiatalja. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. Od vecsera do rana. magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. s melyet a gyermekek esti ima után. 216. Napkelet 1857.36. s ha találta. férje s a gyermekek állnak. a vőlegény fölött. s reá cséplő helyeztetik. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben. rendre csókolnak. együtt töltik az időt éjfélig. vagy ha csínyt tettek. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik. bevitetik a hős a korcsmába. amely tánczot ő megkezd. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. s társalgás közt megemészti. Esküvőre ős magyar szokás szerént. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. azt kell húzni a czigánynak. Ezt ivás sokszor részegség követi. menyecske. és hogy megnevettesse a társaságot. melybe ki mennyit akar. 322. Miskolczi szűrszabók dalidója. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni.

és a lelkészek gondja. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. mindenféle tarkabarka. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét. hogy mi járatban vannak. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. Virradni is kezdett. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek.Örült. mint a mythologiai Bachus a hordón. ettől függvén. de legközelebbi alkalommal vagy zene. azon napra legalább kölcsön kér. s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. s akként ül rajta. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához. melyek fölött a nagyobb rész. A haj elrendezés megtörténvén. párta tétetik fejére. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez. kendert vesznek pótlékul. oly édesden folyt köztünk a beszéd.” így történik meg aztán a kézfogás. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt.” S erre elbeszélik. s ha máskép nem juthat hozzá. szól a zene. hol az esküvés megtörténvén. báránybőrrel bélelt. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. nem különben a vendégeket és hangászokat is. néha pisztolyokat is süt el. s néhány közeli rokon jelenlétében történik. nagyokat kurjongat. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. a hajzatot hozzák rendbe. a kék posztóból. s erre következik a vacsora. fésültetni. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb. ismét zenével mennek a vendéglőig. mely ha talán rövid. az ifjú elmegy ugyan. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja. másik fele pedig kenderfehér. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. reggel volt már épen. felöltöztetni stb. és áldást kér. leány. kívül megszólal a zene. alánt lecsüngő szalagokkal. Ha pedig nem jön ki. bár tőszomszéd a vőlegény. bár csupán szokásból. az megadatván. a ruhaneműk közt a mente. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. hogy tovább is járjon utána. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. s evéssel is megkínáltatnak. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket. keserveseket. A leány erre letérdel szülei előtt. A kihirdetés a templom napjaira esik. az arát megmosni. rókával prémelt. Napnyugot után jő a búcsúzás. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt. kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. jő a kézfogás. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek. huzatja kiki a maga nótáját. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet. Első nap esik meg . s aszerént fizet a czigánynak. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. násznagyok. ha kedvezőleg. Sírás között esik ez meg mindig. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől.” szavakkal kezdődő mondókáját. ott még két napig mulatnak. akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. mert szokás. sir va fakad. szekerén elszállítani. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. s az öregek elkérik a leányt. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. s miután a mosás megtörtént. a leányok fiúk énekelnek. s tőlök engedelmet és áldást kér. a fiú. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. ő tűzi újjaikra. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. mely rendesen éjjel. segítsen az úr. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. hol aztán megered a táncz és mulatság.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. vagy sem. elannyira. A leány erre nyilatkozik. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete.

s elosztják. isznak kettőt. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára. pártáját leveszik. Nyitrai tót legények társastáncza. kivel aztán még tánczol. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. és dalolják: . ezzel az asztal közepére lép. a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak. ott néhányszor forog. vőfélek foglalnak helyet. ezen kalács azon kiváltsággal bír. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. 1854. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. dalolnak. néhányszor sürögnek forognak körötte.. Erd. 2. Vacsora után ismét tánczolnak. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. Nefelejts 1863. Majd másikat. o. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. és már is dolgozik. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. s úgy löki föl. a leánysereg halkan énekel. Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. mi azonban megtaláltuk. azután fölállnak. a kast az asztal közepére leteszi. imígy felkészülve. hanem szomorkodnak szépen. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment. felaprítják. Egy ujnyira fölugrok. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. s újra a tánczhelyre viszik. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. de erre azt mondja a vőfél. egy ideig együtt tánczol. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. most pedig eladjuk. de azonnal ismét felemelik. Visszaérkezvén az új házaspár. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel.az is. az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. Kép. fej kötőt adnak fejére. Legkülönösb az. Én olyan szökő vagyok. miért pénzt kap. 211. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik. melyet midőn az felszedne és tűzre rak.” A lakoma alatt. aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. . hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. hogy árán fej kötőt vegyünk. megint isznak. pro forma ágyba fektetik. örömanyák. isznak hármat a legjobb borocskából. s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . hogy mikor a vendégek jönnek. hogy „ez nem Rachel. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. míg jobbra és balra a násznagyok. a számos vendégek. nyoszolyólányok. Magy. A házaspárok azonban mit sem esznek. s az fizet. 3. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. boros kancsó körül. s isznak egyet. 32. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. bemutatni az új asszonyt. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. ha olyan ügyetlen nem találkozik. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt.

s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. Ritka hely. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. s ekkor a leány. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. a férfi mask pedig innivalót kér. Ha megvan a kiszemelt leány. a legénység a zenét. 22 . a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. p. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. de a lapály neve máig is díszlik. elmennek leánynézőbe. ha neki tetszik a legény. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. vagy ha kell a szomszédhelységekben. benn a farkas”féle játék. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. köztük a házasulandó is. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. s bár az épület már rég elmállott. két-három férfi. s például a férfi elfogva a leányt. melyet farsang alatt használt. magába foglalván Gömör. ezeket a többiek körülveszik. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség. s ritkán van garázdálkodás. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak. és ellene szülei sem tesznek kifogást.22 L. kecskécske. Ócsai coledálás. 14. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. hogy a körbe ki és befutván. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. kora reggel felállítja azon ház előtt. i. Pajtaaljai czipózás. Ε mulatságot az élénkíti. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. Pest vármegyében Ócsán. Heves. Életképek 1847. kell-e czipó. Oly forma mulatság ez. mely eredetét onnét vette. a borítékon. később bevallják a czélt. az egyik asszonynak. Palóczvidéki lakodalmak. édes e vagy savanyú. s úgy mennek tovább. mely mulatóhelye volt. egymást kergetve közölök egy pár. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. 1830 előtt. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. s az úgy megy végbe. Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. s hátát gyengén öklözi. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is. dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. Azt a vidéket. a városnak volt egy pajtája.Cis koza. hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. kit most a leány kerget. Mert ha nem adsz sajtot. az állók által hol az ti Időzött. o. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. Adj sajtot menyecske. hogy hajdan t. darabig karonfogva sétál vele. az adományozót megforgatják. ne czipó. közben-közben mondván. a másik férfinak. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél.

s keresi vele a. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. A vőlegény házához érve. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. s szép mondókájáért kezébe bokrétát. amivel csak bírnak. bort stb. a legénység fazekat. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. sokszor még azt is. mákosmézes ferentőt. Háztűznézés után. a kérészeket fogadják. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. fölillesztik fejkötőjét. reggel templomba kíséri az új házasokat. fogadván. almát ad. hogy az „élete édes legyen. kocsonya. az kezet fog a fiúval. s hogyha távoztatni akarják őket. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik. pecsenye a főételek. abba ő ujját mártja s leszopja. kurjongatnak a kocsi hátán. mi néha meg is történik. − A „jó szűr a recomendatio”. az jó jel.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. herőkét. A hérészek ebéden marasztatnak. és dicsekedve megmutatnak mindent. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. hogy el ne érzékenyüljön. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. ha a menyecske hamar megszaporodik. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. A násznép. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek. az rendesen hétfőre esik. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. A kendőlakás éjjel végződik. menyasszonyt. paczal édestejjel. sült tyúkot. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. − Itt áll a czigánybanda is. s kicserélik kendőiket. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. azután a konyhába lép. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény. s vele háromszor megkerüli őt. enni inni valót visz magával. kezet fog a kérészekkel.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. kérésznek neveznek minden ily látogatót. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. annyi évig legyenek magtalanok. hol a vőlegény várja. s azt kívánja. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. Visszatérve. hogy többé meg nem sérti. . hogy a menyasszony forduljon fel.” A szobában a vőfél köszönti. és látogatás színe alatt szétnéznek. tyúkleves metélttel. amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. s azt kívánja. kiktől pénzt kap. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. A fiú pénzt. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. az áll húslevesből árpakásával. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. ez hívja őt templomba. ennek jelentősége. mely egész éjen át mulatott. az udvaron várakozik. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki. a hérészek tagadják. s a menyasszony megcsókolja a háziakat. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. a vőlegénynek kendőben diót. s csere után lakomáznak. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. itt is lakoma van. A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. − A kérészbe menő. köztük a leány anyja is. fokosára szalagot kap. de azt elbujtatják. és sok ingerkedés után jelenik meg. megforgatja rajtuk a dunyhát. hogy az a menyasszony lenne. ha pedig eltávoznak anélkül. és valahányszor szemközt jő. akkor az bizonyos kosár. s felkötik a menyecske kontyát. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény.

vagy mint sokan szeretik nevezni. ebben kacsa úszkált. 295. Pécska (Arad vármegyében). s a szálloda körül lézengve. s ott bizonyosan pórul jár. ha néhány társa nem siet segítségére. alkalomra várnak. Pesti állatviadalok. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren. állatviadalban gyönyörködik. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. Ε tusa darab ideig így folya. Szokott ajándék is osztatni. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. cselédvásár. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget. a medve a vízbe ugorván. megragadá ellensége két szarvát. s ott elhelyeztetik magokat. de senkisem szállt vele síkra. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. György napján. megragadá. melyet nem koplaltattak vala. . mint kamaralis telepítvény. mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. Azután még más állatokat is eresztének be. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. a piaczra gyűlnek.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. Ez azután így szokássá válván. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. hogy annál szilajabb legyen. Napkelet 1857. az állatot oly rögtön megölé. Az őr nagyon középszerű ember. a kacsa alámerült. magyar ökröt állítottak ellenébe. Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. de rögtön leveretek. agyonfojtá. Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. az ökör azonnal neki rohana. 24 Pécskai sz. visszahúzák. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. mindannyiszor kikerülé a medvét. Ellene más medvét bocsátanak.„kifüstölés.1. cseléd-kiállítás. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván. ezt a medve utánozni akará. csak mutatni akarák a közönségnek. de a földről fölvetni még sem bírá. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. melyet néhány napig koplaltattak. Ez megtámadá ugyan a bikát. A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. azaz oly medve jelent meg. s magával vivé a ketreczbe. még pedig ökör ellen. Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki. leányvásár fejlődött ki belőle. györgynapi cselédki állítás. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. Azután rabló medve. a bécsinek módjára. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. A rabló medve mindjárt leveré. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. A küzdtér közepén kis tócsa volt. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. mire az oroszlán ismét eltűnt. − A hérészezés több napig tart stb.

egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. Ε szép emlékezetű napokat. ami az ö dolgok. Bíró uram megfeddi őket előre. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra.Pünkösdi király és királyné választása. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. amit a szekér után visznek. a vigasztaló sz. a sínai hegyen. a hordó bor is ott van. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. ki gyalog. különböző helyeken s vidékeken. László törvényei azt négy napra korlátolták. . lélek láng nyelvek alakjában szállt le. ma válik el. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. Fölvitte a maga dolgát. négyével egy sorban. kiki jól bízik magához. Következnek azután szép rendben a lovas legények. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon. és szabódik a mészáros legényeknek. a trombitást szidja a kocsis. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. akinek bokréta nincs kalapja mellett. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. különféleképen ünnepelik meg. nem is legény. saroglyában ül a brugós. ki szekér háton. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. mind egy hosszú szekérre rakva. mint illik. A ker. s űzik a tréfát egymással. ott elállják a síkságot. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. úgy húzza a hegedűt. miből a magyar pünköst elnevezés lett. egy nagy zöld korsóval. s bemenvén a helység házába. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. D u n á n t ú 1. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. A mezőre érve. s betölté őket hitük szilárdítására. Utána egy banda czigány. hisz ma van piros pünkösd. most lovon ül. hogy neki ne eressze azt a tulkot. letűzi azt oda. A legények fejükre nyomják a süveget. hogy meggyőzze jó szándékáról. még pedig tíz akós. így a többek között Dunántúl. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. mitől annak majd a füle dobja reped. melyen ül a tisztelendő úr is. notárus uram. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. falusi leányaink s a fiatalság. meg hogy egymást le ne taszigálják. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. hogy le ne essenek a lóról. piros nadrágjában. a prímás áll a szekérben. nálunk sz. hol az ablakból szép leányok nézik. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. lova serényét simogatja s ugrat ott. az istenitisztelet végeztével. Izrael fiai. Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. hogy ne trombitáljon a fülébe. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. míg a múlt században két napra vonatott az össze. tizen-huszan egy szekéren. ökröt fognak sütni. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. ki a legény a faluban. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. még jobban szorítják a kengyelt. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. amiben bor vagyon. Bíró uram. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. akik majd osztogatják. meg a sok jó czipó. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság. csinálnak valamit. és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. tisztartó csézájának adva első helyet.

s hátrahagyva valamennyit. fizeti a község. a jó szürke messze elmarad mögötte. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. Az lesz a pünkösti király. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. mulatságra hivatalos. egyikét félre vitte a lova. amit elfogyaszt. mint férfiak között. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. Összevissza vannak már zavarva. mely a levegőben hajtja. s ha netán valami apró vétséget követne el. minden korcsmában ingyen rovása van. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. kétszer futtatunk még. ünnepélyre. mint a szépség. ért az ágyúzáshoz. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. Még egy ugrás. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. de nyargal a többi. ki a két első futásban nyertes maradt. még egy szorítás. marháját tartoznak a társai őrizni. . megint sorban állnak. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. az volt pedig a szürke. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. beverve faczövekkel a szájuk. A lovasok újra visszatérnek. ha megtudná kapni. oda vágtat a szürke oldalához. aki nem hisz fogadjon pint borba. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. kettőt rávág vele a lovára. elpukkantja a nagy hangú vasat. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. s kitűnik a versenyzők csapatja. Harmadszor csak a két lovas fut. még egy futás az élet. Egyik sem enged a másiknak. azon jót kaczagnak. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. ki hátrább. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. a paripák lába alig látszik a földet megérni. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. még a tiszttartó is. Három mozsár van ám leásva a földbe. azért testi büntetéssel nem illetik.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. A legények kérkednek erejökkel. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. jó kézben lesz ott is. „No tiszttartó uram készítsük az ekét. s összevissza forog. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. most meg a harmadik. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. Szántok én még azzal a vasekével. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. ki elébb. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. hamarabb mint a másik. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. Nem kell pedig hinni. kettő közöl egyik a czélhoz ért. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. Három a tán ez. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. Egyenlően futnak. Szól a második lövés is. aki katonaviselt ember lévén. A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. Lassan lassan bíró uram. A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. hogy ez csak valami üres czím. s amint megindulnak. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. mind kettő jó ló és jó lovas. ottan. Ez koronázza be. s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. ki azt elnyeri. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. lovát. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. másiké megállt a pálya közepén. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten. mintha repülnének. a többiek félre állnak.

Tündéries fényben. amik sohasem voltak megírva. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. Fején gyöngyös párta. Majd fölnyúlik újra. Piros pünkösd napján. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. Illatosb a virág. Bíboros palástban. Gyémánt szekerében. . ha fiatal. Szépet álmodott. egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. Lombos koronája. minden ház előtt megállnak. Királyné lesz mára. Mezei virágból Koszorút is kötnek. Mennek a leányok. Ha öreg úr. Mindenik fűszálnak. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok. mégis megszülettek. Virulóbb a mező. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. Közölök a legszebb. A faluban szerte Daloló leányok. Hogy virággal telve. s énekelve körülhordják a faluban. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. Kiértek a gyepre. Mert a hangot halljuk. Háladalra zendül Az egész természet. egy pár csókot. mert Mosolyogva kelt fel. amelyen az angyali leányok. Büszke tán reája. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. Itt a falu vége. Dalolás közt egyre. Mintha nyelve volna. Megjelent a hajnal. De szemünk nem láthat. egy pár krajczárt.

. mint égből Földre röpült angyal. mintha keble Volna. Lova fülén kendő.. Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. Ragyog a sarkantyú. II. meg-megdobban. Nem a föld zajgása. hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . Ő a piros pünkösd Választott királya. A föld. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája. Szívemelő látvány. Kevés lenne mása. Zöld ág van kezében. azon hozzáadással. Majd a lányok dalja Összeolvad véle. Tajtékzik a pára. Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása. Ε piruló arczczal Ép olyan. Száguld a legénység. A legeslegszebbnek. Elvegyül a légben A diadallárma. Fürge paripákon. Vagy talán csalódás. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. Legelöl egy ifjú. Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron. Fölzeng a dal újra. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében. Nyerges Újfalun.Az lesz koronája. Hanem a leányok Szíve dobogása.

s a jobb gazdáktól borra valót kap. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. s a bíbornokoktól ajándékokat.26 IV. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. n. s mely abból áll. Kép. Vas. 55. a pleb. füz. Természetesen. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft. István bácsi képes naptára 1856. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. A felső vidéken. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. s azon aztán sokat lehet nevetni. melynél a koszorúleány is jelen van. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. rózsaünnepély megtartására. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. Ehez némileg hasonló azon ünnepély. minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. Magy. kitevő kamatot kapnak ajándékba.kalapot. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. az alapító bőkezűségéből. ki megy alóla a ló. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. Erd. míg a leány férjhez megy adatik át. s a legpéldásabb. indul meg a nagyszerű menet. császári koronát kap. kik általános. megkapja az áldást. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. I. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba. Vas. s ne talán jövő házassági hozományul. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. Ε dönti el aztán. sz. 462-3. Honderű 1845. mi megtörténvén. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. Rábaközi tyúkverő. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. 1859. nem sokára az ünnepély után. hivatnak meg. Újs. legtisztább viseletű. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép. és jó háziasszonynyá. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. Ezután következik a 100 ft. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva. a mely alatt azután a legények elballagva. átadása. két évben ugyan nádasi. Sürgöny 1866. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. 286-289. 1863. 115. vidám arczczal s tele várakozással az u. 26 25 . aki egy rántással el nem tudja tépni. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. elismert példás leányok voltak. templomból. sorsot húznak. fehér rózsákból készült. hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. ártatlan életök méltánylása. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. 3. III. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik. s a hivatalos házaknál nieg-megállva. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. 167. András templomában. Azon gyermek. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. egy gyönyörű. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. 7. jóravaló férjet is kap. Ezt 1835-ben ntiszt. 216. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. 1856. mi közös mulatságra fordíttatik. Nef. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. a nt. tiszta. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. Nádason. ki e vizsgálaton legjobban felel. alesperes vezérlete alatt. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. s ő a lúdon függve marad. 1. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. 22. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. Újs. Délután 3 órakor.

s magasztos érzetében. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. hová belépvén. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. 57. Honderű 1840. díszruhájukban. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. A szünidő rövid szokott lenni. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. terjedelmes falu. tartozik a királynak annyi bort fizetni. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. s az. hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. igyekeznek velők találkozni. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. − A szokásos üdvözletek végeztével. mint dicsőséget vívott király. alattvalóin végig tekint. − Erre az ünnepi fesz megtörik. kit ők királynak neveznek. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. Itt levén a kézfogó ideje. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. s egymáshoz bizalommal. egyik vőfél így köszönt be: . n. meghatározzák a kézfogó idejét. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. ő csak parancsol. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. kalapjok mellé virágot tűznek. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. Van azután hahota és nevetség. Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. − Itt döntetik el. s vendégek várják. − Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába. A kocsisok lóháton. a legény násznagyával. szintén versben elmondja. és pedig azért. a második ki őt nyomba követte. a tárogató jelt ad. virág és kardokkal ékítve. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. maguk között egy főembert szoktak évenként választani. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. szülői.Rakamazi királyfutás. s oly” dínom-dánommal végződik. s parancsát a kisbíró hajtja végre. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. botjukra zsebkendőt. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. vagy szalagot akasztanak. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. 2. ki legyen az öreg és kis vőfél. a násznagy elmondja jöttük czélját. s különben is figyelemmel kísérve. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. s a betanult rigmust. s a leányt szülei nevében odaadja. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. s kit bizonyos idő óta az u. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. megjelen a mátka szüleinek házánál. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. tudatja szüleivel a leány nevét. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. s a dolgot tudtukra adni. kis bírónak neveztetvén. kiknek száma a faluban százakra megy. „lányozás” idejében látogatva. násznagy után néznek. czifránál czifrábbakat. mennyit ő magassága meginni képes. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. Rákos Palota kies. teljesen megismert. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. Pest vmegyének éjszaki részén. kijelentvén. s úgy mennek a kijelölt házakhoz.

megfejti a rejtvényeket. vagy kettőre. dal.. és vendégeivel együtt. míg a vőlegény magáéival haza tér. hogy mért jöttek. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. Védelmezze ezek ellen az Istenség. s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. a gondolkodás. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje. megindul a menet. hogyha egy pár tisztességes ételre. Orom s békesség itt meggyökerezzék. vőféle és egy nyoszolyóleány. Ez háznak gazdáját. A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. − Oda érve. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. felkendőzve és lobogózva. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz. Az esküvés rendesen a déli órákban történik. násznagya. Aztán mennek tovább a többiekhez. kiabálva. nem csoda. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé. A lovak szintén tudják. szívesen látnák. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. mint kőfal úgy álljon. összeszedik magukat a vőlegény. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. Kívánom. aggódás. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. villámsebesen viszik a kocsit. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén. palotai lakos részéről. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. − Egész utón szól a zene. násznagya. végre ez kitalálja. komái. Sem örömöt űző komor kedvetlenség. násznagyától. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. a többit aztán a meghívottak töltik be. s egy vő-féllel.Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez . egész a templomig.. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. az utón jó előre . de mielőtt kiadó versét elmondaná. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. a zászlókat lobogtatva. ha lovai tűzzel nem bírnak. s tüsszögve.Isten áldja meg e házat. zene hangjai közt. kocsit cserélnek. vagy amaz vesztve türelmét. míg. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. s egy kis harapni valóval. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni. s zene. sógorai. hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. hogy éltek ezekre találjon. − Meghozván a vőfél az engedelmet. szülői helyetteseitől. vőfélei. dal. − Esküvés után azonnal indulnak vissza. dalolva. Erő és egészség beléje érkezzék.. újongva.. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni. Erre a másik vőfél mondja: . ha a gazda engedi. a másodikon a vőlegény. − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. a násznagy előadja. hogy most nem szántanak. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. elő a percz fontosságát. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. Az Isten áldása. hetvenkedve. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. − A násznagy felel a kikérő beszédjére.

− az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. mely a vacsorát helyettesíti. és bevivén a nép elé. s egy versben siránkozva elpanaszolja. örömanyával. valaki elé leteszi. nyoszolyóasszony. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. rokonai és jó barátjaitól. hogy megégette a kezét. örömanyákkal. verbüng és dal közt. amit egymás közt elosztanak. Aztán asztalhoz ülnek. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. s a vendégek közöl is. ki sebesen rá térdel. néha zene nélkül. szülőitől. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt. aki a tányérba pénzt vet. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. Ekkor ifjú. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel. az a bennlevötol csókot kap. újra hangolnak. melybe mindenki. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. melyre már jó előre készül mindenki. míg a kör körül táncz. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. testvéreitől. hogy a számukra „pénzt szed. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról. előáll az öreg vőfél. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be.figyelmeztetik. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni. s helyét foglalja el benn. a czigány rákezdi a csárdást.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. és így jő lejebb. s tud tára adja a vendégeknek. Ezek közben elmúlik az éjfél. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. öreg neki esik a táncznak. borozgatva. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. i. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. megkezdik az ételhordást. menyecskésen. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. . A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak. s kér pénzt gyógyszerre. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t. ekkor emel szót. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. s rendesen ott szokta végezni. ki a násznagyot kínálja meg. bevezeti. Mikor már az ételek így mind felhordattak. Ilyen a „vánkostáncz. vőfél nyoszolyóleánynyal stb. ki a menyasszonynyal tánczolni akar. Örömapa. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál. úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. A vacsoránál legfelül a násznagy. hogy már ezentúl asszony. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. valami pénzt vet. egy verset mond el fölötte. iddogálva. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. A menyasszony szülői és násznagya. beszélgetve. s tart kivilágos kivirradtig. akinek mondandója van. meg a vendégek közöl aki akar. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. a vőlegény mellé állítja. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. s érdem szerént lejebb és lejebb. egy versben bemutatja a vendégeknek. mire ez az asztalra kerül. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. s a vőfél. s kötőiket tartva. mire végre azt süti ki. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. s most következik a „menyasszonytáncz. mint menyecskét. a násznagyok a menyasszonynyal.” Ezt. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. hogy: „Fölcsavard az eszed. s egyik egy kis párnát kezébe véve. mulatva. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. kezénél fogva. − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve.

midőn a búcsúztatóban érintetik. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. folytatja siránkozását . apát. míg a komaasszonyok a templomban vannak. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. berohan egy fatállal. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. este tartják a keresztelőt. A gyermek születésekor. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául. még a bábát is. Temetési szokásaik. s úgy irányozva. s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. hogy ezen éneklések alatt. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. közös szokásuk az. munka után látni. A keresztelés a katholikusoknál reggel. haza mennek. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. − ekkorra a komák is ott vannak. tartja keresztvízre. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. ki a temetési időt meghatározza. Visszatérve a keresztelésről. s reggelig mulatnak. melegmézesboroznak. családi örömöket tápláló keresztelőt. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. Éltesnél virrasztókat hívnak. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. A katholikusok 1 párt. hogy az evang. oly hoszszúra. az ujon szülöttet. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. stb. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. akiket komáiul akar. amit megesznek s megisznak. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. eláldják a családot új tagjával. és fakanállal letisztítják. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. van eszem iszom. kiki két vagy háromféle töltelékü. s magára marad az új pár. Néha zene. minden rokona s ismerősétől. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. akkor egy gyermeket az egyik. hogy alkonyatkor végződjék. a kántor készíti a búcsúztatót. keresztszülőket. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. s így tovább. azaz bekenik valamivel az arczukat. − ki neve említésénél azonnal észre jővén. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek.Reggel aztán pálinkázuak. másikat a másik. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. s minden jót kivannak nekik. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik.− ez így tart délig vagy estig. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. kivált ha új pár. s halálozása perczeiben csengettetnek. Említésre méltó. ki férjét siratja. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. s hozzá látnak a terített asztalhoz. a másik két felekezetnél délután történik. halála után ismét. Megjegyzendő. illetőleg előbb kialudni magukat. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. (szegény öreg nép) kik azért. éltetik az anyát. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. vagy duda és táncz is van.

Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. ha nem. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. többé a faluban meg nem vendégelik. Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. egymást és rokonaikat üngök. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. mely vasrácscsal van elrekesztve. Minden lakodalomban van egy monarcha. hát még annak aki megsérti. gyűrűt váltanak. csókolódznak. rokonai megvárják míg felhányják a sírt. érette rozmaring. mely halottukat kikísérte. s átadatik most a devernek. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. ezeket követi aztán a sok más kocsi. Az oltárt először a pópa hagyja el. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. s ez a kum (koma). A megkéretéskor. rendesen kisírt szemekkel jön elé. a. A dever a menyasszonynyal. s ekkor leginkább az evang. Ilyenkor az egész temető megnépesül. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. egy füst alatt azt is. utána kötött kézzel a házasulandók. ott leszállnak. s menynyi legyen a vendégek száma. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. közben a dudások fújják bús dallamaikat. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. elhatározzák. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. ha a leány s körülményei tetszenek. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. néhány nappal az esküvő előtt. az ének lassan elhal. majd a dever kocsira helyezve őt. Ez néha a késő éjbe húzódik. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. a vőlegény s a dudás. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. Az apák őszkor leánynézőbe mennek. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. ismét tánczolnak egy kólót. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. leszállnak kocsijaikról. a többiek is elfoglalták helyeiket. ölelkeznek. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. kivéve a kisdedet. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. A menyasszony fivére által karon vezetve. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. mely inkább intés az élőknek. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. ha sikerült. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. Jaj annak. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. s ők haza térnek teljes nyugalommal. ki parancsának ellenszegül. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal.. Leány halottat legények. azután a kúm és dever . s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. ének kíséretében a temetőbe. Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. hol először gyűrűket cserélnek.szívből stb. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. Elől megy a kúm. és protestánsoknál. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák. hol leszálva. odábbmennek. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. bármi későn van is az idő. azért semmi költséget sem kiméinek. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. mikor lesz az esküvő napja. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. azonnal nyilatkoznak. A lakodalomhoz a vő fél. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. mely rövid étkezés és borozásból áll. s végeztével ismét szekérre kerekednek. s a két gajdost az út közepén körülállva. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg.

tisztességéhez képest. újs. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. Ez alatt a násznép félrefordulva. egyik kezébe palaczk bort. egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni. de egy egész ruhának való . s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. Most kezdődnek a vígságok. Erd. s ünnepélyes tisztújítását. 186ί. . először ipja s napa arczát. helyébe guzsalyt. kötények. szájába czukrot. Vas. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. evés. . hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. milyen a mézes búza. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. régebben egy egész hétig. s a kumót. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja.. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik.floribusz”nak nevezik. Az első tánczot így kell eljárni. kezét. 131. hona alá egy-egy kenyeret. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. midőn a pópa ezen szavakat mondja. betakarja. kólók. Kép. 322. Ez pedig nem egyéb. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. pénz és effélék. A vőlegény. most néhány napig tánczvigalmait. . devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. kurjongatások. hogy abban a vendégek megmosakodjanak. olajos étkek stb. mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz. 2. A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel.mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. 1857. mustba főtt és mártott szárított halak. egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: . s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. hogy az előtánczos fővezénylő. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. hogy ezentúl neki ura és gazdája. és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. . magát meghajtotta. Ezekkel a szobába megy. Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. hogy a vánkusokat felvágja. azután a többiekét is csókolja. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. mintegy öt lábnyi hosszú. jobb karján egy kis fiút. s aztán pénzt vessenek. stb. A három itczés edényt kezébe fogva. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. A napa is ott áll menyére várva. czipők. bőven megvendégeltetnek. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig.. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. a ház küszöbéig húzva. Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. énekek. melyeket csókok között ad által menyének. mint a kúm. selyem vagy czicz. Nevezetes itt Rozsnyón az. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. és a többi esküvési szertartásokat végzi. Reggel a menyasszony vizet hoz. Magy. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. a másikba pedig vizet adnak. az épen megérkezett férfi vendéget.

míg megérkezik a hajnal.) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. Érdemes czéhünkért. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. kisírt szemmel bejő és valamit keres. Magyar királyunkért. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. (Az utat tévesztettük meg. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Vas. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért. (Dicsértessék a Jézus Krisztus). azt úgy osztják szét. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket. Gömörvármegyénkért. örvendünk hogy itt találtuk fel. 252-253. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . Egész tanácsáért. Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. királyunk (kralovics) számára. hogy megnézzem rejtekében gyertyával. Atyamesterünkért. az edény végső felhajtása.) Ha tudják.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. 26. Juthassak. . (Kimegy. csillagot keresünk. ne torára. Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag. így mulatnak aztán még sokáig. Komiszárjusunkért. újs.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért. Mi uralkodónkért. Kinek lakodalmára. mert ha nem az. Kiváltképen egyikért. s letépi róluk a koronát. Az ö boldogságára. engedjétek meg. És főbírájáért.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. Aki épen arra kért. Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty. s karon fogva behozza a szemérmes leányt. azt nem találja és azzal visszamegy. S jó szándékomban megért. Leány szülei: Az leányunk akaratától függ. s elviszik a kiszemelt házhoz. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. melyet keresünk. kinevetik s ott hagyják. s a sok vivát és éljen követi. Azért a legszebbikért. S többi tisztjeinkért. 1864.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

s azon túl is. XI órai. Vigyázz ember ezen szóra. Örömre kelsz e. X órai. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. Vigyázz tűzre ne essék kár. IX órai. Várja Isten térésünket. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek. 27. Tízet ütött már az óra. s örvendezteti a jelenlevőket. I órai. Az óra kilenczet ütött már. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. muzsika zengedez. násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve. ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. Az óra már ütött egyet. Az óra kilenczet ütött már. az ifjak. Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. erre megzendül a muzsika. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. 1. . s kik azelőtt oda nem fértek. a helyet elsepri. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva. villa és kancsó forog. kik az új párt elkísérik. Hosszabítja életünket. foglalnak helyet. A menyegzői vendégeskedés alatt.Soproni lakodalmi szokások. Eljár az idő és nem vár.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. Mire virradsz fel holnapra. Sümegi éj őrök kiáltásai. Tud. menyasszony asszonyomat. Hallja minden háznak ura. vőlegény uramnak. s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. Éjfél után ütött egyet. melyre a legénység magántánczokat jár. Megbocsájtja bűneinket. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. Már egy nappal éltünk többet. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. Éjfél után óra kettő. Gyűjt. Elmégy az nyugodalomra. II órai. 1833. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. N. melynek végeztével. Mert az javaidból kizár. menyasszony asszonyomnak stb. seprőt fog. Nincs fölírva homlokodra. azok.

s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. Koszorú 1830. A vőlegényre könnyű ráismerni. Tavasztáncz május lő napján. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. Svábok apróbb szokásaik. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. n. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. s végre a lelkész által meg nem áldatik. Négy az óra felkeljetek. Legyen nektek segítségtek. újs. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. Bácskában. Mindjárt Istent dicsérjétek. Ha fölkeltek sem sajnálom. Mit használ a város őrző. Aratók öröme Júliusban. . 136. s ha azt elmondta. Syrmiai. Év ünnep Sylvester napján. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. IV órai. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. hova kiki magával visz magának enni s inni valót. Éjfél után óra három. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor. Majd én is szemem bezárom. Álmotokból serkenjetek. 135 és 136. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. Vas. Ha alusztok én nem bánom. kalapja mellé fehér kendő van tűzve. lapokon. Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. 1854. Éjfél után óra három. következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. Őrző angyal és több szentek. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. Bánátban. kik Syriniában. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Lám én csak a várost járom. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. s a Határőrvidéken laknak. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. Hogy többet üssön azt várom. az u. A farsang eltemetése húshagyó kedden. Szűz Máriát tiszteljétek. Ha az Isten nem segítő.Dicsértessék a teremtő. Négy az óra felkeljetek. Éjfél után óra kettőIII órai. bácskai. A szerbeknél.

hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. a szebb érzet föléled. 8 karajczárokat jelent. a helyébe választandó bírót bevárják. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. A tor még az ó-világ maradéka lehet. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják. s a divatkeringők elcsigáztatnak. − násznagy kerestetik. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. Tud. vőfél. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. nem lánczczal. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet.s addig mulatnak. mely minden megjelenők közt komaságot szül. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. míg meg nem unják. melynek végeztével lakomáznak. 11. a vőlegény nevet. melyben minél cselesebben tud eljárni. 1859. Szászrégeni szász aratási ünnep. az ezeret. és az „eskető” nap. − azután táncznak erednek. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába. utczákon kering a díszmenet. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. közönségesen csütörtökön megérkezik. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. ha szerét teheti. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. abból áll. Szatmármegyei vegyes szokások. előfogatok bokrétáztatnak fel. az O. de ő is aztán. százat. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. valakit jól kisirattak. ha szomszéd is a pár. Ilyenkor. 568. Lakadalomkor kolompokkal járnak. 55. durrogatások közt. annál nagyobbra becsültetik. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja. A keresztelő oly ünnep. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. csengőpengő szekerek készíttetnek. 24. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. hanem gának mondják. gyűjtetik a lakadalmi sereg. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. Vas. s minthogy azt azonnal el is isszák. i. a mondott bába estéjét tartó. De hihető. A G-t pedig nem gének. hogy: a holtak boldogok! miután t. Újs. gordonostól. szép menyasszony sírni kezd. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. a laczi-konyha pompásan felüttetik. Halottjaikat dalolva siratják. − meglesz a jegyváltás. . a volt bíró egy kis mulatságot ad. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. hogy onnan is így neveztetik. Az úgy nevezett bába estélye. melynek elve alkalmasint az. a csuprot földhöz vágja. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). Bilder aus Ungarn 2. hazatérve zsíros lakomát csapnak. 1822. mely utóbbi úgy történt. − a szende. s így lovas vőfélek kíséretében. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett. annyi kerék föld számláltatott. Gyüj. Szarvasi apróbb szokások.

a hetedik szentség felvételére is. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. melyek mind saját névvel bírnak. kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők. mint szolgál egészségük. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. s a sógoréknak. mint: tojás. divatozik. Több oldalból áll. füzet Székelyek (kath. s bőven teremnek: góhér. királyédes. miként a székelyeknél. s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. ezek oláhféle. Adj pogácsát a zsebünkbe. és több savanyu szőlőt. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. itt is adatnak. török. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. pecsenye” küldetik. kádárka. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. kóringyálni mennek. s méltó. ángy ónak. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás. mire a házigazda feleli „tessék”. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. rajgók a föld színén. − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. Kalákák. Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. szintén szokásosak. hogy néhány szava volna elmondandó. megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem. s minekutána feleltek. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék. öröm és vigasság van mindenütt. − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. s így tovább: „egy kis kolbász. melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik. egész egy helység ez. sódar. . Ekkor a sihederek kántálni. rózsás. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. . kalács és más. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. lövöldözés. hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok. hogy Istennek rendelése . dalok. hogyha hosszas időn gyötörtetik. A szathmári hegy délnek esik. kecskecsecsű.) lakodalmi szokásaik. A szüret nevezetes korszak. muskotály. ezekből a mi kedves atyánkfia . valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. bakator. röppentyűk látszanak a légpályán. aránt. Sápoly dánye kity on kok. és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. − Hangzik a nóta. . mint bortermő földekhez illik. előbbször teremte Ádám atyánkat. a kies Erdőd mellett. IX. és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. Életképek 1844. oldalas. Ezután rendelé a hét szentségeket. . hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. mintegy mértföldnyire. megkéri a háziakat.Rokonnemű a disznótor. hogy a világ szaporodnék.

Λ s itt előszámlálja az említetteket.. bevezeti az oldal szobába. aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek. de kétségeskednek. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. nagynyoszolyóaszszonyom. egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. ha meghallgatna. a kit keresnek. . mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is. még többekkel is fog kedveskedni. A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. és ha kedvező. mi Isten előtt kedves. Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. kit mi keresünk. napra szerencsésen felvirrasztotta. Arra kötelezi magát kedves mátkája. így szól: „Örvendek. midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. guzsalyról fonó. házastársul neki adása végett. uramat.” Ekkora házigazda kiadja a választ. . Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. mely a teremtéskor felderült az égre. napot. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. . . s azon nap. szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. a mai sz. s miután megmondják.” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. hogy azon tisztességes jámbor személyt. Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. „Amaz mondja: „tessék”. kívánnom Isten ő sz. Ennyiből áll a mátkázodás. a mai sz. öltözetűt. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. . Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala. és jó szerencsések. pénz. melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal. Isten ő sz. oly fényesen süssön rájuk. és kérésemre ígéretet tennének. és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert. . gyűrűváltásra. ezt is vizsgálják. . mind mennyei áldásaival.szerént magához venné jövendőbeli házastársul. a házasságot megelőző kézfogás. hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. amik állanak: főkötő. . hogy megkérjük t. néhány szavaim volnának. . bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . hogy annak világánál mindig láthassák azt. Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. őtet meg nem vetnék. felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen. s ő így folytatja: „Öröm atyuram. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. hajadon leánya . de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. s ótalmazza meg minden veszélytől. amelyről most rövid választ is kérek. mézes pogácsa. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. hogy nem ez. vőféllel. nyak-keszkenők. aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram. csizma. bokréták stb. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. örömanyasszony. de főleg a rágalmazó nyelvektől. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. gyűrű. s több effélékből. ezen folyó esztendőben maga személyesen.. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. boldogok lehessenek itt és túl a síron. körülhordozza. . s e jelen óráig megtartotta. s miután választ kaptak. gyűrű. hogy a mi kedves atyánkfia . s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. felségének. és a vőlegény gazdájával. Ezeket kegyed vegye szívesen. Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. gazdatársuramat legelőször is arra. A menyasszony gazdája megköszöni. vagy kamarába. násznagyuram. s adok hálát Istennek.

Amire az atya. hosszas életet. Asztalhoz ülnek. kalácscsal. nek ezen tisztességtételének napjára. azon izenettel. ezt örömatyuram. Τοvábbá. . szeretettel adja. s midőn ezt jelentem. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával.asztaligazduram! Istentől minden jót. násznagy uram. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. s egyebbekkel kíván kedveskedni. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. napon isteni tisztelet után. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz. órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. s kegyelmed ezen költséges. örömanyasszony hálás szívvel. szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. bejelentetik magukat.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. „Örvendek. mert igen jó szívvel. fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett. és a kapu előtt megállván. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. a szóvivő így kezdi: „Örvendünk. nyoszolyóasszonyom. . örömanyasszony. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. örömanyasszony..” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz. hol a maga vitt költségén megvendégli. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. Jánosnak megszegésére. hogy csak tessék bejöni. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. ez a második válasz.” . végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket. kívánom hogy ö sz. hogy a mai sz. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket. napra szerencsésen fel virrasztott.” köszöntés után. uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. ismétli a hozzá tartozók nevében. hosszas életet. melyre készen volnának. fiú és sz. kiknek nevében megjelentem. hogy a sz. úgy mint a mi atyánkfiának . felségének. a templom előtt: örömatyuram. egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére. és az Ígéret szerént arra kérik. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket. hogy stb. hogy azoknak. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram. . ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni. s megígéri. lélek Isten segítve. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. megmaradást én általam.” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. nyoszolyóasszonyom. ez az első válasz. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. Midőn a templomból kijőnek. jókívánatokat viszonozva. s adok hálát Istennek. Minthogy örömatyuram. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. örömanyasszony. minthogy . stb. és a vőlegény gazdája így kezdi. s azóta mindenütt föntartatott. szeretettel veszik. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . hogy e mai sz. mire a gazda kiüzen. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram.. mely még a galileai lakodalomban is. adunk hálát Isten ő sz. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. amik már köztünk megtörténtek. aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra. vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. . hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében.

napon. áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. s megnyittatván a kapu. Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. hogy a mai sz. Háromság. csillagokat Fejünk felett tartja. Továbbá násznagyuram. asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat. és ha nagyobbszerűvé. örömanyasszony. az esküvőre. oltár jobb felén. örömanyasszony. több complex társaikkal. házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora .” Míg ezek benn végbemennek. és felkéri a tánczra. valamint ezen sz. copulatio megtörténvén. illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe. avégre. táplál mindnyájunkat. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben.” ezekkel fejezi be: „teljes sz. . úgy szolgáltassa kezünkre. .. úr által. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . Jánosnak megszegésére. hogyha a kapu be lenne téve. hogy a mi kedves atyánkfia . hanem felkérjük t. Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. nyoszolyóasszonyomat. aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. Jánosra. . táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. a sz. Deus uram Isten adj. végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik. mire mi compareáltunk. hogy Isten rendelése. . hogy amár többször tisztelt copulált személyt . és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot. invitáltattak vala minket egy pár sz. a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . Itt a két násznép körbe. másodszor egy pár víg nótát huzat. . nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. lányokat oszt.. ki a mennyet és a földet teremtetted.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. . a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. nem akarván engedni. nyissák ki. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett. így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek. napot. . stb. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. copulatiónak végeztével. s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából. iránt. elől a lovagok. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. . a sz. templom előtt örömatyuram. magához venné jövendőbeli házastársul. a sz. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. . uramat. de mind ezek után is meg nem szűnünk. áll. midőn volnánk a templom előtt. lány barátnéi megragadják. örömatyuram. . isteni tisztelet után. A sz. elsőbben maga. kedves hajadon leánygyermeke . Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. aztán másoknak kiosztás végett átaladván.” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják. legalább megkóstolja. holdat. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni. az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. s az anyaszentegyház szokása szerént. a sz. . mit most el nem vihetnénk. íme comparealtunk. gazdatárs uramat. foly a tusa. ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. hazai leányaszszony.

Ε világra hozván éles fájdalmakkal. Kis koromtól fogva kedveltél. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál. Minthogy Isten után jó szüleim vannak.Életünknek vetett rövid határokat. Hiszem. Holtod után mennjben magához fogadjon. Tudom nem született olyan még világra. aki felneveltél. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál. Bízván magam Isten parancsolatjára. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. Jóra tanítottál. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. Akarok indulni annak szállására. Elsőbb is jó atyám. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Találtam életem jövendő párjára. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. Az egész világon akik sokan vagyunk. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. Életednek vége messzire haladjon. Nekem is életem derült hajnalára. Születésünk után van két jeles napunk. Isten megfizesse minden jóságodat. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. a rosztól őriztél. Ezért az egekben adja jutalmadat. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. Én ezután is még leányod maradok. Virágzó éltünkben első házasságunk. szerettél. Isten megfizesse minden jóságodat. Míg új szállásomra tőled elindulok. A második nedig lészen a halálunk. Míglen ő magzatját mellében hordozza. . Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. Ki anyja jóságát méltán meghálálja. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon.

hogy sokat vétettem. hogy tőlem elváltok. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. Holtod után mennybe magához fogadjon. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben. t. Velem társalkodó leány barátnéim. amíg veled éltem. Az úrnak áldása szálljon ti reátok. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. Számos esztendőig kívánom éljetek. Végre lelketeket fogadja mennyekben. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. Kedves édes anyám. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt. Illő tiszteletet. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. örömanyát és más . Életednek vége messzire haladjon. i. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. miket elkövettem. Bocsásd meg hibáim. hogy nekem tegyetek. örömapát. Későre jöjjön el boldog halálotok. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját. Míg gyarló testemben zengedez a lélek. Nektek jelentettem gyakran panaszaim. Közelről s távolról kik ide gyűltetek. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. van az úgynevezett meghívás. a jó hírben s névben. nyomorult ügyemben. Segélj hogyha szükség. a jót kövessétek.Ezért az egekben adja jutalmadat. Mielőtt indulnának. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. Tudom gyarlóságból. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. A roszat kerülvén. Látjátok ezennel.

oly értelemben mint elébb. s így tovább mennek. melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. s midőn megérkeznek. úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni. „Minthogy örömatyuram. Jó emlékezetében lehet t. és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól.. alól pedig fehérre hántva. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. fogadják mint kedves gyermeköket.. esznek. remélvén. ebédre megérkeznek. mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. hogy a mai sz. Kívánjuk.vérrokonokat. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. . a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. Az étel italneműek bemondása után. amik aszerént. csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. . . arról is engedelmet kérünk. úgy hogy az ő keresésére elindulánk. gazdatárs uram nekünk megmutatni. Itten vagyon. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. . melylyel kibocsátottuk. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek. násznagyuram. Annakutána asztalhoz ülnek. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. hogy magának eljegyzette volna. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. ha el nem találják van jó ízű nevetés. és a kapu előtt megállván. kalács stb. isznak. szárnyok alá vették. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. Ezzel indulnak. Amellett azt ígérik. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. lepedővel fent eltakart menyecskét. örömanyasszony. magokkal vitt étel ital. nagy és kis nyoszolyóasszonyom .” Itt a ház közepére letesznek három széket. felsége továbbra is tartsa. míg Istennek kedves akaratja . hogy Isten ő sz. s éljenek mindenkor csendes békességben. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk. és felszólítják a jötteket. a násznagyné. vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. fölkelnek és more patrio tánczolnak. . s magokkal elhozták. vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. . hogy azzal a jegygyel vagyon-e. hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk. sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. az örömanyához vezeti. vagy közel nőrokona . felmutattatnak. hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben. s kiválasztani a három közöl. s örömanyasszony felkértek vala bennünket. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . násznagyuramat. a bemehetésre engedelmet kérnek. fenn bokrosán. s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. násznagyuramnak. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. melyre vőlegény uram ráismervén. aztán az örömapához. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. összecsókolódznak.) ezt vegyék szívesen. hogy tegnapi napon kegyelmednek. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. gazdatárs uramnak. nagy nyoszolyóasszony. Tehát szíveskedjék t. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram.

Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt. azonban a virág amott van. s van ismét evés ivás. Míg a legénység a leánynyal kötődik. 1858. Még közben jön a kajnalozás. pereczek. ezüst és rézleány. Húsvét második napja hajnalán. is. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára. mézespálinka. ezután még többekkel fognak kedveskedni. Ezen kórusok nagyon fesztelenek. vagy egy legény valamit olvas.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános. sült malacz. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket. ahány legény van. a székely leányok ma egyik. Szent-András éjjeli forráslátogatás. isznak. mit ők beszédnek neveznek. Pog. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. Vas. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. vagy anélkül is. 391. 4. mint . Orsóik peregnek. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. szolgálót megforgatván. csak következő napon mennek el.) Ezeket fogadják szívesen. kegyelmetektől szabadságot kérünk. s leányt. hogy a jeles virágot megöntözzük. Van itt aztán mese. Magy. hogysem leöntsenek. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. anyát. az arasznyi magasságú. és ha a jött vendégek más faluból valók.” 168. szájaik csevegnek. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni. Újs. hogy már guzsalyasba jár. Kép. kutakhoz kimehetnek. lepények. 244. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. a szabadságot örömest megadjuk.” A megváltás ára annyi piros tojás. az asztaltól felkelve tánczolnak. Kállay. azt mondják. Nefelejts 1864. 102. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését. Erd. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. Ezután asztalhoz ülnek. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. 102. A leányzók azon babonát tartják. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja.4. Télben mikor fonás ideje van. Székelyeknél a húsvét. vagy egy-egy székely dalt énekelnek. azelőtt volt pisztolydurrogás is. hogy elég frisen nő. s így szól: „Inkább megváltom magam. V. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik. kalács és piros tojással halmozza tele. esznek. forrásokhoz. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. Kép. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek. 2. 1854. ki leányokhoz kezd járogatni. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. de úgy tartjuk. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. s azt hallgatják. Magy. kik a házaspár előtt nyargalnak. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. Erd. az arany. az egy sorba tartozó-legények csapatonként. Székely fonóka. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. Asztal után egy kis táncz kerekedik. mi azért eljöttünk. Innen arról..” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. Mugy. 1851. azelőtt nagy lődözés közt. s ott egy árny. 21. más leányos házhoz mennek.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő. czigánynyal. Azután vagy templomi éneket. ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. melyre is jó uram. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult.

s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. ott a férj. rázni e szavakkal: „Rázlak. a remekelések veszik kezdetöket. 4. ahogy kedvezőbb. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. ha 3-ik faluból is. kutyácska ugasd meg. tán azért van. s víztükrébe való kacsintás. stb. elmennek kerítést rázni. így történt. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. 5. és mindegyik egy számot kap 1. 3. Hogy ezek szt. és úgy irányozzák a dolgot. A tótoknál is divatos ez. stb. patakokhoz. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett. 5. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén.. Endrei mészáros remekelés. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. míg nem. melyhez ha egy kar is járul. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. és a melyik kedves szám. és azzal a különbséggel. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. Ilyenkor. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. 9. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. ha ott a környékben fa van.férfi arcz mosolyg feléjök. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. házról házra beosztja. hanem a kutak. hogy a marhában hány font húsnak. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. azt feleletnek veszik. kivált a német hajadonság. Sz. Endrén van czéhládájok. ha a legények kitudják. ekkor neki szalad valamely palánknak. hogy észre ne vétessenek. 8. András és Miklós napján történnek. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. azután rendbe hozván ügyeiket. de csak Miklós napján. folyókhoz. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. források mélyéből hangokat várnak. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. rázlak kerítés. und wenn er freundlich winkt. Zum Quell im Wald der Feen. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. 2. a benn levők azt ne tudják. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá. különben az egész eljárás nem ér semmit. mely abból áll. aki az érkező vendégeit. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. s hány font fagyúnak kell . Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. azt elkezdi. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. Itt a fő az. Akik a víznek nem hisznek. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. vagy” igen szócskát hallanak. az megkérés. 4. ö. 7. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. o.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. és magyarázzák maguknak. arra felmásznak. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. Ez a szokás a tótoknál divat. Wird einst des Mädchens Buhle. ott a kedves. drein gucken sie genau.

100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. valószínűleg valamely pogány Istentől. s ha a kitűzött font összeg találva van. hol szájok egyenként felnyittatván. Jézus iránt égett. Éjszakád világos. a marha lábai feketére fényezve. János vagy Iván egy. ez feljegyeztetik. melyen a remekelő neve kihímezve. a tüzet élesztik.) sz. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve. a marha díszes zsabrákot kap. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. melyben keresztelő sz. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. Tiszteletet teszek. s aranyozással van díszitve. János hónak. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. Most most éli szép világát. azután a népség jelenlétében. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. János született. anyja méhében röpdösött. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába. Iván napjának. míg a fiatalok. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet. s egy napját (jun. annak emlékezetére. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia. p. különben pénzbeli a büntetés. s aranyporral behintvék. IV. Ε nap XIII. húsa felméretik. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. a tűz lángja felé tartatik. János ünnepe volt. jó aratást és sok lakodalmat várnak. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. énekelve. nevezzük sz. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. A leányok virágokkal díszítve. mintegy tánczolt örömében János. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. s hangosan énekeltek mellette. A marha ha agyon van ütve. Ha a tűz három napig sem alszik el. szarvai üvegporral kitisztítvák. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. Szent Iván napi tűzugrások. Azt a hónapot. avégett mivel látni ugyan nem tudá. ekkor az égő tüzet körülállák. mit Ők „kupajló” neveznek. megéljeneztetik a remekelő. hajtsuk a cseresznye ágát. kiki maga költségén lakmározik. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. mely 2 ft szokott volt lenni. Csak addig világos. A tűz jelenti azon buzgóságot. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. (Vol. hogy ez keresztelő sz.lenni. Hadd szakaszszak szépéből. melytől János. Míg előtted leszek. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. annyi forintot fizet a czéh ládába. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. . A remekelések után jő az eszem iszom. egyébként ahány fontot hibázott. ki többet üt. 24. és szintén azt írja.

holta után pedig a szentek közé vétetett fel. Partra érkezések János napján történt. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. innen a Mártonludjának is eredete. minden évben. A hinták a hajót képezik. 27 . s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság. Ε ludak mindig hó fehérek. s zöld színben ragyogó hullámán. Népd. Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. Szentpéteri lakadalmi szokások. melyben még a hajónak minden része is le van írva. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. Vas. de végre már közel Islandhoz. tehát a két szerető zavartatás nélkül. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. uja. kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. uja. mégis eltávolíttatott czél-jától. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. Sürgöny 1864. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. Az ily leányok a legényeknek. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. későn. hatalmában levő btivös eszközök segélye által. A lányok egész éjjel hintában ülnék. 251. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. 450. 1Ί3. s a herczeg fogságának helyét. és mond. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. hogy meg fogja őt szabadítani. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. mit a legénység szalaggal viszonoz. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek. kiáltván t. I. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. köt. 1854. egy határban egyet. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. ki a távol Izlandban lakott. Márton ludja. L. Vas. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. 322. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. azt mint ügyes leányt kiszemelik. régi szokás szerént. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. mivel elhatározták. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. s oly tisztára koppasztatnak meg. és szerető. Azon számos veszély daczára. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. tüzet raknak a hegyeken. vágytól öztönöztetvén. Különösen Mainz volt a hely. mint örömtüzet meggyújtanak. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. Márton toursi püspök volt. 1. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. 148. s azonnal elhatározá. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. végre megtudá ennek okát. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette.” 27 Kózm. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul. s hatalmába esett ellenségének. könyv. i. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. 3. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. kikkel kikiáltattak. kiviszik a leányokat. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. Sz. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. − Innen van tehát a Mártonnap. Mivel a szép. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. ki sérelem nélkül átugorja. 557. melyet húsvét hajnalán. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. Island partjain. *) Sz. Ε napon a pozsonyi zsidó község. mi a hajó égését ábrázolja.Szeretőmnek színéből. L. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. a legények és leányok éveit páronként. 18UG.· 207-207. király vagy Isten. nagy tüzet gyújt a fiatalság. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. s e mondát éneklik.

és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. ajándék-küldést gyakorolják. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. azért kérem N-uramat. mire az megnyílik. tessék bemenni” viszonoz. egyik fél is. rabolunk. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép. „Mi messze útról. Isten hozta. sem nem ivott. mint Isten végezé. addig míg a nap le nem hanyatlik. és kitudá tőle. Elment tehát oda Eliezer. a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. jó barátok. a lány részérőli vendégek törnek elé. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz.” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. látják ott künn a néptömeget. hol jámbor rokonai még életben valának. A rokonok. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. alszik. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. mind a két háznál sürgés forgás van. születése helyére. Scythiából jövünk. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. és ha szerelme viszonoztatik. mert habár künn a szabadban. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. míg végre a sok beszédnek. míg dolgában el nem járt. s útra kelt. elküldé a legöregebb szolgáját. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. másik is elmondja véleményét. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. azt azonnal megkéretik. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. melyen az esküvőnek kell megtörténni. és ha jó szerencsével. vagy nem. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. és okvetlen házasság a következése. a menettel egyetemben. legyen urad fiának neje.” Erre sok kötődés támad. Én tehát . tevéidnek is meritek. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva. El is ért szerencsésen Hárán városához. kik ha ínyükre van a lány. kurjongatás közt lejt. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. a menyasszonyt készítik. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. az asszonyok sütnek. zeneszó mellett. ha meghallgatná. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan. hogy keresném fel. Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa. ételre italra volna szükségünk. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. Ε szokás igen jó és követendő. kére a leányt vízért. hogy fiát valamely istenfélő. ért. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. mert ekkor csak estefelé. kivéve az utolsó napot. hivatalosak. arra fordítá gondját. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. és háromszor kopogtat. váljon oda adják-e a leányt. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. hol igen szívesen fogadták. hanem megkérdé először. a „rodinát”. íme itt van Rebekka. azonban ő addig sem nem evett. Eliezert. s gazdagon megáldatván Istentől. bort. vonakodásnak megegyezés a^ vége. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. hogy Bethuel leánya. ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké. boldogan. hova hivatalosak. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. de mivel igen fáradtak vagyunk. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. mit ha nem adnak. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram. becses atyánkfia kegyelmedet. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. ekkor a násznagy akaratával.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. Ε napon. megy kedves jegyeséhez. és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál. és vinném el fiának feleségét.a csintalan szerelem istenének. kivált a haszonleső Lábán testvér. főznek. elindul a menet zeneszó. mi ha megadatik neki. mit miután elfogadott. egy idegen házból iszonyú újongás közt. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. azért ha a legény már idejét elérte. kurjongatás közt a menyasszonyért. nyilatkozik szüleinek. hogy szomjukat lecsillapítsák.

. Kértem tőle adjon pénzemre virágot. az asztal elejére ültettetik. hogy e dolog Istentől van. a bútorok kihordatnak a szobából. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. a menet készül. káposzta. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. és ez igen okosan van. tormás-hús. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép. pecsenye. mi közönségesen gulyásleves. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. mit az egész társaság követ. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. mit az anya és Lábán mondott. − Végeszakadván ennek. és a kásapénz szedés után. Én is megmutatom asszonyi hűségem. azt is elmondhatom. Drága volt az ára. mindjárt kettő lesz belőle. és ha elfogadtatik. ha már a vendégek mind letelepedtek. és el akarja-e hagyni anyai házát. és a komák. a párta bemutatása után ismét behozzák. elővezettetik pártájában a menyasszony. és felkontyozzák. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. legyen urad fiának neje. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. A szokásos székely jó szokás. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. Egyet szólok. és indulnak örömújongás közt. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. váljon szereti-e a legényt. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik.szintén azt mondom. mert váljon ki ne örülne. A tánczolás így tart éjfélig. hallgasson meg kérem. magára hagyván az új párral szaporodott házat. mely szintén egész estelig tart.” A násznagy leirt szavai után. tovább adják. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. de alighogy elmennek ezek a háztól. de mielőtt kiosztaná. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. itt van hát Ν. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. − Elérvén pedig a kívánt lakot. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. mint Isten végezé. Minap összejártam dél-északnak földjét. ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. s miután már ittak. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. és még egyszer kikérdeztetik. és a vőfél tánczol vele ismét először. Ν. ott őket a házi gazda fogadja. Ezzel végeszakad a vacsorának. Kereszteléseik. ha ez megtörtént. és a tatároktól öröklött kásából áll. Körmöczi aranynyal kentem leveleit. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. midőn beleegyezik. Adott is virágot meg is mutathatom. és így a család a költségektől megkíméltetik.

Nyájas égbolt takarója. úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött. s ha testvér sincs. Estebéd kell majd ifjadnak. úgy a nagybátya. úgyannyira. Ha pedig a holt eltakaríttatik. Leány. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. Fehér nyakam édessége. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. Leány. Büszke város. Piros arczom a lepénye. lányom. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. következik a tor. hogy nem választhat férjet magának. hol ismét csak égettbort isznak. Égett bor kell majd ifjadnak. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. Hidd be oh anyám szállásra. A szerb leány azért. S a bársony fű puha ágya. ha a választás nem szíve szerénti.Virrasztás. Hadd utazni ifjad. . büszke ifjat. Hidd anyám az Istenért be. És városi puha fekhely. A leány tudván. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. Két karom a két vánkosa. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet. mint kellene. . hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. Hidd anyám az Istenért be! Anya. Hidd be oh anyám szállásra. Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. sz. innen magyarázható az. . jó fogadtatásra számolhat. mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének. Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. Két szemem lesz égett bora. Napkelet 1859. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. 17. mely a női hiúságnak . A szerbek igen jókor nősülvén. e faluban is szokásban van.

amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani.nagy mértékben hízelkedik. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. ki a párokat egymáshoz commendálja. s a kóló náluk az. s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. 1862. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. . 470. Vas. ki hozzá talán szelídebb leend. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. de azért is ajándékot kell adni. S a szerb nő bárhová mehet. minden szenvedélytől ment kedélyességét. csókot és bort disputálnak reá. oly csatariadalmat idéz elő. Vas. Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. s emellett még az ifjú nőnek. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. 470. másik után vágyódik. hogy némely szegény leány. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. hanem beugrik a kocsiba. szabadon járhat. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. ami eredeti egy látvány annak. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet. igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. Ezenkívül van a leány ára. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. és ismét balról jobbra sodorja. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. innen érthető. 1694. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. annál nagyobb dicsőség. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. 1862. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. s összevissza nyalja az embert. l. s mondják. Itt egy hétig mulatnak. s akkor ami annak tetszik. Lakodalmaik idénye november és deczember. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. egész éjjelt. mint semmi más a földön. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. új. tehát három ütenyes a kóló zenéje. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. éghajlati egyszerűség bélyege. A Szilágyságot Kraszna. s az előttök utazót megállítják. mi nálunk a csárdás. friset is lejtenek. zászlók lobognak felette. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál. Montenegróban. nők. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. nem rontja az egészséget. ki előtt újság. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. asszonyok. Az ily kólózás eltart két három óráig. de szabadsága nagyobb. egy két kólóforma dobogást tesz. Ha felvidulnak. nejeik hátuk mögött állva. Innen van az is. Férfiak. utána felrikkan a férfisereg. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. 40. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. két lépés előre. E táncz neme együgyű régiségre mutat. igen jól esik. Mindenütt van egy házasság szerző. Adjuk még ehez azt. első hétben a fiú házánál. azután a leánysereg. egy hátra. Szilágysági oláh lakodalmak. köteles megvenni. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. vállaik felett nyúlnak az étel után. újs. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. 40. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. Gombostű 1862.

a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve. kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . melylyel a másvilágot határló folyam révészét. mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. 150. hozzák a mézes pálinkát és bort. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. csakhamar megtörténik a házasság. Vas.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. A técsői lakadalmi szokások.Mentől élesebb a legény kése. csupán az idő. és kedvező válasz esetére. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. Ha tetszik a leány. A menyasszony sir.. s vagy magakoholta. czifra násznép kíséretében. kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. s balta fokkal jót ütni rá. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja.. vagy próza mondókával a leányt megkéri. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. A férfiak gyásza abban áll. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. nemcsak szombaton és vasárnap este. Vas. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak. új. A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban. czélzások. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. úgy szintén az obolus. kifizetni képes legyen. s már hét óra tájban itt. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. vagy mások által készített vers. Újs. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. még ritkábban a város határait. mint estveli 10-11. hogy a télen meg kell házasodni. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. vagy aranyból áll. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással.. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett. s midőn ezt megették. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak. 150. A vőlegény újong. 28 . Elejtett szavak. s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva. Négy vagy hat ökrös szekéren. Szilágysági oláh temetés. különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. megvolt a régi görögök és romaiaknál. Az ismerettség mindaddig szövődik. feloldja a szalagot. sül a csöröge és kürtös fánk. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. azon izenettel. telve a ház rokonokkal és vendégekkel. biztatások. mely rendesen szalagból. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. 1859. mint ott. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. A halott számára siratókat fogadnak. 1859. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. jöjjenek egész bátorsággal. ami olyat szól mint az ágyú. néhány tallérból.

amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. Ilyenkor az a mester. s mi eredeti. vagy potrohos komoly férfit. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal. hol különösen leves. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. de már nem hozunk. vagy bölcsőt meg tud etetni. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. Kezdődnek a kínálgatások. Közelegvén pedig a násznap. Ez pedig akként történik. a leányt kikéri. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. De mind a kaput.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. Mindkét fél hazulról külön indul el. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. az azt megelőző vasárnapon. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. s a jegyszalag letevése. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. ostrommal fenyegetőzve távozik. mind az ajtókat zárva találják. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet. mi csak sok kérés után tárul fel. történik meg az igazinak kiszolgáltatása.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. egy pár kordován csizmát. 29 . Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. végre kiadják. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. amidőn a menyasszony búcsúja. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását. a leánynak hordani nem szabad. helyet foglalnak. minden este látogatást tesz jegyesénél. a leányt nem adja ki. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. Ilyenkor. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván. magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. földet ígér. s végre komolyra tér át az ügy.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. kivált mástól adottat. hogy Mind ezek a keletiek. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. komoly viszályt idézne elő a szívek országában. Lakoma után a násznép hazaoszlik. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. hanem valami rút álarczost. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. A legény ha otthon van. nyakkendőt és selyemkötényt küld. kinek fejére kendő” van kötve. még pedig a vőlegény ételei. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. ez a vőlegénynek ing. s fenhangon követeli a menyasszonyt. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni. későbbi megnyugtató szócsere után. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. vagy idegen felvétele. Mást.

elkiáltja. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. s azután templomba mennek. vőlegény. nyoszolyóasszony mint rosz őr. bort fizet. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. mikor táncz készen állnak. vagy szürke prémes. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. mátka. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. fejőket csak a párta ékesíti. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. de a mente el nem maradhat. és rendesen néhány muzsikáló czigány. és nagy figyelmet érdemel. mint maga a leány. A nyoszolyóleányoknak kék. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. s a leányukra váró szerencsét tudassa. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. nem pedig koszorú is. nadrágot nem mindig. ekkor a vőfél előáll. Azután a paphoz mennek. seprőt vesz kezébe. a menyasszony megy keresni czipőjét. míg minden férfival tánczolt. Ha tagadó választ nem kap. s nyoszolyóleányok nyitják meg. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. s a lomb. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek. hol a két fél találkozik. 30 . s ekkor történik a kézfogás. nem sokára a legénynyel. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. s azt a menyasszonynak átadják. s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. rendesen fehér. s a gyűrűváltás31. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. rokonokot. ha szerét teheti. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. vacsora alatt. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. a hivatalos nép a vőlegény. hogy az asztaltól felkelnek. vagy legalább egy dudás rekeszti be. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. s vacsora után. már akkor bizonyos. és mindenkit megfizettetett. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék. azután menyasszonyával elillan. Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni. és kisöpri a szobát. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. s a násznagynak 10-20 krt. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. rendesen házas embert. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. Most már kitűzik a napot. s a táncz kezdődik. hogy váltsák ki. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. fejét pedig koszorú. felmutatja a czipőt. s a vőféleket a vőlegény választ.30 Reggel kontyolás után egyházba. ezek pénzzel váltják ki a czipőt. ezek között az egyik rendesen házas. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. még az előbbkelő nőkkel is. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. tarka vállfűzőjök. hogy azokkal megbízójának szándékát. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. bort köteles fizetni. hogy ö lesz az űr a háznál. Az esketésre kitűzött napon. hogy a vőlegény kötőt köt. ha mindjárt kölcsönvették volna is. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról.. akarna-e vagy sem hozzá menni. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. Éjjel a vőfél. és ismerősöket. A násznép menetét a vőfélek. fizetni. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. veres csizmájok van. Lakodalom napján. Ugyanis. vagy veres szoknyájok. mely a forrásból vizet merít. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. Tiszavidéki lakadalmi szokások. a szokott helyére teszi. mi ha megtörténik. Azután leánykérőt szerez magának. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. s felhívja a többi vőféleket.

vagy a mátka házába indul. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. s a pap megáldja szövetségöket. s hiedelem volt. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. mit most már talán mondanom is felesleges. vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. Most a jegyző. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. Tobratinstvó. s az úgy nevezett „örömkalácsot. rendesen levest. és arczán büszkeség tanyázik. Ki a tobratinstvót megszegte. deli. köles vagy rizskását. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. mosolygó. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. trombitát és klarinétot használnak. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. káposztát. forognak. amint tudniillik itt. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. jókedvét éleszteni és föntartani. tésztás ételt. s ezen búcsúztató. tormás húst. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni. nem is képzelné senki. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek. El ne felejtsük azonban. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. nem mindenütt egyforma. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. táncz és újongatás. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. körülbelül éjfélig. az izgatotságot vont magára. hogy mily sok teendője van. S midőn megszólal a zene. Erre megindul a mulatság. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát. kinek szemében láng lobog. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. ki semmit el nem mulasztana. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. és negyednapon is tart. míg nem a csapat a menyasszony házához ér. A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. vagy is az úgynevezett Tóközben: . komái. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik.Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. és minden tekintetben kielégítve legyen. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. 211-273. Kép. bohócz. az csak őt nézze meg.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. felkerekedik mintegy najadilla. mely néha harmad. és tökéletesen ki lesz elégítve. s elkezdve a menyasszonyon. A zenének. sültet. Eredete igen régi. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. mely alatt. Azalatt a konyhában is sürögnek. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. hogy aki szónok. Ép azért lássuk jelenleg. zene. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. csak hogy a társaság jó kedvű. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. Magy. 1. Másnap ismét mulatság van. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. és barátaiéitól. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. vagy corybantes. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. atyjafiai. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. hogy a vőféllevél. Erd. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt.

Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. s egy szóval daliás. Akik engem látván. násznagyuram. Nem különben becsületes házigazda uram. szólani kezd. . jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. Vőlegény urammal. Láttam én iszonyú éhségét e népnek. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. az ajtót recsegő pálczával verik. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. Min adám magamat nagy keserűségnek. Ezt hallván minekünk eledelt adának.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram. előtte tért csinálnak. hogy örvendezzenek. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. rikogatás. i lakosok. mézzel folyó Kánánnak földére. Erre ismét a vőfél imígyen. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. húst bőven zsákunkba adának. Én felelék: ezek mind . Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának. Végre Isten vive igen boldog helyre. . Kenyeret. a zene pedig folyvást szól. kiknek ékességek. De az éhség miatt van nagy búsulások. Gyülekezetével kicsiny seregemnek. „Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására. És nemzetségre. Kívánom e házba akik beléptének. kegyelmedhez való szóm volna. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. Kegyelmetekhez lenne egy. avagy két szavam. Füge s marsolával meggazdagítának. . Benyújtandó szómnak meghallgatására. Ha bemenetelre engedtetnék utam. szemérmesség. akképen szólának. Hogy az éhes népek. kiéi volnának. Istentől áldatva mindnyájan legyenek. József szelídséget követő legények. melyre azonnal el is némul az egész háznép. Tejjel. Szüzek.Az üdvözlet és az első tál étel. „Igen is meghallgatom”-mal felel. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak.

kivágtam belőle magamat. Örömre szíveket ekképen indítom. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság. czipó bővségével megrakattam. Ami az én tisztem. elcsendesül minden. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság. elkészült. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna. gondolkodtam. és úgy aztán az evéshez kezdenek. megláta engem a kertész. még is mindaddig repültem.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak. Már csak a tisztünk. ki azt az asztalra leteszi. hogy ott körtvét és almát szednék.Azért. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. egy helyen német mosók valának. A hozott eledelt szívesen beadom. ki nem hiszi. Tágítám az övemet. és haza szaladtam érte. azt el nem mulatom. szaporítsa mi eledelünket. Elkészült asztalra tányérokat adtam. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. és abban seregély fiak valának. A háznak szélein sok asztal felépült. feltekintek egy fára és azon odú vala. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. Ha nem.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. Onnét menék az úton. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. itt a jelensége. kapa egy retket. Kést. Tiszta abroszokkal föle megékesült. kalánt melléje helyesen hordattam. Gondolkodtam. s a mondóka így foly tovább. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. Kalács. a farkát megkaptam. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. És mikor jöttem volna az úton. Szorgalmatossággal a népet biztatom. A fiú úristen tartson meg bennünket. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk. mivel szárnyam nem levén. hogyan vegyem magamhoz. hogy kérjük Istenünket. a seregély fiak mind elrepülének.” Elmének én egykor egy kertbe. és elszaladék. hogyan jöjjek ki belőle. De a vacsoráló ház. látom. hanem magam bújtam bele. Áldja. majd ezennel másfelé utazunk. felmenék egy buborka fára. ha szívesen mi bebocsájtatunk. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. de a kezem semmiképen nem ment bele. ha meghallgatná kegyelmed. Azért ha már megengedné násznagyuram. Ekkor imádkoznak. s úgy megdobott egy répával. hogy utánok repüljek. hogy a szakácsok konyháján elértem. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. Hozzám vevén a seregély fijakat. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült.” Ekkor átaladja az ételt .

mert Isten áldása. A ki ebből eszik. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. hogy a kását ott künn kevergette. A tűz a jobb kezét nagyon megégette. . aki nekem azt monda.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. Egyenek belőle. ha meghallgatná kegyelmed. rőt bajszú ember. Ennek a számára most erszényt oldjanak. ugyanazon jó élő földre . Szegény. násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. tt a sült pecsenye a vajas kásával. s oly országon jártam. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni. Garast és petákot számára adjanak. Ételét. kedves násznagy uram. imígy szól: „Uram uram.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki. 4 pénzen a húsát kimértem. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem. Elöltalálkozék velem egy csúnya. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked. s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. A sárgarépa is disznónak farkával. én ihol magam helyett leteszek .A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel. forduljon hasznára. hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. . melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam. vörös. Míg más következik. tápláltam. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. hogy már mindenekről megelégítettem. Szívesen adja ezt a háznak gazdája.” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon. éljék egészséggel.

hanem keresek oly módot. mint jól láthatjátok. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Tudom én. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. vidám legénységek. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt. Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. Amelyből immáron mindnyájan evének. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. Lapányos a hasam. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. De immár meghűltem viszont teljességgel. pohár töltő helyett pohár töltőt. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. Hanem ti hozzátok e házba belépek. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. s azt a násznagynak bemutatja. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. Öregek és ifjak megelégedének. Kiknek. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól. Öregek és ifjak. meg sem is nyughattam. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek. Ha megengedtetik mondok újságokat. de már most nem szokás. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat. drága eleséggel. Oh ezer jósággal megtetézett népek. Azért is itten magamat megmutattam. Már is három vagy négy helyre hivattattam. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. Mindennemű jeles. mint angyalnak. . van oly deli képek.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. Magam helyett mást állítok. Annak istentelen magas tetejéről. Ellenben a kis vőfél előállván. Csak tegnap érkeztem.

Azért beszédemet mostan úgy formálom. Holott a népeket mindaddig huzdalom. Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Vőlegény. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. messziről jöttél lám. meg nem engedtetik. . menyasszonyt jobban megáldanám. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. legyetek épségben. Menyasszonyasszonyom. Mindenkép állandó kívánt egészségben. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom. e házban kívánnék sétálni. azt sajnálom. s lássátok azoknak unalmát. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja. Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. A kaszáló rét is adjon elég szalmát. De ez nekem tudom. Vőlegényt. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. mint a bőnyi puszta. És a véka áldást reájok mondanám. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni. menyasszony. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. Tudom. s elegendő nagy van. ha közelebb volna. Élhessetek tiszta sötét fényességben. ha innom adnátok (Iszik). Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. hogy most tőlem minden áldást végyen. (Ismét iszik) Hej. Oly tágas az belől. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. midőn minálunk esik lakodalom. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna. Igyál jó barátom. Szükség. Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. De hogy messze esik tőlem. hogy engemet mindjárt megcsókolna. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám.Több verset mondanék. Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny.

de elbólintottam. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. Őrizvén titeket így megpárosított. Mint az okos madár úgy teszem szavamat. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját. Sőt inkább bennetek örömet indított. Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját. Avagy a menyasszonyt. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. örömre kellőre. Kívánom tovább is jámbor élteteknek. A vőlegény ellen roszul cselekedtem. Ezzel híresedjék együtt lételetek.Kása leves lencse legyen ételetek. Ejnye mi a patvar. Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. Holott nem is ittam. Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. ha vétettem. . . hogyha megsértettem. . Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Így ti békességgel sok számos időre. csak rongyos kalapút. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. Hogy a beszédemet így elbódítottam. Beszédemmel.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. Ne lássanak legényt. . Amely megöletik fel ne tátsa száját. Éljetek mindketten. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Minden emberségben foglalván magamat. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. melyet most itt elkövettem. Mely Isten titeket összeházasított. már etántorodtam. i fala legyen nyugovó helyetek. A munkával tudom meg nem károsított. Legyen őrizője és személyeteknek. Azért bocsánatot kérek. Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. .

Bár csak egyitek mondaná. s folytatja: Kérem násznagyuramat. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat. A menyasszony erre kilép. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. Azt sem bánnám. Míg a sor rám kerül. minekutána jól lakott. Köszönje rám. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. ha esném a menyasszony mellé. De nem a kemencze mellé. Melyre minekutána a násznagy. És ne igya azt egyedül. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. Most kezdem játékomat. ki akkor ezeket szólja: „Uram uram. ülj az asztal mellé. Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl. a vőfél kezénél fogja. Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. Nyoszolyólány asszonyomat.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. . Most kezdem játékomat. hogy vőlegény bizony én is leszek. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. násznagy uram stb. reákezd a vőfél íme e dalra. . Engem megtisztelnek. Mert feje elszédül.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül. .” Igen is”-sel felelt. S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. s így szól: Uram uram. Sok hivatalos vendégek. Véle mulatságomat. A vacsorázásra kihívott sereg. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. De én búsulok veszettül. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. násznagyuram stb. Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. Hidjétek el. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. Menyasszony asszonyomat. Akkor szüzek szép személyek. torkom hevül. . Eddig van a kis vőfél szerepe. Azt is látom. szíve bizony örül. a rendszerénti vőfél által. Véle mulatságomat. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram.

a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. Ő rendeli. akkor ismét összeszedi magát. Kérem alázatosan. És első éjszakát amidőn érének. Ezekre például hozhatok elő mást. Rút förtelmességre ne ejtse testeket. . s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. s te benned lelki vidámságra. Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. Természetre nézve nyugodni mentenek. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek. Nem keresek sokat. De inkább lehetett szokás. A nagy úr Istennek tett rendeléséből.A nyoszolyólány kilép. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. A házasság dolga. valaki csak akar és elfér. s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. természetből. Kerítsen czirkoljomot. Régi atyáinknak vett eredetökből. Menyasszonyt hordozhassam. s egész iskolája. Tekints uram isten házasulandókra. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. hogy valami nevezetes dolog jönne közbe. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. hogy lett ez szinte történetből. hogy összekelének. s Istennek munkája. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. A nyoszolyóasszony is kilép. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. Nyoszolyó aszonyomat. anélkül. Isten rendeltéből. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. kinek ki legyen mátkája. s a menyasszony kezébe fogódzik. Az élet próbája. vagy a vőfél szólana. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. Kerítsen czirkoljomot. Nem mondom. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. Foly ez néhány óráig. Lábom rakjam módosan. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. általad engedd boldogságra Jussanak.

kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. jámborul. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. Toroczkói nászszokások. Már melléje várja Istenadta társát. Kiki maga érzi maga nyavalyáját. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri.! Immár végbevitte hűségesen dolgát. Gyűjt. Aki végbevitte ételét. Töltse be őneki kívánt reménységét. 1827. Melyben fel is tettem kész emberségemet. Erre feleletet kívánok uramtól. Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. Nem is másítom meg ezen hűségemet. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. mi. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. A nyoszolyólánynyal két három lépését. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. és szerdán végződnek. De mivel egyedül elunta már magát. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén. Csak násznagy uramat kérem szeretettel. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Nem is tartoztatja már továbbá magát. Ezen regimentnek főkapitányától. mi hát a szerelem” stb. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul. Tud. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. s az . italát. Álomra bocsátá szemeit és tagját.Közönségesen is hallottunk ily nótát. Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. helyesen. Vihessem is véghez. 12. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. „Mi. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. 12-25. Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát. Ő igaz társához Istennek hírével. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet. S most elbocsájtják a menyasszonyt.

a 40-50 évesek. minden jelenkező fizeti. Ezen szertartások alatt beesteledik. Magy. A trencséni tótok vagyis az u. mosson reá. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. Kép. s a násznép a vőlegény laka felé indul. Erd. és szerdán reggelig tart. s kenyérrel pálinkával megkínálják. esznek. Ha a szerző asszonyt leültetik. Kép. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. nő és férfi feláll. a menyasszony nyakkendőt. hogy legyen aki dolgozni segítsen. Ezt ingyen vacsorának is hívják. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. selyem fejkötőt. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. s csak azután az asszony sereg. A vőlegény lakához érkezvén. hova minden hivatalos egy tyúkot. ha egy apának 4-5 fia volt. utánok az első éves nők. Ebből hosszas versengés. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. visszafelelgetések következnek. a bor árát kiki megfizetvén. Az esketés megesvén. Először jönek a 60 évet meghaladottak. vagy pedig csak azért házasodik. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. hanem vagy szülői akaratából. Magy. anyja helyett anyja lesz.udvaron konyhát raknak. többnyire magas ár szerént. Táncz után nyílt asztal van. legelői a leányok jönek. s a sürgetőnek átadja. akit az a derék legény feleségül vesz. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. s kontyoló fátyolt. Kapuk. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. a menyasszonyt csakugyan odaadja. isznak tánczolnak. hogy szerző asszonyt keres magának. hozzon is valamicskét a házhoz. n. selyemmel varrt inget. Ez előtt. melyben mindenki részesülhet. főzzön neki. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. s a vőlegény ígérvén. hornyákok házassági szokásaik. borozás. s felkontyolják. oda fogják adni a leányt az ajánlott . Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. és ha lehetséges. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. 38. s a rábízott kincset híven megőrzendi. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. kezdődik a menyasszony táncz. Erd. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. Mikor a pap az imádságot elkezdi. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. s mind így rendre le. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. az elsőbbséget itt az évek száma adja. felfátyolozzák. s az jelenti. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. miután ez ékes szavakba. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. hogy atyja helyett atyja. aki aztán elmegy a leányos házhoz. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. a menyasszony egy belső szobába vitetik. s amint Isten tudnia adta. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. kecsegtetvén őket mindenféle jóval. a vőlegény csizmát. Ekkor előteremnek a násznők. azt tőle kereken megtagadják. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. hogy jó helyütt kopogtat. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. A templomból ki. 3. Toroczkói apróbb szokások. 1854 3. s egy csinos bokrétát. süssön. 138. Ha úrvacsorához állanak ki. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. 1854. azután az 50-60. Darab ideig vonogatja magát.

Tudtára esvén az ifjúnak. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. elviszik az asszonyok. hogy könnyen szüljön. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob. hogy húzza le csizmáit. a vőfél kötelessége. Vacsora után a vőlegény házához mennek. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. s ezzel is háromszor locsolja meg. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. . Ezután a násznép korcsmába megy. Egyik a vőlegényé. a menyasszonyra vigyázni. dolga legyen. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. s a kamrában egy láda közé csípve. Midőn az esküvőhöz mennek. mert akkor első kóstolóra része van benne. darabokra vagdalják. Vas. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. úgy történjék meg. Kívül a lányok danolnak. amelyiket választja. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. míg kívánja. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. háromszor fordulnak meg a szobában. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. ki azt megtartja. melyet az magára öltvén. az hal meg előbb. s pedig minden férfinak üngöt. de jaj neki. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. hogy férje felett uralkodjék az asszony. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza. A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. mely rajta volt. 1854. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. Ezután ünnepiesen felöltözvén. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. násznagyot „szerez. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. s magára hagyatik a házaspár32. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. a” menyasszony pedig kalácsot süt. és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. a templomba megy a násznép. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. az asszonyoknak hímzett kendőt. Elérkezvén a menyegző napja. másik a menyasszonyé. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. hogy anya ne legyen. azzal háromszor meghinti őket. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. hogy a menyasszony leveleket küldött. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. a másikat. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. hogy hová tévé a fürjet. melylyel fejeiket beburkolják. ha azt húzta le előbb. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. s azokat egymásnak nyújtva. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. hol addig hagyja. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. hol nagy vacsorával várnak reájuk. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. Midőn a menyasszony haja szét van bontva. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. s egy fertály aláteszi. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. amelyikben a korbács van. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit.legénynek. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. hogyan fogadták az ö szószólóját. 185. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. Újs.

Nősülni nagyon korán szoktak. Vál környékén. Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. n. duxi. Nef. 1857. s az első nap a lakomák és családi öröm. 244. meszelni. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt.. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. újs. Hogyha a több ferequentia elérkezvén. piros szalagosat. leveszi kalapját. De a nők is büszkék férjeikre. s így szól: És pediglen az én uramat. . Nejeik.. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. A minap vele fölcsapván (kézfogás).. a második pedig a számadások nagy napja. ládákból. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani. otthagyja feleségét. s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. tudakozódván à megérkezett kiléte után. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. ott jobbára egy bohócz forma egyén. lovaikra csengetyűket akasztanak. Feneketlen Rákóczy. aztán egyet kettőt köhint. s akinek haza jött a férje. Azt becsületes szüleitől meg is kapván. Vas. A menyasszony hozománya tehénből. Haza érkeztökkor. gyűrűket. Távolléte alatt nejének időnként pénzt.. jégverem. mi rendesen éjjel történik.. 346. Daróczy. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni. és ruhából áll. 1855. kik várva várják megérkezésöket. Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. Túróczmegyei házassági szokások.. 222. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát. kuferczesre. Kopácsy. s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva. Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. Vas. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart.a lakodalomra hívogatás úgy történik. kik már 10-10 év óta élnek együtt. kisietnek akkor házaikból. Tánczra.láda kalácsot. s oly házasok is.. szvat is szerepel. A szent lélek fölbuzdítván. az u. Elméjét a szent házasságra vetvén. kinek feladata mindenféle tréfát űzni. ez felöltözködik magyarosan. Hol zene mellett végzik a lakodalmat. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. Válivölgyi beköszöntő. 1864.. Általam szívesen invitálván.megszeretvén. azután megjelen a hol kell... hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz. . Kelméteket is egy kis collatióra.. Fehérmegyében. Jelenjen meg örvendezvén.. kezébe botot vesz. Borra egy kancsóra. Újs. szerelme s megemlékezése jeléül.. Vendégség. s azzal él. amit lehet ellopni. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. 24. kalapjához rózsát és virágot tűz. Dixi.

miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. hogy oly záporos idők. s a ház sem néz már úgy ki. aztán a rozsdaborította nyársat. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. s végre a tulipános ládáknak megy neki. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. ekére. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. nem kerül az egész egy krajczárba sem. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. s a bútorok körül két. mint az idei. végre a harmadfélpár kést. s összesen kilenez bádog kanalat. hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták. s ami legfőbb. lankadni nem tudó energiával. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. hogy ez mind kötényt. a ganajos szekér oldalaira. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. még nem volt. s melynek tartalma természetesen. Az elsőbbik asszony. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. az egy év óta nem szellőztetett párnák. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. villát. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. polcz. kivéve. kötényből. karatlan karszéknek. hol a búcsú tartatni fog. Azonban lehetlen. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. fesz nélkül mulathatunk. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. mintha pecsétkórságban sínlenék. hogy ennek kötény helyett felövedzett. vagy ha sok eső jár. melyen a konyha. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. sajtárnak. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. frutírozza. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. majd az asztalnak. s elszéledve mindenik külön utakra. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. s mindezeket addig dörgöli. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. melyek azonban az avatlannak nem annyira. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal. legnagyobb részt a fungáló fejére. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. szoba. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. mint vendégek szívesen láttatunk. A másik asszonyi állat pedig. lóczának. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. a másik jóféle búzapolyvát. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. azon napot minden évben pontosan megtartják. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. még nem léteztek.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. mert az oláh czigány asszony által futólag. mint szokinget fölöslegesnek tartott. s . melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. tilókra. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. mint az ideiek. azaz mely napon a templom felszenteltetett. melyek szerént oly átkozott szárazság. félig ingyen.

valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. egy adag kúti hideg vízzel. a gyerekeknek mézeskalácsot. olajos szokinget. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott. de ki nem maradható csapatait is. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. és két szál fehér gyertyát. örülvén nagy örömmel. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. paprikát. a kis misére ment. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. pálinkára.föleresztetvén. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. részént eladhasson az ember. fodros kötényt. úgymint: morványok. részént. élesztőt. s visznek helyettük búzát eleséget. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. s melynek folytában elhatároztatik. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. s képgazdag könyvét hona alá. a gazdának pedig kalapot és szűrt. igen díszesen beeresztetik. dohányt. A ház hajadona pedig. tépi és tapodja azt. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá. s addig gyúrja. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. hogy azt két három nappal. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. a gazdasszonyon kívül. A házbeliek ezalatt. számos ízbefi reparált. eladandók az egyéves felesleg üszőt. ezután jól megkent. puszták. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. mint illik egy-egy portió szalmával. kik azonban mégis boldogok. s ellátván azokat elébb. s veendők ennek árán zsírt. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. káposztát. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. polcz. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. a legpattogóbb patyolatfélinget. s a vendégekül jövők részéről. neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. rojtos kendőt. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. A menyecske toiletje . hol kalácsot és sültet. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat. ki minap még a konyha. A háznál hol vendégség tartatni fog. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. és sárga csizmát ölti fel. mézet. míg nyakára tengerklárist. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. valamely közelebb fekvő parlagi városnak. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. a gazdasszonynak fejkötőt. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. szalonnát. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. miszerént ezekben. hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. ha szükség. így elkészülvén. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. melyekben hogy mi fő és mi sül. ha van mit. bélesek. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. borsót. a zacskó tartaléka marhahúsra. az ebéd összegéből fogjuk megtudni. czímetet. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. a vőnek lajbit. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. a sárga agyagfölddel pedig. borra. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. A vendégség napján.

midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. boríta fejére. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. kiknek szék jutott. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. melyben mozdulni annelkül. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. késsel és villával. az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. melynek csontjait illedelemből az . ismét egy második. s belépnek. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát. hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. A tálak immár az asztalon vannak. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. kivéve. s nem annyira kés és trilla. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. azok t. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. Az asztal közepén. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. s vele mindnyájan felállnak. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. a többiek à la Mátyás király. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. vagyis az emberek. hol őket a sütkérezni kiült. mint a muzulmán. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. A gazda. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. a marhahúsléhez látnak. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. s mennyire jut. mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal.csaknem ugyanaz. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. mint ezeknek egyike sem látható. s ismét leülnek. Azon regényes alak végre. harmadik. szittyailag dohányzó házigazda. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. az előbbkelőbbek villával tányérukra. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. keresztet vetnek. hogy leeresztett haj helyett. vesz magának mindenik. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. s a gazdasszonyhoz szegődik. két nagy gambácsban helybeli termésbor. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. úgyannyira. imádság félét mormolnak. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. mire ők el látszának készülve lenni. nem lehet. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. i. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. városban a sültek tranchírozása. s mézes pályinkából. piczkes vagy humlokos fejkötőt. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. midőn a butyella egészen kiürült. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. szintúgy mint bizonyos kir. még pedig collegialiter. a dombos félbúza kenyér mellett. hol ez mindig a város birájára bízatik. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek.

asztal alá hányják. Egy gondolat. s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. Ha a koszorúk elkészültek. igen sok helyen. mire már a nyelvek is kezdenek. hol az összeadás történik meg a szokott módon. vele asztalra áll. és teremtették napi renden vannak. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. s a gavallérok ungenírtabbak. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira. Esküvő napja előtti estve. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. ha már férje arra kéri. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. 1. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. . Ezek így történtével. emésztetnek fel puszta kalácscsal. 33 . újs. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz. S most elkezdődnek a válócsókok. melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. Benbenállva aprózza Pannika. fejére teszi. s még ő így adja a vigasztalhatlant. . Megmegperdül mint a szélkarika. s ott mindketten jól megmosdanak. ki csak dalok. és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz. egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. 27. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. szól a kályhához. Hajnal felé. kis fejbe verőcske is szokott történni. búza. Azután jő a táncz. képzelhetni. az alatt a násznép énekeket zeng. s a hahota. hol oda mártogatja. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. Vas. az egyházba mennek. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. Napkelet 1859. 1859. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. gondoskodik. dínom-dánom. Hol ide. mely számukra ezúttal meríttetik. úgymint lúd. és vereshagymából a szent koszorút. búzaszálak. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. akiknél ugyanis. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak. . virágillat és csevegésből él. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. szerepelni. kurjogás. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. kacsa. A verchovinai ruthenok házassági szokásai. és pedig zeneszóval. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. midőn a dámák eloszlanak. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. kalácstáncz . kikre. s nincs szűr a nyakában. köszön az ablaktábláknak. Azon vízbe pedig. 204. mely állatok lakának hű őrzői valának.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. a fiatalabbak a korcsmába mennek. hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . mely három nap és három éjjel is eltart. hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. Majd elkapja Miska és forgatja. Járja egy szál üngben és gatyában. . az asztalfejéhez jőnek. a vendég sereg rézpénzeket dobál. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. s megfonják örökzöldből. mely melengeté. Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. s végre a sültek. Életképek 1845. A vendégség elmúltával azután. miután a bramin megszentelte a tüzet. utána mézes kása czimettel. tánczolják. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. zab. 177. s egyébbel szokásos be és meghintés. csókolkozás. Elénekli tehát mindazon dalait. mint egy eszményi lénynek. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. a koszorú az ő fejére tétetik. melyeken át először látta vőlegényét. marhahús stb. Ezek után. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. s azt kendővel befedve.

az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását. istápját találja. . A pénzt pedig mellére szórja ki.. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül. a lelkész is megjelen. Azértis örömmel.. mind nappal. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék. ölelhetsz. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban. a rímes és nem rimes. 536. sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek.. melyből. így énekel meg: Aranycsengetyű-e. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen.kövesse a számukra készen levő szobába. vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná. a nép sajátságaihoz híven. Csókolhatsz. − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz. ülj hát no.” Szokásban van az is. s így szerző. mit a költő. egy fából készült tálat. a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el.. A te üdvözleted.. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok.. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez. mit talán mondanunk is fölösleges. Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel. Hogy benne ha felnő. A mely épen mikor szépen beteljesül. A nő egy darab czukrot vesz magához. A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. és takarékos legyen. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. (kumi vagy kmotri). Gvadányi. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. se hossza..következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja.. 45. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba. talpra esett.. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. csak igazán szeress. ha mondom. Nefelejts 1864. mind éjjel. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye. melynek alját. a bábától jéghideg vízbe tétetik. se vége. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre. Erősödik attól. Amelyet így ejtesz: − angyalom.. mint e czukor. a te hívó igéd. s azután a kis csemetével elmennek a templomba. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek.. Visszajövet ismét esznek és isznak. S velem mindörökké mindennap így élhetsz. hogy mikor kézfogót tartanak. galambom! Ülj. ülj az ölembe...

igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. karján bellőkézi. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. vagy sapka tétetik. 11. kincsének mondja. Sok álom szakasztást. körülötte megtesz. I. fut. Szokott köntösébe szépen öltöztette. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. abban fáradozik. melyet éltében is legjobban szeretett. már helyét nem leli. Verchovinai ruthenok halotti torozása. És érzékeny szíve. Más betegségben is szint eztet míveli. az atya arról álmodozik. Lelkének. Ó a szegény anya mit nem tészen érte. s alakjának. s több más fáradtságot. Mert véli. Biedermann. Theil 121-122 lap után. Ha felgyógyul. St. 1804. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. még fejére azon kalap. haját simára fésülik. szakálát leberetválják. Mindent amit tehet. . A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. Belső részét bánat. Gondolja. Theil 79 lapon. Pántlikázzák. félelem gyötöri. testét bokáig csipkézik. ő is vele jajgatásra fakad. jajgatnak. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. Herrn. Azon nyakravalót nyakára köttette. majd hogy meg nem szakad. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. ha férfi. még picziny. Bölcsőből felkapja. 1862. él e még. hogy meghal. teknőben meleg vízzel megmosdatják. Eped és két kezét feje felett töri. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. Nem is változhat meg az ő természetök. ó mint nem csókolja. stb. Ha leány. Gvadányi a derék lovas generalis. Nincs drága orvosság. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. monarchie Wien. Ha sír. hogy legyen ruhája. hogy ötét legkisebb rosz érte. Azután a halott ágyához mennek. Ha egy ruthen Verchovinában meghal. Igyekezik anyja.Szenved körülötte nyughatatlanságot. levetkeztetik. Hogy gazdagítsa meg. jószágokat gyűjtni igyekezik. Ha látja. Lót. amelyet meg nem vesz. Tartja magát lenni már boldog anyának. kövekre nagy summákat elkölt. Fehérruháját is reája adatta. Ha nem sir. akkor a család és házbeliek egybejőnek. tágul keserves bánatja. Ha fiú. Ign. már is piperézik. gyertyánál őt nézi.

gomba. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. van is nem kis árban. ahány rajt kivan. Mert ez arany csipkés. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. de amint az éjfélt harangozzák. szolgáit a páskával megvendégelje. mindnyájan a templomba sietnek. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. stb. kése. Ez alkalomra pálinka. csak a pap szava hangzik el a távolban. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. s mikor már viszik ki a házból. hogy első legyen. foghagyma. szereztetik és készíttetik össze. emellett széna van. bab. a jelenlevők. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. minden kosárba annyiszor fuj bele. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. Azután az asztalra zabot önt. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. Verchovinaiak húsvét ünnepe. Verchovinaiak karácson ünnepe. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. Ezután szobájába visszatér. Karácson estéjén. A test csak a temetés előtt. Ha méhei vannak. pipát a markolatjára. és sebes vágtatva iramlik haza. pálinka stb. s marháival sót nyalat. s ha férjhez menendő leánya van. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. borsó. rövid nyugalomra hajtják fejőket. Mely kalap volt fején Budára mentébe. hogy így a halott vissza ne tartson. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. Dohány-zacskót. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. azt mézvízzel megmosdatja. s annyi vereshagyma. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. ahány a háztagja. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). majd istálójába megy. s ha az étkezésnek vége van. hogy belőle kijöjjön a nyáron. Tarsolyos kardját is köték oldalára. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. a házat körülszaladja. A sok nép jött és ment megtekintésére. míg mellette ostora. azalatt mély csend uralg. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. Így terítették ki szoba közepére. s ha megérkezett. várja az éjt. minden bútort elmozdítanak régi helyéről. s egy tál babot kezébe ragadva. s letérdelve várják a páskák beszentelését. Ez többnyire a szabadban történik. s azt veres szalaggal átköti. s azokat szépen elpakolva. festett vagy festetlen tojás. mikor már sötétedik. lóra rakják. Alig van vége a czeremoniának. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. mit madzagon tett csomókkal jelez meg. . s beszélgetéssel töltik el az időt. Ha még nem virrad.Melyben megigézték a halmi vásárban. és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. mely rakást ők krul-király neveznek. só. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. a kapu küszöbénél néhányszor leütik. a karaván formában összeállottak. s vigasztalják a bánkódó feleket. a gazdagabbak kocsira. mákos kalács stb. szalonna. halmoztatik. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. pásztor-sipja. ki gyermekeit. vagy hold nem süt. sonka.

esznek. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. Verőczén a kisebb tolvajokat. tár. mikor t. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott.” . vagy pedig bejárván a falut. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja. akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. mire nem az apa vagy anya. újs. az új bíró meghiteltették. míg leányát felnevelé. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. Ha ügyes a násznagy. csak savanyú káposztát. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. 51. hogy a legény maga kérje meg választottját. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. a bűnös személy. hogy se tejet. Értek. 20.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. 233-251. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának. s azután a legközelebbi szombat napon. hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. s miután felette rövid imádságot tartanak. 1862. Tud. Verőczeiek bíróválasztása. de annál több borozás után szétmennek. rendelt mező csőszöket. hasonló hosszúra vont beszédben felel. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. Vas. tojást. és tagadó forma a válasz. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît. 308. i. k. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. kíséret mellett. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. kénytelen őt másnak átengedni. visszaküldetett szülötte földjére. Verőczeiek lakodalma. mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. a házassági pontokat megállapítják. hanem a lány részéről kiállított násznagy. némely utczák szegletén le is fektettetett. malom. i. A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel. se vajat. adószedőt. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. mindszent havában történt itt a bíró választás. A paska csakhamar el szokott fogyni. de végre összeegyeznek. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. Igen ritka eset. És most már nem ritka eset e helységben. s ott egy rövid beszéd után. s most midőn már oly korba lépett. V. burgonyát stb. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. 9. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. s főleg az anyának. azután egy kevés étkezés. Tudom. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. elején többnyire kitérő. Gyűj.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt). s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. vagy a reá következő vasárnapon. vizsgálat alá vétetett a tett. vagy is az úgynevezett kendőlakás. a házigazda kis adag pálinkával. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. szenvedni. még pedig többnyire Erzsébet napján. az esküvőt megelőző kikérés. 1827. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával.

hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt. hozának elő íráshoz való szerszámokat. nevű becsületes ifjútól. helységben lakozó . hanem magához hasonló feleséget vegyen. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva. Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. kivel mind lelkében. Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. . a Jézus zászlója alá beíratták. akit azon ifjú maga is megszemléle. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. Hálákat ad Istennek. s ha azt minden megakadás nélkül. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. másodszor is. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is. Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől. aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram. . hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. Az apától eltanulják a fiúk.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak. . „Erre a kiadó násznagy így felel. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. még büszkék is tudnak lenni reá. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. rendelne nekie oly kegyes társat. N. Vallási tekintetre nem volt figyelem. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is. hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. Veszprémvármegyében .. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. kivel tisztességes házas életben élhessen.. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát.vámbírót és egyebeket. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. és boldog előmenetele lehessen. „Itt előszámlálják amit kérnek. egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. s azért sokszor megesett. anyai hóna alatt felnőtt leányát . ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez. most először jegyesül. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. melynek neve minálunk móring·. s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. hogy két. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. mind testében megnyughasson. hogy legyenek ketten egy testté és vérré. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson. Mielőtt létrejönne az eljegyzés. kérvén ötét buzgó imádságában. Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének. most kívántatik oly szót kijelenteni. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. azért mi is kérünk kegyelmetektől. hogy ember egyedül ne éljen. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők. Eljegyzés előtti mondókák. . A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. . szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit. És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai. kérvén őket. Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába.” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. ahogyan minekünk. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani. tisztességes magaviseletét megkedvellé.

Adassék engedelem. megálla a bárka az Ararát hegyén. kívántatik oly bizonyos szót tenni.. és beveszik az atyafiságjok közé. hogy ennekelőtte néhány napokkal. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. ki botránkozást tenne. Annakutána kibocsáta egy galambot. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel.. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. hanem vegye jó néven. melyre azt felelte kegyelmetek. s annak hivatalos vendégeivel. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. úgymint a vőlegénynyel. Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek. mely ajánlásokat bizonyos jellel. És mikor az özönvíz megszűnt volna. kenyerök mellől kenyere mellé. és leányzójuknak tetszik. Ha Istentől vagyon ez a dolog. a kegyes Nőét háznépével megtartá. várunk vagy visszamenésre való jelt. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét. hogy kis seregemmel. annak szülőit. „Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Ο részéről arra ajánlja magát. s a kiadó násznagyot. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. i. vagy kézadást.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. hogy jobb tisztességes házasságban élni.” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. megjelenhessünk. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik. vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. az alkalmi szónokok ezen netovábbja. és kiadó uram. hanem inkább egyesíteni. eképen hívja meg a menyasszonyt. ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. készül haza . és adjon választ ezekre. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. mi nem állhatunk ellene. mind égni. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. nehogy vagy a mi népünk.” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. Mivel a galamb hűséges állat. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza.” Kézfogás előtti mondókák. mint újonnan fogadott fijokat. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. hogy tetszik a mi vőlegényünk. Midőn már minden elmúlt. Az esküvőre a kérő násznagy. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. és viselje jó egészséggel. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet. kérjük becsületes házigazda. és kiadó uraim kegyelmeteket. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Jól emlékezhetik kegyelmetek. vagy bizonyságot. hogy jobb megházasodni. Mostan t. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. Minthogy azon terminált napok eljövének. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. Azért ha kegyelmeteknek. mint az ő tulajdon testét. asztaljok mellől asztalja mellé.” Sirató. névszerént . „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. Elhitette magával. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását.

Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. hozzátok fordulok. mint a bőv víz áradását. . Most pedig szárnyamra magamat eresztél. velem cselekedtél. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése. Legyünk csöndességben. Kedves dajkám voltál. Már férjem házánál leszen maradásom. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. míg leszen végzése. Jóra tanítottál. Kedves lány barátim. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. Adja meg lelkednek örökös szállását. Mert ha rátok nézek ugyan megújulok. Mert te Isten után viselted gondomat. A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. Mint anya leánynyal. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. Látod kedves szülém elvisznek mellőled. a rosztól intettél. Mint az uram fújja. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Valamíg életed e világon éled. úgy lesz tánczolásom. Hogy seregetektől más útra indulok. S mostan is sajnálod tőled válásomat.szálinkózni. De azon szívemben már nagyon búsulok. Azért rád kívánom az Isten áldását. A mennyei atya legyen mindig veled. Mikor pedig élted halállal cseréled. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése. Szállítsa rád. Áldást Istenemtől én te reád kérek. Amikor elvégzed életed folyását. szüntelen szerettél. Adja meg Istened te örökös béred. Bocsánatot azért most kérek te tőled. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon.

Áldása Istennek rajtatok maradjon. elmenvén a leányos házhoz. Ugocsához tartozott. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. . Mert sok rosz lány lakik benne. Visken. az egyházba megy. meg ne vessék Szíves hívásunkat. a kordován csizmát kezében viszi. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. s csak az ajtóban húzza fel. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. A kézfogó után. mely jelenleg Mármarosban fekszik. s ha szándékuk mellett megállnak. Körülvette már az ínség. számra rendszerént négyen. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. rendszerént meghagyja. hajdan pedig. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. Tájog nőjjön a homlokán. ők egyfelől. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék. Égeti az Isten tüze. az egymás kezét tartókat. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. hogy azokban temessék el. oly nagy számmal. Végre az egekbe magához fogadjon. mikor még e megye nem létezett. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. söt inkább szeressék. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. Ha sár van. a. a leányon a sor. A lakodalomba eljőniök tessék. s most még egyszer komoly intést kapnak. S hivatja általunk öröme napjára. hogy az utczát átfogják. Viski lakodalmi szokások. hogy ez is igenlőleg válaszoljon. Az esketőre külön mennek a felek. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. le egész a kordován csizmáig. a papi kikiáltás ideje alatt. vagy Ez az utcza olyan helység. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem. melyek akkor idéznek elő nevetést. jegyet váltanak. Szegény asztalához ebéd s vacsorára. A legidősb kérő előadja a szándékot.

Csupa tiszta mezítláb. Itt már a násznagy urakat hosszú. ha lehet-e már menni a menyasszony után. miközben a tréfás versek újra előkerülnek. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. minden ide nézzen. a visszatérőt megkötözik lánczczal. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. Nehogy az asztalon az étel meghűljön. a kapuhoz jut. kalánnal. stb. Hogy a fia bolondozik. Kés. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. néha vissza is küldik az egész násznépet. órákig elkötődnek velők. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába. A czigány jövetmenet folyvást húzza. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. . De esketés után mindkét fél haza tér. Kétkerekű talyigán. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. Visszajöttem a Tiszán. mint számos más helyen. s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. Erre a násznagyra köszönt. stb. A menyasszony táncz úgy történik. Egyszerre megszűnik a zene. Felmelegítése dologba kerüljön. Édes anyám csodálkozik.vagy Átalmentem a Tiszán. stb. tányér. A nadrágom kétágú. Annak egy csepp esze sincs. mely hihetőleg abból ered. Juju juju jujuju. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. Akinek most kedve nincs. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. s ha meg nem fejtik. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. s bebocsájtatást kér. Amelylyel most itten eleinkbe álla. villával készítve. tövises rózsaszárakból dohányozva találja. Kedves hű párjához vele szeretetet. stb. mi ha sikerül. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. ami nagy gyalázat. Adjon Isten neki éhez egészséget.

melynek beajánlása többféle. De hogy el ne essem. Ez a magyaroknak híres eledele. az ifjak kenyérrel dobálnak. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. sőt meg is sózattam. Én. ha vendégi esznek. stb. miket ily alkalommal elmondani szoktak. stb. A harmadik tál étel a tejes kása. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak. Második tál étel a töltött káposzta. Abból az ételre apetitust vegyen. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. Úgy örül jó gazdánk. az öregek a sásas üveget járatják körül. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. mindent elkövetek. Erre a férfiak egy. elhoztam. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. menyasszony hív békességekért. Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. stb. sáfrány.Tessék uraimnak helyre telepedni. uraim gusztussal. Legyenek mind végig jó apetitussal. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. Bors. Ki pedig nem iszik két garast letegyen. Vőlegény. s ha az étel még nem jönne. Örvendek ha tálat viszek ki üresen. Majd a leves is megérkezik. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. folyvást imádkoztam. Kinek tele üveg a kezébe megyén. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal. Szülőiknek rajtok való örömükért. Álljon itt a sok közöl. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam. szerencsés élteért. stb. Jól megeszkábálva. gyömbérrel. mint a szekér gúzszsal. melyet így ajánl a vőfél: . Egyenek csak ebből. Lakadalmi népnek jó egészségeért. a nők más oldalon helyet foglalnak. mi tőlem telik. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme.

Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. Vas. Ez az utolsó versmondás. A házaspár külön szokott költözni. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. 371. 42. Ilyen fonóház a város minden részében van. vagy olyan históriákat olvasgatnak. 371. 371. melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. s bebocsájtatást kér. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. Aztán újra kezdődik a táncz. vájja az ujjával. új. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt.42. 42. új. 371. Viski disznótor. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. 42. mely néha másnap is tart. a szomorúját újból végig siratják. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. Jó erős. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. Érte a pajtásom csak keveset futott. A fiataloknál egészen máskép van a dolog.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. Első pár héten a menyecske sehova se jár. dobálnak. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be.35 Ki ezekben részt nem vesz. nem szokott összejőni. Viskiek fonókái. hosszú pálczára piros kendőt kötnek. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel. Jól megtört. Itt tréfa-tréfát ér. jó hideg. ide nem rég jutott. iszonyú ősi kardokkal. tejben főtt szép vajas kásával. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. Kinek kése nincsen. egyik két nyársat reszel össze. vallásos kegyeletből. arany. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. Vas. újs. Egyszerre kopogtatás hangzik. Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés. Az öregek fonókáiban meséket mondanak. Az itteni disznótoroknál az az eredeti. Vss. Nevetgélnek. Vas. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. 35 . de szombat és vasárnap este. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. 1863. 1863. 15-20 fonó számára. Társaim utánam ennek a másával. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. játsznak. 1863. nehogy hazajáró lélekké váljék. ezüst papírral sújtásozva. Viski aratási ünnep.” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. 1863. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. újs. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be. míg a bútort a menyasszony viszi.

ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. (Heródes). s a házak szentelését is e napon végzi. arra s lakóira béke áldását adja. Júdeába. Heródes unter den Pfenster lag. Menyhért s Boldizsár. nagy bundát. Vízkereszt ünnepélyezése. Vízkereszt neve onnan van.alatt várja őket az ízletes eledel. Woher die Reise wo wollt ihr hin. Als wir kommen den Berg herab.) Dieser König ist uns wohl bekannt. (Heródes. s a legöregebbnek tölt. Nun seit willkommen ihr Herren. búzát. János által a Jordán vizében megkereszteltetek. Utoljára iszik a gazda maga. Ε nap három király napjának is neveztetik. A császártöltésieknél. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. M. a pap a házba lépvén. Gross Melcher kommt aus Orien. Warum ist dieser König so schwartz. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. illetőleg eseményének emlékezetét üljük. a kisded Jézus imádása végett. (3 Király. Da kommen wir alle drei zugleich. A házszentelés e napon maiglan dívik. Hegyes fülű malaczot. König Baltzer kommt aus Oesterreich. betűkkel írja. Bort.) Nach Bethlen steht unser Sinn. e napon utaztak el. Itt a gazda mindjárt italt vesz elő. Kis kalapot. keleti bölcsek. hogy Üdvözítőnk e napon sz.) Mich wunderts aus Sax. majd a többinek is sorban. Urunk megjelenésének azért hivatik. kik mindannyian a gazdára köszöntenek. aus Tax. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. I. (3 Κirály. Er ist der König aus Mohrenland.) Wir kommen daher in aller Gefähr. mert Gáspár. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. König Gaspar kommt aus Mohrenland. . a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep. B. barackot.

Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind. Du bist der falsche König aus deinem Land. und schiessen. und zu befehlen haben. (Gáspár. So wollen wir es verrichten ganz geschwind. Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. Trachten wir nach diesen Ding. (Katona. Reisen Wir nach Egyptenland. (Heródes. In alle End und Ort. Weil wir dazu verbunden sind. So nimt ihr mir meine Reichthum ein. Bringt um. Wir suchen das neugeborne Kind. bringt um alle Kneblein klein. Weichrauch und Merchen. Hauen. Das keines soll kommen von Leben davon. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen. (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! .(Heródes.) Bist du der König aus Mohrenland.) Wir kommen daher in Regen und Wind. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold. (3 Király. Was schmerzet mich das Weibergeschrei. So reiche mir deine rechte Hand.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein.) Nun weil ihre königliche Majestät. stechen. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen. Ich will hauen entzwei. (József s Mária. Das Herz ins Kripelein legen. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort.) Lasset uns das Kindelein wiegen. Mit uns zu thun. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos.) Joseph. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann.

hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. őt egy veres általkötő illeti.) Darüber will ich mich aufwerfen. 63). Sollen kommen in mein Haus. lakomákat tartani. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották.) A roppant hún birodalom felbomlása után. Mert ez is tehetségéhez képest. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai. és minden ház tulajdonosa. 1. Hazánkban. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében. 1. was zwei dreiviertel Jahr. egy disznólábat. A Göcsejieknél. II. 16. 5dik katona. Jedes Kind. sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. 212. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő. Mennyire szokásban volt őseink között. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. kiknek főfeladatuk volt. Hernach lass ich alle zusammensperen. Tödten lassen schmerzenlich. Heródes kardot az oldalán. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. Menyhért király csillagot visel fején. göröngy=rög. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. eléggé tudhatják. Írta Peczely József Debreczen 1827. László nemeseinek. göcsört.. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. s unokái sz. mely Zala. sőt most is terjeszti lakomáit. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. házassági egybekelések alkalmával. Hernach will ich alle beschencken. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. több napra terjesztette. mily nagy fénynyel. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. 4-dik Heródes. 3 közölök a király. oly egyének. a legrégibb idők óta. Honderű 1845. Mária s József elől foglalnak helyet. 1. 6-ik József. mely a nagy király. lakomák alkalmával. Ily czélból állottak elő. egy tál borsót. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat. 1821. hátul a katona. készen várja őket. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé. mellettök a 3 király.) avarokkal egyesülvén. Als ich ganz allein. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. Mert a szegényebb sorsú is. s innen a mai Göcsejbe vonult. Pest. Kein König soll nicht sein auf Erden. Zalamegyének azon földrésze. Vőféli régi versezet. 31.(Heródes. tudva előre jövetelöket. Breitet meine Befehle aus. másokat mulattatni nevettetni. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. . Bis sie kommen in meine Hütte. s püspök süveggel fején házról-házra megy. s római császár által 803-ban legyőzött. 7-ik Mária. nemcsak eledelről s italról gondoskodik. Gehet in allen Gassen und Strassen. főleg a nagy urak. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. egy tál kukoriczát. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. Kerka és Váliczka folyók közt terül el. doroncs) vehette36. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által. Göcsej.

kinek gúnyneve Kutya Pista volt. vagy kik mondták. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. a lakomák alkalmával. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván.Falala’ áll. vagy dalolta el ezen versezetet. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos. vőfély. Megjegyzésre méltó. Jójójó. s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben. Régen kívánom. Ejja: Az idő mondgya. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan. ki. Falalala. Főfeladata. Kit tegnap láttunk. jól rögtönzött versei. Nem vizet adnak Innya torkomnak. Régi naptárainkban találhatni oly verseket. Mézes mádi bort. hogy mindegyik versszakban.s mások utánzásai. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. hogy ez lakomák alkalmával történt. Falalala. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. mint mondva volt. a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb. a mások megnevettetése. Habár az itt kővetkező versezetben. Ne lássunk több kárt. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen.) pedig . Töltsed a pohárt. Mert nincsen pénzem. azt zárjegybe tette. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. Meg ne részegülly. . Üres erszényem. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. Gőgössen se ülly. Jójójó.szükséges az emésztés elősegítésére. De vígan lakjunk. vagy mint Somogyban nevezik. vőfényeket illeti. Gazda kiáltja Fusson a bánat. Töltsed a pohárt.) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb. s azért: szólítja meg maga magát. s talpraesett élczei. Boldog az élet. No ne bánkódgyunk. s most is az. Igyatok bátran. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan. Ejja Gazda agy innom. − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. Ejja: De tarczali bort. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét.

Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Kecske faggyútul. Nem szükség nektek. Kevélyek vadtok. Jójójó. Sőt elfelejtsük. Jójójó. Nagy fönnyen szóltok. Jöttél a kohból Sáros fertőből. De ti róllatok. Lakatos bátya. Mind estig igyunk. Fénlik a nyakad. Ejja: Az béka hustul. Falalala. Hegykére vágytok. Jójójó. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Haj mely szurkos vagy. Előjőnötök. Tudom bánnyátok. Büdös gyomrotok. Ejja: Izdóté foré.Ejja Gazda vigadgyunk. Megnőtt az hasad. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Megbocsássatok. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Ejja: Mely czifrán jártok. Elő ne hozzuk. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Felkelvén szépen. Falalala. Hogy most így szóllok. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Reggel ismétlen. Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok. Ejja: Hogy ti is mostan .

Megolvasztyátok. Kedves játékkal. Többet róllatok. Pogányon éles. Mert nagy szép fényes. Hamar nekik lesz. És igen kedves. Művetek ékes. A menyasszonynak És vőlegénynek. Jójójó. Ejja: Vonnyanak hajnalt. Ti sokat csentek. És szép vigságot Kit la hallotok. Mostan róllatok Ti menyegzősök. Menyasszony azért. Ejja: Miként ezüstöt. Ti ne bánnyátok. Ha meg nem tértek. Az szolgálatért. Pokolba mentek. Bezzeg nevetek. Így sokat loptok. Gyönyörű nótán. Szabók már nektek. Jójójó. Kik most itt vadtok. Várd meg jutalmát. Ejja: Mondok újságot. Falalala. Ejja: Tartozik csókkal.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok. Ráhallgassatok. Falalala. És az aranyat. Falalala. Ejja: Mert kicsinenként. Mostan nem szóllok. Falalala. Ejja. Ádgyák meg módgyát. Ejja: Kiknek mit szóltam. Csufságból mondtam. Kitül rémülés. Τ-t-ν-s eötvösök. Jójójó. Megbocsássatok. .

De nem mézes bort. Most jól tartsatok. Munka után jól esik az élvezet. A bál kitűzetvén bizonyos napra. Így csinálnak hűhót. Zilahi szőcsök bálja. Ez kis énekem. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. Finis.” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. Jójójó. Nyoszolyóasszony. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással. El ne felejtsed. − mozganak. Véle személyem. És . Ejja: Az főn szóllásra. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Légyen nagy gondgya. Ejja Tyúkot. róka. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. Falalala Amen. míg köröskörül különféle állatok – farkas. etc. bárány stb. kardosan. A menet előtt két szép szűcs legény. Étkekkel engem. Falalala. Mert minden várja. Ejja: A mézes borra. Mindenféle jót. Jójójó. Vőfél tisztedet. S egy pohár borral. Vigyáz mindenre. a czéhbeli ifjúság szekérre ül. nemzeti színű koszorúval halad. Hanem nyakcsapást. Ez nem egyéb. Pohár töltésre. „Szorgalommal a békesség fog kezet. Falalala. Jól megvajazzunk. menyét. Dolgához lásson. Vajban sült fánkra. Szép szerszámokkal. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. Gazdálkodásra.Edgy edgy szép tánczczal. mint az úgynevezett tarisznyás bál. malaczot. nyuszt.

Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. Bevégezvén nehéz föladatukat. oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. a határból hazafelé indulnak. Összeszedvén a határ minden vadvirágait. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. Krasznibrótlon. Zomlbori leányvásár. A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi. . igen hatalmas kisegítők. L. . az eljegyzés megtörtént. ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. mely tekintetben a totók. még pedig évenkint háromszor. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön. s vígan mulatnak reggelig. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. s hite fentartotta. hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú. Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. és vele végzi be. hogy a búzának az esső ne hiányozzék. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek. Ha pedig a lány az almát visszautasítja. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. kik győzelmi babér után vágynak. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. az annyit jelent. 54. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. Ha a hajadon az almát elfogadja. szintén tartattak ilyes leányvásárok. a ruthenok közt. később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni. az ifjak pengetik sarkantyújukat. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. 1820. bizonyos. kivált a gabnatakarásoknál. 303. Istent dicsőítő. mely ha kijut nekik. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. mint ama lelkesült harczfiak. nyíl sebességgel rontott neki. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. A kör közepén több dudás foglal helyet. úgy jer velem a szent atyához”. Nem csak nappal. Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. 1. tánczba elegyednek. és gazdát dicsérő. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik.. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után. Nefelejts 1861. az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. s ki a magáét kinézte. s a kóló közepére menvén. 36. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. újs.most megzendül a zene. Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. az Isten megsegített immár . Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien. s koszorúzott volt fejők. elhurczolá a kolostorig. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. hol a barát azonnal összeadá őket. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. Uzt nam Boh po-mahal .. mi azt akarja jelenteni. s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. fiaik leendő nejéül eljegyzik. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. 141. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. azt egy alma átadása által. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. . . dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. hogy neki a legény sem kell.37 Vas. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az . 1854. Munkához fogva. .

Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. Erd. füz.bevégzését. a többi búzával együtt elvettetik. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. I. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. az sem tud kikelni. . 1S63. 32. versenyvágy ébred fel bennök. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. s a hosszantartó szárazság miatt. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással. újs. mely az aratási munkát részükről is sietteti. Kép. Vas. 286. 285-290. Magy.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful