3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5. szűrés.1. beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek.7.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés. fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4.

ismeretek. Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6.13 III. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. Andrek Andrea. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin.1.2.3.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6. couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság.

fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás. érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet. beilleszkedés. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8. értékek.14 7.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák.

pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.1.és védőtényezők A szülő személyisége. A korai kötődés atipikus.: Összefüggések az érzelmek.1.15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz . patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  .

fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK.és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS. TÁRSADALOM.16 IV. SZOCIÁLPOLITIKA 9. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 .

Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11. A napközbeni gyermekellátás feladatai.17 10. fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD. fejezet Inklúzió (befogadás.2. INTÉZMÉNY. követelményei Szakmai feltételek 10. a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások .1. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek.

A védőnői hálózat története 11. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba. női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11. az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11. A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11.6. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási.5. családi napközik Az óvoda 11.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel.3. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége . nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11.7.2.1.4.

A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet.19 12. fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László. Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések . foglalkoztatottság.

a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke. bővebben alább. Ezáltal célunk az is. www. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet.gyerekesely. azok kölcsönhatását. A kötetsorozat célkitűzése. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). l.biztoskezdet. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket. . – A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja. tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. amelyet most a kezében tart.hu.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet. www. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük. hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai. valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését.

az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. A koragyermekkor időszaka. . bölcsődei gondozó. azonos érdeklődésű hallgatók számára. fejlesztő pedagógus. korai fejlesztő. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. óvodapedagógus. Számos szakma dolgozik együtt azon. hogy szükség lenne egy népszerű. védőnő. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal. keretes szövegeket) használjunk. Ennek érdekében szerzőinket. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. nézőpontjai iránt. táblázatokat. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét. olvasmányos formában jelenjen meg. vagy túl szűken tárgyal. gyermek. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. Bár számos.és családjogi szakértő. gyógypedagógus. Célunk tehát az. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. vagy ha nem. akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak.). hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész. Magyarországon megtalálható. akik egy-egy téma szakértői. teljesítőképességét. családsegítő/gyermekjóléti szakember. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. fotókat. hogy számos. keresett. gyermekpszichiáter. további életpályájukat. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el. hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. gyerekorvos. családszociológus.2 Elgondolásunk volt az is. fejlődéspszichológus. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. hogy az átadni kívánt tudás közérthető. dilemmái. magyar nyelvű szakirodalmat. összetartó erejét. magyarázzuk. hogy gyermekeink egészséges. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. illusztráló. illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. stb. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. az összefüggéseket kiemelő.

A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. amelyeket hozzáértő szakemberek. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. a keretek újragondolásához. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit. szakmai műhelyek stb. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. A szerzők együttműködése. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. a többkörös szerkesztői munka. továbbá. konferenciák. hogy a tudományos ismeretek. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. Nem szabad elfelejtenünk azt sem. és lehetőleg minél több horizontális témát (l. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”. döntéshozók és . A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. akik a témák szakértői. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. konzultációkkal segítettük. sem módja nincs arra. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. valamint ma megfogalmazott válaszait. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. hogy számos fejezet tematikája. valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. hogy e csatornák révén informálódjék. a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. eddig kiadott szakirodalmak között. Mivel arra törekedtünk. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. motivációja a konkrét célok megvalósítására. A témák időről-időre történő újragondolása. 3 Az intervencióról. alább) érintsenek. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket. magyar nyelven elérhető. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni. folyamatos kapcsolattartással. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan.

hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. a társadalmi és a közgazdasági. horizontális témák (l. és az is. . valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők.23 Törekedtünk arra. egyetemi oktatók. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait. Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen. hogy ezek az üzenetek. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba. illetve értelmezhetjük reálisan. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. szolgáltatás: pl. de úgy érezzük. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. kulturális és politikai szintekig. a pszichológiai. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. a szociális. Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. a mentálhigiénés. általános problémáival és kihívásaival. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. de beavatkozás az is. de még a történelmi. a pedagógiai. hogy gondolkodásunkban. amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is. E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. Fontos célkitűzésnek tartjuk. és ezt megfelelően kommunikáljuk is. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés).

Szegénység. Emellett felelősséggel tartozunk azért is. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. jó gyakorlatok minőségéről. tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják. hiedelmeket. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés. illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. hogy sok mindent nem tudunk még. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. kiszolgáltatott (pl. Ebben az értelemben elkerülhetetlen. mint most. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. a szülőséggel. roma) helyzet: A fejlődésre ható. formális támogatások és információátadás révén. valamint a szakmai gyakorlat elismert. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük. szemléleti ugrásokkal. ha e történetiséget az egészségügyi. az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. Ma is létező téves nézetek. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. Sosem szabad elfelejtenünk. kisebbségi. középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. és másképpen gondolkodunk napjainkban. hátrányos helyzet. erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. valamint a közgondolkodás formá- . és később sok mindent másképp fogunk gondolni. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. értsük a fejlődés különböző területeire. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. Egy-egy területről. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. amelyek a közgondolkodásban (sőt.

oktatás. illetve intézmények számára. Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). Az első két kötet szerkezete. Meg kell erősítenünk önbizalmát. információkat kell szolgáltatnunk számára. és számíthatunk rá. és meg kell mutatnunk. szokásrendszere.és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. Úgy véljük. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat. valamint a szisztematikus. hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. megerősítsen. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon. lélektani. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . de felelősséggel is tartozik azért. A témára összpontosítás. rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai. sokszereplős. erőtereket. támogasson. hanem a laikusoknak is. továbbgondolva akár az egészség-. A szakember szerepe: A szakember feladata. bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak. és körvonalazzuk azokat a tereket. Nagyon fontos. személyisége. A szülők egyedülálló szerepe. lehetőségeik. felajánlani a segítséget. néhány kezdeményezés alakulóban van. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. amelyekben a fejlődés dinamikus. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. tudása. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó. hogy vannak lehetőségei. de mindenképpen észben kell tartanunk. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. társadalmi vetületekre. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. Akármilyen is a szülő élethelyzete.

valamint Neményi és Herczog fejezeteit). amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. a társadalmi és kulturális tényezőket. Egyed. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. Nguyen. valamint Kalmár fejezeteit). Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat.26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. Andrek és Herczog. l. gondolkodás. az első kötetben) biztonsága. konfliktusok megoldása). A kötet harmadik nagy témaköre az exo. Kende) kialakulása. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. problémák. Korunk kihívásairól. Lakatos). Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. – formálódó szociális készségeik (l. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. célok kifejezése. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe. illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. emlékezés. – erős. Tóth. Úgy véljük. bevezető tanulmány indítja (l. Lakatos. Varga. és a Gyerekesély projektről (l. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. tanulás. Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. Hédervári-Heller és Németh) abban. illetve. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött. akarat. problémamegoldás. számos tényező játszik szerepet. ha az érzelmi-társas készsé- . Ferenczi. márpedig ez csak a maga egészében. l. l. pozitív. azaz holisztikusan értelmezhető. Szilvási). Gallai és Vetier) és érzelmi (l. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Herczog. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben.és makrorendszereket tárgyalja. valamint egészsége. Tóth. A gyermeki játék és mese (l. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés. de reális énképük (l. Danis. tanulás.

kutató Szilvási Léna – szociális munkás. és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus. közgazdász . valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. gyermekvédelmi szakértő. Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről.27 gek. Jó olvasást. a fejlődés elméleti kérdéseiről. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus.

ELMÉLETEK. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága . fejezet NÉZŐPONTOK. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok.és Szociálpolitikai Intézet.28 I. GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család.

Sokan közülük tartósan a peremre szorultak. Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. A Biztos Kezdet program célja. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit. .29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba. Ilyen a Biztos Kezdet program is. mint későbbi életkorban. Kutatások sora bizonyítja. A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára. amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. emberhez méltatlan körülmények között. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti.

hangsúlyozva. 1997). A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. mint a későbbi életkorokban. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. Tudjuk ma már azt is. 2006. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. Ugyanakkor ez az időszak az. jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. elérhetőségének újragondolását. szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai. amelyről elmondhatnánk. 2001). hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. ahhoz. Kutatások sora bizonyítja. 1999. Számos. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD. a szolgáltatások formáinak. Darvas és Tausz. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben. 2009. 2004. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. Committee on the Rights of the Child. Duncan és Brooks-Gunn. Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. Belsky és mtsai. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb. 2006). 2008). A kisgyermekkor az az időszak. egyben a legsérülékenyebb is. ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. Tudjuk. hogy a nélkülözésben. a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. 2001. Az okok sokfélék. hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. 2007). 2009.

Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére. A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. gondoskodására.1. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére. 2010). Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us).és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. 1 A család. Hatásuk nem azonnal. Bronfenbrenner és Ceci. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. a jelen kötetben). a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner. amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni. de ugyanilyen fontos. Danis és Kalmár írásában. hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). 1979. a gyerekek iskolai előmenetele során.2.31 sek. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. a modell részletes kifejtését l. A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra. hanem évekkel később. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. 1994. Danis és Kalmár. szeretetére. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. 2006. Ezért a hatékony koragyermekkori programok. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak. Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat. a jelen kötetben). generáción átívelő. az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. . A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni. Heckman és mtsai. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. az egészséges fejlődéshez. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. És tudjuk azt is. Mind a fejlett.

) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. egészségtelen. amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. 2005). hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. 9. illetve egészséges fejlődésükre nézve. 121. 2010. . 3 1195/2009.) A szegénység. 2004). hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet. o.) Kormányhatározat módosításáról. A bevezető tanulmány célja. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott. túlzsúfolt.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket. azon gyerekek számára. A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. 2008. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai. A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. képzetlenül lép a munkaerőpiacra. o.32 egyenlőségi program.” (Havas. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. a társadalom perifériáján tengődő. 20. nehezen kifűthető. akik a legnagyobb szegénységben élnek. Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. hogy rendszeres munkát találjon magának. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté. Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett. 2003. […] mélyszegénységben élő tömeg. 29. nagy eséllyel arra. szóló 47/2007. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához. 2007–2032. s ennél fogva esélye sincs arra. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben. amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása. (XI. 2004). hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti. A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. (XI. Szívós és Tóth. az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre. a lehető legkorábbi életkorban.) szóló 1092/2007. Ferge. 2008). nem biztonságos környezetben).

– A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács. 2008). a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb. Nagyjából száz olyan település van az országban. – „Az  óvoda. illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja.1. az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. o. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz. és további kétszáz. .) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.” (Havas. A gettó. 1. az alföldi tanyavilág egy részén. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések. 127.” (Havas.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas. Vannak az országban régiók és települések. a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas. 2008. 2006). 123.1. 2007). keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők. – E településeken a lakások. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált. valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is. o. valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé.33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. Ezekben a régiókban.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik.és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1.17. depressziós térségeiben található.  amelyeket a krónikus munkanélküliség. 2008. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált.

). házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez.34 geiben és térségeiben. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja.nfu. www. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l. ott közel kell. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá. Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. bölcsődei. o. . hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. Mégis. Az ország 174 statisztikai kistérségből áll.1.  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi. 2.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. illetve a kialakult kockázatok kezelését. (311/2007 (XI. 1.17. ábra) egymillió ember él. a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi. óvodai hálózattal rendelkezik. „Ahol nagy a szükség.1. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését.

következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. 2004).35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik. 2007) . az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket. hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik. az ezer fő alatti településeken 37. ami gyakorlatilag azt jelenti. a hátrányosabb helyzetű. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. szegregált.” (Kádár és mtsai. a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka.2 százalékos. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található. a koraszülések száma és alacsony a születési súly. A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi. Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék. ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája. 2007) Bölcsőde A szegény. illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát. (Pataki és Somorjai. európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. (Havasi. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. családsegítés. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk. szociális gondozás) (Babusik. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. esetenként pedig a létszámhiány is. települési egyenlőtlenségek. (Pataki és Somorjai. „Azokban a kistérségekben. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet. 2003). Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos.8 százalékos. ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak.

Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából.36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. a szakemberek és a szegénységben. 2004. ötéves korban kezdenek óvodába járni. Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. Az iskolákban magas a különleges odafigyelést. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. . sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. 2008). Az óvoda feladata. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. 2004. vagy csak későn. A gyermekintézmények. amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. 2001. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. 1994). A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. a pedagógiai munka. vagyis azok. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek. amelyekre a krónikus munkanélküliség. Az óvodáztatás további problémája az. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. 2005). akiknek a szülei dolgoznak. Ahol nincs elég hely. hogy az iskolák közötti. hogy egyáltalán nem. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. és így az óvodával szemben is (Havas. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. Bronfenbrenner és Ceci. mint az iskolázott szülők gyermekei. hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni. Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. A legszegényebb. valamint az a tény. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában. 2002). Kertesi és Kézdi. több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. 2004). Pik. 2008). az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre.

 A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja. hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek. sz. 3. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. 6 H/2284. 2006). A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát.2. ahhoz. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. korszerűsödjenek.6 (Erről részletesebben l.37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. valamint Bass és Darvas. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének. illetve szemlélete. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. a jelenleginek töredékére. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén.2. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. 2. . életkilátásai. az 1. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született.  Csökkenjen jelentősen. keretes szöveget. és hogy a gyermekekkel foglalkozó. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez. a jelen kötetben). A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1.

Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. a veleszületett képességek kibontakoztatására. pszichológia. jog. egészségügy. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. 2006). szociológia. szemléletét meghatározzák. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. Minden tapasztalat.38 Kerekasztal tevékenysége volt. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. amelyet valaha is használni fog. hall vagy tapint. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. de agya még csak negyed annyi súlyú. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. a sikeres iskolakezdésre. az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. társadalompolitikai következtetéseire. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. a felfedező tevékenysége során tanul. lát. az iskolai kudarcok megelőzésére. (Fazekas és mtsai. amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. Több tudományág (biológia. antropológia. a gyermekkori esélyekre. szociálpolitikai. mint egy felnőtté. mint olyan időszakra. kutatási eredményeire. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. és megváltoztatja annak szerkezetét. lenyomatot hagy agyában. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. amit a gyermek átél. A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben.

A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása. In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods. visszafordíthatatlanabb. ábrát az emberi agy fejlődéséről.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”. 1979. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak. Mint már említettük. a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi. A családok jelentősen különböznek abban. o. . az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik. (Hart és Risley. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki. életév között „csúcsosodik” (l. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban. amikor mind az érzelmi. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. mint más időszakokban (Pléh. csolatok. Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók.2. o.2. 2003). University of Minnesota. hangadására válaszol. társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1. Nelson.). 2002). amely rohamosan fejlődik az első életévekben. A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. a szülők iskolázottsága. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi. mind a kognitív fejlődés gyorsabb. hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. 57. bővebben Egyed. 188. a jelen kötetben). utánozza őt. ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak. kulturális szokások. az 1.

mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban. 4. Forrás: Heckman. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. a szülők különböző csoportjai. készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye.  A nyelvi. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. A tapasztalatok is azt mutatják. az agy struktúrájának kialakulását. a korszerű gyermeknevelési szemléletet. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat. mind a szülői.1. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. 1. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit.1. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására. programok hatékonyak. érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. . 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. táblázat)8 elérhetők. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. lehetővé teszik. Azokban az érzékeny időszakokban.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. 3. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza. hogy egyes szülők.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat. hogy a szülők. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást. hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek. legyen az szülő vagy szakember. társas.40 1. kötetben. Óriási különbségek vannak abban. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. 2.

rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. 1998). l. bővebben Danis és Kalmár. mégis egészségesen fejlődnek. amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak. ha szigorúbb. önbizalma. 2000). Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. vagy akiket súlyos trauma. 1997). A szülő  -  g yerek kapcsolat. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket. 1998. Mind a szülői bánásmód. jó kognitív képességei. a jelen kötetben. akik hajléktalanságban. Ahhoz. amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. különösen a korai években. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. 1994. veszteség ért. Danis és Kalmár. érzékenysége. Werner. a szülő érzelmi melegsége. akik nélkülözésben élnek. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága. Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. barátságos természete. tehetsége. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. mind a gyerek készségei változtathatók.. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. azokhoz a szolgáltatásokhoz. Masten és Coatsworth. a jelen kötetben). háborús környezetben. akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. . valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai.41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével. Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. extrém szegénységben éltek. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük.

). Nguyen. nem biztonságos vezetékek. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. és ez is hat fejlődésükre. valamint arra. óvoda. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek. kodnak. hogy az egyes kultúrákban. Védőtényezők - aktív szociális iroda. közösségközpontú” és „modern. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér. elégtelen ruházat stb. Az 1. a közösség szintjén. illetve az egész ország vonatkozásában.42 1. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos.2. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében. balesetveszély stb. - megfelelő képzési programok. - Biztos Kezdet Gyerekház stb. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. rokonság. -s  zenvedélybetegség a családban stb. kriminalitás stb. konfliktus. - jó bölcsőde. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. helyi társadalom) . egészségtelen fűtés.). amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. játékok hiánya. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak. hiedelmek szerint szerveződik. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. függetlenségorientált” mintái között (l. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást. rossz higiénés körülmények. -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények. - helyi közösség.). iskola elérhető közelben. - munkahelyek helyben vagy a közelben. táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. fűtetlen lakás. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. - együttműködő szakemberek. víz nincs bevezetve. - aktív civil szervezet a településen.2. a jelen kötetben).

mint azokban a társadalmakban. elismert tagjává teszik. egy nyugat-kameruni népcsoport. individualisztikus orientáció1. a felnőttek és a tekintély tiszteletére. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. fontosnak tartják. A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. Az indiai. ipari államokban talált követőkre. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. rendszeres masszírozással. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. egyedül alhasson. egyedül játszhasson. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét. A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. teljesítményorientált világban kell helytállniuk. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. a szabályok követésére. Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . Ott. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona. Az fel sem merül. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. Forrás: Romberg.3. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. a munkájuk révén azonban már egy modern. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. hogy az új jövevény a közösség tagja. Ott. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. A „függetlenségközpontú”. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. másfelől semmi különöset nem találnak abban. hogy egyedül fekhessen. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket.

A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. ösztönös képessége a kommunikációra. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. a versenyszellem. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. értő résztvevői legyenek a közösség életének. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség. valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben.3. a fejlődés feltételei romlanak. önálló személyiségnek tekinti. kultúrák. szokásait. az iskolában. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. nagyszüleik kultúrája. a verbális kifejezőkészség. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. közös élményei teszik lehetővé. ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. Ebben a szemléletben a szülő határozott. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. koherenciájuk messze nem teljes. Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése. A közösségek.44 jú nevelés során mind a fiúk. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. . valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. a szokások különbözőek. új kulturális hatás a kisgyermekek életében. amelyben élnek. jellegét. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit. és aktív. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. Mégis van. ami minden emberben közös. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. 1. de engedékeny. és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. a párbeszédre. értékeit. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. keretes szöveg). az intellektuális és művészi teljesítmény. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése. a másik ember szándékainak figyelembevételére. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik.

kötetben. illetve feladatait. hátrányos helyzete. A kérdésről bővebben l. Hollandia. 2002). Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l. bővebben Bass és Darvas. a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben. társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. akiknek fejlődését a család szegénysége. 10 . A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. 2010). Európában az Egyesült Királyság és Svájc. Olaszország. Belgium. biztonságot jelentő. Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. Európa más államaiban (Ausztria. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. még: Tóth. 2008). a II. valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. kétkeresős családmodell a jellemző. Ma már széles körben elfogadott tény. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. Németország. állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. Franciaország. A skandináv államokra (Dánia. hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. 1. Finnország. Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz. a jelen kötetben. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális. a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. szociális és oktatási beavatkozási programokat. Danis és mtsai.4. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek. keretes szöveg). Norvégia. intézményes ellátására. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. Spanyolország) a konzervatív.  keknek az aránya. 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l.és szakpolitikák koncepcióját. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. Írország. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá.

de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít).surestart.gov. www. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára. A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak. 2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás). az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára.gov.4.everychildmatters.gov. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket. A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. Törekvés volt.standards. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében. a korai nevelés. A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli. hogy a napközbeni gyermekellátás. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan).everychildmatters. Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi.uk 15 Early Years Foundation Stage. valamint ausztráliai Head Start programra. Így valósult meg az.5 óra ellátást biztosít. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is. 1 2 . Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig. A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is.dcsf.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának.nationalstrategies.46 1. www. 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja. önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját. ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt.uk/earlyyears. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások.uk alapján. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program. 13 Rövid összefoglalás a www.14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése. Magyarul: Biztos Kezdet. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára.uk és a www. Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD.gov.

és 7.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig). A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. Bakermans-Kranenburg és mtsai. és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. Hollandiában (OECD. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik.és intézményközpontú programok. a 2–3 éves gyerekek 43. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik.és irányelveit. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját.5. Portugáliában (OECD. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz. az 1–2 éves gyerekek 27. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek. 2003. A 2004–2005-ös tanévben minden 3. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. 2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium. A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években.9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik.47 Finnországban (OECD. 2005) Olaszországban (OECD. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába. A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család. Franciaországban (Kaga. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 4 és 5 éves gyerek. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják. majd elfogadott egy tör- . 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap.

A Head Start oktatási programja óvodai program volt. „Korai és jó indulás”. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. 2000). A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). 2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái. A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. nyomon követést tartalmaztak. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994). egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket. A program célja annak biztosítása volt. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára. hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. hogy minél jobban hasz 16 . akik munkanélküliek. A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty). hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén. Svédországban (Taguzzi és Munkammar. 18 A Head Start program oktatási. 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett.18 1995-ben a Head Start program kibővült. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”.48 vényt. Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. amelynek része volt a Head Start is. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. ezzel is hangsúlyozva. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét.

www. sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát. segélyezési programokban való részvételükről.org/aboutus/ehs.19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). rendőrségi és bírósági dokumentumaikból. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi). A High/Scope program különlegessége. kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat. Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről. A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. és interjúkat készítettek velük 15. legfeljebb 3 éves gyerekek. a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco. keretes szöveg). 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt. 1993. A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel. továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center.highscope. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. . Az alapítvány tevékenységeiről l. családi életükről. sokan megkérdőjelezték. 1994). jövedelemszerző tevékenységükről. így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. 19.5. és a programokba a szülőket is bevonták. A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról. valamint várandós nők számára. 27 és 40 éves korukban. A programot sok kritika érte. 2004. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. l. az előfordult büntető eljárásokról. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. Küldetése az egészséges magzati fejlődés.49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt.org. a gyereknevelésről. képzéseket kínáltak számukra. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban. az Early Head Start-ot. A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését.ehsnrc. www.htm). 1. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén. Schweinhart.

„Meg tudod mutatni nekem?”. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő. támogatták. A nevelők megfigyelték. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. ez a befektetés többszörösen megtérült. A High/Scope program társadal- . és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében. és amikor szükségesnek mutatkozott. „Hogy csináltad?”. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott.3. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra. 1. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. 1993. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. Míg a program maga kb. o. amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is.5. A gyerekeket arra ösztönözték. 33. magasabb volt a havi jövedelmük. és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges.50 1. Figyelemre méltó tény. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak. mélyítették a gyerekek játékát. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. Bátorították választásaikat. A gyerekek háromévesen kerültek a programba.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). problémamegoldásaikat. A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. a város szegény családokban élő gyerekei számára. A program fontos eleme. amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik. hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal). 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). Barnett. 2004. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket. ábra). (Schweinhart és mtsai. koragyermekkori curriculum (pedagógiai program).

társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai. kirekesztett helyzetben élő családok szük- . számításai alapján (Benefits of Preschool Education. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy.3. Fokozatosan bővült az óvodai hálózat. A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt. 1976). 2006. ábra). Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak. 2000. mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola. Belfield és mtsai. A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett.4. világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. National Institute for Early Education Research Rutgers.6-szoros megtérülési rátát számolt ki.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1.nieer. A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. 1. Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált. S. www. mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett. 2010).6 dollár hozamot. A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény.org). A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6. The State University of New Jersey. W. A II. Rolnick és Grunewald. 1986) egyik eredménye. és általánossá. a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben.és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. 2003). A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai.

a gyerekek lettek. 2003. Ferge. (Darvas és Tausz. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs. és olyan gazdasági átalakulást indított el. amely teret engedett a piaci versenynek. Kertesi. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó. hagyományaira. 2001). 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével.4. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik. 2001). az alacsony iskolázottságú csoportok. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében. A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. a romák. 2006. 1985-től kialakultak a családsegítő központok. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész. a lakáspiac radikális átalakulásával.

a szegregáció. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. minden egyes gyermek jogát és képességét arra. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l. egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. munkájukat elvesztett rétegeknek is. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. 2009ben. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. az otthonukat. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek. (www. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti.hu) 2 2 . Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta. a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen.csagyi. a krónikus betegeknek.23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz. a jelen kötetben). A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására.53 ra és tapasztalatra. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. a kirekesztettség. a közösség. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához . hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. 23 http://en. részletesen Herczog. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. Országonként nagyon eltérő.wikipedia. hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében.org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire. a gyűlöletbeszéd. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. a társadalom életének.

mint egy olyan közösségi térre. Egy befogadó szellemű program. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. 2001). ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. elsősorban elvárásokat támasztva. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban. közösség fogadja: nyitottan. nyitott közösség vesz körül. akit nagy család. Korántsem mindegy.54 szert (Herczog. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. és mást az a kisgyermek. sok barát. de a tágabb környezet alakításában is. ahol a szülők és a gyerekek. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. megoldások születhetnek (Moss. egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének. . amely a szülőket partnernek tekinti. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg. formálisan. Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. lehetőségek.6. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. századi pedagógiai iskolák. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. (l. A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. a megélt élmények. hogy milyen közösségi. Mást tapasztal. barátságosan. a település lakosai találkoznak. 2007). a gyermeki jogok érvényesítését. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. programok tervezésében). 1997-ben fogadta el az Országgyűlés. foglalkozások. 1. elérhető ismereteit. ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt. elfogadóan. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. más élményeket szerez az a gyerek. beszélgetnek egymással.

55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat. Az iskola az a közösségi tér. ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai. században több olyan pedagógiai megközelítés született. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére. század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. párbeszédei során erősödnek meg. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata.2. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20.6. amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. . amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. Az alábbi példák sora távolról sem teljes. Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti. valamint arra. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg. a jelen kötetben). Bevezetés a nevelés filozófiájába) című. 1916). úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L. amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el. még ezzel kapcsolatban az 10. 1. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. a településen élők szokásaihoz. keretes szöveget (Neményi és Herczog. megértésére és befolyásolására. akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során.

A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. Freire arra ösztönözte diákjait.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. 2006) a szegénységben. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. . szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. Freire a gyerekek mellett felnőtteket. olvasásban és tudományos ismeretekben. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában. mint más iskolák diákjai. Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. amely gyermekfelügyeletet. ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. szakképzést. hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra.

biztoskezdet. kialakult a szülők közössége. valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat. 2006). ebben az évben ötvenkét új program indult. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába.57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program. 2006). Egy olyan program 25 26 www. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. www. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján.gyerekesely. a szülők önbizalma megerősödött. hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. A modellkísérletek lehetővé tették. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé. (Bányai. Ezek a programok modellkísérletek voltak.hu. A magyarországi gyermekszegénység csökkentése. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. Nagyné és Danku. hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. részben falvakban. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. 2006. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére. akik a legnagyobb szegénységben élnek. továbbá. 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. . l. kisebb településeken valósultak meg (Szomor. rendszer alakult ki az életükben. 2006). amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől.hu. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik. részben városokban. A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében.

2008). keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását. keretes szöveg). A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni.7. a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház.58 kialakítása azonban. vállalt küldetését (1.7. részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye. mérését is feltételezi. célcsoportját. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. következetes tervezést és megvalósítást. illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. A stratégia célok (1. A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok. A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére. a szülőkkel való együttműködésre. A . azt. ahol a szegénység kockázata magas. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit. Pályázati útmutató. Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük. illetve a pályázók lehetséges körét. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére.

értelem. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges. . hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. 2.biztoskezdet.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. A  szülők együttműködésének megnyerése. 4. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal. emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát. érzelem. nyelv és kommunikáció). 3. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27.hu. 3. valamint egy befogadóbb. harmonikus. településeire és településrészeire irányul. családokat és közösségeket megerősítő.59 1.7. észlelés. 2. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára. továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. elkerüléséhez. szakmailag megalapozott. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. összetartóbb társadalom megvalósításához. és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét. támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában. Stratégiai célok 1.  Helyi közösségekben a program befogadása. 27 www. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1. amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz.

az óvodák zsúfoltak. településrészeken. ábra). ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban. Útmutató). fejlesztőpedagógusok) (1. keretes szöveg) könnyen – babakocsival. ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el. Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával.60 A Gyerekházak (1. biciklivel. ábra). gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken. ahol a szegénység a legnagyobb (1.5. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. valamint kertkapcsolattal. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok. Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde.6.5.8. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. kötetlen. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. 28 . vagy egy épületrészben kialakított terek. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. felfedező játéka számára.

sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. aki egy-egy intézményt. 29 valamint az őket nevelő családokat.8. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. de óvodára „éretten” induljanak óvodába.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. szociális munkás. az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások. ahol van óvoda. . 1. akik hátrányos helyzetű településeken. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. Sikeres programok. gyermekjóléti szolgálat. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. óvodapedagógus és gyógypedagógus). településrészeken élnek. Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. és nyomon követi fejlődésüket. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. 29 Azokon a településeken. - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. gyermekintézmények gondozóival. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. védőnővel. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. más ágazatok munkatársaival. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. pedagógusaival. ahol az átlagosnál több a feszültség. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig. a különböző szakmai nézőpontok. gyermekorvos.

A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. tervezésbe. rokonok Védőnő Óvoda. A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg. Ferge és mtsai. szegény és nem szegény csoportjai között. 2004. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. a gyermek érdeke. a tervek megvalósításába. ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. a megelőzés vs. családok bevonása a közös gondolkodásba. 2002). 0–5 éves gyerekek és szülők. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. a település különböző csoportjai között. A legszegényebb családok többsége nem roma. ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. A reménytelenség.6. egyenrangúság. a személyiségi jogok védelme vs. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek. A szegénység kirekesztettséget is jelent. hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. . tűzoltás. de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. illetve az információáramlás.

tanulja a környező világot. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak. együttműködő kapcsolatok erősítése. . Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. lelkiállapota. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat.” (Varró. amelyet nem léphet át. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult. emberhez méltatlan körülmények között. hogy az adott településen. hol a telep határa. településrészeken. és kik ellenségesek egymással szemben. közösségben való részvételük erősítésével. gettósodott települése2010 15 2011 75 ken. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri. táblázat). keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása.3. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait.3. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. reménytelen és kilátástalan világának. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe. Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom.9. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól. Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1. A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt.63 A szegénységben. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. Megismerik azt. 1. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony.

A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. A szülők a gyerek elsődleges tanítói. a közoktatás és a szociális szféra területén. játszóházakban. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. Azokon a területeken. egészségházakban stb. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. gondozásra irányul.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják. (XI. hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. valósuló programok indítása az egészségügy. 20. a szülői kompetenciák megerősítése.9. e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. (V. bölcsődében. és így részei lehetnek annak. a velük való tartalmas együttműködés. (XI. b)  A területi célzás alapelve. hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján.64 1. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások. szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves. 2007–2032 szóló 47/2007. ahol a Program működik. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. és bármilyen. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. 31 1195/2009. 31. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik.) szóló 1092/2007. különösen azonban 5 éves koráig). mindenki számára nyitott. 29. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja. tanulásra. .) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. Valamely szolgáltatás. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. A szülők aktív részvétele. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl.) Kormányhatározat módosításáról.

bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket). 0–5 éves gyerekek és szülők. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus.65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat. ábra Módszertani támogatás és működés . ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához. gyermekjóléti szolgálat munkatársait.7. amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. rokonok Védőnő Óvoda. majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. a program koordinátorait. feladatuk annak biztosítása. A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak. Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről.4. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. ábra érzékelteti. fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről.7. táblázat).

és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése. kötet Közösségek. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását.66 1. közösségre. II. III. Módszertani kézikönyv. Módszertani kézikönyv. A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. a közvélemény tájékoztatása.4. A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. amelyet minden Gyerekház vezet. Módszertani kézikönyv I. amelynek jelen könyvünk is része. . Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát. szülőkre. partnerekre vonatkozó) tevékenységet. kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. kötet Szülők. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is. táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás. amely életkori szakaszok szerint differenciált.

hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán. A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. hogy a programból kikerülve. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken. ahol nem indult Biztos Kezdet program. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása. . később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások. azt vizsgálja. A kutatás tervei között szerepel. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását. s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. óvoda elérhetősége. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. továbbá olyan kontrolltelepüléseken. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere. védőnői hálózat. ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. „bemeneti mérése”. mint a bemeneti mérés. A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún. a különböző programokon való részvétel gyakoriságát. 2010). gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti.

finanszírozására. –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. a gyermekorvosi hálózat. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. – együttműködnek egymással. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. szívesen tanulnak. családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. óvodák. családi napközik. óvodák. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket. megerősítésére. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. értékelését és hatékony finanszírozását. Olyan jövőt képzelünk el. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. kíváncsiak. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. A gyermekintézmények – bölcsődék. –  a döntéshozók számára világos. a Biztos Kezdet programok. a bölcsődék. monitorozását. korai fejlesztő központok. vidámak. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája. . A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. gyermekjóléti szolgálatok. pedagógiai szakszolgálatok.

–  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. amely világos alapelvekre támaszkodik. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják. illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. amely hosszú távon elkötelezett a társadalom. családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez. . amely lehetővé teszi. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. –  azoknak a családoknak az esetében. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. ahol a sokféleség érték. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők. várandós nőket abban. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények. programok legfontosabb partnerei.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt. és munkájukat megbecsülik. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. hogy a gyereket vállaló szülők. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. az információcsere a szakemberek között természetes. arra. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. – a bátortalan. hogy az orvos. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer.69 –  a programok munkatársai egységes. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. ahol a gyerekek koraszülöttek. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. –  természetes. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni.

(2003). Roma gyerekek óvodáztatása.gyerekesely. M.biztoskezdet. In: Nagyné. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. J. Információk a modellkísérleti programokról. (2003). A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). Családügyi. In: Andor.. 3–16. (szerk. II. Review of Educational Research. Kovács E. Pécs. 129 (2). Réger. J. Herczog. Budapest. www. 195–215. Kolozsi B. Budapest. Á. I.. 6. Gyerekek. 1–26. Havas. gyerekesely. Köllő. van IJzendoorn. Közösségek. (2006). 33–52. R.. www. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. Bányai. Módszertani kézikönyv. Buda B. (2005). Topolánszky-Zsindely K.hu.. Módszertani kézikönyv. (2009). H. www..): Romák és oktatás. 2009. Budapest. és mtsaik (1986). III. évi jelentése. Gyerekesélyek Magyarországon. www.hu. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Szomor É. In: Fazekas.. Csikós J. . (2006). (2009).. G. van IJzendorn. G. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Juffer.... Berta F. CSAGYI.. I. Bakermans-Kranenburg. Kétsebességű Magyarország. füzet. J. Rövid program. Boros B. Iskolakultúra. György I. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. 2006. március. DEMOS Magyarország.. 8.. M.. május.) (2010). Szülők.hu. Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood. kötet. (2006). A koragyermekkori fejlődés elősegítése. (2005). A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai. SZMI. Osiris.. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R. (2008). Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján.. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. Z. Kossuth Könyvkiadó. 2009. Lökkös A.. (szerk. Those Who Have. (2003). Megnyitó beszéd. Farkas M. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. M.. SZMI. Ifjúsági. Bajnai. 2004/4. SZMI.hu. ELTE TáTK.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G.biztoskezdet. K. Módszertani kézikönyv. M. V. www. Szilvási L. Gallai M. Á. Bakermans-Kranenburg. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában...biztoskezdet.biztoskezdet..hu. 2006. H. H. Gyermekszegénység. (2009).): Biztos Kezdet Füzetek 1. Psychological Bulletin. Donga K. Zs. kiterjesztésének lehetőségei. Varga. (szerk. M.. Tausz. Farkas M.. A társadalom peremén.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. G. 1.. J. (2009). MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program.. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. Budapest. Szomor. Ferge. E.. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. Mózes E. É. www. Babusik F. Darvas. 75 (1). Regős J. kötet. Tölgyesi K. Gosztonyi G. Pattermann K. Tóth A. Új Pedagógiai Szemle. kötet. Darvas. K. Bradley. ECOSTAT. Kézikönyv. Zs. M. október. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt..hu. F. Iskolakultúra-könyvek.. Ferge. (2001). (szerk. Kertesi. (2004).

lib. J. Child Development. A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata. Carneiro. U. (1979). ECOSTAT.. május. K. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. G. D. Nores. 2006 Darvas Á. J. Dewey. Gyermekszegénység vidéken. Developmental Psychology. U. (2001)... Journal of Human Resources. 296–318. 2007. M. Struggling to Make Ends Meet. S. Bihari. E. Biztos Kezdet Program. 2. Brady.nieer. Vol. Heckman. McCarthney. Bronfenbrenner. 101(4). (2006). (ed. 65. J. 20. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása. (2000). S. Human Capital Policy. Psychological Review. T.. S. The Ecology of Human Development. Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’. Burchinal. Owen.. Comment No. 589–613. Tanulmány a nemzeti politikákról. (2002). W. 285–301. 568–586. Ceci. (2007). The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up. 2007. Cambridge University Press. –Brooks-Gunn. 2002/4. Tausz. M. 41 (1). Mahwan. 723–742.ppt Belfield. UN CRC/C/GC/7/ Rev. Children and Society. J. Darvas. (1986).szmm. Tausz. J.virginia. No. (1999). NJ: Erlbaum. 78(2). Vandell. Schweinhart. Barnett. C.hu. (Electronic Text Center... Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. (1916). BarnettBenefits. Poverty and Child Development.. új kiadás: 1997.... Á. 2006. K. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. 7. (2008). (2004). 95–120. Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága.. (2004). Á. P. Economics of Early Childhood Interventions. Szociológiai Szemle. P. Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education.71 Barnett. J.org.html. L.. 15. 681–701. K. Brooks-Gunn. Risks and Protective Factors in Social Exclusion. Harvard University Press. Tausz. J. Budapest. október. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. Meisels. Budapest.. K. Bronfenbrenner. R. Geneva. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development. W. Konszenzus papír. The Free Press.gov. Clarke-Stewart. M. Á. Handbook of Early Childhood Intervention.) (1997)... Varga J. 6. MTA Regionális Kutatások Központja. (eds.. Biztos Kezdet Alapelvek. M. Zs. Fazekas K. Köllő J. Duncan. K. Barnett. J. (2006). R.edu/toc/modeng/public/DewDemo. University of Virginia Library) Duncan.. www. Belsky. L. (2006). Egy kutatás tapasztalatai. W. DEMOS Magyarország. New York. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Kovács. NBER Febr. Sept. P. Committee on the Rights of the Child (2006). A. KSH. P. 1. http://etext. Working Paper 9495. (2003). Budapest.). Bynner. (eds. ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). Az Európai Bizottság Foglalkoztatási... . J.-Klebanov.. www. Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives. 162–190. K. NICHD Early Child Care Research Network (2007). Consequences of Growing Up Poor. K. Ch. Brooks-Gunn. G. Bronfenbrenner. Russell Sage Foundation.). 2009. Településtipológia és rangsor. J. In: Lamb. U. Darvas. J.. S. Tausz K. MA. In: Schonkoff. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development. J. A gyermekek szegénysége. Cambridge. (1994). Gyermekszegénység. Britto. S. Benefits of Preschool Education. Darvas.

K. Esélyegyenlőség. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. É. 32. (2002). I. Osiris. Az esélyegyenlőség...37/ March – April 2007.. 1. Zs. Kádár F. Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. The Early Catastrophe.... (szerk. Trevarthen. American Educator. Iskolakultúra. Hart. 231–257. M. Freire. (2008a). S. Kézirat.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. J. Hubley. M. Social Interaction During Infancy. Esettanulmány Magyarországról. H.. Esély. (1979). The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France. The 30 Million Word Gap by Age 3. G. The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program. (2006a).). (Első megjelenés: 1970). 2006/5. A. New Directions for Child Development. (2007).72 Ferge. N. 94. november 14. Darvas. Havas. 6–9. Köllő. P. A társadalom peremén. Kemény... a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. Gyermekvédelmi kézikönyv. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. Kálmán. G. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. Ferge. New York. (2005). In: Uzgiris (ed. (szerk. Ferge. Steele. Kézirat. (2003). In: Fazekas. Trans. Moon. Zs. P. (2008). (1994). Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Savelyev. (2010). Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. Bényi. (2008). Heckman.. (2005). Havas. Á. San Francisco. Kertesi.). 2008. Risley. J.. P. (1976). (2008b). (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Budapest. M. J. NY: Continuum. Havasi. G. ECOSTAT. (2006). Köllő. 1900–1902. H. Heckman. (2006). . C. kötet. J. A. (2004). A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége. Higgit. Herczog. 121–138. Á.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. 4. Dolowschiák. Sharing a Task in Infancy. New York. G. (2001). Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. 1. Kézdi. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján. M. Ramos. deszegregáció. 114–228. Vol. K. R. Heckman. Budapest Kertesi. K.. Budapest. Varga. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. J. P. J. M.. MTA Szociológiai Kutató Intézete. Science.. füzet. J. Pinto. 1971-ben végzett kutatásról. G. Pedagogy of the Oppressed (M. Yavitz. Zs. Budapest. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Journal of Public Economics. J. É. J. Journal of Child Psychology and Psychiatry. T. C. G. Kertesi G. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai. A. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján. Jossey-Bass Kaga. R. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”.. Fonagy. Kézdi. 27 (4). Budapest. Kétsebességű Magyarország. In: Fazekas. Varga.. Y. (1993). Zs. 2004/4. Budapest. KJK-Kerszöv... 3–16. J. Hegedűs. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. A. Target. (2003). 35. Kézirat. B. Darvas. ECOSTAT.. évi jelentése.. (2006b). Herczog. B.. J. Tausz. (szerk. Fekete. UNESCO Policy Brief on Early Childhood. Freinet. 33–52. Muráti.) (2010).. ELTE TáTK. Edwin Mellen Press. Gyerekesélyek Magyarországon. The theory and practice of resilience.

NEJ 2004 – Szakértői változat. Biztos Kezdet Füzetek 1. Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. Ministry of Education and Science. D. In: Andor. G. I. Coatsworth. New York–London. Magyarországi Országjelentés. OECD Leseman. Kisebbségkutatás. Kertesi. (2007). Paris. Cs. American Psychologist. Kézirat. Leseman. P. Gyermekesély füzetek. Pik. Doing better for children. Rolnick.. november 18–19. 8. Federal Reserve Bank of Minneapolis. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. Akadémiai Kiadó. ELTE. www. (2005). Paris. MTA Gyermekprogram Iroda Pik. P. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. Grunewald. sz. Tech. Budapest. R. OECD (2006).oecd. É. February 2004. (szerk. OECD (2009).. Pécs. A. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. 1.oecd. Masten.. The Random House Publishing Group. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. Öröklés. (2007). (2000). Minneapolis. The Discovery of the Child. Paris.oecd. Gyermekegészségügy. OECD (2001).. J. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. I.. 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. Pléh. Z. G. Danku O. Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. I. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. (2005). The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children.és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján.) (2007). Kézdi G. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands.): Romák és oktatás. B. Starting Strong. MN. Romák és óvodák. (2002). OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom. Education and Equity.és Szociálpolitikai Intézet... Révész. Zs. www. 53/2. (1972).org. kézirat. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. 5–20. (2002). Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. Családügyi.73 Kertesi G. Ifjúsági. 205–220. rep. V. PhD dolgozat. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. A. Starting Strong II. Pataki. (2003). Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Moss. (2001). I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium.org/publications. (2009). Konferencia előadás. J. M. Réger. The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature. Paris: Centre for Educational Research and Innovation. Varga. (2004). MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Korpi. Brussels. M. In: Vajda. M. OECD (2005).. Mátraháza. OECD (2004). (1998). P. Nagyné.org. sz. (2001).) Az intelligencia és az IQ-vita. www. (szerk. K. (2001). M. Somorjai I. Stockholm. European Early Childhood Education Research Journal. OECD (1998). www. Paris. (szerk. Montessori. S. Ballantine Books. In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities. Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. K. 2005. 15 (1). EACEA. oecd. Iskolakultúra-könyvek. .org. Nagyné V. (2002). A szociális munka története Magyarországon (1817–1990). OECD Observer. A szociális szakképzés könyvtára. (szerk. Páll. Policy Brief. Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice.) (2006).

. L.unicef-irc. E. Zigler. D. gyerekesely.. Ypsilanti. É.: High-Scope Press. Magyar Narancs. (2006). Taguczi. The Child Care Transition. sz. Brookes Publishing Co. 4 (2).. (2006). New York. (2009). (2003). The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40. Danis. Ziegler. I.2. Stabilizálódó társadalomszerkezet.. Florence. S. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.nfu. március. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. www. J. Head Start: Criticisms in a Constructive Context. J. Meisels. (szerk. Basic Books.hu. Szívós. 45. M. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. Weikart. Shonkoff. Styfco.hu.biztoskezdet. research and policy.org. Sz. Ziegler. Ziegler. Varró. (2010). J. V. Tárki. P. – Phillips. E. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. Budapest. 127–132. 2006. Surányi. (eds. P. National Academy Press.. (2000).. Woodhead. J. TÁMOP 5. L. www.): Biztos Kezdet Füzetek 1. J. Surányi. Styfco. Tóth. UNICEF Innocenti Research Centre. E. S. In: Shonkoff. Mich. É. E. S. Basic Books. Eltérő nézőpontok. C. 5–48. Gazdasági és Szociális Tanács. UNESCO. „Elvették a magyarságunkat”. (2004). High/Scope Educational Research Foundation.. Monitor jelentések 2003. (1993). (1994).74 Romberg. Ifjúsági. (1994).. KAPOCS. Szomor. Scweinhart. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje.. . Schweinhart.hu. E. UNICEF (2008). J.): Handbook of Early Childhood Intervention.) (2010). (eds. L.2.) (2004). J. I. (szerk. www. (1994). 6. Cambridge University Press.. 25–49. Early Childhood and Family Policy Series N. J. Baltimore. International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood. Inc. Herczog. P.hu. S. Werner. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Washington D. Protective factors and individual resilience.. A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve. Innocenti Report Card 8. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. H. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez. Muenchow. A. Head Start Debates. É. Changing perspectives on early childhood: theory. 49 (2). biztoskezdet. Családügyi. Budapest. Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel. 115–135.. Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study. 10. megközelítések. American Psychologist. I. www. Családpolitika más-más szemmel. 2009. H. E. XXI. L. S.). I. P. Rövid program. Munkammar. évf. 48. Gy. Styfco. 2008. Barnes.. D. In: Nagyné. www. Információk a modellkísérleti programokról. (2004). Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27. M. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin. Paul H. (2004) (eds.

biztoskezdet.17.hu www. 29. 20.dcsf.org www.highscope.org www.gov. (XI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.promisingpractices.hu www.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032.org www.) szóló 1092/2007.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. AJÁNLOTT HONLAPOK www. 1195/2009.surestart.ehsnrc.) Kormányhatározat módosításáról.gyerekesely. 31. sz.gov.nationalstrategies.everychildmatters. 1997.standards.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról. 2007–2032 szóló 47/2007.csagyi. (V.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284. 311/2007 (XI. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid.uk . (XI.hu www. évi XXXI.uk www.uk www.gov.

reziliencia . Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet.és Szociálpolitikai Intézet.76 2. fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család.

ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. valamint a szülő. erőforrásokat. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. . illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. a család és a társadalom fejlődése is. intézmények. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. Ebből a sokszereplős.). személyiségjellemzői.77 Az a kép. A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. társadalom. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes. támogatási lehetőségeket. Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. hanem a szülő. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei. amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. kultúra. történelem stb. egyszóval a „védő mechanizmusokat” is.

sokkal inkább a fejlődés egyetemes. illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket. . megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. Olyan elméletek ezek. a gyermekegészségügyre. A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. mint azelőtt bármikor (Pukánszky. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében.1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre. kutatása. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. amelyek nem csak a pszichológiai. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is. valamint a gyermekvédelemre. olyanok. és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. 2000). Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. csiszolták a már meglévő alapokat. 1992). de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései. amelyek „csupán” finomították. az oktatásra. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni.78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak.

Kati. Így a férfi. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások. Az egészséges. a 37. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l. kétpetéjű ikrek.és oktatáspolitikai döntéshozások során. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. Ahogy cseperedtek. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot.1. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget.79 ka. szociál. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. „evett és aludt”. egy közeli kisvárosba költözött. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. nem tartják a kapcsolatot. Zsigmond. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. ha melege volt. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. Az ikrek édesapja. minden zavarta. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. hevesen tiltakozott. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal. az ikrek pedig második házasságából születtek. a hangok. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. 2. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. így hamar gyarapodni kezdtek. illetve segélyeken él. de sosem mennek hozzá aludni. 41 éves. a fények. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. aki férje. A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. ahol azelőtt is dolgo- . gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. keretes szöveg). Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. azonban nincs állandó munkahelye. amely nem nagy. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés.1. amennyire tudja. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak. és nem is segíti a családot anyagilag. valamint a család-. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket. jobb megélhetést keresve. Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták. héten születtek császármetszéssel. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. két éve nem él a családdal. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével. 2. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. A gyerekek édesanyja. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. Zsigmond 35 éves. hogy egy időre szétválnak. anyagilag segíti a családot.

de a gyerekekkel nem nagyon játszott. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. látszólag „nem volt mondanivalója”. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról. ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. sem a háztartásban. amikor a gyerekek szólongatták. így már akkor elment. mintha oda se figyelne. A férj nem tudott munkát találni a faluban. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. amire gyakran a kicsik is felriadtak. csakúgy. A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte. Lívia csendben. és Kati elmondása szerint ivott is. Zsiga viszont gyakran volt dacos. hisztis. Ő egy látogatás után logopédushoz . sokat kiabált velük. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. mind a felnőttekkel szemben. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. Sokszor csak mosolygott. és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában. hogy amint vissza tud állni munkába. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. Teltek a hónapok. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott.80 zott. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. már otthon volt. Amikor az ikrek 3 évesek lettek. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. nem válaszol. Lívia hamar beilleszkedett. szerette a szép játékokat. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. de közéjük nagyon ritkán ment. sírtak. szívesen segített. és eleinte a közeli kisvárosban sem. Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. Az óvónő azt gondolta. mint Zsigáét. de ha nagy zsivaj van körülötte. probléma van Líviával. Nem sokat beszélt. így ő megígérte. mert nem jött ki jól a nagymamával. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. de a délutáni alvásuk után. A szép. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. hiszen az ő házában laktak mind a heten. és sokszor hívta őt segítségül. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. napközben alig voltak otthon. nehezen jött ki társaival. majd idővel „beleszokik”. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. és némileg ismerte a család körülményeit. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. Gyakran volt rosszkedvű. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. és néha verekedett is. amikor a kicsik reggel még aludtak. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. legtöbbször Zsigával. Otthon volt naphosszat. fogadja. Az óvónő eleinte azt gondolta. hogy a kislány zárkózott. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. Katinak lejárt a gyese.

délutánonként nagyokat játszanak együtt. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. Zsiga hol fokozódó. ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. hogy a kislány zárkózott volt. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. Kati ellenben gyakran elkeseredik. Együtt rájöttek viszont. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. A nagymamával sok időt töltenek. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. A nagymama 71 éves. Az óvónő megdöbbent. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. ha az édesanyja „lerobban”. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással. hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. nem hallotta. munkájukat és a felelősséget. hanem azzal is. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. hogy mi lesz velük. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. hogy el tudja tartani a családot. Ma Líviának hallókészüléke van. A nagyok csak későn járnak haza. nem értette gyors. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt).81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. A 18. még jó erőben van. és kis barátnői is lettek. csak a társadalom rontja meg. Ekkor derült ki. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. hogy eddig ezt nem vette észre. Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. vagy pedig öröklött. hogy az „ember tudásának”. Valamivel később hasonló. században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat. de a környéken nem találnak munkát. Még mindig zárkózott és csöndes. de részt vesz a közös foglalkozásokon. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . miszerint az ember természete vele születik. és alapvetően jó. hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. Újabb kapcsolata nincs. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. hol csillapodó hevességével. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. a védőnő azonban megnyugtatta. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában.

1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. 2000. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni. 1979. 1975. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak.82 tésénél fogva rossz. A fejlődéslélektan két legnagyobb. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. A modell továbbfejlesztésében. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. bővebben Danis és mtsai. A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. hangsúlyozta azonban. a II. . Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. Sameroff és Fiese. Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. Az ún. Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. kötetben). ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. Danis és mtsai. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. interakciós modell (Lewis. kötetben). már a 20. a II. így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. klasszikus elméletalkotója. század közepén megdőltek. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre. hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja. míg a 20. itt azonban a fejlődő egyén már környezetének. bővebben Pléh. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. l. vagy a környezeti. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. az alábbi fejezetet). A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok.

valamint az a tény. Például. Ha pedig a csecsemő sírni kezd. nem megfelelő viselkedését. Egy egyszerű additív modell szerint. . hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. gyakoriságára. hisz tudjuk. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek. mert csak így volt képes megnyugodni. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten.). hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. mindent megtesznek azért. mert zaklatott mindennapjai. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. mire a csecsemő megnyugszik. hogy nem hallotta. megérinti. ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl. Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. hogy Lívia veleszületetten csöndes. ritmikusan mozgatja stb. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. hogy megnyugtassák. úgy reagál. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. visszahúzódó temperamentumú gyerek. Feltételezett ún. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. vagyis „ez is. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat. Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. itt biztonságban érezhette magát. egy gyermek sírós. hogy csökkentse a másik heves. akik a tapasztalatszerzés. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak. felső küszöböt.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. mindezek együttesen jöhetnek számításba. nem értette jól a gyerekeket. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. aki már születése után is hasonló volt. mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására.

Például. tehát alkati sajátosságait. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú.84 Ha ellenben az ún. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. . illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. illetve követeléseit. a jelen kötetben). Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. E korai modell már felvetette. ez pozitívan hat a szülő énképére. szükségletei és motivációi megfelelőek arra. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. és teljesíteni tudják annak elvárásait. gondozói szokásaira és énképére is. még Ferenczi. hogy többre vagy másra vágyik. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”. alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. szenzitív szülő. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot. temperamentuma. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. amit rendszerint bűntudat is kísér. A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. pl. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. magabiztosabbnak érzi magát. hogy ő „jó”. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. aktivitását és szociabilitását. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. ha egy kisgyermek unatkozik. Óvodáskorában Zsiga. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. stratégiája. amikor a gyermek képességei. ellenséges lehet. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett.

Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. találkozások. 1998). gyakran került összetűzésbe a kisfiú. illetve „nehéz” természetűnek Kati. impulzív kisfiú lett. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. aztán kedves. lobbanékony. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. Ebből a sokszereplős. valamint Zsiga és nagymamája. kimerült és türelmetlen volt. amelyek a jószívű.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. személyiségjellemzői. amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. illetve az óvónő között. az édesanya. mosolygós kislány lett. minden zavarta. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének. nehezen nyugodott meg. csak evett és aludt kicsiként. kis feladatokat adott neki. valamint az az érzés. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. nagymamája és óvónője) között. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. Ez gyakran kifárasztotta Katit. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. Az irritábilisnak. összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. . csöndes. Líviával soha sem volt gond. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. bővebben Ferenczi. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. hanem a szülő és a család fejlődése is. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. befolyást gyakorol rá (Caspi. érzékeny és válaszkész szülőre talál. magabiztos. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. Sameroff és Fiese. később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. irányította figyelmét. Ez utóbbi abból is fakadhat. a jelen kötetben). 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. 1975. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. és sikerélményt nyújtottak neki. Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler. Édesanyával. állapotának foghatjuk fel. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. Később heves természetű. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba.

A többgyermekes példánál maradva. Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. „egyéni” környezetét is (pl. A gyermek jellemzői. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. a családi rendszert. mind az óvónőjükből. tevékenységeket választ). Lívia. sírnak. A különböző gyerekek egy adott. elhúzódó rossz viszonyát. másként értelmezik azt.86 1. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. azonosnak ítélhető környezetet (pl. Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít. és ha lehetősége van rá. ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. befolyással vannak rájuk. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. és kerüli a nagyobb társaságot. ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. amely lehetővé teszi. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. mind halláscsökkenése csak megerősítik. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal. és a nagymamánál keresnek menedéket. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. választ is közülük. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel. sokszereplős interakciókban . az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. adottságai. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. 2. mind a kisfiúval. ami aztán tovább formálja személyiségét. míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. barátokat. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. A nagymama az. céljait. hogy ők is hatnak szüleikre. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. inkább keresi az olyan helyzeteket. és másképpen reagálnak rá. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. amelyben felnőnek) másként élnek át. 3.

87 gondolkodnunk. a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. ez pedig a cirkuláris okság (l. Akárhogyan vizsgálódjunk is. tanulási problémák. csak utólag. Ma még számos szakember érvel amellett. . hogy ez közel sincs így. 2005). amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. 2008). a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. depresszió. Olykor ugyanannak az eseménynek. Loeber. bővebben Goldenberg és Goldenberg. 1991). agresszió. karakterét. A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk. mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait. jellemzőnek. főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket. oknak többfajta következménye lehet: pl. Bryant. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza. egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. viselkedését). A tudományos tapasztalatok azt mutatják. Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl.5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. megfigyelése az időben nem egyszerű. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom. 1990). A tranzakciós folyamatok vizsgálata. hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl.

hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges. (a családi folyamatokról bővebben l. többtényezős okság). környezetválasztásait. Máskor. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. nagymama. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. Egy komplexebb. ha a családra úgy tekintünk. szociális hátrány. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. Amellett. Goldenberg és Goldenberg. hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. aki észleli. zárkózott viselkedése fennmarad. hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. szervezik. Ez a szemlélet. 2008). segít abban. mint a jelenlévő gondozók. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. Azt is feltételezhetjük. és valószínűsíthetően a természetes. családi elrendeződések stb. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel. és együtt alakulnak a családi szokások. hogy itt másról is lehet szó. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére.88 lés is) találkozhatunk. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. szerepek. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. és ismertetjük azokat a modelleket. családi problémák. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik. amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik. ezzel is igazolva. azt is feltételezhetjük. óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. szabályok. megküzdési módok. hanem férfi személlyel. amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. kommunikációs minták. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. . amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. azonban csendes.

Ezek az . a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. Zsigmond. A gyermekvállalást követően. a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. amíg hazaérkeznek. problémák egymással való megbeszélése. szabály. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. és kinek kell várnia. ha viszont dolgozni megy este 9-re. amíg Kati megfőzi a vacsorát. a fiú „bandázik”. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. köszönti őket. mire nincs. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával. egy pedig a nagyobb gyerekeké. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. az apagyermek és a magasabb rendű. Ezek után. társaságot. Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. mit fog kapni.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. az anya-gyermek. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. A nagyok kamaszok. Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. témaköröket: családi szokás például. egy Katié és a kicsiké. nem hozhatnak haza barátot. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. de utána pár órát alszik. (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. akkor megvárja a gyerekeket. amikor az édesanyjuk pihen. hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. a családban apaként? Milyen esetekben támasz. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. vagy esetleg visszaszól. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). mire van lehetőség. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). és gyakran rá is csap a fenekére. Ha ezek után sem fogad szót a fia. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. A kicsik gyerekéletet élnek. ebben a hónapban ki. de némileg támogatja anyagilag a házat. ugyanakkor számos olyan feladatuk van. amely általában egy apára hárul a családban. ha valami nem tetszik a viselkedésében. vagy vállat von.

de talán elmondható. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. Amikor első fiúk megszületett. és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. Akkor a férj szülői házába költözött. Ez a szülők. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. egyszülős családok. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. dajkaságba adott gyerekek. örökbefogadó családok. és élvezhette édesanyja bizalmát. azonos nemű szülők családjai. többgenerációs nagycsalád). A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. újraházasodik. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. . Emőkével. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. a férj szüleivel. a féltestvérek olyan hálóját eredményezi.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. „patchwork”/„mozaik” családok6. a családok szerkezete. és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. Ahogyan később testvérek érkeznek a családba. nukleáris családról (szűk családról. aki oda is költözött a házhoz. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető. l. csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. A terhességből megszülettek az ikrek. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. még Nguyen. immáron négyen. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. amikor egy szülő elválik. anyafia. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. Ekkor már hatan éltek együtt. 1988). a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. a testvérek. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. Az asszony az édesanyja házába költözött. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. amely olyan színes. struktúrája a 20. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. ezért összeházasodtak. a jelen kötetben). Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. 1985. édesanyja és a gyerekek. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. Éveken keresztül így éltek. ha önállóan élő. segítőkészségét). Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak. Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal. Nemsokára Kati teherbe esett. majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak.

hogy a család tagjai külön-külön (pl. Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. egyértelműek. 1985. hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. magyarul: Goldenberg és Goldenberg. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. de feltételezhető. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. mint a részek összessége”. mert ez megzavarja a családi működést (pl. illetve jogokat.91 sában (e szoros. Például vannak családok. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. továbbá Bertalanffy. hogy „az egész több. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. Combrinck-Graham. családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. ha negatív folyamatokról beszélünk. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. Az alrendszerek között határok húzódnak. Az ún. 1968. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak. mint az általában megszokott. ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel. mindez megtörtént volna. 2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. Sokkal nagyobb felelőssége. Ez akkor is fennmaradt. – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. Cox és Paley. de nem átjárhatók. együtt. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. Nem szerencsés például. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). de rugalmasak. Ez azt jelenti. 1997. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. Ez még akkor is igaz. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. Gyakori példa. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. attitűdjeikben és értékrendjükben. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott. és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során).

) is valódi felelősséggel tartoznak. kisközösségekben. hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. Példaként megemlíthetjük. és szüntelenül kiegyensúlyozásra. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. kiegyensúlyozott. stabilitásra törekszik. Mint említettük. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. – A család szabályozza önmaga működését. mint ami addig megszokott volt. alább részletesen). A gyerekek állapotának.92 azok a kommunikációs módok is. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel. Ide tartoznak azok a kérdések. később részletesen). vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. vagy megengedhetők számukra egy adott családban. orvosi rendelő stb. és változásokat indít el belső folyamataiban. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család. A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. felelősségeket. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. változtatása idején. és mindeközben nagyon tisztelik őt. hanem azok a közegek (óvoda. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása. hogy egy-egy trauma (pl. ez azt jelenti. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl. védőnő. de a kicsikét soha. A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. – A család jó esetben élő. Kati nem tűri el. akik fogékonyak a humorra. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. gyerekorvos stb. új . amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. Újra kellett strukturálnia a feladatokat. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz.) és szereplők (óvónő. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz. és aktívan válaszol a kihívásokra. de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. Katiéknál erős szabályok vannak arra. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l.

amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. hogy a család élete nem problémamentes. 1979. játék.és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. a társadalom. otthon. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek. A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. szerepekkel (pl. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. tehát az otthont. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. édesanyja és testvérei. ábra. gyerek. a tágabb családi kapcsolatokat. A gyerekek hangulatán. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. mást vált ki partnereiből. a gyermek kortársait. szülő-gyerek. kórházat. a különböző helyi közösségek (szomszédság. más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. Az ún. erősítve. de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését. osztályterem. rendelőintézetet. Kati roppant erős asszony. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. közvetlenül része. Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. adott esetben a fejlődő gyermek. valamint Zsiga. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. mikrorendszerek azok a rendszerek. tevékenységformákkal (pl.1. Zsiga. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend.). játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. a bölcsődei. diák. 1. pihenés). 1986) azt is feltételezi. iskolai és helyi közösségeket. 2. de például az óvodai-iskolai. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. tanulás. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl. barátság) ruházzák fel a gyermeket. tanár-diák. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. fejlődésére.93 szerepek és szabályok alakultak. Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. óvodai. 2. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő. játszótér). amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. a játszótéri.

de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. vagyis az.1. Esetünkben Lívia és Zsiga. Ilyenek például a szülők munkahelye. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k . illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). az óvodai gyerekekkel. Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek. – a kapcsoltság. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. Ez a szoros kapcsolat min2. valamint az óvónőnek. a helyi lakóközösség. mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. Olyan családok esetében. hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt. Segítő óvoda.94 – a kiterjedtség. KRONORENDSZER . ami az iskolába lépés lesz. Egy biztonságos. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. az édesanyának és a nagymamának. később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. vagyis az. akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l. jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel. otthon és iskola közötti együttműködés). amelyek számos problémával küszködnek. Kortárszakem. n éze t e k . hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. baráti köre. ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. a védőnővel és a gyerekorvossal. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. j o o e g. hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. a szociális háló. problémáKulturális. illetve – az átmenetek kérdése. vagyis az.

résztvevőit. a közéleti személyek. Talán még erősebb hatás esetükben az. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. egy nógrádi zsákfaluban. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. Katinak nincsen igazán baráti köre. hogy a falu. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. fejlődésére nézve. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. az orvos és a védőnő azok a formális segítők. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. A jellemző makrokörnyezet. szociális elszigeteltséget. A makrorendszer a tágabb történelmi. ahogyan az emberek. akikkel szórakozna. vagy számos okból nem meri vállalni. nehézségeket. a közgondolkodás – az. egy gyermek életét. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. kimerült. de ez nem jelent számára igazi társaságot. Emiatt rendkívül fáradt. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános. a nagymama alacsony nyugdíjával. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. .95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. és szűkebben értelmezve. Az általános társadalmi klíma. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot. ahol élnek. és az éjszakai munkákkal. egy család. Az óvónő. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. megbeszélhetné a problémáit. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. A fizetése viszont nagyon alacsony. 4. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. szokások. értékek. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. másrészt kulturális. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. szerepeit. a szegénységről. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. mély kapcsolat van a két asszony között. ideológiai eszmék. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. igazi.

bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk.96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. 1992).) érvényesülő folyamatok tehát azok. Varga. Lakatos. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. hatni képes szereplő.és makrorendszereket tárgyalja. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. Ahhoz. Andrek és Herczog. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését. illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola. tehetségeiben és nehézségeiben. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. . proximális) környezeti interakciók azok. valamint Bass és Darvas fejezeteit). amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. amelyek során a gyermek aktív. a lakóhely.7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. Egyed és Kalmár fejezeteit). ott valószínű. ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait. a társadalmi és kulturális tényezőket. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. Ferenczi. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. Azokban az esetekben. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. Nguyen. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek. adottságaiban. kifejezettek. helyi közösség stb. Tóth. Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. Herczog. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. kölcsönös interakciók révén megy végbe. amelyek a genetikai adottságok. jó tartalommal és jó irányban működnek. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward. A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható.

mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. keretes szöveget). szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető. Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük.2. hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben. kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. Kedvezőtlen. az édesanya. . A hátrányos helyzetű környezetben. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). sokkal bonyolultabbá válik. valamint közvetve. és így csökken az egyes viselkedésmódok. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. változatos. hogy az olyan környezetben. a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására. a nagyon közeli (szülői. aki például nyugodt. 2. a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére. családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. A korábban már bemutatott. esetleg dezorganizált. vagyis az. A közvetlen. Farran is (2000) hangsúlyozza. ún. nem jól szervezett környezetben (l. készségek megfigyelhető változatossága. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. zavart. bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. mint a kedvezőtlen. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. proximális folyamatok ereje abban. hogy támogató. és kevesebb idejük. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. hátrányos helyzetű. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását.8 Mint említettük. az a szülői feladat. stabil környezetben. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

3. 1983. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták.és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. magas stresszfaktorokkal. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma. A kutatás fő célja a különböző rizikó. Azt figyelték meg. magas szorongásszintje. családi instabilitás és tartós szegénység). alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. érettséginél alacsonyabb végzettsége. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak. Londonban az volt. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. az apa kriminalitása. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok. nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás. rigid szülői attitűdje. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer. alkohol. négy vagy több gyermek a családban. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. Rutter amellett érvelt. pszichiátriai problémák az anyánál. alacsony SES. három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével.és droghasználattal. Azt tapasztalták. számos stresszes életesemény. Barocas és mtsai. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. alacsony foglalkozási szintje. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. az apa nem a családdal él együtt. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze. szülői pszichopatológiák. . 14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén.109 2. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. kisebbségi státusza. mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését. valamint intézeti nevelés. hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz.

E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. valamint egyéb. Vagyis. nem mondhatjuk biztonsággal ki. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. Az egyik az ún. mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó. szociális kompetencia. ha van egy-két kockázati tényező. még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. keretes szöveget). „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter.3.12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. Danis. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. . és a kultúra.2. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2. érzelmi. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás. legalábbis nagy minták esetében biztosan. ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán. 2008). egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak.és viselkedésproblémák. ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni. a 2. hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező.110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés. 1976). nyelvi. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. táblában foglaltuk össze (l. amelynek értelmében. Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. Annyi bizonyos. hogy fejlődési nehézségeket találjunk. 2008). hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. még más szerkezetű táblázatot Herczog. figyelmi. amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek.

biztonságos. egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett. elhanyogoló. házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. segítőkész szomszédság Összetartó. 2008 alapján . de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú. támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok.2.111 2. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó. érzékeny. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl.

15 Fiktív esetünkben. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. A kompenzációs modellben a stressz. Fontos kiemelnünk. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. védelmező faktorokat. bővebben az alábbi alfejezetet. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él. reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. a Gyerekház védő szerepe. megerősödhet bennünk az a kép. 15 .és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni. 2000). óvoda. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd. hogy olyan tényezőkről van szó. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható. aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban. vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. Bízhatunk abban. Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk. vagy nélkülöző. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk.) Védőmechanizmusok. (Erről a jelenségről l. hanem olyan szülőnek kell lenni. Játsszunk el kicsit a gondolattal. mint a fejlődést támogató. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét. vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. olyan apa számít protektívnek. Ugyanakkor ne felejtsük el. A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt.

mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. nem okozott gondot. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. válságot és anyja helytállását. tartós szegénység. hogy mennyire sérülékenyek. és akik már voltak. óvodai elszakadás különbözik azoknál. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. hanem az óvodában veszik észre. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1. de szerető környezet veszi őket körül. hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is.. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. de lehetséges. Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. bántalmazás és elhanyagolás. amikor a gyerekek cseperedtek. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). nem édesanyjuk. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. azonosulhatott is vele. A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól. Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. serdülőkori anyaság. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. 1999). Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. menni kell tovább. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. születési-újszülöttkori komplikációk). akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. a szülők pszichés megbetegedései. jelentős gazdasági nehézségek. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. és bár zaklatott. Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. . droghasználat. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. 3. Erre magyarázat lehet. Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába.113 2. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat.

3. A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos. valamint -folyamatokat. túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. érzelmesnek. Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. mind a környezeti hatások (család. amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők. csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter.) nagyon sokat változnak. kompetens. tanárok. temperamentum). barátok. A kockázati. Fontos kiemelni.3. táblázat). a jelen kötetben). Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. Ezenkívül jellemző volt. további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens. 2007. magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l. ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. ez egyértelmű. Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l. később intézményes nevelés-oktatás stb. kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter. kiterjedtségét jelenti. válás. amelyek legalább két. A második kör olyan gyerekeket fedett fel. Kalmár. míg másokkal szemben nem. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő. 1999). A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése). könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le. gyerekintézményi stresszorok).és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben.és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). gyöngédnek („bújósnak”). testvérek stb. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. 3. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. 1989). 2. a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl.). 2. Kalmár. hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. magabiztos és törődő felnőttekké vált. hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. így abból a tényből. magabiztosan viselkedett. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl. szomszédok). hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek.114 2. Azt. A családjukat állandó napi stressz . Ugyanígy az egyéni sebezhetőség. hogy valaki koraszülöttként jött világra. iskola. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. 1994): egyrészt az érés függvényében változik.

A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére. az önállóság. az impulzivitáskontroll. részletesen Bass és Darvas. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. A  z is fontos. szociábilis. a belső kontrollosság olyan tényezők. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. élénk. akik rászorulnak a formális segítségre stb. 2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. garantál egy minimum jólléti szintet. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl.3. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív. testvérek. a kockázati faktorok erősödhetnek. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. kedves. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. hanem másodlagosan is örömöt. jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). az önsegítő készségek. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki.16 Forrás: Werner. jelen kötetben). ami nem stigmatizál. más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. . és eléri mindazokat. barátok. magabiztosságot okozhat a gyermeknek. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó. éber. (l. bújós. tanárok.115 2. a megfelelő viselkedésszabályozás. nem tesz kiszolgáltatottá. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt. rokonok. kíváncsi. amelyek erősítik a gyermek személyiségét.

5. míg más feltételek mellett nem. amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. 2. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. depresszió. akárcsak a gyerekeket. A 2. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l.4. Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. 2002) integrálta azokat az ismereteket. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket. „problémamentes” családban. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. a család sérülékenységéről beszélhetünk. Alapos tájékozódás. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. Családi megküzdés. tisztában kell lennünk azzal. személyiségük. Azonban belső erejük. Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. családi reziliencia A családokat is. gondozóik és a támogató szakemberek számára. biztonságos kapcsolataik. valamint személyiségük. illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben. sok nehézséggel.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. ha ezek a folyamatok sikertelenek. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. Ezek a fejlődési. Ezek szerint nem elég tudnunk. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . táblázat). egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. pszichoszomatikus. és ha szerető. megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük. Abban az esetben. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. mind egy nagyobb gyerek. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. hanem interakcióikban is. körülményeik. tekinthetjük reziliensnek amiatt.116 veszi körül.

jól szervezett családban. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel. 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei). táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. az érzékeny. azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. Pl. krónikus betegség). Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában.. Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással. másik fajtá- . folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. körülmény. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. Pl. meleg légkörű. (Pl. Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. szegénység.117 2. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). körülmény. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. Forrás: Gutman és mtsai. körülmény. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil. (Pl.4. Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. válaszkész. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni. meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához). alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket. körülmény. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún.

mind a gyerekek fejlődése. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. amelyek változtatásra n késztetik a családot). E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket.118 2.6.5. Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie. . háború). melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). kapacitásait. A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. elsődleges gondozó halála.  család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez). problémái). Patterson 1988. a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre). továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. (l. folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek). amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. táblázat). táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt. Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat. Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása.  ind a nehézségek. a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének. nehézséget. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját. az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés. 2. a család identitása. hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények. megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései.

stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak. hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. a gyermekek számára még inkább megterhelő. különböző fókuszú (pl. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. szülői szerepekkel. segít. hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . a nehezített körülményekhez. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. 2. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. hogy felismerjük mind a biológiai.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni.6. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család. a gyerekek egészen máshogy. de rugalmasak: pl.és hosszútávon is a források. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9. és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. 7.119 2.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján. támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az. illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. 8. illetve erőforrásokat. barátaival. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést. 6. 4. a résztvevők sajátosságait. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük. Patterson. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez. tiszta. támogató impulzusokat. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra. mint a felnőttek). 3. ne tagadja meg a külső segítő. gyakorlatokat. 5.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket. Meg kell jegyeznünk. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. tartsa a kapcsolatot szeretteivel. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. Rövid.

h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. politikai hangulat. . kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. valamint Darvas és Bass. bővebben Szilvási. a koragyermekkori fejlődés testi. a jelen kötetben). Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. erőforrásokat. a szülés lefolyásáról. releváns felnőtt. attitűdök. Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. védőmechanizmusokat. egészségi eseményeiről). viselkedések. 2. iskola tárgyi és szociális jellemzői. közérzet. tolerancia). Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők. illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket.7. fejlődésről). így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l. légkör. a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. értékek. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. illetve egy adott gyermek. védőnői adatok a várandósság. a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. segítenie kell. természeti katasztrófák). d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES.és kortárskapcsolatok). nevelői stílus). koragyermekkori intervenciók tervezése.120 ka is segítheti. kulturális és szociális adottságai. az újszülöttkori állapotról. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. támogatási lehetőségeket is. f)  a lakókörnyezet fizikai. óvoda. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai. sőt. e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. környezetek jellemzői (bölcsőde. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. testi folyamatai (orvosi.

. J. The determinants of parenting: a process model. 321–357.). Bell. E. Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. Bell. T.. Cole. Kalmár M. Rosenblum. Ecostat. 15. Család. 83–96. Journal of Child Psychology and Psychiatry. E. In: Társadalmi egyenlőtlenségek. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. New York. In: Fazekas. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Goldenberg. Bates. 27. M. Varga. 1–19. A. 33–52. R. 2. Szilvási.. gyermek. (szerk. Social and interpersonal determinants of developmental risk. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. 13. ifjúság. (1974). Danis I.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. J.. K. a nem hagyományos családmodell. T. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard. táblázat). K. Herczog. S..7. A. 222–229. A. Rothbart. R. Budapest. 81–95. M.. R. (2005). 1–133. Q. Croft. John Wiley and Sons. The relationship between environmental risk and developmental outcome. R. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. R. Budapest. Aylward.. Gervai J. 2000. (1968). G. (2008). ELTE. (szerk.): The Effect of the Infant on its Caregiver. Kézirat.. (eds. J. L. Áttekintés a családról. M. 13–38. Psychological Review. Chichester. család. Budapest. (eds.. H. Egeland. Ostrow. E. (1989). Pukánszky B. I.. J.. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. (2000). Applications of Temperament Concepts. H. Belsky. R. M. fejezet: A családpszichológia alapjai. M. (2008). Budapest. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. G. In: Lewis. A lélektan története. Köllő. Osiris. Q. (é. Bates.121 A bemutatott modellek azt sugallják. J. oktatás-. K. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. M. Osiris. Educatio.és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához. In: Kohnstamm. A gyermek évszázada. 479–488. Child Development. (1991). Developmental Psychology. (1992). P.. (1984). 55. Budapest Pléh Cs. hogy a fejlődés előrejelzéséhez.) (2000). I. Sameroff.. Andrews. Budapest. L. Contributions of human infants to caregiving and social interaction.). Goldenberg. L. Osiris.): Temperament in Childhood. Budapest (különösen ajánlott: I.. n. A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. B.. Fejlődéslélektan. (2006). Barocas. 46. 75. Wiley. 235–245. (2007). Van Dulmen. Animula.. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. J.. kötet.. A. 14–20. Seifer. (2008). Sroufe.

) (1990). Lawrence Erlbaum Associates. K. Gervai. Lawrence Erlbaum Associates. Pszichológiai Doktori Iskola.. (1993). Family Process. (1986).. Schumm. (2001). S. and child development. Cowan. E. New York. Kognitív Fejlődés Program. Hemel Hempstead. W. Doktori értekezés. P.. Bryant.. Mahwah. Annual Review of Sociology. P. Psychological Review. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. New York. (vol. M. Szilvási. N. W. Plenum. Lawrence Erlbaum Associates. Paley. (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach. New York. A. J. Bronfenbrenner.. P. NJ. J. (1985). In: Damon. Bronfenbrenner. 723–742. Wiley. Danis I. (1979). gyermek. 243–267. R. and Personality Development (5th ed. A. H. Cole. U. 24. Osiris. L. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. Personality development across the life course. Doherty. 48. (series ed. The Life Course Perspective Applied to Families over Time. Elder. Steinmetz. . Life Course Dynamics.. A. 139–150. K. P. (1995). Heming. G. The bioecological model from a life course perspective. Ecology of the family as a context for human development: research perspective. P. Psychiatria Hungarica. L. von (1968). B. A. (eds. P. Danis I. Cole.. Luscher. G. Cowan. A.. U. U. 3. General Systems Theory. Bronfenbrenner. L. Fejlődéslélektan.) Handbook of Child Psychology: Vol. (eds. Allen. H. Család. G. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. Mahwah. M. A. Developmental Psychology. (1991). A developmental model for family systems.. LaRossa.C. and social change. Annual Review of Psychology. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy. Gardner Press.. P.). S. 101. (eds. Cowan.): Family Transitions. J. Empirical evidence for causes of development. Ceci. P. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában.. 15. Jr. 469–499.. 153–185. Hetherington. ed. New York. 184–209. G. 599–618. In: Butterworth.122 Bengtson...): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. A. S. R.. N. Harvester Wheatsheaf. 27. Hetherington. (1991). (1990). Pedagógiai-pszichológiai Kar. In: Cowan. NJ.) Causes of development: interdisciplinary perspectives.. In: Boss. American Psychological Association. A.. B. Families as systems. Family transitions. McGoldrick. P. NY. Bollen. K. (1985). Elder. G. Emotional. Social. (eds. C.) Family Transitions. R. M. H. M. Cambridge.. Bryant. (eds. J. (1997). (2006). Jr. M.. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. (eds. (1994). Cox. (1998). I. Elder. ifjúság. 311–388. Stecklov. P..) Family Transitions. Glanville. M... cycles. 22. G. (2008).. In: Cowan. Bertalanffy. Mahwah. Braziller. NJ. L. U. 568–586.). 14–20. 21. V. Danis.. Bronfenbrenner. Miller. Ithaca.. (2007). Becoming a family: Marriage.. parenting. In: Moen. Carter. Caspi. Combrinck-Graham. Budapest. (1991). 33–45. Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries.. Gervai J. T. Eisenberg. W. Washington D. MA: Harvard University Press. In: Cowan. (2006). Hetherington. Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. The Ecology of Human Development. Cornell University Press.

(1993). S. Relationships within the family: a systems perspective on development. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. (1988).. 55.. Questions and advances in the study of developmental pathways. 777–790. New York. (2003). of Rochester Press. M. The human ecology of early risk. 279–286. (1988). 97–116. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. S. ELTE. Clarendon.): Relationships within families: mutual influences. T.123 Farran. M.. (2007).. A hátrányos helyzet értelmezése. (1984). R. (szerk.): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. S. Garbarino. 6. (1990). . Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban. Lerner. Liskó. M. J. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született.. Families and individual development: Provocations from the field of family therapy.. J. In: Hetherington. 6. Child Development.. A. Jens. M.. In: Lewis. In: Hinde. I. Aldine de Gruyter. M. J. C. E. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. (2008). (eds.. P. Parke. Cambridge University Press.. Journal of Advanced Nursing.. 320–329. J. Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. 9. Budapest. A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Child Development. (2000). 33–52. Fejes. Sameroff. 97–111. G.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. K. (2005). 60–73. (eds. J. New York. (1997). Gutman. (é. Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. 39. Magyar Pedagógia. R.. (2006). Perlmutter. M. ELTE Eötvös Kiadó. (eds. B. Köllő. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Annual Review of Sociology. A.). A.. Plenum. (1996). Kézirat.): Child Development in Life span Perspective. (1989). H. 19. 353–373. 75. K. Kalmár M. 76–94. M. J. Masten.) (1996). Mahwah. (2004). T. Lawrence Erlbaum Associates. J. 56. L. 7–26. Meisels. Budapest. D. 105.) Handbook of early childhood intervention (2nd ed. Educatio. Meisels. I. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions.. Ecostat.) Handbook of Developmental Psychopathology. Herczog. Sociological perspectives on life transitions.. J. (eds. 55. D.. (2000). N. J.A. L. Hareven.. (szerk. 289–302. R. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. New York. Goldenberg. Stevenson-Hinde. M. N.. Kalmár M. NJ. R. B. In: Fazekas. (eds. Oxford. Visentin.). J. Buehler. (1991). Áttekintés a családról I–III. Loeber. Lewis. New York.. 185–205. George. D. Animula Kiadó. 3–7. Toth. n. 159–190. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. K. Developmental Psychology. 787–795. K.): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology. Models of developmental psychopathology. (1997). Cole. M. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. (1985). Varga. Minuchin. Gordon. R. Gerard. B. K. 1832–1849. Minuchin.. Developmental Psychology. Papp. van Loon. Garmezy. Educatio. In: Cicchetti. Józsa. (2008).. S. Rochester. P. O’Connor. D. New York. G. Ganzel. Budapest. 32. L. Cambridge University Press. K. M. 510–548. Kralik. Rutter. 455–462. Child Development. Miller. In: Shonkoff. Budapest. Transition: a literature review. A. Tellegen. Goldenberg. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai.). (eds. S. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. Univ.

New Jersey LEA. . Journal of Family Therapy. E. Bates. consequences.) Handbook of Infant Mental Health. Fiese. Lamb. Pukánszky B. (2001). R. New York. 202–237. Resilience concepts and findings: implications for family therapy. (1992). J. (eds. E. (szerk. Budapest. Sameroff. (2000). Chichester. 928–940. Werner. J.. H. J.): Handbook of Early Childhood Intervention. Issues in the Clinical Application of Temperament. 1254–1268. E. New York. A. 119–144. (1994). P. (2002). In: Zeanah. D. Osiris. Osiris. H. Ithaca. S. E. Models of development and developmental risk. S. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model. (1989b).. Gondolat. (2005). 20. 313–332. M. John Wiley and Sons. In: Kohnstamm. (eds. Cambridge University Press. M. Child Development. Cornell University Press. J. B. 491–499. 21. 249–263. Rutter. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. L. J. Sameroff.. K. (1971). S. The Guilford Press. Chicago. 349–360. M. (1999). Rothbart. A gyermek évszázada..) (2000). 62. A lélektan története. (Ed. In: Bornstein. Thomas.. 677–730. 5. Válogatott tanulmányok. (1991). G. 115–135. Chichester.. (1983). (2000). Chess. A. J. J. Bates. changes. F. (1969). Protective factors and individual resilience..124 Patterson. Integrating family resilience and family stress theory. Seifer. A. Patterson. C. University of Chicago Press. Thomas. Family resilience to the challenge of a child’s disability. (ed. M. Akadémiai Kiadó. Journal of Consulting and Clinical Psychology. (1989a). E. K. M. Temperament and Personality. Sameroff. Budapest. Familial risk and child competence. M. and continuity. Meisels. Journal of Marriage and Family.. A. 1964–1974. A. 4). Chess. 2nd Ed. H. 377–387. John Wiley and Sons. (eds. Sz. (1988). J. (eds. A. Family Systems Medicine. Research report: Isles of Wight studies. Patterson. J. Zigler. M.. E. Rothbart. Gondolkodás és beszéd. E. In: Horowitz. G. Beyond longitudinal data: causes. 54. Werner. Chandler. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery.. S. Vigotszkij. (1975). Rutter.. E. Piaget. Psychological Medicine. Smith. 6. J.. R. 64. Finn-Stevenson M. Applied Developmental Psychology. A.): Temperament in Childhood. Pediatric Annals. . In: Shonkoff.) Review of child development research (Vol.): Developmental Psychology. (1976). J. J. Pléh Cs. In: Kohnstamm.): Temperament in Childhood. Budapest. Rutter. Budapest. M.

125 .

fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás. korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés . negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK.126 II.

hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják. .és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést. Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. Mind a viselkedés-genetikai. Rávilágítanak arra is. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza. ahogy a fejlődésről gondolkodunk. Fejezetünk célja. valamint áttekintjük a csecsemő. Ezek jól érzékeltetik.

és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek. Vajda. 1999. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. Hosszú időre volt szükség ahhoz. Noha a vita máig sincs lezárva. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. amely a teljes emberi génállományt meghatározta. tudásukat integrálni. amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. ame- . Ma már tudjuk. Ismereteink ma még hiányosak. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. 2002. vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz. században és 20. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. részletesebben: Gould. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. Hamer és Copeland. A 19. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. Bebizonyosodott. hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. Az út látványosan téves. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak.

hogy mind a környezet. Magát a genotípus (3. mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak. hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg.1. míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. antiszociális viselkedés. amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. és a csak a 20. Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. keretes szöveg) és a fenotípus (3. majd egyéb. keretes szöveg). a párzás vagy az utódgondozás –. érzelemszabályozás. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja. Megtanulhatjuk belőlük azonban. A kutya. ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel.és fiatal felnőttkori depresszió. 2008). az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik. A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. Szükség volt annak megértésére is. Ugyanakkor azt is látnunk kell. mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. 3.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás. a fajon be- . Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába. hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti. majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. században kezdődött el.1. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19.1. Rávilágítunk. E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű).

25% (ez az esélye annak. Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg). Ha az érintett szülő homozigóta. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton. Genotípus: genetikai összetétel. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. hogy a genetikai variancia legalább felét. additív genetikai varianciáról beszélünk. Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. A „gyengébb”.130 3. Ha csak az egyik szülő hordozó. amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. mint a többi génváltozaté. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében. Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen.1. Azokban az esetekben. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. nem fejeződik ki ez a tulajdonság. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). ha esetleg valamilyen súlyos. hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. hogy gyermeke is beteg lesz. Annak a valószínűsége. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. Vannak azonban olyan esetek. Ebből az is következik. Az . amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz. de nem fog megbetegedni. így ha jelen van az egyedben. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot. Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. Vizsgálatok kimutatták. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia. amely lehet fizikai jellemző. akkor 100%-os az esélye annak. A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. az szükséges. másik kromoszómáján viszont a helyes gén található. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben. azt adja meg. Genetikai alapfogalmak I. Gén: az örökletesség hordozója. hogy az utódban betegség alakuljon ki. vagy akár viselkedés.

a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. hanem annak családjára is jellemzők. század meghatározó elmélete volt a környezeti.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. amelynek jeles képviselője. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. Az ilyen. hogy milyen kísérleti. mint például a személyiség jellemzői. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. Felismerte. A 20. A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. hogy milyen környezetbe kerül. A korai megfigyelések azt mutatták. hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre. Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában. a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik. episztatikus genetikai varianciát. valamint a pedigréelemzés1 tartozott. hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. században kezdődött meg. 1994). A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. Ez a kölcsönhatás adja az ún. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. vagy éppen mérsékelhetik. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége. . és sorsát. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). képességeit csak az befolyásolja. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. az IQ. tanulási megközelítés (behaviorizmus). A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. John B. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos.

amely beárnyékolta a 20. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. a személyiség). Reméljük. Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . h 2) azt jellemzi. még Danis és Kalmár a jelen kötetben. hogy e fejezet segít megvilágítani. század számos politikai döntését is. tehát a h 2 = 0. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át. értéke 0 és 1 között változik. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. 2 és minél nagyobb. hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások. 2006. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is.és ikervizsgálat). vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal. miért nem lehetséges. a kérdésről l. Az örökölhetőség (heritabilitás. Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában. hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg. kötetben). valamint mérési hibák is állhatnak. Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. . A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. család. valamint Danis és mtsai a II. Ugyanakkor azt vallotta. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek). A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. az angol jelölés szerint E) variancia összege.132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. de elvezethet akár egyes jellegek. hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót.1 10%-nak felel meg.

akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. hogy ismételt vizsgálatokban. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. és a környezetükben is vannak eltérések. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő. hiszen a genetikai állomány azonos. mint a csoportok közötti különbség. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése.133 Fontos megértenünk. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. Kontextus. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. de ez nem azt jelentette. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti. Az. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben. Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna. annak köszönhető. Így például ha azonos fajhoz tartozó. de különböző. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. egy adott vizsgálati csoportra igaz. és minden egyed számára közel azonos. ha a környezet stabil. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit. változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni. A valóság az. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában). Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság. Ugyanígy. hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll.3 Ugyancsak fontos belátnunk. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. . vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel.

Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. és megnő a környezeti hatások szerepe. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. szülők iskolázatlansága.5 a testvérek. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető. míg kedvezőtlen körülmények között (pl. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása. időzítése) is hozzájárulnak. súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban). az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. 0. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot. azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot. hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. Nagyon alacsony születési súllyal. az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek). és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak. Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők).134 kai. Hasonlósághoz vezethet . Minél nagyobb tehát a rokonság foka. kétpetéjű ikrek. Csökken a heritabilitás akkor. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka.

és az ugyancsak egy családban élő. a genetikai és környezeti hasonlóságot is. együtt felnövekvő egy. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. akkor a heritabilitás értéke 0. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését. és becsülni kell. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). 2009). az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. Értéke –1 és 1 között változik.1. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak. Így például. A modellek többsége egyszerűsít. összefüggést mutat-e a másik változása. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0.86. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. azaz a mért tulajdonság (pl. 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi. eltérő környezetben nőnek fel. információt kaphatunk arról is.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is. és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. Azok a ritka esetek. Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást. vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. és mennyiben környezeti tényezők hatásának.52. ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. hogy mind a genetikai. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek. Gervai.60. amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. Az elemzés feltételezi. Az egypetéjű ikrek (ang. monozygotic. . hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. keretes szöveg). dizygotic. 3. hogy két változó (ez lehet két független populáció. nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). míg a kétpetéjű ikrek (ang. illetve az egy családban felnövő. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek. Tudjuk azonban.

még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű. a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. azt. 1999). . Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. azt találták. illetve azokat. szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l. a jelen kötetben). Mindez korántsem jelenti. Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. azt feltételezhetnénk. Mind a közös. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. bántalmazást) elszenvedett. az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását. hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. hogy mind az alacsony. Tudjuk azonban. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. Mégis. hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. hogy a családi hatások nem fontosak. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. és kisebb mértékben okozza a közös környezet. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően. eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. ugyanakkor lehet. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. hogy a szülők. hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. 2006). amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. inkább arra utal. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége).

Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee. – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. amiből arra következtethetünk. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak. több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok. akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására. hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. lentebb). 2005). hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- . A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0. Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat. 2008). nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai. Ha a környezetet gazdagabbá tették. hogy azoknál a gyerekeknél. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. ezt nevezzük reakciónormának. Számtalan példát ismerünk a növény. A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. míg azoknál a gyerekeknél. a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. akik mentesek a genetikai rizikótól. Így például kimutatták. Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak.és állatvilágból is arra.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet. mint amely 2000 méter magasságban nő. Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció). 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre.67). Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk.

Ilyenkor a személy. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak. valamint Ferenczi a jelen kötetben). ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. a temperamentumról bővebben l. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. míg serdülő. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből. Az előző példánál maradva. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott. Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra.6 [közepes] tartományban mozog.138 mára.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. A fentieknek megfelelően. Beláthatjuk. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. ha az egyén maga választja környezetét. még Danis és Kalmár. részben választásain keresztül.07 és 0. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett.39 között változott (átlag: 0.2 [alacsony] – 0. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára. de jellemzőivel befolyásolhatja. hogy a fejlődés korai szakaszaiban. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá. hogy az egyén alakítja is környezetét. jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. . ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. nem szándékosan ugyan.27). Feltételezhetjük. és olyat keres. hogy pl. amikor a családi hatások erőteljesebbek. Ferenczi a jelen kötetben. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből. Nyilvánvaló. hogy a körülötte lévők milyen (pl. például abban. Tudjuk. részben azzal. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás.

A kérdés. l.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben. mint a kétpetéjű ikreknél. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához. Statisztikai modell segítségével elemezték. Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. Statisztikai modell segítségével kimutatták. Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. A csecsemők 18 hónapos korában nem. ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. nem közös környezet). Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. közös környezet. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. tehát olyan csecsemő. Ferenczi. Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna.7 Azt találták. 2007). hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. hogyan számol be saját viselkedéséről. már korábban is felmerült a szakirodalomban. miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. A kutatók megpróbálták azonosítani. mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. Ebből arra következtethetünk. azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban. Feltételezték. hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. és befolyásolhatta azt. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése). mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki. A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában. a jelen kötetben). iskolázottság) foglalta magában. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. . illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók.139 jából. Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről.

ugyanakkor az is logikus feltételezés. a jelen kötetben). Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. illetve olyan mintákban. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney.140 tományban (pl. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció). hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai.vagy örökbefogadott mintákban végezték. hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében. A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. hogy azok a szülők. evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. a korai irritabilitás megváltozik). továbbá Ferenczi. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták. ahol a családok kevesebb. Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. heves. Nyilván. Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. Gondolhatnánk. Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. mint azok. hanem környezeti tényezők alakították. mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban.8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. iker. mégis megerősítik a fentebb ismertetett. akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. 2005). 1983). Iskoláskorú (7–12 éves). akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. 1998). örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki. hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. 2007). a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. ez az összefüggés változhat annak megfelelően. . hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai.

Deater-Deckard és mtsai. támogatás. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. . míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta. amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák. Elkins és mtsai. különös tekintettel a csecsemő.és kisgyermekkorra. a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen. továbbá azt tárgyaljuk.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra).46. kvantitatív genetikai (pl. Haworth és mtsai. korlátozás. az antiszociális viselkedés. Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció. megjelenés alatt). nem várhatjuk. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. hogy a viselkedés megjelenését. Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal. közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. tízezres) vizsgálati mintákban. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. 2006). gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. 1997). Sokkal valószínűbb. A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat. és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához. változatosságát számos gén befolyásolja. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. N = 389. 2009). A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. konfliktus. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy.

Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid). hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l. guanin [G]. akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük. 3. A kromoszómák száma. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Homozigótaság: l. hogy a felfedezőket (Francis Crick. de azt csak 1944-ben fedezték fel. a több allél által együttesen kialakított változat. mérete és alakja fajra jellemző. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma.2. század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. és létrejön az ismert X szerkezet. DNS). ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. és nem tudta. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább.142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. valamint 1 pár ivari kromoszóma található. A DNS egy óriásmolekula. és citozin [C]). hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. változata van jelen az egyedben. amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. timin [T]. amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet. aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. Watson és Maurice F.2. és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat). még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). A 20. Genetikai alapfogalmak II. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét. keretes szöveg). A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. Heterozigótaság . James D.

3.ornl. keretes szöveg). ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb. Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti. Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt. 2002). hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség.hapmap. 3. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l. Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának. 3.2. hanem azt is vizsgálják. ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l.wikipedia. hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú. l. .1.gov/sci/techresources/Human_Genome/home.svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük.shtml.143 hetnek. A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le. A klinikai diag 9 10 http://www. Gervai. na(http://en. A DNS szál viszonylag kis 3. ábra).org/.1. 2009. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata. 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása). amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul.2. illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. ami 2003-ban fejeződött be. 2003). Ridley. http://www.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. l. ábra). ezért a genetikaihoz hasonló. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van).

de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). esetleg megfordítódik). relatív módon értékelhető. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki. amely nem kódol fehérjét.png csomagolódik”. keretes szöveg) formában előforduló gének aránya. Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására.2. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz. A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. A változatosságot polimorfizmusnak. amelyeket egyetlen gén határoz meg. hiperaktív impulzív és kevert típusok). keretes szöveg). továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l.2. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában.144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. E kutatások célja. az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások. 3. valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok). vagy többször fordul elő. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. áthelyeződik. tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban.2. 3. továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros.wikimedia. 3. hogy a pontosabb diagnózis. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload. A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. Vannak ugyan olyan tulajdonságok. Ilyen ritka .

3. és annak milyen változatát vizsgálják. 2009). de az autizmussal és a szkizofréniával is. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg. GWA). hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető. vagy csak abból adódik. Feltételezhetjük. Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. CNV).1. valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel. akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation. hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz. Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket. Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus). vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. a neurotranszmitterek előállításában. hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban. amelyek az agy fejlődését.145 példa a Huntington-kór. Az eddig elvégzett vizsgálatok el- . és így választják ki a kandidáns gént. amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. táblázat foglalja össze. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. még Gervai. a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el. Ugyancsak felmerülnek olyan gének. (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd. hogy melyik gént. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését. eleve eltérő tehát. Azt. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is. Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU).3. SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket). keretes szöveg). majd halálhoz vezet. hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3.

A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. és a kialakuló motoros. 3. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. Ez nem meglepő. így azok a rendellenességek. (akik tehát hordozzák a módosult allélt. Férfiak.1. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától.1. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig). és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. 3. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja. Ha nem fedezik fel időben. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza. amelyet egyetlen. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. a Huntingtonkór. . A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. a másikon viszont a megváltozott gén található. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. Génszintű. egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. A legtöbb. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet.3. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak.146 3. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l. fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. kromoszómapárban – eltérnek. ha csak egyetlen gén módosul. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria. Recesszíven öröklődő.

Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg.1. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. ami megfelelő skálán mérhető is. vannak betegségek. vagy annak egy részlete. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek. Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . Ezt az esetet triszómiának nevezzük. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. akár a viselkedésben. Ezekre. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. hogy egy teljes kromoszóma. Mint láthattuk. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. A megszokottól eltérő testi jellemzők. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. Viszonylag gyakori. kromoszóma triszómiájához köthető. A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke. a szkizofrénia és a depresszió.és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára. A 13. A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak. koponya-rendellenességek. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. normatív fejlődéstől való eltérés formájában). amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. akár a képességekben megmutatkozó. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. l. valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. például furcsa arc. amelyekre csak felnőttkorban derül fény. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. 2005). A 22. 3.

vagy hormonpótlással. Ilyen például a gyermekkori temperamentum. akkor protektív faktor. az elvárásoknak megfelelően. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. ha 1 alatti az értéke.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. OR11). Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények. Crohn-betegséggel. Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. illetve a szervezet károsodását. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. Nemoda és Tárnok. A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. Ez a 11 1 lenne az OR. Itt. A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat. reumás ízületi gyulladással. sebészeti eljárásokkal.03–1. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl. 2009). Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. l. Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány. magas vérnyomással. bővebben Lakatos. illetve kompenzálható. ahhoz.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. ha 1 fölötti. hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen. amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy. KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1. esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. odds ratio. Azt feltételezték. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. akkor rizikótényezőt jelent. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. Nagy. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel. . ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk. enzim. 2009).

változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák). ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe.lyásolja.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében. csecsemő és gyer(48 bázispár is.1. „s”) 14 ismétlődés.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése. gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-. – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus. kaszában (a gén noradrenalin. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 . 4 Szabályozó szakasz.a katekol-O-metiltranszferáz en. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk. de funkcio.ismétlődés. (Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt. szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje. mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön.–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér. így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. hosszú (long.„magas aktivitá.149 3. hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása.nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�. zimfehérje. korban) kevesebb fehérje. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val).– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség.nyiségén keresztül fejti ki. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben. rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. befolyásolja. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség.

azaz a kimeneti változónkkal.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. átgondolt és megbízható mérése terén. ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében. gyanítható. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. és képesek lehetünk kimutatni. Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk. mint más genotípusú gyerekek. vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel. . A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége. hanem dinamikus folyamat. A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása.150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. Az a genotípus. l. illetve az externalizáló viselkedés alacsony). (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. csak akkor. ha a (pl. hogy a genetikai hatás közvetlenül. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki. hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. adott „kimeneti változóra” érvényes. Eszerint feltételezték. hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. 2006. A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. Fontos. A modell alapján elképzelhető. Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. amely adott környezeti kontextusban. „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. vagy a genotípus hatását módosítja. mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. a jelen kötetben). az externalizáló viselkedés magas. továbbá Danis és Kalmár. rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. moderálja a környezet.

alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét. ábra) (Belsky és mtsai. rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése . mind negatív irányú eltérés esetén (pl.3. amelyek az egyén fejlődése. 3. elhanyagolás vagy bántalmazás). amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását. amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük.3. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg. tehát sérülékenységet (vulnerabilitást. Láthatjuk. gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. 3. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége. hogy kibővüljenek azok az elméletek. 2009). Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. illetve az ellenálló képességtől. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága. szenzitív gondozás vs. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. Ide tartoznak azok a kutatások. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. Ez annyiban tér el a sérülékenységtől.151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk. A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk.

A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. 3. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. . továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát. Bántalmazás. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből. a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió. illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb.1. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között.152 szempontjából. 2009). A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva. Felfedezték.és a felnőttkori temperamentummal. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását. 2003). akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study. a gyermek.12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal. Ha az anyát a környezete támogatja. Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével. ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. Lakatos. A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l. mégpedig úgy. az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja. Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező.

és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). mint bármely másik csoportba tartozó személyek. táblázat). hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál. hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet. Lakatos. akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. 2009). Úgy tűnik.3.153 csökken. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. 3. azaz a szorongásos állapottól. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták.1. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. 3. ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg. és több. mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal. a szorongással. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták. . Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. A vizsgálatból úgy tűnik. Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l.13 Feltételezték. valamint a depressziós tünetek súlyosságával. hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l. és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is. táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai. A homozigóta rövid genotípusú. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. független mintákban is kimutatták. egymástól független viselkedéssel kapcsolatban. A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre. A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. hanem a megfigyelt mintázat a 3. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot.1. hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. Azoknál a vizsgálati személyeknél. 2002).

A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést.) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is. kötetben. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti. A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. amelynek mennyisége megnő. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Ezek az eredmények – noha érdekesek –. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát. a II. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). 14 . 2008b). (A korai kötődésről bővebben l. a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. ha a szervezetet stressz éri. a szorongással és a stresszreakcióval. Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban. A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. megváltozása jól jelzi például a félelmet. Lakatos. Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. haragot. megküzdését a környezeti kihívással. fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest. Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. 2008a). Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. további elemzésre és megerősítésre szorulnak. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. Korai gondozás. az érzelemszabályozásról. 2006). a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. 16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. Tóth a jelen kötetben. amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). azaz érzelemregulációról l. vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat.

a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült.1. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. de homozigóta „hosszú” genotípusú. Ez a jelenség arra utal.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket. selkedése kellőképp szenzitív 3. és tartalékok képződjenek. a D2 dopamin receptor (l. Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. . hiányuk vimők. kortársakkal együtt nevelkedtek. ha anyjuktól elválasztva. Sőt. hogy csökkenti a szívfrekvenciát. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék. Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek. de anyjuk vialakulásának valószínűségét. 3. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott.4. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. sem az anyjuk által nevelt. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték.

a jelen kötetben). ábra). Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4. Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”.4. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot. . A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. 9%-át magyarázta. Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki. a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. COMT) kódoló gén. kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). 2007. A napi gondok. de a stresszel. magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). a dezorganizált kötődésről l. hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük. akik nem hordozták a rizikóallélt. 3. A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is.156 tattak. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták. mint azok a csecsemők. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel. Azt találtuk. A környezeti tényező. az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. Úgy tűnik. A napi gondok. Tóth.

akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. mint a 7– genotípusú csoportban. hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van. amelyek a legtöbb tápszerből. Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. van-e összefüggés a szoptatás. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. hiszen több. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. . Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte. valamint a tehéntejből is hiányoznak. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott. hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban. akkor azt látjuk. 2009). Fontos megjegyezni azonban. valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. ha az édesanya nem tud szoptatni. bővebben Gervai és Lakatos. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában. mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között. Úgy tűnik tehát. ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. ahol az anyák nem dohányoztak). illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l. de anyja nem dohányzott. Ha azt vizsgáljuk. de nem okoz drámai hátrányt. hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. Azoknál a gyerekeknél. 2002). A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. Két nagy. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták.

. A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak.158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával. hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. hogy megmondhassuk. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni. A DRD4 gén sem közvetlen. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. A két genotípus hatása összeadódott. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek. Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük. Különösen érdekes. A dopaminerg rendszer két génjét. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. Láthattuk. Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával. 9. illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. Be kell látnunk. Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta. vagy esetleg kik azok. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak.

a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. még Gervai. 2009). 2009). ráadásul aktivitásuk attól is függ. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. akkor a memória sem alakul ki. ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. Ugyanakkor tudjuk. Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. amelyek azt mutatják. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. valamint az is. Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy. milyen szövetben található. Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. 2005). Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt. az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. hogy az adott sejt melyik szervben. hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. és az egyén viselkedését. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. meghatározott a kromoszómák szerkezete. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. hogy például az agy melyik területéről van szó. Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat. E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt. ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). A változás független az örökölt génektől. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. Meg tudták vizsgálni.

de hiba lenne azt feltételezni. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. 2009). Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését. 2009). elképzelhető. hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások. tehát az intervenció. amelyek elképzelhető. Tudjuk azonban. Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést.160 tázata ahhoz volt hasonló. Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni. Ezért annak a historikus kérdésnek. napjainkra már nincs igazán értelme. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre. amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. . A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. A szerzők feltételezik. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól.

és az is fontos. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. Míg a fenilketonuriának van „génje”. . Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. esetleg semlegesek. és – néhány súlyos betegségtől. és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. illetve fejlődik. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. hanem több. A jellegek többségét nem egy. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. hogy milyen gyermeket szeretnének. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. Napjainban gyakori. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. bűnözési hajlam) örökletes. így nem lehet tenni ellene semmit. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja. függőségnek. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel. addig a dohányzásnak. nincs egy kiválasztott. Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő.4. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl.161 3. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb. szaporodását. vagy éppen hátrányosak. A gének nem rosszak és nem jók. de inkább sok gén együttesen alakítja ki. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz.

hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen. Budapest. A. még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. A jövő nincs megírva. (2003). A. Jacquard. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. Khan. keretes szöveg). (2005). Campus Kiadó. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. L. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. D. Jószöveg Műhely. Dialog. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. Watson.. D. Genetikai átjáró. P. DNS – az élet titka. HVG Kiadó. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. (2008). P. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni.. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. miszerint ennek. mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből. mechnizmusának jobb megértése. szeretetért. Tudományok kiskönyvtára sorozat. Molekulák. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. L. és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. 3. Hamer. Az élet molekulája: bevezetés a genetikába. Budapest. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. Osiris. Eberhard-Metzger. akkor biztosítható annak elérése. Budapest.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. Génjeink. MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. J. gének. vagy akár az agresszivitásért. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. Reméljük. Budapest. messze nem ilyen. Budapest. . az a tulajdonságok kialakulási folyamatának. HVG Kiadó. Venetianer.4. C. Copeland. (2002). (2002). sorsok. Így. különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. szenzációk. (2004). hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik. amelyek akár a diagnosztika. különösen úgy. Budapest. ez nem jelenti azt. Vince Kiadó. Nordex Kft. amelyek növelik a valószínűséget –.

Pierce. J. L.. Etológia.. Craig. Mesman. (2008a). Caspi. Dionne. Nature Genetics. N.. Juffer. Kim-Cohen. Poulton. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction. Elkins. K. L. C. Sabatti. Zoccolillo. A-C. 44. (2003). (2009). 34.. S. A. (1997). (2005). W. M... R. F. Developmental Psychology. Duyme. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial.. T. V. F. 96. A. M. Budapest. (2007). M. Infant Behavior and Development. Pijlman. (2005). McGue. Tomkiewitz. et al. C. Moffit. H. Moffitt. K. M. F21–F26. et al. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. 14. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok.. M. Developmental Science. Caspi.. Tremblay. M. 293–300. Sugden.. 805–820. Science. A.. V. M. et al. Dionne. D... Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene. J. Caspi. R. Science. T. R.. Harrington. Mill. A. R. J.163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg.. Saysset.. J. M. Mesman.. 57.. H. Belsky. 498–504. G. Forget-Dubois. J. 297. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1. The Human Phenome Project. Taylor. 46. J. J. (2006).. A. I. T. Iacono. Developmental Psychology. 301. 9. 612–630. Pérusse. G. Bakermans-Kranenburg...E. Milne. 18860–18865. L. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. Craig. (2007). Csányi. L. 8790–8794. H.. F. 8. I. Proceedings of the National Academy of Sciences. Williams. G. J.. (2008b). (1999). Tarabulsy. Dumaret.. R. W.. Cole.. T. J. A. (2006) Fejlődéslélektan.. Willliams. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. (2003)..... Development and Psychopathology. (2009). Proceedings of the National Academy of Sciences.. Pszichológia. Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism. F. C. E. W.. Thompson. 19. 386–389. Nemzeti Tankönyvkiadó. Boivin... How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study. Alink. 104.. Cole. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. (1994). N. Deater-Deckard. M. J.. Journal of Child Psychology and Psychiatry. Martin. B. 453–465. I... Caspi. van IJzendoorn. Boivin. et al. S... Petrill. DeThorne. 20. T.. (2002).. I. J. Developmental Science. 3–23. A. T. G. (2005). Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry. McClay. A. Gervai. 15–21. J. S. A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood.. A. van IJzendoorn. 746–754. McClay.. Osiris.. M. Thompson. Freimer. Pluess.. Petrill. Deater-Deckard.to 3-year-olds screened for externalizing behavior. Biological Psychiatry. Murray. Pérusse.... Budapest. Juffer. Stanton. A.. 30. Moffitt. DeThorne. K.. Harrington. S. M. et al. B. Brummett. The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. . S. B. 851–853. 351–363. M. R.. Taylor.. S. Craig. 10: 1117–1127. W. Jonassaint... D.. L. 33.

K.. (2009). 19. Plomin.. Stams. Ronai. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. T. 17316–17321. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában.és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. van IJendoorn.. (2007)... Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. A. H. (2002).. R.. 615–626. D. Gilissen. Luciano M. A:. (2002)... R. Gottesman. . Martin N. (2005).. Wong. LVII. American Journal of Medical Genetics.. B-Z. 2. Gervai. O. H. A. B.. Kendler. O’Connor. A. 43–62. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. Proceedings of the National Academy of Sciences.. 615–625. 970–981.C.. A. 67–84.. 1320–1328. 61. Houshyar. M. J. Paulussen-Hoogeboom.. Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children. doi: 10. K. H. A. A. D. Tárnok. quality of care. Meaney. (2008). and the DRD4 polymorphism. Psychological Medicine. I. M. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. Pszichológia.. K. 50. R.. Taylor. Rutter. T. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood. et al. 40. Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. C.. K. Z. J... Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype. Douglas-Palumberi. et al.. Caspi. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. Sasaki. E.. Copeland. Hague. Sun. A csecsemő. Development and Psychopathology.. 101.. Developmental Psychobiology. Nemoda. D. R. Toth. Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review. Reich. P. S. I. P..... Budapest Haworth C. 17. Danis. I. Typotex.. (megjelenés alatt). L. 155–169. J. Tully. (2009). Dodge.. Rutter. J... T. 29. 43.. Lakatos. Novak. I. Lakatos.. 34. Z. Magyar Pszichológiai Szemle. McGowan. de Geus E. (1998). 456–463. N. Lobos.. 662–673. Az elméricskélt ember. 438–453. Z. 151C. Jaffee. M. S. K. Új.. W. Haworth. Hermanns. E. 1042–1050. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. Kaufman. Henderson. Fulker. Dale. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting. 342–348. Biological Psychiatry. Child Development. Molecular Psychiatry. H. 28. M. Peetsma. L.1038/mp. M. Lakatos. M. Social Neuroscience.. M. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. (2009). A. (2007). J. M. (2008). (2007).. Szyf. J. van Beijsterveldt C. Szyf.164 Gervai. Labonté. (2009).. Nature Neuroscience. 80. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer. et al. 1. (2004).2009.. 37. J. Dymov. Krystal. Lipschitz.. Acta Psychologica Sinica. F. K. Génjeink. (2009).. J. S. 25–42. Moffitt. Part C. Gottesman.. T. R. Gelernter. S. E. Neuman. I.55.. R. M. Baker. Hamer. I. 307–319. Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience. D’Alessio. Bakermans-Kranenburg. M.. Deater-Deckard.. Osiris. P. Pszichológia. (2005). Gould. H. Todd. Yang. (2007). Plomin. (1999). Developmental Psychology. G.. J. M. 136–141. J. G. Wright M. Developmental Psychology. S.. S. J. Budapest. Linting. G. J. 12..

(2008).. Akadémiai Kiadó. Bakermans-Kranenburg. 309–322. Neuman. Calkins. 1052–1063. S. L. C. 1094. (2006). (szerk. Vajda Zs.. 1094. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. Van IJzendoorn. H. Sweatt. Hill-Soderlund. 312–319. S. Psychogiou.. A. and gene X environment interactions in rhesus monkeys. 33. R. C. M. Sonuga-Barke. S. Stein.. M. (2008). Pszichológiai Szemle Könyvtár. 83–104. J. Biological Psychiatry. Child Development.. Mills-Koonce... D. 54. Belsky. DeFries. 66. Implications of resilience concepts for scientific understanding. J. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder.. K. Ridley. és mtsaik (2009). Oades. Gelernter. C. Psychological Bulletin. Genes. 65. D. M. J. J. M.165 Plomin.. J. J. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system.... Budapest. Suomi. (2008). Halpern. Biological Psychiatry. 191–197. How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. Budapest..) (2002). Schork. J. Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity. 79. Akkord. Propper. Buitelaar. e6–e5. E. D. M. (1983). Neuropsychopharmacology. J. R. an intermediate phenotype for anxiety disorders.. G. Annals of the New York Academy of Sciences. 1377–1394. 5. N. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. (2002). 403–410. R. Chen. McCartney.C. J. 50. A. Az intelligencia és az IQ vita. Annals of the New York Academy of Sciences. Rutter. Brain and Behavior. T:. Journal of Child Psychology and Psychiaty. J. R. Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. Moore. Scarr. 84. (2009). 1–24. et al. Loehlin.. (1977). Pluess. resilience. ... B. (2006). 424–435. 7. J. Franke. S. J. M. Risk. W... Child Development.. L. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. W. Mesman. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity. (2009). B.

fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet.166 4. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? . ÚJ TUDOMÁNY. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA. ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen. elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés.

amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. Befejezésképpen kiemeljük. amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez. illetve rávilágítunk. hogy miként gondoskodunk a gyermekekről.167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. hogyan neveljük. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől. . fejlesztjük és oktatjuk őket. Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait.

Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. 4.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. Hiszen az elmúlt korok sajátos. mint egy meg nem ismételhető időszakra. Múlt és jelen. valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. hangszeren játszó. logikusan gondolkodó. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. Elmélet. számoló. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének. A fejezet végére.és alkalmazott kutatások. autonóm személy. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent. amikor esély kínálkozik arra.1. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. A múltbeli nézetek. sportoló. ábrázoló. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . folyamatos változása szükségszerű. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. olvasó. a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. alap. mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos. döntőképes. a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban.

amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki. A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. csak az adott területen probléma merül fel. genetikailag meghatározott. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében. Egyed. hogy a különböző funkciókért (pl. nyelv/nyelvtan. talán kicsit elfelejtkezve arról. valamint Danis és Kalmár. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. hogy a gyermek mikor. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes.) és azt a társadalmi kontextust. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l. amely olyan passzív agyat feltételezett. amire ezt írták. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. a modularizmus feltételezi. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. gondozónő. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. Egy sajátos nativista elmefelfogás.1. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. . feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek. még Cole és Cole. mi történik vele stb. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. 2006. részt alább). milyen módon kerül kapcsolatba. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. kivel. Felismerte. rokonok. Ma már tudjuk azt is. kötetben. a jelen kötetben. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében. a II. modulok felelősek. az ún. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. 2001. és láthatjuk. óvónő stb. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. arcfelismerés) veleszületett. testvérek.169 1 4. Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne. A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. Pedig erőteljesen befolyásolni képes. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását. Danis és mtsai. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk.

akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. és olyan ismeretet nyújtani. amit ma a gyermek fejlődéséről. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás. szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. ami minden gyermekben hasonló és közös. olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása).170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól. gyermekvédelmi felelős). hallás és látás rendszeres vizsgálata. A környezet többszintű. hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír. ökológiai. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. ha akár időben. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl. hogy milyen kultúrában él. azt lássuk. oktatásáról gondolunk. de családok generációinak életére vannak hatással. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. 4. iskolapszichológus. keretes szöveg). vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. szegregáció helyett integráció). egy mai. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. Sokszor pedig éppen arra van szükség. Vegyünk egy egyszerű példát. a mai Görögországban.2. . a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. Meggyőződésünk.

Greenough és mtsai. Lorenz többek között azt hangsúlyozta. Erre épül az a feltételezés. problémák valószínűségét. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl.2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik. 3. A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. letakart szemükre örökre vakok maradtak. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. részt alább). Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. Hubel és Wiesel kísérletében. A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta. A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan. 50%-kal magasabb. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. annál több új szinapszis alakulhat ki. 1. mint felnőtt korban. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások.171 4.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l. amikor azt tapasztalta. mint pl. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. . hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között.  Híres. Bruer (1998. és csak egy korlátozott. 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. Így arra következtettek. 2. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni.2. mint egykor Lorenz. A későbbiekben erre még visszatérünk. hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. hogy az agy csak az első három évben rugalmas. maradandó károsodást szenved. rövid időszakban történik meg. hogy létezik egy olyan periódus. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet. 1987). ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták. bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja. 2008). patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat.

hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét. ha azt mondjuk. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. amikor tudatos szakértői segítségre. a gyermek érdeklődésére. mint az utóbbi évtizedekben. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. Nyilvánvaló. amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik.. de szét kell választanunk. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget. újraszervezésében van szerepe. hogy az extra gyakorlatok. 4.3. A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses. de hasonló kedvező hatást fejtett ki.  Nagyon fontos. Nincs bizonyíték arra. válaszkész szülő tehet. 2007). Érdemes megjegyezni azt is.  A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében.172 1. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai. Immár empirikus kérdés az. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. részt alább). a . hogy vannak olyan élethelyzetek is. amelyek világossá tették. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. 3. igényeire figyelmet fordító. bár lassabb és kisebb mértékű. Szakítottak azzal a nézettel. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. ÚJ TECHNIKA. fejlesztésre van szükség. hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban. figyelmen kívül marad. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni. és mi akár korlátlan ideig (l. ÚJ TUDOMÁNY. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. társtudományok Talán nem túlzás. 2. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. keretes szöveg). Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása.

Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről.jpg (pl. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai.3. Chugani és mtsai. 2003. A módszer hátrányaként említhető. A mérést arra építhetjük. autizmus. 2005). hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe. hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl. követni tudja. az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden. Forrás: http://www. A kutatások további fontos törekvése. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást. . Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. orvosi indikációval használják gyermekeknél.com images/2007/10/071030114055. Csépe. 4/2. monitorozva a sugárzást. az adott aktivitás időben mikorra tehető. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között. epilepszia. hogy nem mutatja meg. fMRI). A készülék. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. kép fMRI felvétel. 1999).sciencedaily. Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1. 1987/2002). ott növekszik a szöveti vérátáramlás is. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. Bár csak alacsony sugárterheléssel jár..173 4.

2003). és a szintek között is. Legnagyobb hátránya. a tapasztalat hatása. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. hogy teljesen biztonságos. l.jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik. a viselkedéses és a környezeti – szinten belül. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- . a PET-nél jobb az idői és téri felbontása.. 4. Kéri és Gulyás. D) PET-készülék Források: http://www. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban. Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. 2003). a neurális. http://www. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni. amplitúdó.com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. latencia – mentén írhatók le. illetve. Gulyás. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. 2005. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. Az EKP-nak kiváló az idői felbontása. Gottlieb (2007.dana. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. Ez kétirányú. környezeti ingerek. a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat.1. Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására.jpg. 2006.174 C) D) 4/3. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. 4/4. Lényege.yogameditation. Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám. Előnye.

Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. társas. o) A viselkedés. olvasás–diszlexia. G. hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását. Kétirányú hatások Környezet (fizikai. ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb.175 letően mindebből következik. még bővebben Danis és Kalmár. különböző kultúrákban. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre.és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából. hanem azt is.1. (Akár egy egyszerű. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. 2. A molekuláris genetikai kutatásokról l. ha különbözőképpen végezik pl. elsősorban a magzati és a születés utáni. amely más hatást fejthet ki. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket. hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó). egy gyermekére ráhangolódó. de rendszeres gondozási helyzetről is. arcfelismerés és zavara). korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. a jelen kötetben. 2000). . 4. (2007. Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása.

ez azt jelenti. hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l. környezet. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához. hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat. amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. öröklődés vs. 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. kémiai. A viselkedés. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. szakaszos fejlődés). illetve az emlékezeti zavarban szenvedő. 2004). 4. A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. Karmiloff-Smith (1992. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. szinaptikus stb. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. Az emlékezet kutatásban pl. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. . azzal kecsegtet. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. hanem fejlődési folyamat eredménye. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. 2007). hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. 1996. A kutatók felismerték.176 pontosít5 (Munakata és mtsai. keretes szöveg). mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából.4. Alapvetően arra keresi a választ. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai. folyamatos fejlődés vs. megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl. amelyet az agy – alaktani. amnéziás betegek viselkedésére összpontosított.

A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható.org/ graphics/images/en/9682. b) http://www. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban. (2005). Egy oszlop átfog minden horizontális réteget. Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van. . bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. Források: a) Blakemore.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű. Lessons for education. az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg. humán neokortexnek 1/30 része). a „vevő” a dendrit. sűrűsége. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól. Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják. kép A) A neuron. o..4. a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják.jpg. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai.. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat.centurahealthinfo.uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja.177 4. mérete. C) A mielinhüvelybe burkolt axon. Lehetnek méretbeli különbségek (pl. Blackwell Publishing. S-J. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek. A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is. 4/7. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e.microscopy-uk. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi.org. U. 12. Az „adó”az axon. a beszéd). mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. c) http://www. The Learnin Brain. és Frith. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl.. 4/6.

amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. 4/9. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén.com/Themes/Disaboom2. a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith. Feltételezi. A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el. mechanizmusokat ír le. 2007).ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti. Westermann és mtsai. 1998. 2007).jpg B) http://thebrain. amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban.disaboom. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket. Mareschal és mtsai. . Danis és mtsai. 1998. miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket. Annál is inkább. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás..178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára.mcgill.0/images/content/White_matter. a II. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti. kötetben.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új. Források: A) http://www. hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l. versenyképes elméleti keret.

A neuro előtag azt fejezi ki. sérülése nem befolyásol egyéb területeket. Danis és Kalmár. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus.179 fejlődés nem előre programozott. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is. rész). „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik). akkor az hatással lehet más területek fejlődésére. – a neurális fejlődéssel. Egy korábbi felfogás. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet. illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. Ezért nagyon sok . keretes szöveget). vagyis a sérülés területspecifikus lesz. amelyre ezek alapján éppúgy igaz. hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. a sejt. mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. a modularizmus szerint (l. érzelmek stb. Ez azt jelenti. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”. kogníció. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. Ebben a roppant bonyolult. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. Nevezetesen. a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. 4. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. mint a többi szintre. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben. a génektől kezdve. eltérő neurális szerveződés” c. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. hanem más funkciók fejlődésére is (l. vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek.1. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. hogy fejlődése kontextusfüggő. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. komplex biológiai rendszerként vesz részt. a sejtek alkotta agyi területek. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra.

az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. Persze egy nyitott és kíváncsi. mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. tehát proaktívnak tekinthető. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. hogy míg az veleszületett. de más neurális folyamatok (pl. filmek iránt kezd érdeklődni. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. 2. ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. Saját viselkedése hatással van környezetére. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. rajzok. A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről. vagyis saját aktivitásával. 2007). Ahogy pl. felvilágosítás arról. milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. inkább a képek. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot. amit kínálnak neki. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud. amiből tanul. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. hogy a gyermek proaktív. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl. tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly.). a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. hogy a késlekedésnek mi az ára. Egyrészt azért. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. Feltételezi. választásaival.

magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. Mareschal és mtsai. könnyen köt vele barátságot. Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. 1992. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. 1998. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. Nyilvánvaló. 2007. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek. 2009). amelynek mi. Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. méghozzá úgy. csodálói vagyunk. vagy ami éppen történik vele. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. A modulok nem velünkszületettek. és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. rendszerek „specialistáivá”. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. ami történt. idővel az aktivitás lokalizálódik. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. . Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással.181 feltételezett. rugalmasságát. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. valamint az atipikus fejlődést. de ha valaki megérti a szemléletmódját. 1998. annak fejlődését. A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. 2007). hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. 3. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. 2002. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”.

Ha a velőcső (l. Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától. majd megjelenik a középső is. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. ábra). amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. és kezdődik el a kb.2. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek. Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki.8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. 4. ha az elülső. deréktáji csigolyán fordul elő. 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. állapot). 4. hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. illetve egy belső sejttömeg.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. Cole és Cole. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. 4. Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l.182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról. fejezetében (Kalmár) térünk ki arra. derékfájás). ábra  /6. nyitott gerinc. 4.2. majd előre és hátra terjed. amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l. folyadék kerül bele. Ha pl. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal. napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida). 7 .3. A velőcső záródása a 21. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal. folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése. az 5. A veA kötet 5. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. A 11. ábra). amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. 2006). ábra  /A) hátulsó része nem záródik. Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg. Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz.3. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára. Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. Amikor a méhbe ér.

majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak. 3. később kampószerűen elhajlik. majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l. 4. 4. ábra  / D) (Szente és Toldi.3.aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001. napja környékén kezdenek megszületni. 4. 1997).2.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –. 5. melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l. 4. 2. Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának. Scheibel.3. ábra  / B). 4. 4. . 6. hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek. az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40. 1. ábra  /C).com/showdocument. 1999.3.183 1. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk. és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes.indianjournals. ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www.

a differenciálódás folyamata következik. . hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap. A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek. alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet. amelyből a két agykamra. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. b. ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata. aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes.184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük. 4.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20. Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat. c). Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. nagyszámú dendritek.3. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. mert hatással lesz arra.colorado. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d). ún. Mintázata azért fontos. A telencephalon. 2002). valamint Szente és Toldi (1999) 114–115. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a.jpg. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt.

a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. gesztációs hét környékén kezdődik. ami az egykori maximum sűrűségének kb. 60%-a. és tart még életünk negyedik évtizedében is. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. A szinaptogenezis. A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. Érdekes. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. keretes szöveg ábráit). csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. amíg növekszik a kapcsolatok száma. hanem leolvasható róla az is.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. illetve a dendritfa megfelelő részét. 2001). elágazással rendelekző axonok kialakulása. majd egyéves kor után fokozatosan csökken. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. A prefrontális kéregben. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. de tart még serdülőkorban is. A nem működtetett . Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. csak valamivel később. vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben.) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. 1990/2002). beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik. hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14. hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. a metszés. még 4. A humán idegrendszerben ez komplex. hosszan elhúzódó. kontrollfolyamatok stb.4. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. területekkel. A folyamat az első években a legintenzívebb. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. Miközben a neuronok differenciálódnak. 2002). mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l. A nyelvért. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig. amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés.

ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő. (2001).4. 2003). hogy ebben az esetben a kevesebb több. Az agyfejlődés különböző időben. Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson. ábra.és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. & Nelson C. hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő. . hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist. hogy a különböző funkciók. ábra Az agy fejlődése Thompson R. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre. rövidlátás újszülöttkorban. 4. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével.186 kapcsolatok idővel leépülnek.A.A. érdemes lesz majd megfigyelni. s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. s hogy a csecsemő. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4..4. 56:5–15. Azt mondhatjuk. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. serdülőkori meggondolatlanságok). A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus. a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében.

A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. hallás. a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. akikhez kötődhetünk. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent. másrészt a faj fejlődését. A környezet hangjai hallhatók. az emberek pedig kommunikálnak velünk. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. Feltehetően úgy evolválódtunk. Ennek funkciója. az „ablak becsukódik”. Thomas és Knowland. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra. úgy alakultunk ki az evolúció során. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. milyen . Így nincs nagy kockázata annak. ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. Ne feledjük. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. és atipikus fejlődés következik be. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed. Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. hogy világosban. hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. 2005.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. heterogén vizuális mezőben élünk. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. amely mindenütt előfordul. nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. de csak olyanokat. 2009). tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. látás. azaz a legteljesebb legyen. A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl. hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. Ha ez elmarad.

ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban.188 bonyolult. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani. A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. Danis és Kalmár. Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők. Ha a baba hályoggal születik. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől. és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l. Ennek extrém példája Genie10 története. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. Megfelelő ingerlés mellett.com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. műtéti úton eltávolított hályog okozta. Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. Szabadulása után. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. . sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást.youtube. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. A 10 http://www. hogy beszéljenek hozzá. társas. Lukács és Kas. A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. a családtagok számára megtiltotta. és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. kulturális környezetére vonatkozóan (l. kép). nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott. a fejlesztése során. a jelen kötetben). kötetben). Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával. 4.2. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. a II.

vagy későn veszik észre a hallási problémát. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni.ulster. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai. hogy a jelnyelvet is – csakúgy. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl. normál látásélesség kialakulását követően (6. különböző ideig működhetnek. . A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt. ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható.189 4/10. mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. 2006). kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed.ac. milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. Több vizsgálat igazolja azonban. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás. Ha nem. látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul.html A nézéspreferencia technika lényege. látásélesség.science. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél. globális mozgásészlelés) eltérően.11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent. Egy órával azután. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme. hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja. azt fogja nézni.

Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. akik csecsemőkoruk óta tanulták.7. de anyjuk nélkül kell felnőniük. amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata. 4. azoknak a helyettesítései felületesek. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. a kötődés alakulását. Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. keretes szöveget).12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja. 2000). hogy miként gondolkodunk. milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. hatékony. a kognitív fejlődés. . akik 4-6 éves korukban kezdték. és azokat.5. Számos humán vizsgálat született már. részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. amelyben kimutatta. a társas és érzelmi fejlődés. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. és jobban is értette a mondatokat. Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. A Charles A. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. mint más nyelvek. Ezek az eredmények is azt erősítik. másik részük továbbra is intézetben élt. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket. hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar). akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. azokat. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l. így a fizikai gyarapodás. Kiderült. a beszéd és a nyelv. a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. 4. hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. A nevelőszülők képzésben vettek részt. a szenzoros. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. A gyors. Egyik részük nevelőszülőhöz került. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is.

kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest. Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. A növekedés akkor is kimutatható. a kéreg fejlődésének idejében az agy . nyelvi. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl.5. az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy. rendszeresen látogatta őket szociális munkás. Az EEG. mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek. keretes szöveget). 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület. Lényeges adat. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. valamint a gondozói környezet felmérésével. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. társas és érzelmi fejlődés. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba. Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson. hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –.és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. az intézetben élő gyerekek nem. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. több pozitív érzelem és figyelem. nyelvi fejlődés. Bizonyos időszakban. Fizetséget kaptak tevékenységükért. Ha valaki nem gyakorol. Nagyon fontos viszont. 2009).191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését. Mindez azt jelenti. illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. kötődés. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. 2007). Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is. Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. a viselkedésproblémák. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l. ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). még a 4. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt. a kötődés. Az első vizsgálatok után 30. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. a kognitív. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. kognitív fejlődés. 1995).

3. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. 4. illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. hogy vannak betegek. 4. akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat. A feladat hangok észlelése volt. keretes szöveg). ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. hogy.192 különösen érzékeny és plasztikus. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. de egész életen át megtartja azt a képességét. Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. EKP-válaszaik is (l. Tény.6. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. mivel azt sugallja. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. Úgy tűnik. Ugyanakkor azoknál. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. amely nem függ attól. hogy kinek mi az anyanyelve. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is. A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban. Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. és az angolt csak második nyelvként tanulták. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés. 2001). Olyan siket személyeknél. 1996).

Ezt az értelmezést támasztja alá. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. mint Genie. Ugyanakkor. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. 2002). . kiderül. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. Ez azzal magyarázható. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. akiknek nagyobb a szókincse. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. Adalékul szolgál. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. hogy milyen nyelvet tanulunk. 1992). már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás. Ez újabb érv amellett. hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. erős aktivitás jelentkezik baloldalon. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. 14 L. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. Nevillék csoportja megmutatta. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. Ha azonban ez nem történik meg időben. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. míg más rendszerek (pl. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. hogy milyen jellegű a nyelv. akinek az angol második nyelve. hogy ez akkor is igaz. Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. Egy anyanyelvi jelelő esetén. amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten. Amikor halló személy angolul olvas. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. különösen az alsó frontális régióban. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. Olyan halló személyeknél viszont. nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet. a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl. Ezek az eredmények szépen illusztrálják.

hogy képességeinek voltak korlátai. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. mint önkényes erőszak. hogy beszélni. az agynak már története van. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves. végtag elvesztése). kommunikálni kezdjen. Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. Mind a motoros. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat. amely végső soron javította életminőségét. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt.6. Persze sokféle módszerrel el lehet érni. . Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. 8-10 éveseknek felelt meg. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. de egy féltekére korlátozódik. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. Bizonyos szindrómák esetén. amikor Alex 8 és fél éves volt. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. Ezek alapján kiderült. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki. Mivel tudjuk. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának.194 4. amely bal agyféltekéjét érintette. hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. aminek nem várt és káros következményei lehetnek. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. hogy valaki ne használja a bal kezét. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. mintha addig mi sem történt volna. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt. Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel. és Alex óriási fejlődést mutatott. nem vettek tudomást arról. bénulás. de ez alapján sem állíthatjuk. Ilyen műtétre került sor. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. Kizárólag jobb féltekéjével. 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. akkor nem történik más.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja.

Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. és ha szükséges. észlelésére (pl. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást. Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást. a juttatásokról). beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére. fejlesztést. Megelőzés. illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás.195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. kit keressen fel az anya. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. ha gyermeke nem kezd el beszélni. de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. Törekednünk kell arra. Egy sokoldalú. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. szűrés. korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. és élni tud azzal a lehetőséggel. amit a rugalmas agy jelent. Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). A megelőző programok. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez). felvilágosítás a kedvezményekről. az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg.

kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos. tanár. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. logopédus. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. orvos. Ez . hogy adják gyermeküket intézetbe. pszichológus. konduktor.) eltérő feladatok hárulnak. gyógytornász. ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. gyógyszerek.). illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája.7. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. Azt várjuk el. A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). milyen a másság kultúrája. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). tanító. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl. de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. gyermekpszichiáter. A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. keretes szöveg). hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk. az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. kompetenciáik különböznek. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot. óvónő. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. Törvények és vélekedésrendszerek. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. Óriási hatása van annak. gondozónő stb. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. szociális munkás stb. 4. gyógypedagógus.196 tosságú kérdés (pl.7. pszichológus. Így a prevenció része a terhesgondozás során történő. gondozónő. illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. szociális munkás. Tudjuk. a gyermekkorról. de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről. fejlesztő pedagógus. gyógypedagógus. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások. gyermekorvos. védőnő.

Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében. másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. diszlexia. hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete. megfelelő oktatásról stb. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. Születés után is kialakulhat siketség. – jelentősége van a korai észlelésnek. Érthetetlen. és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. .197 nem igényli a baba aktív közreműködését. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. hogy a gyógyítás. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. oktatásáról. műszeres mérést. Ehhez azonban fel kellene ismerni. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. máskor erre nincs mód. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). Nagyon nagy súllyal esik latba az is. Főként. ha a jelenleginél nagyobb. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. ha hozzátesszük.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében. öngyilkosság. gyógyszeres kezelésről. hogy bár tudjuk. (Ez megint csak akkor lehetséges. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. Olyan terület ez. Olyan esetekben. Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. drog. ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl. Mindebből következik. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. de a szabályozás nem ír elő objektív.

ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának. mint a család életére. mint más gyerekek. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. A késlekedés. pszichológusok 16) fejlődésükről. hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve. másrészt a halló többség verbális nyelvét. Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. attitűdjét is. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. de nagyon komolyan veszélyezteti. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. amely szabályozza az oktatást is. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási.198 túrája. fontos aspektusait érinti. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. társas és személyiségfejlődésére éppúgy. valamint annak. Ez a nézet általában azt feltételezte. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben. 16 . A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. A legfontosabb. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. hogy milyen modalitású a nyelvi inger. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. Remélhetőleg. 2002). vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív. Sokan úgy fogalmaznak.

mintázott vizuális kontextust. iskolázottsági. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. A baba és a család nyelvtanulásáról. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. a kötődési személyeket. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. fejlesztő pedagógusok. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. Ez engedi meg. van lehetőség a módosításra. 1992). ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. a nyelv és . A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. Annál is inkább. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. A plaszticitás azonban kétélű fegyver. hogy a plaszticitás védettséget ad. Korábban kiemeltük. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz.199 kapcsolatba kell lépnie. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl. arra következtethetünk. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget. hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel. a mozgás lehetőségét. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. Normál körülmények között. a pedagógusok. amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei. A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. gyógypedagógusok. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg.

Gottlieb 4.). genetikai vagy szerzett betegség. Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. koraszülöttség. és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. fizikai biztonság hiánya okozta stressz).1. hogy a család maga küzd meg a problémával. fejlődési zavar. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). családok.). ábráját). önkormányzat stb. de ugyanilyen hatékony.200 kommunikáció lehetőségét stb. Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. család és barátok. – a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele. Előfordul. táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik. Újra hangsúlyoznunk kell azt is. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. veszélyes hulladék). ha jól méri fel. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. lakhely elvesztése) stb. amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. amit maga tud megoldani. munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. Előállhat olyan helyzet is. depresszió vagy egyéb mentális probléma). családsegítő szolgálat. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti. – a szülő betegsége (pl. illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak. segítséget és támogatást kapjanak. mi az. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l. alkoholbetegség. orvosi szűrővizsgálat szükséges. hogy azok a szülők. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. orvos. Ezért gon- . pszichológus. érzékszervi probléma). és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt. Elképzelhető. Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent. ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. A lényeg. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. és mihez kell mások vagy éppen szakember. – átmeneti krízis a család életében (pl. mert ahhoz pl. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. fejlesztő pedagógus. vagy később (pl. intézmény segítségét kérni.

ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. amivel ha élni tudnánk. vakság. . akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. hogy a mélyszegénységben. szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. ilyennek született (genetikailag determinált). ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl. Fiatal területről lévén szó. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. hogy minden perc. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. Ahogy a megoldás sem az. az agy tipikus fejlődése). Iskoláskorban már nehéz elképzelni. de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. akár megelőző tevékenységgel. hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét. Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. Ha azonban ma még nem létező. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások.201 dolnunk kell arra. elvesztegetett idő. Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). amivel sokszor találkozni lehet. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. amelyben a fejlődés zajlik. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon. mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). egyértelmű. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. hamar rájövünk. hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. Hiszen az agyi plaszticitás. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. könnyű belátnunk. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért.

2741–2744. Csépe. http://www. Fejlődéslélektan. J. Elbert. Osiris. B. Pantev. 103–125. (2001). E. J. Egyed. C. 233–257.francoisgrosjean. Bugán. A. De Haan. Kognitív tudomány. H. (2008). E. S-J. MA. J. B. Cole. Gondolat. H. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl. Hertenstein. 1–18. 1–11. Developmental Science. (2003). J. M. In: Pléh. Rick O. Psychology Press. M. (szerk. (1992). T. M. (1998). Csépe. Cole. Pléh Cs. (1999). In: C. K.. R. Witherington. 101–116. H. Mazziotta.. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. M. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. J. Public Health Reports. Infancy. L. Cs. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. New York. The Learning Brain.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. I. Gulyás. (2003).. Campos.) (1996). 191–202. (2005). Luciana (eds. Grosjean. J. Budapest. Taub.. 270. . Bruer. 539–559. M. Sign Language Studies. Toldi. M. Munakata. (2006). G. C. Probabilistic epigenesis. D.. (szerk. Budapest. 77. M. Blakemore. In: Oláh. Wienbruch. Constantine-Paton. Chugani. U. Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. Kognitív idegtudományok. 388–397.) (2003). Gy. Osiris. Budapest. M. Bradford/ MIT. A. Wiley-Blackwell. 58. 113. Rockstroh.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. In: Johnson. Kognitív fejlődés-neuropszichológia.. Gy. 305–307. The Myth of the First Years.. (2007). M. (szerk. D. Bruer. Johnson. T. C. Elbert.. B.. (2001). The brain and child development: Time for some critical thinking. Osiris.pdf. The Free Press. V. Lessons for Education. (2005). The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. W. Hubbard. Budapest. T. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. Gulyás. Fejlődéslélektan.202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole.. (szerk. Black. S. Experience and brain development. Cole. Gondolat.... B.). Johnson. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted. E. Kognitív idegtudomány. Greenough. (2000). Phelps. Budapest–Pécs. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan. Osiris. Dialóg Campus Kiadó.. és Frith. Cs. Gilmore (eds. F. M. J... Budapest.. E. Neural plasticity and development. Barbu-Roth.... ELTE Eötvös Kiadó. Journal of Neurophysichology. Gottlieb. 245–251. Wallace. 1.. Kognitív fejlődés. B. M. (1987). T. S. Rockstroh. A. Heim. W. (2006). S. Budapest.ch/Hungarian_Hongrois. Science. C. Budapest. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Blackwell Publishing. R. Osiris.. Gulyás. M. Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. A. Kovács. Cambridge. 1. Pléh.) The Cognitive Neuroscience of Development. T. Szente. Nelson & M.. (1987/2002). Child Development. (2005). H.. 307–320.. 99 (6). T. Y.. (1999). M. Kovács.. (1995). V.): Brain Development and Cognition: A Reader. J. Budapest. (eds.

Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. M. MA. D. 1. H. Furtado. 46. Y. Johnson. J. P. Atypical epigenesis. H. B. I. Rick O. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. Karmiloff-Smith A. 81–96. C. H. 13–18. H. H. (2000).. et al. (1996). In: Chamberlain. Mills. Magyar Tudomány. D. Mayberry. M. (2004). 389–398. E. Wiley–Blackwell. A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. A. In: Johnson. (szerk. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. A.. 41–57. Cs. Budapest. L. Development itself is the key to understanding developmental disorders.): Kognitív tudomány. M.. Spratling.): Kognitív idegtudományok. Cs.. Developmental Psychology. Karmiloff-Smith. Newport. 251–271. Lawrence Erlbaum and Associates. Morford. Budapest. Developmental Science.): Brain Development and Cognition: A Reader. In: Pléh. J.. (2002) Linguistic ability and early language exposure. NJ. E. 117–128. Lewis. S.. Gilmore (eds. (eds. (eds. D. 10.. (2007). Bavelier. Karmiloff-Smith. Neville. In: Pléh Csaba (szerk. L.. Y. A. Karmiloff-Smith. Cognitive Science. C. Zeanah Jr.. 11–28. Kovács. . I. Kéri. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. 71. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése.): Language Acquisition by Eye. Juhász. M. C. Mayberry. Munakata. M. Gilmore (eds.): Brain Development and Cognition: A Reader. Casey. R. (1990).. Rick O.. Sz. 38. Lawson.. Thomas.. Developmental Psychobiology. Fox. H. L. Reprinted. D. (2003). (1999). R.. 45. D. J... 10:1. H. Maurer. Neurobiological perspective on early human deprivation. American Scientist. Vol. B. Developmental Psychobiology.. Diamond. 287–292. Cerebral Cortex.) (2007). H. 14. Johnson. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban. Trends in Cognitive Sciences. Kazi. 111–128. Karmiloff-Smith. C. Neuroconstructivism. Gy.H. A. 2. Wiley–Blackwell. Rick O. 375–391. M. Munakata. In: Johnson. Sirois S. T. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. Nelson. Osiris. W. C. Mareschal. Neville. Y. 1. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. Munakata.. 8 ( March). (1990/2002). R. 97(3). Development itself is the key to understanding developmental disorders. D. (1998). H. 56–63. Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. (2002).. Johnson. T. 244–258. Child Development Perspectives. Lock. Karmiloff-Smith. Gilmore (eds.. Maturational constraints on language learning. P. S. A. H. (1992). (2002). Westermann. A. Oxford University Press. (2000). (2005). 254–281. 417. (2005). N. Nelson. (1992). C. Child Development. Mayberry. Volume One.. M. (2009). 75–81. (2007).. Munakata. Nature. A. The deprived human brain. Cambridge. 222–229. B.. E. Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework. 2. 46 (3). Gulyás.. M. Chugani. G. MIT Press. Y...): Brain Development and Cognition: A Reader. Morphometric study of human cerebral cortex development. Wiley–Blackwell. A.. Morford.203 Huttenlocher. Mahwah. Gulyás. A. Chugani. A. J... Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. (2009). Osiris. 122–128.. In: Johnson.. 163–183. Trends in Cognitive Science. 84–88. R.

Szente..) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. The MTI Press. Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers. issues. J. Hoke. . Increased Auditory Cortical Representation in Musicians. A. S. (2006). R.. Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy. J. 811–814. M. 5–15. M.. L.C. Neuroconstructivism. Wiley–Blackwell. K.. B. Mishkin. B. S. H. (2001). The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience.. H. 35–44.. 120... Thompson. Spratling. Westermann. 1009–1014. (eds. M... C. (eds. Shonkoff. 10.. (2009).204 Nowakowski. Embryological Development of the Human Brain http://www. N.. Andalman.... Ward. 56 (1). C. J. (2002). Sirois. Dialóg Campus Kiadó. C... Journal of Cognitive Neusoscience. A. Oostenveld. Munakata.. L. Scheibel. Sinha. From Neurons to Neighborhoods. 8. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. 231–256. Brett. A. 75–83.. Washington. C. C. Psychology Press. A. D. 17.. V. Ross. Rick O. and prospects. Knowland. (2007).newhorizons. Hove and New York. C. A. R. P. Mareschal. Sampaio. L. Y. A. E.. (2006). M. Thomas. American Psychologist. The Science of Early Childhood Development. F. In: Johnson. R. A. E. Snyder. Psychological Science. 17–20. M. Roberts Jr. 159–182. Neville. M. Roberts. A Bradford Book. & Nelson.. Luciana. 57–82. Pennington. 428–441.. (1996). (2007).. National Academy Press. E. Hayes. S. A. Toldi. Weber-Fox.. (2001). F. Ostrovsky.. C. M. R. R. General Principles of CNS Development. Brain.htm . Carr. 27. G. 392. Phillips. Myelination in the developing human brain In: Nelson. M. (1997). Engelien. Y. (1998). org/neuro/scheibel.. L. C. M. Gilmore (eds. B. European Psychiatric Review 2(1). Adams.): Brain Development and Cognition: A Reader. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy.. Budapest–Pécs. Nature. P. P. H. W. (1997). Johnson. C. J. D. D. Developmental cognitive neuroscience: Origins. Developmental Review. Thomas. Vision following extended congenital blindness. Developmental science and the media: Early brain development. C. Vargha-Khadem. Pantev. (1999).) (2000). Isaacs... Truwit. S. Developmental Science.

205 .

fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) .206 5.

hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. A veszélyek ismerete rendkívül fontos. Az ártalom következményei a hatótényező típusától. erősségétől. . tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek. Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja. jó részük ugyanis kivédhető. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra.

de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak. a jelen kötetben). fehérje. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. ólom és egyéb nehézfémek. drogok. bővebben Danis és Kalmár. Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. Ilyenek a sugárhatás. (Fifer és mtsai. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. ami szükséges az egészséges fejlődéshez. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. 2001. a jelen kötetben). az anya közvetítésével vagy közvetlenül. az ártalmas anyagok – például alkohol. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. esszenciális zsírsavak. 2000). cink. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l. a fertőzések. például a belégzés vagy a táplálkozás révén. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható. jód. Lakatos. hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. mint az oxigén. folsav.208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. egyes vitaminok és hormonok stb. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. vas. az agy fejlődése igen korán. A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. nikotin. mert az anyatejjel is . a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. Súlyos kockázatot jelenthet az is. bizonyos gyógyszerek. már az embrionális szakaszban elkezdődik. 2001). ezzel valójában csak az változik. Vannak ártalmak. mint az. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. Shonkoff és Phillips. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít. Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l.

Mindig az éppen fejlődőben lévő területek. mértéke). a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. 2000). valamint a figyelem. ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. Fontos tudnunk.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). Shonkoff és Phillips. mert az ún. az információfeldolgozás meglassúbbodása. A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. a súlyosságot (a káros hatás mennyisége. hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. struktúrák a legérzékenyebbek. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. ami esetenként igen súlyos. Az ún. amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg. Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. csökkent értelmi képességek. A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰. Ezt azért fontos hangsúlyozni. 2001. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva. Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk.

az alapvető különbség az. 2001). 2001). A baktérium. szenzoros (látási. 2001). A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad.210 kor lehet számítani. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. az 5. A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. a koraszülésért és több szülési komplikációért. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul. Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő. keretes szövegben. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért. kevésbé ismert következménye is van. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz. hallási) és mozgásfejlődési zavarokért.) . 2000). hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik. A krónikus ivásnak egy másik.1. mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni. aminek az lehet a hátterében. sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik. rubeóla. A csecsemő.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak.illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai. Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. (A magzati fertőzések két példáját l. Ezért fordulhat elő. ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának. valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. herpeszvírus.

fül. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak.1. A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések. mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. szív.211 5. szem. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. Azoknál. majd tartós elakadás következik. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. mások viszont még a feltevést is elutasították. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. 2000). akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak. szívritmus) és viselkedésére. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. időnkénti megtorpanásokkal. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani. azok csecsemőkorban ingerlé- . amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. 2003). agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. esetleg egészen a serdülőkorra. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún.

ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips.és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. –  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye. esszenciális zsírsavak. Azok a gyerekek. 2000). ill. cukorbetegsége (diabetes). A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l. a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. magas vérnyomása. A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. egyes vitaminok). Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. illetve csökkent mennyiségével függ össze. vas.212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. 2008. feltétlenül hozzá kell azonban tennünk. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával. A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is. de fontos tudni. Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot. Ha hiányzik. amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). a jelen kötetben. később ebben a fejezetben is). Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb. Shonkoff és Phillips. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. fáradékonyak és félősek. figyelmi problémák is előfordulnak náluk. 2001). hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja. Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). fehérje. és minél tovább tart. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. 2000). jód. Danis és Kalmár. A vashiányos csecsemők értelmi. A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). folsav. cink. de dohányzása is. A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen.és mozgásfejlődése késik. mint az agy nélküli magzat. –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. a csecsemő. akiknél a hiányállapot súlyos volt. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. a magzati és a születést követő időszak- .

intellektuális képességek. 5.. tárgyi. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. si zavar. 1978. az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk. Nyilvánvaló. Fokozza a veszélyt. alkalmasság utódok létrehozására.213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. Delange. Forrás: Black és mtsai. . o.1. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. ahol a jódhiány jelentős. A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul. Bleichrodt és Born. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz.1. Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. anyagcsere és szív. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek). de a csecsemő. ábra Összefüggések a szegénység. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l. hogy még az anya enyhe. ábra).és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. Rövid távú következmények: halálozás. az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya. megbetegedés. A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel. 2008. emberi. 2000). 244. 1994. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. de okok Társadalmi. gazdasági teljesítmény.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. Czeizel és mtsai. 2008. illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai.

a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. olaj. tej. tojás. milyen tanácsokat kap. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán . terhességi vitaminkészítmények stb. hogy milyen információ áll rendelkezésére. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. 2003. Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. ismeretek. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. 2002. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra.és drogfogyasztás. 2007). A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik. E meghatározás szerint az élveszületések kb. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő). de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. 1986. hiedelmek. Ebben természetesen szerepet játszik az is. jódtartalmú étrend-kiegészítők. Előfordulási gyakorisága. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. mint a jódozott kenyér. a szervezett szociális támogatást is beleértve. akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). 10%-a koraszülés. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. alkohol. Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. Veszprém. 2000). 2001. vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. ásványvíz. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. eseményekre vezethetők vissza. Shonkoff és Phillips.214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. Goldberg és Di Vitto. Wohlmuth. 2009). Puskás. attitűdök bonyolult szövevénye is. A jód természetes forrása az ivóvíz.

annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. súlya az idővel szabályosan növekszik. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. a köldökzsinór összepréselődése stb. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. a II. 2001. két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. 1983.). A másik indok összetettebb. Ennek okai igen változatosak. a stresszterhes otthoni légkör stb. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. 2000). Joubert és Ágfalvi. ugyanakkor meglehetősen gyakori. Intrauterine Growth Retardation. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek. még Gallai és Vetier. és ha nem. A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. kötetben). Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. 1988). hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. A perinatális veszélyeztetettség másik. Leitner és mtsai. Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat. Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés. rövidítése: IUGR. ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk.215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. Egyrészt. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik. Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás). . (l. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. az anyagi feltételek szűkössége. rövidítése: SGA. Mind a koraszülés. a veszélyek nem ismerete. Lehet genetikai eredetű. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat. Ha a magzat egészségesen fejlődik. minél kisebb a születési súly. a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly.

IV. epilepszia. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. mozgás. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma. 2003). a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. fokozott koponyaűri nyomás. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. fokozat: 5-10%. minél éretlenebb állapotban jönnek világra. hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. III. Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy). mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. bonyolult összefüggésrendszerben. A közepes (II. A súlyos (III. Lássuk. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. fokozat: > 90%) (Aylward. mind a kéregalatti területeken. a túlélőknél kamratágulathoz. Az enyhébb (I.216 rendszert. fokozat: 35-50%. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. A súlyosabb (III–IV. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül. fokozat: 15-20%. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. tónusvesztés és görcsrohamok. soktényezős. milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. 2003). izomtónusuk csökkent. A jó három évtizedes. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. II. Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. annál inkább. előfordulhatnak görcsrohamok. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I.és értelmi fejlődési zavar. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó. mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben.

3 Appropriate for Gestational Age. sőt. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. Schneider és mtsai. . hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. amelyet a „koraszülött” fogalom lefed. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-. Kalmár és Csiky. rövidítése AGA. 1978). A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl. hogy a csecsemőknek az a köre. A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg. Azoknál. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. Rose és mtsai. ha figyelembe vesszük. Goldberg és DiVitto. 2007. hogy homogén populációnak lenne tekinthető. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. Littmann és Parmelee. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik. 1989). a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. 2000). A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. 1986). Wohlmuth. Shonkoff és Phillips. 2002. 2003. hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony. potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. Amint az első igényes. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. igen távol áll attól. Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. 2008. peri. hogy a nagyszámú. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. 1994. kiderült. 2003.

Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. Stewart és mtsai. 1999). A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. Kalmár. semmi nem bizonyítja. 2002. Nem kérdés. Aylward. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. akik azzal érvelnek. Danis és Kalmár. hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. képességtesztek. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. ha az ilyen. viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. többnyire arra az eredményre vezettek. hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. Rose és mtsai. 2001). a jelen kötetben). Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. Ruske és mtsai. bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. Rutter. Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ . Mindebből nyilvánvaló. 2004. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. Ugyanakkor. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. 2005. tanulmányi eredmény) jellemzi. A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is.218 2004. 1998. 2005). hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- . 2007. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. hogy amikor megszületnek. hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. Le kell vonnunk azt a tanulságot. l. szinte mindig az derül ki. 2003). Olsén és mtsai.

ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. Kalmár és Csiky. a korrekció javaslata nativista. amikor az agy fejlődése gyorsabb. szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. Danis és Kalmár. Whitfield és mtsai. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent. és beavatkoznak az érési folyamatba. Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. Kalmár és Csiky. Shonkoff és Phillips. 2. Látványosan érzékelteti ezt az 5. éppen abban az időszakban. G. 2003. 1994. 1994. de tény. valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. A koraszülöttség önmagában nem kórok. amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának. 1994). Nézzük.2. de az bizonyos. 2003. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. Shonkoff és Phillips. időre érkezett újszülöttek. C) 32. mint bármikor máskor az élet során (Aylward.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. 2003. ábra. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan. a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik. Gesztációs kor hetekben: A) 24. A B C D 5. 1997). D) 36 Forrás: Gottlieb. a jelen kötetben). Katona. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. míg ellenzése empirista szemléleten alapul. kötetben. . még Danis és Kalmár. 2000). Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. 1999. mint a velük megegyező naptári életkorú. Danis és mtsai tanulmányát a II. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos. (2007. 2000). milyen segítséget kínál az interakciós modell (l.4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken.2. B) 28.

A szülők sok időt tölthetnek az osztályon. kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése. hogy amilyen mértékben lehet. 5.és az erős hangingerek csökkentéséről. A kórházak hiányos felszereltsége. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások. 2000). A baba nyugalmának. és amennyire a koraszülött állapota megengedi.2. 1975). sőt. magukhoz szoríthatják babájukat. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is. Danis és Kalmár. 5. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. Az egyetlen lehetőségnek az tűnt. ajánlják az ún. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l.2. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb. Csak olyan megoldás jöhetett számításba. Egy kenguru anya 30 kg is lehet. 2000). 1 g súlyú és 2 cm hosszú. kicsinye ezzel szemben kb. A stressz immár nem az anya felől. az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére. a csekély számú ápoló személyzet. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. kenguru-módszert (l. csu- . közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. karjukba vehetik. az inkubátorba benyúlva simogathatják. keretes szöveg). 2005. Egyre több helyen teszik lehetővé. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. amelyek sokszor fájdalmasak. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. Shonkoff és Phillips.

viszont már megszületésekor képes rá. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt. 2004.221 pasz. és megindult súlygyarapodása. 8 hónapig él az anya erszényében. a bőrével érintkezve. ezt saját igénye szerint teheti. hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai. és azt csak akkor hagyja el.jpg csökken.uconn. de az érdeklődést fölkeltette. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből. A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját.1 kép). A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb. A kengurubébi még könnyen kihűl. és egyre többen látogattak Kolumbiába. amelyet már méhen belülről ismer. optimális a szabad légzéshez. ábra.edu/images/neonat04. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli). ábra A kenguru helyzet 5. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5. 5. szopással szerzi meg. Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel. A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét. 5. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap.3.1. ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták. és amint szopni képes. rendszeresen. kép: Egy kenguruzó anyuka www. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is.advance. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként. de alkalmanként behatárolt időtartam- .3. A kis kenguru kb. Winberg. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. azzal a feltétellel.

2002. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. magabiztosabbak lettek abban. az anyára gyakorolt hatás is. és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. Hámori. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. Kalmár.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. hogy a módszer biztonságos. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb. A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. 2004. A legmeggyőzőbb talán az. hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. 2010. A kutatási eredmények azt is valószínűsítik. és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. ellenáll nekik. szükség esetén oxigéntámogatás mellett. Tamis-LeMonda és Roberts. mint a kockázatmentesen fejlődőre. további irodalom l. kevesebbet sírtak. Ribiczey és mtsai. Önmagáért beszél az az adat. és kevésbé éreztek félelmet. Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. 2002. 1996. 2007). 1999). Smith és mtsai. de a különböző rizikótényezőknek kitett. sem az anya esetében. 1993. és hosszabb ideig szoptattak. mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. Schneider és mtsai. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. Sameroff. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. A kenguruzó anyáknak több teje volt. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. . 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat. önálló légzésre. hogy hazaadják őket. Forrás: T. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg).

1992). nehezebben értelmezhetőek. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. kevésbé éberek és lassabban reagálnak. 1997. Wijnroks. 1993. 2002. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. pre. Kevesebbet mosolyognak. Nehezebb őket megnyugtatni. Spiker és mtsai. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. kevesebbet vokalizálnak. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. többször fordítják el tekintetüket. A kutatásban használt. a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. Goldberg és DiVitto. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. Az apró. Általában passzívabbak. azaz a gyerek állapotától. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. 1998. 2007. Bradley és mtsai. 1999). Ami a gondozói oldalt illeti. Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. Cohen és mtsai. hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét. ha számításba vesszük. Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. 1998. 2002. személyükre irányuló figyelemben. Nem elég. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. 1996. amelyek a gondozóval való interakciót. A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. Tamis-LeMonda és mtsai. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok. Landry és mtsai. valamint a nyelvi háttér szerepére. további hivatkozásokat l. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. ezért nehezen hozzáférhetőek. a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony. Kalmár.és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. Ribiczey és mtsai. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. Tamis-LeMonda és Roberts. valamint a stimulációnak (pl. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. a stressz vegetatív jeleit is. A gondozó feladatát tovább nehezíti. ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. Wijnroks.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. Kalmár és Csiky. 1998). 1994. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. Egy nagyszabású Los Angeles-i. Danis és Kalmár. ingerlékenyebbek. sőt. amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . Landry és mtsai. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak. törékeny. és többször nyűgösek az anyával való interakció során. A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l.

a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. 1997. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli. A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat. Holmes és mtsai. az számtalan egyéb feltételtől függ. 1999). hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül. Danis és Kalmár. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. és maguk is visszahúzódnak. vagy elbizonytalanodnak. 1998). amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. 1989. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. 2007. valamint Ferenczi. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai. Úgy tűnik. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. de hogy miképpen. A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. 2002). 1984. A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. Tamis-LeMonda és Roberts. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. passzívak lesznek. . hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést.224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak. Kalmár. Wijnroks. vagyis azt. ami a koraszülött csecsemők passzivitása. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. a kontaktusfelvétel nehézsége. 2002. Kalmár és Csiky. Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. Lehet. a jelen kötetben). Goldberg és Di Vitto.

amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky. amit a koraszülöttség képez. A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. Danis és Kalmár. a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. McCarton és mtsai. . családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik. fentebb. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. érzékszervi. 1999). Shonkoff és Phillips. A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. 1999. gyógypedagógushoz – utalják. rendkívül összetett jelenség. 1994. Blair és mtsai. aki természetes körülmények között az anya. 1997). amelyek a sajátos igényű gyereket. hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. Bradley és mtsai. 1995.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. valamint Varga és mtsai. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. Mindez érthetővé teszi. amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. a diagnosztizált testi. miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. a jelen kötetben). és nem szolgálja igazán a megelőzést. Amint az előzőkben láttuk. hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. a jelen kötetben). 2000). hogy az a rizikó. mozgás. Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. gyógytornászhoz.

226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. P. C. K. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis. hiányállapotok.: Goldson. (1999). Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is.. M. (1999). (1994). méreganyagok. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants.): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. New York. P. S. Ribiczey N. Kalmár M. Katona F. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. A lakosság jódellátottsága elégtelen. 131–160. Medicina. 6. E.. Bee. Oxford University Press. úgymint fertőzések. 101–113. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi.. megjelenés alatt. NICU. Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. P. A. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja. (2010). amely ennek teljesülését megakadályozhatja. Csiky E. and developmental issues. innen érhetik a magzatot ártó hatások is. L. Csiky E. Van lehetőség a jódpótlásra. In. 1 (4). 515–520. Hammond. Kangaroo care of the premature infant.. Barnard. G. (1984). AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. Kalmár M. S. Alkalmazott Pszichológia. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. Magyar Pszichológiai Szemle. Kalmár M. (ed. A. Klinikai fejlődésneurológia. I. Aylward. (2002). Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének.) Handbook of Pediatric Psychology. 34 (3–4). 43–54. In: Roberts. amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. Verhulst. Wright. 7. New York. „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében. prematurity. The Journal of Pediatrics. Guilford. (1999). 139–170. Journal of Pediatric Psychology. 115. (1989). Budapest. M.. 34–42. G. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. 253–268. G. Táplálkozás-allergia-diéta. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. M. J. Az a periódus. Aylward. H. C. Neonatology. Pfeiffer. (ed. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. hogy a gyerekek egészségesen szülessenek. G. 27. amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják.. és fejlődésük zavartalan legyen. Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. még a magzati korszakra esik. Sajgó. (2003). . (2001). Infant Behavior and Development.. Alkalmazott Pszichológia.. E. Aylward. I. 37–45.

Di Vitto. S. Rivera.. (2004). 243–260.diéta. Lindsay. Samson. M. Cohen. premature infants: Participation and intellectual development.. . (1992). 339–360. A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. D.. NJ. New York. Allin. Pediatrics. Frangou.. premature children living in poverty.. Stewart. Ramey. Farkas. M. K. . In: Bornstein. E. Táplálkozás – allergia . M. J. (2000). Developmental Science. Norwood. 114... S. D. (1978). Mundform.. 7.. Beek.): Handbook of Infant Development. Freides. K. Aquino. Georgieff. American Journal on Mental Retardation. In: Greenbaum.): Handbook of Parenting. S. 1–11. (1984). Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. C. Parenting children born preterm. NJ. L. 37–50. 542–554. 65. (2001). (eds.227 Barratt. Monk. Oxford. D. P.... F. 59. The role of iodine in brain development. T.. Infancy research. Caulfield. Y. G. E. Proceedings of the Nutrition Society. Fifer. Z. Rifkin. W. N. 36. M.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. 1267–1271. (eds. L. K. Blackwell’s. Medicina. A.. Child Development. (2001). (2001). 1198–1208. 346–360. Auerbach. Taylor. A lakosság jódellátottsága elégtelen. C.. Fogel. Fearon.. O’Connell. Barnard. Goldberg. H.. M. A.. R. E.. G.. 371. Blackwell’s.E. (1992). L. H. van. J. 75–79. Rátay Cs.. Oxford. 1. 367–371. A. 101–113 Beckwith. E. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. W.. Delange. Black.. Early intervention for low birthweight. M. H. C. M. Bleichrodt. Blair. R. P.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives. 99.. M.... Bhutta. L. Nosarti. P. (1994). Mathers. S. (1994). Czeizel E.): Handbook of Infant Development. Beckwith. 641–659.. Murray. Hardin.. The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus. Casey. In: Bremner. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy. Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight. J. (2001).. (Eds. D. (2008). L. (ed.. (2008).. In: Stanbury. Infant Behavior and Development. J. Grose-Fifer. (2007). Born. 3. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). and practice. (2002). C. 195–200. A. policy. G. Ezzati. (1994). Fogel. Bradley.. Prenatal development and risk. Blackwell’s. 3. Parmelee.. Oxford. Hammond. S... Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting. Bee. K. H. 505–542. 34–42. Gottlieb. (1995). Mahwah. Whiteside. Sajgó. J. Biochemical Society Transactions. 63.. In: Bremner. Ablex Publ. H. Sigman. Probabilistic epigenesis. P. C.. M. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. Pope.. L. M. M.. Rodning. H A. I. R. 6. Budapest. B. Lancet. J. (ed. J. Cognizant Communication Corporation. P. M. Cohen. F.. Vol.. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. B. C. Van lehetőség a jódpótlásra. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study. De Onis. Lányiné Engelmayer Á. Child Development. C. Kelleher. Az értelmi fogyatékosság kóreredete. G.

Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU. Kutai.. Jankowski. 367–378. J. an example to follow from developing countries. F. Bernbaum.. A. C. S. McCormick.. Medicina.. Korner. R. E. J. 139–170. (2007). A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. M. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children. Puskás. H. Haley... Doktori értekezés. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. 1 (4). J.. Katona F. J. Kalmár.228 Grunau. Ruiz-Peláez. Bennett. J. F. E.. Budapest. Charpak. G. (2007). 361–367. 102. 69. 113 (3). A. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai.. (1978). 293–300.. Casey. R.. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging. Effects of waterbed flotation on premature infants. M. 1172–1184. P. A. Child Development. L. (1989). Yu. Applied Developmental Psychology. Bauer. R.. M.. S. Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. M. Csiky. C. (2005)... Journal of the American Medical Association.. Corvinus Egyetem. Pediatrics. 523–533.. 43–58. E. Harel. R. J. W.. S. E. S. Y. C. G. (2010). Medical correlates of infant development. Many. M. Smith. Demográfia. M-R. Parmelee. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján.. (1988). M. Csiky. (1998).. R. 76. Developmental Psychology. 0–2 éves korúak adatai. J... L. Joubert. B. C. 33. 36. Landry. 1040–1053. Cuervo. Fitzgerald. Kangaroo mother care. Brooks-Gunn. Jankowski. (2004). Klinikai fejlődésneurológia. R. L. I. Feldman. 2010/1. E.. Fattal-Valevski. Swank. (1994). J. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development.. 781–786. A. Child Development. J. H. J. Van Rossem. Rose.. ELTE Eötvös Kiadó. Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term. F. H.. Miller-Loncar.. (1998). P. J. Miller-Loncar. Scott. 56 (3). 3. C. Kraemer. 81–137. British Medical Journal. Tóth.. Whitfield. (1975). McCarton. Gyurke. C. D. Gyermekgyógyászat.. K. Haffner. 34 (3–4). J. J. I. (1997).. P.. Swank. L. L. Feldman.. K. S. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból.. 61. Intelligence. Budapest. 126–132. M. 329. Broyles. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition. 43–54.. Kalmár. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi.. N. The development of high-risk infants in low-risk families. Cosper. Vainionpää.. hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia. (1983). J. S. 105–123. T. J. Holsti. C. 329–336. Rizikómentesen született. 277. Olsén. D.. F. Meinert. Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk. Van Rossem. Ribiczey. S. H. . F. E. R. Järvelin. 39... 107–139.... A. Weinberg.. Bassan..... (2000). K. Jaffa. A. 16. prospective study. Reich. Geva. Ágfalvi. Pääkkö.. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. C. Pain. 470–474. Magyar Pszichológiai Szemle. Á. (2005). Joubert. Journal of Child Neurology. E. Oberlander. T. Landry. (2008). (1999). Tonascia. 1179–1182. K. L. R. Pyhtinen. D.. N. M. Pediatrics. L.. A. Rose. F. W. Tyson. Wallace. Holmes. A.. Smith. E. Alkalmazott Pszichológia. Solimano. C. J.. Budapest.. N. M. L. R. H. Pediatrics. Littmann. (1999). Kalmár. M.. P. Kalmár M.. C. Leitner.. Posner.. Korkman. H. 15.. (1997).

In: Zeanah. S. M. S. Wyatt. Damast. Miller. T.. P. M. Holsti. Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure. J. Pathways to developmental outcomes in preterm infants.... O. L. Lewis. Guilford. 19. In: Fitzgerald. 47.. 855–864...): Handbook of Infant Mental Health. Jr. Archives of Disease in Childhood.. European Journal of Psychology of Education. L. Early Development and Parenting. Wolke. H. A. Sameroff.. (1993). Developmental Psychobiology.. Murray.. (1996). C. (2009). (ed.. (2004). Baldwin.. Journal of Child Psychology and Psychiatry.. Foster. C. L. 226–233. E. In: Véghelyi. Washington. Lancet. T. (1998). Models of development and developmental risk. 385–406. From Neurons to Neighborhoods. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. language. C.M. (2005). K. P. D. ELTE PPK Pszichológiai Intézet. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review. Moseley. R. D. C. UNICEF (2009). (eds. J. M. Whitfield. L. Winberg. Bornstein. K. S. V. D.. L. D. Townsend. (1993). 2 (3).. J. R. N. National Academy Press. and living skills. Meyer. F. 77. J. Stewart. H. Amess. Kingsley. Kirkbride. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. F. 7. Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. Ö. (1996). .. Karraker.. Wildin. 5. J. A.. Ferguson. P. Koraszülöttek. S. Grunau. H. S. J. L.. Szakdolgozat. P. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm.. 455–517. T. H.): Infant Development – Ecological Perspectives.. 19–30. Phillips.) Az újszülött.... Brooks-Gunn. 64. A. Murray. C. 754–768. G. I... E. The Science of Early Childhood Development. RoutledgeFalmer. 1653–1657. J. Baumwell. Schneider. H. L. R. Denson. J. P. Tamis-LeMonda. Enhancing maternal interactive behavior and child social competence.. Rifkin. S. Townsend. Wohlmuth. E. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. 43. Smith. V. D. New York. A.. M. M. European Journal of Developmental Psychology. R. 3–13.. (1997). W. Luster. E. (2000). Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants. P. (szerk. M.. S. (2005). E. J. (1986).. D. A. Schlagmüller. 37.. Budapest. Rutter... Shonkoff. 221–252.. New York. 217–229. Child Development. H. Roberts.. W. R. 85–90. Hámori. S. Wijnroks. 173–183. (1999). P. Tamis-LeMonda. Roth. Developmental Medicine and Child Neurology. Stewart. 353. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability. Pathways to school achievement in very preterm and full term children. (2002). Early Development and Parenting. Landry. Rifkin.229 Ruske. M. Spiker. Kerpel-Fronius. E. Swank. (2001). Akadémiai Kiadó.

Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ. ismeretek. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után .és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. Andrek Andrea1.230 III. fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1. Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság.

231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. . kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. amelyek kedvező esetben támogatják. ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban. A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra. kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes. jóval szerényebb képet kapunk róluk. mint amilyenek valójában. élettani menetét. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok.

Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. mások számára keserves. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. miért és hogyan. Az önismeret. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. szociális szempontból megközelítendő életszakasz. míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. a szociológia. 2004). TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. Az is nagyon változó. demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen. nevelésének kérdéseivel. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. 1969. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. az antropológia. a jó színvonalú felkészítés. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg. A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. Stewart. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. 1991). legalább ennyire érzelmi. 2009. a család működésével. esemény. így a lélektan. a néprajz. A történeti. sőt társadalmi. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. a kultúrtörténet. traumatikus élmény a szülés. Gelis. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. hogy melyik családba hány gyermek születik. . a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk.

. kulturális kereteket is. hány éves. hogy akar-e valaki gyereket. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. gazdasági változásokkal. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. netán büntetésének tekintették-e. hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. gyermekszüléshez. fiú és lány. amelyekben a gyerekek és szüleik. Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. amelyek a meddőséget. anyasághoz. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. nagymértékben függ attól. milyen információkhoz fér hozzá. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. hogy hol. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. szenzitív időszakot (Epstein. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. vagy sem. illetve a saját ösztönei- . vagy hogy a természetre. az egyén és a közösség viszonyáról is. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. ismereteire támaszkodni. de egyben jelzik azokat a társadalmi. rítusoknak az alakulását. egyfelől abban a tekintetben. amelyek a fogamzáshoz.233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek. várandóssághoz. a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. és ennek milyen következményei voltak. családjaik élnek. A gyerekvárással. a lélekről. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. mint az öltözködés. a szülést. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. Az. hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. mennyire támogató ebben a környezete. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. és az azt követő korai. 2009). a várandósság alatti szexuális élet. milyen az egészségi állapota. társadalmi viszonyokról. a szexualitásról. a várandósságot. másrészt. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. Az. a szülési pozíciók stb. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő. szülőpár. ellátások elérésére. milyen anyagi és szociális körülmények között él. szüléssel. a társadalmi keret és a gyerekvárás. gyerekekhez való viszonyáról. intézményekre bízzák magukat. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. illetve a szakemberekre. szülőként. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora. de a történeti elemzések. mikor és hányat. hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának. milyen iskolai végzettsége van. hiedelmeknek. a rokonoknak és a szakembereknek. megvásárlására. Egyrészt világosan jelzik. a bő gyermekáldást. Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. mennyire képes és akar saját erőforrásaira.

a coitus interruptus a leginkább használt technika. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. Egyetlen terület van. Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. így a leginkább veszélyeztetett – szegény. Várkonyi. Svédországban például 1974 óta. és ennek részeként a háborítatlan szülést. óvszer vagy tabletta. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. a szülést. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását. 1990). ami megbízhatatlan. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. nem terjedtek el. 6. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés. Ennek következménye.1. művi meddővé tétel. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. későbbiekben pedig a gyerekek életét. vagy idegenkednek tőlük. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. más technikák – kondom. Figyelemre méltó. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). intrauterin.234 re. keretes szöveg). művi meddővé tétel. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. 6. és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. az egynapos szülészetet. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. a gyógyszerek. noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. ha az anya életét veszélyezteti. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. Ennek jó jellemzője. de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot.1. amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák. Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején.

fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. Janky. MTA Szociológiai Kutatóintézet. amelyet az intézményesített. 2010. Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár. Neményi E. . a gyerekvállalás körülményeit. Kalányosné. szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. Budapest. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra. Neményi M... Védőnők a nemi. 1999). 2000–2001). jelentős helyet kap a kutatásokban. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. hogy a nemiségről. mert rendkívül drágák. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata. az érzelmi és szexuális kapcsolatról. ismeretterjesztési módszereket. a várandósságról. 2001. A nőirodalomban. a férfi partnerek felelőssége. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. 1990. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst.1 Bár a roma nők várandósságával. választások kérdését járja körül. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet.és önismeretről is. feladata e téren alig merül fel. 1999b). a család kiemelt helyet kap elemzésében. annak ellenére sem. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. nem pedig a várandóssággal. elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. a döntések. noha a gyerekvállalás. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. Ha úgy gondolnánk. hanem azért is. Losonczi. Ennek csak egyik következménye. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. ahol bizonyosan középosztálybeli.235 se nem csak azért okoz gondot. Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. 1991. aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. a fogamzásszabályozásról. 2007. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. a párválasztásról. 1999. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. hogy a családdal.

örökbefogadás kérdései. A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. önmaguk továbbörökítését látják. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. és persze az ellátórendszer is. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. várandósság. amelyek messze túlmutatnak a technikai. és aki szereti őket. miért akar gyereket. az elöregedés veszélye fenyeget.”2 Jól látható. amelyek a családokat. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. béranyaság –.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt. a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. illetve partnerükkel. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik. megvalósíthatósági kérdéseken. erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott. 2000. társadalompolitikai kérdés is. nőket orientálni akarják. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. hogy a fogamzás. hogy ki. Közismertek azok a törekvések. krízisterhességből. politikai kérdés sok országban. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. családjuk teljessé tételét. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. Nálunk meglepően kevés szó esik arról. adóztatják. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel.236 nemzetközi tendenciák. szülés sok tekintetben politikai. a gyermekszülés. és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. de a többi testvér. megölt – újszülöttek. Kínában) éppen a több gyereket büntetik. Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. a gyermekvárás és a szülés. míg más országokban (pl. a közösség. családjukkal és a közösséggel a várandósság. valamint az azt követő első. akit szerethetnek. A családtervezés.wh o. 2 http://www. egy gyereket. Neményi. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. nők helyzetére nézve. gazdasági. Ugyancsak egyértelmű. gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. az érintett gyerek. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal. Ezekben az esetekben a társadalmi. 2010). a szülés.

ismeretekkel nem rendelkező. alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi. ahol a komplex család. A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is. nem csak nálunk. és a trendek állandó változást mutatnak.pdf .ksh. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www. 6. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. a jelen kötetben). a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre. és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya. bővebben Herczog.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. a kétgenerációs család elterjedése. 2005. A korai.1. a jelen kötetben). 6. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás. Herczog. táblázat Születések. Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől.és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani). és a nők. munkavállalásának növekedése. akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné. l. de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének. az életforma változása. l. 2005. a gyerekek számától függően.237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg.1.hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez. gyermeknevelést. Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak. táblázat). Pongráczné. 2002. tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó. családi állapottól. a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l.ksh. iskolai végzettségtől. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal.

de ettől nem függetlenül a várandósgondozás. .7 év volt.ksh. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25. gyerek nélküli fiatal felnőttség is. ha a különbségek jelentősen nőttek is. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is. kerületben – az arány csak 23-24%. szociális minimum meglétéhez. valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás. hol lennének tennivalók. és XII. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők.4 Szabolcsban.8%-át érintette. de felértékelődött az aktív.7 élveszületés jutott Budapesten és 59. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. 42%-ának már van élve született gyermeke. jóval később érnek pszichológiai. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban.238 oszlás is mutatja.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. míg 1990-ben 23.3 év). (2000-ben ez az arány még csak 25% volt). míg Budapesten a legmagasabb (29.4 Jelentősen változott.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. Kiemelkedően magas (8. II. kétharmaduk élettársi kapcsolatban él. míg Jász-Nagykun-Szolnok. és világosan jelzi a családalapítás.pdf. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb).9 év) az első gyermek születésénél. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban. A számok mindenhol csökkentek. hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett. 2008-ban ez 39. addig 2008-ban Budapest. a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek. a terhesség alatti életmód.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ennek egyik oka. Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. addig 2008-ban ez az arány 8. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét.5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek.4%-át. hogy a fiatalok tovább tanulnak. Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon. Rendkívül jelentős változás ez. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét. A budapesti adatokat tovább árnyalja. jelezve. Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák.2%) Magyarországon a koraszülések száma. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7. társadalmi értelemben.

illetve az ún. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. Ha országok között vizsgálódunk. és iskolai fokozatonként csökken. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség. Portugáliában. majd Magyarországon vannak. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is. o. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak. mert . Ausztriában. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. a juttatások. Tanulságos az is. a lehetőségek és a közvélemény. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. akkor is feltűnő.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél. 15. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők.” (Kamarás. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. bűntudat feldolgozására sem. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. Olaszországban. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. Az alacsony születés. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász. hogy a 20 évnél fiatalabb korú. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. a tájékozottság és az ismeretek. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás. az oktatás is. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra.6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. a tömegtájékoztatás. Bulgáriában. a kultúra. Görögországban. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. A gyerekszám és a gazdasági. hogy a jómódúaknak kevés. a lehetőségek hiányával. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. „válsághelyzet”. így olyan megoldást kellett találni. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. súlyos károsodás). így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. 1999. Máltán. gimnáziumba járó. noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig. mint a magasabb végzettségűeknél. milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. felvilágosításra. ami azért is érdekes.

hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. olyan helyre nem fogok szülni. . hogy ők jól kijöjjenek.) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. szeretnék utazni. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés. hogy tudjak szórakozni is. Meg fogom oldani. Fontosnak tartom az anyagiakat. ők is szeressék egymást. hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai. ahol nélkülözni kellene.” (Gergely. nem vagyok egy tyúkanyó típus. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. felmérés. o.240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. Meg kell teremteni a körülményeket. leginkább a szülésre való felkészítés. utána jöhet a gyerek. Nagy-Britannia. sem anyagilag nem elérhetők. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is. Eltérő okokból és hagyományok alapján. nem akarok a család rabja lenni. és sokak számára sem földrajzilag. A szülők közti kapcsolat a fontos. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni. most szükség van erre is. de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. 2010). ezzel is aláhúzva a tényt. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek. Franciaország. tapasztalatairól és ezek következményéről. de az anyagi oldala is számít. társaságba járni. 2006. inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még.ksh. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. Svédország.pdf. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. kismamatorna ismert. A döntések sok mindentől függnek. 68. Addig nem vállalok gyereket. 6 7 http://portal.7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat. Észtország. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. Dánia. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. A következőkben a várandósság. Egy gyereket szeretnék csak. az. mint más európai társaik.

zaklatják a nőt. erőteljesen zavarják. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. többnyire hormonális úton. Nem ritkán át kell gondolnunk. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. a teremtés élménye. szüleinkhez való viszonyunk. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. a kiteljesedés. párunkkal kapcsolatosan is. hirtelen változások. születésünk. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. Természetes tehát. és így tovább. érdeklődő odafordulás. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. művészeti alkotásokban. Kezdetben például az egyik fő feladat. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások. előbukkanhatnak a fantáziákban. majd magzat fejlődését is. ha a segítő tudja. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. furcsa fantáziákkal. a nyitott. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. a jelen kötetben) tekinthető. Önnön létünk értelme. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. úgy testi. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben. Később. hogy váratlan. ha szélsőséges félelmekkel. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. A rendezett. sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. tudatosan jelennek meg. hogy immár kettejüket is ellássa. hogy alapvető változás zajlik. szélsőséges reakciók. a keringési rendszer és a légző . Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. hogy természetes jelenségekkel találkozik. mint lelki értelemben. álmokban. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. például a pubertás és a klimax időszakához. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. főképp. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. Ez önmagában csak annyit jelent. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. A legtöbbször mindez elég is. Danis és Kalmár. akár undor. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak.

242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. valamint azt. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. Az archaikus. hogy a gyermeket önnön részének tekintse. ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. illetve a gyerekkel kapcsolatban. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. Ezt segíti az is. és a nő reproduk- . hogy „önálló lény van bennem”. a méhszáj puhulásával. Ez sokszor nem könnyű lépés.” Testileg és lelkileg is el-. tehát belső elkülönülést eredményez. 1959). – A harmadik szakasz a leválás. valamint a szülés után ellátásához egyaránt. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza. Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. hogy az apáknak is. illetve be kell fogadnia a gyermeket. hogy most már elkülönülten élnek. módosíthatja. felnöveléséhez és megszüléséhez. tehát annak elfogadása. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az. A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. Összességében elmondható tehát. Mindenekelőtt az. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. a szoros fizikai kontaktus átalakul. Elfogadja a másállapotát. hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. majd megszületik a következő gyerek. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé. hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. mégis összetartoznak. például az izületek lazításával. az elválás a gyerektől.

a jelen kötetben). Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi. még 6. hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . még Nguyen. vagy akkor. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l. keretes szöveg). átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. és idősebb korban is szülnek gyermeket. szoptatással. sorjában évtizedeken keresztül. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. ám a házasság. ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. Részben ezzel függ össze. ha viszonylag sok gyerek születik. feladata. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. illetve gyermekei nevelésével tölti. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak. a szülés. a szoptatás.2. jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. társadalmi nyomásnak –. vagy akár több gyermek is. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel. Érezhetően más értelme. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás.

A NOE tagjai azok lehetnek. így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. Ha ez nem lenne. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés. aminek alapja lehet világnézeti. a gyerekek gondozásának. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése. önnön szülési kompetenciájában. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. Ennek mellékhatása természetesen az. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. félelmekkel teli. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. Így a modern. Mindez számottevő segítséget jelent. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével. 6. középosztálybeli ember számára a nagy család. Ugyanakkor a szocializáció. vallási meggyőződés. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. . és fellépjen azon intézkedések ellen. azzal a céllal. kihalna fajunk. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni.noe. a szolidaritást. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. a családi. nevelésnek közösségi formáira. a több testvér az élet alapvető célja. holott a gondozás. gyereknevelési támogatásokat. ahogyan ezt a családtörténetekből. a sok gyerek utáni vágy. fenntartásához.2. Az egyéni. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. egyben kifejezi az összetartozást. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009.pdf.”8 Érvéként gyakran elhangzik. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel.

hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. a mentális állapot. a gyerek érkezésére való felkészítés. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. A növekvő számú tizenéves terhesség. A szakemberek – védőnők. visszaemlékezésekből. ami sok országban sikeres. sőt sok felnőtt életét is. így a szexuális életre is. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. (Szívós és Tóth. Emellett az is tény. továbbá. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. illetve a szülésre. orvosok. a várandósgondozás. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. majd az azt követő gondozás. hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján.245 gálják. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. vagy nem akar a párkapcsolatokról. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére. ismerethiány nehezíti a serdülők. Magyarországon a fo- . hogy a szegény családokban általában több a gyerek. az éretlenség. A szülők jelentős része nem tud. A gyakorlat azt mutatja. egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. Magyarországon ez még ma is nehéz. esemény utáni tablettahasználat.és önismerethiány. és az is igaz. a fogamzásszabályozásról beszélni. noha a családtagok. a véletlenekre is. a nagyfokú test. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. a szociális helyzet. hiteles információhoz való hozzájutás. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában. Ez is intézményesült. a szexualitásról. de gondot jelenthet a megbízható. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. Az oktatási. fogamzásszabályozás terén. és a minták egyértelműek voltak. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. abortusz. A könyvek. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. Azt is tudjuk a különböző leírásokból. ha a szülők dolgoznak. 2004) Gyermek. Ennek oka lehet a fiatal kor.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek. barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. az ismerősök. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. kérdések és válaszok. Nem ritka az olyan életforma.

és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. az egyedülállók. A szegény. vagy segítséget kérni valakitől. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. segítését igényli. egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. így a következményekért is többnyire ők kell. alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság.246 gamzásszabályozás. »kultúrájukban gyökerező«. Az is nyilvánvaló. akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. erőszak következménye. ami a várandós fokozott gondozását. szakmai kapcsolat megerősítése. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. de elfogadják a helyzetet. hogy viseljék a felelősséget. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. adott esetben a terhesség megszakítása. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. akik valóban várják a tervezett gyereket. Mindenképpen fontos. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. különösen. hogy a szegény. nem érzik. és kellő segítséget. egészségügyi. ami tovább nehezíti a megélhetés. »tipikus cigány de- . akkor különösen figyelni kell arra. információkat. a súlyos szociális. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. a partnerkapcsolati problémáktól. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. a bűncselekményekig. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. lakhatás. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. korántsem volt jellemző a cigányokra. Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. halmozottan hátrányos helyzetű. a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. azokétól. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. ami lehet támogató családi. kevéssé urai saját életüknek. hogy az iskolázottság. életszínvonal növekedésével. gazdasági problémákon át. hogy egyedül képesek változtatni. az előrelátásra való képesség. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai. amint azt például a Láposon. 2002). mi az oka annak. hogy a fiatalkori anyaság. állandó partner hiányától. Közismert. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. megbeszélésére. tudatában vannak annak. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. Ha az anya úgy érzi. például. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. ellátást kapjon. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése.

a fogamzásszabályozás. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. szociális ellátás igénybevételére. sok országban ismert és követett gyakorlat. 2003). életmód is elérhető (Durst. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. növelheti az anya önbecsülését (Valdez. így sok gyerek azért születik meg. 2001. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók. hiszen másfajta státusz. A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. hanem időben változó. Másrészt az iskolában sikertelen. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. mint a helyi cigányok. sokkal inkább arról van szó. ami nem roma sajátosság. vagyis ez jelentős csökkenés. minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. 2007). és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. hátha fiú lesz. Napjainkban felmerül a vád. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. munkalehetőségeik felkutatására. 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. szakmatanulással radikálisan csökken. és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. 2001). egyben feladatot. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására. […] A láposi cigánylányokról. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született.” (Durst. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. amely felnőtté teszi őket. Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. A gyakorlat azonban azt mutatja. és biztonságosabb életfeltételek. amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. amelynek jellemző jegye. Hasonlóképp. a mai középnemzedéknek átlagosan 5. Janky. »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit. és nem részesülnek olyan ko- . a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. és egyértelműen követhető. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés. önmegvalósítást is. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. Ez olyan erős tényező lehet. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. 2006).247 mográfiai magatartás«. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«. mert ez a megélhetés forrása. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. irányt ad az életnek.

amely az anyát magzatával összeköti. 2008). hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak. Képes változtatni étkezési. hogy nem csak szociális problémáról. 1999. hangjai evolúciósan rögzített. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. Érdemes látnunk egyébként. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. hogy a koraszülés és kis születési súly (l. majd látványa. akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. ha ezt a körülmények lehetővé teszik. Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro. különösen. válás.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. életvezetési szokásain. ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk. részletesen Kalmár. mint az amerikai anyák –.248 rai és rendszeres ellátásban. Kalmár. és megfelelő segítséget kap hozzá. családon belüli erőszak. amelyek segítik az anyát abban. amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. erről később). alacsony szociális státusza. A várandósság során (pl. hogy a kis születési súllyal. azt jelzi. a szükséges vitamin. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. Messer és mtsai. DeFranco és mtsai. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. a korai találkozásnál). hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. ami hosszú távú károsodást okozhat (l. a jelen kötetben). ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. szegénység és munkanélküliség. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. megfelelően táplálkozni. ha nincs megfelelő segítség. hanem népegészség- . Az újszülött mozgása. 2000). érintése. hogy elfogadja. hajléktalanság. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. éhezés. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. 2006. Az a tény például. nélkülözni kényszerülnek. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez.

esetleg olyan módon. üzletekben. nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. a jelen kötetben). a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre. egyre több nő csak formálisan. orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. szűkös. vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen. A védőnők. vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. 2001). Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. A családtervezéshez. Herczog. elérhető közelségben nincs szakorvos. A nehéz körülmények között élő. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. működik a családtervezés. a kóros elhízás. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. a cigaretta és a drog. egyszerű füzeteket. amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. mint a tabletta. Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs. olyan nyelvezeten kommunikálnak. szociális szolgáltatóknál. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. egy injekcióról. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot.249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. 2003). csak annak előrehaladott időszakában. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg. kultúrházakban. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. mert jóval olcsóbb. noha ismert. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. vagy egyáltalában nem tudnak. éppen azokban a régiókban. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. Másrészt. járműveken). hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. illetve szülést. Sok országban rajzos. ahol mindenki megfordul.” (Durst. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. Mint említettük. iskolában. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. viszont három hónapra védettséget nyújt. és sok ország számára mintául szolgál. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. 2009). fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában. és ezzel segítik. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. vagy hiányzó erőforrásokkal. közösségi. vagy azért mert nincs ezekről szó. fizikai ellátásra terjed ki. ami csak 700 forintba kerül. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. a terhességüket sokszor észre sem veszik.

gyermeknevelés idején. és utódjaikat az anyá- . A csecsemő. biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását. ami a gondozási. hogy ott maradjanak az anya mellett. elvárásoktól. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik.250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól. Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. A helyzetet tovább nehezíti. kulturális mítoszoktól. dohányzás. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. a férfiaknak nagy szükségük van arra. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. 2005). gyermekhalálozás (Gold és mtsai. gazdasági körülményektől. szülés. 2005). hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin. nem is beszélve arról. így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat. Sokáig tartotta magát az a nézet. koraszülés. hogy elhagyhassák a szülői házat. és saját családot alapítsanak. mert gyakran sem a férfi. amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. vagy kívül maradnak a folyamaton. Ez persze a nők esetében is reális veszély. 2000). valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. kedvezőtlen higiénés feltételek).és kortizolszintjük. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra. Napjainkban.

A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás. és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik.251 hoz hasonló odaadással gondozzák. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. Herczog. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. hogy családfőnek. a szegénység. Kétségtelen tény. a gyerekszületés és a szülővé válás. A haverjainak már mind volt. családfenntartónak tudják magukat. Durst. 2004). hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. Glikman. törődik párjával és gyermekével. akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. 2008). 2007. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. A gyermek várása. a kilátástalanság. 1998. . Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is. és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. 79. ami sok esetben családi krízishez. Zsolti már azon idegeskedett. hogy az alacsony iskolai végzettség. A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. a sok gyerek születése szegény. és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. mér nincs még gyerekünk. a jelen kötetben). majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. 2007). Ugyanakkor. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. 2001. házat építenek vagy például fát ültetnek. o. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. Danis. ezért a párválasztás. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra. a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. 2009). Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. teremthet közösségi státuszt (l. és jelentősen átszervezni. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. 16 éves voltam. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. és kilátása sincs ezek megszerzésére. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. a családdá alakulás folyamata. Mint ezt korábban láthattuk.

jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék. Egy brazil vizsgálatban azt találták. Mai tapasztalat például.252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. mint az anyáknak. hogy vajdasági cigányasszonyok. és szabályozzák az apa viselkedését. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. 1993). A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. Couvade rituálé. hiszen az anyához hasonlóan. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. Másnap reggel aztán . A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum. 1991). Sas. dédelget”. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. 2007). 1991). A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. „lappang benne valami”. mágikus kapcsolatban áll a babával. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. amelynek jelentése „költ”. A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. önbecsülésük forrása is lehet. miután megszülik gyermeküket a kórházban. az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket. ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. annál valószínűbb. éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól.

1991). a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”. hogy a tudattalan legitim. talán éppen azért nem. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. elfogadott regressziós formaként a betegséget. „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek. Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. majd nyomtalanul eltűnnek. trimeszterében. emésztési zavarok. A félelmek. hízás. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget. Ez a példa is rávilágít arra. Azokban a társadalmakban. Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein. mégsem kerestek orvosi segítséget. felfúvódás. különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak.és hasfájás. segítségéről is. hagyományos rítussal. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. hogy az érintett férfiak. ott megjelenik a couvade szindróma. hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. bár számos tünettől szenvedtek.253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. 1995). és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. kapaszkodót. de biztosítja őket partnerük. alvási zavarok. gyomor. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. Belátható. heves intenzitású. elbizonytalanodásához vezet. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában. 1991). pszichózisra jellemző tünetek. . hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. derékfájás. a ritualizáció útja nem járható. és a tágabb közösség támogatásáról. alhasi duzzadás.

amely befolyásolja a magzat állapotát. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. 2000). hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. 2006). személyes dialógus. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. a jelen kötetben). kötetben) elősegítsék az anya és magzata. még Lakatos. majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. a méhen belüli fejlődésről. A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. 1993). hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. és ezekkel a képességekkel jön világra. Az intrauterin. szociális. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. Az anya ellazulása. 1986. valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. Bizonyítást nyert. majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. 1988): ezek a fiziológiai. 2005. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. 2005. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. a magzattal való kapcsolatról. feltöltődése. az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését. amelyek az anya mozgásához. és maradandó nyomot hagy az érzékeny. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. A tartós érzelmi elutasítás. valamint Egyed. Hüther. hanem számos olyan vegyi anyag is. a II. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra. A dohányzás. pihe- . az alkohol. A várandós anyák kulturális. A méhen belüli. Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra. Fiziológiai csatornán értjük. Bigelow. Hédervári-Heller és Németh. 1993). plasztikus agyi struktúrában (Huizink. 1988. a viselkedéses és a láthatatlan csatorna. Kaufman és mtsai. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. 1988). azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. 2005). valamint a kapcsolat elmélyülését.254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. 2004. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. 1999). lelki fejlődés tekintetében. az információ feldolgozására. a fogantatásról.

A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. Érdemes azon is elgondolkodnunk. hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. 1988). hogy ehhez külső segítséget kapnának. hogy gyermeket várnak. Van de Carr és mtsai. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. fantázia által „készített” képekre. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. az anya. . Panthuraamphorn és mtsai. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. beszédéhez. különösen. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. ha a körülmények kedvezőtlenek. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot. lelki egymásra hangoltság. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. 1988). 1995. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. hogy anya és magzata kommunikáljanak. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. fenyegetőek. anélkül. Empirikus kutatások azt találták. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. sérülékenységének forrása is. ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. ha elakadás történik. 1988. Jernberg. 1988. Dolto-Tolitch. milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező. egy út a számtalan sok kreatív. Sokan örömmel fogadják. de előfordul az is. ugyanakkor igazi segítség. Megeshet. amely anya és magzata között kialakul. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. A terhességet veszélyeztető ártalmak. 1996. azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső.255 néséhez. a tartós stressz. egyéni variáció közül. Összefoglalva elmondhatjuk. kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. magzatával kapcsolatban. hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz.

vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést. Prof. hogy hét családja volt. . http://www. leguggoltam. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat. ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés. Egynél sem volt bába. 393. és a közös gyermekágyi elhelyezés. népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti. mint otthon.htm. Papp Zoltán. 2002. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést. Dr. A szülés szinte a mindennapok eseménye.birth. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen. Az a szomszédasszony volt. bábaasszony nem volt ott. az ura vezette le a szülést. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. […] Tudok olyan családot. Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –. illetve elhárítása. 1900 és 1970 között az arány megfordult. 1992. Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni. helyen és formában lehet tehát szülni. csak akkor még nyoszolyák voltak. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. sem személyi „kellékeket”.256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. „Öt gyerököt szültem. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp. A 19–20.9 Nagyon sokféle módon. o. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Egyet se szültem az ágyon.” (Polner. egyelőre a kórházakban. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos. Magyarországon ennek aránya elenyésző. möglött. szervesen illeszkedve a munka. 2002). nem köllött ahhoz néköm bába.hu/new/levelek/allasfog20010118. nem vár el sem technikai.) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. Mind az ötöt odahaza szültem. illetve a többi gyerek nevelésének sorába. január 18. én három óra alatt szültem. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban.

mint egy ravatalozóban. esetleg a halállal kötik össze (H. Beküldött egy szülőszobára. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. lelki töltést. Ezután következett az a pár óra. és azok az akaratlagos erőfeszítések is. spirituális vetülete. az ottani bánásmód.” (Kitzinger. szinte sötét szülőszobán. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása. Sas. „A bába időről időre megkérdezte. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi. empatikus. 1991). 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. és rám szólt. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. amikor valóban eljött a nyomási kényszer. Népszava. akinek gyermekét nem várta. Ennyire kiszolgáltatva. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. amit senkinek nem kívánok. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. sőt riasztó lehet azoknak. de nem sürgetett. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek. hogy még nem. hanem élvezni is. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. hogy nyomnom kéne. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő). meglepett. Én ott szenvedtem egyedül. CTG-re kötött. háttérbe szorul a szülés érzelmi. Aztán. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként. és otthagyott egy hideg. rám rakta a CTG-t. Úgy éreztem magam. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. az intimitás hiánya idegen. a nő kompetenciája és aktivitása. általában mégis elmondható róluk. Fogta. A kórházi környezet. amit épp az uterus csinál. Valójában a méh vette át az irányítást. „A szülésznő leborotvált. érzem-e. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. lekapcsolta a lámpát. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. amiket az ember hozzátesz.257 dekében kórházban zajlik.” „Ötperces fájásaim voltak.” (Olvasói levelek. amikor mondtam. . és azt egyértelműen a betegséggel. hogy aludjak.

és felhúzott szemöldökkel.258 „És akkor elment mellettem egy orvos. „Igen. ami pedig általában kíséri a fájdalmat. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt. Az általában előítéletességhez. szegénynek lenni. mire ez a pofa megállt mellettem. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket. végre akad valaki. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. és úgy érzik. és feszültség nélküli. s nagyon alapvető élményben. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. Igazi extázis élmény volt.” (F. Azt hiszem. hogy milyen fogadtatásban. nyugodtan lélegezni. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek. Kislányom békésen érkezett meg a világba.” (Kitzinger. a férjem is így érezte. anélkül. akik abban bíznak. hogy na. 1991). Végtelenül boldog voltam. 1990) Egyre többször hallott panasz. de félelem.” (Szalay. hogy szeretem. mivel állandóan mondtam Peternek. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje.” (Neményi 2001. Azt vártam. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen. A kiszolgáltatottságot. ahogy átöleltem. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. például nem küldenek mentőt roma telepre. tehát nem érzik. aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. mint másokkal. 7. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. o. elhagyatottságot. vagy sterilizálják a szülés után a nőket. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. hogy a nővérek bolondnak néznek. akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. Várkonyi. akit persze sosem láttam addig. nem kellő figyelmet azok is átélhetik. Együtt voltunk valami nagyon valódi. 2005). akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. mert kiszámíthatatlan. hogy csókoljon meg a nyomások között. Megérintettem és tudtam. Aztán éreztem. 2009) . ellátásban részesülnek. fájdalmas volt. aki ugyanúgy törődik velük. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer. akik saját orvost választanak. mintha idióta lennék. amit nem mindenki tud megfizetni. Egyes tanulmányok arról számolnak be. Azt mondta. hogy csodálatos élménye volt. és azt akarom. elvárásaikat. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. […] Egyet köhintett.) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását.

– A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. Az utóbbi években derült arra fény. a durva vagy gépies bánásmód. illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. élvezetet. 2005b. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. a közöny. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. a kisebbségekhez tartozóknak. gyönyört. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya. a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. . hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. a bizalom. 2006). transzcendenciaélményt okoz. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. Damasio. az egyébként is előítélettel fogadottaknak. a kontrollvesztés. – Az oxitoxin. 2005a). Ezeket az érzéseket a magány. hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. 2004). Zak és Fakhar. amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik. hanem kifejezett eksztázis. ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. 2005. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség.

és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. sokan nem tudják. Segít abban. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából. és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner.260 Mindez akkor működik igazán jól. . meleg környezet. támaszt nyújt. élettani szülési folyamat bekerült a steril. lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. 2001). ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan. hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. akit jól ismer. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. a biztonságos. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. és aki érzelmi biztonságot. E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel. több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes. mindig van mellette valaki. Bármely kultúrát tekintjük is. az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. a megszületést követően háborítatlan szem. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. 1988). az épp megszülető vagy a már szopó baba. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság.

noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. környezetben –. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából. Ha körülnézünk a világban.és energiaráfordítást. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. érzelmi bevonódást. Herczog. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. Ha otthon szülnek. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. de sok férfi – készségek. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. Adatok híján is joggal feltételezhetjük. hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül. és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben. és arról sem. 1999). Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú. hogy az attitűdök lassan változnak ugyan. vagy visszatekintünk a múltba. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. sem a közösség. városban lakó.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. . sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. de a minták – médiában. az egyéni életúttól. 2002). A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. akár a kórházban. és a szülő nővel csak anyja. és a szakemberek tanácsai. A szülői felelősség megosztása. Nem ismeretes. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt. Johnson. Ennek sokféle oka lehet. mert ebben a körben ez inkább elvárt. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő. anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. esélyegyenlőség. fiatalabb férfiak. az otthoni munkamegosztás változása. mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. Az egyértelmű. hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. a jelen kötetben). 1999b). a női egyenjogúság. vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. 1984). Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. történjék az akár otthon. 1984. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. szülés stb. várandósság. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. érzelmeket kavaró kérdés. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott. hogy kik ők. nincsenek adataink.261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben.

velvet.htm ) 11 Poronty. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. igazi támasza lehessen párjának. akik ódzkodnak a dologtól.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet.hu/poronty 10 . Arra a kérdésre. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. azért teszik ezt. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit. én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. érzelmeikben végigkövették. támogatnunk kell. Fontos az is. hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. mégis ösztönük azt mondja. Szakdolgozat. de ebben benne vannak azok az édesanyák is. 46 nő nem válaszolt a kérdésre. a negatív érzésekről beszélni. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket. hogy a legtöbben. oldják meg a problémát. „Amennyire meg tudom ítélni.babanet. mint az asszony mellett lenni. 2001. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek. 6 fő esetében csak részben. Lehet. hogy ne tehetetlen szemlélője. egyben el kell fogadnunk. ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést. minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. hogy ezt tudtam volna. 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében. Viszonylag sokan. értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére.10 Napjaink azon törekvése. ha vannak ilyenek. szerintem legkevésbé a feleségének segít. Világosan látnunk. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív. ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik. Pedig nem kell mást tenniük. míg 8 esetben az apa kívánságára. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak. mert nem érzik magukat kompetensnek. még a szülőszobán is. Csak 38 esetben nem volt együttszülés. mint ma. Anélkül. 15 esetben az anya. hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. […] Azzal.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő).hu/publ/orsi/eredmenyek. http://www. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől.

légzése. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. koraszülött. 2003). A gyerek az anya baktériumaival. 2008). A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. lemondási. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart. sokkal inkább megszokásról. A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul. Az élet első órája olyan kitüntetett. családján kívül ne- . olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. mentális problémákkal küzdő. szívritmusa. lombikbébi. korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést.263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. biztonságos helyen (pl. segít az anyának is. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. kis súlyú. érzékeny időszak. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. nem kívánt gyerek. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. és nem idegen kolóniákkal találkozik. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. örökbeadási szándék. A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. semmint meggyőződésről. – csendes. a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő). Azok számára. érzelmileg deprivált. bántalmazott. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. – nyugodt. fogyatékkal született gyerek. intim légkör. kevesebb vérzéssel) zajlik. megnyugtató lehet. akiknél nem volt mód a korai együttlétre. A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. széles ágyon). amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani.

Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. hogy a hátrányos helyzetben. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. Tették ezt akkor is. javul a szopás. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. 2005). főképp azért. amint csak lehetett. 2007). A korai ragaszkodás. a ruhája alatt tartja. hogy az igen kissúlyú. Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. még Kalmár. kisebb az oxigénigény. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. csökken a stressz és az agitáció. és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton. Somogyvári (2002) arról számol be. Amennyire csak lehet. illetve az újraélesztést. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. Erősödik az anyával való kapcsolat is. hőmérséklet. főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. oxigénszaturáció. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. fényképet készítsenek róla. aki pedig nyugodtabb. Másik lehetőség. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. o. érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra.). hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is. kenguru-módszer (l. E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat. A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl. inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. hogy simogassa meg gyerekét. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik. kis súlyú vagy sérült gyermekek. és ahhoz. a jelen kötetben). hogy felelős. hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. beszéljen hozzá. még ha ez csak pár percig tart is.264 velkedett. Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. 1995). megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről. szívfrekvencia. az asszisztált reprodukció? . a programozott (indított) szülés. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra. illetve családja közelében legyen. hordozza. akár 500 grammos. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható. hogy saját élményfeldolgozásokon.

00.org/document/4/0. meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva.3343. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. önsegítő csoport. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül.html. 2006). és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be. . meggyászolhassa őt. egészségi. Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke. alig van csoportos felkészülés. amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. Értelemszerűen azoknak. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. éhezés. ahol a korábbi élmények. A szülést követően elvesztett.oecd. hogy a fizikai. ez az a pont. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. problémás kapcsolatban élőknél. szinte biztos. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött.12 de a későbbiekben. élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat. átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén. tapasztalatok feldolgozhatók. Ennek sokféle formája van. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról. Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. ami ugyancsak azt mutatja. de szakember segítségére van szükség. annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés. 1988). keveset tudnak. hogy az adott szülés történései. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal. feldolgozhassa a történteket. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai.265 Ez az a pont. a korai kötődésről is. fokozottan szükségük van minderre. problémás terhesség. 2002).

nekünk is így köll cselekedni. Kioktatott. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. 220. illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. A nemzedékeken átívelő. hogy miféle baj vár rám. Különben is ők is. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. nem tudtam mög. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. A nehéz sorsú. megterhelt szülőknél. Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. Ez a körülmény a gyermek későbbi. A mély depresszió. hogy amikor majd oda kerül a sor. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. 2000). amennyiben az anya és gyerek közötti. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást.és szülésélményeit. hogy a legényektől óvakodjak.266 teleit (l. Arról nem is szólva. ne engedjek nekik. Néhány . a kilátástalanság. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. nagyobb a bántalmazás. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. akármit is igérnek.és gyerekbaráttá tétele. a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. 2007). közvetlenül a szülés utáni. csak féltem. megölésére. hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. az elhanyagolás veszélye. o. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. De azt. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. a jelen kötetben). fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet. kutyát. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten. mert abbul csak baj lesz. Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai. 1987. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. hogy mit csinál. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. még Tóth. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. úgy gondoltuk. szélsőséges esetben elhagyására. mint azoknál. disznót. ha engedök. Mi lányok a barátnőinktől. Láttuk a kakast. ismeretek.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül.

a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. vagy ha igen. vagy nem tudják alkalmazni. 1998). Röviden: az anya eleve tud szülni. amit minderről „tudni kell”. és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. A szomszéd fiatalasszony szült. a szexualitással. hogy a legényektől azért kell tartani. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. Nemegyszer ennek oka az. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori. épp úgy. és féltem. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt. Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. . majd a bábáért küldtek. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. hogy nem tudnak a lehetőségeikről. A szülés a szobában ment végbe. Mégis. mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. de szörnyű jajgatást hallottam. és áthívtak vizet melegíteni. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. elérhetetlenek számukra. én meg a konyhában raktam a tüzet. és úgy alakult ki bennem a kép. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. Hiába jobb módú egy ország. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. nem rendelkeztek vécével. 2002). 2005). hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. Figyelemre méltó. vagy épp nem volt megfelelő ruha. netán babonái közvetítik. ha hátrányos helyzetű. 1991). írni. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén.” Magát a terhességet. Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens. és így semmit sem láttam. a közösség rítusai. idősebb nőrokonai. szülést nem kell tanulni.

Az önkormányzati és civil kezdeményezések. Mindez különösen hatékony lehet csoportban. gazdagítja megküzdési stratégiáit. kompetenciáit. és benne sem bíznak. az egészségügyi. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. Ez a körülmény . pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja).268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul. asszertivitás. a várandósságról. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. Pevalin és mtsai. 2001). A rendszeres. de lehetnek tőle függetlenek is. A páros vagy csoportos forma külön előnye. Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg. mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. például a baba szívhangjának hallgatását. és forrásmobilizálási képességeket. önsegítő csoportok. támogató programok sokat segíthetnek ebben is. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. mégis igen fontos lehetőségek. egyben elősegíthetik az integrációt. a babagondozási készségeket tanító programoknak. bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. párokat is. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. egészen odáig. A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. hogy a közös élmények. ügyintézés. 2000. Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit. az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. a baráti támogatás lehetőségét. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. érdekképviselet. de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl. 2003). ahol a többiek kérdései. alkalmanként 30-50 perces. amelyben valójában nem bízik eléggé. Megfontolandó. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak. 2001). azaz önérvényesítés). hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. Ahogy láttuk. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása. Hatása számos.

az ásványi anyagok. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését. akinek saját szü- . hogy az érintettek felismerjék. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. a társadalmi azonosságtudatot. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. 2007). milyen biztos. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. erős morális érzések. erősítsük az összetartozást. A kellően érzékeny. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. rítusok. az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. valaki feltétlen nélküli szeretete. 2008). a szomszédság. Lényeges tehát. A szakember segíthet abban. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. hogy a táplálkozás. játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. ez nem lehet akadálya annak. Babusik (2004) kimutatja. vagy támogathatja az érintetteket abban. a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. rászorulókat. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság. a felelősség élménye. az autonómia erősítése. Cook és Dickens. istenhit. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. a vitaminok. Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. miközben az anya fizikai. aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. a barátok. egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. az elfogadás élménye. Kézenfekvő. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. iskolai teljesítmény. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. a bizalom. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. és kevésbé éri el a szegényeket. Eudy. baba-mama klubok. lelki állapotát is erősíti. 2000. védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest. A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. 2002). hagyományok. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. hogy erősítsük a hagyományokat. a személyre szóló odafordulás. Az a gyerek. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket.

A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. hiszen. a partner támogató ereje. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. 2003). egyben segíti a szülés előrehaladását. autonómiája. . az anyaság büszke viselése. a család. biztonságérzete. Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat. amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. a „fészekrakás”. Ilyen a folyamatos társas támogatás. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét. Ezek kibontásában. keretes szöveg). A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. Nehezebb a segítők dolga. ha nincs ilyen előzetes élmény. a szex. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja. bár megkésve. a szerelem. hogy azok a nők. Ha mégis sikerül kiépíteni. ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra.2. ami segíti a szülés természetes folyamatát. A társas támasz. 6. a kedvező korábbi élmények. amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel. azt igazolta. kevésbé intenzívnek. kevesebb szülés végződött császármetszéssel. 2002). ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. illetve ha annak érzik is. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. a pozitív példák. Ennélfogva minden módszer. az érintés és masszázs. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. fokozott a jelentősége. a fürdő. testi-lelki ellazulását. 2003). ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna. amely segíti a nő biztonságérzetét. kevésbé zavarónak tartják. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő.

– Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként. – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után. hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. védőnővel való) találkozáskor.271 6. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül. megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. relaxáció). – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. a WHO irányelveinek megfelelően. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt.3. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. – Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén. és ismertetése azokkal. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. – Non invazív (nem behatoló). gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs. – A baba megvédése a kihűléstől. – Szabadon választott testhelyzet. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. hogy ki legyen jelen a szülésnél. „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. – A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt. . – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. – A szülő nőt bíztatása arra. illetve szüljön.

melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek. császármetszés). – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. – A magzat műszeres monitorozása. – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. különösen akkor. ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. – Húgyhólyag-katéterezés. – Hosszan kitartott. . – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt. a köldökzsinór kontrollált húzása. – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. – Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. – Végbélen keresztüli vizsgálat. „D” kategória: olyan eljárások. – Röntgenes medencemérés. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. – Oxitocin rutinszerű adagolása. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. – A méhüreg rutinszerű. kengyellel vagy anélkül. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. bőr elektromos stimulálása. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt. hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. hogy nyomjon akkor. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. vákuumextrakció. akkor is. mint például gyógynövények. ha ezt többen végzik. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. irányított nyomás a kitolási szakban. vízben vajúdás. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. – A köldökzsinór korai elszorítása. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). – Rutinszerű gátvédelem.

éveiben szoros testi kontaktusban legyenek. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió. és szopni kezd. Forrás:http://www.html (utolsó letöltés 2010. egyen. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l.hu/bels o.hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk. a jelen kötetben. szabad-e éjszaka is etetni. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok. kisgyerek fejlődése szempontjából. január 30. Ne idegenkedjen attól.13 A védőnők. hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni.) További információ: http://www.273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. gyermekor 13 http://www. és sokat segít a szülés utáni mellre tétel. Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben. rá kell-e bízni.szoptatasert. hogy ismerje. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét. itt is elengedhetetlen azonban. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra. hogy röviden beszéljünk arról. Ferenczi. hogy saját ritmusában aludjon. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi. noha nem csak ezekkel függenek össze. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás. kötet). A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. hogy a gyerek életének első hónapjaiban.php?inf=oktato_elsohathonap3.who. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal. hogy igény szerint eteti. ne féltse a mellét. A WHO-ajánlások.szabadonszulni. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. II. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. . de ehhez arra is szükség van. vigasztalja őt. ha akar. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik. hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő. Hédervári-Heller és Németh. 2001). valamint Tóth.

A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. éjszaka is forgolódik. kissúlyú. hogyan ismerjék fel. ami annak a következménye. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével.hu. interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. nem öltözik fel rendesen. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri. pszichológiai beavatkozást. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről. segítséget igényel (l. Olykor a halál gondolatával játszik. a jelen kötetben). Természetesen azoknál az anyáknál. Tóth. részben lélektani természetű. a szülés utáni depresszión át. a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. még Hédervári-Heller és Németh.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. és Magyarországon is működik a La Leche Liga. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét.lll. és mikép 14 http://www. Ez az állapot hamar elmúlik. bűnösnek. esetleg úgy tesz. nem képes ellátni. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel. Egész nap fáradt. nem fürdik. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. mintha a csecsemő nem is létezne. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken. a II. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). hogy nem tudja szeretni a gyereket. de megterhelő fáradtsággal. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. nap között jelentkező depresszióval (Páll. rossz anyának és értéktelennek tartja magát. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. 2002). és nem tévesztendő össze azzal a természetes. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. Ki kell azonban emelnünk. és eközben arról számol be. a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. testi kontaktust. A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. amely szakszerű orvosi. . illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. pszichózisig. helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át. kötetben). vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni.14 amelynek önkéntesei telefonon. de nem tud aludni. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. fáradtsággal járó „baby blues”-tól. vagy kérdéseik vannak.

gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. Pólya Kiadó. A. Klaus. M. Pongrácz. Gaskin.szules. és felvilágosítást. Morris. Gy. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. Ez a záloga annak. azoknak szülésélményét. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. Családügyi. I. szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó. N. D. (2001). M. G. A. K. P. szakemberhez irányítsa őket. Budapest. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. elképzeléseikre. várakozásokat. nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. Stern. Animula. hogy valóban a másikra tudjanak figyelni. H. Kamarás Ferenc (2005). Kitzinger. T-Twins. S. Budapest. (2009).hu. Kuhl.. Gopnik. Budapest. Budapest. 87–101. K. Budapest. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. akik még nem. TÁRKI–Ifjúsági. érzéseikre. A csodálatos újszülött. (1995). Budapest. Meltzoff. Jaffa. I. Budapest. . Alternatal Alapítvány. Budapest.): Szerepváltozások. Tipotex. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak.. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. Leboyer. (1994). (szerk. Budapest. hogy a védőnő. H. S. Sajátos önismereti út ez. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. Bölcsek a bölcsőben. P. Útmutató a szüléshez. Tné. ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. További könyvek magyar nyelven: www. Mi több: saját gyermekkorunk. P. Varga. A gyöngéd születés. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már. (2010). A születés művészete. (2009).. Alternatal.. Nagyon fontos. (2006): Anya születik. Feldman. (2005). Akik szakmájuk révén várandósokkal. D. (2008). Jaffa. Suhai-Hodász. F. A szülés árnyékában. Babafigyelőben. ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk.. Tóth. Gabo Kiadó. Klaus.275 pen segítsenek. I. Budapest.

sarahjbuckley. J. F. szociális.. In: Fedor-Freyberg. S. International Journal of Gynecology and Obstetrics. Psychoanalytic Study of the Child. (2000). Komlósy.. 2. (2004). W. J. A. M. G. egészségi állapot. Czerwinski. Webster.com/articles/labour-hormones. Cracow. Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. P. Cubbin. Bowen. Dream Publishing. december 13. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project. In: Hanák K.. Maternal and Child Health Journal. R. D. Családterápiás olvasókönyv. Learning and Bonding. Budapest. 177–215. Online: http://www. 267–272. A program to facilitate prebirth. Animula. D. 1 (3). Carnforth. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Prenatal Perception. Chavez. Human rights to safe motherhood.. A. 155–173. J. L. C. Journal of Immigrant Health. Leonardo Publishers. Nature. Encounter with the Unborn. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. (1995). (2005). K. S. (1988). F. (1988). Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. 83.. 174–179. 225–231. (2006). Chamberlain. In: Klimek. 34. http://www. (eds. Prenatal intelligence. (1993). Observations of behavior before birth: current findings. B. 741–759. (2002). G. Dickens.): Prenatal Perception. Dream Publishing.. Some considerations of the psychological process in pregnancy. J. P....). The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh. A. Bender. and their parents. L. T. Colley Gilbert. Chamberlain. Santelli. (2002). Naishadham.. Berlin. Chamberlain. P... Budapest. Brain trust. S.). Cracow. (eds. http://www. E. (ed. Szakdolgozat. R. Lege Artis Medicinae. E.. E. Develepomental Disabilities Bulletin. Vogel. (2001). Crawford. sarahjbuckley. 237– 246. Babusik. F. D. M.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek. Buckley. Marchi. S. Journal of Urban Health. Anbar.): A Time to Be Born. G. Damasio.. Bigelow. (1993). 435..romapage. Abraham.(1986). Bíró. Braveman. Hall. (1991). P.htm.. In: Blum.. D.. A. N. Leonardo Publishers. (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor. Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California. E. Hargrave. A. Blum. T. D. (eds.htm (utolsó letöltés: 2009. 571–572. S.. New Jersey. (szerk. Parthenon. S. D. B. 76. és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. D. T. Bibring. A természetes szülés hipotézise. L. F. V. Liu. J. D. Szülési. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet. 6.). B. P. (1959). február 13. B. Castro.. Skolicka. (2006). Buckley. B. Partheon Publishing Group. Learning and Bonding.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 14. Berlin.. (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers. J. adolescents. 113–121. .. Bálint. K. (1988). R.): Terhesség –szülés – születés I. Czenky.com/articles/ecstatic-birth. S.. M. M. H. születés előkészítési alternatívák. C. Lane. Hunt. B. M.. V. Delphoi Consulting. Vogel. Freybergh. MTA Szociológiai Kutatóintézet. There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children.hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. L. Cook.

E. Social Work. R. VII. Gidoni. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements. Századvég. Meaney. Maternal and Child Health Journal. 8.. (2001). Kognitív Fejlődés Program. Doktori értekezés. L. 22. Diósi. Martorell. L. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. (1969) A második nem. Liu. 195–204.„Nekem ez az élet. Lugasi. L..) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. The Lancet. International Child Development Steering Group (2007). V. (2). L.. 219–228. Zs.. Székely. Durst. H. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. Kapiriri. (eds. Ifjúsági Szemle. H. J. Martos.. Engle. L. Schootman. P. Lian. Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma. Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world. 71–92. L. P. Valóság. History of Childbirth: Fertility. C. L. Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis.. Gertler. Francis.. and Self. E.. (2009) Jurisics unokái.. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. M. M. IV. Budapest. Davenport. Connections. N. Gergely. Cabralde Mello.. 3.. M. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. L. Low income young fathers: Contexts. Várkonyi. Ifjúsági Szemle. Behrman. From the Garden of Eden to the Sperm Bank. (1988). K. Diorio. Carnforth. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. (1990). Orvosi Hetilap.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. L. 347–353. J. J. / 1. 55–75. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants. Griff..pdf. Polity Press. Normális szülés. Connell. (eds. F. 369. Cambridge. Demográfia. 316– 320.. New Jersey.). 81–93. Dolto-Tolitch. (2008). Partheon. Young. 381–390. V. 286. M. A. 150 (30).1155–1158. évf. P. Glikman. évf. New York.. Pszichológiai Doktori Iskola. Gold. F. M. P.. Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. BMC Public Health. Bezruchka. Gelis. Több a kára. Megtermékenyítéstől a társadalomig. Muglia. J. Encounter with the Unborn. J. R. Czakó. (1999). A. Cummings. E. 14–29 éves fiatalokról... 49.277 Danis I. S.). F. 33–74. P. A.. Davis. Vogel. DeFranco. Get Me Out: A History of childbirth. In: Freybergh. Black. M. (2004). Gondolat. E. Poverty and Race. (2005). WW Norton.... M. (2008).. 3. . (2006).springerlink. (2009). M. Budapest. Casonato. Gy. A. D. M. D. In: Fedor-Freyberg.. Maternal and Child Health Journal. T. M.com/content/u465316h76352577/ fulltext.. Durst. S. 50. Heagerty. P. Science. (1988). Pregnancy and Birth in Early Modern Europe. 229–242. Vogel. (2007). (2008). Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography. online http://www. 74–103. É. Parthenon. J.. Predicting Time to Subsequent Pregnancy. Cawthon.. R. D. 9. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt.. (szerk. R. (1991)... utolsó letöltés: 2009. 82–98. R. M. Dinasztia. február 13. de Beauvoir. J. Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. A. P. Jan. Epstein. Eudy. M. Landi. 1407–1411. R. sz.

Hüther. K. (2002). Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology. J. Jernberg. P. and Childhood Asthma. Janky. Csagyi könyvek. Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. D. Carnforth. K. 151–159. Plotsky. 1 (3). (1991). K. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. J. Biological Psychiatry.. Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők. (szerk. 63–82. Maternal Smoking in Pregnancy. J. (1999). Fetal Development. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study. (1999). http://www. Szepes. E. E. (1998). Huizink. H. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex. E. I. Kalányosné. Gyermekbántalmazás. M. M. Herczog. Vogel. G.. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Kangaroo Holding Beyond the NICU. Gates. No. Johnson.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra. (2005). A. C.. Budapest Harris. 63 – 83. 33. A terhesség ideje. Demográfia. Pediatric Nursing..173–182. Manganiello. H. 1991). 21–33. 136–141. American Journal of Public Health. Demográfia. 55–73. M. H. J. kötet.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Krens. A. J. Hanák. (2005). N. (szerk. Vandenhoeck & Ruprecht. Nemeroff. C. Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement. 157–165. szám. L. Terhesség-megszakítások Magyarországon. (2007). Kamarás. P. Tudás Menedzsment. Szülés. 49–63. (2002). (szerk. Continuous support for women during childbirth. Göttingen. M. M. Adolescence. Charnay. MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. Kamarás. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. A. Sakala C. K. Behavior Development. Partheon. Johnson. Herczog.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. In: Raffai. Gissler.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. (szerk. B. 48. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung. H.278 Grossmann. P. M.html (utolsó letöltés: 2010. II. Kaufman. L.). I.) (1987) Erósz a folklórban. Göttingen. B. In: Hanák. (2003). Vandenhoeck & Ruprecht. Hoga. G. 778–790.) Várandósság. Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women. MTA Szociológiai Kutató Intézet. (2007). 7 (2). 253–267. 31.. S. J.tarki. (2002). Budapest. (szerk. Complex-Kerszöv. Kende. International Nursing Review. (1984). G. (2005). M. 346–353. Pregnancy and Parenting. In: Krens.. Intimacy. I.. J. 132–137. D. K. A. P. Krens. L. MTA Szociológiai Kutatóintézet.: CD003766. 45 (4). J. A. 379–405. (2005). (szerk. F. 94. születés Pest megyében 1. . (2004). Budapest.). Volkner. Krens. 53–56. In: Fedor-Freyberg. J. Encounter with the Unborn. Sas. S. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál. Jaakola.... Vandenhoeck & Ruprecht. (1988).. J. Hoppál.. Love. 83–94. Art. február 22. Göttingen. (szerk. (2000). Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében. Budapest.2. Hepper. (2007). Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. (eds.. H. (szerk. M.hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. L. Szépirodalmi Könyvkiadó. Hofmeyr. Budapest. 23(3).) Terhesség – Szülés – Születés. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes.) (1990. V. Hodnett. 54. F. 1. Cochrane Database of Systematic Reviews.

S. Terhesség – szülés –születés. Cochrane Database of Systematic Reviews. Aitken. Kakuma R. E.. Bhatnagar. C. Mullings. WHO. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review. Bergman N. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes. 1247–1257. Elo I. O’Campo P. Neményi. Meaney. S. Losonczi. Animula. S. . A. London. L. C. II. D. Online: http://www. születés – a társadalomkutató szemével... (2003). (2003). (1995). Klima. Egy határszerep anatómiája. Losonczi. S. M. Neményi.. (1993). D. Mitchell. Science. MTA Szociológiai Kutató Intézet. D. február 16.).. 5. 766–768.. Budapest. 220–225. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. Anderson. H. Van Berkel. H.) A cigányok Magyarországon.. 48. (1999). Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. St. szülés..romaweb. Budapest. International Journal of Psychiatry in Medicine.. Cook. J. Markovitz. Örökbefogadás. Leet. M. 39–45. R. Várandósság. (1999b). 67. Culhane J.279 Kende. R.. Vinikoor L. (2005). 21. Budapest. 2009/5. szülés születés. Socioeconomic domains and associations with preterm birth. S. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes. 79–86. Thalassa. Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében...hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura. C. (2005). Az új élet kihordása. Neményi. Új Mandátum.. M. Sapolsky. New reasons and new ways to study birth physiology. Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. In: Glatz F. 238. MTA. Leibnitz. 103–138. 1 (16). International Journal of Gynecology and Obstetrics. L.ksh. Kitzinger. M.pdf (utolsó letöltés: 2009. Pediatric Transport Medicine. Hänsel-Hochenhausen. No. Penguin Books.. (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus. Luis.C. Laraia B.. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project. Kongresszusi tanulmánykötet. Prince. Flick.). Á. E. (2000). Social Science and Medicine. Budapest.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. McClosky. Holzman C. S. B. Neményi. Moore. T. (1963). (1991). Journal of Midwifery and Women’s Health.. (2008). Issue 2. A. Új Mandátum.C. (2001). McLean.. The Experience of Childbirth. L. A. G. Kaufman J. Budapest. G. (2001). Klein.. 5. R. Lorenz. Budapest. CD003519.pdf (utolsó letöltés: 2010.. Maternal and Child Health Journal.. Tovar. 63–82. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. (szerk. K.... (2001). Universität Wien. K. S. M (1999a). 5–39. Odent. február 10). Burke J. 85–93.. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás.. Csagyi könyvek. (2010). köt. Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents. Á. M. Eyster J. KSH. Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből.. (szerk. (1991).. Art. Wali. Ch.. P. In: Hanák. 57–69. (1991). http://portal. Népesedési körkép Európáról. Kramer. P. R. Messer L. 75. Egelsbach. Csoportkép nőkkel. Mosby Inc. Thomas. Orr.

M..birth. (2005). Online: http://www. M. Packer. 43–47. TÁRKI – Ifjúsági. (2002). Analgesia in labor: alternative techniques. The effect of poverty. Vogel. február 13. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome. ESZCSM OSAP 1003/07. Heidelberg – London – New York. (2002). (szerk. 49.) Hiedelmek. Patel. J. 5. Budapest. M.und Präventivmedizin. 46 (4). (1992). (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies. Persson. http://www. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. H. L. kötet. Asszonyok álmában síró babák. Puporka. 186 (5 Suppl. (2008). Dookchitra. 391–397. P. 235–239. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Stone. 94–105.J. Childbirth and the Postpartum. DeSouza.hu/new/levelek/allasfog20010118. Papp. American Journal of Obstetrics and Gynecology. and maternal education on infant mortality in Nicaragua.doki. Sozial. Stewart. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence. LAM. Journal of Midwifery and Women’s Health. Brannigan. 1988–1993. E.. Carnforth. K. V.. Roma nők és a közegészségügyi ellátás. Zádori. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. Z. szokások az Alföldön. (2005). Somogyvári. 12(3). 159. Partheon Publishing Group. M. Zs.. 7. 64–69. I..aspx (utolsó letöltés: 2009. Lothian. poverty. (2000). A. Pregnancy. N. (eds. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Gyermekgyógyászat. Budapest. (2003). 131–159. In Fedor-Freyberg. A szülés hiedelmei. A. (2002). P. Arany János Múzeum..). R. M. 489–504. T. (2004). (2006). Páll. Romano. Wall. Selin. 391–400... Rodrigues.net/ tarsasag/novedelem/protokollok.. Nature). 73–86. htm. 90. Polner. P. Pevalin. Gy. Simkin. Edinburgh. Z. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods.153–8. 233–239. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy. American Journal of Psychiatry. (2004). Anesthesia and Intensive Care Medicine. (1995). L. C.). Peña. 437–445. J. Encounter with the Unborn. T. T. A. (szerk. 53. India. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. R. 621–635. A magyarországi romák egészségi állapota.. Protecting. Roma Sajtóközpont. A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban.. Tóth. A. D. Gender.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003). I. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek . American Journal of Public Health. Wade. Pongrácz. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. S. Pichler. L. Budapest. O’hara. I. C. Sauve. birth and maternity care: feminist perspectives. Singer. Simkin. II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. (2002). Books for Midwives. Bolding. Sanmanlechai. M. In: Nagy. V. sz. Porter. Promoting.. Springer.. Védőnői jelentés. J... (1998). Jaffa kiadó. 37.. Panturaamphorn. Journal of Gynecology and Neonatal Nursing. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. social inequity. M. A. Nemi szerepek társadalmi megítélése. In: Novák. Pongrácz. D. L. Családügyi. . I.. Zs. Nagykőrös. P.

C. P. 939–950. (2006). Zambrana. Vogel. I. 76. http://www. http://www. Hold. Steiner.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/.(szerk. Supplement). (1988). M.J. 489–495. N. C. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills. P.) (2004). C.tarki... 21. R. Szandtnerné Kisdaróczi O. Nem publikált kézirat. 102–116.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530.). S. 21. Herczog. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. In: Születéskalauz 2.(2001).hu/publ/orsi/eredmenyek. J. WHO (2009). Eltérő nézőpontok. Zelenko. Journal of Urban Health. 79–95. 74–76. Breastfeed. ELTE PPK Szakdolgozat. 2001 Surányi. Kraemer. Danis. TÁRKI Monitor jelentések. S. Effects of a prenatal intervention program. J. Collins. Parthenon. február 20. Valdez. Perinatal complications and child abuse in a poverty sample. E.). változó gyakorlatok. (2000).. K. Walsh. Evolution and Human Behavior. Stabilizálódó társadalomszerkezet.. Dunkel-Schetter.. Kézirat.. I. 519–522. Van de Carr.. Storton. Tóth. (2007). Családközpontú szülészet (http://babanet. (2009). Lehrer.. (eds. Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence. Economics and Human Biology. New Jersey. MÉRCE Egyesület. Lock. Step 8: Encourages All Mothers.281 Storey. (2006). 4. Scrimshaw. (Várható megjelenés: 2010. Sociological Forum.) Szalay V. E. L. Budapest. F. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers.. Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. V.)(2010). . (szerk. hanem folyamat. The Journal of Perinatal Education. M. Child Abuse and Neglect.wh o. Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight. L. P. 24. Szívós. E. M. 16 (1. Zak. Gy. H. Családpolitika más szemmel. É. Care for Their Babies. H. Budapest.. L. (2000). 412–429.. M. A.. Quinton.. R. C. Families to Touch. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült.htm). A. K. Z.pdf (utolsó letöltés: 2010. Fakhar. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata. In: Freybergh. (1999). Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth. Wynne-Edwards...

Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. értékek. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. beilleszkedés. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. kultúra .282 7. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet.

és jellemzője a tartósság.283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. biológiai háttere van. ha viszont nem megfelelő. szülei is befolyással vannak rá. A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. emellett környezete. képességei. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést. kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk. alapjának tekinthetjük. viselkedése és környezetének elvárásai. igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. . az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából. A személyiség magjának.

szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. a személyiség -lélektan képviselői. Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott . Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). míg mások bújósak. többek között az alkati típusok kutatói. amelyen a gyermek fejlődése halad.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. akik szinte mindig sírnak. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg. gőgicsélnek. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. sokat mosolyognak. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. Ilyen egyéni különbség. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. valamint a fejlődéspszichológusok. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével. Vannak csecsemők. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. biológiai háttere van. A gyermek veleszületett adottságai. és környezete is hatással van rá és fejlődésére. keveset alszanak. Amit biztosan tudunk. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. az az. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal. nem pedig egyes cselekedetekre. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. nagyokat alszanak. amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. vannak azonban olyan tényezők. hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. megijednek a nagymamától. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat.

amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak. ezeket a 7. de sírást és visszahúzódást egy másikból.1. Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik. evés.285 válaszaikban. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak. o.1. 7. valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl. és nem is a „miért”-et (a motivációt). 1999 . 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan.” (446. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme. nem pedig a „mi”-t (a képességeket). Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából. táblázatban mutatjuk be. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják.

biológiai funkcióik rosszul szabályozottak.286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja. és alacsony az aktivitási szintjük. – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. 2006). akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. hogy a csecsemő. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. kihívással teli. ami azt jelentette. Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. ahelyett. illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. vagy olyan jellemzőnek. amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett. . viselkedési vagy érzelmi problémái. például élénk. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. az új helyzetekben visszahúzódóak. 1996). hogy hány temperamentumjellemző létezik. Mindez talán annak is köszönhető. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. könnyen alkalmazkodnak.és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. aktív éber. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak. mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. amelyeket mind a kutatásokban. mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata. lassan alkalmazkodnak. Sokan a nehéz temperamentumot. az új helyzetektől visszahúzódnak. és melyek ezek. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). biológiai funkcióik jól szabályozottak. lassan adaptálódnak. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. – A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. ők az „átlagos” babák. mint az eredeti kilenc dimenzió. mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. 2006). hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk.

magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates. 7. aktivitásszint.2. orientáció időtartama. szomorúság. szagokra. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem. frusztráció/ irritabilitás. perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. kontrollnak való ellenállás. mosoly és nevetés. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint. táblázat). Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. 7. szomorúság. látási ingerekre való) érzékenység . 2006).és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. ízekre.viselkedésgátlás. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l. táblázat Csecsemő. szégyenlősség.287 Úgy tűnik. 2006 .2. alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés. figyelem fókuszáltsága. vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). perceptuális (hangokra. reaktivitás megközelítés. megnyugtathatóság. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont. kitartás. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. frusztráció/irritabilitás.

vergődés. TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak. együttműködés szervezési készségek. hangos zajra. de a sírás korábbi megerősítését is. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. motivációt. 2000). bőbeszédűség kíváncsiság. hogy a kettő egy és ugyanaz. Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. lefagyás) különböző erővel hívják elő. éles fényre reagál erőteljesen. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. visszahúzódás. de nem azonos vele. fejlődésileg előbbi. megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae. 2008).3. depresszióra. szorongásra.288 Az. gondosság. és a személyiség magját alkotja. identitást (Goldsmith és mtsai. Például az irritábilis (sírós. bár létezik olyan vélemény is. túlérzékeny) csecsemő. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje. 2001 .) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb. akinek alacsony a válaszküszöbe. o. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is. eredetiség melegség. tartalmaz frusztrációt. 2 hónaposan a hidegre. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. 104. Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben. énképet.” Egyes kutatások azt vizsgálják. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb. Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. megküzdési stílust. hanem többek között célokat. nehezen megnyugtatható. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. dominancia. kreativitás. éhségre.

7. meghatározzák külsőnket (például szemszín. testalkat). pszichofiziológiai stb. A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. l. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek.1. illetve felnőttkori személyiség mintázatával. T. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa. 2001. mosolygott rá. könnyen és szívesen maradt a karjában. érdeklődő volt. P. tényezőket jelentik. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. neuroanatómiai. gügyögött neki. R. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. o. Costa és McCrae. A biológiai alapok a genetikai. gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. aki szeret társaságba járni. és McCrae.289 Factor Model”. hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. Például az olyan felnőtt. agyunk jellemző működésmódját stb. mint felnőttkorban. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. ábra szemlélteti. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között.3. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal. . amelyek velünk születettek. R. csecsemőként pedig. Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. könnyen ismerkedik idegen emberekkel. Ezek azok a jellemzők. magasság. kivéve a tapasztalati nyitottságot. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. szívesen és sokat beszélget.1.

vagy inkább a pasztell színek. kapcsolatokat öleli fel.). Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. vallási stb. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. e vonások mérése máshogyan történik. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. ha nem sikerül valami. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. hogy „nem csoda. értékeket. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. nem zavarta. kíváncsiak vagyunk. illetve egy részhalmazt. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. vagy inkább elhúzódunk tőlük. emberekre stb. érdeklődünk. hatások. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. attitűdjeink. hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. szerepeket. szerette a társaságot”. amelyekkel a világra jövünk. ha idegenek vették az ölükbe. amelyeket életünk során átéltünk. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. azok az események. amelyek értek bennünket. félt szinte mindenkitől. Abban tehát. Itt adódnak össze a belső és külső hatások. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. 2001). vélekedéseket. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. Egy félős. itt jelenik meg viselkedésünk. halk hangok a kellemesek számunkra). vidám. hiszen babaként is sokat sírt. az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. hogy egyes vonásaink velünk születettek. csak a szülők kezében nyugodott meg”. vagy csak nevetünk egyet rajta stb. dühösek leszünk. az énfogalmat. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. és nem változnak meg életünk folyamán. nemzeti. A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. érdeklődést. és ahogyan mások látnak bennünket. amely az énről való vélekedéseket.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik. hangokat. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák. szagokra. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra. szokásokat. helyzetek. azok a kapacitások és hajlamok. sokat szomorkodó. ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. . amely alapvonásaink. Ugyanakkor. Ilyen például. Például egy barátkozós. A jellemző alkalmazkodás a képességeket. mint az az ábrából is kitűnik. a nyelvi.

amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. valamint a szégyenlősség csecsemő. pl. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. 1999). Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír. könnyű temperamentum). 2006. 2006). de jóval többet aggodalmaskodik. Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. amelyek vagy jellemeznek valakit.. amelyben új embereket ismerhet meg. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. mint hat hónaposan. Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. nehezen ismerkedő. Kagan és Fox. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. mint a félelem. ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson.291 Az egyéni különbségek. 2006). tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. elmehet különböző szakkörökre stb. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. érdeklődő. amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. Másrészt más temperamentumjellemzők. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal. a pozitív megközelítés. A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. . iskolába kerül. Kagan és Fox. az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást.és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. szomorkodik). barátkozós gyermeke születik. amikor óvodába. sok barátot gyűjthet. és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak. Például ha visszahúzódó. tulajdonság-együttesek. aktivitás. vagy nem. ami eredeti tendenciáikat erősíti. illetve a viselkedéses gátoltság. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. 2006). illetve azokban. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet. Az extraverzió. Az aktivitásszint csecsemő. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. kibontakoztatására. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. A későbbiekben azonban. barátkozhat. a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. egyre kevésbé jellemző. Harmadrészt. pl.

Két ilyen. amelyet igazából nagyon ununk. Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7. szoros kapcsolataink legyenek. ábra. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek. elsősorban az önszabályozást.292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés.2. megközelítés. amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. tudjunk dolgozni stb. emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké. a külső körben pedig ugyanezek. illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők. félelem) található.2. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). pozitív érzelmek. és kevésbé agresszívak. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek. tárgyakra. pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. A vonalak Düh azt jelzik. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket. hogy a félelemteli nega- . akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre.

gazdasági) számának növekedésével csökkent. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében. még Danis és Kalmár.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van. Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l. Tehát. amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. hangulata gyakran változik. Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. a jelen kötetben. a temperamentum mintázata. és a szűkebb. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív). bővebben Danis és Kalmár. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. a jelen kötetben). 2001). olyan környéken. vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. családjával rossz anyagi körülmények között élnek. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. kisgyermekével kapcsolatban. . Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. környezeti. de csak akkor. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l. a rosszabb kimenetel esélye megnő. ha például a gyermek lendületes. ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. félelmek csecsemőjével. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába. de védőfaktorként is működhetnek. Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. Az alacsony negatív emocionalitás. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci. 2008). amikor azt tapasztalja. hogy a baba tulajdonságait ő maga. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. 2008).

viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. 2008). még Szabó. még Lakatos. Viselkedésproblémák. Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. . a II. az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. kötetben). illetve morális fejlődéssel (l. 2001). mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. 2007). környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. beilleszkedés. szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre.3. tanya). alacsony akaratlagos kontroll. ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. kötetben). irritabilitás 7. a II. A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. düh. A 7. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális.294 lálkozni (pl. elfogadást. valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. gátoltság. illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem.3. szociális kompetencia A csecsemő. szégyenlősség Alacsony gátoltság. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai. az egyéb.

otthon pedig meg van elégedve azzal. a jelen kötetben). illetve a tőle való különbözőség. helyesen értelmezi őket. bővebben Danis és Kalmár. mint az olvasás vagy a sakkozás. befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. Amikor azonban azzal szembesül. Például egy olyan csecsemő. Vajon ezek a hatások. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. amely arra hívta fel a figyelmet. az apával való hasonlóság. amit szeretne. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire. temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. A szülő viszonyulása. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. érdeklődést válthat ki a szülőből. mindig kiharcolja. amit szeretne. akár az apja!”. Sőt. Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. akárcsak a gyermek saját fejlődését. és nem enged abból. Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. aki nagyon kedveli mások társaságát. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. kicsit rosszallóan nézi. A hatások. hogy visszahúzódó. amely illik viselkedési stílusához. . és könnyen enged mások akaratának. teljesíti a kéréseit. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. olyan környezetben szeret lenni. hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége. hogy a gyermek aktívan hat környezetére.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. teljesen mások. inkább egyedül szeret játszani. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. hogy „nincs vele gond”. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. eléri céljait. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. Másik kisfiánál viszont értetlenül. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. már nem örül annyira a hasonlóságnak. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. közvetlenül reagál. és a jelzésekre. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket.

nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. lehet. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. azaz „jó illeszkedés” modellje. A gyermek és a szülő. Az illeszkedésre példa. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. Amennyiben ez az összhang létrejön. A baba jellemzői. Ezzel szemben. félős másiknak. Nincs tehát kontextustól független. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. ideális temperamentum. jóból rosszá és fordítva. ha nem jó az illeszkedés. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel. de más körülmények között a gyakori. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. így csak interakcióban értelmezhető. ha a környezeti lehetőségek. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. Sőt. hogy egy nem túl aktív. életrevalóságát bizonyítja. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. hanem a szülői kontextusban is. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. és azok értékként jelennek meg számára. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű. ha a környezet jellemzői. beilleszkedése. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. Például egy kedves. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. de az illeszkedés színvonala változhat. optimális fejlődés várható.

hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. nem felel meg szüleinek. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. és reciprok. A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. mozogni. szorongás alakulhat ki. Ebből az is következik. 2006). hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. amit várnak tőle. ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik. és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. Ha azonban szülei azt várják tőle. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. mint bármelyik partner hatása. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés. hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. aki szeret szaladgálni. másrészt védőfaktor is lehet. Ha megfelelő a környezet. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. magasabb. Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. aki képes befolyásolni gyerme- . s ha hosszú távon fennmarad. ne koszolja össze ruháját. pl. mint amire ő képes. fejlődési zavarok). A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. Számos későbbi. Ha a szülei azt szeretnék. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. hanem szobájában nyugodtan játszon. A kislány mindkét esetben azt érzi. és hogy az anya jó anya-e. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. jó eredményeket várnak tőle. Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. hogy lányként ne játszon aktív. vagy sem. az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. azaz a szülő. szaladgálós játékokat. hogy nem tudja teljesíteni.297 kedéssé válik. emberek közötti különbségek részét képezik. és ennek megfelelően sok edzésre jár. vagy az üzleti életben sikeres versengő. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. folyamatosan és visszatérően működnek. hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. hogy futónő legyen belőle. azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. hanem a normál. megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját. Például nézzünk meg egy olyan kislányt. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan.

egyben nyitott is arra. A kutatások alapján általában levonható az a következtetés. mint például megjelenés. a jelen kötetben). tér vissza és változik az interakciókban. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. szemben azzal a gondozóval. 2006). . Az a szülő. viselkedése –. irritabilitás. az nem az eredeti lehetőségek. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk. Ezzel eljutottunk oda. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja. a család fejlődésének jelenlegi állomása. anyagi. jelentése. Ezzel egy időben. aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. míg más időszakokban már kialakult. Ami számít. Ezek találkoznak. hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. mint azokra. 1997). A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. nem. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait. anyagi nehézségek). a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. hanem az az aktualitás. azaz egy szülő. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. temperamentum. és interakcióba lépnek egymással. Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. a gyerek születésének értelme. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby.298 két. míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. 2003). 2003). még Nguyen. akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. érzékenysége. hogy mi bontakozik ki. amikor az interakció új és alakulóban van. gazdasági) körülmények. Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. 2003). Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. depresszió. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás. sőt automatizált. ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. hogy a gyerek befolyásolja őt. Ez a kapcsolat diád-specifikus. viselkedés. tehetség és gyengeségek. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről.

1998. mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. 2003). egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. közvetlen hatást gyakorolt. 2007). dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat. 2002). Crockenberg és Smith. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. illetve az elegendő alvást. bántalmazáshoz vezethet (l. Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. síróssága tovább fokozódik.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást. Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. kevesebb stimulációt biztosítanak. Az erős. ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni. érzékenyek és válaszkészek. illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. érti meg a baba jelzéseit. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. korlátozni ezt a viselkedést. ami bizonytalan kötődéshez (l. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. amit a szülő szeretne mérsékelni. sírásra. ami a későbbiekben azt eredményezheti. a témáról bővebben Herczog. így „ördögi kör” alakulhat ki. A kisgyerek például nagyon dühösen. illetve mellőzni gyermeküket. új helyzetekre. a csecsemő túlzott érzékenysége. kihathatnak a családi folyamatokra. hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. a szülők kompetenciaérzésére. tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. összehangoltabb az együttlétük. és alakul ki konfliktusos kap- . A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. 1997). ha a szülő kevésbé veszi észre. azaz. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből. Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. erős sírással válaszol az új dolgokra. elhanyagoláshoz. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. mivel egyfelől maga a hang zavaró. 2002). szociális folyamatosság) pozitív. Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. a jelen kötetben). Tóth. hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség.

kötetben) már jóval nagyobb. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. hogy szabályozni tudja önmagát. Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. . A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. A szülő adja a szabályozás keretét. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl. ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek. beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. A nehéz temperamentum hatással van arra. és védőburkot nyújt a gyerek számára. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése. az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. A kutatások alapján globális szinten két. A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között. majd a kisgyermek növekszik. Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. 1997). A feltörő (akár örömteli. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. a II. Ahogy csecsemőkorban. A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. 2006). 2004). a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. Lakatos. 2004). a gyerek viselkedésének menedzselése). A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. 2005). hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. Ahogy a csecsemő. érzelemkifejezés. járás.

Azok a stratégiák.301 Gondoskodás. és anyai önértékelése magasabb. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra. ha anyjuk nem volt válaszkész. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. a gyermek megnyugtatása és negatív. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. elfogadja jellemzőit. Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra. Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek. a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. . másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. Azok a csecsemők. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. interperszonális nehézségek. iskolai teljesítményproblémák. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004). a szabályok internalizálására. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető.

1997). pozitív állapotban vannak. nem az számít. Crockenberg és Leerkes. akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. míg a gyengéd. kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl. hanem az. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak). negatív érzelmeket fejez ki. amikor a baba sír. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. mint az alulstimuláló anyák gyerekei.302 Ma már azt is tudjuk.. hogy áthágja a szabályokat. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben. vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. A közvetlen határok megszabása az- . zavaró stb. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. 2001. gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. Az ugyanennyire elfogadó anyák. nyűgösködik. érdeklődőbbek voltak. Pettit és mtsai. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. a kutatások szerint azonban abban. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. amikor nyugodt. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. Ezek az anyák azzal. 2003). Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik. 1996). hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. A háttérben vélhetően az áll. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. Arcus (2001) hosszú távú. válaszkészsége. segítettek neki úrrá lenni félelmén. McFadyen-Ketchum és mtsai. követéses kutatásában egyes. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl.

a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. – A baba meg fogja tanulni szahúzódó. rövid. például nem áll meg. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve. 7.4. amikor a szülő kéri). ábra). – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . határozott rendre utasítást alkalmaznak. a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus.303 által. akik tiszta. és azzal egyidejűek. Az engedetlenség durva. Azok a gyerekek. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan.4. akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak. ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz. és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. 53.. 7. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott. A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. hogy azok az anyák. valószínűbben segítik elő az engedelmességet. Bates (2001) eredményei szerint. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező. ha az anya gyengéden fegyelmezett. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. ami nem azonos sem a gátoltsággal. míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak. vagy ellenszegül nekik. de előny is lehet.o. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ. mint akkor. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. D. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez. sem a negatív érzelmekkel.

Honjo és mtsai. továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. és határo- . valamint Hédervári-Heller és Németh. A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel. a ráhangolódás lehetőségeit. Azoknál a gyerekeknél ellenben. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. és ebből származhatnak későbbi problémáik. A kutatások szerint azok az anyák. még Tóth. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne. Az anya jólléte Az anya önbizalma. akik nyűgösebb. akik támogatják. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. 2003). a II. 2008). ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. és elősegíti a biztonságos kötődést. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. Úgy tűnik. Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. a második évben pedig egyre önállóbb. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. 2002). és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. Elképzelhető. kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban. az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására. Ebben az időszakban azok a szülők. Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. akik kevésbé ellenállóak.304 problémákat. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. kevesebb önbizalmat. hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. a jelen kötetben. kötetben). hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. céljai elérése során több új ingerrel. alacsonyabb önértékelést. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. de nem erőltetik. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. az ellenállást pedig lecsökkenti. több stressz. Egy másik magyarázat erre. ami frusztrációt eredményez. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak.

erősítik az adaptív érzelem. Anyagi helyzet. Azoknál a gyerekeknél. a gyengéd. o. például a családra nehezedő gazdasági nyomás. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető. fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. 2003). szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192.és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. ha együtt iskolázottság jelennek meg. hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. csökkentheti a bensőségességet a családban. korának nem megfelelő. & Kaiser. és megtörheti a kommunikációt. súlyosbíthatja a konfliktusokat. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár. 2003). míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. így nehéz megViselkedésproblémák állapítani. Qi és Kaiser (2003) az . C. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%.5. P.305 zottan. Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. szociálisan problémás céljainak elérését. alkalmazkodási problémákra nézve. érzékeny. A. de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. a jelen kötetben). gyermeke viselkedését határozottabban. eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. a szülők viselkedését.

2003). babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők. hogy rossz anyagi körülmények között élő. ritkábban voltak bevonhatók. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. míg ha ez a rizikó nincs. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. túlzottan érzékeny. sírós. E. nehézség van. hogy a szülők életében még hány olyan gond. alacsony válaszkészségű szülő. megnyugtathatatlansága. házastársi problémák. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. instabilitás a családban és erőszak a közösségben. S. Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. negatív érzelmei.o. 2003).306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. Ennek magyarázataként elképzelhető. sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok. and Family Relationships 71. (2003): Infant Negative Emotionality.6. 7. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. az anyák pozitívabbak. A gyakran síró. nyűgös. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. Caregiving.5. szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes. ábra). depresszív. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége. ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel. túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben. a durva fegyelmezési stílus. nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. & Leerkes. a csa- . amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser.

például házvezetőnőt. az erősebb családi kohézió. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. A nehezebben kezelhető. a jelen kötetben). hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. 2006). ha az anya támaszkodhat . Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. a stresszreaktivitás csökkenését. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség. Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. illetve az. hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire. ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. hogy a zajos. illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. nyitottak az újdonságra. Azok az anyák. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek.307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. bővebben Tóth. az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. 1998). nehezebben alkalmazkodtak. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit. Úgy tűnik. általában zűrzavaros. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat. Ennek magyarázata az lehet. és hangulatuk is negatívabb volt. Házastársi és társas támogatás. hiszen a baba nagyon sokat sír. a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. Ebben a helyzetben a házastársi. könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. szervezetlen. Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését.

a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. ahol a nő végzi a háztartási munkát. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. 2003. A kutatások azt mutatják. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. mint az apa részvételét. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. 2009). és nem jelentenek egymásnak támaszt.6. Ahogy tehát a 7. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. érzelemszabályozási deficitjének esélye. ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését. mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel. mint a lányokkal. a szülők nevelési stílusát. hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. A gyerek neme. ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet. ami meghatározza. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. mint a fiúkhoz. Mindemellett a kép így nem teljes. Ranschburg. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő. támogatva az anya érzékenységét csakúgy. . ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. bevonhatóságát. Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. 2003). 2003). hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. hanem attól függően.308 rá. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt. Ha a szülők nem működnek együtt. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. 1991) viselkedik velük. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei.

1988). A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei. ugyanakkor. 2002). ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. ezért a velük való együttlét. csendes és passzív. illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. 1997). ez nehezebben sikerül. kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick. ingerlékenység). fények. hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. sokat sír. A koraszülött gyermekek érettség. A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. . A szülők helyzetét nehezíti. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. túlzott aktivitás. ami megnehezítheti a baba gondozását. interakció. külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. agresszivitás más gyerekekkel szemben. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. 2007). hanem idősebb testvérük is meghatározta. a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto. és több konfliktus is alakulhat ki közöttük. nem jó szülők. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. 1999). 2003). hogy kudarcot vallottak. 2003). hanem testvérei is alkotják. vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. részletesen Kalmár. és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. gyakori nyűgösködés. törékeny. kevésbé voltak megközelítőek. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. vagy egészsége veszélyeztetve van. Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. akiknek több testvérük volt. Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. alvási problémák. alkalmazkodóak. A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban.

310 A fejlődésről való tudás. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. Gyermeknevelési szokások. függetlenül attól. Ilyen például. ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. ez feltehetően így is lesz. Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. . hogy tisztában van vele. hogy lányokkal helyesebb csevegni. illetve az a tudás. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. A szülő tudása a fejlődésről. az. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. az fog a későbbiekben megvalósulni. a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. illetve milyen elképzeléseik vannak arról. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. hogy később „mi lesz” a gyerekből. amit kultúrájuk értékel. mint a fiúkkal. 2001). A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak. 2003). nehezen megnyugtatható gyermekükről. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. bővebben Nguyen. és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. mit várhat el egy adott korú gyermektől. 2005). értékek. szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. és mit nem. szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. vagy amilyent elvárunk tőle. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. mint fiúkkal. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. és nem nagyon fog barátokat találni. E jelenség mögött állhat az az elképzelés.

gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. mint például Indiában. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. az óvatosság. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. a jelen kötetben). a gyerek azon képessége. élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. hogy az asszertív. a közösséghez tartozás (l. versengést. ennek jelentése és következményei a szülőség.311 rást. Az olyan kultúrákban például. A kutatások azt mutatják. Hasonlóan. nem csak a gyermek jellemzőire. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. mivel ott az aggódó. később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. ahol az időnek nagy jelentősége van. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. míg Kínában nem. amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők.és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. a szorongást nem értékelik kedvezően. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. 2006). hogy tartsa a napirendet (rendszeresség. A csecsemőként erősen reaktív. törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. és szembesülést azzal a ténnyel. önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. megküzdést az idegenekkel. akik kevésbé alkalmazkodóak. 2001). Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár. a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. A szi- . ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. a csecsemő. A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is). a gátoltságot. gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. míg a szégyenlősséget. ahol a sok gyermek ritka. szemben az amerikaiakkal. hogy az események előre beláthatatlanok. bővebben Nguyen. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. szabályosság). 2001). De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. alázatosság ellenben értéknek számít. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. Az alacsony reaktivitású. azok a csecsemők. nem igényel túlzott kockáztatást. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. Az USA-ban az asszertivitás.

viselkedési problémákhoz is.312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. érzelmeit. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is. lelkes. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között. élénk. hogy ezt nem így kellene csinálni. vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. nem tudja kezelni a helyzetet. félős helyett óvatos. ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget. idegesen viselkedik a gyerekkel. visszahúzódás olyan jellemzők. és azt látjuk. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. előre nem látható helyett rugalmas. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. viselkedik vele. amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. túlzó. 2006). problémamegoldó. és így tovább. annak megértése. vad helyett energikus. akaratos. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. Annak változása. Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. 2008). szertelen helyett gyengéd. ahogyan a szülő látja gyermekét. A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. és az óvatosság. gyakran felmerül bennünk a gondolat. helyzetét. eltéríthető helyett éles szemű. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. hogy a szülő türelmetlenül. 2009). szégyenlősség. melegszívű. határozott. hangos. ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. akkor is. lármás helyett rajongó. önfejű helyett állhatatos. kreatív. asszertív gyerekeket szereti. mint gyermeke a sajátját. viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. ezek segíte- . mint a negatív érzelmek és visszahúzódás. gátoltság. mivel ő saját gondolatait. Ugyanúgy. jó érzékelő. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. ami újra hat a szülőre. reagál jelzéseire. viszonyul hozzá. mint az engedelmességre nevelés (Keller. szívós.

hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. például jelezni kell. és néhány hónapig tartanak. ahogyan teszi. hogyan válaszolt a gyermek stb. A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. és időt kell hagyni neki. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. Ez igaz a napi rutinra is. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. hogy a szülő a gyerekkel együtt. problémákról. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át. 2005).313 nek. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai. intervenciók a család otthonában zajlanak. az új helyzetektől distressz állapotba kerül. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege. mi zajlik a gyerekben. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. az egyes váltásokat elő kell készíteni. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. A leghatékonyabb beavatkozások. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében. ha óvoda után nem egyből haza mennek. illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. mint például a sírás vagy alvás változatai. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. Ezután már meg tudja tanulni. amelyekre szüksége van ahhoz. A szülőnek fontos megértenie. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. hogyan reagált gyermekére. így viselkedése is. Előre szólni kell a változásokról. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. olyan erősségei felismerésében. hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. milyen új viselkedésformákat tanítson neki. miért viselkedik épp úgy. . amely nem tőlük függ. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. ne a gyengeségekre. azáltal. Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. egyedi temperamentummal születik. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. 2008). és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. vagy olyan rutint kialakítani. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. és ne ellene dolgozzon. információ a normál gyermeki fejlődésről.

például a kulturális elvárások. a szülők előtörténete. A védőnőket kiképezték a programra. és megóvni attól. a gyermek aktívan hat környezetére. amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló. alacsonyabb iskolázottságú. hogy valóban eredményesek lehessünk. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. ráhangolás. nagyban meghatározza képességeinek. hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. első gyerek. kisebbségi státusz. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. empátia. zsúfoltság. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. Összességében azt mondhatjuk. tulajdonságainak. 2005). nehéz szülés. A program négy fő alapszabályból áll. hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. struktúra és ismétlés. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. fiatalabb szülő. A ráhangolás arra vonatkozik. A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. érintés. miközben környezete is befolyásolja őt. 2009). temperamentumának és környezete elvárásainak.314 ki sikeres intervenciós programot. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. és négy fontos alapelvre: bátorítás. A szülő oldalán azok a rizikótényezők. A kutatások azt mutatják. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. a család szocioökonómiai státusza stb. e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. időkihagyás. A gyermek fejlődését. jellemzőinek illeszkedése. hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. támogatás. . Mindemellett tudjuk. azt. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával.

(2005). M. R. M.. C. Thomas. Kállai J. In: Crouter. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. Booth. 202–217. (2002). 2009/4. evolúció és személyiség. New Jersey. Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. P. van Ijzendoorn.. A. Budapest. M. Review of Educational Research. Lawrence Erlbaum Associates. (1996). Stifter. D.. T.. Kulcsár Zs. C. Harvard University Press. A. G. A. Bakermans-Kranenburg. (2009). J. Braungart-Rieker. Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. M. D. Cs. 1–26. H. Psychology Press. S. D. Journal of Applied Developmental Psychology. A. In: Wachs. New Jersey. Budapest.. 202–209. (2001). H.. New Jersey. D. In: Molfese. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament. Gender. A „félénk” gyerekről. Brody. Chess. Akadémiai Kiadó. Corapci.. Bradley. International Journal of Behavioral Development. Saxum Kiadó. T.. (A temperamentum 147–155. Medicina.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. F. 411–428. Garwood. Lányok és fiúk 266–283. 146–210. Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. R. R. Lawrence Erlbaum Associates. L. 109–118. 30. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. vonások és az interakcionizmus. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. (eds. 134–162. Gyógypedagógiai Szemle. (1999). Emotion and the Family. Személyiségpszichológia. Cervera.) Ferenczi Sz. Journal of Applied Developmental Psychology. A nyűgös csecsemő 155–162. In: Wachs.. Kohnstamm. New Jersey. J. C. Osiris Kiadó. New York. Kalmár M. Scheier. (2009). (1997). 70–101. A. 326–337. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben.. (eds. Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. (2008).) Rózsa S. Cole.): Temperament and Personality Across the Life Span. M. 29. Those Who Have... F. (2000).315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. (2005). McFadyen-Ketchum. 141–176. A. Bates. L.): Temperament in Context. (2006). D. The developmental course from child effects to child effectiveness.. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk. J. (2003). .. M... Bates. (eds. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél.. J.) Ranschburg J. 173–200. G. M. Öröklődés. 43–60. Mendez. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament. M. V.. E. S.. Bánki M. Molfese. (eds. 18. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. (Típusok.): Temperament in Context. Budapest. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life. Cambridge. J. Lawrence Erlbaum Associates. Osváth A. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. (1999). Budapest. S. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. 1–16.. (2001). Kohnstamm. E. 75. Lawrence Erlbaum Associates.

57–78. L.. 2–15. (ed. In: Crouter. B. Rothbart. Infant Behavior and Development. S. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa. 685–698. K. Child Development. New Jersey. (2003). In: Home Health Care Management and Practice. New Jersey. K. 103–138. R. Goldberg.. Crick. Lawrence Erlbaum Associates. Molfese. (2002). R. C. T. N. H. Denham. P. Kohnstamm. A. New Jersey. (2005). (2003). Guthrie. 1189–1193. H.. H. M. Kohnstamm. D. (2009). 21. Infant Behavior and Development. Booth. Crockenberg.): Handbook of Parenting. (2001). Halpern.. G. Caverly.. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). Infant and Child Development. A. (1989). Goldsmith. 20. Jr. D.. 25. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában. Aksan. 290–301. Henderson. M. M.316 Costa. . 12. Fish. Lawrence Erlbaum Associates. International Journal of Behavioral Development. 141. M.. (2000). Leerkes. Schmidt. „Hey Mom. C. E. OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya. S. F. (1999). Smider.. in: Bornstein. A. (1989). J. Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics.. 22. Gaziano. N... 21. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. S. 64–86. C. Parenting children born preterm. (eds. Infant Behavior and Development. E. M. 99–108. A. Infant irritability. Gartstein. Lemery. A. A.. H.. 53–73.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. M. American Journal of Psychiatry. Crockenberg. Lawrence Erlbaum Associates.. Gervai J. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. P.. Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. A. B. Mahwah. (1981).. 25. D.. Hann. (2002). McLean. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. H. H.): Temperament in Context.. Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire. (1997). A.. Vol.. (2001). N.. (1984). Fox. T. S. Lawrence Erlbaum Associates. A. N. Crockenberg.): Temperament in Context. In: Molfese. Mason. Caswell. 60. W. Infant Negative Emotionality. S.. and Family Relationships. Lawrence Erlbaum Associates. (eds. E. T. Gaziano. R.): Temperament and Personality Across the Life Span. D.. Hackney. Infant Behavior and Development. S. McCrae. 339–360. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament. In: Crouter. (1998).. In: Wachs. C. J. Essex. Look at Me!” Infant Behavior and Development. L. M. mother responsiveness. A theoretical context for adult temperament. 1092–1098. A. K. Aksan. Child Development. (2003). F. 3. G. A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences. W.. T. Buss. P. DiVitto. 229–236. Goldsmith. L. and social support influences on the security of infant-mother attachment. (eds. (eds. 515–529. R. V. 31. Booth. 445–455. K. (2001). M.. 26. S. New Jersey. 1–32.. Gandour. E. M. NJ. New Jersey. 251–263. In: Wachs. DeMulder. D. A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. N. Temperament substrates of personality development. Smith. (eds. 1–22. Vandell. De Vries. Caregiving. A.

Budapest. S. D. TÁRKI. T. T.. New York. 3 Social. Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. Ed. Hwa-Froelich. W. (2001). Journal of Early Intervention. (2009). M. Y. Sensitive.. Persistent. E. Semmelweis Kiadó. (2007).. Gyermekbántalmazás. N. Journal of Applied Developmental Psychology. Biology. N. New York. Nagai. (1999). Kaneko. Complex Kiadó. H.. Barbosa. (Vol. C. Culture and Psychology. R. A. (2004).. N. Forman. Sobajima. T. A. A. Kurcinka. DeVet. M. 31. Schwartzman.. C. 65–75. & Coy. Early Child Development and Care. J. Y. 228–240. New Jersey. Kochanska. M. Kerr. Serbin. Eisenberg. 22. W. A. Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. HarperCollins.317 Herczog.): Handbook of Child Psychology Vol. E.. (2007). Sechiyama. O’Brien Caughy. (2006). (2008).. 6th ed. H. Inc.). 44–66. Kagan. Kulcsár. M. S. M. M. 852–868. 23. (2009).. Akadémiai Kiadó. 45.) (2008). G. Y. In: Damon. Bornstein. Nishide. M. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies. M. A. (1994). Effectiveness of an intervention for colic. Loveland Cook. D. Goldman. M. (2002). John Wiley & Sons. Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants.. M. M. Kapornai K. and Personality Development. and temperamental biases. M. H. D. Kaiser. Genevro. H. J. T. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók.. Lakatos K.. Kochanska. culture. Stack. (2003).. G. 65. Aksan.. (2006). Lerner. Kochanska. L. D. G.. african-american and hispanic mothers. Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white. Sasaki.. In: Wachs. K... R. Doktori értekezés. S. 172. N.. Clinical Pediatrics. P. 149–170. (2005).... S. 167–225. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse. P. Flick. 26. Teti. Developmental Psychology. Huang. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense.. Nagata. Budapest. Dudley. (2006). E. 13. L. Perceptive. (szerk. R. G. (1996).. Fox. Kohnstamm. Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban. K. 146–210.. Lawrence Erlbaum Associates. Keefe. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. Child Development. Budapest. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament.): Temperament in Context. Development in Infancy: An introduction. Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. Kotzer. Ando. 139–152. 12. (2007). A.. Topics in Early Childhood Special Education. A.. A. 188–216.. Magyarország helye a világ értéktérképén.. Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. Budapest. J. Miller. Nishide. C. Kopp M.. Szeged. Infant Behavior and Development. Y. G. 135–158. D.. Lawrence Erlbaum Associates. (series eds. (eds. . Zs. Lamb. R. Energetic. 33. A.. K. Infant and Child Development. 249–265. Kirschner. Joy. M. Mizuno. M. M. Huaqing Qi. 123–133. 5–31. K.. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. (2006). L.. Putman. H. Karp. 328–370. SZTE Doktori Iskola. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. R. L. Lobo.. Emotional. Honjo.. Murray. New Jersey. Froese-Fretz. L. Magyar lelkiállapot. (2002).. Keller T.

N. C. D.. (series eds. In: Wachs. S. (eds. S.. J. (eds. Rothbart. Dodge. (2004). Inc. Temperament. In: Damon. J.): Handbook of Child Psychology Vol.. S. Personality and Social Psychology Bulletin. New Jersey. Infant Behavior and Development. (2003). I. 908–923. In: Crouter. C. 30. Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates. Molfese. Eisenberg. 466–478. Markey. G. G. Spiker. 3 Social. Infant Behavior and Development. (2009). New Jersey. 30. A... Temperament. 21. and Personality Development. E. A. D.. Infant Behavior and Development. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. 67. Kohnstamm.. New Jersey. ecological context. Siegal. Bates. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. A. J.): Review of child development research.. (1975). G. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics. D. S. Sokolowski. (1998). M. Sameroff. 23. E. Lawrence Erlbaum Associates. A. F. Vol. 68. In: Crouter. Lawrence Erlbaum Associates. R. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years. W. and Soothing. S. (eds. E. Dodge. Lawrence Erlbaum Associates. Hebbeler. 120–135. 3–27. (1996). U... 4. Supportive parenting. D. M.. Pettit. Hershey. E. P. V. University of Chicago Press. E. C. M.. (2001). In: Wachs.. and early coparenting behavior. Bade. (1997).. Markey. U. J. N. S. marital quality. Hetherington. Beckmann. Booth. E. Mertesacker. Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies. L. Bauer.. Derryberry.. J. G. 423–432. Emotional. A. D. K. Phillips.. Shaw. Booth. D. A. K. New York.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Reiss. In: Molfese. 23–42. European Journal of Developmental Science. New Jersey. McClowry. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. K. A. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families. A.. S. Chandler. Pettit. 761–778.. M. Chicag 187–244.. Brown. (2000). Saxum Kiadó. L. Mangelsdorf. 81–102. Ramsay. B. B. D.): Temperament and Personality Across the Life Span. Vondra.. G. M. (vol. D. M. S. Simeonsson. J. Rodriguez. J. John Wiley & Sons. 85–120. M.. Bates. A. E.): Temperament in Context. G.. In: Horowitz.. (2007). J. 6th ed. K. (eds. K. T. McFadyen-Ketchum. Tinsley. Lewis. 191–206.. G. 23–39.). (eds. (2006). B. (eds. Owens. ed. (2007).. newborn to 30 months.318 Maccoby. Koslowitz (2008). A. 2417–2433. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality.. K.. Pauli-Pott. (2001). Goodness-of-fit in family context: Infant temperament.. M. 99–166. Stress. Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. (2000). .. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig.. Child Development. Rothbart.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. S. Ranschburg J. Schoppe-Sullivan. Budapest. J. C. P.. Matheny. A. 2. K. M. Bates. R. Scarr-Salapatek. 30. (2003). Child Development.. Scarborough. Lawrence Erlbaum Associates. T. Kohnstamm. A.. C.. Infant Behavior and Development. Lerner. Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change. A. 82–96. D. T.. D. Lawrence Erlbaum Associates.. New Jersey. J.): Temperament in Context.

. D. (eds. (1991). Infant Behavior and Development. N... Sroufe. Wright Guerin. Temperamental Consequences of Infant Difficultness. 7–37. The role of temperament as a moderator of stress. Van den Boom. J. Turner. 25.): Temperament in Context. 431–445. C. R. 153–172.. (2005). Hoeksma... L. Sugárné K. T. 19. T.. A. Person-environment „fit” and individual development. (2004). D. D. 16–20.. C. Kohnstamm. D. N. European Journal of Developmental Science. 11/4.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. Stifter. (ed. 529–552. Egeland. (2001). New York Stifter. Carter. Social Development. 1457–1477.): Handbook of Infant. 11. A. Third European Conference on Developmental Psychology. Cassidy. Wachs. 13. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. 78–103. Relevance of physical environment influences for toddler temperament. Y. and measures. Collins. J. T..): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. P. Carlson. . B.. Wachs. A. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood. Kohnstamm. (1988).. A. E. Ziv. Lawrence Erlbaum Associates. A. (2003). G. L. (2008).. Oxford. A. (2001). 413–421.. T. C. 443–466. D. van Baar. Kohnstamm.319 Shanahan. C. M. (1988). J. Bates. The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants. Blackwell Publishing. J. 237–252. Stifter. In: Teti. 65. A. E. Oxford University Press.. Lawrence Erlbaum Associates. Supplement 1. 06. Wachs. In: Wachs. Gottfried. W. J.. G.. New Jersey. The bidirectional nature of temperament-context links. Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. 40–55. J. Oxford. (1994). Developmental Psychology. In: Crouter. Az anyai. In: Wachs. Wiggins. M. Wesselman. D. Pszichológia. (1994). A. (2002). (1994). D. Child Development.): Temperament in Context.. M. A. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. L. C. Infant Behavior and Development. A. Strelau. 2. A. Budapest. 201–222. Zentner. 581–590. Spinrad. T. New Jersey. Booth. Infant Behavior and Development. Van den Boom. (2006). Sobolewski. T... A. 30. Child temperament: An integrative review of concepts. research programs. B. (1996). (eds. Child Effects as Family Process. Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants. D. New Jersey. Spinrad. D. G. C. L. A. 17.. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. Infant Behavior and Development. In: Delcarmen-Wiggins. T. Poster. 15–19. The Guilford Press. 1988. 47. (eds. C. A. W. (eds. (2004). L. Lawrence Erlbaum Associates. Donelan-McCall. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament.

az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II.320 8. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás . fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.: Összefüggések az érzelmek.

. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést. így az exploráció. dezorganizált). veleszületett szükséglete. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. kötődést alakítson ki. A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. rezisztens. az érzelmek. elkerülő. a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai.

aki kétségbe vonná. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. öltözteti. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. levegőzni viszi gyermekét –. eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában. elaltatja. A kötődési kapcsolatok minősége. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is. . hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. és ennek a sokféleségnek a természete. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét. A korai kötődés elméletének központi gondolata. Alig néhány esettől eltekintve. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. tisztába teszi. a társas és a tárgyi környezet megismerését. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek.

A kötődési elmélet központi gondolata. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. személyre szóló érzelmi köteléke. hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. 1992. o. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése. A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. hogy mind a szülő. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter. szemkontaktus keresése) interakcióra. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot.). így életben maradásának az a feltétele. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. 328. például: Bretherton. magyar nyelven: Lakatos és Gervai. akik a szűkebb környezetében élnek. látványát és illatát. és ez a veleszületett hajlam vezérli. mosolygás. Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. gügyögés. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. gügyögését. vagyis tartós. sírásával. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban. 2003. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. . és míg jelzéseinek egy része (pl. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak.

hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. az explorációra. védelmet és támogatást. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. ám ha a sírás ehhez nem elegendő. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. használatával kapcsolatos isme- . Hasonlóképpen. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt. hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. majd az aktív helyváltoztató mozgást. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl. Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. majd szem elől téveszti anyját). úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. párválasztás. betegség. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. fáradtság) vagy külső inger (pl. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. félelmet. és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. szociális interakció. A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. ami folyamatosan. később már a nyújtózkodást. élelemszerzés. fájdalmat. éhség. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják.

minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. hogy felfedezhesse környezetét. a többi diádot más. ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok. sajátos egyéni különbségek jellemezték. és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. . A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva. A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. akkor a szülőtől eltávolodva. A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. újdonságokkal ismerkedjen. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni. Bowlby azt feltételezte. 2005). hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. hogy a kötődési személy közelében tartja. támogatja az explorációt. hanem ellenkezőleg. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. és nem tud nyugodtan felfedezni. Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. 1978). Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. a környezet erőforrásainak felderítését. 1978). amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. – átlagos családi körülmények között. ahonnan fokozatosan. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz. Ainsworth rámutatott. nevezetesen. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. ugyanakkor biztonságos távolságban. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában.325 retek megszerzését.

a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. illetve később egyedül hagyja. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre. majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. így nem jellemző. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. az explorációs tevékenység rovására billen el. A szeparációk feldúlják őket. elfordulnak vagy eltávolodnak. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. sírással reagálnak a gondozó távollétére. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. és kereséssel. kölcsönös szabályozása. Nem keserednek el. . így aktiválják a kötődési viselkedést. de idegen felnőttel. elkapják tekintetüket. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. explorációra készteti a csecsemőt. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. inkább a szülő közelében maradnak. Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. Az új tárgyi és szociális ingerek. amit veszélyhelyzetként értékelnek.

az anyára) vonatkozott. testi érintkezésre. megtalálja nyugtalanságának forrását. 1997). hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn. . gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. stresszjelzéseire (l. még Ferenczi. „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). A fájdalmat. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit. pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. nagyobb lánytestvér. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg.). illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. Megfigyelték. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. Ainsworth. „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. elhárítja a nyugtalanság forrását. és kielégíti a csecsemő közelségre. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. örökbefogadás esetén). hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során. mégis előfordul. ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. nyugtalanságára. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés. Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. nagyszülők. a jelen kötetben).327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. hogy a megszokott. kivéve ott. bölcsődei gondozó. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. odabújásra való szükségleteit. A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. a későbbi. vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét.

esetleg visszautasítják vagy következetlenül. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. ennek a stratégiának viszont az az ára. aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. meleg. és kerüli a gyengéd. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. A csecsemő nyugtalanságára. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja.328 ra. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. míg máskor időben és megfelelően reagál. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. megnyugtató. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. szoros testi kontaktust. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. ezt azonban inkább akkor teszi. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. gyakran mosolyognak. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. A következetlenség abban nyilvánul meg. gyengéden simogatják és ölelik meg. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. bírálja vagy gúnyolja igényeit. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. így amiatt szorong. Számos vizsgálat alátámasztotta. hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg. nem kellően érzékeny viselkedése áll. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli. hogy a következetesen szenzitív. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ.

de ezzel egyidejűleg a távolodás. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. Ez arra sarkallta a kutatókat. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. események. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. Az esetenként előforduló mulasztásokat. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait. A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”. hanem azt hangsúlyozta. mert olyan különös viselkedési jellemzők. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné. A furcsa. tétova vagy sztereotíp mozgások.és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. esetleg elutasítja. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. Főemlősöknél – de néhány más emlős. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. menekülés viselkedési rendszerét is. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. téves irányú. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák. A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. hagyja. konfliktushelyzetben. a síró csecsemő háttal kö- .329 napi feladatokra. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. felülírhatja. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. eseményekre is. ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta. akiknél a három koherens. szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). ellentétben azokkal a csecsemőkkel.

2 Ne feledjük. Annak magyarázatához. ami aktiválja a kötődési viselkedését. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. sztereotip mozgásokat) láthatunk. hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl. de koherens (elkerülő. bántalmazás.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. Main és Hesse ismét abból indult ki. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. 1999). mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási. alkoholbetegség. Arra a tényre támaszkodva. a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. elhanyagolás. hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. hogy attól a személytől félnek. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. esetleg kellemetlenek. . ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. elkerülő. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást. menekülési és közelségkeresési viselkedései. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. lemerevedést. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. sőt.330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. majd elfordul és a szoba sarkába megy). Míg a bizonytalan. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl. Mindez arra utal. serdülőkori anyaság.

de úgy tűnt. zavart tükröző. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. Novák és Lakatos. Madigan és mtsai. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is. A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. nem pedig a félelem forrása. amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. Úgy tűnik. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. a bizarr. ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. gyász. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. 1995. akár az inszenzitív gondozás része –. 1999. 2006a). a tehetetlenséget. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. akaratlanul. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. ugyanis több. . visszahúzódó. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. amelyek közvetlenül fenyegető. egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. erőszakos környezetben alakulnak ki.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának. akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. Abrams és mtsai. mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). 2005). félelemkeltően vagy rémülten. hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. 2006). így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. ellentmondásos érzelemkifejezések. mintha tartana a csecsemőtől. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek.

Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte. Madigan és mtsai. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában. Emellett azonban nem zárta ki. Grienenberger és mtsai. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. hogy ha kisebb mértékben is. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. ugyanakkor egyértelművé vált az is. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai.332 Mára több kutatás is kimutatta. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás. A szerzők rámutattak. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. 1999. 2003. 1978) számos hasonló követte. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését. Jelenleg úgy tűnik.

akár „nehéz” annak a temperamentuma. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. .) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az. Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. pervazív fejlődési zavar. autizmus. közvetetten befolyásolhatják. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. neurológiai problémák stb. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. részletesen Ferenczi. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l. Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását. a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező. akik azt találták. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. a jelen kötetben). akár „könnyű”.333 rövid ismertetésére térünk ki. 2008). hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór.

. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. a jelen kötetben). fény. egyedülálló anyaság. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. 2000. Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. Ferenczi. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. Gervai és mtsai. 2006a). és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki. különösen akkor. valamint Danis és Kalmár. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. Más kutatók azt emelik ki. hogy az újszülöttkori irritabilitás. A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. hogy egészséges. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. 2007. Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában.334 párosult. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. 2009. mert csökkenti annak a valószínűségét. 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek. hogy az ún. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. 1996) azt találta. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. Tóth és mtsai. és azt találtuk. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. 2002. Lakatos. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. 2007). Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült.

a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. a külvilágtól elzárva zajlanak. ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. demográfiai és kulturális környezettől. 1993). illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége.335 A veleszületett. vagy sze- . Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra. Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. 2008). A gondozó pszichésmentális állapota. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. és a korábbiaknál lényegesen több. hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. A szülő személyisége. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. mert befolyásolják. alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került. például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. sokkal inkább az mondható el.

a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. mint azoknál. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. áttekintésként l. neuroticitás. 1997). A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál. 2000). hogy nem mindegy.336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. barátságosság. bipoláris stb. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést). súlyosabb esetben elhanyagolás. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. negatív viselkedés jellemzi őket. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás. s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak. átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. magasabb volt a depresszió aránya. illetve annak különböző formái (pre. unipoláris. DeMulder és Radke-Yarrow. 1991. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt. lelkiismeretesség. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. A felnőtt személyiségjegyek normál.). akik munkába szerettek volna állni. . Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó). Martins és Gaffan. hogy azoknál az anyáknál.és posztnatális. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. ha a vizsgált csoport középosztálybeli. 2000). extraverzió. még Ferenczi. de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is. 1990. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban. a stresszjelzéseket visszautasító. A képet árnyalja azonban. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan.

Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. és kevésbé szorongtak amiatt. gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. Amellett. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket. párkapcsolati problémák. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket. Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött. negatív életesemények. A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. alkati tulajdonságok. akik várandósság alatt már tervezték. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát. Belsky és Fearon (2008). azt is kimutatták. míg a depresszióval küzdő.5 Feltételezhető tehát. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására. Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl. ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat. hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához. 5 . hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa.337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel. hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között. és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat.

akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. rezisztens. A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük. a jelen kötetben). hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. fenyegető módon (Herczog. A szülők iskolázottsága. hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. Danis és Kalmár. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos. hogy az erőszakos. életkora. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. hogy a tartós párkapcsolati problémák. amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. 2007). lakáskörülményei. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak. másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. Több rizikófaktor együttes jelenléte. és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak. a rendszeres jövedelem hiánya. jövedelme. mert a támogató. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta.

míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. Lyons-Ruth és mtsai. 1999). V. mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait. gyermekbántalmazás) is együtt jár. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. és inszenzitív. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás. 1987). nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire. Madigan és mtsai. alkohol. van IJzendoorn és mtsai. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. Carlson. 2006b. az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük. Aber és mtsai. Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. ami magasabb ugyan. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. 1999). alkoholbeteg anyákkal végezték.vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl.. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. támogató párkapcsolata. többségüknek nincs stabil. időnként esetleg . 1998). hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. 1990. házastársi erőszak. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. 2000). 59% dezorganizált. E. és mtsai. tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. 2006b). 1989). A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. Madigan és mtsai. áttekintésként l. alacsony szociális rizikójú családokban élő. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény. depresszió. 35%.

ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni. A kutatások arra is rámutatnak. és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott. ami félelmet gerjeszt. valamint azzal. középosztálybeli családok esetében. a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. 2008). Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. alacsony demográfiai státusz). és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak. mint az alacsony rizikójú. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. az irritábilis csecsemő temperamentum. koraszülöttség. a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. szervezett és támogató családi működés min- . pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. és biztonságos kötődés alakult ki. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. hogy olyan körülmények között. A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására. Hangsúlyoznunk kell. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya.

anyai depresszió. európai. Ezekben azt is bizonyították. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. és egyensúlyuk. A programok rendkívül széles skálán mozognak. az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003). gyermekbántalmazás. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. afrikai. Ez a tény arra is rávilágít. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket. a szülő iskolázottságának. vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. mint ahogyan azt korábban. a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. egyetemesség elvét. 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. Ezek fő kérdése az volt. számos vizsgálat alátámasztotta. . mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni. 1990).341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. A normativitás elve. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét.7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. munkában való elhelyezkedésének. izraeli. így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. szintén igazolódott. vagyis azt. amelyek célja többek közt az volt. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. Vannak. A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. Az univerzalitás. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen. Az észak-amerikai. a családok hátrányos helyzetének (pl. nevelőszülőség).

331–332. az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. 2008). egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta. 11% rezisztens. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. valamint Közép. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. 2008. 2008). A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. 16% elkerülő. Izraelben. míg Afrikában. az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai. Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. o.). és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. Mégis. . hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. Ugyanakkor az inszenzitív. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul.342 kínai.és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő. hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit. 2003. elkerülő. a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. Lakatos és Gervai. 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi. Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik. magyarul röviden l. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. 2001). Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai. 2005). Az afrikai. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. mint a nyugati társadalmakban.

így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. hanem azt is megtanulja. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. hogy megjósolja. A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről. Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. 1969/1982. a reprezentáció szintjén kezelni. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. valamint ez vezérli. a kötődési reprezentáció összetettebbé. terveit a kötődési személlyel. amelyek eltérhetnek az övéitől. célvezérelt kapcsolattá alakul át. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. 2008). miközben azt is megérti. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. elővételezze a kötődési személy viselkedését. így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz. Marvin és Britner. kifinomultabbá válik. Ez teszi lehetővé.

a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. dühkitörések) helyeselnie kellene. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét. kielégítik érzelmi szükségleteit. ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. ez azonban korántsem jelenti azt. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. felépítését is. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. a közelségkeresés. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. segítséget nyújt. hogy vele mint önálló. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. érzéseit elfogadják és megbecsülik. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. problémás viselkedésmódokat. és méltó mások törődésére és szeretetére. mert szükség esetén támaszt. . hanem önmagáról is. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. hogy stresszjelzéseivel magára marad. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. hogy megértik igényeit. hogy személyét. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. erőteljes hisztik.

tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. hogy a gyermek negatív. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. folyamatos elismerést és megerősítést vár. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. percepcióját is. hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. vagyis mintegy információszűrőként működik. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. így énképét az önbizalomhiány jellemzi. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben. az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. Az atipikus. A kötődés. amelyekben azonban bizalmatlan. ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. miközben az újabb. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit.345 esetén nem kap támogatást. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe. törődésre méltónak. A szülő kiszámíthatatlan. inkább önmagára kell hagyatkoznia. A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. és azt találták. hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak. ahol nem közvetlenül. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. de „tökéletes” önképet jelenített meg.

hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. Rövidebb. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. Elmondhatjuk tehát. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. vagy más traumatikus események. illetve ezek halmozódása (l.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. ugyanakkor korántsem állítható.: Összefüggések az érzelmek. ugyanakkor nem tudatos. hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. Wartner és munkatársai (1994) egy német. hogy a kötődést célzó intervenciók. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke. A korai kötődés korrelátumai I. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése. amelyek azt tükrözik. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. terápiák nehézsége abban rejlik. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. 2000). és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. Klinikai szakemberként arra is utalt. Bar-Haim és mtsai. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. a család szociális körülményei. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők. vagy a szülő gondozói viselkedése . Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. negatív életesemények magyarázhatják. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. mi állhat a kedvező változások hátterében. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . milyen következetes. Feltételezhető az is. hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is. alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá. így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb.ezek feltárása további kutatásokra vár. 2005. Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. Moss és mtsai.

Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. Érzelemszabályozás. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. igazodva gondozójának bánásmódjához. szervezze viselkedését. Lakatos. . a II. jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. hogy a kisgyermek elsajátítja. hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. örömöt). és elfogadja mind pozitív. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát. dühöt. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl. azt vidáman megmutatják neki). annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. kötetben). Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. ha érdekes játékot találnak. örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl. amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. az érzelmek. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. 1985). mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. kíváncsiságot. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. félelmet. elsősorban a szülő szenzitivitása.347 ménnyel való megküzdés során. mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. szeparáció esetén sírnak). így az exploráció.

A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. hogy melyik az a viselkedés. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket.348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését. hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára. Velük ellentétben. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. a düh szabályozásával az agressziót. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket.” című alfejezetében esik majd szó. . amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz. mert megtanulták. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az. a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét. amelynek segítségével félelmét. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is. A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani. Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget. Igyekeznek figyelmük elterelésével. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. A szülő atipikus. amely az adott gondozó mellett bevált és működik. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését. például tárgyak manipulációjával. az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. empátiáját szabályozni tudja.

Ez az eredmény alátámasztja. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. 2008). A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. alacsony szintű kompetenciát mutat. A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő. hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. Grossmann és mtsai. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . a gyermek önállóságát. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. Eközben bízhat abban. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését. hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. mint a biztonságosan kötődőké. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. Megfigyelték. 2003). a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt. Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. kihívást jelentő helyzetekhez. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták. de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. hogy a csecsemő érdeklődését követné. és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. gyakran tereli el a gyermek figyelmét. A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. és az explorációban kevés önállóságot. figyelmünket most az exploráció.

folyamatos készenléti állapotban van. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák. a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. 2008. o. Fearon és Belsky. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. Azóta néhány további. A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. 2004).350 sét. A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. 1996). Annak felderítésére. Grossmann és mtsai. 862–863. Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta. gátolva az elmélyült explorációt. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers. de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l. mint az organizált kötődésű csecsemők. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. feltételezhető. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál.). hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik.

hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon. még Lakatos. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki. hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. org/publications. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony. 2008).macbrain. és a csecsemő védelmét. a jelen és a II. Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak. Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja.htm. 2005). kötetben). .10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. vészhelyzet. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. valamint túlélését szolgálja. kortizolszintjük pedig megemelkedik. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. szívritmusuk szaporábbá válik. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt. betegség vagy más 10 L. hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. Fox és Hane. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket. ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben. akkor a hormonszint ismét lecsökken. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül. A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam. Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával.351 tások eredményei arra utalnak. hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek.

és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését. félelmet vagy . meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. 2008). és maguk is kooperálnak az interakciók során. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. esetleg rosszindulatúan bánik velük. segítőkész. NeményiHerczog. 2008). hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. és különböző szociális helyzetekben. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. kötetben. kiszámíthatatlan. és hajlandó az együttműködésre. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. részletesen Szabó. Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. például a kortárs kapcsolatok. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. a jelen kötetben). Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. hanem „általánossá válik”. a II. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. jó szándékú. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. hogy környezetük visszautasítóan. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját.

testvérekkel vagy intézményi környezetben szerzett tapasztalat – ellensúlyozta és megakadályozta. Egy angol kutatásban óvodás gyermekek társaikkal folytatott interakcióit figyelték meg szabad játéktevékenység alatt (Turner. Feltételezhető. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. mint a biztonságosan kötődő lányokat. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra. mert társaik kerülték a velük való érintkezést. szociális gátlásosság. mint a dezorganizált kötődésűek. hogyan legyen úrrá indulatain és oldja meg a konfliktusokat (l. hogy patológiásnak tekintett externalizáló és internalizáló viselkedések (pl. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. a II. részletesen Lakatos. Empirikus vizsgálatok egy részében kimutatták. és arra a következtetésre jutottak. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. más különbség azonban nem adódott. vitatkozik. és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak. A szociális kompetencia területén a viselkedés normális változatosságán kívül eső problémák mértékét leggyakrabban kérdőíves módszerekkel mérik fel felnőtt megfigyelők (szülők.353 frusztrációt válthatnak ki. gyakrabban voltak erőszakosak. . hogy a fejlődés különösen kedvezőtlen pályára terelődjék. és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. keresték a gondozók figyelmét. A kötődéselméleti kutatók előrejelzése ellenére – miszerint a bizonytalan kötődés a szociális kapcsolatok zavarához vezet – a középosztálybeli. pszichológusok) tapasztalatai alapján. hogy a korai kötődés minősége nem feltétlenül áll közvetlen oksági kapcsolatban a későbbi szocio-emocionális működés területein mutatkozó eltérésekkel. A bizonytalan kötődésű fiúk gyakrabban viselkedtek antiszociálisan. 2001) anyák számoltak be 3 és fél éves gyermekük viselkedési problémáiról. magányosság) azért nem alakultak ki a bizonytalan kötődéssel összefüggésben. mint bizonytalanul kötődő társaik. ok nélküli félelem. hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező. Fagot és Kavanagh (1990) vizsgálatában kutatók és gondozók is végeztek rendszeres megfigyeléseket 18–27 hónapos kor közötti bölcsődés gyermekeknél: a megfigyelők az elkerülő kötődésű lányokat nehezebben kezelhetőnek és kevésbé népszerűnek ítélték. szorongás. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban. gyakran verekszik. A bizonytalan kötődésű lányok visszahúzódóak. agresszívek. pedagógusok.). alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott vizsgálatokban általában semmilyen vagy gyenge összefüggést találtak a kötődés minősége és a társas viselkedés problémái között. engedetlen stb. Egy másik vizsgálatban (Vondra és mtsai. valamint érzelemregulációs képessége irányítja abban. 1991). ugyanakkor a közösség peremére szorultak. kötetben). és feltűnősködtek. konfliktuskerülők voltak.

gyakran patológiás irányba terelheti a kisgyermek fejlődését. . Az ismertetett példák alátámasztják. Az ötéves korban társaikkal és felnőttekkel szemben különösen ellenségesen és agresszíven viselkedő gyermekek többségének (71%) volt dezorganizált kötődési múltja. Serdülőkorban pszichopatológiás problémákat feltáró kérdőívek segítségével azt találták. és másfél éves korban 55% mutatott dezorganizált kötődést. 1998): itt a csecsemők 43%-a mutatott 18 hónapos korban dezorganizált kötődést. pontosan milyen lesz a korai biztonságos. hétéves korban pedig az anyák és a tanítók számoltak be kérdőívek segítségével. és a korai kötődés minősége nem jelzi elég nagy bizonyossággal előre a gyermek érzelmi-társas fejlődésének kilátásait. Az anya depressziója nem csak a dezorganizált kötődés kialakulásának kockázatát növelte. Korántsem állíthatjuk tehát. rezisztens vagy dezorganizált szülő-csecsemő kötődés néhány évvel későbbi következménye. az iskolai évek