P. 1
Biztos Kezdet A génektől a társadalomig a koragyermekkori fejlődés színterei

Biztos Kezdet A génektől a társadalomig a koragyermekkori fejlődés színterei

|Views: 545|Likes:
Published by kriszta0422

More info:

Published by: kriszta0422 on Apr 03, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/17/2014

pdf

text

original

3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. szűrés. fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4.7.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5. kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .1. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5.

iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6. Andrek Andrea. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .13 III.1. ismeretek.2. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin. couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé.3. Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6.

14 7. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet. értékek. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. beilleszkedés. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8.

A korai kötődés atipikus.1.: Összefüggések az érzelmek.Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz . patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.1. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  . az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás.és védőtényezők A szülő személyisége. pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8.15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II.

és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai. TÁRSADALOM. fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 . SZOCIÁLPOLITIKA 9. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek.16 IV. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS.

a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10. követelményei Szakmai feltételek 10. fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter. INTÉZMÉNY. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek.1. Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11. fejezet Inklúzió (befogadás. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD.2. A napközbeni gyermekellátás feladatai.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások .17 10.

A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11. nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde. A védőnői hálózat története 11. családi napközik Az óvoda 11. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási. női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11.3. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége .4.6. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba.2.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11.5. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11.1. az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11.7.

19 12. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések . A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet. foglalkoztatottság. Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI. fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László.

közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. amelyet most a kezében tart. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését. Ezáltal célunk az is. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. l. bővebben alább. tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. . www.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet. – A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is. azok kölcsönhatását.biztoskezdet. fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket. hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke. A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet. A kötetsorozat célkitűzése. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük. www. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban.gyerekesely.hu. hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja.

óvodapedagógus. keretes szövegeket) használjunk. Ennek érdekében szerzőinket. dilemmái. magyarázzuk. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. gyermek. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. gyermekpszichiáter. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. családszociológus. Célunk tehát az.2 Elgondolásunk volt az is. akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el. Számos szakma dolgozik együtt azon. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. Magyarországon megtalálható. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. . hogy az átadni kívánt tudás közérthető. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. védőnő. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét. stb. illusztráló. akik egy-egy téma szakértői. A koragyermekkor időszaka. az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény.és családjogi szakértő. hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal. fejlődéspszichológus. korai fejlesztő. fejlesztő pedagógus. nézőpontjai iránt. akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései. vagy ha nem. keresett. amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat.). hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész. bölcsődei gondozó. azonos érdeklődésű hallgatók számára. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. családsegítő/gyermekjóléti szakember. teljesítőképességét. hogy szükség lenne egy népszerű. fotókat. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. Bár számos. olvasmányos formában jelenjen meg. táblázatokat. hogy számos. az összefüggéseket kiemelő. hogy gyermekeink egészséges. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. magyar nyelvű szakirodalmat. összetartó erejét.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. gyógypedagógus. további életpályájukat. gyerekorvos. vagy túl szűken tárgyal.

továbbá. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető. a többkörös szerkesztői munka. akik a témák szakértői. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. Nem szabad elfelejtenünk azt sem. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. Mivel arra törekedtünk. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket. 3 Az intervencióról. valamint ma megfogalmazott válaszait. folyamatos kapcsolattartással. A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. eddig kiadott szakirodalmak között. hogy a tudományos ismeretek. alább) érintsenek. a keretek újragondolásához. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. hogy e csatornák révén informálódjék. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. A témák időről-időre történő újragondolása. A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. konzultációkkal segítettük. amelyeket hozzáértő szakemberek. magyar nyelven elérhető. sem módja nincs arra. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. A szerzők együttműködése. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. döntéshozók és . a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. motivációja a konkrét célok megvalósítására. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket. hogy számos fejezet tematikája. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. szakmai műhelyek stb. konferenciák. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni. és lehetőleg minél több horizontális témát (l.

szolgáltatás: pl. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés). E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. a pszichológiai. a mentálhigiénés. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. egyetemi oktatók. hogy ezek az üzenetek. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. de úgy érezzük. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. illetve értelmezhetjük reálisan. és az is. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. horizontális témák (l. a szociális. Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen. de beavatkozás az is. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. a társadalmi és a közgazdasági. Fontos célkitűzésnek tartjuk. a pedagógiai. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. hogy gondolkodásunkban. . általános problémáival és kihívásaival. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is.23 Törekedtünk arra. de még a történelmi. amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba. hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. és ezt megfelelően kommunikáljuk is. kulturális és politikai szintekig. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét.

kiszolgáltatott (pl. középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. ha e történetiséget az egészségügyi. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. a szülőséggel. Emellett felelősséggel tartozunk azért is. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. hátrányos helyzet. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. jó gyakorlatok minőségéről. amelyek a közgondolkodásban (sőt. Egy-egy területről. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. Szegénység. hogy sok mindent nem tudunk még. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. szemléleti ugrásokkal. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. valamint a szakmai gyakorlat elismert. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük. hiedelmeket. Sosem szabad elfelejtenünk.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. mint most. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. valamint a közgondolkodás formá- . és másképpen gondolkodunk napjainkban. és később sok mindent másképp fogunk gondolni. kisebbségi. értsük a fejlődés különböző területeire. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. Ma is létező téves nézetek. tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. formális támogatások és információátadás révén. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. Ebben az értelemben elkerülhetetlen. roma) helyzet: A fejlődésre ható. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen.

de felelősséggel is tartozik azért. erőtereket. hogy vannak lehetőségei. továbbgondolva akár az egészség-. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). de mindenképpen észben kell tartanunk. illetve intézmények számára. Akármilyen is a szülő élethelyzete. néhány kezdeményezés alakulóban van.és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. A témára összpontosítás. A szakember szerepe: A szakember feladata. lélektani. és meg kell mutatnunk. A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat. felajánlani a segítséget. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. támogasson. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . hanem a laikusoknak is. Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. szokásrendszere. Úgy véljük. oktatás. rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai. megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l. Meg kell erősítenünk önbizalmát. társadalmi vetületekre. lehetőségeik. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. információkat kell szolgáltatnunk számára. sokszereplős. bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak. és számíthatunk rá. és körvonalazzuk azokat a tereket. tudása. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon. személyisége. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. amelyekben a fejlődés dinamikus. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. valamint a szisztematikus.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. A szülők egyedülálló szerepe. Az első két kötet szerkezete. Nagyon fontos. megerősítsen.

Hédervári-Heller és Németh) abban. Herczog. Gallai és Vetier) és érzelmi (l. gondolkodás. Szilvási). konfliktusok megoldása). A kötet harmadik nagy témaköre az exo. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe. a társadalmi és kulturális tényezőket. Tóth. valamint egészsége. Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. A gyermeki játék és mese (l. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Lakatos). Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. l. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. l. illetve. Lakatos. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. Danis. Varga. valamint Kalmár fejezeteit). bevezető tanulmány indítja (l. problémamegoldás. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés. – erős. pozitív. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. Ferenczi. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek. Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben. tanulás. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. Egyed. – formálódó szociális készségeik (l. Andrek és Herczog. és a Gyerekesély projektről (l. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. problémák. akarat. Nguyen. tanulás. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött.26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. az első kötetben) biztonsága. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. l.és makrorendszereket tárgyalja. Korunk kihívásairól. ha az érzelmi-társas készsé- . Úgy véljük. márpedig ez csak a maga egészében. illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. de reális énképük (l. emlékezés. Tóth. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). számos tényező játszik szerepet. azaz holisztikusan értelmezhető. Kende) kialakulása. célok kifejezése. majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük.

valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el. kutató Szilvási Léna – szociális munkás. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. gyermekvédelmi szakértő.27 gek. a fejlődés elméleti kérdéseiről. Jó olvasást. Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus. közgazdász . és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus.

GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család.28 I.és Szociálpolitikai Intézet. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága . BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1. fejezet NÉZŐPONTOK. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok. ELMÉLETEK.

mint későbbi életkorban. Ilyen a Biztos Kezdet program is. hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. Kutatások sora bizonyítja. Sokan közülük tartósan a peremre szorultak. amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. emberhez méltatlan körülmények között. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit. Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. . A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba.29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. A Biztos Kezdet program célja. A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára.

Duncan és Brooks-Gunn. 2004. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. Számos. ahhoz. elérhetőségének újragondolását. Az okok sokfélék. hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. 2007). szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. hangsúlyozva. hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. hogy a nélkülözésben. egyben a legsérülékenyebb is. 2001). hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. Kutatások sora bizonyítja. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. 2009. 2006). a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. 1999. Tudjuk. a szolgáltatások formáinak. amelyről elmondhatnánk. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. Tudjuk ma már azt is. Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. Ugyanakkor ez az időszak az. 2009. James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. Darvas és Tausz. 2008). A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben. de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb. A kisgyermekkor az az időszak. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. 1997). 2006. mint a későbbi életkorokban. Belsky és mtsai. Committee on the Rights of the Child. 2001. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD.

2010). Hatásuk nem azonnal. Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. Danis és Kalmár. Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us). Heckman és mtsai. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. a jelen kötetben). a modell részletes kifejtését l.és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. 1979. 2006.2. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére.31 sek. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra. A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család. gondoskodására.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. És tudjuk azt is. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. hanem évekkel később. Ezért a hatékony koragyermekkori programok. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére. hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről. a gyerekek iskolai előmenetele során. 1 A család. de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner. amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni. Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása.1. de ugyanilyen fontos. . generáción átívelő. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak. szeretetére. az egészséges fejlődéshez. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. a jelen kötetben). Mind a fejlett. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. 1994. Danis és Kalmár írásában. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. Bronfenbrenner és Ceci. egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez.

A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai. 2005). 2004). 2003.32 egyenlőségi program. Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. nagy eséllyel arra. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. 3 1195/2009. amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre. hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti. . 2004). A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása. 2008). amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. 2007–2032. o.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. illetve egészséges fejlődésükre nézve. Szívós és Tóth. a lehető legkorábbi életkorban. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához. egészségtelen. 31. nehezen kifűthető. és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. azon gyerekek számára. 20.) A szegénység. hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet.) szóló 1092/2007. […] mélyszegénységben élő tömeg. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. o. a társadalom perifériáján tengődő. képzetlenül lép a munkaerőpiacra. hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett. nem biztonságos környezetben).” (Havas. (XI. (V. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. 9. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben. hogy rendszeres munkát találjon magának. 2010.) Kormányhatározat módosításáról. A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. (XI.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. szóló 47/2007. A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. túlzsúfolt. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. 2008. akik a legnagyobb szegénységben élnek. s ennél fogva esélye sincs arra. 121. A bevezető tanulmány célja. amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga. Ferge. 29. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté. az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott.

valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is.1. az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. 1.” (Havas. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein. A gettó. o. depressziós térségeiben található.33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. 2008).17.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. o. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb. 2007). Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz. – E településeken a lakások. – A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya. 127.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. 2006). a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas. 2008.1. 123. Nagyjából száz olyan település van az országban. Ezekben a régiókban. Vannak az országban régiók és települések. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé.” (Havas.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas.  amelyeket a krónikus munkanélküliség.és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó. keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők. 2008. – „Az  óvoda. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. és további kétszáz. az alföldi tanyavilág egy részén. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált. . illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált.

ábra) egymillió ember él. ott közel kell. www. 2. 1. (311/2007 (XI.17. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1.nfu. „Ahol nagy a szükség.  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. Az ország 174 statisztikai kistérségből áll. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. bölcsődei. . ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja.1. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá. Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek. Mégis.34 geiben és térségeiben.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik. a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt.). házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l. illetve a kialakult kockázatok kezelését. o.1. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését. óvodai hálózattal rendelkezik.

települési egyenlőtlenségek. (Pataki és Somorjai. az ezer fő alatti településeken 37. szociális gondozás) (Babusik. esetenként pedig a létszámhiány is. szegregált. a hátrányosabb helyzetű. az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található. a koraszülések száma és alacsony a születési súly.2 százalékos. európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik.” (Kádár és mtsai. 2007) . a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka. illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. 2004). (Havasi. Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék. Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos. (Pataki és Somorjai. „Azokban a kistérségekben. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll.8 százalékos. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet. illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. 2003). ami gyakorlatilag azt jelenti. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak. következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. családsegítés. 2007) Bölcsőde A szegény. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája.35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik. ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk.

2005). Pik. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. a pedagógiai munka. 2001. vagy csak későn. 2002). Az iskolákban magas a különleges odafigyelést. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. hogy egyáltalán nem. ötéves korban kezdenek óvodába járni. és így az óvodával szemben is (Havas. több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek. 1994). akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. a szakemberek és a szegénységben. 2004. vagyis azok. hogy az iskolák közötti. Bronfenbrenner és Ceci. valamint az a tény. sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. amelyekre a krónikus munkanélküliség. az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre. amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. 2008). Kertesi és Kézdi. Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. 2004. A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. 2008). 2004). Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. Az óvodáztatás további problémája az. akiknek a szülei dolgoznak. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. Az óvoda feladata. Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni.36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. . A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. Ahol nincs elég hely. Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. mint az iskolázott szülők gyermekei. A legszegényebb. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. A gyermekintézmények. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában.

A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra.2. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született. életkilátásai. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. 2006). hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez.  Csökkenjen jelentősen. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. korszerűsödjenek. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. az 1. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. ahhoz. 2. és hogy a gyermekekkel foglalkozó. keretes szöveget. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát.6 (Erről részletesebben l. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. a jelenleginek töredékére. A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához. .2. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak. sz. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái.37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. valamint Bass és Darvas.  A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. 3. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. 6 H/2284. illetve szemlélete. a jelen kötetben).

és megváltoztatja annak szerkezetét. de agya még csak negyed annyi súlyú. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. a gyermekkori esélyekre. Minden tapasztalat. egészségügy. szemléletét meghatározzák. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. szociológia. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . jog. Több tudományág (biológia. mint olyan időszakra. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. a veleszületett képességek kibontakoztatására. a sikeres iskolakezdésre. amit a gyermek átél. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. mint egy felnőtté. lenyomatot hagy agyában. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. a felfedező tevékenysége során tanul. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. pszichológia. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. (Fazekas és mtsai. antropológia. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. amelyet valaha is használni fog. társadalompolitikai következtetéseire. szociálpolitikai. lát. hall vagy tapint. az iskolai kudarcok megelőzésére. a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben. A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze.38 Kerekasztal tevékenysége volt. kutatási eredményeire. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. 2006). az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk.

o. hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása.). a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. hangadására válaszol. . bővebben Egyed. University of Minnesota. csolatok. míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. mind a kognitív fejlődés gyorsabb. Nelson. Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. mint más időszakokban (Pléh. A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”.2. amikor mind az érzelmi. a jelen kötetben). 57. társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. 2002). ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. (Hart és Risley. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. 1979. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen. hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1. o. kulturális szokások. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak. A családok jelentősen különböznek abban. életév között „csúcsosodik” (l. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. a szülők iskolázottsága. 2003). In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban. Mint már említettük. 188. A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. visszafordíthatatlanabb.2. az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik. utánozza őt. amely rohamosan fejlődik az első életévekben. ábrát az emberi agy fejlődéséről. az 1. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi.

mind a szülői. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. kötetben. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat. 4. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l. programok hatékonyak. a korszerű gyermeknevelési szemléletet. hogy egyes szülők. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására. 2. 1.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek.  A nyelvi. készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye. lehetővé teszik. A tapasztalatok is azt mutatják. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. Forrás: Heckman. Azokban az érzékeny időszakokban. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza. . 3. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. az agy struktúrájának kialakulását.1. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. társas. hogy a szülők. 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. a szülők különböző csoportjai. Óriási különbségek vannak abban. táblázat)8 elérhetők. hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat.1. legyen az szülő vagy szakember. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban.40 1.

1997). 1994. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. Ahhoz. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük. 2000). akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével. barátságos természete. veszteség ért. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. a jelen kötetben). A szülő  -  g yerek kapcsolat. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. bővebben Danis és Kalmár. 1998. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak. önbizalma. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. a jelen kötetben. extrém szegénységben éltek. amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. . mind a gyerek készségei változtathatók. amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. érzékenysége. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. ha szigorúbb. háborús környezetben. l. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága.. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony. különösen a korai években. amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. vagy akiket súlyos trauma. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. Masten és Coatsworth. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. akik nélkülözésben élnek. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. 1998). Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. jó kognitív képességei. mégis egészségesen fejlődnek. A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. tehetsége. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. azokhoz a szolgáltatásokhoz.41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. a szülő érzelmi melegsége. Danis és Kalmár. rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. Werner. akik hajléktalanságban. valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai. Mind a szülői bánásmód.

kriminalitás stb. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos.). A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. a jelen kötetben). játékok hiánya. - Biztos Kezdet Gyerekház stb. kodnak. balesetveszély stb. elégtelen ruházat stb. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. illetve az egész ország vonatkozásában. -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér. -s  zenvedélybetegség a családban stb. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást.2. víz nincs bevezetve.42 1. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. óvoda. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. helyi társadalom) . fűtetlen lakás. konfliktus. - aktív civil szervezet a településen. táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. hiedelmek szerint szerveződik. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. hogy az egyes kultúrákban. valamint arra. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében. Az 1. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. nem biztonságos vezetékek. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. egészségtelen fűtés. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. iskola elérhető közelben.). - együttműködő szakemberek. és ez is hat fejlődésükre.2. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. függetlenségorientált” mintái között (l.). a közösség szintjén. - jó bölcsőde. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. Védőtényezők - aktív szociális iroda. közösségközpontú” és „modern. - megfelelő képzési programok. rokonság. - munkahelyek helyben vagy a közelben. Nguyen. - helyi közösség. -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények. -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat. rossz higiénés körülmények. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek.

A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. fontosnak tartják. Ott. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. rendszeres masszírozással. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker.3. A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. ipari államokban talált követőkre. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. Az fel sem merül. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. a munkájuk révén azonban már egy modern. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. másfelől semmi különöset nem találnak abban. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. hogy az új jövevény a közösség tagja. különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . a felnőttek és a tekintély tiszteletére. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. hogy egyedül fekhessen. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket. mint azokban a társadalmakban. Az indiai. A „függetlenségközpontú”. Forrás: Romberg. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be. individualisztikus orientáció1. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. Ott. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. elismert tagjává teszik. egyedül játszhasson. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. a szabályok követésére. egyedül alhasson. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot. egy nyugat-kameruni népcsoport. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. teljesítményorientált világban kell helytállniuk. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál.

. közös élményei teszik lehetővé. nagyszüleik kultúrája. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség. 1.3. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. a másik ember szándékainak figyelembevételére. ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. értő résztvevői legyenek a közösség életének. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. ösztönös képessége a kommunikációra. önálló személyiségnek tekinti. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. Ebben a szemléletben a szülő határozott. a versenyszellem. az iskolában. valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. koherenciájuk messze nem teljes. szokásait. a verbális kifejezőkészség. Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. új kulturális hatás a kisgyermekek életében. Mégis van. hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. a fejlődés feltételei romlanak. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése. amelyben élnek. kultúrák. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. keretes szöveg). és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. de engedékeny. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. értékeit. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit. ami minden emberben közös. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. és aktív. az intellektuális és művészi teljesítmény. valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. jellegét. a szokások különbözőek. a párbeszédre. A közösségek.44 jú nevelés során mind a fiúk. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése.

Danis és mtsai. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. a jelen kötetben. 2008). hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek. 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális. illetve feladatait. Belgium. 2002). Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. A kérdésről bővebben l. 1. bővebben Bass és Darvas. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében. kötetben. Norvégia. akiknek fejlődését a család szegénysége. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá. a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. Írország. Hollandia. Franciaország.és szakpolitikák koncepcióját. Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. Németország. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben. hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. hátrányos helyzete. Európában az Egyesült Királyság és Svájc. még: Tóth.  keknek az aránya. Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. intézményes ellátására. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. szociális és oktatási beavatkozási programokat. A skandináv államokra (Dánia. Ma már széles körben elfogadott tény. a II.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. Spanyolország) a konzervatív. a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. biztonságot jelentő. Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l.4. Finnország. Olaszország. Európa más államaiban (Ausztria. keretes szöveg). társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. 2010). valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz. 10 . kétkeresős családmodell a jellemző. piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai.

hogy a napközbeni gyermekellátás. 2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás).14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében. www. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára. Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2. A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli. A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is. A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket.uk alapján.46 1. Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program. Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi.5 óra ellátást biztosít.gov.everychildmatters. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára.uk 15 Early Years Foundation Stage. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít). Törekvés volt. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is.gov.uk és a www.standards. az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára.dcsf. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak.gov. ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt.everychildmatters.nationalstrategies.gov.4. 1 2 . önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. Magyarul: Biztos Kezdet.uk/earlyyears. de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját. Így valósult meg az. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan). A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c.surestart. www. 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja. 13 Rövid összefoglalás a www. a korai nevelés. valamint ausztráliai Head Start programra.

47 Finnországban (OECD. valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. 4 és 5 éves gyerek. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják. a 2–3 éves gyerekek 43.és irányelveit. Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz. 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig). 2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik. és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek. és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik. Bakermans-Kranenburg és mtsai. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. Hollandiában (OECD. az 1–2 éves gyerekek 27. 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára. 2003.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik.és intézményközpontú programok. Portugáliában (OECD. Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe. Franciaországban (Kaga.5. 2005) Olaszországban (OECD. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. majd elfogadott egy tör- .9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába. A 2004–2005-ös tanévben minden 3. A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. és 7. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap.

18 A Head Start program oktatási. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára. A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. 2000). hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. akik munkanélküliek. A program célja annak biztosítása volt. 2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái.18 1995-ben a Head Start program kibővült. Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). nyomon követést tartalmaztak. hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994). A Head Start oktatási programja óvodai program volt. A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét. Svédországban (Taguzzi és Munkammar. A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. „Korai és jó indulás”.48 vényt. Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty). amelynek része volt a Head Start is. ezzel is hangsúlyozva. aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. hogy minél jobban hasz 16 . A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén.

és interjúkat készítettek velük 15. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat. . a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi). 19.highscope. Küldetése az egészséges magzati fejlődés. A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. www. sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. 2004. a gyereknevelésről. és a programokba a szülőket is bevonták. A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén. valamint várandós nők számára.ehsnrc. 1993. családi életükről. 1. Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről. a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco. rendőrségi és bírósági dokumentumaikból. legfeljebb 3 éves gyerekek.org/aboutus/ehs. keretes szöveg). A High/Scope program különlegessége. A programot sok kritika érte. az Early Head Start-ot. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve.htm). l.19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett. 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő. továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról.49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt. 27 és 40 éves korukban. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel. Az alapítvány tevékenységeiről l. A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését. segélyezési programokban való részvételükről. az előfordult büntető eljárásokról. sokan megkérdőjelezték. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. jövedelemszerző tevékenységükről. www.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt. Schweinhart. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát. 1994).5.org. képzéseket kínáltak számukra.

koragyermekkori curriculum (pedagógiai program). Míg a program maga kb. A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. 1. ábra).3. A nevelők megfigyelték. Figyelemre méltó tény. „Hogy csináltad?”. a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet. Barnett. A gyerekek háromévesen kerültek a programba. mélyítették a gyerekek játékát. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l.5. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). 1993.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott. 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. problémamegoldásaikat. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt. A gyerekeket arra ösztönözték. és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. ez a befektetés többszörösen megtérült. gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal). A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában. 2004. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak. o. hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. a város szegény családokban élő gyerekei számára. (Schweinhart és mtsai. speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra. 33. amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges. A program fontos eleme. magasabb volt a havi jövedelmük.50 1. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). „Meg tudod mutatni nekem?”. A High/Scope program társadal- . támogatták. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket. Bátorították választásaikat. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő. amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek. és amikor szükségesnek mutatkozott. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”.

mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett. A II. A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai. S. 1976). világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben. www. Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. 2003). 2006.nieer.4. hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak. kirekesztett helyzetben élő családok szük- . Belfield és mtsai. A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai. 1986) egyik eredménye. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett. A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l.3. W.org). számításai alapján (Benefits of Preschool Education. A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény. Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált. A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6.6 dollár hozamot. Rolnick és Grunewald. és általánossá. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy. 2000. 1.és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt. The State University of New Jersey.6-szoros megtérülési rátát számolt ki. A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. National Institute for Early Education Research Rutgers.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1. Fokozatosan bővült az óvodai hálózat. ábra). 2010). mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola.

1985-től kialakultak a családsegítő központok. az alacsony iskolázottságú csoportok. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó. hagyományaira. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében. A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével. Ferge. az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. (Darvas és Tausz. 2001). 2003. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik.4. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs. 2006. a lakáspiac radikális átalakulásával. amely teret engedett a piaci versenynek. Kertesi. a romák. a gyerekek lettek. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. 2001). A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők. és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . és olyan gazdasági átalakulást indított el.

23 http://en. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l.23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására.hu) 2 2 . a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra. a közösség. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé.53 ra és tapasztalatra. a krónikus betegeknek.wikipedia. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen. munkájukat elvesztett rétegeknek is. minden egyes gyermek jogát és képességét arra. (www. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben. a jelen kötetben). a kirekesztettség. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek.csagyi. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. Országonként nagyon eltérő. 2009ben. részletesen Herczog. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához .org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében. az otthonukat. a társadalom életének. Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. a gyűlöletbeszéd. A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására. a szegregáció.

Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. a gyermeki jogok érvényesítését. más élményeket szerez az a gyerek. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. de a tágabb környezet alakításában is. 2007). elsősorban elvárásokat támasztva. A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt. foglalkozások. ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. megoldások születhetnek (Moss. Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. akit nagy család. 1. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg. ahol a szülők és a gyerekek. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. . Egy befogadó szellemű program. nyitott közösség vesz körül. amely a szülőket partnernek tekinti. barátságosan. formálisan. közösség fogadja: nyitottan. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat. A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. a megélt élmények. a település lakosai találkoznak. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. lehetőségek. (l. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. hogy milyen közösségi.54 szert (Herczog. Mást tapasztal. Korántsem mindegy. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. elérhető ismereteit. A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. programok tervezésében). egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. és mást az a kisgyermek. mint egy olyan közösségi térre. beszélgetnek egymással. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. sok barát. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. 2001).6. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. elfogadóan. századi pedagógiai iskolák. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt.

amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. a jelen kötetben). század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki. amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L. amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el.2. Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához. . megértésére és befolyásolására. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. a településen élők szokásaihoz. amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére. 1916). Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata. 1. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti.55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat. keretes szöveget (Neményi és Herczog. században több olyan pedagógiai megközelítés született. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. párbeszédei során erősödnek meg. akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. valamint arra. Az iskola az a közösségi tér. Az alábbi példák sora távolról sem teljes. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg. még ezzel kapcsolatban az 10.6. Bevezetés a nevelés filozófiájába) című.

szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára. szakképzést. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. 2006) a szegénységben. . hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét. olvasásban és tudományos ismeretekben. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. Freire a gyerekek mellett felnőtteket. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. amely gyermekfelügyeletet. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. mint más iskolák diákjai. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában. Freire arra ösztönözte diákjait.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra. amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire. Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért.

(Bányai. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat. l. 2006). Egy olyan program 25 26 www. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. ebben az évben ötvenkét új program indult.biztoskezdet. www.hu. Nagyné és Danku. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába. akik a legnagyobb szegénységben élnek. A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében. amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől. . 2006). hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére. 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. részben városokban. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai.57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program. A magyarországi gyermekszegénység csökkentése. 2006. kialakult a szülők közössége. a szülők önbizalma megerősödött. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása. kisebb településeken valósultak meg (Szomor.hu. továbbá. rendszer alakult ki az életükben. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik. A modellkísérletek lehetővé tették.gyerekesely. részben falvakban. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. 2006). Ezek a programok modellkísérletek voltak.

vállalt küldetését (1. Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük. 2008). A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait.7. A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. keretes szöveg). Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok.58 kialakítása azonban. ahol a szegénység kockázata magas. A . illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére. a szülőkkel való együttműködésre. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. következetes tervezést és megvalósítást. célcsoportját. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye. A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését. mérését is feltételezi. A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház.7. Pályázati útmutató. azt. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. A stratégia célok (1. a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit. keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását. illetve a pályázók lehetséges körét. A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit.

amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét. 2. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása. harmonikus. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését. családokat és közösségeket megerősítő. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. észlelés. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1.biztoskezdet. képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. 3. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. Stratégiai célok 1. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27. szakmailag megalapozott. . támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában. 27 www. elkerüléséhez.7. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz. valamint egy befogadóbb. 4. 2. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal.hu.  Helyi közösségekben a program befogadása. érzelem.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. A  szülők együttműködésének megnyerése. és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók. értelem. összetartóbb társadalom megvalósításához. hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges. 3. településeire és településrészeire irányul.59 1. továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát. nyelv és kommunikáció).

ábra). egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál.8. az óvodák zsúfoltak. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. valamint kertkapcsolattal. fejlesztőpedagógusok) (1.5. Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával. vagy egy épületrészben kialakított terek.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása.60 A Gyerekházak (1. keretes szöveg) könnyen – babakocsival. ábra).6. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok. ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára. 28 . felfedező játéka számára. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok. gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken. településrészeken. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde. Útmutató). biciklivel. ahol a szegénység a legnagyobb (1.5. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. kötetlen. ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban.

Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. gyermekintézmények gondozóival. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. aki egy-egy intézményt. gyermekjóléti szolgálat. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. ahol az átlagosnál több a feszültség. de óvodára „éretten” induljanak óvodába. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. szociális munkás. pedagógusaival. óvodapedagógus és gyógypedagógus). Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. a különböző szakmai nézőpontok. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. 29 Azokon a településeken. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. gyermekorvos. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. akik hátrányos helyzetű településeken. más ágazatok munkatársaival. 29 valamint az őket nevelő családokat. a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások. . és nyomon követi fejlődésüket. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. 1. Sikeres programok. védőnővel. ahol van óvoda. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –.8. településrészeken élnek. sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz.

A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg. rokonok Védőnő Óvoda. tervezésbe. A szegénység kirekesztettséget is jelent. a település különböző csoportjai között. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. tűzoltás.6. a tervek megvalósításába. egyenrangúság. szegény és nem szegény csoportjai között. A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. a gyermek érdeke. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. A legszegényebb családok többsége nem roma. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. A reménytelenség. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. . 2002). 2004. Ferge és mtsai. 0–5 éves gyerekek és szülők. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. a megelőzés vs. családok bevonása a közös gondolkodásba. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya. hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. illetve az információáramlás. A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. a személyiségi jogok védelme vs.

A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak. reménytelen és kilátástalan világának. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól.3. tanulja a környező világot. gettósodott települése2010 15 2011 75 ken. Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani. 1. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony.” (Varró. Megismerik azt. közösségben való részvételük erősítésével. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri. táblázat). lelkiállapota.3. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. együttműködő kapcsolatok erősítése. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek. A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt. Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok.63 A szegénységben. Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe.9. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. hol a telep határa. . keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri. emberhez méltatlan körülmények között. településrészeken. hogy az adott településen. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. és kik ellenségesek egymással szemben. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok. amelyet nem léphet át.

szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme. hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. (XI. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások. a szülői kompetenciák megerősítése. . e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. (V. gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves. 31 1195/2009. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. Valamely szolgáltatás. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. A szülők a gyerek elsődleges tanítói.) szóló 1092/2007. 29. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. 20. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg.64 1. valósuló programok indítása az egészségügy. különösen azonban 5 éves koráig). tanulásra. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. a közoktatás és a szociális szféra területén. egészségházakban stb. (XI. játszóházakban. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja. 2007–2032 szóló 47/2007.) Kormányhatározat módosításáról. gondozásra irányul. mindenki számára nyitott. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. b)  A területi célzás alapelve. bölcsődében.9. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. ahol a Program működik. 31. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben. a velük való tartalmas együttműködés. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). és bármilyen.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. Azokon a területeken. A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. A szülők aktív részvétele. és így részei lehetnek annak.

amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. rokonok Védőnő Óvoda. feladatuk annak biztosítása. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket). Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. ábra Módszertani támogatás és működés . táblázat). a program koordinátorait.4. ábra érzékelteti. amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus.7. majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak. fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. gyermekjóléti szolgálat munkatársait. 0–5 éves gyerekek és szülők. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről.7. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását.65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat.

Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát. partnerekre vonatkozó) tevékenységet. kötet Közösségek. III. Módszertani kézikönyv I. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. a közvélemény tájékoztatása. A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. kötet Szülők. amelyet minden Gyerekház vezet. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is. A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. II. közösségre. . amelynek jelen könyvünk is része. Módszertani kézikönyv. szülőkre. kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását.66 1. és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése. táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás. amely életkori szakaszok szerint differenciált. Módszertani kézikönyv.4.

A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. óvoda elérhetősége. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. A kutatás tervei között szerepel. azt vizsgálja. mint a bemeneti mérés. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére. A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. ahol nem indult Biztos Kezdet program. továbbá olyan kontrolltelepüléseken. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. 2010). a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere. hogy a programból kikerülve.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra. . később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások. A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken. ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása. védőnői hálózat. „bemeneti mérése”. a különböző programokon való részvétel gyakoriságát. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán.

A gyermekintézmények – bölcsődék. vidámak. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája. . korai fejlesztő központok. a gyermekorvosi hálózat. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. Olyan jövőt képzelünk el. – együttműködnek egymással. szívesen tanulnak. kíváncsiak. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. megerősítésére. óvodák. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. –  a döntéshozók számára világos. finanszírozására. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. a bölcsődék. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. monitorozását. családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. értékelését és hatékony finanszírozását. óvodák. –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. pedagógiai szakszolgálatok. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. gyermekjóléti szolgálatok. A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. családi napközik. a Biztos Kezdet programok.

ahol a gyerekek koraszülöttek. családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez.69 –  a programok munkatársai egységes. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt. –  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. arra. amely hosszú távon elkötelezett a társadalom. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. ahol a sokféleség érték. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. –  azoknak a családoknak az esetében. –  természetes. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. . Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. amely lehetővé teszi. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer. hogy a gyereket vállaló szülők. az információcsere a szakemberek között természetes. – a bátortalan. illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni. –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. programok legfontosabb partnerei. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. hogy az orvos. és munkájukat megbecsülik. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. amely világos alapelvekre támaszkodik. várandós nőket abban. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők.

195–215. Juffer.. (2006). M. Szülők. Budapest. M. Regős J. F.. (szerk.. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. György I. Donga K. www. Z. Osiris. A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai. (2009). Á. Review of Educational Research. In: Fazekas. van IJzendoorn.. Ifjúsági. (2003). (2004). Új Pedagógiai Szemle. (2006). Iskolakultúra. Csikós J. 129 (2). Bakermans-Kranenburg. www. DEMOS Magyarország... Tausz. gyerekesely. Szomor. 2006. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. Réger. Családügyi.. október. Herczog.. Bajnai.biztoskezdet. É.. H.hu. G.hu. R.): Romák és oktatás.. J. (2008)..): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. H. Pécs.. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt. www. (2005)... 1–26. I. 6. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. Módszertani kézikönyv. Á. kötet. M. május. 1. Tölgyesi K. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. Kossuth Könyvkiadó. Kézikönyv. (2005). Információk a modellkísérleti programokról. Kolozsi B.. Rövid program. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R.. (2001).. kötet. Mózes E. ELTE TáTK. (2003). SZMI. Bradley. Módszertani kézikönyv.hu. füzet. és mtsaik (1986). ECOSTAT. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. 2009. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. III. Zs.. Topolánszky-Zsindely K.hu. 8. Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood. G. Iskolakultúra-könyvek. Farkas M. 3–16. Boros B. (szerk. Gyerekek. M. I. Tóth A. (2009). Those Who Have.biztoskezdet. In: Andor. Módszertani kézikönyv.. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Farkas M.. 2004/4. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. kiterjesztésének lehetőségei..biztoskezdet. J. V. 33–52. H. Gyerekesélyek Magyarországon. www. SZMI. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Ferge. (2006). II. Varga. Buda B. CSAGYI..) (2010). www. Berta F.biztoskezdet. K..): Biztos Kezdet Füzetek 1. Darvas.. K. (szerk. Szilvási L. . Kertesi. M.. A társadalom peremén. SZMI. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. március. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). van IJzendorn. Havas. Ferge. Budapest. Pattermann K. Gyermekszegénység. Megnyitó beszéd.hu. Babusik F. Gallai M. Kovács E. www. Budapest. Budapest. Roma gyerekek óvodáztatása. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. (szerk. In: Nagyné. Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján. J. (2009).. 2006. (2009). J.. Gosztonyi G. E. 75 (1). Köllő. Közösségek. (2003). G. Lökkös A.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G.hu. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. évi jelentése. Bányai. Psychological Bulletin. Bakermans-Kranenburg. Szomor É.. Darvas.gyerekesely. M. Kétsebességű Magyarország. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Zs. kötet. 2009.

The Ecology of Human Development. D. Fazekas K. (2002). Bronfenbrenner. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása. R. Duncan. 7. J. 2007. DEMOS Magyarország. Kovács.. Bronfenbrenner. (1986). Consequences of Growing Up Poor. P. 2009. (2006). U. 589–613. KSH. University of Virginia Library) Duncan. R. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási. http://etext. NICHD Early Child Care Research Network (2007). W.. P. Vandell.. (1999). J. Clarke-Stewart. M. (1916). Dewey. Barnett. Á.. Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’. 296–318. Vol. Gyermekszegénység. K. május. –Brooks-Gunn. 2006. K. Journal of Human Resources. október. G. 568–586.. 78(2). Struggling to Make Ends Meet. U. Budapest.. Brooks-Gunn. Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives.szmm. . Budapest. Brooks-Gunn. Nores. Britto. Tanulmány a nemzeti politikákról.html. J.. 681–701. L. Russell Sage Foundation. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban.. (2000). U.ppt Belfield.org.. 2. Tausz K. (ed. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2006 Darvas Á. (2004). Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága. www. Schweinhart. The Free Press.gov. J. NBER Febr. Tausz. Ch.-Klebanov. J. 723–742. A. (2006). Bynner. J. (2006). T. Geneva. M. Economics of Early Childhood Interventions. G. 2007. ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). K.virginia. Poverty and Child Development.. Heckman. M. (2003).. Budapest. 95–120. In: Schonkoff.. J. K. Biztos Kezdet Program. Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education. Egy kutatás tapasztalatai. (1979). Barnett. 6.). (2004). 285–301. S. Szociológiai Szemle.. Brady. 1. C. A gyermekek szegénysége. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. Biztos Kezdet Alapelvek.. K. E. MA.. In: Lamb. Településtipológia és rangsor. UN CRC/C/GC/7/ Rev.lib.hu. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Owen. Darvas. Bihari. Meisels. (2008). Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. Tausz.71 Barnett. P. ECOSTAT. Risks and Protective Factors in Social Exclusion. Sept. J. BarnettBenefits.nieer. Handbook of Early Childhood Intervention. Mahwan. W. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. 2002/4..). A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata. Belsky..) (1997). 101(4). 15. Working Paper 9495. Human Capital Policy. 65. L. (eds. J. Children and Society. Benefits of Preschool Education. W. S. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development. M. Cambridge. P. Psychological Review. S. S. Carneiro. (eds. K. J. (Electronic Text Center. Tausz. (2001). K. Committee on the Rights of the Child (2006). (2007). (1994). J. New York. MTA Regionális Kutatások Központja. Á. Developmental Psychology. Burchinal. Köllő J. McCarthney.. Konszenzus papír. Zs. S. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development... NJ: Erlbaum. 41 (1). Cambridge University Press. www. J. The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up. Darvas.edu/toc/modeng/public/DewDemo. új kiadás: 1997. Bronfenbrenner. Gyermekszegénység vidéken. Comment No. Harvard University Press.. Ceci. 162–190. Á. 20. No.. Child Development. Darvas. Varga J.

. (szerk. Havas. B. G. M. New York. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján. M. Á. H.. Zs. Ferge. 2008. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége.). Risley. a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. (2010). A.) (2010). Herczog. Herczog.. G. Edwin Mellen Press. A. ECOSTAT.. Havas. The Early Catastrophe. Osiris. P. G. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Darvas. Freinet. Varga. Köllő. The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France. (szerk. Budapest. Budapest. (2005). J. Heckman... Budapest. J. Kertesi G. (2008). Budapest. Journal of Child Psychology and Psychiatry. Köllő. Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. N. UNESCO Policy Brief on Early Childhood. Yavitz. 33–52. (2006a). Esély. . B. G. (2006). (2007). Budapest Kertesi. 4. (2003). Kézdi. Fonagy. J. A.. J. 35. 3–16. 1. Budapest. The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program.. K. Ferge. J. Gyermekvédelmi kézikönyv. The 30 Million Word Gap by Age 3.. A társadalom peremén. Az esélyegyenlőség. Hubley. K. M. C. J. P.. The theory and practice of resilience. Social Interaction During Infancy. Savelyev. American Educator. New York. 1971-ben végzett kutatásról. (szerk. 121–138. (2003). Tausz.. (Első megjelenés: 1970).. NY: Continuum. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. (1994). Havasi. Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. Varga. K. (2008a). Kézirat. deszegregáció. ECOSTAT. Freire. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. R. New Directions for Child Development. Moon. Heckman. 231–257. C. MTA Szociológiai Kutató Intézete. Gyerekesélyek Magyarországon. P. füzet. 1. Zs. Kemény. (2002). a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. G. (2006). Hart. 2006/5.. S. T. Kézirat. Kézdi. 114–228. J. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. J. Zs. M. M. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. (2006b). P. R. (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. Muráti. Zs. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. Jossey-Bass Kaga. Kálmán. (2004). Esélyegyenlőség. (1993).. Vol. Trevarthen. Kétsebességű Magyarország..): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (2008b). 1900–1902. A. 27 (4). Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. (1976).. 2004/4. KJK-Kerszöv. In: Uzgiris (ed.. Heckman.. Fekete. Science. Kézirat. In: Fazekas. J. november 14. Higgit..37/ March – April 2007. (2005). É. Sharing a Task in Infancy. 6–9. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. Kertesi. Pedagogy of the Oppressed (M. Bényi.. San Francisco. évi jelentése. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai. kötet. Pinto. 94. É.. Dolowschiák. In: Fazekas. Esettanulmány Magyarországról. Journal of Public Economics. J. Y. Á. I. Kádár F. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”. (2008). Hegedűs. Trans. Darvas. J. Ramos. Iskolakultúra. H. ELTE TáTK.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Steele. Target.72 Ferge. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján. 32. G.). (1979).. (2001).

P. Z.73 Kertesi G.oecd. Brussels. OECD (2001). Paris. Réger. OECD (2009).. Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. kézirat. Moss. A. Kézdi G. Konferencia előadás. (2002). Romák és óvodák. .. Akadémiai Kiadó. (1972). 1. Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. Policy Brief. Budapest. MN. Starting Strong II. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. P. (2000).) (2007). 53/2. V.oecd. Családügyi. (szerk. Iskolakultúra-könyvek. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Biztos Kezdet Füzetek 1. R. Magyarországi Országjelentés. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. Révész. Education and Equity. OECD Observer. Paris. OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom. Varga. Gyermekegészségügy. (2003). In: Andor. In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities.) (2006). Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice. sz. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. A szociális szakképzés könyvtára. In: Vajda. 5–20. OECD (2006). www. Stockholm. OECD (2005).és Szociálpolitikai Intézet. M. ELTE. I. 8. Starting Strong. Somorjai I. Paris. Kertesi. (2005). Korpi. november 18–19. M. The Random House Publishing Group. OECD Leseman. 15 (1). D. A szociális munka története Magyarországon (1817–1990). Ballantine Books.): Romák és oktatás. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. G. (2005). A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. I. K.org.. (2002). J. Ifjúsági. OECD (2004). www. (szerk. I. Zs. 2005. M. Paris. S.org. (2001). M. www. I.. Coatsworth. Kisebbségkutatás. Pécs. Pataki. New York–London. Minneapolis. NEJ 2004 – Szakértői változat. Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. B. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. Montessori. Danku O. Ministry of Education and Science. (2007). sz. Masten. American Psychologist.) Az intelligencia és az IQ-vita. 205–220. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. P. (szerk. PhD dolgozat. (2001). OECD (1998). É. Grunewald.. Pik. The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children.oecd. Doing better for children. Nagyné V.org/publications.. (2007). (2004). Öröklés. February 2004. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. Pléh. rep. (1998).. Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. Leseman. oecd. Rolnick. Tech. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands. A. Paris: Centre for Educational Research and Innovation. MTA Gyermekprogram Iroda Pik.és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján.. Nagyné. (2009). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. (2001). Cs. (szerk. Páll. Federal Reserve Bank of Minneapolis. Kézirat. European Early Childhood Education Research Journal. 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. (2002). The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature.org. www. The Discovery of the Child. G. Mátraháza. K. EACEA. J. Gyermekesély füzetek.

J. Ypsilanti. (2004) (eds. L. Munkammar. É. Budapest. UNICEF Innocenti Research Centre. TÁMOP 5. Florence. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. L. Ziegler. Baltimore. Cambridge University Press. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin. megközelítések. The Child Care Transition. E. S. (2006). Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study.): Handbook of Early Childhood Intervention. 127–132. E.. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. New York. The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40. (eds. J. Basic Books. Sz. www. 49 (2). 45.. J.. S. Mich. V.. A. Szomor. In: Nagyné. Early Childhood and Family Policy Series N. É.hu. 5–48. (2000). Surányi.: High-Scope Press.. I. Ziegler. sz.. Changing perspectives on early childhood: theory. In: Shonkoff. Werner. P. A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve.) (2004). Tárki.. 48. Inc. www. Családpolitika más-más szemmel. S. J. XXI. (szerk. L. (eds. Head Start Debates. S. H. Brookes Publishing Co. E. J. Ziegler. Információk a modellkísérleti programokról. Eltérő nézőpontok. UNESCO. (2004). Danis. E. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. (2006).unicef-irc. Styfco. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez.. biztoskezdet. M. Scweinhart.hu. Zigler. Taguczi. I.74 Romberg.. J. . International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood. I. J. UNICEF (2008).2.biztoskezdet. (2009). Budapest. 6. H. É. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. 2008. Szívós. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. 2006. KAPOCS. Styfco. P. D. www. D. 115–135. E. High/Scope Educational Research Foundation. 25–49. gyerekesely.hu. (1994). Surányi. Ifjúsági. www. I. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje. Herczog. J.): Biztos Kezdet Füzetek 1. Paul H. P. 2009. (1994). www. Innocenti Report Card 8. (2010). Gazdasági és Szociális Tanács. Shonkoff. Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27.. Monitor jelentések 2003. Protective factors and individual resilience. Washington D.. E. Magyar Narancs. (1993).hu. 4 (2).nfu. Head Start: Criticisms in a Constructive Context. American Psychologist. Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel. (1994).. S. Családügyi. „Elvették a magyarságunkat”. M. Barnes.org. Basic Books. évf.2. National Academy Press. Meisels.) (2010). Weikart. március. Tóth. C. Varró. Stabilizálódó társadalomszerkezet. Woodhead. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. P. – Phillips. 10. (2003). L. Styfco. (szerk. Gy.. research and policy. Muenchow. Rövid program. Schweinhart.). (2004).

promisingpractices. 29.) szóló 1092/2007.org www.org www.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról.nationalstrategies. AJÁNLOTT HONLAPOK www.standards. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid.csagyi. sz. évi XXXI. 1195/2009.highscope.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032.uk .) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.hu www.biztoskezdet. 311/2007 (XI. 1997. 2007–2032 szóló 47/2007. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. (XI.dcsf.hu www. 20.org www. (V.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.surestart.gyerekesely.gov.) Kormányhatározat módosításáról.hu www.ehsnrc.gov. (XI.uk www.everychildmatters. 31.gov.uk www.17.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284.

és Szociálpolitikai Intézet. reziliencia . Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet.76 2. fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok.

illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. támogatási lehetőségeket.77 Az a kép. egyszóval a „védő mechanizmusokat” is. valamint a szülő. Ebből a sokszereplős. ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk. személyiségjellemzői. erőforrásokat. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei.). amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik. hanem a szülő. társadalom. kultúra. történelem stb. A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. . a család és a társadalom fejlődése is. intézmények.

csiszolták a már meglévő alapokat. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni. sokkal inkább a fejlődés egyetemes. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. 1992). .1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata. 2000).78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak. valamint a gyermekvédelemre. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre. Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. olyanok. Olyan elméletek ezek. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. az oktatásra. illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket. A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket. mint azelőtt bármikor (Pukánszky. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében. amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók. amelyek „csupán” finomították. kutatása. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. a gyermekegészségügyre. amelyek nem csak a pszichológiai. megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni.

A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. azonban nincs állandó munkahelye. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó.79 ka. kétpetéjű ikrek. de sosem mennek hozzá aludni. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. nem tartják a kapcsolatot.és oktatáspolitikai döntéshozások során. anyagilag segíti a családot. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták. hogy egy időre szétválnak. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot. ahol azelőtt is dolgo- . két éve nem él a családdal. amely nem nagy. 2. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak. Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. Zsigmond 35 éves. amennyire tudja. Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. és nem is segíti a családot anyagilag. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket.1. héten születtek császármetszéssel. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. 41 éves.1. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. Zsigmond. A gyerekek édesanyja. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. a fények. minden zavarta. ha melege volt. az ikrek pedig második házasságából születtek. szociál. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. 2. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. hevesen tiltakozott. egy közeli kisvárosba költözött. a hangok. Így a férfi. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal. Ahogy cseperedtek. aki férje. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget. valamint a család-. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. Az ikrek édesapja. a 37. jobb megélhetést keresve. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. keretes szöveg). így hamar gyarapodni kezdtek. „evett és aludt”. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. Kati. Az egészséges. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások. illetve segélyeken él. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés. Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével.

80 zott. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. hogy a kislány zárkózott. csakúgy. látszólag „nem volt mondanivalója”. Amikor az ikrek 3 évesek lettek. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. Nem sokat beszélt. hogy amint vissza tud állni munkába. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. nem válaszol. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. és némileg ismerte a család körülményeit. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. sokat kiabált velük. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. nehezen jött ki társaival. majd idővel „beleszokik”. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. szerette a szép játékokat. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. Lívia csendben. és Kati elmondása szerint ivott is. A szép. mert nem jött ki jól a nagymamával. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. Katinak lejárt a gyese. Otthon volt naphosszat. mint Zsigáét. probléma van Líviával. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. sírtak. de ha nagy zsivaj van körülötte. Lívia hamar beilleszkedett. Sokszor csak mosolygott. már otthon volt. Ő egy látogatás után logopédushoz . és sokszor hívta őt segítségül. Az óvónő eleinte azt gondolta. amikor a kicsik reggel még aludtak. A férj nem tudott munkát találni a faluban. így ő megígérte. hiszen az ő házában laktak mind a heten. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról. A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. amire gyakran a kicsik is felriadtak. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. sem a háztartásban. Zsiga viszont gyakran volt dacos. hisztis. napközben alig voltak otthon. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. de a gyerekekkel nem nagyon játszott. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. amikor a gyerekek szólongatták. Az óvónő azt gondolta. mind a felnőttekkel szemben. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. legtöbbször Zsigával. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte. de a délutáni alvásuk után. Teltek a hónapok. de közéjük nagyon ritkán ment. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. szívesen segített. és néha verekedett is. így már akkor elment. és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában. mintha oda se figyelne. Gyakran volt rosszkedvű. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. fogadja. és eleinte a közeli kisvárosban sem.

ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. csak a társadalom rontja meg. században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. Ekkor derült ki. A 18. ha az édesanyja „lerobban”. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú. illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat. nem hallotta. munkájukat és a felelősséget. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. de a környéken nem találnak munkát. hogy a kislány zárkózott volt. miszerint az ember természete vele születik. hol csillapodó hevességével. de részt vesz a közös foglalkozásokon. hogy eddig ezt nem vette észre. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. A nagymama 71 éves. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. a védőnő azonban megnyugtatta. hogy el tudja tartani a családot.81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt). és alapvetően jó. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. és kis barátnői is lettek. hanem azzal is. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. még jó erőben van. Kati ellenben gyakran elkeseredik. hogy az „ember tudásának”. Ma Líviának hallókészüléke van. A nagymamával sok időt töltenek. hogy mi lesz velük. A nagyok csak későn járnak haza. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. Valamivel később hasonló. Együtt rájöttek viszont. nem értette gyors. Az óvónő megdöbbent. vagy pedig öröklött. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. Még mindig zárkózott és csöndes. Újabb kapcsolata nincs. Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. Zsiga hol fokozódó. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában. délutánonként nagyokat játszanak együtt.

kötetben). 2000. Sameroff és Fiese. klasszikus elméletalkotója. A modell továbbfejlesztésében. 1975. itt azonban a fejlődő egyén már környezetének.82 tésénél fogva rossz. 1979. bővebben Danis és mtsai. míg a 20. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. vagy a környezeti. század közepén megdőltek. így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja. ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. 1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. Danis és mtsai. hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. l. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak. A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni. amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. az alábbi fejezetet). másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. a II. Az ún. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. interakciós modell (Lewis. E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. kötetben). Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. bővebben Pléh. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. már a 20. . hangsúlyozta azonban. A fejlődéslélektan két legnagyobb. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. a II.

mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. mire a csecsemő megnyugszik. mindent megtesznek azért. hogy megnyugtassák. mert zaklatott mindennapjai. Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak. nem megfelelő viselkedését.). megérinti. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat. hogy Lívia veleszületetten csöndes. hogy nem hallotta. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak. gyakoriságára. Ha pedig a csecsemő sírni kezd. úgy reagál. Például. ritmikusan mozgatja stb. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet. hisz tudjuk. itt biztonságban érezhette magát. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. nem értette jól a gyerekeket. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. Egy egyszerű additív modell szerint. Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. mindezek együttesen jöhetnek számításba. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. mert csak így volt képes megnyugodni. visszahúzódó temperamentumú gyerek. aki már születése után is hasonló volt.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten. akik a tapasztalatszerzés. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún. hogy csökkentse a másik heves. felső küszöböt. . valamint az a tény. egy gyermek sírós. vagyis „ez is. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek. hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. Feltételezett ún. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan.

gondozói szokásaira és énképére is. illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. hogy ő „jó”. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. amikor a gyermek képességei. amit rendszerint bűntudat is kísér. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában.84 Ha ellenben az ún. még Ferenczi. és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. szenzitív szülő. magabiztosabbnak érzi magát. Óvodáskorában Zsiga. ellenséges lehet. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. szükségletei és motivációi megfelelőek arra. ha egy kisgyermek unatkozik. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. . ez pozitívan hat a szülő énképére. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. és teljesíteni tudják annak elvárásait. E korai modell már felvetette. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. aktivitását és szociabilitását. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. a jelen kötetben). alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”. Például. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. temperamentuma. pl. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. illetve követeléseit. stratégiája. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. tehát alkati sajátosságait. hogy többre vagy másra vágyik. Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot.

Később heves természetű. a jelen kötetben). Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. befolyást gyakorol rá (Caspi. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. állapotának foghatjuk fel. amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. hanem a szülő és a család fejlődése is. 1975. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. Sameroff és Fiese. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. amelyek a jószívű. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. kis feladatokat adott neki. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. valamint az az érzés. 1998). illetve „nehéz” természetűnek Kati. Édesanyával. gyakran került összetűzésbe a kisfiú. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének. hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. Ebből a sokszereplős. nehezen nyugodott meg. kimerült és türelmetlen volt. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. Az irritábilisnak. aztán kedves. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. találkozások. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. bővebben Ferenczi. . nagymamája és óvónője) között. csak evett és aludt kicsiként. valamint Zsiga és nagymamája. magabiztos. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. csöndes. irányította figyelmét. személyiségjellemzői. Ez utóbbi abból is fakadhat. minden zavarta. mosolygós kislány lett.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler. illetve az óvónő között. az édesanya. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. és sikerélményt nyújtottak neki. Líviával soha sem volt gond. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. Ez gyakran kifárasztotta Katit. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. érzékeny és válaszkész szülőre talál. A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. impulzív kisfiú lett. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba. lobbanékony. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének.

ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”. amelyben felnőnek) másként élnek át. elhúzódó rossz viszonyát. az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. A gyermek jellemzői. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. 3. azonosnak ítélhető környezetet (pl. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. barátokat. céljait. mind a kisfiúval. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít.86 1. hogy ők is hatnak szüleikre. és másképpen reagálnak rá. Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. másként értelmezik azt. Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. és ha lehetősége van rá. sokszereplős interakciókban . míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. választ is közülük. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. inkább keresi az olyan helyzeteket. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. Lívia. sírnak. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. amely lehetővé teszi. a családi rendszert. ami aztán tovább formálja személyiségét. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. 2. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. adottságai. „egyéni” környezetét is (pl. A többgyermekes példánál maradva. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. és a nagymamánál keresnek menedéket. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. A nagymama az. mind halláscsökkenése csak megerősítik. ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. A különböző gyerekek egy adott. befolyással vannak rájuk. tevékenységeket választ). és kerüli a nagyobb társaságot. mind az óvónőjükből. A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre.

A tudományos tapasztalatok azt mutatják. Akárhogyan vizsgálódjunk is.5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait. csak utólag. A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk. Ma még számos szakember érvel amellett. bővebben Goldenberg és Goldenberg. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza. Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl. 1990). a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl. 2005). . karakterét. amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. viselkedését). 1991). Olykor ugyanannak az eseménynek. megfigyelése az időben nem egyszerű.87 gondolkodnunk. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. Bryant. ez pedig a cirkuláris okság (l. hogy ez közel sincs így. oknak többfajta következménye lehet: pl. jellemzőnek. tanulási problémák. főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. A tranzakciós folyamatok vizsgálata. egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. Loeber. agresszió. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom. 2008). depresszió.

az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. ha a családra úgy tekintünk. óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. segít abban. családi problémák. azonban csendes. 2008). szociális hátrány. nagymama. Máskor. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. szervezik. környezetválasztásait. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. azt is feltételezhetjük. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. aki észleli. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. Azt is feltételezhetjük. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére. amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. mint a jelenlévő gondozók. hogy itt másról is lehet szó. Ez a szemlélet. Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel. kommunikációs minták. családi elrendeződések stb. többtényezős okság). zárkózott viselkedése fennmarad. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. . hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. megküzdési módok. szerepek. amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. és együtt alakulnak a családi szokások. Goldenberg és Goldenberg. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. Egy komplexebb. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. (a családi folyamatokról bővebben l. hanem férfi személlyel. Amellett. és valószínűsíthetően a természetes. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. szabályok. ezzel is igazolva. Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges.88 lés is) találkozhatunk. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. és ismertetjük azokat a modelleket.

ugyanakkor számos olyan feladatuk van. A kicsik gyerekéletet élnek. Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. társaságot. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. mit fog kapni. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. Ha ezek után sem fogad szót a fia. ha valami nem tetszik a viselkedésében. vagy esetleg visszaszól. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. amíg Kati megfőzi a vacsorát.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. köszönti őket. problémák egymással való megbeszélése. a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. egy pedig a nagyobb gyerekeké. A gyermekvállalást követően. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok. de utána pár órát alszik. a fiú „bandázik”. nem hozhatnak haza barátot. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. az apagyermek és a magasabb rendű. és kinek kell várnia. mire nincs. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. szabály. de némileg támogatja anyagilag a házat. Ezek után. témaköröket: családi szokás például. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. ha viszont dolgozni megy este 9-re. Ezek az . hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok. egy Katié és a kicsiké. és gyakran rá is csap a fenekére. akkor megvárja a gyerekeket. vagy vállat von. amíg hazaérkeznek. amikor az édesanyjuk pihen. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként. A nagyok kamaszok. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). amely általában egy apára hárul a családban. az anya-gyermek. mire van lehetőség. ebben a hónapban ki. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). Zsigmond. a családban apaként? Milyen esetekben támasz.

illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. Ahogyan később testvérek érkeznek a családba. a testvérek. Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak. Nemsokára Kati teherbe esett. 1985. újraházasodik. amely olyan színes. A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. még Nguyen. a családok szerkezete. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. aki oda is költözött a házhoz. örökbefogadó családok. Akkor a férj szülői házába költözött. és élvezhette édesanyja bizalmát. l. 1988). és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. ha önállóan élő. a féltestvérek olyan hálóját eredményezi. Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. Emőkével. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. a férj szüleivel. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. azonos nemű szülők családjai. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. anyafia. Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. struktúrája a 20. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. ezért összeházasodtak. . dajkaságba adott gyerekek.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. „patchwork”/„mozaik” családok6. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. amikor egy szülő elválik. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. édesanyja és a gyerekek. a jelen kötetben). Ekkor már hatan éltek együtt. nukleáris családról (szűk családról. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. Ez a szülők. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. többgenerációs nagycsalád). egyszülős családok. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. segítőkészségét). és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. Éveken keresztül így éltek. immáron négyen. Amikor első fiúk megszületett. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. Az asszony az édesanyja házába költözött. csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. A terhességből megszülettek az ikrek. de talán elmondható.

és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. illetve jogokat. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. attitűdjeikben és értékrendjükben. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. ha negatív folyamatokról beszélünk. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. 1985. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során). ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. 2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. Ez még akkor is igaz. Az ún. hogy a család tagjai külön-külön (pl. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. Ez akkor is fennmaradt. – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. 1968. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . de rugalmasak. Sokkal nagyobb felelőssége. Nem szerencsés például.91 sában (e szoros. továbbá Bertalanffy. egyértelműek. Például vannak családok. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott. mint a részek összessége”. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők. Cox és Paley. Gyakori példa. mindez megtörtént volna. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. Combrinck-Graham. mert ez megzavarja a családi működést (pl. hogy „az egész több. 1997. Az alrendszerek között határok húzódnak. magyarul: Goldenberg és Goldenberg. Ez azt jelenti. együtt. mint az általában megszokott. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. de feltételezhető. de nem átjárhatók. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak.

vagy megengedhetők számukra egy adott családban. hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása. A gyerekek állapotának. Katiéknál erős szabályok vannak arra. A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. védőnő. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve. amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. hanem azok a közegek (óvoda.) is valódi felelősséggel tartoznak. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel. vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. – A család szabályozza önmaga működését. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl. mint ami addig megszokott volt. Kati nem tűri el. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család. de a kicsikét soha. Ide tartoznak azok a kérdések. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. ez azt jelenti. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. és aktívan válaszol a kihívásokra. orvosi rendelő stb. és változásokat indít el belső folyamataiban. kisközösségekben. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. Mint említettük. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. – A család jó esetben élő. de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. stabilitásra törekszik. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l. felelősségeket. és szüntelenül kiegyensúlyozásra. hogy egy-egy trauma (pl. gyerekorvos stb. változtatása idején. és mindeközben nagyon tisztelik őt. Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l.) és szereplők (óvónő. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz. később részletesen). A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. akik fogékonyak a humorra. új . Újra kellett strukturálnia a feladatokat. alább részletesen). kiegyensúlyozott. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz. Példaként megemlíthetjük. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak.92 azok a kommunikációs módok is. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz.

2.1. barátság) ruházzák fel a gyermeket. iskolai és helyi közösségeket. tanár-diák. játék. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. diák. játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő. Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend. gyerek. 2.). otthon. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. fejlődésére. Zsiga.és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. a játszótéri. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. mást vált ki partnereiből. tehát az otthont. a különböző helyi közösségek (szomszédság. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. 1. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. közvetlenül része. a tágabb családi kapcsolatokat.93 szerepek és szabályok alakultak. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. mikrorendszerek azok a rendszerek. kórházat. erősítve. de például az óvodai-iskolai. Az ún. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. szerepekkel (pl. valamint Zsiga. ábra. tanulás. amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. a gyermek kortársait. Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. Kati roppant erős asszony. A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . tevékenységformákkal (pl. 1986) azt is feltételezi. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. a bölcsődei. a társadalom. A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. édesanyja és testvérei. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. játszótér). rendelőintézetet. A gyerekek hangulatán. óvodai. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. adott esetben a fejlődő gyermek. osztályterem. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére. szülő-gyerek. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl. pihenés). más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. hogy a család élete nem problémamentes. akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. 1979. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését.

Esetünkben Lívia és Zsiga. Segítő óvoda.1. valamint az óvónőnek. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. a szociális háló. hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. n éze t e k . vagyis az. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi. ami az iskolába lépés lesz. akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l. Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. amelyek számos problémával küszködnek. az óvodai gyerekekkel. vagyis az. problémáKulturális. a védőnővel és a gyerekorvossal. otthon és iskola közötti együttműködés). Olyan családok esetében. illetve – az átmenetek kérdése. baráti köre. hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. Kortárszakem. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. KRONORENDSZER . az édesanyának és a nagymamának. később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. Egy biztonságos.94 – a kiterjedtség. Ilyenek például a szülők munkahelye. – a kapcsoltság. amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt. Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. Ez a szoros kapcsolat min2. illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. j o o e g. vagyis az. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k . szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel. a helyi lakóközösség.

ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. A makrorendszer a tágabb történelmi. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. nehézségeket. de ez nem jelent számára igazi társaságot. megbeszélhetné a problémáit. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. A fizetése viszont nagyon alacsony. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. és szűkebben értelmezve. ideológiai eszmék. a nagymama alacsony nyugdíjával. egy család. igazi. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. Az általános társadalmi klíma. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános. és az éjszakai munkákkal. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. ahogyan az emberek. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. szerepeit. mély kapcsolat van a két asszony között. Katinak nincsen igazán baráti köre. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot. hogy a falu. ahol élnek. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. szociális elszigeteltséget. egy nógrádi zsákfaluban. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. Emiatt rendkívül fáradt.95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. a közéleti személyek. A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. a közgondolkodás – az. fejlődésére nézve. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. értékek. A jellemző makrokörnyezet. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. 4. vagy számos okból nem meri vállalni. Az óvónő. az orvos és a védőnő azok a formális segítők. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat. Talán még erősebb hatás esetükben az. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. akikkel szórakozna. kimerült. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. másrészt kulturális. egy gyermek életét. szokások. résztvevőit. a szegénységről. .

amelyek a genetikai adottságok. amelyek során a gyermek aktív.) érvényesülő folyamatok tehát azok. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. 1992). ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. Tóth.7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. . Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. Andrek és Herczog. a lakóhely. Herczog. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat. ott valószínű. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). Lakatos. Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. Egyed és Kalmár fejezeteit). kölcsönös interakciók révén megy végbe. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését. Nguyen. tehetségeiben és nehézségeiben. a társadalmi és kulturális tényezőket. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet. valamint Bass és Darvas fejezeteit). illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk. Varga. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. kifejezettek. A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható. adottságaiban. Ahhoz. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. proximális) környezeti interakciók azok. helyi közösség stb. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward. az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. jó tartalommal és jó irányban működnek. Azokban az esetekben.96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi. de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l. Ferenczi. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. hatni képes szereplő.és makrorendszereket tárgyalja. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek.

energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat. A hátrányos helyzetű környezetben. és kevesebb idejük.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. Kedvezőtlen. bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. 2. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. keretes szöveget). hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses. az a szülői feladat. kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. vagyis az. szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. nem jól szervezett környezetben (l. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. aki például nyugodt. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. hogy támogató. Farran is (2000) hangsúlyozza. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben. stabil környezetben. a nagyon közeli (szülői. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa. . A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére. zavart.2.8 Mint említettük. amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető. A korábban már bemutatott. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük. hátrányos helyzetű. proximális folyamatok ereje abban. valamint közvetve. mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. hogy az olyan környezetben. változatos. mint a kedvezőtlen. ún. és így csökken az egyes viselkedésmódok. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. esetleg dezorganizált. a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul. az édesanya. készségek megfigyelhető változatossága. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. sokkal bonyolultabbá válik. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. A közvetlen.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

magas szorongásszintje. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. Azt figyelték meg.3. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer. hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. 14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. négy vagy több gyermek a családban. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok.és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. számos stresszes életesemény. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. Rutter amellett érvelt.és droghasználattal. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. kisebbségi státusza. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. Azt tapasztalták. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze. Londonban az volt. pszichiátriai problémák az anyánál. szülői pszichopatológiák. rigid szülői attitűdje. családi instabilitás és tartós szegénység). az apa nem a családdal él együtt. alkohol. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. 1983. alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során. érettséginél alacsonyabb végzettsége. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz. valamint intézeti nevelés. alacsony SES. alacsony foglalkozási szintje. magas stresszfaktorokkal. három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. az apa kriminalitása. .109 2. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás. Barocas és mtsai. A kutatás fő célja a különböző rizikó.

mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. . még más szerkezetű táblázatot Herczog. valamint egyéb. a 2. és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni.3. nem mondhatjuk biztonsággal ki. még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. 2008). egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak. és a kultúra. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek. amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. hogy fejlődési nehézségeket találjunk. keretes szöveget). A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. ha van egy-két kockázati tényező. legalábbis nagy minták esetében biztosan. 1976). érzelmi. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok. nyelvi. Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán.2. figyelmi. A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2. szociális kompetencia.12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták. hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. táblában foglaltuk össze (l. 2008). Vagyis. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. Az egyik az ún. amelynek értelmében. Danis. „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter. Annyi bizonyos. hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező.és viselkedésproblémák.110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket.

házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet. de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú. egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony.111 2. érzékeny. biztonságos.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó. 2008 alapján . támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil.2. segítőkész szomszédság Összetartó. táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató. elhanyogoló.

olyan apa számít protektívnek. (Erről a jelenségről l. reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. bővebben az alábbi alfejezetet. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. vagy nélkülöző.15 Fiktív esetünkben. a Gyerekház védő szerepe. hogy olyan tényezőkről van szó. vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1. óvoda. mint a fejlődést támogató. arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk. Bízhatunk abban. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható. Ugyanakkor ne felejtsük el. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. A kompenzációs modellben a stressz. megerősödhet bennünk az a kép. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit. A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt. Játsszunk el kicsit a gondolattal.) Védőmechanizmusok. hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk. vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. 15 . hanem olyan szülőnek kell lenni. Fontos kiemelnünk. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek. védelmező faktorokat. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét.és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. 2000).

Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”. a szülők pszichés megbetegedései. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. hanem az óvodában veszik észre. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. és akik már voltak. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. óvodai elszakadás különbözik azoknál.113 2. mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. menni kell tovább. azonosulhatott is vele. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk. bántalmazás és elhanyagolás. Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. nem édesanyjuk. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. hogy mennyire sérülékenyek. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. droghasználat. Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. 1999). válságot és anyja helytállását. akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. de szerető környezet veszi őket körül. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. 3. Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába.. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. jelentős gazdasági nehézségek. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). de lehetséges. tartós szegénység. nem okozott gondot. születési-újszülöttkori komplikációk). amikor a gyerekek cseperedtek. Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. . Erre magyarázat lehet. és bár zaklatott. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat. serdülőkori anyaság.

a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl. míg másokkal szemben nem. A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése). 2.) nagyon sokat változnak. A kockázati. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők. kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter.és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben. testvérek stb. magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l. később intézményes nevelés-oktatás stb. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. 3. válás. temperamentum).3. amelyek legalább két. Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. barátok. csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. Kalmár. érzelmesnek. Ezenkívül jellemző volt. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. így abból a tényből. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l. táblázat). a jelen kötetben). valamint -folyamatokat. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek. ez egyértelmű. Ugyanígy az egyéni sebezhetőség.). másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő. Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos. A családjukat állandó napi stressz . Azt. 2. tanárok.és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). szomszédok). hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. 1999). Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. gyerekintézményi stresszorok). 2007. hogy valaki koraszülöttként jött világra. Fontos kiemelni. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. 1989). gyöngédnek („bújósnak”). A második kör olyan gyerekeket fedett fel. kompetens. magabiztosan viselkedett. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó.3. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl. kiterjedtségét jelenti. keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. iskola. könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le. mind a környezeti hatások (család.114 2. magabiztos és törődő felnőttekké vált. túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. 1994): egyrészt az érés függvényében változik. további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens. ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. Kalmár.

2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. a megfelelő viselkedésszabályozás. amelyek erősítik a gyermek személyiségét. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton. bújós. magabiztosságot okozhat a gyermeknek.3.115 2. a belső kontrollosság olyan tényezők. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. (l. kedves. akik rászorulnak a formális segítségre stb. A  z is fontos. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív. a kockázati faktorok erősödhetnek. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. barátok.16 Forrás: Werner. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. kíváncsi. jelen kötetben). más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. . ami nem stigmatizál. az impulzivitáskontroll. részletesen Bass és Darvas. viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van. és eléri mindazokat. garantál egy minimum jólléti szintet. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből. hanem másodlagosan is örömöt. nem tesz kiszolgáltatottá. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. az önsegítő készségek. szociábilis. nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. élénk. tanárok. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. rokonok. éber. A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. testvérek. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek. az önállóság.

megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket. 2002) integrálta azokat az ismereteket. hanem interakcióikban is. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket. tisztában kell lennünk azzal. sok nehézséggel. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. pszichoszomatikus. mind egy nagyobb gyerek. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. Alapos tájékozódás. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. „problémamentes” családban. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. tekinthetjük reziliensnek amiatt. Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. gondozóik és a támogató szakemberek számára. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat. A 2. 2.116 veszi körül. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben. depresszió. biztonságos kapcsolataik. táblázat). Ezek szerint nem elég tudnunk. családi reziliencia A családokat is. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. Családi megküzdés. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. személyiségük. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. körülményeik. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. Abban az esetben. Azonban belső erejük. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l. illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. valamint személyiségük. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. míg más feltételek mellett nem. akárcsak a gyerekeket. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük.4. a család sérülékenységéről beszélhetünk. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. és ha szerető.5. egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. ha ezek a folyamatok sikertelenek. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. Ezek a fejlődési.

alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket. 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. jól szervezett családban. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához).117 2. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún. Pl. krónikus betegség). körülmény. Forrás: Gutman és mtsai. körülmény. Pl. táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei). (Pl.4. válaszkész. (Pl. folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil. Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással.. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. körülmény. Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában. Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. az érzékeny. körülmény. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni. szegénység. másik fajtá- . meleg légkörű.

melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). táblázat).6.118 2. kapacitásait. a család identitása. (l. Patterson 1988. mind a gyerekek fejlődése. amelyek változtatásra n késztetik a családot). a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények. hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben.  család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez).  ind a nehézségek. háború). amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek). mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének. A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre). megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései. Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket.5. nehézséget. . táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt. Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása. amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. problémái). elsődleges gondozó halála. továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés. 2.

s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el. a résztvevők sajátosságait. a gyerekek egészen máshogy. szülői szerepekkel. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve. stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. Rövid. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak. ne tagadja meg a külső segítő. 3.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. 8. tartsa a kapcsolatot szeretteivel.119 2.és hosszútávon is a források. különböző fókuszú (pl. gyakorlatokat. 6. hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra. támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az. mint a felnőttek). segít. támogató impulzusokat. a gyermekek számára még inkább megterhelő. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1. és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. barátaival.6. 7. hogy felismerjük mind a biológiai. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott. 4.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra. illetve erőforrásokat. tiszta. Meg kell jegyeznünk. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. a nehezített körülményekhez. de rugalmasak: pl. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. 2. 5.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket. Patterson.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni.

természeti katasztrófák). környezetek jellemzői (bölcsőde. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. az újszülöttkori állapotról. erőforrásokat. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. légkör. védőmechanizmusokat. közérzet. bővebben Szilvási. f)  a lakókörnyezet fizikai. viselkedések. a szülés lefolyásáról. politikai hangulat. védőnői adatok a várandósság. értékek. testi folyamatai (orvosi. a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. . nevelői stílus). iskola tárgyi és szociális jellemzői. illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket. releváns felnőtt. segítenie kell. sőt. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. támogatási lehetőségeket is. h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események. tolerancia). illetve egy adott gyermek. a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. kulturális és szociális adottságai.120 ka is segítheti. Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. a jelen kötetben). d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES. Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. 2. óvoda. fejlődésről). Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők.és kortárskapcsolatok).7. valamint Darvas és Bass. attitűdök. Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. egészségi eseményeiről). így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. koragyermekkori intervenciók tervezése. a koragyermekkori fejlődés testi.

Bates. In: Fazekas. Seifer. Budapest. G. R. Köllő. 479–488. Developmental Psychology. Család. (2008).. 1–133. Herczog. A gyermek évszázada. Social and interpersonal determinants of developmental risk.). 13–38. T.): The Effect of the Infant on its Caregiver. P. . Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek.. Osiris. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. M.. (szerk. (1968).): Temperament in Childhood.. Bell. Croft. Chichester. Sroufe. (2008). (2006). (eds. Rothbart. L. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Barocas. (1991). táblázat). I. 33–52.. Aylward. Psychological Review. I. J. Cole.7. (szerk.. Budapest (különösen ajánlott: I. H. hogy a fejlődés előrejelzéséhez. (2005). Child Development. 2. 15. Fejlődéslélektan. Budapest Pléh Cs. R. Kézirat.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Andrews. Ecostat. 75. E. Varga. Danis I. a nem hagyományos családmodell. (2008). The relationship between environmental risk and developmental outcome. Gervai J. (1989). K. Q. J. Goldenberg. Wiley. K. (1984). The determinants of parenting: a process model. G. Szilvási. M. J. n. In: Társadalmi egyenlőtlenségek.). gyermek. ELTE. Belsky. Bell. In: Kohnstamm. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. L. 235–245. 321–357.. 81–95. 1–19. In: Lewis. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. E. Van Dulmen. J. Áttekintés a családról. Kalmár M. R... Goldenberg. 27. A. 2000. New York. Budapest. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. B. M. kötet. M. J. ifjúság. Budapest.. J. 55. R.121 A bemutatott modellek azt sugallják. A lélektan története.és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához. Budapest. H. 83–96. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. M. A.. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. Contributions of human infants to caregiving and social interaction. L. John Wiley and Sons. T. Q. oktatás-.. (1992). Applications of Temperament Concepts. Bates. (eds.. Sameroff. Budapest. 222–229. 46. 14–20. S. R. (2007). család. fejezet: A családpszichológia alapjai.) (2000). Osiris. A. Rosenblum. R. Animula. Pukánszky B. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard.. (2000). E. Egeland. (é. M. A. Educatio. Ostrow.. A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. K. Osiris.. (1974). Journal of Child Psychology and Psychiatry. A koragyermekkori fejlődés elősegítése.. 13.

. Family Process. 469–499. In: Cowan. Developmental Psychology. Cambridge. Gervai. L. Mahwah. (eds. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.. U. M. A.. Bronfenbrenner.122 Bengtson. (1986). 184–209.). Gervai J. A. NJ. J. Pszichológiai Doktori Iskola. 15. Annual Review of Psychology. New York. S... Cornell University Press. 101. (vol. 27. 48. U. (1985). Ecology of the family as a context for human development: research perspective. Social. General Systems Theory. H. Kognitív Fejlődés Program. Life Course Dynamics. 153–185. Lawrence Erlbaum Associates. C.): Family Transitions.. S. Cowan.. (1991). 22.). (2008). and child development. Personality development across the life course. 3. (2001). (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach. 723–742. Lawrence Erlbaum Associates. B. A. G.. Danis I.) (1990). Doherty. Wiley.. (1985). Psychological Review. ifjúság. New York. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. G. 21. N.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. S. Harvester Wheatsheaf. (1990).. U. A. J. T. Cox. R. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. In: Cowan. Fejlődéslélektan. In: Moen. (1995). Plenum. 311–388. 139–150. V. U. The Life Course Perspective Applied to Families over Time. P. Hemel Hempstead. Elder. I. L. Steinmetz. J. cycles. Becoming a family: Marriage. LaRossa. Cowan. In: Damon. G... Jr. ed. Bryant. G. (2006). parenting. (eds. (1997). NJ. A. 33–45. Bertalanffy. Allen. Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries. H. Danis. Környezeti rizikó: életesemények felmérése.. Cole. Caspi. Család. Schumm. H.. G. Empirical evidence for causes of development. P. J. W. Szilvási. A.. P. L. K.. Emotional. K. R. P. Combrinck-Graham. Annual Review of Sociology.. M. In: Boss. Hetherington. W. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy.. In: Butterworth. 14–20. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. Luscher. A developmental model for family systems. Elder. G. NJ. Eisenberg. Stecklov. Bronfenbrenner. McGoldrick. P. Lawrence Erlbaum Associates. Cole. In: Cowan. M. Ithaca. Cowan. (2006). Jr. MA: Harvard University Press. von (1968).. M. P. Doktori értekezés.. and social change. (1979). Families as systems. Hetherington. Paley. Mahwah. Bollen.C. The Ecology of Human Development. Bronfenbrenner. Gardner Press. K. Bronfenbrenner.. Ceci... Glanville. R. and Personality Development (5th ed. Osiris. P. .. gyermek. New York. P. P. Elder. Washington D. 24. New York. (eds. N. Carter. (1998). Mahwah. Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében.. M.) Family Transitions.. A. A. Bryant.) Handbook of Child Psychology: Vol. (eds. W. P. L. (series ed. Psychiatria Hungarica. 568–586. (2007). The bioecological model from a life course perspective. (eds. (1994). Danis I. Pedagógiai-pszichológiai Kar. (eds. 243–267. (1991). (1993).) Family Transitions. E. Miller. Hetherington. B. American Psychological Association.) Causes of development: interdisciplinary perspectives. M.. NY. Braziller. (1991). 599–618. Heming. Family transitions. Budapest.

Plenum. K. In: Lewis. K. 289–302. Annual Review of Sociology. (eds. Józsa. Cambridge University Press. Hareven. 97–111. E. 60–73. 1832–1849. van Loon. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Perlmutter.. M. Budapest. 159–190. of Rochester Press. Ecostat. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. Budapest.. R. 3–7. J.. Jens. (1985). Fejes. George. O’Connor. M. Kalmár M. K. Stevenson-Hinde. J. Educatio. 777–790. Gordon. 19. K. Liskó. J.) (1996). New York. Child Development. ELTE Eötvös Kiadó. L. 455–462. J. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. (2008). M. Journal of Advanced Nursing. Child Development.. S. In: Hinde. Univ. Köllő. D. Developmental Psychology. M. Budapest. The human ecology of early risk. Gerard. 320–329. M. M.. Goldenberg. A. R. 75. Rutter.. Rochester. T. Tellegen. D.) Handbook of early childhood intervention (2nd ed. Sameroff. (szerk. (2003). R. Cambridge University Press. (eds.. L. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. S. J. Toth.123 Farran. 7–26. 6. Educatio.... 105. Transition: a literature review. (1996). Models of developmental psychopathology. (2000). Loeber. (2005).. S.): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. (2004). Kralik.): Relationships within families: mutual influences.. Kalmár M.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (1997). S. L. J. (eds. Goldenberg. .. (eds. Lawrence Erlbaum Associates. Questions and advances in the study of developmental pathways. Sociological perspectives on life transitions. In: Cicchetti.. P. I. N. R. Visentin. S. K. (1997).). Buehler. In: Shonkoff. Relationships within the family: a systems perspective on development. A.). 56.. (2000). R. (1984). 39. Lewis.): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology. 185–205. (é. N. ELTE. B. (2007). Animula Kiadó. A hátrányos helyzet értelmezése. Gutman. Ganzel. Developmental Psychology. (2008). Garmezy. Minuchin. 33–52. (1990). Clarendon. (1993). Oxford. M. D. T. Magyar Pedagógia. 279–286. 510–548. Meisels. (1989). Cole. 55. J. Child Development.A.). Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. (2006). A. (szerk.): Child Development in Life span Perspective. Meisels. J.) Handbook of Developmental Psychopathology. n. Miller.. 97–116. (eds. H. New York. Áttekintés a családról I–III. New York. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. In: Fazekas. New York. K. B. J. NJ. (1991). B. Kézirat. 76–94. 55.. M. Garbarino. Lerner. 32. P. A. In: Hetherington. Masten. (1988). G. Families and individual development: Provocations from the field of family therapy. Herczog. Mahwah. 787–795.. D. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. Parke.. 9. M. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. (eds. Varga.. New York. Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. C. Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions. 353–373. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. I. M.. G. J. A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Papp. Minuchin. Budapest. Aldine de Gruyter. 6. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. (1988).

. S. Pediatric Annals. E. Integrating family resilience and family stress theory. Chichester. Patterson.. Lamb. Bates. 928–940. E. 54. Rothbart. Journal of Consulting and Clinical Psychology. 349–360. A. (1976). A gyermek évszázada. Rothbart. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. Sameroff. Sameroff. Rutter. B. 5. (2000). M. Research report: Isles of Wight studies.. and continuity. Child Development. Fiese. 1254–1268. Models of development and developmental risk. In: Bornstein. changes. Protective factors and individual resilience. Werner. Gondolat. R. 119–144. (eds. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model. Applied Developmental Psychology.. 1964–1974. Budapest. (eds. A. E. (1969).. (1994). L. (eds. M. Thomas. (1999). In: Shonkoff. In: Horowitz. 2nd Ed. John Wiley and Sons. University of Chicago Press. J. consequences.): Handbook of Early Childhood Intervention. H. The Guilford Press..): Developmental Psychology. H. M. S. New York. J. Patterson. Journal of Family Therapy. E. 313–332. Chichester. Werner. (1992). . New York. (1989a). 115–135. Rutter. S. (1989b). E. Sameroff. A lélektan története. (ed. Osiris. Gondolkodás és beszéd. Journal of Marriage and Family.. 249–263. Seifer. J. S. Zigler. Psychological Medicine. (2000). Family Systems Medicine. 21. P. M. In: Kohnstamm. Meisels. Cambridge University Press. Resilience concepts and findings: implications for family therapy. A. H. (eds. A. (1983). (2002).124 Patterson. J. Smith. G.) Review of child development research (Vol. Osiris. A. Akadémiai Kiadó. K. In: Kohnstamm. Pukánszky B. J..) Handbook of Infant Mental Health. Issues in the Clinical Application of Temperament. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery. Chandler.. 491–499. Válogatott tanulmányok. K.): Temperament in Childhood. Family resilience to the challenge of a child’s disability. Piaget. 677–730. 64.) (2000). F. (Ed. E. J. C.): Temperament in Childhood. Vigotszkij. J. (1991). (2001). (2005). M. Familial risk and child competence. Bates. Finn-Stevenson M. R. J. Ithaca. Thomas. M. 202–237.. 6. (1988). Budapest. M. J. E. Budapest. E. (1975). J. J. Rutter. Pléh Cs. Chess. John Wiley and Sons. Chess. M. New Jersey LEA. Chicago. Beyond longitudinal data: causes.. A. Temperament and Personality. 377–387. J. Cornell University Press. (1971). Budapest. In: Zeanah. . 62. G. 20. (szerk.. 4). D. Sz. A.

125 .

korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés . A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás.126 II. fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás.

Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza.és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. Fejezetünk célja. mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. Rávilágítanak arra is. . valamint áttekintjük a csecsemő. Ezek jól érzékeltetik. ahogy a fejlődésről gondolkodunk. de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le. Mind a viselkedés-genetikai.

Vajda. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. 2002. században és 20. és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. Az út látványosan téves. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek. amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. A 19. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára. Ma már tudjuk. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk. Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. Noha a vita máig sincs lezárva. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. Hamer és Copeland. Hosszú időre volt szükség ahhoz. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. amely a teljes emberi génállományt meghatározta. Ismereteink ma még hiányosak. tudásukat integrálni. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. ame- . hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. 1999.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. részletesebben: Gould. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll. amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. Bebizonyosodott.

mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. Ugyanakkor azt is látnunk kell. keretes szöveg).1. korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre. A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. Magát a genotípus (3. hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg. Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. 3. mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát.és fiatal felnőttkori depresszió. érzelemszabályozás. Szükség volt annak megértésére is. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19.1. az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű). Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába. Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. keretes szöveg) és a fenotípus (3. hogy mind a környezet. amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). A kutya. és a csak a 20. Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. 2008). hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti.1. a fajon be- . antiszociális viselkedés. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik. században kezdődött el. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek. míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja. majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. Megtanulhatjuk belőlük azonban. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel. az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. a párzás vagy az utódgondozás –. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. Rávilágítunk. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. majd egyéb.

Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen. Azokban az esetekben. hogy gyermeke is beteg lesz. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. mint a többi génváltozaté. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. Genotípus: genetikai összetétel. hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében. így ha jelen van az egyedben. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia. 25% (ez az esélye annak. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz. amely lehet fizikai jellemző. Az . Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. vagy akár viselkedés. de nem fog megbetegedni. hogy az utódban betegség alakuljon ki. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”.1. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg). Ebből az is következik. Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. Vannak azonban olyan esetek. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. Annak a valószínűsége. amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. Gén: az örökletesség hordozója. nem fejeződik ki ez a tulajdonság. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. Ha csak az egyik szülő hordozó. fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. másik kromoszómáján viszont a helyes gén található. így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. az szükséges. akkor 100%-os az esélye annak. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton.130 3. Vizsgálatok kimutatták. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben. ha esetleg valamilyen súlyos. amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. hogy a genetikai variancia legalább felét. Genetikai alapfogalmak I. Ha az érintett szülő homozigóta. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. azt adja meg. amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). additív genetikai varianciáról beszélünk. A „gyengébb”.

A korai megfigyelések azt mutatták. hogy milyen kísérleti. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos. . hanem annak családjára is jellemzők. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). az IQ. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. A 20. Felismerte. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. Ez a kölcsönhatás adja az ún. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége. A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. vagy éppen mérsékelhetik. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. Az ilyen. A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. amelynek jeles képviselője. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek. 1994). valamint a pedigréelemzés1 tartozott. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. hogy milyen környezetbe kerül. A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. mint például a személyiség jellemzői. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. században kezdődött meg. Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. John B. episztatikus genetikai varianciát. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. század meghatározó elmélete volt a környezeti. és sorsát. képességeit csak az befolyásolja. tanulási megközelítés (behaviorizmus). hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre. Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában.

tehát a h 2 = 0. Az örökölhetőség (heritabilitás. . 2006. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek).és ikervizsgálat). a kérdésről l. valamint mérési hibák is állhatnak. hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából. század számos politikai döntését is. Reméljük. amely beárnyékolta a 20. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. család. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. még Danis és Kalmár a jelen kötetben. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át. valamint Danis és mtsai a II. hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. az angol jelölés szerint E) variancia összege. kötetben). Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete. Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. miért nem lehetséges.132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. hogy e fejezet segít megvilágítani. A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. értéke 0 és 1 között változik. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. 2 és minél nagyobb. h 2) azt jellemzi. vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal.1 10%-nak felel meg. Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. de elvezethet akár egyes jellegek. Ugyanakkor azt vallotta. a személyiség).

. hiszen a genetikai állomány azonos. Az. A valóság az. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban. Így például ha azonos fajhoz tartozó. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. annak köszönhető. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság.133 Fontos megértenünk. Ugyanígy. és a környezetükben is vannak eltérések. hogy ismételt vizsgálatokban. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában). hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő.3 Ugyancsak fontos belátnunk. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. egy adott vizsgálati csoportra igaz. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit. de különböző. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti. ha a környezet stabil. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza. Kontextus. de ez nem azt jelentette. és minden egyed számára közel azonos. Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni. vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll. mint a csoportok közötti különbség. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna.

míg kedvezőtlen körülmények között (pl. és megnő a környezeti hatások szerepe. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása.5 a testvérek. Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot. Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. Hasonlósághoz vezethet . és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak. szülők iskolázatlansága. időzítése) is hozzájárulnak. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek). súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban). Nagyon alacsony születési súllyal. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka. míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők). hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot.134 kai. Minél nagyobb tehát a rokonság foka. legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető. Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. Csökken a heritabilitás akkor. az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. kétpetéjű ikrek. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. 0.

ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. keretes szöveg). tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). és becsülni kell. hogy két változó (ez lehet két független populáció. információt kaphatunk arról is. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. míg a kétpetéjű ikrek (ang. akkor a heritabilitás értéke 0. dizygotic. vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. Tudjuk azonban. illetve az egy családban felnövő. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. Az elemzés feltételezi. hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. Azok a ritka esetek. 3. együtt felnövekvő egy. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek.1. Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást. Értéke –1 és 1 között változik. vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. összefüggést mutat-e a másik változása. 2009). nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0. Gervai. Az egypetéjű ikrek (ang.86. és az ugyancsak egy családban élő. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya. A modellek többsége egyszerűsít. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. és mennyiben környezeti tényezők hatásának. hogy mind a genetikai. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). a genetikai és környezeti hasonlóságot is.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. . eltérő környezetben nőnek fel. Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. Így például. monozygotic. amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is.52.60. azaz a mért tulajdonság (pl. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban.

illetve azokat. hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. azt. amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. bántalmazást) elszenvedett. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. Mégis. ugyanakkor lehet. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. és kisebb mértékben okozza a közös környezet.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. azt feltételezhetnénk. Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében. Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben. hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. Mind a közös. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége). Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. hogy mind az alacsony. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. hogy a családi hatások nem fontosak. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. azt találták. majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. 2006). a jelen kötetben). Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. 1999). hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. . az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását. inkább arra utal. az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása. Mindez korántsem jelenti. hogy a szülők. Tudjuk azonban.

akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására.67). Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció). több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok.és állatvilágból is arra. Ha a környezetet gazdagabbá tették. lentebb). 2008). amiből arra következtethetünk. 2005). Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak. hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- . míg azoknál a gyerekeknél. hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének. A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól. hogy azoknál a gyerekeknél. Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. ezt nevezzük reakciónormának.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat. A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet. Számtalan példát ismerünk a növény. hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. akik mentesek a genetikai rizikótól. 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai. nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. Így például kimutatták. mint amely 2000 méter magasságban nő. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk.

jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. ha az egyén maga választja környezetét. hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. Tudjuk. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára. ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás. ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra. részben választásain keresztül. hogy a fejlődés korai szakaszaiban. Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből.39 között változott (átlag: 0. a temperamentumról bővebben l. Nyilvánvaló.07 és 0. . Feltételezhetjük. Beláthatjuk.2 [alacsony] – 0. még Danis és Kalmár.6 [közepes] tartományban mozog. Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. hogy a körülötte lévők milyen (pl. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. hogy az egyén alakítja is környezetét. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett. hogy pl. A fentieknek megfelelően. Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük.138 mára. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. Az előző példánál maradva. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel. nem szándékosan ugyan. amikor a családi hatások erőteljesebbek. részben azzal. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. de jellemzőivel befolyásolhatja. Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. míg serdülő. Ferenczi a jelen kötetben. és olyat keres. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. például abban. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá. valamint Ferenczi a jelen kötetben). Ilyenkor a személy.27).

mint a kétpetéjű ikreknél. már korábban is felmerült a szakirodalomban. tehát olyan csecsemő. . illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók. hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. Feltételezték. ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna. l. hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. a jelen kötetben). miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában. Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. 2007). Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről. Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak. iskolázottság) foglalta magában. A csecsemők 18 hónapos korában nem. Statisztikai modell segítségével elemezték. közös környezet. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése). hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. A kutatók megpróbálták azonosítani. hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. A kérdés. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. Ferenczi. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban.7 Azt találták. hogyan számol be saját viselkedéséről. és befolyásolhatta azt. Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. Ebből arra következtethetünk. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható.139 jából. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. Statisztikai modell segítségével kimutatták. nem közös környezet).

heves.8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. továbbá Ferenczi. valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban. Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. 1998). az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai. . 1983). ahol a családok kevesebb. a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. ez az összefüggés változhat annak megfelelően. hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció). mégis megerősítik a fentebb ismertetett. hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai.140 tományban (pl. a jelen kötetben). a korai irritabilitás megváltozik). A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. Gondolhatnánk. hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik. és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. 2005). Iskoláskorú (7–12 éves).vagy örökbefogadott mintákban végezték. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. mint azok. Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. 2007). hanem környezeti tényezők alakították. Nyilván. Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. illetve olyan mintákban. ugyanakkor az is logikus feltételezés. Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták. tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. hogy azok a szülők. iker.

korlátozás. kvantitatív genetikai (pl. Deater-Deckard és mtsai.és kisgyermekkorra. N = 389. az antiszociális viselkedés. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció. és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához. Haworth és mtsai. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. támogatás. Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. 2006). Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. hogy a viselkedés megjelenését. konfliktus. különös tekintettel a csecsemő. 2009). A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl.46. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. . amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák. nem várhatjuk. változatosságát számos gén befolyásolja. közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra). a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). tízezres) vizsgálati mintákban. ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy. Elkins és mtsai. hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását. míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta. gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. továbbá azt tárgyaljuk. A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. Sokkal valószínűbb. megjelenés alatt). 1997). Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal.

hogy a felfedezőket (Francis Crick. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. valamint 1 pár ivari kromoszóma található. változata van jelen az egyedben.142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet. A 20. hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. és létrejön az ismert X szerkezet. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. guanin [G]. még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább. amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. timin [T]. 3. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. Heterozigótaság . A kromoszómák száma. és nem tudta. James D. Genetikai alapfogalmak II.2.2. és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid). akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük. Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma. A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását. a több allél által együttesen kialakított változat. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat). században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. mérete és alakja fajra jellemző. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. Homozigótaság: l. A DNS egy óriásmolekula. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. DNS). amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. Watson és Maurice F. és citozin [C]). de azt csak 1944-ben fedezték fel. A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. keretes szöveg).

Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették. 3.1.gov/sci/techresources/Human_Genome/home. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le. 2002). 2003). A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van). ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l. l.ornl. Gervai. hanem azt is vizsgálják. 3.2.hapmap. A DNS szál viszonylag kis 3. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l. illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. 2009.shtml.wikipedia. A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik. na(http://en. ábra). http://www. hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. keretes szöveg). amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul. ábra). ami 2003-ban fejeződött be. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti. A klinikai diag 9 10 http://www.org/.143 hetnek. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata. hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség. 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása). ezért a genetikaihoz hasonló.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának.2. Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt. 3. Ridley. .1.svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük. l. ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb.

E kutatások célja. Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. amely nem kódol fehérjét. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki. az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. hogy a pontosabb diagnózis. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. amelyeket egyetlen gén határoz meg.2. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben.2.wikimedia. továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros. vagy többször fordul elő. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában. az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására. Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. 3. 3. 3.png csomagolódik”. Vannak ugyan olyan tulajdonságok. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz. Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban. A változatosságot polimorfizmusnak. keretes szöveg) formában előforduló gének aránya. továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l. de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok). Ilyen ritka . hiperaktív impulzív és kevert típusok). A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik.2. áthelyeződik. esetleg megfordítódik). tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson. relatív módon értékelhető. keretes szöveg).144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket.

akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. eleve eltérő tehát. amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. majd halálhoz vezet. Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. és annak milyen változatát vizsgálják. 2009). Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. még Gervai. Ugyancsak felmerülnek olyan gének. CNV). Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető. keretes szöveg). vagy csak abból adódik. Az eddig elvégzett vizsgálatok el- . vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket).1. (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd. és így választják ki a kandidáns gént. de az autizmussal és a szkizofréniával is. Feltételezhetjük. 3. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU). táblázat foglalja össze. amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. amelyek az agy fejlődését.3. a neurotranszmitterek előállításában. és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is. és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését.145 példa a Huntington-kór. valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. hogy melyik gént. Azt. SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus). hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak. A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation. Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. GWA). az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3. hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el.

3. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig). Férfiak. (akik tehát hordozzák a módosult allélt. . egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria. Ha nem fedezik fel időben. Recesszíven öröklődő. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni. A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. Ez nem meglepő. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani. fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. ha csak egyetlen gén módosul. Génszintű.1. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet.146 3. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés.3. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l.1. és a kialakuló motoros. és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. a Huntingtonkór. a másikon viszont a megváltozott gén található. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. amelyet egyetlen. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók. 3. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. kromoszómapárban – eltérnek. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. így azok a rendellenességek. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet. A legtöbb. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja.

3. a szkizofrénia és a depresszió.1. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. koponya-rendellenességek. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. vagy annak egy részlete. A megszokottól eltérő testi jellemzők. akár a viselkedésben. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. akár a képességekben megmutatkozó.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül. valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. 2005). A 22. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága. Mint láthattuk. A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. l. például furcsa arc. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. vannak betegségek. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek. kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. amelyekre csak felnőttkorban derül fény. hogy egy teljes kromoszóma. A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával. Ezt az esetet triszómiának nevezzük. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . normatív fejlődéstől való eltérés formájában). A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. ami megfelelő skálán mérhető is. táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. A 13. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára.és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. Viszonylag gyakori. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak. Ezekre. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. kromoszóma triszómiájához köthető.

l. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. akkor protektív faktor. illetve kompenzálható. A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány. . valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. enzim. Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. ahhoz. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. bővebben Lakatos. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. Crohn-betegséggel. KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények. hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen. odds ratio. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy. Nagy. 2009).vagy hormonpótlással. esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. ha 1 alatti az értéke. hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk. illetve a szervezet károsodását. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. reumás ízületi gyulladással. Azt feltételezték. OR11). Ilyen például a gyermekkori temperamentum. az elvárásoknak megfelelően. ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel. sebészeti eljárásokkal. A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1. ha 1 fölötti. Itt. Ez a 11 1 lenne az OR. magas vérnyomással. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. akkor rizikótényezőt jelent.03–1. Nemoda és Tárnok. A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat. 2009). ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához.

a katekol-O-metiltranszferáz en. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje. „s”) 14 ismétlődés.ismétlődés.„magas aktivitá. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 . ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe. zimfehérje. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-.149 3. 4 Szabályozó szakasz. befolyásolja. – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus. csecsemő és gyer(48 bázispár is. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja. kaszában (a gén noradrenalin.– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét.nyiségén keresztül fejti ki. de funkcio. szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja.–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. hosszú (long. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val). rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk.1.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté. változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák).nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében. mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt. korban) kevesebb fehérje.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér. (Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt. így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása. hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön. gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja.lyásolja.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése.

A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. hogy a genetikai hatás közvetlenül. A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. az externalizáló viselkedés magas. 2006. és képesek lehetünk kimutatni. azaz a kimeneti változónkkal. illetve az externalizáló viselkedés alacsony).150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. moderálja a környezet. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. gyanítható. A modell alapján elképzelhető. ha a (pl. hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége. hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. csak akkor. l. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. a jelen kötetben). Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk. amely adott környezeti kontextusban. „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. . továbbá Danis és Kalmár. hanem dinamikus folyamat. a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. Eszerint feltételezték. Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. vagy a genotípus hatását módosítja. A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. adott „kimeneti változóra” érvényes. vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel. rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. Az a genotípus. Fontos. mint más genotípusú gyerekek. átgondolt és megbízható mérése terén. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában.

3. rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk.151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette. ábra) (Belsky és mtsai. amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét.3. amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése . amelyek az egyén fejlődése. illetve az ellenálló képességtől. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága. Láthatjuk. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását. Ez annyiban tér el a sérülékenységtől. elhanyagolás vagy bántalmazás). Ide tartoznak azok a kutatások. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. 2009). Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. tehát sérülékenységet (vulnerabilitást. 3. A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. hogy kibővüljenek azok az elméletek. alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl. 3. mind negatív irányú eltérés esetén (pl. (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be. szenzitív gondozás vs.

A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva. Felfedezték. ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát.12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-. akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study.152 szempontjából. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb. Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével. A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. 3. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. 2003). illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. 2009). Lakatos. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l. továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását. a gyermek. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből.1. A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. Ha az anyát a környezete támogatja. . az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja. mégpedig úgy. Bántalmazás. a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió.és a felnőttkori temperamentummal.

és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól. A homozigóta rövid genotípusú. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot.1. 3. hanem a megfigyelt mintázat a 3. hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet. ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg. A vizsgálatból úgy tűnik.3. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. táblázat). akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal.1. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. 2002).13 Feltételezték. . táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai.153 csökken. 2009). A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre. Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l. A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l. 3. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják. Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. egymástól független viselkedéssel kapcsolatban. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. mint bármely másik csoportba tartozó személyek. hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál. hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is. és több. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. Azoknál a vizsgálati személyeknél. a szorongással. Lakatos. hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. független mintákban is kimutatták. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l. valamint a depressziós tünetek súlyosságával. azaz a szorongásos állapottól. Úgy tűnik.

további elemzésre és megerősítésre szorulnak. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára. vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat. megküzdését a környezeti kihívással. 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. 2008a). A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. a II. ha a szervezetet stressz éri.) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. Ezek az eredmények – noha érdekesek –. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. 16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. (A korai kötődésről bővebben l. 2008b). a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. haragot.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti. amelynek mennyisége megnő. Korai gondozás. Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát. azaz érzelemregulációról l. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is. megváltozása jól jelzi például a félelmet. a szorongással és a stresszreakcióval. 14 . Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). Lakatos. A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést. A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. kötetben. az érzelemszabályozásról. Tóth a jelen kötetben. 2006). A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban.

A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték.4. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket. sem az anyjuk által nevelt.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket. ha anyjuktól elválasztva. ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék. de homozigóta „hosszú” genotípusú. Ez a jelenség arra utal. selkedése kellőképp szenzitív 3. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. Sőt. . Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték. egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat. a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült. a D2 dopamin receptor (l. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. hogy csökkenti a szívfrekvenciát. kortársakkal együtt nevelkedtek. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal.1. 3. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. és tartalékok képződjenek. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt. hiányuk vimők. Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek. de anyjuk vialakulásának valószínűségét.

de a stresszel. a dezorganizált kötődésről l. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel. hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük. mint azok a csecsemők. 3. A napi gondok. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is. Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai. a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4.156 tattak. akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. a jelen kötetben). míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot.4. A környezeti tényező. 9%-át magyarázta. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. A napi gondok. kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. 2007. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. Tóth. Úgy tűnik. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). COMT) kódoló gén. akik nem hordozták a rizikóallélt. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki. ábra). az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. Azt találtuk. .

valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb. A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van. 2002). bővebben Gervai és Lakatos. de anyja nem dohányzott. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban. mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. amelyek a legtöbb tápszerből. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte. van-e összefüggés a szoptatás. hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. Két nagy. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. ha az édesanya nem tud szoptatni. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. . mint a 7– genotípusú csoportban. ahol az anyák nem dohányoztak). hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. valamint a tehéntejből is hiányoznak. hiszen több. Úgy tűnik tehát. illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. akkor azt látjuk. 2009). Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között. Azoknál a gyerekeknél. Fontos megjegyezni azonban. Ha azt vizsgáljuk. de nem okoz drámai hátrányt. ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában.

hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak. illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával. A dopaminerg rendszer két génjét. hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. A DRD4 gén sem közvetlen. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. . sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek. Különösen érdekes. Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél. Láthattuk. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. 9. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. A két genotípus hatása összeadódott. Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. Be kell látnunk. hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk.158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük. vagy esetleg kik azok. hogy megmondhassuk. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával. Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra.

még Gervai. akkor a memória sem alakul ki. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy. 2005). E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. amelyek azt mutatják. ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával. valamint az is. A változás független az örökölt génektől. Ugyanakkor tudjuk.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt. amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf. 2009). 2009). megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. ráadásul aktivitásuk attól is függ. hogy az adott sejt melyik szervben. Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat. Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. meghatározott a kromoszómák szerkezete. milyen szövetben található. Meg tudták vizsgálni. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). hogy például az agy melyik területéről van szó. és az egyén viselkedését. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad.

Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését.160 tázata ahhoz volt hasonló. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. Tudjuk azonban. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól. hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. napjainkra már nincs igazán értelme. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. 2009). hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. A szerzők feltételezik. de hiba lenne azt feltételezni. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások. hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést. tehát az intervenció. elképzelhető. amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. amelyek elképzelhető. Ezért annak a historikus kérdésnek. 2009). Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre. Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet. . a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni.

hogy milyen gyermeket szeretnének. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. vagy éppen hátrányosak. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. szaporodását. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. nincs egy kiválasztott. de inkább sok gén együttesen alakítja ki. és – néhány súlyos betegségtől. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. A jellegek többségét nem egy. figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz. Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték. bűnözési hajlam) örökletes. hanem több. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. illetve fejlődik.161 3. így nem lehet tenni ellene semmit. addig a dohányzásnak. és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében. A gének nem rosszak és nem jók. . Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja. és az is fontos. függőségnek. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. esetleg semlegesek. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő. Míg a fenilketonuriának van „génje”. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. Napjainban gyakori.4.

DNS – az élet titka. hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. C. amelyek akár a diagnosztika. P. Molekulák. L. vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. HVG Kiadó. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. Hamer. . P. miszerint ennek. sorsok. ez nem jelenti azt. szeretetért. Így. 3.. Genetikai átjáró. (2003). MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. D. D. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. Reméljük.. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen. (2002). A. különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. Nordex Kft. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése. A jövő nincs megírva. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. különösen úgy. Copeland. HVG Kiadó. A. gének. Venetianer. Jószöveg Műhely. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. az a tulajdonságok kialakulási folyamatának. szenzációk. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. Watson. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért. (2008). Budapest. Osiris. (2005). L. messze nem ilyen. még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. Dialog. J. Eberhard-Metzger. Génjeink. Jacquard. Campus Kiadó. Budapest. Budapest. Budapest. Vince Kiadó. vagy akár az agresszivitásért. (2002). Budapest. (2004).4. Budapest. keretes szöveg). Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. mechnizmusának jobb megértése. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. amelyek növelik a valószínűséget –. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. Khan. Tudományok kiskönyvtára sorozat. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik. akkor biztosítható annak elérése. Az élet molekulája: bevezetés a genetikába.

B. M. Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism. Bakermans-Kranenburg. L. W. T. K. Sabatti. 14. S. Caspi. Csányi. 18860–18865. Taylor. Kim-Cohen. Budapest.. McClay.. (1999). 10: 1117–1127. Developmental Science... van IJzendoorn. Science. Alink. Moffit. A. 9.. I. Dionne. L. A-C.. A.. Milne. Mill.. L. et al. Jonassaint. S. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. B. I. C... G. 57.. Duyme. 301. Petrill. Craig. C. Tarabulsy. Thompson. Caspi. F.. (1994). R. A. Developmental Science. DeThorne. 46. T.. (2002). (2005). Boivin. V.. R.. S. 8790–8794. (2009). Martin. K. Caspi. J. Pluess. Forget-Dubois. 498–504. A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood. Mesman. D.. W.. G.. S... N. H. Developmental Psychology. A. Nemzeti Tankönyvkiadó. Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene. Saysset. (2005). . E. Caspi. van IJzendoorn. McClay.. Science. M. Pszichológia.. A. A. J. W. The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial. J. A. 104.. J. T.. W. Sugden. M.. 851–853. M. L. Willliams. Petrill.. F. 20. (2007).. M.. J... M. 19. R. et al. (2005). (2008a). Deater-Deckard. M. S. Craig. J... Biological Psychiatry.. I. J.. Stanton.. Gervai. F. Brummett. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. Freimer. 386–389. B. Nature Genetics. R. Development and Psychopathology. The Human Phenome Project.. G. Tremblay. Harrington.. 44. S. I. Pijlman. 96.. 351–363. Murray. 612–630. Boivin.. Belsky. McGue.. DeThorne. 30. J. V. Craig. 3–23. (2008b).. et al. 293–300. M. Elkins. A. (2006) Fejlődéslélektan. (2007). Proceedings of the National Academy of Sciences.. Taylor. H. Mesman. J. H.. R. T.to 3-year-olds screened for externalizing behavior. F.163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg. et al. Etológia. Cole. F21–F26. (2009). Thompson.E. 33. Cole.. Proceedings of the National Academy of Sciences. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction. 453–465.. Pérusse. 8.. Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry. Developmental Psychology. R.. Budapest.. Poulton. T. et al. 34. T. D. L. 746–754. Dionne.. 805–820.. M. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. (2006). J. Deater-Deckard. K. M. G. M. Moffitt. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. Moffitt... 297. M. (2003). Zoccolillo. A. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1.. Pierce. How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study.. (1997). C. Williams. J. Pérusse. Juffer. Harrington. Iacono. Dumaret.. Juffer. Osiris. 15–21. J. (2003). Infant Behavior and Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.. A.. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. N. Tomkiewitz.

M. 101. S.. Új. Yang. et al. Dodge.. K. M. Budapest Haworth C.. A. 438–453. 456–463. J.164 Gervai. T. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. Bakermans-Kranenburg. 34. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. Ronai.. J.. 43. Developmental Psychology.. Houshyar. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. (2002). van IJendoorn. 17316–17321. J. Pszichológia. K. Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. 40. (1998). de Geus E. I. Deater-Deckard. A csecsemő. Szyf. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting. Sasaki. 12. Krystal.. McGowan. Reich. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer. I.. B.. Gelernter. B-Z. Novak. LVII. 50. L. 155–169. Szyf. O’Connor.. M. 61. Z. (2009).2009. K. S. 970–981. R. R. Caspi.. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. Henderson. Lakatos. 662–673. Taylor. R. Haworth. Psychological Medicine.és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. (2007). H. Development and Psychopathology. N. Linting. Paulussen-Hoogeboom. Gervai. 136–141. Az elméricskélt ember. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood. Gould. M. K. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. Hamer.. Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype. 342–348. Copeland. O. Tárnok.. (2004). A. Martin N. D. H. P. J. 615–625. Meaney. M. Wong.. Toth. (2007). Hague. I. van Beijsterveldt C. E. Biological Psychiatry.. M. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában. Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. S. Nature Neuroscience. Todd. Developmental Psychology. J. T. A. Jaffee... D. Luciano M. Sun.C.55. et al.. Lakatos. Z. J. Typotex. Plomin. Gottesman. A. (2009). J. (megjelenés alatt). 307–319. Peetsma. M.. G. Z. R. J. . Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience... R.. K. A:. J.. Dale. A. (2009). Wright M. Gilissen. G. I. (2009).. American Journal of Medical Genetics. 17. 29. Douglas-Palumberi... S. Pszichológia.. (2009). (2005). Child Development. K.. M. and the DRD4 polymorphism.. et al. Molecular Psychiatry. (2008).. Neuman. J. 1. (2007). doi: 10. H. Tully. 1042–1050. Nemoda. E. Developmental Psychobiology. (2005). 2. Génjeink. Baker.. T.. J. Social Neuroscience. A. Lakatos. P. Part C.. 43–62. Moffitt. I. Hermanns. (2002). Budapest... Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children. M. G. W. 25–42.. Acta Psychologica Sinica. L. Lobos. R. 151C... 67–84. Osiris. D’Alessio. A.. 1320–1328. Plomin. 28. D. Proceedings of the National Academy of Sciences. M. quality of care. I.. Fulker.. Labonté. H.. 37.. M. J. S.. Stams. Rutter. Dymov. Magyar Pszichológiai Szemle. F. Danis.. Kendler. P. H.. 19.1038/mp. S.. Kaufman. 615–626. C. Gottesman. (2007). (2008). T. (1999).. Lipschitz. Rutter. 80. Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review.. E..

M. Biological Psychiatry. (2002). W. Sonuga-Barke. 1377–1394. Vajda Zs. Child Development. resilience. N.. DeFries... 191–197. 312–319. Neuropsychopharmacology. J... Ridley. Chen. J. J. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. Pluess. S. Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity. W. Propper. H. Van IJzendoorn. and gene X environment interactions in rhesus monkeys. J. Belsky. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder. Az intelligencia és az IQ vita. (2008). Brain and Behavior. C. e6–e5. Mills-Koonce. J. J. J. 79. Implications of resilience concepts for scientific understanding. 403–410. 1094. M. Calkins. Bakermans-Kranenburg. Journal of Child Psychology and Psychiaty. . M. Pszichológiai Szemle Könyvtár. Psychogiou. Akadémiai Kiadó. Scarr. 50. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. Rutter.. Moore. K. Franke. Annals of the New York Academy of Sciences. Budapest. McCartney. és mtsaik (2009). J. (2008). Schork.. Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. R. J. E.C. (szerk. 1052–1063. (1977). (1983). Hill-Soderlund. 1–24. M... How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. (2009). 83–104. (2006). Gelernter. D. B.165 Plomin. R. M.. (2008). Budapest. Child Development. D.. L. S. G. B.. et al. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system. Genes. 309–322. Annals of the New York Academy of Sciences.. Sweatt. 65. 1094.. 54.. (2006).. 424–435. J. S. A. Risk.) (2002). Akkord. 5. an intermediate phenotype for anxiety disorders. J. Suomi.. J. D. M. R. Buitelaar. 84. 66. 7. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. Halpern. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity.. L.. T:. (2009). Biological Psychiatry. Loehlin. S. R. 33. C. Mesman. Oades. A.. Psychological Bulletin. Neuman. C. Stein.

ÚJ TUDOMÁNY. fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet. elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés.166 4. ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? . Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA.

167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése. Befejezésképpen kiemeljük. . hogyan neveljük. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban. fejlesztjük és oktatjuk őket. amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. hogy miként gondoskodunk a gyermekekről. amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez. illetve rávilágítunk. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait.

ábrázoló. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. 4. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. A múltbeli nézetek. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. logikusan gondolkodó. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. olvasó. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire. a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés. folyamatos változása szükségszerű. mint egy meg nem ismételhető időszakra. sportoló. mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. döntőképes. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban. Múlt és jelen. Elmélet. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. autonóm személy. amikor esély kínálkozik arra. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent. Hiszen az elmúlt korok sajátos. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat.és alkalmazott kutatások. alap. hangszeren játszó. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos.1. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. számoló. a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. A fejezet végére.

Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. hogy a gyermek mikor. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. 2001. kötetben. hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. és láthatjuk. Egyed. genetikailag meghatározott. valamint Danis és Kalmár. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l. a jelen kötetben. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. Danis és mtsai. gondozónő. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. . csak az adott területen probléma merül fel. A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. amire ezt írták. nyelv/nyelvtan. modulok felelősek. rokonok. óvónő stb. Felismerte. Ma már tudjuk azt is. milyen módon kerül kapcsolatba.169 1 4. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. kivel. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki. Pedig erőteljesen befolyásolni képes. a modularizmus feltételezi. az ún. 2006. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében.) és azt a társadalmi kontextust. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. a II. A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. Egy sajátos nativista elmefelfogás. Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. még Cole és Cole. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről. mi történik vele stb. amely olyan passzív agyat feltételezett.1. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. arcfelismerés) veleszületett. Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk. részt alább). feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek. talán kicsit elfelejtkezve arról. hogy a különböző funkciókért (pl. testvérek.

vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. hogy milyen kultúrában él. a mai Görögországban. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. ami minden gyermekben hasonló és közös. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. Sokszor pedig éppen arra van szükség. és olyan ismeretet nyújtani. akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. iskolapszichológus.2. A környezet többszintű. olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása). oktatásáról gondolunk. szegregáció helyett integráció). legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. hallás és látás rendszeres vizsgálata. de családok generációinak életére vannak hatással. ha akár időben. 4. Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. azt lássuk. A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. gyermekvédelmi felelős). keretes szöveg). szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. Vegyünk egy egyszerű példát. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl. egy mai. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. . amit ma a gyermek fejlődéséről. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír.170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. Meggyőződésünk. ökológiai. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését.

Így arra következtettek. A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. Greenough és mtsai. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet.  Híres. letakart szemükre örökre vakok maradtak. 2. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében. 1987). . 3. bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik. problémák valószínűségét. 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja.2. 1. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. és csak egy korlátozott. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. Erre épül az a feltételezés. patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. mint pl. ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták. Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. hogy létezik egy olyan periódus. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. részt alább). hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások. A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik. hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. mint felnőtt korban. A későbbiekben erre még visszatérünk. A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta.2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek. Bruer (1998. mint egykor Lorenz. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között. 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. maradandó károsodást szenved.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l. Hubel és Wiesel kísérletében. amikor azt tapasztalta.171 4. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl. rövid időszakban történik meg. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. 2008). annál több új szinapszis alakulhat ki. 50%-kal magasabb. hogy az agy csak az első három évben rugalmas. Lorenz többek között azt hangsúlyozta. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan.

Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. amelyek világossá tették. részt alább).  Nagyon fontos. ha azt mondjuk. ÚJ TECHNIKA. de szét kell választanunk. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. Szakítottak azzal a nézettel. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. társtudományok Talán nem túlzás. a gyermek érdeklődésére. Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. újraszervezésében van szerepe. hogy vannak olyan élethelyzetek is. és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai. 3. ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. amikor tudatos szakértői segítségre. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses. Nyilvánvaló. Érdemes megjegyezni azt is. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. fejlesztésre van szükség. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. 4. válaszkész szülő tehet. Immár empirikus kérdés az. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. a . Nincs bizonyíték arra. figyelmen kívül marad. amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. de hasonló kedvező hatást fejtett ki. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában. hogy az extra gyakorlatok. 2. bár lassabb és kisebb mértékű. 2007). A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá. igényeire figyelmet fordító. és mi akár korlátlan ideig (l. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről.172 1. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. ÚJ TUDOMÁNY. hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban. keretes szöveg). mint az utóbbi évtizedekben.3. hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét.  A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban..

. 1999). A módszer hátrányaként említhető. mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. kép fMRI felvétel. Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről. követni tudja. Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. Csépe. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai. A mérést arra építhetjük. 4/2. 2005). az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden.sciencedaily.com images/2007/10/071030114055. epilepszia. hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. ott növekszik a szöveti vérátáramlás is. A kutatások további fontos törekvése. autizmus. 2003. Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1. Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. fMRI).jpg (pl. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. az adott aktivitás időben mikorra tehető.173 4. 1987/2002). monitorozva a sugárzást.3. A készülék. orvosi indikációval használják gyermekeknél. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. Forrás: http://www. hogy nem mutatja meg. hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl. hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást. Bár csak alacsony sugárterheléssel jár. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között. . Chugani és mtsai.

dana. D) PET-készülék Források: http://www.1. latencia – mentén írhatók le. illetve. 2006. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. a neurális. hogy teljesen biztonságos. Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám. 2003).com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. 2005. Lényege. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására. a PET-nél jobb az idői és téri felbontása. a viselkedéses és a környezeti – szinten belül. Gulyás.yogameditation.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot.174 C) D) 4/3. 4/4. amplitúdó. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. Előnye. a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat. Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. a tapasztalat hatása. Gottlieb (2007. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban. http://www. Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. Ez kétirányú. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai.jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül..jpg. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. l. 2003). Az EKP-nak kiváló az idői felbontása. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. Kéri és Gulyás. Legnagyobb hátránya. környezeti ingerek. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- . és a szintek között is. 4. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni.

Kétirányú hatások Környezet (fizikai. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. társas. elsősorban a magzati és a születés utáni. (2007. hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó).és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából. a jelen kötetben. 2. ha különbözőképpen végezik pl. hanem azt is. amely más hatást fejthet ki. ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb. 2000). (Akár egy egyszerű. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket. korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l.1. A molekuláris genetikai kutatásokról l. . hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását. olvasás–diszlexia. o) A viselkedés. arcfelismerés és zavara). hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása. G. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. egy gyermekére ráhangolódó. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. de rendszeres gondozási helyzetről is. Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. különböző kultúrákban. még bővebben Danis és Kalmár.175 letően mindebből következik. 4.

amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. szinaptikus stb. 2004). folyamatos fejlődés vs. A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. azzal kecsegtet. keretes szöveg). hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. környezet. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. . hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat. öröklődés vs. A viselkedés. Alapvetően arra keresi a választ. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást. Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából. ez azt jelenti. Az emlékezet kutatásban pl. amelyet az agy – alaktani. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. illetve az emlékezeti zavarban szenvedő. 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához. hanem fejlődési folyamat eredménye. Karmiloff-Smith (1992. kémiai. formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja.4. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. 2007). hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l.176 pontosít5 (Munakata és mtsai. szakaszos fejlődés). amnéziás betegek viselkedésére összpontosított. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. 1996. 4. hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. A kutatók felismerték. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl.

S-J. 4/6. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat. kép A) A neuron. de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl. b) http://www. bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. The Learnin Brain.jpg.org..centurahealthinfo.uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. Az „adó”az axon. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e. sűrűsége. Lehetnek méretbeli különbségek (pl. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai. 4/7. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek. C) A mielinhüvelybe burkolt axon. humán neokortexnek 1/30 része). a beszéd). c) http://www. Lessons for education. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban.4. 12.microscopy-uk. Források: a) Blakemore. o.177 4. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki. Egy oszlop átfog minden horizontális réteget.org/ graphics/images/en/9682. Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű. a „vevő” a dendrit.. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is. Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van. Blackwell Publishing. mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. és Frith. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja. a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól. (2005).. mérete. . A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is. A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható. U. az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg.

Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra. 2007). hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l. . amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén. a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith.ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. Mareschal és mtsai. A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. Feltételezi. versenyképes elméleti keret. Danis és mtsai. amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez.. 4/9. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el. kötetben. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti.disaboom. 1998.mcgill. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket. 2007). miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket.jpg B) http://thebrain.178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. mechanizmusokat ír le. 1998. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti. a II.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új.0/images/content/White_matter. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban. Források: A) http://www. Westermann és mtsai.com/Themes/Disaboom2. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás. Annál is inkább.

Ezért nagyon sok . hogy fejlődése kontextusfüggő. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. Ez azt jelenti. „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. a génektől kezdve. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l. vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. akkor az hatással lehet más területek fejlődésére. a sejtek alkotta agyi területek. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”. Nevezetesen. – a neurális fejlődéssel. vagyis a sérülés területspecifikus lesz. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is.1. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. érzelmek stb. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. sérülése nem befolyásol egyéb területeket. a sejt. hanem más funkciók fejlődésére is (l. hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. mint a többi szintre. eltérő neurális szerveződés” c. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. Egy korábbi felfogás. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. amelyre ezek alapján éppúgy igaz. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra. a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. keretes szöveget). kogníció. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. Danis és Kalmár. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben.179 fejlődés nem előre programozott. A neuro előtag azt fejezi ki. Ebben a roppant bonyolult. rész). hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. 4. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. komplex biológiai rendszerként vesz részt. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik). a modularizmus szerint (l. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet.

ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. hogy míg az veleszületett. az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. rajzok. tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. választásaival.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl. amiből tanul. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. 2007). mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. inkább a képek. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. tehát proaktívnak tekinthető. Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. Egyrészt azért. Persze egy nyitott és kíváncsi. hogy a gyermek proaktív. Feltételezi. Ahogy pl. Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. vagyis saját aktivitásával.). Saját viselkedése hatással van környezetére. filmek iránt kezd érdeklődni. de más neurális folyamatok (pl. a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly. hogy a késlekedésnek mi az ára. A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről. 2. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. amit kínálnak neki. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. felvilágosítás arról. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud.

Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. vagy ami éppen történik vele. 3. rendszerek „specialistáivá”. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. 2007. 1998. .181 feltételezett. 2002. Mareschal és mtsai. Nyilvánvaló. 1998. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. könnyen köt vele barátságot. hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. csodálói vagyunk. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. amelynek mi. Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. 2007). nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. 1992. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. A modulok nem velünkszületettek. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. rugalmasságát. hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint. méghozzá úgy. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. annak fejlődését. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. idővel az aktivitás lokalizálódik. Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással. ami történt. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. valamint az atipikus fejlődést. Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. 2009). Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. de ha valaki megérti a szemléletmódját. magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek.

ábra). 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. ha az elülső. amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. az 5. 4. amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal.2. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki. napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal. 4. 7 . hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg.8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. és kezdődik el a kb. A velőcső záródása a 21. 2006). Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. Cole és Cole. 4. Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. ábra). fejezetében (Kalmár) térünk ki arra.3. Amikor a méhbe ér.182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról. Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l. Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. ábra  /6. majd megjelenik a középső is. A 11. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. folyadék kerül bele. Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért. illetve egy belső sejttömeg.3. nyitott gerinc. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek.2. deréktáji csigolyán fordul elő. A veA kötet 5. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz. ábra  /A) hátulsó része nem záródik. amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l. folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida). majd előre és hátra terjed. Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. Ha pl. 4. Ha a velőcső (l. állapot). derékfájás).

2. és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul. ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk. 4. 4. 6. 5. ábra  / D) (Szente és Toldi.3.com/showdocument. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak. később kampószerűen elhajlik. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra. 1997). 1.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –.aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001. Scheibel. majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l.3. hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel. 4. napja környékén kezdenek megszületni. 2. ábra  / B). az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40. 1999. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l. Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának. 4. ábra  /C). 3.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes.183 1. melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l. 4. .3. 4.indianjournals.

mert hatással lesz arra. A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek. c). Mintázata azért fontos. A telencephalon. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt.184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük. 4. ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20. valamint Szente és Toldi (1999) 114–115. 2002). hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet. Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat.jpg. alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül.colorado. amelyből a két agykamra. b. . ún. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes. a differenciálódás folyamata következik. nagyszámú dendritek. Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d).3. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a.

mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. amíg növekszik a kapcsolatok száma. 60%-a. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet. és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik. Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. elágazással rendelekző axonok kialakulása. vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. 2002). csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. illetve a dendritfa megfelelő részét. keretes szöveg ábráit). A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. Miközben a neuronok differenciálódnak. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. A prefrontális kéregben. de tart még serdülőkorban is. mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l. hanem leolvasható róla az is. még 4. beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak.) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. 1990/2002). amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés. csak valamivel később. A nyelvért. ami az egykori maximum sűrűségének kb. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat. Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. A szinaptogenezis. kontrollfolyamatok stb. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. a metszés. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. 2001).4. vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben. A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. Érdekes. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. A nem működtetett . területekkel. majd egyéves kor után fokozatosan csökken. és tart még életünk negyedik évtizedében is. A humán idegrendszerben ez komplex. hosszan elhúzódó. hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet. A folyamat az első években a legintenzívebb. gesztációs hét környékén kezdődik.

érdemes lesz majd megfigyelni.A. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek. Azt mondhatjuk. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő. (2001).és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist.186 kapcsolatok idővel leépülnek. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. hogy a különböző funkciók. 4. a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében. serdülőkori meggondolatlanságok). életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé. s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. ábra Az agy fejlődése Thompson R. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével. 56:5–15.. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4. A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus. 2003). hogy ebben az esetben a kevesebb több. rövidlátás újszülöttkorban.4. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson.A. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő. hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata. Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre. ábra. Az agyfejlődés különböző időben. s hogy a csecsemő. & Nelson C. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre. .4.

amely mindenütt előfordul. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent. Ne feledjük. másrészt a faj fejlődését. hogy világosban. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. Így nincs nagy kockázata annak. úgy alakultunk ki az evolúció során. de csak olyanokat. A környezet hangjai hallhatók. milyen . a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. Thomas és Knowland. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. Ennek funkciója. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. az emberek pedig kommunikálnak velünk. heterogén vizuális mezőben élünk. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. Feltehetően úgy evolválódtunk. látás. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. 2005.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. azaz a legteljesebb legyen. 2009). vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. akikhez kötődhetünk. az „ablak becsukódik”. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja. fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra. hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. Ha ez elmarad. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. és atipikus fejlődés következik be. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. hallás. A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl.

műtéti úton eltávolított hályog okozta. Lukács és Kas. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. kötetben). hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban. Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől. és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. a jelen kötetben). A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. Megfelelő ingerlés mellett. . és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. a II. a fejlesztése során.youtube. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők. kép). A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. A 10 http://www. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. Ha a baba hályoggal születik. Szabadulása után.2. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani. 4. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt. Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. társas. Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást. Ennek extrém példája Genie10 története. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l. a családtagok számára megtiltotta. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. hogy beszéljenek hozzá.com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. Danis és Kalmár.188 bonyolult. kulturális környezetére vonatkozóan (l. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott.

milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl.science.html A nézéspreferencia technika lényege. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél. azt fogja nézni. . ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető.11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent. Egy órával azután.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. látásélesség. 2006). mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület.ulster. Több vizsgálat igazolja azonban. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek.ac. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. vagy későn veszik észre a hallási problémát. globális mozgásészlelés) eltérően. hogy a jelnyelvet is – csakúgy. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme. hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja. látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul. normál látásélesség kialakulását követően (6. kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai.189 4/10. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás. A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt. Ha nem. különböző ideig működhetnek.

Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben. a társas és érzelmi fejlődés.5. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. Kiderült. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata. hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. azokat. a kognitív fejlődés.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. 4. Számos humán vizsgálat született már. akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. és azokat. hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta. így a fizikai gyarapodás. hatékony.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja. másik részük továbbra is intézetben élt. és jobban is értette a mondatokat. a szenzoros.7.12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni. Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. akik csecsemőkoruk óta tanulták. 4. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket. hogy miként gondolkodunk. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is. Ezek az eredmények is azt erősítik. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját. 2000). Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. A gyors. . Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar). részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. akik 4-6 éves korukban kezdték. de anyjuk nélkül kell felnőniük. keretes szöveget). milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést. Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. azoknak a helyettesítései felületesek. amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. amelyben kimutatta. a kötődés alakulását. a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. mint más nyelvek. A Charles A. a beszéd és a nyelv. A nevelőszülők képzésben vettek részt. Egyik részük nevelőszülőhöz került.

A növekedés akkor is kimutatható. Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson. Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. az intézetben élő gyerekek nem. a kötődés. Lényeges adat. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás. kötődés. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba. 2009). ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény. 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület. hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben. Ha valaki nem gyakorol. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l.és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. nyelvi. Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. 1995). Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest. 2007). Bizonyos időszakban. a kéreg fejlődésének idejében az agy . Nagyon fontos viszont. Fizetséget kaptak tevékenységükért. az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt. több pozitív érzelem és figyelem. kognitív fejlődés. valamint a gondozói környezet felmérésével. illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. a viselkedésproblémák. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek.5. nyelvi fejlődés. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. Az első vizsgálatok után 30.191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését. még a 4. rendszeresen látogatta őket szociális munkás. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. a kognitív. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai. Mindez azt jelenti. Az EEG. keretes szöveget). társas és érzelmi fejlődés.

Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta. mivel azt sugallja. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését. 1996). és az angolt csak második nyelvként tanulták. figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is. ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni.3. Úgy tűnik. 2001). Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat. Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. 4. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. EKP-válaszaik is (l. A feladat hangok észlelése volt. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. 4. Tény. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai.6. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén. hogy. amely nem függ attól.192 különösen érzékeny és plasztikus. Ugyanakkor azoknál. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. hogy vannak betegek. de egész életen át megtartja azt a képességét. keretes szöveg). amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. Olyan siket személyeknél. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. hogy kinek mi az anyanyelve. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban.

akinek az angol második nyelve. a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl. Ezek az eredmények szépen illusztrálják. Ez újabb érv amellett. . hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. Ezt az értelmezést támasztja alá. nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. akiknek nagyobb a szókincse. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. 1992). Olyan halló személyeknél viszont. hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. míg más rendszerek (pl. hogy ez akkor is igaz. hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. különösen az alsó frontális régióban. mint Genie.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás. Nevillék csoportja megmutatta. erős aktivitás jelentkezik baloldalon. kiderül. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. Egy anyanyelvi jelelő esetén. Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. 14 L. 2002). amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten. Ez azzal magyarázható. hogy milyen nyelvet tanulunk. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. Ugyanakkor. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz. a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. Ha azonban ez nem történik meg időben. Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. hogy milyen jellegű a nyelv. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. Amikor halló személy angolul olvas. Adalékul szolgál.

az agynak már története van. Kizárólag jobb féltekéjével. akkor nem történik más. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt. Ezek alapján kiderült. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. nem vettek tudomást arról. A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. hogy valaki ne használja a bal kezét. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. hogy képességeinek voltak korlátai. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. Persze sokféle módszerrel el lehet érni. Bizonyos szindrómák esetén.194 4. de ez alapján sem állíthatjuk. Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). végtag elvesztése). mintha addig mi sem történt volna. kommunikálni kezdjen. Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl. 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak.6. aminek nem várt és káros következményei lehetnek. amely bal agyféltekéjét érintette. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. és Alex óriási fejlődést mutatott. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. 8-10 éveseknek felelt meg. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. . Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. amely végső soron javította életminőségét. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. mint önkényes erőszak. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. Mivel tudjuk. amikor Alex 8 és fél éves volt. bénulás. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. Ilyen műtétre került sor. hogy beszélni. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. Mind a motoros. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. de egy féltekére korlátozódik.

hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez). az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. fejlesztést. felvilágosítás a kedvezményekről. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. és élni tud azzal a lehetőséggel. Megelőzés. amit a rugalmas agy jelent. illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. Egy sokoldalú. észlelésére (pl. kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. A megelőző programok. korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. szűrés. a juttatásokról). de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. kit keressen fel az anya.195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. ha gyermeke nem kezd el beszélni. A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. és ha szükséges. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást. Törekednünk kell arra. Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére. hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást.

4. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot. keretes szöveg). A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. logopédus. Óriási hatása van annak. gyermekorvos. szociális munkás. hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. védőnő. ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. pszichológus. gondozónő stb.) eltérő feladatok hárulnak. hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk. gyógypedagógus. pszichológus. gondozónő. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. konduktor. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések. de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről.196 tosságú kérdés (pl. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket. óvónő. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). gyógyszerek. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások. tanító. Tudjuk.7. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája.7. hogy adják gyermeküket intézetbe. orvos. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. szociális munkás stb. Ez . gyógytornász. tanár. kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos. illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. Törvények és vélekedésrendszerek. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). a gyermekkorról. gyermekpszichiáter.). milyen a másság kultúrája. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. kompetenciáik különböznek. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. gyógypedagógus. fejlesztő pedagógus. Azt várjuk el. Így a prevenció része a terhesgondozás során történő.

197 nem igényli a baba aktív közreműködését. Születés után is kialakulhat siketség. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat. Főként. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. Nagyon nagy súllyal esik latba az is. de a szabályozás nem ír elő objektív. hogy a gyógyítás. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben. drog. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. oktatásáról. öngyilkosság. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében. Mindebből következik. ha a jelenleginél nagyobb. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség. diszlexia. hogy bár tudjuk. Ehhez azonban fel kellene ismerni. máskor erre nincs mód. . Olyan esetekben. Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében. az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. megfelelő oktatásról stb. gyógyszeres kezelésről. műszeres mérést. – jelentősége van a korai észlelésnek. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. (Ez megint csak akkor lehetséges. Érthetetlen.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. Olyan terület ez. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről. ha hozzátesszük.

pszichológusok 16) fejlődésükről. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. Sokan úgy fogalmaznak. mint a család életére. fontos aspektusait érinti. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. mint más gyerekek. valamint annak. másrészt a halló többség verbális nyelvét. ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. A késlekedés. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. de nagyon komolyan veszélyezteti. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. Ez a nézet általában azt feltételezte. vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. társas és személyiségfejlődésére éppúgy. attitűdjét is. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. A legfontosabb. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. hogy milyen modalitású a nyelvi inger. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. amely szabályozza az oktatást is. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási. 16 . Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. 2002). hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának.198 túrája. Remélhetőleg. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve.

amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. fejlesztő pedagógusok. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. a kötődési személyeket. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl. gyógypedagógusok. A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. A baba és a család nyelvtanulásáról. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. a mozgás lehetőségét. mintázott vizuális kontextust. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. Annál is inkább. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel. a pedagógusok. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. hogy a plaszticitás védettséget ad. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. arra következtethetünk. van lehetőség a módosításra. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei. a nyelv és . A plaszticitás azonban kétélű fegyver. hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. iskolázottsági. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. 1992). Normál körülmények között. Ez engedi meg. Korábban kiemeltük. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét.199 kapcsolatba kell lépnie.

amit maga tud megoldani. – átmeneti krízis a család életében (pl. Ezért gon- . de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. családsegítő szolgálat. család és barátok. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti. táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. lakhely elvesztése) stb. – a szülő betegsége (pl. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. segítséget és támogatást kapjanak. fejlődési zavar. hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. alkoholbetegség. hogy a család maga küzd meg a problémával. Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. veszélyes hulladék). ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak. és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. Előállhat olyan helyzet is. Újra hangsúlyoznunk kell azt is. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik.). – a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele.). ha jól méri fel. orvos. mi az. hogy azok a szülők. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). mert ahhoz pl. önkormányzat stb. ábráját). vagy később (pl. Elképzelhető. munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. Gottlieb 4. amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. orvosi szűrővizsgálat szükséges. illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja. családok. ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. genetikai vagy szerzett betegség. Előfordul. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. koraszülöttség. fejlesztő pedagógus.200 kommunikáció lehetőségét stb. éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l. depresszió vagy egyéb mentális probléma). – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. érzékszervi probléma). és mihez kell mások vagy éppen szakember. – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt. A lényeg. pszichológus.1. de ugyanilyen hatékony. Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent. intézmény segítségét kérni. fizikai biztonság hiánya okozta stressz).

hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. hogy minden perc. Ha azonban ma még nem létező. Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. amivel sokszor találkozni lehet. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl. vakság. könnyű belátnunk. Hiszen az agyi plaszticitás. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. . ilyennek született (genetikailag determinált). mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). hogy a mélyszegénységben. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért. szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. egyértelmű. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. elvesztegetett idő. hamar rájövünk. az agy tipikus fejlődése). amivel ha élni tudnánk. Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. amelyben a fejlődés zajlik. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. akár megelőző tevékenységgel. akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások. ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét.201 dolnunk kell arra. Ahogy a megoldás sem az. Fiatal területről lévén szó. akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. Iskoláskorban már nehéz elképzelni. az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével.

(2001).. Chugani. (szerk. 539–559. Osiris.. Csépe. T. Kognitív fejlődés. (2000).. M. Pléh. Rockstroh. Gulyás. T. (2001). U. 1–11. Greenough. H. T. M.. J. Cole. Bradford/ MIT. Nelson & M.. Phelps. Lessons for Education. S. Pléh Cs. C. Experience and brain development.)... és Frith. The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. Pantev. Gulyás. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan. Sign Language Studies. G. A. Cs. (1987/2002).) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. In: Oláh... (1999). Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. Science. Blackwell Publishing. E.. L. (2006). 1... M. V. 77. Gilmore (eds.. Witherington. New York. F. V. C. C. Fejlődéslélektan. . J. 1.pdf. Kognitív tudomány. M.. Dialóg Campus Kiadó. J.. M. (1998). Budapest.) (1996). Budapest. Munakata. 58. S.. Bruer.. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. http://www. ELTE Eötvös Kiadó. Journal of Neurophysichology. (2003). A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. Osiris. M. Osiris. Probabilistic epigenesis.. Budapest. Neural plasticity and development. Mazziotta.) (2003). Gy. A. A. D.) The Cognitive Neuroscience of Development. T. Cs. (2005). H. M. K. (2007). (2006). J. Blakemore. H. J. (1995). Luciana (eds. B. Fejlődéslélektan. B. W. Wienbruch. Budapest.. Csépe. Kognitív idegtudományok.. 307–320. Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. M. B. Black. Budapest–Pécs. J. Heim. (szerk. Gulyás. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted. Wallace. Taub. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. The brain and child development: Time for some critical thinking. Hubbard. H... Egyed. J. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. Barbu-Roth. (1987).. Szente. M. Infancy. 99 (6).. Osiris. Gondolat. Johnson. (2008). In: Johnson. E. Toldi. Kovács.francoisgrosjean. Budapest. M. Hertenstein. (eds. B. Johnson. Wiley-Blackwell. Kovács. 191–202. Child Development. (1999).): Brain Development and Cognition: A Reader. (szerk.. (szerk.. 101–116. Cole. The Learning Brain. C. Cole. (2003). Grosjean. In: Pléh.. (2005). Bruer. 233–257. Developmental Science. S. E. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Budapest. MA.ch/Hungarian_Hongrois. 245–251. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. D. 103–125. 2741–2744. 113. M. Campos. The Myth of the First Years. De Haan. R. I. J. A.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. The Free Press. Public Health Reports. Gottlieb. 388–397. Budapest. T. Cambridge. T. Kognitív idegtudomány. Gy. 270. W. (1992). E. M. Rick O. Budapest. (2005). Constantine-Paton. Rockstroh. R. B. Psychology Press. M. In: C. S-J. 1–18. Elbert. Elbert. Y. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl. Gondolat. Osiris. 305–307. Bugán.202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole.

A. Morphometric study of human cerebral cortex development. S. C. A. (2005). Wiley–Blackwell. In: Pléh Csaba (szerk. H. 254–281. J. E. (2009). Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. Sz. Johnson... Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. Developmental Psychobiology. Thomas. (eds. C. A. 117–128.. 84–88. Development itself is the key to understanding developmental disorders. A. E. C. (1990).. 56–63. (2007). Munakata. (2004). H. Diamond. J. Development itself is the key to understanding developmental disorders. In: Chamberlain. C. Bavelier. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. 111–128.): Brain Development and Cognition: A Reader. T. 389–398. Karmiloff-Smith. 417.): Brain Development and Cognition: A Reader. J. Fox. Karmiloff-Smith. In: Johnson. Mareschal. Budapest. Rick O. Newport. Juhász. S. C. P. M. 1. Maurer. W. Kéri.. (1998).): Kognitív idegtudományok. Cs. (2002) Linguistic ability and early language exposure. Neville... Gilmore (eds. R. 10:1. Neville. Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework. In: Johnson. (1990/2002). Spratling.): Kognitív tudomány.. (1996). Lock. A. (2003). A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. I. 46. P. M. Lawson. Gulyás.. 1. H. (2000). 8 ( March). 244–258. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése.. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. A. Developmental Science. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. 71. Mayberry. American Scientist. 46 (3). R. Morford. E. 11–28. A. Johnson. (2009). Karmiloff-Smith. 287–292. Trends in Cognitive Sciences. D. Osiris. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. Maturational constraints on language learning.) (2007). Karmiloff-Smith. D. Osiris. R. Johnson. Cambridge. Cerebral Cortex. Volume One. M. Casey. (2002).. 222–229. The deprived human brain. Chugani.H. (2007).. 97(3).. NJ. In: Johnson. 375–391. Child Development.. Y. (2002). Gy. M. 41–57. Sirois S. H.. Munakata. Nelson. et al. Chugani. Zeanah Jr. 45. Cognitive Science. 2. 14. D. Cs. Vol. L. MIT Press. D. Munakata. Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. Nature. H.. Munakata. Gulyás. (1992). Rick O. Neurobiological perspective on early human deprivation.. Neuroconstructivism.. Mayberry. Atypical epigenesis. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban.. Y. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. Mills. Wiley–Blackwell. Y.. D. Karmiloff-Smith A. (2000). Budapest. Rick O. L. B. B. D. Mayberry.. Gilmore (eds. 251–271. M.. Lawrence Erlbaum and Associates. J. N. Child Development Perspectives. Furtado. 81–96.203 Huttenlocher. (eds. (1999). G.. Gilmore (eds. 122–128. (1992). A. 10. Oxford University Press. M. Kovács. H. Kazi.. H. M. MA. Developmental Psychology. Y. H. H.. Magyar Tudomány. 13–18. L. Wiley–Blackwell.. Lewis. (szerk. Trends in Cognitive Science. 2. (2005). 38. T. . I. B. Developmental Psychobiology.. In: Pléh. Karmiloff-Smith. 163–183..): Language Acquisition by Eye.. A.. 75–81..): Brain Development and Cognition: A Reader. H. R. Reprinted. M. A. Mahwah. C. Morford. Nelson. Westermann.

M. R. Thomas. J.. (2002). C. M. Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy. and prospects. K. C. 1009–1014..) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. Brett. M.) (2000). 75–83.. R. M. Ross. Psychological Science. (1996). 10. Vargha-Khadem. B.. L. C. S. In: Johnson. Thompson. Neville. (1997). Budapest–Pécs. Weber-Fox. Developmental Review. M. Carr. R. Psychology Press. A. D.. General Principles of CNS Development. (2007). C... Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers... J. A. E. The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience. D. Rick O.. Engelien. N. P. 392. (1999). Adams. Oostenveld.. (1997). American Psychologist. 56 (1). 159–182. Nature. B.. The Science of Early Childhood Development. Johnson.. 27.. National Academy Press.. Pennington. C. Brain. L.newhorizons. 17–20. The MTI Press. Hayes. Mishkin. M. Sinha. S.): Brain Development and Cognition: A Reader. S. Dialóg Campus Kiadó. Westermann.. Spratling. Pantev. Phillips. E. Munakata. Ward. C.. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy. A. Mareschal. Thomas. (2009). Toldi. (2006).. Shonkoff. J. Szente. W. 231–256. Andalman. Luciana. M. 811–814. European Psychiatric Review 2(1). A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. A Bradford Book. Ostrovsky. Hoke.. H. P. C. Developmental cognitive neuroscience: Origins. V. P. Hove and New York. (2001). H. issues. Isaacs. C. D... S. Roberts Jr.. Washington. M. Scheibel.. Sampaio. F.204 Nowakowski. M. (2001). (eds. B. org/neuro/scheibel. Knowland. G. E. 17. H. L. A. R. 35–44.. F. 120.. Vision following extended congenital blindness. (eds. From Neurons to Neighborhoods. Roberts. Wiley–Blackwell.htm . (1998). Developmental science and the media: Early brain development. Embryological Development of the Human Brain http://www.. Gilmore (eds. 8. A. (2007). A. A. C. Journal of Cognitive Neusoscience.C. (2006). J. Sirois. Y. A. Neuroconstructivism. Snyder. . 57–82.. C.. & Nelson. Y. Increased Auditory Cortical Representation in Musicians.. Developmental Science. R. 5–15. Truwit.. 428–441. L. Myelination in the developing human brain In: Nelson.

205 .

ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) .206 5. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet.

Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa. jó részük ugyanis kivédhető. . A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. erősségétől. A veszélyek ismerete rendkívül fontos. ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –. tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. Az ártalom következményei a hatótényező típusától.

Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak. 2000). Vannak ártalmak. A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. folsav. a jelen kötetben). az agy fejlődése igen korán. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l. A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. 2001. Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. ólom és egyéb nehézfémek. fehérje. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. a fertőzések. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. esszenciális zsírsavak. egyes vitaminok és hormonok stb. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít.208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. mert az anyatejjel is . Súlyos kockázatot jelenthet az is. azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. Ilyenek a sugárhatás. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható. 2001). jód. nikotin. ezzel valójában csak az változik. ami szükséges az egészséges fejlődéshez. bővebben Danis és Kalmár. A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. cink. de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. a jelen kötetben). vas. a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. drogok. hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. (Fifer és mtsai. mint az. az anya közvetítésével vagy közvetlenül. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. már az embrionális szakaszban elkezdődik. például a belégzés vagy a táplálkozás révén. mint az oxigén. bizonyos gyógyszerek. Shonkoff és Phillips. Lakatos. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére. az ártalmas anyagok – például alkohol.

A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . csökkent értelmi képességek. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. Az ún. A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). ami esetenként igen súlyos. a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. struktúrák a legérzékenyebbek. Fontos tudnunk. mértéke). A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. Shonkoff és Phillips. hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. mert az ún. ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. 2000). a súlyosságot (a káros hatás mennyisége. az információfeldolgozás meglassúbbodása. hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. Mindig az éppen fejlődőben lévő területek. Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. valamint a figyelem. 2001. Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva. A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. Ezt azért fontos hangsúlyozni. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl.

valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. A krónikus ivásnak egy másik. 2001). rubeóla. keretes szövegben. a koraszülésért és több szülési komplikációért. 2001). aminek az lehet a hátterében. az 5. A baktérium. HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik. mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. (A magzati fertőzések két példáját l.) . A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul. Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő. 2001). sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért. Ezért fordulhat elő. 2000). szenzoros (látási. hallási) és mozgásfejlődési zavarokért. A csecsemő. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. herpeszvírus.illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz. az alapvető különbség az. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak. kevésbé ismert következménye is van. ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának.1.210 kor lehet számítani. A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban. A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni.

A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó. 2003).211 5. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. szívritmus) és viselkedésére. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani. A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. majd tartós elakadás következik. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún. mások viszont még a feltevést is elutasították. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. szem. 2000). Azoknál. fül. agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel.1. az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. szív. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér. időnkénti megtorpanásokkal. esetleg egészen a serdülőkorra. azok csecsemőkorban ingerlé- . továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl.

212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen. a jelen kötetben. Azok a gyerekek. 2008. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja. annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips. ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. cink. magas vérnyomása. A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet. fáradékonyak és félősek. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). A vashiányos csecsemők értelmi. hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. figyelmi problémák is előfordulnak náluk. ill. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). Shonkoff és Phillips. amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). Ha hiányzik. 2000). vas. egyes vitaminok). mint az agy nélküli magzat. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. 2001). jód. –  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye. Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot.és mozgásfejlődése késik. de dohányzása is. a csecsemő. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. cukorbetegsége (diabetes). A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. a magzati és a születést követő időszak- . és minél tovább tart. esszenciális zsírsavak. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is. akiknél a hiányállapot súlyos volt. Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb. fehérje. 2000). A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. folsav. feltétlenül hozzá kell azonban tennünk. Danis és Kalmár. a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. de fontos tudni. A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l.és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. később ebben a fejezetben is). illetve csökkent mennyiségével függ össze. Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel.

mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. 2008. Rövid távú következmények: halálozás. Nyilvánvaló. alkalmasság utódok létrehozására. 1978. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. 244. o. anyagcsere és szív.213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. Czeizel és mtsai. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás. Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek). 5. de okok Társadalmi. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. Bleichrodt és Born. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l. Fokozza a veszélyt. si zavar.1. ábra Összefüggések a szegénység. de a csecsemő. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel. gazdasági teljesítmény. 2008. ábra). az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk. A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. megbetegedés. Delange. 2000). az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya. Forrás: Black és mtsai. 1994. intellektuális képességek. ahol a jódhiány jelentős.és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe. . illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai. emberi..1. hogy még az anya enyhe.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. tárgyi.

terhességi vitaminkészítmények stb. 2009). Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán . attitűdök bonyolult szövevénye is. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. eseményekre vezethetők vissza. A jód természetes forrása az ivóvíz. A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. jódtartalmú étrend-kiegészítők. hiedelmek. ásványvíz. Puskás. Ebben természetesen szerepet játszik az is. olaj. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket. 10%-a koraszülés. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra.214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. 2001. 2007). A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik. Előfordulási gyakorisága. 1986. alkohol. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. milyen tanácsokat kap. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. Veszprém. mint a jódozott kenyér. Wohlmuth. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. 2002. hogy milyen információ áll rendelkezésére. Goldberg és Di Vitto. 2003. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. tej. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. E meghatározás szerint az élveszületések kb. A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. a szervezett szociális támogatást is beleértve. tojás. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. 2000).és drogfogyasztás. Shonkoff és Phillips. ismeretek. a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő).

minél kisebb a születési súly. Egyrészt. 2000). Lehet genetikai eredetű. . mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. A perinatális veszélyeztetettség másik. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat. (l. akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. kötetben). annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. rövidítése: IUGR. a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk. A másik indok összetettebb. a veszélyek nem ismerete. Ennek okai igen változatosak. Joubert és Ágfalvi. a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. és ha nem. az anyagi feltételek szűkössége. még Gallai és Vetier. Ha a magzat egészségesen fejlődik. Intrauterine Growth Retardation.215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek. két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. rövidítése: SGA. a stresszterhes otthoni légkör stb. Mind a koraszülés.). 1988). súlya az idővel szabályosan növekszik. Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás). A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. 2001. Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat. 1983. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. Leitner és mtsai. a köldökzsinór összepréselődése stb. ugyanakkor meglehetősen gyakori. hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. a II. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik.

fokozat: 5-10%. fokozat: 15-20%. 2003). 2003). milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. minél éretlenebb állapotban jönnek világra. mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. IV. soktényezős. fokozat: > 90%) (Aylward. A közepes (II. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó. A súlyosabb (III–IV. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma.és értelmi fejlődési zavar. bonyolult összefüggésrendszerben. mozgás. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. Lássuk. a túlélőknél kamratágulathoz. annál inkább. III. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben. fokozat: 35-50%. epilepszia. mind a kéregalatti területeken. a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. A jó három évtizedes. izomtónusuk csökkent. előfordulhatnak görcsrohamok.216 rendszert. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. A súlyos (III. II. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy). Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. tónusvesztés és görcsrohamok. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. fokozott koponyaűri nyomás. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. Az enyhébb (I. mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved.

ha figyelembe vesszük. hogy a csecsemőknek az a köre. sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. Schneider és mtsai. 3 Appropriate for Gestational Age. potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward. 2003. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. 2000). kiderült. peri. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. 2003. 2007. sőt. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg. hogy homogén populációnak lenne tekinthető. hogy a nagyszámú. igen távol áll attól. 2008. hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. Littmann és Parmelee. 1986). 1978). akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony. Azoknál. Kalmár és Csiky.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. 1989). Wohlmuth. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. Amint az első igényes. . Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. 1994. hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre. Goldberg és DiVitto. Rose és mtsai. a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. Shonkoff és Phillips. rövidítése AGA. A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-. amelyet a „koraszülött” fogalom lefed. 2002.

Mindebből nyilvánvaló. A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. 1998. Rose és mtsai. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. 2007. A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is. Kalmár. 2003). hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. Olsén és mtsai. Ugyanakkor. semmi nem bizonyítja. szinte mindig az derül ki. Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. a jelen kötetben). Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. Aylward. képességtesztek. 2005. Ruske és mtsai. 2005). hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. Le kell vonnunk azt a tanulságot.218 2004. viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- . Nem kérdés. az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. többnyire arra az eredményre vezettek. hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. l. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. hogy amikor megszületnek. 2002. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. 2001). tanulmányi eredmény) jellemzi. Danis és Kalmár. mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. Stewart és mtsai. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. 2004. Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. ha az ilyen. Rutter. 1999). Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ . akik azzal érvelnek.

a korrekció javaslata nativista. míg ellenzése empirista szemléleten alapul. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan. ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának. amikor az agy fejlődése gyorsabb. 1999. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. éppen abban az időszakban. Katona.2. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos. A koraszülöttség önmagában nem kórok. a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik. Látványosan érzékelteti ezt az 5. Danis és mtsai tanulmányát a II. Danis és Kalmár. Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. Shonkoff és Phillips. (2007. de tény. Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. időre érkezett újszülöttek. 2003.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. a jelen kötetben). Gesztációs kor hetekben: A) 24. és beavatkoznak az érési folyamatba. 2003. Nézzük. Whitfield és mtsai. ábra. 1994). A B C D 5. Kalmár és Csiky. G. milyen segítséget kínál az interakciós modell (l. még Danis és Kalmár. mint bármikor máskor az élet során (Aylward. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. 1994. Kalmár és Csiky. 1994. 2. szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. B) 28. kötetben.4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. 2000). 2003. D) 36 Forrás: Gottlieb. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. . Shonkoff és Phillips. a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken. C) 32. 1997). de az bizonyos. mint a velük megegyező naptári életkorú. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. 2000).2. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent.

még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. keretes szöveg). ajánlják az ún. és amennyire a koraszülött állapota megengedi. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. 1975). csu- . Csak olyan megoldás jöhetett számításba. az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére. 2000). és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. magukhoz szoríthatják babájukat. A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások. amelyek sokszor fájdalmasak.2. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. 5. kenguru-módszert (l. A szülők sok időt tölthetnek az osztályon. 2005. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb. A stressz immár nem az anya felől. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. Egy kenguru anya 30 kg is lehet.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. Danis és Kalmár. Egyre több helyen teszik lehetővé. az inkubátorba benyúlva simogathatják. 2000). hogy amilyen mértékben lehet. közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. Az egyetlen lehetőségnek az tűnt.és az erős hangingerek csökkentéséről. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. sőt. 5. 1 g súlyú és 2 cm hosszú. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai.2. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja. Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is. a csekély számú ápoló személyzet. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. A baba nyugalmának. kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel. A kórházak hiányos felszereltsége. karjukba vehetik. Shonkoff és Phillips. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. kicsinye ezzel szemben kb.

ezt saját igénye szerint teheti.221 pasz. Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt. A kis kenguru kb. 5. és megindult súlygyarapodása.jpg csökken. A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai. A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét. 8 hónapig él az anya erszényében. A kengurubébi még könnyen kihűl. viszont már megszületésekor képes rá. de az érdeklődést fölkeltette. Winberg.1 kép). de alkalmanként behatárolt időtartam- . A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt.uconn.advance. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. amelyet már méhen belülről ismer. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak. és azt csak akkor hagyja el. ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel. és egyre többen látogattak Kolumbiába.3. kép: Egy kenguruzó anyuka www. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták. hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon.3. és amint szopni képes. 5. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5. azzal a feltétellel. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. szopással szerzi meg. rendszeresen. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap. ábra. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli). ábra A kenguru helyzet 5. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is.1. 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése.edu/images/neonat04. optimális a szabad légzéshez. 2004. a bőrével érintkezve. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként.

A kutatási eredmények azt is valószínűsítik. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. A kenguruzó anyáknak több teje volt. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. Önmagáért beszél az az adat. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. Hámori. 2007). Smith és mtsai. és kevésbé éreztek félelmet. 2010. további irodalom l. sem az anya esetében. A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. Forrás: T. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb. hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. Ribiczey és mtsai. és hosszabb ideig szoptattak. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. kevesebbet sírtak. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. az anyára gyakorolt hatás is. A legmeggyőzőbb talán az. hogy hazaadják őket. 2002. 2004.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. Tamis-LeMonda és Roberts. de a különböző rizikótényezőknek kitett. ellenáll nekik. önálló légzésre. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. 1993. szükség esetén oxigéntámogatás mellett. Schneider és mtsai. mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. 2002. magabiztosabbak lettek abban. hogy a módszer biztonságos. Kalmár. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. . Sameroff. mint a kockázatmentesen fejlődőre. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg). 1999). 1996. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes.

amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. Wijnroks. Tamis-LeMonda és Roberts. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. kevésbé éberek és lassabban reagálnak. 1993. 2007. 1998. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. Kevesebbet mosolyognak. Az apró. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l. Általában passzívabbak. Wijnroks. többször fordítják el tekintetüket. 1998). ezért nehezen hozzáférhetőek. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. sőt. a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. 1999). személyükre irányuló figyelemben. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. 1998. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. 2002. a stressz vegetatív jeleit is. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok. Landry és mtsai. ingerlékenyebbek. valamint a stimulációnak (pl. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. A gondozó feladatát tovább nehezíti. pre. nehezebben értelmezhetőek. Ami a gondozói oldalt illeti. Cohen és mtsai. további hivatkozásokat l. Egy nagyszabású Los Angeles-i. A kutatásban használt. A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. Nem elég. kevesebbet vokalizálnak. Goldberg és DiVitto. 1997. azaz a gyerek állapotától.és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. ha számításba vesszük. és többször nyűgösek az anyával való interakció során. Kalmár. 1992). amelyek a gondozóval való interakciót. törékeny. valamint a nyelvi háttér szerepére. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony. hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét. Bradley és mtsai. A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. Nehezebb őket megnyugtatni. 2002. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. Spiker és mtsai. ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. Kalmár és Csiky. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. Tamis-LeMonda és mtsai. Danis és Kalmár. Ribiczey és mtsai. 1996. Landry és mtsai. 1994.

Goldberg és Di Vitto. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. vagy elbizonytalanodnak. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. de hogy miképpen. Lehet. a kontaktusfelvétel nehézsége. 1997. hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. Kalmár. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül. A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. Tamis-LeMonda és Roberts. 2007. az számtalan egyéb feltételtől függ. Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. vagyis azt. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. 2002. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. 1999). Danis és Kalmár. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli. Kalmár és Csiky. Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. valamint Ferenczi. amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez. A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. a jelen kötetben). reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai. hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. 1984. 1998). Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. és maguk is visszahúzódnak. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. passzívak lesznek. 1989. 2002). ami a koraszülött csecsemők passzivitása. Holmes és mtsai. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. Wijnroks. a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. Úgy tűnik. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. . A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni.224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak.

fentebb. 2000). 1999. a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. és nem szolgálja igazán a megelőzést. hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky. hogy az a rizikó. 1999). gyógypedagógushoz – utalják. gyógytornászhoz. mozgás. 1994. A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk. Mindez érthetővé teszi. amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. rendkívül összetett jelenség. érzékszervi. Bradley és mtsai. amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. McCarton és mtsai. valamint Varga és mtsai. Danis és Kalmár. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. a diagnosztizált testi. amelyek a sajátos igényű gyereket. a jelen kötetben). A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. a jelen kötetben). Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. 1997). amit a koraszülöttség képez. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. 1995. családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik. Blair és mtsai. Amint az előzőkben láttuk. . Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. Shonkoff és Phillips. miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. aki természetes körülmények között az anya.

M. Verhulst. megjelenés alatt. K. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja.. (2003). 27. Aylward. . In: Roberts. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis. 101–113. 139–170. úgymint fertőzések. Kalmár M. Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének. 43–54. 6. S.226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. Táplálkozás-allergia-diéta. Csiky E. Oxford University Press. P. (2002). Sajgó. (2010). Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból... „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében. Az a periódus. In. E. méreganyagok. amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják. (2001).): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. (1994).. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. Csiky E. Hammond. 34–42. A.: Goldson. Bee. A lakosság jódellátottsága elégtelen. S.. C. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. 131–160. New York. C. 115. innen érhetik a magzatot ártó hatások is. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. (1989). (1984). H.. P. G. Medicina. M. Neonatology. (1999). Kalmár M. G. Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. Van lehetőség a jódpótlásra.) Handbook of Pediatric Psychology. 253–268. Aylward. M. New York. (1999). Ribiczey N. (ed. Alkalmazott Pszichológia. Guilford. NICU. (1999). Magyar Pszichológiai Szemle. Barnard. Budapest. prematurity. Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. 34 (3–4). P. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. Kalmár M. The Journal of Pediatrics. Wright. amely ennek teljesülését megakadályozhatja. and developmental issues. 1 (4). Journal of Pediatric Psychology. (ed. Kangaroo care of the premature infant. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. Infant Behavior and Development. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. J.. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Aylward. 7. Alkalmazott Pszichológia. 515–520. Katona F. I. még a magzati korszakra esik. G. hogy a gyerekek egészségesen szülessenek.. L. Klinikai fejlődésneurológia. Pfeiffer. és fejlődésük zavartalan legyen. amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. hiányállapotok. I. G. Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is. A. E. 37–45.

. Stewart. Sajgó. T. H.): Handbook of Parenting.. F.. (1995). (2007). H. J. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy. M. Fogel. Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. L. K. G.. F. L. van. Early intervention for low birthweight. G. Delange. Blair.. E. Monk.. Norwood. 641–659. Lawrence Erlbaum Associates (LEA).. H. (1984). 339–360.. The role of iodine in brain development. L. De Onis. Nosarti. Rátay Cs. American Journal on Mental Retardation. B. premature children living in poverty.E. Bleichrodt.. Parmelee. Cohen.227 Barratt. Ramey.. Cognizant Communication Corporation. (1994). Budapest. Fearon. A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. P. C. Born. J.. P. 1198–1208.. Gottlieb. Georgieff.. In: Greenbaum. M.. Bhutta.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives. 99.. Ezzati. P. 371. I. J. Blackwell’s. H A. Whiteside. and practice. P. Goldberg. (1994). Vol. E. A lakosság jódellátottsága elégtelen. 65. Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting.. Oxford. 34–42. Barnard. Cohen. A. Oxford. Hammond. L. H. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study. Sigman. Developmental Science.. 195–200. W. G. Caulfield.. (2004). Probabilistic epigenesis. premature infants: Participation and intellectual development. Blackwell’s. 114.. J. Rifkin. D.. NJ... In: Bremner. C. Bee. 367–371. Beek. 6. W. 63. Child Development. (ed. P. J. Az értelmi fogyatékosság kóreredete.. Hardin. D. B.. C.. 75–79. Di Vitto. Oxford. Ablex Publ. (eds. C.): Handbook of Infant Development. M. Kelleher. Biochemical Society Transactions. A. K.. policy. S. Farkas. 36. (1994). In: Bornstein. L. 542–554. Beckwith. M.. (Eds. S. Lányiné Engelmayer Á.. Táplálkozás – allergia .. 3. (2001). 346–360. Mahwah. Z. M. Pope. (2001).. M.. M. Casey. Allin... Lindsay. (2000). Infant Behavior and Development. 243–260. (2002). Samson. (2008).. Freides. A. NJ.. Aquino.. (ed. (1978). Blackwell’s. L. E.. Auerbach. N. .. In: Bremner. Van lehetőség a jódpótlásra. Bradley. Y. D. Parenting children born preterm. G. 1. Medicina. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. M. D.. Pediatrics. 1267–1271. E. Mundform. 59. (2001). K. Prenatal development and risk. Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. C. M. A. 505–542. (1992). 101–113 Beckwith. O’Connell. 1–11. Child Development. Proceedings of the Nutrition Society. Frangou. Czeizel E.. K. (eds. M. (2001).. R. M. H. Murray.. S. J. Mathers. Infancy research. C.): Handbook of Infant Development. (2008). (1992). J. C. Black. Fogel. S. R. Rodning.diéta. In: Stanbury. . Rivera. 37–50.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. Fifer. New York. The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus. Grose-Fifer. Lancet. 3. 7. Taylor. M. S. R.

J.228 Grunau. F.. C. Child Development. Weinberg. Kalmár. Ribiczey. ELTE Eötvös Kiadó. H. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children. J. K. 36. Van Rossem. Charpak. Cuervo. Scott. Whitfield. Medical correlates of infant development. A. Kalmár. 367–378. . C. Yu. Landry. (2005). hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia.. P. Rizikómentesen született. J. Joubert. C. M. Child Development.. I. E.. E. (2005). C. R.. L. Miller-Loncar. Korkman. Bernbaum. E. Fattal-Valevski. 1040–1053. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development. R. 15.. Smith. Järvelin. Puskás. (2008).. Pain. S. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Jaffa. Tyson. S. 61. H. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. 43–58. A. W. A. (1997). Fitzgerald. R. A. F.... J. Kalmár. H. R. Feldman. A. Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk.... E. K. M. 102. Kangaroo mother care. C. J.. Bauer. (1999). W. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. D. T. Vainionpää. Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU. (2007). Bassan. Developmental Psychology.. 113 (3). 126–132. Cosper. J.. L. 33.. Ruiz-Peláez.. Feldman. M. 277. R. 0–2 éves korúak adatai. 470–474.. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging. G. H. 39. 293–300. Budapest. C... Smith. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. J. Littmann. 361–367. (1978). P. S. McCarton. M. A. N.. Jankowski. E. Holsti. Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. (1998). Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. 3. R. 139–170. an example to follow from developing countries. Intelligence. (2007). Reich.. C. Harel. (2010)... N. J. A.. Pääkkö. Katona F. J. Oberlander. Gyermekgyógyászat. 107–139.. 105–123. Medicina.. Brooks-Gunn. (2000). P. B.. Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. 34 (3–4).. Swank. Journal of the American Medical Association. M-R. L. 43–54. Tóth. Ágfalvi. Effects of waterbed flotation on premature infants. Corvinus Egyetem. McCormick. L. H. (1999). (2004). 1179–1182. Kutai.. Jankowski. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition.. K. Budapest. Á. Bennett. L. H. Wallace. Csiky. A. F. K. Tonascia. (1997). (1983).. L. Haffner. G. Demográfia.. Csiky. Klinikai fejlődésneurológia. Van Rossem. Leitner. Casey... F. E. M. S. F. Pyhtinen. 2010/1.. (1994). R. Kalmár M. The development of high-risk infants in low-risk families. 16. I. 1 (4). 81–137. Applied Developmental Psychology. Gyurke. British Medical Journal. 76. (1989). Solimano. D. J. 69.. 781–786. Budapest. M. Kraemer. Joubert. Pediatrics. Swank. Pediatrics. 523–533. E. C. R. S.... P.. Journal of Child Neurology.. J. prospective study. Rose.. D.. J. Geva. (1988).. M. R. E. 329–336. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján. Magyar Pszichológiai Szemle. J. S.. M. L. 329.. (1998). 1172–1184. Posner. J. M... J.. Doktori értekezés.. Haley. J. T. 56 (3). A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. Rose. Korner. Parmelee. Meinert... C.. Y. Broyles.. (1975). M. Olsén. L.. C. Many. Alkalmazott Pszichológia.. Pediatrics. Holmes. Miller-Loncar. N. S. F. Landry.

(1993). 353. S. (szerk. Phillips. D.. Early Development and Parenting. Roth...229 Ruske... Rifkin. K. Roberts. L. Stewart. (1993). Child Development. Early Development and Parenting. (2001). European Journal of Developmental Psychology. Winberg. (2009). E. language. Kirkbride. Budapest. P. E. Schlagmüller. Foster. Developmental Psychobiology. Ö. F. Tamis-LeMonda. (eds. Ferguson. Developmental Medicine and Child Neurology. (2005). Baumwell. In: Zeanah. Spiker. R. Washington. Guilford. and living skills. E.. 5. Jr. Bornstein. S.. Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure. Stewart. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. E. A. Luster. Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants. (1996).. Grunau. H. Szakdolgozat.. S. D. Murray. Lancet. H. Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. 385–406.. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. 3–13. C.. P. (1986).. A. 221–252. 47. F. M. In: Fitzgerald. E. P. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability. National Academy Press. Enhancing maternal interactive behavior and child social competence. J. G. Kingsley. 7. 173–183. D. H. T. (1999). Wyatt. M. A.... I.. Wildin. S.. P. 43. J. Denson.): Infant Development – Ecological Perspectives.. 226–233. R. Archives of Disease in Childhood. Wijnroks.. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm. UNICEF (2009). (2004). D. 1653–1657. Akadémiai Kiadó. The Science of Early Childhood Development. From Neurons to Neighborhoods. Kerpel-Fronius. Murray. Whitfield. Baldwin. C. (1998). Wolke. W.. S. M. New York. Amess. Shonkoff. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review. Sameroff. K.) Az újszülött. S. C.. Wohlmuth. In: Véghelyi. L. L. 855–864. T. Pathways to developmental outcomes in preterm infants. M. (ed. 2 (3).. Models of development and developmental risk. V. Karraker. 85–90. M. Moseley. J. Townsend.. . L.. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive. (1997).. R. D. O. Smith. 217–229. P.. J.. (2000). Koraszülöttek. European Journal of Psychology of Education. J. S. 19. Tamis-LeMonda. J. 19–30.M. RoutledgeFalmer. Rutter. Pathways to school achievement in very preterm and full term children.. H. New York. M.. M. V. L. L. Lewis. P. S. A. ELTE PPK Pszichológiai Intézet... A. T. Damast. 37.. E.. (2005).. D. C. H. Landry. J. Townsend. R.): Handbook of Infant Mental Health. Miller. 77. Journal of Child Psychology and Psychiatry.. Swank. J.. (1996). N. 64. P. 455–517. H. Hámori. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. Schneider. Brooks-Gunn.. W. Rifkin. R. J. Holsti. L. Meyer. C. 754–768. (2002).

230 III. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. ismeretek. valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. Andrek Andrea1. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után . fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek.

ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki. . mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok. élettani menetét. amelyek kedvező esetben támogatják. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra. mint amilyenek valójában. jóval szerényebb képet kapunk róluk. Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk.231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra.

A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. traumatikus élmény a szülés. miért és hogyan. 2009. legalább ennyire érzelmi. míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. hogy melyik családba hány gyermek születik. a néprajz. kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. a jó színvonalú felkészítés. a család működésével. Az is nagyon változó. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. sőt társadalmi. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. Stewart. Az önismeret. nevelésének kérdéseivel. a kultúrtörténet. az antropológia. a szociológia. szociális szempontból megközelítendő életszakasz. így a lélektan. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. . 1991). Gelis. A történeti. a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. esemény. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. 1969. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. mások számára keserves. 2004). demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen.

szülőként. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. vagy sem. amelyek a meddőséget. a rokonoknak és a szakembereknek. a társadalmi keret és a gyerekvárás. milyen anyagi és szociális körülmények között él. szüléssel. családjaik élnek. a várandósságot. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. de a történeti elemzések. illetve a szakemberekre. Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. intézményekre bízzák magukat. A gyerekvárással. hiedelmeknek. és ennek milyen következményei voltak. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. szülőpár. ellátások elérésére. nagymértékben függ attól. a lélekről. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. milyen az egészségi állapota. vagy hogy a természetre. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. szenzitív időszakot (Epstein. anyasághoz. és az azt követő korai. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. netán büntetésének tekintették-e. gazdasági változásokkal. amelyekben a gyerekek és szüleik. Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. társadalmi viszonyokról. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. 2009). alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. mint az öltözködés. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. Egyrészt világosan jelzik. de egyben jelzik azokat a társadalmi. Az. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. a szülést. a szexualitásról. mennyire támogató ebben a környezete. a bő gyermekáldást. hogy akar-e valaki gyereket. hogy hol. ismereteire támaszkodni. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. a várandósság alatti szexuális élet. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. kulturális kereteket is. milyen információkhoz fér hozzá. megvásárlására..233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. a szülési pozíciók stb. az egyén és a közösség viszonyáról is. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő. mennyire képes és akar saját erőforrásaira. milyen iskolai végzettsége van. amelyek a fogamzáshoz. hány éves. gyermekszüléshez. rítusoknak az alakulását. várandóssághoz. mikor és hányat. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. Az. hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek. egyfelől abban a tekintetben. gyerekekhez való viszonyáról. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. másrészt. illetve a saját ösztönei- . hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. fiú és lány.

6. Várkonyi. Svédországban például 1974 óta. és ennek részeként a háborítatlan szülést. az egynapos szülészetet. ami megbízhatatlan. Ennek jó jellemzője. A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. más technikák – kondom. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. művi meddővé tétel. művi meddővé tétel. Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált. 1990). a coitus interruptus a leginkább használt technika. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. 6. így a leginkább veszélyeztetett – szegény. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. intrauterin. Figyelemre méltó. Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást. a gyógyszerek. keretes szöveg).1. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya. Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben.1. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás. a szülést. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. Ennek következménye. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés. amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején. testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását.234 re. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot. óvszer vagy tabletta. ha az anya életét veszélyezteti. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. nem terjedtek el. későbbiekben pedig a gyerekek életét. vagy idegenkednek tőlük. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. Egyetlen terület van.

de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet. 2000–2001).. 1999b). Neményi E.. hanem azért is. Losonczi. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban. de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. 1999. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. 1990. 2001. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata. hogy a nemiségről. Budapest. 1999). szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. 2007. . mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár. 1991. annak ellenére sem. Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. az érzelmi és szexuális kapcsolatról. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. ahol bizonyosan középosztálybeli. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. hogy a családdal. a fogamzásszabályozásról. feladata e téren alig merül fel. akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra. Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst. amelyet az intézményesített. Janky. választások kérdését járja körül. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. a férfi partnerek felelőssége. a döntések.235 se nem csak azért okoz gondot. a párválasztásról. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. Védőnők a nemi. mert rendkívül drágák. Ha úgy gondolnánk. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. Kalányosné. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. MTA Szociológiai Kutatóintézet.1 Bár a roma nők várandósságával. nem pedig a várandóssággal. A nőirodalomban. a várandósságról. a család kiemelt helyet kap elemzésében. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. a gyerekvállalás körülményeit. 2010. fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. ismeretterjesztési módszereket. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése. Ennek csak egyik következménye. Neményi M. noha a gyerekvállalás. jelentős helyet kap a kutatásokban.és önismeretről is.

erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott. Ugyancsak egyértelmű.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . a közösség. béranyaság –. miért akar gyereket. családjuk teljessé tételét. a gyermekszülés. gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. a gyermekvárás és a szülés. hogy ki. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. hogy a fogamzás. önmaguk továbbörökítését látják. szülés sok tekintetben politikai. politikai kérdés sok országban. a szülés. 2000. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. az érintett gyerek. de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. valamint az azt követő első. nők helyzetére nézve. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. de a többi testvér. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. megvalósíthatósági kérdéseken. és aki szereti őket. hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik. Neményi. egy gyereket. Ezekben az esetekben a társadalmi. amelyek messze túlmutatnak a technikai. Nálunk meglepően kevés szó esik arról. és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. amelyek a családokat. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. Közismertek azok a törekvések. míg más országokban (pl. megölt – újszülöttek. az elöregedés veszélye fenyeget.236 nemzetközi tendenciák. akit szerethetnek. családjukkal és a közösséggel a várandósság. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. gazdasági.wh o. nőket orientálni akarják. Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. adóztatják. társadalompolitikai kérdés is.”2 Jól látható. A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. örökbefogadás kérdései. várandósság. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. krízisterhességből. A családtervezés. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. 2010). valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. Kínában) éppen a több gyereket büntetik. a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. 2 http://www. és persze az ellátórendszer is. illetve partnerükkel.

Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal. a jelen kötetben).és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani). gyermeknevelést. 6. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg. l. l. táblázat). munkavállalásának növekedése. és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya.237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. bővebben Herczog. a kétgenerációs család elterjedése. a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre. 6. Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől. tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó. Herczog. és a nők. A korai.pdf . a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l. a gyerekek számától függően. a jelen kötetben). alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi. 2005.ksh. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak. A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is.ksh. akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné. iskolai végzettségtől. családi állapottól. 2002. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www. ismeretekkel nem rendelkező.1. és a trendek állandó változást mutatnak. táblázat Születések.hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez.1. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének. nem csak nálunk.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás. Pongráczné. 2005. az életforma változása. ahol a komplex család.

Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek.pdf. társadalmi értelemben. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. addig 2008-ban ez az arány 8.2%) Magyarországon a koraszülések száma. de felértékelődött az aktív. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek.5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek. Rendkívül jelentős változás ez. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban. és világosan jelzi a családalapítás. míg Budapesten a legmagasabb (29. Kiemelkedően magas (8. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. jelezve. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb). míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett. . míg Jász-Nagykun-Szolnok. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban. de ettől nem függetlenül a várandósgondozás. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti.4 Szabolcsban. 42%-ának már van élve született gyermeke. hogy a fiatalok tovább tanulnak. és XII.4 Jelentősen változott. szociális minimum meglétéhez. 2008-ban ez 39. jóval később érnek pszichológiai. addig 2008-ban Budapest. (2000-ben ez az arány még csak 25% volt). valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás. Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét. Ennek egyik oka.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25.ksh. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. kerületben – az arány csak 23-24%. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7. kétharmaduk élettársi kapcsolatban él. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők. A budapesti adatokat tovább árnyalja. A számok mindenhol csökkentek. míg 1990-ben 23. ha a különbségek jelentősen nőttek is.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat.238 oszlás is mutatja. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal.4%-át. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is. hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I.8%-át érintette.7 élveszületés jutott Budapesten és 59. gyerek nélküli fiatal felnőttség is.9 év) az első gyermek születésénél. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét.7 év volt. hol lennének tennivalók.3 év).hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon. Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák. II. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. a terhesség alatti életmód.

1999. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. Ausztriában. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak. „válsághelyzet”. az oktatás is. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. gimnáziumba járó. mert . A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. a juttatások. felvilágosításra. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. Portugáliában. Tanulságos az is.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. a lehetőségek és a közvélemény. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. illetve az ún. a kultúra. Bulgáriában.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. súlyos károsodás). Az alacsony születés. Ha országok között vizsgálódunk. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász. hogy a 20 évnél fiatalabb korú. hogy a jómódúaknak kevés. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. 15. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. Olaszországban. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra. a lehetőségek hiányával. ami azért is érdekes. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők. mint a magasabb végzettségűeknél. milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban. noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig.” (Kamarás. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. a tömegtájékoztatás. és iskolai fokozatonként csökken. bűntudat feldolgozására sem. Máltán. akkor is feltűnő.6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel. majd Magyarországon vannak. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. így olyan megoldást kellett találni. A gyerekszám és a gazdasági. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. a tájékozottság és az ismeretek. Görögországban. o. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is. így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket.

inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez. felmérés. nem akarok a család rabja lenni. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. utána jöhet a gyerek. o. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni.) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. most szükség van erre is. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés. de az anyagi oldala is számít. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is. hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai. 68. 2010). Nagy-Britannia. 2006. Addig nem vállalok gyereket. Fontosnak tartom az anyagiakat. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. és sokak számára sem földrajzilag. Egy gyereket szeretnék csak. Meg fogom oldani. ezzel is aláhúzva a tényt.ksh.7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat. kismamatorna ismert.pdf. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is.240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek. . nem vagyok egy tyúkanyó típus. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. társaságba járni. tapasztalatairól és ezek következményéről. A szülők közti kapcsolat a fontos. Franciaország. sem anyagilag nem elérhetők. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még. mint más európai társaik. 6 7 http://portal. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. szeretnék utazni. A következőkben a várandósság. ők is szeressék egymást.” (Gergely. Svédország. leginkább a szülésre való felkészítés. Dánia. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. A döntések sok mindentől függnek. az. olyan helyre nem fogok szülni. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. Eltérő okokból és hagyományok alapján. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. ahol nélkülözni kellene. Észtország. hogy tudjak szórakozni is. Meg kell teremteni a körülményeket. hogy ők jól kijöjjenek.

szüleinkhez való viszonyunk. érdeklődő odafordulás. a jelen kötetben) tekinthető. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. tudatosan jelennek meg. úgy testi. ha a segítő tudja. ha szélsőséges félelmekkel. a nyitott. Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. például a pubertás és a klimax időszakához. hogy alapvető változás zajlik. zaklatják a nőt. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. A legtöbbször mindez elég is. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. Danis és Kalmár. szélsőséges reakciók. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. A rendezett. Később. hogy immár kettejüket is ellássa. a keringési rendszer és a légző . Természetes tehát. furcsa fantáziákkal. Ez önmagában csak annyit jelent. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. művészeti alkotásokban. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. előbukkanhatnak a fantáziákban. főképp. hogy természetes jelenségekkel találkozik. a kiteljesedés. születésünk. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben. akár undor. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. Kezdetben például az egyik fő feladat. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. erőteljesen zavarják. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. párunkkal kapcsolatosan is. mint lelki értelemben. hogy váratlan. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. Önnön létünk értelme. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. álmokban. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. Nem ritkán át kell gondolnunk. és így tovább.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak. hirtelen változások. majd magzat fejlődését is. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. a teremtés élménye. többnyire hormonális úton.

Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. például az izületek lazításával. tehát annak elfogadása. Az archaikus. hogy „önálló lény van bennem”. Ez sokszor nem könnyű lépés. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az. felnöveléséhez és megszüléséhez. mégis összetartoznak. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. valamint a szülés után ellátásához egyaránt. tehát belső elkülönülést eredményez. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. hogy most már elkülönülten élnek.” Testileg és lelkileg is el-. Ezt segíti az is. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. valamint azt. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. Elfogadja a másállapotát. ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. módosíthatja. a méhszáj puhulásával. hogy az apáknak is. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé.242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban. hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. Mindenekelőtt az. hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. a szoros fizikai kontaktus átalakul. A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. hogy a gyermeket önnön részének tekintse. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. illetve a gyerekkel kapcsolatban. majd megszületik a következő gyerek. 1959). és a nő reproduk- . – A harmadik szakasz a leválás. Összességében elmondható tehát. illetve be kell fogadnia a gyermeket. az elválás a gyerektől. A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk.

hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . a szoptatás. és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak. a jelen kötetben). vagy akkor.2. ha viszonylag sok gyerek születik. és idősebb korban is szülnek gyermeket. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. keretes szöveg). átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. sorjában évtizedeken keresztül. a szülés. feladata. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l. A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. szoptatással. vagy akár több gyermek is. Részben ezzel függ össze. illetve gyermekei nevelésével tölti. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak. társadalmi nyomásnak –. míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. ám a házasság. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. még 6. még Nguyen. Érezhetően más értelme. Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi.

nevelésnek közösségi formáira. azzal a céllal. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel. önnön szülési kompetenciájában. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat. egyben kifejezi az összetartozást. Ha ez nem lenne.”8 Érvéként gyakran elhangzik. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009. Mindez számottevő segítséget jelent. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. a szolidaritást. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www. így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével. és fellépjen azon intézkedések ellen. a gyerekek gondozásának. Az egyéni. A NOE tagjai azok lehetnek. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne.pdf. 6. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés. a sok gyerek utáni vágy. aminek alapja lehet világnézeti. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata.2. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni. kihalna fajunk. ahogyan ezt a családtörténetekből. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. Ennek mellékhatása természetesen az. Ugyanakkor a szocializáció. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására. a több testvér az élet alapvető célja. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. középosztálybeli ember számára a nagy család. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. gyereknevelési támogatásokat. . holott a gondozás. félelmekkel teli. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. a családi.noe. vallási meggyőződés. Így a modern. fenntartásához. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek.

Emellett az is tény. és az is igaz.245 gálják. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre. A gyakorlat azt mutatja. A könyvek. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. a várandósgondozás. a mentális állapot. így a szexuális életre is. a gyerek érkezésére való felkészítés. ha a szülők dolgoznak. hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. illetve a szülésre. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. Ez is intézményesült. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. A növekvő számú tizenéves terhesség. továbbá. 2004) Gyermek. sőt sok felnőtt életét is. majd az azt követő gondozás. Az oktatási. egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. Azt is tudjuk a különböző leírásokból. a nagyfokú test. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. Magyarországon a fo- . esemény utáni tablettahasználat. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére. az éretlenség.és önismerethiány. az ismerősök. de gondot jelenthet a megbízható. a fogamzásszabályozásról beszélni. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. A szakemberek – védőnők. noha a családtagok. a véletlenekre is. visszaemlékezésekből. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. A szülők jelentős része nem tud. hiteles információhoz való hozzájutás. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. Ennek oka lehet a fiatal kor. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. ismerethiány nehezíti a serdülők. Magyarországon ez még ma is nehéz. orvosok. (Szívós és Tóth. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján. és a minták egyértelműek voltak. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. fogamzásszabályozás terén. abortusz. hogy a szegény családokban általában több a gyerek. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. Nem ritka az olyan életforma. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. ami sok országban sikeres. a szexualitásról. vagy nem akar a párkapcsolatokról. barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. kérdések és válaszok. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. a szociális helyzet.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában.

a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt. egészségügyi. állandó partner hiányától. akik valóban várják a tervezett gyereket. és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. Ha az anya úgy érzi. hogy egyedül képesek változtatni. hogy a szegény. mi az oka annak. hogy a fiatalkori anyaság. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. ami tovább nehezíti a megélhetés. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. nem érzik. Közismert. azokétól. például. akkor különösen figyelni kell arra. az előrelátásra való képesség. lakhatás. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. erőszak következménye. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani. hogy viseljék a felelősséget. a partnerkapcsolati problémáktól. az egyedülállók. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. »tipikus cigány de- . életszínvonal növekedésével. akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. szakmai kapcsolat megerősítése. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. Az is nyilvánvaló. amint azt például a Láposon. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. kevéssé urai saját életüknek. ellátást kapjon. Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. segítését igényli. különösen. halmozottan hátrányos helyzetű. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. vagy segítséget kérni valakitől. 2002). hogy az iskolázottság. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. megbeszélésére. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. »kultúrájukban gyökerező«. egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. korántsem volt jellemző a cigányokra. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. információkat. Mindenképpen fontos. a bűncselekményekig. így a következményekért is többnyire ők kell. ami a várandós fokozott gondozását. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. gazdasági problémákon át. ami lehet támogató családi. de elfogadják a helyzetet. adott esetben a terhesség megszakítása. tudatában vannak annak. a súlyos szociális. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai.246 gamzásszabályozás. A szegény. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése. és kellő segítséget.

A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. Másrészt az iskolában sikertelen. 2003). növelheti az anya önbecsülését (Valdez. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására.247 mográfiai magatartás«. és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben. továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. mint a helyi cigányok. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés. szakmatanulással radikálisan csökken. amely felnőtté teszi őket. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. sok országban ismert és követett gyakorlat. amelynek jellemző jegye. Ez olyan erős tényező lehet. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. és biztonságosabb életfeltételek. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. Janky. és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. A gyakorlat azonban azt mutatja. hátha fiú lesz. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. és nem részesülnek olyan ko- . 2001).” (Durst. 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit. Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. önmegvalósítást is. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«. Napjainkban felmerül a vád. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. a fogamzásszabályozás. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. Hasonlóképp. egyben feladatot. a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. így sok gyerek azért születik meg. amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. a mai középnemzedéknek átlagosan 5. hiszen másfajta státusz. ami nem roma sajátosság. és egyértelműen követhető. […] A láposi cigánylányokról. vagyis ez jelentős csökkenés. életmód is elérhető (Durst. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. mert ez a megélhetés forrása. munkalehetőségeik felkutatására. 2001. szociális ellátás igénybevételére. irányt ad az életnek. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. 2007). sokkal inkább arról van szó. hanem időben változó. 2006). minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi.

ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. ha nincs megfelelő segítség. akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. ami hosszú távú károsodást okozhat (l. hanem népegészség- . amelyek segítik az anyát abban. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. hajléktalanság. életvezetési szokásain. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. Az újszülött mozgása. majd látványa. nélkülözni kényszerülnek. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. Kalmár. válás. erről később). illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. ha ezt a körülmények lehetővé teszik. éhezés. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. megfelelően táplálkozni. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. hogy elfogadja. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. hogy nem csak szociális problémáról.248 rai és rendszeres ellátásban. részletesen Kalmár. alacsony szociális státusza. 2006. mint az amerikai anyák –. a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. és megfelelő segítséget kap hozzá. 2008). Messer és mtsai. DeFranco és mtsai. családon belüli erőszak. Képes változtatni étkezési. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. érintése. Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. szegénység és munkanélküliség. 2000). Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. a szükséges vitamin. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. A várandósság során (pl. a jelen kötetben). Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. hogy a kis születési súllyal. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. hogy a koraszülés és kis születési súly (l. különösen.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak. 1999. hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. azt jelzi. amely az anyát magzatával összeköti. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez. amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. Érdemes látnunk egyébként. Az a tény például. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. a korai találkozásnál). a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. hangjai evolúciósan rögzített.

orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. iskolában. a jelen kötetben). Mint említettük. 2009).249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. olyan nyelvezeten kommunikálnak. mint a tabletta. működik a családtervezés. amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. Másrészt. éppen azokban a régiókban. illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. 2003). járműveken). Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. ami csak 700 forintba kerül. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. szociális szolgáltatóknál. és ezzel segítik. Sok országban rajzos. A családtervezéshez. a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. a cigaretta és a drog. Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. noha ismert. vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. fizikai ellátásra terjed ki. illetve szülést. és sok ország számára mintául szolgál. egyszerű füzeteket. elérhető közelségben nincs szakorvos. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. a terhességüket sokszor észre sem veszik. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. üzletekben. vagy egyáltalában nem tudnak. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. kultúrházakban. hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. ahol mindenki megfordul. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs. 2001). közösségi. fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában. vagy hiányzó erőforrásokkal. viszont három hónapra védettséget nyújt. a kóros elhízás. szűkös. egyre több nő csak formálisan. A védőnők. vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen.” (Durst. csak annak előrehaladott időszakában. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. vagy azért mert nincs ezekről szó. Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. Herczog. egy injekcióról. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. mert jóval olcsóbb. A nehéz körülmények között élő. vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. esetleg olyan módon.

amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat. és utódjaikat az anyá- . nem is beszélve arról. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben.és kortizolszintjük. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. 2000). vagy kívül maradnak a folyamaton. Ez persze a nők esetében is reális veszély. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi. mert gyakran sem a férfi. gazdasági körülményektől. kedvezőtlen higiénés feltételek). és saját családot alapítsanak. ami a gondozási. de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. Napjainkban. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. hogy elhagyhassák a szülői házat. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. koraszülés. Sokáig tartotta magát az a nézet. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra. Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. dohányzás. gyermeknevelés idején. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. a férfiaknak nagy szükségük van arra. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra. APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak. gyermekhalálozás (Gold és mtsai. A helyzetet tovább nehezíti. kulturális mítoszoktól. 2005). A csecsemő. hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével.250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. szülés. 2005). elvárásoktól. hogy ott maradjanak az anya mellett. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin.

A haverjainak már mind volt. majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. 2008). és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. 16 éves voltam. 1998. ezért a párválasztás. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris. és kilátása sincs ezek megszerzésére. és jelentősen átszervezni. a gyerekszületés és a szülővé válás. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. teremthet közösségi státuszt (l. és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst. 2004). törődik párjával és gyermekével. Danis. o. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. Durst. Herczog. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. hogy az alacsony iskolai végzettség. házat építenek vagy például fát ültetnek.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik. 2001. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. a jelen kötetben). a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. családfenntartónak tudják magukat. a kilátástalanság. Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. Ugyanakkor. Kétségtelen tény. a családdá alakulás folyamata. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás. hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges. 2007. A gyermek várása. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. Zsolti már azon idegeskedett. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. a szegénység. Mint ezt korábban láthattuk. . A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. 2009).251 hoz hasonló odaadással gondozzák. hogy családfőnek. 79. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. a sok gyerek születése szegény. 2007). Glikman. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében. ami sok esetben családi krízishez. akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. mér nincs még gyerekünk. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra.

Sas. dédelget”. mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. Másnap reggel aztán . együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. miután megszülik gyermeküket a kórházban. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. hogy vajdasági cigányasszonyok. A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz. A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum. A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. amelynek jelentése „költ”. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. hiszen az anyához hasonlóan. és szabályozzák az apa viselkedését. 1991). a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék. jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. Mai tapasztalat például. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. 1991). tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. mágikus kapcsolatban áll a babával. 2007). mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. annál valószínűbb. hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. 1993). éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól. akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság.252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. önbecsülésük forrása is lehet. Egy brazil vizsgálatban azt találták. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. „lappang benne valami”. mint az anyáknak. Couvade rituálé. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére.

253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. és a tágabb közösség támogatásáról. Azokban a társadalmakban. bár számos tünettől szenvedtek. hagyományos rítussal. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. felfúvódás. hogy az érintett férfiak. de biztosítja őket partnerük. hízás. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget. talán éppen azért nem. 1991). 1995). „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek. kapaszkodót. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. . majd nyomtalanul eltűnnek. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. segítségéről is. és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. elbizonytalanodásához vezet. Belátható. pszichózisra jellemző tünetek. emésztési zavarok. mégsem kerestek orvosi segítséget. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. trimeszterében. ott megjelenik a couvade szindróma. a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. alvási zavarok. derékfájás. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein. A félelmek. alhasi duzzadás. 1991). Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez. hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. gyomor.és hasfájás. elfogadott regressziós formaként a betegséget. hogy a tudattalan legitim. amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. heves intenzitású. a ritualizáció útja nem járható. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. Ez a példa is rávilágít arra. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”.

a magzattal való kapcsolatról. valamint Egyed. 1993). Az intrauterin. személyes dialógus. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra. a jelen kötetben). Hédervári-Heller és Németh. hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. hanem számos olyan vegyi anyag is. 2004. a méhen belüli fejlődésről. A méhen belüli. A tartós érzelmi elutasítás. 2006). Bizonyítást nyert. és maradandó nyomot hagy az érzékeny. 1988. Hüther. hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. 2005). még Lakatos. a II. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. 2005.254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. Fiziológiai csatornán értjük. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. a viselkedéses és a láthatatlan csatorna. azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. 2000). pihe- . Az anya ellazulása. Kaufman és mtsai. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. 1999). plasztikus agyi struktúrában (Huizink. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. valamint a kapcsolat elmélyülését. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. és ezekkel a képességekkel jön világra. az alkohol. az információ feldolgozására. 1988). hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. 1986. 2005. 1988): ezek a fiziológiai. 1993). a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. amely befolyásolja a magzat állapotát. Bigelow. kötetben) elősegítsék az anya és magzata. majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. szociális. A dohányzás. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. feltöltődése. a fogantatásról. A várandós anyák kulturális. lelki fejlődés tekintetében. amelyek az anya mozgásához. így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését. Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra.

azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. 1988. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen. Sokan örömmel fogadják. beszédéhez. 1988. hogy gyermeket várnak. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező. érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. Panthuraamphorn és mtsai. amely anya és magzata között kialakul. magzatával kapcsolatban. lelki egymásra hangoltság. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső. 1988). ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. A terhességet veszélyeztető ártalmak. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. egyéni variáció közül. ha a körülmények kedvezőtlenek. hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. Empirikus kutatások azt találták. Van de Carr és mtsai. az anya. kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. sérülékenységének forrása is. Érdemes azon is elgondolkodnunk. Megeshet. de előfordul az is. hogy ehhez külső segítséget kapnának. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. 1995. anélkül. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. egy út a számtalan sok kreatív. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. Összefoglalva elmondhatjuk. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. 1988). Jernberg. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. . a tartós stressz. hogy anya és magzata kommunikáljanak. fantázia által „készített” képekre. fenyegetőek. 1996. ha elakadás történik. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot.255 néséhez. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz. különösen. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. Dolto-Tolitch. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. ugyanakkor igazi segítség.

én három óra alatt szültem.htm. 1900 és 1970 között az arány megfordult.256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik. nem köllött ahhoz néköm bába. http://www. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. 2002. helyen és formában lehet tehát szülni. vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést.birth. január 18. Magyarországon ennek aránya elenyésző. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos. illetve a többi gyerek nevelésének sorába. hogy hét családja volt. […] Tudok olyan családot. egyelőre a kórházakban. Az a szomszédasszony volt. mint otthon. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. o. „Öt gyerököt szültem. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést. A 19–20. népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. és a közös gyermekágyi elhelyezés. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le.” (Polner. Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. 393. az ura vezette le a szülést. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp. Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –. möglött. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. leguggoltam. ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés. 1992. . illetve elhárítása.9 Nagyon sokféle módon. Egyet se szültem az ágyon. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat. sem személyi „kellékeket”. A szülés szinte a mindennapok eseménye. Dr.) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. szervesen illeszkedve a munka. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg. Mind az ötöt odahaza szültem. 2002). Papp Zoltán. Egynél sem volt bába. nem vár el sem technikai. bábaasszony nem volt ott. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. csak akkor még nyoszolyák voltak. Prof.hu/new/levelek/allasfog20010118. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése.

érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása. és rám szólt.” (Kitzinger. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő). meglepett. hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során. Úgy éreztem magam. empatikus. de nem sürgetett. „A szülésznő leborotvált. rám rakta a CTG-t. akinek gyermekét nem várta. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. amiket az ember hozzátesz. mint egy ravatalozóban. amikor mondtam. Fogta. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. az intimitás hiánya idegen. amit épp az uterus csinál. „A bába időről időre megkérdezte. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. az ottani bánásmód. szinte sötét szülőszobán. Ezután következett az a pár óra. Valójában a méh vette át az irányítást. hogy aludjak. 1991). érzem-e. hogy még nem. általában mégis elmondható róluk. Népszava. Ennyire kiszolgáltatva. A kórházi környezet. lelki töltést. hogy nyomnom kéne. sőt riasztó lehet azoknak. lekapcsolta a lámpát. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. Sas.” „Ötperces fájásaim voltak. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. esetleg a halállal kötik össze (H. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi. Aztán. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. és otthagyott egy hideg. és azt egyértelműen a betegséggel. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. hanem élvezni is. Én ott szenvedtem egyedül. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek. háttérbe szorul a szülés érzelmi. Beküldött egy szülőszobára. spirituális vetülete.” (Olvasói levelek. . a nő kompetenciája és aktivitása. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. és azok az akaratlagos erőfeszítések is. amit senkinek nem kívánok. amikor valóban eljött a nyomási kényszer.257 dekében kórházban zajlik. CTG-re kötött. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként.

o. mivel állandóan mondtam Peternek. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek.” (Kitzinger. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. 2009) . aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. „Igen. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. végre akad valaki. Várkonyi. mintha idióta lennék. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. hogy csókoljon meg a nyomások között. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. és felhúzott szemöldökkel. hogy szeretem. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. és azt akarom. tehát nem érzik. Együtt voltunk valami nagyon valódi. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. ellátásban részesülnek. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. Az általában előítéletességhez. mire ez a pofa megállt mellettem. és úgy érzik. A kiszolgáltatottságot. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni. Azt hiszem. hogy na. akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. Egyes tanulmányok arról számolnak be. Igazi extázis élmény volt. s nagyon alapvető élményben. 1991). például nem küldenek mentőt roma telepre. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. akik saját orvost választanak.) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását. és feszültség nélküli. nem kellő figyelmet azok is átélhetik.258 „És akkor elment mellettem egy orvos. de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. 7. anélkül. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. Kislányom békésen érkezett meg a világba. akik abban bíznak. hogy csodálatos élménye volt. akit persze sosem láttam addig. Aztán éreztem. nyugodtan lélegezni. elvárásaikat. hogy milyen fogadtatásban. szegénynek lenni. 2005). hogy a nővérek bolondnak néznek. Azt mondta. mert kiszámíthatatlan. aki ugyanúgy törődik velük. mint másokkal. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. Megérintettem és tudtam. Azt vártam.” (F. ahogy átöleltem. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. […] Egyet köhintett. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje. amit nem mindenki tud megfizetni. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket.” (Neményi 2001. Végtelenül boldog voltam. elhagyatottságot.” (Szalay. vagy sterilizálják a szülés után a nőket. a férjem is így érezte. 1990) Egyre többször hallott panasz. de félelem. fájdalmas volt. ami pedig általában kíséri a fájdalmat. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen.

A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. 2005a). hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz. Ezeket az érzéseket a magány. 2005. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. a kontrollvesztés. Az utóbbi években derült arra fény. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. 2006). 2004). hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek. ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. a durva vagy gépies bánásmód. gyönyört. élvezetet. a kisebbségekhez tartozóknak. Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. a közöny. 2005b. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. Zak és Fakhar. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. – A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. az egyébként is előítélettel fogadottaknak. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. hanem kifejezett eksztázis. A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. – Az oxitoxin. hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. transzcendenciaélményt okoz. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. Damasio. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi. . amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik. a bizalom. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya.

az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. Bármely kultúrát tekintjük is. mindig van mellette valaki. ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes. támaszt nyújt. és aki érzelmi biztonságot. 2001). 1988). Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. Segít abban. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. akit jól ismer. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából.260 Mindez akkor működik igazán jól. lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. a megszületést követően háborítatlan szem. élettani szülési folyamat bekerült a steril. . és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner. sokan nem tudják. és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi. Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. meleg környezet. az épp megszülető vagy a már szopó baba. a biztonságos. E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel.

hogy kik ők. A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. 1984). javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél.és energiaráfordítást. hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott. 1999b). várandósság. Johnson. szülés stb.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. Nem ismeretes. noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. sem a közösség. és a szülő nővel csak anyja. A szülői felelősség megosztása. Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. városban lakó. és a szakemberek tanácsai. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. érzelmeket kavaró kérdés. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. mert ebben a körben ez inkább elvárt. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. vagy visszatekintünk a múltba. érzelmi bevonódást. sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. Ennek sokféle oka lehet. és arról sem. akár a kórházban. Ha körülnézünk a világban. 1984. nincsenek adataink. az otthoni munkamegosztás változása. hogy az attitűdök lassan változnak ugyan. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. de sok férfi – készségek. az egyéni életúttól. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. a jelen kötetben).261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. 1999). A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra. vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. de a minták – médiában. Ha otthon szülnek. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. Adatok híján is joggal feltételezhetjük. különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő. a női egyenjogúság. . mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. környezetben –. történjék az akár otthon. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. Az egyértelmű. 2002). esélyegyenlőség. fiatalabb férfiak. hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül. Herczog. Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól.

én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. Lehet. Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő). mégis ösztönük azt mondja. 6 fő esetében csak részben. minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. ha vannak ilyenek. szerintem legkevésbé a feleségének segít. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. érzelmeikben végigkövették. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás.hu/publ/orsi/eredmenyek.htm ) 11 Poronty. oldják meg a problémát. igazi támasza lehessen párjának. Pedig nem kell mást tenniük. 46 nő nem válaszolt a kérdésre. 2001. Világosan látnunk. Anélkül. hogy ezt tudtam volna. mert nem érzik magukat kompetensnek.hu/poronty 10 . de ebben benne vannak azok az édesanyák is. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket. Szakdolgozat. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél. ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). Viszonylag sokan. értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban. egyben el kell fogadnunk. http://www. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést. hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében. hogy ne tehetetlen szemlélője.10 Napjaink azon törekvése. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. […] Azzal. Fontos az is. Arra a kérdésre. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban. mint ma. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív. hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. hogy a legtöbben.babanet. ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől. Csak 38 esetben nem volt együttszülés. a negatív érzésekről beszélni. mint az asszony mellett lenni. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. akik ódzkodnak a dologtól. 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. 15 esetben az anya. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek. támogatnunk kell. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak. azért teszik ezt. „Amennyire meg tudom ítélni. míg 8 esetben az apa kívánságára.velvet. még a szülőszobán is.

és nem idegen kolóniákkal találkozik. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. segít az anyának is. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. fogyatékkal született gyerek. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. intim légkör. olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. 2003). széles ágyon). koraszülött. a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. Az élet első órája olyan kitüntetett. sokkal inkább megszokásról. örökbeadási szándék. korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést. nem kívánt gyerek. amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. mentális problémákkal küzdő. szívritmusa. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart. semmint meggyőződésről. – csendes. lombikbébi. bántalmazott. érzékeny időszak. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. kevesebb vérzéssel) zajlik.263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. Azok számára. A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. érzelmileg deprivált. 2008). biztonságos helyen (pl. légzése. egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. lemondási. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. kis súlyú. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő). A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. – nyugodt. akiknél nem volt mód a korai együttlétre. A gyerek az anya baktériumaival. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. családján kívül ne- . megnyugtató lehet. A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul.

főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. kenguru-módszer (l. hogy saját élményfeldolgozásokon. 2005). és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. Somogyvári (2002) arról számol be.). Amennyire csak lehet. a programozott (indított) szülés. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. 1995). érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra. A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl. hordozza. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. o. aki pedig nyugodtabb. a jelen kötetben). Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. Másik lehetőség. csökken a stressz és az agitáció. fényképet készítsenek róla. akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. hogy simogassa meg gyerekét. E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. és ahhoz. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra.264 velkedett. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. hogy az igen kissúlyú. akár 500 grammos. kisebb az oxigénigény. szívfrekvencia. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. az asszisztált reprodukció? . Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. hogy felelős. hőmérséklet. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik. illetve családja közelében legyen. megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről. kis súlyú vagy sérült gyermekek. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. amint csak lehetett. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. főképp azért. A korai ragaszkodás. nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. még Kalmár. amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is. javul a szopás. oxigénszaturáció. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. hogy a hátrányos helyzetben. illetve az újraélesztést. beszéljen hozzá. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. még ha ez csak pár percig tart is. inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. Tették ezt akkor is. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton. a ruhája alatt tartja. 2007). Erősödik az anyával való kapcsolat is.

élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer. problémás terhesség. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. alig van csoportos felkészülés. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül. tapasztalatok feldolgozhatók. átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal. meggyászolhassa őt. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. 1988). Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www.html. ahol a korábbi élmények. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról.265 Ez az a pont.oecd. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. feldolgozhassa a történteket. amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. 2006). Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. . meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra. akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva. a korai kötődésről is. Értelemszerűen azoknak. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött. önsegítő csoport. egészségi.00.3343. annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van. hogy az adott szülés történései. fokozottan szükségük van minderre. problémás kapcsolatban élőknél.org/document/4/0. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be. szinte biztos. ami ugyancsak azt mutatja. ez az a pont. A szülést követően elvesztett.12 de a későbbiekben. keveset tudnak. Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke. 2002). éhezés. Ennek sokféle formája van.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó. hogy a fizikai. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. de szakember segítségére van szükség. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés. a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját.

akármit is igérnek. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. szélsőséges esetben elhagyására. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. ha engedök. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai. Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –.és gyerekbaráttá tétele. 2000). mint azoknál. 1987. Ez a körülmény a gyermek későbbi. A nehéz sorsú. megterhelt szülőknél. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. 2007). nekünk is így köll cselekedni. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. hogy miféle baj vár rám. A nemzedékeken átívelő. amennyiben az anya és gyerek közötti.266 teleit (l. Néhány . a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. Arról nem is szólva. hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. úgy gondoltuk. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten. o. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást. Láttuk a kakast. Különben is ők is. Kioktatott. ismeretek. a jelen kötetben). illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. mert abbul csak baj lesz. a kilátástalanság. ne engedjek nekik. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. kutyát. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. A mély depresszió. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. hogy amikor majd oda kerül a sor.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül. csak féltem. az elhanyagolás veszélye. nem tudtam mög.és szülésélményeit. nagyobb a bántalmazás. Mi lányok a barátnőinktől. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. hogy a legényektől óvakodjak. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet. hogy mit csinál. 220. még Tóth. megölésére. disznót. De azt. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. közvetlenül a szülés utáni.

netán babonái közvetítik. vagy épp nem volt megfelelő ruha. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. a közösség rítusai. 2005). de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. de szörnyű jajgatást hallottam. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti.” Magát a terhességet. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében. 1998). én meg a konyhában raktam a tüzet. írni. ha hátrányos helyzetű. a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. szülést nem kell tanulni. elérhetetlenek számukra. A szülés a szobában ment végbe. és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens. a szexualitással. nem rendelkeztek vécével. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. amit minderről „tudni kell”. és féltem. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén. és úgy alakult ki bennem a kép. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. 1991). Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. és így semmit sem láttam. Mégis. Röviden: az anya eleve tud szülni. vagy nem tudják alkalmazni. a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. . idősebb nőrokonai. Hiába jobb módú egy ország. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. A szomszéd fiatalasszony szült. Nemegyszer ennek oka az. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. hogy nem tudnak a lehetőségeikről. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori. hogy a legényektől azért kell tartani. mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. majd a bábáért küldtek. épp úgy. vagy ha igen. és áthívtak vizet melegíteni. Figyelemre méltó. Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. 2002).

268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. az egészségügyi. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. Az önkormányzati és civil kezdeményezések. a várandósságról. párokat is. a baráti támogatás lehetőségét. hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. Ez a körülmény . egészen odáig. gazdagítja megküzdési stratégiáit. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. mégis igen fontos lehetőségek. alkalmanként 30-50 perces. ügyintézés. egyben elősegíthetik az integrációt. de lehetnek tőle függetlenek is. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. amelyben valójában nem bízik eléggé. Pevalin és mtsai. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak. A rendszeres. önsegítő csoportok. Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak. érdekképviselet. Hatása számos. Ahogy láttuk. ahol a többiek kérdései. 2001). és benne sem bíznak. azaz önérvényesítés). mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. 2003). 2001). pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja). a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. hogy a közös élmények. asszertivitás. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl. Mindez különösen hatékony lehet csoportban. Megfontolandó. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása. és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. támogató programok sokat segíthetnek ebben is. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. például a baba szívhangjának hallgatását. a babagondozási készségeket tanító programoknak. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit. és forrásmobilizálási képességeket. A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. kompetenciáit. bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. A páros vagy csoportos forma külön előnye. 2000. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg.

erős morális érzések. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya. és kevésbé éri el a szegényeket. hogy az érintettek felismerjék. Babusik (2004) kimutatja. Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. akinek saját szü- . 2000. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. A kellően érzékeny. baba-mama klubok. hogy erősítsük a hagyományokat. 2008). Cook és Dickens. az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket. a barátok. a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest. Eudy. hagyományok. iskolai teljesítmény. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. rítusok. vagy támogathatja az érintetteket abban.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. az ásványi anyagok. a szomszédság. rászorulókat. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. 2002). a vitaminok. miközben az anya fizikai. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. A szakember segíthet abban. védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. az autonómia erősítése. a társadalmi azonosságtudatot. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését. egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság. milyen biztos. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. 2007). az elfogadás élménye. aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. a bizalom. ez nem lehet akadálya annak. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. Az a gyerek. A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. erősítsük az összetartozást. Lényeges tehát. lelki állapotát is erősíti. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés. valaki feltétlen nélküli szeretete. a felelősség élménye. hogy a táplálkozás. Kézenfekvő. istenhit. a személyre szóló odafordulás.

a szex. ami segíti a szülés természetes folyamatát.2. egyben segíti a szülés előrehaladását. 2003). a partner támogató ereje.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. a kedvező korábbi élmények. az anyaság büszke viselése. hogy azok a nők. ha nincs ilyen előzetes élmény. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét. Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. hiszen. azt igazolta. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. fokozott a jelentősége. a pozitív példák. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. A társas támasz. amely segíti a nő biztonságérzetét. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. kevésbé intenzívnek. testi-lelki ellazulását. a „fészekrakás”. amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. Ilyen a folyamatos társas támogatás. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. a család. 2002). kevésbé zavarónak tartják. és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. kevesebb szülés végződött császármetszéssel. Ennélfogva minden módszer. az érintés és masszázs. a szerelem. Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat. illetve ha annak érzik is. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. 2003). A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. keretes szöveg). Ha mégis sikerül kiépíteni. Nehezebb a segítők dolga. . ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra. 6. ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna. amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel. autonómiája. Ezek kibontásában. a fürdő. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő. ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. biztonságérzete. bár megkésve.

– Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. relaxáció). – Non invazív (nem behatoló). – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. és ismertetése azokkal. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt. – Szabadon választott testhelyzet. védőnővel való) találkozáskor. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján.3. hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon.271 6. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. illetve szüljön. akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint. – Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül. – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után. a WHO irányelveinek megfelelően. – A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt. – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. hogy ki legyen jelen a szülésnél. . – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. – A baba megvédése a kihűléstől. akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. – A szülő nőt bíztatása arra.

– Hosszan kitartott. melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel. „D” kategória: olyan eljárások. vákuumextrakció. kengyellel vagy anélkül. – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. a köldökzsinór kontrollált húzása. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. – Végbélen keresztüli vizsgálat. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. irányított nyomás a kitolási szakban. bőr elektromos stimulálása. – A köldökzsinór korai elszorítása. vízben vajúdás. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. – Oxitocin rutinszerű adagolása. mint például gyógynövények. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). ha ezt többen végzik. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. – Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. – Röntgenes medencemérés. különösen akkor. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. . – Húgyhólyag-katéterezés. császármetszés). – A méhüreg rutinszerű. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. – A magzat műszeres monitorozása. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. – Rutinszerű gátvédelem. hogy nyomjon akkor. – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. akkor is. ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt.

január 30. A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. II.szabadonszulni.273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. ha akar. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után. éveiben szoros testi kontaktusban legyenek. és sokat segít a szülés utáni mellre tétel. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –. Ferenczi. és szopni kezd. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió. szabad-e éjszaka is etetni. gyermekor 13 http://www. rá kell-e bízni.html (utolsó letöltés 2010. kötet). egyen. hogy saját ritmusában aludjon.13 A védőnők. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is. noha nem csak ezekkel függenek össze. vigasztalja őt. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét. Ne idegenkedjen attól. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré. valamint Tóth.) További információ: http://www. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás.php?inf=oktato_elsohathonap3. hogy igény szerint eteti. A WHO-ajánlások. hogy röviden beszéljünk arról. hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás. kisgyerek fejlődése szempontjából. . Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben. hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni. Forrás:http://www. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. hogy ismerje.hu/bels o. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra. 2001). Hédervári-Heller és Németh. hogy a gyerek életének első hónapjaiban. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma.hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk. de ehhez arra is szükség van.szoptatasert.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index. a jelen kötetben. itt is elengedhetetlen azonban. ne féltse a mellét. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi.who. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok.

pszichológiai beavatkozást. fáradtsággal járó „baby blues”-tól. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel. kissúlyú. amely szakszerű orvosi. rossz anyának és értéktelennek tartja magát. nap között jelentkező depresszióval (Páll. Tóth. és eközben arról számol be. hogyan ismerjék fel. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. a szülés utáni depresszión át. éjszaka is forgolódik. helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át. Olykor a halál gondolatával játszik. testi kontaktust. Természetesen azoknál az anyáknál.hu. pszichózisig. a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. Egész nap fáradt. a jelen kötetben). vagy kérdéseik vannak. és mikép 14 http://www. de megterhelő fáradtsággal. bűnösnek. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. segítséget igényel (l. részben lélektani természetű. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét. A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken.lll. ami annak a következménye. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. de nem tud aludni. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. nem képes ellátni. Ki kell azonban emelnünk. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. 2002). még Hédervári-Heller és Németh. kötetben). így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. és Magyarországon is működik a La Leche Liga. nem fürdik. hogy nem tudja szeretni a gyereket. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével. Ez az állapot hamar elmúlik. esetleg úgy tesz.14 amelynek önkéntesei telefonon. vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. mintha a csecsemő nem is létezne. a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri. illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. és nem tévesztendő össze azzal a természetes. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek. . a II. nem öltözik fel rendesen.

(szerk. Stern. Animula. (1995). Gopnik. Meltzoff. elképzeléseikre. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már. ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk. Klaus. I. Gy. Tipotex. Jaffa.275 pen segítsenek. Ez a záloga annak. Feldman. Sajátos önismereti út ez. Budapest. A születés művészete. D. (2008). Budapest. P. Alternatal. szakemberhez irányítsa őket. T-Twins. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. Akik szakmájuk révén várandósokkal. gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. D.. Leboyer. Útmutató a szüléshez. Kuhl.): Szerepváltozások. Budapest. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Budapest. Jaffa. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak. Tné. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. . akik még nem.szules.. Kamarás Ferenc (2005). További könyvek magyar nyelven: www. Mi több: saját gyermekkorunk. Alternatal Alapítvány. (2009). nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. hogy valóban a másikra tudjanak figyelni. Budapest.. N. A szülés árnyékában. G. P. (2010). Budapest. 87–101. Pólya Kiadó. Budapest. P. H. Gabo Kiadó. és felvilágosítást. K. (2009).. várakozásokat. Budapest. Suhai-Hodász. hogy a védőnő. A gyöngéd születés. Családügyi. Nagyon fontos. M. Kitzinger. H. F. érzéseikre. (2005). Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. A csodálatos újszülött. Klaus. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. azoknak szülésélményét.. Pongrácz. Budapest. (2006): Anya születik. S. Budapest. Morris. ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. Gaskin. szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó. M. A. Babafigyelőben. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. I. (2001). Bölcsek a bölcsőben. A. Tóth. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. S.hu. K. Varga. (1994). I. TÁRKI–Ifjúsági.

Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. A természetes szülés hipotézise. S. B. Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. 225–231.com/articles/labour-hormones. B. L. Babusik. V. . In: Hanák K.. J. E. R. N. Journal of Urban Health. (2001). és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Learning and Bonding. Bálint. Skolicka. M.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek. L.com/articles/ecstatic-birth. Chamberlain. Vogel. Cracow. (1988). Encounter with the Unborn. Hunt. The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh. K. (eds. MTA Szociológiai Kutatóintézet. R. Bowen.. (1988). E.. E. Online: http://www. 76. (1995). Carnforth. and their parents. M. D. Brain trust. G.. 237– 246. 2... C.): A Time to Be Born. Nature. (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers. (eds. In: Blum. Hargrave. adolescents. Some considerations of the psychological process in pregnancy. Berlin..htm (utolsó letöltés: 2009. 155–173.(1986). Partheon Publishing Group. Damasio. 571–572. F. (1993). születés előkészítési alternatívák. Lane. Bíró. C. Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California. Czenky. 267–272.htm. J. Buckley. http://www.. Bigelow. (2002). New Jersey.. Journal of Immigrant Health. Prenatal intelligence. 113–121. (2004). V.. Learning and Bonding. A. (ed. W.. Chamberlain. Leonardo Publishers. Prenatal Perception. Komlósy. Dream Publishing. Czerwinski.): Prenatal Perception. (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor.. 6. Abraham. Delphoi Consulting. S. K. S. A program to facilitate prebirth. 1 (3). A. Családterápiás olvasókönyv.romapage. S. Lege Artis Medicinae. Budapest. J. D. B. B. J. D. Crawford. G. Parthenon. D. Bibring.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Webster. S. (eds. F. S.. D.). E. P. Blum. Szakdolgozat. Dream Publishing. http://www. Develepomental Disabilities Bulletin. Castro. 174–179. (2005). december 13. (1988). Marchi. Psychoanalytic Study of the Child. A.. Observations of behavior before birth: current findings. 741–759. Budapest.. R. (2000). (2006). H. P. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. Leonardo Publishers. (2002). A. szociális. Animula. Chavez. (1959). G.). egészségi állapot. Human rights to safe motherhood. 34. Colley Gilbert. P. Berlin. Cook. (2006). (1993). A. L. sarahjbuckley. D.. sarahjbuckley. Cubbin.): Terhesség –szülés – születés I.. F.. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. Anbar. T. S. Naishadham. International Journal of Gynecology and Obstetrics. F.hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. D. There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children. Dickens. M. február 13.. Vogel. Santelli. Braveman. Chamberlain. In: Fedor-Freyberg. Bender. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project. Hall. (1991). M. 83.. Freybergh.. (szerk. P. Szülési. B.. L. 435. Maternal and Child Health Journal. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet.. T. T. In: Klimek. M. Buckley. 177–215. P. Liu. Cracow. 14.). J. D. B. J.

14–29 éves fiatalokról. 316– 320. . (eds. M. Get Me Out: A History of childbirth. J. P.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. A. 49. M. Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis. 3. Landi. New Jersey. Casonato. Davenport.. Connections.. (eds. M. D. R. február 13. Durst. Schootman. L. D. (2006). VII. Black. V. DeFranco. Vogel. Maternal and Child Health Journal. Polity Press. (1969) A második nem. (1990). F. S. Bezruchka. 50. Gergely. 33–74.. L. Social Work. 150 (30). M.. 74–103. M. Davis. P. Carnforth. J. 81–93. K. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world. Demográfia. Predicting Time to Subsequent Pregnancy.. F. Dinasztia.. L. In: Fedor-Freyberg. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. Epstein. Gy. WW Norton. Partheon. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. Ifjúsági Szemle. Heagerty. évf. P.. Muglia. IV. (2001). New York.277 Danis I. E. H. E. In: Freybergh.. J. Gertler. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. Science. utolsó letöltés: 2009. Connell. Lugasi. Budapest. Diósi.. Ifjúsági Szemle. Meaney. (1991). E. L. A. P.springerlink. Több a kára. Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. Dolto-Tolitch. Jan. M. J.. F.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 219–228. sz. Diorio. Maternal and Child Health Journal. M. Cambridge.1155–1158. R. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma.. A.. V. Cawthon. Századvég. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants. Poverty and Race. R. Valóság.. Durst. (1988). 229–242. From the Garden of Eden to the Sperm Bank. Kognitív Fejlődés Program. (2004). Liu. Vogel. Eudy. (1999). (2). L. Griff.. Cabralde Mello. Megtermékenyítéstől a társadalomig. M. E. (2008). / 1. 71–92. 9.. H. R.. 3. Gelis. (2008). 82–98. Várkonyi. M. (2009). Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. L. A. D. évf..„Nekem ez az élet. L.com/content/u465316h76352577/ fulltext. T. de Beauvoir. Engle. Gidoni. Parthenon. L. Orvosi Hetilap. P. Gold. J. J. 286. Gondolat. L. Budapest. Cummings. Normális szülés. Low income young fathers: Contexts. P.. and Self. (2008). A. Encounter with the Unborn.. Zs. R... Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. (2007). 55–75. 1407–1411. (1988). J. (szerk.). 347–353.. S. Pszichológiai Doktori Iskola. 195–204. (2005). Eötvös Lóránd Tudományegyetem. C. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt. International Child Development Steering Group (2007)... 8. Lian. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. BMC Public Health. É. Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography. Doktori értekezés. Francis. Glikman..)... Young. Kapiriri... online http://www. N. Martorell.. M. Martos. 369. Czakó. Behrman. M. (2009) Jurisics unokái. 22. R. P. 381–390. Pregnancy and Birth in Early Modern Europe. History of Childbirth: Fertility. The Lancet. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements. Székely. M.pdf.

83–94. (szerk. Szépirodalmi Könyvkiadó. G. J. J. In: Krens. Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében. K. American Journal of Public Health. Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők. . Herczog. L. A terhesség ideje. (szerk. Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women. Csagyi könyvek. Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. (eds. M. (szerk. Gates.. Kamarás. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study. szám. 48. A. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. G. Göttingen. Johnson. Kende. (2007). (2002).). P. M. kötet. Plotsky. H. C. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. B.: CD003766. Volkner. 53–56. 136–141. 157–165. K. Biological Psychiatry.. (2005). Hanák. 55–73. Continuous support for women during childbirth. 23(3). Vogel.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra. B. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. No. 49–63.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. A. Vandenhoeck & Ruprecht. H. (szerk. Adolescence. (1999).. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology. Maternal Smoking in Pregnancy. 151–159. (2004). Budapest.. 253–267. (2002). In: Raffai. Encounter with the Unborn. J. Hofmeyr. J. Budapest. (szerk. M. (szerk. and Childhood Asthma. Art. Fetal Development. L. S. F. A.) (1990. M. Partheon. 63–82. J. Charnay. Terhesség-megszakítások Magyarországon. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. 7 (2).) Várandósság. H. 54. J. MTA Szociológiai Kutatóintézet.. P. 1. J. Hüther. D.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. M. 778–790.) (1987) Erósz a folklórban. Complex-Kerszöv. D. (2005). Kaufman. Göttingen. (1998). F. MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. E. Sakala C. (2007). Johnson. M. Gyermekbántalmazás. 1 (3). P. (2005).2.hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99. Gissler. (2002).tarki. Pediatric Nursing. J. MTA Szociológiai Kutató Intézet.173–182. (1999). (2007).. Hodnett. Kangaroo Holding Beyond the NICU. In: Fedor-Freyberg. In: Hanák. International Nursing Review. H. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál. 63 – 83.. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes. Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. 33. E. A. Hoppál. 94. Pregnancy and Parenting.278 Grossmann. 132–137.. Nemeroff. A. P.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Sas. Szepes. S. I. 379–405. (1991). Kamarás.html (utolsó letöltés: 2010. Janky. Krens. Hoga. Hepper. M. Budapest. N.. 31... (2000). 21–33. Jaakola. G. M. (2003). február 22. (2005). Szülés. V. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung.. I. K. I. Vandenhoeck & Ruprecht. J.). L. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex.. Intimacy. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. Cochrane Database of Systematic Reviews. 346–353. Manganiello. K. H. Vandenhoeck & Ruprecht. K. Kalányosné. (szerk. L. II. Herczog. (1984). születés Pest megyében 1. 1991). Demográfia. (szerk. Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement. Budapest. Demográfia. Krens. C. Love.) Terhesség – Szülés – Születés. Budapest Harris. Göttingen. E. Behavior Development. Carnforth.. Jernberg. http://www. (1988). J. Tudás Menedzsment. Krens. 45 (4). Huizink.

Cook. Losonczi. Flick. Messer L. Mitchell. St. L.C. Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből. S.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. International Journal of Psychiatry in Medicine. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes. A. G. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review.. E... Markovitz. 48. Csoportkép nőkkel.279 Kende. T. Online: http://www. D. Á. Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. S. Animula. Art. Thalassa. születés – a társadalomkutató szemével. Pediatric Transport Medicine. Kramer. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes. (1963). 5. (1995). H. M (1999a). (1999). Új Mandátum. (szerk. Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. 67. In: Hanák. Burke J. Az új élet kihordása. Odent. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás. Journal of Midwifery and Women’s Health. A. 1247–1257. S... Mullings. B. Ch. Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents. Social Science and Medicine. 220–225. M. Orr. Tovar. (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus. C.. Kongresszusi tanulmánykötet. szülés születés. (2001). Vinikoor L. Örökbefogadás. 1 (16). H.. Aitken. L. McLean. Luis. Bergman N. http://portal. McClosky. New reasons and new ways to study birth physiology. J. D. In: Glatz F..pdf (utolsó letöltés: 2010. 766–768. 75. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. (2000). Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. Budapest. 2009/5. CD003519.. R. Losonczi. Sapolsky.. 21.. O’Campo P. M.. 79–86. S. Egy határszerep anatómiája. M. Maternal and Child Health Journal.. MTA. (2008). II. Socioeconomic domains and associations with preterm birth.. (1991). S. Meaney. Penguin Books. Új Mandátum. Elo I.)..pdf (utolsó letöltés: 2009. Neményi. Egelsbach. Van Berkel.. Lorenz. Universität Wien. (2003). R. International Journal of Gynecology and Obstetrics.romaweb. (szerk.. 57–69. Budapest. The Experience of Childbirth.. D. A. Neményi. M. London. Anderson.. Holzman C. (1999b). WHO. S. (2001).. Kitzinger. P. Science. Budapest. 63–82.ksh. R.. G. (1993). február 10). 238. Cochrane Database of Systematic Reviews.. Budapest. MTA Szociológiai Kutató Intézet. 39–45. 103–138. Wali. 5–39. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project.. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. 85–93. Kaufman J. Budapest. Thomas. (2005). K.. Prince. Eyster J. (2003). (2005). Moore. Culhane J.. L. szülés.. .). Klein. (2001). (2010). E. S. C. Á. No. M. Klima. február 16.hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura. 5. Leet. K.. Neményi. Népesedési körkép Európáról. Mosby Inc. Terhesség – szülés –születés. R. Neményi. C. KSH. Csagyi könyvek. Leibnitz..) A cigányok Magyarországon. Laraia B.C. Várandósság. Hänsel-Hochenhausen. (1991). Bhatnagar. Budapest. Kakuma R. P. Issue 2. köt. (1991).

P. India.. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome. A. P. L.. 73–86. Peña. American Journal of Obstetrics and Gynecology. Romano. DeSouza. The effect of poverty. Pregnancy. 90. T.J. Pichler. R. I. sz. 7. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002.. V. 1988–1993. 621–635. Dookchitra. A. 233–239. TÁRKI – Ifjúsági. Családügyi. N.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.). 391–397. (2002). Journal of Gynecology and Neonatal Nursing. T. (2002). Persson. Vogel. J. (szerk. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. K. A szülés hiedelmei. (eds. Pevalin. Budapest.. Analgesia in labor: alternative techniques. Pongrácz. 159. Z. M. Bolding. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek . (1998). A. Budapest. C.hu/new/levelek/allasfog20010118.. Heidelberg – London – New York. 12(3). kötet. (2002). 437–445. 391–400. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. Arany János Múzeum. American Journal of Psychiatry. 186 (5 Suppl. V. M. Páll. (2008).. Zs. Stewart. Carnforth. M. Jaffa kiadó. D. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods. L. Panturaamphorn. Simkin. Zs. Védőnői jelentés. Selin. Simkin. Somogyvári. (2006). M.. Childbirth and the Postpartum.153–8. (2002). Promoting. Z. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Singer. social inequity. Online: http://www.) Hiedelmek. Budapest. Protecting.. A. Rodrigues.. Sozial. Encounter with the Unborn. (2004). J. . (2004). Springer. szokások az Alföldön. P. American Journal of Public Health. (2005).. and maternal education on infant mortality in Nicaragua. Books for Midwives.. 94–105.und Präventivmedizin. 489–504. Nemi szerepek társadalmi megítélése. Gy. H. C. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy. Roma Sajtóközpont. 49. 43–47. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence.. LAM. Puporka. D.aspx (utolsó letöltés: 2009. Papp.. I. Wall. Pongrácz. 64–69. Patel. L. Asszonyok álmában síró babák. (2005). I. 53. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. ESZCSM OSAP 1003/07.. Sauve.. In: Novák. Edinburgh. A magyarországi romák egészségi állapota. (1995). (2000). (2003). Porter. M. A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban. 235–239. Nagykőrös. Brannigan. 5. 46 (4). Roma nők és a közegészségügyi ellátás. Partheon Publishing Group. Polner. Journal of Midwifery and Women’s Health. In: Nagy. II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. Sanmanlechai. (szerk. htm. In Fedor-Freyberg. S. J. Tóth. M. Wade. Packer. R. birth and maternity care: feminist perspectives. (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies. A.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003). O’hara.net/ tarsasag/novedelem/protokollok. Gender. I. (1992).. http://www. E. Zádori. 131–159. Stone. Nature).birth. L. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.. február 13. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. Anesthesia and Intensive Care Medicine.doki. M. 37. T. poverty.). Gyermekgyógyászat. P. Lothian.

I.(szerk. Családpolitika más szemmel. Zelenko. Hold. Nem publikált kézirat. 2001 Surányi. 21.. 79–95. Herczog. Szívós. (2000). Child Abuse and Neglect. R.hu/publ/orsi/eredmenyek. Families to Touch. Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence.) (2004). Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight. A. M. F. R. Collins.281 Storey. Tóth. P. Z. Supplement).). Wynne-Edwards. C. Breastfeed. 519–522. 4. (Várható megjelenés: 2010. Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth. Eltérő nézőpontok. 21. 16 (1. Kraemer. Gy. Vogel.. 76. (2006). S. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills. L. P. The Journal of Perinatal Education. 939–950. S.tarki. (1988).wh o. Budapest. M. E. (2007). 102–116. február 20. In: Freybergh. In: Születéskalauz 2.). Lock.. http://www.. Effects of a prenatal intervention program.. 74–76. J. E. Lehrer. Danis. hanem folyamat. Van de Carr.pdf (utolsó letöltés: 2010. H. Családközpontú szülészet (http://babanet. Valdez. (eds. M. E. Perinatal complications and child abuse in a poverty sample..htm). A. Zambrana. . Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. M. Szandtnerné Kisdaróczi O. (1999). Dunkel-Schetter. I.. V. Storton. Steiner. P.. (2000). Step 8: Encourages All Mothers. (szerk.. L. MÉRCE Egyesület. Economics and Human Biology.) Szalay V. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata. C. (2006). Budapest. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Stabilizálódó társadalomszerkezet. változó gyakorlatok.. Walsh. ELTE PPK Szakdolgozat. Evolution and Human Behavior. C..(2001). Quinton. (2009). 489–495. N. Zak. New Jersey.. TÁRKI Monitor jelentések. C. http://www.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530. 24. K.)(2010). Parthenon. Care for Their Babies. 412–429.. É.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/. Journal of Urban Health. Scrimshaw. K.. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers. J. WHO (2009). L. H. Fakhar..J. Kézirat. Sociological Forum. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült.

SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák.282 7. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. értékek. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. beilleszkedés. kultúra . fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ.

283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. emellett környezete. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. és jellemzője a tartósság. alapjának tekinthetjük. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. képességei. . elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. szülei is befolyással vannak rá. biológiai háttere van. A személyiség magjának. viselkedése és környezetének elvárásai. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. ha viszont nem megfelelő. az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából. de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést. kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk.

hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. biológiai háttere van. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat. Vannak csecsemők. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. és környezete is hatással van rá és fejlődésére. nem pedig egyes cselekedetekre. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete. akik szinte mindig sírnak. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. amelyen a gyermek fejlődése halad. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. gőgicsélnek. keveset alszanak. megijednek a nagymamától. a személyiség -lélektan képviselői. sokat mosolyognak. többek között az alkati típusok kutatói. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg. Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal. használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott . amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. A gyermek veleszületett adottságai. nagyokat alszanak. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. Amit biztosan tudunk. valamint a fejlődéspszichológusok. az az. vannak azonban olyan tényezők. Ilyen egyéni különbség. szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. míg mások bújósak. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével.

1. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas. Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják.1. o. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik. nem pedig a „mi”-t (a képességeket).” (446. táblázatban mutatjuk be. de sírást és visszahúzódást egy másikból. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme. valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl. 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót.285 válaszaikban. evés.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak. 7. és nem is a „miért”-et (a motivációt). Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is. 1999 . ezeket a 7. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak. alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan.

Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. ők az „átlagos” babák. 1996). mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. viselkedési vagy érzelmi problémái. mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata.286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be. illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. kihívással teli. 2006). Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. az új helyzetekben visszahúzódóak. hogy hány temperamentumjellemző létezik. vagy olyan jellemzőnek. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. . vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. 2006). – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja. lassan adaptálódnak. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak. az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. biológiai funkcióik rosszul szabályozottak. lassan alkalmazkodnak. amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. Sokan a nehéz temperamentumot. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. például élénk. mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. amelyeket mind a kutatásokban. – A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. ahelyett. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. mint az eredeti kilenc dimenzió. akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk. ami azt jelentette. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett.és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. aktív éber. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. könnyen alkalmazkodnak. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. és melyek ezek. biológiai funkcióik jól szabályozottak. Mindez talán annak is köszönhető. hogy a csecsemő. az új helyzetektől visszahúzódnak. és alacsony az aktivitási szintjük.

ízekre. frusztráció/ irritabilitás. perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates. szomorúság. kontrollnak való ellenállás.2. magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés. reaktivitás megközelítés. táblázat).és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. kitartás. Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. 7. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint. szagokra. perceptuális (hangokra. látási ingerekre való) érzékenység . megnyugtathatóság. 7. figyelem fókuszáltsága. mosoly és nevetés. 2006 . vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). 2006). orientáció időtartama.287 Úgy tűnik. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l. szégyenlősség. szomorúság. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. aktivitásszint.viselkedésgátlás. frusztráció/irritabilitás.2. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem. táblázat Csecsemő. alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés.

288 Az. visszahúzódás. tartalmaz frusztrációt. hanem többek között célokat. bár létezik olyan vélemény is.” Egyes kutatások azt vizsgálják. 2000). TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak. de nem azonos vele. Például az irritábilis (sírós. 2001 . lefagyás) különböző erővel hívják elő. eredetiség melegség. Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). gondosság. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. hangos zajra. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. kreativitás. és a személyiség magját alkotja. akinek alacsony a válaszküszöbe.) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb.3. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben. identitást (Goldsmith és mtsai. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. dominancia. vergődés. szorongásra. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. éhségre. éles fényre reagál erőteljesen. bőbeszédűség kíváncsiság. depresszióra. 104. hogy a kettő egy és ugyanaz. Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. nehezen megnyugtatható. 2008). Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. de a sírás korábbi megerősítését is. énképet. motivációt. fejlődésileg előbbi. de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is. o. 2 hónaposan a hidegre. együttműködés szervezési készségek. megküzdési stílust. túlérzékeny) csecsemő. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje.

mosolygott rá. csecsemőként pedig. illetve felnőttkori személyiség mintázatával. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. testalkat). és McCrae.1. mint felnőttkorban. Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. o. A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. 7. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. A biológiai alapok a genetikai. . l. Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek. tényezőket jelentik. szívesen és sokat beszélget. Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. neuroanatómiai. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. amelyek velünk születettek. Ezek azok a jellemzők.289 Factor Model”. gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal. Costa és McCrae. P. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. kivéve a tapasztalati nyitottságot. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa.1. R. ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak. magasság. agyunk jellemző működésmódját stb. meghatározzák külsőnket (például szemszín. R. könnyen és szívesen maradt a karjában. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. 2001. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. ábra szemlélteti. aki szeret társaságba járni. Például az olyan felnőtt. érdeklődő volt. gügyögött neki.3. T. könnyen ismerkedik idegen emberekkel. pszichofiziológiai stb.

érdeklődést. Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. csak a szülők kezében nyugodott meg”. hiszen babaként is sokat sírt. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. sokat szomorkodó. szagokra. vagy csak nevetünk egyet rajta stb.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. ha idegenek vették az ölükbe. számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. attitűdjeink. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. Egy félős. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. Például egy barátkozós. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik. kíváncsiak vagyunk. és ahogyan mások látnak bennünket. nemzeti. vidám. Ilyen például. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. Itt adódnak össze a belső és külső hatások. vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. és nem változnak meg életünk folyamán. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. helyzetek. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák.). vallási stb. érdeklődünk. A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. azok az események. dühösek leszünk. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. Abban tehát. hogy egyes vonásaink velünk születettek. itt jelenik meg viselkedésünk. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. a nyelvi. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. amely alapvonásaink. vagy inkább a pasztell színek. az énfogalmat. vélekedéseket. nem zavarta. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. amelyek értek bennünket. amely az énről való vélekedéseket. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. azok a kapacitások és hajlamok. amelyeket életünk során átéltünk. e vonások mérése máshogyan történik. 2001). A jellemző alkalmazkodás a képességeket. emberekre stb. . hatások. Ugyanakkor. szokásokat. vagy inkább elhúzódunk tőlük. hangokat. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. halk hangok a kellemesek számunkra). az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. illetve egy részhalmazt. ha nem sikerül valami. A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. amelyekkel a világra jövünk. kapcsolatokat öleli fel. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra. hogy „nem csoda. mint az az ábrából is kitűnik. szerette a társaságot”. félt szinte mindenkitől. szerepeket. értékeket.

Kagan és Fox. Kagan és Fox. tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. könnyű temperamentum). és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. illetve azokban. amikor óvodába. vagy nem. amelyek vagy jellemeznek valakit. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal. de jóval többet aggodalmaskodik.291 Az egyéni különbségek. elmehet különböző szakkörökre stb. ami eredeti tendenciáikat erősíti. egyre kevésbé jellemző. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok. barátkozhat. így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. mint hat hónaposan. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. 2006). Az aktivitásszint csecsemő. Az extraverzió. 1999). nehezen ismerkedő. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. Másrészt más temperamentumjellemzők.. aktivitás.és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. pl. az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak. 2006. 2006). a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. érdeklődő. . amelyben új embereket ismerhet meg. Például ha visszahúzódó. kibontakoztatására.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. illetve a viselkedéses gátoltság. Harmadrészt. A későbbiekben azonban. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. szomorkodik). Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. 2006). amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. barátkozós gyermeke születik. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. a pozitív megközelítés. amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. valamint a szégyenlősség csecsemő. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet. tulajdonság-együttesek. ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson. mint a félelem. iskolába kerül. pl. sok barátot gyűjthet. Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír.

Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek. ábra. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni. megközelítés. a külső körben pedig ugyanezek.2.292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés. pozitív érzelmek. Két ilyen. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak.2. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. elsősorban az önszabályozást. félelem) található. tudjunk dolgozni stb. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. A vonalak Düh azt jelzik. a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7. amelyet igazából nagyon ununk. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké. amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők. hogy a félelemteli nega- . akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre. emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket. pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. és kevésbé agresszívak. tárgyakra. szoros kapcsolataink legyenek.

a rosszabb kimenetel esélye megnő. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. amikor azt tapasztalja. bővebben Danis és Kalmár. amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. de védőfaktorként is működhetnek. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív). a jelen kötetben). ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. kisgyermekével kapcsolatban. A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l. . Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. 2008). hangulata gyakran változik. még Danis és Kalmár. ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. gazdasági) számának növekedésével csökkent. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. a jelen kötetben. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést. Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. de csak akkor. Az alacsony negatív emocionalitás.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. 2001). családjával rossz anyagi körülmények között élnek. olyan környéken. Tehát. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. és a szűkebb. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. félelmek csecsemőjével. ha például a gyermek lendületes. hogy a baba tulajdonságait ő maga. a temperamentum mintázata. környezeti. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. 2008).

viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. még Szabó. beilleszkedés. irritabilitás 7. környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem. még Lakatos.294 lálkozni (pl.3. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre. A 7. tanya). 2001). a II. szégyenlősség Alacsony gátoltság. kötetben). a II. 2007). illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. düh. szociális kompetencia A csecsemő. mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. Viselkedésproblémák. elfogadást.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. illetve morális fejlődéssel (l. nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. 2008). A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális.3. kötetben). valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. alacsony akaratlagos kontroll. az egyéb. A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára. . szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai. gátoltság.

bővebben Danis és Kalmár. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. hogy „nincs vele gond”. teljesen mások. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. akárcsak a gyermek saját fejlődését. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését. mindig kiharcolja. a jelen kötetben). Vajon ezek a hatások. hogy a gyermek aktívan hat környezetére.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával. akár az apja!”. hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. közvetlenül reagál. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. hogy visszahúzódó. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. mint az olvasás vagy a sakkozás. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. Például egy olyan csecsemő. érdeklődést válthat ki a szülőből. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. már nem örül annyira a hasonlóságnak. és nem enged abból. Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége. teljesíti a kéréseit. amit szeretne. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket. otthon pedig meg van elégedve azzal. Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. A hatások. és könnyen enged mások akaratának. temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. olyan környezetben szeret lenni. az apával való hasonlóság. eléri céljait. kicsit rosszallóan nézi. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. Sőt. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. helyesen értelmezi őket. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. inkább egyedül szeret játszani. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. A szülő viszonyulása. Amikor azonban azzal szembesül. és a jelzésekre. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. illetve a tőle való különbözőség. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. amely arra hívta fel a figyelmet. Másik kisfiánál viszont értetlenül. hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. amely illik viselkedési stílusához. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. aki nagyon kedveli mások társaságát. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. amit szeretne. .

ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. ha a környezet jellemzői. életrevalóságát bizonyítja. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. hanem a szülői kontextusban is. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. optimális fejlődés várható. de az illeszkedés színvonala változhat. lehet. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét. ha nem jó az illeszkedés. jóból rosszá és fordítva. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. félős másiknak. így csak interakcióban értelmezhető. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. Nincs tehát kontextustól független. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. A baba jellemzői. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. azaz „jó illeszkedés” modellje. Sőt. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. Például egy kedves. ideális temperamentum. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. hogy egy nem túl aktív. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . Amennyiben ez az összhang létrejön. Ezzel szemben. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. de más körülmények között a gyakori. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. ha a környezeti lehetőségek. A gyermek és a szülő. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól. beilleszkedése. és azok értékként jelennek meg számára. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. Az illeszkedésre példa. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű.

aki képes befolyásolni gyerme- . Ebből az is következik. az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. hogy lányként ne játszon aktív. jó eredményeket várnak tőle. Számos későbbi. A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. szaladgálós játékokat. Ha megfelelő a környezet. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. másrészt védőfaktor is lehet. fejlődési zavarok). és ennek megfelelően sok edzésre jár. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. vagy sem. aki szeret szaladgálni. hogy nem tudja teljesíteni. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). emberek közötti különbségek részét képezik. mint amire ő képes. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés. hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. ne koszolja össze ruháját. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. magasabb. Például nézzünk meg egy olyan kislányt. 2006). hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik. és hogy az anya jó anya-e. mint bármelyik partner hatása. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. nem felel meg szüleinek. amit várnak tőle. Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. Ha a szülei azt szeretnék. A kislány mindkét esetben azt érzi. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. Ha azonban szülei azt várják tőle. Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. hogy futónő legyen belőle. hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan. hanem a normál. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. pl. s ha hosszú távon fennmarad. hanem szobájában nyugodtan játszon.297 kedéssé válik. és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. azaz a szülő. mozogni. szorongás alakulhat ki. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. és reciprok. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. vagy az üzleti életben sikeres versengő. megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját. Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. folyamatosan és visszatérően működnek. Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik.

aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. Ezzel eljutottunk oda. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. gazdasági) körülmények. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait. a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. anyagi. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja.298 két. 2003). hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás. 2003). míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. hogy a gyerek befolyásolja őt. a gyerek születésének értelme. irritabilitás. Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. a család fejlődésének jelenlegi állomása. sőt automatizált. nem. ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről. Ezzel egy időben. 1997). . egyben nyitott is arra. azaz egy szülő. 2003). akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. Ami számít. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. mint például megjelenés. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby. tehetség és gyengeségek. és interakcióba lépnek egymással. viselkedés. 2006). nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. mint azokra. Ezek találkoznak. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. az nem az eredeti lehetőségek. A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. A kutatások alapján általában levonható az a következtetés. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. hogy mi bontakozik ki. érzékenysége. aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk. depresszió. hanem az az aktualitás. Ez a kapcsolat diád-specifikus. szemben azzal a gondozóval. temperamentum. Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. amikor az interakció új és alakulóban van. míg más időszakokban már kialakult. anyagi nehézségek). viselkedése –. jelentése. Az a szülő. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. tér vissza és változik az interakciókban. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. még Nguyen. a jelen kötetben).

a csecsemő túlzott érzékenysége. ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. kihathatnak a családi folyamatokra. mivel egyfelől maga a hang zavaró. Tóth. Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. illetve mellőzni gyermeküket. a szülők kompetenciaérzésére. síróssága tovább fokozódik. Az erős. nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat. Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. ami bizonytalan kötődéshez (l. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. érti meg a baba jelzéseit. a jelen kötetben). 2003). új helyzetekre. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. kevesebb stimulációt biztosítanak. A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. A kisgyerek például nagyon dühösen. illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). 1998. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. így „ördögi kör” alakulhat ki. hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. és alakul ki konfliktusos kap- . ami a későbbiekben azt eredményezheti. érzékenyek és válaszkészek. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. Crockenberg és Smith. elhanyagoláshoz. illetve az elegendő alvást. Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. bántalmazáshoz vezethet (l. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből. 2002). azaz. szociális folyamatosság) pozitív. 2002). 2007). A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. sírásra. dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. korlátozni ezt a viselkedést. hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. amit a szülő szeretne mérsékelni. erős sírással válaszol az új dolgokra. a témáról bővebben Herczog. összehangoltabb az együttlétük. közvetlen hatást gyakorolt. Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. ha a szülő kevésbé veszi észre. 1997).

Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. . szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. hogy szabályozni tudja önmagát. A nehéz temperamentum hatással van arra.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. 2004). A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. 2005). ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek. A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. 2004). ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése. hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. járás. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. Ahogy a csecsemő. egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. és védőburkot nyújt a gyerek számára. A szülő adja a szabályozás keretét. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. 2006). 1997). érzelemkifejezés. hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. kötetben) már jóval nagyobb. Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között. anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. a II. A kutatások alapján globális szinten két. az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. majd a kisgyermek növekszik. A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. A feltörő (akár örömteli. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. Lakatos. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. Ahogy csecsemőkorban. a gyerek viselkedésének menedzselése). Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl.

Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. . Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. a szabályok internalizálására. elfogadja jellemzőit. Azok a stratégiák. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. interperszonális nehézségek. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. iskolai teljesítményproblémák. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. Azok a csecsemők. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004). agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. és anyai önértékelése magasabb. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez. ha anyjuk nem volt válaszkész. a gyermek megnyugtatása és negatív. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra.301 Gondoskodás. Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek.

hanem az. 1997). kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl. negatív érzelmeket fejez ki. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben. míg a gyengéd. nyűgösködik. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak). zavaró stb. Pettit és mtsai. kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. McFadyen-Ketchum és mtsai. akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. Arcus (2001) hosszú távú. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. Ezek az anyák azzal. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. 1996). A közvetlen határok megszabása az- . 2001.. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. pozitív állapotban vannak. Crockenberg és Leerkes. amikor a baba sír. válaszkészsége. gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. 2003). erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. hogy áthágja a szabályokat. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik. érdeklődőbbek voltak. hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. Az ugyanennyire elfogadó anyák. követéses kutatásában egyes. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. nem az számít. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. mint az alulstimuláló anyák gyerekei. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. A háttérben vélhetően az áll. segítettek neki úrrá lenni félelmén. a kutatások szerint azonban abban. amikor nyugodt.302 Ma már azt is tudjuk. a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában.

például nem áll meg.4. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező. ha az anya gyengéden fegyelmezett. 7. ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz.303 által. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. amikor a szülő kéri). segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. mint akkor. Azok a gyerekek. határozott rendre utasítást alkalmaznak. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ. rövid.. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti. de előny is lehet. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. és azzal egyidejűek. hogy azok az anyák. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. 53. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. 7. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve. akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak. D. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus. a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. ami nem azonos sem a gátoltsággal. sem a negatív érzelmekkel. akik tiszta. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata.o. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott. és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . – A baba meg fogja tanulni szahúzódó. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez. Az engedetlenség durva. – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak. valószínűbben segítik elő az engedelmességet. vagy ellenszegül nekik.4. Bates (2001) eredményei szerint. ábra). A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l.

ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. Az anya jólléte Az anya önbizalma. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. a II. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. Azoknál a gyerekeknél ellenben. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. kevesebb önbizalmat. Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. Elképzelhető. mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb. de nem erőltetik. 2003). kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. az ellenállást pedig lecsökkenti. valamint Hédervári-Heller és Németh. Úgy tűnik. hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. több stressz. az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. még Tóth. továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. és elősegíti a biztonságos kötődést. ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban.304 problémákat. Honjo és mtsai. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. akik nyűgösebb. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz. Egy másik magyarázat erre. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. Ebben az időszakban azok a szülők. a jelen kötetben. Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. alacsonyabb önértékelést. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel. hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. akik támogatják. Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne. kötetben). és határo- . a második évben pedig egyre önállóbb. a ráhangolódás lehetőségeit. ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. és ebből származhatnak későbbi problémáik. céljai elérése során több új ingerrel. akik kevésbé ellenállóak. A kutatások szerint azok az anyák. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak. ami frusztrációt eredményez. 2008). 2002).

P. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. 2003). Qi és Kaiser (2003) az . a szülők viselkedését. korának nem megfelelő.305 zottan. Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető.és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. 2003). & Kaiser. így nehéz megViselkedésproblémák állapítani. A. erősítik az adaptív érzelem. például a családra nehezedő gazdasági nyomás. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz. szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192. o. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. C. a gyengéd. míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. alkalmazkodási problémákra nézve. gyermeke viselkedését határozottabban. keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. súlyosbíthatja a konfliktusokat. szociálisan problémás céljainak elérését. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. ha együtt iskolázottság jelennek meg. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár.5. és megtörheti a kommunikációt. a jelen kötetben). csökkentheti a bensőségességet a családban. Anyagi helyzet. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%. hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. Azoknál a gyerekeknél. érzékeny.

a durva fegyelmezési stílus. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. ritkábban voltak bevonhatók. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg. az anyák pozitívabbak. instabilitás a családban és erőszak a közösségben. hogy rossz anyagi körülmények között élő. A gyakran síró. 2003). (2003): Infant Negative Emotionality.5. & Leerkes. Ennek magyarázataként elképzelhető. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel. E. szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. nyűgös. negatív érzelmei. 2003). 7. különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser. ábra). alacsony válaszkészségű szülő. Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta.o.306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. míg ha ez a rizikó nincs. nehézség van. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. túlzottan érzékeny. sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. and Family Relationships 71. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége. depresszív. Caregiving. babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. a csa- . ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők. sírós. pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. hogy a szülők életében még hány olyan gond. S. megnyugtathatatlansága. nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. házastársi problémák. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben.6.

307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. hiszen a baba nagyon sokat sír. az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. Azok az anyák. hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire. az erősebb családi kohézió. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. bővebben Tóth. a jelen kötetben). zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára. és hangulatuk is negatívabb volt. például házvezetőnőt. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség. illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. a stresszreaktivitás csökkenését. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. ha az anya támaszkodhat . szervezetlen. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek. Ennek magyarázata az lehet. Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. 1998). könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish. általában zűrzavaros. nyitottak az újdonságra. nehezebben alkalmazkodtak. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. A nehezebben kezelhető. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. hogy a zajos. Házastársi és társas támogatás. Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését. Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. 2006). akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. Úgy tűnik. hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. illetve az. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. Ebben a helyzetben a házastársi.

mint a fiúkhoz. bevonhatóságát. Ha a szülők nem működnek együtt. A gyerek neme. a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését. Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását. ahol a nő végzi a háztartási munkát. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő.6. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. 2009). Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt. 2003). hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. Ranschburg. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt. mint a lányokkal. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. hanem attól függően. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. és nem jelentenek egymásnak támaszt. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését.308 rá. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. A kutatások azt mutatják. Mindemellett a kép így nem teljes. a szülők nevelési stílusát. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. érzelemszabályozási deficitjének esélye. 2003. ami meghatározza. 1991) viselkedik velük. . Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. támogatva az anya érzékenységét csakúgy. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. 2003). a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. mint az apa részvételét. Ahogy tehát a 7.

a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. A koraszülött gyermekek érettség. hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. A szülők helyzetét nehezíti. és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. 1999). alkalmazkodóak. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto. hanem testvérei is alkotják. ami megnehezítheti a baba gondozását. A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban. ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. 1997). Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. törékeny. és több konfliktus is alakulhat ki közöttük. kevésbé voltak megközelítőek. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. hanem idősebb testvérük is meghatározta. A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. 2003). Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. agresszivitás más gyerekekkel szemben. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. csendes és passzív. A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. akiknek több testvérük volt. ezért a velük való együttlét. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. sokat sír. illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. alvási problémák. . interakció. Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. hogy kudarcot vallottak. míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. 2007). A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. gyakori nyűgösködés. vagy egészsége veszélyeztetve van. 2002). külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. 2003). de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei. ez nehezebben sikerül. a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. túlzott aktivitás. ingerlékenység). nem jó szülők. részletesen Kalmár. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. ugyanakkor. 1988). fények. hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick.

és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. mit várhat el egy adott korú gyermektől. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. Gyermeknevelési szokások. bővebben Nguyen. mint fiúkkal. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. hogy később „mi lesz” a gyerekből. . Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. vagy amilyent elvárunk tőle. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában. A szülő tudása a fejlődésről. E jelenség mögött állhat az az elképzelés. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. hogy tisztában van vele. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. hogy lányokkal helyesebb csevegni. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. illetve milyen elképzeléseik vannak arról. értékek. mint a fiúkkal. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. amit kultúrájuk értékel. 2003). hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak. függetlenül attól. 2001). 2005). Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby. nehezen megnyugtatható gyermekükről. az fog a későbbiekben megvalósulni. szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. illetve az a tudás. és nem nagyon fog barátokat találni. ez feltehetően így is lesz.310 A fejlődésről való tudás. valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. és mit nem. Ilyen például. az.

ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. szabályosság). akik kevésbé alkalmazkodóak. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is).311 rást. megküzdést az idegenekkel. ahol az időnek nagy jelentősége van.és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. a közösséghez tartozás (l. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. Az USA-ban az asszertivitás. az óvatosság. A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. míg Kínában nem. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. a szorongást nem értékelik kedvezően. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. a jelen kötetben). versengést. a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások. gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. mint például Indiában. élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. hogy az asszertív. hogy tartsa a napirendet (rendszeresség. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. a gyerek azon képessége. nem csak a gyermek jellemzőire. 2006). gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét. 2001). mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. azok a csecsemők. ahol a sok gyermek ritka. A csecsemőként erősen reaktív. hogy az események előre beláthatatlanok. míg a szégyenlősséget. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. a gátoltságot. Az olyan kultúrákban például. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. alázatosság ellenben értéknek számít. nem igényel túlzott kockáztatást. ennek jelentése és következményei a szülőség. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. bővebben Nguyen. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. szemben az amerikaiakkal. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők. Az alacsony reaktivitású. Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. és szembesülést azzal a ténnyel. mivel ott az aggódó. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. 2001). valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. A szi- . Hasonlóan. törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. a csecsemő. De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek. ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. A kutatások azt mutatják.

asszertív gyerekeket szereti. mint gyermeke a sajátját. túlzó. visszahúzódás olyan jellemzők. viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. és az óvatosság. szégyenlősség. érzelmeit. viselkedési problémákhoz is. Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. nem tudja kezelni a helyzetet. kreatív. hogy ezt nem így kellene csinálni. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. mint a negatív érzelmek és visszahúzódás. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget.312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. 2009). A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. hogy a szülő türelmetlenül. lármás helyett rajongó. és azt látjuk. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. akkor is. előre nem látható helyett rugalmas. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. akaratos. eltéríthető helyett éles szemű. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. reagál jelzéseire. Annak változása. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. és így tovább. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. ahogyan a szülő látja gyermekét. helyzetét. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között. szívós. annak megértése. önfejű helyett állhatatos. 2008). amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. gátoltság. mivel ő saját gondolatait. idegesen viselkedik a gyerekkel. élénk. szertelen helyett gyengéd. 2006). lelkes. Ugyanúgy. jó érzékelő. hangos. vad helyett energikus. viszonyul hozzá. félős helyett óvatos. ami újra hat a szülőre. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. melegszívű. problémamegoldó. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. mint az engedelmességre nevelés (Keller. viselkedik vele. ezek segíte- . határozott. gyakran felmerül bennünk a gondolat.

Ezután már meg tudja tanulni. ahogyan teszi. hogy a szülő a gyerekkel együtt. mi zajlik a gyerekben. A leghatékonyabb beavatkozások. 2005). A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. például jelezni kell. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak. és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. vagy olyan rutint kialakítani. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. olyan erősségei felismerésében. amelyekre szüksége van ahhoz. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át.313 nek. hogyan reagált gyermekére. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. azáltal. Előre szólni kell a változásokról. 2008). az új helyzetektől distressz állapotba kerül. ha óvoda után nem egyből haza mennek. információ a normál gyermeki fejlődésről. Ez igaz a napi rutinra is. hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. amely nem tőlük függ. intervenciók a család otthonában zajlanak. emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. miért viselkedik épp úgy. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. . milyen új viselkedésformákat tanítson neki. egyedi temperamentummal születik. Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. mint például a sírás vagy alvás változatai. problémákról. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. és ne ellene dolgozzon. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. hogyan válaszolt a gyermek stb. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. az egyes váltásokat elő kell készíteni. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. és néhány hónapig tartanak. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. ne a gyengeségekre. és időt kell hagyni neki. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. így viselkedése is. hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. A szülőnek fontos megértenie. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében.

empátia. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. a család szocioökonómiai státusza stb. a szülők előtörténete. A program négy fő alapszabályból áll. jellemzőinek illeszkedése. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. a gyermek aktívan hat környezetére. miközben környezete is befolyásolja őt. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. temperamentumának és környezete elvárásainak. például a kulturális elvárások. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. A szülő oldalán azok a rizikótényezők.314 ki sikeres intervenciós programot. zsúfoltság. nagyban meghatározza képességeinek. ráhangolás. első gyerek. hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. . A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. 2009). Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. tulajdonságainak. hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. fiatalabb szülő. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. és négy fontos alapelvre: bátorítás. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. alacsonyabb iskolázottságú. hogy valóban eredményesek lehessünk. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával. nehéz szülés. támogatás. struktúra és ismétlés. kisebbségi státusz. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. 2005). A gyermek fejlődését. A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. A ráhangolás arra vonatkozik. érintés. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. A védőnőket kiképezték a programra. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. Összességében azt mondhatjuk. A kutatások azt mutatják. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. és megóvni attól. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. időkihagyás. azt. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. Mindemellett tudjuk. amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló.

): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. M. H. Cervera. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. R.. Lawrence Erlbaum Associates. In: Molfese. (2002). (1999). Stifter. Chess. 146–210. Kalmár M. 326–337.. J. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél. Emotion and the Family. Osváth A. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament. Saxum Kiadó. M.) Rózsa S.315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. (eds. (2001). Garwood. (1997). ... A. (2001). F.): Temperament in Context. 134–162. E. Journal of Applied Developmental Psychology. J. evolúció és személyiség. R. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. Mendez. 141–176. 70–101. Budapest. Kohnstamm. Személyiségpszichológia. Cambridge. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament. D. G. A. T. Scheier. Kohnstamm. van Ijzendoorn. 30. T. Bates. 43–60. V. Kulcsár Zs. R. L.. S. Those Who Have. M. New Jersey. E. Cole.. Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. Journal of Applied Developmental Psychology. A. M.) Ferenczi Sz. (eds.. Budapest. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. D. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. 29. (2000). New Jersey. Osiris Kiadó. 109–118.. 75... International Journal of Behavioral Development. (2006). Budapest. (eds. A „félénk” gyerekről. D. (Típusok. 1–16. Gender. Review of Educational Research. (A temperamentum 147–155.. Lawrence Erlbaum Associates. Akadémiai Kiadó. (2005). 202–209. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. vonások és az interakcionizmus. New Jersey. S. 18. Brody.): Temperament and Personality Across the Life Span.): Temperament in Context. 411–428. Gyógypedagógiai Szemle. 1–26. New York. 173–200. Bakermans-Kranenburg. (2008). J. McFadyen-Ketchum.. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. M. Lawrence Erlbaum Associates. 202–217. Harvard University Press. Medicina. In: Wachs. (1999). M... (2009). Lányok és fiúk 266–283. M. (2005).. Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. Thomas. A. Kállai J. Psychology Press. J. C. Öröklődés. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk. In: Wachs. Braungart-Rieker.) Ranschburg J. G. Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. C. A. Booth. Bradley. (2009)... D. Cs. J. (1996). Bates. P. Molfese. New Jersey. 2009/4.. F. Bánki M.. (2003). Lawrence Erlbaum Associates. H. A nyűgös csecsemő 155–162. M. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók.. L. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life. In: Crouter. (eds. Corapci. C. A. S. Budapest. The developmental course from child effects to child effectiveness. D.

Lawrence Erlbaum Associates. 26. and social support influences on the security of infant-mother attachment. (eds. In: Wachs.. (eds. W.): Handbook of Parenting. R. C. D. (eds. A. K. C. Temperament substrates of personality development. Smith. 64–86. Kohnstamm. „Hey Mom. Gaziano. New Jersey.. M. Vandell.. (2000). M. Child Development. Lawrence Erlbaum Associates. M. 31. E. Lemery. Infant Negative Emotionality. American Journal of Psychiatry. Mahwah. (ed. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa. 12. L. Goldsmith. A. Halpern. 1092–1098. and Family Relationships.): Temperament in Context. New Jersey.. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában. D. 103–138.. Infant Behavior and Development. S. (1981). Lawrence Erlbaum Associates.. F. Infant Behavior and Development.): Temperament in Context. M. Aksan.. New Jersey.. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament.. 290–301. P. (1999). Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective. F. Leerkes. mother responsiveness. 445–455. P. Smider. 99–108. (1998). Gartstein.. Goldsmith. New Jersey. S. 21. A. Fox. (2002). R. (2009). M. Gervai J.. (2005). (eds. 25. D. N. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. 60. N. L.. M. OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya. (eds. H.. 251–263. P. 1–22.): Temperament and Personality Across the Life Span.. G. Crockenberg. Denham.. 515–529.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Infant Behavior and Development.. 3. A. Caverly. Parenting children born preterm. Jr. D. L. Schmidt. (2003).. (1997). Hann. 25. (2003). Guthrie. G. A.. In: Home Health Care Management and Practice. in: Bornstein. Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire. K. W. 1–32. H. Fish. B. (1984). (2001). Infant irritability. In: Crouter. (2001). (1989). Lawrence Erlbaum Associates. J. Lawrence Erlbaum Associates. E. (2002). E. (2001). DeMulder. Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics. Kohnstamm. H. N. E.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships.. Crockenberg. Infant and Child Development. A.. Gandour. 57–78. T. M. 22.. H. 53–73. Rothbart. Henderson... A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. Infant Behavior and Development. V. M. A. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences. (2003). H.. K. N. S. (1989). New Jersey. R. N. De Vries. 229–236. 21. 2–15. M. Goldberg. 141. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. A. T. Molfese. McCrae.. A. Gaziano. T. Crockenberg. T.. Look at Me!” Infant Behavior and Development. H. S. Caswell. Crick. C. NJ. D. . In: Crouter. DiVitto. S. Essex. In: Molfese. A. Mason. 339–360. R. J. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. S. A. Booth. Hackney.316 Costa. In: Wachs. 685–698. Vol. K.. International Journal of Behavioral Development. Buss. Caregiving. S. B. C. A theoretical context for adult temperament. Aksan. Child Development. McLean. Booth. 1189–1193. 20.

S. Budapest. M. Y.): Handbook of Child Psychology Vol. Sechiyama. Kohnstamm. Biology. A.. 33. Kurcinka.). Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white.. 328–370. Lerner. Inc. P. G. 167–225. S. (2001). D. 228–240. Development in Infancy: An introduction.. Joy. & Coy. Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. G. K. Journal of Early Intervention. Infant and Child Development. (2003). 135–158. Doktori értekezés. T. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies. Y... (2004). Aksan. TÁRKI.. Lawrence Erlbaum Associates. N. 13. J.. Budapest. E. Lakatos K. Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants. Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. african-american and hispanic mothers. Kagan. Putman. H. A. A. Stack.. A. New Jersey. Teti.. Nagata. W. G. (2006). H. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. Journal of Applied Developmental Psychology. L. N. Topics in Early Childhood Special Education. Emotional. Nagai.. M... (2007). S. R. Sobajima. L. 45. Kochanska. 249–265. SZTE Doktori Iskola. Kaneko. Magyarország helye a világ értéktérképén. Goldman. D. D. Lawrence Erlbaum Associates. Kaiser. K. John Wiley & Sons. L. Fox.): Temperament in Context. Mizuno. Early Child Development and Care. New York. 146–210. Budapest. (2007). (2006). 22. Nishide. Kotzer. 188–216. H. T. Kirschner. 6th ed. (2002). D. Sasaki. Keefe. M. M. S. M. R. Effectiveness of an intervention for colic. Flick.. Kapornai K. (series eds. M. (2005). 123–133. Szeged. N. Culture and Psychology. A. L. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. 172. Magyar lelkiállapot. Kochanska. 3 Social. P. A. Dudley. Nishide. O’Brien Caughy.. M. Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban.. R.. M. (2008). Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. T. Miller.. Froese-Fretz. D. Zs.. Ando. (2009). Serbin. Loveland Cook... (1999).. DeVet. J. Schwartzman. (2006). Hwa-Froelich.317 Herczog. Sensitive. In: Damon. Keller T. J. HarperCollins. Forman. W. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. E. In: Wachs. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse. Developmental Psychology. 26.. M. Budapest.. (eds. Gyermekbántalmazás. M. and Personality Development. (2007). C. M. A. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense. M. Barbosa. 852–868.. K. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók.. 149–170. Perceptive. L.) (2008). H. R. M. 31. Murray. Persistent. Y. T. Ed. Semmelweis Kiadó. Karp. (1994). 23.. New York. Kulcsár. Eisenberg. E. Genevro. ... H. culture. C. Akadémiai Kiadó.. Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. (1996). Kopp M. (2006).. A. (Vol. 5–31. N. G. (2009).. Huaqing Qi. C.. Honjo. A. M. Child Development. 65–75. 65. Lobo. 139–152.. Complex Kiadó. Clinical Pediatrics. (szerk. K. M. Infant Behavior and Development. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. New Jersey. Bornstein. Lamb. and temperamental biases. Energetic. Y. (2002). 44–66.... 12. Huang. R. G.. Kerr. Kochanska.

Mertesacker. (2003). P. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. L. Kohnstamm. Lewis. Markey. A. R. C. 6th ed. (2009). 81–102. Inc.. University of Chicago Press... Tinsley. (2003). Infant Behavior and Development. In: Crouter.. Schoppe-Sullivan. (1997). Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. Simeonsson. A. (2000). Scarborough. In: Wachs. U. B. Beckmann. A. J. F. New Jersey. S. (1998).): Temperament in Context. (eds. Vondra. (eds. 23–39. S.. Vol. D. Bates. D. Personality and Social Psychology Bulletin. M. Rothbart. Kohnstamm. McFadyen-Ketchum. G. D. M. New Jersey.. 68. Scarr-Salapatek.): Temperament in Context. Derryberry. A. G. Lawrence Erlbaum Associates. E. K. Chandler. J. I. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. 4. Sameroff. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. D. New York. Siegal. In: Crouter.. J. N. In: Horowitz.. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years.. Child Development.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. marital quality. McClowry. Pauli-Pott. Temperament. A. Markey. (eds. Ranschburg J. M. Spiker. M. S. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality. Bauer. J. M. Matheny. E. Infant Behavior and Development. A. (eds. Dodge. 2. Hershey. D. Rothbart. (vol. E. Bates. Child Development. (eds. Brown. 2417–2433. Infant Behavior and Development. Goodness-of-fit in family context: Infant temperament. T. Ramsay. P. J. C. 30. Pettit. 23. Bade. Owens. Dodge. Koslowitz (2008). ed. E. and Personality Development. (2001). U. D. L. B. (1996). K. M. A.. W. D. Sokolowski. A. (1975). (2007). Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change.... Emotional. (2006)..318 Maccoby. European Journal of Developmental Science.. 67.): Temperament and Personality Across the Life Span. E. T. and Soothing. Supportive parenting. 99–166. N. In: Damon.. . R. Chicag 187–244. Lawrence Erlbaum Associates. S. E. Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates. Budapest.. Booth. 3 Social. newborn to 30 months. Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies.. M. S. D. New Jersey. Hetherington. J. (series eds. J. (2004). G. Hebbeler. C.): Handbook of Child Psychology Vol. John Wiley & Sons. 120–135. C.. J.. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. K. Temperament. Booth. Stress. 191–206. V. Reiss.. K. S.. D. 908–923. 30. New Jersey. 466–478. S.. 423–432. Saxum Kiadó. Lerner. S. C. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics. In: Wachs. Lawrence Erlbaum Associates. Lawrence Erlbaum Associates.. J.. M. Pettit. Lawrence Erlbaum Associates. Bates. and early coparenting behavior. (2001). E. Phillips. ecological context. (eds... A. Molfese. 761–778. A. New Jersey.): Review of child development research. D. 3–27. M. A. Rodriguez. (2007). A.). 85–120. G.. Mangelsdorf. K. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. Eisenberg. Shaw. A.. J.. B. K. In: Molfese. 23–42. 21.. S. G. 30... T. G.. Infant Behavior and Development. K.. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families. 82–96.. (2000). G.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships..

D. 30. Carlson. Donelan-McCall. B. C. New Jersey. Budapest. 201–222. D. Wachs. (1996).. (1994). C..): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. G. C. Spinrad. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood. (2006). D. Kohnstamm.): Handbook of Infant. Infant Behavior and Development. D. J. (1994). 78–103. Booth.. Pszichológia. (1988). W. Van den Boom. Infant Behavior and Development. Relevance of physical environment influences for toddler temperament. 17. Oxford. The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants. C. T. Az anyai. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament.. L. A. A.. A.): Temperament in Context. M. Child Effects as Family Process. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. 1457–1477. Temperamental Consequences of Infant Difficultness.. Lawrence Erlbaum Associates.. C. L. (2001). 47. 16–20. 153–172. (ed. Carter. New Jersey. Oxford. Child temperament: An integrative review of concepts. Lawrence Erlbaum Associates. 237–252. A. A. The bidirectional nature of temperament-context links. R. Collins. 65. A. Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. Lawrence Erlbaum Associates. Supplement 1.): Temperament in Context. 13. New York Stifter. (2004). Hoeksma. J. Stifter. Sroufe. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. L. (2001). T. Person-environment „fit” and individual development. D. Strelau. J. Developmental Psychology.. van Baar. B. (eds. 443–466. Bates.319 Shanahan. Turner. Oxford University Press. (2005).. In: Crouter. T. (2002). (eds. Sugárné K. G.. (1991).. N. Ziv. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. In: Wachs. 06. Egeland. Wright Guerin. P. Kohnstamm. (2008). Wachs. A. . 11. D. 25. 413–421. D. A. N. (eds. (eds. Wachs. 15–19. D. (2004). A. A. 1988. Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants. Social Development.. Sobolewski... Poster. (1994). 529–552. Wiggins. T. Infant Behavior and Development. The Guilford Press. Cassidy. T. J. M. (1988).. W. 431–445. In: Wachs. Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. E. A. T. Kohnstamm. Zentner. J.. 581–590. In: Teti. New Jersey. 40–55. Blackwell Publishing. Infant Behavior and Development. The role of temperament as a moderator of stress. Child Development. Y. E. Third European Conference on Developmental Psychology. In: Delcarmen-Wiggins. 7–37.. and measures. A. C. J. A. research programs. C. Stifter.. Van den Boom. 11/4.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. M.. 19. A.. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. European Journal of Developmental Science. Spinrad. G. 2. L. (2003). Wesselman. T. Gottfried. D. L.

fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.320 8. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések az érzelmek.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás . ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.

. veleszületett szükséglete. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai. dezorganizált). A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak. így az exploráció.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. elkerülő. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó. a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. az érzelmek. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával. kötődést alakítson ki. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós. rezisztens. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést.

. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. Alig néhány esettől eltekintve. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. öltözteti. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. A kötődési kapcsolatok minősége. és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. aki kétségbe vonná. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. és ennek a sokféleségnek a természete. A korai kötődés elméletének központi gondolata. elaltatja. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. a társas és a tárgyi környezet megismerését. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek. hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. tisztába teszi. levegőzni viszi gyermekét –. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is.

A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. 1992. 328. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására. akik a szűkebb környezetében élnek. sírásával. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. így életben maradásának az a feltétele. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet. személyre szóló érzelmi köteléke.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban. A kötődési elmélet központi gondolata. szemkontaktus keresése) interakcióra. o. látványát és illatát. például: Bretherton. és ez a veleszületett hajlam vezérli. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. . és míg jelzéseinek egy része (pl. magyar nyelven: Lakatos és Gervai. gügyögés. hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. hogy mind a szülő. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. gügyögését. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. 2003. mosolygás. vagyis tartós. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése.). Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter.

élelemszerzés. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. fájdalmat. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. fáradtság) vagy külső inger (pl. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt. félelmet. amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. Hasonlóképpen. és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják. majd az aktív helyváltoztató mozgást. ám ha a sírás ehhez nem elegendő. úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. betegség. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. később már a nyújtózkodást. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. ami folyamatosan. éhség.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. az explorációra. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl. Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. párválasztás. védelmet és támogatást. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást. majd szem elől téveszti anyját). használatával kapcsolatos isme- . Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. szociális interakció.

a környezet erőforrásainak felderítését. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált. hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. Bowlby azt feltételezte. támogatja az explorációt. ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. Ainsworth rámutatott. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. újdonságokkal ismerkedjen. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. ugyanakkor biztonságos távolságban. amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva.325 retek megszerzését. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. ahonnan fokozatosan. hanem ellenkezőleg. nevezetesen. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz. finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. hogy felfedezhesse környezetét. hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. akkor a szülőtől eltávolodva. 1978). – átlagos családi körülmények között. A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. sajátos egyéni különbségek jellemezték. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok. a többi diádot más. Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. hogy a kötődési személy közelében tartja. . ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. és nem tud nyugodtan felfedezni. 1978). és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. 2005). akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni.

inkább a szülő közelében maradnak. explorációra készteti a csecsemőt. és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. . amit veszélyhelyzetként értékelnek. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés. de idegen felnőttel. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. Az új tárgyi és szociális ingerek. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. Nem keserednek el. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. elkapják tekintetüket. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. sírással reagálnak a gondozó távollétére. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek. kölcsönös szabályozása. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. az explorációs tevékenység rovására billen el. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. és kereséssel. A szeparációk feldúlják őket. illetve később egyedül hagyja. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. így aktiválják a kötődési viselkedést. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. elfordulnak vagy eltávolodnak. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. így nem jellemző. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre.

örökbefogadás esetén). az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. nyugtalanságára. hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során. „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét. A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn. Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg. az anyára) vonatkozott. nagyobb lánytestvér. hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén.327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. A fájdalmat. a későbbi. A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. és kielégíti a csecsemő közelségre. hogy a megszokott. nagyszülők. hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. bölcsődei gondozó. gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. Megfigyelték. 1997). ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. testi érintkezésre. kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. megtalálja nyugtalanságának forrását. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. . odabújásra való szükségleteit. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. mégis előfordul.). stresszjelzéseire (l. Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. elhárítja a nyugtalanság forrását. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. a jelen kötetben). hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit. Ainsworth. illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. kivéve ott. és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. még Ferenczi. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés.

aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. szoros testi kontaktust. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. bírálja vagy gúnyolja igényeit. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. és kerüli a gyengéd. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. meleg. így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. ennek a stratégiának viszont az az ára. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg. hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. gyakran mosolyognak. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja. megnyugtató. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . esetleg visszautasítják vagy következetlenül. nem kellően érzékeny viselkedése áll. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli. hogy a következetesen szenzitív. a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. ezt azonban inkább akkor teszi. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ. A következetlenség abban nyilvánul meg.328 ra. míg máskor időben és megfelelően reagál. Számos vizsgálat alátámasztotta. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. gyengéden simogatják és ölelik meg. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. A csecsemő nyugtalanságára. így amiatt szorong.

Ez arra sarkallta a kutatókat. mert olyan különös viselkedési jellemzők. Az esetenként előforduló mulasztásokat. A furcsa. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta.és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. hanem azt hangsúlyozta. A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. téves irányú. A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. tétova vagy sztereotíp mozgások. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). akiknél a három koherens. A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”. menekülés viselkedési rendszerét is. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. ellentétben azokkal a csecsemőkkel. de ezzel egyidejűleg a távolodás. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait. eseményekre is. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. konfliktushelyzetben. felülírhatja. a síró csecsemő háttal kö- . szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). hagyja. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák.329 napi feladatokra. események. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. Főemlősöknél – de néhány más emlős. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja. esetleg elutasítja. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is.

hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. serdülőkori anyaság. Annak magyarázatához. ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. Main és Hesse ismét abból indult ki. elhanyagolás.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. 2 Ne feledjük. megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. bántalmazás. sztereotip mozgásokat) láthatunk. . elkerülő. esetleg kellemetlenek. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. alkoholbetegség. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. hogy attól a személytől félnek. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. menekülési és közelségkeresési viselkedései. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. Mindez arra utal. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. Míg a bizonytalan. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl. így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási. sőt. Arra a tényre támaszkodva. majd elfordul és a szoba sarkába megy). a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja. lemerevedést. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl.330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. de koherens (elkerülő. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást. ami aktiválja a kötődési viselkedését. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. 1999).

hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. akár az inszenzitív gondozás része –. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. Madigan és mtsai. Novák és Lakatos. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek. hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. 2006a). időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. ellentmondásos érzelemkifejezések. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. akaratlanul. erőszakos környezetben alakulnak ki. mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). amelyek közvetlenül fenyegető. gyász. mintha tartana a csecsemőtől. a tehetetlenséget. egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. Úgy tűnik. visszahúzódó. a bizarr. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. 1995. így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. de úgy tűnt.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának. A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. 2005). vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében. ugyanis több. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. félelemkeltően vagy rémülten. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. . Abrams és mtsai. zavart tükröző. 1999. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is. 2006). amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. nem pedig a félelem forrása.

Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. Grienenberger és mtsai. majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . 1999. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. Madigan és mtsai. hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. Jelenleg úgy tűnik. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. A szerzők rámutattak.332 Mára több kutatás is kimutatta. 1978) számos hasonló követte. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését. ugyanakkor egyértelművé vált az is. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. Emellett azonban nem zárta ki. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. hogy ha kisebb mértékben is. 2003. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában.

amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór. akik azt találták. Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai. akár „nehéz” annak a temperamentuma. hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az. a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező. . közvetetten befolyásolhatják. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. részletesen Ferenczi. pervazív fejlődési zavar.333 rövid ismertetésére térünk ki. 2008). Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását.) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. autizmus. neurológiai problémák stb. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. a jelen kötetben). akár „könnyű”. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev.

hogy az újszülöttkori irritabilitás. A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki. hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. 2007). Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült. . az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. egyedülálló anyaság. 1996) azt találta. 2006a). akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. fény. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai. Más kutatók azt emelik ki. Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. 2009. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. Ferenczi.334 párosult. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában. 2000. hogy egészséges. mert csökkenti annak a valószínűségét. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. hogy az ún. eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. különösen akkor. valamint Danis és Kalmár. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. Lakatos. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. Tóth és mtsai. és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). és azt találtuk. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. 2007. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. a jelen kötetben). Gervai és mtsai. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. 2002. 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek.

alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került. érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra. A gondozó pszichésmentális állapota. ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. a külvilágtól elzárva zajlanak. hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte. demográfiai és kulturális környezettől. A szülő személyisége. 2008).335 A veleszületett. a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. 1993). például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). mert befolyásolják. valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. és a korábbiaknál lényegesen több. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. vagy sze- . sokkal inkább az mondható el.

A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. 1997). A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. 1990. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. akik munkába szerettek volna állni. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. A felnőtt személyiségjegyek normál. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan. barátságosság. ha a vizsgált csoport középosztálybeli. bipoláris stb. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt.). s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak. Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. 2000). unipoláris. átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. lelkiismeretesség. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. 1991. Martins és Gaffan. és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás. hogy nem mindegy. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban. magasabb volt a depresszió aránya. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. illetve annak különböző formái (pre. áttekintésként l. DeMulder és Radke-Yarrow. neuroticitás. a stresszjelzéseket visszautasító. hogy azoknál az anyáknál. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó). súlyosabb esetben elhanyagolás. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD. . negatív viselkedés jellemzi őket. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést).336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál. mint azoknál.és posztnatális. A képet árnyalja azonban. még Ferenczi. a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. 2000). extraverzió. ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is.

valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát. és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. Amellett. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). míg a depresszióval küzdő. azt is kimutatták. hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. akik várandósság alatt már tervezték.5 Feltételezhető tehát. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket. hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa. de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat.337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket. ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát. negatív életesemények. Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására. és kevésbé szorongtak amiatt. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. Belsky és Fearon (2008). párkapcsolati problémák. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. alkati tulajdonságok. és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. 5 . Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel. hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között.

A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. A szülők iskolázottsága. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos. különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. Danis és Kalmár. lakáskörülményei. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. fenyegető módon (Herczog. és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. 2007). másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is. mert a támogató. A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük. Több rizikófaktor együttes jelenléte. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. életkora. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. jövedelme. hogy az erőszakos.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l. amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. a jelen kötetben). a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. a rendszeres jövedelem hiánya. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. hogy a tartós párkapcsolati problémák. rezisztens. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak. hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk.

A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez. 2000). valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl. 1987).vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. támogató párkapcsolata. 2006b). az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. Madigan és mtsai. alkoholbeteg anyákkal végezték. E. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. van IJzendoorn és mtsai. és mtsai. alacsony szociális rizikójú családokban élő. 1999). házastársi erőszak. 1989). és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. depresszió. 1990. ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. és inszenzitív. A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény. 35%. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. Lyons-Ruth és mtsai. tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. időnként esetleg . V. alkohol. A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. 1998). Madigan és mtsai. A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. 59% dezorganizált. Carlson. áttekintésként l. többségüknek nincs stabil. 1999). Aber és mtsai. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. gyermekbántalmazás) is együtt jár.. hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. ami magasabb ugyan. mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga. 2006b. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%.

és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. hogy olyan körülmények között. az irritábilis csecsemő temperamentum. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. 2008). valamint azzal. Hangsúlyoznunk kell. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak. Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott. a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni. alacsony demográfiai státusz). középosztálybeli családok esetében. ami félelmet gerjeszt. koraszülöttség. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. szervezett és támogató családi működés min- . azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével. hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. mint az alacsony rizikójú. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. A kutatások arra is rámutatnak. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. és biztonságos kötődés alakult ki.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában.

a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. . és egyensúlyuk. Az észak-amerikai. A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. A normativitás elve. munkában való elhelyezkedésének. vagyis azt. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. számos vizsgálat alátámasztotta. a szülő iskolázottságának. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. egyetemesség elvét.7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. 1990). európai. A programok rendkívül széles skálán mozognak. afrikai. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. a családok hátrányos helyzetének (pl. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen. 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. Vannak. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). mint ahogyan azt korábban. Ezek fő kérdése az volt. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni. amelyek célja többek közt az volt. Ez a tény arra is rávilágít. hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. Ezekben azt is bizonyították. szintén igazolódott. hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. gyermekbántalmazás. A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. anyai depresszió. Az univerzalitás. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten. izraeli.341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. nevelőszülőség). hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003).

egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta.és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő. Lakatos és Gervai. 2001). a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik. 2008). Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. . Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában. Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. o.342 kínai. Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. Izraelben. az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. 2008). elkerülő. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. mint a nyugati társadalmakban. 2005). Ugyanakkor az inszenzitív. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. magyarul röviden l. 2003. 2008. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. Mégis. 16% elkerülő. mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. Az afrikai. 331–332. Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai.). míg Afrikában. valamint Közép. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. 11% rezisztens. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai.

hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . kifinomultabbá válik. 2008). és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről. Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. célvezérelt kapcsolattá alakul át. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit. valamint ez vezérli. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. hanem azt is megtanulja. a kötődési reprezentáció összetettebbé. Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. hogy megjósolja.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby. így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz. a reprezentáció szintjén kezelni. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. amelyek eltérhetnek az övéitől. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. 1969/1982. Ez teszi lehetővé. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. Marvin és Britner. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. elővételezze a kötődési személy viselkedését. terveit a kötődési személlyel. miközben azt is megérti.

Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. kielégítik érzelmi szükségleteit. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. hogy stresszjelzéseivel magára marad. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. ez azonban korántsem jelenti azt. hogy megértik igényeit. addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét. felépítését is. a közelségkeresés. mert szükség esetén támaszt.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. . A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. segítséget nyújt. érzéseit elfogadják és megbecsülik. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl. és méltó mások törődésére és szeretetére. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. dühkitörések) helyeselnie kellene. hogy vele mint önálló. Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. erőteljes hisztik. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. problémás viselkedésmódokat. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek. hogy személyét. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. hanem önmagáról is. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg.

így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt. inkább önmagára kell hagyatkoznia. miközben az újabb. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. A kötődés. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben.345 esetén nem kap támogatást. ahol nem közvetlenül. Az atipikus. és azt találták. hogy a gyermek negatív. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. de „tökéletes” önképet jelenített meg. ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. törődésre méltónak. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. percepcióját is. folyamatos elismerést és megerősítést vár. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. így énképét az önbizalomhiány jellemzi. hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. A szülő kiszámíthatatlan. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . vagyis mintegy információszűrőként működik. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. amelyekben azonban bizalmatlan. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne.

így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb.ezek feltárása további kutatásokra vár. Bar-Haim és mtsai. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. Rövidebb. hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. amelyek azt tükrözik. a család szociális körülményei. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. milyen következetes.: Összefüggések az érzelmek. vagy a szülő gondozói viselkedése . Wartner és munkatársai (1994) egy német. vagy más traumatikus események. 2000). Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is. illetve ezek halmozódása (l. 2005. ugyanakkor nem tudatos. terápiák nehézsége abban rejlik. Elmondhatjuk tehát. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. negatív életesemények magyarázhatják. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése. A korai kötődés korrelátumai I. alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá. Moss és mtsai. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. Feltételezhető az is.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be. és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. hogy a kötődést célzó intervenciók. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. ugyanakkor korántsem állítható. Klinikai szakemberként arra is utalt. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. mi állhat a kedvező változások hátterében.

Érzelemszabályozás. félelmet. jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. az érzelmek. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl. 1985). Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. igazodva gondozójának bánásmódjához.347 ménnyel való megküzdés során. . A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. ha érdekes játékot találnak. elsősorban a szülő szenzitivitása. így az exploráció. örömöt). szervezze viselkedését. Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. kötetben). így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. kíváncsiságot. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl. mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. hogy a kisgyermek elsajátítja. a II. dühöt. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. és elfogadja mind pozitív. szeparáció esetén sírnak). Lakatos. hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. azt vidáman megmutatják neki).

A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább. a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). amely az adott gondozó mellett bevált és működik. hogy melyik az a viselkedés. hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. .348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani. a düh szabályozásával az agressziót. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. Velük ellentétben. amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz.” című alfejezetében esik majd szó. empátiáját szabályozni tudja. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk. Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget. Igyekeznek figyelmük elterelésével. ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. amelynek segítségével félelmét. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is. mert megtanulták. A szülő atipikus. például tárgyak manipulációjával. az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket. hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára.

A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő. Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. mint a biztonságosan kötődőké. hogy a csecsemő érdeklődését követné. támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. gyakran tereli el a gyermek figyelmét. a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban. kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. és az explorációban kevés önállóságot.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. 2003). hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. a gyermek önállóságát. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. Eközben bízhat abban. alacsony szintű kompetenciát mutat. figyelmünket most az exploráció. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. kihívást jelentő helyzetekhez. A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. Megfigyelték. 2008). Ez az eredmény alátámasztja. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. Grossmann és mtsai. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését. addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták.

). Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük. amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. Grossmann és mtsai. a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. 1996). feltételezhető. Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta. hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l.350 sét. o. Annak felderítésére. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. 862–863. 2008. gátolva az elmélyült explorációt. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere. és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. folyamatos készenléti állapotban van. de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. Fearon és Belsky. 2004). Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. mint az organizált kötődésű csecsemők. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál. Azóta néhány további.

Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. szívritmusuk szaporábbá válik. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. még Lakatos. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. kötetben). Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül. hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon.htm. akkor a hormonszint ismét lecsökken. ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták. Fox és Hane. 2008). hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek. Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak.10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. a jelen és a II. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. és a csecsemő védelmét. hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt. ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony.351 tások eredményei arra utalnak. org/publications. kortizolszintjük pedig megemelkedik. A korai kötődés korrelátumai II. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben. vészhelyzet. . valamint túlélését szolgálja. hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki. betegség vagy más 10 L. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést.macbrain. 2005). Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket.

félelmet vagy . és hajlandó az együttműködésre. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül. jó szándékú.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját. NeményiHerczog. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. esetleg rosszindulatúan bánik velük. 2008). amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. hanem „általánossá válik”. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. segítőkész. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. kiszámíthatatlan. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. kötetben. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. 2008). A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. a jelen kötetben). Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. részletesen Szabó. és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. és különböző szociális helyzetekben. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését. és maguk is kooperálnak az interakciók során. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. például a kortárs kapcsolatok. ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. hogy környezetük visszautasítóan. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. a II. gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal.

és arra a következtetésre jutottak. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező.353 frusztrációt válthatnak ki. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra. az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. engedetlen stb. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban. és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. vitatkozik. magányossá