MAGYARORSZÁGI

NÉPSZOKÁSOK.
ÖSSZEGYŰJTÉ:

RÉSŐ ENSEL SÁNDOR
PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF 1866.
I

NAGYMÉLTÓSÁGÚ
KIS-SENNYEI

Β. SENNYEI PÁLNE,
SZÜLETETT

Β. FÁΤΗ MÁRIA
Ő MÉLTÓSÁGÁNAK,

A BUDAI NŐEGYLET ELNÖKNŐJE,
MAGYAR PALOTAHÖLGYNEK
STB. STB. LEGMÉLYEBB TISZTKLETTEL.

A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte 1838. 1. Β.

ELŐSZÓ.
A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság 1862-ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság 319 lapján is tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg. Magam is foglalkozván a népszokások összegyűjtésével, és már 1861-ben a Nefelejts 141/36 számában, és így tovább 1864. évvégéig, 35népszokást tévén közé, kötelességszerűnek ismertem gyűjteményemmel fellépni. A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse. Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at. közönség elé; szíves hálával említvén meg egyszersmind azon kútfőket is, melyekből irodalmilag merítést tettem. Mint Erdélyi János „A Magyar Közmondások könyve” „Népdalok s Mondák” Bikkesy Heinbucker József „PannoniensBewohner in ihren Volksthümlichen Trachten” Kővári László „Magyar Viseletek” stb. gyűjteményeikkel szolgálatot tettek, úgy vélek én is szolgálatot tehetni-e gyűjtemény nyel. Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal. Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. 1848 óta az idők változtak, lia figyelemmel visszatekintünk a múltra, a forradalom előtt divatozott, s azolta lábra kapott népszokások, a két egymáshoz oly közel álló időszakban, roppant eltérést és különbséget tüntetnek fel a nép mindenféle rétegeiben. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt

egybegyűjteni. Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek 1848-ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és közvetlen adó behozása, mostoha idők stb. A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek. Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta,
akkép ropja. Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél. Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik. s boldogsága létesítése, előmozdításában is jelentékeny részt vesznek. Az 1856-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55-ik lapon hogy: Ki a népnél a rosz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátjait rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a községnek kettős jóltevője, mert szunyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránynyal és éltető szellemmel látja el. Minden nemzet ragaszkodással van szokásaihoz, azért írja a „Reisen und Landbeschreibungen” czimü könyv 1835. V. Lief. 1. 1. Die Erforschung des Ursprungs alter Sitten und Gebräuche, und der Veränderungen und Umgestaltungen im Laufe der Zeit, ist namentlich für die Culturgeschichte von Bedeutnng. Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól. p. o. agárdiak lakodalmi szokásai, bika hajsz stb. de azért egybeállítvák ott a tavaszi népszokások: mint zöldelő májusiak állítása, és körültánczolásn. pünkösdi királyságok; a nyári népszokások: mint aratási ünnepek; ősziek: méz − gyümölcs − borszüret örömei; téliek: pincze látogatások, tor, táncz. lakmározás stb. Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is. hogy összehasonlításokat tehessünk; de történelmi szempontból nem feledkeztünk meg a régiebb, elhagyott, százados szokásokról sem, mint a régi czéh szokások; és adunk testvérnépekre vonatkozó adatokat is. mint a horvátok hajdan-kori temetéseik stb. 1864-ben, midőn már e munka sajtó alá rendezéséhez fogtam, kötelességemnek érzettem általános és nyilvános felhívást tenni a lapokban, eredeti újabb Népszokások közlésére, illetőleg ilyeseknek kezemhez gyűjteményembe leendő beküldésére, de két évi várakozás után

is igen kevés eredménye volt e felhívásnak. Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet.
Pest, 1866 Jakab hó len.

Réső Ensel Sándor.

„ német pórok lakomái Egri házassági szokások „ pinczézés „ apróbb szokások Egyházkelő Eklézsia követés Elgyűrűzés és története Erdélyi lakodalmi és házassági szokások hajdanta „ keresztelési szokások hajdan temetési szokások hajdan Farsang eltemetése Felsőbányai kakasütés Garan sz. favágók lakodalmi szokásaik Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdan Bukbálás Bukovinai magyarok házassági szokásaik Császártöltési népszokások Cserháti szüret és mulatságai „ eprészet „ majális Dabi csizmadia inas felszabadítása Dabon szokásos leánynevelés megköszönése Debreczeni leányvásár „ nászmenet Diakovári lábmosás Dobrai fonodái esték Dodola a szerbeknél Domoszlói pórnép udvarlása Drávamelléki lakodalmi szokások Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái . k.TARTALOM Agárdiak lakodalmi szokásaik „ keresztelési szertartásaik „ temetéskori szertartásaik „ fonókái „ apróbb szokásaik Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások Alföldi menyegzői szokások száz év előtt „ „ „ jelenleg „ arató ünnepek Áprilisba küldés Ártány leverés Bakony környékéni szűrkitevés Bánáti bolgárok házassági szokásaik Baracskai kukoricza-fosztók estéje Baranyai ember lukmája „ sokacz lakodalom „ „ „ (másféle) Becskereki házassági szokások és gyászok Békepohárivás Berkenyéi és szendehelyi sváb lakomák Bethlenjárás Bikahajsz Bírói pálcza átadása Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor Borsodi népszokások „ matyók házassági szokásaik Breznóbányai cs.. benedeki lapáttáncz Gergely és Balásnapja Giostra .

György napja „ apróbb szokásaik sz. Györgynapi cselédkiállítás Pesti állatviadalok Pünkösdi király és királyné választása Pábaközi tyúkverő Rakamazi királyfutás Rákos-palotai lakodalmi szokások „ „ keresztelési szokások „ „ temetési szokások Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik Rozsnyói czéh tánczvigalmak Sárosmegyei lakodalmi szokások „ tótcselédség karácsonfája Selmeczi bányász academicus fölavatása . mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben Magyarok tornája Májusfa letűzése és története Mátravidéki palóczok bódoganyja Miskolczi szűrszabók dalidója Muraközi lakoma Nádasdi kakascséplés Nyitrai (felső) tót lakodalom „ „ „ legények társastáncza Ócsai coledálás Pajtaaljai czipózás Palóczvidéki lakodalmak Pécskai sz.Göcseji virrasztó Gölniczbányai szokás Gömörmegyei lakodalmi szokások Gyermekkeresztelés Hajdúdorogi menyasszony ágy Határhányás emlékezetessé tétele Hátszegvidéki oláhság Nedeja ünnepe Hegyaljai szüret Hérész Hétfalusi kakasünnep Holdmezővásárhelyi lakodalom Lap-Holdmezővásárhelyi mesteremberek lakozása Horvát határöővideki házassági szokások Károlyvár vidékén „ harczi eskü a múlt időkben „ hősök eltemetése Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen „ „ Székelyföldön Ipolysági régi czéh szokás „ virágvasárnap Juhászok Dömötörje Kaláka Kalotaszegi házassági szokások „ keresztelő gyász „ apróbb szokások Kamóhúzás Kecskemétieknél a húsvét „ a disznótor Kolóniák sz. Bálás napja „ Ivánnapi tűzugrásaik Körösi régi szokások Kosáradás eredete Krécsen Kun sz.

hornyákok házassági szokásaik Turócz megyei házassági szokások Válivölgyi beköszöntő Vendégség Verchovinai ruthenok házassági szokásaik „ „ keresztelesi ünnepélye „ „ halotti torozása „ karácson ünnepe „ „ húsvét ünnepe Verőczeiek lakodalma eljárása kisebb tolvajok ellen „ bíróválasztása Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatok mondókái Viski Jakodalmi szokások „ disznótor „ fonókák aratási ünnep Vízkereszt ünnepélyezése Vőféli régi versezet Zilahi szőcsök bálja Zombori leányvásár Zsitvamelléki aratási ünnep . Técsői lakodalmi szokások Tiszavidéki lakodalmi szokások Tobratinstvó Tóköziek vőféllevele Toroczkói nászszokáso „ apróbb szokások Trencséni tótok vagyis az u. kerítésrázás s ablak alatti hallgatódzás Szentendrei mészáros remekelés Szent Iván napi tűzugrások Szent Márton lúdja Szentpéteri lakodalmi szokások Szerbek lakodalmi szokásaik Szerbek kóló táncza Szilágysági oláh lakodalmak „ „ temetés.Somlói szüret Soproni lakodalmi szokások Sümegi éjőrök kiáltásai Svábok apróbb szokásaik Syrmiai. bácskai. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik Szarvasi apróbb szokások Szászrégeni szász aratási ünnep Szatmármegyei vegyes szokások Székelyek lakodalmi szokásaik fonókái „ húsvétja Szent András éjjeli forrás látogatás. n.

zenészekről gondoskodik. Azután az úgynevezett hívogató. valamint gyér azon eset is. lakomakor étkeket. italt hordani. Nógrád megye déli határaihoz közel. A vőlegény új öltözetről. azután menyasszonyi koszorúval. háta közepéig lenyúló szalagokkal . hivatalnokok választása. meghallgatni kihirdetésöket. mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot. míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják. Lakosai többnyire tótok. Meglévén ezek választva. melynek előzménye a szükséges segédek. ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles. hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás. fentartója a rendnek. mind a lakodalomkor helyettese az örömapának. Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai. az ara házánál következik a lakoma. a leányt megkérendő. honnan úgy. násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál. bort még szüretkor tett félre e szükségre. az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik. intézője a teendőknek. s azokat vékony tésztával beszalagozzák. tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad. diót és körtvélyt vagy almát. mely minél nagyobb. kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt. Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába. Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje. Mert nagyságát. miként kapta. fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. megaranyozott dióval beaggatják. mi 18-22 év közé esik. az arának pártában. s az ágakra legalább egy pár galambot. az ara mindent elkövet. a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel. Ritkán történik. A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt. Mindez az ara házánál is történik. Ez az úgynevezett örömkalács. hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. Annakutána a nyoszolyó-leány. s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése. mint egyenesen szülőihez. midőn a fiatal házaspár néhány rokon. hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik. Váczhoz két órányira. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét. Mind a vőlegény. szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. ünnepiesen felöltözködik. kenyeret süttet. ki rendszerént legények közöl választatik.Az agárdiak lakodalmi szokásaik. Ezek közé tartozik: a násznagy. innét nem annyira hozzá. Agárd. mi nem csekély feladat. ki bor-csapolással van megbízva. az ara szülői úgy intézik dolgaikat. hogy kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama. s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni. ritkán kapja vissza. törkölyből pálinkát főz. mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná. ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik. a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése. s mindaddig kolompol. egy szarvasmarhát is ölet. Végezetre a csaplár. Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. Továbbá a nyoszolyóasszony. élettársat többnyire ő választ neki. ki mind a kézfogásnál. nem is említve. s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. mert ki sem akarja edényeit. czérnára fűzött pattogatott kukoriczával. szintén tésztából illesztenek. Ki lévén szemelve az óhajtott meny. annál szebb. kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. legalább egyszer el kell a templomba menniök. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé. kinek legfőbb feladata. amaz pedig mátkájának pénzajándékot. vagy ha úgy tetszik. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét. s mindkét részről folynak a nászkészületek. s a násznagy rendeleteit végrehajtani. kalácsot. Jól tudva. tyúkokat. mi magában értetik. hogy a kézfogás szombaton este történjék. mind az ara. egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik. s ha vagyonos szülők gyermeke. Haza menvén a paplakból. s az eljegyzetteknek.

fején visz. miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen. hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre. táncz váltja fel. melyeket a vőlegénynek 1 frt. kurjongatás. ládáját. aztán a menyasszonyt tánczba viszi. melyeket már számtalanszor lehete olvasni. és legyen az út száraz. az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát. Tánczos-nöket úgy kapnak. s a hívogatóval. Egyesülvén a két ház vendégei. első teendője a konyhába menni. Férje házába lépvén a menyasszony. ezúttal csak a férfiak. ismét azon házhoz mennek a vendégek. a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri. a kalács. többnyire hátul kullogva. vezettetik. s főleg nőszem van ugyan függesztve. Esküvőnél nagyon felvigyáznak. a menyasszonyi násznagy hívására. Következik az ebéd. a többi pedig a szobába vezettetik. hogy elindulása előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. melyet a vőfél. azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő. amazok kolbász. mi magára a kíváncsiságot annyira vonná. de úgy. melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot. a mulatozást ott folytatandók. de mi sincs. hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek. hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon. hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól. s csakis ekkor. mely távolabb van a templomtól. s ha történetből nem így álltak meg. elkészítik a menyasszonyi ágyat. Oda érvén a vőlegény. és tánczosnőkül elkapatnak. a családtagok üdvözlése után. vit. miként jöttek. s azok nevében az ara násznagya őt kiadva. kinek azonban nincsenek gyertyái. s a vőlegény vendégeinek. kíséretében az új házaspár a vőlegény hajlékába. Oda megérkezvén. Az egész menetre számos kandi gyermek. tánczolva mulatnak. midőn lefektök után ropognak alattuk. kell kiváltania. dévajkodás és táncz közben. 15 kr. s így vonulnak lassanként a templom felé. Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot. s foly a vacsora idejének elérkeztéig. dévajkodás. vendégei azon háznak. kurjongatás. Az ebédet táncz követi. zene. miként fölebb megjegyzők. Emezek az ara násznépével borozva. Emígy neki készülve. mely ha két nap tart a lakodalom. legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. többnyire a násznagy. pályinka fogy. öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente. kalácsot. A vacsorát. szekérre felrakják. Esküvő után. a vőlegény és vendégei nem mennek érette. s az arát nyoszolyóasszonya és leánya. s mind az ara. különben akárki megigazítja őket. táncz közben. és párnáit. a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart. s úgy intézi a dolgot. férfiakból áll. kedv. mind a vőlegény saját felekezetével. jő ki a vőlegény násznépe. hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé. Arra nagy az ügyelet. a zene szól. vagy három tánczosnőt megforgat. mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott. kikhez viszonzásul a menyasszonyéi csatlakoznak. a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál. mint a fölebb említett örömkalács. Ellévén imígy készítve az ágy. asszonyok nélkül megy véghez. Akkor újra kigyulad a táncz. nyoszolyóasszony és leány. A hívogató azután végig járja a vendégeket. diót találnánk. ki egy könnyen rábírná. Azon közben a menyasszony vendégei. a táncz járja. kik őt férje lakába elkísérték. Ételeik ugyanazok.földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány. melyhez hivatalosak. úgy a vőfél is a kamarába. vagy más sülttel megvendégeltetnek. azért a csárdásokat. vagy toborzókat csak aprózzák. s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. természetesen zene. s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő. bor. zene. mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember. kik. mint az ebéd. visszatérnek szülői házához. hogy őt . mert más alkalmas hely a háznál nincs. vagy térdig érő sár. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. lassanként gyülekeznek. melyek tán hazaszerte. elindulnak. hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt. s a kéménybe föltekinteni. vagy csikorgó hideg. almát. legyen bár langy idő. mindig padláson. táncz közben. azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. a vőlegénynyel bájitalként megitatni. miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e? A násznép.

s vagy akkor mindjárt meglesik. Ε jog annyira tiszteltetik. e mulatságukat. s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni. almát. s annak minden fölebb érintett vesszeje. s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat. kukoricza szeme. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját. csak az esküvő napján adnak lakomát. különben kész a keserű neheztelés. s ez viszont amazét. Délután pedig férje s ennek szüléivel vagy rokonaival apai házához megy. hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő. miként mondják. ha meg nem jelenne a templomban. otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot. más nap pedig. kívül a felszolgálók. hogy őt. ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához. miként sült el az ágygyal összekötött tréfa? Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani. a hágcsót maga után felhúzza. rózsája. Azon közben a vendégek újra gyülekeznek. valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek. galambja nagy becsben áll. minden teendőben osztozik.. ha akkor is tart a nászvendégség. ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony. evőeszközök széthordása. részt venni a lakomában. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik. úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által. ahányan vannak. hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi. vajha férje is viszonozná e gyöngédséget. diót. úgy tesz most is. mert kivált a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt.tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse. diója. úgy szintén a vőlegény vár. Utána a vőfél megy. A pártának tulajdonkép övének kellene lenni. kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya. míg csak a padlásra fel nem szökik. a tyúkkal pedig a násznagyot. s a menyasszony mint családtag. Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács. tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével. s mindegyik kalácsot visz az örömanyának. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját. vőfél. míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni. s tiszte lesz az engedelmeskedés. S e helyet mindaddig használja. hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga. A menyasszony szülői vagy rokonai. hol néha harmad nap is. s azt szalagokkal felcziczomázni. ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni. jeléül annak. melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt. Ε nap csak abban különbözik a múlttól.. azután beáll a kölcsön kért asztalok. hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni. s hogy háborítlanul maradhassanak. nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg. s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant. s végezve áhítatoskodását. de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. és véget vet a lakomának. s különös felügyelet fordíttatik arra. hogy minden asztalra jusson egy darab. vagy gazdagabb szülők gyermeke. s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal. Azután isten házába avatásra megy. nyoszolyóasszony és leány. a párnákért vőlegény által fizetett . nyakától le a derekán. mit ha csak egy napig tart a lakodalom. esküvő napján este tesznek meg. életkorára ellenben sokkal fiatalabb. oda értve a zenészeket is. A lefektetők is végezve feladatukat/ magokra hagyják a fiatal házasokat. ha csak egy falatban is. mely rendszerént kis zsebkendőből áll. részesüljön. kalapjaikkal üthessék. némelykor pedig a pap. mulatnak. edények. mely szalagokkal szegélyzetten. hogy az örömkalácsban minden vendég. hogy az asztaloknál ülőkön. Említenünk fölösleges. a menyasszony is siet tehát a hívogató. vagy attól fölkelnek. melyet a násznagy úgy darabol fel. lakodalmi költségei némi födözéseül. vagy más nap elbeszéltetik. s azokból a család minden tagjának juttat. A hívogató tehát azzal mutat ügyességet. mint megelőzött napon folytatandók. legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske. s bármint óhajtson első helyen hiúskodni. sokszor délig is. a násznagy mindig imát mond. dunnáiért korhelykedni . majd térdhajtásáig ér. hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után. a felszolgálók és rokonok 9-10 óráig. Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát. A kalács elosztása jelül szolgál.

Azután a meghitt vendégek tanácskoznak. Ha a legényt vidéken kellene keresni. miket fölebb vázolánk. ki és hogyan. ha menyasszonyát haza akarja vinni. csupán egy nap tart a lakodalom. Ugyanazt mondhatni azon esetről. vagy kiadandó volna a leány. hogy e kísérőkön felül a menyasszonynak. a váltságdíjt a csínt elkövetői a korcsmában borozzák aztán el. Ekkor beállanak a fönebb leírt gondok és készületek. nem a menyasszonynyal kocsin vagy szánon. nyoszolyóasszony és leány. s a közvélemény nagyon rajta van. Elöl néhány lovas kendőkből csinált zászlókkal lovagol. hívogató. rendszerént az. Ilyenkor a leány kéreti meg a neki tetsző legényt: Már mi nálunk az történt. csakhogy ilyenkor a menyasszony házánál. vannak azonban esetek. szokásos engedelmet ad házánál pár óráig tánczolhatni. mert az agárdi legénység mindent elkövet. A templomba menetel e szokásos kötelessége alól. legyen ez bármily vagyonos. megreggeliznek . azután 3-4 szekér vagy szán. Megjegyzendő azonban. szekerével s ha lehet szánon a vagy lóháton. ha agárdi leány más vidékre vitetik.. kinek nem veszik rosz néven. vagy helyben nem kaphatott menyet. Ez oka aztán. vagyis a leány távozta után a násznép megvendégeltet-vén éjfél tájban. nyoszolyóasszonya és leányának is illő hely jusson. s elveszti jogát. mit aztán. Ha a családnak van figyermeke. melyet . hogy a vidéki vőlegény. hogy a vőlegény nyergét. napa és ipával. hogy a leányhoz vőt állítanak. . menjen a kisasszonyért? Ennek elintézése. mi az új rokonságnak lakomával megpöcsétlése. tőlük mintegy elbúcsúzandó. oly lassan halad. például púposak. Ki lévén szemelve az óhajtott élettárs. s ha ez kedvezően üt ki. mert borral is megvendégeltetnek. sánták. pálinka és kalácscsal oszlatja a netaláni éhséget és szomjat. ládája és párnáinak. Útközben a menet meg-megáll.. vége a lakomának. ha férjével. ha hibásak is valamely tagban. hogy szülői a legénynél háztüzet nézni megígérkeznek. s a válasz. a leány többnyire kiadatik. hanem ismét lovon ül. hogy a lakodalom a vőlegénynél esküvő előtti este kezdődik. Akkor a menet elindul. tetszése szerént választ. . a nászkészületben segédkezet nyújtani. s a vőlegény nyoszolyóasszonya a magával vitt bor. A vőlegény kísérete násznagy. hogy készüljenek. vőfél. de nem akad szerencséje. a lakodalmi házhoz összegyűlnek. amidőn a vőlegény ifjú társainak. többnyire duda. a leányt odaígérik. kivált ha nincs fia az apának. ki kell váltania. ameddig tart.díjt megenni meginni . különben hegedűszó mellett a táncz. mi ha a pap és vének közbenjártával sikerül. a hívogató többnyire szőlőhegyi kereplővel fellármázza őket. az utolsón zenészek. hogy egybekeljenek. a leánynak kontyot a bába csinál. ezt többnyire más nap megkéreti. vagy más valamijét elcsenhesse. a legény nagyobb választási szabadságot élvez. Míg marháikat rendbe hozzák. hogy éjfél is ott lepi őket. ha lovon jött a menyaszszonyért. Haza jövet a vőlegény. s alig oszoltak haza. végre pár rokonból áll. s a szekerek vagy szánok úgy ki vannak számítva. s esküvő előtt néhány nappal elébb jő a házhoz. rendszerént megvirrad. Lány kérette a legényt. azon különbséggel. hogy a nép leányai közt. ha kiadandó a leány. De a legény azt mondta. mert bejárva néhány helység fonóházait. mi a násznagy kötelessége. nyergére vagy akárminő ruhadarabjára különösen felügyeljen. vagy félszeműek. agg szüzet ritkán láthatni. a menyasszony párta és koszorú nélkül megy az esküvőre. szüléit megy akkor látogatni. első vasárnap csak vidéki menyecske mentheti fel magát illem megsértése nélkül. Egyéb szokásaik ilyenkor ugyanazok. Ha fiatalkori botlást követ el valamelyik pár. utánok a vőlegény szintén lóháton. Hogy férjhez nem megy soha. s megunta már a pártát. ez megy a leányhoz háztűz nézni. mit ők hívatlanul annál örömestebb használnak. Ha vidékről kívánja házasítani gyermekét az apa.

hogy szerencsés legyen a gyermek. mert attól fél. aztán egyszer egy nagy tál kalácsot visznek. 1853. a vagyonosbaknál néha dudaszó mellett . hanem hátul a karzat alatt kell helyet választania. s gyermekének azon leginkább gyojcsvásznat vesz ingecskékre.említénk. habár néha nem is szívesen. Hetek. Csodálhatni e tehát. Fölösleges említeni. s fonodába többé nem járhat. . a nevezetes.. . az úgynevezett keresztség-pénzt adja. mert szilvájuk lehullana . hogy . hogy a lakomázok végtére neki hevülnek. s beszereztetvén a paszita kellékei. tánczra kelnek. kínálja s elmondja. midőn ily legény komája megházasodik s gyermeke lesz. . melyben komáskodtak. ezek ily szükségben a római katholikusoknak s viszont szolgálnak.. a csecsemő szülői tiszteletűk mellett bocsánatot kérnek . hogy a gyermekágyast annak előtte hatnál többen hívák meg komaasszonynak. dévajkodások. hogy őket a háznak. leánykomaasszonyának pedig férjhezmenetelekor fejkötővel kedveskedik. De nehéz munkákat kelljen bár végezniök. ha a legszegényebb pásztorok. mikép alkalmatlankodnak nekie. s arra kérik. keresztvízre viendő a gyermeket. Kényökkedvökre kimulatván magokat. kikről megjegyzendő. mint a leányt. A meghívás. miben a vallás sem tesz akadályt. házaiknál mindenkinek. lenne tanúja magzatuk megkereszteltetésének. hogy menyecskék közt első helyen álljon a templomban. ha inni akar. től. s nincs példa. hogy a kora vagy halottszülés esetei ritkán fordulnak elő. inget vagy szoknyácskát vesznek a gyermeknek. Ilyen legény s leány komákul nem egyszer 12-13 évesek is meghivatnak. azok mind meghívandók. hanem a szülök ép s egészséges magzatokkal örvendeztetnek meg. hogy a hat közt múlhatlanul van egy legény s egy leány. A családatya pazarlásig bőkezű. A bába tehát elindul egy jókora üveg pálinkával. hogyan kell lefeküdni. az anyára és gyermekére. A paszitát követő napokban. ő már tudja. s bejárja a kitűzőiteket.. nagynak aprónak. hogy a lakoma pohárürítések. Magy. üvegcsével. az atyára s egész házra pazarul szórt áldáskívánatok közt. végre a komák s a többiek is dalolva eloszlanak. főkötőt. s abba minden koma tehetsége szerént 50. Alig veszi észre a nő. azt nyomban valakinek háznépe közöl besúgni kötelességének tartja. kiknek száma rendszerént 6.. a gyermekágyasnak komaasszonyai ételt négy vagy ötször. a böjti heteket kivéve. kik valamint a keresztanya. Nagy megvetésnek tartaná mind a gyermekágyas. Özvegy férjhezmenetekor ugyanazon szokások divatoznak. s emiatt befolyásosabb családokat. a házhoz csak a körösztanya megy. Az agárdi nép keresztelési szertartásai. isten oly életerővel áldá meg a természet e gyermekeit. hanem kendezi s komaurának vagy komaasszonyának czímezi. havak folytával házbeliei legkisebb kíméletben sem részesítik. a bába elküldetik meghíni a komákat. kínálásban fáradhatatlan. gazdagabbak többször is és többfélét. . hogy szerelme gyümölcsét hordja szíve alatt. 30 vagy még kevesebb krt. okvetlenül keresztanyának hívatik meg. Meghívás után a komák a templomhoz gyülekeznek. s viszonzásul a gyermekágyas. 2: 31-35. tréfák. s többnyire daliás közt. mert miként mondják. elfogadtatik. Erd. ha ez a négy vagy többszöri . mind komaasszonya. kaczaj közt vígan. hanem velők együtt a legsúlyosb mezei munkákban egyenlően kell egész lebetegedésökig osztoznia. mely közben a bába vagy keresztanya kendőt térit az asztalra. de ha úgy történt. Ily alkalomkor a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez. mely egészen a gyermekágyas tulajdona. a legényt legott megfenyítik. legkorosb tagja sem tegezi többet. s ezek adott alkalommal viszont amazokat kéretik fel komákul. Képek. hogy az visszautasíttatnék. soknál majd estig foly. csakhogy őt nem fektetik menyasszonyi ágyba. mert jóllehet” túlnyomó része a lakosoknak evangélikus. Az összekelés kieszközlésének nem sikerülte esetében. Keresztelés után a komák is a házhoz mennek. hogy a titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni. hogy pártfogókat nyerjenek. Világra jővén az új családtag. s elkezdődik a paszita. a vagyonosabb. hogy nagyra nőjjön a kender. még akkor sem.

kivált ha azok a mezei munka hónapjaiban jelentek meg. mint betegsége napjaiban. s ezzel tisztét az anya körül befejezé. az anya többnyire 2 évig. hogy előbb is elválasztható a magzat. bárány és marhalegeltetésre stb.étel közt legalább egyszer tyúkot nem vinne. azzal ringathatja. s egyéb dolgot végezni. Kép. melyek neki közvélemény szerént megárthatnak. ha gyengébb korában választatik is el.2. ellenkező esetben magára hagyja. Magy. mozog s tehetsége szerént dolgozik. s járnia kelnie ugyancsak kell. nincs példa. orvost még a vagyonosbak sem hínak. hogy abban részesíteni nem fogják. a szegényebbek is iskoláztatják. téli hónapokban pedig. jó úri étkekkel felnövelhető. midőn elrekedésig kisírta magát. Kötelessége a bábának egy hétig. hol újabb teendők és foglalkozások várnak reá. betegség vagy más okszülte félbeszakítással. imádkoztatnak a . s hozzá többnyire csak akkor megy. ringafáit. különösen borral felvidítsa. A természetereje legtöbb esetben helyrehozza az ápolás hiányát ezen edzett fiainál. így szabadon. ökrét kíméli. nyilvános istentiszteletkor. kik avatás előtt mind udvarokban. mint egészséges. s a mezőre dolgozni megy. hogy a rosz szellem hatalmat fölötte nem gyakorolhat. felhagynak az orvossal. míg avatásra nem megy. hogy bár betegeiket munka időben magukra hagyják. A csecsemő aztán így lesz ifjúvá és hajadonná. mi jelül szolgál a gyermekágyasnak. de essék kórba családtagja. hogy minél előbb úgy dolgozhassék a többivel. Az agárdiak temetéskori szertartásaik. félelem nélkül járhat kelhet. vagy ha segítne is. leginkább idegen férfiak szemeitől. tovább is a gyermekágyast naponként kétszer meglátogatni. így a beteg míg mozoghat. feleletül azt nyerjük. Hosszas betegségben. libaőrzésre. Az ifjabbak között találtatnak ugyan a balhiedelmen túl emelkedettek. S alig érte el az 5-6-ik évet. Így növeltetik az agárdi nép gyermeke. ez kíméletre számot nem is tart. Súlyos. 11-12 éves koráig. 27-28. tudva. 1853. azonnal veszi gyermekét. hanem vizet s némi tápot hagyva a sínlődőnek. Beteg lovát. Az anya lepedőkkel körülvett gyermekágyában tartózkodik. félelem nélkül megjelennek. szorítják. azonban ilyenkor mezei vagy más súlyos munkára még nem szoríttatnak. sőt komoly feddést is kell hallgatniok. jóllehet sok. ha kell megkenni. Avatás után az ágy körül függött lepedők levétetnek. kikerülendő övéinek dünnyögéseit. ringafák közé kötött lepedőbe fekteti. szüléi máris kora tavasztól késő őszig egyremásra pl. Erd. ki ritkán s akkoris óvakodva megy. bérül egy negyed gabonát kapván. némelyik tovább is szoptat. mi alatt a himlőt is vonakodás nélkül beléoltatták. s magát és gyermekét mindenfelől veszélylyel környezetnek hiszi mindaddig. de a család is böcsületbeli kötelességének ismeri. ha fekvő beteg lesz valaki. olyan 5-6 éves gyermek a családban. s első szülésnél 3. a gyermeket megfüröszteni. midőn már késő. őrizkedik. s ha példakép úrigyermekekre hivatkozunk. Tán sohasem szánandóbb e nép. s ha a körülmények úgy kívánnák. kezeit és lábait több hétig bepólyálva. hogy az úri-gyermek. Súlyos betegség eseteit s más gátló körülményeket kivéve. Különös tapintattal bírnak a halál közelgésének kiösmerésében. különben 2 hétre az anyát avatásra elkísérni. hogy házi szerekkel eléggé kuruzsolják a beteget. azonban többnyire akkor. mely nélkülözhetővé tenné oly korán az emlőt. de a nép szegényes konyhája kellő tápot. de azért a korosbaktól elég pirongatást. s a bajon maga a tudomány sem segíthet. hogy az így rakottan jött komaasszonyt valamivel megvendégelje. mert kivált mezei munka idejében. S még akkor is. Meg kell vallanunk ami igaz. igába nem fogja. mind pedig az utczán. s innen magyarázható az. s ha van nagyobb. de csak hosszas betegségben nem vonakodnak orvosi segélytől. ha egy két nap nincs segítve a betegen. a többi kimegy a munkára. nem adhat a kis világpolgárnak. hogy a halál órájában ne legyen valaki mellettök. Ott a csecsemőt.

dalolás. azon legény viszi a sírhoz. kik e szavakra mohón vigyáznak. hogy néhány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. és jól is jövedelmeznek. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. a halált 10-12 órával is elébb történtnek állítván a valónál. vagy kender s más efféléből. mint éltében ruházkodott. egy vasárnap néhány meglettebb leány szétenéz a faluban. a helység két végén alkusznak ki. arra temetéskor tiszta lepedőt terítenek. hogy e helyekre a fiatalságot annyi vágy vonza. 10-11 óráig folytonos tréfa. mesélés. Az agárdi fonoda vagy fonó. Ily jelekül többnyire gyümölcsfákat használnak. vagy férjhezmenetelök előtt halnak el. A legények sem késnek sokáig. A halva szülötteket a bába takarítja el. a kendők a temetőben utóbbiaknak adatván. a leányok nem ünnepiesen ugyan. vagy komának volt híva. mert meg kell vallani. a korosabbakat szintén búcsúztatóval. de szokottnál csinosabban felöltözve. hogy évek múlva is ráismerjenek kedveseik nyughelyére. mely mindenkor az udvaron mondatik el. megköttetik az alku. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. vagy kukoricza. mennyi a halottvivő. Különben a korosbak. Halottbejelentéskor jobbadán füllentenek. hogy az itt találja fel a szent Mekkát s álmai Eldorádóját. a rokonok s övéi. vagy gúnyt űzhessenek. hol téli hónapokon át. engednék meg. melyekbe haláluk után felöltöztetendők. mik valóban nevetségesek. Összegyűlnek a fonodában. melyet a község házában lakó molnár ingyen tartozik megcsinálni. A fiatalabbakat búcsúztatóval. de csak az ő kenderéből. s meggyóntatják őt. hogy hozzájok járjanak fonni. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. ha fiú. s helyeiket elfoglalva. voltak bár kedvesek. s kiszemel néhány házat. a leánysereg fonás végett. Képek. Magy. hogy a siratok olyakat is mondanak néha.. A nemkülönbségre ügyelnek mindazoknál. esténként. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. nem kaphatnak-e belőlök olyakat föl. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. vagy . vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. hogy a kimúltat minél előbb eltakaríthassák s munkáik után mehessenek. A sírt körülhantolják az illetők. talányok feladása közben szorgalmasan fonnak. melyeket fonodául alkalmasoknak vél. kaczaj. mikből aztán tréfát. Halottakat. vagy gyűlöltek. s jutalmul érte a torba hívatik meg. valamely sírt felnyitván a temetőben.betegért. A kis gyermekhalottat. 35-36. hanem serényen szállongnak a fonodába. September dereka táján. azonfelül templomban tartott predicátióval. melyek szép külsőt adnak a temetőnek. Meghalván a beteg. s vannak a gyászkísérők közt. A koporsó. ha pedig sokáig vívódik. vagy abból áll. melyet szent énekek elzengése és ima fejez be. fonodául két házat. kik ifjú korukban megházasodtak. A végrendeletet akkor csinálják. még éltökben elkészítik a ruhákat. legyen bár a legnagyobb sár. Erd. Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlására járandó legénységgel egy szobában bajosan férne el. Alig áll be ugyanis az estszürkület. a kisebb leányokat zugakba. hosszabbodván már az esték. Fonodának nevezzük azon házat. azon leány. mennyiben legott helyet adnak nekik az asztal körül. hanem ezek buzognak gyöngéd figyelmet. sőt félig már eszmélet nélkül vannak. összegyűl. 1853. szent éneket zengedeznek ágyánál. A hulla eltakarítása után a halottvivők és rokonok a sírásó által torba hivatnak meg. s úgy osztakoznak el. s valamivel megjelölik. ha pedig leány. i. midőn csügged rernényök az élethez. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok. s arra annyi kendőt aggatnak. a gyermekeket és szegény halottakat csak énekszóval temetik el. egyszerű. hol nem ők a leányok iránt. szombatot. míg a vagyonosbak egészen új ruhát adnak halottaikra. 2. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. Alig hozzák t. félretéve a munkát is. kivált a nők. Nem csoda tehát. koporsóra borulva czifra szavakkal siratják. mindjárt úgy felöltöztetik. s nem lévén községi koporsótakaró. udvariasságot kitüntetni amazok iránt. ki körösztöléskor komaasszony.

. 2) Száz ujj. kályhát tapasztani. segédül pedig egy kisebb leánykát. fúvó. s minden társa előtt söpör. a legények eljönnek. s a bárányölés tréfáját még nem látta. Ε kérdés azonban csak ürügy. melyről bőre vétetett. De a kendercsomótól megfosztott leány is addig mesterkedik. s alatta két fatányérral malomkelepeléshez hasonló zörejt csinál· Egy másik pedig lepedőbe burkoltan a fekvő fölé hajol. Ε két zörej meglehetősen utánozza a malomét. zsámolyra áll. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel. 3) Lisztőrlés. egy leány söprőt vesz. réten legelt s vas szája van. s azzal körüljárva a szobát. és a gyertyánál szárítja. kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg.. 5) Zsidó pap. héja keserűbb a méregnél. Kiosztván emígy csomóját. ölébe veszig és a söprőt feje fölött az ajtó felé dobja. a víz annak vérét. mindegyiktől kérdi: volt-e itt az öreg Gedó úr? Felelet reá: volt. kérdvén. szándoka pedig amattól elvenni a kendercsomót. A kérdő azután a tőle kívánt munkát képleg utánozza.. Egy leány tányérba vizet önt. vallatni kezdi a leányt. Egyike a legnagyobb leányoknak jobbjában kést. s a csomóból mindegyiknek azon parancs mellett ad. 2) Legényidézés. mind az öt meg van keresztelve.. s másokat kaczagtatólag addig zaklatja a kérdezettet. Dalaik. Talányaik közöl adunk néhányat: 1) Kisebb az egérnél. minden fonó guzsalyból egy kis kendert vagy csöpüt húz. fája erdőben nőtt. keserűbb a méregnél. s kérdi? Jól végezte-e? Ha „nem” a kapott felelet. a ló vagy más állat. Ekkor a nagyobbik leány leejti néhányszor a . reáállva füttyentgetnek. a szemetet. s pálczikával egy szitára ver. halott és vivői. hogy egye meg ez s ezzel. maga a mag pedig édesebb a méznél. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen. öt körösztség. baljában vízzel megtöltött csuprot tartva. hogy legalább kétszer. s itt szeretőjét nevezi meg. merről fognak megérkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. Mind a két leány leleményes ötletek és szókkal törekszik egymáson kifogni. Egyet a leányok közöl felöltöztetnek úgy. Ha hosszalják a legények kimaradtát.zsámolyokra szorítva. míg nem fortélyos fogásokkal azt csakugyan elcsenné. neked is adunk. hogy puszta látásra is kaczajt ébresszen. Lássunk azonban néhányat a szokottabb fonodái játékokból is: 1) Szerető vallatás. s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. káposztát ültetni.... háttal ajtó felé leülve a szoba közepére. . csöpübül szakált és bajszot csinál magának. ki azon fonószakban kezde hozzájok járni. Mit akart? Felelet reá: leányokat. talányaik közé társas játékot vegyítenek. s elkezd érthetlen szókat handabandázni. a zsidó kiejtést utánozva. magasabb a háznál. kiki pár garast adva. mert a halottban már nincs. kévét kötni stb. és sorban járva a leányok mellett. itt a kérdett valami munkát nevez . dió . 3) Erdőben nőtt. öt fej. fejére kalapot tesz.. mit a legények azzal viszonoznak. réten legelt. Adtatok neki? Felelet reá: neki adtunk. Ezen s hasonló talányaik többnyire rímekben foglalvák. szűrt ölt. fája magasabb a háznál. Tudni akarják azonban azt is. . míg kedveért meg nem nevezi. Ekkor padra vagy kályha mellé áll. ismét a fonók mindegyikéhez megy. s a többit megkaczagtatni. s csöve vagyis szája vasból van stb. s furulyázással mulattatják a leányokat. S így folytatja sorban mindazon leánynyal. mondván. négy lélek (. néhány font gyertyát vesznek a fonodába. de csak négy lélek.) mely kisebb az egérnél.... 4) Gedó.. kivel ette meg részletét.. azt a tányér vizébe mártja. öt fej szintén van. 6) Bárányölés. ha tudsz . búsongva jár a szobában. választ s maga elé állit. nem látta-e lúdjait. s addig nem tágít. édesebb a méznél (. míg azt vissza nem cseni. A kés képviseli a bárányt. Egyik a leányok közöl padra fekszik. s ha az nyéllel fordul kifelé. Egy másik leány hozzá közelit. s végre lepedőt akasztanak nyakába.. ott hol elkezdé az osztogatást. kiknek a kendercsomóból jutott. Emígy söpörve minden társa előtt. meséik. míg azt nem nyeri válaszul „jól” ekkor ugrál örömében. Egy leány szakajtóból púpot. Visszanyervén kendercsomóját az első leány.) a halott s négy vivőjén összesen száz ujj van. onnan jövendnek a legények.

hull a hó javában. mit azután közös táncz követ. A szoba közepén kiszemelnek egy gödröcskét. oly kisebb leány kívántatik. hogy azokban valamennyi leány részt. mert legtöbbjében csak néhány szerepölhet. i. Fölebb érintők. s feladata a társaságot bohóságaival kaczagtatni. Az idősbje ott ül a kemencze mellett. és segédével felemelteti. Csepü-darabokból bajszot rak a gyermek. s fellobogó lángja űzi egymást. Nyolczat ütött már az öreg fali óra. Ezen s más fonodái játéknál főkellék. de az őr utasítása szerént tesz. s mihelyt hátra tekint. S ily felöltöztetésben kifogyhatlanul találékony az ifjúság. s végre midőn emez a kés után azt felemelendő alkalmasan lehajol. ott választ feleséget. Be másként van itt a jó meleg szobában! Pattog a tűz vígan. nem hallgat a szóra. Künn szaglált a hóban még vizes a szőre. A vidéki legény t. s ekkor van helye e játéknak.. Kis öcscse már alszik. s a kútból meríteni akarnak. áru. házasodni akarván. Ekkor néhányan a nagyobbak közöl körülállják az őrt. úgy hogy az is. mintha kedve volna tánczra. aztán tánczolnak. Sarokba szorulva hever a ház őre. Míg így foly az inderkedés. azt a vesszővel üsse meg. amaz őt csupor vizével nyakon önti. de természetöknél fogva nem is lehet. Éhez is. alkalmasint nem kevéssé döbbenne meg. ha e házak oly vonzó erővel bírnak? De van még különösen egy. s itt egy követe által bejelenteti. meg akarják-e azt nézni? Kedvező válasz adatván. mely azokat fölöttébb böcsösekké teszi. A fonodát következő csinos versekbe foglalta egy hölgy. ott mutatja be magát a leányoknak. Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet. ki kísértetet nem hisz. A felhitt oda megy s megcsókolja. A gazda szunyókál. kezébe pedig vesszőt adnak azon utasítással. felfeküdt a padra. hogy vannak eme játékok közt olyanok is. hogy két fonodába járnak a leányok. Zordon az idő künn. hogy fonhasson. vagy zsírt hoz. ki viszont őt hasonlóan felemelje s így tovább 9) Csoda. s abba vizet öntenek − az a kút. termény stb . hogy emelje fel.. Világos. . ki a tréfát még nem látta. Ε játék a polgárrendűek kútba estem-játékával azonos. állat. s végig húzzák a pocsolyán. utazó. mint az élőbbemhez. 7) Kútőrzés. aztán a zsámolyra ül. a csoda kíséretével bemegy. véletlenül találkozva vele. melyek csak a legények távollétében játszhatók. és legényt nevez meg. Egy legény leül zsámolyra. s az így összehordott készletből pogácsát sütnek. s felhí valamely leányt. . az előtte állók megragadják. Valamint a leírtakból az is látható. Őreül a kiszemelt leánykát földre ültetik. Csodálhatni-e tehát. hogy a szereplők a jelenlevőket folyvást derült kedvben tartsák. az egész fonodái fiatalság elindul a másik fonodába. ezek néha látogatóba mennek egymáshoz. Pár hét múlva a másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást. a háta mögött állók magukra fordítják valamivel az őr figyelmét. Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. egyenesen csak a fonodába megy. . egy leányt igazi csodává öltöztet fel. Kész lévén a csoda. hogy valami újdonság . 8) Bolhácska. Így tölti az agárdi ifjúság fonodákban a hosszú téli estéket. látható a faluban.kést. s ott tart szemlét a falusi szépek fölött. Mellette gyököntve dorombol a macska. nem vesz. hogy ki a kútból meríteni akar.

De szavait csókkal le nem pecsételte. Szégyenkedve rejté kötényébe arczát. hogy bár ki fia volna. . hosszát a dolognak! Egyik állítást a másikkal lerontják. Tovább lányok. úgy tesz mintha menne. Hej tudom a bajt már . Hiszen tudja jól. Egy csókjáért kettőt. Fáj a szíved érte. . a szemedből látom. Szíve dobogása majd hogy ki nem hallik. Biztatja a többi: no csak rajta. Ami meg se történt. Csak hogy el ne menjen. Váltsd ki ezt az orsót. úgyis jó barátom.. Megyek. mit tegyen a lányka.. hármat adnál vissza. rajta! S már ha ennyibe van. S hogy először is most sok szem látta csókját.. Szerelmes galambja máshoz nem hajolna. Forró epedéssel súgja a fülébe: Eszem a kis szádat. Vidám nevetés közt apad a len s kender. gyorsan érte hajlik. . Avagy te a csókot büntetésnek tartod?! . S szemét ama sugár legénykén felejti. . ha nem szeretsz engem. Kapdossa a többi . Mind vágynak reája. Légy boldog ám véle! . Isten áldjon meg hát! szól a hamis fajta. Hisz e lány a falu legszebb tulipánja. Eképen évődik. Régen lesé már ő ezen kis jószágot. Nevet Örömében csókra sóvár ajka. orsóját kiváltja. ifjak ülnek csinos renddel. ne piruljon arczod. . Sokszor mondta már.Szomszéd s komámasszony titkosan susognak Ki tudhatná végét. Föl sem is cserélné érte a világot. én édes szerelmem. hogy Övé szíve lelke. A más szerencséjén hadd örüljön lelkem. Orsóját az ifjú jó magasra tartja.. Aki bizony nem rest. most mindjárt itt helyben! Váltsd ki tulipántom. hívom tüstént.! volna csak itt Pista. Neheztel a lány. még azt is elmondják. Ott egy fürge barna orsóját elejti. S győzelme jelével megy a lány elébe. Ő gyönyörködik benne.

Mit törődik ő az idő hidegével! Magy. 1865. 29-31. vagy csak beszélgetés közben pár perczre kifordul a szobából. Alig hogy mehetnek. Ε munkájok után a legények tisztkarából kettő bejárja a házakat. hogy botlásaikért bocsásson meg nekik. nyáron vagy kétszer. de hogyha még hidegebb volna. a házasok pedig csak hitveseikkel tánczolnak. s visszatértekor üdvözletül ugyanazt leszi. sőt már 11-12 éves fiúk marhákkal közlegelőre járnak s ott hálnak. Az agárdiak apróbb szokásaik. megkövetik egymást. míg meg nem találják. szent Györgykor. legények. majd néhány tojást kapnak. tréfálnak. Egyedüli tánczaik mindenkor a csárdás és toborzó magyar. A bíró házánál összegyűlve. legalább dudaszó mellett tánczolnak. Ha valaki tanácskozás. és nők egyaránt Ha a feleség el nem mehetett. vagy rőzsét szerezni. Legszokottabb táncznapjaik a következők: újév vagy utána következő vasárnap a cseléd kedveért. és templom búcsúkor. kalapjaikat leveszik. akinek lesz kedve Mind eligérkeznek. mit tán újévi ajándékkép kap a helység jövedelmeiből. utolsó farsangkor. Hideg van. a farsang folyama alatt legfelebb egyszer. a nagy kutak kitisztítása ugyanazon nap a korosb férfiak tiszte lévén. mint egy búcsúra kezet nyújt. húsvét és pünkösd másod napján. s imádkozni kényszerítik. Mindenikök köteles. és a lelkészét kitisztítani. jobb s bal szomszédának. A legények többnyire kedveseikkel. s ha egyéb nincs. hogy az óra tizenegyre jára − Folytatjuk. s midőn álom kezd nehezedni szemeikre. sz. Újs. s e kötelesség alól csak azok vannak kivéve. Ily házalást tesznek utolsó farsangkor is. s ha valaki elébb félre sompolyodott. kezdetén a falu bormérésének. s dohányozniuk nem szabad. kik már kaszálni bírnak. ellenkező esetben kész a pörpatvar. A bíró hivatalnoktársai néhányával járul az úr asztalához. szent Mihálykor. Kép. Erd. veszi azt fel. Rég volt. Én szívesen látom. szél zúg. Őszi hidegebb éjeken pedig tüzelnek s burgonyát sütnek. ha férj volt meggátolva a tánczra menetesben. s megköszönik szépen Párosával rendre. 2 köt. mire az egész nép fölkel. mindnyájan imádkoznak. oda hivatják a pásztorokat is. a jelenet ugyanaz. Vas. de megelőzött vasárnapon nevökben a pap szószékéről felkéri a népet. Újév előestéjén a vénebbek összegyűlnek a bírónál. minek elmulasztása miatt könnyen megbírságoltatnék. 6. mert e tekintetben nagyon féltékenyek a férfiak. miből aztán este lakomát csapnak. ha Isten segít holnap este. Szent György napján a legények kötelessége a határbeli forráskutakat. és bocsánatot kérnek egymástól. s a pásztor ugrándozva tánczolva körötte. s hol egy kis szalonnát. bár honnan teremti. más nap legalább kipuhatolja: férje kivel tánczolt legtöbbet. a bíró minden pásztornak egy váltó (5-kros pénzdarabot a földre vet. El-elsikamodnak s rá jókat nevetnek. Lakodalomkor is az érkező és távozó . s legközelebbi alkalommal ugyancsak pöröl a tánczosnőre. 1854. Szakad a hó. s halkan elmondja: „Isten bocsássa meg vétkeinket!” A családtagok is gyónni menve. Összegyűlve elébb csintalankodnak. kölcsönösen adott áldomások ürítése közben. Az a boldog ifjú mit se tudna róla: Ott ég a csók ajkán édes melegével.Szól a házi asszony: „Elég is lesz mára. A fiatalabb nők. Téli hónapokban a lakodalmakon sokat tánczolnak. hol sertéshúst. hogy egész nyáron jó vizök legyen. azt mindaddig keresik. e tűzre egy kis fát. kiki haza mégyen.

kezeikben viszik. Pünkösdkor ennekelőtte majd minden leány ablakai előtt. kik ha odaígérik leányukat. A csintalanabbak hétköznap is elugranak a marhától. hogy aki ide s tova nézne. már nem bírnak. ha barátságos összejövetelkor. a fiú neki . Ε csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. Ezen éneklés és üdvözlés újévkor itt nem divatoz. hogy férje akkor lerázta magáról a papucskormányt. Különben nőnek nem lehet nagyobb szégyent tenni. hogy tulajdonosa köztök többé. illetlen magukviseletével. vagy elmosolyodnék. Mind este. s így oldaltarisznyájokat megtöltik. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. mesterséges virágokat. utolsó farsangkor. mintha czívódáskor férje. s azt a legény egész héten át kalapjánál hordja. s melynek leírását a Sürgöny 1866. 36 és 39-40. májusfákat lehete látni. mit az illető leányok bokrétával. úgy tartják némelyek. Bíróválasztáskor a kalodát felbokrétázva viszik az illető házához. vagy más. következő lakodalmi szokásdivatozik: Ha a fiúnak kedvese van. kiknek a bíró házánál elkövetett rokonczátlanságával. A legények rendszerént szombaton és vasárnap este látogatják kedveseiket. azt megbírságolnák. nekik gyümölcs idejekor lopott gyümölcscsel. Van egy bástyás őrtornya. s többnyire az egész éjt velők töltik. oldalaikon tarisznyával. Ε büntetés azonban csak azokra alkalmaztatik. annál szebbnek tartatik. leány vagy legénynek. itt akasztották fel az elitélteket. mit eltulajdonítani ily szent czélra bűnnek sem tartanak. Kép. vagy azon napi evangeliomot olvasnak. vagy kalácsot kapnak. hogy az időben midőn Solt vára állott. mezítláb menjenek haza. évi 67. Erd. s az illető csak nagy rimánkodás és áldomással háríthatá el. Akasztó Solt M. szintén leányok ajándokait. vagy kapujánál.vendég. mit csak a szigorúbb szülők elleneznek. mit a leányok azzal viszonoznak. kéznyújtással jelenti be magát a násznagynak. vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. s tehetségök szerént pénzzel. azután ha az kedvező. s azt elvenni akarja. Rákóczy Ferencz idejéből. Karácsony előestéjén mindkétnemű iskolás gyermekek. ez társnőinek panaszoltakor úgy fejezi ki „hogy papucsot árult” ezt akarván vele valószínűleg mondani. a férfi is legnagyobb megbecstelenítésnek tartaná. itt s Lak községében. e szokás veszni indul. Téli hónapokban. ha sár van. Ε bokréta minél nagyobb. szeretőikhez. kitudja szándékát. s beszólnak. mind reggel jutalmul hol krajczárt. 2. egész évre elrontaná férje. hol diós vagy más gyümölcsöt. Vhoz 3 órányira. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. Ilyenkor oly komolyságot követelnek minden kísérőtől. Magy. A fiatal menyecskének. mások szerént itt pocsolyás hely lévén. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. mi a legénynek tánczköltségül szolgál. mindenkor csak este. vagy Váczon vett bokrétákkal felcziczomázzák. úgy a vágyak kielégítvék. ez keszkenőt ad jegyül. dombos helyen fekszik. valakiveli összezördülése miatt. Ha a nő férje ütlegei elöl megugrani kénytelen. s a büntetés 18 év óta egyetlenegyszer volt fenyegetőleg alkalmazandó. ha neki húsvétra új. hogy vasárnap este lovagaikat vagy maguk termesztette. másnap korán pedig szintén házról házra járva. megakasztotta az utas kerekét. legalább ünnepélyes alkalmakkor. főkötőjét lerántja. s hárman négyen szövetkezve. 1853. jutalmaznak. például karácsonkor. vagy illetőleg anyja munkakedvét. mely közel fekszik ide. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. számában adtuk. mindazáltal évenként legalább egy pár ilyen fát találni még a faluban. vagy szülőik szeme elől. a templomig. de mióta az erdőkre szigorúbb a felügyelet. soha meg ne jelenjen. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. mihelyt besötétedik. megkéri apjától s anyjától. kalapját köztanácskozás után a bíróházánál ablakon kidobnák. A kidobott kalap értelme az. kedveskedve. felszalagozva láthatni a legények süvegeinél. hogy tiszták maradjanak. Akasztó és Lak községi lakodalmi szokások. ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni. s miként jöttek.

bátorsággal bejöttünk kegyelmetek hajlékába. előszöris elbocsátott követek vagyunk. A meghívottak küldeni szoktak egyetmás enni valót. vagy kettőre. egy a keresztség. Dicsértessék a Jézus neve. Egy tisztességes tál ételre. mondjál nekem egyet! Felelők: Egy az igaz hit. kanál. Kés.” Hívogatni még vasárnap este. vagy kettőre. De mivel kötelességünk is tartja. egyik szalagos kulacscsal. vagy fésűt stb. egy tisztességes pohár borra.) Itt van a legelső tál étel felhoztam . vellával elvagyon készítve. melyek töltettek a kánai menyegzőben! Hét a hét szentség! Nyolcz a nyolcz boldogok! Kilencz a kilencz charangyalok! Tíz a tíz parancsolat! Tizenegy a tizenegy szüzek! Tizenkettő a tizenkét apostolok! Hogy ezen éneklés tovább tartson. uram ö kegyelmétől mi általunk is szólítván kegyelmeteket. halálokat halasztja. (Első étel felhozásnál. Az étkek is majd jönnek szépen sorjába. J. hogyha isten életöket hosszabbítja. piros csizmát. s vacsora alkalmával 3 jó énekes jelen meg. és szentségnek felvételére. kettő mint felelő ezeket a torokat éneklik: Kérdő: Édes jó barátom téged arra kérlek. órára hitnek letételére. másik virágos és szalagos bottal. az asztalhoz hívást a vőfél így intézi: Uraim az asztal megvagyon terítve. aki lakozik magos mennyekben! Kérdő: Mondjatok kettőt: Felelők: Kettő Mózes két táblája! Kérdő: Mondjatok hármat: Felelők: Három három patriarchák! Kérdő: Mondjatok négyet: Felelők: Négy a négy evangélisták! Kérdő: Édes jó barátom mondjatok ötöt: Felelők: Öt az öt érzékenység! Kérdő: Kérlek mondjatok hatot: Felelők: Hat a hat vödrök. vagy kettőre. két vőfél megy a meghívottakhoz. Lakodalomra a hívogatás pénteken történik. úgymint hétfőn 8. Összekelés napján zeneszóval mennek az egyházhoz. Ez a sok legénység ne álljék híjába. Csak jó apetitussal egyenek. s hétfőn hajnalban is szokás. s egyik mint kérdő. azután paphoz mennek beíratni magokat. Én a mi tőlem telik elkövetem. hogy a tizenkettedik feleletnél. és azt követő mondásokat. úgy. Úgymint N. és így tartják az úgynevezett beköszöntőt: Szerencsés jó estét adjon isten kegyelmeteknek! „Hogy ilyen alázatossággal. igen szívesen fogná látni mind kicsintől fogva nagyig − de még azt is hozzá tévén. Az ételfelhozásnál is verselnek.viszont czipőt. egy az úr isten. repetálni szokás minden feleletnél az első feleletet. a tizenegy előbbi felelet ismételve mondatik el. s az kihirdeti őket. igyekeznek kigyelmetek fáradságát visszaszolgálni. Hogyha meg nem vetnék szegény tárházát. egy pár tánczra.

Ábrahám is ilyennel élt Sárájával. Ez a magyaroknak hires eledele. Azért élt oly soká szerelme párjával. Kinek volt már tudom vagy hét felesége. azért imádkoztam. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. sáfrány. De a vőfélnek is borocskát adjanak. Nem rég beszéltem egy híres gavalérral. Dávid zsoltárába mondotta. Teli kancsó borát ide felhozatta. Lássanak hozzá hát uraim csak frisen. Azért hát uraim a borból igyanak. A szakácsnéval meg fűszerszámoztattam. halgattassék a vendég.) Itt van a tehénhús tormával. Bámulásra méltó volt nagy kövérsége. Ε lakodalomban vigan mulassanak. . Jól megiszkábálva. (Csibe becsináltra. Örvendek.Ne hogy azt elejtsem. Amit ha valaki jó ízűn elnyele. Szív vidámítással Isten a bort adta. Jobb ez mint a hering a veres hagymával. Mintha csak bolhák csípnék két oldalamat. Amint sz. Bors. (A káposzta fölhozásakor. (Bortöltésnél a gerendát pálczával verve) Halkal. Ebből szedjen ki-ki jó két nagy tányérral. mint a szekér gúzszsal Egyenek ebből is uraim gusztussal. Kinek a két zsebje tele volt tallérral. gyömbérrel jól be is sózattam.) Itt van a becsinált szegfűvel babérral. (Második tál ételnél. Az én gazduram hordaját kifúratta. Egy kis bor áztatja meg száraz torkomat. Jézus neve dicsértessék. így a vendég gyomra sem marad üresen. ha tálat viszem ki üresen.) Itt van a káposzta firis disznóhússal. Legyenek mindvégig jó apetitussal. Nem volt annak az nap semmi veszedelme. Úgy én is gyorsabban forgatnám magamat. Nem minden szemetén találják páromat. Sőt inkább távozik ő minden félelme. mártással.

s külön szobába vezetik. Édes ez mint csupán a színméz.) Hozom a kalácsot egész taréjával. Apró szőlővel van jó kipallérozva. Azt monda becsinált volt az elesége! (Kása étel hozatalakor. hanem ők puhatolták ki a legény szülői által kiszemelt leány körül: vaj jon nincs-e a hajadon már más valaki részére lefoglalva. Jó puhára főzve apró riskásával. vagy odaígérve. Nem kell-neki erő a megrágására. Az árától is semmit ne féljenek. Alföldi menyegzői szokások száz év előtt. Reggelre vödör víz. kiknek tiszte volt a leányt formaszerént megkérni. Kenyeret is adnak neki. sem kemény Jó ízű porhanyó s nem kemény. minden tánczosa a menyasszonynak a vőfél kezéhez fizet. Megelőzi ezt a menyasszonytáncz. Költsék el jó ízűn Isten áldásával.. hogy kinek számára.) Köles kását hoztam még pedig czukrozva. Itt van a tésztából jóféle sütemény. Nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával. Mazsola szőlővel be van pudancsozva. Noha már hetven esztendőt általgázolt. munkálódjék. seprő tétetik a menyecske szobája elé. sem mustár. és ezt megkell neki metszeni. Megvagyon ez jó kívül belül czukrozva. . ezzel a zenészek elégíttetnek ki. Az ember megkívánja mihelyt csak ránéz. Mint borbély legény ki van pudanérozva. Csak egy kicsiny szellő a megfújására. Amennyiben ugyan nem voltak egyenes kérők. Hogy miolta szép napok alatt sütközik. Ez időtájt ott minden házasságot az asszonyok kezdtek. Megvan a teteje perczezve zsírozva. Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma.Kérdem tőle honnét van jó egészsége. Ennél jobbízű ételt még sohsem kóstolt. hogy olyan legyen mint az. Mielőtt azonban elindultak volna. s. akkor láttak násznagyok után. Vacsora után bekötik a menyasszony fejét. Nincs ebben sem ánizs. tartoztak bejelenteni a lelkésznél. (Kalács és pecsenye hordáskor. hogy felkelvén. ha nincs: vájjon volna-e kedve az illető ifjúhoz nőül menni. Szakács asszonyunk is erősen esküszik. közönséges nevén „gyalog sátán” s jó reménységgel biztatta az ifjú szüléit. ha ez meg találná kéretni. Mikor mindebben a lányos háznál eljárt volna a megbízott asszony. Fogjon azért mindjárt hát vellát minden kéz. Csak jó apetitussal egyenek kívánom szívesen. itt is mondanak a vőfélek valamit.

Begyűlvén a vendégek. s hátul vagy baloldalon szokott lógni. melyen egy nagyocska kapocs volt. A kérőkkel elment az ifjú is. strázsamester stbnek. akkor határozták meg. czifra gombostűkkel a fejhez tűzni. hadnagy.kit akarnak nőül megkérni. Most indulnak el a vőlegény házától a menyasszonyért szép renddel és muzsika szóval. hogy mint barátai a férjhez ment szűznek. vigasztalják még ma. a menyasszonyt szintén a magáéi. s egy magukkal vitt kulacs bor mellett. melyre saját rokonait -és barátait mindenik fél meghítta. és terminust sem tettek. vagy csak rása (vastag szőrszövet) selyem csipkével. s a vőlegényt az ennek részéről valók. melynek két végén bojt volt. s a magyar ing lobogós bő ujja mindenkor aranynyal volt kivárva a vagyonosbaknál. később pedig. Ha pedig tetszett a vőlegény. a főte-tőre való. az ifjak megfogták egymás kezét. Azonban már kedden este be szokta hivatni a gazda a nász nagyot. vagy finomabb gyolcsból készült. adá az ifjú részéről való jegyajándékot és megáldá. hogy leányukat be sem eresztették a szobába. Szerdán reggel a felállított tisztek korán begyűjték a hivatalos vendégeket. s annálfogva akasztotta öve mellé az asszony az aczéljával együtt. az okos násznagy megkérdezett legényt és leányt: nem biztattak-e már más személyt házassággal? kezet vagy házassági jelt nem adtak-e valakinek? és szeretike egymást? Ha e kérdésekre mindkét részről megadatott a kívánt felelet. hogy a leányt adják át vőlegényének. mint jegyajándok. melyeket midőn a leányos házhoz elküldött. s hátul a kontyról földig leereszteni. és szüzeit. Ezeken felül mindkét fél adott az atyának és anyának s testvér atyafiaknak „tehetsége szerént való ajándékokat” miket a hazavitel alkalmával a vőfél előadván. s midőn köszönés után kezet fogott volna a kérőkkel. a főkötő. az volt a jel. hogy van e hajlandósága leányát a legénynek adni.. a kérő násznagy előáll. egy pár fehér öltözőt is adott a legénynek. ittak. mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb. s a násznagy szolgálatára az ifjakból fris. s azután Isten segítségül hívásával asztalhoz ülve. mire . ettek. A leányokat pedig arra kérte fel. felkísérik szüléik házától a templomba. vigadtak. Ekkor rendelek el a kézfogást is. hogy odaadják a leányt. fehér vagy fekete fátyol. okos és becsületes személyeket állíta. melynek az alja nem volt nagyobb fél dióhéjnál. aranyos hüvelyben. hogy mikor találhatják otthon másszor. a kérdezősködésre kitérő feleletet adtak. őt magát pedig csak azután szólították be a szobába. az utolsó hirdetés délutánján tisztességtudó vőfél által szólíttattak be a vendégek a következő szerdára. Kihirdettetvén a gyülekezet előtt a házasuló felek három vasárnap. Ha nem volt kedve a szülőknek a házasságra. azon alkalommal a kérők egyike kezébe. s leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. s kéri. s ezek azontúl e neveket viselek egész a lakodalom végéig. kiket elneveze: kapitány. s miután kölcsönösen üdvözölték egymást. ki addig minden vasárnap jegyruhájában és ékességeiben járt a templomba. midőn az asszonyok a legény ajándokát elhozták. a násznagy szokott felmutatni. a honnan ezen lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak” szokott hivatni. mikor viheti haza a menyasszonyt. csillagos nyelű czifra kés. asztal fölött beszédbe elegyedtek a gazdával. kiknek a menyasszonyi háztól szintén elébe jönnek a leány vendégei. fehér vagy zöld. vagy leginkább vörös selyemből háló módra kötött öv. jól lehet a leányos háznál szokták tartani. A legény ajándéka szokott lenni: aranycsipkés angol posztó vagy kamuka (vastag selyem) előkötő. a vendégek ifjait. hegyes orral és magas kerek patkóval. rendszerént a legény viselte − adott azonban amit akart a házigazda is. Most a leány részéről egy pár keszkenő adatott át az ifjúnak. piros kordován vagy karmazsin csizma. honnan az esketés után külön-külön mindenik felekezet ismét haza kíséré tulajdon felét. előbb kimondották a szülők. s melynek minden költségét. ezüstös tűk és még sok minden. melyet a főkötőn felül szoktak teríteni.

akik pedig dohányosak voltak. vagy más mártással. Szegényebbeknél egy este. melynek készítése alatt az asszonyok néhol 5-6 akó bort is megittak. csak az a kérdés. azt a násznagy áristomba rekesztette. mint asszony. hogy egyszerre nagyon sokan fel ne álljanak tánczolni. s ha nem akartak. aprójószág szárnya. ott sertés ólba zárták. szitákban. azt a násznagy azonnal ki tiltotta a lakodalomból. melyet közönségesen kárlátónak neveztek. melybe zsírban sütött koczkás kenyér volt aprítva. egy ingre vetkőzni s kiabálni nem volt szabad. ott a gazdát és násznagyot fütyültették. Az ifjú. s vagy a kérő násznagynak.a kiadó násznagy kézen fogja a menyasszonyt. azok a kamarában pipázgattak. nem volt szabad neki leülni. nyaka becsinálva. tüdővel töltve. hanem ez egy napon állania kellett. 1864. Az asztalnál az ifjúság szolgált. midőn elérte 22-24-dik évét. s így már a házasulandók sorába lépett. végül jött a sok kalács. s mind ezekre azután itták a tengernyi bort. mézes és mandolásmazsolás lével. s mint az atya és anya részéről való jóakarat jelét átadván. A menyegző napján a vőlegény még annyira nem közeledhetett menyasszonyához. amazt jóságáért s dolgosságáért a . lába. 29-30. Aki megrészegedett. Az idősbek a sülttel. Szoktak a vőlegénynyel jövők a leányos házhoz egy darab húst is hozni magukkal. s átalában a legszigorúbb gazda szerepét vitték. bárány. és sok veres hagyma. kappan. aki lármázott. mely a tehetősb gazdáknál a következő ételekből állott: csigaleves. hurka riskásával. és egy kulacsos kíséretében elindul leánynézőbe. melynek egy presbyterialis végzés szerént előre kiszellőzött. A jobb módúaknál két három nap tartott az ilyen lakodalom.harmadikat gazdagságáért „komendálják” végre megállapodnak a legény szavára. vagy közel utána egy bizonyos napra. s hogy egy leány vagy asszony se maradjon el. Ott azután hozzá ültek a derék ebédhez. különösen meghivattak a menyasszony szüléi. pulyka oly bőséggel. de azért más nap felkötötték neki a főkötőt. s aludni is vele ment a nyoszolyóleány és asszony. megáldja. nehogy aztán szomorkodva menjen haza. melyiket kérjék hát meg? a jó nénémasszonyok ezt szépségeért. s az illendőség határait kezdi áthágni − a gerendán lánczot vetett által. Alföldi lakodalmi szokások most. rendszerént egy tehénnek első jobb lábát a lapoczkával együtt. ezután jöttek a sültek: marha. s így adták reggel a vőlegény kezére − először is tánczra. vagy egy „tekerő hegedűjök” (ma már ismeretlen hangszer) s a hol semmi muzsikás sem volt. sertés. hogy ezekkel magukban véve is jól lakhatott volna az egész násznép. Ebben az utczában is. amabban is 3-4 derék eladó lány van. két követ− vagy pemet-asszony. kik aztán a vőféllel együtt a szülőkhöz mennek. és rokonai arra az ebédre. hogy az asztalnál mellé ültették volna. hogy hát ennek s ennek . A rendre a sarkon ülő násznagyok vigyáztak. melyet most nagy pompával mutatnak fel a vőfél keze által. megcsipkedték őket az asszonyok. A gazdagoknál ellenben czigányok húzták a szomorú meg víg nótákat. tálakban. hogy a bortól hevesedni kezd az ifjúság. szalmával behintett veremnek kellett lenni. marhaláb savanyu lével. s elbúcsúznak tőlük. Ezekután bemennek a házba. Tánczmesterekről is volt gondoskodva. Ha látta ő kegyelme. hús tormával. Ezeknek rendszerént csak egy dudásuk volt. hol pedig az nem volt. vagy a vőlegénynek kezébe adja. ki legelőször menvén templomba. kalácscsal és borral folyvást rakott asztal mellett beszélgettek s iddogáltak. nyúl. kiknek arra kellett vigyázni. Az első vasárnap a nyoszolyóasszonyok készítek föl fejét a menyecskének. ki a büntetést el akarta kerülni. s ha valamelyik hibázott. A menyegző utolsó napján. örömmel fordulnak vissza az átvett menyasszonynyal a vőlegény házához. egy kérő. megköszönik a leány körüli dajkálkodásukat. töltött káposzta kolbásszal. mint leány korában. Vas. Az ifjak hajadon fővel tánczoltak. Újs. lúd. vagy épen káromkodott. s tejfeles paczal közé hányva. sőt teknőkben felhordva. malaczhús. oda kiáltott a vőfélnek „csördíts lánczot” amely jelre mind magához tért.

a lányát kérik meg. a két ifjú pár perczig szótlanul nézi egymást. aki ő mellette legyen. ha a legény megszerette a leányt. . szerzek őneki segítőt. meg visszanyújtja. magaviseletét − hogy ha a jó Isten a két ifjú szívét egymáshoz hajtaná. A lányos-házhoz először a két követ asszony megy el.” s egy vagy más okot adnak elő. ismét elmennek mindannyian. elmennek . ismét elmegy a két követasszony a lányosházhoz. hogy learathatnánk. Itt a szülők − „ha nem kell a legény a lánynak. így váltakozva háromszor isznak. elbontok nem lehetünk.mindnyájan. . ne sajnálják a leányukat bebocsátani egy-két pillanatra. a következő szavakkal kéri meg a leányt szüléitől az ifjú számára: „Jól tudva vagyon kigyelmetek előtt. hogy emeljék a leány pártáját” − ezen választ adják „Csak azt gondoltuk mink. Rövid beszélgetés után a leány az övéivel együtt kimegy. ez átnyújtja a leánynak. Künn a leánytól szüléi megkérdik.” Ekkor bevezetik az eladó-leányt. az is iszik. az ifjúval és kulacsossal helyet foglalva a nagy asztalnál. Pár óra múlva. ha pedig a leánynak mi kifogása sincs a legény ellen. . mivel követeink által jelentést tettünk. ki abból iszik. . Férfi s asszonyrendből álló felekezet. . kijelentik. azért kérjük szépen kigyelmeteket. és a többi jelenlévőket is. Isten szerzetté a szent házasságot még kezdetben. hogy ezért meg ezért nem teljesíthetik kívánatukat. a kérő. s a kérő újra az alábbi vers szerént kéri meg a leányt szülőitől: Becsületre méltó jeles gyülekezet. Ε bölcs rendelése az egek urának. ki ünnepi ruhájába öltözve. . ekkor a kérő a következőket mondja a leányhoz: Most gondold meg szógám. hogy mi járatban vannak. hogy visszaadhatnánk. . megvizsgálván a maga sorsát. A követek meghozva az örömhírt. elejét utolját. s nevét. Egy oldala csontját Ádámnak kivette Melyből Éva asszonyt mellé készítette. valaki ez helyre érkezett! Ádámot az isten mikor teremtette. A szent házasságot akkor megszerzetté. kik ezen szavakkal: „váratlan vendégeket várjanak kigyelmetek” vagy „becsületes embereket várjanak kigyelmetek lánynézés végett” jelentik ki. Ez a becsületes ifjú N. Hogy mivel kötöd be két szemed világát. hát mit szól a legényhez? Nem sokára ismét bemennek a leány szülői. mi abban. ennek lefolytával. megáll néhány lépésnyire a legény előtt. Mert nem kölcsön kenyér. mi végre kerestük meg a kigyelmetek becsületes hajlékát. csak másutt kereskedjenek kigyelmetek! . emberek. Se nem tiszta búza. hogy ahon az isten megmutatja . kiktől a kérő megkérdezi: Hát mikorra halasztanak kigyelmetek? kik két vagy három napnál nem igen tűznek hosszabb határidőt. hogy jöhetnek bátran. . ha kedvező válaszszal tértek vissza. A kulacsos ezután átadja a legénynek a kulacsot. Kiket a szeretet összekötelezett: Halljon szót. vagy ha a kérőket csak azért bocsátották be. kivan magához illő feleséget venni Isten törvénye szerént − e mellett hallottuk a kigyelmetek becsületes lányuknak jó hírét. ezután a kérő megkínálja a leány szüléit. amikor azt mondotta: nem jó az embernek egyedül élni. . N. s csak a legény marad benn hozzátartozóival.

Ez ifjú legény is magába feltette. különösen selyemkendőket. Kelmetek házánál felnőtt virágszálnak. hogy szentül követte. Hogy így ne felejtse pálczám gyászosságát. vagy ami gyakrabban megesik. Látom mily szívesen nyitja fel ládáját. mielőtt a kijelölt vendégek hívogatására elindulna. hol egymással beszélgetve. harmad-negyed nap múlva történik a lakodalom. a nagy istent kérte. ilyenképen köszöni meg a nyert ajándékot: Én követje vagyok e ház gazdájának. Ezután elindul hívogatni. Melyért ő felségét Örökké dicsérje. Isten rendelésit. 1 . az ifjú a kérővel. N. A lakodalom előtti héten a vőfél. Köszönettel veszem ez ajándékokat. ami kérésünkre Elébünk állítni ne légyen terhükre. Most azért instáljuk. Ekkor csókolja meg aráját először (?) az ifjú. a leány egy nővel elmennek a paphoz kézadásra. hogy valaki meg ne rontsa őket. a legény ad a leánynak arany-ezüst pénzt és gyűrűt. Páratlan életet kevesen tartának. bokrétát kötöz pálczájára. s miután az virágot. Kívánok érette ezer annyi jókat. midőn onnan alkonyodáskor a leányos-házhoz visszatérnek. A harmadszori kihirdetés után. uramat és N. Melyért szent angyala ide vezérletté. magával visz egy kendő almát s diót. Mind pátriárkáknak évangyélistáknak. Vacsora után a legény és leány egymással jegyet váltanak. melyre az ifjú már csak a kérővel megy el. majdnem szótlanul töltik el az időt. És ezt jó emberek által megkéresse. Így lesz aztán köztük a tisztes házasság. Vacsora után a jegyesek külön szobába vonulnak. és egy kevés ideig való megállásomért! − Én általam tiszteli N. Hogy a kigyelmetek leányát megnézze. Estére kelve. Hogy egymást megnézze ezen két ifjúság.Tetszett Ádám atyánk sok maradékának. elmegy az ifjú jegyeséhez. N. pántlikát és kendőt varrt dolmányára. N.-né asszonyom N. már az asztalon párolog a jó étel. A jegybenjárók egy-egy ezüst pénzdarabot hordanak mindtét talpuk alatt. uram és N. De kit.1 A kétszeri kihirdetés után van a csókolódzó. így lakják el a kézfogót. honnan vegyen. Holtod után pedig örök nyugodalmat. a leány viszont gyűrűt és ruhaneműeket. a kijelölt vendégeket házanként következőleg hívja meg a mulatságra: „Alázatosan engedelmet kérek bátor bejövetelemért. mikor is a lányos-háznál újra nagy vendégséget csapnak. Melylyel felruháztad az én dolmányomat.

ha még ezzel sem elégszenek meg. megmutatja. Most hát ágyat szépet. hogy már annál nagyobb pénze nincs. Oda érve beköszön. Ott ül a kocsi oldalon. mikor erre is rákerült a sor. nála egy orsó. aki elveszi. hogy az ő szárnyuk alatt felnevelkedett magzatjuknak tisztesség tételére szerdán d. ki vesz a zsebéből egy krajczárt. mi szívünk szándéka. .” A lakodalom előtti nap délutánján. aztán nagyobbat-nagyobbat egész a régi kétgarasosig.-né asszonyomat. vesződségükbe került az nekik. ekkor pedig egy összegyűrt papírt ad át. leggyakrabban pedig kova vagy fületlen gomb van takargatva. hanem hogy nekik az ágyért pénzt adjon. akit a lopáson rajtakap. Kérem hát ezúttal azt is itt ne hagyjuk − Ha kívánják pedig. melyeken az ágyat akarják vinni.N. De míg ezek odabenn a szobában történnek. hogy ez a kifogásuk se legyen. − így mégis végre valahára megkapja az ágyat. ölében egy rokka-szösz. Akinek is vagyon szép felvetett ágya. először odanyújt váltságdíjul egy krajczárt. mert: Az idei s a tavalyi Talán van egy pászma Ő (szalma) özvegy. kijelenti. meg ugyanis párnát. elmegy a vőfél egy pár kocsival a menyasszony ágyáért. míg pénzt nem látnak. melyet elindulás előtt a vőfél ilyképen köszön meg: Kívánok minden jót e ház gazdájának. mint az elmés fonóasszonynak? (a fonóasszony egy tréfás férfi. melyben olykor pénz. azért nem is adják előbb oda. Úgy! de amazok nem úgy értették ám azt. mert kinek lehetne többet kaczagni. durugjálja a fonalat. s azzal visszateszi. és egy pohár borra. . . azalatt künn az udvaron sem szomorkodnak ám. Ekkor a vőfél. jól jár az a fiatal ember. Két-három lepedőt. az ugyan megízelíti a rokka-szárat. s így csúfot ne valljanak. azt a következő vers szavaival adja elő: Jól tudják kelmétek. s hogy mi járatban van. A kocsikra. Még menyasszonyunknak ládája is vagyon. hogy ő milyen jó fonó. − felelik a házbeliek − sok fáradságukba. dicséri magát a legénység előtt irgalmatlanul. női ruhába öltözve). még most is szólhatok. De jó is volna annyi ágyneműre s más egyéb drága ruhára oly könnyen szert tenni. a fonó asszony ügyel. Áldás és békesség atyának. hogy valamelyik gaz kópé ki ne lopja a kerékszöget. négy avagy öt párnát. míg összecsöpörgették. váltságát megadjuk. egy tányér ételre. anyának. Ez mellé pediglen szép ágytakaróját De még ez nem elég. s hordják a kocsira az ágyat. Ki egy személyt nevelt másnak. * órára. paplant avagy dunnát. szinte izzad belé. Ami vőlegényünk nekem így számlálta: Hogy vagyon itt neki egy kedves mátkája. Két-három derékalyt. e. s nem magának. Ekkorra odabenn is eligazodtak. és egy kevés ideig tartó mulatságra szívesen látják kigyelmeteket érdemes házuk népével. tejbe vajba füröszti ő azt stb.

. Kérem hát. utánok kiáltják hogy: Viszik a menyasszony ágyát. Akit is fogadjon a jó Atya s anya vejének. hanem egyik utczán föl. Tégedet. A felnevelésért pedig És hív dajkálkodásért Adja meg a jó teremtő . Míg majd az a legény elvezet házáig. Most is azt sugdossa. Hogy választott párjával Összeköttesék ő az szent Házasságnak lánczával. Mivel kulacsunkból már is jól kiittunk. Jelen van az az időpont. innét elinduljunk. Akit ti férjhez adtatok Egyezett szándéktokból. de nem ám a legrövidebb úton. Ezen örömötök ne váljon ürömmé. . hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő: Hogy jól nevelt leánytokat Kikérjem hajléktokból. az isten jó hitestárst adjon. Légy hát csendességben addig az ideig. barátim. Elejtették a ládáját! Másnap reggel elmegy a vőfél az összegyűlt vendégek egy részével a lányos-házhoz. Esküdjék örök hívséget Leendő hív férjének. Mert a menyasszonyunk azt mondja: ne késsünk. hogy visszasiessünk! . ha az utczai gyermekek meglátják az ágyat vivő kocsikat. hol a menyasszonyt következőleg kéri el szüléitől az esküvőre: Nagyérdemű édes atya. Maradjatok tehát isten oltalmába. Míg beviszen végre dicső országába! Ekkor kirobog a két kocsi az udvarról. férjedet soha el ne hagyjon. s hazafelé vágtat. Vigyázzunk valami szégyenbe ne essünk! mikor indulni akarnak: Légyetek áldottak istentől örökké. Kívánom.Mert tiszteletére jöttünk magzatjának. Jó anya. a másikon le.

Édes drága anyám! ne epeszd magadat. bocsássál meg. Reszketnek ajakim belső félelemtől. Azt fogod sajnálni. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése. Ismerem asszonyi erőtlenségedet. Ki rendelt énnekem egy igazi társat. Kivel hogy megnyerjem mennyei országát. Ájulástól többé tán meg sem is vidulsz. Legyünk csendességben. Emlőddel tápláltál. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom. Bocsáss el engemet. rokonaitól stb. Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe! Kedves testvérjeim! tőletek búcsúzok. És én mellettem tett dajkálkodásodat. Engedj meg. melyet szintén a vőfél ad elő ezen szavakkal: Vajda! hegedűnek álljon meg zengése. Isten fizesse meg sok fáradságodat. az ő szent vérére. Ha megbántottalak. Az úr isten áldjon ezekért tégedet. Ismerem te gyenge anyai szívedet. Szívemből néktek is minden jót kívánok. széltől is őriztél. Óh szerelmes anyám! látom miként indulsz. a Krisztus sebére Kérlek. gondviselésedet. kedves leányodat. Könnyeim mint patak úgy folynak szememből.Áldásaival a bért! Majd következik a menyasszony búcsúzása szüléitől. Köszönöm atyai nagy szeretetedet. Vigyen fel tégedet ezekért a mennybe. Kedves édes anyám! tőled elválásom. ha téged háborítottalak. És szent országába vigye fel lelkedet! Majd kiesik nyelvem megbággyadt helyéről. Kedves édes atyám! ha megbántottalak. ki lakik fénylő boldogságban. engem mint neveltél. De még jobban rebeg szíved sérelmétől. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek. testvéreitől. A nagy úristennek áldása maradjon . míg lészen végzése. Melyet nem érdemlék. A sarkantyúknak is szűnjön meg pengése.

köztük a vőlegénynek is „boti rúzsa” van a kalapján. két oldalánál egy-egy nyoszolyó-leány. a menyasszonyt. szintén csinált virágból. arany kos. A fiatalságnak. azért esküvő után a menyasszonyt a vőfél ismét haza kíséri. a szülék még egyszer látni óhajtják magzatukat lány-fővel. És tőletek mostan immáron megválok. És szívből szeretett szerelmes hitvestárst. ez azonban ritkán esik így. Az esküvő végeztével. Szép menyasszonyt viszünk erre! Aki miránk bámészkodik. és el ne is hagyjon. Elöl megy néhány lovas legény zászlóval s fegyverrel. Szép menyasszonyt viszünk most! Ez az utcza véggel erre. a másodikon ül a menyasszony. Kedves alsó. a násznép pedig a vőlegénynyel víg zeneszó. De seregetektől más útra indulok. ha abban egyeztek meg. Az úr isten adjon néktek is igaz párt. mellette a vő fél. szívemből kívánom. felső jószívű szomszédim! Mindenféle kegyes szép jóakaróim! Áldjon meg az isten. a nők közöl csak a menyasszony fején van koszorú. azután a násznép. Használják az okosok! Aki minket kicsúfol. . az első kocsin ül a vőlegény. egyenest a lakodalmas házhoz viszik. Legyetek érdemes szűz koszorújához. Pokolba hason csússzon! Aki minket meggyaláz. azt mondom! Ekkor az egész násznép víg zeneszóval indul a templomhoz esküvőre. mely a szokásos szertartások közt megy végbe. a harmadik kocsin ülnek a muzsikások. útközben egyik is másik is el-elkiáltja a következő versek egyikét vagy másikát: Arany bárány. Annak egy csepp esze sincs! Ez az élet úgy sem sok. Vigyen fel a mennybe magához. öröm újongás közt robog hazafelé.Mindétig rajtatok. olykor a két nyoszolyóleány hajában is van egy-egy rózsa. Ha reátok nézek szintúgy megújulok. Végre az egekbe magához fogadjon. Végre az egekbe fogadjon magához. A lagziba kívánkozik! Akinek most kedve nincs. Az örök életben néktek is részt adjon! Kedves lánybarátim! hozzátok fordulok.

az úgynevezett kállátósok2. hozzácsatlakozik még kísérőül két férfi és két nő. gyökeret akasztanak. csüves paprikát. egy része táncznak ered. a jókedvű fiatalság sarkantyú-pengés közt járja a csárdást. midőn a kétnapos menyegző második napján (tehát az első éj után) érkezett a vőlegény házához. a bánatban egy üres hordót használnak asztalul. Alább a kállátó (kár-látój máskép is van említve. körülötte az öregebbek foglalnak helyet. hogy gazdag a bánat. és el is fáradtunk. Ki a hit felvételéről Megtért hív rokonihoz. hogy sokat ne tánczoljon (hajdan négy-öt nótát tánczolt a menyasszony az egész lakodalmi idő alatt. − A másik sarokban két éltes nő közt ül a szomorú menyasszony. Hogy jól nevelt leánytokkal Köszönjek hajléktokhoz. Nagyérdemű édes atya. Jó anya. A teremben fenn a nagy asztalnál ül a násznagy a sarokban. s arra teszik a nagy csikóbőrös kulacsot. kit a vőfél elkér szüléitől. Ím eltelt az az időpont.Akasztófán legyen váz! Ihajla: Megbornyadzott a kajla! Hazaérve a násznép. s egyszersmind vigyáznak rá. a falakra hagymát. más része pedig a vőlegénynyel együtt elmegy a menyasszonyért. mentül jobban felczifrázhatják. ezek vigasztalják. annál büszkébbek rá. ki leginkább a jó rendre vigyáz fel. tyúkot. Mindenesetre a lányos-háztól való küldöttséget jelenti az. itt a legélczesebb emberek egyikét választják meg násznagyul. Hogy választott párjával Összeköttetett ő a szent Házasságnak lánczával. kiket vele együtt víg örömmel repítnek a lakodalmas házhoz. 2 . kalácsot.) Lenn az ajtó háta megett van a bánat. ki feje a vendégeknek. Örökké tartó hűséget Esküdött jó férjének. s értelme akkor volt. Azért egy kevéssé pihenést instálunk. hív nevelő! Most kegyes színetek előtt Avégre álltam elő. hol már sir a hegedű. − Akit az atya és anya Fogadjon el menyének! Ezután a menyasszony ipát. Ezen kedves vendég befogadójának. De messziről jöttünk. s úgy vezetik be a mulató házba. és pipa szó s vidám beszélgetés közt morzsolják a bort. napát. − Itt az új vendéget (a menyasszonyt) a vőfél mutatja be férje szüléinek a következő vers szavaival: Jó napot kívánok e ház gazdájának. férjének testvéreit sorra csókolja.

mivel a vendégek a többi kést és villát már elkapkodták. mi jó emberünknek. a legtréfásabb s legfurfangosabb embert pedig megteszik izgáncsnak. a vőfél hozza az első tál ételt. továbbá két tánczmesterre. hogy különbbel nem szolgálhat. Nincsen olyan helység. Mint nyíló tavaszkor a fák virágokkal. város vagy tartomány. Mielőtt az evéshez fognának. ha lesz pénzük. olykor olyat. kik arra ügyelnek. kivánom érjetek. Együtt bővítsétek a szentek táborát! Házi-gazdához. Vegyen környül az úr annyi áldásokkal. dolgozzanak és vegyenek. helytartót. égi s földi boldogságot.A főnásznagy mellé választanak még egy vicze-násznagyot is. táncz nélkül ne maradjon. Testetek hizlalni fogja a föld porát: Vígan szemléljétek virtusotok sorát. hogy valaki. Éljen a násznagyunk e vendégség feje. ezenkívül szükség van még szószólóra és helytartóra is. Az egészségiért igyunk hát vendégek! Ne légyen romlása az egészséginek.. Úgy ékeskedjetek kedves magzatokkal. Számos esztendőket. Példa itt előttünk azon kis társaság. Azért instálom hát most engedelemmel. Ahol nem szükséges az elöljáróság. Végre ha elhagyja lelketek sátorát. a vőlegénynek és a menyasszonynak. páros kés helyett fakést és nádvillát visz azon megjegyzéssel. kívánva nekik sok boldog esztendőt. a legénység asztalt rak. Hogy megterheltetve legyetek azokkal. tánczmestereket stb. mindegyik ételre mond valami verset. olyat. ezek közöl is hadd álljon itt egy pár! Az új házaspárhoz. Gyönyörködjön mindig a Krisztus bennetek. s amellé telepedik le a vendégsereg. Légyen figyelemmel ide minden ember. Lobogjon egymáshoz tiszta szeretetek. ennek már minden szabad. kik egy tányérból szoktak enni. a többit utána a fiatalság. Kiket összeszerzett szeretet s barátság. amilyet akarnak Ebédközben elsőbb az új házaspárra mondanak köszöntést. ki amaz mellett foglal helyet. Midőn eljön a délebéd ideje. nem tetszik. Mivel hogy két szívet már egygyé tettetek. legkivált a nőszemélyek közöl. . amit ad. hogy az egész ház hahotára fakad. a bánáti násznagy. de leginkább az izgáncs. Mi házi-gazdánknak. felköszöntik még egyenként a házi gazdát s gazdasszonyt. násznagyokat. ha ez. Minden jót kívánok egész háznépinek! Násznagyhoz.

megöleli a menyasszonyt. Akinek a zsebje a pénztől jó dobár. fejét bekötik. hogy míg e koszorú Fején lészen. Ne jöjjön ki panasz. a vőfél. Férjével érhessen számos esztendőket. Öröm közt végződjék e földön pályája: Kinek zsebjében van egy garas vagy kettő. vagy ha nem akarja. ő is ugyanannyiszor hajít. Hanem szünet nélkül nótákat rántsatok. másik ruhát vesz magára. Ε pohár bor váljon fris egészségire! V i c z e-n á s z n a g y h ο z. bútól ne legyen szomorú. Hozza most közelebb. Kívánom. s elkezdi vele járni a menyasszonytánczot. az isten szerencséssé tegye. hogy ismét tánczhoz kezdhessenek. Megharsan a zene. ettől is elveszik. hogy vége legyen az ebédnek. Estve gyertya gyújtáskor kivezetik a menyasszonyt a kamrába. Az igazság mellől soha el ne álljon. Sokáig lobogjon élete fáklyája. s így vezetik be a tánczterembe a nagy asztalhoz. ismét pénzt vet a rostába. ezt szívesen vegye. Nosza muzsikások ne szunnyadozzatok. míg 3 Fejkötő. Engedje az isten. ott koszorúját levéve. kivált a legények talpa viszket. de amaz se rest ám. hogy igazat szóljon. Szószólóhoz. Ezen tánczot járni szabadságában áll. Csendes békességben vígan telendoket. végre aki tovább győzi. de alig fordul kettőt hármat. Mostan hivatalát hogy véghez vihesse. már csordul a rostába vetett pénz. Vigyázzon gazdánknak begyült vendégire. ki az asztalnál ülőknek „jó estét” kivan. Nálam egy pohár bor. Fejét féketővel3 felékesítette. Vieze-násznagy urat az isten éltesse. sóhajtás a száján. a vőfél következő szavakkal mutatja be a násznagynak és a körülötte levőknek: Ím menyasszonyunk a koszorút letette. ki egy rostát helyezett a nagy asztal közepére. Ékesség rózsája viruljon orczáján. itt a menyasszonyt. . Legelébb előre mindent megfontoljon.Légyen foganatos itt minden beszéde. s már takarítják ki az asztalt. még az utolsó falatot jóformán le se nyelték. valahányszor ez dob. Szószóló uram is. Egy pohár bor fris egészségére váljon! A fiatalság alig várja. utánam lesz első. Ennek végeztével a menyasszony megcsókolja a násznagyot. az tánczol a menyasszonynyal.

kezében egy bögre. a more nem rest. kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. . ki a bögréjébe egy darab pénzt vetett. Hajnal felé. vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt. kik ilyenkor az alföldet. vagy bor. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak. A menyasszonytáncz végeztével. hajdan három-négy napig. eladó leányokat. de még mennyi! Ma már a lakodalom csak egy napra és az ezt követő éjre szorítkozik. hogy még! járják a csárdást egyre kivilágos kivirradtig. a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot. se be. s «gy némely torkosabb vendéget a szakácsasszonyok a kásás kanállal tuszkolták haza. A lakodalom utáni vasárnapon. hogy a bánat nem maradt adós. nem elég hozzá a környék népe. egy kis részt belőle a vőfélnek adnak. egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. ez húz egy nótát ott az asztalnál násznagy uraiméknak. és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel. előadja mije volt? kinek mit hagyott? stb. itt a vacsora ideje.. a menyasszony szülőinél tartanak egy. leginkább szeretik a krumplit és kását. hogy: Mikor bor áztatja meg száradt torkomat: Nem minden szeméten találni páromat. a többi megmaradt pénzt pedig − de nini! imhol jön a bánáti násznagy is az izgáncscsal egyben. egy másikat pedig a muzsikásoknak húrra. ennek végeztével megköszöni szépen a jó akaratot. Nem túrja föl az udvarod. Ekkor ismét elkiáltja egyik vagy másik: Húzd rá ezigány! disznót adok. Koszorú 1864. ekkora násznagy fáradtságuk jutalmául mindkettőnek tölt egy-egy pohár bort. s helyére távozik. már ekkorra pedig jócskán behörpentett a venyige levéből. előszólítván a barna fiúk közöl egyet. kezükben. Mikor az alföldön aratnak. sőt egy hétig is «ltartott. de alig tánczolnak négy-öt nótát. s fris kenyereket. A kállátósok elmenetele után. s azt úgy eltalálja. van nevetés meg nevetés. mintha . még pedig ugyancsak busásan sok.. s úgy adják át a menyasszonynak. most azt hozta elö. ez a halott. ez volt a kitoló-kása. Alföldi arató ünnepek. midőn már a legénység be kezd telni a tánczczal. úgy megforgatja azokat a fiatal menyecskéket. avval kászolódnak haza felé. Vacsora végeztével a menyasszonyt kísérő kállátósok még tánczolnak egy nótát. − az ujonan hozott pénzt a többihez olvassák. újra hozzá fognak az evéshez. a fiatalság pedig kétszeres kedvvel fog a tánczhoz. s egy lelket sem eresztett se ki. s örül. de pénz van. ekkor kerül rá a sor a temetkezésre. ö ugyanis a menyasszony-tánczakor az izgáncscsal együtt az ajtóra állott. az asztalnál ülő öregek összeszámítják a bekapott pénzt. második félév 19 és 20 sz. ekkor már muzsikás nem volt. ekkor előveszi a tavalyi kalendáriumot. hozzáfognak mindenféle dévaj Sághoz. a vendégek közöl az öregebbek szintén nyugalomra térnek. s abból elbúcsúztatja a körül állóktól. nevezetesen az izgáncs leterít egy legényt a ház közepén fehér lepedővel. a bögrében pedig most az egyszer nem víz. a vőfél most is kitesz magáért.tőle egy harmadik. rárántja. meghivatnak erre a felföldi tót atyafiak is. csak azt. a fiatalság bokázik. Az aratást vezető mondja ki a delet. az egész vendégsereg muzsikaszóval kíséri ki őket. kását főztek ebédre. majd felolvassa a halott testamentumát. ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak. . az utolsó napon. ettől pedig egy negyedik s ötödik el nem veszi. hisz délebédkor azt mondta. minden délután újra kezdték a mulatságot. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon. s úgy bocsátják el.

s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja. a Keleten nagyon el van terjedve. 1530-ban Augsburgban birodalmi gyűlést hirdettek. akik minden pillanatban változtatják véleményöket. i. Nefelejts 1862. Kijő a gazda. Ha a gabona jól fizetett. Az angol azt mondja: „an April fool” s április elsőjét „fools day”-nak (bolondok napja) nevezi. t. valamint a görögöknél is szokásban volt. midőn a velők szemközt jövő paraszt leány rájuk ismert. úgy hogy alig van nemzet. a francziáknál pedig a „poisson dAvril. hogy azért: mert ezen állat a legostobább. mi a munkásoké. 147. A mondott év április 1-je különösen az nap volt. Mikor vége az aratásnak. akkor még koszorút sem kötnek. hogy a török háborúra pénzt és katonát szerezzenek. ott átnyújtják a kalászkoszorút. azt mondja. A természet ébredése latin nyelven „aperire” szóval fejeztetik ki. s jót kivannak. 42. a nép gúnyból elnevezte őket „április bolondoknak. egy hordó borába kerül). s az üzérek felültettek. ki azt fölemeli. (ha nem engedi. april elsőjén pórköntösben ment ki a városból. Az aprilisnek legrégibb idők óta különös sajátsága van.óra volna előtte. mely néha estétől reggelig tart. és most egész Európában divatba jött. Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan. a vallási villongásnak véget vessenek. elébe mennek az aratóleányok és asszonyok. ezt bot végére helyezik.” Az „aprilisbe-küldés” gyakran nagy szerepet játszott a társadalomban.. és annál nagyobbakat kaczagott. ivás. A herczegi pár szökésre határozván el magát.” Ha azt kérdjük a francziától: miért nevezi az együgyű ficzkót. első napján az „aprilisbeküldés” − és ezen szokás oka épen az ünnepélyes nagy hétben keresendő. A tudatlan emberek „la passion dAvril· szavakból csinálták a „poisson dAvril”-t. és az őrhelyen elbeszélte kedvesének az esetet. mert rendesen abban vannak a húsvéti ünnepek. s különösen a rendkívül elhanyagolt pénzügyet rendezzék. minél hangosabban bizonyítgatta kedvese. De mivel e napon semmi új pénzrend nem jelent meg. Az utolsó nap az ünnep. 486. melyen az összes német pénzügyet kell vala rendbe hozni. de alig értek ki. és szalmafonadékkal fölczifrázzák. Lajos a lothringiai herczeget és nejét − mert Lothringiát Francziaországba akarta kebelezni − Luneville saját városában tartotta fogva. Újs. melynél azzal − ha mindjárt különböző alakban is − ne találkoznánk. ének s néha zeneszóval a mezőföldröl bemennek a faluba az uraság házához. Azonban ezen indokolás egészen alaptalan. aprilist „húsvét hó”-nak nevezte el. Ez azonban pompás „áprilisi tréfának” tartotta az egész dolgot. kivel a bolondját járatják „hal”-nak (poisson). Áprilisba küldés. melyet mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek. hogy jól látott. erős legény kezébe adják. búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. a hollandoknak megvan az „April-gek”. vagy gazdatisztje lakához. azért van még mai nap is használatban ezen régi közmondás: „Pontiustól Pilátushoz küldöztetik. miután azonban az áprilisi időjárás nagyon változékony. azon embereket. és ebből ered az „april” szó is. Ezen nap ennélfogva igen sok és nagy pénzspeculatiókra adott alkalmat. ha nem. A katona néhány percz múlva még sem tartotta a hírt lehetetlennek. 1859. Nagy Károly német neveket adván a hónapoknak. Az „aprilisbeküldés” által nevezetesen Jézus Krisztusnak egyik bírótól a másikhoz történt küldöztetése jeleztetik. az ó-kor izraelitáinál. Vas. Erre kezdődik a vacsora. és a kapu előtt álló őr által természetesen nem tartóztattatott fel. jódolga van az aratónak. XV. Szép élet ez! aki nem látta nézze meg. szintén april embereknek hívják. táncz.” Azonban az „aprilisbe-küldés” eredete a pogány időkre vihető vissza. s rögtön jelentést tőn a . fölosztják mi megy a gazdának. hogy az aratás végét érvén.

a csaknem haldoklót életre hozá. „Ön áprilisi bolond!” dühöngött ez. számok arany sugarak között jelentek meg előtte. vagy férjeiktől elválasztott nőkből álland. és mindenütt elbeszélte a tréfát. elküldött tehát a herczeg szobája előtti őrség tisztjéhez. „Quel joli poisson d’Avril!” kiáltott felnevetve. hanem a lapokban közétett hirdetések is ezt kürtölték: „Mához egy hétre pontban déli 12 órakor nagyon különös. s ez élettelenül feküdt a földön. és így kitűnt. s átadom lakczímét. de rövid idő múlva − ő sem akará magára venni a felelősséget − a város-parancsnokkal közlé a hallottakat. táviratoztak Linczbe. a czukrász van roszul.” Néhány óra múlva a parancsnok is aggódni kezdett. majd egy szomszéd házba vitte. de a czukrász is azt monda neki. mert ezáltal nyílt alkalmam rendkívüli időben is bemutatni felségednél hódolatomat. hogy a linczi lotteria-húzásra már nem lehet tenni. azt monda. − azonban ez is egészséges volt. mert az iparossegéd által . gyermekekből. Regnault de Saint Jean d’Angely és Cárion de Nisas 1805-dik év april első napján hivattak egy hamisított miniszteri aláírással Fontainebleauba Napoleon császár elé. honn vannak e a magas uraságok? „Alszanak!” volt a kérdőre vont és csendre intő komornyik válasza. eszeveszetten rohantak vízipuskákkal a vész színhelyére. melyet nagyon kedvesnek találtak. − és amely ünnepélyes menetre minden rang s nembeliek meghivatnak. mikép a 30. 44. még az ablakokban is csak úgy hemzseget a sokaság. mely alatt a magas pár átlépte a határt. „Sir! − monda − nem panaszkodom. minden áron ki akarta fürkésztetni a tettest. A lóról lebukott egyén gazdag kelet-indiai kereskedő volt. Kartársai nem sajnálták a költséget. De a koczka megfordult. melyeken a menet átvonulandó volt. aki őt aprilisbe küldötte. különben az egész helyőrség előtt nevetségessé teszi magát. minden utcza sarkán. midőn az őrt álló katonák felsőbb parancsra s egyszerre elkiáltották magukat: „Ma április elsője van!” Londonban 1798. és oly hathatós gyógyszert alkalmazott. Ki Írhatná le Brassac. amely agg férfiak és nőkből. midőn megtudta. nemcsak a szent-péterváriak. a tűz − éjszaka lévén − borzasztó látványt nyújtott.” Boszúsan indult hazafelé. s estig az élezek czéltáblája gyanánt szolgáltak. tehát bizonyos. „Kedvesed bolonddá tartott!”. s nejeiktől elvált férfiakból. de mily nagy volt meglepetéstik. és halála után örökösévé tette. magánál tartotta a fiatal orvost. Β 61. Bécsben egy iparossegéd 1857. i. hogy áprilisi tréfát űztek velem. midőn a tolongó tömeg közepette egy stentori hang elordítá magát: „Ma van april elseje!” és az összecsoportosult nép hangos hahoták között boszankodva oszlott szét. Így telt el 8 óra. és jól tudván. de biz ez még a rendőrfőnöknek sem sikerült. hogy betege csakhamar felgyógyúlt.” Ε hirdetés folytán természetes. megkérdeztetvén. Nagy Péter czár egy ízben egész várost küldött aprilisbe. Valaki ugyanis tréfából Dobbs nevű igen gazdag polgárhoz küldte őt. hogy nem beteg. Az „aprilisbe-küldés” egy fiatal londoni seborvosnak különös szerencsét hozott. Szent-Pétervár előtt t. nős. hasonlóképen néhány sor írással szintén öcscséhez utasítván. hogy „aprilisbe küldték.” Napoleon jóízűt nevetett. itt még sohasem látott menet tartandja bevonulását a westmünsteri apátságba. A seborvos odaugrott. a várparancsnok haragját. roppant tömeg fát hordatott össze titokban. midőn nem messze tőle egy megvadult ló levetette lovasát. hogy mindnyájukat az április küldte aprilisbe. mire Regnault szörnyű haragra lobbant.tisztnél. april elsején kartársait akarta bolonddá tartani. mikép azok a jövő húzás alkalmával ki fognak jönni. mindkét nembeli özvegyekből. ahol bekötözé. Ez utóbbi természetesen semmit sem tudott a dologról. Cárion ügyesebben viselte magát. mindjárt irok neki néhány sort. férjnél lévő. hogy a kitűzött időben tömérdek nép lepte el az utczákat. „Nekem semmi bajom − monda Dobbs − valószínűleg öcsém. s azt felgyújtatta. hanem a közel lévő községek is kétségbe voltak esve.” A fiatal orvos sietve teszi meg a 3/4 mértföldnyi utat. − „hallgasson. kinek nem lévén családja. martius végén nemcsak a falragaszok. aki állítólag nagy beteg volt.

év 75. a leány szülői vendégeket hívnak meg. vagy maga megy oda hálásra. Bánáti bolgárok házassági szokásaik. Ily eredménynyel más se bánná. de ha szűrit nem találja rendes helyén. mely elé még a sárga kötényt úgy kötik. Bakony környékéin szűrkitevés. hogy kitették a szűrét. távozhatik a háztól. 55-57. Innen. a hivatalbóli kiejtést értjük. Ártány-leverés. Tánczot és túlságos borivást nem ismer a bolgár. A legényt vagy meghívják a leányos házhoz. .tréfából megjelölt számok valósággal kihúzattak. s tán arra egy virág is van tűzve. szban. i860. A leány szülői hosszú padra ültetik a kérőt. Vas. s a kérő kedves a háznál. hol erdőben. mikor már jól neki híztak. de ott következő móddal is élnek a leánykérő kiadására: Amely napon a leánykérésére kitűzi a kérő a napot. máig is szokásos azokat. ezután már ha vendég érkezik. mindaddig. ha hivatalnokra mondják. és szűre ott csüng. Ha fölkel. előbb leütni. S ez a kikosarazás. Ha játékközben valamelyik fiatalember egyik vagy másik leányka keszkenőjét elveheti. hogy ok is beleegyeznek ezen házasságba. az érkező vendégeket pedig melléje. hova akasztotta. A legény leteszi szűrét. ujs. „ aprilisbeküldöttek” -nek. csak nem a házasságról szól. ilyenkor egy cseléd fogadja. Több vidéken. Komárom környékén is divatos ez az eljárás. ha aprilisbe küldetnék. és 4800 ftot jövedelmeztek az.” A fiatalok ilyenkor a fehér szinü posztó felöltő helyett. ez a parádés szobába vezeti őt. akkor már odább állhat. addig a vőlegény az istálóban tölti idejét. 179. de ha a legény nem kedves. s az ajándékosztogatásoknak is vége szakad. Némely vidékeken. Közmondássá is vált. így többek között Bakony környékén is. mert míg a menyasszony régi szokás szerént a templom ajtajában áll. a kérő elmegy. vagy bizonyos helyre leteszi s leheverész. Sürgöny 1866. úgy az jó jel. vagy a réten szilajon tenyésztetnek a sertés falkák. a vendégnek új padot mutatnak ki. s ezzel. melyen a vendégeket főtt kukoricza és gyömbérekkel szokták jól tartani. Erre nem sokára elkövetkezik a lakodalom. szokás a szűrnek kitevésével adni tudtára a legénynek. kék színűt viselnek. míg csak üllőhely van rajta. s várakozik míg a vendégek mind eltávoztak. az náluk a házasodni akarás jelének vétetik. azt tán a házon kívül a pitvarban leli. hogy nem adják neki a leányt. mikor is a templom udvarában együtt szembekötősdizhetnek s játszák „künn a bárány benn a farkast. Bilder aus Ungarn 2. a 10-12 rőf széles rokolyát hordják. de minden másról. s ott minden belépőnek egy-egy kis adományért kezet csókol. származott aztán az „ártány leverés” nevezete és „verő ártány” alatt így kell a „levágni alkalmas hízott sertést” értenünk. A bánáti bolgároknál soha sincsenek hoszasabban együtt a fiúk és a leányok. II. vagy ott fekszik. s kimutatja az ágyat hova feküdjék. s többnyire az ágy fölé egy szögre akasztja. a leányok pedig égszínkék dolmánykához. A fiatal házaspár azonban nem vesz részt ezen ünnepélyen. akkor azt az új vendéggel kinyomatják helyéből. hogy fehér ingjök mindkétfelől jól kilátszassék. annak jeléül. hova tette. s azután venni vérét. kivéve húsvéthétfőjét. Hornyik J. Másnap ugyanis a leányka anyja egy bodakot s egy kulacs bort küld a zsebkendőorzónak. 73.

Nefelejts 141-36 sz. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba. veres pántlikával keresztül kötve. leereszti. s nincs oly gyémántos nyakék. úri elviselt kabátban. i. s minél jobban megtudja a vendégeket nevettetni. mulatságvezető. hoszú. annál nagyobb hírt szerez. ezután a meghívott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételt és italt. narancs. Baranyai ember lukmája. Baranya vármegyében. czopfját. a nyele hegyibe pedig czitrom. Többnyire a plébános udvarán megáll a menet. s nyakát csillogó ezüst húszasok. Éjfél tájban a vendégek szétoszlanak. minél bizarrabb öltönybe búvhatik. a menyasszony szüléi és rokonaitól vett áldása s elbucsuzása után. utána a zászlóvivő. mint a lelkésznek járó tartozás meghozása. ott ének szóval ülik meg e napot. s így kört képeznek. s a világon a legnagyobb szégyen lenne. vagy viszont. kezeit csókolni kötelesek. Elől indul a csapat vezetője. miután a kumonak a menyasszony családja előtt sikerült igazolni magát. de szerepe a kumolnak van alárendelve. s a hatalma kitüntetése. s nem is búsul rajta. megindul a menet. Ekép fölkészülve. vendéghívó. melyért talléros nyakékét felcserélné. a közéjök vett vőlegénynyel követik. és tallérokkal fölczifrázza. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek. ezen a csauz soha sem töri a fejét. Lehet látni ő kémét kifordított. s a gyülekezők emellett végezik a munkát. Esküvő előtti napon este felé. csinált virágból koszorút visel. útközben minden eléje jöttét kulacsa tartalmával kínálva meg. Sokacz lakodalomban legnagyobb szerepet játszik a „kumo” ennek feltétlenül mindnyájan hódolni. Szt. A zászlóvivőt a dudás. a meghívott vendég családja szemügyre veszi a csauz kulacsát. rendrefelügyelő. Oldala] mellett van a „sztari svat” a kumo helyettese. utánok jőnek a férfiak. s melyben nem-különbség nélkül összefogódznak. Mihály után. de a vacsorára szükséges eledelt és italt a vőlegény köteles kiállítani. A papokat az emberek pár számra fizetik. mert áldott a sok kéz. Egy zsák búza. a nők a fosztassál vesződnek. bele van varrva feketével több csillag. Ε zászló sárgapiros szinti. közbe közbe versekben buzdítva a tánczolókat a vígságra. Félig fehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg. tánczra kerekednek. mely mellől nagy kakas vagy pulykatollnak nem szabad hiányzani. Hol zene nincs. Másnap t. a csauz a vendégeket hívogatja össze. hold és kereszt. fosztására a falu legényeit és leányait meg szokták hívni. Munka után enni. s némelyek kukoricza részt is kapnak. Elöl a csauz. pár alatt egy ember s egy asszony értetik. mely átszállítás szintén ünnepélyesen megy végbe. s a rend föntartására szükséges korbács vagy bikaér. a csauzt üres kulacscsal a házból kiereszteni. ott a zászló a házfödélre . s házából a menyasszony házába átszállítani. Elválaszthatlan társai pedig a felkendőzött fokosra akasztott kulacs. és a gajdos (dudás). a fiatal házasulandók pedig valahányszor közelébe jönek.Baracskai kukoricza-fosztók estéje. az esküvő napján. ilyen alkalommal. Végre a „csauz” ) vőfél. mely különben feje tetejére volt kötve. vagy aranyozott alma van szúrva. Esküvő után szokott rendben haza jőve. mert amely házban vendéget hív. tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos. s miután a menyasszonyért a váltságdíjt megadták. vendéghívóba indul. magas tetejű. a vendégek a kumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jőnek össze. valamint a lakodalom napján. nevezetes a „lukma” és ez nem egyébből áll. Ha meg van kérve a menyasszony. hogy a kukoriczát haza hordják a gazdák. hol előbb egyet kólóznak. vagy ennek fele. ha kiürült. néhol termesztményéből tartozik meghatározott mennyiséget vinni. ki mennyit bír. vagy egy zsák liszt. kivált Márfa körül. Baranyai sokacz lakodalom. Két három nappal az esküvő előtt. inni. mely az ő nemzeti tánczuk. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak. hogy rosz dologban nem járnak. összenyomott vagy elviselt női kalapban. szokott egyenruhájában. csauz uram. ezt a kumo és sztari svat. s úgy a nők.

elől a zászlós. mely a falu legelőbbkelőjének háza előtt tartatik. hanem a tányérból merítve. 1 41. rétesek és süteményekből jól lakni. megeskedtetnek. míg a nyomában levő csauz a csókért pénzt szedve.kitűzetik. sürgölődik. az erdőre nyájához siet.” Erre az apa: „Áldjon meg hát benneteket a mindenható atya. majd ha a tarisznyájából kifogy. mintha álomból ébrednének. világos. Hogy valamint a magyaroknál. A család élén az u. ki minden szembejövőt megcsókol. Több ünnepélyességgel tartatnak a másod gazdák lakodalmai. a kanász házasodik. s útközben pénzzel tömetik. hátuk megett állva esznek. ekkor az alig 16 éves férfinak első gondja a terített asztalhoz ülni. ebéd után tánczra vezeti. a fiú. egy nappal előbb az erdőből haza hívják. Ebéd alatt nincs hossza a felköszöntéseknek. fölkelnek. haza jövet aztán evés ivással töltik az időt. s az új menyasszony. fölborozni. Este menyasszonyát haza vezeti. előtte áll most az új pár. 7. utána a gajdos. itt azután félig ittasan a nemzeti „kóló” tánczot eljárja. Ebéd után folyvást kólóznak. 1864. új kalap. kedves feleségének merő hízelgésből lábait tapossa. hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli. Vas. a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak. mert az új menyecskének egy csókja sincs ingyen. s azután dudaszóval mennek menyasszonyáért. szőnyeggel beterített földön. hogy barátságot szerezzen magának feleségével néhány szót váltani. kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözködve. kurjongatások s dudaszó mellett haza sietnek. mire az új házasok. „sztárácz áll” ki gazdaságát fiai s unokái által akép kezeli. a templom után előbb haza mennek. Itt rakásban állnak. hanem udvariasan le s fölemeltetnek. s elvezeti az új párt a padlásra aludni. feleségét is meglátogatja. Most előáll a sztari svat. tarisznyáját vállára vetvén. vagy ha ennek nincs reá kedve. n. még pedig nagy czeremóniával. úgy a sokaczoknál is az ebéd alatt a vendég sok adózásnak van kitéve. s a jöttek szerencse kívánatokkal fogadtatnak. új ruháját leveti. Más nap avatóra az új menyasszonyt legtekintélyesebb rokonnője vezeti. A vőlegény apja ekkor kérdi: „Fiam mit akasz?” Mire a fiú: „Áldásodat édesapám. Esketés után ujjongások. az ételt az asszonyok hordják be. i. de azt elébb meg nem kapják. 68. míg a kumo ki nem váltja. mely alatt minden lakodalom végbe megy. Estefelé a menyasszony ágyáért mennek. s most az új menyasszony vízért megy a Dunára.” Ezután a menyasszonynál már készen tartott pohárból isznak az apa. azután név és pár szerént a hozzájuk tartozó tanúkkal összeállíttatnak. szűr és sarkantyús csizmába öltöztetik. Megnyílván a templom ajtaja. azután jön a „volar” (gulyás). Baranyai sokaczoknak más lakodalmi szokásaik. helyüket a vőlegény apja foglalja el. Most az új menyecske nem ül le. Vacsora után a menyasszony kakasát kukorításra ingerlik. Vas. s először beszenteltetnek. „csobán” (juhász) s a legifjabb a „szvinyár” (kanász). bocskorba öltözködik. Ha ugyanis a legifjabb t. s ezek a családasztalnál sem ülnek velők.] a csauz a menyasszony mellett van. újs. Férjeik a nőket szigorúan tartják. hátra önti. Az ágyhoz egy kakas is adatik. Farsangjok csak három napig tart. a csauz teszi azt helyette. hanem tetszése szerént csókolgatja a vendégeket. a talán még soha nem élvezett pecsenyék. mert csauz uram a rendcsinálással s a vendégek mulattatásával van elfoglalva. Ez utóbbi amit ki nem iszik. ujs. . az egész csoport betódul. s a pap által megrendelt időben a templom előtt összegyűlnek. fiú és szentlélek isten. 1857. amikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik.

Néhányan közölök pásztorosan férfinak öltözvék. Az ilyen menyecske. s ott a halmok és gátakra fölállva. pecsenyét és bort hordanak össze a lakodalmas] házhoz. miszerént olykor egy hétig is eltart a vendégeskedés. hogy a meghívott vendégek annyi kalácsot. 1855. 1855. ha neje meghal. ha előtalál útjában valami öreg embert. és verseket mondanak el. melyben kis be pólyázott gyermek fekszik. 339. vagy a falhoz vágja. s az ez ünnepélyhez alkalmazott énekeket zengedeznek. újs. és távoli kutyaugatás. mit nászajándékul kaptak. Jól meg is izzadt már minden ember a napon. s ha vidéki vendég távozik tőlük. Vas. melynek vége mindig „fifáttal” megy ki. Vas. Bethlentjárás. ha fiatalt. Itt még azon különös szokás is megvan. hogy hat hétig nem hord föveget. Pünkösd másod napján ugyanis kiment a város népe a temetőbe. és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz. Ez a népies mulatság Kecskeméten divatozott. Ugyanitt a szerb köznépnél a gyásznak szokásos kifejezése a födetlen fővel való járás. és kakukot is visznek magukkal − mindezekhez pedig alkalmi. 1856. száját és orczáját csókolja összevissza. Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk. − éhez aztán betanulnak néhány karácsonyi éneket. csak ajándékokkal terhelten menekülhet. ha még házasságuk első évében vannak. és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket. Fölkelvén az asztaltól. a poharat pedig vagy földhöz. míg végre porfelleg keletkezett a homokbuczkák felől. mely majdnem még akkora mint fejők. a többi pedig mindnyája szalagokkal van a túlságig felczifrázva. 94. 1. s nem egyszer 2-3 kerék kosarat töltenek meg cserepekkel. s egy mély bömbölés . újs. A fehérkörösvölgyi oláh ember is. vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni. legyen tél vagy kánikula.Becskereki házassági szokások és gyászok. az üres tányérokat vagdalják földhöz. Honderű 1845. azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból. ép úgy mint minálunk a fekete ruha és fátyol. s ezutáni barátságuk zálogául isznak. Berkenyei és szendehelyi sváb lakomák. Békepohárivás. 265. Vízkereszt napján azután meg fehérbe öltözködnek. Berkenyén s a szendehelyi sváboknál a vendégek maguk látják el magukat poharak s evőeszközökkel. s igen kellemesen összhangzó énekeket és köszöntőket mondanak. melyet a kibékélt haragosok engesztelődésük jeléül. azzal gyászolja őt. Némely helyen ellenben serdülő lánykák járnak ki bölcsövei. mire a bort kiissza. 12. annak kezeit. s egy csillagalakú lámpással bejárják az elöbbkelő házakat. A becskereki szerb nők. Nem egyéb ez azon áldomásnál. újs. így felkészülve bejárják a körüli falukat. Bikahajsz. Vas. annak szemeit. 1. honnan különféle ajándékokkal térnek haza. minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémítő nagy búbot hordanak fejükön. vagy az akászfákra felkapaszkodva gyönyörködött a bikahajszban. melynek belsejébe Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek. Honderű 1847. Ebéd végefelé mindenik mond valami köszöntést. 339.

mint az előbbenieket. elment a kedvük az első fogadtatástól.jelenté az ünnepelt művész közeledését. egy hosszú vontatott haragos bőgéssel kezdé el szerepét. szökelni. s a mázsaház mögül sebesen rohant elő hat izmos szelindek a tér közepén álló vad bikára. azt meg úgy legázolta. Ε zsivajra egyszerre megtorpant az üldözött vad. véres nyelve kilógott szájából. A bika végtére méltó haragjában. mint valami rosz macskafiúkat. öt hat percz múlva sebesen robogva jött elő a kergetett vadállat. megrázta kormos fejét. elkezdett a téren nyargalászni. nincs olyan ügyes kötéltánczos. Ekkor bömbölve futotta körül a tért. szarvait előre hegyezve jött. új erőt szerezzen. a mázsaházra rontott. de aki még nem látott röpülő kutyát. A temetőárok mögül egy a bikáénál semmivel sem alábbvaló hang visszakurjanta rá: „Eresszétek rá a kutyákat!” Most egyszerre vad csaholás hallatszék. ki a nobel ember? Najsz volt rémület! Szaladt mindenki be a házba. mint hogy a pillangókat odaszúrják a skatulya oldalához gombostűvel. „Hohó itt a bika!” ordíták egyszerre mindenoldalról. akik azt képzelték. Végre egy pillanatra megállt a bika. akit senki sem tudott helyzetéből megszabadítani. A veszély azonban némely embert találékonynyá tesz. hogy ez a pusztai állat csak tud annyi emberséget. Abban a perczben mind a négy lábáról leesett a bika. s amint látta. A legényt még sem bírta levetni fejéről. amilyet alig halottak még a jó criticusok tán még külföldi művész szájából sem. fel a kéménybe. aki sohasem vétett neki semmit. halálra rémítve ahova lenni nem tudó honorátiorokat. s azzal vége volt. akkor elkezde ugrálni. odavetette magát annak fejére. s azzal valami villant meg kezében. A dühödt fenevad egymásután hajigálta föl őket a levegőbe. A suhancz a csizmaszárból előrántott fehérvári bicskával. hánykolódni. A megtámadott vad egyszerre megfordult. hogy sírva futott el onnan. a bika nagy dühhel az ártatlan embernek fordult neki. hogy nem lát maga körül semmit. szerencsére a belső szobához vezető ajtót bezárták előtte. mintha kikapták volna alóla a földet. nyakát csavargatni. tágas volt a színpad. s minthogy megfordulni nem tudott. és szarvait előre szegezve. fülébe. Mindenki elborzadva látta az ifjú veszedelmét. Szép hat szelindek volt. ott bömbölt egy ideig a szobában. amíg ellenségei oda érnek hozzá. s nagy büszkén körültekintve. megállt. A bika berontott a nyitva levő ajtón. Egyenesen neki a paraplés nézőknek. asszonyságoknak. míg végre ismét csendesen. Most azután még jobban neki bőszülve. aki megtámadta. felemelte fejét daczosan. uraknak. fején hurczolva legyőzhetlen ellenségét. Egy-egy belekapaszkodott orrába. s úgy látszék. hogy ez új ellenséget nem vetheti le oly könnyen macáról. Az ifjú legény azon pillanatban. oda volt az nőve hozzá. akinek szűk volt a világ. midőn a bika leszegzé szarvát. egyet rázkódott. összerogyott. most fogalmat szerezhetett róluk. le a pinczébe. Hasztalan uszították a kutyákat rá újra. azután elkezdte szarvait rázni. nyugodtan visszahúzta a fejét. hogy megtudja különböztetni. s azzal dühösen kezdte el szarvával tépni a gyepet. amint a pusztáról lovasok idáig terelték. Annak neki rohant. mint ezek a párák. s nagy bozontos homlokát véres szarvaival betolva rajta. csak egy akkora szúrást tett a . rárohant veszetten. mintha addig sem várhatna. s két kezével megkapaszkodott annak szarvaiban. Ott egy szögletben ácsorgott valami gányó legény. kihátrált az udvarra. aki úgy hányja a bukfenczet a levegőben. Nem kellett a függönyt felhúzni. ahonnan megtámadták. tán hogy kissé megpihenve. akinek egy percz múlva úgy kelle a falhoz szegezve maradni. tán az üres palaczkba is bebujt volná örömest. a fejével körösztülütötte az ajtó felső tábláját. előre feszíté két első lábát. A bika először elbámulva állt meg. Ε pillanatban a legény egy kezével csizmaszárába kapott.

A szemfödél fehér. mely tény „bírói pálcza átadásának” neveztetik. és fáklyákat is láthatni. s csak ezen formalitás megtörténte után léphet az új bíró hivatalába. Gyűjt. hanem azért kívántam a kigyelmetek becsületes házát megtisztelni. 74. Midőn a kérő elmegy a leányt megkérni. minden hozzátartozandóikkal szívesen látja. nagy jó uraim. kinek mellénye zsebébe vagy dolmányzsinorjára. hol pedig esznek isznak. Kanalat. kést. 1823. Vacsora után pedig feltevén a menyasszony fejére a főkötőt. asszonyruhába öltözik. i. fijának Istvánnak a szent házasságban való élését elhatározván. fejét nagy fejér kendővel beköti.” Ekkor nagyhosszas teketóriával előadják. Ilyen mulatság volt az a bikahajsz. s a kakas nyakvágás Miskolczon. 445. sok tréfával. A temetés után aztán következik a halottor. Jön a szakácsné is bekötött kezével. ki mennyit akar. szavát elváltoztatva a . hogy a szent házasság isten rendelése. hol a gerincz és a nyak összeér. nincs tele. 5. mit a vőféleknek kell kiváltani. 74. s a menyasszony számára. finom. és serpenyőjébe kéreget. Egész éjjel tart. Borsodi népszokások. 1813. pénzt a tányérra rakni. álmában tehát kivéve oldalbordáját. de olykor veszélylyel is volt egybekötve. mintha bizony megégette volna magát. először a szent hit letételének meghallására. csakhamar átlátá. és ha a korsó. Tud. A kérés rendszerént a szentíráson kezdődik következőleg: „midőn az isten Ádámot teremte. bokros pántlikával megkötött rozmarin tűzve kalapja mellé szintén olyan rozmarin szúrva − a vőfél hát szintén oly nagy szerszavassággal hivja meg a vendégeket lakadalomba. Utoljára jön a kásapénz-szedés. és jól kilóg a koporsóból. először is fris vizet kér. Bonyhádi lakodalmi szokások és halottor. hogy nem jó az embernek magában lenni. Halottjaikat fényesen temetik. újs. újs. 166-167. 1. A testet csak ritkán helyezik sz. 1860. Tud. 1856. mihály lovára. A festett koporsónak el nem szabad maradni. s teremte belőle Évát. hogy a község-bírói hivatal jelképileg adatik át a kilépő bíró által az újonnan megválasztottnak. Sőregi István uram. vagy a víz nem jó hideg gyakran elég ok. hanem közönségesen a koporsóra csinált fogantékoknál fogva viszik kézben. a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasszony egyik czipőjét. Szokás nálok asztal felett az új pár egészségeért sorban inni. Hazánk némely vidékén szokásban van. mellére arany poros. mely rendesen az asztal lábán áll. pálczájára szintén lobogó kendő akasztva.nyakán. Lakadalmi szokások Miskolcz tájékán. villát ne felejtsenek el magokkal hozni. s megölte vele.) A kis vőfél erre azt mondja: „Én is az ő kigyelme becsületes szavait mondom. − végre aztán a leányt megkérik. megfogják és a jeges kapitány-vízbe mártják. Egy vőfél vagy legény. kigyelmeteket.” (Ez utóbbi kitétel most már szokásból kiment. hogy a leány még azon télen pártában maradjon. hogy mivel az én jó nagy uram. Néha halotti muzsika is kíséri a temetést. vele minden vendégnek egyet-kettőt kell fordulni. mint egy gombostő hossza. A virrasztás el nem maradhat. majd különfélékről beszélgetnek. valaki magát leissza és garázdálkodik. s hol imádkoznak vagy énekelnek. Vas. Gyűjt. általunk. Vas. A vőfél. kifityegő zsebkendő van kötve. Miskolcznak tájékán a paraszt-lakadalmak sajátságos vígsággal szoktak tartatni. midőn t.” Lakadalom közben szokott megesni a csíkfogás. Az ételeket versekkel szokták felhordani. s meghívó beszéde rendszerént következő szavakkal kezdődik s végződik: „Nem egyébért. azután pedig egy kis barátságos vendégségre s collatióra. Bírói pálcza átadása. 5. Míg ez tart.

eszére pedig fiatal. hogy gyermekkorában ő is hallott egy ily töröksípot. midőn a férfiak vitéz tetteit hallották. a ló megriad. mulattatólag recseg. de a tánczoló öreg csak hajára nézve öreg. mely következőleg esik meg: Egy kakast megfognak. mitsem hajtván Anakreon azon. ujjongatás. vagy mint falun szokás mondani „langászt” (lang aus) huzatnak. Berzsenyi szerént: „titkos törvényét mesterség nem szedi rendbe. − Lakadalmi szokások egyike a . kalapjok mellé szintén. Most senki sem tudja a török sípot fúni. Ε jellemvonásból kinek nem jut itt eszébe. egy inastól bizonyos távolságra szalmakötéllel átkötik.” Magam láttam egy ily öreget. nem úgy jártuk mi azt fiatal korunkban. Vak Miksa-e. A kásapénz-szedő kezében egy nagy főzőkanál van. „Húzzad czigány. Mily szépen. kik lovuk sörényét pántlikával befonják. összekötik. ki a jobb dudás. hangja keserves és messze hallatszó. szeretem a tánczoló ifjat. mikor már melegszik füle töve. mivel a szakácsné megégette kezét.” Ekkor elkezdett tánczolni. vagy pedig késsel hasítják ki. Gyakran megesik. a szekérben mindenik ló fülére kendőt kötnek. a zászló mellett megy a török sípos. közibe szalmából tüzet vetnek. i kék inges legényeknek szintén megfúvatták a töröksípot. s a lovakat így ijesztgetik. ki azt monda egy fiatalnak: „nem jól tánczolsz.. a padkához támaszkodott. mint ők fiatalkorukban. s nem rakja oly jól ki. Lakadalom vége felé igen gyakran belé szúrják a kés-villát a dudába. körül gr. csak annak lehet róla fogalma. ekkor van nevetés. milyet a pillanati ötlet tanácsol. pántlikás rozmarin tűzve. Nem túrja ki a házadot” ezt szokták a czigánynak kiáltani. csak maga szab törvényt. az ő tiszteletére felült k . Reviczky Borsodban járt. délutáni négy arától kezdve. néha a lovag lemarad. melylyel a dalt szintén kiverik. vagy pedig Sipos Jancsi.” Az ugrás. . csikorog ilyenkor az üveg. melynek száját gyakran el harapdálják. minő neki tetszik. mely töröksíp alkalmasint egy a Rákóczy elveszett. egymás lova alá lövöldöznek. mellényzsebbe. azok kedveért keringőt. észt. így kell járni. s az öregeknek szintén könny patakzott szemeikből. Többen különféle álarczába öltöznek. Ha tisztesb rendűek vetődnek népi lakadalomba. hogy az öregek magok is tánczra kerekednek. A szekér előtt több vagy kevesebb lovas legény megy. ekkor szokta a nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány a herőczét vagy csörögét feladni.. öcsém. sarkantyúpengetésnek. mellbe taszít. és úgy verte meg. ki. ott az utat. mikép a hun gyermekek sírtak. ki tulajdon szemeivel látta.kásapénzt kéri. s a csizmaszárverésnek vége hossza nincs. s lelkesedése határt. de a test erőtelen. Mikor a násznép falu végére ér. s most egészen ismeretlen tárogatójával. s orvosságért sok pénz kell a patikába. hogy már többé oly dolgokat nem vihetnek véghez. s a kakast maga előtt hajtja. amit dudáján fú. mondására: „Szeretem a víg kedvű öreget. és ekkor aztán a fiatalság nekik nem egész tűzzel tánczol. Mikor vidékről hoznak menyasszonyt. hogy ők még olyat nem tehetnek. mivel vagy nem akar pénzt adni. a kettősszalag végét egy ember tartja. kartörés.. néha. A táncz rendesen magyar. vagy késedelmes az adással. melylyel tréfából sok embert. de a csont beforr. s mikor csizmája szárát meg akarta ütni. szárnyát. s ilyenkor ritkán marad el a „három a táncz. A szegény öreg sípos Rákóczy valamelyik régi dalát fútta volna. tapsolás. A török sípban egy réz síp van. melynek. . Két 4 Szeredy írja. aztán orra lyukán keresztül vékony szalagot húznak. hogy el ne repülhessen. s valamennyinek nagy karikás van kezében. A lélek kész volt. dolmányzsinórba kendőt akasztnak. − Inni rendszerént kancsóból szokták a bort. „bőrésznek” hívják. s akkor azon vitatkoznak. lábficzamodás is. Legelől egy vagy két zászlót visznek. és midőn 1844. disznót adok. Lakadalom vége felé gyakran összetörik aiczigány bőgőjét és hegedűjét. mellökre aranyporos.kakasnyakvágás”. Falusi lakadalomban sajátságos látni a dudást. sőt némelyik legény fogával az üvegpoharat is összerágja. A másnapi lakadalom részét. A kedv oly alakban adja ki magát. futtatnak.” Az ifjúság csapongó kedve a már bortól kissé fölhevült öregeket visszavarázsolja a mai időbe. de melle már nem bírta meg az erős fúvást.4 Útközben a lovas legények mindenféle pajkosságot elkövetnek egymással. hanggal is énekli. .

mely a sokfeleség-tartást tiltja. a főbb tisztviselőket. szolgabíró. s ki a törvény parancsolatját át merné hágni. hogy az istentől erővel gazdagon megáldott vargák azon mészároslegényt. Ekkor a kötelet mindkét felől egyszerre megrántják. 2. mert nyáriasan van öltözve. Mikor hát a kijelölt jön. de a lúdnyak egyre nem enged. Ε népszokás. s a törvény tekintete. mert a selyemzsinórral erősen befűzött nyak nemcsak mészároskezekkel. s képben tudtul adja a népnek. Midőn a mészáros jó sokáig hasztalan küzdött s erőködött. Midőn a templomba mennek. aki több feleséget tart. fején török turbány. de hasztalan minden erőködés. Ezután a vőlegénynek tudtul adják. ugyancsak megrángatják s tánczoltatják a levegőben. s így néha annyira átfázik. Ekkor a szalagnál fogva a kakas nyakát meghúzzák. de Toldy Miklós vagy Kinisy Páléval is daczolna. „Valamennyi mészároslegény. Azért is a törvények értelmében. s nem ritkán félölnyire függ a levegőben lova felett. és az azzal általellenben levő kis kávéházéba. A kijelölt ekkor hatalmasan . hogy e példából vegyen magának tanulságot. hogy a lóról el lehessen érni s megfogni. melyet kantárszáron alatta tartanak. A járkálás sokszor három óráig i. Vége levén az esketésnek.ember veres ruhába töröknek van öltözve. karja mezítelen. Ezek mindég a kakas után mennek. s a vádló is rögtön előáll. a ludat a kötélen annyira leeresztik. hogy a kakas anyjával s leányaival szerelmeteskedett. czigányok. az előtt lebocsátják a ludat a kötélen. mint egy tekintetre látható. a czigány hátul. s miután mint az első hasztalan erőködött. a kötelet ismét leeresztik. Gondolhatni. a mészáros lovára ül. a templom ajtaja előtt maradnak. és nyomban végrehajtatni rendeltetik. hogy szinte halálos betegségbe esik. A törvényszék fontolóra vévén a bűn nagyságát. a keresztyén vallás s törvény által megalapított egy feleségűség elvéből indul ki. a mészároslegény a nyeregből kiemeltetik. jő. még a legutolsó paczalos is. hogy a több feleségűség tilos. Gúnárnyak-szakítás Miskolczon. egész csendességgel s illendőséggel viselik magokat. kiket Sparta is büszkén nevezhetne fiainak. A szegény lúd nyakát mindenkép igyekszik elszakítni. a kakas fejére a halálos ítélet kimondatik. Akár esik útba. végkép lesülyedne. a tüntetést el nem kerüli. Miskolczon a mészároslegény mesterré létele különös szertartással szokott végbemenní. A lud nyaka selyem zsinórral elannyira be van fűzve s tekergetve. pattognak a karikással. igen veszedelmes következéseket vonna maga tán. násznép előtt hajtják. A lúd nyakát rendszerént hón alá szokták fogni. s még csak a czigány sem hegedül. A ló sörénye pántlika s egyéb czifrasággal díszeleg. s verssel megköszöntik. s mormogva magában. − Ki szakítsa el a gúnárnyakat. A kakast a. A sok álarczás elöl megy. Amint a czifrán felöltözött mészáros-legények lóháton jönnek. egy kötél ki van feszítve. kezében kivont éles kard. kire vagy a hús rosz megméréseért. város bírája. és más előkelőbb embereket útba ejtenek. mint: alispán. Elérvén a templomhoz. s különféle dévajverseket mondanak. negyedik s ötödik stb. melynek közepén a felkötött lúd függ. s az egyik török az éles karddal fejét elcsapja. tart. mint példa. A piaczon az emeletes vargaszín ablakába. a mesterré leendővel együtt ünneplésen magyar ruhába felöltözik. a törvényszék összeül. másoknak rettentő példájára. most hóna alól két marokra fogja. kakasvivő. tova ballag. hogy az átkozott selyem-zsinór izmos kezének nem engedett. és hogy sok feleséget tart. akár nem. harmadik. A két ablakba kifeszített kötél végét mindkét felől tenyeres talpas vargák fogják. hogyha az büntetlen maradna. a kakast elébe állítják. mihelyt a templomtól kissé eltávoztak. A sor most újra kezdődik. s a mesterek a selyem zsinórt titkon elvagdalják. s a menyasszonynak legtöbbet kell szenvedni. így jár. az előre ki van csinálva. hogy emberi erőnek szinte lehetlen elszakítani. s a híres fringiát sem felejtvén le oldaláról. Legterhelőbb vád az. Elvégre haza érvén. mert minden. ráhúzzák a czigányok. vagy más valami okért foguk van. tova lovagol. s egész csendességgel várják a násznép kijövételét. 12 óra tájban mind lóháton van. kiknek szeméből a józan élet s kemény” munka következtében életerő villog. Most indulnak esketőre a templomba. tekintvén azt is. Második. a különféle alakosok: a két török. vagy hogy a vargák amúgy isten igazában megrángatták.

az iskola ablakába kiállván. más. vagy czéhmester változott. de aki rántottával néhányszor megvendégelte . hogy akármely házba bementek. hogy minden felsőbbségi hatalom közmegegyezés s választás által adatik. s csaknem minden házba beköszöntve. szintén poharat ürített a czéh s mesterlegények egészségeért. A nyársat. mint hajdan Dávid a frigyláda körül. s azóta tudtomra legalább nem volt. A láda pántlikával. mintsem egy ütéssel egy népi szokást kivégezni. itt csak úgy érintetik. testalkatával egyező mesterséget válasszon magának. de népszokás. az volt első szavok: van-e katona. Czéhláda-hordás Miskolczon. kurjongatás. vágtatott. Nézetünk szerént azonban jobb lett volna a mesterlegényeknek meghagyni. s miután mondókáját versben elmondta. Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. ki Pallas táborába beáll? A többek közt a kengyelfutó kitűnűleg czifrán volt öltözve. Gergelynapkor t. a házi gazda valamivel megkínálta. de a mi botránynyá még sem fajult soha. vagy várost. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. hogy elszakítsa. mely mindig télben szokott esni. és ekkor csakugyan elszakítá. Ha nem mondjuk is. ezért a czéh jónak látta e szokást megszüntetni. A reformátusok iskoláját ritkán szokták elkerülni. gyülekezet s iskola egészségeért. igaz hogy jól megszenved. de már most csak kevés helyen van divatban. 4. vagy mégis haltak. Megállván az iskola előtt. s más egyéb czifrasággal. a czéh czímerével. 3. a padlásba ütötte. magában értetik. a kosárba tojást tettek. Ε szokás azon örök igazságot akarta visszatükrözni. virágkoszorúval. a megtisztelést az iskola részéről elfogadta s viszonozta. Ezen szokás azon elven alapszik.megragadja a lúd nyakát. többen vagy veszedelmes betegségbe estek. tehetősebb háznál pénzt is adtak. vágtatott. Én a gúnárnyak-szakítást Miskolczon igen rég láttam. a pohárköszönés mindig verssel szokott történni. zászlóval. az ágyra fölheveredhetett. hogy az ily mulatság iváson kezdődik. aminthogy ha valamely házba bementek. és bálon s vendégségen végződik. s kit a természet azzal illő mértékben meg nem áldott. Ami így begyült. vagy czéh-mesterhez vinni. Sok közölök evégre készített falovon ült. igen nyáriasan voltak öltözve. a főbb tisztviselőket útba ejtették. hogy senki sem teheti magát parancsolóvá önakarattal. Egy diák. mint a bikaviadal Spanyolországban. mert az ágyba jó eleve tüt rakván. s ő leve a nap hőse. A czéhláda vivése iszonyú pajkossággal s dévajsággal ment véghez. Mikor az atya. Már jókor reggel elkezdődött a pattogás. a kijelölt nem bírta elszakítani. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. az iskolás gyermekek dobbal. versben poharat köszöntek a ref. s ezután leülvén. Az. és mindenféle csörgő eszközök használása. i. ahol különös kárt nem tett. s megköszöntötték. de amely természetesen csak akkor ugrott. Az utczán sok helyen megálltak. és emiatt a sok fel s alá csavargás s átfázás következtében. A szegény lúd. tánczoltak a czéh ládája előtt. daliás közt bejárták a falut. Ennek azon joga volt. illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve. újra neki került. ki csak úgy képleg erőködött. hogy téliesen öltözködjenek. ittak a város czéh egészségéért. hanem egy másik után. A nyársra szalonnát szúrtak. de még így is legénynek kell lennie. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. ha a legény maga is ugrott. habár kegyetlen is. Legkicsapongóbbak voltak a varga és csizmadialegények. Gergelyjárás. a csikorgó hideg daczára is. egy pár dalt elénekeltek. A nevezetesebb utczákon meghordozták a ládát. Miskolczon nagy pompával szokták a czéh ládáját az új atya. czifrán s pántlikásan felöltözve. az iskola-tanítóé lett. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. hogy a mészárossághoz főleg erő kívántatik. dicséret nélkül. A mesterlegények ez alkalommal. Mikor én a gúnárnyak-szakítást láttam. s illető szerszámokkal fel volt ékesítve.

füzet. ha azt elköltötték. ha ezt kiitták. mert csoportosan mennek lányos házakhoz. 7. s különféle pajzánságot elkövetett. Nálok nem a szerelem szerzi a házasságot. csak azután indulnak a valóságos lakodalomba a vőlegény házához. mit ez megígérvén. nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat. alma. Napkelet 1857. azután megáll arája mellett a vőlegény. előkéri a násznagy a menyasszonyt. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. A matyók többnyire a Tisza mellett haszonbérelvén pusztákat. hanem a szülék néznek ki számára olyant. s ha a fiú. második kihirdetés után elmegy a násznagy meghívni a vendégeket. adna rövid időre szállást. akit jónak látnak. maga mellé ülteti a násznagyot. Egy ideig poharaznak. de más utczabeli legényt utczájokban lakó leányokhoz járni nem engednek. kit egyike a nászférfiaknak háromszor körülvezet a szekéren ülő ara körül. mennyire emlékezem. s legott tanakodik a házinép. A házasodni kívánó legény elmegy kedveltje szüleihez. Különben ebből nem kell ám gondolni. az alatt előhívja a násznagy a menyasszonyt. s volt rá példa. a vőfél kendőbe takart koszorúval. Lakadalmaik eltartanak 3 nap. körtve. belenyugszik − hiszen ez volt a szokás nálok még apja vagy élő nagyapja emlékezetére is. mindketten megkóstolják azt. s kéri a ház gazdáját. ruháját szalmával kitömvén. s rövid köszöntés után. Mert másként jót húzok hátad közepire. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. Életképek 1844. stb.a Gergelyjárókat. hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében. törvényszék elé is került verekedés fejlett ki köztök. s azalatt fel s alá járnak muzsikaszóval az utczákon. s a jövendő házaspár kezet ad egymásnak. azon kérdést intézi viszont: „Kit vettem el?” mire az elvett. Most elbúcsúzván a ház népétől. és a menyasszonyt odaajánlja a vőlegénynek a násznagy. a násznagy bemegy. Breznóbányai és. Esküvés után zeneszó mellett mindnyájan megállnak a menyasszony háza mellett. és szép kendővel egy tálba takarva. A vőlegény házába újra beköszönt a násznagy. s ezt harmadik vasárnap is ismétli. ezt dió. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett morjó (bajazzo) is. s egy itcze pálinka mellett vigad. Most egy hordó pálinkát ad vendégeinek a gazda. Következik az esküvő. A meny asszony társnőivel fel ül a szekérre. mi a násznagy tiszte. úgy legközelebbi vasárnap ismét eljön a násznagy. egy karikással kezében. sajt részletekkel ékesítve. ami eddig leginkább 19-20 éves korukban történt − őszszel haza jön − az apa vagy anya azon hírrel lepi meg fiát: „No megházasodnál Bera?” mire a fiú. csak azután jön be zeneszóval a násznép. ki képét korommal bekenvén. a vőlegény lovára. k. favágók lakodalmi szokásaik. és szentelt vízzel telt Üveget nyújt neki. s a koszorút odaajánlva a házicsaládnak. a menyasszony pedig itt marad munkában. Borsodi matyók házassági szokásaik. A morjó szájába. kezdődik a vendégeskedés. egyenként juttat valamit a tálból a családtagoknak. kiben a szerelem heve bizonyosan késkedett még fellobogni. miközben a háziasszony vakarcsot készít. vagy kiszemelt leány neve tudtául adatván. s virágokkal ennek eléje vezeti azt. akár nem. akár ismeri a fiú. és szomszédoknak is. hanem a szokás. és vőfélek kíséretében a vőlegény. 386. vájjon odaadják-e a leányt. a többi gyermek előtt futkosott s pattogott. átadja a vőfélek egyikének „koszorú” név alatt. a többi kihirdetés végett elmegy a paphoz. azután . kit szüléi házasodásra már alkalmasnak látnak. vén vasorrú bába. nyaranta ott lakik. hosszú köszöntés után visszaadja a koszorút. vagy nem? ha igen. a férfiak s nők elmennek. hogy a leányozás nálok ismeretlen volna.

Kép. s ezzel a tisztújítás be vala fejezve. lövöldözés s nagybani pálinka ivás. Bíró csak az lehetett. ugyanannyi forintot és harmincz krajczárt kötelesek fizetni. mit ők „láncznak” neveznek. . Magy. A város feje. Igen szépen köszönteti kegyelmeteket az örömatya. de már az első nap délután a vőlegényhez viszik a menyasszonyt szekerén. s tart a vidám csevegés néha éjfélen tui is. és pedig 10 németet. leülnek. és az igazság kiszolgáltatásában részrehajlatlan. 1858. Vas. 1863. A lelkészt a jegyző és tanács választotta. 1. úgymond a bíró. egy kis mulatságra. újs. 1859 164. 2 magyart választott. királyi szabadalmakon és törvényszéki ítéleteken alapuló jogait és törvényeit adja elő. mind a vőlegény szüleinél három napig szokott tartani. Vas. és hazai leányasszony. György napján a budai polgárság a városháza előtti térre gyűl. 5 Ezek a magyarok Erdélynek székely földjeiről political zavarok következtében először Moldvába vonultak.5 A hívogatást két vőfél végzi. kinek egyszersmind kötelessége falujabeli legénytársait egy itcze pálinkával ellátni. 42. tiszta szívvel várják kegyelmeteket. Yégre ahány a pár. meny asszony. A volt tisztviselők a községhez intézett német és magyar be széddel köszöntek le.felveti az üveget a vízzel együtt a háztetőre a vőlegény. a násznagy beköszöntése mellett bekíséri a vőfél a menyasszonyt. mely a városnak szokásokon. Bukovinai magyarok házassági szokásaik. Erre vonatkozólag a budai törvénykönyv. pálcza a kezében. minden ingó bingó jószágaival együtt. és ország iránti hü. Meghívásuk így hangzik: „Isten szerencséltesse kegyelmeteket minden kívántféle javaival. 16. tett a földre. az örömanya. ajánlják magukat: úgymint egy tál ételre s egy pohár italra. onnan aztán József császár a kegyelem megadása után. Midőn a vízparton egyszerre megszólal száz meg száz sulyok. 476. Évenként Sz. hogy édes legyen férjéhez mint a méz. a násznagy bezáróul köszöntést és imádságot mond. egy ölnyi hosszú vékony rúdon egy fehér s egy szép tarka kendővel. melyet beszéde alatt kezében tart vala. Újs. ki mézet kap annak jeléül. Erd. több lóhátas ifjak kíséretében. Bukbálás. Ezután a bíró és tanács kinevezte a jegyzőt. 1856. másik nőtlen. hivatala letételének jeleül. s a bíró zöld ágat. ki négy ősétől német. új bírót választandó. 371. úgy esznek azután egy tálból a férfiak feltett kalappal. Bukovinába telepítette le őket. mely közben mulat és ismeretséget köt a fiatalság. A vőlegény házához elérkezvén. Ha minden elkészült. nagyon nevezetes adatokat foglal magában. Vas. Lakodalom mind a. ne sajnálják fáradságikat az ö kelmik becsületes háziknál megjelenni. Végre még minden mívesség részéről két-két esküdt választatott. újs. mintegy 1777-dik esztendőben. és legalább már hat évig a tanács tagja volt. a legények oda suhannak az illető helyekre. királyné. kinek szintén német születésűnek kellett lennie. és tartsa meg számos esztendeiben. Ilyenkor van kiabálás. egy nős. de az esztergomi érsek erősíté meg. hogy ha az Isten engedi kegyelmeteknek békével élni a holnapi napot. megvesztegethetlen lesz. a község 12 tanácsost. Miután az új bíró esküvel fogadta: hogy a király. Budai tisztviselők hivatalfoglalásuk hajdanta. vagy fehér botocskát. Hadik András és Laudon ezredesek vezetése alatt. Így nevezik a viskiek a lentörést.

a menyasszonynyal mindenki tánczolhat. s másnap a fiú a mutter-hoz intézi kérését. dann die priesterliche Copulation in die Hand. Gilt uns alle. ha nincs kifogása a kérő ellen. beleegyezésnek vétetik. s a kulacsot is megtöltik. s bejelenti őket hirdetésre. és mert ezek robotolástól mentek lettek „szabados” előnevet nyertek stb. hogy meghívott rokonok előtt a keresztatya összeteszi a jegyesek kezét. s betérvén a kijelelt házhoz. hogy vele értelemben egybe hangzik. Und ihnen ganz höflich einladen. és látja. Dort wird ein kleines Tractament und Mahlzeit sein. und meine Mitgesellen Nicht vor Übel nehmen. kimenőre már a vőlegény jő elől. A templomba vőfélek vezetik a menyasszonyt is. Összekelés napján zenével kísértetnek a jegyesek templomba és vissza. nach seinen Muth. a vőfélek lemetszik fejéről. rozmaring koszorúját. Ha e nép lakadalmi szokásaikat vesszük. a legénység kocsin hordja össze az asztalokat. s megkérdezi „hogy leszünk” a leány ha halgát. A menyecske stafírungját csak lakadalom utáni szombaton szállítják férjéhez. Da kann ein jeder nehmen. szeretik e egymást. Da wird sein ein Kandelwein. Wie auch von Herrn Bräutigam und seiner vielgeliebten Braut. a zene természetesen trombitás.” − Erre másnap a keresztapa paphoz viszi a jegyeseket. gross oder klein. a vőlegényt is. arra tovább mennek a vőfélek. und in Gassen zu Wegen und zu Strassen. gilt mir und dir I A háziak erre megköszönik a meghívást. nekem nem. Lakodalomra két vőfél teszi a meghívásokat. (Erre a kulacsos belekiált) Wivat Bruder. az pedig. A császártöltésiek úgy tartják. melyet kézfogó óta viselt. habár azután papucs alá kerül is. a leányok pedig kosárba az edényeket. und Frau Hausmutter. táncz kezdetén a menyasszonyt a szoba közepére ültetik. und zu Land. . In zukünftigen Dienstag wird ihnen das Kleid gegeben Zur Kirche. Gyuriit csak esküvő napján kapnak. Sohn und heiliger Geist. a botos vőfél így kezdi meg a beköszöntőt (Einladung): Gelobt sei Jezus Christus! Herr Hausvater. a legény pedig bokrétásan hordja a kalapját. Sie werden mir. legyen amint szívetek sugalja! A kézfogás kitűzetvén. másik virágos tölt kulacscsal járul az illetőkhöz. korsóból bort tölt a kezökre három ízben e szavakkal: „Helf euch Gott Vater. s megkérdi ünnepélyesen őket. Das wir ihnen so späth (früh) überlaufen. az egyszerű és patriarchális. melylyel az asszony feletti előnyét akarja kimutatni. és cserélnek a pap előtt. egyik szalagos bottal. Kézfogó után rozmaringot visel a menyasszony. s azután táncznak indítják. A lakodalomra a meghívottak enni valót küldenek. gleich arm oder reich. Zu Wasser. A lakodalom a vőlegény és menyasszony részéről egyesítve tartatik. A fiúnak megtetszvén a leány.Császártöltési népszokások. Dann zurück in das benannte Hochzeitshaus. székeket. So lang diese Freud und Tractament dauern thut. ez abból áll. ein Kandelbier. Soll ein jeder lustig sein. Wir sind geschickt von unsern Hausvater und Hausmutter. hogy őket délnémethoni tartományokból hozták be az itteni silány földekre. s ha igennel felelnek. Sie lassen einen schönen Gelobt sei Jezus Christus herein sagen. Sveibert nevűek voltak az első csapatvezetők. este beállít hozzá. a leányához így szól: „Ich brauche ihn nicht” azaz neked kell.

majd mokányan énekcluek a helyökbe járó fiatalságnak. mit einem szolgabíró. Ein Ilauslein wollen wir bauen. mint mondottuk. A. Eredeti e népet a törvénykezési tárgyakban hallani. keseregve. Ein junger Knab mit achtzehn Jahr. Mit Rosemarei und Klee. o. Das ich mich erfreuen kann. Ein Kernelein wachst darin. Heirathen thue ich dich nicht. hogy ejti a német szó közt a műszavakat magyarul. Valamikor még a hivatalnokot megkenni szabad volt. Herz aller schönsten Schatz. Die Eher hast mir versprochen. Was werd dir zum Nutzen sein. Es wachst ein Apfel so rosenroth. és abból fizetik ki a trombitás zenészeket. p. Wie das Ilauslein bald fertig war. ein hoher Muth.de pénzt tartozik fizetni. mint tisztogatás napját. nappal ngy mint este. hogy a leány 16-18 éves korában vitetik férjhez. egyik a másiknak készpénzt tudott átadni. most üres kasszát! Télen a leánysereg fonás végett. Wann du mich nicht heiraths. 1778-ban január hóban R. A házasság. Wenn einer ein Mädchen verfuhren kann. Wenn werd wiederum kommen. Legkedvesebb dallamok. úgy vasár s ünnepnapokat kivéve. az általuk kiszemelt házhoz jár fonókába. tojás. tisztviselőnek e czimen „wegen uns erzeugten Gefälligkeiten 9 Halbe Schmalz” így megy ez tovább fa. Das ist seine grösste Freud. und haben einen végzés gebracht! auf das haben wir százalék gezahlt stb. wer ich dich lieben. . Most? − − Mikor még a bírák is jobb gazdák voltak. melyet ömledezve. szombatot. s azok vissza. korai. ok hűségesen naplózták kinek mit adtak. s nyílt lapokon keresztül. o. melyet a lábáról ellopott czipőbe szednek össze. Geld schöne müsse gereit. Was nutzt mir deine Liebe. „Der elnök war da. Mit Buchsbaum kelbe (gelb) Reselein Soll es gedecket sein. úgy. Ein falscher Sinn. Der verführt sie alle Zeit. Es ist kein Bursch in Császártöltés. pénznemben. Der führt keine falsche Sinn. Ein kleins Wein. p. Wenn schickt uns Gott berein. a következő: Jetzt ist Zeit zum Wandern. Wann wer ich wiederum kommen.

Oh mert a kellemekkel. savanyús s hevítő itallá változik át. egész készséggel fogjuk meg a habszedő kanalat. kicsomaszolják. a polkamazúrkát. hordóba szűrik. − Vacsora után kiülünk a tűzhöz. hogy a vacsorához üljünk. Víg dalok kíséretében a szőlőt leszedik. finom illattal van tele a borház-. A szüretek folyamában megható jelenet az is. mire ajkaira mosoly lopódzik. a fül a zene pompás harmóniájában részesül. kiüti a hordó fenekét. de ha történetesen megpillantunk egy üres helyet. másfélekép szoktak véghez menni. mely véletlenül szomszédnőnk kezével érintkezésbe jön. kivált ha hosszasan kell együtt utazniok. és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. melyet mi azért szoktunk nevezni így. s azon hiúságból. szépen visszadobjuk öt. mi érteni szoktuk a jelt. melyben már harsog a zene. megakadályozzon tiszta szándékunkban. finom szorítást vehetünk észre. a sok kínálgatásra sem foglalunk helyet. a vinczellér leemeli kalapját. hogy loyalitásunkkal tökéletesen meg van elégedve. s beparfümírozza annyira. addig kínálgatjuk bájos szomszédnőnket. hogy soha többé ürmössel utazni nem fog. a borház előtt megáll a csapat. míg csak finoman bólintva szép fejével. hogy a hölgy bujában sirásnak adja magát. a hölgy végre kifogy a béketűrésből. tarkabarka néptömeg közepén. − s ezen eredeti szokásos jelenet után. többnyire kellemetlenségek is szoktak járni! − Midőn elvégezzük a tennivalókat. mint bagoly a muzsikához. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban. − A szüreti szokások s mulatságok. a tömeg pompás vacsorában s mulatságban részesül. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. értésünkre nem adja. ha pedig a katlan alól kiverő láng véletlenül a ruhánkba kap. az ürmös mindig jobban garaboncziáskodik. lábaihoz varázsolja az alkalmatlankodót. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. mely mellett eszményképünk ül. azaz ha az ürmös mellé ő ül. Napkelet 1857. kivált ha eszményképünk szomorú nótát húzat el a zenészekkel. vagy a nagy hajlongásban kalapunk beleesik az Ürmöskatlanba. húzzák keservesen. − aztán az ürmösfőző társaságot tekintjük meg. vinyegét rakunk a katlan alá. 824. s ez hosszú kínos helyzetében megaprehendál. Ha nagynehezen helyre vergődünk. sziszegni kezd. Bent a borházban szintén rakják a csárdást. rövid üdvözlő beszéd után. többnyire minden vidéken.Das soll mein Eigen sein. és mazurkapolkázunk ki-világos kivirradtig. azután kis kenyérmorzsát dob szemünk közé. hogy az ürmösfőzésben valami érdemünk legyen. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. a czepperlit sat. ki az előzékenységhez annyit ért. mely szép időben igen költőiesen veszi ki magát a szabadban a hölgyek tiszteletére köpönyegeinket s öltönyeinket is oda terítjük. előállnak a szögverők. egyet kurjantunk jó kedvünkben. de sokára nagyon természetes. akkor egész vágygyal rohanunk oda. de először végignézünk a körön. ha például egy csinos hölgy ürmöst ültet maga mellé. − a szüret elnevezés pedig azért kedves. és pompás lakomát csapnak utána. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig. melyben lehetni mindennel fölér a világon. minden esztendőben. mert minden embernek. és összeöntözi a hölgy ruháját. komolyan szedegetjük a habot. halavány arcza kigyúl. melyben nagy mulatság van készülőben. kivált ha a szép szemek lelkesítik. mi sokszor igen terhes föladat. nálunk a szüret bevégeztével. a hölgy először kedvenczét veregeti s csillapítgatja. a koszorút a háziasszonynak. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. s megfogadja. oh mily felséges egy mulatság az a szüreti mulatság! Ideje egyszer. a francziát. és a zene hangjainál merengünk. − az ürmös nem szokott mindjárt forrásnak eredni. a zene tánczra hív ismét. a szem egész vágygyal csügg a gyönyörű hölgyek angyal-arczain. mert az édes s ártatlan szőlő. − Így múlik el az idő a vacsora alatt. Cserháti szüret és mulatságai. és becsületes darabot kiéget belőle. nehogy valaki. ez azon átalakulási ünnepély. azt mi fel sem vesszük. és a kezén. legalább egyszer szokott lenni szüretje. .

történnek a köszöntések. hogy az eprészet egyike a legnaivabb s legkedvesebb mulatságoknak. hogy ott helyre tudjanak vergődni. a lombos ernyő árnyas sátora alá. s midőn mind együtt van a karaván. hogy haszontalan bohóságokkal ne vesztegesse az időt. zöld ágakból ebédlőt rakat. magához szedi úgy az apróságokat. hanem igazán hozzá lásson az eperszedéshez. lépést tartva. s kiki párjával karonfogva hagyják oda a természetet. tükrökkel és pamlagokkal bőven ellátott tánczterem. kirándulások a nagy természetbe. a közeledő jómulatás fejében. s kedélyes zene kíséretében. meghúzatnak a harangok. s azután hoznak magokkal mutatóul belőle. mert megjegyzendő. Mikor· aztán kiki belefáradt az eperszedésbe − alkonyatfelé egy hatalmas férfihang összehívja az elszéledteket. Ebéd után séták terveztetnek. s végül víg dalok kíséretében kiki siet rendeltetése helyére. ki egyszersmind a rendező szerepét is magára szokta vállalni. sokféle munitioval ellátva. sütés-főzés stb. van mindenfelé. mert azért a csekély nem egészen érett eperért. mert ezen faj csupa kinézésből. Mikor juniushó elején érni kezd az eper. mint nagyságokat. s ez a várva várt pillanat. s tart a táncz egész alkonyatig. egyre politizálva. főznek fáradhatlanul. Eltekintve a nyári forróság. hol oly pompásan élvezték a majális kellemeit. bírálat mondatik az epei-szépsége és sokasága fölött. s vágtat tüskön bokron keresztül az eper illatos paradicsomába. Benn a városban. vagy faluban. a sok csípős megjegyzés egymást éri. sürgés-forgás. 481. hogy minden család sültet és süteményeket hozni köteles. Ilyenkor van aztán nevetés. minden úri házhoz visznek egy keveset. Mikor aztán ki van tűzve a zászló. az érdeklett pedig nem győzi magát mentegetni.Cserháti eprészet. Érdekes ilyenkor a különféle párbeszédeket. s mindeniknek lelkére köttetik. egy czigány karaván megy ki kémlelődni mindenekelőtt az erdőbe. Egy kedélyes óra lefolyása után aztán. melyek az eperszedésben gátolták. A majálist megelőző napon lótás-futás. vándorolnak ki a szabadba. Cserháti majális. s egyéb apró kellemetlenségektől − elmondhatjuk. a hölgyek szintén így tesznek. hanem egyik reggeltől másik reggelig mulatnak. Reggel aztán az indítványozó. s elkészítteti a tánczhelyet. legyen . midőn az asszonyságok egymás süteményeit bírálgatják. fáradságaikat kipihenendők. fiatal embereket hívnak meg. kevés idő múlva aztán kiosztatnak a különböző nagyságú kosarak. s azokat kölcsönösen tűzik kebleikhez Ezután hozzálátnak a sok minden süteményhez. Napkelet 1857. akkor a czigány meglehetős szerencsében részesül. az szerelmesnek és ábrándosnak mondatik egyakarattal. papa a mamával. a negyedik meghívó jegyeket ír stb. ott leheverednek a hűvös gyepre. másik sört bort vásárol össze. Ezután a férfiak leszedik kalapjaikról a száraival szedett legszebb epert. elsüttetnek az ágyuk. nem megvetendő borravalóval szokták útra ereszteni. s azt hallani. hogyha akar lenni valami. s aki legkevesebbet szedett. mivel úgy gondolják magukban. Kiérve a szabadba. a harmadik a zenészeket fogadja meg. csak az agglegények húzódnak a boldogok után pár nélkül. mert különben majd az eprészet törvényei értelmében meg fog büntettetni. s ha kisasszony vagy fiatal menyecske van a háznál. s beszélgetve az elmúlt napok eseményeiről. s házról házra járva. fiatal ember imádottjával oszlik szét élvezni a természet gyönyöreit. s az ily társaságot gyakran meglepő záporeső. Délfelé gyepből készült asztalt terítenek meg. s a kitűzött napon megindul egy becsületes nagyságú karaván. zeneszóval megindul. mert ők a majálist nem csak nappal tartják meg. a részvényesek egyike kimegy az erdőbe. összegyűlnek egy bizonyos helyre. s adott jelre mindnyájan az asztalhoz rohannak. midőn mindenki a maga párjával. sütnek. előhordván számtalan okot. s azt a hölgyeknek nyújtják az eprészet emlékeül. midőn is zöld gályákkal felbokrétáztatnak a kalapok. leghamarabb megérzi az eper finom illatát. a tánczhelyen beállott csendet ismét zaj váltja fel. készen vár reájok a zöld gályákkal kiékesített.

s a meghívottakat megvendégelik. Debreczeni leányvásár. fölkendőzött. 301. csengetyűs lovak vannak fogva. 2. és foly a lakodalom. egy a szék háta megett áll. forró kézszorítások s epedő pillantások után siet mindenki a maga dolgára. Ha a csizmadia inas tanuló éveit gazdájánál becsülettel kitöltötte. a felavatandó székbe ültettetik. Melyért azt kívánom. Ha már a szent házasság iránt intézkedések vannak téve a legény és leány között. . Adja meg az örök élet koronáját. Debreczenben új év s pünkösd napján. két suhancz új pár csizmát húz lábára. és mikor mind jelen vannak. Hogy szeretett lányod nem volt ellenséged. Kérjed az úr Istent. Napkelet 1858. A módosabbak zeneszóval hordoztatják körül a felavatottat községükben. egy óráig ott beszélgetnek. számuk szinte 3000-re is rámegy. valamikor 2 nap 3 estve tartott a mulatság. Erre megindul a násznép. ekkor a násznagy elmondja miben fáradnak. e. mely megadatván. 8-9 óra közt csendesen véghez ment az esküvő a templomban. Nekem általadni kedves leányodat. miután már d. Ha pedig kívánja lelkedet az égbe. s a felavatandót vállcsontjainál fogva tartja. azaz midőn már a nap is kisütött. s melyet még több más vendégekkel megrakott kocsik is kísérnek. mely után hirtelen kirántják a széket alóla úgy hogy az földre pottyan. Életképek 1844. előbbi utóbbinak ágyát kedden este magához hozatja csinos! kocsin. Esküvő után a vőlegény vendégeivel a maga házához megy. Idős fejeteket veszélytől takarja. most egy nap egy estve. Ültesse jobb felöl a szent dicsőségbe. ezek tükörfényességűre tisztítják annak csizmáit. Meghíja a felszabadítandó szüleit. kérik a menyasszony kiadását. azután az összes jelenlevők a menyasszony laka felé indulnak. Ha pedig leteszed testednek sárházát. s akkor a jelenlevő suhanczok még jól el is verik. Azon gyülekezetet aztán leányvásárnak hívják. jő más két suhancz fénymáz készlettel. melybe fölszalagozott. a vőlegény ekkor következőképen köszöni meg a leány szülőinek a nevelés bajait: Köszönöm jó atyám atyai hűséged. a szolgálóleányok és asszonyok ünnepiesen felöltözve. Debreczeni nászmenet. Szerdán reggel aztán kezdődik a lakodalom. már ki hol éri. újongatva zeneszó mellett. s a háziasszonyok vagy ide jőnek cselédet fogadni. mind a piaczra gyűlnek. Dabi csizmadia inas felszabadítása. A leánynevelés megköszönése Dabon Pest vármegyében. Melyért nem sajnáltad kedves magzatodat. mint egek bíráját. vígan kerülik meg a falut. 711. úgy is egy évben egyszer van csak mulatság a zöldben. annak lakába szintén egy óra hosszat időzvén. a czéhbeli tagokat. az Úr erős karja. Reggelfelé pedig. vagy innen hivatják házukhoz a közelebbi fél vagy egész évre felveendő nöcselédet. rokonait. az őt ünnepélyesen legénynyé avattatja.nagyszerű.

utána a vőlegény. szalagokkal. egy nap egyik. az utczákon fel s alá járván. és több ily szokások innen eredtek. s azt két oldalt. hogy a násznagy megy legelői. R. zöld ágakkal egészen összefonva vezeti őt utczáról utczára. mindezek titán a többi rokonok. Dobrai fonodai esték. apjával. egyesség és szerencse Istene. Aki fonodából viszi el kedvesét. s megtörülgeti. és 1862. játszva kiismerik egymást. A vőlegényi menetnél csak annyiban tartják meg a rendet. bő szaporodás jeléül. s a vőfél által hivatalosan meghívott férfiak zárják be a menetet. Vas. amiért is e fontos hivatalra szakavatott embert szokás választani. de lehet a horvát népnél is divatos. és elöl kivont kardokkal. Ládó volt a szerelem. Nefelejts 1861. ki lábait szépen megmossa. némelyek maskarádénak neveznek. Dodolo. A lábmosónénak még azon kötelessége is van. Nefelejts 1862. égő gyertyákkal. 1861. a gazdag Laurentiusnak tiszteletére is − ünnepet tartani. mesélnek a fiúk. kitanulják természetök és hajlamaikat A fonás időszaka alatt hol egyik leány. és virágokkal gazdagon fölékitett vőfélnek kötelessége. sok gyermek és más nézők kíséretében. vagy valamelyik rokonával. − (Alkalmasint innen ered a szerbeknél. sérti barátságukat. riskásával hintik az új párosokat. − A vízzel való öntözés is húsvét második napján. ezek után jő két asszonyrokona közt a menyasszony. Dodola a szerbeknél. Néhol a fonodák igen veszélyesek erkölcsi szempontból. mind a háznál a vendégkoszorút élezés tréfákkal folytonos vígságban tartani. 36. 19.A menyasszonyi menetnél legelöl a menyasszony leánybarátai és rokonai lépdegélnek párosával. hol szokásban volt április hó utolján Flóra Istennőnek − de későbben az új ünnepek behozatalával. III. A füzérperczczel. Jedna kanta vodicze. házasság. 23. édesen emlékszik a mulatság e gyúpontjára. máskor másik viszi a gyertyát. A Drávamelléki bosnyákoknál. a leányok minden évben mintegy búcsúval faluról falura mennek. A Dodola. és danolnak ösmeretes nótákat. Fonnak a leányok. egy fiatal nőt küldenek szobájába.) A régi szláv nemzetnél. midőn menyegzőről mennek. í47. hogy őket” meggazdagítaná Laurentius. két társa ily énekszóval: Ó Dodolo. . Ennek tiszteletére még ma is az oroszoknál és szerbeknél. kiket az örömanya. a keresztyén hit behozatala előtt. − néha pedig a legények kedveskednek a világítással. hogyha házaikhoz tisztességes férfivendég érkezik. meg is kell őt csókolnia. 42. hol a másik ad „farsangi pogácsát” (vacsora) melyre idegenek is hivatalosak.6 A Dodola mezítelen egyén. sorban. Aki e szokásnak nem hódol. s ilyenkor meznélküli asszonyok csoportozva. közeebbi és távolabbi rokonok kísérnek a templomba. s ezeket a földre is szórták. 6 Lásd Porjesztnica Szerbszkog Xároda Medakovitstól I. Ezt mi Dodolának nevezzük. A jobb módúaknál a menyasszonyt szekerén viszik. mit a magyar maskara. de nem úgy Dobrán.lap. eredetét veszi a régi rómaiaktól. magasztos énekek kíséretében − a sok nézők ablakaikról borsót s babot hintettek reájok − asztalaikat rózsákkal s virágokkal ékesítek. 592. s vissza azon rendben. Sta bi tebi valyalo. I od Boga kisicze. újs. Összejönnek egy háznál a természet egyszerű gyermekei. kulácscsal. hogy ha a vendég úgy kívánja. és pisztolylyal ellátott kék posztó ruhában öltözött lovasok kísérik. Diakovári lábmosás. mind az utczán.

Ε szerzőasszonyok közbenjárulta nélkül kevés legény választja magának leendő hitves társát. . Dodolát szoktak vezetni hosszas szárazság idejében. Az anyák sem sokat bánják. Dodola volt. átalában a férfiak. lap. Ha a felnőttek. Svajczban (Bern) szintén szokás. mert a nappali udvarlás a szegény munkás népnél csak időrablás lenne. de az asszony tiszta marad. ahol aztán őket éjjenként a legények látogatják. a házakból némelyek kijönnek teli kanna vízzel. . ha tehát estve vagy reggel valaki az ajtón kopogtat. testvéreikre. egy pár krajczárral is megajándékozzák − (valószínű hogy most már ez utóbbi az ő igazi czéljok. és házasodási terveket szőjenek. A csábítás ismeretlen bün. A leány azalatt már kiosont a szobából. azoknak is azt mondják. szent András hava . Domoszlón. akár felnőttek legyenek. Ha valaki azt mondja. az Úristen. − mert a mai világban is ily hasztalanságokkal. Este pedig a munkában elfáradt háznép nyugalomnak hajtván fejét. mely őket inkább csúfítja. a szerelemtől hevülő fiatalokra nem képes ügyelni − aztán meg a szülők is így voltak fiatal korukban. mindjárt a guzsaly mellé ül. − de ezen szokás a magyaroknál is megvan. kinek neje parancsol. fivérek. a vén asszonyok isteni tisztelet után összecsoportosulnak.azaz: Ó Maskara. vagy öregek is magokra illetlen ruhákat vesznek. Első esetben a . A drávamelléki nép igen hallgat szíve sugallatára. köt. Egy jó kanna vizecske. s a fenti énekkel esőért rimánkodni. ki több évek előtt látta a Dodolát maskarádé név alatt vezetni. s az ajtón hallgatódzik. vagy valamelyik rokona vállalja el. Ezután vagy késő estve. micsoda járatban van a kopogtató. s öt leöntik. Mi kellene tenéked. kevés figyelemmel vannak. 80. mint például: ha a gyermek bemocskolta magát. Anchises is. Heves megyében. Susogó hetekben . hogy elmondja. és babonaságokkal töltik az időt. Azért Dodolának nevezik az oly férjt is. mert mámoros korában Vénus titkait kifecsegé. a szobában lévők azonnal tudják. és szerzé a házasságot. az mondatik neki. Maskara. hogy Dodola. vagy pedig előadja. leánygyermekeik. vagy nőül veszi őt az ifjú. és közgúny kíséri a csábítót. A kérő rendesen azon kezdi. kit az öreg Jupiter menykűvel üte agyon. mint bízá meg Ábrahám az ö szolgáját. Zombori Gedő Útirajzok II. az atyák. ha leánygyermekeik az udvaron minden felügyelet nélkül hálnak. A teknős béka. Ε szokás egyebütt is megvan. A leánykérő szerepét vagy maga a legény atyja. S az Istentől esőcske. A drávamelléki földmíves. s így várja a vendéget. Drávamelléki lakodalmi szokások. s a hűséges szolga mint teljesíté tisztét. csakis leánykérés alkalmával kopogtatja meg.) De ezen Dodola név használtatik a szerbeknél a szóbeszédben több illetlenkedéseknél.. hogy Dodola. vagy korán reggel jár el tisztében.. mint vévé ki Ádám egyik oldalbordáját. s mint építé asszonyállattá. hogy a leány kedvesét éjjelre várja. mint ahány lyuk van Diogenes köpenyében. társa ajtaját. különben sohasem. akár kisebbek. Domoszlói pórnép udvarlása. ki mindég az égre néz − miért? hogy lássa repülni a madarat − Dodola? Így a Dodola is csakugyan Dodola. hogy az erényben annyi a bün. ez sem egyéb mint Dodola. ha a leány ekkor a szobában van. hogy nyelvökre szedhessék a falu ifjait. mert Jász Berényben hallám egy barátomtól. polgárjogtól! megfosztás.

Alig hogy beesteledett. s még kilencz tíz kulacsot. bort s égettbort szereznek be. de a legény. a leány számára lábbelit. a csók árát szedi föl Most az estelit hordják elé. melyeket a mátka a legény nyakába vetett. A hivatalos atyafiak közöl mindkét részről négy párt választanak ki. s még egy nőszemély az ajtó mellett állva marad mindaddig. Esküvés után mindenik fél a hozzájok tartozó vendégekkel együtt saját lakába tér vissza. . az ennek részéről való nő szedi s teszi el az esküvő utáni időig. megajándékozza kendet a kend menye egy verítéktörlővel. míg utánok egy férfi tányért hordozva körül. áldomás-ivás. Ezek megtörténte után következik a tulajdonképi eljegyzés. végre egy darab marhatartást. erre aztán egymást megcsókolják. hogy 12-15 pár fehérruha fölszabása után a leendő magzatoknak is bizonyosan fönmarad ingnek való. beszéljünk másról. Feloszlás előtt a leány rendre csókolja a legény részéről valókat. s utána a leány csók-sort kezdenek. vagy tagadó választ kap. én pedig igyekeszem megszolgálni. a legény részéről való kísérők a legényes. Elébb közönyös dolgokról foly a beszélgetés. rúdra akasztják. adják elé kigyelmetek szívök szándékát. A kendőket. kiktől legalább két tojást a lakodalmas házhoz szállítanak. a legényes háznál töltögetik az akós hordót. sőt négyszer ötször is ismételnie kell látogatását. és nyoszolyát. nő által bevezettetve.” Erre a leánynak valamelyik atyjafia következő jegyajándékokat kér: apa-anyacsizmát. melyet a vőlegénynek átadhasson. Két három órai együttlét után feloszlik a társaság. hogy ezek a házasulandókat eljegyzés végett a paphoz kísérjék. miket azonban el szoktak engedni a szülök. Az esküvés szokott napjain. vagy a drávamellékiek szerént. kik látni akarják. mindent megígér. belépnek s helyet foglalnak az asztalnál. mely többnyire szent János napján történik. milyeneket a leány is szokott küldeni jegyesének. kedden vagy csütörtökön. s ha nem természetben kívánják. midőn a legény iszik. Azután mindkét fél a kialkudott jegyajándékokat vásárolja be. hogy többet is szerezhessen. egy előkötőt. milyen aranyfürtös pántlikás koszorúja van a menyasszonynak. mígnem végre vagy igenlő. Evés közben a násznagy kendőt kér a leánytól. valahányszor lábát a mellette ülő nő megnyomintja. A vőfélek. s ezektől csókpénzt kap. valamint a leány rokonai is. s jobb lábukat előre téve. Evés alatt. s egy sült sonkát magokkal vivén. a más két pár pedig a leányos házhoz térnek vissza. A násznagy ez utóbbit kivéve. mátkája nyakába tíz-tizenkét szebbnél szebb kendőt vet.” S ekép rendre osztatnak ki a kendők az atyafiak közt.” Erre amaz így felel: „Köszönöm és szívesen veszem. újra meghivatnak a vendégek. míg a leány egy hozzátartozó. árukat is rögtön lefizeti. útnak indulnak a leányos ház felé. Azután a kézfogás-iváskor kialkudott kendők osztatnak ki e szavakkal: „Édes apám uram. azután ekkép szólal fel a násznagy: „Édes atyámfiai! az idő eljár. adja Isten.kérő egyenes választ nem kap. a menyegzőt megelőző vasárnapon meghívják a vendégeket. a kérő s még két vagy három rokon. s bokrétája a vőlegénynek. Ez csakhamar megtelik a násznéppel és kíváncsiakkal. . . egy pár takarítót (főtakarót). Ekkor aztán kitűzik a kézfogás-ivás napját. A legszegényebb leány is annyi vásznat hord elő. Az illető rokonokon kívül néha a pap és néptanító is megjelennek. végeztével a mátka ismét rendre csókolja az atyafiakat. s ekkor felhordják az estelit. azután viszont ő kér a legény szülői számára apaanyavánkost. vagyis kézfogás. továbbá maga számára egy nagyobb. Délután három óra tájban a követjárás kezdődik. s a legény csakis ekkor nyújtja át mátkájának a czifra jegypogácsákat. feláll a leány. ennek szülei. Az áldomás ivás addig tart. A lakoma után a nők alkusznak a vőlegény számára szabandó fehérnememűeken. egy vagy két pár csillagos nyelű bicsakot. Oda érve helyet foglalnak. Az alku megtörténte után az örömapák és örömanyák egymással kezet fognak. honnét a szokott szertartás végezte után. csakhogy mondhassák: rá nem szorultak . s megcsókolja jegyesét mindannyiszor. vagy mint a drávamelléki magyarok hívják pozsoviczok. zenészeket fogadnak. Ezután a leány mellett ülő nő. azután mindenik fél külön megyén a templomba. . az atyafiak részére pedig egy-egy kisebb patyolatkendőt. Kézfogás-ivásra megjelennek: a házasulandó legény. mígnem az akós hordó kiürül. . kis bundát. s ezúttal a csókbérét maga szedi fel.

dezertornak. hogy ekkor meg ekkor ennél a háznál egy hajadont foglaltak el. mintha nem is ösmernék őket. de míg darab papírt elő nem mutat. Kép. tizenhétféle gyümölcsöt egy ágon. Evés után a nyoszolyó. hogy gondját nem viselte szegényeknek. égettboros üvegekkel kezökben. kinek számára itten nincs szállás. rendre megcsókolják a vendégeket. s nem hiányzik eset. lakásuk s miben járatuk iránt kérdezősködnek. 1856. a vőlegényen kezdve. vagy madzag terhelve perczekkel. füzet 273-277. Itt most csak a pozsovics és násznagy lépnek be. Ekkép többször kiküldetnek. ekkor a vőfél által a szoba közepére vezettetik. végetlen fán száraz vizet. pálinka. kujtorgatónak. Magy. a két nyoszolyóval együtt kocsira vezetik. 1. gazembernek nevezi. míg a nyugalomra átadandók le nem vetkőznek. A választás itt is többnyire szülők befolyásával történik. bebocsájtatnak. A leány vendégei. s azután magokra hagyják a Jézus nevében. s kontyot tévén a menyasszony fejére. egy csutora bor. megint párjával a vigadók közé kíséri vissza. Másnap reggel ismét összegyűlnek. s mindegyiktől vagy tulajdon házában. és kapupénzül rendesen huszonegy krajczár váltó. azután jó éjszakát mondva. Dunatáji (felső) magyar pórok lakomái. Ekközben valamelyik a legény részéről valók közöl tele kulacsot von elő. egy akó bort. erre valamelyik az érkezettek közöl figyelmezteti őket. egy sonka. házuktól elutasíttatik. kik is megvizsgáltatván. ő másod vagy harmad magával a násznagytól szállást kér. a szobában lévők sírva búsulnak. közben egyet-egyet ugorva. zsiványnak.azaz a legény vendégei násznagyuk kíséretében a leányos házhoz mennek. ott ismeretségek leginkább sör vagy . az ágyasházba megy. 1854. Ezzel a követjárók haza mennek. a két nyoszolyóleány. Elkészülvén az esteli. s mind övéit. újongatnak és ugrálnak. s mindaddig jelen vannak. szétoszlanak. s a vőlegényt otthon hagyva. Végre szállás díjul a következőket kívánják tőle: egy kila mogyorót. vagy a korcsmában megvendégeltetnek. s kopogtatván. és még egy éjszakán át mulatnak. következik az új pár bekérése. kit is most egy más hajlékba akarnánk szállítani. ezalatt elszedik a követjárók kalapjait. Eleget védi magát a pozsovics. Vas. Ez azonban a legczifrább czímekkel illeti ő kelmét. Ez abból áll. s a következő. újs. s pozsovics uram rendre szedi tányérján a csókpénzt. Estefelé visszatérnek a menyegzős házhoz. mind a leány részéről valókat rendre megkínálja. miért is a násznagyot szidják. Ε díjak letétele után a vőfél bevezetheti az új párt. s útnak eresztik. A bokrétákért fizetni kell. hogy ha a fiú szülői akaratja ellen nősül. de most már mindkettő sánta. s föltétetvén a koszorút a menyasszony fejére. nem talál hitelre. Azután a vőfél így szólítja meg az új párt: „Menjetek most szépen ágyba helyetekre. s még valaki az ágyasházba kísérik őket. Míg most az egyik félen levők künn az udvaron vigadoznak. s ujra megvizsgáltatik. Végre amazok kocsira ülnek. egy mázsa sajtot. „Nem adjuk ki” felelnek amazok „hacsak három kérdésre meg nem felelnek kegyelmetek. Itt most az új házasok. s azután farsangot járnak. s új meg új kérdésre kell megfelelniük. paprikás mézes meleg bor. a terített asztal mellé ültettetnek. a nyakára kötött szíj. kocsonyával. ágy. a kívánt ajándékokkal térnek vissza a menyasszonyos házhoz. 100. vájjon nem sánták-e. Éjfél felé feküdni készül az új pár. s a hozandó ajándékok minéműsége iránt tudakozódik. hogy ott a vőlegénynyel együtt a sült kappanból falatozzék. rendre megkínálják a vendégsereget. eleven vágót. Alig egy két óra múlva a nyoszolyók egyike észrevétlenül eltűnik a mulatók közöl. s egy-egy lúdtollból készített czifra bokrétával éke-sitik fel. egy pozsonyi mérő szellőt. Ezek következők szoktak lenni: négy öt kocsi vagy szán. egy kakas. sőt a szerzett vagyon örökségétől végrendeletileg is kizáratik. A bokrétás kalapok kiváltása után a násznagy a leányért jövendő kocsik száma. s utána a menyasszony. nyugodjatok szépen egymást megölelve. Mostapozsovics a szokásos versekkel felhordja az ételeket. s a már útnak eresztett menyasszony után indulnak. Erd. Hol fonóházak nem léteznek. hogy az egyes rokonokhoz eljárnak.” Erre a vőfél. s több effélével jól laknak. mi is a pozsovicsnak lévén tiszte. Ezt egyenest a tűzhelyre viszik.

melyet most előttünk felvallottatok. ez szómondásom kigyelmetekhez.” A felbontó rész. és eî is várjuk. de maga fel nem veheti. midőn a menyasszony karjaira virágot köt. ekkor történnek a szerelmi nyilatkozatok és egyezések. hogy született a királyok királya Jézus Krisztus. látogatására. amidőn hallották volna. angyala által vezérlett kigyelmetek hajlékába.” A hívogatás pedig ekkép történik: „Mi alázatossággal megkövetjük kigyelmeteket. hogy kedvesét meg ne látogatná. a mi menyasszonyunk czellájából. annakutána pedig egy tisztességes ebédre. mi ugyan ritka eset. valamint régenten a három sz. s ritka est múlik. reggel. Esküvést megelőző éjjel virradtig tánczolnak. és elősorolja fáradozásuk czélját. hitnek felvételére. követek vagyunk ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjútól. ekkép köszönik azt meg: „Kedves húgom asszony! mi köszönjük. s leülteti. De mivel magunkkal akkor el nem vihettük. a választott. s ezt virrasztónak nevezik. m.” Ezután a gyűrűt adja által: „Ezen gyűrű kerek.” A vőlegény násznagya is gyűrűt ad a menyasszonynak. N. i. nem különben minket is az úr Isten ő sz. az ifjú násznagyával a kitűzött estén a leány szülői házához megy. ezen tisztességes ifjú a hetedik szentséget kívánná felvenni. Nem ritka eset. midőn visszafordulásában kevés zöld olajfaágat vitt. hanem szükséges neki párjának lenni. egyébiránt kitűnőbb leánykákat. N. hogy ezentúl kincses ládájának kulcsát is átaladja neki bizodalma jeléül. hogy ezen tisztes ifjúnak párját feltalálnánk. Ezt megelőzve. mi meglévén. azért elindultunk. és kedvesen vesszük ezen első zöld ajándékot. a vőfélek hívogatni járnak. s a tett költségeket is megtéríteni. hogy mi is visszafordulván ezen zöld olajfaággal. vasárnap (vagy más napra) 10 órára. hanem hogy azon szüzecskét tessék általadni a mi . mit helyes vagy helytelen kaczagás követ. mire így szól: „Ami vőlegényünk is ezzel ajándékozza meg a menyasszonyt. egy közölök. mert ez jele. azért is násznagy uram pártfogása alá ajánlottuk bizonyos terminusig t. azonnal elindultak köszöntésére. királyok. napon. hogy a házassági sorsban előforduló hibákat ezzel fogja eltakarni. még több órákig mulat. ezzel örvendetes hírt szerzett. zene kíséret mellett. melyet meg is bélyegzett tulajdon gyűrűjével. s azt ígéri. i. hogy a vőlegénynek jegyinget varr menyasszonya. és azután való mulatságra szívesen látjuk. hogy ha személyünk és jámborságunk tetszenék.” Ekkor a fiatalok egymáshozi hajlandóságuk és szeretetök iránt kikérdeztetnek. mi általunk invitáltatják reánk következő sz. m. nem különben mint Noé bárkájából kiküldött fehér galamb. előjön a vőlegény násznagya vendégeivel. midőn a templomba menetelre jel adatik. s midőn a csapat tovább ballag. Harmadszori kihirdetés után. egy vagy két pohár borra. és se vége se hossza nincs. melyet kendőlakásnak is neveznek. hogy ennekelőtte egy pár héttel történt a mi jelenlétünkben. örvendetes hírt és nevet szerezhessünk a mi menyasszonyunk menyegzőjére. ezalatt iparkodnak a násznagyok elménczkedve egymáson kifogni. s néha még advent utolsó hetében kézfogás tartatik. s még hozzá néhány húszast jegyzálogul. napra u. Midőn tehát az e részbeni szertartások megtétettek. N. a násznagy utas képében szállást kér. tehát édes szerető násznagy uram. nincs egyéb hátra. köteles a jegyajándokot visszaadni. ezt megelőzve. mi is elindulunk ezen dicsőséges sz. a leány násznagya tányérra teszen egy kendőt s gyűrűt. legyen” végnélküli. elsőben a sz. úgy azon szeretet. bekövetkező farsang elején. melyek ha a szülők által is helyben hagyatnak. egy vagy két tál ételre. mire az ifjú násznagya így kezdi: „Hogy világosan kijelentsük szándékunkat és akaratunkat. hogy ezen tisztességes ifjú itt ezen tisztességes hajlékba eljegyzett magának egy szüzecskét. itt egy ideig enyelegve tréfálnak. u. vacsorához ülnek. s ez viszont neki menyasszonyi főkötőt vásárol. csoportosan látogatják a legények. és N. t. szombat és ünnep estéjén. e mai napig. s tisztes beköszöntés után. a leány násznagya elfogadja őket. s ekkép nyújtja azt a vőlegénynek: „A menyasszony íme ezen keszkenőt nyújtja? és ezzel lekötelezi magát a békességes tűrésre. vagy más által varrat. s így szól be a menyasszonyi házhoz: „Tudom szerény emlékezetben vagyon kigyelmeteknek.borkorcsmábani mulatságok alkalmával történnek.

míg a vőfél a menyasszonyt fő-kötővel bevezeti. s mind közönségesen világosságot keresni. tánczolnak.” Éjfél felé beköszönt a vőfél. s hosszasan sorolja elő győzedelmeit. napon. oltárnál egybevezérlett. kiket a mai dicsőséges sz.Nemde az Isten a világot semmiből teremte. mit átalános sírás követ.párt fogásunk alá. ha tehát a fölséges úr Isten engem is annyira segítene. a vendégeket rendre leülteti. az asztalnál ismét megáll: „másodszor is meggyújtom a második szál gyertyát a fiú Isten nevében. egy nőszemély t. hanem én Istennek ajánlom szeretett násznagy uraimék. este gyertyagyújtáskor a vőfél égő gyertyával lép a szobába. s panaszkodik. összejártam a világ négy részét. hogy szeretett násznagy uraiméknak.” Ekkor a vőfél s kendőjére akaszkodtak kifordulnak. a nyoszolyóleány és asszony.” Ekkor bevezetik a bőgőst női öltözetben. hogy mi is jutalmát vehessük fáradozásainknak. elmentem tehát én is szeretett násznagy uraimék számára. s leányuk nevében köszönetet mond eddigi fölnevelése és gondoskodásukért. Amerikát és Európát. azután asztalhoz ülnek. „Meggyújtom a harmadik szál gyertyát is a szent lélek Isten nevében. s mind közönségesen. ezután derekára kendőt köt. mivel fonókákat nem tartanak. Ázsiát. napot és holdat. mivel így csoportosan fáradozunk. zene kíséret mellett mennek az egyházba. mire fris magyart húznak a zenészek. s másnap az atyafiak végzik a lakomát. s vele azok. Honderű 1845.” ismét elébbi módon fordul egyet. hogy eljött már azon boldog óra. hanem előbb meggyújtom ezen első szál gyertyát az atya Isten nevében. s hosszas köszöngetés után ezt mondja: . hol a vőlegény arájával egy tálból eszik. s így kezdi: „Szeretett násznagy uraimék. melyeket a koszorú elnyerése által magának kieszközlött. s hogy ez se testének. s a kéregetőnek elég gondot ad ellenkezését védokokkal támogatni. s végére kiszöknek a menyasszonynyal. s mind közönségesen legyen mivel világítniok. Hajnalfelé szétoszlik a társaság. körmömmel csíptem. ennek hátulsó csücskét megfogja a menyasszony. a sz. se lelkének nem kell. Ebéd alatt Ebéd alatt történik a kásapénzszedegetés. Afrikát. Az ismeretségek itt is. mire kezdődik a menyasszony-táncz. 133. többnyire sör és borkorcsmákban köttetnek. hogy húrjai elszakadoztak. mint más helyeken. ki minket megváltott. a sz. hogy összeszokjanak. s minden férfi mellé egy nőt választ. násznagya szüleitől búcsút vesz. ki minket teremtett. az égre pedig két égő fáklyát. hol a vőlegény ara-azután asztalhoz ülnek. hogy nem az.. de nem csíphettem. melyek igen gyakoriak. végre bevezetik a menyasszonyt. Dunatáji (felső) német pórok lakomái. kénytelen kéregetésre vetemedni. ha méltóztatnának meghallgatni: halljuk! Úgy tetszik nekem. Ekkor oda vezeti vőlegényéhez. de nem vághattam. tánczmulatságok alkalmával. azt állítván. melyet kapámmal vágtam. azt a porból felrúgtam-s magammal elhoztam. Ebéd után kitakaríttatván az asztalok. hit által. hol az ifjú pár számos hívott és hívatlan vendég jelenlétében megesküszik. minthogy gyógyítása sokba kerül. kik a kendőhöz akaszkodtak. magam is szeretném vőlegényünk mellé helyeztetni a mi menyasszonyunkat. a vőfél három gyertyát szorít ujjai közé. ki minket megszentelt! Szentelje meg ezen becsületes jámbor egy pár egybekelt két ifjakat. i. és tisztességes vendég urak mind közönségesen! egy vagy két szóm volna. így visszafordulván. s azt kérdik a vőlegénytől: „vajjon az-e azon választott szűzecske?” mire ez szabódik. melyben a páros galamb az ö párját maga mellé kívánja. fogadják szívesen csekély ajándokomat. 14. hogy a forró kása kezét megégeté. ez víg enyelgésre nyújt alkalmat. s ezt a v fél által elébb elhelyezett párok mindaddig lejtik. Ezalatt elkészülvén az ebéd. abba különféle csúszó mászó állatot. s ritka . mert mindenik látni kívánja a sebet. bepólyázott kézzel megjelenik. Ekkor a vőfél szomorú zene kíséret mellett egyet fordul. ez megtörténvén. haza jövet egy keveset még tánczolnak. Ebéd végefelé a zenészek részére kéregetnek. Európában ugyan találtam egy karbunkulus gyémántkövet. I. miután még különféle tréfákat tíznek.

mivel a fölfödözés már nem váratlanul történik. s innen az ismeretség mindinkább terjedvén. Csak valld ki. vagy azonnal. Másnap a násznagyok megíratják a házassági szerződést. mert vőfélek nincsenek. Azon esetben. És kit akarsz elvenni? A fiú hallgat . Lakadalmat megelőző napon násznagyok. Az ifjú tehát hallható szívdobogással besompolyodik a gazdához. Erre a leány elővezettetik. s ha az az öregeknél viszhangra talált. s a leány násznagya bort önt keresztül rajtok. s násznagya előadja. és szülői birtokához képest ingatlan javakban is részeltetik. kinek ígéretét már bírja is. Ekép fölbátoríttatva. s miután nyilatkozatát kijelenté. de előbb vele akarnak szólani. . úgy szintén bor és sörkorcsmák elé 8-10 öles gyönyörű fiatal bükkfákat piros szalagokkal feldíszítve. a vőlegényi házhoz csoportoznak a meghívottak. midőn az első tánczot kiki kedvesével járja el. De azért még is bizonytalan bizonyosságban marad az egész viszontlátásig. de mivel ez tanúk nélkül történt. ifjaink kezet fognak. Szintén menyegző előtti napon. ki többnyire keresztatyákból választatik. a meghívott vendégek házaitól. a leányos házhoz megy. az ifjú apjával és násznagyával. . s viszont szerettetik. ámbár az ünnepély majd mindig a leányos. vagy ennek atyja pénzbeli ajándokot nyújt. vagy ablaka elé májusfát állit. Utána következő vasárnap estéjén. mikoron a leány értesíti választottját. s a felbontó rész terhére. házassági élet viszonyait. táncz mulatsággal enyhítik. s tehetsége szerént elővarázsolja a. Az eskető reggelén. hol előbb ablak alatt hallatják magukat a muzsikusok. s körülbelől ily kérdéseket intéz hozzá: Hallom Miska te házasodni akarsz? Igen! Szülőim is azt akarják. s más nap már nem ők. a leány apja közelebb szólítja. most azok jelenlétében kívánja azt megerősíttetni. ezen fáradságos munkát. no hát nem mondod meg nekem? Megmondanám. de szégyenlem. ez feltárja szíve titkát. és arra meghívandó vendégek iránt. az eléjök adott írás szerént hivogatni járnak. a bekövetkező időig gyakori látogatásokkal fűszereztetik. talán én is lehetek szószólód. s a leány násznagya által fogadtatnak. kiknél azonban könnyen kieszközölhető a beleegyezés. az öreg a házasság szentségéről még hosszas értekezést tart. egészen új házi butor és eszközökkel láttatik el. ámbár ez utóbbiak száma 4-6-ra is szaporítható. hogy a Lizit szereti. a nyoszolyóleányok edényeket hordanak össze. Letelepedvén az öregek az asztal körül. miből aztán az ifjú pár külön gazdálkodik. s különösen a leány aravezetőt. . ha a leány az ifjú házához vitetik férjhez. Ez alatt elkészülvén a tepertyűs pogácsa. az ifjat jól tartják. Az egybekelendőknek is megengedtetik magok részéről néhányat meghíni. azaz kiadó háznál tartatik. és közel az ajtóhoz foglal helyet. az ifjú állva marad. vagy reákövetkező vasárnap. hogy szülői nem ellenzik ugyan. koszorút a menyasszony fejére felkötni.vasárnap múlik e nélkül. Ekkor a leánynak a vőlegény. miszerént a jelen becsületes ifjú e háznál kiszemelvén egy hajadon szüzet. nagyobb értékű kötést tesznek. hogy Miskának meg kell házasodnia. de csak egynek van joga. az öregek a házassági szerződés iránt egyezkednek. állítanak. ki szerénység palástja alatt szülőire hivatkozik. a menyegző mikénti tartása. s a sz. s kedvező válaszszal bocsájtják haza. hol őket már készen várják. hegyibe vajas szarvast és egy meszely bort kötve. mi meglévén. Szabadságában áll mindenik félnek tetszése szerént akárkit meghíni. mely hónak előestéjén minden ifjú kedveltjének udvarába. legközelebbi alkalommal kedvesével tudatja azt. s koszorú vagy nyoszolyóleányt választ magának. midőn nagy nehezen kivallja. háromság nevében megáldja őket. melyet a kedves készített. s május hónapban. hanem a vőlegény ifjú baráti hívják meg újra az előbbkelő vendégeket. s magát ruházza. A kihirdetési időközben tanakodnak az öregek. Advent vége felé eldöntetik az ügy. s innen zenekíséret mellett mennek a menyasszonyhoz. kivált farsangkor. s azután a készen levő vacsorához ülnek.

hogy oly nagy számú népnek nem képes illő szállást adni. hanem néhány legénykori barátival szolgál az asztal körül. s úgy tovább. úgy a többiek. mely alkalommal az elszavalt különféle sületlenségek víg tréfát nyújtanak. s ezután a mosogató leánykák kéregetnek. A vőlegény nem ül asztalhoz. vágtatót. értsétek jól egymást. és vendégeket. rozmarin és piros szalagokkal fölczifrázott borjúfejnek is meg kell lenni. ha azonban beelégszenek azzal. vőlegényének adják által. melyek pontosan megtartatnak. a fiatal házaspár a konyhaajtó előtt megállapodik. így elkészülve. borlevesben betálalt. hogy arája szülőit illő becsben tartandja. mire elsőbben vezetőjével. sokszor oly drága áron. s kéri. másik kezében egy itczés palaczkban bort vesz. hogy az új házasulandóknak esküvés közben rozmarin koszorúkat tesznek fejökre. Itt azon szokás divatozik. s tettetett vonakodása közben. s a tekintélyesebbek. ha öregség. s az egész sereg zene mellett illő rendben indul az egyházba. Azon esetben pedig. „íme kezedbe adom legkedvesebb kincsemet. asztalhoz ülnek. mint egyebütt. mire valamint ő. ezután apja őt kivezeti házából. felváltva tánczolnak nemzetit. melyet a menyasszonyvezető köteles visszaváltani. s poharát megtöltve. sőt azon esetben. A leány násznagya szintén érzékeny szavakban köszöni a szülőknek eddigi hiv gondoskodását. kiki maga módja szerént. pazarlásig fel vannak nyergelve− Ritka eset. mire tust húznak. Ebéd után a szoba kitakaríttatik. Erre betódul a násznép. a szoba felső szögletében helyezett asztalnál foglalnak helyet. hogy torta s egyéb drága sütemények hiányoznak. körüle a násznagyok és válogatottabb vendégfüzér. eskü letételére. ki tehetsége szerént szintén köszöntést mond. ha az ifjú vőül jön a házhoz. mert itt minden második étel után felszedetnek a tányérok. vezetőjével. kész őket befogadni. a menyasszony. úgy boldogok lesztek s több efféle jó tanácsokat mond neki. rokonai és jó barátnéitól érzékeny búcsút vesz. hanem csak száraz ruhával törülik ki. nem úgy mint számos más helyeken. mire a gazda szabódik. az oltárt az egész násznép megkerüli. . viseld ezután gondját. és tisztákkal cseréltetnek fel. Ebéd alatt itt is vannak különös szokások. nincs köszönet benne. szintén olykép. s így sorban a vendégekkel tánczol. soha magadtól messzire ne bocsásd. s egy-két húszast vet a tányérra. Míg egyik szobában az asztalok megtéríttetnek. hol ha fölszedek is. végre midőn már alig piheg. az ebédnek vége hossza nincs. a főkötőt fejére kötik. egy szögletbe helyezett székre lerántják.ezután a két násznagy bemegy. Ekkor a vőlegény násznagya egész komolysággal kikéri a menyasszonyt. a poharat kiüríti. az ételek többnyire jól elkészítvék. mindenik szokott valamit mondani. kezdődik a táncz. mint én eddig viseltem. azaz férjének házához vitetik. midőn elsőbben a násznagyok és menyasszonyvezető. mint sajátodat. elébb érintett szavakkal adja át vőlegényének. Azon esetben. felköszönt! az új házaspárt. mi szegénységétől kitelik. azután a többiek. vagy betegség által tehetetlenségre jutnának. s a menyasszony czipőjét lábáról ellopják. Éjfél előtt a menyasszonyt. legelsőbben átalnyújtja a menyasszony vezetőnek. testvérei. gyámolítni és ápolni fogja. hogy ezután is vezetőik lenni meg ne szűnjenek. szavukat fogadni. szabad ég alatt ráadván atyai áldását. visszaadja. és engedelmet kér a kíséretében érkezett utasok beszállásolhatására. s elvégződvén a szertartás. szoktasd magadhoz. mire az apa elővezeti leányát. mit természetesen közönséges sirás követ. azt körülállítja rozmaringokkal. ezután következnek a násznagyok. elsőbben édes anyja. közepébe poharat helyez. a muzsikusok egyike fatálba két ágú villát ver. tánczolás közben. ilyenek a kásapénz kéregetés. a legfelsőbb helyen foglal helyet. légy neki vezére és istápja. addig a másikban tánczolnak. Midőn a pecsenyefélék kerülnek az asztalra. ha a leány a háztól kiházasodik. ki szintén még . előbb ünnepélyesen meg kell ígérnie. úgy arája nedves szemekkel köszönetet mond. s elkészülvén az ebéd. hogy újdon párt jutányosabban vehetett volna. azután a násznagyok. s miután a zenészek is jól tartattak. s ilyforma szavakkal adja öt vőlegényének által. az előbbkelő vendégek. Templomból hazajövet. szerencsét kivannak az új házasoknak. s a szülők kezeit megcsókolják. őket mint tulajdon szülőit tisztelni. Ez alatt gyerkőczék lopódznak az asztal alá. polkát és kendőtánczot. mert nem mossák meg.

s ekkor már a zenészek is többnyire kakasmódjára. sőt azon nem remélt esetben. csoportosan bejárják a vendégségben részt vettek házait. s rókatorkos mentében díszeleg·. a vőlegény. ha a háztól ment férjhez. vagy a padon . zenekíséret mellett. úgymint (a vőlegény megneveztetik) hogy az Isten malasztja megszállván az ő szívét és lelkét. 1. vagy özvegyek közöl. ha férjével meg nem férhetne vagy az élni szűnnék. nyoszolyóleány stb. ezt elhozván. A háromszori kihirdetés ideje alatt a fiatal párok a parochián vallási oktatást nyernek. az új házaspár részére egy senki által sem háborítandó helyen az ágy elkészíttetik − rendesen a kamrában. de kevesen győzik virradtig.” Ezzel a hivogatás bevégeztetvén. s kihirdetés végett magukat bejelentik. A kézfogó után néhány napra következik a gyűrűvel és kendőveli eljegyzés. Bekopogtatván a vőfélek. s kéri őket. 2(:3. ezt egy kis áldomás követi. vagy legalább sötétkék köpönyeg öltetik. és aráját a hátulsó szobában mulató vendégeknek bemutatván. a vőfélek nagyobb lakodalomnál párosan mennek el hívogatni ily módon. hogy ezentúl is gondjuk legyen reá. félig mámoros fővel. időközönként nagyokat rikkantanak. s tánczolás alatt a szobából kisurran. s hogy mindenekben akaratjákhoz alkalmaztatja magát. 5. de az úr Isten meg is hallgatta ő kigyelme kérését. s miután szülőitől még egyszer érzékeny búcsút vesz. szokás őket mindenhol valamivel megkínálni. s egy „dicsértessék a Jézus” után földre sütött szemmel. Reggelre kelvén a menyasszony bútorát. De még ő evvel meg-nem elégedvén. s egy kis vesszővel jobb kezében. A templomba menet s onnan hazatérés alkalmával. azaz a fiatalok több összehívott rokonok. ez alkalommal posztó ruhában. Erre a vendégek. őt. ez viszont a leányt kendövei ajándékozza meg. a vő-fél vezetése mellett elmennek a menyasszony ágyáért. A kendőzés után a fiatal pár elmegy a plebánushoz. fehér koszorúval jelen meg. nem fektetik le. A menyasszony szokott tisztes leányi öltözetében. hol ismét az öregek előtt fogadást kell tennie. ezen felül vagy rókatorkos mente. rokonok. fejőkkel bicczentvén a dallábat. a násznép. hanem újra tánczra erednek. és estve ismét csak tánczolnak. az egyik vőfél rákezdi: „Először is én általam köszönteti kegyelmeteket az én princzipálisom. hogy őket mint saját szülőit tisztelni és becsülni fogja. úgymint (itt a menyasszony neveztetik meg) kit kendővel és gyűrűvel magának el is jegyzett. ezután a táncz kivilágos kivirradtig. kezdődik az ebéd. azon kérte és gyakorolta az anyaszentegyházat. melynek csak a reggel szakasztja végét. habár mástól kérte is azt. A legény egy öregebb ember (kérő) társaságában elmegy a leány szüleihez kérőbe. Honderű 1845. hol az esküvés végrehajtatik. megtörténik a kézfogó. atyai házukhoz visszafogadni szívesek legyenek − a vőlegényi házhoz vitetik. vőfél által hivatnak meg. fölindította őtet a szent házasságra. Másnap délelőtt félig józan. megadván neki a szüzek (a körülményekhez képest árvák. A vőfél bokrétával kalapjánál. egynehány tál déli ebédre. barátok jelenlétében gyűrűt váltanak. s egy másik nagy csomó rozmarin.néhányat fordul vele. posztó ruhában felöltözve. s a leány a legényt. Beesteledvén. Dicsértessék a Jézus Krisztus. szekerekre rakják. A kihirdetés megtörténte után következik az esküvő. hogy mutatna neki házastársat a szüzek. czitrom. a vőfélek elől menvén. árvák. Azért is a holnapi napra 11 órakor a szt Mihály arkangyal parochiális templomába a szent hitnek felvételére. azaz behunyt szemmel muzsikálnak. kíséretében 11 órakor a templomba mennek. Egri házassági szokások. A hivatalos leányokat a mulatságra újra a vőfélek hívják meg s vezetik a lakodalmas házhoz. s kedvök szerént való mulatságra szívesen látják kigyelmeteket minden háza népestül. fagaly s egyéb téli virágból összekötött bokrétával balkezében. özvegyek) közöl. Ha a leány és szülői a kérő kívánságába beleegyeznek. így múlik el a nap. s e járást slompolásnak nevezik. azt a szent hit felvételével is megerősíteni elhatározta. a szoba közepén állnak meg. onnan hazakísérésére. hosszú lélekzések közt. sőt más nap is folytattatván egész nap. Hazatérvén a templomból. Ezt ismét áldomás követi.

mint ezelőtt régen volt. onnan rövid idő múlva maguk szárnyára kelnek. otthon maradott verebekért. mint a pincze. Néha vidámító. mint a bolt. No azért jó gazdánk hordóját kifúrta. mint ezelőtt régen volt. hogy ha fáradságukat nem sajnállanák. mind a magyar. a menyasszony megmaradásáért. Áldomás vagy borköszöntés ebéd alatt a vőfél1 által: Szívünk vidámítására Isten a bort adta. vacsora után a menyasszony és vőlegény ezen magánhelyre vonulnak. a világ megváltóját. s a vőfél a gyertyát meggyújtja Szerencsés jóestét kívánok mindeneknek. Midőn a menyasszonyt f e k ü n n i k í s é r i k. a vőlegény éltiért. Ki a szöllőfát plántálta. egészséget. Bor ez. erszényt pusztító. S Egret vele körülrakta. Az atyaisten teremtett egy bimbót. néha szomorító. Adjon Isten erőt. hogy minden ember megbecsülje egymást. Meghívás a menyasszony szüleihez. vaskapácskával megkopogtatott tőkécskék. békességet. országunkban csendes békességet. . mind édes anyját. Akik a szavamra jól rá figyelmeznek. Jaj be nagyon jól gondolta. metszőkéssel megszomorgatott vesszőcskék.fent. bor ennek a neve. szegény hajlékunkat meg nem utálnák. és kedvök szerént való mulatságra igen szívesen látnák mind édes atyját. Kis oldalán kulacs álljon. zöld ennek a levele. az a bimbó szülte szent Annát. mind a polyák. kinek neve Jézus. Akik ezen házba szép seregbe gyűltek. és tőlünk kitelhető vacsorára. Az is hozzánk közel járjon. Méltó tisztelettel én általam tiszteli és köszönti az én princzipálisom. Amint a zsoltárban szent Dávid mondotta. mogyorófával körülveretett tonnácskák. kelmétek kedviért s mindnyájunk egészségeért. Kovászos uborkát tartson a szájába. úgymint eleresztett magzatjuknak meglátogatására. szenté Anna szülte Máriát. abban vannak ember bolondító italocskák. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Adj Isten hogy sült lúd járjon az utczába. hogy oly legyen mint az itcze. Most egy igazságot mondok mindeneknek. de ha ott a menyre szükség nincsen. áldást. A vőlegény menyasszonyát mindig az apai házhoz viszi. Tele köcsög borát ide behozatta. kit mindnyájan dicsérjünk. mind tisztelt vendégeiket. Mária szülte szent fiát. ruharongyosító. fekete a szeme. Most hát iszom az elment gólyákért. Más felköszöntés. Minden jót kívánok. Az ökör is sülve járjon. mind a tót.

Magy. Te szent oltárodhoz ezen napon értem. Magatok próbáján. 4. Üljön le helyére kérem a községet. a menyasszonya háló helyre kísértetik. Lássatok czigányok a muzsikáláshoz. reggel majd visszahoz. Erd. Vezet a vőfél a férjem oldalához. Az egri asztalosnak a vezetékneve. Ha vezet fektetni. amott megy egy vén lány. Kettőben volt részem. most tanulhatjátok. és csinos 7 8 Az egri harangozónak a vezetékneve. Egerbe egész utczák. A szent házasságban két test ma egygyé vál. 81-S3.Egy kevés ideig tartó csendességet. Nem mondják már nekem. Egri pinczézés. Húzzatok egy csendes szép nótát álmához. Ti is lánybarátim szőjjetek fonjatok. Ha még nem tudtátok. 1854. hogy ez napot értem. Az egri pinczézés. Hogy menyasszony vagyok. Majd mikor Patyaró7 reggelre harangoz. kik ezt tanultátok. A szerelem tüzét. ital. Hogy esztendő múlva ti is így járjatok. vagy pinczejárás. Hadd tegyek mindennek szép kötelességet. s a vőfél a menyasszony nevében a búcsúztatót így folytatja) Örülök Istenem. Majd vígabban megyén feküdni párjához. harmadikat várom. Azon egy pár személy. Örülök. álom. hogy jutottam ez éjszakához. ki most a padon hál. szükség ez a három. Azért ezt a személyt tőletek elzárom. Míg Polonkay8 nekik koporsót nem csinál. akit régen kértem. s igeu helyesen pótolja az a kávéházi gőzélet fanyar időtöltéseit. Azért igyekeztem férjhez menni korán. Etel. Midőn a menyegzőt óhajtva vártátok. Kép. . (A czigányok a búcsúztató nótát reákezdvén. Elviszem hát ötét feküdni párjához. Mert párja így kiált: jaj be régen várom. És mint házasszemély onnan visszatértem. látogatása egyike a legsajátságosabb és kedélyesebb magyar mulatságoknak. De egymástól addig soha el sem is vál. gondolom tudjátok. sőt egész városrészek csupa hegyaljába vágott pinczék.

. A kendtek lányának (fiának) Mátkatálat hozok. 1864. leginkább szeretnek itt mulatozni. Egy kedvelt költőnk következőleg szavaltatja a mátkatálat hordozó kis gyermekeket: Nyissák ki az ajtót. ütlegeket osztogat. mi így történik: Búzaérés előtt egy pár héttel. nagyságához képest. mennyit kiállítani megígért. 30 krtól 1 ftig. az ily asszony szintén bizonyos aratórészt nyer jutalmul. Az ily pinczedáridókból a különben legmogorvább ember is jó kedvvel szokott haza ballagni. azaz egypár fiatal 8-10 éves leányka szép fehér ruhába felöltözik. azt közösen áldomásul megisszák. azaz szétkergetni azt. az ivót a legények adják. minden bevállalt közarató. vannak készült összejövetelek. míg sikerül a mulatságnak véget vetni. s az így improvizált asztalra némelykor fel is terítenek. fogad. mi megmarad. s ekkor valamint máskor is. ha békét akar eszközölni. mulatságok. azaz ha a tulajdonos az aratók életéről nem gondoskodik. s válogatott ételek és italokkal halmozzák azt el. amaz egyszerűbb. szebbnél szebb magyar népdalokat danolni. fizetni kell s kész az ivó. Egri apróbb szokások. s az odaérkező városi hatalomkar. Egyik főfoglalkozása az egri népnek az aratásra való menetel. a kalács közepébe pedig egy kis üveg bor. Nagy tisztségben vagyok. kit később gazdának neveznek. fején koszorúval. hogy itt többnyire bizalmas. ritkán múlik az el veszekedés nélkül. A szomszéd. A legény ismerős leányhoz. s olykor czigányzene mellett tánczra is kerekedni. 38. ha pedig nagyobb társaság gyűl össze. 4. hol a gazdák szüret idején borkezeléssel foglalkoznak. ki udvarát vagy szobáját e végre átengedi. kezében tányért tart. Erd. Ha kevesen vannak együtt. az utóbbi nagyobb czeremoniával jár. Az ily pinczelakmározások főfűszere. Nyárban az Isten szabad ege alatt. A tányér tarka kendővel befödetvén. Azonban e mellett is gyakran előfordul a verekedés. meghitt emberek szoktak egymással minden tartózkodás nélkül. s ha valamely határban jó életet talál. egy-egy jó pohár borra behívogatni. vagy ponyvasátor alatt a mulatság jobb lévén a szűk szobainál. deszkákat tesznek a hordókra. ez neveztetik mátkatálnak. s itt hetyke legényeink az elégnél többet szokván inni. Magy. két ember elindul az alföldre búzát nézni. Ha az aratás ebédrészre vállaltatott. fesztelenebb. A tálat hordozó kis leány megnevezvén a küldőt.borházakból állanak. hová a közre fizetett legénynek joga van leányokat hívogatni. de azért mindenki a maga körében és szőrűek közt mégis legjobban találja fel magát. hanem tart úgynevezett ivót télen nyáron egyaránt. a gazdának bizonyos mennyiségű pénzt tartozik lefizetni. hogy azt tovább hova vigye. rokon. Vannak itt rögtönzött. vagyis vállal maga mellé annyi számú aratót. egy vagy több asszonyt is visz magával. egyszersmind megtudakolja. a hordó fenékre rakják a boros kantákat s a harapni valót. s viszont ütlegeket kap. Az ily pinczék előrészei tágas sajtószínek. Pünkösd napján a mátkatál küldözgetése van szokásban. meghatározván ez alkalommal az aratók számát is. azaz annyi pénzt gyűjtenek össze. egy-két krajczár ajándékot kap. mennyit a czigányoknak s azon háztulajdonosnak. barát és ismerős vegyesen itt szokta egymást felkeresni. valamely tanácsnok vagy a fertálymester felügyelete s jelenlétében. a tulajdonossal arató részben megegyez. a leány viszont legényhez küldvén azt. akkor az aratócsapat. Kép. s vidám jó kedvvel társalogni. a lelkesítő zamatos egri borokon kívül az. melybe koszorú formára font kalács tétetik. A mulatság neve ivó lévén. Az ily búzanéző. A kapás rész tánczmulatságát nem köti a téli napokhoz. ki is részökre süt és főz. Azért az ivót a városi hatóság engedelme mellett lehet tartani. Ezen pénzből először a búzanézők vagy gazdák fáradsága jutalmaztatik meg.

Mézes bábkalácsból Édes csók is rája. 4. melyet az utána tartozott mondani. a gyermekek ketten hárman szövetkezve. miért ók is krajczárokkal jutalmaztatnak. Egyházkelő. s abból állt. Ha nem is legelső.” Van benne barátság. fölírássál: „Soha nem lehetek Boldog senki mással. Délibáb 1853. 211. Házi eszköz szinte. Isteni tisztelet végeztével a pap elolvasta előtte bűnét és bűnbánatát. S mindennapi kenyér. . Eklesia követés. 79.Van tojás benn páros. a Krisztus születésére vonatkozó danákat énekelnek az ablakok alatt. Ε kalács képében. Bor az édeséből. Piros mint orczája. Az ilyen asszonyokat nevezik aztán egyházkelőknek. l. Kép. Nagy szív. I. Hozzá Isten áldás. A szentelt só légyen. Erd. 1. hogy az asszony mihelyt túl esett a szülés fájdalmain. hanem Könyre is fakadjon. Hornyik „Kecskemét töiténete” II. Kép. De a szív kiépül. Meghal a bú tőle. Magy. hogy a templomban a bűnöst fekete székbe ültették. rokonok s egyéb jó ismerősök is meghivatnak. köt. Régi szokás az is. Van benne szerelem. templomba megy hálákat adni Istenének. s fekete posztóval takarták el. Ez hajdanta nagy szokásban volt. A kapás ember sírt ásni egymásnak ingyen megy el-mikor is a sírásó étel és itallal ingyen láttatik el. Van a tormából is. hova a sírásók. Háromkirályok hetében. Temetés után a legszegényebb is tort tart. itt a bölcső. Hogy ne csak vigadjon Örömében. 178. Erd. s az ágyat is elhagyhatta. 447. 80. 81 és 82. S hogy ne legyen semmi Hiány. 1854. Magy.

Erre elbúcsúzott és elment. Most az asztalra gazdag szőnyeget terítettek. a fiú mátkájának. szívesen fogadják-e? Akkor paripára ült. a násznagy mellé. A nász napját kitűzték. megindultak. s hitre kérte ki a leányt. mire a pap reáállt. Hajdan törvény létezett. paripákat hoztak elő mind két félről. s izent a leányos házhoz. paripán. s ki a gyűrű repítőkhöz leghamarabb ért. azok szívesen fogadták borral. mert az orvosi tudomány szerént az embernek ezen ujjáról egy ér megyén föl egészen a szívhez. Nyáry „Egyházi legen. s a földön lévő szőnyeg a papé lett. nagyot ittak. tudhatja. Vacsora előtt a leányt az ebédlőbe kihozták. Most nemesebb érczből van. Mikor oda érnének. Régebben a leánynézőnek a vacsoránál tojást adtak volt fel. s reggelig tánczoltak. előre külde egy rokont vagy más valakit az illető házhoz. Elől ment a két úrfi. Asztalnál az ifjat a leánynyal szemben ültetek. párduczos ifjak. Azt: legyen mint ő végetlen Hittársadhoz hivséged. oda bort és vágó-marhát. lódingosan a leányhoz közeledék. stb. Ekkor az ifjú két atyjafiát újlag beküldé. mire belől egy skofiúmos keszkenőre akasztva küldetett ki a leány jegygyűrűje. Itt lefolyt az eskü. s előköszöntőknek hívák. mire a leányt bevitték. Mire készen valának. Ekkor a vőlegény paripájáról hintóba ült. s az ifjak egy adott jelre versenyt kezdenek futni. hogy mikor készen lesznek. utána a fiú. s jelenti a legnemesebb czélt. s három tánczot osztottak nekiek. a házasulandó ifjú két atyjafijától a leánynak a jegygyűrűt megküldi. . s inasai kíséretében vacsorára megjelent. utánok a násznép. Akkor a fiú két atyjafiával gyűrűt külde be. ha főúr volt. hogy nincs elfogadva. Régen a magyarok igen fiatalon házasodtak9 − Midőn házasodni akart a fiatal ember. .” Erdélyi lakadalmi és házassági szokások hajdanában. a fiú húgának czímezé a leányt. A fiú előre szállás-készítőket küldött jövetre menetre. mire a fiú eltávozott. már házasság után láttak. s ujjaival megüté gyöngén a leány újjahegyét. vagy keményt hig gyanánt tört meg. Elöl két úrfi ment. mire a leányt kihozták. Ez pediglen három szégyent követettel: első volt ha híg tojást kemény. s azt szégyen nélkül meg kelle ennie. vacsoránál az új párt ismét egymással szemben ültetek. annak jelentőségéül. Azalatt felterítettek. hogy a házasok közti szeretet és hűségnek is erősnek kell lenni. Akkor szemben ült. s feles ajándékot osztogata. Maga pedig feles néppel indula meg. A lakadalom előtti napon megérkezett a szomszéd faluba. 9 . forgósán. második ha sózásnál kifolyatá. Reggel felkelvén. A számos atyafiságnak a fiú térdet hajtott. Míg mátkások maradának: a leány a fiút bátyjának. mindenik szekér mellett tigrises. Ha a leányt oda Ígérték. kardosán. hogy várva vannak. Ebből állt a kézfogás. mely kerekded. amelyben a szeretetnek széke van: Ha kérdezed mit jelenthet Jegygyűrűd. s végre vezeték a leányt. Ezek visszalovagolva. harmadik ha több vagy kevesebb kenyeret metélt fel mint kelle. hogy a házasulandók gyűrűje vasból legyen.Elgyűrűzés és története.” Lásd Históriája 465. 100 aranyat külde. mit az elvevén (természetesen a kérés és mátkaság után) ő szintén nőrokonai közbenjöttével keszkenőbe kötve küldi meg gyűrűjét . Mindenütt egyformán történik az elgyűrűzés. Akkor Vagy mint Cserei mondja „mihelyt anyjok teje szájokról elment. üzenjenek. . itt jött a vőlegény. utánok indultak a zenészek. megálltak. hogy kitapogatná. adatik pedig a bal kéznek kis ujj melletti ujjára. . ezek a menyasszony gazdáját násznagyuk nevében köszöntötték. az volt a nász hőse. 1. . czifrán. azé lett a gyűrű. most pedig ha nem a leány mellé terítenek neki. az ifjú ismét megjelent. tigris bőrben. megvivék. szőnyeget az asztal elébe. s vacsora után éjfélig tánczoltak. a leányos háztól még egy gyűrűt is.

megszálltak a faluban, újba öltöztek, s a vőlegény menyasszonyának ajándékot külde, mi ruhából; s arany pénzből állt. Az ajándékot a fö gazda vette át, ki mindig fő úr vala, s aranyos pálczát horda. Ennek több vicze-gazdája lévén, ezek zöldre festett pálczával járkáltak. Ε lakomákra rendesen hosszú szint állítottak fel, miket télben fűthetőkké készítettek. Mikor már a leányos háznál készen voltak, megindult a násznép. Kétfelőlről egymást muzsikával s lövésekkel köszönték, s mire összejöttek, a két fél egymással kezet szoríta; a násznagy pedig köszönté a háziakat, mit a főgazda fogadott Erre haza mentek, be a lakoma színbe, megkezdődött a mozsdás, s asztalhoz ültek; de kést, kanalat egynek sem adtak. Asztalfőn a mátkapár ült, de a menyasszony egy falatot sem evett, hanem szemei törlésével mulatá magát. Hosszas volna leírni, mily renddel ültének. Elég, hogy végre az ételt muzsikaszónál felhozták, felrakták, felálltak, s a pap megáldotta. Ezek után kezdődött a főgazda kínálgatása. A színben két karzat volt, egyikben a vőlegény, másban a menyasszony zenészei muzsikáltak. Ε kívül egy sereg pohárszék állt, egyiken mind ezüst, másikon mind ón, s a többieken mind egyéb hólyagos kupák. Mikor ideje lőn, a főgazda beadatá a bort, még pedig vagy nagy ezüst kehelyben, vagy veres fazékban. S mivel némely lakodalomban négy-öt fogás is volt, nagyokat ittak, s a pohárköszöntések nagyban mentek. A vicze gazdák e közben körül járták az asztalt, ügyeltek a szükségesekre, s kínálgaták a vendégeket. A szolgák sem koplaltak; a falusi nép számára pedig ökröket sütöttek; s ott mellé elég kenyeret és bort adának. Mire a gyümölcsöket, befőzteket is elkölték, felkeltek, az asztalt eltakaríták, s a főgazda tánczot kezde osztani. A tánczot a násznagy a nyoszolyóasszony, a vőlegény a menyasszony, s a vőfél a nyoszolyókisasszonynyal nyiták meg. Hármat tánczoltak. Második táncz volt az örömatyáé és anyáé s két pár gyermekéé, vagy ezek nem létében, legközelebbi rokonáé. Ez alatt a menyasszony harmadszor öltözött ; ekkor haját kifonták, s hátán leeresztek. Az addig viselt gyöngyös pártát most virágkoszorú válta fel. Így felöltözve a színbe vivék, hol a czigányok a menyasszony tánczát kezdek húzni, mire a násznagy vele tánczolni kezde, s övéitől kezdé búcsúztatni. A menyasszony e táncza csak séta volt, mert ő első nap nem tánczolt. A búcsúztatás pedig abból állt, hogy a leány apja és anyja lába elé borult, a násznagy az ő nevében megköszönte hogy felnevelték, a leány pedig szülői kezeit megcsókolá, megcsókolák a szülők is gyermekeiket. Ekkor a násznagy a leányt a vőfél kezébe adá, ki vele tánczolni kezde. Hat égő szövétnekes ifjú jelent meg erre, kik a leányt a nyoszolyóasszony s kisasszonynyal körültánczolák. Vége lévén a táncznak, a szobából kirepíték, s vitték a vőlegény hálószobájába. Ekkor a vőfél kardot vont, azzal a leány fejéről a koszorút lemetszé, s magára hagyták, csak a nyoszolyóasszony maradt benn vele. A vőfél tánczra kelt, s táncza végén a koszorút, mit addig kardjában tart vala, négybe vágta, jelentvén, hogy az illető bevégezte leánysági pályáját. Virradatkor bement a nyoszolyóasszony, s a menyecskét felöltöztette a vőlegénytől kapott köntösbe, fejére keleti gyöngyös főkötőt is tévén. Felöltöztetvén, legelsőbb férjének mutatta be, azután szülőinek. Azonban mielőtt felkeltek volna, a muzsikusok nekik s nászhivatalnokainak hajnali zenét csináltak. Most másod napján már új házasoknak nevezték őket. Vőfél s egyéb nevezetek egész lakadalom alatt megmaradtak. Másod nap a vőfél lóra ült, ugy járta el a vendégeket a faluban házról házra, s megmarasztotta ebédre. Ε nap nem a gazda, hanem a vőfél készítette a reggelit és mézesbort, mit csókos pohárnak neveztek, ugyan ő osztá a tánczot is. Míg a reggeli készült, az udvaron felállított mászófára mászással tölték az ifjak az időt, melynek tetején néhány arany, vagy öt sing posztó, és egy palaczk bor volt. Amint kész lett, a vőfél vendégeit leültette. Legelőbb felhozatta a meleg mézesbort,

melyből rendre ittak, mire egymást rendre csókolták. Azután jött az étek, de kurtán reggeliztek, hogy tánczolhassanak, s tánczoltak egész ebédig, mi este felé volt. Ebéd előtt mintegy órával a nők eltávoztak. Ebéd idejére a nők lejöttek. A gazdái hivatalt a násznagy, a gazdasszonyit a nyoszolyóasszony ismét felvette. Megmosakodtak és leültek. A nyoszolyóasszony ekkorra annyi bélest süttetett, amennyi asztal volt, s azt nyoszolyóaszszony bélesének nevezték. Süttettek egyet külön a vőfél számára is, mibe gyakran a bele tenni szokott riskása, őzmáj, mézes szilva, s egyebek helyett, apró tiszta ruhadarabokat, s rézvesszőket rakatának, mi ki nem látszott. A tanulatlan vőfél, ha nem ügyelt, neki esett késivel, hogy felbontsa, s gyalázatban maradt. A tanult vőfél előbb villával megszúrogatta, s kitanulta miféle béles, s a rézvesszőket s egyebeket belőle kiszedve, a nyoszolyóasszonynak gazdálkodott tányérán vele . . . kalács folytonosan elég volt, mi ha elég bőven nem költ, a gazdasszonyok nehezteltek. A fő gazdasszony mindig egy főúrnő, ez alatt álltak a vicze-gazdasszonyok. Vajas étkek nem valának, hanem magyar módra szalonnásak. A vajas étek csak elrontotta volna az akkori magyar gyomrot. Az asztal fölé kárpit volt vonva, mi egy lakodalomban, hol a fejedelem is jelen volt, ötszáz oroszlános tallér vala Konstantinápolyból. Ebéd után ismét tánczra kerekedtek, mi éjfélutánig tartott. Harmad nap, mikor el akartak menni, a menyasszonyi hozományt, mit összeíratának, szekérre rakták. Akkor a leány anyja a nászhivatalnokainak ajándékokat külde, mi aranynyal ezüsttel varrott keszkenőkből állott. Elmenvén pedig a nász, kezdődött a gazdák és gazdasszonyok megvendégelése. Mire aztán a házi ur mindeniknek ajándékot ada, kinek pénzt, kinek köntöst, kinek paripát. Haza érvén a vőlegény, ott a lakoma újból kezdődék, s három napon át az előbbi renddel folyt.10 Az itt leirt lakadalom, a nagyobbszerű lakadalmak leírása volt ugyan, de ilyes volt a kisebbek mintája is.
Napkelet 1859. 131-133. Kővári „Magy. Csal. Köz. Visel, és Szók.” 88-98.

Erdélyi keresztelési szokások hajdan.
Régen, mikor a magyar előtt nyitva állt a közélet, a polgári és hadi pálya szerencséje: a keresztelés a családi élet egyik legnagyobb örömünnepe volt, mert minden gyermek újabb áldás vala a házon. A keresztelőnél első gond volt a keresztkomák keresése, kik vagy a rokonságból, vagy a ház azon barátaiból álltak ki, kiket verség nem fűzött a családhoz, hogy ez által is közelebbi viszonyba jöjjenek. Mert régen igen gyakran megesett, hogy az elhalt szülő helyét a keresztszülők pótolák, vagy ha szükség nem volt reá, kötelességöknek tárták a keresztgyermeket folyvást ajándékozni, s végül neki véghagyományozni. 11 Ha gyász vagy harczi idők jöttek közbe, a keresztelés évekig elnyúlt; végre összejöttek, s nagy lakomát ütöttek. Sajnálattal kell megvallanunk, ma már e lakoma részleteit nem ismerjük, s csakis a fenforgó személyzet megajándékozása módjáról van némi ismeretünk. Ilyen az, hogy mikor a bába a gyermeket a keresztelőre készíté, szokás volt azt megtekinteni, s
mosdóteknőjét pénzzel tölteni. Erre oly formák következtek, miket Rontó Pál beszél saját keresztelőjéről:

A bába engemet szépen bepólyázott, Mint pünkösdi királyt, tarkán pántlikázott. Egy fehér abroszszal asztal teríttetett,
10

Hogy voltak, s pedig gyakorta hosszabban tartó lakodalmak is, bizonyítja Stibor vajda esete, ki egy évig; bizonyítja II. Rákóczy Ferenczé, ki Zrínyi Ilonával, szintén vagy hat hónapig lakadalmazott. 11 Így szerezte Bethlen János Budaitól Alsó-Rákost egyik gyermeke számára. L. Kemény J. Önéletleírása 314.

S ami szükséges volt reája tétetett. A komák szép renddel mind e körül álltak, Czeremóniához fogjon a pap, vártak. . . A komaasszonyok hosszú fátyolokkal, Zöld rázsa szoknyában, reczés ingválokkal. . . Keresztanyám felvett bábától karjára, Keresztapám uram állott a jobbjára. Mihent megöntözött a pap engem s megkent, Keresztanyám velem anyám ágyához ment. Sok kívánások közt letett az ágyára, Többi asszonyok is körül a lóczára Ülvén, az anyámnak sok köszöntést tettek, Mily gyönyörű volnék, arról beszélgettek. . . Felálla végtére a komák fejébe, Keresztapám s óráit azoknak nevébe. . . Míg a prófécziák eképen folytattak, Étkek asztalokra addig felhordattak. Az asztali áldást a pap elmondotta, A sok koma Amen, Amen kiáltotta. . . A betegágyasnak az egészségeért, Ittak a gazdáért, ittak a gyermekért. Így ültek volt együtt egész hat óráig, S vígan ettek mindig, napnak elfogytáig.
Kővári Magy. Csal. Közéi. Vis. és Szvk. 86. lap.

Erdélyi temetési szertartások hajdan.
A sir, e hely, melyből három sing koldusnak királynak elég, tán mindenütt egyenlő, s régen divat, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál mélyebb sírba fektetek. A halálesetet és temetés idejét, szomorú jelentések által tudaták, melyek a mostanitól főleg az által különböztek, hogy hosszabbak voltak, s félivalaku papírra vannak nyomtatva, s a hátramaradtak többnyire saját kezűleg írták alá, még pedig az özvegy, mint árva ez és ez. A koporsók kiállítása régen igen költséges. A gazdagabbak belől bársony nyal vonaták be, a szegényebbek olcsóbb kelmével. Kívül festés helyett szintén kelme jött reá, mi a gazdagokról fehér vagy fekete bársony, a szegényebb férfiaknál fekete bakacsin; az ifjú emberek koporsótakarója zöld kamuka, mi aranyos virágokkal, tollal volt díszítve, a leányoké fehér selyem vagy gyolcs, mit virágkoszorúk borítanak. A koporsók bársonyába ezüst szegeket vertek, ugyanazzal szegzék reá a családi czímereket, nőére úgy mint a férfiéra. Amint valaki meghalt, mikép ma is, koporsóba tevék, vagy mint mondani szokás, kinyújtóztatták. A ravatalt, melyre à koporsó jött, szőnyegek fedezték. Az öltözék, mit ráadtak, rendesen vékony kelméjű, a nadrág bőr vagy gyolcs kapczás, feje alatt drága vánkos, a süveget régen fejébe vonták, a fejedelmek korában csak melléje tették; kezébe szép varratos keszkenőt adtak. Emellett, főleg a nőket, ezreket érő ékszerekkel, gyűrűkkel, arany-ezüst csipkével; aki harczon esett el, veres Süvegben temették.12 A nők halotti ruhája fehér szoknya, hasonló váll és előruha. Ha valaki városon, vagy családi temetkezőjétől távol halt el, és szállítani kellett, a koporsó alá, hogy ne rázódjék, tövisét tettek, s a koporsót és szekeret földig érő fekete posztóval vonták be.
12

A szt.-imrei csata hősét, ki mint Hunyadi J. esett el, Kemény Simont, ily bőrtalppal fedezték fel gáldi sírboltjában. L. Bolyai „Kemény Simon” 35. 3.

a halott fejéhez fényesen felöltözött férfi állott. kezében a megholt ezüst czímere. sem udvari embereivel nem ebédelt. azon jószágából másba nem mozdult. melyben az urakat és asszonyokat meghívák. Sőt azelőtti napon a meghívott idegenek egy része is. igen a gyászversezeteket. leeresztettél sisakkal. A temetés előtti napokban a rokonok is megjelentek. s a temetéshez készültek. ha helységeken vitték át. ha protestáns. A gyülekezet megjelent. mit szintén gyászba borítottak. bele prédikálószéket. Letévén. fejőkön hosszú fekete fátyol. ha neje volt s nőrokonai. melyre a koporsó jött. Kisasszonyokat a temetésre vinni nem volt szokás. hosszú vég csüngött a földig. a harangot meghúzni tartoztak. misét. s ha katholikus volt. melyek selyemre és papírra voltak rajzolva. addig a koporsótakarót leeresztek. selyem övvel. az ország rendéihez meghívó leveleket küldtek. vagy oltárt. a szín elé. Mikor a testtel haza értek. Az udvarra nagyszerű szint építettek. fekete bakacsinba vont lován. s míg a temetéshez készültek. s énekszóval kísérék át. otthon pedig minden vasárnap a templomban könyörgés. németektől vettük át. azok hintóban kísérték. osztani kezdek. másikéban fekete lobogó. de a hintó bőre le volt eresztve. s nyakukon igen apró gyöngy. az egyik kezében buzogány. hol a megholtnak bár mi kevés részjószága volt. s miként lakodalmi alkalmakkor. aranyos zászló. de a korunkban gyászt jelelő fátyolról semmi emlékezet. azt úgy látszik. körülülték a koporsót. legelöl mentek a diákok és papok. a háznál pedig zsoltárt énekeltek. hat ifjú. azt belől bevonták posztóval. ha az udvarban nem fértek. A meghívottaknak szállásról gondoskodtak. a főkötő és fátyol helyett. lenszövetből burkot illesztettek fejökre. fő és algazdákat kértek fel. Ε mellett ha tanácsúr volt. tizenkét. derekukon fekete kláris öv. sőt otthon sem ment ki szobájából. Az egész gyülekezet lehető legegyszerűbben volt öltözve. melyben a meghalt vallása képviselve volt. máskor fel volt aggatva. A város végéről a kíséret visszament. értéke szerént kevesebb s drágán felszerelt paripát állítottak fel a szín előtt. fekete csipkével.Mikor kiindíták. prédikácziót tartottak. minden ember szállását kiczédulázák. hat szövétnekkel vették körül. a szín ajtaja körét szintén posztó takará. vállukon egyszer ványolt durva posztó palást. ha nem volt. az ország kathalogusa szerént. vagy ha katholikus volt. s a meghalt érdemeit emlegetve. melynek egyik felén czímer. ennek nem létében. ha mentek is. nagy divatban volt a nők részéről a halott látni menés. ha pedig oly falukon haladtak. nyestes fekete durva posztó süvegben. mint a lakodalmaknál láttuk. A férfiak setét dolmányban. a faluban. melynek posztóját két felől hat legény fogta. misét tartottak. fátyolszerűleg. két fegy vernök állott. s feltették az emelvényre. A keserves férfiak viselete borzos fekete posztó. a nők szederjes vagy viola szín posztó szoknyában. A temetés intézésére. Futár járván elő!. pánczélba öltözve. égő szövétnekkel a koporsó mellé állt. Ami kis városokban s falukon most is megvan. Az özvegy valamíg férjét el nem temették. siraták. Valamivel később. közepére magas emelvényt. utánok a férfiak. melyről hátul. s mindenikre és mindenüvé a megholt czímereit reászegezék. ha katholikus volt. Közelgetvén a temetés órája. Addig is a harangot mindennap kétszer meghúzták. a papok elfoglalák gyászba vont székeiket. meg minden Muban. mentében. kivéve ha a háznak közel rokonai valának. A nőkeservesek. Felgyűlvén. Csak a legközelebbi rokonok kísérték tovább. s a hat legény széleit fogta. s földig érő posztóval takarák. szőr zsinórral és gombbal. másikon sírirat. A temetésnap hajnalán a testet kihozák. selyem zsinórzattal. valamely arravaló boltba letevék. . A temetés előtt néhány nappal a gazdák megjelentek. a férfiak után a halottas szekér. a harang megkondult. a pap és kántor majd a határszélig elébe jött. szállásukon maradtak. a czímereket. vállukon bársony palást.

s ott a múlt évben elásott boros palaczkot előveszik. végre a megholt fiai. Ezután tánczra kerekednek. s az egészet a népbeli asszonyok rekesztek be. mely utolsóknak a volt feladata. a keservesek a koporsó körüli székeket foglalák el. 14 13 . csakhogy trombitások s felszerelt paripák nem voltak. s csendes kíséret teszi egy-hangúvá vált temetéseinket. s végre az alakot levetkőztetve. még pedig ha a temető távol volt. Ε szokás még a múlt században is annyira tartá magát. Befejeztetvén a beszéd. s ezeknek a temetésre oly keserves nótájok volt. s bár kit temettek. 93. úgy a testet is az első esetben szekérre tevék. Végezvén. utánok a község gyalog. hogy némelyek temetése 10-12. korlátok közé veté. Ha protestáns volt. római szokás szerént. cselédségek légióját feketébe öltöztetek. Farsang eltemetése. A kárhoztatásig költséges. s a koporsóra vetették. minden férfi gyertyát kapott kezébe. s a szertartás ott másodszor kezdődött. szép lassan. gyászba öltöztetve. s a korcsma asztalára terítik ki. csak annyiban volt káros. melynek többnyire csak a reggel szakítja végét. némelyek. A nők temetése szintén hasonló. Ezek után jöttek az urak. kiindultak a testtel. hogy a megholt családfáját minél felébb vigye Noé felé. Némelyek minden jószágaikban elprédikáltaták halottjaikat. Eszerént legelsők voltak a sógorok. vers és orátió maradt nyomtatásban. és Szók. Némelyek a temetőben is szint emeltettek. mit nagy csoport bámész nép szokott kikísérni. utánok a trombitások. igen okosan. Onnan a koporsót a sírra a legközelebbi rokonok tették le.14 Kővári Magy. hosszú ingbe öltözve. némely halott után egész kötet prédikátió. mire egy leginkább bor-ivásról nevezetes egyén. lábaihoz voltak felállítva. testvérei. 49. hogy a legtávolabbi rokon legtávolabb esett az özvegytől. fáklya gyertya égetésnek vége hossza nem volt. s pohárköszöntésnek helye nem volt. ezekében az úri asszonyok hintói mentek. 101-110. sorba kóstolgatják. nő és férfi cselédei. különben hat vagy nyolcz férfi emelte. hol a protestánsoknak adni nem kezdettek. fiai fejéhez álltak meg. de sehol két fogásnál több nem volt. az alakot fölemelik. az ezüst czímert. Közél. egy göröngyöt is vetettek utána. torhoz ültek. Több helyt a farsangot hamvazó szerda délutánján el szokták temetni. s ezt az ájtatos hallgatóság féktelen hahotája követi. de gazdag lévén a kor. 16-ánkelt felsőbb rendelet a temetési fényűzést. ezt búcsúztató-vers követte.A keservesek jöttét egy gazda nyitá meg. kik a deákok éneklését zenéjökkel váltogaták. ezek után a vők. Vége lévén a temetésnek. így estünk át aztán a másik szélsőségbe. magyar vagy deák oratio. mennyiben a tehetlenebbek is utánozni erőlködtek. I. egész templomokat vonattak gyászba. Nyomában a keserves nők. mely szertartás következőképen megy véghez: Egy férfialakot kitömnek szalmával. utánok a távolabbi s közelebbi rokonok. Bethlen M. hogy még a férfiakat is sírásra indították. mint valami holtat. a könyörgést és prédikácziót. Honderű 1847. hintón. s az utolsó termésből ismét másikat ásnak el. aranyos zászlót a templom oldalára tűzék fel. ha atyát temettek. úgy miként a főgazda elrendezte volt. két felől karon fogva. Kezdődött a szertartás. külön a keserves nők. Ha a halott katholikus volt.ápr. Élete II. a legközelebbi rokonok ülvén legközelebb. külön a keserves férfiak. beszédet tart a mulandóságról. Csal. miszerént ma már csak is egy könyörgés.13 A menet élén a deákság és papság.000 frtba bele került. Minek következtében egy 1747. hol azután még néhány versezet szavaltatik valamely régi bordalból. melybe különféle ízetlen tréfák szövetnek. Mikes Kelemen temetése. gyümölcs nem rekeszté be. a férfiak után vezeték a nőket. Vis. utána jöttek a férfiak azon renddel. A színbe érve. A fekete zászlót és kardot a fegyvernökök összetörték. töröksíposok. s a falu végére viszik. volt az első. szülői. még pedig minden nem és osztály külön teremben. a korcsmába visszatérnek.

ezzel bizonyítom. mely étkezésnél leginkább az elvérzett kakas története. hozzá beforduló vendégeket mindenkor szívesen látta ebédre. Julianna menyasszony. 11. de ha sikerült leütni a vergődő állatot. Nem fordulhatott máskép kegyelem sorsa. benedeki lapáttáncz. vagy az apát nyugtatta. a leendő menyasszony. tót. s azalatt a zene folytonosan szól. sz. Három fapecsétet nyomtak . hosszú zsinórra fűzik a kakast. vegyülve a jókedvű násznép kiáltozásával. Vélvén szerencsés lesz prókátorságában. 2. amint ők nevezik „kassatumot” járnak. midőn már a táncz némileg kifárasztá őket.. s a kapottat maga a fél. ki a közel szliácsi. Garan szt. leoldják szeméről a köteléket. melylyel a kakast azon helyről elérheti. 506.Felsőbányai (Szatmármegye) kakasütés. s a vőlegény kezébe egy oly hosszúságú rudat ad. 1761-től 1799-ig vezetve. Mert megcsípte a lapátnak borsa. s a vőlegény ügyes vagy ügyetlen ütései képezik a beszéd tárgyát. s azután egy czölöphöz erősítik meg. Bebotlott Botlik Pál Benedek várába. Sz. Ez itt leginkább a nősülési ünnepélyeknél fordul elő. Kegyelem nem használt esedezésére. és Zsuzsanna kisasszony. Élt vagy 100 év előtt Garan Szt. . ha saját házuknál nincs. Harmadnapos menyasszonynak kérésére. így emlékeznek Szent Benedekről. az eddig halk zene erősebbé válik. sőt franczia nyelven irt ily forma nyugtákkal: 1) Lapáttánczczal szokták a farsangot végezni. . sőt néha egy hóval. Ε napon az esketési szertartás után ebédjöket végezve.2. másikon fekete lapáttal a magáét kikapta. melybe minden vendég az egyik oldalán veres. Most lapát üttetett neki jobb felére. Némely kisebb faluban Gergely és Bálás napján az iskolás gyermekek. s így vonulnak be a lakba. azután az adott jelre néhányszor meg kell fordulnia azon helyen. Meg is nyerte pőrét. mulatságra. Míg ez kívül történik.. magyar. . német. Benedeken egy Szentiványi Raphael nevű jókedvű apát. Téres helyen. melyet hizlalnak a lakoma napjáig. felére. a násznép s önmaguk mulatságául rendezik a kakasütést. A lakoma előtt ugyanis vagy két héttel. és zene s kiabálások között kivezetik a czölöphöz. Üstökös 1862. A protoculum. 3. Jan. s az elszédült kakas nyakát elszakítva. Szent Benedeken személye mentségére. kezdődik a valódi kakasütés. 1864. martii 1794. velem is eljáratták. . máig is látható az ottani apátságnál. hol a násznép közöl egyik kilép. addig benn a házban a vőlegény szemeit kendővel bekötik. kinek sikertelen ütésein kedvtelve mulatnak. die 7. Gergely és Balásnapja. lapáttánczra. újs. a piaczon is bármi áron szerez egy jóravaló kakast. azaz mesterük részére dudaszó mellett házról házra kéregetnek. de többnyire az utczán. melynek jó bérére. A. . szklenói és vihnyei fördőkbe utazó. . Vas. Benedek várában pedig legelső jövetellel lapáttánczot jártak. Most arczczal a kakas felé fordítják. a főt a rúd végére tűzik. A körülálló násznép feszült figyelemmel nézi a bekötött szemmel hadonázó vőlegényt. mit ha megtett. A megölt kakas húsa este adatik fel.

szőnyegek és virágkoszorúkkal. Adjatok sonkát. Hogy a szegény diákok házanként járjanak. így kezdik az éneket: Ma vagyon sz. Az ellopott sok vámmal. már hemzseg a nép mindenütt. adjatok amit Isten adott. különösen ott. Adjatok kakaskát. etc. és tűzött borostyánt fejedelmi homlokára. s miután tánczoltak is keveset. Totus etc. Az ünnepély napján tele vannak az ablakok lobogók.különféle bakugrások közt belépvén a házba. Hadd vakarjon garaskát. Totus etc. S azt ami régi szokásunk tartja. melyet a mi őseink is annyira szerettek. Hadd seperjen iskolát. Totus campus debitorum. Ez a morlakoknak. vagy mint ők magukat nevezni szokták és szeretik. Balás püspök napja. mely nem egyéb ama lándzsaviadaloknál. Giostra. Hadd tartsuk jól Ilonát. 94. Forum terminere! Adjatok leánykát. Adjatok gyermekecskét. Mert ha nekünk nem adtok. Adjatok szalonnát. Totus etc etc. etc. Honderű 1847. haza bocsáttatnak. este kántornéasszony a deákoknak vacsorát készít. Visszaadjuk a csontját. Majd megesszük a húsát. Totus etc. etc. Majd úgy fogunk tánczolni. s melyben Mátyás sem egyszer vett részt. etc. montanaroknak oly igen kedvelt népünnepe. Mint a molnár tyúkjai. Hadd tanuljon a-b-c-ét. alig múlt el a dél. 1. hol a . Adjatok. Fazekakban kárt valltok. Adjatok pókát Hadd vakarjon póturát. Eszerént bejárván a falut. Kik jól laktak búzával. kendők. Totus etc.

szintén hosszú beszéddel válaszol. n. s elfogadja azt. Itt szt. I. gazdag ércztufákat. Azonban oda nézzünk. azt a poroszlók örömújongatás közt vállukra emelik. milyen jó s alkalmas személyt választott neki jövendő házastársul. akit ők választanak. s úgy hordják körül a pályakörben. mely feldíszített vas rudakat. 503. Vas. Gvadányi „A falusi nótáriusnak elmélkedései” 1796. hanem az anyjával együtt a kamrában van. 242. s előadván. csak férfiak közt. azután. tudtára adja fiának. Egyike secundál. Göcseji virrasztó. ki mind a három ízben. azután két felöl. A göcsejiek halottjok felett borral virrasztanak. maestro del campo. elvégezik az egybekelést. de ha könnyük nem hull. melyik lesz házi állapotjok növekedésére. a szokott bibliai hasonlatosságokkal megkérik a leányt. azzal kellő megelégedni s egybeházasulni. s a lövések s a nép örömzajától csak úgy remeg minden. Haza menvén a szüle. s ruházatjok a török magyar nemzeti viseletnek vegyülete. A leány ekkor nincs jelen. kik 12-ten vannak. ezek ellen a fiúnak nem szabad szólni. hogy az utánok jövőknek utat készítsenek. Ε menet. Ott benn a szobában. A siralmas házhoz mihelyt megérkeznek. Mintegy fél óráig ott ők megpihennek. s mint fog ezáltal gazdagságuk gyarapodni. A győzőt a nép vállaira veszi. s ott vendégeskednek míg meg nem unják. azután arra alkalmas helyen leteszik. ezeket követik a lándzsalovagok. Gölniczbányai szokás. A díjt azonban csak az nyeri el. Ha a másik félnek tetszik az ajánlás. kiknek egy részét míg a borszesz földre teríti. Hogyha valakinek esik kimúlása. vagy egyéb haszon előmozdítására a legjobb házastárs. A menetet egy csoport poroszló zárja be. s ott hallgatja az örvendetes hírt és buzdítást. ha hatodik faluban lakik is az Ő ínyök szerént való leány. Bilder aus Ungarn 2. Síró asszonyokat vagy pénzért fogadnak. azután egy viadalmas lovat vezető két szolga. viaszgyertyákat és pénzajándékokat viszen.tournírozók haladnak szép csendesen a küzdtér felé. Minden szerencsés szúrást pisztollövéssel üdvözölnek a nézők. Avagy a sírásért nekik málét adnak. elmennek oda egy-két jó emberükkel a legény nélkül. Az ily virrasztótársaságnak három negyed részét majd mindig vén banyák teszik. aki pedig több karikát is tudott leszúrni. mind a három összecsapásban a legtöbb karikát szúrta le. 1858. Legelői díszöltönyös poroszlók haladnak. mely karika szúrásból áll. Hamar az egyházfi a korbácshoz is nyúl. 233. más énekel elöl. s a paizs hordozó jön. 1. így viszik őt egy darabig. Mihály napján a bányászok ünnepélyes menetben kegyajándékot visznek az egyháznak. A szülök rendesen keveset ügyelnek gyermekeik ismeretségére és hajlandóságára. s a magok házi állapotját is dicsérve leírván. sokszor órahosszat is eltart. más része a holt lelkeért énekel és imádkozik: Azon a környéken az a nép szokása. majd az u. újs. A test mellé ülnek. A menethez minden bányabirtokos egész munkás személyzetével és önkénytes áldozatokkal szokott járulni. Énekelve sírnak. utczáról utczára hordozza. kit segédei és a zászlóvivők környeznek. mivel annak . Honderű 1845. 123-12Ί. Gömörmegyei lakodalmi szokások. már megkezdték a viaskodást. Kinézik ők. mint hatott nekik is fülökbe ez s ez becsületes leány híre.

Ekkor mindnyájan letelepedvén. nevének. a legnagyobb komolysággal így felel: „Inkább örülök az ő kigyelme jó hírének. nem látták-e kigyelmetek?” Ily vagy más képes szólással beköszönnek. tudósítják. ki ekkor szintén előáll. amikor elölről nagy gonddal megnézik.” Ekkor megvizsgálják úgy van e a dolog. Begyülekezvén a vendégek. Tehát éjfél után felvervén mindent. azért menjenek ki. valakit meghíni akarnak. de erre a szülők csak mosolyogva azt felelik: „Én is úgy voltam. mint ennek a csekély mulandó világi jószágnak. a . ki a kérőket legtöbbször kiidézheti. a kérők a leánytól vizet kérnek. a legény leveszi kalapját s kezet fognak. A kézfogásra kitűzött napon a szülők a legénynyel együtt elmennek a leányos házhoz: „Kedves jó uraim! nekünk egy igen kedves galambunk elrepült. mert ezek a paczallal együtt tejben főzve. s a fentebbi kérdésre így felel: „Kedves jó barátim. s a vőfél a leányos házhoz megyén. és keressék a magokét. Végre kifogyván a kiadó a mentségekből. hol pedig nincs. tánczolnak. . Erre a felelet: „Ez a dolog gondolkodást kivan.meg kell lennie. Szombaton ugyancsak az asszonyok gyertyát mártanak. világban való életének. s a kiadótól nagy szertartással ily módon szólíttatik meg: „No kedves húgom asszony. De már az előtt való pénteken marhát vágnak s feltisztítják. Hajnal tájban vendégeskednek. s nem élnek roszabbul. mint ennek a csekély világi mulandójószágnak?” Erre a megajándékozott elvévén a kendőt. míg felöle gondoskodnak. Míg ezek egymásután gyülekeznek. ott dalolnak. íme a mi menyasszonyunk nem kívánja hiába a kigyelmed fáradságát. míg csak lehet. mit az öregek magok közt elvégeztek. kik kölcsönös szerelemből házasodtak meg. s nincs e valami hiba testében. De a legény kalapját le nem veszi.” Míg a kendőosztogatás ekképen foly. hát tetszik e kigyelmednek az ö kigyelme becsületes személye?” Erre a leány kijelenti tetszését. míg a leányt kiadják. kigyelmetek pedig menjenek Isten hírével. hogy épen az idevaló galambot kívánnák ők magokhoz venni. és egyenesen a kigyelmetek becsületes házába repült. mintha templomban volnának. vasárnap tanakodnak holmi csekélységek iránt. s azután egyenként elővévén. hanem ezzel a kendővel kivan kedveskedni. s a lakodalomhoz készülnek. világban való életének. a kérőket nagy becsülettel leültetik. Az egész dolog késő este kezdődik. Az esketés a protestánsoknál rendesen a harmadik hirdetést követő szerdán van. Kevés idő múlva ismét visszamennek és jelentik. Gyakran a menyasszony sírva. mint azok. az asszonyok pedig egybegyűlvén. becsületének. és szép gyönyörűséges kalitkába tenni. s azzal szétoszlának. meghíják a vendégeket.” S valóban lassanként összetörődnek a házasok. amikor hátulról. nekünk magunknak is van galambunk. hol zenész van. ötször hatszor is kiküldi őket egymásután. mert a leánynak egyszerre kiadását felette gyalázatos dolognak tartanák. s jó karban találván mindeneket. mindnyájan mély csendben fülelnek. a lakadalomnak múlhatlan tál étkét teszik. böcsületének. azután ismét tüzet. mégis összetörődtünk. s ott táplálni. de az a mienk. az a legderekabb szószóló. A kézfogás előtt a leány atyja is egy két jó emberével elmegyen a vőlegényes házhoz „háztűzlátni. miértis maga a kézfogás éjfélnél előbb meg nem esik. a legény a mátkájával külön a kamarában. mint a legény atyja elbeszélte. Így foly ez. hogy inkább örül e kigyelmed az ő kigyelme nevének. s állva marad. Ha alkalmatos a szószóló. az ölébe veszi.” Ekkor a kérő félnek minden további szó nélkül ki kell mennie a házból. s a vőlegény búsan. kedvetlenül mennek a szent hitre. Azonban a vendégeket egyszerre el nem fogadják. s ekkor először lesi oldalt jövendőbeli mátkáját. uram. Ez így történik: a menyasszony anyja átadja a kendőket a szószólónak. amely mellett egy száll gyertya elég. és sok hosszas beszédekkel és szertartásokkal jár. hétfőn fáért mennek. s ekkor újra ki kell menniök. s neki biztatják otthon a leányt. megnézik még a legkisebb baromfiát is. mi nem láttuk a kigyelmetek galambját. szüntelen foly az égettborozás. Altaljában azon megkérést tartják díszesnek. a menyasszony tehetségéhez képest vékonyabb vagy vastagabb kendőket osztogattat ki a körülötte forgott és fáradott személyeknek. a hurkáját kimossák és megtöltik. ily beszéddel adja át az illetőnek: „Kedves . mikor elvettem a feleségemet. hanem azt tudakoztatja általam. ha elég gyors e. . Ezek után a jegyeseket bejelentik a papnál.

Itt a ház ajtajában már készen várják az asszonyok egy tányérral. A menyasszonyos háznál a szószóló újra elkezdi a kötődést. s úgy ássák a földbe. barátnéitól. ládájáért. és kéregetvén annak gyógyítására. Ha azokat az ételeket és italokat az Isten megáldja. mint telhetett. fizetni kell a vőfélnek. Elkapván a kocsis a maga illetményét. mivel már akkor tíz húsz gyermek készen lesi. Ki poltrát. sebesen vágtatva zene. atyjafiaitól.” A lakodalmas házat átaljában királyi háznak hívják. Ez szóm és mondásom. s annak képében a guzsalyát el is viszi a vőlegényes házhoz: kedden a konyhakészítéshez fognak. . s azért is fizetni kell. s úgy viszik haza a menyasszonyt. Ezek ilyenkor a vőlegény szószólójának és vőfélének téli zöldből s holmi száraz virágokból kötött bokrétát adnak. hogy kezét a kása megégette. azután mézesen isznak. egy tál ételre. Egyik szakácsasszony kezét bekötötte. azaz egyenes és mentől fiatalabb fát. mint több hivatalos vendégeivel is. Minthogy a lakadalmakat rendesen egyszerre tartják. akik addig felszolgáltak volt. ki húszast adott. ki ha más faluban lakik. s ekkor a menyasszonyos háznál levők is kiindulván. mintha végkép ki kellene a világból mennie. Elkészülvén az esteli. testvérek nagy jajszót ütnek. általam hivatja kigyelmeteket az ő kigyelme királyi házához. melylyel jelentik. költeni. míg abból mindenik egy-egy kés hegygyel nem vészen. s elkezdi versekkel a menyasszonyt szüleitől. bemennek. mint a méz. de nagyon gyorsnak is kell lennie. Azután azok ülnek le. előadja versekben a vőlegény forró . minden jó akaróitól. hogy azt minden lássa. s elkezdődik a tulajdonképeni lakodalmi mulatság. De a búcsúztatónak utolsó szavával a sírás egyszerre megszakad. világos virradtig tánczolnak és mulatnak. komáitól búcsúztatni. Minden vendég tartozik valami pénzt tányérjára tenni. a vő fél felhordja az ételeket. különben ki nem adják a nyo-szolyók. s oda rohanván. hogy a kendőfát fejszével kivágja. ágyáért stb. hogy oly édes legyen házassági szerelmek. valamelyik elővesz egy hosszú írást. De éjfél előtt a vőfél bevezeti a vőlegényt a halókamarába. mire a szülők. a szakácsnék tálalnak. s lefekteti. A legelői menő kocsist illeti az. úgy hogy kétszer háromszor is elkeli menni a vőfélnek. merre dűl a fa. közleni kívánja kigyelmetekkel is. Erre az asztalok kihordatván. estefelé a menyasszony holmiját szedik össze. úgymond. a menyasszony kikéréséhez fognak. Az esteli rendesen tíz óra után hordatik fel. jel adatik harangszóval. több szekerén és zenészekkel mennek oda. s egész torokkal siratják az elköltöző menyasszonyt. melyen méz van egy késsel. Esketés után ismét mind a két fél külön a maga szállására indul. A lakomát égettborral kezdik. panaszkodván. Megforrázta. Hogy meggyógyíthassa. Miután felrakodtak. a szakácsné kezét bekötvén. s az új házasokat be nem eresztik. melyet midőn megettek. egy korsó italra.menyasszonyt haza kérendő. Azalatt a vőlegényes háznál elkészülvén. és házi bajokat. újongatás közt megindulnak. amikor is annak minden portékájáért. azután visszatér. különben a főző kanál fenyegeti. melynek tetejére kendőt kötnek szalagokkal s néhány pereczczel. hány menyasszonyos ház van a faluban. és ismét vigadozni kezdenek. melyet elsőbben tisztán. A vendégség végeztével a vőlegény pártjával együtt a menyasszonyos házhoz megyén. mindkét rész külön seregben a templomba megy. Mindezen idő alatt a pálinkázás éjjel nappal foly. s a tetején levő kendőt a szalagokkal együtt elvegye. ittatást. . Ugyancsak kedden a leányos házaknál felállítják az ügynevezett kendőfát. nagy főző kanállal és tányérral sorban jár. mintha élőfa volna. Ez meglévén. Utolsó étel tejben főtt kása. megszaporítja. s hallgatást kérvén. azért a házak felett messze kilátszó ezen kendőfákról meglehet tudni. testvéreitől. tartóztatást. míg a menyasszonyt a szent hitre kinyerheti. beszerzett égettbort az úgynevezett kócsár sáfárkodására bízzák. egymásra omolva igyekszik mindenik a fára kötött perczeket elkapni. Erre különösen meghívnak minden vendéget ily beszéddel: „Ilyen becsületes embernek postája és követe. daliás. a kezét a kása. hol darab ideig tánczolnak. mindenik kocsis lovára kendőt tartozik adni a menyasszony. az ő kigyelme kedves magzatjának középső tisztesség tételére. a holmit a kamrában lerakják. A főző kanalat kásával töltötte. Az asztal körül járt. mint. arra kéregetett. egyszer kétszer megkerülik a falut. Szerdán reggel eligazítván a ház táját. Mihelyt a vőfél a menyasszonynyal eltávozott.

mi azt jelentené. Itt a menyasszonyt. szalmából nagy tüzet raknak. Miután a hőrészesek magukat kimulatták. hangosan danolván zene mellett a lefektető dalt. s ezek végre is akarva nem akarva a nagy füst és dobolás elől eltávoznak. hogy ott a hőrészeseknek kötőjét tartsa. dörömbözni kezdenek. A hőrészesek rendesen a zenészeket is kénytelenek megfizetni. akár messze földre vitetett a menyasszony. az ajtóba állítják.. estelihez ültettetnek.7. köt. Erd. tehát az egyik félnek vendégei a másik félnek lakodalmát is meglátogatják. utána a menyasszony s leányok egyenest a hálókamarába. a zenészek az úgy nevezett lefektető dalt kezdik el. Emellett ajtón.kívánságát az ő menyasszonya után. vagy erőszakkal is ki ragadja a szűz koszorút a menyasszony fejéből. Gyermekkeresztelés. de azután. hogy a hőrészesek már takarodjanak el. midőn holmi pajkosok a házban levő tűzre paprikát hintenek. Beeresztetvén a menyasszony. Azután egyszerre a vőfél kiszalad az ajtón. Magy. köhögtető s prüszköltető füst támad. vagy azt pipából szívják. Gyűjt. Azután a csecsemőt az asztal alá viszik. A komákat. Azután mindnyájan a templomba mennek. mintha semmi sem történt volna. hogy az újdonszülött soha ki ne fogyjon a kenyérből. Tud. Minden vendégnek . Minthogy a faluban rendesen egyszerre tartják lakodalmaikat az illető jegyesek. egész fejét kendövei bekötvén. az úgynevezett hőrészbe indul a vőlegényes házhoz. s ugyan olyat a menyasszonynak is adván. Az ottani vendégek nagyobb része másnap. De még el sem költhetik az estelit. melybe azok pénzt vetni tartoznak. s körül tánczolják. ablakon dobolni. s a vőfél megindul. kit oda magokkal kivisznek. minek folytán igen erős. vagy holmijában. azaz halottan fogják kivinni. ha rést találva haza nem futamodik. ekkor eljönnek a menyasszony szülei s közelebbi atyjafiai a kárlátóba. akár a helységbe. s különös tánczmozdulatokkal megkerülik néhányszor a szobát. Emellett nagyon vigyáznak arra. hogy az új asszonyt az Isten színe előtt bemutassák. azaz a falu közepére kimenvén. különben meg nem mutatják nekik a menyasszonyt. lábával ne essék az ajtó felé. ha magát kimulatta és távozni készül. Azzal meggyújtván egy épen ez alkalomra készített három ágú gyertyát. Azután magukra hagyják az új házasokat. ismét frissel és jobbal megtöltenék. keresztapát és keresztanyát a bába hívja meg. hogy midőn a csecsemőt ide oda hordozzák. Mikor a csecsemőt kereszteltetés végett a templomba viszik. s a vőlegény mellé fektetik. 277. A keresztelő után a komák. máskép nem játszanak nekik. utána a menyasszony. s itt a vőlegényes háznál pénzért bebocsáttatást nem nyer. Azalatt a leányos háznál is foly a lakodalom. Itt a vőfél szép szerivel.Bontó Pál 13. de vajúdáskor a gyermekágyast a szoba közepére terített zsúpágyra fektetik. 38-48. Elmentök után ismét foly a mulatság. annak jelentéséül. melyet tőle szép szavakkal elfogadnak. A táncz és vendégeskedés rendesen folyvást tart vasárnap reggelig. s az első gyermek keresztelése nagy teketóriával ünnepeltetik. A gyermekkeresztelések szintén különböző szertartásokkal járnak. hogy meglássák nem esett e valami kár a menyasszonyban. azonnal átöltözik. a menyasszonynyal pedig. A látogató borral vagy pálinkával megtöltött edényt szokott magával vinni. azt a komaasszony előbb karjaiban háromszor szokta a ház küszöbe fölött meghintáztatni. annak jelentésére. poszréknak nevezik. több ízben egymásután keresztül ugráltatják. Ε hajnali tüzelést perselésnek is mondják. Némely vidéken a következő szokások divatoznak: A gyermekágyat a szoba sarkában vetik meg. melyen megszegett kenyér van. . Gvadányi . ép úgy mint a vőlegényes háznál. I. s kontyot tesznek a fejére. fojtogató. ezt paszitának. hogy nem sokára lábánál fogva. hanem a pitvarban maradnak. s végre a szoba zugolyába viszik. ezután meg sorban a jelenlevő leányok. 1827. s ezzel berekesztetik a lakodalmi mulatság. Reggeli szürkületben kimennek a hajnal tánczot járni. lap. atyafiak és szomszédok lakomára gyülekesznek. Különösen az első lebetegedés. Kép. azután az apa ölébe teszik. az isteni tisztelet után ismét vendégeskednek. s megvendégeltetnek. hogy a születés ott történjék meg.

a községek kirendelik az ásókat. milyenről csak nem is álmodott. ételben italban finyás és válogatós ne legyen. hogy igaz jószág adatott el. Ugyanis itt ha nem is átalában minden háznál. Hogy a községek. vagy adásvevésnél az áldomás ivás. Ezzel a Hátszegen a tavasz megérkeztének örömét ülik.minden ételből kell valamit ennie. . hogy a felserdülendő gyermeknek ne legyen fogyatkozása a pénzben. Ez oly szokás. amint hamvedren nyugosznak. hogy a jelenlevők látták a halottat. Nedejára. Újs. Hajdudorogi menyasszonyágy. mely alkalmasint a régi nejadok-najadoktól.. s a hányat emlékezetére az azzal bajoskodott fiatalabbak a dombra fektettetvén. hogy a gyermek majdan ha fölserdülend. . megcsapatnak e szavakkal: „Emlékezzetek meg. kik közt suhanczok is vannak. melyek a bábát illetik. mint a vadászoknál. akkor a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek. s megemlékezés okáért megverettek Bödi Ferencz és András dömsödiek. A hátszegi nép életének s kedélyének legtisztább tükre a nedéjának nevezett piros pünköst ünnepe. leány s az öregek is a vidékből. a földhányás kellő magasságot és takarítást érvén. ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják.” Néhol pedig a megcsapottak jutalmul s emlékül is egyszersmind ezüst húszasokat és tallérokat kapnak. a határakon magas hányásokat szoktak földből vagy kövekből vetni. A keresztelő lakomával jár. ha az újoncz puskázó az első vadat leteríti. A bölcsőbe kulcsot. ki e vidékre talál férjhez menni. Fölteszem az ízenetet. melyeket természetesen az apa költ el leginkább. hogy a gonosz be folyásokat. s tilinkó és csimpolya mellett naphosszat zsupálnak (tánczolnak) és isznak. a források. Vas. s vetetett meg. mellényét stb. s annak mikénti kimúlásáról bármikor bizonylatot tehetnek. s mulatság rendeztetik. A dömsödi jegyzőkönyv így jegyzett fel egy határhányást: 1755. kutak lakói és nemtőitöl veszi eredetét. 108. a határt itt hánytátok. folyók. az elöljáróság a néppel együtt a hely színére megy. zene bönög azután. Ezt pedig összefogódzva mindig éneklik: . Határhányás emlékezetessé tétele. S elhozom a szeretömet . tollat is vetnek a fürdőbe. kiket sassal koszorúzott fővel ábrázoltak. de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik. Karácsonhó 11-én a dabi és dömsödi szigethatár megállapításánál . hogy ekkor s ekkor stb. Ez ünnepet régenten a földes urak tartották fenn − most többnyire közköltségen esik Összegyűl ilyenkor legény. az apa ingét. bibliát. egy határocska hányatott két sor fűzfák között. s a belőle ömlő vízre túlvilági szépséggel mosolyognak. Sajnálatra méltó azon nő. a szomszédasszonyok 11 -14 napig jó ételekkel tartják. közben a rögtönzéseknek. annak jelére. vagy azok egyes szomszédos lakosai földjeik határvonalai iránt tisztába jöjjenek. boszorkányságokat tőle eltávoztathassák.. annak bizonyságára. A gyermekágyast a koma. mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje. helybentermő népdaloknak végehossza nincsen: A telegraf oszlopára. 1858.. Mikor a gyermeket először fürdetik meg. vagy halottas házaknál a tor. Hátszegyidéki oláhság Nedeja ünnepe. Oszlopáról sodronyára. hogy jól tanuljon. szokták tenni.

hol legalább egy dudás ne hangoztatná a felvidék kedvelt nótája „a pozabucski pozahlatot” s a bérczek többszörösen visszaverve a szedők egyszerű dalai és örömújongatását. meg egy-két mezei virág is. már meszünnen hirdetik. Mikor aztán elkészült. A tanító megjelent mind a két nembeli iskolás gyermekekkel a helység játszó helyén. Gyerünk be a lúgosba. Alig van viskó. végig az utczákon. Hétfalusi kakasünnep. Ez alatt a menyasszony szülei házától a vőlegény házáig tartó menetet értjük. Hej Nedeja Nedeja. újs. és megütni. Hegyaljai szüret. bekötött szemmel a tyúkot felkeresni. hol a bölcs IV. a czigányok és szedők csoportjától kísérve. Mind a két tábor részére egy-egy czövek veretett a földbe. Kik abban részt vesznek. mert csak minden 4-5 vergődik fel magasabban közölök az égre. A leánykák föladata volt. Nedeja. kik egy elitélt főbelövésére rendeltettek ki. Bilder aus Ungarn 1. szanaszerte meggyújtják a tüzet a tavalyi rőzsékből. Szívem szerelmétől ég. 591. s úgy viszi. van közte dinka és gahér. a többit felaggatja az úgynevezett paradicsomfára. Ezekután a leánykák bekötözték egymás szemeit kendövei. hogy itt ma a nép nagy ünnepet tart. Szép orczádat csókolja. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. Hegyalján. a kakast . isznak és tánczolnak. Ezek mindegyike visz valami ajándékot. s beszélgetnek sok szóval a szép jövőről. Selyemkendő nyakadba. a fiúké. 68. A kakasünnepet Hétfaluban húsvét harmadik napján szokták volt megtartani. Vas. miként azon katonák. Hérész. s midőn haza érnek. melyet azután a násznagy előtt szoktak lerakni. ahol őket a kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg fogadta. Itt a leánykák és legénykék két táborra szakadtak. rendbe állottak. Ha az est félbeszakítá a munkát. Béla áldásos intézkedése folytán ültettek munkás kezek szőllővesszőket. mindig kedélyesen és vígan foly le a szüret. s tiszteletére reggelig esznek. A leánykák közöl mindenik egy koszttal (bottal). 1859. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. meglátszik rajtok. felfüggesztik ott valamelyik szobában a koszorút. hérészeknek neveztetnek. Üres pipa tarisznya. míg a fiúk illő távolságban a kakastól. nézzünk ide hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. Enyémbe juhászbunda. Amoda tűzijátékkal bajoskodnak az atyafiak. a leánykák számára egy hizlalt tyúk. Ezüstpénz a hajadba. hogy tavalóta nem próbálták. Itt ott megállnak. ki őket azután különösen megdicséri. a legénykék számára pedig egy hizlalt kakas lőn a czövekhez kötve. s míg az ételeket beadja a konyhába. Azonban hagyjuk a tarkabarka csoportozatokat s az élénk sürgés forgást. s aztán csoportosan körülveszik a gyermekek és öregek. Hej Nedeja. a legénykék ívvel és nyilakkal voltak ellátva. míg a fiatalság távolabb heveredik le a gyepesen.Zöld levél és vendégség.

de csak most tudom. Szívdobbantó viadalra. Nyilak miatt lőn halálom. Mért vigasságos életem. Tyúkok között kodácslásom. Időkort megjelentésem. Szegény fejemet nem szánták. Fejemet földhöz szegezte Erőmet is mind elvette. Szárnyaival fedegetett. Megronta s nyilval megöltek. Íjj ereje s nyilak mérge. Ε világból kimúlásom. Kétszer születtem világra. Hogy hozhatna ez életre.nyíllal lelőni. Mire volt hizlaltatásom. Nem tudtam. Ily hasznos voltom nem nézték. Lőn én keserves életem. Lett volna bár vészesemre. Éjjeli szép éneklésem. Ki provokálsz koczkázásra. Mert midőn meg se gondoltam. Mint a rostát úgy csinálták. Bőrömet úgy megliggatták. Hanem értem adták pénzek. Anyám mikor melegetett. Meghízlalván az ő ívjek. Éjjel mindenkori óra. Mire volt hizlaltatásom. Voltam sokaknak hasznára. . azé volt a dicsőség Ezen eljárás alatt megzendült aztán az iskolás gyermekek ajkán az úgy nevezett „kakasének” melynek szövege így hangzik: Jaj szomorú gyászos óra. Halál mérgével tartoztam. Ki leghamarabb találta az áldozatot. Időkornak megmondója. De nyilokat mind rám szórták. Bőrömet megfeszegette. Diákgyermeki játékra.

Én többet nem kenternálok. mely oly nagy. lánykatársai. Nyáron sátor alatt tartják a lakodalmat. újs 1861 500. A kakasünnep azzal végződött. Magatokat elvonjátok. ki a kakast lőtte agyon. Kik csak kakas szóra vártok. s az új párt lovaslegények kísérik. a fiúk meg kakashússal csaptak világraszóló vendégséget. mert a meghívásoknál nem csak a ház. Padlás. Oda lett a hangos nóta. és felfejkötőzik. hogy nem csak a mulatóknak.No borbát15 fonó asszonyok. kiválóan szeretik csinálni a borkorcsoját és túróslepényt. fiútársai kísérték nagy zajjal a szülői házhoz. Vígan mennek. Diákokat ahol láttok. . de a föld szomszédokra is figyelemmel vannak. melyet czifrán járnak. Mert nyilak mérge elfojtott. majd legszebb ruhájába öltözve vezetik a vendégekhez vissza. a menyasszony viszi a nőknek a tánczost. néha egy nap 10 pár is esküszik. A lakodalmat a leány apja tartja ki. Módosabbak kocsin mennek templomba. kik templomba nem mentek. Csárdás a fő táncza a lakadalmasoknak. s ekkor a legroszabb borokat adják fel. hogy a diadalmas lánykát. Élők. Kikiriki a tyúkokon. hol a lánykák tyúk-hússal. hogy így ne járjatok. Kikiriki a hivukon 16 Kikiriki a pajtákon. Ti kakasok vigyázzatok. Visszajövet a rokonság és vendégség. kivezetik a menyasszonyt közel rokonai. hogy kezdődik 15 16 Serény gyors. A szomszédnak jó kántora. és pedig szerdai napon. vígan jönnek. Bemutatja násznagy uramnak. mert sok kell. Vőfélek zászlóval vezetik a zenét. hol a vőfél jő előttük. ügyes. innét nevezik el ők a rosz bort „lakodalmas bor”-nak. Immár többet nem szólhatok. Itt újborkor tömeges a házasság. hogy a lakodalmas ebéd végeztével. ki a tyúkot agyonütötte. Táncz kezdetekor. Nincsen nálad melódia. Mert engem pénzért adatok. Néha 2-300 vendég is együtt van. az asztalfőre vezetve Őket. Azért rólam tanuljatok. A menyasszonytáncz mindig abból áll. Velők szembe ne szálljatok. Holdmezővásárhelyi lakodalom. s elmondja. szalag és zsebkendőkkel czifrázva. de a nézőknek is helyt ad. Vas. egy tánczos pedig (úgynevezett tánczmester) a férfiaknak szerez tánczosnőket. Kikiriki az utczákon. a diadalmas fiút pedig. A vacsoránál első ételök a tyúkleves. de meg részegséget sem akarnak. a háznál várják a lakodalmasokat. Hallod e te kakas koma.

s italt és ételt vesznek magukhoz. a nőnek feje szépen be van kötve. ezekhez vezetik a rendezők a vendégeket. Ekkor a menyasszony az asztalfőn ülő vendégeket megcsókolgatja. . Vendégségnél külön asztalnál ül a czéh− és atyamester.” Kárlátókor. Más vidéken a szülők mennek gyermekeik. míg nem ismét más férfi és nő váltja fel a tánczolókat. 147. − így megy az egész népség a menyasszonyhoz. 1858. majd távozik. Vas. búzát és békességet. Ha a tánczos nem akarja egyhamar kiereszteni keze közöl a menyasszonyt. mígnem egyik vagy másik kifogy apró pénzébe. és a menyasszonynak egy kendőt ad át (marama). Hódmezővásárhelyi mesteremberek lakozása. mit ez rendesen a nászvezetőnek szokott ajándékozni. a többit a menyasszonynak adják. kik a vőlegényt tánczoltatják. mint maga a lakodalom. Ekkor a jegyesek a szülők előtt leborulnak. Ez a kárlátó nagyobb ünnepély. ki azt zsebbelijébe szedi. A férfi forgatja a menyasszonyt. s midőn már az egész vendégsereg részt vett a menyasszony és vőlegénytánczba. Ekkor kezdik megítélni az új asszonyt. újs. kik között egy zászlóvivő (zástovnik) és kettő násznagy (kumi) a nászvezetőnek (starashina) vannak alárendelve. utána jönnek a násznagyok. A kitűzött napra szalagos ifjonczok mennek vendéghívogatónak. Másnap a nászvezető által rendezve ismét lóra ülnek · elöl megy a zászlóvivő. azután mindkét ház barátai híják meg a vendégeket. − A legjobb lovas előre ugrat. borra. Így megy a nő tánczosok között is. a czéh javára áldoznak. s így páronkint minden vendég. és szemérmesen megköszöni. Ez alatt a többi vendégek kört képeznek a két pár tánczos körül. minden érkezőt. ez is ugyan zörögteti a rostát pénzével. neki kell fogadni a vendégeket. melybe 5-6 krt perdit bele egy nő s egy férfi. Ami a kerekszámon felülmarad. A meghívottak (szvali). A lakozás 2-3 napig is szokott tartani. az új házasok látogatására. Alföldi tájszó. a kárlátó annál zajosabb mulatság. az ételeket pedig a mesternők sütik és főzik össze. és csemegeadáskor az új párra ürítenek poharat. az előttök lévő asztalon kitett tálczába. s hogy legyenek szívesek a vendégek az új pár háztartásához egy kevés pénzbeli ajándékot adni. Innen ered a kárlátó név. hogy átöltözködjék.a menyasszonytáncz. 96. s a vendégek ilyenkor. vacsorálnak s haza térnek. jó áldás kívánatok mellett. Horvát határőrvidéki házassági szokások Károlyvár vidékén. Előbb két gügyü. A megkérések rendesen aratás után történnek. a kérő násznagyok. az a zenészeké és vőfélé. esküvő előtti est. mit bevégezve.17 azután maga a vőlegény értekezik és alkuszik a leány szülőivel. de a legények adják össze a szükséges pénzt zenére. mi rendesen 10-15 pengőre megy. − többnyire e szavakkal: „Adjon isten az új párnak bort. az asztalnál ülő vendégek megszámlálják a pénzt. ha hiányai vannak megszólják. midőn ismét pénz gördül a rostába. de ellenfele szintén nem akar hátralépni. mert ha ez csendben ment is véghez. Az utón többször megállnak. s ha ügyes megdicsérik. hol a koszorúleányokkal együtt segítik az arakoszorút fűzni. Majd a leányok egyike egy koszorúzott almát tűz a zászló tetejére. A várt estén18 a vendégek a vőlegénynyel együtt lóháton mennek a menyasszony házához. bemutatják. Nefelejts 1862. férfit úgy mint nőt megcsókol. mint új asszony először megy haza szülei házához. kivált a kovács és csizmadia-czéhbelieknél. rangjokhoz illőleg. s a pénzesebb marad a táncztéren. Vacsorakor a köszöntéseket maguk rögtönzik. midőn a férjhez adott leány. és az 17 18 Alföldi tájszó. a nő a vőlegényt. Itt a mesteremberek tartják a bált. mely azon alkalomra adatik. és térden fogadják ezeknek áldását. mely nem egyéb egy vendégségnél. 92. az asztalra egy rostát tesznek. és pedig mindig készpénzt. mindenkor pénzt vet a ros lába.

két vendég szintén lóháton oldala mellett kíséri. mely népdalok kísérete mellett járatik. légy kísérője és társa ez élten át. a menetet egy eleséggel terhelt ló zárja be. azután előbbeni rendben elindulnak a vőlegény házához. ha csak nem nagyon gazdag. mint jó lőfegyvere van. azt a szokást vették föl. én koronázlak téged e tisztes nő urává” a koronát fejére teszi: „Isten szolgálója én koronázlak téged e férfi nejévé. a kalapjára pedig egy nagy virágcsokort tűz. Éjfélkor a násznagyok az új házasokat hálókamrájokba kísérik. a menyasszony itt adja beleegyezését. mit esznek. Amint a templomba érnek.új életre való oktatását. a menyasszonyt a nyert kelmével beterítik. és most az esküvés megy véghez. A kérők előbb a szülőknek adják tudtokra szándékukat. hol végbe megy az esküvő. mert tudni való. A lakománál a menyasszony ül legfölül. Ε közben a menyasszony vagyonát (ripovade) a vőlegény házába hozzák. Kalapját egy lúdszárny díszíti. s habár néha tréfái igen nyersek és szögletesek. a szegényeknél más érczből szoktak e koronák készíttetni. hogy pisztolyból lövöldöznek. mely alkalommal egy-egy darab pénzt kap. s ő takarítja össze a lakást. és e szavakkal: „Isten szolgája. A menyasszony egy szánon. mert vacsorához ülve. ő készíti a vendégeknek a reggelit. hogy e népnek több rozsdás és rosz. az estét ismét egy gazdag vacsora fejezi be. mint előbb leírtuk. kik mind lóháton szoktak jönni. ennek közepén megállnak. derékig mint férfi. melyet a nyoszolyó-asszony átvesz. hol (amint ők nevezik) lovagja által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik. míg egy fiatal ember. melyet hátára kötnek. a menyasszony oda érve. ezután fris forrás-vizet hoz kézmosásra. ki megjelen. Ekkor befátyoloztatik a menyasszony és lóra ül. odáig jut. ki a faluban található legroszabb lovon ül. akkor csak érintik a fejét. a fiút apja előhíja és kijelenti 19 Így írja le Haquet is a bán− és varazsd-vidéki szokásokat. de sokszor a koronák oly ékesek s drágák. nehogy egy kérőnek vacsorát kellessék adni. ráköszönt és iszik vele. a legnagyobb lármát ő csinálja.” Ha a menyasszony koszorúját félti. ezalatt a koszorúleányok két koronát tartanak az esküvők fölött. esnem egy kéz visz el szomorú emléket azon szokásnál fogva. Rendesen a szülék választanak gyermekeiknek házaspárt. A vőlegénynek a menyasszony egy kendőt ad. csak egy idősb nő kíséretében jön a templomhoz. Eredetileg zöld galyból vagy virágokból fűzték e koronákat. és azért a görög templomban az esküvést „házassági koronázásnak” is szokták nevezni. néha négy is. addig senki sem érezheti magát általa megsértve. A nászmenet egészen elválik a leírttól. háza födelét dióval és fügével dobálja meg. még a gyertyát is ő hozza. a vőlegény a vendégeket szolgálja ki. sőt mi több. a koszorúleányok. a szerdai napokat legszerencsésebbeknek hiszik a lakodalmakra. vagy kocsin. a még hervadatlan ifjúság jeléül. . Másnap az új menyecske az első. De mennyi bajjal jár az. Az ima után a pap a koronát átveszi. A gazdagabbaknál e vendégségek néhány napig szoktak tartani. melyek szent képekkel vannak ékesítve. melyek csak kevéssé térnek el a fenn leírtaktól. lakoma bevégeztével kezdődik a füzértáncz. A bohócz (csaush) a menet vezetője. most a gazdagoknál arany vagy ezüstből. Így érnek a templomhoz. hogy büszkén hordják fejőkön. alább mint nő van öltözve. a menyasszony a násznagytól (debelkum) egy vég kelmét kap. de míg e hivatalban van. de oly annyira mindent.19 Több különbség mutatkozik már a szláv vidéken. de később a fényűzéssel ez is megváltozott. hogy még a kenyeret. s így ül a nyeregtelen rosz gebén. ez rendesen este történik. ha elfogadja a kérőt. hogy a vacsorához szükségeseket a kérő adja. kit elfogadni nem szándékoznak. ellenben annál lármásabb s nagyobbszerűbb a vőlegény kísérete. a férfiak mögött ülnek lovon. De jellemző e nép óvatossága.

úgy öröme nem tart sokáig. s nem fogjuk csodálni. De a szegény ember is akar ám házasodni! mitévő legyen tehát. ködmönt. Vájjon nem bánja e a vőlegény ilyenkor. és csak ha mindent megbír téríteni a vőlegénynek. hol egyetlen gyermek a leány. hogy házasodni fog. . van szaladgálás a bíróhoz. s ebből az illető leányok sincsenek kivéve. hogy egy gazdagabb kérő jön. de alig is hihető. ha kész az alku. kapja meg a menyasszonyt. ha ez szép. − A rablók az erdőségekbe vonulnak. hogy ily esetben vérboszú éri a vetélytárst. az anyának két forint. Ha ily rablás oly nővel történik. és így inkább elvállalja a nőt. nagyapa és unokái minden gyermekeivel együtt maradnak. az ily esetnél rendesen per szokott támadni. de többet ér a gazdagabbnál. később majd kerül. azért máig is fordulnak elő. mint a bűnt. Ez alkalommal az eljegyzett leány egy nagy almát (jabluka) kap. de még többször verekedések. De gondoljunk most egy 25-30 tagból álló családot. ez izgatja és vidítja kedvöket. s ezen hangok ragadják az ifjúságot csodálatos tánczokra. nyoszolyát. Csak oly család. − Ez időn át mindig szól a duda. fülbe függőt. szép csöndesen összeesketik. hogy habár szegényebb. emez viszont. és akkor kezdődik a többet ígérés. melyek három nap alatt megtörténnek. és inkább haza viszik „a gyászhét után” azzal vigasztalják magukat. sokszor igen érzékeny boszút vesz. Jövő héten leány nézőbe mennek. de nem ritka. erről neveznek aztán minden araajándékot jablukának. ki érzi magában. vagy ezüstpénz van dugva. de ha nem akarják neki adni. ezt vagy amazt már kinézte neki. mert a szülők törvényesen keresik gyermeköket. mert a sok ajándékot odahagyni nem akarja. persze kerül ebből azután perpatvar. a vőlegény úgy kerüli a menyasszonyt. kit egy férfi megkért. A fiú egész alázatossággal felel rá. A jegyváltás idejétől egész az esküvés napjáig. és csak a násznagy által történik meg. de kosarat adott neki. Ekkor történik a leirt megkérés és eljegyzés. s ha pedig visszalép. ládát. habár a nőrablások a törvények által igen szigorúan büntettetnek. mert ez idő alatt folytonosan tart a lakomázás. s ha a leány a fiút meglátja. akkor amannak lemondanak. A menyasszony gospodarjának legalább tizenkét forint. ez könnyű. Nem egyszer történtek már e végett gyilkolások. általában ez a legkedveltebb zenéjök. hogy egy rablás történjék anélkül. az apa. a többi házi népnek hét forint jár. vagy ki eljegyezve volt. hogy majd elmegy vele. és szigorúan kívánják a rabló megbüntetését. ha a nő egyetért velők. melybe a legény vagyonához mérve egy vagy több darab arany.neki. ezért szemrehányást nem nyer. mert gazdagabbnál sokkal nevezetesebbek. gyűrűt. hogy visszanyeri aráját? vagy hogy azelőtt ő ütötte el emennek kezéről. − De történik. és csak szegénység szülte e tettet. az apának tíz forint. úgy hogy nem egy menyaszszony ment már kék szemmel az oltárhoz. 5-6 jó barát egy leányt körülvesz és elrabolja. A legtöbbet ígérő kapja meg a menyasszonyt. a fiúk pedig haza házasodnak. a fiú apja vesz mindent a legközelebbi vásáron a leánynak. Ha a falu ifjúsága a korcsmában tánczra össze van gyűlve. csizmát. lesüti szemét és nem szól hozzá. ott vőt vesznek a házhoz. hogy a nő félig ne egyezzék bele. ott 6-8 nap maradnak. Ha a leány nagyon szemérmes. ez mind ott marad. és tudósítja a történtekről ha a leány szereti a férfit. mert egy harmadik és negyedik is jelentkezik ugyané szándékkal. esketné meg őket: ez persze nem teszi. ha a rablás nem önakarata által történt. Ha ily kérők között aztán olyan van. minden fivérnek nadrágra hat forint. akkor egyik haza megy az illetők családjához. u. m. ritkán vál el egymástól. Egy család bár hány tagból álljon is. és most ritkábbak. Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új házaspárnál. ki elveszi. a leányokat elviszik férjhez. mely ajándékok mint minimum tekinthetők. és többet-ígérés miatt elvált. még a jegyváltáson sem tűri meg a legény jelenlétét. hogy egypár lakadalom sokszor koldussá tesz egy szegény embert. kendőt. ha e sivító rikító eszközt zenének lehet nevezni. hol minden papot a környéken fölkérnek.

vörös szegélyű fehér ruhát. Legyen bár minő alapja ezen érdekes . boldogságos szűzre. köntösét ereklyeként oszták szélyel. s a hegy alig képes a feltóduló tömegnek elegendő helyet adni. Era. s arra az egész népség így kiáltott: „Ilykép égjen a pokolban az. ott sátrak alatt mézes kalácsért czívódnak. s elszánt kirohanásával az ellentábort megfutamította. A várat lövette. A fenfobogó tűz körül aztán összegyűlt a harczképes fiatalság. A horvát hősöket ha elestek. körülöttök száz siirge kéz és száz szomjas torok foglalatoskodik. A lelkész ezután egyenként befecskendezte az esküt tett férfiakat szentelt vízzel. mely oly sokoldalúan támadja meg zsebeinket. A nagyhét egyik éjjelén. a csatatérről bajtársaik hozták haza. 46. és községök saját védszentjére. míg körülöttük labdáznak.Horvátok harczi esküje a múlt időiben. Remellay G. de egészen máskép van ez húsvéthétfőjén. Pesttel szemközt. Zala-Egerszeg egy egyszerű. Egyébiránt a zala-egerszegi határjárást a nép tudalma újabb történeti hagyományra alapítja. ilyenkor nagyban dallá a gyászoló csoportozat. vagy fekete zubonyt ajándékozott a holttestre. A bajnokősök ezen győzelmét ünnepli − a monda szerént − a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. hogy a közbizalom által választandó vezéreket követve. mely Nagy-Kanizsáig meg sem állott. vagy a hős kedvese. nem lesz méltó utódja a dicső ősöknek. fűzet 117. a nők pedig egy kitömött babát hozván elő. mint dicső őseik fognak hazájok és tűzhelyeikért küzdeni. A pizmákat. Budához 24 mértföldnyire. meredekül emelkedik föl Gellérthegye. bedobták azt a lángok közé. s hogy a koldusok tarka serege sem hiányzik ily alkalomkor. egy jelentékeny török tábor nyúlt el. Eredetét e népszokásnak századok sűrű homálya takarja. vagy a bogarakat és ásványokat gyűjtő tanulógyermekek látogatják meg olykor-olykor. Hajdan híres város volt. Magy. Ε hősiesség emlékére a városházban máig őriztetni szokott azon török zászló. mely aztán az egész község kísérete mellett temettetett el. vagy a határcsapázásnak (metatio) évenként meg-megújuló összellemű magyar gyakorlata? kételyben hagy. Horvát hősök eltemettetése. kedves magyar város Zalamegyében. 1. A basa sátra a halmon még most is épségben álló kápolna melletti óriás agg hársnak árnyékában vala kifeszítve. mely egyébként annyira elhagyatott. bújócskáznak. kergetőznek a többiek. I. Mikor a horvátok harczra készültek.ki ha megkezdődött a harcz. Itt bor és sörhordókkal megrakodt szekerek vannak. Besenyő alatt. játékszert és gombot árulnák. Néphagyomány szerént. a Duna partján. Fé. s ahelyett a rokonság. és Fél. A találgatás: váljon hűn szokás-e. Ker. 1. húsvét virradóra. kies termékeny vidéken. Bemellay G. és tűzműveket szórnak a légbe. 1861. a Zala vize mellett. Húsvéthétfői szent-gellérthegyi népünnep. minden faluban máglya égett az egyház kapuja előtt. Húsvéti határjárás Zala-Egerszegen. Ezt követte a védcsapat vezérének megválasztása. Kép. de a védsereg keményen válaszolt. mely a húsvéti határjárás díszjele. azt talán mondanom is feleslegei!. képeket. A sihederek is megkeresik szerepöket. szaggatott sziklafalaival. Ver. hogy csak szelek s egy két eltévedt madár. s megesküdtek mindnyájan az élő nagy Istenre. a nagy-kanizsai török basa e vár birtokára ásítozott. mikor is szakadatlan sokaság kapaszkodik föl a kígyódzó ösvényeken. 51. melyekben a hajdankor bajnokaink hőstetteit örökíté meg a hagyományos népköltészet. s főhelye e megyének. emitt ponyvákon olvasót.

a határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. a nép beözönlik. Útközben az illedelmes beszélgetés nincs tiltva. Az énekvezető ajkain felhangzik az egyházi ének. s ha kisül. élükön az énekvezető. beszédük tárgya: a tavaszi vetés. a némbersereg előtt a lelkész. a határt megkerülni. ki rend s illemre ügyel. egyaránt édesen hatnak szívre s lélekre. Itt egyházi áldás után az ájtatos sereg feloszlik. térdre bocsátkozik. 401. A kíséret némberei. utolérnek. pereg a dob. mint a kebleikben élő s fiúról fiúra szálló emlékezés. A lobogó legelői. Itt a határjáró újonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. Az enyhe lég szárnyaira kel az ősi lobogó. A templom ajtai kitárulnak. féltizenegy körül. mely a városból a kálváriához tart. mint ősapáik hagyománya. dob− és sípszóval üdvözlik. a másik utczából jövő háromnégy egyénnel találkoznak. a város felé közelgvén a „veres keresztig. mellette az ósdi tárogatós. Semmi más nem hívja őket meg. egy otczából két-három ifjú vonul a templom felé. a főoltárhoz járulván. egyházi mezbe öltözötten. míg a gyülekezés foly. illő rendben a kálváriához vezetik őket. részént a kálváriái keresztállomásokhoz térnek ájtatoskodni. Az útra kelt határjárók fegyveres serege. szenteltet. mialatt puska− s taraczklövések egymást váltogatják. Amint a vacsorának vége. Útjok ének s ima közt halad.” Ezután a népájtatosság egyházi dísz-menetben mutatkozik. A nép rajként szállja meg a piaczot. Beáll a reggelizés. s a szervezés azonnal megkezdődik. gyűlöng férfi és némber. Egyike az értelmesebbeknek. senki nem adja tudtokra a nevezetes ünnepélyt. s a síp ütenyszerűleg kezeltetik. keresztyén ájtatossággal. öltözik. ünnepélyes tisztelgése jeléül. A gazdag czéhlobogók pompás hullámai. Ha az idő kedvez. Már ekkor a határjáró nép. Mialatt a kálváriához érkeznék az egyházi menet. Előáll a város dobosa. némi előkészületek stb Egy óra telhetik bele. a határhalmokat . néhányat. sokan már helyt vannak. a határjárókkal együtt. Hasad a hajnal. a puskák mind közelebb durrognak. saját köréből egyet csendőrnek választ. rendtartólag „a fehér képet” megkerüli. Húsvéti határkerülés Székelyföldön. A családok asztalhoz települnek. a kálvária mellett elvonulván. az ügynevezett czinterembe. feszülettel a kezében. Napkelet 1857. Itt kezdődik a szent mise. A jámbor lelkész. a két sor derekán dobos és tárogatós. A határjárás vallásos szellemű népe éji tizenegy órakor megindul. kiki lakába tart az ízletes ebédhez. hogy most először léptek e határvédelmi századba. Rövid csendes ima után felemelkedik onnan. tisztes férfi vagy mívelt osztálybeli ifjú. Balta és puskákkal ellátott egész serege alakul a harczos apák gyermekeinek. s a bon maradó férfiak részént haza. Az éj csendjét puskaropogás veri fel időszakonként. főleg puszpángágakkal elborítva. kik szintén hasonló czélból azon helyre igyekeznek. hol a díszes szentegyház áll. megfordul s indul. lélekemelő látvány ez. az érkezőket puskalövésekkel. s a buzgó nép szívemelő harmóniája. az időjárás. Táborjáratuk harczias kifejezésére a puskalövések koronként megújulnak. miszerént husvétszombat lévén. s éji csend száll a falu fölébe. a közelgők felé haladnak. ősi székely szokás szerént. s megfordulván. Végződvén az ájtatosság. A kíséret a városon kívül délnyugotra eső kálváriáig halad. előadja. a nagy templomba visszatér. honnan áldásvétel után. Húsvét szombatján estve. a csinos öltözetű népsokaság tisztes sorai. A határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjokat. az egyházmenet. az minden esetre harczias jellemű Rajza ez: Nagyszombat éjjelén. de az eszemiszom ezen húsvéti szenteltre előkészítő éjjelen egészen szokatlan.népszokásnak. előtte a megváltás szent jelvényével. s lassú beszélgetés közt várják a gyülekezőket. a város piaczára. mintegy ösztönszerűleg össze szoktak gyülekezni a legények és ifjabb házasok a templomikerítések közé. A város népe ébred. 1. sorakozik. az öszhangzatos énekben olvadozó szívek áhítata. a határdombra nyújtóztatva 6-12 pálczaütéssel illettetnek. szentgyörgynap.

a törvényt. Megjegyzendő. Imitt amott a fenyőágak mellé fagyöngyöt is szoktak tenni Amely . Sőt magok a leányok is korán vízért mentőkben végignézik az utczákat. s végre akik netalán az úton rendetlenkedtek. magokat illetlenül viselőkre. Egy ily reggelen a vagyonosabb falvak utczáin végig nézni a leggyönyörűbb látvány. az elhányt vagy felejtett halmokat mindannyiszor megújítsák. mindeniket megújítván. s azoknak milyen szeretöjök. a gyülekezeté pedig: öcsémuram. így teszi jelentését: „Jelentem egész alázatossággal. beszélgetik. A pap elmondja az imádságokat. Kisded gyermekek. hol hány férjhez adó leány van. adj bő termő esztendőt s békességet. nemzetes főkirálybíró úr! hogy ez s ez öcsém vagy bátyámuram ezt meg ezt hibázta. most van először határkerülni. minőket fellebb közlénk. határkerülési újonczokra. ő hozza alkirálybíróival a törvényt. Például ha a kém észreveszi. egymástól szíves búcsú közt eltávoznak. czifra papirosokkal. dűlők. kinek van legszebb fenyőága. A főkirálybíró intézi az ünnepély menetét. nem imádkozik. a község igazait védjék. a megállítandó szabályok ellen vétőket megfenyítsék stb. kik az ünnepély folyamát vezessék. melyben van a búzavetés. Ítéletet mondanak. s helyszerű imákat mondanak. a nép sajátságos eszejárásához mért imádságának minden egyes tételeit külön-külön utána mondja a gyülekezet. nem énekel. s épen szélére azon határrésznek. hogy az Isten bő forrással Jó ivóvízzel áldja meg stb. Majd minden kapuról egykét fenyőág hajlik ki az utczára. elfeledte a határdombok hollétét. a tisztek czímzete: nemzetes fő− vagy alkirálybíró. s végrehajtatja dulóival és a káplárral. kíváncsi asszonyok szokott falusi pongyolájukban fut nak ki az utczákra s álmélkodnak − közhit szerént − a falu legügyesebb legénye a legszebb virágot kell hogy tegye. s a pap áldása és főkirálybíró intései közt. a főbíró éneklésre szólítja fel a gyülekezetet. hogy menet közben az útjokba eső mezei forrásokat kitakarítják. távoztass el mezeinkről jégesőt. s rövid. Ez imák körülbelül így hangzanak: „Úr Isten! áldd meg határunkat. Úr Isten! halld meg imádságunkat. Míg az ünnepély lefoly. pap. formáját. Ott mindazokra. falunktól a tüzet. az énekvezető kezdi az éneklést. dúló úr. azt színes szalagokkal. kém. A reggelig hátra lévő időt az ifjúság a szeretet és emlékezés egy kedves cselekedetére szokta fordítani. sáskát. az úgynevezett búzahatárt. áldd meg hazánkat. küldd el hozzánk az igazságot. hanem csak a vetéskertet. Ott éneklést és imát ismételnek. árvizeket. A választások röviden. s visszaérvén az előbbi helyre. hogy valaki illetlenül beszél. felköpűzik. egyéb czímezés nincs. A tisztviselőség megalakulásától az ünnepély végéig. egész határt megkerülik. éneklés közt halomról-halomra. Láthatod. A kém vigyáz a hibázókra. nemzetünket. idegeneket. vitézlő bíró és káplár uram.” Ezután következik a menet· Halk éneklés közt a falun végigvonulnak. forrásokat megtisztítni. és azzal hazatérnek a templomkerítésbe. melynek tarkaságaival lengedező szél játszik. s a határhalmokat még sem tudják kijelölni. adj jó előjárókat. piros tojással feldíszitni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. egyszerűen mennek végbe. nevet. rendesen pitymallani kezd. tehát leghívebb szeretője. a bérezek tetőin meg-megállnak. ki kinek minő virágot tesz. a választott pap hozzá fog az imádkozáshoz. akik későn érkeztek az ünnepélyre. szőlőhegyeinket. énekvezető választatnak. nem énekeltek stb. válaszszunk azért − úgymond − tiszteket. kik már többször voltak határkerülni. Így mennek mindenütt a határszélen. mely a felhányt és megújított határhalmokon 6-12 pálczaütésig végre is hajtatik. ótalmazzák stb.megújítani. a mezőre áldást s az égi csapások eltávozását kérni összegyülekezénk. tessék reá ítéletet mondani. mi alatt a templomot megkerülik. bírák. a falu határait el ne felejtsék. s mellettök egy-egy rövid imát mondanak. hajlékainkat. a határkerülésre újonnan felavatandókat beigtassák. mely mindig zsoltári ének szokott lenni. kerteinket. káplár. tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. minket rendben tartsanak. bátyámuram.” Megalakulván a tisztviselői kar. hogy az ősmeneti szokást tiszteletben tartsák. Egy főkirálybíró. Ha az idő kedvező. álld meg falunkat.

vagy azt jelenti. pennát. gazdasági eszközök. piros tojás. Juhászok dömötörje. kalács. a hajadon pórleányok egy nőalakot szalagok és kendőkkel felczifrázva öltöztetnek fel. elmennek a házak ablakai alá. bocsássák be. óvatosságra intenek egy s más iránt. szegődnek és vándorolnak. Ipolysági virágvasárnap. vagy hogy szeretője nincs. hogy a juhászságból kilépni. 94. de e szokás azóta eltöröltetett. gömbőcze! mi csakugyan nem hangzik roszul. mi egyaránt lealázza. s bérességet vagy más alávaló sorsot válalni nem . a jegyzőnek tentât. A mészáros czéhtagok összejönnek este a kitűzött helyen. elbeszélik a falusi életben. s ezzel a felszabadítandó ifjú testének azon részét. a felszabadulandó ifjak előttök egymásután sorba állanak. a jutalom: szép szó. történnek sok titkos összebeszélések és határozások. a hontmegyei becsületes czéh. mit énekszó mellett nagy. háromszor érzékenyen megilleti. ideje húsvét másod éjszakája. éhezve. l. Az atyamester előveszi a czéh fegyvertárából az őslapátot. leöntik. Ε napon változtatják helyöket. a folyóhoz viszik. könyveik. A határkerülésnek van még egy kiegészítő része. két oldalt rendben ülvén. akik követik. ilyenkor éleznek. a nőtlennek féleséget. mondják. 59. Itt tűnik ki? mily ép humora. bor. magán titkait és cselédi dolgait! Napkelet 1857. Ez eljárás neve a nép nyelvén: didergés. mint kikémleli mindenki házi életét. Érdekes őket hallani. midőn vezetőjök elmés. hogy rosz magaviseletű. s ott fázékonyan dideregve kéredzenek be. minő dolgokat tud meg a nép. vannak áru-czikkeik. az alakról leszedik a ruházatot. A fölszabadítást ünnepélyes vacsora és reggelig tartó dáridó követte. s váltságul szintagy piros tojást és egyéb szerelmi zálogokat vesznek. 1862-ik évben ez ünnepély ismét megtartatott. az úrihölgyeknek kocsit. ünnep másodnapján virradóra a falut csoportosan bejárják. A juhászok országszerte ezen a napon tartanak ünnepélyes összeseregléseket vidékenként. kik ott jelen voltak. Honderű 1847. s a tanítványok fölszabadulásának ünnepélyét. 1. azon fiatal házasok tudniillik. hogy a lapátütések eltöröltessenek. s örömkiáltások között térnek haza. Ipolymentében virágvasárnap délután. leszavaztatott. s mégis elhallgatja. vázát pedig a vízbe dobják. feddnek ezért vagy amazért stb. Ipolysági régi czéh szokás. Az ez alkalomra készült ének körülbelül így hangzik: „Haj ki kisze! Haj jöjj be sodar. el vannak fázódva. selyemkelméket ajánlanak. hogy messze földről. s olykor egy-egy leleményes székely emberre akadnak. felfödözik minden háznak és egyénnek tudott titkait. mint ezt nagyban láthatni például a székesfehérvári főpiaczon. Ünnep másod napján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. mennyi természetes éleze van az irni és olvasni nem tudó székelynek is. Ipolyságon. sz. Sürgöny 1862. s váltság fejében piros tojást és más emlékeket kapnak. Van egy vajdájuk. A folyóhoz érvén. melyen ülni szokott. didergők. lapátoláson és tovább lóditáson megy keresztül. hideg tartományokból jőnek. Ilyenkor messze állomásokról és pusztákról a juhászok egész czéhje együtt levén. és csipős vagdalózásnak vége hossza nincs. Az ellódítás 20 év előtt egy nagy vizes kádba történt. s így sorban mindegyik hasonló manipulation.leánynak húsvét reggelén nincs virága. s a tisztes ős szokás mentve maradt. A harmadik ütésnél a legénykét két kamasz két kezénél fogva odább előre lódítja. 399. orvos és szépítőszerök. beszédeikben a sátorosokat utánozzák. farsang végén szokta tartani lakozását. többnyire leányok és apró gyermekekből álló kíséret követ. s valakinek azon indítványa. mit harmadnapon a leányok viszonoznak. a nép között forgó kisszerű pletykákat. a lelkésznek bibliát. s azt egy póznára illesztvén. bizonyos helyen. minő például. leányok és legények kalandjait.

Ezeknél az u. Mint a darazsoknál. A dolog végével a nehezebb munkáknál 3 féle étellel. másik nádaz vagy zsindelyez. harminczan dolgoznak együtt egyenlő akarattal. A juhász ilyenkor visz vásárfiát szeretője számára. barát barátjával. egyike a legszokásosabbaknak. a harmadik égeti a téglát. Magy. mely abból áll. háztöltő. vagy ha az nincs. Ugyanis ha valaki egyik. egy ember elmegyen a kiáltó hegyre. Kaláka. A szlavóniai magyaroknál. tánczolgatás s új ismeretségek esnek. szomszédok. hogy az arrai meghívás után az atyafiak. 4. arató. ho uh!” Az ily kalákába főleg az ifjúság vágyik. könnyebb munkájú kalákában. s pedig ugyancsak vastag demonstratiókkal. A czéh rendelései ellen vétők ilyenkor fenyíttetnek. hol a munkások vannak. újs. − egyik állítja össze a tetőt. pálinka és tánczczal. Van. s nyáron a mezőnek azon dombjára. Az aratáskori kalákáknál így danolnak a férfiak: Kévét kötünk még vastagot. míg a másik alapját veti meg a csudálatos laktanyának. mint fonó. Hogy rakjunk csinos asztagot. hogy házaikra a legmesterségesebb czifrázatokat vésik. kendernyüvő. kaszáló. sőt néha vérengzőkkel is. ez esetben a helység népe átváltozik darázsokká és kasztorokká. − s mint a kasztoroknál egynek egyet. másnak mást kell csinálni. midőn a kaláka meg van már híva. kendernyűvő. 1854. hogy kinek hol s miféle kalákája lesz? Némely falvakban. egyik ássa és hordja a földet. mert itt egy kis időtöltés. mondani valóját közli. másik gyalulja a deszkákat. s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők. Végre következnek a zajos mulatozások juhász modorban. mert rendszerént egy házon tizen. építkezési kaláka. háztöltő. szénagyűjtő. mindjárt minden ember elmenjen hollós mezőbe. hanem annyiban is. I. 135. melyen csak bámulni lehet. Erdl Kép. másik veti a vályogot. . szerető szeretőjével összejő. egyik tapaszt. s télben a nőknél fonókalákák. s így a meghívó dolgát egyszerre elvégzik. s így néhány nap alatt. II. Az ily kalákából mindég víg ének és zeneszóval oszlanak haza. Segít hazán és a pártán. pajkos pénzföcsérlés mellett. vagy másik helységben új házat építtet. egy oly épületet készitnek el. s a boltozatot valami ragadós anyaggal ragasztja össze mesterségesen. csak lágy kenyér. nemcsak annyiban pedig. mely a falu mellett van. vagy ha tánczos a kaláka. Ezen kalákák a gazdasági szakosztályok szerént többfélék. kőhordó. n. sőt az egész falu. hogy közösen építenek. − egyik vágja a fat. 1856. újs. s úgy kiáltozzák. 103. A kalákárai meghívás vagy követek által történik. házfa” hordó. 371. némely faluban az utczákon fel s alá muzsikussal járnak. Egyik hordja a földet. s faragja a gerendákat. s ottan a kalákát megkiáltja ily módon: „Uh hó! aki eligérkezett Véső Tamás uramnak kalákába aratni. gyűjtő. Ősi szokása a székelyeknek a kaláka. másik meszel. s különösen a naptároknak van ez időben nálok nagy keletje. másik az épületre való anyagot czipeli rakásra. trágyázó. 1854. a falu tornyába. valakinek egyszerre minden fizetés nélkül dolgozni mennek. szántó.szabad. új terveket készítenek stb. s vési az oszlopokat. A nagy asztag s a szép leány. vagy otthon más valakinek. Vas. A székelyeknél.

ifjakat vesz fel. s ide a vőlegény ül fel férfiakkal. Tizenegy órakor a harang megszólal esketőre. hol a szószóló szokott beszéddel a leányt újra megkéri. Mire egy eddig észre sem vett személy is a szertartás színterére lép. s többek közt a nők egy lakadalmi fát hoznak ajándékba. mind a vőlegény. Mindkét fél templomba indul. s egész ünnepélyességgel kijelenti. . mi rendesen farsang-elejére esik. mely annyit tesz. rendesen minden darabot egyenként szállítva ki. hol az esketés véghez megy. A házigazda. A lakmározás kedden kezdődik. amint a leány előlépett. Tíz óra tájt mind a két fél külön-külön megindul a paphoz. Az ajándékok folytonosan gyűlnek. mi abból áll. s oda ajánlja. Miután tehát az év áldásait betakaríták. őszszel az apa fiának egy tallért ad. helyébe mást állítanak. a menyasszony három tyúkot. más szekérre a ládát. ki a játék alatt magát az ajtó mögé vonta. hordót rakják. Az atya mintegy patriarcha. S ekkor történik meg a kikérdezés. Ε hozomány rendesen hat párna. kiugrik. két derekalj. mind a menyasszonynál megkezdődik a lakmározás.. Most harmadszor csinosan öltözve maga lép be a kérdéses leány. s ugyanerre ül fel több nők közé a menyasszony. A leánykérő egyedül jelen meg. és sajátjából egy szekér fát hoz be az erdőről a lakoma számára. Szerdán reggel. A házasulandó tehát most már nem csak guzsalyosba. hogy a násznagy e nap megjár minden hivatalos vendéget. egy festett láda. mint egy kis tornyot. melyet nő hoz fején... kedvese nyakába borul. mire minden meghívott befog. s ezt sirató estének nevezik. Esteli harangozáskor a leányos háznál a leány hozományát kezdik az udvaron kirakni. A kalotaszegiek házassági szertartása századok tisztes nyomait hordja magán. s mindenféle apróságot aggatnak fel. s az apa áldást mond reájok. Kitűzetik a kézfogás határideje. pántlikázott és felgalyazott ökrökkel. i. egy csinosan öltöztetett. korsót. és lakoma. három kalácsot. s a kiszemelt leánynak a tallért megmutatja. ostorcsattogtatások között oda megy. hogy magának nőt vehet. Λ fiú kiválaszt.” Ε szavakra a sánta nőt elviszik. mikor lett alkalmassá fia család alkotásra. vagy zeneszó mellett az utczákon járkálva. maga határozza el. saját vendégei és muzsikusaival. egy hordó s több effélék. ezt ott kézfogásnak nevezik. de sánta vagy sántító nőt vezet elé. kérem tehát gazdnramat. tükröt. felrakják a hozományt. Erre néhány rokon jelenlétében megtartják a marhaságot. három kancsó bort hoz. és zene kíséretében a leányos házhoz mennek. elvennélek. Innen-is mindenik saját lakába tér meg. Ez egy csöbörbe illesztett fenyő bokor. s újból kéri a valódi házileányt.Kalotaszegi házassági szokások. hogy ez s ez fiatal házasodni kívánván.. hogy ha kosarat nem adnál. s estefeléig honn mulatnak. s az említett kalács és bormennyiséget. mindenik fél úgy amint jött. Mire a leánykérő szól: „Házi gazda uramat ép egészséges leánynyal áldotta meg az Isten. Az estét a vőlegény és vőfél a leánynál töltik. Innen haza mennek.fiatal gazda a leányt kéreti. kinél e jelenet nem volt váratlan. mi gyűrűből. Az ifjú t. vagy legalább azt játszik. mely szalag és csörögeszerű süteménynyel van felczifrázva. s ez által tudtára adja mintegy. Az ökrök előtt a . hogy a lakodalomra fát hozni segítsenek. s arra fejkötőt. A legény vőfélt választ magának. Ekkor a vőlegény felkendőzött. keresi a házigazda ilyen s ilyen nevű leányát. s felhív egy tisztes férfiút. A vőlegény három kakast. vagy pedig a fönebb említett tallérból áll. a leányát mutassa elé. még pedig egy szekérre teszik az ágyneműt. mit kézadás követ. az atyafiakat látogatják. vagy jegyváltást. hogy a leányt megkérje. s mintegy képlete az ős magyar családi élet folyamának. A leánykérő természetesen ezt is visszautasítja. ki hasonlóan béna. de leánynézni jár. A hordóra fenyőágat állítanak föl. pántlikát.

melléjek a rokonok. Amint az ételt felhozzák. mely alkalommal minden közeli távoli rokonuktól. Erd. sőt még a harangozótól és sírásótól is elbúcsúztatják a halottat. Vas. . Erre kitör a lakzi és táncz. s azt. s így rendre. újongatás közben megindulnak. hogy a kancsó fenekére mélyeben pillantott pajtások. Magy. kezökben boros kancsó. Itt a leányt anyja. Régebben megvolt azon furcsa szokás. valamint az is. a vőlegénynek. templomba mennek. Vas. A fiatal nők és leányok kedvesebb halottjukat pártájukon és hajfonadékukban fekete szalagokkal. edényeket. Ε jelenéssel vége a lakodalomnak. 143. s e percztől nő és férj lett belölök. Leülnek. hol terített asztal vár reájok. s azzal ott hagyja. muzsika szó mellett. s azt ismét baza viszi. fején vive a lakodalmi fát. miből az is bekövetkezett már. Kalotaszegi gyász. A temetéseket nagy szertartással viszik véghez. 143.nyüszőleány20 megy. férfiak. hogy ha a keresztkomák valahogy összeháborodtak. . barátjuktól. A növendékek keresztszülőiket mindenkor nagy tiszteletben tartják. a fiatal párnak. melléje bicsakot üt fel. 2. s tizenegy óráig az utczákat járják. Szombaton az ifjú pár nem mozdul ki honról. s rendesen apró marhákat ígérnek. nőtől egy tyúkot. foly egész éjji 12 óráig. s így a legényt még is ki kelle húzni. mint a megszűnt komaság jelét. a koma czímet és barátságot híven megtartják. Újs. A tehetősbek. hogy életeiket megkezdhessék. apró hozományokkal rakottan. mikor is az ökrös szekér újra előáll.” Erre az asztal közepére tányért tesz. 1856. Kalotaszegi keresztelő. s mint hü nőt bemutatják. A keresztelőn megjelent vendégek. házigazduram férjhez adván leányát. 20 Nyoszolyóleány. . mert rendesen piros kordován csizmát viselnek. Harmadik nap csötörtökön. nem ritkán két halotti beszédet is tartanak. míg a leány oda nem fut. a vőlegény násznépe egy közel eső atyjafiához veszi be magát. a násznagy hat ökrös szekérrel megindul a faluban. Kép. A harmadik tál ételnél házi bútorokat. a bántó félnek küldötte. 144. s ott tartják mindaddig. Vas. minden tál ételt bizonyos megszokott mondatokkal fogadnak. mire áldást kér. a nászba tartozó nők. ezt azután az örömapák teszik el. s egy igen eredeti jelenet. A második tál ételre nem pénzt. újs. Tizenkét órakor a menyasszonyt családja fölveszi. Negyed nap pénteken. hol a vőlegényt rokonai beeresztik a kútba. így viszik a leányt haza. hanem marhát kér. s azon nap vége a lakomának. hol könyörögnek érette. szekereken. 1856. az ígért ajándékokat összegyűjti. hogy a leány meg nem jelent. néha varrottas kendőt és párnát adnak. közelebbi rokonaikat. jó barátaikat költségesen megvendégelik. Innen a leányt haza kísérik apjához. Ekkor következik a kontyoló. 1856. a megbántott fél egy darab forgácsra pökött. fekete csizmával gyászolják. született gyermekek keresztelője alkalmával. . 144. Míg a menyasszonyt kontyolják. mint férjének hatalmába adja. s nem kér érette. s most vőlegény és menyasszony egy szekérre ül. még pedig a nő hóna alatt kalácscsal jelen meg. mit herisnek neveznek. és „uram őkemének” nem nevezi. minden vendég ajándékozzon pénzt. kissé be találták a vízbe mártani. A temetésért a lelkésznek férfitól egy kakast. s a vőlegény házához hajtanak. s az adakozás a tányérba befolyván. Ez aztán a hűség próba. s ismét haza viszi. Az első tál után a násznagy feláll és szól: „ . Hatodik nap. legvégül a vendégek. újs. még pedig az asztal-főre a vőlegény és arája. vasárnap. 18öü. 136-7.

Mondják. ottan volt a határ. újs. Akkor azután megkérdik egymástól. mind a két falu legénysége neki feszíti erejét. s ameddig eltudta. mezei játék. miszerént sokszor levén határvillongásaik. A székely faluvégeken pünkösd napján összegyűl a szomszéd falvak népessége a mezőre. A nagy leánynak ebéd és vacsora felett leülni illetlen. amelyiknek nevét nem mondjuk meg. kik minden vasár napi templomozás után gyűlést tartván. csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. hogy „fogod-e már komé?” „Ha fogod. Tehát mindegyik falu legénysége elhozza magával a hosszú görbe kamót. Pest mellékén „gajmó”. másikba a másiké. Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. ahol csak vagyon. Húsvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén. Vas. Vannak emberek. hogy mi az a „kamó”. káromkodáson. 144. korán reggel ivó vizet hordani. hogy saját kamójával a másikat kihúzhassa helyéből. hol zene melletti tánczsátorok alatt. hanem egyik falu kakasának átfelelget a másik falué hajnalban. szabad mezőn álló. hogy „szemérmes. s ha egy-két lépést tágított is előre. különben vége a szalagos pártának. s többnyire a magyarhoz annyira illő. bor. A kalotaszegi leány. s innen van az a közmondás. mert megharagudnának érte. s ezek azt állítják. mintha oda volna nőve. néha ötven is egy sorban. egyikbe belekapaszkodik az egyik falu fiatalsága. a székelyeknél „kankó”. s azon leányt. Az ifjú legények a legkorosabb legényt megválasztják „legénybíró” név alatt. mind a két fél úgy megállja helyét. hajdan remete lak. Mert tudni kell. valamint bármely csikorgó télben. Először is tudnunk kell. kik mindennek szeretik az okát tudni. az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl. mellé esküdtekkel. Kamóhúzás. mint a kalotaszegi leány. De ha aztán sikerül valamelyiknek a másik falut kihúzni helyéből. van azon kaczagás. sör. Túl a Dunán „kampó”. Néha ki sem bírják mozdítani egymást egy álló helyükből. megvizsgálják a darab fonalakat. 1856. hát húzd rá!” Erre elkezdődik az erős mulatság. naplemente után. Minden háznál az eladó leány kötelessége. lső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat.Kalotaszegi apróbb szokások. hamuval tömött zacskóval megütögetik. katholicus hívek gyakori imahelye. újs. jelenleg az ájtatos r. hogy az oláhfalusiak egyszer egész a városuk kapujáig elhúztak egy szomszéd helységet. amilyet az úrfiak hordanak a városban. tulajdonképen pedig valami bot. 166. Kas. 1800. czikázás. hanem egy három négy öles jó fiatal töriilvágott bükkfát. hogy amelyik helység el tudta a másikat vonczolni kamóval a vitatott határról. nemesebb élvezetű . melynek a vége befelé görbül. mely alatt nem kell érteni valami kurta nádpálczát. különben maga ellen erőködött volna. vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak. ki nov. nem marad a tánczvigalomban. hogy a székely falvak nincsenek oly messze egymáshoz. az alföldön „horog”. s azt érdeme szerént egy kifúrt falapiczkával megveretik. ezen pereknek úgy szakíták végét. Kecskemétieknél a húsvét. aminek a vége horgasnak van hagyvaKét ilyen kamót aztán horgas végeinél fogva egymásba akasztanak. másik perczben megint visszaszerzi. mert ezt minden faluban másként híják. hogy e pünkösdi mulatság onnan eredt a székelyeknél. mint az alföldi városok. Természetesen mindenik fél a másik földén állt.

Erd. jertek el már. Az Isten áldása s ezért áldomása házatokon Maradjon mindétig. 102. s kedvök csucsorodván. Jó atyák magzati és jámbor rajzati örüljetek. híres tanítónak az ő napján. melynek tetejébe jóféle öreghegyi és széktói borocskát szoktak öntögetni. Ilyenkor aztán megesik.) Az úr minden jókkal e házat szeresse. (Ezt elénekelvén. Pünkösd más napján ugyanily népmulatság tartatik a város éjszaknyugoti részén. Kép. Lám a madárkák is gyönyörű tavasznak zengedeznek. Kecskeméti disznótor. szőllőkön kívül fekvő „Talfája” nevű szép tölgyes erdőben. Mi azt megköszönjük. hanem mindenféle sültet. pörge kalapokban járják be a gyermekes házakat legidősb tanulótársuk vezénylete alatt. túrus csuszát. Ily helyen királyok. juhczobákot.lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket. Kik itt az erkölcsben. gyermekek. Itt ö szent ihletben és jó nevelésben mívelheti. i. Díját voszi annak ő. Ti is ezenképen. sok tojást rakjatok e kasunkba. nagy jutalmának menyországban. mi nagyobb moduaknál nem egyszerre történik. 1. Mert ki ajándékot nyújt nekünk. 1851. Papirosra valót adjatok és más jót vagyonotokból. úrfiak s császárok taníttatnak. vegyetek adományt idvességre. Szerelmes öcséink. Régi szokás szerént menjünk Isten szerént iskolába. mulatnak. el sem is felejtjük. jó barattait összehívja. ő minket vár. I. Magy. atyafiait. Régi jó szokás Kecskeméten az úgynevezett disznótor. Erd. pörkölt húst. Ide mostan tehát kiki maga fiát elküldheti. mint gyümölcsös kertben növeltettek. foszlós kalácsot. 101. tarhót és több ily ízletes magyar ételt. Holott majd tudományt. utóbbiak csinosan felöltözve. Jó mesterünk vagyon. hogy komám és ángyomasszonyoméknak is félreáll kissé a kontyuk. Neve a mulatságnak „Emmaus” húsvét másnapi evangeliomban foglalt szent történet helynevéről. s többnyire zene mellett derekasan. Magy. amidőn is illedelmes jelentésre nyert bebocsáttatás után házanként elzengik következő ismeretes dalukat: Szent Gergely doctornak. midőn t. Kép. világ végzetéig jószágtokon. Hogyha nem adhattok minekünk diákot házatokból. jó fiak Isten által. roppant mennyiségben. Úgy a deákocskák házanként eljárnak s énekelnek. kit Isten megáldjon. . elhagyott ifjak oktattatnak. Megjegyzendő. köt. tarhonyás rétest. omlós pogácsát. s összevissza tánczolnak és dalolnak mindent. mondatnak utána íme versek is. mint szokott ez órában. Koloniak Sz. vagy leöleti. Emmausba menő két tanítványának megjelent. Mert ilyetén helyben. a fiatal Növekesznek ifjak. ti lesztek társaink. jertek el hát szépen iskolába. A szegény árvák is. Az iskolamesterek és tanítványok védszentjének emez ünnepén. hű hálánkba. midőn a feltámadt megváltó. mint gyümölcsös kertben. Most azért hozzatok. déltől alkonyig. a gazda télen sertéseit leöli. hogy az ily torokban nem csupán sertés húst tálalnak fel. György napja. 1854. esttől nem ritkán reggelig.

ha holnap ismét visszaveszed. Ha borunkból iszol. pogácsánkat eszed. Üresen tántán csak el nem bocsátatok. hogy hiányi nagyok. Elveszünk örömest penészes petákot. Akár minden héten mást-mást csináltathatsz. Éltöket mindvégig szerencse kövesse. F. De legbizonyosabb szüléidnél lészen. nincsen feleségünk. kiáltunk: Jöjj el s légy katona. egy szűrt nyakadba akaszthatsz.A benne lakókat sokáig éltesse. Megszámlálván. Egy hete múlt épen. ha tetszik. tenta a mi mesterségünk. látták. Mely is szerencsésen az nap végződött. mi az akaratunk. Nyáron. Diák verbunkra is pakszus engedődött. Csak mustrára jársz föl. Én e házhoz követ nem egyébért vagyok. ha úgy tetszik mezítláb is járhatsz. Mondért akár milyent akarsz. papiros. Könyv. Ε pakszussal azért mostan elindultunk. E. Az hogy diákokat mostan verbuváljunk. Az ebéd s vacsora már otthon vár készen. Nem bánjuk. mely végett az . Ha kedvelitek hát szülők ez életet. Melyért áldást mondunk mindnyájan reátok. Kis diákok vagyunk. C. ha az végbe mégyen. Holtuk után az úr magához vezesse. Az A. Ε kedves mondókájukat végezvén. Sületlen pogácsa a mi eleségünk. olyant hozhatsz. Azért még katona nem lészen a neved. B. Ha egyéb nincs. Minthogy seregünket minap a hadnagyok. Kiket seregünkhöz így hívunk. diák alamizsnát kérnek. Azért katonákat verbuválni hagyok. Levelünk mutatja. Ha van magzatokhoz bennetek szeretet. Ott sokféle dolog elővetődött. D. Szállásod. Mivel megérték már a szép kikeletet: Bocsássátok hát el velünk gyermekieket Hogyha nem adhattok minekünk diákot. a mi ellenségünk. hogy mustránk kezdődött. minden helyen lészen. adj minekünk kezet.

27. (Végre a kiczeviczét beledobják a falu patakjába s eldanolják:) Vígan szenteljük meg majd őt. Magy. melyet a kapott szalonnadarabokkal teledugdosván. Egye meg a farkas. őket a váluban . Erd. Kép. stb. S behozzuk a konczmesternét.adakozmányokra van velők kosár. 1854. (Tréfásan némelyek odamondják:) Ha még nem tojott a kakas. s népdalokkal felváltva lejtik az úgynevezett „botostánczot” minthogy bot van ekkor kezökben. 3. az ablakok alatt megállapodnak s villóznék: Villö! Villö! ki hazája? Biz az a jámbor ember háza. a vagyonosabbak ezüst. a csapszékbe térnek be. Villö! Villő! stb. mit kiczeviczének neveznek. hazaoszlanak. vödörrel leöntenek. és szalonnának. stb. hogy a „duda nem is muzsika. czigány zene mellett járják be a falut.1 Magy. s ez harmadnapig így tart. hol reájok mesterük lakában vendégség vár. Villö! Villö! Adjon keétek tyuktojást. egy szalma bábot menyasszonyilag felpiperézve. 94. vagy egy ingre vetkőztetve. s az ez alkalommal ajándékba kapott szalonnadarabokat minden czéhnél egy-egy suhanczra bizott nyársra tűzdelik fel. S énekszóval a pünkösdöt. s miután azon házaknál. 1851. Villö! Villő! kivisszük a kiczeviczét. nyárs. Vagy csak egyszerűen a virágvasárnapi lányok fűzfa-ágat felszalagozván. Honderű 1847. feltartanak. 3. Zengjünk ott most úgy mint máskor. 1. 3. 26. így meglévén a házról házrai kalandozás. Húsvét másod napján szokásban van a falusi lányok leöntözése is. visszatérnek iskolájukba. Kép. kiket a pajkos legények a kúthoz vonszolván. hol szívesen látott vendégek. 1854. Falu végén selyem sátor. a szegényebbek ólom gombos kék magyar ruhában. s énekszóval a faluban így zengedeznek: Villő! Villő! faluvégén selyemsátor. Ezt a mesterek részére dudaszó mellett házról házra menve szokásos kéregetést „cassatumot járni” műszóval fejezik ők ki. Virág vasárnapján a virágzó kis leánykák énekkel elegy járásukkal. midőn így mesterasszonyuk asztalánál kényelmesen lakmároztak. a reggelit vagy harmadebédet elkölték. Koloni apróbb szokások. Farsang utolsó napjaiban a legényes czéhbe már beavatott füzéres ifjak lobogós gyolcs ingeket öltvén. Villö! Villö ! stb. házról házra körülhordoznak. Erd. kolbásznak. Magy. Erd. miről azt tartják. Kép. 28. Az abban résztvettek banduroknak neveztetnek. és a tanulástól szünet-kezest kaplak volna. Megelőzi e kedvtöltést a még gyengébb iskolás gyerkőczök táncza kövér csötörtökön dudaszó mellett.

megfürösztik − mire kölcsön fejében a vízre vittek suhogó kedden nyolcz szál hajlékony fűzfa vesszőből készült suhogőval jól megverik ő keméket.
Magy. Erd. Kép. 1854 3. 28.

Szőlőkötözéskor a leányok nagy énekszóval hojedáznak: Hője, hője, hojeda, hoj hoj! (Itt valami nevet említenek) Jó barátom régen, Szép szeretőm szívem, (Ismét név) lelkem, Majd meghalok érted. (Hangot változtatva:) Meghalok, meghalok még beteg sem vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok (Erre következik más helyről a köszönet:) Köszönjük az éneket, Százszorta jobban magát Az édes csillagomat. (Nevet említ) kaszáljon keé, Vastag rendet ne vágjon keé. Vastag a rend,, vékony vella, (Nevet említ) el nem bírja stb.
Magy. Erd. Kép. 1854. 3. 29.

Koloniak sz. Balás napja.
A koloni iskolás gyermekek sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterük meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ug-rándozás közt beköszöntének, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát: Szent Balásnak napján. Szabadságunkban van, Hogy házanként járjunk, Segítséget várjunk; S énekeljünk: Omne dignum líeverendum. Campes. Adjatok gyermekecskét, Hallja abéczécskét, Omne dignum, Reverendum, Laudes. Adjatok leánykát, Söpörjön iskolát, Adjatok egy ludat, Hogy mutasson utat,

Iskolába. Adjatok egy kakast, Hadd kaparjon garast, Papirosra, Most úgy fogunk tánczolni! És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Mint a molnár tyúkjai, Ha jól laktak búzával, S az ellopott árpával, S gazdánk embersége, Gazdasszony tisztessége; Adjon darab szalonnát, Vérest, májust, nagy hurkát. (Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:) Ekkorát! Mert ha nekünk nem adtok, Fazekakban kárt valltok; Mind lehulnak a polczról, Es a tyúkok a pántról, Ha nem akarja keétek azt, Hogy kárt tegyünk, Vagy pedig mást, Nézze keétek meg a padlást. S hozzon keétek le egy kolbászt. (Ekkor szerényen ezt mondja egyik:) Macska van a szalonnán, Kergessétek el onnan, Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot. Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy néhány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.
Magy. Erd. Kép, 1854. 3. 27. M agynyelv. Szol. 2. füzet 395.

Koloni sz. Ivánnapi tűzugrások.
Virágos sz. János napján a kolóniák úrnapi párlos füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg a négyszögű tűzhelyeken, örömriadozó daliás és ugrós táncz között, s a fellobogó lángokat egyenként átugrálják. A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e czélra csontból, szemétből; ringyrongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni. Mások a mező szélén tüzet raknak, s égő üszökkel kerülik meg a vetéseket. Mások ismét nagy tüzet raknak az erdő vagy a hegy tövében s danolnak, tánczolnak körülötte, az égő üszköt elviszik a házakhoz, s a

kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék stb. Abból, hogy a leányzók mikép ugorják át sz. Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. ... Az ezen szertartással egybekapcsolt sz. Iván tűzéneke pedig így hangzik: Tüzét megrakáljuk, Négyszögre rakáljuk, Egyik szögén ülnek Szép öreg emberek; Másik szögén ülnek Szép öreg asszonyok; Harmadikon ülnek, Szép ifjú legények; Negyediken ülnek Szép hajadon lányok. Ki lovai vannak A nagy hegyek alatt, De ott is ott vannak, A.....é Selyem sár hajó, ... nak, Hajó félő gyöngy, Koszorú gyöngy, Térítsd elő Orzsi Az én lovaimat, Én is megtérítem A te ludaidat. (S itt ismét rákezdik „Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt” mindig más névvel p. o. Balkó Istváné, Hertédy Jánosé stb. mint fönebb, míg valamennyiét kiénekelték s összepárosították a dalban. S midőn már a szalmatüzet meggyújtották:) Világolj, világolj, világolj szent János, Csak most légy világos, osztán légy homályos, Meggyuladandó........nak, Kőháza, Ojtsuk, ojtsuk, jaj ne hagyjuk szegényeket. (Mikor a tüzet keresztül ugrálják:) Mely magas rút a fa, ága elágozik, A tengeren által hajlongik, Selyem sár hajó . . . . nak, Hajó felö gyöngy, koszorú gyöngy. Egyik ága hajlik (a legény nevét dalolják) Udvarába, Másik ága hajlik (a lány nevét mondják) Udvarába. Selyem sár hajó .... . nak, Hajó felö gyöngy, gyöngy, koszorú gyöngy.

. Roppanj gyivó. Roppanj gyivó. Virágom tőled el sem maradok. Ne vetekedj vélem ivola szép virág. Virágom veled elmegyek. Kisöpreném a budai nagy piaczot. Szeretőmnek színéből. Virágom véled elmének. Virágom véled elmének. Mind azt énekelik. Arany hajú Mária rendítsd alább a napot. Virágom véled elmegyek. Ne vetekedj vélem te búza szép virág. Szóval a szót mondja a búza szép virág. Máriában elnyugszik. dőljön ki A gyivófa. Hajtsad rózsám hajtsad A cseresznye ágát. A levele lehullik. Virágom tőled el sem maradok. ahol az nap elnyugszik. Virágom tőled el sem maradok. Ha a tükör nem hazudna. Mert bizony én velem lányok dicsekednek.) Lassan csendéjétek én apró deákjim. Hozd estére a holdat. Mert bizony én vélem széles e világ él. Hogy aludjék Mária napfelköltíg. Ne vetekedj velem te rózsa szép virág. mogyoró Levél alá. Hogy dőljön ki. Magamnak javából. mogyoró Levél alá. Mert bizony te vélem szent misét szolgálnak. Ha a gyivó megérik. Rendvel néznek a tükörbe. Megöntözném hideg kőkútnak vizével. A fölvégi lányok. Behinteném apró pünkösti rózsával. Rendvel ülnek a szép lányok.Vetekedik velem háromféle virág. Egyik féle virág a szőlő szép virág. (Ezen refrain ezek után ismétlőleg viszáztatik. Virágom tőled el sem maradok. Ha én volnék a budai nemes asszony. Hadd szakéjjak szépéből.

Ha valaki lopó. 3. nem veszi senki? Ε beszély. épen a folyó partján. azért vettem fel e gyűjteménybe. munkáját rögtön elrejtette. pattogó nyelvű felesége. 21 . Szegény Ilon tehát a nagy kastélyban mindig magában volt. Magy. Az öreg Ambrus a falu legvégén és legrongyosabb vityillójában lakott. Két kezét módosan csípőire feszítve. illetőleg mese alakjába öntött. kékre. akit híttak Ilonnak. hogy saját bűne bünteti öt. mert meglepetést szándékozott jegyese névnapjára készíteni egy remek hímzett kardövvel. Kosáradás eredete. Erd. hogy első hitestársának az úrban elnyugovása után nem maradt csendes özvegységben. Erd. s nyakát előre nyújtva.21 Hol volt. Magy. honnan busásan metszhette kosarai számára a fűzfavesszőket. s mindenik tanácsbeli személy a bíró után egyet csapot a bűnösön. Midőn mesénk kezdődik. stb. s pirosra. hol nem volt. tűket. az a prédikátor megegyezéséből tartozott eklesia követést tenni. akkor is még zsörtölődött a menyecske. volt egyszer Magyarországon egy jómódú falu. s hímző-kerete volt. miket aztán nagy ügyességgel értett meghámozni. mi? Persze! már nem tud mit csinálni a nagy gazdagság miatt. midőn a hold már magasra szállott az égen. mint a feszület. ért elméjű öreg emberekből álltak. sárgára festeni. vagy parázna személy volt. Midőn szép Ilon a kosárkötő hajlékába belépett. s ha idegen jött a kastélyba. hanem már kora hajnalban felnyergeltette vadászparipáját. kik abban az időben mind szakálos emberek voltak. midőn a tanácsházba gyűlnének be. kinek élte legnagyobb része csatákban folyt le. s az ország minden részében nagyban divatozó népszokás eredete leírását. Hogy azonban a sok színű selyemszálakat. kezébe vette íjját. mint más tisztességes vén ember. Kép. szorgalmasan ápolt virágai. Mikor pedig valaki a lakosok közöl büntetésre méltónak Ítéltetett. azért nem dolgozunk. hogy csináltat számukra az öreg Ambrus által egy csinos kosárkát. s jó. 1854. egyedüli mulatótársai szép fehér galambjai. lap. I. három négyfelé hasítani. körülbelül ily szavakat hangoztatott: − Hát kelmed most is csak az utczára bámészkodik. csak úgy úszunk tejben vajban. hogy mind fehér ruhában. kopjáját. Szegénységével nem sokat törődött volna Ambrus bátya. s az ily női munkához szükséges egyéb apróságokat kellő rendben tarthassa. csak ne lett volna neki egy Sára nevezetű körmönfont. mind köpönyeg formában mentek a gyülekezet elé. s Gergely szolgája kíséretében belévágtatott a rengetegbe. az apró házak közt egy nagy kastély. ott hever most is ötven darab a sutban. de ügyesebb kosár kötő nem találkozott nálánál hét vármegyében. Kép. Elégszer is megbánta. s mint ilyen annak keretébe méltán beilleszthető. feltette magában. Kőrösön a tanácsbeliek. Ilon atyja öreg. stb. 29 Körösi régi szokások. ebben a faluban sok apró ház. Azt mondja kelmed: hogy hiába köti a kosarat. mert ámbár Ambrus szegény volt és öreg. stb. azt ponyvába takarták. s jó öreg Sámson úr még most hatvanhét éves korában sem tudott otthon nyugodtan ülni a zsellyeszékben.Vaj ki volna náloknál szebb. mert az egyszersmind néphagyományi alapokon gyökerezik. hanem Sárát vette el. Elégszer is mondogatta. honnan csak akkor tért meg. harczias tekintetű férfi volt. szokásban volt náluk. s még sincs egy betevő falatunk. aki az ö nyugodalmas életét mindenkép megkeseríteni igyekezett. füz. hogy nem kell senkinek. Ilon ezen hímző kereten egész naphosszat dolgozgatott. 178. s a kastélyban egy tündérszépségű úri lány.

− Sz jól van. hogy: „hála isten! elkészült a kosár. tulipánokat és tarka énekes madarakat font belé. s hogy csak szép legyen. de még sem találhatni! − kiáltott fel nagy örömmel a kosárkötő. . ha egy kissé halászgatna. ha tudná kegyelmed. s nagy széllel vágta be maga után az ajtót. összefogott három négy szál kosárra való fűzfavesszőt.” − De biz nem mondom! − Kérlek. minden művészetét rá pazarolta. mert azt ugyan soha sem hitte. oda ment feleségéhez. s futott tüstént haza az urához − Hej. s azzal fenyegetését végrehajtotta. . meglesz! Olyan lesz a kosár. Oh én istenem. Az árát jól meg fogom fizetni. hát megveri. ha nem köt kosarat. végre egy négy lábú kis lóczát leterített egy tarka kendővel. Szántszándékkal koldusbotra. . Két hónapig dolgozott ezen a munkán a jámbor ember. Ambrus bátya még az nap hozzáfogott a kosárka készítéséhez. Ennek a házaséleti jelenetnek elejétől végig az ablakon keresztül tanúja volt a szomszéd asszony. − Ne beszélj így édes kincsem. mire Sára asszony abba hagyta a szót. hogy nézze meg mily szép. Ambrus bátya nem tudott hová lenni az öröm miatt. s azzal kínálta meg.. mért nem kínálja jobban. S aztán.. − Ambrus bátya arra kérte a feleségét. itt van la orrunk előtt a Tisza. Olyan rózsákat. miért is nem veszesz már magadhoz ezen földi pokol szenvedéseiből! De Ambrus bátya mind e beszédeket csak hallgatta nagy türelemmel. mi történt Ambrus bátyáéknál? − Nos.− Igaz bizony! az a kelmed hibája. − S mondotta-e Sára asszony Ί − Dehogy mondotta! . ha épen nem teszi azt. no hanem iszen volt is rajta mit dolgozni! − Haszontalan időfecserlés az egész! − jegyzé meg a drága hitestárs. hogy ugyan piktor legyen. − Meglesz. ugyan hallgathatta drága felesége nyelvének kerepelését. Most lépett be az alacsony szobába Ilon. eltávozott. . miszerént ö csinálta. hogy házát ily nagy tisztesség érte. mi kincsem? − kérdé az öreg. − Azért se mondom! − Mondjad. s elnyelte a szót. hála isten elkészült a kosár! − szólt az asszony egészen megváltozva. hogy biz ő maga is alig hiszi. − Mi jó szerencse hozta a nagyságos kisasszonyt szegény hajlékomba? − kérdé végre az öreg. tegye ezt. − Mondod most? − Igen. ide s tova keresgélt hogy milyen helyre ültesse le a nagyságos kisasszonyt. különben megverlek drága feleségem! − Azt szeretném látni! Ambrus gazdát nem kellett ez egyszer sokáig biztatni. − Sőt ha csak egy kissé is szeretsz. hogy Ambrus bátya képes volna valaha uralkodni felette. aki különbeket fest. . ha megérdemlettem volna! . mond velem együtt. jól! − ilyenféleképen beszélt az asszony − Mily örökidö óta babrálsz itt ezzel a csöpp haszontalansággal. − válaszolt a kisasszony − ha számomra egy csinos kis kosárkát kötne. ami épen egy falatot sem hoz a konyhára. elkezdve a beszédet − Ambrus bátyát jöttem kérni. mert hitestársa akaratosságán türelmét vesztvén. hogy hála isten elkészült a kosár. hogy mondja az ő kedvéért: hála isten elkészült a kosár! − mert ha nem mondja. − veté közbe el keseredetten jó Ambrus bátya. Azonban midőn két hónapi nagy fáradság után készen lett a kis kosárral. . bizony nem törne le a dereka. amilyennek párját hetedhét országon kereshetni. Ily kegyetlen bánásmód még akkor is sok volna. éhhalálra akarsz juttatni. s míg elkészült vele. megmutatta neki.

az e czélra készített koszorúba. A legénység jót áll minden költségért. a czéhbeli ifjúság. s a jeges vízben foly a mulatság. Így nevezik a viskiek a vizenmosásokat. illembeli kötelességüknek tartják. felkérni két leányt nyoszolyóleánynak. én kegyedet is képes volnék megverni. A lakozás hivatalbeli személyei következők: a) Elnök. − De azt kegyed lovag nem fogná tenni. olykor nevetséges versekben. hogy mondja: hála isten elkészült a kosár? − Most még nem tudom. házanként menve. bizonyos betanult. Az elnök a terem valamelyik feltűnő részén. minden férj megverte a feleségét. fel· szalagozva. mellette pedig jegyese a délczeg lovag ült. hirtelen eltűnt. − Már most csak azért sem mondom el! − kiáltott a szomszédasszony nagy haraggal. ha én kérném. s az ott volt előtte a csinos kis kosárkában. legyen az bármely osztályú. kik a . magyar ruhában öltözve. ki férje kérését teljesítette volna. s a vendégeket úgy étel ital. mint megverte Ambrus bátya Sára asszonyt. Ők kardosan. ahova a leány választottját anyja által meghívja falkafacsarónak. mi a faluban történt? − kérdé az ifjú Ilont. − Igen. Meghallotta ezt a dolgot a szomszédasszony két komaasszonya. hívogatják. a czéhbeli mesterek és családjaik. s épen ezen kosár itt az egésznek oka. A vendégek. 371. valamint munkaadóik jelenlétében közhelyen adatik. Szép Ilon már elkészítette a hímzett kardkötőt. egyszersmind számvevő s felvigyázó a lakozásban. s úgy tett amint szólott. elmondotta kiki férjének. mely azoknak rendezése alatt. ha egyszer oly boldog leszek. S ez a kosáradás eredete. b) Két vőfél. őket is megverték! Végre elment ennek híre az egész faluban. Vas. − mert én előbb fognám mondani: „Hála isten elkészült a kosár! Ezzel Ilon kivette a hímzett övet. − Mert lássa. s el nem fogná mondani. Az asszonyok holmi süteményeket. A vőfélek teendője még. Őket a meghívott rendesen egy pohár borral kínálja meg. hogy a bejött pénzek megőriztessenek. bizonyos pénzösszeget tenni. és pontosan felszolgáljanak. különös tekintettel arra. − Én meg hát csak azért is megverlek! − felelt a szomszédasszony férje. amelynek közepén a pénzes koszorú is van. a vendégeket. újs. a czéhmester. józanul viselje magát. hogy mondják: hála isten elkészült a kosár! − s minthogy nem mondották. ezek a czéhbeli ifjúságból szavazat többséggel választatnak. Ez télen járja.− Ambrus bátya hát megverte ? − Meg bizony! ütné meg a kő! − S ha én kérnélek. férjeik őket is kérték. minek később meg szokott lenni hatása. − válaszolt haragtól kipirult arczczal Ilon. s az üres kosarat átnyújtva a lovagnak. hogy kegyedet enyémnek mondhatom. mint zenével ellátja. mint egy czéhbeli iparossegédek olyformán rendezett dalidója. még a locsolódás is. elmondanád e te? − Dehogy mondanám! Lásd pedig. Kun sz. s minthogy az egész faluban nem volt egyetlen asszony sem. én is megverlek. − Hallotta kegyed szép Ilon azon eseményt. ha el nem mondod. − S mit tenne kegyed. hogy jó beszélősek legyenek. náthát még sem kapnak. Mártoni mesterlegények lakozása farsangi időben. 1863. sőt otthon a jó vacsora után még tánczra is kerekednek. 42. boros üvegekkel rakott asztal előtt szokott ülni. Krécsen. különösen tisztes vendégek jelenlétében. Ez nem egyéb. leginkább a szokásos herőczét küldik.

A megtisztelt háznál a vőfél dictiót tart. s történik. hogy minden férfi a maga kedvesét tánczoltatja. Éjféltájban behozatik a közadakozásból felterített asztal. hogy a vőfélek. nekik a többi segédek engedelmességgel tartoznak. azután a nyoszolyóleányok házát. s őket felszalagozzák. csak a koszorút készítik meg. lárma. s mielőtt a vacsorát megkezdené. melyek egész éjjel együtt tánczolnak. itt szokás az. Azután jönnek ők nejeikkel. szálló ing). s kezdetét veszi a hü hó. Erre következik a vőfélek köszöntése. fűrész. A koszorún a czéh jelvényei. még pedig gyakran. Szünet akkor s azok között van. Erre a czéhmester leülteti őket az asztalhoz. melyet a czéhmester egy külön könyvbe is bejegyez. a mulatók közé keverednek. és szintén borrali visszakínálást tenni. azzal a ház urát megkínálja. kivasalni. különösen a czéh-mesteré. kovácsoknál patkó. nagyobb költséggel jár. A fiatalok a vőfél elő-tánczolása mellett forgatják hölgyeiket. ennek nyilasába helyezett boros üveget húz elő. közre. a legénység ládájába teszi az asztalra-helyezett koszorúból a pénzt. A lakozásban a vőfélek a rendezők és előtánczosok. csörgő sapkában. de az ennek visszakínált bor. melyen keresztül a pénz a koszorú üregébe tehet!). sámfa. Ρ. nem különben a vőfélinget kimosni. mert ha valahol. hogy a vőfél által kínált borból nem szokás inni. s a kész koszorúból. ezeket a vőfélek választják. kalapács. A megtisztelés először is a czéhmestert illeti. A választás sokszor korteskedéssel jár. melyet az atyamester olvasatlan átvesz s egy ládafiókba zár. A múlatás: az idősb férfivendégek mellékszobákban. A nyoszolyóleányok a bálban semmi más kitüntetésben sem részesülnek. ki szintén úri ember. Nefelejts 1863. ha újabb. de soha a legénység. melyhez csak czéhbeliek és nejeik. Úri vendégek a czéhmester körül foglalnak helyet. s étkezéskor az asztalnál első helyet foglalnak el. ο. ik. A vacsora rendesen reggelig tart. . s így tovább. A czéhmester ezután beköszöntő beszédet tart s megáldja estebédöket. a hét vőfél ugyanis kivont karddal. mert a nyoszolyóknak kell a maguk költségén a vőféleket felszalagozni. családbelijeikkel − elől a czéhmester. hogy akadnak párok. (a vőféling egy borjúszájú. a czéhmester elé áll. míg ott munkaadóik javában el nem végezték az étkezést − a czéhbiztos elnöklete alatt. A koszorú csinos metszetű papírszelvényes tányérra tétetik. melynek az a sajátsága. igen sokba kerül a háziúrnak. melyet már ekkor magával hordoz. gyüszti. s hogy abban maga is részt vett. A lakozás napján már délután szokás. c) Két nyoszolyóleány. Miután zaj. minthogy a vőfélek a tánczot velők kezdik meg. csizmadiáknál ár. avagy czéhbeliek leányai nem ülhetnek. véve a két nyoszolyóleányzót. mit annak aztán illendőségből pénzzel kell megváltania. s onnét csak akkor jönnek ki. olykor-olykor kirívó öltözetben. máskor városi kisasszonyok szoktak e minőségre felkéretni. asztalosoknál gyalu. hogy a czéhmester megengedte a lakozást. kik leróván a koszorúnál adójukat. a lakozás színhelyére mennek. fából vagy papírból kimetszve. ha a „mester tánczot” kell járni. melyhez a czéhbeliek elébb nem ülnek. Ha régibb öntetű a lakozás. s megköszönik. boros asztalok mellett húzzák ki az időt beszélgetve. zene s tudja mi szóval bejárták a várost. menetjök dallal és kurjongatásokkal teljes. mikor a legény tánczosnőjének czukros vízzel szolgál föl. ha a legénység is hozzálát. azután az atyamestert. egyszerűbb czéhnél csinos mesterleányok. eleinte csak a legények jelenlétében. a legénységet zászlóval és zeneszóval a hivatalos házakhoz vezetik. később esteli 8 órakor jőnek aztán a hivatalos vendégek. melyet a mesterek feleségökkel lejtenek.pénznek való koszorút adják. A koszorú formája többnyire korona alakot nyer több nyilassal. karmantyú stb. bő ujjú. lapostő. kapta. 15. s aranyozva függenek. Ez a kitüntetés egyedül a vőféleket és nyoszolyóleányokat illeti fáradságukért.

sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű. szomorú komoly képet vágni − ha elneveti magát. A mátravidéki palóczoknál a mestergerendát egy kiczifrázott oszlop tartja. Ha a két versenyfél egymásra tör. Fülöp. s így felkészülten. imádkozott. következő érdekes leírását adja lándzsaviadalainknak: A lándzsaviadalok az ország szokása szerént apró lovakon és alacsony nyergeken megy véghez. hogy elűzze a gúnyolódókat. zenével és borozás közben megválasztván a „szomorú királyt” ezt mindkét oldalról fakardos örök környezik. Magy. füzérek stb. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik. vagy ki ne olvasott volna már valamit magyar elődeink egyik legkedvesebb mulatsága. így aztán bizonyosan kisül. s rágalmazták. Jakab és sz. Kép. midőn térítgetni jártak. ha győzött mint maga ama rómaié. midőn ilyesmikben gyönyörködni tudott Brocquiére-i Bertrandon. s mily nagy a magyar. ami egyátalában nem lovagias dolog. városokban. melyet ők . szalagok. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani. Párosan vívnak egyik a másikkal. Sürgöny 99. melyik ül legerősebben. melyeken virágok. A májusfáról azt írják. de rövidek. városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. Magy. házról házra eljárnak vele. és lándzsáik erős. darab ideig Budán mulatott. útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. Kép. Mátravidéki palóczok bódoganyja. hogy életet és erőt öntsön a lankadóba. vagy legalább egyik földre esik. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását. Ez volt sz. ágas-bogas. A „szomorú király” kinek kötelessége. ki 14o3-ki húsvét után palestinai útjából hazatérve. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát. mily erős a kor. a győztes félnek ott kell hagynia a küzdtért. és sorshúzással osztatnak ki. Piros kendő leng ágain. Minden év május elsején a falukban. midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. letűzte a földbe. Mily harczias mulatságok is voltak ezek a tornák. Májusfa letűzése s története. A férfi babérért jött ide. díszelegnek. még pedig ha lehet észrevétlenül. mely mint a görögök népünnepélyei annyi ezerektől látogattatok. s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik. A vívók szépen vannak felruházva. valamennyi ló egyenlő nagyságú. s nem szabad többé viaskodnia. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). a burgundi herczeg főlovászmestere. s erre alig múlt el egy-két óra. I. A koloni legények a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani: Kedvesemnek háza előtt. Az éjszaka magas fa nőtt. Erd. Ha a küzdők egyike le esett. pár itcze bor vételére büntettetik. mit azután a legények mulatozási költségök megtérítésére fordítnak. s a nő küzdő kedvesét kísérte angyali szemekkel. S gyenge szellő lágy szárnyain. Ki ne hallott. karcsú. midőn még azok virágjokban voltak. Ε látvány igen kellemes.Magyarok tornája. kinek egy küzdelmen mind a három fia győzött. az úgy nevezett tornáról. hogy sz. sz. A leány azonban. Ily küzdélyeken. köt. Összegyülekeznek a legények a korcsmában. melyek díja arany ostor. a falut bejárván vígan elköltenek. italok. s öröme határtalanabb legyen. déli gyümölcsök. a többiek pedig bemennek. előtte letérdepelt. s valamennyi nyereg is egyenlő. okvetlenül mindkettő. zeneszó mellett. 15. mit a legények a pünkösti királyság után. ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták. A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe. magas fákat. elővette vándorbotját. Erd.

amely tánczot ő megkezd. melyet reggel ingyen szörpöl az álmos mulató sereg. ki szintén lovagol. majd párszor a hordó körül vezettetik. egyenes irányba àllitjâk a kakassal − ekkor kimért léptekkel közelit feléje. be nem lép. hanem megvárja míg a harmadszori kopogtatásra a leány vagy kijő. A szoba közepén asztalon tálcza is áll. s reá cséplő helyeztetik. megszólal a zene. a legények kinéznek maguk közöl egy tánczrendezőt. mint a nóta is mondja: Tarn zme sami shovarali. Ε lovagok udvarolnak az asztalnál. s annak udvarán egy földbe ásott czövekhez egy kifejlődött kakast köt. Isol szom precs od nyelio. Nefelejts 1863. Ez szálas virgoncz fiú szokott lenni. s ha találta. a terem padlójára rakja. annyi pénzt dob bele. azoknak mulattatásáról gondoskodik. s melyet a gyermekek esti ima után. akkor feléje üt. Éjfél felé csörgőjével adja tudtul a szünetet. s azután be hagyja köttetni szemét. hogy a kalpagját fontartja. a vőlegény fölött. férje s a gyermekek állnak. Czifra szűrben. A muraközi lakoma két-három napig is eltart. Napkelet 1857. vagy is: És ott elcsevegtünk esténként. a kunyhó ablakán háromszor kopog. Miskolczi szűrszabók dalidója. a nap hőse lesz. s habár nyitva lenne is ajtaja. s ott a kakas elkészítve több ételekkel feltálaltatik.) Húshagyó másnapján a helység fiatalsága egybegyűl a nagy korcsmában. Nyitrai (felső) tót lakodalom. s tesznek szolgálatot a vendégeknek. vagy sem. Esküvőre ős magyar szokás szerént. ebből kerül ki a fekete kávé. 216. lefekvés előtt. ruhájok magyar nadrág és dolmány. kezébe pedig csörgőt vévén. és az a privilégiuma. bevitetik a hős a korcsmába. Legszebb ez ha látja az ember! Nefelejts 131. újs. közöttök egy zászlós vérpiros lobogót tart a nap hőse. amellé körbe ül. sokszor ad fiatal fiúnak öreg asszonyt. Ezt ivás sokszor részegség követi. melybe ki mennyit akar. Muraközi lakoma. együtt töltik az időt éjfélig. Ételnél csak az öregek ülnek az asztalnál. hogy elbódult. sz. Egy legény a hordóhoz megy. s azután. s társalgás közt megemészti. Ked zacsalo roszbelevaty. a hajnal . magyar ruhában már estefelé összesereglenek a dalidó helyén. Ha kimegy. s midőn már hozzá csak két lépésnyire képzeli magát. Akik ülve maradnak.bódoganyának hívnak.36. öreg embernek fiatal leányt. vagy ha csínyt tettek. rendre csókolnak. Ekkor minden vendég ki mit magával hozott. A kakastól 20 lépésnyi távolra egy hordó. 193. 322. Od vecsera do rana. a cséplőt kezébe veszi. Vas. A farsang vége felé a szűrszabók is megtartják báljokat. A tánczosoknak ő osztja ki a tánczosnékat is. 7. lovagok kísérik az új párt. Mikor együtt érzik magukat. és hogy megnevettesse a társaságot. Nádasdi kakascséplés (Baranya vármben. a fiatalja. A szerelmes tót ifjú este megy kedvesét látogatni. menyecske. 1854. sőt reggelig is. azt kell húzni a czigánynak. azt kell tánczolni társának.

akkor több fiatal legény bokrétás lobogókkal nyargal elől. s az öregek elkérik a leányt. mint a mythologiai Bachus a hordón. a kék posztóból.” Most a fiú zenével megy menyasszonya házához. mely rendesen éjjel. sir va fakad. legnagyobb szerencsétlenségnek tartja.” Mire megsokalva mindkét fél a huzavonakodást. szekerén elszállítani. hol aztán megered a táncz és mulatság. kívül megszólal a zene. a hajzatot hozzák rendbe. Először is egy szekérre a menyasszony ágyneműjét és ládáját teszik. Az egész így megy véghez: A fiatal ember násznagya a leányos háznál elmondván „Az én jöttem fiatal Tóbiással stb. melyhez a kalácsot a menyasszony szolgáltatja. ha kedvezőleg. kék vagy veres gombkötő munkával ellátott öltöny főkellék. Sírás között esik ez meg mindig. A leány erre nyilatkozik. melyet még a szerződés levél elkészítése előz meg. Ezen egész készület alatt a jelenlevő segédleányok népdalokat énekelnek. Hogy a vőlegény házához viszik az új nőt. A leány erre letérdel szülei előtt. de legközelebbi alkalommal vagy zene. vagy sem. alánt lecsüngő szalagokkal. s ha máskép nem juthat hozzá. Midőn megszorítani búcsúzásul kezét. melyek fölött a nagyobb rész. mely alatt tarkabarka beszédek mondatnak. felöltöztetni stb. a ruhaneműk közt a mente. s ezen kísérettel mennek a templomhoz. Mikor aztán nyilvános lesz a dolog. s aszerént fizet a czigánynak. a leányok fiúk énekelnek. ettől függvén. Az egyezkedés a fiatalokat illeti. és a lelkészek gondja. és áldást kér. báránybőrrel bélelt. mondván „Még ezzel sem elégszünk meg. a leány szülei által kíséretével együtt leültettetik. szól a zene. a lovak kantárára pedig kendőket kötnek. elannyira. reggel volt már épen. fiú és leány asztalra teszik gyűrűiket. s néhány közeli rokon jelenlétében történik. mindenféle tarkabarka. hol az esküvés megtörténvén. násznagyok. A kihirdetés a templom napjaira esik. nagyokat kurjongat. s akként ül rajta. kendert vesznek pótlékul. párta tétetik fejére. s erre következik a vacsora. s miután a mosás megtörtént. Ebéd után esteiig a menyasszony házánál tánczolnak. A haj elrendezés megtörténvén. hogy a menyasszony hajának felerésze koromfekete. kit a szülők áldások s a násznagyok gratulátiók közt eresztenek el.Örült. segítsen az úr. ismét zenével mennek a vendéglőig.” szavakkal kezdődő mondókáját. leány. Ε napon (egybekelés napján) korán reggel a meghívó asszony. itt násznagya bibliai vonatkozásokkal a leányt felkéri az esküvéshez. jő a kézfogás. az ifjú elmegy ugyan. de arra a fiatal ember násznagya ismét csak azt mondja hogy „ígérettel nem elégszünk meg. hogy mi járatban vannak. oly édesden folyt köztünk a beszéd. keserveseket. huzatja kiki a maga nótáját. mely ha talán rövid. Virradni is kezdett. Ha pedig nem jön ki. bár tőszomszéd a vőlegény. s pedig ha szülőtlen és árva a menyasszony. Ebédre azonban mindnyájan átmennek az új asszony házához. nem különben a vendégeket és hangászokat is. vagy más mulatságnál okadásra szólítja fel a leányt. de amire azt felelik „Előbb dolgunkat akarjuk végezni. a fiú szülei a leányos házhoz megbízottakat küldenek. Az esküvő mindig hétfőn délelőtt történik. másik fele pedig kenderfehér. kinek kötelességében áll egyszersmind a vendégeket meghívni. mire azok keresztet hánynak reá és mondják: „Menj Isten hírével. fésültetni. A leány szülei tehát Ígéretet tesznek. Ezalatt a szekerekbe befogott jó vérű lovak is tombolnak már türelmetlenségükben a ház előtt.” S erre elbeszélik. A fiú e nap búcsúzik el szüleitől. ő tűzi újjaikra. s azokat felcserélve a násznagy adja át nekik. mert szokás. néha pisztolyokat is süt el. az megadatván. a fiú. azon napra legalább kölcsön kér. ott még két napig mulatnak. Napnyugot után jő a búcsúzás. bár csupán szokásból. s tőlök engedelmet és áldást kér. az arát megmosni. Első nap esik meg . hogy tovább is járjon utána. s evéssel is megkínáltatnak. ennek házához a menyasszonyt és holmiját. rókával prémelt. megjelen a nász-leányokkal a menyasszony házánál vagy lakásában. hogy amely ara szegénysége miatt meg nem szerezheti azt. s ugyanazért sokszor azon furcsa eset adja elő magát. Ezt többnyire két hétre követi az esküvés. a ládán a vőfél ex officio foglal helyet.” így történik meg aztán a kézfogás. Ha messzünnen vagy más faluból hozzák az arát.

s az fizet. s lakodalmi kalácscsal kedveskedni. örömanyák. Téli estéken összejönnek a korcsma nagy ivószobájában a tót legények. hogy árán fej kötőt vegyünk. Magy. 32. Nefelejts 1863. a zsebkendőkért pedig a vőfélek egy-egy köszöntőt mondanak. Juhe! Juhe! (azaz) Ki fák és törzsek mellett Jót ugrik az a gyerek. s csak sok kérés után adnak ki egy leányt. maga pedig a vőlegény mellett foglal helyet. Kép. hogy midőn már mindnyájan asztal mellett ülnek. és dalolják: . fej kötőt adnak fejére. s körültánczolják ily énekszóval: Póza bucski póza hlat Do viszkocsi bugye hlap Ja szem taki szubr$vecz Cso viszkocsim na palec . felaprítják. Visszaérkezvén az új házaspár. azután fölállnak. Ihaja! Ihaja! Ekkor megint leülnek. az asztalnál ott ülnek a menyasszony és vőlegényen kívül. hanem szomorkodnak szépen. a férfiak ugyanezt teszik a vőlegénynyel. Erd. akkor a jobb módú legény tesz ki magáért. Én olyan szökő vagyok.az is. azt szokták mondani a jelenlevők „Alig lépett a házba. A házaspárok azonban mit sem esznek. Éjfélkor a menyasszonyt az idősb asszonyok egy mellék kamrába vezetik. Ezután egyik vőfél tánczra hívja fel a menyasszonyt. hogy „ez nem Rachel. hogy mikor a vendégek jönnek. s a szoba közepére teszik a mécset egy tálba. de azonnal ismét felemelik. melyet midőn az felszedne és tűzre rak. ezen kalács azon kiváltsággal bír. pártáját leveszik. ott néhányszor forog. s elosztják. . aki a táncz közbe a szoba közepére tett mécset véletlenül megrúgta. Majd másikat. o. ki mit ad!” Erre a vendégek ezüst. Eközben a nyoszolyóleány is zöldkoszorús tányérral jár körül és mondja: „Az új asszony elvesztette koszorúját. hanem Ilia” s visszaadja úgy amint kapta. s így tart a mulatság reggelig is − mikor aztán a meghívó asszony nagy kendőt köt egy pálczára. ott ugyanezek égö gyertyákat tartva kezökben. 3. s úgy löki föl. Vacsora után ismét tánczolnak. 211. imígy felkészülve. a főzőné az új asszony útjára hasáb fákat dobál. nyoszolyólányok. boros kancsó körül. ezzel az asztal közepére lép. és végre harmadszor kapja csak az igazi asszonyt. a menyasszony megjelen egy nagy bekötött kassal hátán. mi azonban megtaláltuk. az ifjú menyecskével s néhány vendégaszszonynyal azelőtt a földes úrhoz ment. 2.. kivel aztán még tánczol. Legkülönösb az. miért pénzt kap. ha olyan ügyetlen nem találkozik. hol főszerepet a felmelegített mézes pálinka játszik. néhányszor sürögnek forognak körötte.” A lakoma alatt. a számos vendégek. a kast az asztal közepére leteszi. vőfélek foglalnak helyet. s újra a tánczhelyre viszik. s ennek hegyére czitromot vagy almát szúr. isznak hármat a legjobb borocskából. hogy házanépének mindenki hazaviheti lakadalmi emlékül. egy ideig együtt tánczol. dalolnak. isznak kettőt. míg jobbra és balra a násznagyok. A vacsora alatt ajándékokat oszt ki az új nő. Ekkor a hozott kasból a kalácsokat kiveszik. most pedig eladjuk. de erre azt mondja a vőfél. 1854. megint isznak. mire azonban ellent mondanak az asszonyok. s isznak egyet. réz és bankópénzeket vetnek a tányérba. Egy ujnyira fölugrok. a leánysereg halkan énekel. pro forma ágyba fektetik. és már is dolgozik. Azután ismét fölállnak és tánczolnak valami körül p. bemutatni az új asszonyt. Nyitrai tót legények társastáncza.

dolgozó napon valamely munkának teljesítésére kérik fel. a jelenlegi újvárosi temetőhelyen. az adományozót megforgatják. hol az asszonynak öltözött ifjú ennivalót. hol körben fogódzanak vegyesei) a férfiak és leányok. o. Adj sajtot menyecske. a borítékon. Rovásodra rovok Ezen mulatság így megy éjfélig is.22 L. ne czipó. Életképek 1847. később bevallják a czélt. Heves. s ritkán van garázdálkodás. s úgy mennek tovább. Oly forma mulatság ez. szülei és atyjafiai szétnéznek leány után a faluban. hol pedig a kergető akadályoztatik a futásban. Borsod megyék egy részét „Nagy Palóczság”-nak nevezik. s az úgy megy végbe. kit most a leány kerget. a fölkértek teljesítésével bejegyzést mutat. i. kecskécske. ezeket a többiek körülveszik. következő szokás divatozik: Évenként farsang utolsó napján. s ekkor a leány. a másik férfinak. Ha megvan a kiszemelt leány. 22 . darabig karonfogva sétál vele. az egyik asszonynak. magába foglalván Gömör. hogy valamely ismerős házhoz látnak be. mely Nógrádmegye Pincz helységétől Ipoly mentében Káros hídig és onnét Karancsnak s Mátrának vonul. s oda kigondolt ürügy alatt hivatják a kiszemelt leányt. a férfi mask pedig innivalót kér. a városnak volt egy pajtája. kell-e czipó. 14. p. Itt a következő lakodalmi népszokás divatozik: Ha házasulandó már a parasztnak fia. Az ifjak közöl kettő maskarának öltözik. közben-közben mondván. egymást kergetve közölök egy pár. Pajtaaljai czipózás. s az emegett elterülő gyepeslapály pajtáljának neveztetett. s e közben a farsang elbukására csöngő búcsúpoharakat ürítenek. Pest vármegyében Ócsán. az állók által hol az ti Időzött. 1830 előtt. anélkül hogy a tánczban leányra volna szükség. A collectiót az nap délután és este közösen megeszik. mely mulatóhelye volt. Az a czipózás pedig különös neme a futósdinak. hogy hajdan t. Ε mulatságot az élénkíti. és ellene szülei sem tesznek kifogást. Azt a vidéket. s például a férfi elfogva a leányt. kora reggel felállítja azon ház előtt. ha neki tetszik a legény. Ócsai coledálás. hogy a körbe ki és befutván. s úgy zeneszóval mennek a leányos házakhoz. melyet farsang alatt használt. benn a farkas”féle játék. vagy ha kell a szomszédhelységekben. hol legalább egy pár tojást ne kapjanak. s ilyen adakozó házaknál egy-két nótát huzatnak. köztük a házasulandó is. mely eredetét onnét vette. a legénység a zenét. Utóbb maga helyett más férfit üt lovaggá. s hátát gyengén öklözi. Ritka hely. Ez a mulatság a böjti napokban egyike a legfelkapottabb mulatságoknak a győrieknél. mint a gyermekeknél az ország majd minden részében felkapott „künn a bárány. Mert ha nem adsz sajtot. s bár az épület már rég elmállott. elmennek leánynézőbe. kozina Dajsz szira gazdina Ket szira nye davazs Na rezsenczi na rovázs Juhe! Juhe! (azaz) Hej kecske. de a lapály neve máig is díszlik. Palóczvidéki lakodalmak. két-három férfi.Cis koza. édes e vagy savanyú.

hogy ahányszor megforgatta a dunyhát. Esküvés előtti szombaton viszik a menyasszony agyi s más ruháját kocsikon a vőlegényhez. ez azután a 23 A palóczoknál szegyen. amivel csak bírnak. mákosmézes ferentőt. Reggel öt óra felé énekszóval keltik föl őket az asszonyok. fogadván. s ott gazdasszonykodás jeléül az ételeket megkeveri. amit azon czélra másoktól kölcsön kértek. hogy többé meg nem sérti. s ez versben vagy prózában megkéri a leányt. abba ő ujját mártja s leszopja. A vőfél három égő gyertyát vesz ujjai közé. a kocsisok ilyenkor leiszszák magukat. kérésznek neveznek minden ily látogatót. ezt a szobába szemetszúró helyre akasztják. − A „jó szűr a recomendatio”. s vele háromszor megkerüli őt. de azt elbujtatják. ez az úgynevezett „magaleve” − káposzta. Esküvés napján a menyasszony házához a vőfel küldetik ki. kezet fog a kérészekkel. s vőlegényére is ráadják a jegyinget. cserepet csapdos a kocsikerekekhez. ennek csizmáit lehúzza s fejéhez üti. akkor az bizonyos kosár. pecsenye a főételek. A leány házához megy a házasulandó egy násznagygyal. kocsonya. kurjongatnak a kocsi hátán. Az ily házasságok az újborra s farsang elejére esnek. ennek jelentősége. s csere után lakomáznak. s kicserélik kendőiket. kalapjával legyinti meg menyasszonyát a vőlegény. az jó jel. itt is lakoma van. A fiú pénzt. annyi évig legyenek magtalanok. a hérészek tagadják. Szívreható a „menyasszony búcsúztatása” a vőlegény. hogy a kenyér vagy dióhoz nyúlnának. herőkét. Lefekvéskor egy asszony jelen meg. tűzre paprikát szokás hintetni csintalan gyerekek által. s a menyasszony megcsókolja a háziakat. a vőlegénynek kendőben diót. Külön bokréta küldetik a vőlegénynek.” A szobában a vőfél köszönti. és dicsekedve megmutatnak mindent. A vőlegény házához érve. és látogatás színe alatt szétnéznek. ha az asszonyok elfogadják a megvendégeltetést. és sok ingerkedés után jelenik meg. s a menyasszony elkíséri vendégeit egy darabon. A hérészek ebéden marasztatnak. az rendesen hétfőre esik. azután a konyhába lép. és a felvigyázó asszonyok vígan énekelnek. enni inni valót visz magával. sokszor még azt is. mely egész éjen át mulatott.A leány részéről való beleegyezésnek jele a „háztűznézés” rövid idő alatt a leány részéről két asszony megy a nő-szülőhöz. mire az ottaniak örömmel fogadják őket. A kihirdetés előtt az esküvő napja meghatároztatik. következik a „kendőlakás” ez az úgynevezett eljegyzés. A kendőlakás éjjel végződik. az áll húslevesből árpakásával. menyasszonyt. − Itt áll a czigánybanda is. . s keresi vele a. és vezeti a menyasszonyt az ágyhoz. de ezekből a szemérmes menyasszony nem eszik.23 Ide az ágyba hordják a menyasszonynak az ennivalót. ha a menyecske hamar megszaporodik. a vőfél vezeti ki hozzá a menyasszonyt. a fiú mehet másfelé kopogtatni! Ha a háztűznéző asszonyok meg vannak elégedve. megforgatja rajtuk a dunyhát. hol a vőlegény várja. mi néha meg is történik. Visszatérve. almát ad. reggel templomba kíséri az új házasokat. sült tyúkot. − A kérészbe menő. − Ezután felszalagozott s kendőzött lovakon elhajtanak. mely esküvő után a násznépet zeneszóval kíséri a menyasszony házához. hol táncz s utána lakoma deríti fel a társaság kedélyét. paczal édestejjel. A menyasszony fektetése is czeremóniával jár. az udvaron várakozik. s ezek lelkészüknek az avatásért kalácsot s marhanyelvet visznek. de előtte csütörtökön a násznagy még meglátogatja a menyasszonyt és megkéri. s hogyha távoztatni akarják őket. az kezet fog a fiúval. bort stb. fölillesztik fejkötőjét. hogy a menyasszony forduljon fel. a kérészeket fogadják. és búcsúzáskor azok pénzbeli ajándékait elfogadva. a menyasszonynak napa mézet nyújt neki. a legénység fazekat. s felkötik a menyecske kontyát. hogy el ne érzékenyüljön. A násznép. kiktől pénzt kap. fokosára szalagot kap. s azt kívánja. hogy az a menyasszony lenne. s csak egy kitömött vázt hoznak elé. tyúkleves metélttel. a menyasszony pár rozmaringot ad kendőjével. ha pedig eltávoznak anélkül. mely kendőben viszonya fiú süteményeket tartozik két asszony által küldeni. s szép mondókájáért kezébe bokrétát. köztük a leány anyja is. és valahányszor szemközt jő. ez hívja őt templomba. hogy az „élete édes legyen. Háztűznézés után. s azt kívánja. ki menyasszonyát a násznéppel templom előtt várja be.

mely nem egyéb mint egy 14 itcze lisztből készült pástétom. György napján. a szolgálatra vágyók erről értesülvén. hogy szükség esetében mi módon lehet a bajon segíteni − berándulásokat tesznek Pécskára minden új év és sz. az állatot oly rögtön megölé. még pedig ökör ellen. az ökör azonnal neki rohana. magyar ökröt állítottak ellenébe. mint kamaralis telepítvény. ez ugyan a küzdtér egyik végétől másikáig taszigálá őt. s magával vivé a ketreczbe. Mikor ez emberséges mulatságnak tanúja valék. Ez megtámadá ugyan a bikát. A küzdtér kapuja felső vészén lévő lyukon kendőt dugtak be. 24 Pécskai sz. Mihelyt a medve a tócsához közeledett. Pesti állatviadalok. györgynapi cselédki állítás. . hogy a rárohanó vadkant lándzsájával keresztüldöfő. Azután rabló medve. de senkisem szállt vele síkra. vagy mint sokan szeretik nevezni. de rögtön leveretek. számtalan elszaporodott családot számlál kebelében. cseléd-kiállítás. ebben kacsa úszkált. kik kevés vagy épen semmi földbirtokkal sem bírván. melyet nem koplaltattak vala. állatviadalban gyönyörködik. Ezek tőrt nyújtának a meg-szorultnak. Egy őr többi között azzal tünteté ki ügyességét. így elterjedvén a földbirtokosok között azon hír. de a kacsa ügyesebb bukdácsoló levén. Mihelyt az állatőr megjelent a küzdtéren.„kifüstölés.1. Még a múlt század végén a pesti nép is az állatviadalokban gyönyörködék. A küzdtér közepén kis tócsa volt. alkalomra várnak. s ott elhelyeztetik magokat. − A hérészezés több napig tart stb. agyonfojtá. ki is azt az ökörnek nyakcsigolyái közé döfvén. angol kutya jobban és hosszabb ideig küzdött volna vele. leányvásár fejlődött ki belőle. Ellene más medvét bocsátanak. Ez fejedelmileg szétnézve kémlelé ellenségit. Minthogy pedig mindnyájan Pécskán alkalmazást nem nyerhetnek. s miután néhányszor ide-oda lobogatták vala. mint szemtanú: Vasár és ünnepnapon a pesti nép. azaz oly medve jelent meg. visszahúzák. A tulajdonosok vagyis igazgatók két igen szép vadbikát tartanak. A két medvének nagyság és erőbeli nagy egyenlőtlensége miatt e viadal kellemetlen látvány volt. a piaczra gyűlnek. csak mutatni akarák a közönségnek. Ez azután így szokássá válván. megragadá ellensége két szarvát. hol különben is sokan szenvednek cseléd hiányban. s aggasztó helyzetüket a szolgálati vállalkozás által teszik elviselhetővé. Townson Robert Londonban 1797-ben kiadott magyarországi utazásában következőleg ír róla. hogy annál szilajabb legyen. 295. hogy ez még csak két-három perczig vonaglék. s a szálloda körül lézengve. A rabló medve mindjárt leveré. de ez sokkal kisebb és gyöngébb volt. a mindennapi szükségtől folytonosan zaklatva vannak. A grönlandi fehér medve sokkal hoszasabban és jobban mulattatá a nézőséget.” A násznép egyik kedvencz étele az örömkalács. de mindegyik örült midőn ketreczébe visszamehetett. a kacsa mozdulatlanul ott maradt a víz felületén. mindannyiszor kikerülé a medvét. mert ez lévén a cselédváltoztatás korszaka. Pécska (Arad vármegyében). ha néhány társa nem siet segítségére. Az őr nagyon középszerű ember. megragadá. mire az oroszlán ismét eltűnt. Napkelet 1857. Ε tusa darab ideig így folya. ezt a medve utánozni akará. egyenként vagy csoportosan kísérletet tesznek Bánátban és Arad pusztáin. 24 Beküldő Jankovich Vincze ő nga Galábocsról. a bécsinek módjára. Magyar ökör nagyon is gyönge ellenség vad bikának. Szokott ajándék is osztatni. az egyiket a küzdtérre bocsájtván. Azután még más állatokat is eresztének be. végre az őr a küzdtér falaihoz szórnia. s ott bizonyosan pórul jár. a kacsa alámerült. Ezután gyönyörű oroszlánt bocsátanak ki. a medve a vízbe ugorván. melyet néhány napig koplaltattak. Ε mulatságos látvány után egyik állatőr szállt síkra. cselédvásár. de a földről fölvetni még sem bírá.

hol az ablakból szép leányok nézik. A legények fejükre nyomják a süveget. akik majd osztogatják. és szabódik a mészáros legényeknek. Gyolcs ingegatyája van minden lovasnak. Bíró uram. Indulót húzz! parancsolják a czigánynak. még jobban szorítják a kengyelt. s kiabál le az alant állókra: „ott jönnek már. notárus uram. ma válik el. a hordó bor is ott van. egy nagy vőfél bokréta süvege mellett. miből a magyar pünköst elnevezés lett. mind egy hosszú szekérre rakva. különféleképen ünnepelik meg. előjött a kisbíró uram ő kegyelme. ami az ö dolgok. a zeneszóra a népség kitódul a mező fele. letűzi azt oda. s betölté őket hitük szilárdítására. így a többek között Dunántúl. Ε szép emlékezetű napokat. tizen-huszan egy szekéren. majd kiveri a szemeit azzal a piros zászlóval. Mert a mulatsághoz harapni is kell valamit. négyével egy sorban. meg a sok jó czipó. mitől annak majd a füle dobja reped. amit a szekér után visznek. ott a másik szekéren a nagy rettentő bogrács. ökröt fognak sütni. a sínai hegyen. hogy neki ne eressze azt a tulkot. amiben bor vagyon.Pünkösdi király és királyné választása. és az esküdt uraimék mind ünnepi köntöseikben jelennek meg. ki a legény a faluban. amitől valamennyi paripa tánczol és ugrándoz. most lovon ül. hisz ma van piros pünkösd. kisbíró uram kilovagol a piros zászlóval a határhalomhoz. Piros pünkösd napján összegyűlnek a faluházánál a helység vénei. s rendet tartanak a végbeviendő pünkösdi király választásra. Következnek azután szép rendben a lovas legények. piros nadrágjában. melyen ül a tisztelendő úr is. D u n á n t ú 1. csinálnak valamit. Bíró uram megfeddi őket előre. meg hogy egymást le ne taszigálják. kiki jól bízik magához. hogy e vasárnapon Jézus tanítványai Jerusalemben összegyűlvén. lova serényét simogatja s ugrat ott. s űzik a tréfát egymással. akinek jeladására a tornáczba telepedett barna zenészbanda rárántja a legszebb nótát. akinek bokréta nincs kalapja mellett. s ekkor a lovas legényeket mind sorban állítják. ott elállják a síkságot. Izrael fiai. s tarka kendő a mentéje gomblyukába fűzve. valami idegen el ne kapja előlök a pünkösdi királyságot. az aratásban nyert jótéteményért hálálkodtak e napon. ki szekér háton. egyház pedig ezt annak emlékére üli meg. még pedig tíz akós. Hajdan pünköst ünnepe egy hétre terjedt. s bemenvén a helység házába. ott jönnek már!” Jönnek bizony! Elől jön kisbíró uram. lélek láng nyelvek alakjában szállt le. a trombitást szidja a kocsis. onnan nézi a karzatról a közelgő mulatságot. s két szép hajadon leányzó ül rajta zöld mázos korsókkal. míg a múlt században két napra vonatott az össze. nálunk sz. saroglyában ül a brugós. hogy meggyőzze jó szándékáról. hogy minden ember kalapját leveri a vonóval. a klarinétos neki tartja szerszámát kisbíró uram fülének. mint illik. következőleg folynak le piros pünköst napjai: I. Fölvitte a maga dolgát. Utána egy banda czigány. hogy le ne essenek a lóról. s hogy semmi fogyatkozás se legyen. s a görögök ez okból hittak azt pentecostének. hogy ne trombitáljon a fülébe. a vigasztaló sz. falusi leányaink s a fiatalság. és hogy azután becsületére váljanak a helységnek. úgy húzza a hegedűt. . Mikor aztán az előljáró urak odabenn mind kurták a sok tentât abból a nagy kalamárisból. ki gyalog. az istenitisztelet végeztével. a prímás áll a szekérben. tisztartó csézájának adva első helyet. A mezőre érve. egy nagy zöld korsóval. térítős buzgalmak élesztésére szükséges malaszt ajándékival. különböző helyeken s vidékeken. Ez a pünköst ünnepe húsvét után esik ötvened napra. Odakünn azalatt lóháton ülő ifjú legények kongatják ostoraikat. aminek az elfáradt legénység a dolog végével neki heveredhet. az ifjú sarjadék felkapaszkodott a fákra. egy nag/ piros selyem zászló van a kezében. nem is legény. László törvényei azt négy napra korlátolták. A ker. Bezárja a rendet az érdemes elöljáróság.

A rárós lovas csak úgy mosolyog magában. fizeti a község. Akkor aztán sarkantyúba kapja ö is a rárót. „No tiszttartó uram készítsük az ekét. A kovácsmester hoszú nádszál végibe égő taplót szőrit. s ha netán valami apró vétséget követne el. Lassan lassan bíró uram. Még egy ugrás. még a tiszttartó is. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. aki katonaviselt ember lévén. mind kettő jó ló és jó lovas. s mint a pünköst királya ö kezdi meg a tánczot az esteli mulatságban. arra elkezd valamennyi lovas vágtatni a kitűzött czél felé. Harmadszor csak a két lovas fut. . s egy pár ölnyire is elébb hagyja futni versenytársa lovát. az volt pedig a szürke. A ráró lovasa még ekkorig egyszer sem üté meg paripáját. A versenypálya felén végre két lovas nyomul legelőbbre. mintha repülnének. ha csak újra megint nem a ráró lesz győztes a versenyfutásban. „Nem kel! olyan nagyon örülni még tiszttartó uram. elpukkantja a nagy hangú vasat. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. ezúttal hát levág egy kis hajlós fűzfa vesszőt. s nem sajnálja bíró uramtól a vasekét. de nyargal a többi. kettő közöl egyik a czélhoz ért. harmadik lövésre újra kezdődik a verseny. még egy szorítás. a többiek félre állnak. megint sorban állnak. azért testi büntetéssel nem illetik. Ez koronázza be. ne hagyd magad ráró!” Ez úttal a ráró ért egy fejjel hamarabb a czélhoz. mint a szépség. Nem kell pedig hinni. s kitűnik a versenyzők csapatja. minden korcsmában ingyen rovása van. s hátrahagyva valamennyit. Akkor aztán vége van a pünkösdi királyságnak. Szól a második lövés is. a gyerekhad szalad a kilőtt fojtás után. Mint a dühös vihar nyargal a paripa e két ütéstől bőszülten előre. most meg a harmadik. aki nem hisz fogadjon pint borba. mulatságra hivatalos. bíró uram tartja a fogadást egy idei üszővel a ráró becsületére. s messziről bolygatva annak gyújtó lyukát. ki azt elnyeri. hogy ez csak valami üres czím. mintha a lobogó mente szárnya volna a lovasnak. ki a két első futásban nyertes maradt. mintha azt kérdezné tőle „hol maradtál szolgám?” Az egész nép tapsol. A legények kérkednek erejökkel. lovát. Három mozsár van ám leásva a földbe. egy szürke s egy ráróA szürke nyeri el! A ráró nyeri el! mondják itten. Szántok én még azzal a vasekével. ha megtudná kapni. a paripák lába alig látszik a földet megérni. kétszer futtatunk még. Az lesz a pünkösti király. a tiszttartó is felteszi a szürkére vasekéjét. azon jót kaczagnak. Csak egy lófejjel ért hamarabb a piros zászlóhoz. Egyik sem enged a másiknak. ki elébb. Ekkor a ráró diadalmas lovagjának virágokkal és hosszú szomorú fűzágakból font koszorút tesznek fel a kalapjára. beverve faczövekkel a szájuk. Az asszonynép sikoltoz és a füleit dugja. jó kézben lesz ott is. Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. egyikét félre vitte a lova. ottan. ért az ágyúzáshoz. s összevissza forog. s amint megindulnak. marháját tartoznak a társai őrizni. azzal hasra fekve oda csúszik a szélső mozsárhoz. oda vágtat a szürke oldalához. Öten hatan kiváltak már a többi közöl. a leányok büszkesége ellenben mi volna más. hanem egy kis szellő elveri a port róluk. Egy darab ideig semmit sem látni belőlök a támadt nagy portól. másiké megállt a pálya közepén. még egy futás az élet.Ekkor azután jelt ád a kovácsmesternek. Összevissza vannak már zavarva. mely a levegőben hajtja. Három a tán ez. Az egész népség kiabál utánuk: „ne hagyd magad szürke. ki hátrább. karikás ostora most is oda van akasztva nyakába. mint férfiak között. Leányok között sokkal szelídebb tárgyak fölött folyhat a verseny. hamarabb mint a másik. a diadalmas legény a legnagyobb rohanás között visszafelé fordítja orczáját elhagyott társára. A lovasok újra visszatérnek. ünnepélyre. kettőt rávág vele a lovára. A gyerekeknek nem szabad hozzájok közel menni. a jó szürke messze elmarad mögötte. Egyenlően futnak. amit elfogyaszt. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba.

Mennek a leányok. talán azok is azon a szép piros pünkösdi rózsafán termettek. amelyen az angyali leányok. Háladalra zendül Az egész természet. Büszke tán reája. egy pár csókot. Közbe a pacsirta Hangja is letéved. Szépet álmodott. mert Mosolyogva kelt fel. Majd fölnyúlik újra. Ha öreg úr. Piros pünkösd napján. Itt a falu vége. De szemünk nem láthat. Királyné lesz mára. Mindenik fűszálnak. s énekelve körülhordják a faluban. Gyémánt szekerében. Hogy virággal telve. mégis megszülettek. Mezei virágból Koszorút is kötnek. Lombos koronája. Bíboros palástban. Mindmegannyi kedves Pajzán kis virágok.A falu legszebb s legjobb leányát a többi hajadonok megválasztják piros pünkösd napján ünnep királynénak. Lenge ködruhában Köszönti a reggel. Fején gyöngyös párta. A ház gazdája azután ad az éneklő leányoknak különféle ajándékot. eléneklik azokat a gyönyörű szép népdalokat. s összefogódzva a pünkösdi királyné körül. minden ház előtt megállnak. Gyenge fuvalomnak Bólintgat a faág. Illatosb a virág. . Megjelent a hajnal. Mert a hangot halljuk. Tündéries fényben. ha fiatal. Közölök a legszebb. A faluban szerte Daloló leányok. Virulóbb a mező. Kiértek a gyepre. egy nagy tornyos koszorút illesztenek homlokára. Dalolás közt egyre. Mintha nyelve volna. egy pár krajczárt. amik sohasem voltak megírva.

Fürge paripákon. Most kitárul a kép − Ím a láthatáron. Hanem a leányok Szíve dobogása. hogy ott a pünkösdi király a falu derekabb leányaitól jutalmul fekete selyem . Kevés lenne mása. Nyerges Újfalun is hasonlóul történik a pünkösdi király és királyné választása.. Fölzeng a dal újra. Szívemelő látvány. Nyerges Újfalun. Elvegyül a légben A diadallárma.. mintha keble Volna. Ragyog a sarkantyú. A korona készen Illatozik már a Királynő fejében.Az lesz koronája. II. Amoda porfelleg Tör előre gyorsan. A legeslegszebbnek. Pörge kis kalapja Jobb felére vágva. A föld. Vagy talán csalódás. Ε piruló arczczal Ép olyan. Száguld a legénység. Nem a föld zajgása. Zöld ág van kezében. azon hozzáadással. mint égből Földre röpült angyal. Tajtékzik a pára. Tarka szárnyként röpköd Hosszú pántlikája. Legelöl egy ifjú. Majd a lányok dalja Összeolvad véle. Lova fülén kendő. Arczát szilaj kedvben Csókolja a szellő. Ő a piros pünkösd Választott királya. meg-megdobban. Mosolyog az ég is Ez ünnepi képre.

7. csinos kötésű imakönyvekkel ajándékoztatnak meg. Rábaközi tyúkverő. nem sokára az ünnepély után. amikor pályatársai kíséretében győzelmi dalok közt a falut lóháton bejárja. Ezután következik a 100 ft. sorsot húznak. arany búzakalászokkal átszőtt koszorúval koronáztatnak. átadása. Proczesiók alkalmával három társával kitűnő helyet foglal el. megkapja az áldást. aki egy rántással el nem tudja tépni. s ne talán jövő házassági hozományul. a szőllők alatti egy szelíden emelkedő dombra még 1240-ben épült régi templomba. a jövő nemzedék hasznos nevelőnőjévé válik. Kép. Ε dönti el aztán. császári koronát kap. I. 286-289. 462-3. Ehez némileg hasonló azon ünnepély. Egy régi névnapi köszöntőben is az áll. Ezt 1835-ben ntiszt. Erd. s az apák ily szavakkal mutogatják öt gyermekeiknek: „Nézzétek ott a császár. István bácsi képes naptára 1856. trombiták harsogása és mozsarak durrogása közt térdre borul. fehér rózsákból készült. minden harmadik évben pedig binyóczi szüzek. Vas. és jó háziasszonynyá. 1. harangok zúgása s ez ünnepélyhez alkalmazott ének és zene mellett. ki megy alóla a ló. addig az összegnek csak kamataiban részesülvén. az alapító bőkezűségéből.kalapot. 3. Honderű 1845. hogy a nép erkölcsösséget ébressze. melynél a koszorúleány is jelen van. hanem a helybeli előjáróságnak nyugtatvány mellett. míg a leány férjhez megy adatik át. hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja. a pleb. s az ártatlanság koszorúját egy úri hölgy tűzi fejére. templomból. alesperes és nádasi plébános Stverteczky úr alapítá. s a hivatalos házaknál nieg-megállva.25 mely alkalommal a nép erényes és tiszta életre buzdittatik. mi közös mulatságra fordíttatik. s a legpéldásabb. Az egész ünnepély ájtatos „Téged Isten Dicsérünk”-kel záratik. 216. sz. 1859. III. 26 25 .26 IV. s a bíbornokoktól ajándékokat. Nef. András templomában. vidám arczczal s tele várakozással az u. A császár azután a pápánál teszi tiszteletét. kik általános. 55. s a katekizmus császárjának kiáltják ki egy esztendőre. 1863. Újs. n. s hogy semmi mellékes tekintetnek helye ne lehessen. füz. tiszta. A többi jutalomtól elesett jóviseletű lányok pedig. a lúd nyakát elszakítni törekszenek. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma. Pünkösd hétfőn Nádasra mindenfelől összesereglik a nép. miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. s a jobb gazdáktól borra valót kap. s az első három számot húzó szüzek jelöltekké neveztetnek. jóravaló férjet is kap. melyet Rómában évenként megtartanak Sz. Vas. a nt. 1856. ki e vizsgálaton legjobban felel. Magy. rózsaünnepély megtartására. A következő legjobban felelő két gyermek herczeg lesz. s azon aztán sokat lehet nevetni. hogy Ábrahám és Izsák újonan új bársony bugyogóban járják a hetedhét országra szóló híres tyúkverőt. 167. s ő a lúdon függve marad. legtisztább viseletű. A felső vidéken kötelet húznak pünköst napján az utczán végig. s jutalmul a 2000 pftnyi alapítványból járó és 100 pft. s mely abból áll. s a számos vendégek egy barátságos lakomára. indul meg a nagyszerű menet. ártatlan életök méltánylása. 115. hogy ott valamennyi városrész gyermekei összegyűlnek. mikor a lakadalmas nép a lakadalmas házból kiindulva. mi megtörténvén. A felső vidéken. hivatnak meg. Délután 3 órakor. Kábaközben a tyúkverő alatt azt értik. s erre lengő tollat és tölgy koszorút nyer. Sürgöny 1866. Nádason. s egy kardinalis által a hit ágazataiból kikérdeztetnek. kitevő kamatot kapnak ajándékba. S valóban az ily megtisztelt s jutalmazott leány közönségesen. annak közepére eleven ludat akasztanak lábainál fogva. egy gyönyörű. elismert példás leányok voltak. Újs. Természetesen. 22. két évben ugyan nádasi. a mely alatt azután a legények elballagva. a negyedik pedig zászlótartó kapitány. Azon gyermek. víg lármázás és csutorahajtogatás közben az egész falut bekerüli ünnepies menettel. alesperes vezérlete alatt. mi nem a koszorúzott szűz vagy szülői kezébe.

Ε királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. a násznagy elmondja jöttük czélját. alattvalóin végig tekint. az ökrészek pedig gyalog a jeladásra kitűzött pontok felé iramodnak. megjelen a mátka szüleinek házánál. s magasztos érzetében. ha pedig a király a kisbíró által eléretik. Rákos Palota kies. hová belépvén. kijelentvén. s jelentik szándékukat az egyházi elöljárónak. Honderű 1840. jói megfontolva minden körülményt és eshetőséget. holott-is a következő lakodalmi népszokás divatozik: A legény. A kocsisok lóháton. s egymáshoz bizalommal. Jó módú családnál ez is zeneszóval tartatik. A szünidő rövid szokott lenni. Pest vmegyének éjszaki részén. kis bírónak neveztetvén.Rakamazi királyfutás. maguk között egy főembert szoktak évenként választani. ki első ér a czélhoz − nyeri el a királyságot. a fővárostól egy mértföldnyire fekszik. − A leány szüleinek szándékát előre kitudandók. szüleivel a néhány vendéggel a legközelebbi rokonságból. a második ki őt nyomba követte. vagy szalagot akasztanak. ki meghatározván a háromszori hirdetés idejét. büntetésül a király köteles alattvalóit illendően megvendégelni. botjukra zsebkendőt. a tárogató jelt ad. és pedig azért. − A szokásos üdvözletek végeztével. tartozik a királynak annyi bort fizetni. igyekeznek velők találkozni. nyoszolyóasszony és nyoszolyóleányok. 2. A szaladok és lovasok alatt pedig csak úgy reng a föld. Van azután hahota és nevetség. „lányozás” idejében látogatva. kiknek száma a faluban százakra megy. s oly” dínom-dánommal végződik. mennyire megtisztelve érzik magukat a becsületes család e tisztességes szándéka által. − Ha egyetértenek gyermekeik boldogításába. díszruhájukban. szülői. s a leányt szülei nevében odaadja. 57. kalapjok mellé virágot tűznek. s parancsát a kisbíró hajtja végre. melylyel a leányt násznagyától ünnepélyesen megkéri. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi. s mint pályavesztett sompolyodva visszatér. s különben is figyelemmel kísérve. czifránál czifrábbakat. kit ők királynak neveznek. Ezek ilyenkor ünnepiesen felöltöznek. n. miért ezt „kendő ellakásnak” is szokták nevezni. s a dolgot tudtukra adni. tudatja szüleivel a leány nevét. s a királynak a kisbíróval ismét futni kell. Ha a szülők fiók e szándékát jóvá hagyják. mert a mozsarak ismét durrogni kezdenek. teljesen megismert. egyik vőfél így köszönt be: . hogy beillenék egy viczelakoda Jómnak. Rákos-Palotai lakodalmi szokások. s vendégek várják. s úgy mennek a kijelölt házakhoz. ha a nősülést komolyan elhatározta magában. helyet foglalnak az előre megterített asztal körül. kölcsönös üdvkívánatok-kal közeledve. vagy pedig új borra mármár nősülni is szándékozott − az ily bukottak kitöröltetnek a legények sorából. − Itt döntetik el. az új párt bizonyos időkre magához rendeli hitoktatás végett. a legény násznagyával. kit magának a falu szépei közöl kiszemelt. násznagy után néznek. s a betanult rigmust. Az öreg vőfél aztán a kis vőfél kíséretében lakodalom előtt három nappal hívogat először. mert ha a kisbíró a királyt el nem éri. kivált ha kedvesét mint főfő ember karolni remélé. meghatározzák a kézfogó idejét. hol okét előleges értesítés folytán a leány násznagya. midőn a pályanyertes büszke öntudattal. mennyit ő magassága meginni képes. s megkezdik a „kézfogó” ellakását. − Erre a leány násznagya a maga feleletét. Itt levén a kézfogó ideje. ő csak parancsol. mint dicsőséget vívott király. Ez alkalommal határoztatik meg a lakodalom ideje. s kit bizonyos idő óta az u. szintén versben elmondja. terjedelmes falu. virág és kardokkal ékítve. − Az étkezés végével a leány 2-3 vagy több kendőt is ad a legénynek. ki legyen az öreg és kis vőfél. A rakamazi királyfutás ebből áll: A kocsisok és béresek. kedvesétől nyert kendőjével homlokáról a fáradság verítékét törölgeti. midőn egyik vagy másik szaladtában elesik. − Erre az ünnepi fesz megtörik. Harsog ezután a zene a nép éljenével vegyítve. s az.

− Esküvés után azonnal indulnak vissza. Orom s békesség itt meggyökerezzék. Közeledvén a menyasszony kikérésének ideje.. újongva. míg.Mi pedig küldött követek vagyunk kigyelmetekhez . s különösen a nyoszolyóasszony és leányoknak kötik szívükre a minél előbbi megjelenést. ki rendesen legfőbb örömét abban leli. − Az evangélikus és protestánsoknál helyben történik az esküvés. nem csoda. Az esküvés rendesen a déli órákban történik. hova egy egész sereg kocsin szoktak az arra hivatalosak és nem hivatalosak megjelenni. míg a vőlegény magáéival haza tér. csodás gyorsasággal röpítik a nász népet. s minden felekezetbeli rendesen meghívja a lelki pásztort is. ha lovai tűzzel nem bírnak. A lovak szintén tudják. összeszedik magukat a vőlegény. s zene. Aztán mennek tovább a többiekhez. vőféle és egy nyoszolyóleány. mint kőfal úgy álljon. − Ekközben mindkét háznál folynak a vacsoráhozi készületek. vagy amaz vesztve türelmét.. megfejti a rejtvényeket. − Ekkor már a vőlegény kiszorítja a menyasszony kocsijáról a vőfélt. egy pár korty borra megjelennének kendtek az ő házánál. − A násznap reggelén másodszor járják be a meghívottakat. hetvenkedve. násznagya. s tüsszögve. − Ilyenkor a kocsi és lovak felczifrázva. Az Isten áldása. ha a hívogatás rendesen virágos kedvet eredményez a vőféleknél. − Egész utón szól a zene. vőfélei. hogyha egy pár tisztességes ételre. zene hangjai közt. Erre vonatkozólag a vőlegény násznagyát jó barátai. a zászlókat lobogtatva. Ez háznak gazdáját. Melyért az úr Kristus immár megáldatik. hogy most nem szántanak. násznagyától. A menyasszonyt haza viszik a szülői házba násznagyával. egész a templomig.Isten áldja meg e házat. Erre a másik vőfél mondja: . villámsebesen viszik a kocsit. a nyoszolyóasszony egy nyoszolyóleánynyal. szülői helyetteseitől. hogy a kikérés végetti megjelenésre ott engedelmet kérjen. komái. de mielőtt kiadó versét elmondaná. aggódás. felkendőzve és lobogózva. Kívánom. Erő és egészség beléje érkezzék. nyoszolyóleányok és fiatal vendégek. megindul a menet. − A násznagy felel a kikérő beszédjére. és egy erre az alkalomra készült rigmusban kikéri a leányt. tűnődés és próbálgatás igen sok mulatságos kaczajra ad alkalmat. s egy pohár borral megkínálni a vőféleket. melyekben egy-egy gordiusi csomót állit a vőlegény násznagya elé. ha a gazda engedi. − Az első kocsin rendesen a menyasszony ül násznagyával. szívesen látnák. elő a percz fontosságát. − különben a menet az előbbi rendben tér vissza vígan. dal. a másodikon a vőlegény. táncz és újongás között mennek a menyasszonyért. palotai lakos részéről. − Oda érve.. s egy vő-féllel. végre ez kitalálja. a többit aztán a meghívottak töltik be. hogy mért jöttek. s a vőfélek harmadszor végzik hívogatási kötelességüket. mely vendégelés minden egyes helyen ismételtetvén. kinek ez a legnehezebb órája az egész nászidő alatt. Sem örömöt űző komor kedvetlenség. a gondolkodás. s egy kis harapni valóval. Ne érje azt soha sem szerencsétlenség. Védelmezze ezek ellen az Istenség. az utón jó előre . − Meghozván a vőfél az engedelmet. kiabálva. sógorai. kocsit cserélnek. hogy éltek ezekre találjon.. násznagya. dal. Az első és második kocsi elfoglaltatván a hivatalos egyéniségek által. melynek megharsanására nagy sebbel-lobbal. vagy kettőre. dalolva. előveszi már előre elkészített rejtvényes feladatait. Ily alkalommal rendesen le szokták ültetni. az öreg· vőfélt a vőlegény násznagya elküldi a menyasszonyos házhoz. a násznagy előadja. ínig a legutolsóra jó előre fölszedelőzködik a zenebanda. és vendégeivel együtt.

mire végre azt süti ki. hogy a számukra „pénzt szed. ott marad a menyasszonyi háznál az úgy nevezett „poczita” megtartására. Az asztalra ugyanis egy jó nagy tányér tétetik ki. valaki elé leteszi. Amint az első érez pengni kezd a tányéron. amikor aztán a szokásos furcsatréfák helye áll be. s csupán nevetséges intermezzókul szolgál − átadja a nyoszolyóasszonynak. mely az ételekről vett tréfás hasonlatokból áll. örömanyával. Aztán asztalhoz ülnek. míg a kör körül táncz. előront a már-már türelmét vesztette asszony vendégsereg. s a vendégek közöl is. s helyét foglalja el benn. kezénél fogva. bevezeti.” Ennél az egész vendégkoszorú egy kört képez. Közakarattal megelégelve itt a mulatságot. néha zene nélkül. majd nem agyon faggatják a vőlegény násznagyát a „vánkos pénzért” amiért t. s tart kivilágos kivirradtig. s 2-3 órát itt töltenek eddegélve. Ekkor aztán újult erővel kezdik el a mulatságot. vőfél nyoszolyóleánynyal stb.” Zsebre rakva a czigányok pénzüket. aki a tányérba pénzt vet. s elmondva fölötte a reá illő rigmust. mire ez az asztalra kerül. Örömapa. ez a „kásapénz” melyet mindenki kötelességének tartja megfizetni. a vőlegény majd belefekszik az idegen új ágyba. nyoszolyóasszony. testvéreitől. mely a vacsorát helyettesíti. i. − az öreg vőfél vesz át minden tál ételt. A vőfélek kellő számú segédeket választván a fiatalság közöl a vacsoráhozi felszolgálásra. hogy: „Fölcsavard az eszed. a násznagyok a menyasszonynyal. sőt másnap még dúsabb lakomát rendeznek néhutt. Ezután az öreg vőfél egy mulattató verset szokott mondani a czigányokról. ekkor emel szót. s kér pénzt gyógyszerre. ki a menyasszonynyal tánczolni akar. s az öreg vőfél bevezeti a menyasszonyt. rokonai és jó barátjaitól.” Ezt. s leveszik a menyasszony fejéről a koszorút. az kapja el a menyasszonyt tánczosától. egy verset mond el fölötte. A tányérba ez alkalommal „bölcső madzagra” adakoznak. menyecskésen. ha mindjárt ez egy perczczel vagy egy pillanattal előbb kapta is el elődjétől. ki a násznagyot kínálja meg. s érdem szerént lejebb és lejebb. mikor a menyasszony a lelkit is majd kitánczolta. s most következik a „menyasszonytáncz. verbüng és dal közt. meg a vendégek közöl aki akar. Ezek közben elmúlik az éjfél. beszélgetve. amit egymás közt elosztanak.figyelmeztetik. hogy megégette a kezét. s visszaindulnak a vőlegény lakására muzsikaszó. ki sebesen rá térdel. az öreg vőfél kezdi meg a menyasszonynyal. s tud tára adja a vendégeknek. mert egymás kezéről szokták elkapkodni a menyasszonyt. A vacsoránál legfelül a násznagy. úgy hogy sokszor 5-10 forint is összejő. hé! − Naszádi koma furfangos egy násznagy ám!” Ezeknek vége szakadván. A menyasszony szülői és násznagya. azt az öreg vőfél egy sarlóra köti. előáll az öreg vőfél. s rendesen ott szokta végezni. és bevivén a nép elé. borozgatva. s egy versben siránkozva elpanaszolja. megkezdik az ételhordást. s folytatni a tánczot tovább már nem birja. mulatva. hogy már ezentúl asszony. örömanyákkal. mire harsány „éljenek” zörgik be az alacsony lakot. újra hangolnak. s az ez alkalomra betanult versek elmondásával elbúcsúztatja a menyasszonyt násznagyától. . s egyik egy kis párnát kezébe véve. az a bennlevötol csókot kap. Mikor már az ételek így mind felhordattak. öreg neki esik a táncznak. − Az éljenzések után a násznagyok elmondják fölöttük a szülői áldást. szakadatlanul csárdásoznak éjfélig. közakarattal véget vetnek azután a vacsorának. Harmadik vagy negyedik tál étel okvetlen kása szokott lenni. Ekkor ifjú. akinek mondandója van. a czigány rákezdi a csárdást. és így jő lejebb. később azonban mindnyájan megjelennek a vőlegény es háznál. valami pénzt vet. egy szakácsné bekötött kézzel s a legnagyobb fakanállal bejő. Ekkor a menyasszony násznagya elmondja a kiadó rigmust. s kötőiket tartva. melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát. s a vőfél. mint menyecskét. a vőlegény mellé állítja. szülőitől. egy versben bemutatja a vendégeknek. Ilyen a „vánkostáncz. iddogálva. melyre már jó előre készül mindenki. − ezeket a násznagy rendesen egy 5 frtossal szokta kielégíteni. ha azt hirtelen el nem kapja − aki ügyesen rátérdel. A nyoszolyóasszony erre beköti a fejét kendővel. hol azután kevés idő múlva vacsorához ülnek. melybe mindenki.

haza mennek. Aztán hálálkodások s áldások között szétszélyednek. A keresztelés a katholikusoknál reggel. „Forgó viszontság járma alatt nyögünk” igaza van Berzsenyinek. a nő a többek között így is siratta: „Jaj! jaj! jaj! ki dalolja már nekem hogy: „kutya. Egy asszony férjének kedvencz dala volt a „kutya kutya tarka” s midőn a férj meghalt. amit megesznek s megisznak. Említésre méltó. Megjegyzendő. keresztszülőket. ki férjét siratja. melegmézesboroznak. a kántor készíti a búcsúztatót. még a bábát is. a másik két felekezetnél délután történik. A katholikusok 1 párt. és protestánsoknál a háztól a holt előbb mindig a templom elé vitetik. A komaasszonyok a gyermekágyashoz jővén. kiki két vagy háromféle töltelékü. (szegény öreg nép) kik azért. s így tovább. halála után ismét. s a szokásos temetési énekek és imák után mind a három felekezetnél következik a búcsúztató énekelve. és fakanállal letisztítják. akkor egy gyermeket az egyik. hogy ezen éneklések alatt. eláldják a családot új tagjával. oly hoszszúra. s magára marad az új pár. hogy a sirató rokonok és ismerősök között kiki akkor jajdul föl legérzékenyebben. azaz bekenik valamivel az arczukat. este tartják a keresztelőt. s halálozása perczeiben csengettetnek. − ekkorra a komák is ott vannak. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. s nem száraz serpenyőben sült rétest hoz. míg a komaasszonyok a templomban vannak.− ez így tart délig vagy estig. Végre egy pár pint mézesmeleg borocskát elbögrézve. Ha a katholikusnak más összeköttetéseknél fogva több keresztkomája van. − s ez a szokás mind a három felekezetnél megvan. hogy az evang. hogy alkonyatkor végződjék. A katholikusok betegjeiket ha koruk megengedi. Temetési szokásaik. egész éjjel virrasztanak ének és ima között. de ezt mind a legszívszaggatóbb sírássál: péld. amilyenre a megholtnak szülői vagy rokonai akarják. A holtat mindenek előtt megtisztogatják. Gyakran comicussá válik különösen egy egy asszony. tisztába s legszebb felső ruháiba öltöztetik. s különféle bábaélczek között követeli a hivogatásért a „bocskorpénzt” díjul. Ezután jelentetik be a halálesetet a papnál. Néha zene. s minden jót kivannak nekik. s ekkor jutnak eszükbe a különféle bolondságok. Éltesnél virrasztókat hívnak. van eszem iszom. akiket komáiul akar. már is a fekete temetésbe kell botolnunk. folytatja siránkozását . s reggelig mulatnak. berohan egy fatállal. éltetik az anyát. s kiki egy darab ruháért a megholt gúnyájából. közös szokásuk az. amíg a fáradság és álmatlansággal küzdhetnek. apát. az ujon szülöttet. A gyermek születésekor. s úgy irányozva. némelyik olyat hoz mint egy kocsi kerék. illetőleg előbb kialudni magukat. A katholikus pap temetéskor a holtat a beszögezés előtt beszenteli. Alig írtuk le a világ egyetemnyi kedvvel ellakott lakodalmát. sőt még néha a háztól is elbúcsúztatva a melyben lakott. − ki neve említésénél azonnal észre jővén. Néhány hóval a szülés előtt fölkéri azokat. Az asszonyok meg a férfiakat patkolják. melyekben csaknem kifogyhatlanok − például a férfiak az asszonyokat beretválják. Keresztelési szokásaik: A reményteljes anya jó előre gondoskodik keresztszülőkről. kiváló tulajdonságait nevetséges modorban sorolva elő. s hozzá látnak a terített asztalhoz. melyeknél a nagyságtól függ a gazdasszony dicsősége. az evangélikus és protestáns felekezetben” 7-8 párt is hí komául. kivált ha új pár. ki a temetési időt meghatározza. de azért minden gyermek keresztelésénél mindenik komapár megjelen.Reggel aztán pálinkázuak. vagy duda és táncz is van. s ezeknél itt tartatik a szónoklat és búcsúztatás. a haldoklók szentségével elláttatják ha lehet. a bába híja meg másodszor a keresztszülőket. másikat a másik. stb. Visszatérve a keresztelésről. munka után látni. midőn a búcsúztatóban érintetik. kutya tarka!” s ezt con amore eldanolva. minden rokona s ismerősétől. családi örömöket tápláló keresztelőt. tartja keresztvízre.

mely inkább intés az élőknek. bármi későn van is az idő. a gajdos kíséretében vendégek meghívására megyén. ismét tánczolnak egy kólót. hát még annak aki megsérti. Az oltárt először a pópa hagyja el. fűszerezve a megholt jó tulajdonságainak. Künn a temetőben a szertartási énekek s imák után. azután a kúm és dever . ének kíséretében a temetőbe. kit mindig más nemebeli fiatal visz ki a karján. legényt pedig leányok visznek 4-6 vagy 8 an. A sír behúzása előtt minden szerette egy két marék földet vet sírjába. Minden holt szent Mihály lován vitetik ki. utána a következő kocsin a devers a vőlegény rokonai. s így mennek muzsika és énekszóval a menyasszony házához. Mikor aztán a menyasszony részéről az elfogadó lakadalmas nép eléjük érkezett. melynek utolsó verseinél megkezdik az oszlást. A menyasszony fivére által karon vezetve. s a két gajdost az út közepén körülállva. hol leszálva. a. s bús dallok és szűnni nem akaró sírás-rívás között érkeznek így a templomig. ha sikerült. s ők haza térnek teljes nyugalommal. ismét beszéd tartatik a holt felett a mulandóságról. leszállnak kocsijaikról. Majd minden sírra jut egy-egy térdelve imádkozó a szeretett elhunytért. rozmaringgal fölczifrázott kulacscsal. többé a faluban meg nem vendégelik. azt tovább a sértés helyén meg nem tűrik. mintha csak mindnyájan rokonok volnának. s menynyi legyen a vendégek száma. majd a dever kocsira helyezve őt. kivéve a kisdedet. néhány nappal az esküvő előtt. annál nagyobb a házasulandók dicsősége. bokréták és törülköző kendőkkel felékesített lovakon mennek. Mire leány barátnéi elkezdik búcsúztatni. Fél vagy háromnegyed óra múlva ismét ott vannak mindanynyian a halottas háznál Visszajöttek a tort megülni. Minden lakodalomban van egy monarcha. rendesen kisírt szemekkel jön elé. s ez a kum (koma). s átadatik most a devernek. erényeinek s említésre méltó tetteinek elősorolásával. egymást és rokonaikat üngök. s a küszöbnél a reájok várakozókkal ismét ölelkeznek és csókolódznak. Az apák őszkor leánynézőbe mennek. mely vasrácscsal van elrekesztve. hol először gyűrűket cserélnek. az ének lassan elhal. ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap. azért semmi költséget sem kiméinek. közben a dudások fújják bús dallamaikat. főleg ha a temetés fényes és nagyobbszerű volt. Jaj annak. ez sokoldalúlag magyarázható ősi szép szokás. egy füst alatt azt is. ki parancsának ellenszegül. A lakodalomhoz a vő fél. s végeztével ismét szekérre kerekednek. míg a pópa az oltár ajtaját kinyitja. Elől megy a kúm. ezeket követi aztán a sok más kocsi. a vőlegény s a dudás. melyre mindkét részről rokonaikat meghívják. s aztán ők is szétszélyednek az egyes szeretteik sírjait meglátogató nép után. rokonai megvárják míg felhányják a sírt. gyűrűt váltanak. és protestánsoknál. szebbnél szebb leányokkal s asszonyokkal. kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése fölött. odábbmennek. elhatározzák. s ekkor leginkább az evang. utána kötött kézzel a házasulandók. Ilyenkor az egész temető megnépesül. Leány halottat legények. Második személy a dever (kis koma vagy menyasszony vezető) azután a fifer (vőfél) s úgy a gajdos (dudás). Ha a menyasszony a szomszéd faluban lakik. kik minél nagyobb számmal jelennek azután meg. mely rövid étkezés és borozásból áll. azonnal nyilatkoznak. s azután a házasulandók keze a dever által vásárolt selyem kendövei köttetik össze. mely halottukat kikísérte. A megkéretéskor. a megholt emlékére még egy halotti éneket elénekelnek. a kúm a vőlegénynyel oltárhoz mennek. ha a leány s körülményei tetszenek. ölelkeznek. a kólót annak rendje s módja szerént eljárják. Ez néha a késő éjbe húzódik.szívből stb. ott leszállnak. érette rozmaring. melyeket könnyű és csinos kocsik elé fognak. azért ezen ünnepély „Jabukának” neveztetik. Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik. ha nem. a többiek is elfoglalták helyeiket.. csókolódznak. A dever a menyasszonynyal. mikor lesz az esküvő napja. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot. törülközők s efféle vászonneműekkel megajándékozzák.

stb. s a körülállókat tollal és pehelylyel hinti be. míg ipja neki egy üszőt nem ajándékoz. Ez alatt a násznép félrefordulva. Az első tánczot így kell eljárni. és a többi esküvési szertartásokat végzi. melyeket csókok között ad által menyének. dever és fifer által különféle süteményeken küldött selyem kendők. még pedig oly figyelemmel a meghívott vendégek iránt. hol az egyházi ereklyékkel rakott asztalnál a dever által vásárlott pohárból borral áldoznak. A három itczés edényt kezébe fogva. ki a vásznat egyik végénél földre bocsájtja. s ünnepélyes tisztújítását. helyébe guzsalyt. Ekkor hozzák dudaszóval a kráválytis. régebben egy egész hétig. selyem vagy czicz. az önkéntes választás pedig ilyenkor tilos. most néhány napig tánczvigalmait. hol a kúm a menyasszonyt addig le nem bocsájtja szekeréről. de egy egész ruhának való . egy módos mesterleánynyal vagy úri nővendéggel megkínálni.. magát meghajtotta. hol a fiút és vásznat tőle elfogadván. Ilyenkor a czéhládát az újonan választott elő-járóhoz ünnepies körmenettel. Ebéd után ismét szekerekre kerekedve. jobb karján egy kis fiút. .mint tanuk nagy égő viaszgyertyákkal. midőn a pópa ezen szavakat mondja. a szűr vagy ködmön alatti kulacsokból jókat húz. evés. hol mindenféle ételekkel még nemzeti eledelekkel is. olajos étkek stb. bőven megvendégeltetnek. . kurjongatások. s buzogány alakú czin-dényt használnak a szünórák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél. Kép. újs. hogy abban a vendégek megmosakodjanak. kólók. 1857. 2. hogy a vánkusokat felvágja. A vőlegény. czipők. hona alá egy-egy kenyeret. 322. s aztán pénzt vessenek. Esküvés után víg énekszóval az őket váró szülékhez mennek. a ház küszöbéig húzva. Erd.floribusz”nak nevezik. s a kumót. milyen a mézes búza. egyik kezébe palaczk bort. vagy mint ott nevezik fürölő kötelességének ismeri. mustba főtt és mártott szárított halak. pénz és effélék. 186ί. kezét. amint azt mintegy 20 évvel ezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. Ezekkel a szobába megy. bal karjában pedig egy vég vásznat tartva. Rozsnyói czéh tánczvigalmak. mit egész ünnepélylyel adnak át a menyasszonynak. Vas. a másikba pedig vizet adnak. kötények. mintegy öt lábnyi hosszú. szájába czukrot. hogy farsang folytán egymást felváltva tartja meg minden czéh ifjúsága. Ez pedig nem egyéb. Ezen alkalmaknál a czéh mesterségi mivoltát jelképező álarczos alakzatok bizarr felöltöztetése az iparos ifjúságnak sok gondot ad. énekek. betakarja. az épen megérkezett férfi vendéget. s miután a sok holmit az asztalra lerakta. A napa is ott áll menyére várva. Tánczvigalmaikat biztosok s önválasztotta rendtartó felügyelők vezetik.. tisztességéhez képest. Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szokásból egy lopó-szerű. mint a kúm. devert és fifert üngökkel ajándékozza meg. hogy „A zsena bojitszja szvojego muzsa” azaz „Az asszony félje férjét” a menyasszony lábára lép annak jeléül. egy erős hangú csizmadia legény ekkép szólalt meg: . azután a többiekét is csókolja. Végre jön a „vánkostáncz” melyet a csintalan vőfél sokszor azzal fejez be. . Nevezetes itt Rozsnyón az. s fejők fölé még azon kívül virágkoszorúkat tesz. ivás s mindenféle pajkosságok egész reggelig. 131. hogy ezentúl neki ura és gazdája. azaz megtánczoltatás végett karjára vezetni. Most a pópa a házasulandók vállai és fejeit a kúm és dever által közösen vett preverrel . Magy. elviszik a menyasszonyt a vőlegény házához. Most kezdődnek a vígságok. Ezen ivóeszközt „floribuszpalaczk”nak magát az elszavalt rigmust pedig . A tánczosné el nem fogadása az egész társulat megsértése volna. Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan közöl ide jegyzünk egyet. először ipja s napa arczát. Reggel a menyasszony vizet hoz. hogy az előtánczos fővezénylő. . és templomiének kíséretében a templom közepére mennek. harsány zene és rigmus kurjantások s mondások között viszik át.

Staro sta: (a férfi kísérője) Ez az a csillag. (Kimegy. .) Házbeliek: Üljetek le! Érkezők: Nincs időnk. engedjétek meg. Vas. hogy valamely férfi kinézte jövendőbelijét. Mi uralkodónkért. Komiszárjusunkért. újs. s letépi róluk a koronát. Az ö boldogságára.) Akkor a staro sta Ádám s Éváról hosszú beszédet tart. Tisztviselőiért! (ezt egy korty követi) Szabad városunkért. Érdemes czéhünkért. ne torára. S többi tisztjeinkért. És főbírájáért. az edény végső felhajtása. 252-253. melyet keresünk. kinevetik s ott hagyják. a staro sta pedig beszédjét azzal végzi: engedjék által csillagjokat a nap királyának. örvendünk hogy itt találtuk fel. s karon fogva behozza a szemérmes leányt. Magyar királyunkért. s a férfi beleegyezik a leánykérésbe. hol már a svatka (a kiszemelt leány anyja) és egy staro sta (férfi) várják őket. azt úgy osztják szét. mely ebből áll: A férfit egy idegen férfi s nő karon fogják. Kiváltképen egyikért. csillagot keresünk. s a sok vivát és éljen követi. Erre az eddig a kamrában hallgatódzó házileányzó. királyunk (kralovics) számára. mire a házbeliek felelik: „Asnaveci Amen” (Mindörökké Amen) „Wi tei ce unas” (Isten hozott) „Skaczi hoeice jaku novinu donyeszesc” (Mi újságot tudtok?) . Az érkezők így szólnak „Pokvateni buc Pan Jézus Krislus”. Azért a legszebbikért. Kinek lakodalmára. míg megérkezik a hajnal. kisírt szemmel bejő és valamit keres. Leány szülei: Az leányunk akaratától függ. Atyamesterünkért. (Az utat tévesztettük meg. 26. ki az érkező kérő számára ki van jelölve. 1864. s elviszik a kiszemelt házhoz. azt nem találja és azzal visszamegy. Gömörvármegyénkért. mert ha nem az.) Ha tudják. S jó szándékomban megért. mialatt csinos leányok virágcsomókat hoznak. Egész tanácsáért. Juthassak. egy szombat estére elrendelik a kérés tételét.Erre ismét az érkezők felelik: Dale kaszma hozili cesztus me pobluzili. hogy a legnagyobb a kérő ifjonczé. hogy megnézzem rejtekében gyertyával. Sárosmegyében szokásos lakodalom (a tót köznép közt. (Dicsértessék a Jézus Krisztus). Nem lesz sok a bor ára Ezt a harmadik korty.Iszom a floribuszt! Az elöljárókért. Aki épen arra kért. így mulatnak aztán még sokáig. Falamiájikért! (ismét egy korty) Iszom a floribuszt! A rozsnyói szüzekért.

Leány: Ha a házasság Isten akaratja, úgy enyém is. Staro sta: Legyetek egyek. (Ekkor a leányzó és ifjoncz kezét fehér zsebkendőjével egymáshoz köti, ismét beszédet tart, és ezután következik a vacsora, e közben a felköszöntések.) Másnap (vasárnap) két drusba lóháton megy házról házra, beszédeket, meghívásokat tesznek az eljegyzésre, meghínak 300 vendéget is, más faluból is, férfi és jegyese, kiki maga viszi vendégeit a templomba, hol a pap az eljegyzést eszközli. Szerződést is kötnek. Ε nap délután levágnak ökröt, csapra ütnek pálinkás hordót, s egy szóval nagyban folynak a szükséges készülődések. Mikor az esküvő megtörténik a templomban, kocsin vagy gyalog, de ünnepélyes csendben, a menyasszony lakására megy a násznép, s ott a ház előtt megáll, kört csinál, ekkor a körbe lép a „staro sta” (násznagy) beszédet tart a házasságról s a házasfelek életéről, − elvégezvén beszédét, vígan ugrik helyére a „starsi drusba” (vőfél) és ez Mathusalemről, Noé-ról s egyéb régiségekről tart szónoklatot, végül kéri, hogy a násznép lépjen a házba be, itt kezébe ragad egy botot, melynek végén törülköző van, és azt jobb, egy mosdótálat pedig vízzel bal kezébe vesz, és Sz. János kereszteléseiről páthoszszal szaval, ezt is elvégezvén, a jelenlevők hozzá közelednek, kezeiket megmossák a mosdótálban, és megtörülik a balhoz kötött kendőbe, ennek is vége lévén, a víz kiöntetik, s a tálba kiki tehetségéhez képest pénzt tesz be-Erre jön a vacsora, de mielőtt hozzáülnek, két imádságot mondanak el, a „Pozdraveni Máriát” és „Ocsenász”-t, első a Hiszek egy, másik a Miatyánk. A lakodalom két nap szokott tartani, első nap az asszony, másnap a vőlegény házánál. Lakomakor a vőfél az eledeleknek feladásával, verseket mond, a násznagyot megszólítva. Az eledelek közöl a tejben kása el nem maradhat. A menyegzői vendégeskedés alatt muzsika zengedez, s a legénység magántánczokat jár. Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek, helyeiket ifjak, s kik az alatt az asztalhoz nem fértek, foglalják el. Ilyenkor elhallgat a muzsika is, mert a czigányok kezeiben most szintén kanál, kés és kancsó forog. Ennek végeztével megzendül a muzsika, s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. Egyik drusba megtánczoltatja a menyasszonyt, a ház közepére viszi, leülteti, s elkezdi kardja végére a menyasszony szalagjait szedni, hajából is kifonja a szalagokat, végre leveszi pártáját, és kardja hegyére tűzi, azután a nő elé ül, s amint ül, hányva csapkodva egyszersmind magát, a nőt körültánczolja, e közben ha kardjáról leesik a párta, büntetést fizet, de a vőlegény is virgoncz legyen, hogy 10 fordulatra ellophassa menyasszonyát a társaságból, különben öt is büntetik. Ha a vőlegény ellopja menyasszonyát, a padlásra szökik, elzárkózik, s ott hál, ha kegyetlen hideg lenne is fenn. Erre zenét kap s éneket, mire a vendégek egy része távozik, más része ott marad, s mulat világos virradtig. Másnap reggel összesereglenek a vendégek, s egyik drusba vagy staró sta szép fejkötőt nyújt a nőcskének, az azt fölköti, ekkor körbe veszik és kiki lisztes zacskót vesz elő; s folyóhoz kísérik a fejkötős menyecskét, ott lehúzzák czipőit, zacskóikat vízbe merítik, s a nőcske lábaihoz csapkodják, (mi okból? talán hogy fris legyen!) azután reggelizni viszik, mikor azon is keresztül esnek, a vőféleket lenyakazzák, mely abból áll, hogy szabad térre viszik, bekötik fejőket s azt mindegyik kezével csapja meg. Harmadnapra a vendégek ajándékot küldenek az új házastársaknak, mely leginkább élelmi szerekből áll. Ne felejts 1861. 141. 36. és 1862. 148. 43. Tud. Gyűjt. 1834. 2. 11.

Sárosmegyei tótcselédség karácsonfája.
A karácsonfa, mint jelvénye a szellemi világosságnak, mely a megváltó születésekor a sötétségben tévelygő emberiségre akadt, leginkább gyermekeknek szokott karácsonkor felczifrázva játékokkal, szalagokkal, gyertyácskákkal kiosztatni. Sárosmegyében a jómódú földesurak alsóbb rendű cselédeik számára is készíttetnek karácsonfát, nagyot, melyet zöld

ágaival egy ember alig bír vinni, s ezek ágain a fenn leírt czifrázatokon kívül nemesebb ajándékok is függnek, így sapka, harisnya, táska, ing, kötő, szoknya, fejkötő, ködmön, pipa, dohányzacskó stb., és azok mindegyikére egy-egy cseléd neve van akasztva p. o. Palkó kocsisé, János béresé, Juczi szolgálóé, Ancsa kályhafűtőnéé stb. stb. Karácson előestéjén ezen fát az ispán a cselédházba viteti; körül égnek a gyertyák, melyek a napot jelzik, mely karácsonkor ismét hosszabbra kezd nyúlni. A szobába gyűlnek a cselédek, és ekkor az ispán őket latinul köszönti „Bonam Vesperam” (Jóestvét) mire a cselédek felelik „Gratiam aginius” (Köszönjük). Erre az ispán elmondja, hogy urok karácsonfával ajándékozván meg, azt tekintsék meg, s kinek nem volna rajta ajándéka az szóljon. A szemle megtörténvén, a cselédség a fa körül letérdepel és fenszóval imádkozik uraságáért. Ima végeztével egy szép fiatal eszes legény fehérbe öltözik angyalnak, melyhez az arany szárnyakat a pap adja. Ez felveszi a karácsonfát, s viszi ki az urasági lak felé. A cselédség ünnepies ruhában kíséri őt, a ház előtt megáll, s éneklik a latin „Triumphus regis angelorum” czímű éneket, ekkor az angyal beviszi az urasághoz a fàt, és kéri, hogy az karácson két ünnepnapján ott maradhasson, erre engedelmet kapván, leteszi, kimegy és mondja: ad Jesulum Imfanbulum properantes, nomine venites omnes, dicite portes, Jesulatum, salutatum, gloriatum, cantatum. A szóra „Cantatum” szép éneket zengedeznek, s mellette visszavonulnak a cselédházba vacsorára, hol az ispán a zöld ágról, mint amely csillogó gyümölcseivel folytonosan a munkálódó természet vigasztaló reménye, úgy a fáról, melyet sok népek mint istenséget imádtak stb. hosszú beszédet tart. Éjfélig tart a mulatság, akkor éjjeli misére mennek.
Nefelejts 1862. 148. 43.

Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása.
Azon ifjoncz, kit Selmeczen a bányász-akadémiába fölvesznek, jogosítva van, sőt kötelességében áll, bányász-öltönyt hordani, s ekkor azon tisztes nevet kapja „Fux” vagyis róka. Mikor fenn van az új ruha, a 2-od, 3-ad és 4-ed éves rókák megkeresik, s fölavatásra elviszik valamely ivóházba, ott italt kérnek, s az új fölavatandó bőrtáskáját oldaláról leoldják, annak egyik szíjját egy, másikát másik veszi kezébe, kifeszítik bizonyos magosságra, és az új Fuxnak ezen kell keresztül ugrálnia, kezében teli kancsóval mindaddig, míg kancsó borát kortyonkint, egy-egy ugrás után egy kortyot számítva, ki nem itta. Ez próbája annak is, nem lesz e szédelgős a fiú. Azután dalolnak és dőzsölnek. Ha akadémikus hal meg, éjjel temetik el fáklya világánál, melyekre czímerek a bányászat jelvényeivel akasztvák. A negyedéves akadémikus tartozik vándorlást tenni több bányába, és hogy hol merre járt, arról bizonyítványokat szerezni, mely vándorlás befejezte után a gyakorlati bányászok sorába vétetik föl.

Somlói szüret.
Somló a szebb és ritkább hegyek egyike Veszprém vármegyében, a devecseri járásban fekszik, s azt tartják róla, hogy hajdan tüzet okádott. Szüretkor a népség nagy csoportokban húzódik feléje minden oldalról, mely podgyász és élelemmel megrakva úgy néz ki, mintegy ellenségtől megriasztott nagy tábor, s ha egyébkor nem is, de ilyenkor mindig tarka és zsibongó élet van rajta. A vinczellérek mintha csak mozsarakat sütögetnének, úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek, a „Bort ittam én, boros vagyok” s a ... Szedjük azt a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom,

Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt . . . megcsókolom. A csöbrösök illendően felpálinkázva, bodor pipa füst között, czipelik a megtelt csöbröket. Itt amott szól a zene, közbe közbe durran a puska, száz meg száz torok kiáltásától kísérve. Az úri vendégek dicsérik a hegy borát, s elmondják nem egyszer, hogy „somlai bor az öregek teje” megjárják a romokat, olvasgatják a falba vésett neveket és emlékmondatokat, s élvezik az elragadó kilátást. Délben ebéd. Alkonyatkor száz meg száz csillagot képezve égnek a pásztortüzek, foly a dalidó: Rajta fiúk! hadd ürüljön A pohár, A pohárral a jó kedv is Sorra jár. Szóljon a zene javából. Tánczra fel, A jó kedv: bor; táncz, zene közt Ünnepel. Forgassa meg mindenikünk A párját, Húzzad czigány a palotást, Hadd járják. Öljük el ma gondjainkat A tánczba, Járja ki-ki örömébe S bujába. Három a táncz, s ha elfárad A kedvünk: Egy honfidalt a javából Elzengünk. Éljen a hon s a magyarok Istene, Áldó kezét hazánk fölé Terjeszsze. Éljen minden igaz honfi S honleány, Kik imádva csüngenek e Szép hazán. Közüdv, jólét, egyetértés. Szerelem, Derüljön fel szép hazánk az Egeden. „Éljen a hon, magyar ének, Magyar táncz, Ε lelkünket összetartó Rózsaláncz!” Ist. napt. 1856. 145-150. Vas. újs. 1862. 475

ha csak vagy valamelyik félnek gyásza nincs. foglalnak helyet. seprőt fog. s örvendezteti a jelenlevőket. melyre a legénység magántánczokat jár. Gyűjt. menyasszony asszonyomat. Éjfél után ütött egyet. 27. s a násznagy elkezdi az osztást a tánczra. vőlegény uramnak. Vigyázz tűzre ne essék kár. Hallja minden háznak ura. Az óra kilenczet ütött már. Ebéd végeztével a vőfél tágasságot csinál. a helyet elsepri. A menyegzői vendégeskedés alatt. I órai. menyasszony asszonyomnak stb.Soproni lakodalmi szokások. Éjfél után óra kettő. IX órai. az ifjak. Vigyázz ember ezen szóra. Mire virradsz fel holnapra. Megbocsájtja bűneinket. az illetőnek ily szavak kíséretében adja által: „Ezzel kivan kedveskedni N. X órai. vagy búra? Imádkozzál tíz az óra. melynek végeztével. még a vőlegény házánál is folytatják a vendégeskedést és mulatságot. Tízet ütött már az óra. Sümegi éj őrök kiáltásai. Elkészülvén a menyasszony vőlegénye követésére. mely fáradhatlan kedvvel foly reggelig. Mert az javaidból kizár. s kik azelőtt oda nem fértek.− addig mások mással mulatják magokat Felkelvén az asztaltól az öregebb vendégek. Várja Isten térésünket. A vőfél az eledeleknek feladásával verseket mond a násznagyot megszólítva. Elmégy az nyugodalomra. Ez ép úgy van mint a kilencz órai. XI órai. Az óra kilenczet ütött már. villa és kancsó forog. vagy a vőlegény s a többi vendégeskedők erszényétől kerül. erre megzendül a muzsika. Tud. Ilyenkor a muzsikusok kezében is kés. II órai. Örömre kelsz e. s míg némelyek egymásnak villára aggatott mindenféle étel hulladékot küldöznek e szavakkal: „Ennél utóbb nem látom vőlegény uramat. kik az új párt elkísérik. N. Nincs fölírva homlokodra. azután vegyesen öregek és ifjak kerekednek tánczra. a násznagy által az együttánczolásra összeadott személyek a tánczot elkezdik. muzsika zengedez. Az óra már ütött egyet. s azon túl is. A soproniak menyegzőjikben víg kedvűek. Hosszabítja életünket. Már egy nappal éltünk többet. 1833. Eljár az idő és nem vár. azok. Mulatságos tréfák is jönnek ilyenkor elő. 1. . násznagy uramat” melyet egyik vagy másik átvéve.

Mit használ a város őrző. Csendesnap ünnepe Mindszentnapkor. . Majd én is szemem bezárom. míg a menyasszony lefátyolozva meg nem jelent. hova kiki magával visz magának enni s inni valót. Ha fölkeltek sem sajnálom. az u. Bánátban. s ha azt elmondta. melyet rendesen egy ünnepies lakoma előz meg. Svábok apróbb szokásaik. bácskai. Négy az óra felkeljetek. Vas. kik Syriniában. Az egybegyűlteket aztán valami versfélével üdvözli. még a falu legkisebb házikóját is hűségesen felkeresi. Azalatt a menyasszony is elkészül az esküvőre. újs. Éjfél után óra három. Ha alusztok én nem bánom. Azután mindnyájan a vőlegényes házhoz mennek. 136. s a Határőrvidéken laknak. Szűz Máriát tiszteljétek. A farsang eltemetése húshagyó kedden. Bácskában. lapokon. következő házassági szertartások vannak szokásban: Ha már egyszer megegyeztek a szülék gyermekeik egybekelésében. rikkancs virágok és pénzdarabokkal körülaggatott borosüveggel megy házról házra vendégeket hívogatni. Lám én csak a várost járom. bánáti és határőrvidéki szerbek házassági szokásaik. Otthonosak nálok a következő népszokások: A tojás hajigálás húsvét másodnapján. 1854. Aratók öröme Júliusban. megindul a menet lengedező zászlók alatt a vőlegény házától a menyasszony házához. Nem felejtkezik el ilyenkor senkiről. Hogy többet üssön azt várom.Dicsértessék a teremtő. s melyen az egyszer szabad a vőlegénynek összevissza tenni és beszélnie mindent mindaddig. Legyen nektek segítségtek. Négy az óra felkeljetek. kalapja mellé fehér kendő van tűzve. mert most neki enni s inni valót adogatnak össze a jó emberek. Éjfél után óra három. Syrmiai. Mindjárt Istent dicsérjétek. a jelenlevők kezeit sorba csókolja. Őrző angyal és több szentek. Év ünnep Sylvester napján. s abból az eléje menőket szívesen megkínálja. n. A vőlegényre könnyű ráismerni. Ha az Isten nem segítő. IV órai. Álmotokból serkenjetek. Tavasztáncz május lő napján. Koszorú 1830. s végre a lelkész által meg nem áldatik. A boszorkányok űzése böjt első vasárnapján. Éjfél után óra kettőIII órai. kezében pedig egy terjedelmes borosüveget tart. 135 és 136. A szerbeknél.

55. Náluk a C nem százat hanem csak ötvenet. s minthogy azt azonnal el is isszák. A keresztelő oly ünnep. durrogatások közt. ha szerét teheti. a vőlegény nevet. . Szarvasi apróbb szokások. s a halálfeledés egyidőre vigaszságot enged. − a szende. Kereszteléskor a templom bármelyik zugában is babonás előítéletből pálinkát isznak. vőfél. − násznagy kerestetik. 568. − azután táncznak erednek. 24. az O. s kettős lényt vezet ismeretlen utakon a létezel felé. A G-t pedig nem gének. az ezeret. 8 karajczárokat jelent. nem lánczczal. gordonostól. hogy a borral vagy pálinkával jól eltelt esküdt el is szunnyadt. s amennyiszer a guzszsal megkötött kerék fordult. mely minden megjelenők közt komaságot szül. melyben minél cselesebben tud eljárni. annyi kerék föld számláltatott. kit aztán az útba eső házak ajtajából pajzán gyermekek vagy szolgálók jó csupor vízzel szoktak nyakon köszönteni. a helyébe választandó bírót bevárják. ha szomszéd is a pár. abból áll. nyoszolyóleányok − asszonyok választatnak. Aratás végeztével a munkások egy legényt kalászkoszorúval ékítve kísérnek a gazda udvarába. melyet kézenfogva páronként tipegnek körül. − meglesz a jegyváltás. Újs. szép menyasszony sírni kezd. mely utóbbi úgy történt. hogy a földetosztó esküdt egy kocsira ült fel. de ő is aztán. Halottjaikat dalolva siratják. és érzelmeik habozásán a frigy megköttetik. mivel az idevaló bábáknak ugyanakkor két-két forintot szokás adni a város kaszszájából. a laczi-konyha pompásan felüttetik.s addig mulatnak. mely hamis gyakorlat mellett gyakran megtörtént. hanem gának mondják. utczákon kering a díszmenet. melynek elve alkalmasint az. és az „eskető” nap. Az egészet a menyasszony pénzösszegyűjtögetése rekeszti be. 1822. hogy: a holtak boldogok! miután t. 11. Vas. Másnap korán a menyből lett már menyecskét minden férfi megforgatja. melyet leginkább a városi cseléd szokott megtartani. a mondott bába estéjét tartó. csengőpengő szekerek készíttetnek. Az úgy nevezett bába estélye. 1859. A gyermekévek után első hajnala hasad az életnek házasulási reményekben. s reggelig dorbézoló városi cselédek is ezen alku mellett ugyanazzal a kifejezéssel szoktak élni. valakit jól kisirattak. míg meg nem unják. százat. melyről az egyének valamennyien változott minőségben távoznak. közönségesen csütörtökön megérkezik. melyben az oláhok „zsukátája” is szerepel. gyűjtetik a lakadalmi sereg. hogy a mindszentek napja előtt változó kisbíráknak és hadnagyoknak. előfogatok bokrétáztatnak fel. Tud. A szarvasiak régenten még pusztákat árendáltak. annál nagyobbra becsültetik. i. Gyüj. hogy onnan is így neveztetik. s a divatkeringők elcsigáztatnak. Ilyenkor. A tor még az ó-világ maradéka lehet. hanem kötéllel és kerék számra mérték a földet. s a komaasszonyok a korányát felváltogatva ápolják. és ezek az újonan születendő gyermek mellett levő bába szokása szerént. Van egy szóló magyar (nem magántáncz). De hihető. melynek végeztével lakomáznak. Bilder aus Ungarn 2. a szebb érzet föléled. a csuprot földhöz vágja. a volt bíró egy kis mulatságot ad. Szatmármegyei vegyes szokások. Szászrégeni szász aratási ünnep. hazatérve zsíros lakomát csapnak. s így lovas vőfélek kíséretében. Lakadalomkor kolompokkal járnak. a vendégség kisded zsarí ásókat szenved a szakácsnétól. s így a sebesen forgó kerékre nem is ügyelhetett.

mint: tojás. füzet Székelyek (kath. és az ö oldala csontjából alkotá Éva anyánkat párul azért. röppentyűk látszanak a légpályán. − Hangzik a nóta. − mely utóbbi alkalmi dalaihoz vidoran függeszti e rímecskét: „Koringyica. s a sógoréknak. Nevetséges bohóczkodás adja magát elő a „máléhántás” idején. ku kogyica: Válba votyi lá polica! Szkala gazda! szuflan fok. midőn egy kis mulatságért valamely gazdasági egész munka bevégeztetik. ezek oláhféle. Ezek inkább sváb eredetre mutatnak. mint bortermő földekhez illik. Adj pogácsát a zsebünkbe. először magára vette a keresztségét és a többiekben is részesült időnként. hogyha hosszas időn gyötörtetik. ezekből a mi kedves atyánkfia . hogy a világ szaporodnék. A farsang bohóságait itt szintén utánozzák. Karácsonkor a Pesten túlságos „Krisztkindli” itt nem. rajgók a föld színén. Ekkor a sihederek kántálni. Sápoly dánye kity on kok. Kalákák. végre öröme is rendkívüli modorban mutatkozzék. kóringyálni mennek. megkéri a háziakat. kalács és más. melyek nedve gyakran szerencsés évet ér. oldalas. pecsenye” küldetik. és a mennyei karok betelnének Isten dicsőségére. a hetedik szentség felvételére is. Én általam megtalálta kegyelmeteket hajadon leány gyermekekök . megkérdezi ősi szokás szerént: mint vannak. muskotály. itt is adatnak. midőn az angyal és pásztorok beköszöntik az előestét Diózás ez éjen fürgetyűre vagy kártyára szintén szokás. s bőven teremnek: góhér. hogy néhány szava volna elmondandó.Rokonnemű a disznótor. s már innét nem messze a bányai környéken kelendők. mint szolgál egészségük. hogy Istennek rendelése . melyben a leöletettnek jobb falatú részei fölemésztetnek. mit nem is lehet vétkül tulajdonítani. bakator. a kies Erdőd mellett. lövöldözés. elhatározta magát Isten rendelése és az anyaszentegyház szokása szerént a házasságra. Mely magyarul körülbelül ennyit tesz · A dalocska végső hangja: Vesd szemeidet a polczrat! Kelj föl gazda! fújj a tűzbe. kádárka. . mintegy mértföldnyire. s méltó. Életképek 1844. vagy kölcsön egymásnak dolgozgatnak. A szüret nevezetes korszak. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak. divatozik. aránt. valamint a Mikolája „heil Nigló” vagyis Miklósesti maskarák sem. kik suskákkal bő öltönyeiket roppant vastagságra tömték. miként a székelyeknél. mire a házigazda feleli „tessék”.) lakodalmi szokásaik. . Ezután rendelé a hét szentségeket. hanem mind eddig a napig egyes életet folytatván. A leánykérésre vállalkozott szóvivő köszönti a háziakat. ángy ónak. . melyek mind saját névvel bírnak. előbbször teremte Ádám atyánkat. hisz ezek magva az emberi természetben rejlik. melyet Szathmár városa múlhatlanul meg szokott ülni. − A húsvéti öntözgetés s a pirosság külön nemei. török. sódar. egész egy helység ez. és több savanyu szőlőt. szintén szokásosak. királyédes. rózsás. A szathmári hegy délnek esik. IX. . midőn a házba gyűlt tömeg köze egypár bukfencz vettetik. melyben minden tehetősb polgár borházzal bír. Több oldalból áll. s ő így szól: „Mikor Isten ő felsége embert teremtett e világra. s így tovább: „egy kis kolbász. öröm és vigasság van mindenütt. Hanem a „bethlehemezés” néha megtörténik. dalok. kecskecsecsű. s minekutána feleltek.

de főleg a rágalmazó nyelvektől. gyűrűváltásra. napra szerencsésen felvirrasztotta. szíveskedjék előállítani a determinatio szerént. és aztán a kettő közöl ritkán véti el a vőlegény valódi arájának megválasztását. vőféllel. kit mi keresünk. hogy azon tisztességes jámbor személyt. ezt is vizsgálják. guzsalyról fonó. s azon nap. és ugyan a guzsalyról kötött lelógó korsócskából kontyintgató némbert. Isten ő sz. hajadon leánya .szerént magához venné jövendőbeli házastársul. mert elfedett arcza miatt nem egy könnyen ismerhető fel Ezalatt hozza a gazda a harmadikat is. . aztán a vőlegény gazdája így folytatja: „Még továbbra is tisztelt gazdatárs uram. . Most a bementek rendre kezet fognak házban levő minden férfiakkal. körülhordozza. Λ s itt előszámlálja az említetteket. kívánnom Isten ő sz. A megválasztás után jobb kezeiket egybefogva. hogy a mi kedves atyánkfia . s miután választ kaptak. Ezen megtalálás után ígéretet is tettek vala. midőn a vőlegény gazdája így nyilatkozik: „Kedves uram! nehány szavaim volnának. öltözetűt. a mai sz. A menyasszony gazdája megköszöni. nyak-keszkenők. amelyről most rövid választ is kérek. Egy biztos emberük által engedelmet kérnek a bemehetésre. a kit keresnek. őtet meg nem vetnék. gyűrű. a vőlegény gazdája ily áldást mond reájuk: „A minden áldások Istene áldja meg ezen összeszövetkező ifjakat mind földi. s adok hálát Istennek. s miután megmondják. s az imígy nyilatkozik: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. még többekkel is fog kedveskedni. bokréták stb. s ótalmazza meg minden veszélytől. bevezeti az oldal szobába. hogy ha az úr Isten ez árnyék világban élteti. a házasságot megelőző kézfogás. és a vőlegény gazdájával.” Ekkora házigazda kiadja a választ. Következő napon küldöttség megyén a menyasszonyi házhoz és felkérik esküvőre. mézes pogácsa. egy bizonyos napot határoznak a mátkaságra. . gyűrű. gazdatársuramat legelőször is arra. de kétségeskednek. vagy kamarába. . hogy nem ez. . s e jelen óráig megtartotta. és a vőlegény gazdája rendbe állítván vele ment embereit. Ε napra mindkét lakodalomra készülő háznál lakodalmi gazdák választatnak. Ezeket kegyed vegye szívesen. „Halljon szót hazai leányasszony! Kedveskedik mostan kegyednek kézen fogott mátkája ilyetén szép ajándékokkal . hogy megkérjük t. pénz. felségének. mind mennyei áldásaival. boldogok lehessenek itt és túl a síron. de úgy bizonyos embere által is megtalálta kegyelmed szerető atyafi barátját nemes alcsik széki Fitódi. . felsége továbbra is tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként szerencsésen. házastársul neki adása végett. . Ennyiből áll a mátkázodás. s ő így folytatja: „Öröm atyuram. . Most a mennyasszony gazdája elővezet egy maszkosán öltözött. s több effélékből. . örömanyasszony. Arra kötelezi magát kedves mátkája. csizma. bemenve köszönnek: „Dicsértessék a Jézus szent neve” fogadjuk: „amen” . uramat. a mai sz. és kérésemre ígéretet tennének. hogy kegyes irgalmasságából kegyelmetekre vigyázván. ha meghallgatja” hangzik a felelet fessék”. amik állanak: főkötő. aztán ő is felmutatja a menyasszony ajándékait a vőlegénynek: ingek. „Amaz mondja: „tessék”. mely a teremtéskor felderült az égre. A vőlegény pedig mondatja gazdája által. napot. s mindkét részről jelen volt atyafiak determináltak vala egy bizonyos napot. oly fényesen süssön rájuk. násznagyuram. mint a mi kedves atyánkfiának elsőtisztesség-tétele napjára. nagynyoszolyóaszszonyom. hogy annak világánál mindig láthassák azt..” Erre a menyasszony gazdája is a felmondott jó kívánatokat viszonozza ily értelemben. . násznagygyal megjelen választott arájának kapuja előtt. szívből kívánom!” Itt következnek az ajándék bemondolások. és ha kedvező. és jó szerencsések. mi Isten előtt kedves. Ezután elővezet egy az arához hasonlótermetűt. néhány szavaim volnának. ha meghallgatna. ha kegyelmetek az ő itteni járása alatt valamely csekély állapotját megismerve. melyre mi most tisztelt gazdatárs uram meg is jelentünk ezen complet társasággal.. ezen folyó esztendőben maga személyesen. így szól: „Örvendek.

fáradságos hivatalt elvállalni szíveskedett. hazai leányasszony invitáltatta vala násznagy uramat. hosszas életet. hosszas életet. hogy csak tessék bejöni. aztán az előbbi szóvivő így folytatja: „Násznagyuram. szeretettel adja. s egyebbekkel kíván kedveskedni. úgy mint a mi atyánkfiának . szívemből kívánom s egyszersmind kedvező választ is kérek. Τοvábbá. ezt örömatyuram. s midőn ezt jelentem. örömanyasszony. s midőn a házban a bejöttek minden férfiakkal kezet fogtak: „dicsértessék a Jézus neve. nyoszolyóasszonyom. fiú és sz. bejelentetik magukat. s adok hálát Istennek. adunk hálát Isten ő sz. örömanyasszony. .” Innen elmegy a két násznép haza a két lakodalmas házhoz. órakor a nemes megyének lelki vigasztalására épült Isten házában az oltár jobb feléhez a sz. mire a gazda kiüzen.. . stb. nyoszolyó asszonyomot több complex társaikkal egyetemben egy pár sz. hogy valamely idegen embereknek szóváltási szándékuk van a menyasszony gazdájával. felsége tartson meg mindnyájunkat továbbra is szerencsésen boldogul. minthogy .” Etel után küldöttség megy a menyasszonyi házhoz. a násznagy beszállásoltatja őket egy bizonyos házhoz. hol a maga vitt költségén megvendégli. mert igen jó szívvel.asztaligazduram! Istentől minden jót. jókívánatokat viszonozva. s megígéri. hogy a sz. . egyszersmind választ kérek s kibocsáttatást a válasznak megvitelére. uramat azon násznagyi hivatalra kérette vala. hazai leányasszony in vitáltatja kegyelmeteket egyetemben egy pár szentjánosra (nagyszerű bogas fonott kalács) szíves szeretettel látja. hogy a mai sz. hogy stb. kedves édes gyermeköknek ezen tisztesség tételére megszólitotta vala kegyelmeteket én általam és megjelenni szíveskedtek. és a kapu előtt megállván. megmaradást kívánok kegyelmeteknek. s kegyelmed ezen költséges. „Örvendek. nek ezen tisztességtételének napjára. azon izenettel. hogy e mai sz. s azóta mindenütt föntartatott. Asztalhoz ülnek. megmaradást én általam. kalácscsal. copulatióról jövendőben mindnyájan bizonyságot tehessenek. azután cry víg nótát muzsikáltat s felkéri a tánczra. asztaligazduram tisztelik kegyelmeteket. amik már köztünk megtörténtek. örömanyasszony. hogy az eljegyzett tisztességes jámbor személyt mai napon . kívánom hogy ö sz. ha tisztelt gazduram engedelmet adna bejöhetésre. és a vőlegény gazdája így kezdi. melyre készen volnának. napon isteni tisztelet után. napra szerencsésen fel virrasztott. copulatióra eléállítani az egész nász néppel szíveskedjenek. hogy az ö kegyelme atyafiának életpárt szereznének. végre rövid kifejezésben foglalja: tiszteli egyenként a küldőket. kalácscsal rendre megkínálja a jötteket. nyoszolyóasszonyom. Istentől mindenféle áldásokat kívánnak. vagy ha a vőlegény násznépének más faluba kellett mennie menyasszonyért. örömanyasszony hálás szívvel. ismétli a háziak és jelenlevő ide tartozók nevében. kiknek nevében megjelentem. azt örömatyuram és örömanyasszony igen szívesen vették. ezért násznagy uram kegyelmeteknek pálinkával. . aztán a vőlegény gazdája folytatja a mint következik: „Még továbbra is megnevezett atyánkfiai emlékeztetik azokra.” A vőlegény gazdája megköszöni e meghívást és mond: „compareálni fogunk. a menyasszony gazdája mond a vőlegény násznépéhez: „Örömatyuram.” köszöntés után. és az Ígéret szerént arra kérik. ha a bebocsáttatást megnyerhetnék. megvihessem „ Ekkor a menyasszony gazdája pálinka. Amire az atya. lélek Isten segítve. a templom előtt: örömatyuram..” . Minthogy örömatyuram. ez a második válasz. násznagy uram.” A menyasszony gazdája a felmondattakat viszonozva. Hogy pedig kegyelmetek násznagy uram mellé kívántak állani és fáradtságot tenni. asztaligazduram a hozzájok tartozók nevében én általam emlékeztetik kegyelmeteket. Jánosnak megszegésére. Midőn a templomból kijőnek. szeretettel veszik. mely még a galileai lakodalomban is. ez az első válasz. hogy azoknak. a szóvivő így kezdi: „Örvendünk. ismétli a hozzá tartozók nevében. felségének. hogy az egyezkedés szerént compareálni fognak. ezekhez tessék hozzá nyúlni és részesedni. „Itt a menyasszony gazdája a mondott üdvözleteket.

valamint ezen sz. hazai leányasszony épen kegyelmed által invitáltattak vala minket egy pár sz. invitáltattak vala minket egy pár sz. aztán a vőlegény gazdája szól: „Jó emlékezetében lehet kegyelmednek tisztelt gazdatárs uram. a sz. mit most el nem vihetnénk. mire mi compareáltunk. . illetőleg nagynyoszolyóasszonyunk és a vőfél gond viselésébe. midőn volnánk a templom előtt. . és felkéri a tánczra. iránt. kezet fognak rendre a két násznép férfiai. . nyoszolyóasszonyom felkérette vala a tisztességes jámbor eljegyzett személyt a mai napra. hogy a mai sz. a sz. isteni tisztelet után. hazai leányaszszony. áll. másodszor egy pár víg nótát huzat.. napot. táncz után mond: „köszöntöm násznagy uramat. s jócskán el is használtunk kegyelmetek adományából. mire mindnyájan mindkét részről compareáltunk is vala. Jánosra. Jánosokat megáldottad teremtésnek idején égnek harmatjából s földnek zsírjából. örömatyuram. magához venné jövendőbeli házastársul. lányokat oszt. és ha nagyobbszerűvé. stb. Ezen megtalálások után ígéretet tettek vala. copulatio megtörténvén. hanem felkérjük t.. áldj meg minket minden jóra való mozdulatinkban. de mind ezek után is meg nem szűnünk. s az anyaszentegyház szokása szerént. . Erre a menyasszony gazdája két kancsó sert vagy bort és a sz. házasságot megelőző gyürtiváltásra és kézfogásra. s úgy azután bizonyos embere által is megtalálta vala kegyelmed szerető atyjafiát . . táncz közben midőn az ajtóhoz közel van vele. Háromság. nyissák ki. utánok a szekereken ülők be mennek az udvarra a gazda minden vele ment embereit a leszállás után az ereszben (pitvar) rendbe állítja. így folytatja: „Tisztelt gazdatársuram! jó emlékezetében lehet az kegyelmednek. avégre. Jánosnak megszegésére. táplál mindnyájunkat. végre kimenekülnek és a hazai leányasszonyt szekérre ültetik. nem akarván engedni. Jánosokat a vőlegény gazdája kezelése és kiosztása^ alá adván. a nemes vármegye érdemes lelkipásztora . hogy a mi kedves atyánkfia . gazdatárs uramat. Itt a két násznép körbe. templom előtt örömatyuram. Ez is megtörtént több complex atyafiaknak mindkét részről jelenlétében. . . uramat. elől a lovagok. hogy Isten rendelése. lány barátnéi megragadják. . asszonyt minden hozzátartozandó fekvő és fellelhető javaival együtt. addig a vőlegény násznépe a menyasszonyi ház kapuja elé érkezett. a nemes megyének lelki vigasztalására épült templomba. az asztali áldás után történik meg az evés és ivás. és az ígéret tételre mindkét részről való atyafiaik determináltak vala egy bizonyos napot. Kérem szavaimra vessenek figyelmet” A felséges Isten aki a világot Teremtette. az esküvőre.” Most a hozományt általuk úgy nevezett társzekérre rakják. nyoszolyóasszonyomat. copulatiónak végeztével. gazda társ urammal egyetemben ígéretök szerént elvárjuk szívesen. napon. ünnepélyesebbé akarják tenni a lakodalmat. Deus uram Isten adj. de ne hagyj! Ezek után a vőlegény gazdája maga is részesül a megáldott étel és italneműekben. . a nagy és kis noszolyókhoz az udvaron álló szekérre kiragadni és vinni törekszik . Továbbá násznagyuram. . hogy amár többször tisztelt copulált személyt . A sz. holdat. több complex társaikkal.” Míg ezek benn végbemennek.A menyasszony gazdája pálinka és kalácscsal kínálja először. elsőbben maga. Ezen asztali áldást: „Mindeneknek szemei te benned bíznak uram stb. s megnyittatván a kapu. íme comparealtunk. csillagokat Fejünk felett tartja. úgy szolgáltassa kezünkre. ki a mennyet és a földet teremtetted. kedves hajadon leánygyermeke . legalább megkóstolja. aztán másoknak kiosztás végett átaladván. örömanyasszony.” ezekkel fejezi be: „teljes sz. cum protestatione fenhagyásunkat nyilvánítjuk azok iránt. foly a tusa. úr által. örömanyasszony. a sz. ha szíveskednék az ígéret szerént kiszolgáltatni. a menyasszonyt a vőfél tánczra felkérvén. . az illető gazda imígy búcsúztatja ki a háztól a menyasszonyt: „Valakit ide hozott a szeretet. oltár jobb felén. a sz. hogyha a kapu be lenne téve.

Találtam életem jövendő párjára. A második nedig lészen a halálunk. Bízván magam Isten parancsolatjára. Minden dolgaimra szemesen vigyáztál. a rosztól őriztél. Kedves édes anyám engem is sok bajjal. Kis koromtól fogva kedveltél. Méhedben hordoztál féltő gondossággal. Isten megfizesse minden jóságodat. Elsőbb is jó atyám. Hogy búcsúzzam tolok tudom arra vágynak. Míglen ő magzatját mellében hordozza. Életednek vége messzire haladjon. Nekem is utamra tudom áldást mondnak. Minthogy Isten után jó szüleim vannak. Ki anyja jóságát méltán meghálálja. Tudatlanságomban jó tanácsot adtál. Míg új szállásomra tőled elindulok. Mindennemű áldást az úr rád halmozzon.Életünknek vetett rövid határokat. Én ezután is még leányod maradok. Szomorúságomban vigasztalóm voltál. Akik most engemet szárnyamra bocsátnak. Tiszta szeretettel köszönetet mondok. hogy miattam gyakorta szenvedtél. Jóra tanítottál. . Az egész világon akik sokan vagyunk. Nekem is életem derült hajnalára. Virágzó éltünkben első házasságunk. Ε világra hozván éles fájdalmakkal. Tudom nem született olyan még világra. aki felneveltél. Jó gondom viselted szorgalmatossággal. Ezért az egekben adja jutalmadat. szerettél. Hiszem. Akarok indulni annak szállására. Holtod után mennjben magához fogadjon. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Mostan pedig engem szárnyamra bocsátál. Kedves édes anyám már hozzád fordulok. Születésünk után van két jeles napunk. Mivel az anyának van sok nagy fájdalma. Isten megfizesse minden jóságodat.

Életednek vége messzire haladjon. amíg veled éltem. Kedves édes anyám. Későre jöjjön el boldog halálotok. i. Az ég áldásiban ti is részt vegyetek. Arra kérlek mindig az Istent féljétek. hogy tőlem elváltok. van az úgynevezett meghívás. hogy nekem tegyetek. hogy sokat vétettem. Kedves testvéreim akik jelen vagytok Szomorú orczával itt előttem álltok. Tudom gyarlóságból. Kedves szüleinket híven tiszteljétek. Holtod után mennybe magához fogadjon. Szerencsésen napod sokszor felvirradjon. Végre lelketeket fogadja mennyekben. Számos esztendőig kívánom éljetek. Mert én is mindaddig hordozlak szívemben. Segélj hogyha szükség. Az úrnak áldása szálljon ti reátok. Áldást és szerencsét adjon éltetekben. Közelről s távolról kik ide gyűltetek.Ezért az egekben adja jutalmadat. Illő tiszteletet. Mielőtt indulnának. Mindennemű áldást Isten rád halmozzon. Látjátok ezennel. Kegyes tanácsolat sokszor megvetettem. Kérlek azután is tarts jó emlékedben. a jó hírben s névben. t. Bocsásd meg hibáim. a jót kövessétek. Velem társalkodó leány barátnéim. miket elkövettem. Tartson s gyarapítson a szép erkölcsökben. Fogadjátok ti is e néhány szavaim: Az egeknek ura. nyomorult ügyemben. Az én tanácsomot ti meg ne vessétek. hogy vigyék haza az úgy nevezett hazai leányasszonyt. Kikkel én töltöttem sokszor víg napjaim. örömapát. Földi gazdagsággal rakodjék házatok. Ti is már most nekem mind megbocsássatok. a vőlegény gazdája következő napra meghívja egy szíves ebédre az örömatya és örömanya nevében a menyasszony gazdáját. A roszat kerülvén. Szerencsésen süssön a nap ti reátok. örömanyát és más . Nektek jelentettem gyakran panaszaim. Míg gyarló testemben zengedez a lélek.

isznak. szárnyok alá vették. mint kegyelmetek kedves gyermeke életpárját. melyre vőlegény uram ráismervén. míg Istennek kedves akaratja . sok fáradságok után Ciprus partok vize mellett megtaláltunk egy kis galambocskát. násznagyuramat. felmutattatnak. ha el nem találják van jó ízű nevetés. . vagy közel nőrokona . remélvén.. Jó emlékezetében lehet t. hogy Isten ő sz. s a gazda által bemondatnak így: „Halljon szót örömatyuram. esznek.. Mi is az udvar kapuja előtti zöld ágak (szépen veszi ki magát a galambbugas kapulábak mellett. Következő napon a másik lakodalmi háztól meghívott vendégek a lakodalmi gazda vezérlete alatt. amik aszerént. az örömanyához vezeti. Annakutána asztalhoz ülnek. oly értelemben mint elébb. hogy a szárnyunk alól kibocsátott galambocskát itten megtaláljuk. s így tovább mennek. és azokra egymás mellé leültetnek három elleplezett. Bemenve köszönnek és a gazda szól: „Istené legyen a dicsőség. a násznagyné. és felszólítják a jötteket. s ez nekünk igen nagy szomorúságot okozott. és ótal-mazza kegyelmeteket minden szomorú változásoktól. felsége továbbra is tartsa. a bemehetésre engedelmet kérnek. fogadják mint kedves gyermeköket. és kígyózólag vörösre festve) láttára örömre változánk. . és a kapu előtt megállván. nagy nyoszolyóasszonyomat több complex atyafiakkal egyetemben. . . melyeket kegyelmetek kedves gyermekének ezen tisztesség tételére intéztünk. még többekkel is fognak kegyelmeteknek kedveskedni. a kis nyoszolyóasszony pedig a vőlegény testvére. alól pedig fehérre hántva. nagy és kis nyoszolyóasszonyom . s éljenek mindenkor csendes békességben. összecsókolódznak. örömanyasszony. hogy azzal a jegygyel vagyon-e. ebédre megérkeznek. gazdatárs uramnak. . s gazdájuk által bemondatják: „Halljon szót háziatyuram s örömasszony! kedveskednek örömatyuram s örömanyasszony . nagy nyoszolyóasszony. napra örvendetesen felvirrasztott és megtartott mindnyájunkat. fölkelnek és more patrio tánczolnak. úgymint a mi kedves atyánkfiának a házi örömapa. de hosszú utazásunkban sehol nyomába nem akadánk. szólnak kegyelmetekhez szerető atyjokfia . vagy pénzbeli ajándékaikat a gazda kezébe adják. magokkal vitt étel ital. úgy hogy az ő keresésére elindulánk. és életpárja ezen hozományaikkal (pálinka. arról is engedelmet kérünk.vérrokonokat. Amellett azt ígérik. s kiválasztani a három közöl. vagy magok jegyére változtatták? hogyha meg nem ismernök. hogy a mai sz. fenn bokrosán. a gazda így köszönti a vőlegény örömatyját és örömanyját: Örvendjünk és adjunk hálát Istennek. nyoszolyóasszonyomnak kérésökre egy galambocskát kibocsátottunk vala szárnyunk alól. hogy kegyelmetek kedves gyermekének életpárját szokott tisztességgel kihíni és elhozni vállalkoznánk. hogy ha Isten őket ez árnyék világban élteti. s midőn megérkeznek. násznagyuramnak. . s örömanyasszony felkértek vala bennünket. hogy az elbocsátott galambocskát tessék megkeresni. s magokkal elhozták. örömanya kedves fia s életpárjának első tisztességtétele második napjára. kalács stb. Kívánjuk. vőfél uram többekkel egyetemben kezet tettek rá.) ezt vegyék szívesen. Ezzel indulnak. Itten vagyon. Ezalatt a meghívott vendégek mind felgyűltek. gazdatárs uram nekünk megmutatni. következik az új házaspár számára mindenik vendég által vitt valami ajándéknak felmutatása és bemondása a gazda által. násznagyuram. melylyel kibocsátottuk. „Minthogy örömatyuram. melyet Noénak is örömére vitt vala a galamb a bárkába. csak is e nemes háznak kapuja előtt találánk olyan bizonyos jelt. aztán az örömapához. A jöttek magokkal ajándékokat hoznak a galambocska számára. hogy tegnapi napon kegyelmednek. Ekkor a gazda kézen fogja a menyasszonyt. lepedővel fent eltakart menyecskét. a kapu felé magasuló pár fenyőfa zöld ág. hogy magának eljegyzette volna. Tehát szíveskedjék t. Az étel italneműek bemondása után. hogy mindez óráig szerencsésen megtartott és megsegített minden lépéseinkben. amint a hosszú asztalra rendben rakva vannak.” Itt a ház közepére letesznek három széket.

vagy anélkül is. de amely kevéssel ezelőtt hervadásba indult. s csak leleményes tréfa űző esze által juthat az első gazdalegények társaságába. esznek. is. Erd. hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult. 4. más leányos házhoz mennek. az egy sorba tartozó-legények csapatonként.” 168. V. Vas. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk jó uram. azelőtt volt pisztolydurrogás is. a székely leányok ma egyik. Innen arról. szájaik csevegnek. isznak. Székelyeknél a húsvét. 1854. ki leányokhoz kezd járogatni. Húsvét második napja hajnalán. ezután még többekkel fognak kedveskedni. azalatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka. és ha a jött vendégek más faluból valók. Megérkezésök után a szónok hosszasan köszönt. hogysem leöntsenek. kegyelmetektől szabadságot kérünk. mit ők beszédnek neveznek. az arany. 244. 401-3 Mikor a menyasszonyt haza viszik. hogy ha ők Szent-András napja előtti éjjel 10-12 óra közt. az arasznyi magasságú. azelőtt nagy lődözés közt. Van továbbá minden kórusnak egy-egy állandó „beczkója” ki rendesen szegény szolgalegény szokott lenni. mely mellé azután az ifjúság letelepszik. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. s leányt. mézespálinka. Újs. Székely fonóka. s van ismét evés ivás. csak következő napon mennek el. Azután vagy templomi éneket. hogy már guzsalyasba jár. 21. 2. Szent-András éjjeli forráslátogatás. de úgy tartjuk. Asztal után egy kis táncz kerekedik. a szabadságot örömest megadjuk. szokás az utakat szalmafonadékkal elzárni.4. Ezen kórusok nagyon fesztelenek. s két singnyi szakállú emberrőli meséivel az egész kórust mulattatja. Még közben jön a kajnalozás.. Ezután asztalhoz ülnek. s azt hallgatják. anyát. Mugy. s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt kilőni a legények kívánatára. Kállay. Magy. ahány legény van. Pog.” Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjő. az egyszerűség és ártatlanság színe ömlik el rajtok. azonban a virág amott van. 1858. Kép. megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz. 102. pereczek. Erd. miket a másik gazda a háziak nevében köszönet nyilvánítással fogad. Hogyha Isten élteti ö kegyelmeket. Magy. mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. kutakhoz kimehetnek. ezüst és rézleány. hogy a jeles virágot megöntözzük. s ezzel is hosszabbra terjed a lakodalom. forrásokhoz. vagy egy legény valamit olvas. 391. Van itt aztán mese. Míg a legénység a leánynyal kötődik.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését.) Ezeket fogadják szívesen. kerítésrázás és ablak alatti hallgatódzás. vagy egy-egy székely dalt énekelnek. kik a házaspár előtt nyargalnak. Kép.” A megváltás ára annyi piros tojás. kalács és piros tojással halmozza tele. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy kórusnak. s így szól: „Inkább megváltom magam. Télben mikor fonás ideje van. azoknak kék tükörzetébe benézhetnek. 1851. szolgálót megforgatván. azt mondják. hogy elég frisen nő. Orsóik peregnek. 102. czigánynyal. sült malacz. Nefelejts 1864. A leányzók azon babonát tartják.ilyetén szép hozományaikkal (négy fonottas szentjános. Itt aztán a kakassarkon forgó vérvörös vitéz. mi azért eljöttünk. lepények. az asztaltól felkelve tánczolnak. s ott egy árny. melyre is jó uram. ezeket kettévagdosni aztán a lovagok kötelessége. Ε kórusban megjelennek az úgy nevezett guzsalyosok. mint .” így mondatnak be a többi vendégek által hozott ajándékok is. s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja.

o. ott a kedves. hogy észre ne vétessenek. 4. hanem a kutak. Ez éjjelen a közönséges nép máig is tesz kirándulásokat kutakhoz. rázlak kerítés. házról házra beosztja. 5. Ilyenkor. Sz. hogy a marhában hány font húsnak. drein gucken sie genau. míg nem. mely abból áll. stb. 5. Der Jüngling dessen Antlitz daraus entgegen blinkt. elmennek kerítést rázni. Másik mikor hallgatódzott egy anya a leányának monda „ülj a kuczkóba” ez rosz jel volt. hogy ők nem árnyat keresnek a víztükrén. stb. évenként a mesterek bizonyos napon itt jönnek össze a főczéhmesternél. mikor benn egy apa játékot kérő kis fiának azt monda „meg lesz fiam” s ez jó jelnek vétetett.férfi arcz mosolyg feléjök. patakokhoz. Wird einst des Mädchens Buhle. különben az egész eljárás nem ér semmit. 2. kivált a német hajadonság. Zum Quell im Wald der Feen. mert a leányok e szenteket tartják házassági közbenjáróknak. vagy sem? s ez hogy idegen ablak alatt hallgatódznak a benn beszélőkre mindaddig. ha a legények kitudják. Akik a víznek nem hisznek. 8. források mélyéből hangokat várnak. kikről ez alkalmi verssorok írvák „Wie so?” Er ist nicht Heute St. Endrei mészáros remekelés. hogy a leány összeszámítja hány szeretője van. ö. s víztükrébe való kacsintás. 4. ha ott a környékben fa van. András és Miklós napján történnek. a benn levők azt ne tudják. kutyácska ugasd meg. Itt a fő az. 7. und wenn er freundlich winkt. ezek a vágóhídhoz hajtatnak. A remekeléshez a czéhláda veszi meg a kellő számú marhát. s hány font fagyúnak kell . és mindegyik egy számot kap 1. így történt. folyókhoz. Wird er trotz Lust und Unlust einst auch ihr Gatte sein. ott a férj. Hogy ezek szt.” Van a leányzóknak még egy módjuk azt kitudni: rövid időn férjhez mennek-e. A tótoknál is divatos ez. s a hallgatódzó nem ment egy hamar férjhez. de csak Miklós napján. az megkérés. Andreas heilige Nacht? Da schleichen ja die Mädchen hinaus zur Brunnenwaht. Endrén van czéhládájok. 9. hogy amely ablak alá hallgatódzni mennek. és magyarázzák maguknak. azután rendbe hozván ügyeiket. arczuk azonban a víz tükrében a kellő perczben látszassék. ekkor neki szalad valamely palánknak. A mészárosoknak Pestmegyében Sz. arra felmásznak. hol a férjem” erre ahonnét kutyaugatás hallatszik. ha 3-ik faluból is. a remekelések veszik kezdetöket. mi több a hallgatódzó leány rövid időn férjhez is ment. rázni e szavakkal: „Rázlak. azt elkezdi. és a melyik kedves szám. A vágóhídon a czéhmester s remekelő körülkerülik a kisorsolt marhát. tán azért van. 3. Az összejövetelt gyűléssel nyitják meg nyilvános helyen. melyik kúthoz vagy patakhoz mennek kedveseik. azt feleletnek veszik. ahogy kedvezőbb. Holdvilágos este regényes szokott lenni az ily éjjeli kijárás. vagy” igen szócskát hallanak. aki az érkező vendégeit. Ob nicht ein Bild sich zeige im wunderbaren Blau. s ez okból a leányzók így szoktak a kutaknál Miklóshoz szólani: „Miklus Miklus daj mi dobre muzs − Miklós Miklós adj jó férjet” ha valahonnét történetesen hang jő. és úgy irányozzák a dolgot.. s a remekelő mindenekelőtt kinyilvánítja. Ez a szokás a tótoknál divat. és a legnagyobb számtól lefelé számítja a kerítésfát p. s náluk így jő ki a hívás: „Plotku trés sze a ti spsitsku bres Kelc muj mili jest. hol a remekelő mészáros legények s a czéh küldöttjei díszesen öltözve megjelennek. és azzal a különbséggel. melyhez ha egy kar is járul. Und seine Arme breitet der geisterhafte Schein. hogy egy hallgatódzó épen akkor ment ablak alá.

A remekelések után jő az eszem iszom. de azonkívül a czéh költségeire kántor pénzt fizet. IV. a tüzet élesztik. minden ütéstől egy forintot fizet a czéhládába.lenni. mely 2 ft szokott volt lenni. szarvai üvegporral kitisztítvák. Ε nap XIII. ez feljegyeztetik. hol szájok egyenként felnyittatván. Éjszakád világos. húsa felméretik. akinek születendő fia előtt fog útkészítő előkövet lenni. a marha díszes zsabrákot kap. János vagy Iván egy. énekelve. különben pénzbeli a büntetés. A tűzjáték magas hegyek tetején tartatik.) sz. s aranyozással van díszitve. melyet elébb vizes kőtáblára tesznek. Orbán pápa alatt 1378-ban lett egyházünnepé. annyi forintot fizet a czéh ládába. Tiszteletet teszek. és szintén azt írja. Légy aztán homályos és ismét Hajtsuk. Most most éli szép világát. A pogány magyaroknak tűz körüli tánczvigalmát érinti „Inchoffer” is 1026-ból. melyben keresztelő sz. János született. Ε napon sok helyen kerekeket forgatnak. s egy napját (jun. 100) A verehovinaiaknál Julius 5 én tűzrakás mellett ünnepelik meg tánczczal és dalolással szent János estéjét. hajtsuk a cseresznye ágát. egyébként ahány fontot hibázott. a tűz lángja felé tartatik. Azt a hónapot. Hadd szakaszszak szépéből. így a véreresztésnél a szügyibe szúrásnak is ügyességgel kell párosulnia. de érzé a Mesiással megáldott rokon asszonyt Máriát magához közel lenni. s ez által a pisztoly durranáshoz hasonló zajt okoznak. míg a fiatalok. s fa kalapácsokkal izó szénre ütnek. Ez a remek! és a remek marhát három ütésre kell a remekelőnek leütni. Hajdan az ily tüzek gyújtását és beszentelését papok végezték. János ünnepe volt. megéljeneztetik a remekelő. de a „Sobitki” nevezete is előfordul náluk. annak emlékezetére. Szent Iván napi tűzugrások. midőn Mária Erzsébetet megköszöntvén. 24. a marha lábai feketére fényezve. mintegy tánczolt örömében János. hogy ez keresztelő sz. jó aratást és sok lakodalmat várnak. ekkor az égő tüzet körülállák. mit Ők „kupajló” neveznek. azután a népség jelenlétében. Befejezésül kiadatnak a tanuló − mester − és remekelő levelek a czéhpecsétjével ellátva. Iván napjának. avégett mivel látni ugyan nem tudá. Jézus iránt égett. hogy így a „kardjuk” nevű nyavalyától meg legyenek őrizve. (Vol. anyja méhében röpdösött. s a tűzhöz a koszorúk és csengentyűkkel díszített marha csorda is oda haj tátik. Csak addig világos. A marha ha agyon van ütve. A tűz jelenti azon buzgóságot. ki többet üt. . melyen a remekelő neve kihímezve. s hangosan énekeltek mellette. hogy a nap már a maga abroncsának felső pontjára felhágott s meg is fordult. Míg előtted leszek. kiki maga költségén lakmározik. kik csak mint nézők szerepelnek itt leginkább. valószínűleg valamely pogány Istentől. melytől János. p. s aranyporral behintvék. János hónak. s ha a kitűzött font összeg találva van. Az e napon szokásos tűzrakással azon perczek idéztetnek elő. Az ének melyet ily alkalommal dúdolnak így hangzik: Virágos szent János. Ha a tűz három napig sem alszik el. A leányok virágokkal díszítve. nevezzük sz. s egymást kézenfogva tánczolják körül a tüzet.

Hontban a pribeliek e nap estéjén máig is. melyet húsvét hajnalán.· 207-207. a reá következő vasárnapon bokrétát ajándékoznak. későn. L. hol az irántai tiszteletből évenként nagyszerű ünnepélyeket tartott a nép s a papság. ki a távol Izlandban lakott. Az ily alkalomra szánt ludakat a község kiváló gonddal hizlaltatja. s azért egész útjában bajokkal és üldözéssel környezte őt. köt. s ezt mindig egy vénleány tartja tisztének. herczegnő hatalmas és győztes bűvereje az irigykedő gonosz szellem ármányait tönkre tette. erős· és elpusztíthatlan hajót épített. az 1731-iki Lipcsei nagy encyclopaideiát III. s e mondát éneklik. mely alkalommal utóbbiak fejedelmileg szoktak volt lakozni az előbbiek által hozott ludak és tyúkokból. mit a legénység szalaggal viszonoz. és ezekkel a lobogó tüzet ugratják keresztül. király vagy Isten. vágytól öztönöztetvén. Azon számos veszély daczára. egy pár szép koppasztott ludat nyújt át a császárnak. mikkel oly távol tartományba utazása közben múlhatlanul meg kelle küzdenie. i. hogy ezentúl csak hazájok paradicsomában fognak mulatni. mely a gonosz szellem minden bűvös viharával daczolt. heves szenvedélytői ragadtatott meg egy herczegnő vagy istennő iránt. melyben kísérni képzelik a lányok a islandi herczegnőt. Szentpéteren (Komárommegye) a tél van a fiatalságtól leginkább „Ámornak” szentelve. Szentpéteri lakadalmi szokások. tehát a két szerető zavartatás nélkül. Vas. egy határban egyet. mégis eltávolíttatott czél-jától. Mivel a szép. 322. s a rájövő farsangra elviszik asszonynak. 1Ί3. A hinták a hajót képezik. hogy meg fogja őt szabadítani. Sürgöny 1864. azt mint ügyes leányt kiszemelik. Vas. Nagy héten ismét a pásztorfiúk és leányok készítenek háromszegű piramis alakban magas máglyákat. melyet ezen esemény ünneplésére most is szentnek tartanak az estlandiak. kiviszik a leányokat. a legények és leányok éveit páronként. A hinták ez ünnepélynél legtöbb szerepet játszanak. Az ily leányok a legényeknek. s hatalmába esett ellenségének. s kegyes élete által már életében is nagy tiszteletben részesült. mert ekkor nem foglalja el őket annyira a terhes mezei munka. mint hajdan Nyitramegyében a perkiek. s hosszas késedelme miatt mély bánatba esett.” 27 Kózm. nagy tüzet gyújt a fiatalság. A herczegnő ki kedvenczét már rég várta. uja. s a herczeg fogságának helyét. és szerető. 251. s azonnal elhatározá. − Innen van tehát a Mártonnap. 27 . Partra érkezések János napján történt. Island partjain.Szeretőmnek színéből. kikkel kikiáltattak. Azok elégésével az egész ünnepélynek vége „ Athenaeum 1842. tüzet raknak a hegyeken. s zöld színben ragyogó hullámán. 18UG. Azonban nagy ellensége támadt egy más Isten vagy szellemben ki az islandi herczegnő bírását irigylé tőle. 450. és mond. még is útnak indult a herczeg szerelmese fölkeresése végett. Ε ludak mindig hó fehérek. ki sérelem nélkül átugorja. jele hogy a párosítással nem elégszik meg. melyben még a hajónak minden része is le van írva. I. mi a hajó égését ábrázolja. Sz. de végre már közel Islandhoz. mint örömtüzet meggyújtanak. uja. Eleinte bátran küzdött le mindent a herczeg. s oly tisztára koppasztatnak meg. ki egy távol szigeten fogva tartotta őt. Különösen Mainz volt a hely. hatalmában levő btivös eszközök segélye által. Utoljára pedig szurok hordókat gyújtanak meg. Hogy a legkisebb zúzódás vagy rázást is elkerülhesse. könyv. 3. Pozsonból Bécsbe csak úgy gyalogosan viszik. ami kivált a hegyekben meglepi az idegent. kis vulkánoknak vélvén a hegyormokat. *) Sz. Márton toursi püspök volt. kiáltván t. 148. végre megtudá ennek okát. holta után pedig a szentek közé vétetett fel. régi szokás szerént. Amely legény a bokrétát el nem fogadja. Sokszor pedig a tréfából házasság valósul. Ε napon a pozsonyi zsidó község. 1. Némely helységekben ily tűznél párosítanak. minden évben. és diadalmaskodva hajózott vissza Esth-landba a tenger nyugodt. Márton ludja. A lányok egész éjjel hintában ülnék. míg kisebb tüzek új csillagokként tűnnek fel a távolból. s végre kedvenczét a puszta szigetből megszabadította. A közmondás is innen van „elugrotta mint a perki leány a férjhez menést. 557. Ott a parton azonnal elégetek a hajót. 1854. Németországban az elhunytak sírhalmait virágokkal díszesítik. L. az esthlandi leányok hold fényénél hintáznak és tüzet gyújtanak következő igen régi történet emlékére: Régi időkben bizonyos esthlandi herczeg. hogy azon a toll vagy toklyunak csak legkisebb nyoma sem látszik meg. Népd. innen a Mártonludjának is eredete. A muraközieknél pedig szent Iván napnak előestéjén. mivel elhatározták. azért ekkor jobban áldozhatnak Míg nálunk Magyarországon e napon tüzet ugrálnak keresztül a víg kedvű emberek.

mit ha nem adnak. kinek húga az arany függőket és karpereczeket már megmutogatta. egyik fél is. a természet mélyen leterítve fehér hó leplével. hol hajdan Ábrahám testvéreivel lakott. Kedves násznagy uram! Egy kérésem volna. ért. Ezután a násznagy a szobába lép és szól: „Jó estét adjon Isten. − Mivel pedig környékén olyan egy sem találkozott. kivéve az utolsó napot. a győztes násznagy megkínáltatik a csutorával. Eliezert. hanem megkérdé először. a menettel egyetemben. hová nap lemente után ki szoktak a város eladói vizért jőni. kére a leányt vízért. ételre italra volna szükségünk. és a szerelem első lángcsókjával megpecsételtetik. s gazdagon megáldatván Istentől. s útra kelt. így köszönt: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. ekkor belőlről három fazék vágatik az ajtóhoz. Elment tehát oda Eliezer. Scythiából jövünk. nyilatkozik szüleinek. A rokonok. legyen urad fiának neje. elindul a menet zeneszó. másik is elmondja véleményét.” Mit a menyasszony apja e szavakkal: „Mindörökké. Itt vége hossza nincs a kurjongatásnak. akkor a hirdetési időszak alatt a legény majd mindig jegyesénél tartózkodik. mi ha megadatik neki. míg dolgában el nem járt. íme itt van Rebekka. születése helyére. egy idegen házból iszonyú újongás közt. sem nem ivott. ekkor a násznagy akaratával. és vinném el fiának feleségét. kik ha ínyükre van a lány. a menyasszonyt készítik.” − Ε szívességért a szolga gazdagon megajándékozá a jó leányt. mert a család a sok kiadástól megkíméltetik. hivatalosak. s a násznagy a tisztesb vendégekkel bemenvén. tessék bemenni” viszonoz. elküldé a legöregebb szolgáját. háboríthatlanul vallhatja szerelmét a falusi legény. szíveskedjék azt kezemhez szolgáltatni. mert ekkor csak estefelé. jó barátok. váljon oda adják-e a leányt. főznek. mint Isten végezé. addig míg a nap le nem hanyatlik. kurjongatás közt lejt. a székely testvéreinknél divatozó szép szokást. melyen az esküvőnek kell megtörténni. a menyasszony násznagya felé fordulva meghallgatást kér. kurjongatás közt a menyasszonyért. hogy fiát valamely istenfélő. azt azonnal megkéretik. mire az megnyílik. megy kedves jegyeséhez. hogy szomjukat lecsillapítsák. azonban ő addig sem nem evett. és kitudá tőle. Boldog esték is ezek a falusi téli esték. és ha szerelme viszonoztatik. bent a szűk szobában a meleg kémencze tüzénél mégis vígan. bort. hova hivatalosak. és ha jó szerencsével. hogy a mi urunk becses fiának feleségét felkeressük. „Mi messze útról. − A városon kívül egy kút mellett tanyát ütött. kivált a haszonleső Lábán testvér. a „rodinát”. kalácsot (kulcsost) tyúkot vivén ahhoz a lakhoz. míg végre a násznagy a pitvar-ajtóhoz lép. mit miután elfogadott. zeneszó mellett. A szolga 10 tevét drága kincsekkel megrakott. arra fordítá gondját. hogy Bethuel leánya. ez ó szentkönyvi mondattal kéri a menyasszonyt: „Ábrahám elöregedvén. jó erkölcsű személylyel összeházasítsa.a csintalan szerelem istenének. azért ha a legény már idejét elérte. ajándék-küldést gyakorolják. mintegy hasonlatul a menyasszony leánykora végének. A fiatalság pedig mindkét háznál víg zeneszó. és okvetlen házasság a következése. mind a két háznál sürgés forgás van. Ε szokás igen jó és követendő. az asszonyok sütnek. szerelmök többé egykönnyen meg nem szakítható. a menyasszonyos lak udvarába gyülekeznek. a lány részérőli vendégek törnek elé. Én tehát .” Erre a menyasszony násznagya felel: „Megértettem kegyelmed szavaiból. tevéidnek is meritek. hol igen szívesen fogadták. Ε napon. és midőn mára menyasszonyos ház közelébe érnek. és háromszor kopogtat. míg végre a sok beszédnek. boldogan. azért kérem N-uramat. hol jámbor rokonai még életben valának. de mivel igen fáradtak vagyunk. Eljöttünk e tisztes ház virágjáért N. alszik. látják ott künn a néptömeget. hogy valamint elküldötte Ábrahám Eliezert: úgy elküldötte N. és az a legnagyobb készséggel monda: „Igyál.” Mire az „csak tessék”-kel válaszol. van e annak kedve házasságra lépni Izsákkal? Az anya s Lábán felelének: a dolog Istentől van. és kölcsönös üdvözlések után összecsatlakozva. vonakodásnak megegyezés a^ vége. hogy keresném fel. mert habár künn a szabadban. ha meghallgatná. vagy nem. Valamint tehát Ábrahám elküldé Eliezert: úgy küldött engem is uram.” Erre sok kötődés támad. Isten hozta. Az öreg szolga belső sugalattól ösztönöztetve. rabolunk. becses atyánkfia kegyelmedet. El is ért szerencsésen Hárán városához.

azt is elmondhatom. hogy az egész keresztelési lakoma úgy szólván ebből kerül ki. a násznagy megköszönvén a vendégi szívességet. Minap összejártam dél-északnak földjét. ismét egy új vendégsereg gyűl össze a „kállátóra”. és indulnak örömújongás közt. elővezettetik pártájában a menyasszony. − Végeszakadván ennek. káposzta. a „rodina” most még nagyobb mérvben gyakoroltatik. midőn beleegyezik. legyen urad fiának neje. mikor az egész vendégsereg jó kívánások közt szétoszlik. hallgasson meg kérem. Ezzel végeszakad a vacsorának. és még egyszer kikérdeztetik. A szokásos székely jó szokás. és minden örömnapoknál szebben ületnek meg. Kereszteléseik. A tetetős szomorú menyasszonyt a hideg kamra szűk falai fogadják. mint Isten végezé. elbúcsúztatják szüleitől a menyasszonyt. és ez igen okosan van. s miután már ittak. ott őket a házi gazda fogadja. A tánczolás pedig most szakadatlanul egész reggelig tart. Vagy Árgyilus almafájából egy ágot. a leányt pedig kivezetik tartózkodása helyére a kamrába. akkor a násznagyok felváltott csutorából isznak.” A násznagy leirt szavai után. és így a család a költségektől megkíméltetik. elmondja e szép mondókáját: Édes násznagy uram. mindjárt kettő lesz belőle. hogy e dolog Istentől van. ha már a vendégek mind letelepedtek. atyafiak annyi mindent összeküldöznek. pecsenye. a szokásos ajándékot megvárja az osztó. ha ez megtörtént. Adott is virágot meg is mutathatom. és el akarja-e hagyni anyai házát. . mit az anya és Lábán mondott. de alighogy elmennek ezek a háztól. A tánczolás így tart éjfélig. Ne sajnálja senki hát ezüst pénzeit. most mondókák elmondása mellett következik az ételek felhordása. és a tatároktól öröklött kásából áll. a bútorok kihordatnak a szobából. tovább adják. Körmöczi aranynyal kentem leveleit. kezében egy tányéron a megaranyozott rozmaringszálakat tartva. mert váljon ki ne örülne. Ν. Hozzájuk szerelmem eddig meg nem hüle. és a vőfél megkezdi a tánczot a menyasszonynyal. váljon szereti-e a legényt.szintén azt mondom. ekkor elővezettetik a vőfélek által a vőlegénynyel egyetemben. a menet készül. az asztal elejére ültettetik. és a vőfél tánczol vele ismét először. itt van hát Ν. és a kásapénz szedés után. Ezután kezdve a násznagytól kínálja a vendégeket a rozmaringgal. midőn a család és általa a haza egy új polgárral áldatik meg. akkor a sajátságos Árgyilus-táncz után a menyasszonyt kiszöktetik a kamrába. mit az egész társaság követ. Láttam az Árgyilus kertének kertészét. mely szintén egész estelig tart. hol egész vacsoráig kénytelen lenni. − Elérvén pedig a kívánt lakot. a párta bemutatása után ismét behozzák. A keresztelések Szentpéteren ünnepélyesen. mi közönségesen gulyásleves. és ha elfogadtatik. Drága volt az ára. és a komák. Most a víg lakmározók közé egy menyecske lép. tormás-hús. magára hagyván az új párral szaporodott házat. és felkontyozzák. de mielőtt kiosztaná. Én is megmutatom asszonyi hűségem. Egyet szólok. Kértem tőle adjon pénzemre virágot.

Két szemem lesz égett bora. Hidd anyám az Istenért be! Ha az atya nem él. lányom. hiszen arra majd mindenkor kényszerítve van. hogy a szerelem érzése nélkül megy a számára kijelölt férfihoz. Fehér nyakam édessége.Virrasztás. e faluban is szokásban van. de itt már fájdalom nem oly ősi jellegben. innen magyarázható az. Hidd anyám az Istenért be! Anya. Büszke város. És városi puha fekhely. Estebéd kell majd ifjadnak. következik a tor. Leány. büszke ifjat. A leány tudván. Ha pedig a holt eltakaríttatik. úgy a nagybátya. . ha a választás nem szíve szerénti. jó fogadtatásra számolhat. hol ismét csak égettbort isznak. mint kellene. meg kell tudnia vigasztalni lelkét. A szerb leány azért. Piros arczom a lepénye. Két karom a két vánkosa. A női életben legnagyobb epochát képez a hajadonságból a házas életrei átmenet. Leány. sz. Ehez járul még az hogy a lakodalom az egyetlen ünnepély. hogy némely leány kedvvel megy a főkötő alá. Hidd be oh anyám szállásra. Egy ifjú ment át falunkon Szürkületben nem láthattam. úgy a testvér rendelkezik a nővér keze fölött. A szerb leányka szívét ez a lépés leginkább foglalkoztatja. . Égett bor kell majd ifjadnak. Napkelet 1859. 17. Szűnjék vágyam ő utána: Hídd be oh anyám szállásra. . mert minden ház (hol patriarchailag nem egy család lakik) örül két dolgos kéz jöttének. s ha testvér sincs. hogy más ital ilyenkor alig van ennél a valóságos méregnél. Szerbek (szlavóniai) lakodalmi szokásaik. vagy valamelyik rokon teljesíti e tisztet. hogy nem választhat férjet magának. S a bársony fű puha ágya. ez alkalomkor a veszedelmes pálinka viszi a főszerepet. úgyannyira. Nyájas égbolt takarója. A székelyeknél oly igen divatozó szokás a virrasztás. Hadd utazni ifjad. A szerbek igen jókor nősülvén. Hidd be oh anyám szállásra. Hidd anyám az Istenért be. mely a női hiúságnak .

szabadon járhat. ami eredeti egy látvány annak. csókot és bort disputálnak reá. Ezen bölcsőtől sírig tartó viszonyok kölcsönöznek aztán a női kebelnek bizonyos nyugodt. vállaik felett nyúlnak az étel után. kinek otthon az ősi házban a tiszte csak a hallgatás volt. nők. annál nagyobb dicsőség. s összevissza nyalja az embert. első hétben a fiú házánál. Rendesen két ízben tartják a lakodalmat. Ilyenkor úton útfélén lövöldözést hallani. Innen van az is. s kettő három belőle eltölt egész délutánt. utána felrikkan a férfisereg. ki a párokat egymáshoz commendálja. a szerb leány miért adja annyi hódolattal új sorsának magát alá. s ez indokok segítségével lehet látni azon mágusi köteléket. Ilyenkor a leány legelébb is étkezésre hívja fel látogatóit. Vas. 1862. újs. s emellett még az ifjú nőnek. Szilágysági oláh lakodalmak. amikor a menyasszony nem sokat szégyenlősködik. tehát három ütenyes a kóló zenéje. Szerbek (szlavóniai) kóló táncza. mint semmi más a földön. zászlók lobognak felette. igen betelvén bátyja (vagy öcscse) uraságával. azután a leánysereg. s mondják. s az előttök utazót megállítják. mi nálunk a csárdás. egész éjjelt. Esküvő előtt a legény menyasszonyával minden vásárba eljár vagy két hétig. csakhogy a menyasszonyt meg kell ajándékozni. Adjuk még ehez azt. Kivált fiatalokat szeretnek az ily urlyók megcsípni. a férfi a leányt jobbról balra pergeti. mely a nőt a házhoz és tűzhelyhez kapcsolja. Ha felvidulnak. 470. 40. új. asszonyok. éghajlati egyszerűség bélyege. mely dalaikon is elannyira észrevéteti magát. egyik falutól a másikig dana és dudaszó. néhány lakónak s cselédnek parancsolni. Némely falvakban a lakodalmas ház előtt a legszebb leányok állanak ki s vőfélek borral. Lakodalmaik idénye november és deczember. 1862. Itt egy hétig mulatnak. Középszolnok és Kővár vidéke· alkotja. A dudás fejével és jobb lábával egyúttal veri a tactus. egy strófás harczias dalt énekelnek ekkor férfiak. Gombostű 1862. ki hozzá talán szelídebb leend. Ezenkívül van a leány ára. hanem beugrik a kocsiba. köteles megvenni. melybe már egy két férfi atyafi is hivatalos a férfi családjából. Mindenütt van egy házasság szerző. friset is lejtenek. innen érthető. Az ezen területet lakó oláhok házassági szokásai pedig a következők: Ritkán vesznek szülőfalujukból való feleséget. 40. s a kóló náluk az. Először ezzel látogatja meg a legény jövendőbeli hitvesét. leányok vegyesen körbe ölelkeznek. Vas. de azért is ajándékot kell adni. s égig ható rivalgások uralkodnak a szomorú ősz felett. E táncz neme együgyű régiségre mutat. két lépés előre. mely utóbbihoz a pisztolyok kilődözése járul. oly csatariadalmat idéz elő. s úr vagy paraszt oda bátran behajthat. s a balkáni szerbeknél a kóló közben megállapodások történnek. a másodikban több kevesebb időköz alatt a leány házánál. . Férfiak. Mi már a nőt mint hitestársat illeti: még alárendelt szerepe ugyan megvan. igen jól esik. minden szenvedélytől ment kedélyességét. hogy míg a férfiak az asztal körül ülnek. amikor a leányos házból senkinek sem «zabád ott lenni a mennyasszonyon kívül. A Szilágyságot Kraszna. 470. egy két kólóforma dobogást tesz. a kör közepén pedig parádéban a dudás foglal helyet. S a szerb nő bárhová mehet. és ismét balról jobbra sodorja. Az ily kólózás eltart két három óráig. de szabadsága nagyobb. A szlavóniai szerbek a kólót fanatikus dühhel lejtik. s akkor ami annak tetszik. egy hátra. A lakodalmas ház kapuja nyitva van. l. Képzelhetjük mennyijébe kerül egy háznak ily sokáig tartó lakodalom kitartása. hogy némely szegény leány. nem rontja az egészséget.nagy mértékben hízelkedik. nejeik hátuk mögött állva. másik után vágyódik. hanem mentől messzebbről kerül az asszony. Montenegróban. 1694. ki előtt újság.

Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy. kihez sokszor hegedűs vagy furulya is csatlakozik. A halott számára siratókat fogadnak. biztatások. s már hét óra tájban itt. a vőlegény A sirató asszonyok fogadása. hanem vasárnapi két templomozás közt is megjelen a szülői háznál. még ritkábban a város határait. czifra násznép kíséretében. mint estveli 10-11. ki a földi életből kiköltözöttet átszállítja. s midőn ezt megették. vagy próza mondókával a leányt megkéri. s balta fokkal jót ütni rá. 1859. kik hangos jajgatásaikkal a siralmasokat is túlhaladják. új. hozzák a mézes pálinkát és bort. viszik át a menyasszonyt vőlegénye falujába. a szekér elején pedig csimpolyás hallatja szívreható melódiáját. A menyasszony sir. mely utóbbiaktól az oláhok magukat származtatják. Ha tetszik a leány. melylyel a másvilágot határló folyam révészét. telve a ház rokonokkal és vendégekkel. néhány tallérból. Az asszonyok setétszínű ruhát viselnek28.” Ekkor násznagy a vőlegény jegyével. s az asztal a konyha fentírt termékeivel. Ettől kezdve a rendesen csak 20-22 éves ifjú ember. A megkérés következőleg történik: A vőlegény oly idő tájban.. sül a csöröge és kürtös fánk. Újs. A meghatározott estvén mindkét háznál füstöl a kémény. úgy szintén az obolus. hogy fiúk érzelmeinek az ő választásuknak megfelelő irányt adjanak. Négy vagy hat ökrös szekéren. A vőlegény újong. kifizetni képes legyen. megnedvesített köre nagy darab izzó szenet tenni. mint ott. 150. annál szerencsésebb jós jelnek veszik. A házasságról azt szoktuk mondani „hogy égben köttetnek” de itt a szülék is munkásak benne. A tisztet rendszerént öregasszonyok teljesítik. A técsői lakadalmi szokások. Esketés előtt a pap a jegyeseket szalaggal egymáshoz kapcsolja. Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt a leányos házhoz. Mely kérésre az örömatya ekként válaszol: „Ha tisztességes és a ház becsületével megegyező istenes dologban járnak. a násznagy és örömatya kijelöltetnek. Az ismerettség mindaddig szövődik. mely rendesen szalagból. Vas. hogy félesztendeig kalap-nélkül fedetlen fővel járnak. Vas. hogy bizonyos dolog elintézése végett engedtessék meg oda mehetni násznagy uramnak és hozzátartozóinak. vagy aranyból áll. különösen a fiú szülei mindent elkövetnek. azon izenettel. Egész nap késő estig foly a dínomdánom. midőn a leány házánál idegen vendég nem lehet. hogy a télen meg kell házasodni. jöjjenek egész bátorsággal. 28 . s délutáni templomba együtt megy választottjával s leendő anyósával. sőt egyenes parancsok is történnek azon határozott utasítással. nemcsak szombaton és vasárnap este. mert kedves vendégek gyanánt fognak fogadtatni. Elejtett szavak. A vőlegény anyja pedig ez alatt fris szénára vet ágyat az új párnak. és kedvező válasz esetére. csakhamar megtörténik a házasság. hogy a fiú a kiszemelt leánykát mulattassa mások felett.Mentől élesebb a legény kése. Szilágysági oláh temetés. kézfogóul valamelyik szombatest kitüzetik . a nyoszolyó-asszony pedig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve. Az ökrök szarvai puszpáng ággal ugyancsak ki vannak czifrázva. azután mindkettőjöknek egy-egy darab mézes kenyeret nyújt. megvolt a régi görögök és romaiaknál. csupán az idő. míg a fiú szülei kimondják a hatalmas legyen szót. vagy mások által készített vers. ami olyat szól mint az ágyú.. feloldja a szalagot. Azonkívül nyelve alá kis ezüst pénzt tesznek. s vagy magakoholta. vagy reggeli 4-5 órakor megjelen. czélzások. Ilyen lakodalom alkalmával itt is szokásban van. S a szerelem ritkán is hágja át a szülei parancsot. A férfiak gyásza abban áll.. 150. 1859.

földet ígér. A mennyasszony jegye egy háromba tűrt kendő. s végre komolyra tér át az ügy. Ekkor azonban már vége lesz a tréfának. szakácsnék és muzsikusok számára itt is divatozik. miután ablakon át a sok vendég benléte fel van fedezve. nyakkendőt és selyemkötényt küld. Ilyenkor. s fenhangon követeli a menyasszonyt. Mindkét fél hazulról külön indul el. hol különösen leves. magát az illető két házat is ünnepélyesen meghívja. néha még a rokonoknak is jut a kendő ajándékból. hanem valami rút álarczost. 29 . s miután eljövetelöket az előbb adott válasz előhozásával igazolják. még pedig a vőlegény ételei. többet is hoztunk” „az az hoztunk” volt. s mi eredeti. amennyiben a vőlegény menyasszonya házát összes násznépével együtt meglepi. Ilyenkor az a mester. mind az ajtókat zárva találják. Az öregek szájában az Isten neve forog s ezt nem szabad „hiában felvenni” A két ifjúval kezet fogatnak. s csak miután a násznagy az álmenyasszonyokat visszautasítja. s esketés után a templomból mindenik fél vendégével együtt hazatér. Az esküvés is sok tréfás szertartással történik. A legény ha otthon van. s a jegyszalag letevése. egy pár kordován csizmát. illetőleg búcsúztatása és beajánlása az új szülékhez történik sok sirás rívás és érzékeny jelenetek közben. Ez pedig akként történik. s a jegyek a násznagy és örömatya által kicseréltetnek. komoly viszályt idézne elő a szívek országában. vagy bölcsőt meg tud etetni. a vőlegényt pedig tányérba fordított pohár borral kínálják meg. ekkor a benlevők az udvarra zúdulnak. A szerelem és hűség ezentúli hévmérője a jegyszalag. minden este látogatást tesz jegyesénél. Pár percznyi ünnepélyes szünet után azonban feláll a násznagy. s a vőlegény istenes szándékát ékes szavakban tolmácsolván. A menyasszony tánczon kezdődik a lakoma utáni mulatság. lábravaló és kendőkkel kedveskedik. hogy Mind ezek a keletiek. mint akihez az örömatyának s a szülei háznak már semmi köze. végre kiadják. majd az álmenyasszonynak komédiája ismétlődik.és vendégeivel együtt a leányos házhoz mennek. Meg nem nyervén a menyasszony kiadását. későbbi megnyugtató szócsere után. De mind a kaput. Mást. ki a vőlegénynyel valami tésztából készített babát. ostrommal fenyegetőzve távozik. Lakoma után a násznép hazaoszlik. A fenyegetés nem sokára be is lesz váltva. bokrétásan és nádpálczásan cziframondókákkal hívogat. kinek fejére kendő” van kötve.29 Rövid kínálgatás után az összes násznép a vőlegény házához tér. ez a vőlegénynek ing. a mikor a vőlegény menyasszonyának ruhát. a leányt nem adja ki. de legtöbbször nem az igazi menyasszonyt. A lakoma utolsó ételénél a vőfélek így adják tudtul a lakoma befejezését „Ezt elhoztuk. ha az örömatya a kedélyes emberek közé tartozik. sőt e botrányos elrablási szándokon megütközést tettet. melyben a kedélyes násznagy a vőlegény részéről menynyet. A küldeményvivő nők hivatalosan (ex offo) lerészegíttetnek. de már nem hozunk. Közelegvén pedig a násznap.és italaiból a leány vendégeit és megfordítva kínálgatják. s az örömatya tettetett nehezteléssel tudakolja a megrohanás okát. a vőlegény két s a mennyasszony egy vőféle. a leánynak hordani nem szabad. vagy potrohos komoly férfit. A „sirató este” a hivogatást követő napon történik. az azt megelőző vasárnapon. A menyasszony elé egy beborított tálba verebet rejtenek. töltött káposzta és tejes kásából álló lakoma várja. történik meg az igazinak kiszolgáltatása. Kezdődnek a kínálgatások. melyeket versmondások közben hoznak be vőfélek. Ekkor a vőlegény kisebbik vőfele a leányos házhoz megy. különösen a cserkesz nép szokásaira emlékeztetnek. kivált mástól adottat. mi csak sok kérés után tárul fel. a leányt kikéri. A másutt szokásos kéregetés a kásás kanállal. hol nem is illő a menyasszonyt másképen vinni haza mint erőszakkal s egy pár rokon fejének beverése után. helyet foglalnak. vagy idegen felvétele. amidőn a menyasszony búcsúja. mely némi előítéletes szokásból rendesen keddre szokott kitűzetni.

mint maga a leány. tarka vállfűzőjök. rendesen házas embert. és ismerősöket. ekkor a vőfél előáll. s a vőféleket a vőlegény választ. fejőket csak a párta ékesíti. vagy legalább egy dudás rekeszti be. ekkor a menyasszonynyal minden férfi egyet tánczol s mindegyik fizet a fordulóért. Éjjel a vőfél. ha szerét teheti. A násznép menetét a vőfélek. akarna-e vagy sem hozzá menni. melyről hátul tarka selyemszalagok lobognak alá. a hivatalos nép a vőlegény. ellopja a vőlegény vagy menyasszony csizmáját. de a mente el nem maradhat. elkiáltja.a vőfél a menyasszonyt egy legelőkelőbb férfival s a többieket is párjával felállítja. A pénzeket a menyasszony keresztanyja szedi össze. úgy hogy az csak ujjok végén maradjon. s a táncz kezdődik. ha a férj a gyűrűt mátkájának ujjába akként teszi. A menyasszony tánczra köteles kiki tánczosnéját a vőfélnek visszaadni. vőlegény. ki a lakadalom alatt a rendre ügyel. s a gyűrűváltás31. hogy azokkal megbízójának szándékát. s azt a menyasszonynak átadják. A vőlegény és vőféleket nagy virágbokréták és tarka kendők ékesítik. hogy az asztaltól felkelnek. hogy a nő fog lenni parancsoló az egész háznál. midőn a mátkagyűrű épen ujjokba illesztetik. Azalatt pedig mind két fél a lakadalomra készül. s nyoszolyóleányok nyitják meg.. nyoszolyóasszony mint rosz őr. s az üveggyöngyök és csipkéből készült párta ékesíti. bort fizet. Ha valaki a mennyasszonyt elszalasztja. hogy ö lesz az űr a háznál. seprőt vesz kezébe. Tolna vmegye német községeiben is szokásos a menyasszonyi czipő kiváltás. s azután templomba mennek. rokonokot. azonfelül még násznagyról is gondoskodnak. s ennél fogva nagy titkos gyönyört élveznek azon előjelben. Néhány nappal a lakadalom előtt a vőfé-lek ünnepélyesen meghívják az atyafiakat. ha mindjárt kölcsönvették volna is. egyik vőfél ellopja a mennyasszony czipőjét lábáról. A mátka barátnői közöl két nyoszolyóleányt. Azután a paphoz mennek. mely a forrásból vizet merít. Az esketésre kitűzött napon. veres csizmájok van. felmutatja a czipőt. rendesen fehér. vagy szürke prémes. mátka. hogy „szabad a táncz” s erre három rövid csárdást tánczolnak. A nyoszolyóleányoknak kék. A férfiak ez alkalommal rendesen posztó ruhát öltenek. míg minden férfival tánczolt.30 Reggel kontyolás után egyházba. A mulatságnak úgy szokott vége lenni. Lakodalom napján. fejét pedig koszorú. 30 . nem sokára a legénynyel. hogy a vőlegény kötőt köt. Lássuk mindenekelőtt lakodalmi szokásaikat: A legény elsőben a tetszését megnyert leánytól kérdezi. A mátka a leányok szokott vasárnapi öltözetében van. Ugyanis. mely oly csendesen susog az esti szellő szárnyai alatt. és kisöpri a szobát. még az előbbkelő nőkkel is. mely jósolja miszerént férjök kalapját fogják hordozhatni. azután menyasszonyával elillan. bort köteles fizetni. és mindenkit megfizettetett. mikor táncz készen állnak. fizetni. hogy leendő egybekelésüket a templomban kihirdesse. Az eljegyzést lakoma rekeszti be. s kinek minden vendég engedelmeskedni tartozik. nadrágot nem mindig. hogy váltsák ki. mi ha megtörténik. és nagy figyelmet érdemel. 31 A mátkagyűrű váltása igen nevezetes a párok között. és rendesen néhány muzsikáló czigány. Most már kitűzik a napot. A vőfél aztán mind tovább osztja a menyasszonyt. hogy az a második új bőgnél megáll: jele. ezek között az egyik rendesen házas. s innen a leány szüleihez mennek fejkötős leányukat bemutatni. Tiszavidéki lakadalmi szokások. s vacsora után. hol a két fél találkozik. Rendesen kendőt is váltanak a jegyesek. s a leányukra váró szerencsét tudassa. s felhívja a többi vőféleket. Épen azért némelyek méltán ügyelendnek ilyenkor gyűrűs ujjacskájokat jó merőn meggörbíteni. Ha pedig a férfi nem elég galant s a gyűrűt tövig. vagy veres szoknyájok. már akkor bizonyos. s ekkor történik a kézfogás. ezek pénzzel váltják ki a czipőt. vacsora alatt. Eközben rendesen a leány szülei is meglátogatják a legény házát s ez aztán az úgy nevezett „háztűz nézni. Ha tagadó választ nem kap. ki nő társaságában a leány szüléit felkeresi. s a násznagynak 10-20 krt. a szokott helyére teszi. a menyasszony megy keresni czipőjét. melyen a kézfogás és gyűrűváltás történjék.” A kitűzött estvén a legközelebbi atyafiak és rokonok a leány szüleinél egybegyülekesznek. s többnyire ennek szüleivel is újra meglátogatja a leány szüleit. illetőleg a mátka házánál gyűl egybe. A tiszavidéken igen egyszerű szokások divatoznak. Azután leánykérőt szerez magának. s a lomb. nem pedig koszorú is. kék posztó ujjast és veres csizmát ölt.

A tóköziek vőféllevele A vőfélnek. és negyednapon is tart. dalolásnak és újongatásnak nincs vége hossza. és tökéletesen ki lesz elégítve. oh ez valóban egyike a legkedvesebb élvezeteknek. Az esketés után egy két napig az egész násznép a menyasszony szüleinél mulatozik. vagy sirató is mindig egy kis mulatsággal jár. vagy a mátka házába indul. úgy hogy az sokszor a legszomszédabb helységekben is más-más alakulásokat mutat fel. A zenének. atyjafiai. mikor is a vőfélek és nyoszolyóleányok a háló kamarához vezetik a vőlegény és menyasszonyt. s többnyire rögtönzött verssel felköszönti a menyasszonyt. már a görögök emlékeznek a scythák közt divatozott hasonló népszokásról. hogy van az Győr vármegyében a Rába és Rábcza közötti térségen. Erre megindul a mulatság. amint tudniillik itt. Ép azért lássuk jelenleg. az csak őt nézze meg. vagy iskolamesterrel együtt mindjárt az asztalhoz ülnek. Ha két jó barát ily szövetségre akar lépni. deli. s azután a gyülekező szobába kísérik férjével együtt. trombitát és klarinétot használnak. Valamennyi ló kis lobogók és kendőkkel van felcziczomázva. mely néha harmad. nem is képzelné senki. A lakoma után ismét danolnak és tánczolnak. de a saroglyában kuporodó brugós is ott van. káposztát. tormás húst. Eredete igen régi. vagy corybantes. Ki a tobratinstvót megszegte. de barátságosan az egybegyűlt vendégkoszorút? S mily kifogyhatlan az élezek és bohóságokból. rendesen levest. táncz és újongatás. Kép. mely alatt. Ha a mátka valami szomszéd faluban lakik. vagy is az úgynevezett Tóközben: . vagy amott van alkalmasabb szoba a lakoma és mulatságra. S midőn megszólal a zene. és minden tekintetben kielégítve legyen. Másnap ismét mulatság van. ki semmit el nem mulasztana. Erd. a vőfél teendőjinek Összeségét értjük. 211-273. kinek szemében láng lobog. s az úgy nevezett „örömkalácsot. s a pap megáldja szövetségöket. A menyasszony rendesen még az esketés előtti napon búcsúzik szülei. zene. mosolygó. Hátul az utolsó szekerén a czigányok vannak. az izgatotságot vont magára. a vőlegény és nászvendégei több kocsin indulnak oda. Most a jegyző. Ο énekli amaz egyszerű „Kérem násznagyuramat” szavakkal kezdődő dalt is. köles vagy rizskását. kik ilyenkor főleg fúvó hangszereket. hogy azt a boszuló ég valami nagy szerencsétlenséggel látogatja meg. csak hogy a társaság jó kedvű. körülbelül éjfélig. Az idősb s előkelő férfiak a falujegyzője. Elől rendesen virágbokréták és lobogókkal felczifrázott két lovas nyargal. tésztás ételt.” Minden ételfogást a vőfél alkalmas verssel szokott bemutatni és feldicsérni. komái. Magy. Azalatt a mátkát egyik mellékkamarában fiatal menyecskének öltöztetik. El ne felejtsük azonban. hogy mily sok teendője van. s elkezdve a menyasszonyon. Ε kifejezés alatt a morlakok és szerbek élethalálra szóló barátságot értenek. azután pedig mindnyájan a vőlegény falujába rándulnak. felkerekedik mintegy najadilla. Nem sokára a vőfélek felhordják az ételeket. s amellett oly sok oldalúnak kell lennie. hol a vigadozás még szintén egy két napig tart. Azalatt a konyhában is sürögnek. nem mindenütt egyforma. jókedvét éleszteni és föntartani. vagy iskolatanitó feláll üveggel kezében. és barátaiéitól. 1. aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek. nevezetesen kontyot tesznek a fejére. hogy aki szónok. és arczán büszkeség tanyázik. dalnok és tánczost akar látni egy személyben. míg nem a csapat a menyasszony házához ér. valamennyi asszonynépet megtánczoltat És mindezt egy eleven. Átalában a vőfél kötelessége versekkel és mindenféle tréfás elmésségekkel a násznép étvágyát.Esketés után az egész nászmenet vagy a vőlegény. Avagy nem e vőfél üdvözli egyszerűen bár. s ezen búcsúztató. bohócz. sültet. mit most már talán mondanom is felesleges. s hiedelem volt. és ügyes fiatalembertől hallani és látni. Tobratinstvó. hogy a vőféllevél. forognak.

„Van e háznak násznagyja vagy gazdája − Ε begyűlt seregnek igazgatására. Kenyeret. Jó kívánságomnak elfogadására? A násznagy most újból „Igen is vagyon”nal” felel s ekkor a vőfél így folytatja tovább mondókáját. Hol találék kegyes könyörülő férfi s asszony népre. Sára erkölcsével bíró asszony rendek. előtte tért csinálnak. Ha bemenetelre engedtetnék utam. i lakosok. Hogy az éhes népek. húst bőven zsákunkba adának. Istentől áldatva mindnyájan legyenek. s egy szóval daliás. jelül hogy most el kell csendesedni minden lármának és zenének. vőlegény és menyasszony is egymás mellett ülnek. s a vőfél megállapodván az ajtó küszöbénél. akképen szólának. Akik engem látván. a zene pedig folyvást szól. Én felelék: ezek mind . Gyülekezetével kicsiny seregemnek. Végre Isten vive igen boldog helyre. Tejjel. „Igen is meghallgatom”-mal felel. kiéi volnának. . násznagyuram.Az üdvözlet és az első tál étel. kiknek ékességek. Benyújtandó szómnak meghallgatására. avagy két szavam. Szerencsés jó estvét Istentől mindennek. De az éhség miatt van nagy búsulások. ha meghallgatná kegyelmed” Mire a násznagy. . Ábrahámmal jó vénséget ért öregek. jó estvéveli beköszöntés után ekképen: „Uram uram. József szelídséget követő legények. mézzel folyó Kánánnak földére. Ily nagy emberséggel visszabocsájtának.” Tiszteletreméltó kedves násznagyuram. . Láttam én iszonyú éhségét e népnek. szemérmesség. Min adám magamat nagy keserűségnek. És nemzetségre. Vőlegény urammal. hogy örvendezzenek. melyre azonnal el is némul az egész háznép. Melyből kelméteknek is bőven részt hoztunk. zaj és csörtetés van az egész háznál kívül-belül − hozza végre a vőfél az ételek első fogását. szólani kezd. Szüzek. Nem különben becsületes házigazda uram. Bújdosván eljártam kerekségét földnek. kegyelmedhez való szóm volna. Ezt hallván minekünk eledelt adának. és a fiatalabbak még a szoba közepén tánczolnak. Füge s marsolával meggazdagítának. az ajtót recsegő pálczával verik. Kívánom e házba akik beléptének. Midőn már a vacsorára mindnyájan letelepedtenek. Erre ismét a vőfél imígyen. rikogatás. Kegyelmetekhez lenne egy.

és haza szaladtam érte. hanem magam bújtam bele. ki azt az asztalra leteszi. De a vacsoráló ház. Szorgalmatossággal a népet biztatom. mivel szárnyam nem levén. Ami az én tisztem. A fiú úristen tartson meg bennünket. Ekkor imádkoznak. hogy utánok repüljek. de a kezem semmiképen nem ment bele. elkészült. Már csak a tisztünk. Áldja. azt el nem mulatom. hogy a szakácsok konyháján elértem. látom. Így lesz Isten előtt kedves a mulatság.” Mire az „Igen is meghallgatom”-mal felel. szaporítsa mi eledelünket. felmenék egy buborka fára.” Most a behozott ételt átaladja a násznagynak. feltekintek egy fára és azon odú vala. itt a jelensége. egy helyen német mosók valának. A hozott eledelt szívesen beadom. ha meghallgatná kegyelmed. de a kályha körül a pajkos gyerkőczék szokás szerént nem mulasztják el a szent csöndességet valami felrikoltással háborgatni. Hozzám vevén a seregély fijakat. Tiszta abroszokkal föle megékesült. szinte ugyan kondult a fejsze foka a hátamon. ha szívesen mi bebocsájtatunk. és abban seregély fiak valának. Kalács. hogy kérjük Istenünket. melynek Miskáék-felé van köszörülve az éle. Az éhező népnek vigasztalást nyújtunk. Ha nem. kalánt melléje helyesen hordattam. a seregély fiak mind elrepülének. Tágítám az övemet. kivágtam belőle magamat. Örömre szíveket ekképen indítom. megláta engem a kertész. és úgy aztán az evéshez kezdenek. Kést. kapa egy retket. A háznak szélein sok asztal felépült. Onnét menék az úton. és elszaladék. hogy ott körtvét és almát szednék. eszembe jutott a régi öreg atyánkról maradott szűrből szabott vászon szekercze. Gondolkodtam. Elkészült asztalra tányérokat adtam. mi alatt a zene folyvást szól A második tál étel (mely rendszerént tyúk szokott lenni) feladásakor: „Uram. s úgy megdobott egy répával. gondolkodtam. s a mondóka így foly tovább. Jóllehet azelőtt éhségtől kirémült.” Elmének én egykor egy kertbe. a farkát megkaptam. ki nem hiszi. Távol legyen tőlünk mindenféle hívság. Szent lélek szentelje meg mi „beszédünket. Azért ha már megengedné násznagyuram. mind azt kiálták: nornngon fársáng! Én pedig arra értem: tágítsd vőfél az övedet. Tegyen szerencséssé dicső Szentháromság. És mikor jöttem volna az úton. hogyan jöjjek ki belőle. hogyan vegyem magamhoz.Azért. czipó bővségével megrakattam. majd ezennel másfelé utazunk. elcsendesül minden. uram násznagyuram! kegyelmedhez való szóm volna.” Ekkor átaladja az ételt . még is mindaddig repültem.

mert Isten áldása.” A czigányok számára így kéreget: „Elmének én a minapi napon muzsikusokat fogadni. forduljon hasznára.A harmadik étek benyújtásakor: „Itt van násznagyuram a hamadik étel. hogy már mindenekről megelégítettem.” A pecsenye benyújtásakor: Azt bölcsen tudja kegyelmetek. s a vőfél folytatja: „Amely jó élő földről kegyelmeteket éltettem. én ihol magam helyett leteszek . hogy a kását ott künn kevergette. Egyenek belőle. rőt bajszú ember. aki nekem azt monda. Míg más következik. imígy szól: „Uram uram. . há mégysz te élhetetlen vőfél? Én azt mondám: Muzsikusokat fogadni.” Mikor az asztal körül forgolódott szolgálatkész ifjak seregét és a czigányokat vacsorára kéri ki. A szakácsnőnk keze sebes igen nagyon. tt a sült pecsenye a vajas kásával. Garast és petákot számára adjanak.” Mire a násznagy megint „Igen is meghallgatom”-mal felel. ugyanazon jó élő földre . s oly országon jártam. 4 pénzen a húsát kimértem. hogy vőlegény uramnak és az ő becsületes vendégeinek mulatságot szereznék. násznagy uram! kegyelmedhez való szóm volna. A ki ebből eszik. de én egy őszön három esztendeig mészáros inas voltam. . Szívesen adja ezt a háznak gazdája. vörös. kedves násznagy uram. Elöltalálkozék velem egy csúnya. A tűz a jobb kezét nagyon megégette. Ételét. hogy a muzsikusoknak megtudnál fizetni! Hagyjuk hazugságban atyámfiai azt a csúnya rőt bajszú embert. italát tőlünk nem sajnálja „ A kása benyújtásakor: „Jó a sült pecsenye a vajas kásával. Hogy mérges sebei jól begyógyuljanak. Ennek a számára most erszényt oldjanak. ha meghallgatná kegyelmed. melyből kegyelmeteknek is íme bőven részt hoztam. [hol az ökörnek párját 6 pénzen megvettem. Melye majd Budáról flastromot hozzanak. Ő monda erre: Nincs teneked annyi értéked.” A szakácsné számára pedig így: „Érdemes uraim szomorú hír vagyon. éljék egészséggel. A sárgarépa is disznónak farkával. Szegény. tápláltam.

Hanem ti hozzátok e házba belépek. meg sem is nyughattam.” És ekkor kinevezi a helyettes vőfélt. Mindennemű jeles. De az én markomba semmit nem tevének Hej a mi országunk teljes ám bővséggel. pohár töltő helyett pohár töltőt.kikívánkoznám az én kicsiny seregemmel. Már is három vagy négy helyre hivattattam. Öregek és ifjak. Ugyanott jól laktam bizony elégséggel. Minthogy immár látom a muzsika megszűnt. Míg a muzsikusok zsíros szakálokat Megtörlik és hústól penészes állókat. Csak tegnap érkeztem. Én ama nagy hires Szent Gellért hegyéről Jöttem ti hozzátok igen nagy messziről. Tudom én. A vőfél uram is tőletek lám eltűnt. A szerencse szárnyán forgó szüzességek. drága eleséggel. hogyha meg lenne engedve az én násznagyuramtól. Közel háromezer hatszáz mértföldnyiről. Öregek és ifjak megelégedének. Megéreztem szagát a sült pecsenyének. van oly deli képek. ilyen versekkel mulattatja az asztalnál folyvást veszteg ülő vendégeket: „Vígsággal tündöklő menyegzős vendégek. hanem keresek oly módot. s azt a násznagynak bemutatja. hogy ezzel most nem cselekszem bűnt. Hogy a hideg szélen nem álldogálok künt. Amelyből immáron mindnyájan evének. Magam helyett mást állítok. Azért is itten magamat megmutattam. ki is a kinevezett személyt rendszerént jóvá hagyja „muzsikusokat nem állíthatok. Érdemekkel fénylő ékes nemzetségek. Annak istentelen magas tetejéről. Bár csak egy kis hússal engem kínálnátok. melyből régiebb időkben énekeltek is ez alkalommal. kit másképen kis vőfélnek szokás hívni. mint jól láthatjátok. De ezt a menyegzőt épen nem hagyhattam. hogy mulathassák magokat kegyelmetek. Ellenben a kis vőfél előállván. mint angyalnak. Lapányos a hasam. de már most nem szokás. Oh ezer jósággal megtetézett népek. Kiknek. vidám legénységek. azalatt míg a ki-hívottak vacsorálnak. Kiknél a vőlegény és menyasszony szépek.” És most eleikbe nyújt egy énekes könyvet. De immár meghűltem viszont teljességgel. Ha megengedtetik mondok újságokat. .

Vőlegény. Inkább a két lábom görcstől szenvedtetik. Ha megengedtetik tovább is itt állni Énnekem. hogy engemet mindjárt megcsókolna. De hogy messze esik tőlem. Oly tágas az belől. A bálnák soksága terjessze hatalmát Rajtatok. És a véka áldást reájok mondanám. Menyasszonyasszonyom. e házban kívánnék sétálni. hogy most tőlem minden áldást végyen. Vőlegényt. Aztán a zsebembe kalácsot dugdosna. Ha mostani dolgom helyesen nem mégyen. Mindenkép állandó kívánt egészségben. Egy szeglete hírét másiknak nem hallja. No de patvar vigye bátor ez úgy légyen. s elegendő nagy van. De ez nekem tudom. Mindenektől megunt kínos kényességben Teremjen nektek a száraz fűzfa almát. Igyál jó barátom. Tudom. s lássátok azoknak unalmát. Ez áldott szobában mindaddig ugrálni. midőn minálunk esik lakodalom. Mert az ilyen dolgok vőlegényt illetik. menyasszony. Holott a népeket mindaddig huzdalom. legyetek épségben. Kitől az ugrálás is jól kitelhetik. Ha tőlök is ezen áldott szót hallanám. Szükség. (Ismét iszik) Hej. ha innom adnátok (Iszik). Élhessetek tiszta sötét fényességben. Azért beszédemet mostan úgy formálom. messziről jöttél lám. meg nem engedtetik. menyasszonyt jobban megáldanám. mint a bőnyi puszta. . A kaszáló rét is adjon elég szalmát. Egy avagy két pár szót ottan velem szólna. ha közelebb volna. melynek rende légyen: Tegnapig kívánom. Hogy mégis szemére ne jöjjön az álom.Több verset mondanék. Hogy víg kedvét neki szépen eltaláljom. Van akkor asztalon nagy kalinkó halom. azt sajnálom. Mígnem a kalácsból részemet kicsalom (Iszik megint) Zsebem is nem kicsiny. Mígnem a menyasszony vele hagyna hálni.

már etántorodtam. Megfordítom ugyan most már én nyilamat. Hizlalt disznójoknak harminczkét orjáját. Kakasoknak is tégy ötvenkét taráját. hogyha megsértettem. Kenyér helyett pedig kenyérsütő zsombort. melyet most itt elkövettem. Mint az okos madár úgy teszem szavamat. Kibeszélem megfőtt jó gondolatomat. Amely megöletik fel ne tátsa száját. .Kása leves lencse legyen ételetek. Ezzel híresedjék együtt lételetek. Adjon Isten nektek vasból arany gyűrűt. i fala legyen nyugovó helyetek. Kívánom tovább is jámbor élteteknek. Azért bocsánatot kérek. Holott nem is ittam. Hogy a beszédemet így elbódítottam. Add meg nekik érni a tegnap ilyenkort. örömre kellőre. Nádszállakból álló búzát igen sűrűt. . Ne keljen nekiek forrázniuk szaput. . Nyári nyomtatásra nagy sok üres szérűt. ha vétettem. Ne lássanak legényt. A munkával tudom meg nem károsított. A vőlegény ellen roszul cselekedtem. Ejnye mi a patvar. Adj fagyos szalmából a házoknak kaput. Bor helyett oh Bakos adj ezeknek sok port. Sőt inkább bennetek örömet indított. Sőt még akkoron is nagyobbítsa haját.! A részegség miatt nem tudom mit szóltam. Minden emberségben foglalván magamat. de elbólintottam. Avagy a menyasszonyt. csak rongyos kalapút. Legyen őrizője és személyeteknek. Éljetek mindketten. Beszédemmel. Tizenkét tehénből három vagy négy ürüt. Hogy a pálinkával ihassanak kámfort. Ruha helyett teremts nekiek zöld laput. Így ti békességgel sok számos időre. Csak egy szívet adjon mind a kettőtöknek. . . Mely Isten titeket összeházasított. Őrizvén titeket így megpárosított.

s így szól: Uram uram. Bár csak egyitek mondaná. Nyoszolyólány asszonyomat. Sok hivatalos vendégek. Véle mulatságomat. melyet a zenészek kísérnek: Kérem násznagyuramat. minekutána jól lakott.” „Vőlegény uram látom szép személy mellett ül. ha kegyelmedtől meg lenne engedve kedves násznagyuram. . Eddig van a kis vőfél szerepe. De nem a kemencze mellé. . Köszönje rám. . ki akkor ezeket szólja: „Uram uram. Véle mulatságomat. ha esném a menyasszony mellé. Amely jó élő földre kegyelmetektől kikívánkoztam. Hidjétek el. most ismét bevezettetik a vendéges szobába. a vőfél kezénél fogja. Immár Isten kegyelméből a vacsora elkölt és a jeles táncznak ideje vagyon. Azt is látom. És ne igya azt egyedül. Hanem a szép szüzek közöl akármelyik mellé. S most általnyújt egy csutora bort és kulcsos kalácsokat „és így folytatja mondókáját. De én búsulok veszettül. a rendszerénti vőfél által. reákezd a vőfél íme e dalra. hogyha megengedve lenne násznagyuramtól. Engem megtisztelnek. Melyre minekutána a násznagy. Míg a sor rám kerül. Mindeniket a menyasszony kezdi meg. Menyasszony asszonyomat. Most kezdem játékomat. ülj az asztal mellé. A vacsorázásra kihívott sereg.” Igen is”-sel felelt. ugyanazon jó élőföld-ről viszont be is kívánkozom az én kicsiny seregemmel.Érvén a jövendőt boldog esztendőre. Most már következik az asztali üléstől való bontakozás és táncz. Mert feje elszédül. násznagyuram stb. hogy tisztelhetném vőlegény uramat és a mellette üllő násznagy uramat egy becsületes jámbor személylyel. torkom hevül. A menyasszony erre kilép. Akkor szüzek szép személyek. násznagy uram stb. s folytatja: Kérem násznagyuramat. . hogy vőlegény bizony én is leszek. Evégre a vőfél kikéri tánczra a menyasszonyt. Kelljen kilencz forint a czifra bölcsőre. Azt sem bánnám. Akkor zsíros pecsenyéim tányéromon lesznek. Vőlegény uram előtt a lepény majd elhűl. szíve bizony örül. Ne vélekedjenek ettünk-e? vagy ittunk-e? mert ugyan meg is mutatjuk azon élőföldnek zsengéjét. Most kezdem játékomat. azért én is kikívánom menyasszonyasszonyomat harmad magával. Menyasszonykám a korsó bor előtte majd eldűl.

Hanem midőn a vőfél idejét látja már az elhállatásnak. s a menyasszonyt a mulató seregből ki akarja kérni lefektetés végett. s Istennek munkája. akkor ismét összeszedi magát. természetből. Kérem alázatosan. általad engedd boldogságra Jussanak. utánok és velők azután tánczba kerekedik minden. Rút förtelmességre ne ejtse testeket. A nagy úr Istennek tett rendeléséből. Természetre nézve nyugodni mentenek. a nyoszolyóleány kezébe fogódzik. Kerítsen czirkoljomot. Mindenek előtt is szolgálnak Istennek. s te benned lelki vidámságra. valaki csak akar és elfér. S így elkezdve vőfél és menyasszony a tánczolást. Asmódi angyaltól őrizedd fejőket. hogy valami nevezetes dolog jönne közbe. De inkább lehetett szokás. Tekints uram isten házasulandókra. Ellenben sok jókkal áld meg uram őket. Régi atyáinknak vett eredetökből. a vőfél pedig csak folytatja: Kérem násznagyuramat. s egész iskolája. Kik ez esztendőben a szent házasságra Léptének. Nem mondom. A nyoszolyóasszony is kilép. Az élet próbája. Isten rendeltéből. Menyasszonyt hordozhassam. Nyoszolyó aszonyomat. vagy a vőfél szólana. Lábom rakjam módosan. Hogy az irigy sátán ne sértse lelköket. Nála nélkül vakra vettetik koczkája. Ő rendeli. s a vőfél egyre dalol és így folytatja: Dolgom folyjon hasznosan. Foly ez néhány óráig. Kerítsen czirkoljomot. A házasság dolga. anélkül. hogy összekelének. s ilyen szavakkal fejezi be mondókáját. Ezekre például hozhatok elő mást. Nem keresek sokat. hogy lett ez szinte történetből. s a menyasszony kezébe fogódzik. És első éjszakát amidőn érének.A nyoszolyólány kilép. csak ifjú Tóbiást S nekiek Istentől adatott szép Sárát. kinek ki legyen mátkája. .

Gyűjt. Hanem végbeviszem vőféli tisztemet. Szombaton a vőlegény laka elé egy több ölnyi magas póznát szúrnak. 12-25. Nem is tartoztatja már továbbá magát. De mivel egyedül elunta már magát. Menyasszony asszonyomat bocsássa békével. S most elbocsájtják a menyasszonyt. mi. melyre aztán mindnyája ajkán megzendül az ének ekképen. Hittel kötelezett jegybéli mátkáját. Nem is kívánhatjuk ebben rövidségét. Nem is másítom meg ezen hűségemet. Vihessem is véghez. melyet eljegyzéskor tűzött szerelmes hölgye kalapjába. Mutassa meg mostan hozzája hűségét. kit midőn az ágyas kamarába kikísérnek. Nem is gátolhatjuk Isten rendelését. Kiki maga érzi maga nyavalyáját. Hogy ebben szolgáljak régen kért engemet. Ezen regimentnek főkapitányától. Csak násznagy uramat kérem szeretettel. Nyoszolyóasszonyom is tisztviselését. Álomra bocsátá szemeit és tagját. s az .! Immár végbevitte hűségesen dolgát. Ő igaz társához Istennek hírével. A nyoszolyólánynyal két három lépését. Hogy dolgom tudhassam folytatni boldogul. Aki végbevitte ételét. 1827. A menyasszonynyal tett igaz szövetségét. Melyben fel is tettem kész emberségemet. Sőt inkább mi kérjük Isten ö felségét. Általában inkább nyáron és tavasszal szokás nálok házasodni. „Mi. helyesen. Töltse be őneki kívánt reménységét. a czigányok pedig azalatt csendesen rákezdik amaz ismeretes dallamot. 12. és szerdán végződnek. A nász szertartásai szombaton kezdődnek. Tud.Közönségesen is hallottunk ily nótát. Kiért fárasztotta elméjét és gondját. mi hát a szerelem” stb. Hogy ne ellenkezzék ezen kérésemmel. A jegybejáró ifjú némelykor egy egész évig elhordja kalapjában a roppant téli virágból kötött bokrétát. Toroczkói nászszokások. Már melléje várja Istenadta társát. jámborul. Erre feleletet kívánok uramtól. a vőfél előtte háromágú égő gyertyával megyén. italát. A fiatal férfi nősülése előtt épen nem bokrétázza magát − az első bokrétát mátkájától nyeri.

hogy legyen aki dolgozni segítsen. A vőlegény lakához érkezvén. míg a megtagadó fél véd okaiból kifogyván. s egy somogyi kalácsot visz ajándékba. Ezen éji lakozásból a leányok kirekesztvék. minden jelenkező fizeti. s a násznép a vőlegény laka felé indul. s csak azután az asszony sereg. a vőlegény csizmát. Kapuk. a menyasszonyt az egyesült nász szülei házához kíséri. hornyákok házassági szokásaik. hogy jó helyütt kopogtat. 15-19 éves korukig rendesen mind megházasítá őket. Kép. a 40-50 évesek. várni kell míg másfelől a menyasszonyi násznép is megérkezik. Toroczkói apróbb szokások. Magy. n. ezen lakomában csak hivatalosak részesülhetnek. Először jönek a 60 évet meghaladottak. utánok az első éves nők. de a szelíd erőszaknak ellen nem állhatván. s amint Isten tudnia adta. holott a násznagy a menyasszony átaladását sürgetvén. A menyasszony és rokonai ezen mulatságban nem vesznek részt. hanem vagy szülői akaratából. hogy atyja helyett atyja. s kontyoló fátyolt. Ezt ingyen vacsorának is hívják. Táncz után nyílt asztal van. Délután a vőlegény és menyasszony egymásnak ajándékokat küldenek. melyben mindenki részesülhet. Ha úrvacsorához állanak ki. a bor árát kiki megfizetvén. vagy pedig csak azért házasodik. Vasárnap a menyasszony szülei házához minden baráti és rokoni meghivatnak. azonban a bor árát ily alkalomkor szabott. hozzon is valamicskét a házhoz. az úgynevezett tyúkhús vacsorára. Ez előtt. alkalmi versezetbe szerkesztett beszédben sokszor hangos zokogások közt megköszöni szüleinek nevelésében s ápolásában kitüntetett kegyességét. a férjeadta fejkötőt fejébe nyomván. Hétfőn a nászünnepre egész város hivatalos. visszafelelgetések következnek. legelői a leányok jönek. Vacsora után a szakácsné elkergeti őket. 3. s mind így rendre le. Harangszóra a vőlegényi nász számos kísérettel a templomba menvén. s a vőlegény ígérvén. és szerdán reggelig tart. Mikor a pap az imádságot elkezdi. Darab ideig vonogatja magát. nő és férfi feláll. esznek. azt tőle kereken megtagadják. maga leoldja rózsakorának ezen szép koszorúját. ez jó eredménye az ő ékes szólásának. s csak férjnél levő nők tánczolhatnak. Magy. mosson reá. Erd. s a nők palástjuk jobb szélét mintegy vezényszóra egyszerre ajkukhoz csapják fel. a menyasszony egy belső szobába vitetik. amiben azok házánál részesülni fog az a menyecske. s ezen változott alakban a váró vendégek közé menvén. többnyire magas ár szerént. selyemmel varrt inget. a menyasszonyt csakugyan odaadja. Kedden az örömapa s anya vendégeltetnek meg a vőlegény házánál. miután ez ékes szavakba.udvaron konyhát raknak. A trencséni tótok vagyis az u. Ekkor előteremnek a násznők. s felkontyolják. 138. felfátyolozzák. anyja helyett anyja lesz. hova minden hivatalos egy tyúkot. Erd. s egy csinos bokrétát. kecsegtetvén őket mindenféle jóval. Ebből hosszas versengés. isznak tánczolnak. a menyasszony nyakkendőt. 1854. kezdődik a menyasszony táncz. borozás. eldicséri a legényt és szüléit a kiszemelt hajadon s ennek szülei előtt. akit az a derék legény feleségül vesz. hol a násznagy pártájának átadására szólítja fel. Az esketés megesvén. hogy szerző asszonyt keres magának. azután az 50-60. Kép. 1854 3. Ezen szertartások alatt beesteledik. de ebéd után ismét kezdődik a táncz. s az jelenti. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az. s a rábízott kincset híven megőrzendi. hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. Erre az ifjak a menyasszony hozományát felragadják. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerént feleséget. ha egy apának 4-5 fia volt. az elsőbbséget itt az évek száma adja. melyet ismét táncz mulatság rekeszt be. ajtók nyitvák a jövők menők elfogadására. 38. főzzön neki. selyem fejkötőt. süssön. s a sürgetőnek átadja. s kenyérrel pálinkával megkínálják. oda fogják adni a leányt az ajánlott . A templomból ki. Ha a szerző asszonyt leültetik. aki aztán elmegy a leányos házhoz. és ha lehetséges.

hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni. míg végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza. hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad. hol a nászasszony összekevervén mindenféle gabonát. dolga legyen. s a kamrában egy láda közé csípve. sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket. a menyasszonyra vigyázni. Azután a kamra ajtaja elé hánynak fát. hogy férje felett uralkodjék az asszony. ki azt megtartja. Tudtára esvén az ifjúnak. s ezzel is háromszor locsolja meg. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak. Vacsora után a vőlegény házához mennek. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról. De ezen menetet megelőzi egy babonás szertartás. s ezzel és néhány rokonának kíséretében elmegy vasárnap korán reggel a lányos házhoz. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világit. de jaj neki. a másikat. s egy üveggyöngyökkel és pántlikákkal felcziczomázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak. hogy ezzel az útilevéllel mindenütt megtalálja őt. ez viszont egy másiknak és úgy tovább. . hogy húzza le csizmáit. mely vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldenek. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este. Ezután a násznép korcsmába megy. Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le.legénynek. mely szökésért kérdőre vonja a násznép a vőfélt. Lefekvés előtt parancsolja mátkájának. hogy két évig ne legyenek gyermekeik. ha azt húzta le előbb. hanem magával hoz egy 32 Oroszországban is megvan az a szokás. háromszor fordulnak meg a szobában. ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé. a vőfél a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja. és jövendő férje házához küldi azon üzenettel. darabokra vagdalják. míg kívánja. falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt. ki azt a jelenlevő leányok egyikének dobja ismét kötényébe. leányok pedig kalácsot és szalagokat kapnak. hanem a kamrában egy két ételből összekevert ételt adnak nekik. hogy mikor a mugik (paraszt) haza viszi menyasszonyát. azután pedig egy fenyőfaágat vízbe márt. hogy hová tévé a fürjet. s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. Azután a vőlegénynyel együtt az udvarra állnak. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját. ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob. honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez. a vőfél kötelessége. Elérkezvén a menyegző napja. násznagyot „szerez. ott a menyasszony vőlegényének üngöt ajándékoz. a” menyasszony pedig kalácsot süt. ugyanis az asszonyok egy hordóabroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt. elviszik az asszonyok. amelyiket választja. Midőn a menyasszony haja szét van bontva. hogy a fiatal nőnek mihelyest felkel. hol nagy vacsorával várnak reájuk. Α násznagy az égő gyertyákkal futni kezd. melyet az magára öltvén. melylyel fejeiket beburkolják. s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mellé. ő pedig egy kerek kalácsot vesz elő mondván. azonban esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony. hogy a menyasszony leveleket küldött. amelyik új házas gyertyája hamarább esik el a násznagy ujjai közöl. mely rajta volt. amelyikben a korbács van. Végre kamarába vezetik az új házaspárt. A fiatal nő elejinte férje asztaláról mit sem eszik. s azokat egymásnak nyújtva. hogy anya ne legyen. azzal háromszor meghinti őket. Újs. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakon jár koldulni. hol addig hagyja. mert akkor első kóstolóra része van benne. másik a menyasszonyé. hogy könnyen szüljön. Kívül a lányok danolnak. hogyan fogadták az ö szószólóját. a templomba megy a násznép. az hal meg előbb. úgy történjék meg. Ezután ünnepiesen felöltözvén. az asszonyoknak hímzett kendőt. s egy fertály aláteszi. ez meg nője bal lábáról huzza le a bocskort. s magára hagyatik a házaspár32. Vacsoránál az új pár nem ül asztalhoz. s pedig minden férfinak üngöt. Midőn az esküvőhöz mennek. és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy. mire a hajadon így szokott felelni: „Ha Isten és szüleim akarata. 185. Egyik a vőlegényé. azután a paphoz mennek magukat bejelenteni. Vas. 1854.

duxi. Hogyha a több ferequentia elérkezvén. újs. Jelenjen meg örvendezvén. Hol zene mellett végzik a lakodalmat.. legjobb neve mégis az úgynevezett templomnapja. Kopácsy. tudakozódván à megérkezett kiléte után. Dixi. Vas. s oly házasok is. azonnal lakomát üt a megérkezett tiszteletére. Újs... Azt becsületes szüleitől meg is kapván.megszeretvén. Daróczy. ez felöltözködik magyarosan. kisietnek akkor házaikból. 346.. hogy egy ügyes beköszöntőt küldenek a házakhoz. s azok csörömpöléseivel verik fel az alvókat. Nef. 24.. s akinek haza jött a férje. s így szól: És pediglen az én uramat. Általam szívesen invitálván. s kereskedni megy a nagy világba egy két esztendőre. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. n. Ma mint a vöröshagyma vele megesküdvén. Vendégség. a tulságig előzékenyek és gyöngédek egymás irányában. amit lehet ellopni. s az első nap a lakomák és családi öröm. leveszi kalapját. Túróczmegyei házassági szokások. Kelméteket is egy kis collatióra. s többnyire csinos nejével legvígabb napjait félbenszakasztva. szerelme s megemlékezése jeléül. kezébe botot vesz.a lakodalomra hívogatás úgy történik. otthagyja feleségét. A minap vele fölcsapván (kézfogás). 1857. a második pedig a számadások nagy napja. A menyasszony hozománya tehénből. megsimogatja azt kétszer háromszor kezei közt. kinek feladata mindenféle tréfát űzni. Nősülni nagyon korán szoktak. Tánczra. kik már 10-10 év óta élnek együtt. 1855. aztán egyet kettőt köhint. . és ruhából áll.. s a nagy világba megy szolgálatot és pénzt keresni. s a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni. lovaikra csengetyűket akasztanak.. Fehérmegyében. gyűrűket. Borra egy kancsóra. Feneketlen Rákóczy. 222. A szent lélek fölbuzdítván. 1864. De a nők is büszkék férjeikre. Válivölgyi beköszöntő. hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani. Elméjét a szent házasságra vetvén.. ládákból. vagy szép és gyakran drága ruhakelméket küld. mi rendesen éjjel történik.. kik várva várják megérkezésöket.láda kalácsot. Ezt máshol búcsúnak szokták nevezni. A túróczi tót nősülése után csakhamar elhagyja hajlékát. s azzal él. azután megjelen a hol kell.. Nejeik. Ε szóm s mondásom kegyelmetekhez. s a házasság szertartásai után alig marad két három hónapig fiatal. piros szalagosat.. az u. Távolléte alatt nejének időnként pénzt. jégverem. . kuferczesre. kalapjához rózsát és virágot tűz. Néha három vagy öt év lefolyta után térnek csak haza jó nyereséggel. Vas.. ott jobbára egy bohócz forma egyén. szvat is szerepel. meszelni.. Vál környékén. Haza érkeztökkor. 244.

s végre a tulipános ládáknak megy neki. pöhölydús coaffürjét borító zsebkendő szakadékból áll. kivéve. ekére. polcz. félig ingyen. hol a búcsú tartatni fog. Azonban lehetlen. aztán az egy lábbal megfogyatkozott vasserpenyőt. hogy ez mind kötényt. szoba. A házak minden ingó bútora az udvarra zsibárusi rendetlenségben kihányva. és asztalfiók minden nem fa szerszámai kirakvák − mint csiszolja rendre kőporos csutakával előbb a három és fél darab czintányért. fesz nélkül mulathatunk. azaz mely napon a templom felszenteltetett. s elszéledve mindenik külön utakra. mintha pecsétkórságban sínlenék. mint az ügyes szemlélődőnek tűnnek még fel. s nem állnak egyébből asszonyok gyakori csoportozásánál. mint szokinget fölöslegesnek tartott. lóczának. mint vendégek szívesen láttatunk. s egy tiszttartóné asszonyomtól két év előtt ajándékba kapott. hogy annál mázosabb alakban tűnjék majd elő. melyek minden malomgátat oly gyalázatosan elhordták volna − hogy tehát mindenik esetben őrleni teljességgel nem lehetvén. tilókra. s összesen kilenez bádog kanalat. melyek szerént oly átkozott szárazság. s a ház sem néz már úgy ki. illetőleg egy kanna vízzel s rongytekerescsel. a ganajos szekér oldalaira. s a harmadik kimondhatlan hulladékokat és sarat. De nem is lehet ezt neki vétkül tulajdonítani. Vendégség előtt egy héttel az egész falu a legderangírozotabb állapotban van. s következéskép a szó legszorosb értelmében vett pongyolában vagyon. kötényből. ki az előbbiekhez öltözetére szintén mindenben hasonló. legnagyobb részt a fungáló fejére. s ami legfőbb. hogy észre ne vegyük még azon harmadik regényes alakot is. ami egyszersmind csalhatlan criteriona annak. melyet a vermek kihányt gyomrából szedett vala. utón és útfélen rémítő hosszú sopánkodások és panaszokkal. már szokatlan mozgalmakat vehetni észre. villát.mert a templom felszentelésétől veszi eredetét. aztán a feketévé változott hajdan veres rézfedőt. s hátul sarkként lelógó szinevesztett szokinge van − ím most mártja tekercsét a kávátlan rocskába. aztán a rozsdaborította nyársat. lankadni nem tudó energiával.s ki kellemteljesen térdel egy fatuskó előtt. mert az oláh czigány asszony által futólag. a három tisztességes asszony igen sajátságos chemiai operatióhoz fog. Midőn a fa és nemfa bútorok ekként megtisztítvák. s (ha volna) viseletére záporlik vissza − ünnepélyesebb costume hiányát minden ildomos ember előtt kimenti. melynek szúette horgas lábai hasonlítanak egy harmincz esztendős paripa rokkant lábaihoz. s . s mindezeket addig dörgöli. s midőn egy óranegyed múlva visszatérnek. Az elsőbbik asszony. majd az asztalnak. kinek egész viselete egy ujjatlan ingből. melyre még a múlt évbeli vendégség lúdzsír cseppei tapadvák. hozva fülkasba az egyik sárga agyagföldet. s a hason boldog ingredientiájú tepsit. azon napot minden évben pontosan megtartják. végre a harmadfélpár kést. s melynek tartalma természetesen. frutírozza. hogy oly záporos idők. melyen a konyha. karatlan karszéknek. az egy év óta nem szellőztetett párnák. még nem léteztek. melyet egy az urasági erdőben lopott girbe gurba póznán a házfal sárbecsapdosott göröngyein varjúmészszel terhesen feje fölött hordoz. mint az idei. mint az ideiek. s a bútorok körül két. melyet a szomszéd szérűjén csempészett vala. s erélyesen mosni kezdi a nyughelyéről tiszteletlenül kiczipelt superlátos ősi nyoszolyát. vagy ha sok eső jár. kinek costümje társaihoz azon különbséggel hasonló mindenben. Az ily vendégségnek különféle jó sajátságai is vannak. félig hitelben összekötözött auszschusz sertetömeg. nem épen párisi kinézésű asszonyi állat foglalkozik csutakkal és kőporral. s a házfedélhez támasztott lábtóra kiterítgetvék. míg a rocska tartalma egészen kimerítve nincs. még nem volt. A másik asszonyi állat pedig. megosztva egymás közt az ő szorgos munkáját. mert ezúttal akárhova minden hívás nélkül bekopogtathatunk. nem kerül az egész egy krajczárba sem. sajtárnak. melyek mind nem láttak egy évtől hasonló reformátiót. melyek azonban az avatlannak nem annyira. hogy ennek kötény helyett felövedzett. a másik jóféle búzapolyvát. Vendégség előtt két héttel a boldog faluban. miután előbb jó erős lúgban kimosattak. miket a ház előtti ut hosszában puttonyba összeszedett vala − az utóbbi három anyag összekevertetik. hogy az ekkép megsúrolt bútorok immár tökéletesen tiszták.

igen díszesen beeresztetik. az asztal öblös fiját veszi vizsgálat alá. fodros kötényt. és sárga csizmát ölti fel. a zacskó tartaléka marhahúsra. s a vendégekül jövők részéről. hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok. de ki nem maradható csapatait is. magára ölti a tegnapelőtt vett újdonatúj szűrt. országos barom és kirakó vásárai előzzék meg. melylyel a ház (szoba) talaja s falai ildomosán betapasztatnak. egy adag kúti hideg vízzel. és ásít a magyar gazdasszonyok kamrája az ürességtől. valamely közelebb fekvő parlagi városnak. s csak délelőtt kevéssel öltözködik fel a kamrában − lehető legelegansabbra csípik magukat. kalapot és sütkérezni a ház küszöbére ül ki. dohányt. s ellátván azokat elébb. élesztőt. magát pirosra csipdesett arczokkal bemutatni. s addig gyúrja. fogacskázott habos selyem virágos pruszlikot. valamint a marha és bárányhús süttetnek meg. A vendégségek évenkinti tartása úgy van többnyire intézve. s a czigányoknak adandó douzeurre fordíttatandván. A vendégség napján. részént. káposztát. s ujjai mindenikére 3 gyűrűt vőn. a sárga agyagfölddel pedig. úgymint: morványok. nehogy lábaihoz hűtlenek maradjanak. s végre temetésen kapott flór nyakra valóját köti fel. puszták. hogy a gazdasszony holnap kisebbik urával a vővel az egyetlen rendbeli kétvonatú fogaton a baromvásárba menend. s tétetnek a kamrába újdon borítók alá. azután ha krajczáros pipáját is teletömte kapadohánynyal. hogy legyen mintegy összesimító felmáza. hol kalácsot és sültet. mézet. s okvetlenül elláthassa magát a vendégség kellékeivel. a gyerekeknek mézeskalácsot. ki minap még a konyha. túrós és káposztás lepények − nem különben a lúd és kacsa. A háznál hol vendégség tartatni fog. kik azonban mégis boldogok. a gazdasszonynak fejkötőt. részént eladhasson az ember. ha szükség. hogy azt két három nappal. ezután jól megkent. A házbeliek ezalatt. feje tetejét és sodrékait pedig oly fényesre simítá ki. s mind ezután olvasóját vévén kezébe. A gazdasszony tehát a vásárt megelőző estvén a gazdával privát conferentiát tart. paprikát. miszerént ezekben. ha van mit. két részről tapasztalhatni szokatlan készületeket: a vendégségadók. számos ízbefi reparált. borsót. a legpattogóbb patyolatfélinget. A vendégség előestéjén a kalácsok különféle nemei. A fazekasok pedig a vendégséget megelőző egy pár napokon berukkolnak az ő jól megrakott szekereikkel. és két szál fehér gyertyát. a gazdasszonyon kívül. melyben még nagyapja tánczolt mint vőlegény. míg nyakára tengerklárist. mivel ezúttal érdekeltje is váratos. mintha az egész évbeli tűzhiány ki akartatnék pótoltatni. s nagyszerű megelégedést kifejező nyugalmában megrendíthetlen. s visznek helyettük búzát eleséget. s a gazda miután fejét tükörsimára kikente. melyben főszerepet a hólyag-zacskó megtakargatott fillérei játszanak. hogy feleslegnek nevezett terményeiktől oly jó cserével megszabadulhatának. s derekig lenyúló vrekocsára két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket. míg abból tökéletes úgynevezett sártapasz nem lesz. örülvén nagy örömmel. A menyecske toiletje . s melynek folytában elhatároztatik. az ebéd összegéből fogjuk megtudni. pálinkára. mint illik egy-egy portió szalmával. egész ünnepélylyel húzza ki egyik tulipános ládából a hajdan kék posztó nadrágot. rojtos kendőt. a többi fehércselédeknek egy-egy virágos kendőt. a vőnek lajbit. olajos szokinget. így elkészülvén. melyekben hogy mi fő és mi sül. a gazdának pedig kalapot és szűrt. czímetet. s melyen még sincs több harminczkét foltnál. ki természetesen a konyhában viszi fontos szerepét. s elhalmozzák a falut mulandó edényekkel. s oly hatalmas lángokra szitatik fel. neki megy az asszonyok egyike az ő lábaival. s képgazdag könyvét hona alá. s elláttatik a pad területe fazekakkal és lábasokkal. mely egyszersmind templom és búcsúünnep is. borra. hogy szinte ropognak az ő szekereiknek tengelyeik. mely utóbbiakhoz számíthatni széles értelemben a koldusok és czigányok hívatlan. már hét órakor megrakatik a jól kimázolt pad tüze. szalonnát. és az asztalfiók szerszáminak tisztításával foglalkozott.föleresztetvén. s mind amellett ez ünnepélyes alkalommal is javítást igénylő csizmáit parancsolja elő. a kis misére ment. eladandók az egyéves felesleg üszőt. a nadrággal egykorú és szinti lajbit ölti. polcz. bélesek. s veendők ennek árán zsírt. a falszekrényben pedig mézespálinkát talál reggeliül. A ház hajadona pedig. tépi és tapodja azt.

melynek csontjait illedelemből az .csaknem ugyanaz. s körülbelül 11-ig hallgatják a szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. A marhahúst bárány és sertéshússal bőven megbélelt fris káposzta követi. boríta fejére. mert a fehércselédek nem szoktak ily rendkívüli megtiszteltetésben részesíttetni. melyben mozdulni annelkül. Mind a három egyén komasági szoros öszköttetésben áll a vendéglőkkel. s ismét leülnek. még egy hordóra alkalmazott tésztanyújtó táblával szaporíttatik meg. a dombos félbúza kenyér mellett. midőn Mekka felé fordítja imádó képét. mint ezeknek egyike sem látható. a fehérre súrolt lóczára nem minden mentegetődzés nélkül letelepedtenek. hogy leeresztett haj helyett. késsel és villával. piczkes vagy humlokos fejkötőt. úgyannyira. azok t. s belépnek. s nem annyira kés és trilla. Azon regényes alak végre. kivéve. Az asztal tetején a vakító fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényűvé csiszolt bádog kanalakkal. hol őket a sütkérezni kiült. vagyis az emberek. Ezek hasonló czeremóniával s reggelivel fogadtatván a ház kormányzói által. kiknek szék jutott. s a gazda nógatására mindenki helyet foglal a négynyüstű rojtos abrosz borította asztal körül. még nyekken az ajtónak madzagon lógó kilincse. két nagy gambácsban helybeli termésbor. melyekre az egész frequentia oly áhító szemekkel pislog. s közepettük nyakatlan butyelában mézes pályinka. s miután a gazdasszony elmaradhatlan kérései és nógatására. a nyújtó tábla mellettiek egy kisebbikből szintén együtt. De íme alig hűlt meg a most nevezettek helye. mint a muzulmán. a marhahúsléhez látnak. mindenik egy-egy orosz fürdőként párolgó tállal. hozván magával mindenik az „emberek” közöl övedzkedő szíjra hurkolt jó éles fabicskát. s vele mindnyájan felállnak. s mézes pályinkából. A most érkezettek csak egy férfi és két fehércselédböl állanak. A tálak immár az asztalon vannak. midőn a butyella egészen kiürült. harmadik. sültből és kalácsból álló reggelijöket elvégezték. keresztet vetnek. hogy egyik a másikhoz ne dörgölőznék. melyhez uborka vagy czéklamártás is járul. a többiek à la Mátyás király. s egy kicsorbított pályinkás pohár világítanak. hogy a nem épen teremszerű ház (szoba). az éltesb asszony vendég önkényt leveti ünnepi ruháját. s templomba menetel előtt arczait meg nem csipdesé. nem lehet. szittyailag dohányzó házigazda. az asszonyi állatok pedig szintén nem feledkezvén meg magukról. negyedik koma és komaasszony sereg érkezik. fekete éltes kordoványban áldozik az ünnep geniusának. mindnyájan a gazdával együtt a nagy misére mennek. A vendégek visszaérkezésével a rövid időre megürült szoba ismét a zsúfolásig megtelik. vesz magának mindenik. s mennyire jut. egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló. i. neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. melyet a nőcselédek szeméremből csak félig hajtanak ki. a főasztal mellettiek a nagy tálból együtt. szintúgy mint bizonyos kir. s a gazdasszonyhoz szegődik. Míg a vendégség adók házánál ezek így történnek. s öntvén abból mindeniknek sorra egy-egy pohárkával. az alatt a vendégek is megindultuk házi tűzhelyeiktől. sót pedig egy közös faszelenczéből kanállal vagy szintén ujjaikkal. az előbbkelőbbek villával tányérukra. ezután már a konyhán felosztott marhahúsból. Egy pár perczig fojtott köhécselés és néma várakozás csendé uralkodik. kit tegnap előtt meszelővel láttunk a ház falán nyargalózni − a gazdasszony− sárga csizma helyett. a tizedik és többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak. ismét egy második. Most a gazda a mézes pályinkával töltött butyellát veszi elő. mely hogy czéljának jobban megfeleljen. Az asztal közepén. az éhre csigázott gyomor jóltevő nemtői − a két asszonyi állat. mire ők el látszának készülve lenni. miután a delicata tyúklé jő mácsikval. imádság félét mormolnak. midőn a meghívott vendégek közöl már senki sem hiányzik. még pedig collegialiter. s szerencsésen el is érkeztének a vígan füstölgő kürtőjű faluba és házba. A gazda. Ez főfő megtiszteltetés falusi vendégségeken. többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon. hol ez mindig a város birájára bízatik. mert a gyermekek mogyorós argumentumok következtében honn maradtak. városban a sültek tranchírozása. Ekkor a lelkesülés az egész gyülekezet részéről valóban költői. vagy bicsakjaik hegyével egy-egy szelet kenyérre. s a főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják.

s a gavallérok ungenírtabbak. búzaszálak. mi nélkül a falusi vendégség jó vendégségnek sem tartatik. s az új asszonyt férje lakába vezetvén. szerepelni. a vőlegény s menyasszony hintik be egymást kölcsönösen három − három marok rizszsel. mely állatok lakának hű őrzői valának. mely számukra ezúttal meríttetik. mire a házaspárok a vendégkört elhagyva. gondoskodik. hol oda mártogatja. Járja egy szál üngben és gatyában. ki csak dalok. Hajnal felé. mely három nap és három éjjel is eltart. s a gambácsok folyadékának beavatkozása mellett. s azt kendővel befedve. Azután jő a táncz. Azután a nyoszolyóleányok asztalhoz ülnek. . hol az összeadás történik meg a szokott módon. melyeken át először látta vőlegényét. s ott mindketten jól megmosdanak. igen sok helyen. Vas. s végre a sültek. és vereshagymából a szent koszorút. a menyasszony házánál összejönnek az egybekelendők rokonai és barátai. az egyházba mennek. Ekkor a starosta (vőfél) lép elé. csókolkozás. kis fejbe verőcske is szokott történni. Napkelet 1859. marhahús stb. s megfonják örökzöldből. vele asztalra áll.33 Ezalatt a jefnari is beszenteli pálinkával a koszorút. mire már a nyelvek is kezdenek. Esküvő napja előtti estve. emésztetnek fel puszta kalácscsal. szól a kályhához. a czeremonia vezető öreg (jefnari) pedig azalatt pálinkát osztogat a vendégeknek. s ott a nyoszolyóleányok zabbal hintik be őket. Azon vízbe pedig. egy tálban kendővel teritett asztalra tétetnek. S most elkezdődnek a válócsókok. Az új asszonynak kötelessége magát úgy viselni. mily türelmetlenül várakoztak a mogyorós argumentatio következtében honn maradt éhes rajkők. s így a többek közt a hinduknál is divatozik. 1. Életképek 1845. kalácstáncz . hogy valahogy róluk az Isten áldása el ne maradjon. és teremtették napi renden vannak. és pedig zeneszóval. fejére teszi. Megmegperdül mint a szélkarika. 33 . az asztalfejéhez jőnek. az alatt a násznép énekeket zeng. 27. újs. . és a házaspárok szüleitől azok nevében érzékeny búcsút vesz.asztal alá hányják. zab. miután a bramin megszentelte a tüzet. búza. midőn a dámák eloszlanak. képzelhetni. Ezután a házastársak környezetökkel együtt. kacsa. 204. A vendégség elmúltával azután. Ha a koszorúk elkészültek. 177. melyek egykor előtte szülei házánál kedvesek voltak. mely melengeté. s nincs vége hossza a sírás-rívásnak. úgymint lúd. s egyébbel szokásos be és meghintés. s nincs szűr a nyakában. Nap felkeltekor a menyasszony és vőlegény kimennek a legközelebbi patak vagy forráshoz. akiknél ugyanis. az eddig kizárólagosan működött fogak háttérbe szorítása után. mely nevét a menyegzőnapjára sütött sok lúdalakú kalácstól veszi. hogy ott egész éjjen át az úgy nevezett huskit . a fiatalabbak a korcsmába mennek. Majd elkapja Miska és forgatja. kikre. Hol ide. Végre a menyasszony lebocsátván haját vállaira. s ott tánczra kerekednek: Neki eredt a fris magyar táncznak. virágillat és csevegésből él. s a hahota. kurjogás. Elénekli tehát mindazon dalait. hogy oda minden kiházasítási készlet is azonnal eljusson. hogy Ezen az egybekelés alatt rizs. 1859. mint egy eszményi lénynek. s még ő így adja a vigasztalhatlant. Ezek így történtével. a koszorú az ő fejére tétetik. utána mézes kása czimettel. . a vendég sereg rézpénzeket dobál. A verchovinai ruthenok házassági szokásai. mely egyik főnyalánksága a vendégségnek. Ezek után. reggel kalácscsal és pecsenyékkel terhesen ballagnak haza a komacsoportok. Egy gondolat. tánczolják. . ha már férje arra kéri. ezután következik a tüdő és májbecsinált savanyúra. Benbenállva aprózza Pannika. nem feledkezik meg a házi ebről és macskáról sem. köszön az ablaktábláknak. dínom-dánom.

.. Az étkezés után egy pálinkával tölt kancsó jő forgalomba. a hang után tartok: S ím mi úgy ringatja szeretődnek szívét. ülj hát no.következő érdekes versekbe foglalta össze: Anyját a szeretet reménye tápálja. Csókolhatsz. s azután a kis csemetével elmennek a templomba. ülj az ölembe. Gvadányi. A verchovinai ruthénok keresztelési ünnepélye. Hogy benne ha felnő. A keresztelés napján megjelenvén a rokonok.. melynek alját.kövesse a számukra készen levő szobába. Szívünk szerelemtől olvad el s üdvezül. A te üdvözleted. 45.. de legtöbbnyire sületlen toasztoknak pedig. mint e czukor. − Ε meleg fészekben benne üldögélhetsz. se hossza. sohasem szabadna hiányozni a csodás gyógyfüveknek. Az újszülött mielőtt megkereszteltetnék. egy fából készült tálat. se vége. talpra esett. Úgy-e édes rózsám ily boldogan szeretsz?! Négynyüstös vászonnal borított lágy ágyban. Azértis örömmel. így énekel meg: Aranycsengetyű-e. A mely épen mikor szépen beteljesül.. a lelkész is megjelen.. Ide borúlhatsz a szívem veréséhez. Együtt álmodunk mi teljesülő vágyban. csak igazán szeress. istápját találja.. Erősödik attól. Oda-nyomhatd ajkad a szemem fényéhez. a te hívó igéd. melyből. s a vendégsereg gyakran színes zászlókkal és lobogókkal jön emez ünnepélyre.. S velem mindörökké mindennap így élhetsz. mit talán mondanunk is fölösleges. s így szerző. A nő egy darab czukrot vesz magához. mind éjjel. a bábától jéghideg vízbe tétetik. a rímes és nem rimes. az anyának csecsemő gyermeke fölötti eme szorkoskodását. mit a költő. hogy mikor kézfogót tartanak. ölelhetsz. ha mondom.” Szokásban van az is. Visszajövet ismét esznek és isznak.. (kumi vagy kmotri). A pálinkát a beteg ágyas issza meg: Egy üveg pálinka mindig feje alatt. galambom! Ülj. melyet másnap ébredő érje szájába tesz e szavakkal: „Házasságod édes legyen. 536. a nép sajátságaihoz híven. . vagy szép szó mit hallok? Mintha szívem hívná. a betegágyas részéről jó reggelivel láttatnak el.. hogy a csecsemő az anyatejjel a pénz iránti szeretetet is beszívja... és takarékos legyen. kéz a kézben egy kenyér fölött adatnak egymásba. A pénzt pedig mellére szórja ki. Nefelejts 1864. mind nappal.. Szoptatja melléből kiszivárgó tejjel. Amelyet így ejtesz: − angyalom. pénzzel szoktak feltetézni a vendégek.

kövekre nagy summákat elkölt. Azután a halott ágyához mennek. 1804. Mindent amit tehet. ő is vele jajgatásra fakad. Más betegségben is szint eztet míveli. Lelkének. 1862. Gondolja. jajgatnak. gyertyánál őt nézi. akkor a család és házbeliek egybejőnek. Ha fiú. hogy legyen ruhája. testét bokáig csipkézik. Hogy gazdagítsa meg. Mert véli. majd hogy meg nem szakad. Ha gyenge korában meg talál himlőzni. Rohrers „ Versuch über die slavischen Bevjohner der öster. Gvadányi a derék lovas generalis. Ha nem sir. Tartja magát lenni már boldog anyának. körülötte megtesz. Theil 79 lapon. Ign. Biedermann. Igyekezik anyja. Herrn. ha férfi. már helyét nem leli. levetkeztetik. A szívét anyai öröm általhatja Látván mosolygását. már is piperézik. Sok álom szakasztást. Ha leány. hogy meghal. Lót. még fejére azon kalap. tágul keserves bánatja. Ilyen a szüléknek az ő szeretetök. Belső részét bánat. másképen nem leszen mátkájaGyöngyökre. teknőben meleg vízzel megmosdatják.Szenved körülötte nyughatatlanságot. Ha sír. igen híven ecseteli az ily alkalomkor szokásos cselekményeket. A kincs-gyűjtés mellett ő maga éhezik. s csak ekkor kapja ma gára ünnepélyes ruháját. Ha látja. 11. haját simára fésülik. fut. hogy ötét legkisebb rosz érte. Pántlikázzák. Ó a szegény anya mit nem tészen érte. vagy sapka tétetik. ó mint nem csókolja. Nincs drága orvosság. még picziny. „Die Ungarischen ruthenen” Inshruck. kincsének mondja. jószágokat gyűjtni igyekezik. az atya arról álmodozik. Azon nyakravalót nyakára köttette. Fehérruháját is reája adatta. Szokott köntösébe szépen öltöztette. Bölcsőből felkapja. stb. Éneklés s táncz között szívéhez kócsolja. . Eped és két kezét feje felett töri. Nem is változhat meg az ő természetök. s alakjának. Ha felgyógyul. Ha egy ruthen Verchovinában meghal. monarchie Wien. Keserveit akkor nem tudja meggyőzni. Theil 121-122 lap után. Verchovinai ruthenok halotti torozása. él e még. szakálát leberetválják. karján bellőkézi. abban fáradozik. melyet éltében is legjobban szeretett. I. s több más fáradtságot. következő mesterkéletlen verseiben: A vén asszonyokkal mindjárt megmosatta. és kezeiket fejők felett összecsapkodják. Sok más enczczen benczczel több ládákat megtölt. St. És érzékeny szíve. félelem gyötöri. amelyet meg nem vesz.

hogy belőle kijöjjön a nyáron. csak a pap szava hangzik el a távolban. ki gyermekeit. minden bútort elmozdítanak régi helyéről. Temetés után a vendégek újból összejönnek a halottas háznál. Karácson estéjén. s ha férjhez menendő leánya van. Dohány-zacskót. stb. mákos kalács stb. . és pedig nem sokkal tétetik a koporsóba. pipát a markolatjára. ahány rajt kivan. s ha az étkezésnek vége van. Így terítették ki szoba közepére. mely rakást ők krul-király neveznek. Alig van vége a czeremoniának. vagy valamely más kedvencz tárgya hever. Ha méhei vannak. Ezután szobájába visszatér. azalatt mély csend uralg. Ez többnyire a szabadban történik. forgács vagy egyéb tűzi világ mellett húzódnak a szomszéd falu egyházába. míg mellette ostora. Éjjelre a szomszédok a háznál maradnak. só. a kapu küszöbénél néhányszor leütik. szalonna. Erre felöltözik ünnepélyes ruhájába. van is nem kis árban. szereztetik és készíttetik össze. melyekben többnyire az elhunyt érdemei vannak tarkabarka változatokban beleszőve. s mikor már viszik ki a házból. hogy így a halott vissza ne tartson. a tömeg mintegy parancs szóra kel fel. festett vagy festetlen tojás. a jelenlevők. hogy e zengzetre még a házfalai is megtudják. Az udvaron a koporsót zabkalács és sódarabra helyezik. A test csak a temetés előtt. mit paskának (húsvéti készítmény) neveznek. a karaván formában összeállottak. foghagyma. s egy tál babot kezébe ragadva. majd istálójába megy. Azután az asztalra zabot önt. borsó. rövid nyugalomra hajtják fejőket. s annyi vereshagyma. s beszélgetéssel töltik el az időt. s már messziről kiált övéihez „Chrystus voskrése” (azaz Christus feltámadt). Mert ez arany csipkés.Melyben megigézték a halmi vásárban. várja az éjt. miszerént belőle egy lakos örökre elbúcsúzott. Aztán ebéd előtt pálinkát főznek mézzel. pálinka stb. hogy tojós tyúkja a tojásait szépen kiköltse. pásztor-sipja. a házat körülszaladja. emellett széna van. Tarsolyos kardját is köték oldalára. lóra rakják. A sok nép jött és ment megtekintésére. Nagyszombaton siet minden háziasszony tiszta búza lisztből hosszúkás vagy gömbölyű kalácsot készíteni. s letérdelve várják a páskák beszentelését. s marháival sót nyalat. sonka. a szegények pedig ölükben vagy vállukon viszik a templom elé. hogy így a ház tűztől és jégtől ment legyen. Mostan is azt tették itten a fejébe! Azon pennáját is kalapjára tették. Melyért a vasasok majd fejét nem vették. Mielőtt még a test a házból elvitetnék. minden kosárba annyiszor fuj bele. szolgáit a páskával megvendégelje. de amint az éjfélt harangozzák. mikor már sötétedik. vagy hold nem süt. hol evés ivás mellett jól töltik az éjt. Verchovinaiak karácson ünnepe. mindnyájan a templomba sietnek. Mely kalap volt fején Budára mentébe. s azokat szépen elpakolva. és sebes vágtatva iramlik haza. hogy első legyen. a gazdagabbak kocsira. ott kinn viasz gyertyákat gyújtanak. s azt veres szalaggal átköti. gomba. kése. azt mézvízzel megmosdatja. hogy azáltal mielőbb férjet csaljon neki. mit madzagon tett csomókkal jelez meg. s vigasztalják a bánkódó feleket. halmoztatik. Verchovinaiak húsvét ünnepe. Húsvét hétfőn hajnalban e kalács mellé még füstölt hús. ahány a háztagja. Ha még nem virrad. a házinő szalmát hint el a szoba földjén és ráül. A sírkertbe menetelnél gyászdalok énekeltetnek. Ez alkalomra pálinka. bab. kamrájában anyaszült meztelenre vetkezik. s ha megérkezett.

malom. némely utczák szegletén le is fektettetett. adószedőt. Értek. s azon felül a kárt is köteles volt megtéríteni. 9. Eljegyzéskor határoztatik meg az esküvő napja. 51. Verőczeiek lakodalma. újs. hanem a lány részéről kiállított násznagy. mert előtte a ruthenok a 40 napi böjtöt oly szigorún megtartják. visszaküldetett szülötte földjére. vizsgálat alá vétetett a tett. s így a rég nélkülözött sok jó eledelből alig tudnak ellakni. Ha ügyes a násznagy. A paska csakhamar el szokott fogyni. Verőczeiek eljárása a kisebb tolvajok ellen. csak savanyú káposztát. s még azon vigasztalása sem lehet alapos. s most midőn már oly korba lépett. s ezekből választott az után a közönség egyet bírájának. de végre összeegyeznek. rendelt mező csőszöket. akkor a bíró házánál egyszerűen megveszőzték s azután elbocsájták. mikor t. 20. még pedig többnyire Erzsébet napján. mit közönségesen nagyszerű lakoma fejez be. vagy pedig bejárván a falut. Vas. mert a nagyobb rendű tolvajok az urodalomnak adattak által büntetés végett. 308. kénytelen őt másnak átengedni. a törzsökös magyar és német eredetűek közti nősülés sem. de annál több borozás után szétmennek. vagy inkább az arának a szülőktőli búcsúzása igen érdekes jelenet. akképen volt szokás megfenyíteni: Ha helybeli volt t. az egész faluban hátra kötött kézzel körülhordoztatott a tolvaj utczáról utczára. a bűnös személy. 1827.mire az a felelet: „voistynu voskrése” (azaz valóban feltámadt). hogy ezen nagyszerű áldozat után nem fogják e újabb gondok anyai szívét szomorítani. s azután a legközelebbi szombat napon. s néhányszor jót húztak rajta a mogyoró pálczával. tojást. se vajat. az új bíró meghiteltették. Gyűj. Tudom. esznek. Ekkor az uradalomtól meghatalmazott tiszt négy személyt. burgonyát stb. köztanácskozásra gyűltek egybe a helység elöljárói. A választottak minden vallási tekintet nélkül mindnyájan egyenesen az illető egyházba mentek párosan szép renddel. a bíró házánál fenyíttetett testi büntetéssel. vagy a reá következő vasárnapon. És most már nem ritka eset e helységben. De ha nagyobb értékű és figyelmet érdemlő volt a lopott tárgy. az esküvőt megelőző kikérés. hogy se tejet. a házigazda kis adag pálinkával. nyakába lévén függesztve a lopott tárgy. Igen ritka eset. mire nem az apa vagy anya. és ott szónoklattal adják elő küldetésök czélját. a házassági pontokat megállapítják. hanem két nevezetesebb egyéniségből álló küldöttség megy a leányhoz. vagy is az úgynevezett kendőlakás. i.34 Erre a páskát sietnek asztalra hozni. A kegyelmes urbárium szerént minden esztendőben. akkor mindenekelőtt megbecsültetett a tett kár. és tagadó forma a válasz. kíséret mellett. hogy szorgalmas munkálkodása által tartozásának egy kis részét leróhatta volna. szenvedni. V. mindszent havában történt itt a bíró választás. azaz két katholikust és két reformátust ajánlott. hasonló hosszúra vont beszédben felel. s ott egy rövid beszéd után. a nő pedig enni valóval kinálja meg övéit. s a lopott tárgy értéke igen is csekély. mivel a hónak elején a új borok eladása és hordásával vannak elfoglalva a lakosok. Az után választott magának kis bírákat és polgárt. k. elején többnyire kitérő. hogy a legény maga kérje meg választottját. megemlíti ugyanis a gyermek születésétől a jelen ideig mennyit kelle a szülőknek. Ezt követi nem sokára az eljegyzés. 34 A régi keresztyenek is így köszöntötték egymást „Surrexit Dominus” mire felelet volt „Vere surrexit et Simoni apparaît.” . Verőczeiek bíróválasztása. Az idegen tolvajjal is hasonlóul bántak el. tár. s azon kívül hátra kötözött kezekkel. Tud. Verőczén a kisebb tolvajokat. 1862. 233-251. míg leányát felnevelé. s főleg az anyának. i. s miután felette rövid imádságot tartanak. s a lopás kivilágosodása után vagy azonnal. azután egy kevés étkezés.

hallotta jó pásztorától amaz igéket hirdettetni. akit azon ifjú maga is megszemléle. s a következő szavakat intézi az előbbeniekhez. Mielőtt létrejönne az eljegyzés. És ugyanazok is szerezték neki egyenlő akarattal a kegyelmetek atyai. s ott annak szülői s a kiadó násznagyhoz így szól. melyek közöl jelenleg a veszprémmegyei leánykérők. és ugyan tehát mostan én általam kéreti is. s azért sokszor megesett. még büszkék is tudnak lenni reá. hogy ember egyedül ne éljen. hogy több ifjak mellett is fáradozhasson kegyelmetek. Eljegyzés előtti mondókák. és boldog előmenetele lehessen.. ahogyan minekünk. három bíró is volt egymásután egy felekezetből. Ezek a mondókák ahány a vidék csaknem annyifélék. hanem magához hasonló feleséget vegyen. hogy a bölcs Úristen mindjárt a teremtéskor minden állatnak magához illő társat rendelt. Az apától eltanulják a fiúk. Hálákat ad Istennek. Minden esztendőben azonban bíróváltoztatni nem volt szokás. Azért ha kegyelmeteknek és a kegyelmetek becsületes leányzójának úgy tetszik. „Erre a kiadó násznagy így felel. de az alsóbb rendű hivatalok a különböző vallás felekezetek közt egyenlően voltak mindenkor felosztva. Elsőben is ilyen mondása volt általunk az ifjúnak kegyelmetekhez becsületes és tiszteletreméltó házigazda és kiadó uram. kivel mind lelkében. N. Veszprémi leánykérők és menyasszony búcsúztatók mondókái. hogy két. Vallási tekintetre nem volt figyelem. Akkoron ifjú Tóbiás megházasodott. most először jegyesül. különösen ha kegyelmetek azon ifjúnak becsületét és emberségét meg nem vetik. a Christusba mint nemes szőlőtőbe beplántálták. és menyasszony búcsúztatókét ismertetjük meg. hogy legyenek ketten egy testté és vérré. melyből azon becsületes ifjú tudhassa magát mihez alkalmaztatni. anyai hóna alatt felnőtt leányát . . . „Itt előszámlálják amit kérnek. minden tisztátalan erkölcsöt eltávoztathasson. . Azonban egyenlően telve vannak allegóriái képek és bibliai hasonlatokkal. szereznének neki valamely jámbor szülőknek oly jó gyermekit. kérvén őket. . most kívántatik oly szót kijelenteni. míg a kérő násznagy újból meg· nem jelen. kérvén ötét buzgó imádságában.” igen szépen megköszönjük a kegyelmetek maga megalázását. rendelt társat az első férfi embernek Ádámnak is. Az Úristen áldja meg kegyelmeteket. aki is általam ezeket mondatja kegyelmeteknek becsületes házigazda és kiadó uram.vámbírót és egyebeket. Ő is tehát azon becsületes ifjú kivan magának társat keresni. Ő is több keresztyén felebarátival együtt járván az Isten házába. egy kérő násznagy lép be a kedves választottnak hajlékába. . mind testében megnyughasson. „Én követ vagyok kegyelmetekhez e T. másodszor is. s némileg sikerült hanglejtéssel voltak képesek elmondani. a Jézus zászlója alá beíratták.” Másodszor is kegyelmetekhez küldött követe vagyok ugyanazon megnevezett becsületes ifjúnak. Mindeneknek előtte az eránt Istenéhez fohászkodott. A ponyva irodalom sok ily mondókát jegyzett fel számunkra. hozának elő íráshoz való szerszámokat. és Christus parancsolatainak engedelmeskedni. kivel Isten s emberek előtt tetsző életet folytathasson. azért mi is kérünk kegyelmetektől. Kivan is ezen mi ifjúnk hasznos szőlővessző lenni. rendelne nekie oly kegyes társat. tisztességes magaviseletét megkedvellé. s elkezdődik egyszersmind a házassági szerződésen való koczódás. Erre tehát választ és feleletet várunk kegyelmetektől. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez. kivel tisztességes házas életben élhessen. De tartotta-e felől tanácsát már az ő vérszerént való atyjafiaival is.. Veszprémvármegyében . harmadszor is jövendőbeli örökös házastársul. hogy nem sajnálta kegyelmetek azon becsületes ifjú mellett fáradságát. s ha azt minden megakadás nélkül. hogy ötét keresztyén szüléktől engedte születtetni. melynek neve minálunk móring·. nevű becsületes ifjútól. kik a testi születés után a lelki újonnan való születésre vitték. mert némelyik három sőt több esztendeig is viselte e hivatalt. helységben lakozó . Halottá ő lelki pásztorától többek közt azt a parancsolatját Istenének.

ki azt mint a házasságbai beleegyezésnek jelét. Mondja tehát kegyelmetek Eliezerrel. Harmadszor is ilyen mondása van azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. mint újonnan fogadott fijokat. Minthogy azon terminált napok eljövének. Ha Istentől vagyon ez a dolog. eképen hívja meg a menyasszonyt. Magára vette ő is a Szentírásnak ama mondását. és íme ezen pálmaággal fordultunk meg. ki botránkozást tenne. vagy kézadást. És mikor az özönvíz megszűnt volna. vagy bizonyságot. ilyen szavak kíséretében viszi meg a vőlegénynek. kérjük becsületes házigazda. és beveszik az atyafiságjok közé. Ilyen mondásunk és akaratunk van kegyelmetekhez becsületes házigazda. kegyelmeteknek és a kegyelmetek leányzójának úgy tetszenék. az alkalmi szónokok ezen netovábbja. hogy a kettőből leendő egy testet kegyelmetek nem kívánja elrontani. és minden hatalmuk alól hatalma alá adni. melyből azon becsületes ifjú tudhassa meg. hanem vegye jó néven. megálla a bárka az Ararát hegyén.” Mikoron az Úristen az első világot özönvízzel elvesztette. nehogy vagy a mi népünk. hogy a házasság kötéskor közöttünk szokásban levő czeremoniákat vigyük végbe. Jól emlékezhetik kegyelmetek. Ο részéről arra ajánlja magát. hogy ha a kegyelmetek leányával egygyé lehet. tehát az apostol intése szerént úgy fogja azt szeretni. „Még is vágynak a mi becsületes vőlegényünknek ilyen szavai kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. névszerént .” Harmadszor is követ vagyok kegyelmetekhez azon becsületes ifjútól. hanem hogy békességben megtisztelhessük kegyelmeteket egy tisztességes köszöntéssel és kézfogással. Azért ha kegyelmeteknek. az ő ura hajlékának megkeresésére nem tért vissza. Nőé annakutána kibocsáta egy hollót − de mivel a holló hűségtelen állat. asztaljok mellől asztalja mellé. kenyerök mellől kenyere mellé. hogy tetszik a mi vőlegényünk. melyre azt felelte kegyelmetek. Mostan t. az ő ura hajlékának megkeresésére megfordult egy zöld olajággal.” Kézfogás előtti mondókák. és leányzójuknak tetszik. és kiadó uram. és viselje jó egészséggel. és adjon választ ezekre. s imígyen fejezi be az eljegyzést megelőző mondókáját. készül haza . Mivel a galamb hűséges állat. Adassék engedelem. a kegyes Nőét háznépével megtartá. ki ezeket mondatja általam kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. mint az ő tulajdon testét. és a leánynak kézadásával meg is erősítettek kegyelmetek. kívántatik oly bizonyos szót tenni.. „Ezek után még egyszer és utoljára fordul be a házhoz a kérő násznagy. hanem inkább egyesíteni. megjelenhessünk. s a lakadalmas nép is elunva tánczot és zenét. Erre választ és feleletet várunk kegyelmetektől. hogy azon becsületes ifjú is tudhassa magát mihez alkalmaztatni. mi nem állhatunk ellene. i.Elválasztotta ő már magának evégre a kegyelmetek becsületes leányát. hogy kis seregemmel. hogy jobb tisztességes házasságban élni. ugyanezen kegyelmetek leányával a szent házasság rendébe lépni szándékozik.” Sirató. mint paráznaság vétke által az Isten ítélete alá kerülni. Kívánja is ezt távoztatni azzal hogy ha Istennek. „S most a leány bemutatja a jegy keszkenőt a kérő násznagynak. vagy a kegyelmetekéi között találtassék valaki. No mi is kegyelmetektől kibocsájtattunk. hogy ennekelőtte néhány napokkal. hogy jobb megházasodni. Az esküvőre a kérő násznagy. annak szülőit. Ennek pedig ne nézze vőlegény uram kicsiny és csekély voltát. s annak hivatalos vendégeivel. Annakutána kibocsáta egy galambot. az ő követje által szolíttata kegyelmeteket. Midőn már minden elmúlt. várunk vagy visszamenésre való jelt. Elhitette magával. mind égni. S ilyen mondása volt másodszor is azon becsületes ifjúnak kegyelmetekhez becsületes házigazda és kiadó uram. úgymint a vőlegénynyel. mely ajánlásokat bizonyos jellel. és kiadó uraim kegyelmeteket.. s a kiadó násznagyot. melyik napon akarnák az ő mátkáját kezökröl kezére. Azóta tudósították kegyelmetek vőlegényünket.

. hozzátok fordulok. De ha elmegyek is most szülém mellőled. Mert ha rátok nézek ugyan megújulok. Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. a kiadó násznagy ilyeténképen mondja el az utolsó istenhozzádot a menyasszony nevében. Férjetekkel együtt soha el ne hagyjon. Mikor pedig élted halállal cseréled. Valamíg életed e világon éled. szüntelen szerettél. a rosztól intettél. míg leszen végzése. annak szülői és barátnéjihoz: Vajda hegedűnek álljon meg zengése.szálinkózni. Adja meg Istened te örökös béred. Amikor elvégzed életed folyását. Mint az uram fújja. Az úr tinektek is jó hitestárst adjon. Legyünk csöndességben. mint a bőv víz áradását. Már férjem házánál leszen maradásom. Most pedig szárnyamra magamat eresztél. Kedves dajkám voltál. De azon szívemben már nagyon búsulok. Mert búcsúzásomnak most leszen kezdése. A mennyei atya legyen mindig veled. Hogy seregetektől más útra indulok. Adja meg lelkednek örökös szállását. Azért rád kívánom az Isten áldását. Akit én szívemből szüntelen dicsérek. Szállítsa rád. Elsőbb is tehozzád nyújtom én szavamat. Kedves szülő anyám! már te hozzád térek Míg új szállásomra tetőled elérek. Bocsánatot azért most kérek te tőled. Kedves édes atyám! én búcsúzásomat. Mert te Isten után viselted gondomat. Áldást Istenemtől én te reád kérek. Látod kedves szülém elvisznek mellőled. Mint anya leánynyal. velem cselekedtél. Kedves lány barátim. S mostan is sajnálod tőled válásomat. A sarkantyúnak is szűnjék meg pengése. Jaj be hamar elmúlt én leánykodásom. Nem lesz már veletek többé mulatásom. Jóra tanítottál. úgy lesz tánczolásom.

söt inkább szeressék. ők egyfelől. Ha sár van. Elvárja szívesen egy kis mulatságra. A menyasszony leendő férjének csak egyetlen bokrétát vesz. s most még egyszer komoly intést kapnak. mikor még e megye nem létezett. mely jelenleg Mármarosban fekszik. számra rendszerént négyen. A legidősb kérő előadja a szándékot. Áll ez a vőlegény részéről egy egész öltő ruhából. vagy Ez az utcza olyan helység. hogy magukkal egy négy szegletén megfogott kendőt hordanak. ha minél vadabbak: Aki kinéz az ablakán. Visken. Ugocsához tartozott. rendszerént meghagyja. hajdan pedig. S hivatja általunk öröme napjára. s csak az ajtóban húzza fel. A lakodalomba eljőniök tessék. . Viski lakodalmi szokások. elmenvén a leányos házhoz. melyek akkor idéznek elő nevetést. a papi kikiáltás ideje alatt. hogy azokban temessék el. hogy az utczát átfogják. melyet sajátkezűleg vőlegénye kalapjához tűz. A kézfogó után. oly nagy számmal. Tájog nőjjön a homlokán. jegyet váltanak.Áldása Istennek rajtatok maradjon. A vőfélek rigmusokat kiáltoznak. a. s kiváló alkalmakra vévén csak fel. Szegény asztalához ebéd s vacsorára. meg ne vessék Szíves hívásunkat. következő lakodalmi népszokás divatozik: A kérők tisztes éltes férfiak. melybe minden meghívott háznál tojást szokott eregetni a nem fösvény házi asszony. a családbeliek pedig velők szemben foglalnak helyet. Erre belevág a másik: Én is tisztelettel kérem. s ha az ajánlott vő elfogadtatik. Égeti az Isten tüze. a leányon a sor. Mondókájuk közt ez az első: A mi atyánkfiának Kis Andrásnak szívét Felindítá az úr szent házasságra. Mert sok rosz lány lakik benne. Hogy a gazdánk szíve örömmel beteljék. Az esketőre külön mennek a felek. az egyházba megy. melyeket a nő esketője után tulipántos ládája fenekére tesz el. le egész a kordován csizmáig. Körülvette már az ínség. A vőfélek hivogatása a szokottól csak abban tér el. elkiáltják: „érijén az új pár!” a szülők s a legidősb kérő megáldják őket. a kordován csizmát kezében viszi. hogy ez is igenlőleg válaszoljon. Végre az egekbe magához fogadjon. az egymás kezét tartókat. s ha szándékuk mellett megállnak.

villával készítve. s midőn a vőlegény násznépe megérkezvén. Kés. Násznagyúr is éljen szelíd békességgel. Ez a sok legénység nem áll itt hiába. mi ha sikerül. stb. Itt már a násznagy urakat hosszú. Jőnek az étkek is most mindjárt sorjába. Kinek még csak tegnap sem volt koronája. Milyen fris menyasszonyt tartok itt e kézen. Akinek most kedve nincs. Csupa tiszta mezítláb. stb. Ε sasos üvegből igyék egészséggel. s a visszatérők közöl igyekeznek valakinek a kalapját elcsípni. Hogy a fia bolondozik.vagy Átalmentem a Tiszán. a visszatérőt megkötözik lánczczal. miközben a tréfás versek újra előkerülnek. mely hihetőleg abból ered. a nép kivonul az „első szobából” mely hirtelen asztalokkal és padokkal lesz körülvéve. stb. Annak egy csepp esze sincs. a szárakról tökmagfüzér és szöszbojtok csüggenek. a kapuhoz jut. stb. Adjon Isten neki éhez egészséget. tányér. Amelylyel most itten eleinkbe álla. Felmelegítése dologba kerüljön. Kedves hű párjához vele szeretetet. s ha meg nem fejtik. a vőfél a következő mondókával hívja meg a közönséget: Uraim az asztal meg vagyon terítve. Visszajöttem a Tiszán. . mint számos más helyen. ha lehet-e már menni a menyasszony után. De esketés után mindkét fél haza tér. tövises rózsaszárakból dohányozva találja. Másodszori visszatérésre már kevesebb a kötekedés. Erre a násznagyra köszönt. Nehogy az asztalon az étel meghűljön. s midőn ez el van látva a szükséges ékítményekkel. nagy dölyfösen talányokat adnak fel. A czigány jövetmenet folyvást húzza. néha vissza is küldik az egész násznépet. órákig elkötődnek velők. s akkor a két násznép együtt tér a vőlegényi házhoz. Ekkor a vőlegény vőféle elmegy megkérdezni. minden ide nézzen. A menyasszonyt ott a vőfél vezeti be ilyeténképen: Tisztelt násznagyurak. Édes anyám csodálkozik. kalánnal. A nadrágom kétágú. s elrikkantja magát: „Húzd rá czigány!” Ekkor aztán minden tánczra perdül. hogy a menyasszonyt az akadályok által mintegy becsesebbé tegyék. A menyasszony táncz úgy történik. Kétkerekű talyigán. Juju juju jujuju. s bebocsájtatást kér. Egyszerre megszűnik a zene. ami nagy gyalázat.

mi tőlem telik. Kinek tele üveg a kezébe megyén. menyasszony hív békességekért. Jó apetitussal egyék kegyelmetek. melynek beajánlása többféle. Örvendek ha tálat viszek ki üresen. uraim gusztussal. stb. Majd a leves is megérkezik. az öregek a sásas üveget járatják körül. Bors. A menetet a vőfél vezeti ilyforma mondókával: Itt van hát az első tál étel. folyvást imádkoztam. Vőlegény. Egyenek csak ebből. Sőt inkább távozik minden ő félelme –. Úgy a vendég gyomra sem leszen üresen. Úgyis a muzsikus kezd megmelegedni. A szakácscsal jól megfűszerszámoztattam. melyet így ajánl a vőfél: . Ki pedig nem iszik két garast letegyen. Ez a magyaroknak híres eledele. Melyet ha valaki jó ízűn lenyele. miután azt egyikök ekképen felköszöntötte: Igyunk násznagyuram. Nem lesz annak az nap semmi veszedelme. Abból az ételre apetitust vegyen. stb. De hogy el ne essem. Második tál étel a töltött káposzta. Én. sáfrány. Erre a férfiak egy. a nők más oldalon helyet foglalnak. ha vendégi esznek. mint a szekér gúzszsal. melynek ajánlatára sokféle rigmust tudnak. elhoztam. vagy Senki most e házban szomorú ne legyen. mindent elkövetek. Jól megeszkábálva. Lássanak hát hozzá uraim jó frissen Jó apetitussal kívánom szívesen. Szülőiknek rajtok való örömükért. stb. stb. szerencsés élteért. miket ily alkalommal elmondani szoktak. Jó nagy porcziókat ebből is kivesznek. sőt meg is sózattam. Úgy örül jó gazdánk.Tessék uraimnak helyre telepedni. A harmadik tál étel a tejes kása. Lakadalmi népnek jó egészségeért. az ifjak kenyérrel dobálnak. Legyenek mind végig jó apetitussal. gyömbérrel. s ha az étel még nem jönne. Álljon itt a sok közöl. a következő: Itt a jó káposzta a fris disznóhússal.

míg a bútort a menyasszony viszi. 371. 1863. 15-20 fonó számára. új. S a kicsiny futásban vagy ötvenet bukott. Viskiek fonókái. ide nem rég jutott. Itt külön fonókáik vannak a nagy és kis leányoknak külön a menyecskéknek. 42. Első pár héten a menyecske sehova se jár. A viskiek aratáskor rendesen a legszebb leányt búzából kötött koszorúval ékítik fel. Ilyen fonóház a város minden részében van. vagy olyan históriákat olvasgatnak. Jó erős. Nevetgélnek. hol szabad ég Técsőn a kis és nagy leányok. A házaspár külön szokott költözni. vájja az ujjával. 371. újs. Történik ez a savanyú víz beajánlásánál ekként: „Tessék a korsóból inni jó borkútot. de szombat és vasárnap este. melyre a benlevők kötelesek hurkát mit aggatni. 35 . ezüst papírral sújtásozva. Aztán újra kezdődik a táncz. s az asszonyoknak szinten külön-külön vannak fonókáik. 1863. Egyszerre kopogtatás hangzik. Tánczra szólítanak néhányat a lányok közöl. Jól megtört. Ezután a szakácsné elégett kezére és a muzsikus szakadt húrjára foly a kéregetés.Jövök még ez egyszer Isten áldásával. Viski aratási ünnep. Ez az utolsó versmondás. 1863. s bebocsájtatást kér. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. dobálnak. 371. Néha azonban a hurka tréfától fűrészporral van töltve. 42. vallásos kegyeletből. A fiataloknál egészen máskép van a dolog. melyek közöl a két elsőt a legények sem látogatják. nehogy hazajáró lélekké váljék. játsznak. egyik két nyársat reszel össze. Viski disznótor. melyek „nyomtattak ebben az esztendőben. míg az asztalt végül oly rigmus fejezi be. tejben főtt szép vajas kásával. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt. a szomorúját újból végig siratják. hosszú pálczára piros kendőt kötnek. Kinek kése nincsen. szívesen látjuk!” Ekkor három kakas tollas álarczos vitéz áll be.42. mely néha másnap is tart.” Szól a jelentés: „Szívesen látjuk. s úgy vonulnak a falun keresztül a gazda lakára. gúnyra lyukas teknőt tesznek kapuja elé. Vas.35 Ki ezekben részt nem vesz. Vss. a fiút atyja tehetsége szerént kiállítja a gazdasághoz. Ellenben a háznál e két estén történnek a látogatások. melynek e vidékiségét elvitatni nem lehet. nem szokott összejőni. Itt tréfa-tréfát ér. 1863. új. újs. iszonyú ősi kardokkal. jó hideg. Vas. s egy verbunkkal befejezik a látogatást. régebben az egy hétig tartó lakodalmak sem voltak ritkák. Vas. s egy lámpásos Diogenes beállít: „Elindult három hires vitéz látogatóba. 371. Az itteni disznótoroknál az az eredeti.” S a vén nyingók (nénik) bár már sokszor halottak. Érte a pajtásom csak keveset futott. arany. ahogy a furfangos ész hívatlan vendéggé teszi magát. Társaim utánam ennek a másával. 42. Az öregek fonókáiban meséket mondanak.

A házszentelés e napon maiglan dívik. Vízkereszt ünnepélyezése. Gross Melcher kommt aus Orien. Als wir kommen den Berg herab. Bort. (3 Κirály. a keresztségét is e napon szolgáltatta ki. keleti bölcsek.) Mich wunderts aus Sax. búzát. hogy Üdvözítőnk e napon sz. e napon utaztak el. König Gaspar kommt aus Mohrenland. mert Gáspár.) Dieser König ist uns wohl bekannt. János által a Jordán vizében megkereszteltetek. (Heródes). a szentelés jeléül a keleti 3 bölcs nevét az ajtó felső részére Gr. Vízkereszt neve onnan van. majd a többinek is sorban. B. illetőleg eseményének emlékezetét üljük. Utoljára iszik a gazda maga. barackot. Da kommen wir alle drei zugleich. Itt a gazda mindjárt italt vesz elő. s a legöregebbnek tölt. A császártöltésieknél. Így neveztetik a január 6-iki első osztályú sátoros ünnep. Kis kalapot. betűkkel írja.) Wir kommen daher in aller Gefähr. Hegyes fülű malaczot. Wir suchen das Kindlein mit grosser Ehr. Ezeknél e napon következő dallamok énekeltetnek: (3 Király. ilyenféle mondókával: Adjon Isten bö csizmát. kik mindannyian a gazdára köszöntenek. mert e napon Jézus háromféle megjelenése. A vízkereszt vagy Urunk megjelenésének ünnepe. a kisded Jézus imádása végett. . Er ist der König aus Mohrenland. M. I. Urunk megjelenésének azért hivatik. Nun seit willkommen ihr Herren. König Baltzer kommt aus Oesterreich. s a házak szentelését is e napon végzi.alatt várja őket az ízletes eledel. arra s lakóira béke áldását adja. Ε nap három király napjának is neveztetik.) Nach Bethlen steht unser Sinn. Woher die Reise wo wollt ihr hin. nagy bundát. Heródes unter den Pfenster lag. Az egyház e napon Üdvözítőnk emlékére vizet szokott szenteltetni. (3 Király. Menyhért s Boldizsár. Júdeába. Warum ist dieser König so schwartz. a pap a házba lépvén. (Heródes. aus Tax.

Trachten wir nach diesen Ding. Weil wir dazu verbunden sind.) Joseph. Was schmerzet mich das Weibergeschrei. Joseph verstecke thus mir nur geschwind» Nimmt du die Mutter und das liebe Kind. (Szerecsen király ) Meine rechte Hand reiche ich dir nicht. Weichrauch und Merchen. Hauen. Ein alsobald zieht ihr Soldaten fort. (Gáspár. Wir finden das Kindlein ganz nacket und blos. So reiche mir deine rechte Hand. Ich will hauen entzwei. (3 Király.(Heródes. (József s Mária.) Lasset uns das Kindelein wiegen. und schiessen. stechen. Wir suchen das neugeborne Kind. So nimt ihr mir meine Reichthum ein. Reisen Wir nach Egyptenland.) Bist du der König aus Mohrenland. Bringt um. und zu befehlen haben. Das keines soll kommen von Leben davon.) Wir kommen daher in Regen und Wind. (Katona. Mit uns zu thun. Das Herz ins Kripelein legen. Was wollen wir das Kindlein verehren Gold. (Heródes. Oh Jezulein süss! oh Jezulein süss! . Die zwei Jahr oder etwas darunter sein: Da will ich schweren bei meiner Krön. So wollen wir es verrichten ganz geschwind. In alle End und Ort. Dort bleiben wir ganz unbekannt? Heródes der gottlose Mann. Will bese N i n d e 1 fangen an: Will der Kindlein umbringen.) Nun weil ihre königliche Majestät.) Soll dann soll dann ein Kindlein König sein. Da das Blut wird auf der Erde herum fliessen. Du bist der falsche König aus deinem Land. bringt um alle Kneblein klein.

mely Zala. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. Menyhért király csillagot visel fején. Hernach will ich alle beschencken.. 31. Vőféli régi versezet. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről 1. Kerka és Váliczka folyók közt terül el. Jedes Kind. 1. Kein König soll nicht sein auf Erden. Tödten lassen schmerzenlich. kiknek főfeladatuk volt. hátul a katona. hanem még arról is − méltó dicséretére a magyar névnek − hogy a vendégek közöl mindenkit megörvendeztessen. 1821. tudva előre jövetelöket. Pest. s unokái sz. oly egyének. lakomákat tartani. doroncs) vehette36. Als ich ganz allein. egy tál borsót. s házhoz érve 3 külön csoportot képeznek. s pazar bőkezűséggel tartottak több hónapokra terjedt lakomákat. s római császár által 803-ban legyőzött. 212. másokat mulattatni nevettetni. Sollen kommen in mein Haus. . és minden ház tulajdonosa. 5dik katona. 4-dik Heródes. nyelvjárását ezen egyesült két rokon faj minden idegen befolyástól oly híven megőrzé. Nevét agyagos hantos földjétől (göcs. Bis sie kommen in meine Hütte. őt egy veres általkötő illeti. Mária s József elől foglalnak helyet. egy disznólábat. bámulva olvashatjuk régi történet-könyveink bői. Honderű 1845. Ily czélból állottak elő. több napra terjesztette.(Heródes. was zwei dreiviertel Jahr. s innen a mai Göcsejbe vonult. 7-ik Mária. hogy 7 fiú felöltözik fehér felső ingbe. 3 közölök a király. Mert a szegényebb sorsú is. Göcsej. 63). sokaktól vele rokonnak tartott (A magyarok történetei. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. László nemeseinek. és Szombathelytől a Dráváig letelepedett. házassági egybekelések alkalmával. göcsört. göröngy=rög. A Göcsejieknél. Hazánkban. Heródes kardot az oldalán. egy tál kukoriczát. 16. Ily alkalommal a magyar vendégszeretet egész nagyságában mutatkozik. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották.) Darüber will ich mich aufwerfen.) avarokkal egyesülvén. főleg a nagy urak. mellettök a 3 király. s püspök süveggel fején házról-házra megy. mennyi neme volt az étkeknek s italoknak ily alkalommal összehalmozva. a legrégibb idők óta. Vízkereszkor itt eljár a pap háztól házhoz mesterével. s az ilyeneknek majd minden megengedtetett s engedtetik. a hunok egy jelentékeny töredéke Illyriumba. mily nagy fénynyel. Írta Peczely József Debreczen 1827. nemcsak eledelről s italról gondoskodik. Mi − különösen midőn a gyomor meg van terhelve − nagyon 36 A göcsejiek hún avarok ivadékai. eléggé tudhatják. Zalamegyének azon földrésze. 1. Hernach lass ich alle zusammensperen. Heródes pedig fel s alá jár mérgesen. hogy a harmadszor ide beköltözött magyarok azt jól értenék. Mert ez is tehetségéhez képest. Gehet in allen Gassen und Strassen. 6-ik József. kik csak kevéssé jártasok is hazánk történetében. készen várja őket. A nagyok ezen szokása − mint a magas hegyekről 1erohanó árvíz a föld alsóbb részét − elborítá a nép alsó osztályát. Ezen darabot vízkeresztkor a tanulógyerekek úgy adják elő. s minél többeket megrázhassanak a nagyban kitörő nevetés által.) A roppant hún birodalom felbomlása után. Breitet meine Befehle aus. lakomák alkalmával. 1. csakhogy nagyobb kaczajt indíthassanak. II. mely a nagy király. Mennyire szokásban volt őseink között. sőt most is terjeszti lakomáit.

Jójójó. kinek gúnyneve Kutya Pista volt. Régen kívánom. Az ily szerep különösen az úgynevezett vőfél. vagy mint Somogyban nevezik. Falalala. Meg ne részegülly.) mindenütt ’jójójó!’ A párosén (2 + 4+ 6 stb. Habár az itt kővetkező versezetben. . mint mondva volt. Jójójó. s talpraesett élczei. hogy ezáltal is nevetést gerjesszen.s mások utánzásai. Töltsed a pohárt. Igyatok bátran. De vígan lakjunk. hogy ez lakomák alkalmával történt. hogy mindegyik versszakban. s utána írta: „jójójó!” A régi zamatú versezet következőleg hangzik: Lakjatok vígan. vagy kik mondták. a lakomák alkalmával. s most is az. Ejja Gazda agy innom. Ne lássunk több kárt. hogy majd minden tehetősb lakosnál ő vitte a nevettető szerepét. S erre e vers régi leírója oly szorosan ügyelt. Kit tegnap láttunk. Ejja: De tarczali bort. Falalala. azt zárjegybe tette. Gazda kiáltja Fusson a bánat. hogy páratlan számú versszak végire „Falalát” írván. vőfényeket illeti. s azért: szólítja meg maga magát. Ha mind így lehet Ejja: Fekete kenyér. vagy dalolták el!? Annyi bizonyos. Mostan többet ér Hogy nem sült kappan. Megjegyzésre méltó. vagy dalolta el ezen versezetet. vőfély. melyekben a vőfélek tisztei előadatnak. a második sor végén e van: „Ejja!” Továbbá a páratlan számú versszak végén (1 + 3 + 5 stb.) pedig . jól rögtönzött versei. Boldog az élet. ki. Mézes mádi bort. Egyébiránt nem tartozik szorosan a dologra. − A vőfél hát − mint neve is mutatja − nevezetes egyéniség volt. Ilyen volt Debreczenben azon egyéniség. No ne bánkódgyunk. az utolsót megelőző versszakban e mondatik is: „Vőfél tisztedet el ne felejtsed!” A vőfél mondta. Nem vizet adnak Innya torkomnak. Gőgössen se ülly. Régi naptárainkban találhatni oly verseket. s ki annyira el volt hírhedve 1820-29-ben.Falala’ áll. Főfeladata.szükséges az emésztés elősegítésére. nem megvetendő jövedelmet nyújtottak neki. Mert nincsen pénzem. Töltsed a pohárt. s jó kedélyű emberek szoktak választatni. Üres erszényem. − A honnét ily szerepre rendesen élezés. Ejja: Az idő mondgya. a mások megnevettetése.

Nem szükség nektek. Vargáknak báttya Nem hadlak hátra. Ejja: Hogy ti is mostan . Sőt elfelejtsük. Megnőtt az hasad. Ejja: Az béka hustul. Reggel ismétlen. Jöttél a kohból Sáros fertőből. Kecske faggyútul. Előjőnötök. Megbocsássatok. De ti róllatok. Jójójó Csiszárok ráok Most szépen szóllok. Jójójó. Kevélyek vadtok. Ejja: Mai lett vétked Semmi előtted. Falalala. Felkelvén szépen.Ejja Gazda vigadgyunk. Büdös gyomrotok. Haj mely szurkos vagy. Ny––v s barbélyok Mely rutak vadtok. Ejja: Izdóté foré. Tudom bánnyátok. Falalala. Falalala Kádba ugráló Csertörő vargák. Lakatos bátya. Hegykére vágytok. Mind estig igyunk. Mit mondgyak szűcsök Ejja: Pölyhösök vadtok. Ejja: Mely czifrán jártok. Nagy fönnyen szóltok. Ejja: Kovács bátyáddal Talán nem régen. Jójójó. Majd lefekügyünk És elalugyunk. Jójójó. Elő ne hozzuk. Hogy most így szóllok. Fénlik a nyakad.

Megbocsássatok. Szabók már nektek. Ejja: Vonnyanak hajnalt. És szép vigságot Kit la hallotok. Bezzeg nevetek. Ti ne bánnyátok. Jójójó. Ejja: Mondok újságot. Kedves játékkal. Ejja. Mert nagy szép fényes. Csufságból mondtam. Ráhallgassatok. Kitül rémülés. Ádgyák meg módgyát.Andékoznátok Kardokkal engem Felruháznátok. Hamar nekik lesz. Az szolgálatért. Megolvasztyátok. Mostan nem szóllok. Jójójó. Ti sokat csentek. Várd meg jutalmát. Falalala. . Falalala. Így sokat loptok. Falalala. Falalala. És az aranyat. Pokolba mentek. Pogányon éles. Menyasszony azért. Ejja: Kiknek mit szóltam. Ejja: Mert kicsinenként. Ejja: Tartozik csókkal. Ha meg nem tértek. Többet róllatok. Művetek ékes. És igen kedves. A menyasszonynak És vőlegénynek. Mostan róllatok Ti menyegzősök. Kik most itt vadtok. Τ-t-ν-s eötvösök. Gyönyörű nótán. Ejja: Miként ezüstöt. Jójójó.

” Bent a teremben a tető közepéről zöld koszorú lóg. Nyoszolyóasszony. a czéhbeli ifjúság szekérre ül. malaczot. A bál kitűzetvén bizonyos napra. Ejja: De barátságot Velem tegyetek. Zilahi szőcsök bálja. Jójójó. Légyen nagy gondgya. A menet előtt két szép szűcs legény. „Szorgalommal a békesség fog kezet. kardosan. És . Falalala. Így csinálnak hűhót. hátul pedig két csikósnak öltözött legény pattog a karikással. Jól megvajazzunk. Ejja Tyúkot. Gazdálkodásra. Este a terem egyik ablakán ily feliratot lehet olvasni. Véle személyem. menyét. Falalala. bárány stb. Szakács asszonyok Ne csoszogjatok. Mert minden várja. Jójójó. Ha hoztok − esztek Ha jöttök − lesztek. Mindenféle jót. s egy kitömött vaddisznót hurczol fel alá. nemzeti színű koszorúval halad. Dolgához lásson. − mozganak. nyuszt. Vigyáz mindenre. etc. Finis. Ejja: A mézes borra. Ez nem egyéb. Ejja: Hogy ha kedves volt Várd meg jutalmát. mely fogait az utczai közönségre vicsorítja. Szép szerszámokkal. Ejja: Az főn szóllásra. Ez kis énekem. Vőfél tisztedet. míg köröskörül különféle állatok – farkas. mint az úgynevezett tarisznyás bál.Edgy edgy szép tánczczal. De nem mézes bort. Jójójó Azért szép móddal Dolgunkhoz lássunk. Étkekkel engem. Falalala Amen. S egy pohár borral. Hanem nyakcsapást. Vajban sült fánkra. róka. Most jól tartsatok. El ne felejtsed. Pohár töltésre. Munka után jól esik az élvezet.

. Heinbueker Pannoniens Bewohner Wien. s koszorúzott volt fejők. A fiúk közelről tartottak felettök szemlét. újs. . Rövid társalgás után először kisebb csoportokban kerekednek tánczra. Megindulásuk többnyire előre megkötött szerződések alapján történik. s hite fentartotta. Krasznibrótlon. Istent dicsőítő. más része pedig a mellék szobákban iddogál csendesen. vagy legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik. fen fogja tartani minden nehéz körülmények között. Összeszedvén a határ minden vadvirágait. később pedig egy egész nagy kört vagy kólót képeznek. Munkához fogva. Zsitvamelléki aratás körüli népszokás. Szorgalmuk ellen ritkán van kifogás. A mondott vasárnapon a város alsóbb osztályú. 141. A falubeliek kíváncsi összecsődülése mellett örömriadva érkezőket az előre figyelmeztetett gazda fogadja. kivált a gabnatakarásoknál. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák s aratókra nézve az a jó oldala van. úgy jer velem a szent atyához”. hamarabb lehetne munkájok tisztátalansága ellen szót emelni.37 Vas. hogy a búzának az esső ne hiányozzék..Ε népszokás eredetét még a török időkből származtatják. A „leányvásár” Zomborban évenkint octóber 2-ik vasárnapján szokott tartatni. és vele végzi be. mindkét nembeli fiatalsága bizonyos helyen összejön. elhurczolá a kolostorig. s a kóló közepére menvén. az ifjak pengetik sarkantyújukat. az eljegyzés megtörtént. s a gyűrűváltás vagy ugyanazon. Nem kell hozzá túlbuzgó vallásos érzelem. 1854. s e szavakat mondva: „Pod do pópa kdi ti treba hlopa=Akarsz férjet. tánczba elegyednek. Annak idejében az otthon nélkülözhetlen családtagok ugyanis. azokból s gabnaszálakból koszorút kötnek. még pedig évenkint háromszor. Bevégezvén nehéz föladatukat. Ezen időtájban hemzseg soraiktól az országút. mely tekintetben a totók. Zomlbori leányvásár. s fönn egymást körösztbe metsző ivfonatot kötnek. 303. a ruthenok közt. azt szokás szerént ünnepélylyel zárják be. sokfélekép változó dalt az utczákon át egész a gazda udvaráig dalolva. ott fiaik számára egy-egy hajadont szemelve ki. . 36. hogy gyakorta hallván az aratásnak már egyik. az Isten megsegített immár . A tűrni tudó dolgos nép minden munkáját Istennel kezdi. mi azt akarja jelenteni. az aratást először megszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyöngén átkötik. a koszorús vitézt meg a házi szolgáló ex officio készen tartott kanna vízzel nyakon önti. Nem csak nappal. melybe ezüst pénz vagy bankó van téve. A leányok ide ez alkalommal leeresztett hajjal jöttek. Ha pedig a lány az almát visszautasítja. azt egy alma átadása által.most megzendül a zene. kik győzelmi babér után vágynak. az annyit jelent. már másik gazdánál történt 37 Hajdanában Zemplén megyében. s 1720 után e szokás itt el is tiltatott. Az öregek egy része a lejtő párokat nézi. azonban a nagyobb munkatételeknél teljesen még sem nélkülözheti az idegen erőt és segítséget. Zsitvamelléke noha eléggé népes ugyan. fiaik leendő nejéül eljegyzik. Az e módoni nősülés sokszor vereséget vont maga után. szintén tartattak ilyes leányvásárok. és gazdát dicsérő. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. 54. hogy kezeik közt pálinkáravalóvá változik. 1. Nem egyszer hegedű és dudaszó mellett nyitnak be a magyar helységekbe. hanem holdvilágos éjjeleken is dolgoznak. mely ha kijut nekik. mely tiszteletnyilvánításért borravalót várnak. . s vígan mulatnak reggelig. Uzt nam Boh po-mahal . hogy az ily jeleneten belsőleg meginduljunk. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. L. . Nefelejts 1861. hogy neki a legény sem kell. a határból hazafelé indulnak. nyíl sebességgel rontott neki. 1820. igen hatalmas kisegítők. hol a barát azonnal összeadá őket. mint ama lelkesült harczfiak. dalaiktól viszhangzik Zsitvamelléke. . Ha a hajadon az almát elfogadja. Tánczközben a házasulandó legények szülői vagy legközelebbi rokonai megjelennek. A kör közepén több dudás foglal helyet. oly vígan indulnak ki hazulról a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbb vidékekre. bizonyos. rendes megindulási idejük pedig Péter Pál napja. s ki a magáét kinézte. aztán körmenetszerű ünnepélylyel a felkoszorúzott férfi vezetése alatt az .

versenyvágy ébred fel bennök. Kép. az sem tud kikelni. Erd. s a hosszantartó szárazság miatt. 1S63. mely az aratási munkát részükről is sietteti. 32.bevégzését. 285-290. 286. . a többi búzával együtt elvettetik. mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast. Az eltakarított koszorú magja vetés idejében kicsépeltetvén. füz. Ez idő szerént azonban nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással. újs. I. melyet a takarók áldáskívánatok közt jó kedvvel költenek el. Vas. Magy.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful