3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

szűrés. beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek.7. kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4.1.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .

Andrek Andrea. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6. Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek.2.3. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin.13 III. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6.1. couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. ismeretek. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6.

fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. értékek.14 7. érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. beilleszkedés. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme.

A korai kötődés atipikus.1.Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz .15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.1.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.: Összefüggések az érzelmek. patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  .és védőtényezők A szülő személyisége. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás. pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8.

16 IV. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 . TÁRSADALOM.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS. fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK. SZOCIÁLPOLITIKA 9.és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA.

INTÉZMÉNY. Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11. fejezet Inklúzió (befogadás.1.17 10. fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások . követelményei Szakmai feltételek 10. A napközbeni gyermekellátás feladatai.2. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD. a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek.

női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11. A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11.5.3.7. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba.1. A védőnői hálózat története 11. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel.4. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége .6. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde.2. nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11. családi napközik Az óvoda 11. az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere.

19 12. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet. fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László. foglalkoztatottság. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések . Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI.

bővebben alább. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. . hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk. Ezáltal célunk az is. közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. A kötetsorozat célkitűzése. azok kölcsönhatását. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg. www. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük.gyerekesely. A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet.biztoskezdet. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai. www. a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is. valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l.hu. – A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. amelyet most a kezében tart. l. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket.

akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései. védőnő. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. további életpályájukat. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. keretes szövegeket) használjunk. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény. fejlesztő pedagógus. Ennek érdekében szerzőinket. illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. összetartó erejét. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét. akik egy-egy téma szakértői. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. családsegítő/gyermekjóléti szakember. teljesítőképességét. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal. bölcsődei gondozó. hogy az átadni kívánt tudás közérthető. dilemmái.és családjogi szakértő. fotókat. vagy ha nem. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. Magyarországon megtalálható. fejlődéspszichológus. az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. családszociológus. illusztráló. gyermekpszichiáter. gyógypedagógus. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. hogy szükség lenne egy népszerű. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. olvasmányos formában jelenjen meg. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. hogy gyermekeink egészséges. azonos érdeklődésű hallgatók számára. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. stb. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. óvodapedagógus. Célunk tehát az. magyarázzuk. hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. gyerekorvos. nézőpontjai iránt. . magyar nyelvű szakirodalmat. korai fejlesztő.2 Elgondolásunk volt az is. hogy számos. amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat.). akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak. Számos szakma dolgozik együtt azon. keresett. gyermek.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész. táblázatokat. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. Bár számos. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. vagy túl szűken tárgyal. A koragyermekkor időszaka. az összefüggéseket kiemelő.

A témák időről-időre történő újragondolása. döntéshozók és . hogy e csatornák révén informálódjék. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit. sem módja nincs arra. A szerzők együttműködése. Mivel arra törekedtünk. a keretek újragondolásához. A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. magyar nyelven elérhető.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan. akik a témák szakértői. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket. konferenciák. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk. Nem szabad elfelejtenünk azt sem. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. eddig kiadott szakirodalmak között. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. hogy számos fejezet tematikája. konzultációkkal segítettük. továbbá. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”. amelyeket hozzáértő szakemberek. valamint ma megfogalmazott válaszait. a többkörös szerkesztői munka. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak. hogy a tudományos ismeretek. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. 3 Az intervencióról. folyamatos kapcsolattartással. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket. szakmai műhelyek stb. alább) érintsenek. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. és lehetőleg minél több horizontális témát (l. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. motivációja a konkrét célok megvalósítására. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető.

a pedagógiai. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. horizontális témák (l. A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők. hogy ezek az üzenetek. Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. a mentálhigiénés. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. a pszichológiai. a társadalmi és a közgazdasági. és az is. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. de még a történelmi.23 Törekedtünk arra. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. de beavatkozás az is. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés). általános problémáival és kihívásaival. kulturális és politikai szintekig. hogy gondolkodásunkban. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban. Fontos célkitűzésnek tartjuk. amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. de úgy érezzük. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. egyetemi oktatók. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is. a szociális. . illetve értelmezhetjük reálisan. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. és ezt megfelelően kommunikáljuk is. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. szolgáltatás: pl. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba.

illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal. Sosem szabad elfelejtenünk. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. valamint a szakmai gyakorlat elismert. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. és másképpen gondolkodunk napjainkban. középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. szemléleti ugrásokkal. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. Ma is létező téves nézetek. Ebben az értelemben elkerülhetetlen. hátrányos helyzet. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. amelyek a közgondolkodásban (sőt. és később sok mindent másképp fogunk gondolni. hiedelmeket. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. értsük a fejlődés különböző területeire. tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. jó gyakorlatok minőségéről. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. kiszolgáltatott (pl. roma) helyzet: A fejlődésre ható. Emellett felelősséggel tartozunk azért is. Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. ha e történetiséget az egészségügyi. mint most. kisebbségi. formális támogatások és információátadás révén. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. valamint a közgondolkodás formá- . az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen. Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés. a szülőséggel. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. Egy-egy területről. Szegénység. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. hogy sok mindent nem tudunk még.

lehetőségeik. megerősítsen. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. Az első két kötet szerkezete. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. társadalmi vetületekre. Úgy véljük. néhány kezdeményezés alakulóban van. személyisége. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. továbbgondolva akár az egészség-. Nagyon fontos. rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. hanem a laikusoknak is. A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. lélektani. illetve intézmények számára. A szakember szerepe: A szakember feladata. Akármilyen is a szülő élethelyzete. felajánlani a segítséget. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa. szokásrendszere. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak. A témára összpontosítás. de felelősséggel is tartozik azért. támogasson. tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l.és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. Meg kell erősítenünk önbizalmát. tudása. sokszereplős. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. de mindenképpen észben kell tartanunk.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. erőtereket. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. és számíthatunk rá. információkat kell szolgáltatnunk számára. valamint a szisztematikus. A szülők egyedülálló szerepe. és meg kell mutatnunk. oktatás. amelyekben a fejlődés dinamikus. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). hogy vannak lehetőségei. megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. és körvonalazzuk azokat a tereket. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó.

Varga.és makrorendszereket tárgyalja. márpedig ez csak a maga egészében. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. és a Gyerekesély projektről (l. A gyermeki játék és mese (l. – formálódó szociális készségeik (l. bevezető tanulmány indítja (l. illetve. Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. Ferenczi. Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött.26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. Korunk kihívásairól. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek. valamint Kalmár fejezeteit). Danis. tanulás. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. Lakatos. azaz holisztikusan értelmezhető. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. számos tényező játszik szerepet. A kötet harmadik nagy témaköre az exo. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. problémamegoldás. l. konfliktusok megoldása). gondolkodás. Hédervári-Heller és Németh) abban. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. az első kötetben) biztonsága. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. valamint egészsége. Tóth. tanulás. Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. de reális énképük (l. l. problémák. Herczog. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). Gallai és Vetier) és érzelmi (l. pozitív. A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés. Nguyen. ha az érzelmi-társas készsé- . majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben. Kende) kialakulása. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. emlékezés. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. Szilvási). célok kifejezése. l. – erős. Egyed. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. Lakatos). Tóth. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. Úgy véljük. a társadalmi és kulturális tényezőket. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. akarat. valamint Bass és Darvas fejezeteit). amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. Andrek és Herczog.

a fejlődés elméleti kérdéseiről. közgazdász . gyermekvédelmi szakértő. Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről.27 gek. kutató Szilvási Léna – szociális munkás. Jó olvasást. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus. valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el.

ELMÉLETEK.28 I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1.és Szociálpolitikai Intézet. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok. fejezet NÉZŐPONTOK. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága . GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család.

A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer. Ilyen a Biztos Kezdet program is. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára. hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit. Kutatások sora bizonyítja. Sokan közülük tartósan a peremre szorultak. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba. .29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. emberhez méltatlan körülmények között. mint későbbi életkorban. Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. A Biztos Kezdet program célja.

a szolgáltatások formáinak. amelyről elmondhatnánk. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. A kisgyermekkor az az időszak. Belsky és mtsai.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. Duncan és Brooks-Gunn. 2004. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. 2009. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb. 2007). A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben. Tudjuk. James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. 1997). 2008). Ugyanakkor ez az időszak az. elérhetőségének újragondolását. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. 1999. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai. 2001. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. 2001). ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének. Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. Az okok sokfélék. hogy a nélkülözésben. a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. Kutatások sora bizonyítja. de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. Darvas és Tausz. ahhoz. hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. egyben a legsérülékenyebb is. Committee on the Rights of the Child. 2009. 2006). hangsúlyozva. Számos. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. 2006. mint a későbbi életkorokban. A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. Tudjuk ma már azt is.

Hatásuk nem azonnal. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra. Danis és Kalmár. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l. a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. 1979. amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni. És tudjuk azt is. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család. 1994. az egészséges fejlődéshez. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával. . Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak. Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us). hanem évekkel később.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. a modell részletes kifejtését l. A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –. Danis és Kalmár írásában. gondoskodására. de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner. amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről.és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez. Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat.2. A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. generáción átívelő. de ugyanilyen fontos. a jelen kötetben). szeretetére. Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása. a jelen kötetben). 1 A család. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni.1. hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére. 2006.31 sek. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. Heckman és mtsai. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. a gyerekek iskolai előmenetele során. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. 2010). Ezért a hatékony koragyermekkori programok. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. Bronfenbrenner és Ceci. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. Mind a fejlett.

Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott. az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. egészségtelen. 9. .) Kormányhatározat módosításáról. […] mélyszegénységben élő tömeg. Ferge. 2003.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.) szóló 1092/2007. s ennél fogva esélye sincs arra. illetve egészséges fejlődésükre nézve. 2007–2032. (V. a társadalom perifériáján tengődő. Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. 2010.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. Szívós és Tóth. szóló 47/2007. 2008). amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre. és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához.) A szegénység. a lehető legkorábbi életkorban.32 egyenlőségi program. 2008. nehezen kifűthető. 2004). A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. (XI.” (Havas. o. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben. amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. akik a legnagyobb szegénységben élnek. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté. hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. 2005). amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga. hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai. 29. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. hogy rendszeres munkát találjon magának. túlzsúfolt. 31.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket. hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet. o. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása. nem biztonságos környezetben). 2004). A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. 121. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. (XI. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. 3 1195/2009. A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. 20. képzetlenül lép a munkaerőpiacra. nagy eséllyel arra. azon gyerekek számára. A bevezető tanulmány célja.

Vannak az országban régiók és települések. A gettó. az alföldi tanyavilág egy részén. 2008. keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé. az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. Ezekben a régiókban. o. 2007).” (Havas.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált.17. 2008). valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. o.1. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált. Nagyjából száz olyan település van az országban. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is. 127. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas. – E településeken a lakások. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. 2006).” (Havas. – A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya. a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas.és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó.  amelyeket a krónikus munkanélküliség. depressziós térségeiben található.33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.1. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1. és további kétszáz. . 123. 2008. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb. 1. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein. – „Az  óvoda.

  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. bölcsődei. hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek. (311/2007 (XI. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. illetve a kialakult kockázatok kezelését.1. ábra) egymillió ember él. 1. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l. a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt.17. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi. ott közel kell.nfu.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. . Az ország 174 statisztikai kistérségből áll. www.34 geiben és térségeiben. óvodai hálózattal rendelkezik. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi.). „Ahol nagy a szükség. házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1. Mégis. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését. Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.1. o. 2.

ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. szociális gondozás) (Babusik. illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát. hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik. ami gyakorlatilag azt jelenti. (Pataki és Somorjai. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. a hátrányosabb helyzetű. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll.35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik. az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket.8 százalékos. 2003). illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék. Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos. 2007) Bölcsőde A szegény. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található. esetenként pedig a létszámhiány is. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. a koraszülések száma és alacsony a születési súly. „Azokban a kistérségekben. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent. szegregált. következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. települési egyenlőtlenségek. 2004). (Pataki és Somorjai. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. 2007) . ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak. európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet.” (Kádár és mtsai.2 százalékos. az ezer fő alatti településeken 37. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak. (Havasi. a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka. családsegítés. A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája.

2004. vagy csak későn. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. Az óvodáztatás további problémája az. Az óvoda feladata. . 2008). 2002). A gyermekintézmények. A legszegényebb. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. hogy egyáltalán nem. Az iskolákban magas a különleges odafigyelést. Bronfenbrenner és Ceci. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában. hogy az iskolák közötti. 1994). a pedagógiai munka. a szakemberek és a szegénységben. 2004. ötéves korban kezdenek óvodába járni. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. 2004). Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. Pik. a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek. vagyis azok. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. akiknek a szülei dolgoznak. 2005). amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. 2001. mint az iskolázott szülők gyermekei. Kertesi és Kézdi. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. és így az óvodával szemben is (Havas. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. amelyekre a krónikus munkanélküliség. az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre. hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni. Ahol nincs elég hely. A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. valamint az a tény. 2008).36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő.

korszerűsödjenek. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához.  Csökkenjen jelentősen. .6 (Erről részletesebben l. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak. a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái. 6 H/2284.  A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. sz. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. valamint Bass és Darvas. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. keretes szöveget. és hogy a gyermekekkel foglalkozó. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született.2. az 1. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra. hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. 2006). 3. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. életkilátásai. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének. A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. illetve szemlélete. a jelen kötetben).37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához. 2. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. ahhoz. a jelenleginek töredékére. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program.2.

amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. a gyermekkori esélyekre. szociálpolitikai. egészségügy. a sikeres iskolakezdésre. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. jog. amelyet valaha is használni fog.38 Kerekasztal tevékenysége volt. amit a gyermek átél. az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben. az iskolai kudarcok megelőzésére. Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. a veleszületett képességek kibontakoztatására. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. de agya még csak negyed annyi súlyú. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. 2006). lát. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. mint olyan időszakra. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. szociológia. mint egy felnőtté. társadalompolitikai következtetéseire. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. szemléletét meghatározzák. Minden tapasztalat. hall vagy tapint. pszichológia. A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . a felfedező tevékenysége során tanul. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. kutatási eredményeire. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. (Fazekas és mtsai. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. és megváltoztatja annak szerkezetét. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. lenyomatot hagy agyában. antropológia. Több tudományág (biológia. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze.

míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. amikor mind az érzelmi. ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. o. Nelson. 2002). In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”. University of Minnesota. utánozza őt. 188. amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók. mint más időszakokban (Pléh. A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi. a szülők iskolázottsága. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik.). visszafordíthatatlanabb. ábrát az emberi agy fejlődéséről. hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. az 1.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása. hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1. életév között „csúcsosodik” (l. Mint már említettük. amely rohamosan fejlődik az első életévekben. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. hangadására válaszol. csolatok. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. 1979. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki. 2003). A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak. (Hart és Risley. A családok jelentősen különböznek abban. . 57. kulturális szokások. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban.2. bővebben Egyed.2. mind a kognitív fejlődés gyorsabb. a jelen kötetben). a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. o.

hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek. Azokban az érzékeny időszakokban. mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni. 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. az agy struktúrájának kialakulását. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban. Forrás: Heckman. készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye. 1.  A nyelvi. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. hogy egyes szülők. kötetben. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására. a szülők különböző csoportjai. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l. A tapasztalatok is azt mutatják.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit. 3. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. hogy a szülők. . érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat. mind a szülői.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek. Óriási különbségek vannak abban. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. 2. a korszerű gyermeknevelési szemléletet. legyen az szülő vagy szakember. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza.1. társas. táblázat)8 elérhetők.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat. programok hatékonyak. lehetővé teszik. 4.1.40 1.

Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. . Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága. Ahhoz. tehetsége. mind a gyerek készségei változtathatók. valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai. 1997). bővebben Danis és Kalmár. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. A szülő  -  g yerek kapcsolat. extrém szegénységben éltek. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket. Werner. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. ha szigorúbb. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük. rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. vagy akiket súlyos trauma. jó kognitív képességei. a jelen kötetben. 1998. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. veszteség ért. a jelen kötetben). Masten és Coatsworth. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. különösen a korai években. amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz.. Mind a szülői bánásmód. háborús környezetben. 1998). amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. l. Danis és Kalmár. amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. akik hajléktalanságban. 1994. barátságos természete. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony. azokhoz a szolgáltatásokhoz. érzékenysége. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak. önbizalma.41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. akik nélkülözésben élnek. mégis egészségesen fejlődnek. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. a szülő érzelmi melegsége. 2000).

2. táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. óvoda. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. balesetveszély stb. a jelen kötetben). - megfelelő képzési programok. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak. nem biztonságos vezetékek. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. helyi társadalom) . - Biztos Kezdet Gyerekház stb. függetlenségorientált” mintái között (l. -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények.). Nguyen. egészségtelen fűtés. a közösség szintjén. - aktív civil szervezet a településen. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat. - jó bölcsőde. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos. valamint arra. A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. kriminalitás stb. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. konfliktus. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. Az 1. víz nincs bevezetve. - helyi közösség. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek. rossz higiénés körülmények. hiedelmek szerint szerveződik. rokonság.2. közösségközpontú” és „modern.). - munkahelyek helyben vagy a közelben. iskola elérhető közelben. játékok hiánya. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. és ez is hat fejlődésükre. illetve az egész ország vonatkozásában. - együttműködő szakemberek. Védőtényezők - aktív szociális iroda. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében.). -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér. kodnak. -s  zenvedélybetegség a családban stb. hogy az egyes kultúrákban.42 1. elégtelen ruházat stb. amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. fűtetlen lakás.

elismert tagjává teszik. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. Ott. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona.3. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. individualisztikus orientáció1. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. ipari államokban talált követőkre. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. Ott. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. teljesítményorientált világban kell helytállniuk. egyedül játszhasson. a felnőttek és a tekintély tiszteletére. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. a munkájuk révén azonban már egy modern. egyedül alhasson. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon. másfelől semmi különöset nem találnak abban. mint azokban a társadalmakban. hogy egyedül fekhessen. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. fontosnak tartják. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be. egy nyugat-kameruni népcsoport. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. hogy az új jövevény a közösség tagja. Forrás: Romberg. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . rendszeres masszírozással. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. A „függetlenségközpontú”. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. a szabályok követésére. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. Az indiai. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál. Az fel sem merül.

valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. jellegét. és aktív. ösztönös képessége a kommunikációra. a versenyszellem. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. új kulturális hatás a kisgyermekek életében. és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. a párbeszédre. ami minden emberben közös. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét.44 jú nevelés során mind a fiúk. keretes szöveg). az iskolában. de engedékeny. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. az intellektuális és művészi teljesítmény. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik. a verbális kifejezőkészség.3. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. amelyben élnek. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. kultúrák. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. nagyszüleik kultúrája. . Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. Ebben a szemléletben a szülő határozott. hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. A közösségek. koherenciájuk messze nem teljes. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. a fejlődés feltételei romlanak. közös élményei teszik lehetővé. 1. önálló személyiségnek tekinti. a szokások különbözőek. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. a másik ember szándékainak figyelembevételére. Mégis van. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. értő résztvevői legyenek a közösség életének. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. értékeit. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség. szokásait.

hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. A kérdésről bővebben l. bővebben Bass és Darvas.  keknek az aránya.és szakpolitikák koncepcióját. szociális és oktatási beavatkozási programokat. kétkeresős családmodell a jellemző. Németország. 2010). Belgium. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek. A skandináv államokra (Dánia. a II. Olaszország. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. 2002). 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l. kötetben. Európában az Egyesült Királyság és Svájc. Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai. illetve feladatait. Hollandia. társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. 1. akiknek fejlődését a család szegénysége. Írország. valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. Finnország. Spanyolország) a konzervatív. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint. Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. Franciaország. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. Norvégia. hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá.4. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben. állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. intézményes ellátására. a jelen kötetben. Ma már széles körben elfogadott tény. hátrányos helyzete. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. 2008). Danis és mtsai.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. Európa más államaiban (Ausztria. a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. 10 . keretes szöveg). Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l. biztonságot jelentő. még: Tóth. a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális.

www.uk alapján.14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak. Magyarul: Biztos Kezdet. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében.everychildmatters. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít). A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli. valamint ausztráliai Head Start programra. 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja.4. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket.gov.uk/earlyyears. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának.gov. hogy a napközbeni gyermekellátás. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. 13 Rövid összefoglalás a www. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára.dcsf.gov.everychildmatters. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is. 1 2 .uk 15 Early Years Foundation Stage. www. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is.gov. Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2. Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig. 2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás).nationalstrategies.5 óra ellátást biztosít. az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját. Így valósult meg az.surestart. de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre.standards. ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt.uk és a www. Törekvés volt. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan). A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi.46 1. a korai nevelés. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD. A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c.

A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család. Portugáliában (OECD. az 1–2 éves gyerekek 27. a 2–3 éves gyerekek 43. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. Bakermans-Kranenburg és mtsai. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját. A 2004–2005-ös tanévben minden 3. Franciaországban (Kaga. A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig). és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. Hollandiában (OECD. és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását. 4 és 5 éves gyerek. 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium.és irányelveit.és intézményközpontú programok. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 2005) Olaszországban (OECD. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. 2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. és 7. 2003. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik. Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe.5. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába. majd elfogadott egy tör- . Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz.47 Finnországban (OECD. A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik.9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják.

az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái. amelynek része volt a Head Start is. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. nyomon követést tartalmaztak. A program célja annak biztosítása volt. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára. A Head Start oktatási programja óvodai program volt. 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”. ezzel is hangsúlyozva. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket. és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését. 18 A Head Start program oktatási. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty).48 vényt. 2000).18 1995-ben a Head Start program kibővült. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. „Korai és jó indulás”. A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994). Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét. Svédországban (Taguzzi és Munkammar. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. 2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. akik munkanélküliek. aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. hogy minél jobban hasz 16 .

a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco. rendőrségi és bírósági dokumentumaikból.htm). Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről. családi életükről. keretes szöveg). jövedelemszerző tevékenységükről. a gyereknevelésről.org. segélyezési programokban való részvételükről.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt. A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve. A High/Scope program különlegessége. www. és a programokba a szülőket is bevonták. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát.highscope. 19. 27 és 40 éves korukban. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát.ehsnrc. az előfordult büntető eljárásokról. továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center. Schweinhart. A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel. www. Az alapítvány tevékenységeiről l. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén.5. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését.49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt. sokan megkérdőjelezték. és interjúkat készítettek velük 15. 2004. az Early Head Start-ot. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban. A programot sok kritika érte. kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat. Küldetése az egészséges magzati fejlődés. 1993.org/aboutus/ehs. valamint várandós nők számára. 1. 1994).19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett. . így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról. A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. legfeljebb 3 éves gyerekek. l. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi). képzéseket kínáltak számukra.

a város szegény családokban élő gyerekei számára. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt. A nevelők megfigyelték. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában.50 1. ábra). a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). (Schweinhart és mtsai. A gyerekeket arra ösztönözték. problémamegoldásaikat. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek. 1. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”. magasabb volt a havi jövedelmük. A High/Scope program társadal- . mélyítették a gyerekek játékát. 2004. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges. ez a befektetés többszörösen megtérült. A program fontos eleme.3. Figyelemre méltó tény. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). 1993. 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. támogatták. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében. o. „Meg tudod mutatni nekem?”. 33. koragyermekkori curriculum (pedagógiai program). gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal). speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra.5. hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. „Hogy csináltad?”.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott. Bátorították választásaikat. és amikor szükségesnek mutatkozott. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. Barnett. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott. A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. Míg a program maga kb. A gyerekek háromévesen kerültek a programba.

kirekesztett helyzetben élő családok szük- . a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben. W. és általánossá. www. Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. 1986) egyik eredménye. ábra). Rolnick és Grunewald. 1976). A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai. mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola. 2003). A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. Belfield és mtsai. Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett. 2006. A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. National Institute for Early Education Research Rutgers. The State University of New Jersey. társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai. 2000. A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény.4. 2010).6-szoros megtérülési rátát számolt ki. A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6. számításai alapján (Benefits of Preschool Education. S. világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak.6 dollár hozamot.org). Fokozatosan bővült az óvodai hálózat. 1. A II. A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l.és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett.nieer. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt.3.

2006. Kertesi. az alacsony iskolázottságú csoportok. Ferge. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével. (Darvas és Tausz. 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével. amely teret engedett a piaci versenynek. a lakáspiac radikális átalakulásával. és olyan gazdasági átalakulást indított el. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. 2001).4. a gyerekek lettek. A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. 1985-től kialakultak a családsegítő központok. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész. a romák. 2003. 2001). hagyományaira. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó.

Országonként nagyon eltérő. hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében. Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz. 2009ben. az otthonukat.wikipedia. de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. minden egyes gyermek jogát és képességét arra. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához .23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire.hu) 2 2 .org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. részletesen Herczog. a közösség. a kirekesztettség. hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. (www. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l. 23 http://en. a szegregáció. A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására. a gyűlöletbeszéd. munkájukat elvesztett rétegeknek is. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára.53 ra és tapasztalatra. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására.csagyi. a jelen kötetben). Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen. a társadalom életének. a krónikus betegeknek. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra.

54 szert (Herczog. 2001). a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének. elfogadóan. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. (l. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. Egy befogadó szellemű program. mint egy olyan közösségi térre. hogy milyen közösségi. A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. elsősorban elvárásokat támasztva. . és mást az a kisgyermek. formálisan. századi pedagógiai iskolák. Mást tapasztal. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban. elérhető ismereteit. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. sok barát. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. nyitott közösség vesz körül. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. amely a szülőket partnernek tekinti. lehetőségek. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg. foglalkozások. a megélt élmények. megoldások születhetnek (Moss. A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt.6. Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. közösség fogadja: nyitottan. ahol a szülők és a gyerekek. Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt. 2007). más élményeket szerez az a gyerek. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. barátságosan. ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. a település lakosai találkoznak. de a tágabb környezet alakításában is. programok tervezésében). beszélgetnek egymással. A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. akit nagy család. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. 1. Korántsem mindegy. a gyermeki jogok érvényesítését.

úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. Az alábbi példák sora távolról sem teljes.55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához. amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. párbeszédei során erősödnek meg. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során. . amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. keretes szöveget (Neményi és Herczog. akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti. században több olyan pedagógiai megközelítés született. Bevezetés a nevelés filozófiájába) című. még ezzel kapcsolatban az 10. a jelen kötetben). valamint arra. Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. 1.2. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata. amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját. a településen élők szokásaihoz. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai. megértésére és befolyásolására. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20. század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L. hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el. 1916).6. Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. Az iskola az a közösségi tér. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére.

mint más iskolák diákjai. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. . ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. szakképzést. Freire arra ösztönözte diákjait. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra. Freire a gyerekek mellett felnőtteket. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. olvasásban és tudományos ismeretekben. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. amely gyermekfelügyeletet. amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus. 2006) a szegénységben. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire.

ebben az évben ötvenkét új program indult. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. l. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása. továbbá. Ezek a programok modellkísérletek voltak. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. részben városokban. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába. rendszer alakult ki az életükben. a szülők önbizalma megerősödött.hu. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat.gyerekesely. 2006. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. részben falvakban. hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. Nagyné és Danku. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére.biztoskezdet. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai. amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől. kialakult a szülők közössége. A magyarországi gyermekszegénység csökkentése. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé. Egy olyan program 25 26 www. 2006). valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. akik a legnagyobb szegénységben élnek. (Bányai. 2006). kisebb településeken valósultak meg (Szomor. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. www.57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program.hu. . 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. A modellkísérletek lehetővé tették. A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében. 2006). A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra.

7. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit. A stratégia célok (1. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház. részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye. célcsoportját. vállalt küldetését (1. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. 2008). a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. A . következetes tervezést és megvalósítást. A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. Pályázati útmutató. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. keretes szöveg). valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését. illetve a pályázók lehetséges körét. azt. hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére. A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l. a szülőkkel való együttműködésre. mérését is feltételezi. ahol a szegénység kockázata magas.58 kialakítása azonban. keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását.7. A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát.

A  szülők együttműködésének megnyerése. 2. Stratégiai célok 1. értelem. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27. 27 www. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1. érzelem.59 1. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges. elkerüléséhez.hu.biztoskezdet. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal. szakmailag megalapozott. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. észlelés. 3. nyelv és kommunikáció). családokat és közösségeket megerősítő. amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. 4. támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában. 3.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára.  Helyi közösségekben a program befogadása. összetartóbb társadalom megvalósításához. valamint egy befogadóbb. harmonikus. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével. képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. településeire és településrészeire irányul.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire. és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók.7. továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét. 2. . emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz.

az óvodák zsúfoltak. biciklivel.8. kötetlen. településrészeken.6. keretes szöveg) könnyen – babakocsival. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. 28 .60 A Gyerekházak (1. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. ahol a szegénység a legnagyobb (1. valamint kertkapcsolattal. Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el.5. ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban. ábra). vagy egy épületrészben kialakított terek. Útmutató).5. Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása. egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál. ábra). fejlesztőpedagógusok) (1. felfedező játéka számára.

29 valamint az őket nevelő családokat. településrészeken élnek. de óvodára „éretten” induljanak óvodába. gyermekjóléti szolgálat. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. a különböző szakmai nézőpontok. védőnővel. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. ahol van óvoda. sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. 1. és nyomon követi fejlődésüket. aki egy-egy intézményt. a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. ahol az átlagosnál több a feszültség. szociális munkás. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig. más ágazatok munkatársaival.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. akik hátrányos helyzetű településeken. Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek.8. . az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. Sikeres programok. óvodapedagógus és gyógypedagógus). A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. gyermekorvos. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. 29 Azokon a településeken. pedagógusaival. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. gyermekintézmények gondozóival.

ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. tervezésbe. illetve az információáramlás. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. szegény és nem szegény csoportjai között. 0–5 éves gyerekek és szülők. a megelőzés vs. A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg. egyenrangúság. tűzoltás. . hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben. Ferge és mtsai. a személyiségi jogok védelme vs. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. 2004. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. A reménytelenség. A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. A legszegényebb családok többsége nem roma. a tervek megvalósításába. a gyermek érdeke. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. a település különböző csoportjai között. családok bevonása a közös gondolkodásba. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. A szegénység kirekesztettséget is jelent. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek. rokonok Védőnő Óvoda. 2002).6. A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya.

településrészeken. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól. Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. tanulja a környező világot. A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt. gettósodott települése2010 15 2011 75 ken. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat. hol a telep határa. Megismerik azt. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe. 1. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. hogy az adott településen. közösségben való részvételük erősítésével. Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok. lelkiállapota. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri.3. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok. emberhez méltatlan körülmények között. együttműködő kapcsolatok erősítése. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri.3. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult. reménytelen és kilátástalan világának. és kik ellenségesek egymással szemben. . Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek.9.63 A szegénységben. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani. amelyet nem léphet át. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak. keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. táblázat).” (Varró. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja.

A szülők aktív részvétele. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben.) Kormányhatározat módosításáról. valósuló programok indítása az egészségügy. e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. a szülői kompetenciák megerősítése. Azokon a területeken. 29. 2007–2032 szóló 47/2007.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. A szülők a gyerek elsődleges tanítói. b)  A területi célzás alapelve. gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. mindenki számára nyitott. . hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. és így részei lehetnek annak. 31 1195/2009. 20. a velük való tartalmas együttműködés. játszóházakban. Valamely szolgáltatás. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. tanulásra. 31. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve.64 1. szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. ahol a Program működik. hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. és bármilyen. (XI. (XI. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára.) szóló 1092/2007. egészségházakban stb. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. különösen azonban 5 éves koráig). A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). bölcsődében. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. a közoktatás és a szociális szféra területén. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások.9.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja. (V. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. gondozásra irányul.

65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. ábra érzékelteti. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus. amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. 0–5 éves gyerekek és szülők. gyermekjóléti szolgálat munkatársait. ábra Módszertani támogatás és működés . majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. feladatuk annak biztosítása. A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra. táblázat).7. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről.4. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását. fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak.7. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről. amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. a program koordinátorait. rokonok Védőnő Óvoda. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket).

a közvélemény tájékoztatása. kötet Szülők. Módszertani kézikönyv. II. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását. . kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is. Módszertani kézikönyv I. és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás.4. amely életkori szakaszok szerint differenciált. közösségre. táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek. Módszertani kézikönyv. szülőkre. amelynek jelen könyvünk is része. Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát. partnerekre vonatkozó) tevékenységet. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. III. A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. kötet Közösségek.66 1. amelyet minden Gyerekház vezet.

A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása. továbbá olyan kontrolltelepüléseken. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek. . hogy a programból kikerülve. mint a bemeneti mérés. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken. A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is. azt vizsgálja. ahol nem indult Biztos Kezdet program. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások. a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. a különböző programokon való részvétel gyakoriságát. 2010). A kutatás tervei között szerepel. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. „bemeneti mérése”. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. védőnői hálózat. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti. óvoda elérhetősége. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra.

–  a döntéshozók számára világos. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. korai fejlesztő központok. óvodák. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. megerősítésére. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. a Biztos Kezdet programok. családi napközik. gyermekjóléti szolgálatok. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. a gyermekorvosi hálózat. a bölcsődék. . kíváncsiak. szívesen tanulnak. Olyan jövőt képzelünk el. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony. monitorozását. –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. pedagógiai szakszolgálatok. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. vidámak. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. óvodák. értékelését és hatékony finanszírozását. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. finanszírozására.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. A gyermekintézmények – bölcsődék. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája. – együttműködnek egymással.

hogy az orvos. amely világos alapelvekre támaszkodik. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. –  azoknak a családoknak az esetében. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. ahol a sokféleség érték.69 –  a programok munkatársai egységes. –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. ahol a gyerekek koraszülöttek. –  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. várandós nőket abban. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. és munkájukat megbecsülik. az információcsere a szakemberek között természetes. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. – a bátortalan. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. programok legfontosabb partnerei. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők. amely hosszú távon elkötelezett a társadalom. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. amely lehetővé teszi.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt. arra. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. –  természetes. hogy a gyereket vállaló szülők. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. . családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények.

Kovács E.. Donga K. Juffer. www. Osiris. (2004). M. Bajnai. 2009. (szerk. 2006.. van IJzendorn. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Rövid program. J. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. Módszertani kézikönyv. F. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei.hu. II. Budapest. Iskolakultúra-könyvek. www.. Farkas M. évi jelentése. és mtsaik (1986). Ifjúsági.. SZMI.. Kézikönyv. Közösségek. kötet. Pécs. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. III.) (2010). (2003). Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt. Családügyi. kötet. Módszertani kézikönyv. Lökkös A. M. 129 (2).. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. (2006). Buda B. Gosztonyi G. Budapest. Pattermann K. SZMI. Gyermekszegénység. In: Nagyné. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. www. Berta F. I. (2005). Gyerekesélyek Magyarországon.. SZMI. Budapest. 8. 2006. Bakermans-Kranenburg...biztoskezdet.. Babusik F. Iskolakultúra.. ELTE TáTK. (2001). www. Herczog.. DEMOS Magyarország. (2005). (2009).biztoskezdet. füzet. Regős J. A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai. Psychological Bulletin. (szerk. Gallai M.hu. I. Those Who Have. Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján.): Romák és oktatás. K. Információk a modellkísérleti programokról. Szomor.hu. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R. Bradley. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. (2008). május. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Módszertani kézikönyv.biztoskezdet.. In: Fazekas. A koragyermekkori fejlődés elősegítése... Tölgyesi K.hu. március. Havas. Bányai. M. (szerk. J. Bakermans-Kranenburg.hu. G. A társadalom peremén. In: Andor. H. Review of Educational Research. Kolozsi B. (2006). J. H.. Új Pedagógiai Szemle.. Szilvási L.. É. Csikós J.biztoskezdet. 2009. Topolánszky-Zsindely K.gyerekesely. M. ECOSTAT. E.. Varga. Á. Réger. (2006). Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Z. van IJzendoorn. Köllő. Ferge. 1. G. (2009). Kossuth Könyvkiadó.hu. Gyerekek. www. Ferge. Tausz. Á. Darvas.. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. (2003). CSAGYI. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Kertesi. Budapest. Szomor É... kötet. H. A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). (szerk. 6. Szülők. október. Megnyitó beszéd. (2003).. M. Roma gyerekek óvodáztatása. kiterjesztésének lehetőségei. . Tóth A.. 75 (1). Farkas M... G.): Biztos Kezdet Füzetek 1. 1–26. M. Mózes E. Zs. 2004/4. (2009). Zs. Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Kétsebességű Magyarország. gyerekesely... J. György I. R. www. Boros B. K. 3–16. (2009). Darvas. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G. V. 33–52. 195–215.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.

Geneva. Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága. Településtipológia és rangsor. J. McCarthney. (2004). (2002). http://etext.. 2007.. (2000). C. Schweinhart. (2006). ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). Poverty and Child Development. Biztos Kezdet Alapelvek. A. University of Virginia Library) Duncan. P. Bynner.ppt Belfield. Handbook of Early Childhood Intervention. Britto.. L. Heckman. M.. Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’. U. A gyermekek szegénysége. Szociológiai Szemle. K. 162–190. (1994). Harvard University Press. The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up.-Klebanov. 2006 Darvas Á. Sept. Vol. Biztos Kezdet Program. Barnett. Tanulmány a nemzeti politikákról. Risks and Protective Factors in Social Exclusion. 6. U. (2006). J. J. (eds. 1. 15. W. 2006. (ed. Burchinal. Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education. J. Á. 2009. Working Paper 9495. Journal of Human Resources. 78(2). 20. Budapest. www. 681–701. Developmental Psychology. Brady. P.. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban.. Human Capital Policy.. Owen. Dewey. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development. október. D. The Free Press. R.html. Belsky. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. J. Cambridge. 95–120. Budapest.gov. K. 2. Economics of Early Childhood Interventions. Russell Sage Foundation.hu. G. (1986). 7. május. S. Barnett.. 65. Budapest. 2002/4. J.lib.. S. UN CRC/C/GC/7/ Rev. –Brooks-Gunn. 589–613. 296–318.) (1997). (Electronic Text Center. K. U. 2007. In: Schonkoff. (2007).. 41 (1).. Gyermekszegénység vidéken. Varga J. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development. ECOSTAT. Ceci. W. MA. www. Bronfenbrenner. Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives. P. DEMOS Magyarország.. Duncan. (2008).. Bronfenbrenner. Cambridge University Press. K. Clarke-Stewart. Konszenzus papír. The Ecology of Human Development. NBER Febr. (2004). NJ: Erlbaum. New York. K. Tausz. (1999). Mahwan. P. . Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. Á.szmm...edu/toc/modeng/public/DewDemo. J. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. E. Bihari. L. S.. G. Comment No. R. J. Child Development. Meisels. M. K. Darvas. Köllő J. Committee on the Rights of the Child (2006). NICHD Early Child Care Research Network (2007). W. Benefits of Preschool Education. Eötvös Loránd Tudományegyetem.nieer. Kovács.org. BarnettBenefits. Egy kutatás tapasztalatai. (eds. 285–301. Tausz. M. 101(4). (1916). (2001).71 Barnett. (1979). J. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. KSH.). Brooks-Gunn. In: Lamb. No. Consequences of Growing Up Poor. Fazekas K. Brooks-Gunn.. 723–742. Darvas. Psychological Review.. M. Tausz K. J. Nores. A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata. Struggling to Make Ends Meet. Á. S. S. Children and Society. Zs. Ch. Carneiro. Bronfenbrenner. (2003). Gyermekszegénység. Darvas.).. Tausz. MTA Regionális Kutatások Központja. J. 568–586.. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása.virginia. (2006). új kiadás: 1997. T. K.. J. Vandell..

1. 32.). Kézirat. Kézirat. M. Zs.. Zs. Muráti.37/ March – April 2007. (2006). 33–52. MTA Szociológiai Kutató Intézete. San Francisco. füzet.. Target. Budapest. 1. Pedagogy of the Oppressed (M. N. 2008. Budapest. Ramos.. Social Interaction During Infancy. Fekete.) (2010). Gyermekvédelmi kézikönyv. (1976). Freire. Heckman.. Varga. J... 35. Kádár F..)... KJK-Kerszöv. Hubley. Dolowschiák. Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. Herczog. Darvas. (2001). (2008). Á. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján. (1994). The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.. 2004/4. Kézdi. kötet. (2010). J. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. J. Kertesi G. Ferge. J. Steele. Journal of Child Psychology and Psychiatry. (2008). Pinto. 3–16. Budapest Kertesi. Havas. Bényi. G. K.. 231–257. Kézirat. T. 94. In: Fazekas. G. The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France. (Első megjelenés: 1970). (2006b). Kétsebességű Magyarország. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. ECOSTAT. 1971-ben végzett kutatásról. É. P. In: Fazekas. R. (2003). Varga. Science. M. Esélyegyenlőség.. Havasi. Higgit. The theory and practice of resilience. Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. I. 114–228. Vol. (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. 6–9. Yavitz. (2008b).. Trans. Kemény. 1900–1902. New Directions for Child Development. J. J. (szerk. H. NY: Continuum. Budapest. (2005). Iskolakultúra. Tausz. Moon. ELTE TáTK.. Trevarthen. Freinet. (1979). Kézdi. 27 (4). Kertesi. Kálmán.. Hegedűs. H. A. a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. (2005). P. Köllő. A. a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. A. Osiris. november 14. É. 121–138. Heckman.. New York. Darvas. (2007). Zs. G. S. Savelyev. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. évi jelentése. Fonagy. Esély. Az esélyegyenlőség. R. M. Esettanulmány Magyarországról.. New York. The 30 Million Word Gap by Age 3.72 Ferge. Gyerekesélyek Magyarországon. Á. UNESCO Policy Brief on Early Childhood. K. Ferge. J. Havas. M. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. Budapest. C. (2003). A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége.. A. (2002). A társadalom peremén. B. B. Y. Journal of Public Economics.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. J. (1993). 2006/5. American Educator. . G. Sharing a Task in Infancy. Edwin Mellen Press. 4. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai. Risley. Hart. K. J. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Köllő. ECOSTAT.. M.. G. (2004). Zs. J. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján. P. Budapest. deszegregáció. G. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. C. P.. Herczog. (2006a). Heckman. J. The Early Catastrophe. (2008a). (szerk. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. (2006). In: Uzgiris (ed. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék.. (szerk. Jossey-Bass Kaga.

Magyarországi Országjelentés. Brussels. OECD Observer.org. Pik. In: Andor. Grunewald. Ifjúsági. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. OECD (2006). V. D. Stockholm. (2002).oecd. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. OECD (1998). Pécs. MN. Danku O. (2001). (2007). J.. É.) Az intelligencia és az IQ-vita. Ministry of Education and Science. Starting Strong. OECD (2005). OECD Leseman. Kertesi. Moss. K.org. 8.. (2001). M. Minneapolis. (szerk.. www. Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. Konferencia előadás. oecd. (2000). (szerk. Romák és óvodák. sz. Masten.): Romák és oktatás. Réger. New York–London. I. 53/2. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. Pataki. I. Gyermekesély füzetek. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. Zs. Coatsworth. Somorjai I. Öröklés. Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. A szociális munka története Magyarországon (1817–1990). sz. NEJ 2004 – Szakértői változat. I. Montessori. Kézdi G. A.) (2007). American Psychologist. Korpi. The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands. European Early Childhood Education Research Journal. G. (2002). Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. (2005). G. (2005). P. (szerk. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.73 Kertesi G. Cs. R. I. (2003). Akadémiai Kiadó.. Policy Brief. 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. Mátraháza. Gyermekegészségügy. 5–20. Kisebbségkutatás.. rep. Páll. Nagyné V.. Paris. Paris. M. 2005.. MTA Gyermekprogram Iroda Pik. PhD dolgozat.. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. The Random House Publishing Group. Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. Pléh. Paris: Centre for Educational Research and Innovation. OECD (2001). (2002). A. In: Vajda.és Szociálpolitikai Intézet. M. .oecd. Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. (2009). Tech. Budapest. 15 (1). February 2004. Biztos Kezdet Füzetek 1. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. ELTE. P. www.org/publications. Leseman. A szociális szakképzés könyvtára. www. Federal Reserve Bank of Minneapolis. Starting Strong II. K. Révész. Ballantine Books. Családügyi. (2007). 205–220. Doing better for children.oecd. EACEA. J. Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen.és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. Paris. kézirat. Education and Equity. S. Iskolakultúra-könyvek. OECD (2009). Nagyné. The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children. P.) (2006). Varga. (1972). november 18–19. Rolnick. OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom. 1. Paris. Kézirat. B. (1998). www. (2001). In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities. OECD (2004).org. (2004). (szerk. M. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. Z. The Discovery of the Child.

Rövid program. Shonkoff. L. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin. I. Ziegler. H. Head Start: Criticisms in a Constructive Context.org. Munkammar. évf. M.hu. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Herczog. Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study. I. Budapest.. J. S. Changing perspectives on early childhood: theory. Eltérő nézőpontok. I. www. Tárki. Családügyi. március. „Elvették a magyarságunkat”. 6. J. International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood. Taguczi. P. Családpolitika más-más szemmel. Protective factors and individual resilience. S. E. J. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. P. (2003). XXI. Washington D. Varró. 4 (2). KAPOCS.. 45.nfu. 2009. C. Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27. Zigler. Cambridge University Press. megközelítések. Head Start Debates.. (1994). É. Monitor jelentések 2003. Tóth.: High-Scope Press. American Psychologist. D. (szerk. National Academy Press. The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40. L.): Biztos Kezdet Füzetek 1.2. Paul H. Styfco. 10. Styfco. A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve.) (2004). P. 48. www. Surányi. 127–132. Stabilizálódó társadalomszerkezet. S. biztoskezdet. 5–48. Muenchow. Surányi. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. J. D.. I.): Handbook of Early Childhood Intervention. (eds. Basic Books. Ziegler. 2006.. E. (szerk. UNICEF (2008). 2008.hu. E. (2006). UNICEF Innocenti Research Centre. www. Szívós. Brookes Publishing Co. (2004).hu. (1994). www. Ifjúsági. J. Ziegler. Inc. Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel.unicef-irc. (eds.. J.. L. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. H. Budapest. Magyar Narancs. sz. 49 (2). 25–49. S. É. Schweinhart. P.2.. Gazdasági és Szociális Tanács. UNESCO.. In: Shonkoff. Szomor. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje. Baltimore. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. (2004) (eds. Mich.. S. gyerekesely. E. Sz. www. Barnes. research and policy. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez.. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. Meisels. Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment.. J. Werner. Gy. É.). (1994). E. Woodhead. Danis. V. 115–135. Innocenti Report Card 8. New York. (2006). Scweinhart. J. Styfco. Basic Books. (2010). E. L.. Információk a modellkísérleti programokról. TÁMOP 5.hu. High/Scope Educational Research Foundation.74 Romberg. (2004). (1993). (2000). A. The Child Care Transition. . Early Childhood and Family Policy Series N.) (2010).biztoskezdet. Ypsilanti. Florence. In: Nagyné. – Phillips. Weikart. (2009). M.

17.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról. 311/2007 (XI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.biztoskezdet.) szóló 1092/2007.hu www.ehsnrc.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284.standards.uk . (V.org www.everychildmatters.dcsf.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032.gov. (XI.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. 1195/2009. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid. AJÁNLOTT HONLAPOK www.gov.gyerekesely. 31.csagyi. 1997.hu www.nationalstrategies.hu www. sz.surestart. évi XXXI.org www.gov.highscope.org www.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.) Kormányhatározat módosításáról.promisingpractices.uk www. 20. (XI.uk www. 29. 2007–2032 szóló 47/2007.

fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó. Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok.és Szociálpolitikai Intézet. reziliencia .76 2.

forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. hanem a szülő. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. történelem stb. valamint a szülő. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. támogatási lehetőségeket. intézmények. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei. . A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. erőforrásokat. Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. Ebből a sokszereplős.77 Az a kép. amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik. kultúra. egyszóval a „védő mechanizmusokat” is. illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.). a család és a társadalom fejlődése is. társadalom. A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. személyiségjellemzői. ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk.

Olyan elméletek ezek. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is. valamint a gyermekvédelemre. Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. . illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket. de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. a gyermekegészségügyre. mint azelőtt bármikor (Pukánszky. csiszolták a már meglévő alapokat. kutatása. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. amelyek nem csak a pszichológiai. 1992). így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. az oktatásra.78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak. sokkal inkább a fejlődés egyetemes. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében. megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni. amelyek „csupán” finomították. 2000). olyanok.1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata. és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket. A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni. A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései.

Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások. Az egészséges. aki férje. A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. ha melege volt. Zsigmond 35 éves. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. Így a férfi. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat. amennyire tudja. hevesen tiltakozott. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével.1. 2. a hangok. ahol azelőtt is dolgo- . Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. A gyerekek édesanyja. egy közeli kisvárosba költözött. 2. nem tartják a kapcsolatot. Az ikrek édesapja. így hamar gyarapodni kezdtek. „evett és aludt”. szociál.79 ka. héten születtek császármetszéssel. keretes szöveg). Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. minden zavarta. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget. a fények. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. kétpetéjű ikrek. a 37. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták. Ahogy cseperedtek. azonban nincs állandó munkahelye. hogy egy időre szétválnak. gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. két éve nem él a családdal. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. Zsigmond. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal.1. és nem is segíti a családot anyagilag. de sosem mennek hozzá aludni.és oktatáspolitikai döntéshozások során. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó. az ikrek pedig második házasságából születtek. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. amely nem nagy. Kati. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. valamint a család-. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. 41 éves. anyagilag segíti a családot. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. illetve segélyeken él. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot. Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak. jobb megélhetést keresve.

A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. mert nem jött ki jól a nagymamával. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. és Kati elmondása szerint ivott is. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. probléma van Líviával. legtöbbször Zsigával. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. hogy a kislány zárkózott. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. Amikor az ikrek 3 évesek lettek. Ő egy látogatás után logopédushoz . Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. de ha nagy zsivaj van körülötte. Nem sokat beszélt. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. A szép. Zsiga viszont gyakran volt dacos. és néha verekedett is. Lívia hamar beilleszkedett. Gyakran volt rosszkedvű. amikor a gyerekek szólongatták. már otthon volt. A férj nem tudott munkát találni a faluban. Katinak lejárt a gyese. szívesen segített. amire gyakran a kicsik is felriadtak. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. sírtak. fogadja. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. Az óvónő azt gondolta. sem a háztartásban. mint Zsigáét. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában.80 zott. hogy amint vissza tud állni munkába. hiszen az ő házában laktak mind a heten. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. Lívia csendben. de a gyerekekkel nem nagyon játszott. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott. sokat kiabált velük. így már akkor elment. szerette a szép játékokat. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról. és eleinte a közeli kisvárosban sem. és sokszor hívta őt segítségül. és némileg ismerte a család körülményeit. de közéjük nagyon ritkán ment. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte. Az óvónő eleinte azt gondolta. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. nehezen jött ki társaival. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. mind a felnőttekkel szemben. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. mintha oda se figyelne. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. Teltek a hónapok. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. napközben alig voltak otthon. Sokszor csak mosolygott. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel. amikor a kicsik reggel még aludtak. látszólag „nem volt mondanivalója”. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. nem válaszol. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. de a délutáni alvásuk után. majd idővel „beleszokik”. hisztis. Otthon volt naphosszat. így ő megígérte. Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. csakúgy.

században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú.81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. hogy eddig ezt nem vette észre. hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. a védőnő azonban megnyugtatta. délutánonként nagyokat játszanak együtt. A nagymama 71 éves. A 18. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt). ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában. hol csillapodó hevességével. hogy a kislány zárkózott volt. hanem azzal is. Valamivel később hasonló. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. és alapvetően jó. még jó erőben van. de részt vesz a közös foglalkozásokon. nem hallotta. hogy az „ember tudásának”. miszerint az ember természete vele születik. A nagymamával sok időt töltenek. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. Még mindig zárkózott és csöndes. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. ha az édesanyja „lerobban”. munkájukat és a felelősséget. vagy pedig öröklött. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással. Kati ellenben gyakran elkeseredik. hogy el tudja tartani a családot. Ekkor derült ki. illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat. Zsiga hol fokozódó. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. Együtt rájöttek viszont. hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. de a környéken nem találnak munkát. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. hogy mi lesz velük. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. és kis barátnői is lettek. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. A nagyok csak későn járnak haza. Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. Újabb kapcsolata nincs. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. nem értette gyors. Ma Líviának hallókészüléke van. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. csak a társadalom rontja meg. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . Az óvónő megdöbbent.

így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. A modell továbbfejlesztésében. A fejlődéslélektan két legnagyobb. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. hangsúlyozta azonban. állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. vagy a környezeti. másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak. A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok. . E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. 1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. már a 20. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. a II. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. az alábbi fejezetet). bővebben Danis és mtsai. hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja. Sameroff és Fiese. század közepén megdőltek. kötetben). itt azonban a fejlődő egyén már környezetének. kötetben). hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. bővebben Pléh.82 tésénél fogva rossz. 1975. l. interakciós modell (Lewis. 2000. Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. Az ún. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. Danis és mtsai. míg a 20. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. a II. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. 1979. klasszikus elméletalkotója. Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre.

ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek.). egy gyermek sírós. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására. hogy csökkentse a másik heves. megérinti. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. akik a tapasztalatszerzés. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. hisz tudjuk. mert zaklatott mindennapjai. Ha pedig a csecsemő sírni kezd. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. mindezek együttesen jöhetnek számításba. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten. mindent megtesznek azért. hogy nem hallotta. mire a csecsemő megnyugszik. . nem megfelelő viselkedését. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. hogy Lívia veleszületetten csöndes. hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. hogy megnyugtassák. Feltételezett ún. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. itt biztonságban érezhette magát. aki már születése után is hasonló volt. gyakoriságára. Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. nem értette jól a gyerekeket. ritmikusan mozgatja stb. felső küszöböt. úgy reagál. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. Például. vagyis „ez is. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. valamint az a tény. hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. Egy egyszerű additív modell szerint. mert csak így volt képes megnyugodni. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. visszahúzódó temperamentumú gyerek. vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet.

hogy ő „jó”. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. tehát alkati sajátosságait. . amit rendszerint bűntudat is kísér. gondozói szokásaira és énképére is. illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában. E korai modell már felvetette. A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. Például. és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot. negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. ez pozitívan hat a szülő énképére.84 Ha ellenben az ún. stratégiája. amikor a gyermek képességei. hogy többre vagy másra vágyik. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. a jelen kötetben). A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. szenzitív szülő. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. temperamentuma. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. még Ferenczi. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. Óvodáskorában Zsiga. és teljesíteni tudják annak elvárásait. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. ellenséges lehet. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. illetve követeléseit. ha egy kisgyermek unatkozik. aktivitását és szociabilitását. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. magabiztosabbnak érzi magát. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. szükségletei és motivációi megfelelőek arra. pl.

amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. mosolygós kislány lett. és sikerélményt nyújtottak neki. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. . 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. Ebből a sokszereplős. Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. Később heves természetű. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. kimerült és türelmetlen volt. csak evett és aludt kicsiként. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. impulzív kisfiú lett. Sameroff és Fiese. magabiztos. illetve az óvónő között. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. kis feladatokat adott neki. csöndes. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. bővebben Ferenczi. amelyek a jószívű. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének. Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. nehezen nyugodott meg. az édesanya. összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. hanem a szülő és a család fejlődése is. nagymamája és óvónője) között. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. aztán kedves. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének. gyakran került összetűzésbe a kisfiú. Ez utóbbi abból is fakadhat. befolyást gyakorol rá (Caspi. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. illetve „nehéz” természetűnek Kati. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. személyiségjellemzői. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. valamint az az érzés. Líviával soha sem volt gond. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás. Az irritábilisnak. találkozások. lobbanékony. Édesanyával. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. irányította figyelmét. állapotának foghatjuk fel. minden zavarta. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. érzékeny és válaszkész szülőre talál. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba. 1998). ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. Ez gyakran kifárasztotta Katit. valamint Zsiga és nagymamája. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. 1975. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. a jelen kötetben). A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.

sírnak. A többgyermekes példánál maradva. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. inkább keresi az olyan helyzeteket. Lívia. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. 2. és ha lehetősége van rá. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. amely lehetővé teszi. „egyéni” környezetét is (pl. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. és kerüli a nagyobb társaságot. a családi rendszert.86 1. tevékenységeket választ). A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. és másképpen reagálnak rá. választ is közülük. elhúzódó rossz viszonyát. A különböző gyerekek egy adott. hogy ők is hatnak szüleikre. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. céljait. azonosnak ítélhető környezetet (pl. míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. mind halláscsökkenése csak megerősítik. ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. mind az óvónőjükből. Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre. A gyermek jellemzői. A nagymama az. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal. sokszereplős interakciókban . Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. másként értelmezik azt. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. 3. barátokat. ami aztán tovább formálja személyiségét. befolyással vannak rájuk. az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. és a nagymamánál keresnek menedéket. mind a kisfiúval. ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. adottságai. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. amelyben felnőnek) másként élnek át. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel.

mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait.87 gondolkodnunk. ez pedig a cirkuláris okság (l. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket. depresszió. 2008). egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom.5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. A tranzakciós folyamatok vizsgálata. oknak többfajta következménye lehet: pl. Bryant. hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl. hogy ez közel sincs így. A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk. főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. 1991). A tudományos tapasztalatok azt mutatják. Akárhogyan vizsgálódjunk is. Ma még számos szakember érvel amellett. a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. Loeber. csak utólag. bővebben Goldenberg és Goldenberg. a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. megfigyelése az időben nem egyszerű. tanulási problémák. 2005). amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. agresszió. jellemzőnek. karakterét. Olykor ugyanannak az eseménynek. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza. . Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl. 1990). viselkedését).

szociális hátrány. amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. ha a családra úgy tekintünk.88 lés is) találkozhatunk. hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. azt is feltételezhetjük. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. Amellett. családi problémák. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel. családi elrendeződések stb. mint a jelenlévő gondozók. többtényezős okság). zárkózott viselkedése fennmarad. hanem férfi személlyel. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére. Ez a szemlélet. Goldenberg és Goldenberg. Máskor. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. ezzel is igazolva. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. szabályok. 2008). amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik. Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges. és együtt alakulnak a családi szokások. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. . (a családi folyamatokról bővebben l. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. Egy komplexebb. aki észleli. környezetválasztásait. nagymama. és ismertetjük azokat a modelleket. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. segít abban. szerepek. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. megküzdési módok. hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. kommunikációs minták. és valószínűsíthetően a természetes. hogy itt másról is lehet szó. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. szervezik. amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. Azt is feltételezhetjük. azonban csendes.

mire nincs. és kinek kell várnia. akkor megvárja a gyerekeket. hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. mit fog kapni. ha viszont dolgozni megy este 9-re. problémák egymással való megbeszélése. ha valami nem tetszik a viselkedésében. a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. amíg hazaérkeznek. Zsigmond. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. társaságot. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). A nagyok kamaszok. amely általában egy apára hárul a családban. köszönti őket. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. de utána pár órát alszik. A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. az apagyermek és a magasabb rendű. ugyanakkor számos olyan feladatuk van. mire van lehetőség. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. Ha ezek után sem fogad szót a fia. és gyakran rá is csap a fenekére. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. de némileg támogatja anyagilag a házat. az anya-gyermek. nem hozhatnak haza barátot. a fiú „bandázik”. egy Katié és a kicsiké. Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával. Ezek után. A kicsik gyerekéletet élnek. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. vagy vállat von. Ezek az . (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). amikor az édesanyjuk pihen. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. témaköröket: családi szokás például. ebben a hónapban ki. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad. vagy esetleg visszaszól.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. szabály. A gyermekvállalást követően. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. a családban apaként? Milyen esetekben támasz. egy pedig a nagyobb gyerekeké. amíg Kati megfőzi a vacsorát.

és élvezhette édesanyja bizalmát. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. amely olyan színes. újraházasodik. a testvérek. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. édesanyja és a gyerekek.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. Akkor a férj szülői házába költözött. aki oda is költözött a házhoz. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. Az asszony az édesanyja házába költözött. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. Éveken keresztül így éltek. a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. Ez a szülők. Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. Ahogyan később testvérek érkeznek a családba. örökbefogadó családok. még Nguyen. azonos nemű szülők családjai. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. ha önállóan élő. amikor egy szülő elválik. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. l. Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. 1988). és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. A terhességből megszülettek az ikrek. „patchwork”/„mozaik” családok6. Emőkével. Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak. a férj szüleivel. a családok szerkezete. de talán elmondható. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. 1985. Nemsokára Kati teherbe esett. a jelen kötetben). segítőkészségét). egyszülős családok. majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal. többgenerációs nagycsalád). Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. struktúrája a 20. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. . csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. ezért összeházasodtak. a féltestvérek olyan hálóját eredményezi. Ekkor már hatan éltek együtt. nukleáris családról (szűk családról. A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. immáron négyen. dajkaságba adott gyerekek. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. anyafia. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. Amikor első fiúk megszületett. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető.

Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. mert ez megzavarja a családi működést (pl. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. hogy a család tagjai külön-külön (pl. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. de nem átjárhatók. 1985. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . de rugalmasak. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők. mint a részek összessége”. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során). családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. attitűdjeikben és értékrendjükben. Például vannak családok. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. Ez még akkor is igaz. mindez megtörtént volna. 1968. továbbá Bertalanffy. Sokkal nagyobb felelőssége.91 sában (e szoros. illetve jogokat. hogy „az egész több. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. Combrinck-Graham. Az alrendszerek között határok húzódnak. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. Cox és Paley. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. magyarul: Goldenberg és Goldenberg. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. Ez akkor is fennmaradt. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. egyértelműek. Ez azt jelenti. 2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. együtt. A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. Gyakori példa. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott. mint az általában megszokott. ha negatív folyamatokról beszélünk. Az ún. 1997. Nem szerencsés például. de feltételezhető. – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel.

gyerekorvos stb. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve. mint ami addig megszokott volt. akik fogékonyak a humorra. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l. vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz. hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. változtatása idején. – A család jó esetben élő. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. később részletesen). Kati nem tűri el. hanem azok a közegek (óvoda. orvosi rendelő stb. A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. Újra kellett strukturálnia a feladatokat. új . Példaként megemlíthetjük.) is valódi felelősséggel tartoznak. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. és mindeközben nagyon tisztelik őt. és változásokat indít el belső folyamataiban. felelősségeket. Katiéknál erős szabályok vannak arra. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l. idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet. és szüntelenül kiegyensúlyozásra. de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. A gyerekek állapotának. kisközösségekben. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. – A család szabályozza önmaga működését. kiegyensúlyozott. Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. Ide tartoznak azok a kérdések. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz. és aktívan válaszol a kihívásokra. ez azt jelenti. stabilitásra törekszik. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. alább részletesen). védőnő. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. de a kicsikét soha. amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása.92 azok a kommunikációs módok is. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt.) és szereplők (óvónő. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak. A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. Mint említettük. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz. hogy egy-egy trauma (pl. vagy megengedhetők számukra egy adott családban. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család.

A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. 2. tanulás. otthon. szerepekkel (pl. mást vált ki partnereiből. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő. kórházat. hogy a család élete nem problémamentes. de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek. tanár-diák. a bölcsődei.és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. a társadalom. de például az óvodai-iskolai. közvetlenül része. játszótér). erősítve. a tágabb családi kapcsolatokat. amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. barátság) ruházzák fel a gyermeket. gyerek. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl. mikrorendszerek azok a rendszerek. fejlődésére. A gyerekek hangulatán. a játszótéri. tevékenységformákkal (pl.93 szerepek és szabályok alakultak. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. iskolai és helyi közösségeket. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. rendelőintézetet. Kati roppant erős asszony. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését. diák.1. 2. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. 1. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend.). akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. adott esetben a fejlődő gyermek. 1986) azt is feltételezi. óvodai. Zsiga. ábra. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. édesanyja és testvérei. valamint Zsiga. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. tehát az otthont. pihenés). a különböző helyi közösségek (szomszédság. a gyermek kortársait. játék. 1979. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. Az ún. más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. osztályterem. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. szülő-gyerek.

s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. vagyis az. Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. a helyi lakóközösség. problémáKulturális. az édesanyának és a nagymamának. hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. otthon és iskola közötti együttműködés). hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. KRONORENDSZER . szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel. j o o e g. Segítő óvoda. n éze t e k . hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. Olyan családok esetében. jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi. baráti köre. később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. illetve – az átmenetek kérdése. az óvodai gyerekekkel. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel. Ilyenek például a szülők munkahelye. illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). vagyis az. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. Esetünkben Lívia és Zsiga. a védőnővel és a gyerekorvossal. Egy biztonságos. Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek. mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k .1.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. a szociális háló. Kortárszakem. de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. ami az iskolába lépés lesz. Ez a szoros kapcsolat min2. valamint az óvónőnek. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l. vagyis az. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. amelyek számos problémával küszködnek.94 – a kiterjedtség. – a kapcsoltság. amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt.

95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. de ez nem jelent számára igazi társaságot. és az éjszakai munkákkal. ideológiai eszmék. A makrorendszer a tágabb történelmi. Katinak nincsen igazán baráti köre. Az általános társadalmi klíma. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. értékek. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. másrészt kulturális. 4. ahol élnek. A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. Talán még erősebb hatás esetükben az. szokások. vagy számos okból nem meri vállalni. igazi. egy nógrádi zsákfaluban. nehézségeket. ahogyan az emberek. mély kapcsolat van a két asszony között. szociális elszigeteltséget. a szegénységről. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. akikkel szórakozna. egy család. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. A jellemző makrokörnyezet. A fizetése viszont nagyon alacsony. a közéleti személyek. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. résztvevőit. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat. szerepeit. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. . az orvos és a védőnő azok a formális segítők. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. kimerült. megbeszélhetné a problémáit. a nagymama alacsony nyugdíjával. hogy a falu. egy gyermek életét. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános. ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. fejlődésére nézve. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. a közgondolkodás – az. Az óvónő. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. Emiatt rendkívül fáradt. és szűkebben értelmezve.

Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. a lakóhely. Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. a társadalmi és kulturális tényezőket. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. amelyek során a gyermek aktív. Ahhoz. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet.és makrorendszereket tárgyalja. Ferenczi. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat. amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward. . Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. jó tartalommal és jó irányban működnek. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. helyi közösség stb. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. 1992). Tóth. Lakatos. amelyek a genetikai adottságok. Andrek és Herczog.) érvényesülő folyamatok tehát azok. kifejezettek. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait.96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. hatni képes szereplő. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását. ott valószínű. Egyed és Kalmár fejezeteit). Herczog. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését. tehetségeiben és nehézségeiben. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek. Varga. az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. proximális) környezeti interakciók azok. adottságaiban. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. Nguyen. Azokban az esetekben.7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l. illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. kölcsönös interakciók révén megy végbe.

amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető. aki például nyugodt. . szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. A közvetlen. kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. A korábban már bemutatott. A hátrányos helyzetű környezetben.2. valamint közvetve. és így csökken az egyes viselkedésmódok. mint a kedvezőtlen. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa. zavart. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását. esetleg dezorganizált. Kedvezőtlen. hátrányos helyzetű. keretes szöveget). A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük. a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére.8 Mint említettük. bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. nem jól szervezett környezetben (l. stabil környezetben. készségek megfigyelhető változatossága. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. ún. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. és kevesebb idejük. sokkal bonyolultabbá válik. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. proximális folyamatok ereje abban. hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. hogy támogató. vagyis az. az a szülői feladat. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben. az édesanya. hogy az olyan környezetben. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. a nagyon közeli (szülői. mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. Farran is (2000) hangsúlyozza. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. 2. változatos. a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. alkohol. érettséginél alacsonyabb végzettsége. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését.109 2. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak. 14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. rigid szülői attitűdje. hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. négy vagy több gyermek a családban. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz. alacsony SES. pszichiátriai problémák az anyánál. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. családi instabilitás és tartós szegénység). magas szorongásszintje. Barocas és mtsai. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. Azt tapasztalták. kisebbségi státusza. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. számos stresszes életesemény. nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje. az apa kriminalitása. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer. Rutter amellett érvelt. 1983. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma. az apa nem a családdal él együtt. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. Londonban az volt.és droghasználattal. alacsony foglalkozási szintje.3. . valamint intézeti nevelés. Azt figyelték meg. hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén. alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. szülői pszichopatológiák. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok. A kutatás fő célja a különböző rizikó. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták. magas stresszfaktorokkal. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze.

E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. amelynek értelmében. nem mondhatjuk biztonsággal ki. keretes szöveget). amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. a 2. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok. .110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés. szociális kompetencia. és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. 1976). valamint egyéb. hogy fejlődési nehézségeket találjunk. ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni. érzelmi. Az egyik az ún. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. Annyi bizonyos. 2008). ha van egy-két kockázati tényező. még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező. nyelvi. ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán. és a kultúra. mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó.és viselkedésproblémák. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter. figyelmi. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket. Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. még más szerkezetű táblázatot Herczog.2. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. Danis.3. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. legalábbis nagy minták esetében biztosan. táblában foglaltuk össze (l. 2008). A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2. Vagyis.12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták.

2008 alapján . egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl. elhanyogoló.2. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató.111 2. házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó. segítőkész szomszédság Összetartó. érzékeny. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol. de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil. támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. biztonságos. táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok.

15 Fiktív esetünkben. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. hogy olyan tényezőkről van szó. arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk.és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete. hanem olyan szülőnek kell lenni. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható. óvoda. olyan apa számít protektívnek. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek. (Erről a jelenségről l. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. 15 . aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban.) Védőmechanizmusok.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét. védelmező faktorokat. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. Játsszunk el kicsit a gondolattal. 2000). vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok. bővebben az alábbi alfejezetet. vagy nélkülöző. mint a fejlődést támogató. a Gyerekház védő szerepe. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. A kompenzációs modellben a stressz. vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1. reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. Bízhatunk abban. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni. hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra. Ugyanakkor ne felejtsük el. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt. Fontos kiemelnünk. megerősödhet bennünk az a kép. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd.

. A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. de szerető környezet veszi őket körül. mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1. 3. és bár zaklatott. Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. születési-újszülöttkori komplikációk).113 2. nem édesanyjuk. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. hogy mennyire sérülékenyek. menni kell tovább. amikor a gyerekek cseperedtek. jelentős gazdasági nehézségek. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. serdülőkori anyaság. Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). a szülők pszichés megbetegedései. Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. droghasználat. és akik már voltak. Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába. azonosulhatott is vele. 1999). Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. tartós szegénység. Erre magyarázat lehet. de lehetséges. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. bántalmazás és elhanyagolás. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. nem okozott gondot. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. válságot és anyja helytállását. hanem az óvodában veszik észre. . Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat. óvodai elszakadás különbözik azoknál. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk.

2. táblázat). keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. valamint -folyamatokat. a jelen kötetben). tanárok. ez egyértelmű. szomszédok). Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos. Kalmár. temperamentum). Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. magabiztosan viselkedett. 1994): egyrészt az érés függvényében változik. amelyek legalább két. A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése). magabiztos és törődő felnőttekké vált. mind a környezeti hatások (család. hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó. másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő.és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). 3. Kalmár. gyöngédnek („bújósnak”). míg másokkal szemben nem. Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. A második kör olyan gyerekeket fedett fel. társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. testvérek stb. kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter. gyerekintézményi stresszorok). Azt.3. iskola. kompetens.114 2. válás. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl. 2. csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l.és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben.) nagyon sokat változnak.3. hogy valaki koraszülöttként jött világra. amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le. A családjukat állandó napi stressz . Ezenkívül jellemző volt. Fontos kiemelni. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. 2007. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek. Ugyanígy az egyéni sebezhetőség. később intézményes nevelés-oktatás stb.). így abból a tényből. 1989). ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. A kockázati. magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. 1999). kiterjedtségét jelenti. Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. barátok. a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens. érzelmesnek.

szociábilis. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. ami nem stigmatizál.3. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. (l. rokonok. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt. az önsegítő készségek. részletesen Bass és Darvas. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. az önállóság. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. élénk. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek. bújós. amelyek erősítik a gyermek személyiségét. viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). testvérek. jelen kötetben). nem tesz kiszolgáltatottá. tanárok. . a belső kontrollosság olyan tényezők. és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között. A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó.115 2. más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. kedves. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. magabiztosságot okozhat a gyermeknek. az impulzivitáskontroll. garantál egy minimum jólléti szintet. kíváncsi. jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. barátok. akik rászorulnak a formális segítségre stb. és eléri mindazokat. a kockázati faktorok erősödhetnek. hanem másodlagosan is örömöt. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. A  z is fontos. a megfelelő viselkedésszabályozás. 2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. éber. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére.16 Forrás: Werner. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton.

hanem interakcióikban is. tisztában kell lennünk azzal. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l. biztonságos kapcsolataik. illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. tekinthetjük reziliensnek amiatt. és ha szerető. akárcsak a gyerekeket.5. 2. amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. 2002) integrálta azokat az ismereteket. „problémamentes” családban. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . mind egy nagyobb gyerek. ha ezek a folyamatok sikertelenek.116 veszi körül. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. személyiségük. Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. depresszió. körülményeik. Ezek a fejlődési. Alapos tájékozódás. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. táblázat). Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. Azonban belső erejük. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket. sok nehézséggel. gondozóik és a támogató szakemberek számára.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. valamint személyiségük. megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket.4. pszichoszomatikus. Családi megküzdés. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. A 2. Ezek szerint nem elég tudnunk. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. családi reziliencia A családokat is. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. a család sérülékenységéről beszélhetünk. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. míg más feltételek mellett nem. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. Abban az esetben. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése.

. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). meleg légkörű. Forrás: Gutman és mtsai. körülmény. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei). adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil.4. válaszkész. (Pl. meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához). 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező. szegénység. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni.117 2. jól szervezett családban. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel. körülmény. azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. Pl. Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. másik fajtá- . Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással. Pl. körülmény. (Pl. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. körülmény. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún. Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. az érzékeny. krónikus betegség). folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl.

 család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez). amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie. . továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját. mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének.  ind a nehézségek. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. kapacitásait. elsődleges gondozó halála. Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat. a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt. a család identitása. problémái). Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények. (l.118 2. amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései. Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása. hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben.5. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket. amelyek változtatásra n késztetik a családot). mind a gyerekek fejlődése. A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. 2. az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés.6. Patterson 1988. folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek). a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre). háború). nehézséget. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. táblázat).

a résztvevők sajátosságait. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve. 4. Patterson. ne tagadja meg a külső segítő. 3. hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . szülői szerepekkel. a gyerekek egészen máshogy. segít. tiszta. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. 8. s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. de rugalmasak: pl.119 2. stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. a nehezített körülményekhez. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti. 7.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. tartsa a kapcsolatot szeretteivel. 5. illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés.6. Rövid. támogató impulzusokat. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük.és hosszútávon is a források. 6. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra. barátaival. a gyermekek számára még inkább megterhelő. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. 2. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. Meg kell jegyeznünk.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján. különböző fókuszú (pl. hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra. gyakorlatokat. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1. illetve erőforrásokat. mint a felnőttek). hogy felismerjük mind a biológiai. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos.

így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l.120 ka is segítheti. segítenie kell. bővebben Szilvási. Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. az újszülöttkori állapotról. releváns felnőtt. c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. sőt. egészségi eseményeiről). erőforrásokat. a jelen kötetben). Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. a koragyermekkori fejlődés testi. védőnői adatok a várandósság. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai. iskola tárgyi és szociális jellemzői. környezetek jellemzői (bölcsőde. Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. . kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. f)  a lakókörnyezet fizikai. természeti katasztrófák). Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők. attitűdök. koragyermekkori intervenciók tervezése. illetve egy adott gyermek. a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. nevelői stílus). ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. támogatási lehetőségeket is. a szülés lefolyásáról. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. védőmechanizmusokat. értékek. 2. d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES. valamint Darvas és Bass. tolerancia). politikai hangulat. viselkedések. testi folyamatai (orvosi. közérzet. légkör. a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket. óvoda. kulturális és szociális adottságai. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események.és kortárskapcsolatok).7. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. fejlődésről).

(1991). Goldenberg. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard.. Barocas. 33–52. (2008). H. Család. G. ELTE. fejezet: A családpszichológia alapjai.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. 27.. M. M.és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához. Bell. A lélektan története. Egeland. 479–488. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. L. Cole. 55. 13–38. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Sameroff. (é. Osiris. R. Bates. In: Társadalmi egyenlőtlenségek.. K. Q. K. A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. (1992). 46. M.): Temperament in Childhood. Kalmár M. H. 321–357. 13. Rothbart.). hogy a fejlődés előrejelzéséhez.. R. I. Goldenberg. 15. Van Dulmen. Budapest (különösen ajánlott: I.. (2008).) (2000). New York. L. Psychological Review. A. In: Fazekas. 1–19. M. táblázat).. (1974). Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. J. In: Lewis. J. (2008). Gervai J. ifjúság. Wiley.. A. G. Ostrow.. (2007). Ecostat. M. Bates.. Áttekintés a családról. Sroufe. K. (1989). Applications of Temperament Concepts.. (eds. n.. Child Development. P. (2005). R. Seifer. Budapest. I. John Wiley and Sons. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. J. Croft. (1984). (2006). gyermek.. Belsky. Budapest. Social and interpersonal determinants of developmental risk. Osiris. Budapest. 83–96. (eds. R. A gyermek évszázada. 1–133. S. The determinants of parenting: a process model. kötet.. 222–229. 14–20. Bell. Pukánszky B.). oktatás-. M. Rosenblum. E. Journal of Child Psychology and Psychiatry. B. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. E. Budapest. 235–245. R. család.. Osiris. Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. 2. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. (2000). J. Contributions of human infants to caregiving and social interaction. J. Fejlődéslélektan. Köllő. E. Budapest. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. 75. Q.121 A bemutatott modellek azt sugallják.7.): The Effect of the Infant on its Caregiver. R. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. T. (szerk. Chichester. Animula. Aylward. (1968). J.. 2000. a nem hagyományos családmodell. Danis I. Budapest Pléh Cs.. . Szilvási. Educatio. 81–95. Andrews. The relationship between environmental risk and developmental outcome. Kézirat. Developmental Psychology. In: Kohnstamm. A. Varga.. L. T. Herczog. (szerk. A.

Elder.. A.). Hetherington. General Systems Theory. (1997). Doherty. M. H. (2006). 153–185. In: Cowan. Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries. Doktori értekezés. In: Damon. (1998). B. N. New York. (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach. Budapest. 599–618. Lawrence Erlbaum Associates. Bryant. Life Course Dynamics.. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. American Psychological Association. (eds. Gervai. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. (1985). parenting. Washington D. Bertalanffy. (eds. Psychiatria Hungarica.): Family Transitions. M. A. P. 723–742. (1991). Kognitív Fejlődés Program. (1979). 184–209. Danis. Fejlődéslélektan. S. G. P.) Family Transitions. 14–20. U. I.) Causes of development: interdisciplinary perspectives. A.. (1985). G. Bronfenbrenner. In: Boss. In: Cowan. T. R. . Combrinck-Graham. Bronfenbrenner. P.. (1993). 568–586. Social. (1986). and social change.) Family Transitions. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. 15. Jr. In: Moen. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. Cole. E. (eds.. Család. M. P... NJ. MA: Harvard University Press. Annual Review of Sociology. Bronfenbrenner. U. P. 139–150.. C. The Life Course Perspective Applied to Families over Time. H. McGoldrick. 27. cycles. M. Stecklov. gyermek. A. Ithaca. Allen. Cowan. (2001). Osiris. L. ifjúság. Carter. (series ed. 24.. K. Personality development across the life course.. W.. Psychological Review. (1991). Braziller. S. J. L. Heming. (eds. Caspi. 311–388. U. Cole. New York. Cowan. Lawrence Erlbaum Associates. M. von (1968). G.C. L. Pedagógiai-pszichológiai Kar. W. (1991). Danis I. Harvester Wheatsheaf. K. Developmental Psychology. P. Hetherington. J.. Steinmetz. 48. Danis I. W. Cambridge. Cornell University Press. P. A. G. 21.) Handbook of Child Psychology: Vol. Mahwah.). 22.. (eds. Becoming a family: Marriage. N. M. (2007). U. Luscher. NJ.. Families as systems. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. A. 243–267. Ceci. (vol.. Miller. Plenum. Elder. A. G. The bioecological model from a life course perspective. Szilvási. New York. (1995). Mahwah.. H. V. (1994). P. (1990).. Bollen. In: Cowan. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy. Schumm. A developmental model for family systems. Family transitions. B. NY. New York. 33–45. K. Paley... Jr.. P.. Hetherington. NJ. Elder.. R. L. Wiley. and Personality Development (5th ed. Ecology of the family as a context for human development: research perspective. 101. P. Hemel Hempstead. Mahwah. (eds. Emotional. R. Annual Review of Psychology. Family Process. S.. Gardner Press.) (1990). A. J. and child development.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. Eisenberg. Cox. In: Butterworth. Cowan. Empirical evidence for causes of development. G. J. Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. Lawrence Erlbaum Associates..122 Bengtson. (2006).. Pszichológiai Doktori Iskola. LaRossa. 469–499. Gervai J.. Bryant. Bronfenbrenner. ed. The Ecology of Human Development. (2008). Glanville. 3..

279–286. A. Minuchin. T. Cambridge University Press.. (eds. Lawrence Erlbaum Associates. J. In: Shonkoff.. Aldine de Gruyter. 510–548. J.). Buehler. J. Sameroff. (1985). (2008). S. 7–26. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. J. N. Gerard. New York. Child Development. Garbarino.A. (2000). In: Lewis. O’Connor. S. (szerk.. (2007). Developmental Psychology. M. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született. (2005). Oxford. M. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions. The human ecology of early risk. J. (1996). Cambridge University Press. Mahwah. I. Child Development. Sociological perspectives on life transitions. J. (1991). Goldenberg. Models of developmental psychopathology. 6. Garmezy. A hátrányos helyzet értelmezése. Minuchin. 3–7. J. (eds. R. A. n. Transition: a literature review.).. R. 455–462. J. S. K. .) Handbook of early childhood intervention (2nd ed... (1997). 777–790. G. B. 60–73. L. New York. Tellegen. 97–111. Lerner. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. Rochester. (2004). B. K. 787–795.. M. 353–373. Kézirat. 76–94. Loeber. New York.. 97–116. Journal of Advanced Nursing. Meisels. I. Ganzel. (1989). B. Budapest. Áttekintés a családról I–III. J. Questions and advances in the study of developmental pathways. (2008). 55. Clarendon. Relationships within the family: a systems perspective on development.): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. 6. (1988). 159–190. 289–302. Toth.. E. In: Fazekas. Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban.123 Farran. NJ. (1988). P. Liskó. Ecostat. R. (1984). 9. Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. R. C. Papp. D. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Hareven.. Herczog. Cole.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. T. Animula Kiadó. New York. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Budapest. (szerk. Rutter. 56. Plenum. (1993). Educatio..) Handbook of Developmental Psychopathology. Families and individual development: Provocations from the field of family therapy. (eds. Child Development. D.. Budapest. 39.): Relationships within families: mutual influences. Goldenberg. (2003). Perlmutter. Gutman. 55. L. George. Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. Kalmár M. Annual Review of Sociology. S. In: Hinde. Varga. Jens.. L.. M. 105.. P.): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology. ELTE. Miller. (eds.. In: Cicchetti. 75. D. Developmental Psychology. (2006). Educatio. 33–52. Visentin.).. M. K. (2000). Univ. K. S. M.) (1996). Parke. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. 320–329. Fejes. M. (eds. In: Hetherington. 32. Stevenson-Hinde. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. 1832–1849. H. A. Kralik. M. (eds. Magyar Pedagógia. K. Kalmár M..): Child Development in Life span Perspective. van Loon. A. Józsa. G. Masten. New York. (1997). Lewis. ELTE Eötvös Kiadó.. (é. Köllő. Meisels. J. (1990). R. N. M.. 19. M.. 185–205. K. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. Budapest. Gordon. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. D. of Rochester Press.

In: Horowitz. and continuity. J.): Temperament in Childhood.. 377–387. D. Rothbart. (1989b). Budapest. J. R. S. Familial risk and child competence. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. (1969). E. New Jersey LEA. (1991). L. (ed. Applied Developmental Psychology. (2001). Werner. (1988). Patterson. 6. John Wiley and Sons. Models of development and developmental risk. J. B. Chicago. 4). F. G.124 Patterson. Patterson. Meisels. (1994). Osiris. M. In: Kohnstamm. (2005).. The Guilford Press. (1971). J. (1983). (2000). . P. Family Systems Medicine. 64. 119–144. Research report: Isles of Wight studies. M. E. K. Pediatric Annals. (1992). 5. Budapest. Integrating family resilience and family stress theory. Chess. Rothbart. Sameroff. Pléh Cs. M. Smith. S. Válogatott tanulmányok.. J. J. 677–730. Budapest. Budapest. Psychological Medicine. H. Rutter. Journal of Family Therapy. C. 20. (1989a). A. 313–332. 2nd Ed. (1976). A. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model.. 249–263. M. J. Piaget. Sz. In: Bornstein. Gondolkodás és beszéd. Vigotszkij. Thomas. (2002). Fiese.. 115–135. A. Cornell University Press. Rutter. Family resilience to the challenge of a child’s disability. 21. . consequences. New York. 202–237. 62. Temperament and Personality.. 1254–1268. 54. Gondolat. Chess. Sameroff. Sameroff. Chichester... Werner. Protective factors and individual resilience. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery. A. Ithaca. Seifer..) Handbook of Infant Mental Health. John Wiley and Sons. J. Bates. Lamb. 1964–1974. E. (szerk. M. A. Thomas. (1975). In: Shonkoff. Beyond longitudinal data: causes. Zigler. S. H. E. M. M. E. Akadémiai Kiadó. (1999). University of Chicago Press. J. Cambridge University Press. Osiris. Finn-Stevenson M.): Handbook of Early Childhood Intervention.): Temperament in Childhood.. A. J. M.. (eds. J. E. (2000). Journal of Marriage and Family. (Ed.): Developmental Psychology. Resilience concepts and findings: implications for family therapy. E. changes. Bates. E. A gyermek évszázada. (eds. (eds.) Review of child development research (Vol. A. Rutter. 928–940. A lélektan története. J. Chandler. 491–499. R.) (2000). Chichester. G.. In: Zeanah. S. Child Development. New York. H. In: Kohnstamm. 349–360. Pukánszky B. K. Issues in the Clinical Application of Temperament. (eds.

125 .

A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK.126 II. MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás. korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés . fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA.

de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják. Rávilágítanak arra is. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. Fejezetünk célja.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza. Mind a viselkedés-genetikai. ahogy a fejlődésről gondolkodunk. Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést.és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. . valamint áttekintjük a csecsemő. Ezek jól érzékeltetik. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le.

ame- . vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak. 1999. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. Ma már tudjuk. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. amely a teljes emberi génállományt meghatározta. Ismereteink ma még hiányosak. században és 20. Noha a vita máig sincs lezárva. Vajda. Hosszú időre volt szükség ahhoz. Az út látványosan téves. A 19. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. Hamer és Copeland. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. részletesebben: Gould. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. 2002. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. tudásukat integrálni. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. Bebizonyosodott. amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk.

hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti. 3. amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. és a csak a 20. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19. Ugyanakkor azt is látnunk kell.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek. hogy mind a környezet. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. Rávilágítunk. korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg. mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. antiszociális viselkedés. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű). A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. A kutya. Magát a genotípus (3. Megtanulhatjuk belőlük azonban. a párzás vagy az utódgondozás –.1. Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás.1. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába.és fiatal felnőttkori depresszió. keretes szöveg). A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre. érzelemszabályozás. majd egyéb. a fajon be- . 2008). ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak. az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja.1. Szükség volt annak megértésére is. amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. században kezdődött el. majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. keretes szöveg) és a fenotípus (3.

A „gyengébb”. Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. Gén: az örökletesség hordozója. de nem fog megbetegedni. Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen. Annak a valószínűsége. az szükséges. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”. Ha az érintett szülő homozigóta. Genotípus: genetikai összetétel. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). vagy akár viselkedés. azt adja meg. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. amely lehet fizikai jellemző. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. Vannak azonban olyan esetek. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. Genetikai alapfogalmak I. hogy az utódban betegség alakuljon ki. Azokban az esetekben. amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. ha esetleg valamilyen súlyos. 25% (ez az esélye annak. akkor 100%-os az esélye annak. így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében. hogy a genetikai variancia legalább felét. A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. Ha csak az egyik szülő hordozó.1. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben. Ebből az is következik. hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. additív genetikai varianciáról beszélünk. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton. így ha jelen van az egyedben. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg). valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. nem fejeződik ki ez a tulajdonság.130 3. másik kromoszómáján viszont a helyes gén található. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot. fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. mint a többi génváltozaté. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. Vizsgálatok kimutatták. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). Az . hogy gyermeke is beteg lesz.

amelynek jeles képviselője. Ez a kölcsönhatás adja az ún. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). episztatikus genetikai varianciát. században kezdődött meg. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. valamint a pedigréelemzés1 tartozott. Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. 1994). a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. hanem annak családjára is jellemzők. tanulási megközelítés (behaviorizmus). hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre. század meghatározó elmélete volt a környezeti. A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. az IQ. . A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. mint például a személyiség jellemzői. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos. A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni. hogy milyen kísérleti. vagy éppen mérsékelhetik. A korai megfigyelések azt mutatták. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. hogy milyen környezetbe kerül. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége. és sorsát. Az ilyen. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. John B. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. képességeit csak az befolyásolja. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította. hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. Felismerte. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. A 20.

A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. értéke 0 és 1 között változik. század számos politikai döntését is. 2006. a kérdésről l. hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót. Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete. még Danis és Kalmár a jelen kötetben. . valamint Danis és mtsai a II. Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. Az örökölhetőség (heritabilitás. Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. miért nem lehetséges. hogy e fejezet segít megvilágítani. A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . Reméljük. de elvezethet akár egyes jellegek. család. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is. amely beárnyékolta a 20. kötetben). az angol jelölés szerint E) variancia összege.132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át. 2 és minél nagyobb. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában.1 10%-nak felel meg.és ikervizsgálat). h 2) azt jellemzi. a személyiség). valamint mérési hibák is állhatnak. tehát a h 2 = 0. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg. Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. Ugyanakkor azt vallotta. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek).

és a környezetükben is vannak eltérések. Így például ha azonos fajhoz tartozó. A valóság az. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban. mint a csoportok közötti különbség. de ez nem azt jelentette. egy adott vizsgálati csoportra igaz. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. . akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. hiszen a genetikai állomány azonos. ha a környezet stabil. Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza.3 Ugyancsak fontos belátnunk. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti. annak köszönhető. vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. Kontextus. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában). változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. és minden egyed számára közel azonos.133 Fontos megértenünk. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. hogy ismételt vizsgálatokban. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő. Ugyanígy.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. Az. Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. de különböző.

hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot. míg kedvezőtlen körülmények között (pl. míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők). és megnő a környezeti hatások szerepe. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot. Nagyon alacsony születési súllyal. Hasonlósághoz vezethet . Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető. az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek). kétpetéjű ikrek.5 a testvérek. Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. Minél nagyobb tehát a rokonság foka. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása. a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. 0. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban).134 kai. Csökken a heritabilitás akkor. hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. időzítése) is hozzájárulnak. az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. szülők iskolázatlansága. és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak.

Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. információt kaphatunk arról is. eltérő környezetben nőnek fel. A modellek többsége egyszerűsít. monozygotic.1. Azok a ritka esetek. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást.52. azaz a mért tulajdonság (pl. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). keretes szöveg). 3. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is. mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya. Az egypetéjű ikrek (ang. együtt felnövekvő egy. hogy mind a genetikai. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. a genetikai és környezeti hasonlóságot is. Értéke –1 és 1 között változik. vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. dizygotic. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából. az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. hogy két változó (ez lehet két független populáció. 2009). Az elemzés feltételezi. illetve az egy családban felnövő. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. míg a kétpetéjű ikrek (ang. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0. nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. összefüggést mutat-e a másik változása. . amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. és becsülni kell. Gervai. Így például. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. Tudjuk azonban. és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. és mennyiben környezeti tényezők hatásának.60. és az ugyancsak egy családban élő.86. akkor a heritabilitás értéke 0. 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi.

amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. és kisebb mértékben okozza a közös környezet. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. ugyanakkor lehet. vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében. azt feltételezhetnénk. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. Tudjuk azonban. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben. hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. illetve azokat. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. Mindez korántsem jelenti. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. hogy a szülők. hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l. Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását. a jelen kötetben). az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása. Mind a közös. mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége). hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. Mégis. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket. bántalmazást) elszenvedett. eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. hogy a családi hatások nem fontosak.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. 2006). 1999). hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. azt találták. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között. . azt. Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű. inkább arra utal. hogy mind az alacsony.

ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee. így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak. mint amely 2000 méter magasságban nő. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. lentebb). hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre. míg azoknál a gyerekeknél.és állatvilágból is arra. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak. hogy azoknál a gyerekeknél. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. Így például kimutatták. amiből arra következtethetünk. 2008). akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0. akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk. hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- . Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat. Számtalan példát ismerünk a növény. több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. 2005). Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet.67). hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. akik mentesek a genetikai rizikótól. Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció). ezt nevezzük reakciónormának. Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. Ha a környezetet gazdagabbá tették. nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól.

Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak. Az előző példánál maradva. Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből. amikor a családi hatások erőteljesebbek. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá.2 [alacsony] – 0.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. ha az egyén maga választja környezetét. hogy pl. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. . Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között. ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra. és olyat keres.138 mára. hogy a körülötte lévők milyen (pl. részben azzal. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. Feltételezhetjük. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük. míg serdülő. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0. valamint Ferenczi a jelen kötetben).27). Beláthatjuk. Ferenczi a jelen kötetben. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből. de jellemzőivel befolyásolhatja. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. még Danis és Kalmár. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. nem szándékosan ugyan. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. hogy a fejlődés korai szakaszaiban.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra. Nyilvánvaló. jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára.6 [közepes] tartományban mozog. Tudjuk. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. a temperamentumról bővebben l. A fentieknek megfelelően. hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában.07 és 0. Ilyenkor a személy.39 között változott (átlag: 0. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. hogy az egyén alakítja is környezetét. ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. például abban. Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. részben választásain keresztül.

hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. nem közös környezet). Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. közös környezet. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. tehát olyan csecsemő. Statisztikai modell segítségével elemezték. hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. A kutatók megpróbálták azonosítani. A csecsemők 18 hónapos korában nem. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak.139 jából. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható. mint a kétpetéjű ikreknél. Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről. 2007). már korábban is felmerült a szakirodalomban. azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban. Ebből arra következtethetünk. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. a jelen kötetben).7 Azt találták. . hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. A kérdés. illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók. mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. iskolázottság) foglalta magában. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. Ferenczi. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben. Feltételezték. és befolyásolhatta azt. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna. miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. l. hogyan számol be saját viselkedéséről. Statisztikai modell segítségével kimutatták. mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése).

hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. iker. örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki.8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. 1983). Gondolhatnánk. Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. illetve olyan mintákban. a jelen kötetben). valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban. akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. ahol a családok kevesebb. hogy azok a szülők. a korai irritabilitás megváltozik). hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney. hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai. 2005). evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták. Iskoláskorú (7–12 éves).vagy örökbefogadott mintákban végezték. mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). heves. ez az összefüggés változhat annak megfelelően. az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció). mégis megerősítik a fentebb ismertetett. ugyanakkor az is logikus feltételezés. hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében.140 tományban (pl. továbbá Ferenczi. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. 1998). . a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. Nyilván. A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. 2007). Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. mint azok. nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. hanem környezeti tényezők alakították. hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik.

és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához.és kisgyermekkorra. közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását. Haworth és mtsai. Deater-Deckard és mtsai. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. Elkins és mtsai. továbbá azt tárgyaljuk. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. korlátozás. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. konfliktus. N = 389. támogatás.46. 1997). A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl. Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal. az antiszociális viselkedés. hogy a viselkedés megjelenését. kvantitatív genetikai (pl. különös tekintettel a csecsemő. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. nem várhatjuk. Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. 2009). tízezres) vizsgálati mintákban. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. 2006). Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen. Sokkal valószínűbb. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. . ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy. amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák. változatosságát számos gén befolyásolja. A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra). megjelenés alatt). Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta.

valamint 1 pár ivari kromoszóma található. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét. Watson és Maurice F. keretes szöveg). és citozin [C]). 3. és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. a több allél által együttesen kialakított változat. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). de azt csak 1944-ben fedezték fel. Genetikai alapfogalmak II. mérete és alakja fajra jellemző. DNS). akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat). amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. A 20. Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid). guanin [G].142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. Homozigótaság: l.2. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását.2. amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. A DNS egy óriásmolekula. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. és nem tudta. és létrejön az ismert X szerkezet. A kromoszómák száma. timin [T]. Heterozigótaság . aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. James D. változata van jelen az egyedben. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. hogy a felfedezőket (Francis Crick. hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l.

wikipedia. A DNS szál viszonylag kis 3. 3.svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük. na(http://en.gov/sci/techresources/Human_Genome/home. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. ezért a genetikaihoz hasonló. Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették. A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik. ábra).1. 3. keretes szöveg). hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú.2. hanem azt is vizsgálják. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le.org/. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l. 3. . amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul. 2002). hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség. 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása). l. ami 2003-ban fejeződött be. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. A klinikai diag 9 10 http://www. ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb. ábra). 2009. A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van).ornl. illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti.hapmap.1.shtml. 2003).143 hetnek. ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l. Gervai. http://www. Ridley. Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának.2. Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt. l.

hiperaktív impulzív és kevert típusok). valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok). Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban. esetleg megfordítódik).2. relatív módon értékelhető. vagy többször fordul elő. keretes szöveg) formában előforduló gének aránya. továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l. E kutatások célja. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában. Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik. A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben.wikimedia. A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. keretes szöveg). hogy a pontosabb diagnózis.png csomagolódik”.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. áthelyeződik.2. de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). amely nem kódol fehérjét.144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket. tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson. Ilyen ritka . Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. 3. amelyeket egyetlen gén határoz meg. az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására. továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros. 3. az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. 3. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki.2. A változatosságot polimorfizmusnak. Vannak ugyan olyan tulajdonságok.

a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el. SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. Ugyancsak felmerülnek olyan gének.145 példa a Huntington-kór. vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. még Gervai. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. 3. CNV). hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető. a neurotranszmitterek előállításában. Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg. GWA). amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban. hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus).3. hogy melyik gént. akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd. hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak. az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3. eleve eltérő tehát. vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket). Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU). Feltételezhetjük. Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. 2009). hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz. és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is. majd halálhoz vezet. táblázat foglalja össze.1. de az autizmussal és a szkizofréniával is. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). Az eddig elvégzett vizsgálatok el- . keretes szöveg). A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation. amelyek az agy fejlődését. vagy csak abból adódik. és annak milyen változatát vizsgálják. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. és így választják ki a kandidáns gént. Azt.

. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig). Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni. Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. Ez nem meglepő. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. a másikon viszont a megváltozott gén található. és a kialakuló motoros. Ha nem fedezik fel időben. Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. a Huntingtonkór. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza. egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani.146 3. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. kromoszómapárban – eltérnek. A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. A legtöbb. keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától.3. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. ha csak egyetlen gén módosul. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. így azok a rendellenességek.1. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. 3. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. Recesszíven öröklődő. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria.1. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. amelyet egyetlen. A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. 3. és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. Génszintű. Férfiak. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító. (akik tehát hordozzák a módosult allélt.

táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke. valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. Mint láthattuk. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. vannak betegségek. Ezekre. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. a szkizofrénia és a depresszió. A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával.1. normatív fejlődéstől való eltérés formájában). Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . 3. Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. hogy egy teljes kromoszóma. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg. amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. amelyekre csak felnőttkorban derül fény. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára. koponya-rendellenességek. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. akár a képességekben megmutatkozó. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. Viszonylag gyakori. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. például furcsa arc. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. ami megfelelő skálán mérhető is. vagy annak egy részlete. 2005).és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak. kromoszóma triszómiájához köthető. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek. kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. Ezt az esetet triszómiának nevezzük. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. A 13. A megszokottól eltérő testi jellemzők. akár a viselkedésben.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. A 22. l. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak.

A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. OR11). bővebben Lakatos. Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. akkor protektív faktor. ha 1 alatti az értéke. ha 1 fölötti.03–1. sebészeti eljárásokkal. hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen. A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat. Itt. A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk. esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. Ilyen például a gyermekkori temperamentum. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. Azt feltételezték. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1. Nemoda és Tárnok. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. enzim. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. akkor rizikótényezőt jelent. magas vérnyomással. 2009). Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). illetve kompenzálható. az elvárásoknak megfelelően. Crohn-betegséggel. amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány. Nagy. ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. reumás ízületi gyulladással. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl.vagy hormonpótlással. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. . ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. Ez a 11 1 lenne az OR. illetve a szervezet károsodását. ahhoz. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek. Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. 2009). l. amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy. odds ratio.

így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön.149 3.nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�.– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség. de funkcio.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. korban) kevesebb fehérje. „s”) 14 ismétlődés.a katekol-O-metiltranszferáz en. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben. zimfehérje. (Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér.–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét. változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák). – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short.„magas aktivitá. hosszú (long. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 .ismétlődés. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val). rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. befolyásolja. csecsemő és gyer(48 bázispár is.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése. kaszában (a gén noradrenalin. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus. mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja. ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk.1. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. 4 Szabályozó szakasz. szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja.nyiségén keresztül fejti ki. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében.lyásolja.

Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében. Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk. adott „kimeneti változóra” érvényes. amely adott környezeti kontextusban. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. . illetve az externalizáló viselkedés alacsony). továbbá Danis és Kalmár. A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. csak akkor.150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. a jelen kötetben). Fontos. moderálja a környezet. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. A modell alapján elképzelhető. azaz a kimeneti változónkkal. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. mint más genotípusú gyerekek. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki. vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. átgondolt és megbízható mérése terén. hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. ha a (pl. Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. vagy a genotípus hatását módosítja. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. l. és képesek lehetünk kimutatni. az externalizáló viselkedés magas. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában. rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása. 2006. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. hanem dinamikus folyamat. Az a genotípus. Eszerint feltételezték. hogy a genetikai hatás közvetlenül. ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter. ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. gyanítható.

2009). hogy kibővüljenek azok az elméletek. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk. ábra) (Belsky és mtsai. amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a. A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be. alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét.3. Ide tartoznak azok a kutatások. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése . mind negatív irányú eltérés esetén (pl. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét. rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából. szenzitív gondozás vs. (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását.151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. Láthatjuk. Ez annyiban tér el a sérülékenységtől. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. tehát sérülékenységet (vulnerabilitást. 3.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg.3. Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük. amelyek az egyén fejlődése. elhanyagolás vagy bántalmazás). 3. illetve az ellenálló képességtől. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége.

hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb. A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. mégpedig úgy. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva. a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió. akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát. a gyermek. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-. ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l.és a felnőttkori temperamentummal. Ha az anyát a környezete támogatja. A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. 3. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között. . A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező. Bántalmazás. illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. 2009).152 szempontjából. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását.12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. Lakatos. Felfedezték. A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. 2003). Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja.1. akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study.

A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre.153 csökken. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. 2009). egymástól független viselkedéssel kapcsolatban.13 Feltételezték. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l.1. azaz a szorongásos állapottól. 2002). A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l. táblázat). ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják.1. hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták. és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól. mint bármely másik csoportba tartozó személyek. hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. a szorongással. hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. Azoknál a vizsgálati személyeknél. Lakatos. Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. valamint a depressziós tünetek súlyosságával. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). A vizsgálatból úgy tűnik. . 3. 3. táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai. és több. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is. A homozigóta rövid genotípusú. hanem a megfigyelt mintázat a 3. Úgy tűnik. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. független mintákban is kimutatták. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták. mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot. Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l.3. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál.

Ezek az eredmények – noha érdekesek –. a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. 14 . (A korai kötődésről bővebben l. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát. amelynek mennyisége megnő. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). haragot. Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. azaz érzelemregulációról l. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. a II. A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. 16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. további elemzésre és megerősítésre szorulnak. Korai gondozás. A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. ha a szervezetet stressz éri. Lakatos. amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest. megküzdését a környezeti kihívással. kötetben. az érzelemszabályozásról. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. megváltozása jól jelzi például a félelmet. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. Tóth a jelen kötetben. 2006). a szorongással és a stresszreakcióval. 2008b).) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is. 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. 2008a).

de anyjuk vialakulásának valószínűségét. ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. Ez a jelenség arra utal. kortársakkal együtt nevelkedtek. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket. de homozigóta „hosszú” genotípusú. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. selkedése kellőképp szenzitív 3. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. Sőt. 3. sem az anyjuk által nevelt. Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. hiányuk vimők. és tartalékok képződjenek. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt.1. a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. ha anyjuktól elválasztva. Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott. Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek. . egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat. a D2 dopamin receptor (l. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték. hogy csökkenti a szívfrekvenciát.4. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték.

3. Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. mint azok a csecsemők. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is. A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot. . kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták. A környezeti tényező. hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük. 9%-át magyarázta.156 tattak. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki. míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”. a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. Azt találtuk. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. Úgy tűnik. magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. ábra). a jelen kötetben). a dezorganizált kötődésről l. de a stresszel. A napi gondok. akik nem hordozták a rizikóallélt. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. Tóth. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. A napi gondok. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel.4. COMT) kódoló gén. akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. 2007. Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4.

mint a 7– genotípusú csoportban. Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. bővebben Gervai és Lakatos. Úgy tűnik tehát. 2009). Azoknál a gyerekeknél. akkor azt látjuk. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. amelyek a legtöbb tápszerből. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. Fontos megjegyezni azonban. . hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van. 2002). mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. de anyja nem dohányzott. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb. van-e összefüggés a szoptatás. de nem okoz drámai hátrányt.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. ahol az anyák nem dohányoztak). Ha azt vizsgáljuk. Két nagy. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában. A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. valamint a tehéntejből is hiányoznak. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. ha az édesanya nem tud szoptatni. akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között. hiszen több. illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l. valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott.

A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük. hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. Be kell látnunk. Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta. sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek. A két genotípus hatása összeadódott. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. Különösen érdekes. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk. Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. .158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni. A DRD4 gén sem közvetlen. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél. vagy esetleg kik azok. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. A dopaminerg rendszer két génjét. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra. hogy megmondhassuk. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. Láthattuk. hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. 9.

Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. hogy például az agy melyik területéről van szó. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. Ugyanakkor tudjuk. még Gervai. azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. Meg tudták vizsgálni. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. 2005). Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt. meghatározott a kromoszómák szerkezete. hogy az adott sejt melyik szervben. A változás független az örökölt génektől. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. és az egyén viselkedését. Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad. ráadásul aktivitásuk attól is függ. Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. akkor a memória sem alakul ki. 2009). 2009). ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. amelyek azt mutatják. hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. milyen szövetben található. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. valamint az is. ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával.

Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. tehát az intervenció. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre. hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. de hiba lenne azt feltételezni. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások. ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. 2009). hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet.160 tázata ahhoz volt hasonló. A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. Ezért annak a historikus kérdésnek. Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését. 2009). napjainkra már nincs igazán értelme. a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni. A szerzők feltételezik. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól. elképzelhető. hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. amelyek elképzelhető. . amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. Tudjuk azonban.

figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb.4. függőségnek. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. Míg a fenilketonuriának van „génje”. Napjainban gyakori. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl. . Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. szaporodását. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel. hanem több. A jellegek többségét nem egy. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. így nem lehet tenni ellene semmit. hogy milyen gyermeket szeretnének. Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték.161 3. A gének nem rosszak és nem jók. Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. nincs egy kiválasztott. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. bűnözési hajlam) örökletes. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. vagy éppen hátrányosak. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő. és az is fontos. illetve fejlődik. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. de inkább sok gén együttesen alakítja ki. és – néhány súlyos betegségtől. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. esetleg semlegesek. addig a dohányzásnak. és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében.

miszerint ennek. szeretetért. Eberhard-Metzger. (2005). Így. Dialog. J. 3. C. A jövő nincs megírva. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. Tudományok kiskönyvtára sorozat. Nordex Kft. HVG Kiadó. akkor biztosítható annak elérése. messze nem ilyen.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése. sorsok. Copeland. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. gének. A. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből. Khan. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. P. Watson. amelyek akár a diagnosztika. különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. P.4. Budapest. D. Molekulák. (2004). ez nem jelenti azt. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. (2008). vagy akár az agresszivitásért. mechnizmusának jobb megértése. Hamer.. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. Budapest. L. Génjeink. Osiris. amelyek növelik a valószínűséget –. Az élet molekulája: bevezetés a genetikába. Budapest. L. (2002). HVG Kiadó. Budapest. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik. Jószöveg Műhely. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen. Genetikai átjáró. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. DNS – az élet titka. Campus Kiadó. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. Vince Kiadó. Reméljük. Budapest. az a tulajdonságok kialakulási folyamatának. mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért.. (2002). vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni. (2003). A. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. különösen úgy. keretes szöveg). és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. . Venetianer. Budapest. Jacquard. D. szenzációk.

K. Williams. 301. Craig. Pierce. W. 20. S. F. I. Thompson. Moffitt. (2002). A.. W. Brummett. Proceedings of the National Academy of Sciences. McClay. A. (2007)... Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism.E. Pszichológia... Mesman. M. Sugden. 386–389... Iacono.. Cole. F. M. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 14. I. Caspi. et al. Pérusse. Jonassaint. A-C. Forget-Dubois.. Taylor. 498–504. A. Moffit. Pérusse. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. van IJzendoorn. V. Duyme. M. C. Kim-Cohen. (1999). C. 30. Juffer. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. Tarabulsy. (2003)... M. 104. Deater-Deckard... Developmental Psychology.... Willliams. (2003).163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg. B. L. 297. L. S. T. (2005). (1994). J.. E. et al. Dionne. 351–363. 8790–8794. W. D. T. Pluess. Tremblay. J. G. A. Mill.. Harrington. Thompson.. M. Cole. Mesman. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. 10: 1117–1127. J. T. G. M.. G.. F. A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood. A. K.. Dionne.. (2005). Juffer.. I. J. M. M. et al. J. T. The Human Phenome Project. Saysset. Budapest. Science. The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. S. A. S.. et al. Alink.. R. (2005). (2009). 805–820. (2008b). 8. F21–F26.. Craig.. Freimer. S. Biological Psychiatry. (2006). D. 96... A. Caspi. M.. Martin. (2008a). 3–23... Sabatti. T.. 612–630. A. L. H.. 19. 453–465.to 3-year-olds screened for externalizing behavior.. van IJzendoorn. McClay. W. Craig. Harrington.. Nemzeti Tankönyvkiadó. Zoccolillo.. N. 57. I. Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene. R. DeThorne. Pijlman. 46. B. Dumaret.. DeThorne. . Moffitt. Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry. McGue. Proceedings of the National Academy of Sciences. 18860–18865.. Nature Genetics. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. Caspi. Belsky. Deater-Deckard. S. 293–300. M. R.... Petrill. Milne. Development and Psychopathology. L. J. F. Csányi. Developmental Psychology. Tomkiewitz. M. 44. (1997). G. H. J. Budapest... Developmental Science. A. J.. Science. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction. R.. 15–21. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. Stanton. Caspi. J. Infant Behavior and Development. R. Etológia. Poulton. M. (2009).. H. 851–853.. Gervai. 33. Petrill. J.. J. Elkins. K. 9. C. N. B. A. Osiris. Boivin. Murray... Developmental Science.. (2007). Bakermans-Kranenburg. Boivin. (2006) Fejlődéslélektan. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1. L. Taylor. T.. How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study. et al. 34. J.. V.. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial.. R. 746–754.

... A csecsemő. Martin N. Gould. 43.. K. et al. 1. A... Deater-Deckard. M...55. G. .. Kendler.. Jaffee. R. D. Reich.. Dodge.. Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review. M. H. J. S. J. A. (2009). and the DRD4 polymorphism. Henderson. 662–673. A. Social Neuroscience. 136–141. Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. E. Part C.. McGowan. 28. G. Szyf. 25–42. Lakatos. doi: 10. Psychological Medicine. A.. H..2009..és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. (2005). M. LVII. 155–169. Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children. 151C. (2009). D. Z. 307–319.. I.. M.. R. Douglas-Palumberi. Novak. Rutter. I. F. (2008). Tárnok. (2004). K. (2007).. 1320–1328. Gilissen. Pszichológia. 37. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer. Houshyar. Osiris. B-Z. J. 17316–17321. J. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában. J. Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype. Molecular Psychiatry. et al. Génjeink. M.. J. Kaufman. (2007). 342–348. I. H. J. T. Pszichológia. 970–981. K. (2008). M. M. Plomin.. 67–84. Wong. Hamer. Gervai. P. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. J. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. 50. (1999). Peetsma.. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. Luciano M. P. 2. S. Developmental Psychology. Magyar Pszichológiai Szemle. Z. L.. (2002). Tully. N.. (megjelenés alatt). American Journal of Medical Genetics. Lipschitz. 29. Budapest Haworth C. Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting. R. 615–626. M.... I. Bakermans-Kranenburg. Gelernter. 101. S.. O. Fulker.. Dymov. Lakatos. G. Taylor. Developmental Psychobiology. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood..... de Geus E. Ronai. 34.. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. K. 17. Typotex. K. (2007)... M. Dale.. Az elméricskélt ember. Lakatos. Haworth.. A. Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. Wright M. 61. Yang. D’Alessio. Proceedings of the National Academy of Sciences. Copeland. van IJendoorn.. D. L. 80. 40. Biological Psychiatry. Gottesman. H. (2007). Hague. I. I.. M. J. A:. (2009). Linting. Stams. R. Krystal. T.. 615–625. Z. Nature Neuroscience. 456–463. K. T. Lobos. H. (2009). 43–62. Új. et al. S. (2009). B. S. T. Paulussen-Hoogeboom.. R. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. P. Danis. A. Szyf. Rutter. Todd. Developmental Psychology. J.C. van Beijsterveldt C. E.. Child Development. Gottesman. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. R. Caspi. E. Plomin. J. S. Development and Psychopathology. W. Nemoda... J. 19.... Budapest. 12. Labonté.. Toth. Sun. C. O’Connor. 438–453. Acta Psychologica Sinica. M. Neuman. Moffitt.1038/mp. quality of care. 1042–1050. Hermanns.164 Gervai. (1998). Meaney. A. Sasaki. Baker. (2002). (2005).

Az intelligencia és az IQ vita. R.C. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity. J. Budapest.. 1–24. J. J. Journal of Child Psychology and Psychiaty. ... S. Moore. an intermediate phenotype for anxiety disorders. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder. J. (2006). How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. D. Schork. Loehlin. L. Pszichológiai Szemle Könyvtár. D. Brain and Behavior. Implications of resilience concepts for scientific understanding. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system. McCartney.. (1983). B. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. 54. e6–e5. D. (2006). Gelernter. 84. Neuman. 191–197. 50. 1094.. Belsky. W. M. Sonuga-Barke. DeFries.) (2002). Halpern.. A. G.. C. J. Buitelaar. 1094. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. 403–410. R. 5. Mesman. J. 65.. 312–319. Suomi. Annals of the New York Academy of Sciences. (2009). M. 33. Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. M. Stein. Mills-Koonce.. M. Risk. (1977). Akkord. et al. Oades. N..165 Plomin. (2008). J. M. C. and gene X environment interactions in rhesus monkeys. J. Propper. S. K. S. Akadémiai Kiadó. Hill-Soderlund. 66. resilience.. Biological Psychiatry. W. Franke.. (2008). 83–104. Bakermans-Kranenburg. (2002).. Ridley. Psychological Bulletin. Sweatt. Vajda Zs. T:. Pluess. A. J. C.. 7. M.. (szerk. Calkins.. Genes. 309–322. 424–435. Chen. Neuropsychopharmacology. E. Budapest. J. Psychogiou.. Van IJzendoorn. Annals of the New York Academy of Sciences.. R. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. S. J. 79. J.. 1377–1394. Biological Psychiatry. H. 1052–1063.. Child Development. (2009). L. Child Development. és mtsaik (2009). Rutter. Scarr. (2008). Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity. B. R.

elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés. fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? . ÚJ TUDOMÁNY. ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen.166 4. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA.

hogy miként gondoskodunk a gyermekekről.167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait. illetve rávilágítunk. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől. amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez. Befejezésképpen kiemeljük. hogyan neveljük. Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban. . az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. fejlesztjük és oktatjuk őket. Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése.

mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. Hiszen az elmúlt korok sajátos. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. Múlt és jelen.és alkalmazott kutatások. olvasó. a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. folyamatos változása szükségszerű. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire. Elmélet. autonóm személy. mint egy meg nem ismételhető időszakra.1. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. számoló. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének. sportoló. amikor esély kínálkozik arra. logikusan gondolkodó. döntőképes. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . 4. valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. ábrázoló. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban. Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. A múltbeli nézetek. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. hangszeren játszó. A fejezet végére. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése. alap.

A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. Danis és mtsai. Felismerte. genetikailag meghatározott. nyelv/nyelvtan. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. Egy sajátos nativista elmefelfogás. Ma már tudjuk azt is. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes. és láthatjuk. kötetben. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását.169 1 4. hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. hogy a különböző funkciókért (pl. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. valamint Danis és Kalmár. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. 2006. arcfelismerés) veleszületett. csak az adott területen probléma merül fel. modulok felelősek. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l. Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk. Pedig erőteljesen befolyásolni képes. amely olyan passzív agyat feltételezett. a II. talán kicsit elfelejtkezve arról. amire ezt írták. részt alább). még Cole és Cole. óvónő stb. Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében.1. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében. hogy a gyermek mikor. amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki.) és azt a társadalmi kontextust. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek. 2001. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. . hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is. Egyed. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. a modularizmus feltételezi. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. az ún. a jelen kötetben. milyen módon kerül kapcsolatba. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. rokonok. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. gondozónő. kivel. testvérek. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről. mi történik vele stb.

hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír. Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. amit ma a gyermek fejlődéséről. Sokszor pedig éppen arra van szükség. szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. oktatásáról gondolunk. A környezet többszintű. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. iskolapszichológus. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. hallás és látás rendszeres vizsgálata. szegregáció helyett integráció). olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása). 4. ökológiai. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. a mai Görögországban. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás. legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. . amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. Meggyőződésünk. hogy milyen kultúrában él. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól.170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. ha akár időben. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését. keretes szöveg). akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. ami minden gyermekben hasonló és közös. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. de családok generációinak életére vannak hatással. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. gyermekvédelmi felelős). és olyan ismeretet nyújtani. a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni. Vegyünk egy egyszerű példát. azt lássuk.2. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. egy mai. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl.

Hubel és Wiesel kísérletében. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl. amikor azt tapasztalta. A későbbiekben erre még visszatérünk. 1987). . Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. mint egykor Lorenz. problémák valószínűségét. és csak egy korlátozott. A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók. hogy létezik egy olyan periódus. A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta. annál több új szinapszis alakulhat ki. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. letakart szemükre örökre vakok maradtak. 50%-kal magasabb. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. 3. hogy az agy csak az első három évben rugalmas. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan. Greenough és mtsai. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja. A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik. Erre épül az a feltételezés. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet. maradandó károsodást szenved. bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik. Így arra következtettek. ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l.2.171 4. 1. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között.2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. rövid időszakban történik meg. Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. Bruer (1998. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni. 2. 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások. mint felnőtt korban. részt alább). hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. 2008). 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. mint pl. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani.  Híres. Lorenz többek között azt hangsúlyozta.

és mi akár korlátlan ideig (l. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik. Szakítottak azzal a nézettel. bár lassabb és kisebb mértékű.  Nagyon fontos. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. a .172 1. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses. újraszervezésében van szerepe. a gyermek érdeklődésére. Érdemes megjegyezni azt is. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. amikor tudatos szakértői segítségre. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai. társtudományok Talán nem túlzás. Nyilvánvaló. Nincs bizonyíték arra. fejlesztésre van szükség. és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában. igényeire figyelmet fordító. válaszkész szülő tehet. keretes szöveg). hogy vannak olyan élethelyzetek is. részt alább). figyelmen kívül marad.  A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban. 4. ÚJ TUDOMÁNY. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. 2007).. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. Immár empirikus kérdés az.3. mint az utóbbi évtizedekben. de hasonló kedvező hatást fejtett ki. de szét kell választanunk. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről. hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. hogy az extra gyakorlatok. Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. ÚJ TECHNIKA. ha azt mondjuk. 3. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. 2. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. amelyek világossá tették. A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá.

az adott aktivitás időben mikorra tehető. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl. A készülék. epilepszia. Bár csak alacsony sugárterheléssel jár. 2003.3. 1987/2002). A mérést arra építhetjük. mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. monitorozva a sugárzást. hogy nem mutatja meg. az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai. Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1. orvosi indikációval használják gyermekeknél.sciencedaily. Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről. hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe. követni tudja. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. Forrás: http://www. fMRI).jpg (pl. Csépe. autizmus. A kutatások további fontos törekvése. 1999). Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. . hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. ott növekszik a szöveti vérátáramlás is. 2005). A módszer hátrányaként említhető. kép fMRI felvétel.com images/2007/10/071030114055. Chugani és mtsai. 4/2. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között.. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást.173 4.

Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására.174 C) D) 4/3. Kéri és Gulyás. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. illetve. a tapasztalat hatása.com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést.. 2003). Előnye. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. a viselkedéses és a környezeti – szinten belül.yogameditation. Az EKP-nak kiváló az idői felbontása. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. környezeti ingerek. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban. 2005. Ez kétirányú. és a szintek között is. Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám. 2006. Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik.jpg. 4/4. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- . kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai. latencia – mentén írhatók le. Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika.1. l. Lényege. http://www. amplitúdó. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat. a PET-nél jobb az idői és téri felbontása. 2003).jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül. a neurális. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. Gottlieb (2007. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. D) PET-készülék Források: http://www. 4. hogy teljesen biztonságos. Legnagyobb hátránya. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. Gulyás.dana.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot.

elsősorban a magzati és a születés utáni. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. 2. ha különbözőképpen végezik pl. egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó). olvasás–diszlexia. hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. (Akár egy egyszerű. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. de rendszeres gondozási helyzetről is. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket. A molekuláris genetikai kutatásokról l. egy gyermekére ráhangolódó. 4. hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását. o) A viselkedés. hanem azt is. Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása.és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre.1. 2000). G. korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l. Kétirányú hatások Környezet (fizikai. hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. amely más hatást fejthet ki.175 letően mindebből következik. a jelen kötetben. különböző kultúrákban. ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb. . társas. Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. még bővebben Danis és Kalmár. arcfelismerés és zavara). (2007.

öröklődés vs. A viselkedés. mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából. A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. Alapvetően arra keresi a választ. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást.4. A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. keretes szöveg).176 pontosít5 (Munakata és mtsai. megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl. hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. amnéziás betegek viselkedésére összpontosított. ez azt jelenti. A kutatók felismerték. Karmiloff-Smith (1992. 4. amelyet az agy – alaktani. Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. 2004). . azzal kecsegtet. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához. hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l. hanem fejlődési folyamat eredménye. hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. 1996. szinaptikus stb. 2007). hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat. környezet. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. folyamatos fejlődés vs. 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. kémiai. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. illetve az emlékezeti zavarban szenvedő. szakaszos fejlődés). Az emlékezet kutatásban pl.

Lehetnek méretbeli különbségek (pl. (2005). Egy oszlop átfog minden horizontális réteget. o. S-J. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi. a beszéd). A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható. 4/7. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e. és Frith. a „vevő” a dendrit. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat. bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek..4.org.org/ graphics/images/en/9682. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. Blackwell Publishing.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű. Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van.. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban. sűrűsége. Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják. c) http://www. Források: a) Blakemore. The Learnin Brain. b) http://www. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja.. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai. A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is.centurahealthinfo. az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg. C) A mielinhüvelybe burkolt axon. 12. a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják. 4/6.uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. kép A) A neuron. U. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is. Az „adó”az axon.microscopy-uk. de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl. humán neokortexnek 1/30 része). . mérete.177 4.jpg. Lessons for education. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól.

1998. A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel. a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith. Annál is inkább. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti.mcgill.178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban. Mareschal és mtsai. Danis és mtsai. 2007). Források: A) http://www. .. hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l. a II. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el.jpg B) http://thebrain. Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra. Westermann és mtsai.disaboom. Feltételezi.ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti.0/images/content/White_matter. 1998. amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén. kötetben. mechanizmusokat ír le.com/Themes/Disaboom2. versenyképes elméleti keret. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket. 2007). 4/9. amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára.

sérülése nem befolyásol egyéb területeket. Ez azt jelenti. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet. az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek. Nevezetesen. vagyis a sérülés területspecifikus lesz. Ezért nagyon sok . amelyre ezek alapján éppúgy igaz. A neuro előtag azt fejezi ki. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. kogníció. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. eltérő neurális szerveződés” c. mint a többi szintre. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. a génektől kezdve. akkor az hatással lehet más területek fejlődésére.1. Ebben a roppant bonyolult. „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. rész).179 fejlődés nem előre programozott. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra. a sejtek alkotta agyi területek. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. hanem más funkciók fejlődésére is (l. hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik). mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. hogy fejlődése kontextusfüggő. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra. a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. a modularizmus szerint (l. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. Danis és Kalmár. 4. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. – a neurális fejlődéssel. érzelmek stb. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben. vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. komplex biológiai rendszerként vesz részt. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. a sejt. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. Egy korábbi felfogás. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus. keretes szöveget).

a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot. rajzok. hogy míg az veleszületett. mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről. vagyis saját aktivitásával. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. választásaival. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain. milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. 2. filmek iránt kezd érdeklődni. Saját viselkedése hatással van környezetére. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. amit kínálnak neki. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly. amiből tanul. ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl.). Persze egy nyitott és kíváncsi. Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest. Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. felvilágosítás arról. Feltételezi. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. 2007). Ahogy pl. a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. Egyrészt azért. tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. hogy a késlekedésnek mi az ára. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. tehát proaktívnak tekinthető. hogy a gyermek proaktív. inkább a képek. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. de más neurális folyamatok (pl.

2009). de ha valaki megérti a szemléletmódját. . hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. A modulok nem velünkszületettek. 2007). ami történt. rendszerek „specialistáivá”. vagy ami éppen történik vele. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek. Nyilvánvaló. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. 3. Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik. 1998. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. csodálói vagyunk. rugalmasságát.181 feltételezett. a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. 1998. amelynek mi. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. 2002. Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. annak fejlődését. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. méghozzá úgy. hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint. Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. idővel az aktivitás lokalizálódik. 1992. valamint az atipikus fejlődést. Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. könnyen köt vele barátságot. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. Mareschal és mtsai. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”. 2007.

182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról. Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. A velőcső záródása a 21. amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. 2006).8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida). folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése. ábra  /A) hátulsó része nem záródik. 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. az 5. folyadék kerül bele. és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. illetve egy belső sejttömeg. Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l. Ha a velőcső (l. ha az elülső. A veA kötet 5. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz. ábra  /6. napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. 4. ábra). amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l. 4. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal.2. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. 4. nyitott gerinc. fejezetében (Kalmár) térünk ki arra. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. Cole és Cole. A 11. majd megjelenik a középső is. majd előre és hátra terjed. derékfájás). állapot). Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért.3. deréktáji csigolyán fordul elő.2. 4.3. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. Amikor a méhbe ér.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek. és kezdődik el a kb. ábra). hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. Ha pl. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára. 7 .

183 1. ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www. 4. Scheibel. 4. ábra  / B). 4.3. hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –. 6.3. 1999. 5.aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001.com/showdocument.indianjournals. később kampószerűen elhajlik.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra. 3. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l. majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l. ábra  / D) (Szente és Toldi.2. az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40. 4. napja környékén kezdenek megszületni. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel. 2.3. Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának. ábra  /C). 1997). és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul. . 1. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk. 4. 4. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak. melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l.

colorado. Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt. nagyszámú dendritek. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d). b. a differenciálódás folyamata következik. ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata. A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek.184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük. c). alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül.jpg. A telencephalon. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet. 4. hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a. . 2002).3. mert hatással lesz arra. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. Mintázata azért fontos. aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes. valamint Szente és Toldi (1999) 114–115.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20. amelyből a két agykamra. Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. ún.

gesztációs hét környékén kezdődik. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. A szinaptogenezis. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. Miközben a neuronok differenciálódnak. 2001). ami az egykori maximum sűrűségének kb. hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés.) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. 2002). csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. még 4. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. majd egyéves kor után fokozatosan csökken. A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. de tart még serdülőkorban is. keretes szöveg ábráit). mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l. Érdekes.4. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet. A nem működtetett . 1990/2002). Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. hosszan elhúzódó. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. területekkel. beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak. hanem leolvasható róla az is. amíg növekszik a kapcsolatok száma. illetve a dendritfa megfelelő részét. vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. A folyamat az első években a legintenzívebb. a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. elágazással rendelekző axonok kialakulása. csak valamivel később. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik. kontrollfolyamatok stb. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben. A prefrontális kéregben. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. 60%-a. a metszés. A nyelvért. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig. A humán idegrendszerben ez komplex. és tart még életünk negyedik évtizedében is. Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat.

hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő.186 kapcsolatok idővel leépülnek. s hogy a csecsemő. ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé.4. ábra. hogy a különböző funkciók. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson. . s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. 4. hogy ebben az esetben a kevesebb több. rövidlátás újszülöttkorban. Az agyfejlődés különböző időben. (2001). serdülőkori meggondolatlanságok). 2003). ábra Az agy fejlődése Thompson R.A.és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben. hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata.A.4. érdemes lesz majd megfigyelni. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. 56:5–15. a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében. Azt mondhatjuk. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek. & Nelson C.. A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus. Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre.

Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. Ne feledjük. heterogén vizuális mezőben élünk. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját. az emberek pedig kommunikálnak velünk. látás. és atipikus fejlődés következik be. A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra. úgy alakultunk ki az evolúció során. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent. ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. A környezet hangjai hallhatók. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja. Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. Thomas és Knowland. Ha ez elmarad. akikhez kötődhetünk. 2009). nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. azaz a legteljesebb legyen. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. Feltehetően úgy evolválódtunk. amely mindenütt előfordul. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. 2005.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. milyen . hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl. hallás. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. Ennek funkciója. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. hogy világosban. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. Így nincs nagy kockázata annak. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. az „ablak becsukódik”. fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. másrészt a faj fejlődését. de csak olyanokat.

Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. Megfelelő ingerlés mellett. és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani.com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával.youtube. . és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. kötetben). A 10 http://www. kulturális környezetére vonatkozóan (l. a családtagok számára megtiltotta. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. Ennek extrém példája Genie10 története. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. társas. a II. 4. Lukács és Kas. hogy beszéljenek hozzá. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l.188 bonyolult. Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. a jelen kötetben). Danis és Kalmár. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott.2. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők. a fejlesztése során. műtéti úton eltávolított hályog okozta. ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban. Szabadulása után. Ha a baba hályoggal születik. kép). Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt.

hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja. azt fogja nézni.ac. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl. különböző ideig működhetnek. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható. Több vizsgálat igazolja azonban. A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt.11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent. látásélesség. 2006). vagy későn veszik észre a hallási problémát. normál látásélesség kialakulását követően (6. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél.science. milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. Egy órával azután. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás.html A nézéspreferencia technika lényege.ulster. globális mozgásészlelés) eltérően. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek. . kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed.189 4/10. ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni. látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. Ha nem. hogy a jelnyelvet is – csakúgy.

hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja. A nevelőszülők képzésben vettek részt.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. A gyors. így a fizikai gyarapodás. és jobban is értette a mondatokat. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l. hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját.12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. akik 4-6 éves korukban kezdték. keretes szöveget). Ezek az eredmények is azt erősítik.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. Számos humán vizsgálat született már. és azokat. a kötődés alakulását. a beszéd és a nyelv. hatékony. részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata.7. akik csecsemőkoruk óta tanulták. de anyjuk nélkül kell felnőniük. milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is. Egyik részük nevelőszülőhöz került. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. hogy miként gondolkodunk. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket. a szenzoros. amelyben kimutatta. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. mint más nyelvek. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. Kiderült. azoknak a helyettesítései felületesek. Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. a kognitív fejlődés. a társas és érzelmi fejlődés. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. azokat. Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. másik részük továbbra is intézetben élt. . a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar).5. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni. A Charles A. 2000). Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. 4. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta. 4. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben.

kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest.191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését. ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). társas és érzelmi fejlődés. az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. az intézetben élő gyerekek nem. 2009). hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl. 2007). kognitív fejlődés. a kognitív. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. még a 4. több pozitív érzelem és figyelem. Bizonyos időszakban. A növekedés akkor is kimutatható. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. valamint a gondozói környezet felmérésével. Az EEG. 1995). illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. Ha valaki nem gyakorol. a kéreg fejlődésének idejében az agy . Lényeges adat. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben.5. Mindez azt jelenti. Nagyon fontos viszont. Fizetséget kaptak tevékenységükért. rendszeresen látogatta őket szociális munkás. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba.és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson. nyelvi. nyelvi fejlődés. kötődés. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését. a viselkedésproblémák. Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület. Az első vizsgálatok után 30. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai. a kötődés. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás. keretes szöveget). Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is.

mivel azt sugallja. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. hogy vannak betegek. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. Ugyanakkor azoknál. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. EKP-válaszaik is (l. és az angolt csak második nyelvként tanulták. eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. 1996). A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. keretes szöveg). ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. Tény. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban. amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. 4. Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. amely nem függ attól. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta. Úgy tűnik. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. de egész életen át megtartja azt a képességét. hogy. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. 4. Olyan siket személyeknél. Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. 2001). akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén. a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. hogy kinek mi az anyanyelve. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat.3. Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. A feladat hangok észlelése volt. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is. Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés.192 különösen érzékeny és plasztikus.6.

Ez újabb érv amellett. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. 2002). hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. Ez azzal magyarázható. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük. erős aktivitás jelentkezik baloldalon. Amikor halló személy angolul olvas. Olyan halló személyeknél viszont. már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. akinek az angol második nyelve. kiderül. Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. különösen az alsó frontális régióban. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. Nevillék csoportja megmutatta. amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten. Ugyanakkor. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. 1992). a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. Ezek az eredmények szépen illusztrálják. míg más rendszerek (pl. hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. Adalékul szolgál. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. Ha azonban ez nem történik meg időben. 14 L. Egy anyanyelvi jelelő esetén. hogy milyen jellegű a nyelv. mint Genie. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. hogy ez akkor is igaz. akiknek nagyobb a szókincse. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. Ezt az értelmezést támasztja alá. . hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. hogy milyen nyelvet tanulunk. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl. akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet.

és Alex óriási fejlődést mutatott. aminek nem várt és káros következményei lehetnek. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. hogy beszélni. Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel. de egy féltekére korlátozódik. Persze sokféle módszerrel el lehet érni. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. . az agynak már története van. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. végtag elvesztése). Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. amikor Alex 8 és fél éves volt. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). Mind a motoros. hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. amely bal agyféltekéjét érintette. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. Mivel tudjuk. annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. kommunikálni kezdjen. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. hogy képességeinek voltak korlátai. Ezek alapján kiderült. 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. nem vettek tudomást arról.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. Kizárólag jobb féltekéjével. de ez alapján sem állíthatjuk.6. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt. amely végső soron javította életminőségét. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. Bizonyos szindrómák esetén. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. Ilyen műtétre került sor. mintha addig mi sem történt volna. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt.194 4. hogy valaki ne használja a bal kezét. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. akkor nem történik más. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat. mint önkényes erőszak. Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. bénulás. 8-10 éveseknek felelt meg.

észlelésére (pl. felvilágosítás a kedvezményekről. beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. Megelőzés. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást. hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. és ha szükséges. az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg. és élni tud azzal a lehetőséggel. szűrés. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak. A megelőző programok. kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. Törekednünk kell arra. hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét. fejlesztést. Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. ha gyermeke nem kezd el beszélni. a juttatásokról). Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez).195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. Egy sokoldalú. kit keressen fel az anya. amit a rugalmas agy jelent.

). 4. hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. Így a prevenció része a terhesgondozás során történő. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. Ez . gyógyszerek. A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések. tanító. védőnő. fejlesztő pedagógus. hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. konduktor. pszichológus. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). tanár. gyógypedagógus. Törvények és vélekedésrendszerek. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl. gyermekpszichiáter.196 tosságú kérdés (pl. szociális munkás stb. pszichológus. hogy adják gyermeküket intézetbe.7. szociális munkás. gyermekorvos. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről.) eltérő feladatok hárulnak. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. keretes szöveg). ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. gyógypedagógus. gyógytornász. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk. illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. orvos. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások. milyen a másság kultúrája. logopédus. a gyermekkorról. gondozónő stb. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. Óriási hatása van annak. gondozónő. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. óvónő. kompetenciáik különböznek. kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos.7. Tudjuk. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). Azt várjuk el.

Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. máskor erre nincs mód. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket. Ehhez azonban fel kellene ismerni. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. hogy a gyógyítás. megfelelő oktatásról stb. oktatásáról.197 nem igényli a baba aktív közreműködését. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat. gyógyszeres kezelésről. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. hogy bár tudjuk. de a szabályozás nem ír elő objektív. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. ha a jelenleginél nagyobb. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. Érthetetlen. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. – jelentősége van a korai észlelésnek. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. Olyan terület ez. . hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés. ha hozzátesszük. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. Főként. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. Nagyon nagy súllyal esik latba az is. drog. öngyilkosság. Mindebből következik. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl. diszlexia. Születés után is kialakulhat siketség. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás. Olyan esetekben. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. (Ez megint csak akkor lehetséges. műszeres mérést. ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében.

hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. de nagyon komolyan veszélyezteti. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. másrészt a halló többség verbális nyelvét. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. pszichológusok 16) fejlődésükről. mint más gyerekek. társas és személyiségfejlődésére éppúgy. amely szabályozza az oktatást is. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. 2002). Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. valamint annak. hogy milyen modalitású a nyelvi inger. ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve. attitűdjét is. Remélhetőleg.198 túrája. vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. 16 . A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. mint a család életére. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. fontos aspektusait érinti. A késlekedés. 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. Sokan úgy fogalmaznak. Ez a nézet általában azt feltételezte. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. A legfontosabb. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív.

Normál körülmények között. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. hogy a plaszticitás védettséget ad. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. Ez engedi meg. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. a pedagógusok. a nyelv és . Korábban kiemeltük. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. 1992). A plaszticitás azonban kétélű fegyver. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. a kötődési személyeket. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára. A baba és a család nyelvtanulásáról. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. mintázott vizuális kontextust. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét. hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. fejlesztő pedagógusok. a mozgás lehetőségét. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. gyógypedagógusok. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. Annál is inkább. arra következtethetünk. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz. van lehetőség a módosításra. iskolázottsági. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget.199 kapcsolatba kell lépnie. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát.

amit maga tud megoldani. Előfordul. lakhely elvesztése) stb. de ugyanilyen hatékony. intézmény segítségét kérni. hogy a család maga küzd meg a problémával. családok. amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak. Ezért gon- . család és barátok. depresszió vagy egyéb mentális probléma). érzékszervi probléma). Gottlieb 4.1. – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt. pszichológus. Előállhat olyan helyzet is. alkoholbetegség.200 kommunikáció lehetőségét stb. veszélyes hulladék). családsegítő szolgálat. segítséget és támogatást kapjanak. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. fizikai biztonság hiánya okozta stressz). fejlődési zavar. és mihez kell mások vagy éppen szakember. illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. Elképzelhető. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti.). vagy később (pl. koraszülöttség. mert ahhoz pl. ábráját). – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. Újra hangsúlyoznunk kell azt is. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik.). éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l. – átmeneti krízis a család életében (pl. de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. ha jól méri fel. mi az. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. orvosi szűrővizsgálat szükséges. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). önkormányzat stb. A lényeg. hogy azok a szülők. hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. orvos. ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent. – a szülő betegsége (pl. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). fejlesztő pedagógus. Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. – a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele. genetikai vagy szerzett betegség.

hogy minden perc. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. Iskoláskorban már nehéz elképzelni. mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért. Ha azonban ma még nem létező. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba. Fiatal területről lévén szó. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. könnyű belátnunk. hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. egyértelmű. akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. Ahogy a megoldás sem az. ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl. Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét. elvesztegetett idő. az agy tipikus fejlődése). . amivel ha élni tudnánk. ilyennek született (genetikailag determinált). hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. vakság. de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. Hiszen az agyi plaszticitás. amivel sokszor találkozni lehet.201 dolnunk kell arra. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). akár megelőző tevékenységgel. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon. Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. amelyben a fejlődés zajlik. hamar rájövünk. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. hogy a mélyszegénységben. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát.

. E.. H. ELTE Eötvös Kiadó. The brain and child development: Time for some critical thinking. Sign Language Studies. Taub.francoisgrosjean. Budapest. Budapest. Kognitív tudomány. B. M. Grosjean. M. Budapest. E. 113. In: C. J. Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience.. V. Blackwell Publishing. Gy. (2003). J. (2001). Cole. Gy. 1.. The Myth of the First Years. The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. Mazziotta. MA.. Wallace. J. 539–559. (1999). 307–320. A. D... 388–397. Johnson. D. In: Johnson...202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. 2741–2744. U. Science. Pléh Cs. Kognitív fejlődés-neuropszichológia.. M. 191–202. Greenough. Cs.. Toldi. Gulyás. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. M. Osiris. (2007).) (2003). Developmental Science. Fejlődéslélektan. Cs. Cole. Kovács. (2003). Fejlődéslélektan.. 99 (6). (2008).. Nelson & M. Budapest–Pécs. Bradford/ MIT. (szerk. A. J. http://www.. Campos. The Free Press. The Learning Brain. Constantine-Paton. J. Gottlieb. S. Black. Gulyás. Hubbard. Pléh. T. C.. Kognitív idegtudományok. 1–18. H. Kovács. (2006). Rockstroh. M. S. Csépe. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. M. Dialóg Campus Kiadó. Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. 233–257. J. New York. Gilmore (eds. 101–116. T. Chugani. R. R. Neural plasticity and development. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted. A. M. L. B. (1999). Budapest. M. Osiris. Egyed.). Pantev. (1995). Wienbruch. (szerk. (1987/2002). E. Luciana (eds. H.. T. Gondolat. Blakemore. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan.. B. Kognitív fejlődés. . Budapest. Munakata. Bugán. Szente. Heim.. In: Oláh. S-J. Cole. (2005). Budapest. Bruer. Csépe. Probabilistic epigenesis.. C. T. Y. Experience and brain development. (szerk. T. (2005). Lessons for Education. S. Journal of Neurophysichology.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. De Haan. Barbu-Roth. (2005).. Elbert. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl. B. C. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. F. Budapest. V.): Brain Development and Cognition: A Reader. I. Hertenstein.pdf. W. Johnson. 245–251. B. Infancy. Witherington. J. (1987). T. (2006).. 1. A.) (1996). Osiris. (2001). FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson.. Public Health Reports. C. M.. 305–307. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. 77. 270. (eds. J. G. 58.. M. (1992). M. M. 103–125. Osiris. Wiley-Blackwell. Gondolat. In: Pléh. Elbert. (szerk.) The Cognitive Neuroscience of Development. (1998).ch/Hungarian_Hongrois. M. Psychology Press. 1–11. H. és Frith. Gulyás. W.. Rockstroh. Osiris. Kognitív idegtudomány. Bruer. Child Development.. Cambridge.. Rick O. (2000). Phelps. Budapest. K. E.

C. Mayberry. (2009).. Munakata. Wiley–Blackwell. R.. S. J. G. 111–128. Developmental Psychobiology.. J. 71. Casey. Spratling. 417. 38. 1... (2002). A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. (1990). Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. Nature.. Bavelier. H. H. L. Child Development Perspectives. 2. Morford. H. 14. Reprinted. A. 254–281. 2. A... R. (2002) Linguistic ability and early language exposure. Johnson. (1990/2002). D. et al. D. 10. 1. Budapest. B. E. H. Johnson. Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. L. H. Cognitive Science. 122–128. MA. B.. Neuroconstructivism. Child Development.H. Development itself is the key to understanding developmental disorders. Osiris. Developmental Science. Y.203 Huttenlocher. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. (2000). In: Chamberlain.. 244–258. Development itself is the key to understanding developmental disorders. M. 45. Cerebral Cortex. Atypical epigenesis... A. Cambridge. 8 ( March). Gulyás. Johnson. D. 13–18. Trends in Cognitive Sciences. 56–63. 251–271. (eds. M. 163–183.. W. Munakata. Maurer. Chugani. In: Pléh. J. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. (2000). Mareschal. Rick O. S.. M. Gilmore (eds. D. Karmiloff-Smith. Gulyás. Mills. C. Gilmore (eds. Thomas. Rick O. Developmental Psychobiology. R. . Gilmore (eds. J. C. 41–57.): Kognitív idegtudományok.. M. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. H. Y. (2002). A.. Morphometric study of human cerebral cortex development. 75–81. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban. R. C. Mahwah. Maturational constraints on language learning. Karmiloff-Smith. In: Pléh Csaba (szerk.. Wiley–Blackwell. (1998). (szerk. T. H. American Scientist. Nelson. Wiley–Blackwell. A. (2004). Kéri.) (2007). (2007). Newport. I.. C. M. Sz. MIT Press. Chugani. N. Vol. (2003). Magyar Tudomány. B. M. Gy. H. C. Mayberry. P. Mayberry. (2005).. Y. M. (1999)... Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework. Furtado. (1992). The deprived human brain. Neville. E. Fox. (eds. Diamond. Trends in Cognitive Science.. 11–28. 84–88. Budapest.. 287–292. NJ. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. E. Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. (1992).): Brain Development and Cognition: A Reader. Karmiloff-Smith.. Cs. L.. A. Lawrence Erlbaum and Associates. Nelson. I. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. Neville.): Brain Development and Cognition: A Reader. D. Karmiloff-Smith A. 375–391.): Brain Development and Cognition: A Reader. In: Johnson. Oxford University Press.. In: Johnson. (2007). Y. Lock. H.): Language Acquisition by Eye. 97(3). (2009). In: Johnson. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. 117–128. Lewis. Zeanah Jr. M.. (1996). Karmiloff-Smith. 46. A. D. Cs. Kazi... Kovács. Morford. Rick O.): Kognitív tudomány. Osiris. (2005). Volume One. T. Munakata. Munakata. A. 46 (3). Karmiloff-Smith. Westermann. A.. 81–96. P. Neurobiological perspective on early human deprivation.. H. Lawson. Juhász. 10:1. Developmental Psychology. 389–398. 222–229. Sirois S. A.

Neuroconstructivism. L. Sirois. Carr. Hayes. Phillips. (2007). L. Munakata. R. A. N.. M. Ostrovsky.. Brett. General Principles of CNS Development. A Bradford Book. C. C.204 Nowakowski. Westermann. . Mareschal. Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers. A. 8. 392. Wiley–Blackwell. F. (eds. Gilmore (eds. Mishkin..) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. (2001). From Neurons to Neighborhoods. C.. Journal of Cognitive Neusoscience. 27. Ward. Pennington. Adams. M. (1996). C.. H. B. (1998). Oostenveld. Luciana. & Nelson.. S.. D.. S. Developmental Review. Toldi. Developmental science and the media: Early brain development. Vision following extended congenital blindness. 5–15.. Sinha. M. C. B. In: Johnson. (2001). (2006). 428–441. A. National Academy Press. E.. Andalman.. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy. C.. Developmental cognitive neuroscience: Origins.): Brain Development and Cognition: A Reader.htm . 17. Snyder. 75–83. R. Brain.C. Roberts. The Science of Early Childhood Development.. Increased Auditory Cortical Representation in Musicians.. P... Roberts Jr. H. L. Dialóg Campus Kiadó. 120. A. 57–82. M. M. C. S. Szente. Neville. (1997). Hove and New York. Isaacs.newhorizons. Scheibel. Psychology Press. Psychological Science. J. Developmental Science. S. A. R. K. Thomas. org/neuro/scheibel. Y... B. R. A. 17–20.. Rick O. A.. J. J. F. Sampaio. and prospects. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. 159–182. P. (2007). European Psychiatric Review 2(1). R.. Engelien. M. Budapest–Pécs. (1999). M. Pantev. 35–44. Thompson.. Hoke. (eds. Thomas. D. M. W. Washington. 231–256. A. 811–814. issues. (2002). 10. Myelination in the developing human brain In: Nelson. (1997). Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy. Vargha-Khadem. V. (2009). Embryological Development of the Human Brain http://www... Y. P. Shonkoff. Nature. The MTI Press.. 56 (1). Ross. (2006). E. H. 1009–1014.. G. D.... J. C. Knowland. Spratling.) (2000). The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience. C. Johnson. Weber-Fox. C. L. Truwit. M. American Psychologist.. E.

205 .

ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) .206 5. fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik.

. Az ártalom következményei a hatótényező típusától. erősségétől. A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja. Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. jó részük ugyanis kivédhető. hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra. A veszélyek ismerete rendkívül fontos. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –.

mint az oxigén. nikotin. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. bizonyos gyógyszerek. drogok. 2001. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. Súlyos kockázatot jelenthet az is. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l. az agy fejlődése igen korán. azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. Shonkoff és Phillips. egyes vitaminok és hormonok stb. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. Vannak ártalmak. a jelen kötetben). ólom és egyéb nehézfémek. A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. fehérje. A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. folsav. mert az anyatejjel is .208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. Ilyenek a sugárhatás. már az embrionális szakaszban elkezdődik. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. ezzel valójában csak az változik. cink. Lakatos. a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. a fertőzések. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. (Fifer és mtsai. vas. például a belégzés vagy a táplálkozás révén. az anya közvetítésével vagy közvetlenül. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. 2001). bővebben Danis és Kalmár. esszenciális zsírsavak. a jelen kötetben). ami szükséges az egészséges fejlődéshez. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható. jód. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít. mint az. 2000). de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. az ártalmas anyagok – például alkohol. Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak.

hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. Fontos tudnunk. Shonkoff és Phillips. valamint a figyelem. A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. mert az ún. A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl. 2000). Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. Az ún. struktúrák a legérzékenyebbek. Mindig az éppen fejlődőben lévő területek. de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg. amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. a súlyosságot (a káros hatás mennyisége. hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. az információfeldolgozás meglassúbbodása. Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk. ami esetenként igen súlyos. Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. Ezt azért fontos hangsúlyozni. 2001. mértéke). A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). csökkent értelmi képességek.

Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus. sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. Ezért fordulhat elő. a koraszülésért és több szülési komplikációért. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz.1. herpeszvírus. hallási) és mozgásfejlődési zavarokért. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért.210 kor lehet számítani. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. A krónikus ivásnak egy másik. HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik. 2000). az 5. 2001).) . hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips. mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. szenzoros (látási. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. A csecsemő. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul. A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban. (A magzati fertőzések két példáját l. A baktérium. aminek az lehet a hátterében. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik. A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. rubeóla. A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. keretes szövegben. Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak. 2001). az alapvető különbség az. kevésbé ismert következménye is van. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. 2001). ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának.illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai.

Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. fül. majd tartós elakadás következik. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. szem. 2000). Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb.1. A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. szív. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. időnkénti megtorpanásokkal. azok csecsemőkorban ingerlé- .211 5. akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre. mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak. A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér. szívritmus) és viselkedésére. 2003). A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. esetleg egészen a serdülőkorra. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani. mások viszont még a feltevést is elutasították. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. Azoknál. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak.

ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. vas. ill. akiknél a hiányállapot súlyos volt. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. magas vérnyomása. jód. feltétlenül hozzá kell azonban tennünk. 2008. Azok a gyerekek. egyes vitaminok). cukorbetegsége (diabetes). –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. –  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. a magzati és a születést követő időszak- . de dohányzása is. a jelen kötetben. mint az agy nélküli magzat. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. és minél tovább tart. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. A vashiányos csecsemők értelmi. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips. Shonkoff és Phillips. illetve csökkent mennyiségével függ össze. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. 2000).és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával. esszenciális zsírsavak. de fontos tudni. Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). fáradékonyak és félősek. később ebben a fejezetben is). cink. 2001).212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. folsav. A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet. 2000). Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot. hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. fehérje. figyelmi problémák is előfordulnak náluk. Danis és Kalmár. értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb.és mozgásfejlődése késik. A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen. Ha hiányzik. a csecsemő. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l. Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel.

213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez.1. Nyilvánvaló. ábra). az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya. illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz. alkalmasság utódok létrehozására. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. 5. 2008. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk. Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. Bleichrodt és Born. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. Forrás: Black és mtsai. 2008. 1978. hogy még az anya enyhe. megbetegedés. Rövid távú következmények: halálozás. si zavar. gazdasági teljesítmény. Czeizel és mtsai. 2000). A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul. Delange. ahol a jódhiány jelentős.1. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. de a csecsemő. anyagcsere és szív. A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek). de okok Társadalmi. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l. 244. o. 1994..és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe. mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka. Fokozza a veszélyt. emberi. . tárgyi. intellektuális képességek. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. ábra Összefüggések a szegénység.

hogy milyen információ áll rendelkezésére. 2002. hiedelmek. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). ásványvíz. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. Wohlmuth. Előfordulási gyakorisága. milyen tanácsokat kap. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán . Goldberg és Di Vitto. 2003. Ebben természetesen szerepet játszik az is. a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. tojás. a szervezett szociális támogatást is beleértve. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. jódtartalmú étrend-kiegészítők. tej. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. olaj.214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra. Veszprém. de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. Puskás. 2000). Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. 2009). attitűdök bonyolult szövevénye is. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. ismeretek. A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. A jód természetes forrása az ivóvíz. alkohol. terhességi vitaminkészítmények stb. mint a jódozott kenyér. 10%-a koraszülés. eseményekre vezethetők vissza. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő). E meghatározás szerint az élveszületések kb. A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik. Shonkoff és Phillips. 1986.és drogfogyasztás. 2007). A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. 2001.

ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk.). rövidítése: SGA. Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. a köldökzsinór összepréselődése stb. Ennek okai igen változatosak. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. és ha nem. Mind a koraszülés. Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés. akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. Leitner és mtsai. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat. annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. a II. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. 1983. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. a veszélyek nem ismerete. mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. kötetben). két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. még Gallai és Vetier. A perinatális veszélyeztetettség másik. a stresszterhes otthoni légkör stb. az anyagi feltételek szűkössége. 2001. (l. Intrauterine Growth Retardation. Ha a magzat egészségesen fejlődik. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. 2000). a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. súlya az idővel szabályosan növekszik. rövidítése: IUGR. Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás).215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. minél kisebb a születési súly. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. ugyanakkor meglehetősen gyakori. 1988). Lehet genetikai eredetű. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. . Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat. Egyrészt. A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. Joubert és Ágfalvi. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek. hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. A másik indok összetettebb. a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly.

minél éretlenebb állapotban jönnek világra. fokozat: > 90%) (Aylward. soktényezős. Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül. fokozat: 5-10%. Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben. mind a kéregalatti területeken. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . A súlyos (III.216 rendszert. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó. Az enyhébb (I. A jó három évtizedes. a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. A súlyosabb (III–IV. III. fokozat: 35-50%. fokozat: 15-20%. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. II. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I. 2003). és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti. A közepes (II. fokozott koponyaűri nyomás. Lássuk. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. IV. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. mozgás. a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy).és értelmi fejlődési zavar. mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. tónusvesztés és görcsrohamok. a túlélőknél kamratágulathoz. előfordulhatnak görcsrohamok. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. izomtónusuk csökkent. hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. 2003). epilepszia. bonyolult összefüggésrendszerben. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. annál inkább.

1989). 2002. kiderült. hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. 2003. sőt. 2008. potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. rövidítése AGA. hogy homogén populációnak lenne tekinthető. A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. 2003. 1994. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward. 1986). Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. Kalmár és Csiky. Wohlmuth. 3 Appropriate for Gestational Age. hogy a csecsemőknek az a köre. 2007. peri. ha figyelembe vesszük. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. Rose és mtsai. sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony. a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. Shonkoff és Phillips. . E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. igen távol áll attól. 1978). A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. amelyet a „koraszülött” fogalom lefed. hogy a nagyszámú. Littmann és Parmelee.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. 2000). Schneider és mtsai. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. Amint az első igényes. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. Azoknál. Goldberg és DiVitto. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl.

különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. akik azzal érvelnek. hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. Le kell vonnunk azt a tanulságot. Ruske és mtsai. bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. képességtesztek. Rutter. Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. 2004. 2001). hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. Stewart és mtsai. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ . 1998. szinte mindig az derül ki. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. hogy amikor megszületnek.218 2004. a jelen kötetben). l. 2005). mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. 2007. tanulmányi eredmény) jellemzi. az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. Danis és Kalmár. 2005. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. Kalmár. Nem kérdés. Aylward. ha az ilyen. semmi nem bizonyítja. hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- . A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is. 2003). Mindebből nyilvánvaló. többnyire arra az eredményre vezettek. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. Ugyanakkor. Olsén és mtsai. hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. 1999). hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. Rose és mtsai. 2002.

a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken. Nézzük. amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának. amikor az agy fejlődése gyorsabb.2. (2007. D) 36 Forrás: Gottlieb. 1994. Whitfield és mtsai. Danis és mtsai tanulmányát a II. Shonkoff és Phillips. míg ellenzése empirista szemléleten alapul. de tény. Kalmár és Csiky. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. 1997). G.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. . Shonkoff és Phillips. a korrekció javaslata nativista. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent. szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. A B C D 5. 2. kötetben. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos.2. ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. Katona. éppen abban az időszakban. 2000). mint a velük megegyező naptári életkorú. Gesztációs kor hetekben: A) 24. és beavatkoznak az érési folyamatba. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan. 1994). Danis és Kalmár. Kalmár és Csiky. C) 32. 1999.4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. 2003. valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. még Danis és Kalmár. a jelen kötetben). Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. B) 28. A koraszülöttség önmagában nem kórok. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. ábra. Látványosan érzékelteti ezt az 5. mint bármikor máskor az élet során (Aylward. milyen segítséget kínál az interakciós modell (l. 2003. ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. 2000). Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. 2003. 1994. időre érkezett újszülöttek. de az bizonyos.

kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. 2000). karjukba vehetik. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. kenguru-módszert (l. Az egyetlen lehetőségnek az tűnt. A stressz immár nem az anya felől. az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is. Csak olyan megoldás jöhetett számításba. A szülők sok időt tölthetnek az osztályon.2. 5. sőt. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. 5. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. 2000). A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások. Shonkoff és Phillips. keretes szöveg). 1 g súlyú és 2 cm hosszú.és az erős hangingerek csökkentéséről. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. 1975). amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. hogy amilyen mértékben lehet. Egyre több helyen teszik lehetővé.2. és amennyire a koraszülött állapota megengedi. A kórházak hiányos felszereltsége. ajánlják az ún. még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. Egy kenguru anya 30 kg is lehet. amelyek sokszor fájdalmasak. magukhoz szoríthatják babájukat. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. a csekély számú ápoló személyzet. Danis és Kalmár. kicsinye ezzel szemben kb. az inkubátorba benyúlva simogathatják. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja. A baba nyugalmának. csu- . 2005.

szopással szerzi meg. A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt. 8 hónapig él az anya erszényében. A kis kenguru kb. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5.1. de az érdeklődést fölkeltette. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli). Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon. és amint szopni képes. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták. ábra A kenguru helyzet 5.edu/images/neonat04.3. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták. A kengurubébi még könnyen kihűl. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése.1 kép). amelyet már méhen belülről ismer. és egyre többen látogattak Kolumbiába. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. viszont már megszületésekor képes rá. ezt saját igénye szerint teheti.jpg csökken. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. a bőrével érintkezve. Winberg. 5.advance. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként.221 pasz. de alkalmanként behatárolt időtartam- . mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt. 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. rendszeresen. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. optimális a szabad légzéshez.uconn. kép: Egy kenguruzó anyuka www. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből. és megindult súlygyarapodása. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap. 2004. ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét. azzal a feltétellel. A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is. és azt csak akkor hagyja el. 5.3. ábra. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját.

de a különböző rizikótényezőknek kitett. 1999). és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat. 2004. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. A legmeggyőzőbb talán az. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. . mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. 1993. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. mint a kockázatmentesen fejlődőre. 2007). Önmagáért beszél az az adat. szükség esetén oxigéntámogatás mellett. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. 2010. és kevésbé éreztek félelmet. Schneider és mtsai. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes. további irodalom l. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb. 2002. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. az anyára gyakorolt hatás is. A kutatási eredmények azt is valószínűsítik. 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. magabiztosabbak lettek abban. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. önálló légzésre. A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. 2002. Sameroff. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. kevesebbet sírtak. Ribiczey és mtsai. és hosszabb ideig szoptattak. Forrás: T. Kalmár. és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. Smith és mtsai. A kenguruzó anyáknak több teje volt. Tamis-LeMonda és Roberts. ellenáll nekik. hogy hazaadják őket. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg). sem az anya esetében.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. 1996. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. Hámori. hogy a módszer biztonságos.

a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. Nehezebb őket megnyugtatni. A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. Goldberg és DiVitto. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. valamint a nyelvi háttér szerepére. 1998. nehezebben értelmezhetőek. azaz a gyerek állapotától. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. 2002. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. Landry és mtsai. 1998). kevesebbet vokalizálnak. Tamis-LeMonda és Roberts. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. és többször nyűgösek az anyával való interakció során. A gondozó feladatát tovább nehezíti. Ami a gondozói oldalt illeti. 1999). a stressz vegetatív jeleit is. 2002. Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. Landry és mtsai. Wijnroks. ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . törékeny. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. Danis és Kalmár. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. ezért nehezen hozzáférhetőek. Wijnroks. amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. 1992). A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l. 1994. kevésbé éberek és lassabban reagálnak. A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. Tamis-LeMonda és mtsai. többször fordítják el tekintetüket. Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. sőt. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. Cohen és mtsai. hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. A kutatásban használt. Kalmár. Kevesebbet mosolyognak. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok.és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. 1996. Ribiczey és mtsai. valamint a stimulációnak (pl. 1997. A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. pre.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). 1993. Kalmár és Csiky. Az apró. amelyek a gondozóval való interakciót. Egy nagyszabású Los Angeles-i. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. 2007. Spiker és mtsai. ha számításba vesszük. Általában passzívabbak. 1998. ingerlékenyebbek. Nem elég. további hivatkozásokat l. személyükre irányuló figyelemben. Bradley és mtsai. a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony.

A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. 1998). hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül. Úgy tűnik. a kontaktusfelvétel nehézsége. ami a koraszülött csecsemők passzivitása. de hogy miképpen. Danis és Kalmár. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. 1997. Holmes és mtsai. vagy elbizonytalanodnak. Kalmár és Csiky. az számtalan egyéb feltételtől függ. hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. Wijnroks. és maguk is visszahúzódnak. 1989. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. Lehet. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. 2007. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. Kalmár. valamint Ferenczi. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. . A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. Tamis-LeMonda és Roberts. 2002. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. vagyis azt. a jelen kötetben). Goldberg és Di Vitto. passzívak lesznek. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. 1984. 2002). csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai.224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak. Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli. A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. 1999). Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez.

mozgás. gyógytornászhoz. amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. amelyek a sajátos igényű gyereket. 2000). 1995. a jelen kötetben). hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. aki természetes körülmények között az anya. rendkívül összetett jelenség. Amint az előzőkben láttuk. hogy az a rizikó. Mindez érthetővé teszi. Danis és Kalmár. Blair és mtsai.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. 1997). Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. valamint Varga és mtsai. gyógypedagógushoz – utalják. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. a diagnosztizált testi. 1994. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik. A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk. Bradley és mtsai. a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól. hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. 1999. . McCarton és mtsai. fentebb. 1999). Shonkoff és Phillips. a jelen kötetben). miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. érzékszervi. amit a koraszülöttség képez. és nem szolgálja igazán a megelőzést.

M. In. (1984). Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is. Kalmár M. 6. Aylward. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. Barnard. H. 139–170. Neonatology. Bee.. 515–520. 34 (3–4). Budapest. and developmental issues. (2003). 27.. P. 131–160.226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. Táplálkozás-allergia-diéta. hogy a gyerekek egészségesen szülessenek. Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének. 101–113. S. Journal of Pediatric Psychology. (1999). A lakosság jódellátottsága elégtelen. P. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. amely ennek teljesülését megakadályozhatja.. prematurity. úgymint fertőzések. M. The Journal of Pediatrics. 253–268. I. (1999). 43–54. C. Klinikai fejlődésneurológia. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. 115. 1 (4). még a magzati korszakra esik. Csiky E. Aylward. Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében.. 34–42. K. Sajgó. (1994). G. Csiky E. amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják. New York.. G. C. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Az a periódus. megjelenés alatt. E. Aylward. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. Verhulst. J. Medicina.): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. hiányállapotok. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja. Oxford University Press. Kangaroo care of the premature infant. A. innen érhetik a magzatot ártó hatások is. G. Katona F. NICU. (ed. (1989). Kalmár M. Kalmár M. Pfeiffer. I.: Goldson. és fejlődésük zavartalan legyen. Alkalmazott Pszichológia. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. 37–45. Infant Behavior and Development. G. L. (ed. Wright. 7. E. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis... Van lehetőség a jódpótlásra. (2010). In: Roberts. (1999). Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. méreganyagok. Ribiczey N. . Alkalmazott Pszichológia. P. Magyar Pszichológiai Szemle. (2002). Guilford.) Handbook of Pediatric Psychology. Hammond. A.. S. (2001). amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. M. New York.

(1978). L. Oxford. K. D. R. Samson. (1994).. Lindsay. D. G. M. The role of iodine in brain development. 542–554. P. Sajgó. In: Bremner. Czeizel E. Born. M. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study. E. (2007). C. Infant Behavior and Development. Aquino. Stewart. Blackwell’s. A lakosság jódellátottsága elégtelen. 34–42... Taylor. Bradley. Bhutta. American Journal on Mental Retardation. 195–200. J.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. Barnard. Norwood.. Murray. Fogel. (Eds. C. B. M. 1198–1208. and practice.. (1994). Prenatal development and risk. E. M. S.. H A.. Farkas. Cognizant Communication Corporation. A.. C..): Handbook of Infant Development.... Developmental Science. Biochemical Society Transactions. K.. Lányiné Engelmayer Á.. W. 1267–1271. J.. Allin. P. M.. Hardin.. 59. Blackwell’s. C. Az értelmi fogyatékosság kóreredete. 1. P. Black. M. 114. H. W. Mathers. (eds. Hammond. .diéta... N. (1992). (1994).. C. 63.227 Barratt. Rifkin. Beckwith. (2008). Van lehetőség a jódpótlásra. Oxford. A.. Whiteside. M. L. Infancy research. premature infants: Participation and intellectual development. Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. Vol. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. In: Stanbury. Proceedings of the Nutrition Society. Mundform. .): Handbook of Infant Development.. 3. Ramey. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. Rivera. NJ.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives. 505–542. 3. M. 36. J. Casey. C... 371. K. G. Pope. 339–360. M. In: Bremner. Cohen. L.. 37–50. 75–79. Child Development. De Onis.. (ed. Grose-Fifer. M. S. van. H. (1995). premature children living in poverty. F. J. Monk.. (1984). K. A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. R. (2001). Caulfield. J. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy. (2000). R. 6. Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight.. J... Lancet... A. Bleichrodt. Z. Y. Fifer.. L. (1992). 367–371. policy.. M. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). Budapest. Probabilistic epigenesis. Ezzati. I. L. Early intervention for low birthweight. S. Gottlieb. 99. P. (2001). 641–659. H. 101–113 Beckwith. Blackwell’s. New York. S. Child Development. 243–260. (2004).. Fearon. Pediatrics. E. Auerbach. (ed. Kelleher. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. Ablex Publ. Táplálkozás – allergia . The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus. In: Bornstein. G. D. Blair. Parenting children born preterm. Rátay Cs. Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting. (2002). S. Frangou. Cohen. NJ.. Nosarti. (2001). (2001)..E. 346–360. O’Connell.): Handbook of Parenting. Di Vitto. M. H. H. P. Bee. In: Greenbaum. C. 65. Fogel. Mahwah. Rodning. Delange. G. L. Beek.. J. Freides. (2008). F.. 7. B. Medicina. E. Oxford. 1–11. Parmelee. Sigman. D.. T. A. Goldberg.. Georgieff. (eds..

. L.. 107–139. Ruiz-Peláez. F. Posner. Cuervo. D.. S. Bennett. J. F. A. Demográfia. Miller-Loncar. 36. Littmann.. T.. Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU. C. 1172–1184. E. Katona F. Bernbaum. M. S. Reich. Intelligence. Kalmár. A. 126–132. R. Klinikai fejlődésneurológia. A. I. Child Development. (1983). C.. 76. Olsén. Y. Pediatrics. Alkalmazott Pszichológia. 3. Kalmár. Rose. N.. Charpak. F. W. H. Whitfield. H. Holmes. E. Meinert. Rose. Miller-Loncar. (1994). Yu. F. Many. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. M-R. Van Rossem.. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children. A. (1998). C.. Effects of waterbed flotation on premature infants. Tonascia. W. Pääkkö. Swank. M. Feldman. (2007). Puskás. Tóth. L.. M. 69.. 2010/1... 113 (3). F... Landry. McCormick. R. Developmental Psychology. Oberlander. D. Casey. (1999). M. 367–378.. Solimano. Csiky. 81–137. Corvinus Egyetem. R. K. K. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging... M.. (2010). J. Scott. Järvelin. A. Broyles. Csiky.. H. Bauer. M. Magyar Pszichológiai Szemle. J.. Medicina. Rizikómentesen született. Landry. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. Journal of Child Neurology. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján. M. L. E.. R. Gyurke. Joubert. S. Tyson. Joubert. (2008). 277. 43–54. Wallace. Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. (1978). Kangaroo mother care. J. 293–300.. Applied Developmental Psychology. C. H. Korkman. C.. 61.. (2000).. Fitzgerald. 781–786. Kalmár. B. R. J. G. (1975). Budapest.. Van Rossem. Leitner. A. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. P. C. M.. P. Pediatrics. (1989).. J. J. L. Pediatrics. S... Pain.. Fattal-Valevski.. prospective study. A. Doktori értekezés. Journal of the American Medical Association. 0–2 éves korúak adatai. E. G... J. C.. 1 (4). (2005). Holsti. J. R.. (1997). 361–367. Jaffa. J. (1988).. Budapest. E. F. (1998). L. 39. Smith. L.. Harel. (1997). Vainionpää... C. E. H. N. J. Medical correlates of infant development. Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term. A.. Parmelee. 329–336.. Jankowski. 16. 329. Ribiczey. T. (2007). A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi.. 43–58.. Smith. . 105–123. R... S.. 15. (1999). Ágfalvi. A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. 34 (3–4). 139–170. I. Brooks-Gunn. S. M. 102. British Medical Journal. Kutai. D. Kraemer. Haffner. R. 56 (3). 33.. Swank. J. The development of high-risk infants in low-risk families. 523–533.228 Grunau. K. K. J. Child Development.. N. McCarton. Geva. 1179–1182. ELTE Eötvös Kiadó. E. Cosper. P. hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia. M. Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk.. Kalmár M. Jankowski.. L. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition.. Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. Pyhtinen. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development. Weinberg. Gyermekgyógyászat. C.. C. an example to follow from developing countries. Korner. Haley... L. P. 470–474. Bassan. S. Feldman. J.. (2005).. R. Budapest. Á. J. 1040–1053. J. E. H. (2004).

. S. Spiker. A.. D.. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive. (1999). S. (2001). S. National Academy Press. 37. A. Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants..229 Ruske. J. Developmental Medicine and Child Neurology. E. Amess. H. F. Child Development.. L. European Journal of Psychology of Education. Roth. (2002).. (1997). J. C. C. H. Pathways to developmental outcomes in preterm infants. Meyer. C.. Sameroff. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. D. Ö. New York. P. M. 1653–1657. 3–13. Murray. Lewis.M. 221–252. H. E. Washington.. (1993). Guilford. 353. In: Fitzgerald. Damast. (1986). Ferguson. (2005). J.. D. 85–90. T.. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm. Landry. H. E..): Handbook of Infant Mental Health. S. Wyatt. A. 2 (3). Bornstein. (2004).): Infant Development – Ecological Perspectives.. 19. H. 47. Foster. V. I. Moseley. P. W. H. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. A. 77. (2009). Townsend. N. Wildin. ELTE PPK Pszichológiai Intézet.. Enhancing maternal interactive behavior and child social competence. L. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. G. The Science of Early Childhood Development. W. 855–864. 43. P. S. (1993)... (1998). J. A.. In: Véghelyi. 455–517. K. S.. M..) Az újszülött. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability. Kerpel-Fronius. 217–229. R.. L. language. C. Wijnroks. K. L.. L. Early Development and Parenting. Hámori.. Grunau. T. S. R. M. Wohlmuth. . E. P. Karraker. Stewart.. Murray. 19–30.. Smith. D. Pathways to school achievement in very preterm and full term children. R... (szerk. (eds. Swank. (1996). Townsend. 385–406. New York. M. P.. European Journal of Developmental Psychology.. J. Kingsley. From Neurons to Neighborhoods.. Rutter. F. J. P. Whitfield. Holsti. Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. 64. Models of development and developmental risk. L. J. S. Luster. Brooks-Gunn. Journal of Child Psychology and Psychiatry... (ed. Denson. (2000). E. Baldwin. Jr. (2005). 226–233. Schlagmüller. P. Rifkin. J.. Koraszülöttek. Wolke. R. C. 754–768. and living skills. J. Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure. Szakdolgozat. D. M.. L. Lancet. 173–183. (1996).. R.. Tamis-LeMonda.. Rifkin. Phillips. M. Archives of Disease in Childhood. Baumwell. 7. Akadémiai Kiadó. UNICEF (2009). 5. Developmental Psychobiology. O. V.. E. Budapest. Early Development and Parenting. Tamis-LeMonda. Roberts. D. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review. Stewart. M. T. RoutledgeFalmer. Kirkbride. In: Zeanah. Shonkoff. Winberg. Miller.. Schneider.

valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1. Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ.230 III.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. Andrek Andrea1. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után . ismeretek.

A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra. mint amilyenek valójában. jóval szerényebb képet kapunk róluk. . kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes.231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. élettani menetét. amelyek kedvező esetben támogatják. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra. mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki. ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban. kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk.

a szociológia. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. szociális szempontból megközelítendő életszakasz. demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. a kultúrtörténet. Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. Gelis. az antropológia. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen. a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. nevelésének kérdéseivel. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. 2009. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk. . Az is nagyon változó. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. sőt társadalmi. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. 1991). míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. A történeti. míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. mások számára keserves. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. 2004). kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. a család működésével. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. a jó színvonalú felkészítés. hogy melyik családba hány gyermek születik. 1969. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. traumatikus élmény a szülés. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg. így a lélektan. miért és hogyan. legalább ennyire érzelmi. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. Stewart. a néprajz. Az önismeret.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. esemény. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások.

vagy hogy a természetre. ellátások elérésére.233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. Az. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. milyen információkhoz fér hozzá. és az azt követő korai. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő. várandóssághoz. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. mikor és hányat. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora. hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. kulturális kereteket is. szülőként. hány éves. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. megvásárlására. fiú és lány. anyasághoz. a bő gyermekáldást. egyfelől abban a tekintetben. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. A gyerekvárással.. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. amelyek a fogamzáshoz. Egyrészt világosan jelzik. rítusoknak az alakulását. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. hogy hol. a várandósságot. milyen az egészségi állapota. a szülést. Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. 2009). hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának. a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. gazdasági változásokkal. netán büntetésének tekintették-e. a lélekről. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. a szülési pozíciók stb. intézményekre bízzák magukat. illetve a saját ösztönei- . illetve a szakemberekre. nagymértékben függ attól. társadalmi viszonyokról. mennyire képes és akar saját erőforrásaira. milyen iskolai végzettsége van. a várandósság alatti szexuális élet. ismereteire támaszkodni. szenzitív időszakot (Epstein. amelyek a meddőséget. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. mennyire támogató ebben a környezete. a társadalmi keret és a gyerekvárás. szülőpár. a rokonoknak és a szakembereknek. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. a szexualitásról. milyen anyagi és szociális körülmények között él. szüléssel. hiedelmeknek. gyermekszüléshez. gyerekekhez való viszonyáról. de egyben jelzik azokat a társadalmi. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. családjaik élnek. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. másrészt. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. és ennek milyen következményei voltak. Az. de a történeti elemzések. vagy sem. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. amelyekben a gyerekek és szüleik. mint az öltözködés. az egyén és a közösség viszonyáról is. hogy akar-e valaki gyereket. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek.

234 re. és ennek részeként a háborítatlan szülést. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya. a szülést. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. az egynapos szülészetet. Egyetlen terület van. Ennek jó jellemzője. későbbiekben pedig a gyerekek életét. Ennek következménye. amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák. óvszer vagy tabletta. keretes szöveg). nem terjedtek el. ami megbízhatatlan. a gyógyszerek. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . művi meddővé tétel. 6. Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben. Svédországban például 1974 óta. noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. a coitus interruptus a leginkább használt technika. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják. vagy idegenkednek tőlük. Várkonyi. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. intrauterin. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején.1. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált. ha az anya életét veszélyezteti. művi meddővé tétel. de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot.1. más technikák – kondom. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. Figyelemre méltó. Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. 6. A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. 1990). így a leginkább veszélyeztetett – szegény.

a várandósságról. MTA Szociológiai Kutatóintézet. 1990. Ennek csak egyik következménye. 2001. a gyerekvállalás körülményeit. a döntések.. a család kiemelt helyet kap elemzésében.1 Bár a roma nők várandósságával.235 se nem csak azért okoz gondot. Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002. hanem azért is. szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. feladata e téren alig merül fel. de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet. 1999). 2000–2001). aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. Janky. A nőirodalomban. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. 2007. mert rendkívül drágák. Neményi M. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst.és önismeretről is. hogy a családdal. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. az érzelmi és szexuális kapcsolatról. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. amelyet az intézményesített. Losonczi. 1999b). akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra. Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. hogy a nemiségről. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. Neményi E. Budapest. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. nem pedig a várandóssággal. 1991. 1999. Ha úgy gondolnánk. a fogamzásszabályozásról. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban. jelentős helyet kap a kutatásokban. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. 2010. a férfi partnerek felelőssége. a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. annak ellenére sem. ismeretterjesztési módszereket. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. Kalányosné. noha a gyerekvállalás. . választások kérdését járja körül. ahol bizonyosan középosztálybeli. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. a párválasztásról. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár.. Védőnők a nemi. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata.

adóztatják.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . örökbefogadás kérdései. béranyaság –.”2 Jól látható. családjuk teljessé tételét. valamint az azt követő első. és persze az ellátórendszer is. 2000. amelyek a családokat. és aki szereti őket. gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. miért akar gyereket. társadalompolitikai kérdés is. az érintett gyerek. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. a közösség. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. a szülés. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. Ezekben az esetekben a társadalmi. megölt – újszülöttek. Közismertek azok a törekvések. nők helyzetére nézve. Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. míg más országokban (pl. egy gyereket. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. A családtervezés. Kínában) éppen a több gyereket büntetik. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. Ugyancsak egyértelmű. hogy a fogamzás. amelyek messze túlmutatnak a technikai. családjukkal és a közösséggel a várandósság. várandósság. a gyermekszülés. önmaguk továbbörökítését látják. valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. nőket orientálni akarják. Neményi. erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott.wh o. 2 http://www. a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. a gyermekvárás és a szülés. és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. az elöregedés veszélye fenyeget. megvalósíthatósági kérdéseken. akit szerethetnek. hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik. Nálunk meglepően kevés szó esik arról. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. 2010). hogy ki. illetve partnerükkel. gazdasági.236 nemzetközi tendenciák. politikai kérdés sok országban. de a többi testvér. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. krízisterhességből. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt. szülés sok tekintetben politikai.

de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének. l. táblázat Születések. 6.hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez. bővebben Herczog. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg.ksh. nem csak nálunk. tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó. munkavállalásának növekedése. Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől. 6. alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi. 2002. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás.ksh. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. 2005. a jelen kötetben). az életforma változása. táblázat). ismeretekkel nem rendelkező. gyermeknevelést. ahol a komplex család. és a nők. Pongráczné. A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is. A korai. a gyerekek számától függően. Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás. l. családi állapottól. iskolai végzettségtől.1. a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l. a jelen kötetben). és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal. a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre.1. Herczog.pdf . akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak.és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani). a kétgenerációs család elterjedése.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www.237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. és a trendek állandó változást mutatnak. 2005.

társadalmi értelemben. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét. míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett. Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. jelezve. Ennek egyik oka. addig 2008-ban ez az arány 8. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat. míg Budapesten a legmagasabb (29. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. gyerek nélküli fiatal felnőttség is.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon.7 élveszületés jutott Budapesten és 59. és világosan jelzi a családalapítás.8%-át érintette. és XII. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb).pdf. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti.4%-át.3 év). Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17.2%) Magyarországon a koraszülések száma. kerületben – az arány csak 23-24%. hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat. míg Jász-Nagykun-Szolnok. kétharmaduk élettársi kapcsolatban él. ha a különbségek jelentősen nőttek is. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. de felértékelődött az aktív. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban.7 év volt. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását.4 Jelentősen változott. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is. A budapesti adatokat tovább árnyalja.9 év) az első gyermek születésénél. (2000-ben ez az arány még csak 25% volt). de ettől nem függetlenül a várandósgondozás. addig 2008-ban Budapest. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. Rendkívül jelentős változás ez. hol lennének tennivalók. jóval később érnek pszichológiai. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek.5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek. II.4 Szabolcsban. 2008-ban ez 39. 42%-ának már van élve született gyermeke. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. . Kiemelkedően magas (8. szociális minimum meglétéhez. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők. valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás. a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25.238 oszlás is mutatja. hogy a fiatalok tovább tanulnak.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. A számok mindenhol csökkentek. míg 1990-ben 23. a terhesség alatti életmód. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7.ksh.

akkor is feltűnő. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is. „válsághelyzet”. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra. Portugáliában. az oktatás is. milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban. 15. illetve az ún. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. a tömegtájékoztatás.” (Kamarás. gimnáziumba járó. Görögországban. mint a magasabb végzettségűeknél. bűntudat feldolgozására sem. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás. ami azért is érdekes. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. felvilágosításra. Ausztriában. Tanulságos az is. hogy a 20 évnél fiatalabb korú. A gyerekszám és a gazdasági. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. a juttatások. a tájékozottság és az ismeretek. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. a lehetőségek és a közvélemény. a kultúra. 1999. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel. hogy a jómódúaknak kevés. o. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász.6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket. Ha országok között vizsgálódunk. Máltán. a lehetőségek hiányával. súlyos károsodás). így olyan megoldást kellett találni. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. Bulgáriában.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. Olaszországban. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. és iskolai fokozatonként csökken. Az alacsony születés. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. majd Magyarországon vannak. mert .

7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat. Franciaország. ezzel is aláhúzva a tényt.pdf. 2006. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni. Észtország. 6 7 http://portal. Fontosnak tartom az anyagiakat. mint más európai társaik. hogy ők jól kijöjjenek. kismamatorna ismert. most szükség van erre is. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés. társaságba járni. leginkább a szülésre való felkészítés. ahol nélkülözni kellene. Eltérő okokból és hagyományok alapján.) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. Meg fogom oldani. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. 2010). 68. Addig nem vállalok gyereket. utána jöhet a gyerek. ők is szeressék egymást. Meg kell teremteni a körülményeket. sem anyagilag nem elérhetők. A szülők közti kapcsolat a fontos.240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. olyan helyre nem fogok szülni. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek.ksh. az. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még. o. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is. A döntések sok mindentől függnek. Nagy-Britannia.” (Gergely. szeretnék utazni. de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. felmérés. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. hogy tudjak szórakozni is. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is. és sokak számára sem földrajzilag. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. nem vagyok egy tyúkanyó típus.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. de az anyagi oldala is számít. nem akarok a család rabja lenni. Dánia. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. Svédország. A következőkben a várandósság. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. Egy gyereket szeretnék csak. . hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai. tapasztalatairól és ezek következményéről.

Ez önmagában csak annyit jelent. sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. ha a segítő tudja. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. hogy alapvető változás zajlik. születésünk. szüleinkhez való viszonyunk.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. a teremtés élménye. zaklatják a nőt. érdeklődő odafordulás. párunkkal kapcsolatosan is. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. hogy immár kettejüket is ellássa. a nyitott. úgy testi. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. ha szélsőséges félelmekkel. és így tovább. Nem ritkán át kell gondolnunk. Később. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. Önnön létünk értelme. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. majd magzat fejlődését is. hirtelen változások. a keringési rendszer és a légző . tudatosan jelennek meg. szélsőséges reakciók. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. többnyire hormonális úton. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. Kezdetben például az egyik fő feladat. hogy váratlan. például a pubertás és a klimax időszakához. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. mint lelki értelemben. főképp. hogy természetes jelenségekkel találkozik. Danis és Kalmár. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. a kiteljesedés. erőteljesen zavarják. álmokban. Természetes tehát. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. akár undor. művészeti alkotásokban. furcsa fantáziákkal. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. előbukkanhatnak a fantáziákban. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. a jelen kötetben) tekinthető. A legtöbbször mindez elég is. A rendezett.

tehát belső elkülönülést eredményez. a méhszáj puhulásával. hogy a gyermeket önnön részének tekintse. hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. valamint a szülés után ellátásához egyaránt. majd megszületik a következő gyerek. hogy most már elkülönülten élnek. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. hogy „önálló lény van bennem”. A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. – A harmadik szakasz a leválás. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. Összességében elmondható tehát. az elválás a gyerektől. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. felnöveléséhez és megszüléséhez. 1959). A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre.242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. és a nő reproduk- . milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. illetve be kell fogadnia a gyermeket. Ez sokszor nem könnyű lépés. módosíthatja. Elfogadja a másállapotát. hogy az apáknak is. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. illetve a gyerekkel kapcsolatban. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban. Mindenekelőtt az. mégis összetartoznak. Az archaikus. valamint azt.” Testileg és lelkileg is el-. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk. például az izületek lazításával. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az. a szoros fizikai kontaktus átalakul. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. tehát annak elfogadása. hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. Ezt segíti az is.

még Nguyen. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. még 6. Érezhetően más értelme. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás. feladata.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. és idősebb korban is szülnek gyermeket. és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak. szoptatással. Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi. keretes szöveg). A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. ám a házasság. ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot.2. átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik. vagy akár több gyermek is. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. társadalmi nyomásnak –. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. illetve gyermekei nevelésével tölti. a szoptatás. jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. sorjában évtizedeken keresztül. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak. a jelen kötetben). ha viszonylag sok gyerek születik. hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . Részben ezzel függ össze. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. a szülés. vagy akkor. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel.

6.2. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet. Mindez számottevő segítséget jelent. Az egyéni.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú.pdf. a gyerekek gondozásának. félelmekkel teli. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. a sok gyerek utáni vágy. egyben kifejezi az összetartozást. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. A NOE tagjai azok lehetnek. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban. vallási meggyőződés.”8 Érvéként gyakran elhangzik. gyereknevelési támogatásokat. Ugyanakkor a szocializáció. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni. Így a modern. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. a szolidaritást. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével. önnön szülési kompetenciájában. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat. nevelésnek közösségi formáira. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne. kihalna fajunk. és fellépjen azon intézkedések ellen. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. Ennek mellékhatása természetesen az.noe. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. aminek alapja lehet világnézeti. holott a gondozás. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. azzal a céllal. Ha ez nem lenne. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat. a több testvér az élet alapvető célja. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek. a családi. ahogyan ezt a családtörténetekből. középosztálybeli ember számára a nagy család. fenntartásához. .

hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján. a mentális állapot. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. Magyarországon a fo- . egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. a szexualitásról. A szakemberek – védőnők. a szociális helyzet. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre. de gondot jelenthet a megbízható. noha a családtagok. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. fogamzásszabályozás terén. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. orvosok. A gyakorlat azt mutatja. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában. és a minták egyértelműek voltak. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére. ami sok országban sikeres. Az oktatási. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. Emellett az is tény. A szülők jelentős része nem tud. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. A könyvek. 2004) Gyermek. abortusz. Ez is intézményesült. a várandósgondozás. ha a szülők dolgoznak. sőt sok felnőtt életét is. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. hiteles információhoz való hozzájutás. hogy a szegény családokban általában több a gyerek.és önismerethiány. vagy nem akar a párkapcsolatokról. majd az azt követő gondozás. az éretlenség. és az is igaz. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. a nagyfokú test. így a szexuális életre is. Nem ritka az olyan életforma. a véletlenekre is. (Szívós és Tóth. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. Ennek oka lehet a fiatal kor. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. a gyerek érkezésére való felkészítés.245 gálják. az ismerősök. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. A növekvő számú tizenéves terhesség.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek. visszaemlékezésekből. barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. továbbá. a fogamzásszabályozásról beszélni. Magyarországon ez még ma is nehéz. ismerethiány nehezíti a serdülők. kérdések és válaszok. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. Azt is tudjuk a különböző leírásokból. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. esemény utáni tablettahasználat. hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. illetve a szülésre.

információkat. Közismert. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. A szegény. akik valóban várják a tervezett gyereket. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. 2002). Az is nyilvánvaló. amint azt például a Láposon. ami tovább nehezíti a megélhetés. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. »tipikus cigány de- . a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. szakmai kapcsolat megerősítése. Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. korántsem volt jellemző a cigányokra. hogy a fiatalkori anyaság. és kellő segítséget. különösen. mi az oka annak. Mindenképpen fontos. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai. a partnerkapcsolati problémáktól. hogy a szegény. munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. a bűncselekményekig. ellátást kapjon. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. tudatában vannak annak. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. de elfogadják a helyzetet. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. lakhatás. segítését igényli. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. az egyedülállók. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. életszínvonal növekedésével. Ha az anya úgy érzi. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. gazdasági problémákon át. ami a várandós fokozott gondozását. az előrelátásra való képesség. halmozottan hátrányos helyzetű. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. erőszak következménye. kevéssé urai saját életüknek. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése. ami lehet támogató családi. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt. »kultúrájukban gyökerező«. azokétól. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. nem érzik. adott esetben a terhesség megszakítása. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani. megbeszélésére. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. akkor különösen figyelni kell arra.246 gamzásszabályozás. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság. például. és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. így a következményekért is többnyire ők kell. hogy az iskolázottság. hogy viseljék a felelősséget. egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. egészségügyi. a súlyos szociális. hogy egyedül képesek változtatni. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. vagy segítséget kérni valakitől. állandó partner hiányától.

amelynek jellemző jegye. a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. szakmatanulással radikálisan csökken. szociális ellátás igénybevételére. és nem részesülnek olyan ko- . 2006). továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. irányt ad az életnek. sok országban ismert és követett gyakorlat. vagyis ez jelentős csökkenés. A gyakorlat azonban azt mutatja. hanem időben változó.247 mográfiai magatartás«. növelheti az anya önbecsülését (Valdez. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók. Ez olyan erős tényező lehet. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«. 2001. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. hiszen másfajta státusz. Janky. Hasonlóképp. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. egyben feladatot. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. mint a helyi cigányok. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására. és biztonságosabb életfeltételek. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. és egyértelműen követhető. amely felnőtté teszi őket. és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. a fogamzásszabályozás. hátha fiú lesz. életmód is elérhető (Durst. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. Másrészt az iskolában sikertelen. így sok gyerek azért születik meg. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. munkalehetőségeik felkutatására. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi. önmegvalósítást is. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. ami nem roma sajátosság. Napjainkban felmerül a vád. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. 2003). 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. 2007). amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését.” (Durst. és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. […] A láposi cigánylányokról. mert ez a megélhetés forrása. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. sokkal inkább arról van szó. a mai középnemzedéknek átlagosan 5. 2001). hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit.

mint az amerikai anyák –. a korai találkozásnál). Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. Az a tény például. 1999. válás. hanem népegészség- . a szükséges vitamin. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. amelyek segítik az anyát abban. alacsony szociális státusza. hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak. illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. Érdemes látnunk egyébként. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk. a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. Kalmár. ami hosszú távú károsodást okozhat (l.248 rai és rendszeres ellátásban. erről később). hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. hogy nem csak szociális problémáról.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro. majd látványa. 2008). DeFranco és mtsai. 2000). A várandósság során (pl. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. Messer és mtsai. amely az anyát magzatával összeköti. éhezés. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. családon belüli erőszak. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. érintése. és megfelelő segítséget kap hozzá. részletesen Kalmár. életvezetési szokásain. megfelelően táplálkozni. ha nincs megfelelő segítség. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. 2006. különösen. Képes változtatni étkezési. hogy a kis születési súllyal. hajléktalanság. hogy elfogadja. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. Az újszülött mozgása. ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. nélkülözni kényszerülnek. hangjai evolúciósan rögzített. Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. szegénység és munkanélküliség. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. azt jelzi. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. a jelen kötetben). hogy a koraszülés és kis születési súly (l. ha ezt a körülmények lehetővé teszik.

szűkös. hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. a cigaretta és a drog. működik a családtervezés. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. vagy hiányzó erőforrásokkal. illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. a terhességüket sokszor észre sem veszik. Sok országban rajzos. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában.” (Durst. viszont három hónapra védettséget nyújt. nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. illetve szülést. mint a tabletta. mert jóval olcsóbb. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. 2003). alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. Mint említettük. üzletekben. járműveken). csak annak előrehaladott időszakában. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. éppen azokban a régiókban. 2001). szociális szolgáltatóknál. ahol mindenki megfordul. Herczog. 2009). vagy azért mert nincs ezekről szó. iskolában. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. esetleg olyan módon. és sok ország számára mintául szolgál. A nehéz körülmények között élő. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen. amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. a jelen kötetben). elérhető közelségben nincs szakorvos. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. a kóros elhízás. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. egyszerű füzeteket. noha ismert. vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg.249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. kultúrházakban. Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. vagy egyáltalában nem tudnak. ami csak 700 forintba kerül. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . egy injekcióról. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre. és ezzel segítik. fizikai ellátásra terjed ki. olyan nyelvezeten kommunikálnak. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. közösségi. A családtervezéshez. Másrészt. A védőnők. egyre több nő csak formálisan.

így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. kedvezőtlen higiénés feltételek).és kortizolszintjük. biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását. hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. és utódjaikat az anyá- . és saját családot alapítsanak. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. kulturális mítoszoktól. szülés.250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. 2000). hogy elhagyhassák a szülői házat. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin. mert gyakran sem a férfi. Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. dohányzás. gyermeknevelés idején. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi. Napjainkban. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. koraszülés. vagy kívül maradnak a folyamaton. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. A csecsemő. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik. A helyzetet tovább nehezíti. a férfiaknak nagy szükségük van arra. amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. Sokáig tartotta magát az a nézet. nem is beszélve arról. gyermekhalálozás (Gold és mtsai. hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével. 2005). Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben. Ez persze a nők esetében is reális veszély. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól. ami a gondozási. 2005). gazdasági körülményektől. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra. hogy ott maradjanak az anya mellett. elvárásoktól.

és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. o. 2008). a gyerekszületés és a szülővé válás. Kétségtelen tény. és jelentősen átszervezni. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is.251 hoz hasonló odaadással gondozzák. a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. ezért a párválasztás. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. teremthet közösségi státuszt (l. A gyermek várása. 2004). Durst. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. 2001. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. 79. a családdá alakulás folyamata. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. Danis. . a jelen kötetben). és kilátása sincs ezek megszerzésére. ami sok esetben családi krízishez. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. Glikman. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében. 16 éves voltam. hogy az alacsony iskolai végzettség. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás. házat építenek vagy például fát ültetnek. törődik párjával és gyermekével. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. A haverjainak már mind volt. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. hogy családfőnek. és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. a kilátástalanság. 2007). hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges. Zsolti már azon idegeskedett. 1998. hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. a szegénység. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. mér nincs még gyerekünk. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra. Ugyanakkor. 2009). 2007.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik. családfenntartónak tudják magukat. a sok gyerek születése szegény. majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. Herczog. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. Mint ezt korábban láthattuk.

252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. 1993). mágikus kapcsolatban áll a babával. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. 2007). a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. Másnap reggel aztán . Sas. éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól. Mai tapasztalat például. A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. amelynek jelentése „költ”. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére. A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. Couvade rituálé. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. hiszen az anyához hasonlóan. dédelget”. együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. mint az anyáknak. mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. annál valószínűbb. Egy brazil vizsgálatban azt találták. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz. 1991). az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket. miután megszülik gyermeküket a kórházban. „lappang benne valami”. ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. 1991). A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság. és szabályozzák az apa viselkedését. A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum. hogy vajdasági cigányasszonyok. önbecsülésük forrása is lehet. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék.

1991). heves intenzitású. a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. hagyományos rítussal. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. 1991). és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. de biztosítja őket partnerük. talán éppen azért nem. elbizonytalanodásához vezet. mégsem kerestek orvosi segítséget. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. a ritualizáció útja nem járható. hízás. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. Azokban a társadalmakban. Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”.és hasfájás. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. derékfájás. Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. gyomor. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. felfúvódás. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. 1995). hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. trimeszterében. . „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek. különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak. elfogadott regressziós formaként a betegséget. alvási zavarok. segítségéről is. kapaszkodót. pszichózisra jellemző tünetek. és a tágabb közösség támogatásáról. hogy az érintett férfiak. hogy a tudattalan legitim. Ez a példa is rávilágít arra. alhasi duzzadás. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. ott megjelenik a couvade szindróma. A félelmek. Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában. bár számos tünettől szenvedtek. Belátható. majd nyomtalanul eltűnnek. emésztési zavarok.253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein.

még Lakatos. Bigelow. személyes dialógus. pihe- . a jelen kötetben). majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. 2005). A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. 1993).254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. 2006). a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. szociális. 1993). és maradandó nyomot hagy az érzékeny. az alkohol. plasztikus agyi struktúrában (Huizink. hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. Az intrauterin. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra. valamint Egyed. az információ feldolgozására. 1988): ezek a fiziológiai. hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. 2004. így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. Hüther. a II. 2005. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. Kaufman és mtsai. valamint a kapcsolat elmélyülését. A tartós érzelmi elutasítás. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. Fiziológiai csatornán értjük. valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. 1986. 1988. kötetben) elősegítsék az anya és magzata. hanem számos olyan vegyi anyag is. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. és ezekkel a képességekkel jön világra. A dohányzás. feltöltődése. amelyek az anya mozgásához. 2000). 1999). a méhen belüli fejlődésről. A várandós anyák kulturális. Az anya ellazulása. a fogantatásról. Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra. 1988). a viselkedéses és a láthatatlan csatorna. Bizonyítást nyert. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. amely befolyásolja a magzat állapotát. lelki fejlődés tekintetében. A méhen belüli. A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. Hédervári-Heller és Németh. 2005. a magzattal való kapcsolatról. az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését.

A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. különösen. anélkül. hogy ehhez külső segítséget kapnának. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. Van de Carr és mtsai. érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. 1988. egyéni variáció közül. ha a körülmények kedvezőtlenek. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. de előfordul az is. A terhességet veszélyeztető ártalmak. a tartós stressz. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. 1996. hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. 1995. ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. beszédéhez. hogy anya és magzata kommunikáljanak.255 néséhez. 1988. fantázia által „készített” képekre. magzatával kapcsolatban. sérülékenységének forrása is. Panthuraamphorn és mtsai. hogy gyermeket várnak. amely anya és magzata között kialakul. fenyegetőek. kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. Jernberg. Érdemes azon is elgondolkodnunk. egy út a számtalan sok kreatív. ugyanakkor igazi segítség. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. Összefoglalva elmondhatjuk. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. 1988). az anya. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot. milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. Empirikus kutatások azt találták. Sokan örömmel fogadják. ha elakadás történik. lelki egymásra hangoltság. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső. . Dolto-Tolitch. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. 1988). hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. Megeshet. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen.

Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni. Mind az ötöt odahaza szültem. Magyarországon ennek aránya elenyésző. nem köllött ahhoz néköm bába. én három óra alatt szültem. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat. nem vár el sem technikai. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp.” (Polner. vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést. egyelőre a kórházakban. ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés. Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –.hu/new/levelek/allasfog20010118. o. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos. 2002). A 19–20. 2002. illetve a többi gyerek nevelésének sorába. január 18. hogy hét családja volt.) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. leguggoltam. az ura vezette le a szülést.birth. möglött. Egyet se szültem az ágyon. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. A szülés szinte a mindennapok eseménye. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. „Öt gyerököt szültem. Prof. 393. bábaasszony nem volt ott. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen. sem személyi „kellékeket”. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti. mint otthon. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg. .256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik.htm. és a közös gyermekágyi elhelyezés. helyen és formában lehet tehát szülni. Papp Zoltán. Egynél sem volt bába.9 Nagyon sokféle módon. illetve elhárítása. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése. 1992. http://www. Dr. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le. szervesen illeszkedve a munka. 1900 és 1970 között az arány megfordult. Az a szomszédasszony volt. […] Tudok olyan családot. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. csak akkor még nyoszolyák voltak.

Népszava. rám rakta a CTG-t. Ezután következett az a pár óra. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi. amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként. hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek.257 dekében kórházban zajlik. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. A kórházi környezet. szinte sötét szülőszobán. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. Sas. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. hogy még nem. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. Ennyire kiszolgáltatva.” „Ötperces fájásaim voltak. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. hanem élvezni is. Úgy éreztem magam. akinek gyermekét nem várta. 1991). amiket az ember hozzátesz.” (Kitzinger. lelki töltést. de nem sürgetett. és azt egyértelműen a betegséggel. Én ott szenvedtem egyedül. meglepett. lekapcsolta a lámpát. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. esetleg a halállal kötik össze (H. érzem-e. hogy aludjak. sőt riasztó lehet azoknak. általában mégis elmondható róluk. amit épp az uterus csinál. háttérbe szorul a szülés érzelmi. az intimitás hiánya idegen. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. „A bába időről időre megkérdezte. Aztán. és otthagyott egy hideg. spirituális vetülete. Valójában a méh vette át az irányítást. és rám szólt. érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. Beküldött egy szülőszobára. amikor mondtam. hogy nyomnom kéne. CTG-re kötött. Fogta. az ottani bánásmód. mint egy ravatalozóban. amikor valóban eljött a nyomási kényszer. „A szülésznő leborotvált. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. amit senkinek nem kívánok. empatikus. . a nő kompetenciája és aktivitása. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása.” (Olvasói levelek. 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő). és azok az akaratlagos erőfeszítések is.

szegénynek lenni. mivel állandóan mondtam Peternek. 1991). hogy csókoljon meg a nyomások között. Azt hiszem.) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket. ahogy átöleltem. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer.” (Kitzinger. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. […] Egyet köhintett. akik abban bíznak. „Igen. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt. mintha idióta lennék.” (F. 1990) Egyre többször hallott panasz. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen. vagy sterilizálják a szülés után a nőket. nyugodtan lélegezni. akik saját orvost választanak. o. ellátásban részesülnek. és feszültség nélküli. tehát nem érzik. Egyes tanulmányok arról számolnak be. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. Azt mondta. A kiszolgáltatottságot. mint másokkal. akit persze sosem láttam addig. Azt vártam. nem kellő figyelmet azok is átélhetik. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. például nem küldenek mentőt roma telepre. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. Végtelenül boldog voltam. és azt akarom. és felhúzott szemöldökkel. fájdalmas volt. hogy na. Aztán éreztem. Várkonyi. hogy szeretem. Együtt voltunk valami nagyon valódi. Az általában előítéletességhez. mire ez a pofa megállt mellettem.258 „És akkor elment mellettem egy orvos. Igazi extázis élmény volt. aki ugyanúgy törődik velük. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. s nagyon alapvető élményben. de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. hogy milyen fogadtatásban. 7. elhagyatottságot.” (Neményi 2001. hogy csodálatos élménye volt. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. mert kiszámíthatatlan. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje. Kislányom békésen érkezett meg a világba. a férjem is így érezte. Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. hogy a nővérek bolondnak néznek. 2009) . és úgy érzik. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni. 2005).” (Szalay. akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. amit nem mindenki tud megfizetni. végre akad valaki. anélkül. de félelem. Megérintettem és tudtam. elvárásaikat. ami pedig általában kíséri a fájdalmat.

2005b. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. 2005a). a durva vagy gépies bánásmód. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik. 2005. hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. élvezetet. a közöny. A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz. az egyébként is előítélettel fogadottaknak.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi. gyönyört. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. Zak és Fakhar. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. – A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. a kontrollvesztés. 2006). A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség. Az utóbbi években derült arra fény. A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. . hanem kifejezett eksztázis. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya. Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. – Az oxitoxin. Ezeket az érzéseket a magány. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek. a kisebbségekhez tartozóknak. Damasio. a bizalom. ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. transzcendenciaélményt okoz. 2004).

élettani szülési folyamat bekerült a steril. Segít abban. . 2001). több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes.260 Mindez akkor működik igazán jól. támaszt nyújt. az épp megszülető vagy a már szopó baba. meleg környezet. és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi. E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. a biztonságos. sokan nem tudják. 1988). lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. Bármely kultúrát tekintjük is. akit jól ismer. és aki érzelmi biztonságot. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner. az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság. mindig van mellette valaki. Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. a megszületést követően háborítatlan szem. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából.

hogy az attitűdök lassan változnak ugyan. anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. Johnson. Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. akár a kórházban. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. környezetben –. 1984. hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. 2002). mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. Adatok híján is joggal feltételezhetjük. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól. Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. és a szülő nővel csak anyja. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. A szülői felelősség megosztása. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt. javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra. nincsenek adataink. érzelmeket kavaró kérdés. Herczog. Az egyértelmű. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. fiatalabb férfiak. vagy visszatekintünk a múltba. Ha otthon szülnek. 1984). hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. városban lakó. 1999b). A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. a női egyenjogúság. de a minták – médiában. 1999). Ha körülnézünk a világban. történjék az akár otthon.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. Ennek sokféle oka lehet. Nem ismeretes. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából. különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő. várandósság. de sok férfi – készségek. érzelmi bevonódást. tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. és arról sem. szülés stb. a jelen kötetben).és energiaráfordítást.261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél. noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. sem a közösség. az egyéni életúttól. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. az otthoni munkamegosztás változása. mert ebben a körben ez inkább elvárt. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. hogy kik ők. esélyegyenlőség. és a szakemberek tanácsai. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. . és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott.

Csak 38 esetben nem volt együttszülés. „Amennyire meg tudom ítélni.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély. hogy ne tehetetlen szemlélője. ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik. Lehet. 2001.velvet. Arra a kérdésre.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni.hu/poronty 10 . 46 nő nem válaszolt a kérdésre. 15 esetben az anya. Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő). minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban. Fontos az is. hogy a legtöbben. szerintem legkevésbé a feleségének segít. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. akik ódzkodnak a dologtól. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől.htm ) 11 Poronty. mint az asszony mellett lenni. 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. Viszonylag sokan. Világosan látnunk. http://www. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban.babanet. Anélkül. érzelmeikben végigkövették. igazi támasza lehessen párjának. hogy ezt tudtam volna. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében.hu/publ/orsi/eredmenyek. azért teszik ezt. ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket. Pedig nem kell mást tenniük. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. mert nem érzik magukat kompetensnek.10 Napjaink azon törekvése. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak. de ebben benne vannak azok az édesanyák is. támogatnunk kell. mégis ösztönük azt mondja. egyben el kell fogadnunk. […] Azzal. még a szülőszobán is. 6 fő esetében csak részben. míg 8 esetben az apa kívánságára. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív. a negatív érzésekről beszélni. Szakdolgozat. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. oldják meg a problémát. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére. ha vannak ilyenek.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. mint ma.

korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést. örökbeadási szándék. A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. és nem idegen kolóniákkal találkozik. 2003). A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. lemondási. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő). a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. szívritmusa. légzése. semmint meggyőződésről. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. kis súlyú. érzelmileg deprivált. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. bántalmazott. széles ágyon). 2008). A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul. nem kívánt gyerek. amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart. mentális problémákkal küzdő. akiknél nem volt mód a korai együttlétre. Azok számára. megnyugtató lehet. fogyatékkal született gyerek. olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. koraszülött.263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. segít az anyának is. Az élet első órája olyan kitüntetett. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. intim légkör. A gyerek az anya baktériumaival. érzékeny időszak. családján kívül ne- . – csendes. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. – nyugodt. biztonságos helyen (pl. kevesebb vérzéssel) zajlik. lombikbébi. sokkal inkább megszokásról.

amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat.264 velkedett. illetve családja közelében legyen. Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra. 2007). Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. A korai ragaszkodás. hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. Amennyire csak lehet. hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. Másik lehetőség. kenguru-módszer (l. a jelen kötetben). és ahhoz. Somogyvári (2002) arról számol be. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. oxigénszaturáció. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton. főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. még ha ez csak pár percig tart is. kisebb az oxigénigény. Erősödik az anyával való kapcsolat is. akár 500 grammos. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. hogy saját élményfeldolgozásokon. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. 1995). akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. illetve az újraélesztést. csökken a stressz és az agitáció. Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. hőmérséklet. Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. kis súlyú vagy sérült gyermekek. beszéljen hozzá. és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. amint csak lehetett. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. Tették ezt akkor is. szívfrekvencia. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik. fényképet készítsenek róla. a programozott (indított) szülés. hogy felelős. az asszisztált reprodukció? . hogy a hátrányos helyzetben. még Kalmár. javul a szopás. o. 2005). E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. főképp azért. érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra. aki pedig nyugodtabb. hogy simogassa meg gyerekét. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. a ruhája alatt tartja. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. hordozza. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. hogy az igen kissúlyú. megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl.).

alig van csoportos felkészülés. tapasztalatok feldolgozhatók.265 Ez az a pont. hogy az adott szülés történései. de szakember segítségére van szükség. problémás kapcsolatban élőknél. akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be. átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. egészségi. Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai. hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött. feldolgozhassa a történteket. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó. Ennek sokféle formája van. élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat. . annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van. Értelemszerűen azoknak. problémás terhesség. szinte biztos. Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. keveset tudnak. fokozottan szükségük van minderre.12 de a későbbiekben. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról. éhezés. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés. 1988).org/document/4/0.00. ahol a korábbi élmények. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. 2006). és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. A szülést követően elvesztett. önsegítő csoport. 2002). a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját.3343.oecd. ez az a pont. a korai kötődésről is. ami ugyancsak azt mutatja.html. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal. hogy a fizikai. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. meggyászolhassa őt. meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra.

Különben is ők is. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást. o. Arról nem is szólva. akármit is igérnek. hogy a legényektől óvakodjak. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul. a jelen kötetben). megterhelt szülőknél. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. a kilátástalanság.266 teleit (l. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. az elhanyagolás veszélye. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. A nehéz sorsú. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. Néhány . hogy miféle baj vár rám. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. hogy mit csinál. Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. szélsőséges esetben elhagyására. Mi lányok a barátnőinktől. nagyobb a bántalmazás.és gyerekbaráttá tétele. hogy amikor majd oda kerül a sor. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. 220. ismeretek. amennyiben az anya és gyerek közötti. 1987. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. A mély depresszió. illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. közvetlenül a szülés utáni. még Tóth.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül. a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására. 2007). ne engedjek nekik. megölésére. korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten.és szülésélményeit. De azt. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. ha engedök. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. mint azoknál. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. 2000). Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. mert abbul csak baj lesz. Kioktatott. A nemzedékeken átívelő. csak féltem. hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. disznót. nekünk is így köll cselekedni. Ez a körülmény a gyermek későbbi. nem tudtam mög. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet. Láttuk a kakast. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. úgy gondoltuk. kutyát. fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –.

Nemegyszer ennek oka az. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén. Mégis. 1998). ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. 2005). és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók. amit minderről „tudni kell”. a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. és így semmit sem láttam. A szomszéd fiatalasszony szült. a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz. de szörnyű jajgatást hallottam. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében. a közösség rítusai. 1991). Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens. vagy ha igen. 2002). Hiába jobb módú egy ország. a szexualitással. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. írni. hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. és áthívtak vizet melegíteni. hogy a legényektől azért kell tartani. vagy nem tudják alkalmazni. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. elérhetetlenek számukra. hogy nem tudnak a lehetőségeikről. . majd a bábáért küldtek. A szülés a szobában ment végbe. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. Röviden: az anya eleve tud szülni. szülést nem kell tanulni. de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti. épp úgy. netán babonái közvetítik. és féltem.” Magát a terhességet.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. és úgy alakult ki bennem a kép. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. én meg a konyhában raktam a tüzet. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt. nem rendelkeztek vécével. idősebb nőrokonai. vagy épp nem volt megfelelő ruha. ha hátrányos helyzetű. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. Figyelemre méltó.

önsegítő csoportok. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak. pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja). amelyben valójában nem bízik eléggé. de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit. A páros vagy csoportos forma külön előnye. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg. 2000. érdekképviselet. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. A rendszeres. párokat is. Hatása számos. a baráti támogatás lehetőségét. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. ahol a többiek kérdései. A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. egyben elősegíthetik az integrációt. azaz önérvényesítés). támogató programok sokat segíthetnek ebben is. mégis igen fontos lehetőségek. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. 2003). Ahogy láttuk. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl.268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. Pevalin és mtsai. a várandósságról. Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak. Ez a körülmény . hogy a közös élmények. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása. ügyintézés. bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. és benne sem bíznak. kompetenciáit. alkalmanként 30-50 perces. Az önkormányzati és civil kezdeményezések. 2001). a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. 2001). Mindez különösen hatékony lehet csoportban. egészen odáig. az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. de lehetnek tőle függetlenek is. a babagondozási készségeket tanító programoknak. az egészségügyi. asszertivitás. és forrásmobilizálási képességeket. Megfontolandó. például a baba szívhangjának hallgatását. gazdagítja megküzdési stratégiáit.

A szakember segíthet abban. hogy erősítsük a hagyományokat. rászorulókat. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. Cook és Dickens. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. 2000. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. miközben az anya fizikai. ez nem lehet akadálya annak. a felelősség élménye. Lényeges tehát. valaki feltétlen nélküli szeretete. Az a gyerek. akinek saját szü- . a szomszédság. baba-mama klubok. az autonómia erősítése. az elfogadás élménye. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya. 2002). a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. vagy támogathatja az érintetteket abban. hogy a táplálkozás. a személyre szóló odafordulás. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. a bizalom. a vitaminok. hagyományok. védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. iskolai teljesítmény. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés. A kellően érzékeny. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. az ásványi anyagok. Eudy. erősítsük az összetartozást. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. 2007). Kézenfekvő. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. hogy az érintettek felismerjék. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. a társadalmi azonosságtudatot. játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. lelki állapotát is erősíti. és kevésbé éri el a szegényeket. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. milyen biztos. a barátok. rítusok. erős morális érzések.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését. Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. 2008). istenhit. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket. Babusik (2004) kimutatja. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest.

Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat. Ezek kibontásában. amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel. azt igazolta. Nehezebb a segítők dolga. a „fészekrakás”. A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. autonómiája. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. a szerelem. Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. 2003). amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja.2. 6. A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. a család. amely segíti a nő biztonságérzetét. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. az érintés és masszázs. keretes szöveg). a szex. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő. illetve ha annak érzik is. ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna. Ennélfogva minden módszer. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. 2002). kevésbé zavarónak tartják. az anyaság büszke viselése. a partner támogató ereje. kevésbé intenzívnek. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét. A társas támasz. 2003). a fürdő. Ha mégis sikerül kiépíteni. Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve. ha nincs ilyen előzetes élmény. ami segíti a szülés természetes folyamatát. bár megkésve. ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. a pozitív példák. hogy azok a nők. a kedvező korábbi élmények. hiszen. ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. fokozott a jelentősége. testi-lelki ellazulását. kevesebb szülés végződött császármetszéssel. Ilyen a folyamatos társas támogatás. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. biztonságérzete. . egyben segíti a szülés előrehaladását.

– Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján. – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. – Non invazív (nem behatoló). akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs. – Szabadon választott testhelyzet.3. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. – A baba megvédése a kihűléstől. – Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. hogy ki legyen jelen a szülésnél. megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. a WHO irányelveinek megfelelően. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén.271 6. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után. védőnővel való) találkozáskor. – A szülő nőt bíztatása arra. illetve szüljön. és ismertetése azokkal. relaxáció). – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül. – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. . – A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt.

. vízben vajúdás. a köldökzsinór kontrollált húzása. – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek. – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. – Hosszan kitartott. kengyellel vagy anélkül. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. – Röntgenes medencemérés. – Végbélen keresztüli vizsgálat. – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. – A méhüreg rutinszerű. hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. hogy nyomjon akkor. akkor is. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt. vákuumextrakció. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt. – Rutinszerű gátvédelem. különösen akkor. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. – A magzat műszeres monitorozása. császármetszés). ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). – A köldökzsinór korai elszorítása. irányított nyomás a kitolási szakban.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. „D” kategória: olyan eljárások. – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. – Húgyhólyag-katéterezés. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. bőr elektromos stimulálása. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. mint például gyógynövények. – Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. ha ezt többen végzik. – Oxitocin rutinszerű adagolása.

Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben. hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás. II. itt is elengedhetetlen azonban. rá kell-e bízni.) További információ: http://www. A WHO-ajánlások. hogy ismerje. 2001). január 30. hogy saját ritmusában aludjon. . vigasztalja őt. A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. noha nem csak ezekkel függenek össze. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő.13 A védőnők. a jelen kötetben. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió.who. gyermekor 13 http://www. egyen. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. éveiben szoros testi kontaktusban legyenek. Hédervári-Heller és Németh. kisgyerek fejlődése szempontjából.hu/bels o. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré.hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is. szabad-e éjszaka is etetni. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –. de ehhez arra is szükség van. hogy igény szerint eteti.szoptatasert. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. hogy röviden beszéljünk arról. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. ne féltse a mellét. Ferenczi.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index.html (utolsó letöltés 2010. és szopni kezd. Forrás:http://www. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét.szabadonszulni. kötet).273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. valamint Tóth. hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik. Ne idegenkedjen attól. és sokat segít a szülés utáni mellre tétel. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra. ha akar. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma.php?inf=oktato_elsohathonap3. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok. hogy a gyerek életének első hónapjaiban. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás.

rossz anyának és értéktelennek tartja magát. Olykor a halál gondolatával játszik. kötetben). Ki kell azonban emelnünk. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. és mikép 14 http://www. és eközben arról számol be.14 amelynek önkéntesei telefonon. hogyan ismerjék fel. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri. testi kontaktust. segítséget igényel (l. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. a II. kissúlyú. részben lélektani természetű. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. nem öltözik fel rendesen. éjszaka is forgolódik. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). nap között jelentkező depresszióval (Páll. így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. Természetesen azoknál az anyáknál.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. Ez az állapot hamar elmúlik. a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. hogy nem tudja szeretni a gyereket. 2002). interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. ami annak a következménye. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. a jelen kötetben). vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni. a szülés utáni depresszión át. esetleg úgy tesz. fáradtsággal járó „baby blues”-tól. Tóth. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. és nem tévesztendő össze azzal a természetes. nem fürdik. mintha a csecsemő nem is létezne. a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről. de megterhelő fáradtsággal. de nem tud aludni. pszichológiai beavatkozást. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. amely szakszerű orvosi. vagy kérdéseik vannak. pszichózisig. A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális. Egész nap fáradt. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. és Magyarországon is működik a La Leche Liga.hu. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. bűnösnek. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek.lll. A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. még Hédervári-Heller és Németh. . helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át. nem képes ellátni. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken.

szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó. Meltzoff. A.szules. Kitzinger. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már. Útmutató a szüléshez. (2005). H. Budapest. (1994). P. és felvilágosítást. D. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. F. (2009). T-Twins. A születés művészete. A gyöngéd születés. Budapest.): Szerepváltozások. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. Gabo Kiadó. D. Sajátos önismereti út ez. Leboyer. Nagyon fontos. I. Tipotex. Budapest. gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. várakozásokat. (2010).275 pen segítsenek. A szülés árnyékában. További könyvek magyar nyelven: www. Tné. Kamarás Ferenc (2005). Gopnik. N. K. Kuhl. Suhai-Hodász. Budapest. (2006): Anya születik. Alternatal Alapítvány. Feldman. Tóth. Bölcsek a bölcsőben. M. Morris. akik még nem. Varga. Gy. (2009). Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. Budapest. A. érzéseikre. Mi több: saját gyermekkorunk. Pólya Kiadó. Klaus. ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. Jaffa.. (1995). hogy a védőnő.. Családügyi. nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. M. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. G.. Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. TÁRKI–Ifjúsági. (szerk. hogy valóban a másikra tudjanak figyelni. I. Budapest. Ez a záloga annak. P. I. szakemberhez irányítsa őket. elképzeléseikre.hu. Animula. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. Akik szakmájuk révén várandósokkal. . Stern. azoknak szülésélményét. S. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. P. H. K. Budapest. 87–101. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak. Klaus. Budapest.. Budapest. Budapest. Pongrácz. Alternatal. (2001). ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk. A csodálatos újszülött. S. (2008). Gaskin. Jaffa.. ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. Babafigyelőben.

(2006).htm (utolsó letöltés: 2009. 34. Leonardo Publishers. (1993). Buckley.. Abraham. M. (eds. Skolicka. 237– 246. W. szociális.).. Animula. S. G. adolescents. Delphoi Consulting. Cracow.com/articles/ecstatic-birth. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project. In: Klimek. Lane. Dickens.. S.. Buckley.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek. Szakdolgozat. Chavez. The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh. . Freybergh. D. D. S. (2004). J. 225–231. Családterápiás olvasókönyv. 435. Czerwinski. J. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. G. Bigelow. Prenatal Perception. Braveman.): Prenatal Perception. (1959). There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children. E.). Bender. (1995). A. R. B. Santelli. Leonardo Publishers. Szülési. F. Blum. Bibring. S. Journal of Urban Health. R. MTA Szociológiai Kutatóintézet. In: Hanák K. H.. and their parents. Bíró. P. N..hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. 267–272. Czenky. T. In: Blum. M. Komlósy. A. P. és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. P. Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. A.. P. 83. B. Carnforth. C. Chamberlain. Damasio. M. F. Crawford. Bowen. Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. Hall. Bálint. Berlin. J.. Human rights to safe motherhood. Encounter with the Unborn. 155–173. Dream Publishing. Learning and Bonding. (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers.. E. K.com/articles/labour-hormones. http://www. 1 (3). F. Budapest. sarahjbuckley. Naishadham. Observations of behavior before birth: current findings. L. (2002). Psychoanalytic Study of the Child.. Colley Gilbert. C. L.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Parthenon. J.. (szerk. F. B. In: Fedor-Freyberg. (1988).. http://www. (2000). E. G.. Nature. Develepomental Disabilities Bulletin. S. Anbar. D. Maternal and Child Health Journal. születés előkészítési alternatívák.): Terhesség –szülés – születés I. New Jersey.). Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California.. T. 113–121.. Castro. Some considerations of the psychological process in pregnancy. Learning and Bonding. Brain trust. T. (1988).. Liu. Budapest.romapage. december 13. (1988). Vogel. Cook. Online: http://www. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. L. 2..htm. D. D. K. A. S. J.. (1993). International Journal of Gynecology and Obstetrics. L. Cracow. Chamberlain. Cubbin. B. (eds... 571–572. (1991). (2005). A. R. Lege Artis Medicinae. Dream Publishing. február 13. B. (2006). (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor. P. V. 741–759. (2002).. A természetes szülés hipotézise. (eds. Chamberlain. egészségi állapot. M. 174–179. 14. Marchi. (2001).. Berlin. D. 177–215. D... Babusik. Hargrave. Vogel. B.): A Time to Be Born. 76. Partheon Publishing Group. Journal of Immigrant Health. V. (ed. 6. Prenatal intelligence.(1986). M. A program to facilitate prebirth. Webster. S. Hunt. E. sarahjbuckley. D. J.

J. L.. Carnforth. M. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants. 74–103. Kapiriri. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements. É. J.. Eudy. Partheon.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. In: Freybergh.. Maternal and Child Health Journal.pdf. L.. Casonato. H. (2007). J. R.1155–1158. Connell. 81–93. Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography. Epstein.. V. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. Meaney. Pszichológiai Doktori Iskola. V.„Nekem ez az élet. Maternal and Child Health Journal. (szerk. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Lian. 1407–1411. 150 (30). 33–74. C. Ifjúsági Szemle. 381–390. Jan. (2004). 229–242.. P. Heagerty. Vogel. VII. S. K. Ifjúsági Szemle. Bezruchka. J. R. In: Fedor-Freyberg.. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. J. (2006). Durst. . M. Megtermékenyítéstől a társadalomig. E. (2009) Jurisics unokái.. Kognitív Fejlődés Program. Dinasztia. Cambridge. Cabralde Mello.. Glikman. (1988).. D. (1991). IV. Polity Press. Connections. Davenport. S. M. DeFranco.. (2001). Székely.. 8..) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. sz.. F. Parthenon. M.. M. D. Predicting Time to Subsequent Pregnancy. 22. Francis. L. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. N. Századvég. Orvosi Hetilap. (1988). (2005). E. International Child Development Steering Group (2007). (1990). Budapest. M. Martos. Diorio. Durst. Black..). Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world.. 369. L. The Lancet. L. History of Childbirth: Fertility. Gold. P. P. M. Griff.. Schootman. Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. Cawthon. BMC Public Health. P.springerlink. Davis. Behrman. (eds. A. Lugasi. Zs. T. 55–75. február 13. Vogel. Gelis. évf. 14–29 éves fiatalokról. 316– 320. online http://www.. A. J. M. E. Engle. Dolto-Tolitch. Young. 219–228. Landi. Liu. Science. 3. M. WW Norton.277 Danis I.). Diósi. L. utolsó letöltés: 2009. Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis. Cummings.. New York. Social Work. Gondolat. 82–98. L. (2008)... F. New Jersey. de Beauvoir. / 1. Budapest. Encounter with the Unborn. (2009). Több a kára.. J. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma. (2). From the Garden of Eden to the Sperm Bank. Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. 286. E. M. R. (1969) A második nem. (2008). Pregnancy and Birth in Early Modern Europe.. 49.. F. Gidoni. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt.. Gertler. 347–353... M. Martorell. Doktori értekezés. Normális szülés. M. Valóság. L. A. Poverty and Race. (2008). R. P. Demográfia. A. Gergely. 50. Várkonyi. Gy... and Self. évf. H. Czakó. R. (1999). (eds. D. A. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. P. Low income young fathers: Contexts. Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. 71–92. 3. Get Me Out: A History of childbirth.com/content/u465316h76352577/ fulltext. 195–204. 9. R. Muglia. L. P.

Gissler. http://www. Krens.. 778–790. 45 (4). (2002). J. (2005). J. N. (1991). Vandenhoeck & Ruprecht. Pediatric Nursing. (eds. (2005). (szerk. H. (szerk. Budapest. Fetal Development. Nemeroff. Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie.. C. L. Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. A. M.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra. (2000). 53–56. Jernberg. Göttingen. 253–267. H. Manganiello. M.html (utolsó letöltés: 2010. A. (2003). Budapest. Johnson. Huizink.. K. Love. M. J. Tudás Menedzsment. A. Charnay. In: Hanák. 33. H.tarki. M. . Vandenhoeck & Ruprecht. A. S. I. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. D. In: Krens. Maternal Smoking in Pregnancy. K. Hanák. Herczog.. (2007). 31.173–182. 379–405. P. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung. In: Raffai. Hepper.. Szépirodalmi Könyvkiadó.: CD003766. International Nursing Review. B.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. S. Krens.) Terhesség – Szülés – Születés. (2002). (2007). MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. Herczog. A terhesség ideje.278 Grossmann. and Childhood Asthma. J. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology. E. 63 – 83. (szerk. (szerk. American Journal of Public Health. Sas. (szerk. (2005). J. L. E. Kamarás.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. MTA Szociológiai Kutató Intézet. C. Pregnancy and Parenting.. Vogel. P. G. Gyermekbántalmazás. 94. H.. M. M. Göttingen. E. Sakala C. I. Vandenhoeck & Ruprecht. Biological Psychiatry. Jaakola. J. J. Budapest Harris. F. Demográfia. 49–63. 54. P. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study. 136–141. Szepes. (2007). G.hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99. 21–33. Carnforth. kötet. J. (2002).. Hüther. Kende. K.). Volkner. V. B.).2. február 22. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. M. Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women. 157–165. Adolescence. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál.) Várandósság. 83–94. Göttingen. Hoga. Hoppál. Cochrane Database of Systematic Reviews.. 1. 7 (2). (1998). (1988). Terhesség-megszakítások Magyarországon. 55–73. szám. (2005). Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők. II. 1 (3). Continuous support for women during childbirth. születés Pest megyében 1. Plotsky.) (1990. Janky.) (1987) Erósz a folklórban. J. Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. No. M.. H. L. G. 48. K. (2004). Demográfia. (szerk. A. Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement. 1991). J. (1999).): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. K. Behavior Development. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex. Hodnett.. L. D. 151–159. Gates. (szerk. Csagyi könyvek. Budapest. Kamarás. In: Fedor-Freyberg. Krens. (1999). Complex-Kerszöv... Budapest. (szerk. Kangaroo Holding Beyond the NICU. Szülés. Kalányosné. Kaufman. Hofmeyr. P. Partheon. 23(3). Intimacy. Encounter with the Unborn. F. (1984). MTA Szociológiai Kutatóintézet.. 346–353. I. 132–137. 63–82. Johnson. Art.

57–69. Kaufman J. M..C. Sapolsky. Örökbefogadás. M.. McClosky. Losonczi. Mosby Inc. K. Odent. D. Maternal and Child Health Journal.. New reasons and new ways to study birth physiology. 67. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. köt. szülés születés. (2003). II.. (2008). Van Berkel. február 10). S. E. Cochrane Database of Systematic Reviews. S.279 Kende. R.C. C. Mitchell. Elo I. Budapest. International Journal of Gynecology and Obstetrics. Csoportkép nőkkel.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. KSH. Népesedési körkép Európáról. Leibnitz. McLean. P.. Klima. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes. Várandósság. Csagyi könyvek. Socioeconomic domains and associations with preterm birth. . H. B. Laraia B.hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura. Luis. Kakuma R. Messer L. S. M. 75. Budapest. 63–82. Bergman N. A. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. Art. http://portal. International Journal of Psychiatry in Medicine. Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. 5–39. C. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review. (1999). Universität Wien. R. R. Az új élet kihordása. S. D.pdf (utolsó letöltés: 2010. (1991). (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus. Budapest. Budapest. február 16. Culhane J. Flick.. születés – a társadalomkutató szemével. (1995). L. Bhatnagar. Egy határszerep anatómiája. Új Mandátum. P. R.. Klein. Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents.. Kongresszusi tanulmánykötet. 766–768. G. Animula. 85–93. Burke J. Pediatric Transport Medicine. Á. Hänsel-Hochenhausen. Egelsbach. Prince. L. 5. Budapest. 1247–1257.. 220–225. Budapest. J. 2009/5.). C. (2001). WHO. M (1999a). Science. M.romaweb. Penguin Books. G. (2003). Á. (szerk. 5. Issue 2.. L. MTA Szociológiai Kutató Intézet. (2001). MTA. (szerk. Losonczi. In: Glatz F. K. Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből... Moore. Markovitz. (2000). S. D. Kitzinger.. 1 (16). Mullings. Meaney. (2005). Leet. Vinikoor L. Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. 21. Neményi. Cook. Thomas. A. London. szülés. Eyster J. (1963).pdf (utolsó letöltés: 2009. No..) A cigányok Magyarországon.. (1991). 48. Social Science and Medicine. E. S. Online: http://www. T. Neményi. Kramer. Holzman C. (2005). In: Hanák... (1993).. Wali.ksh. Terhesség – szülés –születés. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes.. O’Campo P. (1999b). CD003519.. M. (1991). S. Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. Lorenz. A. Neményi... Orr. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás. 79–86. 103–138. Anderson. (2001). Tovar. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project. Aitken. The Experience of Childbirth. H. 39–45.). Neményi. (2010).. Ch. Thalassa.. Journal of Midwifery and Women’s Health.. 238.. Új Mandátum... St.

I. 64–69. Zádori. (2002). Bolding.. Zs. Singer. 186 (5 Suppl. Nagykőrös. szokások az Alföldön. htm. 12(3)... II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. Panturaamphorn. V. (1992). 46 (4). Packer. (1998). 1988–1993.. Asszonyok álmában síró babák.. Journal of Midwifery and Women’s Health. 43–47. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Puporka. A. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods.. I. V. Páll. 391–397.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003). (2004). (2002). 391–400. http://www. 131–159. Budapest. S.. Promoting. A. Gyermekgyógyászat. M. A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban. 233–239. American Journal of Obstetrics and Gynecology.aspx (utolsó letöltés: 2009. (2005). L. O’hara. Z. Lothian. Brannigan.J. Nature). 37. P. LAM. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. Journal of Gynecology and Neonatal Nursing. (2002). American Journal of Public Health. T. 7. M. K. social inequity. kötet. Sanmanlechai. Analgesia in labor: alternative techniques. Pregnancy. A. 437–445. P. Budapest. 53. (szerk. Books for Midwives. Online: http://www. Partheon Publishing Group. A. Polner. A szülés hiedelmei. Selin.153–8. (2002). 621–635.) Hiedelmek. Vogel. (2005). M. Budapest.. (szerk. R. Childbirth and the Postpartum. American Journal of Psychiatry. Roma Sajtóközpont. Encounter with the Unborn. D. Papp. In Fedor-Freyberg. Pongrácz. Simkin. sz. 49. Sozial. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome. (2003). Roma nők és a közegészségügyi ellátás. J. Rodrigues. (2006). International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Nemi szerepek társadalmi megítélése. Jaffa kiadó. Protecting. M. (2008). I. Sauve.birth. T. Wall. ESZCSM OSAP 1003/07. 90. (2000). poverty. C. Heidelberg – London – New York.. Porter. D. Persson. Gender. Simkin. R. Carnforth. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. L. Stone. M. (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies. Anesthesia and Intensive Care Medicine. H. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek . Edinburgh. The effect of poverty. 235–239. Pevalin. Romano. M. február 13. birth and maternity care: feminist perspectives. Gy. 489–504. E. I. A magyarországi romák egészségi állapota. L. N. India. Patel.. J. A. Tóth. T.doki. Arany János Múzeum. C. (2004).. Z. Stewart. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. L. Védőnői jelentés. M. P. (1995). 159. . DeSouza. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.). Zs. In: Novák. (eds.. TÁRKI – Ifjúsági.. P. Dookchitra. In: Nagy.und Präventivmedizin. J.net/ tarsasag/novedelem/protokollok. Pongrácz.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.hu/new/levelek/allasfog20010118. Családügyi. Peña. Wade. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy.. 5. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. Pichler.. and maternal education on infant mortality in Nicaragua. 94–105. 73–86.).. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence.. Springer. Somogyvári.

A.J. Hold. február 20. Storton. Kraemer. 79–95... (1999). F. 102–116. Parthenon. (eds. Scrimshaw.. V. 519–522. Kézirat.). New Jersey. Quinton. (2000). Evolution and Human Behavior. Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight. Care for Their Babies. J.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530. P. In: Freybergh. Lehrer. 4. C.pdf (utolsó letöltés: 2010.. The Journal of Perinatal Education. Perinatal complications and child abuse in a poverty sample. P. K. M.. Economics and Human Biology. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Breastfeed.hu/publ/orsi/eredmenyek. Szívós..... N. 76. Herczog. Walsh. (2000). Sociological Forum. Van de Carr. (1988). Nem publikált kézirat. Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth. 16 (1. 412–429. (2006). . Z. 489–495.).)(2010).. E. ELTE PPK Szakdolgozat. A. J. Zambrana. (2007). Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. Collins. Families to Touch. TÁRKI Monitor jelentések. Családközpontú szülészet (http://babanet. K. I. 24. M. Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence. S. 21. Tóth. Vogel. I.. http://www. hanem folyamat. C. (2009).htm).(szerk. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills.. E.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/. http://www. L. (Várható megjelenés: 2010. változó gyakorlatok.(2001). R. R. Gy..) (2004). Step 8: Encourages All Mothers.wh o. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült. Budapest. Journal of Urban Health. Zelenko. M.tarki. Child Abuse and Neglect. MÉRCE Egyesület. Valdez. 939–950.. 21. Fakhar. Eltérő nézőpontok. Zak. WHO (2009). É.281 Storey. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata. Stabilizálódó társadalomszerkezet. Supplement). Steiner. (szerk. Dunkel-Schetter. Wynne-Edwards. Lock.. Danis. In: Születéskalauz 2. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers. M. Effects of a prenatal intervention program.) Szalay V. H. C. Budapest. E. (2006). C. L. H. 2001 Surányi. Családpolitika más szemmel. Szandtnerné Kisdaróczi O. L. 74–76. P. S.

a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM. beilleszkedés. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. kultúra .ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák.282 7. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. értékek. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet.

igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést. A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. szülei is befolyással vannak rá. képességei. . kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. biológiai háttere van. viselkedése és környezetének elvárásai. A személyiség magjának. elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. emellett környezete.283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. ha viszont nem megfelelő. és jellemzője a tartósság. az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából. alapjának tekinthetjük.

Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott . valamint a fejlődéspszichológusok. akik szinte mindig sírnak. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete. használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. a személyiség -lélektan képviselői. Amit biztosan tudunk. nagyokat alszanak. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. keveset alszanak. Vannak csecsemők. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). míg mások bújósak. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg. szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. gőgicsélnek. Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. vannak azonban olyan tényezők. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat. amelyen a gyermek fejlődése halad. nem pedig egyes cselekedetekre. megijednek a nagymamától. Ilyen egyéni különbség. sokat mosolyognak. biológiai háttere van. és környezete is hatással van rá és fejlődésére. többek között az alkati típusok kutatói. A gyermek veleszületett adottságai. az az. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni. amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal.

1999 . Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is.285 válaszaikban. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. nem pedig a „mi”-t (a képességeket). ezeket a 7. és nem is a „miért”-et (a motivációt). valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl. o. amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak. 7. evés. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják. táblázatban mutatjuk be.1. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik.1. 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót. alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan. Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából. de sírást és visszahúzódást egy másikból. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas.” (446.

Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. kihívással teli. amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. 1996). hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk.és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. aktív éber. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak. mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. 2006). mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata. és melyek ezek. ahelyett. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. az új helyzetektől visszahúzódnak. vagy olyan jellemzőnek. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. hogy hány temperamentumjellemző létezik. Sokan a nehéz temperamentumot. illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. biológiai funkcióik jól szabályozottak. ami azt jelentette. Mindez talán annak is köszönhető. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. és alacsony az aktivitási szintjük. biológiai funkcióik rosszul szabályozottak.286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be. az új helyzetekben visszahúzódóak. ők az „átlagos” babák. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. hogy a csecsemő. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. amelyeket mind a kutatásokban. lassan alkalmazkodnak. és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. mint az eredeti kilenc dimenzió. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. például élénk. könnyen alkalmazkodnak. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. viselkedési vagy érzelmi problémái. lassan adaptálódnak. Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. . vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. 2006). – A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett.

2. alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés. vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. táblázat Csecsemő. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. 7. mosoly és nevetés. megnyugtathatóság. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem. Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont. reaktivitás megközelítés. szégyenlősség. 7. aktivitásszint. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l. ízekre. kontrollnak való ellenállás. perceptuális (hangokra.287 Úgy tűnik. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint. szagokra. 2006). frusztráció/ irritabilitás. kitartás.és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. szomorúság. orientáció időtartama.viselkedésgátlás. látási ingerekre való) érzékenység . magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés. táblázat).2. szomorúság. figyelem fókuszáltsága. 2006 . frusztráció/irritabilitás.

vergődés. bár létezik olyan vélemény is. éles fényre reagál erőteljesen. megküzdési stílust. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. de a sírás korábbi megerősítését is. és a személyiség magját alkotja. hanem többek között célokat. TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak.288 Az. de nem azonos vele. Például az irritábilis (sírós. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje. de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. túlérzékeny) csecsemő. motivációt. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is.) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. depresszióra. tartalmaz frusztrációt.3. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. akinek alacsony a válaszküszöbe. együttműködés szervezési készségek.” Egyes kutatások azt vizsgálják. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben. szorongásra. Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. énképet. eredetiség melegség. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb. 2 hónaposan a hidegre. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. nehezen megnyugtatható. 104. táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás. Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). visszahúzódás. éhségre. identitást (Goldsmith és mtsai. gondosság. bőbeszédűség kíváncsiság. dominancia. hangos zajra. hogy a kettő egy és ugyanaz. természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. lefagyás) különböző erővel hívják elő. o. 2001 . fejlődésileg előbbi. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. 2000). megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. kreativitás. 2008).

l. illetve felnőttkori személyiség mintázatával. R. hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. P. kivéve a tapasztalati nyitottságot. . könnyen ismerkedik idegen emberekkel. Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. agyunk jellemző működésmódját stb. szívesen és sokat beszélget. ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak. Costa és McCrae.1. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. meghatározzák külsőnket (például szemszín. hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. A biológiai alapok a genetikai. gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. és McCrae. mint felnőttkorban. amelyek velünk születettek.3. T. 2001. tényezőket jelentik. érdeklődő volt. 7.1. magasság. könnyen és szívesen maradt a karjában. aki szeret társaságba járni. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa. R. ábra szemlélteti. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. mosolygott rá. Például az olyan felnőtt. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. o. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. csecsemőként pedig. testalkat). Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. pszichofiziológiai stb. A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. Ezek azok a jellemzők. neuroanatómiai. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. gügyögött neki. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek.289 Factor Model”. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal.

érdeklődünk. szokásokat. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. vagy inkább elhúzódunk tőlük. helyzetek. illetve egy részhalmazt. amely az énről való vélekedéseket. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák. azok az események. amelyekkel a világra jövünk. itt jelenik meg viselkedésünk. halk hangok a kellemesek számunkra). A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. sokat szomorkodó. emberekre stb. kapcsolatokat öleli fel. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. e vonások mérése máshogyan történik. vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. vagy inkább a pasztell színek. és ahogyan mások látnak bennünket. attitűdjeink. Egy félős. dühösek leszünk. értékeket. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. hangokat. számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. az énfogalmat. amely alapvonásaink. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. nemzeti. nem zavarta. szagokra. amelyek értek bennünket. kíváncsiak vagyunk. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. Ilyen például. csak a szülők kezében nyugodott meg”. Ugyanakkor. hiszen babaként is sokat sírt. A jellemző alkalmazkodás a képességeket. amelyeket életünk során átéltünk.). ha nem sikerül valami. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. szerepeket. hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. Itt adódnak össze a belső és külső hatások. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. azok a kapacitások és hajlamok. érdeklődést. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. Abban tehát. Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. ha idegenek vették az ölükbe. félt szinte mindenkitől. az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. 2001). a nyelvi. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. és nem változnak meg életünk folyamán. Például egy barátkozós. vélekedéseket. vallási stb. hogy egyes vonásaink velünk születettek. mint az az ábrából is kitűnik. vagy csak nevetünk egyet rajta stb. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. vidám. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. szerette a társaságot”. hatások. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. . hogy „nem csoda.

kibontakoztatására. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. de jóval többet aggodalmaskodik. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. tulajdonság-együttesek.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal. A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet.291 Az egyéni különbségek. a pozitív megközelítés. ami eredeti tendenciáikat erősíti. . így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. aktivitás. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. pl. 2006. egyre kevésbé jellemző. társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. szomorkodik). a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. Harmadrészt. mint hat hónaposan. A későbbiekben azonban. Másrészt más temperamentumjellemzők. Kagan és Fox. 2006). Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. 2006). A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. vagy nem.és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. illetve a viselkedéses gátoltság. érdeklődő. tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. Kagan és Fox. elmehet különböző szakkörökre stb. barátkozós gyermeke születik. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. illetve azokban. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok. Az aktivitásszint csecsemő. sok barátot gyűjthet. ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson. amelyek vagy jellemeznek valakit.. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. amelyben új embereket ismerhet meg. nehezen ismerkedő. amikor óvodába. 2006). mint a félelem. valamint a szégyenlősség csecsemő. iskolába kerül. az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. könnyű temperamentum). Például ha visszahúzódó. 1999). Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. Az extraverzió. pl. barátkozhat. és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak.

amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. elsősorban az önszabályozást. és kevésbé agresszívak. Két ilyen. akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre. megközelítés. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket. amelyet igazából nagyon ununk. hogy a félelemteli nega- . tudjunk dolgozni stb. szoros kapcsolataink legyenek. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak. Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni.292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés.2. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké. a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7.2. Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. ábra. A vonalak Düh azt jelzik. pozitív érzelmek. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek. tárgyakra. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. a külső körben pedig ugyanezek. félelem) található. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket. illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek.

környezeti. bővebben Danis és Kalmár. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. a temperamentum mintázata. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést. de védőfaktorként is működhetnek. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. kisgyermekével kapcsolatban. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív). a jelen kötetben). Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. de csak akkor. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. félelmek csecsemőjével. a rosszabb kimenetel esélye megnő.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. amikor azt tapasztalja. családjával rossz anyagi körülmények között élnek. hogy a baba tulajdonságait ő maga. Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. ha például a gyermek lendületes. 2008). gazdasági) számának növekedésével csökkent. Tehát. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. olyan környéken. ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci. ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. még Danis és Kalmár. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. . Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében. Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. 2008). Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. és a szűkebb. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. 2001). hangulata gyakran változik. Az alacsony negatív emocionalitás. valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. a jelen kötetben. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van.

illetve morális fejlődéssel (l. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. gátoltság. valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. még Lakatos. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem. 2008). ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. irritabilitás 7. . szégyenlősség Alacsony gátoltság. a II. Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. tanya). környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. düh. vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. A 7. nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai. szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre.3. illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. elfogadást. A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. kötetben). 2007). ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. beilleszkedés. az egyéb. 2001). szociális kompetencia A csecsemő. a II. alacsony akaratlagos kontroll. Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. Viselkedésproblémák.294 lálkozni (pl. A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára. viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. még Szabó. az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. kötetben).3.

kicsit rosszallóan nézi. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége. az apával való hasonlóság. Például egy olyan csecsemő. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. Másik kisfiánál viszont értetlenül. hogy visszahúzódó. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. amely illik viselkedési stílusához. és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket. . Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. A szülő viszonyulása. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. már nem örül annyira a hasonlóságnak. hogy „nincs vele gond”. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. amely arra hívta fel a figyelmet. inkább egyedül szeret játszani. amit szeretne. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. és könnyen enged mások akaratának. mindig kiharcolja. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. aki nagyon kedveli mások társaságát. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. eléri céljait. helyesen értelmezi őket. teljesen mások. amit szeretne. teljesíti a kéréseit. Amikor azonban azzal szembesül. otthon pedig meg van elégedve azzal. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával. a jelen kötetben). olyan környezetben szeret lenni. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. illetve a tőle való különbözőség. Vajon ezek a hatások. érdeklődést válthat ki a szülőből. befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. és a jelzésekre. Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. akárcsak a gyermek saját fejlődését. bővebben Danis és Kalmár. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. mint az olvasás vagy a sakkozás. A hatások. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. Sőt. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. akár az apja!”. közvetlenül reagál. hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. és nem enged abból. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire.

ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. életrevalóságát bizonyítja. A baba jellemzői. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. és azok értékként jelennek meg számára. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. A gyermek és a szülő. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. Az illeszkedésre példa. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. Ezzel szemben. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . hogy egy nem túl aktív. de az illeszkedés színvonala változhat. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak. de más körülmények között a gyakori. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. beilleszkedése. hanem a szülői kontextusban is. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. Amennyiben ez az összhang létrejön. ha nem jó az illeszkedés. Például egy kedves. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. ha a környezeti lehetőségek. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét. jóból rosszá és fordítva. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. félős másiknak. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. lehet. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. ideális temperamentum. Nincs tehát kontextustól független. ha a környezet jellemzői. így csak interakcióban értelmezhető. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. optimális fejlődés várható. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. Sőt. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. azaz „jó illeszkedés” modellje.

pl. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. és hogy az anya jó anya-e. és ennek megfelelően sok edzésre jár. vagy az üzleti életben sikeres versengő. mint bármelyik partner hatása. az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. hogy lányként ne játszon aktív. hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. amit várnak tőle. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. másrészt védőfaktor is lehet. jó eredményeket várnak tőle. A kislány mindkét esetben azt érzi. hogy nem tudja teljesíteni.297 kedéssé válik. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. mozogni. és reciprok. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. Például nézzünk meg egy olyan kislányt. Ha azonban szülei azt várják tőle. folyamatosan és visszatérően működnek. emberek közötti különbségek részét képezik. azaz a szülő. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. fejlődési zavarok). ne koszolja össze ruháját. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. Számos későbbi. mint amire ő képes. aki képes befolyásolni gyerme- . Ha megfelelő a környezet. Ebből az is következik. hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. nem felel meg szüleinek. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. szaladgálós játékokat. Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját. hanem szobájában nyugodtan játszon. mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. vagy sem. hanem a normál. 2006). szorongás alakulhat ki. Ha a szülei azt szeretnék. hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. hogy futónő legyen belőle. magasabb. Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan. aki szeret szaladgálni. s ha hosszú távon fennmarad. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés.

Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. tér vissza és változik az interakciókban. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. míg más időszakokban már kialakult. és interakcióba lépnek egymással. amikor az interakció új és alakulóban van. míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. hanem az az aktualitás. a jelen kötetben). Ezzel egy időben. temperamentum. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. viselkedése –. A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. mint például megjelenés. 1997). gazdasági) körülmények. Ezek találkoznak. anyagi nehézségek). Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. 2003). aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. hogy mi bontakozik ki. a család fejlődésének jelenlegi állomása. az nem az eredeti lehetőségek. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. anyagi. hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. Ezzel eljutottunk oda. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. nem. Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. Ez a kapcsolat diád-specifikus. hogy a gyerek befolyásolja őt. még Nguyen. sőt automatizált. irritabilitás. 2006). A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. viselkedés. mint azokra. a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. szemben azzal a gondozóval. tehetség és gyengeségek. 2003). A kutatások alapján általában levonható az a következtetés. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk.298 két. nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. egyben nyitott is arra. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja. jelentése. Ami számít. 2003). Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. Az a szülő. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. a gyerek születésének értelme. akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby. érzékenysége. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. . depresszió. azaz egy szülő. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait.

azaz. bántalmazáshoz vezethet (l. A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. a jelen kötetben). ami bizonytalan kötődéshez (l. illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. szociális folyamatosság) pozitív. A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. ami a későbbiekben azt eredményezheti. így „ördögi kör” alakulhat ki. Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. kihathatnak a családi folyamatokra. a csecsemő túlzott érzékenysége. Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. korlátozni ezt a viselkedést. 2007). nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. új helyzetekre. A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. 1998. amit a szülő szeretne mérsékelni. Crockenberg és Smith. kevesebb stimulációt biztosítanak. a témáról bővebben Herczog. mivel egyfelől maga a hang zavaró. A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. A kisgyerek például nagyon dühösen. mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). illetve mellőzni gyermeküket. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. és alakul ki konfliktusos kap- . tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. 2002). ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. síróssága tovább fokozódik. 2002). a szülők kompetenciaérzésére. illetve az elegendő alvást. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni. közvetlen hatást gyakorolt. erős sírással válaszol az új dolgokra. elhanyagoláshoz. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. 2003). hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. sírásra. érzékenyek és válaszkészek. Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. ha a szülő kevésbé veszi észre. érti meg a baba jelzéseit. Az erős. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. Tóth. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást. 1997). hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség. összehangoltabb az együttlétük.

2004). hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. A nehéz temperamentum hatással van arra. ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése. beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. . de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. hogy szabályozni tudja önmagát. Ahogy csecsemőkorban. a gyerek viselkedésének menedzselése). A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. Ahogy a csecsemő. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. kötetben) már jóval nagyobb.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. 2006). A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között. az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. A szülő adja a szabályozás keretét. érzelemkifejezés. 2005). járás. szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. A feltörő (akár örömteli. és védőburkot nyújt a gyerek számára. a II. majd a kisgyermek növekszik. A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. 1997). hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. A kutatások alapján globális szinten két. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. Lakatos. Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. 2004). anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek.

Azok a stratégiák. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra. Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek. iskolai teljesítményproblémák. interperszonális nehézségek. Azok a csecsemők. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. elfogadja jellemzőit. a szabályok internalizálására. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. . a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra. és anyai önértékelése magasabb. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető.301 Gondoskodás. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. a gyermek megnyugtatása és negatív. ha anyjuk nem volt válaszkész. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004).

érdeklődőbbek voltak. Ezek az anyák azzal. a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. 1996). gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. McFadyen-Ketchum és mtsai. vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. Az ugyanennyire elfogadó anyák. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. amikor nyugodt. Pettit és mtsai. zavaró stb. Crockenberg és Leerkes. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. hanem az. a kutatások szerint azonban abban. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot. nem az számít. 2003). Arcus (2001) hosszú távú. követéses kutatásában egyes. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik.302 Ma már azt is tudjuk. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. míg a gyengéd. amikor a baba sír. Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. mint az alulstimuláló anyák gyerekei. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak). Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. hogy áthágja a szabályokat. erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. segítettek neki úrrá lenni félelmén. akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. A háttérben vélhetően az áll. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. 2001. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. 1997). nyűgösködik. pozitív állapotban vannak. A közvetlen határok megszabása az- . akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben.. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. negatív érzelmeket fejez ki. válaszkészsége.

ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve. például nem áll meg. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. akik tiszta. hogy azok az anyák. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. Azok a gyerekek. ha az anya gyengéden fegyelmezett. és azzal egyidejűek. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti. Bates (2001) eredményei szerint. rövid. akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak. 7. ami nem azonos sem a gátoltsággal. 7. vagy ellenszegül nekik. amikor a szülő kéri). a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata. míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l.303 által. – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. de előny is lehet. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ.4. segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan. 53. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. – A baba meg fogja tanulni szahúzódó.. Az engedetlenség durva. valószínűbben segítik elő az engedelmességet.4. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező. a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott.o. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . mint akkor. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. D. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. határozott rendre utasítást alkalmaznak. és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. ábra). sem a negatív érzelmekkel.

a ráhangolódás lehetőségeit. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. de nem erőltetik. az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására. ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. alacsonyabb önértékelést. valamint Hédervári-Heller és Németh. kötetben). több stressz. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. még Tóth. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. a második évben pedig egyre önállóbb. hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel.304 problémákat. akik nyűgösebb. és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne. Ebben az időszakban azok a szülők. 2002). továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. és elősegíti a biztonságos kötődést. a jelen kötetben. céljai elérése során több új ingerrel. Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l. és határo- . ami frusztrációt eredményez. Úgy tűnik. mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. az ellenállást pedig lecsökkenti. Az anya jólléte Az anya önbizalma. 2008). A kutatások szerint azok az anyák. kevesebb önbizalmat. és ebből származhatnak későbbi problémáik. akik kevésbé ellenállóak. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. 2003). ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban. Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. akik támogatják. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. Elképzelhető. Azoknál a gyerekeknél ellenben. Egy másik magyarázat erre. A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz. Honjo és mtsai. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak. a II.

és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192. és megtörheti a kommunikációt.5. P. így nehéz megViselkedésproblémák állapítani. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető. a szülők viselkedését. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz. a jelen kötetben). eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. gyermeke viselkedését határozottabban. A. például a családra nehezedő gazdasági nyomás. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. korának nem megfelelő. o. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%. erősítik az adaptív érzelem. 2003). csökkentheti a bensőségességet a családban. 2003). hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. Anyagi helyzet. szociálisan problémás céljainak elérését. szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. súlyosbíthatja a konfliktusokat. érzékeny. de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l. Azoknál a gyerekeknél. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár. Qi és Kaiser (2003) az .305 zottan. ha együtt iskolázottság jelennek meg. a gyengéd. C. alkalmazkodási problémákra nézve. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését. & Kaiser.

túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége.306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. ábra). Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta. ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. megnyugtathatatlansága. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. nyűgös. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. A gyakran síró. 2003). különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. S. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. Ennek magyarázataként elképzelhető. pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg. 7. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. nehézség van. házastársi problémák. negatív érzelmei. hogy a szülők életében még hány olyan gond. babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. túlzottan érzékeny.6. hogy rossz anyagi körülmények között élő.o. a durva fegyelmezési stílus. depresszív. and Family Relationships 71. a csa- . sírós. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel.5. (2003): Infant Negative Emotionality. & Leerkes. E. az anyák pozitívabbak. amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes. 2003). instabilitás a családban és erőszak a közösségben. Caregiving. ritkábban voltak bevonhatók. míg ha ez a rizikó nincs. alacsony válaszkészségű szülő. nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők.

általában zűrzavaros. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit. hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. Azok az anyák. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség. ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. az erősebb családi kohézió. a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. hogy a zajos. Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. 1998). hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. bővebben Tóth. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire. szervezetlen. ha az anya támaszkodhat . akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. nehezebben alkalmazkodtak. a stresszreaktivitás csökkenését. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. Ennek magyarázata az lehet. hiszen a baba nagyon sokat sír. Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését. Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott. az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. például házvezetőnőt. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. a jelen kötetben). és hangulatuk is negatívabb volt. Úgy tűnik. A nehezebben kezelhető. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. Házastársi és társas támogatás. 2006). illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. illetve az. nyitottak az újdonságra. zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára. könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish.307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. Ebben a helyzetben a házastársi. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat.

hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. mint a fiúkhoz. 2003). a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő.308 rá. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei. 1991) viselkedik velük. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. bevonhatóságát. mint az apa részvételét. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. 2003. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. a szülők nevelési stílusát. Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. A kutatások azt mutatják. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. mint a lányokkal. Mindemellett a kép így nem teljes. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. . mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását. ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését. 2009). 2003). ami meghatározza. Ahogy tehát a 7. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel. ahol a nő végzi a háztartási munkát.6. a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. és nem jelentenek egymásnak támaszt. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. Ha a szülők nem működnek együtt. Ranschburg. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. hanem attól függően. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. érzelemszabályozási deficitjének esélye. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. A gyerek neme. Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését. Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt. ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. támogatva az anya érzékenységét csakúgy. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet. nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére.

vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. részletesen Kalmár. törékeny. emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük. gyakori nyűgösködés. A koraszülött gyermekek érettség. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását. külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. alvási problémák. A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. hanem testvérei is alkotják. 1988). ezért a velük való együttlét. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. 2003). nem jó szülők. interakció. Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. hogy kudarcot vallottak. vagy egészsége veszélyeztetve van. kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. akiknek több testvérük volt. ami megnehezítheti a baba gondozását. . de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. és több konfliktus is alakulhat ki közöttük. nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. alkalmazkodóak. agresszivitás más gyerekekkel szemben. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick. fények. A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. ez nehezebben sikerül. A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. A szülők helyzetét nehezíti. illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto. 1999). és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. hanem idősebb testvérük is meghatározta. 1997). míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. 2002). kevésbé voltak megközelítőek. Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. ingerlékenység). túlzott aktivitás. 2007). ugyanakkor.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei. 2003). csendes és passzív. Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. sokat sír.

310 A fejlődésről való tudás. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. . bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. illetve az a tudás. függetlenül attól. hogy később „mi lesz” a gyerekből. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. az. szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. Gyermeknevelési szokások. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. bővebben Nguyen. vagy amilyent elvárunk tőle. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. nehezen megnyugtatható gyermekükről. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. 2003). és mit nem. a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. mint fiúkkal. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. hogy tisztában van vele. hogy lányokkal helyesebb csevegni. 2001). amit kultúrájuk értékel. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak. mint a fiúkkal. illetve milyen elképzeléseik vannak arról. 2005). Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. és nem nagyon fog barátokat találni. szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. A szülő tudása a fejlődésről. E jelenség mögött állhat az az elképzelés. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. Ilyen például. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. az fog a későbbiekben megvalósulni. értékek. mit várhat el egy adott korú gyermektől. ez feltehetően így is lesz.

mivel ott az aggódó. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. 2001). azok a csecsemők. és szembesülést azzal a ténnyel. a szorongást nem értékelik kedvezően. amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. 2001). a közösséghez tartozás (l. nem csak a gyermek jellemzőire. gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét. akik kevésbé alkalmazkodóak. a gátoltságot. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. Hasonlóan. hogy az események előre beláthatatlanok. ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. versengést. míg Kínában nem. hogy tartsa a napirendet (rendszeresség.311 rást. szabályosság).és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. a gyerek azon képessége. az óvatosság. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. szemben az amerikaiakkal. A csecsemőként erősen reaktív. megküzdést az idegenekkel. a csecsemő. hogy az asszertív. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. nem igényel túlzott kockáztatást. mint például Indiában. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. bővebben Nguyen. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is). később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. Az USA-ban az asszertivitás. ahol a sok gyermek ritka. 2006). élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. ennek jelentése és következményei a szülőség. alázatosság ellenben értéknek számít. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. A kutatások azt mutatják. Az alacsony reaktivitású. A szi- . míg a szégyenlősséget. Az olyan kultúrákban például. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők. gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. a jelen kötetben). A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. ahol az időnek nagy jelentősége van. a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások.

viselkedési problémákhoz is. ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget.312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. asszertív gyerekeket szereti. 2008). amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. Annak változása. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is. ami újra hat a szülőre. annak megértése. kreatív. mint az engedelmességre nevelés (Keller. vad helyett energikus. A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. és így tovább. ahogyan a szülő látja gyermekét. hogy a szülő türelmetlenül. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. gátoltság. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. melegszívű. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. reagál jelzéseire. 2009). és azt látjuk. mint gyermeke a sajátját. lármás helyett rajongó. idegesen viselkedik a gyerekkel. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. szertelen helyett gyengéd. félős helyett óvatos. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. határozott. mint a negatív érzelmek és visszahúzódás. mivel ő saját gondolatait. eltéríthető helyett éles szemű. önfejű helyett állhatatos. visszahúzódás olyan jellemzők. gyakran felmerül bennünk a gondolat. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. nem tudja kezelni a helyzetet. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. előre nem látható helyett rugalmas. viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. és az óvatosság. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. érzelmeit. Ugyanúgy. hangos. akkor is. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. szívós. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. túlzó. élénk. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között. jó érzékelő. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. ezek segíte- . Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. helyzetét. 2006). problémamegoldó. viszonyul hozzá. szégyenlősség. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. lelkes. viselkedik vele. hogy ezt nem így kellene csinálni. akaratos.

hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. A szülőnek fontos megértenie. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. Ezután már meg tudja tanulni. és ne ellene dolgozzon. ahogyan teszi. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. Ez igaz a napi rutinra is. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra.313 nek. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. egyedi temperamentummal születik. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. az új helyzetektől distressz állapotba kerül. hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. vagy olyan rutint kialakítani. amely nem tőlük függ. amelyekre szüksége van ahhoz. és néhány hónapig tartanak. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. információ a normál gyermeki fejlődésről. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. A leghatékonyabb beavatkozások. hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. például jelezni kell. hogyan reagált gyermekére. Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. mint például a sírás vagy alvás változatai. így viselkedése is. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege. intervenciók a család otthonában zajlanak. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. milyen új viselkedésformákat tanítson neki. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. . azáltal. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. az egyes váltásokat elő kell készíteni. ha óvoda után nem egyből haza mennek. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. mi zajlik a gyerekben. illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. hogyan válaszolt a gyermek stb. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak. 2008). problémákról. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. hogy a szülő a gyerekkel együtt. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. és időt kell hagyni neki. ne a gyengeségekre. Előre szólni kell a változásokról. 2005). olyan erősségei felismerésében. miért viselkedik épp úgy.

314 ki sikeres intervenciós programot. hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. nagyban meghatározza képességeinek. időkihagyás. ráhangolás. Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. kisebbségi státusz. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. A program négy fő alapszabályból áll. A szülő oldalán azok a rizikótényezők. a szülők előtörténete. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. a gyermek aktívan hat környezetére. első gyerek. empátia. A ráhangolás arra vonatkozik. A védőnőket kiképezték a programra. támogatás. A kutatások azt mutatják. jellemzőinek illeszkedése. a család szocioökonómiai státusza stb. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. A gyermek fejlődését. Összességében azt mondhatjuk. nehéz szülés. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. és megóvni attól. és négy fontos alapelvre: bátorítás. fiatalabb szülő. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. alacsonyabb iskolázottságú. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával. . A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. zsúfoltság. nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. 2009). hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. érintés. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. miközben környezete is befolyásolja őt. hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. hogy valóban eredményesek lehessünk. 2005). például a kulturális elvárások. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. struktúra és ismétlés. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. azt. temperamentumának és környezete elvárásainak. tulajdonságainak. Mindemellett tudjuk.

75. A. (2002).. J. E. Osváth A... (2005). A. 1–16. (eds. Kalmár M. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment.. Those Who Have.. New Jersey. Kulcsár Zs. 173–200. 141–176.) Rózsa S.. International Journal of Behavioral Development. 326–337. A. J. (2000). Budapest. Öröklődés. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament. S. T. D. (2001).. G. (1996). Scheier.. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. M. M..315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. M. (2006). A. Bates. (1997). New York. (2009). Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. In: Molfese. Bradley. D. Cervera. Medicina.): Temperament and Personality Across the Life Span. Stifter. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél. L. Booth. Lawrence Erlbaum Associates. Cole. Akadémiai Kiadó. A nyűgös csecsemő 155–162. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. 70–101. (A temperamentum 147–155. McFadyen-Ketchum. In: Wachs. Chess. A „félénk” gyerekről. 2009/4. 411–428.) Ranschburg J. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. 109–118. Lawrence Erlbaum Associates. Kohnstamm. Cs. New Jersey.. 202–217. Személyiségpszichológia.) Ferenczi Sz. Budapest. Kállai J. Corapci. 202–209. (2003). (2001).. Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. T. 1–26. Thomas. F. Lawrence Erlbaum Associates. V. M. Journal of Applied Developmental Psychology.): Temperament in Context. Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. Gender. Braungart-Rieker. 134–162. Bánki M. D. G. (1999). D. van Ijzendoorn. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. 18.. J. H. 146–210.. 30.): Temperament in Context. (2009). (eds. J. 29. M. Lányok és fiúk 266–283. Review of Educational Research. Bates. . New Jersey. (Típusok. A. (1999). Journal of Applied Developmental Psychology. (eds. (2008).. R. E. Molfese. F. Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. S. Cambridge. Budapest. D. In: Crouter. M. evolúció és személyiség. (2005). Kohnstamm. J. 43–60. C. Osiris Kiadó. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk... Mendez. vonások és az interakcionizmus. Bakermans-Kranenburg. Gyógypedagógiai Szemle. L. Psychology Press. New Jersey. Emotion and the Family. M.. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. (eds. R. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament. M. C. S.. Lawrence Erlbaum Associates. The developmental course from child effects to child effectiveness. A. Harvard University Press. H. P.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships.. In: Wachs. Budapest. Brody. Garwood. Saxum Kiadó. R. C..

Hann..): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. D. A. Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire. E. Mason. 251–263. Goldsmith. Crockenberg. B. M. Molfese. Smith. and Family Relationships. C. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa.. (2001). C. E. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. Leerkes. (eds. W. In: Home Health Care Management and Practice. (eds. P. (2005). 60. V. Caregiving. Schmidt.): Temperament in Context. in: Bornstein. 1–32. 64–86. International Journal of Behavioral Development.. R.. Kohnstamm. 103–138. In: Wachs. Child Development. Gaziano. Lawrence Erlbaum Associates. Fox. DiVitto. Jr. Gaziano. Lawrence Erlbaum Associates. 2–15. H.. 3. (eds. 57–78. In: Wachs... F. New Jersey. (1989). Booth. S. H. „Hey Mom. (1984). S. (1997).. 290–301. A. S. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. Mahwah. A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences. Henderson. N. Essex. Buss. 20. Infant Behavior and Development. Caverly. F. D.. Vandell. Infant Behavior and Development. A. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában.316 Costa. H. G. 141. Denham. P. De Vries. M. 445–455. N. In: Molfese. New Jersey. Lawrence Erlbaum Associates. D. New Jersey. (ed. Gandour. M. Kohnstamm. . 12. A. In: Crouter. 53–73. Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics. N. M. 99–108. 515–529. N. A. Lawrence Erlbaum Associates.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Halpern. 685–698. (2002). (2002).. C. 229–236. (2001). DeMulder. A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. (eds. P. Infant Behavior and Development. B. M. Goldsmith. H. Booth. 21. L. Infant irritability. (eds. T. (2009). M. NJ. Smider. S. R.): Handbook of Parenting. R. 31. N. D. Crockenberg. (2003). mother responsiveness... T. A. New Jersey. L. S.. Caswell.. A theoretical context for adult temperament.. (2003).): Temperament in Context. Hackney.. 339–360.. A. McCrae.. Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective. K. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). K. Guthrie. 25. M. A. S. Aksan. H. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. Goldberg. Crockenberg. K. (2001). W. M. A. Infant Negative Emotionality.): Temperament and Personality Across the Life Span... J. Vol. Gartstein. Infant Behavior and Development. 26. Gervai J. T. Child Development. (1998). 1092–1098.. New Jersey. 21.. and social support influences on the security of infant-mother attachment. Parenting children born preterm. G.. Temperament substrates of personality development. Lemery. In: Crouter. Rothbart. (1981). American Journal of Psychiatry. T. Infant and Child Development. C. J. D.. (2000). A. Lawrence Erlbaum Associates. 25. S. Look at Me!” Infant Behavior and Development. (1999). R. 22. 1–22. Crick.. (2003). L. M. Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. Fish. K. McLean.. H. A. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament. 1189–1193.. E. E. (1989). Aksan. OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya.

(2004). HarperCollins. Culture and Psychology. Lawrence Erlbaum Associates. M. R. G. (1994). Complex Kiadó. P. R. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. New York. T. Goldman. 146–210. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse.317 Herczog. (2006). Budapest. E. Lerner.. R. A. (2005). Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants.. Nishide. Developmental Psychology... O’Brien Caughy.. (2009).. E... Aksan. (2002). 45.): Temperament in Context. D.. R. New Jersey. 31. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament. Gyermekbántalmazás. M. Bornstein. K. Development in Infancy: An introduction.. Kaiser. (1996)... Kirschner. Keller T. Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. 44–66. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. A. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense. Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban.. (2006). (2003). Flick. african-american and hispanic mothers. Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. Y. A. 228–240. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. A. Effectiveness of an intervention for colic. 328–370. Kagan. & Coy. and temperamental biases. M.. L. Loveland Cook. Magyar lelkiállapot. Lobo. A.. A.. Murray. Infant and Child Development. Mizuno. Zs. Joy. Honjo. A. Kulcsár. Huang. S. Huaqing Qi. M.. N. 852–868. M. Sobajima. Barbosa. Putman. 188–216. M. M. Schwartzman. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Lawrence Erlbaum Associates. Magyarország helye a világ értéktérképén.. M. W. Nagai. Szeged. N. H.. 12. Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white. In: Wachs. M. (szerk. Forman. 123–133.. (2007). Nagata. P. Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. H. (Vol. J. Kochanska. Genevro. Sasaki. 65–75. K. S. J.. Budapest. Sensitive. A. M. 3 Social. Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. R. D. New York. C. Journal of Early Intervention. S. H. (1999).) (2008). L. G. T.. G. Stack. Semmelweis Kiadó. M. Kochanska. 5–31. Y. Biology. Kaneko. W. 33. (series eds. Emotional. Eisenberg. (2006). Akadémiai Kiadó. (2006). (2002). Kurcinka. L. M. K. Dudley. Nishide. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. Budapest... 65. Serbin. Clinical Pediatrics. Y. K. 167–225. L. (2007). C. Journal of Applied Developmental Psychology.. N..): Handbook of Child Psychology Vol. In: Damon... Lamb. S. D. Ando. Teti. 149–170. DeVet. Persistent. Ed. John Wiley & Sons. Keefe. J. C.. 13. 22. G. New Jersey.. (eds. Froese-Fretz. . D. (2001).. H. Inc. D. 139–152.. Karp. Early Child Development and Care. Kopp M. 6th ed. G. Energetic. N.. Y. M. Hwa-Froelich. (2008). Fox. M. 172. Doktori értekezés.. Child Development. T. H. Miller. Kerr.. Infant Behavior and Development. culture. Kohnstamm. M. and Personality Development. (2007). 23. Lakatos K.). TÁRKI. E. 249–265. L. 26. Perceptive. A.. Budapest. Kapornai K. 135–158. T. (2009). Kochanska. Sechiyama. Topics in Early Childhood Special Education.. SZTE Doktori Iskola. Kotzer.

T. Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change. 30.. Mertesacker.. J. N. 30. 423–432.. ed. Molfese. A. Saxum Kiadó. (1975). Simeonsson. 2.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Goodness-of-fit in family context: Infant temperament.. S.. J.. J. A.. B. Markey. A.): Temperament in Context... McClowry. New Jersey. Inc. A. 2417–2433. B. S. Siegal.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. P.): Handbook of Child Psychology Vol. In: Molfese. 6th ed. Budapest. K. G. Child Development. V. Temperament. 23. New York. New Jersey. G. Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies. S. (eds. Beckmann. T. . (2003). K. M. Booth. 21. Lewis. 30. S. M. Child Development. (2006). A. A. and Soothing. Lawrence Erlbaum Associates. 23–39. In: Damon. Hetherington.. Stress. G. R. Booth. Personality and Social Psychology Bulletin. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. M. New Jersey. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics. European Journal of Developmental Science. J. M. J. Brown. I.. (1998).. (1996). J. Lerner. In: Crouter. Lawrence Erlbaum Associates. J. Hershey. Pettit. (1997).. Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. (2001). Markey... G. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. (2007). W. Hebbeler. and Personality Development. E. Infant Behavior and Development. K. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. Rodriguez.. Ramsay.. J. M.. Bauer. J. D. Vondra. Bates.. ecological context. McFadyen-Ketchum. Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates. M. In: Horowitz. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years. Sokolowski. A. K. (eds. and early coparenting behavior... D. 82–96. C. Infant Behavior and Development. Shaw... S. G. Lawrence Erlbaum Associates. Pauli-Pott. 466–478. Scarr-Salapatek. Chicag 187–244. J. In: Crouter. Chandler.. T. B. Infant Behavior and Development. A. A. (2001). Rothbart. New Jersey. Supportive parenting. (eds. Koslowitz (2008). Kohnstamm. Kohnstamm. (2004). In: Wachs. Bade. D.. G. S. Mangelsdorf. (eds. Rothbart. P. S. E. Owens. Pettit. D. In: Wachs. newborn to 30 months. U.. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. Spiker. Eisenberg... Phillips. Vol. Lawrence Erlbaum Associates. Scarborough. C. Reiss. F. 68. L. 81–102. (eds. 761–778. Dodge. Bates. D. K.318 Maccoby. M. K.. D. R. (2000). E. 3–27. D. L. C. (2000). Dodge. Temperament. Tinsley. (eds. 3 Social. D. E.. (2007). (2003). Derryberry. E. Schoppe-Sullivan. K. 908–923.. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families.. N. (series eds. C. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality. Infant Behavior and Development. A. G. A. 67. E. Bates. M. A. (vol. S. U. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. University of Chicago Press. Ranschburg J. M. (2009). 191–206.. 99–166. Sameroff. C... D.. E. Matheny. 4.): Temperament and Personality Across the Life Span. D. marital quality.): Review of child development research.).. 23–42. Lawrence Erlbaum Associates. 85–120. 120–135. John Wiley & Sons. S. New Jersey.): Temperament in Context. Emotional. A.

A. Zentner. The bidirectional nature of temperament-context links. Infant Behavior and Development.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. 237–252. T.. A. C. Kohnstamm. C.. M.): Handbook of Infant. W. D. D. Bates. (1994).. 15–19. D. B. T. Y. N. (2004). Strelau. G. Wachs. Turner. Sroufe.. A. (2006). Kohnstamm. L.. A. J. Child temperament: An integrative review of concepts.. 1457–1477. 47. L. Carlson. J..): Temperament in Context. A. 11/4. Infant Behavior and Development. A. 19. T. Lawrence Erlbaum Associates. T. Stifter. J. Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. A. Pszichológia.. D. J. Egeland. A.. D. Oxford.. The role of temperament as a moderator of stress. In: Wachs. D. research programs. 581–590. T. A. Third European Conference on Developmental Psychology. (ed. A. Poster. (eds. 1988. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. W. (2001).): Temperament in Context. Person-environment „fit” and individual development. (2001). C. Relevance of physical environment influences for toddler temperament. Wright Guerin. In: Crouter.. Infant Behavior and Development. European Journal of Developmental Science. 2. Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants. 25. L. (2008). (eds.. M. Budapest. T.. 16–20. Infant Behavior and Development. L.. Cassidy. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament.. N. Oxford University Press. In: Wachs. . (1994). Supplement 1. A. (1991). A. 78–103. Donelan-McCall. Kohnstamm. (eds. (eds. 443–466. Ziv. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. Carter. M. Hoeksma. C. 11. (2004). 413–421. Collins. Oxford. Wachs. D.. van Baar. Social Development.. Gottfried. Van den Boom. A. 153–172. Booth. D. G. 201–222. New Jersey. L. 30. (2005). The Guilford Press. 06. New Jersey. Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. Wiggins. Lawrence Erlbaum Associates. 7–37. (1988). (1988). 13. New York Stifter. C. 65. A. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood. Stifter. C.. Wesselman. Sobolewski. T. Az anyai. (1996). The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants. 17.. Lawrence Erlbaum Associates. Spinrad. J. R. Van den Boom. New Jersey. (1994). 431–445.319 Shanahan. In: Teti. (2002). E. Spinrad. E. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. Developmental Psychology. Sugárné K. and measures. J. (2003). Child Development. C. 529–552. In: Delcarmen-Wiggins. G.. Temperamental Consequences of Infant Difficultness. P.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. Child Effects as Family Process. 40–55. Blackwell Publishing. B. D. Wachs.

fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.320 8. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.: Összefüggések az érzelmek.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás . az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II.

veleszületett szükséglete.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen. így az exploráció. elkerülő. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós. rezisztens. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával. dezorganizált). . kötődést alakítson ki. a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést. az érzelmek.

és ennek a sokféleségnek a természete. A korai kötődés elméletének központi gondolata. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. . hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét. Alig néhány esettől eltekintve. eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában. elaltatja. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. tisztába teszi. hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. a társas és a tárgyi környezet megismerését. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is. öltözteti.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. A kötődési kapcsolatok minősége. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. levegőzni viszi gyermekét –. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. aki kétségbe vonná.

hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése. így életben maradásának az a feltétele. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. 2003. hogy mind a szülő.). gügyögését. akik a szűkebb környezetében élnek. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. magyar nyelven: Lakatos és Gervai.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot. például: Bretherton. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. és ez a veleszületett hajlam vezérli. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter. A kötődési elmélet központi gondolata. vagyis tartós. mosolygás. szemkontaktus keresése) interakcióra. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott. gügyögés. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. látványát és illatát. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására. A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. . és míg jelzéseinek egy része (pl. sírásával. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra. Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. o. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét. 328. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. személyre szóló érzelmi köteléke. 1992. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet.

Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. félelmet. párválasztás. fájdalmat. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. majd szem elől téveszti anyját). A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. majd az aktív helyváltoztató mozgást. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. Hasonlóképpen. később már a nyújtózkodást. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl. ami folyamatosan. Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. élelemszerzés. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. betegség. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. az explorációra.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják. fáradtság) vagy külső inger (pl. védelmet és támogatást. hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. ám ha a sírás ehhez nem elegendő. szociális interakció. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. éhség. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. használatával kapcsolatos isme- .

1978). hogy felfedezhesse környezetét. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. sajátos egyéni különbségek jellemezték. Bowlby azt feltételezte. ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. Ainsworth rámutatott. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. nevezetesen. A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik. és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában. újdonságokkal ismerkedjen. hogy a kötődési személy közelében tartja. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz. a többi diádot más. és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni. a környezet erőforrásainak felderítését. 2005). finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. ahonnan fokozatosan. hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. támogatja az explorációt. Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. ugyanakkor biztonságos távolságban. akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. akkor a szülőtől eltávolodva. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. . A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. 1978). hanem ellenkezőleg. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. és nem tud nyugodtan felfedezni. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált.325 retek megszerzését. – átlagos családi körülmények között. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok.

elfordulnak vagy eltávolodnak.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. . Az új tárgyi és szociális ingerek. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. az explorációs tevékenység rovására billen el. A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. illetve később egyedül hagyja. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek. kölcsönös szabályozása. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. amit veszélyhelyzetként értékelnek. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. így nem jellemző. így aktiválják a kötődési viselkedést. elkapják tekintetüket. inkább a szülő közelében maradnak. de idegen felnőttel. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. explorációra készteti a csecsemőt. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. és kereséssel. a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre. sírással reagálnak a gondozó távollétére. majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. Nem keserednek el. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. A szeparációk feldúlják őket.

hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. az anyára) vonatkozott. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. A fájdalmat. nagyobb lánytestvér. „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során. gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. örökbefogadás esetén). A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. a későbbi. bölcsődei gondozó. Megfigyelték. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg. Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. . „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. testi érintkezésre. és kielégíti a csecsemő közelségre. 1997). vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét. kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. kivéve ott.327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. a jelen kötetben). nagyszülők. hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. Ainsworth. illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. elhárítja a nyugtalanság forrását. hogy a megszokott. mégis előfordul. nyugtalanságára. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén. majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn.). Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. stresszjelzéseire (l. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. még Ferenczi. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. odabújásra való szükségleteit. megtalálja nyugtalanságának forrását.

hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. ezt azonban inkább akkor teszi. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. gyengéden simogatják és ölelik meg. és kerüli a gyengéd. bírálja vagy gúnyolja igényeit. szoros testi kontaktust. míg máskor időben és megfelelően reagál. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. A csecsemő nyugtalanságára. megnyugtató. nem kellően érzékeny viselkedése áll. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. ennek a stratégiának viszont az az ára. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. A következetlenség abban nyilvánul meg. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. gyakran mosolyognak.328 ra. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. meleg. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. esetleg visszautasítják vagy következetlenül. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. így amiatt szorong. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. hogy a következetesen szenzitív. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés. Számos vizsgálat alátámasztotta. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit.

A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. hanem azt hangsúlyozta. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). akiknél a három koherens. ellentétben azokkal a csecsemőkkel. mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is. menekülés viselkedési rendszerét is. eseményekre is. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. hagyja. Az esetenként előforduló mulasztásokat. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. esetleg elutasítja. mert olyan különös viselkedési jellemzők. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait.329 napi feladatokra. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja. események. szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. Főemlősöknél – de néhány más emlős. szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. Ez arra sarkallta a kutatókat. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. konfliktushelyzetben. de ezzel egyidejűleg a távolodás. téves irányú. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. felülírhatja. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. a síró csecsemő háttal kö- . A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”.és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. A furcsa. tétova vagy sztereotíp mozgások.

ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. Arra a tényre támaszkodva. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl. Main és Hesse ismét abból indult ki. elhanyagolás.330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. ami aktiválja a kötődési viselkedését. Mindez arra utal. 2 Ne feledjük. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. sőt. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. elkerülő. hogy attól a személytől félnek. alkoholbetegség. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. menekülési és közelségkeresési viselkedései.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. Annak magyarázatához. sztereotip mozgásokat) láthatunk. bántalmazás. majd elfordul és a szoba sarkába megy). A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási. lemerevedést. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. serdülőkori anyaság. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. esetleg kellemetlenek. rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl. . 1999). a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. Míg a bizonytalan. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. de koherens (elkerülő.

akár az inszenzitív gondozás része –. egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. nem pedig a félelem forrása. 2006). vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. 2006a). hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki. amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek. időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. ellentmondásos érzelemkifejezések. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. Novák és Lakatos. ugyanis több. mintha tartana a csecsemőtől. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. . akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. 1995. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. Úgy tűnik. gyász. félelemkeltően vagy rémülten. amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. a tehetetlenséget. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). 2005). Abrams és mtsai. a bizarr. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának. akaratlanul. 1999. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. erőszakos környezetben alakulnak ki. így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. de úgy tűnt. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. Madigan és mtsai. visszahúzódó. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is. zavart tükröző. amelyek közvetlenül fenyegető.

hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát. hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. Grienenberger és mtsai. hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. Jelenleg úgy tűnik. ugyanakkor egyértelművé vált az is. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. Madigan és mtsai. illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. hogy ha kisebb mértékben is. Emellett azonban nem zárta ki. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte. Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik.332 Mára több kutatás is kimutatta. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. A szerzők rámutattak. majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. 1978) számos hasonló követte. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. 1999. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. 2003. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését.

hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre. hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. . neurológiai problémák stb. autizmus. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l.) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. részletesen Ferenczi. hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az. pervazív fejlődési zavar. akár „könnyű”. amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. 2008). Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását. közvetetten befolyásolhatják. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. a jelen kötetben). Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. akár „nehéz” annak a temperamentuma.333 rövid ismertetésére térünk ki. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór. a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező. akik azt találták.

7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. 2006a). 2000. Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában. Gervai és mtsai. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. 2002. hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. hogy az ún. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. 1996) azt találta. valamint Danis és Kalmár. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. és azt találtuk. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. Lakatos. A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai.334 párosult. Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. 2009. Tóth és mtsai. fény. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. Ferenczi. 2007. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. mert csökkenti annak a valószínűségét. az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. hogy egészséges. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. 2007). A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. hogy az újszülöttkori irritabilitás. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l. a jelen kötetben). Más kutatók azt emelik ki. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült. különösen akkor. Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). . egyedülálló anyaság. egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki.

valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. 2008). hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. demográfiai és kulturális környezettől. A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. és a korábbiaknál lényegesen több. Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. mert befolyásolják. A szülő személyisége. a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. vagy sze- . akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került. érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. a külvilágtól elzárva zajlanak. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. A gondozó pszichésmentális állapota. párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. sokkal inkább az mondható el.335 A veleszületett. 1993). Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége.

1991. Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. neuroticitás. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó). extraverzió. Martins és Gaffan. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál.336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. 1997). átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. ha a vizsgált csoport középosztálybeli.). Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. akik munkába szerettek volna állni. lelkiismeretesség. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést). illetve annak különböző formái (pre. mint azoknál. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban. . A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is. barátságosság. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás.és posztnatális. A képet árnyalja azonban. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt. A felnőtt személyiségjegyek normál. hogy nem mindegy. a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. magasabb volt a depresszió aránya. s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak. hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. a stresszjelzéseket visszautasító. hogy azoknál az anyáknál. súlyosabb esetben elhanyagolás. ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. DeMulder és Radke-Yarrow. unipoláris. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. áttekintésként l. 2000). még Ferenczi. 1990. negatív viselkedés jellemzi őket. Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. 2000). bipoláris stb. és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD.

A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. azt is kimutatták. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel. negatív életesemények. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. Belsky és Fearon (2008). hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa. és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött. majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. alkati tulajdonságok. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. míg a depresszióval küzdő. akik várandósság alatt már tervezték. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. párkapcsolati problémák. Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat. Amellett. valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát.5 Feltételezhető tehát. és kevésbé szorongtak amiatt. hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket. és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat. az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására.337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. 5 . Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl.

és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l. fenyegető módon (Herczog. hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is. a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. hogy a tartós párkapcsolati problémák. hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. a rendszeres jövedelem hiánya. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. a jelen kötetben). mert a támogató. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. lakáskörülményei. jövedelme. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük. hogy az erőszakos. rezisztens. Több rizikófaktor együttes jelenléte. életkora. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. A szülők iskolázottsága.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. Danis és Kalmár. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. 2007). különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak. A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos.

áttekintésként l. 2000). mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga.vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. Aber és mtsai. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. és inszenzitív. Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. Madigan és mtsai. míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. alkohol. Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. támogató párkapcsolata. Madigan és mtsai. 1987). V. tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez. hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. 1990. az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. 1998). Carlson. alacsony szociális rizikójú családokban élő. gyermekbántalmazás) is együtt jár. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. házastársi erőszak. Lyons-Ruth és mtsai. valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. többségüknek nincs stabil. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. 1999). és mtsai. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény. nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire. 1999). van IJzendoorn és mtsai.. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. E. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. 2006b). A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük. alkoholbeteg anyákkal végezték. 35%. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás. időnként esetleg . Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. 2006b. depresszió. ami magasabb ugyan. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. 59% dezorganizált. 1989).

azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. ami félelmet gerjeszt. A kutatások arra is rámutatnak. szervezett és támogató családi működés min- . és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. valamint azzal. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. Hangsúlyoznunk kell. míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. alacsony demográfiai státusz). ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. mint az alacsony rizikójú. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. 2008). a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. és biztonságos kötődés alakult ki. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. koraszülöttség. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására. Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. középosztálybeli családok esetében. hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével. hogy olyan körülmények között. mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában. az irritábilis csecsemő temperamentum. ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott.

mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni. az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003). Ez a tény arra is rávilágít. a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. a szülő iskolázottságának. nevelőszülőség). 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége.341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. izraeli. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen.7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét. anyai depresszió. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten. a családok hátrányos helyzetének (pl. A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. munkában való elhelyezkedésének. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). Az univerzalitás. Ezekben azt is bizonyították. A programok rendkívül széles skálán mozognak. . afrikai. gyermekbántalmazás. 1990). európai. szintén igazolódott. Az észak-amerikai. hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket. egyetemesség elvét. és egyensúlyuk. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. amelyek célja többek közt az volt. Ezek fő kérdése az volt. mint ahogyan azt korábban. vagyis azt. számos vizsgálat alátámasztotta. Vannak. más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. A normativitás elve.

Az afrikai. Lakatos és Gervai. magyarul röviden l. mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik.). indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi. 11% rezisztens. az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai.342 kínai. . Ugyanakkor az inszenzitív. egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta. 2001). Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. o. Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. 2008). 16% elkerülő. dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. míg Afrikában. A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. Mégis. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. 2008. mint a nyugati társadalmakban. Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. 2005). hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit. elkerülő. A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. 331–332. ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. 2008). Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. valamint Közép.és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő. a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. 2003. Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul. az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. Izraelben.

és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. miközben azt is megérti. amelyek eltérhetnek az övéitől. elővételezze a kötődési személy viselkedését. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit. Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. 2008). hogy megjósolja. és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. valamint ez vezérli. Marvin és Britner. Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. Ez teszi lehetővé. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. hanem azt is megtanulja. szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. a reprezentáció szintjén kezelni. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . kifinomultabbá válik. 1969/1982. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól. a kötődési reprezentáció összetettebbé. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. célvezérelt kapcsolattá alakul át. terveit a kötődési személlyel.

addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. dühkitörések) helyeselnie kellene. hogy személyét. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. hogy megértik igényeit. hogy vele mint önálló. a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. érzéseit elfogadják és megbecsülik. A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. . ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. kielégítik érzelmi szükségleteit. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg. a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. hogy stresszjelzéseivel magára marad. segítséget nyújt. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. hanem önmagáról is. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. a közelségkeresés. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl. erőteljes hisztik. és méltó mások törődésére és szeretetére. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. felépítését is. Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. problémás viselkedésmódokat.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. mert szükség esetén támaszt. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. ez azonban korántsem jelenti azt. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét.

ahol nem közvetlenül. a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. percepcióját is. A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne. folyamatos elismerést és megerősítést vár. de „tökéletes” önképet jelenített meg. miközben az újabb. inkább önmagára kell hagyatkoznia. Az atipikus. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. törődésre méltónak. hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit.345 esetén nem kap támogatást. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. és azt találták. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt. A szülő kiszámíthatatlan. és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. hogy a gyermek negatív. A kötődés. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. vagyis mintegy információszűrőként működik. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. amelyekben azonban bizalmatlan. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. így énképét az önbizalomhiány jellemzi.

hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. hogy a kötődést célzó intervenciók. 2000). hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. A korai kötődés korrelátumai I. vagy a szülő gondozói viselkedése . Elmondhatjuk tehát. Wartner és munkatársai (1994) egy német. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között. ugyanakkor korántsem állítható. Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke.ezek feltárása további kutatásokra vár. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. terápiák nehézsége abban rejlik. vagy más traumatikus események. a család szociális körülményei. így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb. Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése. Klinikai szakemberként arra is utalt. 2005. Feltételezhető az is. Bar-Haim és mtsai. mi állhat a kedvező változások hátterében. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . Rövidebb. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. amelyek azt tükrözik. milyen következetes. ugyanakkor nem tudatos. Moss és mtsai. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be. hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. illetve ezek halmozódása (l. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. negatív életesemények magyarázhatják.: Összefüggések az érzelmek.

kötetben). a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. örömöt). . így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. ha érdekes játékot találnak. szervezze viselkedését. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát. és elfogadja mind pozitív. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. így az exploráció. félelmet. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. Lakatos. 1985). hogy a kisgyermek elsajátítja. jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. a II. elsősorban a szülő szenzitivitása. Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. kíváncsiságot. Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. azt vidáman megmutatják neki). hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. igazodva gondozójának bánásmódjához. A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. Érzelemszabályozás. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl. dühöt. önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. szeparáció esetén sírnak). amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. az érzelmek.347 ménnyel való megküzdés során.

Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget. ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. Velük ellentétben. a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét. A szülő atipikus. empátiáját szabályozni tudja. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). hogy melyik az a viselkedés. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az.” című alfejezetében esik majd szó. hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára. a düh szabályozásával az agressziót. .348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését. az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket. hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. amely az adott gondozó mellett bevált és működik. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani. amelynek segítségével félelmét. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk. például tárgyak manipulációjával. A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. Igyekeznek figyelmük elterelésével.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. mert megtanulták. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább.

A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. gyakran tereli el a gyermek figyelmét. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. alacsony szintű kompetenciát mutat. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. 2008). Ez az eredmény alátámasztja. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki. figyelmünket most az exploráció. a gyermek önállóságát. és az explorációban kevés önállóságot. de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. mint a biztonságosan kötődőké. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. 2003). hogy a csecsemő érdeklődését követné. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő. kihívást jelentő helyzetekhez. és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. Eközben bízhat abban. Grossmann és mtsai. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták. Megfigyelték. támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét.

2004). Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . Annak felderítésére. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik. 2008. Azóta néhány további. Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. 862–863. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat.350 sét. o. hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. mint az organizált kötődésű csecsemők. Fearon és Belsky. de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák. amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. gátolva az elmélyült explorációt. 1996). és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta.). egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. folyamatos készenléti állapotban van. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. Grossmann és mtsai. köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l. a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere. feltételezhető.

hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést. még Lakatos. betegség vagy más 10 L. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. kötetben). 2008). és a csecsemő védelmét. Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak. hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon. . Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. szívritmusuk szaporábbá válik.htm. Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül.351 tások eredményei arra utalnak. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. 2005). akkor a hormonszint ismét lecsökken. Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben.10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket. valamint túlélését szolgálja. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. A korai kötődés korrelátumai II. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. Fox és Hane. a jelen és a II. ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták. Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt. org/publications. vészhelyzet. kortizolszintjük pedig megemelkedik.macbrain.

ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. és maguk is kooperálnak az interakciók során. a II. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie. hogy környezetük visszautasítóan. amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. a jelen kötetben). és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. NeményiHerczog. és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. például a kortárs kapcsolatok. 2008). hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. részletesen Szabó. jó szándékú. félelmet vagy . A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. és különböző szociális helyzetekben. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. 2008). ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. esetleg rosszindulatúan bánik velük. kötetben. segítőkész.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. kiszámíthatatlan. a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. hanem „általánossá válik”. és hajlandó az együttműködésre. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül.

pszichológusok) tapasztalatai alapján. 1991). Fagot és Kavanagh (1990) vizsgálatában kutatók és gondozók is végeztek rendszeres megfigyeléseket 18–27 hónapos kor közötti bölcsődés gyermekeknél: a megfigyelők az elkerülő kötődésű lányokat nehezebben kezelhetőnek és kevésbé népszerűnek ítélték. kötetben). és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak. szorongás. A kötődéselméleti kutatók előrejelzése ellenére – miszerint a bizonytalan kötődés a szociális kapcsolatok zavarához vezet – a középosztálybeli. hogy patológiásnak tekintett externalizáló és internalizáló viselkedések (pl. és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. hogyan legyen úrrá indulatain és oldja meg a konfliktusokat (l. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. pedagógusok. más különbség azonban nem adódott.353 frusztrációt válthatnak ki. a II. agresszívek. vitatkozik. alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott vizsgálatokban általában semmilyen vagy gyenge összefüggést találtak a kötődés minősége és a társas viselkedés problémái között. mint a dezorganizált kötődésűek. . konfliktuskerülők voltak. testvérekkel vagy intézményi környezetben szerzett tapasztalat – ellensúlyozta és megakadályozta. hogy a fejlődés különösen kedvezőtlen pályára terelődjék. szociális gátlásosság. A szociális kompetencia területén a viselkedés normális változatosságán kívül eső problémák mértékét leggyakrabban kérdőíves módszerekkel mérik fel felnőtt megfigyelők (szülők. engedetlen stb. mert társaik kerülték a velük való érintkezést. ok nélküli félelem. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra. hogy a korai kötődés minősége nem feltétlenül áll közvetlen oksági kapcsolatban a későbbi szocio-emocionális működés területein mutatkozó eltérésekkel. A bizonytalan kötődésű lányok visszahúzódóak. mint bizonytalanul kötődő társaik. és arra a következtetésre jutottak. 2001) anyák számoltak be 3 és fél éves gyermekük viselkedési problémáiról. az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. Egy másik vizsgálatban (Vondra és mtsai.). hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. gyakrabban voltak erőszakosak. és feltűnősködtek. Feltételezhető. Egy angol kutatásban óvodás gyermekek társaikkal folytatott interakcióit figyelték meg szabad játéktevékenység alatt (Turner. magányosság) azért nem alakultak ki a bizonytalan kötődéssel összefüggésben. A bizonytalan kötődésű fiúk gyakrabban viselkedtek antiszociálisan. valamint érzelemregulációs képessége irányítja abban. keresték a gondozók figyelmét. részletesen Lakatos. ugyanakkor a közösség peremére szorultak. gyakran verekszik. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. mint a biztonságosan kötődő lányokat. Empirikus vizsgálatok egy részében kimutatták.

1993. Korántsem állíthatjuk tehát. hogy a csecsemőként dezorganizált kötődésű serdülők közül többen számoltak be pszichés zavarokról. A csecsemők közül sokat bántalmaztak gondozói. a kötődési minőséggel kölcsönhatásban hatást gyakorolnak a későbbi fejlődési kimenetekre is. disszociatív tünetekről vagy személyiségzavarról. E. Serdülőkorban pszichopatológiás problémákat feltáró kérdőívek segítségével azt találták. Egy másik amerikai kutatásban alacsony jövedelmű. a szűkebb és tágabb környezet kockázati tényezői kedvezőtlenül hatnak a kötődés kialakulásának folyamatára. az iskolai évek alatt pedig a tanárok több adatfelvételi időpontban is internalizáló viselkedéssel jellemezték ezeket a gyerekeket. többnyire egyedülálló és depressziótól szenvedő anyák csoportját követték nyomon. Az ismertetett példák alátámasztják. pontosan milyen lesz a korai biztonságos. Ma már rendelkezésünkre áll néhány hosszú távú. hanem a hétéves korban kimutatott internalizáló problémák megjel