MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

. benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra . „ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz. k. favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái .TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs.

Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása . mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz. Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz. György napja „ apróbb szokásaik sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz.

Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u. bácskai. hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep . bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás. n. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés.Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai.

mi nem csekély feladat. mi magában értetik. élettársat többnyire ő választ neki. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. miként kapta. ki bor-csapolással van megbízva. s mindaddig kolompol. s az ágakra legalább egy pár galambot. megaranyozott dióval beaggatják. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. Mind a vőlegény. bort még szüretkor tett félre e szükségre. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. intézője a teendőknek. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. mert ki sem akarja edényeit. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. s mindkét részről folynak a nászkészületek. italt hordani. kenyeret süttet. Haza menvén a paplakból. hivatalnokok választása. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. legalább egyszer el kell a templomba menniök. Lakosai többnyire tótok. kalácsot. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. azután menyasszonyi koszorúval. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná. tyúkokat. annál szebb. ünnepiesen felöltözködik. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. Ez az úgynevezett örömkalács.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. lakomakor étkeket. Ezek közé tartozik: a násznagy. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. egy szarvasmarhát is ölet. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. mind az ara. zenészekről gondoskodik. kinek legfőbb feladata. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. diót és körtvélyt vagy almát. Mert nagyságát. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. Ritkán történik. ki mind a kézfogásnál. Mindez az ara házánál is történik. s az eljegyzetteknek. Annakutána a nyoszolyó-leány. ki rendszerént legények közöl választatik. innét nem annyira hozzá. ritkán kapja vissza. honnan úgy. Végezetre a csaplár. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. az ara házánál következik a lakoma. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. s ha vagyonos szülők gyermeke. vagy ha úgy tetszik. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. Nógrád megye déli határaihoz közel. Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. az ara mindent elkövet. Meglévén ezek választva. mint egyenesen szülőihez. meghallgatni kihirdetésöket. hogy a kézfogás szombaton este történjék. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. mi 18-22 év közé esik. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. A vőlegény új öltözetről. nem is említve. az arának pártában. szintén tésztából illesztenek. mely minél nagyobb. Azután az úgynevezett hívogató. melynek előzménye a szükséges segédek. Agárd. törkölyből pálinkát főz. háta közepéig lenyúló szalagokkal . fentartója a rendnek. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. valamint gyér azon eset is. Váczhoz két órányira. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. Továbbá a nyoszolyóasszony. Jól tudva. a leányt megkérendő. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése.

mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. mint a fölebb említett örömkalács. bor. a kalács. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép. ismét azon házhoz mennek a vendégek. kik őt férje lakába elkísérték. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. melyet a vőfél. vezettetik. vit. A hívogató azután végig járja a vendégeket. fején visz. vagy csikorgó hideg. s a vőlegény vendégeinek. A vacsorát.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. Emezek az ara násznépével borozva. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. természetesen zene. melyeket a vőlegénynek 1 frt. midőn lefektök után ropognak alattuk. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. legyen bár langy idő. első teendője a konyhába menni. amazok kolbász. ki egy könnyen rábírná. mind a vőlegény saját felekezetével. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. Tánczos-nöket úgy kapnak. mely távolabb van a templomtól. dévajkodás és táncz közben. hogy őt . Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. vagy toborzókat csak aprózzák. vagy három tánczosnőt megforgat. melyhez hivatalosak. miként jöttek. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. azért a csárdásokat. kalácsot. asszonyok nélkül megy véghez. szekérre felrakják. miként fölebb megjegyzők. s csakis ekkor. a többi pedig a szobába vezettetik. zene. s a kéménybe föltekinteni. kedv. Az egész menetre számos kandi gyermek. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. ezúttal csak a férfiak. Következik az ebéd. Egyesülvén a két ház vendégei. zene. és legyen az út száraz. Oda megérkezvén. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. a mulatozást ott folytatandók. mindig padláson. lassanként gyülekeznek. többnyire a násznagy. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. úgy a vőfél is a kamarába. Arra nagy az ügyelet. de úgy. dévajkodás. különben akárki megigazítja őket. táncz közben. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. a családtagok üdvözlése után. Emígy neki készülve. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. ládáját. s ha történetből nem így álltak meg. mint az ebéd. s a hívogatóval. s így vonulnak lassanként a templom felé. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. nyoszolyóasszony és leány. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. s mind az ara. Az ebédet táncz követi. jő ki a vőlegény násznépe. kik. s főleg nőszem van ugyan függesztve. pályinka fogy. többnyire hátul kullogva. vagy más sülttel megvendégeltetnek. elindulnak. és tánczosnőkül elkapatnak. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. tánczolva mulatnak. visszatérnek szülői házához. Oda érvén a vőlegény. kurjongatás. a menyasszonyi násznagy hívására. táncz váltja fel. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. Férje házába lépvén a menyasszony. 15 kr. Azon közben a menyasszony vendégei. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. Esküvő után. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. kinek azonban nincsenek gyertyái. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. táncz közben. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. férfiakból áll. mely ha két nap tart a lakodalom. s úgy intézi a dolgot. de mi sincs. hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. Ellévén imígy készítve az ágy. vagy térdig érő sár. a zene szól. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. a táncz járja. kurjongatás. diót találnánk. vendégei azon háznak. almát. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. Akkor újra kigyulad a táncz. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. kell kiváltania. melyek tán hazaszerte. Ételeik ugyanazok. elkészítik a menyasszonyi ágyat. és párnáit. mert más alkalmas hely a háznál nincs. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő.

edények. vagy gazdagabb szülők gyermeke. s a menyasszony mint családtag. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. a menyasszony is siet tehát a hívogató. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. melyet a násznagy úgy darabol fel. galambja nagy becsben áll. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. más nap pedig. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. s hogy háborítlanul maradhassanak. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant. csak az esküvő napján adnak lakomát. míg csak a padlásra fel nem szökik. úgy tesz most is. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. Ε nap csak abban különbözik a múlttól. majd térdhajtásáig ér. úgy szintén a vőlegény vár. oda értve a zenészeket is. vagy attól fölkelnek. almát. a tyúkkal pedig a násznagyot. ha meg nem jelenne a templomban. mely szalagokkal szegélyzetten. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. ahányan vannak. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. dunnáiért korhelykedni . s annak minden fölebb érintett vesszeje. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. kalapjaikkal üthessék. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga. hol néha harmad nap is. s vagy akkor mindjárt meglesik. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. e mulatságukat. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. mulatnak. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. Utána a vőfél megy. s tiszte lesz az engedelmeskedés. ha akkor is tart a nászvendégség. s azokból a család minden tagjának juttat. s végezve áhítatoskodását. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. jeléül annak. s különös felügyelet fordíttatik arra. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. S e helyet mindaddig használja. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. minden teendőben osztozik. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. hogy az asztaloknál ülőkön. a násznagy mindig imát mond. kukoricza szeme. lakodalmi költségei némi födözéseül. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig. evőeszközök széthordása. s azt szalagokkal felcziczomázni. nyoszolyóasszony és leány. s ez viszont amazét. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. különben kész a keserű neheztelés. és véget vet a lakomának. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját. hogy őt. Azután isten házába avatásra megy. Említenünk fölösleges... azután beáll a kölcsön kért asztalok. vőfél. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. némelykor pedig a pap. sokszor délig is. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. hogy az örömkalácsban minden vendég. részt venni a lakomában. A menyasszony szülői vagy rokonai. a hágcsót maga után felhúzza. hogy minden asztalra jusson egy darab. diója. a párnákért vőlegény által fizetett . A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. rózsája. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. vagy más nap elbeszéltetik. mint megelőzött napon folytatandók. miként mondják. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja. részesüljön. diót. kívül a felszolgálók. nyakától le a derekán. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt. Ε jog annyira tiszteltetik. esküvő napján este tesznek meg. A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. A kalács elosztása jelül szolgál.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. ha csak egy falatban is.

melyet . ha férjével. s a válasz. s megunta már a pártát. Míg marháikat rendbe hozzák. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon. hogy éjfél is ott lepi őket. s a közvélemény nagyon rajta van. mert borral is megvendégeltetnek. például púposak. De a legény azt mondta. Akkor a menet elindul. mert az agárdi legénység mindent elkövet. a legény nagyobb választási szabadságot élvez. hogy egybekeljenek. hogy a nép leányai közt. utánok a vőlegény szintén lóháton. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. ha lovon jött a menyaszszonyért. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. ha hibásak is valamely tagban. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. kinek nem veszik rosz néven. különben hegedűszó mellett a táncz. Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. Haza jövet a vőlegény. legyen ez bármily vagyonos. miket fölebb vázolánk. azon különbséggel. Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. a leánynak kontyot a bába csinál. . megreggeliznek . A vőlegény kísérete násznagy. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. vagy helyben nem kaphatott menyet. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. hívogató. hogy készüljenek. Ha a családnak van figyermeke. de nem akad szerencséje. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. ameddig tart.díjt megenni meginni . napa és ipával. szüléit megy akkor látogatni. vége a lakomának. végre pár rokonból áll. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. ki kell váltania.. az utolsón zenészek. nyoszolyóasszony és leány. vagy félszeműek. ha menyasszonyát haza akarja vinni. hogy a vőlegény nyergét. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. ládája és párnáinak. sánták. mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. azután 3-4 szekér vagy szán. tetszése szerént választ. s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. többnyire duda.. . ez megy a leányhoz háztűz nézni. Ugyanazt mondhatni azon esetről. rendszerént az. a leányt odaígérik. oly lassan halad. hogy a leányhoz vőt állítanak. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. vagy kiadandó volna a leány. vagy más valamijét elcsenhesse. s alig oszoltak haza. hogy a vidéki vőlegény. csupán egy nap tart a lakodalom. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. Lány kérette a legényt. hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. ha kiadandó a leány. Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. tőlük mintegy elbúcsúzandó. a leány többnyire kiadatik. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. agg szüzet ritkán láthatni. amidőn a vőlegény ifjú társainak. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése. s elveszti jogát. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa. Ez oka aztán. Megjegyzendő azonban. ki és hogyan. hanem ismét lovon ül. ha agárdi leány más vidékre vitetik. Hogy férjhez nem megy soha. vőfél. a lakodalmi házhoz összegyűlnek. ezt többnyire más nap megkéreti. Ha a legényt vidéken kellene keresni. mit aztán. a nászkészületben segédkezet nyújtani. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket. rendszerént megvirrad. mi a násznagy kötelessége. kivált ha nincs fia az apának. Útközben a menet meg-megáll. vannak azonban esetek. s ha ez kedvezően üt ki. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. mert bejárva néhány helység fonóházait. pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat.

Erd. s emiatt befolyásosabb családokat. Az agárdi nép keresztelési szertartásai. a legényt legott megfenyítik. elfogadtatik.. s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. hogy pártfogókat nyerjenek. az anyára és gyermekére. hogy szerencsés legyen a gyermek. . ha a legszegényebb pásztorok. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt. mert szilvájuk lehullana . hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. még akkor sem. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. a böjti heteket kivéve. gazdagabbak többször is és többfélét. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. től. az úgynevezett keresztség-pénzt adja. üvegcsével. 30 vagy még kevesebb krt. hogy a lakoma pohárürítések. s nincs példa. a vagyonosabb. hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. keresztvízre viendő a gyermeket. 2: 31-35. Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. A meghívás. azok mind meghívandók. kiknek száma rendszerént 6. hogy az visszautasíttatnék. mint a leányt. s abba minden koma tehetsége szerént 50. ha inni akar.említénk. kínálja s elmondja. Világra jővén az új családtag. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. hogy őket a háznak. . A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. kikről megjegyzendő. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. A paszitát követő napokban. s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre. .. Képek. mert attól fél. s arra kérik. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. főkötőt. kik valamint a keresztanya. Alig veszi észre a nő. tánczra kelnek. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. házaiknál mindenkinek.. s fonodába többé nem járhat. mind komaasszonya. kaczaj közt vígan. hogy . hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. miben a vallás sem tesz akadályt. mely egészen a gyermekágyas tulajdona. habár néha nem is szívesen. melyben komáskodtak. ha ez a négy vagy többszöri . a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . mikép alkalmatlankodnak nekie. a házhoz csak a körösztanya megy. a bába elküldetik meghíni a komákat. hogy nagyra nőjjön a kender. a nevezetes. Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak. Csodálhatni e tehát. Kényökkedvökre kimulatván magokat. tréfák. dévajkodások. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. legkorosb tagja sem tegezi többet. hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak. Magy. A családatya pazarlásig bőkezű. soknál majd estig foly. Hetek. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. nagynak aprónak. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. mert miként mondják. Fölösleges említeni. s bejárja a kitűzőiteket. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. s elkezdődik a paszita. ő már tudja. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. de ha úgy történt.. azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja. s többnyire daliás közt. s beszereztetvén a paszita kellékei. 1853. s viszonzásul a gyermekágyas. kínálásban fáradhatatlan. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. . hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. hogyan kell lefeküdni. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. okvetlenül keresztanyának hívatik meg.

hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. félelem nélkül megjelennek. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni. kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. ökrét kíméli. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. hogy az úri-gyermek. sőt komoly feddést is kell hallgatniok. mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. azonban többnyire akkor. némelyik tovább is szoptat. a szegényebbek is iskoláztatják. nincs példa. feleletül azt nyerjük. s innen magyarázható az. bárány és marhalegeltetésre stb. különösen borral felvidítsa. libaőrzésre. mint betegsége napjaiban. ha gyengébb korában választatik is el. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. mozog s tehetsége szerént dolgozik. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. imádkoztatnak a . vagy ha segítne is. S még akkor is. s járnia kelnie ugyancsak kell. a gyermeket megfüröszteni. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. ha kell megkenni. s ha a körülmények úgy kívánnák. mint egészséges. de azért a korosbaktól elég pirongatást. Súlyos. ellenkező esetben magára hagyja. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. S alig érte el az 5-6-ik évet. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak.2. félelem nélkül járhat kelhet. 11-12 éves koráig. jó úri étkekkel felnövelhető. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. de essék kórba családtagja. olyan 5-6 éves gyermek a családban. 1853. jóllehet sok. Erd. nyilvános istentiszteletkor. midőn elrekedésig kisírta magát. hogy abban részesíteni nem fogják. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. Hosszas betegségben. ha fekvő beteg lesz valaki. bérül egy negyed gabonát kapván. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. leginkább idegen férfiak szemeitől. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. így a beteg míg mozoghat. míg avatásra nem megy. s első szülésnél 3. s a mezőre dolgozni megy. ez kíméletre számot nem is tart. orvost még a vagyonosbak sem hínak. ringafáit. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. hogy előbb is elválasztható a magzat. őrizkedik. szorítják. mert kivált mezei munka idejében. azzal ringathatja. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. az anya többnyire 2 évig. ha egy két nap nincs segítve a betegen. s ha van nagyobb. felhagynak az orvossal. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. Tán sohasem szánandóbb e nép. kik avatás előtt mind udvarokban. Kötelessége a bábának egy hétig. mind pedig az utczán. azonnal veszi gyermekét. midőn már késő. nem adhat a kis világpolgárnak. Meg kell vallanunk ami igaz. Kép. Beteg lovát. s hozzá többnyire csak akkor megy. Ott a csecsemőt. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. téli hónapokban pedig. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. a többi kimegy a munkára. igába nem fogja. s egyéb dolgot végezni. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. tudva. 27-28. így szabadon. Magy.

mely mindenkor az udvaron mondatik el. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. Halottakat. Összegyűlnek a fonodában. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. vagy kender s más efféléből. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. vagy gyűlöltek. s valamivel megjelölik. hogy a siratok olyakat is mondanak néha. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. midőn csügged rernényök az élethez. hol nem ők a leányok iránt. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. kaczaj. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. A koporsó.betegért. A legények sem késnek sokáig. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. a leánysereg fonás végett. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. Az agárdi fonoda vagy fonó. A kis gyermekhalottat. kik e szavakra mohón vigyáznak. Nem csoda tehát. mesélés. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. Alig hozzák t. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. s helyeiket elfoglalva.. és jól is jövedelmeznek. voltak bár kedvesek. Alig áll be ugyanis az estszürkület. s vannak a gyászkísérők közt. s meggyóntatják őt. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. mindjárt úgy felöltöztetik. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. legyen bár a legnagyobb sár. 1853. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. de csak az ő kenderéből. vagy komának volt híva. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. még éltökben elkészítik a ruhákat. azon leány. vagy abból áll. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. s arra annyi kendőt aggatnak. s jutalmul érte a torba hívatik meg. a helység két végén alkusznak ki. azonfelül templomban tartott predicátióval. valamely sírt felnyitván a temetőben. ha pedig sokáig vívódik. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. fonodául két házat. Erd. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. Magy. mikből aztán tréfát. vagy kukoricza. félretéve a munkát is. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl. ha pedig leány. A fiatalabbakat búcsúztatóval. a kisebb leányokat zugakba. hogy hozzájok járjanak fonni. s kiszemel néhány házat. 2. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. összegyűl. ha fiú. szent éneket zengedeznek ágyánál. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját. a rokonok s övéi. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. 10-11 óráig folytonos tréfa. vagy gúnyt űzhessenek. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok. 35-36. Képek. A sírt körülhantolják az illetők. mert meg kell vallani. dalolás. mennyi a halottvivő. s nem lévén községi koporsótakaró. engednék meg. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. esténként. egyszerű. s úgy osztakoznak el. a leányok nem ünnepiesen ugyan. mint éltében ruházkodott. Különben a korosbak. azon legény viszi a sírhoz. A végrendeletet akkor csinálják. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. mik valóban nevetségesek. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. Meghalván a beteg. kik ifjú korukban megházasodtak. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. A halva szülötteket a bába takarítja el. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. megköttetik az alku. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. de szokottnál csinosabban felöltözve. hosszabbodván már az esték. vagy . hol téli hónapokon át. hanem serényen szállongnak a fonodába. September dereka táján. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. i. szombatot. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak. ki körösztöléskor komaasszony. kivált a nők. Fonodának nevezzük azon házat.

. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák. 3) Lisztőrlés. ha tudsz . s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol.) mely kisebb az egérnél. kiki pár garast adva. keserűbb a méregnél. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél. öt fej. s itt szeretőjét nevezi meg. réten legelt. míg kedveért meg nem nevezi. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a . míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné. 2) Száz ujj. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni. kiknek a kendercsomóból jutott. s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet.. kérdvén. s a többit megkaczagtatni. 5) Zsidó pap. Mit akart? Felelet reá: leányokat. káposztát ültetni. halott és vivői. egy leány söprőt vesz.. hogy egye meg ez s ezzel. itt a kérdett valami munkát nevez . s a bárányölés tréfáját még nem látta. Ha hosszalják a legények kimaradtát. Egyik a leányok közöl padra fekszik. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz... neked is adunk. magasabb a háznál. s ha az nyéllel fordul kifelé. a legények eljönnek.. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. Egy leány szakajtóból púpot. hogy legalább kétszer. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. de csak négy lélek. zsámolyra áll.. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen. és a gyertyánál szárítja. öt fej szintén van. Kiosztván emígy csomóját. a ló vagy más állat... Egy másik leány hozzá közelit. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni. s elkezd érthetlen szókat handabandázni. héja keserűbb a méregnél. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás. ismét a fonók mindegyikéhez megy. a víz annak vérét. azt a tányér vizébe mártja. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést. dió . 4) Gedó. kévét kötni stb. mondván. választ s maga elé állit. mit a legények azzal viszonoznak. 6) Bárányölés. a zsidó kiejtést utánozva. háttal ajtó felé leülve a szoba közepére. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen.. mind az öt meg van keresztelve. négy lélek (. szűrt ölt. . és sorban járva a leányok mellett. Dalaik. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót. segédül pedig egy kisebb leánykát. édesebb a méznél (. Visszanyervén kendercsomóját az első leány. s végre lepedőt akasztanak nyakába. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. s pálczikával egy szitára ver. öt körösztség. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. Ε kérdés azonban csak ürügy. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. vallatni kezdi a leányt. réten legelt s vas szája van.. 2) Legényidézés. fejére kalapot tesz. s addig nem tágít. kivel ette meg részletét. meséik. A kés képviseli a bárányt. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet.. Tudni akarják azonban azt is. fúvó. melyről bőre vétetett. nem látta-e lúdjait.. ott hol elkezdé az osztogatást. fája magasabb a háznál. búsongva jár a szobában. s azzal körüljárva a szobát. csöpübül szakált és bajszot csinál magának. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. onnan jövendnek a legények. 3) Erdőben nőtt. míg azt vissza nem cseni.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van. Egy leány tányérba vizet önt. fája erdőben nőtt. Emígy söpörve minden társa előtt.zsámolyokra szorítva. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében. talányaik közé társas játékot vegyítenek. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik.. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét. mert a halottban már nincs. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk. s furulyázással mulattatják a leányokat. reáállva füttyentgetnek. a szemetet. . baljában vízzel megtöltött csuprot tartva. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. s minden társa előtt söpör. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza. maga a mag pedig édesebb a méznél. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. kályhát tapasztani. s csöve vagyis szája vasból van stb. kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg.

nem hallgat a szóra. mit azután közös táncz követ. hogy valami újdonság . felfeküdt a padra. Csodálhatni-e tehát. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. Zordon az idő künn. hogy ki a kútból meríteni akar. Sarokba szorulva hever a ház őre. . hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák. termény stb . úgy hogy az is. melyek csak a legények távollétében játszhatók. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. . s abba vizet öntenek − az a kút. i. Egy legény leül zsámolyra. de természetöknél fogva nem is lehet. s ekkor van helye e játéknak.. az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. Fölebb érintők. oly kisebb leány kívántatik. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. . s fellobogó lángja űzi egymást. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet. a csoda kíséretével bemegy. mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. Valamint a leírtakból az is látható. s felhí valamely leányt. A gazda szunyókál. Míg így foly az inderkedés. házasodni akarván. áru. nem vesz. az előtte állók megragadják. Világos. A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. amaz őt csupor vizével nyakon önti. Éhez is. s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. Az idősbje ott ül a kemencze mellett. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. hogy azokban valamennyi leány részt. s mihelyt hátra tekint. véletlenül találkozva vele. Kis öcscse már alszik. utazó. aztán a zsámolyra ül. ott mutatja be magát a leányoknak. vagy zsírt hoz. mint az élőbbemhez. mintha kedve volna tánczra. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. Kész lévén a csoda. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. hogy fonhasson. hull a hó javában. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. hogy két fonodába járnak a leányok. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. 7) Kútőrzés. hogy vannak eme játékok közt olyanok is. látható a faluban. egyenesen csak a fonodába megy. állat. s a kútból meríteni akarnak. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni.. de az őr utasítása szerént tesz. A vidéki legény t. ki a tréfát még nem látta. s itt egy követe által bejelenteti. hogy emelje fel. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. azt a vesszővel üsse meg. ki kísértetet nem hisz. A felhitt oda megy s megcsókolja. aztán tánczolnak. 8) Bolhácska. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. ott választ feleséget. és legényt nevez meg. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. s végig húzzák a pocsolyán. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. Mellette gyököntve dorombol a macska.kést. és segédével felemelteti.

S szemét ama sugár legénykén felejti. Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . Ő gyönyörködik benne. Orsóját az ifjú jó magasra tartja. De szavait csókkal le nem pecsételte.. Ami meg se történt. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. Ott egy fürge barna orsóját elejti. Eképen évődik. Légy boldog ám véle! . ne piruljon arczod. Föl sem is cserélné érte a világot. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát. Sokszor mondta már. hármat adnál vissza. . Váltsd ki ezt az orsót. Csak hogy el ne menjen. S győzelme jelével megy a lány elébe. ha nem szeretsz engem. Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. . úgyis jó barátom. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem. hogy bár ki fia volna. S hogy először is most sok szem látta csókját. Hej tudom a bajt már .. orsóját kiváltja.. úgy tesz mintha menne. Vidám nevetés közt apad a len s kender. Megyek. a szemedből látom. Kapdossa a többi . mit tegyen a lányka. Hiszen tudja jól.! volna csak itt Pista. hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. Neheztel a lány. hogy Övé szíve lelke.Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. Régen lesé már ő ezen kis jószágot. most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. Aki bizony nem rest. ifjak ülnek csinos renddel. még azt is elmondják. rajta! S már ha ennyibe van. hívom tüstént. . . én édes szerelmem. Tovább lányok. Mind vágynak reája. Egy csókjáért kettőt. . gyorsan érte hajlik.. Biztatja a többi: no csak rajta. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. Fáj a szíved érte.

A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. 2 köt. kiki haza mégyen. kik már kaszálni bírnak. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. Az agárdiak apróbb szokásaik. utolsó farsangkor. szent Mihálykor. tréfálnak. és bocsánatot kérnek egymástól. Kép. s hol egy kis szalonnát. Ha valaki tanácskozás. mint egy búcsúra kezet nyújt. miből aztán este lakomát csapnak. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. 1854. Erd. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat. s ha egyéb nincs. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. és a lelkészét kitisztítani. s megköszönik szépen Párosával rendre. A legények többnyire kedveseikkel. kalapjaikat leveszik. mindnyájan imádkoznak. vagy rőzsét szerezni. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. szél zúg. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. Szakad a hó. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. oda hivatják a pásztorokat is. s ha valaki elébb félre sompolyodott. Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. és templom búcsúkor. a jelenet ugyanaz. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. Vas. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. Rég volt. mire az egész nép fölkel. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. Mindenikök köteles. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. ellenkező esetben kész a pörpatvar. A fiatalabb nők. bár honnan teremti. míg meg nem találják. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. 6. s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. Én szívesen látom. majd néhány tojást kapnak. azt mindaddig keresik. Hideg van. hol sertéshúst. megkövetik egymást. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. 29-31. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. Alig hogy mehetnek. legények. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. 1865. kezdetén a falu bormérésének. sz. jobb s bal szomszédának. s imádkozni kényszerítik. húsvét és pünkösd másod napján. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. ha Isten segít holnap este. e tűzre egy kis fát. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével. nyáron vagy kétszer. A bíró házánál összegyűlve. s dohányozniuk nem szabad.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. szent Györgykor. Újs. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. Lakodalomkor is az érkező és távozó . Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. Összegyűlve elébb csintalankodnak. veszi azt fel. legalább dudaszó mellett tánczolnak. de hogyha még hidegebb volna. hogy egész nyáron jó vizök legyen.

kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások. hol diós vagy más gyümölcsöt. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. e szokás veszni indul. kitudja szándékát. A fiatal menyecskének. kedveskedve. Ε bokréta minél nagyobb. mindenkor csak este. azután ha az kedvező. itt akasztották fel az elitélteket. például karácsonkor. ez keszkenőt ad jegyül. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. s azt elvenni akarja. megkéri apjától s anyjától. 2. vagy kapujánál. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. illetlen magukviseletével. mintha czívódáskor férje. másnap korán pedig szintén házról házra járva. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. szeretőikhez. ha neki húsvétra új. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. Kép. Téli hónapokban. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. ha barátságos összejövetelkor. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. vagy szülőik szeme elől. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. hogy az időben midőn Solt vára állott. Van egy bástyás őrtornya. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. évi 67. szintén leányok ajándokait. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. hogy aki ide s tova nézne. mesterséges virágokat. Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. A kidobott kalap értelme az. megakasztotta az utas kerekét. utolsó farsangkor. vagy elmosolyodnék. mezítláb menjenek haza. ha sár van. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák. soha meg ne jelenjen. Mind este. s többnyire az egész éjt velők töltik. kezeikben viszik. kik ha odaígérik leányukat. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. egész évre elrontaná férje. legalább ünnepélyes alkalmakkor. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. s miként jöttek. úgy a vágyak kielégítvék. a fiú neki . valakiveli összezördülése miatt. Vhoz 3 órányira. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. számában adtuk. mit a leányok azzal viszonoznak. kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. s melynek leírását a Sürgöny 1866. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. vagy illetőleg anyja munkakedvét. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. itt s Lak községében. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. mások szerént itt pocsolyás hely lévén. Akasztó Solt M. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. mind reggel jutalmul hol krajczárt.vendég. főkötőjét lerántja. s hárman négyen szövetkezve. annál szebbnek tartatik. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. hogy tiszták maradjanak. oldalaikon tarisznyával. mely közel fekszik ide. Rákóczy Ferencz idejéből. 36 és 39-40. már nem bírnak. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. s beszólnak. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. úgy tartják némelyek. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. vagy más. leány vagy legénynek. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. 1853. hogy tulajdonosa köztök többé. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. s tehetségök szerént pénzzel. a templomig. vagy kalácsot kapnak. Magy. Erd. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. mit az illető leányok bokrétával. dombos helyen fekszik. mihelyt besötétedik. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. azt megbírságolnák. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. májusfákat lehete látni. jutalmaznak.

) Itt van a legelső tál étel felhoztam . egy pár tánczra. piros csizmát. bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. egyik szalagos kulacscsal. s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg.” Hívogatni még vasárnap este. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. (Első étel felhozásnál. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. vellával elvagyon készítve. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. Kés. s hétfőn hajnalban is szokás. melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. egy az úr isten. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el. úgy. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik. Ez a sok legénység ne álljék híjába. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. hogyha isten életöket hosszabbítja. előszöris elbocsátott követek vagyunk. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. egy tisztességes pohár borra. Csak jó apetitussal egyenek. halálokat halasztja. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. vagy kettőre. Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. másik virágos és szalagos bottal. s egyik mint kérdő. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. órára hitnek letételére. Én a mi tőlem telik elkövetem. Egy tisztességes tál ételre. és szentségnek felvételére. azután paphoz mennek beíratni magokat. és azt követő mondásokat. vagy kettőre. egy a keresztség. J. s az kihirdeti őket. Úgymint N. Az ételfelhozásnál is verselnek. De mivel kötelességünk is tartja. két vőfél megy a meghívottakhoz. hogy a tizenkettedik feleletnél. úgymint hétfőn 8. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve.viszont czipőt. Dicsértessék a Jézus neve. vagy kettőre. kanál. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. vagy fésűt stb.

Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. De a vőfélnek is borocskát adjanak. . Legyenek mindvégig jó apetitussal. Amint sz. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. Kinek volt már tudom vagy hét felesége.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Jézus neve dicsértessék. sáfrány. mártással. Dávid zsoltárába mondotta. Azért élt oly soká szerelme párjával. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam. Sőt inkább távozik ő minden félelme. Szív vidámítással Isten a bort adta. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. Amit ha valaki jó ízűn elnyele. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. azért imádkoztam. halgattassék a vendég.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral. Jól megiszkábálva. Teli kancsó borát ide felhozatta. (Második tál ételnél. Az én gazduram hordaját kifúratta. (A káposzta fölhozásakor. Nem minden szemetén találják páromat. Azért hát uraim a borból igyanak. így a vendég gyomra sem marad üresen. Ε lakodalomban vigan mulassanak. (Csibe becsináltra. Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. Kinek a két zsebje tele volt tallérral.Ne hogy azt elejtsem. Ez a magyaroknak hires eledele. ha tálat viszem ki üresen. Örvendek. Bors.) Itt van a tehénhús tormával. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. gyömbérrel jól be is sózattam.

(Kalács és pecsenye hordáskor. Itt van a tésztából jóféle sütemény. Noha már hetven esztendőt általgázolt.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. Reggelre vödör víz. Költsék el jó ízűn Isten áldásával. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt. tartoztak bejelenteni a lelkésznél. Mint borbély legény ki van pudanérozva. Édes ez mint csupán a színméz. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. ha ez meg találná kéretni. Nincs ebben sem ánizs. hogy felkelvén.. s. hogy kinek számára. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. Apró szőlővel van jó kipallérozva. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. .) Hozom a kalácsot egész taréjával. Az árától is semmit ne féljenek. s külön szobába vezetik. Hogy miolta szép napok alatt sütközik. akkor láttak násznagyok után. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet. Mielőtt azonban elindultak volna. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni. itt is mondanak a vőfélek valamit. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. sem mustár. vagy odaígérve. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. Szakács asszonyunk is erősen esküszik. seprő tétetik a menyecske szobája elé. Megvan a teteje perczezve zsírozva.) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. Nem kell-neki erő a megrágására. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt. ezzel a zenészek elégíttetnek ki. munkálódjék. Csak egy kicsiny szellő a megfújására. és ezt megkell neki metszeni. Kenyeret is adnak neki. hogy olyan legyen mint az. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz. Jó puhára főzve apró riskásával. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma.

melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. vigadtak. és terminust sem tettek. előbb kimondották a szülők. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. a kérő násznagy előáll. strázsamester stbnek. felkísérik szüléik házától a templomba. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. később pedig. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. hadnagy. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. az volt a jel. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni. csillagos nyelű czifra kés. a násznagy szokott felmutatni. Ekkor rendelek el a kézfogást is. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra.. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb. hogy odaadják a leányt. hegyes orral és magas kerek patkóval. vigasztalják még ma. fehér vagy zöld. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. fehér vagy fekete fátyol. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. a menyasszonyt szintén a magáéi. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. aranyos hüvelyben. hogy mikor találhatják otthon másszor. hogy a leányt adják át vőlegényének. mire . ezüstös tűk és még sok minden. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. a vendégek ifjait. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. Begyűlvén a vendégek. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. A kérőkkel elment az ifjú is. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván.kit akarnak nőül megkérni. a főte-tőre való. és szüzeit. melyen egy nagyocska kapocs volt. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. s melynek minden költségét. akkor határozták meg. okos és becsületes személyeket állíta. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. mikor viheti haza a menyasszonyt. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. vagy finomabb gyolcsból készült. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. Ha pedig tetszett a vőlegény. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni. melynek két végén bojt volt. az ifjak megfogták egymás kezét. A leányokat pedig arra kérte fel. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. ettek. kiket elneveze: kapitány. s a vőlegényt az ennek részéről valók. a főkötő. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. s hátul a kontyról földig leereszteni. ittak. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. piros kordován vagy karmazsin csizma. mint jegyajándok. s kéri.

s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. végül jött a sok kalács. Ha látta ő kegyelme. vagy épen káromkodott. hogy az asztalnál mellé ültették volna. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. tüdővel töltve. s elbúcsúznak tőlük. de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. pulyka oly bőséggel. Ebben az utczában is. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. kappan. mint leány korában. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. és rokonai arra az ebédre. A menyegző utolsó napján. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. lába. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. Az asztalnál az ifjúság szolgált. vagy a vőlegénynek kezébe adja. hogy hát ennek s ennek . amabban is 3-4 derék eladó lány van. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. csak az a kérdés. 1864. s így már a házasulandók sorába lépett. bárány. és sok veres hagyma. aprójószág szárnya. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. kiknek arra kellett vigyázni. ki legelőször menvén templomba. 29-30. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. aki lármázott. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. sertés. azok a kamarában pipázgattak. Alföldi lakodalmi szokások most. Aki megrészegedett. s tejfeles paczal közé hányva. sőt teknőkben felhordva. ott sertés ólba zárták. két követ− vagy pemet-asszony. nyúl. Vas. megáldja. ezután jöttek a sültek: marha. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. nem volt szabad neki leülni. Szegényebbeknél egy este. hanem ez egy napon állania kellett. hol pedig az nem volt. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. malaczhús. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. szitákban. mint asszony. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. tálakban. melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. egy kérő. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. nyaka becsinálva. amazt jóságáért s dolgosságáért a . s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. vagy más mártással. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom. akik pedig dohányosak voltak. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. Ezekután bemennek a házba. lúd. hús tormával. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. mézes és mandolásmazsolás lével. Újs. megcsipkedték őket az asszonyok. midőn elérte 22-24-dik évét. ki a büntetést el akarta kerülni. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra. marhaláb savanyu lével. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. Az idősbek a sülttel. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. s ha valamelyik hibázott.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek. hurka riskásával. Az ifjú. szalmával behintett veremnek kellett lenni.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. s ha nem akartak. ott a gazdát és násznagyot fütyültették. azt a násznagy áristomba rekesztette. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. töltött káposzta kolbásszal. vagy közel utána egy bizonyos napra. s vagy a kérő násznagynak.

hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat.” s egy vagy más okot adnak elő. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. ennek lefolytával. . N. hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. megvizsgálván a maga sorsát. amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be. csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . . hogy ahon az isten megmutatja . ismét elmennek mindannyian. kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét. hogy learathatnánk. ez átnyújtja a leánynak. kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki. valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. emberek. Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. Se nem tiszta búza. . A követek meghozva az örömhírt. kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt.a lányát kérik meg. Ez a becsületes ifjú N. s nevét. hogy visszaadhatnánk. Férfi s asszonyrendből álló felekezet. kijelentik. ha kedvező válaszszal tértek vissza. a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. az is iszik. Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. . Hogy mivel kötöd be két szemed világát. és a többi jelenlévőket is. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak. . mivel követeink által jelentést tettünk. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. s csak a legény marad benn hozzátartozóival. A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el. Pár óra múlva. elbontok nem lehetünk. így váltakozva háromszor isznak. . hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. meg visszanyújtja. . ki ünnepi ruhájába öltözve. ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. . Künn a leánytól szüléi megkérdik. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. hogy jöhetnek bátran. hogy mi járatban vannak. ki abból iszik. elejét utolját. mi abban. Ε bölcs rendelése az egek urának. A szent házasságot akkor megszerzetté. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen. ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. ha a legény megszerette a leányt. Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. Mert nem kölcsön kenyér. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. aki ő mellette legyen. a kérő. az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. azért kérjük szépen kigyelmeteket. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. szerzek őneki segítőt. s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet.mindnyájan. . elmennek .

uramat és N. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak. majdnem szótlanul töltik el az időt. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek. De kit. 1 . s miután az virágot. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. hogy szentül követte. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. N. Isten rendelésit. Köszönettel veszem ez ajándékokat. pántlikát és kendőt varrt dolmányára.Tetszett Ádám atyánk sok maradékának. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. Holtod után pedig örök nyugodalmat. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. különösen selyemkendőket. a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt.-né asszonyom N. Ez ifjú legény is magába feltette. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. így lakják el a kézfogót. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. honnan vegyen. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. uram és N.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. bokrétát kötöz pálczájára. És ezt jó emberek által megkéresse. Kívánok érette ezer annyi jókat. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. Ezután elindul hívogatni. N. A lakodalom előtti héten a vőfél. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak. N. a nagy istent kérte. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. Most azért instáljuk. az ifjú a kérővel. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt. már az asztalon párolog a jó étel. elmegy az ifjú jegyeséhez. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. Páratlan életet kevesen tartának. hogy valaki meg ne rontsa őket. hol egymással beszélgetve. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. vagy ami gyakrabban megesik. Melyért szent angyala ide vezérletté. Melylyel felruháztad az én dolmányomat. ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. A harmadszori kihirdetés után. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. Estére kelve. magával visz egy kendő almát s diót.

melyeken az ágyat akarják vinni. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. míg összecsöpörgették. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. hogy ő milyen jó fonó. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. * órára. hogy ez a kifogásuk se legyen. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. . paplant avagy dunnát. szinte izzad belé. A kocsikra. váltságát megadjuk. Két-három derékalyt. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. mert kinek lehetne többet kaczagni. akit a lopáson rajtakap. vesződségükbe került az nekik. Ekkorra odabenn is eligazodtak. még most is szólhatok. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. nála egy orsó. Ott ül a kocsi oldalon. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig. jól jár az a fiatal ember. Ki egy személyt nevelt másnak. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. meg ugyanis párnát. négy avagy öt párnát. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. hogy már annál nagyobb pénze nincs. Ekkor a vőfél. és egy pohár borra. De míg ezek odabenn a szobában történnek. s nem magának. ki vesz a zsebéből egy krajczárt. kijelenti. Oda érve beköszön. mi szívünk szándéka. anyának. Akinek is vagyon szép felvetett ágya. míg pénzt nem látnak. e. durugjálja a fonalat. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. s azzal visszateszi. Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. azért nem is adják előbb oda. tejbe vajba füröszti ő azt stb. s hordják a kocsira az ágyat. mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. . Most hát ágyat szépet. mikor erre is rákerült a sor. egy tányér ételre. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. ha még ezzel sem elégszenek meg. megmutatja. Áldás és békesség atyának.” A lakodalom előtti nap délutánján. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. s így csúfot ne valljanak. . a fonó asszony ügyel. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. női ruhába öltözve). ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át. ölében egy rokka-szösz. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. Két-három lepedőt. s hogy mi járatban van. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon. melyben olykor pénz. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d.-né asszonyomat.N. azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. aki elveszi.

hogy visszasiessünk! . Most is azt sugdossa. Jelen van az az időpont. ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. barátim. Míg majd az a legény elvezet házáig. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. de nem ám a legrövidebb úton. . . Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. Jó anya. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. az isten jó hitestárst adjon. Kívánom. hanem egyik utczán föl. Légy hát csendességben addig az ideig. s hazafelé vágtat. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz. Maradjatok tehát isten oltalmába. Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból. férjedet soha el ne hagyjon. innét elinduljunk. Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról.Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. a másikon le. Ezen örömötök ne váljon ürömmé. Kérem hát. Tégedet. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk.

Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. engem mint neveltél. Szívemből néktek is minden jót kívánok. gondviselésedet. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése. rokonaitól stb. míg lészen végzése. Legyünk csendességben. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. kedves leányodat. Ha megbántottalak. Azt fogod sajnálni. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. Engedj meg. testvéreitől. az ő szent vérére. Melyet nem érdemlék. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. Isten fizesse meg sok fáradságodat. bocsássál meg. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. Édes drága anyám! ne epeszd magadat. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. A nagy úristennek áldása maradjon . ha téged háborítottalak. De még jobban rebeg szíved sérelmétől. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. Emlőddel tápláltál. Ismerem te gyenge anyai szívedet. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. ki lakik fénylő boldogságban. Bocsáss el engemet. Az úr isten áldjon ezekért tégedet. Reszketnek ajakim belső félelemtől. széltől is őriztél. Kedves édes anyám! tőled elválásom. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. És én mellettem tett dajkálkodásodat. a Krisztus sebére Kérlek.

köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. a menyasszonyt. Kedves alsó. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz. szívemből kívánom. ha abban egyeztek meg. a másodikon ül a menyasszony. . öröm újongás közt robog hazafelé. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. Az esküvő végeztével. arany kos. és el ne is hagyjon. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. És tőletek mostan immáron megválok. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. Végre az egekbe fogadjon magához. A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs. azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. az első kocsin ül a vőlegény. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. azután a násznép. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. egyenest a lakodalmas házhoz viszik. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány. szintén csinált virágból. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. De seregetektől más útra indulok. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. Vigyen fel a mennybe magához. Végre az egekbe magához fogadjon. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. mellette a vő fél. Legyetek érdemes szűz koszorújához. mely a szokásos szertartások közt megy végbe. Ha reátok nézek szintúgy megújulok.Mindétig rajtatok. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. A fiatalságnak. ez azonban ritkán esik így.

De messziről jöttünk. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. a falakra hagymát. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban. csüves paprikát. ki feje a vendégeknek. hol már sir a hegedű. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz. ezek vigasztalják. 2 . körülötte az öregebbek foglalnak helyet. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. kalácsot. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul. Jó anya. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. tyúkot. az úgynevezett kállátósok2.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat. Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az. s egyszersmind vigyáznak rá. Nagyérdemű édes atya. Ezen kedves vendég befogadójának. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. férjének testvéreit sorra csókolja. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. Ím eltelt az az időpont. s értelme akkor volt. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. gyökeret akasztanak. mentül jobban felczifrázhatják. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének. napát. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. kit a vőfél elkér szüléitől.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. hogy gazdag a bánat. és el is fáradtunk. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. egy része táncznak ered. annál büszkébbek rá. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. s úgy vezetik be a mulató házba.

páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. ha ez. város vagy tartomány. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. ha lesz pénzük. Éljen a násznagyunk e vendégség feje. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. Légyen figyelemmel ide minden ember. mindegyik ételre mond valami verset. a vőlegénynek és a menyasszonynak. hogy különbbel nem szolgálhat. Számos esztendőket. ki amaz mellett foglal helyet. a legénység asztalt rak. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. a bánáti násznagy. olyat. olykor olyat. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt. kivánom érjetek. kik arra ügyelnek. tánczmestereket stb. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. Példa itt előttünk azon kis társaság. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. hogy az egész ház hahotára fakad. égi s földi boldogságot. Mielőtt az evéshez fognának. a többit utána a fiatalság. . helytartót. mi jó emberünknek. Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek. amit ad. kívánva nekik sok boldog esztendőt. ennek már minden szabad. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz. Mi házi-gazdánknak. dolgozzanak és vegyenek. táncz nélkül ne maradjon.. Midőn eljön a délebéd ideje. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. Ahol nem szükséges az elöljáróság. Azért instálom hát most engedelemmel. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. s amellé telepedik le a vendégsereg. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. Nincsen olyan helység. nem tetszik. a vőfél hozza az első tál ételt. hogy valaki. násznagyokat. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. továbbá két tánczmesterre. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. de leginkább az izgáncs. legkivált a nőszemélyek közöl. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. Kiket összeszerzett szeretet s barátság. kik egy tányérból szoktak enni.

Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. hogy igazat szóljon. az isten szerencséssé tegye. utánam lesz első. másik ruhát vesz magára. de amaz se rest ám. Az igazság mellől soha el ne álljon. Ne jöjjön ki panasz. de alig fordul kettőt hármat. ezt szívesen vegye. Legelébb előre mindent megfontoljon. Szószólóhoz.Légyen foganatos itt minden beszéde. ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. Sokáig lobogjon élete fáklyája. Engedje az isten. ismét pénzt vet a rostába. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. a vőfél. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. valahányszor ez dob. hogy míg e koszorú Fején lészen. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. ott koszorúját levéve. Csendes békességben vígan telendoket. ő is ugyanannyiszor hajít. Kívánom. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték. míg 3 Fejkötő. kivált a legények talpa viszket. az tánczol a menyasszonynyal. ettől is elveszik. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. Fejét féketővel3 felékesítette. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. . megöleli a menyasszonyt. végre aki tovább győzi. hogy vége legyen az ebédnek. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. Nálam egy pohár bor. Ékesség rózsája viruljon orczáján. fejét bekötik. s már takarítják ki az asztalt. Férjével érhessen számos esztendőket. vagy ha nem akarja. s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. bútól ne legyen szomorú. Megharsan a zene. Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan. itt a menyasszonyt. sóhajtás a száján. Ezen tánczot járni szabadságában áll. Hozza most közelebb. már csordul a rostába vetett pénz. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. Szószóló uram is.

ez volt a kitoló-kása... leginkább szeretik a krumplit és kását. majd felolvassa a halott testamentumát. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. Koszorú 1864. ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. van nevetés meg nevetés. s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. vagy bor. A kállátósok elmenetele után. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. kik ilyenkor az alföldet. Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. Mikor az alföldön aratnak. Hajnal felé. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. még pedig ugyancsak busásan sok. sőt egy hétig is «ltartott. a menyasszony szülőinél tartanak egy. kását főztek ebédre. hajdan három-négy napig. de alig tánczolnak négy-öt nótát. midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. hogy a bánat nem maradt adós. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. csak azt. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. az utolsó napon. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra. minden délután újra kezdték a mulatságot. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. s egy lelket sem eresztett se ki. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből. Az aratást vezető mondja ki a delet. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. de pénz van. nem elég hozzá a környék népe. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. s helyére távozik. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. s örül. . előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. második félév 19 és 20 sz. mintha . kezében egy bögre. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. s úgy adják át a menyasszonynak. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. a fiatalság bokázik. a bögrében pedig most az egyszer nem víz. hisz délebédkor azt mondta. Nem túrja föl az udvarod. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. a vőfél most is kitesz magáért. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. ekkor már muzsikás nem volt. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. s úgy bocsátják el. itt a vacsora ideje. rárántja. s azt úgy eltalálja. kezükben. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. most azt hozta elö. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. Alföldi arató ünnepek. újra hozzá fognak az evéshez.tőle egy harmadik. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. s fris kenyereket. se be. az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. eladó leányokat. avval kászolódnak haza felé. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. A lakodalom utáni vasárnapon. A menyasszonytáncz végeztével. ez a halott. . a more nem rest. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt.

és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. ott átnyújtják a kalászkoszorút. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. Nefelejts 1862. azon embereket. ezt bot végére helyezik. fölosztják mi megy a gazdának. Ha a gabona jól fizetett. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. mi a munkásoké. melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. A mondott év április 1-je különösen az nap volt. úgy hogy alig van nemzet. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van. A herczegi pár szökésre határozván el magát. hogy jól látott. Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. Kijő a gazda. 42. a vallási villongásnak véget vessenek. Erre kezdődik a vacsora. és ebből ered az „april” szó is. 147. Vas. ha nem. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. a Keleten nagyon el van terjedve. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. mely néha estétől reggelig tart.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. akkor még koszorút sem kötnek. 486. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. i. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. de alig értek ki. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat. valamint a görögöknél is szokásban volt.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza. Áprilisba küldés. és annál nagyobbakat kaczagott. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese.. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. (ha nem engedi. a hollandoknak megvan az „April-gek”. Mikor vége az aratásnak. ivás.óra volna előtte. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. s rögtön jelentést tőn a . s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja. s az üzérek felültettek. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). hogy azért: mert ezen állat a legostobább. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. s jót kivannak. táncz. melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék. Újs. azt mondja. 1859. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva. XV. szintén april embereknek hívják. erős legény kezébe adják. hogy az aratás végét érvén. a francziáknál pedig a „poisson dAvril. t. vagy gazdatisztje lakához. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek. Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. és most egész Európában divatba jött. jódolga van az aratónak. búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. az ó-kor izraelitáinál. ki azt fölemeli. Az utolsó nap az ünnep. egy hordó borába kerül).

mindkét nembeli özvegyekből. magánál tartotta a fiatal orvost. „Sir! − monda − nem panaszkodom. melyeken a menet átvonulandó volt. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. de mily nagy volt meglepetéstik. azt monda. midőn megtudta. mindjárt irok neki néhány sort. nős. és halála után örökösévé tette. s átadom lakczímét. ahol bekötözé. minden utcza sarkán. amely agg férfiak és nőkből. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát. aki állítólag nagy beteg volt. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. A seborvos odaugrott.tisztnél. és így kitűnt. − „hallgasson. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba. Szent-Pétervár előtt t. melyet nagyon kedvesnek találtak. 44. s nejeiktől elvált férfiakból. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza. kinek nem lévén családja. „Kedvesed bolonddá tartott!”. Β 61. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott. Kartársai nem sajnálták a költséget. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. táviratoztak Linczbe. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös. a czukrász van roszul.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. hogy áprilisi tréfát űztek velem. s azt felgyújtatta. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. majd egy szomszéd házba vitte. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. martius végén nemcsak a falragaszok. férjnél lévő. Cárion ügyesebben viselte magát. mire Regnault szörnyű haragra lobbant. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez. nemcsak a szent-péterváriak. a várparancsnok haragját. hogy betege csakhamar felgyógyúlt. és mindenütt elbeszélte a tréfát. mert az iparossegéd által . De a koczka megfordult. − és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak.” Boszúsan indult hazafelé. de a czukrász is azt monda neki. i. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. és jól tudván. aki őt aprilisbe küldötte. hogy nem beteg. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát. Bécsben egy iparossegéd 1857. mikép a 30. gyermekekből. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. hogy „aprilisbe küldték. s ez élettelenül feküdt a földön. − azonban ez is egészséges volt. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat. Ki Írhatná le Brassac. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott.” Ε hirdetés folytán természetes. Így telt el 8 óra. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat. a csaknem haldoklót életre hozá. tehát bizonyos.” Napoleon jóízűt nevetett. mely alatt a magas pár átlépte a határt. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. megkérdeztetvén.

Bilder aus Ungarn 2. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. Innen. szban. S ez a kikosarazás. vagy ott fekszik. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll. s tán arra egy virág is van tűzve. hova akasztotta. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. így többek között Bakony környékén is. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. csak nem a házasságról szól. Hornyik J. a kérő elmegy. akkor már odább állhat. de ha szűrit nem találja rendes helyén. ha aprilisbe küldetnék. A legény leteszi szűrét. ezután már ha vendég érkezik. . a leány szülői vendégeket hívnak meg. távozhatik a háztól. „ aprilisbeküldöttek” -nek. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. ez a parádés szobába vezeti őt. máig is szokásos azokat. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. mindaddig. annak jeléül. 179. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. hova tette. vagy maga megy oda hálásra. és 4800 ftot jövedelmeztek az. kék színűt viselnek. ujs. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. mikor már jól neki híztak. s ezzel. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. Bakony környékéin szűrkitevés. hol erdőben. Némely vidékeken. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. előbb leütni.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. ha hivatalnokra mondják. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. Vas. az érkező vendégeket pedig melléje. év 75. a hivatalbóli kiejtést értjük. s azután venni vérét. Ily eredménynyel más se bánná. úgy az jó jel. míg csak üllőhely van rajta. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. s a kérő kedves a háznál. Több vidéken. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. hogy nem adják neki a leányt. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. ilyenkor egy cseléd fogadja. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. II. de ha a legény nem kedves. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok. a vendégnek új padot mutatnak ki. Közmondássá is vált. 55-57. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét.tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. Ártány-leverés. azt tán a házon kívül a pitvarban leli. Sürgöny 1866. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. i860. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik. kivéve húsvéthétfőjét. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. hogy kitették a szűrét. 73. és szűre ott csüng. Ha fölkel. de minden másról. s kimutatja az ágyat hova feküdjék.

és a gajdos (dudás). mely különben feje tetejére volt kötve. Munka után enni. a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek. Esküvő előtti napon este felé. Szt. A papokat az emberek pár számra fizetik. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. ezt a kumo és sztari svat. úri elviselt kabátban. Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. veres pántlikával keresztül kötve. Ekép fölkészülve. utánok jőnek a férfiak. Két három nappal az esküvő előtt. mulatságvezető. mely az ő nemzeti tánczuk. Végre a „csauz” ) vőfél. A zászlóvivőt a dudás. Baranyai ember lukmája. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni. s úgy a nők. narancs. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. s a hatalma kitüntetése. tánczra kerekednek. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. annál nagyobb hírt szerez. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. s némelyek kukoricza részt is kapnak. vagy aranyozott alma van szúrva. hogy rosz dologban nem járnak. ilyen alkalommal. a nők a fosztassál vesződnek. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. ott ének szóval ülik meg e napot. de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. s nyakát csillogó ezüst húszasok. összenyomott vagy elviselt női kalapban. Ε zászló sárgapiros szinti. inni. ha kiürült.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. Nefelejts 141-36 sz. i. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. mert áldott a sok kéz. vendéghívóba indul. de szerepe a kumolnak van alárendelve. és tallérokkal fölczifrázza. hoszú. ott a zászló a házfödélre . csinált virágból koszorút visel. ki mennyit bír. Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak. utána a zászlóvivő. Mihály után. mert amely házban vendéget hív. Hol zene nincs. rendrefelügyelő. az esküvő napján. vagy ennek fele. vagy egy zsák liszt. Elől indul a csapat vezetője. czopfját. szokott egyenruhájában. Baranyai sokacz lakodalom. s így kört képeznek. leereszti. valamint a lakodalom napján. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. a közéjök vett vőlegénynyel követik. magas tetejű. vagy viszont. Baranya vármegyében. s nincs oly gyémántos nyakék. a csauz a vendégeket hívogatja össze. ezen a csauz soha sem töri a fejét. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. kezeit csókolni kötelesek. csauz uram. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. Esküvő után szokott rendben haza jőve. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. Lehet látni ő kémét kifordított. hol előbb egyet kólóznak. Elöl a csauz. melyért talléros nyakékét felcserélné. Egy zsák búza. bele van varrva feketével több csillag. vendéghívó. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. Ha meg van kérve a menyasszony. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. kivált Márfa körül. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. megindul a menet. s házából a menyasszony házába átszállítani. hold és kereszt. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. Másnap t. a nyele hegyibe pedig czitrom. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. s nem is búsul rajta.

1 41. Megnyílván a templom ajtaja. újs.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. még pedig nagy czeremóniával. Itt rakásban állnak. Farsangjok csak három napig tart. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. fölborozni. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. i. Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. 1864. előtte áll most az új pár. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. szőnyeggel beterített földön. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. hátra önti. sürgölődik. tarisznyáját vállára vetvén. Férjeik a nőket szigorúan tartják. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára. rétesek és süteményekből jól lakni. Az ágyhoz egy kakas is adatik. Este menyasszonyát haza vezeti. az egész csoport betódul. Ha ugyanis a legifjabb t. bocskorba öltözködik. ebéd után tánczra vezeti. s útközben pénzzel tömetik. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. hátuk megett állva esznek.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik. a templom után előbb haza mennek. 68. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. ujs. Vas. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők. Most előáll a sztari svat. kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. 7. világos.] a csauz a menyasszony mellett van. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. míg a kumo ki nem váltja. a fiú. szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. Ez utóbbi amit ki nem iszik. vagy ha ennek nincs reá kedve. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. ki minden szembejövőt megcsókol. helyüket a vőlegény apja foglalja el. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. Ebéd után folyvást kólóznak. ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. Hogy valamint a magyaroknál. A család élén az u. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli. új ruháját leveti. fiú és szentlélek isten. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. Vas. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. azután jön a „volar” (gulyás). 1857. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. a csauz teszi azt helyette.kitűzetik. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. megeskedtetnek. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. feleségét is meglátogatja. Most az új menyecske nem ül le. s az új menyasszony. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). Esketés után ujjongások. mire az új házasok. n. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. fölkelnek. elől a zászlós. hanem a tányérból merítve. de azt elébb meg nem kapják. mintha álomból ébrednének. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. a kanász házasodik. utána a gajdos. s először beszenteltetnek. az erdőre nyájához siet. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. majd ha a tarisznyájából kifogy. az ételt az asszonyok hordják be. új kalap. . haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. mely alatt minden lakodalom végbe megy.

és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. A becskereki szerb nők. újs. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. Békepohárivás. s ha vidéki vendég távozik tőlük. Honderű 1845. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. Nem egyéb ez azon áldomásnál. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. annak szemeit. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. s egy mély bömbölés . Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. Bethlentjárás. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. annak kezeit. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. ha még házasságuk első évében vannak. mire a bort kiissza. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. és verseket mondanak el. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat. így felkészülve bejárják a körüli falukat. Vas. 1856. Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. mit nászajándékul kaptak. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. és távoli kutyaugatás. 1. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. s ott a halmok és gátakra fölállva. Fölkelvén az asztaltól. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. a poharat pedig vagy földhöz. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön. azzal gyászolja őt. 12. 94. 265. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. ha neje meghal. Az ilyen menyecske. legyen tél vagy kánikula. Honderű 1847. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. 1. hogy hat hétig nem hord föveget. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. Vas. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. 1855. 339. 1855. mely majdnem még akkora mint fejők. újs. Vas. száját és orczáját csókolja összevissza. ha fiatalt. Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. 339.Becskereki házassági szokások és gyászok. újs. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. Itt még azon különös szokás is megvan. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. Bikahajsz. ha előtalál útjában valami öreg embert. az üres tányérokat vagdalják földhöz. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. vagy a falhoz vágja. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva.

A bika berontott a nyitva levő ajtón. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. felemelte fejét daczosan. de aki még nem látott röpülő kutyát. mintha kikapták volna alóla a földet. nyugodtan visszahúzta a fejét. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. A megtámadott vad egyszerre megfordult. hánykolódni. s azzal valami villant meg kezében. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. kihátrált az udvarra. s úgy látszék. A bika végtére méltó haragjában. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. szarvait előre hegyezve jött. nincs olyan ügyes kötéltánczos. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. azt meg úgy legázolta. míg végre ismét csendesen. a mázsaházra rontott. hogy megtudja különböztetni. rárohant veszetten. Annak neki rohant.jelenté az ünnepelt művész közeledését. akik azt képzelték. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. csak egy akkora szúrást tett a . mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. aki megtámadta. hogy nem lát maga körül semmit. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. A legényt még sem bírta levetni fejéről. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. fülébe. nyakát csavargatni. egyet rázkódott. A bika először elbámulva állt meg. odavetette magát annak fejére. elment a kedvük az első fogadtatástól. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. s minthogy megfordulni nem tudott. szökelni. előre feszíté két első lábát. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. Most azután még jobban neki bőszülve. összerogyott. akinek szűk volt a világ. s amint látta. hogy sírva futott el onnan. oda volt az nőve hozzá. ott bömbölt egy ideig a szobában. uraknak. új erőt szerezzen. megrázta kormos fejét. midőn a bika leszegzé szarvát. fel a kéménybe. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. akkor elkezde ugrálni. mint valami rosz macskafiúkat. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. le a pinczébe. s azzal vége volt. aki sohasem vétett neki semmit. Egy-egy belekapaszkodott orrába. véres nyelve kilógott szájából. Szép hat szelindek volt. mint az előbbenieket. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. azután elkezdte szarvait rázni. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. elkezdett a téren nyargalászni. Végre egy pillanatra megállt a bika. most fogalmat szerezhetett róluk. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. tán hogy kissé megpihenve. s nagy büszkén körültekintve. és szarvait előre szegezve. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika. Az ifjú legény azon pillanatban. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. Nem kellett a függönyt felhúzni. amíg ellenségei oda érnek hozzá. asszonyságoknak. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. mint ezek a párák. mintha addig sem várhatna. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. tágas volt a színpad. ahonnan megtámadták. megállt. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról.

74. sok tréfával. A festett koporsónak el nem szabad maradni. csakhamar átlátá. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. nincs tele. de olykor veszélylyel is volt egybekötve.nyakán. Kanalat. s a kakas nyakvágás Miskolczon.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. Tud. 1813. A vőfél. ki mennyit akar. s teremte belőle Évát. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. kifityegő zsebkendő van kötve. 1860. 1823. általunk. Tud.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. Egy vőfél vagy legény. mellére arany poros. hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni. és ha a korsó. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. és fáklyákat is láthatni. villát ne felejtsenek el magokkal hozni. Halottjaikat fényesen temetik. A virrasztás el nem maradhat. hol pedig esznek isznak. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. újs. midőn t. valaki magát leissza és garázdálkodik. kést. 1. nagy jó uraim. 166-167. 1856. először is fris vizet kér. hol a gerincz és a nyak összeér. megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. fejét nagy fejér kendővel beköti. szavát elváltoztatva a . i. Gyűjt. mintha bizony megégette volna magát. Bírói pálcza átadása. Borsodi népszokások. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. Hazánk némely vidékén szokásban van. mihály lovára. hogy a leány még azon télen pártában maradjon.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. − végre aztán a leányt megkérik. mely rendesen az asztal lábán áll. Vas. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. 5. kigyelmeteket. Jön a szakácsné is bekötött kezével. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva. Sőregi István uram. és serpenyőjébe kéreget. Utoljára jön a kásapénz-szedés. Míg ez tart. újs. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. s megölte vele. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. Vas. Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. 74. hogy nem jó az embernek magában lenni. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. Egész éjjel tart. hogy a szent házasság isten rendelése. hogy mivel az én jó nagy uram. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. Az ételeket versekkel szokták felhordani. pénzt a tányérra rakni. A szemfödél fehér. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. mint egy gombostő hossza. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. A temetés után aztán következik a halottor. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. A testet csak ritkán helyezik sz. 5. és jól kilóg a koporsóból. először a szent hit letételének meghallására. mit a vőféleknek kell kiváltani. finom. asszonyruhába öltözik. álmában tehát kivéve oldalbordáját. s a menyasszony számára. majd különfélékről beszélgetnek. s hol imádkoznak vagy énekelnek. Gyűjt. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. 445.

− Lakadalmi szokások egyike a . A kedv oly alakban adja ki magát. mitsem hajtván Anakreon azon. Reviczky Borsodban járt. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni. kalapjok mellé szintén.kásapénzt kéri. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. mikor már melegszik füle töve. melynek. „bőrésznek” hívják. . s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. milyet a pillanati ötlet tanácsol. Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. de a csont beforr. A táncz rendesen magyar. s a kakast maga előtt hajtja. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg. ott az utat. az ő tiszteletére felült k . így kell járni. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna. s akkor azon vitatkoznak. tapsolás. a padkához támaszkodott. s nem rakja oly jól ki. mivel vagy nem akar pénzt adni. szárnyát. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs. egymás lova alá lövöldöznek. kartörés. csak maga szab törvényt. egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget.” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. . i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja. mellökre aranyporos. mivel a szakácsné megégette kezét. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. sarkantyúpengetésnek. de a test erőtelen. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. és midőn 1844. amit dudáján fú. csikorog ilyenkor az üveg. Mily szépen. Gyakran megesik. Most senki sem tudja a török sípot fúni. futtatnak. hanggal is énekli. összekötik. pántlikás rozmarin tűzve. délutáni négy arától kezdve. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot. a ló megriad. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. s valamennyinek nagy karikás van kezében. melylyel tréfából sok embert. ki tulajdon szemeivel látta. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe.. közibe szalmából tüzet vetnek. mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. körül gr. melylyel a dalt szintén kiverik. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. melynek száját gyakran el harapdálják. és úgy verte meg. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. hogy ők még olyat nem tehetnek. A török sípban egy réz síp van. mulattatólag recseg. hogy el ne repülhessen. A másnapi lakadalom részét. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol. Legelől egy vagy két zászlót visznek. ekkor van nevetés. szeretem a tánczoló ifjat. lábficzamodás is. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. vagy pedig késsel hasítják ki.” Az ugrás. öcsém. mint ők fiatalkorukban.. Vak Miksa-e.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással. Többen különféle álarczába öltöznek. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. Két 4 Szeredy írja. „Húzzad czigány. a zászló mellett megy a török sípos. s lelkesedése határt. azok kedveért keringőt. kik lovuk sörényét pántlikával befonják. s orvosságért sok pénz kell a patikába. hangja keserves és messze hallatszó. vagy pedig Sipos Jancsi.. de melle már nem bírta meg az erős fúvást. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. Mikor a násznép falu végére ér. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett.” Magam láttam egy ily öreget. észt. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. néha. disznót adok. ki a jobb dudás. eszére pedig fiatal. A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. a kettősszalag végét egy ember tartja. minő neki tetszik. s most egészen ismeretlen tárogatójával.kakasnyakvágás”. csak annak lehet róla fogalma. A lélek kész volt. vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. mellbe taszít.” Ekkor elkezdett tánczolni. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz. ki. . ujjongatás. vagy késedelmes az adással. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. mellényzsebbe. mikép a hun gyermekek sírtak. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez. s a lovakat így ijesztgetik. néha a lovag lemarad.

a főbb tisztviselőket. mint: alispán. hogy e példából vegyen magának tanulságot. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. akár nem. Most indulnak esketőre a templomba. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. másoknak rettentő példájára. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. de hasztalan minden erőködés. mert minden. a ludat a kötélen annyira leeresztik. pattognak a karikással. a templom ajtaja előtt maradnak. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. A kakast a.ember veres ruhába töröknek van öltözve. a tüntetést el nem kerüli. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. hogyha az büntetlen maradna. s a törvény tekintete. Ezek mindég a kakas után mennek. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. tova ballag. melynek közepén a felkötött lúd függ. czigányok. melyet kantárszáron alatta tartanak. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. „Valamennyi mészároslegény. vagy más valami okért foguk van. s verssel megköszöntik. a törvényszék összeül. a czigány hátul. ráhúzzák a czigányok. Vége levén az esketésnek. aki több feleséget tart. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. egy kötél ki van feszítve. mely a sokfeleség-tartást tiltja. most hóna alól két marokra fogja. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. s a vádló is rögtön előáll. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. mert nyáriasan van öltözve. s képben tudtul adja a népnek. a kakast elébe állítják. A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. s így néha annyira átfázik. Ε népszokás. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. násznép előtt hajtják. 12 óra tájban mind lóháton van. tova lovagol. negyedik s ötödik stb. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. A sok álarczás elöl megy. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. a kötelet ismét leeresztik. az előre ki van csinálva. s miután mint az első hasztalan erőködött. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. és más előkelőbb embereket útba ejtenek. végkép lesülyedne. karja mezítelen. Elvégre haza érvén. a különféle alakosok: a két török. város bírája. A járkálás sokszor három óráig i. mint egy tekintetre látható. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. Elérvén a templomhoz. s még csak a czigány sem hegedül. Azért is a törvények értelmében. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. szolgabíró. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. Második. még a legutolsó paczalos is. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. de a lúdnyak egyre nem enged. a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. Midőn a templomba mennek. s mormogva magában. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. Mikor hát a kijelölt jön. A kijelölt ekkor hatalmasan . kire vagy a hús rosz megméréseért. Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. A sor most újra kezdődik. 2. így jár. Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. hogy szinte halálos betegségbe esik. tekintvén azt is. jő. Legterhelőbb vád az. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. Gondolhatni. a mészáros lovára ül. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. tart. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. hogy a több feleségűség tilos. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. és hogy sok feleséget tart. mint példa. harmadik. fején török turbány. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. s különféle dévajverseket mondanak. Akár esik útba. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. kakasvivő. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. kezében kivont éles kard.

hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. Ennek azon joga volt. ha a legény maga is ugrott. és mindenféle csörgő eszközök használása. A nyársat. Egy diák. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. czifrán s pántlikásan felöltözve. igaz hogy jól megszenved. Ha nem mondjuk is. a kijelölt nem bírta elszakítani. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. de népszokás. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. i. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . és ekkor csakugyan elszakítá. ki csak úgy képleg erőködött. zászlóval. és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében. de még így is legénynek kell lennie. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. a kosárba tojást tettek. dicséret nélkül. vágtatott. habár kegyetlen is. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. de a mi botránynyá még sem fajult soha. A nyársra szalonnát szúrtak. és bálon s vendégségen végződik. Az utczán sok helyen megálltak. magában értetik. vagy mégis haltak. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. a házi gazda valamivel megkínálta. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. gyülekezet s iskola egészségeért. Az. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. az iskola-tanítóé lett. az iskola ablakába kiállván. más. virágkoszorúval. Czéhláda-hordás Miskolczon. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. versben poharat köszöntek a ref. daliás közt bejárták a falut. aminthogy ha valamely házba bementek. ittak a város czéh egészségéért. a csikorgó hideg daczára is.megragadja a lúd nyakát. A szegény lúd. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. a főbb tisztviselőket útba ejtették. Mikor az atya. az ágyra fölheveredhetett. egy pár dalt elénekeltek. s más egyéb czifrasággal. 3. igen nyáriasan voltak öltözve. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. A mesterlegények ez alkalommal. de már most csak kevés helyen van divatban. s ő leve a nap hőse. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. kurjongatás. Sok közölök evégre készített falovon ült. s miután mondókáját versben elmondta. tánczoltak a czéh ládája előtt. mint a bikaviadal Spanyolországban. s megköszöntötték. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. az volt első szavok: van-e katona. s azóta tudtomra legalább nem volt. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. ahol különös kárt nem tett. 4. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. mely mindig télben szokott esni. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. újra neki került. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. s csaknem minden házba beköszöntve. Ami így begyült. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. Ezen szokás azon elven alapszik. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. a padlásba ütötte. hanem egy másik után. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. hogy elszakítsa. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. a czéh czímerével. Gergelyjárás. hogy téliesen öltözködjenek. vagy czéhmester változott. A láda pántlikával. vagy várost. testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. tehetősebb háznál pénzt is adtak. vagy czéh-mesterhez vinni. az iskolás gyermekek dobbal. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. Megállván az iskola előtt. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. s ezután leülvén. itt csak úgy érintetik. hogy akármely házba bementek. de amely természetesen csak akkor ugrott. vágtatott. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. Gergelynapkor t.

következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. azután . Napkelet 1857. Mert másként jót húzok hátad közepire. mit ez megígérvén. A morjó szájába. 7. akit jónak látnak. azután megáll arája mellett a vőlegény. Most elbúcsúzván a ház népétől. nyaranta ott lakik. maga mellé ülteti a násznagyot. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. és vőfélek kíséretében a vőlegény. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. 386. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. ha ezt kiitták. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna. a férfiak s nők elmennek. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. mi a násznagy tiszte. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. s kéri a ház gazdáját. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. a vőfél kendőbe takart koszorúval. favágók lakodalmi szokásaik. s volt rá példa. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. sajt részletekkel ékesítve. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. k. s ezt harmadik vasárnap is ismétli. vén vasorrú bába. alma. hanem a szokás. csak azután jön be zeneszóval a násznép. s legott tanakodik a házinép. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. füzet. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket. s egy itcze pálinka mellett vigad. kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. a násznagy bemegy. stb. akár ismeri a fiú. úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy. s különféle pajzánságot elkövetett. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. ezt dió. Életképek 1844. hanem a szülék néznek ki számára olyant. akár nem. vájjon odaadják-e a leányt. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. ruháját szalmával kitömvén. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt. és szép kendővel egy tálba takarva. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. Borsodi matyók házassági szokásaik. a vőlegény lovára. törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. s rövid köszöntés után. Következik az esküvő. ki képét korommal bekenvén. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. vagy nem? ha igen. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. mindketten megkóstolják azt. kezdődik a vendégeskedés. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. Breznóbányai és. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. mennyire emlékezem. a menyasszony pedig itt marad munkában. ha azt elköltötték. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. és szomszédoknak is. előkéri a násznagy a menyasszonyt. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. s ha a fiú. Különben ebből nem kell ám gondolni.a Gergelyjárókat. egy karikással kezében. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. Egy ideig poharaznak. adna rövid időre szállást. körtve. miközben a háziasszony vakarcsot készít. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot.

megvesztegethetlen lesz. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. Bukovinába telepítette le őket. újs. Vas. 42. a legények oda suhannak az illető helyekre. Yégre ahány a pár. meny asszony. ki mézet kap annak jeléül. 1859 164. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. 371. Kép. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. 1. 1856. tett a földre. Ha minden elkészült. és ország iránti hü. Bíró csak az lehetett. és legalább már hat évig a tanács tagja volt. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. Évenként Sz. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. Bukbálás. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. leülnek. . minden ingó bingó jószágaival együtt.5 A hívogatást két vőfél végzi. melyet beszéde alatt kezében tart vala. és pedig 10 németet. több lóhátas ifjak kíséretében. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. mely a városnak szokásokon. 1858. a község 12 tanácsost. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. mintegy 1777-dik esztendőben. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. 476. Ilyenkor van kiabálás. ki négy ősétől német. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. Újs. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal. hivatala letételének jeleül. Lakodalom mind a. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. másik nőtlen. 16. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak. új bírót választandó. vagy fehér botocskát. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. Magy. egy kis mulatságra. 2 magyart választott. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. A város feje. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. Így nevezik a viskiek a lentörést. egy nős. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. Vas. mit ők „láncznak” neveznek. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. úgymond a bíró.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. de az esztergomi érsek erősíté meg. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. és hazai leányasszony. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. Vas. tiszta szívvel várják kegyelmeteket. királyné. újs. s a bíró zöld ágat. A vőlegény házához elérkezvén. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. pálcza a kezében. Erd. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. az örömanya. és tartsa meg számos esztendeiben. 1863.

Soll ein jeder lustig sein. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. beleegyezésnek vétetik. . Und ihnen ganz höflich einladen. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. gross oder klein. Da wird sein ein Kandelwein. Sie werden mir. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. s azután táncznak indítják. táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. este beállít hozzá. ein Kandelbier. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. a leányok pedig kosárba az edényeket. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen.Császártöltési népszokások. gleich arm oder reich. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. Zu Wasser. és látja. melyet kézfogó óta viselt. hogy vele értelemben egybe hangzik. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. ha nincs kifogása a kérő ellen. habár azután papucs alá kerül is. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. dann die priesterliche Copulation in die Hand. az pedig. a zene természetesen trombitás. az egyszerű és patriarchális. Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell. Sohn und heiliger Geist. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. nekem nem. In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. s betérvén a kijelelt házhoz. s megkérdi ünnepélyesen őket. a vőfélek lemetszik fejéről. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. s a kulacsot is megtöltik. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre. nach seinen Muth. szeretik e egymást. s bejelenti őket hirdetésre. a vőlegényt is. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. Da kann ein jeder nehmen. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen. s ha igennel felelnek. egyik szalagos bottal. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. arra tovább mennek a vőfélek. gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. A fiúnak megtetszvén a leány. kimenőre már a vőlegény jő elől. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder. rozmaring koszorúját. Gilt uns alle. A császártöltésiek úgy tartják. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. und zu Land. a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. So lang diese Freud und Tractament dauern thut. székeket. und Frau Hausmutter. ez abból áll.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket. és cserélnek a pap előtt.

Der führt keine falsche Sinn. Ein kleins Wein. Ein Ilauslein wollen wir bauen. Wann wer ich wiederum kommen. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. melyet ömledezve. tojás. o. úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. Was werd dir zum Nutzen sein. mit einem szolgabíró. wer ich dich lieben. szombatot. Das ist seine grösste Freud. Das ich mich erfreuen kann. Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak.de pénzt tartozik fizetni. Mit Rosemarei und Klee. Wenn werd wiederum kommen. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. ein hoher Muth. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. Wann du mich nicht heiraths. A. pénznemben. Geld schöne müsse gereit. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. úgy. mint mondottuk. keseregve. 1778-ban január hóban R. A házasság. most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. Heirathen thue ich dich nicht. Herz aller schönsten Schatz. . Es wachst ein Apfel so rosenroth. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. Es ist kein Bursch in Császártöltés. mint tisztogatás napját. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. o. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába. p. Ein falscher Sinn. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. „Der elnök war da. nappal ngy mint este. majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak. korai. Wenn schickt uns Gott berein. Ein Kernelein wachst darin. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. Die Eher hast mir versprochen. Was nutzt mir deine Liebe. Wie das Ilauslein bald fertig war. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. Der verführt sie alle Zeit. p. s nyílt lapokon keresztül. s azok vissza. Legkedvesebb dallamok.

húzzák keservesen. míg csak finoman bólintva szép fejével. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. mert minden embernek. tarkabarka néptömeg közepén. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. értésünkre nem adja. finom illattal van tele a borház-. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. legalább egyszer szokott lenni szüretje. s azon hiúságból. komolyan szedegetjük a habot. azaz ha az ürmös mellé ő ül. mi sokszor igen terhes föladat. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. és becsületes darabot kiéget belőle. mely mellett eszményképünk ül. az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. finom szorítást vehetünk észre. a polkamazúrkát. és pompás lakomát csapnak utána. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. hordóba szűrik. kiüti a hordó fenekét. Napkelet 1857. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. másfélekép szoktak véghez menni. a czepperlit sat.Das soll mein Eigen sein. többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. de először végignézünk a körön. mire ajkaira mosoly lopódzik. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. Oh mert a kellemekkel. hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. és a zene hangjainál merengünk. mint bagoly a muzsikához. rövid üdvözlő beszéd után. azt mi fel sem vesszük. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban. melyben nagy mulatság van készülőben. Ha nagynehezen helyre vergődünk. ez azon átalakulási ünnepély. és összeöntözi a hölgy ruháját. a vinczellér leemeli kalapját. − aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. és a kezén. s beparfümírozza annyira. a francziát. kicsomaszolják. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. melyben már harsog a zene. de sokára nagyon természetes. s megfogadja. szépen visszadobjuk öt. sziszegni kezd. − A szüreti szokások s mulatságok. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. . a koszorút a háziasszonynak. nálunk a szüret bevégeztével. akkor egész vágygyal rohanunk oda. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. ki az előzékenységhez annyit ért. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. előállnak a szögverők. savanyús s hevítő itallá változik át. halavány arcza kigyúl. hogy a vacsorához üljünk. mert az édes s ártatlan szőlő. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. a borház előtt megáll a csapat. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. többnyire minden vidéken. nehogy valaki. 824. A szüretek folyamában megható jelenet az is. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. egyet kurjantunk jó kedvünkben. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig. minden esztendőben. vinyegét rakunk a katlan alá. megakadályozzon tiszta szándékunkban. melyben lehetni mindennel fölér a világon. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. Cserháti szüret és mulatságai. kivált ha a szép szemek lelkesítik. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. a zene tánczra hív ismét. mi érteni szoktuk a jelt. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. melyet mi azért szoktunk nevezni így. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük.

mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. mivel úgy gondolják magukban. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. A majálist megelőző napon lótás-futás. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe. vándorolnak ki a szabadba. Kiérve a szabadba. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. mert megjegyzendő. s aki legkevesebbet szedett. a lombos ernyő árnyas sátora alá. Ilyenkor van aztán nevetés. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak. midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. midőn mindenki a maga párjával. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. s ez a várva várt pillanat. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. a sok csípős megjegyzés egymást éri. elsüttetnek az ágyuk. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. másik sört bort vásárol össze. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. Mikor juniushó elején érni kezd az eper. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. egyre politizálva. előhordván számtalan okot. a negyedik meghívó jegyeket ír stb. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. s mindeniknek lelkére köttetik. a harmadik a zenészeket fogadja meg. papa a mamával. zeneszóval megindul. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített.Cserháti eprészet. Eltekintve a nyári forróság. Benn a városban. Ebéd után séták terveztetnek. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok. mint nagyságokat. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. vagy faluban. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. hogyha akar lenni valami. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. mert ezen faj csupa kinézésből. összegyűlnek egy bizonyos helyre. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. Cserháti majális. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. van mindenfelé. fiatal embereket hívnak meg. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. s midőn mind együtt van a karaván. történnek a köszöntések. sütnek. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. s házról házra járva. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. a közeledő jómulatás fejében. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni. fáradságaikat kipihenendők. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. Reggel aztán az indítványozó. s tart a táncz egész alkonyatig. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. minden úri házhoz visznek egy keveset. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. hogy ott helyre tudjanak vergődni. meghúzatnak a harangok. sürgés-forgás. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. lépést tartva. s azt hallani. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. s elkészítteti a tánczhelyet. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. 481. s kedélyes zene kíséretében. Napkelet 1857. a hölgyek szintén így tesznek. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. sütés-főzés stb. főznek fáradhatlanul. kirándulások a nagy természetbe. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. zöld ágakból ebédlőt rakat. sokféle munitioval ellátva. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. ott leheverednek a hűvös gyepre. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. legyen . melyek az eperszedésben gátolták. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. magához szedi úgy az apróságokat.

Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. Melyért azt kívánom. ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak. Meghíja a felszabadítandó szüleit. egy óráig ott beszélgetnek. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. Adja meg az örök élet koronáját. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. mind a piaczra gyűlnek. 301. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. most egy nap egy estve. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. Reggelfelé pedig. Dabi csizmadia inas felszabadítása. egy a szék háta megett áll. miután már d. fölkendőzött. Idős fejeteket veszélytől takarja. s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. két suhancz új pár csizmát húz lábára. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte. azaz midőn már a nap is kisütött. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak. e. jő más két suhancz fénymáz készlettel. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja. Debreczenben új év s pünkösd napján. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. Debreczeni nászmenet. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. 711. Életképek 1844. számuk szinte 3000-re is rámegy. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. Napkelet 1858. melybe fölszalagozott. csengetyűs lovak vannak fogva. újongatva zeneszó mellett. . mely megadatván. Ha pedig leteszed testednek sárházát. s a meghívottakat megvendégelik. a felavatandó székbe ültettetik. rokonait. az Úr erős karja. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. 2. már ki hol éri. és foly a lakodalom. kérik a menyasszony kiadását. Debreczeni leányvásár. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében.nagyszerű. Nekem általadni kedves leányodat. Erre megindul a násznép. vígan kerülik meg a falut. vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. Kérjed az úr Istent. és mikor mind jelen vannak. a czéhbeli tagokat. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. mint egek bíráját.

amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. és 1862. játszva kiismerik egymást. és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. eredetét veszi a régi rómaiaktól. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. kiket az örömanya. R. s ezeket a földre is szórták. Dobrai fonodai esték.6 A Dodola mezítelen egyén. az utczákon fel s alá járván.lap. 36. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. A füzérperczczel. kulácscsal. szalagokkal. újs. meg is kell őt csókolnia. és több ily szokások innen eredtek. Ládó volt a szerelem. Aki fonodából viszi el kedvesét. Nefelejts 1861. hogy ha a vendég úgy kívánja. riskásával hintik az új párosokat. . Dodolo. egy fiatal nőt küldenek szobájába. A Drávamelléki bosnyákoknál. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. Jedna kanta vodicze. és danolnak ösmeretes nótákat. a keresztyén hit behozatala előtt. s azt két oldalt. hogy a násznagy megy legelői. sérti barátságukat. Nefelejts 1862. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. mit a magyar maskara. házasság. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo. mindezek titán a többi rokonok. s vissza azon rendben. 42. égő gyertyákkal. Sta bi tebi valyalo. mind az utczán.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával. s megtörülgeti. 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. I od Boga kisicze. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. mesélnek a fiúk. és elöl kivont kardokkal. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. 592. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. ki lábait szépen megmossa. de nem úgy Dobrán. Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél. A lábmosónénak még azon kötelessége is van. 23. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. egyesség és szerencse Istene. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. Aki e szokásnak nem hódol. Ezt mi Dodolának nevezzük. de lehet a horvát népnél is divatos. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. midőn menyegzőről mennek. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. egy nap egyik. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. A Dodola.) A régi szláv nemzetnél. vagy valamelyik rokonával. 19. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. III. apjával. bő szaporodás jeléül. Vas. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. Diakovári lábmosás. utána a vőlegény. 1861. Fonnak a leányok. sorban. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak. máskor másik viszi a gyertyát. némelyek maskarádénak neveznek. Dodola a szerbeknél. sok gyermek és más nézők kíséretében. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. í47. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani.

vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek.. A csábítás ismeretlen bün. Ha a felnőttek. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. Domoszlón. Svajczban (Bern) szintén szokás. 80. vagy nőül veszi őt az ifjú. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél. micsoda járatban van a kopogtató. Ha valaki azt mondja. kevés figyelemmel vannak. Maskara. társa ajtaját. A teknős béka. mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják.azaz: Ó Maskara. s az ajtón hallgatódzik. az atyák. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. leánygyermekeik. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is. Első esetben a . Ε szokás egyebütt is megvan. A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. . egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. hogy elmondja. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. testvéreikre. Zombori Gedő Útirajzok II. köt. s a fenti énekkel esőért rimánkodni. átalában a férfiak. vagy korán reggel jár el tisztében. Heves megyében. Drávamelléki lakodalmi szokások. hogy Dodola. . Egy jó kanna vizecske. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. s így várja a vendéget. S az Istentől esőcske. Domoszlói pórnép udvarlása. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak. Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. ez sem egyéb mint Dodola. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan. hogy Dodola. Az anyák sem sokat bánják. de az asszony tiszta marad. s öt leöntik. polgárjogtól! megfosztás. különben sohasem. akár kisebbek. az Úristen. csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. Dodola volt. A drávamelléki földmíves. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. akár felnőttek legyenek. A leány azalatt már kiosont a szobából. fivérek. és közgúny kíséri a csábítót. mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. és babonaságokkal töltik az időt. hogy az erényben annyi a bün. Ezután vagy késő estve. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól. s mint építé asszonyállattá. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. vagy pedig előadja. mely őket inkább csúfítja.. Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. A kérő rendesen azon kezdi. azoknak is azt mondják. ha a leány ekkor a szobában van. Anchises is. a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. kinek neje parancsol. hogy a leány kedvesét éjjelre várja. vagy valamelyik rokona vállalja el. az mondatik neki. és szerzé a házasságot. mindjárt a guzsaly mellé ül. szent András hava . lap. Mi kellene tenéked. a szobában lévők azonnal tudják. és házasodási terveket szőjenek. Susogó hetekben .

mely többnyire szent János napján történik. s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. áldomás-ivás. a legény részéről való kísérők a legényes. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. árukat is rögtön lefizeti. hogy többet is szerezhessen. bort s égettbort szereznek be. mígnem végre vagy igenlő. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. Alig hogy beesteledett. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. s egy sült sonkát magokkal vivén. adja Isten. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. miket azonban el szoktak engedni a szülök. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. de a legény. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig. A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok. s ezektől csókpénzt kap. . hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. s még kilencz tíz kulacsot. mígnem az akós hordó kiürül. Az esküvés szokott napjain. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. mindent megígér. egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. s bokrétája a vőlegénynek. honnét a szokott szertartás végezte után. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. vagy tagadó választ kap. midőn a legény iszik. feláll a leány. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. egy előkötőt. vagy a drávamellékiek szerént.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem. belépnek s helyet foglalnak az asztalnál. zenészeket fogadnak. az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. beszéljünk másról.kérő egyenes választ nem kap.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt. melyet a vőlegénynek átadhasson. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. és nyoszolyát. Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. s utána a leány csók-sort kezdenek. s ekkor felhordják az estelit. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. . újra meghivatnak a vendégek. valamint a leány rokonai is. rúdra akasztják. melyeket a mátka a legény nyakába vetett. az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. egy pár takarítót (főtakarót). azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. Oda érve helyet foglalnak. Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet. a leány számára lábbelit. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. végre egy darab marhatartást. A kendőket. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. A násznagy ez utóbbit kivéve. . s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. . Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. Ezután a leány mellett ülő nő. kedden vagy csütörtökön. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. azután mindenik fél külön megyén a templomba. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. útnak indulnak a leányos ház felé. ennek szülei. Az áldomás ivás addig tart. kis bundát. s ezúttal a csókbérét maga szedi fel. én pedig igyekeszem megszolgálni. a kérő s még két vagy három rokon. s ha nem természetben kívánják. vagyis kézfogás.” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. Evés alatt. Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. A vőfélek. a legényes háznál töltögetik az akós hordót. továbbá maga számára egy nagyobb. erre aztán egymást megcsókolják. kik látni akarják. s jobb lábukat előre téve. . nő által bevezettetve. A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. míg a leány egy hozzátartozó. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény.

s mindegyiktől vagy tulajdon házában. de míg darab papírt elő nem mutat. 1854. vájjon nem sánták-e. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. s kontyot tévén a menyasszony fejére. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. Kép. paprikás mézes meleg bor. kujtorgatónak. Másnap reggel ismét összegyűlnek. rendre megcsókolják a vendégeket. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. újs. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. Elkészülvén az esteli. Hol fonóházak nem léteznek. hogy az egyes rokonokhoz eljárnak. s mind övéit. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán. Evés után a nyoszolyó. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. házuktól elutasíttatik. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. s még valaki az ágyasházba kísérik őket. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. egy mázsa sajtot. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik. kinek számára itten nincs szállás. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. s nem hiányzik eset. füzet 273-277. következik az új pár bekérése. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. és még egy éjszakán át mulatnak. Ekkép többször kiküldetnek. hogy gondját nem viselte szegényeknek. Vas. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik.” Erre a vőfél. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. s ujra megvizsgáltatik. újongatnak és ugrálnak. 100. s több effélével jól laknak. Magy. bebocsájtatnak. vagy madzag terhelve perczekkel. egy sonka. közben egyet-egyet ugorva. 1. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. nyugodjatok szépen egymást megölelve. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. s kopogtatván. ott ismeretségek leginkább sör vagy . ágy. a terített asztal mellé ültettetnek. s a vőlegényt otthon hagyva. egy csutora bor. Végre amazok kocsira ülnek. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak. égettboros üvegekkel kezökben. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. rendre megkínálják a vendégsereget. a két nyoszolyóleány. s utána a menyasszony. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. egy akó bort. a szobában lévők sírva búsulnak. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik. a vőlegényen kezdve. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. Erd. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. azután jó éjszakát mondva. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. 1856. miért is a násznagyot szidják. az ágyasházba megy. egy kakas. pálinka. A leány vendégei. s mindaddig jelen vannak. mintha nem is ösmernék őket. szétoszlanak. eleven vágót. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. végetlen fán száraz vizet. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. Éjfél felé feküdni készül az új pár. egy pozsonyi mérő szellőt. nem talál hitelre. kocsonyával. kik is megvizsgáltatván. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. A bokrétákért fizetni kell. Eleget védi magát a pozsovics. Ezzel a követjárók haza mennek. zsiványnak. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. s a következő. de most már mindkettő sánta. Ez abból áll. dezertornak. s azután farsangot járnak. Itt most az új házasok. s útnak eresztik. a nyakára kötött szíj. gazembernek nevezi. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére.

a násznagy utas képében szállást kér. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. m. s tisztes beköszöntés után. hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. ezt megelőzve. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. látogatására.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. i. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat. midőn a menyasszony karjaira virágot köt.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek. vagy más által varrat. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. nem különben minket is az úr Isten ő sz. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. Ezt megelőzve. azonnal elindultak köszöntésére. melyet kendőlakásnak is neveznek. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. s leülteti. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. mit helyes vagy helytelen kaczagás követ. és N. tehát édes szerető násznagy uram. legyen” végnélküli.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek. t. egy vagy két pohár borra. N. a leány násznagya elfogadja őket. szombat és ünnep estéjén. valamint régenten a három sz. bekövetkező farsang elején. Harmadszori kihirdetés után. N. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. u. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. és elősorolja fáradozásuk czélját. hitnek felvételére. s ritka est múlik. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába. s azt ígéri. nincs egyéb hátra.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. N. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. s midőn a csapat tovább ballag. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. mi ugyan ritka eset. még több órákig mulat. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. i. ez szómondásom kigyelmetekhez. melyet most előttünk felvallottatok.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. napon. mi meglévén.” A felbontó rész. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. zene kíséret mellett. azért elindultunk. úgy azon szeretet. midőn a templomba menetelre jel adatik. hogy kedvesét meg ne látogatná. ezzel örvendetes hírt szerzett. és azután való mulatságra szívesen látjuk. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. amidőn hallották volna. csoportosan látogatják a legények. vacsorához ülnek. mert ez jele. a mi menyasszonyunk czellájából. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. köteles a jegyajándokot visszaadni. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék. királyok. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. és se vége se hossza nincs. a vőfélek hívogatni járnak. a választott. ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. elsőben a sz. egyébiránt kitűnőbb leánykákat. s a tett költségeket is megtéríteni. egy vagy két tál ételre. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz. e mai napig. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. reggel. de maga fel nem veheti. hanem szükséges neki párjának lenni. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. napra u. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek. és eî is várjuk. m. a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. Nem ritka eset. s ezt virrasztónak nevezik. egy közölök.

Hajnalfelé szétoszlik a társaság. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. i. egy nőszemély t. ki minket megváltott. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. s másnap az atyafiak végzik a lakomát. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. a sz. ez megtörténvén. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. kénytelen kéregetésre vetemedni. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében. míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. s mind közönségesen.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében. s hogy ez se testének. a vendégeket rendre leülteti. hogy eljött már azon boldog óra. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. mert mindenik látni kívánja a sebet. ki minket teremtett. s minden férfi mellé egy nőt választ. I. a sz. az égre pedig két égő fáklyát. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. hogy a forró kása kezét megégeté. mire kezdődik a menyasszony-táncz. mivel fonókákat nem tartanak. fogadják szívesen csekély ajándokomat. kiket a mai dicsőséges sz. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat. s ritka . ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. kik a kendőhöz akaszkodtak. hogy nem az. hit által. 133.” Éjfél felé beköszönt a vőfél. Ázsiát. de nem vághattam. s vele azok.” ismét elébbi módon fordul egyet. azt állítván. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . melyek igen gyakoriak. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. s mind közönségesen világosságot keresni. azután asztalhoz ülnek. napot és holdat. ezután derekára kendőt köt. melyet kapámmal vágtam. 14.. hogy húrjai elszakadoztak. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. mire fris magyart húznak a zenészek. s panaszkodik. mint más helyeken. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. napon. Afrikát. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. haza jövet egy keveset még tánczolnak. minthogy gyógyítása sokba kerül. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem.párt fogásunk alá. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja.Nemde az Isten a világot semmiből teremte. mit átalános sírás követ. Ezalatt elkészülvén az ebéd. végre bevezetik a menyasszonyt. de nem csíphettem. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. Amerikát és Európát. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. násznagya szüleitől búcsút vesz. se lelkének nem kell. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. tánczmulatságok alkalmával. zene kíséret mellett mennek az egyházba. miután még különféle tréfákat tíznek. mivel így csoportosan fáradozunk. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek. összejártam a világ négy részét. bepólyázott kézzel megjelenik. oltárnál egybevezérlett.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben. hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. körmömmel csíptem. Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. a nyoszolyóleány és asszony. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. s hosszasan sorolja elő győzedelmeit. hogy szeretett násznagy uraiméknak. abba különféle csúszó mászó állatot. hogy összeszokjanak. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene. Honderű 1845. tánczolnak. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. így visszafordulván. Az ismeretségek itt is.

s miután nyilatkozatát kijelenté. Csak valld ki. vagy ablaka elé májusfát állit. hogy Miskának meg kell házasodnia. melyet a kedves készített. s a felbontó rész terhére. azaz kiadó háznál tartatik. . s kedvező válaszszal bocsájtják haza. s viszont szerettetik. Letelepedvén az öregek az asztal körül. hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. Az eskető reggelén. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. Azon esetben. az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek. s különösen a leány aravezetőt. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. . s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. kivált farsangkor. és arra meghívandó vendégek iránt. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. kinek ígéretét már bírja is. ezen fáradságos munkát. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. a leány apja közelebb szólítja. hogy a Lizit szereti. a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. hogy szülői nem ellenzik ugyan. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. s násznagya előadja. hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. Szintén menyegző előtti napon. s május hónapban. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. háromság nevében megáldja őket. s más nap már nem ők. mikoron a leány értesíti választottját. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. vagy azonnal. az ifjú állva marad. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. Lakadalmat megelőző napon násznagyok. . ifjaink kezet fognak. s ha az az öregeknél viszhangra talált. mi meglévén. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. a menyegző mikénti tartása. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. midőn nagy nehezen kivallja. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. de előbb vele akarnak szólani. s a sz. s azután a készen levő vacsorához ülnek. de szégyenlem. koszorút a menyasszony fejére felkötni. az ifjú apjával és násznagyával. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. házassági élet viszonyait. ez feltárja szíve titkát. Ekkor a leánynak a vőlegény. vagy reákövetkező vasárnap. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik.vasárnap múlik e nélkül. talán én is lehetek szószólód. mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. s tehetsége szerént elővarázsolja a. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. Erre a leány elővezettetik. hol őket már készen várják. s magát ruházza. Advent vége felé eldöntetik az ügy. ki többnyire keresztatyákból választatik. Ekép fölbátoríttatva. s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. s a leány násznagya által fogadtatnak. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. táncz mulatsággal enyhítik. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. a meghívott vendégek házaitól. mert vőfélek nincsenek. és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. nagyobb értékű kötést tesznek. és közel az ajtóhoz foglal helyet. de mivel ez tanúk nélkül történt. az ifjat jól tartják. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. Utána következő vasárnap estéjén. állítanak. a leányos házhoz megy. de csak egynek van joga.

mint egyebütt. hol ha fölszedek is. hanem csak száraz ruhával törülik ki. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. és vendégeket. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. szintén olykép. mire a gazda szabódik. ezután következnek a násznagyok. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. úgy a többiek. előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. melyek pontosan megtartatnak. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. asztalhoz ülnek. testvérei. mindenik szokott valamit mondani. a legfelsőbb helyen foglal helyet. a poharat kiüríti. s a tekintélyesebbek. mi szegénységétől kitelik. légy neki vezére és istápja. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. felváltva tánczolnak nemzetit. sőt azon esetben. sokszor oly drága áron. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. mire az apa elővezeti leányát. kiki maga módja szerént. s poharát megtöltve. mire valamint ő. . eskü letételére. így elkészülve. vezetőjével. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. Erre betódul a násznép. s úgy tovább. addig a másikban tánczolnak. mit természetesen közönséges sirás követ. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. a menyasszony. az előbbkelő vendégek. Templomból hazajövet. a főkötőt fejére kötik. nincs köszönet benne. őket mint tulajdon szülőit tisztelni. s egy-két húszast vet a tányérra. gyámolítni és ápolni fogja. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. mint sajátodat. közepébe poharat helyez. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. azután a násznagyok. az ételek többnyire jól elkészítvék. Éjfél előtt a menyasszonyt. visszaadja. ezután apja őt kivezeti házából. A vőlegény nem ül asztalhoz. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. mire elsőbben vezetőjével. szoktasd magadhoz. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. ha az ifjú vőül jön a házhoz. szerencsét kivannak az új házasoknak. mire tust húznak. borlevesben betálalt. s elvégződvén a szertartás. mint én eddig viseltem. s így sorban a vendégekkel tánczol. értsétek jól egymást. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető. ki szintén még . Itt azon szokás divatozik.ezután a két násznagy bemegy. kész őket befogadni. és tisztákkal cseréltetnek fel. vágtatót. egy szögletbe helyezett székre lerántják. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. azaz férjének házához vitetik. nem úgy mint számos más helyeken. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. soha magadtól messzire ne bocsásd. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. s tettetett vonakodása közben. kezdődik a táncz. elsőbben édes anyja. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. s elkészülvén az ebéd. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. s a szülők kezeit megcsókolják. ilyenek a kásapénz kéregetés. ha azonban beelégszenek azzal. azt körülállítja rozmaringokkal. azután a többiek. ha öregség. Azon esetben. az ebédnek vége hossza nincs. felköszönt! az új házaspárt. Azon esetben pedig. viseld ezután gondját. polkát és kendőtánczot. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. s miután a zenészek is jól tartattak. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. s kéri. végre midőn már alig piheg. tánczolás közben. vőlegényének adják által. mert nem mossák meg. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. szavukat fogadni. az oltárt az egész násznép megkerüli. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. ha a leány a háztól kiházasodik. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek.

2(:3. őt. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. s rókatorkos mentében díszeleg·. fejőkkel bicczentvén a dallábat. és estve ismét csak tánczolnak. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. nyoszolyóleány stb. Bekopogtatván a vőfélek. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. ezt elhozván.néhányat fordul vele. egynehány tál déli ebédre. s kihirdetés végett magukat bejelentik. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. szekerekre rakják. a násznép. A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. s egy másik nagy csomó rozmarin. árvák. nem fektetik le. Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. félig mámoros fővel. a vőfélek elől menvén. czitrom. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. hosszú lélekzések közt. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. Egri házassági szokások. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. ezen felül vagy rókatorkos mente. a vőlegény. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik. megtörténik a kézfogó. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. s e járást slompolásnak nevezik. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. vagy a padon . de kevesen győzik virradtig. Hazatérvén a templomból. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. Erre a vendégek. melynek csak a reggel szakasztja végét. sőt azon nem remélt esetben. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak. vőfél által hivatnak meg. habár mástól kérte is azt. időközönként nagyokat rikkantanak. s tánczolás alatt a szobából kisurran. ezt egy kis áldomás követi. onnan hazakísérésére. vagy özvegyek közöl. Beesteledvén. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. s a leány a legényt. özvegyek) közöl. Másnap délelőtt félig józan. Dicsértessék a Jézus Krisztus. hanem újra tánczra erednek. ha a háztól ment férjhez. 5. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. ez alkalommal posztó ruhában. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. A vőfél bokrétával kalapjánál. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. Honderű 1845. 1. s kéri őket. fölindította őtet a szent házasságra. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. zenekíséret mellett. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. Ezt ismét áldomás követi. sőt más nap is folytattatván egész nap. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. posztó ruhában felöltözve. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. rokonok. a szoba közepén állnak meg. kezdődik az ebéd. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. s egy kis vesszővel jobb kezében. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. így múlik el a nap.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. hol az esküvés végrehajtatik. De még ő evvel meg-nem elégedvén. fehér koszorúval jelen meg.

hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. mind a magyar. kinek neve Jézus. . Mária szülte szent fiát. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. Kis oldalán kulacs álljon. hogy minden ember megbecsülje egymást. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. de ha ott a menyre szükség nincsen. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. országunkban csendes békességet. abban vannak ember bolondító italocskák. fekete a szeme. zöld ennek a levele.fent. Kovászos uborkát tartson a szájába. Ki a szöllőfát plántálta. Jaj be nagyon jól gondolta. bor ennek a neve. Adjon Isten erőt. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. Néha vidámító. Tele köcsög borát ide behozatta. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. mint ezelőtt régen volt. hogy oly legyen mint az itcze. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. mind édes anyját. otthon maradott verebekért. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. áldást. Bor ez. Minden jót kívánok. S Egret vele körülrakta. egészséget. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. Dicsértessék a Jézus Krisztus. a világ megváltóját. mint ezelőtt régen volt. Most egy igazságot mondok mindeneknek. mint a bolt. Az atyaisten teremtett egy bimbót. Más felköszöntés. mind a tót. mint a pincze. erszényt pusztító. a menyasszony megmaradásáért. kit mindnyájan dicsérjünk. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. a vőlegény éltiért. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta. Az ökör is sülve járjon. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. és tőlünk kitelhető vacsorára. néha szomorító. Az is hozzánk közel járjon. szenté Anna szülte Máriát. ruharongyosító. mind tisztelt vendégeiket. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék. mogyorófával körülveretett tonnácskák. az a bimbó szülte szent Annát. mind a polyák. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. békességet. Most hát iszom az elment gólyákért. Meghívás a menyasszony szüleihez.

Te szent oltárodhoz ezen napon értem. Majd vígabban megyén feküdni párjához. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok. De egymástól addig soha el sem is vál. Kép. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. Egri pinczézés. kik ezt tanultátok. akit régen kértem. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. Az egri pinczézés. most tanulhatjátok. Örülök. Hogy menyasszony vagyok. álom. Erd. A szerelem tüzét. Vezet a vőfél a férjem oldalához. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. hogy jutottam ez éjszakához. Ha még nem tudtátok.Egy kevés ideig tartó csendességet. amott megy egy vén lány. ki most a padon hál. . Az egri asztalosnak a vezetékneve. Ha vezet fektetni. harmadikat várom. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet. Magatok próbáján. ital. hogy ez napot értem. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. Kettőben volt részem. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. A szent házasságban két test ma egygyé vál. Azért igyekeztem férjhez menni korán. Egerbe egész utczák. 1854. És mint házasszemély onnan visszatértem. Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. 4. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. 81-S3. Nem mondják már nekem. gondolom tudjátok. (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. Üljön le helyére kérem a községet. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve. Magy. a menyasszonya háló helyre kísértetik. szükség ez a három. Etel. reggel majd visszahoz. Azon egy pár személy. Elviszem hát ötét feküdni párjához. sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. vagy pinczejárás.

barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. fizetni kell s kész az ivó. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. s vidám jó kedvvel társalogni. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. mulatságok. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. hogy azt tovább hova vigye. A legény ismerős leányhoz. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. Az ily búzanéző. egyszersmind megtudakolja. egy-két krajczár ajándékot kap. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. Kép. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor. Ha kevesen vannak együtt. amaz egyszerűbb. fesztelenebb. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. mi megmarad. az ivót a legények adják. egy-egy jó pohár borra behívogatni. . s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. A mulatság neve ivó lévén. s ha valamely határban jó életet talál. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. s az odaérkező városi hatalomkar. ki is részökre süt és főz. Nagy tisztségben vagyok. kezében tányért tart. A tányér tarka kendővel befödetvén. a tulajdonossal arató részben megegyez. nagyságához képest. két ember elindul az alföldre búzát nézni. 38. Az ily pinczelakmározások főfűszere. a leány viszont legényhez küldvén azt. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. akkor az aratócsapat. leginkább szeretnek itt mulatozni. Vannak itt rögtönzött. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. 30 krtól 1 ftig. Erd. vannak készült összejövetelek.borházakból állanak. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. Egri apróbb szokások. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. deszkákat tesznek a hordókra. Nyárban az Isten szabad ege alatt. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. fején koszorúval. egy vagy több asszonyt is visz magával. 1864. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. hogy itt többnyire bizalmas. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. azt közösen áldomásul megisszák. kit később gazdának neveznek. rokon. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott. ez neveztetik mátkatálnak. mennyit kiállítani megígért. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. 4. s ekkor valamint máskor is. melybe koszorú formára font kalács tétetik. azaz szétkergetni azt. minden bevállalt közarató. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. ütlegeket osztogat. s viszont ütlegeket kap. A szomszéd. Magy. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. fogad. ha békét akar eszközölni.

1854. Van a tormából is. Ez hajdanta nagy szokásban volt. S hogy ne legyen semmi Hiány. Erd. S mindennapi kenyér. melyet az utána tartozott mondani. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. I. . hanem Könyre is fakadjon. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. Régi szokás az is. 178.Van tojás benn páros. Piros mint orczája. De a szív kiépül. s abból állt. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. Erd. köt. s az ágyat is elhagyhatta. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással. Bor az édeséből. s fekete posztóval takarták el. Hogy ne csak vigadjon Örömében. Délibáb 1853. Egyházkelő. Házi eszköz szinte. 80. 1. templomba megy hálákat adni Istenének. 79. Kép. 447. itt a bölcső. Magy. Eklesia követés. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. Nagy szív. A szentelt só légyen. Temetés után a legszegényebb is tort tart. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. Ε kalács képében. Ha nem is legelső. l. hova a sírásók. 4. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. Háromkirályok hetében. Van benne szerelem. Hozzá Isten áldás. Magy.” Van benne barátság. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. Meghal a bú tőle. Kép. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. 81 és 82. 211.

hogy nincs elfogadva.” Lásd Históriája 465. mire a pap reáállt. megindultak. Ha a leányt oda Ígérték. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. 1. paripákat hoztak elő mind két félről. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. utánok a násznép. az ifjú ismét megjelent. párduczos ifjak. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. annak jelentőségéül.Elgyűrűzés és története. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. Maga pedig feles néppel indula meg. nagyot ittak. itt jött a vőlegény. ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. s izent a leányos házhoz. mire a fiú eltávozott. . Mire készen valának. paripán. a leányos háztól még egy gyűrűt is. Itt lefolyt az eskü. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. . vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. Ezek visszalovagolva. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki. 100 aranyat külde. azé lett a gyűrű. mely kerekded. Elől ment a két úrfi. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. oda bort és vágó-marhát.” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. s három tánczot osztottak nekiek. s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott. ha főúr volt. vagy keményt hig gyanánt tört meg. Elöl két úrfi ment. kardosán. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. Erre elbúcsúzott és elment. s jelenti a legnemesebb czélt. már házasság után láttak. s a földön lévő szőnyeg a papé lett. Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. Azalatt felterítettek. hogy kitapogatná. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen. Reggel felkelvén. a fiú húgának czímezé a leányt. 9 . s inasai kíséretében vacsorára megjelent. mire a leányt kihozták. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. stb. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. s reggelig tánczoltak. mindenik szekér mellett tigrises. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. utánok indultak a zenészek. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. s hitre kérte ki a leányt. czifrán. Mikor oda érnének. a fiú mátkájának. A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. Most nemesebb érczből van. Ebből állt a kézfogás. . s végre vezeték a leányt. Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. hogy mikor készen lesznek. azok szívesen fogadták borral. tudhatja. szőnyeget az asztal elébe. Hajdan törvény létezett. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. . harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. s feles ajándékot osztogata. utána a fiú. hogy várva vannak. második ha sózásnál kifolyatá. az volt a nász hőse. s vacsora után éjfélig tánczoltak. Nyáry „Egyházi legen. a násznagy mellé. mire a leányt bevitték. megvivék. s előköszöntőknek hívák. tigris bőrben. amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. megálltak. lódingosan a leányhoz közeledék. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. . Akkor szemben ült. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. forgósán. adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. A nász napját kitűzték. üzenjenek. mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét .

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

azok hintóban kísérték. Közelgetvén a temetés órája. hat szövétnekkel vették körül. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. melyre a koporsó jött. a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. leeresztettél sisakkal. azt belől bevonták posztóval. másikéban fekete lobogó. s földig érő posztóval takarák. az egyik kezében buzogány. . minden ember szállását kiczédulázák. mint a lakodalmaknál láttuk. igen a gyászversezeteket. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. s a hat legény széleit fogta. misét tartottak. azt úgy látszik. ha neje volt s nőrokonai. németektől vettük át. Letévén. ha nem volt. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. a harang megkondult. Felgyűlvén. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. a szín elé. s nyakukon igen apró gyöngy.Mikor kiindíták. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is. fekete csipkével. a faluban. azon jószágából másba nem mozdult. de a hintó bőre le volt eresztve. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. utánok a férfiak. A város végéről a kíséret visszament. A férfiak setét dolmányban. ha katholikus volt. fejőkön hosszú fekete fátyol. A gyülekezet megjelent. s a temetéshez készültek. misét. derekukon fekete kláris öv. s feltették az emelvényre. ennek nem létében. selyem övvel. hat ifjú. Az udvarra nagyszerű szint építettek. ha mentek is. szállásukon maradtak. otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. melyről hátul. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. s énekszóval kísérék át. vállukon bársony palást. addig a koporsótakarót leeresztek. melynek posztóját két felől hat legény fogta. körülülték a koporsót. valamely arravaló boltba letevék. ha helységeken vitték át. A temetés intézésére. szőr zsinórral és gombbal. máskor fel volt aggatva. s míg a temetéshez készültek. közepére magas emelvényt. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. vagy oltárt. Valamivel később. ha protestáns. A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. hosszú vég csüngött a földig. prédikácziót tartottak. másikon sírirat. Mikor a testtel haza értek. aranyos zászló. tizenkét. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. fekete bakacsinba vont lován. a czímereket. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták. s ha katholikus volt. fátyolszerűleg. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. siraták. A nőkeservesek. ha az udvarban nem fértek. nyestes fekete durva posztó süvegben. melyben a meghalt vallása képviselve volt. Az özvegy valamíg férjét el nem temették. két fegy vernök állott. Futár járván elő!. melynek egyik felén czímer. s miként lakodalmi alkalmakkor. s a meghalt érdemeit emlegetve. mentében. vagy ha katholikus volt. a főkötő és fátyol helyett. ha pedig oly falukon haladtak. osztani kezdek. fő és algazdákat kértek fel. legelöl mentek a diákok és papok. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. meg minden Muban. az ország kathalogusa szerént. bele prédikálószéket. a harangot meghúzni tartoztak. kezében a megholt ezüst czímere. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. sem udvari embereivel nem ebédelt. a férfiak után a halottas szekér. Ami kis városokban s falukon most is megvan. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. sőt otthon sem ment ki szobájából. pánczélba öltözve. Ε mellett ha tanácsúr volt. selyem zsinórzattal. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. mit szintén gyászba borítottak.

minden férfi gyertyát kapott kezébe. Kezdődött a szertartás. 93. s a falu végére viszik. Csal. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. hogy némelyek temetése 10-12. A kárhoztatásig költséges. 101-110. Minek következtében egy 1747. a könyörgést és prédikácziót. Némelyek a temetőben is szint emeltettek. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. némelyek. magyar vagy deák oratio. nő és férfi cselédei. Ha protestáns volt. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. utánok a trombitások.000 frtba bele került. Honderű 1847. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el. a korcsmába visszatérnek. Ha a halott katholikus volt.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. sorba kóstolgatják. külön a keserves nők. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. még pedig ha a temető távol volt. Farsang eltemetése. s a szertartás ott másodszor kezdődött. s végre az alakot levetkőztetve. testvérei. Vége lévén a temetésnek. cselédségek légióját feketébe öltöztetek. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le. s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. vers és orátió maradt nyomtatásban. Eszerént legelsők voltak a sógorok. Élete II. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. némely halott után egész kötet prédikátió. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. úgy miként a főgazda elrendezte volt. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. s a koporsóra vetették. ha atyát temettek. de gazdag lévén a kor. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. Ezután tánczra kerekednek. hogy még a férfiakat is sírásra indították. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. 49. I. egész templomokat vonattak gyászba. csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. hosszú ingbe öltözve. utánok a község gyalog. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét. Közél. római szokás szerént. beszédet tart a mulandóságról. igen okosan.ápr. A színbe érve. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. Végezvén. lábaihoz voltak felállítva. s a korcsma asztalára terítik ki. így estünk át aztán a másik szélsőségbe. s bár kit temettek. volt az első. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. egy göröngyöt is vetettek utána. szülői.14 Kővári Magy. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. korlátok közé veté. torhoz ültek. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. Befejeztetvén a beszéd. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. A nők temetése szintén hasonló. 14 13 . külön a keserves férfiak. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni.13 A menet élén a deákság és papság. ezek után a vők. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. végre a megholt fiai. töröksíposok. mint valami holtat. Mikes Kelemen temetése. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. az alakot fölemelik. miszerént ma már csak is egy könyörgés. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. mely utolsóknak a volt feladata. a férfiak után vezeték a nőket. kiindultak a testtel. még pedig minden nem és osztály külön teremben. gyászba öltöztetve. és Szók. szép lassan. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. hintón. Nyomában a keserves nők. csak annyiban volt káros. s pohárköszöntésnek helye nem volt. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. ezt búcsúztató-vers követte. fiai fejéhez álltak meg. de sehol két fogásnál több nem volt. Vis. utána jöttek a férfiak azon renddel. s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. az ezüst czímert. gyümölcs nem rekeszté be. két felől karon fogva. Ezek után jöttek az urak. Bethlen M. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték.

kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. hosszú zsinórra fűzik a kakast. mulatságra. kezdődik a valódi kakasütés. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában. ezzel bizonyítom. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. Sz. az eddig halk zene erősebbé válik. hol a násznép közöl egyik kilép. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. s így vonulnak be a lakba. . 2. sz. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. és Zsuzsanna kisasszony. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. ha saját házuknál nincs. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre.2. . 11. Három fapecsétet nyomtak . velem is eljáratták. s a kapottat maga a fél. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. A megölt kakas húsa este adatik fel. Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. sőt néha egy hóval. benedeki lapáttáncz. s azután egy czölöphöz erősítik meg. leoldják szeméről a köteléket. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. Most arczczal a kakas felé fordítják. martii 1794. így emlékeznek Szent Benedekről. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. de többnyire az utczán. Most lapát üttetett neki jobb felére. amint ők nevezik „kassatumot” járnak. Garan szt. tót.Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. s azalatt a zene folytonosan szól. melylyel a kakast azon helyről elérheti. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa. Julianna menyasszony. A protoculum. Meg is nyerte pőrét. máig is látható az ottani apátságnál. vagy az apát nyugtatta. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. melynek jó bérére. Gergely és Balásnapja. midőn már a táncz némileg kifárasztá őket. . Vas. . Üstökös 1862. 506. ki a közel szliácsi. 1864. felére. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő. .. lapáttánczra. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast. magyar. német. die 7. 3. Mert megcsípte a lapátnak borsa. újs. . Szent Benedeken személye mentségére. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. melybe minden vendég az egyik oldalán veres. 1761-től 1799-ig vezetve. Kegyelem nem használt esedezésére. Jan. Míg ez kívül történik. A. a leendő menyasszony. Téres helyen.. mit ha megtett. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. a főt a rúd végére tűzik. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve.

melyet a mi őseink is annyira szerettek. már hemzseg a nép mindenütt. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. Eszerént bejárván a falut. Totus etc. Hogy a szegény diákok házanként járjanak. Hadd seperjen iskolát. s miután tánczoltak is keveset. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. Ez a morlakoknak. adjatok amit Isten adott. Visszaadjuk a csontját. Totus campus debitorum. Forum terminere! Adjatok leánykát. Kik jól laktak búzával. Hadd tartsuk jól Ilonát. Totus etc. Hadd tanuljon a-b-c-ét. Az ellopott sok vámmal. Honderű 1847. S azt ami régi szokásunk tartja. kendők. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók. alig múlt el a dél. Hadd vakarjon garaskát. Balás püspök napja. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. etc. Totus etc etc. Majd úgy fogunk tánczolni. szőnyegek és virágkoszorúkkal. etc. etc. Adjatok. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. etc. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít. haza bocsáttatnak. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. Mint a molnár tyúkjai. Fazekakban kárt valltok. Mert ha nekünk nem adtok. Adjatok szalonnát. 1. különösen ott. Adjatok kakaskát. Giostra. Adjatok sonkát.különféle bakugrások közt belépvén a házba. Adjatok gyermekecskét. Totus etc. hol a . 94. Totus etc. Majd megesszük a húsát.

kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. csak férfiak közt. ezeket követik a lándzsalovagok. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. A test mellé ülnek. Haza menvén a szüle. Göcseji virrasztó. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. Ott benn a szobában. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. s úgy hordják körül a pályakörben. Bilder aus Ungarn 2. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. 242. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. ki mind a három ízben. mely feldíszített vas rudakat. Honderű 1845. s előadván.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. Ε menet. utczáról utczára hordozza. 233. mivel annak . Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. azután két felöl. így viszik őt egy darabig. Gölniczbányai szokás. n. 503. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. s a paizs hordozó jön. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. más énekel elöl. A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. újs. Azonban oda nézzünk. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. tudtára adja fiának. majd az u. hanem az anyjával együtt a kamrában van. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. Gömörmegyei lakodalmi szokások. A díjt azonban csak az nyeri el. kik 12-ten vannak. 1. Vas. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. azután arra alkalmas helyen leteszik. Itt szt. sokszor órahosszat is eltart. melyik lesz házi állapotjok növekedésére. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. akit ők választanak. elvégezik az egybekelést. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. A leány ekkor nincs jelen. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. de ha könnyük nem hull. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak. azután. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. A menetet egy csoport poroszló zárja be. szintén hosszú beszéddel válaszol. Hogyha valakinek esik kimúlása. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre. már megkezdték a viaskodást. mely karika szúrásból áll. A győzőt a nép vállaira veszi. Énekelve sírnak. Avagy a sírásért nekik málét adnak. s elfogadja azt. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. Egyike secundál. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. I. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. Kinézik ők. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. 123-12Ί. gazdag ércztufákat. maestro del campo. 1858.

” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. hol pedig nincs. . a . de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. mintha templomban volnának. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik. s nincs e valami hiba testében. s a vőlegény búsan. a kérőket nagy becsülettel leültetik. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. böcsületének. s a vőfél a leányos házhoz megyén. tánczolnak. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. míg a leányt kiadják. tudósítják. s jó karban találván mindeneket. Begyülekezvén a vendégek. kedvetlenül mennek a szent hitre.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. az asszonyok pedig egybegyűlvén. Ha alkalmatos a szószóló. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. mit az öregek magok közt elvégeztek. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. az ölébe veszi. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. hol zenész van. a legény a mátkájával külön a kamarában. ott dalolnak. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. s ott táplálni. világban való életének. amely mellett egy száll gyertya elég. . szüntelen foly az égettborozás. míg felöle gondoskodnak. mégis összetörődtünk. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését. nekünk magunknak is van galambunk. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát. Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak.meg kell lennie. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . hétfőn fáért mennek. s ekkor újra ki kell menniök. s nem élnek roszabbul. megnézik még a legkisebb baromfiát is. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. Gyakran a menyasszony sírva. meghíják a vendégeket. mindnyájan mély csendben fülelnek. ki ekkor szintén előáll. Ekkor mindnyájan letelepedvén. amikor hátulról. s állva marad. amikor elölről nagy gonddal megnézik. ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. ha elég gyors e. míg csak lehet. de az a mienk. Tehát éjfél után felvervén mindent. Az egész dolog késő este kezdődik. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. De a legény kalapját le nem veszi. és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült. az a legderekabb szószóló. s azzal szétoszlának.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. nevének. világban való életének. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. mikor elvettem a feleségemet. s neki biztatják otthon a leányt. Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan. becsületének. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. s azután egyenként elővévén. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. mint azok. hanem azt tudakoztatja általam. s a lakodalomhoz készülnek. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak. azért menjenek ki. Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. azután ismét tüzet. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. valakit meghíni akarnak. a kérők a leánytól vizet kérnek. Hajnal tájban vendégeskednek. a hurkáját kimossák és megtöltik. uram. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim. mint a legény atyja elbeszélte. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák. Így foly ez. és keressék a magokét. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. Míg ezek egymásután gyülekeznek.

Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. és házi bajokat. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte. Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. a szakácsnék tálalnak. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. közleni kívánja kigyelmetekkel is. hogy a kendőfát fejszével kivágja. de nagyon gyorsnak is kell lennie.menyasszonyt haza kérendő. s oda rohanván. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. ládájáért. azután mézesen isznak. Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak. s úgy viszik haza a menyasszonyt. barátnéitól. ki húszast adott. Miután felrakodtak. mint telhetett. a szakácsné kezét bekötvén. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. Az asztal körül járt. s lefekteti. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. különben a főző kanál fenyegeti. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. jel adatik harangszóval. mindkét rész külön seregben a templomba megy. megszaporítja. valamelyik elővesz egy hosszú írást. Ez szóm és mondásom. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. hogy azt minden lássa. s az új házasokat be nem eresztik. A legelői menő kocsist illeti az. melyen méz van egy késsel. A lakomát égettborral kezdik. több szekerén és zenészekkel mennek oda. Ez meglévén. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. és ismét vigadozni kezdenek. különben ki nem adják a nyo-szolyók. Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. . Elkapván a kocsis a maga illetményét. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. hol darab ideig tánczolnak. egyszer kétszer megkerülik a falut. . melylyel jelentik. hány menyasszonyos ház van a faluban. mintha végkép ki kellene a világból mennie. Erre az asztalok kihordatván. s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. A főző kanalat kásával töltötte. újongatás közt megindulnak. atyjafiaitól. s úgy ássák a földbe. a menyasszony kikéréséhez fognak. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. akik addig felszolgáltak volt. hogy kezét a kása megégette. azután visszatér. ágyáért stb. úgymond. költeni.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. s azért is fizetni kell. mintha élőfa volna. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. sebesen vágtatva zene. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. amikor is annak minden portékájáért. mire a szülők. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. ki ha más faluban lakik. merre dűl a fa. s hallgatást kérvén. Hogy meggyógyíthassa. mint több hivatalos vendégeivel is. a kezét a kása. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. mint a méz. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. minden jó akaróitól. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. Utolsó étel tejben főtt kása. testvéreitől. testvérek nagy jajszót ütnek. és kéregetvén annak gyógyítására. egy korsó italra. bemennek. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. Elkészülvén az esteli. az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad. daliás. Ki poltrát. fizetni kell a vőfélnek. komáitól búcsúztatni. a holmit a kamrában lerakják. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. egy tál ételre. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. mint. előadja versekben a vőlegény forró . melyet midőn megettek. a vő fél felhordja az ételeket. melyet elsőbben tisztán. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. tartóztatást. Azután azok ülnek le. Megforrázta. ittatást. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott. panaszkodván. arra kéregetett.

de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. Gyermekkeresztelés. fojtogató. lábával ne essék az ajtó felé. A keresztelő után a komák. hanem a pitvarban maradnak. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek.kívánságát az ő menyasszonya után. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. máskép nem játszanak nekik. Emellett ajtón. Beeresztetvén a menyasszony. melyen megszegett kenyér van. Azután magukra hagyják az új házasokat.. kit oda magokkal kivisznek. mintha semmi sem történt volna.Bontó Pál 13. . lap. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. estelihez ültettetnek. mi azt jelentené. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. annak jelentésére. Gvadányi . Elmentök után ismét foly a mulatság. Tud. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. ablakon dobolni. ismét frissel és jobbal megtöltenék. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. vagy azt pipából szívják. Különösen az első lebetegedés. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. s kontyot tesznek a fejére. hogy a születés ott történjék meg. Azután mindnyájan a templomba mennek. Erd. melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. azután az apa ölébe teszik. annak jelentéséül. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. Gyűjt. midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. poszréknak nevezik. s a vőfél megindul. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. minek folytán igen erős. de azután. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. köhögtető s prüszköltető füst támad. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek. dörömbözni kezdenek. akár messze földre vitetett a menyasszony.7. ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. hogy nem sokára lábánál fogva. I. A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni. melybe azok pénzt vetni tartoznak. ép úgy mint a vőlegényes háznál. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. Magy. s végre a szoba zugolyába viszik. Kép. 38-48. a menyasszonynyal pedig. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. Minden vendégnek . s a vőlegény mellé fektetik. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. 1827. azaz halottan fogják kivinni. utána a menyasszony. s körül tánczolják. ha magát kimulatta és távozni készül. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. vagy holmijában. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. azonnal átöltözik. azaz a falu közepére kimenvén. Itt a vőfél szép szerivel. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság. egész fejét kendövei bekötvén. 277. ha rést találva haza nem futamodik. s megvendégeltetnek. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik. akár a helységbe. Itt a menyasszonyt. szalmából nagy tüzet raknak. köt. De még el sem költhetik az estelit. hogy a hőrészesek már takarodjanak el. Emellett nagyon vigyáznak arra. az ajtóba állítják. A komákat. ezt paszitának.

ki e vidékre talál férjhez menni. A gyermekágyast a koma. Fölteszem az ízenetet. s vetetett meg. annak jelére. Sajnálatra méltó azon nő. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . vagy halottas házaknál a tor.minden ételből kell valamit ennie. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. hogy igaz jószág adatott el. mint a vadászoknál. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek. A bölcsőbe kulcsot. vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. A keresztelő lakomával jár. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak. amint hamvedren nyugosznak. a határt itt hánytátok. 1858. Nedejára. . bibliát. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén. hogy ekkor s ekkor stb. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól. közben a rögtönzéseknek. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. hogy jól tanuljon. hogy a jelenlevők látták a halottat. Mikor a gyermeket először fürdetik meg. az apa ingét. hogy a gonosz be folyásokat.. leány s az öregek is a vidékből. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. egy határocska hányatott két sor fűzfák között. . folyók. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét.. kik közt suhanczok is vannak. Ez oly szokás. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. Vas. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára. annak bizonyságára. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti. a községek kirendelik az ásókat. Határhányás emlékezetessé tétele. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . a források. mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. mellényét stb. Újs. hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben. Hogy a községek. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. szokták tenni. Oszlopáról sodronyára. S elhozom a szeretömet . zene bönög azután. hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. milyenről csak nem is álmodott. megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe. 108. vagy adásvevésnél az áldomás ivás. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják. tollat is vetnek a fürdőbe. s mulatság rendeztetik. Hajdudorogi menyasszonyágy. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. melyek a bábát illetik.. melyeket természetesen az apa költ el leginkább.

Zöld levél és vendégség. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. Ha az est félbeszakítá a munkát. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. Hegyaljai szüret. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. s míg az ételeket beadja a konyhába. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. Enyémbe juhászbunda. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. a czigányok és szedők csoportjától kísérve. meglátszik rajtok. Hétfalusi kakasünnep. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. Itt ott megállnak. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. végig az utczákon. Hej Nedeja Nedeja. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. Üres pipa tarisznya. 1859. és megütni. hogy tavalóta nem próbálták. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. Selyemkendő nyakadba. Hej Nedeja. isznak és tánczolnak. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. Alig van viskó. meg egy-két mezei virág is. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. hol a bölcs IV. a fiúké. Mikor aztán elkészült. Bilder aus Ungarn 1. s midőn haza érnek. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. miként azon katonák. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. újs. Szép orczádat csókolja. rendbe állottak. Ezüstpénz a hajadba. Hérész. mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. Gyerünk be a lúgosba. már meszünnen hirdetik. Hegyalján. Vas. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. Nedeja. ki őket azután különösen megdicséri. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. A leánykák föladata volt. hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. 68. s úgy viszi. a kakast . 591. van közte dinka és gahér. hérészeknek neveztetnek. s tiszteletére reggelig esznek. Szívem szerelmétől ég. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). Kik abban részt vesznek.

Voltam sokaknak hasznára. Éjjel mindenkori óra. de csak most tudom. Diákgyermeki játékra. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Tyúkok között kodácslásom. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Ki provokálsz koczkázásra. Éjjeli szép éneklésem. Mire volt hizlaltatásom.nyíllal lelőni. Szárnyaival fedegetett. Íjj ereje s nyilak mérge. Időkort megjelentésem. Mert midőn meg se gondoltam. Szegény fejemet nem szánták. Mért vigasságos életem. Időkornak megmondója. Bőrömet megfeszegette. Megronta s nyilval megöltek. Bőrömet úgy megliggatták. Anyám mikor melegetett. azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra. Nem tudtam. Lőn én keserves életem. Lett volna bár vészesemre. Kétszer születtem világra. Ε világból kimúlásom. Halál mérgével tartoztam. Nyilak miatt lőn halálom. Mint a rostát úgy csinálták. Ily hasznos voltom nem nézték. Mire volt hizlaltatásom. . Meghízlalván az ő ívjek. Hogy hozhatna ez életre. Hanem értem adták pénzek. Szívdobbantó viadalra. De nyilokat mind rám szórták.

a diadalmas fiút pedig. melyet czifrán járnak. Néha 2-300 vendég is együtt van. hogy nem csak a mulatóknak. lánykatársai. mely oly nagy. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. mert a meghívásoknál nem csak a ház. Én többet nem kenternálok. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. A szomszédnak jó kántora. Élők. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. hogy így ne járjatok. A kakasünnep azzal végződött. Immár többet nem szólhatok. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. hogy a diadalmas lánykát. A menyasszonytáncz mindig abból áll. s az új párt lovaslegények kísérik. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. hol a lánykák tyúk-hússal. Azért rólam tanuljatok. Holdmezővásárhelyi lakodalom. vígan jönnek. Hallod e te kakas koma. Vas. ki a kakast lőtte agyon. Diákokat ahol láttok. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. kik templomba nem mentek.No borbát15 fonó asszonyok. de meg részegséget sem akarnak. s elmondja. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. Mert nyilak mérge elfojtott. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. ügyes. Kikiriki az utczákon. de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. de a nézőknek is helyt ad. . innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. Velők szembe ne szálljatok. Kikiriki a tyúkokon. Vígan mennek. ki a tyúkot agyonütötte. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. a háznál várják a lakodalmasokat. Táncz kezdetekor. Bemutatja násznagy uramnak. Padlás. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. és pedig szerdai napon. Ti kakasok vigyázzatok. Itt újborkor tömeges a házasság. Módosabbak kocsin mennek templomba. Magatokat elvonjátok. hol a vőfél jő előttük. újs 1861 500. mert sok kell. Nincsen nálad melódia. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. Mert engem pénzért adatok. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. Oda lett a hangos nóta. Visszajövet a rokonság és vendégség. Kik csak kakas szóra vártok. az asztalfőre vezetve Őket. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget. és felfejkötőzik. néha egy nap 10 pár is esküszik. A lakodalmat a leány apja tartja ki.

s így páronkint minden vendég. mint maga a lakodalom. a kárlátó annál zajosabb mulatság. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. neki kell fogadni a vendégeket. Alföldi tájszó. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. Előbb két gügyü. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. és az 17 18 Alföldi tájszó. vacsorálnak s haza térnek. s a vendégek ilyenkor. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. midőn ismét pénz gördül a rostába. ki azt zsebbelijébe szedi. hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. mely nem egyéb egy vendégségnél. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. bemutatják. az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. Nefelejts 1862. mely azon alkalomra adatik. az a zenészeké és vőfélé. mit bevégezve. mindenkor pénzt vet a ros lába. búzát és békességet. borra. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél. . 1858. a nőnek feje szépen be van kötve. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat.” Kárlátókor. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. 92. Így megy a nő tánczosok között is. és térden fogadják ezeknek áldását. Vas. a czéh javára áldoznak.a menyasszonytáncz. a nő a vőlegényt. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat.17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. 96. majd távozik. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. jó áldás kívánatok mellett. újs. s italt és ételt vesznek magukhoz. és pedig mindig készpénzt. férfit úgy mint nőt megcsókol. hogy átöltözködjék. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. minden érkezőt. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester. s ha ügyes megdicsérik. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. a többit a menyasszonynak adják. A férfi forgatja a menyasszonyt. − A legjobb lovas előre ugrat. ha hiányai vannak megszólják. 147. Itt a mesteremberek tartják a bált. kik a vőlegényt tánczoltatják. mint új asszony először megy haza szülei házához. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. midőn a férjhez adott leány. az új házasok látogatására. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt. az asztalra egy rostát tesznek. A megkérések rendesen aratás után történnek. A meghívottak (szvali). s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. Innen ered a kárlátó név. mi rendesen 10-15 pengőre megy. Ami a kerekszámon felülmarad. rangjokhoz illőleg. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. esküvő előtti est. Az utón többször megállnak. s a pénzesebb marad a táncztéren. a kérő násznagyok. mert ha ez csendben ment is véghez. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély. Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. és szemérmesen megköszöni. utána jönnek a násznagyok.

ki a faluban található legroszabb lovon ül. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad. De mennyi bajjal jár az. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. addig senki sem érezheti magát általa megsértve. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. a legnagyobb lármát ő csinálja. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. vagy kocsin. mely népdalok kísérete mellett járatik.új életre való oktatását. hol végbe megy az esküvő. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. mert tudni való. kit elfogadni nem szándékoznak. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. a menyasszony oda érve. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól. hogy pisztolyból lövöldöznek. s ő takarítja össze a lakást. Az ima után a pap a koronát átveszi. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. légy kísérője és társa ez élten át. de míg e hivatalban van. melyet hátára kötnek. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. melyek szent képekkel vannak ékesítve. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. Kalapját egy lúdszárny díszíti. mert vacsorához ülve. odáig jut. hogy büszkén hordják fejőkön. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. sőt mi több. ki megjelen. ráköszönt és iszik vele. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja. ez rendesen este történik. kik mind lóháton szoktak jönni. A menyasszony egy szánon. . de oly annyira mindent. a még hervadatlan ifjúság jeléül. derékig mint férfi. ha elfogadja a kérőt.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. A lakománál a menyasszony ül legfölül. esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. néha négy is. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. a férfiak mögött ülnek lovon. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. míg egy fiatal ember. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. alább mint nő van öltözve. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. és e szavakkal: „Isten szolgája. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. azt a szokást vették föl. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. A nászmenet egészen elválik a leírttól. de később a fényűzéssel ez is megváltozott. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. mit esznek. A bohócz (csaush) a menet vezetője. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. hogy még a kenyeret. még a gyertyát is ő hozza. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. ő készíti a vendégeknek a reggelit. ha csak nem nagyon gazdag. ennek közepén megállnak. a menyasszony itt adja beleegyezését. mint jó lőfegyvere van. Amint a templomba érnek. a koszorúleányok. Így érnek a templomhoz. mint előbb leírtuk. Másnap az új menyecske az első. hogy e népnek több rozsdás és rosz. De jellemző e nép óvatossága. akkor csak érintik a fejét. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz.” Ha a menyasszony koszorúját félti. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. és most az esküvés megy véghez. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik.

minden fivérnek nadrágra hat forint. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. u. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja.neki. és most ritkábbak. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. ott 6-8 nap maradnak. és csak a násznagy által történik meg. persze kerül ebből azután perpatvar. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. ezt vagy amazt már kinézte neki. ez könnyű. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. − Ez időn át mindig szól a duda. ládát. hol egyetlen gyermek a leány. a leányokat elviszik férjhez. de többet ér a gazdagabbnál. de kosarat adott neki. lesüti szemét és nem szól hozzá. ki érzi magában. vagy ki eljegyezve volt. hogy a nő félig ne egyezzék bele. akkor amannak lemondanak. kit egy férfi megkért. ritkán vál el egymástól. de ha nem akarják neki adni. ködmönt. az anyának két forint. s nem fogjuk csodálni. vagy ezüstpénz van dugva. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany. kendőt. hogy egy gazdagabb kérő jön. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. és így inkább elvállalja a nőt. ki elveszi. Ha a leány nagyon szemérmes. de még többször verekedések. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások. és csak szegénység szülte e tettet. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. A fiú egész alázatossággal felel rá. ott vőt vesznek a házhoz. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. emez viszont. s ha pedig visszalép. Ha ily kérők között aztán olyan van. gyűrűt. sokszor igen érzékeny boszút vesz. m. és akkor kezdődik a többet ígérés. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. mint a bűnt. a fiúk pedig haza házasodnak. az apának tíz forint. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. . Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. később majd kerül. úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. hol minden papot a környéken fölkérnek. hogy majd elmegy vele. csizmát. ha kész az alku. Csak oly család. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. de nem ritka. Egy család bár hány tagból álljon is. fülbe függőt. hogy habár szegényebb. melyek három nap alatt megtörténnek. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. és többet-ígérés miatt elvált. Ha ily rablás oly nővel történik. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. − De történik. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. kapja meg a menyasszonyt. ez izgatja és vidítja kedvöket. ha a nő egyetért velők. az apa. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. hogy egy rablás történjék anélkül. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. azért máig is fordulnak elő. van szaladgálás a bíróhoz. általában ez a legkedveltebb zenéjök. esketné meg őket: ez persze nem teszi. de alig is hihető. akkor egyik haza megy az illetők családjához. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. nyoszolyát. úgy öröme nem tart sokáig. a többi házi népnek hét forint jár. ha ez szép. s ha a leány a fiút meglátja. hogy házasodni fog. ez mind ott marad. ha a rablás nem önakarata által történt. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. Jövő héten leány nézőbe mennek. szép csöndesen összeesketik. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. ezért szemrehányást nem nyer. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint.

Era. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. azt talán mondanom is feleslegei!. köntösét ereklyeként oszták szélyel. Ker. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. I. 1. Horvát hősök eltemettetése. 46. Pesttel szemközt. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. emitt ponyvákon olvasót. mely egyébként annyira elhagyatott. kedves magyar város Zalamegyében. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. vagy a hős kedvese. Kép. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni. Mikor a horvátok harczra készültek. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. de a védsereg keményen válaszolt. a Zala vize mellett. Ver. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . szaggatott sziklafalaival. mely a húsvéti határjárás díszjele. 1. A pizmákat. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. a csatatérről bajtársaik hozták haza. Bemellay G. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. A várat lövette. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt.ki ha megkezdődött a harcz. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. Budához 24 mértföldnyire. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. és Fél. vörös szegélyű fehér ruhát. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. húsvét virradóra. és községök saját védszentjére. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. és tűzműveket szórnak a légbe. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. fűzet 117. s ahelyett a rokonság. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. kergetőznek a többiek. Zala-Egerszeg egy egyszerű. 1861. s főhelye e megyének. 51. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. Magy. míg körülöttük labdáznak. bedobták azt a lángok közé. boldogságos szűzre. képeket. bújócskáznak. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. játékszert és gombot árulnák. a Duna partján. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. A találgatás: váljon hűn szokás-e. Hajdan híres város volt. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. A nagyhét egyik éjjelén. Remellay G. A horvát hősöket ha elestek. Néphagyomány szerént.Horvátok harczi esküje a múlt időiben. Fé. kies termékeny vidéken. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. A sihederek is megkeresik szerepöket. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. Besenyő alatt.

Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. keresztyén ájtatossággal. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. egyházi mezbe öltözötten. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. térdre bocsátkozik. 1. Semmi más nem hívja őket meg. sokan már helyt vannak. dob− és sípszóval üdvözlik. miszerént husvétszombat lévén. féltizenegy körül. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. Napkelet 1857. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. Húsvét szombatján estve. A templom ajtai kitárulnak. Beáll a reggelizés. megfordul s indul. A kíséret némberei. utolérnek. előadja. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. kiki lakába tart az ízletes ebédhez. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. az érkezőket puskalövésekkel. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. honnan áldásvétel után. a főoltárhoz járulván. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. s ha kisül. előtte a megváltás szent jelvényével. a város felé közelgvén a „veres keresztig. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. s a bon maradó férfiak részént haza. feszülettel a kezében. saját köréből egyet csendőrnek választ. Végződvén az ájtatosság. Húsvéti határkerülés Székelyföldön. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. mellette az ósdi tárogatós. A családok asztalhoz települnek. pereg a dob. élükön az énekvezető. szentgyörgynap. hol a díszes szentegyház áll. A nép rajként szállja meg a piaczot. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. a nép beözönlik. Ha az idő kedvez. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. a kálvária mellett elvonulván. öltözik.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. a némbersereg előtt a lelkész. szenteltet. főleg puszpángágakkal elborítva. a két sor derekán dobos és tárogatós. Már ekkor a határjáró nép. ki rend s illemre ügyel. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. A város népe ébred. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. az egyházmenet. mely a városból a kálváriához tart. gyűlöng férfi és némber. s a szervezés azonnal megkezdődik. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. ősi székely szokás szerént. A jámbor lelkész. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. A lobogó legelői. Egyike az értelmesebbeknek. a nagy templomba visszatér. a közelgők felé haladnak. sorakozik. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan. 401. a város piaczára. Itt kezdődik a szent mise. ünnepélyes tisztelgése jeléül. a határjárókkal együtt. Az útra kelt határjárók fegyveres serege. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. illő rendben a kálváriához vezetik őket. a puskák mind közelebb durrognak. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének. mint ősapáik hagyománya. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. a határt megkerülni. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek. Hasad a hajnal. s éji csend száll a falu fölébe. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. az időjárás. s megfordulván. a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. Útjok ének s ima közt halad. néhányat. a határhalmokat . Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. lélekemelő látvány ez. hogy most először léptek e határvédelmi századba. az ügynevezett czinterembe.népszokásnak. míg a gyülekezés foly. Előáll a város dobosa. Amint a vacsorának vége.

adj jó előjárókat. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. A pap elmondja az imádságokat. Láthatod. s visszaérvén az előbbi helyre. s rövid. egész határt megkerülik. áldd meg hazánkat. hanem csak a vetéskertet. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. szőlőhegyeinket. távoztass el mezeinkről jégesőt. Míg az ünnepély lefoly. Ott éneklést és imát ismételnek. hol hány férjhez adó leány van. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. akik későn érkeztek az ünnepélyre. bírák. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. sáskát. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat. dűlők. idegeneket. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. nem énekeltek stb. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. vitézlő bíró és káplár uram. nemzetünket. Ott mindazokra. hajlékainkat. Például ha a kém észreveszi. az úgynevezett búzahatárt. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. éneklés közt halomról-halomra. Ha az idő kedvező. Kisded gyermekek. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. Így mennek mindenütt a határszélen. kik az ünnepély folyamát vezessék. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. czifra papirosokkal. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. kém. Úr Isten! halld meg imádságunkat. A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. tehát leghívebb szeretője. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. Megjegyzendő. beszélgetik. pap. Ítéletet mondanak. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. forrásokat megtisztítni. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. falunktól a tüzet. ki kinek minő virágot tesz. a törvényt.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. kinek van legszebb fenyőága. énekvezető választatnak. az énekvezető kezdi az éneklést. felköpűzik. most van először határkerülni.megújítani. Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. árvizeket. nevet. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét. egyszerűen mennek végbe. magokat illetlenül viselőkre. rendesen pitymallani kezd. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. kerteinket. s helyszerű imákat mondanak. hogy valaki illetlenül beszél. azt színes szalagokkal. dúló úr. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . A kém vigyáz a hibázókra. ótalmazzák stb. melyben van a búzavetés. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. egyéb czímezés nincs. a falu határait el ne felejtsék. formáját. álld meg falunkat. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. mindeniket megújítván. mi alatt a templomot megkerülik. tessék reá ítéletet mondani. küldd el hozzánk az igazságot. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. A választások röviden. kik már többször voltak határkerülni. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. határkerülési újonczokra. minőket fellebb közlénk. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. bátyámuram. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. minket rendben tartsanak. Egy főkirálybíró. elfeledte a határdombok hollétét.” Megalakulván a tisztviselői kar. s épen szélére azon határrésznek. a község igazait védjék. s azoknak milyen szeretöjök. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. a bérezek tetőin meg-megállnak. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. nem imádkozik. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. nem énekel. adj bő termő esztendőt s békességet. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. káplár.

sz. mi egyaránt lealázza. s így sorban mindegyik hasonló manipulation. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. didergők. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. hogy a juhászságból kilépni. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. midőn vezetőjök elmés. pennát. Érdekes őket hallani. s mégis elhallgatja. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. selyemkelméket ajánlanak. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. s azt egy póznára illesztvén. 59. Ipolymentében virágvasárnap délután. Ipolysági virágvasárnap. a jegyzőnek tentât. a nőtlennek féleséget. elmennek a házak ablakai alá. feddnek ezért vagy amazért stb. 399. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. elbeszélik a falusi életben. vagy azt jelenti. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. a lelkésznek bibliát. a jutalom: szép szó. Ε napon változtatják helyöket. bizonyos helyen. és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. leányok és legények kalandjait. l. kalács. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. a folyóhoz viszik. piros tojás. akik követik. 1. minő például. leöntik. óvatosságra intenek egy s más iránt. bor. farsang végén szokta tartani lakozását. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. Itt tűnik ki? mily ép humora. Van egy vajdájuk. Juhászok dömötörje. hideg tartományokból jőnek. vagy hogy szeretője nincs.leánynak húsvét reggelén nincs virága. s a tisztes ős szokás mentve maradt. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. Ipolyságon. hogy a lapátütések eltöröltessenek. a hontmegyei becsületes czéh. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. Sürgöny 1862. szegődnek és vándorolnak. 94. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. gazdasági eszközök. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. Ipolysági régi czéh szokás. leszavaztatott. orvos és szépítőszerök. Honderű 1847. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. bocsássák be. A folyóhoz érvén. s valakinek azon indítványa. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. mit énekszó mellett nagy. vázát pedig a vízbe dobják. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. vannak áru-czikkeik. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része. s örömkiáltások között térnek haza. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. háromszor érzékenyen megilleti. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott. két oldalt rendben ülvén. azon fiatal házasok tudniillik. az alakról leszedik a ruházatot. hogy messze földről. az úrihölgyeknek kocsit. éhezve. el vannak fázódva. többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. könyveik. kik ott jelen voltak. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. mondják. ideje húsvét másod éjszakája. hogy rosz magaviseletű. de e szokás azóta eltöröltetett. melyen ülni szokott. minő dolgokat tud meg a nép. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. ilyenkor éleznek. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. a nép között forgó kisszerű pletykákat. mint kikémleli mindenki házi életét. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül.

