3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . szűrés.7. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5.1. beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés. fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik.

Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek. Andrek Andrea.2. ismeretek. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin.1. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6.3. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6.13 III.

ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás. érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet.14 7. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. beilleszkedés. értékek. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM.

patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.: Összefüggések az érzelmek.1.1. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II.Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz .és védőtényezők A szülő személyisége. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás.15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. A korai kötődés atipikus. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  . pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8.

SZOCIÁLPOLITIKA 9. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 . fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek.16 IV.és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS. TÁRSADALOM. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA.

INTÉZMÉNY.17 10.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások .1. követelményei Szakmai feltételek 10. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek. Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11.2. fejezet Inklúzió (befogadás. fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter. a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD. A napközbeni gyermekellátás feladatai.

6. az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere. nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka.5.7. női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11.1. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége .3.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel. családi napközik Az óvoda 11. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11.4. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11.2. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde. A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11. A védőnői hálózat története 11.

foglalkoztatottság. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet. Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések .19 12. fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László.

fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket. www. a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke.gyerekesely. A kötetsorozat célkitűzése. www. hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk.hu. . hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja. amelyet most a kezében tart. tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. azok kölcsönhatását. bővebben alább. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet. – A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig.biztoskezdet. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). Ezáltal célunk az is. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. l. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is. valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg.

Ennek érdekében szerzőinket. óvodapedagógus. dilemmái. Bár számos. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. Magyarországon megtalálható. hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész.2 Elgondolásunk volt az is. az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. további életpályájukat. fotókat. akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései. Számos szakma dolgozik együtt azon. keresett. védőnő. összetartó erejét. hogy számos. vagy túl szűken tárgyal. hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. korai fejlesztő. hogy az átadni kívánt tudás közérthető. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. fejlődéspszichológus. hogy szükség lenne egy népszerű. magyar nyelvű szakirodalmat.). akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény. azonos érdeklődésű hallgatók számára. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el. illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat. Célunk tehát az. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. gyógypedagógus. gyermekpszichiáter. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. gyerekorvos. A koragyermekkor időszaka. hogy gyermekeink egészséges. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. magyarázzuk. akik egy-egy téma szakértői. illusztráló. fejlesztő pedagógus.és családjogi szakértő. . teljesítőképességét. stb. vagy ha nem. keretes szövegeket) használjunk. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal. családsegítő/gyermekjóléti szakember. családszociológus. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. gyermek. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. táblázatokat. nézőpontjai iránt. az összefüggéseket kiemelő.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. bölcsődei gondozó. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. olvasmányos formában jelenjen meg.

Mivel arra törekedtünk. amelyeket hozzáértő szakemberek. hogy a tudományos ismeretek. magyar nyelven elérhető. sem módja nincs arra. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. a keretek újragondolásához. valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. továbbá. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. hogy számos fejezet tematikája. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni. konzultációkkal segítettük. akik a témák szakértői. a többkörös szerkesztői munka. 3 Az intervencióról. A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. döntéshozók és . alább) érintsenek. eddig kiadott szakirodalmak között. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. A témák időről-időre történő újragondolása. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”. A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk. Nem szabad elfelejtenünk azt sem. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető. konferenciák. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. A szerzők együttműködése. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit. és lehetőleg minél több horizontális témát (l. motivációja a konkrét célok megvalósítására. valamint ma megfogalmazott válaszait. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. szakmai műhelyek stb. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. folyamatos kapcsolattartással. hogy e csatornák révén informálódjék.

Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés). . Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. a mentálhigiénés. amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. és ezt megfelelően kommunikáljuk is.23 Törekedtünk arra. de beavatkozás az is. hogy ezek az üzenetek. horizontális témák (l. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. a pedagógiai. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. egyetemi oktatók. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is. szolgáltatás: pl. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. és az is. hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba. hogy gondolkodásunkban. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. de még a történelmi. illetve értelmezhetjük reálisan. E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. Fontos célkitűzésnek tartjuk. a szociális. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők. a társadalmi és a közgazdasági. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban. de úgy érezzük. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. kulturális és politikai szintekig. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. általános problémáival és kihívásaival. a pszichológiai. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait.

középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. jó gyakorlatok minőségéről. Ebben az értelemben elkerülhetetlen. és később sok mindent másképp fogunk gondolni. Emellett felelősséggel tartozunk azért is. hiedelmeket. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják. valamint a szakmai gyakorlat elismert. formális támogatások és információátadás révén. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. szemléleti ugrásokkal. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. amelyek a közgondolkodásban (sőt. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. értsük a fejlődés különböző területeire. tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. hátrányos helyzet. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. Sosem szabad elfelejtenünk. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük. mint most. ha e történetiséget az egészségügyi. hogy sok mindent nem tudunk még. Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. kisebbségi.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. Egy-egy területről. és másképpen gondolkodunk napjainkban. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. Szegénység. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. a szülőséggel. kiszolgáltatott (pl. roma) helyzet: A fejlődésre ható. illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal. Ma is létező téves nézetek. valamint a közgondolkodás formá- . Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés.

rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai. erőtereket. támogasson. információkat kell szolgáltatnunk számára. oktatás. illetve intézmények számára. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. és számíthatunk rá. de felelősséggel is tartozik azért. személyisége. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . társadalmi vetületekre. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat. néhány kezdeményezés alakulóban van. szokásrendszere. továbbgondolva akár az egészség-. sokszereplős. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon. Nagyon fontos. megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. lélektani. de mindenképpen észben kell tartanunk. amelyekben a fejlődés dinamikus. hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa. Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. valamint a szisztematikus. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. A szülők egyedülálló szerepe. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó. hogy vannak lehetőségei. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. és körvonalazzuk azokat a tereket. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. Úgy véljük. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). Akármilyen is a szülő élethelyzete. tudása. lehetőségeik. tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l. bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak.és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. Meg kell erősítenünk önbizalmát. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. felajánlani a segítséget. A témára összpontosítás. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. hanem a laikusoknak is. A szakember szerepe: A szakember feladata. Az első két kötet szerkezete. és meg kell mutatnunk. megerősítsen.

Gallai és Vetier) és érzelmi (l. célok kifejezése. a társadalmi és kulturális tényezőket. ha az érzelmi-társas készsé- . valamint Bass és Darvas fejezeteit). Ferenczi. A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe.és makrorendszereket tárgyalja. A gyermeki játék és mese (l. Herczog. és a Gyerekesély projektről (l. gondolkodás. illetve. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. Danis. Tóth. Nguyen. Hédervári-Heller és Németh) abban. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. valamint egészsége. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek. azaz holisztikusan értelmezhető. Lakatos). Szilvási).26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. A kötet harmadik nagy témaköre az exo. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. Varga. bevezető tanulmány indítja (l. valamint Kalmár fejezeteit). Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük. l. – erős. Egyed. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. l. számos tényező játszik szerepet. problémák. Tóth. konfliktusok megoldása). illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. Lakatos. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés. akarat. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. tanulás. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. az első kötetben) biztonsága. de reális énképük (l. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. tanulás. Úgy véljük. pozitív. emlékezés. l. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. Andrek és Herczog. Kende) kialakulása. Korunk kihívásairól. problémamegoldás. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. márpedig ez csak a maga egészében. – formálódó szociális készségeik (l. hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben.

kutató Szilvási Léna – szociális munkás. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. a fejlődés elméleti kérdéseiről. és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus. közgazdász . gyermekvédelmi szakértő. Jó olvasást. Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről.27 gek. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus. valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el.

ELMÉLETEK.és Szociálpolitikai Intézet.28 I. fejezet NÉZŐPONTOK. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága . BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1. GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok.

hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. Sokan közülük tartósan a peremre szorultak. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára. Ilyen a Biztos Kezdet program is. Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. mint későbbi életkorban. . A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer.29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. Kutatások sora bizonyítja. amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. emberhez méltatlan körülmények között. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit. A Biztos Kezdet program célja.

szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. Committee on the Rights of the Child. 2006). 2004. Duncan és Brooks-Gunn. James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. Ugyanakkor ez az időszak az. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. Tudjuk ma már azt is. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. 2009. 2008). hangsúlyozva. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. 2006. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. 1999. Kutatások sora bizonyítja. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. A kisgyermekkor az az időszak. a szolgáltatások formáinak. elérhetőségének újragondolását. 2007). de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének. 1997). hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. hogy a nélkülözésben. egyben a legsérülékenyebb is. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. Tudjuk. A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben. Számos. Darvas és Tausz. 2001). Az okok sokfélék. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD. a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. 2009. 2001. ahhoz. amelyről elmondhatnánk. Belsky és mtsai. jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. mint a későbbi életkorokban.

hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat. Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us). amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni. Danis és Kalmár írásában. Hatásuk nem azonnal. A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra. 1979. 1 A család. És tudjuk azt is. egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez. a jelen kötetben).1.2. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. 2006. az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. Danis és Kalmár. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére. a modell részletes kifejtését l. de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. 2010).31 sek. a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. Ezért a hatékony koragyermekkori programok. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. generáción átívelő. szeretetére. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l. a gyerekek iskolai előmenetele során. hanem évekkel később. . A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). Bronfenbrenner és Ceci. Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása. de ugyanilyen fontos. gondoskodására. A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család.és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről. az egészséges fejlődéshez. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. 1994. A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával. a jelen kötetben). Mind a fejlett. Heckman és mtsai.

(V. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához. nehezen kifűthető. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. szóló 47/2007. amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai.) szóló 1092/2007. 29. o. . 121. 20. 2004). 2003. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. 2010.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. […] mélyszegénységben élő tömeg. 2005). 31. A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. (XI. (XI. amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. egészségtelen. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. 2004). azon gyerekek számára. nem biztonságos környezetben). hogy rendszeres munkát találjon magának. túlzsúfolt. 3 1195/2009. Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. Szívós és Tóth. Ferge.32 egyenlőségi program. és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. a lehető legkorábbi életkorban. 9. hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása. amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre. hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti. 2008). s ennél fogva esélye sincs arra. A bevezető tanulmány célja. képzetlenül lép a munkaerőpiacra.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. nagy eséllyel arra. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben. akik a legnagyobb szegénységben élnek. a társadalom perifériáján tengődő.) A szegénység. illetve egészséges fejlődésükre nézve. o.” (Havas. 2007–2032. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté.) Kormányhatározat módosításáról. 2008. Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott. A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet.

és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó. az alföldi tanyavilág egy részén.17. Nagyjából száz olyan település van az országban. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések. 1.1. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált. 127. Vannak az országban régiók és települések. a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas. depressziós térségeiben található. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz. – „Az  óvoda. 2007).) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács.” (Havas. 2008. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb. 2008. 123. valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. o. 2008).” (Havas. Ezekben a régiókban.33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik. keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők. – E településeken a lakások.  amelyeket a krónikus munkanélküliség. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé. . az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. – A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya. illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja. o.1. és további kétszáz. valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1. A gettó. 2006).

www. ott közel kell. illetve a kialakult kockázatok kezelését. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja.34 geiben és térségeiben.1. (311/2007 (XI. házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik. Az ország 174 statisztikai kistérségből áll. a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt.nfu. bölcsődei. óvodai hálózattal rendelkezik.17. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi.). „Ahol nagy a szükség. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. 1. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l.  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. 2. o. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését. .) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1. Mégis. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá.1. ábra) egymillió ember él.

2004). (Pataki és Somorjai. az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. szegregált. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet. települési egyenlőtlenségek. ami gyakorlatilag azt jelenti. A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi.8 százalékos. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent.35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik. esetenként pedig a létszámhiány is. Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos. európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak.” (Kádár és mtsai. 2003). illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát. a hátrányosabb helyzetű. (Havasi. következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket. ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. szociális gondozás) (Babusik. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája. a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk. a koraszülések száma és alacsony a születési súly. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. 2007) . hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik. az ezer fő alatti településeken 37. „Azokban a kistérségekben. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található.2 százalékos. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. 2007) Bölcsőde A szegény. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék. (Pataki és Somorjai. családsegítés.

2001. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. mint az iskolázott szülők gyermekei. Ahol nincs elég hely. ötéves korban kezdenek óvodába járni. A gyermekintézmények. 2004. A legszegényebb. Az óvoda feladata. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. 2004). a szakemberek és a szegénységben. Kertesi és Kézdi. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. valamint az a tény. 2004. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni. Pik. Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. 1994). Az óvodáztatás további problémája az. 2005). sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. 2008). amelyekre a krónikus munkanélküliség. akiknek a szülei dolgoznak. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. 2002). a pedagógiai munka. . 2008). vagyis azok. Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. és így az óvodával szemben is (Havas. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek. hogy egyáltalán nem. hogy az iskolák közötti. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. Bronfenbrenner és Ceci. vagy csak későn. Az iskolákban magas a különleges odafigyelést.36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában. az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre.

 A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. 2. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. illetve szemlélete. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. 3. valamint Bass és Darvas. A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát. a jelen kötetben).6 (Erről részletesebben l. és hogy a gyermekekkel foglalkozó. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. az 1. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához. korszerűsödjenek.2. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. a jelenleginek töredékére. sz. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez. 6 H/2284.  Csökkenjen jelentősen. . hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek.2. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. 2006). a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra.37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához. keretes szöveget. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. életkilátásai. ahhoz. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének.

szemléletét meghatározzák. a felfedező tevékenysége során tanul. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. egészségügy. Több tudományág (biológia. mint egy felnőtté. a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben. de agya még csak negyed annyi súlyú. az iskolai kudarcok megelőzésére. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. jog. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. mint olyan időszakra. pszichológia. és megváltoztatja annak szerkezetét. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. szociálpolitikai. lenyomatot hagy agyában. (Fazekas és mtsai. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. a gyermekkori esélyekre. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. kutatási eredményeire. amelyet valaha is használni fog. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. a veleszületett képességek kibontakoztatására. A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze. Minden tapasztalat. antropológia. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. szociológia. hall vagy tapint. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. 2006). társadalompolitikai következtetéseire.38 Kerekasztal tevékenysége volt. az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk. a sikeres iskolakezdésre. lát. A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . amit a gyermek átél.

kulturális szokások.2.2. A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. mind a kognitív fejlődés gyorsabb. a szülők iskolázottsága. amely rohamosan fejlődik az első életévekben.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban. University of Minnesota.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”. . Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók. 57.). (Hart és Risley. Nelson. életév között „csúcsosodik” (l. 1979. In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. Mint már említettük. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. 2002). 188. o. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen. mint más időszakokban (Pléh. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki. ábrát az emberi agy fejlődéséről. amikor mind az érzelmi. visszafordíthatatlanabb. A családok jelentősen különböznek abban. a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak. A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása. csolatok. társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik. utánozza őt. o. A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak. az 1. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. bővebben Egyed. hangadására válaszol. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. 2003). hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. a jelen kötetben). amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1.

1. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. mind a szülői. készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye. 2. hogy a szülők. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására.1. az agy struktúrájának kialakulását. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza. 4. Forrás: Heckman. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. társas. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban. A tapasztalatok is azt mutatják. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. Azokban az érzékeny időszakokban. a korszerű gyermeknevelési szemléletet.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. táblázat)8 elérhetők. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. . hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. kötetben.  A nyelvi. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. 1.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek.40 1. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. lehetővé teszik. Óriási különbségek vannak abban. mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat. a szülők különböző csoportjai. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. hogy egyes szülők. 3. programok hatékonyak. legyen az szülő vagy szakember.

akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. A szülő  -  g yerek kapcsolat. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket. akik hajléktalanságban. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak.41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. 1998). a szülő érzelmi melegsége. Ahhoz. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük.. Danis és Kalmár. akik nélkülözésben élnek. különösen a korai években. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. 2000). bővebben Danis és Kalmár. Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony. Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. érzékenysége. Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. l. 1998. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. 1994. . Werner. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. veszteség ért. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. a jelen kötetben. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. Masten és Coatsworth. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz. extrém szegénységben éltek. mégis egészségesen fejlődnek. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. barátságos természete. azokhoz a szolgáltatásokhoz. ha szigorúbb. rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. háborús környezetben. mind a gyerek készségei változtathatók. amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai. a jelen kötetben). A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. vagy akiket súlyos trauma. amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. Mind a szülői bánásmód. 1997). amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. jó kognitív képességei. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. tehetsége. önbizalma. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével.

táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. helyi társadalom) . konfliktus. Védőtényezők - aktív szociális iroda. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. - aktív civil szervezet a településen. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. balesetveszély stb.2.42 1. valamint arra. amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. elégtelen ruházat stb. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. Nguyen.). - együttműködő szakemberek. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. függetlenségorientált” mintái között (l. - jó bölcsőde. a közösség szintjén. és ez is hat fejlődésükre. fűtetlen lakás. iskola elérhető közelben.). kriminalitás stb. kodnak. - Biztos Kezdet Gyerekház stb. - helyi közösség. - megfelelő képzési programok. -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények.). -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. egészségtelen fűtés. -s  zenvedélybetegség a családban stb. hiedelmek szerint szerveződik. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. Az 1. -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér. a jelen kötetben). közösségközpontú” és „modern. - munkahelyek helyben vagy a közelben. nem biztonságos vezetékek. játékok hiánya. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos. óvoda. illetve az egész ország vonatkozásában. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében. víz nincs bevezetve. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek. rossz higiénés körülmények. rokonság. hogy az egyes kultúrákban.2. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat.

rendszeres masszírozással. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. hogy az új jövevény a közösség tagja.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. individualisztikus orientáció1. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. Az indiai. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. egyedül játszhasson. másfelől semmi különöset nem találnak abban. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. a munkájuk révén azonban már egy modern. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket. egy nyugat-kameruni népcsoport. mint azokban a társadalmakban. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon. A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. Forrás: Romberg. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be. különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. hogy egyedül fekhessen. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál. elismert tagjává teszik. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker. ipari államokban talált követőkre. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. Az fel sem merül. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. a felnőttek és a tekintély tiszteletére. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. a szabályok követésére. Ott. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot.3. fontosnak tartják. Ott. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. A „függetlenségközpontú”. egyedül alhasson. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. teljesítményorientált világban kell helytállniuk.

nagyszüleik kultúrája. szokásait. az intellektuális és művészi teljesítmény. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. A közösségek. és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. értő résztvevői legyenek a közösség életének. a verbális kifejezőkészség. új kulturális hatás a kisgyermekek életében.44 jú nevelés során mind a fiúk. értékeit. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. a másik ember szándékainak figyelembevételére. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése. 1. a szokások különbözőek. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. közös élményei teszik lehetővé. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. az iskolában. és aktív.3. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. a versenyszellem. de engedékeny. amelyben élnek. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. kultúrák. . ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét. ami minden emberben közös. Ebben a szemléletben a szülő határozott. a fejlődés feltételei romlanak. valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. keretes szöveg). ösztönös képessége a kommunikációra. Mégis van. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. a párbeszédre. A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. jellegét. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. koherenciájuk messze nem teljes. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. önálló személyiségnek tekinti. hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben.

a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális. Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. 2002). állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. Ma már széles körben elfogadott tény. 2008). a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. a jelen kötetben. Hollandia. Franciaország. Spanyolország) a konzervatív. 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l. hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. keretes szöveg). A kérdésről bővebben l. illetve feladatait. Németország. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. a II. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz.  keknek az aránya. hátrányos helyzete. 2010). Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. intézményes ellátására. még: Tóth. kétkeresős családmodell a jellemző. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. Olaszország. szociális és oktatási beavatkozási programokat. piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai. Írország. valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek. Belgium.és szakpolitikák koncepcióját. kötetben. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. akiknek fejlődését a család szegénysége. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá. Európa más államaiban (Ausztria. biztonságot jelentő. Danis és mtsai.4. 1. a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. Európában az Egyesült Királyság és Svájc. Norvégia. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben. A skandináv államokra (Dánia. 10 . A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. bővebben Bass és Darvas. társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. Finnország.

A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében. www.gov. A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli.nationalstrategies. A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c. önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is. valamint ausztráliai Head Start programra.uk/earlyyears. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára.gov. www. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan). Magyarul: Biztos Kezdet.uk alapján. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít). Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi.uk és a www.standards. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját.dcsf.gov. A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. 1 2 . hogy a napközbeni gyermekellátás. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig. az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára.everychildmatters.gov. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program.46 1.5 óra ellátást biztosít.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának.uk 15 Early Years Foundation Stage. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára.surestart.14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak. a korai nevelés. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások. Így valósult meg az. 2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás). ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt. 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD. 13 Rövid összefoglalás a www. de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre.everychildmatters. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is. Törekvés volt.

2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik. és 7. 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását. és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap. Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz.és irányelveit.9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. Bakermans-Kranenburg és mtsai. A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család. 2005) Olaszországban (OECD. Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe.47 Finnországban (OECD. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. 2003. a 2–3 éves gyerekek 43. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik. az 1–2 éves gyerekek 27. majd elfogadott egy tör- . és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját. valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. A 2004–2005-ös tanévben minden 3.és intézményközpontú programok. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. Portugáliában (OECD. Franciaországban (Kaga. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig). 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják. A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években. Hollandiában (OECD. A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást.5. 4 és 5 éves gyerek.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek.

2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994). és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését. akik munkanélküliek. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái. aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára.48 vényt. 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett. 2000). hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. ezzel is hangsúlyozva. egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty). Svédországban (Taguzzi és Munkammar. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. „Korai és jó indulás”. 18 A Head Start program oktatási. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét. Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. nyomon követést tartalmaztak. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”. amelynek része volt a Head Start is.18 1995-ben a Head Start program kibővült. hogy minél jobban hasz 16 . A program célja annak biztosítása volt. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. A Head Start oktatási programja óvodai program volt. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket.

org/aboutus/ehs. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). 1993. A programot sok kritika érte. Schweinhart.19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett. és a programokba a szülőket is bevonták. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. www.ehsnrc. 19.htm). 1994). valamint várandós nők számára. Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről. továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt.highscope. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve. www. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. legfeljebb 3 éves gyerekek. A High/Scope program különlegessége. A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. keretes szöveg). A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. Küldetése az egészséges magzati fejlődés. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. képzéseket kínáltak számukra. a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi). jövedelemszerző tevékenységükről. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. az Early Head Start-ot. családi életükről. sokan megkérdőjelezték. a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. az előfordult büntető eljárásokról. és interjúkat készítettek velük 15. A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel.5. 2004. segélyezési programokban való részvételükről. l. sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát. 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő. így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról.org. A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését.49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt. rendőrségi és bírósági dokumentumaikból. Az alapítvány tevékenységeiről l. kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén. 1. . 27 és 40 éves korukban. a gyereknevelésről. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát.

és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. A High/Scope program társadal- . 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. 1. problémamegoldásaikat. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket.50 1. A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében. 1993. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott. „Meg tudod mutatni nekem?”. „Hogy csináltad?”. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. 33.3. a város szegény családokban élő gyerekei számára. magasabb volt a havi jövedelmük. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). A gyerekek háromévesen kerültek a programba. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. ábra). hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal). koragyermekkori curriculum (pedagógiai program). Bátorították választásaikat. amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is. 2004. A gyerekeket arra ösztönözték. és amikor szükségesnek mutatkozott. speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges. támogatták. ez a befektetés többszörösen megtérült. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l. Míg a program maga kb. A program fontos eleme. A nevelők megfigyelték. Figyelemre méltó tény. mélyítették a gyerekek játékát. a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet.5. Barnett. o. (Schweinhart és mtsai. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt.

1986) egyik eredménye. ábra). A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l. The State University of New Jersey. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett. számításai alapján (Benefits of Preschool Education. 2010). W. mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola.nieer.org). A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai.6-szoros megtérülési rátát számolt ki. 1.3. világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. National Institute for Early Education Research Rutgers. és általánossá. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt.és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy. 1976). A II. www. Fokozatosan bővült az óvodai hálózat. 2003).6 dollár hozamot. kirekesztett helyzetben élő családok szük- . 2000. a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben. hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1. A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai. A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált.4. Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. 2006. A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény. Rolnick és Grunewald. Belfield és mtsai. mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett. A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6. S.

az alacsony iskolázottságú csoportok. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. 2001). Ferge. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével. 1985-től kialakultak a családsegítő központok. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. a gyerekek lettek. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó. Kertesi. 2006.4. hagyományaira. az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. 2003. és olyan gazdasági átalakulást indított el. a lakáspiac radikális átalakulásával. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész. amely teret engedett a piaci versenynek. (Darvas és Tausz. A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők. 2001). 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. a romák. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében.

23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. minden egyes gyermek jogát és képességét arra. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra. de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. a közösség. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához .53 ra és tapasztalatra. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el.org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben. Országonként nagyon eltérő. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására. az otthonukat. a kirekesztettség. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek. részletesen Herczog. a szegregáció. Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára. 23 http://en. munkájukat elvesztett rétegeknek is. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. a jelen kötetben). egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak. (www. a krónikus betegeknek. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. a társadalom életének. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. a gyűlöletbeszéd.wikipedia. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz. 2009ben.csagyi. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében.hu) 2 2 . Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti.

A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. akit nagy család. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. Mást tapasztal. a település lakosai találkoznak. programok tervezésében). ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. a gyermeki jogok érvényesítését. . A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. hogy milyen közösségi. ahol a szülők és a gyerekek. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban. formálisan. de a tágabb környezet alakításában is. (l. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. beszélgetnek egymással. és mást az a kisgyermek. elsősorban elvárásokat támasztva. 2007). amely a szülőket partnernek tekinti. közösség fogadja: nyitottan. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt. 2001). megoldások születhetnek (Moss. sok barát. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. lehetőségek. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. Egy befogadó szellemű program. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. mint egy olyan közösségi térre. elérhető ismereteit. elfogadóan. a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének.6. nyitott közösség vesz körül. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat. Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. századi pedagógiai iskolák. egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. foglalkozások. 1. barátságosan. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg.54 szert (Herczog. a megélt élmények. más élményeket szerez az a gyerek. Korántsem mindegy. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés.

a jelen kötetben). hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el.6. akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. Az alábbi példák sora távolról sem teljes. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. . amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját. a településen élők szokásaihoz. 1916). században több olyan pedagógiai megközelítés született. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg.2. Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki. Bevezetés a nevelés filozófiájába) című. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához. 1. valamint arra. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során. párbeszédei során erősödnek meg. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. megértésére és befolyásolására. ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai. Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. még ezzel kapcsolatban az 10. úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti. Az iskola az a közösségi tér. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. keretes szöveget (Neményi és Herczog. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20.55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat.

kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra. A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. mint más iskolák diákjai. 2006) a szegénységben. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti. amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában. . Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. olvasásban és tudományos ismeretekben. amely gyermekfelügyeletet.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. szakképzést.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire. Freire a gyerekek mellett felnőtteket. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. Freire arra ösztönözte diákjait. hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét.

www. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. 2006). A modellkísérletek lehetővé tették. kisebb településeken valósultak meg (Szomor. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. 2006. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. akik a legnagyobb szegénységben élnek.biztoskezdet. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába. továbbá. Egy olyan program 25 26 www. A magyarországi gyermekszegénység csökkentése. valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. ebben az évben ötvenkét új program indult. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. l. (Bányai. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik.hu. hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. a szülők önbizalma megerősödött. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat. 2006).hu. Nagyné és Danku. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé. kialakult a szülők közössége. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére. részben városokban. 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. Ezek a programok modellkísérletek voltak. rendszer alakult ki az életükben.57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. . amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján. A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében.gyerekesely. 2006). hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai. részben falvakban.

2008). a szülőkkel való együttműködésre. A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. ahol a szegénység kockázata magas. részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye. illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását. A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. célcsoportját. azt. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát. Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit.7. A . A stratégia célok (1. a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. következetes tervezést és megvalósítást. illetve a pályázók lehetséges körét. vállalt küldetését (1. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait. keretes szöveg). hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére.58 kialakítása azonban.7. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit. A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. mérését is feltételezi. Pályázati útmutató. A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l.

 Helyi közösségekben a program befogadása. érzelem.hu. elkerüléséhez. családokat és közösségeket megerősítő. valamint egy befogadóbb.59 1. Stratégiai célok 1. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges. támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27. A  szülők együttműködésének megnyerése. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével. és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók. emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát. 3. településeire és településrészeire irányul. szakmailag megalapozott.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. 3. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása. értelem. 2. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését. hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire. amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez. . 27 www.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. harmonikus. összetartóbb társadalom megvalósításához. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás.biztoskezdet. 2. nyelv és kommunikáció). képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1. 4.7. észlelés.

keretes szöveg) könnyen – babakocsival.8. biciklivel. ahol a szegénység a legnagyobb (1. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken.6. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. valamint kertkapcsolattal. Útmutató).5. kötetlen. vagy egy épületrészben kialakított terek. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. településrészeken. ábra).5. ábra). 28 . Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde. felfedező játéka számára. ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása.60 A Gyerekházak (1. egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál. ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára. fejlesztőpedagógusok) (1. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok. az óvodák zsúfoltak.

a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. ahol van óvoda. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. de óvodára „éretten” induljanak óvodába. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. településrészeken élnek. sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. védőnővel. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. akik hátrányos helyzetű településeken. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. a különböző szakmai nézőpontok. Sikeres programok. más ágazatok munkatársaival.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –. A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. ahol az átlagosnál több a feszültség. és nyomon követi fejlődésüket. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. gyermekjóléti szolgálat. az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások. gyermekintézmények gondozóival. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. 29 valamint az őket nevelő családokat. 29 Azokon a településeken. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek. . ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. aki egy-egy intézményt. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. gyermekorvos. szociális munkás. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. pedagógusaival. óvodapedagógus és gyógypedagógus).8. 1.

A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. . 2002). 2004. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. A reménytelenség. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. a település különböző csoportjai között. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. 0–5 éves gyerekek és szülők. hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. tűzoltás.6. szegény és nem szegény csoportjai között. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. A szegénység kirekesztettséget is jelent. ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1. Ferge és mtsai. a tervek megvalósításába. családok bevonása a közös gondolkodásba. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. a személyiségi jogok védelme vs. a megelőzés vs. A legszegényebb családok többsége nem roma. A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. tervezésbe. egyenrangúság. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek. rokonok Védőnő Óvoda. a gyermek érdeke. A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. illetve az információáramlás.

A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. hol a telep határa. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe. Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom. emberhez méltatlan körülmények között. lelkiállapota. Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok. Megismerik azt. keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak.9. amelyet nem léphet át. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben.3. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. reménytelen és kilátástalan világának. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri. tanulja a környező világot. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait.” (Varró. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek. településrészeken. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok. . és kik ellenségesek egymással szemben. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól. A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. közösségben való részvételük erősítésével. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani.3. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult.63 A szegénységben. 1. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri. együttműködő kapcsolatok erősítése. hogy az adott településen. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. táblázat). gettósodott települése2010 15 2011 75 ken.

31. 20. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. egészségházakban stb. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik.) Kormányhatározat módosításáról. hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. (XI. 29. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl.9. bölcsődében. 2007–2032 szóló 47/2007. a velük való tartalmas együttműködés. (V.64 1. A szülők aktív részvétele. tanulásra. b)  A területi célzás alapelve. a szülői kompetenciák megerősítése. . és így részei lehetnek annak. A szülők a gyerek elsődleges tanítói. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. különösen azonban 5 éves koráig).) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják.) szóló 1092/2007. 31 1195/2009. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. (XI. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. mindenki számára nyitott. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben. gondozásra irányul. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme. valósuló programok indítása az egészségügy. gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. a közoktatás és a szociális szféra területén. Azokon a területeken. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja. Valamely szolgáltatás. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. és bármilyen. játszóházakban. A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. ahol a Program működik.

amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. táblázat). A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1.4. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást. a program koordinátorait. ábra Módszertani támogatás és működés . majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket). ábra érzékelteti. fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. rokonok Védőnő Óvoda.7. gyermekjóléti szolgálat munkatársait. feladatuk annak biztosítása. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről. 0–5 éves gyerekek és szülők. ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához.65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak.7.

táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek. . A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése. kötet Szülők. Módszertani kézikönyv. III. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás. közösségre. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. Módszertani kézikönyv. kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. amelynek jelen könyvünk is része.66 1. A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. partnerekre vonatkozó) tevékenységet.4. szülőkre. a közvélemény tájékoztatása. Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát. amely életkori szakaszok szerint differenciált. II. Módszertani kézikönyv I. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is. kötet Közösségek. amelyet minden Gyerekház vezet. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását.

továbbá olyan kontrolltelepüléseken. mint a bemeneti mérés. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is. „bemeneti mérése”. a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. ahol nem indult Biztos Kezdet program. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra. azt vizsgálja. A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. óvoda elérhetősége. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. 2010). ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere. a különböző programokon való részvétel gyakoriságát. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli. hogy a programból kikerülve. A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti. védőnői hálózat. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. A kutatás tervei között szerepel. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. . így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását. később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások.

óvodák. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. megerősítésére. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. finanszírozására. óvodák. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. Olyan jövőt képzelünk el. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. A gyermekintézmények – bölcsődék. kíváncsiak. korai fejlesztő központok. családi napközik. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. – együttműködnek egymással. . monitorozását. a bölcsődék. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. a Biztos Kezdet programok. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. a gyermekorvosi hálózat. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. gyermekjóléti szolgálatok. pedagógiai szakszolgálatok. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. –  a döntéshozók számára világos. szívesen tanulnak. vidámak. értékelését és hatékony finanszírozását.

–  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. ahol a gyerekek koraszülöttek. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. – a bátortalan. és munkájukat megbecsülik.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt. Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. amely hosszú távon elkötelezett a társadalom.69 –  a programok munkatársai egységes. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők. illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. arra. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. ahol a sokféleség érték. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. –  természetes. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. –  azoknak a családoknak az esetében. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények. hogy a gyereket vállaló szülők. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. . –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. programok legfontosabb partnerei. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. amely lehetővé teszi. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. várandós nőket abban. amely világos alapelvekre támaszkodik. az információcsere a szakemberek között természetes. családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez. hogy az orvos. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják.

. Ferge. Topolánszky-Zsindely K. .. Kolozsi B. (szerk. Those Who Have. Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood.. Havas. www.biztoskezdet. ECOSTAT. E. Pattermann K.hu. kötet. www. Kétsebességű Magyarország. Tausz. (szerk. Zs. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. Budapest. Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján. (2009). Kertesi. 75 (1). Kézikönyv. www. Z. (szerk..hu. Szülők. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Budapest. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.. kötet.hu. Babusik F. Donga K.. In: Andor.. Bajnai. K. 1. G. É. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Budapest.hu. (szerk. Gallai M. G. (2003). R. A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai. kiterjesztésének lehetőségei. Zs.. CSAGYI. Iskolakultúra. Réger..hu.biztoskezdet. Módszertani kézikönyv. Farkas M. Köllő. SZMI. Pécs. M. Varga. (2004). 33–52. (2001). SZMI. Darvas.. I. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009.. Psychological Bulletin. Lökkös A. és mtsaik (1986). Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. www. Budapest.. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára.. 129 (2). Gosztonyi G. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. Juffer.biztoskezdet. György I. Csikós J. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. Boros B. Farkas M.. www... van IJzendorn. I. Herczog.. (2003). www. Szomor É. III. Bradley. május. Gyerekek. Osiris.hu.. In: Nagyné. van IJzendoorn. évi jelentése.. Információk a modellkísérleti programokról.. (2009). 2009. (2006).): Romák és oktatás. Á. (2006). H. G. Kossuth Könyvkiadó. 2006. M. 3–16. Módszertani kézikönyv. 8. (2009). Iskolakultúra-könyvek. Szilvási L. Berta F. 2009.. M. M. Szomor. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. Buda B. (2008). Review of Educational Research. J. In: Fazekas. kötet. K. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt.) (2010). 195–215. M. füzet. ELTE TáTK.): Biztos Kezdet Füzetek 1. SZMI.. 2006. A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). Ferge. Gyerekesélyek Magyarországon. F. H.. Tölgyesi K. J. 6. gyerekesely. Megnyitó beszéd. 1–26. Kovács E.. március. Mózes E. Családügyi. V..biztoskezdet. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. október.gyerekesely. Regős J. H. DEMOS Magyarország. (2009). Á. Gyermekszegénység. (2005). Rövid program. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Bakermans-Kranenburg. 2004/4.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G. J.. Közösségek. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. Tóth A. (2006). MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. M. A társadalom peremén.. Darvas.. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Bányai. Roma gyerekek óvodáztatása. (2003). Bakermans-Kranenburg. II. (2005). J. Új Pedagógiai Szemle. Ifjúsági. Módszertani kézikönyv.

új kiadás: 1997. M. In: Lamb.. Varga J. Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’.hu. Barnett. Településtipológia és rangsor. (2006). . E. Brady.. Russell Sage Foundation. J.. (ed. Tausz K. Szociológiai Szemle. Tausz. K.. D. (2003). Poverty and Child Development. (2004). Sept. Tausz. University of Virginia Library) Duncan. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development. (eds. 568–586.. NJ: Erlbaum. Burchinal. Children and Society. Carneiro. (2008). A gyermekek szegénysége. J. 2007. 65. NICHD Early Child Care Research Network (2007). The Free Press. (1916). Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives.. Meisels. Committee on the Rights of the Child (2006). The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up.. 681–701. S. P. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási. Vandell. In: Schonkoff. Schweinhart. Consequences of Growing Up Poor.. Darvas. 723–742. 296–318. DEMOS Magyarország. Struggling to Make Ends Meet.). Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága. A. Zs. 6.lib. J. Budapest. október. Risks and Protective Factors in Social Exclusion. www. Brooks-Gunn. 20. (2000). Darvas. Tausz. McCarthney.. J. Child Development. W. MA. J. Bihari. 285–301. Psychological Review. BarnettBenefits. 95–120. Konszenzus papír. Handbook of Early Childhood Intervention..html. MTA Regionális Kutatások Központja.. (2006). Owen. 41 (1). 15. (2001). P. J. Duncan.). J... S. Bronfenbrenner. –Brooks-Gunn. No. Tanulmány a nemzeti politikákról. W. Bynner. J. U. S. Ch. 2006 Darvas Á. 2006. 78(2). Fazekas K. Human Capital Policy. U. Biztos Kezdet Alapelvek. Darvas. M. (2004). G. Nores. L. K.. Clarke-Stewart.ppt Belfield. New York. Á. Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. Eötvös Loránd Tudományegyetem.gov. Bronfenbrenner. Kovács. 2002/4.nieer. Cambridge University Press. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. S. L. 2. 2009.. Cambridge. A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata. Vol. Gyermekszegénység vidéken. Geneva. Egy kutatás tapasztalatai. M. Dewey. Journal of Human Resources. 589–613. Heckman. R. Working Paper 9495. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása. Benefits of Preschool Education. Barnett. J. Köllő J.. K. KSH. Brooks-Gunn.org. P. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. J.virginia. J.) (1997). http://etext. (eds. K. Britto. K. 1. (1979). www. (1994). Mahwan.. T. R.71 Barnett. Á. Gyermekszegénység. J. C. 2007. W. (Electronic Text Center. K. Belsky. 162–190. (2007).edu/toc/modeng/public/DewDemo. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.. Budapest.. Harvard University Press. Bronfenbrenner. (2002). G.. 101(4).. Á. The Ecology of Human Development. május. ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). (2006). Ceci. Budapest.szmm. Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education.. UN CRC/C/GC/7/ Rev. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development. K. (1999). Economics of Early Childhood Interventions. Developmental Psychology. Comment No. Biztos Kezdet Program. (1986).-Klebanov. ECOSTAT. P. 7. M. NBER Febr. U. S.

Edwin Mellen Press. K. Kétsebességű Magyarország. In: Fazekas. (1979). Kertesi G. J.. (2002). 1900–1902. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Kemény. Yavitz.. (2006a). 1. 2004/4. Sharing a Task in Infancy. Kézirat. Á. (2008). UNESCO Policy Brief on Early Childhood. R. Kézirat. P. É. (2006). Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. Varga. 121–138. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján.. (szerk. ELTE TáTK. G. (2005). Kézdi. NY: Continuum. Hegedűs. a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. A..). C. In: Fazekas. Budapest. G. Herczog. . J. (2006b). 4. Journal of Child Psychology and Psychiatry. R.72 Ferge. Kézdi. (szerk. Esélyegyenlőség. (2001).) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Pedagogy of the Oppressed (M. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. füzet. Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. Fekete. The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program.) (2010).. K. Trevarthen. J. Iskolakultúra. Á. J. Gyerekesélyek Magyarországon. N. Zs. G. deszegregáció.. (2008b). Dolowschiák. 2006/5. Y. Havas. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. Budapest. (2006). (2004). M. MTA Szociológiai Kutató Intézete. november 14. ECOSTAT. Moon. Köllő. S. Fonagy.. M. Darvas.. M. American Educator. Havasi. G. Budapest. Target.. The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France. The theory and practice of resilience. J. Az esélyegyenlőség. New York.. The 30 Million Word Gap by Age 3. Zs. Jossey-Bass Kaga. Ferge. J. 114–228. A társadalom peremén. B. G.). Kézirat. Journal of Public Economics. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján. Kertesi. 2008. (1976). Muráti. A. I. A. Heckman. H.. In: Uzgiris (ed.. Havas. Esély. 3–16. Herczog. (Első megjelenés: 1970). Kálmán. Osiris. Budapest Kertesi. Trans. J. Science... Social Interaction During Infancy. Ramos. (2010). Tausz.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai. J. Zs. 94. J. Budapest. Gyermekvédelmi kézikönyv. Heckman. évi jelentése. Köllő... Higgit. New York. (2008a). 231–257. Zs.. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Pinto. 35. 27 (4). P. Kádár F. (2003). Risley. (1994). Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen... 32. Freinet. Esettanulmány Magyarországról. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. Bényi. 1971-ben végzett kutatásról. San Francisco. Darvas. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. P. Ferge. J.. The Early Catastrophe. J. KJK-Kerszöv. Vol. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”.. (2007). P. 33–52. K. M. H. Budapest. M. Steele. Hart. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége. Savelyev.. 1. a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. kötet. (2003). (szerk. (2008). Heckman. Freire.37/ March – April 2007. Varga. G. B. ECOSTAT. C. A. T. (1993). Hubley. É. 6–9. New Directions for Child Development. (2005).

Grunewald. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek.) (2006). P.) (2007). Kertesi. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. (2005). Danku O. Rolnick. Varga. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands. The Random House Publishing Group. K. OECD (2004). OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom.org. (2009). Magyarországi Országjelentés. Akadémiai Kiadó. Ballantine Books. Iskolakultúra-könyvek. A szociális szakképzés könyvtára.. G. Biztos Kezdet Füzetek 1. Zs. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei.org. Stockholm.) Az intelligencia és az IQ-vita. MTA Gyermekprogram Iroda Pik. Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. Minneapolis. Gyermekegészségügy. oecd. Moss. Pécs. Z. American Psychologist. M. In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities. P. (1972). Paris. (2007). 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. I. Brussels. (szerk. Federal Reserve Bank of Minneapolis. Masten. Révész. (2000). . PhD dolgozat. 1. É. Paris: Centre for Educational Research and Innovation. Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. Nagyné. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. NEJ 2004 – Szakértői változat. Somorjai I. Tech. sz. (szerk. Leseman. Kézirat. (2002). K. Romák és óvodák.. OECD Observer. Pléh. (szerk. European Early Childhood Education Research Journal. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. OECD (2009). (1998).): Romák és oktatás. OECD (2001). Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. B. OECD (1998).org. S. M. Páll. The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children. Ministry of Education and Science. Starting Strong II. Korpi. A. (2002). R. J. I. www..oecd. February 2004. MN. www.. 205–220. Cs. In: Andor. In: Vajda.73 Kertesi G. Réger. Konferencia előadás. (2004).és Szociálpolitikai Intézet. The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature. (2002). J. november 18–19. www. Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice. Education and Equity. Gyermekesély füzetek. Pataki.oecd.. Pik. ELTE. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. I. Kisebbségkutatás. (szerk. V. Montessori. OECD (2005). Családügyi. M. New York–London. Paris. M. Ifjúsági.org/publications. Coatsworth. P. Starting Strong. A szociális munka története Magyarországon (1817–1990). (2007). Öröklés.. www. G. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Kézdi G. I. kézirat. (2001). 8. D. (2005). Paris. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. EACEA. Policy Brief. OECD Leseman. Mátraháza. Nagyné V. (2003).és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján.. sz. Doing better for children.. (2001). 53/2. Budapest. A.oecd. 2005. (2001). 15 (1). Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. 5–20. The Discovery of the Child. rep. OECD (2006). Paris.

.): Handbook of Early Childhood Intervention. (eds.2. (2000).. Cambridge University Press. Schweinhart. 2008. S. E. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje.2. (1993). (2004).. KAPOCS. (szerk. Meisels. Paul H. Varró. Basic Books. . J. S. P. P.. UNICEF Innocenti Research Centre. Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27. Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study. I. E.hu. Ziegler. Eltérő nézőpontok. J. J. Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. (1994)..74 Romberg. J. 48. Danis. A. The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40. International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood.. Werner. D. Tárki. American Psychologist. Családpolitika más-más szemmel. (2006). 2006. Baltimore.): Biztos Kezdet Füzetek 1. P. The Child Care Transition. In: Nagyné. (1994).. Head Start: Criticisms in a Constructive Context. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez. Surányi. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium..) (2010). Shonkoff. Styfco. In: Shonkoff. E. 4 (2).hu. 49 (2). Zigler. Ifjúsági. É. Styfco. 25–49. J. E. L. research and policy. E. H. Gy. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. 6. Weikart. I. TÁMOP 5. M. Monitor jelentések 2003. UNESCO.. Barnes. Inc. S. Florence. www. Gazdasági és Szociális Tanács. Scweinhart.. Woodhead. Washington D. XXI. (2010).. www. I. www. High/Scope Educational Research Foundation. Rövid program. L. H. National Academy Press. Surányi. évf. „Elvették a magyarságunkat”. Szívós. Tóth. www.. M. Head Start Debates. (2004). (2003). (1994). Mich.) (2004). 10. Protective factors and individual resilience.). Basic Books. március. É.org. www. Sz. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin. (2004) (eds.unicef-irc. 115–135. Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment. Muenchow. New York. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. Early Childhood and Family Policy Series N. Információk a modellkísérleti programokról. gyerekesely. I. 2009.hu. A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve. Taguczi.: High-Scope Press. É. D. Ziegler. Changing perspectives on early childhood: theory. Stabilizálódó társadalomszerkezet. Ziegler. J.biztoskezdet. L. P. sz. (2009). S. Styfco. C. biztoskezdet. 45.. 127–132. Herczog. V. (szerk.hu. Magyar Narancs. UNICEF (2008). Munkammar. Szomor. S. Budapest. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. (eds. megközelítések. (2006). L. Családügyi. 5–48. – Phillips. Innocenti Report Card 8.nfu. J. Brookes Publishing Co. Budapest. J. Ypsilanti. E.

sz.hu www. 20.uk .ehsnrc. 1997. (XI.gov.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. 29. évi XXXI.17.uk www.dcsf.biztoskezdet.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról.everychildmatters.promisingpractices.) szóló 1092/2007. 1195/2009. (V.hu www.uk www. AJÁNLOTT HONLAPOK www. 31.standards. 2007–2032 szóló 47/2007. 311/2007 (XI. (XI.gov. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032.org www.surestart.org www.csagyi.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.org www. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.gov.highscope.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284.) Kormányhatározat módosításáról.nationalstrategies.gyerekesely.hu www.

Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok. fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó. Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet.76 2.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család.és Szociálpolitikai Intézet. reziliencia .

Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. valamint a szülő. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes.). erőforrásokat. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. társadalom. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. intézmények. ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. kultúra. Ebből a sokszereplős.77 Az a kép. támogatási lehetőségeket. illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei. a család és a társadalom fejlődése is. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. személyiségjellemzői. hanem a szülő. történelem stb. . egyszóval a „védő mechanizmusokat” is. forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik.

és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. sokkal inkább a fejlődés egyetemes. illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. . A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. 2000). amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók. a gyermekegészségügyre. valamint a gyermekvédelemre. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre.1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata.78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. 1992). megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni. amelyek nem csak a pszichológiai. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is. csiszolták a már meglévő alapokat. olyanok. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. az oktatásra. kutatása. mint azelőtt bármikor (Pukánszky. A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. Olyan elméletek ezek. így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. amelyek „csupán” finomították. de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket.

Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni. szociál. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. A gyerekek édesanyja. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták.és oktatáspolitikai döntéshozások során. a fények. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. hogy egy időre szétválnak. keretes szöveg). Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. anyagilag segíti a családot. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. egy közeli kisvárosba költözött. Az egészséges. az ikrek pedig második házasságából születtek. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget.79 ka. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. amennyire tudja. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. a hangok. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l.1. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. 2. de sosem mennek hozzá aludni. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó. 2. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. Így a férfi. Kati. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés. ha melege volt. illetve segélyeken él. nem tartják a kapcsolatot. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. hevesen tiltakozott. Az ikrek édesapja. Zsigmond. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével. azonban nincs állandó munkahelye. két éve nem él a családdal. Zsigmond 35 éves. valamint a család-. a 37. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat.1. aki férje. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. 41 éves. gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak. kétpetéjű ikrek. Ahogy cseperedtek. A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. héten születtek császármetszéssel. minden zavarta. így hamar gyarapodni kezdtek. és nem is segíti a családot anyagilag. amely nem nagy. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. „evett és aludt”. ahol azelőtt is dolgo- . Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások. jobb megélhetést keresve.

és sokszor hívta őt segítségül. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott. Otthon volt naphosszat. és néha verekedett is. nehezen jött ki társaival. mind a felnőttekkel szemben. amikor a gyerekek szólongatták. Katinak lejárt a gyese. Lívia hamar beilleszkedett. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. sokat kiabált velük. mert nem jött ki jól a nagymamával. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. Sokszor csak mosolygott. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. Zsiga viszont gyakran volt dacos. és eleinte a közeli kisvárosban sem. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. Amikor az ikrek 3 évesek lettek. Az óvónő eleinte azt gondolta. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. Ő egy látogatás után logopédushoz . Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. A férj nem tudott munkát találni a faluban. napközben alig voltak otthon. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. hogy amint vissza tud állni munkába. amire gyakran a kicsik is felriadtak. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. de ha nagy zsivaj van körülötte. legtöbbször Zsigával. szívesen segített. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. mint Zsigáét. hogy a kislány zárkózott. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. így már akkor elment. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. sírtak. nem válaszol. Gyakran volt rosszkedvű. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. csakúgy. és Kati elmondása szerint ivott is. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. Nem sokat beszélt. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról. amikor a kicsik reggel még aludtak. mintha oda se figyelne. A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. látszólag „nem volt mondanivalója”. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. így ő megígérte. Lívia csendben. majd idővel „beleszokik”. de közéjük nagyon ritkán ment. ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. hiszen az ő házában laktak mind a heten. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. Az óvónő azt gondolta. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. már otthon volt. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. probléma van Líviával. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte.80 zott. A szép. de a délutáni alvásuk után. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. sem a háztartásban. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. és némileg ismerte a család körülményeit. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. szerette a szép játékokat. Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. hisztis. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. fogadja. Teltek a hónapok. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. de a gyerekekkel nem nagyon játszott.

illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat. ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. Zsiga hol fokozódó. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. Ma Líviának hallókészüléke van. nem értette gyors. csak a társadalom rontja meg. Az óvónő megdöbbent. ha az édesanyja „lerobban”. A nagymama 71 éves. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. nem hallotta. vagy pedig öröklött. hogy mi lesz velük. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. Valamivel később hasonló. hogy eddig ezt nem vette észre. A nagymamával sok időt töltenek. miszerint az ember természete vele születik. hogy el tudja tartani a családot. Ekkor derült ki. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. és kis barátnői is lettek. Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. még jó erőben van. hol csillapodó hevességével. hogy a kislány zárkózott volt. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. A 18. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában. A nagyok csak későn járnak haza. és alapvetően jó. munkájukat és a felelősséget.81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. Kati ellenben gyakran elkeseredik. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt). Együtt rájöttek viszont. délutánonként nagyokat játszanak együtt. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. hanem azzal is. a védőnő azonban megnyugtatta. Még mindig zárkózott és csöndes. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. de részt vesz a közös foglalkozásokon. de a környéken nem találnak munkát. hogy az „ember tudásának”. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. Újabb kapcsolata nincs.

Az ún. l. klasszikus elméletalkotója. Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. 1975. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. A modell továbbfejlesztésében. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. interakciós modell (Lewis. az alábbi fejezetet). Sameroff és Fiese. A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. . vagy a környezeti. A fejlődéslélektan két legnagyobb. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). bővebben Danis és mtsai. itt azonban a fejlődő egyén már környezetének. ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. bővebben Pléh. 2000. kötetben). állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. míg a 20. A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok. 1979. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre. Danis és mtsai. a II. E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. 1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. század közepén megdőltek. hangsúlyozta azonban. hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. már a 20. Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. kötetben). a II.82 tésénél fogva rossz. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni. hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja.

hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. Például. akik a tapasztalatszerzés. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. Egy egyszerű additív modell szerint. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott.). hogy megnyugtassák. Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. mindent megtesznek azért. mert zaklatott mindennapjai. valamint az a tény. mire a csecsemő megnyugszik. ritmikusan mozgatja stb. vagyis „ez is. mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. mindezek együttesen jöhetnek számításba. Ha pedig a csecsemő sírni kezd. felső küszöböt. hogy nem hallotta. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún. mert csak így volt képes megnyugodni. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. úgy reagál. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. itt biztonságban érezhette magát. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak. nem megfelelő viselkedését. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. visszahúzódó temperamentumú gyerek. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet. hogy Lívia veleszületetten csöndes. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. Feltételezett ún. megérinti. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl. nem értette jól a gyerekeket. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. hogy csökkentse a másik heves. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. aki már születése után is hasonló volt. . gyakoriságára. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. egy gyermek sírós. Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. hisz tudjuk. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten.

Óvodáskorában Zsiga. alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. illetve követeléseit. A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. amit rendszerint bűntudat is kísér. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. szenzitív szülő. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. még Ferenczi. E korai modell már felvetette. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. hogy többre vagy másra vágyik. illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. hogy ő „jó”. amikor a gyermek képességei. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. Például. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. a jelen kötetben). negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. pl. és teljesíteni tudják annak elvárásait. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. szükségletei és motivációi megfelelőek arra. és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. . magabiztosabbnak érzi magát. stratégiája. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. temperamentuma.84 Ha ellenben az ún. aktivitását és szociabilitását. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. ez pozitívan hat a szülő énképére. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. ellenséges lehet. tehát alkati sajátosságait. ha egy kisgyermek unatkozik. gondozói szokásaira és énképére is.

állapotának foghatjuk fel. találkozások. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. kimerült és türelmetlen volt. aztán kedves. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás. magabiztos. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. Líviával soha sem volt gond. személyiségjellemzői. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. Ez utóbbi abból is fakadhat. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. valamint Zsiga és nagymamája. Ez gyakran kifárasztotta Katit. kis feladatokat adott neki. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. 1998). lobbanékony. minden zavarta. az édesanya. Később heves természetű. és sikerélményt nyújtottak neki. Sameroff és Fiese. bővebben Ferenczi. csöndes. valamint az az érzés. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. irányította figyelmét. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. Ebből a sokszereplős. hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba. amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének. ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. . később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. 1975. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. a jelen kötetben). impulzív kisfiú lett. mosolygós kislány lett. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. illetve az óvónő között. nagymamája és óvónője) között. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. befolyást gyakorol rá (Caspi. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. illetve „nehéz” természetűnek Kati. Édesanyával. csak evett és aludt kicsiként. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. nehezen nyugodott meg. Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler. érzékeny és válaszkész szülőre talál. hanem a szülő és a család fejlődése is. gyakran került összetűzésbe a kisfiú. Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. Az irritábilisnak. amelyek a jószívű.

Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel. amelyben felnőnek) másként élnek át. Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre. Lívia. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. adottságai. ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. 3. mind halláscsökkenése csak megerősítik. másként értelmezik azt.86 1. és a nagymamánál keresnek menedéket. hogy ők is hatnak szüleikre. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. sokszereplős interakciókban . az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. és kerüli a nagyobb társaságot. barátokat. tevékenységeket választ). és másképpen reagálnak rá. a családi rendszert. amely lehetővé teszi. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. elhúzódó rossz viszonyát. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. céljait. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. mind a kisfiúval. „egyéni” környezetét is (pl. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít. A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. 2. A gyermek jellemzői. befolyással vannak rájuk. ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. választ is közülük. A nagymama az. Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. A többgyermekes példánál maradva. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. sírnak. ami aztán tovább formálja személyiségét. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”. inkább keresi az olyan helyzeteket. azonosnak ítélhető környezetet (pl. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. mind az óvónőjükből. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. A különböző gyerekek egy adott. és ha lehetősége van rá.

Ma még számos szakember érvel amellett. hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl. főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. 2005). A tranzakciós folyamatok vizsgálata. viselkedését). A tudományos tapasztalatok azt mutatják. depresszió. a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl. ez pedig a cirkuláris okság (l. oknak többfajta következménye lehet: pl. 1990). jellemzőnek. 2008). agresszió. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom. karakterét. egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. 1991). bővebben Goldenberg és Goldenberg. csak utólag. Loeber. Olykor ugyanannak az eseménynek. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket.87 gondolkodnunk. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza.5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. tanulási problémák. amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. Bryant. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. hogy ez közel sincs így. megfigyelése az időben nem egyszerű. a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. . A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk. mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait. Akárhogyan vizsgálódjunk is.

és együtt alakulnak a családi szokások. . amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. segít abban. és ismertetjük azokat a modelleket. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik.88 lés is) találkozhatunk. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. és valószínűsíthetően a természetes. ha a családra úgy tekintünk. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges. szervezik. hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. nagymama. azonban csendes. kommunikációs minták. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. többtényezős okság). Máskor. (a családi folyamatokról bővebben l. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. szociális hátrány. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. Egy komplexebb. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. ezzel is igazolva. zárkózott viselkedése fennmarad. Azt is feltételezhetjük. hogy itt másról is lehet szó. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére. az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. Goldenberg és Goldenberg. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. családi problémák. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel. hanem férfi személlyel. hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. aki észleli. Ez a szemlélet. mint a jelenlévő gondozók. Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek. szerepek. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. 2008). környezetválasztásait. megküzdési módok. Amellett. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. szabályok. azt is feltételezhetjük. családi elrendeződések stb. amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik.

az apagyermek és a magasabb rendű. Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). mire van lehetőség. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. amikor az édesanyjuk pihen. szabály. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként. de némileg támogatja anyagilag a házat. Zsigmond. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. Ha ezek után sem fogad szót a fia.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. Ezek után. vagy esetleg visszaszól. ugyanakkor számos olyan feladatuk van. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. A nagyok kamaszok. amíg Kati megfőzi a vacsorát. témaköröket: családi szokás például. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. társaságot. és gyakran rá is csap a fenekére. és kinek kell várnia. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. a családban apaként? Milyen esetekben támasz. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok. ha viszont dolgozni megy este 9-re. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). az anya-gyermek. amíg hazaérkeznek. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. mit fog kapni. A kicsik gyerekéletet élnek. akkor megvárja a gyerekeket. a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok. nem hozhatnak haza barátot. ha valami nem tetszik a viselkedésében. vagy vállat von. mire nincs. (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. ebben a hónapban ki. egy Katié és a kicsiké. a fiú „bandázik”. Ezek az . hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. problémák egymással való megbeszélése. amely általában egy apára hárul a családban. A gyermekvállalást követően. egy pedig a nagyobb gyerekeké. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. de utána pár órát alszik. köszönti őket.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára.

anyafia. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. immáron négyen. A terhességből megszülettek az ikrek. újraházasodik. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. nukleáris családról (szűk családról. amikor egy szülő elválik. dajkaságba adott gyerekek. Ez a szülők. Nemsokára Kati teherbe esett. édesanyja és a gyerekek. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. a férj szüleivel. struktúrája a 20. a jelen kötetben). de talán elmondható. Emőkével. Ekkor már hatan éltek együtt. aki oda is költözött a házhoz. Ahogyan később testvérek érkeznek a családba.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak. „patchwork”/„mozaik” családok6. és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. amely olyan színes. ha önállóan élő. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. Akkor a férj szülői házába költözött. azonos nemű szülők családjai. a testvérek. a féltestvérek olyan hálóját eredményezi. és élvezhette édesanyja bizalmát. Amikor első fiúk megszületett. l. . örökbefogadó családok. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak. Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. Az asszony az édesanyja házába költözött. és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. Éveken keresztül így éltek. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető. ezért összeházasodtak. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. 1985. a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. 1988). még Nguyen. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. egyszülős családok. segítőkészségét). Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal. a családok szerkezete. többgenerációs nagycsalád).

ha negatív folyamatokról beszélünk. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott.91 sában (e szoros. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. mert ez megzavarja a családi működést (pl. 2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. Ez azt jelenti. 1997. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. mint a részek összessége”. Az alrendszerek között határok húzódnak. Sokkal nagyobb felelőssége. Gyakori példa. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. de feltételezhető. 1968. hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. magyarul: Goldenberg és Goldenberg. Az ún. családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. egyértelműek. ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. hogy a család tagjai külön-külön (pl. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . együtt. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. továbbá Bertalanffy. 1985. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. mint az általában megszokott. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők. Nem szerencsés például. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. mindez megtörtént volna. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. Ez akkor is fennmaradt. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során). A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. Combrinck-Graham. de nem átjárhatók. de rugalmasak. Ez még akkor is igaz. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. Például vannak családok. hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. Cox és Paley. attitűdjeikben és értékrendjükben. illetve jogokat. Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. hogy „az egész több.

védőnő. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. később részletesen). hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. Ide tartoznak azok a kérdések. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. A gyerekek állapotának. Katiéknál erős szabályok vannak arra. kiegyensúlyozott. Példaként megemlíthetjük. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak. változtatása idején. alább részletesen). A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. stabilitásra törekszik. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. felelősségeket. és mindeközben nagyon tisztelik őt.) is valódi felelősséggel tartoznak. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. és aktívan válaszol a kihívásokra. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. kisközösségekben. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új. Újra kellett strukturálnia a feladatokat. új . vagy megengedhetők számukra egy adott családban. orvosi rendelő stb. vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. – A család szabályozza önmaga működését. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család. és változásokat indít el belső folyamataiban. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz. hogy egy-egy trauma (pl. mint ami addig megszokott volt. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl. de a kicsikét soha. Mint említettük.) és szereplők (óvónő. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. Kati nem tűri el. – A család jó esetben élő. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt. gyerekorvos stb. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel.92 azok a kommunikációs módok is. ez azt jelenti. amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. akik fogékonyak a humorra. Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet. A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. hanem azok a közegek (óvoda. és szüntelenül kiegyensúlyozásra.

de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére. akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. barátság) ruházzák fel a gyermeket. játék. Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend. a gyermek kortársait. mást vált ki partnereiből. tanulás. közvetlenül része. amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. valamint Zsiga. gyerek. 2. a különböző helyi közösségek (szomszédság. pihenés). rendelőintézetet. fejlődésére. szülő-gyerek. diák. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. tevékenységformákkal (pl. de például az óvodai-iskolai.93 szerepek és szabályok alakultak. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. a bölcsődei. Az ún. 1979. ábra. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek. Kati roppant erős asszony. játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. 1. iskolai és helyi közösségeket. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. otthon. szerepekkel (pl. más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő. hogy a család élete nem problémamentes. 2. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését.1. a társadalom. játszótér). óvodai. mikrorendszerek azok a rendszerek. a tágabb családi kapcsolatokat. a játszótéri. tehát az otthont. A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . adott esetben a fejlődő gyermek. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. Zsiga. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. édesanyja és testvérei.).és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. osztályterem. erősítve. tanár-diák. 1986) azt is feltételezi. Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. A gyerekek hangulatán. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. kórházat. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl.

Kortárszakem. Ez a szoros kapcsolat min2. problémáKulturális. otthon és iskola közötti együttműködés). jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi. szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel. az óvodai gyerekekkel. Esetünkben Lívia és Zsiga. Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek.1. a szociális háló. amelyek számos problémával küszködnek. n éze t e k . ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. j o o e g. amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt. hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. vagyis az.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. valamint az óvónőnek. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. vagyis az. de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. ami az iskolába lépés lesz. illetve – az átmenetek kérdése.94 – a kiterjedtség. Ilyenek például a szülők munkahelye. – a kapcsoltság. KRONORENDSZER . később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. az édesanyának és a nagymamának. s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. baráti köre. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. Egy biztonságos. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel. a védőnővel és a gyerekorvossal. Segítő óvoda. vagyis az. Olyan családok esetében. hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k . mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. a helyi lakóközösség. illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l.

megbeszélhetné a problémáit. A jellemző makrokörnyezet. 4. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. szociális elszigeteltséget. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. kimerült. ahol élnek. Katinak nincsen igazán baráti köre. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. egy család. vagy számos okból nem meri vállalni. A fizetése viszont nagyon alacsony. Az óvónő. résztvevőit. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. Talán még erősebb hatás esetükben az. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. egy nógrádi zsákfaluban. hogy a falu. Emiatt rendkívül fáradt. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat.95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. a közéleti személyek. mély kapcsolat van a két asszony között. értékek. a nagymama alacsony nyugdíjával. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. az orvos és a védőnő azok a formális segítők. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. szerepeit. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. de ez nem jelent számára igazi társaságot. a közgondolkodás – az. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. és az éjszakai munkákkal. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános. és szűkebben értelmezve. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. szokások. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. A makrorendszer a tágabb történelmi. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot. fejlődésére nézve. ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. ideológiai eszmék. nehézségeket. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. ahogyan az emberek. . A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. egy gyermek életét. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. a szegénységről. másrészt kulturális. Az általános társadalmi klíma. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. akikkel szórakozna. igazi.

kifejezettek. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek. illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. a társadalmi és kulturális tényezőket. Tóth. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. helyi közösség stb. ott valószínű. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet. a lakóhely. Ahhoz. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Ferenczi. adottságaiban. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. 1992). jó tartalommal és jó irányban működnek. Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. Andrek és Herczog. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l. . amelyek a genetikai adottságok. Egyed és Kalmár fejezeteit).96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. Nguyen.és makrorendszereket tárgyalja. kölcsönös interakciók révén megy végbe. A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward. Lakatos. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását. ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. valamint Bass és Darvas fejezeteit). amelyek során a gyermek aktív. Varga. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek. Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. Herczog. proximális) környezeti interakciók azok. valamint Neményi és Herczog fejezeteit).7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. Azokban az esetekben. tehetségeiben és nehézségeiben. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat.) érvényesülő folyamatok tehát azok. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait. hatni képes szereplő.

a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. keretes szöveget). bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. stabil környezetben. kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. sokkal bonyolultabbá válik. mint a kedvezőtlen. nem jól szervezett környezetben (l. Kedvezőtlen. szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. változatos. amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető. és így csökken az egyes viselkedésmódok. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. Farran is (2000) hangsúlyozza. a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben. mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. hogy támogató. ún. A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). A közvetlen. A hátrányos helyzetű környezetben. a nagyon közeli (szülői. zavart. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. hogy az olyan környezetben. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük. hátrányos helyzetű. esetleg dezorganizált. proximális folyamatok ereje abban.8 Mint említettük. aki például nyugodt. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. valamint közvetve.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. készségek megfigyelhető változatossága. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. 2. az édesanya.2. vagyis az. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat. . és kevesebb idejük. az a szülői feladat. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. A korábban már bemutatott. energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták. alacsony SES. . számos stresszes életesemény. szülői pszichopatológiák. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. Londonban az volt. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését. érettséginél alacsonyabb végzettsége. rigid szülői attitűdje. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén. mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. alacsony foglalkozási szintje. pszichiátriai problémák az anyánál. valamint intézeti nevelés. családi instabilitás és tartós szegénység). 1983.109 2. hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. alkohol. Barocas és mtsai. 14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak.és droghasználattal. Rutter amellett érvelt. az apa kriminalitása. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze. Azt figyelték meg. nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás. magas szorongásszintje. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok. magas stresszfaktorokkal. kisebbségi státusza. az apa nem a családdal él együtt. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során.és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer.3. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz. A kutatás fő célja a különböző rizikó. Azt tapasztalták. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. négy vagy több gyermek a családban. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma.

még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. Az egyik az ún. a 2. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás.és viselkedésproblémák. és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni. érzelmi. Annyi bizonyos. és a kultúra. . E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. amelynek értelmében. még más szerkezetű táblázatot Herczog.3. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek. ha van egy-két kockázati tényező. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok.110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket.2. 1976). ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. táblában foglaltuk össze (l. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. nyelvi. Vagyis. szociális kompetencia.12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták. 2008). A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. figyelmi. keretes szöveget). ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán. hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. hogy fejlődési nehézségeket találjunk. legalábbis nagy minták esetében biztosan. nem mondhatjuk biztonsággal ki. Danis. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. 2008). valamint egyéb. mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó. hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező. amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak. A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2.

elhanyogoló. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol. táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil. 2008 alapján . érzékeny. támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató.111 2. segítőkész szomszédság Összetartó. biztonságos. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet. de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil. házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett.2.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó.

) Védőmechanizmusok. óvoda. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható. védelmező faktorokat. (Erről a jelenségről l. vagy nélkülöző. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk. hanem olyan szülőnek kell lenni. arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk.15 Fiktív esetünkben. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. hogy olyan tényezőkről van szó. a Gyerekház védő szerepe. Játsszunk el kicsit a gondolattal. bővebben az alábbi alfejezetet. Bízhatunk abban. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét. Fontos kiemelnünk. 15 . vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. mint a fejlődést támogató. megerősödhet bennünk az a kép. 2000). reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él. A kompenzációs modellben a stressz. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. Ugyanakkor ne felejtsük el. hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. olyan apa számít protektívnek. A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra.és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete.

a szülők pszichés megbetegedései. és bár zaklatott. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. . Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. serdülőkori anyaság. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. Erre magyarázat lehet. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat. tartós szegénység. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. menni kell tovább. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. jelentős gazdasági nehézségek. Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. droghasználat. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1. nem édesanyjuk. azonosulhatott is vele. Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. de szerető környezet veszi őket körül. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. de lehetséges. hogy mennyire sérülékenyek. nem okozott gondot. hanem az óvodában veszik észre. Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. amikor a gyerekek cseperedtek. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól.. 3. születési-újszülöttkori komplikációk). A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”.113 2. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. válságot és anyja helytállását. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. óvodai elszakadás különbözik azoknál. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. és akik már voltak. bántalmazás és elhanyagolás. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is. illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. 1999).

A második kör olyan gyerekeket fedett fel. további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens.). társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. Fontos kiemelni. magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l.114 2. hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l. könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le.és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben.) nagyon sokat változnak. keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. érzelmesnek. a jelen kötetben). míg másokkal szemben nem. Ezenkívül jellemző volt. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése).3. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők. 2. csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter. kompetens. magabiztos és törődő felnőttekké vált. 2007. Kalmár. valamint -folyamatokat. később intézményes nevelés-oktatás stb. táblázat). így abból a tényből.3. 1999). túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. gyerekintézményi stresszorok). hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. 3. magabiztosan viselkedett. barátok. hogy valaki koraszülöttként jött világra. Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. mind a környezeti hatások (család. szomszédok). Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. ez egyértelmű. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő. iskola. amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. A családjukat állandó napi stressz . ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. 1994): egyrészt az érés függvényében változik. 2. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl. Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. válás.és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). temperamentum). A kockázati. Kalmár. 1989). kiterjedtségét jelenti. kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek. Ugyanígy az egyéni sebezhetőség. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. testvérek stb. Azt. amelyek legalább két. tanárok. Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. gyöngédnek („bújósnak”). A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos.

barátok. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. részletesen Bass és Darvas. az impulzivitáskontroll. garantál egy minimum jólléti szintet. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van. 2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. A  z is fontos. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó. magabiztosságot okozhat a gyermeknek. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív. ami nem stigmatizál. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton. . kíváncsi.16 Forrás: Werner. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. az önállóság.115 2. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. (l. más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. élénk. és eléri mindazokat. rokonok. bújós. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl. hanem másodlagosan is örömöt. éber. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt. kedves. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére. a megfelelő viselkedésszabályozás. testvérek. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. szociábilis. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki. jelen kötetben). jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között. az önsegítő készségek. a kockázati faktorok erősödhetnek.3. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. tanárok. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. nem tesz kiszolgáltatottá. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. akik rászorulnak a formális segítségre stb. nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. amelyek erősítik a gyermek személyiségét. a belső kontrollosság olyan tényezők. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek. A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők.

illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. pszichoszomatikus. táblázat). 2002) integrálta azokat az ismereteket. Alapos tájékozódás. Azonban belső erejük. mind egy nagyobb gyerek. Ezek szerint nem elég tudnunk. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. körülményeik. Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. sok nehézséggel. Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése. míg más feltételek mellett nem. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. A 2. Családi megküzdés. Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket. hanem interakcióikban is.5. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. depresszió. és ha szerető. „problémamentes” családban.4. valamint személyiségük. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. személyiségük. egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. akárcsak a gyerekeket. Ezek a fejlődési. 2. tekinthetjük reziliensnek amiatt. tisztában kell lennünk azzal.116 veszi körül.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. ha ezek a folyamatok sikertelenek. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. Abban az esetben. biztonságos kapcsolataik. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l. a család sérülékenységéről beszélhetünk. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. gondozóik és a támogató szakemberek számára. családi reziliencia A családokat is. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat.

azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. másik fajtá- . krónikus betegség). alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. válaszkész. jól szervezett családban. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában. folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl.4. Pl. meleg légkörű. körülmény. Forrás: Gutman és mtsai. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. körülmény. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában. körülmény. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához). (Pl. 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező.. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún. szegénység. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni. táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel.117 2. Pl. (Pl. az érzékeny. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei). Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. körülmény.

Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját.118 2.  család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez). Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat.  ind a nehézségek. problémái). kapacitásait. Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása. folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek). amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie. megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései. a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre). Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. (l. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. mind a gyerekek fejlődése. 2. a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. háború).5. táblázat). A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének. elsődleges gondozó halála. amelyek változtatásra n késztetik a családot). nehézséget. a család identitása. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények.6. melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket. az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés. táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt. . Patterson 1988. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben.

Meg kell jegyeznünk. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni. a gyermekek számára még inkább megterhelő. stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. tartsa a kapcsolatot szeretteivel. és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. ne tagadja meg a külső segítő. hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el. Patterson. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9.6. 5. támogató impulzusokat. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti. Rövid. barátaival. különböző fókuszú (pl. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos. 3. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján.119 2. 2. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. illetve erőforrásokat. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. de rugalmasak: pl. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. a gyerekek egészen máshogy. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra. segít. hogy felismerjük mind a biológiai. 8. 6. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. 7. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést. tiszta. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család.és hosszútávon is a források. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. gyakorlatokat.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. szülői szerepekkel. a résztvevők sajátosságait. a nehezített körülményekhez. 4. mint a felnőttek). támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az.

a jelen kötetben). Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l.és kortárskapcsolatok). illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket. releváns felnőtt. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. nevelői stílus). f)  a lakókörnyezet fizikai. h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. óvoda. d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES. Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. tolerancia). politikai hangulat. bővebben Szilvási. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. a szülés lefolyásáról. viselkedések. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. fejlődésről). Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők. 2. segítenie kell. testi folyamatai (orvosi. egészségi eseményeiről).120 ka is segítheti. c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. természeti katasztrófák). attitűdök. védőnői adatok a várandósság. környezetek jellemzői (bölcsőde. kulturális és szociális adottságai. támogatási lehetőségeket is. erőforrásokat. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. védőmechanizmusokat. légkör. e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. közérzet. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. az újszülöttkori állapotról. sőt.7. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai. a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. illetve egy adott gyermek. . koragyermekkori intervenciók tervezése. a koragyermekkori fejlődés testi. iskola tárgyi és szociális jellemzői. értékek. valamint Darvas és Bass.

A. ifjúság. Budapest. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. Ostrow. In: Lewis. (1974). (2008). Bell. 1–133. Belsky. R. oktatás-. Child Development. (2006). 14–20. L. Contributions of human infants to caregiving and social interaction.. A lélektan története. Osiris.): The Effect of the Infant on its Caregiver. A. H. 83–96. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. (1968).7. A gyermek évszázada. Budapest Pléh Cs. Köllő. Educatio. A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. hogy a fejlődés előrejelzéséhez. R. fejezet: A családpszichológia alapjai. Andrews. John Wiley and Sons. M. Barocas.. K. 33–52. Osiris.. B. Budapest. In: Kohnstamm. Wiley.. (2005). Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. Social and interpersonal determinants of developmental risk. 46. Pukánszky B. (1992). Chichester. Rosenblum. L. Bell. (1984). Van Dulmen. M. (2007). Osiris. K. J.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. táblázat). Kézirat. Goldenberg. (2008). Applications of Temperament Concepts. I. M.. (1989). K. R. 13–38. Q. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. Szilvási.. Danis I. 1–19. The relationship between environmental risk and developmental outcome.. . család. J. Fejlődéslélektan. R. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Rothbart. 2. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. Aylward. S. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole.) (2000). Család. I. Ecostat. Psychological Review. gyermek. In: Fazekas. G. A. Q. P. 15. Kalmár M. 321–357. Budapest. E. Budapest (különösen ajánlott: I. Bates. Sroufe. Egeland. 13. Budapest. L. (eds. (szerk.. (é. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard. New York. T. G.121 A bemutatott modellek azt sugallják. E. Developmental Psychology. H.. The determinants of parenting: a process model.. (2008). 235–245. n.. M. kötet. (1991). Herczog. 55. Sameroff.. 27. 479–488.. Varga. Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. J. Goldenberg. A.. 222–229. Animula. J. a nem hagyományos családmodell. E. R. J. Cole.. T. Áttekintés a családról.).). M. Seifer.. Gervai J. (szerk. 2000. Bates. Croft. J.. In: Társadalmi egyenlőtlenségek. R. 81–95. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. (2000). ELTE. Journal of Child Psychology and Psychiatry.és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához. (eds. 75. Budapest. M.): Temperament in Childhood.

. Osiris. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy. 101.. T. A developmental model for family systems.. Cowan. Bronfenbrenner. (eds. J.. (1991). 22. Jr. Danis. Cole. Cowan. C. G. M. Gervai. Pszichológiai Doktori Iskola. Social. McGoldrick. 3. A. J. 153–185. In: Moen. Ceci.. Carter. Mahwah. (eds. 723–742. In: Boss. Luscher. Empirical evidence for causes of development.. The Life Course Perspective Applied to Families over Time. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. K.. Paley. M. Life Course Dynamics. Doktori értekezés... M. Gervai J. L. Bronfenbrenner. Personality development across the life course. American Psychological Association. (1986). Budapest. Harvester Wheatsheaf. U. (eds.. (2001). U. and Personality Development (5th ed. parenting. P. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Cowan. Cambridge.122 Bengtson. (1979). Psychiatria Hungarica. A. Family Process. Bollen. A. . Mahwah. 24. Miller. L. (1994). J. Annual Review of Psychology. Elder. gyermek. Család. (2007). Washington D. G.. Developmental Psychology. LaRossa. (1991). Braziller. Hetherington. P. Caspi. 311–388. B. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. (eds. (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach.). Bertalanffy.... Psychological Review. (vol. J. L. MA: Harvard University Press. L. S. Jr. P. P.. Cox. M. 48. H. (2006). (1985). N. Hetherington. P. P. R. Elder. Annual Review of Sociology. Doherty. von (1968).. 21. Hemel Hempstead. U. Elder.. Ecology of the family as a context for human development: research perspective. E. S. Bronfenbrenner. (2006). NJ. Danis I. W. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. Becoming a family: Marriage. Cornell University Press. 243–267. Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. ed. (series ed. R. A. Pedagógiai-pszichológiai Kar.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. Lawrence Erlbaum Associates. W. (1990). (1997).) Family Transitions. M.. The Ecology of Human Development. Ithaca.. N. New York. Stecklov. Glanville. Wiley. Allen. Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries. Bryant. Mahwah. In: Cowan.. U. P. 184–209. Families as systems. B. Bronfenbrenner.C. 14–20. 139–150. In: Butterworth. Eisenberg. K. Gardner Press. A. (2008).): Family Transitions. Combrinck-Graham. (1991). M. Schumm. Lawrence Erlbaum Associates. (1995). 27. ifjúság. In: Damon. (eds. 568–586. G.. A. Emotional. NJ.) Handbook of Child Psychology: Vol. A. (1993).. P. A. Plenum. NY. H. Steinmetz. Heming. Danis I. G.. Bryant. G. and social change. (1985). and child development.) Causes of development: interdisciplinary perspectives. New York.) (1990). Hetherington. New York.). NJ.) Family Transitions.. P. Cole. 33–45. Fejlődéslélektan. V. The bioecological model from a life course perspective. R. (eds.. S. cycles. Family transitions. In: Cowan. Kognitív Fejlődés Program. K. 15. G. 469–499.. (1998). Környezeti rizikó: életesemények felmérése. W. Szilvási. New York.. In: Cowan. P. 599–618. General Systems Theory. Lawrence Erlbaum Associates. I. H.

Gerard.. S. In: Hinde. Budapest. Cole. 159–190. D. M. Aldine de Gruyter. (2000). 279–286. R. Toth. R. In: Cicchetti. Journal of Advanced Nursing. Annual Review of Sociology... Ecostat.. Budapest. Liskó. N. (1997). 97–111. Masten. Hareven.. The human ecology of early risk. M. 289–302. 185–205. 97–116. G. (2003). In: Lewis. P. Stevenson-Hinde. Perlmutter. In: Fazekas. Rochester. Áttekintés a családról I–III.). L. M. 455–462. R. (1991). . (1996). Mahwah. (2008). P. T. (2006). (1984).): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology.): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. R. A koragyermekkori fejlődés elősegítése.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. N. 777–790. A.. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. J. of Rochester Press. 1832–1849. Goldenberg. Cambridge University Press.) (1996). I. (szerk. M. J..). I. Animula Kiadó. S. Gordon. n. 60–73. O’Connor. Child Development. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai.. 56.123 Farran.. A. Lewis. Cambridge University Press. Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. (eds. H.A.. K. 7–26. Developmental Psychology. Families and individual development: Provocations from the field of family therapy. B. Papp. 39. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. ELTE Eötvös Kiadó. Models of developmental psychopathology.. K. van Loon. ELTE. B. Magyar Pedagógia. M. Educatio. Kalmár M. J. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született. J.. K. Tellegen. Budapest. Oxford. (1988). (eds. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. (eds. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions. 320–329. Univ. 510–548. (szerk. M. J. Buehler. (2007). Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban. Child Development. (1988). 32. (2000). Lerner. Questions and advances in the study of developmental pathways. In: Shonkoff. E. Varga. 55. (1990). C. In: Hetherington. 3–7. Minuchin. A hátrányos helyzet értelmezése. Fejes. J. D. Garmezy. S. Clarendon. George. Miller. M. J. Lawrence Erlbaum Associates. A. 33–52. S. Transition: a literature review.): Child Development in Life span Perspective. 9. J. R. M. (1997). A. B. Meisels. Kralik. New York. Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. (2004). (eds. J.. Parke. Sameroff. Köllő. M. Developmental Psychology. 75. T. (é. 76–94. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. 353–373... Kézirat. New York. L. G. Educatio. NJ. Gutman. Loeber. Ganzel. 105.. 6.. (1989). M. 787–795. Relationships within the family: a systems perspective on development. New York.) Handbook of Developmental Psychopathology. Garbarino. Budapest. Herczog. (eds. K. A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. (2005). L. (eds. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. Sociological perspectives on life transitions. Minuchin. (1985). K. J. Józsa... Visentin. 55. Goldenberg. New York. (1993). New York. K. Kalmár M. Plenum. 6. D.): Relationships within families: mutual influences. Child Development. S. (2008).. Meisels. D. 19.) Handbook of early childhood intervention (2nd ed. Rutter..). Jens.

Budapest. M. (Ed.. (1976). (eds. R. Journal of Family Therapy. A. Protective factors and individual resilience. Osiris. Chess. (eds. M. 313–332.. Child Development. (1999). Journal of Marriage and Family. E.) Review of child development research (Vol. S. J.124 Patterson. 64. John Wiley and Sons. Patterson. Sameroff.. Osiris. Gondolat. M. (szerk. 6. A. Family resilience to the challenge of a child’s disability. consequences. Válogatott tanulmányok. In: Zeanah. J. A. 54. Cornell University Press. J. K.): Temperament in Childhood. Journal of Consulting and Clinical Psychology. . Chicago. H. Lamb. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model. 62. University of Chicago Press.. Seifer.. Finn-Stevenson M. Sameroff. J. (1989b). 119–144. (eds. L. (1994). Smith. J. (1983). (1991). Chichester.): Temperament in Childhood. Vigotszkij. 677–730. M. R.. Pukánszky B. Rutter. In: Shonkoff. Temperament and Personality. Gondolkodás és beszéd. Rutter. S. J. 249–263. (2002). Chandler. J. E. Pediatric Annals. (2005). Bates.. (1988). (ed. Werner. Patterson. J. 349–360. M. Meisels. Sz. New Jersey LEA. A. Budapest. and continuity. 21.. Integrating family resilience and family stress theory. S. Sameroff. Chess. The Guilford Press. (2000). Models of development and developmental risk. New York.) (2000). S. Thomas. Rothbart. G. D. (1971). Applied Developmental Psychology.. A. F. In: Kohnstamm. Budapest.. E. E. (1969). Fiese. 5.. 1964–1974. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. Resilience concepts and findings: implications for family therapy. E. (2001).. Beyond longitudinal data: causes. In: Kohnstamm. 377–387. John Wiley and Sons. Bates. Rothbart. J. H. 1254–1268.): Developmental Psychology. A lélektan története. C. 20. M. 4). B. (1989a). P. J. Research report: Isles of Wight studies. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery.) Handbook of Infant Mental Health. A. J. Zigler. K. (1975). J. New York. E. Thomas. Psychological Medicine. E. changes.): Handbook of Early Childhood Intervention. Ithaca. A gyermek évszázada. Chichester. Issues in the Clinical Application of Temperament. (2000). 928–940. Budapest. 202–237. (eds. A. G. Cambridge University Press. . Piaget. 2nd Ed. M. H. Rutter. Akadémiai Kiadó. In: Bornstein. 115–135. E. 491–499. M. Werner. In: Horowitz. Family Systems Medicine. Familial risk and child competence. (1992). Pléh Cs.

125 .

BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás.126 II. MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés . fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA.

Mind a viselkedés-genetikai. Fejezetünk célja. ahogy a fejlődésről gondolkodunk. de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják.és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le. valamint áttekintjük a csecsemő. Rávilágítanak arra is. Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. . hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést. Ezek jól érzékeltetik.

Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak. amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. A 19. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. Ismereteink ma még hiányosak. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. Vajda. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek. 2002. Bebizonyosodott. Noha a vita máig sincs lezárva. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk. részletesebben: Gould. hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. Ma már tudjuk. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára. 1999. Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. Az út látványosan téves. ame- . amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz. amely a teljes emberi génállományt meghatározta. Hosszú időre volt szükség ahhoz. és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. században és 20. Hamer és Copeland. tudásukat integrálni.

az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. A kutya. míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. Magát a genotípus (3. hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg. keretes szöveg). keretes szöveg) és a fenotípus (3. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. a párzás vagy az utódgondozás –. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. hogy mind a környezet.1. hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába. Szükség volt annak megértésére is. Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik. majd egyéb. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek.és fiatal felnőttkori depresszió. ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak. az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát. 2008). Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. a fajon be- . amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). és a csak a 20. Rávilágítunk. Ugyanakkor azt is látnunk kell. majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű). amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak. E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. században kezdődött el.1. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19. antiszociális viselkedés. 3.1. A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás. érzelemszabályozás. Megtanulhatjuk belőlük azonban. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel.

Ha az érintett szülő homozigóta. vagy akár viselkedés. mint a többi génváltozaté. Annak a valószínűsége. másik kromoszómáján viszont a helyes gén található. Vizsgálatok kimutatták. A „gyengébb”. de nem fog megbetegedni. hogy az utódban betegség alakuljon ki. amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. hogy gyermeke is beteg lesz. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. Ebből az is következik. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia. 25% (ez az esélye annak. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot. Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. hogy a genetikai variancia legalább felét. Vannak azonban olyan esetek.130 3. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. additív genetikai varianciáról beszélünk. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. Az . recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. Gén: az örökletesség hordozója. Ha csak az egyik szülő hordozó. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton. az szükséges. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg). valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben.1. amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). nem fejeződik ki ez a tulajdonság. Genetikai alapfogalmak I. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz. Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”. amely lehet fizikai jellemző. ha esetleg valamilyen súlyos. Genotípus: genetikai összetétel. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. így ha jelen van az egyedben. akkor 100%-os az esélye annak. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen. Azokban az esetekben. azt adja meg.

1994). Felismerte. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. Az ilyen. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége. . hogy milyen környezetbe kerül. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. az IQ. A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. században kezdődött meg. A korai megfigyelések azt mutatták. valamint a pedigréelemzés1 tartozott. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. John B. hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre. episztatikus genetikai varianciát. hogy milyen kísérleti. Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos. képességeit csak az befolyásolja. a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. Ez a kölcsönhatás adja az ún. Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában. A 20. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. hanem annak családjára is jellemzők. század meghatározó elmélete volt a környezeti. és sorsát. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. tanulási megközelítés (behaviorizmus). mint például a személyiség jellemzői. vagy éppen mérsékelhetik. amelynek jeles képviselője. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik.

amely beárnyékolta a 20. valamint Danis és mtsai a II. felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. hogy e fejezet segít megvilágítani. vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal. Az örökölhetőség (heritabilitás. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek). Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. század számos politikai döntését is. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. h 2) azt jellemzi. 2 és minél nagyobb. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában. .és ikervizsgálat). 2006. miért nem lehetséges. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. a személyiség).132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. de elvezethet akár egyes jellegek. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. még Danis és Kalmár a jelen kötetben. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. a kérdésről l. Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások.1 10%-nak felel meg. Ugyanakkor azt vallotta. tehát a h 2 = 0. A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót. A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . Reméljük. kötetben). hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából. Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. valamint mérési hibák is állhatnak. család. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete. értéke 0 és 1 között változik. az angol jelölés szerint E) variancia összege. hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg.

annak köszönhető. Így például ha azonos fajhoz tartozó. A valóság az. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. hogy ismételt vizsgálatokban. Ugyanígy. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában). ha a környezet stabil. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban.133 Fontos megértenünk. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. hiszen a genetikai állomány azonos. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be. . Az. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. és a környezetükben is vannak eltérések. Kontextus. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek. hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő.3 Ugyancsak fontos belátnunk. Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. de ez nem azt jelentette. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. mint a csoportok közötti különbség. vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. és minden egyed számára közel azonos. egy adott vizsgálati csoportra igaz. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll. de különböző. akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság.

az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek).5 a testvérek. míg kedvezőtlen körülmények között (pl. Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka. Nagyon alacsony születési súllyal. Hasonlósághoz vezethet . legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban). Csökken a heritabilitás akkor. időzítése) is hozzájárulnak. a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása. míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők). Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető.134 kai. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. Minél nagyobb tehát a rokonság foka. hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak. az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. 0. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. és megnő a környezeti hatások szerepe. szülők iskolázatlansága. kétpetéjű ikrek.

86. Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. a genetikai és környezeti hasonlóságot is. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. és az ugyancsak egy családban élő. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0. 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi. és mennyiben környezeti tényezők hatásának. Azok a ritka esetek. hogy két változó (ez lehet két független populáció.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is. Így például.60. és becsülni kell. A modellek többsége egyszerűsít. keretes szöveg). Az elemzés feltételezi. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). akkor a heritabilitás értéke 0. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. információt kaphatunk arról is. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak. 3. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek. Az egypetéjű ikrek (ang. monozygotic. vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából. Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást. mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. míg a kétpetéjű ikrek (ang. ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. együtt felnövekvő egy. hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. azaz a mért tulajdonság (pl. eltérő környezetben nőnek fel.1. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. hogy mind a genetikai. Értéke –1 és 1 között változik. és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. illetve az egy családban felnövő. 2009). dizygotic. nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek. Tudjuk azonban. amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. összefüggést mutat-e a másik változása. tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. Gervai.52. .

szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. illetve azokat. még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. 2006). bántalmazást) elszenvedett. 1999). Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. hogy a családi hatások nem fontosak. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. Mindez korántsem jelenti. inkább arra utal. Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. és kisebb mértékben okozza a közös környezet. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). . majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. Mégis. hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. Tudjuk azonban. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. Mind a közös. az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása. hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. hogy mind az alacsony. a jelen kötetben). Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. hogy a szülők. ugyanakkor lehet. azt találták. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között. hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását. amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. azt. mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége). mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett. azt feltételezhetnénk. A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű.

a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok.és állatvilágból is arra. Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció). – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. Ha a környezetet gazdagabbá tették. akik mentesek a genetikai rizikótól. hogy azoknál a gyerekeknél. 2008). hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre. Számtalan példát ismerünk a növény. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0. akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására. nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai. Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- .67). Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat. Így például kimutatták. Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak. 2005). így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak. mint amely 2000 méter magasságban nő. míg azoknál a gyerekeknél. A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól. ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. ezt nevezzük reakciónormának. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk. lentebb). amiből arra következtethetünk.

és olyat keres. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0. míg serdülő. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. hogy az egyén alakítja is környezetét. Feltételezhetjük. Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak. részben azzal. ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között. jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. Ilyenkor a személy. például abban. valamint Ferenczi a jelen kötetben).27).138 mára. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből.2 [alacsony] – 0. a temperamentumról bővebben l. Ferenczi a jelen kötetben.07 és 0. ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra. Beláthatjuk. Nyilvánvaló. még Danis és Kalmár. nem szándékosan ugyan. részben választásain keresztül. Az előző példánál maradva. hogy a körülötte lévők milyen (pl. hogy a fejlődés korai szakaszaiban. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett.39 között változott (átlag: 0. A fentieknek megfelelően. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá. amikor a családi hatások erőteljesebbek. de jellemzőivel befolyásolhatja. hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. Tudjuk. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás.6 [közepes] tartományban mozog. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. . ha az egyén maga választja környezetét. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. hogy pl. Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből.

hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. iskolázottság) foglalta magában. Statisztikai modell segítségével kimutatták. nem közös környezet). ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. hogyan számol be saját viselkedéséről. A csecsemők 18 hónapos korában nem. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához. tehát olyan csecsemő. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. és befolyásolhatta azt. miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. Feltételezték. hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. már korábban is felmerült a szakirodalomban.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben.139 jából. Ebből arra következtethetünk. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. A kutatók megpróbálták azonosítani. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna. Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről. de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. Ferenczi. A kérdés. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése). azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban.7 Azt találták. mint a kétpetéjű ikreknél. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak. mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. . l. közös környezet. a jelen kötetben). Statisztikai modell segítségével elemezték. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. 2007). A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki.

hogy azok a szülők. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció). és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. 1998). Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. 1983). akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. továbbá Ferenczi. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. ugyanakkor az is logikus feltételezés. mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. 2005). a jelen kötetben). Nyilván. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik.vagy örökbefogadott mintákban végezték. illetve olyan mintákban. Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében. az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai. mint azok. ahol a családok kevesebb. Iskoláskorú (7–12 éves). akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki. Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. mégis megerősítik a fentebb ismertetett. . Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. Gondolhatnánk.140 tományban (pl. hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban. heves. 2007). A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. a korai irritabilitás megváltozik). nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. ez az összefüggés változhat annak megfelelően. iker. hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták.8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. hanem környezeti tényezők alakították.

Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal. és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához. kvantitatív genetikai (pl. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. 1997). támogatás. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat. . Deater-Deckard és mtsai.és kisgyermekkorra. a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). Elkins és mtsai. amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák. továbbá azt tárgyaljuk. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen.46. N = 389. míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. hogy a viselkedés megjelenését. gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. korlátozás. Haworth és mtsai. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. különös tekintettel a csecsemő. konfliktus. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. nem várhatjuk. tízezres) vizsgálati mintákban. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. az antiszociális viselkedés. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció. 2006). hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy. A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra). Sokkal valószínűbb. változatosságát számos gén befolyásolja. A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl. ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. 2009). megjelenés alatt).

Watson és Maurice F. század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. keretes szöveg). században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét. és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. James D. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. valamint 1 pár ivari kromoszóma található. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat). és citozin [C]). amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma. még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott. de azt csak 1944-ben fedezték fel. Heterozigótaság . aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. DNS).2. A 20. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). és létrejön az ismert X szerkezet. ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. guanin [G]. hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását.142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. A DNS egy óriásmolekula. a több allél által együttesen kialakított változat. amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet.2. timin [T]. amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. mérete és alakja fajra jellemző. amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. A kromoszómák száma. hogy a felfedezőket (Francis Crick. változata van jelen az egyedben. 3. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. Genetikai alapfogalmak II. és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid). és nem tudta. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább. Homozigótaság: l. akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük.

ábra). Gervai. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti. 2009. A klinikai diag 9 10 http://www. na(http://en. ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l.1. 2002). .gov/sci/techresources/Human_Genome/home. A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik. ami 2003-ban fejeződött be.2. hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú.shtml.2. hanem azt is vizsgálják.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. 3. 3.ornl. 2003). keretes szöveg). l. hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség. l. ábra).143 hetnek.svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata. http://www. A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van).org/. Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették.1. amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul.wikipedia. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. Ridley. ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb. illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása). Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l. Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt. A DNS szál viszonylag kis 3. ezért a genetikaihoz hasonló.hapmap. 3. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le.

Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki. az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására. A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. áthelyeződik. relatív módon értékelhető. amely nem kódol fehérjét. 3. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload. esetleg megfordítódik). hiperaktív impulzív és kevert típusok). valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok). keretes szöveg) formában előforduló gének aránya. vagy többször fordul elő. Vannak ugyan olyan tulajdonságok. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik. tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben. 3.wikimedia. E kutatások célja.png csomagolódik”. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. keretes szöveg). továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros.144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket. A változatosságot polimorfizmusnak. de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. Ilyen ritka .2. Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz.2. Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban. továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l. 3. hogy a pontosabb diagnózis. A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. amelyeket egyetlen gén határoz meg.2.

amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. táblázat foglalja össze. amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. GWA). 2009). keretes szöveg). CNV). hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. vagy csak abból adódik. valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel. és annak milyen változatát vizsgálják. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus). Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. még Gervai. Ugyancsak felmerülnek olyan gének. hogy melyik gént. Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU). hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. és így választják ki a kandidáns gént. SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. 3. az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3. a neurotranszmitterek előállításában.3. Feltételezhetjük. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. Az eddig elvégzett vizsgálatok el- . (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd. és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak. majd halálhoz vezet. Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. amelyek az agy fejlődését. eleve eltérő tehát.145 példa a Huntington-kór. Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket. a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el. Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. Azt. amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket). és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését. hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). de az autizmussal és a szkizofréniával is. A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation.1.

és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet.3. fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók. Férfiak. így azok a rendellenességek. Ha nem fedezik fel időben. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. és a kialakuló motoros. Ez nem meglepő. 3. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. (akik tehát hordozzák a módosult allélt. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. amelyet egyetlen. ha csak egyetlen gén módosul. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. 3. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. a másikon viszont a megváltozott gén található. Génszintű. kromoszómapárban – eltérnek.1. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig). Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria. egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. a Huntingtonkór. Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. . keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja. A legtöbb.1.146 3. Recesszíven öröklődő. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet.

valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. normatív fejlődéstől való eltérés formájában). kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. Ezekre. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. vagy annak egy részlete. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek.1. A megszokottól eltérő testi jellemzők. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. koponya-rendellenességek. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak. akár a képességekben megmutatkozó. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. hogy egy teljes kromoszóma. l. amelyekre csak felnőttkorban derül fény. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg. A 22. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára. Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . ami megfelelő skálán mérhető is. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. a szkizofrénia és a depresszió. például furcsa arc. A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. Ezt az esetet triszómiának nevezzük. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. Viszonylag gyakori. 3. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. akár a viselkedésben. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága. Mint láthattuk. 2005). hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. A 13. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. kromoszóma triszómiájához köthető.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül.és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával. vannak betegségek.

Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. Itt. Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. Ez a 11 1 lenne az OR. l. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. 2009). esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. odds ratio. amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány.03–1. Azt feltételezték. reumás ízületi gyulladással. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek. Nemoda és Tárnok. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. ha 1 alatti az értéke. sebészeti eljárásokkal. . akkor rizikótényezőt jelent. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához. Crohn-betegséggel. Nagy. magas vérnyomással. akkor protektív faktor. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1. A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. enzim. ha 1 fölötti. az elvárásoknak megfelelően. ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. illetve kompenzálható. 2009). bővebben Lakatos. ahhoz. valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). Ilyen például a gyermekkori temperamentum. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. illetve a szervezet károsodását. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen. hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények.vagy hormonpótlással. A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat. OR11).

(Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt. rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-. 4 Szabályozó szakasz. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben. „s”) 14 ismétlődés.nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�. korban) kevesebb fehérje.– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér.lyásolja.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté.a katekol-O-metiltranszferáz en. csecsemő és gyer(48 bázispár is. befolyásolja. hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val). szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja.„magas aktivitá. ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 . mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje. gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja.–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása. de funkcio. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. kaszában (a gén noradrenalin.149 3.ismétlődés.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön.1. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése. zimfehérje.nyiségén keresztül fejti ki. – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short. hosszú (long. változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák).

mint más genotípusú gyerekek. azaz a kimeneti változónkkal. Fontos. a jelen kötetben). A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása. ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter. Eszerint feltételezték. (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. csak akkor. hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. továbbá Danis és Kalmár. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége.150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. vagy a genotípus hatását módosítja. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. illetve az externalizáló viselkedés alacsony). mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. gyanítható. l. hogy a genetikai hatás közvetlenül. A modell alapján elképzelhető. ha a (pl. Az a genotípus. amely adott környezeti kontextusban. A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. moderálja a környezet. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. az externalizáló viselkedés magas. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében. adott „kimeneti változóra” érvényes. rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel. 2006. hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. . a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki. átgondolt és megbízható mérése terén.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. hanem dinamikus folyamat. Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. és képesek lehetünk kimutatni. Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk.

amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását. A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. ábra) (Belsky és mtsai. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük. elhanyagolás vagy bántalmazás). Ez annyiban tér el a sérülékenységtől. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága.151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette. amelyek az egyén fejlődése. Ide tartoznak azok a kutatások.3. rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából.3. alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg. 2009). 3. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése . tehát sérülékenységet (vulnerabilitást. amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét. 3. illetve az ellenálló képességtől. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl. gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. hogy kibővüljenek azok az elméletek. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. Láthatjuk. szenzitív gondozás vs. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be. Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége. (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. mind negatív irányú eltérés esetén (pl.

12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-. Ha az anyát a környezete támogatja.és a felnőttkori temperamentummal. A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. 2009). ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását.152 szempontjából. továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l. Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező.1. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. a gyermek. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva. Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével. Lakatos. mégpedig úgy. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. . a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből. 3. illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. 2003). Felfedezték. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l. akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát. Bántalmazás. A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb. ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő. akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal.

Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. A homozigóta rövid genotípusú. hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. Azoknál a vizsgálati személyeknél.153 csökken. 3. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. A vizsgálatból úgy tűnik. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is.1. 2002). valamint a depressziós tünetek súlyosságával. ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták. és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól. hanem a megfigyelt mintázat a 3.3.1. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. a szorongással. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot. 2009). és több. hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. Lakatos. egymástól független viselkedéssel kapcsolatban. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják. azaz a szorongásos állapottól. táblázat). táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet. A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre.13 Feltételezték. 3. mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál. és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). független mintákban is kimutatták. A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l. mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal. Úgy tűnik. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták. hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. . mint bármely másik csoportba tartozó személyek. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l.

haragot. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát. további elemzésre és megerősítésre szorulnak. a szorongással és a stresszreakcióval. A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. (A korai kötődésről bővebben l. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. amelynek mennyisége megnő. A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést. Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. 16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban. vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti.) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. ha a szervezetet stressz éri. 14 . amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). 2008a). Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. 2006). azaz érzelemregulációról l. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. Lakatos. Korai gondozás. a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. 2008b). Ezek az eredmények – noha érdekesek –. Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. megküzdését a környezeti kihívással. az érzelemszabályozásról. kötetben. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. megváltozása jól jelzi például a félelmet. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. a II. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. Tóth a jelen kötetben. majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is.

és tartalékok képződjenek. Ez a jelenség arra utal. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték. Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. . ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát. sem az anyjuk által nevelt. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék.4. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. a D2 dopamin receptor (l. Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek. hogy csökkenti a szívfrekvenciát. Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. de anyjuk vialakulásának valószínűségét. a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült. selkedése kellőképp szenzitív 3. kortársakkal együtt nevelkedtek. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. 3. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. de homozigóta „hosszú” genotípusú. egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat.1. Sőt. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték. ha anyjuktól elválasztva. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket. hiányuk vimők.

a jelen kötetben). hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük. míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”. az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. Tóth. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. A napi gondok. 3. akik nem hordozták a rizikóallélt. kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. Azt találtuk. COMT) kódoló gén. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is. 9%-át magyarázta. a dezorganizált kötődésről l. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták. A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. Úgy tűnik. magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). ábra). a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. . mint azok a csecsemők. A környezeti tényező. A napi gondok. Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai.156 tattak. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. de a stresszel. Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel. 2007. Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki.4.

Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte. hiszen több. A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. . ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l. Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között. bővebben Gervai és Lakatos. 2002). hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. Úgy tűnik tehát. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. 2009). akkor azt látjuk. de nem okoz drámai hátrányt. hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban. ahol az anyák nem dohányoztak). ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. Fontos megjegyezni azonban. de anyja nem dohányzott. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. Két nagy. valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. van-e összefüggés a szoptatás. mint a 7– genotípusú csoportban. Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. amelyek a legtöbb tápszerből. Azoknál a gyerekeknél. mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. Ha azt vizsgáljuk. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában. ha az édesanya nem tud szoptatni. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott. akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb. valamint a tehéntejből is hiányoznak.

hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. Láthattuk. akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. Különösen érdekes. vagy esetleg kik azok. és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. hogy megmondhassuk. Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. A két genotípus hatása összeadódott. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. 9. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak. illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. . A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. A DRD4 gén sem közvetlen. A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük.158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). Be kell látnunk.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. A dopaminerg rendszer két génjét.

azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . hogy az adott sejt melyik szervben. 2009). Meg tudták vizsgálni. ráadásul aktivitásuk attól is függ. amelyek azt mutatják. hogy például az agy melyik területéről van szó. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat. hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok. E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt. Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt. azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. meghatározott a kromoszómák szerkezete. Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy. hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. Ugyanakkor tudjuk. 2009). Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. akkor a memória sem alakul ki. és az egyén viselkedését. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. valamint az is. ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad. A változás független az örökölt génektől. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. még Gervai. hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). 2005). milyen szövetben található. amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf.

ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. Ezért annak a historikus kérdésnek. A szerzők feltételezik. Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások. de hiba lenne azt feltételezni. tehát az intervenció. Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést. 2009).160 tázata ahhoz volt hasonló. . hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól. hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet. a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni. elképzelhető. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. Tudjuk azonban. 2009). hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. amelyek elképzelhető. napjainkra már nincs igazán értelme. Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre.

és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. és – néhány súlyos betegségtől. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. A jellegek többségét nem egy. esetleg semlegesek. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. addig a dohányzásnak. . így nem lehet tenni ellene semmit. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl.161 3. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. de inkább sok gén együttesen alakítja ki. illetve fejlődik. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. Napjainban gyakori. függőségnek. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. Míg a fenilketonuriának van „génje”. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz. hanem több. és az is fontos. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. A gének nem rosszak és nem jók. nincs egy kiválasztott. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja. vagy éppen hátrányosak. figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. bűnözési hajlam) örökletes. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. szaporodását. hogy milyen gyermeket szeretnének. Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték.4.

mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért. Vince Kiadó. vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. Molekulák. Hamer. P. keretes szöveg).. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. (2004). Tudományok kiskönyvtára sorozat. vagy akár az agresszivitásért. amelyek növelik a valószínűséget –. D. Eberhard-Metzger. J. az a tulajdonságok kialakulási folyamatának. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. Nordex Kft. . Jószöveg Műhely.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése. (2002). Génjeink. Budapest. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. (2003). különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. Dialog. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. Venetianer. Khan. L. A. amelyek akár a diagnosztika. és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. akkor biztosítható annak elérése. Copeland. még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. Budapest. Budapest. hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen. (2002). A.4. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. miszerint ennek. Így. sorsok. (2008). (2005). mechnizmusának jobb megértése. Jacquard. Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni. Az élet molekulája: bevezetés a genetikába. HVG Kiadó. szeretetért. gének. HVG Kiadó. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. Osiris. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. Watson.. Campus Kiadó. L. Budapest. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. C. A jövő nincs megírva. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. Reméljük. messze nem ilyen. szenzációk. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. 3. különösen úgy. Budapest. Budapest. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik. MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. ez nem jelenti azt. Genetikai átjáró. D. DNS – az élet titka. P.

. Development and Psychopathology. Journal of Child Psychology and Psychiatry. Kim-Cohen. Juffer. E. A. 18860–18865. Bakermans-Kranenburg. R. A. (2006) Fejlődéslélektan. Developmental Science. C.. (2006). 19. B. F. 297. van IJzendoorn. M. Moffit. Nature Genetics.... Boivin. 498–504. (2005).. W. (2002). 612–630.. G.. A. et al. The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. Belsky... S. M. A. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1. 57. McGue. S.. A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood. Deater-Deckard. J. J. T. Deater-Deckard. Dionne. Tomkiewitz. 453–465. 15–21. T. Budapest. J. Thompson. . L.. Petrill. R. V. McClay.. Csányi. Biological Psychiatry.. 96..E. (1994).... Pluess. W. 30. Pszichológia. Gervai. 46.. 44. Duyme. Cole. Etológia. B. L. F. J. Osiris. M. M. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. F. et al. Sabatti. M. M. J.. Cole.. (2008a). Moffitt. A. Elkins. K. (2005). et al. I. Caspi.. A. (1999). T. Science.. Brummett.. Science. R. D. A.. G. J. Taylor. (2005).. L. 851–853. Milne. V. J. 9. I.. 10: 1117–1127. 351–363. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. 301. Mesman. S.. J.. Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism. Caspi. Mill. N. Forget-Dubois.... M.to 3-year-olds screened for externalizing behavior. McClay. S. B. G. Proceedings of the National Academy of Sciences. Craig. Harrington.. 20. Developmental Psychology.. Craig. R. H. Harrington. (2003). Proceedings of the National Academy of Sciences. M. Moffitt. M.. Mesman. Tarabulsy. W. Dumaret.. Iacono. (2009). C. 34... Craig. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study. van IJzendoorn. M. L. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. S. Caspi.. Saysset.. (2008b).. F21–F26. Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene. H. C. Murray.. Stanton.. R. D. G. et al. The Human Phenome Project.. Freimer. Tremblay. Nemzeti Tankönyvkiadó. DeThorne. 14. Petrill.. Caspi. 386–389. Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry. Taylor.. W. Dionne. Williams..163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg. Pierce. J. I. A. K. Boivin.. 8790–8794... (2009).. Poulton.. 805–820. Martin. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction. Alink. L. Infant Behavior and Development. T. 746–754. Developmental Science. T. Jonassaint. Pijlman. (2007). 293–300. J. Juffer. Zoccolillo. 33. et al. M. J.. 3–23. A. Willliams. A-C. N. H. (2003). Pérusse.. (1997). J.. Sugden. I. K. Thompson. F. DeThorne. 104.. Pérusse. 8. Developmental Psychology. A. T. M. Budapest. S. (2007).. R.

E.. R. (2007). Z.. M. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. Houshyar. C. P.. S. K. quality of care. Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. Nemoda. 2. Peetsma. Lipschitz. M. I. M. Labonté. Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children.. A. T.. Development and Psychopathology. F.C. Proceedings of the National Academy of Sciences. 50. A csecsemő. 43... H. A. (2002).. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. M. Caspi.. Tully.. Plomin. I. Osiris. K. (2009). Plomin. (2008). J. H. Hamer. Gould. J. van Beijsterveldt C. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. A. Part C. 151C.. Budapest. Rutter. T. B-Z. G. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. G. S. (2002). (2007). Todd. Dymov. Génjeink. Gilissen. doi: 10. B. 17. Martin N. 662–673. Biological Psychiatry.. J. Taylor. S. LVII. J. M. de Geus E. 28.. McGowan. I. I. H. Hague. Stams.. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood. Fulker. Douglas-Palumberi. (2007). A:. 80. J. G. O’Connor. Reich. 1.. K.55. J. W. Deater-Deckard.1038/mp. Szyf. J. D.. et al.. Toth.. 1320–1328. 101. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. M... (2009). Meaney.. Child Development. T.. Dodge. 12. Pszichológia. N.164 Gervai. J. (1998). . Linting. O. Pszichológia. A. (2005). Developmental Psychobiology. 34. K. Copeland. K. H. Gottesman. E. R. A.. Developmental Psychology.. Lakatos. Paulussen-Hoogeboom. P. Wright M. Kaufman. 43–62. Kendler.. Magyar Pszichológiai Szemle. Bakermans-Kranenburg. 29. and the DRD4 polymorphism. Wong. Developmental Psychology.. I. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában. H. 136–141. 37. 155–169.és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. J. 17316–17321. M.. (2008)... Gelernter. Henderson. Jaffee. Dale. Molecular Psychiatry. D. Lobos. 438–453. 615–626. Új.. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting. Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype..2009. (2009). (2005). et al. Yang.. Luciano M. Social Neuroscience. M.. Typotex. (2007). Gervai. Szyf. (1999). 67–84. 615–625. Haworth. S. Ronai. 25–42. R. D’Alessio. J. Nature Neuroscience.. S.. Danis. (2009). Budapest Haworth C.. A. M.. 456–463. van IJendoorn... American Journal of Medical Genetics. Psychological Medicine. Tárnok. et al. Z.... I.. (2004). D. Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. 342–348. A. 307–319. P. Lakatos. Lakatos. Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer. R. Baker. R.. J. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. Novak.. Krystal. T.. (2009). Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review. L. Acta Psychologica Sinica. Rutter. Neuman. M. (megjelenés alatt). Z. 40.. 1042–1050. 19. S. L. J. Hermanns. 61. Gottesman. E. 970–981. K. Sasaki. Sun. Az elméricskélt ember.. Moffitt.. M. R..

84. 83–104.. Pluess. J.. 403–410. S. 309–322. Hill-Soderlund. (2009). Belsky. Annals of the New York Academy of Sciences. Biological Psychiatry.) (2002). Akkord. J.. R. T:.. J.C. . Implications of resilience concepts for scientific understanding. A. E. 50. Loehlin. C. Stein. 1094. Franke. 7. A. C. 5. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system. S. (2008). Neuman. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity. és mtsaik (2009). (1977). Journal of Child Psychology and Psychiaty. 65. M. (2002). (2006). and gene X environment interactions in rhesus monkeys.165 Plomin. DeFries. 1094. G. Gelernter. (szerk. N. Ridley. D. Pszichológiai Szemle Könyvtár. B. S. Suomi. Schork. 424–435. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. McCartney. Budapest. 1377–1394. Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity. (1983). Risk. resilience. Van IJzendoorn. S. (2006). M. 191–197. Halpern.. Chen. Sonuga-Barke. Annals of the New York Academy of Sciences. C. Psychological Bulletin. 1052–1063. R. (2008). et al. J. D. J. J. Scarr. W. e6–e5. Budapest. Neuropsychopharmacology. 66. How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. M. J. Sweatt. M. J.. (2009). J... Genes.. Child Development. Mesman.. Propper. B. Buitelaar. Az intelligencia és az IQ vita. J. R.. L. K. M. Brain and Behavior. Calkins... Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. 79.. R. Moore... L. M. 33. Rutter.. Akadémiai Kiadó. W.. Biological Psychiatry... 312–319. J. D. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. 54. H. J. (2008). 1–24. Psychogiou. Oades. Mills-Koonce. Bakermans-Kranenburg. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder. Vajda Zs. an intermediate phenotype for anxiety disorders. Child Development.

Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA. elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés. ÚJ TUDOMÁNY. fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet. ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen.166 4. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? .

hogyan neveljük. illetve rávilágítunk. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől. . az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban. Befejezésképpen kiemeljük. fejlesztjük és oktatjuk őket.167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait. hogy miként gondoskodunk a gyermekekről. Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez.

a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. mint egy meg nem ismételhető időszakra. logikusan gondolkodó. 4. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. amikor esély kínálkozik arra. Elmélet. Hiszen az elmúlt korok sajátos. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének. számoló. autonóm személy. hangszeren játszó. döntőképes. valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. A fejezet végére. sportoló.1. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. A múltbeli nézetek. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés. folyamatos változása szükségszerű. mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. Múlt és jelen. alap. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. olvasó. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos.és alkalmazott kutatások. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. ábrázoló. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése.

hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. hogy a gyermek mikor. a jelen kötetben. kötetben. hogy a különböző funkciókért (pl. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. Danis és mtsai. amely olyan passzív agyat feltételezett. részt alább). Ma már tudjuk azt is. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l.) és azt a társadalmi kontextust. genetikailag meghatározott. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. még Cole és Cole. nyelv/nyelvtan. A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. Egy sajátos nativista elmefelfogás. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. rokonok. feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek. amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. gondozónő. Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. Pedig erőteljesen befolyásolni képes. az ún. valamint Danis és Kalmár.1. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását. kivel. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. a II. arcfelismerés) veleszületett. 2006. talán kicsit elfelejtkezve arról. a modularizmus feltételezi. Felismerte. hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is. csak az adott területen probléma merül fel. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes.169 1 4. . Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk. modulok felelősek. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. testvérek. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében. Egyed. amire ezt írták. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. és láthatjuk. mi történik vele stb. milyen módon kerül kapcsolatba. 2001. óvónő stb.

szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír. a mai Görögországban. és olyan ismeretet nyújtani. ökológiai.2. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. gyermekvédelmi felelős). Meggyőződésünk. iskolapszichológus. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. A környezet többszintű. egy mai. Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni. azt lássuk. keretes szöveg). Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. hallás és látás rendszeres vizsgálata. . A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. hogy milyen kultúrában él. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. ami minden gyermekben hasonló és közös.170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás. ha akár időben. olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása). Sokszor pedig éppen arra van szükség. vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. de családok generációinak életére vannak hatással. Vegyünk egy egyszerű példát. amit ma a gyermek fejlődéséről. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését. 4. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. oktatásáról gondolunk. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. szegregáció helyett integráció).

3. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. 50%-kal magasabb. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. letakart szemükre örökre vakok maradtak. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. 1. patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. Hubel és Wiesel kísérletében. hogy az agy csak az első három évben rugalmas.2. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. 2008). mint felnőtt korban. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. A későbbiekben erre még visszatérünk. Greenough és mtsai. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. . Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl. mint pl. 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. Bruer (1998.171 4. 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik. hogy létezik egy olyan periódus. hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. 1987).  Híres. annál több új szinapszis alakulhat ki.2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. rövid időszakban történik meg. amikor azt tapasztalta. részt alább). A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta. 2. bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja. mint egykor Lorenz. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók. problémák valószínűségét. Lorenz többek között azt hangsúlyozta. Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik. és csak egy korlátozott. Erre épül az a feltételezés. ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták. maradandó károsodást szenved. Így arra következtettek.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani.

hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban.  A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban. 3.3. figyelmen kívül marad. és mi akár korlátlan ideig (l. hogy az extra gyakorlatok. amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai..172 1. mint az utóbbi évtizedekben.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses.  Nagyon fontos. 2. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. társtudományok Talán nem túlzás. igényeire figyelmet fordító. amelyek világossá tették. Nyilvánvaló. Nincs bizonyíték arra. Immár empirikus kérdés az. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről. ÚJ TUDOMÁNY. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. a gyermek érdeklődésére. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában. de hasonló kedvező hatást fejtett ki. hogy vannak olyan élethelyzetek is. fejlesztésre van szükség. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. 2007). 4. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. keretes szöveg). válaszkész szülő tehet. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. de szét kell választanunk. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni. Érdemes megjegyezni azt is. A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében. hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét. Szakítottak azzal a nézettel. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. ha azt mondjuk. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. újraszervezésében van szerepe. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. amikor tudatos szakértői segítségre. részt alább). és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása. bár lassabb és kisebb mértékű. a . A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. ÚJ TECHNIKA. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget.

fMRI). autizmus. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között. monitorozva a sugárzást. A módszer hátrányaként említhető. Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. Bár csak alacsony sugárterheléssel jár. mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. 2003. A mérést arra építhetjük.. 1987/2002). az adott aktivitás időben mikorra tehető.3. Forrás: http://www. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. epilepszia. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai. az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden. Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást. . A készülék.173 4. hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl. 4/2. Csépe. 2005). 1999).sciencedaily.jpg (pl. Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről. ott növekszik a szöveti vérátáramlás is. orvosi indikációval használják gyermekeknél. követni tudja. A kutatások további fontos törekvése. hogy nem mutatja meg. kép fMRI felvétel. Chugani és mtsai.com images/2007/10/071030114055.

Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám. 2003). Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik. Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. Előnye. a neurális. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. Ez kétirányú.dana. D) PET-készülék Források: http://www.yogameditation.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot. 2003).jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. Gottlieb (2007. 2006.jpg. 4. 2005. Legnagyobb hátránya. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika. http://www. Az EKP-nak kiváló az idői felbontása.1. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni. környezeti ingerek. és a szintek között is. a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat. latencia – mentén írhatók le. hogy teljesen biztonságos. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. a viselkedéses és a környezeti – szinten belül. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- .. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. 4/4. amplitúdó. Gulyás.174 C) D) 4/3. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést. kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai. illetve. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. a PET-nél jobb az idői és téri felbontása. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban. Kéri és Gulyás. Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. Lényege. l.com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. a tapasztalat hatása.

(2007. ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb. a jelen kötetben. Kétirányú hatások Környezet (fizikai. társas. ha különbözőképpen végezik pl. A molekuláris genetikai kutatásokról l. olvasás–diszlexia. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. még bővebben Danis és Kalmár. o) A viselkedés. hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. egy gyermekére ráhangolódó. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre. 2000). hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. 2. hanem azt is. elsősorban a magzati és a születés utáni. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket. de rendszeres gondozási helyzetről is. amely más hatást fejthet ki.és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából.1. 4. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását. G.175 letően mindebből következik. . egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó). (Akár egy egyszerű. Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása. korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l. arcfelismerés és zavara). különböző kultúrákban.

formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. szakaszos fejlődés). A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai. kémiai. környezet. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. A viselkedés. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást. A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. öröklődés vs. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. amelyet az agy – alaktani. szinaptikus stb. folyamatos fejlődés vs. Az emlékezet kutatásban pl. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l. Alapvetően arra keresi a választ. hanem fejlődési folyamat eredménye. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. 2004). hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. 1996. 4. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. amnéziás betegek viselkedésére összpontosított. A kutatók felismerték. keretes szöveg). 2007). megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat.176 pontosít5 (Munakata és mtsai. Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. ez azt jelenti. 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. .4. Karmiloff-Smith (1992. illetve az emlékezeti zavarban szenvedő. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. azzal kecsegtet. mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából.

. de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl. S-J. mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban.org/ graphics/images/en/9682. sűrűsége. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek. b) http://www. humán neokortexnek 1/30 része). (2005).177 4. Források: a) Blakemore. 4/7.microscopy-uk. és Frith. . Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van. Lehetnek méretbeli különbségek (pl. a „vevő” a dendrit. o.uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is. Lessons for education. Az „adó”az axon. The Learnin Brain. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat. kép A) A neuron.centurahealthinfo.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű.4. C) A mielinhüvelybe burkolt axon..org. c) http://www. 4/6. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e. A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is. mérete. 12. a beszéd). Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják. Blackwell Publishing. az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki.jpg. Egy oszlop átfog minden horizontális réteget.. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja. U. bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól. A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható.

amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel.mcgill. a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith. . 1998. versenyképes elméleti keret. miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket. a II. 1998. 2007). A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új. amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. mechanizmusokat ír le. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén. kötetben. Források: A) http://www. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban. Mareschal és mtsai. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket. Annál is inkább. Westermann és mtsai.jpg B) http://thebrain. 4/9.178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. 2007).0/images/content/White_matter. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti. amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára. Feltételezi. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el. Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra.ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. Danis és mtsai.com/Themes/Disaboom2..disaboom.

hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. Nevezetesen. hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. a modularizmus szerint (l. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. a sejt. érzelmek stb. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra. Egy korábbi felfogás. eltérő neurális szerveződés” c. vagyis a sérülés területspecifikus lesz. a génektől kezdve. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus. rész). 4. „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. Ebben a roppant bonyolult. – a neurális fejlődéssel. a sejtek alkotta agyi területek.179 fejlődés nem előre programozott. amelyre ezek alapján éppúgy igaz. sérülése nem befolyásol egyéb területeket. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. Ezért nagyon sok . kogníció. hanem más funkciók fejlődésére is (l. Ez azt jelenti. illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. keretes szöveget). vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. hogy fejlődése kontextusfüggő. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. komplex biológiai rendszerként vesz részt. mint a többi szintre. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik).1. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. akkor az hatással lehet más területek fejlődésére. A neuro előtag azt fejezi ki. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. Danis és Kalmár. az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek.

a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain. felvilágosítás arról.). tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. amit kínálnak neki. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. inkább a képek. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. Egyrészt azért. hogy a gyermek proaktív. de más neurális folyamatok (pl. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly. vagyis saját aktivitásával. hogy míg az veleszületett. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. Ahogy pl. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. 2007). Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. Persze egy nyitott és kíváncsi. Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud. amiből tanul. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. 2.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl. választásaival. filmek iránt kezd érdeklődni. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. tehát proaktívnak tekinthető. a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről. milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. rajzok. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. hogy a késlekedésnek mi az ára. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. Saját viselkedése hatással van környezetére. Feltételezi. mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot.

de ha valaki megérti a szemléletmódját. . rugalmasságát. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. idővel az aktivitás lokalizálódik. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik.181 feltételezett. annak fejlődését. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással. könnyen köt vele barátságot. rendszerek „specialistáivá”. 2007). Mareschal és mtsai. vagy ami éppen történik vele. 1992. 2007. nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. 3. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. A modulok nem velünkszületettek. valamint az atipikus fejlődést. a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. 1998. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. amelynek mi. ami történt. magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. Nyilvánvaló. A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. 1998. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. méghozzá úgy. 2002. 2009). Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. csodálói vagyunk. Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith.

illetve egy belső sejttömeg. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki. hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. majd megjelenik a középső is. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek.3. Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára. ábra  /A) hátulsó része nem záródik. 4. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal. derékfájás). Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása. nyitott gerinc.3. Ha pl. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. folyadék kerül bele. ábra). Cole és Cole. fejezetében (Kalmár) térünk ki arra. 4. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. állapot). Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l. Amikor a méhbe ér. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. A 11. ábra  /6. ha az elülső. 7 . deréktáji csigolyán fordul elő. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz. 2006). A veA kötet 5. és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg. folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése. majd előre és hátra terjed. Ha a velőcső (l. ábra). napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. A velőcső záródása a 21.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida).2. Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal. 4. és kezdődik el a kb.2. az 5.8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. 4. Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért. amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l.182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról.

napja környékén kezdenek megszületni. 4. 4. Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának.com/showdocument.3.2. később kampószerűen elhajlik. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel. 1. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra. 4. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk. Scheibel. 3. hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek. ábra  / D) (Szente és Toldi. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak.3. 4. ábra  / B). 1999.3.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes. 1997). ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www. az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40. 4. majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l. és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul.183 1. 2. 5. 6. ábra  /C).indianjournals.aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001. 4. . melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –.

3. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a. nagyszámú dendritek. a differenciálódás folyamata következik. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d). c). aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes. Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. Mintázata azért fontos. alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül. valamint Szente és Toldi (1999) 114–115.colorado.jpg. ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata. b. 2002). A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek. A telencephalon. . hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap.184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük. mert hatással lesz arra. ún. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt. amelyből a két agykamra. 4.

és tart még életünk negyedik évtizedében is. csak valamivel később. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. A humán idegrendszerben ez komplex. csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. majd egyéves kor után fokozatosan csökken. a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. ami az egykori maximum sűrűségének kb. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. illetve a dendritfa megfelelő részét. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. de tart még serdülőkorban is. a metszés. A nem működtetett . Miközben a neuronok differenciálódnak.4. Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. A folyamat az első években a legintenzívebb. 2001).) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat. mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. kontrollfolyamatok stb. A szinaptogenezis. Érdekes. hosszan elhúzódó. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak. hanem leolvasható róla az is. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet. A nyelvért. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. 2002). mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. 60%-a. keretes szöveg ábráit). elágazással rendelekző axonok kialakulása. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. még 4. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. A prefrontális kéregben. 1990/2002). vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben. gesztációs hét környékén kezdődik. A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. területekkel. amíg növekszik a kapcsolatok száma. hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet.

hogy a különböző funkciók. 2003). hogy ebben az esetben a kevesebb több.4. serdülőkori meggondolatlanságok). Az agyfejlődés különböző időben.186 kapcsolatok idővel leépülnek. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist. Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre.4.A. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. érdemes lesz majd megfigyelni. hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata. . (2001). a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő. ábra Az agy fejlődése Thompson R. ábra. s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével.A. 4. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. & Nelson C. s hogy a csecsemő. Azt mondhatjuk. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre. életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. 56:5–15.. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson. hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő. rövidlátás újszülöttkorban. ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé.és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben.

az „ablak becsukódik”. nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. látás. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. 2005. az emberek pedig kommunikálnak velünk. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. Ha ez elmarad. hallás. vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. Így nincs nagy kockázata annak. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). de csak olyanokat. hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. A környezet hangjai hallhatók. Ne feledjük. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. Feltehetően úgy evolválódtunk. 2009). tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. és atipikus fejlődés következik be. Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. másrészt a faj fejlődését. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. Thomas és Knowland. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja. hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed. hogy világosban. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. heterogén vizuális mezőben élünk. úgy alakultunk ki az evolúció során. Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. azaz a legteljesebb legyen. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. milyen . ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. akikhez kötődhetünk. A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. Ennek funkciója. a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. amely mindenütt előfordul. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját.

a családtagok számára megtiltotta. a II. A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. 4. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. A 10 http://www. Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők. Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. Megfelelő ingerlés mellett.com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. a fejlesztése során. Ha a baba hályoggal születik. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. a jelen kötetben). ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott.2. műtéti úton eltávolított hályog okozta. A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l. hogy beszéljenek hozzá. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. Lukács és Kas. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől.youtube. társas. Ennek extrém példája Genie10 története. Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt. kulturális környezetére vonatkozóan (l. . hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. kötetben). Szabadulása után. Danis és Kalmár. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott. Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. kép).188 bonyolult.

ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás. Ha nem.ulster. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél. milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. különböző ideig működhetnek.189 4/10.html A nézéspreferencia technika lényege. mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület. normál látásélesség kialakulását követően (6.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. látásélesség. 2006). Több vizsgálat igazolja azonban.ac.science. kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed. hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja. A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt. hogy a jelnyelvet is – csakúgy. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl. azt fogja nézni. látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul. vagy későn veszik észre a hallási problémát. Egy órával azután. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni. .11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai. globális mozgásészlelés) eltérően.

A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni.12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. hatékony. A gyors. Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. akik csecsemőkoruk óta tanulták. 4. 4. a társas és érzelmi fejlődés. akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is. így a fizikai gyarapodás.7. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja. Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar). Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben. azoknak a helyettesítései felületesek. Ezek az eredmények is azt erősítik. Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. másik részük továbbra is intézetben élt. Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. amelyben kimutatta. a kötődés alakulását. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. . akik 4-6 éves korukban kezdték. Egyik részük nevelőszülőhöz került. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. a beszéd és a nyelv. keretes szöveget). 2000). részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. azokat. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. a szenzoros. amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. A nevelőszülők képzésben vettek részt. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját. Számos humán vizsgálat született már. de anyjuk nélkül kell felnőniük. hogy miként gondolkodunk. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l.5. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. A Charles A. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. Kiderült. a kognitív fejlődés. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. és jobban is értette a mondatokat.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. mint más nyelvek. és azokat.

Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. nyelvi fejlődés. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. a kéreg fejlődésének idejében az agy . mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben. Nagyon fontos viszont. hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény. valamint a gondozói környezet felmérésével. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. Ha valaki nem gyakorol. Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás. Lényeges adat. több pozitív érzelem és figyelem. Az első vizsgálatok után 30. kognitív fejlődés. 1995). a viselkedésproblémák. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. Bizonyos időszakban. a kognitív. Fizetséget kaptak tevékenységükért. Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson. kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest. nyelvi. kötődés. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai.5. 2007).191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt.és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. Mindez azt jelenti. rendszeresen látogatta őket szociális munkás. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. Az EEG. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l. A növekedés akkor is kimutatható. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –. illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. 2009). 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület. Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). társas és érzelmi fejlődés. még a 4. a kötődés. keretes szöveget). az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. az intézetben élő gyerekek nem. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba.

hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. hogy kinek mi az anyanyelve. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l. eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. amely nem függ attól. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai.6. keretes szöveg). illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban. EKP-válaszaik is (l. akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat. Ugyanakkor azoknál. mivel azt sugallja. Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. 2001). a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén.192 különösen érzékeny és plasztikus. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. és az angolt csak második nyelvként tanulták. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. hogy. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. Olyan siket személyeknél. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. de egész életen át megtartja azt a képességét. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. A feladat hangok észlelése volt. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. hogy vannak betegek. A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. 4. Tény. 1996). Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. 4. Úgy tűnik. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni.3. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is.

erős aktivitás jelentkezik baloldalon. már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás. Ha azonban ez nem történik meg időben. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. akiknek nagyobb a szókincse. hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. 2002). Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. Ez azzal magyarázható. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük. kiderül. mint Genie. Nevillék csoportja megmutatta. hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. hogy milyen jellegű a nyelv. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. . a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. míg más rendszerek (pl. akinek az angol második nyelve. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél. hogy milyen nyelvet tanulunk. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. különösen az alsó frontális régióban. Ez újabb érv amellett. a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. Amikor halló személy angolul olvas. Adalékul szolgál. 1992). Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. Ezt az értelmezést támasztja alá. Egy anyanyelvi jelelő esetén. hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. hogy ez akkor is igaz. akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet. amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. Olyan halló személyeknél viszont. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. Ezek az eredmények szépen illusztrálják. 14 L. nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. Ugyanakkor. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz.

. de egy féltekére korlátozódik.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. amikor Alex 8 és fél éves volt. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. és Alex óriási fejlődést mutatott. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. kommunikálni kezdjen. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel. Persze sokféle módszerrel el lehet érni. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. 8-10 éveseknek felelt meg. Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. Ezek alapján kiderült. Bizonyos szindrómák esetén. A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. Ilyen műtétre került sor. Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. hogy valaki ne használja a bal kezét. hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. hogy képességeinek voltak korlátai. annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. de ez alapján sem állíthatjuk. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja. hogy beszélni. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. Kizárólag jobb féltekéjével. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat. nem vettek tudomást arról. végtag elvesztése). 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. bénulás. Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki. Mind a motoros. amely végső soron javította életminőségét. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak.6. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. mintha addig mi sem történt volna. mint önkényes erőszak. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). Mivel tudjuk. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. az agynak már története van. akkor nem történik más. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt.194 4. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl. aminek nem várt és káros következményei lehetnek. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves. amely bal agyféltekéjét érintette.

hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét. Törekednünk kell arra. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. felvilágosítás a kedvezményekről. de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. Megelőzés. észlelésére (pl. a juttatásokról). Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. és ha szükséges. és élni tud azzal a lehetőséggel. hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg. Egy sokoldalú. kit keressen fel az anya. amit a rugalmas agy jelent. szűrés. fejlesztést. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást.195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás. Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez). A megelőző programok. korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. ha gyermeke nem kezd el beszélni. A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak.

logopédus. Ez . illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. gondozónő. a gyermekkorról. tanár. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). gyermekpszichiáter. gyógypedagógus.) eltérő feladatok hárulnak. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. Tudjuk. az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). szociális munkás. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. gyermekorvos. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket. de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. hogy adják gyermeküket intézetbe. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések. Azt várjuk el. keretes szöveg). védőnő. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot.196 tosságú kérdés (pl. kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. gyógypedagógus. hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. gyógyszerek. szociális munkás stb. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. pszichológus.). konduktor. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). gyógytornász. pszichológus.7. gondozónő stb. ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. 4. orvos. óvónő. kompetenciáik különböznek. Óriási hatása van annak. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. Törvények és vélekedésrendszerek. de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások.7. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl. illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája. tanító. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk. fejlesztő pedagógus. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. Így a prevenció része a terhesgondozás során történő. hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. milyen a másság kultúrája.

ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. Nagyon nagy súllyal esik latba az is. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat. hogy a gyógyítás.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. megfelelő oktatásról stb. ha hozzátesszük. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. Születés után is kialakulhat siketség. oktatásáról. és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket. hogy bár tudjuk. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. Ehhez azonban fel kellene ismerni. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről. gyógyszeres kezelésről. – jelentősége van a korai észlelésnek. hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés. de a szabályozás nem ír elő objektív. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. öngyilkosság. Főként. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. Érthetetlen. műszeres mérést. .197 nem igényli a baba aktív közreműködését. másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben. máskor erre nincs mód. milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. ha a jelenleginél nagyobb. Olyan esetekben. (Ez megint csak akkor lehetséges. Mindebből következik. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. drog. diszlexia. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. Olyan terület ez. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében.

Pedig a kettő nem zárja ki egymást. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. amely szabályozza az oktatást is. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. mint a család életére. A késlekedés. ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. pszichológusok 16) fejlődésükről. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. fontos aspektusait érinti. A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. A legfontosabb. valamint annak. 2002). Remélhetőleg. Ez a nézet általában azt feltételezte. A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. másrészt a halló többség verbális nyelvét. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. de nagyon komolyan veszélyezteti. Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. Sokan úgy fogalmaznak. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. attitűdjét is. társas és személyiségfejlődésére éppúgy.198 túrája. Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. 16 . hogy milyen modalitású a nyelvi inger. mint más gyerekek. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben.

hogy a plaszticitás védettséget ad. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. iskolázottsági. a nyelv és . ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára. gyógypedagógusok. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei. hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel. fejlesztő pedagógusok. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. a pedagógusok. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg. A baba és a család nyelvtanulásáról. Annál is inkább. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. mintázott vizuális kontextust. Korábban kiemeltük. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. A plaszticitás azonban kétélű fegyver. Normál körülmények között. a kötődési személyeket. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. Ez engedi meg. 1992). A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát. van lehetőség a módosításra. arra következtethetünk. amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét.199 kapcsolatba kell lépnie. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. a mozgás lehetőségét. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl.

– a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele. koraszülöttség. alkoholbetegség. és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. családok. és mihez kell mások vagy éppen szakember. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. családsegítő szolgálat. fizikai biztonság hiánya okozta stressz). táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt.1. amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak. munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. Előállhat olyan helyzet is.). illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. depresszió vagy egyéb mentális probléma). Ezért gon- . lakhely elvesztése) stb. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. mi az. veszélyes hulladék). Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent. fejlődési zavar. Elképzelhető. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. Gottlieb 4. – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. ábráját). – a szülő betegsége (pl. intézmény segítségét kérni. orvosi szűrővizsgálat szükséges. önkormányzat stb. de ugyanilyen hatékony. hogy a család maga küzd meg a problémával. hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. segítséget és támogatást kapjanak. vagy később (pl. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja. – átmeneti krízis a család életében (pl. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti. genetikai vagy szerzett betegség. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. mert ahhoz pl. amit maga tud megoldani. pszichológus. család és barátok. ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. Előfordul. hogy azok a szülők. ha jól méri fel. és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. orvos.). A lényeg. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l.200 kommunikáció lehetőségét stb. Újra hangsúlyoznunk kell azt is. érzékszervi probléma). amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. fejlesztő pedagógus.

Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. könnyű belátnunk. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. amivel ha élni tudnánk. Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. Ha azonban ma még nem létező. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. ilyennek született (genetikailag determinált). az agy tipikus fejlődése). amelyben a fejlődés zajlik. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. akár megelőző tevékenységgel. Fiatal területről lévén szó. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért. ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl. Ahogy a megoldás sem az. hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. . hamar rájövünk. Hiszen az agyi plaszticitás. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. amivel sokszor találkozni lehet. de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. elvesztegetett idő. hogy a mélyszegénységben. egyértelmű. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. vakság. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. Iskoláskorban már nehéz elképzelni. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével. ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba.201 dolnunk kell arra. hogy minden perc.

U. Kognitív tudomány.. Pléh Cs. T. T.. Dialóg Campus Kiadó. Munakata. Bruer.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. 103–125. (1999). In: Johnson. Hubbard. (2005). 113.. J. Gondolat. (szerk. Kognitív fejlődés. M. M. Fejlődéslélektan. H. (2003). Wienbruch. Cole. Budapest. A. Wiley-Blackwell. (szerk. G. Bruer. F. Blakemore. A. W. Cole.. (eds. Rockstroh. Elbert. B. és Frith. Budapest. (2006). Cole. D. (2000). (2001).. Luciana (eds. T. Gulyás. 1–11. Science. (2005). (2001). The brain and child development: Time for some critical thinking. M. B. V. (1999). E. B. 305–307. R. E.. J. H.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. Gulyás. Black.. MA. De Haan. H. R. Osiris.ch/Hungarian_Hongrois. Budapest. L. 388–397.202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. Gilmore (eds. Nelson & M. M. Barbu-Roth. Gondolat. (1998).. M. S. J. 233–257. S. B. Cs. 1. M. Grosjean. Osiris. J. Blackwell Publishing. In: C.pdf. Kovács. Csépe. In: Pléh.. Phelps. T. 307–320. Neural plasticity and development. (1987). 245–251.. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. Experience and brain development.). M... J. Kognitív idegtudomány. Budapest. (2007). S.) (2003). Sign Language Studies. A. 101–116. D. Child Development. Gy.) (1996).. Heim. (2008). Infancy. ..): Brain Development and Cognition: A Reader.. Kognitív idegtudományok.. Szente. M. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. Lessons for Education. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl. Csépe. Greenough. (2005). Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. M. (1987/2002). Kognitív fejlődés-neuropszichológia. In: Oláh. W. T. Osiris. H. 1. Johnson.francoisgrosjean. Y. Journal of Neurophysichology. Gulyás. A. 2741–2744. J.. E. Developmental Science. (1992). I. C.. Campos. T. Wallace. V. Osiris. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Toldi. (2003).. Budapest. 539–559. Pléh. http://www. J. Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. 77. The Myth of the First Years. M. Budapest.. Rick O. Taub. M. New York. The Learning Brain. Hertenstein.. M. Pantev. Osiris. Bradford/ MIT. Kovács. Chugani.) The Cognitive Neuroscience of Development. Budapest. (szerk. Public Health Reports.. 270. Constantine-Paton. Elbert. K. Fejlődéslélektan. J. Budapest–Pécs. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted. The Free Press.. Egyed. Cambridge. (szerk. Cs. B. 99 (6). 1–18. C. Budapest. Gottlieb. The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. Witherington. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása.. ELTE Eötvös Kiadó.. C. Johnson. C. Rockstroh. Probabilistic epigenesis. 58. Gy. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan. Bugán. Psychology Press. Mazziotta. S-J. (1995).. 191–202. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. E.. M. (2006).

Newport.) (2007). Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. 10. Munakata. B. M. Developmental Psychology. 1. Mareschal. H. Casey. 38. Developmental Psychobiology. I.. Munakata. Cambridge. (1990).. H. (2007). Gy. M. 81–96. MIT Press. Mills... Johnson. Gilmore (eds. J. R.. 163–183. A. H. I. (2002) Linguistic ability and early language exposure.. Rick O. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. In: Pléh. The deprived human brain. Morford. Fox. Trends in Cognitive Science. E. H. In: Pléh Csaba (szerk. H. Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. (szerk. B. Bavelier. 222–229. C. Lock. H. Karmiloff-Smith A. 287–292. (2005). 84–88. In: Johnson. 97(3). 46 (3). 46. Maturational constraints on language learning. M. Kovács. A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. Chugani. Mahwah. G.. Neville. Wiley–Blackwell. Furtado. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. 375–391. Nature. C. D. L.. 244–258. H. 117–128.. H. MA. Nelson. A.. Wiley–Blackwell. A. Child Development Perspectives. Development itself is the key to understanding developmental disorders. Developmental Science. 56–63. 251–271. Lawson. Osiris. D. (2009). A. Atypical epigenesis. Budapest. Lewis. (2000). 11–28.): Kognitív idegtudományok. . H. N. Budapest. Neville. M. (2003). T. S. Sirois S.): Kognitív tudomány. Westermann. 2. 14. Gulyás. P.. Volume One.. Maurer... In: Chamberlain. Y. (2009). (1990/2002). (1998). (2005). NJ. Karmiloff-Smith. Y.. Kéri. Chugani.): Brain Development and Cognition: A Reader. Munakata. (2007). Reprinted. Oxford University Press. 71. E. 389–398.): Language Acquisition by Eye. Trends in Cognitive Sciences.H. L. Child Development... Osiris.. 8 ( March). Kazi. R. (1996). (eds. D. Karmiloff-Smith.. Morford. H. D. (eds. Mayberry.. J. Johnson. Munakata. Neurobiological perspective on early human deprivation. (1992). C. Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. Rick O. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. et al.. D. Cognitive Science. M. A. Johnson.): Brain Development and Cognition: A Reader. D. Development itself is the key to understanding developmental disorders. J. L. In: Johnson. Gulyás. Gilmore (eds. 122–128. M. J. M. In: Johnson. B. A. 417. (2000). Y. American Scientist. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban. S. Cs. R. E. Nelson... Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework. A. Diamond..203 Huttenlocher. Developmental Psychobiology. Magyar Tudomány. Spratling. A. Cerebral Cortex. A. Karmiloff-Smith. C. Sz. 41–57. 111–128. 1. 13–18. (1992). Mayberry. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. (2002). Thomas. 75–81.. 10:1. Wiley–Blackwell.. 45. (2002). Cs. (1999). R. Zeanah Jr. P.. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. Morphometric study of human cerebral cortex development. T. (2004). Karmiloff-Smith. Y... 2. A.): Brain Development and Cognition: A Reader. Rick O.. 254–281. C. Gilmore (eds.. Vol. C. Neuroconstructivism. Mayberry. Lawrence Erlbaum and Associates. W. M. Karmiloff-Smith. Juhász.

. 17–20.. Hayes. S.. Developmental Science. General Principles of CNS Development. Engelien. The Science of Early Childhood Development. N. (1997). Vargha-Khadem. Toldi.... 56 (1). Vision following extended congenital blindness. Shonkoff. E. C. Thompson. The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience. (2006). Szente..): Brain Development and Cognition: A Reader. R. J. In: Johnson.. A.) (2000).. P. F. Roberts. Thomas. M. C. J. Hoke. Weber-Fox. M. Brain. M. Increased Auditory Cortical Representation in Musicians. Sinha. Sirois. Oostenveld. Nature. Thomas. Brett. Ostrovsky. A. 428–441. H... D. B. (2001). 17. Munakata. E. Spratling.. Ross. M. V.. 75–83... R. American Psychologist. National Academy Press. L.. M.. S. H. Neuroconstructivism. 231–256. L. J. L. 8. Pantev. S.. H. (2001). Rick O. (1997). 120. A. Pennington. org/neuro/scheibel. Psychology Press. Developmental Review.. A. (2002). Ward. (eds. Gilmore (eds.. Wiley–Blackwell.. 392. R. A Bradford Book. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. 57–82.) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. Journal of Cognitive Neusoscience. 811–814. Dialóg Campus Kiadó. M.. European Psychiatric Review 2(1). 5–15. Phillips. Truwit. (1996). . C. K. C. C. (eds.204 Nowakowski. (2009). R. Myelination in the developing human brain In: Nelson..htm . Roberts Jr. Developmental cognitive neuroscience: Origins. Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy.. The MTI Press. A. D. Mareschal. (2007). Knowland. B. Westermann. 10. F. R. Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers. Y. Neville. Scheibel. (2006). Mishkin. Y. P. A.. G. (1999). 27. and prospects.. C. Budapest–Pécs.. A. W. M. C. C. Andalman. & Nelson. E. 35–44. 1009–1014. L. (2007). A. P. Snyder. D... Sampaio. Isaacs. Johnson. M. S. C. Psychological Science. Hove and New York. Washington. J. B. Embryological Development of the Human Brain http://www. issues. Adams. M. Luciana. Carr. From Neurons to Neighborhoods. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy.newhorizons. 159–182.C. Developmental science and the media: Early brain development. (1998).. C.

205 .

fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet.206 5. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) . Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik.

A veszélyek ismerete rendkívül fontos. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. Az ártalom következményei a hatótényező típusától. ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra. hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa. jó részük ugyanis kivédhető. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –. . erősségétől.

mint az. vas. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. egyes vitaminok és hormonok stb. már az embrionális szakaszban elkezdődik. folsav. cink. 2001). azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l. jód. a fertőzések. ólom és egyéb nehézfémek. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. bizonyos gyógyszerek. 2000). Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l.208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. 2001. Vannak ártalmak. (Fifer és mtsai. a jelen kötetben). például a belégzés vagy a táplálkozás révén. a jelen kötetben). Ilyenek a sugárhatás. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. Shonkoff és Phillips. drogok. nikotin. Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít. fehérje. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. Lakatos. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. az ártalmas anyagok – például alkohol. ezzel valójában csak az változik. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. mert az anyatejjel is . A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. esszenciális zsírsavak. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére. mint az oxigén. bővebben Danis és Kalmár. A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. az anya közvetítésével vagy közvetlenül. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. az agy fejlődése igen korán. Súlyos kockázatot jelenthet az is. ami szükséges az egészséges fejlődéshez. de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható.

fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva. mértéke). magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. az információfeldolgozás meglassúbbodása. mert az ún. 2001. Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. csökkent értelmi képességek. a súlyosságot (a káros hatás mennyisége. csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg. struktúrák a legérzékenyebbek. A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. Shonkoff és Phillips. Az ún. hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). 2000). Fontos tudnunk. valamint a figyelem. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl. Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. ami esetenként igen súlyos. ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). Ezt azért fontos hangsúlyozni. A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. Mindig az éppen fejlődőben lévő területek.

2000). hallási) és mozgásfejlődési zavarokért. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik. szenzoros (látási.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak. 2001). 2001). kevésbé ismert következménye is van. rubeóla. az 5. (A magzati fertőzések két példáját l. A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad.210 kor lehet számítani. A csecsemő. A baktérium.1. valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. a koraszülésért és több szülési komplikációért. A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul. A krónikus ivásnak egy másik. sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik. Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő. aminek az lehet a hátterében. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz. hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips. A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának. 2001). mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. az alapvető különbség az. keretes szövegben. Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus.) .illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai. herpeszvírus. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. Ezért fordulhat elő.

A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. szív. Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. szem. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. mások viszont még a feltevést is elutasították. időnkénti megtorpanásokkal. A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. 2003). mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre. 2000). szívritmus) és viselkedésére. amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések. esetleg egészen a serdülőkorra. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún. A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó.1. Azoknál. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak. majd tartós elakadás következik. az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. azok csecsemőkorban ingerlé- . és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani.211 5. fül.

A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. Danis és Kalmár. A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet. figyelmi problémák is előfordulnak náluk. feltétlenül hozzá kell azonban tennünk. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával.és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. cukorbetegsége (diabetes). A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l. a csecsemő. és minél tovább tart. esszenciális zsírsavak. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. ill. fáradékonyak és félősek. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. vas. Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). 2001). Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb. folsav. jód. –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. magas vérnyomása. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. a jelen kötetben. később ebben a fejezetben is). akiknél a hiányállapot súlyos volt. illetve csökkent mennyiségével függ össze. egyes vitaminok). értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips. de dohányzása is. 2008. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja. Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel. 2000). A vashiányos csecsemők értelmi. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. mint az agy nélküli magzat. –  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye. Azok a gyerekek. a magzati és a születést követő időszak- . cink. de fontos tudni. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik.212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. Ha hiányzik. Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot. 2000). fehérje. ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen. Shonkoff és Phillips.és mozgásfejlődése késik. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is.

és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe. az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya.. Delange.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. Rövid távú következmények: halálozás.1. si zavar. ahol a jódhiány jelentős. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l. gazdasági teljesítmény. Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. de okok Társadalmi. 2008. Nyilvánvaló. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. . 1978. ábra Összefüggések a szegénység. 1994. megbetegedés.1. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. Bleichrodt és Born. tárgyi. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek). intellektuális képességek. Forrás: Black és mtsai. 5. ábra). 2008. Fokozza a veszélyt. alkalmasság utódok létrehozására. de a csecsemő.213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. 2000). anyagcsere és szív. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel. o. Czeizel és mtsai. illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai. A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul. az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret. hogy még az anya enyhe. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz. mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka. emberi. 244. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás.

Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. attitűdök bonyolult szövevénye is. Shonkoff és Phillips. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. Wohlmuth. vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket. 1986. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. 2001. a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. milyen tanácsokat kap. 2007). Ebben természetesen szerepet játszik az is. mint a jódozott kenyér. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. a szervezett szociális támogatást is beleértve. A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik. Goldberg és Di Vitto. ismeretek. 10%-a koraszülés. E meghatározás szerint az élveszületések kb. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. Puskás. 2009).214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő). 2000). terhességi vitaminkészítmények stb. Előfordulási gyakorisága. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). eseményekre vezethetők vissza.és drogfogyasztás. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. tej. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. jódtartalmú étrend-kiegészítők. tojás. olaj. Veszprém. A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. 2003. alkohol. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán . hogy milyen információ áll rendelkezésére. ásványvíz. 2002. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. hiedelmek. A jód természetes forrása az ivóvíz.

Leitner és mtsai. minél kisebb a születési súly.). Lehet genetikai eredetű. Egyrészt. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. rövidítése: IUGR. Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás). akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. és ha nem. Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat. Ennek okai igen változatosak. a veszélyek nem ismerete. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. rövidítése: SGA. A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. Intrauterine Growth Retardation. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat.215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek. a köldökzsinór összepréselődése stb. . ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk. A másik indok összetettebb. Mind a koraszülés. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. 2000). a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly. 2001. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. kötetben). (l. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik. még Gallai és Vetier. a II. A perinatális veszélyeztetettség másik. mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. Ha a magzat egészségesen fejlődik. Joubert és Ágfalvi. súlya az idővel szabályosan növekszik. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. ugyanakkor meglehetősen gyakori. a stresszterhes otthoni légkör stb. 1983. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. az anyagi feltételek szűkössége. 1988). Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés.

mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. IV. A súlyosabb (III–IV. és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti. mozgás. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. izomtónusuk csökkent. annál inkább. a túlélőknél kamratágulathoz. fokozat: 15-20%. A súlyos (III. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I. Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül. mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben. tónusvesztés és görcsrohamok. mind a kéregalatti területeken. előfordulhatnak görcsrohamok. soktényezős. III. II. Lássuk. A jó három évtizedes. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. 2003). Az enyhébb (I. Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. fokozat: 35-50%. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma. a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. A közepes (II. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó.216 rendszert.és értelmi fejlődési zavar. Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy). bonyolult összefüggésrendszerben. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . fokozat: 5-10%. fokozat: > 90%) (Aylward. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved. fokozott koponyaűri nyomás. minél éretlenebb állapotban jönnek világra. epilepszia. 2003).

hogy homogén populációnak lenne tekinthető. ha figyelembe vesszük. Rose és mtsai. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward. potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. Shonkoff és Phillips. A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. 1994. Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. Littmann és Parmelee.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl. sőt. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik. 3 Appropriate for Gestational Age. 1978). A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. hogy a csecsemőknek az a köre. Goldberg és DiVitto. 2003. peri. a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. 1986). amelyet a „koraszülött” fogalom lefed.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. Schneider és mtsai. Amint az első igényes. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. 2008. hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. igen távol áll attól. 2003. 2007. 2000). Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. kiderült. Wohlmuth. hogy a nagyszámú. E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-. Kalmár és Csiky. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre. akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony. sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. 1989). . rövidítése AGA. 2002. Azoknál. A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg.

hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. Stewart és mtsai. többnyire arra az eredményre vezettek. A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. szinte mindig az derül ki. Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- .218 2004. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. Rutter. akik azzal érvelnek. Rose és mtsai. különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. Danis és Kalmár. Mindebből nyilvánvaló. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. l. viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is. hogy amikor megszületnek. Ruske és mtsai. bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. Ugyanakkor. hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. 2003). a jelen kötetben). Nem kérdés. hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. Aylward. 2004. 1999). Le kell vonnunk azt a tanulságot. Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ . hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. 2001). ha az ilyen. A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. 2005. tanulmányi eredmény) jellemzi. 2005). 1998. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. Kalmár. hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. semmi nem bizonyítja. 2002. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. képességtesztek. Olsén és mtsai. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. 2007.

amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának. ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. mint bármikor máskor az élet során (Aylward. milyen segítséget kínál az interakciós modell (l. 2003. a jelen kötetben). Shonkoff és Phillips. még Danis és Kalmár. de az bizonyos. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos. Danis és mtsai tanulmányát a II. Danis és Kalmár. B) 28. míg ellenzése empirista szemléleten alapul. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. 1994). a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik. Katona.2. 1999. szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. D) 36 Forrás: Gottlieb. 2003. 1997). G. C) 32. Nézzük. Gesztációs kor hetekben: A) 24. 2000). valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. amikor az agy fejlődése gyorsabb. 2000).4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. 2003. 2. . A koraszülöttség önmagában nem kórok. és beavatkoznak az érési folyamatba. de tény. Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. ábra. 1994. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent. kötetben. éppen abban az időszakban.2. A B C D 5. 1994. a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken. időre érkezett újszülöttek. mint a velük megegyező naptári életkorú. Kalmár és Csiky. Látványosan érzékelteti ezt az 5. Kalmár és Csiky. a korrekció javaslata nativista. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. Shonkoff és Phillips. Whitfield és mtsai. (2007.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan.

2000). Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is.és az erős hangingerek csökkentéséről. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. a csekély számú ápoló személyzet. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai. A baba nyugalmának.2. és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. kicsinye ezzel szemben kb. A szülők sok időt tölthetnek az osztályon. 5. Shonkoff és Phillips. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb. az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére. Egy kenguru anya 30 kg is lehet. A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. amelyek sokszor fájdalmasak. Danis és Kalmár. 1975). kenguru-módszert (l. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l. Csak olyan megoldás jöhetett számításba. 5. közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. Az egyetlen lehetőségnek az tűnt. hogy amilyen mértékben lehet. A stressz immár nem az anya felől. A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. sőt. még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. A kórházak hiányos felszereltsége. keretes szöveg).2. 2005. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. magukhoz szoríthatják babájukat. és amennyire a koraszülött állapota megengedi. ajánlják az ún. 1 g súlyú és 2 cm hosszú. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése. csu- . 2000). Egyre több helyen teszik lehetővé. az inkubátorba benyúlva simogathatják. karjukba vehetik.

A kengurubébi még könnyen kihűl. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták. 2004. A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt. 5. és amint szopni képes. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak.3. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. ábra A kenguru helyzet 5. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5. optimális a szabad légzéshez.1 kép). hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon. Winberg. ezt saját igénye szerint teheti. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli).1. amelyet már méhen belülről ismer. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját. 5. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták.221 pasz. Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. viszont már megszületésekor képes rá.edu/images/neonat04. azzal a feltétellel. és megindult súlygyarapodása.uconn.jpg csökken. A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből. de alkalmanként behatárolt időtartam- . 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat. kép: Egy kenguruzó anyuka www. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel.3. a bőrével érintkezve. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is. és azt csak akkor hagyja el. és egyre többen látogattak Kolumbiába. A kis kenguru kb. mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt.advance. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai. rendszeresen. ábra. A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét. 8 hónapig él az anya erszényében. de az érdeklődést fölkeltette. ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. szopással szerzi meg.

mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. . hogy hazaadják őket. hogy a módszer biztonságos. de a különböző rizikótényezőknek kitett. 2004. és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. 1996. 1999). A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. Tamis-LeMonda és Roberts. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes. további irodalom l. ellenáll nekik. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. Forrás: T. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat. 2007). Schneider és mtsai. magabiztosabbak lettek abban. 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. és kevésbé éreztek félelmet. Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. önálló légzésre. A kutatási eredmények azt is valószínűsítik. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. A legmeggyőzőbb talán az. mint a kockázatmentesen fejlődőre. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. sem az anya esetében. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. Smith és mtsai. az anyára gyakorolt hatás is. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. A kenguruzó anyáknak több teje volt. 2002. Ribiczey és mtsai. Önmagáért beszél az az adat. 2002. 1993. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. Hámori.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. kevesebbet sírtak. szükség esetén oxigéntámogatás mellett. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg). Sameroff. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb. Kalmár. 2010. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. és hosszabb ideig szoptattak.

kevesebbet vokalizálnak. 1998. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak. 2002. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. Kalmár. 2007. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. valamint a nyelvi háttér szerepére. akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. A gondozó feladatát tovább nehezíti. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. Nem elég. 1998. Landry és mtsai. Spiker és mtsai. Ami a gondozói oldalt illeti. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. pre. Wijnroks. 1994. ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. valamint a stimulációnak (pl. Tamis-LeMonda és mtsai. Ribiczey és mtsai. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. Wijnroks. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . személyükre irányuló figyelemben. többször fordítják el tekintetüket. amelyek a gondozóval való interakciót. Cohen és mtsai. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. a stressz vegetatív jeleit is. a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. és többször nyűgösek az anyával való interakció során. Nehezebb őket megnyugtatni. Landry és mtsai. Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. Tamis-LeMonda és Roberts. ha számításba vesszük. amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. Goldberg és DiVitto. Bradley és mtsai. nehezebben értelmezhetőek. 1999). A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. sőt. A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. ezért nehezen hozzáférhetőek. A kutatásban használt. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. törékeny. A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok. a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony. Kalmár és Csiky. 2002. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. Egy nagyszabású Los Angeles-i.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. 1992).és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. Danis és Kalmár. azaz a gyerek állapotától. kevésbé éberek és lassabban reagálnak. 1998). hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét. Az apró. 1993. Kevesebbet mosolyognak. Általában passzívabbak. ingerlékenyebbek. 1996. 1997. további hivatkozásokat l.

Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. Danis és Kalmár. Úgy tűnik. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. 2002). . a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. és maguk is visszahúzódnak. Wijnroks. Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. a jelen kötetben). de hogy miképpen. 1984. csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. 1989. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést. vagyis azt. hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. ami a koraszülött csecsemők passzivitása. a kontaktusfelvétel nehézsége. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. vagy elbizonytalanodnak. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. az számtalan egyéb feltételtől függ. hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. Lehet.224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak. hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai. Kalmár. Tamis-LeMonda és Roberts. 1997. Goldberg és Di Vitto. 1998). Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. Holmes és mtsai. passzívak lesznek. reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. 1999). Kalmár és Csiky. A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat. amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. valamint Ferenczi. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. 2007. 2002. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül.

1999). 1997). gyógytornászhoz. aki természetes körülmények között az anya. Blair és mtsai. amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. Amint az előzőkben láttuk. Danis és Kalmár. fentebb. . a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. a jelen kötetben). A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. McCarton és mtsai. gyógypedagógushoz – utalják. Mindez érthetővé teszi. 2000). hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. mozgás. a jelen kötetben). amit a koraszülöttség képez. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk. Shonkoff és Phillips.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. érzékszervi. családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik. hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky. amelyek a sajátos igényű gyereket. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. és nem szolgálja igazán a megelőzést. 1995. Bradley és mtsai. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. rendkívül összetett jelenség. miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. 1994. 1999. a diagnosztizált testi. valamint Varga és mtsai. hogy az a rizikó.

amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják. The Journal of Pediatrics. C.): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. megjelenés alatt. H. A. . M. (ed. 37–45.226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. Guilford. hiányállapotok. Hammond. Kangaroo care of the premature infant. In: Roberts.. 7. (2010). G. méreganyagok. Pfeiffer. Medicina. E. Katona F. 131–160. S. M. Wright. S. L. (1994). még a magzati korszakra esik. Kalmár M. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. Aylward. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. K. (ed. (2001). Neonatology. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. New York. Van lehetőség a jódpótlásra. (1989). Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. Sajgó..) Handbook of Pediatric Psychology. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis.. 1 (4). úgymint fertőzések.. Kalmár M. 515–520. Bee. Aylward. Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. (2003). A. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. Journal of Pediatric Psychology. Verhulst. (1999). P. M. Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének. prematurity. I. Magyar Pszichológiai Szemle. 115.. Ribiczey N. Kalmár M. 34 (3–4). hogy a gyerekek egészségesen szülessenek. NICU. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. 253–268. 101–113.. Barnard. G. A lakosság jódellátottsága elégtelen. Alkalmazott Pszichológia. Táplálkozás-allergia-diéta. „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében. 43–54. I. New York. Aylward. Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is.. amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. (1999). 27. P.. (1984). (1999). 34–42. E. J. and developmental issues. Budapest. C. In.: Goldson. P. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. Infant Behavior and Development. amely ennek teljesülését megakadályozhatja. 139–170. és fejlődésük zavartalan legyen. Oxford University Press. innen érhetik a magzatot ártó hatások is. G. Alkalmazott Pszichológia. (2002). FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. 6. Csiky E. G. Az a periódus. Csiky E. Klinikai fejlődésneurológia.

Parmelee. 367–371. Child Development. (2001). Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. (eds.. A lakosság jódellátottsága elégtelen. W. K. Lindsay. Parenting children born preterm. Rodning. Pope. M. Mathers.. 3. Di Vitto. 1198–1208.): Handbook of Infant Development. Bhutta. Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. 7. 371.. C.. 1–11.. 339–360. 75–79. Medicina. In: Greenbaum. Infant Behavior and Development. R. Oxford. Monk. R. 34–42. E. M. K. Norwood. Cohen. L. and practice. (1978). J. R. Blackwell’s. Grose-Fifer. (ed. C. Blackwell’s. van. M. C. O’Connell. S. 114. 63.. Táplálkozás – allergia . L.. In: Bremner. 1. L.. 65. Rivera.. Beek.. L. C. Oxford. policy. Black. Goldberg.. 542–554. (2002). K.. Early intervention for low birthweight. S. M. G.. Fogel. F. S. E. Proceedings of the Nutrition Society. Fogel. 505–542. Samson. J. 641–659.. Vol. NJ. B. A. Aquino. Mahwah.. H.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives. M. T. Sigman. (2001). Child Development. De Onis. 37–50. Hardin.. L. P. N. D. 1267–1271. H.): Handbook of Parenting. Rifkin. Developmental Science. P. Barnard.. (2001). 59. Cognizant Communication Corporation. J. (2008). A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. Gottlieb. In: Bremner. C. American Journal on Mental Retardation. A. premature children living in poverty. Infancy research.. 346–360. Hammond. (eds. Bradley. Cohen.. J. P. Lányiné Engelmayer Á. Nosarti. Auerbach. Casey. New York.. Delange. Allin. K... B. (1994).. Ablex Publ. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy. A. (2004). Murray.. J. (2008). Bee. Probabilistic epigenesis. G. The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus. A. 99. D.. Bleichrodt. D. H A. Ramey. Farkas. P. Budapest. Mundform. Prenatal development and risk. (1995).. M. M. Lancet. H. The role of iodine in brain development. Beckwith. Fearon. NJ. Van lehetőség a jódpótlásra. (Eds. 36. Pediatrics.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. H. H. 195–200. Blackwell’s. L. S. (1992). 3. . D. C. (2007).227 Barratt. I. (2000). Biochemical Society Transactions. (1992).. 243–260. Freides. W. Oxford. Y. P. Czeizel E. premature infants: Participation and intellectual development. Frangou... Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting. M... (ed.. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). Ezzati. Rátay Cs. Taylor. E. C. (1984). S. Sajgó.E. Born.. Whiteside. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. G..diéta. Georgieff. Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight. (1994). Blair. G. Fifer.. M.. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study. E. In: Bornstein.): Handbook of Infant Development. F. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. Kelleher. (2001). 101–113 Beckwith. M. Stewart. . Caulfield.. J. M. In: Stanbury. J.. Z. Az értelmi fogyatékosság kóreredete. 6. (1994)..... M.

. D. A. J.. Alkalmazott Pszichológia. S.. Ruiz-Peláez. Tóth.. F. (1975).. L. 523–533.. 2010/1.. Bennett. Pain.. A. Á.. (1997). Charpak. Bassan. Pääkkö. . J. Van Rossem. 329–336.. Kalmár. The development of high-risk infants in low-risk families. Posner. (1978). Pediatrics. F.. (2000). Effects of waterbed flotation on premature infants. (1997). Child Development.. Budapest.. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. F. J. R.. M-R. Kraemer. Holsti.. M. M. 139–170. C. E. 34 (3–4). Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk. hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia. Klinikai fejlődésneurológia. Kangaroo mother care. Reich. H. Gyermekgyógyászat. Csiky. Rose. Bernbaum. Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. 1179–1182. Pediatrics. 329. Jankowski.. K. N. Pyhtinen.. R. Broyles. Geva. K.. ELTE Eötvös Kiadó. 367–378. (1988). A. Meinert.. Smith. Rizikómentesen született. B. Puskás. 61. McCarton. Katona F. 361–367.. Feldman. E. 105–123. C. Ribiczey. 36. (1994). Kutai. F. L. S. Child Development. Jankowski. Miller-Loncar. E.. Korner. C. (2004).228 Grunau. Harel.. Jaffa. S. (2005). P.. L. A. Medicina. J. 126–132. C. J. Ágfalvi. 107–139. 102. (2010). S. 1172–1184. Doktori értekezés... M. 0–2 éves korúak adatai. M.. 16. S. L. 1040–1053. M. British Medical Journal. Landry.. (2007). C. J. Littmann. C. R. (1998)... 56 (3). L. Bauer. R. Casey. A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children. Haley. Magyar Pszichológiai Szemle. J.. T. A. Journal of Child Neurology. Yu. A. Miller-Loncar. Cuervo. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging.. Medical correlates of infant development. E.. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition. Solimano. Fattal-Valevski. F. 43–54. (1989).. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. M. an example to follow from developing countries. Joubert. P. 277. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Rose. Oberlander. I. S. L. Kalmár. 293–300. C. H. Olsén. Gyurke. 69. J. Budapest. Kalmár. Pediatrics. McCormick. T. R. 43–58. Swank. S.. Corvinus Egyetem. I. K. Wallace.... E. (2007). J.. Smith.. E. 15.... M. M. F.. Vainionpää. C. C. Swank.. (2008). Budapest. 76. Csiky. J. Journal of the American Medical Association. L.. Developmental Psychology. M. J. Joubert. Holmes. H.. E. P. G. E. Many. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból.. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai.. Van Rossem. Intelligence. W. Fitzgerald. Kalmár M. P.. J. Feldman. Scott.. R.. M. Leitner.. H.. Whitfield. Demográfia.. G. 113 (3). 1 (4). H. J. R. 3. A. 81–137. Tyson. Tonascia. W. A. D. (1999). (1983). Parmelee. (2005). Haffner. Applied Developmental Psychology. Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. Y. Brooks-Gunn. J. 33. Järvelin. N. 39. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján. R. 470–474. J. H. K. C.. (1998). 781–786. D.. Landry.. Weinberg. Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU. L. N. Cosper. (1999). Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term.. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development. R. J. Korkman. prospective study.

. Grunau. 754–768. S.... Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure.. Karraker. Lewis. M. S. 173–183. H.. Developmental Medicine and Child Neurology. Tamis-LeMonda. Wohlmuth. Washington. Moseley. H. (eds. L. T. M. Roberts. Luster. Early Development and Parenting... D. (1993). A. D. Rifkin. O. Baldwin. P. J. A. F.. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive. Denson. M. Early Development and Parenting. In: Véghelyi. Szakdolgozat. E. European Journal of Psychology of Education. (1996). 77. (1993). National Academy Press.. L. F. language. Landry. Enhancing maternal interactive behavior and child social competence. Bornstein. Hámori. Kirkbride. Jr. K. Wyatt. Tamis-LeMonda. E. 385–406. (2005). Child Development. Spiker. Sameroff.. 37. Pathways to school achievement in very preterm and full term children. V. 64. P. S. P. P.. Developmental Psychobiology. E. J.. Kingsley. L.. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 47.. (1997). D. T. Guilford.. 226–233. P. S... Townsend. M. Wolke. 2 (3). C... Amess.): Infant Development – Ecological Perspectives.. Brooks-Gunn. Koraszülöttek. Stewart. S. 19–30. Foster. L. J.. (2005). W. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm. R. (1998).M. 1653–1657. . (1996). Rutter. R.. (1986). In: Fitzgerald.229 Ruske.): Handbook of Infant Mental Health. A. Winberg. P. J. H. R.) Az újszülött. Murray.. M. Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. J. I. M. ELTE PPK Pszichológiai Intézet. V. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability.. Models of development and developmental risk. J. (2000). (szerk.. M. Damast. Budapest. European Journal of Developmental Psychology. Murray. (2001). L. D. 43. Rifkin. and living skills. 3–13. J. R. C. P. 221–252. Townsend. New York.. S. E. Swank. D.. 5. UNICEF (2009). Whitfield.. S. S. L. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. H.. C. Schneider. Stewart. A.. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. A. Schlagmüller. RoutledgeFalmer. The Science of Early Childhood Development. Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants. 855–864.. In: Zeanah. E. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review.. 217–229. D.. 85–90. G. Pathways to developmental outcomes in preterm infants. 19. R. Akadémiai Kiadó. Baumwell. Kerpel-Fronius. N. Wijnroks. H. 455–517. C. Miller. 353. Meyer.. J. T. Holsti. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. New York. (ed. L. K. (2009). (2004).. Shonkoff. Lancet. Phillips.. Ö. Ferguson. C. Wildin. J. W. Smith. E. (2002). (1999). H. 7. Archives of Disease in Childhood. From Neurons to Neighborhoods. Roth.

Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek.230 III. Andrek Andrea1. fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. ismeretek. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után . FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6.

mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok. Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk. A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra.231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes. mint amilyenek valójában. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra. élettani menetét. jóval szerényebb képet kapunk róluk. . amelyek kedvező esetben támogatják. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban.

Stewart. a jó színvonalú felkészítés. a néprajz. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. Az is nagyon változó. . sőt társadalmi. legalább ennyire érzelmi. 2004). szociális szempontból megközelítendő életszakasz. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. hogy melyik családba hány gyermek születik. míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. nevelésének kérdéseivel. az antropológia. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. traumatikus élmény a szülés.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. miért és hogyan. a kultúrtörténet. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. mások számára keserves. 1969. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. 2009. így a lélektan. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk. a család működésével. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. Gelis. a szociológia. A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. A történeti. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások. Az önismeret. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. 1991). TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. esemény.

a bő gyermekáldást. a várandósságot. Az. és az azt követő korai. családjaik élnek. a várandósság alatti szexuális élet. mennyire támogató ebben a környezete. másrészt. hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. fiú és lány. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. illetve a szakemberekre. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. hogy hol. szülőként. intézményekre bízzák magukat. szüléssel. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. rítusoknak az alakulását. gyerekekhez való viszonyáról. a rokonoknak és a szakembereknek. nagymértékben függ attól. és ennek milyen következményei voltak. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. hány éves. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. anyasághoz. Az. de egyben jelzik azokat a társadalmi. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. szenzitív időszakot (Epstein. a szülést. hogy akar-e valaki gyereket. de a történeti elemzések. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. vagy hogy a természetre. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának.. mikor és hányat. a társadalmi keret és a gyerekvárás. Egyrészt világosan jelzik. egyfelől abban a tekintetben. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. A gyerekvárással. netán büntetésének tekintették-e. alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. milyen iskolai végzettsége van. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. kulturális kereteket is. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. várandóssághoz. ellátások elérésére. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. mennyire képes és akar saját erőforrásaira. milyen az egészségi állapota. szülőpár. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. a szexualitásról. milyen anyagi és szociális körülmények között él. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. ismereteire támaszkodni. vagy sem. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. amelyek a meddőséget. mint az öltözködés. gazdasági változásokkal. illetve a saját ösztönei- . Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. társadalmi viszonyokról. a szülési pozíciók stb. gyermekszüléshez. 2009). Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. amelyek a fogamzáshoz.233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. megvásárlására. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek. hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. milyen információkhoz fér hozzá. a lélekről. hiedelmeknek. amelyekben a gyerekek és szüleik. az egyén és a közösség viszonyáról is. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő.

Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás.234 re. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés. és ennek részeként a háborítatlan szülést. amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák.1. az egynapos szülészetet. ha az anya életét veszélyezteti. 6. vagy idegenkednek tőlük. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. ami megbízhatatlan. keretes szöveg). más technikák – kondom. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. Várkonyi. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. művi meddővé tétel. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya. Svédországban például 1974 óta. Ennek következménye. nem terjedtek el. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. a szülést. óvszer vagy tabletta. testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. így a leginkább veszélyeztetett – szegény. intrauterin. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. művi meddővé tétel. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. 6. a gyógyszerek. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. Figyelemre méltó.1. későbbiekben pedig a gyerekek életét. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. Egyetlen terület van. a coitus interruptus a leginkább használt technika. Ennek jó jellemzője. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. 1990). amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált.

Budapest. jelentős helyet kap a kutatásokban. a párválasztásról. Janky.1 Bár a roma nők várandósságával. a várandósságról. mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. Ennek csak egyik következménye. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet. hanem azért is. fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. a döntések. Védőnők a nemi. Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002. Losonczi. mert rendkívül drágák. a férfi partnerek felelőssége. ismeretterjesztési módszereket. Neményi E. aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. 2007. hogy a családdal. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata. a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. 1999b). választások kérdését járja körül. szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra.. . feladata e téren alig merül fel. a család kiemelt helyet kap elemzésében. Ha úgy gondolnánk. 2010. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése.és önismeretről is. a fogamzásszabályozásról.235 se nem csak azért okoz gondot. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár. ahol bizonyosan középosztálybeli. A nőirodalomban. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. az érzelmi és szexuális kapcsolatról. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. noha a gyerekvállalás. hogy a nemiségről. 1999. 1990. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban. MTA Szociológiai Kutatóintézet. 2000–2001). amelyet az intézményesített.. 1999). 1991. a gyerekvállalás körülményeit. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. nem pedig a várandóssággal. annak ellenére sem. Kalányosné. Neményi M. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. 2001.

valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. adóztatják. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. akit szerethetnek. miért akar gyereket. gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. hogy ki. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. szülés sok tekintetben politikai. Nálunk meglepően kevés szó esik arról. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. a gyermekszülés. de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. várandósság. amelyek messze túlmutatnak a technikai.wh o.236 nemzetközi tendenciák. gazdasági. amelyek a családokat. míg más országokban (pl. az érintett gyerek. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal. a szülés. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel. megölt – újszülöttek. egy gyereket. és persze az ellátórendszer is. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. nők helyzetére nézve. de a többi testvér. Ezekben az esetekben a társadalmi. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. 2010). és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. illetve partnerükkel. hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik.”2 Jól látható. a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. Kínában) éppen a több gyereket büntetik. politikai kérdés sok országban. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. az elöregedés veszélye fenyeget. családjukkal és a közösséggel a várandósság. a gyermekvárás és a szülés. valamint az azt követő első. Ugyancsak egyértelmű. családjuk teljessé tételét. örökbefogadás kérdései. erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott. önmaguk továbbörökítését látják. a közösség. megvalósíthatósági kérdéseken. Közismertek azok a törekvések. 2 http://www. társadalompolitikai kérdés is. krízisterhességből. nőket orientálni akarják. Neményi. A családtervezés. hogy a fogamzás. A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. béranyaság –. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. és aki szereti őket. 2000.

nem csak nálunk. az életforma változása. akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné.pdf . gyermeknevelést. táblázat). A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is.ksh. l. 6. alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi. bővebben Herczog.1.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. táblázat Születések. családi állapottól. Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás. a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l. Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől. a gyerekek számától függően. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. iskolai végzettségtől. Pongráczné. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal. és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya.és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani).237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. a jelen kötetben). l. A korai. Herczog. ahol a komplex család. 2005. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás. tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg.ksh. 6. ismeretekkel nem rendelkező. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak. 2005. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www. munkavállalásának növekedése.hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez. 2002. és a nők. de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének. és a trendek állandó változást mutatnak. a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre.1. a jelen kötetben). a kétgenerációs család elterjedése.

kétharmaduk élettársi kapcsolatban él. hogy a fiatalok tovább tanulnak. kerületben – az arány csak 23-24%. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat.ksh.8%-át érintette. addig 2008-ban ez az arány 8. szociális minimum meglétéhez. II. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második. Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. A budapesti adatokat tovább árnyalja. a terhesség alatti életmód. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban. hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is. gyerek nélküli fiatal felnőttség is. míg Jász-Nagykun-Szolnok. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti. Kiemelkedően magas (8. 2008-ban ez 39. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat.4 Szabolcsban. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. de ettől nem függetlenül a várandósgondozás. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét. (2000-ben ez az arány még csak 25% volt).5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek.2%) Magyarországon a koraszülések száma. hol lennének tennivalók. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. de felértékelődött az aktív. és XII. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb). Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák. míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon. míg Budapesten a legmagasabb (29. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét. . a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban. Rendkívül jelentős változás ez. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek.4%-át. jelezve. ha a különbségek jelentősen nőttek is.7 élveszületés jutott Budapesten és 59. A számok mindenhol csökkentek. míg 1990-ben 23. addig 2008-ban Budapest. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők. 42%-ának már van élve született gyermeke.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. társadalmi értelemben. jóval később érnek pszichológiai. valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. és világosan jelzi a családalapítás.9 év) az első gyermek születésénél.3 év).pdf.238 oszlás is mutatja. Ennek egyik oka.7 év volt.4 Jelentősen változott.

súlyos károsodás). Portugáliában. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. Máltán. 15. A gyerekszám és a gazdasági. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. és iskolai fokozatonként csökken. a juttatások. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők. felvilágosításra. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. bűntudat feldolgozására sem. illetve az ún. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. a lehetőségek és a közvélemény. mert .6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. akkor is feltűnő. az oktatás is. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. Bulgáriában. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. mint a magasabb végzettségűeknél. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. Olaszországban.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. „válsághelyzet”. a tömegtájékoztatás. noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. 1999. ami azért is érdekes. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. Tanulságos az is. hogy a jómódúaknak kevés. milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban. a kultúra. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. Görögországban. majd Magyarországon vannak. gimnáziumba járó. Az alacsony születés.” (Kamarás. így olyan megoldást kellett találni. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak. a tájékozottság és az ismeretek. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. Ha országok között vizsgálódunk. a lehetőségek hiányával. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH. o. Ausztriában. hogy a 20 évnél fiatalabb korú.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás.

Fontosnak tartom az anyagiakat. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez. hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai.ksh. Addig nem vállalok gyereket. A szülők közti kapcsolat a fontos. nem akarok a család rabja lenni. Svédország.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. és sokak számára sem földrajzilag. Észtország. Dánia.pdf. Nagy-Britannia. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország. Meg fogom oldani. sem anyagilag nem elérhetők. most szükség van erre is.240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. o. 2010). utána jöhet a gyerek. kismamatorna ismert. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. A döntések sok mindentől függnek. 6 7 http://portal. mint más európai társaik. Franciaország. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még. Meg kell teremteni a körülményeket. olyan helyre nem fogok szülni. Egy gyereket szeretnék csak. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek. 2006.” (Gergely. leginkább a szülésre való felkészítés. társaságba járni. szeretnék utazni. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés. hogy ők jól kijöjjenek. Eltérő okokból és hagyományok alapján. ők is szeressék egymást. hogy tudjak szórakozni is. tapasztalatairól és ezek következményéről. nem vagyok egy tyúkanyó típus. ahol nélkülözni kellene. 68.7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. de az anyagi oldala is számít. de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. .) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. felmérés. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. az. ezzel is aláhúzva a tényt. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is. A következőkben a várandósság.

és így tovább. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. hogy alapvető változás zajlik. ha szélsőséges félelmekkel. Önnön létünk értelme. művészeti alkotásokban. hogy váratlan. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. erőteljesen zavarják. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. hogy immár kettejüket is ellássa. például a pubertás és a klimax időszakához. a jelen kötetben) tekinthető. a kiteljesedés. Ez önmagában csak annyit jelent. Később. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. tudatosan jelennek meg. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. majd magzat fejlődését is. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben. előbukkanhatnak a fantáziákban. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. többnyire hormonális úton. mint lelki értelemben. Természetes tehát. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. álmokban. hirtelen változások. furcsa fantáziákkal. a keringési rendszer és a légző . sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. a nyitott. A legtöbbször mindez elég is. zaklatják a nőt. hogy természetes jelenségekkel találkozik. Nem ritkán át kell gondolnunk. főképp. szüleinkhez való viszonyunk. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. párunkkal kapcsolatosan is. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. A rendezett. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. születésünk. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. érdeklődő odafordulás. szélsőséges reakciók. akár undor. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. a teremtés élménye. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. úgy testi. Kezdetben például az egyik fő feladat. Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. ha a segítő tudja. Danis és Kalmár.

A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. hogy most már elkülönülten élnek. milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. a szoros fizikai kontaktus átalakul. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. Összességében elmondható tehát. Elfogadja a másállapotát. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. módosíthatja. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk. például az izületek lazításával. Ezt segíti az is. a méhszáj puhulásával. Az archaikus. A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre. mégis összetartoznak. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. valamint azt. hogy „önálló lény van bennem”. – A harmadik szakasz a leválás. tehát annak elfogadása. majd megszületik a következő gyerek. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. tehát belső elkülönülést eredményez. és a nő reproduk- .242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza. illetve a gyerekkel kapcsolatban. hogy az apáknak is. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az. valamint a szülés után ellátásához egyaránt.” Testileg és lelkileg is el-. 1959). Mindenekelőtt az. felnöveléséhez és megszüléséhez. illetve be kell fogadnia a gyermeket. az elválás a gyerektől. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. hogy a gyermeket önnön részének tekintse. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. Ez sokszor nem könnyű lépés. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban.

míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. ha viszonylag sok gyerek születik. átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. társadalmi nyomásnak –. vagy akkor. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot. Részben ezzel függ össze. még Nguyen. a szülés. még 6. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. sorjában évtizedeken keresztül. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak.2. A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. vagy akár több gyermek is. a jelen kötetben). feladata. keretes szöveg). ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. szoptatással. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. illetve gyermekei nevelésével tölti. jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. Érezhetően más értelme. hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . ám a házasság. és idősebb korban is szülnek gyermeket. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik. Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi. a szoptatás. és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak.

6.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően. Ugyanakkor a szocializáció. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. holott a gondozás. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. vallási meggyőződés. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. nevelésnek közösségi formáira. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. A NOE tagjai azok lehetnek. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése. Mindez számottevő segítséget jelent. középosztálybeli ember számára a nagy család. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat. Ha ez nem lenne. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat. a gyerekek gondozásának. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. .2. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata. gyereknevelési támogatásokat. önnön szülési kompetenciájában.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek. kihalna fajunk. ahogyan ezt a családtörténetekből. azzal a céllal. Az egyéni.pdf. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására. Így a modern. egyben kifejezi az összetartozást. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban.noe. félelmekkel teli. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés. a több testvér az élet alapvető célja. a családi. fenntartásához. a sok gyerek utáni vágy. és fellépjen azon intézkedések ellen. a szolidaritást.”8 Érvéként gyakran elhangzik. Ennek mellékhatása természetesen az. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. aminek alapja lehet világnézeti.

a várandósgondozás. barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. esemény utáni tablettahasználat. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. sőt sok felnőtt életét is. Magyarországon ez még ma is nehéz. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre.245 gálják. hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. A gyakorlat azt mutatja. és az is igaz. a véletlenekre is. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. noha a családtagok. majd az azt követő gondozás. A növekvő számú tizenéves terhesség. visszaemlékezésekből. az éretlenség. így a szexuális életre is. abortusz. Azt is tudjuk a különböző leírásokból. Ez is intézményesült. az ismerősök. a szociális helyzet. hogy a szegény családokban általában több a gyerek. A szakemberek – védőnők. fogamzásszabályozás terén. Az oktatási. továbbá. de gondot jelenthet a megbízható. hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. a mentális állapot. Emellett az is tény. a szexualitásról. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. (Szívós és Tóth. A könyvek. vagy nem akar a párkapcsolatokról. a nagyfokú test. kérdések és válaszok. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában. és a minták egyértelműek voltak. 2004) Gyermek. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. a gyerek érkezésére való felkészítés. hiteles információhoz való hozzájutás. Magyarországon a fo- . a fogamzásszabályozásról beszélni. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. ha a szülők dolgoznak. ami sok országban sikeres. Nem ritka az olyan életforma. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. illetve a szülésre. egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. orvosok. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. Ennek oka lehet a fiatal kor. ismerethiány nehezíti a serdülők. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek.és önismerethiány. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. A szülők jelentős része nem tud.

»kultúrájukban gyökerező«. és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. megbeszélésére. gazdasági problémákon át. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. kevéssé urai saját életüknek. azokétól. 2002). munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. az egyedülállók. mi az oka annak. ami a várandós fokozott gondozását. adott esetben a terhesség megszakítása. hogy viseljék a felelősséget. korántsem volt jellemző a cigányokra. a bűncselekményekig. Mindenképpen fontos. hogy az iskolázottság. Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. különösen. egészségügyi. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. a súlyos szociális. ami lehet támogató családi. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. hogy egyedül képesek változtatni. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. és kellő segítséget. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. de elfogadják a helyzetet. A szegény. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. ami tovább nehezíti a megélhetés.246 gamzásszabályozás. »tipikus cigány de- . egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. halmozottan hátrányos helyzetű. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. nem érzik. hogy a fiatalkori anyaság. akik valóban várják a tervezett gyereket. lakhatás. amint azt például a Láposon. életszínvonal növekedésével. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. segítését igényli. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai. alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. Ha az anya úgy érzi. információkat. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt. akkor különösen figyelni kell arra. az előrelátásra való képesség. állandó partner hiányától. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. a partnerkapcsolati problémáktól. Az is nyilvánvaló. tudatában vannak annak. például. Közismert. szakmai kapcsolat megerősítése. így a következményekért is többnyire ők kell. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. erőszak következménye. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. ellátást kapjon. hogy a szegény. a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. vagy segítséget kérni valakitől. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani.

Napjainkban felmerül a vád. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. a fogamzásszabályozás. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés.” (Durst. hiszen másfajta státusz. növelheti az anya önbecsülését (Valdez. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. vagyis ez jelentős csökkenés. A gyakorlat azonban azt mutatja. a mai középnemzedéknek átlagosan 5. Ez olyan erős tényező lehet. Másrészt az iskolában sikertelen. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. 2001). »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit. ami nem roma sajátosság. 2001. Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. mert ez a megélhetés forrása. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését. sok országban ismert és követett gyakorlat. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. irányt ad az életnek. életmód is elérhető (Durst. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. amelynek jellemző jegye. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. és nem részesülnek olyan ko- . önmegvalósítást is. így sok gyerek azért születik meg. 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. 2003). egyben feladatot. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. 2006). és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben.247 mográfiai magatartás«. szociális ellátás igénybevételére. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. és biztonságosabb életfeltételek. és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. munkalehetőségeik felkutatására. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. 2007). A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. mint a helyi cigányok. hátha fiú lesz. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. amely felnőtté teszi őket. és egyértelműen követhető. Hasonlóképp. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született. minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi. Janky. hanem időben változó. sokkal inkább arról van szó. […] A láposi cigánylányokról. szakmatanulással radikálisan csökken. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«.

hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. mint az amerikai anyák –. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. különösen. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. 2000). azt jelzi. a szükséges vitamin. Messer és mtsai. ha ezt a körülmények lehetővé teszik. Az a tény például. ha nincs megfelelő segítség. ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. családon belüli erőszak. A várandósság során (pl. megfelelően táplálkozni. ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. a jelen kötetben). majd látványa. amelyek segítik az anyát abban. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. 2006. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. érintése. erről később). amely az anyát magzatával összeköti. 2008). életvezetési szokásain. Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. részletesen Kalmár. nélkülözni kényszerülnek. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. hogy elfogadja. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. Érdemes látnunk egyébként. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. hogy nem csak szociális problémáról. válás. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. hajléktalanság. szegénység és munkanélküliség. éhezés. hogy a koraszülés és kis születési súly (l. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez. és megfelelő segítséget kap hozzá. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. alacsony szociális státusza. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. hanem népegészség- . Kalmár. a korai találkozásnál). akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. hogy a kis születési súllyal. 1999. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. DeFranco és mtsai. ami hosszú távú károsodást okozhat (l. Az újszülött mozgása. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. hangjai evolúciósan rögzített.248 rai és rendszeres ellátásban. Képes változtatni étkezési.

iskolában. egy injekcióról. elérhető közelségben nincs szakorvos. A családtervezéshez. mint a tabletta. nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre. egyre több nő csak formálisan. Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . Másrészt. Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. viszont három hónapra védettséget nyújt. fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában. hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. szűkös. üzletekben. A nehéz körülmények között élő. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. ami csak 700 forintba kerül. noha ismert. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. egyszerű füzeteket. a jelen kötetben). 2003). 2001). szociális szolgáltatóknál. a kóros elhízás. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. vagy egyáltalában nem tudnak. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. 2009). működik a családtervezés. ahol mindenki megfordul. Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. olyan nyelvezeten kommunikálnak. vagy azért mert nincs ezekről szó.249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. a terhességüket sokszor észre sem veszik. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. mert jóval olcsóbb. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. éppen azokban a régiókban. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. közösségi. és ezzel segítik. Sok országban rajzos. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. és sok ország számára mintául szolgál. vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. csak annak előrehaladott időszakában. vagy hiányzó erőforrásokkal. kultúrházakban. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. Herczog. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg. vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. járműveken). A védőnők. illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot.” (Durst. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs. amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. illetve szülést. fizikai ellátásra terjed ki. vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen. a cigaretta és a drog. esetleg olyan módon. Mint említettük.

és kortizolszintjük. valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól. biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben. koraszülés. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat. 2005). de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. és utódjaikat az anyá- .250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. kulturális mítoszoktól. elvárásoktól. Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. Ez persze a nők esetében is reális veszély. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. gyermeknevelés idején. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra. így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. szülés. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. dohányzás. Sokáig tartotta magát az a nézet. a férfiaknak nagy szükségük van arra. gazdasági körülményektől. ami a gondozási. nem is beszélve arról. vagy kívül maradnak a folyamaton. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. mert gyakran sem a férfi. A csecsemő. 2005). APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak. hogy elhagyhassák a szülői házat. kedvezőtlen higiénés feltételek). A helyzetet tovább nehezíti. hogy ott maradjanak az anya mellett. amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. 2000). hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével. és saját családot alapítsanak. gyermekhalálozás (Gold és mtsai. Napjainkban.

hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. a gyerekszületés és a szülővé válás. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében.251 hoz hasonló odaadással gondozzák. ami sok esetben családi krízishez. 2008). akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. 2007. a sok gyerek születése szegény. ezért a párválasztás. törődik párjával és gyermekével. A gyermek várása. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás. a jelen kötetben). azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. családfenntartónak tudják magukat. Kétségtelen tény. Ugyanakkor. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. 2004). a kilátástalanság. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. . Mint ezt korábban láthattuk. 79. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. házat építenek vagy például fát ültetnek. majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. hogy családfőnek. A haverjainak már mind volt. és jelentősen átszervezni. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik. Glikman. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. o. mér nincs még gyerekünk. 16 éves voltam. Danis. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. 2009). Durst. hogy az alacsony iskolai végzettség. és kilátása sincs ezek megszerzésére. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. 2007). hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges. és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. a családdá alakulás folyamata. Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. Zsolti már azon idegeskedett. Herczog. 2001. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. a szegénység. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is. teremthet közösségi státuszt (l. 1998.

szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. mint az anyáknak. Couvade rituálé. hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. dédelget”. éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum. A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. hiszen az anyához hasonlóan. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. Egy brazil vizsgálatban azt találták. a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. mágikus kapcsolatban áll a babával. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. és szabályozzák az apa viselkedését. 1991). az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket.252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. „lappang benne valami”. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére. A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. 1991). akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. amelynek jelentése „költ”. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. 1993). Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. annál valószínűbb. jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. hogy vajdasági cigányasszonyok. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. Sas. mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. Mai tapasztalat például. miután megszülik gyermeküket a kórházban. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. 2007). önbecsülésük forrása is lehet. Másnap reggel aztán .

bár számos tünettől szenvedtek. Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez. Belátható. . gyomor. kapaszkodót. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. segítségéről is. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. ott megjelenik a couvade szindróma. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”. hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. alhasi duzzadás. pszichózisra jellemző tünetek. elbizonytalanodásához vezet. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. 1995). Ez a példa is rávilágít arra. hogy az érintett férfiak. a ritualizáció útja nem járható. hagyományos rítussal. hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. alvási zavarok. trimeszterében. 1991). emésztési zavarok. a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak. mégsem kerestek orvosi segítséget. hízás. derékfájás. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. heves intenzitású.253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. talán éppen azért nem. elfogadott regressziós formaként a betegséget. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. hogy a tudattalan legitim. felfúvódás. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. 1991). Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. Azokban a társadalmakban. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. A félelmek. majd nyomtalanul eltűnnek. „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek.és hasfájás. de biztosítja őket partnerük. és a tágabb közösség támogatásáról. Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget.

majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. valamint Egyed. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. a fogantatásról. Hédervári-Heller és Németh. Hüther. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. A méhen belüli. valamint a kapcsolat elmélyülését. valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. hanem számos olyan vegyi anyag is. A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. 1988): ezek a fiziológiai. pihe- . így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. 2000). Fiziológiai csatornán értjük. Kaufman és mtsai. plasztikus agyi struktúrában (Huizink. szociális. hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. Bigelow. 1999). az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését. hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. még Lakatos. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. 2005. Bizonyítást nyert. az információ feldolgozására. A várandós anyák kulturális. feltöltődése. a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. 2005). 1986. Az anya ellazulása. 2004. 2006). Az intrauterin. a jelen kötetben). a magzattal való kapcsolatról. a méhen belüli fejlődésről. 1988. hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. A tartós érzelmi elutasítás. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. 1993). kötetben) elősegítsék az anya és magzata. lelki fejlődés tekintetében. amelyek az anya mozgásához. A dohányzás. azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. és maradandó nyomot hagy az érzékeny.254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra. 1993). az alkohol. 1988). majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. 2005. és ezekkel a képességekkel jön világra. amely befolyásolja a magzat állapotát. személyes dialógus. a II. a viselkedéses és a láthatatlan csatorna.

sérülékenységének forrása is. Van de Carr és mtsai. Jernberg. ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső. amely anya és magzata között kialakul. Megeshet. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. Panthuraamphorn és mtsai. ugyanakkor igazi segítség. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. A terhességet veszélyeztető ártalmak. az anya. Empirikus kutatások azt találták. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. Érdemes azon is elgondolkodnunk. 1988. anélkül. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. egyéni variáció közül. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot. 1995. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. Sokan örömmel fogadják. magzatával kapcsolatban. 1988).255 néséhez. kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. fantázia által „készített” képekre. 1988. ha elakadás történik. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. ha a körülmények kedvezőtlenek. . beszédéhez. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. hogy anya és magzata kommunikáljanak. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. egy út a számtalan sok kreatív. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. 1996. lelki egymásra hangoltság. Dolto-Tolitch. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. de előfordul az is. fenyegetőek. különösen. hogy gyermeket várnak. érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. hogy ehhez külső segítséget kapnának. 1988). hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz. A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. a tartós stressz. azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. Összefoglalva elmondhatjuk.

népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti. bábaasszony nem volt ott. A 19–20. az ura vezette le a szülést.” (Polner. 2002. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést. és a közös gyermekágyi elhelyezés. csak akkor még nyoszolyák voltak.256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik. A szülés szinte a mindennapok eseménye. Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –. http://www. illetve elhárítása. Papp Zoltán. Prof. Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni. 1900 és 1970 között az arány megfordult. leguggoltam. illetve a többi gyerek nevelésének sorába.birth. 393. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése.hu/new/levelek/allasfog20010118. január 18. Az a szomszédasszony volt. Egyet se szültem az ágyon. mint otthon. egyelőre a kórházakban. 2002).) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. szervesen illeszkedve a munka. helyen és formában lehet tehát szülni. Magyarországon ennek aránya elenyésző. hogy hét családja volt. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos. vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést. „Öt gyerököt szültem. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp. nem köllött ahhoz néköm bába. o. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen. én három óra alatt szültem. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. Dr. 1992. . ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés.htm. möglött. […] Tudok olyan családot. nem vár el sem technikai. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban. sem személyi „kellékeket”. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Egynél sem volt bába. Mind az ötöt odahaza szültem.9 Nagyon sokféle módon. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg.

hanem élvezni is. háttérbe szorul a szülés érzelmi. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. lelki töltést. Aztán. Sas. az intimitás hiánya idegen. hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során.” (Kitzinger. Én ott szenvedtem egyedül. általában mégis elmondható róluk. rám rakta a CTG-t. az ottani bánásmód. amit senkinek nem kívánok. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. esetleg a halállal kötik össze (H. Népszava. Ennyire kiszolgáltatva. amikor valóban eljött a nyomási kényszer. meglepett. CTG-re kötött. Ezután következett az a pár óra.” „Ötperces fájásaim voltak. hogy még nem. Úgy éreztem magam. spirituális vetülete. a nő kompetenciája és aktivitása. és rám szólt. „A bába időről időre megkérdezte. és azok az akaratlagos erőfeszítések is. A kórházi környezet. amiket az ember hozzátesz. 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. szinte sötét szülőszobán. akinek gyermekét nem várta. mint egy ravatalozóban. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek. hogy nyomnom kéne. sőt riasztó lehet azoknak. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. amit épp az uterus csinál. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő). Fogta. empatikus. . „A szülésznő leborotvált. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása. érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. de nem sürgetett. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. lekapcsolta a lámpát. érzem-e. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. Beküldött egy szülőszobára. és azt egyértelműen a betegséggel. Valójában a méh vette át az irányítást. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi.” (Olvasói levelek. amikor mondtam. 1991). hogy aludjak. és otthagyott egy hideg. amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként.257 dekében kórházban zajlik.

de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. de félelem. akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. amit nem mindenki tud megfizetni. Az általában előítéletességhez. 1990) Egyre többször hallott panasz. és azt akarom. Igazi extázis élmény volt. akik saját orvost választanak. Végtelenül boldog voltam. Aztán éreztem.) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását. szegénynek lenni. Együtt voltunk valami nagyon valódi. Várkonyi. Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. hogy milyen fogadtatásban. s nagyon alapvető élményben. akik abban bíznak. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. hogy csókoljon meg a nyomások között. 1991). végre akad valaki. ellátásban részesülnek. Azt vártam. vagy sterilizálják a szülés után a nőket. […] Egyet köhintett. Kislányom békésen érkezett meg a világba. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. Egyes tanulmányok arról számolnak be. aki ugyanúgy törődik velük. például nem küldenek mentőt roma telepre. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni.” (Neményi 2001. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer. hogy csodálatos élménye volt. akit persze sosem láttam addig. Azt mondta. és feszültség nélküli. nyugodtan lélegezni.258 „És akkor elment mellettem egy orvos. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje. 2009) . és úgy érzik. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. mintha idióta lennék. fájdalmas volt. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt. mivel állandóan mondtam Peternek. elvárásaikat.” (F. 7. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket. A kiszolgáltatottságot. aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. tehát nem érzik. hogy szeretem. akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. Megérintettem és tudtam. hogy na. „Igen. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen. hogy a nővérek bolondnak néznek. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. és felhúzott szemöldökkel. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. mint másokkal. 2005).” (Szalay. o. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. elhagyatottságot. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. ami pedig általában kíséri a fájdalmat. anélkül. ahogy átöleltem. nem kellő figyelmet azok is átélhetik. mert kiszámíthatatlan.” (Kitzinger. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. a férjem is így érezte. mire ez a pofa megállt mellettem. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. Azt hiszem.

hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. a közöny. a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. Damasio. hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. a kontrollvesztés. illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. a bizalom. Az utóbbi években derült arra fény. a durva vagy gépies bánásmód. A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség. Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. 2005b. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. élvezetet. 2005a). . hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi. 2004). – A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya. transzcendenciaélményt okoz. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek. 2005. A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. az egyébként is előítélettel fogadottaknak. amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik. Ezeket az érzéseket a magány. 2006). A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. hanem kifejezett eksztázis. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. a kisebbségekhez tartozóknak. Zak és Fakhar. gyönyört. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. – Az oxitoxin.

mindig van mellette valaki.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. Segít abban. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság. és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi. a biztonságos. ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan. és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner. sokan nem tudják. az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. .260 Mindez akkor működik igazán jól. a megszületést követően háborítatlan szem. akit jól ismer. és aki érzelmi biztonságot. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. támaszt nyújt. Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. 2001). lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. élettani szülési folyamat bekerült a steril. 1988). az épp megszülető vagy a már szopó baba. hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. meleg környezet. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. Bármely kultúrát tekintjük is. több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes. E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel.

tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. 1984). 1999). sem a közösség. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. Herczog. érzelmeket kavaró kérdés. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. vagy visszatekintünk a múltba. mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. történjék az akár otthon. Nem ismeretes. anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. 2002). esélyegyenlőség. az otthoni munkamegosztás változása. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben.és energiaráfordítást. mert ebben a körben ez inkább elvárt. javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. Ennek sokféle oka lehet. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő. környezetben –. Az egyértelmű. A szülői felelősség megosztása. fiatalabb férfiak. de a minták – médiában. szülés stb. a jelen kötetben). várandósság. hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. nincsenek adataink. de sok férfi – készségek. hogy az attitűdök lassan változnak ugyan.261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. a női egyenjogúság. hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. Johnson. vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. és arról sem. és a szülő nővel csak anyja. A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra. és a szakemberek tanácsai. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. 1999b). 1984. érzelmi bevonódást. Adatok híján is joggal feltételezhetjük.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. Ha körülnézünk a világban. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott. akár a kórházban. az egyéni életúttól. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. hogy kik ők. városban lakó. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél. noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. . Ha otthon szülnek. Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú.

értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban.velvet.hu/poronty 10 . 6 fő esetében csak részben. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás. szerintem legkevésbé a feleségének segít. én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést. mint ma.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek. 2001. oldják meg a problémát. Lehet.hu/publ/orsi/eredmenyek.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet. Pedig nem kell mást tenniük. hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély. mint az asszony mellett lenni. Arra a kérdésre. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. még a szülőszobán is. hogy a legtöbben. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. de ebben benne vannak azok az édesanyák is. hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. Fontos az is. Anélkül. hogy ne tehetetlen szemlélője. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban.htm ) 11 Poronty. akik ódzkodnak a dologtól. Csak 38 esetben nem volt együttszülés. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. http://www. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni. Szakdolgozat. 15 esetben az anya. ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik. azért teszik ezt. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. ha vannak ilyenek. támogatnunk kell. mégis ösztönük azt mondja. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére. ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket. 46 nő nem válaszolt a kérdésre. „Amennyire meg tudom ítélni. Viszonylag sokan. mert nem érzik magukat kompetensnek. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak. érzelmeikben végigkövették. minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. Világosan látnunk. igazi támasza lehessen párjának. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív. míg 8 esetben az apa kívánságára.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől. a negatív érzésekről beszélni. egyben el kell fogadnunk. Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő).10 Napjaink azon törekvése. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit. hogy ezt tudtam volna. […] Azzal. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében.babanet.

érzékeny időszak. bántalmazott. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart. biztonságos helyen (pl. sokkal inkább megszokásról. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. semmint meggyőződésről. nem kívánt gyerek. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. – nyugodt. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. 2008). érzelmileg deprivált. A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. akiknél nem volt mód a korai együttlétre. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. fogyatékkal született gyerek. a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. megnyugtató lehet. és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő). intim légkör. szívritmusa. légzése. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. széles ágyon).263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. lemondási. kis súlyú. Azok számára. A gyerek az anya baktériumaival. amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul. 2003). lombikbébi. kevesebb vérzéssel) zajlik. – csendes. örökbeadási szándék. korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést. Az élet első órája olyan kitüntetett. mentális problémákkal küzdő. koraszülött. amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. családján kívül ne- . és nem idegen kolóniákkal találkozik. segít az anyának is.

nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. és ahhoz.264 velkedett. beszéljen hozzá. hogy a hátrányos helyzetben. oxigénszaturáció. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton. akár 500 grammos. hogy saját élményfeldolgozásokon. o. hogy simogassa meg gyerekét. a ruhája alatt tartja. kis súlyú vagy sérült gyermekek. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. kenguru-módszer (l. hőmérséklet. fényképet készítsenek róla. a jelen kötetben). hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra. még ha ez csak pár percig tart is. és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. az asszisztált reprodukció? . aki pedig nyugodtabb. akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható. Másik lehetőség. amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat. főképp azért. Somogyvári (2002) arról számol be. kisebb az oxigénigény. Tették ezt akkor is. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. 2007). hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is. még Kalmár. Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. a programozott (indított) szülés. hordozza. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. 1995). illetve családja közelében legyen. főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. Amennyire csak lehet. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. A korai ragaszkodás. javul a szopás. Erősödik az anyával való kapcsolat is. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik.). hogy felelős. 2005). inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. szívfrekvencia. hogy az igen kissúlyú. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. csökken a stressz és az agitáció. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra. A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl. amint csak lehetett. illetve az újraélesztést. megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről.

amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés. Ennek sokféle formája van. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. szinte biztos. átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www.org/document/4/0. Értelemszerűen azoknak.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1. ami ugyancsak azt mutatja. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. önsegítő csoport. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. hogy a fizikai. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. problémás terhesség. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. fokozottan szükségük van minderre. hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött. ez az a pont. és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. 1988). feldolgozhassa a történteket. A szülést követően elvesztett. meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra. Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. alig van csoportos felkészülés. a korai kötődésről is. a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be.3343. .265 Ez az a pont. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül. tapasztalatok feldolgozhatók.html. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó.00. egészségi. annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van.12 de a későbbiekben. élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. 2006). Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke.oecd. ahol a korábbi élmények. éhezés. keveset tudnak. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. hogy az adott szülés történései. problémás kapcsolatban élőknél. meggyászolhassa őt. 2002). de szakember segítségére van szükség. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó.

korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. ismeretek. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. megterhelt szülőknél. Láttuk a kakast. A nemzedékeken átívelő. csak féltem. szélsőséges esetben elhagyására. megölésére. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. 2007). disznót. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet. Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására. hogy a legényektől óvakodjak. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. nagyobb a bántalmazás. illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. nem tudtam mög. mint azoknál. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. ne engedjek nekik.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül. A nehéz sorsú. fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. Különben is ők is. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai.266 teleit (l. Arról nem is szólva. amennyiben az anya és gyerek közötti. közvetlenül a szülés utáni. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. úgy gondoltuk. kutyát.és gyerekbaráttá tétele. a kilátástalanság. A mély depresszió. hogy mit csinál. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul. o. még Tóth. hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. ha engedök. akármit is igérnek. mert abbul csak baj lesz. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. az elhanyagolás veszélye. Néhány . 1987. hogy miféle baj vár rám. Kioktatott. a jelen kötetben). Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. nekünk is így köll cselekedni. hogy amikor majd oda kerül a sor.és szülésélményeit. Mi lányok a barátnőinktől. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. De azt. 220. Ez a körülmény a gyermek későbbi. 2000).

hogy a legényektől azért kell tartani. Röviden: az anya eleve tud szülni. amit minderről „tudni kell”. szülést nem kell tanulni. és úgy alakult ki bennem a kép. majd a bábáért küldtek. Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. én meg a konyhában raktam a tüzet. A szülés a szobában ment végbe. a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti. 2005). hogy nem tudnak a lehetőségeikről. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. de szörnyű jajgatást hallottam.” Magát a terhességet. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. A szomszéd fiatalasszony szült. írni. netán babonái közvetítik. a közösség rítusai. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. Figyelemre méltó. Mégis. és áthívtak vizet melegíteni. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. nem rendelkeztek vécével. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. a szexualitással. a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz. Nemegyszer ennek oka az. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt. illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. ha hátrányos helyzetű. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori. és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. épp úgy. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók. vagy nem tudják alkalmazni. Hiába jobb módú egy ország. de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. idősebb nőrokonai. 2002). mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. 1991). vagy épp nem volt megfelelő ruha. elérhetetlenek számukra. hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. vagy ha igen. 1998). ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. és így semmit sem láttam. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. . a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében. és féltem.

gazdagítja megküzdési stratégiáit. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. de lehetnek tőle függetlenek is. a baráti támogatás lehetőségét. Pevalin és mtsai. 2000. és forrásmobilizálási képességeket. asszertivitás. a várandósságról. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja). ahol a többiek kérdései. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása. kompetenciáit. érdekképviselet. amelyben valójában nem bízik eléggé. hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak.268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul. támogató programok sokat segíthetnek ebben is. ügyintézés. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. Ahogy láttuk. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. 2001). A rendszeres. a babagondozási készségeket tanító programoknak. az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. Mindez különösen hatékony lehet csoportban. A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. párokat is. Az önkormányzati és civil kezdeményezések. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. 2003). bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. 2001). és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. azaz önérvényesítés). Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak. az egészségügyi. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl. egyben elősegíthetik az integrációt. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. mégis igen fontos lehetőségek. mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. önsegítő csoportok. Megfontolandó. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. A páros vagy csoportos forma külön előnye. hogy a közös élmények. Ez a körülmény . alkalmanként 30-50 perces. Hatása számos. egészen odáig. például a baba szívhangjának hallgatását. és benne sem bíznak. Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit.

egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. Kézenfekvő. a barátok. erős morális érzések. vagy támogathatja az érintetteket abban. a személyre szóló odafordulás. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. és kevésbé éri el a szegényeket. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. istenhit. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. erősítsük az összetartozást. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését. ez nem lehet akadálya annak. 2008). Lényeges tehát. iskolai teljesítmény. 2000. Babusik (2004) kimutatja. 2002). A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. 2007). játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. a vitaminok. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. milyen biztos. a társadalmi azonosságtudatot. hogy a táplálkozás. A kellően érzékeny. baba-mama klubok. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket. Eudy. hagyományok. aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. rászorulókat. lelki állapotát is erősíti. a felelősség élménye. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. hogy erősítsük a hagyományokat. Az a gyerek. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. az autonómia erősítése. akinek saját szü- . miközben az anya fizikai. az elfogadás élménye. A szakember segíthet abban. rítusok. Cook és Dickens. a bizalom. a szomszédság. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya. valaki feltétlen nélküli szeretete. hogy az érintettek felismerjék. az ásványi anyagok. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság.

illetve ha annak érzik is. bár megkésve. Ezek kibontásában. Nehezebb a segítők dolga. a fürdő. kevesebb szülés végződött császármetszéssel. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. kevésbé zavarónak tartják. ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat. a szex. ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja. a szerelem. a pozitív példák. 2003). Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. ha nincs ilyen előzetes élmény. a partner támogató ereje. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. fokozott a jelentősége. és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. az anyaság büszke viselése. testi-lelki ellazulását. ami segíti a szülés természetes folyamatát. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. a kedvező korábbi élmények. ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra. 2002). kevésbé intenzívnek.2. hogy azok a nők. azt igazolta. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. 2003). keretes szöveg). amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel. A társas támasz. hiszen. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. a „fészekrakás”. Ennélfogva minden módszer. egyben segíti a szülés előrehaladását. amely segíti a nő biztonságérzetét. biztonságérzete. a család. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. 6. amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. Ilyen a folyamatos társas támogatás. . Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. az érintés és masszázs. Ha mégis sikerül kiépíteni. autonómiája. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét.

– A szülő nőt bíztatása arra. a WHO irányelveinek megfelelően. és ismertetése azokkal. – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén.271 6. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként. „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül. – A baba megvédése a kihűléstől. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs. hogy ki legyen jelen a szülésnél. – Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. védőnővel való) találkozáskor. – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. – Szabadon választott testhelyzet. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. relaxáció). – Non invazív (nem behatoló). – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után.3. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. illetve szüljön. megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. – A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján. – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. .

– Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. a köldökzsinór kontrollált húzása. – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. hogy nyomjon akkor. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel. – Röntgenes medencemérés. – Oxitocin rutinszerű adagolása. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. bőr elektromos stimulálása. – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. – A méhüreg rutinszerű.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. – A magzat műszeres monitorozása. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. különösen akkor. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. – Rutinszerű gátvédelem. melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. mint például gyógynövények. vákuumextrakció. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. császármetszés). vízben vajúdás. akkor is. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. – Hosszan kitartott. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. ha ezt többen végzik. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. kengyellel vagy anélkül. irányított nyomás a kitolási szakban. – Húgyhólyag-katéterezés. – Végbélen keresztüli vizsgálat. „D” kategória: olyan eljárások. . – A köldökzsinór korai elszorítása.

valamint Tóth. . kisgyerek fejlődése szempontjából.hu/bels o. 2001).szabadonszulni.who. de ehhez arra is szükség van. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét. noha nem csak ezekkel függenek össze. éveiben szoros testi kontaktusban legyenek.html (utolsó letöltés 2010. hogy saját ritmusában aludjon. rá kell-e bízni.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik.13 A védőnők. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –. ha akar.php?inf=oktato_elsohathonap3. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra.szoptatasert. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok.) További információ: http://www. hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás. II. egyen. a jelen kötetben. ne féltse a mellét. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió.hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk.273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. gyermekor 13 http://www. hogy igény szerint eteti. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is. hogy ismerje. kötet). és sokat segít a szülés utáni mellre tétel. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi. Ferenczi. vigasztalja őt. és szopni kezd. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré. itt is elengedhetetlen azonban. hogy a gyerek életének első hónapjaiban. hogy röviden beszéljünk arról. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma. január 30. szabad-e éjszaka is etetni. Ne idegenkedjen attól. Forrás:http://www. A WHO-ajánlások. Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. Hédervári-Heller és Németh. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után. hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni.

pszichológiai beavatkozást. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. pszichózisig. Természetesen azoknál az anyáknál. hogy nem tudja szeretni a gyereket. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. nem öltözik fel rendesen. illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. hogyan ismerjék fel. és eközben arról számol be. testi kontaktust. vagy kérdéseik vannak. így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. ami annak a következménye. a szülés utáni depresszión át. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről. fáradtsággal járó „baby blues”-tól. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni. Ki kell azonban emelnünk. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét. nem fürdik. és nem tévesztendő össze azzal a természetes. Ez az állapot hamar elmúlik. kötetben). kissúlyú. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. amely szakszerű orvosi. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális. esetleg úgy tesz. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. segítséget igényel (l. Egész nap fáradt. éjszaka is forgolódik. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek. de nem tud aludni. a II. bűnösnek. Olykor a halál gondolatával játszik. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. . a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. és mikép 14 http://www. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. mintha a csecsemő nem is létezne. nem képes ellátni. még Hédervári-Heller és Németh. rossz anyának és értéktelennek tartja magát.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. nap között jelentkező depresszióval (Páll. de megterhelő fáradtsággal. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). részben lélektani természetű. helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át.14 amelynek önkéntesei telefonon. a jelen kötetben).hu. Tóth. 2002).lll. és Magyarországon is működik a La Leche Liga. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri.

és felvilágosítást. A. A szülés árnyékában. Pólya Kiadó. Leboyer. G. (2010). ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. szakemberhez irányítsa őket. Gy. Stern. F.. Gaskin. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. Budapest. D. A. Útmutató a szüléshez. ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk. S. P. Bölcsek a bölcsőben. Sajátos önismereti út ez. Suhai-Hodász. D. P. Tóth. Feldman. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. Budapest.. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Mi több: saját gyermekkorunk. T-Twins. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. (2006): Anya születik. (2005). Családügyi. Budapest. Ez a záloga annak. hogy a védőnő. szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó.. Tné. Kamarás Ferenc (2005). elképzeléseikre. (1995). (szerk. nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. Budapest.): Szerepváltozások. Morris. Jaffa.275 pen segítsenek. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. Alternatal. Budapest. Klaus. Budapest. Meltzoff. I. Kitzinger. H. Babafigyelőben. (2001). P. (1994). ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. Nagyon fontos. Klaus.. H. Kuhl. I. Jaffa. 87–101. M. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már. azoknak szülésélményét. hogy valóban a másikra tudjanak figyelni. várakozásokat. Gopnik. M. Budapest. Varga. Pongrácz. Animula. Alternatal Alapítvány. A gyöngéd születés.szules. Budapest.. . I. Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. (2008).hu. érzéseikre. akik még nem. Gabo Kiadó. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak. A csodálatos újszülött. Akik szakmájuk révén várandósokkal. N. K. További könyvek magyar nyelven: www. TÁRKI–Ifjúsági. K. (2009). Budapest. S. (2009). Budapest. A születés művészete. Tipotex.

com/articles/labour-hormones. G. (2002). Komlósy..): A Time to Be Born. Szülési.. E.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. Crawford. K. Journal of Urban Health. Vogel. P. Freybergh. D. V. B. R. F.. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. sarahjbuckley. R. (1991). Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California. B. G.. Damasio. Prenatal Perception. (2005). Bibring. 174–179. Cracow.htm (utolsó letöltés: 2009. Santelli. A.): Prenatal Perception. A program to facilitate prebirth. D.hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. J. (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor. Dream Publishing. 1 (3). M.. (szerk.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek. C. Buckley. születés előkészítési alternatívák.. december 13. S. (1993). Chamberlain. In: Blum. M. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project.). 267–272. Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. (1988). J. E. (2006). D. adolescents. 34. In: Fedor-Freyberg. S. Berlin. A. Hall.. L. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet. B.). E. Vogel..). (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers.. Családterápiás olvasókönyv. B. Anbar.com/articles/ecstatic-birth. Partheon Publishing Group. sarahjbuckley. A. A természetes szülés hipotézise. 155–173.htm. . Czenky.. Human rights to safe motherhood. 113–121. J.): Terhesség –szülés – születés I. 435.. Chavez.. B. Cubbin. MTA Szociológiai Kutatóintézet. H. 76. Learning and Bonding. D. There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children. L. D.. Cracow. Hunt. (2004). Bálint. (eds. (2000).. T. D. M. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Delphoi Consulting. J. Castro. B. Blum. Brain trust. 225–231. (2006). S. T. (1988). (1959). Develepomental Disabilities Bulletin. (2001). Skolicka. és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. 2. Encounter with the Unborn. Budapest. február 13. 571–572. and their parents. Buckley. New Jersey. M. S. T. Szakdolgozat. Carnforth. In: Hanák K. Braveman. P. Bíró. Bowen. Czerwinski.. (1993). Abraham. (eds. Lege Artis Medicinae. E. D. Liu. Observations of behavior before birth: current findings. J. Animula. Naishadham.. D. K. Marchi. In: Klimek. Berlin. Colley Gilbert. 14. S. Budapest. G. A. Online: http://www. Dickens. R. F. V. 741–759.(1986).. F. (ed. Journal of Immigrant Health. S. (2002). J. Chamberlain. Dream Publishing. L. http://www.. Bender. (1988). Chamberlain. P. Bigelow. Leonardo Publishers. (eds. F. Some considerations of the psychological process in pregnancy. International Journal of Gynecology and Obstetrics. Nature. M. A.. 6. S. Webster.romapage.. Cook.. P.. szociális. Lane. Hargrave. N. Leonardo Publishers. Maternal and Child Health Journal. Babusik. Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. (1995). Parthenon.. C. Prenatal intelligence. egészségi állapot. 177–215. 83. http://www. L. Psychoanalytic Study of the Child. The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh. P. Learning and Bonding. 237– 246. W.

Polity Press. A. (szerk. VII. S. Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. 1407–1411.. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants.. (2008). P. R. évf. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma..... Dolto-Tolitch. Liu.. M. Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. (1988). E. D. Budapest. (2005). L.. Glikman. J. M. 50.. Martos. Francis. Normális szülés. sz. Megtermékenyítéstől a társadalomig. Eudy. Connections. Pszichológiai Doktori Iskola. D. In: Freybergh. Durst. Carnforth. Ifjúsági Szemle.. R.. A. 33–74. 381–390.. Lugasi. Diorio. Kapiriri. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. Gondolat. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. L. L. Ifjúsági Szemle. Davis. J. P. (2008). (1988).): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. H. Jan. J. Diósi. R. Heagerty. J. M.).. (2007). Doktori értekezés. Epstein. WW Norton.. Demográfia. 81–93. A. P. In: Fedor-Freyberg. Davenport. Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography. T. Meaney. Várkonyi. From the Garden of Eden to the Sperm Bank. É. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. (2001). Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis. Encounter with the Unborn. (2009). Get Me Out: A History of childbirth. Zs. (1969) A második nem. (2006). Schootman. Landi..277 Danis I.. február 13.. Low income young fathers: Contexts.. Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world. 369. Dinasztia. Több a kára. J. Budapest. Social Work. 8. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt. E.com/content/u465316h76352577/ fulltext. R. Gy. 3. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements.... 22. Griff. Connell. Gold. Gidoni. and Self. Casonato. L. M. Cummings. 55–75. V. New Jersey. / 1.1155–1158. 316– 320.. Partheon. 3. F. Czakó. 9. F. H. Maternal and Child Health Journal. M. (2). Vogel. L. New York. . 229–242..pdf. Maternal and Child Health Journal. Lian. (1990). Cabralde Mello.). 347–353.. D. Valóság. Engle. Cambridge.. 82–98. de Beauvoir. M. IV. (2009) Jurisics unokái. F. 286. P. Cawthon. Poverty and Race.. Pregnancy and Birth in Early Modern Europe. P. Durst. L. Parthenon. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. 71–92. P. Muglia. 14–29 éves fiatalokról.„Nekem ez az élet.. V.. Science. M. (2004). M. History of Childbirth: Fertility. L. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. A. C. A.. R. L. The Lancet. P. 219–228. 74–103. M. R. Vogel. Székely. utolsó letöltés: 2009. Young. J. E. 195–204. (1991). (eds. J. Martorell. Kognitív Fejlődés Program. 49. Századvég. E. M.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. L. (1999). online http://www. International Child Development Steering Group (2007). S. 150 (30). Gertler. évf. Gelis.. N.springerlink. Behrman. BMC Public Health. K. Bezruchka. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. DeFranco. (2008). (eds. Black. Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. Gergely. M. M. Predicting Time to Subsequent Pregnancy. Orvosi Hetilap.

): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. 7 (2). 33. H. (2005). S. L. Vogel. február 22. Kangaroo Holding Beyond the NICU. 253–267. Hepper. Szepes. Krens. Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében. M. Partheon. H. (1988). Budapest. Kamarás. B.. Göttingen. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál. Terhesség-megszakítások Magyarországon. Kalányosné. 23(3). 53–56. A. 31.173–182. In: Krens. V. Csagyi könyvek. H.. Behavior Development. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái.2.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. http://www. J... Gyermekbántalmazás. (szerk. P. K. M. Continuous support for women during childbirth. (2000). J. (1991). F. L.). Sakala C. Pregnancy and Parenting. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology. (2004). International Nursing Review. Göttingen. (szerk. L. L. Vandenhoeck & Ruprecht. Adolescence. Jernberg. Gates. Art. (2002). Encounter with the Unborn. In: Fedor-Freyberg. P. No. 778–790. C. MTA Szociológiai Kutatóintézet. 379–405. születés Pest megyében 1.) (1987) Erósz a folklórban. M. M. J. A. Cochrane Database of Systematic Reviews. J. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung. C. (szerk. MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. A. Budapest. Vandenhoeck & Ruprecht. 1 (3). B. Janky. I.). Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement. E. G. H. 1991).. 49–63.hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99. Krens. J. F. 136–141. Nemeroff. (1984). J.) Terhesség – Szülés – Születés. Sas. J. I. D. szám. (szerk. Kaufman.278 Grossmann. Demográfia. 94. 54. kötet. (2002). Complex-Kerszöv. H. (2005). E. MTA Szociológiai Kutató Intézet. . D. N.. Tudás Menedzsment. (1999). 55–73. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. Budapest. Hodnett. Hofmeyr. (2007). (1998). (2005). P. E. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study.html (utolsó letöltés: 2010. Biological Psychiatry. A. Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. Göttingen. (szerk. Krens. Budapest. Herczog. Manganiello. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. Charnay. G. 83–94. Hüther. Maternal Smoking in Pregnancy.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra. Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women. Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők. and Childhood Asthma. Jaakola. (2007). 63–82. 151–159... Demográfia. M.. K. M. (2005). Hanák. Hoppál.. (szerk.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 21–33. G. A terhesség ideje. American Journal of Public Health. Fetal Development. Kamarás. In: Raffai. K. Huizink. Pediatric Nursing. Carnforth. J. S. A. M. (szerk. In: Hanák. Volkner. J. 63 – 83..) (1990. M. Love. 132–137. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes. Plotsky. (2007). Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. Herczog. K. II. Kende. (eds. Szépirodalmi Könyvkiadó. 157–165. 48.. Budapest Harris. (1999). Johnson. I. Johnson. (2003). P. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex.. 1. Szülés. 45 (4).: CD003766. J. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Intimacy. Vandenhoeck & Ruprecht. K. Gissler.) Várandósság.tarki. 346–353. Hoga. (szerk.. (2002).

Vinikoor L. A. . (szerk. (1991).). R. Budapest. 5.. (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus. Online: http://www. Leibnitz. McLean. (2001). 5. (2003). London. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes. Art. Népesedési körkép Európáról. Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. M. KSH. Holzman C.. Van Berkel. Maternal and Child Health Journal. Cook. K. köt. A. Á. G. In: Glatz F. szülés. Wali. (2005). 63–82. (1963). Laraia B. R. II. B. M. Journal of Midwifery and Women’s Health. Orr. No. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes. O’Campo P. H. M. L. Culhane J. (1995). Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből.. 5–39.. Kakuma R... Animula. Thomas. J. The Experience of Childbirth. Terhesség – szülés –születés. (2008). Neményi. (2003). Eyster J. In: Hanák.. Flick. 2009/5. Luis. Issue 2. P. K. Új Mandátum. L. Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. Egelsbach. M. Tovar.. 220–225. Mullings. International Journal of Gynecology and Obstetrics... MTA. Budapest. Meaney. S. (2000). C. D.pdf (utolsó letöltés: 2009.. Az új élet kihordása. Budapest. Csagyi könyvek. Kongresszusi tanulmánykötet.C. M (1999a). Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents. Budapest. S. Mosby Inc. Egy határszerep anatómiája. (1991). St.C. D.hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura.. Science. Örökbefogadás. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. International Journal of Psychiatry in Medicine..hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. C. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project. Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. McClosky.279 Kende. 39–45.. 48. (2010).) A cigányok Magyarországon. Losonczi. Új Mandátum.. Budapest. Leet. (1999)...pdf (utolsó letöltés: 2010. Lorenz. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás. Kaufman J. Universität Wien. 79–86. (szerk. http://portal.ksh. G. CD003519. Cochrane Database of Systematic Reviews. Várandósság.. WHO. Klima. Burke J. 103–138. Socioeconomic domains and associations with preterm birth. T..). Aitken. Á.. Thalassa.. A. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review. Neményi.. D. (2005). 21. szülés születés. 1247–1257. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. P. M. New reasons and new ways to study birth physiology. 766–768. Hänsel-Hochenhausen. 67. S. Kramer. H. 1 (16). (1991).. Bergman N. S. Messer L... 57–69. Prince. Bhatnagar. születés – a társadalomkutató szemével. S.. Markovitz. Losonczi. R. Social Science and Medicine. Pediatric Transport Medicine. E. Anderson. Sapolsky. Elo I. Penguin Books. Moore. február 16. Klein. C. (2001). L. E. Odent. S. Csoportkép nőkkel. Ch. 238. 85–93. Mitchell. Neményi.. R.. Budapest.romaweb. Kitzinger. (1999b). Neményi. február 10). MTA Szociológiai Kutató Intézet. (2001). S. (1993). 75.

I. http://www. O’hara. szokások az Alföldön. M. A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban. P. Asszonyok álmában síró babák. Jaffa kiadó. Arany János Múzeum. Somogyvári.aspx (utolsó letöltés: 2009. I. LAM. ESZCSM OSAP 1003/07. American Journal of Public Health. Packer. Online: http://www.. Sanmanlechai.. Singer. (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies. Sauve. Pongrácz. Nemi szerepek társadalmi megítélése. A magyarországi romák egészségi állapota.). (2008). 64–69. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek . 1988–1993. (1998). J. Pongrácz.) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. L. Anesthesia and Intensive Care Medicine. I. I.. Bolding. A. 621–635. V. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium... Springer. birth and maternity care: feminist perspectives. Családügyi. In Fedor-Freyberg. (2002). D. Roma nők és a közegészségügyi ellátás. Books for Midwives. T. Analgesia in labor: alternative techniques. Védőnői jelentés. A. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome.birth. (2004). 12(3). (2003). Romano. Z. L. 489–504. 43–47. In: Nagy. (1995). A szülés hiedelmei. (2005). Gy. M. 37. P. Wall. Journal of Midwifery and Women’s Health.hu/new/levelek/allasfog20010118. Pregnancy. Childbirth and the Postpartum. Selin.. (2002). R. 391–400. Roma Sajtóközpont. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence. Vogel.. Patel. DeSouza. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. (2006). Simkin. Z. In: Novák. február 13. A. (szerk. 94–105. Porter. Protecting. P. American Journal of Obstetrics and Gynecology. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. American Journal of Psychiatry.. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. Heidelberg – London – New York. H. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods. (eds. 53. Lothian. The effect of poverty. J. Carnforth. Zádori. A. (2002). M. Papp. M. Promoting. K. M. 90. 46 (4). Panturaamphorn. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy. Budapest. Zs. Sozial. Journal of Gynecology and Neonatal Nursing. Nature). 233–239. Pevalin. R. TÁRKI – Ifjúsági. Brannigan. (1992).. Budapest. sz.J. E. T. V.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003). T. 159. Nagykőrös. Simkin. social inequity. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Páll. Gyermekgyógyászat. Peña. Partheon Publishing Group.153–8. (2002).doki. 73–86. Tóth. D.. C. Rodrigues.net/ tarsasag/novedelem/protokollok. A. 49. (2005). International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. J. M.und Präventivmedizin. Wade. and maternal education on infant mortality in Nicaragua. S.. Persson.. Gender. Edinburgh. (2000). Stone. P. M.) Hiedelmek... India. (2004). L. 186 (5 Suppl.. 437–445. C. 7. 5. Zs. poverty. Stewart.. Encounter with the Unborn. II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. htm.).. . N. 235–239. (szerk. L. Dookchitra. Pichler. 391–397. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. Budapest. 131–159. Puporka. kötet. Polner.

C. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata.. Scrimshaw. 79–95. 489–495. E. P. K... MÉRCE Egyesület. 24. 16 (1. L.) (2004). 21. 2001 Surányi. M. (szerk. Fakhar. Családközpontú szülészet (http://babanet...)(2010). 4. (eds. 76. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills.. (2000). Vogel. Supplement). http://www. The Journal of Perinatal Education. Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth.). Zak. Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight. E.hu/publ/orsi/eredmenyek. Journal of Urban Health.281 Storey. 102–116. C.htm). Economics and Human Biology. Lock. Steiner. Zambrana.J. K. M. (1988). Hold..pdf (utolsó letöltés: 2010. J. P. Gy. (2006). Van de Carr.tarki.(2001). Perinatal complications and child abuse in a poverty sample. Lehrer. Care for Their Babies. TÁRKI Monitor jelentések. In: Freybergh. L. Kraemer. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült. 74–76. Szívós... ELTE PPK Szakdolgozat. Effects of a prenatal intervention program. Parthenon.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/. C. Stabilizálódó társadalomszerkezet. Budapest. (2007).) Szalay V. Breastfeed. Herczog. (2009). Zelenko. Családpolitika más szemmel. Szandtnerné Kisdaróczi O. Storton. N. Collins. R. I. Budapest. H. M. Step 8: Encourages All Mothers. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers. V. http://www. február 20. 519–522. S. R. Wynne-Edwards. Nem publikált kézirat. (2000). változó gyakorlatok. (2006). Quinton. Eltérő nézőpontok..wh o. Dunkel-Schetter. (1999). Z. C.(szerk.. WHO (2009). S. A. New Jersey. Tóth... Evolution and Human Behavior. L. Sociological Forum.). É.. P. (Várható megjelenés: 2010. I. 21. Valdez. M. Families to Touch. Child Abuse and Neglect. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530. Walsh. E. Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence. 412–429. H. hanem folyamat. Kézirat. Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. 939–950. F. Danis. A. . J.. In: Születéskalauz 2.

kultúra . értékek. fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet. beilleszkedés.282 7.

de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést. alapjának tekinthetjük. kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk. szülei is befolyással vannak rá. biológiai háttere van. elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. képességei. A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. ha viszont nem megfelelő. és jellemzője a tartósság. . emellett környezete.283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. A személyiség magjának. viselkedése és környezetének elvárásai. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából.

nagyokat alszanak. nem pedig egyes cselekedetekre. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. és környezete is hatással van rá és fejlődésére. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. biológiai háttere van. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. Ilyen egyéni különbség. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. a személyiség -lélektan képviselői. míg mások bújósak. az az. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat. Amit biztosan tudunk. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. többek között az alkati típusok kutatói. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal. hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. valamint a fejlődéspszichológusok. keveset alszanak. amelyen a gyermek fejlődése halad. gőgicsélnek. szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. vannak azonban olyan tényezők. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. Vannak csecsemők. megijednek a nagymamától. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete. Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. akik szinte mindig sírnak. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. A gyermek veleszületett adottságai. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével. sokat mosolyognak. hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott .

Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából. alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan. amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak.” (446. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak.285 válaszaikban. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas. táblázatban mutatjuk be. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme.1. evés. o. nem pedig a „mi”-t (a képességeket). 7.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. ezeket a 7. de sírást és visszahúzódást egy másikból. Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is. 1999 .1. valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl. 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót. és nem is a „miért”-et (a motivációt).

– A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. ahelyett. biológiai funkcióik jól szabályozottak. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. 2006).és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. Mindez talán annak is köszönhető. Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. lassan alkalmazkodnak. Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. kihívással teli. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. például élénk. illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. Sokan a nehéz temperamentumot. – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. 1996). mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. hogy hány temperamentumjellemző létezik. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). az új helyzetektől visszahúzódnak. vagy olyan jellemzőnek. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. amelyeket mind a kutatásokban. viselkedési vagy érzelmi problémái. biológiai funkcióik rosszul szabályozottak. a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja. vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett. lassan adaptálódnak. . amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. ami azt jelentette. és alacsony az aktivitási szintjük. az új helyzetekben visszahúzódóak. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. 2006). könnyen alkalmazkodnak. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. aktív éber. hogy a csecsemő. hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk. az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. mint az eredeti kilenc dimenzió. mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. és melyek ezek. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak.286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata. ők az „átlagos” babák.

szomorúság. frusztráció/irritabilitás. perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates.és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l.2. Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. mosoly és nevetés. vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). látási ingerekre való) érzékenység . szomorúság. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. 2006 . 7. kontrollnak való ellenállás. kitartás. figyelem fókuszáltsága. reaktivitás megközelítés. szégyenlősség. 2006).2.287 Úgy tűnik. megnyugtathatóság. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem. magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés. 7. perceptuális (hangokra.viselkedésgátlás. ízekre. aktivitásszint. táblázat Csecsemő. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont. táblázat). szagokra. alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés. orientáció időtartama. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. frusztráció/ irritabilitás.

bőbeszédűség kíváncsiság. depresszióra. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben.288 Az. 104. 2008). Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). dominancia. éhségre. megküzdési stílust. túlérzékeny) csecsemő. motivációt. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje. de a sírás korábbi megerősítését is. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. együttműködés szervezési készségek. fejlődésileg előbbi. identitást (Goldsmith és mtsai. Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. hanem többek között célokat. 2000). de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. o. szorongásra. és a személyiség magját alkotja. hogy a kettő egy és ugyanaz. Például az irritábilis (sírós. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb.” Egyes kutatások azt vizsgálják.3. természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. akinek alacsony a válaszküszöbe. gondosság. nehezen megnyugtatható. de nem azonos vele. kreativitás. TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak. vergődés. megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae. éles fényre reagál erőteljesen. 2 hónaposan a hidegre. hangos zajra.) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb. táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. bár létezik olyan vélemény is. 2001 . eredetiség melegség. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. lefagyás) különböző erővel hívják elő. tartalmaz frusztrációt. énképet. visszahúzódás.

könnyen és szívesen maradt a karjában. illetve felnőttkori személyiség mintázatával. amelyek velünk születettek. neuroanatómiai. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. pszichofiziológiai stb. Ezek azok a jellemzők. tényezőket jelentik. mosolygott rá. ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal. és McCrae.3. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. 7. Például az olyan felnőtt. Costa és McCrae. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa. könnyen ismerkedik idegen emberekkel. magasság. Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek. kivéve a tapasztalati nyitottságot. hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. ábra szemlélteti. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. aki szeret társaságba járni. T. A biológiai alapok a genetikai. R. testalkat). A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. érdeklődő volt. szívesen és sokat beszélget. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. l. csecsemőként pedig.1. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között. . meghatározzák külsőnket (például szemszín.1. P. R.289 Factor Model”. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. o. agyunk jellemző működésmódját stb. mint felnőttkorban. 2001. gügyögött neki.

vagy inkább elhúzódunk tőlük. vallási stb.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik. és ahogyan mások látnak bennünket. dühösek leszünk. 2001). szagokra. kíváncsiak vagyunk. azok a kapacitások és hajlamok. Például egy barátkozós.). hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. hogy „nem csoda. emberekre stb. hatások. amely az énről való vélekedéseket. hiszen babaként is sokat sírt. a nyelvi. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. és nem változnak meg életünk folyamán. vélekedéseket. mint az az ábrából is kitűnik. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. . A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. Abban tehát. halk hangok a kellemesek számunkra). sokat szomorkodó. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. hangokat. csak a szülők kezében nyugodott meg”. vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. A jellemző alkalmazkodás a képességeket. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. Itt adódnak össze a belső és külső hatások. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. Ugyanakkor. ha nem sikerül valami. félt szinte mindenkitől. szerepeket. azok az események. amely alapvonásaink. amelyek értek bennünket. itt jelenik meg viselkedésünk. nemzeti. Ilyen például. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra. nem zavarta. illetve egy részhalmazt. amelyekkel a világra jövünk. helyzetek. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. vidám. vagy csak nevetünk egyet rajta stb. A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. attitűdjeink. e vonások mérése máshogyan történik. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. hogy egyes vonásaink velünk születettek. érdeklődünk. ha idegenek vették az ölükbe. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. szerette a társaságot”. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. amelyeket életünk során átéltünk. szokásokat. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. vagy inkább a pasztell színek. az énfogalmat. értékeket. érdeklődést. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák. kapcsolatokat öleli fel. Egy félős.

Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban. 2006). A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír. 2006. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. könnyű temperamentum). ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet. amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. 2006). mint hat hónaposan. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal.291 Az egyéni különbségek. amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. tulajdonság-együttesek. valamint a szégyenlősség csecsemő. Az extraverzió. így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. illetve a viselkedéses gátoltság. vagy nem. ami eredeti tendenciáikat erősíti. A későbbiekben azonban. a pozitív megközelítés. elmehet különböző szakkörökre stb. érdeklődő. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. barátkozós gyermeke születik. Például ha visszahúzódó. kibontakoztatására.. de jóval többet aggodalmaskodik. pl. sok barátot gyűjthet. társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. 2006). Az aktivitásszint csecsemő. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. Kagan és Fox. aktivitás. Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. Kagan és Fox. 1999). amelyek vagy jellemeznek valakit. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. mint a félelem. szomorkodik).és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. barátkozhat. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. amelyben új embereket ismerhet meg. Másrészt más temperamentumjellemzők. nehezen ismerkedő. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. Harmadrészt. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. amikor óvodába. pl. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. . egyre kevésbé jellemző. illetve azokban. iskolába kerül. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok.

tárgyakra.292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés. félelem) található.2. illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők. Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7. Két ilyen. amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket. akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. megközelítés. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak. hogy a félelemteli nega- . Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. a külső körben pedig ugyanezek. a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7. ábra. amelyet igazából nagyon ununk. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. elsősorban az önszabályozást.2. pozitív érzelmek. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. A vonalak Düh azt jelzik. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké. és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek. és kevésbé agresszívak. szoros kapcsolataink legyenek. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni. tudjunk dolgozni stb.

2008). A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. 2008). ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. ha például a gyermek lendületes. ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. Tehát. valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. hogy a baba tulajdonságait ő maga. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. környezeti. a rosszabb kimenetel esélye megnő. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív). ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. kisgyermekével kapcsolatban. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. a jelen kötetben). vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. félelmek csecsemőjével. bővebben Danis és Kalmár. Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. 2001). de védőfaktorként is működhetnek. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. olyan környéken. Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. a temperamentum mintázata. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést. családjával rossz anyagi körülmények között élnek. amikor azt tapasztalja. még Danis és Kalmár. és a szűkebb. . amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. hangulata gyakran változik. Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. de csak akkor. gazdasági) számának növekedésével csökkent. Az alacsony negatív emocionalitás. a jelen kötetben.

viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. Viselkedésproblémák. még Lakatos. még Szabó. vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. gátoltság. düh. alacsony akaratlagos kontroll. valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. a II. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális. . szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. 2001). környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. 2008). mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. tanya). elfogadást. ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai.294 lálkozni (pl.3. irritabilitás 7. kötetben). Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. illetve morális fejlődéssel (l.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. szociális kompetencia A csecsemő. kötetben). nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. 2007). Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek.3. az egyéb. illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem. beilleszkedés. A 7. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára. szégyenlősség Alacsony gátoltság. a II.

és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. és a jelzésekre. aki nagyon kedveli mások társaságát. hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. helyesen értelmezi őket. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége. hogy visszahúzódó. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. érdeklődést válthat ki a szülőből. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával. teljesen mások. Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. A szülő viszonyulása. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. Amikor azonban azzal szembesül. mindig kiharcolja. eléri céljait. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. és nem enged abból. akárcsak a gyermek saját fejlődését. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. hogy „nincs vele gond”. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. Vajon ezek a hatások. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. inkább egyedül szeret játszani. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. teljesíti a kéréseit. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését. Sőt. amely illik viselkedési stílusához. és könnyen enged mások akaratának. amit szeretne.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. amely arra hívta fel a figyelmet. a jelen kötetben). kicsit rosszallóan nézi. amit szeretne. olyan környezetben szeret lenni. A hatások. akár az apja!”. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire. mint az olvasás vagy a sakkozás. . és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. már nem örül annyira a hasonlóságnak. Másik kisfiánál viszont értetlenül. illetve a tőle való különbözőség. bővebben Danis és Kalmár. közvetlenül reagál. otthon pedig meg van elégedve azzal. Például egy olyan csecsemő. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. az apával való hasonlóság.

illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. életrevalóságát bizonyítja. jóból rosszá és fordítva. Például egy kedves. Ezzel szemben. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. ha a környezeti lehetőségek. hogy egy nem túl aktív. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. beilleszkedése. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. ha nem jó az illeszkedés. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. de az illeszkedés színvonala változhat. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. Nincs tehát kontextustól független. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. lehet. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. ha a környezet jellemzői. optimális fejlődés várható. ideális temperamentum. A gyermek és a szülő. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű. ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. hanem a szülői kontextusban is. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. de más körülmények között a gyakori. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . és azok értékként jelennek meg számára. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. Az illeszkedésre példa. Sőt. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. A baba jellemzői. nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. félős másiknak. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. így csak interakcióban értelmezhető. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. azaz „jó illeszkedés” modellje. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. Amennyiben ez az összhang létrejön.

aki képes befolyásolni gyerme- . míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. nem felel meg szüleinek. hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. és ennek megfelelően sok edzésre jár. szorongás alakulhat ki. s ha hosszú távon fennmarad. hanem a normál. pl.297 kedéssé válik. Ha azonban szülei azt várják tőle. azaz a szülő. ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. szaladgálós játékokat. és hogy az anya jó anya-e. jó eredményeket várnak tőle. mint bármelyik partner hatása. másrészt védőfaktor is lehet. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. Például nézzünk meg egy olyan kislányt. Ebből az is következik. Ha a szülei azt szeretnék. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. ne koszolja össze ruháját. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés. 2006). A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. hogy lányként ne játszon aktív. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. A kislány mindkét esetben azt érzi. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan. folyamatosan és visszatérően működnek. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. hanem szobájában nyugodtan játszon. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. mozogni. mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. magasabb. Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. és reciprok. hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. hogy nem tudja teljesíteni. emberek közötti különbségek részét képezik. Ha megfelelő a környezet. hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját. Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. Számos későbbi. aki szeret szaladgálni. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. mint amire ő képes. fejlődési zavarok). Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. amit várnak tőle. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). hogy futónő legyen belőle. vagy sem. vagy az üzleti életben sikeres versengő. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik.

2006). hogy a gyerek befolyásolja őt. még Nguyen. az nem az eredeti lehetőségek. 2003). a gyerek születésének értelme. tehetség és gyengeségek. Az a szülő. anyagi nehézségek). . a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. viselkedés. hanem az az aktualitás. aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja. temperamentum. nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. Ez a kapcsolat diád-specifikus. Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. viselkedése –. irritabilitás. jelentése. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. szemben azzal a gondozóval. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről. a jelen kötetben). egyben nyitott is arra. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. anyagi.298 két. a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. azaz egy szülő. Ezzel egy időben. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. 2003). Ami számít. érzékenysége. a család fejlődésének jelenlegi állomása. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. 2003). hogy mi bontakozik ki. A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. míg más időszakokban már kialakult. gazdasági) körülmények. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. nem. és interakcióba lépnek egymással. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. 1997). ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. depresszió. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. mint például megjelenés. sőt automatizált. akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. Ezzel eljutottunk oda. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait. Ezek találkoznak. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby. amikor az interakció új és alakulóban van. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. mint azokra. aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. tér vissza és változik az interakciókban. A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. A kutatások alapján általában levonható az a következtetés.

A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. illetve az elegendő alvást. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. ami a későbbiekben azt eredményezheti. és alakul ki konfliktusos kap- . Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. 2003). egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. elhanyagoláshoz. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást. tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. új helyzetekre. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. erős sírással válaszol az új dolgokra. Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. Tóth. azaz. ami bizonytalan kötődéshez (l. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. kevesebb stimulációt biztosítanak. összehangoltabb az együttlétük. illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. közvetlen hatást gyakorolt. nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat. Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. ha a szülő kevésbé veszi észre. érzékenyek és válaszkészek. Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. a jelen kötetben). 2002). síróssága tovább fokozódik. Crockenberg és Smith. mivel egyfelől maga a hang zavaró. kihathatnak a családi folyamatokra. a csecsemő túlzott érzékenysége. ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. 2002). másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. a szülők kompetenciaérzésére. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. szociális folyamatosság) pozitív. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. érti meg a baba jelzéseit. Az erős. bántalmazáshoz vezethet (l. így „ördögi kör” alakulhat ki. sírásra. 2007). a témáról bővebben Herczog. hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség. A kisgyerek például nagyon dühösen. amit a szülő szeretne mérsékelni. hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. illetve mellőzni gyermeküket. korlátozni ezt a viselkedést. 1998. dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. 1997).

egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. kötetben) már jóval nagyobb. A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. Ahogy a csecsemő. a gyerek viselkedésének menedzselése). A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. járás. . Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. majd a kisgyermek növekszik. ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. Lakatos. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. Ahogy csecsemőkorban. Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. A szülő adja a szabályozás keretét. A feltörő (akár örömteli. 2004). beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. A nehéz temperamentum hatással van arra. de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. 2005). hogy szabályozni tudja önmagát. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. 2006). a II. A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között. az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. 2004). A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. és védőburkot nyújt a gyerek számára. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. érzelemkifejezés. hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet. A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. A kutatások alapján globális szinten két. 1997).

ha anyjuk nem volt válaszkész. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető. Azok a csecsemők. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra.301 Gondoskodás. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. interperszonális nehézségek. a gyermek megnyugtatása és negatív. Azok a stratégiák. . Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. a szabályok internalizálására. iskolai teljesítményproblémák. elfogadja jellemzőit. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra. másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004). Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire. és anyai önértékelése magasabb.

Arcus (2001) hosszú távú. zavaró stb.. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. 1996). mint az alulstimuláló anyák gyerekei. hanem az. amikor a baba sír. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. pozitív állapotban vannak. a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. A háttérben vélhetően az áll. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben. vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. negatív érzelmeket fejez ki. míg a gyengéd. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. nyűgösködik. gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. válaszkészsége. hogy áthágja a szabályokat. McFadyen-Ketchum és mtsai. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. A közvetlen határok megszabása az- . amikor nyugodt. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. követéses kutatásában egyes. kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl. 2003). Az ugyanennyire elfogadó anyák.302 Ma már azt is tudjuk. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. a kutatások szerint azonban abban. 2001. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot. érdeklődőbbek voltak. Crockenberg és Leerkes. segítettek neki úrrá lenni félelmén. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. Ezek az anyák azzal. kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik. akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. 1997). nem az számít. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak). erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. Pettit és mtsai.

ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz. mint akkor. Az engedetlenség durva.303 által. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. 7. ábra). A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. hogy azok az anyák. és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti. de előny is lehet.. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező.4. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. határozott rendre utasítást alkalmaznak. akik tiszta. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. D. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. Azok a gyerekek. rövid. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve. a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. ami nem azonos sem a gátoltsággal. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott. például nem áll meg. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. Bates (2001) eredményei szerint. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan. 53.4. amikor a szülő kéri). – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. sem a negatív érzelmekkel. vagy ellenszegül nekik. – A baba meg fogja tanulni szahúzódó. 7. és azzal egyidejűek. valószínűbben segítik elő az engedelmességet. ha az anya gyengéden fegyelmezett.o.

Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. akik nyűgösebb. több stressz.304 problémákat. továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. Honjo és mtsai. céljai elérése során több új ingerrel. ami frusztrációt eredményez. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. alacsonyabb önértékelést. és ebből származhatnak későbbi problémáik. az ellenállást pedig lecsökkenti. Ebben az időszakban azok a szülők. Az anya jólléte Az anya önbizalma. kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz. A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak. Azoknál a gyerekeknél ellenben. és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. akik támogatják. kötetben). Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l. és elősegíti a biztonságos kötődést. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. 2008). Egy másik magyarázat erre. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. 2002). A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. A kutatások szerint azok az anyák. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. és határo- . Úgy tűnik. valamint Hédervári-Heller és Németh. 2003). a II. Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. még Tóth. a második évben pedig egyre önállóbb. hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. a jelen kötetben. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. de nem erőltetik. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. a ráhangolódás lehetőségeit. Elképzelhető. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban. kevesebb önbizalmat. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. akik kevésbé ellenállóak.

és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. C. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%. 2003). például a családra nehezedő gazdasági nyomás. & Kaiser. ha együtt iskolázottság jelennek meg. gyermeke viselkedését határozottabban. érzékeny. A. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár. fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését. a jelen kötetben).305 zottan. o. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. Azoknál a gyerekeknél. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. alkalmazkodási problémákra nézve. szociálisan problémás céljainak elérését. míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. csökkentheti a bensőségességet a családban. keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. 2003). a szülők viselkedését. Anyagi helyzet. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz. a gyengéd. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l. eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. korának nem megfelelő. Qi és Kaiser (2003) az . de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. és megtörheti a kommunikációt. így nehéz megViselkedésproblémák állapítani.5. erősítik az adaptív érzelem. súlyosbíthatja a konfliktusokat. hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. P.

nyűgös. nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. & Leerkes. Caregiving. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. negatív érzelmei. 7. babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők. az anyák pozitívabbak. a csa- . megnyugtathatatlansága. and Family Relationships 71. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok.6.5. E. míg ha ez a rizikó nincs. Ennek magyarázataként elképzelhető. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg.o. 2003). (2003): Infant Negative Emotionality.306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. S. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. 2003). túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben. ábra). szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes. amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. depresszív. különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. alacsony válaszkészségű szülő. a durva fegyelmezési stílus. ritkábban voltak bevonhatók. házastársi problémák. nehézség van. A gyakran síró. túlzottan érzékeny. hogy rossz anyagi körülmények között élő. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége. sírós. instabilitás a családban és erőszak a közösségben. pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. hogy a szülők életében még hány olyan gond.

az erősebb családi kohézió. Ennek magyarázata az lehet. Azok az anyák. zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára. hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire.307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. általában zűrzavaros. például házvezetőnőt. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. bővebben Tóth. illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. a stresszreaktivitás csökkenését. nehezebben alkalmazkodtak. Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. ha az anya támaszkodhat . Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott. a jelen kötetben). Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek. akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish. 1998). ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit. A nehezebben kezelhető. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. nyitottak az újdonságra. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat. Házastársi és társas támogatás. hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. 2006). az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. illetve az. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. hiszen a baba nagyon sokat sír. Úgy tűnik. hogy a zajos. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. Ebben a helyzetben a házastársi. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. szervezetlen. és hangulatuk is negatívabb volt. Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését. Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség.

nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését. Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. A gyerek neme. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. érzelemszabályozási deficitjének esélye. ahol a nő végzi a háztartási munkát. ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. Ranschburg. a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel.308 rá. 2009). mint a lányokkal. Ha a szülők nem működnek együtt. mint az apa részvételét. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. 1991) viselkedik velük. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. támogatva az anya érzékenységét csakúgy. Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő. Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. Ahogy tehát a 7. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet.6. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. Mindemellett a kép így nem teljes. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. A kutatások azt mutatják. 2003). a szülők nevelési stílusát. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését. mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt. ami meghatározza. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. 2003. 2003). Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. bevonhatóságát. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. . mint a fiúkhoz. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. hanem attól függően. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei. a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. és nem jelentenek egymásnak támaszt. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt.

ami megnehezítheti a baba gondozását. hanem idősebb testvérük is meghatározta. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. akiknek több testvérük volt. vagy egészsége veszélyeztetve van. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. A koraszülött gyermekek érettség. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. 1999). emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük. illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban. kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. 2002). A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását. vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. törékeny. ingerlékenység). és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. . és több konfliktus is alakulhat ki közöttük. 1988). Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. fények. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. alvási problémák. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. 2003). hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. ugyanakkor. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. 1997). hogy kudarcot vallottak. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. interakció. túlzott aktivitás. ez nehezebben sikerül. nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. részletesen Kalmár. kevésbé voltak megközelítőek. Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. agresszivitás más gyerekekkel szemben. A szülők helyzetét nehezíti. nem jó szülők. csendes és passzív. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. hanem testvérei is alkotják. 2007). a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. alkalmazkodóak. hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick. sokat sír.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei. külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. gyakori nyűgösködés. 2003). ezért a velük való együttlét. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto.

illetve milyen elképzeléseik vannak arról. Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. E jelenség mögött állhat az az elképzelés. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. értékek. A szülő tudása a fejlődésről. és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. 2001). hogy később „mi lesz” a gyerekből. ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. Ilyen például. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. az. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. és mit nem. illetve az a tudás. hogy lányokkal helyesebb csevegni. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. amit kultúrájuk értékel. bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. mint fiúkkal. 2003).310 A fejlődésről való tudás. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. bővebben Nguyen. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. függetlenül attól. nehezen megnyugtatható gyermekükről. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. ez feltehetően így is lesz. mit várhat el egy adott korú gyermektől. és nem nagyon fog barátokat találni. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. hogy tisztában van vele. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. . vagy amilyent elvárunk tőle. az fog a későbbiekben megvalósulni. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. mint a fiúkkal. Gyermeknevelési szokások. Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby. 2005). hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak.

míg a szégyenlősséget. később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. ahol az időnek nagy jelentősége van. akik kevésbé alkalmazkodóak.311 rást. a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások. a szorongást nem értékelik kedvezően. Az olyan kultúrákban például. a csecsemő. Az alacsony reaktivitású. hogy az asszertív. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. az óvatosság. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. hogy az események előre beláthatatlanok. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők. versengést. A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. nem csak a gyermek jellemzőire. és szembesülést azzal a ténnyel. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is). gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. Hasonlóan. Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár. 2006). ahol a sok gyermek ritka. hogy tartsa a napirendet (rendszeresség. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. Az USA-ban az asszertivitás. míg Kínában nem. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. A csecsemőként erősen reaktív. mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. a közösséghez tartozás (l. A szi- . azok a csecsemők. a gátoltságot. ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. szabályosság). élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. alázatosság ellenben értéknek számít.és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. 2001). bővebben Nguyen. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. szemben az amerikaiakkal. megküzdést az idegenekkel. 2001). önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. a jelen kötetben). ennek jelentése és következményei a szülőség. valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. a gyerek azon képessége. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. nem igényel túlzott kockáztatást. törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. A kutatások azt mutatják. mivel ott az aggódó. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. mint például Indiában. gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét.

túlzó. nem tudja kezelni a helyzetet. viselkedési problémákhoz is. asszertív gyerekeket szereti. és így tovább. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. jó érzékelő. hangos. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. viselkedik vele. eltéríthető helyett éles szemű. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között. szívós. Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. problémamegoldó. gyakran felmerül bennünk a gondolat. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. 2008). határozott. előre nem látható helyett rugalmas. önfejű helyett állhatatos. A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. mivel ő saját gondolatait.312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. élénk. érzelmeit. akaratos. 2009). viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. reagál jelzéseire. helyzetét. és azt látjuk. Ugyanúgy. mint gyermeke a sajátját. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. lelkes. ahogyan a szülő látja gyermekét. ami újra hat a szülőre. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. hogy a szülő türelmetlenül. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. 2006). idegesen viselkedik a gyerekkel. annak megértése. mint a negatív érzelmek és visszahúzódás. mint az engedelmességre nevelés (Keller. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. és az óvatosság. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is. akkor is. Annak változása. ezek segíte- . ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. visszahúzódás olyan jellemzők. melegszívű. amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. szégyenlősség. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. viszonyul hozzá. vad helyett energikus. szertelen helyett gyengéd. kreatív. félős helyett óvatos. hogy ezt nem így kellene csinálni. lármás helyett rajongó. gátoltság.

illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. mint például a sírás vagy alvás változatai. az új helyzetektől distressz állapotba kerül. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. . Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. hogy a szülő a gyerekkel együtt. hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. hogyan válaszolt a gyermek stb. és időt kell hagyni neki. A leghatékonyabb beavatkozások. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. amelyekre szüksége van ahhoz. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. azáltal. például jelezni kell. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében. 2005). hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. ahogyan teszi. Előre szólni kell a változásokról. és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. intervenciók a család otthonában zajlanak. A szülőnek fontos megértenie. így viselkedése is. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege.313 nek. olyan erősségei felismerésében. vagy olyan rutint kialakítani. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak. az egyes váltásokat elő kell készíteni. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. és néhány hónapig tartanak. A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. Ez igaz a napi rutinra is. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. mi zajlik a gyerekben. 2008). ha óvoda után nem egyből haza mennek. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. Ezután már meg tudja tanulni. és ne ellene dolgozzon. problémákról. miért viselkedik épp úgy. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át. ne a gyengeségekre. emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. hogyan reagált gyermekére. amely nem tőlük függ. milyen új viselkedésformákat tanítson neki. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. egyedi temperamentummal születik. információ a normál gyermeki fejlődésről.

amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló.314 ki sikeres intervenciós programot. első gyerek. érintés. támogatás. nagyban meghatározza képességeinek. A gyermek fejlődését. hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. nehéz szülés. empátia. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. A védőnőket kiképezték a programra. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. 2005). hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. hogy valóban eredményesek lehessünk. A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. és megóvni attól. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. Mindemellett tudjuk. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával. Összességében azt mondhatjuk. temperamentumának és környezete elvárásainak. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. azt. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. tulajdonságainak. nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. ráhangolás. A szülő oldalán azok a rizikótényezők. időkihagyás. a szülők előtörténete. fiatalabb szülő. 2009). kisebbségi státusz. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. A program négy fő alapszabályból áll. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. a gyermek aktívan hat környezetére. A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. jellemzőinek illeszkedése. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. és négy fontos alapelvre: bátorítás. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A kutatások azt mutatják. a család szocioökonómiai státusza stb. hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. . miközben környezete is befolyásolja őt. alacsonyabb iskolázottságú. például a kulturális elvárások. e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. zsúfoltság. A ráhangolás arra vonatkozik. struktúra és ismétlés.

Booth.): Temperament and Personality Across the Life Span. M. A „félénk” gyerekről. D... (1999). S. New Jersey. F. E. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament.. Review of Educational Research. Cs. A. Kohnstamm. Bakermans-Kranenburg.. T.. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél...): Temperament in Context. Bates. Cambridge. J. van Ijzendoorn. Molfese. M. D. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Akadémiai Kiadó. Cole. (eds. Brody. Lawrence Erlbaum Associates. A. (eds.) Ferenczi Sz. A nyűgös csecsemő 155–162. Lawrence Erlbaum Associates. 202–217.): Temperament in Context. R. 173–200.. New Jersey. L. D. Kállai J. H. 29. M. 18. Lawrence Erlbaum Associates. Budapest. C. A. F. Budapest.. 1–16. Saxum Kiadó. (2006). Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje.. Stifter. L. S. 1–26. (2001). (2005). 411–428. J. C. Kohnstamm.. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament. 202–209. . In: Molfese. J. M. 70–101. New Jersey. A. (2000). E. International Journal of Behavioral Development. M. Psychology Press.) Ranschburg J. 30. Journal of Applied Developmental Psychology.. (2009). The developmental course from child effects to child effectiveness. Bánki M. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. V. H. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. Gender. G. New York. Bradley. Those Who Have. Emotion and the Family. Bates. (2009). Osváth A.. Budapest. Corapci. (eds. (1997). 109–118.. (eds. Öröklődés.315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life. (2005). Lawrence Erlbaum Associates. A. 2009/4. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. G.. D. Lányok és fiúk 266–283. In: Wachs. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. Garwood. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk. Mendez. evolúció és személyiség. (1999). Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. S. M. R. Kulcsár Zs. A. Harvard University Press. (2003). Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. Journal of Applied Developmental Psychology. D. Braungart-Rieker. Gyógypedagógiai Szemle. 75. (1996). vonások és az interakcionizmus. (Típusok. J. (2001). Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. Személyiségpszichológia. 326–337. 141–176. P.) Rózsa S. R. Thomas. Cervera. Budapest. New Jersey. 134–162. 43–60. Kalmár M. Chess. Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Scheier.. T. (2008). In: Crouter. Osiris Kiadó.. M. (2002). In: Wachs.. C. 146–210. Medicina. McFadyen-Ketchum... M. (A temperamentum 147–155. J.

Guthrie. A theoretical context for adult temperament.. Fish. Schmidt. Aksan. N. Infant and Child Development. Booth. McLean. New Jersey. Caswell. M. A. Infant Behavior and Development. A. S. R. M. Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective. in: Bornstein. (1997). (2002).. Mahwah. (2005). S. L. D. Lawrence Erlbaum Associates. In: Wachs. Crick. A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. Child Development. Lawrence Erlbaum Associates. W. C. S. Smith. 103–138. Gaziano. . M. 22.. (2002). N.. Vandell.. A. 445–455. 31. M. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament. 290–301. H. (eds.. (eds. New Jersey. International Journal of Behavioral Development. 21. In: Crouter. Leerkes. Goldsmith. N. 1–22. (2003).. New Jersey. B.. (2009). M. New Jersey. In: Wachs. Infant Behavior and Development. Buss. C. T. H. (1989).316 Costa. Vol. T. A. C. R. Gaziano. 64–86. 1–32. (eds.): Temperament and Personality Across the Life Span. Molfese.): Handbook of Parenting. „Hey Mom. 53–73. B. 25. 12. L. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). McCrae. 2–15. D. (1981). Crockenberg. Infant Behavior and Development. Rothbart. E. (2001). In: Home Health Care Management and Practice. Jr. 141.. M.. 21. P. Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. K. H. M. Temperament substrates of personality development. (2000). Infant Negative Emotionality. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. G. H. Aksan. (1984). Smider. Gandour. NJ. Kohnstamm. M. Lawrence Erlbaum Associates. Lemery. Booth. P. Infant Behavior and Development. DiVitto. E.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships.. K. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában. In: Molfese. Henderson. 99–108. K.. (eds. 1189–1193. G. (1998). N. Halpern. W.. Goldsmith.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Mason. R. S. 3. (2003). Gervai J. (2003).. S. 20. 251–263. In: Crouter. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. Lawrence Erlbaum Associates.. 685–698. A. A. T... Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics. Caverly.. Hann. Essex. E. V. 1092–1098... (2001). A. Infant irritability. H. Fox. 60. A.. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. and Family Relationships. A. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa. (ed. Look at Me!” Infant Behavior and Development. Crockenberg. New Jersey. S. Hackney. De Vries. Parenting children born preterm. F. 339–360. T. DeMulder. Denham. Gartstein. A. D... P.. OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya. mother responsiveness. 515–529. S.. Child Development.): Temperament in Context. 57–78. J. E. Caregiving. M. Crockenberg. A. American Journal of Psychiatry.. Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire.. L. F. 229–236. and social support influences on the security of infant-mother attachment. A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences. D. N. C. (1999). 26. Goldberg. J.): Temperament in Context. R. Kohnstamm. Lawrence Erlbaum Associates. D. (eds. (1989). (2001). K. 25. H.

Forman. Perceptive. W.): Temperament in Context. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse. (2002). Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. Topics in Early Childhood Special Education. Froese-Fretz. T. Magyar lelkiállapot. Loveland Cook. G. Magyarország helye a világ értéktérképén. Lawrence Erlbaum Associates. Schwartzman.. A. Development in Infancy: An introduction. C. Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. african-american and hispanic mothers. Aksan. DeVet. P. Kotzer. Y. G. In: Wachs. New Jersey.): Handbook of Child Psychology Vol. Budapest. (2006). M.. 31. 12. 149–170. T. 44–66.. (2004). Y. Barbosa. N. Fox. S. Journal of Early Intervention. In: Damon. Biology. 139–152. H. J... 33. culture. 6th ed. H. G. M. (1994). Energetic. C. S. D. Kohnstamm..) (2008). R... Joy. C. Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants. Budapest. TÁRKI. D. M. Journal of Applied Developmental Psychology. M.. (series eds. (szerk. A. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. K. Huaqing Qi. New Jersey. Effectiveness of an intervention for colic.. (2009). Karp. Keller T. & Coy. 3 Social. Complex Kiadó. Szeged. (eds.. 22. Honjo. and temperamental biases. O’Brien Caughy.. 172. M.. Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. M. L. M.. D. Emotional. W. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament. R. 249–265. Kaneko.. 188–216. Genevro. 26. (2006). and Personality Development. (Vol. Huang. R. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. Nagata. Hwa-Froelich. Kurcinka. Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban.. G. Sechiyama. (2007). M. M. K. Doktori értekezés. Serbin. Clinical Pediatrics. 135–158. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. Lawrence Erlbaum Associates. Infant Behavior and Development. Kaiser.. Kerr. (2007). Inc. L. H. Infant and Child Development. M. M. Budapest. Nagai. (1999). Y. Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white. M. Kochanska. Eisenberg. Ed. 123–133. 45.. 13.. Sensitive. K. K. (2003). A. John Wiley & Sons. T. (1996). R. (2005). A. 228–240. E. 65. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies... T. A. Y... A.317 Herczog.. (2007). D. L. Nishide. (2006). N. Miller. Kapornai K. Developmental Psychology.). Gyermekbántalmazás. Kopp M. L. SZTE Doktori Iskola. E.. Keefe. (2009). Semmelweis Kiadó. S.. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense. H. M. 167–225. H. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. Teti. A. Kochanska. (2002). Nishide. Lakatos K.. E. Kagan. New York. Lobo. Flick. Early Child Development and Care. Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. G. Bornstein. A. Akadémiai Kiadó. 65–75. 5–31. Goldman. 146–210. Kirschner.. (2008). J. Sobajima.. Kochanska. Ando. Kulcsár. 23. 328–370. Lerner. Stack. P. A.. N. Putman. Persistent. S. N.. M. D. R.. 852–868. Budapest... Zs.. M. Child Development. Mizuno. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. L. Sasaki. Lamb. Dudley.. Culture and Psychology. J. Murray.. (2006). New York. . HarperCollins. (2001).

(2009). A.. 30. Booth. Child Development.. G.. S. K. E. Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. (2007). Dodge. (eds. K. M. and Soothing. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families. Owens. D. Lawrence Erlbaum Associates. Pauli-Pott. Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change. Schoppe-Sullivan. A. G. Hebbeler. In: Crouter. D. J.. 191–206. Booth. 30. C. Rothbart. Personality and Social Psychology Bulletin. E. C. In: Damon. G. 99–166. ed. Child Development. Budapest. G. Bates. (2000). M. 30. New York. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. L.. D. K. Chandler. T.. Eisenberg. In: Crouter.): Temperament and Personality Across the Life Span. G. Derryberry.. A. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. 3–27. P. Ranschburg J. D. Inc.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. A. Pettit. In: Horowitz.. In: Wachs. Siegal. Beckmann. New Jersey. (eds. Supportive parenting. Hetherington. Kohnstamm. (1975). . Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies.. 23–39. U. D. Brown. J.. D. New Jersey. 423–432. (1998). A. M. Matheny. Dodge. (2004).. Pettit.. E. G. J.. (2001). (eds. Bates. J. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. Markey. 908–923. I.). Scarr-Salapatek. Temperament. Rothbart.. 120–135. E. (1997).. J. R. A.. M. M. Spiker. G. A. and early coparenting behavior. Lewis. Sameroff.. Lawrence Erlbaum Associates. Infant Behavior and Development.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. M. S. (2007). Vol. (series eds. B. Lawrence Erlbaum Associates. marital quality. S.. New Jersey. B. Infant Behavior and Development. 4. In: Molfese.. Kohnstamm.. (1996). E. N. Ramsay. Koslowitz (2008). 85–120. 81–102. (vol. (2003). Lawrence Erlbaum Associates. Bates. F. J. Reiss. Emotional. European Journal of Developmental Science. Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates. M. W. Mertesacker. 67. Sokolowski.. E. 68. 82–96..): Handbook of Child Psychology Vol. 23. E. D. J. newborn to 30 months. 23–42. J. Lerner. In: Wachs. K. Saxum Kiadó. P... S. New Jersey. K. and Personality Development. Goodness-of-fit in family context: Infant temperament. Stress. Infant Behavior and Development. Lawrence Erlbaum Associates. Shaw. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality.): Review of child development research. C. (2006). Bauer. C.. Rodriguez.. L. (2001). ecological context. T. A. University of Chicago Press.): Temperament in Context. V. Phillips. 2417–2433. S. Temperament. Molfese. A. (2003). S. (eds. Chicag 187–244. T..318 Maccoby. Scarborough. McFadyen-Ketchum. A. D.): Temperament in Context. 21. S. Simeonsson. Infant Behavior and Development. Mangelsdorf. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics. J.. 2. K. Markey. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. 6th ed. C.. A. Vondra. (2000). Bade. Tinsley. 466–478.. (eds. U.. K.. Hershey.. S. (eds. D.. John Wiley & Sons. B.. N... 3 Social. R. McClowry. M. J. S. M. A. New Jersey. 761–778. D. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. A.

(2001). Infant Behavior and Development. (1988). Hoeksma. A. Wachs. . 237–252. (2008). Carter. 30. Budapest. 153–172. Zentner. (2002). 25. The Guilford Press. C. Person-environment „fit” and individual development. Bates. A. European Journal of Developmental Science.. Stifter. T. Turner. D. T. W. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. Wachs. (eds. New Jersey. Kohnstamm. A. C. Blackwell Publishing. N. A. Wesselman.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. A. Oxford. M. Infant Behavior and Development.. A. D. Booth. Carlson. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood. Wiggins. E.. 11. 11/4. Oxford University Press. J. 17. D. A.. (2006). D. van Baar. A. A. Ziv. Infant Behavior and Development. 7–37. In: Delcarmen-Wiggins. Supplement 1. A. P. C... 78–103. C. Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. 47. T. N. research programs... 19. M. L. Kohnstamm.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. (1994). Gottfried. New Jersey. (eds. (2001). 1457–1477. Donelan-McCall. J. B. A. D. Child Effects as Family Process. D. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. T. A. 2. New York Stifter. G. Lawrence Erlbaum Associates. 40–55. (2005).. Sroufe. C. The bidirectional nature of temperament-context links.. The role of temperament as a moderator of stress.. (ed. J... M. 06. Spinrad. In: Wachs. New Jersey. (1988). T. Wachs. 16–20. 1988. Van den Boom.. (eds.. Third European Conference on Developmental Psychology. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. and measures. (1994). D. 65.): Temperament in Context. R. A. G. In: Wachs. J. Temperamental Consequences of Infant Difficultness. Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. W. Lawrence Erlbaum Associates. Sugárné K.. Collins. E. 581–590.. Sobolewski. Poster. Strelau. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. G. Lawrence Erlbaum Associates.): Temperament in Context. L. 431–445. C. T. Wright Guerin. 13. 443–466.319 Shanahan. 413–421. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament. (1994). 15–19. J. D. Oxford. B. L. Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants. Relevance of physical environment influences for toddler temperament.): Handbook of Infant. D. Child Development. J. 529–552. Az anyai. (1991). Developmental Psychology. Infant Behavior and Development. (2004). (1996). (2004). Pszichológia. C. Y. The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants.. T. L. A. 201–222. Spinrad. In: Teti. (eds. Stifter. Egeland.. Social Development. Child temperament: An integrative review of concepts. (2003). Van den Boom.. Kohnstamm. In: Crouter. L. Cassidy.

fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.: Összefüggések az érzelmek.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás .320 8. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II.

a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult. így az exploráció. veleszületett szükséglete. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést. elkerülő. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó. rezisztens. az érzelmek. kötődést alakítson ki. . dezorganizált).

A korai kötődés elméletének központi gondolata. és ennek a sokféleségnek a természete. aki kétségbe vonná. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik. eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával. hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. . és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. öltözteti. tisztába teszi. a társas és a tárgyi környezet megismerését. Alig néhány esettől eltekintve. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. levegőzni viszi gyermekét –. A kötődési kapcsolatok minősége. elaltatja. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét.

akik a szűkebb környezetében élnek. gügyögés. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. látványát és illatát. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. szemkontaktus keresése) interakcióra. hogy mind a szülő. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. személyre szóló érzelmi köteléke.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra. A kötődési elmélet központi gondolata. mosolygás. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. 1992. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. és ez a veleszületett hajlam vezérli. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. vagyis tartós. o. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. 328. és míg jelzéseinek egy része (pl. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet. gügyögését. . magyar nyelven: Lakatos és Gervai. például: Bretherton. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. sírásával. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter. hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. így életben maradásának az a feltétele. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására.). 2003. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott.

és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. majd az aktív helyváltoztató mozgást. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt. amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. később már a nyújtózkodást. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl. Hasonlóképpen. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. betegség. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. védelmet és támogatást. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. éhség. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. fáradtság) vagy külső inger (pl. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják. hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat. élelemszerzés. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. félelmet. az explorációra. párválasztás. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. majd szem elől téveszti anyját). ám ha a sírás ehhez nem elegendő. használatával kapcsolatos isme- . hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. szociális interakció. Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. fájdalmat. ami folyamatosan. úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget.

A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. hanem ellenkezőleg. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni. 2005). amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában. és nem tud nyugodtan felfedezni. a többi diádot más. és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. – átlagos családi körülmények között. Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. újdonságokkal ismerkedjen. Ainsworth rámutatott. finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. ahonnan fokozatosan. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. a környezet erőforrásainak felderítését. hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált. támogatja az explorációt. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz. 1978). ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok. ugyanakkor biztonságos távolságban. Bowlby azt feltételezte. . minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik.325 retek megszerzését. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. akkor a szülőtől eltávolodva. sajátos egyéni különbségek jellemezték. hogy a kötődési személy közelében tartja. akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. hogy felfedezhesse környezetét. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. 1978). nevezetesen.

majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. de idegen felnőttel. inkább a szülő közelében maradnak. és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. amit veszélyhelyzetként értékelnek. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. A szeparációk feldúlják őket.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. . a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. elkapják tekintetüket. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés. illetve később egyedül hagyja. sírással reagálnak a gondozó távollétére. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. így nem jellemző. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. az explorációs tevékenység rovására billen el. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. explorációra készteti a csecsemőt. kölcsönös szabályozása. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. Nem keserednek el. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. elfordulnak vagy eltávolodnak. és kereséssel. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi. így aktiválják a kötődési viselkedést. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. Az új tárgyi és szociális ingerek. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek.

. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. odabújásra való szükségleteit. a későbbi. A fájdalmat. „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. bölcsődei gondozó. hogy a megszokott. és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. nagyszülők. hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során.). megtalálja nyugtalanságának forrását. nagyobb lánytestvér. mégis előfordul. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg. „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. elhárítja a nyugtalanság forrását. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. 1997). majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn. a jelen kötetben).327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. még Ferenczi. Ainsworth. az anyára) vonatkozott. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. kivéve ott. örökbefogadás esetén). A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. Megfigyelték. nyugtalanságára. hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit. pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. stresszjelzéseire (l. amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét. és kielégíti a csecsemő közelségre. hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén. A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. testi érintkezésre.

A következetlenség abban nyilvánul meg. hogy a következetesen szenzitív. ezt azonban inkább akkor teszi. így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. meleg. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. ennek a stratégiának viszont az az ára. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. gyakran mosolyognak. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. és kerüli a gyengéd. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. szoros testi kontaktust. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés. bírálja vagy gúnyolja igényeit. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit. a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. A csecsemő nyugtalanságára. míg máskor időben és megfelelően reagál. esetleg visszautasítják vagy következetlenül. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. gyengéden simogatják és ölelik meg.328 ra. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. nem kellően érzékeny viselkedése áll. Számos vizsgálat alátámasztotta. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. megnyugtató. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. így amiatt szorong. hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg.

és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. tétova vagy sztereotíp mozgások. Főemlősöknél – de néhány más emlős. Ez arra sarkallta a kutatókat. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. a síró csecsemő háttal kö- . mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák. konfliktushelyzetben. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. ellentétben azokkal a csecsemőkkel. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. esetleg elutasítja. hagyja. alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. eseményekre is. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). események. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. felülírhatja. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. de ezzel egyidejűleg a távolodás. szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. téves irányú. mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. akiknél a három koherens.329 napi feladatokra. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné. mert olyan különös viselkedési jellemzők. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. Az esetenként előforduló mulasztásokat. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. menekülés viselkedési rendszerét is. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta. ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. A furcsa. hanem azt hangsúlyozta. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”.

megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. Míg a bizonytalan. Arra a tényre támaszkodva. 1999). a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. majd elfordul és a szoba sarkába megy). elkerülő. . hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. esetleg kellemetlenek. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást.330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. Main és Hesse ismét abból indult ki. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. Mindez arra utal. sztereotip mozgásokat) láthatunk. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. bántalmazás. hogy attól a személytől félnek. hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. 2 Ne feledjük. alkoholbetegség. de koherens (elkerülő. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. serdülőkori anyaság. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. sőt. akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. elhanyagolás. mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. ami aktiválja a kötődési viselkedését. lemerevedést. Annak magyarázatához. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. menekülési és közelségkeresési viselkedései. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási.

amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. Úgy tűnik. visszahúzódó. Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. de úgy tűnt. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. mintha tartana a csecsemőtől. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. akaratlanul. amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. ugyanis több. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. Abrams és mtsai. ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében. a tehetetlenséget. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. gyász. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. félelemkeltően vagy rémülten. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. 2005). akár az inszenzitív gondozás része –. Novák és Lakatos. erőszakos környezetben alakulnak ki. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. Madigan és mtsai. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. a bizarr. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. 1995. zavart tükröző. nem pedig a félelem forrása. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. 2006a). mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). amelyek közvetlenül fenyegető. 1999. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. 2006). . ellentmondásos érzelemkifejezések. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának.

Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. A szerzők rámutattak. 1978) számos hasonló követte. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. hogy ha kisebb mértékben is. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. Jelenleg úgy tűnik. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte. Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. ugyanakkor egyértelművé vált az is. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését. majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. Grienenberger és mtsai. 2003. Madigan és mtsai. illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. Emellett azonban nem zárta ki. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki.332 Mára több kutatás is kimutatta. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás. Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. 1999. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát.

hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l. akár „nehéz” annak a temperamentuma. közvetetten befolyásolhatják. Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór. 2008).) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. . akár „könnyű”. hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. neurológiai problémák stb. részletesen Ferenczi. autizmus. pervazív fejlődési zavar. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre.333 rövid ismertetésére térünk ki. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. a jelen kötetben). akik azt találták.

2007). Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. 2002. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. és azt találtuk. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. egyedülálló anyaság. a jelen kötetben). A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai. akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. mert csökkenti annak a valószínűségét. valamint Danis és Kalmár. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. Gervai és mtsai. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. 2009. Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában. A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek. hogy az újszülöttkori irritabilitás. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. Más kutatók azt emelik ki. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. különösen akkor. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. Ferenczi. Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült. és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. hogy egészséges. Lakatos. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. Tóth és mtsai. hogy az ún. 1996) azt találta. . eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. 2006a).334 párosult. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. 2000. 2007. fény. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l.

ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. sokkal inkább az mondható el. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. demográfiai és kulturális környezettől. hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra. akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. és a korábbiaknál lényegesen több. A gondozó pszichésmentális állapota. 2008). hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. vagy sze- . A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. mert befolyásolják. A szülő személyisége. Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. a külvilágtól elzárva zajlanak. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége. hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. 1993). érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte. valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került.335 A veleszületett.

1997).336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. Martins és Gaffan. a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. hogy nem mindegy. súlyosabb esetben elhanyagolás. 1991. Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést). . de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is. 2000). és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. negatív viselkedés jellemzi őket. átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban.és posztnatális. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. DeMulder és Radke-Yarrow. lelkiismeretesség. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. mint azoknál. 2000). Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. még Ferenczi. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. barátságosság. unipoláris. A képet árnyalja azonban. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD. A felnőtt személyiségjegyek normál. A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. illetve annak különböző formái (pre. a stresszjelzéseket visszautasító. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó). hogy azoknál az anyáknál. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. bipoláris stb. magasabb volt a depresszió aránya. akik munkába szerettek volna állni. extraverzió. ha a vizsgált csoport középosztálybeli. neuroticitás.). hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. 1990. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. áttekintésként l. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt. ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak.

hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa. Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. 5 . de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat. A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. párkapcsolati problémák.5 Feltételezhető tehát. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel. hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött. ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl. az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. negatív életesemények. és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat. míg a depresszióval küzdő. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. és kevésbé szorongtak amiatt.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. akik várandósság alatt már tervezték. 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. alkati tulajdonságok. Amellett. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására. Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. azt is kimutatták. Belsky és Fearon (2008).337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához.

mert a támogató. 2007). A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. a jelen kötetben). és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. jövedelme. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. hogy a tartós párkapcsolati problémák. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. a rendszeres jövedelem hiánya. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is. fenyegető módon (Herczog. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. rezisztens. A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. hogy az erőszakos. A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta. hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l. Danis és Kalmár. amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . Több rizikófaktor együttes jelenléte. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. A szülők iskolázottsága. a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. lakáskörülményei. életkora. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos. a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak.

az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. 1999). míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. 35%. V. Carlson. E.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény. 59% dezorganizált. Lyons-Ruth és mtsai. 2006b. 2000). alacsony szociális rizikójú családokban élő. 1990. Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. van IJzendoorn és mtsai. A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga. 2006b). alkoholbeteg anyákkal végezték. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl. ami magasabb ugyan. Madigan és mtsai. az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük. többségüknek nincs stabil. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait. A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. 1989). ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. Aber és mtsai.vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. 1987). időnként esetleg . alkohol. valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl. és mtsai. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%. Madigan és mtsai. depresszió. támogató párkapcsolata. 1998). és inszenzitív. tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. áttekintésként l. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. 1999). nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire.. Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. házastársi erőszak. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. gyermekbántalmazás) is együtt jár. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás.

míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. szervezett és támogató családi működés min- . Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével. pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. hogy olyan körülmények között.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott. A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak. alacsony demográfiai státusz). mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. mint az alacsony rizikójú. az irritábilis csecsemő temperamentum. a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. A kutatások arra is rámutatnak. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. és biztonságos kötődés alakult ki. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. koraszülöttség. Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. középosztálybeli családok esetében. 2008). Hangsúlyoznunk kell. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. ami félelmet gerjeszt. valamint azzal.

hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket. Ezekben azt is bizonyították. mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni. európai. mint ahogyan azt korábban. a családok hátrányos helyzetének (pl. . 1990). Vannak. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. számos vizsgálat alátámasztotta. munkában való elhelyezkedésének. Ez a tény arra is rávilágít. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. gyermekbántalmazás. vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. nevelőszülőség). a szülő iskolázottságának. az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003). A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. Az univerzalitás. Ezek fő kérdése az volt. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét. 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten.7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. izraeli. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen. vagyis azt. A normativitás elve. hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. afrikai. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. anyai depresszió. így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. A programok rendkívül széles skálán mozognak. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége. Az észak-amerikai. egyetemesség elvét. más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. amelyek célja többek közt az volt. a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. szintén igazolódott.341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. és egyensúlyuk.

az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. Lakatos és Gervai. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul. . Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. Mégis. 2003. hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában. 2008).és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik. Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. Az afrikai.). 2001). a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. 11% rezisztens. Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. 2005). dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. míg Afrikában. 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi. o. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. 331–332. elkerülő. Ugyanakkor az inszenzitív. A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai. egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta. A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. 16% elkerülő.342 kínai. Izraelben. 2008). mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. mint a nyugati társadalmakban. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. valamint Közép. 2008. az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai. magyarul röviden l.

Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. elővételezze a kötődési személy viselkedését. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. terveit a kötődési személlyel. és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby. célvezérelt kapcsolattá alakul át. Ez teszi lehetővé. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. hanem azt is megtanulja. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. a reprezentáció szintjén kezelni. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről. így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz. valamint ez vezérli. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is. miközben azt is megérti. és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. 2008). Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól. 1969/1982. kifinomultabbá válik. a kötődési reprezentáció összetettebbé. és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . hogy megjósolja. Marvin és Britner. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. amelyek eltérhetnek az övéitől.

mert szükség esetén támaszt. és méltó mások törődésére és szeretetére. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. . Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. felépítését is. ez azonban korántsem jelenti azt. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. hogy stresszjelzéseivel magára marad. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. hogy személyét. Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. érzéseit elfogadják és megbecsülik. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. hogy vele mint önálló. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. segítséget nyújt. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. kielégítik érzelmi szükségleteit. dühkitörések) helyeselnie kellene. erőteljes hisztik. ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. hogy megértik igényeit. problémás viselkedésmódokat. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. hanem önmagáról is. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg. Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. a közelségkeresés. addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő.

ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. hogy a gyermek negatív. az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. törődésre méltónak. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. ahol nem közvetlenül. vagyis mintegy információszűrőként működik. folyamatos elismerést és megerősítést vár. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. percepcióját is. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. A szülő kiszámíthatatlan. így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe. tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. így énképét az önbizalomhiány jellemzi. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. de „tökéletes” önképet jelenített meg. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben. amelyekben azonban bizalmatlan. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. Az atipikus. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. és azt találták. A kötődés. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. miközben az újabb. a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. inkább önmagára kell hagyatkoznia.345 esetén nem kap támogatást.

hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. terápiák nehézsége abban rejlik. hogy a kötődést célzó intervenciók. 2005. hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. Rövidebb. negatív életesemények magyarázhatják. Wartner és munkatársai (1994) egy német. vagy a szülő gondozói viselkedése . így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb. ugyanakkor korántsem állítható. alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá.ezek feltárása további kutatásokra vár. mi állhat a kedvező változások hátterében. milyen következetes. Klinikai szakemberként arra is utalt. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. Elmondhatjuk tehát. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. Bar-Haim és mtsai. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között. vagy más traumatikus események. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. illetve ezek halmozódása (l. hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is. és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke.: Összefüggések az érzelmek. Feltételezhető az is.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők. 2000). a család szociális körülményei. A korai kötődés korrelátumai I. Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. Moss és mtsai. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. amelyek azt tükrözik. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. ugyanakkor nem tudatos. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése.

A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. 1985). hogy a kisgyermek elsajátítja. az érzelmek. Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát. a II. félelmet. örömöt). jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl. amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. igazodva gondozójának bánásmódjához. A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. Érzelemszabályozás. dühöt. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik.347 ménnyel való megküzdés során. így az exploráció. így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl. . Lakatos. kötetben). ha érdekes játékot találnak. hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. szervezze viselkedését. annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. szeparáció esetén sírnak). mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. elsősorban a szülő szenzitivitása. azt vidáman megmutatják neki). és elfogadja mind pozitív. kíváncsiságot.

amelynek segítségével félelmét. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. például tárgyak manipulációjával. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. A szülő atipikus. ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást. Velük ellentétben. empátiáját szabályozni tudja. hogy melyik az a viselkedés. A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani.348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését. amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz. A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. mert megtanulták. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. Igyekeznek figyelmük elterelésével. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését.” című alfejezetében esik majd szó. . hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább. amely az adott gondozó mellett bevált és működik. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését. a düh szabályozásával az agressziót. a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét.

addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. mint a biztonságosan kötődőké. kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt. támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét. a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban. hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. a gyermek önállóságát.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését. A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. figyelmünket most az exploráció. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. hogy a csecsemő érdeklődését követné. Megfigyelték. 2008). gyakran tereli el a gyermek figyelmét. Grossmann és mtsai. és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták. A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg. 2003). de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. Ez az eredmény alátámasztja. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . alacsony szintű kompetenciát mutat. és az explorációban kevés önállóságot. Eközben bízhat abban. kihívást jelentő helyzetekhez. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő.

o. Annak felderítésére. 1996). 2008. 862–863. Grossmann és mtsai. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál. 2004). de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Azóta néhány további. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. feltételezhető. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat. Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. Fearon és Belsky. folyamatos készenléti állapotban van. és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers.). a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. gátolva az elmélyült explorációt. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. mint az organizált kötődésű csecsemők. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák.350 sét. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik. amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l. A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük.

2008). Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. kötetben). Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak. szívritmusuk szaporábbá válik. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. org/publications. Fox és Hane. hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki. hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. . ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést. vészhelyzet. 2005). Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt. hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. kortizolszintjük pedig megemelkedik. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával. Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül. akkor a hormonszint ismét lecsökken.351 tások eredményei arra utalnak.htm. hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. és a csecsemő védelmét. ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták.10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. a jelen és a II. még Lakatos. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. A korai kötődés korrelátumai II. hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. valamint túlélését szolgálja. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket. Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja. betegség vagy más 10 L.macbrain.

félelmet vagy . A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. 2008). A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie. segítőkész. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal. hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. a II. a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül. részletesen Szabó. kötetben. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. például a kortárs kapcsolatok. ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. kiszámíthatatlan. A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. és hajlandó az együttműködésre. és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. NeményiHerczog. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. esetleg rosszindulatúan bánik velük. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. hogy környezetük visszautasítóan.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. a jelen kötetben). és különböző szociális helyzetekben. hanem „általánossá válik”. és maguk is kooperálnak az interakciók során. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. 2008). jó szándékú. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját.

szociális gátlásosság. engedetlen stb. 2001) anyák számoltak be 3 és fél éves gyermekük viselkedési problémáiról. A bizonytalan kötődésű lányok visszahúzódóak. más különbség azonban nem adódott. valamint érzelemregulációs képessége irányítja abban. Egy angol kutatásban óvodás gyermekek társaikkal folytatott interakcióit figyelték meg szabad játéktevékenység alatt (Turner. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban. gyakrabban voltak erőszakosak.). az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. szorongás. Fagot és Kavanagh (1990) vizsgálatában kutatók és gondozók is végeztek rendszeres megfigyeléseket 18–27 hónapos kor közötti bölcsődés gyermekeknél: a megfigyelők az elkerülő kötődésű lányokat nehezebben kezelhetőnek és kevésbé népszerűnek ítélték. alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott vizsgálatokban általában semmilyen vagy gyenge összefüggést találtak a kötődés minősége és a társas viselkedés problémái között. részletesen Lakatos. magányosság) azért nem alakultak ki a bizonytalan kötődéssel összefüggésben. a II. keresték a gondozók figyelmét. Egy másik vizsgálatban (Vondra és mtsai. konfliktuskerülők voltak. hogy a korai kötődés minősége nem feltétlenül áll közvetlen oksági kapcsolatban a későbbi szocio-emocionális működés területein mutatkozó eltérésekkel. és arra a következtetésre jutottak. mint a dezorganizált kötődésűek. pedagógusok. pszichológusok) tapasztalatai alapján. hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező. 1991). mint a biztonságosan kötődő lányokat. testvérekkel vagy intézményi környezetben szerzett tapasztalat – ellensúlyozta és megakadályozta. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. Feltételezhető. és feltűnősködtek. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. hogy patológiásnak tekintett externalizáló és internalizáló viselkedések (pl. ugyanakkor a közösség peremére szorultak. hogy a fejlődés különösen kedvezőtlen pályára terelődjék. ok nélküli félelem. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. kötetben). hogyan legyen úrrá indulatain és oldja meg a konfliktusokat (l. Empirikus vizsgálatok egy részében kimutatták. . mert társaik kerülték a velük való érintkezést. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal. mint bizonytalanul kötődő társaik. A kötődéselméleti kutatók előrejelzése ellenére – miszerint a bizonytalan kötődés a szociális kapcsolatok zavarához vezet – a középosztálybeli. agresszívek. gyakran verekszik. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. vitatkozik. és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. A szociális kompetencia területén a viselkedés normális változatosságán kívül eső problémák mértékét leggyakrabban kérdőíves módszerekkel mérik fel felnőtt megfigyelők (szülők. A bizonytalan kötődésű fiúk gyakrabban viselkedtek antiszociálisan. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra.353 frusztrációt válthatnak ki. és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak.

és másfél éves korban 55% mutatott dezorganizált kötődést. hétéves korban pedig az anyák és a tanítók számoltak be kérdőívek segítségével. a kötődési minőséggel kölcsönhatásban hatást gyakorolnak a későbbi fejlődési kimenetekre is. esetenként bántalmazó vagy elhanyagoló gondozói környezetben nevelkedő gyermekek fejlődését követték (Carlson. elkerülő. hanem a hétéves korban kimutatott internalizáló problémák megjelenését is (Lyons-Ruth és mtsai. ami nagyban segítheti a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének megértését és a lehetséges intervenciók kidolgozását. A társas viselkedés problémáiról ötéves korban az óvónők. és a korai dezorganizált kötődést mutató gyermekek 50%-ának voltak hétéves korban a klinikai tartományba eső általános. 1996. Ma már rendelkezésünkre áll néhány hosszú távú. pontosan milyen lesz a korai biztonságos. Korántsem állíthatjuk tehát. Serdülőkorban pszichopatológiás problémákat feltáró kérdőívek segítségével azt találták. csecsemőkortól fiatal felnőtt korig tartó követéses vizsgálat eredménye.. többnyire egyedülálló és depressziótól szenvedő anyák csoportját követték nyomon. 1998): itt a csecsemők 43