3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

7. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5. szűrés. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5. beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés.1.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4.

Andrek Andrea. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .2. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6.3. couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé.1. Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. ismeretek.13 III. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin.

ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás.14 7. beilleszkedés. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . értékek. érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások.

Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz .1.1. A korai kötődés atipikus. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  .15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8. patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás.: Összefüggések az érzelmek.és védőtényezők A szülő személyisége. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.

és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 . TÁRSADALOM.16 IV. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA. SZOCIÁLPOLITIKA 9. fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek.

fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter. INTÉZMÉNY.2. a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10. Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11.17 10. követelményei Szakmai feltételek 10. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek.1. A napközbeni gyermekellátás feladatai.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások . fejezet Inklúzió (befogadás. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD.

6. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11. női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11.5. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde. az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége .4. családi napközik Az óvoda 11. nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka.1. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba.3. A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11.2.7. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel. A védőnői hálózat története 11.

A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet. fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László. foglalkoztatottság.19 12. Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések .

– A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig.biztoskezdet. www. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük. azok kölcsönhatását. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. l. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg.hu.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet. hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is. bővebben alább. A kötetsorozat célkitűzése.gyerekesely. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l. A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet. amelyet most a kezében tart. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. . tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. www. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja. fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket. a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke. valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését. Ezáltal célunk az is. közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai.

akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak. vagy ha nem. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. illusztráló. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. hogy gyermekeink egészséges. korai fejlesztő. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. további életpályájukat. gyerekorvos. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. családsegítő/gyermekjóléti szakember. dilemmái. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. teljesítőképességét. . bölcsődei gondozó. az összefüggéseket kiemelő. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény. amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat. keretes szövegeket) használjunk. vagy túl szűken tárgyal. illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. magyar nyelvű szakirodalmat.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el.2 Elgondolásunk volt az is. családszociológus. gyermek. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. táblázatokat. hogy számos. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. magyarázzuk. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. összetartó erejét. fejlesztő pedagógus. A koragyermekkor időszaka. gyermekpszichiáter. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra.és családjogi szakértő. stb. Számos szakma dolgozik együtt azon. hogy az átadni kívánt tudás közérthető. fotókat. keresett. akik egy-egy téma szakértői. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. hogy szükség lenne egy népszerű. fejlődéspszichológus.). hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. Bár számos. védőnő. Ennek érdekében szerzőinket. óvodapedagógus. Célunk tehát az. hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész. olvasmányos formában jelenjen meg. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. nézőpontjai iránt. Magyarországon megtalálható. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. azonos érdeklődésű hallgatók számára. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét. akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. gyógypedagógus.

valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. sem módja nincs arra. valamint ma megfogalmazott válaszait. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. a keretek újragondolásához. és lehetőleg minél több horizontális témát (l. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. a többkörös szerkesztői munka. hogy e csatornák révén informálódjék. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető. alább) érintsenek. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket. A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. döntéshozók és . Nem szabad elfelejtenünk azt sem. 3 Az intervencióról. konferenciák. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. konzultációkkal segítettük. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat. a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. hogy számos fejezet tematikája. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. amelyeket hozzáértő szakemberek. akik a témák szakértői. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. továbbá. eddig kiadott szakirodalmak között. hogy a tudományos ismeretek. folyamatos kapcsolattartással. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. A témák időről-időre történő újragondolása. magyar nyelven elérhető.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan. hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni. szakmai műhelyek stb. motivációja a konkrét célok megvalósítására. Mivel arra törekedtünk. A szerzők együttműködése. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket.

amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. illetve értelmezhetjük reálisan. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés). amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. de úgy érezzük. hogy ezek az üzenetek. a szociális. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. horizontális témák (l. hogy gondolkodásunkban. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. a pedagógiai. a mentálhigiénés. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba. kulturális és politikai szintekig. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. és ezt megfelelően kommunikáljuk is. általános problémáival és kihívásaival. Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen. és az is. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. a pszichológiai. szolgáltatás: pl. a társadalmi és a közgazdasági. de beavatkozás az is. A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. .23 Törekedtünk arra. hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. de még a történelmi. Fontos célkitűzésnek tartjuk. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. egyetemi oktatók.

erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. hátrányos helyzet. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. amelyek a közgondolkodásban (sőt. kisebbségi. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. kiszolgáltatott (pl. hogy sok mindent nem tudunk még. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. Ebben az értelemben elkerülhetetlen. roma) helyzet: A fejlődésre ható. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük. mint most. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. Sosem szabad elfelejtenünk. jó gyakorlatok minőségéről. valamint a szakmai gyakorlat elismert. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. a szülőséggel. szemléleti ugrásokkal. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. Szegénység.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. és később sok mindent másképp fogunk gondolni. valamint a közgondolkodás formá- . tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. értsük a fejlődés különböző területeire. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal. Egy-egy területről. Emellett felelősséggel tartozunk azért is. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. hiedelmeket. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen. és másképpen gondolkodunk napjainkban. formális támogatások és információátadás révén. ha e történetiséget az egészségügyi. Ma is létező téves nézetek. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják.

A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. továbbgondolva akár az egészség-. illetve intézmények számára. oktatás. megerősítsen. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa. A szakember szerepe: A szakember feladata. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. hogy vannak lehetőségei. felajánlani a segítséget. de mindenképpen észben kell tartanunk. társadalmi vetületekre. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. amelyekben a fejlődés dinamikus. Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak. információkat kell szolgáltatnunk számára. Meg kell erősítenünk önbizalmát. néhány kezdeményezés alakulóban van. tudása. személyisége. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó. tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l. Nagyon fontos. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon. szokásrendszere. lélektani. hanem a laikusoknak is. Úgy véljük. lehetőségeik. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. valamint a szisztematikus. erőtereket. A témára összpontosítás.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. Az első két kötet szerkezete. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. és körvonalazzuk azokat a tereket. és számíthatunk rá. támogasson.és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. de felelősséggel is tartozik azért. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. Akármilyen is a szülő élethelyzete. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. sokszereplős. A szülők egyedülálló szerepe. és meg kell mutatnunk. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai.

konfliktusok megoldása). gondolkodás. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. – erős. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. problémák. azaz holisztikusan értelmezhető. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Korunk kihívásairól. Varga. Tóth. Úgy véljük. tanulás. – formálódó szociális készségeik (l. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek.és makrorendszereket tárgyalja. akarat. célok kifejezése. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. Lakatos). Kende) kialakulása. Tóth. Andrek és Herczog. l. Egyed. bevezető tanulmány indítja (l. l. Herczog.26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. pozitív. Gallai és Vetier) és érzelmi (l. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés. és a Gyerekesély projektről (l. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. tanulás. Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. Lakatos. az első kötetben) biztonsága. Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. problémamegoldás. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött. illetve. Hédervári-Heller és Németh) abban. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. Danis. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). ha az érzelmi-társas készsé- . márpedig ez csak a maga egészében. számos tényező játszik szerepet. A kötet harmadik nagy témaköre az exo. Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. l. illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. emlékezés. a társadalmi és kulturális tényezőket. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. de reális énképük (l. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Nguyen. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. valamint egészsége. valamint Kalmár fejezeteit). A gyermeki játék és mese (l. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. Szilvási). hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben. Ferenczi.

Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről. és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus. valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el. közgazdász . a fejlődés elméleti kérdéseiről. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. kutató Szilvási Léna – szociális munkás. Jó olvasást.27 gek. gyermekvédelmi szakértő.

fejezet NÉZŐPONTOK. GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család.28 I. ELMÉLETEK. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága .és Szociálpolitikai Intézet. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok.

Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. Kutatások sora bizonyítja. mint későbbi életkorban. Sokan közülük tartósan a peremre szorultak.29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára. hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. A Biztos Kezdet program célja. A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer. emberhez méltatlan körülmények között. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba. Ilyen a Biztos Kezdet program is. . amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit.

James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. 2006. ahhoz. 1999. hangsúlyozva.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. egyben a legsérülékenyebb is. hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. 2001. elérhetőségének újragondolását. amelyről elmondhatnánk. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. 2009. 2004. hogy a nélkülözésben. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . mint a későbbi életkorokban. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. a szolgáltatások formáinak. Darvas és Tausz. Committee on the Rights of the Child. hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. 1997). Tudjuk ma már azt is. Kutatások sora bizonyítja. Belsky és mtsai. a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. 2009. Számos. 2007). Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. Az okok sokfélék. Ugyanakkor ez az időszak az. 2001). ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. 2006). A kisgyermekkor az az időszak. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD. szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai. Duncan és Brooks-Gunn. hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. Tudjuk. 2008). A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben.

A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l. hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. 2006. Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása. Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us). 1979. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra. szeretetére. amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről. a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. Mind a fejlett. Bronfenbrenner és Ceci. Danis és Kalmár.és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). Hatásuk nem azonnal. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner. az egészséges fejlődéshez. Danis és Kalmár írásában. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni. egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez. 1 A család. a modell részletes kifejtését l.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. a gyerekek iskolai előmenetele során. a jelen kötetben). a jelen kötetben). Heckman és mtsai. Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat.1. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére.2. Ezért a hatékony koragyermekkori programok. És tudjuk azt is. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. hanem évekkel később. generáción átívelő.31 sek. de ugyanilyen fontos. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak. . A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –. gondoskodására. 1994. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. 2010).

) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott. Ferge. (V. képzetlenül lép a munkaerőpiacra. Szívós és Tóth. a lehető legkorábbi életkorban. nem biztonságos környezetben). illetve egészséges fejlődésükre nézve. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai. 3 1195/2009. s ennél fogva esélye sincs arra. A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. […] mélyszegénységben élő tömeg. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. o. azon gyerekek számára. akik a legnagyobb szegénységben élnek. amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. o. hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga. (XI. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása. hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben. hogy rendszeres munkát találjon magának. a társadalom perifériáján tengődő.) A szegénység. A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. 2008).” (Havas. 2010. 2004). 9. hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti. Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett.) Kormányhatározat módosításáról. A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. (XI.32 egyenlőségi program. 2004). 31. . és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. 20. egészségtelen. 121. 29. túlzsúfolt. nagy eséllyel arra. 2005). nehezen kifűthető. 2008. amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre. A bevezető tanulmány célja.) szóló 1092/2007. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté. az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. 2007–2032. szóló 47/2007. 2003. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához.

A gettó. az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. depressziós térségeiben található.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik.1. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács. valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. és további kétszáz. – „Az  óvoda. 2006). 2007).1. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein. – E településeken a lakások. o. az alföldi tanyavilág egy részén. 2008).” (Havas. 2008. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált. keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők.33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1. 127. Nagyjából száz olyan település van az országban.és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz. 123.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. Vannak az országban régiók és települések. a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas. . valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. Ezekben a régiókban. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb.  amelyeket a krónikus munkanélküliség. 2008.” (Havas.17. o. 1. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. – A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya.

1. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi.  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. ott közel kell. „Ahol nagy a szükség.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. Az ország 174 statisztikai kistérségből áll. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá. hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. 1.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik. óvodai hálózattal rendelkezik. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l. www. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. ábra) egymillió ember él. házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez. o.34 geiben és térségeiben. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1.).nfu. bölcsődei. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek. illetve a kialakult kockázatok kezelését. 2. a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt. Mégis. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja. . Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi.17. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését.1. (311/2007 (XI.

illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. szociális gondozás) (Babusik. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk. települési egyenlőtlenségek. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll. 2004). 2007) . A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi. 2003). európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak. a hátrányosabb helyzetű. (Pataki és Somorjai. Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. a koraszülések száma és alacsony a születési súly. (Pataki és Somorjai. ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet. esetenként pedig a létszámhiány is. 2007) Bölcsőde A szegény.35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik.8 százalékos. a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka. az ezer fő alatti településeken 37. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája. „Azokban a kistérségekben. (Havasi. Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos. illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát.2 százalékos. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található. hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik. ami gyakorlatilag azt jelenti.” (Kádár és mtsai. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket. szegregált. következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. családsegítés.

több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. vagyis azok. A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. 2004. 2002). a szakemberek és a szegénységben. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. Az óvodáztatás további problémája az. A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. Bronfenbrenner és Ceci. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában. ötéves korban kezdenek óvodába járni. Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából. mint az iskolázott szülők gyermekei. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. 2008). amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. hogy egyáltalán nem. A legszegényebb. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. 2004. a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. hogy az iskolák közötti. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. Kertesi és Kézdi. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. valamint az a tény. . hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni. vagy csak későn. 2008). a pedagógiai munka. A gyermekintézmények. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. 2001. 2005). Az óvoda feladata. Ahol nincs elég hely. 1994). akiknek a szülei dolgoznak. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. amelyekre a krónikus munkanélküliség. sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. 2004).36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. és így az óvodával szemben is (Havas. Az iskolákban magas a különleges odafigyelést. Pik. akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek.

A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. valamint Bass és Darvas. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén. hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek. és hogy a gyermekekkel foglalkozó. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. a jelenleginek töredékére. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének. korszerűsödjenek. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. 2006). 2. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. életkilátásai.2. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez. illetve szemlélete. a jelen kötetben). az 1. 3. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához. sz. . a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái. A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra. 6 H/2284. keretes szöveget.2.37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. ahhoz. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak.  Csökkenjen jelentősen.6 (Erről részletesebben l.  A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja.

A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze. mint egy felnőtté. amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. hall vagy tapint. társadalompolitikai következtetéseire. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. kutatási eredményeire. a gyermekkori esélyekre. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. 2006). A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . a sikeres iskolakezdésre.38 Kerekasztal tevékenysége volt. mint olyan időszakra. a veleszületett képességek kibontakoztatására. a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. pszichológia. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. szociálpolitikai. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. szociológia. az iskolai kudarcok megelőzésére. Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. és megváltoztatja annak szerkezetét. amelyet valaha is használni fog. (Fazekas és mtsai. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk. lenyomatot hagy agyában. lát. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. antropológia. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. a felfedező tevékenysége során tanul. amit a gyermek átél. Több tudományág (biológia. egészségügy. jog. Minden tapasztalat. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. de agya még csak negyed annyi súlyú. szemléletét meghatározzák.

amikor mind az érzelmi. a szülők iskolázottsága. In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods. 2002). ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. életév között „csúcsosodik” (l. amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. Nelson. 188. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak.). társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. o. Mint már említettük. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. A családok jelentősen különböznek abban. . hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1. az 1. az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik. utánozza őt.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”. csolatok. (Hart és Risley. 57. hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi.2. míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. amely rohamosan fejlődik az első életévekben. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi. A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak. University of Minnesota. hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása. a jelen kötetben). A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók. 2003). kulturális szokások. ábrát az emberi agy fejlődéséről. visszafordíthatatlanabb.2. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. mint más időszakokban (Pléh. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. 1979. hangadására válaszol. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. o. bővebben Egyed. mind a kognitív fejlődés gyorsabb.

a szülők különböző csoportjai. 3. programok hatékonyak. A tapasztalatok is azt mutatják. táblázat)8 elérhetők. a korszerű gyermeknevelési szemléletet.1.40 1. az agy struktúrájának kialakulását. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. lehetővé teszik. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. hogy egyes szülők. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást. mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni. 1.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek. Azokban az érzékeny időszakokban. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. hogy a szülők. kötetben. társas. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza. 4. 2.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. .  A nyelvi. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban. mind a szülői.1. készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. legyen az szülő vagy szakember. Forrás: Heckman. Óriási különbségek vannak abban. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek.

Ahhoz. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. Danis és Kalmár. extrém szegénységben éltek. vagy akiket súlyos trauma. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. 1998. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. érzékenysége. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. akik hajléktalanságban. veszteség ért. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. ha szigorúbb. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket.41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. jó kognitív képességei. barátságos természete. mégis egészségesen fejlődnek. különösen a korai években. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. a szülő érzelmi melegsége.. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. tehetsége. Mind a szülői bánásmód. mind a gyerek készségei változtathatók. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. a jelen kötetben). amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. 1997). Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak. A szülő  -  g yerek kapcsolat. . amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük. amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. azokhoz a szolgáltatásokhoz. a jelen kötetben. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével. 2000). bővebben Danis és Kalmár. 1994. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. l. 1998). Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. Masten és Coatsworth. Werner. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz. valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai. rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. önbizalma. háborús környezetben. akik nélkülözésben élnek.

- együttműködő szakemberek.42 1. a jelen kötetben). hogy az egyes kultúrákban. nem biztonságos vezetékek. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. kodnak. Az 1. - munkahelyek helyben vagy a közelben. Nguyen. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. rossz higiénés körülmények. -s  zenvedélybetegség a családban stb. a közösség szintjén. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. függetlenségorientált” mintái között (l. - jó bölcsőde. iskola elérhető közelben. fűtetlen lakás. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek. - Biztos Kezdet Gyerekház stb.). egészségtelen fűtés. illetve az egész ország vonatkozásában. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. elégtelen ruházat stb. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. - megfelelő képzési programok. helyi társadalom) . víz nincs bevezetve. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. konfliktus. balesetveszély stb. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást. A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. közösségközpontú” és „modern.2. rokonság. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. valamint arra. - helyi közösség.2. óvoda. és ez is hat fejlődésükre. hiedelmek szerint szerveződik. - aktív civil szervezet a településen. Védőtényezők - aktív szociális iroda. -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak. kriminalitás stb.). -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények. játékok hiánya.). -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér.

Ott. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. Az indiai. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. individualisztikus orientáció1. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. Az fel sem merül. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . egy nyugat-kameruni népcsoport. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona. hogy az új jövevény a közösség tagja.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. egyedül játszhasson. Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. Ott. rendszeres masszírozással. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. fontosnak tartják. teljesítményorientált világban kell helytállniuk. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. ipari államokban talált követőkre. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. másfelől semmi különöset nem találnak abban. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker. különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. egyedül alhasson. A „függetlenségközpontú”. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét. mint azokban a társadalmakban. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. a szabályok követésére. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. a felnőttek és a tekintély tiszteletére. hogy egyedül fekhessen. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. Forrás: Romberg. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. elismert tagjává teszik. a munkájuk révén azonban már egy modern.3. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon.

Mégis van. nagyszüleik kultúrája. 1. a másik ember szándékainak figyelembevételére. közös élményei teszik lehetővé. értő résztvevői legyenek a közösség életének. amelyben élnek. önálló személyiségnek tekinti. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. új kulturális hatás a kisgyermekek életében. és aktív. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. az iskolában. és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. értékeit. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. . jellegét. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit. a verbális kifejezőkészség. a szokások különbözőek. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. kultúrák.3. koherenciájuk messze nem teljes. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. Ebben a szemléletben a szülő határozott. A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. ösztönös képessége a kommunikációra. szokásait. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. keretes szöveg). hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben. de engedékeny. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. a fejlődés feltételei romlanak. a versenyszellem.44 jú nevelés során mind a fiúk. a párbeszédre. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. az intellektuális és művészi teljesítmény. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. ami minden emberben közös. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik. A közösségek. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség.

Spanyolország) a konzervatív. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek. Belgium.és szakpolitikák koncepcióját. intézményes ellátására. Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. Olaszország. Norvégia. a jelen kötetben. keretes szöveg). Finnország. Danis és mtsai.4. Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. szociális és oktatási beavatkozási programokat. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. 2010). bővebben Bass és Darvas. Írország. piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l. Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l. A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. A kérdésről bővebben l. biztonságot jelentő.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. 2002). a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. hátrányos helyzete. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint.  keknek az aránya. A skandináv államokra (Dánia. Európa más államaiban (Ausztria. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében. a II. még: Tóth. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. 2008). Franciaország. hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. Ma már széles körben elfogadott tény. kétkeresős családmodell a jellemző. illetve feladatait. Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. kötetben. Európában az Egyesült Királyság és Svájc. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. Hollandia. valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz. Németország. a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális. akiknek fejlődését a család szegénysége. 1. 10 . állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben.

www. Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig.14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése.gov. Magyarul: Biztos Kezdet. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít).everychildmatters. ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt.46 1.gov.gov. Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi. Törekvés volt.surestart. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD.standards. de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára. önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. 1 2 . 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja. az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. valamint ausztráliai Head Start programra. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan). www.uk 15 Early Years Foundation Stage. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program. Így valósult meg az.gov.4.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket.nationalstrategies. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára.dcsf. Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2.uk/earlyyears.uk és a www. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját. 13 Rövid összefoglalás a www.uk alapján. A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is. A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli.everychildmatters. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak.5 óra ellátást biztosít. A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. a korai nevelés. hogy a napközbeni gyermekellátás. A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások. 2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás).

A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 2005) Olaszországban (OECD. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium.5. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába.és intézményközpontú programok. és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. a 2–3 éves gyerekek 43. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig).9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik. majd elfogadott egy tör- . Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják. A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását. valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját. Portugáliában (OECD.és irányelveit.47 Finnországban (OECD. 4 és 5 éves gyerek. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek. az 1–2 éves gyerekek 27. 2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. 2003. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. Hollandiában (OECD. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A 2004–2005-ös tanévben minden 3. A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. és 7. Franciaországban (Kaga. Bakermans-Kranenburg és mtsai. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek.

2000). A Head Start oktatási programja óvodai program volt. „Korai és jó indulás”.18 1995-ben a Head Start program kibővült. A program célja annak biztosítása volt. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty). hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét. és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését. akik munkanélküliek. egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”. hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. amelynek része volt a Head Start is. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994).48 vényt. 18 A Head Start program oktatási. 2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. Svédországban (Taguzzi és Munkammar. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén. Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett. A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. hogy minél jobban hasz 16 . Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. ezzel is hangsúlyozva. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. nyomon követést tartalmaztak. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket. aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái.

www. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. az előfordult büntető eljárásokról. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. legfeljebb 3 éves gyerekek. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. jövedelemszerző tevékenységükről. 1. segélyezési programokban való részvételükről. A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését.org. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról. keretes szöveg). képzéseket kínáltak számukra. rendőrségi és bírósági dokumentumaikból. 2004.highscope.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt. Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről.49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt. www. Az alapítvány tevékenységeiről l. A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel.org/aboutus/ehs. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban.ehsnrc.htm). kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat.19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. 1994). Küldetése az egészséges magzati fejlődés. így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi). továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center. sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát. 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő.5. 19. valamint várandós nők számára. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén. és interjúkat készítettek velük 15. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát. sokan megkérdőjelezték. A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. A programot sok kritika érte. családi életükről. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). a gyereknevelésről. és a programokba a szülőket is bevonták. A High/Scope program különlegessége. l. 27 és 40 éves korukban. az Early Head Start-ot. Schweinhart. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve. 1993. . A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco.

A gyerekek háromévesen kerültek a programba. 33. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott. 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra. 1. ez a befektetés többszörösen megtérült. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő.5. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak.3. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott. „Meg tudod mutatni nekem?”. Figyelemre méltó tény. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). Bátorították választásaikat. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l. a város szegény családokban élő gyerekei számára. koragyermekkori curriculum (pedagógiai program). és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. A High/Scope program társadal- . támogatták. Barnett. gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal). a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik.50 1. Míg a program maga kb. „Hogy csináltad?”. magasabb volt a havi jövedelmük. (Schweinhart és mtsai. ábra). amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is. A nevelők megfigyelték. és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában. és amikor szükségesnek mutatkozott. o. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. problémamegoldásaikat. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. mélyítették a gyerekek játékát. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. 2004. A gyerekeket arra ösztönözték. 1993. A program fontos eleme. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek.

1. A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy. mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola. 1976). A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. S. hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett. W. Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben. világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt.6-szoros megtérülési rátát számolt ki. kirekesztett helyzetben élő családok szük- . Rolnick és Grunewald.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1. és általánossá. www. A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6. A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai.nieer. Belfield és mtsai.3. 2003). 2000. National Institute for Early Education Research Rutgers. számításai alapján (Benefits of Preschool Education. 2006. A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l. Fokozatosan bővült az óvodai hálózat.4.6 dollár hozamot. 1986) egyik eredménye. 2010). A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény.és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. The State University of New Jersey. A II.org). Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált. társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai. ábra).

a romák. az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik. 2006. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész. Ferge. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs. A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével. amely teret engedett a piaci versenynek. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. 2001). és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. 2003. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében. 2001). hagyományaira. (Darvas és Tausz. 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével. a gyerekek lettek. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. 1985-től kialakultak a családsegítő központok. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. az alacsony iskolázottságú csoportok. a lakáspiac radikális átalakulásával. Kertesi. és olyan gazdasági átalakulást indított el. A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők.4.

de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára. a jelen kötetben). részletesen Herczog. a gyűlöletbeszéd. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz.org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. munkájukat elvesztett rétegeknek is. hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. a szegregáció. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé. (www. Országonként nagyon eltérő. A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására.53 ra és tapasztalatra. minden egyes gyermek jogát és képességét arra. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására.wikipedia. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához . hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l.23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. a krónikus betegeknek. az otthonukat. a társadalom életének. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. 2009ben. a közösség. 23 http://en. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben.hu) 2 2 . a kirekesztettség. a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra. Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak.csagyi. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta.

egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. . A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. Mást tapasztal. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. 2007). barátságosan. a gyermeki jogok érvényesítését. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat.54 szert (Herczog. nyitott közösség vesz körül. elfogadóan. századi pedagógiai iskolák. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. elérhető ismereteit. beszélgetnek egymással. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. (l. elsősorban elvárásokat támasztva. Korántsem mindegy. mint egy olyan közösségi térre. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. és mást az a kisgyermek. sok barát. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. 1. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt. a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki. amely a szülőket partnernek tekinti. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés. közösség fogadja: nyitottan. akit nagy család. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt. más élményeket szerez az a gyerek. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban.6. programok tervezésében). de a tágabb környezet alakításában is. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. lehetőségek. Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. 2001). Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. a település lakosai találkoznak. a megélt élmények. foglalkozások. Egy befogadó szellemű program. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének. hogy milyen közösségi. megoldások születhetnek (Moss. formálisan. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. ahol a szülők és a gyerekek.

akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. . Az iskola az a közösségi tér. valamint arra. Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg. században több olyan pedagógiai megközelítés született. század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti.2. a településen élők szokásaihoz. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. megértésére és befolyásolására. Bevezetés a nevelés filozófiájába) című. Az alábbi példák sora távolról sem teljes. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L. Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához.6. hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el. amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. párbeszédei során erősödnek meg. még ezzel kapcsolatban az 10. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során. keretes szöveget (Neményi és Herczog. amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját.55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat. 1. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére. 1916). a jelen kötetben). ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai.

Freire a gyerekek mellett felnőtteket. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. mint más iskolák diákjai. olvasásban és tudományos ismeretekben. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában. A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. . ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. amely gyermekfelügyeletet. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. Freire arra ösztönözte diákjait. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti. szakképzést. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért. hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét. 2006) a szegénységben. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről.

hu. 2006. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. kisebb településeken valósultak meg (Szomor.hu. 2006). A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében. 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra.biztoskezdet. 2006). A magyarországi gyermekszegénység csökkentése.57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába. rendszer alakult ki az életükben. www. Egy olyan program 25 26 www. 2006). ebben az évben ötvenkét új program indult. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. Nagyné és Danku. (Bányai. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére. a szülők önbizalma megerősödött. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása. kialakult a szülők közössége. Ezek a programok modellkísérletek voltak.gyerekesely. hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai. l. részben falvakban. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. . amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől. akik a legnagyobb szegénységben élnek. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. továbbá. valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. A modellkísérletek lehetővé tették. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. részben városokban. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé.

A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. keretes szöveg). valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését.58 kialakítása azonban. illetve a pályázók lehetséges körét. részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye.7.7. Pályázati útmutató. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit. 2008). a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l. A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. a szülőkkel való együttműködésre. célcsoportját. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. következetes tervezést és megvalósítást. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. azt. vállalt küldetését (1. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház. a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. A . hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait. A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát. Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük. Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. A stratégia célok (1. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. mérését is feltételezi. keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását. ahol a szegénység kockázata magas. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit.

3.59 1.biztoskezdet. észlelés.  Helyi közösségekben a program befogadása. összetartóbb társadalom megvalósításához. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével. A  szülők együttműködésének megnyerése. 2. emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás. hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. 2. 3. . A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1. és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal.hu. értelem. elkerüléséhez. családokat és közösségeket megerősítő. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. harmonikus. támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27. képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára. amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. nyelv és kommunikáció). továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. 27 www. érzelem. Stratégiai célok 1. valamint egy befogadóbb. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz.7. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. 4. településeire és településrészeire irányul. szakmailag megalapozott. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása.

8.5. Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával. településrészeken.5. ahol a szegénység a legnagyobb (1. Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde. egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál. gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. az óvodák zsúfoltak.6. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. vagy egy épületrészben kialakított terek. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. ábra). felfedező játéka számára. biciklivel. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. ábra). ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára. 28 . kötetlen. ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban. keretes szöveg) könnyen – babakocsival. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok.60 A Gyerekházak (1. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása. fejlesztőpedagógusok) (1. Útmutató). valamint kertkapcsolattal.

Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. Sikeres programok. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –. ahol az átlagosnál több a feszültség. óvodapedagógus és gyógypedagógus).8. gyermekjóléti szolgálat. sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. és nyomon követi fejlődésüket. más ágazatok munkatársaival. . - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. 29 valamint az őket nevelő családokat. szociális munkás. a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. aki egy-egy intézményt. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. védőnővel. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. településrészeken élnek. ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. gyermekintézmények gondozóival. 29 Azokon a településeken. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. a különböző szakmai nézőpontok. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek. de óvodára „éretten” induljanak óvodába. 1. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig. pedagógusaival. ahol van óvoda. gyermekorvos. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. akik hátrányos helyzetű településeken.

A reménytelenség. családok bevonása a közös gondolkodásba. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. A legszegényebb családok többsége nem roma. . a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. tervezésbe. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. egyenrangúság. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek. rokonok Védőnő Óvoda. A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. a megelőzés vs. illetve az információáramlás. a gyermek érdeke. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. 0–5 éves gyerekek és szülők. a település különböző csoportjai között. 2002). ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. tűzoltás. A szegénység kirekesztettséget is jelent. de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. 2004. szegény és nem szegény csoportjai között. ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. a tervek megvalósításába. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. Ferge és mtsai.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben.6. a személyiségi jogok védelme vs.

gettósodott települése2010 15 2011 75 ken. amelyet nem léphet át.9. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben.63 A szegénységben. Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok.” (Varró. Megismerik azt. együttműködő kapcsolatok erősítése. A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. reménytelen és kilátástalan világának. . hogy az adott településen. településrészeken. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe. lelkiállapota. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait. emberhez méltatlan körülmények között. 1. hol a telep határa. A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat.3. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult. és kik ellenségesek egymással szemben. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól. Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok. táblázat). tanulja a környező világot. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri. A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony.3. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani. közösségben való részvételük erősítésével. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1.

hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. 29.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják. bölcsődében. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). 2007–2032 szóló 47/2007. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. gondozásra irányul. tanulásra. hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. b)  A területi célzás alapelve. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. A szülők aktív részvétele. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára.9. 31 1195/2009. (XI. ahol a Program működik. mindenki számára nyitott. Valamely szolgáltatás. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja.) Kormányhatározat módosításáról.64 1. a szülői kompetenciák megerősítése. a velük való tartalmas együttműködés.) szóló 1092/2007. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. (XI. a közoktatás és a szociális szféra területén. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben. 31. és így részei lehetnek annak. egészségházakban stb. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. . Azokon a területeken. A szülők a gyerek elsődleges tanítói. gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves. 20. (V. A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. különösen azonban 5 éves koráig). és bármilyen. valósuló programok indítása az egészségügy. játszóházakban.

fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket). bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását.4. amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. gyermekjóléti szolgálat munkatársait. 0–5 éves gyerekek és szülők. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. ábra Módszertani támogatás és működés .65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat. táblázat). Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. rokonok Védőnő Óvoda. feladatuk annak biztosítása. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást. A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra.7. a program koordinátorait. ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához. ábra érzékelteti.7. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre.

amelynek jelen könyvünk is része. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás. Módszertani kézikönyv I. a közvélemény tájékoztatása. . A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását. Módszertani kézikönyv. amely életkori szakaszok szerint differenciált. Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát. III.4. közösségre. Módszertani kézikönyv. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is. táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek. és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése.66 1. partnerekre vonatkozó) tevékenységet. A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. kötet Közösségek. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. kötet Szülők. II. amelyet minden Gyerekház vezet. szülőkre.

mint a bemeneti mérés. óvoda elérhetősége. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli. s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken. A kutatás tervei között szerepel. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún. így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra. később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások. a különböző programokon való részvétel gyakoriságát. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását. védőnői hálózat. hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. . a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. azt vizsgálja. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere. gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. ahol nem indult Biztos Kezdet program. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. „bemeneti mérése”. A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán. hogy a programból kikerülve. 2010). A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. továbbá olyan kontrolltelepüléseken. A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek.

pedagógiai szakszolgálatok. A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. finanszírozására. Olyan jövőt képzelünk el. gyermekjóléti szolgálatok. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. óvodák. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. korai fejlesztő központok. szívesen tanulnak. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. –  a döntéshozók számára világos. . –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket. értékelését és hatékony finanszírozását. megerősítésére. a Biztos Kezdet programok. óvodák. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. kíváncsiak. – együttműködnek egymással. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret. a gyermekorvosi hálózat. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. a bölcsődék. A gyermekintézmények – bölcsődék. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája. monitorozását. vidámak. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. családi napközik.

és munkájukat megbecsülik. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. amely lehetővé teszi. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer. amely hosszú távon elkötelezett a társadalom. várandós nőket abban. –  természetes. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. hogy a gyereket vállaló szülők. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. arra. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják. – a bátortalan. programok legfontosabb partnerei. Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen. hogy az orvos. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez. –  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni. –  azoknak a családoknak az esetében.69 –  a programok munkatársai egységes.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. az információcsere a szakemberek között természetes. illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. . amely világos alapelvekre támaszkodik. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. ahol a gyerekek koraszülöttek. ahol a sokféleség érték.

. Kossuth Könyvkiadó. (2003). 2009.hu.. füzet. Budapest. A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). Regős J. Juffer. Szomor É. Berta F. Boros B.biztoskezdet. Z. www. Kézikönyv. Új Pedagógiai Szemle. Köllő. 8. www. Tóth A. Módszertani kézikönyv. www. K. (szerk.. Lökkös A. (2009). Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood. H. Those Who Have. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. Zs. 2006. Babusik F. Ferge. van IJzendoorn. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. 1–26. É.) (2010).. kötet. Bányai. www. Darvas. Megnyitó beszéd.. Budapest... Farkas M. 3–16. SZMI. (2003). van IJzendorn. 195–215. Review of Educational Research. Gosztonyi G. Csikós J.hu. Módszertani kézikönyv.. Herczog. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Gyerekesélyek Magyarországon. Szomor. Szilvási L. SZMI. Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján. Közösségek. I. Darvas. A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai... Buda B. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R. gyerekesely. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. Családügyi. Mózes E. május. J. Á. III.. M. H.. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. 75 (1). Kovács E.. Gyermekszegénység.. M. Iskolakultúra-könyvek. (2006).biztoskezdet.hu.. Bakermans-Kranenburg. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. (2005). Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Kertesi. Gallai M. Kétsebességű Magyarország. kötet...gyerekesely. (2009). ELTE TáTK. Psychological Bulletin. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. J. október.... (2009). . In: Nagyné. www. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. H. J. március. Havas.. Roma gyerekek óvodáztatása. M. M. G. DEMOS Magyarország.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G. CSAGYI. Donga K. (2006). Bajnai. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Információk a modellkísérleti programokról. 33–52. Tausz. (2001). Módszertani kézikönyv. Kolozsi B. Topolánszky-Zsindely K. (2004).. J.biztoskezdet. Á. 1. 6. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. E.): Biztos Kezdet Füzetek 1. Farkas M. Ferge.. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program.hu. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Pécs. Iskolakultúra.. 2004/4.. 129 (2). Réger.. www. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt. kiterjesztésének lehetőségei. Osiris. 2009. Rövid program. kötet. M. Zs.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (2008). 2006. (2009). V.hu. és mtsaik (1986). Pattermann K. Szülők. SZMI. (2003). György I. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. Bakermans-Kranenburg. II. Gyerekek. Budapest.hu. F. G.): Romák és oktatás. M. Tölgyesi K.. (2005). Bradley. Ifjúsági. In: Andor. Varga. K. (2006). G. Budapest. (szerk. ECOSTAT. I.biztoskezdet. évi jelentése.. (szerk. R. (szerk. A társadalom peremén. In: Fazekas.

71 Barnett. Tausz. K. (eds. (2006).. Consequences of Growing Up Poor. M.szmm. Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’.. Településtipológia és rangsor. In: Schonkoff. Clarke-Stewart. Owen. Tausz K. 95–120.. Heckman. 2002/4. MTA Regionális Kutatások Központja. P. Risks and Protective Factors in Social Exclusion. Burchinal.. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development. K. NJ: Erlbaum. Tanulmány a nemzeti politikákról. Ceci. D. új kiadás: 1997. T. Á. (2003). K. Meisels.edu/toc/modeng/public/DewDemo.. Á. (2004). Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. 589–613.) (1997). A gyermekek szegénysége. Á. 2006. S. 723–742.. (1994). Vol. Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága. (2001). Working Paper 9495. http://etext. U. Zs. (2007). (1979). J. P. Comment No. Bronfenbrenner. www. K. R. . Developmental Psychology. Barnett. P. (1916). (2006). J. R. Cambridge University Press.nieer. 681–701. Human Capital Policy. ECOSTAT. Fazekas K.. DEMOS Magyarország. Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives. 2006 Darvas Á.. 285–301.html.. Gyermekszegénység vidéken.. C.. W. Handbook of Early Childhood Intervention. A. Tausz. M.. Cambridge. 101(4). Barnett. 296–318. G. Belsky. Gyermekszegénység. Darvas. Sept. (2002). K.. J... U. Brooks-Gunn. J. UN CRC/C/GC/7/ Rev. J. K. U. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási. Benefits of Preschool Education. Brady. G. Carneiro. Bihari. (2000). NBER Febr. (2004). The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up. BarnettBenefits. S. L. (ed. 2007. (2006). J. 2009.org. május.. Bynner. J.-Klebanov. Budapest. 20. E. (eds. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Electronic Text Center. Geneva. Nores. 41 (1). The Ecology of Human Development..ppt Belfield. J. Ch. Köllő J. Dewey. S. McCarthney. Biztos Kezdet Alapelvek. NICHD Early Child Care Research Network (2007). Journal of Human Resources. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása. S. Child Development. W. MA. Economics of Early Childhood Interventions. KSH. Varga J. Mahwan. University of Virginia Library) Duncan. Budapest.. M. Bronfenbrenner. Egy kutatás tapasztalatai. (2008). Britto. J. S. Darvas. New York.. (1999). Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education. Konszenzus papír. Tausz.hu. Biztos Kezdet Program.gov. Poverty and Child Development. Struggling to Make Ends Meet.. Psychological Review. Darvas. –Brooks-Gunn. 2007.). No. ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). W. Brooks-Gunn. K. Duncan. Budapest. Szociológiai Szemle.lib. Schweinhart.. 568–586. Vandell. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata. J. Children and Society. 65. Bronfenbrenner. 15. (1986). L. 7. Committee on the Rights of the Child (2006). In: Lamb. október. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. P. The Free Press. 2.virginia. Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. J. Harvard University Press. 6. Russell Sage Foundation. 78(2). 162–190. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development.. www. M. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. Kovács. J.). 1.

(2006). Journal of Public Economics.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (1993). (2008a). Havas. Trans. 33–52. G. K. Target. R. New York. P. (szerk. M. Vol. Kézirat. Kétsebességű Magyarország. 2008.. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. Gyermekvédelmi kézikönyv. . Ramos. A. Köllő. P. Budapest Kertesi. KJK-Kerszöv. (2006b). füzet. Sharing a Task in Infancy. Esély. 6–9. (2005). B. Esélyegyenlőség. Kertesi. M. Budapest. Risley. Ferge. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Tausz. A. I. The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program. G. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Pinto. Osiris. Á. G. a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. 35. Pedagogy of the Oppressed (M. J.. H. kötet. In: Fazekas. J. Ferge. 1. Kézirat. november 14. San Francisco. G. S. Journal of Child Psychology and Psychiatry. M.. Kézdi. Varga. The theory and practice of resilience. Zs. (szerk.37/ March – April 2007. (2007). Varga.). ELTE TáTK.).. Darvas. Higgit. The Early Catastrophe. (2008b). (szerk. É. Y.. (1976). J. Zs. (2004). 2006/5. 1971-ben végzett kutatásról. Á. ECOSTAT. C. Havasi. Hart. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. Edwin Mellen Press.. Bényi. Esettanulmány Magyarországról. Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján. Savelyev. 231–257. Budapest. 121–138. C. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. 2004/4. 3–16.. J. Az esélyegyenlőség.. Gyerekesélyek Magyarországon. New York. Heckman. M. A. ECOSTAT. Heckman. The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France.. T. (1979). Freire.72 Ferge. MTA Szociológiai Kutató Intézete. Hubley. (2005). É. Trevarthen.. Kádár F. Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. Yavitz. J. (2010).. (2006a). deszegregáció. Heckman. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. 1900–1902. Kézdi.) (2010). (2003). A társadalom peremén. Budapest.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Zs.. P. Science. K.. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”. 32. M. J. Muráti. 114–228. (Első megjelenés: 1970). A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége. NY: Continuum... B. (2008). K. American Educator. (2001). Kálmán. Fekete. Dolowschiák.. (1994). (2002). Havas. Social Interaction During Infancy. Herczog. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Kertesi G. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján.. Budapest. Budapest. Moon. P. R. (2008). H. Iskolakultúra. In: Uzgiris (ed. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai. 4. A. Zs. Herczog. J. a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. J. 1. Kemény.. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. (2003). The 30 Million Word Gap by Age 3. Köllő. Steele. G. Kézirat. Fonagy. New Directions for Child Development. J.. Darvas. UNESCO Policy Brief on Early Childhood. (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. Jossey-Bass Kaga. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. N. Hegedűs. J. Freinet.. évi jelentése. J. G. In: Fazekas.. 94. 27 (4).. (2006).

The Random House Publishing Group. European Early Childhood Education Research Journal. K.. Zs. Biztos Kezdet Füzetek 1. The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature. Paris. ELTE. Rolnick. Nagyné V. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. February 2004. OECD (2004).és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján. www. www. 5–20. MTA Gyermekprogram Iroda Pik. Starting Strong.org.73 Kertesi G. MN. PhD dolgozat. M. A. kézirat.) Az intelligencia és az IQ-vita. 2005.. www. New York–London. Pik. (szerk. J. 8. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Leseman.): Romák és oktatás. Varga... The Discovery of the Child. sz. Paris: Centre for Educational Research and Innovation. Brussels. Családügyi. Akadémiai Kiadó. M. 205–220. I.oecd. G. Kertesi. Paris. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. OECD (2009). Mátraháza. American Psychologist. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. Kézdi G. S. Iskolakultúra-könyvek. sz.. 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands. Tech. B. (2001). Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. P. Kézirat. Minneapolis. (szerk. Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. www. Nagyné. Doing better for children. Education and Equity. NEJ 2004 – Szakértői változat. Korpi. Pécs. I. I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. (2002). oecd. A szociális szakképzés könyvtára. Kisebbségkutatás. Z.org. P. OECD Leseman. Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Ballantine Books. Starting Strong II.oecd. G. OECD (2001). Ministry of Education and Science. M.. (szerk. D. Magyarországi Országjelentés. Montessori. (2001). . (2005). 53/2. P. Grunewald. Paris. Gyermekesély füzetek. OECD (2005). OECD (2006). Konferencia előadás. (1972). Masten. In: Vajda. Stockholm.és Szociálpolitikai Intézet. (2002).org. Páll. Öröklés. K. É. Gyermekegészségügy. Romák és óvodák.) (2006). (szerk. Ifjúsági. In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities. (2001). (2003). 15 (1). (2009). MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Révész. (1998). (2007). In: Andor. Federal Reserve Bank of Minneapolis. Paris. Pléh. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. A.) (2007). (2002). Danku O. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. 1. (2007). Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. Somorjai I. The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children. Pataki. rep. Moss. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek.. (2005). Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. Budapest. Policy Brief. Cs.org/publications. EACEA. R. OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom. V. A szociális munka története Magyarországon (1817–1990).oecd. I. J. Réger. (2004). Coatsworth. november 18–19. M. OECD Observer. Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. OECD (1998). (2000)..

A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve. Inc. (eds. Florence. J. (2004) (eds. Ifjúsági. 5–48. I. Ypsilanti. A. Head Start Debates. 45. Head Start: Criticisms in a Constructive Context. TÁMOP 5. Washington D.: High-Scope Press. UNESCO. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin.. I. J. L. Stabilizálódó társadalomszerkezet. Ziegler. American Psychologist. L. XXI. M. (1993). MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. M. (2003).nfu. E. Weikart. C. 127–132. P. Tárki.hu. www. 2008. In: Nagyné. V. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. (1994). Styfco. Schweinhart. S. sz. The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40. (2006). Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. I. 49 (2).. 2009. 2006.. S. E. Taguczi. Styfco.): Handbook of Early Childhood Intervention.) (2010).. Varró. 115–135. Gy. 6. P. Sz. In: Shonkoff. É. Basic Books. J. Budapest. Brookes Publishing Co. Ziegler. The Child Care Transition. Családpolitika más-más szemmel. 25–49. S. „Elvették a magyarságunkat”. Munkammar. J. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje. (1994).. J. www. (szerk. Szomor. H. Rövid program. S. www. P.org. E. Mich.. Monitor jelentések 2003. (2009). Baltimore. Muenchow.biztoskezdet. UNICEF Innocenti Research Centre. New York. E. L.hu. Styfco. Changing perspectives on early childhood: theory. High/Scope Educational Research Foundation. Surányi.. Meisels. D. Shonkoff. J. megközelítések. 4 (2).) (2004). Werner. 48. Danis. Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27. Protective factors and individual resilience. Paul H. J. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. E.): Biztos Kezdet Füzetek 1.. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez. évf.hu. biztoskezdet. UNICEF (2008). S. KAPOCS. E. www. 10. www. . (szerk. Budapest. D. Szívós.74 Romberg.2. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. Zigler. (1994). P. Eltérő nézőpontok. Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study. É. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Early Childhood and Family Policy Series N. L. International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood. Innocenti Report Card 8... Basic Books. (2010). (2004). Cambridge University Press. (eds. Családügyi.). É. National Academy Press. Gazdasági és Szociális Tanács. március. (2004). Surányi. research and policy. Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel. Herczog.hu.unicef-irc.. I.. Woodhead. – Phillips. J. Scweinhart. Magyar Narancs. H. gyerekesely. Ziegler. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. (2000). Barnes. Tóth. Információk a modellkísérleti programokról. (2006).2..

hu www. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 311/2007 (XI.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról.nationalstrategies. 20.gyerekesely.surestart. sz.org www.17.gov.org www.ehsnrc.org www.) Kormányhatározat módosításáról.csagyi.uk www.dcsf.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284. 2007–2032 szóló 47/2007. 31.hu www. 29.everychildmatters.promisingpractices. (XI. (V. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid.highscope.standards. (XI. AJÁNLOTT HONLAPOK www.gov.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. 1997.biztoskezdet.) szóló 1092/2007.gov.hu www. 1195/2009.uk www. évi XXXI.uk .) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.

reziliencia .76 2.és Szociálpolitikai Intézet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család. Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet. fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó.

Ebből a sokszereplős. amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes. a család és a társadalom fejlődése is. illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. személyiségjellemzői. . társadalom. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. támogatási lehetőségeket. egyszóval a „védő mechanizmusokat” is. erőforrásokat. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei. Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. történelem stb. ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk. forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. valamint a szülő. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. kultúra.77 Az a kép. hanem a szülő. A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. intézmények.). dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek.

1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni. amelyek „csupán” finomították. amelyek nem csak a pszichológiai. és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket. az oktatásra. megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni. illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket.78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak. Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései. a gyermekegészségügyre. A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. sokkal inkább a fejlődés egyetemes. de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. 2000). olyanok. . csiszolták a már meglévő alapokat. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre. valamint a gyermekvédelemre. mint azelőtt bármikor (Pukánszky. 1992). amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. Olyan elméletek ezek. kutatása. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében.

Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat. Így a férfi. anyagilag segíti a családot.79 ka. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. 2. aki férje.1. egy közeli kisvárosba költözött. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. illetve segélyeken él. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. Az ikrek édesapja. 2.1. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. de sosem mennek hozzá aludni. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. két éve nem él a családdal. keretes szöveg). ahol azelőtt is dolgo- . a hangok. Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni. kétpetéjű ikrek.és oktatáspolitikai döntéshozások során. és nem is segíti a családot anyagilag. így hamar gyarapodni kezdtek. Ahogy cseperedtek. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. amely nem nagy. hogy egy időre szétválnak. a 37. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. azonban nincs állandó munkahelye. amennyire tudja. gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. jobb megélhetést keresve. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget. Kati. Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. valamint a család-. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot. Az egészséges. Zsigmond. szociál. A gyerekek édesanyja. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. héten születtek császármetszéssel. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. ha melege volt. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták. hevesen tiltakozott. 41 éves. a fények. minden zavarta. „evett és aludt”. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. Zsigmond 35 éves. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal. az ikrek pedig második házasságából születtek. nem tartják a kapcsolatot. Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak.

és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában. Gyakran volt rosszkedvű. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott. Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. hiszen az ő házában laktak mind a heten. Az óvónő eleinte azt gondolta. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. probléma van Líviával.80 zott. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. Otthon volt naphosszat. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. amire gyakran a kicsik is felriadtak. fogadja. napközben alig voltak otthon. Az óvónő azt gondolta. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. és eleinte a közeli kisvárosban sem. Sokszor csak mosolygott. Ő egy látogatás után logopédushoz . de a délutáni alvásuk után. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. sem a háztartásban. csakúgy. és Kati elmondása szerint ivott is. és sokszor hívta őt segítségül. Lívia hamar beilleszkedett. mind a felnőttekkel szemben. mintha oda se figyelne. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. mint Zsigáét. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte. és némileg ismerte a család körülményeit. A férj nem tudott munkát találni a faluban. ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. Teltek a hónapok. így már akkor elment. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. de a gyerekekkel nem nagyon játszott. A szép. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról. hogy a kislány zárkózott. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. szívesen segített. mert nem jött ki jól a nagymamával. Nem sokat beszélt. hisztis. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. így ő megígérte. Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. legtöbbször Zsigával. Amikor az ikrek 3 évesek lettek. amikor a kicsik reggel még aludtak. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. Katinak lejárt a gyese. sírtak. látszólag „nem volt mondanivalója”. hogy amint vissza tud állni munkába. majd idővel „beleszokik”. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. nehezen jött ki társaival. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. de ha nagy zsivaj van körülötte. nem válaszol. Zsiga viszont gyakran volt dacos. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. már otthon volt. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. szerette a szép játékokat. sokat kiabált velük. amikor a gyerekek szólongatták. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. és néha verekedett is. Lívia csendben. de közéjük nagyon ritkán ment. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel.

hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. Az óvónő megdöbbent. délutánonként nagyokat játszanak együtt. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt). Ma Líviának hallókészüléke van. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. Újabb kapcsolata nincs. csak a társadalom rontja meg. hogy a kislány zárkózott volt. hogy eddig ezt nem vette észre. nem hallotta. ha az édesanyja „lerobban”. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. Ekkor derült ki.81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. A nagyok csak későn járnak haza. hogy az „ember tudásának”. és kis barátnői is lettek. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. és alapvetően jó. de részt vesz a közös foglalkozásokon. Még mindig zárkózott és csöndes. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat. mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. hogy el tudja tartani a családot. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. Együtt rájöttek viszont. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. Kati ellenben gyakran elkeseredik. vagy pedig öröklött. hogy mi lesz velük. A nagymama 71 éves. még jó erőben van. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. nem értette gyors. hanem azzal is. A 18. miszerint az ember természete vele születik. Zsiga hol fokozódó. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. de a környéken nem találnak munkát. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. a védőnő azonban megnyugtatta. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. Valamivel később hasonló. ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. hol csillapodó hevességével. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással. munkájukat és a felelősséget. A nagymamával sok időt töltenek.

Az ún. E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. már a 20. Danis és mtsai. kötetben). vagy a környezeti.82 tésénél fogva rossz. Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre. hangsúlyozta azonban. a II. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok. bővebben Danis és mtsai. így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. klasszikus elméletalkotója. amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. A fejlődéslélektan két legnagyobb. 1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. A modell továbbfejlesztésében. kötetben). A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. bővebben Pléh. hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. 1979. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. Sameroff és Fiese. 1975. hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja. l. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak. a II. 2000. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. itt azonban a fejlődő egyén már környezetének. század közepén megdőltek. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). interakciós modell (Lewis. míg a 20. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. az alábbi fejezetet). Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. .

Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. gyakoriságára. megérinti. Ha pedig a csecsemő sírni kezd. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. mert zaklatott mindennapjai. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. mire a csecsemő megnyugszik. hogy Lívia veleszületetten csöndes. visszahúzódó temperamentumú gyerek. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat.). mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. felső küszöböt. valamint az a tény. Például. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. mert csak így volt képes megnyugodni. Feltételezett ún. Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. . ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. hisz tudjuk. akik a tapasztalatszerzés. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. hogy nem hallotta. mindent megtesznek azért. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl. Egy egyszerű additív modell szerint. itt biztonságban érezhette magát.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. mindezek együttesen jöhetnek számításba. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. vagyis „ez is. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten. nem megfelelő viselkedését. úgy reagál. egy gyermek sírós. nem értette jól a gyerekeket. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. aki már születése után is hasonló volt. hogy megnyugtassák. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. ritmikusan mozgatja stb. hogy csökkentse a másik heves. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún.

és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú. amikor a gyermek képességei. A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. magabiztosabbnak érzi magát. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. még Ferenczi. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. temperamentuma. hogy többre vagy másra vágyik. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. gondozói szokásaira és énképére is. ez pozitívan hat a szülő énképére. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. és teljesíteni tudják annak elvárásait. illetve követeléseit. E korai modell már felvetette. pl. szükségletei és motivációi megfelelőek arra.84 Ha ellenben az ún. a jelen kötetben). Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot. ellenséges lehet. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. ha egy kisgyermek unatkozik. Óvodáskorában Zsiga. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. . szenzitív szülő. hogy ő „jó”. illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. amit rendszerint bűntudat is kísér. aktivitását és szociabilitását. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. Például. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. stratégiája. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. tehát alkati sajátosságait.

Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler. sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. aztán kedves. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba. ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. gyakran került összetűzésbe a kisfiú. nehezen nyugodott meg. 1998). hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. illetve „nehéz” természetűnek Kati. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. a jelen kötetben). . és sikerélményt nyújtottak neki.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. Sameroff és Fiese. kimerült és türelmetlen volt. mosolygós kislány lett. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. kis feladatokat adott neki. Az irritábilisnak. nagymamája és óvónője) között. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. irányította figyelmét. csak evett és aludt kicsiként. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének. érzékeny és válaszkész szülőre talál. Líviával soha sem volt gond. impulzív kisfiú lett. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének. 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. Édesanyával. csöndes. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. bővebben Ferenczi. Ebből a sokszereplős. később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. lobbanékony. Ez utóbbi abból is fakadhat. valamint Zsiga és nagymamája. állapotának foghatjuk fel. találkozások. Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. befolyást gyakorol rá (Caspi. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. illetve az óvónő között. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. Később heves természetű. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás. magabiztos. Ez gyakran kifárasztotta Katit. valamint az az érzés. amelyek a jószívű. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. az édesanya. minden zavarta. összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. személyiségjellemzői. hanem a szülő és a család fejlődése is. 1975.

Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít. elhúzódó rossz viszonyát. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel. amely lehetővé teszi. befolyással vannak rájuk.86 1. céljait. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. és ha lehetősége van rá. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. és kerüli a nagyobb társaságot. Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. sokszereplős interakciókban . inkább keresi az olyan helyzeteket. az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. 2. azonosnak ítélhető környezetet (pl. amelyben felnőnek) másként élnek át. 3. Lívia. a családi rendszert. adottságai. mind halláscsökkenése csak megerősítik. ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. ami aztán tovább formálja személyiségét. és másképpen reagálnak rá. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. barátokat. A nagymama az. választ is közülük. hogy ők is hatnak szüleikre. mind a kisfiúval. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. mind az óvónőjükből. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. tevékenységeket választ). ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. A gyermek jellemzői. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. „egyéni” környezetét is (pl. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. A különböző gyerekek egy adott. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal. másként értelmezik azt. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. és a nagymamánál keresnek menedéket. A többgyermekes példánál maradva. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. sírnak. míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”.

Ma még számos szakember érvel amellett. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom. a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. bővebben Goldenberg és Goldenberg. . főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait. 2005). 1990). Loeber. amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl. megfigyelése az időben nem egyszerű. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. karakterét. egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. csak utólag. viselkedését). Olykor ugyanannak az eseménynek. 2008).5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. oknak többfajta következménye lehet: pl. agresszió. depresszió. jellemzőnek. hogy ez közel sincs így. A tudományos tapasztalatok azt mutatják. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket. tanulási problémák. ez pedig a cirkuláris okság (l. Akárhogyan vizsgálódjunk is. hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza. A tranzakciós folyamatok vizsgálata.87 gondolkodnunk. Bryant. A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk. 1991).

Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek. és együtt alakulnak a családi szokások. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. Ez a szemlélet. családi problémák. az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. és valószínűsíthetően a természetes. mint a jelenlévő gondozók. hogy itt másról is lehet szó. Azt is feltételezhetjük. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. szerepek. többtényezős okság). . segít abban. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. és ismertetjük azokat a modelleket. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel.88 lés is) találkozhatunk. amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik. környezetválasztásait. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. kommunikációs minták. hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. szabályok. ha a családra úgy tekintünk. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. szociális hátrány. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. 2008). azt is feltételezhetjük. zárkózott viselkedése fennmarad. Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. szervezik. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. hanem férfi személlyel. (a családi folyamatokról bővebben l. megküzdési módok. Máskor. amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. nagymama. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. ezzel is igazolva. aki észleli. Amellett. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). azonban csendes. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére. családi elrendeződések stb. Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges. Egy komplexebb. Goldenberg és Goldenberg.

amíg hazaérkeznek. Ha ezek után sem fogad szót a fia. Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. társaságot. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. és gyakran rá is csap a fenekére. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. egy Katié és a kicsiké. A nagyok kamaszok. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. ugyanakkor számos olyan feladatuk van. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. amikor az édesanyjuk pihen. vagy vállat von. szabály. Zsigmond. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. köszönti őket.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. amely általában egy apára hárul a családban. egy pedig a nagyobb gyerekeké. témaköröket: családi szokás például. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. Ezek után. a családban apaként? Milyen esetekben támasz. akkor megvárja a gyerekeket. de utána pár órát alszik. A kicsik gyerekéletet élnek. ha viszont dolgozni megy este 9-re. mit fog kapni. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. ebben a hónapban ki. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad. az anya-gyermek. vagy esetleg visszaszól. A gyermekvállalást követően. (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. Ezek az . de némileg támogatja anyagilag a házat. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. nem hozhatnak haza barátot. ha valami nem tetszik a viselkedésében. hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok. amíg Kati megfőzi a vacsorát. mire nincs. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. mire van lehetőség. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként. problémák egymással való megbeszélése. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). és kinek kell várnia. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. a fiú „bandázik”. az apagyermek és a magasabb rendű. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok.

még Nguyen. 1985. örökbefogadó családok. Éveken keresztül így éltek. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. de talán elmondható. Akkor a férj szülői házába költözött. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. Emőkével. 1988). majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak. Amikor első fiúk megszületett. A terhességből megszülettek az ikrek. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. újraházasodik. a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. . Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. Nemsokára Kati teherbe esett. a jelen kötetben). a férj szüleivel. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. nukleáris családról (szűk családról. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. azonos nemű szülők családjai. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. Ekkor már hatan éltek együtt. Ez a szülők. „patchwork”/„mozaik” családok6. a testvérek. amikor egy szülő elválik. Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. anyafia. immáron négyen. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető. ezért összeházasodtak. A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. a családok szerkezete. Az asszony az édesanyja házába költözött. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. ha önállóan élő. csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. struktúrája a 20. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. többgenerációs nagycsalád). Ahogyan később testvérek érkeznek a családba. l. amely olyan színes. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. segítőkészségét). illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. aki oda is költözött a házhoz. dajkaságba adott gyerekek. édesanyja és a gyerekek. Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. a féltestvérek olyan hálóját eredményezi. és élvezhette édesanyja bizalmát. egyszülős családok.

Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. Sokkal nagyobb felelőssége. mert ez megzavarja a családi működést (pl. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). attitűdjeikben és értékrendjükben. Ez azt jelenti. családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. magyarul: Goldenberg és Goldenberg. Cox és Paley. Ez még akkor is igaz. mint a részek összessége”. 1968. Gyakori példa. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. továbbá Bertalanffy. de feltételezhető. és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. hogy „az egész több. együtt. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. Ez akkor is fennmaradt. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. 1985. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. mindez megtörtént volna. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. Az alrendszerek között határok húzódnak. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. 2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. 1997. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . de rugalmasak. Például vannak családok. Combrinck-Graham. A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. Nem szerencsés például. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során). mint az általában megszokott. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. ha negatív folyamatokról beszélünk. hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. hogy a család tagjai külön-külön (pl. de nem átjárhatók. ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel. hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők.91 sában (e szoros. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. Az ún. – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak. egyértelműek. illetve jogokat.

hogy egy-egy trauma (pl. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz. kiegyensúlyozott. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család. A gyerekek állapotának. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz. Kati nem tűri el. új . kisközösségekben. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. de a kicsikét soha. mint ami addig megszokott volt. Katiéknál erős szabályok vannak arra. később részletesen). orvosi rendelő stb. és mindeközben nagyon tisztelik őt. hanem azok a közegek (óvoda. A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve.) és szereplők (óvónő. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak. – A család jó esetben élő. védőnő. A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. és változásokat indít el belső folyamataiban.92 azok a kommunikációs módok is. Ide tartoznak azok a kérdések. vagy megengedhetők számukra egy adott családban. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. alább részletesen). de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet.) is valódi felelősséggel tartoznak. és aktívan válaszol a kihívásokra. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása. amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. felelősségeket. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl. és szüntelenül kiegyensúlyozásra. vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l. változtatása idején. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. akik fogékonyak a humorra. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. ez azt jelenti. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. Újra kellett strukturálnia a feladatokat. Mint említettük. gyerekorvos stb. stabilitásra törekszik. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. Példaként megemlíthetjük. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l. – A család szabályozza önmaga működését. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz.

valamint Zsiga. mikrorendszerek azok a rendszerek. amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. gyerek. a gyermek kortársait. mást vált ki partnereiből. Kati roppant erős asszony. tanulás. fejlődésére. szerepekkel (pl. hogy a család élete nem problémamentes. A gyerekek hangulatán. tevékenységformákkal (pl. a társadalom. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. tanár-diák. akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. kórházat. a tágabb családi kapcsolatokat. 1986) azt is feltételezi. játszótér). de például az óvodai-iskolai. 2.és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. szülő-gyerek. diák. Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. otthon. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. 1979. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. barátság) ruházzák fel a gyermeket. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. a játszótéri. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését. 2. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl. iskolai és helyi közösségeket. más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend.). A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. játék. óvodai. a különböző helyi közösségek (szomszédság. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. tehát az otthont. Zsiga. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. adott esetben a fejlődő gyermek. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. ábra. A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . erősítve. Az ún. pihenés). 1. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére.1. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek.93 szerepek és szabályok alakultak. rendelőintézetet. osztályterem. közvetlenül része. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. a bölcsődei. amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. édesanyja és testvérei.

Esetünkben Lívia és Zsiga. problémáKulturális. s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. KRONORENDSZER . Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek. Segítő óvoda. Ez a szoros kapcsolat min2. j o o e g. hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. Egy biztonságos. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. a helyi lakóközösség. illetve – az átmenetek kérdése. de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. n éze t e k . a szociális háló.1. vagyis az. illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt. a védőnővel és a gyerekorvossal. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. ami az iskolába lépés lesz. otthon és iskola közötti együttműködés). baráti köre.94 – a kiterjedtség. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. az édesanyának és a nagymamának. jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi. Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. vagyis az. Ilyenek például a szülők munkahelye. Olyan családok esetében. vagyis az. később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. Kortárszakem. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. valamint az óvónőnek. – a kapcsoltság. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel. akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k . mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. amelyek számos problémával küszködnek. az óvodai gyerekekkel.

igazi. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. egy nógrádi zsákfaluban. mély kapcsolat van a két asszony között. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. és szűkebben értelmezve. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot. Az óvónő. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. ideológiai eszmék. Emiatt rendkívül fáradt. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. másrészt kulturális. egy gyermek életét. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. de ez nem jelent számára igazi társaságot. szokások.95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. ahogyan az emberek. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. ahol élnek. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. a nagymama alacsony nyugdíjával. a közéleti személyek. Az általános társadalmi klíma. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. vagy számos okból nem meri vállalni. A jellemző makrokörnyezet. a közgondolkodás – az. 4. az orvos és a védőnő azok a formális segítők. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. értékek. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. . szerepeit. és az éjszakai munkákkal. A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. A makrorendszer a tágabb történelmi. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. fejlődésére nézve. Talán még erősebb hatás esetükben az. ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. szociális elszigeteltséget. a szegénységről. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. A fizetése viszont nagyon alacsony. kimerült. hogy a falu. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. akikkel szórakozna. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. nehézségeket. résztvevőit. Katinak nincsen igazán baráti köre. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. egy család. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. megbeszélhetné a problémáit. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános.

Lakatos. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. adottságaiban. a lakóhely. hatni képes szereplő. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. amelyek a genetikai adottságok. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward.96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. . A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. Azokban az esetekben. helyi közösség stb. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat.7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. kifejezettek. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. Ferenczi. tehetségeiben és nehézségeiben. Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. kölcsönös interakciók révén megy végbe. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. Ahhoz. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. Nguyen. Herczog. de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait. ott valószínű. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Varga. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l.és makrorendszereket tárgyalja. az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. 1992). A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek. Egyed és Kalmár fejezeteit).) érvényesülő folyamatok tehát azok. amelyek során a gyermek aktív. jó tartalommal és jó irányban működnek. Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. Andrek és Herczog. a társadalmi és kulturális tényezőket. proximális) környezeti interakciók azok. Tóth.

esetleg dezorganizált. Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. és így csökken az egyes viselkedésmódok.2. zavart. A korábban már bemutatott. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa. a nagyon közeli (szülői. proximális folyamatok ereje abban. keretes szöveget). a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére. A hátrányos helyzetű környezetben. stabil környezetben. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. 2. családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. hátrányos helyzetű. bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. hogy támogató. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben. Kedvezőtlen. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. készségek megfigyelhető változatossága. az a szülői feladat. mint a kedvezőtlen. az édesanya. sokkal bonyolultabbá válik. kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. valamint közvetve. aki például nyugodt. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. .8 Mint említettük. a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul. szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. ún. Farran is (2000) hangsúlyozza. hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására. és kevesebb idejük. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. A közvetlen. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását. változatos.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. nem jól szervezett környezetben (l. vagyis az. hogy az olyan környezetben. amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. Rutter amellett érvelt. három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. számos stresszes életesemény. az apa nem a családdal él együtt. pszichiátriai problémák az anyánál. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok. rigid szülői attitűdje. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz. alkohol. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak. alacsony SES. magas stresszfaktorokkal. alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során. . hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. Londonban az volt.109 2. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. valamint intézeti nevelés.és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. Azt tapasztalták. hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. A kutatás fő célja a különböző rizikó. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését. az apa kriminalitása. Barocas és mtsai. alacsony foglalkozási szintje. szülői pszichopatológiák. Azt figyelték meg. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. érettséginél alacsonyabb végzettsége. családi instabilitás és tartós szegénység). mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje.és droghasználattal. kisebbségi státusza. magas szorongásszintje.3. nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. négy vagy több gyermek a családban. 1983. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma.

táblában foglaltuk össze (l. és a kultúra. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. szociális kompetencia. amelynek értelmében. hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó. 1976). és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni. figyelmi. egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak. .és viselkedésproblémák. Vagyis. még más szerkezetű táblázatot Herczog. 2008). valamint egyéb. Annyi bizonyos. 2008).3. nem mondhatjuk biztonsággal ki. keretes szöveget).110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés.12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták. A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2. a 2. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket. legalábbis nagy minták esetében biztosan. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. nyelvi. ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. ha van egy-két kockázati tényező. ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter. Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. érzelmi. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás.2. hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező. Az egyik az ún. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek. Danis. hogy fejlődési nehézségeket találjunk.

házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol.2. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató. egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony. de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil. segítőkész szomszédság Összetartó. támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. biztonságos. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet. érzékeny.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó. 2008 alapján . táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok.111 2. elhanyogoló.

arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. hogy olyan tényezőkről van szó. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt. hanem olyan szülőnek kell lenni. bővebben az alábbi alfejezetet. vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. óvoda. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek. Játsszunk el kicsit a gondolattal. A kompenzációs modellben a stressz. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. megerősödhet bennünk az a kép. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét.) Védőmechanizmusok. (Erről a jelenségről l. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. Fontos kiemelnünk.15 Fiktív esetünkben. 2000). aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban. a Gyerekház védő szerepe. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. vagy nélkülöző. Bízhatunk abban. mint a fejlődést támogató. Ugyanakkor ne felejtsük el. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok.és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete. hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. olyan apa számít protektívnek. Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk. védelmező faktorokat. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. 15 . A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra. vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1.

Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. serdülőkori anyaság. A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. hogy mennyire sérülékenyek. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. 3. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. születési-újszülöttkori komplikációk). és akik már voltak. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat. hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is. akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. nem okozott gondot. illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. amikor a gyerekek cseperedtek. droghasználat. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. óvodai elszakadás különbözik azoknál. a szülők pszichés megbetegedései. válságot és anyja helytállását. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. Erre magyarázat lehet. Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. de lehetséges. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. bántalmazás és elhanyagolás. jelentős gazdasági nehézségek. de szerető környezet veszi őket körül. tartós szegénység. 1999).113 2. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. azonosulhatott is vele.. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. . Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába. menni kell tovább. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. és bár zaklatott. hanem az óvodában veszik észre. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). nem édesanyjuk. mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”.

a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl. kiterjedtségét jelenti. így abból a tényből. magabiztosan viselkedett. Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter.és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). később intézményes nevelés-oktatás stb. amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. Ugyanígy az egyéni sebezhetőség. keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le. temperamentum). tanárok. A kockázati.3. A családjukat állandó napi stressz . mind a környezeti hatások (család. kompetens. A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos. Kalmár. 3. magabiztos és törődő felnőttekké vált. A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése). túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. hogy valaki koraszülöttként jött világra. Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. valamint -folyamatokat. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. érzelmesnek. ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. gyerekintézményi stresszorok). hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. iskola. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó. Kalmár. 2.és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben. Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők. a jelen kötetben). míg másokkal szemben nem. 1999). csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. 1989). válás. Azt.). hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. 1994): egyrészt az érés függvényében változik. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek.114 2. 2007.3. társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő. barátok. amelyek legalább két. testvérek stb. ez egyértelmű. A második kör olyan gyerekeket fedett fel. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl. 2. Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. táblázat). gyöngédnek („bújósnak”). magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens. Fontos kiemelni. szomszédok).) nagyon sokat változnak. Ezenkívül jellemző volt.

nem tesz kiszolgáltatottá. hanem másodlagosan is örömöt. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. akik rászorulnak a formális segítségre stb. az impulzivitáskontroll. viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. az önállóság. A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők. testvérek. és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között. bújós. a kockázati faktorok erősödhetnek. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére.3. A  z is fontos. az önsegítő készségek. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. a belső kontrollosság olyan tényezők. jelen kötetben). garantál egy minimum jólléti szintet. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt.16 Forrás: Werner. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van. kíváncsi. ami nem stigmatizál. jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. (l. 2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton. és eléri mindazokat. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. élénk. nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). részletesen Bass és Darvas. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl. éber. magabiztosságot okozhat a gyermeknek. barátok. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. kedves. a megfelelő viselkedésszabályozás. más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. amelyek erősítik a gyermek személyiségét. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. tanárok. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek. . rokonok. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből.115 2. szociábilis. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív.

akárcsak a gyerekeket. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére. ha ezek a folyamatok sikertelenek.116 veszi körül. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. pszichoszomatikus. Családi megküzdés. Ezek szerint nem elég tudnunk. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. sok nehézséggel.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. családi reziliencia A családokat is. gondozóik és a támogató szakemberek számára. Alapos tájékozódás. Abban az esetben. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival.4. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése. 2. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket. személyiségük. 2002) integrálta azokat az ismereteket. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. hanem interakcióikban is. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l. Azonban belső erejük. tisztában kell lennünk azzal. Ezek a fejlődési. a család sérülékenységéről beszélhetünk. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . mind egy nagyobb gyerek. míg más feltételek mellett nem. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. táblázat). egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket.5. és ha szerető. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. körülményeik. A 2. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. depresszió. biztonságos kapcsolataik. „problémamentes” családban. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben. valamint személyiségük. illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. tekinthetjük reziliensnek amiatt. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük.

alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket.. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához). körülmény. Pl. az érzékeny. körülmény. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. szegénység. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni. Forrás: Gutman és mtsai. 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel.4. Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában. krónikus betegség). Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil. körülmény. válaszkész. Pl. folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl. (Pl. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei). (Pl. másik fajtá- . jól szervezett családban.117 2. táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással. meleg légkörű. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún. körülmény. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában.

E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket. Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. háború). mind a gyerekek fejlődése. mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének. kapacitásait. elsődleges gondozó halála.118 2. amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie. problémái).  család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez). táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt.  ind a nehézségek. A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései. a család identitása. táblázat). Patterson 1988. melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek).6. továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. 2. . Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját. a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre). az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények. Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat. nehézséget.5. amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. (l. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. amelyek változtatásra n késztetik a családot). hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben.

hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra. s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. a gyermekek számára még inkább megterhelő. illetve erőforrásokat. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. szülői szerepekkel. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést. Rövid. a nehezített körülményekhez. stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. de rugalmasak: pl. illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez. segít. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak. Meg kell jegyeznünk. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos.119 2. 3.és hosszútávon is a források. támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az. 8. barátaival.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. Patterson. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket. 2. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján. támogató impulzusokat. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. ne tagadja meg a külső segítő.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni. gyakorlatokat. 5. tiszta. mint a felnőttek). különböző fókuszú (pl. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9. tartsa a kapcsolatot szeretteivel. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. 4. a résztvevők sajátosságait. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. a gyerekek egészen máshogy. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük. 6. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti. hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . 7. hogy felismerjük mind a biológiai. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott.6.

testi folyamatai (orvosi. a jelen kötetben). óvoda.és kortárskapcsolatok). védőmechanizmusokat. politikai hangulat. releváns felnőtt. koragyermekkori intervenciók tervezése. . a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. illetve egy adott gyermek. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. közérzet. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. nevelői stílus). e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. a koragyermekkori fejlődés testi. támogatási lehetőségeket is. f)  a lakókörnyezet fizikai. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. fejlődésről). a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. bővebben Szilvási. Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők. erőforrásokat. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. a szülés lefolyásáról. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai.120 ka is segítheti. az újszülöttkori állapotról. légkör. attitűdök. Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. egészségi eseményeiről). d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES. sőt. segítenie kell.7. valamint Darvas és Bass. illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket. viselkedések. iskola tárgyi és szociális jellemzői. értékek. 2. Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. védőnői adatok a várandósság. tolerancia). kulturális és szociális adottságai. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. természeti katasztrófák). c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l. h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események. környezetek jellemzői (bölcsőde.

33–52. G. Herczog. Áttekintés a családról. Aylward. a nem hagyományos családmodell. .és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához. Rothbart. Bell. Psychological Review. (2006). A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. (2005). fejezet: A családpszichológia alapjai. 55. M. Educatio. Goldenberg. Budapest... Goldenberg. A. (2000). 14–20. (2008). Kalmár M. K. (eds. hogy a fejlődés előrejelzéséhez. R. T. Sameroff. J.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. L.. Andrews. Barocas. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. (1984). Varga. Budapest. 27. (1989). (eds. táblázat). család. Fejlődéslélektan. 46. The determinants of parenting: a process model. John Wiley and Sons. Bates. In: Társadalmi egyenlőtlenségek. Social and interpersonal determinants of developmental risk. J. E. M. R. A lélektan története. 15. gyermek. 13–38. 321–357. G.. In: Fazekas. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. 13. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard. 75. J.): The Effect of the Infant on its Caregiver. (2008). Egeland..121 A bemutatott modellek azt sugallják. Osiris. kötet. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. n.. Sroufe.. Animula. (2007). Köllő. M. Család. 83–96. S. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. 2. oktatás-. Contributions of human infants to caregiving and social interaction. Osiris. Bates.7. E. L. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. New York. M. Applications of Temperament Concepts. Budapest. (1991). Budapest. A. P. Pukánszky B. (szerk. I. 235–245.. Ostrow. A. The relationship between environmental risk and developmental outcome. Croft. (é. Kézirat. Van Dulmen. T.. Budapest. M. L. E.) (2000). Osiris. ELTE. Rosenblum. Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. Szilvási. J.. 1–133. J. (2008).... H. 479–488. (1992). R.): Temperament in Childhood. Q. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. Cole... ifjúság. R. 81–95. Belsky. Budapest Pléh Cs. In: Kohnstamm. H. I. R. A. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. J. B. Wiley. (1974). 1–19. Danis I. 2000. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. K. Gervai J. A gyermek évszázada. K.). Child Development.. In: Lewis. Bell. Chichester. Budapest (különösen ajánlott: I. (1968). 222–229. Journal of Child Psychology and Psychiatry.). M. Seifer. R. Ecostat. (szerk. Developmental Psychology.. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. Q.

Hetherington. Families as systems. (2007). Life Course Dynamics. NJ. C. Psychiatria Hungarica. and Personality Development (5th ed. Elder. R. NY. Lawrence Erlbaum Associates.. G. Annual Review of Sociology. (eds. Schumm. Jr. gyermek. ed. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. T. 311–388. S. J. P. A. In: Butterworth. General Systems Theory. ifjúság. M. K. Cornell University Press. N. (1985). P. Elder. In: Boss. U. Gardner Press. (eds. P. Osiris. The bioecological model from a life course perspective. New York.. Family transitions. A. In: Cowan. Mahwah. P. Plenum. NJ.. J. Cole. In: Cowan. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. G. Lawrence Erlbaum Associates.. E. Hemel Hempstead. L. 139–150... A.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. Hetherington. G.. Doktori értekezés. (1997). A developmental model for family systems. . (1990). Harvester Wheatsheaf.. (1985).) Causes of development: interdisciplinary perspectives. R. 33–45. (1994). Hetherington. Danis I. Cox. Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries. and child development. S. P. Ithaca. Bryant.. 101. In: Damon. M. Personality development across the life course. In: Moen. Cambridge. Danis I. Gervai. P. cycles. New York. 15. (2001). J.C. 48. (1991). Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. New York. (1986).. Stecklov. Becoming a family: Marriage. (2006). NJ. J. G. American Psychological Association. Developmental Psychology. Miller. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model.) Family Transitions.. 568–586. L. U. (1993). Lawrence Erlbaum Associates. A. 184–209. Carter. Szilvási. (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach. Wiley. (2008). P. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy. Mahwah. K. Washington D.) Family Transitions. M. Környezeti rizikó: életesemények felmérése.. 3. 27. W. Pedagógiai-pszichológiai Kar. (vol. H. Bronfenbrenner. Glanville. Cowan. Bronfenbrenner. M. W. Ecology of the family as a context for human development: research perspective.122 Bengtson.. Fejlődéslélektan. A.) Handbook of Child Psychology: Vol.. The Ecology of Human Development. (eds. K.). LaRossa. (1998). (1991). Danis. McGoldrick. Emotional. 21. H. P. H. New York.. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. G. P.. MA: Harvard University Press. The Life Course Perspective Applied to Families over Time. Család. Luscher.. N. Bryant. A. 469–499. 243–267. Caspi. Empirical evidence for causes of development.). U. (1995).. and social change. In: Cowan. Budapest. Eisenberg. (2006). Kognitív Fejlődés Program. Pszichológiai Doktori Iskola. Combrinck-Graham. M. U. M. Mahwah. 153–185. L. Heming.. (1979). Cole. A. R.. Family Process. Social. Ceci. Jr. (eds. P. Cowan. A. parenting. 723–742. (eds. (1991). 599–618. V. Elder. W.. L. I.): Family Transitions. Bertalanffy. G. 24. von (1968). Doherty.) (1990). Paley. Bronfenbrenner... 22. (eds. B. Annual Review of Psychology... (series ed. Cowan. Gervai J. Bronfenbrenner. S. Psychological Review. B. Bollen. Steinmetz.. Allen. 14–20. Braziller..

(1989). J. A. K. J. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. (2004). Developmental Psychology.. (1997). G. Univ.): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology. R. Sameroff. New York. Varga. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született... M. G. J. K. L. 3–7. (2003). Áttekintés a családról I–III. (2008). Ganzel. Transition: a literature review. of Rochester Press. Toth. P. 279–286. M. Oxford. Köllő. Stevenson-Hinde.): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. J. In: Fazekas. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. S.) (1996). 320–329. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. J. O’Connor. R... Rutter. (2005).. Mahwah. H. J. Educatio. . Families and individual development: Provocations from the field of family therapy. Lerner. E. Herczog. Lawrence Erlbaum Associates. Developmental Psychology. Kalmár M. van Loon. 777–790. Cole. Budapest. M. R. A. Animula Kiadó. New York.): Relationships within families: mutual influences. (1997). M. Parke. In: Hinde. 787–795. Models of developmental psychopathology.). Cambridge University Press.. Child Development. Magyar Pedagógia. (2000). Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. Sociological perspectives on life transitions. I..123 Farran. Relationships within the family: a systems perspective on development. T. Visentin. D. 289–302. Educatio. A. (szerk. (2008). Child Development. Garbarino. J. Ecostat. D. Cambridge University Press. J. B. D. M. 55. (1990). (2007).. Buehler. (eds.. S. (1991). New York. 353–373. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. (1996). 6. S. Minuchin.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. 185–205. Kalmár M. Rochester. 455–462.) Handbook of early childhood intervention (2nd ed.. A hátrányos helyzet értelmezése. Budapest. (eds. (1988). (eds. Questions and advances in the study of developmental pathways. D. New York.. Budapest. In: Shonkoff.. Child Development. Perlmutter. The human ecology of early risk. 33–52.. (2000).. 76–94. 32. Gordon. George. Józsa. Annual Review of Sociology. Goldenberg. B. P. (eds. In: Hetherington. A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. K. 75. R. (2006).. ELTE. L. Minuchin. S. K. J.). Masten. N. K. (eds.. A. (szerk. 159–190. (eds.A. Tellegen. New York. Meisels. 97–116. M. 97–111. ELTE Eötvös Kiadó... (1988). NJ. 39. Lewis. R. 510–548. I. Miller. (1993). M. L. K. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions. Clarendon.): Child Development in Life span Perspective. n. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. 7–26. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Gutman.. M. Papp. Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. Gerard. (1985). Kralik. B.) Handbook of Developmental Psychopathology. M. Fejes. T.. 55. 19. 1832–1849. Journal of Advanced Nursing. 9. J. In: Cicchetti. 6. (1984). Hareven. Budapest. Plenum. M. Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban. In: Lewis. Kézirat. (é. C. Goldenberg. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. Garmezy. Aldine de Gruyter. Jens. S. 56. 105. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. 60–73. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. Loeber.). Meisels. Liskó. N.

(1975).. Rutter. Chichester. J. Pediatric Annals. 54. (eds. (eds. Familial risk and child competence. (1992). Family resilience to the challenge of a child’s disability. Gondolat. Thomas. A. S. Sameroff. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery. A. Válogatott tanulmányok. Patterson. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model. Osiris.. In: Bornstein. 115–135. John Wiley and Sons. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. J. Thomas. (ed. D. 1964–1974. 491–499. Protective factors and individual resilience. consequences. E. (Ed. The Guilford Press. Journal of Family Therapy. . A lélektan története. Bates. In: Kohnstamm. Beyond longitudinal data: causes. Research report: Isles of Wight studies.) Handbook of Infant Mental Health. changes. 677–730. Chess. Journal of Consulting and Clinical Psychology. (2000). New York. Cornell University Press. A. Akadémiai Kiadó. (2005). In: Horowitz. Ithaca. Bates. M.. E. H. 249–263. S. 6. John Wiley and Sons. J. A. E. M. Sameroff. B. A. Child Development. Lamb. P.. New Jersey LEA. 313–332. Rothbart. 5. J. F. 21. J. Rutter.): Temperament in Childhood. R. Cambridge University Press. M. 349–360. Meisels. G. E. M. (szerk. J. Gondolkodás és beszéd..124 Patterson. J. (1991). J. (2001). J. 4). Werner. Fiese.. Chicago. J. Sameroff. (1969). (1983). Zigler. L. J. Budapest... A. Rutter. Sz. Patterson. Resilience concepts and findings: implications for family therapy. R. Models of development and developmental risk. (1971). (1989a). (1999). M. 62. J. M. Rothbart. . In: Zeanah.): Temperament in Childhood.. (1988). 20. Budapest. 202–237. Issues in the Clinical Application of Temperament. Vigotszkij. In: Kohnstamm. Budapest. University of Chicago Press. 1254–1268. Journal of Marriage and Family. E. A gyermek évszázada. (1976).. Budapest. and continuity. (eds. (eds. E. (1989b). E. Seifer. G. M. Smith.): Developmental Psychology. Werner.. Integrating family resilience and family stress theory. K. Chichester. Pukánszky B. 64. Applied Developmental Psychology. 119–144. Temperament and Personality. (2000). M. Piaget. C. Chess. (2002). S.): Handbook of Early Childhood Intervention. K.) Review of child development research (Vol. Osiris. H. 2nd Ed. Finn-Stevenson M. (1994). Family Systems Medicine. H. In: Shonkoff. Pléh Cs. A. 377–387. Psychological Medicine. 928–940. E. Chandler. S.. New York.) (2000).

125 .

126 II. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás. korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés . fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA.

valamint áttekintjük a csecsemő. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le. Ezek jól érzékeltetik. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést. de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják. Rávilágítanak arra is. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza. mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait. Fejezetünk célja. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. ahogy a fejlődésről gondolkodunk.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. .és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. Mind a viselkedés-genetikai.

amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. tudásukat integrálni. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk. Ma már tudjuk. 1999. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll. 2002. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. Vajda. Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. században és 20. Hamer és Copeland. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. Hosszú időre volt szükség ahhoz. Az út látványosan téves. Noha a vita máig sincs lezárva. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. részletesebben: Gould. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak. és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. Bebizonyosodott. Ismereteink ma még hiányosak. A 19. amely a teljes emberi génállományt meghatározta.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára. ame- . amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz.

mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak.1.1. az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek. Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. keretes szöveg). Szükség volt annak megértésére is.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát. érzelemszabályozás. antiszociális viselkedés. hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg. Ugyanakkor azt is látnunk kell. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű). majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás. és a csak a 20. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19. mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. Magát a genotípus (3. míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti. 3. Megtanulhatjuk belőlük azonban. majd egyéb. korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. keretes szöveg) és a fenotípus (3. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja. Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. hogy mind a környezet. 2008). a fajon be- . Rávilágítunk. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába. az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel. A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre. A kutya.1. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. a párzás vagy az utódgondozás –. században kezdődött el. ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik.és fiatal felnőttkori depresszió.

így ha jelen van az egyedben. Ha csak az egyik szülő hordozó. Azokban az esetekben. másik kromoszómáján viszont a helyes gén található.1. Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”. akkor 100%-os az esélye annak. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. az szükséges. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). additív genetikai varianciáról beszélünk. amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében. mint a többi génváltozaté. recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. vagy akár viselkedés. A „gyengébb”. Vizsgálatok kimutatták. Genetikai alapfogalmak I. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. Ha az érintett szülő homozigóta. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. 25% (ez az esélye annak. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. de nem fog megbetegedni. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. amely lehet fizikai jellemző. Genotípus: genetikai összetétel. ha esetleg valamilyen súlyos. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg).130 3. azt adja meg. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz. Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen. így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. Ebből az is következik. Vannak azonban olyan esetek. hogy gyermeke is beteg lesz. hogy a genetikai variancia legalább felét. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. nem fejeződik ki ez a tulajdonság. amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. Annak a valószínűsége. Gén: az örökletesség hordozója. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben. valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. hogy az utódban betegség alakuljon ki. Az . amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot.

Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában. John B. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. Felismerte. mint például a személyiség jellemzői. a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. . Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. hogy milyen környezetbe kerül. A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. Ez a kölcsönhatás adja az ún. A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. tanulási megközelítés (behaviorizmus). hanem annak családjára is jellemzők. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. Az ilyen. és sorsát. amelynek jeles képviselője. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította. az IQ. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. episztatikus genetikai varianciát. 1994). század meghatározó elmélete volt a környezeti. hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. valamint a pedigréelemzés1 tartozott. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. hogy milyen kísérleti. A korai megfigyelések azt mutatták. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. A 20. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. században kezdődött meg. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. képességeit csak az befolyásolja. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. vagy éppen mérsékelhetik. a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége.

de elvezethet akár egyes jellegek. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek). az angol jelölés szerint E) variancia összege. hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. még Danis és Kalmár a jelen kötetben. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. a kérdésről l. család. miért nem lehetséges. . felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. amely beárnyékolta a 20.1 10%-nak felel meg. valamint mérési hibák is állhatnak. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. Reméljük. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. a személyiség). 2 és minél nagyobb. tehát a h 2 = 0. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is. kötetben). Ugyanakkor azt vallotta. h 2) azt jellemzi. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át. vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal. A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. 2006.132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. hogy e fejezet segít megvilágítani. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. század számos politikai döntését is. Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. értéke 0 és 1 között változik. Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. valamint Danis és mtsai a II. hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg. Az örökölhetőség (heritabilitás. hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából.és ikervizsgálat). Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót.

Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza. de különböző. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő. de ez nem azt jelentette. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése. változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni. és a környezetükben is vannak eltérések. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában). Ugyanígy. Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. Így például ha azonos fajhoz tartozó. annak köszönhető. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. Kontextus. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be. ha a környezet stabil. vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel. A valóság az. akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. mint a csoportok közötti különbség. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. hogy ismételt vizsgálatokban. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. .3 Ugyancsak fontos belátnunk. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság. és minden egyed számára közel azonos. egy adott vizsgálati csoportra igaz. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. hiszen a genetikai állomány azonos. Az. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben.133 Fontos megértenünk. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll.

kétpetéjű ikrek. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. 0. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető. míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők). és megnő a környezeti hatások szerepe. hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. Nagyon alacsony születési súllyal.5 a testvérek. Csökken a heritabilitás akkor. Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban). legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása. az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. Hasonlósághoz vezethet . a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek). azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot. és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak. Minél nagyobb tehát a rokonság foka. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. szülők iskolázatlansága.134 kai. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. míg kedvezőtlen körülmények között (pl. időzítése) is hozzájárulnak. Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot.

tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). és mennyiben környezeti tényezők hatásának. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban. Azok a ritka esetek. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. a genetikai és környezeti hasonlóságot is. A modellek többsége egyszerűsít. Gervai. összefüggést mutat-e a másik változása. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya.60. hogy mind a genetikai.86. és az ugyancsak egy családban élő. monozygotic. Az elemzés feltételezi. dizygotic. eltérő környezetben nőnek fel. információt kaphatunk arról is. 3. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából. Tudjuk azonban. keretes szöveg). ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. illetve az egy családban felnövő. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését. vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. hogy két változó (ez lehet két független populáció. az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig.1. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). 2009). Értéke –1 és 1 között változik. 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0.52. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. és becsülni kell. együtt felnövekvő egy. akkor a heritabilitás értéke 0. azaz a mért tulajdonság (pl. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek. . Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást. míg a kétpetéjű ikrek (ang.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. Így például. Az egypetéjű ikrek (ang.

majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. a jelen kötetben). vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében. azt feltételezhetnénk. 2006). az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. illetve azokat. hogy a családi hatások nem fontosak. . hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. Mégis. hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l. szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. hogy a szülők. Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. Mindez korántsem jelenti. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. hogy mind az alacsony. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. azt találták. azt. bántalmazást) elszenvedett. Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. ugyanakkor lehet. és kisebb mértékben okozza a közös környezet. még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. Mind a közös. hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. Tudjuk azonban. a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket. 1999). A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége). inkább arra utal.

A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- . lentebb). 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre. akik mentesek a genetikai rizikótól. akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására. hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. Így például kimutatták. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok. akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. 2008). így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak. Számtalan példát ismerünk a növény. a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. Ha a környezetet gazdagabbá tették. Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak.67). hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének. mint amely 2000 méter magasságban nő. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. amiből arra következtethetünk. hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól. hogy azoknál a gyerekeknél. ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee.és állatvilágból is arra. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai. – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. 2005). Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. ezt nevezzük reakciónormának. míg azoknál a gyerekeknél. nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0. Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet. Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció).

Ilyenkor a személy. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között. ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. hogy a körülötte lévők milyen (pl. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. Ferenczi a jelen kötetben.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett. jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. míg serdülő. de jellemzőivel befolyásolhatja.6 [közepes] tartományban mozog. hogy pl. például abban.2 [alacsony] – 0. Feltételezhetjük. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra. részben azzal. a temperamentumról bővebben l. ha az egyén maga választja környezetét. hogy a fejlődés korai szakaszaiban.27). hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában. .138 mára. Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. Beláthatjuk. valamint Ferenczi a jelen kötetben). még Danis és Kalmár. hogy az egyén alakítja is környezetét. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből. Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. nem szándékosan ugyan. részben választásain keresztül. amikor a családi hatások erőteljesebbek. Az előző példánál maradva. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra. Nyilvánvaló.07 és 0. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel. Tudjuk. és olyat keres. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. A fentieknek megfelelően.39 között változott (átlag: 0. Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak.

Feltételezték. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna. Statisztikai modell segítségével elemezték. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában.139 jából. és befolyásolhatta azt. de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki. hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. nem közös környezet). mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban. közös környezet. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. l. Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. Ebből arra következtethetünk. hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. Statisztikai modell segítségével kimutatták. hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható. tehát olyan csecsemő. A csecsemők 18 hónapos korában nem. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. már korábban is felmerült a szakirodalomban. a jelen kötetben). Ferenczi. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. A kutatók megpróbálták azonosítani. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. A kérdés. hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben. miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. hogyan számol be saját viselkedéséről. 2007). Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről.7 Azt találták. Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak. mint a kétpetéjű ikreknél. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése). . iskolázottság) foglalta magában.

hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. mégis megerősítik a fentebb ismertetett. illetve olyan mintákban. Nyilván. Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták. hanem környezeti tényezők alakították. akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai. valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban. 1983). Iskoláskorú (7–12 éves). hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. hogy azok a szülők. 2007). Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. heves. nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. továbbá Ferenczi. örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki. akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. a jelen kötetben). hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai.vagy örökbefogadott mintákban végezték. evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik. hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. 2005). ugyanakkor az is logikus feltételezés. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció).8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. mint azok. A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. . Gondolhatnánk.140 tományban (pl. Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. a korai irritabilitás megváltozik). a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney. Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. ahol a családok kevesebb. 1998). mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). iker. ez az összefüggés változhat annak megfelelően.

Haworth és mtsai. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA.46. . gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. tízezres) vizsgálati mintákban. kvantitatív genetikai (pl. A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. nem várhatjuk. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. változatosságát számos gén befolyásolja. A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra). 2009). hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta. közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal. a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). továbbá azt tárgyaljuk. Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához. Sokkal valószínűbb. korlátozás. Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. 1997). A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl. Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. Deater-Deckard és mtsai. konfliktus. 2006). az antiszociális viselkedés. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. különös tekintettel a csecsemő. Elkins és mtsai. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. támogatás. hogy a viselkedés megjelenését. N = 389. megjelenés alatt).és kisgyermekkorra. amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák.

század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. hogy a felfedezőket (Francis Crick. A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását. James D. keretes szöveg). Heterozigótaság . és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. Watson és Maurice F. mérete és alakja fajra jellemző.2. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid).2. DNS). és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. A 20. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat). Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. valamint 1 pár ivari kromoszóma található. de azt csak 1944-ben fedezték fel. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott. amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. guanin [G]. a több allél által együttesen kialakított változat. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. változata van jelen az egyedben. és citozin [C]). 3. timin [T].142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma. aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. és létrejön az ismert X szerkezet. hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l. ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. Genetikai alapfogalmak II. hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. A DNS egy óriásmolekula. és nem tudta. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább. amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. Homozigótaság: l. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét. A kromoszómák száma.

2009. Gervai. A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik. A DNS szál viszonylag kis 3.ornl.org/.1. ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l.svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük. illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. ezért a genetikaihoz hasonló. na(http://en. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le. l.hapmap. http://www. 3.143 hetnek. Ridley. . 3. A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van).wikipedia. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti.2. 2002). ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb. 3. A klinikai diag 9 10 http://www.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. l. Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának. hanem azt is vizsgálják. 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása).1. hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség. ábra). Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt.gov/sci/techresources/Human_Genome/home.2. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata. ami 2003-ban fejeződött be. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l. 2003).shtml. Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. ábra). keretes szöveg). amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul. hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú.

A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros. amelyeket egyetlen gén határoz meg. E kutatások célja. az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások. esetleg megfordítódik).2. 3. tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz. Vannak ugyan olyan tulajdonságok. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában. 3.2. A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. vagy többször fordul elő.144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket.2. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben. valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok).wikimedia. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. relatív módon értékelhető.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik. Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. amely nem kódol fehérjét. Ilyen ritka . az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására. 3. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload. áthelyeződik. A változatosságot polimorfizmusnak. Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki. keretes szöveg).png csomagolódik”. keretes szöveg) formában előforduló gének aránya. hogy a pontosabb diagnózis. de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l. Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. hiperaktív impulzív és kevert típusok).

Azt. Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. Feltételezhetjük. és annak milyen változatát vizsgálják. Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket.145 példa a Huntington-kór. hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. keretes szöveg). valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel. A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation. Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. és így választják ki a kandidáns gént. 2009). Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. CNV). SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3. akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. táblázat foglalja össze. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. vagy csak abból adódik. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus).3. a neurotranszmitterek előállításában. hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg. a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el. eleve eltérő tehát. GWA). Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket). és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető.1. Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU). hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. Az eddig elvégzett vizsgálatok el- . hogy melyik gént. (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd. majd halálhoz vezet. 3. Ugyancsak felmerülnek olyan gének. amelyek az agy fejlődését. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését. de az autizmussal és a szkizofréniával is. még Gervai. hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz.

3. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet. és a kialakuló motoros. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. . Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. amelyet egyetlen. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. Ha nem fedezik fel időben. és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza.3. Ez nem meglepő. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók.146 3. a Huntingtonkór. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja. A legtöbb. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. ha csak egyetlen gén módosul. a másikon viszont a megváltozott gén található. Recesszíven öröklődő.1. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. így azok a rendellenességek. keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak. Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni. (akik tehát hordozzák a módosult allélt. kromoszómapárban – eltérnek.1. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. Génszintű. egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig). A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától. Férfiak. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. 3.

amelyekre csak felnőttkorban derül fény. vagy annak egy részlete. valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. ami megfelelő skálán mérhető is. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága. A megszokottól eltérő testi jellemzők. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. 3. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára.1. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. akár a viselkedésben. táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke.és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. Ezekre. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. Ezt az esetet triszómiának nevezzük. A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg. hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. hogy egy teljes kromoszóma. Mint láthattuk. 2005). amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. normatív fejlődéstől való eltérés formájában). kromoszóma triszómiájához köthető. akár a képességekben megmutatkozó. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak. A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. Viszonylag gyakori. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. A 13. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. A 22.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül. a szkizofrénia és a depresszió. Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. koponya-rendellenességek. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. l. vannak betegségek. például furcsa arc.

hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen.vagy hormonpótlással. bővebben Lakatos. amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány. Itt. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. ha 1 fölötti. magas vérnyomással. KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. akkor rizikótényezőt jelent. A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. OR11). ahhoz. illetve a szervezet károsodását. esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. odds ratio. sebészeti eljárásokkal. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel. A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat. Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1.03–1. Nemoda és Tárnok.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. enzim. l. . valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. Nagy. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. ha 1 alatti az értéke. reumás ízületi gyulladással. akkor protektív faktor. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. illetve kompenzálható. ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. az elvárásoknak megfelelően. Azt feltételezték. Ez a 11 1 lenne az OR. amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. 2009). hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk. 2009). Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. Crohn-betegséggel. Ilyen például a gyermekkori temperamentum. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához.

hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val). szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje.nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe. csecsemő és gyer(48 bázispár is. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 . gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja.149 3. befolyásolja. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk. (Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség. hosszú (long.ismétlődés. így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér.–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. korban) kevesebb fehérje. kaszában (a gén noradrenalin.– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség. változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák).nyiségén keresztül fejti ki. zimfehérje. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét. „s”) 14 ismétlődés.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése.a katekol-O-metiltranszferáz en. mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté. de funkcio. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. 4 Szabályozó szakasz. – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short.lyásolja.1.„magas aktivitá. rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében.

Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk. A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása. hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége. ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter. A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. gyanítható. A modell alapján elképzelhető. (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. azaz a kimeneti változónkkal. átgondolt és megbízható mérése terén. Az a genotípus. hogy a genetikai hatás közvetlenül. 2006. A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. a jelen kötetben). hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. adott „kimeneti változóra” érvényes. ha a (pl. mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki. az externalizáló viselkedés magas. vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében. hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. hanem dinamikus folyamat. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. moderálja a környezet.150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. Fontos. A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. és képesek lehetünk kimutatni. hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. . hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. csak akkor. vagy a genotípus hatását módosítja. illetve az externalizáló viselkedés alacsony). rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában. Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. Eszerint feltételezték. l. amely adott környezeti kontextusban. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. mint más genotípusú gyerekek.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. továbbá Danis és Kalmár.

rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából. Láthatjuk. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése . gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. amelyek az egyén fejlődése. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége. hogy kibővüljenek azok az elméletek. elhanyagolás vagy bántalmazás). Ez annyiban tér el a sérülékenységtől.151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette. mind negatív irányú eltérés esetén (pl. 3. szenzitív gondozás vs. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük. amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét. tehát sérülékenységet (vulnerabilitást.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg.3. amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. illetve az ellenálló képességtől. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl.3. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. 3. Ide tartoznak azok a kutatások. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg. A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be. 2009). (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét. ábra) (Belsky és mtsai.

akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát. illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l. akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. 3. A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l.152 szempontjából. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-. Bántalmazás. hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb. 2009). ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. Ha az anyát a környezete támogatja.1. A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből. ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő.12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. Lakatos. továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal. Felfedezték. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével.és a felnőttkori temperamentummal. a gyermek. mégpedig úgy. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását. . A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. 2003). Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva.

Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l. valamint a depressziós tünetek súlyosságával. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. Azoknál a vizsgálati személyeknél. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták. Lakatos. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. 3. Úgy tűnik. azaz a szorongásos állapottól. ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg.1. 2002). hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. 2009). mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. a szorongással. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. táblázat). akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. és több.153 csökken.13 Feltételezték. A homozigóta rövid genotípusú. és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól.1. független mintákban is kimutatták. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják. 3. . hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. hanem a megfigyelt mintázat a 3. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták. egymástól független viselkedéssel kapcsolatban. táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai.3. hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre. A vizsgálatból úgy tűnik. A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l. mint bármely másik csoportba tartozó személyek. mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal. és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet.

Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. azaz érzelemregulációról l. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is.) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. Lakatos.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. 2008b). vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat. a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. megváltozása jól jelzi például a félelmet. a szorongással és a stresszreakcióval. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti. a II. az érzelemszabályozásról. amelynek mennyisége megnő. Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban. fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. ha a szervezetet stressz éri. további elemzésre és megerősítésre szorulnak. 16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). haragot. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. 2008a). kötetben. 14 . Korai gondozás. 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. 2006). Tóth a jelen kötetben. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára. Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). Ezek az eredmények – noha érdekesek –. A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. megküzdését a környezeti kihívással. (A korai kötődésről bővebben l.

sem az anyjuk által nevelt. ha anyjuktól elválasztva. ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát. de anyjuk vialakulásának valószínűségét. Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. kortársakkal együtt nevelkedtek. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt. Sőt. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. hogy csökkenti a szívfrekvenciát.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. a D2 dopamin receptor (l. egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat. . Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal.4. a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült. selkedése kellőképp szenzitív 3. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. és tartalékok képződjenek. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. hiányuk vimők. Ez a jelenség arra utal. de homozigóta „hosszú” genotípusú. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék. 3. Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek.1. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték. A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték.

az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. de a stresszel. A környezeti tényező. 3. A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. Tóth. ábra). magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is. mint azok a csecsemők.4. COMT) kódoló gén. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. a dezorganizált kötődésről l. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot. míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”. 9%-át magyarázta. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). 2007. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük.156 tattak. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki. Úgy tűnik. . akik nem hordozták a rizikóallélt. Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. Azt találtuk. Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4. a jelen kötetben). A napi gondok. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai. A napi gondok. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták.

de nem okoz drámai hátrányt. . Fontos megjegyezni azonban. Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között. 2009). Két nagy. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták. 2002). Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van. valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. hiszen több. ha az édesanya nem tud szoptatni. mint a 7– genotípusú csoportban. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott. bővebben Gervai és Lakatos. de anyja nem dohányzott. A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. amelyek a legtöbb tápszerből. Ha azt vizsgáljuk. ahol az anyák nem dohányoztak). illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l. valamint a tehéntejből is hiányoznak. akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. Úgy tűnik tehát. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. akkor azt látjuk. Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. Azoknál a gyerekeknél. mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. van-e összefüggés a szoptatás. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb. hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban.

Láthattuk. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. A DRD4 gén sem közvetlen. A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. hogy megmondhassuk. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni. A két genotípus hatása összeadódott. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. vagy esetleg kik azok.158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak. és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. Be kell látnunk. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. 9. . Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak. illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. Különösen érdekes. A dopaminerg rendszer két génjét.

ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával. 2005). Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat. Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. és az egyén viselkedését. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. ráadásul aktivitásuk attól is függ. meghatározott a kromoszómák szerkezete. Ugyanakkor tudjuk. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt. ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. A változás független az örökölt génektől. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy. a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. hogy az adott sejt melyik szervben. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. 2009). hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. még Gervai. milyen szövetben található. 2009). ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok. azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. valamint az is. amelyek azt mutatják. Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. akkor a memória sem alakul ki. Meg tudták vizsgálni. hogy például az agy melyik területéről van szó. Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt.

Ezért annak a historikus kérdésnek. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól. 2009). hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. . de hiba lenne azt feltételezni. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. A szerzők feltételezik. Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. napjainkra már nincs igazán értelme. A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. elképzelhető. Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését. hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre. 2009). Tudjuk azonban. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet. amelyek elképzelhető.160 tázata ahhoz volt hasonló. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést. amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. tehát az intervenció.

függőségnek. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében. esetleg semlegesek.161 3. bűnözési hajlam) örökletes. nincs egy kiválasztott. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. hogy milyen gyermeket szeretnének. és – néhány súlyos betegségtől. szaporodását. így nem lehet tenni ellene semmit. Míg a fenilketonuriának van „génje”. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. A gének nem rosszak és nem jók. . vagy éppen hátrányosak. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. illetve fejlődik. Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. de inkább sok gén együttesen alakítja ki. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. addig a dohányzásnak.4. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő. Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl. és az is fontos. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel. Napjainban gyakori. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz. hanem több. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. A jellegek többségét nem egy.

amelyek növelik a valószínűséget –. Genetikai átjáró. az a tulajdonságok kialakulási folyamatának.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése.. A. J. keretes szöveg). P. HVG Kiadó. Budapest. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. A. C. hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. Vince Kiadó. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik. és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. Copeland. különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. Osiris. (2008). vagy akár az agresszivitásért. Molekulák. Génjeink.. L. Jacquard. ez nem jelenti azt. Hamer. Nordex Kft. (2002). Így. szenzációk. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. miszerint ennek. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni. sorsok. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. Budapest. P. Jószöveg Műhely. HVG Kiadó.4. Budapest. MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. Budapest. Khan. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. messze nem ilyen. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. (2005). 3. Az élet molekulája: bevezetés a genetikába. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. szeretetért. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért. amelyek akár a diagnosztika. L. DNS – az élet titka. Venetianer. A jövő nincs megírva. . Budapest. vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. mechnizmusának jobb megértése. Reméljük. Budapest. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. akkor biztosítható annak elérése. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből. Watson. Eberhard-Metzger. gének. D. Campus Kiadó. D. Tudományok kiskönyvtára sorozat. különösen úgy. (2003). (2002). még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. Dialog. (2004).

. Boivin. 34. Zoccolillo.163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg. Freimer. M. Deater-Deckard. 96. M... A. Etológia. Proceedings of the National Academy of Sciences.. F21–F26.. T. G. 301. 498–504.. 612–630. Petrill. J. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction.. G. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. Tarabulsy. 104. Duyme. K.. DeThorne. Journal of Child Psychology and Psychiatry. R. M. . The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. Juffer. 8790–8794.. R. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. G. 44. H. A. D. T.. L. S.. (2003). Pluess. McClay. 3–23. I. H. B. M.. (2005). F. Mesman. S. V. M. Sugden.. et al.... M.. Harrington. 805–820.. McClay.. Craig. C. Tremblay. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. 297.. L. Nemzeti Tankönyvkiadó. A. J. A. (2009).. L. W. J. (2006). 20... A.E. et al. Craig. 453–465. Proceedings of the National Academy of Sciences.. Thompson.. Nature Genetics. F. Cole. Taylor. 57. Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry. R. A-C. Pszichológia. Jonassaint. C.. Harrington. W. 30. 9. M. 19. Mesman. M. Murray. Cole. 293–300. R. J. Saysset. Science... Pierce. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial. Gervai.. (2008b).. 8. Boivin. J. W. Dionne.. T. Infant Behavior and Development. Developmental Science. Brummett. Petrill. S. van IJzendoorn. T. Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism.. Willliams. Kim-Cohen. Dumaret. 386–389.. Csányi.. Osiris. M. T. G. I. J. et al. M. Caspi. Biological Psychiatry. W. S. (2005). Taylor. 33. 851–853. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. McGue. D. The Human Phenome Project. (1997). J. 14. Developmental Science. Development and Psychopathology. Moffit. R. et al. Iacono.. Craig.. Tomkiewitz. (2007). A. Developmental Psychology. Pérusse. (2008a). H. (2009). S. A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood. (2002).. I. L.. A. Alink... 351–363. M. (2005). (2006) Fejlődéslélektan. Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene.. Milne. (2003). K. 46.. L. How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study. S. Bakermans-Kranenburg. 15–21.. Developmental Psychology. J. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1..... Caspi. J. Pérusse.. Caspi.. Thompson. N.. 18860–18865. Juffer.. C. Forget-Dubois. Williams. J. Moffitt. van IJzendoorn. Sabatti. Poulton. Deater-Deckard. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. Pijlman. F. Martin. E. Dionne. et al.. A. (1999). B. Elkins. 746–754. V. B... Belsky. Mill. I.. R. Budapest. Budapest. A.. F.. Moffitt. (2007). J. (1994). M.to 3-year-olds screened for externalizing behavior. Stanton. DeThorne. T. K. J. 10: 1117–1127. N. Caspi. A. Science.

et al. (2009). Baker.C. Lakatos. 61. Gould. 342–348.. A. Acta Psychologica Sinica. J.. 17. M. I. Budapest. Typotex. Lobos. Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype. I.. (2002). de Geus E. 1. McGowan. Copeland. LVII.2009. Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children. D. (2005). (2007).. A. J... Hamer. (2009). et al. Bakermans-Kranenburg. E. R. 67–84. K. (2005). Génjeink. Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. J. Pszichológia. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. D.. Lakatos. S. H. 1042–1050... Psychological Medicine. I. M. J.. E. K. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse... Dale. Szyf.. M. Lakatos. I.. Rutter. Danis. Developmental Psychobiology. K. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting. (2002). Meaney. Hermanns. Gelernter. 456–463. M. (2008). Caspi. R. (2007). (megjelenés alatt). Developmental Psychology. Proceedings of the National Academy of Sciences. Henderson. 151C.. J. quality of care. 17316–17321. Wong. P. Gottesman. G.. O. (2004). Z. D’Alessio. (2007). Linting.. Developmental Psychology. Ronai. M. G. H.. 615–625.. Z. A. (2009). A. Biological Psychiatry. (2008). Nature Neuroscience. American Journal of Medical Genetics. Gottesman. 1320–1328. Gilissen. B-Z. Pszichológia. A:.. 2. S. J.55.1038/mp. H. Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience. Douglas-Palumberi. H. 155–169.. 25–42. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer. 662–673. 12. Labonté.. Deater-Deckard. T. M... .164 Gervai.. K. 37... Taylor... Plomin. Tully.. R. et al. Kaufman. (1999). J. Social Neuroscience. Új.. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. Molecular Psychiatry. J. Stams. Part C... S. Reich. van Beijsterveldt C.. J. (2009).. Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review. van IJendoorn. G. Sasaki. J. 136–141. 438–453. L. A csecsemő. J. Tárnok.. Gervai.. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. S. 28.. K. 50. Wright M. 80. Dymov. Osiris. Development and Psychopathology. R. 307–319. and the DRD4 polymorphism. Jaffee. Child Development. E. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. Rutter. C. I. Dodge.. Plomin. O’Connor. 615–626. Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. Szyf.. T.. A.. 43. Lipschitz. (2009). M. M.. T. Budapest Haworth C. R. Toth. M. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. S. 970–981. Novak. Paulussen-Hoogeboom. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood. 43–62. Nemoda. 101. P. K. W. 19. 40. Martin N.. N. A. L. J. Z. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában. R.. S. Hague. Peetsma. Neuman. Fulker. Houshyar. doi: 10. 29.. M. A. Krystal. Sun. Moffitt. (1998). Haworth.és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere.. B. H. Yang. Luciano M. I. D. Az elméricskélt ember... Kendler. F. Magyar Pszichológiai Szemle.. (2007). M. P. 34. T. Todd.

Rutter. C. Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. resilience. K. Scarr. J. DeFries. J.. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. Child Development.. Schork. 33. Ridley. (2009). 1094. 79. S. C. H. J. Genes. Belsky. Vajda Zs. Journal of Child Psychology and Psychiaty. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system. 54. Buitelaar. Psychogiou. . Oades. T:... 312–319. J. Biological Psychiatry. Bakermans-Kranenburg. Az intelligencia és az IQ vita. W.. Propper. (1983). E. M. Stein. J. 191–197. McCartney. Suomi. B. G. an intermediate phenotype for anxiety disorders. and gene X environment interactions in rhesus monkeys. R. Neuman. Neuropsychopharmacology. L. 1094. e6–e5. 403–410. J. J. (2006). W. S. 66. Moore. Akadémiai Kiadó. Annals of the New York Academy of Sciences. és mtsaik (2009). (2008). M. Loehlin. Halpern.. et al. (2008). J. 1–24.. M. Psychological Bulletin. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder. Pszichológiai Szemle Könyvtár. Chen. 84. D.. Brain and Behavior.. 5. 7. 1377–1394.. C.. Budapest.C. Sweatt.165 Plomin. S.. How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. 83–104.. R. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity. J. 50.. Hill-Soderlund. A. D. Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity.. J. Child Development. 65. M. R.. N. Mesman... A. Risk. (2009). Calkins. Implications of resilience concepts for scientific understanding. Sonuga-Barke. Franke. Gelernter. Akkord. 309–322.) (2002). S.. M. (2006).. Budapest. 424–435. L. 1052–1063. Biological Psychiatry. M. (1977). J. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. Van IJzendoorn. R. Mills-Koonce. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. Pluess. Annals of the New York Academy of Sciences. B. J. D. (2008). (2002). (szerk.

Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA.166 4. ÚJ TUDOMÁNY. fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? . ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen. elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés.

Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. illetve rávilágítunk. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. hogy miként gondoskodunk a gyermekekről. az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. . amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez. amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől. Befejezésképpen kiemeljük. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait. hogyan neveljük. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban.167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. fejlesztjük és oktatjuk őket. Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése.

mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent. logikusan gondolkodó. amikor esély kínálkozik arra. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének.1. a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . A fejezet végére. olvasó. számoló. döntőképes. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. folyamatos változása szükségszerű. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat. a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. 4. ábrázoló. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. A múltbeli nézetek. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. Múlt és jelen. Elmélet. alap. autonóm személy. hangszeren játszó.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. Hiszen az elmúlt korok sajátos. sportoló. mint egy meg nem ismételhető időszakra.és alkalmazott kutatások.

részt alább). genetikailag meghatározott. az ún. A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. 2006. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l. arcfelismerés) veleszületett. Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk. modulok felelősek. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. a jelen kötetben. óvónő stb. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek.1. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. . kivel. 2001. nyelv/nyelvtan. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. gondozónő. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében. a II. hogy a gyermek mikor. Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. még Cole és Cole. Egyed. mi történik vele stb.169 1 4. hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne.) és azt a társadalmi kontextust. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. milyen módon kerül kapcsolatba. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. és láthatjuk. Ma már tudjuk azt is. a modularizmus feltételezi. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását. A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. Danis és mtsai. kötetben. hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről. amely olyan passzív agyat feltételezett. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. csak az adott területen probléma merül fel. valamint Danis és Kalmár. Felismerte. talán kicsit elfelejtkezve arról. amire ezt írták. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. Egy sajátos nativista elmefelfogás. rokonok. amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. hogy a különböző funkciókért (pl. testvérek. Pedig erőteljesen befolyásolni képes.

hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. keretes szöveg). ökológiai. gyermekvédelmi felelős). a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. hallás és látás rendszeres vizsgálata. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl. Vegyünk egy egyszerű példát. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás. hogy milyen kultúrában él. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása). akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. a mai Görögországban. 4. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. szegregáció helyett integráció). ami minden gyermekben hasonló és közös. Sokszor pedig éppen arra van szükség. A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. amit ma a gyermek fejlődéséről. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír.170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. iskolapszichológus. Meggyőződésünk. azt lássuk. de családok generációinak életére vannak hatással. ha akár időben. szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. oktatásáról gondolunk. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól.2. egy mai. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. és olyan ismeretet nyújtani. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. A környezet többszintű. . Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni.

A későbbiekben erre még visszatérünk. Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. 3. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. mint felnőtt korban. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások. mint egykor Lorenz. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet.2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani. Hubel és Wiesel kísérletében. Bruer (1998. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. amikor azt tapasztalta.171 4. A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta.2. hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében. letakart szemükre örökre vakok maradtak. Erre épül az a feltételezés. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja. Így arra következtettek. problémák valószínűségét.  Híres. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. hogy az agy csak az első három évben rugalmas. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. mint pl. . A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. 1987). Greenough és mtsai. 2008). patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat. részt alább). A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. hogy létezik egy olyan periódus. maradandó károsodást szenved. annál több új szinapszis alakulhat ki. 50%-kal magasabb. 2. hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. 1. bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között. ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták. rövid időszakban történik meg.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l. Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. és csak egy korlátozott. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. Lorenz többek között azt hangsúlyozta.

 A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban. de szét kell választanunk. Immár empirikus kérdés az. Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban. és mi akár korlátlan ideig (l. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről.172 1. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni. hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét. Nyilvánvaló. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. válaszkész szülő tehet. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. amelyek világossá tették. 3. de hasonló kedvező hatást fejtett ki. Nincs bizonyíték arra. 2007). ÚJ TECHNIKA. Szakítottak azzal a nézettel. igényeire figyelmet fordító. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében. részt alább). 4. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. Érdemes megjegyezni azt is. ha azt mondjuk. A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai.3. fejlesztésre van szükség. hogy az extra gyakorlatok. A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. ÚJ TUDOMÁNY. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. 2. keretes szöveg). hogy vannak olyan élethelyzetek is. Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. figyelmen kívül marad. újraszervezésében van szerepe. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. a . amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik. társtudományok Talán nem túlzás. bár lassabb és kisebb mértékű.  Nagyon fontos. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. mint az utóbbi évtizedekben. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. amikor tudatos szakértői segítségre. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása.. a gyermek érdeklődésére. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről.

mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. Chugani és mtsai. kép fMRI felvétel. 4/2. epilepszia. Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1. Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. Forrás: http://www.jpg (pl. . Bár csak alacsony sugárterheléssel jár. 2003. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. hogy nem mutatja meg. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között. ott növekszik a szöveti vérátáramlás is. A kutatások további fontos törekvése.3. orvosi indikációval használják gyermekeknél. A mérést arra építhetjük. 1999). hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl. követni tudja. az adott aktivitás időben mikorra tehető. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai.. A módszer hátrányaként említhető.173 4. fMRI). monitorozva a sugárzást. 2005). autizmus.com images/2007/10/071030114055. Csépe. hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe. Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást. A készülék. 1987/2002).sciencedaily.

yogameditation. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. és a szintek között is. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. latencia – mentén írhatók le. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést. Előnye. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. 2005. Ez kétirányú. Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik. a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat. amplitúdó.1. Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám. a tapasztalat hatása. D) PET-készülék Források: http://www.jpg. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. Kéri és Gulyás. környezeti ingerek. hogy teljesen biztonságos.174 C) D) 4/3. Gulyás..com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. a viselkedéses és a környezeti – szinten belül. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- . Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. 4/4. Az EKP-nak kiváló az idői felbontása. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni.jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül. 2006. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. illetve. Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot. a neurális. Lényege. 4. 2003). kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai.dana. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. l. Legnagyobb hátránya. http://www. Gottlieb (2007. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban. 2003). a PET-nél jobb az idői és téri felbontása.

olvasás–diszlexia. 2.175 letően mindebből következik. társas.és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából. hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. . 4. Kétirányú hatások Környezet (fizikai. ha különbözőképpen végezik pl. egy gyermekére ráhangolódó. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre. (2007. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. arcfelismerés és zavara). egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó). ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb. különböző kultúrákban. elsősorban a magzati és a születés utáni. 2000). Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. amely más hatást fejthet ki. G. még bővebben Danis és Kalmár. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. hanem azt is. korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l. A molekuláris genetikai kutatásokról l. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket.1. (Akár egy egyszerű. hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. a jelen kötetben. de rendszeres gondozási helyzetről is. hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását. o) A viselkedés.

A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai. hanem fejlődési folyamat eredménye. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. szakaszos fejlődés). A viselkedés. öröklődés vs. ez azt jelenti. . 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. azzal kecsegtet. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. folyamatos fejlődés vs. hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l. Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. Karmiloff-Smith (1992. amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából. szinaptikus stb. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. amelyet az agy – alaktani. 4. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. A kutatók felismerték. illetve az emlékezeti zavarban szenvedő.4. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. amnéziás betegek viselkedésére összpontosított. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja.176 pontosít5 (Munakata és mtsai. környezet. 1996. kémiai. 2007). formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. keretes szöveg). hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. Az emlékezet kutatásban pl. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást. hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. Alapvetően arra keresi a választ. 2004). megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához.

a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják. Egy oszlop átfog minden horizontális réteget. 4/7. The Learnin Brain. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki. Források: a) Blakemore. o. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű. 4/6. humán neokortexnek 1/30 része). U.177 4.uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. Lehetnek méretbeli különbségek (pl. S-J. b) http://www.4.centurahealthinfo. sűrűsége. A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is. bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja.microscopy-uk.. és Frith.jpg. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek. de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl. Lessons for education. (2005). 12. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is. Blackwell Publishing. mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. C) A mielinhüvelybe burkolt axon. mérete. .. Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. c) http://www. a „vevő” a dendrit. a beszéd). Az „adó”az axon.org/ graphics/images/en/9682. A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható. az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e. Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van..org. kép A) A neuron. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat.

1998. kötetben. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket. 2007). Források: A) http://www. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás.jpg B) http://thebrain. amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez. 4/9. Danis és mtsai. 1998.0/images/content/White_matter. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban.ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el. Mareschal és mtsai.mcgill. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti. Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra. miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket. hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új. amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára.. versenyképes elméleti keret.disaboom. Feltételezi.com/Themes/Disaboom2. 2007). A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. a II. Westermann és mtsai. .178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. mechanizmusokat ír le. Annál is inkább.

Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. amelyre ezek alapján éppúgy igaz. mint a többi szintre. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l. a sejt. komplex biológiai rendszerként vesz részt. sérülése nem befolyásol egyéb területeket. Egy korábbi felfogás. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus. vagyis a sérülés területspecifikus lesz. kogníció. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. A neuro előtag azt fejezi ki. illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. Ez azt jelenti.179 fejlődés nem előre programozott. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. a modularizmus szerint (l. „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. a génektől kezdve. hogy fejlődése kontextusfüggő. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”.1. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. Ezért nagyon sok . az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek. a sejtek alkotta agyi területek. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. akkor az hatással lehet más területek fejlődésére. hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben. Nevezetesen. hanem más funkciók fejlődésére is (l. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik). rész). a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. 4. vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. érzelmek stb. keretes szöveget). eltérő neurális szerveződés” c. Danis és Kalmár. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. Ebben a roppant bonyolult. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is. – a neurális fejlődéssel. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra.

2. de más neurális folyamatok (pl. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. hogy a késlekedésnek mi az ára. vagyis saját aktivitásával. Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . amiből tanul. a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. tehát proaktívnak tekinthető. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. hogy a gyermek proaktív. Persze egy nyitott és kíváncsi. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. Egyrészt azért. ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud. 2007). Ahogy pl. a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. hogy míg az veleszületett. felvilágosítás arról. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. Feltételezi. a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. Saját viselkedése hatással van környezetére. választásaival. rajzok. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. amit kínálnak neki. A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről.). filmek iránt kezd érdeklődni. tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly. Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. inkább a képek. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot.

hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint. nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. méghozzá úgy. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. 1998. magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. könnyen köt vele barátságot. 3. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. valamint az atipikus fejlődést. 2009). A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. ami történt. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. Nyilvánvaló. rendszerek „specialistáivá”. Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. 2002. de ha valaki megérti a szemléletmódját. amelynek mi. 1998. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. . 1992. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. 2007). Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. csodálói vagyunk. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. rugalmasságát. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. annak fejlődését. Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. A modulok nem velünkszületettek. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik.181 feltételezett. vagy ami éppen történik vele. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. idővel az aktivitás lokalizálódik. Mareschal és mtsai. 2007.

deréktáji csigolyán fordul elő. hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. állapot). Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. 4. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal. amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. nyitott gerinc.3. Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz. majd előre és hátra terjed. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. Ha pl. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki. ábra  /6. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása.2. Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. A veA kötet 5.3. Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l. napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. illetve egy belső sejttömeg. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. ha az elülső. fejezetében (Kalmár) térünk ki arra. 4. 4. Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. Cole és Cole. 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. ábra). az 5. ábra). A 11. majd megjelenik a középső is. 2006).8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal. derékfájás). amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. folyadék kerül bele. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. és kezdődik el a kb. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára.182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. Ha a velőcső (l. Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért. 7 . és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek. ábra  /A) hátulsó része nem záródik. folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése. A velőcső záródása a 21.2. 4. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától. Amikor a méhbe ér. amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida).

Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk.2. 4. 4. 5. 4.183 1. később kampószerűen elhajlik.com/showdocument. melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes. 4. .3. ábra  /C). napja környékén kezdenek megszületni. 4. 3.indianjournals. 1997). és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra.3. 2. 1999. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel. 6. Scheibel. 1. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak. az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –. ábra  / B).aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001. hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek.3. majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l. ábra  / D) (Szente és Toldi. ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www. 4. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l.

4. b. hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap. nagyszámú dendritek. Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a. c).colorado. Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20.3.jpg. A telencephalon. mert hatással lesz arra. Mintázata azért fontos. ún. amelyből a két agykamra. . majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d).184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük. aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt. a differenciálódás folyamata következik. alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. 2002). ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata. valamint Szente és Toldi (1999) 114–115. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet.

és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik. csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés. vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben. hosszan elhúzódó. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. területekkel. még 4. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet. amíg növekszik a kapcsolatok száma. Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. A humán idegrendszerben ez komplex. mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. kontrollfolyamatok stb. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. 2001). hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. de tart még serdülőkorban is. 2002). ami az egykori maximum sűrűségének kb. illetve a dendritfa megfelelő részét. hanem leolvasható róla az is. A nyelvért. Érdekes. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. A folyamat az első években a legintenzívebb. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. 60%-a. majd egyéves kor után fokozatosan csökken. elágazással rendelekző axonok kialakulása. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet. A nem működtetett . A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. Miközben a neuronok differenciálódnak.4. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14.) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. A szinaptogenezis. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. és tart még életünk negyedik évtizedében is. csak valamivel később. Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. A prefrontális kéregben. 1990/2002). keretes szöveg ábráit). gesztációs hét környékén kezdődik. beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak. a metszés.

Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre. ábra. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. serdülőkori meggondolatlanságok).4. Azt mondhatjuk.4. 4. a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében. hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő. s hogy a csecsemő. hogy a különböző funkciók. . A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus. hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4. érdemes lesz majd megfigyelni. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre.és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben. ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé.A.A. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist.. hogy ebben az esetben a kevesebb több. s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. & Nelson C. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő.186 kapcsolatok idővel leépülnek. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével. 56:5–15. Az agyfejlődés különböző időben. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson. életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. (2001). rövidlátás újszülöttkorban. 2003). ábra Az agy fejlődése Thompson R. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek.

Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. milyen . Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. hallás. fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. A környezet hangjai hallhatók. hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. Feltehetően úgy evolválódtunk. vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. de csak olyanokat. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent. Így nincs nagy kockázata annak. akikhez kötődhetünk. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. Ne feledjük. hogy világosban. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra. az emberek pedig kommunikálnak velünk. látás. A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl. a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. azaz a legteljesebb legyen. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. Thomas és Knowland. hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. amely mindenütt előfordul. Ha ez elmarad. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. másrészt a faj fejlődését. az „ablak becsukódik”. Ennek funkciója. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját. 2009). tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. úgy alakultunk ki az evolúció során. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. heterogén vizuális mezőben élünk. és atipikus fejlődés következik be. ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. 2005. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed.

Danis és Kalmár. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők.188 bonyolult. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban. a jelen kötetben). kötetben). nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott. Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt. Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l. Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával. Ha a baba hályoggal születik. . és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. A 10 http://www.2. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől. hogy beszéljenek hozzá. kép). A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. a családtagok számára megtiltotta. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott. Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. társas. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. a II. Lukács és Kas.youtube. Szabadulása után. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást. és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. Megfelelő ingerlés mellett. Ennek extrém példája Genie10 története. hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. 4.com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani. Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. kulturális környezetére vonatkozóan (l. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. műtéti úton eltávolított hályog okozta. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. a fejlesztése során.

látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni. különböző ideig működhetnek. hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható. kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed. Egy órával azután.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. Ha nem. normál látásélesség kialakulását követően (6. Több vizsgálat igazolja azonban.ulster.189 4/10. látásélesség.science. ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető. vagy későn veszik észre a hallási problémát. hogy a jelnyelvet is – csakúgy.11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent. milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. .html A nézéspreferencia technika lényege. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. azt fogja nézni. mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület. A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai. globális mozgásészlelés) eltérően. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél. 2006).ac. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme.

amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. a társas és érzelmi fejlődés. 4. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. azokat. amelyben kimutatta. részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. hatékony. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. A gyors. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. a szenzoros.12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. és azokat. A Charles A. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni. akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. akik 4-6 éves korukban kezdték. mint más nyelvek. Kiderült. hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. Ezek az eredmények is azt erősítik. keretes szöveget). hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket. 4. a kognitív fejlődés. a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. A nevelőszülők képzésben vettek részt. Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta. és jobban is értette a mondatokat.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. a beszéd és a nyelv. 2000). Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar).7.5. Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. így a fizikai gyarapodás. hogy miként gondolkodunk. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben. Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. a kötődés alakulását. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is. másik részük továbbra is intézetben élt. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l. Számos humán vizsgálat született már.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. akik csecsemőkoruk óta tanulták. . de anyjuk nélkül kell felnőniük. azoknak a helyettesítései felületesek. Egyik részük nevelőszülőhöz került. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja.

2007). nyelvi fejlődés. a viselkedésproblémák. Mindez azt jelenti. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). még a 4. Az első vizsgálatok után 30. hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl. a kötődés. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. 1995). rendszeresen látogatta őket szociális munkás. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. a kognitív. Fizetséget kaptak tevékenységükért.191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését. Lényeges adat. hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény. keretes szöveget). Nagyon fontos viszont. Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület. a kéreg fejlődésének idejében az agy . több pozitív érzelem és figyelem.5. Ha valaki nem gyakorol. kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest. az intézetben élő gyerekek nem. Az EEG. Bizonyos időszakban. Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt. 2009).és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba. társas és érzelmi fejlődés. kognitív fejlődés. valamint a gondozói környezet felmérésével. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –. Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. A növekedés akkor is kimutatható. illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. kötődés. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy. mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is. nyelvi. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben.

2001). ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. 4. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. hogy vannak betegek. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. és az angolt csak második nyelvként tanulták. keretes szöveg). Ugyanakkor azoknál. nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. de egész életen át megtartja azt a képességét. Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. mivel azt sugallja. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban. EKP-válaszaik is (l. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . hogy kinek mi az anyanyelve.3. a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. 4. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak.6. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. 1996). hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta.192 különösen érzékeny és plasztikus. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés. A feladat hangok észlelése volt. Olyan siket személyeknél. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai. Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. hogy. illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. amely nem függ attól. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. Tény. figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is. Úgy tűnik.

hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. 2002). Amikor halló személy angolul olvas. Nevillék csoportja megmutatta. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. Ez azzal magyarázható. hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. Ugyanakkor. különösen az alsó frontális régióban. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. 14 L. Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. . hogy milyen jellegű a nyelv. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. kiderül. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. 1992). Ez újabb érv amellett. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. Ezek az eredmények szépen illusztrálják. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. erős aktivitás jelentkezik baloldalon. hogy milyen nyelvet tanulunk.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. akinek az angol második nyelve. Ha azonban ez nem történik meg időben. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. Adalékul szolgál. míg más rendszerek (pl. akiknek nagyobb a szókincse. hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. Ezt az értelmezést támasztja alá. Egy anyanyelvi jelelő esetén. a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél. akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet. mint Genie. hogy ez akkor is igaz. már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. Olyan halló személyeknél viszont. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten.

Kizárólag jobb féltekéjével. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. akkor nem történik más. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. amely végső soron javította életminőségét. hogy képességeinek voltak korlátai. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. hogy valaki ne használja a bal kezét. hogy beszélni. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. mintha addig mi sem történt volna. Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel. hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának. de ez alapján sem állíthatjuk. mint önkényes erőszak. annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. 8-10 éveseknek felelt meg. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl. nem vettek tudomást arról. Ezek alapján kiderült. Bizonyos szindrómák esetén.6. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. Mind a motoros. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. . aminek nem várt és káros következményei lehetnek. amely bal agyféltekéjét érintette. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. Mivel tudjuk. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat.194 4. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. amikor Alex 8 és fél éves volt. 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. Ilyen műtétre került sor. de egy féltekére korlátozódik. Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki. kommunikálni kezdjen. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. az agynak már története van. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. végtag elvesztése). bénulás. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves. és Alex óriási fejlődést mutatott. Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. Persze sokféle módszerrel el lehet érni.

A megelőző programok. kit keressen fel az anya. Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. és élni tud azzal a lehetőséggel. kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás. Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. ha gyermeke nem kezd el beszélni. az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást. a juttatásokról). rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. szűrés. korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. Megelőzés. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. fejlesztést. Egy sokoldalú. illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. amit a rugalmas agy jelent.195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. felvilágosítás a kedvezményekről. A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez). de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. és ha szükséges. Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak. Törekednünk kell arra. észlelésére (pl. beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére.

tanító. védőnő. logopédus. gyógypedagógus. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről. illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája. de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). Törvények és vélekedésrendszerek. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések.) eltérő feladatok hárulnak. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket.7. gyógytornász. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. gyógyszerek. az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). szociális munkás stb. orvos. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. kompetenciáik különböznek. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. gyógypedagógus. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. gondozónő. óvónő. keretes szöveg). milyen a másság kultúrája. hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. tanár. A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk.). pszichológus. 4. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl. kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos.7. Tudjuk. Ez . Így a prevenció része a terhesgondozás során történő. Óriási hatása van annak. gyermekpszichiáter. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. hogy adják gyermeküket intézetbe. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. gondozónő stb. Azt várjuk el. fejlesztő pedagógus. hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. konduktor.196 tosságú kérdés (pl. a gyermekkorról. pszichológus. gyermekorvos. ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. szociális munkás.

milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés. drog. hogy a gyógyítás. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. Főként.197 nem igényli a baba aktív közreműködését. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről. műszeres mérést. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. öngyilkosság. de a szabályozás nem ír elő objektív. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. . ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. oktatásáról. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. Olyan esetekben. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében. ha hozzátesszük. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. gyógyszeres kezelésről. Érthetetlen. diszlexia. és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket. Ehhez azonban fel kellene ismerni. (Ez megint csak akkor lehetséges. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. Olyan terület ez. másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. máskor erre nincs mód. megfelelő oktatásról stb. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. Születés után is kialakulhat siketség. hogy bár tudjuk. – jelentősége van a korai észlelésnek. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. ha a jelenleginél nagyobb. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). Mindebből következik. Nagyon nagy súllyal esik latba az is. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete.

vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. társas és személyiségfejlődésére éppúgy. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív. pszichológusok 16) fejlődésükről. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. attitűdjét is. mint más gyerekek. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. 16 . Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. A legfontosabb. mint a család életére. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. valamint annak. 2002). 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. fontos aspektusait érinti. Ez a nézet általában azt feltételezte. Remélhetőleg. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. A késlekedés. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. de nagyon komolyan veszélyezteti. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási. amely szabályozza az oktatást is. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. Sokan úgy fogalmaznak.198 túrája. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. másrészt a halló többség verbális nyelvét. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. hogy milyen modalitású a nyelvi inger. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. Pedig a kettő nem zárja ki egymást.

a kötődési személyeket. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget. 1992). Annál is inkább. A baba és a család nyelvtanulásáról. Korábban kiemeltük. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. fejlesztő pedagógusok. hogy a plaszticitás védettséget ad. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. mintázott vizuális kontextust. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét. A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz. arra következtethetünk. Normál körülmények között. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl. a nyelv és . Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei.199 kapcsolatba kell lépnie. iskolázottsági. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. van lehetőség a módosításra. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. gyógypedagógusok. a pedagógusok. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. a mozgás lehetőségét. A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg. A plaszticitás azonban kétélű fegyver. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. Ez engedi meg. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel.

). – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt. család és barátok. ábráját). önkormányzat stb. mert ahhoz pl. Újra hangsúlyoznunk kell azt is.1. fejlesztő pedagógus. vagy később (pl. Előállhat olyan helyzet is. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. amit maga tud megoldani. de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. családsegítő szolgálat. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. hogy a család maga küzd meg a problémával. érzékszervi probléma). – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. – a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele. Ezért gon- . ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti. táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. fizikai biztonság hiánya okozta stressz). amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. alkoholbetegség. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik. – átmeneti krízis a család életében (pl. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. de ugyanilyen hatékony. családok. Elképzelhető. fejlődési zavar. hogy azok a szülők. Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. pszichológus. orvos. Előfordul. depresszió vagy egyéb mentális probléma). munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. ha jól méri fel. illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. koraszülöttség. orvosi szűrővizsgálat szükséges. Gottlieb 4. – a szülő betegsége (pl.). genetikai vagy szerzett betegség.200 kommunikáció lehetőségét stb. ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. veszélyes hulladék). éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l. Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. A lényeg. és mihez kell mások vagy éppen szakember. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). intézmény segítségét kérni. lakhely elvesztése) stb. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. segítséget és támogatást kapjanak. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja. mi az.

de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével. Iskoláskorban már nehéz elképzelni. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. hogy minden perc. Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. hogy a mélyszegénységben. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. Ahogy a megoldás sem az. Hiszen az agyi plaszticitás. amivel sokszor találkozni lehet. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. Ha azonban ma még nem létező. akár megelőző tevékenységgel. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. Fiatal területről lévén szó. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. könnyű belátnunk. ilyennek született (genetikailag determinált). mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). hamar rájövünk. ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. amelyben a fejlődés zajlik. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. amivel ha élni tudnánk. Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét. . Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba. elvesztegetett idő. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. vakság. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon.201 dolnunk kell arra. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért. akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. egyértelmű. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások. az agy tipikus fejlődése).

. 539–559.. K. Hertenstein. V. Barbu-Roth. 245–251. Bradford/ MIT.) The Cognitive Neuroscience of Development. B. Kognitív tudomány. (eds. J. Neural plasticity and development. Johnson. Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. 77. 305–307. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. Gy. 1–11. Osiris. Osiris. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Wiley-Blackwell. V. H. (1992). J. Infancy. D. (szerk. S-J.. Psychology Press. Budapest. G. (1999). Pléh. (2001). (2008). (2003). E. E. F. Campos. Pléh Cs. In: Pléh.) (1996). Witherington. Rockstroh. (2005). Heim. A. Fejlődéslélektan.. C. (szerk.. 1. Cs. D. 270. Budapest. (2005).. T. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl.. A. Budapest. (2000). Toldi. M. Chugani. Kognitív fejlődés... Egyed. M. M. Phelps. Johnson. (szerk.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből.. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted.. .. MA. Szente. Probabilistic epigenesis. Child Development.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience.202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. (2001). Black. J. W.. Public Health Reports. H. M. B. Gondolat. Blakemore.. Mazziotta.. Cs. (2006). (1995). Rick O. S. Gulyás. J. Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. 1–18. Pantev. Csépe. (szerk. M. The brain and child development: Time for some critical thinking. Rockstroh. 388–397... FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson.ch/Hungarian_Hongrois... M.. Greenough.pdf. Developmental Science. Cole. 233–257. 58. (2007). Kognitív fejlődés-neuropszichológia. 103–125. Blackwell Publishing. E. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. M. (1999). M. J. M. M. B. Munakata. U. Elbert.. New York. Cambridge. Bruer. S. L. (1987). R. A. Gulyás. T. T. (2003). J.. In: C. M.. Wienbruch. Lessons for Education. Luciana (eds. Grosjean.). 191–202. The Myth of the First Years. Elbert. 307–320. 101–116. ELTE Eötvös Kiadó. Nelson & M. E. J.. Kovács. Gottlieb. Taub. http://www. Gilmore (eds. 99 (6). Science. Budapest. Kovács. De Haan. The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. Gy. C. T. H. (2006). In: Oláh. T. Kognitív idegtudomány. Osiris. T. Gondolat. 113. Bugán. (1987/2002). Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. Cole. Journal of Neurophysichology.): Brain Development and Cognition: A Reader. M. (1998). 2741–2744.. I. Wallace. H. Experience and brain development. Hubbard. Budapest. The Free Press.francoisgrosjean. Sign Language Studies. W. Fejlődéslélektan. Budapest. Budapest. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. (2005). R. A. B.) (2003). In: Johnson. Constantine-Paton. Budapest. C. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan. Kognitív idegtudományok. Osiris. J. Cole. Y. Bruer. Gulyás. C.. B. The Learning Brain. Osiris. 1.. M. S. Csépe. és Frith.

.): Kognitív idegtudományok. B. M. 389–398. Thomas. Osiris. L. H. In: Pléh. M. Lawson. B.): Brain Development and Cognition: A Reader. Neurobiological perspective on early human deprivation. (2000). (1996). D. MIT Press. 56–63. W. Development itself is the key to understanding developmental disorders. (2002) Linguistic ability and early language exposure. (2000). D.. Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework.. C.. (2009).. C. Maurer. Cambridge. 1. 14. 10. Child Development. Y. (eds. In: Johnson. D. 45. In: Johnson. A. J. Cerebral Cortex. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése.. (1990/2002). Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. S. Munakata.. 254–281. C. L. P. Osiris. 84–88. Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. Diamond. Fox. Johnson. J.. NJ. J.. C. H.H. Lock. 11–28. 117–128. 163–183. G. Cognitive Science. Karmiloff-Smith. Developmental Psychobiology. Lawrence Erlbaum and Associates. D. Neuroconstructivism. Morphometric study of human cerebral cortex development. Karmiloff-Smith. Y. Mills.): Language Acquisition by Eye. Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. 41–57. Munakata. Nelson. American Scientist. A.. Spratling. et al. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. Cs. In: Pléh Csaba (szerk. Kovács.. A. Gulyás. (1990). 10:1. Munakata.. Vol. 75–81. R. Johnson.. Morford. Gilmore (eds. Development itself is the key to understanding developmental disorders... A. 8 ( March). E. S... Gy. (2002). Karmiloff-Smith. Sirois S. E.. Westermann. Casey. P. (1999). A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. D. Gilmore (eds. 97(3).. Reprinted. (2003). (2002).. H. M. Johnson. Y. R. Oxford University Press. Zeanah Jr. A. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. Karmiloff-Smith. H. Newport. (1992). Chugani. Neville. Magyar Tudomány. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. 417. (szerk. D. 1. The deprived human brain. R. (2007). 2. Nelson. Rick O. (2009).) (2007). Mayberry. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. Developmental Psychobiology. Y. Juhász. M. Mahwah. Developmental Science. C. Karmiloff-Smith. Chugani. 111–128. (2005). Wiley–Blackwell. 287–292. H.. 251–271. 13–18. M. (1998). B. T.. Mareschal. E. A. M. H. A. In: Chamberlain.. I.. Cs. H. Karmiloff-Smith A. Mayberry.): Kognitív tudomány. Kéri. A. Budapest. H. (eds. MA. J. (1992). Atypical epigenesis. 71. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. Developmental Psychology.. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban.. Kazi.): Brain Development and Cognition: A Reader.. Volume One. Bavelier. In: Johnson. Sz. (2004). I. (2007). Trends in Cognitive Sciences. Wiley–Blackwell. 81–96. Trends in Cognitive Science. (2005). 46.. Rick O. Mayberry. Gilmore (eds. R. 244–258. Maturational constraints on language learning. 2. A. Rick O.. M. H. Gulyás. Budapest. M. Furtado. 122–128. 46 (3).): Brain Development and Cognition: A Reader. T.. Lewis. 375–391. H. . N. Nature. Morford. A.. 222–229. 38. Munakata. L.203 Huttenlocher. Neville. C. Wiley–Blackwell. Child Development Perspectives.

European Psychiatric Review 2(1). (2009). Mareschal.. (eds. Brain. Phillips.. Neuroconstructivism. Psychological Science. Dialóg Campus Kiadó. D. Carr. E. Knowland.. National Academy Press.htm . A.. (2002). C. J. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy. Sampaio. A. (2006). F. C. A Bradford Book. General Principles of CNS Development. M. Ostrovsky. Journal of Cognitive Neusoscience. A. P. M. 5–15. 1009–1014. M.. (1997).C. E. Hoke. American Psychologist.. A. Truwit.... Andalman. W. Developmental Review. Rick O. Brett. Johnson. L. Mishkin. In: Johnson. H. Roberts Jr. . 159–182.. R. B. Y. S. A. 56 (1). V. issues. Munakata. P. Weber-Fox. (2007). (1997).. Szente. A. (2001). Snyder. G. 10. Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy.. and prospects. (2007). B. N. Vision following extended congenital blindness. H. C. Adams. Gilmore (eds. M. L.. (1996). Pantev. 17.) (2000). Thomas. B.. L.): Brain Development and Cognition: A Reader. The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience.204 Nowakowski. 27.. The Science of Early Childhood Development. (eds. Spratling.. Thompson. 811–814. Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers. J. Increased Auditory Cortical Representation in Musicians. Embryological Development of the Human Brain http://www.. Isaacs.newhorizons. org/neuro/scheibel. S. Washington. 392. Toldi.. Luciana. M. Developmental cognitive neuroscience: Origins. C. Sinha. J. The MTI Press. 231–256. D. P.. 120. R. Developmental Science. J. 17–20. (1998).. K. R. C. Engelien. Y.. 428–441. Ward. 75–83. C. & Nelson.. Pennington. (2001). 35–44. Thomas. M. Neville. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. E. Ross. (1999). Westermann. Shonkoff. From Neurons to Neighborhoods.. Developmental science and the media: Early brain development. R.. Oostenveld. (2006)... F. Hove and New York. Budapest–Pécs.. C. Scheibel. Roberts. 8. M. A. Wiley–Blackwell. 57–82. S.. M. Sirois. Myelination in the developing human brain In: Nelson. C.) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. C.. Hayes. Vargha-Khadem. M. Psychology Press. A. C. S.. Nature. H. R. D. L.

205 .

206 5. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) . Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet.

ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. A veszélyek ismerete rendkívül fontos. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –. tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. . hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. Az ártalom következményei a hatótényező típusától. jó részük ugyanis kivédhető. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra. A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja. erősségétől.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa.

A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. mint az oxigén. ezzel valójában csak az változik. Ilyenek a sugárhatás. bizonyos gyógyszerek. fehérje. nikotin. vas. folsav. 2000). A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. 2001). jód. bővebben Danis és Kalmár. mert az anyatejjel is . cink. esszenciális zsírsavak. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható. drogok.208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. például a belégzés vagy a táplálkozás révén. már az embrionális szakaszban elkezdődik. Shonkoff és Phillips. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. ami szükséges az egészséges fejlődéshez. a jelen kötetben). 2001. az ártalmas anyagok – például alkohol. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak. egyes vitaminok és hormonok stb. (Fifer és mtsai. Súlyos kockázatot jelenthet az is. az anya közvetítésével vagy közvetlenül. a jelen kötetben). Lakatos. a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. Vannak ártalmak. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. a fertőzések. mint az. azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l. az agy fejlődése igen korán. ólom és egyéb nehézfémek. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l.

A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. Shonkoff és Phillips. mert az ún. valamint a figyelem. 2000). hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk. a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). a súlyosságot (a káros hatás mennyisége.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰. 2001. Az ún. Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl. csökkent értelmi képességek. ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg. csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. az információfeldolgozás meglassúbbodása. mértéke). Ezt azért fontos hangsúlyozni. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). struktúrák a legérzékenyebbek. Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. ami esetenként igen súlyos. Mindig az éppen fejlődőben lévő területek. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. Fontos tudnunk.

Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő. sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. 2001). a koraszülésért és több szülési komplikációért.210 kor lehet számítani. (A magzati fertőzések két példáját l. aminek az lehet a hátterében.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak. szenzoros (látási. hallási) és mozgásfejlődési zavarokért. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. 2001). 2000). az alapvető különbség az. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz.) . HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik. A krónikus ivásnak egy másik. mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul. Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. 2001). A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni. herpeszvírus. rubeóla. ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának. Ezért fordulhat elő. A baktérium. valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. A csecsemő. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik.1. A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért.illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai. kevésbé ismert következménye is van. keretes szövegben. az 5. hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips.

továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. szem. 2003). majd tartós elakadás következik. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak. akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre. és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel. időnkénti megtorpanásokkal. Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. fül. A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. mások viszont még a feltevést is elutasították. amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések.211 5. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér.1. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. Azoknál. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. 2000). az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. szív. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. esetleg egészen a serdülőkorra. szívritmus) és viselkedésére. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. azok csecsemőkorban ingerlé- . A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb.

–  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye.212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. Ha hiányzik. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. de fontos tudni. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja. Shonkoff és Phillips. értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik. Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb. ill. 2000). 2008. később ebben a fejezetben is). ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel.és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. Azok a gyerekek. illetve csökkent mennyiségével függ össze. cukorbetegsége (diabetes). A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. fáradékonyak és félősek. a jelen kötetben. A vashiányos csecsemők értelmi. cink. 2001). a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. esszenciális zsírsavak. magas vérnyomása. a magzati és a születést követő időszak- . a csecsemő. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen. folsav. annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips. A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. akiknél a hiányállapot súlyos volt. Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. 2000). egyes vitaminok). figyelmi problémák is előfordulnak náluk. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is. –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). Danis és Kalmár. és minél tovább tart.és mozgásfejlődése késik. mint az agy nélküli magzat. de dohányzása is. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. vas. jód. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. feltétlenül hozzá kell azonban tennünk. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l. fehérje. amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet.

hogy még az anya enyhe. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. ábra Összefüggések a szegénység. A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul. 1994. illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai. A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. 5. de a csecsemő. Rövid távú következmények: halálozás.1. Forrás: Black és mtsai. ábra). megbetegedés. 2008. Fokozza a veszélyt.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l.. o. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz. ahol a jódhiány jelentős. 244. tárgyi. 2000).213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. anyagcsere és szív. emberi. alkalmasság utódok létrehozására. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya. Bleichrodt és Born.1. 2008. si zavar. Delange. az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk. . 1978. Nyilvánvaló.és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe. de okok Társadalmi. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. gazdasági teljesítmény. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. Czeizel és mtsai. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek). Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. intellektuális képességek. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret.

tej. ismeretek. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. ásványvíz. jódtartalmú étrend-kiegészítők. eseményekre vezethetők vissza. hiedelmek. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. Veszprém. tojás. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő). vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket.és drogfogyasztás. akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). hogy milyen információ áll rendelkezésére. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. 2002. olaj. 2009). alkohol. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. attitűdök bonyolult szövevénye is. Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán .214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. terhességi vitaminkészítmények stb. de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. 2000). 2001. 1986. 2007). Wohlmuth. Puskás. a szervezett szociális támogatást is beleértve. Ebben természetesen szerepet játszik az is. 2003. 10%-a koraszülés. milyen tanácsokat kap. A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. A jód természetes forrása az ivóvíz. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. Shonkoff és Phillips. E meghatározás szerint az élveszületések kb. Előfordulási gyakorisága. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. Goldberg és Di Vitto. A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. mint a jódozott kenyér. A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik.

A perinatális veszélyeztetettség másik. és ha nem. annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. Lehet genetikai eredetű. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik. 2000). hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. Leitner és mtsai. súlya az idővel szabályosan növekszik.215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. rövidítése: IUGR. ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. A másik indok összetettebb. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. Joubert és Ágfalvi. a II. még Gallai és Vetier. Ennek okai igen változatosak. Ha a magzat egészségesen fejlődik. a stresszterhes otthoni légkör stb. Egyrészt. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. az anyagi feltételek szűkössége. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat. rövidítése: SGA. 1983. Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. Intrauterine Growth Retardation. akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. 2001. mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. a köldökzsinór összepréselődése stb. Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat. a veszélyek nem ismerete. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. 1988). A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. Mind a koraszülés. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. (l. ugyanakkor meglehetősen gyakori.). a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly. A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. . kötetben). Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás). hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. minél kisebb a születési súly. a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek.

és értelmi fejlődési zavar. mozgás. tónusvesztés és görcsrohamok. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. annál inkább. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I. hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. IV. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. fokozott koponyaűri nyomás. mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. izomtónusuk csökkent. A súlyos (III. epilepszia. fokozat: > 90%) (Aylward. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. a túlélőknél kamratágulathoz. III. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül. minél éretlenebb állapotban jönnek világra. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. bonyolult összefüggésrendszerben. II. A súlyosabb (III–IV.216 rendszert. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó. Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy). Az enyhébb (I. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. mind a kéregalatti területeken. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . fokozat: 15-20%. A közepes (II. soktényezős. fokozat: 5-10%. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved. előfordulhatnak görcsrohamok. fokozat: 35-50%. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. 2003). a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. Lássuk. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. A jó három évtizedes. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben. 2003). Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti.

rövidítése AGA. A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. Schneider és mtsai. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. sőt. Goldberg és DiVitto. Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. ha figyelembe vesszük. Kalmár és Csiky. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. 3 Appropriate for Gestational Age. hogy a nagyszámú. kiderült. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik. 2000). 1986). potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre. amelyet a „koraszülött” fogalom lefed. A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. Shonkoff és Phillips. 1994. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward. Amint az első igényes. Azoknál. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. 2002. Wohlmuth. 2007. . 2003. Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. 2003. Rose és mtsai. 1989). sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. Littmann és Parmelee.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg. peri. hogy homogén populációnak lenne tekinthető. Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. 2008. hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. 1978). igen távol áll attól. hogy a csecsemőknek az a köre. akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl. E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-.

A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. l. Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. 2005. A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. Danis és Kalmár. Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. Rutter. hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. a jelen kötetben). bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. hogy amikor megszületnek. 2004. Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ .218 2004. akik azzal érvelnek. Rose és mtsai. Stewart és mtsai. tanulmányi eredmény) jellemzi. 1999). hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. képességtesztek. többnyire arra az eredményre vezettek. az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. semmi nem bizonyítja. 2005). ha az ilyen. Ruske és mtsai. hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- . Mindebből nyilvánvaló. hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. Nem kérdés. különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. Kalmár. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. Le kell vonnunk azt a tanulságot. Ugyanakkor. szinte mindig az derül ki. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. 2002. Olsén és mtsai. hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. 1998. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. 2001). Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. Aylward. 2007. 2003).

éppen abban az időszakban. A koraszülöttség önmagában nem kórok. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos. Shonkoff és Phillips. Danis és Kalmár. ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. de tény. időre érkezett újszülöttek. milyen segítséget kínál az interakciós modell (l. Whitfield és mtsai. és beavatkoznak az érési folyamatba. 2. 1994). szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken.2. D) 36 Forrás: Gottlieb. a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. B) 28. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. 1999. Kalmár és Csiky. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent. amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának.4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. 1997). 2003. Danis és mtsai tanulmányát a II. a korrekció javaslata nativista. A B C D 5. G. Nézzük. Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan. még Danis és Kalmár. Kalmár és Csiky. mint a velük megegyező naptári életkorú. 2003. míg ellenzése empirista szemléleten alapul. . Shonkoff és Phillips.2. valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. (2007. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. de az bizonyos. Látványosan érzékelteti ezt az 5. Katona. 2000). C) 32. 2003. Gesztációs kor hetekben: A) 24. ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. mint bármikor máskor az élet során (Aylward. 1994. Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. ábra. a jelen kötetben). kötetben. 1994. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. 2000). amikor az agy fejlődése gyorsabb.

A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. sőt. 2005. még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. A baba nyugalmának. a csekély számú ápoló személyzet. Az egyetlen lehetőségnek az tűnt. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb. és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. az inkubátorba benyúlva simogathatják. kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése. 5. Shonkoff és Phillips. Csak olyan megoldás jöhetett számításba. A stressz immár nem az anya felől. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. kicsinye ezzel szemben kb. keretes szöveg). amelyek sokszor fájdalmasak. 1975). kenguru-módszert (l. amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. hogy amilyen mértékben lehet. A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások.és az erős hangingerek csökkentéséről. csu- . és amennyire a koraszülött állapota megengedi. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. Egyre több helyen teszik lehetővé.2.2. Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is. 1 g súlyú és 2 cm hosszú. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai. Danis és Kalmár. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. A kórházak hiányos felszereltsége. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja. Egy kenguru anya 30 kg is lehet. A szülők sok időt tölthetnek az osztályon. ajánlják az ún. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. 2000). magukhoz szoríthatják babájukat. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. 2000). 5. közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. karjukba vehetik.

1 kép). Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. és megindult súlygyarapodása. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel. 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat.jpg csökken.uconn.3. viszont már megszületésekor képes rá. 2004. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták. kép: Egy kenguruzó anyuka www. azzal a feltétellel. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap. és amint szopni képes. de az érdeklődést fölkeltette.advance. és egyre többen látogattak Kolumbiába. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. 8 hónapig él az anya erszényében. A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt. amelyet már méhen belülről ismer. ezt saját igénye szerint teheti. 5.1. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját.221 pasz. Winberg. a bőrével érintkezve. ábra. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták. mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként.edu/images/neonat04. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből. A kis kenguru kb. A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak. rendszeresen. A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb.3. A kengurubébi még könnyen kihűl. ábra A kenguru helyzet 5. szopással szerzi meg. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. optimális a szabad légzéshez. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli). ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon. 5. és azt csak akkor hagyja el. de alkalmanként behatárolt időtartam- .

A kenguruzó anyáknak több teje volt. hogy a módszer biztonságos. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. de a különböző rizikótényezőknek kitett. 2002. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. mint a kockázatmentesen fejlődőre. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. Ribiczey és mtsai. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat. A legmeggyőzőbb talán az. mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. 1999). Schneider és mtsai. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. Sameroff. A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. Forrás: T. kevesebbet sírtak. Hámori. további irodalom l. sem az anya esetében. Kalmár. 1996. és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. Tamis-LeMonda és Roberts. 2007). és hosszabb ideig szoptattak. és kevésbé éreztek félelmet. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes. Önmagáért beszél az az adat. 2002. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. Smith és mtsai. 2004. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg). Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. az anyára gyakorolt hatás is. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. 1993. A kutatási eredmények azt is valószínűsítik.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. . szükség esetén oxigéntámogatás mellett. ellenáll nekik. 2010. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb. hogy hazaadják őket. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. önálló légzésre. magabiztosabbak lettek abban.

többször fordítják el tekintetüket. valamint a stimulációnak (pl. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony. akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. Tamis-LeMonda és mtsai. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok. Kalmár. Tamis-LeMonda és Roberts. A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. 2007. kevesebbet vokalizálnak. A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. Landry és mtsai. 2002. valamint a nyelvi háttér szerepére. A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l. 1992). Landry és mtsai. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. ezért nehezen hozzáférhetőek. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. Cohen és mtsai. és többször nyűgösek az anyával való interakció során.és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. 1994. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. Bradley és mtsai. 1998.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). ingerlékenyebbek. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. 1997. Danis és Kalmár. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. Ami a gondozói oldalt illeti. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak. amelyek a gondozóval való interakciót. Kalmár és Csiky. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. a stressz vegetatív jeleit is. 1998). ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. további hivatkozásokat l. 1993. 2002. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. 1998. azaz a gyerek állapotától. személyükre irányuló figyelemben. Wijnroks. Wijnroks. Ribiczey és mtsai. nehezebben értelmezhetőek. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. 1999). Az apró. A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. Nem elég. kevésbé éberek és lassabban reagálnak. sőt. hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét. pre. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. Goldberg és DiVitto. A kutatásban használt. ha számításba vesszük. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. Nehezebb őket megnyugtatni. 1996. törékeny. Általában passzívabbak. A gondozó feladatát tovább nehezíti. Spiker és mtsai. Egy nagyszabású Los Angeles-i. Kevesebbet mosolyognak.

hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. a jelen kötetben). . hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai. Kalmár és Csiky. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. Kalmár. 1989. A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni. az számtalan egyéb feltételtől függ. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. 2002. hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. ami a koraszülött csecsemők passzivitása. Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. 1997. reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli. Wijnroks. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. Lehet. 1999).224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. vagy elbizonytalanodnak. 2002). amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. a kontaktusfelvétel nehézsége. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést. de hogy miképpen. Goldberg és Di Vitto. valamint Ferenczi. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. 1984. Holmes és mtsai. és maguk is visszahúzódnak. 1998). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez. Danis és Kalmár. Úgy tűnik. passzívak lesznek. vagyis azt. A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. 2007. Tamis-LeMonda és Roberts. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat.

A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. 1994. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. 1995. Amint az előzőkben láttuk. a jelen kötetben). Shonkoff és Phillips.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. McCarton és mtsai. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. 2000). és nem szolgálja igazán a megelőzést. családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. Danis és Kalmár. . gyógytornászhoz. amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól. fentebb. 1997). rendkívül összetett jelenség. valamint Varga és mtsai. Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. aki természetes körülmények között az anya. gyógypedagógushoz – utalják. amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky. Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. Mindez érthetővé teszi. amit a koraszülöttség képez. hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk. 1999). Blair és mtsai. A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. érzékszervi. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky. hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. Bradley és mtsai. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. mozgás. amelyek a sajátos igényű gyereket. 1999. a diagnosztizált testi. hogy az a rizikó. a jelen kötetben).

The Journal of Pediatrics. Van lehetőség a jódpótlásra. Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is. amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják. Sajgó. amely ennek teljesülését megakadályozhatja. P. Kangaroo care of the premature infant. G. Csiky E. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants.226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. Journal of Pediatric Psychology. Infant Behavior and Development. 7. Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. (2010). C. Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. méreganyagok. (ed. Aylward. Aylward. Kalmár M. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis. (1989). (1999). E. I. Magyar Pszichológiai Szemle.. 253–268. New York. (2001). (1994). 34–42. prematurity... 34 (3–4). Neonatology. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. A. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. E. In: Roberts. 6. 515–520. úgymint fertőzések. M. Kalmár M... G. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. H. amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében. hiányállapotok. Guilford. 43–54. Alkalmazott Pszichológia. K. (2002).: Goldson. 115. and developmental issues. Ribiczey N. S. 37–45. Wright. innen érhetik a magzatot ártó hatások is. P. Budapest. G. még a magzati korszakra esik. Oxford University Press. P. J.. Táplálkozás-allergia-diéta. Verhulst. S.) Handbook of Pediatric Psychology. C. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. és fejlődésük zavartalan legyen. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. Kalmár M. Aylward.): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. (ed. 139–170. Hammond. A. I. (2003). 131–160. L. NICU. (1999). megjelenés alatt. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. . Katona F. (1999). Alkalmazott Pszichológia... hogy a gyerekek egészségesen szülessenek. 1 (4). Klinikai fejlődésneurológia. Pfeiffer. New York. 101–113. (1984). Medicina. Az a periódus. Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének. G. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. M. Csiky E. 27. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja. Bee. Barnard. M. In. A lakosság jódellátottsága elégtelen.

(2004). I. premature children living in poverty. M. Oxford. J. M. C.. Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting. (1992). Di Vitto. De Onis. (ed. M. Kelleher. Bee. Sajgó.. R. M. Child Development. NJ. 371.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. Z. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. Lindsay.): Handbook of Infant Development.. P. 243–260.. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants.. J. Parmelee. J. F. Cohen.. M. (2008). 1198–1208. Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. Rodning. Taylor. Hammond. Mundform. Mathers. (2001).. K.. B. Bradley. L. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy.. Lancet. P. Vol. M. and practice.. Early intervention for low birthweight. (Eds. 1267–1271. Infant Behavior and Development. F. C. (1978). In: Bremner. W. Ezzati. Barnard.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives. Rátay Cs. NJ. policy. Allin. In: Bornstein. 101–113 Beckwith. C. Delange. Biochemical Society Transactions. (2007). The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus.. Fogel. Freides.. G. E.. (2001). Georgieff. Y. van. Fogel.. 114. W. Aquino. P... 367–371. Lányiné Engelmayer Á. 505–542. Fearon. T. G. A. C. (2008). A. J. R. 65. Farkas. M. Van lehetőség a jódpótlásra. H A. Born. Child Development... Oxford. (2000). C. 99. Cohen. 641–659. Black. 1–11. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). M. P. 75–79. The role of iodine in brain development. Infancy research.. S. Czeizel E. 195–200. G. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. S. S.): Handbook of Infant Development. (1994). Prenatal development and risk. Caulfield.. D.. American Journal on Mental Retardation. E. Nosarti. (1992). Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight. Oxford. Sigman. C. Blackwell’s. Pediatrics. Blackwell’s. G. 339–360. (2001). Samson. 1.. Blair. R. In: Stanbury. M. H. Murray..): Handbook of Parenting. Beckwith. M. (1994). 542–554. A. H. M. Budapest. Pope...227 Barratt. C. H. Grose-Fifer.diéta. B. In: Bremner... Auerbach.. . J. Gottlieb. M. (2002). (1994). (1995). Mahwah. S. A. E. In: Greenbaum. Rivera. J. Bleichrodt.. Az értelmi fogyatékosság kóreredete. K. 63. L. Hardin. 59. Medicina. Whiteside.E. Frangou. Goldberg. 6. premature infants: Participation and intellectual development. Fifer. Ablex Publ. Cognizant Communication Corporation. H. P. Probabilistic epigenesis. Monk. Developmental Science. Casey. 34–42. 7. (eds. Norwood. New York. Táplálkozás – allergia . 3.. K... (ed. K.. S... Proceedings of the Nutrition Society. L. A lakosság jódellátottsága elégtelen. Stewart. Parenting children born preterm. 346–360. Ramey. Bhutta. 3. D. D... J. Rifkin. L.. (1984).. E.. O’Connell. Blackwell’s.. Beek. H.. (2001). L. N. . 36. D. 37–50. (eds. L. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study.

. Applied Developmental Psychology. Kalmár M. E. 105–123. (2007). Posner. P. McCormick. 39. Demográfia. Parmelee. (2008).. E. A. G. Haley. C. Wallace. M. D. R. L. C. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition. (1994).. Holmes. Intelligence. Solimano. M-R. R. (1998). (2004). C.. Kalmár. Joubert.. Cosper. H. L. R.. Gyurke.. Kalmár. 3.. (1997).. McCarton. R. L. 36. (1999). 470–474. prospective study. C.. (1998). 113 (3).. Bassan. C. Smith. Á... 33. Child Development. (1988). 43–54. Doktori értekezés. Tóth. 293–300. Landry. (1999). S. 107–139. Yu. Journal of Child Neurology. F. E. J. R. Alkalmazott Pszichológia. (1983). J. (1978). Csiky. Medicina. K. N. 1179–1182. F. Broyles. W. 523–533. Leitner.. 277. Whitfield. J. . 329.. Scott. Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. Ruiz-Peláez.. A. Charpak. Tyson. D. Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk. Y. 15. J. M. E.. 1172–1184. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. J. 69.. ELTE Eötvös Kiadó. F.. Rose. H.. Effects of waterbed flotation on premature infants. Oberlander. Joubert. D. Budapest. P. M. (2007). Holsti... Järvelin. Van Rossem. J. Child Development. C.. C. Littmann. Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term. J. E. 61. Medical correlates of infant development. L. an example to follow from developing countries. Klinikai fejlődésneurológia. Feldman. F.. Katona F. Bennett. M. Kraemer. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Pääkkö.. J. S. 16. (1989). A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. Swank. L. I. G... Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. M. S. T.. 361–367. Kalmár. Csiky. E. 102. K. Reich.. Budapest. (2005). R. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján.. E. Korkman... Pain.. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. S.. 139–170. J.228 Grunau. T. 56 (3). (1975). M. M. J. Cuervo. Jankowski.. Journal of the American Medical Association. W. Landry..... Pediatrics. S. Fattal-Valevski. H. R. Fitzgerald. Smith. Tonascia. Olsén. P.. C. L. Rizikómentesen született. Pyhtinen. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development. Brooks-Gunn. Bernbaum. Harel. Van Rossem. Casey. J. C. A. 367–378. M. N. Pediatrics. A. J. A. 126–132. I. (1997). L. K. M. Haffner. S. Bauer. J. M. Rose. Vainionpää.. 329–336. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging... Many. (2000). L. Pediatrics. H. P. Meinert. C. 81–137. F. 1 (4). H. K. N. 43–58. 781–786. hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia. The development of high-risk infants in low-risk families.. 34 (3–4).. Puskás.. R.. 76. Feldman. A. 0–2 éves korúak adatai. E. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. Geva. Gyermekgyógyászat. Kutai. Swank. British Medical Journal. (2005).. Budapest. (2010). F. B. Weinberg.. Jaffa.. 1040–1053.. R. A. J. H. S.. Ágfalvi... J. Magyar Pszichológiai Szemle.. 2010/1. J. Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU. Corvinus Egyetem.. A. Korner... Jankowski. Miller-Loncar. Miller-Loncar. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children. Developmental Psychology. Kangaroo mother care. Ribiczey.

(eds. 754–768. Early Development and Parenting. The Science of Early Childhood Development. 3–13. J. Rutter. UNICEF (2009). Baldwin. Schlagmüller. New York.. Foster. Budapest.. (1998). 43. Sameroff. E. Luster. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. . Swank. L. 77. (1996).): Infant Development – Ecological Perspectives. S. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability. Whitfield. A. Wohlmuth. (2000).. P. Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure. 385–406. Townsend. E. D. (2001). Guilford. Miller. Washington. (1993). Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. S. S. P. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. J. Wildin. Amess. P.) Az újszülött. D. (1999).. Rifkin. T. D. J.M. (ed. RoutledgeFalmer. G. Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants. Brooks-Gunn. Schneider.. Townsend. Meyer. 353. Shonkoff. P. Stewart.. (2005). Kingsley. C. (1997). 64. A. A. L. J.. Akadémiai Kiadó. M. Szakdolgozat. T. Enhancing maternal interactive behavior and child social competence.. Child Development.. language.. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review. M. Baumwell. Holsti. Tamis-LeMonda.. L. Ferguson. Wijnroks. Winberg... Kerpel-Fronius.. D... Pathways to school achievement in very preterm and full term children. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm.. P. F. A. Wyatt. C. W. Lewis. 19–30. From Neurons to Neighborhoods. In: Fitzgerald. S. National Academy Press. Developmental Medicine and Child Neurology. Landry. L. Phillips. 85–90. K. T. Smith. R.. Pathways to developmental outcomes in preterm infants. E. M. 855–864. Murray. Models of development and developmental risk. Hámori. V. J. (2005). Roberts. Tamis-LeMonda. In: Véghelyi. V. Bornstein. A. European Journal of Developmental Psychology. Wolke.. Jr. Stewart.. Murray. (szerk. R. E. ELTE PPK Pszichológiai Intézet.): Handbook of Infant Mental Health. S.. 5.. P. 226–233. New York. (2002). M. O. J. N. H. 37. Kirkbride. F. H. D. C. Ö.. Roth. Archives of Disease in Childhood. M.. L. (2004). H. K.229 Ruske.. H. I. Koraszülöttek. S. W. J. (1993). Rifkin.. E. Lancet. Journal of Child Psychology and Psychiatry. Developmental Psychobiology. J. M.. (1996). Moseley. R. J. C. 7. 1653–1657. H. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive.. H. (1986).. European Journal of Psychology of Education.. 2 (3).. S.. 217–229. 47. (2009). 173–183. Karraker. E. L.. R. L. 221–252. Damast.. R. 19. P. Early Development and Parenting. C. Grunau. 455–517.. Denson. Spiker. D. In: Zeanah. S... M. and living skills.

Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ. Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek. Andrek Andrea1. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. ismeretek.230 III. fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után . FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé.

mint amilyenek valójában. ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. jóval szerényebb képet kapunk róluk. kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. amelyek kedvező esetben támogatják. A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra.231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. . Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra. kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes. élettani menetét. mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki.

a néprajz. demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg. 2009. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. hogy melyik családba hány gyermek születik. Az önismeret. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. Stewart. A történeti.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. szociális szempontból megközelítendő életszakasz. miért és hogyan. 2004). Gelis. sőt társadalmi. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. 1969. A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. a család működésével. traumatikus élmény a szülés. míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások. Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. a kultúrtörténet. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. a szociológia. a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. mások számára keserves. így a lélektan. 1991). esemény. . Az is nagyon változó. kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. a jó színvonalú felkészítés. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk. legalább ennyire érzelmi. az antropológia. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. nevelésének kérdéseivel. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen.

hiedelmeknek. hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. szüléssel. másrészt. nagymértékben függ attól. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora.233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. vagy sem. hány éves. és az azt követő korai. a szülési pozíciók stb. egyfelől abban a tekintetben. szenzitív időszakot (Epstein. szülőpár. mikor és hányat. illetve a szakemberekre. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. ismereteire támaszkodni. a várandósságot. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. 2009). milyen anyagi és szociális körülmények között él. Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. a szexualitásról. gazdasági változásokkal. amelyek a meddőséget. hogy akar-e valaki gyereket. rítusoknak az alakulását. gyerekekhez való viszonyáról. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának. amelyekben a gyerekek és szüleik. és ennek milyen következményei voltak. az egyén és a közösség viszonyáról is. Egyrészt világosan jelzik. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. szülőként. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. illetve a saját ösztönei- . hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő. mint az öltözködés. ellátások elérésére. gyermekszüléshez. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. társadalmi viszonyokról. milyen információkhoz fér hozzá. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek. vagy hogy a természetre. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. hogy hol. mennyire képes és akar saját erőforrásaira. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. fiú és lány. netán büntetésének tekintették-e. milyen az egészségi állapota. kulturális kereteket is.. de a történeti elemzések. Az. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. Az. a rokonoknak és a szakembereknek. milyen iskolai végzettsége van. intézményekre bízzák magukat. amelyek a fogamzáshoz. a bő gyermekáldást. de egyben jelzik azokat a társadalmi. várandóssághoz. a társadalmi keret és a gyerekvárás. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. a lélekről. anyasághoz. a szülést. mennyire támogató ebben a környezete. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. megvásárlására. Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. családjaik élnek. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. A gyerekvárással. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. a várandósság alatti szexuális élet.

más technikák – kondom. Svédországban például 1974 óta.1. Ennek következménye. ami megbízhatatlan. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . ha az anya életét veszélyezteti. Várkonyi. a gyógyszerek. és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást.234 re. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. nem terjedtek el. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják. keretes szöveg). művi meddővé tétel. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. a coitus interruptus a leginkább használt technika. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. Egyetlen terület van. művi meddővé tétel. amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején. Ennek jó jellemzője. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását. és ennek részeként a háborítatlan szülést. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés. A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. 1990).1. Figyelemre méltó. 6. későbbiekben pedig a gyerekek életét. a szülést. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. vagy idegenkednek tőlük. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. az egynapos szülészetet. így a leginkább veszélyeztetett – szegény. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben. óvszer vagy tabletta. 6. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). intrauterin.

Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. a család kiemelt helyet kap elemzésében. jelentős helyet kap a kutatásokban. Losonczi.. noha a gyerekvállalás. Ennek csak egyik következménye.1 Bár a roma nők várandósságával. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata. 2007. 2010. 2001. Janky. Neményi M. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. 1999b). elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése. Budapest. a párválasztásról. 1990. mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár. Neményi E.. ismeretterjesztési módszereket. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. hogy a családdal. választások kérdését járja körül. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban.235 se nem csak azért okoz gondot. Védőnők a nemi. 1991. a várandósságról. . Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002.és önismeretről is. 1999. annak ellenére sem. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. a gyerekvállalás körülményeit. MTA Szociológiai Kutatóintézet. de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. a férfi partnerek felelőssége. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra. A nőirodalomban. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. Ha úgy gondolnánk. szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet. mert rendkívül drágák. ahol bizonyosan középosztálybeli. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst. aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. Kalányosné. hogy a nemiségről. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. 2000–2001). az érzelmi és szexuális kapcsolatról. a fogamzásszabályozásról. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. a döntések. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. hanem azért is. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. amelyet az intézményesített. nem pedig a várandóssággal. 1999). feladata e téren alig merül fel.

Nálunk meglepően kevés szó esik arról. várandósság.236 nemzetközi tendenciák. 2000.wh o. és persze az ellátórendszer is. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. Ezekben az esetekben a társadalmi. Ugyancsak egyértelmű. és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. a gyermekvárás és a szülés. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. 2010). a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. krízisterhességből. béranyaság –. gazdasági. hogy a fogamzás. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik. Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. amelyek a családokat. családjukkal és a közösséggel a várandósság. az elöregedés veszélye fenyeget. Közismertek azok a törekvések. megvalósíthatósági kérdéseken. amelyek messze túlmutatnak a technikai. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. és aki szereti őket. családjuk teljessé tételét. a közösség. Neményi. társadalompolitikai kérdés is. önmaguk továbbörökítését látják. erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott. nők helyzetére nézve. valamint az azt követő első. A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. egy gyereket. adóztatják. illetve partnerükkel. örökbefogadás kérdései. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. a gyermekszülés. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. a szülés. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal.”2 Jól látható. megölt – újszülöttek. politikai kérdés sok országban. hogy ki. 2 http://www. az érintett gyerek. nőket orientálni akarják. Kínában) éppen a több gyereket büntetik.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt. szülés sok tekintetben politikai. de a többi testvér. A családtervezés. miért akar gyereket. akit szerethetnek. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. míg más országokban (pl.

és a nők. táblázat Születések. tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó.pdf . l.237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www. a jelen kötetben). Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől.1. a jelen kötetben). a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l. A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is. Herczog. alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi. a kétgenerációs család elterjedése. az életforma változása. nem csak nálunk. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. A korai.1. l. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg.ksh. 2005. bővebben Herczog. családi állapottól. munkavállalásának növekedése. 6. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak. Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás. ahol a komplex család. és a trendek állandó változást mutatnak.ksh. iskolai végzettségtől.hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez. akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné. 6. táblázat). 2002. Pongráczné. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal. és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya. 2005. a gyerekek számától függően. gyermeknevelést. a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre. de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének.és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani).hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás. ismeretekkel nem rendelkező.

A budapesti adatokat tovább árnyalja. addig 2008-ban ez az arány 8. míg Budapesten a legmagasabb (29. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti.2%) Magyarországon a koraszülések száma. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat. hol lennének tennivalók. a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek. míg Jász-Nagykun-Szolnok. Rendkívül jelentős változás ez. társadalmi értelemben.4 Szabolcsban. jóval később érnek pszichológiai. hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I.3 év). a terhesség alatti életmód. jelezve. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők.pdf.238 oszlás is mutatja. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25.ksh. addig 2008-ban Budapest. de ettől nem függetlenül a várandósgondozás.7 élveszületés jutott Budapesten és 59. . szociális minimum meglétéhez. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb).5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. A számok mindenhol csökkentek. de felértékelődött az aktív. és világosan jelzi a családalapítás. gyerek nélküli fiatal felnőttség is. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek. II. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét. kerületben – az arány csak 23-24%.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. Ennek egyik oka. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. 42%-ának már van élve született gyermeke.8%-át érintette. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7. míg 1990-ben 23. és XII. valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás. 2008-ban ez 39. ha a különbségek jelentősen nőttek is. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. hogy a fiatalok tovább tanulnak. Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17. Kiemelkedően magas (8.7 év volt. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét.4%-át.4 Jelentősen változott. míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett. Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. kétharmaduk élettársi kapcsolatban él.9 év) az első gyermek születésénél. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák. (2000-ben ez az arány még csak 25% volt).

ami azért is érdekes. Olaszországban. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. a juttatások.” (Kamarás. 15. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. a tájékozottság és az ismeretek. Máltán. Ausztriában. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. Ha országok között vizsgálódunk. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak. illetve az ún. Portugáliában. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra. gimnáziumba járó. súlyos károsodás). bűntudat feldolgozására sem. Az alacsony születés. akkor is feltűnő. a tömegtájékoztatás. a lehetőségek hiányával. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel. majd Magyarországon vannak. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. mint a magasabb végzettségűeknél.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás.6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. o.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH. Tanulságos az is. Görögországban. és iskolai fokozatonként csökken. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. Bulgáriában. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők. így olyan megoldást kellett találni. így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket. az oktatás is. a lehetőségek és a közvélemény. A gyerekszám és a gazdasági. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. mert . hogy a jómódúaknak kevés. a kultúra. milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban. felvilágosításra. hogy a 20 évnél fiatalabb korú. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség. „válsághelyzet”. 1999. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász.

de az anyagi oldala is számít. A szülők közti kapcsolat a fontos. Meg fogom oldani. nem akarok a család rabja lenni. Dánia. ezzel is aláhúzva a tényt. hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. A döntések sok mindentől függnek. Meg kell teremteni a körülményeket. mint más európai társaik. 2010). hogy tudjak szórakozni is. nem vagyok egy tyúkanyó típus. Eltérő okokból és hagyományok alapján. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még.240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. Franciaország. Egy gyereket szeretnék csak. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. Nagy-Britannia. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. az. o. leginkább a szülésre való felkészítés. most szükség van erre is. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. felmérés. Addig nem vállalok gyereket. . de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is. 2006. hogy ők jól kijöjjenek. társaságba járni. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek. tapasztalatairól és ezek következményéről. Észtország. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. A következőkben a várandósság. utána jöhet a gyerek. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni. és sokak számára sem földrajzilag.) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. szeretnék utazni. 68. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. sem anyagilag nem elérhetők. Fontosnak tartom az anyagiakat.ksh. ahol nélkülözni kellene. ők is szeressék egymást. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is. 6 7 http://portal. kismamatorna ismert.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. olyan helyre nem fogok szülni. Svédország.pdf. inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez.7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat.” (Gergely. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés.

többnyire hormonális úton. Nem ritkán át kell gondolnunk. Később. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. hogy váratlan. mint lelki értelemben. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. zaklatják a nőt. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. tudatosan jelennek meg. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. akár undor. Kezdetben például az egyik fő feladat. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. főképp. művészeti alkotásokban. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások. majd magzat fejlődését is. hogy természetes jelenségekkel találkozik. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. Természetes tehát. úgy testi. a teremtés élménye. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. például a pubertás és a klimax időszakához. a keringési rendszer és a légző . furcsa fantáziákkal. szüleinkhez való viszonyunk. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. szélsőséges reakciók. Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. hirtelen változások. ha a segítő tudja. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. álmokban. előbukkanhatnak a fantáziákban. és így tovább. erőteljesen zavarják. Önnön létünk értelme. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. párunkkal kapcsolatosan is. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. születésünk. A legtöbbször mindez elég is. Danis és Kalmár. a nyitott. hogy alapvető változás zajlik. a jelen kötetben) tekinthető. a kiteljesedés. ha szélsőséges félelmekkel. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. Ez önmagában csak annyit jelent. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. A rendezett. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak. érdeklődő odafordulás. hogy immár kettejüket is ellássa.

a méhszáj puhulásával. Ez sokszor nem könnyű lépés. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban. Ezt segíti az is. hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az. hogy a gyermeket önnön részének tekintse.” Testileg és lelkileg is el-. tehát belső elkülönülést eredményez. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza. például az izületek lazításával. valamint azt. milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. felnöveléséhez és megszüléséhez. hogy most már elkülönülten élnek. illetve be kell fogadnia a gyermeket. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé. valamint a szülés után ellátásához egyaránt. Mindenekelőtt az. módosíthatja. tehát annak elfogadása. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. mégis összetartoznak. Elfogadja a másállapotát.242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. hogy „önálló lény van bennem”. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. majd megszületik a következő gyerek. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. a szoros fizikai kontaktus átalakul. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. Összességében elmondható tehát. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk. az elválás a gyerektől. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. – A harmadik szakasz a leválás. Az archaikus. hogy az apáknak is. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. 1959). ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. és a nő reproduk- . hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. illetve a gyerekkel kapcsolatban. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével.

és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak. sorjában évtizedeken keresztül. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás.2. vagy akkor. vagy akár több gyermek is. ám a házasság. ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. illetve gyermekei nevelésével tölti. még Nguyen. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. Érezhetően más értelme. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel. keretes szöveg). A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. feladata. szoptatással. a szoptatás.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. ha viszonylag sok gyerek születik. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak. Részben ezzel függ össze. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik. jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. társadalmi nyomásnak –. a jelen kötetben). míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. a szülés. még 6. hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot. és idősebb korban is szülnek gyermeket. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l.

fenntartásához. a szolidaritást. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet.noe. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés. gyereknevelési támogatásokat. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel. Ugyanakkor a szocializáció. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. Ennek mellékhatása természetesen az. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. és fellépjen azon intézkedések ellen. nevelésnek közösségi formáira. aminek alapja lehet világnézeti. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. a sok gyerek utáni vágy. félelmekkel teli. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban. A NOE tagjai azok lehetnek. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. Az egyéni. vallási meggyőződés. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. Ha ez nem lenne. 6. kihalna fajunk. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www.pdf. ahogyan ezt a családtörténetekből.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően. egyben kifejezi az összetartozást.2. azzal a céllal. önnön szülési kompetenciájában.”8 Érvéként gyakran elhangzik. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. . a több testvér az élet alapvető célja. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat. holott a gondozás. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. a családi. középosztálybeli ember számára a nagy család. Mindez számottevő segítséget jelent. a gyerekek gondozásának. Így a modern. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével.

ha a szülők dolgoznak. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. esemény utáni tablettahasználat. Magyarországon a fo- . barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. 2004) Gyermek. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. (Szívós és Tóth. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. az éretlenség. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. de gondot jelenthet a megbízható. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. visszaemlékezésekből. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. így a szexuális életre is. a nagyfokú test. kérdések és válaszok. Az oktatási. a szexualitásról. az ismerősök. majd az azt követő gondozás. hiteles információhoz való hozzájutás. a szociális helyzet. a várandósgondozás. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. vagy nem akar a párkapcsolatokról. egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. illetve a szülésre. sőt sok felnőtt életét is. a véletlenekre is. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. Azt is tudjuk a különböző leírásokból.és önismerethiány. hogy a szegény családokban általában több a gyerek. és az is igaz. ami sok országban sikeres. A könyvek. Ennek oka lehet a fiatal kor. abortusz. a gyerek érkezésére való felkészítés. orvosok. Ez is intézményesült. a mentális állapot. a fogamzásszabályozásról beszélni. hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában. A szülők jelentős része nem tud. noha a családtagok.245 gálják. hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. és a minták egyértelműek voltak. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. Nem ritka az olyan életforma. Magyarországon ez még ma is nehéz. továbbá. ismerethiány nehezíti a serdülők. A gyakorlat azt mutatja. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. Emellett az is tény. A növekvő számú tizenéves terhesség.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek. fogamzásszabályozás terén. A szakemberek – védőnők.

alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság. információkat. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. azokétól. ami tovább nehezíti a megélhetés. gazdasági problémákon át. a partnerkapcsolati problémáktól. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. a bűncselekményekig. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt. a súlyos szociális. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. kevéssé urai saját életüknek. korántsem volt jellemző a cigányokra. amint azt például a Láposon.246 gamzásszabályozás. így a következményekért is többnyire ők kell. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése. egészségügyi. egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. ami a várandós fokozott gondozását. akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. hogy a szegény. vagy segítséget kérni valakitől. állandó partner hiányától. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. szakmai kapcsolat megerősítése. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. adott esetben a terhesség megszakítása. halmozottan hátrányos helyzetű. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. Közismert. például. mi az oka annak. hogy viseljék a felelősséget. erőszak következménye. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. az előrelátásra való képesség. Ha az anya úgy érzi. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. 2002). Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. hogy egyedül képesek változtatni. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. »tipikus cigány de- . de elfogadják a helyzetet. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. ami lehet támogató családi. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. hogy az iskolázottság. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. életszínvonal növekedésével. és kellő segítséget. »kultúrájukban gyökerező«. segítését igényli. és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. A szegény. az egyedülállók. a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. tudatában vannak annak. lakhatás. hogy a fiatalkori anyaság. akik valóban várják a tervezett gyereket. akkor különösen figyelni kell arra. nem érzik. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. különösen. Mindenképpen fontos. ellátást kapjon. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. megbeszélésére. Az is nyilvánvaló.

a mai középnemzedéknek átlagosan 5. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született. és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben. Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. 2006). hátha fiú lesz. »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. irányt ad az életnek. a fogamzásszabályozás. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók.” (Durst. szakmatanulással radikálisan csökken. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. mint a helyi cigányok. így sok gyerek azért születik meg. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. […] A láposi cigánylányokról. sok országban ismert és követett gyakorlat. sokkal inkább arról van szó. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését. Napjainkban felmerül a vád. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. amely felnőtté teszi őket. Hasonlóképp. és egyértelműen követhető. továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. hiszen másfajta státusz. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. egyben feladatot. a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. Janky. önmegvalósítást is. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«. és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. 2007). és biztonságosabb életfeltételek. növelheti az anya önbecsülését (Valdez. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. A gyakorlat azonban azt mutatja. hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. 2003). és nem részesülnek olyan ko- .247 mográfiai magatartás«. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. 2001. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés. ami nem roma sajátosság. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. életmód is elérhető (Durst. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. Ez olyan erős tényező lehet. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. mert ez a megélhetés forrása. minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi. vagyis ez jelentős csökkenés. 2001). hanem időben változó. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. szociális ellátás igénybevételére. amelynek jellemző jegye. munkalehetőségeik felkutatására. Másrészt az iskolában sikertelen.

248 rai és rendszeres ellátásban. hanem népegészség- . megfelelően táplálkozni. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez. érintése. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. Képes változtatni étkezési. ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. családon belüli erőszak. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro. 2008). hogy a koraszülés és kis születési súly (l. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. Az a tény például. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. amelyek segítik az anyát abban. életvezetési szokásain. különösen. 1999. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. Az újszülött mozgása. Érdemes látnunk egyébként. ha ezt a körülmények lehetővé teszik. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. Messer és mtsai. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. amely az anyát magzatával összeköti. éhezés. hajléktalanság. majd látványa. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. hogy elfogadja. Kalmár. válás. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. hangjai evolúciósan rögzített. szegénység és munkanélküliség. a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. nélkülözni kényszerülnek. A várandósság során (pl. a jelen kötetben). a szükséges vitamin. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. hogy a kis születési súllyal. részletesen Kalmár. mint az amerikai anyák –. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. alacsony szociális státusza. a korai találkozásnál). amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. ami hosszú távú károsodást okozhat (l. és megfelelő segítséget kap hozzá. hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. DeFranco és mtsai. erről később). hogy nem csak szociális problémáról. illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. azt jelzi. hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. ha nincs megfelelő segítség. 2006. Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk. 2000).

amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. csak annak előrehaladott időszakában. 2001).249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre. noha ismert. Másrészt. alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. a cigaretta és a drog. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. A védőnők. elérhető közelségben nincs szakorvos. Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. esetleg olyan módon. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg. vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen. és sok ország számára mintául szolgál. vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. egyre több nő csak formálisan. A nehéz körülmények között élő. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. mint a tabletta. iskolában. a terhességüket sokszor észre sem veszik. szűkös. vagy azért mert nincs ezekről szó. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot. Herczog.” (Durst. vagy hiányzó erőforrásokkal. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. 2009). illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. vagy egyáltalában nem tudnak. és ezzel segítik. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. éppen azokban a régiókban. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. viszont három hónapra védettséget nyújt. kultúrházakban. Sok országban rajzos. Mint említettük. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. fizikai ellátásra terjed ki. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. ahol mindenki megfordul. járműveken). közösségi. olyan nyelvezeten kommunikálnak. orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. a kóros elhízás. mert jóval olcsóbb. A családtervezéshez. 2003). egy injekcióról. illetve szülést. üzletekben. nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. ami csak 700 forintba kerül. hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. egyszerű füzeteket. fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában. működik a családtervezés. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. a jelen kötetben). szociális szolgáltatóknál. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs.

és kortizolszintjük. így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. Sokáig tartotta magát az a nézet. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. és saját családot alapítsanak. koraszülés. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével. hogy elhagyhassák a szülői házat. vagy kívül maradnak a folyamaton. APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak. a férfiaknak nagy szükségük van arra. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. A helyzetet tovább nehezíti. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. 2005). 2000). valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. szülés. kulturális mítoszoktól. hogy ott maradjanak az anya mellett. 2005). nem is beszélve arról. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. és utódjaikat az anyá- . kedvezőtlen higiénés feltételek). gyermekhalálozás (Gold és mtsai. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra. A csecsemő. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin. mert gyakran sem a férfi. Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. gyermeknevelés idején. dohányzás.250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat. biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben. Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. Napjainkban. amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. Ez persze a nők esetében is reális veszély. hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. gazdasági körülményektől. ami a gondozási. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. elvárásoktól.

A gyermek várása. a jelen kötetben). Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. 2009). hogy családfőnek. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. a sok gyerek születése szegény. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra. majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. Glikman. A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. Ugyanakkor. Mint ezt korábban láthattuk. hogy az alacsony iskolai végzettség. Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. teremthet közösségi státuszt (l. családfenntartónak tudják magukat. A haverjainak már mind volt. a gyerekszületés és a szülővé válás. Kétségtelen tény. Zsolti már azon idegeskedett. a kilátástalanság. azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst. és jelentősen átszervezni. hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges. ezért a párválasztás. 2007. hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. 2004). és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. . a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. Durst. 79. 2001. 16 éves voltam. és kilátása sincs ezek megszerzésére. 1998. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. Herczog. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris. mér nincs még gyerekünk. akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében. a szegénység. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. Danis.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik.251 hoz hasonló odaadással gondozzák. a családdá alakulás folyamata. házat építenek vagy például fát ültetnek. o. 2007). 2008). és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. ami sok esetben családi krízishez. törődik párjával és gyermekével. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás.

mint az anyáknak. annál valószínűbb. önbecsülésük forrása is lehet. Mai tapasztalat például. A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. 1993). 2007). A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék. hogy vajdasági cigányasszonyok. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. 1991). hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól. A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. Másnap reggel aztán . hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. Sas.252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. hiszen az anyához hasonlóan. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. „lappang benne valami”. jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. amelynek jelentése „költ”. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. dédelget”. ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. Couvade rituálé. 1991). Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. Egy brazil vizsgálatban azt találták. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum. szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. mágikus kapcsolatban áll a babával. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. és szabályozzák az apa viselkedését. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket. miután megszülik gyermeküket a kórházban.

Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes. 1995). amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. Belátható. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. elbizonytalanodásához vezet. . a ritualizáció útja nem járható. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. felfúvódás. gyomor. 1991). „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. emésztési zavarok. hogy a tudattalan legitim. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. kapaszkodót. majd nyomtalanul eltűnnek. és a tágabb közösség támogatásáról. Azokban a társadalmakban. hízás. és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. hagyományos rítussal. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. derékfájás. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában.és hasfájás. alvási zavarok. heves intenzitású. bár számos tünettől szenvedtek. talán éppen azért nem. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. elfogadott regressziós formaként a betegséget. a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. trimeszterében. mégsem kerestek orvosi segítséget. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. Ez a példa is rávilágít arra. segítségéről is. hogy az érintett férfiak. Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez.253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. A félelmek. Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget. alhasi duzzadás. 1991). különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak. pszichózisra jellemző tünetek. de biztosítja őket partnerük. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein. ott megjelenik a couvade szindróma.

A dohányzás. hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. Az intrauterin. Bizonyítást nyert. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. pihe- . valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. Hédervári-Heller és Németh. majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. valamint Egyed. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra. Kaufman és mtsai. amelyek az anya mozgásához. a II. plasztikus agyi struktúrában (Huizink. feltöltődése. amely befolyásolja a magzat állapotát. 1999). hanem számos olyan vegyi anyag is. a magzattal való kapcsolatról. 1988): ezek a fiziológiai. lelki fejlődés tekintetében. Hüther. a viselkedéses és a láthatatlan csatorna. Fiziológiai csatornán értjük. 2004. és ezekkel a képességekkel jön világra. a méhen belüli fejlődésről. 1986. Az anya ellazulása. 2000). személyes dialógus. az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését. 1993).254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. 2006). azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. a jelen kötetben). hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra. hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. kötetben) elősegítsék az anya és magzata. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. 2005. 1988. a fogantatásról. így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. A tartós érzelmi elutasítás. a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. Bigelow. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. valamint a kapcsolat elmélyülését. A méhen belüli. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. 1988). az alkohol. még Lakatos. 2005. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. 1993). hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. és maradandó nyomot hagy az érzékeny. A várandós anyák kulturális. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. 2005). szociális. majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. az információ feldolgozására.

hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. beszédéhez. különösen. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső. az anya. A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. egy út a számtalan sok kreatív. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. A terhességet veszélyeztető ártalmak. Panthuraamphorn és mtsai. hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. de előfordul az is. 1988). érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. 1995. ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. Megeshet. 1988. a tartós stressz. Érdemes azon is elgondolkodnunk. lelki egymásra hangoltság. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. ha a körülmények kedvezőtlenek. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. magzatával kapcsolatban. anélkül. fantázia által „készített” képekre. 1988). 1988. milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező. egyéni variáció közül. Van de Carr és mtsai. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. ha elakadás történik. hogy anya és magzata kommunikáljanak. . amely anya és magzata között kialakul. sérülékenységének forrása is. hogy gyermeket várnak. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. Összefoglalva elmondhatjuk. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot.255 néséhez. 1996. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen. kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. Jernberg. ugyanakkor igazi segítség. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. fenyegetőek. hogy ehhez külső segítséget kapnának. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. Dolto-Tolitch. Empirikus kutatások azt találták. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. Sokan örömmel fogadják.

bábaasszony nem volt ott. 1900 és 1970 között az arány megfordult.9 Nagyon sokféle módon. 1992. Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni.htm. illetve a többi gyerek nevelésének sorába. Papp Zoltán. 393. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést. szervesen illeszkedve a munka. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. o. leguggoltam. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. nem köllött ahhoz néköm bába. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg. Egyet se szültem az ágyon. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Az a szomszédasszony volt. 2002). január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. […] Tudok olyan családot. helyen és formában lehet tehát szülni. ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés. nem vár el sem technikai. vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos.256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik.birth. . csak akkor még nyoszolyák voltak. hogy hét családja volt.” (Polner. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti. A szülés szinte a mindennapok eseménye. http://www. „Öt gyerököt szültem.) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. mint otthon. az ura vezette le a szülést.hu/new/levelek/allasfog20010118. én három óra alatt szültem. Magyarországon ennek aránya elenyésző. Mind az ötöt odahaza szültem. január 18. Prof. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp. Dr. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban. egyelőre a kórházakban. sem személyi „kellékeket”. és a közös gyermekágyi elhelyezés. Egynél sem volt bába. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen. 2002. möglött. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. illetve elhárítása. A 19–20. Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –.

hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. akinek gyermekét nem várta. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi. spirituális vetülete. amiket az ember hozzátesz. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő). érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. hogy nyomnom kéne. mint egy ravatalozóban. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. lelki töltést. Én ott szenvedtem egyedül.” „Ötperces fájásaim voltak. A kórházi környezet. hogy még nem. és azt egyértelműen a betegséggel. az intimitás hiánya idegen. amit épp az uterus csinál. Fogta. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása.” (Kitzinger. CTG-re kötött. Ezután következett az a pár óra. amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. Népszava.” (Olvasói levelek. háttérbe szorul a szülés érzelmi. a nő kompetenciája és aktivitása. amikor mondtam. „A bába időről időre megkérdezte. hogy aludjak. általában mégis elmondható róluk. amit senkinek nem kívánok. Sas. Valójában a méh vette át az irányítást. és rám szólt. Ennyire kiszolgáltatva. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek. de nem sürgetett. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. és otthagyott egy hideg. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. Úgy éreztem magam. amikor valóban eljött a nyomási kényszer. 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. meglepett. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. hanem élvezni is. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. szinte sötét szülőszobán. rám rakta a CTG-t. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. és azok az akaratlagos erőfeszítések is. Aztán.257 dekében kórházban zajlik. lekapcsolta a lámpát. az ottani bánásmód. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. sőt riasztó lehet azoknak. 1991). Beküldött egy szülőszobára. . esetleg a halállal kötik össze (H. érzem-e. „A szülésznő leborotvált. empatikus.

) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását.” (Neményi 2001. Azt vártam. például nem küldenek mentőt roma telepre. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. és azt akarom. mintha idióta lennék. […] Egyet köhintett. szegénynek lenni. Azt hiszem. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. hogy csodálatos élménye volt. 7. mivel állandóan mondtam Peternek. 1990) Egyre többször hallott panasz. elhagyatottságot. nyugodtan lélegezni.” (Szalay. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. vagy sterilizálják a szülés után a nőket.” (F. hogy a nővérek bolondnak néznek. mire ez a pofa megállt mellettem. Várkonyi. aki ugyanúgy törődik velük. hogy szeretem. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. végre akad valaki. Aztán éreztem. hogy na. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen. amit nem mindenki tud megfizetni. 2009) . Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. „Igen. elvárásaikat. o. ellátásban részesülnek. nem kellő figyelmet azok is átélhetik. Végtelenül boldog voltam.” (Kitzinger. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje. hogy milyen fogadtatásban. fájdalmas volt. akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. anélkül. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. 1991). akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. hogy csókoljon meg a nyomások között. akik saját orvost választanak. aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. Kislányom békésen érkezett meg a világba. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket. 2005).258 „És akkor elment mellettem egy orvos. és úgy érzik. s nagyon alapvető élményben. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. Azt mondta. A kiszolgáltatottságot. Megérintettem és tudtam. akik abban bíznak. akit persze sosem láttam addig. Igazi extázis élmény volt. ami pedig általában kíséri a fájdalmat. mert kiszámíthatatlan. a férjem is így érezte. és feszültség nélküli. és felhúzott szemöldökkel. de félelem. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. Egyes tanulmányok arról számolnak be. tehát nem érzik. Az általában előítéletességhez. mint másokkal. de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek. ahogy átöleltem. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer. Együtt voltunk valami nagyon valódi.

hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit. élvezetet. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. . 2005b. 2006). 2005. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. a közöny. illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. 2004). gyönyört. – Az oxitoxin. Az utóbbi években derült arra fény. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. – A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. 2005a). a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség. a durva vagy gépies bánásmód. hanem kifejezett eksztázis. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya. A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. a bizalom. Zak és Fakhar. a kisebbségekhez tartozóknak. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. Damasio. Ezeket az érzéseket a magány. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz. transzcendenciaélményt okoz. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. a kontrollvesztés. Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. az egyébként is előítélettel fogadottaknak. amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik.

és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. mindig van mellette valaki. 1988). hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. Segít abban. támaszt nyújt. Bármely kultúrát tekintjük is. élettani szülési folyamat bekerült a steril.260 Mindez akkor működik igazán jól. a megszületést követően háborítatlan szem. meleg környezet. a biztonságos. ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. akit jól ismer. lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. 2001). E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel. több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes. Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. az épp megszülető vagy a már szopó baba. az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. . Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. sokan nem tudják. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság. és aki érzelmi biztonságot. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából.

A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. 1984). hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. fiatalabb férfiak. érzelmi bevonódást. Az egyértelmű. Johnson. 1999). és a szülő nővel csak anyja. Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú. és a szakemberek tanácsai. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. és arról sem. történjék az akár otthon. hogy az attitűdök lassan változnak ugyan. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt. akár a kórházban. az otthoni munkamegosztás változása. Adatok híján is joggal feltételezhetjük. vagy visszatekintünk a múltba. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél. nincsenek adataink. és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben. érzelmeket kavaró kérdés. Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. A szülői felelősség megosztása. A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra.261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. de sok férfi – készségek. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. 2002). noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. de a minták – médiában. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. . Ennek sokféle oka lehet. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. Herczog. sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. a jelen kötetben). Ha körülnézünk a világban. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. esélyegyenlőség. mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. városban lakó. várandósság. szülés stb. mert ebben a körben ez inkább elvárt. a női egyenjogúság. Nem ismeretes. az egyéni életúttól. tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. Ha otthon szülnek. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából. 1984. környezetben –. 1999b). hogy kik ők. különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő.és energiaráfordítást. sem a közösség.

ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat.10 Napjaink azon törekvése. Csak 38 esetben nem volt együttszülés. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől. Világosan látnunk.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). „Amennyire meg tudom ítélni. szerintem legkevésbé a feleségének segít. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív.htm ) 11 Poronty. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére. mint az asszony mellett lenni. azért teszik ezt. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit. Fontos az is. minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében. hogy ezt tudtam volna. ha vannak ilyenek. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. 6 fő esetében csak részben. Pedig nem kell mást tenniük. a negatív érzésekről beszélni. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést. 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő). még a szülőszobán is. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak.babanet. én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. hogy ne tehetetlen szemlélője. oldják meg a problémát. […] Azzal. 15 esetben az anya. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban. hogy a legtöbben. http://www. mégis ösztönük azt mondja. de ebben benne vannak azok az édesanyák is. hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. akik ódzkodnak a dologtól. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. egyben el kell fogadnunk. míg 8 esetben az apa kívánságára. 46 nő nem válaszolt a kérdésre. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély. érzelmeikben végigkövették. Lehet. hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. Anélkül. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket.hu/publ/orsi/eredmenyek. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél.velvet.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet. Szakdolgozat. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni. mert nem érzik magukat kompetensnek. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás. 2001. támogatnunk kell. értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. mint ma. Viszonylag sokan. igazi támasza lehessen párjának. Arra a kérdésre.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek.hu/poronty 10 . ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik.

és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő). akiknél nem volt mód a korai együttlétre. A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. légzése. szívritmusa.263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. széles ágyon). amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. és nem idegen kolóniákkal találkozik. családján kívül ne- . korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést. mentális problémákkal küzdő. kevesebb vérzéssel) zajlik. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. megnyugtató lehet. Azok számára. A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. A gyerek az anya baktériumaival. fogyatékkal született gyerek. koraszülött. semmint meggyőződésről. örökbeadási szándék. olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. nem kívánt gyerek. érzelmileg deprivált. sokkal inkább megszokásról. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani. 2003). A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. lemondási. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. Az élet első órája olyan kitüntetett. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. – csendes. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. kis súlyú. A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul. lombikbébi. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. bántalmazott. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. érzékeny időszak. – nyugodt. segít az anyának is. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. 2008). intim légkör. a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. biztonságos helyen (pl.

A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl. hordozza. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. hőmérséklet. még ha ez csak pár percig tart is. akár 500 grammos. hogy az igen kissúlyú. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. a programozott (indított) szülés. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. hogy felelős. inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. o. akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. a ruhája alatt tartja. 2007). Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. Amennyire csak lehet. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. és ahhoz. oxigénszaturáció. hogy saját élményfeldolgozásokon. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. aki pedig nyugodtabb. Tették ezt akkor is. hogy simogassa meg gyerekét. Somogyvári (2002) arról számol be. 2005). szívfrekvencia. E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. kis súlyú vagy sérült gyermekek. Erősödik az anyával való kapcsolat is. kenguru-módszer (l. beszéljen hozzá. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. az asszisztált reprodukció? . fényképet készítsenek róla. Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. kisebb az oxigénigény.). Másik lehetőség. csökken a stressz és az agitáció. megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható. amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat. még Kalmár. Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. illetve családja közelében legyen. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. illetve az újraélesztést. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. amint csak lehetett. a jelen kötetben). 1995). A korai ragaszkodás. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. hogy a hátrányos helyzetben.264 velkedett. főképp azért. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra. javul a szopás. érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra. hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is.

éhezés. keveset tudnak.org/document/4/0. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. problémás terhesség. a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját. Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www. 2006). átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén.html. Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer. amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. ahol a korábbi élmények. A szülést követően elvesztett.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1.3343. problémás kapcsolatban élőknél.12 de a későbbiekben. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. de szakember segítségére van szükség. hogy az adott szülés történései. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül. Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke. 1988). meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra. Ennek sokféle formája van. hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött. egészségi. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. alig van csoportos felkészülés. élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. tapasztalatok feldolgozhatók. hogy a fizikai. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal.00. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. meggyászolhassa őt. ez az a pont. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai. Értelemszerűen azoknak. 2002).oecd. önsegítő csoport. . akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat. feldolgozhassa a történteket. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. szinte biztos. ami ugyancsak azt mutatja. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés. fokozottan szükségük van minderre.265 Ez az a pont. a korai kötődésről is. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról. annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van.

Ez a körülmény a gyermek későbbi. Láttuk a kakast. kutyát. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. Néhány . 220. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. amennyiben az anya és gyerek közötti. A nemzedékeken átívelő. mint azoknál. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. csak féltem. o. fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –. hogy a legényektől óvakodjak. úgy gondoltuk. korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten. disznót. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást. a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására. Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. A nehéz sorsú. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai. hogy amikor majd oda kerül a sor.és gyerekbaráttá tétele. hogy miféle baj vár rám. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. a jelen kötetben). 2000).és szülésélményeit. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. nem tudtam mög. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. ne engedjek nekik. 2007). illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. még Tóth. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. az elhanyagolás veszélye. mert abbul csak baj lesz. Arról nem is szólva. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. Különben is ők is. Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. közvetlenül a szülés utáni. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. ismeretek. nagyobb a bántalmazás. De azt. szélsőséges esetben elhagyására. megterhelt szülőknél. akármit is igérnek. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul. megölésére.266 teleit (l. nekünk is így köll cselekedni. hogy mit csinál. 1987. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. Kioktatott. A mély depresszió. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. a kilátástalanság. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül. Mi lányok a barátnőinktől. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. ha engedök.

” Magát a terhességet. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti. netán babonái közvetítik. idősebb nőrokonai. írni. Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. Nemegyszer ennek oka az. ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. és áthívtak vizet melegíteni. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében. hogy a legényektől azért kell tartani. mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. Hiába jobb módú egy ország. a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. és úgy alakult ki bennem a kép. hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. hogy nem tudnak a lehetőségeikről. A szülés a szobában ment végbe. és így semmit sem láttam. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. 1998). 2002). a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. 2005). elérhetetlenek számukra. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók. Mégis. de szörnyű jajgatást hallottam. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens. és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. amit minderről „tudni kell”. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt. épp úgy. szülést nem kell tanulni. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. és féltem. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén. . majd a bábáért küldtek. Figyelemre méltó. én meg a konyhában raktam a tüzet. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. A szomszéd fiatalasszony szült. a szexualitással. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. vagy épp nem volt megfelelő ruha. Röviden: az anya eleve tud szülni. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. 1991). illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. vagy nem tudják alkalmazni. nem rendelkeztek vécével. a közösség rítusai. vagy ha igen. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. ha hátrányos helyzetű.

az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. ügyintézés. Ez a körülmény . de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. amelyben valójában nem bízik eléggé. párokat is. Pevalin és mtsai. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. a babagondozási készségeket tanító programoknak. a várandósságról. bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. és forrásmobilizálási képességeket. a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. Ahogy láttuk. az egészségügyi. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. 2000. támogató programok sokat segíthetnek ebben is. és benne sem bíznak. azaz önérvényesítés). A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja). Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit. 2001). Hatása számos. a baráti támogatás lehetőségét. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. egészen odáig. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. A páros vagy csoportos forma külön előnye. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak. 2001). ahol a többiek kérdései. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. Az önkormányzati és civil kezdeményezések. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. Megfontolandó. Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. 2003). alkalmanként 30-50 perces. önsegítő csoportok. például a baba szívhangjának hallgatását. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg. érdekképviselet. de lehetnek tőle függetlenek is. mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. kompetenciáit. hogy a közös élmények. asszertivitás. egyben elősegíthetik az integrációt. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. gazdagítja megküzdési stratégiáit. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. Mindez különösen hatékony lehet csoportban. A rendszeres. mégis igen fontos lehetőségek.268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul.

Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. a bizalom. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. a barátok. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest. az ásványi anyagok. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés. rítusok.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. miközben az anya fizikai. Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. hogy a táplálkozás. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. az autonómia erősítése. A kellően érzékeny. ez nem lehet akadálya annak. hagyományok. hogy erősítsük a hagyományokat. 2000. Lényeges tehát. Az a gyerek. Kézenfekvő. baba-mama klubok. 2007). aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya. 2002). a társadalmi azonosságtudatot. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. Cook és Dickens. akinek saját szü- . Babusik (2004) kimutatja. rászorulókat. hogy az érintettek felismerjék. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. a személyre szóló odafordulás. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. A szakember segíthet abban. játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. erősítsük az összetartozást. vagy támogathatja az érintetteket abban. erős morális érzések. 2008). védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. a vitaminok. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. az elfogadás élménye. a felelősség élménye. milyen biztos. és kevésbé éri el a szegényeket. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság. iskolai teljesítmény. a szomszédság. lelki állapotát is erősíti. az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. Eudy. istenhit. valaki feltétlen nélküli szeretete. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését.

A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. . 2002). Nehezebb a segítők dolga. illetve ha annak érzik is. Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. Ha mégis sikerül kiépíteni. amely segíti a nő biztonságérzetét. a család. fokozott a jelentősége. és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. a fürdő. Ennélfogva minden módszer. a kedvező korábbi élmények. az érintés és masszázs. a szex. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. testi-lelki ellazulását. biztonságérzete. a „fészekrakás”. 2003). kevésbé zavarónak tartják. A társas támasz. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. 6. amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja. a partner támogató ereje. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. ha nincs ilyen előzetes élmény. A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. a pozitív példák. amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel.2. hogy azok a nők. ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra. bár megkésve. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. azt igazolta. kevésbé intenzívnek. ami segíti a szülés természetes folyamatát. 2003). kevesebb szülés végződött császármetszéssel. az anyaság büszke viselése. Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve. ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. keretes szöveg). egyben segíti a szülés előrehaladását. Ezek kibontásában. ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. hiszen. autonómiája. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét. a szerelem. Ilyen a folyamatos társas támogatás.

akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. – A szülő nőt bíztatása arra.3. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint.271 6. – A baba megvédése a kihűléstől. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt. . megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. védőnővel való) találkozáskor. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. – A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt. – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. illetve szüljön. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. relaxáció). – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. – Szabadon választott testhelyzet. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. – Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. hogy ki legyen jelen a szülésnél. – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után. és ismertetése azokkal. – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként. – Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. – Non invazív (nem behatoló). hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. a WHO irányelveinek megfelelően. akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül.

– A köldökzsinór korai elszorítása. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). vízben vajúdás. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt. irányított nyomás a kitolási szakban. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. hogy nyomjon akkor. – Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. különösen akkor. akkor is. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. mint például gyógynövények. melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. – Hosszan kitartott. – Végbélen keresztüli vizsgálat. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. – A magzat műszeres monitorozása. . – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. bőr elektromos stimulálása. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. vákuumextrakció. „D” kategória: olyan eljárások. – A méhüreg rutinszerű. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. kengyellel vagy anélkül. a köldökzsinór kontrollált húzása. – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. császármetszés). hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. – Rutinszerű gátvédelem. ha ezt többen végzik. – Oxitocin rutinszerű adagolása. – Húgyhólyag-katéterezés. – Röntgenes medencemérés.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt.

II. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is.) További információ: http://www. szabad-e éjszaka is etetni. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi. hogy igény szerint eteti. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal.html (utolsó letöltés 2010. hogy saját ritmusában aludjon.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index. vigasztalja őt. hogy ismerje. A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra. hogy röviden beszéljünk arról. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok. Forrás:http://www.hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik. hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. .php?inf=oktato_elsohathonap3. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió. valamint Tóth. kötet). hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni. a jelen kötetben.szabadonszulni.273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben. január 30. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. itt is elengedhetetlen azonban. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l. gyermekor 13 http://www. hogy a gyerek életének első hónapjaiban. 2001). ha akar. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét. kisgyerek fejlődése szempontjából. noha nem csak ezekkel függenek össze. Ferenczi. és szopni kezd.13 A védőnők. éveiben szoros testi kontaktusban legyenek. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. rá kell-e bízni. ne féltse a mellét.hu/bels o. Ne idegenkedjen attól. A WHO-ajánlások. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. egyen.who. de ehhez arra is szükség van. Hédervári-Heller és Németh. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás. és sokat segít a szülés utáni mellre tétel.szoptatasert.

helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. kötetben).hu. a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. Olykor a halál gondolatával játszik. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével. és Magyarországon is működik a La Leche Liga. a szülés utáni depresszión át. Ki kell azonban emelnünk. . segítséget igényel (l. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. a II. de megterhelő fáradtsággal. részben lélektani természetű. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. mintha a csecsemő nem is létezne. esetleg úgy tesz. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek. nap között jelentkező depresszióval (Páll. 2002). vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni. nem képes ellátni.lll. A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken. pszichózisig. és mikép 14 http://www. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). testi kontaktust. rossz anyának és értéktelennek tartja magát. még Hédervári-Heller és Németh. a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális. hogyan ismerjék fel. Tóth. Egész nap fáradt. a jelen kötetben). éjszaka is forgolódik. pszichológiai beavatkozást. és eközben arról számol be. ami annak a következménye. vagy kérdéseik vannak. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. és nem tévesztendő össze azzal a természetes. nem fürdik. illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. Természetesen azoknál az anyáknál. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. hogy nem tudja szeretni a gyereket. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. Ez az állapot hamar elmúlik. bűnösnek. amely szakszerű orvosi. nem öltözik fel rendesen. így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. kissúlyú. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét.14 amelynek önkéntesei telefonon. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről. fáradtsággal járó „baby blues”-tól.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel. de nem tud aludni.

Budapest. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. A. Budapest. K. Budapest. (2006): Anya születik. P.): Szerepváltozások. ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. Gopnik. (1994). (2010). hogy valóban a másikra tudjanak figyelni. Pólya Kiadó. gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. Morris.275 pen segítsenek. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. Stern. Pongrácz. H. Budapest. (2008). G. A születés művészete. Budapest. Bölcsek a bölcsőben. Budapest. I. 87–101. Klaus. Jaffa. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. Meltzoff. Nagyon fontos. (2009).. (szerk. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. Útmutató a szüléshez. Sajátos önismereti út ez. Akik szakmájuk révén várandósokkal. I. Suhai-Hodász. Alternatal Alapítvány. Klaus.. elképzeléseikre. Animula. Kitzinger. ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk. Tipotex. A csodálatos újszülött. M. T-Twins. szakemberhez irányítsa őket. D. P. Budapest... Gabo Kiadó. D. I. H. S. Ez a záloga annak. (1995). Budapest. K. (2009). hogy a védőnő. szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó. TÁRKI–Ifjúsági. Kuhl.hu. S. Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. F. A gyöngéd születés.. Gaskin. Kamarás Ferenc (2005). M. Mi több: saját gyermekkorunk. A. ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. Jaffa. (2001). Leboyer. . akik még nem. Tóth. A szülés árnyékában. Tné. Budapest. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. és felvilágosítást. Családügyi. Budapest. További könyvek magyar nyelven: www. várakozásokat. Babafigyelőben. P.szules. (2005). N. Feldman. Gy. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. azoknak szülésélményét. Varga. érzéseikre. Alternatal. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már.

sarahjbuckley. D. Bíró. In: Blum.. V. Cracow.. M. 225–231. 155–173.. Bender. Chamberlain. (eds. K. F. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. 14. 76. 741–759. F. L. The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh.htm. Buckley. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project. 435. G. B.. L. (1991). Partheon Publishing Group. In: Fedor-Freyberg. Human rights to safe motherhood.): Terhesség –szülés – születés I. A. (2004). 113–121. 174–179. http://www. (1993). V. C. (2005). (2000). Psychoanalytic Study of the Child. 177–215. D. egészségi állapot. D. New Jersey.. Liu.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Dickens. B.. 6. Lege Artis Medicinae... Berlin. (eds. (2002). (2001).hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. Delphoi Consulting. Animula. S. Develepomental Disabilities Bulletin. Journal of Urban Health.): Prenatal Perception.. Lane. 237– 246. és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Naishadham. G. T.(1986). (1988). Hargrave. Brain trust.. A. M. P. P. Colley Gilbert. Berlin. Hall. Cubbin. Bálint. szociális. D. (1995). adolescents. (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers. (2002). Budapest. T. Encounter with the Unborn. (szerk.com/articles/labour-hormones. (2006).. Vogel. Blum. Szülési. (eds. B. K. Webster. február 13. Szakdolgozat. D. L. Learning and Bonding. sarahjbuckley. H. Nature. A. Carnforth. Prenatal intelligence. Chamberlain. Damasio.. Maternal and Child Health Journal. M. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. C. Leonardo Publishers. Cracow. december 13. Családterápiás olvasókönyv. Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California. (1988).romapage. E. Castro. A. W. Bibring. Marchi. (1988). (2006).. (ed. S. Skolicka. P. S.. R..com/articles/ecstatic-birth. (1959). Prenatal Perception. S. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet. Komlósy. Observations of behavior before birth: current findings. 267–272.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek.. 83.. A természetes szülés hipotézise. Dream Publishing. R. Hunt. D. Learning and Bonding. 1 (3). Czenky. Freybergh. Journal of Immigrant Health. In: Klimek.. F.. Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. In: Hanák K. N. G. Budapest. J. B. B. J. D. Anbar. http://www.. Dream Publishing. 34. D. Abraham. M.. A program to facilitate prebirth. Parthenon. Santelli. S. Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. Some considerations of the psychological process in pregnancy. Leonardo Publishers. S.). Buckley. E. születés előkészítési alternatívák. T.). J. Czerwinski. P. Babusik.): A Time to Be Born. (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor.. Online: http://www. S.. (1993). E. and their parents. F. M. L. 2. E.). Chavez. International Journal of Gynecology and Obstetrics. J. J. Chamberlain. Cook.htm (utolsó letöltés: 2009. A. Bigelow. There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Bowen. Crawford.. Braveman. Vogel. J. P. R. B. . 571–572.

Normális szülés. P. Zs. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. Encounter with the Unborn. 33–74. 316– 320. Diorio. Gertler. 9. 150 (30). (2007). R. Bezruchka.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Martos. VII. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements. (2005).. L. 8. D. J. Vogel. P. E. BMC Public Health. Carnforth. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma. Connections.. Gergely. / 1. (2008). Casonato. Parthenon. de Beauvoir... N. P. Cawthon. M. 369.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. évf.. R. V. P. R. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. 50. J. Kapiriri. . Eudy. 229–242. (1988). Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. Czakó. Lian. Polity Press.. Jan. Heagerty. 195–204. Francis.. IV. Budapest. Behrman. Székely. Gy. J. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt. New Jersey. R.. Vogel. L. Low income young fathers: Contexts. J.. In: Fedor-Freyberg. Martorell. A. utolsó letöltés: 2009. Young. R. F. D. 14–29 éves fiatalokról. Epstein. (2). Poverty and Race. É. (2008). Gondolat.. In: Freybergh. Maternal and Child Health Journal. Davis. Valóság. 219–228. Doktori értekezés. Durst. Ifjúsági Szemle. L. M. M. K. Gidoni.. Liu. Lugasi. (1969) A második nem. (1988).1155–1158.. S. The Lancet. Glikman.. Black. Landi. History of Childbirth: Fertility. Gold. M. (2004).. Get Me Out: A History of childbirth. (2001).springerlink. Gelis. (1991). 3. R.. M. P. 74–103. Davenport. P. Orvosi Hetilap. M.277 Danis I. Science. New York.. 82–98. Megtermékenyítéstől a társadalomig. Pszichológiai Doktori Iskola. 71–92. évf. L. Durst. Connell. V. From the Garden of Eden to the Sperm Bank.. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. 3. J. Ifjúsági Szemle. A. Századvég. (szerk. L. WW Norton. (2008). Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis.. Pregnancy and Birth in Early Modern Europe. S. (eds. L..com/content/u465316h76352577/ fulltext. M.. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. A. Maternal and Child Health Journal.pdf.. T. International Child Development Steering Group (2007). Várkonyi. (2006). Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. M. Demográfia.). Engle. 1407–1411. P. Partheon. J. Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. 286. Muglia. M. F. (eds. Több a kára. M. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. E. M. C. J. L. Diósi. Griff. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants. 22. L. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world. D.. E. E. and Self. 49. február 13. H. (2009). A. 55–75. Kognitív Fejlődés Program. Budapest.. Meaney. (1999). 347–353.„Nekem ez az élet. (1990).. 381–390.. L.. Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography.. Schootman. M.).. Dolto-Tolitch. F. Cummings.. H. 81–93.. Cambridge. sz. (2009) Jurisics unokái. online http://www. Dinasztia. Cabralde Mello. A. Social Work. Predicting Time to Subsequent Pregnancy. DeFranco.

151–159. P. Budapest. (1999). http://www. Göttingen. Biological Psychiatry.) Várandósság. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung. Fetal Development. Manganiello. Göttingen. Herczog. E. 253–267. Csagyi könyvek. II. Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women. 53–56. (eds. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement. Göttingen. Tudás Menedzsment.. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes. Herczog. Hofmeyr. I. L. Art. Vandenhoeck & Ruprecht. I. (1991). Huizink. H. 55–73. 1. (szerk.). In: Fedor-Freyberg. (2002). J. I.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. H. J. G. H. E. G. (szerk.) (1990. K. Charnay. B. K. 48. Pregnancy and Parenting.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. (1988). Hoga. C.. február 22. Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében. C. A terhesség ideje. No. MTA Szociológiai Kutatóintézet. K. Kaufman. S. Janky. M. Intimacy. 63 – 83. In: Krens. .278 Grossmann. 63–82. Nemeroff. Plotsky. A. Budapest.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. (2005). Kangaroo Holding Beyond the NICU. Demográfia. Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. 157–165.. M. 31. (2002). Hoppál. Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. (szerk. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study. N. 54. International Nursing Review.173–182. Hanák. Terhesség-megszakítások Magyarországon. J. 778–790. 1991). F. Szépirodalmi Könyvkiadó. (2007). J. Budapest Harris.. M. P. In: Hanák.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra. 1 (3). MTA Szociológiai Kutató Intézet. Sakala C. születés Pest megyében 1. (szerk. Kalányosné. Szepes. 346–353. A. 33. Carnforth. Partheon. M. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology.) (1987) Erósz a folklórban. Jernberg. In: Raffai. Volkner. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. S.. Complex-Kerszöv. P. Hüther. (1984). 23(3). Adolescence.. (2007). Krens. 21–33. Gates. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál.hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99. B. J. Krens. J. L. M. MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. Maternal Smoking in Pregnancy.. E. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. A. J. (2000). Vandenhoeck & Ruprecht. 132–137. Szülés.. Kende. 7 (2). Vandenhoeck & Ruprecht. Hepper.tarki.. (1998). (szerk. (szerk. Vogel. L.. 49–63. (2004). 45 (4).) Terhesség – Szülés – Születés. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. szám. A. Kamarás. V. M. Johnson. D. K. Gissler. 94. Continuous support for women during childbirth. P. J. (2003). (1999). D. 136–141. (2002). American Journal of Public Health.2. G. Krens. (2007).). Jaakola. Sas. Cochrane Database of Systematic Reviews. Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők.html (utolsó letöltés: 2010. Hodnett. Kamarás. Behavior Development. 379–405. and Childhood Asthma. J. Love. M. (2005). (2005).: CD003766.. Gyermekbántalmazás. kötet. Demográfia. A. J. Budapest. (szerk. L.. H. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex. Pediatric Nursing. 83–94. Budapest. H. (szerk. Encounter with the Unborn. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. K. F. (2005).. M. Johnson.

C. Luis.. WHO. Online: http://www.hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura. Moore. Elo I. Aitken. 5. Losonczi. Egelsbach. S. Klima.. G.. R. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás..) A cigányok Magyarországon. Egy határszerep anatómiája. M. Universität Wien.. (szerk. 238. 1247–1257. O’Campo P. 85–93.. H. (2001).pdf (utolsó letöltés: 2009. köt. R. (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus... (2005). P. Budapest. K. 21. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes. Thomas. Leibnitz. (1991).. Leet... Flick. Animula. CD003519. http://portal. Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. Kaufman J. 67. 5–39.).. 79–86. Neményi. Journal of Midwifery and Women’s Health. In: Hanák. (1995). Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből. Issue 2. M. (2008). (1991).. Klein. 103–138. (2010). szülés.. KSH. (szerk. New reasons and new ways to study birth physiology. 39–45. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. J. S. Budapest. Neményi. Laraia B. Vinikoor L. Odent. International Journal of Gynecology and Obstetrics. (2003). Sapolsky. születés – a társadalomkutató szemével. Cook. L. R. S. Orr. No. Meaney. Új Mandátum. S. Anderson. . (2000). D. 1 (16). Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents. E. 766–768. Lorenz. K. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. Budapest. Örökbefogadás. Burke J. In: Glatz F. Markovitz. M.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. Á. Bergman N. Eyster J. Culhane J.pdf (utolsó letöltés: 2010. Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. Népesedési körkép Európáról.. McLean. II. 220–225.. Social Science and Medicine. C. P. Csoportkép nőkkel. Budapest. Thalassa. 63–82. Van Berkel.. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review.). D. Cochrane Database of Systematic Reviews. C. február 16. Maternal and Child Health Journal. L. B. The Experience of Childbirth. Prince. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes.C. International Journal of Psychiatry in Medicine. M. (2003). (1991). S.. H. L. Kongresszusi tanulmánykötet. Az új élet kihordása. A. (2005). Messer L. R... Penguin Books.romaweb. Kakuma R. Ch. Csagyi könyvek..ksh. Mitchell. (1999).. Socioeconomic domains and associations with preterm birth.. Budapest. Várandósság. Neményi.. Budapest. A. (1993). Pediatric Transport Medicine. A. Neményi. St. Losonczi.. 48.. Tovar. S. Kitzinger. (1999b). MTA Szociológiai Kutató Intézet.. Science. M. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project. McClosky. Kramer. Wali. Új Mandátum. Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. Terhesség – szülés –születés. Mosby Inc.C. MTA. (2001). Hänsel-Hochenhausen. Bhatnagar. Mullings. London. február 10). (2001). Holzman C. T. M (1999a). Á. S. (1963). Art. 57–69. 2009/5.279 Kende. E. D.. 5. 75. szülés születés. G.

(1992). A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban. 1988–1993. Sanmanlechai. I. Patel. (2004). Protecting. . Brannigan. 391–397. Lothian. M. (2006). C. Polner. Pongrácz. (2004). Zádori. Asszonyok álmában síró babák. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 233–239. Journal of Midwifery and Women’s Health. T. (2005). J. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. (2002). A. Papp. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome. E. 621–635. birth and maternity care: feminist perspectives. (szerk.aspx (utolsó letöltés: 2009. 131–159. In Fedor-Freyberg. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy. Persson. N. L. Selin... Gyermekgyógyászat. Zs. TÁRKI – Ifjúsági. kötet.). 437–445. T. and maternal education on infant mortality in Nicaragua.. Budapest. 37. P. A. (2000). január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről.. Gy. 7. Vogel. J. social inequity. sz. J. (1995).. American Journal of Psychiatry. 73–86. A. D. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek .153–8. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002.). 12(3). szokások az Alföldön.J. Z. P.birth.. The effect of poverty. M. Heidelberg – London – New York. Arany János Múzeum. Stone. Carnforth. Simkin.. 46 (4). L. (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies. Singer. D. 90. Rodrigues. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. M. P. K.. H. Pichler. L. (2005). (eds. T.. Edinburgh. LAM. Dookchitra. Peña. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Roma Sajtóközpont. Sozial. 94–105.. Pevalin. I. O’hara. Pongrácz. Partheon Publishing Group. Anesthesia and Intensive Care Medicine. Online: http://www.) Hiedelmek. Budapest. Nature). Pregnancy. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods. Puporka. Books for Midwives. 186 (5 Suppl. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. American Journal of Obstetrics and Gynecology. (szerk.. Tóth. A. Wall. L. V.. Z.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003). Sauve. (2002). Stewart.. Romano. (1998). Journal of Gynecology and Neonatal Nursing. (2003). február 13. A. Encounter with the Unborn. A magyarországi romák egészségi állapota. S. (2002). Budapest.und Präventivmedizin. Bolding. I. P. Nagykőrös. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. Childbirth and the Postpartum. Promoting. R. Zs. M. R. A szülés hiedelmei. Páll. 489–504. India. 5. htm. Springer. II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. 43–47.. I. Roma nők és a közegészségügyi ellátás. Porter. Jaffa kiadó. Panturaamphorn. 391–400. Védőnői jelentés. Somogyvári.. (2002). http://www. DeSouza. C.net/ tarsasag/novedelem/protokollok.. Családügyi. 64–69. 235–239. Analgesia in labor: alternative techniques. M. Wade.doki. ESZCSM OSAP 1003/07. M.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. Gender. American Journal of Public Health. In: Novák. 159. In: Nagy. 49. poverty. M. Nemi szerepek társadalmi megítélése. V. Packer.hu/new/levelek/allasfog20010118. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence. (2008). 53. Simkin.

24. R. Storton. S. Eltérő nézőpontok. Zelenko.. Nem publikált kézirat. Vogel. 74–76. I. február 20. Szívós. K. 939–950. The Journal of Perinatal Education. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Step 8: Encourages All Mothers. C. .. Családközpontú szülészet (http://babanet.281 Storey. L. In: Freybergh.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530. (2006). F. New Jersey. C. Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight.. WHO (2009). Scrimshaw. Kézirat. Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence. Van de Carr. Child Abuse and Neglect.. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers. J. hanem folyamat.. Care for Their Babies. Kraemer.) Szalay V. L. 21. E. (2000). (szerk. Families to Touch. 412–429.).htm). Parthenon. Dunkel-Schetter. In: Születéskalauz 2. E. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills. http://www. Stabilizálódó társadalomszerkezet. (2009). Breastfeed. H.(2001). változó gyakorlatok. ELTE PPK Szakdolgozat. 21.. Economics and Human Biology. 4. H. Szandtnerné Kisdaróczi O. Steiner. Wynne-Edwards. (1988). (2006). Effects of a prenatal intervention program. Evolution and Human Behavior. P. 2001 Surányi. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült. Herczog. Z. Hold. C. S. I. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata.) (2004).. Tóth. Sociological Forum. 16 (1. 102–116...pdf (utolsó letöltés: 2010. M. M. TÁRKI Monitor jelentések. Walsh. Családpolitika más szemmel.). V. N. K. M. Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. Perinatal complications and child abuse in a poverty sample. P. Budapest. Supplement).)(2010). (2007).int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/. J. Danis.. 519–522. (Várható megjelenés: 2010. É.wh o... Lehrer. Valdez.. (eds. P. Journal of Urban Health.(szerk. A. Gy. 489–495. Budapest.. L. M. Collins. 79–95. Zambrana.J. 76. MÉRCE Egyesület. (1999). Zak.hu/publ/orsi/eredmenyek. R.. Fakhar. E.tarki. Quinton. Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth. A. C. Lock. (2000). http://www.

szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. beilleszkedés. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet. értékek.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme.282 7. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM. kultúra .

képességei. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. . A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk. ha viszont nem megfelelő. elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést.283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. biológiai háttere van. viselkedése és környezetének elvárásai. az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. szülei is befolyással vannak rá. és jellemzője a tartósság. alapjának tekinthetjük. igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. A személyiség magjának. emellett környezete.

használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. vannak azonban olyan tényezők. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete. és környezete is hatással van rá és fejlődésére.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal. megijednek a nagymamától. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. keveset alszanak. szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott . biológiai háttere van. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. valamint a fejlődéspszichológusok. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). az az. nagyokat alszanak. míg mások bújósak. gőgicsélnek. Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg. Amit biztosan tudunk. amelyen a gyermek fejlődése halad. Vannak csecsemők. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. Ilyen egyéni különbség. nem pedig egyes cselekedetekre. A gyermek veleszületett adottságai. hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével. akik szinte mindig sírnak. sokat mosolyognak. többek között az alkati típusok kutatói. amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. a személyiség -lélektan képviselői.

valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl.1. táblázatban mutatjuk be. o. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme. nem pedig a „mi”-t (a képességeket). evés. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából.285 válaszaikban. 7. ezeket a 7. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják. amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik. 1999 . alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas. és nem is a „miért”-et (a motivációt). de sírást és visszahúzódást egy másikból. Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is.” (446. 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót.1.

viselkedési vagy érzelmi problémái. – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. – A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. és melyek ezek. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. hogy hány temperamentumjellemző létezik. az új helyzetekben visszahúzódóak. lassan adaptálódnak. akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). 1996). Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. biológiai funkcióik rosszul szabályozottak. Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett. biológiai funkcióik jól szabályozottak. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. az új helyzetektől visszahúzódnak. 2006). mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. 2006). és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. amelyeket mind a kutatásokban. amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. Sokan a nehéz temperamentumot. illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. ők az „átlagos” babák.és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. Mindez talán annak is köszönhető. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. vagy olyan jellemzőnek. hogy a csecsemő. mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. aktív éber. ahelyett. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. kihívással teli. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. könnyen alkalmazkodnak. például élénk. . lassan alkalmazkodnak. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. és alacsony az aktivitási szintjük. mint az eredeti kilenc dimenzió. ami azt jelentette. hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk. a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja.286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be.

viselkedésgátlás. szégyenlősség. magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés.és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. mosoly és nevetés. 2006 . reaktivitás megközelítés. kitartás. szagokra. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). ízekre. 2006). táblázat). perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. szomorúság. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates. táblázat Csecsemő. perceptuális (hangokra. orientáció időtartama. frusztráció/ irritabilitás. szomorúság. alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés.2. 7. megnyugtathatóság. figyelem fókuszáltsága. kontrollnak való ellenállás. látási ingerekre való) érzékenység . aktivitásszint.287 Úgy tűnik. frusztráció/irritabilitás.2. Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem. 7. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont.

3.) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb. motivációt. szorongásra. 104. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. hogy a kettő egy és ugyanaz. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. 2000). o. dominancia. nehezen megnyugtatható. hangos zajra. természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. de a sírás korábbi megerősítését is. Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. megküzdési stílust. 2001 . bár létezik olyan vélemény is. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje. 2 hónaposan a hidegre. Például az irritábilis (sírós. megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae. de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. bőbeszédűség kíváncsiság. de nem azonos vele. fejlődésileg előbbi. túlérzékeny) csecsemő. lefagyás) különböző erővel hívják elő. depresszióra. kreativitás. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben. visszahúzódás. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. éles fényre reagál erőteljesen.288 Az. hanem többek között célokat. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. gondosság. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb. vergődés. akinek alacsony a válaszküszöbe. éhségre. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. tartalmaz frusztrációt. eredetiség melegség. és a személyiség magját alkotja. Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás.” Egyes kutatások azt vizsgálják. énképet. együttműködés szervezési készségek. identitást (Goldsmith és mtsai. 2008). TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak.

hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. mint felnőttkorban. könnyen és szívesen maradt a karjában. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. könnyen ismerkedik idegen emberekkel. P. Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. l. ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. gügyögött neki. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. pszichofiziológiai stb. agyunk jellemző működésmódját stb. A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. meghatározzák külsőnket (például szemszín. 2001. illetve felnőttkori személyiség mintázatával.3. A biológiai alapok a genetikai. Costa és McCrae. R. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. kivéve a tapasztalati nyitottságot. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa.1. Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek. mosolygott rá. ábra szemlélteti. 7. tényezőket jelentik. R. és McCrae. T. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal. magasság.289 Factor Model”. o. szívesen és sokat beszélget. aki szeret társaságba járni. amelyek velünk születettek. Például az olyan felnőtt. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között. Ezek azok a jellemzők. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. . hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. csecsemőként pedig. érdeklődő volt.1. testalkat). neuroanatómiai.

vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. szerepeket. 2001). itt jelenik meg viselkedésünk. vagy csak nevetünk egyet rajta stb. amelyekkel a világra jövünk. szerette a társaságot”. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra. azok a kapacitások és hajlamok. vélekedéseket. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. . nem zavarta. érdeklődünk. amely az énről való vélekedéseket. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. csak a szülők kezében nyugodott meg”. Egy félős. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. amelyeket életünk során átéltünk. sokat szomorkodó. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. érdeklődést. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. szokásokat. félt szinte mindenkitől. Ilyen például. Abban tehát. a nyelvi. vallási stb. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. helyzetek. az énfogalmat. A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. amelyek értek bennünket. e vonások mérése máshogyan történik. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. és ahogyan mások látnak bennünket. ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. hiszen babaként is sokat sírt. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. hogy „nem csoda. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák. Például egy barátkozós. hogy egyes vonásaink velünk születettek. számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. vidám.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. ha nem sikerül valami. vagy inkább elhúzódunk tőlük. Ugyanakkor. kíváncsiak vagyunk. mint az az ábrából is kitűnik. A jellemző alkalmazkodás a képességeket. hangokat. emberekre stb. hatások. ha idegenek vették az ölükbe. halk hangok a kellemesek számunkra). kapcsolatokat öleli fel. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. nemzeti. Itt adódnak össze a belső és külső hatások.). azok az események. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. dühösek leszünk. az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik. attitűdjeink. illetve egy részhalmazt. és nem változnak meg életünk folyamán. szagokra. hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. amely alapvonásaink. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. értékeket. vagy inkább a pasztell színek.

amelyek vagy jellemeznek valakit. szomorkodik). és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak. illetve a viselkedéses gátoltság. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. illetve azokban. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. barátkozhat. Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban. mint hat hónaposan. ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson. Kagan és Fox.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. Másrészt más temperamentumjellemzők. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. kibontakoztatására. amelyben új embereket ismerhet meg. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. 2006). egyre kevésbé jellemző. pl. elmehet különböző szakkörökre stb. mint a félelem. érdeklődő. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. Például ha visszahúzódó. barátkozós gyermeke születik. aktivitás. valamint a szégyenlősség csecsemő. tulajdonság-együttesek. Az aktivitásszint csecsemő. az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást. 2006. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet. A későbbiekben azonban. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. Az extraverzió. ami eredeti tendenciáikat erősíti. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. 2006).291 Az egyéni különbségek. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. Kagan és Fox. Harmadrészt. A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. nehezen ismerkedő. és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír. amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. amikor óvodába.. pl. 2006). amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. 1999). társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. könnyű temperamentum). Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. sok barátot gyűjthet. tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. . de jóval többet aggodalmaskodik.és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. iskolába kerül. a pozitív megközelítés. vagy nem.

ábra. elsősorban az önszabályozást. pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. félelem) található. emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7. Két ilyen. megközelítés. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké.2. a külső körben pedig ugyanezek. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak. akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre. szoros kapcsolataink legyenek. hogy a félelemteli nega- .292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés. Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7. és kevésbé agresszívak. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek.2. pozitív érzelmek. tárgyakra. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek. amelyet igazából nagyon ununk. hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. A vonalak Düh azt jelzik. tudjunk dolgozni stb. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket.

Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. amikor azt tapasztalja. ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. 2008). valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. a temperamentum mintázata. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l. családjával rossz anyagi körülmények között élnek. gazdasági) számának növekedésével csökkent. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. kisgyermekével kapcsolatban. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van. ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. Tehát. a rosszabb kimenetel esélye megnő. bővebben Danis és Kalmár. de csak akkor. környezeti. hangulata gyakran változik. de védőfaktorként is működhetnek. 2008). félelmek csecsemőjével. a jelen kötetben). a jelen kötetben. Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l. . 2001). Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. Az alacsony negatív emocionalitás. ha például a gyermek lendületes. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. olyan környéken. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív). hogy a baba tulajdonságait ő maga. és a szűkebb. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében. még Danis és Kalmár. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik.

elfogadást. 2008). A 7. szégyenlősség Alacsony gátoltság. . valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. düh. gátoltság. beilleszkedés. A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára. a II. alacsony akaratlagos kontroll. kötetben). még Lakatos. Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. az egyéb. ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. 2001). vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. 2007). még Szabó. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai. környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. kötetben). tanya).3. illetve morális fejlődéssel (l. a II.3. szociális kompetencia A csecsemő. nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. Viselkedésproblémák. illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. irritabilitás 7. az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem.294 lálkozni (pl.

hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. Vajon ezek a hatások. Amikor azonban azzal szembesül. Például egy olyan csecsemő. közvetlenül reagál. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. teljesíti a kéréseit. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. olyan környezetben szeret lenni. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. helyesen értelmezi őket. hogy „nincs vele gond”. érdeklődést válthat ki a szülőből. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. Másik kisfiánál viszont értetlenül. már nem örül annyira a hasonlóságnak. A szülő viszonyulása. amely illik viselkedési stílusához. kicsit rosszallóan nézi. Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését. temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. hogy visszahúzódó. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. bővebben Danis és Kalmár. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket. és nem enged abból. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. akár az apja!”. aki nagyon kedveli mások társaságát. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. eléri céljait. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. a jelen kötetben). hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. az apával való hasonlóság. A hatások. amely arra hívta fel a figyelmet. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. otthon pedig meg van elégedve azzal. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire. mint az olvasás vagy a sakkozás. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. mindig kiharcolja. Sőt. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. . befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. és a jelzésekre. és könnyen enged mások akaratának. amit szeretne. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. akárcsak a gyermek saját fejlődését. illetve a tőle való különbözőség. inkább egyedül szeret játszani. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. teljesen mások. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. amit szeretne.

így csak interakcióban értelmezhető. optimális fejlődés várható. Például egy kedves. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. A gyermek és a szülő. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. hanem a szülői kontextusban is. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . A baba jellemzői. ha nem jó az illeszkedés. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. de az illeszkedés színvonala változhat. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. beilleszkedése. Sőt. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű. Nincs tehát kontextustól független.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. félős másiknak. Ezzel szemben. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. hogy egy nem túl aktív. életrevalóságát bizonyítja. de más körülmények között a gyakori. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. lehet. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. jóból rosszá és fordítva. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. azaz „jó illeszkedés” modellje. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. Az illeszkedésre példa. ha a környezet jellemzői. ideális temperamentum. és azok értékként jelennek meg számára. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét. Amennyiben ez az összhang létrejön. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. ha a környezeti lehetőségek.

mint amire ő képes. vagy sem. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját. magasabb. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. és ennek megfelelően sok edzésre jár. hanem szobájában nyugodtan játszon. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. pl. mint bármelyik partner hatása. az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. 2006). aki szeret szaladgálni. emberek közötti különbségek részét képezik. mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. hanem a normál. amit várnak tőle. és reciprok. azaz a szülő. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik. A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. hogy futónő legyen belőle. A kislány mindkét esetben azt érzi. és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. vagy az üzleti életben sikeres versengő. s ha hosszú távon fennmarad. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. hogy lányként ne játszon aktív.297 kedéssé válik. az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. szaladgálós játékokat. aki képes befolyásolni gyerme- . Például nézzünk meg egy olyan kislányt. A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. hogy nem tudja teljesíteni. jó eredményeket várnak tőle. Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. másrészt védőfaktor is lehet. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan. hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. Ebből az is következik. ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. Ha azonban szülei azt várják tőle. ne koszolja össze ruháját. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). Ha a szülei azt szeretnék. azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. nem felel meg szüleinek. fejlődési zavarok). Ha megfelelő a környezet. és hogy az anya jó anya-e. Számos későbbi. mozogni. folyamatosan és visszatérően működnek. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés. szorongás alakulhat ki.

hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait. Ez a kapcsolat diád-specifikus. 2006). az nem az eredeti lehetőségek. . érzékenysége. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. azaz egy szülő. Ami számít. akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. egyben nyitott is arra. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. hogy a gyerek befolyásolja őt. 2003). tér vissza és változik az interakciókban. Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby. a család fejlődésének jelenlegi állomása. míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. tehetség és gyengeségek. A kutatások alapján általában levonható az a következtetés. és interakcióba lépnek egymással. Ezzel eljutottunk oda. 2003). a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. viselkedése –. amikor az interakció új és alakulóban van. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. gazdasági) körülmények. Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. mint például megjelenés. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. a jelen kötetben). Ezek találkoznak. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. 1997). anyagi nehézségek). temperamentum. Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. 2003). nem. aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. míg más időszakokban már kialakult. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. irritabilitás. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. sőt automatizált. Ezzel egy időben. a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. mint azokra. A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. jelentése. a gyerek születésének értelme. ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. hanem az az aktualitás. nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. anyagi. még Nguyen. hogy mi bontakozik ki.298 két. viselkedés. depresszió. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. szemben azzal a gondozóval. Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. Az a szülő. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás.

illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. kevesebb stimulációt biztosítanak. illetve mellőzni gyermeküket. érti meg a baba jelzéseit. a jelen kötetben). sírásra. A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből. nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat. 2002). Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. ami a későbbiekben azt eredményezheti. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. síróssága tovább fokozódik. mivel egyfelől maga a hang zavaró. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. azaz. másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség. bántalmazáshoz vezethet (l. A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. érzékenyek és válaszkészek. 2003). Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. ha a szülő kevésbé veszi észre. új helyzetekre. A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. A kisgyerek például nagyon dühösen. 2002). illetve az elegendő alvást. erős sírással válaszol az új dolgokra. Az erős. közvetlen hatást gyakorolt. a csecsemő túlzott érzékenysége. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni. Tóth. elhanyagoláshoz. így „ördögi kör” alakulhat ki. amit a szülő szeretne mérsékelni. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. kihathatnak a családi folyamatokra.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. szociális folyamatosság) pozitív. ami bizonytalan kötődéshez (l. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. a témáról bővebben Herczog. 2007). a szülők kompetenciaérzésére. 1997). és alakul ki konfliktusos kap- . mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). Crockenberg és Smith. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. korlátozni ezt a viselkedést. 1998. összehangoltabb az együttlétük.

az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. 2005). A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. 2004). ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. 1997). Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. a II. ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése. A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. kötetben) már jóval nagyobb. de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. és védőburkot nyújt a gyerek számára. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. Ahogy a csecsemő. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. A nehéz temperamentum hatással van arra. hogy szabályozni tudja önmagát. érzelemkifejezés. 2006). A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. járás. hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. 2004). . hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. A feltörő (akár örömteli. egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. A kutatások alapján globális szinten két. a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet. anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. majd a kisgyermek növekszik. A szülő adja a szabályozás keretét. Lakatos. Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. Ahogy csecsemőkorban. A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl. ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. a gyerek viselkedésének menedzselése).

301 Gondoskodás. a szabályok internalizálására. Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek. a gyermek megnyugtatása és negatív. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. ha anyjuk nem volt válaszkész. anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető. agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire. elfogadja jellemzőit. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004). és anyai önértékelése magasabb. Azok a csecsemők. a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. interperszonális nehézségek. iskolai teljesítményproblémák. Azok a stratégiák. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. . Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez.

Crockenberg és Leerkes. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. Arcus (2001) hosszú távú. nem az számít. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. pozitív állapotban vannak. a kutatások szerint azonban abban. amikor a baba sír. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. zavaró stb. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. 1996). a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik. A háttérben vélhetően az áll. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. követéses kutatásában egyes. válaszkészsége.302 Ma már azt is tudjuk. Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. nyűgösködik. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. 1997). Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. mint az alulstimuláló anyák gyerekei. kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. negatív érzelmeket fejez ki. segítettek neki úrrá lenni félelmén. Az ugyanennyire elfogadó anyák. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. Pettit és mtsai.. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot. Ezek az anyák azzal. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. míg a gyengéd. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. érdeklődőbbek voltak. 2003). 2001. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak). hanem az. amikor nyugodt. hogy áthágja a szabályokat. hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. McFadyen-Ketchum és mtsai. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. A közvetlen határok megszabása az- . akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl.

mint akkor. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező. a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata. – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. valószínűbben segítik elő az engedelmességet. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve.4. A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti.4.. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez.303 által. – A baba meg fogja tanulni szahúzódó. Az engedetlenség durva. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. például nem áll meg. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . D. Azok a gyerekek. de előny is lehet. ha az anya gyengéden fegyelmezett. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. sem a negatív érzelmekkel.o. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. határozott rendre utasítást alkalmaznak. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus. ami nem azonos sem a gátoltsággal. ábra). ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. rövid. hogy azok az anyák. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott. 53. és azzal egyidejűek. 7. vagy ellenszegül nekik. akik tiszta. míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak. Bates (2001) eredményei szerint. 7. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan. amikor a szülő kéri).

akik támogatják. több stressz.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. Úgy tűnik. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak. Egy másik magyarázat erre. és határo- . mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. 2008). Azoknál a gyerekeknél ellenben. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne. 2002). az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. Honjo és mtsai. akik nyűgösebb. de nem erőltetik. kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. még Tóth. 2003).304 problémákat. A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. a második évben pedig egyre önállóbb. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. Elképzelhető. Ebben az időszakban azok a szülők. hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. akik kevésbé ellenállóak. alacsonyabb önértékelést. A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel. Az anya jólléte Az anya önbizalma. kevesebb önbizalmat. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. valamint Hédervári-Heller és Németh. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. és elősegíti a biztonságos kötődést. a jelen kötetben. Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l. ami frusztrációt eredményez. Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. az ellenállást pedig lecsökkenti. ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. kötetben). ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban. a II. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb. a ráhangolódás lehetőségeit. céljai elérése során több új ingerrel. A kutatások szerint azok az anyák. és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. és ebből származhatnak későbbi problémáik. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz.

P. hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. a jelen kötetben). keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár. A. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192. gyermeke viselkedését határozottabban. súlyosbíthatja a konfliktusokat. 2003). de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. csökkentheti a bensőségességet a családban. korának nem megfelelő. a szülők viselkedését. Anyagi helyzet. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. Qi és Kaiser (2003) az . és megtörheti a kommunikációt. C. o. & Kaiser. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%. alkalmazkodási problémákra nézve. erősítik az adaptív érzelem. a gyengéd. szociálisan problémás céljainak elérését. szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. Azoknál a gyerekeknél. míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését.és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz.5. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető. például a családra nehezedő gazdasági nyomás. így nehéz megViselkedésproblémák állapítani. eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. ha együtt iskolázottság jelennek meg.305 zottan. érzékeny. 2003). Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l.

A gyakran síró. amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. nehézség van. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. 7. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel. túlzottan érzékeny. Caregiving. negatív érzelmei. babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. instabilitás a családban és erőszak a közösségben.306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. sírós. 2003). pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes.5. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége.o. különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser. depresszív. nyűgös. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. & Leerkes. hogy rossz anyagi körülmények között élő. and Family Relationships 71. túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben. ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. S. ábra). megnyugtathatatlansága. hogy a szülők életében még hány olyan gond. Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta.6. ritkábban voltak bevonhatók. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. míg ha ez a rizikó nincs. az anyák pozitívabbak. sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok. házastársi problémák. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. 2003). alacsony válaszkészségű szülő. (2003): Infant Negative Emotionality. Ennek magyarázataként elképzelhető. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. E. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. a csa- . nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. a durva fegyelmezési stílus.

Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. 1998). hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. nyitottak az újdonságra. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. a jelen kötetben). Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. Ebben a helyzetben a házastársi. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség. illetve az. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. bővebben Tóth. zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára. hogy a zajos. a stresszreaktivitás csökkenését. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. hiszen a baba nagyon sokat sír. ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. és hangulatuk is negatívabb volt. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. 2006). Úgy tűnik. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. általában zűrzavaros. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. például házvezetőnőt. akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish. A nehezebben kezelhető. Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat. Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek. az erősebb családi kohézió. Házastársi és társas támogatás. Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott. ha az anya támaszkodhat . Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését. Ennek magyarázata az lehet. szervezetlen.307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire. Azok az anyák. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. nehezebben alkalmazkodtak. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit.

Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő. 1991) viselkedik velük. A gyerek neme. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. hanem attól függően. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt.308 rá. Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. ami meghatározza. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. mint a fiúkhoz. ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. bevonhatóságát. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését. 2009). ahol a nő végzi a háztartási munkát. 2003). ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését. támogatva az anya érzékenységét csakúgy. 2003. hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. Ha a szülők nem működnek együtt. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. Ranschburg. 2003). a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. mint a lányokkal. nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére. Mindemellett a kép így nem teljes. A kutatások azt mutatják. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt. Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet. . érzelemszabályozási deficitjének esélye. és nem jelentenek egymásnak támaszt. mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását.6. mint az apa részvételét. Ahogy tehát a 7. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. a szülők nevelési stílusát.

sokat sír. és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. csendes és passzív. ami megnehezítheti a baba gondozását. túlzott aktivitás. 2003). 1988). A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. A szülők helyzetét nehezíti. hanem idősebb testvérük is meghatározta. 1997). illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. ugyanakkor. fények. de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. kevésbé voltak megközelítőek. hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. és több konfliktus is alakulhat ki közöttük. 1999). 2002). agresszivitás más gyerekekkel szemben. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto. hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. 2003). nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. részletesen Kalmár. a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. ezért a velük való együttlét. nem jó szülők. alvási problémák. hanem testvérei is alkotják. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. interakció. akiknek több testvérük volt. vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. törékeny. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. vagy egészsége veszélyeztetve van. Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. hogy kudarcot vallottak. A koraszülött gyermekek érettség. . gyakori nyűgösködés. ez nehezebben sikerül. emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. 2007). kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. alkalmazkodóak. A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. ingerlékenység). A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei.

valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. 2005). a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. az fog a későbbiekben megvalósulni. . szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. hogy később „mi lesz” a gyerekből. hogy lányokkal helyesebb csevegni. ez feltehetően így is lesz. A szülő tudása a fejlődésről. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. Ilyen például. 2003). nehezen megnyugtatható gyermekükről. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. és nem nagyon fog barátokat találni. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. függetlenül attól. A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. Gyermeknevelési szokások. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. vagy amilyent elvárunk tőle. mint a fiúkkal. hogy tisztában van vele. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. illetve milyen elképzeléseik vannak arról. értékek. Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. bővebben Nguyen. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. illetve az a tudás. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak.310 A fejlődésről való tudás. E jelenség mögött állhat az az elképzelés. 2001). hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. az. amit kultúrájuk értékel. és mit nem. mit várhat el egy adott korú gyermektől. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. mint fiúkkal. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby.

a jelen kötetben). szemben az amerikaiakkal. a szorongást nem értékelik kedvezően. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár. és szembesülést azzal a ténnyel. önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. 2001). törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. A kutatások azt mutatják. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. bővebben Nguyen. Az alacsony reaktivitású. ahol az időnek nagy jelentősége van. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők. az óvatosság. szabályosság). A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. A szi- . alázatosság ellenben értéknek számít. mint például Indiában. élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. versengést. 2006). ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. a közösséghez tartozás (l. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. hogy tartsa a napirendet (rendszeresség. ahol a sok gyermek ritka. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. A csecsemőként erősen reaktív. a gyerek azon képessége. míg a szégyenlősséget. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. 2001). mivel ott az aggódó. míg Kínában nem. hogy az asszertív.311 rást. a csecsemő. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. akik kevésbé alkalmazkodóak. gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét. a gátoltságot. valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. ennek jelentése és következményei a szülőség.és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. megküzdést az idegenekkel. hogy az események előre beláthatatlanok. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. azok a csecsemők. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek. később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. nem igényel túlzott kockáztatást. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. Az USA-ban az asszertivitás. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. Az olyan kultúrákban például. Hasonlóan. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is). a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások. nem csak a gyermek jellemzőire.

túlzó. amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. gátoltság. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. mint az engedelmességre nevelés (Keller. szívós. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. félős helyett óvatos. lelkes. ami újra hat a szülőre. viselkedési problémákhoz is. jó érzékelő. mint a negatív érzelmek és visszahúzódás.312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. hogy ezt nem így kellene csinálni. viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. önfejű helyett állhatatos. helyzetét. nem tudja kezelni a helyzetet. reagál jelzéseire. ahogyan a szülő látja gyermekét. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. mint gyermeke a sajátját. idegesen viselkedik a gyerekkel. akkor is. szégyenlősség. és azt látjuk. problémamegoldó. ezek segíte- . viszonyul hozzá. Annak változása. visszahúzódás olyan jellemzők. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. viselkedik vele. gyakran felmerül bennünk a gondolat. és az óvatosság. szertelen helyett gyengéd. előre nem látható helyett rugalmas. akaratos. 2008). annak megértése. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. 2009). vad helyett energikus. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. 2006). vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. határozott. ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget. és így tovább. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. hogy a szülő türelmetlenül. eltéríthető helyett éles szemű. ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. asszertív gyerekeket szereti. melegszívű. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. érzelmeit. hangos. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. Ugyanúgy. mivel ő saját gondolatait. élénk. lármás helyett rajongó. kreatív. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is.

A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. amelyekre szüksége van ahhoz. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében. vagy olyan rutint kialakítani. ahogyan teszi. amely nem tőlük függ. Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. azáltal. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. az egyes váltásokat elő kell készíteni. hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. egyedi temperamentummal születik. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. problémákról. miért viselkedik épp úgy. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. . emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. 2008). és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. az új helyzetektől distressz állapotba kerül. információ a normál gyermeki fejlődésről. hogyan reagált gyermekére. így viselkedése is. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. hogyan válaszolt a gyermek stb. A leghatékonyabb beavatkozások. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak. ne a gyengeségekre. Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. olyan erősségei felismerésében. és ne ellene dolgozzon. és néhány hónapig tartanak. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. például jelezni kell. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. Előre szólni kell a változásokról. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. és időt kell hagyni neki. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege. Ez igaz a napi rutinra is. 2005). mint például a sírás vagy alvás változatai. intervenciók a család otthonában zajlanak.313 nek. Ezután már meg tudja tanulni. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. ha óvoda után nem egyből haza mennek. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át. illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. milyen új viselkedésformákat tanítson neki. hogy a szülő a gyerekkel együtt. mi zajlik a gyerekben. A szülőnek fontos megértenie. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai.

hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. 2005). hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. A ráhangolás arra vonatkozik. első gyerek. zsúfoltság. . A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. A program négy fő alapszabályból áll. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. nagyban meghatározza képességeinek. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. fiatalabb szülő. hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. miközben környezete is befolyásolja őt. a család szocioökonómiai státusza stb. és megóvni attól. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. alacsonyabb iskolázottságú. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. érintés. A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. hogy valóban eredményesek lehessünk.314 ki sikeres intervenciós programot. például a kulturális elvárások. empátia. A szülő oldalán azok a rizikótényezők. struktúra és ismétlés. nehéz szülés. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. A kutatások azt mutatják. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló. azt. időkihagyás. kisebbségi státusz. a gyermek aktívan hat környezetére. A védőnőket kiképezték a programra. és négy fontos alapelvre: bátorítás. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. támogatás. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. a szülők előtörténete. nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. ráhangolás. 2009). e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. temperamentumának és környezete elvárásainak. Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. Mindemellett tudjuk. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. jellemzőinek illeszkedése. tulajdonságainak. A gyermek fejlődését. Összességében azt mondhatjuk.

In: Molfese. Bánki M.. J. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. V. 202–209. J. New Jersey.. Mendez. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life. A. Bradley. Kállai J. C. (eds. Journal of Applied Developmental Psychology. (1999). 2009/4. 70–101. (Típusok. Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. Emotion and the Family. Saxum Kiadó. (2001). D. (1997).. F. Lawrence Erlbaum Associates. New Jersey. M. D. New Jersey. M. . A. J. Braungart-Rieker. Öröklődés. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. Bates. M. The developmental course from child effects to child effectiveness. C. M. 29.. M. Budapest... S. (eds. D. Bates. T. Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. 141–176. Személyiségpszichológia. 411–428. (1996). E. Review of Educational Research. Osiris Kiadó. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben.) Ranschburg J. S.. (A temperamentum 147–155. 202–217. Cs. R. A. R. van Ijzendoorn. Lányok és fiúk 266–283. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél. P. Psychology Press. Molfese. Gender.. 109–118. H. G.. 1–26. Lawrence Erlbaum Associates. New York. 43–60.315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. F. D. Budapest. Booth.. Stifter. E. (2005). McFadyen-Ketchum. Lawrence Erlbaum Associates. Cervera. L. evolúció és személyiség. (2005). Journal of Applied Developmental Psychology. In: Wachs. (2002). (2006). New Jersey. Kohnstamm. L. Budapest.. vonások és az interakcionizmus. Kohnstamm. Chess. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. Garwood. Scheier. A.. Thomas.. 30. Kalmár M. 75. In: Crouter. 326–337. M.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. (2001). Corapci. A. Budapest.. Those Who Have. Osváth A... 173–200. J..): Temperament in Context. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk. Brody. (eds. 146–210. M.) Ferenczi Sz. R. Cambridge. M.. D.): Temperament and Personality Across the Life Span. Gyógypedagógiai Szemle. 1–16. A nyűgös csecsemő 155–162. Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. (1999). (2008). (eds.. J. Bakermans-Kranenburg. In: Wachs. Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament.. H. C. International Journal of Behavioral Development. (2000). A „félénk” gyerekről. S. G. Akadémiai Kiadó. Lawrence Erlbaum Associates. (2009). A. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig.): Temperament in Context. Harvard University Press. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament. T. 18. Cole. Kulcsár Zs.) Rózsa S. Medicina. 134–162. (2003). (2009).

T. M. H. A. A. (2001). 25.. 64–86. G. P. 21. H. A. Essex. Child Development.. (1997). New Jersey. In: Home Health Care Management and Practice. Denham. Gandour.): Handbook of Parenting. Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire. H.. Goldsmith.): Temperament in Context. Rothbart. Crick. Aksan. and social support influences on the security of infant-mother attachment. Temperament substrates of personality development. McCrae. (2003).. In: Molfese. 290–301. A. (2003). T.. B. M. R. P. E. N. K. Lawrence Erlbaum Associates. (2009). Crockenberg. 99–108. DiVitto. (1989). Hann. (2005). Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics. A. Hackney. 2–15. 251–263. M. 57–78. Leerkes. McLean. A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences. S. . N. A.. (2001). Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. Infant Behavior and Development.. Smith.): Temperament and Personality Across the Life Span. S. Booth. (ed. In: Crouter. 1092–1098. F. Lawrence Erlbaum Associates. A. 20. A. Caswell. F. 53–73... R. In: Wachs. Lawrence Erlbaum Associates. Mason. mother responsiveness. „Hey Mom. (2000). Gaziano. Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective. and Family Relationships. Jr. Lemery. 25. Parenting children born preterm. E. 60. B. Lawrence Erlbaum Associates. C. in: Bornstein. M. W. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. S. 103–138. K.. M. A... (2002). G. H. M. Infant and Child Development. H. 21. E. J. 685–698. Infant Behavior and Development. 229–236. (2001). New Jersey. (1999). DeMulder. Schmidt. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. S. D. N. 12. International Journal of Behavioral Development.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. (2002). OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya. K.. (eds. Infant Behavior and Development. Vol. Infant irritability. R.. D. Guthrie. Child Development. (eds. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament. Infant Behavior and Development. Halpern. New Jersey.. 26. 141. K. M. (1998). 1–22. Gartstein. Crockenberg. R. L.. C.. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. (eds. T. Mahwah. A theoretical context for adult temperament. M. (1989). Smider. Caregiving.316 Costa. Kohnstamm. (1981). L. N. S. Fish. Gervai J. A. (eds... Caverly.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships.. (1984). N. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában. Gaziano... New Jersey. Booth. In: Wachs. W. De Vries. NJ. Crockenberg.. S. D. Henderson. 3.): Temperament in Context. New Jersey. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). 339–360. A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. 31. Kohnstamm. E. Aksan. J. V. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa. H. P. L. Goldberg. Lawrence Erlbaum Associates. T. Vandell.. 515–529. C. 1189–1193. Look at Me!” Infant Behavior and Development. Molfese. M. Goldsmith. 22.. S. A.. Infant Negative Emotionality. C. (2003). American Journal of Psychiatry. D.. D. Fox. (eds. 1–32. In: Crouter. 445–455. Buss.

P. D. (2002). Infant Behavior and Development. M. Ed. Kochanska. D. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense. 172... H. (series eds. M.. L. Developmental Psychology. 149–170. Flick. S. T. J. Szeged. (2009)... (szerk. Kulcsár.317 Herczog. M. G. L. Kotzer. Journal of Early Intervention. R. 13.. Sensitive. Complex Kiadó. 33.. 139–152. Doktori értekezés. Infant and Child Development. (2001). Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. In: Wachs. Akadémiai Kiadó. Kapornai K. K. L. Emotional. 12. Putman. Barbosa. Eisenberg. Early Child Development and Care. HarperCollins. Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants. M. Energetic. (2002). Korai személyiség fejlődés és énfunkciók.. P. M. (2004). Dudley. Murray.. N. Kagan. Miller. K. A. 65. E. Lerner. Clinical Pediatrics. M. In: Damon.). (2007). Aksan. Topics in Early Childhood Special Education.. Lakatos K. 31. A.. 26. Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament. (2006). R. R. H. Ando. Budapest.. Teti. Culture and Psychology. H. Budapest. 22. Hwa-Froelich. R. Huaqing Qi. Loveland Cook... Magyar lelkiállapot. 328–370. G. Kochanska. Nagai. Y. Mizuno.. Sasaki.): Temperament in Context. H. N. G. (2007).. Sobajima. D. Bornstein. D.. & Coy. A.) (2008). Kaiser. Journal of Applied Developmental Psychology. (2008). C. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies. Genevro. Lawrence Erlbaum Associates.. M.. Development in Infancy: An introduction. 167–225. Joy. Magyarország helye a világ értéktérképén. T.. Persistent. A. Kohnstamm. A. Child Development. A. Kirschner. Nishide. T. G. S. W. New York. J. S.. Budapest. A. New York. (2007). 3 Social. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. and temperamental biases. C. N. E.. R. Kurcinka. (1999). Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. Semmelweis Kiadó. Goldman.. L. (2006). 23. (2005). Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white. Perceptive. 249–265. M. Schwartzman. A. Honjo. Karp. 188–216... 135–158. african-american and hispanic mothers. N. M. (1994). A. (2003). M.. 45. M. 44–66.. L.): Handbook of Child Psychology Vol. John Wiley & Sons. culture. M.. 5–31... Sechiyama. TÁRKI. DeVet. M. M. M. Forman. Fox. J. Budapest. Kaneko. (2006).. (eds. Lobo.. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. H. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. 123–133. Effectiveness of an intervention for colic. Froese-Fretz. K. Nagata. W. SZTE Doktori Iskola. G. Biology. Y. Keefe. Serbin. Kerr.. (2006). Inc. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse. Huang. Kopp M. New Jersey. and Personality Development. . Kochanska. Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. C. Nishide. (Vol. Y. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. New Jersey. T. Lawrence Erlbaum Associates. Stack. E. S. K. 228–240. 852–868. Lamb. O’Brien Caughy. 6th ed. (1996). Zs.. 65–75. 146–210.. Gyermekbántalmazás.. Y.. D. (2009). Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban. Keller T.

G. Hetherington. Eisenberg. (2007). Lawrence Erlbaum Associates. C. McClowry.. A. Booth. Lawrence Erlbaum Associates. Markey. (eds. McFadyen-Ketchum. D.. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. New Jersey. (eds. D. Supportive parenting.. and early coparenting behavior. Bates. In: Wachs. (2001).318 Maccoby. (2001). C. and Soothing. In: Damon. D.. New Jersey. ed.. C.. A. New Jersey.. Brown. 4. K. R. and Personality Development. Stress. Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. A. (1998). G.. Rodriguez. B. Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change. newborn to 30 months. L. M.. Mertesacker. G. Infant Behavior and Development. D. New York. S. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. Chandler. Simeonsson. Kohnstamm. Derryberry. J. W. Goodness-of-fit in family context: Infant temperament. E. D. Sameroff. Bauer. Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies. K. M. J. M. D. Lawrence Erlbaum Associates. G. European Journal of Developmental Science. A. 466–478. G. A. J. Markey.): Review of child development research. B. 23. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. Lewis. (2000). Ranschburg J. Siegal. D. 3–27. Vol. U.. Bates. J. (2007). A. M. Shaw. Tinsley. E.): Temperament in Context. Bates.. 30. 2417–2433. (2003). University of Chicago Press. M. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics.. B. Pauli-Pott. . (2009). E. Beckmann. M. Bade. New Jersey.. 82–96. E. A. Budapest. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years. Ramsay.. Infant Behavior and Development. S. In: Molfese.. Pettit. E. (1997)... In: Crouter. Temperament. (eds. Spiker. Vondra. Rothbart. (2003).. 6th ed. 761–778. (2000). 30. Personality and Social Psychology Bulletin.): Temperament and Personality Across the Life Span. Reiss. Chicag 187–244. Scarr-Salapatek. Temperament. Matheny. C. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality. marital quality. A... K. N. Lawrence Erlbaum Associates. 30. Pettit. Inc... D. (series eds.. Hebbeler. A. J. S. Scarborough. In: Crouter. S. V. F. Owens. K. J. U. Infant Behavior and Development. John Wiley & Sons. I.. D. Dodge. K. N. Lerner. K. Phillips. (2004). J. 2. S.. P. Mangelsdorf. New Jersey. Emotional. E.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. 81–102. ecological context. 120–135. 99–166. 23–39. S. S. 68. M. Booth.... S.. 23–42. D. A. L. A.. A. (eds. T. E. Sokolowski. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. T. J..): Handbook of Child Psychology Vol. (eds.. 21. S. Molfese. 423–432. (1996). Kohnstamm. Hershey. J.): Temperament in Context. M. 908–923. (1975). Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates. Infant Behavior and Development. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families. P. Lawrence Erlbaum Associates. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. J. K. (eds. (2006). Schoppe-Sullivan. Child Development.. Rothbart. G.. Dodge. In: Wachs. 67..): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. A. G. Child Development. 85–120. T. 3 Social. M.). C.. (vol. R.. Saxum Kiadó. Koslowitz (2008). 191–206. In: Horowitz.

N. D. Kohnstamm. T. C. 1988. E. New Jersey. . L. European Journal of Developmental Science. Blackwell Publishing. (2002). G. van Baar. W. (1996). Sroufe. Infant Behavior and Development. (1988). Wiggins. (2004). Oxford. Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. 65. B.. A. 40–55. D. Wesselman. Wachs. Gottfried. 25. (1991). 13. (2001). Collins. Sobolewski. 581–590. 529–552. Kohnstamm. 7–37. Poster.. Oxford University Press. Wright Guerin. C. Infant Behavior and Development. A. (eds. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. 1457–1477. Y. T. 19. T. D. 16–20.. (eds. Donelan-McCall. J. Van den Boom. In: Crouter. T. G.. Kohnstamm. Van den Boom. In: Teti. Az anyai. 06. 15–19.. C. E. T. research programs. (1994). Zentner.. Infant Behavior and Development. C. Third European Conference on Developmental Psychology. Carlson. A. N. A. D. Relevance of physical environment influences for toddler temperament. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. J.. The bidirectional nature of temperament-context links. The role of temperament as a moderator of stress. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood.. 201–222. D. R. Carter. 413–421.. L. In: Wachs. Supplement 1. D. (1994). T. A.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. (2001). 2. (1994). Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants.. 431–445. Spinrad. A. M.. Lawrence Erlbaum Associates. (2004). Child Effects as Family Process. Hoeksma. D. (ed.. Child temperament: An integrative review of concepts. A. A. A. L. Egeland.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. Stifter. 11/4. C. Pszichológia. (1988). 17. T. 47. The Guilford Press. The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants. J. G. Social Development. (2003).): Temperament in Context. New Jersey. A. A. W. (2006). Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. L. Ziv. A. Turner. Wachs. Temperamental Consequences of Infant Difficultness. Lawrence Erlbaum Associates. C.. A. Bates. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament.. Child Development.. Lawrence Erlbaum Associates. Infant Behavior and Development. (eds. In: Wachs.. 443–466. (eds.. J. Oxford. 153–172. (2008). Strelau. D. D. 11.319 Shanahan. C. New York Stifter.. Person-environment „fit” and individual development. M. Stifter. 78–103. Spinrad. Cassidy.): Handbook of Infant. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. 30. 237–252.): Temperament in Context. A. and measures. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. Sugárné K.. J. M.. B. Budapest. Developmental Psychology. (2005). New Jersey. P. In: Delcarmen-Wiggins. Wachs. J. L. Booth.

: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás . ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések az érzelmek.320 8.

rezisztens. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó. . a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira. így az exploráció. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen. kötődést alakítson ki.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai. veleszületett szükséglete. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult. dezorganizált). A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. az érzelmek. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. elkerülő.

és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. aki kétségbe vonná. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával. hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. elaltatja. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. és ennek a sokféleségnek a természete. A kötődési kapcsolatok minősége. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is. öltözteti. levegőzni viszi gyermekét –. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. . tisztába teszi. a társas és a tárgyi környezet megismerését. Alig néhány esettől eltekintve. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. A korai kötődés elméletének központi gondolata.

szemkontaktus keresése) interakcióra. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. vagyis tartós. magyar nyelven: Lakatos és Gervai. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban.). mosolygás. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. és ez a veleszületett hajlam vezérli. o. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. . sírásával. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. A kötődési elmélet központi gondolata. hogy mind a szülő. hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. így életben maradásának az a feltétele. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. 1992. és míg jelzéseinek egy része (pl. 328. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét. Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. látványát és illatát. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter. gügyögés. A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. személyre szóló érzelmi köteléke. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra. gügyögését. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. 2003.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot. például: Bretherton. akik a szűkebb környezetében élnek. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése.

a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják. később már a nyújtózkodást. Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. majd szem elől téveszti anyját). az explorációra. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. élelemszerzés. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. használatával kapcsolatos isme- . Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. Hasonlóképpen. párválasztás. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. betegség. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. majd az aktív helyváltoztató mozgást. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl. ami folyamatosan. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. fáradtság) vagy külső inger (pl. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. éhség. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. szociális interakció. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. védelmet és támogatást. félelmet. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. fájdalmat. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget. ám ha a sírás ehhez nem elegendő. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat.

1978). 1978). és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni. a többi diádot más.325 retek megszerzését. . Bowlby azt feltételezte. a környezet erőforrásainak felderítését. Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. ugyanakkor biztonságos távolságban. hanem ellenkezőleg. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. újdonságokkal ismerkedjen. akkor a szülőtől eltávolodva. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. – átlagos családi körülmények között. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz. hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. 2005). A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. hogy a kötődési személy közelében tartja. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. Ainsworth rámutatott. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában. sajátos egyéni különbségek jellemezték. A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. és nem tud nyugodtan felfedezni. hogy felfedezhesse környezetét. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. nevezetesen. támogatja az explorációt. hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva. ahonnan fokozatosan.

explorációra készteti a csecsemőt. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. Az új tárgyi és szociális ingerek. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. így nem jellemző. inkább a szülő közelében maradnak. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. . Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. elkapják tekintetüket. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. sírással reagálnak a gondozó távollétére. elfordulnak vagy eltávolodnak.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. Nem keserednek el. de idegen felnőttel. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés. amit veszélyhelyzetként értékelnek. illetve később egyedül hagyja. A szeparációk feldúlják őket. és kereséssel. majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. így aktiválják a kötődési viselkedést. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. az explorációs tevékenység rovására billen el. kölcsönös szabályozása. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el.

hogy a megszokott. Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét. az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. a jelen kötetben). pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg. ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. a későbbi. hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit. hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés. hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. még Ferenczi. nyugtalanságára. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. az anyára) vonatkozott. A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. mégis előfordul. A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. bölcsődei gondozó. örökbefogadás esetén). Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során. odabújásra való szükségleteit. .). Ainsworth.327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. nagyszülők. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén. és kielégíti a csecsemő közelségre. 1997). és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. A fájdalmat. elhárítja a nyugtalanság forrását. testi érintkezésre. nagyobb lánytestvér. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. Megfigyelték. A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. kivéve ott. stresszjelzéseire (l. megtalálja nyugtalanságának forrását.

ezt azonban inkább akkor teszi. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés. esetleg visszautasítják vagy következetlenül. hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg. aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. A következetlenség abban nyilvánul meg. ennek a stratégiának viszont az az ára. a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. így amiatt szorong. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. gyengéden simogatják és ölelik meg. hogy a következetesen szenzitív. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. A csecsemő nyugtalanságára. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. Számos vizsgálat alátámasztotta. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . meleg.328 ra. bírálja vagy gúnyolja igényeit. és kerüli a gyengéd. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. nem kellően érzékeny viselkedése áll. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. gyakran mosolyognak. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. szoros testi kontaktust. megnyugtató. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit. míg máskor időben és megfelelően reagál. így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja.

szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”. esetleg elutasítja. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. Ez arra sarkallta a kutatókat. menekülés viselkedési rendszerét is. A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. események. akiknél a három koherens. eseményekre is. A furcsa. mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. tétova vagy sztereotíp mozgások. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. Az esetenként előforduló mulasztásokat. de ezzel egyidejűleg a távolodás. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. hanem azt hangsúlyozta. ellentétben azokkal a csecsemőkkel. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). a síró csecsemő háttal kö- . ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is. felülírhatja. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta.és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. hagyja. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. mert olyan különös viselkedési jellemzők. Főemlősöknél – de néhány más emlős. alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. téves irányú. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. konfliktushelyzetben. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja.329 napi feladatokra.

megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. elhanyagolás. lemerevedést. sőt. 1999). így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl. majd elfordul és a szoba sarkába megy). akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. de koherens (elkerülő. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. . rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. Arra a tényre támaszkodva. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl. hogy attól a személytől félnek. bántalmazás.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. alkoholbetegség. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást. hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. Annak magyarázatához. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. 2 Ne feledjük. a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. serdülőkori anyaság. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. elkerülő. ami aktiválja a kötődési viselkedését. esetleg kellemetlenek. sztereotip mozgásokat) láthatunk. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. Míg a bizonytalan. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. Main és Hesse ismét abból indult ki. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja. menekülési és közelségkeresési viselkedései.330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. Mindez arra utal.

zavart tükröző. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. a tehetetlenséget. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. visszahúzódó. 1999. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. félelemkeltően vagy rémülten. mintha tartana a csecsemőtől. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. . ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). Novák és Lakatos. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. 2006). Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is. Abrams és mtsai. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. amelyek közvetlenül fenyegető. 2005). Madigan és mtsai. időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. erőszakos környezetben alakulnak ki. A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. akár az inszenzitív gondozás része –. ugyanis több.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. a bizarr. vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. de úgy tűnt. 2006a). hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. akaratlanul. hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. nem pedig a félelem forrása. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. ellentmondásos érzelemkifejezések. amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. 1995. gyász. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. Úgy tűnik.

hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . Madigan és mtsai. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. 1999. A szerzők rámutattak. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. Jelenleg úgy tűnik.332 Mára több kutatás is kimutatta. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. 1978) számos hasonló követte. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. hogy ha kisebb mértékben is. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai. hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik. hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. Grienenberger és mtsai. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. Emellett azonban nem zárta ki. 2003. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. ugyanakkor egyértelművé vált az is. Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését. majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte.

.333 rövid ismertetésére térünk ki. 2008). pervazív fejlődési zavar. közvetetten befolyásolhatják. Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. a jelen kötetben). a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező.) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. akár „nehéz” annak a temperamentuma. akik azt találták. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l. neurológiai problémák stb. hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór. akár „könnyű”. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását. autizmus. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. részletesen Ferenczi. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev. hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az.

az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. Lakatos. 2009. 1996) azt találta. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. hogy az ún. 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. valamint Danis és Kalmár. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. 2006a). A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. 2000.334 párosult. hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki. akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. 2002. . Ferenczi. Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült. hogy az újszülöttkori irritabilitás. fény. és azt találtuk. Tóth és mtsai. 2007). eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. Gervai és mtsai. Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. egyedülálló anyaság. hogy egészséges. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. 2007. és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában. a jelen kötetben). Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. mert csökkenti annak a valószínűségét. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. különösen akkor. Más kutatók azt emelik ki.

vagy sze- . a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. és a korábbiaknál lényegesen több. Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. A gondozó pszichésmentális állapota. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. A szülő személyisége. párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került. 2008). és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. demográfiai és kulturális környezettől. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte.335 A veleszületett. érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége. sokkal inkább az mondható el. 1993). Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. mert befolyásolják. Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. a külvilágtól elzárva zajlanak. hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra.

áttekintésként l. lelkiismeretesség. ha a vizsgált csoport középosztálybeli. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó). A felnőtt személyiségjegyek normál. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. mint azoknál.336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. 1991. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban. hogy azoknál az anyáknál. magasabb volt a depresszió aránya.). Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. illetve annak különböző formái (pre.és posztnatális. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál. DeMulder és Radke-Yarrow. unipoláris. bipoláris stb. hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. neuroticitás. . és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. még Ferenczi. a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést). Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. extraverzió. súlyosabb esetben elhanyagolás. Martins és Gaffan. 2000). de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is. 1997). akik munkába szerettek volna állni. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. 1990. s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak. barátságosság. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. 2000). negatív viselkedés jellemzi őket. a stresszjelzéseket visszautasító. A képet árnyalja azonban. hogy nem mindegy.

hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket. hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa. ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. párkapcsolati problémák. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel. Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl. negatív életesemények. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat. és kevésbé szorongtak amiatt. 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. 5 . az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. akik várandósság alatt már tervezték. Belsky és Fearon (2008). gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket.5 Feltételezhető tehát. és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására. Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. alkati tulajdonságok. Amellett.337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. azt is kimutatták. de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. míg a depresszióval küzdő.

A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk. jövedelme. rezisztens. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. fenyegető módon (Herczog. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta. életkora. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. hogy az erőszakos. Több rizikófaktor együttes jelenléte. a jelen kötetben). A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. Danis és Kalmár. amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. hogy a tartós párkapcsolati problémák. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. 2007). A szülők iskolázottsága. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. mert a támogató. lakáskörülményei. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak. a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. a rendszeres jövedelem hiánya. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos.

35%. 1999). Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%. 2006b. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. 2006b). hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. E. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. 59% dezorganizált. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. és inszenzitív.. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. és mtsai. ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. támogató párkapcsolata. Carlson. van IJzendoorn és mtsai. A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez. míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. többségüknek nincs stabil. Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. 2000). időnként esetleg . A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. Aber és mtsai. alkohol. alacsony szociális rizikójú családokban élő. V. gyermekbántalmazás) is együtt jár. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire. depresszió. 1999). 1990. áttekintésként l. valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl. alkoholbeteg anyákkal végezték.vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga. mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény. Madigan és mtsai. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. 1989). tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. 1987). A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás. Madigan és mtsai. A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. házastársi erőszak. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. ami magasabb ugyan. Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. Lyons-Ruth és mtsai. 1998). az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük.

A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására. pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. Hangsúlyoznunk kell. Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában. azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. középosztálybeli családok esetében. és biztonságos kötődés alakult ki. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. koraszülöttség.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. 2008). szervezett és támogató családi működés min- . hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével. ami félelmet gerjeszt. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. valamint azzal. A kutatások arra is rámutatnak. míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. mint az alacsony rizikójú. hogy olyan körülmények között. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. az irritábilis csecsemő temperamentum. mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. alacsony demográfiai státusz). a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak.

vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). 1990). más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket. .341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. Ez a tény arra is rávilágít. A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. és egyensúlyuk. A normativitás elve. Az univerzalitás. az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003).7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. nevelőszülőség). Ezek fő kérdése az volt. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. amelyek célja többek közt az volt. munkában való elhelyezkedésének. szintén igazolódott. Az észak-amerikai. Vannak. izraeli. Ezekben azt is bizonyították. számos vizsgálat alátámasztotta. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. európai. A programok rendkívül széles skálán mozognak. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége. a családok hátrányos helyzetének (pl. egyetemesség elvét. így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. gyermekbántalmazás. A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. anyai depresszió. mint ahogyan azt korábban. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen. vagyis azt. a szülő iskolázottságának. afrikai.

A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. . indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. 2003. 331–332. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. 11% rezisztens. 16% elkerülő. mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta. Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai. a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. Mégis. magyarul röviden l. az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai. az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. 2008). A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul. mint a nyugati társadalmakban. Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik. Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. Lakatos és Gervai. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. 2005). és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. Az afrikai. Izraelben. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. míg Afrikában.). hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit. Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. 2008. Ugyanakkor az inszenzitív. elkerülő. ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. o. 2008). valamint Közép.342 kínai. Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. 2001). 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi.és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő.

miközben azt is megérti. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. kifinomultabbá válik. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól. célvezérelt kapcsolattá alakul át. és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit. terveit a kötődési személlyel. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. Ez teszi lehetővé. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is. és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. amelyek eltérhetnek az övéitől. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. elővételezze a kötődési személy viselkedését. Marvin és Britner.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. a kötődési reprezentáció összetettebbé. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. 1969/1982. hanem azt is megtanulja. így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby. hogy megjósolja. a reprezentáció szintjén kezelni. valamint ez vezérli. Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . 2008). így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz.

Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. érzéseit elfogadják és megbecsülik. ez azonban korántsem jelenti azt. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. hogy vele mint önálló. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg. és méltó mások törődésére és szeretetére. erőteljes hisztik. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek. kielégítik érzelmi szükségleteit. Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. . dühkitörések) helyeselnie kellene. a közelségkeresés. mert szükség esetén támaszt. Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. hogy stresszjelzéseivel magára marad. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. felépítését is. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. problémás viselkedésmódokat. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. hogy személyét. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. hanem önmagáról is. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. segítséget nyújt. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. hogy megértik igényeit. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő.

amelyekben azonban bizalmatlan. az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. miközben az újabb. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. de „tökéletes” önképet jelenített meg. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe.345 esetén nem kap támogatást. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak. Az atipikus. inkább önmagára kell hagyatkoznia. percepcióját is. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. A szülő kiszámíthatatlan. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne. vagyis mintegy információszűrőként működik. és azt találták. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. így énképét az önbizalomhiány jellemzi. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. hogy a gyermek negatív. ahol nem közvetlenül. A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt. így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. folyamatos elismerést és megerősítést vár. törődésre méltónak. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. A kötődés. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben.

hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. Klinikai szakemberként arra is utalt. ugyanakkor nem tudatos. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb. terápiák nehézsége abban rejlik. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . milyen következetes. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. Rövidebb. Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. A korai kötődés korrelátumai I. Wartner és munkatársai (1994) egy német. hogy a kötődést célzó intervenciók. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. vagy a szülő gondozói viselkedése . a család szociális körülményei. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. Bar-Haim és mtsai. Moss és mtsai. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése. és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. illetve ezek halmozódása (l. Elmondhatjuk tehát. 2000). alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá. Feltételezhető az is. ugyanakkor korántsem állítható. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is.: Összefüggések az érzelmek.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be.ezek feltárása további kutatásokra vár. vagy más traumatikus események. hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. 2005. negatív életesemények magyarázhatják. Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke. amelyek azt tükrözik. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. mi állhat a kedvező változások hátterében.

és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik. az érzelmek. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. így az exploráció. örömöt). Érzelemszabályozás. és elfogadja mind pozitív. szervezze viselkedését. A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. ha érdekes játékot találnak. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. a II. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. félelmet. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. kíváncsiságot. Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. hogy a kisgyermek elsajátítja. dühöt. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. igazodva gondozójának bánásmódjához. 1985). Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. szeparáció esetén sírnak). önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. . örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl. kötetben). jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl.347 ménnyel való megküzdés során. Lakatos. azt vidáman megmutatják neki). elsősorban a szülő szenzitivitása. A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát.

ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. empátiáját szabályozni tudja. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az. hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja. például tárgyak manipulációjával. Igyekeznek figyelmük elterelésével. Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. Velük ellentétben. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. amely az adott gondozó mellett bevált és működik. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését. mert megtanulták. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét. A szülő atipikus. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is. amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz. hogy melyik az a viselkedés. A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését.” című alfejezetében esik majd szó. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. . hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára. amelynek segítségével félelmét.348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. a düh szabályozásával az agressziót.

A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. 2008). Eközben bízhat abban. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg. hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét. hogy a csecsemő érdeklődését követné. Grossmann és mtsai. 2003). A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki. Megfigyelték. de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. kihívást jelentő helyzetekhez. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. a gyermek önállóságát. A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő. hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. figyelmünket most az exploráció. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. gyakran tereli el a gyermek figyelmét. A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. mint a biztonságosan kötődőké. Ez az eredmény alátámasztja. alacsony szintű kompetenciát mutat. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. és az explorációban kevés önállóságot. kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt.

A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük. egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. 1996). A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. Grossmann és mtsai. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. gátolva az elmélyült explorációt. 2004). hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. feltételezhető. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere.). Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. folyamatos készenléti állapotban van. de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. mint az organizált kötődésű csecsemők. a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l. Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta. Annak felderítésére. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers.350 sét. amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál. 862–863. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. Fearon és Belsky. Azóta néhány további. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. o. 2008.

ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. 2005). hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. Fox és Hane. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést. . hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon. Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja. valamint túlélését szolgálja.macbrain. szívritmusuk szaporábbá válik.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt. kortizolszintjük pedig megemelkedik. hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek. Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül. 2008). ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam.10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak. kötetben).htm. még Lakatos. akkor a hormonszint ismét lecsökken. hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. vészhelyzet. org/publications. hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. és a csecsemő védelmét.351 tások eredményei arra utalnak. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket. A korai kötődés korrelátumai II. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. betegség vagy más 10 L. a jelen és a II.

a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. 2008). A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. és különböző szociális helyzetekben. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. félelmet vagy . jó szándékú. kötetben. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. NeményiHerczog. hogy környezetük visszautasítóan. segítőkész. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie. meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. 2008). például a kortárs kapcsolatok. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. a jelen kötetben). kiszámíthatatlan. a II. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül. és maguk is kooperálnak az interakciók során. Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. részletesen Szabó. gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. esetleg rosszindulatúan bánik velük. hanem „általánossá válik”. és hajlandó az együttműködésre.

pedagógusok. Feltételezhető. Egy angol kutatásban óvodás gyermekek társaikkal folytatott interakcióit figyelték meg szabad játéktevékenység alatt (Turner. 1991). mint bizonytalanul kötődő társaik. hogy a fejlődés különösen kedvezőtlen pályára terelődjék. hogy a korai kötődés minősége nem feltétlenül áll közvetlen oksági kapcsolatban a későbbi szocio-emocionális működés területein mutatkozó eltérésekkel. ok nélküli félelem. hogy patológiásnak tekintett externalizáló és internalizáló viselkedések (pl. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban.353 frusztrációt válthatnak ki. mert társaik kerülték a velük való érintkezést. A szociális kompetencia területén a viselkedés normális változatosságán kívül eső problémák mértékét leggyakrabban kérdőíves módszerekkel mérik fel felnőtt megfigyelők (szülők. gyakran verekszik. valamint érzelemregulációs képessége irányítja abban. a II. keresték a gondozók figyelmét. alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott vizsgálatokban általában semmilyen vagy gyenge összefüggést találtak a kötődés minősége és a társas viselkedés problémái között. szociális gátlásosság. más különbség azonban nem adódott. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. Empirikus vizsgálatok egy részében kimutatták. és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak. magányosság) azért nem alakultak ki a bizonytalan kötődéssel összefüggésben. Egy másik vizsgálatban (Vondra és mtsai. pszichológusok) tapasztalatai alapján. agresszívek. .). A bizonytalan kötődésű fiúk gyakrabban viselkedtek antiszociálisan. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal. testvérekkel vagy intézményi környezetben szerzett tapasztalat – ellensúlyozta és megakadályozta. mint a biztonságosan kötődő lányokat. 2001) anyák számoltak be 3 és fél éves gyermekük viselkedési problémáiról. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. szorongás. konfliktuskerülők voltak. az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. hogyan legyen úrrá indulatain és oldja meg a konfliktusokat (l. és arra a következtetésre jutottak. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra. Fagot és Kavanagh (1990) vizsgálatában kutatók és gondozók is végeztek rendszeres megfigyeléseket 18–27 hónapos kor közötti bölcsődés gyermekeknél: a megfigyelők az elkerülő kötődésű lányokat nehezebben kezelhetőnek és kevésbé népszerűnek ítélték. részletesen Lakatos. és feltűnősködtek. kötetben). engedetlen stb. vitatkozik. hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező. A kötődéselméleti kutatók előrejelzése ellenére – miszerint a bizonytalan kötődés a szociális kapcsolatok zavarához vezet – a középosztálybeli. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. gyakrabban voltak erőszakosak. mint a dezorganizált kötődésűek. ugyanakkor a közösség peremére szorultak. A bizonytalan kötődésű lányok visszahúzódóak.

Az ötéves korban társaikkal és felnőttekkel szemben különösen ellenségesen és agresszíven viselkedő gyermekek többségének (71%) volt dezorganizált kötődési múltja. Lyons-Ruth és munkatársai az Egyesült Államokban nagyon alacsony jövedelmű. és a korai kötődés minősége nem jelzi elég nagy bizonyossággal előre a gyermek érzelmi-társas fejlődésének kilátásait. A csecsemők közül sokat bántalmaztak gondozói. és másfél éves korban 55% mutatott dezorganizált kötődést. ami nagyban segítheti a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének megértését és a lehetséges intervenciók kidolgozását. 1998): itt a csecsemők 43%-a mutatott 18 hónapos korban dezorganizált kötődést. hogy ezek az összefüggések nem determinisztikusak. hogy egyértelműen meg tudnánk jósolni. hanem a hétéves korban kimutatott internalizáló problémák megjelenését is (Lyons-Ruth és mtsai. E. hogy a csecsemőként dezorganizált kötődésű serdü