A nagy asztag s a szép leány. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. . 371. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. házfa” hordó. újs. kőhordó. Segít hazán és a pártán. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. sőt az egész falu. szomszédok. 4. mondani valóját közli. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. I. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. Erdl Kép. a harmadik égeti a téglát. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. Magy. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. Vas. vagy ha az nincs. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. vagy másik helységben új házat építtet. Egyik hordja a földet. vagy ha tánczos a kaláka. arató. s úgy kiáltozzák. pálinka és tánczczal. s vési az oszlopokat. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. 1856. − egyik vágja a fat. A szlavóniai magyaroknál. gyűjtő. új terveket készítenek stb. háztöltő. s így néhány nap alatt. hanem annyiban is. másik veti a vályogot. s faragja a gerendákat. hogy közösen építenek. nemcsak annyiban pedig. másik nádaz vagy zsindelyez. Hogy rakjunk csinos asztagot. − egyik állítja össze a tetőt. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. sőt néha vérengzőkkel is. melyen csak bámulni lehet. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. kendernyüvő. szénagyűjtő. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. egyik tapaszt. s télben a nőknél fonókalákák. Ezeknél az u. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. mert rendszerént egy házon tizen. egyike a legszokásosabbaknak. mint fonó. kendernyűvő. II. trágyázó. 1854. szerető szeretőjével összejő. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. építkezési kaláka. 1854. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak. háztöltő. másnak mást kell csinálni. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. Mint a darazsoknál. a falu tornyába. Ugyanis ha valaki egyik. vagy otthon más valakinek. könnyebb munkájú kalákában. hol a munkások vannak. egyik ássa és hordja a földet. csak lágy kenyér. mely abból áll. mert itt egy kis időtöltés. Van. mely a falu mellett van. pajkos pénzföcsérlés mellett. barát barátjával. s nyáron a mezőnek azon dombjára. Kaláka. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. másik gyalulja a deszkákat. kaszáló. újs. 135. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. egy oly épületet készitnek el. n. másik meszel. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. 103. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. midőn a kaláka meg van már híva. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. A székelyeknél.szabad. szántó.

elvennélek. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. s felhív egy tisztes férfiút. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. mely annyit tesz. Az ifjú t. Ekkor a vőlegény felkendőzött. Miután tehát az év áldásait betakaríták. A legény vőfélt választ magának. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot. Mindkét fél templomba indul. mi gyűrűből. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. s újból kéri a valódi házileányt. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. s ez által tudtára adja mintegy.fiatal gazda a leányt kéreti. s az apa áldást mond reájok. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. felrakják a hozományt. Λ fiú kiválaszt. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára.. helyébe mást állítanak. a menyasszony három tyúkot. mi abból áll. két derekalj. melyet nő hoz fején. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. ifjakat vesz fel. kérem tehát gazdnramat. hogy magának nőt vehet. A lakmározás kedden kezdődik. Szerdán reggel.Kalotaszegi házassági szokások. mire minden meghívott befog. hol az esketés véghez megy. ezt ott kézfogásnak nevezik. de sánta vagy sántító nőt vezet elé. egy csinosan öltöztetett. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. őszszel az apa fiának egy tallért ad. mint egy kis tornyot. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. vagy jegyváltást.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. Ε hozomány rendesen hat párna. Innen haza mennek. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. mit kézadás követ. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. amint a leány előlépett.. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. ostorcsattogtatások között oda megy. i. kiugrik. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. és lakoma. A leánykérő egyedül jelen meg. s az említett kalács és bormennyiséget. s egész ünnepélyességgel kijelenti. három kancsó bort hoz. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja. s oda ajánlja. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. s ezt sirató estének nevezik. pántlikát. hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek. kedvese nyakába borul. s estefeléig honn mulatnak. hogy a leányt megkérje. egy hordó s több effélék. tükröt. kinél e jelenet nem volt váratlan. s arra fejkötőt. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. maga határozza el. mindenik fél úgy amint jött. vagy legalább azt játszik. ki hasonlóan béna. S ekkor történik meg a kikérdezés. egy festett láda. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva.. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. a leányát mutassa elé. Kitűzetik a kézfogás határideje. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. más szekérre a ládát. három kalácsot. mind a vőlegény. hordót rakják. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. . vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. Az ökrök előtt a . mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás. mi rendesen farsang-elejére esik. A vőlegény három kakast. A házigazda. korsót. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván. saját vendégei és muzsikusaival.. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja. hogy ha kosarat nem adnál. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. Az atya mintegy patriarcha. A hordóra fenyőágat állítanak föl. az atyafiakat látogatják. s mindenféle apróságot aggatnak fel. de leánynézni jár.

2. Innen a leányt haza kísérik apjához. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. 143. született gyermekek keresztelője alkalmával. . Vas. s rendesen apró marhákat ígérnek. mint férjének hatalmába adja. a vőlegénynek. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. s egy igen eredeti jelenet. Magy. valamint az is. s a vőlegény házához hajtanak. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül. míg a leány oda nem fut. közelebbi rokonaikat. 144. jó barátaikat költségesen megvendégelik. Harmadik nap csötörtökön. A második tál ételre nem pénzt. mert rendesen piros kordován csizmát viselnek.nyüszőleány20 megy. Negyed nap pénteken. apró hozományokkal rakottan. minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. újs. szekereken. újongatás közben megindulnak. sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. Régebben megvolt azon furcsa szokás. a koma czímet és barátságot híven megtartják. 1856. barátjuktól. melléjek a rokonok. . a bántó félnek küldötte. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. 144. A keresztelőn megjelent vendégek. újs. templomba mennek. Újs. Kép. s azzal ott hagyja. fekete csizmával gyászolják. házigazduram férjhez adván leányát. . a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát. ezt azután az örömapák teszik el. Leülnek. melléje bicsakot üt fel. foly egész éjji 12 óráig. edényeket. Hatodik nap. s mint hü nőt bemutatják. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. 136-7. s így a legényt még is ki kelle húzni. Vas. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. mire áldást kér. 1856.” Erre az asztal közepére tányért tesz. vasárnap. nőtől egy tyúkot. Erre kitör a lakzi és táncz. s az adakozás a tányérba befolyván. mit herisnek neveznek. hol terített asztal vár reájok. fején vive a lakodalmi fát. kezökben boros kancsó. Míg a menyasszonyt kontyolják. az ígért ajándékokat összegyűjti. mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. muzsika szó mellett. így viszik a leányt haza. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . Kalotaszegi keresztelő. A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. s ott tartják mindaddig. Erd. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. és „uram őkemének” nem nevezi. hogy a leány meg nem jelent. s tizenegy óráig az utczákat járják. kissé be találták a vízbe mártani. hogy életeiket megkezdhessék. A tehetősbek. néha varrottas kendőt és párnát adnak. s azon nap vége a lakomának. Itt a leányt anyja. 143. 1856. Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. férfiak. miből az is bekövetkezett már. mikor is az ökrös szekér újra előáll. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. mint a megszűnt komaság jelét. minden vendég ajándékozzon pénzt. Ekkor következik a kontyoló. s így rendre. Kalotaszegi gyász. 18öü. Vas. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. Amint az ételt felhozzák. a nászba tartozó nők. s azt ismét baza viszi. s e percztől nő és férj lett belölök. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. s ismét haza viszi. a fiatal párnak. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. Ez aztán a hűség próba. 20 Nyoszolyóleány. s azt. s nem kér érette. hol könyörögnek érette. hanem marhát kér. . legvégül a vendégek.

hogy mi az a „kamó”. ahol csak vagyon. különben maga ellen erőködött volna. Túl a Dunán „kampó”. A kalotaszegi leány. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. korán reggel ivó vizet hordani. mert megharagudnának érte. Kecskemétieknél a húsvét. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. mint az alföldi városok. van azon kaczagás. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. kik mindennek szeretik az okát tudni. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. 1856. ezen pereknek úgy szakíták végét. megvizsgálják a darab fonalakat. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. hol zene melletti tánczsátorok alatt.Kalotaszegi apróbb szokások. káromkodáson. ottan volt a határ. s azon leányt. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. 166. Vannak emberek. másikba a másiké. mint a kalotaszegi leány. Mert tudni kell. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. néha ötven is egy sorban. mert ezt minden faluban másként híják. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. különben vége a szalagos pártának. szabad mezőn álló. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. czikázás. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. hamuval tömött zacskóval megütögetik. hogy „szemérmes. Pest mellékén „gajmó”. s ezek azt állítják. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. s ameddig eltudta. s innen van az a közmondás. az alföldön „horog”. ki nov. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. tulajdonképen pedig valami bot. Kas. sör. mintha oda volna nőve. nem marad a tánczvigalomban. hajdan remete lak. Akkor azután megkérdik egymástól. s ha egy-két lépést tágított is előre. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. katholicus hívek gyakori imahelye. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. naplemente után. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. mezei játék. bor. Kamóhúzás. valamint bármely csikorgó télben. 144. Mondják. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. miszerént sokszor levén határvillongásaik. másik perczben megint visszaszerzi. 1800. újs. mellé esküdtekkel. Természetesen mindenik fél a másik földén állt. Minden háznál az eladó leány kötelessége. melynek a vége befelé görbül. s többnyire a magyarhoz annyira illő. mind a két fél úgy megállja helyét. Vas. újs. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. jelenleg az ájtatos r. Először is tudnunk kell. nemesebb élvezetű . a székelyeknél „kankó”. amilyet az úrfiak hordanak a városban. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz.

Emmausba menő két tanítványának megjelent. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. roppant mennyiségben. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. Kik itt az erkölcsben. Ily helyen királyok. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. Kép. jertek el hát szépen iskolába. Holott majd tudományt. ő minket vár. Mert ilyetén helyben. jó barattait összehívja. esttől nem ritkán reggelig. úrfiak s császárok taníttatnak. mulatnak. 1854. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. I. midőn a feltámadt megváltó. Megjegyzendő. 101. Díját voszi annak ő. köt. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. (Ezt elénekelvén. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. vagy leöleti. nagy jutalmának menyországban. mint gyümölcsös kertben. Kép. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. déltől alkonyig. vegyetek adományt idvességre. tarhonyás rétest. sok tojást rakjatok e kasunkba. ti lesztek társaink. híres tanítónak az ő napján. Ti is ezenképen. Mi azt megköszönjük. gyermekek. mondatnak utána íme versek is. hanem mindenféle sültet. s többnyire zene mellett derekasan. 102. mint gyümölcsös kertben növeltettek.) Az úr minden jókkal e házat szeresse. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. a fiatal Növekesznek ifjak. Koloniak Sz. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. A szegény árvák is. jertek el már. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. Most azért hozzatok. jó fiak Isten által. 1. Magy. foszlós kalácsot. világ végzetéig jószágtokon. s kedvök csucsorodván. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek. hű hálánkba. midőn t. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. Erd. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. Magy. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. Kecskeméti disznótor. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. Ilyenkor aztán megesik. túrus csuszát. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. juhczobákot. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. omlós pogácsát. Erd. kit Isten megáldjon. i. . a gazda télen sertéseit leöli. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. atyafiait. 1851. György napja. pörkölt húst. Jó mesterünk vagyon. elhagyott ifjak oktattatnak. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. utóbbiak csinosan felöltözve. mint szokott ez órában. el sem is felejtjük. Szerelmes öcséink.

Mely is szerencsésen az nap végződött. Elveszünk örömest penészes petákot. Szállásod. Egy hete múlt épen. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Akár minden héten mást-mást csináltathatsz. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. adj minekünk kezet. pogácsánkat eszed. minden helyen lészen. Könyv. D. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. Azért katonákat verbuválni hagyok. E. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. ha az végbe mégyen. egy szűrt nyakadba akaszthatsz. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. nincsen feleségünk. ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. B. Ha kedvelitek hát szülők ez életet. Megszámlálván. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. a mi ellenségünk. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. Ott sokféle dolog elővetődött. Azért még katona nem lészen a neved. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. C. diák alamizsnát kérnek. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet. papiros. ha tetszik. Kiket seregünkhöz így hívunk. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. Csak mustrára jársz föl. Nyáron. mi az akaratunk. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. Mondért akár milyent akarsz.A benne lakókat sokáig éltesse. ha holnap ismét visszaveszed. Ha egyéb nincs. mely végett az . Holtuk után az úr magához vezesse. Ha borunkból iszol. Nem bánjuk. hogy hiányi nagyok. olyant hozhatsz. Ε kedves mondókájukat végezvén. hogy mustránk kezdődött. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. Kis diákok vagyunk. F. Levelünk mutatja. látták. tenta a mi mesterségünk. Az A.

s ez harmadnapig így tart. Kép.1 Magy. és szalonnának. Erd. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. így meglévén a házról házrai kalandozás. miről azt tartják. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. 28.adakozmányokra van velők kosár. Erd. hogy a „duda nem is muzsika. 1854. Villö! Villö ! stb. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. visszatérnek iskolájukba. 3. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. 3. mit kiczeviczének neveznek. Falu végén selyem sátor. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét. Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. a csapszékbe térnek be. kolbásznak. hazaoszlanak. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. Honderű 1847. 3. Kép. Kép. Magy. S énekszóval a pünkösdöt. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. Zengjünk ott most úgy mint máskor. 1854. feltartanak. Erd. Egye meg a farkas. 94. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. czigány zene mellett járják be a falut. 26. Koloni apróbb szokások. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. vagy egy ingre vetkőztetve. Magy. Villö! Villő! stb. házról házra körülhordoznak. a vagyonosabbak ezüst. stb. 1. 27. a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. őket a váluban . hol szívesen látott vendégek. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. s miután azon házaknál. nyárs. 1851. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. vödörrel leöntenek. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. S behozzuk a konczmesternét. stb.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

Kisöpreném a budai nagy piaczot. Rendvel ülnek a szép lányok. Hogy dőljön ki. Szóval a szót mondja a búza szép virág. Behinteném apró pünkösti rózsával.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Hadd szakéjjak szépéből. Virágom tőled el sem maradok. Rendvel néznek a tükörbe. mogyoró Levél alá. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Virágom tőled el sem maradok. dőljön ki A gyivófa. Virágom veled elmegyek. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. Ha a tükör nem hazudna. Egyik féle virág a szőlő szép virág. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. A levele lehullik. . Szeretőmnek színéből. Ha én volnék a budai nemes asszony. Virágom tőled el sem maradok. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Virágom véled elmének. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. mogyoró Levél alá. Mert bizony én vélem széles e világ él. Magamnak javából. Mert bizony én velem lányok dicsekednek. ahol az nap elnyugszik. Virágom véled elmének. Roppanj gyivó. Ha a gyivó megérik.Vetekedik velem háromféle virág. A fölvégi lányok. Máriában elnyugszik. Virágom véled elmegyek. Mind azt énekelik. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát. Hozd estére a holdat. Roppanj gyivó. Virágom tőled el sem maradok. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. Ne vetekedj vélem te búza szép virág. Ne vetekedj vélem ivola szép virág.

nem veszi senki? Ε beszély.Vaj ki volna náloknál szebb. s pirosra. hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. hogy mind fehér ruhában.21 Hol volt. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. Magy. harczias tekintetű férfi volt. mint más tisztességes vén ember. stb. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. hol nem volt. stb. s nyakát előre nyújtva. sárgára festeni. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. Ilon atyja öreg. 21 . mint a feszület. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. Ha valaki lopó. s hímző-kerete volt. Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. stb. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. hanem Sárát vette el. pattogó nyelvű felesége. csak úgy úszunk tejben vajban. mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel. az apró házak közt egy nagy kastély. Erd. akkor is még zsörtölődött a menyecske. Kőrösön a tanácsbeliek. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. midőn a hold már magasra szállott az égen. illetőleg mese alakjába öntött. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. szokásban volt náluk. 3. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. lap. Elégszer is megbánta. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. Erd. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. kékre. Kép. s ha idegen jött a kastélyba. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. Midőn mesénk kezdődik. szorgalmasan ápolt virágai. honnan csak akkor tért meg. kopjáját. 29 Körösi régi szokások. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány. feltette magában. Két kezét módosan csípőire feszítve. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. Magy. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. füz. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. midőn a tanácsházba gyűlnének be. akit híttak Ilonnak. ebben a faluban sok apró ház. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. azt ponyvába takarták. hogy saját bűne bünteti öt. 178. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. azért vettem fel e gyűjteménybe. Kép. 1854. s jó. Kosáradás eredete. három négyfelé hasítani. s még sincs egy betevő falatunk. épen a folyó partján. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. ért elméjű öreg emberekből álltak. Elégszer is mondogatta. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett. kezébe vette íjját. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. hogy nem kell senkinek. azért nem dolgozunk. ott hever most is ötven darab a sutban. tűket. munkáját rögtön elrejtette. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben. vagy parázna személy volt. I.

aki különbeket fest. ha épen nem teszi azt. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs.. S aztán. mért nem kínálja jobban. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. . hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. hogy biz ő maga is alig hiszi. mond velem együtt. megmutatta neki. Az árát jól meg fogom fizetni.. . Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. mert azt ugyan soha sem hitte. s hogy csak szép legyen. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. − Azért se mondom! − Mondjad. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését. hogy hála isten elkészült a kosár. minden művészetét rá pazarolta. hogy ugyan piktor legyen. Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. hogy nézze meg mily szép. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel. mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos. Oh én istenem. − Mondod most? − Igen. s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. Szántszándékkal koldusbotra. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg. hogy házát ily nagy tisztesség érte. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. mi kincsem? − kérdé az öreg. Most lépett be az alacsony szobába Ilon. − Ne beszélj így édes kincsem. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . s azzal kínálta meg. éhhalálra akarsz juttatni. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő. − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. . . − Sz jól van. . eltávozott.” − De biz nem mondom! − Kérlek. − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén. meglesz! Olyan lesz a kosár.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt. Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. . − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz. Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. miszerént ö csinálta. s futott tüstént haza az urához − Hej. hát megveri. ha tudná kegyelmed. Olyan rózsákat. s elnyelte a szót. ha megérdemlettem volna! . bizony nem törne le a dereka. mire Sára asszony abba hagyta a szót. s míg elkészült vele. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. s azzal fenyegetését végrehajtotta. oda ment feleségéhez. ha egy kissé halászgatna. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. ha nem köt kosarat. összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt. itt van la orrunk előtt a Tisza. végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel. tegye ezt. − Meglesz.

mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. a czéhbeli ifjúság. A legénység jót áll minden költségért. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. illembeli kötelességüknek tartják. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. Kun sz. A vőfélek teendője még. az e czélra készített koszorúba. különösen tisztes vendégek jelenlétében. mely azoknak rendezése alatt. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. ha el nem mondod. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. én kegyedet is képes volnék megverni. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. s el nem fogná mondani. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. Krécsen. − Igen. bizonyos betanult. házanként menve. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom. hogy jó beszélősek legyenek. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. hirtelen eltűnt. a vendégeket. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. kik a . s a jeges vízben foly a mulatság. s úgy tett amint szólott. újs. hívogatják. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. Vas. 42. S ez a kosáradás eredete. − S mit tenne kegyed. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik. magyar ruhában öltözve. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. elmondotta kiki férjének. minek később meg szokott lenni hatása. ha én kérném. Ez télen járja. Ez nem egyéb. Az asszonyok holmi süteményeket. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. férjeik őket is kérték. én is megverlek. józanul viselje magát. 1863. még a locsolódás is. leginkább a szokásos herőczét küldik. legyen az bármely osztályú. Ők kardosan. a czéhmester. minden férj megverte a feleségét. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. a czéhbeli mesterek és családjaik. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. ha egyszer oly boldog leszek. b) Két vőfél. különös tekintettel arra. − Mert lássa. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. fel· szalagozva. bizonyos pénzösszeget tenni. s a vendégeket úgy étel ital. 371. ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. olykor nevetséges versekben. és pontosan felszolgáljanak. ki férje kérését teljesítette volna. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. náthát még sem kapnak. mint zenével ellátja. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. A vendégek. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült.

menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. bő ujjú. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. Ha régibb öntetű a lakozás. ο. ik. és szintén borrali visszakínálást tenni. melyet a mesterek feleségökkel lejtenek. A vacsora rendesen reggelig tart. hogy a vőfélek. Erre következik a vőfélek köszöntése. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. ki szintén úri ember. olykor-olykor kirívó öltözetben. ha újabb. gyüszti. melynek az a sajátsága. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. zene s tudja mi szóval bejárták a várost. eleinte csak a legények jelenlétében. kik leróván a koszorúnál adójukat. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. kovácsoknál patkó. asztalosoknál gyalu. de az ennek visszakínált bor. csörgő sapkában. . a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. s megköszönik. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. kapta. 15. mert ha valahol. melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. családbelijeikkel − elől a czéhmester. A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért. azzal a ház urát megkínálja. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. A koszorún a czéh jelvényei. igen sokba kerül a háziúrnak. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. s történik. a lakozás színhelyére mennek. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. A választás sokszor korteskedéssel jár. ha a legénység is hozzálát. még pedig gyakran. s aranyozva függenek. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik. lapostő. (a vőféling egy borjúszájú. c) Két nyoszolyóleány. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. azután az atyamestert. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. nagyobb költséggel jár. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. különösen a czéh-mesteré. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. Ρ. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket. Nefelejts 1863. hogy akadnak párok. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. karmantyú stb. s onnét csak akkor jönnek ki.pénznek való koszorút adják. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. közre. csizmadiáknál ár. ezeket a vőfélek választják. nem különben a vőfélinget kimosni. kivasalni. ha a „mester tánczot” kell járni. véve a két nyoszolyóleányzót. s őket felszalagozzák. s a kész koszorúból. a czéhmester elé áll. s hogy abban maga is részt vett. sámfa. melyet már ekkor magával hordoz. fából vagy papírból kimetszve. szálló ing). s mielőtt a vacsorát megkezdené. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. csak a koszorút készítik meg. azután a nyoszolyóleányok házát. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. lárma. a hét vőfél ugyanis kivont karddal. a mulatók közé keverednek. s kezdetét veszi a hü hó. s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. Szünet akkor s azok között van. de soha a legénység. s így tovább. fűrész. itt szokás az. A lakozás napján már délután szokás. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. Azután jönnek ők nejeikkel. Miután zaj. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. kalapács.

vagy legalább egyik földre esik. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. hogy sz. A májusfáról azt írják. díszelegnek. midőn térítgetni jártak. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. Májusfa letűzése s története. Ki ne hallott. imádkozott. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. Ily küzdélyeken. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. így aztán bizonyosan kisül. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. az úgy nevezett tornáról. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. magas fákat. a burgundi herczeg főlovászmestere. mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. mit a legények a pünkösti királyság után. s nem szabad többé viaskodnia.Magyarok tornája. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. s öröme határtalanabb legyen. Ε látvány igen kellemes. Ha a küzdők egyike le esett. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. italok. ha győzött mint maga ama rómaié. hogy elűzze a gúnyolódókat. A leány azonban. A férfi babérért jött ide. valamennyi ló egyenlő nagyságú. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. Erd. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. Magy. városokban. ami egyátalában nem lovagias dolog. sz. még pedig ha lehet észrevétlenül. a többiek pedig bemennek. okvetlenül mindkettő. füzérek stb. a falut bejárván vígan elköltenek. Párosan vívnak egyik a másikkal. zeneszó mellett. de rövidek. Fülöp. Mátravidéki palóczok bódoganyja. A vívók szépen vannak felruházva. midőn még azok virágjokban voltak. s így felkészülten. és sorshúzással osztatnak ki. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez. szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. szalagok. Sürgöny 99. 15. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. ágas-bogas. s mily nagy a magyar. Ez volt sz. sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. s valamennyi nyereg is egyenlő. házról házra eljárnak vele. s rágalmazták. letűzte a földbe. s erre alig múlt el egy-két óra. karcsú. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. I. Jakab és sz. déli gyümölcsök. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. mily erős a kor. melyik ül legerősebben. köt. melyeken virágok. Az éjszaka magas fa nőtt. S gyenge szellő lágy szárnyain. Kép. Ha a két versenyfél egymásra tör. előtte letérdepelt. melyek díja arany ostor. elővette vándorbotját. Minden év május elsején a falukban. melyet ők . Erd. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. pár itcze bor vételére büntettetik. Piros kendő leng ágain. A „szomorú király” kinek kötelessége. darab ideig Budán mulatott. Magy. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. és lándzsáik erős. Kép.

A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. amellé körbe ül. Muraközi lakoma. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. s tesznek szolgálatot a vendégeknek. Nyitrai (felső) tót lakodalom. bevitetik a hős a korcsmába. Isol szom precs od nyelio. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. hogy a kalpagját fontartja. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. melybe ki mennyit akar. s azután. a kunyhó ablakán háromszor kopog. akkor feléje üt. Mikor együtt érzik magukat. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. azoknak mulattatásáról gondoskodik. Ha kimegy. s azután be hagyja köttetni szemét. a cséplőt kezébe veszi. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben. öreg embernek fiatal leányt. és hogy megnevettesse a társaságot. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. Egy legény a hordóhoz megy. Ked zacsalo roszbelevaty. vagy ha csínyt tettek. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131.bódoganyának hívnak. együtt töltik az időt éjfélig. 7. Od vecsera do rana. menyecske. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik. A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. be nem lép. s ha találta. Esküvőre ős magyar szokás szerént. férje s a gyermekek állnak. azt kell tánczolni társának. annyi pénzt dob bele. sz. a fiatalja. lovagok kísérik az új párt. megszólal a zene.36. s reá cséplő helyeztetik. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. Napkelet 1857. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. és az a privilégiuma. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. majd párszor a hordó körül vezettetik. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. a hajnal . s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában. a vőlegény fölött. Ezt ivás sokszor részegség követi. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje. ki szintén lovagol. s társalgás közt megemészti. Miskolczi szűrszabók dalidója. 322. amely tánczot ő megkezd. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál. sőt reggelig is. 1854. hogy elbódult. Nefelejts 1863. azt kell húzni a czigánynak. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. ruhájok magyar nadrág és dolmány. s habár nyitva lenne is ajtaja. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. ebből kerül ki a fekete kávé. Akik ülve maradnak. rendre csókolnak. lefekvés előtt. a terem padlójára rakja. a nap hőse lesz. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. kezébe pedig csörgőt vévén. vagy sem. s melyet a gyermekek esti ima után. 193. Vas. 216. újs. Czifra szűrben.

s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. mert szokás. másik fele pedig kenderfehér. Első nap esik meg . melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. Ha pedig nem jön ki. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek. alánt lecsüngő szalagokkal. mint a mythologiai Bachus a hordón. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. párta tétetik fejére. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt. s miután a mosás megtörtént. s ha máskép nem juthat hozzá. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. a fiú. s az öregek elkérik a leányt. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek. és a lelkészek gondja. vagy sem. néha pisztolyokat is süt el. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. nagyokat kurjongat. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. hol az esküvés megtörténvén. ettől függvén. leány. az megadatván. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. szekerén elszállítani. A leány erre letérdel szülei előtt. násznagyok. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni. rókával prémelt. de legközelebbi alkalommal vagy zene. A leány erre nyilatkozik. s néhány közeli rokon jelenlétében történik. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. keserveseket. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. hol aztán megered a táncz és mulatság. kívül megszólal a zene. a hajzatot hozzák rendbe. s tőlök engedelmet és áldást kér. s akként ül rajta.” így történik meg aztán a kézfogás.Örült. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. oly édesden folyt köztünk a beszéd. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. elannyira. fésültetni. A haj elrendezés megtörténvén. jő a kézfogás. s aszerént fizet a czigánynak. szól a zene. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához. hogy mi járatban vannak. a kék posztóból. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete. segítsen az úr. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. melyek fölött a nagyobb rész. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. felöltöztetni stb. mely rendesen éjjel. és áldást kér. akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. A kihirdetés a templom napjaira esik. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. ismét zenével mennek a vendéglőig. az arát megmosni. a leányok fiúk énekelnek. mely ha talán rövid. reggel volt már épen. kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el. ő tűzi újjaikra. ha kedvezőleg. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. bár tőszomszéd a vőlegény. ott még két napig mulatnak.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. sir va fakad. Napnyugot után jő a búcsúzás. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát. hogy tovább is járjon utána. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb. huzatja kiki a maga nótáját. s evéssel is megkínáltatnak. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt. Sírás között esik ez meg mindig. s erre következik a vacsora. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét.” S erre elbeszélik. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. Virradni is kezdett. az ifjú elmegy ugyan. kendert vesznek pótlékul. azon napra legalább kölcsön kér. mindenféle tarkabarka. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. báránybőrrel bélelt.” szavakkal kezdődő mondókáját. bár csupán szokásból. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. nem különben a vendégeket és hangászokat is. a ruhaneműk közt a mente.

s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . pártáját leveszik. Magy. A házaspárok azonban mit sem esznek. most pedig eladjuk. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. s az fizet. s isznak egyet. azután fölállnak. Visszaérkezvén az új házaspár. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment. 2. míg jobbra és balra a násznagyok. 32. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. s újra a tánczhelyre viszik. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel. ezzel az asztal közepére lép. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. vőfélek foglalnak helyet. s úgy löki föl. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. megint isznak. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára. hanem szomorkodnak szépen. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. Erd. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. Én olyan szökő vagyok. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba.. s elosztják. fej kötőt adnak fejére. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. ott néhányszor forog. miért pénzt kap. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. felaprítják.” A lakoma alatt. 211. nyoszolyólányok. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik. hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. kivel aztán még tánczol. Nefelejts 1863. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. imígy felkészülve. aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. Egy ujnyira fölugrok. hogy árán fej kötőt vegyünk. de azonnal ismét felemelik. és dalolják: . Vacsora után ismét tánczolnak. pro forma ágyba fektetik. o. ha olyan ügyetlen nem találkozik. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. melyet midőn az felszedne és tűzre rak. a kast az asztal közepére leteszi. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. a számos vendégek. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. ezen kalács azon kiváltsággal bír. Nyitrai tót legények társastáncza. . az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. Majd másikat. 1854. bemutatni az új asszonyt. hogy „ez nem Rachel. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt. isznak hármat a legjobb borocskából. egy ideig együtt tánczol. mi azonban megtaláltuk. de erre azt mondja a vőfél. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. Kép. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. hogy mikor a vendégek jönnek. örömanyák. isznak kettőt. Legkülönösb az. a leánysereg halkan énekel. és már is dolgozik. boros kancsó körül.az is. néhányszor sürögnek forognak körötte. dalolnak. 3. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak.

Pajtaaljai czipózás. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. melyet farsang alatt használt. s ritkán van garázdálkodás. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. Ε mulatságot az élénkíti. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. o. ha neki tetszik a legény. Pest vármegyében Ócsán. hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél. s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. az adományozót megforgatják. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. s ekkor a leány. Ócsai coledálás. Heves. Mert ha nem adsz sajtot. benn a farkas”féle játék. később bevallják a czélt. a városnak volt egy pajtája. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. s az úgy megy végbe. Azt a vidéket. de a lapály neve máig is díszlik.22 L. és ellene szülei sem tesznek kifogást. darabig karonfogva sétál vele. kecskécske. a másik férfinak. Palóczvidéki lakodalmak. a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak. édes e vagy savanyú. kell-e czipó. hogy a körbe ki és befutván. Oly forma mulatság ez. s úgy mennek tovább. az egyik asszonynak. Életképek 1847. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség. dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. Ritka hely. vagy ha kell a szomszédhelységekben. s például a férfi elfogva a leányt. két-három férfi. elmennek leánynézőbe.Cis koza. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. 14. köztük a házasulandó is. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. s hátát gyengén öklözi. p. a legénység a zenét. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. ezeket a többiek körülveszik. ne czipó. s bár az épület már rég elmállott. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. kit most a leány kerget. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. magába foglalván Gömör. az állók által hol az ti Időzött. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. közben-közben mondván. mely eredetét onnét vette. 22 . Ha megvan a kiszemelt leány. a borítékon. 1830 előtt. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. Adj sajtot menyecske. i. mely mulatóhelye volt. hogy hajdan t. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. egymást kergetve közölök egy pár. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. kora reggel felállítja azon ház előtt. a férfi mask pedig innivalót kér.

A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. menyasszonyt. és dicsekedve megmutatnak mindent. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. hogy az a menyasszony lenne. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. de azt elbujtatják. az áll húslevesből árpakásával. ez hívja őt templomba. s azt kívánja. A násznép. pecsenye a főételek. kiktől pénzt kap. annyi évig legyenek magtalanok. hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. sokszor még azt is. − A „jó szűr a recomendatio”. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. a hérészek tagadják. mely egész éjen át mulatott. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek. és látogatás színe alatt szétnéznek. s azt kívánja. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be. amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. herőkét. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. s hogyha távoztatni akarják őket. ha a menyecske hamar megszaporodik. Visszatérve. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. hol a vőlegény várja. almát ad. tyúkleves metélttel. hogy a menyasszony forduljon fel. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. amivel csak bírnak. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. megforgatja rajtuk a dunyhát. sült tyúkot. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri. a vőlegénynek kendőben diót.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. s szép mondókájáért kezébe bokrétát. s csere után lakomáznak. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. fogadván. mákosmézes ferentőt. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. fokosára szalagot kap. A vőlegény házához érve. hogy az „élete édes legyen. s vele háromszor megkerüli őt. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. itt is lakoma van. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. az rendesen hétfőre esik. kurjongatnak a kocsi hátán. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva.” A szobában a vőfél köszönti. az udvaron várakozik. ha pedig eltávoznak anélkül. bort stb. − A kérészbe menő. − Itt áll a czigánybanda is. azután a konyhába lép. paczal édestejjel. a legénység fazekat. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. A fiú pénzt. kocsonya. enni inni valót visz magával. és valahányszor szemközt jő. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. s felkötik a menyecske kontyát. a kérészeket fogadják. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. köztük a leány anyja is. hogy többé meg nem sérti. kezet fog a kérészekkel. A hérészek ebéden marasztatnak. Háztűznézés után. az kezet fog a fiúval. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. kérésznek neveznek minden ily látogatót. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. az jó jel. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. hogy el ne érzékenyüljön. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. ennek jelentősége. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény. reggel templomba kíséri az új házasokat. mi néha meg is történik. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik. fölillesztik fejkötőjét. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. és sok ingerkedés után jelenik meg. A kendőlakás éjjel végződik. akkor az bizonyos kosár. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. abba ő ujját mártja s leszopja. s kicserélik kendőiket. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. . s a menyasszony megcsókolja a háziakat. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. s keresi vele a.

mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. − A hérészezés több napig tart stb. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. Napkelet 1857. Ε tusa darab ideig így folya. s ott elhelyeztetik magokat. még pedig ökör ellen. Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. de rögtön leveretek. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. s a szálloda körül lézengve. mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. de senkisem szállt vele síkra. Pécska (Arad vármegyében). Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki. agyonfojtá. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. 295. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. melyet nem koplaltattak vala. a medve a vízbe ugorván. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. melyet néhány napig koplaltattak. megragadá ellensége két szarvát. mint kamaralis telepítvény. Ez megtámadá ugyan a bikát. a piaczra gyűlnek. számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. ezt a medve utánozni akará. s ott bizonyosan pórul jár. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. az ökör azonnal neki rohana. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. Azután még más állatokat is eresztének be. s magával vivé a ketreczbe. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. cseléd-kiállítás. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. azaz oly medve jelent meg. . állatviadalban gyönyörködik. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. vagy mint sokan szeretik nevezni. cselédvásár. György napján. a bécsinek módjára. Az őr nagyon középszerű ember. A küzdtér közepén kis tócsa volt. Pesti állatviadalok. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. Azután rabló medve. ebben kacsa úszkált. Szokott ajándék is osztatni. magyar ökröt állítottak ellenébe. csak mutatni akarák a közönségnek. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. visszahúzák. Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit.„kifüstölés. megragadá. leányvásár fejlődött ki belőle.1. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának. A rabló medve mindjárt leveré. hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő. az állatot oly rögtön megölé. Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla. de a földről fölvetni még sem bírá. Ez azután így szokássá válván. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. Ellene más medvét bocsátanak. mindannyiszor kikerülé a medvét. A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. hogy annál szilajabb legyen. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. ha néhány társa nem siet segítségére. a kacsa alámerült. györgynapi cselédki állítás. mire az oroszlán ismét eltűnt. 24 Pécskai sz.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. alkalomra várnak.

ki a legény a faluban. hol az ablakból szép leányok nézik. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. az istenitisztelet végeztével. miből a magyar pünköst elnevezés lett. ott elállják a síkságot. különböző helyeken s vidékeken. Utána egy banda czigány. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra. meg hogy egymást le ne taszigálják. úgy húzza a hegedűt. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. tizen-huszan egy szekéren. még jobban szorítják a kengyelt. ki szekér háton. Fölvitte a maga dolgát. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. Ε szép emlékezetű napokat. ki gyalog. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. . Bíró uram. a vigasztaló sz. tisztartó csézájának adva első helyet. A legények fejükre nyomják a süveget. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. hogy ne trombitáljon a fülébe.Pünkösdi király és királyné választása. ökröt fognak sütni. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. falusi leányaink s a fiatalság. ami az ö dolgok. hogy le ne essenek a lóról. lova serényét simogatja s ugrat ott. László törvényei azt négy napra korlátolták. most lovon ül. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. míg a múlt században két napra vonatott az össze. A ker. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. akinek bokréta nincs kalapja mellett. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. piros nadrágjában. hogy neki ne eressze azt a tulkot. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. amit a szekér után visznek. D u n á n t ú 1. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. Következnek azután szép rendben a lovas legények. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. hisz ma van piros pünkösd. akik majd osztogatják. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. lélek láng nyelvek alakjában szállt le. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. mind egy hosszú szekérre rakva. egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. a hordó bor is ott van. és szabódik a mészáros legényeknek. és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. különféleképen ünnepelik meg. mint illik. saroglyában ül a brugós. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. ma válik el. nálunk sz. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. mitől annak majd a füle dobja reped. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. hogy meggyőzze jó szándékáról. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. s betölté őket hitük szilárdítására. nem is legény. meg a sok jó czipó. melyen ül a tisztelendő úr is. Bíró uram megfeddi őket előre. még pedig tíz akós. a trombitást szidja a kocsis. a prímás áll a szekérben. Izrael fiai. letűzi azt oda. notárus uram. csinálnak valamit. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát. egy nagy zöld korsóval. kiki jól bízik magához. a sínai hegyen. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon. amiben bor vagyon. négyével egy sorban. s űzik a tréfát egymással. így a többek között Dunántúl. A mezőre érve. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. s bemenvén a helység házába.

minden korcsmában ingyen rovása van. mint férfiak között. most meg a harmadik. mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. Összevissza vannak már zavarva. Még egy ugrás. mint a szépség. Egyenlően futnak. Szól a második lövés is. mulatságra hivatalos. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. Az lesz a pünkösti király. hogy ez csak valami üres czím. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. egyikét félre vitte a lova. az volt pedig a szürke. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. oda vágtat a szürke oldalához. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. s ha netán valami apró vétséget követne el. Három mozsár van ám leásva a földbe. Egyik sem enged a másiknak. jó kézben lesz ott is. aki nem hisz fogadjon pint borba. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. másiké megállt a pálya közepén. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. marháját tartoznak a társai őrizni. ért az ágyúzáshoz. azért testi büntetéssel nem illetik. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. Harmadszor csak a két lovas fut. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. amit elfogyaszt. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. ottan. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. elpukkantja a nagy hangú vasat. mind kettő jó ló és jó lovas. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. ha megtudná kapni. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. s hátrahagyva valamennyit. kétszer futtatunk még. „No tiszttartó uram készítsük az ekét. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. s összevissza forog. Ez koronázza be. ki elébb. a paripák lába alig látszik a földet megérni. Három a tán ez. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. s amint megindulnak. a jó szürke messze elmarad mögötte. ki azt elnyeri. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. kettő közöl egyik a czélhoz ért. aki katonaviselt ember lévén. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten. lovát. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. a többiek félre állnak. ki hátrább. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. beverve faczövekkel a szájuk. . mely a levegőben hajtja. A lovasok újra visszatérnek. hamarabb mint a másik. A legények kérkednek erejökkel. még egy szorítás. s kitűnik a versenyzők csapatja. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. ki a két első futásban nyertes maradt. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. megint sorban állnak. A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. még egy futás az élet. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. kettőt rávág vele a lovára. Nem kell pedig hinni. Szántok én még azzal a vasekével. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. mintha repülnének. de nyargal a többi. fizeti a község. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. még a tiszttartó is. azon jót kaczagnak. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. ünnepélyre. Lassan lassan bíró uram.

Gyémánt szekerében. Virulóbb a mező. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. Piros pünkösd napján. Királyné lesz mára. ha fiatal. Illatosb a virág. egy pár krajczárt. Mintha nyelve volna. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág. egy pár csókot. Háladalra zendül Az egész természet. minden ház előtt megállnak. Lombos koronája. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok. Mert a hangot halljuk. Mezei virágból Koszorút is kötnek. mégis megszülettek. mert Mosolyogva kelt fel. amik sohasem voltak megírva.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. Mindenik fűszálnak. Majd fölnyúlik újra. Dalolás közt egyre. Fején gyöngyös párta. Itt a falu vége. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. Büszke tán reája. A faluban szerte Daloló leányok. Megjelent a hajnal. Hogy virággal telve. . egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. Tündéries fényben. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. Ha öreg úr. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. s énekelve körülhordják a faluban. Szépet álmodott. Mennek a leányok. amelyen az angyali leányok. Kiértek a gyepre. Bíboros palástban. De szemünk nem láthat. Közölök a legszebb.

Az lesz koronája. Fürge paripákon. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében. Nem a föld zajgása. Elvegyül a légben A diadallárma. hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . azon hozzáadással. Szívemelő látvány. Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre. Ő a piros pünkösd Választott királya. Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása. Vagy talán csalódás. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája. Hanem a leányok Szíve dobogása. Zöld ág van kezében.. Majd a lányok dalja Összeolvad véle. mint égből Földre röpült angyal. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. II. Fölzeng a dal újra.. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. Ε piruló arczczal Ép olyan. mintha keble Volna. A föld. Lova fülén kendő. Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. Tajtékzik a pára. Nyerges Újfalun. Ragyog a sarkantyú. Legelöl egy ifjú. meg-megdobban. A legeslegszebbnek. Száguld a legénység. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron. Kevés lenne mása.

55. ki megy alóla a ló. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. András templomában. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. füz. Természetesen. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. sorsot húznak. s mely abból áll. a mely alatt azután a legények elballagva. s ne talán jövő házassági hozományul. 286-289. A felső vidéken. ártatlan életök méltánylása. 22. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe. n. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. vidám arczczal s tele várakozással az u. 216. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva. Sürgöny 1866. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. elismert példás leányok voltak. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép. hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. Erd. Ehez némileg hasonló azon ünnepély. s azon aztán sokat lehet nevetni. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. mi megtörténvén. melynél a koszorúleány is jelen van. s a hivatalos házaknál nieg-megállva. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. indul meg a nagyszerű menet. átadása. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft. nem sokára az ünnepély után. egy gyönyörű. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. a nt. két évben ugyan nádasi. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. kitevő kamatot kapnak ajándékba. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. a pleb. jóravaló férjet is kap. legtisztább viseletű. 1863. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. kik általános. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. III. 115.26 IV. s a jobb gazdáktól borra valót kap. 1. Kép. Vas. tiszta. aki egy rántással el nem tudja tépni. Magy. fehér rózsákból készült. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. s ő a lúdon függve marad. templomból. 3. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. Ε dönti el aztán. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. rózsaünnepély megtartására. I. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. ki e vizsgálaton legjobban felel. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. Újs. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig.kalapot. 462-3. hivatnak meg. s a legpéldásabb. Rábaközi tyúkverő. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. és jó háziasszonynyá. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. Délután 3 órakor. 7. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. Újs. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. s a bíbornokoktól ajándékokat. Nef. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. Honderű 1845. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. alesperes vezérlete alatt. sz. Vas. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. megkapja az áldást. 1856. Nádason. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. 26 25 . minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. István bácsi képes naptára 1856. az alapító bőkezűségéből. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. császári koronát kap. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba. míg a leány férjhez megy adatik át. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. Azon gyermek. 167. mi közös mulatságra fordíttatik. 1859. Ezután következik a 100 ft. Ezt 1835-ben ntiszt.

− Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába. 2. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. ki legyen az öreg és kis vőfél. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. s oly” dínom-dánommal végződik. − Erre az ünnepi fesz megtörik. kalapjok mellé virágot tűznek. Pest vmegyének éjszaki részén. ő csak parancsol. 57. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. s a dolgot tudtukra adni. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. s úgy mennek a kijelölt házakhoz. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. egyik vőfél így köszönt be: . mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. Van azután hahota és nevetség. A szünidő rövid szokott lenni. meghatározzák a kézfogó idejét. mennyit ő magassága meginni képes. teljesen megismert. s az. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. s vendégek várják. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. Rákos Palota kies. s kit bizonyos idő óta az u. − Itt döntetik el. A kocsisok lóháton. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. alattvalóin végig tekint. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. díszruhájukban. mint dicsőséget vívott király. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. és pedig azért. kit ők királynak neveznek. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti. hová belépvén. terjedelmes falu. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. vagy szalagot akasztanak. maguk között egy főembert szoktak évenként választani. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. kiknek száma a faluban százakra megy.Rakamazi királyfutás. násznagy után néznek. s egymáshoz bizalommal. a második ki őt nyomba követte. Honderű 1840. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. igyekeznek velők találkozni. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. a tárogató jelt ad. szintén versben elmondja. a legény násznagyával. s a leányt szülei nevében odaadja. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. s magasztos érzetében. megjelen a mátka szüleinek házánál. Itt levén a kézfogó ideje. s parancsát a kisbíró hajtja végre. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. szülői. tudatja szüleivel a leány nevét. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. virág és kardokkal ékítve. s a betanult rigmust. a násznagy elmondja jöttük czélját. kijelentvén. „lányozás” idejében látogatva. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. kis bírónak neveztetvén. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. tartozik a királynak annyi bort fizetni. s különben is figyelemmel kísérve. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. botjukra zsebkendőt. − A szokásos üdvözletek végeztével. hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. czifránál czifrábbakat. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. n. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni.

s zene. Erre a másik vőfél mondja: . dal. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. s tüsszögve. − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. násznagya. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. násznagya. ha lovai tűzzel nem bírnak. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan.Isten áldja meg e házat. hogy most nem szántanak. kiabálva. a többit aztán a meghívottak töltik be. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. s egy vő-féllel.. mint kőfal úgy álljon. összeszedik magukat a vőlegény. egész a templomig. sógorai.. szülői helyetteseitől. − Esküvés után azonnal indulnak vissza. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. dal. − A násznagy felel a kikérő beszédjére. hogy mért jöttek. Erő és egészség beléje érkezzék. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. hetvenkedve. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. Védelmezze ezek ellen az Istenség. Kívánom. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. Az esküvés rendesen a déli órákban történik. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. újongva. ha a gazda engedi. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. − Meghozván a vőfél az engedelmet. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén. s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. elő a percz fontosságát. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. kocsit cserélnek.. de mielőtt kiadó versét elmondaná. komái. aggódás. − Oda érve. végre ez kitalálja. felkendőzve és lobogózva. a gondolkodás. zene hangjai közt. vagy kettőre. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. nem csoda. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. míg. násznagyától.. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz. Az Isten áldása. Aztán mennek tovább a többiekhez. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál. és vendégeivel együtt. a zászlókat lobogtatva. szívesen látnák. villámsebesen viszik a kocsit. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. az utón jó előre . Sem örömöt űző komor kedvetlenség. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. Ez háznak gazdáját. hogy éltek ezekre találjon. palotai lakos részéről.Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez . vőfélei. hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. vagy amaz vesztve türelmét. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. megindul a menet. míg a vőlegény magáéival haza tér. megfejti a rejtvényeket. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. hogyha egy pár tisztességes ételre. dalolva. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. s egy kis harapni valóval. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. A lovak szintén tudják. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni. Orom s békesség itt meggyökerezzék. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. a másodikon a vőlegény. a násznagy előadja. vőféle és egy nyoszolyóleány. − Egész utón szól a zene. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni.

szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. és bevivén a nép elé. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. örömanyákkal. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. i. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. Ilyen a „vánkostáncz. egy verset mond el fölötte. s rendesen ott szokta végezni. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. valami pénzt vet. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel. vőfél nyoszolyóleánynyal stb.figyelmeztetik. borozgatva. örömanyával. ekkor emel szót. beszélgetve. melyre már jó előre készül mindenki.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. valaki elé leteszi. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. néha zene nélkül. verbüng és dal közt. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t. és így jő lejebb.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. kezénél fogva. melybe mindenki. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. az a bennlevötol csókot kap. akinek mondandója van. Aztán asztalhoz ülnek. s a vendégek közöl is. A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak.” Ezt. a násznagyok a menyasszonynyal. ki a násznagyot kínálja meg. s most következik a „menyasszonytáncz. A menyasszony szülői és násznagya. . aki a tányérba pénzt vet. szülőitől. menyecskésen. hogy megégette a kezét. s kötőiket tartva. ki a menyasszonynyal tánczolni akar. meg a vendégek közöl aki akar. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. mint menyecskét. s érdem szerént lejebb és lejebb. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be. hogy a számukra „pénzt szed. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni. iddogálva. Ekkor ifjú. s tart kivilágos kivirradtig. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. mire végre azt süti ki. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. ki sebesen rá térdel. amit egymás közt elosztanak. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. hogy: „Fölcsavard az eszed. s egyik egy kis párnát kezébe véve. mely a vacsorát helyettesíti. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. mulatva. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. s egy versben siránkozva elpanaszolja. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. Mikor már az ételek így mind felhordattak. hogy már ezentúl asszony. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. s tud tára adja a vendégeknek. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. a czigány rákezdi a csárdást. s kér pénzt gyógyszerre. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. újra hangolnak. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. Örömapa. előáll az öreg vőfél. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak. bevezeti. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. mire ez az asztalra kerül. A vacsoránál legfelül a násznagy. nyoszolyóasszony. − az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. s helyét foglalja el benn. rokonai és jó barátjaitól. öreg neki esik a táncznak. megkezdik az ételhordást. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. egy versben bemutatja a vendégeknek. a vőlegény mellé állítja. testvéreitől. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. Ezek közben elmúlik az éjfél. míg a kör körül táncz. s a vőfél.

akiket komáiul akar. − ekkorra a komák is ott vannak. kiki két vagy háromféle töltelékü. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik. haza mennek. a kántor készíti a búcsúztatót. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. Megjegyzendő. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. és fakanállal letisztítják. stb. tartja keresztvízre. az ujon szülöttet. a másik két felekezetnél délután történik. családi örömöket tápláló keresztelőt. Temetési szokásaik.Reggel aztán pálinkázuak. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. halála után ismét. közös szokásuk az. éltetik az anyát. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. hogy alkonyatkor végződjék. berohan egy fatállal. munka után látni. este tartják a keresztelőt. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. melegmézesboroznak. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. ki a temetési időt meghatározza. s magára marad az új pár. másikat a másik. (szegény öreg nép) kik azért. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. illetőleg előbb kialudni magukat. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. még a bábát is. s hozzá látnak a terített asztalhoz. Éltesnél virrasztókat hívnak. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek. azaz bekenik valamivel az arczukat. s így tovább. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. s halálozása perczeiben csengettetnek. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. Néha zene. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. s minden jót kivannak nekik. hogy az evang. míg a komaasszonyok a templomban vannak. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. akkor egy gyermeket az egyik. apát. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. Visszatérve a keresztelésről. minden rokona s ismerősétől. folytatja siránkozását . s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. hogy ezen éneklések alatt. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. s úgy irányozva. kivált ha új pár. A gyermek születésekor. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. oly hoszszúra. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. Említésre méltó. ki férjét siratja. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. eláldják a családot új tagjával. vagy duda és táncz is van. keresztszülőket.− ez így tart délig vagy estig. van eszem iszom. midőn a búcsúztatóban érintetik. amit megesznek s megisznak. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. s reggelig mulatnak. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. A keresztelés a katholikusoknál reggel. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. − ki neve említésénél azonnal észre jővén. A katholikusok 1 párt.

kivéve a kisdedet. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. Az oltárt először a pópa hagyja el. egy füst alatt azt is.szívből stb. Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). közben a dudások fújják bús dallamaikat. mely vasrácscsal van elrekesztve. Leány halottat legények. s a két gajdost az út közepén körülállva. A menyasszony fivére által karon vezetve. s ők haza térnek teljes nyugalommal. többé a faluban meg nem vendégelik. ha a leány s körülményei tetszenek. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. s átadatik most a devernek. odábbmennek. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. a vőlegény s a dudás. utána kötött kézzel a házasulandók. azért semmi költséget sem kiméinek. s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. és protestánsoknál. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák. A megkéretéskor. ismét tánczolnak egy kólót. A lakodalomhoz a vő fél. majd a dever kocsira helyezve őt. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. rokonai megvárják míg felhányják a sírt. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. s ez a kum (koma). s ekkor leginkább az evang. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. Az apák őszkor leánynézőbe mennek. Minden lakodalomban van egy monarcha. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. mikor lesz az esküvő napja. mely inkább intés az élőknek. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. érette rozmaring. azonnal nyilatkoznak. A dever a menyasszonynyal. gyűrűt váltanak. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. ölelkeznek. bármi későn van is az idő. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. ki parancsának ellenszegül. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. a. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. s menynyi legyen a vendégek száma. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. néhány nappal az esküvő előtt. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. Elől megy a kúm. azután a kúm és dever . rendesen kisírt szemekkel jön elé. egymást és rokonaikat üngök. mely halottukat kikísérte. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg. ének kíséretében a temetőbe. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. ott leszállnak. Jaj annak. Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. ha nem. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. s végeztével ismét szekérre kerekednek. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. az ének lassan elhal. ezeket követi aztán a sok más kocsi. hol először gyűrűket cserélnek. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal.. leszállnak kocsijaikról. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal. a többiek is elfoglalták helyeiket. Ilyenkor az egész temető megnépesül. mely rövid étkezés és borozásból áll. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. csókolódznak. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. Ez néha a késő éjbe húzódik. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. hol leszálva. ha sikerült. elhatározzák. hát még annak aki megsérti.

devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. s aztán pénzt vessenek. először ipja s napa arczát. hona alá egy-egy kenyeret. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. hogy abban a vendégek megmosakodjanak. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. betakarja. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . A vőlegény. a ház küszöbéig húzva. hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. Ezekkel a szobába megy. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . hogy a vánkusokat felvágja. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át.. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. helyébe guzsalyt. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz. de egy egész ruhának való . 1857. egyik kezébe palaczk bort. Magy. . . kötények. énekek. a másikba pedig vizet adnak. egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: .floribusz”nak nevezik. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. Most kezdődnek a vígságok. régebben egy egész hétig. magát meghajtotta. Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. bőven megvendégeltetnek. mintegy öt lábnyi hosszú. kezét. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. . s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. milyen a mézes búza. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. 131. Erd. s a kumót. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. Nevezetes itt Rozsnyón az. most néhány napig tánczvigalmait. melyeket csókok között ad által menyének. 2. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad. Ez alatt a násznép félrefordulva. s ünnepélyes tisztújítását. mustba főtt és mártott szárított halak. Az első tánczot így kell eljárni.mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. az épen megérkezett férfi vendéget. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig. A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja. Reggel a menyasszony vizet hoz. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. pénz és effélék. egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni. és a többi esküvési szertartásokat végzi. azután a többiekét is csókolja. Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. tisztességéhez képest. jobb karján egy kis fiút. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. újs. 322. kurjongatások. hogy ezentúl neki ura és gazdája. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. selyem vagy czicz. A napa is ott áll menyére várva. czipők. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. stb. hogy az előtánczos fővezénylő. Kép. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. kólók. és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. evés. szájába czukrot.. Vas. . midőn a pópa ezen szavakat mondja. olajos étkek stb. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. mint a kúm. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel. Ez pedig nem egyéb. 186ί. A három itczés edényt kezébe fogva.

Leány szülei: Az leányunk akaratától függ. 252-253. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Mi uralkodónkért. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. 26. 1864. ne torára. Érdemes czéhünkért. Kiváltképen egyikért. Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért. mert ha nem az. Kinek lakodalmára.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. (Kimegy. Juthassak. újs. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. melyet keresünk. kinevetik s ott hagyják. Magyar királyunkért. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét. Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty. Aki épen arra kért. s elviszik a kiszemelt házhoz. És főbírájáért. Vas. Egész tanácsáért. csillagot keresünk.) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. s a sok vivát és éljen követi. Atyamesterünkért. azt úgy osztják szét. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. (Az utat tévesztettük meg. engedjétek meg. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket. hogy megnézzem rejtekében gyertyával.) Ha tudják. királyunk (kralovics) számára.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. így mulatnak aztán még sokáig. . Gömörvármegyénkért. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . (Dicsértessék a Jézus Krisztus). s karon fogva behozza a szemérmes leányt. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. Az ö boldogságára. az edény végső felhajtása. s letépi róluk a koronát. kisírt szemmel bejő és valamit keres. S többi tisztjeinkért. azt nem találja és azzal visszamegy. S jó szándékomban megért.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. míg megérkezik a hajnal. örvendünk hogy itt találtuk fel. Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. Azért a legszebbikért. Komiszárjusunkért.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

melyre a legénység magántánczokat jár. Vigyázz ember ezen szóra. . s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. Hosszabítja életünket. seprőt fog. Gyűjt. Az óra kilenczet ütött már. melynek végeztével. kik az új párt elkísérik. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. Az óra már ütött egyet. XI órai. s kik azelőtt oda nem fértek. a helyet elsepri. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek. Mert az javaidból kizár. foglalnak helyet.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. II órai. ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. 1. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. IX órai. násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve. 27. vőlegény uramnak. 1833. Elmégy az nyugodalomra. X órai. Megbocsájtja bűneinket. Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. Éjfél után óra kettő. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. az ifjak. menyasszony asszonyomat. Eljár az idő és nem vár. Hallja minden háznak ura. N. azok. Várja Isten térésünket. s örvendezteti a jelenlevőket. Már egy nappal éltünk többet. Nincs fölírva homlokodra. A menyegzői vendégeskedés alatt. Örömre kelsz e. Az óra kilenczet ütött már. menyasszony asszonyomnak stb. erre megzendül a muzsika. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés.Soproni lakodalmi szokások. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. Éjfél után ütött egyet. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. I órai. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. Sümegi éj őrök kiáltásai. Tízet ütött már az óra. villa és kancsó forog. Tud. muzsika zengedez. Vigyázz tűzre ne essék kár. Mire virradsz fel holnapra. s azon túl is.

Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. Négy az óra felkeljetek. Majd én is szemem bezárom. 136. Négy az óra felkeljetek. bácskai. Mit használ a város őrző. hova kiki magával visz magának enni s inni valót. Vas. s a Határőrvidéken laknak. Álmotokból serkenjetek.Dicsértessék a teremtő. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. az u. Bánátban. Ha fölkeltek sem sajnálom. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. Bácskában. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. A szerbeknél. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. kik Syriniában. 135 és 136. Éjfél után óra három. lapokon. A vőlegényre könnyű ráismerni. kalapja mellé fehér kendő van tűzve. Svábok apróbb szokásaik. Éjfél után óra három. Koszorú 1830. 1854. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. Őrző angyal és több szentek. s ha azt elmondta. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. Ha alusztok én nem bánom. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. Lám én csak a várost járom. IV órai. Syrmiai. s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. n. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. Év ünnep Sylvester napján. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor. Ha az Isten nem segítő. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. Tavasztáncz május lő napján. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. Éjfél után óra kettőIII órai. s végre a lelkész által meg nem áldatik. A farsang eltemetése húshagyó kedden. Hogy többet üssön azt várom. Legyen nektek segítségtek. következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. Mindjárt Istent dicsérjétek. újs. Szűz Máriát tiszteljétek. . Aratók öröme Júliusban.

szép menyasszony sírni kezd. míg meg nem unják. Szászrégeni szász aratási ünnep. százat. de ő is aztán. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. hanem gának mondják. melynek végeztével lakomáznak. és az „eskető” nap. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. − a szende. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. 1822. annyi kerék föld számláltatott. . annál nagyobbra becsültetik. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. utczákon kering a díszmenet. Lakadalomkor kolompokkal járnak. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. 24. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. az ezeret. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. i. hazatérve zsíros lakomát csapnak. ha szerét teheti. gordonostól. csengőpengő szekerek készíttetnek. valakit jól kisirattak. 8 karajczárokat jelent. s így lovas vőfélek kíséretében. Vas. abból áll. a laczi-konyha pompásan felüttetik. Tud. előfogatok bokrétáztatnak fel. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába. − násznagy kerestetik. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett. a szebb érzet föléled. a volt bíró egy kis mulatságot ad. 1859. − meglesz a jegyváltás. s a divatkeringők elcsigáztatnak. melynek elve alkalmasint az.s addig mulatnak. Az úgy nevezett bába estélye. a vőlegény nevet. Szatmármegyei vegyes szokások. Halottjaikat dalolva siratják. gyűjtetik a lakadalmi sereg. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. De hihető. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. s minthogy azt azonnal el is isszák. 55. hogy: a holtak boldogok! miután t. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet. 568. − azután táncznak erednek. 11. a helyébe választandó bírót bevárják. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). mely utóbbi úgy történt. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják. hogy onnan is így neveztetik. vőfél. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. A keresztelő oly ünnep. Bilder aus Ungarn 2. hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. Gyüj. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. közönségesen csütörtökön megérkezik. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. durrogatások közt. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. melyben minél cselesebben tud eljárni. mely minden megjelenők közt komaságot szül. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. A G-t pedig nem gének. nem lánczczal. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. Újs. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént. a csuprot földhöz vágja. a mondott bába estéjét tartó. ha szomszéd is a pár. Ilyenkor. az O. A tor még az ó-világ maradéka lehet. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. Szarvasi apróbb szokások.

pecsenye” küldetik. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. lövöldözés. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők.Rokonnemű a disznótor. − Hangzik a nóta. . vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. Több oldalból áll. divatozik. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék. kóringyálni mennek. s így tovább: „egy kis kolbász. IX. aránt. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. Adj pogácsát a zsebünkbe.) lakodalmi szokásaik. melyek mind saját névvel bírnak. A szüret nevezetes korszak. röppentyűk látszanak a légpályán. hogy a világ szaporodnék. oldalas. Életképek 1844. s méltó. hogyha hosszas időn gyötörtetik. Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . kalács és más. és több savanyu szőlőt. és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. s bőven teremnek: góhér. mire a házigazda feleli „tessék”. − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. öröm és vigasság van mindenütt. kádárka. itt is adatnak. − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. dalok. királyédes. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok. mint: tojás. török. ángy ónak. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. hogy néhány szava volna elmondandó. kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. Ezután rendelé a hét szentségeket. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. rajgók a föld színén. sódar. s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. s a sógoréknak. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás. a kies Erdőd mellett. rózsás. . miként a székelyeknél. ezekből a mi kedves atyánkfia . Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. A szathmári hegy délnek esik. megkéri a háziakat. előbbször teremte Ádám atyánkat. a hetedik szentség felvételére is. Kalákák. füzet Székelyek (kath. és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik. először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. mintegy mértföldnyire. Ekkor a sihederek kántálni. szintén szokásosak. hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. bakator. s minekutána feleltek. ezek oláhféle. mint szolgál egészségük. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. mint bortermő földekhez illik. kecskecsecsű. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. muskotály. egész egy helység ez. . . Sápoly dánye kity on kok. hogy Istennek rendelése . Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem.

ha meghallgatna. napra szerencsésen felvirrasztotta. Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. és jó szerencsések.” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. s miután megmondják. .szerént magához venné jövendőbeli házastársul. néhány szavaim volnának. násznagyuram. öltözetűt. s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. . melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal. bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek. felségének. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. a kit keresnek. ezt is vizsgálják. hajadon leánya . hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. így szól: „Örvendek. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen.. s több effélékből. boldogok lehessenek itt és túl a síron. hogy nem ez. vőféllel. Ennyiből áll a mátkázodás.” Ekkora házigazda kiadja a választ. vagy kamarába. nagynyoszolyóaszszonyom. gyűrű. hogy azon tisztességes jámbor személyt. Λ s itt előszámlálja az említetteket. „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . s azon nap. A menyasszony gazdája megköszöni. mely a teremtéskor felderült az égre. a házasságot megelőző kézfogás. Ezeket kegyed vegye szívesen. . szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. mind mennyei áldásaival. de főleg a rágalmazó nyelvektől. Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala. aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram. és kérésemre ígéretet tennének. hogy a mi kedves atyánkfia . csizma. mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. oly fényesen süssön rájuk. hogy megkérjük t. de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. nyak-keszkenők. guzsalyról fonó.. . még többekkel is fog kedveskedni. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. mi Isten előtt kedves. Isten ő sz. és a vőlegény gazdájával. őtet meg nem vetnék. bokréták stb. . és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert. kívánnom Isten ő sz. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. házastársul neki adása végett. egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. pénz. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. kit mi keresünk. napot. . bevezeti az oldal szobába. de kétségeskednek. Arra kötelezi magát kedves mátkája. s e jelen óráig megtartotta. Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. amelyről most rövid választ is kérek. s miután választ kaptak. örömanyasszony. . gyűrű. körülhordozza. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. „Amaz mondja: „tessék”. amik állanak: főkötő. Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. és ha kedvező. s adok hálát Istennek. . Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. a mai sz. gazdatársuramat legelőször is arra. s ótalmazza meg minden veszélytől. mézes pogácsa. hogy annak világánál mindig láthassák azt. a mai sz. . . s ő így folytatja: „Öröm atyuram. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. gyűrűváltásra. uramat. és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. ezen folyó esztendőben maga személyesen.

és a kapu előtt megállván. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram. azon izenettel. s adok hálát Istennek. hogy e mai sz. . örömanyasszony. megmaradást én általam. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. ezt örömatyuram.” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. ez a második válasz. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket. bejelentetik magukat. hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. „Örvendek.asztaligazduram! Istentől minden jót. ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek. fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett. hogy csak tessék bejöni. hogy a sz. nek ezen tisztességtételének napjára. . egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket. szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. mert igen jó szívvel. mire a gazda kiüzen. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. napon isteni tisztelet után. hogy stb. ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni. . s azóta mindenütt föntartatott. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul. napra szerencsésen fel virrasztott.” . órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. s kegyelmed ezen költséges. hosszas életet. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra. hogy azoknak. jókívánatokat viszonozva. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. örömanyasszony. fiú és sz. Asztalhoz ülnek. amik már köztünk megtörténtek. örömanyasszony. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. úgy mint a mi atyánkfiának . uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. s egyebbekkel kíván kedveskedni. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. Τοvábbá. . örömanyasszony hálás szívvel. Midőn a templomból kijőnek. felségének. hogy a mai sz. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz.” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz. a szóvivő így kezdi: „Örvendünk. hol a maga vitt költségén megvendégli. stb. mely még a galileai lakodalomban is. nyoszolyóasszonyom. kiknek nevében megjelentem. minthogy . és a vőlegény gazdája így kezdi.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. ez az első válasz. nyoszolyóasszonyom. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. Amire az atya.. a templom előtt: örömatyuram. szeretettel veszik. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. s megígéri. s midőn ezt jelentem. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. lélek Isten segítve. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával. násznagy uram.” köszöntés után. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. adunk hálát Isten ő sz. melyre készen volnának. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. hosszas életet. kívánom hogy ö sz. hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. Minthogy örömatyuram. kalácscsal. és az Ígéret szerént arra kérik. szeretettel adja. ismétli a hozzá tartozók nevében. hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének.. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. Jánosnak megszegésére. végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket.

s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából.. napon. midőn volnánk a templom előtt. mit most el nem vihetnénk. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. de mind ezek után is meg nem szűnünk. A sz.” Míg ezek benn végbemennek. kedves hajadon leánygyermeke . táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. invitáltattak vala minket egy pár sz. nyoszolyóasszonyomat. ki a mennyet és a földet teremtetted. a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. Háromság. gazdatárs uramat. nyissák ki. az esküvőre. . cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. íme comparealtunk. a sz. elől a lovagok. mire mi compareáltunk. stb. illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe. copulatio megtörténvén. nem akarván engedni. gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora . örömatyuram. .” ezekkel fejezi be: „teljes sz. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. lány barátnéi megragadják. utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. a sz. hogyha a kapu be lenne téve. napot. Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. foly a tusa. templom előtt örömatyuram. örömanyasszony. csillagokat Fejünk felett tartja. s az anyaszentegyház szokása szerént. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. holdat. így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. . úr által. lányokat oszt. copulatiónak végeztével. asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. s megnyittatván a kapu. . aztán másoknak kiosztás végett átaladván. hazai leányaszszony. hogy amár többször tisztelt copulált személyt . ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. iránt. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat. Továbbá násznagyuram. Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. . és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni. Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. legalább megkóstolja. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. avégre. . és ha nagyobbszerűvé. . hogy a mai sz. isteni tisztelet után. Jánosnak megszegésére. hanem felkérjük t. házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. elsőbben maga. több complex társaikkal. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. uramat. . magához venné jövendőbeli házastársul. nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra.. Itt a két násznép körbe. áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. hogy Isten rendelése. oltár jobb felén. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . úgy szolgáltassa kezünkre. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. áll. . másodszor egy pár víg nótát huzat. örömanyasszony. .” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják. a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. Jánosra. a sz. valamint ezen sz. Deus uram Isten adj. a sz. Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. hogy a mi kedves atyánkfia . végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. és felkéri a tánczra. . de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben. táplál mindnyájunkat. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett.

Ki anyja jóságát méltán meghálálja. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Bízván magam Isten parancsolatjára. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. A második nedig lészen a halálunk. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál. Életednek vége messzire haladjon. Virágzó éltünkben első házasságunk. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Elsőbb is jó atyám. Isten megfizesse minden jóságodat. Én ezután is még leányod maradok. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál.Életünknek vetett rövid határokat. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon. Míglen ő magzatját mellében hordozza. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. Az egész világon akik sokan vagyunk. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Nekem is életem derült hajnalára. Hiszem. a rosztól őriztél. Míg új szállásomra tőled elindulok. Minthogy Isten után jó szüleim vannak. szerettél. Ε világra hozván éles fájdalmakkal. Holtod után mennjben magához fogadjon. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. Tudom nem született olyan még világra. Találtam életem jövendő párjára. Születésünk után van két jeles napunk. Ezért az egekben adja jutalmadat. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Isten megfizesse minden jóságodat. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. Jóra tanítottál. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. . Akarok indulni annak szállására. aki felneveltél. Kis koromtól fogva kedveltél.

Az úrnak áldása szálljon ti reátok. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben. Tudom gyarlóságból. Számos esztendőig kívánom éljetek. Holtod után mennybe magához fogadjon. Közelről s távolról kik ide gyűltetek. Végre lelketeket fogadja mennyekben. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. a jó hírben s névben. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. nyomorult ügyemben. Mielőtt indulnának. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. Bocsásd meg hibáim. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Életednek vége messzire haladjon. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Segélj hogyha szükség. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. Látjátok ezennel. a jót kövessétek. van az úgynevezett meghívás. Kedves édes anyám. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt. amíg veled éltem. örömanyát és más . t. hogy tőlem elváltok. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. miket elkövettem. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. A roszat kerülvén. Míg gyarló testemben zengedez a lélek. i. Illő tiszteletet.Ezért az egekben adja jutalmadat. Velem társalkodó leány barátnéim. Későre jöjjön el boldog halálotok. örömapát. Nektek jelentettem gyakran panaszaim. hogy sokat vétettem. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. hogy nekem tegyetek. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját.

hogy Isten ő sz. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram. felmutattatnak. oly értelemben mint elébb. s midőn megérkeznek. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. s kiválasztani a három közöl. vagy közel nőrokona . még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól. ha el nem találják van jó ízű nevetés.. gazdatárs uramnak. fenn bokrosán. násznagyuram. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk. s éljenek mindenkor csendes békességben. összecsókolódznak. fölkelnek és more patrio tánczolnak. és felszólítják a jötteket. ebédre megérkeznek. Ezzel indulnak. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk. . csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. az örömanyához vezeti.. s magokkal elhozták. magokkal vitt étel ital. násznagyuramnak. felsége továbbra is tartsa. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben. Annakutána asztalhoz ülnek. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . kalács stb. Az étel italneműek bemondása után. alól pedig fehérre hántva. Tehát szíveskedjék t. vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. és a kapu előtt megállván. melylyel kibocsátottuk. hogy a mai sz. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk. hogy tegnapi napon kegyelmednek. s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . . és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. hogy azzal a jegygyel vagyon-e. a bemehetésre engedelmet kérnek. arról is engedelmet kérünk. sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. nagy és kis nyoszolyóasszonyom . s örömanyasszony felkértek vala bennünket.vérrokonokat. hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. fogadják mint kedves gyermeköket. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. aztán az örömapához. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. a násznagyné. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni. nagy nyoszolyóasszony. Jó emlékezetében lehet t. . hogy magának eljegyzette volna. remélvén. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. . mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját. Itten vagyon. lepedővel fent eltakart menyecskét. míg Istennek kedves akaratja . amik aszerént. „Minthogy örömatyuram. a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. Kívánjuk. szárnyok alá vették. gazdatárs uram nekünk megmutatni. vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. esznek. úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa. úgy hogy az ő keresésére elindulánk. s így tovább mennek. . Amellett azt ígérik. örömanyasszony. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek.) ezt vegyék szívesen. isznak.” Itt a ház közepére letesznek három széket. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. . amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak. melyre vőlegény uram ráismervén. násznagyuramat. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt.

azelőtt volt pisztolydurrogás is. Orsóik peregnek. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. kegyelmetektől szabadságot kérünk. hogy a jeles virágot megöntözzük. 4.” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. az egy sorba tartozó-legények csapatonként. Kép. azelőtt nagy lődözés közt. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. a szabadságot örömest megadjuk. ezüst és rézleány. kutakhoz kimehetnek. 1851. s ott egy árny. Húsvét második napja hajnalán. szájaik csevegnek. kik a házaspár előtt nyargalnak. Szent-András éjjeli forráslátogatás. ahány legény van. Ezen kórusok nagyon fesztelenek.) Ezeket fogadják szívesen. Magy. esznek. 2. forrásokhoz. Magy. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult. mint . Innen arról.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését. Télben mikor fonás ideje van. Vas. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. 244. és ha a jött vendégek más faluból valók. az arasznyi magasságú. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket. vagy egy legény valamit olvas. mit ők beszédnek neveznek. Nefelejts 1864. Pog. lepények.” A megváltás ára annyi piros tojás. s azt hallgatják. mézespálinka. 21. Ezután asztalhoz ülnek. Azután vagy templomi éneket. 102.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános. Míg a legénység a leánynyal kötődik. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő. mi azért eljöttünk. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek. melyre is jó uram. ki leányokhoz kezd járogatni. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. czigánynyal. Székely fonóka. Erd. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram. a székely leányok ma egyik. Székelyeknél a húsvét. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. V. hogysem leöntsenek. Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt. is. isznak. anyát. de úgy tartjuk. hogy már guzsalyasba jár. s így szól: „Inkább megváltom magam. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. Kép.” 168.4. s leányt. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. A leányzók azon babonát tartják. 102. az arany. Van itt aztán mese. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. Asztal után egy kis táncz kerekedik. hogy elég frisen nő. Még közben jön a kajnalozás. azt mondják. ezután még többekkel fognak kedveskedni. azonban a virág amott van. Mugy. pereczek. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja. kalács és piros tojással halmozza tele. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik.. más leányos házhoz mennek. 1858. 391. szolgálót megforgatván. ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. Kállay. s van ismét evés ivás. Erd. 1854. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. az asztaltól felkelve tánczolnak. Újs. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. csak következő napon mennek el. vagy anélkül is. vagy egy-egy székely dalt énekelnek. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. sült malacz.

5.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. ha 3-ik faluból is. de csak Miklós napján.. Itt a fő az. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. ekkor neki szalad valamely palánknak. melyhez ha egy kar is járul. Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. Ilyenkor. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. mely abból áll. ott a kedves. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. und wenn er freundlich winkt. így történt. vagy” igen szócskát hallanak. különben az egész eljárás nem ér semmit. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. azt elkezdi. évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. a benn levők azt ne tudják. folyókhoz. ahogy kedvezőbb. 9. kivált a német hajadonság. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. Endrei mészáros remekelés. források mélyéből hangokat várnak. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. s hány font fagyúnak kell . Sz. kutyácska ugasd meg. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. házról házra beosztja. és mindegyik egy számot kap 1. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett. és magyarázzák maguknak. ha a legények kitudják. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. Ez a szokás a tótoknál divat. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. és úgy irányozzák a dolgot. azt feleletnek veszik. rázni e szavakkal: „Rázlak. Akik a víznek nem hisznek. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén. s víztükrébe való kacsintás. rázlak kerítés. Hogy ezek szt. Wird einst des Mädchens Buhle. míg nem. Endrén van czéhládájok. hanem a kutak. hogy észre ne vétessenek. A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. elmennek kerítést rázni. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. patakokhoz. András és Miklós napján történnek.férfi arcz mosolyg feléjök. aki az érkező vendégeit. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. ö. stb. 7. 4. hogy a marhában hány font húsnak. Zum Quell im Wald der Feen. 8. drein gucken sie genau. ott a férj. arra felmásznak. tán azért van. A tótoknál is divatos ez. és a melyik kedves szám. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. 2. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. o. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. 4. ha ott a környékben fa van. az megkérés. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. és azzal a különbséggel. a remekelések veszik kezdetöket. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. azután rendbe hozván ügyeiket. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. 5. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. 3. stb.

de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. hol szájok egyenként felnyittatván. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. melytől János. Szent Iván napi tűzugrások. Jézus iránt égett. (Vol. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. húsa felméretik.lenni. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. mit Ők „kupajló” neveznek. hajtsuk a cseresznye ágát. Éjszakád világos. p. Azt a hónapot. Ε nap XIII. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik. és szintén azt írja. s hangosan énekeltek mellette. Hadd szakaszszak szépéből. A tűz jelenti azon buzgóságot. Iván napjának. különben pénzbeli a büntetés. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába. 100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. ekkor az égő tüzet körülállák. s aranyporral behintvék. Tiszteletet teszek. melyben keresztelő sz. anyja méhében röpdösött. egyébként ahány fontot hibázott. János született. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. ki többet üt. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. mintegy tánczolt örömében János. megéljeneztetik a remekelő. a marha díszes zsabrákot kap. kiki maga költségén lakmározik. mely 2 ft szokott volt lenni. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. szarvai üvegporral kitisztítvák. a tüzet élesztik. nevezzük sz. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. A remekelések után jő az eszem iszom. avégett mivel látni ugyan nem tudá. s ha a kitűzött font összeg találva van. annyi forintot fizet a czéh ládába. ez feljegyeztetik. A leányok virágokkal díszítve. jó aratást és sok lakodalmat várnak. énekelve. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve. János ünnepe volt. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. melyen a remekelő neve kihímezve. míg a fiatalok. annak emlékezetére. A marha ha agyon van ütve. hogy ez keresztelő sz. Míg előtted leszek. s egy napját (jun. s aranyozással van díszitve. Csak addig világos. valószínűleg valamely pogány Istentől.) sz. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. . a tűz lángja felé tartatik. Ha a tűz három napig sem alszik el. 24. a marha lábai feketére fényezve. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet. János hónak. Most most éli szép világát. IV. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. János vagy Iván egy. azután a népség jelenlétében.

kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. Sürgöny 1864.” 27 Kózm. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. ki a távol Izlandban lakott. i. hogy meg fogja őt szabadítani. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. 27 . Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. egy határban egyet. 322. azt mint ügyes leányt kiszemelik. mivel elhatározták. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. s zöld színben ragyogó hullámán. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette. Szentpéteri lakadalmi szokások. I. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. Sz. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. végre megtudá ennek okát. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. s hatalmába esett ellenségének. kiáltván t. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. 1854. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. könyv. mégis eltávolíttatott czél-jától.· 207-207. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. tüzet raknak a hegyeken. 251. Mivel a szép. Az ily leányok a legényeknek. 3. s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. Vas. király vagy Isten. Ε ludak mindig hó fehérek. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. uja. melyben még a hajónak minden része is le van írva. Vas. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. Népd. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. tehát a két szerető zavartatás nélkül. s azonnal elhatározá. Márton toursi püspök volt. a legények és leányok éveit páronként. Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. − Innen van tehát a Mártonnap. 18UG. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat. és szerető. melyet húsvét hajnalán. hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság. mint örömtüzet meggyújtanak. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. későn. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. hatalmában levő btivös eszközök segélye által.Szeretőmnek színéből. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. holta után pedig a szentek közé vétetett fel. kiviszik a leányokat. kikkel kikiáltattak. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. régi szokás szerént. 148. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek. Ε napon a pozsonyi zsidó község. minden évben. A hinták a hajót képezik. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. 450. 1Ί3. 1. s e mondát éneklik. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. de végre már közel Islandhoz. 557. mit a legénység szalaggal viszonoz. uja. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. L. Márton ludja. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. vágytól öztönöztetvén. Island partjain. s oly tisztára koppasztatnak meg. mi a hajó égését ábrázolja. nagy tüzet gyújt a fiatalság. s a herczeg fogságának helyét. és mond. Különösen Mainz volt a hely. Partra érkezések János napján történt. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. köt. ki sérelem nélkül átugorja. innen a Mártonludjának is eredete. Azon számos veszély daczára. L. *) Sz. A lányok egész éjjel hintában ülnék. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul.

kurjongatás közt lejt. azért ha a legény már idejét elérte. Elment tehát oda Eliezer. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva. és háromszor kopogtat. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni.” Erre sok kötődés támad. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. kik ha ínyükre van a lány. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. megy kedves jegyeséhez. becses atyánkfia kegyelmedet. boldogan. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. addig míg a nap le nem hanyatlik. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. hogy keresném fel. születése helyére. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. mit ha nem adnak. kére a leányt vízért. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. látják ott künn a néptömeget. ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz. ha meghallgatná. s gazdagon megáldatván Istentől. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. azért kérem N-uramat.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. rabolunk. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. hogy fiát valamely istenfélő. tevéidnek is meritek. Eliezert. arra fordítá gondját. vagy nem. tessék bemenni” viszonoz. alszik. mit miután elfogadott. és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál. egy idegen házból iszonyú újongás közt. mint Isten végezé.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. mi ha megadatik neki. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. Ε szokás igen jó és követendő. az asszonyok sütnek. azonban ő addig sem nem evett. jó barátok. a menyasszonyt készítik. mind a két háznál sürgés forgás van. és okvetlen házasság a következése. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni. a lány részérőli vendégek törnek elé. míg dolgában el nem járt. ért. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. hova hivatalosak. és vinném el fiának feleségét. a „rodinát”. íme itt van Rebekka. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. míg végre a sok beszédnek.” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. vonakodásnak megegyezés a^ vége. mert habár künn a szabadban. azt azonnal megkéretik. hogy Bethuel leánya. kivált a haszonleső Lábán testvér. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. El is ért szerencsésen Hárán városához. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram. hol jámbor rokonai még életben valának. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. elküldé a legöregebb szolgáját. ekkor a násznagy akaratával. melyen az esküvőnek kell megtörténni. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép.a csintalan szerelem istenének. mire az megnyílik. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. egyik fél is. kivéve az utolsó napot. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz. A rokonok. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. váljon oda adják-e a leányt. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké. és kitudá tőle. nyilatkozik szüleinek. főznek. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. sem nem ivott. mert ekkor csak estefelé. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. s útra kelt. Ε napon. „Mi messze útról. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. Isten hozta. és ha szerelme viszonoztatik. hivatalosak. legyen urad fiának neje. hol igen szívesen fogadták. és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. másik is elmondja véleményét. zeneszó mellett. elindul a menet zeneszó. ételre italra volna szükségünk. hanem megkérdé először. a menettel egyetemben. és ha jó szerencsével. de mivel igen fáradtak vagyunk. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. bort. hogy szomjukat lecsillapítsák. kurjongatás közt a menyasszonyért. ajándék-küldést gyakorolják. Én tehát . a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. Scythiából jövünk.

mindjárt kettő lesz belőle. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. és a vőfél tánczol vele ismét először. és ha elfogadtatik. mely szintén egész estelig tart. mint Isten végezé. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. és el akarja-e hagyni anyai házát. ha ez megtörtént. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik. mi közönségesen gulyásleves. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. Körmöczi aranynyal kentem leveleit.” A násznagy leirt szavai után. A szokásos székely jó szokás. és a tatároktól öröklött kásából áll. Én is megmutatom asszonyi hűségem. ott őket a házi gazda fogadja. − Végeszakadván ennek. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. hallgasson meg kérem. Kértem tőle adjon pénzemre virágot. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak. pecsenye. itt van hát Ν. magára hagyván az új párral szaporodott házat. és indulnak örömújongás közt. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. midőn beleegyezik. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. a menet készül. ha már a vendégek mind letelepedtek. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. azt is elmondhatom. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. de alighogy elmennek ezek a háztól. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. Minap összejártam dél-északnak földjét. Ν. Ezzel végeszakad a vacsorának. mit az anya és Lábán mondott. de mielőtt kiosztaná. Adott is virágot meg is mutathatom. Drága volt az ára. hogy e dolog Istentől van.szintén azt mondom. váljon szereti-e a legényt. A tánczolás így tart éjfélig. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. és felkontyozzák. Kereszteléseik. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. és még egyszer kikérdeztetik. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. mit az egész társaság követ. s miután már ittak. mert váljon ki ne örülne. és a kásapénz szedés után. a párta bemutatása után ismét behozzák. az asztal elejére ültettetik. a bútorok kihordatnak a szobából. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. − Elérvén pedig a kívánt lakot. káposzta. tovább adják. tormás-hús. Egyet szólok. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. legyen urad fiának neje. elővezettetik pártájában a menyasszony. és ez igen okosan van. ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”. és a komák. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép. és így a család a költségektől megkíméltetik. .

hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. jó fogadtatásra számolhat. Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. . ha a választás nem szíve szerénti. e faluban is szokásban van. 17. Büszke város. úgy a nagybátya. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. Hidd be oh anyám szállásra. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. Hadd utazni ifjad. Két szemem lesz égett bora. Ha pedig a holt eltakaríttatik. Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. következik a tor. Hidd be oh anyám szállásra. úgyannyira. . S a bársony fű puha ágya. hol ismét csak égettbort isznak. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. Hidd anyám az Istenért be! Anya. hogy nem választhat férjet magának. mely a női hiúságnak . úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. Leány. A leány tudván. hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. Leány. Nyájas égbolt takarója. Estebéd kell majd ifjadnak. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. Hidd anyám az Istenért be. mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének.Virrasztás. A szerb leány azért. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. s ha testvér sincs. . mint kellene. lányom. innen magyarázható az. Piros arczom a lepénye. Napkelet 1859. Fehér nyakam édessége. sz. És városi puha fekhely. Égett bor kell majd ifjadnak. Két karom a két vánkosa. A szerbek igen jókor nősülvén. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. büszke ifjat. ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet.

s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. első hétben a fiú házánál. l. Itt egy hétig mulatnak. s az előttök utazót megállítják. 40. egy hátra. Ezenkívül van a leány ára. igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. Az ily kólózás eltart két három óráig. 40. nem rontja az egészséget. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. vállaik felett nyúlnak az étel után. Mindenütt van egy házasság szerző. s emellett még az ifjú nőnek. újs. asszonyok. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. ami eredeti egy látvány annak. tehát három ütenyes a kóló zenéje. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja. ki a párokat egymáshoz commendálja. s a kóló náluk az. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. mint semmi más a földön. Vas. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. Ha felvidulnak. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. új. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. de azért is ajándékot kell adni. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. másik után vágyódik. azután a leánysereg. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. és ismét balról jobbra sodorja. s mondják. Férfiak. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. A Szilágyságot Kraszna. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet.nagy mértékben hízelkedik. köteles megvenni. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. Lakodalmaik idénye november és deczember. innen érthető. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. éghajlati egyszerűség bélyege. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. zászlók lobognak felette. amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. minden szenvedélytől ment kedélyességét. igen jól esik. 1694. friset is lejtenek. Szilágysági oláh lakodalmak. Adjuk még ehez azt. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása. ki hozzá talán szelídebb leend. Gombostű 1862. utána felrikkan a férfisereg. ki előtt újság. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. nejeik hátuk mögött állva. E táncz neme együgyű régiségre mutat. egy két kólóforma dobogást tesz. 1862. S a szerb nő bárhová mehet. hanem beugrik a kocsiba. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. s akkor ami annak tetszik. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. oly csatariadalmat idéz elő. hogy némely szegény leány. két lépés előre. Innen van az is. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. 1862. nők. annál nagyobb dicsőség. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. de szabadsága nagyobb. 470. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. 470. s összevissza nyalja az embert. egész éjjelt. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani. Montenegróban. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. . Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. csókot és bort disputálnak reá. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. mi nálunk a csárdás. szabadon járhat. Vas.

. mely rendesen szalagból. ami olyat szól mint az ágyú. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. úgy szintén az obolus. hogy a télen meg kell házasodni. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. Vas. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. Vas. mint ott. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. Ha tetszik a leány. s balta fokkal jót ütni rá. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak.Mentől élesebb a legény kése. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. feloldja a szalagot. Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. vagy aranyból áll. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. biztatások. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. czifra násznép kíséretében. s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett. hozzák a mézes pálinkát és bort. Szilágysági oláh temetés. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak. kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. Elejtett szavak. 150. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. Négy vagy hat ökrös szekéren. s vagy magakoholta. nemcsak szombaton és vasárnap este. s már hét óra tájban itt. néhány tallérból. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. A halott számára siratókat fogadnak. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. A vőlegény újong. különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. Újs. s midőn ezt megették. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. 28 . kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . vagy próza mondókával a leányt megkéri. azon izenettel. kifizetni képes legyen. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. még ritkábban a város határait. jöjjenek egész bátorsággal. A férfiak gyásza abban áll. Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja. megvolt a régi görögök és romaiaknál. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. csakhamar megtörténik a házasság. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. czélzások. és kedvező válasz esetére.. 1859. mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. vagy mások által készített vers. 1859. A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban. A menyasszony sir. sül a csöröge és kürtös fánk. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van. melylyel a másvilágot határló folyam révészét. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28. Az ismerettség mindaddig szövődik. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. mint estveli 10-11. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. A técsői lakadalmi szokások. új. a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve.. 150. csupán az idő. telve a ház rokonokkal és vendégekkel. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne.

A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. a leánynak hordani nem szabad. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. vagy bölcsőt meg tud etetni. vagy potrohos komoly férfit. hanem valami rút álarczost. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. minden este látogatást tesz jegyesénél. Közelegvén pedig a násznap. Ilyenkor. hol különösen leves. mi csak sok kérés után tárul fel. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. Mindkét fél hazulról külön indul el. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. végre kiadják. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik. amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. s a jegyszalag letevése. de már nem hozunk. későbbi megnyugtató szócsere után. amidőn a menyasszony búcsúja. Mást. vagy idegen felvétele. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. mind az ajtókat zárva találják. a leányt kikéri. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. s végre komolyra tér át az ügy. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. Ez pedig akként történik.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. nyakkendőt és selyemkötényt küld. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván. történik meg az igazinak kiszolgáltatása. az azt megelőző vasárnapon. egy pár kordován csizmát. földet ígér. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. kivált mástól adottat. Ilyenkor az a mester. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. ez a vőlegénynek ing. hogy Mind ezek a keletiek. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. a leányt nem adja ki. s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. Kezdődnek a kínálgatások. A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal. s fenhangon követeli a menyasszonyt. még pedig a vőlegény ételei. ostrommal fenyegetőzve távozik.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. s mi eredeti. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. kinek fejére kendő” van kötve. 29 . Lakoma után a násznép hazaoszlik. De mind a kaput. A legény ha otthon van. helyet foglalnak. komoly viszályt idézne elő a szívek országában.

A nyoszolyóleányoknak kék. és mindenkit megfizettetett. s vacsora után. s a gyűrűváltás31. nem sokára a legénynyel. s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. és kisöpri a szobát. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. a szokott helyére teszi. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról. nyoszolyóasszony mint rosz őr. Most már kitűzik a napot. seprőt vesz kezébe. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. Ugyanis. s a vőféleket a vőlegény választ. mikor táncz készen állnak. mely a forrásból vizet merít. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. hogy a vőlegény kötőt köt. és ismerősöket. még az előbbkelő nőkkel is. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. ekkor a vőfél előáll. mint maga a leány. hol a két fél találkozik. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. mátka. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. ha szerét teheti. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. s azután templomba mennek.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. a hivatalos nép a vőlegény. s ekkor történik a kézfogás. felmutatja a czipőt. Lakodalom napján.30 Reggel kontyolás után egyházba. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja. Azután a paphoz mennek. azután menyasszonyával elillan. vagy szürke prémes. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. már akkor bizonyos. s nyoszolyóleányok nyitják meg. bort fizet. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért. elkiáltja. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. hogy váltsák ki. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit. A násznép menetét a vőfélek. míg minden férfival tánczolt. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. 30 . rendesen fehér. ezek között az egyik rendesen házas. akarna-e vagy sem hozzá menni. s azt a menyasszonynak átadják. fejét pedig koszorú. vacsora alatt. s a násznagynak 10-20 krt. rendesen házas embert. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. s a lomb. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. ezek pénzzel váltják ki a czipőt. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. Ha tagadó választ nem kap. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. s felhívja a többi vőféleket. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. Az esketésre kitűzött napon. rokonokot. Tiszavidéki lakadalmi szokások. fizetni. mi ha megtörténik. vagy veres szoknyájok. de a mente el nem maradhat. és rendesen néhány muzsikáló czigány. s a táncz kezdődik. veres csizmájok van. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. fejőket csak a párta ékesíti.. tarka vállfűzőjök. bort köteles fizetni. vagy legalább egy dudás rekeszti be. a menyasszony megy keresni czipőjét. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. hogy azokkal megbízójának szándékát. nem pedig koszorú is. hogy ö lesz az űr a háznál. Éjjel a vőfél. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. nadrágot nem mindig. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. Azután leánykérőt szerez magának. s a leányukra váró szerencsét tudassa.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt. hogy az asztaltól felkelnek. vőlegény. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni. és nagy figyelmet érdemel. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. ha mindjárt kölcsönvették volna is.

forognak. deli. hogy aki szónok. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. rendesen levest. Tobratinstvó. és negyednapon is tart.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. Kép. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. S midőn megszólal a zene. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek.Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. Eredete igen régi. amint tudniillik itt. s az úgy nevezett „örömkalácsot. csak hogy a társaság jó kedvű. mit most már talán mondanom is felesleges. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. az csak őt nézze meg. nem mindenütt egyforma. kinek szemében láng lobog. míg nem a csapat a menyasszony házához ér. az izgatotságot vont magára. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. köles vagy rizskását. zene. tormás húst. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. atyjafiai. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. vagy corybantes. Erd. tésztás ételt. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. A zenének. és barátaiéitól. komái. El ne felejtsük azonban. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni. aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. s ezen búcsúztató. s hiedelem volt. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. Erre megindul a mulatság. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. hogy a vőféllevél. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. felkerekedik mintegy najadilla. bohócz. Ép azért lássuk jelenleg. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. trombitát és klarinétot használnak. hogy mily sok teendője van. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. Most a jegyző. és minden tekintetben kielégítve legyen. Másnap ismét mulatság van. Ki a tobratinstvót megszegte. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik. mosolygó. vagy is az úgynevezett Tóközben: . káposztát. vagy a mátka házába indul. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. s elkezdve a menyasszonyon. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. jókedvét éleszteni és föntartani. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. 1. A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. Azalatt a konyhában is sürögnek. mely néha harmad. sültet. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát. mely alatt. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. és tökéletesen ki lesz elégítve. táncz és újongatás. nem is képzelné senki. és arczán büszkeség tanyázik. körülbelül éjfélig. s a pap megáldja szövetségöket. 211-273. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. ki semmit el nem mulasztana. Magy. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt.

i lakosok. . Istentől áldatva mindnyájan legyenek. násznagyuram. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. József szelídséget követő legények. Kívánom e házba akik beléptének. kegyelmedhez való szóm volna. „Igen is meghallgatom”-mal felel. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. a zene pedig folyvást szól. Tejjel. . Hogy az éhes népek. Ezt hallván minekünk eledelt adának. előtte tért csinálnak. És nemzetségre. hogy örvendezzenek. melyre azonnal el is némul az egész háznép. akképen szólának. Ha bemenetelre engedtetnék utam. Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. De az éhség miatt van nagy búsulások. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. szólani kezd. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. Benyújtandó szómnak meghallgatására. Akik engem látván. Min adám magamat nagy keserűségnek. s egy szóval daliás. kiéi volnának. Kegyelmetekhez lenne egy. rikogatás. avagy két szavam. Én felelék: ezek mind . Végre Isten vive igen boldog helyre. Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. az ajtót recsegő pálczával verik. . húst bőven zsákunkba adának. Vőlegény urammal. „Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására.Az üdvözlet és az első tál étel. jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. Nem különben becsületes házigazda uram. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. Szüzek. Füge s marsolával meggazdagítának. szemérmesség. Erre ismét a vőfél imígyen. mézzel folyó Kánánnak földére. Láttam én iszonyú éhségét e népnek. kiknek ékességek. Gyülekezetével kicsiny seregemnek. Kenyeret.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram.

s úgy megdobott egy répával. Tágítám az övemet. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk. felmenék egy buborka fára. majd ezennel másfelé utazunk. még is mindaddig repültem. hogy ott körtvét és almát szednék.” Elmének én egykor egy kertbe. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság. gondolkodtam.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. és abban seregély fiak valának. hogy kérjük Istenünket. kapa egy retket. látom. és haza szaladtam érte. A háznak szélein sok asztal felépült. a farkát megkaptam. hogyan jöjjek ki belőle. A fiú úristen tartson meg bennünket. És mikor jöttem volna az úton. Ekkor imádkoznak. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. egy helyen német mosók valának. megláta engem a kertész. hogy a szakácsok konyháján elértem. elcsendesül minden. ha meghallgatná kegyelmed. Tiszta abroszokkal föle megékesült. itt a jelensége. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. ha szívesen mi bebocsájtatunk. szaporítsa mi eledelünket. A hozott eledelt szívesen beadom. Ami az én tisztem.” Ekkor átaladja az ételt . kalánt melléje helyesen hordattam. Szorgalmatossággal a népet biztatom. hanem magam bújtam bele. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. Áldja. mivel szárnyam nem levén. czipó bővségével megrakattam. De a vacsoráló ház. Ha nem. Hozzám vevén a seregély fijakat. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. ki azt az asztalra leteszi.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak. és elszaladék. Elkészült asztalra tányérokat adtam. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. feltekintek egy fára és azon odú vala.Azért. és úgy aztán az evéshez kezdenek. hogy utánok repüljek. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. ki nem hiszi. Kalács. Onnét menék az úton. azt el nem mulatom. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. elkészült. Azért ha már megengedné násznagyuram. Már csak a tisztünk. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült. kivágtam belőle magamat. hogyan vegyem magamhoz. s a mondóka így foly tovább. Örömre szíveket ekképen indítom. Kést. Gondolkodtam. a seregély fiak mind elrepülének. de a kezem semmiképen nem ment bele.

hogy a kását ott künn kevergette. vörös. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak. . Garast és petákot számára adjanak.A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel. Szegény. tt a sült pecsenye a vajas kásával. A sárgarépa is disznónak farkával. . s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. forduljon hasznára. Míg más következik. s oly országon jártam. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. aki nekem azt monda. 4 pénzen a húsát kimértem. én ihol magam helyett leteszek . kedves násznagy uram.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. tápláltam. Szívesen adja ezt a háznak gazdája. imígy szól: „Uram uram. ha meghallgatná kegyelmed. rőt bajszú ember. hogy már mindenekről megelégítettem. Elöltalálkozék velem egy csúnya. éljék egészséggel.” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon. Ennek a számára most erszényt oldjanak. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. Egyenek belőle. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. mert Isten áldása. ugyanazon jó élő földre . A tűz a jobb kezét nagyon megégette. násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. A ki ebből eszik. há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni. Ételét.

. de már most nem szokás. Már is három vagy négy helyre hivattattam. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. Ha megengedtetik mondok újságokat. hanem keresek oly módot.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. Amelyből immáron mindnyájan evének. De immár meghűltem viszont teljességgel. Magam helyett mást állítok. Kiknek. vidám legénységek. Öregek és ifjak megelégedének. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. van oly deli képek. Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. Oh ezer jósággal megtetézett népek. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek. Mindennemű jeles. Csak tegnap érkeztem. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. Ellenben a kis vőfél előállván. Tudom én. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. Annak istentelen magas tetejéről. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak. pohár töltő helyett pohár töltőt. mint angyalnak. Öregek és ifjak. Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. mint jól láthatjátok. s azt a násznagynak bemutatja. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. meg sem is nyughattam.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. Lapányos a hasam. drága eleséggel. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Hanem ti hozzátok e házba belépek. Azért is itten magamat megmutattam. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt.

A kaszáló rét is adjon elég szalmát. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja. Élhessetek tiszta sötét fényességben. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik. Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. meg nem engedtetik. messziről jöttél lám. hogy engemet mindjárt megcsókolna. s lássátok azoknak unalmát. Vőlegényt. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom. ha közelebb volna. s elegendő nagy van. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. midőn minálunk esik lakodalom. Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. Mindenkép állandó kívánt egészségben. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna. menyasszony. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. legyetek épségben. melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. És a véka áldást reájok mondanám. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Holott a népeket mindaddig huzdalom. Igyál jó barátom. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám. Tudom. e házban kívánnék sétálni. Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny. Oly tágas az belől. menyasszonyt jobban megáldanám. ha innom adnátok (Iszik). Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. De hogy messze esik tőlem. mint a bőnyi puszta. Vőlegény. hogy most tőlem minden áldást végyen. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. Azért beszédemet mostan úgy formálom. . De ez nekem tudom. (Ismét iszik) Hej.Több verset mondanék. azt sajnálom. Szükség. Menyasszonyasszonyom.

Őrizvén titeket így megpárosított. Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. Mely Isten titeket összeházasított.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. A vőlegény ellen roszul cselekedtem. Éljetek mindketten. Legyen őrizője és személyeteknek. már etántorodtam. A munkával tudom meg nem károsított. Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. örömre kellőre. . hogyha megsértettem. Ne lássanak legényt. Így ti békességgel sok számos időre. . Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. . Holott nem is ittam. Mint az okos madár úgy teszem szavamat. de elbólintottam. Ejnye mi a patvar. Avagy a menyasszonyt. Amely megöletik fel ne tátsa száját. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. Sőt inkább bennetek örömet indított. Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. . Kívánom tovább is jámbor élteteknek. Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. melyet most itt elkövettem. . Minden emberségben foglalván magamat. Beszédemmel.Kása leves lencse legyen ételetek. Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. ha vétettem. Ezzel híresedjék együtt lételetek. Azért bocsánatot kérek. i fala legyen nyugovó helyetek. Hogy a beszédemet így elbódítottam. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját. csak rongyos kalapút. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját.

ki akkor ezeket szólja: „Uram uram. ülj az asztal mellé. A menyasszony erre kilép. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel. . . Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. s folytatja: Kérem násznagyuramat. Mert feje elszédül. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. Melyre minekutána a násznagy. S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. Hidjétek el. ha esném a menyasszony mellé. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. Nyoszolyólány asszonyomat. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól. . Véle mulatságomat.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram. hogy vőlegény bizony én is leszek. a vőfél kezénél fogja. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. Azt sem bánnám. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. Véle mulatságomat. Engem megtisztelnek. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. násznagy uram stb. Akkor szüzek szép személyek. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. A vacsorázásra kihívott sereg.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. Eddig van a kis vőfél szerepe.” Igen is”-sel felelt. . a rendszerénti vőfél által. Azt is látom. násznagyuram stb. reákezd a vőfél íme e dalra. Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. Most kezdem játékomat. Sok hivatalos vendégek. És ne igya azt egyedül. minekutána jól lakott. Bár csak egyitek mondaná. De nem a kemencze mellé. Míg a sor rám kerül. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. Köszönje rám. szíve bizony örül. torkom hevül. s így szól: Uram uram. Menyasszony asszonyomat. Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl. Most kezdem játékomat. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat. De én búsulok veszettül.

Kérem alázatosan.A nyoszolyólány kilép. akkor ismét összeszedi magát. . Rút förtelmességre ne ejtse testeket. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. A nagy úr Istennek tett rendeléséből. Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. Foly ez néhány óráig. Nem mondom. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. Ezekre például hozhatok elő mást. s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. Tekints uram isten házasulandókra. s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. Menyasszonyt hordozhassam. És első éjszakát amidőn érének. Természetre nézve nyugodni mentenek. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. Ő rendeli. Régi atyáinknak vett eredetökből. Az élet próbája. De inkább lehetett szokás. Isten rendeltéből. Kerítsen czirkoljomot. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. Nyoszolyó aszonyomat. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. Kerítsen czirkoljomot. természetből. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. s Istennek munkája. Nem keresek sokat. hogy valami nevezetes dolog jönne közbe. anélkül. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. A házasság dolga. A nyoszolyóasszony is kilép. általad engedd boldogságra Jussanak. s egész iskolája. s a menyasszony kezébe fogódzik. kinek ki legyen mátkája. hogy lett ez szinte történetből. vagy a vőfél szólana. valaki csak akar és elfér. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. s te benned lelki vidámságra. a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. hogy összekelének. Lábom rakjam módosan.

helyesen. 12. Erre feleletet kívánok uramtól. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. Nem is tartoztatja már továbbá magát. italát. Ezen regimentnek főkapitányától. és szerdán végződnek. Aki végbevitte ételét. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Már melléje várja Istenadta társát. mi. 12-25. S most elbocsájtják a menyasszonyt. Melyben fel is tettem kész emberségemet. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. s az . Ő igaz társához Istennek hírével. Kiki maga érzi maga nyavalyáját. Töltse be őneki kívánt reménységét. jámborul. kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. Csak násznagy uramat kérem szeretettel. Toroczkói nászszokások. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. 1827. Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel. Tud. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. Álomra bocsátá szemeit és tagját. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet.! Immár végbevitte hűségesen dolgát. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul.Közönségesen is hallottunk ily nótát. Gyűjt. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. A nyoszolyólánynyal két három lépését. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. De mivel egyedül elunta már magát. Nem is másítom meg ezen hűségemet. mi hát a szerelem” stb. „Mi. Vihessem is véghez. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén.

Először jönek a 60 évet meghaladottak. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. selyem fejkötőt. A vőlegény lakához érkezvén. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. Az esketés megesvén. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. selyemmel varrt inget. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. hozzon is valamicskét a házhoz. s kontyoló fátyolt. 38. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. Ha a szerző asszonyt leültetik. de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. mosson reá. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. A templomból ki. s felkontyolják. azt tőle kereken megtagadják. s a vőlegény ígérvén. és ha lehetséges. s a sürgetőnek átadja. s amint Isten tudnia adta. borozás. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. oda fogják adni a leányt az ajánlott . kecsegtetvén őket mindenféle jóval.udvaron konyhát raknak. s mind így rendre le. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. Táncz után nyílt asztal van. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. Ezen szertartások alatt beesteledik. Erd. Ekkor előteremnek a násznők. s csak azután az asszony sereg. Toroczkói apróbb szokások. 3. n. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. Kép. Darab ideig vonogatja magát. Ebből hosszas versengés. s a rábízott kincset híven megőrzendi. 138. hova minden hivatalos egy tyúkot. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. hanem vagy szülői akaratából. Magy. s egy csinos bokrétát. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. Kapuk. aki aztán elmegy a leányos házhoz. legelői a leányok jönek. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. melyben mindenki részesülhet. akit az a derék legény feleségül vesz. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. azután az 50-60. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. kezdődik a menyasszony táncz. anyja helyett anyja lesz. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. és szerdán reggelig tart. utánok az első éves nők. s az jelenti. az elsőbbséget itt az évek száma adja. a menyasszony egy belső szobába vitetik. a vőlegény csizmát. Kép. Erd. s kenyérrel pálinkával megkínálják. felfátyolozzák. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. a bor árát kiki megfizetvén. isznak tánczolnak. többnyire magas ár szerént. a 40-50 évesek. hogy atyja helyett atyja. 1854. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. hogy szerző asszonyt keres magának. ha egy apának 4-5 fia volt. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. hogy legyen aki dolgozni segítsen. a menyasszonyt csakugyan odaadja. Mikor a pap az imádságot elkezdi. Ez előtt. Ha úrvacsorához állanak ki. s a násznép a vőlegény laka felé indul. miután ez ékes szavakba. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. visszafelelgetések következnek. esznek. süssön. hogy jó helyütt kopogtat. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. hornyákok házassági szokásaik. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. Magy. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. 1854 3. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. a menyasszony nyakkendőt. vagy pedig csak azért házasodik. nő és férfi feláll. minden jelenkező fizeti. főzzön neki. Ezt ingyen vacsorának is hívják. A trencséni tótok vagyis az u.

Elérkezvén a menyegző napja. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. hogy húzza le csizmáit. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. Ezután a násznép korcsmába megy. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. Újs. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob. s pedig minden férfinak üngöt. Ezután ünnepiesen felöltözvén. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját.legénynek. a” menyasszony pedig kalácsot süt. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. . Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit. a menyasszonyra vigyázni. mert akkor első kóstolóra része van benne. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. s egy fertály aláteszi. s a kamrában egy láda közé csípve. míg kívánja. a másikat. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. Vas. s azokat egymásnak nyújtva. de jaj neki. melyet az magára öltvén. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. amelyikben a korbács van. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. darabokra vagdalják. 185. hol nagy vacsorával várnak reájuk. s magára hagyatik a házaspár32. 1854. a templomba megy a násznép. az hal meg előbb. hogy hová tévé a fürjet. Midőn az esküvőhöz mennek. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. Kívül a lányok danolnak. háromszor fordulnak meg a szobában. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. úgy történjék meg. hogy a menyasszony leveleket küldött. Tudtára esvén az ifjúnak. a vőfél kötelessége. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. melylyel fejeiket beburkolják. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. Vacsora után a vőlegény házához mennek. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. hogyan fogadták az ö szószólóját. s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. másik a menyasszonyé. hogy férje felett uralkodjék az asszony. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. azzal háromszor meghinti őket. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. hogy könnyen szüljön. az asszonyoknak hímzett kendőt. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. ha azt húzta le előbb. Egyik a vőlegényé. Midőn a menyasszony haja szét van bontva. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. hogy anya ne legyen. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le. A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. násznagyot „szerez. hol addig hagyja. elviszik az asszonyok. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. s ezzel is háromszor locsolja meg. ki azt megtartja. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. amelyiket választja. mely rajta volt. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. dolga legyen. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket.

Fehérmegyében. Hogyha a több ferequentia elérkezvén. Nősülni nagyon korán szoktak.. Válivölgyi beköszöntő. Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. mi rendesen éjjel történik. ez felöltözködik magyarosan. Újs. Jelenjen meg örvendezvén. lovaikra csengetyűket akasztanak. Kopácsy. Vas. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. kuferczesre. Nejeik. Haza érkeztökkor. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. kik várva várják megérkezésöket.. De a nők is büszkék férjeikre. a második pedig a számadások nagy napja. Vas. azután megjelen a hol kell. s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva.. s így szól: És pediglen az én uramat. amit lehet ellopni. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani.láda kalácsot. piros szalagosat. . 222. A minap vele fölcsapván (kézfogás). kisietnek akkor házaikból. s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel.a lakodalomra hívogatás úgy történik. újs. kalapjához rózsát és virágot tűz. Hol zene mellett végzik a lakodalmat.. Kelméteket is egy kis collatióra. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. Dixi. szvat is szerepel.. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. 1864. az u. Feneketlen Rákóczy. tudakozódván à megérkezett kiléte után. hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz. leveszi kalapját.megszeretvén. Távolléte alatt nejének időnként pénzt. szerelme s megemlékezése jeléül. Azt becsületes szüleitől meg is kapván.. s azzal él. 244.. Borra egy kancsóra. aztán egyet kettőt köhint. Elméjét a szent házasságra vetvén. kik már 10-10 év óta élnek együtt.. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát.. kezébe botot vesz.. 1857. . s az első nap a lakomák és családi öröm. 1855.. duxi. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. jégverem. gyűrűket. otthagyja feleségét. A szent lélek fölbuzdítván.. Vál környékén. kinek feladata mindenféle tréfát űzni. ott jobbára egy bohócz forma egyén. s oly házasok is. A menyasszony hozománya tehénből. n. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni. 24. s akinek haza jött a férje. Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. Vendégség. Általam szívesen invitálván. 346. meszelni. ládákból. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. Nef. Túróczmegyei házassági szokások. és ruhából áll.. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. Daróczy. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt. Tánczra.

A másik asszonyi állat pedig. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. szoba. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. az egy év óta nem szellőztetett párnák. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. vagy ha sok eső jár. még nem volt. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. tilókra. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. s végre a tulipános ládáknak megy neki. polcz. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. melyek azonban az avatlannak nem annyira. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. fesz nélkül mulathatunk. mint vendégek szívesen láttatunk. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. kötényből. hogy ennek kötény helyett felövedzett. s melynek tartalma természetesen. s . hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták. azaz mely napon a templom felszenteltetett. karatlan karszéknek.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. Azonban lehetlen. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. még nem léteztek. nem kerül az egész egy krajczárba sem. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. hogy oly záporos idők. azon napot minden évben pontosan megtartják. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. félig ingyen. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. aztán a rozsdaborította nyársat. s mindezeket addig dörgöli. végre a harmadfélpár kést. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. villát. mintha pecsétkórságban sínlenék. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. s ami legfőbb. Az elsőbbik asszony. a ganajos szekér oldalaira. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. a másik jóféle búzapolyvát. lankadni nem tudó energiával. s a ház sem néz már úgy ki. kivéve. ekére. melyen a konyha. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló. majd az asztalnak. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. legnagyobb részt a fungáló fejére. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. sajtárnak. mint szokinget fölöslegesnek tartott. mint az ideiek. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. s összesen kilenez bádog kanalat. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. mert az oláh czigány asszony által futólag. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. melyek szerént oly átkozott szárazság. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. hogy ez mind kötényt. s a bútorok körül két. lóczának. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak. hol a búcsú tartatni fog. s elszéledve mindenik külön utakra. mint az idei. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. frutírozza.

A ház hajadona pedig. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat. ha szükség. a vőnek lajbit. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. részént eladhasson az ember. s képgazdag könyvét hona alá. s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván. hogy azt két három nappal. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. dohányt. úgymint: morványok. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. a legpattogóbb patyolatfélinget. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. örülvén nagy örömmel. A háznál hol vendégség tartatni fog. de ki nem maradható csapatait is. a gyerekeknek mézeskalácsot. borra. míg nyakára tengerklárist. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. ki minap még a konyha. káposztát. a gazdának pedig kalapot és szűrt. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá. s visznek helyettük búzát eleséget. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. mint illik egy-egy portió szalmával. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. rojtos kendőt. hol kalácsot és sültet. a sárga agyagfölddel pedig. A vendégség napján. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. tépi és tapodja azt. A menyecske toiletje . hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. s ellátván azokat elébb. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. így elkészülvén. paprikát.föleresztetvén. kik azonban mégis boldogok. valamely közelebb fekvő parlagi városnak. s melynek folytában elhatároztatik. valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. az ebéd összegéből fogjuk megtudni. mézet. czímetet. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. s addig gyúrja. élesztőt. a zacskó tartaléka marhahúsra. A házbeliek ezalatt. puszták. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. ha van mit. miszerént ezekben. és két szál fehér gyertyát. számos ízbefi reparált. polcz. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. borsót. s a vendégekül jövők részéről. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. részént. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. a gazdasszonyon kívül. ezután jól megkent. a kis misére ment. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. a gazdasszonynak fejkötőt. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. melyekben hogy mi fő és mi sül. egy adag kúti hideg vízzel. igen díszesen beeresztetik. és sárga csizmát ölti fel. szalonnát. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott. s veendők ennek árán zsírt. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. pálinkára. olajos szokinget. fodros kötényt. eladandók az egyéves felesleg üszőt. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. bélesek. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá.

mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. melynek csontjait illedelemből az . városban a sültek tranchírozása. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. A gazda. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. piczkes vagy humlokos fejkötőt. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. mire ők el látszának készülve lenni. hogy leeresztett haj helyett. nem lehet. mint a muzulmán. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. s mézes pályinkából. Az asztal közepén. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. A tálak immár az asztalon vannak. s mennyire jut. s a gazdasszonyhoz szegődik. negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. imádság félét mormolnak.csaknem ugyanaz. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek. s belépnek. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. boríta fejére. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. vesz magának mindenik. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. vagyis az emberek. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. kivéve. hol ez mindig a város birájára bízatik. késsel és villával. a többiek à la Mátyás király. az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. két nagy gambácsban helybeli termésbor. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. mint ezeknek egyike sem látható. szittyailag dohányzó házigazda. midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. kiknek szék jutott. s nem annyira kés és trilla. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. melyben mozdulni annelkül. harmadik. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. azok t. szintúgy mint bizonyos kir. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. úgyannyira. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. midőn a butyella egészen kiürült. még pedig collegialiter. Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. s vele mindnyájan felállnak. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. s ismét leülnek. többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. hol őket a sütkérezni kiült. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. a marhahúsléhez látnak. keresztet vetnek. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. i. Azon regényes alak végre. az előbbkelőbbek villával tányérukra. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. ismét egy második. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. a dombos félbúza kenyér mellett. hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról.

melyeken át először látta vőlegényét. Ezek így történtével. a vendég sereg rézpénzeket dobál. tánczolják. s a gavallérok ungenírtabbak. emésztetnek fel puszta kalácscsal. szól a kályhához. ki csak dalok. . Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. 1. Napkelet 1859. újs. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. Elénekli tehát mindazon dalait. s végre a sültek. és teremtették napi renden vannak. s a hahota. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. igen sok helyen. mint egy eszményi lénynek. mely három nap és három éjjel is eltart. kacsa. mire már a nyelvek is kezdenek.asztal alá hányják. midőn a dámák eloszlanak. 177. az asztalfejéhez jőnek. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. dínom-dánom. . fejére teszi. . hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . . búza. marhahús stb. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak. 33 . A verchovinai ruthenok házassági szokásai. úgymint lúd. s nincs szűr a nyakában. kikre. Benbenállva aprózza Pannika. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. Majd elkapja Miska és forgatja. és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. s még ő így adja a vigasztalhatlant. mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. az egyházba mennek. egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. Azon vízbe pedig. és pedig zeneszóval. zab. mely melengeté. s azt kendővel befedve. s ott mindketten jól megmosdanak. Megmegperdül mint a szélkarika. Hajnal felé. Járja egy szál üngben és gatyában. akiknél ugyanis. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. mely állatok lakának hű őrzői valának. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. 204. szerepelni. köszön az ablaktábláknak. Életképek 1845. búzaszálak. kalácstáncz . és vereshagymából a szent koszorút. miután a bramin megszentelte a tüzet. képzelhetni. Ezek után. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. Egy gondolat. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. utána mézes kása czimettel. A vendégség elmúltával azután. a fiatalabbak a korcsmába mennek. 1859. kis fejbe verőcske is szokott történni. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. a koszorú az ő fejére tétetik. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. Azután jő a táncz. kurjogás. hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. Ha a koszorúk elkészültek. hol az összeadás történik meg a szokott módon. hol oda mártogatja. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz. s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. ha már férje arra kéri. melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. S most elkezdődnek a válócsókok. csókolkozás. az alatt a násznép énekeket zeng. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. Hol ide. s egyébbel szokásos be és meghintés. vele asztalra áll. 27. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. Vas. gondoskodik. virágillat és csevegésből él. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. s megfonják örökzöldből.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. Esküvő napja előtti estve. mely számukra ezúttal meríttetik. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira.

a lelkész is megjelen.. A te üdvözleted. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. A nő egy darab czukrot vesz magához. egy fából készült tálat. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül.. ölelhetsz. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. Csókolhatsz. melyből. (kumi vagy kmotri). − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz.. így énekel meg: Aranycsengetyű-e.kövesse a számukra készen levő szobába. 536. Hogy benne ha felnő. a te hívó igéd. a nép sajátságaihoz híven. A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. mind éjjel. a bábától jéghideg vízbe tétetik. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye. istápját találja. mind nappal..következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja. 45. Gvadányi. mit talán mondanunk is fölösleges. Azértis örömmel.. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok. a rímes és nem rimes. Nefelejts 1864. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba... ha mondom. Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen. Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel.. melynek alját. Erősödik attól. csak igazán szeress.... sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek. Amelyet így ejtesz: − angyalom. A pénzt pedig mellére szórja ki. A mely épen mikor szépen beteljesül. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek. . S velem mindörökké mindennap így élhetsz. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja. se vége.. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék.. se hossza. az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását. vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná. talpra esett. mit a költő. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban.” Szokásban van az is. és takarékos legyen. s azután a kis csemetével elmennek a templomba. a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el. Visszajövet ismét esznek és isznak. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez. s így szerző. hogy mikor kézfogót tartanak. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez. ülj hát no. mint e czukor. ülj az ölembe. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. galambom! Ülj.

Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. Más betegségben is szint eztet míveli. Azután a halott ágyához mennek. s több más fáradtságot. él e még. stb. gyertyánál őt nézi. abban fáradozik. 11. amelyet meg nem vesz. Igyekezik anyja. szakálát leberetválják. s alakjának. kincsének mondja. akkor a család és házbeliek egybejőnek. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. Fehérruháját is reája adatta. tágul keserves bánatja. ha férfi. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. Mert véli. Nem is változhat meg az ő természetök. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. Ha sír. Ha felgyógyul. körülötte megtesz. ó mint nem csókolja. jószágokat gyűjtni igyekezik. hogy ötét legkisebb rosz érte. 1862. Ha egy ruthen Verchovinában meghal. Hogy gazdagítsa meg. Tartja magát lenni már boldog anyának. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. kövekre nagy summákat elkölt. Ha nem sir. igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. Bölcsőből felkapja. hogy legyen ruhája. Sok álom szakasztást.Szenved körülötte nyughatatlanságot. I. még picziny. Belső részét bánat. Herrn. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. jajgatnak. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. Pántlikázzák. Biedermann. levetkeztetik. Gondolja. haját simára fésülik. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. teknőben meleg vízzel megmosdatják. monarchie Wien. karján bellőkézi. St. testét bokáig csipkézik. melyet éltében is legjobban szeretett. hogy meghal. 1804. Theil 79 lapon. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. Lelkének. fut. majd hogy meg nem szakad. Ha leány. már helyét nem leli. az atya arról álmodozik. Lót. Ha fiú. Szokott köntösébe szépen öltöztette. Eped és két kezét feje felett töri. már is piperézik. A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. vagy sapka tétetik. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. Verchovinai ruthenok halotti torozása. félelem gyötöri. Ign. Ha látja. Azon nyakravalót nyakára köttette. Mindent amit tehet. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt. Ó a szegény anya mit nem tészen érte. még fejére azon kalap. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. Theil 121-122 lap után. ő is vele jajgatásra fakad. És érzékeny szíve. Nincs drága orvosság. . Gvadányi a derék lovas generalis.

a gazdagabbak kocsira. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. a kapu küszöbénél néhányszor leütik. s ha megérkezett. A sok nép jött és ment megtekintésére. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. foghagyma. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). mit madzagon tett csomókkal jelez meg. s marháival sót nyalat. de amint az éjfélt harangozzák. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. Mert ez arany csipkés. és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. s azokat szépen elpakolva. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. ahány a háztagja. A test csak a temetés előtt. bab. gomba. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. Mely kalap volt fején Budára mentébe. Ha még nem virrad. míg mellette ostora. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. s azt veres szalaggal átköti. hogy első legyen. Ezután szobájába visszatér. s ha férjhez menendő leánya van. ahány rajt kivan. stb. Azután az asztalra zabot önt. szolgáit a páskával megvendégelje.Melyben megigézték a halmi vásárban. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. Karácson estéjén. sonka. pipát a markolatjára. hogy belőle kijöjjön a nyáron. mely rakást ők krul-király neveznek. só. minden kosárba annyiszor fuj bele. emellett széna van. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. szereztetik és készíttetik össze. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. pálinka stb. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. Ez alkalomra pálinka. s letérdelve várják a páskák beszentelését. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. s annyi vereshagyma. kése. halmoztatik. mikor már sötétedik. lóra rakják. Ez többnyire a szabadban történik. a karaván formában összeállottak. borsó. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. van is nem kis árban. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. Dohány-zacskót. Alig van vége a czeremoniának. és sebes vágtatva iramlik haza. hogy így a halott vissza ne tartson. várja az éjt. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. festett vagy festetlen tojás. a jelenlevők. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. rövid nyugalomra hajtják fejőket. . hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. mindnyájan a templomba sietnek. azt mézvízzel megmosdatja. a házat körülszaladja. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. minden bútort elmozdítanak régi helyéről. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. Tarsolyos kardját is köték oldalára. s ha az étkezésnek vége van. s mikor már viszik ki a házból. ki gyermekeit. s beszélgetéssel töltik el az időt. vagy hold nem süt. Így terítették ki szoba közepére. s egy tál babot kezébe ragadva. csak a pap szava hangzik el a távolban. Ha méhei vannak. Verchovinaiak húsvét ünnepe. majd istálójába megy. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. szalonna. s vigasztalják a bánkódó feleket. Verchovinaiak karácson ünnepe. azalatt mély csend uralg. pásztor-sipja. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. mákos kalács stb.

Tud. rendelt mező csőszöket. 20. hasonló hosszúra vont beszédben felel. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. Igen ritka eset. Gyűj. 233-251. És most már nem ritka eset e helységben. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. Értek. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával. akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. vagy is az úgynevezett kendőlakás. szenvedni. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. vagy a reá következő vasárnapon. i. i. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. az esküvőt megelőző kikérés. s főleg az anyának. vagy pedig bejárván a falut. a bűnös személy. Verőczén a kisebb tolvajokat. Tudom. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott. s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának. s azután a legközelebbi szombat napon. mikor t. 308. de annál több borozás után szétmennek. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. némely utczák szegletén le is fektettetett. vizsgálat alá vétetett a tett. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. mire nem az apa vagy anya.” . Verőczeiek bíróválasztása. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek. tár. Vas. se vajat.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. és tagadó forma a válasz. Verőczeiek lakodalma. s most midőn már oly korba lépett. mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt). k. adószedőt. tojást. kénytelen őt másnak átengedni. esznek. A paska csakhamar el szokott fogyni. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. elején többnyire kitérő. hogy a legény maga kérje meg választottját. a házassági pontokat megállapítják. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. 1827. csak savanyú káposztát. hanem a lány részéről kiállított násznagy. a házigazda kis adag pálinkával. hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. mindszent havában történt itt a bíró választás. visszaküldetett szülötte földjére. újs. azután egy kevés étkezés. még pedig többnyire Erzsébet napján. s ott egy rövid beszéd után. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. burgonyát stb. az új bíró meghiteltették. s miután felette rövid imádságot tartanak. míg leányát felnevelé. 51. 9. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. V. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît. kíséret mellett. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. hogy se tejet. Ha ügyes a násznagy. 1862. malom. de végre összeegyeznek. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját.

egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson.” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. s azért sokszor megesett. . Hálákat ad Istennek. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez. hogy legyenek ketten egy testté és vérré. nevű becsületes ifjútól. szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit. Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába. Vallási tekintetre nem volt figyelem. Eljegyzés előtti mondókák. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani.. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai. Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. anyai hóna alatt felnőtt leányát . N. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. helységben lakozó . különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. . Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. a Jézus zászlója alá beíratták. és boldog előmenetele lehessen. hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. . hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. másodszor is. Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. akit azon ifjú maga is megszemléle. kérvén őket. . s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. . Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. Mielőtt létrejönne az eljegyzés. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. kérvén ötét buzgó imádságában. Az apától eltanulják a fiúk. most kívántatik oly szót kijelenteni. tisztességes magaviseletét megkedvellé. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva. ahogyan minekünk. hogy ember egyedül ne éljen. A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. s ha azt minden megakadás nélkül. „Itt előszámlálják amit kérnek. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt. „Erre a kiadó násznagy így felel. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is. aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram. Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. kivel mind lelkében. mind testében megnyughasson. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. kivel tisztességes házas életben élhessen. kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. most először jegyesül.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak.vámbírót és egyebeket. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők. azért mi is kérünk kegyelmetektől. Veszprémvármegyében . hanem magához hasonló feleséget vegyen. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. hozának elő íráshoz való szerszámokat. rendelne nekie oly kegyes társat. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. még büszkék is tudnak lenni reá.. s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. melynek neve minálunk móring·. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát. hogy két. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is.

az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal. és kiadó uraim kegyelmeteket. hogy kis seregemmel.” Sirató. i.. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. megálla a bárka az Ararát hegyén. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. mi nem állhatunk ellene.” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel. és leányzójuknak tetszik. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket. s annak hivatalos vendégeivel. hanem inkább egyesíteni. mely ajánlásokat bizonyos jellel. hanem vegye jó néven. úgymint a vőlegénynyel. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. kívántatik oly bizonyos szót tenni. eképen hívja meg a menyasszonyt. s a kiadó násznagyot. kérjük becsületes házigazda. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. és beveszik az atyafiságjok közé. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza. névszerént . Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. mint újonnan fogadott fijokat. várunk vagy visszamenésre való jelt. a kegyes Nőét háznépével megtartá. Mivel a galamb hűséges állat.” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. vagy bizonyságot. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. annak szülőit. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását. Annakutána kibocsáta egy galambot. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét. az alkalmi szónokok ezen netovábbja. készül haza .” Kézfogás előtti mondókák. Azért ha kegyelmeteknek.. „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Mostan t. hogy jobb megházasodni. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet. Elhitette magával. melyre azt felelte kegyelmetek. és adjon választ ezekre. Ha Istentől vagyon ez a dolog. hogy jobb tisztességes házasságban élni. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. Jól emlékezhetik kegyelmetek. kenyerök mellől kenyere mellé. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. mind égni. ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. Adassék engedelem. ki botránkozást tenne. vagy kézadást. hogy tetszik a mi vőlegényünk. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. asztaljok mellől asztalja mellé. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. Midőn már minden elmúlt. Ο részéről arra ajánlja magát. megjelenhessünk. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. Minthogy azon terminált napok eljövének. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. hogy ennekelőtte néhány napokkal. „Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. És mikor az özönvíz megszűnt volna. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. és kiadó uram. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. és viselje jó egészséggel.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek. Az esküvőre a kérő násznagy. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik. tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. nehogy vagy a mi népünk. mint az ő tulajdon testét.

Látod kedves szülém elvisznek mellőled. míg leszen végzése. úgy lesz tánczolásom. Mert te Isten után viselted gondomat. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. . Mert ha rátok nézek ugyan megújulok. Hogy seregetektől más útra indulok. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. De azon szívemben már nagyon búsulok. A mennyei atya legyen mindig veled. Jóra tanítottál. S mostan is sajnálod tőled válásomat. Most pedig szárnyamra magamat eresztél. Szállítsa rád. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon. hozzátok fordulok. Azért rád kívánom az Isten áldását. Adja meg Istened te örökös béred. mint a bőv víz áradását. Kedves lány barátim. Mint az uram fújja. Legyünk csöndességben. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Már férjem házánál leszen maradásom. Amikor elvégzed életed folyását. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése. Áldást Istenemtől én te reád kérek. Mint anya leánynyal. Kedves dajkám voltál. Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. szüntelen szerettél. Bocsánatot azért most kérek te tőled. velem cselekedtél. Mikor pedig élted halállal cseréled. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. Valamíg életed e világon éled. Adja meg lelkednek örökös szállását. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése.szálinkózni. a rosztól intettél.

oly nagy számmal. A kézfogó után. a kordován csizmát kezében viszi. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. Végre az egekbe magához fogadjon. meg ne vessék Szíves hívásunkat. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. jegyet váltanak. elmenvén a leányos házhoz. hajdan pedig. Szegény asztalához ebéd s vacsorára. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. Visken. számra rendszerént négyen. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. Az esketőre külön mennek a felek. a leányon a sor. Ugocsához tartozott. Körülvette már az ínség. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem. S hivatja általunk öröme napjára. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. vagy Ez az utcza olyan helység. mely jelenleg Mármarosban fekszik. hogy azokban temessék el. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. hogy ez is igenlőleg válaszoljon. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék. . rendszerént meghagyja.Áldása Istennek rajtatok maradjon. hogy az utczát átfogják. s ha szándékuk mellett megállnak. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. Ha sár van. söt inkább szeressék. s most még egyszer komoly intést kapnak. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. A legidősb kérő előadja a szándékot. Mert sok rosz lány lakik benne. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. Viski lakodalmi szokások. a. Tájog nőjjön a homlokán. mikor még e megye nem létezett. le egész a kordován csizmáig. az egymás kezét tartókat. Égeti az Isten tüze. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. A lakodalomba eljőniök tessék. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. s csak az ajtóban húzza fel. az egyházba megy. a papi kikiáltás ideje alatt. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. ők egyfelől. melyek akkor idéznek elő nevetést.

a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. a kapuhoz jut. mi ha sikerül. Kétkerekű talyigán. stb. s bebocsájtatást kér. mint számos más helyen.vagy Átalmentem a Tiszán. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. Felmelegítése dologba kerüljön. A nadrágom kétágú. tányér. Amelylyel most itten eleinkbe álla. Visszajöttem a Tiszán. Erre a násznagyra köszönt. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. minden ide nézzen. De esketés után mindkét fél haza tér. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. Kedves hű párjához vele szeretetet. Csupa tiszta mezítláb. Adjon Isten neki éhez egészséget. Nehogy az asztalon az étel meghűljön. A czigány jövetmenet folyvást húzza. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. Édes anyám csodálkozik. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. Akinek most kedve nincs. villával készítve. Hogy a fia bolondozik. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. Annak egy csepp esze sincs. tövises rózsaszárakból dohányozva találja. kalánnal. Egyszerre megszűnik a zene. ha lehet-e már menni a menyasszony után. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. . Juju juju jujuju. mely hihetőleg abból ered. stb. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. néha vissza is küldik az egész násznépet. a visszatérőt megkötözik lánczczal. ami nagy gyalázat. A menyasszony táncz úgy történik. stb. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. miközben a tréfás versek újra előkerülnek. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. órákig elkötődnek velők. s ha meg nem fejtik. Itt már a násznagy urakat hosszú. Kés. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek. stb. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába.

stb. Lakadalmi népnek jó egészségeért. Szülőiknek rajtok való örömükért. Úgy örül jó gazdánk. sáfrány. Örvendek ha tálat viszek ki üresen. Második tál étel a töltött káposzta. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. menyasszony hív békességekért. Egyenek csak ebből. az ifjak kenyérrel dobálnak. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. Abból az ételre apetitust vegyen. Jól megeszkábálva. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam. stb. gyömbérrel. az öregek a sásas üveget járatják körül. mint a szekér gúzszsal. miket ily alkalommal elmondani szoktak. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal. melynek beajánlása többféle. A harmadik tál étel a tejes kása. stb. Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. Majd a leves is megérkezik. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak. Álljon itt a sok közöl. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. elhoztam. Legyenek mind végig jó apetitussal. uraim gusztussal. sőt meg is sózattam. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme. Ki pedig nem iszik két garast letegyen. De hogy el ne essem. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. Bors. s ha az étel még nem jönne. melyet így ajánl a vőfél: . Vőlegény. Kinek tele üveg a kezébe megyén. folyvást imádkoztam.Tessék uraimnak helyre telepedni. mindent elkövetek. Én. Ez a magyaroknak híres eledele. ha vendégi esznek. stb. mi tőlem telik. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. szerencsés élteért. Erre a férfiak egy. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. a nők más oldalon helyet foglalnak.

Első pár héten a menyecske sehova se jár. 42. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. Az öregek fonókáiban meséket mondanak. Ez az utolsó versmondás. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be. s bebocsájtatást kér. de szombat és vasárnap este. újs. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. 1863.35 Ki ezekben részt nem vesz. arany. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. Vss. új. míg a bútort a menyasszony viszi. Kinek kése nincsen. ide nem rég jutott. 42. 371. 1863. A fiataloknál egészen máskép van a dolog. nem szokott összejőni. Viski aratási ünnep. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. Itt tréfa-tréfát ér. Vas. nehogy hazajáró lélekké váljék. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. egyik két nyársat reszel össze. hosszú pálczára piros kendőt kötnek. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. Nevetgélnek. 1863. 371. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. 371. játsznak. jó hideg. Ilyen fonóház a város minden részében van.” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. új. Vas. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. Érte a pajtásom csak keveset futott. Társaim utánam ennek a másával. vagy olyan históriákat olvasgatnak. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. ezüst papírral sújtásozva. iszonyú ősi kardokkal. Viski disznótor. Jó erős. Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. vájja az ujjával. dobálnak. Az itteni disznótoroknál az az eredeti. a szomorúját újból végig siratják. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be. tejben főtt szép vajas kásával. 371. 35 . Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. Viskiek fonókái. Jól megtört. vallásos kegyeletből. melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. 1863. Vas. Aztán újra kezdődik a táncz. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. A házaspár külön szokott költözni. 15-20 fonó számára. Egyszerre kopogtatás hangzik. újs. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel. mely néha másnap is tart.42. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. 42.

illetőleg eseményének emlékezetét üljük. a pap a házba lépvén. búzát. Da kommen wir alle drei zugleich. mert Gáspár. A császártöltésieknél. Júdeába. aus Tax. Gross Melcher kommt aus Orien. Vízkereszt ünnepélyezése. Nun seit willkommen ihr Herren. König Gaspar kommt aus Mohrenland. kik mindannyian a gazdára köszöntenek. Vízkereszt neve onnan van. ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. Hegyes fülű malaczot.) Dieser König ist uns wohl bekannt. . (3 Κirály. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. Heródes unter den Pfenster lag.alatt várja őket az ízletes eledel. a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr. (3 Király. (Heródes. hogy Üdvözítőnk e napon sz. betűkkel írja. a kisded Jézus imádása végett.) Wir kommen daher in aller Gefähr. Warum ist dieser König so schwartz. M. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. Er ist der König aus Mohrenland. arra s lakóira béke áldását adja. A házszentelés e napon maiglan dívik. s a házak szentelését is e napon végzi. Menyhért s Boldizsár. I. Als wir kommen den Berg herab. barackot. (Heródes). Itt a gazda mindjárt italt vesz elő. König Baltzer kommt aus Oesterreich. Woher die Reise wo wollt ihr hin.) Mich wunderts aus Sax. János által a Jordán vizében megkereszteltetek. Bort. s a legöregebbnek tölt. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. Urunk megjelenésének azért hivatik. B. e napon utaztak el.) Nach Bethlen steht unser Sinn. nagy bundát. A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. keleti bölcsek. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep. Utoljára iszik a gazda maga. Kis kalapot. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. Ε nap három király napjának is neveztetik. majd a többinek is sorban.

Reisen Wir nach Egyptenland. bringt um alle Kneblein klein. Was schmerzet mich das Weibergeschrei. So wollen wir es verrichten ganz geschwind. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann. Weichrauch und Merchen.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein. (Gáspár. (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht.(Heródes. (Katona. Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind. und zu befehlen haben. Hauen. Weil wir dazu verbunden sind.) Bist du der König aus Mohrenland.) Nun weil ihre königliche Majestät. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! . Bringt um. Wir suchen das neugeborne Kind. In alle End und Ort. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos. stechen. Das Herz ins Kripelein legen. und schiessen.) Wir kommen daher in Regen und Wind. Du bist der falsche König aus deinem Land. Trachten wir nach diesen Ding. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen. (3 Király. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort.) Lasset uns das Kindelein wiegen. (József s Mária. So nimt ihr mir meine Reichthum ein. So reiche mir deine rechte Hand.) Joseph. Das keines soll kommen von Leben davon. Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. (Heródes. Mit uns zu thun. Ich will hauen entzwei.

kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében. 1821. tudva előre jövetelöket. göröngy=rög. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. was zwei dreiviertel Jahr. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. . és minden ház tulajdonosa. Göcsej. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. Hazánkban. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve.) avarokkal egyesülvén. mellettök a 3 király. Breitet meine Befehle aus. főleg a nagy urak. Hernach will ich alle beschencken. Mária s József elől foglalnak helyet. 31. őt egy veres általkötő illeti. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. Bis sie kommen in meine Hütte. Heródes kardot az oldalán. házassági egybekelések alkalmával. kiknek főfeladatuk volt. egy tál borsót. 5dik katona. 63). nemcsak eledelről s italról gondoskodik. 4-dik Heródes. egy tál kukoriczát. 1. Vőféli régi versezet. sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. készen várja őket. sőt most is terjeszti lakomáit. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. Ily czélból állottak elő. Írta Peczely József Debreczen 1827. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát. Gehet in allen Gassen und Strassen. Kerka és Váliczka folyók közt terül el. A Göcsejieknél. mely Zala. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották. Tödten lassen schmerzenlich. s püspök süveggel fején házról-házra megy. Jedes Kind. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. s római császár által 803-ban legyőzött. Menyhért király csillagot visel fején. II. hátul a katona.) A roppant hún birodalom felbomlása után. 1. Honderű 1845. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. 3 közölök a király. Mennyire szokásban volt őseink között. Pest. 212. Hernach lass ich alle zusammensperen. mely a nagy király. Mert a szegényebb sorsú is.. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. mily nagy fénynyel. lakomákat tartani. Sollen kommen in mein Haus. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé.) Darüber will ich mich aufwerfen. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. s unokái sz. 6-ik József. Kein König soll nicht sein auf Erden. egy disznólábat. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat. Als ich ganz allein. doroncs) vehette36. 16. lakomák alkalmával. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. 1. a legrégibb idők óta. több napra terjesztette. oly egyének. László nemeseinek. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. eléggé tudhatják. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. másokat mulattatni nevettetni. Mert ez is tehetségéhez képest. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. göcsört. hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. s innen a mai Göcsejbe vonult. 7-ik Mária. Zalamegyének azon földrésze. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai.(Heródes.

Ejja: Az idő mondgya. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. Gazda kiáltja Fusson a bánat. a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos. hogy mindegyik versszakban. Ne lássunk több kárt. s azért: szólítja meg maga magát.szükséges az emésztés elősegítésére. Főfeladata. Ejja: De tarczali bort. Gőgössen se ülly. Töltsed a pohárt. Megjegyzésre méltó. kinek gúnyneve Kutya Pista volt. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. Jójójó. Ejja Gazda agy innom. s talpraesett élczei. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki.) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb. Jójójó. No ne bánkódgyunk. Boldog az élet. Töltsed a pohárt. mint mondva volt. Meg ne részegülly. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. vőfényeket illeti. De vígan lakjunk. Mert nincsen pénzem. vőfély. vagy kik mondták. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván. vagy dalolta el ezen versezetet. a lakomák alkalmával. Kit tegnap láttunk. ki. Igyatok bátran. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen. jól rögtönzött versei. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan. azt zárjegybe tette. Falalala.Falala’ áll. vagy mint Somogyban nevezik. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. Mézes mádi bort. Régen kívánom.s mások utánzásai.) pedig . Üres erszényem. hogy ez lakomák alkalmával történt. . − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. Nem vizet adnak Innya torkomnak. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét. Falalala. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan. Régi naptárainkban találhatni oly verseket. Habár az itt kővetkező versezetben. a mások megnevettetése. s most is az.

Jójójó. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Mind estig igyunk. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Ejja: Hogy ti is mostan . Hogy most így szóllok. Tudom bánnyátok. De ti róllatok. Jöttél a kohból Sáros fertőből. Jójójó. Reggel ismétlen. Előjőnötök. Falalala. Haj mely szurkos vagy. Lakatos bátya. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Hegykére vágytok. Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Büdös gyomrotok. Sőt elfelejtsük. Nem szükség nektek. Kevélyek vadtok. Ejja: Izdóté foré. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Ejja: Mely czifrán jártok. Falalala. Megnőtt az hasad.Ejja Gazda vigadgyunk. Ejja: Az béka hustul. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok. Jójójó. Megbocsássatok. Kecske faggyútul. Elő ne hozzuk. Fénlik a nyakad. Nagy fönnyen szóltok. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák. Felkelvén szépen.

Ejja: Mert kicsinenként. Jójójó. Így sokat loptok. Ejja: Mondok újságot. Bezzeg nevetek. Ejja: Vonnyanak hajnalt. A menyasszonynak És vőlegénynek. Jójójó. Ádgyák meg módgyát. Gyönyörű nótán. Falalala. Kik most itt vadtok. Csufságból mondtam. Ejja: Kiknek mit szóltam. És az aranyat. Ejja. Falalala. Ti sokat csentek.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok. Megbocsássatok. És szép vigságot Kit la hallotok. Az szolgálatért. Mostan nem szóllok. . Ti ne bánnyátok. Ejja: Miként ezüstöt. Mostan róllatok Ti menyegzősök. Művetek ékes. Ha meg nem tértek. Kitül rémülés. Falalala. Többet róllatok. Szabók már nektek. Jójójó. Τ-t-ν-s eötvösök. Hamar nekik lesz. Pogányon éles. Ejja: Tartozik csókkal. Menyasszony azért. Kedves játékkal. Pokolba mentek. Ráhallgassatok. Mert nagy szép fényes. És igen kedves. Falalala. Várd meg jutalmát. Megolvasztyátok.

Dolgához lásson. A bál kitűzetvén bizonyos napra. Gazdálkodásra. Ejja: Az főn szóllásra. Ejja: A mézes borra. Vajban sült fánkra. Ejja Tyúkot. − mozganak. a czéhbeli ifjúság szekérre ül.Edgy edgy szép tánczczal. Mert minden várja. menyét. Szép szerszámokkal. nyuszt. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. Ez kis énekem. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Étkekkel engem. Jól megvajazzunk. etc. Hanem nyakcsapást. És . „Szorgalommal a békesség fog kezet. mint az úgynevezett tarisznyás bál. S egy pohár borral. Ez nem egyéb. róka. Jójójó. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. Finis. Falalala. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. Így csinálnak hűhót. Véle személyem. Vőfél tisztedet. míg köröskörül különféle állatok – farkas. malaczot. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással.” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. nemzeti színű koszorúval halad. De nem mézes bort. Légyen nagy gondgya. Nyoszolyóasszony. kardosan. Pohár töltésre. Most jól tartsatok. El ne felejtsed. Munka után jól esik az élvezet. Falalala Amen. Mindenféle jót. bárány stb. Jójójó. A menet előtt két szép szűcs legény. Vigyáz mindenre. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. Zilahi szőcsök bálja. Falalala. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni.

elhurczolá a kolostorig. hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. 303. Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön. hogy neki a legény sem kell. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. Uzt nam Boh po-mahal . Istent dicsőítő. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. s vígan mulatnak reggelig. kik győzelmi babér után vágynak. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. . s hite fentartotta. később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. fiaik leendő nejéül eljegyzik. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú. kivált a gabnatakarásoknál. s a kóló közepére menvén. és vele végzi be. azt egy alma átadása által. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. bizonyos.. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. Munkához fogva. még pedig évenkint háromszor. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. 36. A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi. és gazdát dicsérő. az eljegyzés megtörtént.37 Vas. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. nyíl sebességgel rontott neki. 1.Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. tánczba elegyednek. Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. hogy a búzának az esső ne hiányozzék. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. szintén tartattak ilyes leányvásárok. 1854.most megzendül a zene. Ha pedig a lány az almát visszautasítja. rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. mely tekintetben a totók. dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. mi azt akarja jelenteni. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. az Isten megsegített immár . úgy jer velem a szent atyához”. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. . a határból hazafelé indulnak.. hol a barát azonnal összeadá őket. a ruthenok közt. Krasznibrótlon. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az . Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. . Összeszedvén a határ minden vadvirágait. az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. . mely ha kijut nekik. s koszorúzott volt fejők. az annyit jelent. igen hatalmas kisegítők. s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. A kör közepén több dudás foglal helyet. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni. Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien. s ki a magáét kinézte. . Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. mint ama lelkesült harczfiak. Nem csak nappal. Zomlbori leányvásár. 1820. Ha a hajadon az almát elfogadja. L. újs. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. 141. oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. 54. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után. Nefelejts 1861. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. az ifjak pengetik sarkantyújukat. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. Bevégezvén nehéz föladatukat.

I. 285-290. füz. az sem tud kikelni. Erd. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. újs. Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. a többi búzával együtt elvettetik. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. . 1S63. 286. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással. Magy. versenyvágy ébred fel bennök. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. s a hosszantartó szárazság miatt. 32.bevégzését. Kép. mely az aratási munkát részükről is sietteti. Vas.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful