3

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei

4

Biztos Kezdet Kötetek I.

5

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
Biztos Kezdet Kötetek I.

Budapest 2011

6

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) – Gyerekesély projekt www.biztoskezdet.hu Szakmai szerkesztők: Danis Ildikó Farkas Mária Herczog Mária Szilvási Léna Szakmai lektor: Tóth Olga Szerkesztő: Balázs István A kötet munkálatait koordinálta: Kürthy-Molnár Andrea Fotók: Szász Marcell A kötet számára készült fotók helyszínei: Pöttömke Biztos Kezdet Gyerekház, Sátoraljaújhely Bóbita Biztos Kezdet Gyerekház, Baktalórántháza Biztos Kezdet Gyerekház, Nyírtelek-Görögszállás Családok otthonai Sátoraljaújhelyen, Baktalórántházán, Görögszálláson, Budapesten Köszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek. Köszönet a www.flickr.com, weboldalnak a fotók rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönet Charles A. Nelson PhD a From Neurons to Neighbourhoods c. kötetből származó ábrájáért. Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos terjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
A jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

7

8

Tartalom

A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei
ELŐSZÓ

(Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna) Kinek szól az első két kötet? A kötetek születése Szakmai üzenetek – horizontális témák Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! Az első két kötet szerkezete, tartalma

20 21 21 22 23 25

I. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN
1. fejezet

NÉZŐPONTOK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGRAM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA (Szilvási Léna)
BEVEZETŐ MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? 1.1. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából

28 30 32 33 34 35 36 36 37 37 38 38 41 42 43 45 46 48

MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE 1.2. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL

Egészségügy Bölcsőde Óvoda Iskola

A gyermekfejlődési nézőpontja Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont
1.3. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek 1.4. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában

A Head Start program az Egyesült Államokban

9

A koragyermekkori programok társadalmi haszna

1.6. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM

A magyar rendszerek fejlődéstörténete Gyermekjogi nézőpont A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei

1.5. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere

49 50 51 53 54 55 57 58 58 59 61 62 63 64 65 67 68 68 70 70 74 75 75 76 78 79 81 83 88 88 93 98 99 102 102 105

Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok, fejlesztési célok A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága
1.9. A Biztos Kezdet program alapelvei

1.7. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai 1.8. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház?

ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai Jogszabályok és kormányhatározatok Ajánlott honlapok

2. fejezet

A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI (Danis Ildikó, Kalmár Magda)
BEVEZETÉS 2.1. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA

Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ökológiai perspektíva
2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Életesemények és stressz

10

SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Fejlődési rizikó Többszörös/halmozott rizikó Védőmechanizmusok, reziliencia Családi megküzdés, családi reziliencia

2.3. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó

ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

106 106 109 110 112 116 120 121 121

II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY
3. fejezet

A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN (Lakatos Krisztina)
BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA 3.1. Genetikai alapfogalmak I. VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA, A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI

126 128 129 130 132 132 137 141 142 142 142 145 146 148 152 154 154 157 157 158

Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése

Az öröklődés fizikai alapjai

3.3. Genetikai rendellenességek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK, MODERÁTOR HATÁSOK

Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek

3.2. Genetikai alapfogalmak II.

Bántalmazás, negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás, korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés

11

AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! 3.4. Napjainkban gyakori, genetikával kapcsolatos téves elképzelések GYAKORLATI ALKALMAZÁS? AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
4. fejezet

159 160 161 162 162 163

AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉKA: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS (Egyed Katalin)
BEVEZETŐ

166 168 168 168 169 171 172 172 173 175 177 178 178 179 180 182 182 184 184 185 187 187 188 188 190 191 192 194 195

4.1. A múlt öröksége és a változó gyakorlat 4.2. Félreértett kísérletek ÚJ TECHNIKA, ÚJ TUDOMÁNY, ÚJ ELMÉLET

Múlt és jelen, elmélet és gyakorlat Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása

Technikai fejlődés, társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány
4.3. Az agy tanulmányozása

AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI

A neurokonstruktivizmus A fejlődés neurokonstruktív természete A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést?

4.4. Néhány alapvető tudnivaló az agyról

TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG

Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya

Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat, eltérő neurális szerveződés
4.5. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben

4.6. Beszélni fél aggyal – Alex története MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA?

szűrés. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelenkor nagy kihívása (HIV) A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) 5. ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés 5. fejezet Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver 4. kultúra ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 5. beavatkozás A tudás és átadása Törvények és vélekedésrendszerek.7.1.2 A kenguru gondozás ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban 195 195 195 196 196 199 201 202 202 AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (Kalmár Magda) BEVEZETÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN 206 208 208 209 210 211 211 212 213 214 214 215 216 216 217 217 218 218 220 222 225 226 226 226 A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik.12 Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Megelőzés.

1. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után 6. couvade szindróma KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat 230 232 232 234 236 241 242 242 244 245 246 250 250 252 254 255 256 256 257 259 260 263 263 264 265 266 266 268 270 271 273 275 275 276 A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai 6.3.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM . Andrek Andrea. fejezet A VÁRANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA (Varga Katalin. Herczog Mária) BEVEZETŐ TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM 6. ismeretek.13 III.2. Sokgyerekesek – nagycsaládosok APÁK Gyermek.

érzékeny válaszkészség Kontrolláló viselkedés Az anya jólléte Anyagi helyzet. értékek.14 7. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 8. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. fejezet A gyerek hatása A szülői viselkedés Gondoskodás.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE 284 284 288 290 292 293 294 295 299 300 301 302 304 305 307 308 309 310 310 312 314 315 315 Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. beilleszkedés. kultúra AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS (Tóth Ildikó) BEVEZETÉS A KORAI KÖTŐDÉS 320 322 323 323 326 326 327 329 A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia . fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPERAMENTUM. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI 282 (Ferenczi Szilvia Györgyi) BEVEZETÉS A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ.

1.Tévhitek a kötődéssel kapcsolatban AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás Kötődés a bölcsődei-óvodai gondozókhoz .1.: Összefüggések az érzelmek. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Érzelemszabályozás. pszichés erőforrásai A házastársi kapcsolat A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása Védőtényezők: társas támogatás és intervenció A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai 330 332 335 335 338 338 340 341 343 343 345 346 347 349 350 351 352 354 355 355 358 360 362 363 364 366 367 8. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati  .és védőtényezők A szülő személyisége. A korai kötődés atipikus.15 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. patológiás formái: az extrém körülmények között fejlődő kötődési kapcsolatok vizsgálatainak tanulságai ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I. önreguláció Exploráció és kompetencia a megismerésben Fiziológiai szintű szabályozás A korai kötődés korrelátumai II.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermekkori pszichopatológia kockázata: dezorganizált kötődés és környezeti rizikó Összegzés KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? 8.

SZOCIÁLPOLITIKA 9. illetve társas környezet A kultúra által meghatározott gyereknevelési gyakorlat és szokások Szülői etnoteoriák (laikus elméletek) Heidi Keller: A fejlődés függetlenségi és kölcsönös függőségi útvonala A proximális (közelségi) szülői magatartás A disztális (távolsági) szülői stratégia A szerepek specializálódása a családban és a közösségben Kagitcibasi családváltozás modellje A változó család Magyarországon Migráns gyerekek és a bikulturális identitás A fiúk és a lányok szocializációja Az intézmények és a családok kulturális háttere közötti kapcsolat Beavatkozás ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 383 385 386 387 387 389 393 393 394 396 396 399 402 406 409 410 412 414 414 415 . fejezet A GYEREK ÉS CSALÁD AZ IDŐ ÉS A KULTÚRÁK TÜKRÉBEN (Nguyen Luu Lan Ahn) BEVEZETÉS ETNOCENTRIZMUS A GYEREK. GYERMEKNEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE: ELMÉLETI 382 MODELLEK ÉS A GYAKORLAT 382 Michael Cole kulturális-történeti megközelítése Gyerek. FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: KULTÚRA.ÉS GYERMEKKORFELFOGÁSOK ALAKULÁSA 374 376 377 379 379 A SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS.16 IV.és gyerekkorfelfogások a különböző korokban CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG A GYEREKNEVELÉSBEN Barbara Rogoff: gyermekcentrikus világ vagy a közösségi életben való részvétel Whiting és Whiting pszichokulturális modellje Super és Harkness: a „fejlődési fülke” modell A fizikai. TÁRSADALOM.

fejezet Inklúzió (befogadás. Herczog Mária) BEVEZETŐ KORAI NEVELÉS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN MILYEN ELVÁRÁSOKRA REAGÁL A GYEREKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA? 420 422 422 422 424 426 429 435 439 441 444 444 447 447 449 453 455 455 456 457 462 463 463 Napközbeni gondozás a múltban A koragyermekkori nevelés kérdésköre ma A JÓ INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS FELTÉTELEIRŐL A korai nevelés színterei: a gyerek szempontja A korai nevelés színterei: a szülők szempontja Korai nevelés – társadalmi szinten Összefoglalás: korai intézményes nevelés – eltérő szempontok és következmények KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK AMIKOR AZ INTÉZMÉNYI LÉT ÉLETFORMA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 11. a kirekesztés hiánya) Holisztikus szemlélet 10. Főbb – Magyarországon is működő – reformpedagógiai irányzatok Veszélyeztetettség és családon kívüli elhelyezés Alternatív ellátási formák és hatásaik FEJLŐDÉS A KÖRNYEZETBEN: CSALÁD. TÁRSADALOM (Herczog Mária) BEVEZETÉS A GYERMEKKOR JELENTŐSÉGE 470 472 473 473 474 475 475 479 A GYERMEK HELYE TÖRTÉNETI KONTEXTUSBAN: CSALÁDI KÖRNYEZET ÉS INTÉZMÉNYEK A gyerek. fejezet A KORAI NEVELÉS SZÍNTEREI: CSALÁD ÉS INTÉZMÉNYES GYERMEKNEVELÉS (Neményi Eszter.1.és családkép alakulása a történelem során Nevelés együtt: család és társadalom Intézmények a család körül Új kihívások . követelményei Szakmai feltételek 10.2. A napközbeni gyermekellátás feladatai. INTÉZMÉNY.17 10.

családi napközik Az óvoda 11. A védőnői hálózat története 11. A szociális ellátások történeti alakulása Gyermekvédelem – a családjukon kívül nevelkedő gyerekek 11.4. A gyermekorvoslás és a házi gyermekorvos rendszer története A szociális ellátások rendszere 11. A koragyermekkori ellátások múltja Bölcsőde. A szociális munka története A gyermeki jogok története A gyermeki jogok jelentősége . az intézmények szerepének felértékelődése 481 481 483 483 487 487 489 490 491 493 494 494 495 496 497 498 499 500 501 503 504 505 505 507 507 512 512 515 518 518 518 INTÉZMÉNYRENDSZER A CSALÁD KÖRÜL Átalakuló család – nemzetközi trendek A mai magyar családfelfogás és gyakorlat háttere. női szerepvállalás Minták és hagyományozódás A GYERMEKI JOGOKRÓL – FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEK KORAGYERMEKKORBAN ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Napközbeni ellátások és az oktatás Koragyermekkori napközbeni ellátások 11. és hogyan? – A gyerekkel való bánásmód változásai Átlépés a modern korba.7. nevelési feladatok megosztása: Családi és állami felelősség Női munka.6. valamint ennek következményei Tradicionális értékek és a „valóság” A gondozási. A családon kívüli gondozás története Szociális és gyermekjóléti szolgálatok 11.5.2. Az óvodahálózat kezdetei A gyermek-egészségügyi ellátórendszer 11.3.18 A GYEREKEK MEGVÁLTOZOTT HELYE A TÁRSADALOMBAN – A MODERN CSALÁD MŰKÖDÉSE Ki nevel.1.

fejezet A GYERMEKFEJLŐDÉS ÉS A GYERMEKJÓLLÉT TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA (Bass László. Darvas Ágnes) BEVEZETÉS A GYERMEKFEJLŐDÉS SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTJAI. depriváció A gyermekek egészsége Családi és intézményes szocializáció az iskoláskor előtt Magyar törekvések . foglalkoztatottság. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ SZEREPE A GYERMEKJÓLLÉT FOGALMA A GYERMEKJÓLLÉT NÉHÁNY DIMENZIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 522 524 524 525 526 527 533 535 535 536 538 540 541 544 545 545 Biologista nézőpontok A reziliencia Gyermekszegénység GYERMEKKOR ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA ZÁRSZÓ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anyagi helyzet.19 12.

amelyet most a kezében tart. valamint a releváns magyar (társadalmi és intézményi) vonatkozások együttes elemzését. A kötetsorozat célkitűzése. www.20 előszó Kedves Olvasó! A kötet.gyerekesely. eszközök a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. fejlődés(lélek) tani és társadalmi tényezőket.hu. Fókuszban a gyakorlati munka (tervezett kötetek): – Megelőzés és beavatkozás a koragyermekkor idején – Korai prevenciós és intervenciós módszerek. – A koragyermekkori fejlődés természete: fejlődési lépések és kihívások – A gyermekek fejlődésének lépései fejlődési területenként a várandósságtól öt/hét éves korig. www. a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik terméke. hu) a kötetekben az ismeretek olyan összefoglalására törekedtünk.biztoskezdet. tágabban az iskolakötelesség időszakáig (0  –7 éves korig) értelmezzük. hogy a kisgyerekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet a társszakmák széles körében közvetítsük. A projekt céljaival és feladataival összhangban (l. . bővebben alább. azok kölcsönhatását. – Szakmák és szakmaközi együttműködés – Koragyermekkori fejlődés a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek perspektívájából. Ezáltal célunk az is. hogy a hazai szakemberek számára magyar nyelven. Interjúkötetünkben különböző szakmák képviselői szólalnak meg. a Biztos Kezdet Kötetek sorozat első darabja. amely egyaránt szem előtt tartja a koragyermekkori fejlődést meghatározó biológiai. 1 A koragyermekkort a projekt megvalósítási céljait követve szűkebben az óvodakötelesség időszakáig (0–5 éves korig). A Gyerekesély projekt keretében készülő kötetek terve Elméleti alapozás (2011 elején együtt jelent meg): – A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei – Jelen kötet. l. közérthető formában tegye elérhetővé a koragyermekkor1 kulcskérdéseiről szóló kurrens nemzetközi és hazai szakirodalom. valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek fejlődésének kérdését is.

illetve a szakmaközi gondolkodás egyaránt megjelenik. teljesítőképességét. harmonikus és teljes gyerekkort élhessenek meg. A koragyermekkor időszaka. magyar nyelvű szakirodalmat. nézőpontjai iránt. illetve modern felkészítő szakirodalom a felsőoktatásban és különböző továbbképzéseken résztvevő. hogy szükség lenne egy népszerű. magyarázzuk. azonos érdeklődésű hallgatók számára. az összefüggéseket kiemelő. korai fejlesztő. arra kértük – és a szerkesztés folyamán közösen is dolgoztunk ezen –. hogy gyermekeink egészséges. hogy számos. óvodapedagógus. ezek gyakran kifejezetten pszichológusoknak szólnak. a szakkönyvek zöme pedig – a fókuszálástól függően – egy-egy témát vagy túl bőven. hogy köteteink elérjék mindazokat a szakembereket és szakmára készülőket (szülész. dilemmái. Számos szakma dolgozik együtt azon. hogy a kötet egyben gyakran használható szakirodalom. fejlesztő pedagógus. fejlődéspszichológus. amelyet szívesen forgatnának a társszakmák leendő és gyakorló hazai szakemberei. akik egy-egy téma szakértői. A felhasznált nemzetközi és hazai szakirodalom mellé minden témában összegyűjtöttük a releváns. stb. olvasmányos formában jelenjen meg. A legtöbb elérhető tankönyv a koragyermekkor időszakát „csak” mint egy életszakaszt tárgyalja. táblázatokat. vagy ha nem.21 Kinek szól az első két kötet? Köteteink szólnak mindazoknak. Magyarországon megtalálható. hogy a szakszövegeket jellemző terminusokat azonnal fordítsuk. családsegítő/gyermekjóléti szakember. családszociológus. interdiszciplináris szemléletű kötetsorozatra. keresett. összetartó erejét. . amely a továbbolvasáshoz és –gondoláshoz adhat támpontokat. a helyi és tágabb társadalmi közösség életét.). akkor sok esetben már korszerűnek aligha nevezhető ismereteket tartalmaznak. gyermek. Célunk tehát az. fotókat. további életpályájukat. az első életévek mélyen meghatározzák a gyermekek sorsát. illusztráló. gyógypedagógus. Bár számos. tankönyv és folyóiratcikk érhető ma már el. akik elméletben vagy közvetlenül a gyakorlatban foglalkoznak kisgyerekekkel és családokkal.és családjogi szakértő. amelyben az elmélet és a gyakorlati következtetések. elméleti-módszertani támpont lehessen a kisgyermekekkel foglalkozó gyakorló szakemberek számára. akik érdeklődnek a gyerekfejlődés kérdései. védőnő.2 Elgondolásunk volt az is. gyermekpszichiáter. A kötetek születése A Biztos Kezdet program indításakor munkacsoportunk számára megfogalmazódott az az igény. vagy éppen az érdekességeket bemutató szemléltető elemet (ábrákat. kifejezetten a koragyermekkori fejlődéssel foglalkozó. a gyerekfejlődés különböző területeit taglaló magyar szakkönyv. hogy az átadni kívánt tudás közérthető. gyerekorvos. Ennek érdekében szerzőinket. keretes szövegeket) használjunk. Bár különböző folyóiratokban meg 2 Törekedtünk arra. bölcsődei gondozó. Ugyanakkor kevés az olyan irodalom. vagy túl szűken tárgyal.

és lehetőleg minél több horizontális témát (l. valamint ma megfogalmazott válaszait. és a világháló jóvoltából a nemzetközi szakirodalmak teljes tárháza hozzáférhető már. hogy közvetíthesse a Biztos Kezdet program „hitvallását” a korai fejlődésről és intervenciós3 lehetőségekről. a többkörös szerkesztői munka. valamint a ma már rendkívül széles körben (világháló. Az első két kötet felépítésének kidolgozása után felkerestünk olyan hazai szakembereket. a gyakorló szakemberek többségének sem ideje. a keretek újragondolásához. amelyeket hozzáértő szakemberek. Szakmai üzenetek – horizontális témák A kötetek nem titkolt szándéka az is. motivációja a konkrét célok megvalósítására. hogy e csatornák révén informálódjék. összefoglaló szakirodalom megjelentetését. Mivel arra törekedtünk. hogy az elméleti alapozó kötetek is gyakorlatorientáltak legyenek. A program oldaláról megfogalmazott konkrét célkitűzések (mondhatni „megrendelés”) mellett természetes volt a szerzői autonómia tiszteletben tartása. íve és kidolgozottsága teljesen egyedi (és egyben hiánypótló) a magyarul elérhető. 3 Az intervencióról. hogy számos fejezet tematikája. (Gyakran az idegen nyelven való olvasás tapasztalata hiányzik. megkerülhetetlen felelőssége a társszakmáknak.22 jelent cikkekből számos (rész)információt gyűjthetünk össze. Számunkra a terminus ös�szefoglalja mindazokat a tevékenységeket. a szerzők munkáját részletes instrukciókkal. döntéshozók és . hogy figyelmünket egy-egy témára összpontosítottuk – számos alapvető vagy éppen túl speciális összefüggésre nem állt módunkban kitérni. Terjedelmi korlátok miatt – továbbá amiatt. sem módja nincs arra. amely kellő hangsúllyal és egyben kiegyensúlyozottan tárgyalja a koragyermekkor fontos kérdéseit. akik a témák szakértői. valamint a szakmai és olvasói lektorálás révén azt reméljük. A szerzők együttműködése. beavatkozásról széles értelemben gondolkodunk. Nem szabad elfelejtenünk azt sem. magyar nyelven elérhető. a fejezetek végén található ajánlott irodalom ezeknek az igényeknek a kielégítésére szolgálhat. továbbá. révén) megosztható gyakorlati tapasztalatok nyomán e kötetek tartalma is vélhetően 5-10 évig tartható „naprakésznek”. hogy a tudományos ismeretek. konzultációkkal segítettük. hogy a tanulmányokkal nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szakmák képviselői között. konferenciák. hogy a kötetek valóban hasznos információkkal járulnak hozzá a mindennapi gyakorlati munka elméleti-módszertani megalapozásához. alább) érintsenek.) Fontosnak tartottuk tehát egy olyan. eddig kiadott szakirodalmak között. szakmai műhelyek stb. A témák időről-időre történő újragondolása. újraértelmezésük az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. folyamatos kapcsolattartással. A kötetek megszületése után örömmel állíthatjuk. Egy személyes szakmai találkozó alkalmával ismertettük a Biztos Kezdet program és ezzel párhuzamosan a tervezett kötetek határozott célkitűzéseit.

A fejlődésre ható tényezők a környezet számos szintjén értelmezendők. keretes szöveg) a különböző indíttatású szerzők (akadémiai kutatók. amikor egy súlyosabb problémát kezelünk. illetve értelmezhetjük reálisan. horizontális témák (l. gyakorlati munszülők tesznek a gyermekek fejlődése érdekében. a pedagógiai. hanem a hatások interakcióinak kronológiai változása miatt is. a pszichológiai. Hazai eredmények és viszonyok a nemzetközi környezet tükrében: A Magyarországon zajló társadalmi eseményeket és hazai szakmai eredményeinket (tudományosakat és gyakorlataikat egyaránt) a nemzetközi kutatások és gyakorlat. ha javasoljuk egy szülőnek a bölcsőde igénybe vételét. ezért mindenképp felelősséggel kell tájékozódnunk és tanulnunk más forrásokból is. és a tanulmányok egyedi témájának ismertetése közben – természetesen. és az is. Fontos célkitűzésnek tartjuk. vagy minden családhoz kimegy a védőnő. hogy a koragyermekkor kérdéseivel. ha a téma hordereje engedte – vezessék a szerzők gondolatait. . Ökológiai és az összetett kölcsönhatásokat vizsgáló szemlélet: Az emberi és így a koragyermekkori fejlődés nem írható le egyértelmű ok-okozati kapcsolatokkal. a szociális. a kulturális antropológiai és a néprajzi szempontok bevonását is. a hosszú szerkesztési folyamat eredményes együttműködést és együttgondolkodást indított el a témákban. amikor minden gyerek megkapja a védőoltást. a mentálhigiénés. a társadalmi és a közgazdasági. Egy új szemlélet megszilárdításához ugyanakkor elkerülhetetlen.23 Törekedtünk arra. kulturális és politikai szintekig. Minden szinten érvényesülhetnek kockázati tényezők és védőmechanizmusok. Emellett az időtényező nemcsak a spontán fejlődés szempontjából lényeges. gyakorlati szakemberek) tollából született cikkeken egyaránt átíveljenek. általános problémáival és kihívásaival. szolgáltatás: pl. A beavatkozás lehet prevenció (megelőzés). de beavatkozás az is. hogy gondolkodásunkban. és ezt megfelelően kommunikáljuk is. de úgy érezzük. valamint egyedi személyes eseteivel kapcsolatban csak tudományok és szakmák közötti együttgondolkodással és együttműködéssel léphetünk előrébb. ezek bonyolult kölcsönkapcsolatai vezetnek egy adott fejlődési eredményhez. E gondolkodásba és egy-egy téma vagy probléma megközelítésénél elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi. kezdve az individuálistól a család szűkebb és tágabb környezetén keresztül egészen a társadalmi. hogy tisztában legyünk a hazai viszonyokkal és lehetőségekkel. de még a történelmi. hogy ezek az üzenetek. Nem volt könnyű minden szempont beépítése az írásokba. egyetemi oktatók. valamint a kultúrák közötti különbségek tükrében értékelhetjük. Gondolkodjunk együtt és tegyünk az egészséges és teljes koragyermekkorért! A Biztos Kezdet program alapelvei a szakmaközi együttműködésről Interdiszciplináris megközelítés: Mélységesen hiszünk abban.

amelyek a közgondolkodásban (sőt. Emellett felelősséggel tartozunk azért is.24 kánkban a fejlődést meghatározó biológiai. Társadalmi és szakmai értelemben egyaránt felelősséggel tartozunk azért. hiedelmek tisztázása: Szakmailag felelősséggel tartozunk azért. értsük a fejlődés különböző területeire. Ma is létező téves nézetek. erősségekre és erőforrásokra is hasonló arányban kerüljön hangsúly. amelyek a gyermekek és családjuk hosszú távú esélyeit más társadalmi csoportokhoz képest nagyon lerontják. valamint a közgondolkodás formá- . Kronológiai szempont: A tudományos és laikus gondolkodás következtetései. illetve a kockázatok és nehézségek mellett a védőfaktorokra. ha e történetiséget az egészségügyi. hogy eloszlassunk olyan téves nézeteket. Szegénység. kiszolgáltatott (pl. hogy e környezeti hátrányokkal tisztában legyünk. pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt figyelmet kapjanak. tágabb társadalmi környezet rejthet magában olyan szociális és kulturális nehézségeket. valamint a szakmai gyakorlat elismert. a gyermekgondozással és a neveléssel kapcsolatban. jó gyakorlatok minőségéről. vagy újratermelődnek a koragyermekkori fejlődéssel. kisebbségi. olykor még szakmai körökben is) makacsul tartják magukat. hogy tisztában legyünk a nagy fordulópontokkal. szemléleti ugrásokkal. hiedelmeket. és később sok mindent másképp fogunk gondolni. elfogadott módszerei rohamosan változtak az utóbbi ötven évben. és másképpen gondolkodunk napjainkban. az emberi viselkedésre és a közösségi döntésekre gyakorolt hatásukat. mert csak ilyen formán támogathatjuk a legteljesebben a gyermekek és családjuk megküzdő és ellenálló képességét. hogy sok mindent nem tudunk még. Sosem szabad elfelejtenünk. E tudás birtokában mondhatunk véleményt a mai tudományos eredmények és az ún. az etnikai hovatartozás Kockázatok Védőfaktorok hogyan árnyal(hat)ja az „egyetemesnek” vélt (legtöbbször azonban a többGének ségi társadalomban. témáról sokszor másképpen gondolkodtak az elmúlt évtizedekben. formális támogatások és információátadás révén. Egy-egy területről. roma) helyzet: A fejlődésre ható. középosztálybeli gyermekeken és családokon vizsgált) összefüggéseket. hátrányos helyzet. Szakmailag csak akkor gondolkodunk felelősen. szociális és pedagógiai szakterületeken is érvényesítjük. Feladatunk a segítségnyújtás egyéni megerősítés. a szülőséggel. mint most. hogy egyTársadalom egy témáról való gondolkodás esetében felismerjük: a kulturális és társadalmi helyzet. A „sikeres” gyermekneveléshez és a hatékony beavatkozások tervezéséhez. Ebben az értelemben elkerülhetetlen.

és szociálpolitikai törekvésekben elérendő célok is. és meg kell mutatnunk. illetve intézmények számára. hogy a fejlődés folyamatáról és kérdésköreiről csak úgy gondolkodhatunk. rendszerezett gondolkodás érdekében persze „művileg” feldaraboljuk e folyamatokat biológiai. társadalmi vetületekre. valamint a szisztematikus. Akármilyen is a szülő élethelyzete. továbbgondolva akár az egészség-. Ennek közvetítése bizonyos esetekben a szakember feladata. tudása. megfogalmazhatók az intervenciós törekvések reális lehetőségei és minőségi követelményei. hogy a szülő  -  g yermek  -  szakember hármasban a szakember mindig érezze és tudatosítsa a szerepek határait és felelősségét. részletesen Danis és Kalmár tanulmányában). tartalma Első kötetünk felépítését Bronfenbrenner humánökológia modellje inspirálta (l. sokszereplős. Meg kell erősítenünk önbizalmát. támogasson. mint a szülő vagy az elsődleges gondozó. lélektani. néhány kezdeményezés alakulóban van. Nagyon fontos. megmutatni más lehetőségeket is a szülők. és számíthatunk rá. Ös�szehasonlítva a nemzetközi eredményekkel. ha széles perspektívából tekintünk a fejlődésre. erőtereket. A témára összpontosítás. elsődlegesen ő a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. de felelősséggel is tartozik azért. Ez legtöbb esetben kérésre adott kompetens válaszokat vagy követést jelent. hogy valójában sokszínű és a maga egyediségében megfoghatatlan folyamattal van dolgunk: a megismételhe- . bonyolult kölcsönhatásai megvalósulnak. A szakember szerepe: A szakember feladata. és körvonalazzuk azokat a tereket. oktatás. szokásrendszere. hogy vannak lehetőségei. felajánlani a segítséget. felelősségük: A kisgyermek mellett senki sem lehet olyan fontos pozícióban. információkat kell szolgáltatnunk számára. szükség esetén viszont kötelessége jelezni egy problémát. amelyekben a fejlődés dinamikus. hogy felismerjen és segítsen: elfogadjon.25 lásához elengedhetetlen az ezen kérdésekkel kapcsolatos korszerű tudás átadása nemcsak szakembereknek. Az első két kötet szerkezete. lehetőségeik. személyisége. tudatában kell lennünk a hazai szolgáltatások terén meghatározható hiányosságoknak és lehetőségeknek. hogy sok jó gyakorlat csak a közeli jövőben éri el hazánkat. hanem a laikusoknak is. A szülők egyedülálló szerepe. Magyarországon sok minden megbízhatóan működik már. Úgy véljük. hogy gyermeke fejlődését hatékonyan támogassa. megerősítsen. de mindenképpen észben kell tartanunk. A prevenció és a korai intervenció reális lehetőségei Magyarországon: Ismerve a tudományos tényeket és a nemzetközi gyakorlatokat.

bevezető tanulmány indítja (l. célok kifejezése. Danis. az első kötetben) biztonsága. a szülő–gyerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítjuk figyelmünket (l. – formálódó szociális készségeik (l. l. Nguyen. de reális énképük (l. ha a gyermek legalapvetőbb szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság) nem szenvednek csorbát. Szilvási). emlékezés. problémamegoldás. konfliktusok megoldása). Hédervári-Heller és Németh) abban. l. Gallai és Vetier) és érzelmi (l. Ferenczi. valamint Bass és Darvas fejezeteit). – erős. Danis és Kalmár) bevezető tanulmányok után először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. Korunk kihívásairól. Lukács és Kas) hatékony alkalmazása (szükségletek. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a várandósságra. hozzászokik környezetéhez és kölcsönhatásba lép vele. valamint a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló (l. Tóth. A kötet harmadik nagy témaköre az exo. Úgy véljük. Király) csakis akkor teljesedhetnek ki intézményes környezetben. a koragyermekkori szakmák lehetőségeiről. hogy a legkorábbi alkalmazkodás után (amikor is az újszülött. illetve. akarat. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. a társadalmi és kulturális tényezőket. márpedig ez csak a maga egészében. Egyed. Második kötetünket a koragyermekkor jelentőségét bemutató és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket összefoglaló. Kende) kialakulása. A gyermeki játék és mese (l. ha az érzelmi-társas készsé- . A koragyermekkor egyértelműen befektetés a jövőbe. Ezek közé tartoznak: – a gyermekek fizikai (l. és a Gyerekesély projektről (l. Varga. hogy később a gyerekek képességeiktől függetlenül megtalálják helyüket az iskolában és az életben.26 tetlen emberi fejlődésről próbálunk általános következtetéseket levonni. Páli) során már kezdetektől formálódó verbális (későbbi írás-olvasás) készségek és a komplex kognitív képességek (figyelem. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Lakatos). valamint Kalmár fejezeteit). valamint egészsége. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. tanulás. – nyelvi-kommunikációs készségeik (l. Tóth. tanulás. illetve a csecsemő adaptálódik a külvilághoz. majd a felnőttkori produktivitás és jóllét megalapozásának is tekinthetjük. Az egészséges koragyermekkori fejlődést a későbbi intézményes oktatás során folytatódó fejlődés.és makrorendszereket tárgyalja. amelyek mind szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat (l. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). pozitív. Herczog. gondolkodás. l. problémák. Szabó) társas környezetben történő előhívása és gyakorlása (ezen belül az érzelmek és a viselkedés értése és szabályozása. Lakatos. számos tényező játszik szerepet. azaz holisztikusan értelmezhető. Farkas és Oates) ezután térünk rá a fejlődés legfontosabb területeinek tárgyalására. Andrek és Herczog.

gyermekvédelmi szakértő. amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a strukturált tevékenységekben és a tanulás különböző formáiban való aktív és örömteli részvételt. lehetséges válaszairól és a gyakorlatra vonatkoztatott következtetéseiről szeretnének átfogó képet nyújtani. és sok sikert kívánunk munkájukhoz! A szerkesztők: Danis Ildikó – fejlődéspszichológus. Köteteink tehát az iskolába lépés előtti életidőszak jelentőségéről. kutató Farkas Mária – klinikai gyermek szakpszichológus Herczog Mária – családszociológus. kutató Szilvási Léna – szociális munkás. Jó olvasást. valamint a viselkedésszabályozás olyan szintet ér el. közgazdász . a fejlődés elméleti kérdéseiről.27 gek.

fejezet NÉZŐPONTOK. fejlesztési célok A Biztos kezdet Gyerekházak módszertani támogatása Hatásvizsgálat A program fenntarthatósága . ELMÉLETEK.és Szociálpolitikai Intézet. BEVEZETÉS: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT HATÁRÁN 1. GYAKORLATOK – A MAGYAR BIZTOS KEZDET PROGR AM ELŐZMÉNYEI ÉS MEGVALÓSULÁSA Szilvási Léna Nemzeti Család. Biztos Kezdet program MIÉRT VAN SZÜKSÉG A HAZAI KISGYERMEKELLÁTÁS RENDSZERÉNEK ÚJRAGONDOLÁSÁRA? MAGYAR TÖREKVÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉRE NÉZŐPONTOK A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSRŐL A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGRAM A gyermekfejlődés nézőpontja Kulturális nézőpont Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont Gyermekjogi nézőpont ZÁRSZÓ – MILYEN JÖVŐT KÉPZELÜNK EL? Stratégiai tervezés Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségekre Biztos Kezdet programok.28 I.

amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt támogatást. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős forrásokat biztosít a társadalom megújítását célzó programok számára.29 Egyre szélesebb körben ismerik el a koragyermekkori programok jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. A Biztos Kezdet program a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudás felhasználásával és a hazai intézményrendszert kiegészítő szolgáltatásaival valódi lehetőséget biztosít a gyerekeket és családokat szolgáló intézményrendszer. Magyarországon többszázezer gyerek él szegénységben. illetve a gyerekekről és a társadalomról való gondolkodás megújítására. Ilyen a Biztos Kezdet program is. hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit. hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. . mint későbbi életkorban. Sokan közülük tartósan a peremre szorultak. emberhez méltatlan körülmények között. A Biztos Kezdet program célja. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudásunk és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják: a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba. Kutatások sora bizonyítja.

2001. de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. Az okok sokfélék. Darvas és Tausz. 1999. Éppen ezért a társadalompolitikai beavatkozások célja az is. 2001). James Heckman (2006a) Az utóbbi évtizedekben a koragyermekkori fejlődés és a kisgyermekkori ellátás különféle formái a figyelem középpontjába kerültek (Herczog. 2006. A gyerekek fejlődéséről való tudásunk óriási mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben. hogy a kisgyermekek fejlődését ösztönözzék (Leseman. Duncan és Brooks-Gunn. 2009.30 BEVEZETŐ Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk. A nők fokozottabb munkaerő-piaci részvétele a világ fejlett országaiban egyértelmű igény. hogy a fejlődés a fogamzás pillanatától kezdődik. Tudjuk. 2008). Tudjuk ma már azt is. ahhoz. amelyről elmondhatnánk. 2006). a társadalmat kutató és a hatékony társadalompolitikai beavatkozásokat tervező szakember és szervezet foglalkozik a kérdéssel. amikor a társadalmi kirekesztés folyamata a legkönnyebben megfordítható (Bynner. A szegénységben élő gyerekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. a szolgáltatások formáinak. Committee on the Rights of the Child. elérhetőségének újragondolását. szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti (Brooks-Gunn és mtsai. Számos. jó körülmények biztosításával könnyen fordítható kedvezőbb irányba. 2007). Kutatások sora bizonyítja. Az ilyen beavatkozások erőforrás-igénye- . hangsúlyozva. hogy minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. hogy csak a jó minőségű szolgáltatások képesek arra. A kisgyermekkor az az időszak. A koragyermekkori fejlődés a leggyorsabb. hogy az egyes kormányok biztosítsák veleszületett képességeik és készségeik kibontakoztatásához a szükséges feltételeket (OECD. hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a nélkülözésben élő gyerekek számára. Ezt a törekvést szorgalmazzák a gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. Ugyanakkor ez az időszak az. hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő. egyben a legsérülékenyebb is. 2009. hogy a nélkülözésben. 1997). 2004. amikor a fejlődés a legkönnyebben változtatható. mint a későbbi életkorokban. és ötéves korig intenzitása sokkal nagyobb. ami szükségessé teszi a kisgyermekkori ellátások rendszerének. Belsky és mtsai.

egyszóval biztonságra van szükségük a túléléshez. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt rövidítése. Hatásuk nem azonnal. A gyerekek kiszolgáltatottak: felnőttek védelmére. Heckman és mtsai. gondoskodására. És tudjuk azt is. Danis és Kalmár. a jelen kötetben). a szülők szereA gyerekek felnevelése az egész közösség felelőssége. Az egyes kormányok feladata és kötelessége olyan társadalompolitikai környezet kialakítása. 2010). Számos gyerek számára azonban nem biztosítják ezeket a jogokat. A projekt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretein belül valósult meg konzorciumi együttműködésben az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodával. hogy a társadalomban tevékeny szerepet tölthessenek be. mind a fejlődő társadalmakban a gyerekek fejlődését számtalan kockázat fenyegeti. 2 A Gyerekesély projekt a TÁMOP 5. a modern társadalomban a társadalom intézményei – hatnak a gyerek fejlődésére. hanem évekkel később. a gyerekek iskolai előmenetele során. generáción átívelő. Danis és Kalmár írásában. az egészséges fejlődéshez. a modell részletes kifejtését l. 1994. több évtizedes távlatokban gondolkozzanak.és Szociálpolitikai Intézet) biztosította. 1979. 1 A család. hogy ezek az erőforrások hosszú távon térülnek meg (Belfield és mtsai. de ennél még erősebben felnőtt korban érvényesülnek. hogy a társadalompolitikai beavatkozásokat tervezők hosszú távon. A fejlődés humánökológiai megközelítésén alapulnak azok a társadalompolitikai beavatkozások és programok – így a hazai Biztos Kezdet program is –.1. . amely képes a kockázatok kialakulását megelőzni.2. A gyerekek jogát mindehhez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989) deklarálja. hangsúlyozván: a gyerekek jóllétéért családon kívüli személyek és szervezetek is felelősek egy olyan társadalomban. vagy a kialakult kockázatok hatását ellensúlyozni (a kockázatok és védőtényezők részletesebb ismertetését l.31 sek. Bronfenbrenner és Ceci. szeretetére. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. Erre a közmondásra utal Hilary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter asszony könyve (It Takes a Village: And Other Lessons Children Teach Us). Kötetünk a magyarországi Biztos Kezdet program országos kiterjesztését megvalósító Gyerekesély projekt2 keretében készült. A Biztos Kezdet program szakmai módszertani támogatását a projekt ideje alatt az SZMI (jelenleg Nemzeti Család. de ugyanilyen fontos. szolgáltatások és ellátások tervezése során szükség van arra.  pe meghatározó a gyerekek fejlődésében. amelyben elképzeléseit fogalmazza meg az amerikai gyerekek jövőjéről. Mind a fejlett. a jelen kötetben). az örömteli gyermekkorhoz és ahhoz. 2006. amelyek célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. amely a gyerekek szükségleteinek kielégítését kívánja szolgálni. ahogy a tágabb környezet – a hagyományosabb közösségben a lakóközösség. A hazai Biztos Kezdet program esély 1 Egy afrikai közmondás szerint „It takes a village to raise a child” (Egy egész falu felelőssége a gyerek felnevelése). de az energiát a fejlődéshez a környezet biztosítja – ez a mottója Urie Bronfenbrenner humánökológiai modell jének amely gyermek fejlődését a fejlődésre közvetlenül ható személyes kapcsolatok és a tágabb környezeti hatások kölcsönhatásában írja le (Bronfenbrenner. Ezért a hatékony koragyermekkori programok.

hogy bemutassa azt a társadalompolitikai környezetet. Ferge. illetve egészséges fejlődésükre nézve. A leszakadó rétegen belül is azonosítható egy „legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott. azon gyerekek számára. (V. 2008. 2004). Az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka jár óvodába (Havas. Ezekben a családokban a gyerekek száma is magasabb (Darvas és Tausz. (XI. Szívós és Tóth. képzetlenül lép a munkaerőpiacra.” (Havas. amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. 2003. A társadalmi egyenlőtlenségek mélyebb elemzései ugyanakkor egyértelműen alátámasztják. . az iskolázatlanság kedvezőtlen lakáskörülményekkel is együtt jár. Elsődleges célja a „lehető legjobb esély biztosítása a készségek és képességek kibontakozásához. hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát. amely nem képes nyolc osztálynál (vagy a régi típusú kétéves szakiskolánál) magasabb iskolai végzettséget szerezni (Kertesi és Varga. és már az első években olyan hátrányokhoz vezetnek. a munkaerőpiacról való kiszorulása (Ferge és mtsai.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. szóló 47/2007. akik a legnagyobb szegénységben élnek. A gyerekek egytizede él olyan lakáskörülmények között (nedves. 2007–2032. hogy a társadalmi hátrányok halmozódása a gyerekek jól körülírható körének helyzetét különösen súlyosan érinti.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. 20.) A szegénység. egészségtelen. Ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. s ennél fogva esélye sincs arra. 2005). 3 1195/2009.) Kormányhatározat módosításáról. 2008). A bevezető tanulmány célja. nehezen kifűthető. 29. amelyek komoly kockázatot jelentenek az egészségükre.) szóló 1092/2007. túlzsúfolt. hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági folyamatok következtében tartóssá vált a magyar társadalom egy közel húszszázaléknyi csoportjának leszakadása.” 3 A kötetben hazai szerzők foglalják ös�sze a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó tudományos ismereteket. Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kisgyermekellátás rendszere fejlett. amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté. A mai magyar társadalomban tizenöt éve minden születési évjáratból folyamatosan újratermelődik 20 százaléknyi tömeg. hogy rendszeres munkát találjon magának. 9. a lehető legkorábbi életkorban. 31. 2010. a társadalom perifériáján tengődő. nagy eséllyel arra. nem biztonságos környezetben). 2004). o. o. […] mélyszegénységben élő tömeg.32 egyenlőségi program. (XI. […] Ezek az életviszonyok a születés (fogamzás) pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára. 121. amely meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program célját és jellegét 2010-ben.

a 18 éven felüli népesség rendkívül alacsony iskolázottsági szintje és a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta (Havas. az alföldi tanyavilág egy részén. A gyermekszegénység szempontjából elsősorban érintett településekre az 1.) „A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik. Nagyjából száz olyan település van az országban.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. ahol a gyermekszegénység mértéke is kiugróan magas. 127. 2008).1. illetve az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a községeket sújtja. valamint a nagyvárosok szlamosodó zárványaiban is. 2008. az intézmények és a kereskedelmi ellátó helyek révén biztosított „települési komfort”-fokozat jelentősen elmarad az országos átlagtól. és további kétszáz. – A leszakadó kistérségeket egyszerre jellemzi a rendkívül fiatal korösszetételű gettóés gettósodó települések magas aránya. o. depressziós térségeiben található.  amelyeket a krónikus munkanélküliség. amelyek gazdasági fejlődése az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad: itt a szegénység mértéke lényegesen nagyobb. az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben4 vannak azok a települések. amely már végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált. keretes szövegben ismertetett jegyek jellemzők. – A legmagasabb szegénységi kockázatú települések – egyre erőteljesebb lakóhelyi szegregációt jelezve – „fiatalos” korszerkezetűek (Bihari és Kovács. amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé. 1.” (Havas.17. – Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között: a kisebb települések fokozottan veszélyeztetettek. A gettó. 2006).33 Az utóbbi húsz év társadalmi-gazdasági átalakulásai felerősítették a területi egyenlőtlenségeket. Hasonló koncentrálódási folyamatoknak lehetünk tanúi a nagyobb települések külterületein.” (Havas. – „Az  óvoda.1. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya jellemez. – E településeken a lakások. – E településeken a roma lakosság bő négyszeres mértékben felülreprezentált. 2008.) Statisztikai adatok bizonyítják a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők halmozódását. o. Az ország településszerkezetének jellemzői a gyermekszegénység szempontjából – A települések csaknem 20%-a (613 település) tekinthető a gyermekszegénység szempontjából magas szegénységi kockázatúnak (Darvas és Tausz. valamint ennek különös koncentrálódását a társadalom legszegényebb réte 4 311/2007 (XI. Ezekben a régiókban. 2007). 123. .és gettósodó települések túlnyomó többsége az ország észak-keleti és délnyugati leszakadó. Vannak az országban régiók és települések.

17. Az ország 174 statisztikai kistérségből áll. Edelényi Abaúj Hegyközi Encsi SárosSzikszói pataki Bodrogközi Vásárosnaményi Ózdi Szerencsi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Bátonyterenyei Csengeri Mezőcsáti Nyírbátori Hevesi Tiszafüredi Berettyóújfalui Sarkadi Lengyeltóti Tamási Kisteleki Csurgói Kadarkúti Sásdi Jánoshalmai Bácsalmási Mezőkovácsházai Barcsi Szigetvári Sellyei 1. Az uniós forrásból finanszírozott Biztos Kezdet programok jelentős része is ezekben a kistérségekben valósul meg. kialakult és nemzetközi ös�szehasonlításban széleskörűen kiépített egészségügyi.hu) Magyarország a világ fejlett országai közé tartozik.34 geiben és térségeiben. Ezek az intézmények azok a potenciális védőfaktorok. Egészségügy Az egészségügy elsősorban a védőnői hálózaton és a háziorvosi.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról. akik az ellátásnak ezekhez a formáihoz csak korlátozottan férnek hozzá.). a hátrányos helyzetű térségekben 5 A 33 leghátrányosabb kistérség meghatározása egy 30 KSH-mutató alapján számított index alapján történt. illetve a kialakult kockázatok kezelését. ábra) egymillió ember él. ábra Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja. 2. Bár minden településen többé-kevésbé elérhető szolgáltatást jelentenek. hogy legyen a segítség” (Bajnai 2009. bölcsődei. amelyek lehetővé tehetnék a gyerekek fejlődését kockáztató tényezők kialakulásának megelőzését. . házi-gyermekorvosi ellátáson keresztül kapcsolódik a gyerekek életéhez. éppen a leginkább nélkülöző gyerekek azok. o.1. A 33 leghátrányo5 Ezeknek a kistérségeknek sabb helyzetű kistérségében (l.nfu.  a fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv fontos prioritása. „Ahol nagy a szükség. óvodai hálózattal rendelkezik.1. ott közel kell. 1. www. (311/2007 (XI. Mégis.

szociális gondozás) (Babusik. (Havasi. Mindez az egészségügyi ellátás elégtelenségére hívja fel a figyelmet. A rendelkezésre álló egészségügyi alapellátásról szóló adatokból kiolvashatók bizonyos területi. Az alacsonyabb népességszámú településeken összevont körzeti ellátás van. ahol a gazdasági elmaradottságból adódóan az életkörülmények rosszabbak. települési egyenlőtlenségek. esetenként pedig a létszámhiány is. az 1000 és 1999 fő közötti települések esetében is ez az arány csak 78. Magyarország településeinek csupán 12-15 százalékban működik a kisgyermekek napközbeni ellátásának valamilyen formája. Az összes intézmény csaknem egyharmada Budapesten található. illetve több feladatot lát el egyszerre (gyermekjólét. A szegénységben élő gyerekes családok 55 százaléka nem tud lakóhelyén a bölcsődei ellátáshoz hozzájutni. 2005) A kétezer fő alatti települések 3 százaléka rendelkezik házi gyermekorvosi praxissal. ami szintén a szülők (az anya) iskolai végzettségével függ össze (Páll. a hátrányosabb helyzetű. ami gyakorlatilag azt jelenti. szegregált. a koraszülések száma és alacsony a születési súly. A hazai koraszülési arány másfélszerese az európai átlagnak.8 százalékos. 2007) . illetve aprófalvas területeken kevesebb védőnő nagyobb terheléssel látja el a feladatát. községekben csupán elvétve biztosított a hozzáférés. hogy a gyermekorvos és a védőnő elérhetősége a hét egy vagy két napjára korlátozódik. családsegítés. 2007) Bölcsőde A szegény. hátrányos helyzetű családban élő gyerekek számára a bölcsőde és az óvoda lehetőséget teremt arra. hogy rendszeresen fejlődésüket támogató környezetben legyenek. ott a gyermekorvosi alapellátáshoz történő hozzáférés is korlátozott. 2003). Míg az ötezres lélekszám feletti településeknél a védőnői ellátás már 100 százalékos. „Azokban a kistérségekben. következésképp az egészségben töltött életévek száma alacsonyabb. 2004). Jelenleg elsősorban a (nagyobb) városokban működnek bölcsődék.” (Kádár és mtsai. (Pataki és Somorjai.2 százalékos. 2007) Nemzetközi viszonylatban magas színvonalon kiépített védőnői hálózattal rendelkezünk. az ezer fő alatti településeken 37. A bölcsődei ellátás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent. A védőnői körzetek kialakítása nem követi az igényeket.35 a hozzáférés egyre inkább nehezedik. (Pataki és Somorjai. európai összehasonlításban mégis magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. a kétezer és ötezer közöttieknek 31 százaléka és az ötezer és tízezer közötti lélekszámú településeknek is csak alig 90 százaléka.

Pik. Az óvodáztatás további problémája az. Az óvoda azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára kevésbé elérhető. a szülők társadalmi helyzete alapján kialakuló differenciáltság az OECD-országok között nálunk az egyik legmarkánsabb. 2008). Bronfenbrenner és Ceci. hogy az iskolák közötti. a pedagógiai munka. 2001. Az iskolákban magas a különleges odafigyelést. A magas óvodáztatási arány ellenére a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő.36 Óvoda Az óvodai ellátás Magyarországon jól kiépített és magas színvonalú. Az óvodai férőhelyek hiánya elsősorban azokat a településeket sújtja. Kertesi és Kézdi. 2004). Iskola A koragyermekkorban megélt nélkülözés. 2002). akiknek szülei munkanélküliek vagy rokkantnyugdíjasok. szemben az 1970-ben mért 51 százalékkal. A legszegényebb. hogy egyáltalán nem. A PISA-vizsgálatok is bebizonyították. ötéves korban kezdenek óvodába járni. akiknek a szülei dolgoznak. Az iskolai szegregáció az esetek többségében együtt jár a tárgyi feltételek. több erőforrással rendelkező szülők gyerekeiket körzeten kívüli iskolákba íratják be. 1999-ben az óvodáskorú gyerekek 92 százaléka járt óvodába. Így a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei szorulnak ki az óvodából. Az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei összességében lényegesen rövidebb időt töltenek az óvodában. az 5 éves korú gyerekeket és azokat sorolják előre. de az általuk támasztott pedagógiai és oktatásszakmai követelményeknek a közoktatási intézmények többsége képtelen megfelelni (Havas. amelyekre a krónikus munkanélküliség. az iskolarendszerben is súlyos gondokat okoz. hogy hidat építsen a gyerek számára a család világa és az óvoda (majd később iskola) világa között (Réger. akiknek a legnagyobb szüksége volná rá (Havas. vagyis azok. 1994). a pedagógiai szakszolgáltatás lényegesen alacsonyabb színvonalával (Kertesi és Kézdi. A gyermekintézmények. a tartós mélyszegénység és a cigány népesség magas aránya is jellemző (Havas. 2005). Az óvoda feladata. hogy a mélyszegénységben élő családok bizalmatlanok a közintézményekkel. mélyszegénységben élő családok közötti bizalomra épülő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesztésének. mint az iskolázott szülők gyermekei. és így az óvodával szemben is (Havas. legiskolázatlanabb népesség területi koncentrációja „megágyaz” az iskolai szegregációnak. sajátos nevelést igénylő gyerekek száma. A jelenlegi hazai iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi háttérből adódó hátrányokat. 2004. amit a szabad iskolaválasztás lehetősége csak tovább erősít: az iskolázottabb. vagy csak későn. hogy a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer ezt nem képes kellő mértékben ellensúlyozni. 2004. 2008). valamint az a tény. a szakemberek és a szegénységben. Ahol nincs elég hely. Erőteljes szegregációs tendenciák alakultak ki az iskolarendszerben. .

 Csökkenjen jelentősen. A jelenlegi intézményrendszer nem képes megvédeni a nélkülözésben élő családok gyerekeit a fejlődést kockáztató társadalmi tényezők káros hatásaitól. A másik társadalompolitikai kezdeményezés az Oktatási és Gyermekesély 1. 2006). korszerűsödjenek. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához. életkilátásai. . 6 H/2284. 3.37 A rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi gazdasági átalakulások összességében hozzájárultak egy jelentős létszámú marginalizálódott csoport kialakulásához.2. valamint Bass és Darvas. a jelenleginek töredékére. hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek. csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) céljai A „Legyen jobb a gyerekeknek”  Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra.6 (Erről részletesebben l. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 1. ahhoz. E  nyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének. teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. Magyar törekvések az esélyegyenlőség megteremtésére Az utóbbi években két átfogó társadalompolitikai kezdeményezés született.2. a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái. A program hatására 2007-ben az Országgyűlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát. és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei. a gyermekes családokat érintő közszolgáltatások és közintézmények terén pedig éppen a szegénységben élő gyerekek rovására történtek kedvezőtlen irányú változások. a jelen kötetben). keretes szöveget. hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032. nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak. Az egyik az MTA kutatócsoportja által kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. amely a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében egy generáción átívelő társadalompolitikai koncepció kidolgozására irányul (Rövid Program. sz. illetve szemlélete. amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez.  A lakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja. az 1. 2. ezek célja a kialakult egyenlőtlenségek kezelése. és hogy a gyermekekkel foglalkozó.

antropológia. Kötetünk bőségesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. a veleszületett képességek kibontakoztatására. Ennek eredménye egy átfogó elemzés a közoktatás jelenlegi helyzetéről és egy javaslatcsomag a kialakult helyzet orvoslására. valamint az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott javaslatcsomag szemléletére. szemléletét meghatározzák. társadalompolitikai következtetéseire. lát. lenyomatot hagy agyában. a gyermekkori esélyekre. 2006). szociológia. az iskolai kudarcok megelőzésére. A gyermekfejlődés nézőpontja A fejlődéssel kapcsolatos tudásra támaszkodó megközelítés a kisgyermekkori fejlődés törvényszerűségeit. a sikeres iskolakezdésre. szociálpolitikai. Több tudományág (biológia. amit a gyermek átél. A koragyermekkori fejlődésre a különböző szakmai megközelítések más és más perspektívából tekintenek. mint olyan időszakra. A következő fejezet azokat az ismereteket és tapasztalatokat foglalja össze. tudatosan felépített gyermekszegénység elleni programokkal számottevően csökkenthető a szegénység kedvezőtlen hatása a gyermekkori fejlődésre. egészségügy. a kisgyermekek sérülékenységét és a felnőttek meghatározó szerepét hangsúlyozza az élet első éveiben. Nézőpontok a koragyermekkori fejlődésről A koragyermekkor iránti tudományos érdeklődés hosszú múltra tekint vissza. ezért ez a bevezető tanulmány csak néhány fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. A program részletes bemutatását tanulmányunk egy későbbi fejezete tartalmazza. az emberi agy „huzalozottságának” alakulásáról egyre több ismerettel rendelkezünk. pszichológia. kutatási eredményeire.38 Kerekasztal tevékenysége volt. és megváltoztatja annak szerkezetét. de agya még csak negyed annyi súlyú. A Biztos Kezdet program messzemenően támaszkodik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokra és alapelvekre. 2008) Mindkét kezdeményezés hangsúlyozott figyelmet fordít a koragyermekkor időszakára. fejlődéselméletek) járult hozzá gyarapodásához (Woodhead. amelyet valaha is használni fog. hall vagy tapint. A hazai Biztos Kezdet program kialakítása során a program tervezői az eltérő megközelítések figyelembevételével alakították ki a program kereteit. Az újszülött agyában szinte az összes agysejt (neuron) jelen van. amelyben átgondolt társadalompolitikai beavatkozással. jog. közgazdaságtan) és az alkalmazott kutatások egész sora (oktatás. A gyermek idegrendszerének fejlődéséről. (Fazekas és mtsai. A növekedés jelentős részét az agysejtek közötti kap- . mint egy felnőtté. Minden tapasztalat. amelyek a hazai Biztos Kezdet program tudásalapját. a felfedező tevékenysége során tanul.

2. Mint már említettük. mind a kognitív fejlődés gyorsabb. hallás) Nyelv Fejlettebb kognitív funkciók ELSŐ ÉV -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 terhesség születés (hónapok) (évek) 1. bővebben Egyed. az agyi struktúrákban végbemenő változások egy jelentős része a környezeti tapasztalatok alapján zajlik. a jelen kötetben). hogy anyjukkal közös tevékenységet végezzenek. míg a magasabb rendű kognitív funkciókért felelős agyi régiók fejlődése az első életév vége és az 5. mint más időszakokban (Pléh. Ez a változás döntő szerepet játszik abban. Nelson. amelyben a gondozó a csecsemő gesztusaira. utánozza őt. . amikor mind az érzelmi. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata nem véletlenszerű és nem is előre beprogramozott. csolatok. A gyerekekkel való kommunikáció mintáját családi. amely rohamosan fejlődik az első életévekben. A beszéd fejlődését meghatározó agyi területek kialakulásának időszaka az első életévben – bőven az óvodás kor előtt –. életév között „csúcsosodik” (l. ahogy gyerekeikkel kommunikálnak. 57. A kisgyermek gondolkodása a szülő  -  gyerek kapcsolatban és az otthon környezetében bontakozik ki. University of Minnesota. o. hangadására válaszol. az 1.2. In: Shonkoff és Phillips (2004): From Neurons to Neibourhoods. (Hart és Risley.7 7 A csecsemő és a gondozó között kialakul egy „dialógus”. hanem a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. a gyerekek fejlődésének (megfigyelhető) értelmi. A csecsemőkor kitüntetetten érzékeny időszak. társadalmi-gazdasági státusza is meghatározza. a szülők iskolázottsága. szinapszisok hálózatának kialakulása teszi ki. illetve fejlődésük legintenzívebb szakasza meghatározott életkorhoz kötődik. A családok jelentősen különböznek abban. visszafordíthatatlanabb. „A csecsemők egyéves korukra – még jóval mielőtt beszélni kezdenének – bámulatos fejlődésre képesek abban. 2002). A különböző pszichológiai funkciókért felelős idegpályák és agyi területek kialakulása. ahogy a csecsemőből önálló kezdeményezésre képes aktív tanuló lesz” (Hubley és Trevarthen. ábrát az emberi agy fejlődéséről. 2003).). 1979. o. 188. kulturális szokások.39 A különböző funkciókért felelős idegsejt-kapcsolatok fejlődésének szekvenciái Érzékelő idegpályák (látás. ábra Az emberi agy fejlődése Forrás: Charles A. megpróbálja megfejteni és egyre jobban meg is érti azokat. érzelmi és társas folyamatai valójában nem választhatóak el egymástól. Bár a funkciók és azok szerkezeti vetületei az elemzés kedvéért különválaszthatók.

1. táblázat)8 elérhetők. hogy a jó színvonalú szolgáltatásokhoz a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek és családjaik is hozzáférjenek. legkönnyebben változtatható külső körülmények hatására. Óriási különbségek vannak abban.40 1. 3. amikor bizonyos idegpályák és agyi régiók kialakulása és az általuk szabályozott viselkedés a legplasztikusabb. az agy struktúrájának kialakulását. a készségek alakulását a veleszületett adottságok és az egyéni tapasztalatok közötti interakció jelentősen befolyásolja. 8 A koragyerekkori fejlődésről alkotott kulcskoncepciókról l. a korszerű gyermeknevelési szemléletet.  A kisgyerekek idegrendszerének fejlődését. Forrás: Heckman. mind a gyermekintézményekben történő gondoskodás minőségét meghatározza. 2. de ezek – mint kulturális erőforrás – messze nem egyenlően hozzáférhetők mindenki számára. 1. amelyek az ismeretek és a gyakorlat különböző formáira és forrásaira támaszkodva. a különböző gyermekintézmények szakemberei mennyiben képesek nevelési gyakorlatuk során hasznosítani és megosztani ezt a tudást. nevelők mennyire ismerik és értik a gyerek fejlődésének törvényszerűségeit. társas.  A felnőttkori „sikerességhez” szükséges képességek. kötetben. hogy azok a társadalompolitikai beavatkozások. 2006b A gyerekek fejlődésének sikerét befolyásoló környezet. részletesen Danis és mtsai összefoglaló tanulmányát a II. legyen az szülő vagy szakember. mind a szülői. lehetővé teszik. hogy a szülők.1. . készségek kialakulása és az ennek feltételét képező jelentős idegpályák és agyi területek kialakulása fejlődési törvényszerűségeket követő és hierarchikusan egymásra épülő folyamatok eredménye.  Bár a fejlődés élethossziglan tartó folyamat. A tapasztalatok is azt mutatják. programok hatékonyak. E kompetenciák fejlődését a gyerekek mindennapos tapasztalatai határozzák meg. az emberi képességek ismert és előre jelezhető szekvenciák során alakulnak az adott képesség fejlődése szempontjából érzékeny időszakban. a szülők különböző csoportjai. és mindez hosszú távon a társadalom fejlődésének egészére is hat.  A nyelvi. 4. érzelmi és értelmi kompetenciák folyamatos kölcsönhatásban fejlődnek. táblázat A koragyermekkorra vonatkozó tudás alapvető elemei 1. Azokban az érzékeny időszakokban. hogy egyes szülők. mennyire képesek a mindennapi gondoskodás gyakorlatát ennek a tudásnak a birtokában fejleszteni. Bár a gyermek fejlődésére vonatkozó ismeretek (l.

41 Társadalomtudományi kutatások egyértelműen alátámasztják. ugyanakkor melegszívű és gondoskodó tud maradni. bővebben Danis és Kalmár. A szülő  -  g yerek kapcsolat. akik hajléktalanságban. Danis és Kalmár. azokhoz a szolgáltatásokhoz. Az iskolai sikeresség a társadalmi beilleszkedés egyik legfőbb előrejelzője. önbizalma. amelyek növelik ellenálló képességét (Masten és Coatsworth. 1994. a jelen kötetben. érzékenysége. amelynek révén problémamegoldó képességeik kibontakozhatnak és a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségeket elsajátíthatják. A kedvezőtlen családi hátterű gyerekek nem rendelkeznek ros�szabb képességekkel. egyszerűen kevesebb olyan tapasztalatot szereznek. akik nehéz körülményeik ellenére jól fejlődnek. akik nélkülözésben élnek. Sérülékenység és érzelmi ellenálló képesség – kockázatok és védőtényezők 9 Vannak gyerekek. hogy a különböző társadalmi helyzetű szülők mennyire férnek hozzá ahhoz a tudáshoz. Werner. mind a gyerek készségei változtathatók. A koragyermekkor végére kialakuló különbség a hátrányos és a kedvezőbb helyzetű gyerekek között – amennyiben az iskolarendszer ezt nem képes ellensúlyozni – tovább nő az iskolai évek során. hogy veleszületett adottságaik kibontakozzanak. rendszeres és kiszámítható gyereknevelési szokásai jelentik azt a közvetlen környezetet. énhatékonyságának megtapasztalása olyan tényezők. jó kognitív képességei.. a gyerekeknek tartalomban gazdag élményekre van szükségük. 1997). valamint a gyerek jó képességeit (Fonagy és mtsai. 1998). Ahhoz. amelyek segítik gyerekeik fejlődését. Az érzelmi ellenálló képesség előrejelzői között két tényezőt említenek leggyakrabban: a gondoskodó felnőttel való jó kapcsolatot. hogy az iskolai sikerességet meghatározó képességek terén már ötéves korban jelentős a különbség a szegénységben élő és a jobb helyzetű gyerekek között (Duncan és mtsai. Mind a szülői bánásmód. valamint a korai években formálódó tulajdonságai: nyitottsága. Masten és Coatsworth. veszteség ért. vagy akiket súlyos trauma. A jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll azzal. a jelen kötetben). 1998. mégis egészségesen fejlődnek. szoros kapcsolatot képes kialakítani gyermekével. A jó képességű gyerekek az iskolában könnyen alkalmaz 9 Részletesebben l. különösen a korai években. Ellenállóak vagy reziliensek azok a gyerekek. tehetsége. és ez hozzájárul az iskolázatlanság és a szegénység újratermelődéséhez. amely védetté teszi a gyereket a kockázatokkal szemben. . extrém szegénységben éltek. Ez a jelenség a gyerekek érzelmi ellenálló képességére hívta fel a figyelmet. 2000). Védőtényezőt jelentenek a gyerekek egyéni adottságai is (könnyű temperamentuma. Több kutatás vizsgált olyan gyerekeket. Az iskolai kudarc a felnőttkori kirekesztettség egyik lépcsőfoka. ha szigorúbb. a szülő érzelmi melegsége. háborús környezetben. l. Az ekkor kibontakozó képességek és elsajátított készségek további sikerek alapját jelentik. barátságos természete. Egy gyerek kedvező veleszületett adottságai. Különösen kedvezőtlen szociális körülmények között a szülő akkor hatékony.

óvoda. konfliktus.2. A gyerekek helyzetének értékeléséhez. egészségtelen fűtés. nem biztonságos vezetékek. rossz higiénés körülmények. rokonság. táblázat Néhány példa a gyerekek fejlődésére ható környezeti kockázatokra és védőtényezőkre Kockázatok - szegénység (éhezés. elégtelen ruházat stb. és ez is hat fejlődésükre.2.42 1. kriminalitás stb. valamint a beavatkozások tervezéséhez fontos ismernünk sérülékeny és erős oldalaikat. helyi társadalom) . hiedelmek szerint szerveződik. de fel kell mérnünk a fejlődésüket meghatározó környezeti kockázatokat és védőtényezőket is. Az 1. Fontos különbségek fogalmazódnak meg a gyereknevelés „hagyományos. táblázat néhány példát említ a gyerekek fejlődésére ható pozitív és negatív tényezők (környezeti kockázatok és védőtényezők) közül. - a település fejlődését szolgáló önkormányzat. -s  zenvedélybetegség a családban stb. Védőtényezők - aktív szociális iroda. -r  eménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak.). fűtetlen lakás. a jelen kötetben). A hagyományos szemlélet szerint a gyerek érdekei a tágabb közösség (család. -t  ársadalmi csoportok elkülönülése a településen. víz nincs bevezetve.). - aktív civil szervezet a településen.). játékok hiánya. -z  súfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények. - helyi közösség. jobb kapcsolatot alakítanak ki tanáraikkal. Nguyen. közösségközpontú” és „modern. valamint arra. - munkahelyek helyben vagy a közelben. - jó bölcsőde. - könnyen igénybe vehető szolgáltatások. A gyerekek szocializációja különböző kultúrákban más és más értékek. iskola elérhető közelben. függetlenségorientált” mintái között (l. a közösség szintjén. kodnak. társadalmi csoportokban milyen tényezők határozzák meg a koragyermekkorról való gondolkodást. Kulturális nézőpont A gyermekfejlődés kulturális megközelítése a hangsúlyt a gyermeknevelési szokások kulturális beágyazottságára helyezi. Az egy-egy gyerek fejlődését meghatározó tényezők megfogalmazhatóak a családok. balesetveszély stb. illetve az egész ország vonatkozásában. - Biztos Kezdet Gyerekház stb. A korai beavatkozások célja éppen azoknak a védőrendszereknek a megerősítése a gyerek környezetében. - együttműködő szakemberek. - megfelelő képzési programok. amelyek a fejlődést a korai években kedvező irányban befolyásolják. hogy az egyes kultúrákban. -r  ossz lakáskörülmények (szűkös tér.

különösen a gyors iparosodás útjára lépő országokban. teljesítményorientált világban kell helytállniuk.3. a szabályok követésére. hogy egyedül fekhessen. hogy az új jövevény a közösség tagja. Az fel sem merül. a munkájuk révén azonban már egy modern. mint azokban a társadalmakban.43 érdekeinek rendelődnek alá: a szocializáció során nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedelmességre. elismert tagjává teszik. a felnőttek és a tekintély tiszteletére. Ott. Ezzel párhuzamosan csökkentik a kicsivel való testi kapcsolatot. A függetlenségre nevelő „iskola” követői az első pillanattól fogva arra törekednek. ipari államokban talált követőkre. minden gügyögést és kézmozdulatot önálló véleménynyilvánításként értelmeznek. Olykor az anyai szeretet és a szülői jogok fölé is. a másik „iskola” képviselői ennek ellenkezőjét közvetítik: azt az érzést. hogy a gyerekeket már kicsi korukban idegen családoknál helyezik el. másképp gondoskodnak az anyák gyerekeikről. ringatással és dobálással stimulálják testérzetét. amelyek gyerekét az adott közösség sikeres. és már a csecsemőket is „párbeszédbe” vonják be. hogy a gyerek énképét és önálló akaratát fejlesszék. milyen lelki hatásai vannak ennek hosszú távon. Ott. A közösségközpontúak ezzel szemben állhatatosan hordozzák gyereküket. egy nyugat-kameruni népcsoport. A szülői nevelés inkább tekintélyelvű. amelyek mindenek fölé helyezik a társadalmi összhangot. A hagyományos kultúrákban merevebbek a nemi határok és szerepek. hogy így erősítsék a klánok és a falvak közötti köteléket. Az indiai. másfelől semmi különöset nem találnak abban. Az önállóság és a felelősségtudat kialakítása önmagában nem elérendő cél a szemükben. rendszeres masszírozással. A függetlenségorientált anyák mindenekelőtt pillantások és beszéd útján kommunikálnak gyerekükkel. Forrás: Romberg. amelyben az összetartozás és a hierarchiák tisztelete fontosabb az egyéni képességek kibontakozásánál. fontosnak tartják. Az anyai szeretet formái kultúránként eltérőek Az anyai szeretetnek lényegében két iskolája létezik: a függetlenségorientált és a közösségközpontú anyai gondoskodás. A „függetlenségközpontú”. 2007 (Heidi Keller: Cultures of Infancy című könyve alapján) . A közösségközpontú iskola az ősibb – az emberiség évezredeken át ennek megfelelően nevelte utódait. Legjellemzőbb azonban a gyereknevelési kultúrák keveredése. „Az anya hasában a gyerek egyetlen ember tulajdona. de a születése után mindenkié” – vallják a nsók. egyedül alhasson. hogy odaadóan szoptassák akár tízéves gyereküket is. egyedül játszhasson. és máig ennek szabályai szerint cseperedik fel a legtöbb ember. Tudatosan vagy tudattalanul minden szerető és lelkiismeretes anya azokat a személyiségjegyeket fejleszti. A függetlenségre nevelők iskolája elsősorban a fejlett nyugati. városi középosztályba tartozó as�szonyok például egyfelől nagy hangsúlyt fektetnek gyerekeik képzésére és jó iskolai teljesítményére. ahol az emberek még szorosan a nagycsaládi kötelékeken belül élik életüket. ahol az individuális adottságok kibontakoztatásán múlik a siker. Sok nyugat-afrikai kultúrában például az a szokás. individualisztikus orientáció1.

a versenyszellem. amelyben élnek.3. közös élményei teszik lehetővé. A közösségek. hogy a gyerekek viszonylag rövid idő alatt elsajátítsák környezetük nyelvét. új kulturális hatás a kisgyermekek életében. társadalmi csoportok szokásai közötti különbségek aránylag jól érzékelhetők. míg a kevésbé iskolázott családokban inkább jellemzőek a hagyományosabb szülői szerepek. értékeit. mind a lányok szocializációjának célja az érzelmi függetlenség. a verbális kifejezőkészség. és ami az emberi fejlődés egyetemes alapját alkotja: ez az ember veleszületett. Természetesen a csoportokon belüli változatosság jelentős. . keretes szöveg). 1. az intellektuális és művészi teljesítmény. a szokások különbözőek. A valóságban persze a minták nem válnak élesen el egymástól. Ugyanakkor a „függetlenségorientált” és a „hagyományos” gyereknevelési szemlélet megkülönböztetése fontos (l. de engedékeny. jellegét. Ha a család és az iskola kultúrája nem találkozik. nagyszüleik kultúrája. A televízió és a videojátékok térnyerése szintén alapvető. Az egyes szülők gyereknevelési szokásait egymásnak ellentmondó értékek és hiedelmek határozhatják meg. ami átalakította a gyerekek képzeletvilágának és játékának természetét. a veleszületett adottságok kisebb mértékben bontakoznak ki. valamint annak a közvetlen társadalmi közegnek a kultúrája. és a gyereket már egészen korán saját akarattal rendelkező. A gyermekintézmények akkor segítik a gyerek fejlődését. Az iskolázott szülők közül többen nevelik gyerekeiket individualisztikus szemléletben. ösztönös képessége a kommunikációra. A „függetlenségközpontú” szemlélet szerint a fejlődés és a tanulás kiindulópontja a gyerek saját kezdeményezéseire épülő felfedező tevékenysége és tapasztalata. A modern társadalmakban a kultúrák nem elkülönülten léteznek. szokásait. hogy mennyire hasonló vagy különböző kulturális hatások érik a gyerekeket a családban és a gyermekintézményekben. valamint a gyerek kezdeményezéseit követő szülői (nevelői) instrukció és a párbeszéd. értő résztvevői legyenek a közösség életének. Ebben a szemléletben a szülő határozott. a párbeszédre. Az anyák tömeges munkavállalása a fejlettebb országokban. családonként és gyerekenként is más-más szokásrendszerben állnak össze. a fejlődés feltételei romlanak. koherenciájuk messze nem teljes. hogy a fejlett világra egyre jellemzőbb újabb és újabb bevándorló csoportok megjelenése és egymás mellett élése. Minden újabb generáció egyre sűrűbben találkozik a mindennapokban is különböző kultúrákkal. a munkanélküli szülők tömeges megjelenése az átalakuló kelet-európai társadalmakban alapvetően megváltoztatja a kisgyermekek hétköznapjainak ritmusát. és aktív. A szülők és a gyerekek naponta ismétlődő közös tevékenysége. az iskolában. A kulturális hatások változatosságát és jelentőségét növeli az is. Mégis van. A gyerekek mindennapjainak kultúrája is sokat változott az utóbbi évtizedekben. mivel Európában erős az összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és gyereknevelési szokásai között. kultúrák. ami minden emberben közös. ha támogatják és továbbfejlesztik otthonról hozott kulturális mintáit.44 jú nevelés során mind a fiúk. a másik ember szándékainak figyelembevételére. önálló személyiségnek tekinti. A mai gyerekek életét többféle kultúra határozza meg: szüleik. A kisgyermekkori fejlődés egyik fontos kérdése.

intézményes ellátására. Másrészt a tudományos kutatások egyértelműen azt támasztják alá. Spanyolország) a konzervatív. hagyományos családtámogató rendszerek a jellemzőek. keretes szöveg).és szakpolitikák koncepcióját. Finnország. Svédország) a szociáldemokrata beállítódású. biztonságot jelentő. társadalompolitikusoknak két alapvető tényezőt kell mérlegelniük. 11 A gyermekszegénység vonatkozásairól l. A koragyermekkori programok terjedésének mértéke és formája azonban különböző aszerint. hogy milyen típusú jóléti rendszerek alakultak ki az egyes országokban. 2002). 2010). piacorientált szemlélet határozza meg (Surányi és mtsai. Ekkortól lett egyre fontosabb a családon kívüli gyermekellátás hálózatának kialakítása annak érdekében. 10 . Egyrészt a fejlett országokban a női munkavállalás szorgalmazása érdekében egyre nagyobb figyelem fordul a kisgyermekek családon kívüli. 1. Különös figyelmet fordítanak e tekintetben a szegénységben 11 Az Európai Unió országaiban átlagosan 10-15% azoknak a gyereélő gyerekekre. Németország. hogy a koragyermekkori ellátás minősége fontos feltétele egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének. Az Európai Unió országai sorra újrafogalmazzák a koragyermekkorra vonatkozó köz. 2008). A változások révén egyre több gyerek és egyre fiatalabbak számára biztosítják a hozzáférést a koragyermekkori intézményi ellátásokhoz. kötetben.45 Társadalompolitikai és gazdasági nézőpont A hatékony társadalompolitika támaszkodik a fejlődési ismeretekre és ezek. Olaszország. Európa nyugati és északi országaiban a nők foglalkoztatottsága – részben a női emancipációs mozgalmak eredményeképpen – a hetvenes években került előtérbe. szociális és oktatási beavatkozási programokat. Hollandia. a II. valamint Herczog és Neményi a jelen kötetben. A skandináv államokra (Dánia. bővebben Bass és Darvas. állandó és a fejlődést ösztönző kapcsolat meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődése szempontjából10 (UNICEF. Európa más államaiban (Ausztria. a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok és Új-Zéland családtámogató rendszereit a liberális. Franciaország. a kilencvenes évek óta a koragyermekkori ellátás fejlesztése minden országban előtérbe került. illetve feladatait. kétkeresős családmodell a jellemző. hogy a nők – korábban jellemzően családanyák – egyenrangú munkavállalók lehessenek. peremre szorulása miatti környezeti ártalmak veszélyeztetik (Leseman. valamint költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével tervezi a szükséges egészségügyi. Ma már széles körben elfogadott tény. Európában az Egyesült Királyság és Svájc. Belgium. A kisgyermekek napközbeni ellátásának alakítása során a szolgáltatások tervezésével foglalkozó szakembereknek.4. hátrányos helyzete. Danis és mtsai. A kérdésről bővebben l. Bár a kisgyermekkori ellátórendszereknek országonként változó formái alakultak ki (l. a gondozóval kialakult kapcsolat minősége: a szerető. még: Tóth.  keknek az aránya. Írország. akiknek fejlődését a család szegénysége. hogy a gyerekek fejlődését az élet első hónapjaiban meghatározza a szülővel. a jelen kötetben. Norvégia.

2000b) hosszú évtizedeken át a koragyermekkori ellátások terén élesen elkülönült a gondozás és a nevelés (oktatás). az egészségügyi és családtámogató szolgáltatások elérhetőségével a lehető legjobb életkezdést biztosítsák a gyerekek számára. 2007 óta minden kisgyermeket ellátó program és személy ezt használja. www.uk/earlyyears. A program különös figyelmet fordított a családok elérésére és a közösség fejlesztésére. de egyre szélesebb az egész napos ellátást biztosító programok köre. mára azonban kiterjed a 14–16 15 éves gyerekekre is. Ennek a törekvésnek a keretében a kormány kezdeményezésére indult 1998-ban a Sure Start12 program.gov.dcsf. 14 Every Child Matters (Minden gyerek számít).gov.everychildmatters. ahol a depriváció mértéke a legnagyobb volt. ugyanakkor a programok nyitottak maradtak minden ott élő gyerek számára. A legújabb szakpolitikai elképzelések azonban határozottan hangsúlyozzák a gondozás és nevelés integrációját.4.gov. 13 Rövid összefoglalás a www. Magyarul: Biztos Kezdet. A magyar Biztos Kezdet program ennek az útmutatónak az adaptációja alapján készítette el a Koragyermekkori fejlődés megalapozása c. valamint ausztráliai Head Start programra.uk alapján. a korai nevelés.uk és a www. A 3 és 4 éves gyerekek számára ugyanakkor egyre növekvő mértékben váltak elérhetővé az államilag támogatott ellátások. Néhány kisgyermekkori ellátórendszer Európában Az Egyesült Királyságban (OECD. ezért a program terjesztésének első hullámában központilag határozták meg azokat a területeket.46 1. Az angol Sure Start program eredetileg a koragyermekkori fejlődést szolgálta a terhesség idejétől 4 éves korig. 1 2 . Az állam által finanszírozott bölcsődék és óvodák egy része csak napi 2-2.14 Mivel legfontosabb célja a gyermekszegénység mérséklése.gov.13 Fontos eleme lett a kormányzat 2003-ban meghirdetett gyermekszegénység elleni programjának.5 óra ellátást biztosít.surestart. Az Egyesült Királyságban is elfogadtak egy „útmutatót”  a gyerekekkel való foglalkozásra 5 éves korig. hogy a program fókuszában a magas szegénységi kockázatú városrészekben élő gyerekek voltak. A gyerekek többségénél a szülők 3 éves korig elsősorban a gyermekvigyázók és a magánszektor által fenntartott ellátási formákat vehették igénybe. www. Törekvés volt. de vannak munkáltatók és szülők által irányított ellátási formák is. Így valósult meg az.standards. önkéntes vagy magán jellegű ellátási formák. hogy a napközbeni gyermekellátás. kézikönyvét a Biztos Kezdet programokban a gyerekekkel foglalkozók számára. 1997 óta a kormány határozott lépéseket tett a koragyermekkori ellátási formák bővítése érdekében. A program sok vonatkozásban hasonlított az egyesült államokbeli.uk 15 Early Years Foundation Stage.everychildmatters.nationalstrategies. továbbá a Kanadában indított koragyermekkori programra (Early Years Plan). Az államilag támogatott ellátási formák mellett továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a közösségi.

valamint a 2 évesek 26 százaléka óvodába járt. 2007) a kisgyermekek napközbeni ellátása osztott rendszerű: a bölcsődék (3 éves korig) a szociális ágazathoz tartoznak. A gyerekek 6 évesen mennek iskolába. A mindenki számára hozzáférhető intézményes ellátást kiegészítik különböző család. 2006) a gyerekek nevelése és gondozása 6 éves korig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium.5 százalékuk jár az egész napos felügyeletet biztosító önkormányzati intézményekbe. és ezt a szolgáltatást a szülő kérésére az önkormányzat köteles biztosítani a fizetett szülői szabadság idejének lejárta után. 2000a) a bevándorló és ezért szegénységben élő családok gyerekeinek integrálása érdekében vezették be az óvodai és iskolai nevelés egységes programját. 2002-ben a gyerekek nevelésére 6 éves korig egységes nemzeti curriculumot (pedagógiai programot) fogadtak el. és 7. valamint a koragyermekkori szolgáltatások jelenleg széttöredezett felügyeletének egységesítése. ez tartalmazza az országban működő koragyermekkori szolgáltatások alap. Míg a 4–6 éves korú gyerekek 98 százaléka jár intézménybe.47 Finnországban (OECD. A 2004–2005-ös tanévben minden 3. a 2–3 éves gyerekek 43. a 3–6 éves gyerekek oktatása és nevelése az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 2006) a 3–6 éves gyerekek ellátása az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. 2006) a gyerekek gondozása 3 éves korukig a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium. a 2–5 éves gyerekek ellátása ellenben az oktatási ágazathoz tartozik. az 1–3 éves gyerekek többnyire családon belüli vagy informális ellátásban részesülnek.9 százaléka vesz igénybe napközbeni ellátást. a 6 évesnél idősebb gyerekek oktatása pedig az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik.és intézményközpontú programok. Franciaországban (Kaga. 2005) Olaszországban (OECD. A francia ellátórendszerben is 1989 óta kötelező az óvoda a 3–4 éves gyerekek számára.és irányelveit. (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Hollandiában (OECD. Minden tankötelezettségi kornál fiatalabb gyereknek joga van a napközbeni ellátáshoz. A gyerekeket egyéves korukig szüleik gondozzák. amelyek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek fejlődését szolgálják. majd elfogadott egy tör- . az 1–2 éves gyerekek 27. 4 és 5 éves gyerek. Szükségesnek mutatkozik a gyerekek államilag biztosított ellátásának bővítése (3 éves korig). és a gyerekek túlnyomó többsége egész napos szolgáltatást vesz igénybe. 1996-ban a kormány programcsomagot fogadott el az iskoláskor előtti oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére. Négyéves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. A koragyermekkori beavatkozási programok száma exponenciális mértékben nőtt az utóbbi években. Portugáliában (OECD. Bakermans-Kranenburg és mtsai.5. A napközbeni ellátás napi 10-12 órás nyitva tartással működik. 2003. a kisebb gyerekek ellátásáért pedig (3 hónapos koruktól 3 éves korukig) a régiók és helyi önkormányzatok felelnek. 1989-ben a kormány egységes rendszerbe foglalta a 2–11 éves gyerekek óvodai és általános iskolai oktatását.

aminek alapján a későbbiekben az amerikai óvodai nevelés sztenderdjeit kidolgozták. hogy minél jobban hasz 16 . Ennek kezelésére hirdette meg 1964-ben Johnson elnök a Szegénységellenes Programot (War on Poverty). A kisgyermekkori nevelést 1996-ban integrálták az Oktatási Minisztérium irányítása alá annak elismeréseként. Azok a szülők is igénybe vehetik a bölcsődének és óvodának megfelelő intézményeket. 17 A program részletes leírását tartalmazza: Ziegler és Styfco (1994). akik munkanélküliek. A program célja annak biztosítása volt. 1998-ban bevezették az 1–5 éves gyerekek nevelésének nemzeti tantervét. 2002-re a kisgyermekkori ellátás minden szülő számára elérhető lett. hogy a koragyermekkori nevelés elsősorban oktatási és nem szociálpolitikai vagy egészségügyi feladat. A Head Start program17 célja a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt a szegénységben élő családok 3–5 éves gyerekei számára indított koragyermekkori programok révén. hogy a kisgyermekkori nevelés elsősorban oktatási vagy gondozási feladatot jelent-e. Portugáliában is szükséges a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások kiszélesítése (3 éves korukig). egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kínált a szegénynegyedekben élő családok számára. Az ingyenes kisgyermekkori ellátás azonban csak évi 525 óra erejéig hozzáférhető. és támogatta a gyerekek sokoldalú fejlődését. A szociális szolgáltatások a szülők érdekeinek képviseletét jelentették annak érdekében. Az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi és fogászati szűréseket. Az Egyesült Államok példája mégis fontos a szegénység elleni koragyermekkori programok mai alakulása szempontjából. Hasonlóan az Egyesült Királysághoz és más liberális családpolitikát folytató országokhoz. amely egységes kereteket biztosít a 3–6 éves gyerekeket ellátó intézmények számára. 2000). az Egyesült Államokban a hatvanas évekig nem léteztek az iskoláskor előtti ellátás államilag támogatott formái. nyomon követést tartalmaztak. amely a gyerekek és családjaik kulturális szokásaihoz igazodott. hogy a gyerekek felkészüljenek a sikeres iskolakezdésre. és a közoktatás keretébe emeli be a 3–6 éves gyerekek nevelését.18 1995-ben a Head Start program kibővült. 18 A Head Start program oktatási. hogy a koragyermekkori nevelés az oktatási rendszer és az élethossziglan tartó tanulás első lépcsőfoka (Korpi. A Head Start sokféle olyan szolgáltatást kínált. amelynek része volt a Head Start is.48 vényt. A Head Start oktatási programja óvodai program volt. Svédországban (Taguzzi és Munkammar. A hatvanas évekre a színes bőrű lakosság szegénysége és szegregációja nyomasztó mértékű társadalmi problémává vált. A Head Start 16 program az Egyesült Államokban A kontinentális európai rendszerektől eltérő fejlődési utat követ a koragyermekkori ellátások rendszere az Egyesült Államokban. „Korai és jó indulás”. 2003) az 1940-es évek óta zajlott vita arról. ezzel is hangsúlyozva. vagy kisebb gyerekükkel otthon vannak. továbbá a koragyermekkori szolgáltatások következetes fejlesztése és jobb koordinációja. Az egéMagyarra nehezen fordítható: „Indulás lépéselőnnyel”.

A programot sok kritika érte. valamint várandós nők számára. 1993. hogy a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú követését is célul tűzte ki. továbbá a legfiatalabb gyerekek fejlődésének és a család egészséges életvitelének támogatása (Early Head Start National Resource Center. a gyereknevelésről.19 A program széleskörű elterjesztése és az egyes programok változó minősége különböző eredményekhez vezetett.htm). Küldetése az egészséges magzati fejlődés. és interjúkat készítettek velük 15. rendőrségi és bírósági dokumentumaikból. jövedelemszerző tevékenységükről. A programban részt vevő gyerekek a kontrollcsoporthoz képest felnőtt korukra magasabb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék szemben a 49 százalékkal). A High/Scope Educational and Research Foundation a korai neveléssel és kutatással foglalkozó alapítvány. l. 2004. . sokan mások pedig megerősítették a hatékonyságát és hasznosságát. 19. 2 0 A Head Start programmal kapcsolatos vitákat és elemzéseket foglalja össze Ziegler és Styfco 2004-ben kiadott könyve. és a programokba a szülőket is bevonták. A szolgáltatások segítették az otthon gyakran más nyelvet beszélő gyerekek nyelvi fejlődését. kevesebben kaptak senálják az elérhető közösségi forrásokat. a kísérleti csoportba tartozó nők körében alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (közel feleannyi).org/aboutus/ehs. Ezzel párhuzamosan mind több kutatás támasztotta alá a koragyermekkori programok hasznosságát. a szülőkkel való együttműködés különböző formáinak kialakítása (Ziegler és Styfco. A koragyermekkori programok társadalmi haszna A koragyermekkori programok társadalmi hasznának elemzésében különös szerepet játszott a szintén a hatvanas évek közepén induló High/Scope21 Perry Preschool program (Schweinhart és mtsai. Az interjúkon túl a kutatók adatokat gyűjtöttek a résztvevők iskolai eredményeiről. és egyre többféle program valósult meg az Egyesült Államokban.20 A vitatható eredmény ellenére a koragyermekkori programok száma egyre nőtt. A programban résztvevők életének alakulását nyomon követték. így az egészen kiskorú gyerekek támogatására (3 éves korukig) kidolgozták a program újabb változatát. 27 és 40 éves korukban. Az alapítvány tevékenységeiről l. keretes szöveg). 1.org. küldetése az életesélyek növelése az oktatás révén.highscope. az előfordult büntető eljárásokról. www. 21 A High/Scope magyar fordítása: „Széles Látószög”. az Early Head Start-ot. segélyezési programokban való részvételükről. legfeljebb 3 éves gyerekek. Az eredeti program résztvevőinek 90 százalékával elkészült az interjú 40 éves korukban is. 19 Az Early Head Start szövetségileg finanszírozott közösségi program alacsony jövedelmű családokban élő. 1994).49 szen korai fejlődés jelentőségét igazoló tudományos eredmények egyre gazdagodó sora előtérbe állította ezt a korosztályt.5. Az utánkövető interjúk során a résztvevők részletes információt adtak aktuális élethelyzetükről: iskolai pályafutásukról. A High/Scope program különlegessége. képzéseket kínáltak számukra. www. családi életükről. A programban résztvevő 123 személy mellett a kutatás során egy hasonló létszámú és összetételű kontrollcsoportba tartozó személyek életútját is nyomon követték ugyanezekkel a módszerekkel. Schweinhart. A programok fontos eleme volt a családok otthonának rendszeres látogatása. sokan megkérdőjelezték.ehsnrc.

mélyítették a gyerekek játékát. azaz minden egyes befektetett dollár hét dollárnyi „nyereséget” jelentett a társadalom számára (l. és amikor szükségesnek mutatkozott. magasabb volt a havi jövedelmük. Egyoldalú utasítások helyett értelmezést segítő. A program célja a gyerekek értelmi és társas készségeinek fejlesztése aktív tanulás formájában: ennek során mind a nevelők. Bátorították választásaikat. Barnett. amelyekre nem kellett áldozni a bűnelkövetések alacsonyabb száma miatt. hogy a gyerekekkel foglalkozó nevelők magasan képzett. A High/Scope program társadal- . amivel hozzájárultak az adóbevételek növekedéséhez is. hogy tervezzék és valósítsák is meg saját tevékenységeiket. a város szegény családokban élő gyerekei számára. 33. „Meg tudod mutatni nekem?”. o. (Schweinhart és mtsai. és két éven keresztül vettek benne részt az iskolai időszak minden délelőttjén két és fél órában. gélyt (59 százalék szemben a 80 százalékkal).50 1. A gyerekeket arra ösztönözték. Míg a program maga kb. „Tudnál ennek a társadnak is segíteni?” (Schweinhart és mtsai. amelyet Michigan állam Ypsilanti városa általános iskolájában valósítottak meg a hatvanas években. ábra).3. hogy a bűnelkövetéssel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos „megtakarítások” jelentik a legnagyobb tételt a társadalmi hasznok körében. koragyermekkori curriculum (pedagógiai program). A nevelők megfigyelték. Figyelemre méltó tény. ezért a társadalmi hasznok elemzésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. 12 ezer dollárnyi befektetést jelentett a kísérleti program megvalósításakor. A program fontos eleme. problémamegoldásaikat. A High/Scope program – minden más koragyermekkori programhoz hasonlóan – aránylag kisszámú gyerekcsoportot érint. támogatták. speciális oktatási programokra és jóléti kiadásokra. 2000) A program költséghatékonyságának elemzése hétszeres megtérülést mutatott. A High/Scope Perry Preschool program felépítése és háttere A High/Scope Perry Preschool program koragyermekkori oktatási program. mind a gyerekek tevőleges szereplői a tanulási folyamatnak. gyógypedagógiához is értő szakemberek voltak. és ösztönözték őket a különböző tevékenységben való részvételre. 1. és lényegesen kevesebben követtek el bűncselekményt (7 százalék szemben a 35 százalékkal). ez a befektetés többszörösen megtérült. „Hogy csináltad?”. A programban részt vevő személyek esetében kevesebbet kellett áldozni költséges. és reflektáljanak rájuk („plan-do-review” process). amelyet állandóan fejlesztenek és eredményeit rendszeres kutatásokkal értékelik. a kísérleti csoport tagjai nagyobb arányban végeztek jövedelemszerző tevékenységet.) A High/Scope program mind a mai napig széles körben alkalmazott.5. nyitott kérdésekkel fordultak hozzájuk: „Mi történt?”. Ezzel szemben nagymérvű megtakarítást jelentettek azok az elmaradt költségek. A program része volt a nevelők heti rendszerességű családlátogatása is. Egy felnőttre 6 gyerek jutott. A gyerekek háromévesen kerültek a programba. 2004. 1993.

és szolgáltatásközpontú szemlélet kialakítására. The State University of New Jersey. A módszertanilag legkörültekintőbb és legszigorúbb becslés is 6. A nyolcvanas években a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” országos kutatási program keretében végzett elemzések (Andorka és mtsai. 2003). 2000. 1976). társadalmi hasznot eredményezett (Heckman és mtsai. 2010).3. Belfield és mtsai. W. Mivel a szegénység kérdése a nyolcvanas évek közepéig ideológiailag tabunak tekintett kérdés maradt.org). mi megtérülésének becslésére több számítás is történt (Barnett. és általánossá.4. 1. világháború utáni államszocialista berendezkedés a gyerekek számára egyre szélesebb körben tette elérhetővé az ingyenes egészségügyi és bölcsődei ellátást. 1986) egyik eredménye. A hatvanas-hetvenes években végzett – ekkor még politikailag tiltott – kutatások hívták fel a figyelmet a szegénység kérdésére és a cigányság helyzetére (Kemény. ábra A High/Scope Perry Preschool program hosszú távú társadalmi hasznáról Forrás: Barnett. számításai alapján (Benefits of Preschool Education.6-szoros megtérülési rátát számolt ki. 2006. S. a kisgyermekeket ellátó intézmények sem váltak kellően érzékennyé a szegénységben.6 dollár hozamot. National Institute for Early Education Research Rutgers. mindenki számára elérhetővé vált az általános iskola. A magyar rendszerek fejlődéstörténete Magyarország a világ fejlett országaihoz képest más utat járt be a kisgyermekkori ellátások terén. Minden befektetett dollár 25 éves időtávon 6. ábra). hogy az ideológia szerint egyenlően elérhető szolgáltatások a felszín alatt jelentős egyenlőtlenségeket takarnak.51 Koragyermekkori programok – befektetés a jövőbe Egy híres példa a koragyermekkori programok költséghatékonyságára A High Scope program társadalmi megtérülése (ezer USD) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ezer USD koragyerekkori programok bekerülési költsége (12 e USD) bűnözés áldozatain nyert megtakarítások (58 e USD) igazságszolgáltatáson nyert megtakarítások (13 e USD) megnövekedett adóbevételek (9 e USD) speciális oktatáson nyert megtakarítások (6 e USD) jóléti kiadásokon nyert megtakarítások (3 e USD) megtérülés (USD) befektetés (USD) 1. A koragyermekkori „beruházások” jelentősége az emberi erőforrások fejlesztésének tervezése szempontjából is fontos. A koragyermekkori programok a későbbi iskolai – de különösen a felnőttkori képzési és oktatási – programokhoz képest lényegesen hasznosabb befektetést jelentenek (l. Rolnick és Grunewald. hogy világosan kiderült: az államilag biztosított ellátási formák mellett szükség van a személy. www. A II.nieer. kirekesztett helyzetben élő családok szük- . Fokozatosan bővült az óvodai hálózat. Ugyanakkor a hetvenes évektől egyre világosabbá vált.

a romák. 2006. 1985-től kialakultak a családsegítő központok.52 Az emberi tőkebefektetések megtérülése Az emberi tőkébe való beruházás megtérülése életkoronként Carneiro és Heckmann (2003) alapján Iskolás kor előtt 0–6 éves kor Iskolás korban 6–18 éves kor Iskoláskor után 18 év fölött Életkor 1. 2006) és – többek között – az önkormányzati finanszírozású bölcsődei férőhelyek számának jelentős csökkenésével. 2005) Az átalakult társadalmi-gazdasági környezet új feladatokat jelent a társadalompolitikai beavatkozások tervezésében. Új kihívásokat és lehetőségeket jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. A rendszerváltás vesztesei a korábban is szegénységben élők. (Darvas és Tausz. az alacsony iskolázottságú csoportok. A gazdasági átalakulás együtt járt a munkanélküliség tömeges megjelenésével. A hazai társadalompolitikai lépések tervezésénél – ezen belül a gyermekszegénység elleni programok tervezése során – egyszerre szükséges támaszkodni a hazai ellátórendszer meglévő erősségeire. Ferge. 2001). a lakáspiac radikális átalakulásával. Sokáig az egészségügyi és a hagyományos pedagógiai szemlélet maradt meghatározó. ábra Az oktatásba történő befektetések megtérülése életkoronként ségleteire. Kertesi. a gyerekek lettek. 2003. A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett: egyszerre teremtette meg egy politikailag nyitott társadalom kialakulásának lehetőségét. 2001). az eredetileg egészségügyi szemléletről egy családbarát megközelítés irányában fokozatosan átalakult a bölcsődei nevelés módszertana. hagyományaira. A hetvenes évektől fokozatosan differenciálódott a gyerekeket és a családokat szolgáló intézményrendszer: 1972-ben kialakult a nevelési tanácsadók hálózata (Révész. amely teret engedett a piaci versenynek. amelyek célja a családgondozás és a mentális segítségnyújtás volt (Pik.4. az önkormányzati lakásállomány privatizációjával (Hegedűs. és építeni a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó nemzetközi tudás- . és olyan gazdasági átalakulást indított el.

Országonként nagyon eltérő.org/wiki/Convention_on_the_Rights_of_the_Child#cite_note-34. hogy mely területeken és milyen eszközöket bevetve kell lépni a gyermeki jogok érvényesülésének érdekében. a szegregáció. a koragyermekkori ellátásokra irányuló elméleti gondolkodásra. a gyűlöletbeszéd.wikipedia. A cigányság jelentős része él mélyszegénységben és kirekesztettségben. a társadalom életének. a krónikus betegeknek. 1989-ben az ENSZ Közgyűlése Egyezmény a gyermek jogairól címmel egyhangúan dokumentumot fogadott el. Barack Obama amerikai elnök „zavarba ejtően szégyenteljesnek” tartja. hogy az egyezményt az Egyesült Államok nem ratifikálta. elősegíti egy fenntartható társadalom kialakulását. hogy születésétől fogva aktív szereplője legyen a család. Az Egyezmény elfogadását 192 tagország szavazta meg. 2009ben.23 A magyar Gyermekvédelmi Törvény t. más a háborúk sújtotta övezetekben és a békében élő társadalmakban. kutatási célokra és magára a gyakorlatra (l. E csoportokban gyerekek is nagy számban vannak jelen. A Gyermekjogi Egyezmény erejét a politikai konszenzus jelenti. 23 http://en.csagyi. Más a feladat a gazdaságilag fejlett országokban és a világ fejlődő országaiban. a kirekesztettség.hu) 2 2 . minden egyes gyermek jogát és képességét arra. (www. Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek velejárói – a szegénység. Gyermekjogi nézőpont A gyermekjogi megközelítés új perspektívából tekint a gyermekfejlődésre. Ígéretet tett ennek felülvizsgálatára. amely az Egyezmény szellemének és betűjének megfelelően szabályozta és a formálta át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendKét ország nem tette a nemzeti joganyag részévé az egyezményt: az Egyesült Államok és Szomália. két ország kivételével 22 minden tagország saját jogszabályai közé iktatta. Magyarországon az Egyezmény 1991-ben vált a hazai joganyag részévé. a közösség. az Egyezmény megszületésének 20 évfordulója alkalmával jelent meg magyar nyelven a Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához . munkájukat elvesztett rétegeknek is. ami biztos kiindulópontot jelent a társadalmi párbeszéd és cselekvés iránti kezdeményezésekre a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. a jelen kötetben).53 ra és tapasztalatra. Ez az új perspektíva hangsúlyozza minden egyes gyermek teljes mértékű tiszteletét és jogát a boldog gyermekkorhoz. de különös nehézségekkel kell szembenézniük a fogyatékkal élőknek. részletesen Herczog. az ország egyes részeinek gazdasági és társadalmi leszakadása – bizonyos társadalmi csoportok kirekesztettségének mélyüléséhez vezettek. amely gyakorlati példákon keresztül segíti a gyermeki jogok értelmezését és a hatékony gyakorlat kialakítását. Mindamellett törekednünk kell egy olyan társadalompolitikai rendszer kialakítására. egyenlő esélyüket a teljes élethez távolról sem tekinthetjük biztosnak. A tagországok kötelezték magukat a gyermekek jogainak tiszteletben tartására. az otthonukat. amely ösztönzi a gazdasági versenyképességet. és tekintettel van a gyerekek szükségleteire.

A gyermekszegénység újratermelődésének megakadályozását célul kitűző „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia is kiindulópontjának tekinti a Gyermekjogi Egyezményt. vagy épp ellenkezőleg: idegenkedve. A társadalmi egyenlőtlenségekre érzékeny programok pedagógiai gyökerei és alapelvei A gyerekek társas készségei a gyűjtött tapasztalatok. ahol a szülők és a gyerekek. akit nagy család. tekintettel van a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire. A hazai Biztos Kezdet programok országos terjesztésének tervezése során figyelembe vettük az eltérő nézőpontok hazai és nemzetközi tapasztalatait. jelentős mértékben járul hozzá a gyerekek társas készségeinek fejlődéséhez. Egy koragyermekkori program természetes terepe a közösségi részvételnek: szülők és gyerekek együtt vehetnek részt a közösség belső életét érintő döntésekben (a játékok. lehetőségek. elsősorban elvárásokat támasztva. (l. de a tágabb környezet alakításában is. egyenlő esélyek biztosítását minden egyes gyerek számára. a társas érintkezés alapján a korai években alakulnak ki.54 szert (Herczog. Mást tapasztal. megoldások születhetnek (Moss. A gyermekjogi megközelítés az alapja a Biztos Kezdet programnak is. ha közösen elhatározott elképzeléseket valósítanak meg. hogy milyen közösségi. amely a szülőket partnernek tekinti. ahogy a szülőt és kisgyermekét egy-egy gyermekintézmény. foglalkozások. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés. Különös jelentősége van a közösségi fogadtatás minőségének olyan programok esetében. . közösség fogadja: nyitottan. 2001).6. programok tervezésében). formálisan. a gyermeki jogok érvényesítését. sok barát. elérhető ismereteit. pedagógiai alapelvek határozzák meg egy-egy koragyermekkori program működését. Ezek az elsajátított készségek különbözőek lehetnek attól függően. Célunk egy olyan közösségközpontú program kidolgozása volt. A Biztos Kezdet programok pedagógiai alapelveinek kialakítása során példát szolgáltathatnak azok a 20. és mást az a kisgyermek. keretes szöveg) amelyek szintén szegény vagy munkás környezetben valósultak meg. hogy milyen közösségi környezetben fordulnak meg kisgyermekkorukban. amelyek elsősorban szegénységben és kirekesztettségben élő családokkal foglalkoznak. a találkozásokból várt és előre nem látott ötletek. Korántsem mindegy. barátságosan. 2007). ahol a programban dolgozók bizalommal fordulnak a szülők és a gyerekek felé. más élményeket szerez az a gyerek. valamint képesek a szülők körében is ezt a légkört kialakítani. Ugyancsak meghatározó a társas készségek kialakulásában az a tapasztalat. a megélt élmények. elfogadóan. aki életének első három évében édesanyjával kettesben tölti az idejét. 1. nyitott közösség vesz körül. a település lakosai találkoznak. és amelyek programjukban célként tűzték ki a demokratikus érintkezés formáinak alkalmazását. ha a résztvevők teret engednek egymás véleményének. Ezek a találkozások akkor lesznek igazán eredményesek. Egy befogadó szellemű program. századi pedagógiai iskolák. A koragyermekkori programokra tekinthetünk úgy. beszélgetnek egymással. mint egy olyan közösségi térre.

amely a Casa dei Bambini (magyarul Gyermekek Háza) nevet viselte. Mindehhez fontos az olyan környezet kialakítása. Montessori elgondolása hangsúlyozza a kisgyermek kifogyhatatlan motivációját környezete megismerésére. század elején a gyerekek 18 éves koráig dolgozta ki.6. valamint arra. amelyek irányt mutatnak a társadalmi környezet kedvezőtlen hatását ellensúlyozó gyermekkori programok tervezése során. ahol a demokratikus társadalom alapjai a gyerekek és tanárok közös tapasztalatai. Az iskola az a közösségi tér. hozzájárul egy összetartó helyi közösség kialakulásához. Dewey: Demokrácia és nevelés John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus munkásságának egyik meghatározó fejezete szól az nevelés szerepéről egy demokratikus társadalom kialakításában. amikor 1907-ben Róma egyik szegénynegyedében megnyitotta első iskoláját. úgy a nevelés a meghatározója a társadalom életének. a jelen kötetben). Az egyén csak saját társadalmi környezetében értelmezhető. században több olyan pedagógiai megközelítés született. amelyből a társadalmi életre vonatkozó közös tudás származik” – írja a Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education (Demokrácia és nevelés. akik koragyermekkortól ösztönözhetőek saját döntések meghozatalára. párbeszédei során erősödnek meg. 1916). Freire: Az elnyomottak pedagógiája A szegénységben élő gyerekek számára programokat kidolgozó szakembereknek fontos ismerniük a brazil Paulo Freire (1921–1997) munkásságát. „Ahogy a táplálkozás és a szaporodás a meghatározói az élet fiziológiájának. csupán a pedagógiai gyökerek sokféleségét érzékeltetik. . Az alábbi példák sora távolról sem teljes. keretes szöveget (Neményi és Herczog. alkalmazkodik az adott település adottságaihoz. Az emberi kommunikáció a tapasztalatok cseréjének folyamata. a településen élők szokásaihoz. 1916-ban megjelent könyvében (Dewey. amely lehetőséget kínál a gyerekek saját kezdeményezéseiből kiinduló tevékenységekre. Bevezetés a nevelés filozófiájába) című. még ezzel kapcsolatban az 10. A társadalmi környezetre érzékeny pedagógiai iskolák 24 A 20. megértésére és befolyásolására. Újszerű pedagógiai módszertanát Montessori többek között munkáscsaládok gyermekei számára is elérhetővé tette. Freire az Elnyomottak pe- 2 4 L.55 mozgósítja a rendelkezésre álló szakmai és közösségi erőforrásokat. és a társadalom is csak a társadalmat alkotó egyének életének összességeként érthető meg. A módszer a gyerekeket kompetens személyeknek tekinti. hogy ehhez egyre több készséget sajátítson el. 1.2. Montessori: A kompetens gyerek és a megismerés Pedagógiai programját Maria Montessori (1870–1952) a 20.

amely az OECD által végzett nemzetközi PISA vizsgálatokban a legeredményesebbnek bizonyult matematikában. A Freinet módszerre támaszkodik Finnország iskolarendszere. mint más iskolák diákjai. az ő elgondolásai alkotják a hazai alternatív óvodai és iskolai programok egyik alapját. és a tanári karban is egyaránt vannak arab és zsidó pedagógusok. A módszer oktatási filozófiája alapvető értékeknek tekinti a békét és a toleranciát. -B  razíliában az egyik Waldorf pedagógus olyan közösségi programot indított. Freire munkájának jelentős szerepe volt a kritikai pedagógiai gondolkodás kialakulásában. szociális segítséget és Waldorf oktatást biztosított az egyik favella (szegénynegyed) több mint ezer lakosa számára. olvasásban és tudományos ismeretekben. -I  zraelben egyes Waldorf iskolák egyaránt fogadnak arab és zsidó gyerekeket. Freinet: Együttműködés a tanulásban Célestine Freinet (1896–1966) francia reformpedagógus. A Waldorf módszer többek között a gyerekek szociális felelősségérzetét is fejleszti.) A Waldorf iskolák több országban törekedtek arra. szakképzést. szülőket tanított írni-olvasni annak érdekében. . amely gyermekfelügyeletet. és az első „Szabad Waldorf Iskola” Stuttgartban nyílt meg 1919-ben. néhány példa erre: - Dél-Afrikában az apartheid idején a Waldorf iskola volt egyike azon kevés iskoláknak. Freire arra ösztönözte diákjait. amelyek fekete és fehér gyerekeket egyaránt befogadtak az osztályközösségbe annak ellenére. hogy konfliktusban álló közösségek között kapcsolatot építsenek. hogy ezzel elveszítették az állami támogatás lehetőségét. kiszolgáltatottságban élő írástudatlan emberek helyzetének változtatása érdekében írta. Freinet módszerének alapelvei a gyerekek természetes kíváncsiságára. hogy gondolkozzanak kritikusan saját oktatási helyzetükről. saját kísérletezéseire és az együttműködés kooperatív technikáira épülnek. Németországban és Svédországban végzett kutatások rámutattak arra. Freire a gyerekek mellett felnőtteket.56 dagógiája című 1968-ban megjelent könyvét (Freire. Steiner: Waldorf iskolák és a tolerancia Magyarországon az alternatív pedagógiák között a Waldorf iskolák a legismertebbek. Fontos alapleve a módszernek a demokrácia: a gyerekek felelősségvállalásának természetes kibontakoztatása saját tevékenykedésükért és a közösség életének közös irányításáért. hogy a Waldorf iskolák tanulói kevésbé idegengyűlölők és kevésbé elfogadóak a szélsőjobboldali politikai irányzatokkal szemben. (A Waldorf pedagógia Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus antropozófiai elméletén alapul. 2006) a szegénységben. ismerjék fel az összefüggéseket egyéni élethelyzetük és az azt meghatározó társadalmi környezet között. hogy kiszolgáltatott helyzetükön változtatni tudjanak.

részben falvakban. Elsőként öt program indult az ország öt különböző pontján. Ugyancsak 2006-ban indult három Biztos Kezdet Gyerekház az MTA Gyermekszegénység elleni Programirodája által a szécsényi kistérségben indított komplex gyermekszegénység elleni alkalmazási kísérlet keretében. 2006. a társadalmi kirekesztés folyamatainak megállítása érdekében olyan helyi programok elindítására törekszik. Ezekhez a Biztos Kezdet programokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosított szakértői segítséget. l. valamint szerény pénzügyi támogatást (Nagyné. 2006).57 A MAGYARORSZÁGI BIZTOS KEZDET PROGR AM A Biztos Kezdet program koragyermekkori program. A modellkísérletek lehetővé tették. ebben az évben ötvenkét új program indult. továbbá. A magyarországi gyermekszegénység csökkentése. a szülők önbizalma megerősödött. 25 A kísérleti programok tapasztalatai több vonatkozásban is alátámasztották a programok hasznosságát: a Biztos Kezdet programba járó gyerekek könnyebben illeszkedtek be az óvodába. hogy a programok elérjék az ország legszegényebb településeit. Nagyné és Danku. Ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra is. illetve már a terhesség időszakától) nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat azoknak. 2006).hu. hogy a programok állandó munkatársakat alkalmazzanak. és rendszeres nyitva tartás mellett működjenek. www. valamint a tervezett helyi Biztos Kezdet programok szakmai-módszertani támogatásának biztosítása lett többek között a Gyerekesély projekt feladata. megerősödött a roma és nem roma szülők közötti kapcsolat.biztoskezdet. hogy a szegénység újratermelődésének ciklusát megtörjük: a legnagyobb szegénységben élő gyerekek és családjaik számára a lehető legkorábbi életkortól megfelelő környezetet biztosítsunk a fejlődéshez. A Biztos Kezdet program előzményeiről bővebb leírás található a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modelljében. Az uniós forrásból megvalósuló terjesztés megalapozása.hu. 2007) A hazai és a nemzetközi programok tapasztalataira is támaszkodott a 2008-tól uniós forrásokból megvalósuló országos terjesztés koncepciója. rendszer alakult ki az életükben. részben városokban. kisebb településeken valósultak meg (Szomor. hogy a Biztos Kezdet program jellegzetességeiről tapasztalatokat gyűjtsünk (Bányai. .gyerekesely. Egy olyan program 25 26 www. 2006-ban sor került a program kiterjesztésére. 26 Az uniós támogatás a hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztést tesz lehetővé. (Bányai. 2006). akik a legnagyobb szegénységben élnek. A Biztos Kezdet program kísérleti formában 2003-ban kezdődött Magyarországon. amelyek a lehető legkorábbi életkortól (születéstől. A koragyermekkori fejlődést középpontba állító programok terjesztése egyedülálló lehetőség arra. kialakult a szülők közössége. hogy jelentős források nélkül nem biztosítható. Ezek a programok modellkísérletek voltak.

A másik két stratégiai cél – a szülőkkel és gyerekekkel folytatott hatékony munka nélkülözhetetlen előfeltételeként – a helyi közösségre. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet program megvalósulásának helyszíne a Gyerekház. illetve a pályázók lehetséges körét. A program fenntarthatóságának feltétele egy egységes szervezeti és működési keret kialakítása. a program által elérni kívánt célok megvalósításának útját és a fenntartható működés alapfeltételeit. A tervezési folyamat célja egy olyan átlátható struktúra kialakítása volt. a program megvalósítóival szembeni elvárásokat. a Szakirodalomban a „Biztos Kezdet program egyéb dokumentumai” c. Pályázati útmutató. vállalt küldetését (1. A négy stratégiai cél közül az első és a második közvetlenül a program célcsoportját alkotó szülőkre és gyermekekre vonatkozóan jelöli ki a program tevékenységének irányát.7.7. a helyi közösség bevonására és a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. a szülőkkel való együttműködésre. valamint a programok eredményességének folyamatos és hosszú távú követését. ahol a szegénység kockázata magas. A . részt) a gyermekfejlődéshez és a szervezetfejlesztéshez értő szakemberek együttműködésének eredménye. a Biztos Kezdet Gyerekház program kötelező és választható szolgáltatásait. A Biztos Kezdet program stratégiai terve (l. keretes szöveg). A stratégiai tervezés része a Biztos Kezdet program stratégiai céljainak meghatározása. és szervesen illeszkedik a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz és alapelvekhez. Mindezek alapján született meg az a pályázati kiírás (Biztos Kezet dokumentumok és kiadványok. keretes szöveg) határozzák meg a program komplexitását. A stratégia célok (1. ami magában foglalja a szervezeti folyamatok. amely logikus rendszerben fogalmazza meg a program kereteit. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig korlátozott. hogy a program egyszerre irányul a gyerekek fejlődésére. azt. célcsoportját. a programban résztvevők munkájának folyamatos értékelését és visszajelzését is. Gyerekházak kialakítása olyan településeken és településrészeken indokolt. amely sikeresen képes ezt a feladatot teljesíteni. 2008). Stratégiai tervezés A Gyerekesély projekt keretén belül a munkát a stratégia megtervezésével kezdtük.58 kialakítása azonban. mérését is feltételezi. következetes tervezést és megvalósítást. illetve a helyi szakmai partnerekkel való kapcsolat alakítására vonatkozik. amely tartalmazza a Biztos Kezdet program céljait.

valamint egy befogadóbb. észlelés.  Helyi szinten a gyermekekkel 5 éves korig foglalkozó intézmények és/vagy szakemberek feladatainak és felelősségének láthatóvá tétele. harmonikus. hozzájárulva ezzel a földrajzi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez.  A program az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire. értelem. 3. településeire és településrészeire irányul. elkerüléséhez. hogy gyermekük személyiségfejlődése egészséges.hu. 27 www. program így meghatározott kereteit a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje (2009) tartalmazza 27. és jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét. 2. A Biztos Kezdet program küldetése és stratégiai céljai Küldetés 1. összetartóbb társadalom megvalósításához.  Helyi közösségekben a program befogadása. továbbá a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítése ahhoz. illetve a program helyi közösségekbe történő beépítése azzal a céllal. Stratégiai célok 1. 3. szakmailag megalapozott. amelyek hozzájárulnak az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez.59 1. A  szülők együttműködésének megnyerése.biztoskezdet. támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában. . továbbá a szegénység újratermelődésének megakadályozásához.  A Gyerekesély projekt részeként a Biztos Kezdet program célja olyan kisgyermekes családokat érintő programok kidolgozása.7. családokat és közösségeket megerősítő. a közöttük levő együttműködés megvalósítása és a szolgáltatások elérhetővé tétele a korai felismerés és megelőzés érdekében. partneri kapcsolatokra épülő szolgáltatások kezdeményezésével és szakmai támogatásával megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését. képességeinek kibontakozása pedig optimális legyen. hogy a helyi közösségek infrastrukturális és szakmai támogatást nyújtsanak a program dolgozói számára. 4. és a minden fejlődési területet érintő (mozgás. nyelv és kommunikáció). és amelyek – túlmutatva a Biztos Kezdet program keretein – minden család és gyerek számára érvényes módon használhatók. A  program a koragyermekkorra vonatkozó tudás és információ terjesztésével. érzelem. 2.  A tanköteles korba érő (5 éves) gyermek legyen egészséges. emberi és tárgyi környezet biztosításával érje el veleszületett képességeinek optimumát.

60 A Gyerekházak (1. biciklivel.6. ábra). felfedező játéka számára. településrészeken. az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori fejlődéshez értő szakemberek (gyógypedagógusok. Nélkülözhetetlen partnerei a programnak a területi védőnő. az óvodák zsúfoltak. ha a településen és a térségben elérhető szolgáltatások és szakemberek együttműködésére támaszkodik. ahol a szegénység a legnagyobb (1. A Biztos Kezdet program csak akkor sikeres. Ezeken a településeken többnyire nincs bölcsőde. keretes szöveg) könnyen – babakocsival. amelyek otthonosságot és optimális feltételeket jelentenek a gyerekek szabad mozgása. és a különböző szakszolgálatok csak korlátozottan érhetőek el.8. ábra Hol jöttek létre Biztos Kezdet Gyerekházak? 35 településen indult el a program 2009 őszén A Gyerekházak vagy önálló családi házban. egy kisebb szoba pedig az irodai tevékenységre és a szülőkkel folytatott beszélgetésekre szolgál. •Sátoraljaújhely Dombrád• Ibrány• •Pusztadobos Nyírmada• •Magyargéc Hernádnémeti• Varsány••Rimóc •Baktalórántháza Nyírtelek• •Ópályi Nyírvasvári• •Dorogháza •Porcsalma Kállósemjén• Szakoly• Terézváros• •Józsefváros Dzsumbuj• Szolnok• •Törökszentmiklós •Szarvas Zsadány• •Aba •Dombóvár •Gerényes Dencsháza• •Kistelek •Mórahalom Katymár• Jelmagyarázat •Battonya •Pécs Biztos Kezdet Gyerekház Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére •Pécs Hegyszentmárton • •Gilvánfa 1. 28 .5. valamint kertkapcsolattal. kötetlen. fejlesztőpedagógusok) (1. A program célja hogy a kü A Biztos Kezdet Gyerekház kialakításának minimum feltételeit és a stratégiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatások körét a pályázati útmutató tartalmazza (Biztos kezdet kiadványok és dokumentumok. ábra). Minden Gyerekház rendelkezik fürdőszobával és melegítő konyhával. gyalog – megközelíthető közösségi teret jelentenek 5 éves korig a gyerekek és családjaik számára olyan településeken. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. ahol biztosítani lehet egy nagyobb termet a gyerekekkel és a szülőkkel való együttlétek számára.5.28 A cél olyan tárgyi feltételek biztosítása. Útmutató). vagy egy épületrészben kialakított terek.

aki egy-egy intézményt. Minden kisgyereket nevelő család egyszerre több szakemberrel áll kapcsolatban: orvossal. Nem könnyű az intézményi korlátok és érdekek. gyermekintézmények gondozóival. a különböző szakmai nézőpontok. 29 Azokon a településeken. a Gyerekházak az óvodával együttműködésben határozzák meg. A szakmák közötti együttműködés nehézségeit és lehetőségeit mindenki tapasztalja. 1. de óvodára „éretten” induljanak óvodába. A koragyermekkori szolgáltatások területén különösen fontos a szakmák és ágazatok együttműködése. szociális munkás. más ágazatok munkatársaival.61 lönböző szolgálatok és intézmények úgy működjenek együtt – egymás munkáját is segítve –. védőnővel. A kisgyermeket nevelő családok élete természetes módon több ágazat ellátórendszereihez kapcsolódik az egészségügytől a szociálpolitikán át a foglalkoztatáspolitikáig. óvodapedagógus és gyógypedagógus).8. és nyomon követi fejlődésüket. ahol a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. gyermekorvos. hogy az óvodáskorú gyerekek minél korábban. gyermekjóléti szolgálat. sikeres társadalompolitikai fejlesztések megvalósításának feltétele az ágazatközi koordináció és a szakmák közötti együttműködés. Mit nyújt a Biztos Kezdet Gyerekház? - Rendszeres délelőtti nyitva tartás mellett a gyerekek és a szülők számára kínál térítésmentes programokat. ahol van óvoda. - Rendszeresen együttműködik a családokkal foglalkozó szakemberekkel (védőnő. akik hátrányos helyzetű településeken. Sikeres programok. egy-egy ágazatot képviselve kapcsolatba kerül más intézmények. - Megfelelő környezetet biztosít a gyerekek képességeinek kibontakozásához. az átlagosnál szűkösebbek az erőforrások. . ahol az átlagosnál több a feszültség. településrészeken élnek. ahol a gyerekek fejlődése az átlagosnál több kockázatnak van kitéve. hogy ennek eredményeképpen a gyerekek a lehető legkorábban hozzáférjenek a fejlődésüket támogató szolgáltatásokhoz. Különösen nehéz ez olyan intézményi környezetben. 29 valamint az őket nevelő családokat. Kiknek szól a Gyerekház? A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a gyerekeket várja 5 éves korig. Mégis: kisgyermekek esetében – ha valamilyen segítségre van szükség – elkerülhetetlen a szakmaközi együttműködés. Különösen nehéz olyan helyi közösségekben. a különböző ágazatok alá tartozó intézmények és szolgáltatások eltérő szabályozásából fakadó érdekellentétek háttérbe szorítása. és korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. pedagógusaival.

bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1.62 Biztos Kezdet program koordinátora Gyógypedagógus. Ferge és mtsai. Az ilyen települések nagy részén az átlagosnál magasabb a roma lakosság aránya. 2004. a személyiségi jogok védelme vs. a bizalom és a titoktartás kérdéseivel. hogy a gyerekek fejlődéséről szóló beszélgetésekben. ábra A Biztos Kezdet program partnerei szociális szakemberekkel. fejlesztő A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. A gyerek fejlődését kockáztató tényezők megelőzése vagy kezelése csak a szakemberek közötti együttműködés révén lehet valóban hatékony. A Biztos Kezdet program fontos célkitűzése. a Gyerekházak mindennapjainak és a helyi programok tervezésében a szülők is részt vegyenek. egyenrangúság. a gyermek érdeke. A reménytelenség. ahol jelentős arányban élnek nélÉletkor külöző családok. A Biztos Kezdet program hatása a helyi közösségre A Gyerekházak olyan településeken jönnek létre. 0–5 éves gyerekek és szülők. szegény és nem szegény csoportjai között. a megelőzés vs. tervezésbe. illetve az információáramlás. a kirekesztettség ezeken a településeken súlyos feszültségekkel is együtt jár a település lakosai. a tervek megvalósításába. . 2002). de a roma lakosság szegénységi kockázata az átlagosnál lényegesen magasabb (Szívós és Tóth. és jellemzőek a feszültségek a település roma és nem roma. A hatékony szakmaközi együttműködés csak akkor valósulhat meg. A szegénység kirekesztettséget is jelent. A szakmák és szakemberek közötti együttműködésen túl fontos a szülők. A legszegényebb családok többsége nem roma. rokonok Védőnő Óvoda. ha ezekre a kérdésekre vannak közösen kidolgozott válaszok. a település különböző csoportjai között. tűzoltás.6. Az együttműködés fejlesztése során törvényszerűen szembe találkozunk a szakmák közötti hierarchia vs. családok bevonása a közös gondolkodásba.

lelkiállapota. gettósodott települése2010 15 2011 75 ken.63 A szegénységben. hol a telep határa. Ezt a nélkülözésben élő családok bevonásával. Társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül nyitott minden kisgyermekes család fogadására. keretes szöveg) alapján meg30 Uniós forrásokon túl más források bevonásával is lehetséges Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. születésétől fogva tanulja környezete társas kapcsolatait. vágyai megfelelnek környezetük lepusztult. reménytelen és kilátástalan világának. amelyet nem léphet át. Egy szegregált településrészen élő gyerek már hároméves korára megtanulja. A Biztos Kezdet program fontos eleme a kirekesztő gyakorlat különböző formáinak leleplezése és a lakóközösségeken belüli partneri. „A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe.3. emberhez méltatlan körülmények között.” (Varró.9. táblázat Uniós forrásokból tervezett helyi Biztos Kezdet programok. közösségben való részvételük erősítésével. tanulja a környező világot.3. településrészeken. táblázat). Gyerekházak száma30 Biztos Kezdet programok. A roma Gyerekházak száma gyerekek jelentős része él a legnagyobb mélyszegénység2009 35 ben. A másik oldalon élő gyerekek is megismerik ezt a határt. nélkülözésben élő roma családok kiszolgáltatottságát a közvéleményben egyre erősödő előítéÉv (Tervezett) letesség tovább növeli. A gyerekek korán elsajátítják a közösségre jellemző viselkedési szabályokat. 2009) A kisgyermek születésétől fogva ismeri. településrészen élő családok és csoportok közötti kapcsolatok erősödjenek. 1. és kik ellenségesek egymással szemben. állampolgári szerepük tudatosításával és a közösség különböző csoportjai közötti egyenrangú kapcsolat kialakításával törekszik megvalósítani. Megismerik azt. Erre szolgáltatnak példát a szécsényi kistérségben a Norvég Alap támogatásával 2010 folyamán induló Gyerekházak. A Biztos Kezdet program mindenkinek szól. Ebben az életkorban alakul ki a mások iránti bizalom. Hasonlóan szükséges a Biztos Kezdet alapelvei (1. hogy az adott településen. . A Biztos Kezdet program közösségi program: célja az. a közösséghez való tartozás élménye is ekkor születik. hogy mely felnőttek között alakul ki baráti viszony. fejlesztési célok Uniós forrásokból a Biztos Kezdet Gyerekházak egész hálózata alakul ki (1. A Biztos Kezdet program keretében azonban nem csak Gyerekházak indulnak. együttműködő kapcsolatok erősítése.

31 1195/2009. a közoktatás és a szociális szféra területén. 20. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. A szülők a gyerek elsődleges tanítói.) Kormányhatározat módosításáról. mindenki számára nyitott.9. A Biztos Kezdet program alapelvei 31 A Program a koragyerekkori nevelésre. egészségházakban stb. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a Program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben. b)  A területi célzás alapelve. A Program és annak célkitűzései azonban nem csak a Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. (V. . (XI. valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. 2007–2032 szóló 47/2007. valósuló programok indítása az egészségügy. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. ahol a Program működik. különösen azonban 5 éves koráig). hogy – bár a Program mindenki számára nyitott – a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a Program fókuszában. Az induló programok egységességét a program alapelveinek megfelelő megvalósítás biztosítja. és bármilyen. játszóházakban. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010. a velük való tartalmas együttműködés. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. e)  A Program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedniük kell arra. Azokon a területeken. hálózatuk kialakítása a Program alapelveinek megfelelően történik. a szülői kompetenciák megerősítése.64 1. A szülők aktív részvétele. bölcsődében. d)  A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. és így részei lehetnek annak. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képesség-kibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. 29. szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a Program meghatározó eleme.) szóló 1092/2007.) szintén a Program célkitűzéseit szolgálhatják. Valamely szolgáltatás. a)  Az életkori alapelv szerint a Program fókuszában a gyerekek 7 éves korukig állnak (különösen 5 éves korukig). gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését meghatározhatja (a gyerekek 7 éves. A Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása. (XI.) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról. illetve program az alapelvek együttes érvényesülése esetén képezheti a Program részét. 31. tanulásra. c)  A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. gondozásra irányul. másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyermekekre irányuló szolgáltatások.

amely segít a helyi programok szakmai megvalósításában. a program koordinátorait. Gyerekesély projekt Szakmai módszertani támogatás Biztos Kezdet mentor helyi Biztos Kezdet program Biztos Kezdet program koordinátora Biztos Kezdet képző Gyógypedagógus. bölcsőde Gyermekjóléti szolgálat munkatársa 1.7. feladatuk annak biztosítása. amelyekkel a program szakmai megvalósítóinak rendelkezniük kell. 0–5 éves gyerekek és szülők. helyi döntéshozókat és más szakmai partnereket). Kiadtuk a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című kézikönyvet. A Gyerekesély projekt által kiválasztott és felkészített képzői és mentori csoport biztosítja a helyi munkatársak felkészítését és folyamatos szakmai támogatását. A Biztos Kezdet program tevékenységeinek részletes leírása és a szükséges kompetenciák azonosítása alapján dolgoztuk ki a képzési programokat: ezek egyrészt a Gyerekházak munkatársait készítik fel a feladatra. ábra érzékelteti. a szülőkkel való együttműködésről és a közösségi erőforrások feltárásának és mozgósításának lehetőségeiről.4. ábra Módszertani támogatás és működés .7. Kialakítottuk azt a személyes támogatói hálózatot. hogy a Biztos Kezdet program stratégiai céljai a helyi adottságoknak megfelelően megvalósuljanak. majd egy 60 órás képzésben a Biztos Kezdet program partnereit (védőnőket. másrészt a Biztos Kezdet program partnereit készítik fel az együttműködésre. Kidolgoztunk olyan módszertani anyagokat (1. ami hasznos módszertani útmutató a Gyerekházak munkatársai és a gyerekekkel foglalkozó partnerek (védőnők és fejlesztő szakemberek) számára a gyerekek fejlődésének nyomon követéséhez és támogatásához. A Gyerekesély projekt – mint szakmai-módszertani támogató – és a helyi Biztos kezdet Gyerekházak közötti kapcsolatot a 1. A képzők a programok indulása után három hónapos (360 órás) képzés keretében készítik fel a Gyerekházak munkatársait. gyermekjóléti szolgálat munkatársait. táblázat).65 A Biztos Kezdet Gyerekházak módszertani támogatása A stratégia tervezés folyamán határoztuk meg azokat a kompetenciákat. rokonok Védőnő Óvoda. fejlesztő szakember A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai. amelyek alapvető ismereteket tartalmaznak a gyerekek fejlődéséről. A mentorok havonta történő személyes látogatásaik során biztosítják a helyi programok számára a folyamatos szakmai támogatást.

amely életkori szakaszok szerint differenciált. Módszertani kézikönyv. . A Gyerekesély projekt feladata a koragyermekkora vonatkozó tudás terjesztése is. II. amelynek jelen könyvünk is része. Ennek érdekében terveztük meg a Biztos Kezdet Kötetek sorozatát.4. A dokumentációs rendszerben lehet rögzíteni a Gyerekházban végzett összes (gyerekekre. a közvélemény tájékoztatása. és lehetővé válik a program elért eredményeinek összegzése és visszajelzése. szülőkre. kötet Közösségek. Módszertani kézikönyv I. egységes szempontrendszer alapján teszi lehetővé a gyerekek fejlődésének nyomon követését. kötet Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés megalapozására Online dokumentációs rendszer Hatásvizsgálat Biztos Kezdet program hatásvizsgálatának kutatási koncepciója Biztos Kezdet Kötetek A génektől a társadalomig – a koragyermekkori fejlődés színterei A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások Egységes on-line dokumentációs rendszert alakítottunk ki. kötet Szülők. Módszertani kézikönyv. közösségre. III. A dokumentációs rendszer tartalmaz olyan elemet is.66 1. és amelynek segítségével láthatóvá válik a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változás. partnerekre vonatkozó) tevékenységet. A dokumentációs rendszeren keresztül érkező információk alapján a Gyerekesély projekt nyomon tudja követni a helyi programok alakulását. amelyet minden Gyerekház vezet. táblázat A Gyerekesély projekt keretében kidolgozott képzési és módszertani anyagok Képzési csomagok Biztos Kezdet Gyerekházak – ismeretek és készségek – 360 órás képzési csomag a Gyerekházak munkatársai számára Biztos Kezdet program – Partneri együttműködésben a gyerekekért – 60 órás képzési csomag a program partnerei számára Tréneri kézikönyv a Biztos Kezdet képzői számára Munkafüzet a Gyerekházak munkatársai számára Munkafüzet a Biztos Kezdet program partnerei számára Módszertani kézikönyvek Gyerekek.

A kontrolltelepülések kiválasztásánál szempont. gyermekjóléti szolgáltatás intézményi háttere) hasonlóak legyenek a Gyerekházat működtető településekhez (Surányi. hogy a programból kikerülve. így értékelhető lesz a Gyerekház tevékenységének hatása. hogy a települések társadalmi és gazdasági adottságaik. 32 Az eredményességet tág értelemben használjuk: a gyerek értelmi fejlődése mellett beleértjük a szocializációs folyamat hatékonyságának sokrétű összetevőit is. amely az egyes gyerekekre vonatkozóan rögzíti a Gyerekház látogatottságának rendszerességét. „bemeneti mérése”. mint a bemeneti mérés. hogy milyen hatással van a Gyerekházak munkájában való részvétel a gyerekek komplex fejlődésére. Ekkor a mintába került gyerekek egy része feltehetőleg már részt vett a Biztos Kezdet programban. a formális oktatási rendszer keretei között milyen eredményeket képesek elérni. A kutatás elsődlegesen arra keresi a választ. Az adatfelvétel 2009-ben megtörtént első szakasza a program ún. illetve intézményi ellátottságuk tekintetében (pl. ahol nem indult Biztos Kezdet program. A kutatás tervei között szerepel. óvoda elérhetősége. A programban való részvétel hatásának elemzése során figyelembe kell venni azt is. A Biztos Kezdet Gyerekházak hatásvizsgálata a gyerekek fejlődését óvodáskorban értékeli.67 Hatásvizsgálat A Biztos Kezdet program társadalmi céljainak megvalósulását. társadalmi hasznát és költségeit a programhoz kapcsolódó hatásvizsgálat méri. védőnői hálózat. A program–hatás elemzés későbbi szakaszaiban a dokumentációs rendszer és a független hatásvizsgálati felmérések adatainak összefűzésével lesz lehetőség arra. 2010). s mennyiben teszik lehetővé a program által biztosított szolgáltatások a szülők számára a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételt. ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak működnek. hogy minél pontosabb képet nyerjünk a Gyerekházak szakmai munkájának hatásáról és annak közvetítő mechanizmusairól. A „kimeneti mérés” – ami már valóban a program hatását jelzi – ugyanazokra az óvodákra irányul majd. továbbá olyan kontrolltelepüléseken. azt vizsgálja. A kimeneti mérés várható időpontja 2012–2013. hogy a gyerekek milyen életkortól kezdve és milyen intenzitással vettek részt a Gyerekház életében. valamint a gyerekek fejlődési jellegzetességeit a Gyerekházban töltött időszak folyamán. később ehhez viszonyíthatók a program hatására végbement változások. hogy hosszú távon nyomon kövesse a Gyerekházak munkájának hatását. valamint az érintett óvodapedagógusok körében kerül sor azokon a településeken.32 Adatfelvételekre így a 4-6 éves gyerekek és szüleik. A bemeneti mérés az induló állapotot rögzíti. A hatásvizsgálat fontos kiegészítését jelenti a Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszere. . a különböző programokon való részvétel gyakoriságát.

családi napközik és gyerekházak – azonos gyerekkép és szakmai koncepció alapján dolgoznak. Olyan jövőt képzelünk el. A programok fenntarthatóságának nélkülözhetetlen feltétele a politikai szándék és hazai erőforrások biztosítása a programok folytatására. A Biztos Kezdet program megerősödésének és fenntarthatóságának feltétele az is. vidámak. –  a döntéshozók számára világos. egy igazságosabb társadalom feltételeinek kialakítására. magas színvonalon megvalósuló program szervezeti. – együttműködnek egymással.68 A program fenntarthatósága A társadalmi megújulást szolgáló európai uniós források a koragyermekkori programok támogatása révén valós lehetőséget jelentenek a szegénység újratermelődési ciklusának megtörésére. kíváncsiak. korai fejlesztő központok. pedagógiai szakszolgálatok. A kisgyermekes családokat támogató szolgálatok – a védőnői hálózat. és reális alternatíva a munkaerőpiacra való visszatérés. mert bíznak a koragyermekkori szolgáltatások elérhetőségében és magas színvonalában. jogszabályi és finanszírozási modelljét vázolja fel. A Gyerekesély projekt keretében ennek érdekében kidolgozunk egy fenntarthatósági koncepciót: ez egy hatékony. finanszírozására. óvodák. . a gyermekorvosi hálózat. a szakmai erőforrásokat hatékonyan használják fel úgy. ahol a gyermekvállalás nem jelent túlzott anyagi kockázatot. a bölcsődék. monitorozását. óvodák. megerősítésére. –  a koragyermekkori szolgáltatások megbízható színvonala hozzájárul a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. aminek fontos része a szülőkkel való természetes együttműködés. gyermekjóléti szolgálatok. értékelését és hatékony finanszírozását. amely az uniós fejlesztési időszak után is biztosítja a programok megfelelő szakmai támogatását. hogy a gyerekek az ország legeldugottabb falvaiban is egészségesek. gyermekvédelmi szakszolgálatok stb. hogy kialakuljon egy olyan szervezeti keret. szívesen tanulnak. A gyermekintézmények – bölcsődék. a Biztos Kezdet programok. –  minden család számára elérhető és választható a napközbeni ellátás vagy a koragyermekkori programok valamilyen formája. Zárszó – Milyen jövőt képzelünk el? Távoli jövőképünk az. hogy azok minden gyerek számára hozzáférhetők legyenek. –  a koragyermekkori szolgáltatások finanszírozási rendszere lehetővé teszi és ösztönzi a programok magas színvonalát. családi napközik. hogy a koragyermekkori ellátások közösségi szolgáltatások és biztosításuk társadalmi felelősség. amelyben –  a családok bátran vállalnak gyerekeket.

illetve bizonytalanságát a szakemberek észreveszik. –  a szülők a kisgyermekkori intézmények. arra. Mindehhez olyan kormányzati akarat szükséges. –  a szakemberek örömmel foglalkoznak a gyerekekkel és családjaikkal. jól szabályozott és a gyerekek érdekét szolgálja. és tudatosan – az ágazatok közötti koordinációt biztosítva. és munkájukat megbecsülik. –  természetes. –  a kisgyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek érzik és tudják. ahol a gyerekek koraszülöttek.és családpolitikai elképzelés irányában történő elmozdulás iránt.69 –  a programok munkatársai egységes. –  kialakult a kisgyermekekkel való foglalkozásra felkészítő képzési rendszer. és hogy az egyenlően magas színvonalú ellátás minden gyerek számára hozzáférhető legyen. a védőnő és a szociális szolgálatok egymást kiegészítve segítik a fiatal családokat. a rendelkezésre álló tudást és szakértelmet felhasználva – törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. az információcsere a szakemberek között természetes. programok legfontosabb partnerei. családok számára reális alternatívákat biztosítson a családi neveléshez. –  a szakemberek kellő információk és ismeretek birtokában a szülőkkel együtt gondolkodnak a lehetséges kockázatokról és lehetőségekről. hogy a gyereket vállaló szülők. – a bátortalan. a koragyermekkori fejlődést leíró curriculum (pedagógiai program) alapján dolgoznak. hogy munkájuk a társadalom egészséges fejlődéséhez járul hozzá. várandós nőket abban. és támogatják őt szülői magabiztossága megszerzésében. –  természetes a családok kultúrájának és a gyereknevelési szokások sokfélesége. vagy bármilyen más tényező kockáztatja egészséges fejlődésüket. hogy jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. ahol a sokféleség érték. amely világos alapelvekre támaszkodik. hogy az orvos. amely lehetővé teszi. –  azoknak a családoknak az esetében. hogy a várandósságot és szülést biztonságban éljék meg. . amely hosszú távon elkötelezett a társadalom. a munkaerőpiacra való visszatéréshez. elbizonytalanodott szülő is tud segítséget kérni. a szükséges szakszolgálatok időben és megfelelő gyakorisággal elérhetők. és lehetővé teszi a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást.

Pattermann K. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. SZMI. Szomor É.hu. (2005). In: Fazekas. (2001). SZMI. (2006). Rövid program. M. I. . (szerk. V.hu. Boros B. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. október.. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély Projekt... Babusik F.hu. Á. 1.hu. Zs. március. Kertesi. Varga. É. Gyermekszegénység. M. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. H. (2004). Review of Educational Research. (2008).. Zs. www. Közösségek. 2009. (2009). A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai. Osiris. In: Andor. H. Less is More: MetaAnalyses of Sensitivity and Attachment Interactions in Early Childhood.. 2006. 6. Havas. R. Darvas.70 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Benedek G.. 33–52. kiterjesztésének lehetőségei. www. Csikós J. 1–26.. Those Who Have. Berta F..): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Módszertani ajánlások a Biztos Kezdet Program munkatársai számára. G. Kolozsi B. A „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. van IJzendorn. SZMI. (2003). Kétsebességű Magyarország.. A társadalom peremén. www. (2009). FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andorka R. Budapest. kötet. Iskolakultúra.. (szerk. www. Topolánszky-Zsindely K. Pécs.. Lökkös A. Bradley. K. Juffer.. (2009). In: Nagyné.hu. Módszertani kézikönyv. G.biztoskezdet. J. Z. Gosztonyi G. Réger. Kossuth Könyvkiadó. Bakermans-Kranenburg. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék. DEMOS Magyarország.. Budapest. Á. www. J. Tölgyesi K. 3–16. K.biztoskezdet. Kézikönyv.. Budapest. Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. május. Buda B. (2005). ECOSTAT. Mózes E.biztoskezdet. (2006).. M. 2006.): Romák és oktatás. Roma gyerekek óvodáztatása.): Biztos Kezdet Füzetek 1. A koragyermekkor fejlődés megalapozása (2009). Tausz. György I. CSAGYI. M.. füzet. (2003). Új Pedagógiai Szemle. (szerk.. Módszertani kézikönyv. Ferge. III. Szülők.. F. (2009). Budapest. II. 2004/4. kötet. 75 (1). Gyerekek.. Bakermans-Kranenburg.. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program.. Gyerekesélyek Magyarországon. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon.gyerekesely..biztoskezdet. évi jelentése.. Iskolakultúra-könyvek. E. (2003).hu. Köllő. 195–215.. 129 (2). van IJzendoorn. Családügyi. Herczog. gyerekesely. J.. és mtsaik (1986). Ifjúsági. M. kötet. Donga K. Megnyitó beszéd. (2006). Farkas M. M. Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. 2009. Farkas M. ELTE TáTK.. Bajnai. G.) (2010). (szerk. Ferge. Bányai. Gallai M. www. J. Információk a modellkísérleti programokról. Regős J. Szilvási L. 8. Tóth A. Elhangzott a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek konferenciáján.. H. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment.. Szomor. I. Módszertani kézikönyv. Darvas. Kovács E. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Psychological Bulletin.

(2008). U. 95–120. J. Owen. Committee on the Rights of the Child (2006).. Carneiro. (1994). .. www. Sept. ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól (1989). W..71 Barnett.. Benefits of Preschool Education. (2004). Risks and Protective Factors in Social Exclusion. Köllő J. 2006 Darvas Á.. (2007).. P. New York. Psychological Review. 20. MA. Are there Long Term Effects of Early Child Care? Child Development. május.hu. Budapest.. Cambridge University Press. In: Lamb. 296–318. Vandell. Ecology of the Family as a Context for Human Development: Research Perspectives. Democracy and Education: An Introduction to the Philosophy of Education.szmm. Ch. KSH.nieer.. 1.). P. Nature-Nurture Reconceptualized in Developmental Perspective: A Bioecological Model. Struggling to Make Ends Meet. P..virginia. L. Kovács.).. UN CRC/C/GC/7/ Rev. S. Russell Sage Foundation. M. Gyermekszegénység vidéken. Budapest. P. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. W. Á. K. (1999).ppt Belfield. A gyermekek szegénysége. –Brooks-Gunn. K. (2006). 7. 2007. Egy kutatás tapasztalatai.lib. Brooks-Gunn. 78(2).org. 2002/4. C. Belsky. 2007. MTA Regionális Kutatások Központja. (2006).. L. Szociológiai Szemle. Á. Darvas. Biztos Kezdet Alapelvek. ECOSTAT. (eds. 65. új kiadás: 1997. (1994): Economic Deprivation and Early Childhood Development. Fazekas K. K. University of Virginia Library) Duncan.. Schweinhart. Biztos Kezdet Program. E. Consequences of Growing Up Poor. G. Bynner. T. K. Human Capital Policy. (eds. Developmental Psychology. J. (Electronic Text Center. 2009. Brooks-Gunn. M. The Free Press. NJ: Erlbaum. Duncan. (2006). J. Geneva. J.. 285–301. Á. Budapest. október. 162–190. 15. Britto. 101(4). Parenting and Child Development in ’NonTraditional Families’.. Darvas. W. (2000). Tausz. DEMOS Magyarország. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (ed.html. A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása. S.. (1916). K. Tanulmány a nemzeti politikákról. Comment No. (1986).edu/toc/modeng/public/DewDemo. 568–586. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya. Children and Society.. M. 6. NICHD Early Child Care Research Network (2007). NBER Febr. S. Bihari. Journal of Human Resources. Working Paper 9495. No. J. In: Schonkoff. R. Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága. (2003). Gyermekszegénység. J. G. Bronfenbrenner. Bronfenbrenner. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. www. M. Handbook of Early Childhood Intervention. (2002). 2006. A szegénység és társadalmi kirekesztődés folyamata.) (1997).. Dewey. Brady. Darvas. D. Child Development. Zs. Barnett. Meisels. Economics of Early Childhood Interventions. 681–701. S. 41 (1). J. Vol. Nores. J. (1979). Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. Burchinal. Poverty and Child Development. S.-Klebanov.. Településtipológia és rangsor. Konszenzus papír.. (2001).gov. 589–613.. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási.. J. U. Tausz. J. McCarthney. K. The Ecology of Human Development. Ceci. J. Tausz. Varga J. Barnett. BarnettBenefits. J. Tausz K. Clarke-Stewart. A. http://etext. (2004). Heckman. 723–742.. R. Cambridge. Mahwan. 2. U. Harvard University Press. Bronfenbrenner. K. The High/Scope Perry Preschool program: Cost-benefit analysis using data from the age-40 follow up.

. 114–228. Journal of Child Psychology and Psychiatry. J. Heckman. Moon. J. . The theory and practice of resilience. S. Target. Varga. Vol. Education Through Work: A Model for Child Centered Learning. 2008. Dolowschiák. Á. Social Interaction During Infancy. New York. Darvas. G. J. N. 33–52. (2003). Ferge. G.. (2010). Ramos. (2001).. füzet.. Y.37/ March – April 2007. M. 1. Trevarthen. Herczog. (2007). Muráti. (2007) Összehasonlító táblák 1995–2004. (2005). Herczog. Gyerekesélyek Magyarországon. K. Lakáspolitika és lakáspiac – a közpolitika korlátai.. Risley. 4. Hart. New Directions for Child Development. (Első megjelenés: 1970). Kádár F.. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. G. (2006b). Havas. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. (2005). (2008a). Esélyegyenlőség. B. Á. H.. K. Fekete. Kézirat.. Hubley. ECOSTAT. Hegedűs. J. M. (2008b). (2006a). Pedagogy of the Oppressed (M. 3–16. The 30 Million Word Gap by Age 3. San Francisco. a hozzáférhetőség és az ellátás minőségének javítása a gyermek-egészségügyi alapellátásban. Budapest.. G. Tausz.. Budapest. Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. J.. (szerk. H. (1994). KJK-Kerszöv.. Fonagy. Heckman. I. Kézdi. (2006). Journal of Public Economics. Bényi. Kálmán.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.). Science.. A. A. kötet.. M. 32. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. a „Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia értékelő bizottságának 2009. (2008).) (2010). J. K. Savelyev. Budapest Kertesi. Havasi. C. Előadás az MTA Nevelésügyi konferenciáján. In: Fazekas. G. P. A. november 14. Varga. Darvas. (1979). Ferge. R.. 6–9. Freinet. Kézdi. Kézirat. ECOSTAT. Kertesi. Zs. (2006).. É. 2004/4. Szociális Munka és Szociálpolitika tanszék.. 231–257. Zs. J. Kertesi G. (1976). Budapest.72 Ferge. Higgit.. Zs. 27 (4). In: Uzgiris (ed. B. P. (2008). Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó. American Educator. ELTE TáTK. Sharing a Task in Infancy.. évi jelentése. (2003). Zs. 1900–1902. T. (szerk. G. Osiris. Freire. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskolai eredményessége. Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. The Early Catastrophe. Köllő. Kézirat. deszegregáció. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. C. Gyermekvédelmi kézikönyv. Jossey-Bass Kaga. New York. Kemény. Köllő. 35. Esély. 1971-ben végzett kutatásról. 121–138. Iskoláskor előtti egyenlőtlenségek. MTA Szociológiai Kutató Intézete. készült a Gyerekprogram számára KSH adatok alapján. (szerk. Trans.). In: Fazekas. 1. A. Budapest. R. M. P. Esettanulmány Magyarországról.. Pinto. J. P. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Iskolakultúra. UNESCO Policy Brief on Early Childhood. Havas. The Training and Working Conditions of Preschool Teachers in France. M.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért.. A társadalom peremén. Budapest. (2004). Az esélyegyenlőség. (2002). (1993). 94. É. The rate of return of the High/Scope Perry Preschool Program. Heckman. J. Steele. Yavitz. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on “Building the Economic Case for Investments in Preschool”. NY: Continuum. Kétsebességű Magyarország. J. J. Edwin Mellen Press. 2006/5..

Magyarországi Országjelentés. sz. oecd.. (2007). Tech. MTA Gyermekprogram Iroda Pik..): Romák és oktatás.73 Kertesi G. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Korpi. 53/2. Paris. G.. A szociális szakképzés könyvtára. PhD dolgozat. Stockholm. Révész. OECD (1998). OECD Leseman. Mátraháza. . Somorjai I. Pik..és környezetelvű nevelés az 1970-es évek fordulóján. S. Kisebbségkutatás. OECD (2004). I. A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon. The Discovery of the Child. 205–220. Masten. www.) (2007). 15 (1). The Random House Publishing Group. Moss. Montessori. Iskolakultúra-könyvek. V. www. OECD (2000b) Early Childhood Education and Care Policy in the United Kingdom. K.org. rep. P.) Az intelligencia és az IQ-vita. Zs. Z. American Psychologist. Rolnick.org/publications. (szerk. Grunewald. Cs. (2001). Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A. Budapest. Bringing politics into the nursery: early childhood education as democratic practice.oecd. MN. OECD (2000a) Early Childhood Education and Care in the Netherlands. www. A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon. (2005). Education and Equity. Early Childhood Education and Care for Children from Low-income or Minority Backgrounds. Kézirat. Családügyi. Kertesi. 2006-ban induló Biztos Kezdet Programok monitorozási tapasztalatainak összegzése. I. In: Vajda. In: Early Childhood Education and Care in Europe: Tackling Social and Cultural Inequalities. A szociális munka története Magyarországon (1817–1990). Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon. Öröklés.és Szociálpolitikai Intézet.. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. Starting Strong. Akadémiai Kiadó. Pécs. J. Doing better for children. (1972). Paris: Centre for Educational Research and Innovation. Minneapolis. M. Policy Brief. ELTE. Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Paris. Co-ordinating services for children and youth at risk: A world view. Brussels. (1998). G. Varga. (2000). (2004). OECD (2005). Cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. K. February 2004. A. Paris. Danku O. I. Ministry of Education and Science. É. 8. Starting Strong II. 2005. P. (2003). (szerk. Early Childhood Development: Economic Development with a High Public Return. NEJ 2004 – Szakértői változat. 5–20. P. M. The Impact of high quality education and care on young children: review of the literature. Páll. Ballantine Books. kézirat. OECD (2006). EACEA. Leseman. Gyermekegészségügy.. OECD (2001). R. I. M. Federal Reserve Bank of Minneapolis. Paris. Kézdi G.org. (szerk. 1. Nagyné V. Réger. The Development of Competence in Favorable and Unfavorable Environments: Lessons from Research on Successful Children. In: Andor.org. D. New York–London. Pataki. (2002).) (2006). Pléh.oecd.oecd. (2007). Konferencia előadás. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. European Early Childhood Education Research Journal. Coatsworth. Nagyné. (2001). B. Biztos Kezdet Füzetek 1. Országos Közoktatási Intézet és Nemzeti Család. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.. (2002).. sz. (2001). (2002). november 18–19. Romák és óvodák. M. www. Gyermekesély füzetek. Ifjúsági. OECD (2009). (2005). (2009). OECD Observer. J. Early Childhood Education and Care Policy in Sweden. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. (szerk.

Munkammar. New York. C. Styfco.unicef-irc. (2004). Információk a modellkísérleti programokról. Weikart.. 2008. Muenchow. Monitor jelentések 2003. Szomor. M. 10. évf. National Academy Press. H. Inc. Florence. Head Start: Criticisms in a Constructive Context. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. 48. biztoskezdet.. Head Start: The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment.2.): Biztos Kezdet Füzetek 1.. MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program.. Surányi. S. In: Shonkoff. Baltimore. É. research and policy. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatának bemeneti mérése. 2006. É. J.biztoskezdet. Basic Books. 5–48.. Styfco. (szerk. Surányi. Tóth. Styfco. L. (2006). 49 (2). H. Early Childhood and Family Policy Series N. Sz. Ypsilanti. S. 6. Danis. (2000). Taguczi. L. J. S. www. (2010). 4 (2).hu. American Psychologist. Consolidating Governmental Early Childhood Education and Care Services Under the Ministry of Education and Science: A Swedish Case Study. Pályázati útmutató a korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok országos terjesztéséhez. március. Ifjúsági. 115–135. Brookes Publishing Co. – Phillips.. Tárki. sz.) (2010). (eds. Basic Books. Paul H. (eds. Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának Szolgáltatási és Szervezeti Modellje. megközelítések. Werner.. 25–49.74 Romberg.. J. M. E. E. From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. (2004) (eds. É. Stabilizálódó társadalomszerkezet.. I. gyerekesely. Szívós. Woodhead. V. International Journal of Equity and Innovation in Early Childhood. Ziegler. Családpolitika más-más szemmel. L. Innocenti Report Card 8. S. In: Nagyné. High/Scope Educational Research Foundation. Zigler. (1994). Gy. www. I. www. Changing perspectives on early childhood: theory. 127–132. Protective factors and individual resilience. TÁMOP 5. Barnes. I. D. J. J. A BIZTOS KEZDET PROGRAM EGYÉB DOKUMENTUMAI Biztos Kezdet stratégia terve.. I. S. Cambridge University Press. (1994). P. Családügyi. 45.hu. Budapest. Mich.nfu. (2006). P. (szerk. (2003). Herczog. UNICEF Innocenti Research Centre.): Handbook of Early Childhood Intervention. Schweinhart. Varró. J. Rövid program.). (2009). Washington D. Head Start : The Inside Story of America’s Most Successful Educational Experiment.2. P. The High/Scope Perry Preschool Study Through Age 40.. 2009. Significant Benefits: The High-Scope Perry Preschool Study through Age 27. D. E. Ziegler. UNESCO. (1993). www. Magyar Narancs. Ziegler. J.) (2004).. Eltérő nézőpontok. KAPOCS. UNICEF (2008). A.hu. Shonkoff. E. L. The Child Care Transition. XXI. E. Gazdasági és Szociális Tanács. www. .. „Elvették a magyarságunkat”. (2004). Interjú Horváth Aladár polgárjogi vezetővel. Scweinhart.: High-Scope Press. E. (2007) Mi az anyai szeretet? GEO Magazin.hu. J.org. (1994). Budapest. Meisels. változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában. Head Start Debates. P.

org www. 1195/2009.gov. (XI. 20. 1997.org www. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. OGY határozat: „Legyen jobb a gyerekeknek” Rövid.surestart. (XI.standards.75 JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYHATÁROZATOK H/2284.everychildmatters.hu www. 2007–2032 szóló 47/2007. (V. 29.nationalstrategies.org www.) Kormányrendelet a kedvezményezett kistérségek besorolásáról.dcsf.biztoskezdet.uk .) Kormányhatározat a „Legyen jobb a gyermekeknek! ” Nemzeti Stratégiáról. AJÁNLOTT HONLAPOK www.és Középtávú Nemzeti Stratégia 2007–2032.gov.) Kormányhatározat módosításáról.17.hu www.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.promisingpractices.csagyi.highscope.) szóló 1092/2007.uk www. 311/2007 (XI. évi XXXI. 31.ehsnrc.uk www.hu www.gyerekesely.gov. sz.

76 2. Biztos Kezdet program 2 ELTE-PPK Pszichológia Intézet. fejezet A FEJLŐDÉS TERMÉSZETE ÉS MODELLJEI Danis Ildikó.1 Kalmár Magda 2 1 Nemzeti Család.és Szociálpolitikai Intézet. reziliencia . Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A FEJLŐDÉSRŐL ALKOTOTT NÉZETEK TÖRTÉNETI A LAKULÁSA A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA – A TRANZAKCIÓS MODELL ALAKULÁSA SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG: A KOCKÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉKA Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Fejlődési rizikó Többszörös  /  halmozott rizikó Védőmechanizmusok.

A környezet ma már azt a szélesen értelmezett téri és idői kontextust jelöli (család. a család és a társadalom fejlődése is. kihívásokkal és nehézségekkel tarkított. amelyben az életút során számos tényező és szereplő interakciója zajlik. A fejlődés sokszor nem zökkenőmentes. . A legmodernebb felfogás szerint ma már a gyermeket valódi partnerként és saját fejlődésének aktív alakítójaként képzeljük el. Az egyén vagy a környezet szintjén felfedezhető. valamint a szülő. forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. támogatási lehetőségeket. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. társadalom. Ebből a sokszereplős.).77 Az a kép. hanem a szülő. intézmények. a fejlődést nehezítő vagy veszélyeztető „kockázati tényezők” mellett azonban mindig észre kell vennünk az erősségeket. gyakorlati munkánkban e folyamatok nyomon követése és jó irányba terelése a cél. ahogy a gyerekekről és fejlődésükről gondolkodunk. kultúra. egyszóval a „védő mechanizmusokat” is. A gyermek biológiai adottságai és már megszerzett készségei. személyiségjellemzői. illetve tágabb környezetének jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. erőforrásokat. Mivel e tényezők összjátéka alakítja egy gyermek fejlődését és életútját. történelem stb.

mint azelőtt bármikor (Pukánszky. 2000). A fejlődéslélektan és a családpszichológia napjainkban széles körben elfogadott modern elméletei a kutatási és a gyakorlati tapasztalatok összegzései. mind a gyakorlati mun 1 Ennek ellenére az ismeretanyag könnyebb befogadása érdekében a fejezet első részében megpróbáljuk egy konkrét. 1992). Az alkalmazott fejlődéspszichológiában a cél a tudományos eredmények felhasználása a gyerekek jólléte és egészséges fejlődése érdekében (Zigler és Finn-Stevenson. olyanok. Ugyanakkor ezek a modellek egy az egyben nagyon ritkán alkalmazhatók egy gyermek vagy egy család konkrét esetére. hanem a környezeti és a társadalmi összefüggéseket is kezelni próbálják. az oktatásra. megfigyelésekre (is) próbálnak magyarázatot adni. így interdiszciplináris (szakmaközi) megközelítéseknek tekinthetők. de sokszínű és változatos sajátosságait próbálják megragadni. így születtek egyre tökéletesebb fejlődésmodellek. illetve nagyszámú – sok esetben valamilyen szempont szerint kiválasztott – gyerekcsoportok vizsgálatai révén vonnak le következtetéseket. A fejezet második részében – folytatva a példát – már egy néhány szempont alapján körülhatárolható gyerekpopulációról. . a gyermekegészségügyre. Olyan elméletek ezek. a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetéről gondolkodunk az alkalmazott fejlődésmodellek tükrében. és amelyek gyakorlati kérdésfeltevésekre. amelyek gyökeresen megváltoztatták a gyerekekről és fejlődésükről alkotott elképzeléseket. csiszolták a már meglévő alapokat. sokkal inkább a fejlődés egyetemes. de fiktív eseten keresztül végigvezetni a tárgyalandó fejlődéselméleteket. amelyek a gyakorlati munkában is megalapozottan használhatók.78 BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadban a gyerekekről és a fejlődésükről alkotott nézetek vélhetően sokkal többet változtak. kutatása. amelyek „csupán” finomították. amelyek nem csak a pszichológiai. Ezért nevezzük őket alkalmazott fejlődéselméleteknek. valamint a gyermekvédelemre. Nemcsak a történelemben és a közgondolkodásban. Természetesen az utóbbi időkben érvényesültek olyan kisebb hatások is.1 A felhalmozott kutatási és tapasztalati tudás integrációjaként ezeket a nemzetközileg széles körben már ismertté vált és alkalmazott korszerű nézeteket érdemes szem előtt tartani mind a fejlődés vizsgálata. de a koragyermekkorról folytatott tudományos párbeszédben is voltak robbanásszerű ugrások. A tudományos gondolkodásban zajló folyamatok mindig is kihatottak (és hatnak ma is) a gyermeknevelésről alkotott nézetekre.

nem tartják a kapcsolatot. két idősebb féltestvérükkel (Zoli 18. azonban nincs állandó munkahelye. szociál. Zsigmond 35 éves. ha melege volt. héten születtek császármetszéssel. Ahogy cseperedtek. jobb megélhetést keresve. az ikrek pedig második házasságából születtek. Kati.1. Így a férfi. amely a biológia és a környezet számos szintjén felfedezhető nehézségek és erőforrások együttes mérlegelésére hívja fel a figyelmet. de a tápszeres táplálást szívesen elfogadták. Az ikrek születése után kezdődő párkapcsolati problémáik miatt közösen úgy döntöttek Katival. két éve nem él a családdal.1. a 37. kétpetéjű ikrek. anyagilag segíti a családot. így a gyerekeknek nincs hol aludniuk. mert az egy pici szobát tud csak bérelni egy régi házban. Zsiga kezdettől fogva nagyon sírós kisfiú volt. Zsigmond. feketén dolgozik egy kőműves brigádnál segédmunkásként. 2200 grammos kislányt és a 2100 grammos kisfiút néhány hét után hozhatta haza az asszony a kórházból. Zsigmond sikertelen munkavállalása miatt kényszerült a gyes mellett munkát vállalni.79 ka. és nem is segíti a családot anyagilag.és oktatáspolitikai döntéshozások során. valamint a család-. de elmondásuk szerint nem lennének már képesek együtt élni. Néha éjszakánként besegít egy közeli üzemben. másrészt kiindulási támpontot kívánunk nyújtani a kötet soron következő fejezeteinek értelmezéséhez (l. ahol azelőtt is dolgo- . gyakran mondták a szomszédok is Katinak: „Belőled van mindkét gyerek?” – annyira különböztek. 2. egy közeli kisvárosba költözött. amíg Kati az ikrekkel volt a kórházban. de rendszeres jövedelmet biztosít a családnak. hogy egy időre szétválnak. illetve segélyeken él. Az ikrek édesapja. Egy nógrádi zsákfaluban élnek édesanyjukkal. 41 éves. Házasságukat a mai napig nem bontották fel. keretes szöveg). de sosem mennek hozzá aludni. Ezenkívül édesanyja nyugdíjával és a gyerekek után járó családi pótlékokkal gazdálkodnak. 2. kialakítva egy olyan kiegyensúlyozott nézőpontot. hanem a problémák megértéséhez is támpontként szolgálhat. amiért alkalmanként kap némi kiegészítő fizetséget. A nagyobbik gyerekek édesapja Emőke születése után „eltűnt”. így hamar gyarapodni kezdtek. Írásunkban egyrészt számos példával és egy fiktív eset ismertetésével illusztráljuk a bemutatandó alkalmazott fejlődéselméleteket. Jó kapcsolatban volt a kisbolt vezetőjével. amennyire tudja. Az ikrek 3 éves koruktól csak kéthetente egy-egy hétvégi napon látják az apjukat. aki férje. hevesen tiltakozott. A tanulmányban összegyűjtött ismeretanyag nem csupán az egészséges fejlődés. Emőke 17 éves) és anyai nagymamájukkal. „evett és aludt”. Lívia ezzel szemben nyugodt kislány volt. ha nem jó tapintású ruhát próbált ráadni az édesanyja. amely nem nagy. a nagymama egyre többet segített Katinak a gyermekgondozásban. Zsiga és Lívia problémamentes terhességből. mind pedig a megelőző és a segítő beavatkozások tervezése. minden zavarta. a hangok. A gyerekek édesanyja. Sajnos szoptatni nem sikerült a kicsiket. Kati a helyi kis vegyesboltban eladó. a fények. Az egészséges. A két nagyobbik gyerekre a nagymama és Zsigmond vigyázott. akinek két nagyobbik gyereke első házasságából. Zsiga és Lívia története (fiktív eset) Zsiga és Lívia ma 5 éves óvodások.

ettől fogva Katira és a nagymamára maradt minden feladat. Ő egy látogatás után logopédushoz . Amikor az ikrek 3 évesek lettek. Zsiga viszont gyakran volt dacos. akinek engedetlensége minduntalan felbőszítette: ilyenkor „el is csattant néhány fenekes”. de igazán nem segített sem a gyerekek körül. amikor előkészített valamit a gyerekeknek. Az óvónő szólt a kisváros védőnőjének: úgy érzi. A boltban reggel 6-tól délután 2-ig dolgozott. majd idővel „beleszokik”. nehezen jött ki társaival. A második óvodai évben Lívia továbbra sem beszélt sokat. és némileg ismerte a család körülményeit. A szép. A férj nem tudott munkát találni a faluban. hogy hangoskodva jöttek haza barátokkal. Sokszor csak mosolygott. Nem sokat beszélt. és mire a nagyobbak hazaértek az iskolából. Zsigmonddal kapcsolatuk leginkább az anyagi problémáik okozta veszekedések miatt romlott meg. és Kati elmondása szerint ivott is. és eleinte a közeli kisvárosban sem. aki többnyire egyedül játszott a babaházban. Kati szíve szerint maradt volna a gyerekekkel. Kati és Zsigmond a gyerekek 3 és fél éves korában különváltak. amire gyakran a kicsik is felriadtak. annak a számlájára írta a kislány viselkedését. Az óvónő azt gondolta. hogy a kislány zárkózott. amikor a kicsik reggel még aludtak. és sokszor hívta őt segítségül. sokat kiabált velük. Az óvónő eleinte azt gondolta. aki viszont egyre féktelenebbül viselkedett mind a gyerekekkel. sírtak. így már akkor elment. de ha nagy zsivaj van körülötte. így a gyerekekkel tölthette a délutánt és az estét. így ő megígérte. már otthon volt. napközben alig voltak otthon. látszólag „nem volt mondanivalója”. Teltek a hónapok. Kati nagyon fáradt volt az éjszakai munkáktól. hogy amint vissza tud állni munkába. hogy a kislány – amikor hangosan és egyedül beszélget vele – szívesen válaszol. probléma van Líviával. amikor a gyerekek szólongatták. de az ikrek 5 hónapos korában visszament 8 órában dolgozni. mint Zsigáét. és a gyerekek gyorsan elhadarják a kéréseiket vagy véleményüket. legtöbbször Zsigával. mind a felnőttekkel szemben. mintha oda se figyelne. Otthon volt naphosszat. így a napi munka mellett néha éjszakánként is kénytelen volt munkát vállalni. de a kicsik gyakran hallhatták a hangos veszekedéseket. Lívia hamar beilleszkedett. A gyerekek egy idő után le is mondtak Lívia társaságáról.80 zott. csakúgy. A kicsik szeptembertől óvodába kerültek. nem válaszol. kedves kislányt az óvónő nagyon megkedvelte. és gyakran volt türelmetlen a gyerekekkel. Ugyanakkor egyre többször figyelte meg. de ők gyakran kétségbeestek és sírtak. aki valamennyire átvette a „családfő” szerepét. hiszen az ő házában laktak mind a heten. fogadja. amikor szüleiket feldúlt állapotban látták. sem a háztartásban. hisztis. A nagymama próbálta a gyerekeket megvédeni lánya és veje csatározásaitól. Gyakran volt rosszkedvű. A nagyobbak esténként sokszor „elmenekültek” otthonról a barátaikhoz. Lívia csendben. de a délutáni alvásuk után. A nagyobbak már szinte önálló életet éltek. gyakran éjszakára is kimaradtak: megesett. mert nem jött ki jól a nagymamával. és néha verekedett is. szerette a szép játékokat. A gyerekekkel való veszekedéseket legtöbbször a nagymama csillapította. de a gyerekekkel nem nagyon játszott. és nagyon tartózkodó volt a gyerekekkel szemben. szívesen segített. ilyenkor Kati nagyon összeveszett a kamaszokkal. és a két gyerek nem mutatott változást az óvodában. Katinak lejárt a gyese. de közéjük nagyon ritkán ment.

de részt vesz a közös foglalkozásokon. Még mindig zárkózott és csöndes. Együtt rájöttek viszont. nem értette gyors. hogy „nem tudta felvenni a lépést” a gyerekekkel. Mindketten most nyáron fejezték be a szakiskolát (Zoli egyszer évet ismételt). hogy nem nagyfokú a halláscsökkenés. Újabb kapcsolata nincs. Az előbbi álláspontot képviselte már a 17. hogy mi lesz velük. illetve személyiségének alakulásában mi kulcsfontosságú. és alapvetően jó. és a korábbinál sokkal jobban beilleszkedett a gyerekek közé. és Zsiga mindig Lívia védelmére kel az óvodában. vagy pedig öröklött. Még ugyanebben az évszázadban képviselte Jean-Jacques Rousseau a másik nézetet. néha egy-egy helyi asszonnyal ülnek össze beszélgetni. A fejlődésről alkotott nézetek történeti alakulása A kérdés. és nincsenek komolyabb egészségügyi panaszai. gyakran a hévtől elkapkodott beszédüket. A nagymama 71 éves. A 18. Az óvónő megdöbbent. A nagyok csak későn járnak haza. munkájukat és a felelősséget. hol csillapodó hevességével. és kis barátnői is lettek. A két ismert filozófiai nézőpont – vagyis hogy az ember tudása teljes mértékben a tapasztalatok és a tanulás végeredménye. és így nem tudott igazán csatlakozni játékukba. Zoli kisegítő munkásként próbál néha édesanyjának segíteni. Zsiga hol fokozódó. miszerint az ember természete vele születik. illetve az édesanyjával osztják meg gondjaikat.81 és hallásvizsgálatra küldte a kislányt és édesanyját a legközelebbi nagyvárosba. Valamivel később hasonló. illetve a csecsemővel vele születik – régóta jelen volt már az európai kultúrában. délutánonként nagyokat játszanak együtt. Kati ellenben gyakran elkeseredik. hogy az „ember tudásának”. hogy Lívia visszahúzódó magatartása a gyerekcsoporttal szemben nem csupán azzal volt magyarázható. században Helvétius francia filozófus értekezett a nevelés mindenhatóságáról. hogy Líviának mindkét oldalon közepes mértékű halláscsökkenése van. A nagymamával sok időt töltenek. aki továbbra is két munkahelyen dolgozik. hogy eddig ezt nem vette észre. de a környéken nem találnak munkát. agres�sziójával küzdenek az óvónők és Kati is: sajnos a gyerekek az óvodában gyakran elutasítják. hogy a kislány zárkózott volt. amely az élet tapasztalatai és a tanulás révén „íródik tele”. hogy el tudja tartani a családot. században John Locke angol empirista filozófus tabula rasa elméletével: eszerint az ember „tiszta lappal” születik. Ma Líviának hallókészüléke van. csak a társadalom rontja meg. a védőnő azonban megnyugtatta. akinek már most segítenek délutánonként a háztartásban. már évszázadok óta foglalkoztatta a gondolkodókat. vagy egyáltalán nem: a lány már gyakran a partnerének szüleinél alszik. hanem azzal is. még jó erőben van. csak épp ellentétes véleményt fogalmazott meg Arthur Schopenhauer német filozófus: az ember szüle- . mialatt Kati pihen egy kicsit a két műszak között. ezért a kétszemélyes beszélgetéseknél feltehetően nem is lehetett igazán észrevenni. nem hallotta. Ekkor derült ki. ha az édesanyja „lerobban”. A két testvér azonban nagyon jóban van egymással.

1975. hogy a külső körülmények csakis a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat. 3 Vigotszkij a fejlődésben a szociális környezetnek és a kommunikációnak tulajdonított vezető szerepet. 1990) szerint a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző állapot és az aktuális környezethatások kölcsönhatásának eredménye. klasszikus elméletalkotója. A szervezet és a környezet között létrejövő „feszültségek”. később) jelentkező hatások bonyolult tranzakciós mechanizmusaival próbálják leírni és a hatásokat előre jelezni.82 tésénél fogva rossz. Sameroff és Fiese. interakciós modell (Lewis. már a 20. amelyek kizárólag vagy a biológiai érésre. . amely ismét a környezeti hatásokat és a tanulást helyezte előtérbe (l. másrészt igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is. hogy – ha szükséges – szervezetének belső állapotait megváltoztatja. az alábbi fejezetet). ám ez az állapot általában a külső és belső környezet változékonysága következtében teljesen soha nem érhető el. állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek. míg a 20. a II. így saját fejlődési feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg (l. hangsúlyozta azonban. nevelési hatások révén megvalósuló tanulásra fektették a hangsúlyt. itt azonban a fejlődő egyén már környezetének. Ma a fejlődést tanulmányozó kutatók és a beavatkozásokat (intervenciókat) tervező szakemberek a fejlődési eseményeket a környezet több szintjén (Bronfenbrenner. kötetben). Charles Darwin és Gregor Mendel biológusok munkája jelentős tudományos támogatást adott az öröklött viselkedés elméletének. Piaget és Vigotszkij hatása egyértelműen nyomot hagyott az első modern fejlődésmodellben. A modell továbbfejlesztésében. bővebben Danis és mtsai. amelyek az érés és a környezeti hatás egyszerű összegződésén alapultak. E dinamikus folyamatok révén valósul meg az egyén alkalmazkodása a külvilághoz. A fejlődés okaira vonatkozó egyoldalú elképzelések. kötetben). Mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő környezeti feltételek és a korábbi belső állapot közötti interakció hozta létre. a Sameroff nevéhez fűződő tranzakciós modellben (Sameroff és Chandler. 2005) ugyancsak a folyamatos interakciók állnak a figyelem fókuszában. 2000. bővebben Pléh. a II. Az ún. szüntelenül egy egyensúlyi állapot felé tartva. a svájci Jean Piaget 2 (1969) és az orosz Lev Szemjonovics Vigotszkij 3 (1971) már a belső (biológiai) és a külső (környezeti) feltételek dinamikus kölcsönhatásában gondolkodtak (l. A gyakorlati tapasztalatokból származott tények révén ugyancsak hamar megkérdőjeleződtek azok a magyarázatok. 1979. Danis és mtsai. században erős ellenhatást fejtett ki a viselkedés-lélektan (behaviorizmus). l. A fejlődéslélektan két legnagyobb. Lássuk csak röviden esetünket! Hogyan értelmezhetnék – csak sematikusan illusztrálva – az egyszerűbb irányzatok Lívia visszahúzódó óvodai magatartását? A tabula rasa 2 Piaget elmélete szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével: egyrészt alkalmazkodik hozzá azzal. a fejlődés végül is a belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére vezethető vis�sza. vagy a környezeti. század közepén megdőltek.

Ha pedig a csecsemő sírni kezd. mindezek együttesen jöhetnek számításba. vagyis megnyugtató magatartást fog tanúsítani (ölbe kapja. nyugtalan állapotaival kapcsolatban: a gondozó ilyenkor kompenzálja a csecsemőnél az önszabályozás hiányosságait. hogy csökkentse a másik heves. vagyis „ez is. Egy biológiai álláspontot képviselő szakember azzal is érvelhet. itt biztonságban érezhette magát. hogy Lívia veleszületetten csöndes. megérinti. egy gyermek sírós.83 elmélet és a viselkedés-lélektan képviselői. nem értette jól a gyerekeket. visszahúzódó temperamentumú gyerek. Szinte az összes felnőtt a csecsemő felé fordul. feltehetően úgy értelmeznék a helyzetet. Például. ritmikusan mozgatja stb. A gyermek és környezetének kölcsönhatása – a tranzakciós modell alakulása Egészen az 1960-as évekig az a nézet uralkodott. helyzetnek való megfelelésére vonatkozóan. aki már születése után is hasonló volt. hogy megnyugtassák. . Később Bell (1974) leírt egy olyan modellt. mire a csecsemő megnyugszik. valamint az a tény. hisz tudjuk. mert zaklatott mindennapjai. hogy nem hallotta. hogy „csak evett és aludt” csecsemőkorában. hogy a szocializációs folyamat kétirányú: a gyermek felől a szülő felé is hat. Ha egy ingerlés egyiküknél eléri az ún. ez a felnőttek viselkedését nagyban megváltoztatja. nem megfelelő viselkedését. Az első döntő változást e tekintetben Bell (1968) értekezése hozta meg. elegendő negatív tanulási tapasztalatot jelentettek számára: inkább visszahúzódott „saját kis világába”. határküszöböket : ezekkel mind a gondozó. amelyet a szülő-gyermek párnál zajló kétirányú. mindent megtesznek azért. gyakoriságára. ahol a biológiai és a környezeti tapasztalatok összegződéséről beszélhetünk. hogy Lívia azért lett ennyire visszahúzódó. Fiktív esetünkben Zsigát kiscsecsemő korában nagyon gyakran tartotta ölben és dajkálta az édesanyja vagy a nagymamája. úgy reagál. Egy nagyobb gyerek bevezetése esetében a felnőttek például a szóhasználatukat és a beszédüket egyszerűsítik le a gyermek nyelvi készségeihez mérten.). vagyis a szülő felől a gyermek felé hatnak. hogy a szocializáció folyamatai alapvetően egyirányúak. ha egy csecsemőt bevezetnek egy felnőtt társaságba. a környezeti hatások és a tanulás mindenhatóságában hittek. mert csak így volt képes megnyugodni. egymás viselkedését szabályozó folyamatokra tartott érvényesnek. felső küszöböt. Egy egyszerű additív modell szerint. mind a csecsemő rendelkezik a másik által tanúsított viselkedések intenzitására. Feltételezett ún. az is számít” a megfigyelhető viselkedés kialakulásában. amelyben több kutatás és fejlődési beszámoló áttekintése után kijelentette. akik a tapasztalatszerzés. Ezek fiktív feltételezéseit a későbbiekben ismertetjük. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük pl. A komplexebb modellek már a környezet és a biológiai adottságok bonyolult egymásra hatásában gondolkodnak.

alsó határ körüli értékek kerülnek túlsúlyba. ha unatkozott és nem talált magának megfelelő elfoglaltságot. A gondozó–gyermek interakcióban a gyermek viselkedése és fejlődése elsősorban a szülők aktivitása révén formálódik. míg a rossz illeszkedés esetén negatív interakciós körök és fejlődési nehézségek alakulhatnak ki4. Ha a csecsemő „könnyű” temperamentumú. ezáltal közvetetten a babával is toleránsabb lesz. ez pozitívan hat a szülő énképére. magabiztosabbnak érzi magát. aktivitását és szociabilitását. . A közvetlen hatások közé sorolja a gyermek temperamentumbeli „nehézségét”. hogy követni tudják a környezet lehetőségeit. Ennek ellentéte az összeillés hiánya/ gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek karaktere. Bates (1989) a szülőre gyakorolt közvetlen és közvetett gyermekhatásokat különböztet meg. hogy többre vagy másra vágyik. E korai modell már felvetette. Ilyenkor óvónője adott neki valamilyen kis feladatot. az anya bizonytalannak élheti meg magát gondozóként. amelyben a fő hangsúly a gyermek és a környezet egymásra hangolódásának sikerén vagy sikertelenségén van. szenzitív szülő. és közvetett hatásként értelmezi a szülő és a gyermek illeszkedésének folyamatát (l. gyakran vált nyugtalanná és ingerlékennyé. vagy nem megfelelő mértékű ingereket kap. Jó illeszkedés esetén várhatunk el optimális fejlődést. illetve követeléseit. ha egy kisgyermek unatkozik. hogy milyen fontos a szülő/gondozó és a gyermek illeszkedése egymáshoz. és teljesíteni tudják annak elvárásait. amikor a gyermek képességei. tehát alkati sajátosságait. Óvodáskorában Zsiga. A gyermek temperamentuma hat a szülő attitűdjére. amit mindig nagyon szívesen és türelemmel végzett. vagyis a stimuláció (ingerlés) nem tökéletes vagy nem megfelelő. és esetleg – akár tudattalanul is – türelmetlen. A mo 4 A szerzők szerint (1989a) ha a szülő attitűdje. amit rendszerint bűntudat is kísér. Például. nyűgösségével jelezheti a szülőnek. gondozói szokásaira és énképére is.84 Ha ellenben az ún. stratégiája. temperamentuma. Az újszülött és a csecsemő temperamentuma tehát fontos tényező saját személyiségének fejlődése szempontjából: közvetítő szerepe van a szülő énképének és énhatékonyság-érzésének alakulásában. Ezzel szemben a „nehéz” csecsemőnél stressz és problémák jelentkezhetnek a gondozás folyamatában. ilyenformán pedig a vele történő bánásmód kialakításában és formálásában. a jelen kötetben). pl. akkor az egészséges fejlődés lehetőségét a kapcsolat szempontjából biztosnak vehetjük. Az 1970-es években a csecsemőkori temperamentum és az anyai viselkedés interakciójával kapcsolatban dolgozták ki Thomas és Chess (1989b) illeszkedésmodelljüket. akkor a másik fél a viselkedéses inger emelésére törekszik. szükségletei és motivációi megfelelőek arra. még Ferenczi. hogy ő „jó”. kiegyensúlyozottabb interakciók fognak zajlani kettejük között. illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a környezet kihívásaival való megküzdésben. a szülő úgy értelmezheti a könnyű gondozási folyamatot. ellenséges lehet. viráglocsolást vagy szalvétahajtogatást. negatív érzései támadhatnak a gyerekkel és az anyasággal kapcsolatban. Az illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit) fogalom azt a folyamatot jelenti. gyakorlatai és a gyermek temperamentuma „egymásra talál”.

összeillés van Lívia és minden gondozója (édesanyja. a megismert szituációt a fejlődő gyermek és szűkebb-tágabb környezete között zajló tranzakciós folyamatok (kétirányú kölcsönhatások) pillanatnyi jelenének. kimerült és türelmetlen volt. Édesanyával. impulzív kisfiú lett. 1998). Sameroff és Fiese. valamint Zsiga és nagymamája. hogy „a nagyi bezzeg tud bánni a gyerekkel”. Esetünkben könnyen feltételezhetjük. mosolygós kislány lett. Ezeket a helyzeteket általában szintén a nagymama tudta feloldani. valamint az az érzés. érzékeny és válaszkész szülőre talál. állapotának foghatjuk fel. később kifejtve): ha egy „nehéz” természetű csecsemő toleráns. amelyek védőmechanizmusként működhetnek (l. ilyenkor a nagymama segített Zsigát megnyugtatni. minden zavarta. amelyek a jószívű. Később heves természetű. kis feladatokat adott neki. kognitív képességei) és a már megszerzett/tanult készségei. hanem a szülő és a család fejlődése is. akinek nehézséget okoz a gyerek sajátosságaira való türelmes ráhangolódás.85 dell által felismerhetünk olyan szülő-gyermek „találkozásokat”. lobbanékony. Az ismétlődő negatív színezetű esetek. hogy melyik gyermekét látta volna „könnyű”. segítőkész kisfiú energiáit lefoglalták. Az 1970-es években megfogalmazott tranzakciós modell értelmében (Sameroff és Chandler. akivel nem volt igazán konfliktusa édesanyjának. csak evett és aludt kicsiként. irányította figyelmét. a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. Amikor a szakember betekintést nyer egy fejlődési folyamatba. A fejlődő egyén a legkorábbi időszaktól kezdve környezetének. magabiztos. Ez utóbbi abból is fakadhat. csöndes. folyamatosan elbizonytalaníthatják Katit szülői szerepében. pozitív fejlődésének garanciája lesz a szülő illeszkedése a gyermekhez (temperamentum-kérdésekről l. de nehezített az illeszkedés Zsiga és édesanyja között. az édesanya. 2005) a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma. befolyást gyakorol rá (Caspi. illetve „nehéz” természetűnek Kati. nagymamája és óvónője) között. gyakran került összetűzésbe a kisfiú. hogy a nehéz temperamentumú gyermek egy fáradt. aki a nagyon megterhelő mindennapoktól rendszerint fáradt. A gyermek és környezete között háromféle interakciót különböztethetünk meg: ezek révén a gyermek személyisége alakítja környezetét. a jelen kötetben). sok szempontból megterhelt édesanyával „találkozik”. bővebben Ferenczi. személyiségjellemzői. . Líviával soha sem volt gond. Az óvónő is jól tudta kezelni a kisfiú hangulatváltozásait. ingerlékenynek mondható kiscsecsemő Zsiga folyton sírt. dinamikus folyamatból adódik nemcsak a gyermek. Ez gyakran kifárasztotta Katit. illetve az óvónő között. A fejlődő gyermek nemcsak alakítja. Nagyon sematikusan ugyan – és csakis a példák kedvéért – megrajzolhatunk több önmegerősítő kört: úgy tűnik. és sikerélményt nyújtottak neki. így saját fejlődési feltételeinek is aktív szervezője. Ebből a sokszereplős. aztán kedves. valamint a szülő (illetve tágabban értelmezve a folyamatot: a környezet. hanem – ha lehetősége van rá – ösztönösen választja is környezetét. nehezen nyugodott meg. Az irritábilisnak. 1975. Az óvodában gyakran kiabált és verekedett is. találkozások.

mind halláscsökkenése csak megerősítik. Tovább vizsgálva a fejlődés törvényszerűségeit. ahol a közel hasonló szülői bánásmódot az egymás mellett felnövekvő testvérek igencsak különbözőképp értelmezhetik. és a nagymamánál keresnek menedéket. barátokat. Az evokatív interakció a gyermek környezetformáló hatásának arra a jelenségére utal. ugyanakkor ezekben a választásaiban mind az otthoni feszültségek. A gyermek jellemzői. céljait. A reaktív interakció a gyermek személyisége által megélt szubjektív pszichológiai környezet hatására hívja fel a figyelmet. és ha lehetősége van rá. amelyben felnőnek) másként élnek át. Lívia. a különböző gyermekek nagy valószínűséggel némileg különböző foglalkozásmódot (és ezzel az egyes gyerekekre szabott hatékonyabb szülői viselkedést) nyernek azzal.86 1. hogy ők is hatnak szüleikre. tevékenységeket választ). Természetszerűen másképpen reagálnak az eltérő sajátosságokkal rendelkező gyerekekre. és ennek megfelelően eltérően is reagálnak rá. „egyéni” környezetét is (pl. aki feltehetően adottságait tekintve is csendes. aki a leginkább hasonlóan bánik a gyerekekkel. amely szerint minden gyerek személyisége és viselkedése sajátos válaszokat vált ki környezetéből. 2. az egyértelmű ok-okozati kapcsolatok feltételezése helyett érdemes folyamatosan zajló. hogy a gyermek  saját személyiségfejlődésének aktív alakítójává váljék. mind a kisfiúval. A nagymama az. 3. ahol magányosan vagy kétszemélyes kapcsolatban lehet. A kamaszok „elmenekülnek otthonról”. Nagyon érdekes példa erre a többgyermekes családok esete. választ is közülük. visszahúzódó temperamentumú kisgyerek. A különböző gyerekek egy adott. azonosnak ítélhető környezetet (pl. A többgyermekes példánál maradva. ezek viszont visszahatnak a gyermek személyiségének további alakulására. de nyilvánvalóan ő is sajátos viszonyt alakít ki mind a kislánnyal. ami aztán tovább formálja személyiségét. a családi rendszert. Végül a proaktív interakció olyan folyamat. készségei formálhatják a szülők nevelési stílusát. inkább keresi az olyan helyzeteket. befolyással vannak rájuk. mind az óvónőjükből. és kerüli a nagyobb társaságot. Esetünkben a kicsik és a nagyok – fejlődési szintjükből és lehetőségeikből fakadóan – másképpen észlelik szüleik nézeteltéréseit. Sajátosságai alapján bizonyos környezeteket előnyben részesít. és másképpen reagálnak rá. adottságai. Zsiga és Lívia viselkedése és érdeklődése különböző reakciókat és foglalkozásmódot vált ki mind édesanyjukból. elhúzódó rossz viszonyát. amely lehetővé teszi. Így a családi környezeten kívül a gyermek kezdi megalkotni saját. sokszereplős interakciókban . míg a kicsik rendre átélik a feszültséget. másként értelmezik azt. sírnak.

főleg ha a probléma kialakulását nem követhettük nyomon az időben. A legtöbb esetben legfeljebb érvényesülő tendenciákra lelhetünk.5 Vagyis egy fejlődési esemény mögött nem feltételezhetünk egyetlen központi magyarázó tényezőt. jellemzőnek. beszámolók alapján próbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Ma még számos szakember érvel amellett. mert egyszerre kell elérnünk a gyermek jellemzőit (adottságait. hogy ez közel sincs így. Loeber. tanulási problémák. de akár megkönnyebbü 5 A családi rendszerek vizsgálatában és a családterápia rendszerszemléletű megközelítésében is létezik egy olyan fogalom. bővebben Goldenberg és Goldenberg. hogy bizonyos problémák konkrét okokra vezethetők vissza. Olykor ugyanannak az eseménynek. csak utólag. Akárhogyan vizsgálódjunk is. agresszió.87 gondolkodnunk. . depresszió. Az okok és következmények viszonya is bonyolult (pl. karakterét. A tranzakciós folyamatok vizsgálata. a vele interakcióba lépő szűkebb-tágabb környezet sajátosságait és a kettő kölcsönhatásai révén létrejött tapasztalatokat (Sameroff és Fiese. a szüleik válását átélő gyerekek között nagyon különböző viselkedéses válaszokkal (szorongás. egy-egy fejlődési állapot vagy probléma hátterében ritkán találhatunk világos oksági kapcsolatokat. viselkedését). Bryant. 1991). ez pedig a cirkuláris okság (l. 2008). hogy a fejlődési események hátterében többtényezős okságot kell feltételeznünk (pl. amely az interakciós minták spirálszerű sorából próbál következtetni a fejlődési események „okaira”. 2005). 1990). A tudományos tapasztalatok azt mutatják. A kutatási és a számtalan gyakorlati tapasztalat révén bebizonyosodott. oknak többfajta következménye lehet: pl. megfigyelése az időben nem egyszerű.

Azt is feltételezhetjük. és ismertetjük azokat a modelleket. Egy idő után az óvónő szakítja meg ezt a kört. ha egy sor tényezőt és azok folyamatos kölcsönhatását követjük nyomon. hogy a családot élő rendszerként fogjuk fel. családi elrendeződések stb. 2008). szervezik. aki észleli. Tehát önmegerősítő körről lehet szó. hogy máshogyan alakulnának ezek a viszonyok. spontán fejlődése folytán is a kislány interakciós működése új vágányra terelődik. amelyek ezeket a tényezőket rendszerezik. amelyek a gyermek és környezete közötti tranzakciós folyamatokat alakítják. Egy komplexebb. az iskolában való sikertelenség okai között lehetnek biológiai adottságok. hogy a gyermek elsődleges szocializációs közege a család. ha a családra úgy tekintünk. nagymama. mint alkati sajátosságokról vagy a stresszteli családi környezet okozta viselkedési nehézségekről. kommunikációs minták. mint a jelenlévő gondozók. hogy viselkedése nemcsak a halláscsökkenésnek volt köszönhető. Rendszerszemlélet a gondolkodásban – A család és a tágabb ökológiai rendszerek A család mint rendszer Ma már közhelyszámba megy. hogy – mivel Zsiga feltűnőbb és zavaróbb viselkedése általában lefoglalja az anyát és az óvónőt is – a „könnyebb temperamentumú” Lívia visszahúzódóbb viselkedését megerősítheti a környezet (tranzakciós körök). Ez a szemlélet. Goldenberg és Goldenberg. férfimodellel is találkoznának mindennapjaik során. mint ahol – a folyamatos társas interakciók révén – minden szereplő sajátosságai és viselkedése hat a többiekére. többtényezős okság). amelyből most csak töredékeket hozunk fel példának. zárkózott viselkedése fennmarad. Emiatt a fejlődési események valamennyire valószínű előrelátása is csak akkor lehetséges. környezetválasztásait. Máskor. A rejtett biológiai probléma feltárásával és gyógyításával. különböző okokból ugyanazt a következményt látjuk megvalósulni: pl. összetettebb fejlődésmodellben gondolkodó szakember esetünk sokrétű következtetéses hálóját feltételezi. szabályok. és valószínűsíthetően a természetes. hogy itt másról is lehet szó.88 lés is) találkozhatunk. és együtt alakulnak a családi szokások. ha a gyerekek nemcsak nőkkel (anya. családi problémák. amely az interakciókon keresztül alakítja és szilárdítja meg a kislány viselkedési repertoárját. Amellett. azt is feltételezhetjük. szerepek. hogy Lívia visszahúzódó temperamentuma és/vagy halláscsökkenése és/ vagy zaklatott mindennapjai miatt is viselkedhet zárkózottan az óvodában (l. azonban csendes. szociális hátrány. aki talán máshogyan (is) reagálna a gyerekek természetére. ezzel is igazolva. segít abban. . óvónő) lennének közeli és gyakori kapcsolatban. megküzdési módok. (a családi folyamatokról bővebben l. amely a családpszichológia és a családterápia talaján gyökerezik. hanem férfi személlyel. A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket. Mindamellett vizsgálódásaink során akkor leszünk eredményesek.

hogy valamilyen vágyott dolgot megkapjon. Kati még kétszer-háromszor szól nyugodt hangon. A nagyok kamaszok. Zsigmond. nem hozhatnak haza barátot.) Számos kommunikációs minta figyelhető meg a családban. mire nincs. Kati a gyerekeinek is nagyon nyíltan elmondja mindig. az apagyermek és a magasabb rendű. Zsiga általában szintén kiabálni kezd és sírva fakad. Mivel a házban összesen három szoba van (egy a nagymamáé. Amikor a családi elrendeződésekről beszélünk. amely általában egy apára hárul a családban.89 Esetünk segítségével megvilágíthatjuk a fenti fogalmakat. Ha ezek után sem fogad szót a fia. másik gondozó (itt a nagymama) anya szerepben (is). Rendszerint a nagymama oldja fel a helyzetet. de némileg támogatja anyagilag a házat. és kinek kell várnia. amikor az édesanyjuk pihen. Így megfigyelhetjük az apa nélkül élő családok „szerepcsúsztatását”: anya apa szerepben (is). az anya-gyermek. mire van lehetőség. ha valami nem tetszik a viselkedésében. ha Kati éjjel nem megy dolgozni. akkor Kati nagyon hangosan kezd kiabálni a fiával. de utána pár órát alszik. amíg Kati megfőzi a vacsorát. a kötelékek? Hogyan érezhette magát a kicsik édesapja. (Emiatt a kamaszok már gyakran házon kívül töltik az éjszakákat. A család megküzdési módja általában a feladatok és a felelősségek tiszta felosztása és a gondok. egy Katié és a kicsiké. a családban apaként? Milyen esetekben támasz. ugyanakkor számos olyan feladatuk van. a szülővé válás folyamatában a családi rendszer – amely korábban mindössze kétszereplős (diadikus) kapcsolatra korlátozódott – immár négy különböző (al)rendszert tartalmaz: a férj-feleség. fél lábbal már kirepültek a családi fészekből: a lány gyakran már partnere családjánál lakik. Emellett Kati és édesanyja érzelmileg erős támaszai egymásnak. együtt tölti a gyerekekkel a teljes délutánt és estét. Ezek után. ebben a hónapban ki. milyen esetekben nehézség Kati és édesanyja erős szövetsége? És így tovább. akkor például a következőkről kell gondolkodnunk: Hogyan befolyásolhatták Kati korai élményei és viszonya édesanyjával párválasztásait és családjának alakulását? Hogyan rendeződtek át a család folyamatos „változásában” a szereplők közötti viszonyok. köszönti őket. problémák egymással való megbeszélése. amíg hazaérkeznek. társaságot. Például Kati konfliktusai Zsigával általában a következőképpen zajlanak: Kati először csöndesen rászól a fiára. A kicsik gyerekéletet élnek. egy pedig a nagyobb gyerekeké. de az utóbbi kettő egymásba nyílik). ha viszont dolgozni megy este 9-re. A családi szerepek nagyon tiszták ebben az esetben: Kati a családfenntartó. hogy a kisebb gyerekek lefekvése után csak egyedül jöhetnek haza a nagyok. édesanya létére felvállalja az összes olyan kötelezettséget és szerepet is. A nagymama éppen emiatt számos dologban – főleg a gyermekgondozásban és –nevelésben – helyettesíti Katit. témaköröket: családi szokás például. ami korukhoz képest nem megszokott: rendszeresen segítenek a háztartásban a nagymamának délutánonként. mit fog kapni. vagy vállat von. a fiú „bandázik”. háromszereplős (triadikus) családi rendszert. akkor megvárja a gyerekeket. vagy esetleg visszaszól. Zsiga rendszerint erre oda sem figyel. hogy Zsigáéknál mindig a nagymama megy el a gyerekekért az óvodába. Ezek az . és gyakran rá is csap a fenekére. A gyermekvállalást követően. szabály.

Bár a történelem folyamán mindig is találkozhattunk a családok sokszínűségével (pl. Éveken keresztül így éltek. másfelől viszont talán veszélyeztető tényezőként is szerepet játszhatott Kati párkapcsolatainak alakulá- 6 A fogalom azt a ma már meglehetősen gyakori helyzetet jellemzi. Ahogyan később testvérek érkeznek a családba. akár egy foltokból összevarrt terítő vagy egy sokszínű mozaik. és élvezhette édesanyja bizalmát. dajkaságba adott gyerekek. Nemsokára Kati teherbe esett. háború miatt gyerekeket egyedül nevelő anyák. Ez a szülők. csak szülőkről és gyerekeikről) beszélünk. Amikor első fiúk megszületett. azonos nemű szülők családjai. A terhességből megszülettek az ikrek. Évekkel később vált csak el hivatalosan férjétől. és családjukban a „tipikus férj-feleség szerepeket” az anya és a nagymama osztották fel egymás között. örökbefogadó családok. l. a jelen kötetben). Az asszony az édesanyja házába költözött. 1988). . a féltestvérek olyan hálóját eredményezi. Esetünkben mindez némileg bonyolultabb. struktúrája a 20. század erőteljes társadalmi változásai nyomán ma már rendkívül változatos (pl. de talán elmondható. a szülők pedig elküldték Katit a két gyerekkel. a családok szerkezete. Ekkor már hatan éltek együtt. Akkor a férj szülői házába költözött. újraházasodik. egyszülős családok.90 alrendszerek kölcsönösen függnek egymástól. segítőkészségét). immáron négyen. még Nguyen. majd az újraházasodott szülők közös gyerekeket is vállalnak. apa-fia és hármuk együttműködése) már számolni kellett a kapcsolati háló másik két szereplőjével is. ha önállóan élő. anyafia. az új házastárs előző házasságából is érkeznek gyerekek a családba. és a három diád kombinált interakciói adják a magasabb rendű családi működést (Minuchin. hogy mindvégig az anya-nagymama alrendszer mutatkozott a legstabilabbnak. aki oda is költözött a házhoz. akinek gyermekét már a szíve alatt hordta. a fenti alrendszerek mellett (férj-feleség. ez az interakciós háló tovább bonyolódik. ezért összeházasodtak. A legtöbb rendszersajátosság azonban minden családi konstellációhoz illeszthető. amikor egy szülő elválik. Zsigmonddal való válásuk után felállt a „régi rend”: Kati. édesanyja és a gyerekek. majd Katinak kapcsolata lett egy nála 6 évvel fiatalabb férfival. illetve befolyásolják egymás működését: mindegyik diadikus alrendszer érzékeny a másik kettő fejlődésére. a testvérek. Kati 23 éves korában ment először férjhez ahhoz a fiatalemberhez. többgenerációs nagycsalád). „patchwork”/„mozaik” családok6. Ez egyfelől védőtényező volt (Kati a házban élhetett minden körülmények között. Emőkével. A felvázolt alrendszerek természetesen csak akkor ennyire tiszták. Zsigmondnak kezdettől fogva konfliktusai voltak a nagymamával. Ekkor tehát heten éltek már együtt a nagyanyai házban a szerepek és kapcsolatok kavalkádjában. Nem egész másfél évvel Zoli születése után bővült a család egy kislánnyal. Kati eddigi felnőtt életében már négyféle családi konstelláció részese volt. nukleáris családról (szűk családról. 1985. amely olyan színes. a férj szüleivel. Nem sokkal Emőke születése után Kati első férje elhagyta a családot és a szülői házat. Jó ideig Katinak csak futó kapcsolatai voltak.

2008): – A rendszerszemléletet alkalmazva a családi folyamatok értelmezésében elfogadhatjuk. míg más családokban erőteljesen különválasztják a szülői és gyermeki szerepeket. amelyek bizonyos hatások révén változhatnak ugyan. egyértelműek. vagyis minden családban valamiféle egység és rend alakul ki. ezek optimális esetben jól érzékelhetők. hogy az egyes alrendszerek a megfelelő szerepekkel és viselkedésekkel jellemezhetők. mint a részek összessége”. attitűdjeikben és értékrendjükben. Továbbra is Kati maradt a családfenntartó. ha egy családban egy gyereket (legtöbbször a legnagyobbat) szülői feladatokkal és szerepekkel ruháznak fel. Az alrendszerek között határok húzódnak. Cox és Paley. Ez akkor is fennmaradt. A család folyamatai nem érthetők meg az egyes szereplők jellemzőinek egyszerű kombinálásával. Az érintkezés módjainál egyértelműen eszünkbe jutnak . Combrinck-Graham.91 sában (e szoros. Ez azt jelenti. – A különböző helyzetekben sokszor megismétlődő interakciós mintázatok révén a családtagok szabályokat alkotnak arra. A családban így a nagymama kapott olyan szerepeket. mint az általában megszokott. bonyolulttá és konfliktusossá válik a gyermektől elvárt kötelességek és gyermeknek adott jogok kezelése). mert ez megzavarja a családi működést (pl. Nem szerencsés például. családként kezelve azonban őket egyfajta összhang és kohézió valósul meg viselkedésükben. hogy miként érintkezzenek egymással a különböző alrendszereken belül és azok között. más-más környezetben megfigyelve) egészen másfajta személyiségnek bizonyulnak. ahol a gyerekeknek meglehetősen nagy beleszólást engednek a családi döntések meghozatalába. – A családot a fent említett hierarchikus struktúra jellemzi: a rendszer (a család) alrendszerei (házastársi. amikor az ikrek édesapja még a háznál lakott. Az ún. továbbá Bertalanffy. 1997. amelyek nem egyeznek az általában jellemző nagymamai felelősség mértékével. feltehetően a konfliktusaik nagy része is ebből adódott. vagyis a megszokott szerepek felcserélődtek. szülő-gyermeki és testvéri alrendszerek) önmagukban is jellemezhetők a rendszerfolyamatok sajátosságaival. Sokkal nagyobb felelőssége. hogy „az egész több. Gyakori példa. egymásra utalt kapcsolat nehézséget jelenthetett Zsigmond számára a „szövevényes” családba való beilleszkedése során). magyarul: Goldenberg és Goldenberg. de nem átjárhatók. 1985. de rugalmasak. Például vannak családok. 1968. illetve Zsigmond valós családi szerep nélkül maradt. Ez még akkor is igaz. és egyben befolyása lett a gyerekek nevelésében. Katiék nem kerültek a fenti helyzetbe. de feltételezhető. és még a gyerekeket érintő kérdéskörökben sem kérik ki véleményüket. mindez megtörtént volna. hogy ha egyedül kellett volna négy gyereket nevelnie. illetve jogokat. rendszerfolyamatok lényege röviden a következő (a rendszerszemléletről l. együtt. ha negatív folyamatokról beszélünk. hogy a család tagjai külön-külön (pl.

idősebb családtag halála) esetén eleinte megbolydul a családi élet. és aktívan válaszol a kihívásokra. később részletesen). változtatása idején. egy gyermek megszületésénél) a rendszer próbál alkalmazkodni a változásokhoz. jóllétének biztosításában pedig nemcsak a család. illetve mennyire enged vagy áll ellen a megváltozott külső körülmények hatásainak és követelményeinek. hanem azok a közegek (óvoda. akikkel a gyerekek rendszeresen kapcsolatba lépnek (l. vagyis beengedi a környezetből érkező impulzusokat. általában a döntő szót édesanyjával megegyezésben mondják ki. optimális esetben negatív visszacsatolás (csillapítás) révén kiegyensúlyoz. mint ami addig megszokott volt. nehézséggel szembenéző családok esetében mindenképpen – fontosak a formális (szociális ellátórendszeren. A gyerekek állapotának. – A család jó esetben élő. gyerekorvos stb. de a kicsikét soha. Újra kellett strukturálnia a feladatokat. hogyan beszélhetnek a gyerekek a felnőttekkel. Ezek a kapcsolatok és vis�szacsatolások egy-egy krízis vagy változás idején a konkrét segítség mellett jótékony hatást gyakorolhatnak egy család probléma-felismerésére. más (átmeneti) szerepek és feladatok merülhetnek fel. nyitott rendszerként alkalmazkodik a változásokhoz. ismét kevesebb stresszel jellemezhető családi működés. Mint említettük. vagy megengedhetők számukra egy adott családban. alább részletesen). és mindeközben nagyon tisztelik őt. Minden család számára – de valamilyen okból több problémával. hogy egy család mennyire fogad el például külső segítséget folyamatainak tisztázása. stabilitásra törekszik. hogy egy-egy trauma (pl. amelyeket krízisidőszakok alatt használnak a családok. kisközösségekben.92 azok a kommunikációs módok is. amelyek kötelező érvényűek a gyerekekre nézve. hogy négyszer kellett alkalmazkodnia neki és családja többi tagjának is a megváltozott körülményekhez. Kati nem tűri el. Ide tartoznak azok a kérdések. baráti és szomszédi viszonyokban tetten érhető) támogató hatások (erről l. védőnő. orvosi rendelő stb.) és szereplők (óvónő. -megoldására és az új egyensúly felállítására nézve. akik fogékonyak a humorra. A nagymama ebben kevésbé szigorú: gyakran viccesen fenyegeti meg a gyerekeket. kiegyensúlyozott. A család egyensúlyra törekvő folyamatai révén reagál. A későbbiekben tárgyaljuk részletesebben azokat a folyamatokat. – A család szabályozza önmaga működését. ha bármelyik gyereke hangosan szól vissza neki. Katiéknál erős szabályok vannak arra. és változásokat indít el belső folyamataiban. Kati felnőtt életében már négy családi konstelláció részese volt. ez azt jelenti. Példaként megemlíthetjük. oktatási intézményeken keresztüli) és az informális (nagycsaládban. A megváltozó környezeti feltételek hatására (mint pl.) is valódi felelősséggel tartoznak. új . Kati néha kikéri kamaszgyerekei véleményét. felelősségeket. és szüntelenül kiegyensúlyozásra. Az ilyen esetek nagy veszekedésbe torkollanak. de egy rövidebb-hosszabb alkalmazkodási folyamat után kialakul egy új.

tanár-diák. 2. Ebben természetesen segítségére volt az édesanyja is. Az említett környezetek különböző helyszínekkel (pl. az óvodai közösségében vagy a falu játszóterén. 2. óvodai. mást vált ki partnereiből. ábra. amelyeknek a vizsgálat fókuszában álló személy. tanulás. a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással. hogy a család élete nem problémamentes. A mezorendszerek mindazokat a környezeti rendszereket foglalják össze. szerepekkel (pl. akik a problémákat a maguk hatáskörén belül kezelték. ezek pedig egyértelműen befolyásolják fejlődését. Kati roppant erős asszony. tevékenységformákkal (pl. A gyerekek hangulatán.). Ezáltal e rendszerek Zsiga fejlődéséhez más. amelyben a közvetlen intézményi hálózat. amelyek ugyanakkor egyáltalán nem függetlenek egymástól. játék. Zsiga. gyerek. Megpróbáltatásai ellenére mindig nagyon hamar felállt az új rend. fejlődésére. adott esetben a fejlődő gyermek. Az ún. tehát az otthont. barátság) ruházzák fel a gyermeket. Ökológiai perspektíva A rendszerszemlélet kiterjesztésével az ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner. a társadalom.93 szerepek és szabályok alakultak. más és más tulajdonságai lesznek dominánsak. édesanyja és testvérei. rendelőintézetet. Egészen másfajta kapcsolatrendszere lehet egy gyermeknek a családjában. A mezorendszer-kapcsolatoknak három jellemzőjük van: . otthon. hogy a gyermek és családja egy tágabb rendszer része. és – mint azt már korábban tárgyaltuk –. a bölcsődei. viselkedésén azonban minden esetben lehetett észlelni. A fejlődő gyermek szempontjából ezek a szintek a következők (l. pihenés). amelyekben Zsiga más és más szerepeket vesz fel. barátságok) és a gyermek viszonyában további fontos tényezőket kell még tekintetbe vennünk. más élményekkel és tevékenységformákkal gazdagodik ezekben a viszonyokban. óvó nénije és óvodai társai közötti kapcsolatok olyan mikrorendszerek. de gyakran akár egymásnak ellentmondva is – sajátos módon hat a gyermek életére. a különböző helyi közösségek (szomszédság. 1986) azt is feltételezi. amelyek a gyermekre direkt módon hatnak. valamint Zsiga. szülő-gyerek. közvetlenül része. játszótér). 1979. a játszótéri. diák. iskolai és helyi közösségeket. de például az óvodai-iskolai.1. és aktív kapcsolatot tartottak fenn a családdal. erősítve. a tágabb családi kapcsolatokat. Ezek legfontosabb egysége a gyermek és családja. 1. A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek. Minden ilyen „kapcsolódás” – sokszor egymást kiegészítve. osztályterem. játszópajtás) és kapcsolatokkal (pl. mikrorendszerek azok a rendszerek. Kulcsszereplők lettek az óvónő és a védőnő.és másfajta impulzusokkal járulnak hozzá. a gyermek kortársait. kórházat.

akkor személyes) forrásokkal rendelkező lakókörnyezet védőtényezőként (l. O R E N DS Z E MAKR R l ó g i á k . később részletesen) hathat a család életének alakulásában és a gyerekek fejlődésében. nagyon erős kapocs és segítő közeg lehet a helyi lakóközösség. valamint az óvónőnek. Ez a szoros kapcsolat min2. az otthon felkészíti-e a gyermeket az óvodakezdésre. Olyan családok esetében. hogy hány mikrorendszerben vesz részt a gyermek. baráti köre.94 – a kiterjedtség. amelyek számos problémával küszködnek. jó kapcsolatokkal és (ha nem is anyagi. problémáKulturális. Esetünkben Lívia és Zsiga. a szociális háló.bölcsőde sak A berek család Iskolabarátai szék MIKROLakóCsalád RENDSZEREK környezet Gyerek Média ÖnkormánySzomszédTemplom. vagyis az. az óvodai gyerekekkel. Az exorendszer azokat a rendszereket tartalmazza. Addig még számos viselkedésbeli nehézséget kell együtt megoldaniuk a gyerekeknek.1. Kortárszakem. a védőnővel és a gyerekorvossal. de amelyeket a szülők közvetítése révén a gyerek fejlődésére ható környezeti tényezőknek tekinthetünk. ahol Lívia a hallókészülékét kapta. azzal a szakrendelővel és szakorvossal. az édesanyának és a nagymamának. n éze t e k . KRONORENDSZER . Hangsúlyos a család és az óvodai közösség kapcsolata. hogy mely mikrorendszerek készítik fel a gyereket egy következő mikrorendszerbe való belépésre (pl. a helyi lakóközösség. amelyekben a gyerek közvetlenül nem vesz részt. hogy milyen a különböző mikrorendszerek között létrejött kapcsolatok erőssége (pl. vagyis az. vagyis az. valamint gondozóik-nevelőik (anya és nagymama) jelentőségteljes kapcsolatban állnak az óvónővel. Egy biztonságos. zat Helyi ság egyház közösségek Munkahely 3. Ilyenek például a szülők munkahelye. ábra Bronfenbrenner humánökológiai modellje denképpen hatékonyan kéForrás: Bronfenbrenner munkái alapján szíti fel a gyerekeket a legközelebbi váltásra. Segítő óvoda. – a kapcsoltság. szubkulturális ikra együtt próbálnak megsajátosságok oldást találni a nevelőkkel. j o o e g. s id s n za E XO R E N D S Z E R bá in á m ly o d t e c j ok s r a lád D Kite N D E SZER ZO R E E K M Iskola. ami az iskolába lépés lesz. illetve – az átmenetek kérdése. illetve a család és/vagy az óvoda felkészíti-e őt az iskolakezdésre). mivel az óvónő rendszeresen beszámol a gyereEgészségügyi ellátás kek fejlődéséről. otthon és iskola közötti együttműködés).

4. . vagy számos okból nem meri vállalni. Az általános társadalmi klíma. egy család. ideológiai eszmék. résztvevőit. a közeli kisváros pedig már nem képes felvenni több munkaerőt ezekből a településekből. az orvos és a védőnő azok a formális segítők. Kati szerencsésnek mondható a falu más lakóihoz képest. A fizetése viszont nagyon alacsony. akikkel Kati rendszeres kapcsolatot tart. értékek. ahol élnek. A fentebb már tárgyalt negatív interakciós körök Zsiga „nehéz” temperamentuma és Kati ingerlékenysége miatt talán Kati munkamódjával is összefüggnek. az etnikai-kulturális különbségekről való gondolkodás: ezek – a makrorendszert erőteljesen jellemző tényezőkként – némileg átszínezik – átszínezhetik – a gyermeki fejlődésről alkotott általános. amely a közösen megfogalmazott attitűdök. hogy a falu. Kati nagyon sokat dolgozik a család megélhetéséért: minden nap kora reggeltől koradélutánig. a kiegyensúlyozott mindennapi életet és fejlődést. a nagymama alacsony nyugdíjával. Az óvónő. megbeszélhetné a problémáit. E legtágabb és talán legszövevényesebb rendszerből annyit emelnénk ki. és ezáltal nyílt egymásrautaltságot.95 Esetünkben ennek a tágabb rendszernek kézzel fogható. A boldogulásra csak a nagyobb mobilitás adhatna alkalmat. és az éjszakai munkákkal. kommentálják és orvosolják – meghatározó erővel befolyásolja egy helyi közösség. hogy esetünkben Kati és családja szegény sorban élnek. ami a gyerekekkel eltöltött idő minőségét is csorbítja. mert van rendszeres jövedelmet biztosító munkája. ha a problémáknak nem is egyértelmű oka. férje és fia alkalmankénti kisegítésével és a családi pótlékokból is kevés jut a hatfős család és a régi ház fenntartására. Emiatt rendkívül fáradt. de a legtöbb család ezt nem teszi meg. és heti 3-4 alkalommal éjszaka is. kimerült. A jellemző makrokörnyezet. erőteljes hatását figyelhetjük meg a gyerekek életére. fejlődésére nézve. és szűkebben értelmezve. a szegénységről. egy gyermek életét. egyetemesnek tűnő elgondolásokat és megállapításokat. ahogyan az emberek. akikkel szórakozna. mély kapcsolat van a két asszony között. szerepeit. törvények és kulturális normák révén erősen befolyásolja az egyes mikrorendszerek tevékenységeit. egy nógrádi zsákfaluban. A környék falvai is hasonló helyzetben vannak. társadalmi-kulturális rendszert jelenti. a közgondolkodás – az. szokások. Ugyanakkor édesanyja nagyon szoros támasza és segítője. hátrányos helyzetű település sok munkanélkülivel és kevés kiugrási lehetőséggel. másrészt kulturális. de ez nem jelent számára igazi társaságot. Kötetünk egyik kiemelt témája a hátrányos helyzetről. nehézségeket. de mindenképpen megnehezíti az egyéni és családi folyamatokhoz való alkalmazkodást. a közéleti személyek. a szakpolitikusok a meglévő problémákat látják. A makrorendszer a tágabb történelmi. csupán néhány helyi asszonnyal szokott szóba elegyedni. Talán még erősebb hatás esetükben az. szociális elszigeteltséget. igazi. amely egyszerre jelent az ott lakók számára állandó megélhetési gondokat. Katinak nincsen igazán baráti köre.

Ferenczi. az interakcióknak rendszeresen és sokszor kell megismétlődniük. elmarad vagy éppen gátló/korlátozó módon hat. valamint Bass és Darvas fejezeteit). Bronfenbrenner feltételezése szerint is a közvetlen közeli (ún. hogy ezek az interakciók és a fejlődésre gyakorolt hatásuk sikeresek és hatékonyak legyenek. Azokban az esetekben. hatni képes szereplő. amelyek a genetikai adottságok. . Nguyen. A közvetetten ható státusz vagy távoli (disztális) faktorok (mint például a szociális helyzet. bioökológiai modelljében (Bronfenbrenner és Ceci. Kötetünk harmadik nagy témaköre az exo. amelyek – mint láttuk – szintén meghatározó impulzusokat gyakorolnak a proximális (közeli) folyamatokra (l. A bioökológiai modell szerint e direkt módon ható. közeli folyamatok a gyermek mikrorendszereiben zajlanak. a szegénység) későbbi életkorokban fejtik ki igazán hatásukat (Aylward. a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül. 1994) – teljesen összhangban a Sameroff-féle tranzakciós vagy a Thomas és Chess-féle „illeszkedés/összeillés jósága” modellel – azt elemzi.7 A bioökológiai modell szerint – bár a szerző számos egymásra épülő környezeti rendszert leírt – a gyermek családjában. amelyek a környezet legteljesebb segítő és problémaelhárító működése mellett teljesedhetnek ki. jó tartalommal és jó irányban működnek.96 Bronfenbrenner valamivel későbbi. Mit jelent ez? A gyerekek különböző képességekkel. kölcsönös interakciók révén megy végbe. A sikeres fejlődési kimenetek a gyermek biológiai sajátosságain (genetikai potenciáljain) és környezetének olyan jellemzőin múlnak. Tóth. a lakóhely. helyi közösség stb. ott valószínű. valamint Neményi és Herczog fejezeteit). 1992). amelyek a leginkább befolyásolják egy gyermek fejlődésének alakulását. A második részben tárgyaljuk azokat a mikrorendszer hatásokat. Ahol ezek a folyamatok rendszeresek. amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre: a szülő  -  g yerek kapcsolatra és a nem-szülői gondozási formákra összpontosítunk (l. Lakatos. az örökletesen meglé 7 A később következő tanulmányok során először megvizsgáljuk azokat a biológiai folyamatokat. kifejezettek. hogy a humán fejlődés leginkább az egyén és környezete közötti komplex. Varga. potenciálok kiteljesedéséért igazán felelnek. Már e folyamatok sem értelmezhetők egymagukban. de már a kezdetektől mélyen átszínezhetik a közvetlen interakciók folyamatait. valamint megpróbálják elhárítani a problémákat és a nehézségeket. proximális) környezeti interakciók azok. Herczog.és makrorendszereket tárgyalja. a társadalmi és kulturális tényezőket. tehetségeiben és nehézségeiben. ahol ez a közvetlen környezeti hatás gyenge. A bonyolult fejlődési hatások némi rendszerezésének érdekében kötetünket is a humán. hogy a genetikai potenciálok megjelenése nagyobb változatosságot mutat. amelyek során a gyermek aktív. illetve közvetlen közeli környezetében (mikrorendszereiben: óvoda-iskola. Andrek és Herczog. amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják (l. Egyed és Kalmár fejezeteit).) érvényesülő folyamatok tehát azok. Ekkor nagyfokú változatosságot észlelhetünk a gyerekek képességeiben. amelyek serkentik a gyermeki kompetenciák fejlődését.és bioökológiai perspektíva szerint strukturáltuk. adottságaiban. Ahhoz. adottságokkal jönnek a világra: ezek olyan potenciálok. a biológiailag adott potenciálok kibontakoztatását.

vagyis az. A hátrányos helyzetű családok legtöbb energiája a megélhetés. a mindennapi gondok leküzdése köré csoportosul. akiknek biológia potenciáljait kibontakoztatva sokkal magasabb szintű kompetenciák megjelenésére lenne esély. A közvetlen. hogy milyen környezeti háttéradottságok és külső körülmények dominánsak a megfigyelt esetekben.8 Mint említettük. a nagymama és az óvónő aktív együttműködésére. mind kognitív-tanulási kapacitásaiban – kiteljesedjék. az a szülői feladat. változatos. keretes szöveget). mint a kedvezőtlen. A hátrányos helyzetű környezetben. 8 Intervenciós szempontból pontosan ez a lényege pl. sokkal bonyolultabbá válik. bevonódó anyai interakciókkal és gyakoribb közös tevékenységekkel tudná jobb irányba terelni Zsiga magatartását. hogy támogató. hogy Zsiga és Lívia – mind érzelmi-viselkedéses. zavart. hátrányos körülmények között az örökletes adottságok nagyobb része maradhat kibontatlanul (a közvetlen interakciók gyengesége vagy alacsonyabb hatékonysága miatt). kognitívan stimuláló (értelmi fejlődést sokoldalúan támogató. Vagyis azok a gyerekek is gyengébb teljesítményt vagy problémás viselkedést mutathatnak. A bemutatott fiktív család esetében ezek az összefüggések is tetten érhetők. hátrányos helyzetű. de nem túlingerlő) otthoni környezetet biztosítsanak egy gyermeknek. esetleg dezorganizált. Farran is (2000) hangsúlyozza. hogy a fejlődési kompetenciák irányába segítse a genetikai potenciálok kibontakoztatását. Bár a nagymama roppant sokat segít a gyerekek gondozásában és nevelésében. A korábban már bemutatott. továbbá a gyerekek igényeire és szükségleteire ráhangolódó. ezzel teremtve maguknak megfelelőbb hatásokat. az édesanya.97 vő lehetőségek nem teljesednek ki. és kevesebb idejük. ún. nagyobb kedvező feltételekkel rendelkező. Kedvezőtlen. proximális folyamatok ereje abban. stabil környezetben. családi) környezettel folytatott interakciók révén esélyt adni a gyermekek legteljesebb kibontakozásához. személyre szabott foglalkozásmódra van szükség. valamint közvetve. nem jól szervezett környezetben (l. nagyon fontos módosító tényező az egész folyamat kontextusa. aki például nyugodt. energiájuk marad a közvetlen családi interakciók ápolására. családi és mindennapi megélhetési gondok közepette ahhoz. evokatív és proaktív interakciók segítségével a jó örökletes adottságokkal rendelkező gyerekek hatékonyabban tudnak hatni a környezetükre is. amely gazdasági nélkülözéssel és sok stresszorral jellemezhető. a Biztos Kezdet filozófiájának: közvetlenül velük. szociális támogatással elérhetőbbé kellene és lehetne tenni az édesanyát is. .2. és így csökken az egyes viselkedésmódok. hogy az olyan környezetben. 2. készségek megfigyelhető változatossága. a nagyon közeli (szülői.

98

2.2. A hátrányos helyzet fogalma

Bevezetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet társadalmi, szociálpolitikai fogalmát, ezek a terminusok leírják azokat a kedvezőtlen környezeti feltételeket, amelyek az egészséges fejlődést veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik, valamint a mindennapi jóllétet és boldogulást akadályozzák vagy akadályozhatják (a negatív hatások ellenére bekövetkező pozitív fejlődési utakról és a reziliencia jelenségéről l. később). Az ezekben a helyzetekben élő gyermekek és családjaik fokozott szociális odafigyelést és támogatást igényelnek. Hátrányos (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetről (HHH) beszélhetünk, ha egy vagy több jellemző fennáll az alábbiak közül: – a család szegény vagy nyomorban él, tagjai nem rendelkeznek megbízható, rendszeres jövedelemmel, csak segélyekből és/vagy alkalmi munkákból gazdálkodhatnak; – szűkösek a lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így jellemző a zsúfoltság; – a lakhatási feltételek egészségtelenek és/vagy a felszereltség rossz (például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén; hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek); – a szülők iskolázatlanok: csak általános iskolát végeztek (vagy azt sem), vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni; – a közvetlen környezetben deviáns magatartású hozzátartozók vannak, ami szocializációs ártalmakat von(hat) maga után: a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, agresszívek, bántalmazók, bűnöző életmódot folytatnak; – a családi rendszer valamilyen okból „sérült” vagy diszfunkcionális (pl. egy gyerek állami gondozott, vagy egy fiatal onnan került ki), egyszülős családban nevelkedik (pl. tartós párkapcsolat nélküli terhesség, válás vagy az egyik szülő halála következtében), esetleg a másik „véglet” jellemző: a családban (főleg ha szűkös helyen) több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt; – azok a családok, ahol az eltartók arányát meghaladja az eltartottak aránya: például ahol a szülők három vagy több gyermeket nevelnek; – az egyik vagy mindkét szülő (fizikailag vagy mentálisan) beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Ezek alapján „hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyermek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha például nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb. […] Áttekintésünk alapján két változócsoport rajzolódik ki. Az egyik dimenzióra az anyagi hátrány elnevezés használható, és az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság, gyenge kulturális ellátottság és nem megfelelő lakáskörülmények jellemzőek leginkább. A másik dimen-

99

zió érzelmi hátránynak nevezhető, a család vagy az ép család hiánya, a családi szocializáció zavarai és a szülők devianciája jellemzi. […] Az említett vonulatok Papp (1997) írásában is kiemelkednek, melyben a hátrányos helyzetet elsődlegesen a szegénységre vezeti vissza, és a hátrányos helyzeten belül kiemeli a veszélyeztetettséget,9 aminek okaként a család életmódját, antiszociális jellegét, érzelmi sivárságát, rendezetlen belső viszonyait és a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőtlenségét említi. A szegénység gyakran következménye a kisebbségi létnek, szubkultúrához tartozásnak, aluliskolázottságnak, munkanélküliségnek. Megjegyezzük ugyanakkor azt is, hogy a szegénység nem feltétlenül jár együtt a gyermek veszélyeztetettségével.” (Fejes és Józsa, 2005, 185. old.) A tapasztalatok szerint a munkanélküliség, a szegénység, a szociális depriváció növeli a hátrányos helyzetre való esélyt, de az etnikai kisebbséghez tartozás nem feltétlenül meghatározó ebből a szempontból. Bár a két halmaz egymásba ér, és nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él Magyarországon, ugyanakkor nem igazak azok az elnagyolt állítások, hogy minden szegény egyben roma is, vagy minden roma egyben szegény is. A szegénységgel és a hátrányos helyzettel kapcsolatos problémaköröket sokkal tágabb fókuszú, szintén soktényezős folyamatként kell felfognunk.
Forrás: Liskó, 1997; Papp, 1997; Fejes és Józsa, 2005 alapján (a gyermekszegénységről l. bővebben Darvas és Bass, a jelen kötetben)

Gondolkodási keret a kisgyermekes családokkal végzett munkához A családi és a tágabb környezeti rendszerekben, valamint az azok között megfigyelhető interakciók együttes kezelése fontos kihívás a koragyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. A fenti modelleket integrálva, valamint Cowan és mtsai (1991) javaslatait figyelembe véve – akik behatóan foglalkoztak a szülővé válás folyamataival –, egy öt területet elemző modellt ajánlhatunk a kisgyermekes családok vizsgálatához, a róluk való gondolkodáshoz (l. 2.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó szintek a következők: 1.  egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai; 2.  szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra; 3.  szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a gyermekek között, valamint a hármas interakciók során; 4.  intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az unoka/gyermek között;
9

Ahol fizikai vagy lelki értelemben kifejezett veszélynek van kitéve a gyermek.

100

5.  mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.) között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek kérdésköre is.
Társadalom
Szociális háló, szociális támogatás

Kultúra

Anya: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi forgatókönyvek Házastársi interakciók Apa: genetika, személyiség, kognitív adottságok, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Anya-gyermek interakciók Triádikus viszonyok Gyermek: genetika, temperamentum, Apakognitív adottságok, gyermek interakciók attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Családi működés

Családi atmoszféra

Politika

Stresszes események, traumák

Természeti adottságok

2.2. ábra Modell a családkutatásokban vizsgálandó témakörök összefüggéseiről
Danis, 2008 alapján

E rendszerek természetesen még bonyolultabbakká válnak, amint több szereplővel (több testvérrel, nem hagyományos családi szerkezettel) állunk szemben. Ha a terjedelmes kapcsolati hálóból vizsgálódásaink célpontjául a legjelentősebb családi hatásokat emeljük ki, Belsky (1984) klasszikus modellje (l. 2.3. ábra) a szülői viselkedés és ezzel párhuzamosan a gyermeki fejlődés alakulásáról támpontot adhat a szakember számára a leggyakrabban megfigyelhető összefüggések vizsgálatához. E modell összegzi a szülői komponensek (múltbeli fejlődés, személyiség, házastársi kapcsolat), a gyermeki komponensek (sajátosságok, adottságok) és a tágabb környezeti komponensek (pl. munka, szociális háló) egymásra hatásának lehetséges kimeneteit. A modellt az elmúlt két évtizedben számos családkutatás tekintette kiindulásnak. Eszerint a megfigyelhető szülői gondozást és viselkedést számos tényező befolyásolja: egyfelől a szülő alapkaraktere, személyisége – amely egyrészt biológiai okokra, másrészt a korábbi fejlődéstörténetre vezethető vissza –, másfelől olyan aktualitások, amelyek mindenképpen hatnak az egyén pszichológiai állapotára és viselkedésére: a munkahelyi körülmények, a partnerkapcsolat minősége, valamint a szociális támogatások elérése. A fejlődés-lélektani szakirodalom és kötetünkben is számos tanulmány részletesen tárgyalja a gyermek sajátosságainak és a szülők visel-

101

kedésének kölcsönhatását, továbbá a gyermek fejlődési eseményeinek összefüggését (l. Ferenczi és Tóth, a jelen kötetben).
Szociális háló Házastársi kapcsolat

Fejlődési történet

Személyiség

Szülői gondozás

Gyermeki sajátosságok

Munka

Gyermeki fejlődés

2.3. ábra Belsky folyamatmodellje a szülőség meghatározóiról
Forrás: Belsky, 1984, 84. old.

Modelljében Belsky kiemeli azokat a rendszerbeli konstellációkat is, amelyek a legkockázatosabbak, illetve amelyek a gyermek optimális fejlődéshez vezethetnek (l. 2.1. táblázat).
2.1. táblázat Belsky modellje a szülői működés valószínűsíthető hatékonyságáról több rendszerfeltétel konstellációi mellett

A szülői alrendszerek jellemzői A szülői működés kompetenciájának relatív valószínűsége Legmagasabb … … … … … … Legalacsonyabb Szülői személyiség és pszichológiai jóllét + + + – + – – – Kontextuális támogató alrendszerek + + – + – + – – Gyermek karaktere + – + + – – + –

Forrás: Belsky, 1984, 92. o.

102

Értelemszerűen a szülői gondozás akkor működik a leghatékonyabban, és a gyermek fejlődése akkor a legsikeresebb, ha mindhárom (szülői, gyermeki és környezeti) alrendszer támogatja ezt a folyamatot, míg a gondozói viselkedés akkor a legkevésbé kompetens, és a gyermek helyzete akkor a legveszélyeztetettebb, ha egyik alrendszer sem funkcionál támogatóan. Mint láthatjuk, azokban a helyzetekben, amikor csupán az egyik alrendszer problematikus, még mindig kielégítő lehet a gyermek fejlődése. Ezek az összefüggések is kiemelik a családokat célzó intervenciók lehetőségeit, felelősségét: az optimális fejlődés elősegítése érdekében a cél lehetőleg a fejlődést előmozdító mindhárom komponens (gyermeki, szülői, tágabb környezeti) szervezett támogatása.
Esetünkben a két kisgyerek helyzetét összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy jövőbeli tevékenyskedése szempontjából Zsiga „veszélyeztetettebb”. Nehéz természete és a gyerekközösségben, valamint otthon megfigyelhető magatartási problémái nem kedveznek a kisfiú boldogulásának. Sajnos ehhez még hozzájárul az is, hogy – bizonyos jól körvonalazható környezeti tényezők miatt – Zsiga édesanyja sem tud ráhangolódni a gyermekre. Ugyanakkor másodlagos nevelőként a nagymama, valamint az óvónő, aki, mint láthattuk, szintén „jó illeszkedést” mutat a kisfiúval, megerősítik e rendszerkonstellációt, és így bizakodhatunk abban, hogy Zsiga egyre ügyesebben fog megküzdeni viselkedésproblémáival. Bár Líviának fizikai, testi nehézsége a nagyothallás, kön�nyű természete és minden más szereplővel szemben megmutatkozó, fejlődést elősegítő kapcsolata jobb alapot biztosít a kislány fejlődéséhez, és például a következő lépcsőfok megtételéhez, az iskolai beilleszkedéshez.

Fejlődés az életúton át: átmenetek és stressz Átmenetek az életúton Eddig a fejlődést befolyásoló környezeti színterekről beszéltünk, ugyanakkor a fejlődés fogalma önmagában is erőteljesen kapcsolódik az idő dimenziójához. A fejlődés nem csupán a gyerekkorban érhető tetten (bár minden bizonnyal akkor a leglátványosabb), hanem egy egész életen át tartó folyamat. Élete folyamán a gyermek – és később a felnőtt – különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken, ún. életciklusváltásokon megy keresztül. Az életút (life span) elméletek (pl. Parke, 1988) és az „életciklus” modellek (pl. Carter és McGoldrick, 1990) már az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az egyéni és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életciklusváltások a fejlődés során általában olyan átmenetek (George, 1993; Kralik és mtsai, 2006), amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy a családnak. Ezek legtöbbször teljesen természetes, fejlődéslélektanilag várható, előre látható, ún. normatív krízisidőszakok (Cowan, 1991): fontosak és építőek a következő életszakaszba való lépéshez (pl. a párból szülők lesz-

103

nek, a kisgyermekből iskolás). A váltások az életúton egyéni, valamint családon belüli és családon kívüli folyamatokban értelmezhetők, amelyek legtöbbször a következő területeket érintik: önészlelés és identitásváltozás, szerepváltozások, a személyes kompetencia és az énhatékonyság átértékelése, kapcsolatok változása és újraértelmezése, érzelemszabályozás és a megküzdési folyamatok aktiválása, családi életen kívüli életterek (pl. munka, szabadidős tevékenységek stb.) szerkezetének megváltozása és hangsúlyának eltolódása, valamint az általános preferencia-rangsor átrendeződése (Cowan, 1991). Az időperspektíva más modellekben is jelentős. Bronfenbrenner modelljének kiegészítése a „kronoszisztéma” koncepcióval (l. 2.1. ábra) a fentiekkel párhuzamos: ez a fogalom a kiterjedt környezeti hálóból azokat az aktuális, időtényező által meghatározott csomópontokat és környezeti tényezőket foglalja magában, amelyek egy bizonyos időszakot meghatároznak (pl. iskolába lépés, munkába állás, házasság, költözés, veszteség). Emellett az életciklus- (life cycle) átmenetek elemzésének van egy komplexebb, szociológiai megközelítése is, az élettörténet- (life course) elméletek csoportja. Az élettörténetet vizsgáló nézőpont olyan multidiszciplináris paradigma, amelyben az emberek életét, környezetét és szociális viszonyait tárgyaló elemzések hátterében történelmi, szociológiai, demográfiai, fejlődés-lélektani, biológiai és közgazdasági szempontok szintézise érvényesül. Pontosítva: a figyelem fókuszában az egyéni életút és a történelmi, szocioökonómiai környezet kapcsolata áll. Az egyéni élettörténet folyamán szociálisan meghatározott események és szerepek követik egymást, de nem feltétlenül egy megadott sorrendben, mint ahogy azt az életút- és életciklus-elméletek tárgyalják. E perspektíva kiemeli a történelmi idő, a széles értelemben vett kontextus, valamint a szociális folyamat és jelentés fontosságát az emberi fejlődésben és a családi életben (Bengston és Allen, 1993). A bronfenbrenneri modellhez hasonlóan a család itt is mikroközösség, amely makroszociális környezetben létezik: „közös történettel rendelkező egyének közössége, akik a folyamatosan változó szociális környezetben, a szakadatlanul előrehaladó időben és növekvő térben lépnek interakcióba egymással” (Bengston és Allen, 1993, 470. o.). Az öregedés és a fejlődési változások olyan folyamatok, amelyeket az életút egészén át tapasztalunk, ugyanakkor az élettörténetet vizsgáló perspektíva reagál a szociális és történelmi tényezők, valamint a személyes biográfia és fejlődés metszéspontjaira. E nézőpont szerint a családi élet és a szociális fordulópontok, életesemények csakis ebben a keretben vizsgálhatók (Elder, 1985; Hareven, 1996). Az előre látható életciklusváltások mellett az életút bármely szakaszában érhetik az egyént és a családot nem várt események, traumák, ritkább esetben katasztrófák is, amelyek megtörténte és feldolgozása ún. paranormatív krízist idéz elő (pl. serdülőkori várandósság, fiatal szülő hirtelen halála). Carter és McGoldrick (1990) szerint e kétfajta krízis-, illetve stresszhelyzet (horizontális stresszorok) olyan követelményeket támasztanak a családdal szemben, hogy az alkalmazkodáshoz szinte minden esetben magatartásváltozás és a kapcsolatrendszerek megváltozása szükséges. Akkor válnak ezek az átmeneti időszakok még sokkal nehezebbé, ha egyrészt tar-

104

Rendszerszintek 1. Szociális, kulturális, politikai, gazdasági szint 2. Közösség, munka, barátok 3. A kiterjedt család 4. A nukleáris család 5. Egyén

Vertikális stresszorok Családi mintázatok 1. mítoszok 2. titkok 3. küldetések 4. hiedelmek

Idő Horizontális stresszorok 1. Fejlődési (életciklus-átmenetek) 2. Előre nem látható (váratlan haláleset, krónikus betegség, baleset)

tós életkörülményekből adódó stresszfaktorok is hatnak (pl. tartós szegénység), másrészt, ha a család távolabbi múltjából erednek bizonyos kapcsolat- és viselkedésminták, családi titkok, hiedelmek (vertikális stresszorok), amelyek az egyes életciklusokból a másikba való átlépéskor befolyásolják a család alkalmazkodási lehetőségeit és folyamatait (l. 2.4. ábra). A családi változások során az átmenet szociális jelentését a következő szempontok is meghatározzák (Elder, 1991):

2.4. ábra Carter és McGoldrick elképzelése a családokat érő stresszorokról
Forrás: Goldenberger és Goldenberger, 2008, I. kötet, 45. old.

a) Megtörtént-e egyáltalán már egy adott családdal a szóban forgó átmenet? b) Ha igen, az elvárhat fejlődés-lélektani érettség, illetve optimális életkor idejéhez kapcsolódott-e vagy sem? (Pl. normatív az első gyermek születése a fiatal, illetve az érett felnőttkorban, de paranormatív serdülőkorban.) c) Mennyi ideig tartott az átmeneti krízis? Cowan és munkatársai (1991) megfigyelései szerint az elvárható, illetve elfogadható időtartam a szülővé válás folyamatára a születést követő első két, de legfeljebb három évre tehető, az ennél hos�szabban elhúzódó alkalmazkodási folyamat már paranormatív. d) A megfelelő szekvenciát mutatják-e az események/folyamatok? (Pl. normatívnak páros élet elkötelezőmondható egy fiatal pár esetében a megismerkedés dés gyermekvállalás szekvencia, míg paranormatív a nem várt gyermekáldás egyszülős család későbbi elköteleződés sorrend.)
Kati és családja jelenleg egyszerre van a kisgyermekes és a kirepülő gyermekek életciklusában, mivel Kati gyermekei között nagy a korkülönbség. Ahogy fentebb már bemutattuk a család élettörténetét, körvonalazódhatott bennünk, hogy Kati családja számos átmenetet és ezzel együtt járó krízist vészelt már át. Jelenleg nincsenek életciklusváltásban, ez legközelebb a kisgyerekek iskolába kerülésekor fog bekövetkezni, ami egy új szokásrendszer és egyensúly kialakítása érdekében nagy valószínűséggel mozgósítani fogja az egész családi rendszert. Az is valószínűsíthető, hogy a gyerekek iskolába kerülése annál zökkenőmentesebb lesz, minél hatékonyabban tudnak együttműködni a gyerek életében fontos felnőtt szereplők (édesanya, nagymama, óvónő).

105

Életesemények és stressz A családok életében bekövetkező jelentős (elvárható vagy előre nem látható) életesemények és azok hatása az orvostudomány és a pszichológia mellett a szociológia, a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára is vizsgálandó terület. A stresszhatások lehetséges következményei közül az orvostudomány már régóta foglalkozik a különböző pszichoszomatikus megbetegedésekkel és mentális zavarokkal. Az újabb gyermekpszichológiai és családkutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy a családra nehezedő stressz veszélyezteti a család működőképességét, a családban élő gyermekek fizikai és lelki fejlődését, valamint a szülőpár, illetve a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat harmonikus alakulását is (l. bővebben Danis és mtsai, 2006). Az életesemények hatásai is személyes, családi és tágabb szociális jellemzők, valamint társadalmi körülmények összefüggéseiben értelmezhetők. A stresszteli események vizsgálatának egyik fő kérdésköre az egyén észlelése: mennyire ítéli az eseményt ártalmasnak vagy fenyegetőnek. Nagyon nagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogy egy személy hogyan értékeli ezeket a külső és belső folyamatokat, mennyire érzi nyomasztónak, fájdalmasnak, az életére kártékonynak ezeket a tőle valamennyire függő vagy akár független eseményeket. Az észlelési, értelmezési folyamat során a stresszor elkülönül az egyéb, nem fenyegető ingerektől. Ezek után alakul ki az egyénben a lehetséges stresszválasz típusa (érzelmi reakciók, gondolatok, vegetatív elváltozások), és ez alapján választ a személy megküzdési formát (problémamegoldást, érzelmi megküzdést, támogató személyek keresése stb.). Az észlelést belső biológiai és pszichológiai, valamint külső, környezeti, társas tényezők egyaránt befolyásolják. Tapasztalatok szerint az egy adott időszakra vonatkozó jelentős életesemények kikérdezése a környezeti rizikó (l. később) egy fontos tényezőjének felmérésére ad lehetőséget (l. Danis és Gervai, 2007).
Katinak és családjának ismereteink szerint az elmúlt öt-hat évben számos életesemén�nyel kellett szembenéznie: új partnerkapcsolat, összeköltözés, terhesség, szülés, kapcsolati problémák, válás, folyamatos anyagi problémák, a nagyobb gyerekek iskoláztatásának befejezése, a kicsik óvodába kerülése, munkahelyváltások. Ezenkívül egészen biztosan feltételezhetünk kisebb-nagyobb megbetegedéseket, kórházi tartózkodásokat a családban, vagy olyan feszültségteli időszakokat, amely például az anya és a gyerekek, vagy az anya és édesanyja között húzódtak. Kati megküzdési folyamatai nagyon érettek, számos belső lélektani erőforrással rendelkezik, amit mozgósítani tud, és az édesanyja legteljesebb támogatásában is részesül. Emiatt az életesemények okozta stresszt hatékonyan tudja csökkenteni. Mindettől függetlenül nem múlt el nyomtalanul a számos kedvezőtlen esemény okozta és a szegénységhez párosuló, tartós stressz hatása: Kati nem nyugodt és kiegyensúlyozott, gyermekei pedig viselkedési nehézségekkel küzdenek, amelyekre, ha nem is ad kizárólagos magyarázatot a nehezített családi élet, de mindenképpen hozzájárul azok feltérképezéséhez.

106

SÉRÜLÉKENYSÉG10 ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG11: A KOCK ÁZATI ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK ÖSSZJÁTÉK A

Mint a fentiekben részletesen kifejtettük: mai tudásunk szerint a munkánk során megfigyelt egy-egy gyermek vagy gyermekcsoport, esetleg egy monitorozott teljes gyerekpopuláció jólléte, egészséges fejlődése számos környezeti térben, sok szereplő interakcióin keresztül alakul az időben. A fejlődési kimenetek előrejelzése még nagyvonalakban is csak akkor lehetséges, ha az időben nyomon követjük (vagy megpróbáljuk a lehető legnagyobb pontossággal visszakövetni) e számos tényezőt, amelyek természetüknél fogva vagy segítik, vagy hátráltatják egy adott kompetencia fejlődését. A továbbiakban az e tényezők között fellépő kölcsönhatásokkal, illetve az egymásra hatások dinamikájával foglalkozunk. Fejlődési rizikó A fejlődési rizikó (kockázat) tárgyalásakor két jól elkülöníthető témáról beszélhetünk: az egyéni/biológiai, illetve a környezeti rizikó példáiról. A biológiai kockázati tényezők esetében (l. pl. Lakatos és Kalmár tanulmányait a jelen kötetben) a biológiai hatások csak akkor érvényesülhetnek erőteljesen a környezetiekkel szemben, ha nagyon súlyos sérülésről van szó, egyébként a korai biológiai rizikótényezők mellett később az évek során környezeti védőtényezők (protektív faktorok) érvényesülnek. A szakirodalomban használt ún. „veszélyeztetett gyermek” (high-risk/at risk child) az a kategória, amelynél azt várjuk, hogy valamilyen okból az átlagosnál nagyobb eséllyel tapasztalunk a későbbi életkorokban intellektuális, érzelmi vagy szociális deficitet (elmaradást). Eredetileg ezt az elnevezést a biológiai rizikóval, vagyis a nem optimális feltételekkel (koraszülötten, kis súllyal, agysérüléssel, hipoxiával, azaz alacsony oxigénszinttel a vérben stb.) világra jött újszülöttekre használták. Később azonban Sameroff és Chandler (1975) számos longitudinális (követéses) kutatást elemeztek, és nem találtak olyan fejlődési kimenetet, amely egyértelműen és egyenes, közvetlen módon összefüggött volna valamely biológiai rizikótényezővel. Bár erőteljes biológiai kockázat esetében tapasztalható az ún. plafonhatás, vagyis, hogy a környezeti hatások minimalizálódnak (Aylward, 2002; pl. súlyos értelmi fogyatékosság esetén hiába a legteljesebb a környezet befektetése, csak csekély mértékben lehetséges a gyermek kompetenciáinak fejlesztése), Sameroff feltételezte, hogy a gondozói környezetben azonosíthatók ún. „önkorrekciós tendenciák”, ameVulnerability: sérülékenység, sebezhetőség, védtelenség, veszélyeztetettség, de nem csak fizikai, hanem lelki és szociális értelemben is. 11 Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség, megküzdési, megbirkózási képesség.
10

107

lyek a fejlődést még nagyfokú rizikó esetén is képesek az optimális fejlődési út irányába terelni (Sameroff és Seifer, 1983; pl. a törődő, odafigyelő, optimális mértékben stimuláló gondozói környezet az életminőség javítása által mindenképpen segíti a gyermek képességeinek, kapacitásainak maximális kibontakoztatását).
Esetünkben az ikrek némi biológiai kockázattal születtek. Bár egészségesek voltak, koraszülötten és kis súllyal jöttek világra. Szülési komplikációról nem tudunk, és annak ellenére, hogy édesanyjuk nem tudta anyatejesen táplálni a kicsiket, a tápszert hamar elfogadták, így zavartalanul gyarapodtak a hazaérkezés után. Abban nem lehetünk biztosak, hogy Lívia nagyothallása vajon születéstől fogva fennállott-e, vagy esetleg később, például fülgyulladások során alakult-e ki, és vált maradandóvá, mivel a problémára csak az óvodás évek során derült fény. Mindenesetre az, hogy bár nem túl nagy fokú, de maradandó halláskárosodása volt a kislánynak, szintén biológiai eredetű kockázatot jelenthet a zavartalan fejlődésre nézve. Ennek jelei már mutatkoztak is, de a környezeti hatások révén a folyamat megállítható, és talán visszafordítható volt: Lívia kapcsolatot kezdett teremteni, kommunikálni kezdett a közösséggel. Biológiai „kockázatként” vagy nehézségként említhetjük Zsiga nehéz temperamentumát is, hevességét, impulzivitását, ami – mint példánkban láthattuk –, számos esetben nehezítette meg a kisfiú interakcióit és a közösséggel való együttműködését. Mint láthattuk, az óvónő segítőkészsége és a nagymama odaadó viselkedése mindkét gyermek számára olyan hatások, amelyek a nehézségek ellenére is segítik a képességek és a személyiség kibontakoztatását. Kati, az édesanya támogatása, tehermentesítése után minden bizonnyal hasonló szerepet tölthetne be a gyerekek életében, hiszen az időhiány, a türelmetlenség és a számos konfliktus ellenére nagyon szereti gyermekeit, törődő, a megfelelő életminőséghez minden alapot megteremtő asszony.

A szakirodalom szerint a jótékony hatások mellett pontosan a gondozói környezet az, amelyben a legtöbb, nem biológiai eredetű, vagy legalábbis nem bizonyítottan genetikai hátterű, környezeti rizikótényező is tetten érhető (pl. a korai társas fejlődés környezeti rizikóit l. Tóth, a jelen kötetben). Ilyenek például egyrészről a közvetlenül megfigyelhető házastársi konfliktusok, negatív szülői attitűdök, a gyerekek szükségleteit figyelembe nem vevő szülői bánásmód, másrészről olyan disztális faktorok (távolabbi tényezők), mint például az alacsony iskolázottság, elszigeteltség, amelyek a hátrányos helyzetből fakadóan aggodalomra adhatnak okot (l. a fentebb kifejtett összefüggéseket). A kölcsönhatások igencsak összetettek és sokirányúak lehetnek, a problémák halmozódhatnak is. A megismert ökológiai szemlélet (Bronfenbrenner, 1979, 1986) kiemeli azt is, hogy a gyermek tágabb környezete egy sor tényező miatt (pl. intézményes veszélyeztetettség, szegénység, politikai befolyás, háború) szintén adhat alapot aggodalomra a fejlődés tekintetében. Vagyis ugyanazok a közvetlen közeli folyamatok nagyon másképpen hathatnak például olyan gyerekekre, akik vérszerinti szüleikkel élnek együtt nyugodt, stabil körülmények között, mint azokra, akik gyerekotthonokban vagy nagy sze-

108

génységben, esetleg földrajzi vagy érzelmi elszigeteltségben, netán háborús körülmények között nevelkednek.
Családunk a környezeti rizikótényezők terén is jól képviseli a „hátrányos” helyzetben élő családok jellemzőit: szegénység, egyszülős családszerkezet, a szülők alacsony képzettsége, nagy háztartás. A család egy szegény zsákfaluban él, szerény anyagi és személyes forrással, mondhatni elszigetelten. Bár a család tagjai összetartanak, számíthatnak egymás segítségére, nagyon kevés külső kapcsolatuk van. A család számos krízist megélt már, folyamatosan változik a szerkezete, nehéz olyan hosszabb időszakot találni, amely zökkenőmentesen zajlott volna. Ennek ellenére a családban zajló közvetlen interakciók többsége jól szervezett, érzékeny és a másikra hangolódó. Ez alól némileg kivétel Kati, aki túlterheltsége miatt örökösen fáradt, kialvatlan, és ebből fakadóan akarata ellenére számos esetben türelmetlen a gyerekekkel.

A legtöbbször vizsgált közvetlen közeli (proximális) hatások, vagyis a gyermeket közvetlenül érintő biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők között a szülők pszichiátriai problémái, a házastársi konfliktusok, a válás és újraházasodás, a stresszteli életesemények, köztük a szülő elvesztése, valamint a szülő durva vagy elhanyagoló viselkedése szerepel (l. O’Connor és Rutter összefoglalója, 1996). A távoli (disztális)/státusz faktorok közül a legtöbbször a szegénység, az egyszülős családszerkezet, a szülő alacsony képzettsége, valamint a nagy háztartás (négy vagy több gyermek, illetve sok generáció együtt) egymással sokszor összefüggő tényezői kerülnek előtérbe (l. Gerard és Buehler összefoglalója, 2004). A családi háttértényezők megítélésénél számos kérdés vetődik fel. Igen nehéz közvetlenül megítélni a család „pozícióját a szociális hierarchiában”, ezért az elemzők gyakran használják azokat az egyedi indikátorokat (jellemzően pl. a foglalkozást) vagy indikátor-kombinációkat (pl. iskolai végzettség és foglalkozás), amelyek utalhatnak a család relatív szociális helyzetére. Ugyanakkor a szocioökonómiai státusz (SES) mérésére leggyakrabban alkalmazott egyszerű indexek hangsúlyoznak egy olyan nézetet, miszerint a szociális rétegződés szervező erő az egyének életében, és azt sugallják, mintha az egyén szociális pozíciója sokkal dominánsabb meghatározója lenne az életminőségének és az elérhető lehetőségeknek, mint bármely valós gazdasági és szociális kockázat vagy forrás, amely azt valóban meghatározza (pl. Bollen és mtsai, 2001). A SES globális összegző mutató: egyrészt összemos egy sor, az otthoni környezetre jellemző sajátosságot, másrészt nem mutat rá jó pár interakciós jellemzőre (pl. intellektuális érdeklődés, tanulási lehetőségek biztosítása, otthoni légkör). Éppen ezért sokkal megfelelőbbnek tűnik, ha olyan rizikóindexekben fejezzük ki egy család szociális-gazdasági-demográfiai helyzetét, amelyekben több fontosnak ítélt szempont egyidejű mérése, szerencsés esetben kölcsönhatásaiknak értékelése is megtörténik. Bár hagyományosan és az empirikus vizsgálatok többségében ma még a SES-t használják – amely szintén fontos és a kutatási eredmények alapján „sikeres” előrejelző információnak (prediktornak) számít –, a kockázatok és

A kutatás fő célja a különböző rizikó. az apa nem a családdal él együtt. Klasszikus longitudinális (követéses) fejlődésvizsgálatok és a többszörös rizikó Rutter (1976) és munkacsoportja klasszikus vizsgálatukban a Wight-szigeten és Londonban élő. hogy a 10 témát14 érintő többszörös rizikóindex (MRI=multiple risk index) hatékonyabb előrejelzője volt a gyermek IQ-deficitjének. hogy a gyermeknél csökkent IQ-t állapítsanak meg. Azt figyelték meg. A rizikó nélküli vagy az egy rizikótényezővel rendelkező családoknak csupán 2%-ában fordult elő gyermekkori pszichiátriai probléma. míg a négy vagy több rizikóval rendelkező családoknál ez az arány 20%-ra ugrott. hanem azok kumulált (összeadódó) hatását is vizsgálták. hogy nem volt egyetlen olyan rizikótényező sem. Ezek számos ökológiai rendszerfeltételt érintettek. Sameroff és munkatársai (Sameroff és Seifer. hogy míg az alacsony SES a Wight-szigeten nem volt veszélyeztető. magas stresszfaktorokkal. pszichiátriai problémák az anyánál. A gyermekfejlődésre nézve hat rizikófaktor hatását vizsgálták a kutatók. alacsony szocioökonómiai státuszú családokat hasonlítottak össze. mint az egyes kockázati tényezők egyedi vagy közös magyarázóereje. 1983. de több rizikófaktor együttes jelenléte már magyarázó erejű volt. érettséginél alacsonyabb végzettsége.és védőtényezők longitudinális monitorozása (követéses megfigyelése) volt. Londonban az volt. 1991) longitudinális vizsgálatukban (Rochester Longitudinal Study) először 4 éves gyermekek IQ-ját vizsgálták több rizikótényező figyelembevételével. Hasonló eredményekre jutott longitudinális vizsgálatában (Kauai Longitudinal Study) Werner és Smith (2001): közel 700 gyermek fejlődését követték nyomon 1955től a Hawaii-szigetek észak-nyugati részén. Azt tapasztalták. A legtöbb ilyen gyermek fejlődését többszörös rizikó befolyásolta (születési problémák. magas szorongásszintje. Rutter amellett érvelt. alacsonyfokú spontán interakciója a gyermekkel otthoni látogatás során.109 2. szülői pszichopatológiák. rigid szülői attitűdje. amely önmagában jelentősen magyarázta volna a gyermekek pszichiátriai problémáinak előfordulását. alacsony foglalkozási szintje.és droghasználattal. négy vagy több gyermek a családban. ezek a következők voltak: jelentős házastársi distressz. hét vagy nyolc pedig nagy mértékű deficittel járt együtt. hogy bármely két rizikótényező megléte még nem érintette jelentékenyen a gyermekek intellektuális fejlődését. A családoknak mintegy fele tartós szegénységben élt. kisebbségi státusza. alkohol. az apa kriminalitása. számos stresszes életesemény. Barocas és mtsai. míg a Wight-szigeten a SES differenciának nem volt jelentékeny vonzata. A nagyvárosban az alacsony SES gyakran együtt járt szülői problémákkal. családi instabilitás és tartós szegénység). három vagy négy rizikófaktor együttesen azonban már emelte a valószínűségét annak. A kutatók nemcsak az egyes rizikófaktorok.3. alacsony SES. és a gyermekek egyharmada mutatott valamilyen tanulási vagy viselkedés problémát az első 20 életévben. 14 Ezek a következők voltak: a szülő mentális betegsége. valamint intézeti nevelés. Több statisztikai módszert bevetve arra jutottak. . nagy család vagy a lakhelyhez képesti túlzsúfolódás.

figyelmi. 1976). amikor egy bizonyos számú rizikótényező együttes jelenléte mellett ugrásszerű növekedés mutatkozik a problematikus viselkedés gyakoriságában. Persze nem elhanyagolható szempont az sem. hogy fejlődési nehézségeket találjunk. valamint a korai kötődés előrejelzésében (részletes hivatkozásokat és rizikóindexeket l. még nem mutatkozik igazán fejlődési probléma. egy bizonyos küszöb elérése után azonban hirtelen megugrik az esélye annak. hogy „tökéletes” indexet sosem lehet létrehozni: szinte mindig kimaradnak szempontok. mert azzal könnyen megküzd a gyermek és a családja. és egy-egy adott kutatási kérdés megválaszolása céljából megalkotott „elég jó” mutatókat használni.és viselkedésproblémák. 13 Amikor egy sor tényező meglétét vagy hiányát összegzik a kutatók. .3. érzelmi. 2008). Ezek a hatások leginkább longitudinális (követéses) vizsgálatokban voltak nyomon követhetők (l. mert a kockázati 12 Statisztikai-módszertani korlátról van szó. A kumulatív rizikóhatások értelmezésének két klasszikus vonulata ismert. nehezen mérhető tényezők mindig átszínezik az összefüggéseket. „küszöb-” vagy kvadratikus hatást írja le (Rutter. még más szerkezetű táblázatot Herczog. valamint egyéb. szociális kompetencia. 2008). hogy egy-egy kimeneti változó változatosságából mennyit magyaráz meg egy sor vizsgált tényező. a 2. Többszörös/halmozott rizikó Néhány kockázati tényező egyedi vagy egyszerűen összeadódó hatását számos tanulmány vizsgálta már a gyermekfejlődés minden területén. Az egyik az ún. A tanulmányokban részletezett rizikóindexek (általánosságban 5-10 mutató együttesen) leggyakoribb témáit a 2. hogy „csábító” komplexitása mellett ez utóbbi (többek között elérhetőségi és költségproblémák miatt) egyben bonyolultabban vizsgálható empirikusan. táblában foglaltuk össze (l. amelynek értelmében.110 védőtényezők rendszere sokkal dinamikusabb megközelítés. nyelvi. keretes szöveget).12 E módszertani korlát feloldására a környezeti rizikó halmozott (kumulatív) vagy többszörös („multiple”) indexeit 13 először olyan klasszikus kutatásokban használták. Danis. E vitában a szociológiai és a pszichológiai nézőpont ütközéséről is beszélhetünk. ha van egy-két kockázati tényező. nem mondhatjuk biztonsággal ki.2. Vagyis. Érdemes tehát kompromisszumot kötni. ahol a gyerekek intellektuális kapacitásaira és mentális egészségére vonatkozó kimeneti változókat próbáltak magyarázni. A klasszikus vizsgálatokon kívül számos újabb tanulmány használt sikerrel kumulatív rizikóindexet különböző életkorú gyermekek esetében intellektuális. Annyi bizonyos. és egy mutatóban fejezik ki a kockázati tényezők nagyságát és kiterjedtségét. legalábbis nagy minták esetében biztosan. a sokváltozós modellek azonban gyakran a kutatások csekély elemszáma miatt kivitelezhetetlenek. ha túl sok tényezőt mérünk fel túl kicsi mintán. antiszociális viselkedés és drogfogyasztás. és a kultúra.

2008 alapján . elhanyogoló.2. magas presztízsű munka Kényelmes lakhely: pl.111 2. nem biztonságos) Lakóhelyi elszigeteltség Szegregált lakóhely Egyszülős család A gyermek több családban él Jelentős házastársi distressz Három vagy több 6 év alatti testvér Négy vagy több gyermek a családban Anyai depresszió Anya magas szorongásszintje Szülő alkohol / drog fogyasztása Családon belüli kriminalitás Serdülőkori szülőség Nem kívánt terhesség Családszerkezet. de mértéktartó stimuláció otthon Kevésszámú stresszes életesemény Kiterjedt társas háló és támogatás Danis. külön szoba a gyerekek számára Stabil lakhely: a költözés ritka esemény Stabil. házastársi kapcsolat Szülő pszichés állapota. táblázat Gyakran mért rizikótényezők és a hozzájuk rendelt lehetséges védőfaktorok. egészsége Stabil család mindkét biológiai szülővel A gyermek a biológiai családjában él Alacsony házastársi distressz Gyermekek nem túl kicsi korkülönbséggel Háromnál nem több gyermek Mentálisan egészséges anya Anya alacsony. biztonságos. megfelelő súlyú újszülött Egészséges terhesség és újszülöttkor Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott interakciókban Alacsony mértékű stimuláció otthon Számos stresszes életesemény Alacsony társas támogatás (elszigeteltség) Stressz Rugalmas szülői attitűdök Támogató. támogató közösség Integrált településszerkezet Lakóhely problémák Lakóhely instabilitása: gyakori költözés Alacsony minőségű szomszédság (pl. bántalmazó nevelés Szülői viselkedés Érett. optimális lehetőségek Rizikófaktorok Tartós szegénység Etnikai státusz Anya alacsony iskolai végzettsége (középiskolai lemorzsolódás) Anya alacsony kognitív képességei Munkanélküliség vagy alacsony presztízsű munka Zsúfolt lakóhely Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek Tartós környezeti faktorok Biztonságos gazdasági státusz Többségi státusz Magas végzettség Anya magas kognitív képességei Stabil. segítőkész szomszédság Összetartó. de szabályokat felállító nevelés Magas válaszkészség a gyermekkel folyó interakciókban Magas fokú.és drogfogyasztás Mintaértékű társadalmi magatartás Gyermekvállalás Alacsony születési súly / koraszülöttség Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Gyermek „nehéz” temperamentuma Gyermek sajátosságai Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek Rigid szülői attitűdök Korlátozó. érzékeny. kezelhető szorongásszintje Nincs alkohol.

A protektív (védő) tényezők adnak esélyt arra. és ez a gyerekek jóllétében is megmutatkozik majd.112 tényezők nagyon megterhelik az egészséges fejlődés lehetőségét. Vagyis moderátor (módosító) változókként tekinthetünk ezekre a faktorokra. hogy milyen kockázatokat milyen védőfaktorok képesek ellensúlyozni a család ökológiai rendszerében? Ha a kockázati és védőtényezők dinamikus kölcsönhatásaiban gondolkodunk. hogy a folyamatos támogatások és források igénybevétele egyre könnyíti a család életét. olyan apa számít protektívnek. alkalmazkodónak és jól működőnek mondható. vagy egy alkoholista fiatal mellett nem elég nem alkoholista anyának lenni. a Gyerekház védő szerepe. aki modellként szolgál az alkoholproblémákkal való megküzdésben (Garbarino és Ganzel. a fenti listából számos kockázati tényezőt azonosíthatunk. A másik álláspont a lineáris (egyenes vonalú) vagy additív (összeadódó) hatást hangsúlyozza (Sameroff és munkatársainak munkái): eszerint minél több rizikótényezőt azonosítunk. megerősödhet bennünk az a kép. hogy a rizikó által érintett egyén elkerülje a kedvezőtlen kimenetelt. Fontos kiemelnünk. arányosan annál nagyobb vagy gyakoribb problémákra számíthatunk. aki intenzíven részt vesz a gyermekgondozásban. (Erről a jelenségről l. A kompenzációs modellben a stressz.és védőfaktorok normális fejlődési utat eredményezve összeadódnak és „kioltják” egymást: ilyen például a szociális támogatás esete. óvoda. reziliencia A történetiséggel összhangban (először a rizikótényezőket vette számba a szakirodalom) a szakemberek sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel a fejlődést kockáztató tényezőket. Játsszunk el kicsit a gondolattal. hogy a család – noha számos hátránnyal kell megküzdenie. védelmező faktorokat. bővebben az alábbi alfejezetet. de a küszöbhatást nem tudták megerősíteni. vagyis a kockázati és védőtényezők kölcsönhatásának három fajtáját írták le: 1. s a gyerekek fejlődése és viselkedése némileg nehezített – a család sikeresnek. vagy nélkülöző.) Védőmechanizmusok. 2000). Összesítve a gyakorlati és a kutatási tapasztalatokat. hanem olyan szülőnek kell lenni. így a család mindenképpen halmozottan rizikós körülmények között él. Ez utóbbiak jelentősége azonban rendkívül nagy. Ugyanakkor ne felejtsük el. hátrányos helyzetben élő gyerekek számára (szélsőséges esetekben például elhanyagoló vagy bántalmazó környezet esetében) a bölcsőde. mint a fejlődést támogató.15 Fiktív esetünkben. 15 . hogy a nehézségek mellett számos védőtényezőt is felsorolhatunk. Appleyard és mtsai (2005) e két modellt ellenőrizték munkájukban. hogy olyan tényezőkről van szó. amelyek aktívan hozzájárulnak a megküzdéshez: például nem elég apával felnőni. Bízhatunk abban. Garmezy és munkatársai (1984) a protektív mechanizmusok. ami magyarázhatja a gyerekek viselkedési problémáit.

és akik már voltak. Zsiga és Lívia is nagyon kön�nyen beszokott az óvodába. Az immunizálódás modellben a védőtényezők egy bizonyos rizikófaktor fellépte esetén segítik a gyermek sikeres adaptációját. Bár a gyerekek otthoni élete nem veszélyeztetett. gondoskodni kell a gyerekekről!” Arról nem tudunk. hanem az óvodában veszik észre. és előhívhatta ugyanazokat a válaszokat. Kati családja esetében akár mindhárom védőmechanizmust felfedezhetjük. Ez a hatás csupán mérsékelt stressz esetén feltételezhető: példák erre olyan serdülők. amikor a gyermek akár számos rizikótényezőnek van kitéve. válságot és anyja helytállását. serdülőkori anyaság. Nem egy kutatási területen figyeltek meg ilyen hatásokat. A kihívás modellben egy adott stresszfaktor és az azzal való sikeres megküzdés kompetenciát kialakító vagy növelő szerephez jut. amikor a gyerekek cseperedtek. Ezt talán az első krízis után érzett „kihívásnak” való sikeres megfelelés táplálta: „tovább kell csinálni. hanem a nagyszülők vagy a nagytestvérek stb. a szülők pszichés megbetegedései. Ha korán tapasztalt párkapcsolati problémákat. egyébként attól független önálló jótékony hatással nem rendelkeznek: például bölcsődei. jelentős gazdasági nehézségek. Erre magyarázat lehet. amelyeket édesanyja mutatott hasonló helyzetben. . illetve a család megterheltségére adott válaszainak egy része attól függ. vagyis az események átélése a későbbiekben erősebb reakcióhoz vezethet. akik még soha nem voltak távol az édesanyjuktól. hogy ott maradjanak egy „idegen felnőttel”. azaz rendelkezik a megküzdéshez szükséges eszközökkel. Werner (2000) összefoglalja azokat a körülményeket. A reziliencia vagy rugalmas ellenálló képesség egy olyan jelenséget ír le. A gyermekek a pszichoszociális stresszre. Zsiga viselkedését szinte az óvónő képes leginkább koordinálni). hiszen Kati aktívan dolgozott akkor is. Nagymértékű stressz esetén azonban akár érzékenyítő hatás is feltételezhető. és bár zaklatott. de ennek ellenére nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak. születési-újszülöttkori komplikációk). menni kell tovább. hogy a gyerekek hozzá voltak szokva: sokszor más vigyáz rájuk. de lehetséges. 1999). 3. óvodai elszakadás különbözik azoknál. mennyire érzékenyek a rizikótényezőkre. tartós szegénység. hogy mennyire sérülékenyek.. akik jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezetben éltek (pl. nem édesanyjuk. azonosulhatott is vele. hogy Kati mindezt már szülei életéből megtanulta. Kati sorozatos partnerkapcsolati problémái és helytállása mögött felfedezhetünk egyfajta pszichés és instrumentális „edzettséget”. droghasználat. bántalmazás és elhanyagolás. Az első körbe azok a gyerekek tartoznak. nem okozott gondot. amelyek között a reziliencia jelenségével a kutatók találkoztak: 1.113 2. mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter. akiket a gazdasági válság idején a családjuk nehéz anyagi helyzettel való megbirkózása felkészít a későbbi életúton előforduló gazdasági problémák megoldására. az óvoda mégis képes kompenzálni néhány problémát (Lívia fülproblémáit nem otthon. de szerető környezet veszi őket körül.

további veszélyeztető és védő tényezők (ezt a jelenséget mozgó rizikónak nevezte el Gordon és Jens. míg másokkal szemben nem. csak követéses vizsgálattal lehet megállapítani (Rutter. 2007. kiterjedtségét jelenti. Werner összefoglalója (2000) alapján áttekinthetjük azokat a védőtényezőket. a rizikóval szembeni érzékenység is meghatározó: ennek alapja feltételezhetően genetikai (pl. 2. 1989).és védőfaktorok arányában számíthatunk az egyén lelki sérülékenységére vagy ellenálló képességére (rezilienciájára). társadalmi tényező is hozzájárult a reziliens fejlődéshez (pl. akik jelentős aktuális stressz mellett is jó fejlődési kimeneteket mutattak (pl.) nagyon sokat változnak.3.3. érzelmesnek. Fontos kiemelni. illetve a nagyon korai tapasztalatok is (pl. A családjukat állandó napi stressz . amelyek legalább két. akik négy vagy több rizikótényezővel rendelkeztek. A kockázati. hogy a gyerekek reziliensek lehetnek a rizikó. temperamentum). kompetens. hogy valaki koraszülöttként jött világra. 3. gyöngédnek („bújósnak”). mind a környezeti hatások (család. Azt. 2. Gyakran „alternatív” gondozók voltak jelen a családban (nagyszülők. Az egyéni és családi jellemzőkön kívül számos tágabb. Kalmár. később intézményes nevelés-oktatás stb. ez egyértelmű. gyerekintézményi stresszorok). valamint -folyamatokat. barátok. Werner és Smith (2001) klasszikus vizsgálatában (l. a jelen kötetben). kognitív szint) hozzájárulhatnak kialakulásához (Rutter. másrészt a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő. táblázat). Ezenkívül jellemző volt.és stresszfaktorok bizonyos fajtáival szemben. szomszédok). túl sok hosszú távú következtetést aligha vonhatunk le (l. kapcsolati és környezeti védőtényezőket. hogy a kockázatok mennyiben befolyásolják az egyén fejlődési perspektíváját. így abból a tényből. testvérek stb.). amelyek segítenek nekünk helytállni halmozott kockázatokkal tarkított mindennapjaikban. tanárok. iskola. Ugyanakkor számba vehetjük azokat a személyiségbeli. magabiztos és törődő felnőttekké vált. A harmadik kör sikeres felépülést mutatott egy megrázó gyermekkori traumából (mint például a háború vagy a természeti katasztrófák megélése). Példánkban a gyerekek mutatnak viselkedési és beilleszkedési problémákat. keretes szöveg) például azoknak gyermekeknek közel 10%-a. könnyű természetűnek és könnyen kezelhetőnek írták le. magas rizikójú gyerekcsoporttal végzett longitudinális kutatás során megerősítést nyertek (l. hogy édesanyjuk magasabb iskolai végzettséggel és jó szülői kompetenciával rendelkezett. ami – a fentiekkel összhangban – a rizikótényezők nagy számát vagy sokféleségét. hogy az egyén állapotán a korábbi hatások milyen nyomot hagynak. Legtöbbjüket szüleik – csecsemőkorukat felidézve – aktívnak. A reziliencia tárgyalásánál a rizikó átfogó szintje kiemelten fontos. Kalmár. A második kör olyan gyerekeket fedett fel.114 2. Ugyanígy az egyéni sebezhetőség. 1994): egyrészt az érés függvényében változik. magabiztosan viselkedett. 1999). válás. Például egy koraszülött gyermek esetében idővel mind a biológiai tényezők.

A  z intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők. F  ejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív visszajelzést ad a környezetnek. míg a nem jól vagy lassan fejlődő gyermek több problémát jelent a környezetnek. az önállóság. Anya iskolázottsága: alapvető szocioökonómiai változó. A  jó kortárskapcsolatok támogatást jelentenek az egész életúton. viselkedésük jutalmazó hatású lehet az anyáknak. Ha a gyermek megnehezített fejlődésének hátterében nyilvánvaló a személyes ok vagy felelősség. részletesen Bass és Darvas. tanárok. hogy ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat. garantál egy minimum jólléti szintet. jó iskolai élmények) nagyfokú védőfaktorként játszhatnak szerepet. ami kihat a szülői viselkedés re és a család körülményeinek mérlegelésére. és eléri mindazokat. bújós. amelyek csak a rizikós csoportban számítanak. nem tesz kiszolgáltatottá. élénk. kedves. szomszédok) könnyen talál-e a gyermek. a megfelelő viselkedésszabályozás. míg a „nehéz” temperamentumú csecsemőknél ez éppen fordítva van.3. táblázat Azonosított védőfaktorok kockázati gyerekcsoportok esetében Egyéni védőfaktorok B  izonyos temperamentum különbségek.115 2. kevésbé irritábilis) csecsemők a környezetből pozitív reakciót válthatnak ki. a belső kontrollosság olyan tényezők. barátok. magabiztosságot okozhat a gyermeknek. (l. amelyek erősítik a gyermek személyiségét. Környezeti védőfaktorok  Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a család„ ban a figyelem megosztása és feladatok szervezése szempontjából fontos védőfaktor. más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozót (támogató nagyszülők. 2000 16 Nem utolsósorban ide sorolhatjuk a hatékony társadalompolitika védőhatását is. ami nem stigmatizál. IQ szint: a jó / átlagos IQ szint védőfaktorként jelentkezik (pl. S  zociális kompetencia: a pozitív énkép. A  z is fontos. a kockázati faktorok erősödhetnek. az impulzivitáskontroll. akik rászorulnak a formális segítségre stb. és valószínűbbé teszik a boldogulását a nehéz körülmények között.16 Forrás: Werner. Veszélyeztetett csoportoknál a „könnyű” temperamentumú (aktív. jelen kötetben). nélkülöző gyermek  kompenzációt biztosíthat magának). az önsegítő készségek. testvérek. kíváncsi. szociábilis. . hanem másodlagosan is örömöt. éber. vagy érdekes hobbi pozitív reakciókat válthat ki a nevelőkből. rokonok. T  eljesítmény orientáció: a későbbiekben a speciális tehetség. A  biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval alapvetően fontos az egész életúton. és így nemcsak a spontán belső motiváció miatt.

pszichoszomatikus. táblázat összefoglalja a modell összetevőit. amelyek a családi stressz és a családi reziliencia témaköreit ölelték fel. Ezek a fejlődési. törődő családjuk mellé még valódi segítőháló is épül köréjük. családi reziliencia A családokat is. 2002) integrálta azokat az ismereteket. tisztában kell lennünk azzal. megerősítik képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket. ez csaknem minden esetben egyensúlyhiányt és zavart okoz. táblázat). Pattersonnak a családi alkalmazkodásról alkotott modellje (Patterson 1988. és számos rendszerfeltétel együttes kezelése elengedhetetlen a mértéktartó következtetések levonásához. egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élő család gyermekei esetében azonban arra kell gondolnunk. és ha szerető. Ehhez elengedhetetlen fejlődésük folyamatos nyomon követése. illetve intervenciók (beavatkozások) tervezésénél felelősséggel ruházza fel a szakembereket. mind egy nagyobb gyerek. „problémamentes” családban. Családi megküzdés. Alkalmazva a kockázati és védőtényezők tranzakcióinak ismeretét. hogy sokkal nagyobb problémák is elképzelhetők lennének: gyermekkori szorongás. sok nehézséggel. Amikor a családok krízishelyzetbe kerülnek. Általában a krízisek változásra késztetik a családokat nemcsak szerkezetükben. E lehetőségek átgondolása mind egy adott gyerek és családjának körülményeinek megítélésénél. A problémákat mindig az aktualitásnak megfelelő spektrumon kezelhetjük. hogy néhány tényező a feltételek változásával más és más szerepet kaphat. illetve az egyéni rezilienciáról tudottakat. valamint személyiségük. hanem interakcióikban is. feszültséggel találkoznak kicsi koruktól kezdve. 2. depresszió. míg más feltételek mellett nem. nagy valószínűséggel nem lesznek leküzdhetetlen problémáik a közeli jövőben.vagy társadalmi csoport vizsgálatánál. a család sérülékenységéről beszélhetünk. gondozóik és a támogató szakemberek számára. ami egyszerre „követelmény” a gyerekek. és adott körülmények között veszélyeztető vagy védő folyamatokat indíthatnak el. érdeklődésük azok a személyes erőforrások. megismételhetetlen egyediségük elfogadása és elfogadtatása is. Ezek szerint nem elég tudnunk. a családi rezilienciát egyaránt értelmezhetjük képességként (hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körül- . Alapos tájékozódás. biztonságos kapcsolataik. ahogyan megküzdenek életük kihívásaival. Az ismertetett jelenségek összefoglalásaként bemutatjuk Gutman és munkatársai (2003) alapján készült jegyzetünket a különböző kockázati és védőmechanizmusokról (l. hogy bizonyos tényezők milyen általános hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődésére. illetve kezelhetetlen magatartásproblémák. Abban az esetben.4. személyiségük. A gyerekek ehhez képest nagyon „ügyesek és érettek”. amelyek nem engedik a fejlődés erőteljes kizökkenését. Azonban belső erejük.5. viselkedéses nehézségek talán meghökkentők lennének egy nagyon jó körülmények között élő. akárcsak a gyerekeket. A 2. körülményeik. ha ezek a folyamatok sikertelenek.116 veszi körül. tekinthetjük reziliensnek amiatt. A hatékony alkalmazkodás során leküzdik a nehézségeket.

Egy adott tényező hozzájárul egy kedvező fejlődési kimenet kialakulásához. Forrás: Gutman és mtsai. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni. de a temperamentumnak nincs ennyire kifejezett hatása nem-rizikós környezetben. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Egy adott tényező. körülmény. körülmény. válaszkész. míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil. szegénység. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában.. alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást és ezáltal fizikai sérüléseket. A családi rendszerek elemzésénél is találkozunk a kétféle kockázati tényezővel: az egyiket az ún. azonban alacsony rizikójú mintában nincs ilyen kifejezett hatása. 2003 alapján Promotív faktor Egy adott tényező. adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Egy adott tényező. meleg légkörű. de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Protektív faktor Sérülékenység faktor ményeit) és folyamatként (ez a kompetens alkalmazkodásra és működésre vonatkozik egy jelentős életesemény vagy krízis után). meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő-gyermek kötődés kialakulásához). Egy adott tényező csak rizikós mintában rendelkezik kifejezetten védőhatással. az érzékeny. Werner összefoglalójában: a gyerekek könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet egy rizikós mintában. jól szervezett családban. folyamatos/állandó „magas rizikójú” körülmények alkotják (pl. mint az alkoholt nem fogyasztó szülők gyermekei).117 2. (Pl. Egy adott tényező csak egy rizikós mintában hátráltatja a jó fejlődést. körülmény. táblázat Kockázati és védőmechanizmusok összefoglalása Konstruktum Rizikófaktor Definíció Egy adott tényező. másik fajtá- . Pl. krónikus betegség). Pl. Feltételezett hatás Egy adott tényező hozzájárul egy kedvezőtlen fejlődési kimenet kialakulásához. körülmény. (Pl.4. adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában.

háború). hogy valódi reziliens családdal és reziliens gyerekekkel állunk szemben. amelyek változtatásra n késztetik a családot). Patterson 1988. megküzdési viselkedések (amit tesz egy család) napi viták (a mindennapi élet kisebb összetűzései. melyek a következők: tárgyi és pszichológiai források (amikkel rendelkezik egy család). Ezt főleg a családon belüli erőforrások és a családtagok belső energiáinak felszabadítása. Emellé felsorolhatjuk a család képességeit. 2002 alapján ja a traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. A családi jelentések három szintjét határozta meg Patterson a modellben: a család definíciója a nehézségeikre és képességeikre vonatkozóan. a család mint rendszer és a társadalom különböző szintjeiről (a szülői iskolázottság. Patterson (1991) azonosította azokat a családi megküzdési stratégiákat és folyamatokat. táblázat). amellyel egy családnak rendszeresen meg kell küzdenie.118 2. Ahogy fentebb már felvázoltuk a könnyen azonosítható kockázati és védőtényezők dinamikáját. a családi összetartás és a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások példák a három szintre).5.6. elsődleges gondozó halála.  ind a nehézségek. amelyek segíthetnek a nehézségek sikeres átvészelésében. A számos nehézség ellenére sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb mind a családi élet. mint amire más esetek alapján számíthatnánk. az előző táblázat alapján ismertetett esetünkben is felfedezhetjük a hatékony családi megküzdés jellemzőit: megerősödhet bennünk az az érzés. E kettő kombinációja eredményezi a legsúlyosabb kockázati körülményeket. nehézséget. Ezek:  ormatív és nem normatív stresszorok (életesemények. mind a gyerekek fejlődése. folyamatosan jelenlevő családi nehézségek (megoldatlan feszültségek).  család világnézete (hogyan látják magukat mint család kapcsolódni a különböző a egyéb környezeti rendszerekhez). kapacitásait. továbbá a formális támogatásokat nyújtó szociális ellátórendszer segíti. táblázat Patterson modellje a családi alkalmazkodásról A modell először megkülönböztet háromféle családi követelményt. problémái). a család identitása. . 2. (l. mind pedig a képességek érkezhetnek a fent bemutatott M ökoszisztémák különböző szintjeiről: a családban élő egyének.

illetve az abból való kitörést nemcsak önmagában a családi megküzdés. a gyermekek számára még inkább megterhelő. segít. hogy egyszerre legyünk képesek egy család vagy egy nagyobb csoport esetében arra. és sikerül pozitív aspektusokra is rálelni a helyzetet illetően. hogy a humánökológiai modell legátfogóbb szintjét tekintve. barátaival. mint a felnőttek). hanem az azt erőteljesen befolyásoló társadalompoliti- . és jó vágányra terelni a gyerekek és családjaik fejlődését. együvé tartozás élménye minden nehéz helyzetben segíti a megküzdést. a résztvevők sajátosságait. mind a környezeti kockázatokat és erősségeket. gyakorlatokat.  aktív megküzdő erőfeszítések megtétele: a családon belül ki-ki a maga módján.  kompetens kommunikáció kifejlesztése: a folyamatos. illetve erőforrásokat. Rövid. 4. 6. felelősséggel való felruházása) nem ajánlott. A modell értelmében egyensúlyt kell teremteni a problémából fakadó szükségletek és a mindennapok szintjén jelenlevő szükségletek között. a nehezített körülményekhez. támogató impulzusokat. igényeit figyelembevevő érzelemgazdag és információteli kommunikáció minden esetben a megküzdést segíti. 1991 alapján A mindennapi gyakorlatban nagyon fontos. például a tartósan hátrányos helyzethez való alkalmazkodást. s  zociális integráció megtartása: a család ne szigetelődjön el.119 2. táblázat Hatékony családi megküzdési módok 1. c  saládi rugalmasság fenntartása: a család rugalmasan alkalmazkodjon a külső körülményekhez. ez a tény gyakran felülír más családi funkciókat. ha egy-egy krízist a fejlődés egy mérföldkövének fogja fel a család.  a folyamatos stressz-faktorok (pl. 8.6. t  iszta családi határok fenntartása: mint már korábban kifejtettük. 5.  tén a formális segítség keresése és elfogadása nagyban könnyítheti a megküzdést. 3.  a család mint egység élményének fenntartása: a családi kohézió. instrumentális vagy érzelmi) megküzdési módokkal birkózik meg egy-egy adott helyzettel (természetesen pl. betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel: ha a családban tartósan egy beteg családtagot ápolnak. támogatások nyilvánvalóvá és elérhetővé tétele az. stressz esetén a „parentifikáció” (egy gyermek felnőtt. szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása: nehezített körülmények ese9. de rugalmasak: pl. szülői szerepekkel. Patterson. a gyerekek egészen máshogy. tiszta. 7. nyitott rendszerként reagáljon a belső és külső folyamatokra. tartsa a kapcsolatot szeretteivel. ne tagadja meg a külső segítő.és hosszútávon is a források. különböző fókuszú (pl. ami képes ellensúlyozni a nehézségeket. hogy felismerjük mind a biológiai. Meg kell jegyeznünk. 2. a szülői és gyermeki alrendszerek közötti határok legyenek határozottak.  a helyzet pozitív értelmezése: az emberek hajlamosak a negatív dolgokat erőteljesebbnek észlelni.

viselkedések. g) a  társadalom jellemzői (szociálpolitika. természeti katasztrófák). d) a  család funkcionalitása/működőképessége (SES. értékek. sőt. a preventív és intervenciós törekvések során „láthatóvá” kell tenni minden szereplő számára a lehetséges erősségeket. tolerancia). illetve egy adott gyermek. Fejlődési elmaradás vagy egy megfigyelt probléma esetén. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban bemutatott kurrens elméletek alapján. 2. támogatási lehetőségeket is. Ha nyilvánvalóak is a biológiai vagy környezeti kockázati tényezők. nevelői stílus). egészségi eseményeiről).és kortárskapcsolatok). így e témában mindenképpen felmerül az állami felelősségvállalás kérdése is (l. segítenie kell. erőforrásokat.120 ka is segítheti. az újszülöttkori állapotról. óvoda. kiemelten a tranzakciós szemlélet értelmében a fejlődési eseményeket. Ilyen szemlélettel segíthetjük a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megbirkózási képességét. attitűdök. e)  a gyerekek számára jelentős egyéb közösségek. valamint egy-egy szereplő megfigyelt reakcióit mindig tágabb kontextusban (időben és térben különböző környezeti rendszerekben) kell értelmeznünk a többtényezős okság feltételezésével. közérzet. és a lehető legkedvezőbb fejlődési kimenetét is. illetve gyermekcsoportok fejlődésének előrejelzésekor a szakember könnyebben és általában elsőként azonosítja a kockázati tényezőket. koragyermekkori intervenciók tervezése. valamint gyermekeket és családjaikat érintő politikai döntéshozások hatékonysága érdekében a) a  gyermek biológiai. h)  súlyos élmények a család életében (személyes és társadalmi-történelmi események. táblázat Szükséges információk a gyermeki fejlődés előrejelzése. védőmechanizmusokat. Elkötelezett szociálpolitikusok szemében a szociális integráció is kétoldalú interakció eredménye a család és a tágabb környezet között. a gyermek általános fejlődésének előrejelzését. a koragyermekkori fejlődés testi. bővebben Szilvási.7. kulturális és szociális adottságai. testi folyamatai (orvosi. politikai hangulat. fejlődésről). a szülés lefolyásáról. iskola tárgyi és szociális jellemzői. környezetek jellemzői (bölcsőde. valamint Darvas és Bass. c) a  gyermek családtagokhoz fűződő viszonyának jellemzői. b)  a gyermek pszichológiai jellemzői (adatok az értelmi és viselkedéses jegyekről. f)  a lakókörnyezet fizikai. a jelen kötetben). . védőnői adatok a várandósság. releváns felnőtt. légkör.

B. A. S.. 2. Van Dulmen. 81–95. L. Sroufe. (2008). M.. R.... 479–488. T. New York. In: Társadalmi egyenlőtlenségek. Kalmár M. 321–357.7. Rosenblum. (2007). 83–96.). Budapest. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. . Animula. 33–52. család. 222–229. kötet.). In: Lewis. valamint hatékony és gazdaságos prevenciós és intervenciós intézkedések tervezéséhez. 14–20. Cole. Áttekintés a családról.. H. Budapest. J. Goldenberg. K. Osiris. Köllő. A. G. Educatio. Osiris. 1–133. E. J. Budapest. Család. oktatás-.) (2000). Herczog. M. (2006). (2005). John Wiley and Sons. When more is not better: The role of cumulative risk in child behavior outcomes. A. The relationship between environmental risk and developmental outcome. Egeland. 13. R. 235–245. 1–19. Developmental Psychology. R. Kézirat. 55. The determinants of parenting: a process model. Goldenberg.121 A bemutatott modellek azt sugallják.. L. M. G. hogy a fejlődés előrejelzéséhez. Wiley. K. (eds. Ecostat. Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. J. (1992). Psychological Review. 2000. 15. Aylward. A reinterpretation of the direction of effects in studies of socialization. M. (1968). Rothbart. In: Kohnstamm. Ostrow. (szerk. I. Gervai J. Sameroff.): The Effect of the Infant on its Caregiver. R. R. Seifer.. I. gyermek. Bates. A gyermek évszázada. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics. J. J. In: Fazekas. Journal of Child Psychology and Psychiatry. Bates. E. K. fejezet: A családpszichológia alapjai... (szerk. (2008). (1991). AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole. Barocas. Budapest. (eds.. Fejlődéslélektan. Osiris. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Appleyard. (2000). Varga. (1984). A. A lélektan története. Pukánszky B. Croft.): Temperament in Childhood. 13–38. Chichester. Social and interpersonal determinants of developmental risk. Budapest Pléh Cs.. a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései.és szociálpolitikai döntések felelős meghozatalához.. J. ifjúság. Bell. (2008). táblázat). R. Q.. n. Danis I. Budapest (különösen ajánlott: I. E. továbbá a beavatkozások hatékonyságának elemzéséhez számos tényezőről és környezeti szintről kell információkat szereznünk (l. 27. T. L..) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Szilvási. Child Development. Bell. M. ELTE. Belsky. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. Budapest. Andrews.. M. Applications of Temperament Concepts. 75.. Q. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. (1974). 46. Contributions of human infants to caregiving and social interaction. (1989). (é. H. a nem hagyományos családmodell. P.

): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. In: Cowan. 469–499. (1985). American Psychological Association.. In: Butterworth. 723–742. Plenum. Braziller. Allen. A developmental model for family systems. A.. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. gyermek. Eisenberg. The Life Course Perspective Applied to Families over Time.. Gervai. Fejlődéslélektan. U... (1993). Combrinck-Graham. Empirical evidence for causes of development. Emotional. Stecklov. (1990). (1991). Pszichológiai Doktori Iskola. Bronfenbrenner. (eds. G. J.). P. N. H. G.) Family Transitions. B. The Ecology of Human Development. and social change. H. (series ed. G. P.). Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. M. Carter. U. Cole. 27. 3. G.. (1991). L. In: Cowan. New York.122 Bengtson.. LaRossa. Annual Review of Sociology.. (1985). McGoldrick.. Elder. M. Cox. M. Luscher. Caspi. Ecology of the family as a context for human development: research perspective. 24. Lawrence Erlbaum Associates.. ed.. P. MA: Harvard University Press. (2008). Gervai J. Paley. Washington D. Schumm. S. A. (2006). Bronfenbrenner. (1979). von (1968). Psychological Review. P. 22. Doktori értekezés. 243–267. M. Cole. Personality development across the life course.. Bronfenbrenner. G. Developmental Psychology. K. Individual and family life transitions: a proposal for a new definition. A. (eds. S. B... New York. S. Doherty.. P. Lawrence Erlbaum Associates. Ceci. Danis. K. Környezeti rizikó: életesemények felmérése. L. Elder. Danis I. 21. Wiley. A. 568–586. Harvester Wheatsheaf. Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. ifjúság. 184–209. and child development. Bryant. 599–618. In: Cowan. Heming. Bryant. (1995). In: Moen. Jr. M. .. (1986). 311–388. Psychiatria Hungarica. Ithaca. Glanville. 15. Steinmetz. Social. 139–150. H. Gardner Press.) Family Transitions. Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. Hetherington.. Pedagógiai-pszichológiai Kar. Cowan. (eds.) Handbook of Child Psychology: Vol. R. Miller. (vol. (szerk): Sourcebook of Family Theories and Methods: A Contextual Approach. Szilvási. 33–45. P. (eds.. J. (2006). Bollen. (eds. Hemel Hempstead. In: Damon. NJ... Kognitív Fejlődés Program. A. Families as systems. P. Bronfenbrenner. R.) Causes of development: interdisciplinary perspectives. 48. The Family Life Cycle: A Framework for Family Therapy. A. Osiris. T.. (eds..): Family Transitions. Family Process.C. General Systems Theory. P. (1997). Annual Review of Psychology. Mahwah. P. W.. (1998). NJ. Family transitions. I. 14–20. Jr. (1994). Cowan. Budapest. A.. 101.) (1990). Socioeconomic Status and Class in Studies of Fertility and Health in Developing Countries. Elder. Becoming a family: Marriage. Mahwah. L. R. (2001). U. U. Hetherington. Bertalanffy. Lawrence Erlbaum Associates. J. 153–185. A.. New York. N.. L. and Personality Development (5th ed. In: Boss. (1991). cycles. V. K. Cowan. Danis I. W. (2007). E. New York. Család. parenting. NY. G. P. NJ. Cambridge. M. The bioecological model from a life course perspective. C.. Cornell University Press. Mahwah. Life Course Dynamics. Hetherington. J. W.

A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Educatio. Cole. 289–302. Kalmár M. E. L. Garbarino. A hátrányos helyzet értelmezése. J. M.): Relationships within families: mutual influences. 185–205.). D. Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban. 56. J. R. M. Mahwah. K. Journal of Advanced Nursing. Univ. In: Hinde. Alkalmazott fejlődéspszichológia program. 320–329. Garmezy. 3–7. Plenum. 159–190.. Lewis.. G. Ganzel. Budapest. (1997). Cambridge University Press. J. O’Connor.) Handbook of Developmental Psychopathology. G. 55. Kalmár M. J. 6. P.) Handbook of early childhood intervention (2nd ed.. D. Visentin. Minuchin. Child Development. 279–286. 777–790. New York. van Loon. (2007). (eds. L. Models of developmental psychopathology. Miller. Risk mechanisms in development: some conceptual and methodological considerations. Hareven. Lerner.. The human ecology of early risk.A. Tellegen. Magyar Pedagógia. M. Papp. 105. Gerard.. 97–111.): Child Development in Life span Perspective. K. Loeber.. . Developmental Psychology. Köllő. New York.. (szerk. Cumulative environmental risk and youth maladjustment: The role of youth attributes. S. (1988).).. Cambridge University Press. M. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. A. (2008). Áttekintés a családról I–III.. 76–94. A. 787–795. ELTE. Sameroff. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai – Rizikómentesen született. 9. Relationships within the family: a systems perspective on development. 7–26. K. (1991). (1988). K.. Developmental Psychology. Questions and advances in the study of developmental pathways. Stevenson-Hinde. Goldenberg. In: Fazekas. Rutter. 60–73. Academic growth curve trajectories from 1st to 12th grade: Effects of multiple social risk factors and preschool child factors. (1989).): Handbook of Early Childhood Intervention (2nd ed. Perlmutter. R. New York. J. Budapest. (1996). n. New York. (1990). B. M.. Fejes. Toth. J. (2008). 75. M. (2003). Lawrence Erlbaum Associates. H. T. Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics. C. Gutman. Herczog. Rochester. Jens. M. NJ. A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions.. The study of stress and competence in children: Building blocks for developmental psychopathology. (eds.. S. New York. Transition: a literature review. Kézirat. A koragyermekkori fejlődés elősegítése. Budapest. 353–373. 6. Ecostat.. Buehler. (2005).. Clarendon. 55. N. In: Shonkoff. A. In: Hetherington.. Meisels. Annual Review of Sociology.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (2000). 97–116. 19. L. M. (eds. (1985). A. J. Child Development.) (1996). 1832–1849. Oxford. M.). 510–548. (eds. (szerk..): Rochester Symposium on Developmental Psychopathology.. D. R. S. (2004). Masten. Parke. Families and individual development: Provocations from the field of family therapy. D. Budapest. Aging and Generational Relations: Life Course and Cross Cultural Perspectives. R. J. S. Sociological perspectives on life transitions. George.. B. Meisels. Aldine de Gruyter. N. Varga. P. B. 455–462. (eds. Kralik.. In: Cicchetti. Liskó. (eds. (é. Goldenberg. R. J. J. S. 32. (1997).. Another decade of intervention for children who are low income or disabled: What do we know now? In: Shonkoff. (2006). In: Lewis. Gordon. Educatio. ELTE Eötvös Kiadó. (2000). Minuchin. 33–52. of Rochester Press. (1984). M.123 Farran. 39. K. Józsa. I. K. T. (1993). Child Development. Animula Kiadó. Families in life-span perspective: a multilevel developmental approach. I.

Cambridge University Press. (1989a). Rothbart. A. M. J.. J. (2000). The Guilford Press. M. Journey from Childhood to Midlife: Risk and Recovery. Rutter. (1999). Psychological Medicine.. (eds. 4). H. S. Child Development. M. Werner. University of Chicago Press. New York. (1992). E. (1969). J. Chess. 62. J. M. In: Zeanah. changes.) Handbook of Infant Mental Health. (eds. Resilience concepts and findings: implications for family therapy.): Temperament in Childhood... (1976). Bates. (szerk. J. (1988). Family Systems Medicine. Thomas. In: Shonkoff. J. (1971). Werner. K. Reproductive risk and the continuum of caretaker casualty. Meisels. John Wiley and Sons. M. Issues in the Clinical Application of Temperament. John Wiley and Sons.. J. 202–237.. Families experiencing stress: The family adjustment and adaptation response model. Akadémiai Kiadó. Research report: Isles of Wight studies. 491–499. (1983).. . Rothbart. R. M. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Familial risk and child competence. K. E. A. Chess. G. . consequences. S. (1975). A. (eds. H. Chichester. E. Chicago. New Jersey LEA. 5. E. (1994). Rutter. H. 249–263. 1254–1268.. 119–144.): Developmental Psychology. J. P. Budapest. Patterson. J. E. Ithaca. Family resilience to the challenge of a child’s disability. Beyond longitudinal data: causes. 377–387. R. E. A. Models of development and developmental risk. 21. 115–135. (2002). In: Bornstein. 349–360. Budapest. Cornell University Press. (ed. J. Integrating family resilience and family stress theory. In: Horowitz. J. G. Smith. A gyermek évszázada. A. Pléh Cs. A. J. Piaget. (1991).): Handbook of Early Childhood Intervention. Journal of Family Therapy. (2005). Seifer. Vigotszkij. 1964–1974.124 Patterson. A. C. E. Pediatric Annals.) Review of child development research (Vol. Budapest. Sameroff. 20. Applied Developmental Psychology. Osiris. Pukánszky B. F. Bates. and continuity. (Ed. 313–332. Fiese. D. S.) (2000). In: Kohnstamm. In: Kohnstamm... 54. (eds. 2nd Ed. Gondolat. (1989b). New York. Sz. Journal of Marriage and Family. 677–730. 6. Patterson. Chandler. Sameroff. Zigler. L. S. 64.): Temperament in Childhood. B. Sameroff. (2001). M. Rutter. Válogatott tanulmányok. (2000). Temperament and Personality. Lamb. Finn-Stevenson M. Chichester. Protective factors and individual resilience. Budapest. Gondolkodás és beszéd... E. A lélektan története. Osiris. Thomas. M. 928–940.

125 .

MODERÁTOR HATÁSOK AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST A VITA VÉGE?! GYAKORLATI ALKALMAZÁS? Bántalmazás.126 II. BIOLÓGIA ÉS FEJLŐDÉS: A GÉNEK ÉS AZ AGY 3. fejezet A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN Lakatos Krisztina MTA Pszichológiai Kutatóintézet BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA VISELKEDÉS-GENETIKAI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az öröklődés fizikai alapjai Változatosság az egyének között Vizsgálati módszerek A KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. negatív életesemények és antiszociális magatartás Korai gondozás. korai kötődés és érzelemszabályozás A szülő viselkedése Intelligencia Figyelemzavaros hiperaktivitás Összegzés .

mind pedig a molekuláris genetikai vizsgálatok azt támasztják alá. hogy a viselkedést alakító külső és belső tényezők az esetek többségében nem determinisztikusan alakítják ki a sajátságokat. A kutatás középpontjába e kölcsönhatások természetének és mechanizmusainak felderítése került. hogy a két tényező együttesen alakítja a viselkedést.127 Az „öröklődés vagy környezet” kérdése tudományos szempontból mára túlhaladott. hogy az összetett viselkedés a hatások komplex mintázatára vezethető vissza. Rávilágítanak arra is. Mind a viselkedés-genetikai. Tárgyaljuk a gének és a környezet lehetséges összefüggéseit. .és a gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos konkrét eredményeket. Ezek jól érzékeltetik. valamint áttekintjük a csecsemő. de azt az elméleti keretet mindenféleképpen befolyásolják. Fejezetünk célja. ahogy a fejlődésről gondolkodunk. Az eredmények a napi gyakorlatra még nem fordíthatók ugyan le. hogy bemutassa a genetika alapfogalmait és az öröklődés alapfolyamatait.

Mindebben nagy jelentősége van a Humán Genom Projektnek. Ugyanakkor a nagyfokú nélkülözés. részletesebben: Gould. vagy a kifejezett pszichológiai depriváció határozottan lecsökkenti a gének változatosságának hatását a tulajdonságok változatosságára. Az eugenika korszaka után „gyanússá” vált genetika tudománya az elmúlt évtizedekben nagyon is igazolta létjogosultságát. Ugyanakkor ez az eredmény nagyon is megfelelt a kor „elvárásainak”. maga is a rasszista társadalomszemlélet igazolásával szolgált. 2002. század elején a genetika tudománya az új felfedezésektől mámorosan. az adott tudomány szélsőséges elképzeléseit megfogalmazó állításokon keresztül vezetett. 1999. században és 20. amelynek következtében a fejlődő szervezet nem jut megfelelő tápanyagokhoz. hiszen az emberi génállomány csak nemrég óta ismert. amelyek sajnálatosan olykor torz gyakorlattal is párosultak. hogy például a elhíresült intelligenciavitában (l. hogy megpróbálták volna álláspontjukat közelíteni. Hosszú időre volt szükség ahhoz. 2002) helytelen érveléssel és hiányos adatok birtokában vezették vissza pusztán biológiai tényezőkre a ras�szok között mérhető átlagos IQ különbséget. Az út látványosan téves. a környezeti és a genetikai hatások együttes vizsgálatával egyre finomodik a képünk az egyének közötti különbségek eredetéről. hogy a környezetnek az egyén fejlődésére gyakorolt hatásait igazán csak úgy érthetjük meg. A 19. Erőteljes genetikai hatásokat jelentenek például egyes örökletes rendellenességek.128 BEVEZETŐ: TÉVUTAK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A genetika és a társadalomtudományok sokáig csak a távolból vitatták egymás állításait anélkül. viszont rasszista és a társadalmi osztályok közötti elkülönülést támogató légkörben. amely a jelenségek komplex mozgatórugóinak megértésére irányult. és az új vizsgálati módszerek is nagyon fiatalok még. tudásukat integrálni. Ma már tudjuk. hogy egyre inkább meggyökerezzen az a szemlélet. Így a teljes mozaikképből még csak apró darabkákat ismerünk. hogy egy jelenség vizsgálata során egyszerre vegyék figyelembe a környezeti és genetikai hatásokat. A „külső” és „belső” hatások a valós életben csak nagyon ritkán választhatók el egymástól. Ismereteink ma még hiányosak. ha figyelembe vesszük a genetikai jellemzőket is. Így napjaink kutatói előtt az a feladat áll. amely a teljes emberi génállományt meghatározta. Noha a vita máig sincs lezárva. Bebizonyosodott. ame- . Az egyes gének ismeretében válik valóban mérhetővé a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása. A mindennapi életben szerencsére ezek a ritkább esetek. Vajda. Hamer és Copeland.

A természettudományos képzettséggel rendelkező morvaországi német szerzetes. míg egy fenotípus több génre is visszavezethető. hogy a gének és a környezet együttes hatása milyen kölcsönhatásokon keresztül érvényesülhet például a gyermek. Vannak olyan bonyolult viselkedéssorok – például az udvarlás. mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak. Szükség volt annak megértésére is. majd egyéb. korai kötődés vagy a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban. Rávilágítunk. 3. mind pedig az öröklődés csak valószínűségi hatásokat jelent. az öröklődés bizonyos törvényeinek gyakorlati alkalmazása már több mint tízezer éves múltra tekint vissza (Gottesman. ugyanakkor elméleti szempontból rendkívül fontos iránymutatással szolgálnak.129 lyek csak néhány százalékban magyarázzák egy-egy feltárni kívánt jelenség változatosságát.1. Magát a genotípus (3. század elején kerültek az öröklődéssel foglalkozó kutatók figyelmének középpontjába.és fiatal felnőttkori depresszió.1. hogy ezek az eredmények egyelőre még inkább elméleti. A válogatás egyaránt irányult fizikai és viselkedési jellemzőkre. A fogalmak bevezetése forradalmi jelentőségű volt. E megközelítésmódok eredményei közül elsősorban azokat mutatjuk be. keretes szöveg) fogalmát egy dán botanikus. Az emberi és az állati jellegeket megfigyelve hamar szembetűnik. Wilhelm Johannsen (1857–1927) alkotta meg nem sokkal később. Eredményei azonban a saját korában elsikkadtak. hogy mind a környezet. Megtanulhatjuk belőlük azonban. A GENETIK A TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Noha az öröklődés tudományos vizsgálata csak a 19. A kutya. majd a molekuláris genetika új vívmányaival foglalkozunk. hogy egy genotípus több fenotípussal is kapcsolatban állhat. Ugyanakkor azt is látnunk kell. keretes szöveg) és a fenotípus (3. amelyek a faj minden egyedében a viselkedéselemek azonos sorrendjével jelennek meg (öröklött magatartásmintázatok). Johann Gregor Mendel (1822–1884) különböző termésű borsókat keresztezve az utódnemzedék külleme alapján leírta a domináns-recesszív öröklésmenetet (l. a párzás vagy az utódgondozás –. érzelemszabályozás. Ugyancsak fajra jellemző a helyváltoztatás módja.1. hogy egyes viselkedések minden egyedben általánosan többé-kevésbé azonosan fordulnak elő. az ember számára hasznos állatok háziasítása és a növénytermesztés során az ember a pontos mechanizmusok ismerete nélkül megtanulta szelektálni az örökletes jellegeket. 2008). a fajon be- . míg mások meglehetős változatosságot mutatnak. és nagyon kevés kivételtől eltekintve egyik sem determinisztikus (előre meghatározó jellegű). és a csak a 20. A most következő fejezetben megismerkedünk a klasszikus viselkedésgenetika alapfogalmaival és vizsgálati módszereivel. amelyek a gyermekkori fejlődés folyamatainak megértését segítik. században kezdődött el. keretes szöveg). hiszen az öröklésről való előremutató gondolkodás elméleti alapjait teremtette meg. antiszociális viselkedés.

hogy két hordozó (heterozigóta) szülő esetén az utód beteg lesz. az szükséges. A tulajdonság változatosságát magyarázó genetikai hatások – azaz a genetikai variancia – hátterében többnyire számos gén áll. Ilyen például az AB0 vércsoport öröklésmenete. amelyek egymással különböző típusú kölcsönhatásokon keresztül hatnak. Ha csak az egyik szülő hordozó. hogy egy adott gén mely változatai fordulnak elő az adott egyedben. ha esetleg valamilyen súlyos. Ebből az is következik. A „gyengébb”. Recesszíven öröklődő rendellenesség esetén ahhoz.130 3. 50%-os eséllyel lesz a gyermek is beteg. vagy akár viselkedés. Genetikai alapfogalmak I. amikor a különböző gének ennél bonyolultabb kölcsönhatására következtethetünk. Ebben az esetben az adott gén kifejeződése egy másikétól függ. ha csak egyik kromoszómáján hordozza a rendellenes változatot. fajon belüli változatosságát genetikai és környezeti hatások. Ekkor a szülő egyik kromoszómáján a hibás változat van jelen. Domináns-recesszív öröklésmenet : a génváltozatok közül az egyik hatása „erősebb”. hiszen a heterozigóta egyedekben (akik egy domináns és egy recesszív változatot hordoznak). így a betegség a szülőben nem fejeződik ki. valamint ezek kölcsönhatásai alakítják ki. akkor 100%-os az esélye annak. amikor az egyes génváltozatok azonos „erejűek”. additív genetikai varianciáról beszélünk. hogy a genetikai variancia legalább felét. akkor gyermeke 50%-os valószínűséggel lesz maga is a betegség hordozója. amely az RNS-ek közvetítésével általában egy fehérjét határoz meg. hogy mindkét szülő legalább hordozója legyen a betegséget okozó génváltozatnak. Annak a valószínűsége. így ha jelen van az egyedben. akár halálos fejlődési rendellenességet okoznak. Az . másik kromoszómáján viszont a helyes gén található. nem fejeződik ki ez a tulajdonság. Vannak azonban olyan esetek. hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozatot kapja meg). de nem fog megbetegedni. A genetikai variancia komponensei: A megfigyelhető jellegek csoporton. hogy az utódban betegség alakuljon ki. amikor az egyes gének hatása összeadódik (tehát a két vagy több gén hatása pontosan az egyedi génhatások mértékének összege). azt adja meg. amely lehet fizikai jellemző. akkor mindenképpen a domináns génváltozat által meghatározott tulajdonság fejeződik ki. hogy gyermeke is beteg lesz. és a két eltérő változat együttes jelenléte mindkét megjelenési forma együttes kifejeződéséhez vezet. 25% (ez az esélye annak. Genotípus: genetikai összetétel. a DNS-molekula egyik szálán elhelyezkedő nukleotidszekvencia.1. Gén: az örökletesség hordozója. recesszív változat által meghatározott tulajdonság csak akkor figyelhető meg. Ha az érintett szülő homozigóta. de bizonyos esetekben 100%át a gének összeadódó hatása teszi ki (additív genetikai variancia mutatható ki például az ujjlenyomatot kialakító bőrlécek száma és mintázata esetében). Dominánsan öröklődő betegségeknél az egyik szülő érintettsége esetén. Fenotípus: a megfigyelhető tulajdonság. Azokban az esetekben. mint a többi génváltozaté. Vizsgálatok kimutatták. ha az egyed két recesszív génváltozatot hordoz. A kodomináns öröklésmenetet akkor figyelhetjük meg. hogy a recesszív változatok akkor is benne maradnak egy populáció génkészletében.

Piaget konstruktivista elképzelése szerint a környezet és az öröklés egyaránt fontos. ami hosszú időre meghatározta a fejlődésről alkotott elméletek keretét és irányt szabott a kutatásoknak is (Csányi. A rokoni kapcsolatokat grafikusan ábrázolva feltüntetik. amikor valamilyen ritka betegséggel vagy rendellenességgel kapcsolatban felmerül annak örökletessége. hogy milyen környezetbe kerül. Az emberi viselkedés örökletességét vizsgáló első kutatások témája nem meglepő módon az értelmi képesség volt. A domináns és recesszív allélek okozta változatosságot nevezzük domináns variancia-komponensnek. 1994). A pszichológia által tanulmányozott viselkedések jelentős része mennyiségileg is mérhető. Az öröklés és a környezeti hatások szerepéről (nature-nurture) azonban már az 1920-as években vita alakult ki a pszichológia tudományán belül. hogy az ember „üres lapként” jön világra (tabula rasa). Mint ahogy az öröklésmeneteknél már láttuk. mint például a személyiség jellemzői. a tanulási görbék (milyen „gyorsan” tanulunk meg valamit) és az intelligenciahányados. Felismerte. képességeit csak az befolyásolja. A kulturális megközelítés szerint az öröklés és kör 1 Pedigréelemzés vagy családfaelemzés: a tulajdonságok öröklődésének vizsgálata a családi kapcsolatok ismeretében. század meghatározó elmélete volt a környezeti. Az ilyen. A genetikai rokonság fokának tisztázásával lehetőség nyílt megtervezni. A korai megfigyelések azt mutatták. és sorsát. valamint hogy a gyermek maga is aktív szereplője ennek a folyamatnak. Az áttörést a molekuláris genetikai ismeretek és technikák hozták. hanem annak családjára is jellemzők. egy adott gén különböző változatai eltérő „erejűek” lehetnek. hogy egy adott jelleg a kiterjedt család pontosan mely tagjainál fordult elő. A biológiai érési megközelítés szerint a fejlődés belső (biológiai) okokra vezethető vissza. században kezdődött meg. . a környezet tényezői közül pedig meghatározó a társas környezet. Ez a kölcsönhatás adja az ún. John B. hogy bizonyos jellegek (a fogyatékosságtól kezdve a tehetségig) nem csak az egyénre. hogy a különböző fejlődési szakaszokban eltérhet a környezet befolyása. valamint a pedigréelemzés1 tartozott. nagy változatosságot mutató tulajdonságokat mennyiségi tulajdonságnak nevezzük. A humán viselkedésgenetika eszköztárába évtizedekig az ikervizsgálatok. a biológiai és az örökbefogadott gyermekek összehasonlítása. episztatikus genetikai varianciát. megfigyelési elrendezésben tanulmányozhatjuk az öröklődés és a környezet szerepét. vagy éppen mérsékelhetik. A 20. A pszichológiában négy különböző elmélet próbált erre a kérdésre választ találni. Watson Locke-hoz hasonlóan azt állította.131 egyes génváltozatok egymás hatását felerősíthetik. Gyakran alkalmazzák például az orvosi genetikában. hogy milyen kísérleti. tanulási megközelítés (behaviorizmus). az IQ. lül azonban jelentős egyéni különbségeket figyelhetünk meg például az aktivitási szintben. vagy embereknél a sarlósejtes vérszegénység súlyosságának mértékében. Az emberi viselkedés valóban tudományos igényű és megfelelő eszközökkel történő vizsgálata a 20. Ilyen jelenséget figyeltek meg például rágcsálók felnőttkori testsúlyának alakulásában. amelynek jeles képviselője.

valamint mérési hibák is állhatnak. 2006. és miért nincs is értelme az emberi mindenhatóságban való hitnek (és az attól való félelemnek). még Danis és Kalmár a jelen kötetben. értéke 0 és 1 között változik.132 nyezet nem közvetlen kölcsönhatásban. Ugyanakkor azt vallotta. a genetikai tényezőknek annál nagyobb a szerepük a tulajdonság kialakításában. A kvantitatív viselkedésgenetika a fenotípusban megfigyelhető egyéni változatosságot igyekszik megfelelő statisztikai eljárásokkal összetevőkre bontani. Ezek az elméletek a tudományos közösség számára tarthatatlanok. és szelektív szaporodással növelni lehetne az emberiség értelmi képességeit. Ebből a gondolatból indult el az eugenika elmélete.1 10%-nak felel meg. hogy e fejezet segít megvilágítani. hogy a genetikai variancia mennyit határoz meg a teljes fenotípusos varianciából. felbukkanásukat napjainkban egyértelmű elutasítás fogadja. . hogy melyek a pszichológia fontos területei (pl. a személyiség). a kérdésről l. az angol jelölés szerint E) variancia összege. VISELKEDÉS-GENETIK AI ALAPFOGALMAK ÉS FONTOSABB EREDMÉNYEK Örökölhetőség és a környezeti hatások típusai A genetika alkalmazása nem azt változtatta meg. hanem a kultúra révén integrálódnak (Cole és Cole. h 2) azt jellemzi. Reméljük. kötetben). Francis Galton elévülhetetlen érdemeket szerzett a viselkedésgenetika módszertanának kifejlesztésében (statisztikai eljárások. tehát a h 2 = 0.és ikervizsgálat). A legegyszerűbb modell szerint a vizsgált jelleg varianciája (változatossága) a vagy – többnyire az angol jelölés szerint – G) és a környezeti (magyargenetikai (V g ban Vk . Az örökölhetőség (heritabilitás. Az emberi viselkedés genetikai vizsgálatának történetét azonban csalások és bizonyos eredmények félreértelmezése kísérte. de elvezethet akár egyes jellegek. század számos politikai döntését is. valamint Danis és mtsai a II. 2 A heritabilitás értéket időnként százalékban fejezik ki. amely a környezet általi meghatározottságtól eltávolodva közeledett a környezet és a genetikai háttér együttes hatásának megértéséhez. család. A változatosság hátterében genetikai és környezeti hatások. Érinti ez a viselkedés fejlődésének magyarázatát. 2 és minél nagyobb. miért nem lehetséges. amely beárnyékolta a 20. A heritabilitás az adott vizsgálati csoportra érvényes. jelenségek pontosabb és objektívebb definiálásához is. vagyis a változatosság mekkora hányada áll kapcsolatban a genetikai változatossággal. hogy minden emberi tulajdonságot az öröklődés határoz meg. Egyre bővülő tudásunk a molekuláris folyamatokról és az esetleges beavatkozás képessége ismételten aggodalommal töltheti el a genetikában járatlan olvasót. hanem a lélektani jellegekről való gondolkodást alakította át.

annak köszönhető.és populációfüggő mérték: egy adott környezetben. de ez nem azt jelentette. hogy a csoportokon belül egyöntetűen mindenkinek a pontszáma az alacsonyabb vagy a magasabb tartományba esett volna. vadon növő példányoktól származó növénymagvakat üvegházban vetünk el és nevelünk fel. . Kontextus. akkor a környezeti hatás jelentősége és magyarázó ereje növekszik meg. ilyenkor azonban szerepet játszhat a tulajdonság mérésére használt módszerek vagy a vizsgálati minták jelentős eltérése. beltenyésztett törzsből származó patkányokat) vizsgálunk. A genetikai jellegek által magyarázott variancia (heritabilitás) megnő. hogy ismételt vizsgálatokban. hogy az alacsonyabb átlagértéket mutató csoport tagjai rosszabb géneket hordoznának. és a csoportok IQ pontszám átlagának eltérése inkább ennek tudható be. hiszen a genetikai állomány azonos. Ilyen esetekben gyakran az összehasonlított csoportok életkörülményeiben találhatunk határozott különbséget. de különböző. Átlagos IQ pontszám különbséget mutattak ugyan ki az afrikai és az európai (azaz kaukázusi rasszba tartozó) felmenőkkel rendelkező amerikaiak között. és minden egyed számára közel azonos.3 Ugyancsak fontos belátnunk. tehát ilyenkor a változatosság hátterében az öröklés áll. mint a csoportok közötti különbség. A valóságban – természetes környezetben – a populációk általában genetikai szempontból megfelelő változatossággal rendelkeznek. Az. és a környezetükben is vannak eltérések. változatosságot csak az eltérő környezeti hatások tudnak létrehozni. hogy a heritabilitás az egyes tulajdonságoknak nem állandó és általános jellemzője. Így például ha azonos fajhoz tartozó. eltérő csoportokban is többé-kevésbé hasonló értékeket becsültek. ha a környezet stabil. ha azonos genetikai állományú egyedeket (pl. hogy a csoportokon belüli változatosság mértéke nagyobb. Az egyes palánták között megfigyelhető különbséget a genetikai tényezőkre vezethetjük vis�sza. Ugyanígy. egy adott vizsgálati csoportra igaz. és ebben a helyzetben szinte 100%-os heritabilitást mutathatunk ki a változatosságot mutató jellegekben. hogy bizonyos jellegekkel kapcsolatban mégis megadhatunk egy heritabilitás-érték tartományt. Ilyenkor a G súlya abban az esetben nő meg jelentősen. Ugyancsak ilyen hatásnak számít például a kromoszóma-rendellenesség okozta Down-szindróma is. akkor a környezeti hatások azonosak lesznek és nem okoznak változatosságot a növény egyedek jellemzőiben. mint például az IQ esetében az adott tulajdonság átlagos mutatóiban mérhető populációk közötti különbség nem azt jelenti. A valóság az. Ezen felül jelentős eltérés jellemezte a két csoport életkörülményeit.133 Fontos megértenünk. hogy például egy viszonylag magas heritabilitású tulajdonság. Ebben az esetben az érintettek IQ-ját elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. viszont a Down-szindrómások csoportján belüli változatossághoz már nem csak a geneti 3 Természetesen előfordulhatnak meglehetősen különböző heritabilitásérték-becslések ugyanazon jelleggel kapcsolatban. ha nagyon robusztus genetikai hatásról van szó (ilyennek bizonyult például a BRCA1 és BRCA2 génváltozatok szerepe az emlőrák kialakulásában).

hogy a heritabilitás-érték magasabb a kedvezőbb családi környezetben felnövő gyerekek esetében. a környezet által közvetített rizikótényező figyelhető meg (pl. Minél nagyobb tehát a rokonság foka. mélyszegénység) ugyanannak a tulajdonságnak az örökölhetősége mérsékeltebb. időzítése) is hozzájárulnak. szülők iskolázatlansága. legalább 8 héttel korábban világra jött koraszülöttek esetében a képességek korai fejlődését elsősorban koraszülöttségük befolyásolja. ha azonos rokonsági fok mellett magasabb az adott jelleg heritabilitása. 0. hanem a környezeti tényezők (például a fejlesztés minősége. az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek). míg 1 az egypetéjű ikreknél (ők genetikai klónoknak tekinthetők). Összetett viselkedést tekintve az ilyen erőteljes hatások meglehetősen ritkák. hogy az összehasonlítandó csoportoknak eltérő a rokonsági foka. Nagyon alacsony születési súllyal.134 kai. és megnő a környezeti hatások szerepe.5 a testvérek. az egyedek annál hasonlóbbak egymáshoz. Hasonlósághoz vezethet . kétpetéjű ikrek. A heritabilitás tehát a rokonsági fok figyelembevételével az egyedek hasonlósági fokából is becsülhető. vagy a szülők és gyermekeik rokonsági foka. míg kedvezőtlen körülmények között (pl. súlyos nélkülözés a fejlődés kulcsfontosságú időszakaiban). Ugyancsak megnöveli a hasonlóságot. A rokonsági fok 0 és 1 között változik: 0 az egymással egyáltalán nem rokon személyeknél (pl. azaz közös felmenőjüktől más-más valószínűséggel örökölték ugyanazt a génváltozatot. Ugyanakkor több vizsgálatban is azt találták. akiknek génváltozatai 100%ban azonosak. A klasszikus viselkedés-genetikai (kvantitatív genetikai) mérési módszerek azon alapulnak. ha az adott vizsgálati helyzetben nagyon erőteljes. és csoportszinten kisebb szerepe van a genetikai változatosságnak. Csökken a heritabilitás akkor.

és egymástól független gének egymásra hatása (episztatikus variancia) is kimutatható (bővebben l. dizygotic. és az ugyancsak egy családban élő. Így például. a genetikai és környezeti hasonlóságot is. tehát az MZ és a DZ ikerpárok fenotípus-korrelációjának4 különbségével az adott jelleg örökölhetőségét jellemezhetjük (h 2 = 2[rMZ-rDZegynemű]). Tudjuk azonban. amikor az egypetéjű ikrek egymástól elválasztva. az összefüggés hiányától (r = 0) a tökéletes negatív (r = –1) vagy pozitív (r = 1) együttjárásig. A humán kutatások esetében az ikervizsgálat a legismertebb az alkalmazott módszerek közül: ezekben az esetekben a saját családjukban. vizsgálati csoport azonos tulajdonságot mérő jellemzője is) milyen erős összefüggést mutat. míg a kétpetéjű ikrek (ang.1. szintén nagyon értékesek a genetikai és környezeti hatások azonosítása szempontjából.52. vagyis az egyik változásával bekövetkezik-e. hogy két változó (ez lehet két független populáció. MZ) genetikai állományukat tekintve azonosak. Gervai. 4 A korrelációs együttható (r) azt jellemzi. eltérő környezetben nőnek fel. IQ ) esetében az adott vizsgálati csoportban megfigyelt változatosság 52%-a mögött genetikai tényezők állnak. Az egypetéjű ikrek (ang. azonos nemű kétpetéjű ikerpárokban pedig 0. A modellek többsége egyszerűsít. együtt felnövekvő egy. mind pedig a környezeti hatásokat egyneműnek tekintettük. amennyiben a genetikai variancia (és a heritabilitás becslésekor is) csak a fontosabbnak tartott additív genetikai varianciát tartalmazza. Örökbefogadó családoknál pontosan az ellenkező jelenséggel találkozhatunk: az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek. 3. illetve változik-e a kimutatható varianciák aránya. azaz a mért tulajdonság (pl. Az elemzés feltételezi. hogy egy-egy sajátság folytonossága (időbeli stabilitása) mennyiben köszönhető genetikai. Az eddig ismertetett modell egyszerűsítő abban a tekintetben. Egy összetett tulajdonság kialakításában az egyes gének hatása összeadódhat (additív genetikai variancia). Azok a ritka esetek. tehát a heritabilitás mérését célzó vizsgálatoknál egyaránt figyelembe kell venni. . és becsülni kell. információt kaphatunk arról is. Értéke –1 és 1 között változik.135 azonban a genetikai hatások mellett a közös környezet is.86. keretes szöveg). akkor a heritabilitás értéke 0. hasonlóságuk tehát csak környezeti hatásoknak köszönhető (részletesebben l. nem biológiai testvérek egymástól genetikailag különböznek. összefüggést mutat-e a másik változása. monozygotic. hogy az ikreket azonos környezeti hatások érik. illetve az egy családban felnövő. és mennyiben környezeti tényezők hatásának. Időben nyomon követve az ikerpárok fejlődését.60. hogy a genetikai hatások is többfélék lehetnek.és kétpetéjű ikreket hasonlítják össze. 2009). ha az együtt felnevelkedő egypetéjű ikerpárok tagjai között mért korrelációs együttható értéke 0. Ebben az esetben a fenotípusos hasonlóság (korreláció) közvetlenül becsüli a heritabilitást. DZ) esetében várhatóan 50%-ban közösek a génváltozatok. vannak domináns génhatások (domináns varianciakomponens). hogy mind a genetikai.

eltéréseket mutathatnak a szülői viselkedésben attól függően. Mind a közös. Danis és Kalmár tanulmányát a jelen kötetben.136 A környezet esetében is meg kell különböztetnünk azokat a hatásokat. mind pedig a nem közös környezeti hatások származhatnak a családból vagy a tágabb környezetből is. 1999). Mindez korántsem jelenti. a jelen kötetben). 2006). hogy egy családban több testvér csak ritkán érintett (Rutter. hogy a családon belüli környezeti hatások közösek. ha közvetlenül mérjük a feltételezett rizikótényezőket. A 4-6 éves korban örökbefogadott gyermekek változatos társadalmi helyzetű. amelyben csecsemőkorban deprivációt (elhanyagolást. mindenki számára rendelkezésre áll bicikli és ezzel a mozgásfejlődés lehetősége). azt. valamint egyes jellegenként eltérő lehet. hogy a családokon belüli hasonlóság elsősorban a genetikai hasonlóságra vezethető vissza. Ugyancsak nyilvánvalóvá válhat a közös környezet jelentősége. hogy a szülők. Jó példa a környezet minőségének fontosságára az a kutatás. hogy a családi hatások nem fontosak. inkább arra utal. és kisebb mértékben okozza a közös környezet. azt feltételezhetnénk. ugyanakkor lehet. még ha igazságosan és egyenlően próbálnak is bánni gyermekeikkel. Mégis. szocioökonómiai státuszú5 (SES) családokba kerültek. Tudjuk azonban. mert általában halmozottan fordul elő a testvérek között. és nem általánosságban végzünk statisztikai becslést a közös környezeti hatásokat illetően. azt találták. majd örökbefogadott gyermekek intelligenciájának fejlődését követték nyomon (Duyme és mtsai. az utóbbiak az egyéni különbségek kialakulása felé terelik a fenotípus kialakulását. hogy ugyanarra a környezeti tényezőre az egyének eltérő módon reagálhatnak. illetve azokat. Míg az előbbiek hozzájárulnak a fenotípus hasonlóságához. hogy az idősebb gyermekkel szigorúbbak a szülők. . mind a magas SES státuszú családba fogadott gyermekek átlagos IQ-ja növekedett. amelyek a vizsgált egyedek mindegyikénél ugyanúgy érvényesülnek (közös környezet). Ha ugyanazon családban felnövő gyerekekre gondolunk. A vizsgálatok jelentős része azt mutatja. vagyis egyformán érvényesülnek az összes gyermek esetében. hogy éppen melyik gyermekükről van szó. Kamaszkorban (átlagéletkor: 13. míg a depresszió esetében a nem közös környezeti hatások nagyobb súlyára következtethetünk abból. az antiszociális viselkedés esetében jelentősnek tűnik a közös családi környezet hatása.5 év) ismételten elvégezve az intelligenciavizsgálatot. vagy vele szemben jobban érvényesítik saját elképzeléseiket. még az egyes gyerekek és szüleik között zajló egyedi tranzakciós folyamatokról Danis és Kalmár. a növekedés számottevően na 5 A SES (szocioökonómiai státusz) mérésével kapcsolatban l. és ugyanabba az irányba terelik fejlődésüket. hogy mind az alacsony. Nyilván lesznek közös hatások is (pl. Az antiszociális viselkedés és a depresszió heritabilitása hasonló mértékű. bántalmazást) elszenvedett. amelyek egyénenként változó mértékben vagy minőségben figyelhetők meg (nem közös környezet). hogy milyen relatív jelentősége van a közös és a nem közös környezeti hatásoknak (l.

2008). míg azoknál a gyerekeknél. 1977): – Gén-környezet interakció (GxE) esetén az egyének eltérő érzékenységgel reagálnak meghatározott környezeti ingerekre. amiből arra következtethetünk. A gén-környezet interakciókról bővebben a „A környezeti hatásokra való érzékenységet befolyásoló gének. Ez a kapcsolat gének és környezet között többféleképpen is előállhat. A viselkedésgenetika a gének és a környezet együttes hatásainak lehetséges formáit gén-környezet interakciók és korrelációk formájában írja le (Plomin és mtsai. akik mentesek a genetikai rizikótól. A genetikai és a környezeti hatások összefüggése Az egyén genetikai felépítésének és a környezetének hatásai nem feltétlenül függetlenek egymástól. ezt nevezzük reakciónormának. Ha a környezetet gazdagabbá tették. lentebb). akkor az „okos” állatok teljesítménye a „butákéhoz” vált hasonlóvá (idézi Gottesman. A szülő saját genotípusa befolyásolhatja. nagyobb térben érdekes tárgyakat helyeztek el. hogy a környezeti hatásoknak való kitettség mértékét maguk a genetikai tényezők is befolyásolhatják. a „buta” patkányok teljesítménye megjavult a kísérletekben. több felfedeznivaló tárgyhoz és társas interakcióhoz jutottak az állatok. mint amely 2000 méter magasságban nő. Amikor viszont a környezetet tovább szegényítették (de nem volt szenzoros depriváció). hogy milyen környezetet alakít ki a vele 50%-ban közös genotípusú gyermeke szá- . – A gén-környezet korreláció (rGE) azt a jelenséget írja le. hogy az IQ kialakításában jelentős genetikai hatás is érvényesül. Az állatok környezetét a standard laboratóriumi körülményekhez képest megváltoztatva tanulási mutatóik is megváltoztak. akiknél genetikai kockázat figyelhető meg a magatartászavar kialakulására. Állatoknál a viselkedésben is kimutatható ez a jelenség. A család SES mutatójától függetlenül összefüggött viszont a gyermekek örökbefogadás előtti és utáni IQ-ja (r = 0.és állatvilágból is arra. Így például kimutatták. a korai fizikai bántalmazás 24%-kal növelte meg a patológia kialakulásának valószínűségét. hogy azoknál a gyerekeknél. moderátor hatások” című alfejezetben szólunk (l. 2005). Tanulási kísérletek során kognitív képességre szelektáltak laboratóriumi patkányokat. Azonos genetikai információt hordozó magvakat például a hegy lábánál elvetve magasabb növényt kapunk. Számtalan példát ismerünk a növény.67). Passzív gén-környezet korreláció esetén a gyermek csak „elszenvedi” a szülő által létrehozott környezetet. hogy milyen tengerszint feletti magasságon nőnek. hogy meghatározott genotípus eltérő környezetben egy folytonos fenotípus más-más tartományának kialakulásához vezethet. így „buta” és „okos” állattörzsekhez jutottak.137 gyobb volt azonban a jobb társadalmi helyzetű családokban. Például a cickafarkfű és egyéb növények mérete is összefügg azzal. ugyanolyan környezeti kitettség esetén is csak 2%-kal nőtt meg a magatartászavar megjelenésének valószínűsége (Jaffee.

hogy a körülötte lévők milyen (pl. míg serdülő. és olyat keres.6 [közepes] tartományban mozog. hanem neki magának is aktív része volt a környezeti hatások alakításában. vagy elősegítheti művészeti tehetségének kibontakozását. amikor a családi hatások erőteljesebbek.2 [alacsony] – 0. ha kisgyermekként is a festékkel és gyurmával való foglalatosságokat választotta a csak mozgással járó játék helyett. Összefüggést mutattak ki például a szülő antiszociális viselkedése és az általa biztosított családi környezet minősége között. ezt reaktív vagy evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük (l. Az előző példánál maradva.27). Az egyén genotípus által befolyásolt tulajdonságai meghatározott reakciót is kiválthatnak a környezetből. akkor evokatív gén-környezet korrelációnak vagyunk tanúi. még Danis és Kalmár. a környezeti hatások többségéről bebizonyosodott.39 között változott (átlag: 0. a temperamentumról bővebben l. Nyilvánvaló.és felnőttkorban az önálló választások révén az aktív gén-környezet korrelációnak már nagyobb szerepe lehet a fenotípus kialakulásában. Személyiségpszichológusok a hatvanas évektől adatokkal támasztották alá. Ilyenkor a személy. érzelmi) környezetet alakítanak ki számára. Mivel a személyiség – és ezen belül a temperamentum – egyes dimenzióinál meglehetős genetikai hatást bizonyítottak. részben választásain keresztül.6 ily módon a gének a viselkedés révén valamelyest befolyásolják az egyén környezetét is. hogy a környezeti hatás nem csak véletlenül érte a gyermeket. . Ennek megfelelően például több információhoz juthat majd később a könyvekből. de jellemzőivel befolyásolhatja. Ferenczi a jelen kötetben. például abban. hogy a szülő viselkedése meghatározó a csecsemő fejlődése szempont 6 A heritabilitás-érték általában a 0. valamint Ferenczi a jelen kötetben).07 és 0. a kétpetéjű ikrek esetében a gén-környezet korreláció jelentősen hozzájárul a nem közös környezet kialakulásához. Tudjuk. részben azzal. hogy az egyén alakítja is környezetét. Feltételezhetjük. ha a szülők vagy a pedagógusok a kézművesség iránti érdeklődést észrevéve további alkalmat teremtenek a gyermeknek e foglalatosságokra.138 mára. ha már korán is inkább a képeskönyveket nézegette. hogy meghatározott reakciót vált ki környezetéből. jobban hat a passzív gén-környezet korreláció. nem szándékosan ugyan. Aktív gén-környezet korreláció érvényesül akkor. Beláthatjuk. hogy a fejlődés korai szakaszaiban. Akár gyermekkorban is megnyilvánulhat a környezet-választás. Ezeket a hatásokat aktív és evokatív gén-környezet korrelációnak nevezzük. ha az egyén maga választja környezetét. Kendler és Baker (2007) együttesen elemezte 55 független vizsgálat eredményeit: az előforduló 35 különböző környezeti változó heritabilitása 0. amely inkább megfelel genotípusa által meghatározott tulajdonságainak. A következőkben a csecsemőkkel szembeni anyai viselkedés kapcsán mutatunk be részletesebben egy példát az evokatív gén-környezet korrelációra. hogy pl. hogy kimutatható bennük valamiféle genetikai hatás. hogy az adott gyermek milyen típusú tevékenységeket kedvel. A fentieknek megfelelően.

A viselkedés varianciáját legnagyobb részben a három életkorban stabil közös környezeti hatások magyarázták. A szülői viselkedést kérdőív segítségével vizsgálták a csecsemők 5 hónapos korában. amelyek nem mutatnak stabilitást ebben az életkori tar 7 Látnunk kell. nem közös környezet). Itt tehát a környezeti és genetikai összetevők a gyermekekre vonatkoznak. hogy meghatározó szerepe van a közös környezeti hatásoknak (tehát az ikerpárok két tagjára hasonlóan hatott az anya viselkedése). de az anyai viselkedés varianciájának jelentős hányadát. már korábban is felmerült a szakirodalomban. Ferenczi. Statisztikai modell segítségével kimutatták. de 30 hónapos korában ismét az 5 hónapos korihoz hasonló heritabilitást mutattak ki az anya ellenséges-reaktív viselkedésével kapcsolatban. Ugyancsak kérdőív segítségével mérték a csecsemő temperamentumát (nehéz temperamentum. Ebből arra következtethetünk. mivel a temperamentummal kapcsolatban jelentős genetikai hatás mutatható ki. hogy az anyai viselkedést illetően ugyanazon anya két különböző gyermeke iránt mutatott viselkedésének változatosságát elemezték. hogy anya ellenséges viselkedésének változatossága milyen összetevőkre bontható (genetikai. Statisztikai modell segítségével elemezték. mintha az a gyermekhez tartozó jellemző lenne. A kutatók megpróbálták azonosítani. és befolyásolhatta azt. Ha felnőtt ikerpár anyák viselkedését elemezték volna. illetve nem közös környezetét jellemezhették volna a kutatók. A csecsemők 18 hónapos korában nem. a jelen kötetben). hogyan számol be saját viselkedéséről.139 jából. hogy a csecsemő milyen megfigyelhető viselkedései közvetíthetik a genetikai hatást. . 2007). Ugyanez a munkacsoport a gyermekek későbbi életkorában is nyomon követte az anyai viselkedés alakulását (Forget-Dubois és mtsai. miszerint befolyásolja-e a csecsemő viselkedése a szülő reakcióját. Tehát a csecsemő temperamentumért felelős gének részben magyarázták az anyai ellenséges-reaktív viselkedést is. hanem genetikai vagy nem közös környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. hogy a gyermek nehéz temperamentumának szerepe lehet az anya viselkedésének alakulásában. azonban a genetikai komponens eltérő volt a két életkorban. mint a kétpetéjű ikreknél. Az evokatív gén-környezet korreláció kimutatásához Boivin és munkatársai (2005) ikerpárokat vontak be a vizsgálatba. iskolázottság) foglalta magában. A gyermek örökletes tulajdonságai szintén hozzájárultak 5 és 30 hónapos korban az anyai viselkedés kialakításához. hogy az anyai viselkedéssel kapcsolatos genetikai varianciának mintegy fele azonos a gyermek nehéz temperamentumát magyarázó genetikai tényezőkkel. közös környezet. ami feltehetően az anya saját jellemzőit (személyiség. tehát olyan csecsemő. Az anyák külön-külön beszámoltak az ikerpárok tagjaival kapcsolatos viselkedésükről. 31%-át a gyermek genetikai jellemzői magyarázzák. Az ellenséges-reaktív viselkedés az egypetéjű ikerpárok esetében nagyobb hasonlóságot mutatott. az anya ellenséges magatartása az elemzésben úgy tekintendő. l.és kisgyermekkori tulajdonságokkal állhat összefüggésben. Feltételezték. akkor az anya saját genetikai jellemzőit és közös. hogy a viselkedésben megfigyelhető változatosság nem csak közös környezeti hatással magyarázható.7 Azt találták. A kérdés.

1998). . Ugyanakkor kifejezetten jó társadalmi helyzetű családokban ellenkező irányú összefüggést figyeltek meg. 2007). valamint etnikai kisebbséghez tartozó családokban. illetve olyan mintákban. Mindkét elképzelésre (de főleg a heritabilitás növekedésére) találhatunk tapasztalati igazolást. hogy az életkor előrehaladtával egyre nő a környezeti hatások jelentősége. akiknek gyermekét nem terhelte ilyen rizikó (O’Connor és mtsai. hogy a gyermekek életkorával növekszik az additív genetikai variancia (Deater-Deckard és mtsai. hogy az adott közösségben milyen kulturális és gyermeknevelési normák érvényesülnek. hogy mennyire támogató a szülő viselkedése. a negatív emocionalitás kevésbé támogató szülői viselkedéssel párosult. akár agresszív magatartás) csak részben magyarázta az általa hordozott genetikai rizikónak a szülő viselkedésére kifejtett hatását (evokatív génkörnyezet korreláció). 2005). hogy a gyermek önállósulásával az őt érő ingereknek és megszerzett tapasztalatainak genetikai befolyásoltsága növekszik. ahol a családok kevesebb. akiknek örökbefogadott gyermeke genetikai rizikót hordozott az antiszocialitásra. A gyermek adott életkorban mutatott externalizációja (engedetlen. Ugyanezeket a gyerekeket egy évvel később vizsgálva mérsékelt-közepes 8 Alacsony szocioökonómiai státuszú családokban. hanem környezeti tényezők alakították. örökbefogadott gyermekeknél mutatták ki. ez az összefüggés változhat annak megfelelően. mégis megerősítik a fentebb ismertetett. mint azok. Ezzel párhuzamosan csökkent a közös környezet által magyarázott variancia. ugyanakkor az is logikus feltételezés. mint 75%-a volt kaukázusi származású (durván fogalmazva a kaukázusi a fehér európai populációt jelenti). heves. hiszen mindinkább képes maga megválasztani környezetét (Scarr és McCartney. a csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése között kimutatott. továbbá Ferenczi. Az anya ellenséges viselkedésének stabilitását tehát nem genetikai. a korai irritabilitás megváltozik). hogy a csecsemő és a kisgyermek negatív emocionalitása összefügg azzal. A csecsemő temperamentuma és a szülő viselkedése közötti összefüggés a teljes mintához képest erősebb volt rosszabb társadalmi helyzetű. 1983).140 tományban (pl.8 Bár ezeket a vizsgálatokat nem genetikailag informatív. és a csecsemő fokozott nyűgösségére a szülő több pozitív vonást mutató viselkedése volt a válasz. Iskoláskorú (7–12 éves). Gondolhatnánk. a jelen kötetben). tehát a jobb erőforrásokkal rendelkező családokban – ez lehet anyagi vagy társas – az anyák jobban tudják viselkedésüket a nehezebb természetű gyermekekhez igazítani. Nyilván. az összefüggést azonban környezeti faktorok is befolyásolták (Paulussen-Hoogeboom és mtsai. tehát a vizsgált jellegtől és a környezet minőségétől függően mindkét irányú folyamat hatással lehet a fejlődésre. evokatív gén-környezet korrelációt (a témáról l. Az etnikai kisebbségek esetében feltételezik.vagy örökbefogadott mintákban végezték. hogy azok a szülők. Négy-nyolc éves ikerpárok feladattal kapcsolatos kitartását megfigyelve kimutatták. Egy 62 vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésben szintén kimutatták. nagyobb mértékben viselkedtek negatívan. hogy az autoriter nevelési stílus és a gyermek konformitásának magasabb értéke állhat a negatív emocionalitást kevésbé támogató szülői viselkedés hátterében. iker.

közelebb vihetnek bennünket a genetikai hatások konkrét mechanizmusának megértéséhez. különös tekintettel a csecsemő. kvantitatív genetikai (pl. Haworth és mtsai. Szó lesz például a korai környezet és bizonyos gének hatásáról a depres�szió. az antiszociális viselkedés. Ugyanakkor a molekuláris genetikai vizsgálatok azzal. ahogyan a gyermek 11 és 17 éves kora között megítélte a fiú-apa kapcsolatot (megbecsülés. tízezres) vizsgálati mintákban. hogy a gén szintű változatosság miképpen nyilvánul meg a megfigyelhető viselkedésben. nem várhatjuk. Természetesen még így is nagy a távolság a gén és a viselkedés között: nem feltételezhetünk közvetlen hatásokat. az örökölhetőség pedig 64%-ról 47%-ra csökkent (Haworth és mtsai. A VISELKEDÉSI JELLEMZŐK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA. 2009). A molekuláris genetikai eljárások fejlődése viszont (pl.141 egyéni stabilitást figyeltek meg (r = 0. Elkins és mtsai. Egy 11 ezer ikerpárt felölelő vizsgálatban az általános kognitív képességek örökölhetőségében is szignifikáns volt az emelkedés gyermekkortól fiatal felnőtt korig (41% 9 évesen. iker-) vizsgálatok csak viszonylag nagy. Miért fontosak mégis ezek a hatások? Mivel bonyolult viselkedéseket vizsgálunk (hiszen pl. megjelenés alatt). amelyek egy adott jelleg variabilitásának csak kis részét (akár mindössze 1-2%-át) magyarázzák. A stabilitás hátterében szinte kizárólag genetikai hatás állt. Deater-Deckard és mtsai. A MOLEKULÁRIS GENETIKA ÚJ LEHETŐSÉGEI Az örökölhetőség és a környezeti hatások mértékét becslő. konfliktus. hogy a viselkedés megjelenését. és ezek különböző mértékben járulnak hozzá az adott jelleg esetében kimutatható genetikai varianciához. Életkorral növekvő heritabilitást mutattak ki abban. hogy meghatározott gének azonosítására adnak lehetőséget. N = 389. E jelenségek hátterében állhat aktív-gén környezet korreláció. támogatás. A most következő alfejezetben a molekuláris genetika alapfogalmaival ismerkedünk meg. továbbá azt tárgyaljuk. 10-15%-ot elérő genetikai hatások kimutatására alkalmasak nagy (ideális esetben több ezres. 1997). A természettudományi tárgyakban való iskolai eredményesség terén viszont 9-ről 12 éves korra megnőtt a közös környezet hatása (12%-ról 32%-ra). hogy azok kialakításában csak néhány nagyhatású gén vegyen részt. változatosságát számos gén befolyásolja. 2006). gének és génváltozatok azonosítása) lehetővé tette olyan genetikai hatások azonosítását. korlátozás. .és kisgyermekkorra. a korai kötődés és az érzelemszabályozás fejlődésével kapcsolatban. A pszichofiziológiai vizsgálatok és az összetett viselkedésmódok egyszerűbb elemekre bontása segítheti elő a gének hatásának megvilágítását. a félénkség vagy akár az aktivitás hátterében is igen összetett idegrendszeri szabályozás áll). Sokkal valószínűbb. 55% 12 évesen és 66% 17 évesen. míg a változást leginkább a nem közös környezet hatása magyarázta.46.

még csak az öröklődés elvont faktorairól gondolkodott.2. A DNS szerkezetét 1953-ban írták le. és létrejön az ismert X szerkezet. Haplotípus: egy gén különböző polimorf helyein megfigyelhető génváltozatok mintázata. Kromoszóma: DNS-ből és fehérjéből felépülő strukturális egység. hogy az információ hordozója egy kis elemekből álló polimer nukleinsav (dezoxiribonukleinsav. 3. DNS). amelyeken keresztül a két szál összekapcsolódik (csak A-T és G-C párok le3. A fehérjék a DNS-t becsomagolva létrehozzák a kromatin szerkezetét.142 Az öröklődés fizikai alapjai Noha Mendel a 19. amely módosult hemoglobin fehérjét eredményez. hogy a felfedezőket (Francis Crick. Heterozigótaság . Heterozigótaság esetén az adott gén két eltérő allélja. férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van). és citozin [C]). változata van jelen az egyedben. és ezen keresztül befolyásolják az egyes gének működését. valamint 1 pár ivari kromoszóma található. és ezzel létrehozza a sarló alakú vörösvértesteket. amelyben cukor-foszfát vázon található 4 különböző nukleinbázis (adenin [A]. Genetikai alapfogalmak II. Emberben 22 pár nőkben és férfiakban is azonos mikroszkópikus szerkezetű autoszóma. másolásra alkalmas állapotot hoznak létre. A 20. Homozigóták esetében a két kromoszómán az adott génnek azonos változata található. A DNS „kettős spiráljának” két szálán meghatározott rendben helyezkedhetnek el a bázisok. Wilkins) 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. illetve a sejtosztódási fázisnak megfelelően kompaktabb vagy lazább. A kromoszómák száma. Például a sarlósejtes vérszegénység esetében a β-hemoglobin génjében egyetlen nukleotid változásával jön létre az az allél (vagyis génváltozat).2. A leggyakrabban ábrázolt és vizsgált forma a sejtosztódás során már az utódkromoszómát is tartalmazó állapot. timin [T]. A változat okozhatja a gén működésének megváltozását vagy a génről átírt fehérje szerkezetének módosulását. amikor a két kromatid egy adott ponton összekapcsolódik. mérete és alakja fajra jellemző. Homozigótaság: l. hogy mi továbbítja valóban az információt az egyik generációból a másikba. guanin [G]. ami akkora jelentőségű felfedezésnek bizonyult. Watson és Maurice F. és nem tudta. Allél: ha egy adott gén meghatározott része több változatban is előfordulhat (a különbség lehet mindössze egy nukleotid). században megfogalmazta az öröklődés alapszabályait. amely már a megtermékenyülés pillanatában eldönti az utód biológiai nemét (nőkben 2 db X kromoszóma. hogy az átöröklés a kromoszómák segítségével történik (l. A DNS egy óriásmolekula. század elején Theodor Heinrich Boveri (1862–1915) német biológus leírta. és ilyen módon akár megfigyelhető tulajdonságban kimutatható változáshoz vezethet. aki tehát más-más allélt örökölt az apától és az anyától. Az egyes változatok előfordulási gyakorisága eltérő lehet. keretes szöveg). de azt csak 1944-ben fedezték fel. James D. akkor az egyes változatokat alléloknak nevezzük. a több allél által együttesen kialakított változat.

keretes szöveg). 1990-ben fogtak bele a Hu9 mán Genom Projekt keretében a teljes emberi genom leírásába (a nukleotidsorrend azonosítása).hapmap.wikipedia.1. 2003). A következő lépést a funkcionális vizsgálatok jelentik.org/wiki/File:DNA_chemical_structure. ábra). na(http://en. A DNS szál viszonylag kis 3. hiszen ez a leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenesség. amit a Nemzetközi HapMap Projekt 10 tűzött ki célul. 3.shtml. ábra A DNS felépítése része tartalmaz géneket (kb. valamint az egyes génekben mutatkozó változatosság vizsgálata. ami a sejten belül a genetikai információt közvetítő és szállító funkcióval rendelkező RNS (ribonukleinsav) óriásmolekulák segítségével a fehérjék aminosav építőkövekből való szintéziséhez vezet (részletesebben l. ámde intézményesen nem összefogott kezdeményezés indult el a fenotípusok pontos meghatározása érdekében (Freimer és Sabatti. hogy sok esetben a pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok meghatározottsága nem elég szigorú. 3.ornl.org/.2.gov/sci/techresources/Human_Genome/home.143 hetnek. hanem azt is vizsgálják. Ridley. A klinikai diag 9 10 http://www. Mivel a genetikai vizsgálatok nyilvánvalóvá tették. Az egyik DNS szálon a sorban álló nukleotidok egymás utáni hármas csoportjai hordozzák az információt. 2002).svg) gyobb részének funkcióját – ha van – nem ismerjük. ami 2003-ban fejeződött be. ezért a genetikaihoz hasonló. 2009. A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: 20-25 ezer génünk van). Gervai.2.1. Így például nagy jelentősége van a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás tünetegyüttes vizsgálatának. 3. Ebben nem pusztán a különböző génváltozatokat írják le. ábra). illetve meghatározott fenotípussal milyen génváltozatok jelenléte jár együtt (haplotípus. l. l. . http://www. hogy ezek közül melyek szoktak együtt átadódni. Az ember mintegy 3 milliárd nukleotidból felépülő teljes DNS állományának meghatározott szakaszai alkotják a géneket (l.

Egy adott gén a kromoszóma adott helyén (lókusz) található. Tartalmaz exont (ennek a szakasznak az információtartalma „fordítódik” majd le és határozza meg a fehérje aminosavsorrendjét) és intront (néma szakasz. amely nem kódol fehérjét.2. esetleg megfordítódik). amelyeket egyetlen gén határoz meg. a gén különböző változatait pedig alléloknak nevezzük (l. A variabilitás hozzájárul a populáció alkalmazkodóképességéhez. 3. vagy többször fordul elő.wikimedia. A változatosságot polimorfizmusnak. hogy a pontosabb diagnózis. E kutatások célja. továbbá elkülöníthetik az egyes alcsoportokat (figyelemzavaros. hanem a genotípusban is különbségek mutathatók ki. hiperaktív impulzív és kevert típusok). az adott szakaszon a DNS hozzáférhető lesz az információ átírására. az ös�szetett jellegekkel kapcsolatban viszont nagyon ritkák az ilyen hatások. Az eltéréseket okozhatja a kromoszómák számának vagy szerkezetének megváltozása (egy-egy szakasz hiányzik. továbbá az egyénen belül is nagy a heterozigóta (l. valamint az átírást szabályozó (és ezzel például az adott génről készített fehérje men�nyiségét meghatározó) szakaszokat (promoter és enhancer szakaszok). Az egyének között meglehetősen nagy a változatosság. áthelyeződik.144 nózis mellett igyekeznek feltárni azokat a pszichológiai alapfolyamatokat és központi idegrendszeri eltéréseket. Vannak ugyan olyan tulajdonságok. Így nincsenek jó és rossz változatok – hatásuk csak az adott környezetben.org/wikipedia/commons/0/07/Gene. de a legújabb eredmények szerint szerepe lehet a DNS átírásának szabályozásában). keretes szöveg) formában előforduló gének aránya.2. és az ember esetében a meghatározott kulturális elvárások kontextusában. amelyek a megfigyelt tünetekhez vezethetnek. tünet-meghatározás segítségével a kezelés is hatékonyabbá válhasson. Változatosság az egyének között Az egyének között nem csak a megfigyelt fenotípusban. relatív módon értékelhető. keretes szöveg). A variabilitás nagyobb részét azonban a géneken belül megfigyelhető változatosság hozza létre. Ilyen ritka . 3.2. ábra A gének elhelyezkedése a kromoszómán Ha a tömören felcsavaroForrás: A Wikipedia szabad hozzáférhető illusztrációja alapján: dott kromatinállomány „kihttp://upload.png csomagolódik”. 3.

és végső soron károsítja az idegrendszer fejlődését és működését. eleve eltérő tehát. majd halálhoz vezet. 2009). A legújabb felfedezés szerint egy-egy gén eltérő számban is előfordulhat az egyénben (copy number variation.145 példa a Huntington-kór. illetve lebontásában résztvevő enzimfehérjéket. valamint a szállító fehérjéket kódoló génekkel. és annak milyen változatát vizsgálják. amelyek az agy fejlődését. amely megjelenik egy megfigyelt jellegben is. az itt bemutatott vizsgálatokban szereplő kandidáns gének jellemzését pedig a 3. hogy melyik gént. de az autizmussal és a szkizofréniával is. és ezáltal befolyásolhatja a megfigyelt viselkedést is. Ezzel az eljárással két jelentősen eltérő tulajdonsággal rendelkező csoport genetikai anyagát összehasonlítva azokat a génváltozatokat igyekeznek azonosítani. vagyis ingerületátvivő anyagokat az idegsejt membránján felfogó fehérjéket). Ugyancsak felmerülnek olyan gének. Feltételezhetjük. Vizsgálati módszerek Egy fenotípus és egy adott genotípus összefüggését asszociáció-vizsgálatokkal elemzik. hogy egyáltalán milyen allélokat örökölhettek a szülőktől. a neurotranszmitterek előállításában. Egy másik jól ismert egygénes tulajdonság a fenilketonuria (PKU). (Ezekre példákat a következő alfejezetekben láthatunk majd.1. vagy csak abból adódik. hogy a kimutatott asszociáció valódi-e. keretes szöveg).3. még Gervai. SNP vagy nukleotidcsere) okozza (l. CNV). GWA). amelyek megbízhatóan eltérő gyakorisággal találhatók meg a két csoportban.) A vizsgálat során megfelelő statisztikai módszerekkel ellenőrizhető. Azt. a gén és a polimorfizmus funkcionális sajátságai alapján döntik el. Az utóbbi évtized technikai újításának köszönhetően ma akár egyszerre a teljes genom is elemezhető (Genome-wide analysis. amelyben egy gén bizonyos szakaszának sokszorozódása végső soron szellemi és testi leépüléshez. és így választják ki a kandidáns gént. Ebben az esetben a gén mutációja hiányos enzimműködéshez vezet (a szervezet nem tudja lebontani a fenilalanint). Kimutatták e jelenség kapcsolatát különböző rákbetegségekkel. Újszülöttkorban felismerve és speciális étrendet kialakítva ugyanakkor a károsodás szinte teljesen kivédhető (l. táblázat foglalja össze. az idegsejtek szerkezetét befolyásoló faktorokat határozzák meg. hogy a vizsgált csoportok eltérő genotípus-gyakoriságokkal jellemezhető csoportokból származnak. 3. vagy csak egyetlen nukleotidban bekövetkező változás (egypontos nukleotidpolimorfizmus. Így a szakirodalomban találkozhatunk különböző receptorokat (a neurotranszmittereket. hogy ha egy adott allél jelenléte olyan változást okoz. akkor a jelleget mutató egyedek csoportjában a kérdéses allél nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. A pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokban a kandidáns gének többsége az agyi ingerület-átvitel egy-egy szabályozó elemét határozza meg. A kutatásban leggyakrabban vizsgált változatosságot vagy egy rövidebb DNS szakasz különböző számban történő ismétlődése (hosszúságpolimorfizmus). Az eddig elvégzett vizsgálatok el- .

Kezeléseként egyszerűen a táplálkozást kell megváltoztatni.146 3. amelyben egy enzim működésének hiánya a fenilalanin aminosav túlságosan magas szintjét eredményezi. Így öröklődik egy neurodegeneratív (azaz idegrendszeri károsodással járó) betegség. Génszintű. A gén szintű változások nem minden esetben mutatkoznak meg. (akik tehát hordozzák a módosult allélt. ha a gyermek csak az egyik szülőtől örökölte a hibás gént. Ez nem meglepő. de maguk nem betegek) nagyobb arányban képesek a populáción belül fenntartani és átörökíteni a „rendellenes” génváltozatot. Az újabb kutatási eredmények alapján még pontosabb táplálkozási szabályozás alakítható ki. ha az egyik kromoszómán az „egészséges” jelleget kialakító.1. A Huntingtonkórban szenvedő betegek tünetei általában 40-45 éves kor körül jelennek meg. A recesszív öröklésmenetű rendellenességek (l. kromoszómapárban – eltérnek. míg a recesszíven öröklődő rendellenességek esetén a hordozók. Férfiak. A legtöbb. a nemkívánatos anyagcseretermékek felhalmozódása a fejlődő agy károsodását. illetve kognitív hanyatlás a pszichopatológia gyors progressziójával 10-15 éven belül halálhoz vezethet. eltérő gyakoriságot mutatnak férfiak és nők között. veleszületett rendellenesség például a fenilketonuria. és a kialakuló motoros.3. hiszen domináns öröklésmenet esetében a korai elhalálozás vagy a nemzőképesség lecsökkenése a betegséget okozó gént hordozó egyedek erőteljes kiszelektálódásához vezet. a cisztás fibrózis vagy akár a színtévesztés. Ma ezt a betegséget már újszülöttkorban szűrik. vagy éppen beékelődéséig terjedhet. Ha nem fedezik fel időben. keretes szöveg) a betegség akkor is kialakul. és ezzel minimalizálhatóak a káros következmények. A változás mértékével összefüggést mutat a betegség súlyossága is. keretes szöveg) azonban rejtve maradhatnak. . fiúk között például sokkal gyakoribb a vérzékenység és a színtévesztés. Mivel a férfiak és a nők egy kromoszómapárban – a nemi kromoszómának nevezett 23. így azonnal oda lehet figyelni a fenilalanin-bevitel korlátozására. nagyobb gyakorisággal előforduló betegség ezt az öröklésmenetet mutatja. tehát pontmutációtól az adott gén kieséséig (azaz deléciójáig).1. A módosulás egyetlen bázispár megváltozásától. a másikon viszont a megváltozott gén található. egyetlen gént érintő változások A legkisebb mértékű változást az jelenti. Ilyen betegségekre példa a fenilketonuria. és fenilalanin-mentes diétát kell tartani. így azok a rendellenességek. A domináns öröklésmenetű rendellenességek esetén (l. 3. a négyes kromoszóma rövid karján található gén megváltozása okoz. ha csak egyetlen gén módosul. Genetikai rendellenességek A genetikai rendellenességek hátterében az örökítőanyag különböző mértékű megváltozásai állnak. a Huntingtonkór. ennek révén pedig a kognitív képességek súlyos elmaradását okozza. A vérzékenység a hiányzó antihemofíliás fehérje bejuttatásával kezelhető. Recesszíven öröklődő. amelyek ehhez a kromoszómapárhoz (leginkább az X kromoszómához) köthetők. amelyet egyetlen. 3.

koponya-rendellenességek. A kromoszóma-rendellenességek (kromoszóma-aberrációk) többfélék lehetnek. hanem több gén meghatározott változatainak együttes jelenlétére és sokszor valamilyen specifikus környezeti hatásra van szükség ahhoz. 3. akár a képességekben megmutatkozó. szervek kóros fejlődése már újszülöttkorban vagy csecsemő. táblázat) és a serdülőkori marihuána-fogyasztás között. ami a Down-szindróma kialakulásához vezet. hogy a betegség vagy rendellenesség kialakuljon. míg más esetekben fejlődési elmaradás jelentkezik (akár testi értelemben. A megszokottól eltérő testi jellemzők. Eltérés mutatkozhat a normális kromoszómaszámtól. vagy annak egy részlete. már magzati korban sor kerülhet lepényszövet (korionboholy) vagy magzatvíz vizsgálattal. valamint többnyire csökkent termékenységet eredményez. Ezt az esetet triszómiának nevezzük. Az ilyen változások általában súlyos testi és szellemi elváltozásokkal járnak. amelynek elérése esetén kezelésre van szükség. ami megfelelő skálán mérhető is.és kisgyermekkorban árulkodó jelek lehetnek. Újszülöttkorban rutinszerűen szűrnek . A genetikai rendellenességek tünetei különböző életkorban mutatkozhatnak meg. A szkizofrénia esetében például érdekes gén-környezet interakciót mutattak ki a betegség hátterében feltételezhető egyik gén (COMT. Ezekre. kromoszóma triszómiájához köthető. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a 21. a normális kettő helyett három példányban fordul elő. A gén egy meghatározott változatával rendelkezők között jelentősen megnőtt a szkizofrénia kialakulásának gyakorisága.147 A kromoszómaszerelvényt érintő változások A genetikai rendellenességek másik csoportjában a kromoszóma egy nagyobb szakasza vagy akár egy teljes kromoszóma sérül. kromoszóma hosszú karjának elvesztése megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának valószínűségét. amelyekre csak felnőttkorban derül fény. ami rendellenes testi és szellemi fejlődést. Értelmi fogyatékosság hátterében is gyakran a kromoszómaszerkezet megváltozása áll. esetleg hiányzik vagy megduplázódik a kromoszóma egy része. hogy egy teljes kromoszóma. A gén más változatával rendelkezők közt drogfogyasztás mellett sem nőtt meg a szkizofrénia kialakulásának valószínűsége (Caspi és mtsai. Viszonylag gyakori. a szkizofrénia és a depresszió. ha serdülőként marihuánás cigarettát szívtak. Ilyen esetekben az adott egyén mérhető tulajdonságainak van egy klinikai küszöbértéke.1. ha valamilyen előzmény alapján szükségesnek látszik. Ilyen betegségek közé tartozik például az érelmeszesedés. sok esetben még a magzati fejlődés során halálhoz vezetnek. A 13. máskor egy szakasz áthelyeződik (transzlokáció) egy másik kromoszómára. akár a viselkedésben. l. például furcsa arc. 2005). A jellegek és betegségek többsége nem magyarázható egyetlen gén hatásával. Mint láthattuk. ami az élve születések mintegy fél százalékában fordul elő. A genetikai rendellenességeket kromoszóma-elemzéssel vagy meghatározott génmutációk azonosításával vizsgálják és diagnosztizálják. vannak betegségek. de kromoszómaszakasz áthelyeződése is vezethet a rákbetegség nagyobb előfordulási gyakoriságához. A 22. normatív fejlődéstől való eltérés formájában). kromoszóma érintettsége például összefüggést mutat a krónikus myeloid leukémiás megbetegedésekkel. A betegek különböző súlyosságú tüneteket mutatnak.

KÖRNYEZETI HATÁSOKR A VALÓ ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ GÉNEK. ahhoz. hogy a genetikai és a környezeti hatások leginkább additív módon járulnak hozzá valamely tulajdonság kialakításához. a vizsgált polimorfizmus minden esetben a fenotípus teljes varianciájának csak igen kis (esetenként mindössze 1-2) százalékát magyarázta. A normál tartományba tartozó jellegekkel (pl. a hatás azonban általában meglehetősen kicsi (pl. bővebben Lakatos. sebészeti eljárásokkal. amelyeknél az azonnali kezelés megakadályozhatja az agy. ha 1 fölötti. OR11). A GWA módszer segítségével sikeresen azonosítottak olyan génváltozatokat.24-szeresére nőtt a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűsége. A kandidáns gén eljárással mára számos tulajdonság és gén összefüggését mutatták ki. hogy genetikai felépítésünk alapján a leghatékonyabb gyógymódot kapjuk. ha nincs összefüggés a tulajdonság és a génváltozat között. dopamin transzporter gén meghatározott változata esetében 1. az elvárásoknak megfelelően. Azt feltételezték. valamint pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető. 2009). Crohn-betegséggel. magas vérnyomással. Nagy. 2009). A genetikai rendellenességek egy része ma már megfelelő étrenddel. Ilyen például a gyermekkori temperamentum. akkor rizikótényezőt jelent.vagy hormonpótlással. Nemoda és Tárnok.03–1. reumás ízületi gyulladással. Itt. Ez a 11 1 lenne az OR. illetve a szervezet károsodását. ha 1 alatti az értéke. ahol az egyes gének önálló hatása mellett gén-gén interakciókat is sikerült azonosítani (l. enzim. esetleg nemzetközi együttműködéssel létrehozott több ezres adatbázisok elemzése szükséges ahhoz. Hasonló eredményekkel járt a legtöbb gyermekkori pszichopatológia kuta tása is. MODER ÁTOR HATÁSOK A molekuláris genetikai technikák fejlődését megelőzően a viselkedésgenetikusok elhanyagolhatónak tartották a gén és a környezet lehetséges interakciójának jelentőségét. sősorban betegségek esetében bizonyultak ígéretesnek. amelyek összefüggést mutatnak például a cukorbetegséggel. IQ ) kapcsolatban ez a vizsgálati módszer mindeddig kevéssé mutatkozott sikeresnek. Sikerült ugyan azonosítani olyan génváltozatokat. . amelyek megnövelik például a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásának valószínűségét (kockázati arány. Az ilyen vizsgálatok közelebb viszik az orvostudományt a „személyre szóló” kezeléshez. illetve kompenzálható.148 egyes agyagcsere-betegségeket (például a fenilketonuriát). hogy a vizsgált jelleg kialakításában résztvevő számos genetikai és környezeti tényezőt komplex módon elemezni lehessen. akkor protektív faktor. odds ratio. amelyek például a hepatitis C kezelésére alkalmazott terápia hatékonyságát befolyásoló genetikai változatosságot derítették fel. l. Ugyancsak előremutatóak azok az eredmények.

–  az agyi jutalmi rendszer mű7-szeres ismét. 4 Szabályozó szakasz. de funkcio. táblázat A fejezetben előforduló kandidáns gének jellemzése Név Szerotononin transzporter hosszúságpolimorfizmusa 5HTTLPR Monoaminoxidáz-a MAOA negatív emocionalitás (csea szerotonin transzporter fehérje –  csemő-.nyiségén keresztül fejti ki. – depresszió lődik) – alkoholizmus VNTR (20-23 bázispárnyi szakasz ismétlődik) a gén promoter szakaszában4 rövid (short. hosszú (long. ködése lődés 7-szeres ismétlődés kisebb fe. korban) kevesebb fehérje. kaszában (a gén noradrenalin.„magas aktivitá. 2-10 a leggyakrabreceptorfehérjében.nális hatását valószínűleg a D4 hiperaktivitás böztetett a 4– és dopamin receptor fehérje men�. SNP: egypontos nukleotid polimorfizmus (egyetlen nukleotid módosul) A mért tulajdonságokkal való összefüggések esetében csak példákra szorítkozunk. hogy az adott génről milyen mennyiségű fehérje íródik át 5 Az utóbbi időben megjelent negatív eredmények megkérdőjelezik ezt a kapcsolatot 3 .– étkezési zavarok – nikotin és heroin függőség hérjemennyiség. egyéb (a polimorfizmennyiségét befolyásolja. változó számú ismétlődő szakaszok (nukleotid-szekvenciák). így lassúbb a dopamin a másik metionin lebontása.a katekol-O-metiltranszferáz en. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben.149 3.ismétlődés. kevésbé hatékony jelátvitel az idegsejtekben SNP A1 és A2 allél valószínűleg a receptorfehrje – a lkoholizmus. csecsemő és gyer(48 bázispár is. var és viselkedési zavar inter4-szeres ismétlődésű allél nyi szakasz isakcióban a környezettel métlődik) a gén több fehérje. VNTR a leggyakoribb a feltehetően a receptorfehérje – figyelemzavaros (40 bázispárnyi 9– és 10-szeres mennyiségét befolyásolja hiperaktivitás szakasz ismét.1. gyermek– és felnőttmennyiségét befolyásolja. – k ivitelező funkció egészségejében az egyik sú” allél (Val) sekben és skizofrénekben5 a Met allél kevésbé aktív enallél valin (Val). rövid allél g yermekkori félénkség lassúbb a szerotonin visszavétel a –  – agyi aktivitás negatív érzelmi szinaptikus résből tartalmú ingerekre – depresszió. addikciók mus elnevezése – impulzivitás A1 allél alacsonyabb TaqIA) receptorsűrűség. „s”) 14 ismétlődés. (Met) aminosavat kódol VNTR ismétlődési szám az egyes allélek szerkeze– felnőtt. zimfehérje. gyorsabb promoter szaneurotranszmitter (szerotonin. hogy a jelen keretek között lehetetlen lenne akár minden replikált összefüggés bemutatása.–  figyelemzavaros példányban) ban megkülön. dopamin) lebontás az X kromoszómán található!) „alacsony aktivi. befolyásolja. mivel az irodalom mára olyan méretűvé duzzadt.tású” allél (Met) zim működési aktivitását befotartalmú ingerekre rés miatt a fehér. „l”) 16 ismétlődés Polimorfizmus Allélok Funkció Összefüggés3 Katekol-Ometiltranszferáz COMT D4 dopamin receptor DRD4 D2 dopamin receptor DRD2 Dopamin transzporter DAT1 VNTR: hosszúság-polimorfizmus.lyásolja. szorongás – g yermekkori kényszeres zavar ismétlődési szám a monoamin oxidáz enzimfehérje –  VNTR antiszociális személyiségza(30 bázispárszerint (3-5) mennyiségét befolyásolja.szerint ti eltéréseket okoznak a mekkori temperamentum métlődése.–  SNP agyi aktivitás negatív érzelmi (1 nukleotid elté.

A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentős része a sérülékenységgel kapcsolatba hozható rizikó-allélek azonosítását célozza. hogy az adott környezeti befolyással szemben kisebb az egyén érzékenysége. Gén-környezet interakció esetén a környezet hatása függ a genotípustól. A modell alapján elképzelhető. továbbá Danis és Kalmár. Az a genotípus. ami a gyermek sérülékenységét okozza (vulnerabilitás). vagy az optimálistól eltérő fejlődéssel. a környezeti változó figyelembevétele nélkül nem mutatható ki. A reziliencia fogalma arra a megfigyelésre épül. Eszerint feltételezték. moderálja a környezet. az externalizáló viselkedés magas. A reziliencia nem váltja ki a rizikó és a protektív faktorok fogalmának alkalmazását: éppen ezek azonosítása segít a reziliencia mechanizmusának feltárásában. azaz a kimeneti változónkkal. csak akkor. gyanítható. és képesek lehetünk kimutatni. hogy a reziliencia nem általános tulajdonság. A vulnerabilitás fogalmával mutat rokonságot. Ha például van két genotípus-csoportunk („A” és „B”) és van két kimeneti állapot (pl. adott „kimeneti változóra” érvényes. l. A kedvezőtlen környezeti hatással szembeni ellenállás hátterében például az állhat. hogy a genetikai hatás közvetlenül. ha meghatározott negatív környezeti hatás éri őket. átgondolt és megbízható mérése terén. hogy az „A” genotípus magasabb szintű externalizáló viselkedéssel jár. hiszen a klasszikus viselkedésgenetikai eljárások nem alkalmasak csekély hatások kimutatására. ha a (pl.) A vizsgálatok elméleti keretéül hagyományosan elsősorban a sérülékenységstressz modell szolgált. Fontos. hanem dinamikus folyamat. akiknél ez a valószínűség azonos környezeti hatások mellett is sokkal kisebb. Ezzel szemben „X” környezeti hatás mellett nem figyelhető meg az externalizáló viselkedés magasabb szintje. „X” és „Y”) környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. vagy akár jobban képes megküzdeni vele. (Erre a jelenségre a következő alfejezetekben láthatunk majd példákat. A gén-környezet interakciók megbízható vizsgálatához szükség volt módszertani és elméleti fejlődésre mind a génváltozatok azonosítása. vagy a genotípus hatását módosítja. hogy a genotípus és a viselkedés kapcsolatát nem tudjuk kimutatni. rizikófaktornak (kockázati tényezőnek) tekinthető. mind pedig a környezet meghatározott jellemzőinek és a fenotípusnak (viselkedési jellemzőnek) pontos azonosítása. 2006. „B” genotípus esetében viszont egyik környezeti hatás mellett sincs kapcsolat a megfigyelt viselkedéssel. hogy hasonló környezeti hatások esetén is a következményekben meglehetős egyéni változatosság figyelhető meg. Ebben az esetben már a gén és a környezet interakcióját vizsgáljuk. mint más genotípusú gyerekek. a jelen kötetben). . hogy egyes – meghatározott genotípusú – gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatják majd valamilyen pszichés megbetegedés tüneteit. amely meghatározott környezeti feltételek mellett kapcsolatot mutat bizonyos pszichopatológiával. amely adott környezeti kontextusban. de csak az „Y” környezeti hatás jelenlétében.150 feltételezés valamelyest következik a vizsgálati módszerből is. illetve az externalizáló viselkedés alacsony). ám éppenséggel a negatív hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességet jelenti a reziliencia (Rutter.

tehát sérülékenységet (vulnerabilitást. A sérülékenység és az ellenálló képesség mellett a környezeti hatásokkal szembeni általános érzékenység változatossága is bekerült a gén-környezet interakció mechanizmusát leíró modellek közé (l. 2009). A következőkben elsősorban azokat a munkákat foglaljuk össze. szenzitív gondozás vs. elhanyagolás vagy bántalmazás).151 A környezet és a gének együttes hatásának vizsgálata szükségessé tette. illetve az ellenálló képességtől. hogy meghatározott genotípusú egyéneknél a korai környezeti ártalmak nagyobb arányban okozhatnak későbbi problémákat. hogy kibővüljenek azok az elméletek. A másik génváltozat esetében viszont az adott környezeti hatás mellett a fenotípus sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg. viszont annak hiányában a legalacsonyabb a viselkedés előfordulási gyakorisága. 3. ábra) (Belsky és mtsai. 3. A b) grafikonon az eltérő érzékenységet szemléltetjük.) A gén-környezet interakciók kutatása a pszichológiai és a pszichiátriai jelenségek igen széles körét célozza meg. Sérülékenységi modell 25 Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke b. ábra A sérülékenység és az eltérő érzékenység modelljei Az első konkrét gén-környezet interakció vizsgálatok arról számoltak be.3. Az egyik génváltozat mellett az adott környezeti hatás lényegében nem befolyásolja a jelleg kialakulását. amelyek az egyén fejlődése. Eltérő érzékenység modell 25 20 20 10 10 5 5 0 0 Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Környezeti hatás hiánya Környezeti hatás jelenléte Z allél jelenléte Z allél hiánya Az a) grafikonon azt az esetet láthatjuk. (Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. Láthatjuk. gondozói viselkedés) erősebben hat mind pozitív. rizikófaktort) jelent a jelleg kialakulásának szempontjából. Ide tartoznak azok a kutatások. tehát a másik génváltozat a rezilienciához járul hozzá. Előfordulási gyakoriság/jelleg mértéke a. alátámasztva ezzel a sérülékenység elméletét. amelyek a korai bántalmazás vagy a negatív életesemények hatását vizsgálták. mind negatív irányú eltérés esetén (pl. amikor egy adott génváltozat jelenléte a negatív környezeti hatás mellett jelentősen megnöveli egy fenotípus kialakulásának valószínűségét. hogy ebben az esetben meghatározott genotípusú egyénekre valamely környezeti tényező (pl. hogy hiányában (azaz másik génváltozat jelenlétében) viszont ugyanolyan környezeti hatás mellett sem nő meg túlságosan a viselkedési jelleg kialakulásának valószínűsége. genotípusa és a környezeti hatások közötti kapcsolatot írják le. Ez annyiban tér el a sérülékenységtől.3. amelyek lényegesek a korai fejlődés folyamatainak jobb megértése .

ha a bántalmazó környezet és a homozigóta rövid genotípus együttesen fordult elő. Lakatos. Ezt a kapcsolatot egy újabb környezeti tényező. A hosszú változatra homozigóta személyeknél nem volt összefüggés a bántalmazás és a későbbi depresszió között. táblázat) szignifikáns interakciója előre jelezte a felnőttkori depresszió előfordulásának valószínűségét (Caspi és mtsai. A Dunedin mintában azoknál a felnőtteknél. a gyermekkori bántalmazás súlyosságával arányosan egyre nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió. mégpedig úgy. 3.és a felnőttkori temperamentummal. Eredményeik szerint a szerotonin transzporter genotípus a korai bántalmazás és a depresszió összefüggését is moderálta. hogy bár a vizsgált géneket feltételezett hatásuk alapján választották ki. A gén változatosságát a szabályozó (promoter) régióban található szakasz különböző számban megfigyelt ismétlődése adja: ennek alapján beszélünk rövid és hosszú allélról. Ha az anyát a környezete támogatja. az anya számára elérhető segítség (pozitív társas támogatás) tovább módosíthatja. 2003).152 szempontjából. hogy a depresszió kialakulása abban az esetben volt a legvalószínűbb. negatív életesemények és antiszociális magatartás A korai bántalmazás és a kedvezőtlen életesemények hosszabb távú hatását. Bántalmazás. A szerotonin transzporter gén egyik polimorfizmusa (5-HTTLPR) a pszichogenetikai vizsgálatok főszereplője. továbbá meghatározott genotípusok esetleges moderáló befolyását mára számos kutatás vizsgálta. a gén-környezet interakció mechanizmusa és a viselkedés befolyásolását kialakító mechanizmusok még nincsenek tisztázva. ami ebben a csoportban egyébként csak ritkán fordult elő. hogy a gyerekkori (10 éves kor előtti) bántalmazás és a szerotonin transzporter génjének (l. így lassabban történik a szerotonin visszavétele a szinaptikus résből. illetve a korai környezeti tényezők hosszú távú hatását bizonyíthatják. A rövid változat esetében kevesebb transzporter fehérje szintetizálódik. akik legalább egy példányban hordozták a gén rövid változatát. Kaufman és munkatársai (2004) a már gyermekkorban kialakuló depresszió kapcsolatát vizsgálták a bántalmazással és a szerotonin transzporter genotípussal. 2009). akkor a kombinált rizikó le1 2 Dunedin Multidisciplinary Health and Development Study. a gyermek. Kimutatták kapcsolatát a csecsemő-.12 A kutatásban több mint ezer gyermek fejlődését követték hároméves kortól felnőttkorig. A bemutatásra kerülő eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk. .1. valamint ijesztő és félelemteli ingerek hatására az agy meghatározott területeinek aktivitásával (bővebben l. Felfedezték. Az úttörő munkát Caspi és munkatársai kezdték meg az új-zélandi Dunedin vizsgálat adatainak elemzésével.

táblázat) moderáló hatását mutatták ki (Caspi és mtsai. A pszichológiai és pszichiátriai fenotípusok molekuláris genetikai hátterének feltárásában az egyik leggyakrabban alkalmazott kandidáns gén a D4 dopamin receptort kódoló DRD4 gén (l. 3. hogy a DRD4 gén moderálja az externalizáló viselkedési problémákra irányuló intervenció hatékonyságát. akik az enzim alacsonyabb aktivitású formáját meghatározó allélt hordozták.153 csökken. hogy befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben tanúsított érzékenységet. . hogy az összefügg a gyermekkori (érzelmi vagy fizikai) bántalmazással. ábrán feltüntetett eltérő érzékenység modellnek felel meg. Stein és munkatársai (2008) a szorongásra való hajlamot. 3. korai bántalmazás esetén szignifikánsan több felnőttkori antiszociális viselkedés fordult elő. Az alacsony aktivitású allél tehát nem rizikófaktornak tekinthető. hanem a megfigyelt mintázat a 3.13 Feltételezték. A vizsgálatból úgy tűnik. egymástól független viselkedéssel kapcsolatban. és az egyikben a szülő viselkedésére irányuló beavatkozással próbálkoztak (különös tekintettel az anya szenzitivitására és a fegyelmezésre). hogy a korai környezet befolyását az egyén szerotonin transzporter genotípusa moderálta. valamint a depressziós tünetek súlyosságával.1. az azzal járó helyzetektől való félelmet vizsgálták. Ha a gyermeket nem érte bántalmazás. független mintákban is kimutatták. továbbá feltételezhetően összefügg az idegsejtek felületén kifejeződő receptorok számával is. A DRD4 gén számos vizsgálatban szerepelt kandidáns génként. valamint a szerotonin transzporter genotípussal. Biokémiai vizsgálatok a gén 7-szeres ismétlődésű változatának eltérő hatását sugallják. mint az enzim magas aktivitású formáját meghatározó allélt hordozóknál. A homozigóta rövid genotípusú. Egyszerű hatások helyett az előző vizsgálatokhoz hasonlóan azt találták. mint bármely másik csoportba tartozó személyek. és több. Úgy tűnik. tehát a külső támogatás egyfajta védőtényezőt jelent a gyermek fejlődése szempontjából. Azoknál a vizsgálati személyeknél. 2009). Két-három éves korban az átlagnál jóval nagyobb mértékben externalizáló gyermekeket két csoportra osztották. A gén egyik szakaszának változatos hosszúsága (egy adott szakasz 2–10-ig ismétlődhet) némileg eltérő szerkezetű receptorfehérjét hoz létre. és súlyos gyermekkori bántalmazást elszenvedett személyek szignifikánsan jobban tartottak a szorongásos állapottól. 2002). azaz a szorongásos állapottól. Lakatos. Emiatt eltérés várható az idegsejtek közötti dopaminerg jelátvitelben (l. a szorongással. mintha a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó (7+ genotípusú) gyerekek jobban 13 A szorongásra való hajlam összefüggést mutat a pánikrohamokkal.3.1. táblázat). akkor a legkevesebb antiszociális viselkedést szintén az alacsony aktivitású allélt hordozó személyek mutatták. A gyermekkori bántalmazás és a későbbi antiszociális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva az ingerületátvivő anyagokat lebontó monoamin-oxidáz enzimet meghatározó MAO-A genotípus (l.

16 A bőr elektromos vezetőképessége függ belső állapotunktól. vagy akár a koncentrált figyelmet és a nemi vágyat. A kortizol a stresszreakcióval kapcsolatos hormon. Gilissen és munkatársai (2008) a szerotonin transzporter gén polimorfizmusának a gyermekkori kötődés és a stressz-reaktivitás kapcsolatára gyakorolt moderáló hatását vizsgálták. a korai kötődés és a stresszhelyzetekkel való megküzdés között. a kortizolszint meghatározásának vagy a bőr elektromos vezetőképességének megállapításával már ekkor mérik a gyermekek stresszreakcióját. további elemzésre és megerősítésre szorulnak. akik biztonságos kötődésűek és homozigóták voltak az 5-HTTLPR hosszú alléljára. Azok a gyermekek mutatták a legalacsonyabb reaktivitást. Rövidtávú hatásaként lehetővé teszi a szervezet minél hatékonyabb válaszát.154 reagálnának a szülő viselkedésének kedvező változására (Bakermans-Kranenburg és mtsai. A beavatkozást követően a 7+ genotípusú gyerekek napi kortizoltermelése alacsonyabb volt az azonos genotípusú. csak tartós stressz esetén jár „negatív” következményekkel. amikor a gyermekek egy nyilvános beszéd megtartására készültek fel. a II. 15 A Trier Szociális Stressz Teszt során a gyermekeknek nyilvános beszédet kell tartaniuk. amit fejben számolási feladatok követnek (5 perc). Ezek az eredmények – noha érdekesek –. Korai gondozás. A stresszre adott reakciót a Trier Szociális Stressz Teszt15 gyermekváltozatában a bőr elektromos vezetőképességének16 mérésével követték. haragot. megváltozása jól jelzi például a félelmet. Ezután kell a beszédet megtartani (5 perc). majd a feladatokat alkalmassá tették iskoláskorú gyermekekkel és serdülőkkel való használatra is. fokozottabb agressziót és kortizol reaktivitást mutattak. A feladat a beszéd előkészítésével kezdődik (3 perc). 14 .) A szerotonerg (tehát a szerotonin neurotranszmisszióval kapcsolatos) rendszer összefüggést mutat a negatív érzelmekkel. 2006). A „rövid” allélt hordozó kölykök megkésett neurobiológiai fejlődést. A kötődési minőség szignifikáns hatása mellett a kötődés és a genotípus interakcióját is kimutatták az első epizódban. megküzdését a környezeti kihívással. amelynek mennyisége megnő. Óvodáskorú gyermekeknél az externalizáló viselkedés magasabb kortizolszinttel áll kapcsolatban. 2008a). Lakatos. ha a szervezetet stressz éri. azaz érzelemregulációról l. Makákó majmokban számos viselkedéssel kapcsolatban szintén kimutatták a korai gondozás és az emberéhez hasonló szerotonin transzporter gén változatainak interakcióját (Suomi. az érzelemszabályozásról. A tesztet Kirschbaum 1993-ban a trieri egyetemen először felnőttekre dolgozta ki. korai kötődés és érzelemszabályozás Számos vizsgálatban összefüggést mutattak ki a korai gondozás. de intervencióban nem részesült gyermekekhez képest. Napszakok szerinti változása szintén a szervezet optimális működését segíti. Tóth a jelen kötetben. kötetben. Mérésével az arousal változását követhetjük a kihívással járó helyzetben. 2008b). A 7– genotípusú gyerekeknél nem lehetett kimutatni különbséget (Bakermans-Kranenburg és mtsai. Ugyanezen gyerekeknél mérték a kortizolszintet14 is. (A korai kötődésről bővebben l. a szorongással és a stresszreakcióval.

és tartalékok képződjenek. kortársakkal együtt nevelkedtek. de rövid allélt is hordozó kölykök nem mutatták a fenti eltéréseket. akik hordozták ugyan szont csökkentette a dezorganizált (D) kötődés kia rizikóallélt. addig a paraszimpatikus rendszer arról gondoskodik. egyes szervekben tágítja az ereket és szűkíti a szembogarat. hogy csökkenti a szívfrekvenciát. hogy a szervezet állapota visszarendeződjék. ugyanolyan paraszimkációs viselkedés minőségére patikus tónuscsökkenést mu 17 %D A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel együttesen alakítja a szervezet állapotát. ábra Eltérő érzékenység az anyai kommunivolt. Emellett fokozza a tápcsatorna működését. Míg a szimpatikus rendszer lehetővé teszi a szervezet gyors és energiaigényes válaszait a környezet megváltozására. Kihívást jelentő helyzetben a paraszimpatikus tó40 nus csökkenése jobb szabá30 lyozási képességre utal. a D2 dopamin receptor (l. Propper és munkatársai (2008) egy másik gén. a pozitív környezeti hatás viszont még erőteljesebben érvényesült. sem az anyjuk által nevelt. de homozigóta „hosszú” genotípusú. hogy a rövid allél jelenléte érzékenyebbé tette a kölyköket a gondozás minőségére: a kedvezőtlen környezet (depriváció az anya részéről) a patológiás fejlődés irányába terelte őket.155 továbbá több alkoholt fogyasztottak – de csak akkor. táblázat) genotípusa és a szenzitív anyai viselkedés együttes hatását vizsgálták a csecsemők fejlődő stresszregulációs képességével kapcsolatban. Tizenkét hónapos korAz anya érzelmi kommunikációjának minősége csak ban azonban a genotípus haa DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljának hiányátását már moderálta az anya ban függött össze a dezorganizált kötődés kialakulásával. 3. selkedése kellőképp szenzitív 3.1. Ez a jelenség arra utal. ha anyjuktól elválasztva.4. Sem az anyai gondozástól ugyancsak megfosztott. A stresszregulációra való képességet elektrokarEltérő érzékenység az anyai diogram (EKG) segítségékommunikációs viselkedés vel a paraszimpatikus tó60 17 mérésével jellemeznus  50 ték. az utóbbi csoport minden csoportnál kevesebb alkoholt fogyasztott. de anyjuk vialakulásának valószínűségét. valamint összefügg a szívfrekvenciában megfigyelhető változatossággal is. hiányuk vimők. Az érzelemregulációt vagy figyelemi működést mérő kísérletek szempontjából fontos hatása. Ebben a genotípus-csoportban az anya súlyos viselkedése: azok a csecseérzelmi kommunikációs hibái növelték. . Három és hat hónapos korban 20 csak a genotípus függött ös�10 sze a paraszimpatikus tónussal: a D2 dopamin receptor 0 nem hibás kommunikáció hibás kommunikáció gén rizikóalléljának jelenlét7 szeres allél nincs 7 szeres allél van ében kisebb csökkenést mértek. Sőt.

hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenlétében (7+ genotípus) az anya viselkedésének hatása a csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulására nem volt szignifikáns. hogy az adott allélkombinációt hordozó anyák érzékenyebben reagálnak a környezet minőségére: negatív hatás esetén „sérül” gondozói viselkedésük.4. A COMT gén általában vizsgált polimorfizmusa (mindössze egyetlen bázis cseréje a gén adott pontján) két változatot eredményez: ezek a termelt enzimfehérje eltérő aktivitásához. valamint a két genotípus együttesen az anyai viselkedés változatosságának kb. 3.156 tattak. a jelen kötetben). 9%-át magyarázta. . Tóth. a másik pedig a dopamin prefrontális agyterületeken történő lebontásáért nagyrészt felelős enzimet (katekol-o-metiltranszferáz. Úgy tűnik. Azt találtuk. de a stresszel. A környezeti tényező. Az utóbbi kapcsolatát korábban kimutatták a kognitív működéssel. az anya viselkedésében megfigyelhető súlyos érzelmi kommunikációs hibák megnövelték a dezorganizált kötődés kialakulásának valószínűségét (l. magas környezeti stressz esetén pedig a legkevésbé szenzitív viselkedést mutatták. A napi gondok. Ez utóbbiaknál a paraszimpatikus tónus csökkenésének mértéke 12 hónaposan sem függött össze az anya viselkedésével. Ezek az anyák alacsony környezeti stressz esetén az összes anyához képest szenzitívebbek voltak. hanem a szülő viselkedésével kapcsolatban is kimutatták. Saját kutatócsoportunk a csecsemők DRD4 genotípusának moderáló hatását vizsgálta az anyai érzelmi kommunikáció minősége és a csecsemőkori dezorganizált kötődés kapcsolatának vonatkozásában (Gervai és mtsai. mint azok a csecsemők. E kommunikációs hibák hiányában viszont a 7– genotípusú csecsemők nagyobb valószínűséggel mutatták a biztonságos kötődésre jellemző viselkedési mintázatot. akik nem hordozták a rizikóallélt. következésképpen a dopaminlebontás eltérő hatékonyságához vezetnek. Ha azonban a csecsemő nem rendelkezett ezzel az alléllal (7– genotípus). 2007. A napi gondok. Az említett vizsgálatban gén x gén x környezet interakciót mutattak ki. COMT) kódoló gén. kellemetlenségek és a szülő szenzitivitásának kapcsolatát két gén együttes hatása befolyásolta Van IJzendoorn és munkatársai vizsgálatában (2008). Mindkét kiválasztott gén a dopamin által közvetített jelátvitelt befolyásolja az agyban: az egyik a már ismertetett DRD4. kellemetlenségek száma az anyáknak csak azon csoportjában mutatott összefüggést a gyermek felé irányuló szenzitív viselkedéssel. ábra). akik egyaránt rendelkeztek a DRD4 gén 7-szeres ismétlődésű alléljával és a COMT magas aktivitású alléljával. míg kedvezőbb környezetben „ki tudnak teljesedni”. A szülő viselkedése A környezet és a genotípus közös hatását nem csak a csecsemő vagy gyermek viselkedésével. negatív érzelmi állapotok szabályozásával is. a dezorganizált kötődésről l.

de anyja nem dohányzott. A figyelemzavaros hiperaktivitás legtöbb tünetét azok a gyerekek mutatták. de nem okoz drámai hátrányt. ami hasonló volt a nemdohányzó anyák 7+ genotípusú gyerekeinek tünetszámához. amelyek a legtöbb tápszerből. hogy noha itt statisztikailag szignifikáns különbségekről van szó. mint egy évszázados történelme van azon kérdés kutatásának. hogy várakozásainknak megfelelően a legtöbb diagnosztizált eset a 7-szeres alléllal rendelkező és prenatálisan (a születés előtt) dohányzásnak kitett csoportban van.157 Intelligencia Az IQ a viselkedésgenetika klasszikus témája. hiszen több. mint a 7– genotípusú csoportban. 2009). van-e összefüggés a szoptatás. hogyan alakul a klinikai ADHD diagnózissal rendelkező gyerekek aránya a genotípus és az anya dohányzása által meghatározott alcsoportokban. ahol a gyermek 7+ genotípusú ugyan. akkor azt látjuk. ahol az anyák nem dohányoztak). ez mindössze 4-7 pontnyi különbséget jelentett a két gyermekcsoport átlagában. bővebben Gervai és Lakatos. Caspi és csoportja (2007) azt vizsgálták. hogy mennyiben és miként érvényesül a környezet. Azoknál a gyerekeknél. az anya dohányzásának függvényében nem volt jelentős különbség a tünetek számában. illetve az öröklés (gének) hatása az intelligenciára (l. Más genotípus esetén viszont az anyatejes táplálás növelte. míg a terhesség alatti dohányzás előfordulásával jelentősen megnő (Pluess és mtsai. Fontos megjegyezni azonban. hogy a 7-szeres ismétlődésű allél jelenléte érzékenyebbé tette ezeket a gyerekeket az adott prenatális környezeti hatásra: dohányzás hiányában alacsony a diagosztizált gyerekek aránya (kevesebb. . 2002). valamint a tehéntejből is hiányoznak. Két nagy. független mintában is kimutatták a szoptatás és a metabolizáló enzim génjének interakcióját. akik egyáltalán nem rendelkeztek a 7-szeres ismétlődésű alléllal. Ha azt vizsgáljuk. akik hordozták a 7-szeres ismétlődésű allélt és akiknek anyja a terhesség alatt folyamatosan dohányzott. Úgy tűnik tehát. annak hiánya csökkentette az IQ pontszámot. Figyelemzavaros hiperaktivitás Neuman és munkatársai (2007) a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatát vizsgálva a DRD4 gén és a dohányzás interakcióját mutatták ki. valamint a csecsemő e zsírsavakat metabolizáló enzimjét kódoló gén változatossága és a gyermekkori IQ között. Ugyanakkor a diagnózisok száma abban a csoportban a legalacsonyabb. A környezeti hatások közül korábbi vizsgálatokban is ismételten felmerült a szoptatás szerepe. ha az édesanya nem tud szoptatni. Tehát az anyatejes táplálás bizonyos esetekben valóban elősegítheti a gyermek értelmi fejlődését. mivel az anyatejjel olyan többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak el a rohamosan fejlődő újszülött/csecsemő agyához. Az enzimet kódoló gén bizonyos genotípusa mellett nem volt különbség a csecsemőkorban anyatejjel vagy tápszerrel táplált gyermekek IQ-ja között.

Hasonló összefüggést kaptak a szerotonin transzporter esetében is: a homozigóta. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége jelenleg még inkább csak elméleti: azt változtatják meg. A DAT1 genotípus módosította ezt az összefüggést: azoknál a gyerekeknél. Összegzés Az egyes gének és a környezet interakciójának feltárása még csak gyerekcipőben jár a normális tartományba tartozó jellegekkel kapcsolatban. hogy az anya viselkedése (melegség és kritika) összefügg-e a komorbid zavarok előfordulásával. illetve a gyermek genotípusa befolyásolja-e ezt a kapcsolatot. valamint a szerotonin transzporter génjét vonták be az elemzésbe. ugyanis még nem áll kellő mennyiségű ismeret rendelkezésünkre ahhoz. a már ismert DRD4 és a dopamin transzporter fehérjét kódoló DAT1 gént. vagy esetleg kik azok. tehát azok a gyerekek reagáltak legkevésbé az anya viselkedésére. Különösen érdekes.158 A figyelemzavaros hiperaktivitás gyakran jár együtt viselkedészavarral és érzelmi problémákkal (komorbiditás). A dopaminerg rendszer két génjét. Az anyai érzelemkifejezés mennyisége azoknál a gyerekeknél csökkentette az érzelmi problémák számát. hogy megmondhassuk. Az érzelmi problémákkal kapcsolatban csak a DAT1 moderáló hatását sikerült kimutatni.és 10-szeres ismétlődésű allélok jelenléte alapján csoportosították a genotípust. Láthattuk. akik nem rendelkeztek a 9-szeres ismétlődésű alléllal (9–) az anya érzelemkifejezése nem befolyásolta a viselkedészavar tüneteinek mennyiségét. Be kell látnunk. akik sem a DAT 9-szeres ismétlődésű alléljával. sem a szerotonin transzporter rövid alléljával nem rendelkeztek. A kutatási eredményeknek még nincs igazán gyakorlati jelentőségük. akik homozigóták voltak a 9-szeres ismétlődésű allélra. és az eredményesség nem csak a segítendő fél hozzáállásán múlik. Sonuga-Barke és munkatársai (2009) azt vizsgálták. hogy a gének és a gondozás kölcsönhatása a korai fejlődés számos területén kimutatható. hosszú genotípusú gyerekeknél nem volt összefüggés az anya viselkedése és a viselkedészavar tünetei között. hogy a gyermek genotípusa az intervenció hatékonyságát is befolyásolhatja. A két genotípus hatása összeadódott. akik kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. 9. Az agyi ingerületátvitelt meghatározó egyes elemek genetikai változatossága és a bántalmazás együttesen befolyásolja a depresszió és az antiszociális viselkedés kialakulását. sem moderáló hatást nem gyakorolt a viselkedészavarra. A DAT1 esetében szintén egy hosszúság-polimorfizmust vizsgáltak. a vizsgált problémák szempontjából meghatározott környezeti tényezők mennyire fontosak. A DRD4 gén sem közvetlen. ahogyan a megfigyelhető fejlődési folyamatokról gondolkodunk. . hogy egy adott környezetben a segítő programok nem lesznek minden esetben azonos módon eredményesek. Ugyanezen gének és a korai gondozás minősége a stresszreguláció tekintetében is együttes hatást mutat. Az anya pozitív érzelemkifejezésének mértéke a gyermeknél negatív kapcsolatban állt a viselkedészavar tüneteinek számával.

valamint az is. A patkányokban kimutatott változásokhoz hasonlót találtak emberi post mortem vizsgálat során. hogy például az agy melyik területéről van szó. 2009). ráadásul aktivitásuk attól is függ. Így például a tanulással kialakuló memória esetében meghatározott idegsejtekben a tanulás típusától függően különböző epigenetikai változások is végbemennek (Sweatt. hogy az egyént érő környezeti hatások eredményeképpen működésbeli vagy akár szerkezeti változások is kialakulhatnak az idegrendszerben. Ugyanakkor tudjuk. ami közvetlenül összefügg a stresszválasz szabályozásával. azonban ez általában nem befolyásolja a szervezet egészének működését. 2009). Meg tudták vizsgálni. ezáltal megváltozik az adott szakaszon a gének elérhetősége). hogy az adott sejt melyik szervben. Az idegrendszer esetében még ennél is finomabb a szabályozás: korántsem mindegy. vagy a DNS egyes szakaszait biokémiai változással (metiláció) „elnémíthatják”. még Gervai. Noha a kromoszómákat alkotó DNS bázissorrendje állandó marad. milyen szövetben található. s ez az anya viselkedésének függvényében változott meg. A változás független az örökölt génektől. amelyek azt mutatják. hogy a környezet gazdagításának a tanulásra és a memóriára gyakorolt kedvező hatása feltehetően szintén epigenetikai mechanizmusok révén történik. a kölyök agyában azonos mintázat alakult ki. amelyek később összefügghetnek a stressz-reaktivitással (Meaney és Szyf. Függetlenül a patkányanya viselkedésétől. meghatározott a kromoszómák szerkezete. amelyek hátterében genetikai változások is állnak. hogy milyen génváltozatokkal rendelkezünk. Patkányoknál a kölykök a korai gondozástól függően eltérő hormonális és viselkedési választ adnak stresszhelyzetben. és az egyén viselkedését. Később kialakulhatnak lokális elváltozások: egy-egy sejtosztódás során (az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban) felléphet mutáció. minden kölyök agya születés után azonos mintázatot mutatott (tehát nem eleve örökölt különbségről van szó). 2005). Különösen érdekesnek tűnnek azok a vizsgálatok. megváltoztatásában számos állatkísérletben kimutatták. mint a rosszul gondozó anya saját kölykeiében. azaz boncoláskor: a gyermekkorban bántalmazott elhunytak agyában a stresszregulációval kapcsolatos képletek metilációs min- . az egyes gének működése időben nem folyamatos és állandó. Az epigenetikai mechanizmusok környezeti hatásokat közvetítő szerepét a viselkedés szabályozásában. Az újszülött patkányok életének első hetében az anya gondozó magatartása meghatározó epigenetikai módosulást hozott létre bizonyos agyterületen. akkor a memória sem alakul ki. mert ha a jó minőségű gondozást nyújtó patkány kölykét rosszul gondozó anyához tették át közvetlenül a születés után. ahogy a kromatin feltekeredik és be van csomagolva. hogy milyen változások történnek a kölykök agyában. illetve egyéb módon befolyásolják a génexpressziót (l. Ha megakadályozzuk az epigenetikai változásokat.159 AMIKOR A KÖRNYEZET MÓDOSÍTJA A GÉNMŰKÖDÉST Az egyén genetikai állománya a fogamzás pillanatában kialakul. E jelenségeket epigenetikai mechanizmusok hozzák létre: ezek megváltoztathatják a kromoszóma szerkezetét (azt.

hogy embernél is hasonló epigenetikus folyamatok állhatnak a jelenség hátterében. elképzelhető. hogy az anya környezeti tapasztalata a viselkedésén keresztül átadódik utódjának. A VITA VÉGE?! Amint láthattuk. hogy az embereknél is akár hosszú távon befolyásolhatják a fejlődést. Amennyiben a környezet befolyásolja az anya viselkedését. sem pedig génjeink működése nem független a környezeti hatásoktól. Az eltérő környezeti hatások mellett – legalábbis részben – ugyancsak epigenetikus folyamatok magyarázhatják az egypetéjű ikreknél megfigyelt különbségeket (Hague és mtsai. amit az alacsony szintű anyai viselkedésnek kitett patkánykölykök agyában találtak (McGowan és mtsai. napjainkra már nincs igazán értelme. a szülőktől örökölt gének a környezettel többé-kevésbé dinamikus rendszert alkotnak. amelyek elképzelhető. de hiba lenne azt feltételezni. Tudjuk azonban. 2009). A szerzők feltételezik. és annak fejlődését olyan irányban befolyásolja. . ami jobban megfelel az adott környezeti körülményeknek. E folyamat segítségével egy adott genom plasztikusan tud reagálni a változó környezetre. a beavatkozás is eredményesebben tudnak működni. 2009). Sem a bennünket érő hatások nem teljesen függetlenek az egyén genetikai adottságaitól. Ugyanakkor ezekben az esetekben a pozitív hatások.160 tázata ahhoz volt hasonló. hogy minden korai gondozási hatás epigenetikai változást okozhat. Különösen fontosak lehetnek az állatkísérletekben már megbízhatóan kimutatott epigenetikus folyamatok. tehát az intervenció. Ezért annak a historikus kérdésnek. hogy a viselkedésünkért vajon a gének vagy a környezet felelősek-e. hogy bizonyos esetekben a plasztikusságnak ára lehet: olykor a környezettel szemben megmutatkozó nagyobb érzékenység negatív környezeti tényezők mellett (legalábbis napjaink társadalmában) kedvezőtlen fejlődési irányba terelhet.

de inkább sok gén együttesen alakítja ki. hanem az adott környezetben segíthetik az egyén alkalmazkodását. szaporodását. fizikai állapottól eltekintve – genetikai állományunk nem determinál. így nem lehet tenni ellene semmit. Még ha technikailag kivitelezhető lenne is sok ezer gén szűrése (nagyon sok embrióra lenne szükség ahhoz. Megtalálták az elhízás (vagy valami más) génjét. hogy a génváltozatokat hordozó egyén milyen környezetben nő fel.161 3. és – néhány súlyos betegségtől. kölcsönhatásban a környezeti jellemzőkkel. függőségnek. hogy milyen gyermeket szeretnének. hanem több. Tulajdonságok génjei „Rossz” gén A betegségeket okozó gének „rosszak”. Az emberi viselkedés igen összetett genetikai háttérrel rendelkezik: egy tulajdonság kialakítását számos gén befolyásolja.4. Genetikai diagnosztika A szülők szelektálhatnak majd. hogy ideális konstellációt találjunk) nem számítható ki előre pontosan. vagy éppen hátrányosak. addig a dohányzásnak. A kérdéses tulajdonság kifejeződése nem független a környezettől. nincs egy kiválasztott. A jellegek többségét nem egy. illetve fejlődik. hogy az egyes változatok az adott környezetben valóban a kívánt tulajdonsághoz vezetnek-e majd. Az utóbbi az evolúció következtében ritkán fordul elő. genetikával kapcsolatos téves elképzelések Jelenség Örökölhetőség (heritabilitás) Téves közhiedelem Egy tulajdonság (pl. . figyelemzavaros hiperaktivitásnak stb. Míg a fenilketonuriának van „génje”. hanem függ a vizsgált csoport környezetének és génjeinek változatosságától. és valamelyest hátrányos vagy semleges a másik jelleg tekintetében. sőt ezek a változatok akár egymás kifejeződését is befolyásolhatják. bűnözési hajlam) örökletes. Egy gén több tulajdonsággal is ös�szefügghet – lehet előnyös az egyik tulajdonság szempontjából. és az is fontos. Napjainban gyakori. esetleg semlegesek. A gének nem rosszak és nem jók. és a tulajdonságért egyértelműen és egyedül felelős génje. Ehelyett a valóságban Az örökölhetőség nem állandó érték.

Az élet molekulája: bevezetés a genetikába. szenzációk. különös tekintettel a potenciális alkalmazási lehetőségekre napjainkban is sok félelmet kelt. Budapest. Ezeket a félelmeket csak megerősítik a médiában megjelenő téves elképzelések (l. Genetikai átjáró. Reméljük. Így. Mindeközben nem szabad elfelejtenünk. Génjeink. még ha valakinél magasabb is a statisztikai valószínűsége egy bizonyos tulajdonság kialakulásának – hiszen rendelkezik olyan génváltozatokkal. hogy a tulajdonság kialakulása elkerülhetetlen.4. hogy a környezeti információt teljesen figyelmen kívül hagyják. Budapest. szeretetért. Eberhard-Metzger. HVG Kiadó. ez nem jelenti azt. D. A. Tudományok kiskönyvtára sorozat. Hamer. és kiemelik az optimális korai környezet biztosításának jelentőségét. összetett kölcsönhatásokon keresztül befolyásolja. HVG Kiadó. Nordex Kft. vagy akár az agresszivitásért. Budapest. Amit mégiscsak tanulhatunk a genetikai vizsgálatok eredményeiből. amelyek növelik a valószínűséget –. Osiris. Watson. sorsok. A leegyszerűsített beszámolókból úgy tűnhet. különösen úgy. hogy összefoglalónkból egyértelműen kiderült: a valóság az esetek többségében. Vince Kiadó. C. Copeland. Jacquard. vagy annak a tulajdonságnak „megtalálták a génjét”. Venetianer. L. J. Khan. mechnizmusának jobb megértése.. A. A kutatások rávilágítanak azokra a korai hatásokra. D. L. Dialog. vagy ha éppen kívánatos jellegről van szó. különösképpen az összetett viselkedésekre vonatkozóan. Molekulák. Budapest. Budapest. (2004). (2002). Budapest. Éppen ezért az esetek többségében még korai a viselkedésgenetika és a molekuláris genetikai információ gyakorlati alkalmazásáról beszélni. Viselkedésünk kialakulását számos gén és több környezeti hatás együttesen. messze nem ilyen. . P. amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egyén fejlődését. 3. mintha meglenne a felelős gén egy adott betegségért. akkor biztosítható annak elérése. MAGYAR NYELVŰ AJÁNLOTT IRODALOM Cavalli-Sforza. (2003). Jószöveg Műhely. hogy az „optimális” és a „kedvező irányú” fejlődés sok esetben társadalmilag meghatározott fogalmak. (2008). (2005). miszerint ennek. amelyek az elvárásokat és normákat tükrözik.. DNS – az élet titka. (2002). az a tulajdonságok kialakulási folyamatának. P. Campus Kiadó. gének. A jövő nincs megírva. Az eugenika téves gyakorlata aggodalmat vált ki azokkal a módszerekkel szemben. akár esetleg a génsebészet terén beavatkozást jelenthetnek a szaporodás természetes folyamatába. amelyek akár a diagnosztika.162 GYAKORLATI ALK ALMAZÁS? A genetika fejlődése. keretes szöveg).

(2008b). A longitudinal twin study of the genetic and environmental etiology of maternal hostilereactive behavior during infancy and toddlerhood.. S. Development and Psychopathology. J.. 96. Thompson.. M. Mesman. DeThorne. Craig. McGue. Pluess. (2005).. L.. J.to 3-year-olds screened for externalizing behavior. M. T. B... (2002). A. H. G. M. T. W. Belsky. 8. L. A. McClay. M. F21–F26. (2005).. Boivin. et al. (2009). Martin. N. Developmental Psychology. Freimer.. T. Vulnerability genes or plasticity genes? Molecular Psychiatry.. Dionne.. 293–300. Boivin. Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. M. Moderation of breastfeeding effects on the IQ by genetic variation in the fatty acid metabolism. Iacono. Pérusse. Deater-Deckard. K. D. J.. Infant Behavior and Development. 351–363. Zoccolillo. A-C.. Cole. 9. McClay. L. J. Poulton. 297. (1994). A. T. Stanton.. (2003). G. V. R. I.. Caspi. A. J. Saysset. Proceedings of the National Academy of Sciences. 746–754. Petrill. Science.. 453–465. The genetic-environmental etiology of parents’ perceptions and self-assessed behaviours toward their 5-month-old infants in a large twin and singleton sample. Sugden.. 46. V. Effects of an attachment-based intervention on daily cortisol moderated by dopamine receptor D4: A randomized control trial on 1.... R. 301. Genetic and environmental influences on parent-son relationships: Evidence for increasing genetic influence during adolescence. J. Caspi. Duyme. W. Juffer. Caspi. 498–504.. J. Pszichológia. R. Tomkiewitz. 851–853. (2007). Harrington. C.. F... A. Moffit. Caspi. (2005). (1997).. Deater-Deckard.. Csányi. Mill. Harrington. J. L. (1999). (2008a). M. F. Thompson. 104. Experimental evidence for differential susceptibility: Dopamine D4 receptor polymorphism (DRD4 VNTR) moderates intervention effects on toddlers’ externalizing behavior in a randomized controlled trial. et al.163 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bakermans-Kranenburg. J. Tarabulsy. Gervai. 33. Alink. (2009). Kim-Cohen. K. Sabatti. 14. 3–23. H. (2003). 34. Nature Genetics.. Craig.. A.... (2006) Fejlődéslélektan. Elkins.. S. A. J. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 30. W.. A crosssectional behavioral genetic analysis of task persistence in the transition to middlechildhood. S. H. 386–389... (2007). D. K. Biological Psychiatry. Bakermans-Kranenburg. I. Petrill.. M. Cole. Developmental Science. Budapest. J.. . M. Budapest. et al. B. T. Influence of life stress on depression: Moderation by a polymorphism in the 5-HTT gene. Milne. A. Moffitt. 15–21. The Human Phenome Project. Tremblay. L... Developmental Psychology.. Taylor. Osiris. W. G.. Moderation of the effect of adolescent-onset cannabis use on adult psychosis by a functional polymorphism in the catechol-O-metyltransferase gene: longitudinal evidence of a gene x environment interaction.. R. T.. van IJzendoorn. Murray.. Pijlman. DeThorne. (2006). F.. Williams. Nemzeti Tankönyvkiadó. Willliams.E. G. F. Pérusse. I. Etológia. S. 10: 1117–1127. R. 8790–8794.. M. Craig. R.. van IJzendoorn. E. I. N. M. Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. M. Taylor... 57. et al. et al.. Pierce. M.... S. Jonassaint. Developmental Science. A. Proceedings of the National Academy of Sciences. Mesman. Brummett. Science. C.. S. C. A. B. 805–820. Forget-Dubois. 612–630. 44.. Juffer. 20. Dionne. Moffitt. A longitudinal behavioral genetic analysis of task persistence. How can we boost IQs of „dull children”?: A late adoption study. J. Dumaret... 18860–18865. 19.

. A. 25–42. de Geus E. Wong. (2008). Z. Copeland. Novak. Krystal. O. (2009). van IJendoorn.. Biological Psychiatry. K. D. Moffitt. E.és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. F. A. 136–141.. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood.. (2007).2009. R.. Kaufman... Lobos. Hermanns. Child Negative Emotionality and Parenting From Infancy to Preschool: A Meta-Analytic Review. (2007). R.. Stams. H. Social supports and serotonin transporter gene moderate depression in maltreated children. 80. Social Neuroscience. R. J. 19. Meaney. 67–84.. G.. L. (2004). Danis. Lakatos. D’Alessio.1038/mp. M. McGowan. 34. 456–463. Peetsma.. Psychological Medicine.. K. B. T. (2005). Haworth. D. 1320–1328. M. Génjeink. (1999). Todd.. et al. Z. 28. A.. Acta Psychologica Sinica. Magyar Pszichológiai Szemle. A csecsemő. Deater-Deckard. N.. P. Lipschitz. A.. M. Lakatos. C. (2007). Not really identical: epigenetic differences in monozygotic twins and implications for twin studies in psychiatry. 61. E. K. Új. M. T. J. H. et al. Martin N.C. H. I. R.. Baker. B-Z. O’Connor. K. Electrodermal reactivity during the Trier Social Stress Test for children: Interaction between the serotonin transporter polymorphism and children’s attachment representation. Rutter. 29. Infant genotype may moderate sensitivity to maternal affective communications: attachment disorganization. S. . van Beijsterveldt C. S. Budapest. The etiology of science performance: decreasing heritability and increasing importance of shared environment from 9 to 12 years of age. M. I. L. (2009). S. (2002). Prenatal Smoking Exposure and Dopaminergic Genotypes Interact to Cause a Severe ADHD Subtype. (2008).. J. I. 970–981. J. 438–453.. R. Nature X nurture: Genetic vulnerabilities interact with physical maltreatment to promote conduct problems. Gould. 1. Developmental Psychology. Developmental Psychology. Bakermans-Kranenburg. Yang. doi: 10. Douglas-Palumberi. E... Development and Psychopathology. Henderson. S. J. T... Tully. Dodge. Neuman. Plomin. Part C. Gervai. R. molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában. P. M. 40. D.. Szyf. Budapest Haworth C. Genotypeenvironment correlations in late childhood and early adolescence: Antisocial behavioral problems and coercive parenting.. G. (2009). Luciano M. Houshyar. 101.. Labonté.. American Journal of Medical Genetics. 17316–17321.. Hague. Z. I.. 50.. M. Taylor.. 1042–1050. 307–319. 43. (1998). Typotex. and the DRD4 polymorphism.. M. et al. M.. P. 615–626. Rutter. Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. Az elméricskélt ember. Proceedings of the National Academy of Sciences. A:. Fulker. 37. (2002).. M. Developmental Psychobiology. Gelernter. J.. Jaffee. J. quality of care. 662–673.. Child Development. K. 615–625. Gottesman.55. T. I. Milestones in the history of behavioral genetics: Participant observer... J. Szyf. W. Osiris. 12.. (2009). J. J. A. Nemoda. Molecular Psychiatry. Nature Neuroscience.. Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. K. Dale. G... (2007). 342–348. Pszichológia.. Caspi... Lakatos. Pszichológia. Ronai. LVII. Kendler. 2. A. Maternal care as a model for experience-dependent chromatin plasticity? Trends in Neuroscience. 17. J. Dymov. S.. Hamer. Genetic influences on the measures of the environment: a systematic review. (megjelenés alatt). Gottesman. Gilissen. Reich.164 Gervai. H. 155–169. J. (2005). Tárnok. I.. Sun. 151C. Plomin.. Paulussen-Hoogeboom. H.. 43–62. A.. Wright M. S. (2009). M. Toth. Linting. Sasaki.

. 424–435. 1094. S. . B. Moore.. Dopamine system genes associated with parenting in the context of daily hassles. Child Development. Pszichológiai Szemle Könyvtár. Akadémiai Kiadó. 83–104.. Neuman. Franke. Budapest. Chen. Calkins. Gene-environment contributions to the development of infant vagal reactivity: the interaction of dopamine and maternal sensitivity. D. L. (2009). A. Mills-Koonce. R.. McCartney.. J. E. Bakermans-Kranenburg. J. J. Gene-by-environment (serotonin transporter and childhood maltreatment) interaction for anxiety sensitivity. 66. Stein. J. Psychological Bulletin..C. Halpern. 403–410. M.. 79. DeFries. Oades. N. and gene X environment interactions in rhesus monkeys. R. G. J. Biological Psychiatry. e6–e5.165 Plomin. Propper. D. 312–319.. Rutter. Vajda Zs. S. M. K. D. (2009). J. 309–322. M. 1–24.) (2002). Schork. C. Implications of resilience concepts for scientific understanding. 33.. 50. Akkord. (1977). Brain and Behavior. J. 5. J. Sonuga-Barke. (1983). an intermediate phenotype for anxiety disorders. C. Genotype-environment interaction and correlation in the analysis of human behavior. R. Risk. M. C. M.. Budapest. M. Biological Psychiatry. (2008). Child Development. Buitelaar. 65. Experience-dependent epigenetic modifications in the central nervous system. (2008). Az intelligencia és az IQ vita. et al.. T:. W. (2006).. S. Suomi. Ridley.. W. Genes. J.. B. Gelernter. J. J. (2006). Belsky. H.. Van IJzendoorn. Pluess. (2002).. Annals of the New York Academy of Sciences. 191–197. Annals of the New York Academy of Sciences. Psychogiou. Mesman. Neuropsychopharmacology.. Sweatt. R. Journal of Child Psychology and Psychiaty. How people make their own environments: a theory of genotype environment effects. A.. (szerk. Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben. S. (2008).. Hill-Soderlund. 7. Dopamine and serotonin transporter genotypes moderate sensitivity to maternal expressed emotion: the case of conduct and emotional problems in attention deficit/hyperativity disorder. Scarr. 1094. Prenatal smoking and attention-deficit/ hyperactivity disorder: DRD4-7R as a plasticity gene. L. resilience. J. 1377–1394. 84. Loehlin. és mtsaik (2009). 54. 1052–1063..

elmélet és gyakorlat AZ IDEGRENDSZER KORAI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Technikai fejlődés. ÚJ ELMÉLET Múlt és jelen. társtudományok Fejlődési kognitív idegtudomány A neurokonstruktivizmus TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Neurogenezis – avagy az idegsejtek születése és szaporodása Az idegsejtek vándorlása A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Visszafejlődés és fejlődés viszonya Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás A tapasztalat hatása az agyra Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁRA? . fejezet AZ EVOLÚCIÓ AJÁNDÉK A: AZ AGYI PLASZTICITÁS ÉS A RUGALMAS FEJLŐDÉS Egyed Katalin ELTE-PPK Pszichológia Intézet. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ BEVEZETŐ ÚJ TECHNIKA. ÚJ TUDOMÁNY.166 4.

Ezért fejezetünk legfőbb célja annak a korszerű felfogásnak a közvetítése. Ezt követően áttekintjük az idegrendszer fejlődésének legfontosabb folyamatait. Befejezésképpen kiemeljük. illetve rávilágítunk. . fejlesztjük és oktatjuk őket.167 Az agy és az emberi viselkedés kapcsolatáról. amely a fejlődő emberi agy rendkívüli rugalmassága mellett foglal állást. hogy miként gondoskodunk a gyermekekről. Elsőként bemutatjuk azt a tudományos kontextust – beleértve a technikai eszközöket és kutatási területeket –. amelyek hozzájárultak a neurokonstruktivista megközelítés születéséhez. hogy mi a szerepe a tapasztalatnak ebben a folyamatban. hogyan neveljük. az emberi agy fejlődéséről alkotott elképzeléseink komoly hatással vannak arra. Ma ez az elméleti hozzáállás határozza meg egyre erőteljesebben az agy fejlődéséről való gondolkodásunkat. hogy az agyi plaszticitás megértése határozottan interdiszciplináris feladatmegoldást és a különböző szakemberek munkájának összehangolását követeli meg a gyermekeket ellátó rendszertől.

a fejlődésről alkotott elképzeléseink ma is állandó változásban vannak. Az agy fejlődésben betöltött szerepének változó felfogása A fejlődésről való gondolkodás egyik alapvető kérdése. Hiszen az elmúlt korok sajátos. valamint a gyakorlat között a kapcsolat kölcsönös. Múlt és jelen. mint egy meg nem ismételhető időszakra. Ez a kérdés napjainkban különösen fontos. mert az agy fejlődésével foglalkozó kurrens kutatások a legelementárisabban határozzák meg a . alap. elmélet és gyakorlat A gyermekkori fejlődéssel foglalkozó szakemberek számára a tudománytörténeti korszakonként eltérő fejlődéselméletek és modellek ismerete nem csupán műveltségi kérdés.1. amikor esély kínálkozik arra. autonóm személy. folyamatos változása szükségszerű. hangszeren játszó. Így az elméleti munkákkal folyamatos kapcsolatot tartó. Ennek a képességnek köszönhetően lesz a gyermek beszélő. hogy a plasztikus agy lehetőséget és egyben felelősséget ró mindenkire. korszerű praxis nem követhet reflexiók nélkül régi elgondolásokat. amelyben a korai fejlődést és fejlesztést szolgáló gyakorlat alapelvei is megfogalmazódhatnak. A fejezet végére. hogy milyen viszonyt feltételezünk az agy és a fejlődés között. sportoló. számoló. logikusan gondolkodó. Ám a plaszticitás nem megfelelő fejlődési körülmények között kockázatot is jelent. ábrázoló.168 BEVEZETŐ A fogantatástól kezdve az élet első éveire úgy kell tekintenünk. 4. Köszönhetően az újabb és újabb kutatásoknak. Fejezetünk fókuszában az emberi agy egyedülálló plaszticitása (rugalmassága) áll. a fejlődésben milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítunk az agynak. keretes szöveg) – megtalálhatjuk a mai gyakorlatban.és alkalmazott kutatások. A múltbeli nézetek. hogy a felcseperedő gyermek a benne rejlő legteljesebb élet lehetőségét bontakoztassa ki. mai szemmel nézve időnként szélsőségesnek tűnő elméleteit – immár „megszelídült” formájukban (l. döntőképes. a plaszticitás kettős természetét megértve világossá válik. Elmélet. olvasó. valamint a kurrens elméletek és kutatási eredmények integrációjával teremthetjük meg azt az aktuális elméleti keretet. aki szülőként vagy foglalkozása révén részese egy gyermek fejlődésének. fejlődésükhöz szükséges a másik professzionális működése és fejlődése.

rokonok. talán kicsit elfelejtkezve arról. és a sérült területekről – feltételezve ezek egymástól való függetlenségét – végső soron lemondanak. a modularizmus feltételezi.1. ha nem hinnénk a tapasztalat erejében. hogy a különböző funkciókért (pl. Piaget konstruktivista fejlődéselmélete jelentős mértékben átalakította a fejlődésről való gondolkodásunkat. 2006. valamint Danis és Kalmár. amire ezt írták. Ma már senki sem hirdeti John Locke tabula rasa („tiszta lap”) elméletét. a fejlődés legfőbb mechanizmusa pedig az érés: ez a nézet az idegrendszer fejlődésére is érvényes. feladatra specializálódott információ-feldolgozó egységek. könnyen felfedezhetjük az elődök nézeteinek hatását. Bár ma már senki sem tekinti a gyermek fejlődését biológiailag eleve elrendeltnek. Ezek hiányában – vagy például a modul neurológiai sérülése esetén – később egy magasabb rendű funkcióban. még Cole és Cole. az ún. milyen módon kerül kapcsolatba. a II. Ugyanakkor semmilyen fejlesztő munka nem működne. egy anamnézis során mégis kikérdezzük a szülőt a családban előforduló genetikai hátterű kórképekről.169 1 4. kivel. hogy a gyermek maga is hatással van környezetére. Felismerte. óvónő stb. hogy a gyermek mikor. E nézet szerint bizonyos biológiai és környezeti feltételek mellett az adott képességek mindenkinél megjelennek. arcfelismerés) veleszületett. hogy a környezeti ingerek hatással lehetnek az agy fejlődésére is.) és azt a társadalmi kontextust. A szociális konstruktivista nézetnek köszönhetően ma már világosabban látjuk a szociális környezet szerepét. hogy nem (csak) az a játék fejleszt. Egyed. amelybe ágyazódva a családok élete zajlik. részt alább). A családok éppen ezt felismerve keresgélnek a fejlesztő játékok polcain. A szociális környezet jelenti a gyermekre közvetlenül hatást gyakoroló társas környezetet (szülők. és láthatjuk. Ma már tudjuk azt is. Ezzel a gyereknek szánt aktív szereppel összhangban van az agyról alkotott mai elképzelés (l. amelyet szinte kizárólag külső tényezők befolyásolnak. . Ez a szemlélet tükröződik abban a gyakorlatban. amely olyan passzív agyat feltételezett. modulok felelősek. kötetben. Talán kön�- 1 A klasszikus és modern fejlődéselméletekről l. nyelv/nyelvtan. Danis és mtsai. A veleszületettséget hangsúlyozó elméleti hagyomány (nativizmus) számára a biológiai örökség volt a fejlődés kizárólagos forrása. A múlt öröksége és a változó gyakorlat  Ha megvizsgáljuk a mai gyakorlatot. gondozónő. Piaget kiemelte a fizikai környezettel való interakciók jelentőségét a gyermek fejlődésében. aktív szerepet játszik önmaga fejlődésében. amikor egy gyermek képességprofilja alapján az erősségekre építő fejlesztési tervet dolgoznak ki. 2001. mi történik vele stb. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben c. csak az adott területen probléma merül fel. A környezetről alkotott nézeteink is egyre finomodtak. Talán ez utóbbival sokan kevésbé számolunk. Egy sajátos nativista elmefelfogás. a jelen kötetben. Pedig erőteljesen befolyásolni képes. hogy a fejlődésről alkotott elképzelésünk erőteljesen befolyásolja tevékenységünket. genetikailag meghatározott. testvérek.

hogy elfogadva a társadalmak és kultúrák közötti különbségeket. ami minden gyermekben hasonló és közös. egy mai. Meggyőződésünk. gyermekvédelmi felelős). iskolapszichológus. a sajátos nevelési igénynek megfelelni kívánó és tudó oktatás. amit ma a gyermek fejlődéséről. ami minden gyermek fejlődéséhez szükséges függetlenül attól. azt lássuk. hogy az agyi plaszticitás értő módon való kezelése szemléletformáló erővel bír. hogy milyen kultúrában él. hiszen ma már a gyermek fejlődési szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével történik. a mai Görögországban. a bölcsődébe szoktatás gyakorlatát Magyarországon. amely lehetővé teszi az agy és a fejlődés viszonyának mai legjobb tudásunk szerinti megértését. új foglalkozáscsoportok bevonása egy-egy ellátási területre (pl. rendszerszemléletű modelljeinek kidolgozásával egyre pontosabban látjuk az adott társadalom gyermekeket ellátó és fejlesztő intézményrendszerének felelősségét és új feladatait is. beleértve a kérdéskör legfontosabb elméleti. amely a kötődéssel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően óriási változáson ment keresztül. hogy felismerje saját felelősségét és lehetőségeit egy-egy gyermek fejlődésében. de családok generációinak életére vannak hatással. . Vegyünk egy egyszerű példát. A gyermekeket ellátó intézmények nemcsak az adott gyermek fejlődésére. hallás és látás rendszeres vizsgálata. és olyan ismeretet nyújtani. ökológiai.2. Ezért fejezetünkben szeretnénk az agy fejlődéséről reális képet adni. olvasási zavar veszélyének időben történő szűrése és ellátása). Sokszor pedig éppen arra van szükség. Hasonló horderejű lehet bármilyen változás.170 nyebb megértenünk és elfogadnunk ennek jelentőségét. egy korábban fontosnak tartott elv megváltoztatása (pl. legyen az egy szűrővizsgálat bevezetése (pl. szegregáció helyett integráció). A környezet többszintű. és egyben mindenkit hozzásegíthet ahhoz. Az új idegtudományi eredmények forradalmasíthatják mindazt. szegénységtől sújtott harmadik világbeli országban. oktatásáról gondolunk. ami a gyermekek fejlődését és fejlesztését illeti. ha akár időben. akár térben egymástól távol eső kultúrákra gondolunk: például az ókori Spártában. vagy éppenséggel egy Magyarországon mélyszegénységben élő gyermekre. 4. Ám időnként nem könnyű eligazodni az agykutatásról szóló ismeretek között (l. kutatási és gyakorlati vonatkozásait. humán fejlődésről való gondolkodásunkat. keretes szöveg).

bizonyos funkciók fejlődése atipikussá válik. mint egykor Lorenz. Bruer szerint ennek alapján fogalmazódik meg az érv. Hároméves korra a szinaptikus sűrűség az agy minden területén kb. 2. Bruer (1998. ahogyan teljesítményük is több tanulási és problémamegoldó feladatban (pl. amelyek a) komplex környezetben: több társukkal és tereptárgyak között. 50%-kal magasabb. ezért ekkor kell a gyermekek számára minden ingert biztosítani. b) csak kis csoportban tereptárgyak nélkül. illetve c) teljesen egyedül minden egyéb inger nélkül éltek. a bevésett „anya” képe megváltoztathatatlan.  Híres.  Évtizedek óta tudjuk azt is (l. maradandó károsodást szenved. „Az idegrendszer korai fejlődésének legfontosabb folyamatai” c. hogy a csecsemők fejlesztése során adott extra ingerek fognak új szinapszisok létrehozásával hosszú távú hatást elérni. részt alább). A felnőtt állatok látását azonban egy hasonló idejű vizuális ingermegvonás nem befolyásolta. Greenough és mtsai. annál több új szinapszis alakulhat ki. problémák valószínűségét. mint pl. rövid időszakban történik meg. Lorenz többek között azt hangsúlyozta. a fenti értelmezések mégsem helyénvalók. hogy a korai években van csak lehetőség igazán hatékony fejlesztésre. amiért cserébe a szülők gyermekeik számára a fényes jövő ígéretét kapják. amikor azt tapasztalta. patkányokkal végzett kísérletekben összehasonlítottak olyan állatokat. 2 A pszichológiai fejlődéssel kapcsolatban inkább beszélünk szenzitív periódusokról. Kritikus periódusokat sokkal gyakrabban szokás emlegetni az állatok fejlődése kapcsán. hogy a kikelő madarak őt követik anyjuk helyett. A komplex környezetben nevelkedő állatok agya számos mutató mentén fejlettebbnek bizonyult. ha a kismacskák születésük után néhány hétig egyik szemüket nem használhatták. A későbbiekben erre még visszatérünk. 1. Így arra következtettek. .2 amikor ha elmaradnak a szükséges ingerek.171 4. Hubel és Wiesel kísérletében. A babákat – mint az iskolásokat – rendszeres fejlesztő tréningekre viszik.2. Például Hubel és Wiesel 60-as években zajló híres kísérleteiben (Constantine-Paton. hogy az agy csak az első három évben rugalmas. De kritikus periódust feltételezett Konrad Lorenz is a bevésődés hátterében. Félreértett kísérletek A médiában gyakran felbukkanó üzenet. ami atipikus ingerfeltételek esetén növeli bizonyos funkciókban jelentkező elmaradások. 1987). 1999) szerint ez a félrevezető és hamis állítás három tudománytörténetileg jelentős eredmény durva leegyszerűsítéséből és félreértelmezéséből származik. hogy létezik egy olyan periódus. hogy a születést követő hónapokban gyors ütemben szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolatok) alakulnak. Ez az adat szolgál érvként a korai babatréningek számára: minél több fejlesztő foglalkozáson vesz részt a baba. Ma már egyébként a bevésődés kritikus periódusáról sem pontosan úgy gondolkodnak. hogy a kötődés nagyon gyorsan alakul ki. letakart szemükre örökre vakok maradtak. Erre épül az a feltételezés. 3. 2008). és csak egy korlátozott.  A szenzitív (vagy kritikus) periódusok létezését az ingermegvonást alkalmazó kísérletek sora támogatja. Bár mindhárom eredeti eredmény hiteles. mint felnőtt korban.

Nincs bizonyíték arra. A tapasztalatnak inkább a szinapszisok megszüntetésében. A felnőtt állatok komplex környezetbe helyezése. ha azt mondjuk. Szakítottak azzal a nézettel. amelyben a genetika és a tapasztalat hatásainak teljes megértéséhez mindenképpen többszintű elemzésre van szükség. ami évszázadokig tartó filozófiai vita tárgya volt. hogy a plaszticitás a normál agy fejlődésének lényegi és szükségszerű sajátossága. A technikai fejlődés mellett több társtudomány eredményei járultak hozzá. Érdemes megjegyezni azt is. Ennek egyik oka az agy tanulmányozására képes technikák rendkívüli fejlődése (l. amelyben a baba jól érzi magát és jó ütemben fejlődik. és mi akár korlátlan ideig (l.  A megfelelő fejlődési környezet megteremtésére irányuló feladataink semmiképp nem érnek véget hároméves korban. ÚJ TECHNIKA. tréningek új szinapszisokat hoznak létre. Az állatkísérletek tehát inkább arra figyelmeztetnek. hogy az agyról való gondolkodásunk és a kutatások szemlélete átalakuljon (Pennington és mtsai. bár lassabb és kisebb mértékű. Nyilvánvaló. társtudományok Talán nem túlzás. Ez a hatás ugyanakkor az ingerek megszűntével csökkent. mint az utóbbi évtizedekben. újraszervezésében van szerepe. Amikor mesterségesen igyekszünk a babák számára tanítási helyzeteket teremteni.. 2. hogy tipikus esetben a legtöbbet egy odaadóan gondoskodó. A komplex környezet hatása nem csak egyetlen korlátozott időszakban jelentős. válaszkész szülő tehet. ÚJ TUDOMÁNY. hogy a laboratóriumi komplex környezet nem közelíti meg az állatok természetes élőhelyének összetettségét. igényeire figyelmet fordító. soha ilyen mértékben nem gyarapodott tudásunk a fejlődő idegrendszerről. és nem elegendő a természetes ingergazdag környezet biztosítása.  Nagyon fontos. amely születéskor előhuzalozottnak tekinti az agyat. az „Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás” c. hogy az extra gyakorlatok. 2007). de szét kell választanunk. Helyette hangsúlyossá váltak a neuronok közötti interakciók. amelyek világossá tették. részt alább). Immár empirikus kérdés az.  A neurális fejlődés bonyolult kérdés. keretes szöveg). ÚJ ELMÉLET Technikai fejlődés. fejlesztésre van szükség. de hasonló kedvező hatást fejtett ki. amikor tudatos szakértői segítségre. hogy vannak olyan élethelyzetek is. hogy mi fejlődik szenzitív periódusokban. Kiemelhetők a fejlődés-neurobiológia állatkísérletes kutatásai. figyelmen kívül marad.3. a gyermek érdeklődésére. 4.172 1. hogy a környezet komplexitása mind viselkedéses. a . 3. hogy gondoskodjunk a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének környezeti feltételeiről. mind neurális szinten jótékonyan hat az élet bármely időszakában. aki természetes módon biztosít éppen olyan közeget.

Alkalmazása bizonyos gyermekkori neuropszichiátriai kórképek A) B) 4/1.. Csépe.sciencedaily. monitorozva a sugárzást. epilepszia. orvosi indikációval használják gyermekeknél. hogy a PETvizsgálatok adatait összefüggésbe hozzák a fejlődés már ismert viselkedéses mutatóival (pl.com images/2007/10/071030114055. 4/2. .3. 1999). Bár csak alacsony sugárterheléssel jár. jelenleg kizárólag klinikai esetekben. 2003. ott növekszik a szöveti vérátáramlás is.173 4. Forrás: http://www. hogy izotóppal jelzett molekulákat juttatnak a szervezetbe.jpg (pl. A készülék képes érzékelni a jelzőmolekulák által kibocsátott sugárzást. Ilyen vizsgálatok alapján már ötnapos kortól egyre pontosabb képünk van az agy fejlődéséről. hogy nem mutatja meg. A kutatások további fontos törekvése. mely régióban hogyan változik a vérátáramlás az aktivitástól függően. amely bizonyos feladatok közben aktivitás különbséget mutat a normál olvasó (A) és a diszlexiás agy (B) között. PET A PET ( pozitrone missziós t omográfia) lényege (Gulyás. az elektrofiziológiai módszerek közül pedig az EKP-t mutatjuk be röviden. Így a PET-izotóp és egy számítógépes program segítségével egyfajta térkép készül az agyi aktivitásról. fMRI). az adott aktivitás időben mikorra tehető. A mérést arra építhetjük. autizmus. 1987/2002). 2005). követni tudja. hogy amely agyi struktúrában növekszik az anyagcsere. Chugani és mtsai. A készülék. ADHD) diagnosztikájában óriási lehetőséget jelent (Juhász és mtsai. Az agy tanulmányozása Az alábbiakban az utóbbi idők legjellemzőbb két funkcionális képalkotó technikáját (PET. kép fMRI felvétel. A módszer hátrányaként említhető.

jpg. E megközelítés az idegrendszer belső aktivitásának (pl. l. hogy a vizsgálat óriási zajjal jár (Ward. 2005. kép C) EKP-vizsgálat csecsemőkorban.174 C) D) 4/3. Segítségével következtetni lehet az egyes régiókban mutatkozó idegműködés intenzitására. Az elvezetés a hajas fejbőrre rögzített elektródák segítségével történik. az információfeldolgozás egyes szakaszainak ezredmásodperc pontosságú követésére alkalmas (Csépe. a tapasztalat hatása. amplitúdó. 2006. Ez kétirányú. kölcsönös kapcsolatokat jelent négy – a genetikai. Kéri és Gulyás. csak valószínűsítik bizonyos tendenciák kifejlődését másokkal szemben. illetve. Így bizonyos anyagok koncentrációja – mágnesezhetőségük révén – mérhetővé válik. ábra) elmélete szerint a gének nem elrendelik. hogy teljesen biztonságos. Legnagyobb hátránya. a PET-nél jobb az idői és téri felbontása.yogameditation. 4. hogy valamilyen esemény – inger vagy feladat – feldolgozási mechanizmusaihoz időben kapcsolható elektromos aktivitásjellemzőket regisztrálunk. 2003). a neurális.org/uploadedImages/Images/Spotlight_Images BW_20071000_ 2Diabetes_spot. Előnye. Az EKP-nak kiváló az idői felbontása. amely az agy elektromos tevékenységét képes rögzíteni. 2003). a biológia és a tapasztalat között kölcsönös a kapcsolat. idegsejten belül) és a külső ingerek hatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlődés folyamatában. http://www.dana. latencia – mentén írhatók le.jpg fMRI Az fMRI ( f unctional magnetic resonance imaging / funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) technika alkalmazása során az agy a készülékben nagyon erős mágneses térbe kerül. Lényege. és a szintek között is. környezeti ingerek. Az EKP (eseményhez kötött agyi potenciál) szintén az agyi hullámok mérésére épít. a viselkedés a genetikai és a környezeti hatások tranzakciójából emelkedik ki. EEG/EKP Az EEG (elektroenkefalog ram) olyan technika. D) PET-készülék Források: http://www.1. Az agy és a viselkedés kapcsolatát il- . a viselkedéses és a környezeti – szinten belül. Az elvezetett hullámok különböző tulajdonságok – például pozitív vagy negatív irányba kilengő hullám.. 4/4. hogy kis mozdulat is torzítja a mérést. Gulyás.com/var/corporate/storage/images/media/ images/bindu/27/27_pet_scan_alone/7565-1-nor-NO/27_pet_scan_alone_image_300_w. Gottlieb (2007.

2. Kétirányú hatások Környezet (fizikai. arcfelismerés és zavara). . a jelen kötetben. különböző kultúrákban. bővebben Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. hogy milyen dinamikus kétirányú kapcsolatokban érdemes gondolkodnunk. Fejlődési kognitív idegtudomány A fejlődési idegtudomány hagyományosan a humán neurális fejlődéssel foglalkozik: az agy fizikai fejlődésére. társas. Ahogyan a mesterséges intelligencia kutatása. hogy miként változtathatja meg a viselkedés és a tapasztalat az agy fejlődését (Anderson és mtsai. elsősorban a magzati és a születés utáni. hanem azt is. ha különbözőképpen végezik pl.1. egy depresszióban szenvedő anya vagy egy képzett csecsemőgondozó). G. olvasás–diszlexia. korai fejlődésre össz 3 4 A többszintű tranzakciós folyamatokról l. mivel tesztelhetővé tesznek a különböző kognitív folyamatok működésével foglalkozó elméleteket. egy gyermekére ráhangolódó. de rendszeres gondozási helyzetről is. (Akár egy egyszerű. 2000).175 letően mindebből következik. a számítógépes modellezések is egyedülálló eszközt jelentenek a tipikus és atipikus fejlődés tanulmányozásában (pl. 4. (2007. kulturális) Viselkedés Neurális aktivitás Genetikai aktivitás Egyéni fejlődés Az ábra azt szemlélteti. hogy meg kell értenünk nem csak az agy fejlődésének a viselkedésre és annak fejlődésére gyakorolt hatását.és molekuláris genetikai kutatások4 szintén meghatározók a kérdéskör fejlődése szempontjából. amely más hatást fejthet ki. az idegrendszeri fejlődés alapjául szolgáló sejtszintű és molekuláris szintre. ábra Többszintű kölcsönhatások a fejlődésben3 Forrás: Gottlieb. A molekuláris genetikai kutatásokról l. még bővebben Danis és Kalmár. o) A viselkedés.

kémiai. azzal kecsegtet. 1998) nagyhatású munkái programszerűen hirdették azt a hozzáállást. 2007). amnéziás betegek viselkedésére összpontosított. amelyben komoly szerep jut a tapasztalatnak is. amelyet az agy – alaktani.176 pontosít5 (Munakata és mtsai. Mivel kutatásait a tipikus és atipikus fejlődésre is kiterjeszti. mely szerint a fejlődés megértése kulcsfontosságú az agy megértése szempontjából. szinaptikus stb. hozzájárulhat a fejlődési zavarok mainál korábbi diagnózisához. öröklődés vs. A teljes megértés csak a fejlődésen keresztül lehetséges (Pennington és mtsai.4. 2004). Így a szerzett zavarok mellett a tipikus felnőtt neurokognitív működés kutatása is elindult. Az emlékezet kutatásban pl. A viselkedés. addig a kognitív ideg tudomány az új technikák segítségével az egészséges felnőtt emlékezeti működés és a zavarok hátterében zajló agyi folyamatok közötti kapcsolat kutatására is képessé vált. hogy az agy és a viselkedés kapcsolatát pusztán az érett felnőtt agyon vagy a szerzett zavarokon keresztül nem érthetjük meg (l. ez azt jelenti. . hanem fejlődési folyamat eredménye. formálja fejlődése során az agyat és a viselkedést. Karmiloff-Smith (1992. az utóbbi 5-10 évben pedig e tudományterület már vezető szerepet játszik a fejlődő agy kutatásában. 4. hogy idővel feltárja az emberi egyedfejlődés során történő viselkedéses változások mechanizmusait. megoldja a klasszikus fejlődéselméleti vitákat (pl. hogy míg a kognitív tudomány pusztán a felnőttek különböző emlékezeti feladatokban nyújtott teljesítményére. A kutatók felismerték. – fejlődése és a gyermek viselkedésének változása között feltételez: a genetikai és környezeti tényezők milyen interakciója alakítja. Alapvetően arra keresi a választ. keretes szöveg). hogyan írható le az a kölcsönös kapcsolat. hogy az atipikusan működő agy nem egy genetikai program lefutása. folyamatos fejlődés vs. a megismerés különböző területei és az agy közötti kapcsolatot a kognitív idegtudomány kezdte el kutatni. a fejlődő képalkotó technikák lehetőséget teremtettek a neurális működés kognitív keretben történő vizsgálatára. A fejlődési kognitív idegtudomány különböző diszciplínák csomópontjában helyezkedik el. szakaszos fejlődés). környezet. 5 Valójában a fejlődő idegrendszer legfontosabb fejlődési folyamatainak leírása – amelyeket a továbbiakban be is mutatunk – ennek a területnek köszönhető. illetve az emlékezeti zavarban szenvedő. 1996. A 90-es évek végére már használatos volt a fejlődési kognitív idegtudomány kifejezés. ahogy a fejlődési zavarok megismerésében is számolni kell azzal. A 80-as évek közepétől azonban már kibontakozóban volt egy erőteljesen fejlődésközpontú gondolkodásmód. Kiegészítve a kognitív tudomány viselkedéses szinten zajló kutatásait. illetve hatékonyabb kezelési és prevenciós programok kialakításához.

U.org. és Frith. A kéregre jellemző az oszlopos szerveződés is. amelyek a különböző emlős fajoknál eltérnek egymástól. S-J. a beszéd).centurahealthinfo. a többit az idegrendszer felépítésében résztvevő különböző támasztósejtek (glia) adják. Lessons for education. (2005).. A neuronok mindössze az agy sejtjeinek 10%-át teszik ki.4. 12. The Learnin Brain. fiziológiai tulajdonságai és axonális kapcsolatai. bár az egyes területeken eltérhet a megkülönböztethető rétegek száma. humán neokortexnek 1/30 része). az új-agykéregben (neokortex) hagyományosan hat réteget különböztetünk meg. amely az ingerületek gyorsabb vezetését eredményezi. Az axont körülvevő mielinhüvelyt is gliasejtek alkotják. Méretbeli és egyéb eltérések lehetnek egy faj egyedei között is.org/ graphics/images/en/9682.microscopy-uk.177 4. B) Szinapszis: két idegsejt közötti kapcsolat. o. mert fejlődésüket külső tényezők befolyásolják. a „vevő” a dendrit. és minden neuron akár 1000-10000 másikkal lehet kapcsolatban. kép A) A neuron. C) A mielinhüvelybe burkolt axon..uk/mag/imgoct02/ HistPaper02_Fig1. mérete..jpg. Az „adó”az axon. . de embernél vannak új funkcionális és anatómiai területek is (pl. b) http://www. Néhány alapvető tudnivaló az agyról Az 1300-1400 grammos felnőtt emberi agyban 100-150 milliárd neuron van. Blackwell Publishing. 4/7. Lehetnek méretbeli különbségek (pl. Az egyes rétegek sejtjei közel egy időben születnek. A neokortex szerkezeti és működésbeli jellemzők alapján még további területekre is tagolható. Egy oszlop átfog minden horizontális réteget. az elsődleges látókéreg majomnál a kéregfelszín 1/5-e. mielinhüvely sejtmag B) Szinapszis axon axon sejttest szinaptikus rés axon végződések A) A neuron dendritek 4/5. c) http://www. sűrűsége.jpg alapján axon mielinhüvely C) A mielinhüvelybe burkolt axon Az agykéreg réteges szerveződésű. 4/6. Források: a) Blakemore. jellemzőek rájuk az idegsejtjeik alakja.

amelyek vélhetően sok gyermekkel foglalkozó szakember a „gyermek mint individuum” szintjén ma is magáénak érez. kötetben. továbbá hogy ez a fejlődésközpontú elméleti keret miképpen helyezkedik szembe az érésközpontú megközelítéssel. hogy a 6 Piaget elméletéről valamivel bővebben l. Források: A) http://www. miközben egyetlen interaktív rendszerbe foglalja a neurális működés különböző szintjeit és a fejlődéslélektan által korábban leírt környezeti szinteket. B) Az elsődleges vizuális kéreg: a klasszikus I-VI réteg és az újabb kutatások alapján történő felosztás.com/Themes/Disaboom2.. A fejlődés neurokonstruktív természete A neurokonstruktivizmus olyan elméleti keret (Karmiloff-Smith. Feltételezi. Danis és mtsai.jpg A neurokonstruktivizmus A fejlődési kognitív idegtudomány kutatásainak kibontakozásával körvonalazódott egy új.mcgill. 2007). a neurokonstruktivizmus (KarmiloffSmith.0/images/content/White_matter. 1998. 2007). . Az ismertetés során rávilágítunk a konstruktivista irányzatokkal rokon és megkülönböztető vonásokra. Ez az irányzat mindezt az idegrendszer szintjére is kiterjeszti. mechanizmusokat ír le.jpg B) http://thebrain. 1998. amennyiben a fejlődést konstruktív természetűnek tekinti.disaboom. Mareschal és mtsai. Annál is inkább. a II. 4/9. versenyképes elméleti keret. Westermann és mtsai.ca/flash/i/i_02/i_02_cl/i_02_cl_vis/i_02_cl_vis_3a. amely szemléletmódjával az elkövetkezendő időben nagy hatással lehet az alkalmazott területeken a korai fejlődéssel és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára. amely magán hordozza a Piaget6 által elsőként képviselt nézet vonásait. kép A) A főként sejttestek alkotta szürkeállomány és az elsősorban velőhüvelyes rostokból álló fehérállomány az agyban. A szürkeállomány a nagyagyban és a kisagyban a külső területeken helyezkedik el. amely hosszú ideig meghatározó volt az idegtudományok területén.178 B) A) fehérállomány szürkeállomány 4/8. mert a neurokonstruktivizmus olyan alapelveket.

a csecsemő a siketség kései felismerése miatt. a jelen kötetben) komplex környezetfelfogásához hasonló látásmód érvényesül. Danis és Kalmár. Ös�szekapcsolja tehát a fejlődést – annak különböző aspektusait: érzékelés és észlelés. Ebből adódóan az agy és egyben a gyermek fejlődésének jellemzésére a legfontosabb fogalmaink a plaszticitás (rugalmasság) és az alkalmazkodóképesség lesznek. A neurokonstruktivizmus szerint viszont egy agyi régió fejlődését erőteljesen befolyásolják a más területekkel folytatott együttműködő és versengő interaktív folyamatok. A fejlődés konstruktív folyamatában az agy maga is a környezetéhez alkalmazkodó. akkor ez az agy atipikus fejlődéséhez vezet. Egy korábbi felfogás. Elvi magyarázatképpen kiemeljük. születése után hosszú hónapokig semmilyen nyelvi ingerrel nem találkozik). illetve az agy fejlődése is egy rugalmas rendszer környezethez való alkalmazkodásának következménye. hogy fejlődése kontextusfüggő. Ugyanakkor a korábbi modellekhez képest további szinteket is megfogalmaz. ha a fejlődő neurális rendszert a komplex konstrukciós folyamat részeként kezeljük. az egyes területek egymástól viszonylag függetlenül érnek. A fejlődés alábbi neurokonstruktivista ismérvei is mind-mind azt mutatják. mint a többi szintre. – a neurális fejlődéssel. Így ha a tipikustól eltérően fejlődik egy terület. 4. komplex biológiai rendszerként vesz részt. kogníció. keretes szöveget). eltérő neurális szerveződés” c. Ez azt jelenti. a génektől kezdve. De mivel az egyes területek fejlődése egymással interakcióban van. amelyre ezek alapján éppúgy igaz. hogy a neurokonstruktivizmus a fejlődés alkotó folyamatában a gyermekről fejlődő idegrendszerével együtt gondolkodik. vagyis a sérülés területspecifikus lesz.1. interaktív hatáshálózatban kell megértenünk az agy fejlődését is. a sejt. Ezért nagyon sok . hanem más funkciók fejlődésére is (l. mit jelent az agyi régiók kontextusfüggő fejlődése. amely minden szinten – a génektől egészen a szociális kontextusig – működik. érzelmek stb. Erősen hangsúlyozza az agy és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. Feltételezése szerint akkor érthetjük meg a viselkedést és a fejlődést. hogy egy-egy terület atipikus fejlődése. Ha egy fejlődési mozzanat késve zajlik (pl. A neurokonstruktivizmus erőteljesen hangsúlyozza az idődimenzió jelentőségét is a fejlődésben. a test szintjén keresztül a fizikai és társas/társadalmi környezetig: ezek a kontextusok kölcsönösen hatnak egymásra. Együttműködés és versengés két olyan kiemelt általános mechanizmus. „Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. milyen mechanizmusokon keresztül valósul meg. a sejtek alkotta agyi területek. akkor az hatással lehet más területek fejlődésére. A neuro előtag azt fejezi ki. rész). Ebben a roppant bonyolult. Nevezetesen. a modularizmus szerint (l. vagy mert jelnyelvet nem használnak a környezetében. ez nem csupán a hallásra és a nyelvelsajátításra.179 fejlődés nem előre programozott. valamint azok neurális hátterére lehet hatással. sérülése nem befolyásol egyéb területeket. de a fejlődő ember nem is a külső hatások pas�szív „elszenvedője”. hogy a humán fejlődésre jellemző rugalmasság hogyan. A környezet szerepe a fejlődésben A neurokonstruktivizmusban az ökológiai modellek (l.

milyen alternatívák állnak rendelkezésre stb. hogy míg az veleszületett. a sejten belüli aktivitás változtathat az egyedi neuron válaszain. de más neurális folyamatok (pl. felvilágosítás arról. olvasni technikailag képes gyermek sem lesz könnyen könyvmoly. a sejtek közötti kapcsolatok) alakulásában a neurális fejlődésnek szerves részét képezi. a sejt működésbeli és/vagy alaktani változása is hatással lehet a sejt aktivitására. amivel csökkenteni tudja az olvasási probléma okozta hátrányokat. hogy a gyermek proaktív. Másrészt az aktivitásfüggő folyamatok szintén tetten érhetők neurális szinten is. Ha nehézségeit nem ismerik fel időben. vagyis eltérően hathat a fejlődésére. kezdeményezéseivel aktívan szelektálja a maga számára a tapasztalatot. 2. inkább a képek. filmek iránt kezd érdeklődni. 2007). választásaival. ám ezt a szemléletet a neurális szintre is kiterjeszti. belsőleg generált neurális aktivitásból származik. tehát proaktívnak tekinthető. Hiszen egy gyermek választani csak abból tud.180 múlik a megfelelő információhoz és ellátáshoz való hozzáférés biztosításán (pl. Hogyan lesz különböző területek szakértője a gyermek és az agy? További jelentős különbség a modularista/érésközpontú felfogáshoz képest.). A neurokonstruktivizmus nagyon hasonlóan gondolkodik a fejlődésről. mert az egyedi sejtek és agyterületek funkciójának fejlődése – legalábbis részben – szintén spontán. Természetesen ez a viselkedés – a vizualitás felé fordulás – alkalmas kompenzáló stratégiákhoz is vezethet. amit kínálnak neki. A saját aktivitás szerepe a fejlődésben Piaget konstruktivista elméletében a gyermek nem passzív befogadó. Egy egyszerű példa jól megvilágítja ezt a szemléletet: Amikor egy kisgyerek érzékeli az olvasással kapcsolatos kudarcait. Egyrészt azért. amiből tanul. Ez utóbbi esetben – ha az e tekintetben hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjét formálni akarjuk – igen jelentős a családon kívüli környezet szerepe. Sokkal kedvezőbb terepet teremthetünk azonban a fejlődéshez. Saját viselkedése hatással van környezetére. rajzok. Ez az aktivitásfüggő működésmód nem csak a sejten belül. bizonyos specifikus funkciók ellátásért felelős modulokat . ha egy tudatosan működtetett diszlexia-megelőzési és szűrőprogram még időben az egyéni szükségleteket ismerő és a proakivitásra építő tanulási környezetbe helyezi a gyermeket (Mareschal és mtsai. nem pusztán reagál a külvilág ingereire. Hogyan érthetjük meg jobban a fejlődést? 1. tájékoztatás egy szűrési lehetőségről. vagyis saját aktivitásával. idővel kerülni kezdi az olvasástanulás helyzeteit. Persze egy nyitott és kíváncsi. Feltételezi. az általa megváltoztatott környezet pedig eltérő tapasztalatokkal szolgál. ha nincsenek könyvek és az olvasás kultúráját művelő emberek az otthonában. hogy a késlekedésnek mi az ára. a gyermek saját aktivitásával tovább növelheti a saját maga és mások közötti különbséget az olvasás területén. Ahogy pl.

idővel az aktivitás lokalizálódik. Nyilvánvaló. Hiszen éppen azt a rugalmasságot hirdeti. Mareschal és mtsai. Johnson (2000) interaktív specializációnak nevezi azt a folyamatot. Ezt a folyamatot nevezi Karmiloff-Smith modularizációnak (Karmiloff-Smith. rugalmasságát. könnyen köt vele barátságot. 1998. A felnőtt állapotot a fejlődés egy stabilabb állapotának tekinti. ami történt. amelynek mi. Így a családban vagy intézményes keretek között zajló fejlődése és fejlesztése szempontjából a magzati élettől kezdve minden időszaknak jelentősége van. de ha valaki megérti a szemléletmódját. Szemben a statikusnak mondható modularista felfogással. Jelenleg a neurokonstruktivista hozzáállás megfelelő elméleti alapot nyújt minden fejlődéssel foglalkozó gyakorló szakember számára. Hogyan érthetjük meg a tipikustól eltérő fejlődést? A neurokonstruktivizmus egységes elméleti keretben kezeli a felnőttkori működést. A fokozatos specializáció sokszor tetten érhető a képalkotó eljárások segítségével: míg a fejlődés korai fázisában egy adott funkció (pl. Mivel egy-egy terület specializációja nem elszigetelten történik. a folyamat része a különböző – kérgi és akár kéreg alatti – területek integrációja. 2002. hogy a korábbiaknál jobban megértse a genetika és a környezet bonyolult kapcsolatában fejlődő emberi idegrendszert és annak alkalmazkodóképességét. és kezdenek el bizonyos ingerek feldolgozására „szakosodni”. nem az egymástól független ép és érintett modulok következtében megmutatkozó ép és érintett képességeket kell keresnünk. 2007). 1998. hogy milyen eltérő szabályozók interaktív hálózatában alakult az adott fejlődési zavar. valamint az atipikus fejlődést. Az atipikus működésre vonatkozó kérdés pedig úgy fogalmazódik meg. fejlődéssel és gyermekekkel foglalkozó felnőttek. méghozzá úgy. Ez a fejlődésközpontú gondolkodásmód nyomatékosítja. Bár első megközelítésre a sok terminus talán nehezíti befogadását. 2009). és jellemzően a bal félteke elülső részén jelentkezik. 3. A neurokonstruktivizmus szerint azt kell megértenünk. nyelvtani feldolgozás) az agy kiterjedt kétoldali aktivitását mutatja. A modulok nem velünkszületettek. annak fejlődését. rendszerek „specialistáivá”. amelyben a kérgi régiók fokozatosan szűkítik válaszaikat. 1992. 2007. milyen atipikus fejlődési állapotokon keresztül ért el a felnőtt végállapotig. hogy a gyermek jövőbeni fejlődését erőteljesen befolyásolja az. hogy ezek megértéséhez vizsgálódni kell a fent leírt összes szinten. . a neurokonstruktivizmus szerint az elmeműködés csak fokozatosan válik területspecifikussá. hanem a fejlődés révén válnak a különböző agyi területek. magzati fejlődés) folyamatában követjük (Karmiloff-Smith. hogy milyen interaktív hatásmechanizmusok hálózatán keresztül alakult ki az aktuális fejlődés állapot. csodálói vagyunk. vagyis a specializáció a teljes rendszerben zajlik. vagy ami éppen történik vele. hogy a fejlődést legkorábbi pillanatától kezdve (genetikai szint.181 feltételezett.

4. 2006). folyadék kerül bele.3. amikor a külső réteg sejtjei az idegrendszer kialakulásának irányába kezdenek fejlődni (l. 6 hétig tartó embrionális szakasz (pl. napon a teljes beágyazódással zárul a csíraszakasz. állapot). az 5. Neurogenezis – az idegsejtek születése és szaporodása A fogamzás után 24 órával történik az első sejtosztódás. ábra  /6. 8 A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn (spina bifida). ábra). ábra  /A) hátulsó része nem záródik. 4. akinek közvetlen szakterülete messze áll a biológiától.182 AZ IDEGRENDSZER KOR AI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB FOLYAMATAI Az elméleti háttér után essen néhány szó arról. deréktáji csigolyán fordul elő. hogy a lényeget megragadva adjon betekintést mindenki számára. A belső sejttömegből ebben az időszakban kezdenek el testet ölteni az alapvető szervek. majd előre és hátra terjed. Cole és Cole. Ha pl. A 11.2. a sejtvándorlás és a sejtek differenciálódása. Természetesen ez a rész nagyon komoly egyszerűsítésekkel él azért. és kezdődik el a kb. amelyből kiindulva következnek a fejlődés egymással párhuzamosan zajló folyamatai: a sejtszaporodás. majd megjelenik a középső is. 7 . A veA kötet 5. nyitott gerinc.8 A terhesség előtt és elején a terhességi vitaminok jelentősen csökkentik a velőcső záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. 4. mivel eltérő környezeti feltételek között zajlik az osztódás a belső és külső sejtek számára. 4. amikor az agyvelő egyáltalán nem fejlődik ki. Az idegrendszer kialakulásának kezdetét (neuruláció) az jelenti. a létrejövő sejtek aztán különböző időpontokban osztódnak tovább. fejezetében (Kalmár) térünk ki arra. ábra). Ebben a hólyagcsíra állapotban már jelentősége van a környezettel való interakciónak. napon több ponton kezdődik az embrió hossztengelye mentén. mégis szeretne tisztában lenni az alapokkal. A teljes záródás után válik le az ektodermáról az idegcső (l. derékfájás). A velőcső záródása a 21. Ha a velőcső (l. Ugyanakkor a nyitott gerinc a sokáig fennmaradó éjszakai bepisilés oka is lehet. és hamarosan kialakul egy külső sejtréteg. Amikor a méhbe ér. amelyek közül itt csak az idegrendszer fejlődésével foglalkozunk. illetve egy belső sejttömeg. Az osztódással párhuzamosan a megtermékenyített petesejt vándorolni kezd a petevezetéken. folyamatokkal írható le az idegrendszer fejlődése.7 A belső sejttömeg először külső és belső rétegre válik. csak ritkán okoz panaszt (korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása. Ennek egyik fontos l épése a velőcső kialakulása (l. ha az elülső. hogy a magzati agyfejlődést milyen ártalmak fenyegethetik. akkor a velőcsőzáródás legsúlyosabb rendellenessége alakul ki. milyen fontos fejlődési mozzanatokkal.3.2.

hogy születésünk után is keletkezhetnek új idegsejtek. az emberi agykéregnek az idegsejtjei az embrionális élet 40. 4.com/showdocument. 4. . majd – még a hátulsó vég záródása előtt – az elülső végén három egymás utáni kitüremkedés üregekre tagolja (l. 2. Ezt a háromhólyagos állapotot hamarosan az öthólyagos váltja fel.3.9 9 Ma már azt is tudjuk – és ezzel az idegtudományoknak egy régi tabuja dőlt meg –.3. 4. ábra  / B). 4. napja környékén kezdenek megszületni. és csaknem teljes sejtállománya a terhesség első felében kialakul.2. Scheibel. később kampószerűen elhajlik. 4. 4.aspx?target=publication&type=articleimage &id=jn-20-4-002-fig001. ábra  / D) (Szente és Toldi. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék az agykéreggel együtt (l. bár ennek jelentőségéről a felnőtt agy működésében még nem sokat tudunk. 1997). 3. 1999. Az üregek oldalsó falai a neuronok és gliaelemek keletkezése és differenciálódása révén megvastagodnak. A legkésőbb differenciálódó telencephalon kétoldali szimmetrikus üregéből fejlődik ki a két agykamra.183 1. 6. ábra A velőcső összezáródása Forrás: http://www. ábra  /C). 1. 5. melyek együtt az agy állományát alakítják ki (l.indianjournals.3. Az idegi fejlődés legtökéletesebb produktumának.jpg alapján lőcső kezdetben egyenes.

a differenciálódás folyamata következik. 2002).jpg. ábra Az idegrendszer kialakulásának mozzanatai Források: http://www. 4. amelyből a két agykamra. valamint Szente és Toldi (1999) 114–115. majd a kamrafali sejtek osztódása révén az agyféltekék fejlődnek az agykéreggel együtt (d).184 Az idegsejtek vándorlása A neuronok megszületése után a sejteknek a születés helyétől végső helyükre kell kerülniük.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20. A kéreg a migráció imént leírt sajátosságainak köszönhetően lesz réteges szerveződésű leendő nagyagy leendő gerincvelő A) B) C) D) A fejlődés mozzanatai a velőcső záródásától a háromhólyagos állapoton keresztül az öthólyagos állapotig (a. ún. ez a sejtmigráció (vándorlás) folyamata. Ennek egyik aspektusa a neuron sejttestéből gazdagon elágazó. mert hatással lesz arra.colorado.3. b. . Egyes fejlődési zavarok hátterében a sejtmigráció problémája állhat. Fejlődésük a különböző területeken és rétegekben különböző időben zajlik. nagyszámú dendritek. alapján A sejtek fejlődése és az idegsejtek közötti kapcsolatok születése Miután egy sejt a megfelelő helyre kerül. Felnőttkorra a neuronok dendritjeinek hossza a frontális kéregben a születéskorihoz viszonyítva harmincszorosára nőhet. c). Mintázata azért fontos. A kérgi fejlődés során méretben és komplexitásban növekednek. hogy a neuron milyen mennyiségű és minőségű jeleket kap. dendritfák kialakulása: a neuron rajtuk keresztül veszi fel az információt. aminek következtében a neuronok helye nem megfelelően alakul (Nowakowski és Hayes. A telencephalon.

majd egyéves kor után fokozatosan csökken. illetve a dendritfa megfelelő részét. kontrollfolyamatok stb. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja a használat. és átadhassa a másik sejt számára a jelet. hogyan zajlik időben a szinaptikus kapcsolatok felszámolása. és a metszés folyamata még a serdülőkor kései éveiben is zajlik.4. Az esetek többségében az axonnak hosszú utat kell megtennie a célterületig. ami az egykori maximum sűrűségének kb. csúcsa az első év közepe táján jelentkezik. 2002). vagyis gyermekkorban jóval több a kapcsolat. mielinalkotókká) alakulnak (Nowakowsky és Hayes. A nyelvért. amíg növekszik a kapcsolatok száma. A szinaptikus kapcsolatok megszűnése szintén regresszív folyamat. A prefrontális kéregben. A folyamat az első években a legintenzívebb.185 A differenciáció másik aspektusa a hosszú. Huttenlocher becslése szerint a vizuális kéregben a szinaptikus sűrűség 2-4 hónapos korban hirtelen megkétszereződik. csak valamivel később.) egészen más a helyzet: a csúcs egyéves kor körül jelentkezik. a folyamat természetes részeként a sejtek egy része elhal. a gliasejtek is különböző funkciót betöltő sejtekké (pl. 1990/2002). még 4. keretes szöveg ábráit). hosszan elhúzódó. Az alábbi összegzésben található diagram nem csak azt az időszakot mutatja. Érdekes. de tart még serdülőkorban is. A kognitív idegtudósok keresik a mielenizáció folyamata és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket (Sampaio és Truwit. topográfiailag és idői lefutását tekintve viszonylag jól leírt folyamat: a 12-14. amelyet a magasabb rendű kognitív folyamatok helyeként szoktunk emlegetni (tervezés. és tart még életünk negyedik évtizedében is. A mielinizáció során az axont több rétegben sejthártya (mielinhüvely) veszi körül. 60%-a. óvodáskor végére pedig eléri a felnőtt szintet. Átmeneti kapcsolatot létesít olyan sejtekkel. amíg a kapcsolatok sűrűsége el nem éri a felnőttéhez hasonló szintet (Huttenlocher. 2001). a metszés. A nem működtetett . hiszen ez a szigetelés az idegek gyorsabb ingerületvezetését teszi lehetővé. vagyis a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatok alakulása a korai hetekben kezdődik a kéregben. hogy a fejlődő idegrendszer számos részén az axon nem közvetlenül a végső célba ér. Miközben a neuronok differenciálódnak. elágazással rendelekző axonok kialakulása. hanem leolvasható róla az is. beszédértésért felelős területeken hasonló folyamatok zajlanak. gesztációs hét környékén kezdődik. amelyekkel a felnőtt működés során már nem. A szinaptogenezis. Visszafejlődés és fejlődés viszonya Miközben az idegsejtek születése és a sejtvándorlás zajlik. A humán idegrendszerben ez komplex. Jellemző a kapcsolatok túltermelődése. A mielenizáltság egyben a funkcionális érettségét is mutatja. hogy kialakíthassa a célsejttel a szinaptikus kapcsolatot. mint amennyivel felnőtt korra rendelkezünk (l. területekkel. Ez a dinamikus folyamat területenként eltérő időben és ütemben zajlik. ahol ki kell választania megfelelő célsejtet.

rövidlátás újszülöttkorban. Azt mondhatjuk. hogy a leírt folyamatok milyen emberi agyat és viselkedést hoznak létre. s hogy a csecsemő. s ezt az evolúció ajándékának tekinthetjük. hogy az agyfejlődés jelentős mozzanatai a terhesség korai időszakától kezdődnek.A. egymás után és egymással párhuzamosan zajló legfontosabb mozzanatait foglalja össze a 4. ábra Az agy fejlődése Thompson R. & Nelson C. magasabbrendű funkciókért Fali és halántéki asszociációs felelős terület) Tapasztalatfüggő kéreg (benne a nyelvért felelős szinapszisok alakulása területek) és a dendrifták alakulása Szenzorimotoros kéreg (benne látásért is felelős területek) Neuruláció Sejtosztódás és sejtvándorlás Szinaptogenezis és metszés Melinizáció -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hónapok Hónapok Évek Az ábra rávilágít arra. 4. Ismerkedve könyvünk többi fejezetével. Developmental science and the media: Early brain development American Psychologist. (2001).186 kapcsolatok idővel leépülnek.4. Érzékelteti az ábra ugyanakkor azt is. hogy a különböző funkciók. ami rugalmas viselkedést tesz lehetővé. hiszen még hosszú évekig tart a fejlődés folyamata. A neurokonstruktivista válasz: az emberi agy plasztikus.4. érdemes lesz majd megfigyelni. hogy 3-5 éves kor után is roppant sok a teendő.. vagyis éppen a fejlődési folyamat része ez a regresszív folyamat (De Haan és Johnson. Az agyfejlődés különböző időben.és kisgyermekkornak óriási a jelentősége fejlődésünkben.A. 2003). serdülőkori meggondolatlanságok). a nyelv gyors fejlődése az élet első 4-5 évében. Márpedig ez sok-sok feladatot ró a gyermekek ellátásáról gondoskodó felnőttekre. hogy ebben az esetben a kevesebb több. életkori szakaszok viselkedéses jellemzői jól összekapcsolhatók a neurális fejlődés folyamataival (pl. . ábra. alapján Az agyfejlődés legfőbb szakaszainak áttekintése után most áttérünk arra a kérdésre. 56:5–15. Az emberi agy fejlődése Prefrontális kéreg (hosszasan fejlődő.

A szenzitív periódusok létezése kizárólag olyan funkciók esetén merül fel. Thomas és Knowland. hogy világosban. az emberek pedig kommunikálnak velünk. nem kell hozzá külön fejlesztés vagy „babaiskola”. Ennek funkciója. Neurális alapját a korai időszakban burjánzó szinapszisok szelekciója adja. azaz a legteljesebb legyen. Feltehetően úgy evolválódtunk. amelyek természetes módon elérhetőek egy faj egyedei számára. Ma Greenough felosztásán belül értelmezzük a fejlődés szenzitív periódusait. Így nincs nagy kockázata annak. hogy genetikai programunk csak „vázlatosan” teremti meg bizonyos rendszerek neurális alapját. A fejlődés tehát elvár bizonyos ingereket. tehát elérhető a faj valamennyi egyede számára. milyen . A kutatások szerint egyébként a nagyobb területeken belül (pl. heterogén vizuális mezőben élünk. A környezet hangjai hallhatók. 2005. vagyis az agynak a fejlődés egy meghatározott időszakában bizonyos feltételek teljesülésére és tapasztalatra van szüksége ahhoz. 2009). úgy alakultunk ki az evolúció során.187 TAPASZTALAT ÉS RUGALMASSÁG Amit muszáj és amit lehet: tapasztalatelváró és tapasztalatfüggő plaszticitás Régi és gyakorlati következményekkel is járó elméleti kérdés az emberi agy plaszticitása. de csak olyanokat. hallás. a károsodás akár visszafordíthatatlan is lehet. Évtizedekkel ezelőtt merült fel – elsőként állatkutatásokban –. amely mindenütt előfordul. akikhez kötődhetünk. másrészt a faj fejlődését. hogy az ingerek hatására az agyszerkezet fejlődése maximalizálható. Ha ez elmarad. ahol emberi arcok vesznek körül bennünket. Ezeket olyan „ablakokhoz” hasonlították. látás. hogy az agy olyan környezeti információt használjon fel. amelyek csak rövid ideig vannak nyitva. fajspecifikus körülményekhez képes rugalmasan alkalmazkodni. Az emberi viselkedés akkor lehet igazán adaptív (alkalmazkodó). nyelv) feltehetően többféle szenzitív periódust kell feltételeznünk (Johnson. hiszen a válasz komolyan befolyásolja a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével. amelyekhez a szükséges ingerek biztosítása átlagos esetben nem igényel erőfeszítést. hogy a fejlődésben léteznek kritikus periódusok. és atipikus fejlődés következik be. ha a fejlődésmenet a genetikai programban nincs pontosan előre megírva. Az emberi környezetnek ilyen általános jellegzetességei közé tartozik. oktatásával foglalkozó szakemberek munkáját. Ne feledjük. ha az agy nem csak egy rövid időablakban és nem csak a minden ember számára hasonló. az „ablak becsukódik”. Ezek közül néhány fontos személyeket jelent. Greenough és munkatársai (1987) szerint a szenzitív periódusok működésének a tapasztalatelváró plaszticitás az alapja. Ez egyrészt szolgálja az adott egyed. a pontos mintázat kialakítása a környezettel való interakción múlik. A hosszas kutatás során a fogalom sokat finomodott. Ezt nevezi Greenough tapasztalatfüggő plaszticitásnak. Szükség van egy ennél tartósabb és az egyedi tapasztalatokhoz való igazodást megengedő rugalmasságra.

kép). A látás ellenben ennél hosszabb ideig van veszélyben. .com/watch?v=By_49sUunQ0&feature=related. amelyek elméletileg könnyűszerrel elérhetők. kötetben). a jelen kötetben).youtube. Danis és Kalmár. ami a nyelvi fejlődésben működő szenzitív periódus létezésére utal. társas.188 bonyolult. Intonációja ugyanakkor mindvégig furcsa maradt. akkor a vizsgálatok nem mutatnak károsodást. keretes szöveg) állatkísérlete szintén jól rávilágított arra. Ennek extrém példája Genie10 története. Ha a baba hályoggal születik. normál látásfejlődés esetén a gyerekek hatéves korukra érik el a felnőtt látásélességet (betűk vizsgálatával). Másfél éves korától tizenhárom éves koráig apja gyakorlatilag elzárta a külvilágtól. ugyanakkor humán vizsgálatok is bizonyítják a használatfüggő változásokat az agyban. a II. amikor a csecsemő mégis elesik ezektől. Vagyis a vizuálisan vezérelt normál látás szenzitív periódusa 10 napostól 6 éves korig tart. Greenough és munkatársai (1987) komplex környezettel kapcsolatos (l. Lukács és Kas. Szabadulása után. akit a gyermekkori elhanyagolás és bántalmazás egyik legszélsőségesebb eseteként ismerhetett meg a világ. A legkisebbek látását nézéspreferencia technikával vizsgálták (4  /10. hogy beszéljenek hozzá. Genie szókincse és kommunikációja meglepő mértékű fejlődést mutatott. A tapasztalat hatása az agyra Ingermegvonás és szenzitív periódusok Bár a tapasztalatelváró fejlődés olyan ingerekre támaszkodik. Lewis és Maurer (2005) a látás területén működő szenzitív periódusokat kutatta olyan gyerekek vizsgálatával. műtéti úton eltávolított hályog okozta. 4. nyelvtani fejlődése pedig nagyfokú és behozhatatlan elmaradást mutatott. Megfelelő ingerlés mellett. A 10 http://www.2. hogy a környezet a felnőttkori agyra és viselkedésre is hatással van. többszintű modell fogalmazódott meg az embert körülvevő fizikai. és ezekhez egy egész életen át kell alkalmazkodnunk. Ennél sokkal gyakrabban áll elő ingerdeprivációs (ingermegvonásos) helyzet érzékszervi károsodások következtében. a családtagok számára megtiltotta. a fejlesztése során. Az egyedi tapasztalatok variációja végtelen. akik számára az ingermegvonást veleszületett vagy a fejlődés különböző időpontjaiban kialakuló. sajnálatos módon előfordulhatnak olyan helyzetek. és akit az elméleti fejlődéslélektan a nyelvi depriváció kapcsán szokott felidézni (l. de még tíznapos kora előtt sikerül azt eltávolítani. Neurális szinten ez új szinapszisok kialakítása és a szinaptikus kapcsolatok mintázatának újraszerveződése révén valósulhat meg. kulturális környezetére vonatkozóan (l.

Egy órával azután. milyen új feladatok hárulnak a fejlesztő pedagógusokra. hogy a baba homogén felületekkel szemben a kontrasztosat preferálja.189 4/10.science. kép Nézéspreferencia technika Forrás: http://biomed. A vizsgálatok arra is figyelmeztetnek.html A nézéspreferencia technika lényege. normál látásélesség kialakulását követően (6. látása máris a normál 6 hetes újszülöttek szintjére javul. mint 11 A 80-as évektől kezdve végezhető cohlearis implant műtétek óta szintén fontos vizsgálati terület.11 Hallási bemenet híján a jelnyelv bármilyen más nyelvvel egyenlő értékű nyelvi inputot jelent.ac. Ugyanakkor – bár a 12 éves korban végzett műtét után a javulásnak erős korlátai vannak – az életminőség még jelentősen befolyásolható.uk/vision/-Resolution-Visual-acuity-. hogy hallási depriváció után hogyan képes az agy a rendelkezésre álló hallási bemenethez mint tapasztalathoz alkalmazkodni. A siketség szintén sajátságos fejlődési helyzetet teremt. hogy a műtétnek köszönhetően mintázott vizuális ingert kap a baba kezelt szeme. vagy későn veszik észre a hallási problémát. látásélesség. Ha nem. akkor a gyermek valójában jó ideig nyelvi deprivációt is átél. Amennyiben a baba látja a csíkozott felületet. azt fogja nézni. Több vizsgálat igazolja azonban. javulás következhet be a látásban (Ostrovsky és mtsai. hogy a jelnyelvet is – csakúgy. 2006). globális mozgásészlelés) eltérően. ami a vizuális tapasztalatnak köszönhető.ulster. különböző ideig működhetnek. életév) ugyanis depriváció alatt egészen 10 éves korig még sérülhet a látás. hogy a többféle szenzitív periódus a látás különböző területein (pl. .

Eddig azonban viszonylag kevés olyan kutatás folyt. Kiderült. és azokat.12 ha kismajmok a fizikai ellátás terén nem szenvednek ugyan hiányt. és jobban is értette a mondatokat. korrekt nyelvfejlődéshez – beleértve a produkciót és a megértést – a hosszú távú pozitív kimenetel érdekében minél korábban kell elkezdeni a jelnyelv tanulását. A projekt fontos eredményeket regisztrált az agy fejlődésére vonatkozóan is. a kognitív fejlődés. valamint a kötődés területén jelentkezhetnek problémák. amely ös�szehasonlította az intézetekben nevelkedő és adoptált gyerekek fejlődését. mint más nyelvek. hogy a jelnyelv – mint minden tekintetben – a szenzitív periódus szempontjából is úgy „viselkedik”. részletesen Tóth tanulmányát a jelen kötetben. . A Charles A. A nevelőszülők képzésben vettek részt. a szenzoros. 4. a jelentés szempontjából nem megfelelőek voltak (Morford és Mayberry. akik csecsemőkoruk óta tanulták. a kötődés alakulását. hatékony. akik 12 éves koruk után ismerkedtek meg vele. 4. a társas és érzelmi fejlődés. akik 4-6 éves korukban kezdték. Ezek az eredmények is azt erősítik. illetve megértésének képessége között: a korai nyelvhasználók rendre felülmúlják a későbben kezdőket.13 Személyre szóló gondoskodás nélkül – és egyéb kedvezőtlen feltételek fennállása esetén – számos területen. illetve intézetben élő gyerekek két csoportját. és bátorítot- 1 2 13 A korai kötődésről l. A személyre szóló gondoskodás szerepe az agyfejlődésben A deprivációs kísérletekhez sorolható Harlow 50-es években végzett híres vizsgálata. Viselkedéses problémák is gyakrabban merülnek fel (elsősorban hiperaktivitás és figyelemzavar).7.190 bármely más nyelvet – minél korábban kell elkezdeni. 2000). keretes szöveget). hogy összefüggés van a nyelvhasználat kezdete és a bonyolult morfológiai struktúrák produkciójának. Newport (1990) legalább 30 éve jelnyelvet használók három csoportját hasonlította össze: azokat. Intézményes gyermeknevelésről bővebben l. de anyjuk nélkül kell felnőniük. így a fizikai gyarapodás. Három csoportot alakítottak ki: a csak családban nevelkedő gyerekek csoportját. milyen mértékben károsítja az érzelmi fejlődést. amely az agy fejlődését közvetlenül vizsgálta. Nelson által vezetett kutatás (Bucharest Early Intervention Project) 2000-ben kezdődött Romániában. A cél az intézményes nevelés hatásának vizsgálata volt. Akik 9-13 éves korukban kezdtek jelnyelvet tanulni. Minél korábban kezdte valaki tanulni a jelnyelvet. azokat. hogy miként gondolkodunk. Egyik részük nevelőszülőhöz került. Számos humán vizsgálat született már. A nyelvi ingerhez való hozzájutást és a nyelvi fejlődést az érzékszervi probléma észlelésén túl erőteljesen befolyásolhatja. azoknak a helyettesítései felületesek. milyen gyakorlatot követünk a siket gyerekek korai ellátásban és oktatásában (l. a beszéd és a nyelv. másik részük továbbra is intézetben élt.5. amelyben kimutatta. A gyors. annál kevesebb kihagyást és helyettesítést produkált. Neményi és Herczog tanulmányát a jelen kötetben.

Az alapmérések során került sor az agy fejlődésének vizsgálatára is. Nagyon fontos viszont. Bizonyos időszakban. az agyban kimutatható hatás eltűnik éppúgy. A növekedés akkor is kimutatható. Pantev és munkatársai (1998) kimutatták. hogy gyakorlott zenészeknek a hallókéregben kb. valamint a gondozói környezet felmérésével. Ugyanakkor agyi válaszaik kisebbek és lassabbak is voltak. kevesebb érzelmi probléma) jobb eredményt értek el az intézetben maradottakhoz képest. illetve a méret – ebben az esetben is – a gyakorlással eltöltött évek számától függően növekszik. a gyermekek agyi és minden más területen megfigyelhető fejlődéséhez még mindig jóval nehezebb a családban való neveléshez fogható feltételeket biztosítani (l. Ha valaki nem gyakorol. rendszeresen látogatta őket szociális munkás. 1995). 25%-kal nagyobb bizonyos hangok feldolgozását végző terület.és EKP-vizsgálatok alapján az intézetben élő gyerekek agyfejlődésében is késés mutatkozott. keretes szöveget). Míg például a családban nevelkedő gyerekek mutatták az arcokra adott jobboldali specializáció jeleit. a kognitív. Idősebbek is elkezdhetik – tapasztalatfüggő plaszticitás felnőtt korban Elbertéktől származik az egyik első humán kísérletes bizonyíték a használatfüggő plaszticitásra: magasan képzett hegedűsöknél a bal kéz ujjainak megfeleltethető agyi terület megnagyobbodását találták. az intézetben élő gyerekek nem. a kötődés. társas és érzelmi fejlődés.) A vizsgálatok kezdetén az átlagéletkor 22 hónap volt. Mindez azt jelenti. 42 és 54 hónapos korban is további vizsgálatokat folytattak a fizikai gyarapodás.5. hogy – bár a feltételek az intézetekben nagyon sokat javultak –. ha valaki felnőttkorban kezd a hangszeren tanulni. A felsorolt területek mindegyikében az intézetben élő gyerekek hátrányban voltak a mindig családban élőkkel szemben. kognitív fejlődés. hogy az eltérő fejlődés hátterében csökkent kortikális működés áll. Az első vizsgálatok után 30. Összességében tehát az elektrofiziológiai mutatók alapján arra következtethetünk. a kéreg fejlődésének idejében az agy . kötődés. hogy több területen különösen sokat javult a teljesítmény.191 ták a gyermekkel való kapcsolat építését. ám a hatás nem tart örökké (emlékezzünk csak a komplex környezet hatására a patkánykísérletekben). Lényeges adat. szükség esetén elérhető volt támogató csoport is. amelyben a plasztikus agy a tapasztalatok révén alakítja ki szerkezeti és funkcionális szerveződését. hogy a viselkedéses vizsgálatokban a nevelőszülőhöz kerülő gyerekek – még ha nem érték is utol a mindig családban élő gyerekeket – idővel csaknem minden mutatóban (pl. A fejlődést ezek alapján dinamikus visszajelző rendszernek tételezhetjük fel. Az EEG. A terület nagysága összefüggést mutatott a hegedűtanulás idejével (Elbert és mtsai. még a 4. 2009-re 68-ból mindössze 14 gyermek maradt intézetben. mint az edzéssel felhagyó sportoló testéről a nagy izomkötegek. a viselkedésproblémák. több pozitív érzelem és figyelem. (Egyébként az intézetben élő gyerekek a kutatás közben is elkerülhettek családba. nyelvi fejlődés. nyelvi. ha a gyerekek 24 hónapos vagy még fiatalabb korukban kerületek nevelőszülőkhöz (Nelson és mtsai. 2007). Ez egyébként egybevág más kutatások eredményével (Nelson. 2009). Fizetséget kaptak tevékenységükért.

EKP-válaszaik is (l. Ugyanakkor azoknál. hogy kinek mi az anyanyelve. a nyelvtanért felelős neurális rendszer jóval érzékenyebb a nyelvi tapasztalatban mutatkozó késésre (Weber-Fox és Neville. Ám ennek ellentmond – és az agy nagyfokú plaszticitását mutatja –. A vak személyek korai eltérő szenzoros tapasztalata tehát módosítja a hallási téri feldolgozást. amely nem függ attól. hogy. hogy a jövőbeni fejlesztés és oktatás szempontjából milyen fontos megértenünk az eltérő tapasztalat okozta eltérő agyi működést. hogy a beérkező inputtól függően változtasson felépítésén (Elbert és mtsai. Kínaiul és angolul beszélő személyeknél a lexikai/szemantikai feldolgozást nem befolyásolta. A vak személyek jobb teljesítményt nyújtottak. a hallási depriváció következményeként értelmezett agyi válasz nem jelentkezik. de alapvetően csak a perifériáról érkező hangok felderítésében. Úgy tűnik. eltérő neurális szerveződés Az agy plaszticitását jól érzékeltetik azok az eredmények is. akiknek az anyanyelve az amerikai jelnyelv (ASL) volt. Tény. 4. Születésüktől siket személyek esetén a vizuális ingerek feldolgozásában jobb teljesítményt nyújtanak. amelyek szemből (hangfal 0˚) vagy a perifériáról (90˚-os szögben) érkeztek. A nyelvtan feldolgozását négyéves késés is befolyásolta. illetve a különböző agyi rendszerek eltérő érzékenységet mutatnak a tapasztalatra. de csak a perifériális ingerekre vonatkozóan. Ahogyan azonban az eltérő szenzoros tapasztalat befolyásolja az agy fejlődését és működését.6. Neville és Bavelier (2002) születésüktől vak és látó személyekkel végzett vizsgálatot idéz. 4. hogy a legtöbb embernél a nyelvi működés esetén – függetlenül attól. mivel azt sugallja.192 különösen érzékeny és plasztikus. Eltérő szenzoros és nyelvi tapasztalat. a nyelvnek előre meghatározott helye van az agyban. Az eltérő nyelvi információkat (jelentés. és ahogy a szenzoros tapasztalat esetén. 1996). hogy mi az anyanyelve – baloldali dominancia figyelhető meg. s ez az EKP-válaszokban is tükröződik. és az angolt csak második nyelvként tanulták. ha valaki akár 16 évvel később kezdte el az angolt második nyelvként tanulni. amelyek szerint az eltérő szenzoros tapasztalat eltérő agyműködést fog eredményezni. nyelvtan) eltérő agyi rendszerek dolgozzák fel. Olyan siket személyeknél. keretes szöveg) ezekben az esetekben mutattak élesebb hallási téri figyelmi fókuszt. hogy vannak betegek. a jelentés szempontjából hibás angol mondatok feldolgozása során jelentkező EKP-válaszok nem tértek el a halló személyekétől. Halló személyeknél a centrálisan és perifériálisan prezentált vizuális ingerek a szenzoros és figyelmi feldolgozást végző rendszerben eltérő pályákon váltanak ki aktivitást. Ám a nyelvtanilag hibás angol mondatok feldolgozása során nem . Nevillék szerint ezek az eredmények jól alátámasztják. az eltérő nyelvi tapasztalat szintén befolyást gyakorol a működésére és specializációjára. keretes szöveg). figyelembe véve a fejlődés idői dimenzióit is. 2001). akik négyéves koruk után veszítették el hallásukat. nyelvi input kapcsán is jelentősége van az életkornak. de egész életen át megtartja azt a képességét. A feladat hangok észlelése volt. A nyelvi rendszer szintjén hasonló tendenciák jelentkeznek. akik csak jobb féltekével is képesek egy bizonyos színvonalon beszélni (l.3. Ez a nyelvi neurális fejlődés erős biológiai elkötelezettségére is utalhat.

akik csak tizenéves korukban tanulják a jelnyelvet. erős aktivitás jelentkezik baloldalon. Egy anyanyelvi jelelő esetén. Viszont 20 hónapos korban már megmutatkozik a baloldali halántéki és fali területek specializációja. a nyelvtan feldolgozása kapcsán nem jelentkezik a jobboldali agyi válasz. kiderül. Ezt a baloldali aktivitást összességében úgy értelmezhetjük. 14 L. a lexikai/szemantikai feldolgozás) a tapasztalat:  egész életen át változhatnak. ha figyelembe vesszük a babák szókincsét. hogy ez akkor is igaz. különösen az alsó frontális régióban. a jelnyelvet anyanyelvként beszélőknél ugyanez kétoldali aktivitást mutat. Nevillék csoportja megmutatta. hogyan lép interakcióba a genetika és 14 a tapasztalatfüggő rendszerek (pl. Olyan halló személyeknél viszont. Ha azonban ezek a siket személyek jelnyelvi mondatokat látnak. Ez újabb érv amellett. már megfigyelhető az angolt anyanyelvként beszélőknél mutatkozó baloldali aktivitás. hogy a vizuális jelnyelvre specializálódó agy nyelvi rendszerének a fejlődés során részévé váltak a téri és mozgásinformáció feldolgozást végző jobboldali területek is. a nyelvi feldolgozás neurális rendszere – bár ez nem jelenti azt. Míg az angolt első nyelvként tanuló személyeknél a nyelvtani feldolgozás baloldali specializációt. ami egybevág az olyan nyelvi deprivációt megélő gyerekek eredményeivel. hamarabb mutatható ki a specializáció (Neville és Bavelier. hogy erős biológiai kényszer működik a nyelvtan feldolgozásáért felelős neurális rendszer kialakulásában. hogy bizonyos szempontból annak is van szerepe. hogy a nyelvtanért felelős rendszer érzékenyebb a tapasztalat idejére (Neville és mtsai. míg más rendszerek (pl. amikor valaki hallóként beszéli a jelnyelvet anyanyelvi szinten. akinek az angol második nyelve. akiknek nagyobb a szókincse. Ha azonban ez nem történik meg időben. ha fMRI-vel összehasonlítják angol és jelnyelvi mondatok feldolgozását. hogy milyen nyelvet tanulunk. még Lakatos tanulmányát a jelen kötetben. Amikor halló személy angolul olvas. 2002). nyelvtan) módosíthatósága időben jóval korlátozottabb. Ezek az eredmények szépen illusztrálják. Neville kutatócsoportjának EKP-vizsgálatai arra is egyértelműen rávilágítanak. hogy azoknál a fiatalabb csecsemőknél.193 mutatták a baloldali félteke elülső részén a specializációra utaló agyi választ. 1992). Ezt az értelmezést támasztja alá. Ez azzal magyarázható. Ugyanakkor. nem figyelhető meg hasonló aktivitás. . Adalékul szolgál. A feldolgozásra ugyanakkor hatással van az is. hogy egyáltalán nincs viselkedéses szinten fejlődés – nem tud megfelelően fejlődni. Szavak megértésének hatása 13 hónapos korban még mindkét oldalon hasonlóan jelentkezik. mint Genie. méghozzá a nyelv modalitásától függetlenül. hogy nem önmagában az életkor határozza meg az agy szerveződésének fejlődését. hogy milyen jellegű a nyelv.

Teljesítménye 15 évesen a különböző nyelvi mutatók alapján kb. Alex eredményei alapján megállapíthatjuk: agyának plaszticitása révén még 9 éves korában is képes volt arra. Kizárólag jobb féltekéjével. kommunikálni kezdjen. Amikor például egy gyereket jobbkezességre akartak (át)szoktatni. Ha a radikális beavatkozás nem muszájból történik (pl.6. amikor az epileptogén zóna több lebenyre. nem vettek tudomást arról. aminek nem várt és káros következményei lehetnek. A kényszerítő erejű körülmények között azonban olyan megoldás született. semmint a hosszú ideig tartó némasággal. Vargha-Khadem és mtsai (1997) által leírt esete a nyelvelsajátítás irodalmának. Ezek alapján kiderült. . annak újraszervezésével nem csak érthetően és folyékonyan beszélt. (14 év 11 hónapos korban IQ = 52. hanem nyelvtanilag helyes mondatokban is. bénulás. de egy féltekére korlátozódik. mintha addig mi sem történt volna. és amelynek következtében súlyos epilepsziás rohamai voltak. amikor az egész érintett féltekét eltávolítják (hemiszferektomia). hanem csak a babonák és hiedelmek miatt. olyan műtéti eljárást alkalmaznak. mind a kognitív fejlődésben komoly elmaradást mutatott. az agynak már története van. hogy képességeinek voltak korlátai. illetve elsősorban nem létező szavak hangzóinak és szótagjainak kezelésében. és olyan felesleges „mutatványra” kényszerítik vele az agyat. amit a gyermekkel és az aggyal szemben követnek el. Nyolcéves korában gyakorlatilag nem beszélt. hogy a „tiszta lap” elmefelfogás téves.) Kognitív és nyelvfejlődése összességében mégis óriási fejlődést mutatott. és a gyógyszeres terápia nem vezet eredményre. amikor Alex 8 és fél éves volt. 8-10 éveseknek felelt meg. szavak és utasítások megértésében 3-4 éves szinten volt. amely bal agyféltekéjét érintette. A nyelvet illetően nehézségek mutatkoztak komplex verbális anyag megértésében. amely végső soron javította életminőségét. Ennek nem tudása ma már senkit sem ment fel. Mind a motoros. és Alex óriási fejlődést mutatott. A szakemberek ezt inkább alacsony intelligenciájával és korlátozott memóriakapacitásával magyarázták. hogy az agyi plaszticitás végtelen lenne. hogy valaki ne használja a bal kezét. Ilyen műtétre került sor. Alex olyan szindrómában (tünetegyüttesben) szenvedett. ami az agyi plaszticitás bámulatos példáját nyújtja. hogy a kezesség kialakulásának folyamatai már elkezdődtek. Beszélni fél aggyal – Alex története Alex híres. Persze sokféle módszerrel el lehet érni. végtag elvesztése). Mindamellett az addig tartó agyfejlődés folyamatait ez nem radírozza ki.194 4. ami 6 év 11 hónaposnak felel meg. hogy nem áll módunkban a fejlődés bármely pontján az agy újraszervezése. 9–15 éves koráig rendszeres vizsgálatokkal követték fejlődését. Alex esete bizonyítja az agy hihetetlen alkalmazkodóképességét. Ahogy Alex esetében sem mindenre hozott megoldást a műtét. Bizonyos esetek kapcsán arra is rá kell világítanunk. mint önkényes erőszak. Bizonyos szindrómák esetén. Az epilepszia elleni gyógyszereket 9 éves kora után teljesen el lehetett hagyni. verbális intelligenciája 7 év 4 hónap. hogy beszélni. Mivel tudjuk. de ez alapján sem állíthatjuk. az átszoktatást akár a gyermekbántalmazás egy sajátos eseteként is felfoghatjuk. akkor nem történik más.

rendszeres szűrések és a beavatkozások következetes végrehajtása a legkorábbi időszaktól kezdve csak abban az esetben lehet hatékony. a gyermek egyéni fejlődési igényeit és szükségleteit szem előtt tartó gondozást. A jövőben sokak munkájára lesz szükség. amely képes óvni az agy fejlődését a negatív hatásoktól. hogy – egyre jobban megértve az agyi plaszticitást – mindinkább olyanná tegyük a hazai gyermekellátást. felvilágosítás a kedvezményekről. nevelést és oktatást felvállaló rendszer sok-sok gyermek fejlődését szolgálja. MIT DIKTÁL AZ AGYI PLASZTICITÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL GONDOSKODÓ RENDSZER SZÁMÁR A? Egyedül nem megy – interdiszciplináris feladatmegoldás A gyermekek fejlődéséről való gondoskodás interdiszciplináris feladat. hogy az alkalmazott területek szakértői a legkorszerűbb tudásra támaszkodhassanak. korai fejlődés számára az ideális körülmények megteremtése. koraszülöttek fejlődésének követése és ellátása a kórházi ellátás után is). fejlesztést. Minél korábban fel kell ismerni és azonosítani kell a tipikustól eltérő fejlődést. az egészségügy és a szociális területek – összehangolt munkájával valósítható meg. Ennek a roppant sokrétű feladatnak itt csak a leglényegesebb elemeit emeljük ki egy-egy példa erejéig. ha gyermeke nem kezd el beszélni. kizárólag a különböző társtudományok legkorszerűbb tudásával és a különböző szakmacsoportok – közöttük az oktatás. A tudás és átadása Ezen túlmenően komolyan befolyásolja az ellátórendszer működését a tudás és annak átadása. Törekednünk kell arra. észlelésére (pl. Megelőzés. de az agyi plaszticitásnak köszönhetően ebben az időszakban és iskoláskorban is sokat tehetünk a gyermekek fejlődésért. illetve a családokat közvetlenül elérő ismeretterjesztés is kulcsfon- . beavatkozás Az agyi plaszticitást alátámasztó ismeretek birtokában minden eddiginél komolyabb figyelmet kell fordítanunk a fejlődést hátráltató körülmények kialakulásának megelőzésére. és élni tud azzal a lehetőséggel. és ha szükséges. az észlelt problémának meg felelő ellátás t kell nyújtani (pl. A megelőző programok. szűrés. Egy sokoldalú. kit keressen fel az anya. ha mindenki számára elérhetővé tudjuk tenni (pl. amit a rugalmas agy jelent. a juttatásokról).195 Nagyon fontos tehát az érzékeny. megfelelő lakáskörülmények az egészséges fizikai fejlődéshez). Éppen ezért a kutatások mellett a szakemberképzés. hiszen ennek révén teremtjük meg a megújuló szakmai gyakorlat lehetőségét.

gondozónő. gyermekorvos. az eltérő fejlődésről és annak okairól (pl. illetve amennyire és ahogyan ezek megvalósulnak (pl. 4. Így a prevenció része a terhesgondozás során történő. ezek megjelenése az orvosok és védőnők képzésében. gyógyszerek. logopédus. konduktor. szociális munkás stb.7. Ezt a sokrétű feladatrendszert részletesebben. Ezért – mint minden más területen is – a siketség okairól felhalmozott legkorszerűbb tudásnak kell irányítania már a megelőző munkát és a szűréseket. pszichológus. gyógypedagógus. hiszen a rizikófaktorok elkerülésével csökkenthető a siketség kockázata. értelmi fogyatékosok fejleszthetősége). védőnő. szociális munkás. az épületek akadálymentesítésére vonatkozó kötelezettségek és ezek teljesítése). fejlesztő pedagógus. hogy adják gyermeküket intézetbe. tanító. de az általános ismeretterjesztés és felvilágosító munka is. példákon keresztül a siket gyerekek ellátásán keresztül mutatjuk be (4. kompetenciáik különböznek. gyógytornász.). de talán mégis a leginkább húsbavágó kérdések: miként gondolkodunk a fejlődésről. gyermekpszichiáter. Tudjuk. kokain és alkohol is oka lehet a halláskárosodásnak. vagy elfogadjuk és alkalmazkodni próbálunk a fejlődési trendeken belül létező egyéni különbségekhez. keretes szöveg). a gyermekkorról. a családoknak szóló ismeretterjesztő munka a médián keresztül és közvetlenül a szakemberek révén). A korai szűrés szempontjából a megfelelő biztonságot egy olyan rendszer nyújtja. A várandósság ideje alatt bizonyos fertőzések. óvónő.) eltérő feladatok hárulnak. kultúra Ennél is távolabbi kört jelent – de hatását tekintve lényeges – az eltérő fejlődéssel kapcsolatos. de a cél és az ebből fakadó felelősség a gyerekek optimális fejlődéséért közös. de egyre több ismeretünk lesz a siketség hátteréről. és milyen más az eredmény is!) A tipikus és atipikus fejlődéssel professzionális szinten foglalkozó szakemberekre (pl.196 tosságú kérdés (pl. illetve a Baltazár Színház társulatával dolgozó művészek és szakemberek munkája. A korszerű tudás átadásáról a mindenkori képzésnek kell gondoskodnia a legkülönbözőbb oktatási területeken (pl. gyógypedagógus. amely minden újszülött számára kötelezővé teszi az objektív hallásvizsgálatot. terhességi vitaminnal kapcsolatos kutatások. hogy mindenki egyszerre és ugyanúgy csináljon mindent. gondozónő stb. tanár. Interdiszciplináris feladatmegoldás a siket gyermekek ellátásban A kutatásoknak köszönhetően jelenleg is sokat tudunk. Azt várjuk el. milyen a másság kultúrája.7. orvos. hivatalosan megfogalmazott álláspont: ennek legmeghatározóbb elemei a törvényeink által biztosított jogaink. Törvények és vélekedésrendszerek. A legkevésbé sem hivatalosak és formálisak kultúránk vélekedésrendszerei. Ez . hogy létezik genetikai eredetű és szerzett siketség. Óriási hatása van annak. illetve az atipikus fejlődés különböző formáihoz? (Milyen más gondolkodásmódot takar például a Downszindrómával élő gyerekek szüleinek régen gyakran adott orvosi tanács. hogy általában milyen a mássághoz való viszonyunk. pszichológus.

197 nem igényli a baba aktív közreműködését. ha a jelenleginél nagyobb. máskor erre nincs mód. Pedig csak így zárható ki a tévedés lehetősége. Komoly változást jelentene a gyermekellátás rendszerében. hogy egy országban hogyan gondolkodnak az emberek az eltérő fejlődéssel kapcsolatban – köztük a siketségről –. amelyben pszichológusok munkájára lehet szükség. Érthetetlen. ha képzésük erre megfelelő figyelmet fordított. fül-orr-gégész által elvégezhető vizsgálat. Az érzékszervek korai és rendszeres vizsgálatának – a tapasztalatelváró plaszticitás. vagy még inkább többféle szerep jutna a pszichológiának. a terápia a pszichológiának csupán egyik szelete. Olyan terület ez. drog. és persze a szülők és a gyerekekkel foglalkozók odafigyelésére és szakértelmére. oktatásáról. Az egyéni és csoportos támogató terápia ideális esetben része az ellátórendszernek. A figyelmeztető jelek észrevétele érdekében szükség van a rendszeres szűrésekre. hogy a pszichológusok a tipikus és atipikus gyermeki fejlődés szakértőiként miért nincsenek jelen nagyobb létszámban a gyermekellátásban. hogy a gyógyítás. amikor a terhesség és a szülés során fennálltak a rizikótényezők. Születés után is kialakulhat siketség. Főként. a hallási és vizuális fejlődésben leírt többszörös szenzitív periódusok ismeretében – óriási a jelentőségük. Magyarországon kötelező a hallás vizsgálata újszülött korban. megfelelő oktatásról stb. Bármilyen beavatkozás sikere szempontjából – legyen szó műtétről. Bizonyos esetekben lehetőségként felmerül az orvosi beavatkozás (cochlearis implant). Mindebből következik. – jelentősége van a korai észlelésnek. hogy a halláskárosodás minél korábbi észlelése az optimális fejlődés elengedhetetlen feltétele. de a szabályozás nem ír elő objektív. figyelemzavar) kapcsán rendszerint pszichológusok szakértői véleményét kérik ki. bizonyos vírusok is különböző mértékű hallásvesztést okozhatnak. milyen lenne a fejlődés szempontjából legnagyobb védelmet nyújtó. Nagyon nagy súllyal esik latba az is. diszlexia. hogy bár tudjuk. másokat ért agresszió) és „hétköznapibb” nehézségek (pl. gyógyszeres kezelésről. Egy család számára óriási traumát jelenthet egy ilyen problémával való szembesülés és megküzdés. Ehhez azonban fel kellene ismerni. az objektív mérések hiánya nagy kockázatot jelent a szűrőrendszerben.) A fejezetünkben olvasottak alapján egyértelmű. ha hozzátesszük. Mindkét esetben a körülmények mérlegelése mellett kell dönteni a gyermek fejlesztéséről. hogy az újszülöttkori vizsgálat kevés.15 A legkisebb gyanú esetén további vizsgálatok történhetnek. milyen a másság kul- 15 Ez azt jelenti. . Olyan esetekben. és mérlegelni lehet a következő szükséges lépéseket. A születés során tapasztalt oxigénhiány és súlyos sárgaság is veszélyeztető tényező. műszeres mérést. ahogy mechanikus traumák is előidézhetik. öngyilkosság. (Ez megint csak akkor lehetséges. az objektivitás előírása nélkül nagy valószínűséggel a finanszírozás nehézségei fogják befolyásolni az ellátás megszervezését. hogy komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendkívüli és egyben tragikus esetek (pl. Például mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás következtében.

Következményesen pedig ez sok más területre is hatással lehet: a gyermek kognitív. 16 .198 túrája. hogy a baba újszülöttkorától nyelvi ingerhez jusson. A megoldandó szakmai feladat azonban óriási. hogy nem megfelelő nyelvi fejlődése ne hozza hátrányba kognitív fejlődését. fontos aspektusait érinti. Ehhez a siket gyermekeknek első nyelvként el kell sajátítaniuk egyrészt az adott siket közösség jelnyelvét. hogy a lehető legkorábban olyan minőségű nyelvi inputot biztosítsanak a siket babák számára. Ez egyébként erőteljesen befolyásolhatja a gyermek és családjának hozzáállását. hogy milyen modalitású a nyelvi inger. hogy a jelnyelvet kell-e tanítani. Ez hosszútávon rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a gyermeket. A késlekedés. a törvényi feltételek kialakítása után 17 hamarosan a legkorábbi időszaktól kezdve megvalósul a jelnyelv és a verbális nyelv együttes oktatása. Ez a nézet általában azt feltételezte. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. A hangzó nyelv kizárólagossá tétele esetén azonban a legnagyobb erőfeszítések ellenére is fennáll annak veszélye. Kutatások szerint viszont az agy számára lényegtelen. A magyar oktatási rendszer nagyon hosszú ideig elsősorban hallásfejlesztéssel és a szájról olvasás tanításával igyekezett a gyerekek számára biztosítani a nyelvi inputot és a nyelvfejlődést. pszichológusok 16) fejlődésükről. vagy orális módszerrel kell-e dolgozni. társas és személyiségfejlődésére éppúgy. hogy a jelnyelv akadálya a gyermek integrációjának. mint a család életére. ami garantálja a megfelelő minőségű első nyelv elsajátítását (Mayberry és mtsai. 2002). ami szintén hos�szútávon határozhatja meg egy gyermek önmagához való viszonyát és saját életéről való gondolkodását. de nagyon komolyan veszélyezteti. Magyarországon jelenleg is sok szakmai vita folyik a kérdésben. ha mindkét közösséggel Előállhat olyan helyzet. különösképpen nyelvi fejlődésükről gondolkodnak. amely szabályozza az oktatást is. másrészt a halló többség verbális nyelvét. amikor különböző szakmák képviselői másként gondolkodnak. ha nem is a teljes nyelvi rendszert és nem is százszázalékosan. valamint annak. Sokan úgy fogalmaznak. illetve milyen az integrált neveléshez való viszony. hogy a siket gyermek ugyanannyi idős korában tudjon kommunikálni szüleivel. A kétnyelvűség ugyanis módot kínál arra. ahogy a terület szakértői (gyógypedagógusok. A hazai gyakorlatban gyógypedagógusok és pszichológusok eltérő szempontokat helyezhetnek előtérbe. hogy lehetőséget kapjon a környező világgal való kommunikációra is. Végső soron azonban mindkét tudományterület szempontrendszerét és kutatási eredményeit mérlegelve. mindkét terület szakértőinek bevonásával lehet csak a gyerekek fejlődését szolgáló újításokat bevezetni. hogy a gyermek nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert. Remélhetőleg. hogy a hallók és a siketek világába egyaránt tartozzon. 17 2009-ben törvény született a magyar jelnyelvről és használatáról. A siket gyerekek megítélésében és az oktatásukkal kapcsolatos nézetekben meghatározó szerep jut a hivatalos oktatáspolitikának. Jelenlegi ismereteink szerint mindennél fontosabb. mint más gyerekek. ha néhány éven belül biztosítani kívánjuk a siket gyerekek kétnyelvű oktatását. A gyermek fejlődését az segítheti legjobban. attitűdjét is. A legfontosabb.

hogy a korai fejlesztés és az oktatás újabb és újabb eljárásait keressük. Ehhez hozzátéve a felnőttkorban is jelen lévő tapasztalatfüggő plaszticitás képességét. illetve a siket gyerekek és felnőttek bizonyos statisztikai adatai (pl. Amikor a plaszticitás nem ajándék: a plaszticitás mint kétélű fegyver Az eddig felsorakoztatott adatok meggyőzően bizonyítják a fejlődő agy rendkívüli plasztikusságát. amellyel a sokféle biológiai és környezeti feltételhez alkalmazkodni tudunk. az agy tapasztalatelváró rugalmasságával gyors fejlődésre képes. van lehetőség a módosításra. Ennek lehetünk tanúi jelenleg és az elkövetkező években. Ez teszi lehetővé azt a rugalmas viselkedést. iskolázottsági. mert ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával jár. ahol jelen vannak az agy optimális fejlődéséhez szükséges ingerek és feltételek. a nyelv és . a kötődési személyeket. megfelelő nyelvi kontextusról tehát a rendszeren belül kell gondoskodni. a mozgás lehetőségét. ha az ellátás rendszerén belül lehetőséget kínálunk a hallásfejlesztés mellett a jelnyelv anyanyelvi szintű elsajátítására. gyógypedagógusok.199 kapcsolatba kell lépnie. de a felelősség és a feladat nem lehet egyetlen szakmacsoporté. A baba és a család nyelvtanulásáról. munkanélküliségi mutatók) mindenképpen indokolják a hazai gyakorlat átgondolását és újraszervezését. Így a plaszticitás kínálja az elvi alapot ahhoz. hogy a fejlődő szervezet önkorrekció révén és szakszerű segítséggel megfelelően fejlődjön. A fejlődési kognitív idegtudományi kutatások eredményei. fejlesztő pedagógusok. Annál is inkább. Ez természetesen csak tudatos oktatáspolitikával. arra következtethetünk. hogy a korai fejlődés tipikus esetben nem igényel extra fejlesztést vagy tréninget. A hosszú távú és hatékony megoldás mindenképpen szakmák és tudományok közötti munkamegosztást és együttműködést igényel. a különböző országok eltérő oktatási gyakorlatának tanulságai. Ez engedi meg. amelyek bizonyítottan jobb fejlődési lehetőséget kínálnak mind a tipikusan. ahol a családtagok nem beszélik a jelnyelvet. hogy a plaszticitás védettséget ad. mert az emberi környezet tökéletesen elégséges feltételt tud biztosítani a gyermek fejlődéséhez (pl. a pedagógusok. Korábban kiemeltük. A plaszticitás azonban kétélű fegyver. A vizuális nyelv csak abban az esetben garantálja a szenzitív periódusban a megfelelő nyelvi inputot. 1992). ha mindkét nyelv megtanulásának és használatának szükségességét érzi (Grosjean. Nem szabad elfelejtkeznünk arról. hiszen így a gyermeki fejlődésnek nem egyetlen keskeny ösvénye járható. A gyógypedagógia komoly és vezető szerepet játszik ebben a munkában. hogy a rugalmasságnak van egy másik oldala. A siket gyerekek legnagyobb része halló családba születik. A plaszticitás biztosítja a körülmények széles skálájához igazodó optimális fejlődés lehetőségét. logopédusok megfelelő képzésén keresztül valósulhat meg. mintázott vizuális kontextust. Normál körülmények között. mind az atipikusan fejlődő gyerekek számára.

hogy probléma az összes szinten felmerülhet (genetikaitól. Gottlieb 4. érzékszervi probléma). – a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vétele. – veszélyt hordozó fizikai környezet már a terhesség alatt. fizikai biztonság hiánya okozta stressz). pszichológus. intézmény segítségét kérni. családok. mi az. Az ideális fejlődésnek számos tényező állhatja útját. munkanélküliség miatt anyagi ellehetetlenülés. ha jól méri fel. – átmeneti krízis a család életében (pl. Elképzelhető. fejlődési zavar. illetve a tapasztalatfüggő plaszticitásra egész életen át építhetünk. ez komoly felelősséget és feladatokat ró a gyermekek fejlődéséért felelős teljes ellátó rendszerre. – a család vagy a gyermek hátrányos etnikai megkülönböztetése (az eltérő bánásmód miatt eltérő hatások érik a gyerekeket). ami kihívások elé állítja a szülőt (pl. hogy egy család a külső szemlélő számára nehéznek tűnő helyzettel is megbirkózik. családsegítő szolgálat.). Az idegrendszer által elvárt inger elmaradása különösen nagy veszélyt jelent.200 kommunikáció lehetőségét stb. és a gyermek fejlődése a lehetőségekhez mérten ideálisan halad. mert ahhoz pl. Az esélyegyenlőség ugyanakkor megkívánja.). Mivel sokféle szenzitív periódussal kell számolnunk. amelyekkel saját helyzetét megkönnyítheti. ábráját). és az összetett hatásmechanizmusok révén teljesen más életlehetőségek kínálkozhatnak számára. éppen a szintek közötti kétirányú kapcsolatok miatt (l. koraszülöttség. fejlesztő pedagógus. amelyek az ember esetében hosszan elhúzódhatnak.1. Előállhat olyan helyzet is. táplálkozási problémák okozta hiányállapotok. és a gyermek megfelelő fejlődését biztosítani tudja. de az egyre növekvő – egyéb fejlődési tapasztalatok függvényében alakuló – különbségekkel szintén számolnunk kell. amit maga tud megoldani. lakhely elvesztése) stb. Előfordul. Ezért gon- . genetikai vagy szerzett betegség. A lényeg. önkormányzat stb. – a szülő betegsége (pl. hogy azok a szülők. család és barátok. orvosi szűrővizsgálat szükséges. segítséget és támogatást kapjanak. A teljesség igénye nélkül említünk néhány példát: – a család szociálisan hátrányos helyzete (pl. akiknek gyermekeit bármilyen tényező hátráltathatja a fejlődésben. de ugyanilyen hatékony. és az egy szinten jelentkező hátráltató tényező hatása szerteágazó lehet. veszélyes hulladék). depresszió vagy egyéb mentális probléma). amikor a család a legnagyobb odafigyelés ellenére sem észleli/észlelheti a problémát. alkoholbetegség. vagy később (pl. és mihez kell mások vagy éppen szakember. a sejtek szintjén át egészen a fizikai környezetig). orvos. A korai diagnózis vagy annak elmaradása egészen más fejlődési ösvényre terelheti a gyermeket. Újra hangsúlyoznunk kell azt is. hogy megtalálja azokat a lehetőségeket (pl. – a gyermek átlagostól eltérő fejlődése. hogy a család maga küzd meg a problémával.

könnyű belátnunk. ilyennek született (genetikailag determinált). Az iskolaévek alatt is sok a tennivaló. Ha azonban ma még nem létező. . elvesztegetett idő. hamar rájövünk. Hiszen minden okunk megvan elvárni egy-egy szinten tervezett program szerteágazó pozitív következményeit. hogy a magyarázat nem lehet ilyen egyszerű. A szemléletünk szempontjából azonban már az eddigi eredmények is nagy szolgálatot tehetnek. Hiszen az agyi plaszticitás. Magunk előtt látva azonban a kis nyilak hálózatát. akár neurális szintű hatásvizsgálatokon alapuló eljárások. s ez az évek múlásával egyre csak növekszik. szélsőséges ingermegvonásos helyzetek következményeivel (pl. mert rosszul nevelték (olykor ezt még szándékosnak is tekintik). amivel ha élni tudnánk. mert az evolúció rugalmas aggyal ajándékozta meg az embert. kialakulásukra sok esetben szélsőséges és leegyszerűsítő magyarázatok merülnek fel: ez a gyerek ilyen. Az ellátórendszernek az agyhoz hasonló fejlődőképességgel és rugalmassággal kell rendelkeznie. Iskoláskorban már nehéz elképzelni. Fiatal területről lévén szó. többszörösen hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek fejlődésére sokkal több veszély leselkedik. de addigra számtalan lehetőséget elmulasztunk. illetve – amikor szükséges – bizonyítékokon. amivel sokszor találkozni lehet. Ugyanakkor az ideális fejlődés feltételeinek megteremtésével. akár megelőző tevékenységgel. amelyben a fejlődés zajlik. hogy megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a gyermeki agy korai fejlődését. egyértelmű. siketség) ritka betegségben elvégzett műtétek dacára működő aggyal találkozhatunk (Alex esete). Ahogy a megoldás sem az. hogy a problémamegoldást nem halogathatjuk évekig. vakság. később kevesebb és más jellegű problémák jelentkeznének. Ezért kerül életkörülményei miatt sok-sok gyermek már születésekor hátrányba. akár a helyzethez igazodó beavatkozással. Megoldásuk szinte lehetetlennek tűnik. milyen kisebb nehézségből lett a problémáknak az a tömege. illetve számításba vesszük az agyi plaszticitást támogató eredményeket. amely nem biztosítja a fejlődő agy számára a megfelelő környezetet. Ha átgondoljuk a korábban vázolt bonyolult kölcsönhatás-rendszert. hogy minden perc. tudatosan kialakított gyermekellátási formákat illesztünk a rendszerbe. viszonylag kevés az alkalmazott kutatás vagy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható tudás. ZÁRSZÓ A fejezetben zömmel alapkutatások eredményeivel (pl.201 dolnunk kell arra. fejlesztési programok segítségével sok-sok gyermek hosszú távú életlehetőségei javíthatók éppen azért. Ha komolyan számolni kezdünk az idővel mint tényezővel. akkor a komoly hátrányokkal küzdő gyerekek életlehetőségei megváltoznak. az agy tipikus fejlődése). az más élethelyzetekben komoly veszélyt is jelenthet. hogy a mélyszegénységben. ami egy ideális körülmények között élő baba számára lehetőség. Már a babavárás időszakától meg kell teremtenünk a kompenzálás lehetőségét.

(szerk. A. (1992). A.ch/Hungarian_Hongrois. Gulyás. (2001). 113. In: Oláh. J. Mazziotta. 539–559. M. B. Hubbard. 77. Positron emission tomography study of human brain functional development reprinted.. Campos. W. T.. ELTE Eötvös Kiadó. Cole. Gulyás. Osiris. J. Johnson. M. E..202 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Cole.pdf. Pantev. E.. Phelps. A. Y. 1–11. U. Gy.. Hertenstein. C. Journal of Neurophysichology... Elbert. E... T. (2006). 270. Cole. Pléh Cs. Kovács. (2003). B. Csépe. S. Luciana (eds.. 388–397.. Rockstroh. M. Rockstroh. Infancy. Increased use of the left hand in string players associated with increased cortical representation of the fingers. T. M. (szerk. The Learning Brain. M. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the deaf worl. M. (1999). Heim. Neural plasticity and development. V. Munakata. (szerk. (1998). (szerk. Science. H. In: Johnson. Bruer. The probabilistic epigenesis: A different way of staging the role of experience and biology in development. Osiris. Budapest. (1987/2002). The Free Press. 1. Budapest. L. Gottlieb. 233–257. T. Chugani. (1987). Grosjean. Egyed.. M. 103–125. 307–320...): Brain Development and Cognition: A Reader. 191–202. Wienbruch. A. I. B. S. J. Lessons for Education. Gulyás. Johnson. D. M. J. V. Kognitív tudomány. (2006). C. Budapest. Kognitív idegtudomány. Child Development. Kovács. New York. Toldi. Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. Wiley-Blackwell. Gilmore (eds.. Cole. Mechanisms and theories of brain development In: De Haan. W. Black. Taub. Csépe. G. T. Sign Language Studies. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása... Blakemore. F. (2001). 1. (1995). 58. (2008). Elbert.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. K. és Frith.. De Haan. In: C. Budapest.. 305–307. Bradford/ MIT. Osiris.. J. T. Gondolat. B. Wallace. Gondolat. 1–18. MA. C. B. J. Pioneers of cortical plasticity: Six classic papers by Wiesel and Hubel. Developmental Science. The brain and child development: Time for some critical thinking. M. Blackwell Publishing. H. (2003). J. 99 (6). Rick O. 245–251.) (2003). Budapest.. . Psychology Press. E.) The Cognitive Neuroscience of Development. Budapest. J. M. Budapest. (2005). Witherington. Bruer. Magyarul: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. R. Kognitív fejlődés. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. Constantine-Paton. S-J. (2000).). Fejlődéslélektan. Szente.. Cs. Osiris. Public Health Reports. Pléh. Dialóg Campus Kiadó. Gy.. R. Barbu-Roth. (2005).. M. (eds. Experience and brain development. Bugán. H. The Myth of the First Years. (1999). S.) (1996).): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience. Osiris. Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Budapest. M.. C. (2007). H.. Cs. Fejlődéslélektan. M.francoisgrosjean. http://www.. D. 2741–2744. Probabilistic epigenesis. Greenough. (2005). Kognitív idegtudományok. 101–116. In: Pléh. Budapest–Pécs. Cambridge. Nelson & M.

Casey. 81–96.. Magyar Tudomány. Sz. Gilmore (eds. 45. D. H. Morphometric study of human cerebral cortex development. W. Developmental Science. 71. 122–128. Mayberry. D. (2005). Lawson. 389–398.. H.) (2007). Developmental Psychobiology. C. Newport. Osiris. Lock.. H. (2005). Rick O.. Morford. 375–391. 13–18. (2004). D. J. Mahwah. Trends in Cognitive Sciences. 11–28. Atypical epigenesis.. Mareschal. A. Budapest. Nelson.. Wiley–Blackwell. (2002) Linguistic ability and early language exposure. S. Munakata. Chugani. L.. B. (1996). T. Karmiloff-Smith. 38. D. NJ. 41–57. Sirois S. 244–258..203 Huttenlocher. Bavelier. Nativism versus neuroconstructivism: Rethinking the study of developmental disorders. In: Pléh Csaba (szerk. Neurobiological perspective on early human deprivation. A. M. M. (2007). 14. (1998). N. B. J. In: Chamberlain. Reprinted. R. H. 287–292. Neville. D. 10. . (1990/2002). R. Fractionating language: Different neural subsystems with different sensitive periods. C. 46. B. Y. Thomas.. D. Karmiloff-Smith A.): Kognitív tudomány. A. In: Johnson. Developmental cognitive neuroscience: progress and potential. (2003).. Karmiloff-Smith. Elektrofiziológiai módszerek a kognitív idegtudományban. (2000).. M. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. (2002). Lawrence Erlbaum and Associates. A reexamination of ‘Early Exposure’ and its implications for language acquisition by eye. H. (2009).. L. E. et al. Y. Volume One. G.. 2. Diamond. Maurer. Gilmore (eds. 84–88. Nature. 254–281. Juhász. Wiley–Blackwell. C. (eds.): Brain Development and Cognition: A Reader. 10:1. M. Rick O. Mills.. Oxford University Press. 2. A. 222–229. (szerk. Cerebral Cortex.H. Fox. Gulyás. In: Johnson. 111–128. Johnson. J. Cs. 1. H.. C.. The deprived human brain. Karmiloff-Smith. 8 ( March). Chugani. Munakata. Cognitive Science. Kovács. P. Cambridge. 117–128. (eds. Neuroconstructivism. A. H.): Brain Development and Cognition: A Reader. Wiley–Blackwell. Functional brain development in infants: Elements of an interactive specialization framework. Johnson. Munakata. P. (1992). Development itself is the key to understanding developmental disorders. M. Child Development. Multiple sensitive periods in human visual development: Evidence from visually deprived children. Furtado. M. H. A. 97(3). (2000). H. Y.. Munakata.. A. I. Budapest..): Kognitív idegtudományok. Kazi. MIT Press. A PET a normális agy fejlődésének és gyermekkori neuropszichiátriai kórképeknek a vizsgálatában. (1990). Cs. Nelson. Specificity and plasticity in neurocognitive development in humans. Lewis. H. Mayberry. Y. Mayberry. Karmiloff-Smith. S. M.. R. (2007). Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. Neville. (1992). C.. Kéri.... Developmental Psychology. C. 46 (3). Trends in Cognitive Science. Gy. I.. MA. L. 163–183. Child Development Perspectives.. E. (2009). 417.. Sensitive Periods in Functional Brain Development: Problems and Prospects. A. R. Development itself is the key to understanding developmental disorders. 56–63. American Scientist. In: Pléh. (1999). M. 75–81. Rick O. Gulyás. In: Johnson. Spratling. Developmental Psychobiology.): Language Acquisition by Eye. (2002). Osiris. Johnson. J. T. Vol. Maturational constraints on language learning. Gilmore (eds.. Westermann. A. Morford.): Brain Development and Cognition: A Reader. Zeanah Jr.. A. 1. 251–271... Karmiloff-Smith. E.

Neuroconstructivism. Vargha-Khadem.. (2007). 428–441. (2009). (1997). Developmental Review. Thomas. R. Carr. issues.. & Nelson.. Developmental cognitive neuroscience: Origins. From Neurons to Neighborhoods.. L.): Brain Development and Cognition: A Reader. Mishkin. Nature.. Roberts. E. Pennington. (1997). J. 27. Ward. 392. Sensitive periods in brain development: Implication for education policy. The Student’s Guide to Cognitive Neuroscience. Andalman. (1996). P. A. Budapest–Pécs.C. Washington. Engelien. 5–15. Sampaio. Luciana. A. G. (2002).204 Nowakowski. 17.. C. S. M. 811–814. L. Ross. F. 35–44. (2006). H. Knowland. Wiley–Blackwell..htm . Vision following extended congenital blindness. Neville. Hove and New York. Thompson. M. W. M. H. M. R.. In: Johnson. 75–83. Maturational constraints on functional specializations for language processing: ERP and behavioral evidence in bilingual speakers. Adams. C. C.. The MTI Press. C. P. Embryological Development of the Human Brain http://www.. 120. org/neuro/scheibel. C. J. R. Journal of Cognitive Neusoscience. Spratling. M.. R. Scheibel. Thomas. C. Mareschal. A. Developmental Science. S. F. American Psychologist.) Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience.) (2000). and prospects.. Pantev. Oostenveld. 17–20. M. C. (2006). E. Developmental science and the media: Early brain development.... Isaacs. 8. L.. Sinha. A. Roberts Jr. Weber-Fox.. 56 (1).. 57–82. The Science of Early Childhood Development. 10. Szente. (eds. General Principles of CNS Development. Johnson. European Psychiatric Review 2(1). Onset of speech after left hemispherectomy in a nine-year-old boy. A.. Myelination in the developing human brain In: Nelson. A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. S. H.. B. A Bradford Book. K.. S. Psychology Press. C.. J. A. A.. Hoke.. (1998). 159–182. M. E. Gilmore (eds. B. Truwit. Psychological Science. R. National Academy Press. Sirois. Y. Phillips.. Increased Auditory Cortical Representation in Musicians.newhorizons. Hayes. 1009–1014. Toldi. (eds. (2001). Brett. P. ... M. Snyder.. J. A. Munakata. Rick O. Westermann. D.. (2001).. V. Brain. Dialóg Campus Kiadó. L. Ostrovsky. Shonkoff. B. D. Y. C. (1999). D. 231–256. M. (2007). N. C.

205 .

ami a fejlődéshez szükséges Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei Koraszülöttség és alacsony születési súly Oxigénhiány Agyvérzés A KORASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁRÁN A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből Biológiai rizikó és a környezet Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) . fejezet AZ AGY FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kalmár Magda ELTE-PPK Pszichológia Intézet.206 5. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN A SZÜLETÉS KOCKÁZATAI ÉS AZ AGY A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Fertőzések Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ha hiányzik.

tartósságától és nem utolsósorban időzítésétől függenek. a koraszülöttség segítségével mutatja be – fölvázolva a beavatkozás lehetőségeit is –. hogy a gondozók – természetes körülmények közt az anyák – különböző módon próbálnak (és képesek) megbirkózni a veszélyeztetett csecsemők sajátos igényeivel. Ebben az időszakban az agy fejlődése igen érzékeny arra. . A születés után a biológiai rizikótényezők hatásának tetten érését bonyolítja. ha a fejlődés feltételei nem megfelelőek. A születést megelőzően alapvető az anya egészsége és a kockázatokat elkerülő életmódja. Az ártalom következményei a hatótényező típusától.207 A központi idegrendszer fejlődésének legintenzívebb periódusa a méhen belüli időszakra és a születést követő első évekre esik. Fejezetünk a perinatális (a születés időszaka körüli) rizikó prototípusa. jó részük ugyanis kivédhető. hogy a tranzakciós fejlődésmodell alapján miképpen érthető meg a fejlődési kimenetelt meghatározó összetett mechanizmus. erősségétől. A veszélyek ismerete rendkívül fontos.

már az embrionális szakaszban elkezdődik. bizonyos gyógyszerek. a jelen kötetben). esszenciális zsírsavak. például a belégzés vagy a táplálkozás révén. Ilyenek a sugárhatás. Ebből a szempontból a születés nem tekinthető vízválasztónak. A védelem működhet megelőzés vagy ellensúlyozás formájában. drogok. azaz hogy milyen fejlődési állapotban éri az idegrendszert. és a születés előtt döntő fontosságú folyamatok zajlanak le. a fertőzések. ha hiányzik vagy az optimálisnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre valami. ólom és egyéb nehézfémek. RIZIKÓTÉNYEZŐK A SZÜLETÉS ELŐTT ÉS UTÁN Amint az előző fejezetben láttuk. jód. cink. 2001). (Fifer és mtsai. A rizikó vagy kockázat – szemben az ártalom vagy károsító hatás fogalmával – valószínűségi érvényű: jelenléte megnöveli a károsodás bekövetkezésének valószínűségét. az anya közvetítésével vagy közvetlenül. ezzel valójában csak az változik. A szoptatás időszaka ebben a tekintetben átmenetnek számít. A magzati agyfejlődést érintő veszélyek másik csoportja az intrauterin (méhen belüli) környezetben azonosítható. az agy fejlődése igen korán. az anyai szervezet kóros állapotából származó anyagcseretermékek és hormonok –. mint az oxigén. hogy milyen irányból fenyegetik a veszélyek a fejlődő szervezetet. Lakatos. A védőfaktorok megismerése ugyanolyan fontos. Shonkoff és Phillips. mint az. A fejlődési folyamatot különböző rizikótényezők befolyásolhatják. folsav. nikotin. ami szükséges az egészséges fejlődéshez. amelyek nem küszöbölhetők ki teljesen. Ezek részletezése előtt fontos újra felidéznünk a rizikó fogalmát (l. az ártalmas anyagok – például alkohol. vas. ezek megelőzését szolgálja a genetikai szűrés és tanácsadás. Vannak ártalmak. egyes vitaminok és hormonok stb. a károsító hatás enyhítésére azonban ilyenkor is nyílhat lehetőség. Súlyos kockázatot jelenthet az is. a jelen kötetben). 2001. bővebben Danis és Kalmár. mert az anyatejjel is . hogy tisztában legyünk a fejlődésre leselkedő veszélyekkel (Barratt. mások viszont esélyt adhatnak a kedvezőtlen kimenetel elkerülésére.208 BEVEZETÉS Az agy fejlődése nem mindig zajlik optimális feltételek közt. A következményeknek az ártó tényező mibenlétén kívül mindig döntő meghatározója az időzítés. 2000). Bizonyos tényezők fokozhatják a veszélyt. de a hatás számtalan egyéb feltétel függvénye. Az egészséges fejlődést megzavarhatják genetikai rendellenességek (l. fehérje.

ami esetenként igen súlyos. Mindig az éppen fejlődőben lévő területek. végül az időtartamot (mennyire krónikus a hatás). struktúrák a legérzékenyebbek. Befolyásolja a rizikó mértékét egy adott alkoholmennyiség elfogyasztásának időbeli elosztása is. mértéke). Az alkoholártalom alkalmas e három tényező szerepének érzékeltetésére. a mozgáskoordináció és a viselkedésszabályozás zavarai). Az agykérgi sejtek osztódása viszont a méhen belüli fejlődés utolsó harmadában a legintenzívebb. a súlyosságot (a káros hatás mennyisége. A magzati fejlődést veszélyeztető hatások következményeinek megértéséhez szem előtt kell tartanunk három tényezőt: az időzítést (a terhesség mely szakaszában érte a magzatot az ártalom). A magzati alkohol szindróma előfordulása mintegy 2‰. fokozott veszélyt jelent azzal összehasonlítva. hogy a magzati fejlődés folyamán elszenvedett alkoholhatás káros következményei agyi funkciók terén a magzati alkohol szindróma látható testi tüneteinek hiányában is nagyon komolyak lehetnek (Fifer és mtsai. A gyerekagyak mindennapi ellenségei: alkohol és nikotin Az anya alkoholizmusa gyakran a magzat elhalásához vezet már a méhen belül. valamint a figyelem. 2001. csökkent értelmi képességek. az információfeldolgozás meglassúbbodása. mérsékelt ivók hajlamosak a heti alkoholmennyiségüket nem napi kis adagokban. A legsúlyosabb ártalomra természetesen ak- . magzati alkohol szindróma már a születéskor fölismerhető a kis fejkörfogat (amivel együtt jár az agy csökkent mérete is) és a koponya jellegzetes formája (lapos orr-tájék) alapján. hanem a hét egy vagy két napján koncentrálva elfogyasztani. kisebb adagokban kerül a szervezetbe. A magzati alkohol szindróma tipikus testi tüneteiért a terhesség első harmadában elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol felelős. a nem megfelelő összetételű anyatej pedig hiányállapotok forrása lehet. amikor ugyanolyan mennyiségű alkohol hosszabb idő alatt. A fejlődés folyamán olyan gyerekeknél is mutatkoznak az alkohollal összefüggésbe hozható idegrendszeri működési zavar tünetei. Ha a vér alkoholkoncentrációja számottevően megemelkedik – még ha csak rövidebb időre is –. A hosszú távú következmény az értelmi fejlődés akadályozottsága. de a várandós anyák kisebb mértékű alkoholfogyasztását is beleszámítva annak következményeit már a gyerekek 1-3%-a (!) szenvedi meg. Fontos tudnunk. Ezt azért fontos hangsúlyozni.209 bejuthatnak a csecsemő szervezetébe méreganyagok vagy fertőző ágensek. Itt nincs lehetőség e rizikótényezők hatásának részletes tárgyalására. csak a leggyakoribbakkal kapcsolatban említhetjük meg a kutatások egy-két tanulságos eredményét. ezért ebben az időszakban súlyos veszélybe kerülhet például az értelmi fejlődés. Az ún. az élve megszületett gyerekeknél pedig különböző fejlődési rendellenességekre számíthatunk. Shonkoff és Phillips. akik eleinte látszólag megúszták a drasztikus következményeket (pl. 2000). mert az ún.

2001). A dohányzás magzati fejlődést károsító hatásai a keringésért és a légzésért felelős szervek mellett a központi idegrendszert érintik a legsúlyosabban.210 kor lehet számítani. rubeóla. A következmények döntő tényezője az időzítés: a terhesség korai szakaszában (első harmad. Fertőzések A magzat agyát vírusok (citomegalovírus. 2000). az alapvető különbség az. hogy az évek során csökken az anyai szervezet alkohollebontásának hatékonysága (Shonkoff és Phillips.és kisgyermekkori agyi gyulladások következményei hasonlóak. az 5. Az anya terhesség alatti dohányzása gyakran tehető felelőssé a magzati fejlődési elmaradásért. Ezért fordulhat elő. 2001). valamint az értelmi fejlődés akadályozottságáért. (A magzati fertőzések két példáját l. herpeszvírus. hogy kétpetéjű ikrek közül csak az egyik gyereknél jelennek meg az ártalom tünetei (Freides. A csecsemő. A szakemberek figyelme újabban az anya környezetéből származó nikotinártalom (passzív dohányzás) veszélyeire is ráirányul.1. 2001). ha a magzat folyamatosan van kitéve nagyobb mennyiségű alkohol hatásának. a koraszülésért és több szülési komplikációért. A magzat veszélyeztetettsége az egymást követő terhességeknél egyre fokozódik. Az ilyen fertőzések az agy gyulladásos állapotát idézhetik elő. hallási) és mozgásfejlődési zavarokért. mert az alkoholtolerancia (a lebontás képessége) – a felnőttkorhoz hasonlóan – már a születést megelőzően is nagy egyéni változatosságot mutat. A magzati fejlődés későbbi időszakában elszenvedett fertőzések gyakran felelősek neurológiai tünetekért – köztük görcsrohamokért –. keretes szövegben. hogy ebben az esetben az orvosi beavatkozás lehetőségei és ezáltal a maradandó károsodások elkerülésének esélyei jobbak. kevésbé ismert következménye is van. sokszor még a szakszerű orvosi kezelés ellenére is (Freides. A baktérium. első félidő) a fertőzés a magzat agyának torz fejlődéséhez vezethet. A krónikus ivásnak egy másik. valamint a vizuális információfeldolgozás nehézségeihez vezethet (Fifer és mtsai. szenzoros (látási. ez utóbbi a gyerekeknél viselkedési és figyelemproblémákhoz.) .illetve a vírusfertőzés okozta agyi gyulladások közül az előbbieknek rosszabbak a távlati kilátásai. aminek az lehet a hátterében. A következményeket az elfogyasztott alkohol mennyiségének és időzítésének ismeretében sem lehet pontosan előre megjósolni. HIV) és paraziták (toxoplazma) már a méhen belül megfertőzhetik.

2000). Noha ebből az idegrendszer fejlődésének befolyásolását illetően nem vonhatók le egyértelmű következtetések. az állapot romlását először figyelmi és tanulási nehézségek jelzik. ezek a változások közvetetten az idegrendszer szabályozó működésére utalnak. azok csecsemőkorban ingerlé- . esetleg egészen a serdülőkorra. A fejlődésre gyakorolt hatás szempontjából három típus különböztethető meg. ezért a veszély a terhesség első harmadában a legnagyobb. Alátámasztják ezt azok az újabb kutatási eredmények is. kiütés – más betegségek esetében is előfordulhatnak. amelyet az izomtónus fokozódása (enyhe spaszticitás) kísér. fül. agy) kialakulási folyamatát zavarja meg. és ugyanezeket a következményeket egyéb okok is előidézhetik. Az összefüggés meglehetősen késői felismerésének magyarázata talán az. amelyek szerint a magzati működés bizonyos jellegzetességei és a csecsemőkori viselkedésszabályozás között felfedezhető bizonyos összefüggés: például akiknek a magzati nyugalmi szívritmusa gyorsabb volt. és a gyerek fejlődése során adódó összes problémáért ezt tették felelőssé. Az összefüggés megbízható vizsgálata nem könnyű. Azoknál. veleszületett rubeóla szindróma gyakorlatilag felszámolható (Shonkoff és Phillips. majd tartós elakadás következik. Intrauterin vírusfertőzések és a fejlődés: az orvostudomány sikertörténetévé vált régi gond (rubeóla) és a jelen kor nagy kihívása (HIV) Mielőtt a rubeóla magzatkárosító hatása nem egész 70 évvel ezelőtt ismeretessé vált. Ha a tünetek már csecsemőkorban megmutatkoznak. mások viszont még a feltevést is elutasították. hogy a rubeóla fő tünetei – láz. A köztudatban egymással szöges ellentétben álló nézetek éltek. Sokan katasztrofális következményektől tartottak. a stresszel járó hormonális változások alapján gyaníthatók ilyen összefüggések. időnkénti megtorpanásokkal. Hat-e a magzatra az anya stresszállapota? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban inkább hiedelmekkel. 2003). A HIV fertőzött gyerekek fejlődési kilátásai nagymértékben függenek az orvostudomány előrehaladásával változó kezelési lehetőségektől (Aylward. akiknél a tünetek jelentkezése eltolódik a kisgyermekkort követő évekre.211 5. A HIV-fertőzéssel született gyerekeknél a tünetek megjelenésének időpontja és ennek függvényében a kórlefolyás is változó. ezt a betegséget lényegében veszélytelennek tartották. szív. továbbá a magzati fejlődésre gyakorolt hatása is változatos. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatás dokumentálja az anya stresszállapotainak hatását a magzat élettani funkcióira (pl. A harmadik típus a kevésbé akut lefolyás: a fejlődés kezdettől fogva lassú. mintsem tudományosan megalapozott információval találkozhattunk. szívritmus) és viselkedésére. A rubeólavírus a magzat különböző szerveinek (pl. szem. A rubeóla elleni védőoltás általános bevezetésével az ún.1. igen gyors progresszióra és az elért fejlődési szint rohamos hanyatlására lehet számítani.

Közismert a vashiányos vérszegénység (anaemia). a csecsemő. hogy vashiány jelen lehet vérszegénység nélkül is. figyelmi problémák is előfordulnak náluk. Az intrauterin periódusban és a szoptatás alatt természetesen az anya elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozása jelent kockázatot. és minél tovább tart. Ha a hiányállapotokból következő ártalmakat az idegrendszer fejlődése szempontjából vesszük szemügyre. Ha hiányzik. 2000). Shonkoff és Phillips. 2001). Mivel ez a szakasz nem zárul le a születéssel. cukorbetegsége (diabetes). –  Érdemes együtt foglalkozni a jód hiányával és egy olyan fejlődési rendellenességgel. mint az agy nélküli magzat. –  Az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav (elsősorban a terhesség első hónapjai alatt). Az agy méretének elmaradása annál súlyosabb. értelmi fejlődési hátrányukat még iskoláskorra sem hozzák be. szorongásra és depresszióra hajlamosak (Georgieff. néhány tápanyag jelentősége kiemelkedik. Magzati vashiányhoz vezethet az anya vashiányos vérszegénysége. a harmadik harmadban a meglevő idegrostok további érését gátolja. akiknél a hiányállapot súlyos volt. –  A nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb figyelmet kap a vashiány lappangó veszélye. illetve csökkent mennyiségével függ össze. 2000). ami a fejlődéshez szükséges Az idegrendszert az intenzív fejlődés időszaka alatt súlyosan veszélyezteti. később ebben a fejezetben is). annál komolyabb zavart szenved az agyi funkciók fejlődése (Shonkoff és Phillips. Azok a gyerekek. A zavar hátterében a mielinizáció és a hippocampus érésének vasszükséglete sejthető. jód. egyes vitaminok). feltétlenül hozzá kell azonban tennünk.212 kenyebbnek bizonyultak (Fifer és mtsai. A folsavhiánynak olyan súlyos következménye is lehet. cink. a hiányállapotok következményeinek áttekintését nem célszerű a magzati fejlődésre korlátozni. fáradékonyak és félősek. a jelen kötetben. vas. Danis és Kalmár. amelynek aránya a csecsemőknél világviszonylatban feltűnően nagy (több mint 25%). 2008. A vashiányos csecsemők értelmi. A tiroxin a pajzsmirigy hormonja.és mozgásfejlődése késik. folsav. Az időzítés ebben a tekintetben is kritikus. minél korábban kezdődik a táplálékhiány. ill. hogy a figyelmeztető viselkedési jellegzetességek csecsemőkorban nem szükségszerűen előrejelzői későbbi problémáknak. amely egy hormon – a tiroxin – hiányával. de fontos tudni. fehérje. A bekezdés címében feltett kérdésre jelenleg adható válasz tehát igen.és kisgyermekkorban (2-3 éves korig) az agy növekedése sínyli meg. esszenciális zsírsavak. A megállapítás kétértelműségének feloldásához a tranzakciós fejlődésmodellt hívhatjuk segítségül (l. magas vérnyomása. ha nem jutnak el hozzá megfelelő mennyiségben a tápanyagok (a szükséges kalória. a magzati és a születést követő időszak- . A táplálékhiány a terhesség második harmadában az idegrostok képződését. de dohányzása is.

és a kisgyermekkor folyamán mindvégig kulcsfontosságú az anya mint elsődleges gondozó és általában a család szerepe. Nyilvánvaló. tüneteket nem okozó jódhiánya is vezethet a gyereknél mozgás. Fokozza a veszélyt. 1994.213 ban nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. intellektuális képességek. Delange. Az anya és a gyermek alultápláltsága hogy a tiroxin szintéziséhez jódra van szükség. Nem kerülhető meg az anyagi feltételek kérdése sem: a szegénység valamennyi említett rizikótényező táptalaja (l.és érrendszeri betegségek Az agyfejlődés kockázatainak társadalmi összefüggései és az ártalmak kivédésének lehetőségei A magzati időszakot illetően egyértelmű a gyermeket váró anya életmódjának jelentősége. de a csecsemő. mi fogyatékosság leggyakotovábbá rövid és hosszú távú következményei között ribb oka.és értelmi fejlődési zavarokhoz (Black és mtsai. . az egészségviszonylatban ez a megelőztelen táplálkozás és az anya. ábra). A termelődő anyatej mennyisége és összetétele miatt nem kevésbé kritikus a szoptatás időszaka. alkalmasság utódok létrehozására. hogy az előzőkben tárgyalt veszélyek előfordulása és elkerülésük esélyei társadalmi összefüggésekbe ágyazódnak. Czeizel és mtsai. 244. si zavar. o. Bleichrodt és Born. gazdasági teljesítmény. emberi. elégtelensége a hiány mértékével arányos súlyosságú értelmi fogyatékosságot okoz. tárgyi. ahol a jódhiány jelentős. továbbá az anya által társadalmi és természeti értelemben pajzsmirigybetegség kezeléAlapvető sére szedett gyógyszerek).1.1. fogyatékosság Hosszú távú következmények: felnőtt méret. de okok Társadalmi. hogy még az anya enyhe. 2008. ábra Összefüggések a szegénység. Azoknak Nem megfelelő Betegség Közvetlen a gyerekeknek. 5. anyagcsere és szív. illetve a gyerek alultáphető agykárosodás és értelláltságának egyéb háttérben álló és közvetlen okai. megbetegedés. gazdasági a jódhiány kiemelését gyakori és politikai háttér előfordulása indokolja: világ5. Forrás: Black és mtsai. az intelliA háztartás nem Adekvát gondozás Egézségtelen biztonságos az hiánya otthoni környezet genciahányados (IQ ) tekinélelmiszerek és az egészségügyi szempontjából ellátás hiánya tetében átlagosan 10-15 pont a hátrányuk. 1978. Rövid távú következmények: halálozás. akik olyan tetáplálékbevitel okok rületeken nőnek fel. 2000). A jód szerepe az agy fejlődésében azon alapul.. A tiroxin hiáSzegénység a jövedelemforrások A háttérben álló nyának más oka is lehet (veés a lakásviszonyok értelmében okok leszületett pajzsmirigyhiány vagy pajzsmirigy-működéTőkehiány pénzügyi. 2008.

milyen tanácsokat kap. Shonkoff és Phillips. 2000). alkohol. terhességi vitaminkészítmények stb. Ezek az étrend-kiegészítők ígéretesnek tűnnek. a szervezett szociális támogatást is beleértve. A stressz csökkentése az anya szűkebb és tágabb környezetén egyaránt múlik. mind a gyakorlatban a koraszüléssel találkozunk a legtöbbet. A SZÜLETÉS KOCK ÁZATAI ÉS AZ AGY A terhesség. de ez az arány demográfiai tényezőktől függően 6-15% között ingadozhat (Aylward. vitaminokat és más ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket. hiedelmek. 2002. Wohlmuth. hogy a hiány pótlására hagyományosan alkalmazott jódozott só már nem elegendő). akinek a gesztációs ideje (a fogamzás és a születés közt eltelt idő) nem haladja meg a 37 hetet (259 napot). Koraszülöttség és alacsony születési súly A perinatális kockázatok közül mind a szakirodalomban. akár 40-50%-al csökkenthetik például kisgyerekeknél a vashiányos vérszegénység arányát (UNICEF. 2003. E meghatározás szerint az élveszületések kb. A hiányállapotok megelőzésében – különös tekintettel a szegénység révén kiemelten veszélyeztetett rétegekre – nagy felelősség hárul a szervezett egészségügyi ellátásra. 2001. gyógyszerek bevétele orvosi előírás és ellenőrzés nélkül – elkerülhető az anya megfelelő döntése révén. Puskás. A prenatális (születés előtti) rizikótényezők egy része – dohányzás. A jód természetes forrása az ivóvíz.214 Az anyagi feltételek mellett szerepet játszik az értékek. attitűdök bonyolult szövevénye is. Goldberg és Di Vitto. tej. A WHO ajánlása alapján koraszülöttnek kell tekinteni minden olyan élő újszülöttet. hogy a gyerekek és a termékeny életszakaszban lévő nők térítésmentesen kapnak vasat. 2009). A WHO és UNICEF ajánlása szerint a jódhiány megszűntetését olyan alternatív tápanyagok biztosíthatják. Már akadnak jó példák a fejlődő országokban arra. eseményekre vezethetők vissza. 2007). ismeretek. Szabolcs-Szatmár-Bereg – olyan mértékben veszélyeztetett ebből a szempontból. hogy milyen információ áll rendelkezésére. a születés körül vagy után gondot okozó állapotok többnyire nem optimális prenatális folyamatokra. a magzati fejlődés és a perinatális (születés körüli) események szorosan összefüggenek. Ebben természetesen szerepet játszik az is. 10%-a koraszülés. Előfordulási gyakorisága. jódtartalmú étrend-kiegészítők. olaj. A szoptatós anyák által elfogyasztott jód az anyatejen keresztül a csecsemők számára megfelelő pótlást jelent (Farkas és Sajgó. Veszprém. tojás. azonban a víz sok helyen nem tartalmaz elegendő jódot (Magyarországon például három megye – Zala. 1986.és drogfogyasztás. ásványvíz. továbbá ismert és ma még azonosítatlan tényezők sokaságától függő változatos kimenetele folytán . mint a jódozott kenyér.

a koraszülöttséget részben fedő kategóriája az alacsony születési súly. 1983. Egyrészt. 2001. 2000). Ha a magzat egészségesen fejlődik. 1988). még Gallai és Vetier. A kóros folyamatok az idegrendszert is érinthetik (Freides. Ennek okai igen változatosak. Lehet genetikai eredetű. A fogamzástól eltelt idő alapján várhatónál kisebb súllyal született 1 újszülöttek fejlődése már a méhen belül sem volt zavartalan. . mind az intrauterin fejlődés-visszamaradás kockázata fokozott a rossz szociális körülmények között élő anyáknál. és szerepet játszhatnak az előzőkben tárgyalt prenatális rizikófaktorok – a fertőzések. A másik indok összetettebb. a vérkeringés elégtelen oxigenizációja. A közvetlen felelős ez esetben is az életmód. Nagyszámú újszülött adatai alapján összeállított táblázatból megállapítható. A perinatális veszélyeztetettség másik. hogy milyen érési állapotban éri az ideg 1 2 Az angol szakirodalomban Small for Gestational Age. súlya az idővel szabályosan növekszik. A születési súly és az idegrendszer fejlődése közt nincs közvetlen kapcsolat. Leitner és mtsai. a hátterében a kevésbé tudatos gyermekvállalással járó felkészületlenség. Erre utal az állapot másik elnevezése: intrauterin (méhen belüli) fejlődés-visszamaradás 2 (vagy sorvadás).215 a szakirodalom a koraszülöttséget a perinatális rizikó prototípusaként kezeli. A koraszülöttek zöme természetesen egyben a „kis súlyú” kategóriába is beletartozik. a légzőrendszer betegsége vagy éretlensége koraszülötteknél. ugyanakkor meglehetősen gyakori. Az oxigénhiány következményei annak mértékén és tartósságán túl attól is függnek. ezért a fejlődésre gyakorolt hatásaira később még részletesebben visszatérünk. kötetben). akkor milyen mértékű az eltérés (Joubert. Kis súlyúnak kell tekintenünk a 2500 grammot el nem érő újszülötteket. (l. a veszélyek nem ismerete. Ezen belül megkülönböztetjük az 1000-1500 gramm közti nagyon kis súlyúakat és az 1000 gramm alatti extrém kis súlyúakat.). a stresszterhes otthoni légkör stb. rövidítése: SGA. és ha nem. annál sérülékenyebb az újszülött további perinatális komplikációk szempontjából. az anyagi feltételek szűkössége. két okból mégis fontos témánk vonatkozásában. Oxigénhiány Az idegrendszer fejlődését a születés folyamán és az újszülöttkorban fenyegető veszélyek közül az egyik legsúlyosabb. a mérgező anyagok és a hiányállapotok –. Intrauterine Growth Retardation. hogy a születési súly megfelel-e a gesztációs időnek. a II. Joubert és Ágfalvi. rövidítése: IUGR. Mind a koraszülés. Az intrauterin sorvadt újszülötteket betegnek kell tekintenünk. a köldökzsinór összepréselődése stb. minél kisebb a születési súly. továbbá a méhlepény és a köldökzsinór rendellenességei. Okai közt található a méhlepényen keresztül történő oxigénellátás megszűnését követően a tüdővel való légzés megindulásának késése (elhúzódó szülés.

bonyolult összefüggésrendszerben. A KOR ASZÜLÖTT GYEREKEK FEJLŐDÉSE: REJTÉLY AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A PSZICHOLÓGIA HATÁR ÁN Gyakori előfordulása mellett a koraszülöttséggel azért is érdemes részletesebben foglalkoznunk. fokozat: > 90%) (Aylward. mert fölöttébb alkalmas annak érzékeltetésére. epilepszia. A súlyos (III. minél éretlenebb állapotban jönnek világra. 2003). annál inkább.216 rendszert. fokozatú) oxigénhiányt szenvedett újszülöttek letargikusak. Agyvérzés Újszülöttkorban többnyire agykamra körüli illetve kamraűri vérzés fordul elő. mozgás. Az enyhébb (I. sérülhet az agyi féltekék közti kapcsolat. a hosszú távú következmények sem annyira az értelmi fejlődés. fokozat: 35-50%. élénk kutatási aktivitás ellenére a koraszülött gyerekek fejlődési perspektíváit illetően még mindig sok a kérdőjel. fokozatú) oxigénhiány fő tünete a csecsemő nyugtalansága. több szerző eredményei szerint a koraszülöttség nyoma – legalábbis . hogyan próbálhatunk meg eligazodni a fejlődési kimenetelét meghatározó. II. Míg egyes utóvizsgálatok koraszülött gyerekek között az intellektus különböző mértékű károsodásainak az átlagpopulációhoz viszonyítva igen magas előfordulási arányát mutatták ki. és elsősorban a koraszülötteket fenyegeti. fokozatú) oxigénhiány következménye kóma. soktényezős. 2003). mint a szenzoros és a mozgásos funkciók területén mutatkoznak (Aylward. mind a kéregalatti területeken. Időre született újszülötteknél sejtelhaláshoz vezet mind az agykéregben. A koraszülöttség távlati következményeire vonatkozó kutatási adatok korántsem ellentmondásmentesek. fokozott koponyaűri nyomás. A súlyosabb (III–IV.és értelmi fejlődési zavar. közülük 20-40%-nál az idegrendszer sérülése maradandó. tónusvesztés és görcsrohamok. A jó három évtizedes. márpedig ez nélkülözhetetlen a megalapozott. IV. hidrokefáliához (vízfejűséghez) vezet. Ennek nyomán kialakulhat mikrokefália (kórosan kis méretű koponya és agy). a későbbiekben a fejlődés többnyire normál mederbe terelődik. fokozat: 15-20%. III. Lássuk. A közepes (II. izomtónusuk csökkent. hatékony prevenció vagy intervenció (megelőzés vagy beavatkozás) megtervezéséhez. A gyerekeknél az iskolai tanulási problémák előfordulási gyakorisága a kamraűri vérzés súlyosságával arányosan növekszik (I. a túlélőknél kamratágulathoz. gyakorlatilag az összes túlélő vis�szafordíthatatlan agykárosodást szenved. előfordulhatnak görcsrohamok. milyen tanulságokkal szolgálnak a „perinatális rizikó prototípusára” irányuló kutatások. fokozatú) agyvérzés nem ritkán halálos kimenetelű. fokozat: 5-10%. Koraszülötteknél az agykéreg éretlensége folytán inkább az agy fehérállománya sérül.

potenciálisan jelentősnek ítélt orvosi mutató bevonása az elemzésbe segítene feloldani az ellentmondásokat. Kalmár és Csiky. 2003. 1989). hogy a koraszülött csoportokon belül a teljesítményszintet jelentős változatosság jellemzi. a fejlődés első éveire adnak használható előrejelzést (Kalmár. Littmann és Parmelee. Rose és mtsai. peri. 2007. A koraszülöttség fogalma A fejlődési kimenetel változatossága aligha meglepő. amelyet a „koraszülött” fogalom lefed. 2000). Wohlmuth. akiknek a súlya a gesztációs korhoz viszonyítva is alacsony. Inkább összhangban vannak a tapasztaltak a tekintetben. hogy homogén populációnak lenne tekinthető. Azoknál.és posztnatális rizikótényezőit tartalmazó skálák (pl. Amint az első igényes. ha figyelembe vesszük. hogy a nagyszámú. akár 500 grammnál is kisebb újszülött marad életben. az éretlenségből következő rizikót a magzati fejlődés zavara is tetézi. de egészséges magzati fejlődést követően jönnek a világra (Aylward. 2008. Mindezen túl a koraszülöttséghez társuló perinatális komplikációk előfordulása és súlyossága is nagyon változatos. az 1000 grammot meghaladó születési súlyúak közt a túlélési arány már 93% (Aylward. Schneider és mtsai. Az érési állapot és a születési súly viszonyának változatai is hozzájárulnak a változatossághoz. sőt. 1994. rövidítése AGA. 1986). A definíció értelmében 37 héttel limitált gesztációs idő és 2500 gramm alatti születési súly a születéskori érettség és teherbíró képesség széles variációját engedi meg. A részletes kockázati skálák alkalmazása azonban nem váltotta be azt a hozzá fűzött reményt. sokszor még csak információt sem adnak vizsgált csoportjaik összetételéről (Aylward és mtsai. hogy a szerzők az egyéb rizikófaktorok szerepét nem elemzik. A 90-es évek közepétől egyre több 23-24 hétre született. A gesztációs időnek megfelelő súlyú3 koraszülöttek éretlenül. követéses vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak. 1978). igen távol áll attól. 3 Appropriate for Gestational Age. Goldberg és DiVitto.217 csoportszinten – bizonyos idő eltelte után már nem érhető tetten. . hogy a komplex orvosi kritériumok is csak rövid időre. 2002. E hiányosság kiküszöbölésére használhatók a fejlődés pre-. 2003. Az orvostudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedő koraszülött-ellátásnak köszönhetően jelentősen megnőttek az idő előtt világra jött újszülöttek túlélési esélyei. hogy a csecsemőknek az a köre. A fejlődési kimenetel vizsgálatának módszertani gondjai A koraszülöttek utóvizsgálatainak eredményeit bemutató korai közleményekkel szemben általános kifogásként merült föl. kiderült. Shonkoff és Phillips.

Azok a koraszülötteket hosszabb távon követő kutatások. Mivel a teljesítmény elmaradásának hátterében gyakran figyelemproblémák húzódnak meg. hogy ezeknek a gyerekeknek az átlagos intelligenciaszintje a tesztnormák szerint a normál zónában helyezkedik el. Nem kérdés. képességtesztek. Mindebből nyilvánvaló. Danis és Kalmár. 2003). az 1000 gramm alatti születési súlyúaknál e zavar előfordulási aránya a 10%-ot is eléri. Bár a követéses vizsgálatok többsége a fejlődési kimenetelt valamilyen mérhető teljesítménnyel (IQ . többnyire arra az eredményre vezettek. Ruske és mtsai. a jelen kötetben). 2007. Rutter. hogy a koraszülöttek fejlődése nem magyarázható meg a „biológiai főhatás” modell alapján (amely kizárólag a biológiai érésre fektette a hangsúlyt. hogy ezek közvetlenül következnének a koraszülött idegrendszer sajátosságaiból. hogy a kutatási eredmények nem adnak túl sok támpontot ahhoz. amelyeknél a perinatális időszakban kimutatható idegrendszeri sérülés a mintavétel kizáró kritériuma volt. A koraszülöttek esetleges viselkedési és érzelmi problémáinak háttere igen bonyolult kérdés. A figyelem sok koraszülött gyereknél valóban érintettnek tűnik. Stewart és mtsai. bár a talált eltérés mértékét illetően jelentősek a különbségek (l. Még a koraszülöttséggel összefüggő perinatális inzultusok hatására kialakult – képalkotó eljárások útján igazolt – agyi strukturális rendellenességek sem járnak együtt egyértelműen az értelmi fejlődés zavarával (Fearon és mtsai. szinte mindig az derül ki.218 2004. tanulmányi eredmény) jellemzi. hogyan gondolkodjunk a csecsemők életkoráról. Rose és mtsai. A korrigált életkorszámításnak azonban vannak ellenzői is. A nagyon kis súlyú koraszülötteknél a figyelemzavar-hiperaktivitás szindrómára utaló tünetek az átlagnál több mint 2 és félszer gyakrabban tapasztalhatók. Aylward. 2005). 2001). viszonylag kevésbé rizikós koraszülött gyerekekhez jól illesztett normál kontrollcsoportot is bevonnak a vizsgálatba – ennek a kritériumnak még mindig csak a koraszülötteket követő kutatások töredéke felel meg –. akik azzal érvelnek. Ugyanakkor. a kutatások tanulságai ellentmondásosak. hogy előre lássuk egy-egy idő előtt világra jött gyerek fejlődési perspektíváit. különösen fontosak a figyelem szerepére irányuló kutatások. hogy a koraszülöttek a születésüktől fogva ugyanazo- . semmi nem bizonyítja. l. 1999). Olsén és mtsai. és annak elháríthatatlan velejárói lennének (Aylward. Még ha néhány kutató talált is fokozottabb hajlamot koraszülötteknél ilyen zavarokra. hogy a koraszülött csoport teljesítménye következetesen alacsonyabb. 2004. a gesztációs időtől függő mértékben éretlenebbek az időre születetteknél. 2002. mára már összegyűlt némi információ egyéb területekről is. 2005. Emiatt a koraszülöttek életkorát korrigálni szokás: a születés várható ideje és a tényleges dátum közti különbséget levonják a születéstől számított életkorból. 1998. Az életkorszámítás problémái koraszülötteknél A koraszülöttek esetében már az sem egyértelmű. Le kell vonnunk azt a tanulságot. ha az ilyen. Kalmár. hogy amikor megszületnek.

Kalmár és Csiky. Gesztációs kor hetekben: A) 24. Ennek következményeit egyelőre nem ismerjük pontosan. Shonkoff és Phillips. Látványosan érzékelteti ezt az 5. és beavatkoznak az érési folyamatba. 2003.2. Az éretlen szervezet számára a külső környezethez való biológiai alkalmazkodás nagy megterhelést jelent.219 kat a tapasztalatokat szerezhetik meg. időre érkezett újszülöttek. Nézzük. Kalmár és Csiky. hogy a koraszülöttek idegrendszere éretlen állapotban kényszerül a külső környezeti feltételek közötti működésre (Aylward. szakszerű koraszülött-ellá 4 Az elméleti álláspontokról l. mint bármikor máskor az élet során (Aylward. a korrekció javaslata nativista. 2. Ezen túlmenően inadekvát módon változik meg a már működésképes szenzoros apparátus ingerlése is: bizonyos. hogy még az orvostudomány legújabb eredményeire alapuló. C) 32. kötetben. D) 36 Forrás: Gottlieb. 1997). amelyekkel normálisan csak sokkal később találkoznának. . valamint Egyed tanulmányait a jelen kötetben. 1994). Végül is egyik elképzelés sem megy túl a főhatás-modellen. 1994. de tény. 1999. Danis és mtsai tanulmányát a II.4 Noha nyomósabb érvek szólnak a korrekció mellett. a látó és a halló rendszert viszont olyan ingerek érik. a jelen kötetben). ábra Az agy fejlődése az életképesség határától. 1994. Whitfield és mtsai. 2003. ez sem oldja meg a koraszülöttek viselkedésének és fejlődésének értelmezésével kapcsolatos gondokat (Aylward. gondoljunk bele: az ingerfeltételek a fogadásukra még nem érett idegrendszerrel találkoznak. amikor az agy fejlődése gyorsabb. mint a velük megegyező naptári életkorú. Ez az utóbbi hatás esetenként az életkor alapján várhatóhoz viszonyítva előbbre hozhat bizonyos fejlődési teljesítményeket (Beek és Samson. éppen abban az időszakban. de az bizonyos. 2000). A B C D 5. (2007. még Danis és Kalmár. 2000). a méhen belüli életben természetesen jelen levő stimuláció (elsősorban az anya természetes mozgásából adódó egyensúlyi ingerek) mennyisége jelentősen lecsökken.2. ábra. o) Mielőtt ebben az életkori korrekció ellenérvét látnánk. Shonkoff és Phillips. 2003. Katona. milyen segítséget kínál az interakciós modell (l. G. Danis és Kalmár. A koraszülöttség önmagában nem kórok. B) 28. míg ellenzése empirista szemléleten alapul.

az egy-egy inkubátorban több koraszülött baba elhelyezéséből következő fertőzések és a magas halálozási arány késztették az orvosokat alternatív megoldás keresésére. A koraszülött-ellátás újdonságai az idegrendszer fejlődésének szemszögéből A fejlődés önkorrekciós tendenciái (l. Shonkoff és Phillips. a kenguru sajátos ivadékgondozási módja. kényelmetlen testhelyzetekkel járnak stb. az inkubátorba benyúlva simogathatják. Egyre több helyen teszik lehetővé. A koraszülött életben tartása és fiziológiai funkcióinak biztosítása mellett az intervenció vezérelve ebben az időszakban az. amelyek fogadására az idegrendszer még nem készült fel.2. sőt. és amennyire a koraszülött állapota megengedi. kenguru-módszert (l. kicsinye ezzel szemben kb. 1 g súlyú és 2 cm hosszú. Egy kenguru anya 30 kg is lehet. csu- . A kenguru gondozás A kenguru-intervenciót 30 évvel ezelőtt valójában az ország rossz gazdasági helyzete hívta életre Kolumbiában. magukhoz szoríthatják babájukat. ajánlják az ún. Ma már sok intenzív újszülött osztályon gondoskodnak a fény. 2000). Emellett számolni kell azoknak az ingereknek a megterhelő hatásával is. keretes szöveg). Az egyetlen lehetőségnek az tűnt. közvetetten idéz elő esetleges biokémiai változásokat. és az idegrendszer plaszticitásának köszönhetően ezeknek az inzultusoknak a hatása többnyire nem visszafordíthatatlan (Shonkoff és Phillips. karjukba vehetik. hanem közvetlenül kényszeríti a koraszülött törékeny szervezetét sokszor drasztikus válaszokra (Grunau és mtsai. Danis és Kalmár. 5.220 tás sem tudja reprodukálni az anyaméhen belüli fejlődés feltételeit. még a táplálás és az oxigénellátás szempontjából sem. a babák báránybőrre fektetése gyengéd taktilis ingerlést nyújt. 2005.és az erős hangingerek csökkentéséről. hogy minél ritkábban kelljen megbolygatni. A baba nyugalmának. ha az anyákat bevonják a koraszülöttek intenzív ellátásába. A szülők sok időt tölthetnek az osztályon. 2000). hogy amilyen mértékben lehet. amelyek sokszor fájdalmasak. kényelmének szem előtt tartásával ésszerűsíthető a gondozási és kezelési beavatkozások megszervezése.2. A stressz immár nem az anya felől. Az ötlet alapja az Ausztráliában élő erszényes emlősállat. 5. 1975). a csekély számú ápoló személyzet. A vesztibuláris (az egyensúlyozó szervet érő) ingerek hiányának pótlására ringató inkubátorokat vagy vízzel töltött matracokat használnak (Korner és mtsai. A kenguru újszülöttje nagyon korán és éretlenül jön a világra. csökkentse a különbséget az érési állapot szerint adekvát intrauterin környezet és az aktuális ingerfeltételek között. a jelen kötetben) a korai időszakban különösen erősek. Csak olyan megoldás jöhetett számításba. amely nem kíván technikai felszereltséget és anyagi ráfordítást. A kórházak hiányos felszereltsége. A megterhelést tovább fokozzák a koraszülött életfunkcióinak fenntartásához gyakran nélkülözhetetlen orvosi beavatkozások.

A kenguruhelyzet hatásosan szabályozza az újszülött testhőmérsékletét.1 kép). a bőrével érintkezve. és amint szopni képes. A kenguru módszert alkalmazó anyának a ruhája alatt. hogy otthon az anya más családtagok segítségével napi 24 órán keresztül biztosítja a kenguru gondozást (Ruiz-Peláez és mtsai.1. Winberg. Később hely hiányában a már lélegezni és szopni képes koraszülötteket még jóval az időre születés életkorának elérése előtt – rendszeres ellenőrzés mellett – hazaadták. ahogy ezt az újszülött megfelelő hőmérsékletének fenntartása igényeli). 2004. az anya mozgása révén gyengéd vesztibuláris ingerlést kap. A halálozás és a komplikációk előfordulása nem volt gyakoribb. amelyet már méhen belülről ismer.advance. viszont már megszületésekor képes rá. ha súlya eléri a 2-4 kg-ot. hogy a koraszülöttek többségének stabilizálódott a légzése és keringése. és azt csak akkor hagyja el. A kengurubébi még könnyen kihűl. azzal a feltétellel. A 80-as évek közepétől a kenguru módszert kipróbálták az USA-ban és Európában is. hogy az anya hasán lévő erszénybe bemásszon. és megindult súlygyarapodása.3. hogy közelről ismerkedjenek meg a módszerrel. 5.uconn. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez. Ez a helyzet kényelmes az újszülött számára. Ahol a technikai feltételek rendelkezésre állnak. 5. hőmérséklet-szinkronitás alakul ki az anya és gyermeke között (az anya testhőmérséklete automatikusan úgy emelkedik vagy 5. szopással szerzi meg. mint az inkubátorban elhelyezett koraszülöttek közt. 8 hónapig él az anya erszényében. és egyre többen látogattak Kolumbiába. kép: Egy kenguruzó anyuka www. ábra. a kenguru gondozást az intenzív ellátás kiegészítéseként.edu/images/neonat04. de az érdeklődést fölkeltette. optimális a szabad légzéshez. A kengurubébi táplálékszükségletét az erszényen belül található emlőkből.3.jpg csökken. rendszeresen. A kis kenguru kb.221 pasz. Az anya szervezete mintegy termosztátként működik. a két melle között függőlegesen elhelyezve kell tartania gyermekét. de alkalmanként behatárolt időtartam- . ábra A kenguru helyzet 5. 2005) A világ fejletettebb országaiban a szakemberek eleinte hitetlenséggel fogadták a kenguru gondozás tapasztalatairól szóló beszámolókat. ezt saját igénye szerint teheti. folyamatosan hallhatja az anya szívhangját. akin csak pelenka és esetleg sapka van (l. A módszer bogotai kipróbálásakor azt tapasztalták.

hogy megfigyeljék a gyermekük egészségi állapotát. Hámori. sem az anya esetében. az együttes kedvezőtlen hatás súlyosabb.222 ban (gyakran napi több órán keresztül) alkalmazzák. amelyeket az optimális biológiai állapotban levő csecsemő vagy kisgyermek önmaga kompenzálni képes. A minimális környezeti deficit fogalma alkalmas lehet olyan környezeti feltételek jellemzésére. hogy ha a biológiai rizikótényezők hátrányos – vagy még rosszabb esetben veszélyeztető – környezetben fordulnak elő. A kenguru gondozás pozitív hatása természetesen nem korlátozódik a koraszülöttekre sem a baba. A legmeggyőzőbb talán az. 1999). 2009 összefoglalója alapján Biológiai rizikó és a környezet Az utóbbi két évtizedben egyre szaporodnak a bizonyítékok arra vonatkozóan. 2004. mintegy leperegnek róla – így potenciálisan ártalmas hatásuk általában nem is válik ismertté –. és hosszabb ideig szoptattak. és kevésbé éreztek félelmet. Ribiczey és mtsai. magabiztosabbak lettek abban. 2010. a kiemelkedően nagyszabású kutatásokat és néhány újabb közleményt kiemelve: Goldberg és DiVitto. Sameroff. önálló légzésre. de a különböző rizikótényezőknek kitett. Az eredmények tudományos elemzése alátámasztotta. többet aludtak (főleg az egyes alvásperiódusaik időtartama hosszabbodott meg). szükség esetén oxigéntámogatás mellett. Közelebb érezték magukhoz újszülöttjüket. az anyára gyakorolt hatás is. hogy hazaadják őket. Itt is érvényesül az interakció: a biológiai inzultusnak kitett idegrendszerre másként hathat egy adott környezeti tényező. 2002. hogy a módszer biztonságos. 2007). és megnövekedett az éber nyugalmi állapotban töltött idő. 1996. Kalmár. hogy hamarabb váltak képessé a támogatás nélküli. amikor a gyermeket haza kellett vinni a koraszülött osztályról (Anderson. és emellett még a kórházban jó minőségű koraszülött-ellátásban részesülő babáknál is vannak jótékony hatásai. Smith és mtsai. Forrás: T. 2002. kevesebbet sírtak. A kenguruzó anyáknak több teje volt. hogy hamarabb váltak alkalmassá arra. A kutatási eredmények azt is valószínűsítik. Ezenkívül kimutatható volt a viselkedés-szabályozás kedvező változása: negatív aktivitásuk csökkent. Önmagáért beszél az az adat. ellenáll nekik. így például az extrauterin (méhen kívüli) életfeltételek közé idő előtt kikerült idegrendszer funkcióképességét károsíthatják. Tamis-LeMonda és Roberts. Schneider és mtsai. . további irodalom l. mint a kockázatmentesen fejlődőre. Fontos a helyzet másik résztvevőjére. 1993. mint ami egyszerű összegződés alapján várható lenne. hogy a szociális környezet hatásai enyhíthetik vagy súlyosbíthatják a koraszülöttséggel vagy egyéb perinatális komplikációkkal kapcsolatos fejlődési zavarokat (csak az összefoglaló tanulmányokat.

sőt. A kutatásban használt. kevesebbet vokalizálnak. mára már számos kutatás dokumentálta (pl. Az átlagon fölüli szociális helyzetű családok koraszülött gyermekei közül azok. longitudinális vizsgálat már az 1980-as években ráirányította a figyelmet a gondozó és a gyermek közti interakciók. Landry és mtsai. azaz a gyerek állapotától. Az apró. ezért nehezen hozzáférhetőek. 1994. alig lehet velük kapcsolatot teremteni. A környezet vagy saját állapotuk változásai gyakran váltanak ki náluk sírást. Goldberg és DiVitto. amelyek a gondozó-gyerek interakció sajátosságait ragadják meg. hiszen a gyerek maga is sokféle eszközzel befolyásolja a környezetét.223 Az otthoni környezet minőségének mutatójaként gyakran használják a szocioökonómiai státuszt (SES). Újabb adatok az anya válaszkészségének (pl. megfelelő kontrollcsoportokkal összehasonlítva a . Tamis-LeMonda és mtsai. A szülők kapcsolata a koraszülött babákkal atipikus feltételek közt kezdődik. többször fordítják el tekintetüket. valamint a nyelvi háttér szerepére. Wijnroks. Danis és Kalmár. Egy nagyszabású Los Angeles-i. 2002. hogy a koraszülöttek jelzései kevésbé egyértelműek. 2007. energiakapacitásukat szinte teljesen lekötheti az életfunkciók puszta fenntartása. Ebből azonban nem kapunk közvetlen információt arról. 2010) kitüntetett jelentőségére utalnak. 1998). kevésbé éberek és lassabban reagálnak. Landry és mtsai. Cohen és mtsai. Ribiczey és mtsai.és perinatális orvosi adatokra alapuló kumulatív rizikóskála előrejelző értékét jelentősen megnövelte olyan változók bevonása. törékeny. A szociális stimulálásra magas az ingerküszöbük. A gondozó feladatát tovább nehezíti. a jelen kötetben) még közelebb juthatunk a koraszülött gyerekek fejlődése körüli rejtélyek hátterének megértéséhez. Nem elég. Általában passzívabbak. Kalmár. 2002. 1992). A tranzakciós fejlődésmodell segítségével (l. 1997. Bradley és mtsai. a későbbiekben nem értek el magasabb értelmi szintet. Kevesebbet mosolyognak. pre. milyen tényező segíti vagy hátráltatja a fejlődést. Tamis-LeMonda és Roberts. A koraszülött csecsemők interakciót nehezítő sajátosságai rövidebb-hosszabb ideig fennmaradnak a születés várt ideje után is. valamint a stimulációnak (pl. 1993. Kalmár és Csiky. ennek nyomán pedig a szülőknek a gyerek felé irányuló viselkedését jellegzetesen módosítják. Spiker és mtsai. A szüleik sokszor írják le őket nehéz temperamentumúnak. személyükre irányuló figyelemben. amelyek a gondozóval való interakciót. akik fejlődésük korai szakaszában nem részesültek elegendő. petyhüdt tónusú baba látványa az inkubátorban bonyolult eszközökkel körülvéve érthetően riasztó élmény a koraszülés stresszétől már amúgy is megterhelt szülők számára. 1998. 1999). a kellemetlen ingerek iránti toleranciájuk ugyankkor alacsony. ha számításba vesszük. a stressz vegetatív jeleit is. Wijnroks. Ami a gondozói oldalt illeti. ingerlékenyebbek. további hivatkozásokat l. Az éretlen újszülöttek kevésbé éberek és válaszkészek. mint az alacsonyabb társadalmi osztályból származó gyerekek (Beckwith és mtsai 1992. 1996. nehezebben értelmezhetőek. A koraszülött csecsemők viselkedési sajátosságait. Nehezebb őket megnyugtatni. hogy a környezethatás érvényesülése függ a fogadó feltételektől. és többször nyűgösek az anyával való interakció során. 1998.

2002. a biológiai rizikó folytán fokozottan sérülékeny csecsemő fejlődése súlyos zavart szenvedhet. 2007. Úgy tűnik. válaszkészségüket fokozottabbnak találták. Goldberg és Di Vitto. tényleges vagy vélt fejlődési lemaradására. ami a koraszülött csecsemők passzivitása. 1984. Lehet. ezek bonyolult összjátéka vezet egy bizonyos kimenetelhez. csökkent válaszkészsége alapján kompenzációs mechanizmusként értelmezhető. hogy a specifikus szülői magatartás a legtöbb esetben kompenzációs törekvésből fakad. A koraszülöttség ténye és a koraszülött sajátosságai mindenképpen befolyásolják az anyai viselkedést. . valamint Ferenczi. de hogy miképpen. 1997. a ténylegesen elért fejlettségtől és az aktuális állapottól függetlenül. 1998). Danis és Kalmár. vagyis azt. hogy az anya a koraszülöttségből következő megnehezített gondozási és interakciós helyzetre a csecsemő számára kedvezőtlen viselkedési stílus kialakításával fog reagálni. hogy a koraszülött gyerekek fejlődésének megbízható előrejelzése még a legrészletesebb orvosi adatok birtokában sem lehetséges. amelyek a nem megfelelő illeszkedést valószínűsítik (l. A kedvező kimenetel hátterében a stimulációnak mutatkozik kitüntetett szerepe. Kalmár. a kontaktusfelvétel nehézsége. túlgondoskodáshoz vagy kevésbé szeretetteljes viselkedéshez (a hivatkozásokat l. Ha a negatív tranzakció-láncolatot nem sikerül kivédeni. és általában involváltabbnak mutatkoznak a gyereknevelés tekintetében. Ez az intervenció tervezése szempontjából is fontos összefüggés. az számtalan egyéb feltételtől függ. és maguk is visszahúzódnak. a jelen kötetben). vagy elbizonytalanodnak. A veszélyek elkerülésének kulcsa a koraszülött sajátos szükségleteire érzékeny odafordulás. Más szerzők szerint a hosszú korai szeparáció. 2002). A fenti kutatási tapasztalatok ismeretében már valószínűleg senki sem lepődik meg azon. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak a veszélyét sem. passzívak lesznek. Tamis-LeMonda és Roberts. Fontos azoknak az anyát érintő rizikótényezőknek az azonosítása. hogy a gondozó érthető és jó szándékú igyekezete a koraszülött érzékeny idegrendszerének túlingerléséhez is vezethet (Barnard és mtsai. hogy csak „minimális környezeti deficitről” lesz szó. Holmes és mtsai. A tranzakciós mechanizmusban számos tényező vesz részt. 1989. Wijnroks. Ha a szülők a koraszülött babát betegnek tekintve csak a külvilág hatásaitól való megóvására törekednek. Kalmár és Csiky. 1999). Az intervenció szemszögéből két tanulságot kell feltétlenül levonnunk. a csecsemő deprivált környezetben fog élni. a szenzitív válaszkészség (Landry és mtsai. reakcióként a koraszülött csecsemő tipikus passzivitására. illetve a csecsemő sorsának bizonytalansága az anya magatartásának más irányú alakulásához is vezethet: például túlzott féltéshez. A veszélyeztetettként született gyerekek megkülönböztetett kezelése a szülők részéről iskolás korig is megmaradhat.224 koraszülött gyereket nevelő anyák attitűdjét elfogadóbbnak. Több kutató tapasztalata szerint jobban igyekeznek gyerekeiket stimulálni. de a rizikós baba fejlődése már ezt is megsínyli.

és nem szolgálja igazán a megelőzést.225 Lesz-e hasznuk a koraszülött gyerekeknek a velük folytatott kutatásokból? (Az intervenció kérdése) A fentiek fényében nyilvánvaló. . gyógytornászhoz. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a probléma komplexitását. a koraszülött csecsemők speciális szükségletei és gyakran atipikus viselkedése különös odafigyelést és érzékenységet kívánnak a gondozótól. Hatékony prevenció és hosszú távú eredmény csak a fejlődés dinamikus rendszerszemléletén alapuló megoldásoktól várható (l. amit a koraszülöttség képez. 1999). amelyek segítségével sikerült enyhíteni koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat. a diagnosztizált testi. McCarton és mtsai. hogy mindennek feltételei megteremtődjenek. és még a szociális hátrányt is ellensúlyozni tudták (pl. Shonkoff és Phillips. 1999. aki természetes körülmények között az anya. Bradley és mtsai. A szegénység és az ebből fakadó stresszhelyzetek érthető módon súlyos akadályát képezik annak. családjukat és tágabb környezetüket olyan rendszerként kezelik. a szegénységben élő családok koraszülött gyerekeire kellene összpontosítanunk. amelynek az összetevői együttesen és egymásra kölcsönösen hatva határozzák meg a fejlődési kimenetelt (Kalmár és Csiky. érzékszervi. 2000). 1994. Danis és Kalmár. amelyek a sajátos igényű gyereket. 1995. Blair és mtsai. gyógypedagógushoz – utalják. mozgás. miközben a szegénység és szociális hátrány jelentős kockázatot jelent a gyermekek várt idő előtti megszületése szempontjából (l. Amint az előzőkben láttuk.és értelmi rendellenességekkel a gyerekeket a megfelelő szakmák képviselőihez – szakorvoshoz. és ebből következően a megfelelő hatékonysággal kecsegtető intervenció megtervezése igen bonyolult feladat (Kalmár és Csiky. Az alapellátásként nyújtott utógondozás a legtöbb helyen kimerül a fejlődés követésében. a jelen kötetben). valamint Varga és mtsai. A szakirodalomban már találhatunk néhány ígéretes példát a szülői kompetencia és magatartás fontosságának a felismerésére épített intervenciós programokra. 1997). Az intervenciós erőfeszítéseket mindenekelőtt a halmozottan veszélyeztetett alcsoportra. fentebb. hogy jelenleg még sehol nincs biztosítva az összes koraszülött gyereket nevelő család (vagy akár csak ezek többsége) számára elérhető szakszerű támogatás. rendkívül összetett jelenség. hogy az a rizikó. a jelen kötetben). Mindez érthetővé teszi.

Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. G. L. 1 (4). P. 131–160. Az a periódus.. (2010). Neonatology. méreganyagok. (2001). (ed. In. A. Kangaroo care of the premature infant. Kalmár M. G.: Goldson. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. 515–520. Verhulst. J... Ribiczey N. H. Kalmár M. Klinikai fejlődésneurológia. E. Katona F. S. Wright.) Handbook of Pediatric Psychology. (1999). Hammond. (ed. (2003). New York. (1999). Alkalmazott Pszichológia. Pfeiffer. 253–268. E. A veszélyeztetett újszülöttek fejlődésének bonyolult összefüggéseit fejezetünk a perinatális rizikó prototípusának tekintett koraszülöttségen keresztül mutatja be. Budapest. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Anderson. Környezetünk azonban számos olyan veszélyforrást rejt. amely ennek teljesülését megakadályozhatja. Kalmár M. In: Roberts. úgymint fertőzések... G. 34–42. I. 115. hiányállapotok. . 34 (3–4). még a magzati korszakra esik. (2002). M. Alkalmazott Pszichológia. Táplálkozás-allergia-diéta. C. amelyek ennek a kiemelkedő fontosságú szervünknek a fejlődését a legintenzívebb változások időszakában akadályozhatják.226 ÖSSZEFOGLALÁS A családok legnagyobb vágya – és egyben a társadalom érdeke is – az. (1989). innen érhetik a magzatot ártó hatások is. Barnard. 37–45. (1994). Csiky E. Az elemzés alapját képező tranzakciós fejlődésmodell irányt mutat az intervenció számára is. kivédésének lehetőségeire – az idegrendszer szempontjából tekinti át azokat a rizikótényezőket. megjelenés alatt. hogy a gyerekek egészségesen szülessenek. K.): Nurturing the Premature Infant: Developmental Interventions in the Neonatal Intensive Care Nursery. G. 101–113. és fejlődésük zavartalan legyen.. M. Csiky E. A. Oxford University Press. C. S. I. 139–170. „Mozgó rizikó” koraszülött gyerekek fejlődésének tükrében. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Farkas. Infant Behavior and Development. NICU. Aylward. (1984). Guilford. Fejezetünk – kitekintve az ártalmak megelőzésének. Sajgó. The Journal of Pediatrics. 27. Aylward. Van lehetőség a jódpótlásra. P. Methodological issues in outcome studies of at-risk infants. 6. Medicina.. M. Outcome studies of low birth weight infants published in the last decade: A metaanalysis. A lakosság jódellátottsága elégtelen. 7. prematurity. Magyar Pszichológiai Szemle. Következésképpen a megelőzés kulcsa az anya életmódja. Journal of Pediatric Psychology. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. P. Aylward. amelyben az agy fejlődése a legrohamosabb. New York. and developmental issues. Bee. Minthogy ekkor a fejlődés feltételeit az anya szervezete biztosítja. (1999). 43–54..

Goldberg. Communication in preterm infants: Why is it different? Early Development and Parenting. P. A. Budapest. NJ.227 Barratt. J. W. In: Stanbury. Aquino. D. J. I. (Eds. Oxford. 542–554. D. Developmental Disorders: A Neuropsychological approach. Brain volumes in adult survivors of very low birth weight: A sibling-controlled study. Lindsay. C. (2001). S. Frangou. H. (1994). E. 3. A. Early indicators of resilience and their relation to experiences in the family environment of low birthweight. J. Bee. A lakosság jódellátottsága elégtelen. M. Developmental Science.. Blackwell’s. (2001). 3. 367–371. Preterm children at early adolescence and continuity and discontinuity in maternal responsiveness from infancy. L. J. D.. Ramey. Biological and social precursors of a 12 year competence in children born preterm. Early intervention for low birthweight. . The role of iodine in brain development. (1994). 243–260... Lancet.. C. Biochemical Society Transactions. and practice.. Sajgó. Whiteside.. Child Development. E. Sigman. Ezzati. Auerbach. Delange. (1978).. R.... Infancy research. Born. Bhutta. Z. D. M. The role of iron in neurodevelopment: Fetal iron deficiency and the developing hippocampus.. premature children living in poverty. Proceedings of the Nutrition Society. (2007). N. 641–659. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. Fogel. Oxford.) Longitudinal studies of children at psychological risk: Cross national perspectives.. P. M. S. Mahwah. Fearon. Az értelmi fogyatékosság kóreredete. J. T. Hardin. 505–542. C. Hammond. 1267–1271. M. In: Greenbaum. Mundform.): The Damaged Brain of Iodine Deficiency. Rátay Cs. (2008). G. Kelleher. S.): Handbook of Parenting. M.. Developmental changes in maternal interactions with term and preterm infants. Rivera. Parmelee. (2000).. 339–360. Medicina. Murray. Caulfield. M. . M. 1198–1208... 114. Blackwell’s. Taylor. Child Development. O’Connell. E. Pope. C. Ablex Publ.. Beek. E.. policy. C.. Blair. M.. Samson. Di Vitto. De Onis. J. 6.. P.. 36. Rifkin. Beckwith. L. W. H. K.. 65.. K... premature infants: Participation and intellectual development. Vol. Parenting children born preterm.. F. B. Monk. (1992). Cognizant Communication Corporation. H. Cohen. Mathers.. (1992). Grose-Fifer. Freides. Infant Behavior and Development. A. Y. L. Oxford. Probabilistic epigenesis. A. S. H. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). Barnard. (2001). M.. P... Allin. M. B. R. NJ.): Handbook of Infant Development. K.. In: Bornstein. 1–11.. 34–42. Táplálkozás – allergia . G. K. S. Fogel. Bradley. 1. (eds.. 195–200. Prenatal development and risk. (1995). H. 101–113 Beckwith. (ed. J. Czeizel E. C. Bleichrodt. New York.): Handbook of Infant Development.. 37–50.. Casey.. (2001). Blackwell’s. In: Bremner. Farkas. Lányiné Engelmayer Á. L. Georgieff. Stewart.diéta. G. Black.. A meta-analysis of research into iodine and its relationship to cognitive development. (2004).. Cohen. Van lehetőség a jódpótlásra. Pediatrics. 99. American Journal on Mental Retardation. 346–360.. van. 63. 371. (2002). C. H A. (ed. F. 7. Nosarti. P. M. Gottlieb. M. (eds. (1984). In: Bremner. L.. 59. G. (2008). R.E. Fifer. (1994). L. 75–79. Norwood. Rodning.

69. 113 (3). Effects of waterbed flotation on premature infants. Many. Joubert. R.. Swank. Broyles. F. 470–474.. H. (1998). A. Swank.228 Grunau. M. C. J. J. Klinikai fejlődésneurológia. 107–139. 43–54.. Pyhtinen. 329. C... (1975). Geva. 36. C. The relation of change in maternal interactive styles to the developing social competence of full-term and preterm children.. Whitfield. 102. L. P. J. Intelligence. C. 39... Csiky.. A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development. Six-year follow-up of children with intrauterine growth retardation: Long-term. Kalmár. Weinberg. ELTE Eötvös Kiadó. Feldman. F. Yu. Reich. N. Jaffa. Budapest. A. Smith. Fitzgerald. (2000). W. Tyson. (1994).. (2007). S.. (2005). (2005). Ágfalvi. Holsti. Kangaroo mother care. Jankowski. S. Landry. J. prospective study. 329–336. C..... Pediatrics.. Järvelin. H. H. A jódellátás növelésének lehetőségei Magyarországon. J.. 15. (2008).. E. 1040–1053. 76. 16. I. Fattal-Valevski. T. Miller-Loncar. L. K.. J.. M. Doktori értekezés. H. McCarton. P. Psychological findings in preterm children related to neurologic status and magnetic resonance imaging. D. (2007). R. 61. 361–367. Rose. Solimano. The development of high-risk infants in low-risk families. F. 781–786. M. (1999). Olsén. Posner. 1 (4).. Developmental Psychology... Csiky. Kutai. (2010). M. S. 293–300. F. P. Brooks-Gunn. Oberlander. C. G. A. British Medical Journal. valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. E. Á... J.. J. 43–58.. Pediatrics. Rizikómentesen született. Wallace. Pääkkö. S. Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai.. Ruiz-Peláez. J. W. 33. Haley. (1999)... hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia. 523–533. Cosper. C. Országos reprezentatív növekedésvizsgálat. Casey. Miller-Loncar.. L. Results at age 8 years of early intervention for low-birth weight premature infants. E. J. 56 (3). Tóth.. Gyermekgyógyászat. 0–2 éves korúak adatai. J.. Budapest.. Leitner. Journal of the American Medical Association.. N. B. 367–378. F. J. Pediatrics. Landry. L. (1997). T. R. 3. Gyurke. R. Vainionpää.. Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél – pszichológiai nézőpontból. McCormick.. D. (1978). Medical correlates of infant development. S.. H. Alkalmazott Pszichológia. Bernbaum. Y. Korner. K.. Child Development. 1179–1182. A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Meinert. L.. Rose. S. M. M... 2010/1. C.. Puskás.. 81–137. Scott.. Korkman. R. Van Rossem. F.. R. A. Demográfia. Corvinus Egyetem. an example to follow from developing countries. Bennett. L. (1983). 1172–1184. L. J. Holmes. Neonatal procedural pain exposure predicts lower cortisol and behavioral reactivity in preterm infants in the NICU.. S. Parmelee. (1989).. Smith. Medicina. J. I. A. 277. G. Születési súly és születési hossz standard az 1973–78 évben élve-született újszülöttek adatai alapján. Feldman.. K. M. C. Kalmár. R. Cuervo. H. Haffner.. E. E. Bauer. Applied Developmental Psychology. R. Child Development. Harel. Tonascia.. (1997). (1998). E. A. (2004). Van Rossem. L. M. M. (1988). Journal of Child Neurology. P. Charpak. . Jankowski. A.. E. E. Joubert. Pathways from prematurity and infant abilities to later cognition. Kraemer. Kalmár. J. C. M.... Pain. Magyar Pszichológiai Szemle. J... Katona F. D. Bassan. Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e. R. M-R. Budapest. K. Kalmár M. 126–132. 105–123. Ribiczey. A. 34 (3–4). N. Predicting cognitive-language and social growth curves from early maternal behaviors in children at varying degrees of biological risk. Littmann. 139–170..

M. H. O. In: Véghelyi. Karraker. J. Journal of Child Psychology and Psychiatry. C. 85–90.) Az újszülött. Guilford. Baldwin. 385–406. Developmental Psychobiology. G. S. Meyer. Wolke. I. P. 221–252. L.. R. A. S... (2005). T. 43. E. T.. K. Archives of Disease in Childhood.): Infant Development – Ecological Perspectives. 217–229. Ferguson.. H. (1996). L. Pathways to school achievement in very preterm and full term children... Kerpel-Fronius. (1999). R. (2009). New York. In: Zeanah. 754–768. Models of development and developmental risk. Wyatt. Baumwell.. European Journal of Developmental Psychology. Lewis. L.): Handbook of Infant Mental Health. P. language. Townsend.. Lancet. (eds. P. Amess. R. The Science of Early Childhood Development. J.. Multiple meanings of a developmental perspective on psychopathology. Wohlmuth. D.. Phillips... E. M. 37. Foster. Tracking Progress on Child and Maternal Nutrition: A survival and Development Priority. Pathways to developmental outcomes in preterm infants. H. D. K. Luster. J. Landry. W. P. Ö. R. C. (1998).. Holsti. RoutledgeFalmer. C.. Washington. In: Fitzgerald. D. 1653–1657. Budapest. S. J. and living skills. Swank. 3–13. R. Roberts. Brain structure and neurocognitive and behavioral function in adolescents who were born very preterm. L. National Academy Press. D. Tamis-LeMonda. T. L. (1997). M.. Neuropsychological outcome at adolescence of very preterm birth and its relation to brain structure. 77. Schlagmüller.M. A. Murray. ELTE PPK Pszichológiai Intézet. P. F. H. (szerk. F. Winberg.. Spiker. L. D. Whitfield. Extremely premature (800g) schoolchildren: Multiple areas of hidden disability. Szakdolgozat.. S.. Early Development and Parenting. 64. 855–864. L. E. P. Brooks-Gunn. European Journal of Psychology of Education. J.. Smith. 455–517. H.. Murray. 19–30. E. Rifkin. J. (1986). (1993). E. S. C. W.. 2 (3). Jr. D. Schneider. Developmental Medicine and Child Neurology... V. Kingsley. 353. M. Sameroff. The relation of medical risk and maternal stimulation with preterm infants’ cognitive. From Neurons to Neighborhoods. A. Responsive parenting in the second year: Specific influences on children’s language and play. Damast. (2004). 173–183. J. (2001). Roth. (2005). Child Development. P. (1996). Townsend. 7. Kirkbride. Miller. Grunau.. Bornstein.. Akadémiai Kiadó. Stewart. Rutter. S. Shonkoff. 226–233. .229 Ruske. New York... Enhancing maternal interactive behavior and child social competence. Early maternal stimulation and the development of cognitive competence and attention of preterm infants. Denson. A. (2000). J. H. M.. Stewart.. A koraszülött állapot hatása az anyai érzelmekre. Tamis-LeMonda.. Mother and newborn baby: Mutual regulation of physiology and behavior: A selective review. 47. (2002).. Early Development and Parenting. (ed. Rifkin.. A. Koraszülöttek. S. (1993). V. M. E. 5. N. C. Hámori. Wijnroks.. UNICEF (2009).. Moseley.. Wildin. S.. J. M. 19.

iskolázottság A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Támogatás szüléskor… …és szülés után . Andrek Andrea1. ismeretek. Szociálpedagógia tanszék TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A VÁRANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A VÁRANDÓSSÁGGAL KAPCSOLATOS ANYAI ATTITŰD Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon A gyerekvállalás rendje és motívumai Gyermek. FEJLŐDÉS A CSALÁDBAN: INTERAKCIÓK ÉS KAPCSOLATOK 6. fejezet A VÁR ANDÓSSÁG ÉS A SZÜLÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Varga Katalin1. valamint Aktív Szülés Program 2 Eszterházy Károly Főiskola. couvade szindróma APÁK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR SZÜLÉS Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt A szülés kulturális beágyazottsága A szülés lélektana A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Együttszülés A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Kedvezőtlen kimenetelű szülések Informáltság.és családtervezés Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Várandós apák Couvade rituálé.230 III. Herczog Mária2 1 ELTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ.

kedvezőtlen feltételek esetén gátolhatják a szülés természetes. A várandósság lélektani szempontjai közül tárgyaljuk az anya pszichés változásait. . Fejezetünket az intervenciós lehetőségek rövid összefoglalásával zárjuk. jóval szerényebb képet kapunk róluk. Részletesen szólunk a várandósság két gyakran „elfelejtett” szereplőjéről: a magzatról és az apáról.231 A gyermekvárás és a szülés napjainkban a mi kultúránkban lényegében egészségügyi esemény. ezen belül kiemelten az anya attitűdjét várandósságával és születendő gyermekével kapcsolatban. Ha pusztán így tekintünk ezekre a folyamatokra. kulturális meghatározottságok és komplex társadalmi hatások. A szüléssel összefüggésben kiemeljük az anya felfokozott érzékenységét az őt érő hatásokra. amelyek kedvező esetben támogatják. mivel a várandósság és a szülés minden elemét átszövik hagyományok. mint amilyenek valójában. Fejezetünkben a kérdéskör lélektani vetülete mellett a szociológiai vonatkozásokat emeljük ki. Kiemelt fontosságú az anya és az újszülött háborítatlan együttléte közvetlenül a születést követő órákban. élettani menetét.

esemény. míg másoknál ez az időszak valódi „terhet” jelent. a társadalomlélektan meghatározó volta miatt kiemelten kezeli (Stone és Selin. Gelis. az antropológia. a szociológia. nevelésének kérdéseivel. A várandósság és a szülés nem elsősorban és kizárólag egészségügyi kérdés. Az önismeret.232 BEVEZETŐ A várandósság és a szülés körül számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazható meg. A történeti. a család működésével. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM A várandósság és a szülés társadalomtörténete kiterjedt irodalommal rendelkezik. mások számára keserves. Stewart. a jó színvonalú felkészítés. legalább ennyire érzelmi. Egyes anyák a legtermészetesebb módon gondozzák csecsemőiket. 1969. sőt társadalmi. a kultúrtörténet. demográfiai komponensei sem elhanyagolhatók. és számtalan vonatkozása önálló kutatási terület. A gyakorlatban is sokszínű élmények tárulhatnak elénk. Az is nagyon változó. traumatikus élmény a szülés. 2009. hogy melyik családba hány gyermek születik. Az apa jelenléte a szülésnél egyes párkapcsolatokat megerősít. orvostörténeti elemzések mellett kiemelkedő jelentőségűek azok a változások. miért és hogyan. 2004). . míg másoknak nehezére esik saját gyerekük ellátása. a néprajz. Egyesek életük csúcsélményét jelenti gyermekük világrahozatala. kívánságaik figyelembevétele módot ad arra. 1991). így a lélektan. a testtudatosság és a kívánt gyerekek tervezése nagymértékben hozzájárul a megszülető gyerek életesélyeinek javításához. amelyeket a nőmozgalmak különféle állomásai jelentettek. kiemelkedően a feminista perspektíva megjelenése és rendkívüli hatása e területen (de Beauvoir. másoknál messzire húzódó nehézségeket hoz. valamint a várandósok és szülő nők megfelelő kísérése. megfelelő információk elérhetősége és megtanítása. hogy ez a természetes folyamat a nők és a leendő apák számára is örömteli és aktív folyamat legyen. szociális szempontból megközelítendő életszakasz. A gyermekvárás tudatosságának erősítése. A várandósság és szülés szorosan összefügg a megszületett gyerekek gondozásának. A tapasztalatok szerint a várandósságot egyes asszonyok a szervezetük tökéletes működésének csodájaként élik meg.

alapvető jelentőségű a gyerek közösségben elfoglalt helyének mérlegelése szempontjából is. hogy ki és miként támogatta a szülő nőt. hogy a gyereket a természet vagy Isten adományának. milyen anyagi lehetőségei vannak a számára rokonszenves szolgáltatások. a szexualitásról. a lélekről. Ennek megfelelően a történelem folyamán eltérő módon kezelték térben és időben a fogantatást. jól képzett emberek egy jelentős része sem akar megfelelő informáltságra szert tenni. a társadalmi keret és a gyerekvárás. de a történeti elemzések. hogy akar-e valaki gyereket. amelyekben a gyerekek és szüleik. Az. és ennek milyen következményei voltak. mint az öltözködés. az egyén és a közösség viszonyáról is. anyasághoz. a várandósság alatti szexuális élet. szülőként. iker vagy fogyatékos gyerekek születését övezték: mikor kit véltek felelősnek egyik vagy másik eseményért. a várandósságot. de egyben jelzik azokat a társadalmi. Ebben a fejezetben nincs mód e kontextus részletes kifejtésére. családjaik élnek. és az azt követő korai. fiú és lány. hogy a választás lehetősége – legalábbis elméletileg – rendelkezésre áll. hogy a várandósság és a szülés körülményeit ki és hogyan alakítja. mennyire fontos számukra jövendő anyaként. valamint az újszülöttek és anyák gondozásával kapcsolatos szokások pontos képet adnak egyrészről a társadalom nőkhöz. ismereteire támaszkodni. hány éves. a rokonoknak és a szakembereknek. a bő gyermekáldást. Ezek a kontextusok nem csak időben eltérőek. gyermekszüléshez. Egyrészt világosan jelzik. vagy sem. Alapvetően eltérnek azok a hitek és „tudások”. kulturális kereteket is. Az. vagy hogy a természetre. a szülést. hanem alapvetően függenek a földrajzi helytől. megvásárlására. milyen információkkal rendelkezik az érintett nő. hogy milyen választási lehetőségei vannak egy anyának. milyen iskolai végzettsége van. amelyek a meddőséget. hogy hol. gazdasági változásokkal. mikor és hányat. hiedelmeknek. gyerekekhez való viszonyáról. milyen információkhoz fér hozzá. miért okoz olyan sokféle vitát és indulatot az elmúlt évtizedekben nálunk is elindult változások sora.233 A történeti elemzések részletesen leírják azoknak az attitűdöknek. milyen az egészségi állapota. a szülési pozíciók stb. nagymértékben függ attól. várandóssághoz. amelyek a fogamzáshoz. születés összefüggései sokat segíthetnek annak megértésében. E tekintetben azonban Magyarországon a magas státuszú. másrészt. ellátások elérésére. társadalmi viszonyokról. szülőpár. hogy maguk irányítsák e folyamatokat. rítusoknak az alakulását. intézményekre bízzák magukat. 2009). a társadalmi helyzettől és az adott család jellemzőitől is. illetve a saját ösztönei- . egyfelől abban a tekintetben. Rengeteg érdekes eleme van ezeknek a történeti elemzéseknek olyan kevésbé jelentősnek tűnő kérdésekben is. Ezek több szempontból is szorosan ös�szefüggenek a magyarországi társadalmi. mennyire támogató ebben a környezete. és az azt követő legkoraibb időszakhoz kötődnek. szenzitív időszakot (Epstein. Ezen túlmenően nagyon sokat elárulnak a testről. szüléssel.. mennyire képes és akar saját erőforrásaira. amelyek azonban sokat elárulnak a kultúráról és a személyközi. A gyerekvárással. netán büntetésének tekintették-e. illetve milyen szerepet szántak a férfiaknak. illetve a szakemberekre. milyen anyagi és szociális körülmények között él.

művi meddővé tétel. Ennek jó jellemzője. 1957-ben nem volt még korszerű fogamzásgátlás. hogy Magyarországon a magas státuszú nők körében is rendkívül magas azok aránya.1. mert ezt a társadalombiztosítás nem támogatja. vagy idegenkednek tőlük. méhen belüli eszközök) kellő mértékű elterjeszté- . testének-lelkének jelzéseire hallgatni: biztonságosabbnak és kedvezőbbnek ítéli a magas színvonalú – vagy annak vélt – egészségügyi szakértelem megvásárlását. az egészségügy pedig nem érdekelt a felvilágosításban és a megelőzésben. E jelenség okairól nincsenek kellő számban adataink vagy ismereteink. hogy nálunk a tervezett gyerekek aránya jóval alacsonyabb a nemzetközi arányoknál. Írországban pedig a mai napig is csak abban az esetben. nagyon erőtlenek egyelőre azok a mozgalmak. Egyetlen terület van. A legolcsóbb fogamzásgátló gyógyszerek is lekerültek a közgyógyellátási listáról. Ennek következménye. de bizonyára ez a körülmény is erőteljesen befolyásolja a várandósságot. Várkonyi. későbbiekben pedig a gyerekek életét.234 re. Lengyelországban csak jelentős megszorításokkal engedélyezik. ha az anya életét veszélyezteti. és aligha segíti a harmonikus párkapcsolatot. Svédországban például 1974 óta. az alternatív szülészeti – otthoni vagy születésházban történő – ellátást. és talán csak a sebészet tekinthető ehhez hasonló egyértelműen férfiszakmának (F. Figyelemre méltó. amikor már elérhetőek voltak a korszerű eszközök és a szexuális felvilágosítás is mind elterjedtebbé vált. ami megbízhatatlan. óvszer vagy tabletta. és ennek részeként a háborítatlan szülést. 6. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem sikerült a fogamzásszabályozás különféle formáit elég ismertté és kellően széles körben alkalmazottá tenni: drágák az eszközök. míg Máltán mindmáig teljes körű a tilalom. A hagyományosnak tekintett és évezredek óta alkalmazott megszakított közösülés.1. nem terjedtek el. a rooming-in-t választják (a közös elhelyezést az újszülöttel a szülés után). így a leginkább veszélyeztetett – szegény. természetes fogamzásszabályozás – pedig alig ismertek. intrauterin. 6. a gyógyszerek. akik császármetszéssel vagy fájdalomcsillapítással szeretnének szülni. Fogamzásgátlás és abortusz – történet és mai gyakorlat Magyarországon az abortusz teljes tiltását követő liberalizálás idején. 1990). Ausztriában 1975 óta legális az abortusz. Más országokban sokkal később lett legális a művi terhesség-megszakítás. noha mára az orvosok között többségben vannak a nők. a szülést. az egynapos szülészetet. hogy a szülész-nőgyó­ g yász orvosok túlnyomó többsége változatlanul férfi. a coitus interruptus a leginkább használt technika. A különféle fogamzásszabályozási módszerek és eljárások (pl. Nálunk ma még kevésbé akarják a nők „visszavenni” saját testük és a velük történő beavatkozások feletti irányítást. művi meddővé tétel. ahol az elmúlt ötven évben nem változott a női önrendelkezéssel kapcsolatos álláspont. és ez a művi terhesség-megszakítás szabadságának kérdése (l. más technikák – kondom. keretes szöveg). amelyek a női önérdek érvényesítését célozzák. állami gondoskodásban élő vagy krónikus beteg – nők csoportjai számára elérhetetlenek. A nem tervezett gyerekek többségét elfogadják.

mint ahogy a védőnők szerepét vizsgáló kötet sem tér ki e területre (Egy határszerep anatómiája. Neményi Mária (1999a) női életutakról szóló könyvében sem érinti ezeket a kérdéseket. 2005) azonban foglalkozik e kérdésekkel. társadalomtudományokban kiemelten nagy szerepet játszó elemzésekre magyar vonatkozásban mindeddig nem került sor. demográfiával kapcsolatos vizsgálatoknak gyakran kiemelkedő területe a gyermekvállalás. választások kérdését járja körül.1 Bár a roma nők várandósságával. 1999). de ugyanez mondható el az előbbiektől nem függetleníthető test. hogy a nemiségről. és nyilvánvalóan nem választhatók el a magyarországi nőmozgalmak erőtlenségétől és szűk hatókörétől sem. feladata e téren alig merül fel. amelyet az intézményesített. a különféle társadalmi csoportok ilyen szempontú elemzése és összehasonlítása mindezidáig nem keltette fel a kutatók figyelmét. 1990. Ennek a folyamatnak a változását már sok éve jól jelzik a 1 Losonczi Ágnes jelentős pest megyei vizsgálata talán kivétel (Hanák. hogy ezek a tények csak a szegénységben élőkre és a hátrányos helyzetűekre vonatkoznak. 1999b). MTA Szociológiai Kutatóintézet. mert az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer nem tudta kielégítően és széles körben alkalmazni azokat az oktatási. a család kiemelt helyet kap elemzésében. a várandósságról. 2007. noha a gyerekvállalás. mert sokan legalább annyira negatív és elidegenítő gyakorlatot látnak benne. A nőirodalomban. annak ellenére sem. Neményi M. ahol bizonyosan középosztálybeli. akkor érdemes ellátogatnunk azokra a weblapokra.. a fogamzásszabályozásról. magasabban kvalifikált – legalábbis otthoni internethozzáféréssel biztosan rendelkező és azt készségszinten használó – nők. de ő is elsősorban a társadalmi helyzetet. Kalányosné. szakmai és etnikai identitás metszéspontjában.és önismeretről is. az érzelmi és szexuális kapcsolatról. hogy a családdal. szüléssel kapcsolatos attitűdöket. elsősorban egészségügyi – „betegségügyi” – kérdésként való kezelése. a gyerekszülésről és a gyereknevelésről. nem pedig a várandóssággal. a párválasztásról. Neményi E. 2001. 1999. mint amennyi előnnyel az a biztonság jár.. szülésével és általában gyerekvállalásával kapcsolatosan több kutatás és publikáció foglalkozik (Durst. a döntések. 2000–2001). a gyerekvállalásról a felnövekvő nemzedékek nagy része csak rendkívül alacsony színvonalú vagy semmiféle ismerettel nem rendelkezik. Budapest. Ha úgy gondolnánk. a férfi partnerek felelőssége. A gyermekvárás és szülés medikalizálása. mert rendkívül drágák. az orvosi ellenőrzésnek tulajdonított ellátás jelent. 2010. Kende Anna néhány újabb tanulmányában (2002. hanem azért is. jelentős helyet kap a kutatásokban. Az elmúlt évtizedekben – szemben a nyugat-európai és észak-amerikai gyakorlattal – nálunk nem készültek jelentős kutatások a fenti kérdésekkel kapcsolatban.235 se nem csak azért okoz gondot. fiatal anyák beszélgetnek saját magukról. A fogamzásszabályozás Magyarországon ma is szinte kizárólag a nők feladata. Védőnők a nemi. 1991. aminek már az okai is elemzésre méltóak lennének. amelyek sok országban mintaszerű ismeretekhez juttatták a gyerekeket és a fiatalokat. Janky. . Losonczi. Ennek csak egyik következménye. a gyerekvállalás körülményeit. ismeretterjesztési módszereket.

erőszak eredményeképpen született – és emiatt elhagyott. mint a fiú – súlyos értékítéletet hordoz. és jelentős társadalmi következményekkel jár a lánygyermekek. amennyiben a szabályok és törvények jól jelzik azokat a törekvéseket. de ezzel is szoros ös�szefüggést mutatnak a nem kívánt. akit szerethetnek. amelyek jelentősen befolyásolják az anya. Közismertek azok a törekvések. Ezeket pontosan érzékelteti a WHO 2009-ben megjelent kötetének ajánlása: „A tanácsadással foglalkozó kézikönyv célja. béranyaság –.wh o.236 nemzetközi tendenciák. hogy erősítse az egészségügyi szolgáltatást nyújtók tanácsadási és kommunikációs készségeit – ideértve a képzett szülésnél segédkező szakembereket is –. Nálunk meglepően kevés szó esik arról. hogy a szelektív abortusz Indiában és Kínában – ahol a lánygyerek kevésbé értékes. Neményi. amelyek a családokat.”2 Jól látható. megölt – újszülöttek.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/ . hogy Európában a mainál sokkal több gyerek születését ösztönzik. 2010). A fogamzásszabályozás engedélyezése vagy tiltása ugyancsak ideológiai. Ezekben az esetekben a társadalmi. Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon Az esetek többségében a gyerekvárás örömteli és várt esemény: a szülők saját kapcsolatuk kiteljesedését. az elöregedés veszélye fenyeget. a gyermekvárás és a szülés. politikai kérdés sok országban. és persze az ellátórendszer is. a gyermekszülés. 2000. és ez a tiltás kijátszásához vezet: a jelentős korlátozás a katolikus egyház erőteljes befolyását mutatja. miért akar gyereket. A családtervezés. Mára azonban a Kínában kialakuló nőhiány a párkapcsolatok okán is újabb aggályokat vet fel. krízisterhességből. szenzitív időszak nem csak a nők dolga: jelentős szerepet kapnak ebben a családtagok. a szülés. Kínában) éppen a több gyereket büntetik. családjukkal és a közösséggel a várandósság. várandósság. gyermekvédelmi megfontolások mellett kiemelkedő jelentőségűek a lélektani szempontok. örökbefogadás kérdései. társadalompolitikai kérdés is. illetve az ezzel is összefüggő örökbeadás. nőket orientálni akarják. amelyek messze túlmutatnak a technikai. valamint az abortusz utáni időszak fontosnak tűnő kérdéseit. családjuk teljessé tételét. hogy ki. a közösség. míg más országokban (pl. nők helyzetére nézve. akik ilyenformán képesek lesznek eredményesen megbeszélni a nőkkel és házastársukkal. az érintett gyerek. hogy a fogamzás. szülés sok tekintetben politikai. de a többi testvér. Ugyancsak jelentős társadalompolitikai kérdés a fentiekkel összefüggésben a különféle asszisztált reprodukciós eljárások engedélyezése vagy tiltása – lombikprogram. és aki szereti őket. családtag életét és személyiségállapotát is (Herczog. egy gyereket. illetve partnerükkel. adóztatják. a kisgyermekben megteljesülő önkifejeződést. 2 http://www. Ugyancsak egyértelmű. valamint az azt követő első. megvalósíthatósági kérdéseken. gazdasági. önmaguk továbbörökítését látják.

a kétgenerációs család elterjedése.ksh. 2005. Pongráczné. szülők által tervezett gyerekeknél kevesebb születik meg. iskolai végzettségtől. a korszerűbb szülészeti ellátásnak is köszönhető (l. Ennek a kutatások szerint elsősorban anyagi okai vannak (Kamarás. a napközbeni gyerekellátások elégtelensége – egyértelmű hatással van a döntésekre. 6. ahogyan ezt a területi meg 3 http://portal. csecsemőhalandóság és terhesség-megszakítás alakulása Magyarországon év 1960 1970 1980 1990 2001 2008 élve születés 146 461 151 819 14 8673 125 679 97 047 99 149 újszülött halálozás terhesség-megszakítás 6 976 162 160 80 767 90 394 56 404 43 118 Forrás: www.237 A kutatási adatok szerint a magyar nők és partnereik kiemelkedően magas arányban tartják életük fontos és elengedhetetlen részének a gyerekvállalást. bővebben Herczog. Ezzel szemben a magyarországi termékenységi mutatók sok évtizede nagyon alacsonyak. akik egyáltalán nem akarnak gyereket (Pongráczné. A korai. táblázat Születések. Herczog. l. a jelen kötetben).hu 3 5 449 3 443 1 869 789 553 192 283 Az életkor a gyermekvállaláskor nagyon sok mindent jelez. l.1.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul.és foglalkoztatáspolitikai rendszer képes a termékenységet közel a reprodukciós szinten tartani). munkavállalásának növekedése. Jelentős eltérés mutatkozik a születések számában lakóhelytől. A szülések mellett évtizedek óta csökken azonban a csecsemőhalandóság is. hanem szinte valamennyi fejlett országban (Svédország és Franciaország kivételével. a jelen kötetben). családi állapottól. az életforma változása. ismeretekkel nem rendelkező.pdf . tizenéves terhesség tipikusan a fogamzásszabályozást nem alkalmazó. de számtalan más tényező is – a nők iskolai végzettségének.ksh. és a nők. nem csak nálunk. a gyerekek számától függően. és a trendek állandó változást mutatnak. alacsony iskolai végzettségű lányokat jellemzi.1. táblázat). 6. 2005. gyermeknevelést. ahol a komplex család. és más országokkal összevetve rendkívül alacsony azok aránya. 2002. Ez utóbbi a mind jobb megelőzés és várandósgondozás.

7 élveszületés jutott Budapesten és 59. „Az iskolai végzettség szintje főleg a 20  –  29 éves nőknél játszik differenciáló szerepet az abortusz gyakorlatban. az egészségügy egészének helyzete is komplex módon hathat. szociális minimum meglétéhez. Rendkívül jelentős változás ez. Míg 1990-ben 1000 tizenévesre 21. míg 1990-ben 23.9 év) az első gyermek születésénél. 2008-ban ez 39.5%-át jelentette a megszületett gyerekeknek. A későbbi első gyerek a demográfusok elemzése szerint csökkenti a második. (2000-ben ez az arány még csak 25% volt).hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/terterkul. Másrészt a gyerek születését sokkal inkább kötik bizonyos anyagi. azóta a gyereknélküliek vannak a legnagyobb arányban. A számok mindenhol csökkentek. Kiemelkedően magas (8.pdf. valamint a szülészeti-nőgyógyászati ellátás. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb várható életkor (25. II.238 oszlás is mutatja. míg Jász-Nagykun-Szolnok. Jelentős információ a művi terhesség-megszakítások száma is.4 (a legmagasabb) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. jóval később érnek pszichológiai. és XII. gyerekvállalás jelentős életkori kitolódását. a gyerekvárással kapcsolatos ismeretek.2%) Magyarországon a koraszülések száma. míg közel felét – 48% – 30 év fölöttiek. ami elsősorban a lakást és a megélhetés biztonságát jelenti. hol lennének tennivalók. és világosan jelzi a családalapítás.4 Szabolcsban.7 év volt. de felértékelődött az aktív. Ennek egyik oka. gyerek nélküli fiatal felnőttség is. A budapesti adatokat tovább árnyalja. és csak Romániában és Bulgáriában tapasztalhatunk a magyar adatoknál magasabb arányokat. Az utóbbi években jelentősen nőtt az első szüléskor jellemző átlagos életkor: 2008-ban ez 27. Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye 49%-51%-kal a legmagasabbakat. Míg 1990-ben Budapesten ez a jelenség az anyák 17. kerületben – az arány csak 23-24%.8%-át érintette. jelezve. 1990-hez képest háromszorosára nőtt a házasságon kívüli születések száma is. a terhesség alatti életmód. Az abortuszt választó nők 20%-a szakíttatja meg első terhességét. Az alacsonyabb végzettségű nőknél ebben a kor 4 5 http://portal. társadalmi értelemben.ksh. míg több mint egyharmaduk a többedik terhesség után dönt az abortusz mellett. Az 1990-es évek végéig többségben voltak a kétgyerekes nők. és különösen a harmadik gyerek megszületésének esélyét. Finnországban ennek csupán a fele jellemző (az Európai Unióban itt a legalacsonyabb). 42%-ának már van élve született gyermeke.4%-át.8 (a legalacsonyabb) volt Győr-Sopron és 41. hogy a fiatalok tovább tanulnak.4 Jelentősen változott. addig 2008-ban Budapest. Vas megyében pedig (a legalacsonyabb arányban) mindössze 7.5 Az érintett anyák 80%-a hajadon. míg Budapesten a legmagasabb (29. kétharmaduk élettársi kapcsolatban él. de ettől nem függetlenül a várandósgondozás. . hogy a legmagasabb státuszú kerületekben – az I. addig 2008-ban ez az arány 8. Pest megye és Vas megye képviselte a legalacsonyabb 28-34%-os arányokat. Emögött egyfelől szociális okok húzódhatnak meg. Ma mindössze a gyerekek egyharmadát hozzák világra 25 évesnél fiatalabb anyák. ha a különbségek jelentősen nőttek is.3 év).

felvilágosításra. Az abortuszok száma erősen korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel: ez a nyolc általánost végzettek esetében a legtöbb. mint a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzett nők. bűntudat feldolgozására sem.” (Kamarás. mint az azonos korú nyolc osztályt végzetteknél. amely egyfelől lehetőséget nyújt a tanácsadásra. Portugáliában. majd Magyarországon vannak. Ausztriában. az oktatás is. a nehéz sorban élőknek pedig sok gyerekük van. a nyolc általánost végzetteknél 100 élveszülésre 91! (KSH.) Az abortusz mellett való döntés okai között a statisztikák 96-98%-ban válságterhességet jeleznek. akik elméletileg segítséget tudnak nyújtani abban. ami azért is érdekes. szociális helyzet nem feltétlenül úgy függ össze. 1999. Mindez a gyakorlatban kevéssé valósul meg. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetében a legalacsonyabb az abortuszok száma. amit azonban – szemben az első kettővel – nem kell bizonyítani. így olyan megoldást kellett találni. Az alacsony születés.239 csoportban 2  –  3-szor gyakoribb a terhesség-megszakítás. illetve az ún. o. A 30  –  34 éves nőknél erősen lecsökkennek a különbségek az iskolai végzettség szintje szerint. Az egyetemet vagy főiskolát végzett 35 év feletti nők ritkábban vállalják gyermeküket nem kívánt terhesség esetén. Olaszországban. Az egyetemet végzetteknél 100 élveszülésre 15 művi terhesség-megszakítás jutott 2008-ban. hogy a jómódúaknak kevés. súlyos károsodás). noha a gyermekszám az iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől függően egyértelműen csökken egy ideig. a tömegtájékoztatás. de ebből nem tudunk meg semmi érdemit. „válsághelyzet”. pedig ennek hiánya a későbbi terhességek és a szülés idején is komoly problémákat jelenthet. másfelől nem korlátozza a nők önrendelkezéshez való jogát. akkor is feltűnő.és a kiugróan magas abortuszszám megváltoztatására számtalan törekvést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben. hogy a 20 évnél fiatalabb korú. a 35 év felettieknél pedig jelentéktelenné válnak. Máltán. a tájékozottság és az ismeretek. vagy már érettségizett fiataloknál gyakoribb a terhesség-megszakítás. Ha országok között vizsgálódunk. A gyerekszám és a gazdasági. a lehetőségek és a közvélemény. de ez nem a védekezés mértékét mutatja. Hasonló a helyzet a 30 év feletti nőknél is. a juttatások. a lehetőségek hiányával. mint a magasabb végzettségűeknél. 15. a kultúra. A művi terhesség-megszakításhoz szükséges engedélyt olyan szakemberekből álló bizottság adja ki. 2009) Ez az adat nyilvánvalóan összefüggésben áll a szegénységgel.6 A legalacsonyabb születési számok Németországban. és iskolai fokozatonként csökken. illetve a beavatkozást követően a nőgyógyász és a védőnő is felvilágosítást és segítséget nyújt. Tanulságos az is. mert . milyen gyorsan változtak a számok például Európai Unió különböző országaiban. de politikai okokból az érdemi megszorító intézkedéseknek nem volt esélyük. hiszen Magyarországon a művi terhesség-megszakításhoz háromféle indok társulhat: egészségügyi ok az anya vagy a magzat részéről (pl. így gyakrabban szakíttatják meg terhességüket. Görögországban. gimnáziumba járó. Sok minden más is befolyásolja ezt: a vallás. hanem a magas gyerekszámmal párhuzamos jelenség. és nincs lélektani segítségnyújtás a megszakított terhességet követő gyász. Bulgáriában. hogy a várandós megváltoztassa elhatározását.

o. nem akarok a család rabja lenni. de főleg a skandináv országokban érdekes az az összefüggés. de az anyagi oldala is számít. A döntések sok mindentől függnek. a szülés elsősorban lélektani vonatkozásait tekintjük át. inkább 28-30 évesen megyek majd férjhez. 2010). hogy tudjak szórakozni is. sem anyagilag nem elérhetők.” (Gergely. Egy gyereket szeretnék csak. de egyre fontosabb ez a férfiak szempontjából is. Svédország. Franciaország. Eltérő okokból és hagyományok alapján. Meg fogom oldani. 6 7 http://portal. Addig nem vállalok gyereket. ők is szeressék egymást. hanem nagyobb arányban vállalnak munkát is. 68. hogy ők jól kijöjjenek. a gyerekvállalás feltételei nagyon eltérőek. .240 sokan ezek közül kifejezetten vallásos és gyerekbarát ország hírében állnak. Fontosnak tartom az anyagiakat. Dánia. összehasonlítás áll rendelkezésre a különböző társadalmi csoportok várandóssággal és szüléssel kapcsolatos élményeiről. mint más európai társaik. hogy a nők nemcsak több gyermeket szülnek.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nepkorkep. felmérés. hogy a termékeny korban lévő nők és családjuk társadalmi-gazdasági körülményei. olyan helyre nem fogok szülni. A gyerekvárásra és gyereknevelésre való felkészülés és felkészítés is nagyon kevéssé elterjedt. Mint jeleztük: kevés megbízható adat. A gyereknek sok-sok szeretetet kell adni.) A nők életében az első gyerek megszületése tekinthető az egyik legmeghatározóbb változást eredményező eseménynek. 2006. tapasztalatairól és ezek következményéről. és sokak számára sem földrajzilag. társaságba járni. leginkább a szülésre való felkészítés. most szükség van erre is. de ezek is csak egy szűk kört érnek el. ezért erre vonatkozóan igencsak részleges elemzésekre vállalkozhatunk. ezzel is aláhúzva a tényt. nem vagyok egy tyúkanyó típus. Észtország.pdf.7 és ezek alapvetően meghatározzák a lélektani hatásokat. az. A szülők közti kapcsolat a fontos. A legmagasabb gyerekszám sorrendje: Írország. ahol nélkülözni kellene. Nagy-Britannia.ksh. hogy a gyermekszám nem a tradicionális nézeteket valló országokban a legmagasabb (Surányi és mtsai. kismamatorna ismert. A következőkben a várandósság. Meg kell teremteni a körülményeket. de az alábbiak tipikusnak mondhatók: „Hát úgy érzem ráérek még. utána jöhet a gyerek. szeretnék utazni. de mindvégig igyekszünk szem előtt tartani azt is.

Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés. mindig az adott időszak megfelelő céljait kiszolgáló láncszemekből. kiegyensúlyozott körülmények között élőknél is természetesnek mondható. hogy alapvető változás zajlik. Kezdetben például az egyik fő feladat. többnyire hormonális úton. születésünk. a nyitott. A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében – ideértve az egyre fejlődő embrió. ha tartós és szélsőséges ellenségességet tapasztalunk önmagával vagy magzatával szemben. előbukkanhatnak a fantáziákban. Megfelelő lépésekkel tesz eleget ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat. hogy az anyai szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket. hogy természetes jelenségekkel találkozik. Önnön létünk értelme. tudatosan jelennek meg. E jelenségek között nagy fajsúlyú kérdésekre is érdemes gondolni. A várandósság során központi témává válhat saját gyermekkorunk. úgy testi. Ugyanakkor érdemes szaksegítséget igénybe venni. érdeklődő odafordulás. így megnyugtató támogatása az anyában (a párban) is fokozatosan nyugalmat kelt. például a pubertás és a klimax időszakához. Ezek a témák természetesen nem feltétlenül nyíltan. Nem ritkán át kell gondolnunk. ha a segítő tudja. Ez önmagában csak annyit jelent. Ezt a folyamatot az anya szervezetének saját mechanizmusain túl a magzat és a placenta együttesen szervezi. és így tovább. szélsőséges reakciók. a kiteljesedés. illetve a gyorsan romlandó – ennélfogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás. akár undor. illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. párunkkal kapcsolatosan is. a magzat növekedtével egyre nagyobb feladat hárul az anya szervezetére. hirtelen változások. a jelen kötetben) tekinthető. olykor bizarrnak tűnő lelki jelenségek léphetnek fel: hangulati ingadozások. az élet-halál kérdései nem egy várandós nőt foglalkoztatnak. ha szélsőséges félelmekkel. furcsa fantáziákkal. erőteljesen zavarják. a teremtés élménye. A legtöbbször mindez elég is. szüleinkhez való viszonyunk. Sokat jelenthet az ezekkel való szembesülésben és feldolgozásban az értő meghallgatás. főképp. Danis és Kalmár. művészeti alkotásokban. Természetes tehát. Noha ez ténylegesen nagyobb fertőzésveszélyt jelent az anyáknál. zaklatják a nőt. mint lelki értelemben. sőt át kell hangolnunk szerepeinket és viszonyunkat családunkkal. álmokban. hasonlóképp más természetes krízishelyzetekhez. Később. amennyiben e nehéz tartalmak sokáig fennállnak. hogy immár kettejüket is ellássa. ugyanakkor megjelenik a vitamindús gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény. vagy épp grandiózus tartalmakkal találkozunk a várandós nőknél. hogy váratlan. majd magzat fejlődését is. a keringési rendszer és a légző . A rendezett.241 A VÁR ANDÓSSÁG NÉHÁNY ÉLETTANI ÉS LÉLEKTANI VETÜLETE A gyerekvárás időszaka normatív krízisnek (l. Bámulatos harmóniában épül egymásra számos változás. ami időlegesen „lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait.

valamint a szülés után ellátásához egyaránt. hogy az apáknak is. A VÁR ANDÓSSÁGGAL K APCSOLATOS ANYAI ATTITŰD A gyerekvállalás rendje és motívumai A gyermekvállalás rendje egészen eltérő lehet az egyes kultúrákban. Ez sokszor nem könnyű lépés. hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához. a méhszáj puhulásával. és a nő reproduk- . hogy az anya elfogadja a születendő gyereket. illetve a gyerekkel kapcsolatban. A gyerekvárás időszakán belül lélektani szempontból is jól elkülöníthető szakaszokat állapíthatunk meg. illetve hogy ezek mentén milyen viszonyulás. a jól érzékelhető magzatmozgások pedig az anya számára közvetítik egyértelműen. – A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az.” Testileg és lelkileg is el-. hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás a külvilág felé.242 rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát. hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”. Összességében elmondható tehát. tehát annak elfogadása. az elválás a gyerektől. illetve be kell fogadnia a gyermeket. Ezt segíti az is. felnöveléséhez és megszüléséhez. hogy most már elkülönülten élnek. hogy a gyermeket önnön részének tekintse. hogy „önálló lény van bennem”. Elfogadja a másállapotát. vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk. módosíthatja. mégis összetartoznak. Az archaikus. hogy milyen motívumai vannak a gyermek vállalásának. ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda. és sokat segít benne a szoptatás: még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt. majd megszületik a következő gyerek. például az izületek lazításával. – A harmadik szakasz a leválás. valamint azt. amelyek nagyjából a trimesztereknek felelnek meg (Bibring. Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti. milyen attitűd alakul ki az anyában a gyerekvárással. Mindenekelőtt az. hagyományos közösségekben a pubertás után nem sokkal a nők elkezdenek gyermeket szülni. és gyermekeik szoptatása révén az egyes szülések között a menstruáció szoptatáshoz kapcsolódó elmaradása (laktációs amenorrhoea) miatt egy ideig nem esnek teherbe. A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre. 1959). tehát belső elkülönülést eredményez. a szoros fizikai kontaktus átalakul. Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most. – A középső szakasz a gyereknek önálló lényként történő elismerését hozza.

jelentősége van a gyermekvállalásnak akkor. míg az utóbbi esetben a felnőtt életévek egy meghatározott szakaszában nagy hangsúlyú. sorjában évtizedeken keresztül. feladata. még Nguyen. Persze ezekben a közösségekben is sok ezer éve sokan próbálkoznak a fogamzásszabályozás különböző formáival és a magzatelhajtással is. keretes szöveg). ám a házasság. és idősebb korban is szülnek gyermeket. illetve gyermekei nevelésével tölti. a szülés. A hagyományos rendszerben korán kötnek házasságot. hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. A fejlett országokban megfigyelhető trend más jellegű: a fiatalok korán kezdik ugyan az aktív nemi életet. Részben ezzel függ össze. Mindez két demográfiai rendszert is körülír. ám jó darabig fogamzásgátlással akadályozzák meg a teherbeesést. és rövidebb időre – alig néhány évre – zsugorodik a gyermekszüléssel és szoptatással töltött időszak. ha viszonylag sok gyerek születik. Az első esetben az érett nők mindennapi eseménye a gyermekvárás. Majd amikor felkészültnek érzik magukat vagy körülményeiket – illetve nem kevesen engednek a családi. Érezhetően más értelme. átlagosan egy-két-három gyereket szülnek. társadalmi nyomásnak –.243 tív életszakaszának évtizedei alatt így születhet sorjában 8-10. kitüntetett feladat (a kulturális különbségekről l. hogy az egy-két gyermeket nevelő csa- . a jelen kötetben).2. tehát a nők reproduktív életszakasza kiterjedtebb: élete derekának több évtizedét gyermekszüléssel. és ezután életük hátralevő évtizedeiben szintén aktív fogamzásszabályozáshoz folyamodnak. A modern rendszerben – feltehetően a jobb táplálkozásnak köszönhetően – korábban jelenik meg ugyan az első menstruáció. a szoptatás. még 6. ha 1-2-3 gyermeke születik valakinek (l. főképp pedig a gyermekszülés későbbre tolódik. vagy akár több gyermek is. szoptatással. vagy akkor.

nevelésnek közösségi formáira. családi elképzelések között jelentős szerepet foglalhat el a nagycsalád. és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. a családi. Mindez számottevő segítséget jelent.pdf. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. 6. holott a gondozás. „A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987-ben alakult mintegy 150 család részvételével. gyereknevelési támogatásokat. de lehet ez az önmegvalósítás egy formája is. egyben kifejezi az összetartozást. Ennek mellékhatása természetesen az. néprajzi kutatásokból is ismerhetjük. középosztálybeli ember számára a nagy család. Ugyanakkor a szocializáció.244 ládok 100%-os biztonságot várnak el a gyerek és az anya egészségét illetően. illetve a sok szakember és gép között végképp meggyengül – vagy akár el is vész – a gyermekvárás és szülés természetességének élménye. ami érzelmi tekintetben is kiemelkedő jelentőségű. a több testvér az élet alapvető célja. Sokgyerekesek – nagycsaládosok A magas gyermekszám okai sokrétűek. a gyerekek gondozásának. vallási meggyőződés. közösségi minták erőteljesen befolyásolják az ösztönéletet. a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata. hogy a várandósság nemegyszer aggodalmakkal. Ha ez nem lenne. aminek alapja lehet világnézeti. A nagycsalád közösség: lehetőséget biztosít a feladatok megosztására. a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése. a szolidaritást. hogy a társadalomban tapasztalható nagycsaládellenes légkört megpróbálja megtörni. azzal a céllal. a sok gyerek utáni vágy.” „Az Alapszabályban rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés.noe. Minden egészséges emberben ott munkál a szaporodás ösztöne. az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek. A közvélekedéssel ellentétben a modern társadalmakban. nemkülönben a nő hite saját teste bölcsességében. a súlyos demográfiai gondokkal küzdő fejlett országokban minden megszületett gyerek kiemelkedő fontosságú. . így Magyarországon is sok magasan kvalifikált. önnön szülési kompetenciájában. A családok gyereknevelési költségei azonban jelentősen meghaladják a szociális. hogy a sok gyereket nevelő családok jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. amelyek hátrányos helyzetbe hozták a gyermeket nevelő családokat. nevelés eredményei a közösséget is szol- 8 http://www. és fellépjen azon intézkedések ellen.2. technikalizált ellátásban egyre több szűrővizsgálat. félelmekkel teli. ellenőrzés és mérés igyekszik ezt a – biológiai szempontból lehetetlen – igényt kiszolgálni. Az egyéni. A NOE tagjai azok lehetnek.hu/anyagok/19_IGEN_a_jovore_2009. fenntartásához.”8 Érvéként gyakran elhangzik. ahogyan ezt a családtörténetekből. kihalna fajunk. akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel. Így a modern.

hogy a szegény családokban általában több a gyerek. a férfiakat pedig egyáltalában nem terhelte semmilyen felelősség a megelőzés. sőt sok felnőtt életét is. a tudatosság hiánya vagy képtelensége. de rábízhatja magát egy pár vagy egy nő a természetre. a várandósgondozás. A gyakorlat azt mutatja. illetve nincsenek meg a tervezés és a racionalitás feltételei. Az oktatási. hogy a gyerekeket időben fel kell készíteni a felnőttségre. 2004) Gyermek. a mentális állapot. a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalanság jelzi a súlyos hiátusokat. egészségügyi és szociális ellátórendszernek kiemelkedő fontosságú feladata – egyben felelőssége is –. hiteles információhoz való hozzájutás. A szakemberek – védőnők. orvosok. fogamzásszabályozás terén. és ehhez a feladathoz nem is sok segítséget kapnak. amelyben nincs kialakult elképzelés és jövőkép. a szociális helyzet. A növekvő számú tizenéves terhesség. hogy megfelelő információk és bizalom híján nagyon sok félreértés. de gondot jelenthet a megbízható. Az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban természetessé és kívánatossá vált. szociális munkások – számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése. Azt is tudjuk a különböző leírásokból. továbbá. Emellett az is tény.és önismerethiány.és családtervezés A megszülető gyerekek lehetnek tervezettek. a szexualitásról. az ismerősök. abortusz. a nagyfokú test. Az iskolák több évtizede keresik a legjobb formát a felnőtté válást segítő nevelés legjobb módjának megtalálásában. a fogamzásszabályozásról beszélni. hogy a fiatal lányok gyakran semmiféle támpontot nem kaptak otthonról. anyai életre hagyományosan az anya vagy más nőrokon feladata volt. hogy segítse a családokat és a nőket a gyerekvállalással kapcsolatos történések és döntések tudatos megélésében. nálunk azonban nagyon szerény eredményeket mutat. Ennek oka lehet a fiatal kor. vagy nem akar a párkapcsolatokról. noha a családtagok. illetve a szülésre. hogy a három és több gyereket nevelő családok több mint fele akkor is a létminimum alá kerül bevételeinek alapján. Ez is intézményesült. esemény utáni tablettahasználat. a gyerek érkezésére való felkészítés. a sokféle és gyakran egymásnak is ellentmondó tájékoztatás józan mérlegelése. a véletlenekre is. Nem ritka az olyan életforma. amit jól mutatnak a különböző chat oldalakon folyó viták. a világháló kiemelkedően jó lehetőség az információk beszerzésére. az éretlenség. és a minták egyértelműek voltak. visszaemlékezésekből. A szülők jelentős része nem tud. ha a szülők dolgoznak. kérdések és válaszok. Magyarországon ez még ma is nehéz. (Szívós és Tóth. A fiatal lányok felkészítése az asszonyi. ismerethiány nehezíti a serdülők. majd az azt követő gondozás.245 gálják. és az is igaz. hogy elképzeléseikhez biztosíthatók legyenek a feltételek. így a szexuális életre is. A könyvek. barátok ilyenkor sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – tanáccsal látják el az érintetteket. ami jó esetben magában foglalja a testi-lelki változások megismertetését. Magyarországon a fo- . ami sok országban sikeres.

hogy viseljék a felelősséget. nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. a bűncselekményekig. hogy egyedül képesek változtatni. nem érzik. a serdülők és a 40 év felettiek körében (Cubbin és mtsai. Gyermekvállalás és hátrányos helyzet Gyakran felmerül a kérdés. hogy a szegény. »tipikus cigány de- . akik számára semmilyen szempontból nem vállalható. megbeszélésére. többnyire „megtörténnek velük a dolgok”. erőszak következménye. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell! Nyilvánvalóan eltérő azoknak a várandósoknak a gondozása. illetve akik tehetetlennek érzik magukat. az előrelátásra való képesség. Különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya a halmozottan hátrányos helyzetben élők. tudatában vannak annak. munkavállalás amúgy is rossz esélyeit. a partnerkapcsolati problémáktól. ami lehet támogató családi. hogy ezt egyedül nem képesek megvalósítani. ellátást kapjon. azokétól. és minta is kevéssé áll rendelkezésükre. Ha az anya úgy érzi. »kultúrájukban gyökerező«. vagy segítséget kérni valakitől. ha a gyerek fogantatása bűncselekmény. A családtagok bevonása az esetek többségében mérsékli vagy megoldja a problémát. hogy a fiatalkori anyaság. különösen. szakmai kapcsolat megerősítése. segítését igényli. Közismert. Olyan élethelyzet előállhat mindenki esetében. az örökbeadás lehetőségének mérlegelése. ha ebben a szakemberek is segítséget tudnak nyújtani. az egyedülállók. még a hagyományosan nagycsaládos közösségekben is. információkat. A magyarországi cigányság esetében is jól megfigyelhetők ezek a tendenciák. kevéssé urai saját életüknek. akik valóban várják a tervezett gyereket. egészségügyi. halmozottan hátrányos helyzetű. Ezek a helyzetek igen széles skálán mozoghatnak. például. hogy különféle okokból a gyerek érkezését nem tudják örömmel fogadni. A szegény. 2002). de elfogadják a helyzetet. hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására. egy kisfalusi cigány közösség esetében Durst Judit leírta. a családtervezés szinte kizárólag a nőkre hárított feladat. „Láposi adataink ezzel szemben azt mutatják. amint azt például a Láposon. akkor különösen figyelni kell arra. és kellő segítséget. életszínvonal növekedésével. ami tovább nehezíti a megélhetés. a súlyos szociális. hogy az iskolázottság. hogy minden segítséget megkapjon egy számára is elfogadható döntéshez. a nők házon kívüli munkavállalásával minden országban jelentősen csökken a megszülető gyerekek száma. mi az oka annak. adott esetben a terhesség megszakítása.246 gamzásszabályozás. Az is nyilvánvaló. alacsony iskolázottságú anyák esetében nyilvánvalóan kevés a tudatosság. korántsem volt jellemző a cigányokra. Mindenképpen fontos. ami a várandós fokozott gondozását. Ezeknek a problémáknak a lelki hatása rendkívüli feszültséggel jár. így a következményekért is többnyire ők kell. állandó partner hiányától. gazdasági problémákon át. lakhatás. gyakran kilátástalan élethelyzetben lévők között is magas a sokgyerekesek aránya. hogy noha a szülők szeretnének megszülető gyerekeiknek jobb jövőt.

2007). 2001) A lánygyerekek születését kevesebbre értékelik. minőségi – vagy a korábbinál minőségibb – egészségügyi. […] Ők aspirációikban az általuk »parasztnak« nevezett nem cigányokhoz hasonlíthatók. hanem időben változó. »kiemelkedetteknek« nevezett családok felnőtt leánygyermekeit. […] A láposi cigánylányokról. A hátrányos helyzetben élők terhessége gyakran különleges szerepet tölthet be az életükben. munkalehetőségeik felkutatására. hogy immár a felnőttek körébe tartoznak. és biztonságosabb életfeltételek. Mindezen lelki tényezők – kedvező esetben – olyan életmódbeli változással is együtt járhatnak. akiknek átlagosan 7-8 gyerekük született. Ez irányítja demográfiai magatartásukat is. hiszen másfajta státusz. nőkről beszélve nem tekinthetjük közéjük tartozóknak azokat a falu által »kikupálódottaknak«. továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró fiatal nők számára az anyaság az egyetlen státusz. hogy a nagymamák nemzedékéhez képest. A gyakorlat azonban azt mutatja. hogy aktív lépéseket tegyenek lakáskörülményeik javítására. és a termékenység fontos része az asszonyi státusznak. növelheti az anya önbecsülését (Valdez. ez egyértelmű jövőorientációt jelenthet. A szakirodalomban a „születési súly paradoxona” írja le azt a jelenséget: Mexikóból az USA-ba bevándorló nők – noha szegénységben élnek. Janky. környezet megteremtésére (Mullings és mtsai. amelynek jellemző jegye.247 mográfiai magatartás«. A serdülő terhesek esetében például a gyerek megkérdőjelezhetetlen bizonyosság lehet arra nézve. szociális ellátás igénybevételére. Másrészt az iskolában sikertelen.” (Durst. hogy az iskolai végzettség emelkedésével. a fogamzásszabályozás. amelyek közvetlenül támogatják a gyermek egészségesebb fejlődését. 2006). sok országban ismert és követett gyakorlat. és egyértelműen követhető. A gyermekvállalás növelheti az anya felelősségét. akik származásuk ellenére minden tekintetben másként viselkednek. Ez nagyon sok kultúrában megfigyelhető. szakmatanulással radikálisan csökken. az egyedülálló szegénységben élő anyáknál a gyermek jövetele értelmet. A várandósság megerősítheti az anyákat és családjukat abban. mint a helyi cigányok. hogy a kedvező anyai attitűd ellensúlyozhatja a nehéz fizikális vagy szociális körülményeket. ami nem roma sajátosság. és ez valóban segíthet a személyes és morális érés felgyorsításában (Klima. 2003). Napjainkban felmerül a vád. egyben feladatot. önmegvalósítást is. így sok gyerek azért születik meg. Durst Judit arra is felhívja a figyelmet. hogy milyen az anya attitűdje önnön várandósságával kapcsolatban. a mai középnemzedéknek átlagosan 5. 2001. hogy maximum 2-3 gyereket vállalnak. hogy sok szegény családban azért születik nagyszámú gyerek. sokkal inkább arról van szó. mert ez a megélhetés forrása. a vizsgált csoport aktuális társadalmi helyzetétől függő viselkedésforma. 2001). és egyenrangú vagy privilegizált helyzetet biztosít számukra a családban és a közösségben. és nem részesülnek olyan ko- . Számos kutatás igazolja: kulcsfontosságú. hogy a családi modellekben nem szerepel a tervezés. vagyis ez jelentős csökkenés. irányt ad az életnek. Ez olyan erős tényező lehet. hátha fiú lesz. Hasonlóképp. életmód is elérhető (Durst. amely felnőtté teszi őket.

a magzat megmozdulásakor) vagy a szülésnél (pl. különösen. hangjai evolúciósan rögzített. de még akár a szoptatás vagy a korai időszak során is működésbe léphetnek olyan biológiai és lelki mechanizmusok. Ezek a körülmények egyúttal a baba korai orvosi kezelését is maga után vonják. Ennek védőszerepe mögött részben olyan tényezőket feltételezhetünk. Az a tény például. hanem népegészség- . Zambrana és munkatársainak vizsgálata (1999) azt találta. a megbecsülés és a szeretet a gyerekhez. Az alacsony születésszám ellenére Magyarországon ma nem kapnak kiemelt támogatást a gyermeket várók. szegénység és munkanélküliség.248 rai és rendszeres ellátásban. a jelen kötetben) nem egyszerűen azért kedvezőtlen. 2008): a nők alacsony iskolázottsága. DeFranco és mtsai. A hátrányos helyzetben élők számos kockázatnak vannak kitéve. hogy elfogadja. hogy nem csak az ország egyes vidékei jódhiányosak. családon belüli erőszak. rendkívül erős ingerei az anyaságélmény beindításának. Kalmár. 2000). 2008). ami testi-lelki fejlődésére kedvező (illetve ezek hiánya kedvezőtlen) hatással lehet. amely az anyát magzatával összeköti. hogy a kis születési súllyal. illetve koraszüléssel szembeni védőfaktorok között jelentős szerepet kap a várandóssággal kapcsolatos kedvező attitűd. a szükséges vitamin. amelyek veszélyeztető tényezők a gyermekvárás és szülés optimális kimenetele szempontjából (Zambrana és mtsai. amelyek segítik az anyát abban. akik sokszor nem képesek a rendelkezésre álló forrásokból elfogadható lakhatást találni. Jellemzően e tényezők szorosan összefüggő hálóban jelennek meg (Crawford és mtsai. ha nincs megfelelő segítség. életvezetési szokásain. azt jelzi. hogy nem csak szociális problémáról. nélkülözni kényszerülnek. A várandósság során (pl. A hátrányos helyzetben élők legtöbbször krónikus stresszel küzdenek. mint az amerikai anyák –. illetve gyermekéről jobban gondoskodó életformára. lehetetlenné téve vagy megtörve így az anya és az újszülött korai találkozását (l. akinek jövetelét eredetileg esetleg nem kívánta. Az újszülött mozgása. vagy akár megszeresse még azt a gyermeket is. érintése. válás. ami hosszú távú károsodást okozhat (l. mert a gyerek rossz fizikai állapotát jelenti. 2006. hajléktalanság.és ásványi anyag pótlást biztosítani a maguk és a megszülető gyerek számára. 1999. részletesen Kalmár. ha ezt a körülmények lehetővé teszik. Képes változtatni étkezési. a jelen kötetben). alacsony szociális státusza. Ezt a rejtélyt több kutatás igyekszik megfejteni. erről később). a korai találkozásnál). éhezés. és megfelelő segítséget kap hozzá. Ezen keresztül közvetlenül eljuthatnak az anya kellemes érzései. mint hogy a terhességét kedvezően fogadó nő hamarabb képes áttérni egy önmagáról. Emellett egyre inkább értjük azt a „lelki köldökzsinórt” is. Érdemes látnunk egyébként. majd látványa. hogy a koraszülés és kis születési súly (l. a megfelelő szociális támogatottság elérése és a megküzdési próbálkozások gyakran esélytelenek. ami a legtöbb esetben az anyától való tartós elszakítottságot jelent. mégis alacsonyabb arányban szülnek kis súlyú gyermekeket. hanem a szoptató anyák tejének 50%-a is jódhiányt mutat. megfelelően táplálkozni. Messer és mtsai. mint hasonló körülmények között élő amerikai társaik (Bender és Castro.

noha ismert. A családtervezéshez.” (Durst. illetve soványság – kevés adattal rendelkezünk. és jelentősen befolyásolják a szomatikus állapotot. 2003). hogy bárki hozzáférjen a megfelelő információkhoz. és sok ország számára mintául szolgál. A védőnők. Mint említettük. viszont három hónapra védettséget nyújt. kultúrházakban. mint a tabletta. iskolában. sokkal kevésbé a lelki vonatkozásokra. A nehéz körülmények között élő. Herczog. a terhességüket sokszor észre sem veszik. vagy később az egészségügyi szolgáltatóktól alig szerezhetők meg. Tavaly a védőnő örömmel tudatosította a falubelieket egy új fogamzásgátló módszerről. „Míg a nyolcvanas években a védőnő sikerként könyvelhette el. alultáplált asszonyok menstruációja nem­ egyszer rendszertelen. Másrészt. a hátrányos helyzetben élőknél gyakorta nincs. ahol mindenki megfordul. és ezzel segítik. elérhető közelségben nincs szakorvos. A gyakorlatban azonban ez több okból sem valósulhat meg. egyszerű füzeteket. ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre.249 ügyi kérdésről is szó van (Griff és mtsai. szórólapokat helyeznek el minden nyilvános helyen (rendelőkben. A hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta sok a betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott védőnői körzet. addig a nyolcvanas évek vége óta a láposi cigány férfiak körében a szinte teljessé vált munkanélküliség nyomán. A számos mellékhatás ellenére egyre több asszony használja. térségekben küszködnek munkaerőhiánnyal. 2001). amely sokak számára nem érthető vagy elfogadhatatlan. egyre kevesebben tudják megvenni a fogamzásgátló tablettát. illetve a fokozott vagy szükségtelen gyógyszerhasználat. járműveken). egyre több nő csak formálisan. fizikai ellátásra terjed ki. esetleg olyan módon. a cigaretta és a drog. csak annak előrehaladott időszakában. közösségi. 2009). vagy nem érhető el kellő időben a terhességgondozás intézményesített vagy informális lehetősége. pedig ezeknek meghatározó a szerepük. illetve szülést. szociális szolgáltatóknál. egy injekcióról. szűkös. hogy például a várandósság alatti dohányzás szorosan összefügg az iskolai végzettséggel (OSAP. Így a kritikusnak számító első hetek-hónapok még az egészségügyi . vagy mert az érintettek – gyakran a szakemberek is – nehezen. vagy azért mert nincs ezekről szó. nem akarnak beszélni ezekről a kérdésekről. orvosok együttműködése és feladatmegosztása elvileg biztosítja a biztonságos családtervezést és gyerekvárást. hogy sok családnál hasznos a »felvilágosító munkája«. Magyarországon a várandósgondozás rendszere több évtizede kiépült. Az önkárosító szokásokról – közülük kiemelendő az alkohol. Sok országban rajzos. mert jóval olcsóbb. olyan nyelvezeten kommunikálnak. üzletekben. A védőnők és az orvosok felkészítése elsősorban az egészségügyi. vagy hiányzó erőforrásokkal. a jelen kötetben). vagy egyáltalában nem részesül megfelelő gondozásban várandóssága alatt (l. működik a családtervezés. vagy egyáltalában nem tudnak. éppen azokban a régiókban. ami csak 700 forintba kerül. fogamzásszabályozáshoz szükséges ismeretek az iskolában. és persze további segítség is rendelkezésre áll akár anonim telefonos formában is. a kóros elhízás. a családok elszegényedésével egyre kevesebb pénz jut gyógyszerre.

hogy ott maradjanak az anya mellett. hogy a családtól való elszakadás rendszerint egybeesik az első gyermek várásával és születésével. 2000). valamint az egyéni szocializáció során tapasztalt szülői mintáktól. A szegénység általában a magasabb megbetegedési és halálozási aránnyal jár együtt. A csecsemő. ezen belül a kedvezőtlen szülészeti kimenetelekkel: megemelkedett arányú kis súlyú újszülött. nem is beszélve arról. sem a szülők nincsenek felkészülve az elválásra. mert gyakran sem a férfi. Ez a folyamat számos konfliktus forrását hordozza magában. és saját családot alapítsanak. ami a gondozási. Ez persze a nők esetében is reális veszély. de a férfiak apává válását részben másképpen érinti. 2005). és utódjaikat az anyá- . biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását. koraszülés. amikor a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok többnyire eltűntek. A helyzetet tovább nehezíti. amelyeket a szűkebb társas környezet és a tömegkommunikáció közvetít. erősen függnek történelmi és kulturális hagyományoktól. Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra. hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi. Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet. akiknek valamilyen okból nehézséget okoz gyerekük gondozása (Markovitz és mtsai. gyermekhalálozás (Gold és mtsai. dohányzás. hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin. hogy megkapják szüleiktől a támogatást és „engedélyt” arra. lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai. hogy mindezek okán a korai időszakban a várandósgondozásból is kimaradnak. felügyeleti hiányosságokat veti fel azoknál az anyáknál. passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat.és kortizolszintjük. a férfiaknak nagy szükségük van arra. hogy biológiai funkcióján túl mi a férfi feladata a várandósság. 2005). Várandós apák Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával. Napjainkban. elvárásoktól. szülés. kedvezőtlen higiénés feltételek). hogy elhagyhassák a szülői házat. gazdasági körülményektől. kulturális mítoszoktól. vagy kívül maradnak a folyamaton. APÁK Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak.és gyermekhalál nagy arányban balesetekből és fertőzésekből származik. így aztán feszültségekkel és konfliktusokkal találhatja magát szemben az ifjú pár. Sokáig tartotta magát az a nézet.250 szempontból rendkívül hátrányos körülmények között telnek (alkohol. Így aztán nagy különbségeket találunk egy adott társadalmon belül is a tekintetben. gyermeknevelés idején.

2004). mér nincs még gyerekünk. hogy éppen ebben az időszakban igyekeznek bizonyítani saját kreatív képességeiket: céget alapítanak. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is. A gyermek várása. a gyerekszületés és a szülővé válás. születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját. o. Serdülő szülőkkel végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet. hogy az alacsony iskolai végzettség. újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét. családfenntartónak tudják magukat. Ugyanakkor.) Ha egy férfi semmilyen tőkével vagy presztízsnövelő eszközzel nem rendelkezik. 2007). a szegénység. ezért a párválasztás. számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. és nagyon sokan anyagi vagy érzelmi megfontolásokból a szülői házban maradnak. és jelentősen átszervezni. Kétségtelen tény. E magatartás egyben saját pozitív önértékeléséhez is hozzájárul (Harris. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori. 1998. Durst. Zsolti már azon idegeskedett. Danis. akkor nagy valószínűséggel megjelenik a jelenre orientált habitus. teremthet közösségi státuszt (l. A haverjainak már mind volt. Herczog. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont. házat építenek vagy például fát ültetnek. hogy a szegénység alapvető „veszélyeztető faktor” a serdülőkori szülővé válás problémakörében. 16 éves voltam. 2009). a jelen kötetben). és a saját utód örömük egyik legfontosabb forrásává válik (Durst. az izoláció a nőkhöz hasonlóan sokszor a korai családalapításban és gyerekvállalásban nyerhet kompenzációt. és kilátása sincs ezek megszerzésére. a kilátástalanság. ami sok esetben családi krízishez. azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában…” (id. a gyerek születése hozzájárulhat e státusz betöltéséhez. 79. Glikman. Egy feleség így fogalmazott: „Alig házasodtunk össze. és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás. A férfiak számára tradicionálisan rendkívül fontos. A férfiak lelki szempontból is átélik a változást. Ez részben összefügg a felelősségvállalástól és a döntéshozataltól való félelemmel is (Diósi és Székely. kellő felkészültség híján akár váláshoz is vezet (Bíró és Komlósy. Mint ezt korábban láthattuk. 2007. 2008). a sok gyerek születése szegény. majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme. A kedvezőbb helyzetben élők között a férfiaknál is egyre jobban kitolódik a párválasztás és gyerekvállalás ideje. . a családdá alakulás folyamata. 2001. a fenti gondolatmenettel összhangban az utánkövetéses vizsgálatokban éppen azt találták. hogy a serdülőkorú apák túlnyomó többsége együtt marad. hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra. hogy családfőnek. törődik párjával és gyermekével. és hosszú távon is felelősséget vállal etnikai hovatartozásától függetlenül. hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges.251 hoz hasonló odaadással gondozzák.

mert érdemes észrevennünk: amíg egy jelenség a többségi. Hazai vizsgálatok ugyancsak azt mutatták. A couvade rítusok két nagy csoportját tartják számon. Pszeudo-maternális couvade-on mindazokat a rítusokat értjük. Mai tapasztalat például. amelynek jelentése „költ”. A szerzők felhívják a figyelmet: a szappanoperákban oly gyakori motívum.252 A „veszélyeztető faktor” kifejezés azért került idézőjelbe. Másnap reggel aztán . miután megszülik gyermeküket a kórházban. hogy a jövendő apának lehetőséget biztosít a felelősségvállalás felfüggesztésére. A negatív vagy ambivalens érzések azonban a gyerek megszületését követően elfogadásba válthatnak. miszerint a nő nagy sikerrel használja fel terhességét arra. önbecsülésük forrása is lehet. 1991). hogy a nem tervezett terhesség elfogadhatóvá válik a férfi számára (is). amelyek segítséget nyújtanak az apává érés folyamatában. 1991). ahol a férfi mintegy szimulálja a nő állapotát. A fiatalok felvilágosítása során érdemes erre az aspektusra is felhívni a figyelmet. hiszen az anyához hasonlóan. 2007). együttélés) voltak az anyával (Hoga és mtsai. hogy vajdasági cigányasszonyok. hogy az apáknak több nehézségük van a nem tervezett gyerek elfogadásával. Időben és térben kalandozva a világ minden táján fellelhetők a rituális couvade különböző formái. mágikus kapcsolatban áll a babával. „lappang benne valami”. A couvade rituálék egyik legfontosabb szerepe. mi a dolga a férfinak a szülés körüli időszakban. Egy brazil vizsgálatban azt találták. az első éjszakára (orvosi engedéllyel vagy anélkül) hazamennek megetetni és kiszolgálni férjeiket. így az ő cselekedetei is kihatnak a gyermekre. A pozitív fordulat bekövetkezte elsősorban attól függött. a veszélyes munkafolyamatoktól (vadászat. mint az anyáknak. akik már a gyermek fogantatása előtt szoros kötelékben (házasság. hogy megszilárdítsa kapcsolatát a gyermek apjával. dédelget”. önmagába mélyedésre (regresszióra) és szabályozza. Sas. és szabályozzák az apa viselkedését. jóléti társadalomhoz tartozók – adott esetben a kutatók – számára veszélyeztető. Maga az elnevezés a francia couver igéből származik. gyerekszüléshez kapcsolódó rituálék. a nőhöz hasonlóan rá is számos szabály. mennyire érezték stabilnak házasságukat (H. Minél szorosabb a kötelék egy pár között. annál valószínűbb. tilalom vonatkozik a gyerekvárás idején (Leibnitz. couvade szindróma Számos kultúrában megtalálhatók még ma is a férfiakra vonatkozó várandóssághoz. Couvade rituálé. hogy a nem tervezett gyermeket inkább elfogadják és támogatják hosszabb távon is azok a férfiak. addig az érintettek szemszögéből önmegvalósításuk. a valóságban éppen ellenkezőleg történik. 1993). A posztnatális couvade rítusok a szülést követően lépnek érvényre. A várandós férfinak távol kell tartania magát bizonyos ételektől. éles szerszámok használata) és a rossz gondolattól. szabad fordításban fészekrakási rítusnak is nevezik (Lorenz.

gyomor. és az ottani rend szerint négy további napot töltenek el. elfogadott regressziós formaként a betegséget. Belátható. bár számos tünettől szenvedtek. Habár ezek a tünetek leggyakrabban a terhesség első és utolsó harmadában. de biztosítja őket partnerük. mert ebben az élethelyzetben nem lehet betegnek lenni. felfúvódás. Amíg tehát a hagyományos társadalmakban megengedett. a tünetek és a történések közti kapcsolat gyakran nem tudatosodik az apákban (Klein. emésztési zavarok. talán éppen azért nem. A couvade szindróma leggyakoribb tünetei: evészavarok. a ritualizáció útja nem járható. Az imént említett rítusok nem csak időt és regressziós lehetőséget biztosítanak a jövendő apáknak az új szerepre való felkészüléshez. Ez a tünetegyüttes a különböző vizsgálatok szerint a várandós apák mintegy 20-60%-ánál jelentkezik. hogy e szertatások betartásának megakadályozása. illetve a stressz következtében a teljes immunrendszer legyengülését „választja”. hogy gyakran milyen éles ellentétbe kerülhet egymással a többségi társadalom által diktált „medikális rítus” a kisebbségi kultúra szerves részét képező megszeghetetlen. Saját vizsgálatunkban azt találtuk. különböző előjelű érzések felbukkanása természetes velejárója a folyamatnak. hanem tudattalan pszichoszomatikus tünetképzést jelent (Leibnitz. 1991). a szülés alatt és közvetlenül utána jelentkeznek. addig a modern társadalmak ezt nehezen viselik. heves intenzitású. és a tágabb közösség támogatásáról. Ez olyan pszichogén eredetű szomatikus tünetegyüttes.253 visszatérnek újszülöttjükkel a kórházba. majd nyomtalanul eltűnnek. hagyományos rítussal. segítségéről is. ahol a férfiaknak nem engedélyezett a regresszív magatartás. ott megjelenik a couvade szindróma. erőszakos betiltása az érintettek talajvesztéséhez. és a rituális couvade-dal szemben nem testi tünetek utánzását. a regresszió egyetlen társadalmilag elfogadható formájaként marad a testi tünetképzés. Ez a példa is rávilágít arra. alvási zavarok. . hogy a tudattalan legitim. mégsem kerestek orvosi segítséget. 1995). „szilárd bástyaként” kell helytállni (Andrek. amely a férfiak egy részénél a partner várandóssága során jelentkezik. trimeszterében. elbizonytalanodásához vezet. sőt rítusok által támogatott a férfiak regressziója a várandósság és szülés idején. pszichózisra jellemző tünetek. Azokban a társadalmakban. kapaszkodót. s ha ezek szimbolikus formában történő megjelenítése. A félelmek. alhasi duzzadás. derékfájás. hogy az érintett férfiak. hízás. hiszen a rítus helyébe nem kapnak számukra használható segítséget.és hasfájás. Bizonyos értelmezések szerint ennek az a háttere. 1991).

2000). majd a születés utáni fejlődés kifejezetten az adott személy szociális kontextusában értelmezhető: a velünk született genetikai program szociális kapcsolataink tapasztalatai alapján valósul meg (Francis és mtsai. az alkohol. a viselkedéses és a láthatatlan csatorna. 1993). A viselkedéses csatorna mindazokat a tevékenységeket és szándékos kommunikációs kezdeményezéseket foglalja magába. a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat hosszú távon is (Meaney és mtsai. lelki fejlődés tekintetében. 2005). 1999). a fogantatásról. 2004. Hédervári-Heller és Németh. szociális. valamint hogy „kompetens csecsemőként” megszületve (l. a drogok közvetlenül károsítják a magzatot (Jaakola és Gissler. így az anyaméh az ember első ökológiai környezete. Fiziológiai csatornán értjük. valamint a kapcsolat elmélyülését. anyagi és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív. a méhen belüli fejlődésről. kötetben) elősegítsék az anya és magzata. és maradandó nyomot hagy az érzékeny. a magzattal való kapcsolatról. valamint az adekvát reakcióra (Chamberlain. 1986. Kaufman és mtsai. Hüther. 1988. a jelen kötetben). 2006). és ezekkel a képességekkel jön világra. feltöltődése. valamint Egyed. 1988). Bigelow. amely befolyásolja a magzat állapotát. A méhen belül megfigyelhető észlelési funkciók fejlődésével kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedek során. Az anya ellazulása. az információ feldolgozására.254 KOMMUNIK ÁCIÓ ÉS K APCSOLAT A MAGZATTAL – A LELKI KÖLDÖKZSINÓR Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről. amelyen keresztül nem csak a táplálék jut el a magzathoz. Bizonyítást nyert. hogy a magzat minden érzékszervi modalitásban – vagyis az érzékelés valamennyi területén – képes a környezetéből származó ingerek észlelésére. pihe- . 1988): ezek a fiziológiai. azaz a későbbi kötődés alapjait (Hepper. valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi. biztosítva ezzel alkalmazkodásunkat a változó feltételekhez (l. Az anya és magzata közötti kommunikációnak három csatornáját különböztetjük meg (Davenport. a II. Az intrauterin. 2005. hogy előkészítsék az életbe vágóan fontos méhen kívüli készségek kibontakozását. hogy biztosítsák az egészséges strukturális és funkcionális fejlődést. A tartós érzelmi elutasítás. A méhen belüli. az anya depressziója és az állandó stressz közvetett úton negatívan befolyásolja a magzatnál a szinaptikus kapcsolatok fejlődését. A várandós anyák kulturális. 2005. amelyek az anya mozgásához. személyes dialógus. plasztikus agyi struktúrában (Huizink. már méhen belül kifejlődő képességek szerepe. 1993). Tapasztalataink nyomán átépül az agyi struktúra. hogy az anya szervezete a méhlepény közvetítésével összeköttetésben áll a magzat vérkeringésével. majd gyermeke közötti interakciók kialakulását. és működik nála az emlékezeti funkció is (Blum. Rendelkezik a tanulás alapvető formáival. még Lakatos. hanem számos olyan vegyi anyag is. A dohányzás. és mintegy „gyakorlóterepet” nyújtsanak számukra.

1988. de előfordul az is. 1988). kézzel fogható bizonyítékhoz várandóságával. fenyegetőek. Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni. hogy az anya jóval az előtt jut objektív. . 1988. egy út a számtalan sok kreatív. A magzat mozgásának érzékelése sok esetben meghatározó az anya-gyerek kapcsolat szempontjából. magzatával kapcsolatban. Az ilyen jellegű foglalkozások látogatása lehetőség. 1995. az anya. ugyanakkor igazi segítség. azaz az anya és környezetének mindennapjaihoz kapcsolódnak. hogy a méhen belüli fejlődés során a magzat rugalmas alkalmazkodó képessége a változó környezeti körülményekhez egyben kiszolgáltatottságának. hogy a szülők számára nehezen feldolgozható információt hordoz. ha a körülmények kedvezőtlenek. hogy gyermeket várnak. különösen. Ez az intuitív „együtt-lét” alapozza meg a megszületést követő időszakot. anélkül. az érzelmi elutasítás károsítják a strukturális és funkcionális fejlődést. hogy anya és magzata kommunikáljanak. A magzati kommunikáció legfontosabb eszköze a mozgás. hogy ehhez külső segítséget kapnának. Megeshet. sérülékenységének forrása is. Panthuraamphorn és mtsai.255 néséhez. Az intrauterin életfázis érzékenysége ugyanakkor lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását: az anya életfeltételeinek javulása. A terhességet veszélyeztető ártalmak. Sokan örömmel fogadják. ha elakadás történik. érzelmi támogatása pozitívan hat magzatára is. A modern terhesgondozás egy új kommunikációs csatorna lehetőségét nyitotta meg az elmúlt években: ultrahang felvételek készülnek – gyakran túl sűrűn – a magzatokról. laikusok számára gyakran értelmezhetetlen „mű-képek” a növekedő magzatról alkotott belső. Az anyák és a család többi tagjai mindig is kapcsolatban voltak és lesznek a méhen belül fejlődő magzattal. amikor az újszülöttre való ráhangolódásnak óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór az a mély. Dolto-Tolitch. fantázia által „készített” képekre. mint ahogy erre lélektanilag ráhangolódna. Van de Carr és mtsai. ha veszélyeztetett anyák és gyermekeik támogatására alkalmazzák. Érdemes azon is elgondolkodnunk. hogy a magzati stimulációs és kapcsolatépítő programok számos későbbi kognitív funkcióra előnyösen hatnak. az apa vagy netán egy testvér szempontjából. Empirikus kutatások azt találták. beszédéhez. illetve a mozdulatlanság (Gidoni és mtsai. a tartós stressz. hogy a hazánkban is mind több helyen elérhető anya-magzat kapcsolat fejlesztő programokon való részvétel nem feltétel ahhoz. Jernberg. lelki egymásra hangoltság. 1996. amely anya és magzata között kialakul. sok anyában és apában is innentől kezdve tudatosul. Összefoglalva elmondhatjuk. egyéni variáció közül. Kapcsolatot erősítő programok – a születés előtt Az elmúlt években számos anya/apa-magzat kapcsolatot segítő programot dolgoztak ki (Bowen. 1988). milyen hatással lehetnek az ilyen kívülről érkező.

Az a szomszédasszony volt. Az 1940-es évektől a terhesgondozás és a kórházi szülés általánossá válásával az anyák és gyermekek százezrei menekültek meg. Prof. Ennek eredményeként vált mind elterjedtebbé az együttszülés. 2002). Bár Európa egyes országaiban a tervezett otthonszülésnek is vannak hagyományai – Hollandiában a nők több mint 30%-a szüli meg otthon a gyermekét –. én három óra alatt szültem. csak akkor még nyoszolyák voltak. 1900 és 1970 között az arány megfordult. 393. leguggoltam. Ezen életeseményre rendkívül erősen hat.256 SZÜLÉS A szülés kulturális beágyazottsága A szülés medikalizációjának kezdetét az 1600-as évekre teszik. Papp Zoltán. és mindez a biztonság ér 9 A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. és évek óta parázs viták kereszttüzében áll (Papp.” (Polner.birth. illetve elhárítása. hogy hét családja volt. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről. mint otthon. Ezért kezdettől fogva rengeteg szakember. sem személyi „kellékeket”. A színes palettából emeljünk itt ki három jellegzetes változatot: – Hagyományos. hogy az adott kultúra minek tekinti a szülést.) – Technikalizált kórházi szülés A szülés orvosi esemény. szervesen illeszkedve a munka. bábaasszony nem volt ott. január 18. helyen és formában lehet tehát szülni. . Magyarországon ennek aránya elenyésző. vizsgálat és műszer követi a várandósságot és különösképp a szülést. nem köllött ahhoz néköm bába. 1970-ben a világ fejlett országaiban a szüléseknek már 99%-a kórházban zajlott le. ugye? Énnálam gyorsan ment a szülés. illetve a többi gyerek nevelésének sorába. az ura vezette le a szülést. egyelőre a kórházakban. 1992. Mind az ötöt odahaza szültem. http://www. Dr.hu/new/levelek/allasfog20010118. Semmelweis Ignác felfedezése előtt – így még az 1800-as évek végén is – veszélyesebb volt kórházban szülni. […] Tudok olyan családot. Egynél sem volt bába. A 19–20. nem vár el sem technikai. Egyet se szültem az ágyon. és a közös gyermekágyi elhelyezés. o. 2002. az ellátás lényege a veszély és a problémák észlelése. A szülés szinte a mindennapok eseménye. népi otthonszülés A szülést természetes folyamatnak tekinti.9 Nagyon sokféle módon. „Öt gyerököt szültem. amikor először alkalmaztak fogót a szülések során. század fordulóján is a szüléseknek mindössze 5%-a történt kórházban. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nők természetes. möglött.htm. emberi és nem kiszolgáltatott szülési körülményeket keresve harcot indítottak a szülőszobák instrumentalizált világa ellen.

amikor valóban eljött a nyomási kényszer. hogy aludjak.” (Olvasói levelek. Aztán. empatikus. általában mégis elmondható róluk. amikor mondtam. . amit épp az uterus csinál. 1963) A szülés lélektana A szülés szélsőséges testi történései mellett igen mély lelki folyamatokkal is jár. és teljesen természetes volt az erőmet ahhoz igazítani. hogy nyomnom kéne. hogy a szülést már nem csak túlélni lehet. rám rakta a CTG-t. a kedvező táplálkozás és a higiénés viszonyok. spirituális vetülete. Mindebben – rendszerint – elsikkad az anyai kompetencia. háttérbe szorul a szülés érzelmi. a nő kompetenciája és aktivitása. hanem élvezni is. Bár ezek értelemszerűen mindenkinél egyediek. Népszava. esetleg a halállal kötik össze (H. a szülés spirituális vonatkozásainak megélése. amit senkinek nem kívánok. 1998) – Holisztikus bábamodell A jóléti társadalmakban a javuló életszínvonal. és rám szólt. és azt egyértelműen a betegséggel. 1991). amely az ember állapotát éppen jellemzi: a gyermekvárást kiteljesedésként. meglepett. hogy milyen erőteljesek és önkéntelenek az izommozgások. A kórházi környezet. Úgy éreztem magam.” (Kitzinger. természetes folyamatként megélők szülésélménye is „csúcsélmény” lehet. mint egy ravatalozóban. amiket az ember hozzátesz.257 dekében kórházban zajlik. Sas. sőt riasztó lehet azoknak. Valójában a méh vette át az irányítást. érzem-e. „A szülésznő leborotvált. lekapcsolta a lámpát. az ottani bánásmód. Ennyire kiszolgáltatva. Előtérbe kerül a harmonikus élmények biztosítása. CTG-re kötött. érzelmi-spirituális támaszt nyújtó szakember(ek) közegében. „A bába időről időre megkérdezte. és otthagyott egy hideg. akik adott esetben még nem is jártak korábban kórházban. Fogta. Ezután következett az a pár óra. hogy milyen bánásmódban részesül a szülő nő a szülés során. és azok az akaratlagos erőfeszítések is. elanyátlanodva még soha nem éreztem magam. hogy még nem. Természetesen ebben nagy szerepe lehet annak. de nem sürgetett. az intimitás hiánya idegen.” „Ötperces fájásaim voltak. akinek gyermekét nem várta. szinte sötét szülőszobán. lelki töltést. rendszerint a szülést is kedvezőtlenül éli meg. Én ott szenvedtem egyedül. az elérhető egészségügyi ellátás elérte. Beküldött egy szülőszobára. hogy felnagyítják azt az élményt vagy érzelmi. vagy terhessége kellemetlen élmények szövevénye volt (netán egyszerre mindkettő).

és úgy érzik. ahogy átöleltem. Megérintettem és tudtam. nyugodtan lélegezni. Végtelenül boldog voltam.” (Neményi 2001. mire ez a pofa megállt mellettem. fájdalmas volt. hogy na. és én éppen valami dünnyögő hangot adtam. s nagyon alapvető élményben. hogy ők másodrendű állampolgárok lennének. Aztán éreztem. mivel állandóan mondtam Peternek. hogy szeretem. hogy még egyetlen mindent elsöprő nyomás és a karjaimba foghatom a kislányomat. A kiszolgáltatottságot. Azt vártam. hogy milyen fogadtatásban. akik saját orvost választanak. olyan lesajnáló hangon azt kérdezte: hát maga meg mit csinál? Sosem fogom elfelejteni a hangját. mint másokkal. hogy a nővérek bolondnak néznek. Kislányom békésen érkezett meg a világba. akik a megkülönböztetettségüket itt kompenzálva látják. anélkül. hogy csodálatos élménye volt. nem kellő figyelmet azok is átélhetik. Kiemelten kiszolgáltatottak azok. de őket vélelmezhetően sokkal gyakrabban éri ilyen tapasztalat. hogy intézményesített szinten működik az előítéletesség és megkülönböztetés. Még három nyomás és kibukkant a fejecskéje. […] Egyet köhintett. Egyes tanulmányok arról számolnak be. ahogy a pici teste kicsusszant az enyémből. például nem küldenek mentőt roma telepre.” (Kitzinger. Ő pedig meglepően éber és érdeklődő volt.258 „És akkor elment mellettem egy orvos. o. hogy a fájás közben elnyomja a kiabálásomat. végre akad valaki. Az általában előítéletességhez. Várkonyi. aki nem fizet paraszolvenciát (Losonczi. tehát nem érzik. vagy nem foglalkoznak körültekintően azzal. „Igen. elutasításhoz szokott embereknek különösen kellemes meglepetés lehet a megfelelő bánásmód. és felhúzott szemöldökkel. 1963) „Tulajdonképpen nem is fájt már egyáltalán semmi. 1990) Egyre többször hallott panasz. Igazi extázis élmény volt. hogy az általuk választott orvos figyelembe veszi kéréseiket. elhagyatottságot. aki ugyanúgy törődik velük. a férjem is így érezte. ami pedig általában kíséri a fájdalmat. hogy azok a nők számíthatnak csak kielégítő bánásmódra. elvárásaikat. hogy erről tájékoztatnák őket (Packer.” (F. akit persze sosem láttam addig. akik abban bíznak. és feszültség nélküli. mintha idióta lennék. ellátásban részesülnek. 1991). de félelem. mert kiszámíthatatlan. akik rábízzák magukat a mindenki számára biztosított egészségügyi ellátórendszerre. Együtt voltunk valami nagyon valódi. 7. Ennek a legitimitás határán mozgó lehetőségnek ára van. szegénynek lenni. egyetlen egy hangos »lá«-t mondott és elkezdett szépen. Neményi Mária egészségügyi személyzettel végzett interjúiban egy szülészorvos ezt így fogalmazza meg: „[…] jóleső érzés is a magam részéről azoknak az érzéseit látni. 2005). Azt hiszem. 2009) . és azt akarom.” (Szalay. hogy csókoljon meg a nyomások között. vagy sterilizálják a szülés után a nőket. amit nem mindenki tud megfizetni. Ehhez nem kell hátrányos helyzetűnek.) A szép szülésélmény átélése egyedül vagy a partnerrel rendkívüli módon erősítheti a pár összetartozását. Azt mondta.

az egyébként is előítélettel fogadottaknak. az érzéketlen kezelés valósággal előhívja. amelynek révén a szülés nem egyszerűen elviselhetővé válik. ami – sajnálatos módon – inkább kijárhat a hátrányos helyzetűeknek. Emellett fontos motivációs-érzelmi változásokat is eredményez: az alárendelődés és a másik igényeinek előtérbe helyezését segíti elő. A fájdalom szenzoros megélése és érzelmi minősítése független lehet egymástól. ami a terhesség során és a szoptatáskor egyaránt lényeges. élvezetet. a bizalom. hogy szüléskor az anya szervezetében több fontos hormon segíti a megfelelő változások bekövetkeztét. A megfelelő agyi központokba jutva ezek az anyagok gondoskodnak az anya és a gyermek érzelmeinek és tudatállapotának olyan irányú módosításáról. 2004). ezen felül jelentős stresszoldó hatása is van. az alárendelődés fokozásával a gyerek igényeinek előtérbe helyezését és kiszolgálását segíti elő (Buckley. a közöny. 2005a). 2005b. az eufória és a transzcendencia élményét eredményezi.259 A szülést kísérő lélektani-érzelmi változások Ismert tény. Zak és Fakhar. ám jelentős érzelemmódosító hatással is rendelkezik: a gyönyör. „csúcsélmény” is lehet (Buckley. a kontrollvesztés. Ezeket az érzéseket a magány. 2006). Ez a hormon – az oxitocinhoz hasonlóan – jelen van a szeretkezéskor és a szoptatás során is. hogy noha a szülő nő megélheti a szülés erőteljes fizikai élményeit. . illetve az egymásra találás és – anyai oldalról – az altruizmus. Az utóbbi években derült arra fény. A szenvedés főképp a testi vagy lelki fenyegetettség. Kedvező esetben mindez azt eredményezi. A születés során a gyerek szervezetében szintén magasra szökik az endorfin. Ellenkező esetben az említett „hormonkoktél” a fájdalmat elviselhetővé teszi. mind az újszülött oldaláról eufórikus élményhátteret biztosít. hogy ugyanezen hormonok a testi hatásaikon túl egyúttal agyi átvivő anyagokként is működnek. hanem kifejezett eksztázis. – Az oxitoxin. – A béta-endorfin: a szervezet saját fájdalomcsillapítója. a kisebbségekhez tartozóknak. 2005. ez nem feltétlenül jár szenvedéssel. gyönyört. így a közvetlen szülés utáni találkozás mind az anya. transzcendenciaélményt okoz. – A prolaktin a tejelválasztásban betöltött fő szerepén túl segít a gyereknek alkalmazkodni a külvilági viszonyokhoz. a magárahagyatottság esetén áll elő (Simkin és Bolding. a „szeretet” hormonja: közvetlen testi hatásain túl a szeretet és az altruizmus érzéseit kelti. Damasio. a durva vagy gépies bánásmód.

. vagy nem hisznek fontosságukban a szülővé válás és a gyerek harmonikus fejlődése szempontjából. akit jól ismer. támaszt nyújt.és bőr-bőr kontaktus az anya és gyermeke között (Odent. Együttszülés Magyarországon a férfiak jelenléte a szülőszobán 1982 óta lehetséges (Czenky. és a stresszhelyzetben megszokott „küzd vagy menekülj” (fight or flight) választ legátolva nyugalmat és a helyzet elfogadását eredményezi. Ez az anyag az agyban kifejtett hatása révén csökkenti a félelmet. szigorú szabályok szerint működő orvosi gyakorlatba. 1988). ami egy aspektusból biztonságot nyújt ugyan. Bármely kultúrát tekintjük is. sokan nem tudják. több okra is visszavezethető: az elmúlt évtizedekben a természetes.260 Mindez akkor működik igazán jól. az orvosok többsége nem ismeri jelentőségüket. mindig van mellette valaki. és aki érzelmi biztonságot. a megszületést követően háborítatlan szem. és megnyíljunk a partner felé: legyen az a szexuális partner. a biztonságos. hagyományos keretek között a szülő nő soha nincs egyedül. A stresszkezelés „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) mintája az oxitocinra épül. meleg környezet. lélektani szempontból viszont elmagányosítja a szülő nőt. ha – bármilyen helyszínen – kielégülnek a szülő nő lelki igényei: a zavartalan elvonultság. Hogy a mai apák elkísérik párjukat a kórházba. E tényezőkre a mai magyar szülészeti gyakorlat csak kivételes esetben figyel. Segít abban. hogy önmagunkról megfeledkezve átadjuk magunkat a folyamatnak. 2001). élettani szülési folyamat bekerült a steril. az épp megszülető vagy a már szopó baba.

akár a kórházban. városban lakó. ahol ennek folyamatos lehetősége és jelentősége van a későbbi apa-gyerek kapcsolat szempontjából.261 Az apák szerepe jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. Ez kezdetekben elsősorban középosztálybeli érték volt. hogy a magyar társadalom mely rétegeiben. A szülők egymás közötti kapcsolata és az elköteleződés arra. és a szakemberek tanácsai. tradíciók híján – csak a gyerek későbbi életszakaszában tud bensőséges kapcsolatot kialakítani vele. szülés stb. Az egyértelmű. sem a kórház nem teremt elfogadó környezetet (Grossman és Volkner. Johnson. Nincsenek magyarországi felmérések és adatok arról. esélyegyenlőség. 1999b). különösen a gyerekekkel kapcsolatosan felerősítette az apáktól elvárt idő. hogy aktívabban legyenek jelen a gyerek megszületése előtt vagy a születés körül. Magyarországon a családi és nemi szerepek szinte minden társadalmi rétegben meglehetősen konzervatív mintázatot mutatnak (l. 1984). vagy jobban kifejezhetővé vált az a késztetés. Vélelmezhetően a magasabb iskolázottságú. környezetben –. hogy az attitűdök lassan változnak ugyan. mert ilyen irányú kutatások nálunk nem folytak. de mindinkább bevonják őket a várandósgondozás folyamatába. érzelmeket kavaró kérdés.) apák és férjek előtt egyaránt szégyennek minősülnek (Neményi. mert ebben a körben ez inkább elvárt. várandósság. vagy visszatekintünk a múltba. és a szülő nővel csak anyja. 2002). fiatalabb férfiak. mindenre találunk példát: az apa szülésnél való aktív jelenlététől a teljes távolmaradásig. Ennek sokféle oka lehet. a női egyenjogúság. 1999). az otthoni munkamegosztás változása. a jelen kötetben). anyósa vagy a bába tartózkodik (Kalányosné. hogy ez nem csak a roma közösségekben igaz. noha a nemzetközi szakirodalom rendkívül kiterjedt és részletes e kérdésben is. Adatok híján is joggal feltételezhetjük. nincsenek adataink. A szülői felelősség megosztása. míg tradicionálisabb környezetben az apai jelenléttel kapcsolatban sem a család. Van-e helye az apának a szülés körül? Ez sokat vitatott. hogy kik ők. hogy egymásnak érzelmi támaszt nyújtsanak. és arról sem. csoportjaiban a leginkább elfogadott gyakorlat az együttszülés. A roma közösségekben a férfi és női világ erőteljesen kettéválik. az egyéni életúttól. de sok férfi – készségek. Szinte elvárássá vált a szülőszobai jelenlét. 1984. a nagyobb gyermekeket is eltávolítják. Ha körülnézünk a világban. . Ha otthon szülnek.és energiaráfordítást. hosszú távon is kihat az apa-gyerek kapcsolat minőségére. és – részben a média jóvoltából – egyre inkább terjed a társadalmak széles rétegeiben. de a minták – médiában. érzelmi bevonódást. A különböző magyarországi cigány kultúrák többnyire elutasítják a férfiak jelenlétét a szülésnél. javaslatai erőteljesen befolyásolják ezeket (Grossmann és Volkner. Herczog. hanem jelentősen függ a családi hagyományoktól. elkísérik párjukat az orvosi és ultrahang-vizsgálatokra. Az apa-gyerek közötti korai találkozást jellemzően azok a kultúrák támogatják. Nem ismeretes. sem a közösség. hogy az apák milyen arányban vesznek részt a felkészülésben és a szülésnél. történjék az akár otthon. a nő testében zajló folyamatok (menstruáció. Ezzel párhuzamosan a férfiak egy részében is feléledt.

[…] Azzal. ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik. egyben el kell fogadnunk. hanem aktív résztvevője legyen az eseményeknek. amikor nem megengedett dolog a félelmekről. míg 8 esetben az apa kívánságára.” (Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya: Családközpontú szülészet. Csak 38 esetben nem volt együttszülés. „Amennyire meg tudom ítélni. hogy a kórházi környezet és személyzet a szülésnél olyan szerepet biztosítson az apának. hogy az apák a terhesség és szülés folyamatában aktívan részt kívánnak venni. hogy a legtöbben. 46 nő nem válaszolt a kérdésre. mert nem érzik magukat kompetensnek. Viszonylag sokan. hogy egy férfi átáll a doki oldalára és végignézi a szülést.babanet. Lehet. 6 fő esetében csak részben. 15 esetben az anya. lehetőséget teremtve ezáltal ambivalens vagy negatív érzelmeik kifejeződésére. értékelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk ezért a várandósság és szülés idejére vonatkozó rítusokat azokban a kultúrákban. Fontos az is.hu/poronty 10 .10 Napjaink azon törekvése. hanem belső meggyőződéstől vezérelve hozza meg mindkét fél. óvtam minden hús-vér valósággal való közvetlen szembesüléstől. érzelmeikben végigkövették. 4 főnek egyáltalán nem jelentett segítséget. ahol ezek még élnek és kifejtik jótékony hatásukat. még a szülőszobán is. Arra a kérdésre. a pasik állandóan „csinálni” akarnak valamit.”11 Egy hazai kutatásban „a vizsgált 146 nő többsége együtt szült a párjával (108 fő). akik ódzkodnak a dologtól. minden résztvevő számára építő és ös�szetartó erővé. támogatnunk kell. mint az asszony mellett lenni. Pedig nem kell mást tenniük. Egyesek azonban még talán sosem voltak olyan magányosak. Világosan látnunk. szerintem legkevésbé a feleségének segít.262 Az együttszüléssel kapcsolatos beszámolók igen vegyes érzelmi töltetűek. oldják meg a problémát. a negatív érzésekről beszélni. mint ma. A szexuális eltávolodás szerintem reális veszély.htm ) 11 Poronty. ha vannak ilyenek. http://www. Anélkül. Szakdolgozat. Az apák részvétele a legtöbb esetben közös elhatározásból történt (97 fő). hogy beváltotta-e az együttszülés a hozzá fűzött reményeket 94 fő igennel válaszolt. A Velvet baba-mama-papa blogja: www. mégis ösztönük azt mondja. hogy ezt tudtam volna. és ki kell szolgálnunk a mai apák regressziós igényét a gyerekvárás idején. hogy gyermekük fejlődését gondolataikban. Az együttszülés élménye akkor válhat pozitív. én eleve a férjem „diszkrét” jelenlétére számítottam. talán éppen a hiányzó szülés körüli rítusokat hivatott helyettesíteni. akik párjuk jelenléte nélkül szülték meg gyermeküket. azért teszik ezt. de ebben benne vannak azok az édesanyák is. ugyanakkor jórészt hiányoznak a szorongások feldolgozását szolgáló rítusok és más szimbolikus utak. a megkérdezettek 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre. A várandósság közös megélése és az együttszülés nem az utóbbi évtizedek „találmánya”: az apák mindig is várandósak voltak a szó azon értelmében. 2001. hogy ne tehetetlen szemlélője.hu/publ/orsi/eredmenyek. ha a döntést nem a divat vagy külső elvárás. igazi támasza lehessen párjának.velvet.

mentális problémákkal küzdő. légzése. mint azoknál az anya-gyerek párosoknál. Az anyával való bőrbőr kontaktus nyomán könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete. az ilyen anyák kön�nyebben találják meg a szinkront a babával. olajozottabban veszi kezdetét tehát az anya-gyerek interakciók sorozata. A magasabb oxitoncinszint melegíti az anya mellét. amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban. – csendes. bántalmazott. akiknél nem volt mód a korai együttlétre. hogy e korai kapcsolat hiányának az esetek nagy részében nincs kimutatható káros hatása (Moore és mtsai. szívritmusa. korai időszakban nem igényel különösebb erőfeszítést. a gyerekek kevésbé sírnak és gyorsabban stabilizálódnak élettani paramétereik. A korai találkozás ideális körülményei: – közvetlenül a születés után 1-2 óra hosszára. akik nem részesítik előnyben az anya és a baba zavartalan együttlétét a megszokott rutinellátással szemben. semmint meggyőződésről. ami így „élő inkubátor” lesz a gyereknek. 2003). egyúttal az anya ismerős szívhangját is hallja. családján kívül ne- . – nyugodt. örökbeadási szándék. kevesebb vérzéssel) zajlik. A bőrkontaktus és szoptatás emeli az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocinszintjét. 2008). sokkal inkább megszokásról. nem kívánt gyerek. intim légkör. lombikbébi. hogy kulcsfontosságú a közvetlen a szülés után átélt zavartalan korai kontaktus (Romano és Lothian. Azok számára. érzékeny időszak. érzelmileg deprivált. biztonságos helyen (pl. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart.263 A GYERMEK MEGSZÜLETÉSE UTÁN A korai kapcsolat és az anya-gyerek kötődés összefüggései Egyre több kutatási adat igazolja. A korai kontaktus nem csak az újszülöttnek kedvező. Az élet első órája olyan kitüntetett. és nem idegen kolóniákkal találkozik. segít az anyának is. széles ágyon). lemondási. a viselkedésben erőteljesebb az anyai ragaszkodás. koraszülött. A korai szopás után a tejbelövellés megbízhatóbb. A gyerek számára létfontosságú „anyai viselkedés” (mothering) beindul. amelynek lehetőségeit vétek lenne elszalasztani. anyagi vagy gyakorlati nehézségekről. Kritikus helyzetekben – ikerszülés. Korai együttlét esetén a szoptatáskor az anyai szeretet-megnyilvánulás és érintés gyakoribb. A gyerek az anya baktériumaival. információhiányról és szervezési kérdésekről van szó. fogyatékkal született gyerek. – bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között. A zavartalan együttlét biztosítása a szenzitív. kis súlyú. – az újszülöttet csak le kell törölgetni. megnyugtató lehet. és az anya mellkasára téve betakarni (minden más ellátás későbbre teendő).

akár 500 grammos. hogy simogassa meg gyerekét.). a programozott (indított) szülés. az asszisztált reprodukció? . Amennyire csak lehet. 2007). és új szerepében magabiztosabb lesz (Johnson. beszéljen hozzá. a ruhája alatt tartja. A korai ragaszkodás. 2005). hogy mennyiben szolgálják ezeket a kulcsfontosságú és messzire ható folyamatokat a napjainkban elharapódzó jelenségek: az anya kérésére történő császármetszés. hordozza. hogy a gyerek minél hamarabb édesanyja. hogy saját élményfeldolgozásokon. akiknél otthon 11-14 ºC volt napokon át. amelyet az édesanya megkap (McClosky és Orr. A módszer előnyös hatásai a baba oldalán: ritkább a légzészavar. a jelen kötetben). Nem vitték vissza a kórházba azt a koraszülöttet sem. oxigénszaturáció. Somogyvári (2002) arról számol be. érzelmi kapcsolat elősegítése érdekében érdemes az édesanyát bátorítani arra. Kedvezőtlen kimenetelű szülések Széles körben dokumentált. Erősödik az anyával való kapcsolat is. A koraszülöttek ellátásában egyre inkább terjedőben van az ún. Mindezek fényében érdemes végiggondolnunk. kis súlyú vagy sérült gyermekek. Ennek során az anya (vagy akár az apa) a csupasz babát közvetlenül a bőrén. fényképet készítsenek róla. nagyon fiatal anya – kiemelten fontos. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban mód van arra. hogy mielőtt elvinnék az anyától a gyereket. főképp a szegénységben élők körében jóval gyakoribb a kedvezőtlen kimenetelű szülések előfordulása. még ha ez csak pár percig tart is. majd közvetlenül utána az anyák kiemelt figyelmet kapjanak. és ahhoz. a feloldhatatlannak tűnő élethelyzetekben megfelelő segítséget kapjanak saját érzéseik tisztázásához. A háborítatlan szülés és a korai találkozás során természetes módon kibontakozó hatás a szeretet és összetartozás kiépülését és elmélyülését hozza. szívfrekvencia. hogy a kis súlyú koraszülöttek esetében is. a nyugodt alvás ideje megkétszereződik. még Kalmár. inkább tűzifát biztosítottak a megszorult családnak. csökken a stressz és az agitáció. hazaadták a gyereket a „lakásra telepített szubintenzív otthonápolási rendszerben” (623. Ma már klinikai tapasztalatok igazolják. E mechanizmusok fontosságát aligha lehet eléggé hangsúlyozni. amint csak lehetett. kenguru-módszer (l. javul a szopás. légzéstámogatásra szoruló koraszülötteknél is biztonságosan alkalmazható.264 velkedett. aki pedig nyugodtabb. hogy felelős. illetve családja közelében legyen. hogy a várandósgondozás és szülés alatt. o. Tették ezt akkor is. Másik lehetőség. kisebb az oxigénigény. hőmérséklet. 1995). A kenguru-módszer alkalmazásakor a babák fizikális paraméterei (pl. hogy az igen kissúlyú. hogy a hátrányos helyzetben. főképp azért. amikor – ennek feltételeként – értelmi fogyatékos cigány anyának kellett megtanítani a gyerek állapotának követéséhez szükséges tudnivalókat. megalapozott döntést hozzanak a gyerek jövőjéről. illetve az újraélesztést. apnoés időszakok száma és ideje) hasonlóak az inkubátorban mért értékekhez. koraszülöttek esetén is nagyon fontos biztosítani a korai találkozást (Storton.

feldolgozhassa a történteket. hogy az adott szülés történései. Magyarországon sokkal inkább arról lehet szó. Különösen a fel nem ismert és kezeletlen depresszió befolyásolja kedvezőtlenül a születendő gyermek életkezdési felté­ 1 2 http://www. de szakember segítségére van szükség. Mindez a gyerek oldaláról is érvényesül: egy jó születésélmény olyan alapvető biztonságélményt építhet be.00.html. ahol a serdülő anyában tovább erősödhet a felelősségtudat és a gyermek iránti elköteleződés.3343. ahol a korábbi élmények. 1988). hogy napjainkban az Egyesült Államokban annyira sok koraszülött. 2006). élménye és kimenetele nem csak a közvetlen résztvevőkre van hatással. érzelmi szempontokkal kapcsolatos ismeretek nem elégségesek. önsegítő csoport. meggyászolhassa őt.org/document/4/0. Ez a körülmény feltételezhetően összefügg azzal. 2002). Ennek sokféle formája van. éhezés. néhány héttel a szülés után visszamentek dolgozni. egészségi. és a kizárólagos szoptatás terén nem állunk jól. ami ugyancsak azt mutatja. átsegítve őt a nehezebb helyzetek elviselésén. Egy adott szülés jellemzői messze előre nyúlhatnak. szinte biztos. tapasztalatok feldolgozhatók.265 Ez az a pont. ez az a pont. hogy az anya – és a család – elbúcsúzhasson a gyerektől. amely kulcsfontosságú lehet élete későbbi időszakában. és alacsony iskolázottság mellett (Patel és mtsai. A szülést követően elvesztett. ahol a korábban elutasított gyerek megítélése az anyában átfordulhat.12 de a későbbiekben.oecd. annyi nehezen kialakuló anya-gyerek kapcsolat van. Nézzünk néhány példát ezekre a transzgenerációs hatásokra! Az amerikai szakirodalmi adatok szerint az ottani várandós anyák jelentős része olyan anyák gyereke. meghalt újszülött esetén is módot kell találni arra. a szakemberek pedig nem tanulják meg a megfelelő kommunikáció technikáját. és a szakszemélyzet is csak ritkán vállalkozik erre (Singer. akár több generáció reprodukciós sorsát befolyásolva.en_2649_34819_37836996_1_1_1_1. Értelemszerűen azoknak. akik nagy valószínűséggel gyógyszerrel szültek. amit a magyar ellátórendszer a legritkább esetben biztosít. hogy a fizikai. A gyesen töltött idő ellenére e korai szenzitív időszak fontosságáról. problémás kapcsolatban élőknél. akikre előre tudhatóan nehéz sors vár. hogy a várandósok kevés érdemi felvilágosítást kaptak vagy kapnak. hogy viszonylag keveset voltak a korai időszakban a gyerekükkel együtt (Pichler. Az első hat hónapban a szoptatás aránya Magyarországon az OECD-országok összehasonlító vizsgálata alapján jó. a korai kötődésről is. alig van csoportos felkészülés. keveset tudnak. Az anya tartós depressziója a születés körül időszakban nagyobb eséllyel áll fenn a nehéz gazdasági helyzetben. problémás terhesség. fokozottan szükségük van minderre. GENER ÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSOK A szülés-születés témakörében egyre inkább előtérbe kerül. .

hogy amikor majd oda kerül a sor. mint azoknál. megölésére. Kioktatott. hogy ha csak egy kicsit is sikerül javítani. mi is szégyöltünk volna ilyesmiről beszélni. akkor ezzel a következő nemzedék indulási esélyeit is kedvezőbbé tesszük. 2000). korai találkozásra nem volt ideális lehetőség – ami óhatatlanul előfordulhat például a kis súllyal és/vagy koraszülötten. kutyát. Parasztgyerek az életében a jószágoktul tanul. hanem az eljövendő generációk szempontjából is kiemelkedő szerepük van: kulcsfontosságú a tudatosítás. ha engedök. Láttuk a kakast. közvetlenül a szülés utáni. csak féltem. a súlyos krízishelyzet vezethet akár az újszülött magára hagyására.és szülésélményeit. Különben is ők is. A mi családunk a gyerökökkel nem beszélt nemi dolgokrul.): „Szüleim sohasem beszéltek a nemi életrül.266 teleit (l. disznót. o. gazdagabbá tenni az adott generáció várandósság. hogy mit csinál. 220. Néhány . Ez a körülmény a gyermek későbbi. akármit is igérnek.és gyerekbaráttá tétele. amennyiben az anya és gyerek közötti. mert abbul csak baj lesz. nekünk is így köll cselekedni. úgy gondoltuk. A nemzedékeken átívelő. A nagynéném beszélt velem az első bálozás előtt. Arról nem is szólva. még Tóth. az elhanyagolás veszélye. amelyben sérülhet az anya-gyerek közti érzelmi kapcsolat is. a kilátástalanság. hogy miféle baj vár rám. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Informáltság. milyen szegényesek is voltak az iskolázatlan vagy alacsony iskolázottságú rétegek ismeretei a terhességről és a szülésről (Hoppál és Szepes. hogy ilyesmit kérdezni mertünk volna. szélsőséges esetben elhagyására. Mi lányok a barátnőinktől. legények meg a barátaiktól hallottak egyet-mást. megterhelt szülőknél. ismeretek. De azt. A mély depresszió. felnőtt intim kapcsolatainak alakulására is hatással lehet. a jelen kötetben). nagyobb a bántalmazás. nem tudtam mög. illetve a várandósgondozás és a szülés szülő. 2007). hogy az anyák érzelmi és gyakran fizikai. 1987. fogyatékkal világra jövő gyerekeknél –. Ördögi kör állhat elő tehát: a nehéz helyzet sok közvetítő tényezőn keresztül kedvezőtlen perinatális kimenetelhez vezethet. szociális elszigeteltségük miatt kerültek válsághelyzetbe (Herczog. Ezekben az esetekben mindig kimutatható. transzgenerációs hatásokból egyenesen következik. iskolázottság A magyar népi hagyományok körében és a felmérések között jó példákat találhatunk arra. Az első tapasztalatokat tizenhat éves koromban szöröztem. hogy a gyerök szülő közt nem volt olyan baráti kapcsolat. akik egészen korántól érzelmi kapcsolatot létesíthettek gyermekükkel (Zelenko és mtsai. hogy a legényektől óvakodjak. ne engedjek nekik. Ennek megelőzésében a szakembereknek és a segítőknek nemcsak a jelen. A nehéz sorsú.

1998). Mégis. én meg a konyhában raktam a tüzet. Ennek következtében például a nők 88%-a tud olvasni. Röviden: az anya eleve tud szülni. és így semmit sem láttam. épp úgy. elérhetetlenek számukra. amit minderről „tudni kell”. ismeretek bizonyos formái lényegesek lehetnek. az anya és csecsemő egészségügyi ellátása ingyenes és bárki élvezheti. a megfelelő életformával és a szüléssel kapcsolatos információk. Visszagondoltam a nagynéném szavaira. Angliai vagy olaszországi cigányok életkörülményeivel kapcsolatos felmérések azt mutatták. 2002). Adott esetben nagy lehet a szakadék a közösségi és a „hivatalos” – hazánkban szélsőségesen egészségügyi – szemlélet között a gyerekvárással és a szüléssel kapcsolatban. 1991). hogy nem tudnak a lehetőségeikről. a születések regisztrálása kötelező (Cook és Dickens. illetve használni azokat a javakat és szolgáltatásokat. Ezt hagyományosan a várandós nő édesanyja. és úgy alakult ki bennem a kép. vagy nem tudják alkalmazni. és féltem. Nemegyszer ennek oka az. írni. de előfordulhatnak elemi nyelvi akadályok is. Srí Lankához képest például a hasonló gazdasági helyzetben levő Elefántcsontpart vagy Bolívia harmincszoros halálozást mutat az anyák körében. sokszor az anya egyszerűen fizikailag nem tud eljutni az ellátás helyére. A szülés a szobában ment végbe. ahogy a gyermek tud megszületni (Bálint. Srí Lanka „titka” az egészségügy és az oktatás tudatos fejlesztése. hogy a legényektől azért kell tartani. és nem volt szemétgyűjtés (Packer. a gyermekvárás közben tapasztalható változásokkal. és áthívtak vizet melegíteni. a szexualitással. a nemzeti családtervezési program a fogamzásszabályozási lehetőségeket a legkülönfélébb csatornákon juttatja el a családokhoz. de szörnyű jajgatást hallottam. ha hátrányos helyzetű. ami az orvoshoz jutáshoz kellett. szegényebb vagy kisebbségben élő polgárai nem kapják meg. Ma mindez többnyire intézményesített formában és orvosi-egészségügyi háttérrel jelenik meg: az iskolai felvilágosítástól a várandósgondozás információin keresztül az orvosi előírásokig. A szomszéd fiatalasszony szült. a közösség rítusai. nem rendelkeztek vécével.267 hét múlva a véletlen adott választ rá. Itt egészen elemi akadályokról lehet szó: az írni-olvasni nem tudó nőnek nem segítenek az írásos tájékoztatók. szülést nem kell tanulni. vagy épp nem volt megfelelő ruha. és/vagy nem tudták megvenni a buszjegyet. 2005). idősebb nőrokonai. netán babonái közvetítik. mert a kapcsolat vége a testi gyötrelem lesz. ősi archetipikus mintázatban őrzi az anyai szervezet azt.” Magát a terhességet. a lányok számára is ingyenes és nyílt lehetőség a tanulás. amelyek a tehetősebbeknek elérhetők. . hogy önmagában egy ország szegénysége nem eredményezi az anyai halálozás magas arányát. Hiába jobb módú egy ország. vagy ha igen. hogy közel felüknek nem jutott friss ivóvíz a lakóhelyén. Figyelemre méltó. Ózdi cigányok körében végzett vizsgálat szerint a kötelező védőoltásokról való elmaradás oka éppen ilyen elemi tényezőkön múlt: az anyák nem tudták elolvasni az oltásra szóló behívót. majd a bábáért küldtek. amelyben a gyereket orvoshoz vihették volna (Puporka és Zádori.

önsegítő csoportok. egyben elősegíthetik az integrációt. de ez döntően a fejlődő országokban jelent súlyos veszélyt (Peña és mtsai. Ez a körülmény . A sok esetben hiányzó vagy más irányú szociális készségek fejlesztése. pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás igénybevételének lehetőségei és módja). hogy serdülők esetében ezt a programot iskolai keretben. de lehetnek tőle függetlenek is. 2003). 2001). A rendszeres. amelyben valójában nem bízik eléggé. az összetartozás alapján a szülést követő időszakra is megteremti a társas támasz. bizonyos szintű ismeretek és készségek kulcsfontosságúak lehetnek (pl. Kapcsolódhatnak az orvosi vizitekhez. az egészségügyi. Az anya iskolázottsága rendkívül erősen befolyásolja a gyermek túlélési esélyeit. 2001). a várandósságról. a közös programokkal összehozhatják a különböző társadalmi csoportokba tartozó nőket. párokat is. például a baba szívhangjának hallgatását. és távolról sem aknázza ki a pszichoszociális vagy gazdasági téren nyújtható lehetőségeket. hogy a közös élmények. ahol a többiek kérdései. alkalmanként 30-50 perces. Pevalin és mtsai. A várandós nő támogatásának sokféle formája lehetséges (Klima. Hatása számos. Mindez különösen hatékony lehet csoportban. Magyarországon az orvosok mellett a védőnők feladata a várandósok sokoldalú támogatása.268 A várandósság időszakában rendelkezésre álló támogató programok Napjainkban a jóléti társadalmakban a várandósgondozás túlnyomórészt orvosi szempontokon alapul. Megfontolandó. Az önkormányzati és civil kezdeményezések. mint hogy az iskolázottak tájékozottabbak a megfelelő táplálkozási és háztartási-környezeti témákkal kapcsolatban. akik szakképzett nővér vezetésével együtt sajátítják el a terhesség követésének egyes módszereit. Ahogy láttuk. mégis igen fontos lehetőségek. asszertivitás. hogy a magasabb iskolázottság növeli az anya önbecsülését. 2000. érdekképviselet. és forrásmobilizálási képességeket. kompetenciáit. kibontakoztatása is sokat lendíthet a hátrányos helyzetűek esetében (pl. a szülésről információt adó beszélgetések talán a legegyszerűbb. Mindkét változat mellett szólhatnak érvek. és benne sem bíznak. egészen odáig. támogató programok sokat segíthetnek ebben is. vagy éppen attól függetlenül szervezzük-e meg. A páros vagy csoportos forma külön előnye. a babagondozási készségeket tanító programoknak. Az egészségügyön kívül a gyermekek kihordásának és megszületésének támogatására számos lehetőség kínálkozik. Az alacsonyabb iskolázottságúak sokkal kevésbé fogalmazzák meg bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket a medikalizált terhességgondozással szemben (Mullings és mtsai. a baráti támogatás lehetőségét. szempontjai minden résztvevőt gazdagíthatnak. a szülői szerepbe való beilleszkedésben segítő foglalkozásoknak. igen összetett tényezőn keresztül érvényesülhet: kezdve olyan közvetlen hatásoknál. Ez óhatatlan feszültséget teremt: a várandós nő olyan rendszerbe kényszerül. ügyintézés. Szervezhetők hasonló gesztációs korban levő várandósokból – akár serdülőkből – olyan párok. azaz önérvényesítés). gazdagítja megküzdési stratégiáit. Külön jelentőségük lehet a szoptatást támogató csoportoknak.

védelmező erőt jelenthetnek a számukra hétköznapi körülmények. a társadalmi azonosságtudatot. akinek saját szü- . Magyarországon az elmúlt húsz évben sok tekintetben romlott a várandósgondozás színvonala. hagyományok. A pszichoszociális tényezőkre alapuló támogatási lehetőségek – a szeretet érzése. különös jelentőséget nyernek a társas támogatás egyéb formái: a kortárs segítőktől a különféle anyacsoportok. Ezek nagy része nem közvetlenül pénzkérdés. iskolai teljesítmény. A fejlődő országok sok évtizedes tapasztalata alapján tudjuk. 2002). 2008). az érzelmi támogatás – akár a családon belül vagy azon kívül –. A szakember segíthet abban. miközben az anya fizikai. de az újszülött későbbi esélyeit is jelentősen javítja. a bizalom. az autonómia erősítése. E védő tényezők szövevényében egy-egy elem aktiválása szinte maga után hozza a többi megerősödését. Babusik (2004) kimutatja. egy újfajta terápia bevezetése a koraszülött-ellátásban. A tényleges kockázati tényezőket hatékonyan tudják ellensúlyozni a legkülönfélébb védőfaktorok: a bizalmi alapú kapcsolatok. hogy a szoptató anya megfelelő táplálása segít a leginkább a gyerek hiányainak pótlásában is. Lényeges tehát. a felelősség élménye. hogy az érintettek felismerjék. Kézenfekvő. a valahova tartozás – éppen a természetes szülés és születés idején átélt élményeknek felelnek meg. A szakmai támogatás egyik legígéretesebb terepe a társas támogatás. A kellően érzékeny. Ha a családi körülmények kedvezőetlenek. a barátok.269 jelentősen csökkenti a partneri viszony és együttműködés kialakításának esélyét. hogy szoros és rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással a széles rokonság. játszócsoportok támogatásán át a megfelelően érzékeny és nyitott védőnői vagy más szakmai szolgáltatásokig. Hasonlóképp jelentősen növelheti a rossz állapotú újszülöttek vagy koraszülöttek esélyeit az orvosi technológia egyes új módszereinek megjelenése (pl. empatikus szaksegítség vagy maga tudja biztosítani ezek legtöbbjét. hogy erősítsük a hagyományokat. az elfogadás élménye. és képessé teszi a gyerek ellátására (Engle és mtsai. Cook és Dickens. baba-mama klubok. és kevésbé éri el a szegényeket. rítusok. az ásványi anyagok. Az a gyerek. hogy a táplálkozás. a nyomelemek pótlásának megoldása nem csak a várandós és szoptató anya. és még sorolhatnánk… (Bender és Castro. milyen biztos. erősítsük az összetartozást. aminek egyik meghatározó oka az orvosi – és néhány esetben a védőnői – praxisok magánosítása következtében beállt szerkezeti és szemléleti változás. Így például sok hátrányos helyzetű közösségben erős az összetartozás érzése: elevenen élnek a közös szokások. istenhit. hogy a romák körében több mint tízszeres a vashiányos anémia megjelenése a teljes népességhez képest. valaki feltétlen nélküli szeretete. a vitaminok. 2007). rászorulókat. erős morális érzések. Noha a nukleáris család felváltotta a nagycsaládos életformát. vagy támogathatja az érintetteket abban. Eudy. a „szeretetreméltó vagyok” érzés átélése. ez nem lehet akadálya annak. a szomszédság. hogy saját köreikben megéljék ezeket az élményeket. a személyre szóló odafordulás. lelki állapotát is erősíti. 2000.

és csökkenti – vagy eleve kizárja – a szenvedést jelentő fájdalmat (Porter. amit a támogatás során kínált elfogadás és bizalom felidézhetne. 2002). Egy tizenegy különböző országra kiterjedő vizsgálat.2. bár megkésve. fokozott a jelentősége. az a szülés természetes haladását gátló hormonális változásokat idéz elő. Mindezek alapján aligha lehet alábecsülni a szülés alatti érzelmi támogatás jelentőségét. akik folyamatos érzelmi támogatást élveztek a szülés közben – azokhoz képest. A társas támasz az egyik leghatékonyabb eszköz. a felnövekedése idején vagy a felnőtt korában kapott társas támogatást természetesnek tartja. a „fészekrakás”. Nehezebb a segítők dolga. Ilyen a folyamatos társas támogatás. az érintés és masszázs. amely 13 ezer szülés adatait dolgozta fel. az anya szabad mozgása és szabad szülési pozíció választása (Simkin és O’hara. keretes szöveg). a szex. Ha mégis sikerül kiépíteni. ami a folyamatos társas támaszból fakadt volna (Hodnett és mtsai. akik ilyet nem kaptak – inkább szültek természetes úton. kevesebb szülés végződött császármetszéssel. . azt igazolta. a pozitív példák. a partner támogató ereje. testi-lelki ellazulását. kevésbé intenzívnek. kevésbé zavarónak tartják. ritkábban volt szükség vákuumos vagy fogós beavatkozásra. a szerelem. 2003). ami segíti a szülés természetes folyamatát. egyben segíti a szülés előrehaladását.270 letésekor alkalma volt mindezt átélni. A társas támasz. Közvetlenül a szülés során számos módon növelhető a nő kényelme (l. 6. ami valójában mindannyiunknak a világrajövetelkor „alanyi jogon” járna. a kedvező korábbi élmények. amely segíti a nő biztonságérzetét. a támogatással szülő nők kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. a család. de olyan korrektív élményanyagot nyújt. Ha a nő a szülés során szorong vagy fél. felszínre hozatalában szintén nagy lehetőségei vannak a támogató szakembereknek. hiszen. a fürdő. 2003). Ezek kibontásában. Támogatás szüléskor… A születés archetipikus kódjának erősödését segítik a női szerepjátékok egészen pici kortól kezdve. A vizsgálat nem talált semmilyen hátrányos következményt. az egyénre szabott figyelem és odafordulás növeli a nők kontrollélményét és kompetenciáját szülés alatt. illetve ha annak érzik is. Ennélfogva minden módszer. ezáltal a szülés során fellépő testi érzéseket eleve kevésbé élik meg a nők fájdalomként. biztonságérzete. hogy azok a nők. az anyaság büszke viselése. ha nincs ilyen előzetes élmény. autonómiája.

– A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt. és ismertetése azokkal. a WHO irányelveinek megfelelően. – A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén. – A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése alapján. – A szülő nőt bíztatása arra. megszüntetendő – Rutinszerű beöntés. . – Időnként a magzat szívhangjának ellenőrzése. – Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt. – Az anya döntésének tiszteletben tartása arra vonatkozóan. – Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként.3. – A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal. relaxáció). – Fanszőrzet rutinszerű borotválása. – A nő ellátása információval az ő igénye szerint. – Szabadon választott testhelyzet. – Non invazív (nem behatoló). „B” kategória: nyilvánvalóan káros vagy hatástalan. – A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után. és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. – A nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása a lehető legkevesebb beavatkozás által. akik a szülésen rész vesznek/vehetnek. megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett. védőnővel való) találkozáskor. – Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél. illetve szüljön.271 6. illetve ellenük felmerülő bizonyítékokat. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg (kivonat): „A” kategória: bizonyíthatóan hasznos – Szülési terv készítése a várandósság alatt. – Folyadék felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek. – A baba megvédése a kihűléstől. – Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között. WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan A WHO 1996-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. – A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása. – A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt. hogy ki legyen jelen a szülésnél. akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig. a szoptatás megkezdésének támogatása a szüléstől számított egy órán belül. gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs.

vákuumextrakció. kengyellel vagy anélkül. – Húgyhólyag-katéterezés. – A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal. – Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra). vízben vajúdás. – Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt. – Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel. – A méhüreg rutinszerű. – Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét. a köldökzsinór kontrollált húzása. – Végbélen keresztüli vizsgálat. „D” kategória: olyan eljárások. – A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után. – Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében. – Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt.272 – Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt. ha ezt többen végzik. mint például gyógynövények. – A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén. – Hosszan kitartott. – A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából. hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során. amíg további kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését) – Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás. különösen akkor. – Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat. . – Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában. irányított nyomás a kitolási szakban. melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek. – Röntgenes medencemérés. ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad. akkor is. bőr elektromos stimulálása. – Gyógyszeres fájdalomcsillapítás. amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak A vajúdó korlátozása abban. illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában. – Oxitocin rutinszerű adagolása. hogy nyomjon akkor. – A magzat műszeres monitorozása. „C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó. császármetszés). – A köldökzsinór korai elszorítása. – A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni a nőt. – Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során. – Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban. kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után. amikor ő maga még nem érez nyomási ingert. – Rutinszerű gátvédelem. – Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel. – A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt.

hogyan befolyásolja ezt folyamatot a szoptatás.hu/bels o. A szoptatás élettani fontossága abban rejlik.php?inf=oktato_elsohathonap3. gyermekor 13 http://www. illetve a szülés utáni – posztnatális – depresszió. Sokféle irányzat váltakozott az elmúlt évtizedekben abban a tekintetben.273 – Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés. hogy a gyerek életének első hónapjaiban. II. Hédervári-Heller és Németh. – A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után.html (utolsó letöltés 2010. Forrás:http://www. hogy meghatározott időnként (3-4 óra) kell-e a csecsemőt szoptatni.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/ MSM_96_24_/en/index. Ferenczi. a kutatások és az evidencia alapú tapasztalatok alapján az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak. A WHO-ajánlások. hogy igény szerint eteti. A várandósgondozás során fel lehet készülni a szoptatásra. szabad-e éjszaka is etetni. hogy mindazok az életfontosságú vitaminok. 2001).) További információ: http://www. éveiben szoros testi kontaktusban legyenek. A nők túlnyomó többsége képes szoptatni. és sokat segít a szülés utáni mellre tétel. egyen. rá kell-e bízni. hogy röviden beszéljünk arról. A ma meghatározó szemlélet az utóbbi. .hu/ … és szülés után Két fontos területet kell még érintenünk. amikor az újszülött ösztönösen megkeresi az anya mellét. valamint Tóth. Ne idegenkedjen attól. és szopni kezd. ha akar. itt is elengedhetetlen azonban. kötet). de ehhez arra is szükség van. és fogadja el ennek jelentőségét a gyerek életében és kapcsolatuk szempontjából is. bármiféle további kiegészítő étkezés vagy folyadékpótlás nélkül (Kramer és Kakuma.13 A védőnők. és az étkezés spontán módon alakuljon-e rendszerré. ne féltse a mellét. amelyek szoros összefüggést mutatnak a várandóssággal és a szüléssel. amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. ásványi anyagok és tápanyagok benne vannak az anyatejben – sterilen és fogyasztható hőmérsékleten –. amikor az anya a csecsemő szükségleteire reagál azzal. A szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött és a csecsemő.szoptatasert. noha nem csak ezekkel függenek össze. a jelen kötetben.who. A szoptatásnak a táplálás mellett egyenrangú fontosságot ad a fizikai és érzelmi közelség lehetősége. kisgyerek fejlődése szempontjából. január 30. hogy ismerje. hogy saját ritmusában aludjon.szabadonszulni. vigasztalja őt. E kötet más fejezeteiben részletesen foglalkozunk a korai szenzitív időszak fontosságával a kötődés és az „elég jó” szülővé válás szempontjából (l. A kisgyerekek számára az anyával való fizikai kontaktus és egymásra figyelés egyik legelső és meghatározó formája a táplálás.

A szülés utáni depresszió feltehetően részben hormonális.274 vosok feladata a szoptatás megtanítása. még Hédervári-Heller és Németh. vagy kérdéseik vannak. A szülés utáni napokban sokszor hirtelen hangulatváltozás következik be. pszichózisig. nem öltözik fel rendesen. és a biztonságos kötődést elősegíti (l. ami meghatározza a korai formálódó anya-gyermek kapcsolatot. akik szoptatási nehézségekkel küzdenek.14 amelynek önkéntesei telefonon. fáradtsággal járó „baby blues”-tól. interneten és személyesen is segítséget nyújtanak azoknak. hogy nem tudja szeretni a gyereket. a cumisüveggel történő etetések is lehetnek ugyanolyan meghittek és érzelem gazdagok. éjszaka is forgolódik. hogyan ismerjék fel. 10-13%-a szenved a szülést követő 10-30. testi kontaktust. és eközben arról számol be. amelyet az újszülött ellátása és az anyai szervezet regenerálódása okoz. de megterhelő fáradtsággal. ami a korai anyagyermek kapcsolatot meghatározza. A depressziós anya nem tudja gondozni gyerekét. Természetesen azoknál az anyáknál. hogy a terhesség alatt a szervezetben termelődött ösztrogén szintje – ennek köszönhető a kiegyensúlyozott babavárás – hirtelen csökken. Olykor a halál gondolatával játszik. esetleg úgy tesz. ami annak a következménye. és Magyarországon is működik a La Leche Liga. Ki kell azonban emelnünk. nem fürdik.hu. vagy ezt csak nagy nehézségekkel képes megtenni. kenguru-módszerrel) és lehetőség szerint a lefejt anyatej biztosítása rendkívül fontos (akár másé is)! A minden szükségletet (éhséget. és mikép 14 http://www. Sokféle formája van a szülés utáni 3-4. A nemzetközi statisztikák szerint a nők 50-80%-a küzd a „baby blues” jelenségével. segítséget igényel (l. illetve a gyerek „eltüntetésével”: meg akarna szabadulni tőle. a II. ugyanakkor a szoros testi kapcsolat (pl. inkubátorban tartott koraszülöttek esetében). a súlyos pszichiátriai kórképként kezelt depresszióig. amiért nem foglalkozik eleget kicsivel.lll. Egész nap fáradt. naptól sokaknál jelentkező néhány napos letörtséggel. nap között jelentkező depresszióval (Páll. akik nem képesek valamilyen okból szoptatni gyermeküket (pl. hogy – sok hiedelemmel ellentétben – nem önmagában a szoptatás ténye az. Emiatt folyamatosan bűntudat gyötri. Ez az állapot hamar elmúlik. . a jelen kötetben). bűnösnek. Tóth. mintha a csecsemő nem is létezne. de nem tud aludni. részben lélektani természetű. kissúlyú. kötetben). amely szakszerű orvosi. rossz anyának és értéktelennek tartja magát. a szülés utáni depresszión át. így sokszor a szülők és a családtagok nincsenek tisztában vele. nem képes ellátni. megnyugtatást) kielégítő szenzitív anyai gondozás – történjen az etetés anyamellről vagy cumisüvegből – az. 2002). helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin hormon veszi át. Gyakran saját magát is elhanyagolja: nem eszik. pszichológiai beavatkozást. Magyarországon sajnálatosan kevés szó esik erről a problémakörről. és nem tévesztendő össze azzal a természetes.

Gaskin. gondolkodásunk önnön születésünkről és szüleinkkel való kapcsolatunkról is erősen befolyásolhatja – ráadásul tudatosan közvetlenül nem követhető módon – mindazt. azoknak az azzal kapcsolatos elképzeléseket. hogy valóban a másikra tudjanak figyelni.275 pen segítsenek. Klaus. Családügyi. E témakör azonban óhatatlanul felidézi személyes élményeinket: akik szültek már. Budapest. I.. A születés művészete. Pólya Kiadó. Leboyer. (2010). D. nyitottak tudjanak lenni az ő kérdéseikre. Babafigyelőben.hu.. Kitzinger. elképzeléseikre. (2001). G. Nagyon fontos. P. Klaus. Budapest. (2009). M. szülés körüli időszakban a családokkal foglalkoznak jó. Suhai-Hodász. Jaffa. H. Gopnik. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Budapest. azoknak szülésélményét. H. S. A gyöngéd születés. ha tisztázzák efféle személyes érintettségeiket. szükség esetén segítséget nyújtson a családtagoknak. M. Pongrácz. Jaffa. Mi több: saját gyermekkorunk. K. Gabo Kiadó. További könyvek magyar nyelven: www. Animula. a gyermekorvos ismerje a depres�szió jeleit és megjelenési formáit. Tné. A. . Stern. P. Tóth. N. 87–101. Feldman. Kamarás Ferenc (2005). D. Morris. Alternatal. várakozásokat. Meltzoff. Gy. (2009). I. (2008). Varga. A. Családalapítás és gyermekvállalás Európában In: Nagy. Sajátos önismereti út ez. TÁRKI–Ifjúsági. Tipotex. I. és felvilágosítást. K. Budapest.szules. (2006): Anya születik. amely már nem a szakkönyvolvasás szintjén zajlik… AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Armstrong. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. S. (1995). A szülés árnyékában. Akik szakmájuk révén várandósokkal. Bölcsek a bölcsőben. Szülés és születés – Lélektanon innen és túl. hogy a védőnő. P. (2005). Útmutató a szüléshez.. (szerk. Budapest. F.. Kuhl. A csodálatos újszülött. Ez a záloga annak. (1994). Budapest. ZÁRSZÓ Fejezetünkben a várandósság és a szülés kérdésköreire igyekeztünk támpontokat adni. akik még nem. ahogy a várandósság és a szülés témaköre megjelenik bennünk. szakemberhez irányítsa őket. Alternatal Alapítvány. Budapest. Budapest.. Budapest. Budapest.): Szerepváltozások. érzéseikre. T-Twins.

There’s an elephant in the room: The impact of early poverty and neglect on intelligence and common learning disorders in children.. Learning and Bonding. In: Blum. Human rights to safe motherhood. Freybergh.). A. G. Prenatal Perception.. Marchi. Cook. New Jersey.. Animula. (eds. (1988). E. D. B. egészségi állapot.. Maternal and Child Health Journal. Szülési. T. Dickens. E. Berlin. Journal of Urban Health. W. E. Anbar. Czerwinski. (eds. S.. Bowen. (szerk.hu/hircentrum/article/107283/66/ (utolsó letöltés: 2009. V. MTA Szociológiai Kutatóintézet. (2001). F. 225–231. (2002). Naishadham.276 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andrek. Blum. 267–272. Budapest. Babusik. A. E. Prenatal intelligence. A természetes szülés hipotézise. J. M. D. Delphoi Consulting. V. 76.. (1995).. In: Hanák K. http://www. (2006). Dream Publishing. Nature. 113–121. . december 13. A. Skolicka. R.. Santelli. L. 34. In: Fedor-Freyberg. Carnforth. A.htm (utolsó letöltés: 2009. Cubbin. Bigelow. D. születés előkészítési alternatívák. L. B. Partheon Publishing Group. Journal of Immigrant Health. H. L. 237– 246.romapage. C. M. J. Observations of behavior before birth: current findings.. B. T. S. (ed. Explaining the Birth Weight Paradox: Latina Immigrants’ Perceptions of Resilience and Risk. Braveman. D. F. Chavez. S. Abraham. M... B. sarahjbuckley..com/articles/labour-hormones. (1988). Buckley.. International Journal of Gynecology and Obstetrics. (1993). Buckley. Szakdolgozat. 155–173.. (2006). Czenky. J. D. Online: http://www. Cracow. Chamberlain.. Hargrave. A. P. S. (1988). Budapest. P. M. Családterápiás olvasókönyv... Socioeconomic and Racial/Ethnic Disparities in Unintended Pregnancy Among Postpartum Women in California.. P. G. (2004). Encounter with the Unborn.). 174–179.. Hall. Vogel. Chamberlain. Liu. N.. 14. február 13. Bálint. Parthenon. T. 6.): A Time to Be Born. 741–759. Brain trust. Várandós apák – Első gyermeküket váró apák pszichológiai vizsgálata. (2000). R. Lege Artis Medicinae. Dream Publishing. A szegénység csapdájában – Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet. G. D. C. sarahjbuckley. S. (eds. Crawford. J. D. D. 435. Bíró.): Terhesség –szülés – születés I. P. J. 2.. adolescents. J. Develepomental Disabilities Bulletin. B. Cracow. Some considerations of the psychological process in pregnancy. Learning and Bonding. R. és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. (1959). K. K. F.). L. Bender. szociális.. In: Klimek.. ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszék. The mind of the newborn: increasing evidence of competence In: Freybergh. Webster. Damasio. Hunt. (1993). (2005a) Ecstatic Birth – Nature’s Hormonal Blueprint for Labor. S. Komlósy. Vogel.com/articles/ecstatic-birth. Psychoanalytic Study of the Child. Lane. 83. Bibring. M. 571–572. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Colley Gilbert. 177–215. Issues in design and implementation in an urban birth cohort study: The Syracuse AUDIT Project. (2005). B. F.. Leonardo Publishers. Chamberlain. Leonardo Publishers. Berlin.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.(1986). Castro. http://www. P. 1 (3).): Prenatal Perception. (1991). S. (2002). and their parents. A program to facilitate prebirth. (2005b) Pain in Labour: Your Hormones Are Your Helpers.htm.

(2009). D.. Casonato.. a gyerek” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben.. International Child Development Steering Group (2007). (2007)... (1988). (2006). (szerk. Várkonyi. . and Self. Budapest.. (2009) A magyarországi anyatejminták jódtartalma. 381–390. Bezruchka. 82–98.springerlink. Századvég. Science. E. 81–93.. Martorell. Prenatal and perinatal psychology: Implications for birth attendants. Griff. Dinasztia.). online http://www. J. J. 33–74.). 22. J. A. Ifjúsági Szemle. R. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. The Lancet. V. 286. Heagerty. (2).277 Danis I. D. 3. L. Cabralde Mello.): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. P. J. Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. J. Kutatási zárótanulmány a Kőszegen élő. Maternal and Child Health Journal. C... Gold. Partheon. R. BMC Public Health. / 1. S. (e-publikáció a nyomtatott változat megjelenése előtt. Lugasi. Cummings. Demográfia.. F.1155–1158. Ifjúsági Szemle. Gertler. Durst.. Engle. (1996): Antenatal affective contacts and interactions between parents and child In: Hidas. (2005).pdf. New York. New Jersey. Doktori értekezés. Gondolat. (1991). P. L. Landi. History of Childbirth: Fertility. 316– 320. 3. (2008). Get Me Out: A History of childbirth. J. Meaney. M. M.. Social Work. M. (2001). Strategies to avoid the loss of developmental potential in more than 200 million children in the developing world. M. M. Gelis. A further contribution to a functional interpretation of fetal movements... (2008). Vogel. évf. P. Glikman. M.. Cawthon. E. Valóság. Epstein. Pedagógiai-Pszichológiai Kar. H. Vogel. R. R. Székely. R. D. (1990).. február 13. Diorio. (2009) Jurisics unokái. 50. P. Czakó. Durst.. É. Nongenomic transmission across generations of maternal behavior and stress responses in the rat. N. M. Infant Mortality in the Lower Mississippi Delta: Geography. Polity Press. Behrman. (2008). L. (eds. Pszichológiai Doktori Iskola. Connell. M. M. Francis. From the Garden of Eden to the Sperm Bank. 347–353. 219–228. R.. sz. Parthenon. (eds. utolsó letöltés: 2009. V. Jan. 229–242...com/content/u465316h76352577/ fulltext.. A. In: Fedor-Freyberg.. L. Encounter with the Unborn. A. Budapest. Több a kára. Dolto-Tolitch. Poverty and Race. In: Freybergh. Liu. Low income young fathers: Contexts. Zs. de Beauvoir. L. S. (2004). Martos. DeFranco. 74–103. 1407–1411. 71–92. A. Davenport. Diósi. Predicting Time to Subsequent Pregnancy. P. M. 150 (30). Normális szülés. Eudy. Kapiriri..) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Pregnancy and Birth in Early Modern Europe. (1969) A második nem. M. Black. Schootman. A. Gidoni. Area-level poverty and preterm birth risk: A population-based multilevel analysis. (1988). E. T. E. Carnforth. L.. Connections. J. Ifjúsági korszakváltás Békéscsabán. 49. P. K. 9. H. F.. Gergely... L. Young. 55–75. Cambridge. P. Lian. WW Norton. Gy. Maternal and Child Health Journal. 14–29 éves fiatalokról.„Nekem ez az élet.. L. évf. Muglia. Davis. mint a haszna: Születésszabályozás a „gettóban”. Megtermékenyítéstől a társadalomig. (1999). L.. F. Orvosi Hetilap. IV.. VII. 369. 8. Kognitív Fejlődés Program. 195–204. M.

P. J. J. M. 778–790. D. Szülés. 53–56. G. Terhesség és gyerekágy az őcsényi (Tolna megye) beás cigányoknál. Fathers presence during birth of their infants and paternal involvement.). 1. K. Terhesség-megszakítások Magyarországon. In: Hanák. 1991).. Vogel.. K. Plotsky. Göttingen. Gates. L. 48. Csagyi könyvek. N. L. No. (1999). 132–137. Intimacy.. L. G. S. (1984). (2005). Göttingen. Charnay. M. (szerk. Kamarás.). Tudás Menedzsment. Effects of early adverse experiences on brain structure and function: clinical implicatons. Pränatale Einflüsse auf die Hirnentwicklung In: Krens. A. In: Krens. A. Hoga. In: Raffai.2. P. (1999).) Terhesség – Szülés – Születés.. Hüther. K. 379–405. Johnson. C. Krens. M.173–182. P. 45 (4). Budapest. E.. Krens. Pediatric Nursing. J. Kalányosné.) (1990. (1988). H. Kaufman. (szerk. Pregnancy and Parenting. (szerk. 49–63. Hanák. E. I. J. (1998). Hepper.. Continuous support for women during childbirth. H... (szerk. Kangaroo Holding Beyond the NICU. (2005).hu/ adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99.. Nemeroff. 33. (2000).278 Grossmann. Cochrane Database of Systematic Reviews. Jaakola. and Childhood Asthma. MTA Szociológiai Kutató Intézet.) (2000) Ne hagyjuk őket magukra.. Biological Psychiatry.) (1987) Erósz a folklórban. K. Gyermekbántalmazás. . J. Behavior Development. Krens. Göttingen. C. G. L. II. 54. Herczog. 253–267.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. E. Vandenhoeck & Ruprecht. J. V. (2002). MTA Szociológiai Kutatóintézet.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. M. Das fetale Verhalten und seine Funktion für die menschliche Entwicklung. Budapest. Kamarás. Partheon. Promoting prenatal and perinatal mother-child bonding: a psychotherapeutic assessment of parental attitudes. Carnforth. The implications of unfulfilled expectations and perceived pressure to attend the birth on men’s stress levels following birth attendance: a longitudinal study. (2002). J. Kende. 63 – 83. (2005). Hoppál. születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban. Gissler. Demográfia. 31. Volkner. A terhesség ideje. A. Budapest. Szépirodalmi Könyvkiadó. F. J. Urban African American Adolescent Parents: Their Perception of Sex. (2004). D.) Várandósság. M. Janky. In: Fedor-Freyberg. Art. M. Huizink.. M.. Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings In: Krens. Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. 55–73. Johnson. Encounter with the Unborn. Herczog. (2005). 136–141. szám. február 22. B. 346–353. 7 (2). Adolescence. (eds. kötet. (szerk. H. Complex-Kerszöv. Családtervek és gyermekszám preferenciák az „Életünk fordulópontjai” című vizsgálat tükrében..): Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. I. (2003). Male behaviors towards unplanned pregnancy: Experiences of Brazilian low-income women.tarki. (2002). M. Szepes. 23(3). H. S. Love. I. F. Kutatás a Pest megyei agglomerációban. Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. J. Budapest Harris. Budapest. 1 (3). 83–94. International Nursing Review. születés Pest megyében 1. Hodnett. (szerk. http://www. A. American Journal of Public Health. H.. Demográfia. Vandenhoeck & Ruprecht. Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology. Vandenhoeck & Ruprecht. (szerk. Hofmeyr. Manganiello. B. Sakala C.: CD003766. 157–165. 94. Korai gyermekvállalást meghatározó tényezők. Maternal Smoking in Pregnancy. K. Sas. Jernberg. (2007). MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet. 21–33. (1991). (szerk.html (utolsó letöltés: 2010. 63–82. A. (2007). P. (2007). J. Fetal Development. 151–159.

Neményi. 79–86. J. Budapest. 1247–1257. 5. Centering Pregnancy: A Model for Pregnant Adolescents. Orr.. 63–82. E. S. (1999). február 10). Mosby Inc. . Leibnitz. Bhatnagar.C.. Új Mandátum. R. H. Pediatric Transport Medicine. Maternal and Child Health Journal. G. 2009/5. 103–138.. 75. Csoportkép nőkkel.. Mullings. Culhane J. Aitken. Animula. Bergman N. Budapest. Eyster J. St. Penguin Books. D. Journal of Midwifery and Women’s Health. 1 (16). (szerk.pdf (utolsó letöltés: 2010. S. Új Mandátum... Klima.. M (1999a). Couvade syndrome: Male counterpart to pregnancy. Online: http://www.279 Kende. (1988): Effect of neonatal handling on agerelated impairments associated with the hippocampus. Anderson.. (2003). (1991)... 766–768.pdf (utolsó letöltés: 2009.. McClosky. In: Glatz F. Á. (1991). Örökbefogadás. Cook. D..hu/doc/konyvtar/ciganyok_ magyarorszagon/nemenyi_biologia_vagy_kultura. Neményi. http://portal. Kaufman J. CD003519. R. II. International Journal of Psychiatry in Medicine.. A. G.. (szerk. Socioeconomic domains and associations with preterm birth. M. Várandósság. Neményi. Csagyi könyvek. R. S.. Terhesség – szülés –születés.. születés – a társadalomkutató szemével. 85–93. Egelsbach. Kramer. Losonczi.. Universität Wien. Ch. 57–69. (1991). Hänsel-Hochenhausen. London. A. S. Luis. Budapest. M. KSH.. (1993). Anyaság a pszichoanalízisben: lehetséges következtetések a nő mint szubjektum szemszögéből. születés és gyereknevelés a magyarországi kultúrákban. Á. Die Veränderung der Partnerbeziehung (Schwerpunkt: Sexualität) durch die Geburt des ersten Kindes aus der Sicht des Mannes. P. Issue 2.). E. Thalassa. Budapest. Az új élet kihordása. Neményi. Messer L. (1963).. C. Science. MTA Szociológiai Kutató Intézet. 21. (2005). Kakuma R. C. szülés születés... 238. MTA. C. szülés. (2008). (2000). Prince. Klein. (1995). Budapest. 67. Van Berkel. In: Hanák. Kongresszusi tanulmánykötet. 48. Burke J. (2003). Holzman C. L.C.. Losonczi. Budapest.romaweb. B...ksh. P. Egy határszerep anatómiája. The Experience of Childbirth. McLean. D. (2001)..).. (2001). Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. M. Thomas. Wali. K. T. 5–39. A.. 5. Kitzinger. (1999b).hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ stattukor/nepkorkep. Vinikoor L. Qualitative methodologies and community participation in examining reproductive experiences: The Harlem Birth Right Project. (2010). (2001). WHO. S. Flick. Sapolsky. A legnagyobb életforduló: a gyerekvárás. Népesedési körkép Európáról. Socioeconomic factors and adolescent pregnancy outcomes: distinctions between neonatal and post-neonatal deaths? BMC Public Health. Leet. Odent. O’Campo P. M. New reasons and new ways to study birth physiology. Meaney. L. R. Elo I. Art..) A cigányok Magyarországon. L. február 16. H. (2005). Lorenz. Laraia B. 39–45. Cochrane Database of Systematic Reviews. Mitchell. Markovitz. The Optimal Duration of Exclusive Breastfeeding: A Systematic Review. Tovar. S. M. S. International Journal of Gynecology and Obstetrics. K. No. köt. Wie das Seelenleben des Kindes schon im Mutterleib geformt wird: Die vorgeburtliche Kommunikation zwischen Mutter und Kind und ihre Bedeutung für die psychische Entwicklung des Kindes. Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. Moore. Social Science and Medicine. 220–225.

aspx (utolsó letöltés: 2009. (szerk.. 186 (5 Suppl. Springer.und Präventivmedizin. American Journal of Psychiatry.. K. V. 131–159. Journal of Midwifery and Women’s Health. Peña. Journal of Gynecology and Neonatal Nursing.. M.. Online: http://www. Stone. 43–47. Porter.birth. (2002) A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. Z. 159. Encounter with the Unborn. M. (1992). M. The effect of poverty. 37. Romano. ESZCSM OSAP 1003/07.hu/new/levelek/allasfog20010118. Gyermekgyógyászat. C. Simkin. C. poverty. Update on nonpharmacologic approaches to relieve labor pain and prevent suffering. Polner. Asszonyok álmában síró babák. Packer. január 18-i állásfoglalása az otthonszülésről.net/ tarsasag/novedelem/protokollok. P. (1995). 94–105. E. (2002). A. M. .) Hiedelmek.. (2000). A. T. 7. Puporka. Pevalin. LAM. Wall. In: Novák. Promoting. P... 49. T. Nonpharmacologic relief of pain during labor: systematic reviews of five methods. Budapest. Vogel. 489–504. S.doki. Zádori. R. (2004). 46 (4). Anesthesia and Intensive Care Medicine. kötet. Stewart. A. T. 391–400. Pregnancy. Zs. P. 53. 437–445. (2005). (2002). Somogyvári. Nagykőrös. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. február 13. Tóth. H. Budapest. Childbirth and the Postpartum.. 621–635.J. (2003). Gy. TÁRKI – Ifjúsági. Heidelberg – London – New York. 12(3). I. Selin. A prevenció lehetőségei a neonatológiai ellátásban. Jaffa kiadó. Prenatal auditory learning technique of enrichment and outcome. D. A. http://www. Rodrigues. (2009) Childbirth across cultures: Ideas and Practices of Pregnancy.. (1998). L. 73–86. A szülés hiedelmei. P. 90. 1988–1993. and postnatal depression: a study of mothers in Goa. R... Pichler. Budapest. In: Nagy. sz. Páll. Lothian. Zs. Nemi szerepek társadalmi megítélése. I. II: A koraszülöttek és újszülöttek hazaadását biztosító otthongondozási oktatási rendszer. Gender. J. American Journal of Obstetrics and Gynecology. Z. L. Books for Midwives. J. Sanmanlechai.. M. 391–397. 233–239. (1988) The midwife as attendant for women with high-risk pregnancies.. American Journal of Public Health. (szerk.280 OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program): Védőnői jelentés a várandósság alatti dohányzásról (2003).). D. (2004). (2005). Nature). Panturaamphorn. L.. M. Partheon Publishing Group. Analgesia in labor: alternative techniques. In Fedor-Freyberg. I. (eds. Roma nők és a közegészségügyi ellátás. Pongrácz. A magyarországi romák egészségi állapota. birth and maternity care: feminist perspectives. Családügyi. (2001) Beyond biology: the social context of prenatal behavior and birth outcomes. szokások az Alföldön. O’hara. DeSouza. Arany János Múzeum. Singer. India. A. Bolding. Szerepváltozások – Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. htm. Persson.153–8. Roma Sajtóközpont. A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek . and maternal education on infant mortality in Nicaragua. J. Dookchitra. I. Patel. L. Carnforth. 5. Sozial. and Supporting Normal Birth: A Look at the Evidence. 235–239.. Protecting.. (2002). Simkin. V. Pongrácz. M. Edinburgh. (2006). Brannigan. Wade. Sauve. N. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. (2008). (2002).) Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine.. social inequity. Papp.). 64–69. Védőnői jelentés.

)(2010).. J. Mediators of ethnic-associated differences in infant birth weight. H. P.. Lehrer. Care for Their Babies. N. Families to Touch. H.. ELTE PPK Szakdolgozat.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/a530. I. (2007).wh o.. The Journal of Perinatal Education. 102–116. Családpolitika más szemmel. február 20. Nem publikált kézirat. Parthenon. Hold. P. Mona Lisá-k mosolya – A szülésélmény és a relaxáció kapcsolatának vizsgálata. (2000). változó gyakorlatok. Van de Carr. Budapest. (2009). hanem folyamat. M. 4.. Z. C. 519–522. Danis. F. M. V. I. Economics and Human Biology. 24. E.. WHO (2009). Családközpontú szülészet (http://babanet. http://www. 489–495. A tanulmány a Gazdasági és Szociális Tanács megbízásából készült. http://www.. 412–429.tarki. Evolution and Human Behavior.pdf (utolsó letöltés: 2010. . M. Kraemer.) (2004). A. Szívós.281 Storey. In: Születéskalauz 2. Gy. K. C. 21. Perinatal complications and child abuse in a poverty sample. R. 74–76. Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. Dunkel-Schetter.(2001). Quinton. Walsh.) Szalay V.. MÉRCE Egyesület. L. Wynne-Edwards. Storton. (szerk.. P. Scrimshaw.).. R. (Várható megjelenés: 2010. Collins. C. (eds. 16 (1.hu/publ/orsi/eredmenyek. 79–95. 2001 Surányi. Stabilizálódó társadalomszerkezet. (1988). S.htm). Neuroactive hormones and interpersonal trust: International evidence. Herczog. Budapest. E. Eltérő nézőpontok. Zambrana. In: Freybergh. Tóth. Hormonal correlates of paternal responsiveness in new and expectant fathers. S. (2006). E. Szandtnerné Kisdaróczi O. (2000).). K. Valdez... J. Breastfeed.. Vogel. (1999). Fakhar. Effects of a prenatal intervention program.(szerk. New Jersey. Suhai-Hodász Gábor: Az apaság nem állapot. Kézirat. Counselling for Maternal and Newborn Health Care: A Handbook for Building Skills.int/pmnch/topics/maternal/2009_who_mncounselling/en/. É. Journal of Urban Health. 21.. Zak.. Lock. M. 76. (2006).J. C. TÁRKI Monitor jelentések. Supplement). Steiner. Sociological Forum. L. L. 939–950. A. Child Abuse and Neglect. Diminished Expectations: Urban Poverty and Nonmarital Childbirth. Zelenko. Step 8: Encourages All Mothers.

beilleszkedés. SZEMÉLYISÉG – AZ EGYMÁSR A HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI Ferenczi Szilvia Györgyi ELTE-PPK Pszichológia Intézet. fizikai környezet Házastársi és társas támogatás. a párkapcsolattal való elégedettség A gyerek neme.282 7. kultúra . fejezet A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ADOTTSÁGAI: TEMPER AMENTUM.ÉS VÉDŐFAKTOR A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Életkori összefüggések Viselkedésproblémák. Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ A GYERMEKI TEMPERAMENTUM TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. értékek. szülői elvárások Gyermeknevelési szokások. testvérek száma A gyermek egészségi állapota A fejlődésről való tudás. szociális kompetencia AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK A gyerek hatása A szülői viselkedés Anyagi helyzet.

elsősorban a környezethez való illeszkedésüktől függően. az egyes jellemzők inkább rizikóvagy védőfaktort jelentenek a későbbi fejlődés szempontjából. A csecsemőkori temperamentum befolyásolja. kiegyensúlyozott kapcsolatokat és fejlődést várhatunk. és jellemzője a tartósság. A későbbi fejlődés a gyermek jellemzői. igényei közti illeszkedés függvénye: ha jó az illeszkedés. . képességei. biológiai háttere van. szülei is befolyással vannak rá. emellett környezete. viselkedése és környezetének elvárásai.283 A temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. nagyobb valószínűséggel számíthatunk fejlődési problémákra és nehezített alkalmazkodásra. A gyermek aktívan hat saját fejlődésére. alapjának tekinthetjük. A személyiség magjának. ha viszont nem megfelelő. de semmiképpen sem determinálja a későbbi fejlődést.

szorongó gyereken már kisebb korában „látszott”. A különböző megközelítések más-más módon határozzák meg ezt a fogalmat. anyjuk ölében is nagyon nehezen nyugszanak meg. A temperamentumdimenziók viselkedéstendenciákra vonatkoznak. akik szinte mindig sírnak. temperamentuma és a környezet (elsősorban a szülők) ezekre adott reakciói együttesen befolyásolják azt az utat. hogy az egyes csecsemők eltérnek egymástól a külső és belső ingerekre adott . míg mások bújósak. elméletalkotó foglalkozott a temperamentum kérdéskörével. és egyedül is boldogan játszanak játékaikkal. vannak azonban olyan tényezők. és a viselkedés más megnyilvánulásaihoz képest jellemzője a tartósság. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. amelyeket minden kutató a temperamentum jellemzőjének tart: a temperamentum az egyének közötti különbségeket meghatározó személyiségjellemző. mint az egyének közötti tartós különbségeket jelölő fogalom eredete.284 BEVEZETÉS Életünk első percétől különbözünk egymástól. biológiai háttere van. Ilyen egyéni különbség. hogy a szülők „rontottak el valamit”? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű „igennel” vagy „nemmel” válaszolni. A korai temperamentummal kapcsolatos úttörő kutatásokat Alexander Thomas és Stella Chess kezdte meg az 1950-es években (New York Longitudinal Study kutatásukban). A gyermek veleszületett adottságai. használata (hasonlóan sok más fogaloméhoz) az ókori görögökhöz nyúlik vissza. megijednek a nagymamától. hogy az iskolás korában agresszív vagy vis�szahúzódó. Az ötvenes évek óta több elképzelés is született a gyermeki temperamentum mibenlétére vonatkozóan. hogy gond lesz vele? Vagy inkább arról van szó. nem pedig egyes cselekedetekre. keveset alszanak. Amit biztosan tudunk. gőgicsélnek. amelyeket követően a fogalom a fejlődés-lélektani érdeklődés középpontjába került. többek között az alkati típusok kutatói. amelyen a gyermek fejlődése halad. Vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a gyerekek szüleikre? És a baba e jellemzői megmaradnak a későbbiekben is? Gondolhatjuk. Az azóta eltelt idő alatt számos kutató. Vannak csecsemők. az az. sokat mosolyognak. a személyiség -lélektan képviselői. és környezete is hatással van rá és fejlődésére. A GYERMEKI TEMPERAMENTUM A temperamentum. nagyokat alszanak. valamint a fejlődéspszichológusok.

alvás) előrejelezhetősége az új ingerre adott első válasz jellege a kezdeti válaszok mennyire könnyen igazodnak a helyzethez a válasz kiváltásához szükséges ingererősségi szint a válasz energiaszintje az örömteli és kellemes viselkedések és a barátságtalan. táblázat Temperamentumjellemzők Thomas és Chess elméletében Temperamentumjellemző Aktivitásszint: Ritmikusság: Megközelítés vagy visszahúzódás: Alkalmazkodás: Válaszküszöb: Reakcióerősség: Hangulat: Elterelhetőség: Figyelmi terjedelem és kitartás: Leírás a gyermek tevékenységének mozgásos alkotóeleme.1. 1956-ban kezdett longitudinális (követéses) vizsgálatuknak eredményei alapján alakítottak ki kilenc temperamentumdimenziót. nem pedig a „mi”-t (a képességeket).285 válaszaikban. Emellett gyerekenként változik az érzelmi reakciók intenzitása és időtartama is. valamint az aktív és passzív időszakok aránya a biológiai funkciók (pl. o. 7. 1999 . és nem is a „miért”-et (a motivációt). Például ugyanaz a játékszer érdeklődést és gügyögést válthat ki az egyik babából.) Chess és Thomas (1999) megfogalmazásában a temperamentum a viselkedési stílus egyének közötti különbségeire vonatkozik: a stílus a viselkedés „hogyan”-ját jelenti. A temperamentumbeli különbségek a viselkedési stílus változataira vonatkoznak. Fox és Henderson (1999) megfogalmazása jól összegzi a kutatók közös kiindulópontját: „A csecsemő temperamentumában lévő egyéni különbségek a gyermek személyiségének magját alkotják.1. de sírást és visszahúzódást egy másikból. ezeket a 7. kellemetlen viselkedések aránya a folyamatban levő viselkedés irányát külső ingerek mennyire képesek megszakítani vagy eltéríteni a cselekvések folyamatos végzésének két összekapcsolódó mutatója Forrás: Chess és Thomas.” (446. amelyek neurobiológiai tényezők közvetlen eredményeként az élet során korán megnyilvánulnak. evés. táblázatban mutatjuk be. és a válaszok előrejelezhető módjait képviselik.

a szakirodalom és a gyakorlat továbbra is a nehéz temperamentumot használja. hogy a nem kívánt tulajdonságokat és tapasztalatokat az ember normatív ideáljának megteremtése céljából írjuk le. például élénk. és melyek ezek. lassan alkalmazkodnak. lassan adaptálódnak. mint az eredeti kilenc dimenzió. – A lassan felmelegedő babák (15%) negatív hangulatúak. viselkedési vagy érzelmi problémái. az új helyzetekben visszahúzódóak. hogy a csecsemő. vagy nehezen nevelhető temperamentumnak nevezték el (Kirschner. aktív éber. 2006). illetve az egyes dimenziók „problémásabb” pólusán való elhelyezkedést tévesen patologikusnak tartották. A későbbi kutatások és megközelítésmódok azt találták. A továbbiakban azokról a jellemzőkről lesz szó. könnyen alkalmazkodnak. az új helyzeteket érdeklődéssel közelítik meg. hogy később ne legyenek a gyermeknek beilleszkedési. Sokan a nehéz temperamentumot. ahelyett. mind a mai napig azonban nincs teljes egyetértés arról. – A nehéz temperamentumú csecsemők (a minta 10%-a) negatív hangulattal jellemezhetőek. Mindez talán annak is köszönhető. hogy elfogadnánk a tapasztalatok és tulajdonságok különböző módjait (Kirschner. 2006).és gyermekkori temperamentum kevesebb jellemzővel leírható. Kutatásukban a csecsemők 40%-a volt könnyű baba. ők az „átlagos” babák. akár a jellemzők megváltoztatását tekintve – radikálisan eltér ettől a nézőponttól: ismertetésére később térünk ki. és az ingerekre nagy intenzitással válaszolnak. mind a gyakorlatban azóta is használnak a fejlődéspszichológusok: – A könnyű temperamentumú babáknak pozitív a hangulata. ami azt jelentette. mint a „klinikusok” vagy a „pszichiátriai megközelítés”). Thomas és Chess elképzelését számos kritika érte. amelyek a legtöbb megközelítésben megtalálhatóak. hogy hány temperamentumjellemző létezik. alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak. és alacsony az aktivitási szintjük. .286 A kilenc dimenzión való elhelyezkedés alapján három típust vezettek be. amelyet feltétlenül „korrigálni” kell ahhoz. Ezek az elnevezések azonban „fiókban maradtak”. kihívással teli. hogy a szerzők pszichiáterek (sokszor úgy is hivatkoznak rájuk. amelyeket mind a kutatásokban. 1996). az új helyzetektől visszahúzódnak. A nehéz temperamentum elnevezést problémás volta miatt a tartalom megtartásával többen megváltoztatták. vagy olyan jellemzőnek. és sok esetben hoznak klinikai példákat tanulmányaikban. és alacsony vagy közepes intenzitással reagálnak rájuk. elsősorban a nehéz temperamentum elnevezés miatt. biológiai funkcióik jól szabályozottak. – A maradék 35% nem illett bele ezekbe a kategóriákba. mivel ez negatív értékítéletet hordoz (Kulcsár. Ez az értelmezés normalizációs tendenciát eredményezett. Thomas és Chess nézőpontja azonban – akár a patológiát. biológiai funkcióik rosszul szabályozottak.

orientáció időtartama. frusztráció/ irritabilitás. aktivitásszint. 2006 . alaroll/ önszabályozás csony intenzitás kedvelés. frusztráció/irritabilitás. táblázat Csecsemő. reaktivitás megközelítés. 7. pozitív várakozások extraverzió orientáció/reguláció ritmicitás magas intenzitás kedvelés szociabilitás akaratlagos figyelmi kont. barátságosság a biológiai funkciók szabályozottsága negatív emocionalitás Temperamentumjellemző Kisgyermekkor félelem.2. kontrollnak való ellenállás. ízekre. szagokra. magas intenzitású ingerlés kedvelése alacsony intenzitáskedvelés. Így ebben az életkorban és a későbbiekben öt temperamentumdimenziót azonosíthatunk (Rothbart és Bates. mosoly és nevetés. nehéz megvigasztalhatóság aktivitásszint.287 Úgy tűnik. szomorúság. szégyenlősség. másrészt önmagában az önszabályozás hatékonysága is temperamentumjellemző. 7. figyelem fókuszáltsága. megnyugtathatóság.2. csecsemőkorban négy jellemzővel írható le a temperamentum (l. kitartás. 2006). látási ingerekre való) érzékenység .és kisgyermekkori temperamentumjellemzők Csecsemőkor félelem. perceptuális (hangokra. perceptuális érzékenység barátságosság/adaptibilitás kezelhetőség. Kisgyermekkorban az önszabályozás megjelenése egyrészt módosíthatja az eredeti jellemzők viselkedéses kifejeződését. vokális reaktivitás (hangadások gyakorisága). táblázat).viselkedésgátlás. szomorúság. kötelékteremtés Forrás: Rothbart és Bates.

Az egyes ingerek a distresszállapot különböző viselkedéses kifejezéseit (sírás. Háromévesen a sírás oka már sokkal változatosabb. természetesen az életkorral és a fejlődési szinttel változik. bőbeszédűség kíváncsiság. milyen kapcsolat lehet a felnőttkori személyiségvonások leginkább elterjedt modellje. hogy az egyes jellemzők miképp jelennek meg a viselkedésben. TEMPERAMENTUM ÉS SZEMÉLYISÉG A temperamentum és a személyiség nem ugyanazok a fogalmak. lefagyás) különböző erővel hívják elő. akinek alacsony a válaszküszöbe. mivel a személyiség nem csak vonásokat takar. de nem azonos vele. eredetiség melegség. Ugyanakkor a két fogalom a személyiségvonások gyermekkori kutatása kapcsán erősen közeledik egymáshoz. fejlődésileg előbbi. visszahúzódás. tartalmaz frusztrációt. megbízhatóság Forrás: Costa és McCrae.) fogalmaznak: „A temperamentum sokkal korlátozottabb. hogy a kettő egy és ugyanaz. depresszióra.3. nehezen megnyugtatható. de a sírás korábbi megerősítését is. 2008). és a személyiség magját alkotja. hanem többek között célokat. gondosság. vergődés. Így tulajdonképpen a személyiségvonások kutatása magának a temperamentumnak a kutatása is. míg 9 hónaposan már inkább az ismeretlenségre való reakciója az erős sírás. Egyévesen ugyanezt a választ a szeparációs distressz és korábbi kondicionált tapasztalatok váltják ki (bizonyos események rossz élményt jeleznek). identitást (Goldsmith és mtsai. énképet. 2 hónaposan a hidegre. 104. éles fényre reagál erőteljesen. 2001 . túlérzékeny) csecsemő.288 Az. hangos zajra. Például az irritábilis (sírós.” Egyes kutatások azt vizsgálják. Az általános vélekedés szerint a gyermeki temperamentum a későbbi személyiség alapja. o. motivációt. együttműködés szervezési készségek. az „Ötfaktoros Modell” („Five7. általános érzelmi instabilitásra szociabilitás. megküzdési stílust. kreativitás. de egyik sem azonos a teljes személyiséggel (Zentner és Bates. táblázat Személyiségvonások az Ötfaktoros Modellben Személyiségvonások neuroticizmus extraverzió tapasztalati nyitottság barátságosság lelkiismeretesség hajlam az aggodalomra. Ahogyan Goldsmith és munkatársai (2001. éhségre. bár létezik olyan vélemény is. dominancia. szorongásra. 2000).

hogy 10 éves korban a személyiségvonások nagyon hasonlónak mutatkoznak. gügyögött neki. amelyek velünk születettek. gyermekkorában is nagyon hasonlóan viselkedett. ábra szemlélteti. a pozitív emocionalitás pedig az extraverzióval. ha idegen felnőtt jelent meg a közelében. amely a kognitív és szociális fejlődés eredményeként feltehetően később jelenik meg. l. R. Markey és munkatársai (2004) kutatásukban azt találták. tényezőket jelentik. Számottevő különbségek a különböző életkorokban az önszabályozásban jelentkeztek. aki szeret társaságba járni. magasság.1. ennek hátterében a szerzők szerint az éréssel bekövetkező változások állnak.289 Factor Model”. kivéve a tapasztalati nyitottságot. A biológiai alapok a genetikai. Ezek azok a jellemzők. Tárgyilagos életrajz Biológiai alapok olyama sf namiku Di s ku mi k na i to D ma lya fo Érzelmi reakciók Életpálya változások: Viselkedés Din am iku fol s yam ato k Din am iku fol s ya ma tok Dinamikus Külső hatások k to Alaptendenciák Neuroticizmus Extroverzió Nyitottság a tapasztalatokra Barátságosság Lelkiismeretesség Jellemző alkalmazkodás Kulturálisan meghatározott jelenségek: Személyes igyekezet Attitűdök Din am iku fol s ya ma tok folyamatok folyamatok Dinamikus Dinamikus folyamatok Kulturális normák Életesemények: Szituáció Énfogalom Énsémák Személyes mítoszok Dinamikus folyamatok 7. o. R. . illetve felnőttkori személyiség mintázatával. mosolygott rá. mint felnőttkorban. Costa és McCrae. 7.3. szívesen és sokat beszélget. hogy a csecsemőkori temperamentum mintázata néhány különbséggel megegyezett a gyermek-. könnyen ismerkedik idegen emberekkel. csecsemőként pedig. T. táblázat) és a gyermekkori temperamentum között. pszichofiziológiai stb. A szerzők szerint ez az eredmény áthidalhatja a szakadékot a felnőtt vonások és a gyermeki temperamentum kutatása között. A temperamentum és a teljes személyiség közötti kapcsolatot a 7. érdeklődő volt. neuroanatómiai. 2001. meghatározzák külsőnket (például szemszín. A negatív emocionalitás megegyezik a neuroticizmussal. testalkat). Kutatásukban Gartstein és Rothbart (2003) azt találta. agyunk jellemző működésmódját stb. (2001): A Theoretical Context for Adult Temperament 10. és McCrae. Például az olyan felnőtt. könnyen és szívesen maradt a karjában.1. ábra A személyiség modellje az Ötfaktoros Modell szerint Forrás: Costa. gyakran ő a társaság középpontja (extraverzió). P.

ha ismeretlen dolgokkal találkozunk. Ebben a rendszerben a temperamentum az alaptendenciákba tartozik. vidám. kapcsolatokat öleli fel. félt szinte mindenkitől. szerepeket. Itt adódnak össze a belső és külső hatások. hogy „nem csoda. helyzetek. A TEMPERAMENTUMJELLEMZŐK STABILITÁSA A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel. hatások. és ahogyan mások látnak bennünket. amelyekkel a világra jövünk. a vele kapcsolatos érzéseket és történeteket tartalmazza. itt jelenik meg viselkedésünk. csak a szülők kezében nyugodott meg”. azok az események. és nem változnak meg életünk folyamán. kiegyensúlyozott iskolás édesanyja úgy jellemzi a gyereket. a nyelvi. ahogyan egységes egészként megéljük saját magunkat. nehezen barátkozó gyereknél ellenben a szülők úgy magyarázzák a gyermek jellemzőit. és nem különbözik a személyiségvonásoktól. vagy inkább elhúzódunk tőlük. emberekre stb. attitűdjeink. szokásokat. A három téglalap a személyiség alkotóelemeit mutatja. vagy csak nevetünk egyet rajta stb. A tárgyilagos életrajz a rendszer kimenete. ahogyan egyedi személyiségként gondolunk önmagunkra. ha idegenek vették az ölükbe. érdeklődést. hiszen babaként is sokat sírt. nem zavarta. szerette a társaságot”. vagy inkább a pasztell színek. Például egy barátkozós. Ilyen például. sokat szomorkodó. dühösek leszünk. érdeklődünk. kíváncsiak vagyunk. hogy milyen gyorsan és erősen reagálunk a bennünket érő ingerekre (hangokra. . számos külső és belső tényező hatása kombinálódik. vélekedésmódjaink és a különböző külső hatások összjátékának eredménye. amelyek értek bennünket. vélekedéseket. milyen intenzitású ingereket szeretünk (az erős színeket. Az alaptendenciák a személyiség szűk pszichológiai alapanyagai. Egy félős. azok a kapacitások és hajlamok. nem azonos a teljes személyiséggel (Costa és McCrae. amelyeket életünk során átéltünk. Ugyanakkor. szagokra. mint az az ábrából is kitűnik. A jellemző alkalmazkodás a képességeket. hogy a szülők idősebb vagy felnőtt gyermekeik jellemzőit csecsemőkorukkal magyarázzák. ha nem sikerül valami. Abban tehát. illetve viselkedéses repertoárja különbözik a felnőttétől. amely az énről való vélekedéseket. az élet folyamán történt cselekedetek és tapasztalatok összessége. illetve egy részhalmazt. halk hangok a kellemesek számunkra). hangokat. értékeket. vallási stb. Mivel a csecsemő és a kisgyerek kognitív kapacitása. hogy egyes vonásaink velünk születettek. Ezek mögött a magyarázatok mögött az a vélekedés rejlik.290 A külső hatások a tágabb kultúrától egészen a kortárscsoportig minden hatást felölelnek. hogy „már csecsemőként is milyen mosolygós volt. Ide tartoznak kapcsolataink születésünktől kezdve. 2001). az énfogalmat. e vonások mérése máshogyan történik. nemzeti. de tulajdonképpen a kettő egy és ugyanaz: alaptendencia. amely alapvonásaink.).

sok barátot gyűjthet. A stabilitást azonban külső és/vagy belső tényezők befolyásolhatják. nehezen ismerkedő. A temperamentum stabilitására vonatkozó magasabb értékeket azokban a kutatásokban találtak. Így gyermekkorban az aktivitásszint általános csökkenése tapasztalható. 2006). az önkontroll megjelenése is csökkentheti az impulzív aktivitást. könnyű temperamentum). Kagan és Fox. Az aktivitásszint csecsemő. és ez a kétfajta aktivitás később differenciálódik. tehát több lehetősége lesz olyan környezet választására. de jóval többet aggodalmaskodik. vagy nem. Ugyanakkor a temperamentumot befolyásolja a környezet. ez pedig jobban megfelel eredeti tendenciáinak. Ennek az eredménynek a hátterében egyrészt állhat módszertani kérdés is: ahogyan haladunk előre életkorban.és kisgyermekkorban meglehetősen instabil. mivel a szülők keveset találkoznak másokkal. amelyben új embereket ismerhet meg. 2006). Másrészt más temperamentumjellemzők. 2006. 1999). Például ha visszahúzódó. Harmadrészt. mint hat hónaposan. szomorkodik). illetve a viselkedéses gátoltság. így a temperamentum fogalmának meghatározásakor központi elem a biológiai meghatározottságból levezetett stabilitás. amelyek hatással lehetnek a gyermek temperamentumának megnyilvánulásaira és/vagy biológiai hátterére. ami eredeti tendenciáikat erősíti.291 Az egyéni különbségek. a pozitív megközelítés. Egyrészt a babáknál az aktivitás a pozitív és a negatív érzelmekhez egyaránt kötődik. A későbbiekben azonban. társaságot nem kedvelő szülőknek nyitott. és 3-4 éves kortól számottevő stabilitást mutat (Rothbart és Bates. barátkozós gyermeke születik. . A kutatások eredményei szerint az egyes jellemzők hároméves kortól a fiatal felnőttkor felé haladva egyre stabilabbá válnak (Rothbart és Bates. illetve azokban. Az önszabályozás és a figyelem másfél éves kortól folyamatosan növekszik. elmehet különböző szakkörökre stb. és a kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak. valamint a szégyenlősség csecsemő. pl. Ennek hátterében több folyamat valószínűsíthető. mint a félelem. és befolyást gyakorol a szociális fejlődésre. ahol a gyermekeket a viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai alapján válogatták a kutatásba (Fox és Henderson. Kagan és Fox. a gátoltság később új vagy nagy intenzitású helyzetekben alacsonyabb aktivitásszinthez vezethetnek. így a stabilitás vizsgálata is nehézségekbe ütközik. Az extraverzió. amelyek mindenkire jellemzőek valamilyen mértékben. kisgyermekkorában kevés lehetősége lesz e tulajdonságok erősítésére. nem dimenziókat (olyan tulajdonságok. 2006). iskolába kerül. egyre kevésbé jellemző.és gyermekkorban jelentős stabilitást mutat. kibontakoztatására. tulajdonság-együttesek. pl. amelyek vagy jellemeznek valakit. Emellett az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (például egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír. amikor óvodába. és az életkor előrehaladtával a gyerekeknek egyre több lehetőségük adódik temperamentumuknak megfelelő környezet választására. ahol temperamentumtípusokat vizsgáltak (olyan tulajdonságok. hogy ugyanannak a tulajdonságnak viselkedéses kifejeződése nagyot változna. barátkozhat. aktivitás. érdeklődő..

pozitívan (megközelítően) reaKockázatkerülés Aktivitás gálnak. megközelítés. hogy szűkebb és tágabb környezetünkbe be tudjunk illeszkedni. vagy hogy rossz kedvünkben ne sértsük meg barátainkat. ábra A viselkedéses megközelítő és a viselkedéses szintje arra hívja fel a figyelgátló rendszer fejlődése met. A félős csecsemők ugyanakkor idősebb korukAktivitás Negatív Impulzivitás érzelmek ban is félősebbek. pozitív érzelmek. Például az önszabályozás képessége segít hozzá bennünket.2. hogy a csecsemőkori jellemzők milyen későbViselkedésgátlás Pozitív érzelmek bi tulajdonságokhoz és azok mely (alacsony vagy magas) Aktivitás Negatív Impulzivitás szintjéhez kapcsolódnak inérzelmek kább. hétévesen ritkábban Magas szint Alacsony szint szomorúak. ábra. Például azok a gyerePozitív Megközelítés érzelmek kek. a külső körben pedig ugyanezek. mint a csecsemőként visszahúzódó gyePozitív érzelmek Viselkedés gátlás rekeké. Középen négy csecsemőkori temperamentumjellemző (aktivitás. kerülik a kocFélelem kázatos helyzeteket (az alaAgresszió Félelem csony intenzitást kedvelik). a viselkedés szabályozásában szerepet játszó rendszer fejlődését mutatja a 7. gyakrabban van érzelmek bűntudatuk. és figyelmi ilGátló rendszer letve gátló kontrolljuk kevésDüh bé hatékony. hogy az iskolában végigüljük azt az órát is. amelyre idősebb korban számtalanszor van szükségünk ahhoz. amelyet igazából nagyon ununk. tárgyakra. és kevésbé agresszívak. Két ilyen. hogy a csecsemőkori vonások vajon hogyan befolyásolják a később fejlődő jellemzőket. A vonalak Düh azt jelzik. Magas szint Alacsony szint Az agresszió alacsonyabb 7.2. többet szoMegközelítés Pozitív morkodnak. emFélelem Agresszió berekre érdeklődően. félelem) található. tudjunk dolgozni stb.292 Életkori összefüggések Izgalmas kérdés. szoros kapcsolataink legyenek. nem túl impulzívak és aktíAktivitás Kockázatkerülés vak. akik csecsemőként az új Félelem helyzetekre. elsősorban az önszabályozást. hogy a félelemteli nega- . illetve a később kialakuló gyermekPozitív megközelítő rendszer kori jellemzők.

Például az aktív gyerekekre a stimulációszegény környezet kevésbé hat kedvezőtlenül. 2008). ami veszélyezteti rugalmasságukat és spontaneitásukat (McClowry és mtsai. amelyek megnehezítik a szüleivel való összehangolódást. a jelen kötetben). családjával rossz anyagi körülmények között élnek. „Miért sír már megint?” – „Miért nem lehet soha egyedül hagyni?” – „Miért nem tud egy kicsit egyedül játszani?” – ilyen és ehhez hasonló neheztelő kérdésekkel szembesül. A gyermek temperamentuma befolyásolja környezetének válaszait. e jellemzők mellett kedvezőtlen körülmények között kevésbé valószínű a viselkedésproblémák megjelenése (Corapci. Emiatt ha a babát olyan tulajdonságok jellemzik. valamint tágabb környezettel való illeszkedése számít. bővebben Danis és Kalmár. 2008). és a szűkebb. ugyanakkor ezek a gyerekek perfekcionisták lehetnek. Tehát. a jelen kötetben. ha a gyerek kevésbé gátolt és/vagy impulzívabb volt. de csak akkor. de semmi esetre sem determinálja a későbbi fejlődést. 2001). A TEMPERAMENTUM MINT RIZIKÓ. A fejlődésre leginkább több rizikófaktor együttes jelenléte hat. gazdasági) számának növekedésével csökkent. Önmagában egy jellemző sem határozza meg a fejlődést. kisgyermekével kapcsolatban. mint a nem aktív gyerekekre (Bates. Ugyanakkor más jellemzők képesek ellensúlyozni a környezet kedvezőtlen hatásait. Vajon jogosak az aggodalmai? A korai temperamentumnak lehetnek hosszú távú következményei. amikor azt tapasztalja. ahol ritkán tud másokkal ta 1 A reziliencia kérdéseiről l. Az alacsony negatív emocionalitás. Kochanska és munkatársai (1994) szintén kiemelik a félelem fontosságát a korai lelkiismeret fejlődésében. környezeti. de védőfaktorként is működhetnek. Például az erős figyelmi fókusz jó iskolai teljesítményhez és társas készségekhez kötődik. vagy a tágabb környezet nem fogadja pozitívan. a rosszabb kimenetel esélye megnő. félelmek csecsemőjével. illetve ugyanazt a választ temperamentumának függvényében a gyermek máshogyan értékeli (l. hogy a baba tulajdonságait ő maga. olyan környéken. a magas fokú önszabályozás és alkalmazkodás ellenállóbbá1 tesz a környezet rizikótényezőivel szemben. a temperamentum mintázata. ha például a gyermek lendületes.293 tív érzelmeknek pozitív szabályozó hatásuk van. A megközelítő és a gátló rendszer kiegyensúlyozott működése elősegíti az önszabályozás optimális fejlődését. még Danis és Kalmár. Az egyes temperamentumjellemzők a későbbi alkalmazkodás és viselkedési problémák szempontjából rizikótényezőként. . Corapci (2008) kutatásában a gyerekek szociális kompetenciája a rizikótényezők (családi. iskolába?” – „Hogyan fog így boldogulni?” stb. Aggódni kezd: „Mi lesz később?” – „Hogyan fog tudni a kisgyerek beilleszkedni az óvodába.ÉS VÉDŐFAKTOR Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések. hangulata gyakran változik. érzelmeit erőteljesen fejezi ki (impulzív).

A kevésbé gátolt és/ vagy kevésbé impluzív viselkedés pedig pozitív hatással van a szociális kompetenciára.3. Externalizáló viselkedésproblémák agresszió. kötetben).294 lálkozni (pl. alacsonyabb elutasítottságot jelent (Goldsmith és mtsai.és kisgyermekkori temperamentum később a gyermekkori viselkedés és magatartásproblémákban juthat kifejeződésre (l. 2001). alacsony akaratlagos kontroll. A 7. gátoltság. tanya).3. mint ha édesanyja jobb anyagi helyzetben és egy kisvárosban nevelné. elfogadást. kötetben). vagy mindkettő) későbbi externalizáló problémákat jelezhetnek előre. 2008). ábrán látható a korai temperamentumjellemzők és a későbbi fejlődés kapcsolata. A jó önszabályozás és kevés negatív érzelem ugyanakkor védőfaktorként működhet a későbbi viselkedésproblémák kialakulásával szemben (Lakatos. az egyéb. 2007). Például a kisgyermekkori nehezen kezelhetőség (erős megközelítés-pozitív érzelmek. viselkedéskontroll Negatív emocionalitás. környezeti rizikóktól függetlenül (Corapci. illetve morális fejlődéssel (l. szociális kompetencia A csecsemő. a II. A különböző jellemzők eltérő viselkedési nehézségeket jelezhetnek előre. nagyobb valószínűséggel fog nehezebben boldogulni társas helyzetekben. depresszió Alacsony szociális kompetencia kortárs elutasítás Magas szociális kompetencia kortárs elfogadás Erős megközelítés és/vagy alacsony viselkedéskontroll Erős aktivitás Erős félelem. illetve a beilleszkedés kapcsolata A korai pozitív érzelmek és viselkedéses kontroll figyelmességet. még Szabó. a II. szégyenlősség Alacsony gátoltság. Viselkedésproblémák. . az erős félelem vagy gátoltság későbbi internalizáló problémák előfutára lehet. szabályszegő magatartás Internalizáló viselkedésproblémák szorongás. ábra A korai temperamentum és a későbbi viselkedésproblémák. emellett szoros kapcsolatban áll a későbbi szociális. és/vagy alacsony impulzivitás Impulzivitás Pozitív emocionalitás. irritabilitás 7. valamint édesanyja egyedül neveli őt és testvéreit. még Lakatos. beilleszkedés. düh.

és a jelzésekre. eléri céljait. Megállapításaik összecsengenek Sameroff és Chandler (1975) tranzakciós modelljével (l. hogy visszahúzódó. hogy a gyermek aktívan hat környezetére. míg a kevésbé aktív az olyan ülő foglalatosságokat. Másik kisfiánál viszont értetlenül. Ziv és Cassidy (2002) elemzésében a következetes szülői érzékeny válaszkészség2 a gyermek distressz jelzéseire különösen fontos a csecsemő jólléte szempontjából. teljesíti a kéréseit.295 A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK ILLESZKEDÉSE Amikor egy apa azt látja. mindig kiharcolja. illetve a tőle való különbözőség. hogy a szülő odafigyel a baba jelzéseire. amelyeket a két kisfiú jellemzői kiváltanak az apából. Például egy olyan csecsemő. Amikor azonban azzal szembesül. például a baba jobban szereti a nagyon aktív játékot az apjával. válaszkészsége e folyamatok fontos tényezője. akárcsak a gyermek saját fejlődését. olyan környezetben szeret lenni. amely arra hívta fel a figyelmet. mint a nyugodtabb játékot az anyjával. és nem enged abból. valamint a baba viselkedésére egyértelműen. és ez a hatás extrém vagy atipikus tulajdonságok esetén jóval erőteljesebben jelentkezhet. mint az olvasás vagy a sakkozás. már nem örül annyira a hasonlóságnak. aki nagyon kedveli mások társaságát. hogy kisfia vezéregyéniség az óvodában. a jelen kötetben). temperamentuma rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják szülei viselkedését. érdeklődést válthat ki a szülőből. Egy nagyon aktív gyerek például választhatja a sportolást. és az apa reakciói befolyásolják valamilyen módon a gyermek fejlődését? És ha igen. de megfigyelhető a csecsemők bizonyos tevékenységek iránt megmutatkozó szelektív érdeklődésében is. A gyerekek temperamentumuk alapján másokból bizonyos válaszokat hívnak elő. A szülő viszonyulása. hogyan? Alexander Thomas és Stella Chess már említett longitudinális kutatása és az ebből kialakult elmélet volt az egyik olyan megközelítés. kicsit rosszallóan nézi. hogy a kisfiú vele szemben is akaratos. Vajon ezek a hatások. . Ez a környezetválasztás erőteljesebb idősebb korban. Ezek a preferenciák eltérő módon befolyásolják a baba fejlődését. amit szeretne. amely illik viselkedési stílusához. és boldogan emlékszik vissza saját gyermekkori élményeire. A hatások. és ezek a válaszok befolyásolják fejlődésüket. gyakrabban játszik és foglalkozik vele. és ezek a társas hatások előreviszik a gyerek fejlődését. A csecsemő és kisgyermek jellemzői befolyásolják a szüleivel zajló interakcióit. akár az apja!”. Nézetük szerint a gyermek biológiailag meghatározott jellemzői. bővebben Danis és Kalmár. befolyásoló sze 2 A szülői érzékeny válaszkészség azt jelenti. inkább egyedül szeret játszani. otthon pedig meg van elégedve azzal. hogy „nincs vele gond”. és könnyen enged mások akaratának. amit szeretne. helyesen értelmezi őket. ahogy a csecsemőből gyermek lesz. teljesen mások. a gyermek jelzéseire mutatott érzékenysége. Sőt. rendszerint nagyon büszkén állítja: „Hajszálra olyan. közvetlenül reagál. az apával való hasonlóság. amelyben a gyermek saját környezetének és fejlődésének aktív szervezője. Emellett a gyermek temperamentumának jelentősége.

Például egy kedves. mind pedig annak hatásai a csecsemő jellemzőinek függvényében változhatnak.296 repe is nyilvánvaló az interakciókban: mind a szülői érzékeny válaszkészség. de ismeretlen felnőttel való váratlan találkozás izgalmas és érdekes lehet egy szociábilis és mosolygós gyereknek. hogy ugyanabban a környezetben a gyermek temperamentumától függően mást tapasztal. hogy a nehéz temperamentumú gyerekekkel nem feltétlenül lesznek később problémák. hogy ő éppen ezeket értékelheti nagyra. például a sok sírás vagy fegyelmezésnek való ellenállás a szülő szerint a gyermek határozott jellemét. beilleszkedése. míg félelemteli és zavaró egy nehezen alkalmazkodó. negatívabb hangulatú gyerek jellemzőivel és igényeivel. erőteljes sírás növeli meg a szülő megfelelő válaszának esélyét. hogy a kezdeti nem megfelelő illeszkedés az első hónapok során spontán módon jó illesz- . ha nem jó az illeszkedés. Megfordítva: egy könnyű gyereknek is lehetnek később problémái. Ebben a megvilágításban teljesen egyértelmű. de az illeszkedés színvonala változhat. Sőt. Ellenben egy ilyen környezet nem áll összhangban egy nagyon aktív és elterelhető figyelmű. elvárásai és igényei összhangban vannak a gyermek kapacitásaival. Bizonyos körülmények között a könnyű temperamentumú gyerek válthatja ki könnyebben a szülői érzékeny válaszkészséget. Az illeszkedés megfelelő mivolta soha nem absztrakció: mindig csak az adott kultúra és szocioökonómiai csoport értékrendjének és igényeinek fogalmaiban értelmezhető. amelyeket egyes felnőttek nehezen kezelhetőnek találnak. Amennyiben ez az összhang létrejön. A pszichológiai fejlődés az életkor változásával folyamatosan zajlik. és azok értékként jelennek meg számára. olyan tevékenységek lehetőségét nyújtva neki. ahol kevés igényt támasztanak vele szemben. ha a környezet jellemzői. nem jelentenek számottevő kihívást egy másik gondozónak. illetve a tágabb környezet egymásra és a gyermek fejlődésére való hatásainak értelmezési keretét adja Chess és Thomas (1999) „goodness-offit”. Megfelelő illeszkedés akkor jön létre. ha a szülőknek másfajta igényei és elképzelései vannak az értékelendő viselkedésről. A baba jellemzői. Nincs tehát kontextustól független. hanem a szülői kontextusban is. A gyermek és a szülő. Az illeszkedésre példa. Sok esetben azt is tapasztalhatjuk. A nehézség tehát nem csak a gyerekben rejlik. amelyekben a gyerek kiaknázhatja saját tulajdonságait. jóból rosszá és fordítva. Ezzel szemben. félős másiknak. A gyerek sikeres beilleszkedése tehát temperamentumának és a környezet igényeinek interakciójától függ. hogy egy nem túl aktív. azaz „jó illeszkedés” modellje. Ez utóbbi gondolat tágabban értelmezve azt jelenti. ha a környezeti lehetőségek. optimális fejlődés várható. életrevalóságát bizonyítja. így csak interakcióban értelmezhető. pozitív hangulatú és nehezen alkalmazkodó gyerek jól illeszkedhet olyan otthonba vagy iskolába. lehet. ha a szülő megérti és tolerálja gyereke viselkedési stílusát. tulajdonságaival és viselkedéses stílusával. Emellett a könnyűség vagy nehézség szubjektív fogalmak. de más körülmények között a gyakori. valószínűbbé válik a gyermek problémás fejlődése és nem megfelelő alkalmazkodása. ideális temperamentum. és sok lehetőséget nyújtanak neki önmaga irányítására. igények és a gyermek kapacitásai eltérnek egymástól.

másrészt védőfaktor is lehet. Számos későbbi. Chess és Thomas (1999) felhívják a figyelmet arra. hogy a gyerek nehéz jellemzői nem kóros megnyilvánulások (természetesen ez alól kivételt jelentenek egyes esetek. amiből a későbbiekben alacsony önértékelés. a maladaptív mintázat az eredeti problémás helyzetről kiterjed a többire. és hogy az anya jó anya-e. vagy sem. Például nézzünk meg egy olyan kislányt. Ha a szülei azt szeretnék. például az extrém megközelítés és kalandvágy egy adott környezetben kriminalitáshoz vezethet. azaz nem csak úgy nyilvánulhat meg. valódi patológia a krónikus rosszul illeszkedésből származik. 2006). hogy a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermekkel szemben. aki szeret szaladgálni. hogy futónő legyen belőle. hogy a gyerek jó-e vagy sem (könnyű vagy nehéz temperamentumú-e). és így szintén nem felel meg a szülői elvárásoknak. ne koszolja össze ruháját. hogy nem tudja teljesíteni. emberek közötti különbségek részét képezik. Ezt a sérülékenységet nevezi Strelau (2001) temperamentum rizikófaktornak: minden olyan temperamentumjellemzőre vagy jellemzők együttállására vonatkozik. Ebből az is következik. szaladgálós játékokat. hogy lányként ne játszon aktív. Kirschner (2006) szerint az illeszkedési modell nem csak a környezet és az egyén egymásra hatásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. a kislány aktivitási szintje ennél magasabb. pl. Ha megfelelő a környezet.297 kedéssé válik. nem felel meg szüleinek. amelyek más faktorokkal interakcióban túlzottan. és ennek megfelelően sok edzésre jár. A gyermek és környezete közti nem jó illeszkedés semmiképpen sem azt jelenti. szorongás alakulhat ki. azaz a szülő. mint amit ő közepes aktivitási szintje miatt teljesíteni tud. vagy az üzleti életben sikeres versengő. ez a szülői elvárás nem felel meg temperamentumának. A kislány mindkét esetben azt érzi. folyamatosan és visszatérően működnek. s ha hosszú távon fennmarad. hanem a különbségek változatosságához való alkalmazkodás fontosságára is. amit várnak tőle. hanem szobájában nyugodtan játszon. Az interakciók során kialakuló kapcsolat hatása jóval erősebb. Tehát túl kell lépnünk azokon a kérdéseken. Ha azonban szülei azt várják tőle. fejlődési zavarok). az interakciókban pedig az emberek befolyásolják egymást. mint bármelyik partner hatása. mozogni. Véleményük szerint legtöbbször a probléma a kapcsolatban van. de nem túlzottan (vagyis aki „közepes aktivitású”). Mind a két esetben valószínűsíthető a nehezített fejlődés (Wachs. míg máshol az ilyen gyerekből lehet háborús hős. és reciprok. A lényeg a kettejük közötti illeszkedés. hogy a stabil egyéni jellemzők a viselkedési lehetőségeket befolyásolják. Inkább egyfajta sérülékenységről van szó. hogy ugyanaz a vonás egyrészt rizikó. hanem a normál. hogy a gyerek jellemzői patologikusak lennének. az egyébként rizikót jelentő jellemző előnyként is működhet. Cole (2003) a tranzakciós modell alapján amellett érvel. jó eredményeket várnak tőle. és a személyiség állandó jellemzőjévé válik. A nem jó illeszkedés nem csak egyirányú lehet. magasabb. hanem fordítva is: a gyermek jellemzői felülmúlhatják a környezet elvárásait. mint amire ő képes. aki képes befolyásolni gyerme- . megnövelve a viselkedészavarok vagy a rosszul alkalmazkodó (maladaptív) személyiség kialakulásának rizikóját.

Ez nincs rögzítve a kapcsolat előtt létező lehetőségekben. 2003). Ezzel egy időben. viselkedése –. a neveléssel kapcsolatos általános tudás és elvárások. viselkedés. aki gyermekével kölcsönös pozitív kapcsolatban van. a kulturális és etnikai hovatartozás – mind számítanak az illeszkedésben. depresszió. Ezzel eljutottunk oda. hogy a tágabb és szűkebb (főként szociális) környezet is fontos annak kialakulásában. A hatékonyabb szabályozással rendelkező gyerekekre például a negatív tapasztalatok. A kutatások alapján általában levonható az a következtetés. Nézzük a kisgyerek és szülője közötti interakciót! A felnőttet a szülővé váláskor számos lehetséges hatás befolyásolja. és interakcióba lépnek egymással. . Ebből következően a szülő viselkedése nem egy egyedi gyerek viselkedésére adott specifikus válasz. 1997). anyagi. hogy a gyerek befolyásolja őt. illetve a pozitív tapasztalatok hiánya kisebb hatást gyakorol. Ezek találkoznak. tér vissza és változik az interakciókban. Ezek csakis rá jellemzőek: például az eredeti családjából származó kapcsolatainak története. ide értve az ő egyedi történetét is az adott szülővel (Shanahan és Sobolewski. gazdasági) körülmények. hogy az adott kultúra által elvárt jellemzőknek megfelelő gyerekek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. valószínűbben lesz híján az érzékenységnek és válaszkészségnek. nem. a nevelési stratégiákról való egyedi elképzelések és ennek gyakorlata. Emellett vannak olyan fejlődési időszakok. akinek nem kell ilyen kihívásokkal megküzdenie. hanem egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz. a magyar és általában a nyugati kultúrákban az erős negatív emocionalitás. elképzelések és tervek a gyerek fejlődéséről. Ezek közül mindegyik befolyásolhatja a szülő viselkedéses választásait. Ami számít. a család fejlődésének jelenlegi állomása. nem feltétlenül van ugyanilyen kapcsolatban a másik gyermekével (Maccoby. A csecsemő temperamentumának hatása a családi környezet más jellemzőinek is függvénye (Crockenberg és Leerkes. hanem az az aktualitás.298 két. 2006). jelentése. A szűkebb jellemzők – mint az anya személyisége. a gyerek a saját lehetséges hatásait hordozza. valamint a történelmi feltételek és a jelenkori (pl. azaz egy szülő. 2003). sőt automatizált. akiknek az önszabályozása gyengébb (Rothbart és Bates. az nem az eredeti lehetőségek. érzékenysége. irritabilitás. illetve a tágabb jellemzők – mint például a szocioökonómiai státusz. hogy a gyermek és a szülő illeszkedését számos tényező befolyásolhatja. és különbségekhez vezetnek a gyermeknevelési gyakorlatban és kulturális elvárásokban (l. ráadásul gyermeke is problémásabb temperamentummal rendelkezik. Az a szülő. Ez a kapcsolat diád-specifikus. még Nguyen. temperamentum. A temperamentum és környezet illeszkedésének kutatása alapján elmondhatjuk. tehetség és gyengeségek. a jelen kötetben). egyben nyitott is arra. mint például megjelenés. mint azokra. a gyerek születésének értelme. Az ő fejlődési kimenetelükre az anyának nagyobb a hatása (Braungart-Rieker és mtsai. nehéz temperamentum) sérülékenyebbek a nem illeszkedő környezetben. míg a kevésbé preferált jellemzőkkel rendelkező gyerekek (pl. 2003). míg más időszakokban már kialakult. anyagi nehézségek). szemben azzal a gondozóval. aki több stresszorral is kénytelen szembenézni (pl. amikor az interakció új és alakulóban van. hogy mi bontakozik ki.

Crockenberg és Smith. A csecsemők irritabilitását vizsgálva többen arra a következtetésre jutottak. hogy a csecsemő aktivitási szintje az interakció minőségének mindkét mutatójára (szociális válaszkészség. így erőteljesebben igyekszik fegyelmezni. A nehéz temperamentumú gyermekek szülei több szülői szereppel kapcsolatos stresszt élnek meg. kihathatnak a családi folyamatokra. Emiatt az anya lassabban és kevésbé megfelelően válaszolhat a baba jelzéseire. új helyzetekre. a témáról bővebben Herczog. bántalmazáshoz vezethet (l. amit a szülő szeretne mérsékelni. a jelen kötetben). A kutatási eredmények azonban meglehetősen vegyesek. kevesebb stimulációt biztosítanak. illetve az elegendő alvást. Mivel a gyermek erre a törekvésre is túlzottan reagálhat. 1997). 1998. A kisgyerek például nagyon dühösen. szociális folyamatosság) pozitív. összehangoltabb az együttlétük. közvetlen hatást gyakorolt. ami a későbbiekben azt eredményezheti. másfelől az erre adott reakció megakadályozza más kötelezettségeinek teljesítését. 2002). Van den Boom (1994) szerint az irritábilis babákat gondozó édesanyák egyaránt hajlamosak túlstimulálni. ami bizonytalan kötődéshez (l. nyűgösködésre való hajlam gyakran vált ki a szülőből visszahúzódást.299 A gyerek hatása Egyes temperamentumjellemzők. Wesselman és van Baar (1988) eredményei is hasonlóak: vizsgálatukban az aktív gyerekeket gondozó anyák szintén több aktivitást mutattak. egyértelműen és azonnal válaszolnak neki. és alakul ki konfliktusos kap- . a csecsemő túlzott érzékenysége. 2007). erős sírással válaszol az új dolgokra. 2003). ha a szülő kevésbé veszi észre. fegyelmező viselkedést válthat ki a szülőből. nagyobb valószínűséggel alkalmaznak nem megfelelő fegyelmezési stratégiákat. érzékenyek és válaszkészek. mint a túlzott érzékenység (irritabilitás). Emellett az erősen reaktív gyerek több kontrolláló. a szülők kompetenciaérzésére. korlátozni ezt a viselkedést. 2002). dühöt és kényszerítő fegyelmezést (Lamb és mtsai. Az anya viselkedése ugyanakkor erősítheti a gyerek eredeti tendenciáit (Reiss. Hann (1989) az anya-gyermek interakció minőségének vizsgálatakor azt találta. sírásra. mivel egyfelől maga a hang zavaró. hogy ellenáll a szülő kéréseinek vagy felszólításainak. Az erős. túlzott érzékenység és a negatív érzelmekre. elhanyagoláshoz. ami a későbbiekben az engedetlenség ellenségesebb formáihoz vezethet (Braungart-Rieker és mtsai. síróssága tovább fokozódik. nem támasztják alá egyértelműen ezt a képet. illetve nem egyértelműen reagál rájuk. A sokat síró és nehezen megnyugtatható baba idegenkedő választ válthat ki a gondozóból. érti meg a baba jelzéseit. az erős negatív emocionalitás vagy a nehéz temperamentum megnehezíthetik a baba és a szülők közötti harmonikus viszony kialakítását. azaz. illetve ezek a szülők az interakciókban kevésbé gondoskodóak. hogy a baba túlzott érzékenysége összefügg az anya alacsony válaszkészségével (Owens és mtsai. Tóth. tehát az aktívabb csecsemőket gondozó anyák a babával való foglalkozáskor jobban tudnak figyelni a baba jelzéseire. illetve mellőzni gyermeküket. így „ördögi kör” alakulhat ki.

ennek hatására pedig a gyermek tapasztalatai is különbözőek lesznek. A szülői viselkedés A szülő érzékenysége és a gyerek temperamentumprofiljához való alkalmazkodókészsége fontos előrejelzője a hosszú távú alkalmazkodásnak és beilleszkedésnek. a gyerek viselkedésének menedzselése). 1997). beszéd) eltérően hatnak a szülő viselkedésére. A változatos szülői viselkedés a kritikus faktor a gyerek hatása (temperamentum) és a fejlődési kimenetel (hatékony érzelmi önszabályozás) között. hogy korlátozóbban nevelik gyerekeiket akkor is. 2004). Feltehetően az ilyen nevelés azt eredményezi. 2004). Ezek az anyák rosszabb pszichológiai állapotban vannak. anyai viselkedésük kevésbé gondoskodó és érzékeny. Ahogy a csecsemő. A csecsemőkorhoz képest kisgyerekkorban az izgalom szabályozásának és a válaszok legátlásának képessége (l. A negatív emocionalitású gyerekek például kedvezőtlen nevelésnél gyakrabban mutatnak később externalizáló viselkedésproblémákat. de erre egyedül még nem képes teljes mértékben. akár dühös) impluzusok és érzések kifejezését a gyerek már megfelelően tudja visszatartani. érzelemkifejezés. járás.300 csolat köztük és gyermekük között (Karp és mtsai. és védőburkot nyújt a gyerek számára. kötetben) már jóval nagyobb. Ahogy csecsemőkorban. szüksége van hozzá a támogató gondozói környezetre. A szülő adja a szabályozás keretét. A nehéz temperamentum hatással van arra. a II. majd a kisgyermek növekszik. A kisgyerekek még nem képesek teljesen az önszabályozásra. egymástól valamennyire független nevelői dimenzió létezik: a gondoskodás (válaszkészség. 2005). Ugyanakkor a pozitív anyai önértékelés védőfaktorként működhet a nehéz temperamentum hatásai ellen (Stifter és Wiggins. hogy ez az érzelmi és viselkedési mód diszfunkcionálisan rögződik és generalizálódik (Rothbart és Bates. de ebben a támogató kapcsolatban képesek az „irányított önszabályozásra” (Sroufe és mtsai. A szülő-gyermek kapcsolat korábbi történései természetesen befolyásolják a későbbi interakciókat is. ahogyan az anya a saját szülői képességeit látja: csökken önértékelése. úgy a gyermek ebben az időszakban is válaszkész és konzisztens szülői részvételt igényel ahhoz. A kutatások alapján globális szinten két. érzékenység) és a kontroll (erő kifejezése. a gyerek impulzusainak erőssége azonban sokszor felülmúlja ezt az önszabályozási képességet. A diadikus érzelemszabályozási gyakorlat folytatódik. A hiperaktív gyerekeket gondozó anyáknál például megfigyelhető. ha éppen megfelelően viselkednek (Braungart-Rieker és mtsai. A gyerek alkalmazkodása tehát továbbra is alapvetően diadikus alkalmazkodás marad. A feltörő (akár örömteli. illetve a gyermek gyarapodó kompetenciái (pl. az egyes jellemzők változó viselkedéses megjelenése. 2006). hogy szabályozni tudja önmagát. . Lakatos.

anyjuk viszont alacsony válaszkészséggel volt jellemezhető. agresszió és figyelmi problémák is lehetnek a következményei. ha anyjuk nem volt válaszkész. illetve pozitív érzelmeinek elfogadása voltak. elfogadja jellemzőit. hogy az anya kisgyermekkori érzelemszabályozó viselkedése befolyásolta az ötéves kori érzelemszabályozást. .301 Gondoskodás. és anyai önértékelése magasabb. amit a gyermek és az anya jellemzői együttesen befolyásoltak. érzékeny válaszkészség A kutatások alapján a csecsemőkori nehéz temperamentumnak gyermek-. a szabályok internalizálására. illetve serdülőkorban viselkedési zavarok. belsővé tételére 22 hónapos korra leginkább az anya és gyermeke közötti interakció pozitív jellege volt hatással. a gyermek megnyugtatása és negatív. de különösen a kettő interakciója járul hozzá a viselkedéses kontroll területén a kisgyermekek közötti különbségekhez. Az anya viselkedése idősebb életkorban is számít. Azok a stratégiák. Kochanska és munkatársai (1999) kutatásában a korai szocializációra. Spinrad és Stifter (1996) szerint a gyermek temperamentuma és az anya viselkedése. akik 10 hónaposan erősen reagáltak a frusztrációra. interperszonális nehézségek. a pozitív szülői önértékelés és érzékenység azonban befolyásolja ezt az összefüggést (Stifter és Wiggins 2004). másfél évesen akkor voltak dacosak és ellenállóak. Mintájukban 18 hónaposan azok a gyermekek voltak engedetlenebbek. amelyek jobb érzelemszabályozáshoz vezettek. Azok a csecsemők. akik 10 hónaposan erősen szabályozott csecsemők voltak. iskolai teljesítményproblémák. a későbbi lehetséges problémák valószínűsége lecsökken. Kutatásukban Spinrad és munkatársai (2004) azt találták. Ha az anya érzékenyen reagál a baba jelzéseire.

Erősen reaktív gyerekeknél a közvetítő mechanizmus az erős anyai korlátok és az alacsony gátoltság között feltehetően a szabályozó kapacitás növeléséhez kapcsolódik. segítettek neki úrrá lenni félelmén. következetesen óvták őt a kisebb stresszélményektől. 1997). vagy ismeretlen helyzettől való elmenekülésre. követéses kutatásában egyes. hogy szemrehányás és közbeszólás nélkül engedték a gyereket. és – a gyermek korának megfelelő tisztaságot és alkalmazkodást várva el – szilárd határokat szabtak gyereküknek. mint semleges vagy pozitív érzelmek közben. hogy az anya válaszkészsége nem csak azokban a helyzetekben számít. stimuláló részvétel kevesebb viselkedési problémával jár együtt (pl. illetve ha egy helyzet mégis félelemkeltő. hogy ezeknek a gyerekeknek kisebb az igényük a környezeti hatásokra. mint az alulstimuláló anyák gyerekei. Ugyanakkor a magas aktivitású gyerekek közül azok voltak inkább felfedező kedvűek. akiknek anyja kevésbé volt stimuláló. Az anya és a baba illeszkedésének jó példáit mutatják Gandour (1989) kutatásának eredményei. hanem a gyermek viselkedésének szabályozása. hogy az anya bevonódik a velük való pozitív interakciókba akkor. Az alacsony aktivitásszintű gyerekek. 1996). kisebb distresszhez vezet (Ramsay és Lewis. erősen reaktív csecsemőket gondozó anyák az első életév során még nehezebbé tették gyermekük számára. válaszkészsége. ha a szülő sok stimulációt és irányítást alkalmaz. A közvetlen határok megszabása az- . McFadyen-Ketchum és mtsai. nem az számít. hanem az. zavaró stb. Crockenberg és Leerkes. a kutatások szerint azonban abban. Az anya által nyújtott pozitív környezet megelőzheti a baba distresszállapotainak kialakulását. Nehéz temperamentumú csecsemőket gondozó anyák sokszor nagyobb mértékben viselkednek megnyugtatóan. Ezek az anyák azzal. 2001. érdeklődőbbek voltak. a cselekedetek feletti kontroll is jelentős tényező a gyermek későbbi fejlődési kimenetelének alakulásában. gyakrabban tartva karjukban a gyereket sírás közben. hogy áthágja a szabályokat. Pettit és mtsai. míg a gyengéd. nyűgösködik. Az ugyanennyire elfogadó anyák. negatív érzelmeket fejez ki. és könnyebben el is árasztják őket az ingerek. akik egyformán figyeltek a sírásra és a pozitív érzelmekre. hogy a babák stresszre adott erős válasza csökken. mivel az anyai fegyelmezés eltérő mértéke vezet optimális kimenetelhez a gyermek temperamentumának függvényében. kemény fegyelem későbbi viselkedési problémák előrejelzője (pl. pozitív állapotban vannak. hogy kontrollálják kezdeti kényszerüket az idegentől. Korábbi eredmények szerint a túl szigorú. akiknek anyja sok stimulációt nyújtott. amikor a baba sír. Kontrolláló viselkedés Az eddigi kutatások alapján nem csak az anya érzékenysége. hogy a distressz alatt anyjuk megnyugtatja őket. Arcus (2001) hosszú távú. és gyakrabban fedezték fel környezetüket (exploráltak).. Ugyanakkor a későbbi kutatások árnyalták ezt a nézőpontot.302 Ma már azt is tudjuk. 2003). amikor nyugodt. Emellett kisebb csecsemő korukban szelektíven a nyugtalanságra és a sírásra figyeltek. A háttérben vélhetően az áll.

és kevésbé érzékenyek a tiltás jelzéseire. A kutatásban Később az első életévében a szelektív anyai figye– Finoman elterelni a babát – Közvetlenül és határozottan lem és a kontrolláló via veszélyektől fegyelmezni – Nem beleszólni a baba explorációjába – Mondd azt: Nem! selkedés következetes – Határokat szabni a baba tanulásának – Minimalizálni a fusztrációt – A veszélynél vagy szemtelenségnél mintázatot mutatott gondolkodás nélkül közbeszólni az első életévben (l. de előny is lehet. A temperamentum a szülői környezettől függően a szabályozás terén rizikótényező.4.o. a gyermek kontrollal szemben tanúsított ellenállása kevésbé jelzi előre a későbbi „Túlóvó” anyai stílus „Határokat szabó” anyai stílus . akiknek válaszai egy konkrét eseményhez kapcsolódnak.. hogy azok az anyák. A tapasztalatok szerint azoknak a szülőknek engedelmesebbek a gyerekei. valószínűbben segítik elő az engedelmességet. akik tiszta. mások érzéseihez gyengén kapcsolódnak. míg a nem félősek akkor voltak a legjobbak.303 által. ábra). a szerző kiegészítéseivel keztetésre jutott. ha az anya erős korlátozó kontrollt alkalmaz. például nem áll meg. Az engedetlenség durva. Kochanska és munkatársai (2007) kutatásában például az erősen félős gyerekek jobb belső önkontrollt fejlesztettek ki akkor. ha az anya gyengéden fegyelmezett. ábra Az anyai stílus sematikus ábrázolása az első év során Stifter és Wiggins Forrás: Arcus. rövid. míg a fizikai kényszerítés inkább az engedetlenséget erősíti. 7. segítheti Az első év eleje szabályozni a bizony– A sírásra és nyugtalanságra gyorsan. ha durva fegyelmezési stratégiát alkalmazott. negatív neveléssel párosulva jelentős rizikófaktor a későbbi problémákra nézve. D. határozott rendre utasítást alkalmaznak. hogy az otthon kényelmében és bizAlapelvek tonságában nyújt ta– Az anya alkalmazkodik a babához – A baba tanulni fog – Elérni hogy a baba boldog legyen – A babának nem kell mindig pasztalatot a kisebb – Elősegíteni a bizalom és biztonság boldognak lennie érzetét – Elősegíteni az alkalmazkodást stresszel való megküzdésben. (2001): Inhibited and Uninhibited Children: Biology in (2004) arra a követthe Social Context. Bates (2001) fontos jellemzőként emeli ki a kontrollal szemben tanúsított ellenállást. – Nem kell minden sírásra és következetesen válaszolni nyugtalanságra azonnal válaszolni talanságra adott vis�– A baba meg fog tanulni bízni abban. vagy ellenszegül nekik. sem a negatív érzelmekkel. Azok a gyerekek. ami nem azonos sem a gátoltsággal. 7. distressz hogy igényeit kielégítik megoldani a problémákat választ. mint akkor.4. akik magas értékeket produkáltak ezen a skálán. 53. a szülői elfogadással és megértéssel viszont csökken a negatív kimenetel kockázata. (A korán megjelenő szabályozás egyik aspektusa főleg gátolatlan gyerekeknél jelentkezik: nem veszi tudomásul a hétköznapi korlátozásokat a szülő részéről. erősen vonzódnak a jutalmazó ingerekhez. Ezek a jellemzők rizikót jelentenek a későbbi magatartászavarok tekintetében. ha anyjuk szeretetteljes és derűs volt. – A baba meg fogja tanulni szahúzódó. és azzal egyidejűek. Bates (2001) eredményei szerint. amikor a szülő kéri).

A depressziós anyák kevesebb szemkontaktust létesítenek a csecsemővel. akik kevésbé ellenállóak. 2008). hogy a baba minél több újdonsággal találkozzon. több stressz. hogy a hatékony korlátozó kontroll kialakítja a szófogadást. kevésbé megnyugtatható babákat gondoznak. A csecsemő magas korlátozásra adott distressze és az anyai önértékelés együttesen kevésbé érzékeny magatartást eredményezhet az anyánál. és feltételezhetően a szülőnek a baba temperamentumjellemzőihez is más és másképpen kell viszonyulnia. kevesebb kommunikatív válaszkészséget és pozitív érzelmet tanúsítanak. ami együttesen a gyermek rosszabb fejlődési kimenetelét eredményezi (Hwa-Froelich és mtsai. Az anya jólléte Az anya önbizalma. mint amit temperamentumuk önmagában eredményezett volna. Honjo és mtsai. Pauli-Pott és munkatársai (2000) a csecsemő negatív emocionalitását az anyai érzékenységgel hozták összefüggésbe. Alacsony jövedelmű mintában ez még jellemzőbb. ha nagyobb stresszről számolnak be csecsemőjük jellemzőivel kapcsolatban. az ellenállást pedig lecsökkenti. akik támogatják. a jelen kötetben. de a baba negatív emocionalitása és az anya depressziója együttesen meghatározta az anya érzékenységét gyermeke jelzéseire. 2003). Egyszóval az anyák akkor kevésbé érzékenyek. a II. Több kutatásban a gyermek nehéz temperamentuma az anya depressziójához. a ráhangolódás lehetőségeit. Elképzelhető. Közvetlen kapcsolatot nem találtak a kettő között. ugyanakkor ellensúlyozza a gyermek törekvését arra. kötetben). és ebből származhatnak későbbi problémáik. Ebben az időszakban azok a szülők. még Tóth. az erős korlátozó kontroll az anya részéről épp ellenkező hatást vált ki: nekik nincs lehetőségük a belső önkontroll kialakítására. Az első évben a szenzitív reagálás a gyerek negatív és pozitív jelzéseire várhatóan csökkenti a negatív érzelmek mennyiségét és szintjét. önértékelése és depressziója is befolyásolja gyermekével való kapcsolatát. céljai elérése során több új ingerrel. ennek talaján pedig erősebb agresszió fejlődhet ki. illetve szorongásához kapcsolódott (pl. valamint Hédervári-Heller és Németh. ami frusztrációt eredményez. 2002). Azoknál a gyerekeknél ellenben. ugyanakkor több korláttal is kerül kapcsolatba: ezek erős negatív érzelmeket keltenek benne. Egy másik magyarázat erre. Ahogy a baba egyre mozgékonyabb lesz.és depresszív jelet mutatnak (Crockenberg és Leerkes. kevesebb önbizalmat.304 problémákat. továbbá az interakciók minősége is alacsonyabb. akik nyűgösebb. és elősegíti a biztonságos kötődést. Az anya depressziója önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol a baba jelzéseivel kapcsolatos érzékenységére (l. alacsonyabb önértékelést. Úgy tűnik. hogy visszahúzódjon az újdonságoktól. a gyermek optimális fejlődéséhez a különböző fejlődési fázisokban a szülő különböző viselkedésére van szükség. de nem erőltetik. a második évben pedig egyre önállóbb. mivel a védőfaktorok kevésbé vannak jelen. hogy ezek a gyerekek nem ténylegesen ellenálló vagy konfliktusos cselekedeteikre kapják a negatív választ. és határo- . A kutatások szerint azok az anyák.

így nehéz megViselkedésproblémák állapítani. Huaqing school Children From Low-Income Families: Review of the Literature 192. ábra A viselkedésproblémák kialakulásának si problémák magasabb tranzakciós modellje előfordulását ebben a Forrás: Huaqing Qi. csökkentheti a bensőségességet a családban.és viselkedésszabályozás fejlődését (Crockenberg és Leerkes. még Danis Durva fegyelmezés stílus és Kalmár. hogy meNyelvi készség Kötődés minősége lyik egyedi faktor veTemperamentum Gyermek zet a gyerek viselkedési Társas készségek tulajdonságai problémáihoz. hogy egyes gyermeki tulajdonsáSzegénység Csekély támogató gok. a jelen kötetben). o. keményebben korlátozó szülő csökkentheti a későbbi problémák kialakulásának valószínűségét. (2003): Behavior Problems of Precsoportban. & Kaiser. 2003). eredCsaládi instabilitás ményezik a viselkedé7. ValószíKognitív képesség Nem nűsíthető.305 zottan. a szülők viselkedését. és megtörheti a kommunikációt. szülői tulajdonsáAlacsony hálózat gok és szocioökonómiai szocioökonómiai Erőszakos környék státusz Alacsony anyai jellemzők. szociálisan problémás céljainak elérését. Az alacsony szocioökonómiai státusz többszörös riziNevelési kóval jár (l. 2003). fizikai környezet Az alacsony szocioökonómiai státusz önmagában nem feltétlenül befolyásolja a gyermek fejlődését. a gyengéd. de nem durván korlátozzák a baba veszélyes. gyermeke viselkedését határozottabban. például a családra nehezedő gazdasági nyomás. Anyagi helyzet. míg az alacsony szocioökonómiai státuSzülői stressz Szülői szú populációban 30% Hiányzó apa tulajdonságok Anyai depresszió körüli (Huaqing Qi és Kaiser. ha együtt iskolázottság jelennek meg. alkalmazkodási problémákra nézve. akiknek temperamentuma rizikótényezőt jelent a későbbi viselkedészavarokra. súlyosbíthatja a konfliktusokat. A. Azoknál a gyerekeknél. érzékeny. az anyagi gondokkal sokszor együtt járó más tényezők azonban. A kutatások alapján a viselkedési problémák előfordulása a teljes gyermekpopulációban 3-6%. C. P. erősítik az adaptív érzelem. korának nem megfelelő. Qi és Kaiser (2003) az .5.

306 alacsony szocioökonómiai státusszal összefüggésben álló rizikófaktorokból tranzakciós modellt állítottak fel (l. a csa- . depresszív. megnyugtathatatlansága. házastársi problémák.o. nyűgös. 7. (2003): Infant Negative Emotionality. Ezek a temperamentumjellemzők azonban jobb anyagi körülmények esetén is rizikótényezők. szenzitívebbek és válaszkészebbek (Crockenberg és Leerkes. ritkábban voltak bevonhatók. az anyák pozitívabbak. Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetében a gyermekek nehéz temperamentuma (engedetlensége. A gyakran síró. figyelmi és regulációs problémái) későbbi externalizáló viselkedészavarokat jelzett előre. Az irritábilis csecsemőket gondozó anyák azonban kevesebb stimulációt (érintést. sírós. túlzottan érzékeny. A gazdasági nehézségekkel küzdő populációban ezek mellett további rizikótényezők lehetnek jelen: gyakoribb a stresszes. alacsony válaszkészségű szülő. Ugyanakkor kutatásukban Van den Boom és Hoeksma (1994) azt találta. nehezen megnyugtatható (irritábilis) Felkészült pár Jobban működő párkapcsolat Érzékenyebb anya /jobban bevonódó apa Jól szabályozott csecsemő Negatív. E. nehézség van. érzékenyek és pozitívak irritábilis csecsemőikkel. S.6. hogy rossz anyagi körülmények között élő. túlérzékeny és nem túl sírós csecsemőknél nem volt különbség az anyák között a nyűgösségre és sírásra való válaszkészségben. pozitív hangadást és érzelemkifejezést) nyújtottak gyermeküknek. Ennek magyarázataként elképzelhető. hogy a szülők életében még hány olyan gond. ugyanakkor ebben a helyzetben korántsem mindegy. míg ha ez a rizikó nincs.5. különösen fiúknál (Huaqing Qi és Kaiser. 2003). Caregiving. & Leerkes. babák szinte minden szülő számára kihívást jelentenek. and Family Relationships 71. negatív érzelmei. ábra A csecsemő negatív emocionalitása és a családi kapcsolatok tranzakciós modellje Forrás: Crockenberg. A negatív emocionalitású babákkal szemben mutatkozó anyai viselkedés az anyagi háttér függvényében is alakul: megfigyelések szerint az alacsony szocioökonómiai státuszú anyák kevésbé válaszkészek. instabilitás a családban és erőszak a közösségben. a durva fegyelmezési stílus. ábra). sűrűbben fordulnak elő családi konfliktusok. erősen reaktív baba Nem felkészült pár Rosszabbul működő párkapcsolat Kevésbé érzékeny anya /kevésbé bevonódó apa Rosszul szabályozott csecsemő 7. hogy ha a baba nincs distresszállapotban. amikor a baba pozitív érzelmi állapotban volt. ami befolyásolja lelkiállapotukat és mindennapi életüket. 2003).

a szülő érzékeny viselkedése kompenzálhatja a nehéz temperamentum hatását. a házastársi kapcsolattal való nagyobb megelégedettség. hogy a zajos. Az apa részvétele a gyermek gondozásában. például házvezetőnőt. ha az anya támaszkodhat . az anya megkérdőjelezheti saját kompetenciáit. Az eddig felsorolt tényezők mellett Wachs (1988) arra a megállapításra jutott.307 lád többi igénye akadályozza az anya részvételét: kihasználja az időt. ő pedig alig vagy egyáltalán nem képes megnyugtatni. könnyebben kezelhető fejlődési kimenetelhez vezet (Fish. a párkapcsolattal való elégedettség A pozitív szülői személyiség. nyitottak az újdonságra. A nehezebben kezelhető. ha kevésbé érzékeny szülővel és alacsony társas támogatással kombinálódott. hogy a zavaró környezetből kinyerjék a jelentésteli információt (Rothbart és Bates. hiszen a baba nagyon sokat sír. a stresszreaktivitás csökkenését. Visszautalva Ramsay és Lewis (2001) eredményeire: ez az anyai magatartás nem segíti elő az önszabályozás fejlődését. negatív csecsemők gondozása több stresszel járhat. Ebben a helyzetben a házastársi. Emiatt ezek a fiúk kevésbé képesek később az önszabályozásra. Crockenberg (1981) kutatásában például a nehéz temperamentum bizonytalan kötődéshez vezetett. Emellett a zajos otthon a nehéz temperamentumú gyerekek kognitív fejlődését is hátráltatja. szervezetlen. és hangulatuk is negatívabb volt. segítheti az érzékeny ráhangolódását a csecsemő jelzéseire. akiknek anyagi helyzete erre lehetőséget ad. e teendők elvégzésére felvehetnek valakit. Matheny és Phillips (2001) kutatásai arra az eredményre vezettek. Ez az ingerlés túlzottan stresszteli. Azok az anyák. Kapornai (2009) magyar családokkal végzett kutatásában hasonló eredményre jutott: a nehéz temperamentum kedvezőtlen hatását a megfelelő családi légkör – feltételezése szerint az anya számára biztosabban elérhető támogatás révén – csökkentette. valamint az érzékeny anyai interakció kevésbé negatív vagy nehéz temperamentumú. bővebben Tóth. Ennek magyarázata az lehet. illetve a közösségi támogatás sokat könnyíthet az anya helyzetén. 1998). a jelen kötetben). illetve az. a nem érzékeny szülő hatását viszont ellensúlyozhatja a megfelelő társas támogatás: segíti az anyát abban. Az alacsonyabb szoba/fő arány (zsúfoltabb háztartás) esetén az egyéves gyerekek kevésbé voltak érdeklődőek. Házastársi és társas támogatás. hogy az erős érzelmi reakciók korlátozzák a gyerekek azon képességét. nehezebben alkalmazkodtak. Úgy tűnik. általában zűrzavaros. hogy eleget tegyen további kötelezettségeinek. 2006). ugyanez a temperamentum azonban biztonságos kötődést eredményezett érzékeny szülő vagy magas társas támogatás esetén (a kötődésről l. és az irritábilis vagy labilis fiúknál növeli az izgalmi szintet. hogy az anyagi helyzettel szintén összefüggő fizikai környezet is hatással van a gyerekek fejlődésére. hogy észrevegye és megfelelően értelmezze csecsemője jelzéseit. az erősebb családi kohézió. zsúfolt háztartás túl összetett és kevésbé kontrollálható inger a fiúcsecsemők számára.

támogatva az anya érzékenységét csakúgy. hanem attól függően. Mindkét szülő többet beszél a lányokhoz. a szülők nevelési stílusát. hogy ha az apa erősebben válik a gyermek életének részesévé. mint a lányokkal. a férfi pedig kifelé képviseli a családot) azt figyelte meg. hogy milyen minőségű volt a szülők házassága a szülés előtt. és nem jelentenek egymásnak támaszt. ugyanaz az információ más-más hatást válthat ki. hogy a párkapcsolat minősége a gyermek születése előtt az. nyűgösködése és rosszul alkalmazkodása nem közvetlenül hatott a házastársak együttműködésére. akkor a fiúk több gyengédséget és félelmet. ami meghatározza. ahol a nő végzi a háztartási munkát. 2009). Kutatásában Brody (1999) például nem tradicionális családoknál (vagyis amelyek nem a hagyományos munkamegosztás szerint működnek. Azoknál a gyerekeknél volt alacsony a házastársak együttműködése a gondozás terén. illetve mindkét szülő feladatorientáltabb módon (Gervai. a lányok kevesebb félelmet és szomorúságot mutattak. megnő a gyerek viselkedési problémáinak. Az anyák és apák ebben a helyzetben kevésbé érzik magukat megfelelő férjnek és feleségnek. érzelemszabályozási deficitjének esélye. Emellett a gyermekből nemétől függően ugyanaz az inger. A gyerek neme. A kutatások azt mutatják. ahol a házasság a szülés előtt nem volt jó. Ha a szülők nem működnek együtt. bevonhatóságát. Schoppe-Sullivan és munkatársai (2007) kutatásában például a baba szélsőségesen negatív érzelmei. hogy a problémásabb baba milyen hatást vált ki szüleiből. a gyerek szélsőséges temperamentuma párkapcsolatukban és szülőként egyaránt közelebb hozhatja őket egymáshoz. mint az apa részvételét. és több köztük a konfliktus (Crockenberg és Leerkes. 2003. testvérek száma A gyermek kapcsolatát a szülővel. Ez a mintázat épp ellentéte azon tradicionális családokénak. mint a fiúkhoz. Mindkét szülő durvábban játszik a fiúkkal. 2003). ami megnehezíti az apa részvételét és támogató viselkedését.308 rá. növeli a gyermek pozitív fejlődési kimenetelének esélyét. 1991) viselkedik velük. ahol az apák szintén részesei gyermekük életének. és lelkileg felkészültek a baba fogadására. Ranschburg. ábra is mutatja: ha a szülők párkapcsolata megfelelő. 2005) és korlátozóbban (Sugárné. Ugyanakkor az őket érő hatásokra negatívan válaszoló babák a szülővé válás időszaka alatt alááshatják a házastársi kapcsolatot. Mindemellett a kép így nem teljes. a fiúkkal viszont több szó esik a dühről és az agres�szióról. és különösen az apák fiúknál jóval negatívabban reagálnak a sírásra. a félelemre vagy a gyengeség jeleire (Maccoby. ami ismét csak kedvezően hat a szülők érzéseire (Crockenberg és Leerkes. Ez elősegíti a gyerek adaptív érzelemszabályozását. és az anyák többet beszélnek érzelmekről lányaikkal. mivel itt a fiúknál általában ellenzik a félelem és a szomorúság kimutatását. ott a gyerek szélsőséges temperamentuma nem ásta alá a szülők együttműködését. Ahol a párkapcsolat kielégítő volt. érzékenységét befolyásolhatja a gyermek neme is. . Ahogy tehát a 7.6. 2003).

hanem idősebb testvérük is meghatározta.309 A gyermek közvetlen környezetét azonban nem csak szülei. A testvérek közötti interakciókra pedig jellemző például. hanem testvérei is alkotják. csendes és passzív. hogy a koraszülött csecsemők viselkedése kevésbé konzisztens és egyértelmű. agresszivitás más gyerekekkel szemben. ami megnehezítheti a baba gondozását. Az idősebb testvér intruzivitása (féktelen. 1999). de súlyosbíthatja is a fejlődési rizikót (Wesselman és van Baar. külső megjelenés és viselkedéses jellemzők terén is eltérnek az időre született csecsemőktől. és intenzívebben fejezték ki érzelmeiket. . A koraszülött gyermekek érettség. gyakori nyűgösködés. törékeny. akiknek több testvérük volt. 2002). A szülők helyzetét nehezíti. túlzott aktivitás. 2003). fények. az befolyásolhatja az anyai reakciókat és az anyával való kapcsolatát is. A gyermek egészségi állapota Ha a gyermek nem egészségesen születik. vagy egészsége veszélyeztetve van. interakció. A gyerek elhelyezkedése a testvérsorban számít például abban. ezért a velük való együttlét. hogy kudarcot vallottak. vagy a visszahúzódással (a babát nem érdeklik a közeli felnőttek. 1988). ugyanakkor. A gyermekek korai fejlődését veszélyeztető rizikótényezők közül a koraszülés (l. A fejlődési problémákkal küzdő gyerekek igényei nagyobb stresszt okozhatnak a családban. emiatt a szülőknek sokszor az az érzésük. részletesen Kalmár. kevésbé voltak megközelítőek. 2007). alvási problémák. ennek szintje a gyerek viselkedéses jellemzőitől függ. ingerlékenység). míg második gyereküknél a biológiai hatásokat (Brody. Arcus (2001) kutatásában a gyerekek gátoltságát 14 hónaposan nem csak temperamentumuk és az anya kontrolláló viselkedése. és alacsony szociökonómiai státuszú családoknál nagyobb arányban fordul elő (Huaqing Qi és Kaiser. illetve nevelésük nagyobb kihívást jelent számukra (Halpern és McLean. ez nehezebben sikerül. Ráadásul az anyagyermek interakció komplex szerepet játszik a rizikós gyermekek fejlődésében: enyhítheti. alkalmazkodóak. 2003). hogy az idősebb testvérek nemtől függetlenül gyakrabban alkalmaznak fizikai agressziót az öccsük és kapcsolati agressziót a húguk ellen (Crick. Megnyugtatása és jelzéseinek megértése sem könnyű feladat. kellemetlen viselkedése) a fiatalabb testvér alacsonyabb gátoltságával járt együtt. A kórházból (az inkubátor miatt sokszor hosszú külön töltött idő után) hazavitt baba kicsi. sokat sír. nehezen játszik más gyerekekkel) (Scarborough és mtsai. Az egészségi problémák összefüggnek a nehéz viselkedéssel (nehezen kezelhetőség. a megfelelő anya-gyermek interakciók kialakulását. 1997). nem jó szülők. ezáltal kihathat a gyermek későbbi fejlődésére (Goldberg és Di Vitto. Emellett Wachs (1988) kutatásában azok az egyévesek. hogy a szülők az első gyereknél saját szocializációs hatásukat tartják többre. és nagyon zavarják a körülötte lévő hangok. a jelen kötetben) az egyik leggyakoribb. ha a szülő szeretné felhívni a figyelmét magára. és több konfliktus is alakulhat ki közöttük.

ha a szülők azt gondolják sokat nyűgösködő. Ennek eredményeképpen a környezet néhány temperamentumvonást részesít előnyben a többivel szemben. ha fiús vagy lányos játékokat adnak neki. vagy amilyent elvárunk tőle. A kultúra a szülői viselkedés közvetítésével jut el a gyermekhez. valószínűbb problematikus fejlődési kimenetelük. hogy tisztában van vele. Gyermeknevelési szokások. mint a fiúkkal. kultúra A gyerek temperamentuma és a kultúra igényei. illetve milyen elképzeléseik vannak arról. 2003). E jelenség mögött állhat az az elképzelés. bővebben Nguyen. és ezek a viselkedésmódok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak jó fejlődési kimenetelhez (Kerr. nehezen megnyugtatható gyermekükről. akiknek a temperamentuma radikálisan eltér attól. és a sí 3 Önbeteljesítő jóslat: amilyen viselkedést tulajdonítunk a gyereknek. A szülő tudása a fejlődésről. amelyek az emberek viselkedésről alkotott közös feltevésein alapulnak. Ez a viselkedés aztán további támogatást ad a gyorsabb nyelvi fejlődésnek (Maccoby. vagy hogy a szülők többet beszélgetnek a lányokkal. Bár különböző kulturális közösségekből származó anyák a nehéz temperamentumot hasonló viselkedésekhez asszociálják. függetlenül attól. mit várhat el egy adott korú gyermektől. A környezetnek minden kultúrában vannak olyan pszichológiai és gyakorlati jellemzői. értékek. szülői elvárások Nevelési stílusukkal a szülők nem csak gyermekük tulajdonságaira reagálnak. amit kultúrájuk értékel. A gyermekek fejlődéséről (akár ösztönösen) nagyobb tudású anyák jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre (Huang és mtsai. Ezek hátterében pedig a gyerekkorról és a szociális célokról alkotott nézetek. mint fiúkkal. Emellett a gyerekkel szembeni elvárások önbeteljesítő jóslatként 3 is működhetnek: például. . a jelen kötetben) azoknak a gyerekeknek. a szülő vélekedései és gyereknevelési stratégiái teremtik meg a fejlődési kontextust. hogy volt-e az elvárásnak valóságos alapja. 2001). és nem nagyon fog barátokat találni. az fog a későbbiekben megvalósulni. hogy később „mi lesz” a gyerekből. hogy később beilleszkedési nehézségei lesznek az iskolában.310 A fejlődésről való tudás. Ilyen például. értékrendje közti különbséget vizsgáló kutatások szerint (l. hogy mit tartanak megfelelő viselkedésnek például a lányoknál és a fiúknál. ez feltehetően így is lesz. hanem viselkedésükben sztereotípiák is szerepet játszanak: ezek arról szólnak. és mit nem. hogy lányokkal helyesebb csevegni. valamint általánosabb kulturális jellemzők állnak. 2005). szintén befolyásolja érzékenységét és viselkedését. bár tulajdonságaiból mindez nem következett volna. az. hogy a lányok nyelvi képessége gyorsabban fejlődik. illetve az a tudás.

Ez a típusú gyerek sérülékeny az individualisztikus kultúra bizonytalanságában. azok a csecsemők.és gyerekkor kulturális elméleteinek függvényében változnak (Cervera és Mendez. szabályosság). és szembesülést azzal a ténnyel. versengést. hogy az események előre beláthatatlanok. Kerr (2001) kutatásában a szégyenlősség kulturális vonatkozásait vizsgálta. megküzdést az idegenekkel. ahol az idő nem központi kulturális érték (Wachs és Kohnstamm. De Vries (1984) kutatása kiválóan illusztrálja azt a tényt. A szi- . A csecsemőként erősen reaktív. ahol az időnek nagy jelentősége van. Az USA-ban az asszertivitás. A különböző kultúrákban tehát ugyanaz a viselkedés különböző jelentést kaphat. a jelen kötetben). Az alacsony reaktivitású. önreklámozó magatartás nem kelt jó benyomást. ahol ezek a tulajdonságok a magánéletben és munkában való sikerek elérésének fontos tényezői. A jó illeszkedést a kultúra szintjén más eredmények is támogatják. gátolatlan gyerek ezzel szemben kevésbé veszélyeztetett e kihívások miatt. a gyerek azon képessége. Ez azonban igaz a szülői viselkedésre is. az óvatosság. a szorongást nem értékelik kedvezően. akik kevésbé alkalmazkodóak. élvezi a kockázat és az idegenekkel való találkozás izgalmát. bővebben Nguyen. míg az ázsiai kultúrákban a közösség. hogy megfeleljenek a szokásoknak és hagyományoknak. hogy nincs ideális temperamentum kontextustól és körülményektől függetlenül. mivel ott az aggódó. alázatosság ellenben értéknek számít. és a közösségi standardokhoz való hűséget dicsérettel jutalmazza. A kutatások azt mutatják. ahol a teljesítmény vállalkozó kockáztatást követel. ennek jelentése és következményei a szülőség. A különböző kultúrák elvárásaihoz a gyerekek különbözőképpen illeszkednek. később pedig gátolt gyerekek biztonságosabbnak érzik azt a szociális hálót. 2001). hogy az asszertív. törődő szülői viselkedés a korlátozást és a kontrollt jelenti (Arcus. Például az autoriter fegyelmezési stílus az Egyesült Államokban alacsony iskolai teljesítménnyel jár.311 rást. Hasonlóan. Ezzel ellentétben Svédországban a merész. Az olyan kultúrákban például. mivel az anya figyelmét és reakcióját csak az ő erőteljes éhségjelzéseik váltották ki. szemben az amerikaiakkal. a gátoltságot. a közösséghez tartozás (l. mint például Indiában. míg Kínában nem. a csecsemő. mint az ugyanígy viselkedő gyerekek azokban a kultúrákban. A nyugati kultúrákban az egyén áll a középpontban. a személyes kontaktusteremtő képesség nagyra értékelt jellemvonások. Hasonló jelenséget más törzseknél is tapasztaltak a kutatók. nem csak a gyermek jellemzőire. A kutatás alapján ebben az esetben többségükben a nehéz temperamentumú csecsemők voltak a túlélők. valamint nyűgösködést mindenhol nehezen gondozhatónak tartják. ahol a sokgyermekes család a norma (ilyen Kenya is). nem igényel túlzott kockáztatást. versengő magatartás nem szükséges ahhoz a svédeknél. hogy tartsa a napirendet (rendszeresség. A kenyai maszájoknál szárazság idején végzett vizsgálatkor a csecsemőhalandóság 50% feletti volt. míg a szégyenlősséget. illetve sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. 2006). gyakrabban kapnak „nehéz temperamentumú” címkét. ahol a sok gyermek ritka. sokkal jobban érdekli a szülőket a nyugati kultúrákban. 2001). amely szigorú szabályokat szab a viselkedésnek.

ahogyan a szülő látja gyermekét. változásokat idéz elő a gyermek viszonyulásában és viselkedésében is. ezek segíte- . ha nem megfelelő viselkedése az extrém tehetséget. amelyek hátrányt jelenthetnek gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. Elsősorban a gyermek jellemzőinek elfogadása számít. 2006). szívós. asszertív gyerekeket szereti. Kurcinka (2006) első lépésként a szülőknek a gyermek jellemzőinek átkeretezését ajánlja. mivel ő saját gondolatait. idegesen viselkedik a gyerekkel. Ez a kulturális közeg így inkább a gátolatlan gyerekeknek kedvez. eltéríthető helyett éles szemű. emellett a gyermeknevelés terén inkább az önállóságra. lármás helyett rajongó. gátoltság. és az óvatosság. viszonyul hozzá. 2009). mint a negatív érzelmek és visszahúzódás. előre nem látható helyett rugalmas. 2008).312 gorú szabályok között azonban valószínűbben vannak nehézségei. ugyanakkor a későbbiekben vezethet agresszióhoz. a pozitív minták is öngerjesztő kört tudnak előhívni. félős helyett óvatos. amelyben a kapcsolat egyre pozitívabbá válik. önfejű helyett állhatatos. mint gyermeke a sajátját. túlzó. érzelmeit. visszahúzódás olyan jellemzők. hangos. viselkedik vele. mint az engedelmességre nevelés (Keller. problémamegoldó. helyzetét. kreatív. lelkes. láthatóan nagyon zavarja a gyermek viselkedése. igazán lehetne türelmesebb és kedvesebb is gyermekével. vagyis az egyén és az egyéni érdekérvényesítés magasra értékelése (Kopp. hogy ezt nem így kellene csinálni. jó érzékelő. nem tudja kezelni a helyzetet. Ranschburg (2009) szavaival élve a szülők többsége manapság az aktív. ahogy a negatív vagy nem megfelelő viselkedésmintákból ördögi kör alakulhat ki: a helyzet egyre rosszabbá és konfliktusosabbá válik. reagál jelzéseire. ami újra hat a szülőre. és azt látjuk. viselkedési problémákhoz is. gyakran felmerül bennünk a gondolat. annak megértése. a jó illeszkedés elősegítésének első lépése a szülőhöz kapcsolódik. határozott. Annak változása. akkor is. szégyenlősség. viselkedését könnyebben tudja befolyásolni. hogy a szülő türelmetlenül. A gyerekek nevelése során érdemes ezeket a kifejezéseket használni. AZ EGYMÁSRA HANGOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI – INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Amikor az utcán szembejön velünk egy szülő és kisgyermeke. melegszívű. Ugyanúgy. A magyar kultúrára a legújabb kutatások szerint az individualizmus jellemző. az udvariasság hiányát vagy a mások feletti dominanciát jelenti (Kagan és Fox. azaz a tulajdonságokra használt negatív kifejezések helyett pozitívak használatát: például kiszámíthatatlan. hogy minden tulajdonságnak van pozitív és negatív oldala is: csecsemőkorban például a pozitív érzelmek és megközelítés könnyebben kezelhetőnek tűnhet. szertelen helyett gyengéd. élénk. vad helyett energikus. és így tovább. Lehet segíteni ezekben a helyzetekben? Javítható az illeszkedés szülő és gyermeke között? A szülő és gyermeke egymásra hangolódásának. akaratos. és összhang alakul ki szülő és gyermeke között.

és ne ellene dolgozzon. A leghatékonyabb beavatkozások. emellett videó visszacsatolásos módszert 4 (video-feedback) is alkalmaznak. Ezután már meg tudja tanulni. olyan erősségei felismerésében. vagy vacsoránál tíz perccel étkezés előtt kell szólni neki. ahogyan teszi. egyedi temperamentummal születik. miért viselkedik épp úgy. Például egy nehezen adaptálódó csecsemőnek vagy gyereknek. hogy a szülő a gyerekkel együtt. Ezzel együtt változik a szülő észlelése. A rövid programokban a szülők könnyebben tudnak figyelni és új ismereteket szerezni. ha óvoda után nem egyből haza mennek. aki a meglepetésekhez nehezen alkalmazkodik. hogyan válaszolt a gyermek stb. az új helyzetektől distressz állapotba kerül. intervenciók a család otthonában zajlanak. és akár emiatt ellenállónak is tűnhet. amelyek a gyermek egyedi temperamentumához illeszkednek (McClowry és mtsai. hogyan reagált gyermekére. . Emellett sokféle technikával érdemes segíteni a szülőket abban. mivel ahol a kettő jelentősen különbözik. problémákról. majd a felvételt a szülővel közösen elemzik. azáltal. ne a gyengeségekre. A szülőnek saját temperamentumát is fontos ismernie. A pozitív hatások leginkább a szülő részvételében. hogy a szülőt és gyermekét együtt felveszik videóra. amelyekre szüksége van ahhoz. hogy mesenézés után rögtön következik a vacsora. hogyan és miért reagál ezen a módon a világra. 2005). és időt kell hagyni neki. és össze kell hasonlítania a gyermek temperamentumával. információ a normál gyermeki fejlődésről. a megfelelő közösségi szolgáltatások elérésének elősegítése. Előre szólni kell a változásokról. mint például a sírás vagy alvás változatai. és gyermeküknek is tudnak segíteni abban. illetve fel tudjon készülni az új helyzetre. A temperamentumkutatásokon alapuló intervenciós programok a jó illeszkedést hivatottak elősegíteni. vagy olyan rutint kialakítani. a lehetőségekre és erősségekre koncentráljon. hogy megértsék: gyermekük a reagálás jellemző módjaival. A szülőnek fontos megértenie. így viselkedése is. például jelezni kell. ott adódhatnak problémák: ott nem érti. 2008). Ez igaz a napi rutinra is.313 nek. mi zajlik a gyerekben. milyen új viselkedésformákat tanítson neki. Az intervenciós programok eszköztára emellett meglehetősen széles: a nevelési önértékelés és bizalom növelése a sikerek megerősítésével. Segít a gyereknek pozitív énképe kialakításában. és néhány hónapig tartanak. hogyan kezelje és hogyan segítse gyerekét. a válaszkészségben és stimulációban jelentkeznek. és ezzel mindkettejük distressz szintje csökken. Keefe és munkatársai (2006) irritábilis csecsemőknek és szüleiknek dolgoztak 4 A módszer lényege. hogy a negatív interakciós mintákat érzékenyebb és hatékonyabb gyermekmenedzselő stratégiákkal helyettesítik. az egyes váltásokat elő kell készíteni. mivel látszik számukra „a fény az alagút végén” (Bakermans-Kranenburg és mtsai. ott kezeli nehezen a gyermek reakcióit. hogy váltani tudjon a tevékenységek között. hogy saját viselkedését szabályozni tudja. hogy nem megfelelő viselkedését elfogadható tevékenységbe fordítsa át. amely nem tőlük függ. ugyanakkor megjelenési formáira befolyást gyakorolhatnak.

nem lehetséges csak a szülő-gyermek illeszkedésre koncentrálni. Összességében azt mondhatjuk. hogy a szülő és a gyermek egymásra hangolódásának lehetőségét számos rizikófaktor befolyásolja. hogy a hosszú ideig tartó szegénység gyakran olyan erőteljes hatású. jellemzőinek illeszkedése. támogatás. A program célja a baba izgalmi szintjének csökkentése és szabályozása volt a környezet és viselkedés átalakításának segítségével. e tényezőket mind figyelembe kell vennünk ahhoz. A gyermek fejlődését. hogy a szülői intervenciós programokba stabil foglalkoztatást és anyagi segítséget is be kell építeni (Bakermans-Kranenburg és mtsai. a gyermek aktívan hat környezetére. ráhangolás. Az időkihagyás legitimálja a szülő azon nagyon fontos igényét. és munkanélküliség (Guthrie és mtsai. a szülők előtörténete. hogy ha a család több rizikófaktorral is szembenéz. hogy túlstimulálódjon és kifáradjon élete első néhány hónapjában. nehéz szülés. A program négy fő alapszabályból áll. nagyban meghatározza képességeinek. struktúra és ismétlés. . amelyek hozzájárulhatnak a nem megfelelő illeszkedés kialakulásához: például egyedülálló. érintés. azt. hogy minden nap legalább egy órát magával törődhessen. alacsonyabb iskolázottságú. Az illeszkedésre azonban számos tényező van hatással. és megóvni attól. fiatalabb szülő. hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő maximumot. hogy a baba alap alvás-ébrenlét ciklusa szinkronba kerüljön a környezet lényeges jellemzőivel. zsúfoltság. és az irritabilitás csökkentését: szabályozás. A szülő oldalán azok a rizikótényezők. a támogatás tanácsokat és erőforrásokat jelent a szülőnek való segítségnyújtással és támogató hálózat kialakításával. a család szocioökonómiai státusza stb. kisebbségi státusz. ZÁRSZÓ Ahogy azt ebben a fejezetben láthattuk. Ha elő szeretnénk segíteni a gyermek és környezete közötti jó illeszkedés kialakulását. amellyel segíteni kell a babát állapotainak szabályozásában. Mindemellett tudjuk. első gyerek. például a kulturális elvárások. empátia. amelyekkel segítik a szülő és a gyermek ös�szehangolódását. tulajdonságainak. hanem a siker elérése érdekében foglalkoznunk kell az azt befolyásoló többi tényezővel is. 2005). A szabályozás arra a támogatásra vonatkozik. hogy valóban eredményesek lehessünk. A bátorítás a csecsemő egészségére és a szülő kompetenciáira irányul. az empátia az ilyen babák nevelésével járó kihívások meghallgatására és elismerésére vonatkozik. időkihagyás. A ráhangolás arra vonatkozik. A védőnőket kiképezték a programra. A struktúra és ismétlés a baba számára az események előrejelezhető és visszatérő mintázatát adja. 2009).314 ki sikeres intervenciós programot. temperamentumának és környezete elvárásainak. miközben környezete is befolyásolja őt. Az érintés változatos baba-tartási és egyéb pozíciókra vonatkozik. A kutatások azt mutatják. és négy fontos alapelvre: bátorítás.

. Lawrence Erlbaum Associates. H. G.. Cs. Medicina. Osváth A. (2009). Chess. (2008). D. van Ijzendoorn. 29.. Lányok és fiúk 266–283. Garwood.) Ranschburg J. Cervera. Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. C. 2009/4. E. Gender. Inhibited and Uninhibited Children: Biology in the Social Context. Temperament and ecological context among Yucatec Mayan children. (2002). Corapci. 141–176. Bradley. A „félénk” gyerekről. In: Wachs. evolúció és személyiség. (2000). Osiris Kiadó. D. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Bates. (2003).. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. Öröklődés. 411–428. Receive: The Matthew Effect in Early Childhood Intervention in the Home Environment. S. Temperament and Parent-Child Relations as Interacting Factors in Children’s Behavioral Adjustment. Budapest. In: Wachs. 146–210. Bánki M. (eds.315 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Carver. Kulcsár Zs.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. D. 18. Akadémiai Kiadó.) Rózsa S. Compliance and Noncompliance: The Roles of Maternal Control and Child Temperament. C. 70–101. M. A. 1–16.. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. S. Scheier. E. Journal of Applied Developmental Psychology. Budapest. . 30. M. (A gyermekkori temperamentum-kutatás. 202–217. P. A.. Booth. A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle. (2005). L.) Ferenczi Sz. Review of Educational Research. 134–162. The role of child temperament on Head Start preschoolers’ social competence in the context of cumulative risk. R. (1999). New Jersey. (2009). (eds. J. 202–209. Lawrence Erlbaum Associates. G. J. McFadyen-Ketchum. Kállai J.): Temperament and Personality Across the Life Span. Adjustment Style in Childhood as a Product of Parenting and Temperament. V.. Those Who Have. vonások és az interakcionizmus. (A temperamentum 147–155. Budapest. In: Molfese. 1–26. Bates. New Jersey. A. L. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. (1996). (1999).. M. M. 109–118. M. (2006). Thomas.. (eds. Kalmár M. Bakermans-Kranenburg. 43–60. 75. (2005). A. T. J.. R.... T. The developmental course from child effects to child effectiveness. F. Budapest. Emotion and the Family. (eds. Saxum Kiadó. C. New York. New Jersey.): Temperament in Context. International Journal of Behavioral Development.. S. Személyiségpszichológia. Braungart-Rieker. Kohnstamm. (2001). D. A. Brody. Lawrence Erlbaum Associates. (2001)..): Temperament in Context. A nyűgös csecsemő 155–162. A. M. Cole. M. Harvard University Press. H.. New Jersey. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Arcus. (1997).. Molfese.. (Típusok. Lawrence Erlbaum Associates. 326–337. J. Stifter. J.. Goodness of Fit: Clinical Applications from Infancy through Adult Life.. Kohnstamm. Cambridge. M. Mendez. Psychology Press. R. 173–200. Journal of Applied Developmental Psychology. F. In: Crouter. D.

M. 21. Fish. New Jersey. 64–86. D. S. N. (2001). H. R. NJ. and Family Relationships. H. Aksan. L.. N. Temperament substrates of personality development. R. 3. 1–32. New Jersey. (1989). N.. (2005). (1998). L. T. 31. Genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában. 445–455. Gaziano. K. E. 12. McLean. A. (2001). Lawrence Erlbaum Associates. J. Gaziano. In: Home Health Care Management and Practice. A. Hann. DiVitto. Caregiving. Goldsmith. 229–236. Hackney. Lawrence Erlbaum Associates.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. T. Mahwah. 339–360. OTKA T038407 kutatás zárótanulmánya. 25. T. A.. S. M. M. Schmidt. New Jersey.... D. 53–73. Molfese. „Hey Mom.. DeMulder. E. Infant Behavior and Development. De Vries. C. E.. W. Kohnstamm. M. Booth. Jr. Guthrie.): Temperament in Context. H.. P. S. Lawrence Erlbaum Associates (LEA). Infant Behavior and Development. M. Infant Behavior and Development. H.): Temperament in Context. and social support influences on the security of infant-mother attachment. 1092–1098.... (2009). S. American Journal of Psychiatry. Infant Behavior and Development. New Jersey. Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life. M. G. (2003). 22. M. 60. 2–15. F. Crockenberg. 685–698. Smith. B. Temperament and infant mortality among the Masai of East Africa. A system conceptualization of the quality of mother-infant interaction. Crick.. P. 25. K. (1999). A. A. Goldberg. (1989). Smider. A theoretical context for adult temperament.. P. M. D.. Look at Me!” Infant Behavior and Development. (2000). Halpern. (1984). Lawrence Erlbaum Associates. Fox. N. D. Booth. A. Activity level as a dimension of temperament in toddlers: Its relevance for the organismic specificity hypothesis. Aksan. Temperament and socioemotional adjustment to kindergarten: A multi-informant perspective. 57–78. New Jersey. In: Wachs. K. S. (ed. Child Development. 99–108.): Temperament and Personality Across the Life Span. R.. (2003). 20.. Kohnstamm. (eds. H. Gartstein. Lemery.... Vol.): Handbook of Parenting. . Henderson. 103–138. (2001). Leerkes. B. Vandell... A. In: Crouter. S. Lawrence Erlbaum Associates. Infant irritability. W. Child Development. Mason. (1997). Studying infant temperament via the Revised Infant Behavior Questionnaire. (eds. (eds. C. 1–22. C. Rothbart. Denham. (eds. 251–263. J. 1189–1193. H. Essex. M. (2002). Buss. Infant and Child Development. Crockenberg. Goldsmith. Caverly. S. (eds. A. C. mother responsiveness. in: Bornstein. 515–529. Crockenberg. V. 21. R.. G. 290–301. 26. (2002). (2003).): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Negative emotionality and positive/social behavior in rural Appalachian infants: Prediction from caregiver and infant characteristics. A. F. In: Wachs. E. International Journal of Behavioral Development.. L. Does infancy matter? Predicting social behavior from infant temperament. In: Crouter. A. 141. Parenting children born preterm. T. Infant Negative Emotionality. In: Molfese. Caswell. Gandour.316 Costa. A gender-balanced approach to the study of childhood aggression and reciprocal family influences.. McCrae. K. Preschoolers at play: Co-Socialisers of emotional and social competence. Gervai J. Lawrence Erlbaum Associates.. D.. Toward better beginnings – Enhancing healthy child development and parent-child relationships in a high-risk population. N. (1981). A.

Akadémiai Kiadó. N. L. S. 249–265. 33.. culture. R. SZTE Doktori Iskola. Biology. K. Culture and Psychology. H. G.. Eisenberg. Sasaki. 22. Kotzer. (1999). Y. 149–170. In: Wachs. N. (2007).. In: Damon. 146–210.. K. Zs. Huaqing Qi. Kohnstamm. 65–75. 167–225. Budapest. (2009).. Inc.. Doktori értekezés. 228–240. S. Kopp M. R. J.. 139–152. Emotional. Kochanska. (2005). T. Behavior problems of preschool children from lowincome families: Review of the Literature. M. M. 328–370. Genevro. Development in Infancy: An introduction. L.. Nagai. H. Serbin.. C. T. Keefe. D.): Handbook of Child Psychology Vol. Gyermekbántalmazás. C.. Kagan. E. A. Korai személyiség fejlődés és énfunkciók. Ando. Raising Your Spirited Child: A Guide for Parents Whose Child is More Intense. M.. TÁRKI. D. Semmelweis Kiadó. Implications of the mother-child relationship in infancy for socialization in the second year of life. K. Journal of Applied Developmental Psychology. Lakatos K. Lerner.. 852–868. Bornstein. A. 26. New Jersey.. Magyarország helye a világ értéktérképén. Clinical Pediatrics. E. Barbosa. african-american and hispanic mothers. 188–216. Magyar lelkiállapot. G. H. R. C. J. 135–158. Miller. Effectiveness of an intervention for colic. Putman. Joy. OTKA F049227 kutatás zárótanulmánya. Budapest. Karp. M. 12. (2004).. L. L. H. (2006). A. Kaneko. (eds. (szerk. Kirschner. N. Temperament of low birth weight infants and child-rearing stress: Comparison with full-term healthy infants. A. Topics in Early Childhood Special Education. Lawrence Erlbaum Associates. Complex Kiadó. Goldman. S. Honjo. Perceptive. (1996). Kerr. Infant Behavior and Development. Nishide. Szeged.. Teti. Children’s fearfulness as a moderator of parenting in early socialization: Two longitudinal studies. (2008). D. Kapornai K. M. New Jersey. (2006). Hwa-Froelich.. New York. A. T. Culture as a context for temperament: suggestions from the life courses of shy Swedens and Americans. Dudley. Maternal knowledge of child development and quality of parenting among white. (2007). Sechiyama. Schwartzman. Forman. HarperCollins. Kaiser. Budapest. S.. W. T. Fox. J. Developmental Psychology.. Sobajima. Y. Korai ideg fejlődési és temperamentum jellemzők a gyermekkori kezdetű depresszióban.. Persistent. Nishide. (2003). Nagata.. Energetic. & Coy... 6th ed. Mizuno. Journal of Early Intervention. New York. K. 5–31. (2002). Early Child Development and Care. (Vol. An observational measure of children’s behavioral style: Evidence supporting a multi-method approach to studying temperament.) (2008). D.. R. R. M. A.317 Herczog. Lobo... Loveland Cook. (2006). DeVet. 3 Social. Murray. E. Lamb. Flick. Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. Sensitive. Y. M. Infant and Child Development. A. M. P. A. 31. Lawrence Erlbaum Associates. Kulcsár. Keller T. P. Child Development. M. Huang.. Maternal sensitivity and communication styles: Mothers with depression. Kochanska. M.. (series eds. G.). Y. Kurcinka. 123–133. (2006).. Kochanska. M. 13. M. 172. M. Budapest.. Maternal Reports of Conscience Development and Temperament in Young Children. H. (2009). A. ..... and Personality Development. M. Froese-Fretz. G. Stack. 44–66.): Temperament in Context. (2002). O’Brien Caughy. 65.. M. (1994). D. W. Ed.. Aksan. „Good Babies” or „Goodness of Fit”? Normalizing and pluralizing dimensions of contemporary temperament discourse. L. 45. 23. John Wiley & Sons. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával. (2001). G.. (2007).. and temperamental biases. N.

In: Wachs. J. Child Development. 2. Lawrence Erlbaum Associates. McFadyen-Ketchum.. (1998). T. Lerner. John Wiley & Sons. In: Molfese.. (2007). K. M.. Rodriguez.): Temperament and Personality Across the Life Span.. A. 23–39. V.. K. K. 23.. 2417–2433. G. G. B. Hetherington. (2007). D. N. marital quality. (2000). U. S. Hershey. D. Eisenberg. New York. C. S. A. European Journal of Developmental Science. 81–102. K. I. 423–432. D.. In: Crouter. 120–135. Phillips. (2000). Infant Behavior and Development.. A. ed.. Sameroff.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. (eds.... Bates. (1975). M.. Childrens’s behavioral manifestations of the five-factor model of personality.. K. J. D. Relations between infant irritability and maternal responsiveness in low-income families. Dodge. (2006). J. S. Ranschburg J. 23–42. Goodness-of-fit in family context: Infant temperament.. Sokolowski. Lawrence Erlbaum Associates. 85–120. Tinsley.. (eds. Shaw. R. B. D. Temperament and context: Correlates of home environment with temperament continuity and change. G. Reproductive risk and the continuum of care-taking casualty. K.318 Maccoby. Koslowitz (2008). K. S. . Owens. J. New Jersey. (eds. L. Matheny. J. Ramsay. Kohnstamm. Molfese. Mangelsdorf. 3–27. 908–923. Personality and Social Psychology Bulletin. Lewis. C. N. S.. A.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. Dimensions of behavior of toddlers entering early intervention: Child and family correlates.. New Jersey. G. E.. Beckmann. Mertesacker. New Jersey. Reiss. J. A. Budapest. Szülők könyve – a fogantatástól az iskolakezdésig. 30.. D. M. 99–166. E. R. Lawrence Erlbaum Associates. (series eds. S. Child Effects on Family Systems: Behavioral Genetic Strategies. Derryberry. ecological context. (eds. A.): Review of child development research.. (1996).. and children’s adjustment: A 7-year longitudinal study. newborn to 30 months. New Jersey. Bauer. In: Crouter.): Temperament in Context. D. C. G. Schoppe-Sullivan. Vondra. 21. A. Booth.. Inc. M. (vol. W. 6th ed. Simeonsson. T. Chicag 187–244.): Temperament in Context. C. Rothbart. P. In: Wachs. J. Bade. D. 67. Markey. (eds.... In: Damon. McClowry. T.. Patterns of change in early childhood aggressive-disruptive behavior: Gender differences in predictions from early coercive and affectionate mother-child interactions. (2001). D. M. Infant Behavior and Development. (2003). Chandler. A. 68. Pettit.). E.. Lawrence Erlbaum Associates. Pettit. E.. S. Stress. Lawrence Erlbaum Associates. Saxum Kiadó. Markey. S.. Stability of temperament in childhood: Laboratory infant assessment to parent report at seven years. D. F. Dodge.. Bates. Rothbart. Spiker. (2001). P. A. A. E. Supportive parenting. M. M. 4. Hebbeler. 466–478. J. 82–96. Bates. (2009). J.): Handbook of Child Psychology Vol. 761–778. 30. and Personality Development. A. and Soothing. Kohnstamm. Contexts of relations infant negative emotionality to caregiver’s reactivity/sensitivity. Siegal. (eds. Pauli-Pott.. U. Infant Behavior and Development. G. (2004). A. University of Chicago Press. The gender of child and parent as factors in familiy dynamics. M. E. Scarr-Salapatek. L. Vol. New Jersey.. G.. Temperament. Temperament. (1997). In: Horowitz. C. 3 Social. B. Emotional.. Child Development.. (2003). Brown. A. J. Infant Behavior and Development. 191–206. and early coparenting behavior.. Booth. S. Temperament-based intervention: Re-examining goodness of fit. 30. E. Scarborough. M.

G. 65. Lawrence Erlbaum Associates. . D. A. Temperamental Consequences of Infant Difficultness. 153–172.. (eds. 443–466. T. (2006). Predicting individual differences in toddlers’ behavioral control: Contributions of maternal responsivity and emotion regulation in infancy. Assessment of Disturbances in Emotion Regulation and Temperament. (eds. 2.. Developmental Psychology. A. (1991). Infant Behavior and Development. Social Development. 11/4. Oxford. Egeland. T.. 78–103. A. L. The development of the person – The Minnesota Study of risk and adaptation from birth to adulthood. Wachs. (eds. 47. New Jersey. D.319 Shanahan. (ed. Strelau.. Cassidy.. T. Van den Boom. T. Lawrence Erlbaum Associates. D. (1994)..): Handbook of Infant. 25. The influence of temperament and mothering on attachment and exploration: an experimental manipulation of sensitive responsiveness among lowerclass mothers with irritable infants. 40–55. (2008).. A... 17. A.. New Jersey. European Journal of Developmental Science. (1994). Az anyai. Oxford University Press. N. Turner. T. D. A. Infant Behavior and Development. Infant Behavior and Development.. 581–590. Poster. M. Y. illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. van Baar. T. Child Effects as Family Process. 1988. J. The role of temperament as a moderator of stress. J. Play interaction at 9 months and the development of extreme premature infants. C. Wesselman.. Oxford. A. Sobolewski. The effect of infant irritability on motherinfant interaction: A growth curve analysis. Lawrence Erlbaum Associates. A. Sugárné K. G. The bidirectional nature of temperament-context links. Wright Guerin... 16–20.): Children’s Influence on Family Dynamics – The Neglected Side of Family Relationships. (2004). Spinrad. Sroufe. (2005). Stifter. E. Bates. D. New Jersey. Gottfried. A. L. A. M.. N. In: Crouter. 201–222. J. New York Stifter.. (2001). (2001). J. D. 413–421. Child temperament: An integrative review of concepts. Carlson. Ziv. Kohnstamm. G. 7–37. T. Spinrad.. Hoeksma. (2002).): Temperament in Context. Wiggins. 11. Blackwell Publishing. (2003).. A. C. In: Teti. A. Infant Behavior and Development. L. D. W. Maternal responsiveness and infant irritability: The contribution of Crockenberg and Smith’s „Antecedents of mother-infant interaction and infant irritability in the first 3 months of life”. Person-environment „fit” and individual development. Kohnstamm. Pszichológia. Budapest. R. Child Development. E. In: Wachs. Relevance of physical environment influences for toddler temperament. 529–552. M. P. (1994). 237–252. 13. and measures. W. 06. 1457–1477. (1996). Zentner. Toddler and Preschool Mental Health Assessment. (1988). Supplement 1. C. 15–19. C. C. D. Stifter. (1988). (eds. J. Carter. L. B. A. Donelan-McCall.): Temperament in Context.. (2004). Third European Conference on Developmental Psychology. Booth. The Guilford Press.): Handbook of Research Methods in Developmental Science. C. 431–445. Van den Boom. 30. Mother’s regulation strategies in response to toddler’s affect: Links to later emotion self-regulation. Wachs. Wachs. D. research programs. In: Delcarmen-Wiggins. Collins. Kohnstamm.. J. A. L. 19. B. C. In: Wachs.

: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával Kötődés és bölcsődei-óvodai ellátás . az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával A korai kötődés korrelátumai II. fejezet AZ ÉRZELMI-TÁRSAS K APCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KOR AI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS Tóth Ildikó MTA Pszichológiai Kutatóintézete A KORAI KÖTŐDÉS KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS.320 8. ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők ALTERNATÍV GONDOZÓK A CSALÁDON BELÜL ÉS KÍVÜL: KÖZELI ROKONOK ÉS BÖLCSŐDEI-ÓVODAI GONDOZÓK MINT KÖTŐDÉSI SZEMÉLYEK KITEKINTÉS – MIRE TUDJUK ÉS MIRE NEM TUDJUK A VÁLASZT? A kötődési kapcsolat belső modellje A kötődés folytonossága és változása A korai kötődés korrelátumai I.: Összefüggések az érzelmek.

kötődést alakítson ki. ha magas környezeti rizikóval párosulnak – a társas viselkedési problémák és zavarok kialakulásának irányába terelhetik a fejlődést. elkerülő. valamint a szűkebb és tágabb környezetét jellemző rizikó.321 A csecsemőnek az evolúció során kialakult.és védőtényezők is befolyásolják a kifejlődő kapcsolat jellegét. ugyanakkor a gondozó viselkedése mellett a kisgyermek egyes alkati sajátságai. . rezisztens. veleszületett szükséglete. az érzelmek. hogy néhány felnőtt gondozóval tartós. A szülő-gyermek kötődés befolyással van a gyermek későbbi szociális alkalmazkodására. dezorganizált). így az exploráció. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hos�szú távú fejlődése összefügg a kötődés minőségének alakulásával. személyre szóló érzelmi kapcsolatot. A szülői bánásmódban tapasztalható egyéni eltérések különböző minőségű kötődési kapcsolathoz vezetnek szülő és csecsemő között (biztonságos. a kortársakkal szemben megnyilvánuló viselkedésére és másokhoz fűződő szoros érzelmi kapcsolataira. A kötődés egyes kedvezőtlen mintázatai – különösen. A kötődési mintázatok más fontos fejlődési területekkel is kölcsönhatásban állnak.

eredete és fejlődésre gyakorolt hatása áll fejezetünk középpontjában. hogy a csecsemők igényeire a szülők egyéni gondozási stratégiákkal válaszolnak. öltözteti. A kötődési kapcsolatok minősége. és a gyermekek kötődési kapcsolatokban megélt tapasztalatai hatást gyakorolnak a későbbi érzelmi és társas fejlődésre. levegőzni viszi gyermekét –. hogy a szülői szerep nem korlátozódhat a kisgyermek testi szükségleteinek ellátására és az alapvető biztonság megteremtésére. akit a biztonság és a megnyugvás forrásának tekint. a társas és a tárgyi környezet megismerését. így a kortársak és a felnőttek világába való beilleszkedést is számottevően befolyásolja. A korai kötődés elméletének központi gondolata. hogy a szülők mennyire és hogyan törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. ha kihívásokkal vagy veszélyekkel kerül szembe. tisztába teszi. A legkorábbi érzelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok formálják a fejlődő személyiséget. bánásmódjukkal formálják a szülő-gyermek kötődés minőségét. . aki kétségbe vonná. hanem az eredményeket a mindennapi gyakorlatba átültető szakemberek és döntéshozók számára is. Míg a testi szükségletek kielégítése szinte minden szülő számára magától értetődő feladat – a szülő táplálja. Ma már nemigen találkozunk olyan gyermekekkel foglalkozó szakemberrel – de talán laikussal sem –. hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlődésében. Alig néhány esettől eltekintve. és ennek a sokféleségnek a természete. és hatással vannak a későbbi lelki egészségre és a társas környezethez való alkalmazkodásra. A szakemberek közül azonban egyre többen tartják nyilvánvaló ténynek. elaltatja. A kötődési elmélet keretében zajló tudományos vizsgálatok immár három évtizede szolgálnak fontos tanulságokkal nem csak a fejlődéslélektan kutatói. minden csecsemő szoros érzelmi viszonyba kerül gondozójával.322 BEVEZETÉS A kisgyermek optimális és egészséges fejlődésének egyik legtermészetesebb korai lépése első kötődési kapcsolatainak kialakulása. az már talán kevésbé tekinthető elterjedt szülői vélekedésnek. jellege természetesen nem azonos minden gondozó-csecsemő párnál. A kisgyermek érzelmeinek kifejeződését és szabályozását. hogy az optimális fejlődéshez a gyermek érzelmi igényeinek kielégítése is hozzátartozik.

vagyis tartós. A valódi kötődés kialakulásának egyik első jele az idegenfélelem megjelenése. Az emberi újszülött egyedül tehetetlen és életképtelen. és mára szinte teljesen háttérbe szorította a korábban uralkodó megközelítéseket a korai anya-gyermek kapcsolat természetének magyarázatáról (a kötődési elmélet kidolgozásának történetéről l. mosolygás. Szintén a kialakult kötődést jelzi a szeparációs nyugtalanság. A vele közeli kapcsolatban lévő felnőttek megkülönböztetése a számára idegenektől azonban egyre nyilvánvalóbb. és nem ragaszkodik kizárólag egy-két olyan gondozóhoz. 328. játékra vagy „beszélgetésre” hívja a közelbe a szülőt. gügyögés. személyre szóló érzelmi köteléke. Idegen személy közeledtére a csecsemő a kötődési személy közelébe húzódik. amikor a vele folyamatos kontaktusban lévő gondozókhoz kialakul kötődése. o. gügyögését. Noha az újszülött már néhány napos korában is képes felismerni anyja hangját. magyar nyelven: Lakatos és Gervai. az első hónapokban nem mutat kitüntetett figyelmet. hogy mind a szülő. A kötődési elmélet központi gondolata. látványát és illatát. ami nagyjából egy időben jelentkezik az önálló helyváltoztatás képességével. sírásával. 2003. . akik a szűkebb környezetében élnek. hogy az anya és csecsemője között kialakuló szoros érzelmi köteléknek evolúciós gyökerei vannak. szemkontaktus keresése) interakcióra. továbbá az ismerős gondozókkal teremtett kontaktus hatására könnyebben nyugszik meg. Ha a gyermek a kötődési személyt szem elől téveszti. így életben maradásának az a feltétele. és míg jelzéseinek egy része (pl. az elválást sírással vagy a szülő közelébe való törekvéssel igyekszik megakadályozni. hogy az önellátásra képtelen csecsemőnek eredendő szükséglete legalább egy szoros kapcsolat kiépítése a születése utáni korai időszakban. mind a csecsemő – biológiailag összehangolt rendszert képezve – törekszik a kapcsolat (testi közelség) fenntartására. John Bowlby (1969/1982) angol pszichiáter. a mindennapi törődést nyújtó gondviselők egyre gyakrabban váltják ki mosolyát. és ez a veleszületett hajlam vezérli.). 1992. esetleg sírva fakadva fejezi ki igényét a szülő nyújtotta biztonságra.323 A KORAI KÖTŐDÉS A szülő-csecsemő kötődés kialakulása A korai kötődés elmélete az 1960-as években látott napvilágot. például: Bretherton. hogy az őt körülvevő felnőttek az első életévek során folyamatosan óvják és gondozzák. Az utódok túlélési esélyeit a szülővel való szoros fizikai és érzelmi kapcsolat biztosítja oly módon. panaszával is egyre inkább feléjük fordul. a kötődési elmélet kidolgozója több tudományág aktuális eredményeit ötvözte saját klinikai tapasztalataival és rámutatott. addig nyűgösködése és sírása gondoskodó és védelmező viselkedést vált ki. A csecsemő veleszületett viselkedési „eszköztára” segítségével irányítja magára a gondozók figyelmét.

Hasonlóképpen. használatával kapcsolatos isme- . hogy valamilyen zavaró belső állapot (pl. a környezet megismerésére irányuló magatartást egy másik viselkedési rendszer vezérli. később már a nyújtózkodást. úgy a szabályozó rendszer egyre erőteljesebben aktiválja és a célnak megfelelően irányítja a kötődési viselkedést. Néhány hónapos korban például a gondozók már meg tudják különböztetni a baba sírásának olyan jellegzetességeit. betegség. A kötődési személynek kitüntetett szerepe van más felnőttekkel szemben. fájdalmat. Az első életév végére kiépülő kötődés a szülő-csecsemő interakciók folytonosságán és rendszerességén alapszik. mert a csecsemő számára ő jelenti a biztonság és a megnyugvás forrását. így az adott szülő-gyermek pár kötődési kapcsolata tükrözi kettejük kölcsönös tanulási folyamatát. és ezek a szabályozó rendszerek befolyással vannak egymás működésére. majd szem elől téveszti anyját). amikor a szülő és a csecsemő megismerik egymás jelzéseit és a másik azokra adott válaszait. Az elsődleges gondozó közelségét és gondoskodását a csecsemő a kötődési viselkedések eszköztárával igyekszik elérni. ahogyan a csecsemő eléri a fejlődés újabb stádiumait: eleinte csak a gondozó felé irányuló panaszos vokalizációt vagy a sírást. félelmet. a csecsemő ismeretlen környezetbe kerül. az explorációra. veszélyérzetet kiváltó esemény vagy tárgy) esetén a csecsemő a kötődési személynél keres segítséget. hiszen elősegíti többek közt a tárgyak működésével. A csecsemő a mindennapi tevékenységek során megtanulja. védelmet és támogatást. majd az aktív helyváltoztató mozgást. szociális interakció. utódgondozás) megvalósítása érdekében központi szabályozó rendszerek irányítják. ennek révén való összehangolódásukat és egymáshoz való alkalmazkodásukat. az interakciók természete pedig befolyásolja a formálódó kötődés minőségét. ami folyamatosan. A felfedezésre való késztetés mozgatórugója a fejlődésnek. és ezek abban a tekintetben rugalmasan működnek. Bowlby a kötődés biológiai-evolúciós megközelítésébe beemelte azt az etológiai koncepciót. hogy milyen elemi viselkedések sorozatával érheti el az egyén a kitűzött célt.324 A valódi kötődés megjelenésével már egyértelműen megfigyelhető. akkor a helyváltoztatás – az életkornak és a körülményeknek – megfelelő módjainak megválasztásával éri el a közelséget. Ahogy valamilyen inger egyre erősebb stresszt okoz (pl. Bowlby szerint az emberi kötődésnek is saját célvezérelt viselkedésszabályozó rendszere van. A születés utáni korai időszak kölcsönös dinamikus „tanulási” periódus. felkapaszkodást és odabújást is be tudja vetni a kívánt cél elérése érdekében. amelyben a figyelemfelhívás és közelségkeresés módjai annak megfelelően bővülnek. hogy a szülő védelmező közelébe kerüljön. amelyekből következtethetnek nyugtalanságának okára. így megfelelő cselekvéssel hatékonyabban tudják csillapítani sírását. fáradtság) vagy külső inger (pl. hogy jelzéseire gondozói hogyan reagálnak. élelemszerzés. adott környezeti feltételekhez igazodva vezérli a kötődéssel kapcsolatos viselkedéseket. éhség. ám ha a sírás ehhez nem elegendő. párválasztás. a szülők pedig megtanulják értelmezni a csecsemő jeleit. A csecsemő célja veszélyérzet esetén az. amely szerint az egyszerű elemi viselkedéseket egy adott cél (pl.

finom egyensúlyban működnek: ha a csecsemő kötődési viselkedését kiváltotta valamilyen stressz. a többi diádot más. ugyanakkor a korlátok nélküli exploráció potenciális veszélyforrás a csecsemő számára. és a biztonságos bázist nyújtó kötődés kialakulásához vezet. nevezetesen. ismét nyugodtan folytathatja a felfedezést. A később nagyhatásúnak bizonyuló kutatás eredményei nem igazolták maradéktalanul Bowlby feltételezéseit. A három kötődési alapmintázat megállapítását lehetővé tevő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) standard laboratóriumi eljárásként azóta is a korai kötődéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok elterjedt kutatási eszköze (módszertani leírását lásd: Tóth és Gervai. Ugandában végzett elővizsgálatait követően Ainsworth ezt vizsgálta munkatársaival baltimore-i (USA) kutatásában. 1978). hogy a kisgyermek nyugodtan és elmélyülten ismerkedhessen a tárgyi és szociális világgal. Míg az anya-csecsemő párok túlnyomó többségénél valóban jól látható volt az elvárt viselkedési mintázat. A kötődés viselkedési rendszere azzal biztosítja a csecsemő védelmét. ahol a gyermeket körülvevő gondozói környezetben nincsenek jelentős változások. a környezet erőforrásainak felderítését. újdonságokkal ismerkedjen. A csecsemő egyéves korában ugyanezeket a diádokat egy rövid laboratóriumi helyzetben látták viszont. hogy – ellentétben például a háború után árvaházakban nevelkedő gyermekekkel. minden anya-csecsemő kapcsolat hasonló módon fejlődik. A kötődés tehát optimális esetben nem akadályozza. . Mary Ainsworth (Ainsworth és mtsai. és nyitott legyen a fejlődéséhez szükséges tanulási folyamatokra. 2005). – átlagos családi körülmények között. akkor figyelme a külvilágról a kötődési személy felé fordul. ugyanakkor biztonságos távolságban. és nem tud nyugodtan felfedezni. amit a kötődési viselkedés és az exploráció egyensúlyának megfigyelésére fejlesztettek ki (Ainsworth és mtsai. de ahova veszélyérzet esetén hamar visszatérhet. hogy felfedezhesse környezetét. egyre jobban eltávolodva fedezheti fel a környezetét. ahonnan fokozatosan. személyi cserélődések és hosszú elszakadási periódusok. Bowlby azt feltételezte. és a kötődési kapcsolat léte által nyújtott biztonság fontos feltétele annak. amelyben anya-csecsemő párok otthoni viselkedését figyelték meg rendszeres időközönként újszülött kortól fogva. hanem ellenkezőleg. Ainsworth rámutatott.325 retek megszerzését. amely később a kötődési elmélet egyik központi gondolatává vált. sajátos egyéni különbségek jellemezték. és a viselkedés szerveződése alapján két további anya-csecsemő csoportot lehetett elkülöníteni. hogy a kötődési személy közelében tartja. akkor a szülőtől eltávolodva. ha azonban a gondozó kielégítette a gyermek biztonságigényét. Bowlby közeli munkatársa alkotta meg azt a koncepciót. támogatja az explorációt. 1978). hogy az explorációt és a kötődési viselkedést szabályozó rendszerek egymást befolyásolva. hogy a kötődési személy biztonságos bázisként szolgál a csecsemő számára ahhoz.

és kötődési viselkedésükkel egyértelműen kimutatják a közelségre való igényüket. hogy kötődési viselkedést mutatnának gondozójuk felé. így nem jellemző. így a biztonságosan kötődő csecsemőknél a kötődési és az explorációs viselkedést szabályozó rendszerek valóban egyensúlyban működnek. illetve később egyedül hagyja. sírással reagálnak a gondozó távollétére. – A bizonytalan-elkerülő kötődésű csecsemők nemigen adják jelét annak. ha pedig a szülő közeledik hozzájuk. a szülő visszatértekor kerülik az érintkezést és a kommunikációt. elkapják tekintetüket. az elért kontaktusban hol a ragaszkodás és a csüngés. Az eredeti kötődéselméleti feltevésnek. . A szülő visszatérésekor azonnal felveszik vele a kapcsolatot. explorációra készteti a csecsemőt. Nem keserednek el. majd gondozója rövid időre az idegen személlyel. inkább a szülő közelében maradnak. amit veszélyhelyzetként értékelnek. a vizsgálati helyzet végéig sírnak vagy nyűgösködnek. elfordulnak vagy eltávolodnak. és kereséssel. kölcsönös szabályozása. Az új tárgyi és szociális ingerek.326 A szülő-csecsemő kötődésben megfigyelhető egyéni változatosság A kötődés alapmintázatai Az Idegen Helyzet eljárásban a csecsemő egy számára „idegen” játszószobában ismerkedhet meg játékokkal és egy barátságos. Az érintkezés és a szülői megnyugtatás hatására azután ismét folytatják a környezettel való ismerkedést. hogy az egyéves csecsemők a kötődési személyre mint biztonságos bázisra támaszkodnak. A rezisztens kötődésű csecsemőknél a viselkedési rendszerek egyensúlya a kötődési viselkedés túlzott kifejezésének irányába. ugyanakkor az érdekes környezet felfedezésre. hogy feldúlná őket az új helyzet és a szülő rövid távolléte. és nemigen fognak önálló felfedező tevékenységbe. hol a dühös elutasítás jeleit mutatják. A pár perces szeparációs epizódokat a gondozó visszatérése követi. így aktiválják a kötődési viselkedést. – A bizonytalan-rezisztens kötődésű csecsemőknél már kezdetben is megjelennek a szorongás jelei. Figyelmüket a helyzet egésze alatt inkább a játékoknak szentelik. a szülőhöz biztonságosan kötődő gyermekek csoportja felel meg. mintsem hogy felfedezzék a játékokat és kapcsolatba lépjenek az idegen személlyel. Az eljárásban így jól megfigyelhető a kötődési és az explorációs viselkedési rendszerek egymástól függő. de idegen felnőttel. majd a szülő visszatértekor erőteljesen kifejezik igényüket a közelségre és az elért közelség fenntartására. az explorációs tevékenység rovására billen el. A kötődési személy jelenléte azonban nem nyugtatja meg őket. Kötődési viselkedésük keveredik a harag és az ellenállás kifejezéseivel. – A biztonságos kötődésű csecsemőket általában feldúlja a szeparáció. valamint a szeparációk egyre fokozzák a csecsemő szorongását és félelmét. A szeparációk feldúlják őket. Az elkerülő kötődésű csecsemőknél a kötődés és az exploráció egyensúlya az utóbbi felé tolódik el.

bölcsődei gondozó. „Alternatív gondozók…” című alfejezetben). a későbbi. hogy az ijesztő vagy váratlan inger kiváltotta gondozási igénye esetén a szülő biztosan elérhető lesz számá 1 A nyugati társadalmakban az elsődleges gondozó leggyakrabban a biológiai anya ugyan. A szenzitivitás fogalma azt az összetett gondozói viselkedést jelenti. A szülők nem egyformán érzékenyek csecsemőjük jelzéseire és érzelmi állapotaira. hogy az érzékenyen reagáló anya alkalmazkodik gyermeke érzelmi állapotaihoz. Ainsworth. az éhséget vagy a szociális kapcsolatra való igényt kifejező jelzések megkülönböztetését a szülő a kapcsolat kezdetén. amely az utóbbi évtizedek kutatásai szerint igen jelentős hatást gyakorol a kialakuló szülő-gyermek kötődés minőségére: ez a szülő érzékenysége vagy szenzitivitása a csecsemő negatív érzelmeire. pelenkázás vagy lefektetés – megfigyelhető anyai szenzitivitás oksági kapcsolatban áll az anya-csecsemő kötődés minőségével. mindennapi gondozási helyzetekben – mint például az etetés. Az egyéves gyermekeknél megfigyelhető kötődési mintázat mögött a születéstől eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok húzódnak meg. hogy a megszokott. A sírásra rövid időn belül és hatékonyan válaszol. a jelen kötetben). „jól olvassa” és pontosan értelmezi jelzéseit. vagyis a csecsemő stresszhelyzetben mutatott viselkedési stratégiája tükrözi az adott szülő-gyermek kapcsolat addigi történetét. A fájdalmat. odabújásra való szükségleteit.327 A kötődési kapcsolat „története” – a szülői gondozás változatossága A kötődési kapcsolatokban megfigyelhető egyéni változatosság nem egy hirtelen felbukkanó fejlődési jelleg. majd számos további kutatás is azt találta (DeWolff és Van IJzendoorn. és kielégíti a csecsemő közelségre. akik további kötődési személyekké válhatnak (bővebben l. megtalálja nyugtalanságának forrását. mégis előfordul. nagyobb lánytestvér. . stresszjelzéseire (l. gondozási stratégiáik változatosak lehetnek. testi érintkezésre. 1997). nagyszülők. A gondozásnak van egy olyan jellegzetessége. hogy más „elsődleges kötődési személy” vagy „anyai szerepet betöltő személy” látja el ezt a szerepkört (pl. az anyára) vonatkozott. illetve a „gondozó” kifejezés egymással váltakozva jelenik meg. és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének. még Ferenczi.). ahol az ismertetett kutatás kifejezetten egy adott gondozóra (pl. elhárítja a nyugtalanság forrását. hogy a biztonságosan kötődő csecsemők túlnyomórészt következetesen szenzitív anyai gondoskodásban részesülnek az első életév során. így a formálódó kötődési kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. Emellett az adott kulturális közegnek megfelelően a csecsemő környezetében több. Az általánosság kedvéért ezért a szövegben a „szülő”. az ellátásban jelentős szerepet vállaló gondozó is jelen lehet (apa. Ainsworth úttörő munkája derített fényt arra. örökbefogadás esetén). kivéve ott. így válaszával megnyugtatja a gyermeket. és nem kizárólag a csecsemőre vagy kizárólag az anyára (gondozóra)1 jellemző vonás. kölcsönös tanulási folyamat részeként sajátíthatja el. Megfigyelték. fizetett otthoni gyermekfelügyelő stb. nyugtalanságára. hogy a szülő megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit.

hogy az elkerülő kötődési mintázat kialakulása a következetesen inszenzitív anyai viselkedés következménye. Mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan. amely a kötődés-exploráció egymással versengő viselkedési rendszereinek kiegyensúlyozott működését biztosítja. a csecsemő a gyakoribb nyugtalan viselkedéssel igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét. ezt azonban inkább akkor teszi. nem kellően érzékeny viselkedése áll. ennek a stratégiának viszont az az ára. A csecsemő nem tapasztalja meg a szülő folyamatos elérhetőségét és támogatását. így a biztonságos bázist nyújtó szülő mellől a gyermek bátran távolodik el a korának megfelelő tanulási célok felé. A rezisztens kötődés kialakulásának pontos hátteréről kevesebb egybecsengő ismeretünk van. A következetlenség abban nyilvánul meg. aki inkább nyugodt érzelmi állapotában fogadja el őt. A következetlen gondozói viselkedés mellett a csecsemő azt tanulja meg. és ezek a reakciók természetükben nem felelnek meg a gyermek szükségletének. sírására nem vagy csak jelentős késéssel reagálnak. és amikor a gyermek nyugodt érzelmi állapotban van. A hétköznapi élet körülményeit figyelembe véve azt gondolhatnánk. Számos vizsgálat alátámasztotta. bátorítják a környezetet felfedező tevékenységét. hiszen a csecsemővel folytatott interakciók mellett figyelmet kell fordítania más minden- . hogy nem tudja a figyelmét szorongás nélkül a környezet megismerésére összpontosítani. így amiatt szorong. hogy nem túlságosan magas stressz esetén nem mutatja nyíltan kötődési igényét a szülő felé. mert így nyeri el és tartja fenn a gondozó figyelmét. szeretetteljes hangnemben szólnak a babához. A csecsemő nyugtalanságára. megnyugtató. gyengéden simogatják és ölelik meg. míg máskor időben és megfelelően reagál. amikor nyugtalan vagy a környezetet fenyegetőnek érzékeli.328 ra. hogy enyhébb nyugtalanító inger esetén is fokozottabban nyilvánítsa ki igényét. meleg. gyakran mosolyognak. A visszautasítás és az inadekvát válaszok azt erősítik meg a csecsemőben. Az ilyen kapcsolatban a csecsemő azt tanulja meg. Ezek az anyák gyakran mutatják ki nyíltan pozitív érzelmeiket. szoros testi kontaktust. és kerüli a gyengéd. időzítésében és természetében is megfelelő válaszokat nyújtó gondozói viselkedés szinte elérhetetlen kívánalom egy szülő számára. de az inszenzitív szülői viselkedésmódok közül legnagyobb valószínűséggel a következetlenül inszenzitív gondozás jellemzi ezeket a szülőket. A csecsemő ezért azt a stratégiát alakítja ki. mert a szülő ilyenkor elfordul tőle. esetleg visszautasítják vagy következetlenül. hogy szükség esetén a szülő nem válaszol hatékonyan vagy egyáltalán nem reagál stresszjelzésére. hogy neki magának kell megküzdenie saját negatív érzelmi állapotaival. kiszámíthatatlanul elégítik ki igényeit. A bizonytalan (elkerülő és rezisztens) kötődési kapcsolat kialakulásának hátterében a legtöbb kutatás eredményei szerint a gondozó inszenzitív. hogy a gondozó gyakran figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítja a csecsemő jelzéseit. bírálja vagy gúnyolja igényeit. hogy a következetesen szenzitív. amikor a csecsemő erőteljesebb jelzésekkel kommunikál. hogy a gondozó figyelmének felkeltésére irányuló jelzéseire nem kap választ. A szenzitív gondozás olyan szülői viselkedés.

Ez arra sarkallta a kutatókat. a síró csecsemő háttal kö- . szétesővé gondozójukkal szemben mutatott kötődési mintázatukat. amikor a gondozó nem tud azonnal vagy megfelelően reagálni a gyermek jelzésére. szervezett kötődési mintázat (biztonságos. A mindennapi élet során adódhatnak olyan helyzetek. Az újonnan azonosított csoport a dezorganizált/dezorientált elnevezést kapta. Főemlősöknél – de néhány más emlős. Az esetenként előforduló mulasztásokat. tartós mozdulatlanság vagy lemerevedés. hogy összegyűjtve ezeket az eseteket. A furcsa. mert olyan különös viselkedési jellemzők. mint az egyidejű vagy egymást követő ellentmondásos viselkedési szekvenciák. hogy a csecsemő nyűgösködjön az ágyában az esti elalvás előtt). alaposan megvizsgálják a jelenség lehetséges közös vonásait. Main és Solomon (1990) fogalmazta meg. eseményekre is. ha két különböző motiváció egyidejűleg aktivált egymással ellentétes viselkedéseket szabályozó rendszereket (pl. hogy a szenzitív viselkedés rendszeressége és időbeni tartóssága alapozza meg a biztonságos kötődés kialakulását. A dezorganizált kötődés mint inkoherens kötődési stratégia Átlagos. és aktiválják a gyermek kötődési viselkedést szabályozó rendszerét. egyik mintázathoz sem illeszkedő viselkedést mutató csecsemők aránya elérte a 40-80%-ot is. figyelmen kívül hagyja a csecsemő negatív érzelmi állapotának kifejeződését (pl. egy támadóan fellépő másik egyeddel szemben a megküzdés és a menekülés viselkedésrendszerét is). tétova vagy sztereotíp mozgások. A szenzitivitásról szóló koncepciójában azonban Ainsworth nem a „minden pillanatban és helyzetben tökéletesen viselkedő” gondozó leírását fogalmazta meg. felülírhatja. szokatlan viselkedésmódok hasonlósága alapján Main azt feltételezte. hibákat azonban az arányaiban túlnyomórészt szenzitív gondozás korrigálhatja. elkerülő vagy rezisztens) valamelyike egyértelműen megfigyelhető volt. hanem azt hangsúlyozta. téves irányú. hagyja. menekülés viselkedési rendszerét is. esetleg elutasítja. konfliktushelyzetben. de ezzel egyidejűleg a távolodás. A különösen veszélyeztetett körülmények között élő vagy súlyos pszichés problémákkal küzdő anyák csoportjainál a „besorolhatatlan”. míg az inszenzitív gondozás során ezek a viselkedésmódok folyamatosan és rendszeresen jellemzik a gondozó válaszait. hogy a csecsemőknél megfigyelt jelenség hátterében szintén motivációs konfliktus áll: az idegen környezet és a szeparációk szorongást váltanak ki. mindennapi körülmények között élő családok anya-csecsemő párjaival végzett vizsgálatokban a kutatók a diádok 5-20%-át nem tudták besorolni a fenti három kötődési mintázat egyikébe sem. koherens kötődési stratégiát alkalmazni a stresszhelyzettel való megküzdésre. események. akiknél a három koherens. vagy a szülőtől való félelem jelei tették szervezetlenné.329 napi feladatokra.és madárfajnál is – ehhez nagyon hasonló viselkedések megjelenését írták le kutatók ún. A kétfajta viselkedésrendszer elemei ezért egyszerre vagy gyors egymásutánban jelennek meg (pl. hogy ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a kötődési személy jelenléte ellenére sem voltak képesek szervezett. ellentétben azokkal a csecsemőkkel.

330 zelíti meg a visszatérő szülőt vagy az idegen személytől való félelmében elindul az anya felé. 2 Ne feledjük. hogy a csecsemő – veleszületett késztetésének köszönhetően – akkor is kötődni fog a gondozójához. A csecsemő a mindennapi interakciókban azt tapasztalja. 1999). Arra a tényre támaszkodva. A kötődés ugyanis nem a pozitív megerősítés. rezisztens) kötődési mintázatok esetében a csecsemő a szeparációs helyzetre a viselkedések szervezett sorozatával tud reagálni. akár következetes elkerüléssel reagálni a helyzetre. addig a dezorganizált kötődés kialakulásának esetében csupán a szenzitivitás nem tűnt meghatározó tényezőnek (Van IJzendoorn és mtsai. hogy ezekben a kötődési kapcsolatokban a szülő egyben a biztonság és a félelem forrása is. Annak magyarázatához. elkerülő. ami aktiválja a kötődési viselkedését. a kellemes ingerek társításának elve alapján alakul ki. hogy attól a személytől félnek. hogy a kötődési személy maga is szorongást és félelmet vált ki benne. amikor nem csak az új ingerek és a szeparáció. ha a vele kapcsolatos élményei nem optimálisak. Main és Hesse ismét abból indult ki. hogy a dezorganizált viselkedés jóval magasabb arányban jellemezte azokat a csecsemőket. de koherens (elkerülő. akiket bántalmaztak vagy családon belüli erőszakos cselekedeteknek voltak tanúi. majd elfordul és a szoba sarkába megy). hogy milyen gondozói viselkedés vezet a dezorganizált kötődési kapcsolathoz. esetleg kellemetlenek. A megközelítés-eltávolodás konfliktusa feloldhatatlan a csecsemő számára. elhanyagolás. s ez figyelmi és viselkedési stratégiájának széteséséhez vezet. ez pedig a kötődési mintázat szerveződésének részleges vagy teljes összeomlásához vezet. serdülőkori anyaság. sztereotip mozgásokat) láthatunk. ami viszont meggátolja közelségkeresési stratégiájának fenntartását. így egyszerre váltódnak ki a csecsemő távolodási. Mindez arra utal. hogy a gyermek képtelen akár a gondozó felé irányuló egyértelmű kapcsolatfelvétellel csökkenteni a helyzet okozta szorongást. hanem maga a (visszatérő) szülő is félelmet kelt. ezért keresi a kapcsolatot a gondozóval. addig a dezorganizált kötődésű csecsemők nem képesek egyetlen. alkoholbetegség.2 A dezorganizált kötődés hátterében álló gondozói viselkedés Amíg a három szervezett kötődési mintázat (biztonságos. ugyanakkor a közeledés tovább növeli szorongását. mentális betegség) közvetlen befolyása valószínűsíthető az anyai viselkedésre. lemerevedést. bántalmazás. . megfelelően felépített viselkedési mintával válaszolni a stresszhelyzet okozta kihívásra. Míg a bizonytalan. Main és Hesse (1990) azt az elméletet dolgozták ki. mert számukra nincs megoldás arra a paradox helyzetre. rezisztens) fejlődésének hátterében tanulmányok sora mutatta ki a szülői szenzitivitás–inszenzitivitás dimenzió jelentős hatását. Ezt a jelenséget láthatjuk a dezorganizált kötődésű gyermekeknél az Idegen Helyzet Tesztben. vagy esetleg kölcsönösen gátlódnak és valamilyen „helyettesítő” viselkedést (pl. sőt. akihez félelmükben megnyugtatásért kellene fordulniuk. menekülési és közelségkeresési viselkedései. hogy ahol jelentős rizikófaktorok (pl.

akkor kötődési személyként ellentmondásos helyzetet teremt. 1995. 1999. amelyet néhány kutatásban sikerrel alkalmaztak (Schuengel és mtsai. félelemkeltően vagy rémülten. a tehetetlenséget. ellentmondásos érzelemkifejezések. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők gondozóira más szokatlan. Ha a szülő a mindennapi interakciók során gyakran mutat ilyen ijesztő/ijedt viselkedést – legyen az akár a szenzitív. Az ijesztő/ijedt szülői viselkedés megfigyelésére Main és Hesse kidolgozott egy megfigyelési szempontrendszert. viszonylag kis létszámú dezorganizált kötődésű gyermekcsoport megjelenésére is. hanem az átlagos családok vizsgálatakor talált. Ezeket a mindennapi interakciókba időről-időre „beékelődő”. Hipotézisük szerint ezek a szülők időről időre fenyegetően. zavart tükröző. a normális kommunikációt megzavaró eseményeket összefoglaló néven atipikus szülői viselkedéseknek nevezték el. de úgy tűnt. a bizarr. így a kisgyermek nem képes hatékonyan fenntartani egy adott viselkedési stratégiát az időnként „fenyegetően” fellépő szülővel szemben. hogy az utóbbi évtizedek kutatásai alátámasztják Main és Hesse traumatizáltsággal kapcsolatos hipotézisét. félelmet vagy ijedtséget tükröző viselkedéssel közelednek a csecsemőhöz. valamint az ellenséges és durván beavatkozó szülői viselkedések (részletesen l. időről-időre előtörnek a mindennapi gondozás során. ami a gyermek számára nem értelmezhető a kötődési kapcsolat keretében. . A gondozói bánásmódban megjelenhetnek egyértelműen fenyegető viselkedésformák (pl. ugyanis több. mosoly helyett vicsorgást kifejező arccal közelít a csecsemő arcához). amelyeket a szülő saját feldolgozatlan traumájával vagy fenyegetettség érzésével kapcsolatos gondolatok és érzések váltanak ki. akár az inszenzitív gondozás része –. akkor csecsemője nagyobb eséllyel lesz dezorganizált kötődésű (Van IJzendoorn. hiszen normálisan a gondozó a biztonság. Main és Hesse szerint ezek a viselkedések. amelyek közvetlenül fenyegető. visszahúzódó. Lyons-Ruth és munkatársai (1999) egy szélesebb spektrumú értékelő rendszert fejlesztettek ki.331 ott nagyobb az esélye a dezorganizált kötődés kialakulásának. amely nem csak az ijesztő/ ijedt-re terjed ki. játék közben a szülő a csecsemő háta mögül közelítve lassan a nyaka köré csúsztatja a kezeit. mint a szülői és gyermeki szerepek felcserélődése. vagy ijedtséget tükröző kommunikációs események. akaratlanul. gyász. nem pedig a félelem forrása. erőszakos környezetben alakulnak ki. Madigan és mtsai. Novák és Lakatos. hanem olyan további anomáliás szülői viselkedésformákra is. Abrams és mtsai. 2006a). egymástól független vizsgálatban kimutatták azt az ös�szefüggést. 2005). vagy erőszakos cselekmények látványa miatt előidézett feldolgozatlan traumától szenved. ám feltételezhetően fontos szerepet játszó viselkedésformák is jellemzőek. mintha tartana a csecsemőtől. Ez a megközelítés nem csak azokra a dezorganizált kötődési kapcsolatokra ad magyarázatot. amikor a szülő mutat rémült arckifejezést vagy mozdulatot. Úgy tűnik. esetleg szereptévesztő módon maga várja el a megnyugtató viselkedést gyermekétől. hogy ha az anya szexuális vagy fizikai bántalmazás. 2006).

illetve atipikus-tipikus szülői viselkedési dimenziók szerepe jelentős ugyan. hogy a szülői viselkedésnek ez a dimenziója egyike a jelentős meghatározó tényezőknek a korai dezorganizált kötődés kialakulásában. A témában folytatott kutatások eredményeit alaposabban szemügyre véve azonban kitűnik.332 Mára több kutatás is kimutatta. hogy az anya szenzitivitása alapján csak közepes erősséggel jósolható meg a biztonságos kötődés kialakulása. 1978) számos hasonló követte. tehát a két fél közül a szülőnek van domináns szerepe a kapcsolat formálásában. Grienenberger és mtsai. és a kutatók egy része az anyai viselkedés mellett a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak szerepét is igyekezett felderíteni. hogy a szülő és a csecsemő közti kötődés jellegének alakulása elsősorban a gondozó bánásmódjának minőségén alapul. hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen egyéni (gyermeki. Ha ez az összefüggés nem feltétlen és determinisztikus. Az eredmények magas (Lyons-Ruth és mtsai. hogy ha kisebb mértékben is. Az árnyaltabb kép segíthet a szakirodalom olykor összetett vagy ellentmondásos eredményeinek értelmezésében. Az alábbiakban két olyan főbb kutatási terület eredményeinek . majd számos empirikus vizsgálat példáján keresztül szemléltettük a kötődési elméletnek azt a központi tézisét. Madigan és mtsai. 2003. majd DeWolff és Van IJzendoorn (1997) összegyűjtve és együtt elemezve a két évtized adatait arra a következtetésre jutott. hogy a kötődési elmélet központi tézise – miszerint a gondozói viselkedés minősége alakítja a kötődési kapcsolat minőségét – megerősítést nyert. 1999. vajon milyen további tényezők játszhatnak szerepet a korai kötődés formálódásában? A következő oldalakon áttekintjük. Ez a körülmény teret engedett a további közvetítő mechanizmusok keresésének. hogy az „atipikus” anyai viselkedés magas gyakorisága összefügg a csecsemő dezorganizált kötődésével. A szerzők rámutattak. Emellett azonban nem zárta ki. hogy oksági kapcsolat húzódik a gondozói viselkedés és a kötődés minősége között. Az eddigiekben részletesen ismertettük a szülő-csecsemő kötődés kialakulásának folyamatát. Az anyai viselkedés minősége és a kötődési mintázatok közti oksági kapcsolatot elsőként leíró munkáját (Ainsworth és mtsai. A gondozói viselkedés nem magyaráz mindent – a csecsemő egyes alkati tulajdonságainak hatása a kötődésre Ainsworth feltételezte. de mégsem kizárólagos a kötődési mintázatok alakulásában. de a gyermek karaktere is befolyásolhatja a szülőhöz való kötődés fejlődését. 2006b) és alacsony szociális rizikóval (Goldberg és mtsai. Jelenleg úgy tűnik. 2005) jellemezhető környezetből származó anya-csecsemő párok esetében is bizonyították az atipikus viselkedés kapcsolatát a dezorganizált kötődéssel. illetve gondozói) és szociális-környezeti tényezők befolyásolhatják – közvetve vagy közvetlenül – a korai kötődés normatív fejlődését. ugyanakkor egyértelművé vált az is. hogy nem kizárólag a szülői bánásmód határozza meg az anya-csecsemő kötődés biztonságát. hogy a szenzitivitás-inszenzitivitás.

. és nem az anya-gyermek kapcsolat minőségét tükrözik. Az újszülött és a csecsemőkori temperamentumdimenziók – mint például a negatív érzelmi reaktivitás vagy a megnyugtathatóság – önmagukban nem magyarázzák a kötődési mintázatok kialakulását. a kizökkentő eseményekhez nehezen alkalmazkodó személyiségével 3 Az átlagtól eltérő egyéni adottságokkal rendelkező. 2008). autizmus. akik azt találták. Számos kutatás eredményeinek tanulságaként ugyanakkor elmondható. amelyek elsősorban az átlagosan fejlődő gyermekek kötődésének hátterét vizsgálják. A kötődéselméleti kutatók ellenben azzal érveltek. pervazív fejlődési zavar. közvetetten befolyásolhatják. a jelen kötetben). hogy a szenzitív szülő alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. akár „könnyű”. 3 Az Idegen Helyzetben megfigyelhető viselkedési mintázatokról kezdetben többen úgy vélték. hogy egyik álláspont sem tekinthető kizárólagosnak (Vaughn és mtsai.) – csecsemők és kisgyermekek csoportjaival végzett kötődésvizsgálatok ismertetése kívül esik a fejezet központi gondolatkörén. hogy könnyen kerül negatív érzelmi állapotba) az anya merev. atipikusan fejlődő – például koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel küzdő (Down-kór. hogy biztonságos vagy bizonytalan kötődés alakuljon ki. Példaként említhetjük Mangelsdorf és munkatársainak (1990) vizsgálatát. akár „nehéz” annak a temperamentuma. ugyanakkor hatást gyakorolva az anyai viselkedésre.333 rövid ismertetésére térünk ki. neurológiai problémák stb. részletesen Ferenczi. hogy azok elsősorban a csecsemő temperamentumát (l. hogy ha a csecsemő erősebb hajlama a distresszre (vagyis az.

Ugyanakkor a 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemőknél az atipikus anyai viselkedés nem befolyásolta a kötődést. hogy az ún. 1999) szintén nem mutatható ki a csecsemő temperamentumának közvetlen hatása. hang) adott orientációs válaszának és állapotszabályozási képességének (pl. ha az anya számos más környezeti rizikótényezővel (mint pl. 2006a). Más kutatók azt emelik ki. 2007). 2002. mert csökkenti annak a valószínűségét. Az atipikus anyai viselkedés dimenzióját is bevonva az elemzésbe kiderült. egyedülálló anyaság. az intenzív és gyakori sírás egy „átlagos”. 2000. A molekuláris genetika eszközeinek segítségével (Gervai. vagyis az atipikus szülői viselkedés magas gyakorisága összefüggött a csecsemő dezorganizált kötődésével. különösen akkor. A dezorganizált kötődés hátterében egy tizenkét vizsgálatot elemző tanulmány eredményei szerint (van IJzendoorn és mtsai. egyébként szenzitív szülőből is kevésbé szenzitív viselkedést vált ki. úgy az atipikus szülői viselkedés sem ad kizárólagos magyarázatot a dezorganizált kötődés megjelenésére (Madigan és mtsai. Az ehhez hasonló gén-környezet kölcsönhatásokat feltérképező kutatások jelenleg a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. fény.334 párosult. izgatottsági utáni lecsillapodás) éretlensége összefüggött a későbbi dezorganizált kötődéssel. a jelen kötetben). Gervai és mtsai. Az irritabilitás tehát kockázati tényező lehet a bizonytalan kötődés kialakulásában. Ferenczi. akkor a csecsemő nagyobb valószínűséggel lett bizonytalan kötődésű. Saját kutatásunkban az agyi dopamin ingerületátvivő-rendszer egyik elemének. 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó csecsemők között négyszer magasabb arányban fordultak elő a dezorganizált kötődésűek. ugyanis a dopamin szerepet játszik az érzelmi és figyelmi válaszokkal kapcsolatos viselkedéseket irányító folyamatokban. aminek következtében ritkábban tud megfelelő cselekvéssel válaszolni rájuk. és azt találtuk. hogy a szülő megtanulja jól elkülöníteni a csecsemő különböző eredetű jelzéseit. valamint Danis és Kalmár. Ahogyan a szülő szenzitivitása nem magyarázza teljes egészében a koherens kötődési stratégiák kialakulásához vezető utat. hogy a 7-szeres ismétlődési változattal nem rendelkező csecsemők csoportjában a más kutatók által is kimutatott hatás érvényesült. a D4 dopamin receptornak a genetikai változatosságát vetettük össze a kötődési viselkedéssel. attól függetlenül lettek nagyobb arányban dezorganizált kötődésűek (áttekintésként magyarul l. Lakatos. 2007. és a gyarapodó eredményeknek köszönhetően egyre árnyaltabb képet nyerünk a genetikai és környezeti tényezők összjátékáról (a témát részletesen tárgyalja Lakatos fejezete a jelen kötetben). hogy az újszülöttkori irritabilitás. eredeti közlemények: Lakatos és mtsai. 2009. Egy német kutatócsoport (Spangler és mtsai. Más kutatások azonban rámutattak a csecsemő biológiai természetű esendőségéből fakadó tényezők lehetséges hatására. átlagos szociális hátterű családokba született újszülöttek külső ingerekre (pl. Tóth és mtsai. hogy egészséges. 1996) azt találta. a jelen kötetben) határoztuk meg a kutatásban résztvevő csecsemők dopamin D4 receptorának genotípusát. szegénység) is kénytelen megküzdeni a korai gondozás ideje alatt (l. .

vagy sze- . hogy a szülő a saját erőforrásaiból mennyit tud magára a gondozásra fordítani (a Danis-Kalmár fejezet részletesen tárgyalja Bronfenbrenner ökológiai perspektíváját). demográfiai és kulturális környezettől. a mindennapi gondozás szervesen beágyazódik a diád szűkebb és tágabb környezetébe. hogy a szülő személyiségvonásai befolyással volnának a szenzitivitásra.335 A veleszületett. ugyanakkor több kutató is feltette a kérdést: vajon mennyiben járul hozzá a pszichés és mentális egészség és jóllét ahhoz. A szülő személyisége. ha az anya pszichésen jobban funkcionált. sokkal inkább az mondható el. párkapcsolatának alakulása és hozzáférése más. hogy nagyobb volt a biztonságos kötődés kialakulásának valószínűsége. az ökológiai szemlélet rávilágít arra. hogy a korábbinál összetettebb képünk van kialakulóban a korai kötődés fejlődésének lehetséges útjairól. hogy az alkati sajátosságok változatosságából (mint a temperamentumbeli vagy a genetikai érzékenység) fakadó rizikótényezők feltárásával pontosabb és célzottabb intervenciós programok épülhessenek ki a jövőben. pszichés erőforrásai Bowlby és Ainsworth nem feltételezte. 2008). például alacsony volt terhességi szorongásának szintje (Del Carmen és mtsai. A szűkebb és tágabb környezet hatása a korai kötődés alakulására: kockázati és védőtényezők A szülő-csecsemő interakciók nem „légüres térben”. akár több száz gyermeket is bevonó vizsgálatokban több esély mutatkozik a kölcsönhatások feltárására. hogy a gondozó megfelelően tudja észlelni a csecsemő érzelemkifejezéseit és viselkedési jeleit. a külvilágtól elzárva zajlanak. hogy az anyai gondozás minősége nem lehet teljesen független a diádot körülvevő családi. illetve megfelelően tudjon válaszolni is rájuk. és a korábbiaknál lényegesen több. A kutatók semmiképpen sem azt igyekeznek alátámasztani. 1993). érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtó szociális kapcsolatokhoz mind közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra. valamint az ellenálló képesség további tényezőire derülhet fény. Az ökológiai-környezeti perspektíva tehát nem cáfolja a kötődési elmélet alaptéziseit. A gondozó pszichésmentális állapota. Az erre irányuló alapkutatások egyik célja az. hogy a szülői viselkedés szerepe elhanyagolható volna a kötődés biztonságának meghatározásában. mert befolyásolják. hanem kiszélesíti a kutatások látásmódját és a korai kötődés fejlődésével kapcsolatos magyarázatok körét (Belsky és Fearon. Bár a korai kötődés elmélete a gondozó szenzitivitását tartja a kötődési biztonság legfőbb meghatározó tényezőjének. és az újabb vizsgálatok révén az esendőség (sérülékenység). Mentális egészség szempontjából átlagosnak tekintett (klinikai szempontból egészséges) szülők csoportjaival végzett vizsgálatok egy részében azt találták. alkati tulajdonságok vizsgálata a kötődési kapcsolat minőségének alakulásában ismét az érdeklődés homlokterébe került.

lelkiismeretesség. unipoláris.336 mélyiségét inkább a barátságosság és az extraverzió jellemezte. a mentális betegséggel – például szkizofréniával. akár éveken át tartó krónikus jelenléte számottevő kockázati tényező lehet a bizonytalan. mert ezek a pszichés problémák számottevően befolyásolhatják az egyén viselkedését a szociális kapcsolatok és az életvezetés terén. A „kitettség” vagy „mennyiségi hatás” esetére jó példa Cohn és munkatársainak (1991) vizsgálata: arra a megállapításra jutottak. akik nem vágytak a munkába való visszatérésre (Hock és DeMeis. de különösen a dezorganizált kötődés kialakulásában akkor is. 2000). súlyosabb esetben elhanyagolás. A képet árnyalja azonban. 1997). 1991. .és posztnatális. A korai kötődés szempontjából leggyakrabban vizsgált mentális zavar az anyai depresszió. extraverzió. hogy azoknál az anyáknál. a stresszjelzéseket visszautasító. átlagos tartományba eső változatosságát mérő kutatásokban az összefüggések nem bizonyultak erősnek. vagy intruzív (erőteljesen beavatkozó).). még Ferenczi. mint a neuroticitás 4 vagy a depresszióra való hajlam (NICHD. ahol az anya maradt végig az elsődleges gondozó. mint azoknál a (depressziós) anya-csecsemő pároknál. a gyermek a fejlődés korai időszakában milyen hosszú ideig fennálló és milyen súlyos anyai depresszió hatásának van kitéve. akik munkába szerettek volna állni. Az ok-okozati összefüggések azonban korántsem egyértelműek: egy másik kutatás például azt találta. Martins és Gaffan. hogy nem mindegy. mint azoknál. áttekintésként l. A kötődés és a munkába állás közvetlen 4 A személyiség „Big Five” modelljében (l. 1990. neuroticitás. Ezek az inszenzitív gondozásra jellemző viselkedési jellegek logikusan vezetnek arra az empirikus vizsgálatok által is jórészt alátámasztott következtetésre. kisebb volt a bizonytalan kötődés kialakulásának esélye. a kutatásban nem vizsgálták a kötődést). A felnőtt személyiségjegyek normál. a jelen kötetben) a „Nagy Öt” dimenzió a következő: nyitottság. 2000). ám mégis otthon maradtak gyermekükkel. személyiségzavarral vagy depresszióval – küzdő anyákat vizsgáló kutatásokban. és a családi környezet más stresszfaktorok tekintetében rizikómentesnek tekinthető (pl. bipoláris stb. s így a csecsemő tartósabban volt kitéve az inszenzitív gondozásnak. és ezalatt más gondozó látta el a kisgyermeket. ha a vizsgált csoport középosztálybeli. DeMulder és Radke-Yarrow. Ennél határozottabb kép rajzolódik ki a klinikai populációkban. hogy ha a depressziótól szenvedő anya munka miatt napközben távol volt. negatív viselkedés jellemzi őket. A kutatások eredményei szerint a depressziótól szenvedő anyák gondozási viselkedése két fő jellemző mintázatot mutathat: vagy alacsony válaszkészség és a kapcsolattól való elfordulás. hogy depressziós anyáknak nagyobb eséllyel lesz bizonytalan kötődésű a gyermekük (Martins és Gaffan. A depresszió súlyosabb (bipoláris) változata és a betegség folyamatos. illetve annak különböző formái (pre. és több vizsgálatban nem is találtak kapcsolatot a szülő személyiségvonásai és a csecsemő kötődési biztonsága között. barátságosság. magasabb volt a depresszió aránya.

Az anya-csecsemő interakciók megfigyelése során ezek az anyák bizonyultak a legkevésbé szenzitív szülőnek. Belsky és Fearon (2008). és a szociális ellátórendszertől nem kapott rendszeres segítséget. az közvetett befolyást gyakorol – például a depresszión keresztül – a gondozó-gyermek kapcsolatra. A félállásban ismét dolgozó anyák 65%-a arról számolt be. alkati tulajdonságok. hogy más felnőtt felügyeletére bízzák gyermeküket.6 A szerzők nem csupán a helyzetükkel. de támogatást élvező anyák csoportjában az arány alacsonyabb volt (34%). hogy megtalálták a várt összefüggést az anya szenzitivitása és a biztonságos kötődés között. Az anya hangulati zavarainak kialakulása mögött állhatnak öröklött. de egyes környezeti adottságok vagy stresszorok is előidézhetik azokat. 6 Az egyéni-szociális tényezők és a kötődés összefüggéséről áttekintésként l. hogy a depresszió kevésbé optimális útra terelje a fejlődő kapcsolatot. akik Ausztráliában 145 anya és elsőszülött csecsemőjük kapcsolatának alakulását követték nyomon terhességtől egyéves korig. míg a depresszióval küzdő. ebben a csoportban a bizonytalanul kötődő gyermekek aránya szokatlanul magas (55%) volt. azt is kimutatták. hogy a munkába állás növelte önbizalmukat és személyes jóllétüket. megélhetési gondok) az anya pszichés állapotán keresztül hatnak a korai kötődés minőségének alakulására. akkor igen magas (62%) volt a bizonytalan-dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. hogy azoknak a nőknek volt nagyobb eséllyel biztonságos kötődésű a gyermekük. valamint Atkinson és munkatársainak (2000) tanulmányát. A vizsgálatban résztvevő anyák egyharmada egyáltalán nem vállalt munkát a csecsemő egyéves koráig. Ezt támasztja alá Lyons-Ruth és munkatársainak (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokkal folytatott vizsgálata: azt az összefüggést tárták fel. akik várandósság alatt már tervezték. és kevésbé szorongtak amiatt. majd a szülés utáni első évben valóban vissza is tértek – átlagosan heti húsz órában – a munkához. hogy ha az anya vagy más elsődleges gondozó (apa. Amellett.337 viszonyát vizsgálta Harrison és Ungerer (2002). és vélhetően a gyermektől való rendszeres elválás miatti szorongásuk befolyásolta azt a választásukat. negatív életesemények. gyakran az alkati adottságokkal kölcsönhatásban. hogy ha az anyának krónikus depressziója volt. szerepükkel való kisebb mértékű elégedettség szerepét tárták fel a nem dolgozó anyák csoportjának eredményei mögött. örökbefogadó szülő) saját szerepeire vonatkozó elvárásai nem találkoznak a valós helyzettel.5 Feltételezhető tehát. a szülői mentális betegségeknek a kötődésre a csecsemőkori fejlődés egyes területeire gyakorolt hatásáról összefoglalásként Seifer és Dickstein (2000) munkáját ajánljuk. 5 . párkapcsolati problémák. Így ezek az anya-csecsemő kapcsolaton kívüli külső tényezők (pl. hogy egyáltalán nem tértek vissza a munkához. Más környezeti tényezők viszont – mint a családon belüli vagy kívüli segítség a gondozásban – csökkenthetik annak kockázatát.

hogy a szűkebb családi környezetben jelenlévő egyéni és (társ) kapcsolati zavarok kedvezőtlen irányba terelhetik a korai kötődés fejlődését. mert a támogató. komoly pszichés terhet róva ezzel a gondozóra. illetve magas szociális rizikóval jellemezhető családokat. és hogy egy-egy rizikótényező hatása miképpen érvényesül a többitől függetlenül. lakáskörülményei. és nem tudja megfelelően gondozni őt (a szegény- . életkora. hogy ez pontosan milyen mechanizmusok révén valósul meg. dezorganizált) kötődési mintázat arányának növekedését a biztonságos kötődés arányának rovására. mintha a gondozó a csecsemővel folytatott interakciók során viselkedne erőszakos. Magas rizikójú környezetben az alacsony iskolázottság. Az ellentmondó kutatási eredmények miatt azonban ez a ritkán kimutatott összefüggés korántsem tekinthető egyértelműnek. A kutatók számára gyakran okoz komoly nehézséget annak feltárása. és a szülő-csecsemő kapcsolat fejlődését akár hatásukban összeadódva. ám önmagukban nem feltétlenül növelik meg a bizonytalan kötődés kialakulásának kockázatát – hacsak különösen súlyos formát nem öltenek. A partnerkapcsolat működésének zavara egyrészt állandó stresszforrásként csökkenti a szülő gondozási erőforrásait. Az alábbiakban ezeknek a megfontolásoknak a szem előtt tartásával sorra veszünk néhány jelentősnek tekinthető rizikótényezőt. hogy az erőszakos. A szülők iskolázottsága. rezisztens. A kockázati tényezők ugyanis legtöbbször halmozottan jelentkeznek. különösen a súlyos és nyílt konfliktusok. és a vizsgálatok inkább abba az irányba mutatnak. Zeanah és munkatársainak (1999) vizsgálata például ezt alátámasztva kimutatta. az egyedülálló anyaság vagy a társadalmi elszigeteltség egyszerre is jelen lehetnek. Danis és Kalmár. a bizonytalan kötődés irányába terelhetik a fejlődést. 2007). akár egymással kölcsönhatásban is hátrányosan befolyásolhatják (l. akkor is – hasonló hatást gyakorolnak. hogy a tartós párkapcsolati problémák. Több rizikófaktor együttes jelenléte. A családon belüli kötelékek közül kiemelt figyelmet érdemel a házastársi-partnerkapcsolati viszony. aki így érzelmi és megküzdési erőforrásainak csökkenése miatt nem tud optimálisan odafigyelni a csecsemőre. A családokra nehezedő mindennapi stressz szintjét nagymértékben meghatározhatja társadalmi helyzetük. amelyek verbális vagy fizikai erőszakba torkollanak. bántalmazó párkapcsolat jellemezte családokban a csecsemők nagyobb eséllyel lettek dezorganizált kötődésűek. halmozódása azonban nagyobb valószínűséggel eredményezi mindhárom bizonytalan (elkerülő. A szociális-demográfiai környezet – a halmozott környezeti rizikó hatása A fentiekben láthattuk. másrészt – még ha az ijesztő és fenyegető szociális ingerek nem közvetlenül a gyermek felé irányulnak is.338 A házastársi kapcsolat A szülő pszichés-mentális problémáihoz hasonlóan a családon belüli és kívüli szociális kapcsolatok minősége is hatást gyakorolhat az anya gondozói viselkedésére. a rendszeres jövedelem hiánya. a kisgyermekeik száma alapján megkülönböztethetünk alacsony. kiegyensúlyozott párkapcsolat elősegítheti a biztonságos anya-csecsemő kötődés kialakulását. fenyegető módon (Herczog. a jelen kötetben). jövedelme.

Aber és mtsai.vagy drogfüggősége) is veszélyeztetheti. akik krónikus kokainfogyasztók voltak. ezen belül kétharmaduk dezorganizált kötődést. 1998). ami magasabb ugyan. 1990. 35%. 59% dezorganizált. hogy az anya-csecsemő kötődés az elkerülő és a dezorganizált mintázatok irányába tolódik el (pl. nem tud kellően odafigyelni és szenzitíven reagálni a csecsemő jelzéseire. A csecsemő idegrendszeri és mentális fejlődését nemcsak a bántalmazás. többségüknek nincs stabil. Madigan és mtsai. van IJzendoorn és mtsai. E. és az anya által fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nőtt a bizonytalan kötődés valószínűsége (O’Connor és mtsai. hanem a szülő szenvedélybetegsége (pl. 1999). depresszió. az alacsony iskolázottság következtében nincs vagy alacsony a jövedelmük. alkoholbeteg anyákkal végezték. Carlson. támogató párkapcsolata. míg a biztonságos kötődésűek a csoportnak csak 9%-át tették ki. 2006b). Az első ilyen jellegű kötődéskutatást középosztálybeli. gyermekbántalmazás) is együtt jár. A húsz éves kor alatti anyákkal végzett kötődéskutatások kimutatták. az lényegesen megnöveli a bizonytalan kötődés előfordulásának valószínűségét. alkohol. A serdülőkorú anyák szociális környezetét gyakran számos egyéb rizikótényező is terheli. A vizsgálatban a csecsemők 52%-a mutatott bizonytalan kötődést. és mtsai. Ha a demográfiai rizikó valamilyen más súlyos kockázati tényezővel (pl. Egy ös�szegző tanulmány szerint a dezorganizált kötődés előfordulási gyakorisága alacsony jövedelmű és iskolázottságú csoportokban átlagosan 34%. atipikus interaktív viselkedésük vezethet ahhoz. A serdülőkori terhességet és gyermekgondozást a szakirodalom szintén jelentős kockázati tényezőnek tekinti a kisgyermek általános mentális egészsége és fejlődése szempontjából. áttekintésként l. V. 2006b. 2000). időnként esetleg . és inszenzitív. A hátrányos szociális helyzet tehát mintegy kedvezőtlen kiindulási alapot jelent az optimális szülő-csecsemő kötelék kiépüléséhez.. Claussen és munkatársai (2002) olyan anyák gyermekeit vizsgálták. házastársi erőszak. Madigan és mtsai. Egy alacsony jövedelmű családokat vizsgáló kutatásban a bántalmazott csecsemők csoportjában 82% volt a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya szemben a szegény.339 ség és a koragyermekkori fejlődés területeinek összefüggéseiről áttekintésként l. 1999). mert így nem tudja optimálisan ellátni gondozói feladatait. Lyons-Ruth és mtsai. A szenvedélybeteg szülő szeszélyes. de messze elmarad a bántalmazott csecsemők csoportjainak 77  %-os átlagától (Van IJzendoorn és mtsai. 1989). 1987). tehát az alacsony jövedelmi státusz önmagában nem volt jelentős kockázati tényező a dezorganizált kötődés kialakulásában (Carlson. és a csecsemők 50%-át találták dezorganizált kötődésűnek. de nem bántalmazó kontrollcsoportban talált 18%-kal. A csecsemőkori dezorganizált kötődés kialakulásában az elszenvedett bántalmazás. valamint a családon és a lakóhelyi közösségen belüli személyközi erőszak látványának való kitettség egyértelműen környezeti rizikótényezőnek tekinthető (pl. és az átlagosnál gyakrabban válnak szexuális vagy fizikai erőszak áldozataivá. hogy ezek a fiatal nők az átlagnál magasabb arányban szenvednek feldolgozatlan traumától (pl. alacsony szociális rizikójú családokban élő. mint az alacsony szociális rizikójú csoportok átlaga.

valamint azzal. 2008). ahol a nagyobb környezeti stabilitás és a kiegyensúlyozott. Védőtényezők: társas támogatás és intervenció Az eddigi kutatások két családon kívüli védőfaktor hatásaira mutattak rá. a körülmények dacára mégis voltak olyan anya-csecsemő párok. és ez a krónikus félelem vezethet a dezorganizált kötődés kialakulásához. Ezeket röviden a következő alfejezet tárgyalja. illetve milyen társas-kulturális védőtényezők állhatnak a mindezek ellenére optimálisan alakuló kapcsolatoknak a hátterében. ennek révén pedig a biztonságos kötődés kialakulását (Belsky és Fearon. hogy milyen jellegű – a szülő vagy a gyermek részéről megjelenő – egyéni. egyelőre mégsem tudjuk nagy bizonyossággal megnevezni. ezzel elősegíti a szenzitív gondozás folyamatosságát. amelyek az inszenzitív anyai viselkedés felé terelhetik az anya-csecsemő interakciókat (mint pl. akik a többi nehézség ellenére is gondoskodnak a biztonságos kötődés megteremtődéséhez szükséges gondozói környezetről. a szociális kapcsolatok tágabb hálózata közvetett módon befolyásolja a kötődés alakulását: növeli az anya önbizalmát és elégedettségét saját gondozói szerepkörében. középosztálybeli családok esetében. pontosan melyek terelhetik a korai kötődés alakulását az optimális útra: az erre vonatkozó empirikus vizsgálatok elenyészőek. és biztonságos kötődés alakult ki. baráti vagy szomszédi kapcsolatok rendszere. Ugyanakkor a szociális védőtényezők feltárását célzó vizsgálatok eddigi hozadékát a gyakorlati szakemberek igyekeznek hasznosítani a szociális ellátás bővítésében és a kötődés alapú intervenciók kialakításában. ami félelmet gerjeszt. Hangsúlyoznunk kell. A kutatások arra is rámutatnak. hogy a halmozott szociális rizikójú családok vizsgálataiban igen magas volt ugyan a bizonytalan. hogy mennyire szorosak és milyen mértékű érzelmi vagy anyagi támogatást nyújtanak a szülőnek. Ezek közül az egyik a gondozó körül természetes módon kiépült és segítséget nyújtó rokoni. mint az alacsony rizikójú. A gondozót támogató társas kapcsolatrendszer jellemezhető ezeknek a kötelékeknek a számával és természetével. koraszülöttség. hogy olyan körülmények között. alacsony demográfiai státusz). szervezett és támogató családi működés min- . A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek ugyan annak részletes feltárására.340 bántalmazó vagy elhanyagoló viselkedése a csecsemő számára kiszámíthatatlanná teszi a gondozó reakcióit. mentális egészség szempontjából jól funkcionáló vagy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élő szülőket. ahol a kapcsolat optimális pályán tudott haladni. A témában folytatott kutatások alapján az a kép rajzolódik ki. amelyek ellensúlyozhatják a korai kötődés kialakulásának folyamatára ható kockázati tényezőket. azon belül is a dezorganizált kötődésű csecsemők aránya. és gyakran ellentmondó eredményeket hoztak. hogy a több rizikófaktorral terhelt környezetben élő családok esetében a társas támogatottság jelentősebb szerepet játszik. Hátrányos környezetben is találunk a csecsemő jelzéseire szenzitíven reagáló. míg a másik a szakemberek által biztosított támogatás és a célzott intervenció. az irritábilis csecsemő temperamentum.

Az észak-amerikai. 7 A jelen tanulmány központi gondolatköre és a terjedelmi korlát miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni a témával. illetve kiegyensúlyozatlanságuk függvényében kell megítélnünk az adott gondozó helyzetét. gyermekbántalmazás. míg megint csak más vizsgálatok kifejezetten az utóbbira összpontosítottak valamilyen. európai. számos vizsgálat alátámasztotta. nevelőszülőség). A normativitás elve. izraeli. . az anyai szenzitivitásra fókuszáló intervenciókról BakermansKranenburg és munkatársai (2003). hogy Bowlby evolúciós alapokon nyugvó elméleti megközelítése valóban megállja-e a helyét a különböző kultúrákban. az áttekintő tanulmányok azonban azt hangsúlyozzák. egyetemesség elvét. afrikai.7 A kulturális-társadalmi berendezkedés hatásai Ainsworth és munkatársai (1978) észak-amerikai vizsgálatát követően több európai és a nyugati társadalmakétól eltérő berendezkedésű országban is indultak az Idegen Helyzet módszerén alapuló kötődéskutatások. 1990). így a nagy intervenciós programok részletes áttekintésére a Berlin és munkatársai (2005) által szerkesztett kötetet. mentális egészségének) javításával igyekeztek befolyásolni.341 den valószínűség szerint segíti a kockázati tényezőkkel való megküzdést. a bántalmazó szülőkkel való kötődés alapú intervenciókról pedig Tarabulsy és munkatársai (2008) tanulmányát ajánljuk. hogy az intervenciós stratégiák közül melyik a leghatékonyabb a szülői szenzitivitás növelésében vagy a dezorganizált kötődés arányának csökkentésében. Az elmúlt 15-20 évben a szakemberek számos olyan intervenciós programot indítottak. A programok rendkívül széles skálán mozognak. Ez a tény arra is rávilágít. a családok hátrányos helyzetének (pl. vagyis hogy a csecsemők túlnyomó többsége biztonságos kötődési mintázatot mutat. szintén igazolódott. amelyek az anya-csecsemő kapcsolat minőségét közvetetten. A kutatások – vélhetően módszertani és célcsoportbeli változatosságuknak köszönhetően – egyelőre nem mutatnak egységes képet abban a tekintetben. Ezekben azt is bizonyították. munkában való elhelyezkedésének. a dezorganizált kötődés kialakulását megelőző intervenciókról ugyancsak Bakermans-Kranenburg és munkatársai (2005). vagyis azt. mint ahogyan azt korábban. Ezek fő kérdése az volt. anyai depresszió. amelyek célja többek közt az volt. az anyai depresszió kapcsán említett egyik vizsgálatban láthattuk (Lyons-Ruth és mtsai. Vannak. más kutatások egy átfogó program részeként közvetlenül is foglalkoztak az anya interaktív viselkedésének megváltoztatásával. és egyensúlyuk. a szülő iskolázottságának. hogy az anya-csecsemő interakciók minőségét közvetlenül érintő kötődés alapú programok tűnnek a legeredményesebbnek. hogy kedvezőbb irányba tereljék a korai kötődési kapcsolat alakulását. hogy minden kultúrában megfigyelhető a korai kötődés jelensége. a korai kötődés alakulása szempontjából érintett gondozói csoportnál (pl. hogy a biztonságos kötődési mintázat mellett minden kultúrában megjelennek a koherens bizonytalan kötődési mintázatok is. A rizikófaktorok halmozódása kompenzáló tényezők jelenléte nélkül jelentős kockázatot jelenthet a gondozói viselkedés és a kötődés minőségének alakulására nézve. Az univerzalitás. hogy egyaránt fel kell mérnünk a kockázati és védőtényezőket.

Ugyanakkor kultúrafüggőnek tűnik. Az afrikai dogon törzsnél például megfigyelt ijesztő/ijedt anyai viselkedés az elvárt módon függött össze a csecsemő dezorganizált kötődésével (True és mtsai. 2001). az anya-csecsemő interakciók zavara a bizonytalan csoporton belüli dezorganizált kötődéssel függött össze (Tomlinson és mtsai. 50-70%) arányban (van IJzendoorn és Sagi. 2005). elkerülő. Az Idegen Helyzet Teszt módszerét alkalmazó első hazai kötődéskutatásban (Gervai. magyarul röviden l. Az afrikai. hanem a társadalmi elvárások meg is követelik. Indonéziában és Japánban inkább rezisztens mintázatot mutatnak. 2005) a résztvevő 103 anya-csecsemő párból 52% biztonságos. 331–332. mert bizonyos ökológiai körülmények támogathatták a két bizonytalan kötődési mintázat evolúciós kialakulását és fennmaradását is (Simpson és Belsky. Evolúcióelméleti megfontolások alapján mindhárom kötődési alapmintázatot (biztonságos. A három koherens kötődési mintázattal ellentétben az inkoherens. 2008). és a kutatók feltételezése szerint a korai gondozásnak ez a jellemző közege magyarázhatja az elkerülő kötődés csekély és a rezisztens kötődés magas arányát a bizonytalanul kötődő csecsemők között. indonéz és japán kutatások során az adott kultúrában átlagos helyzetűnek tekintett családokban egyaránt a biztonságos kötődésű anya-csecsemő párok fordultak elő a legnagyobb (kb. a különbségek mögött álló tényezők pontosabb felderítése pedig további kutatások feladata. indonéz és japán anya-csecsemő pároknál például jóval több a szoros fizikai kontaktus és a folyamatos közelség. mint a nyugati társadalmakban. .342 kínai. egy dél-afrikai város nehéz körülmények között élő családjaival folytatott kutatás pedig kimutatta. 2008). hogy a két bizonytalan kötődési mintázat közül melyik fordul elő magasabb arányban: Észak-Amerikában.és Észak-Európában a bizonytalan kötődésű csecsemők inkább elkerülő. 11% rezisztens. míg Afrikában. valamint Közép. hogy az anya ne hagyja figyelmen kívül gyermeke stresszjelzéseit.). ahogy a kultúraközi vizsgálatok nagy része is mutatja. hogy míg az anya szülés utáni depressziója nyomán előre jelezhető volt a bizonytalan kötődés kialakulása. ez a megoszlás tehát hasonló volt más nyugati társadalmakéhoz. A kultúraközi eltérések oka feltehetően az uralkodó gondozási elvek és gyakorlat kulturális változatosságában keresendő. az anya így nem csupán gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire. nem pedig a kulturális-társadalmi környezet függvénye. a társadalmi elvárások általában a biztonságos kötődést tekintik optimális stratégiának. Ugyanakkor az inszenzitív. Így ezek az emberi szülő-utód kapcsolat egyéni változatosságában alternatív viselkedési stratégiaként jelenhettek meg. rezisztens) a gondozói környezethez való megfelelő adaptációnak tekinthetjük. 21% pedig dezorganizált kötődésűnek bizonyult. mert az érzelmi és szociális fejlődés egyes területeire gyakorolt hatását pozitív fejlődési kimenetként értékelik (Van IJzendoorn és Sagi. Izraelben. Mégis. o. 2008. 16% elkerülő. Ezt kultúraközi vizsgálatok is alátámasztották. dezorganizált kötődés aránya egy adott vizsgálati csoportban elsősorban az egyéni és környezeti rizikótényezők. nem a gyermek igényeinek megfelelő gondozás ezekben a kultúrákban is előfordul. 2003. Lakatos és Gervai.

A szülő elérhetősége és rendszeres fizikai közelsége még 3-6 éves kor között is az el- . és ez a kognitív struktúra teszi lehetővé a csecsemő alkalmazkodását gondozója viselkedéséhez. mert a kisgyermek térben és időben is nagyobb távolságot tolerál. a reprezentáció szintjén kezelni. A csecsemő a kötődési kapcsolatról alkotott reprezentáció segítségével képes elvárásokat kialakítani a gondozó fizikai és érzelmi elérhetőségéről és válaszkészségéről. amelyben a szoros fizikai közelség szerepe fokozatosan csökken. mert a megfigyelt viselkedési mintázat tükrözi a csecsemő gondozóval szembeni elvárásait. kifinomultabbá válik. így egyre kevésbé szükséges számára azok azonnali végrehajtása (Bowlby. célvezérelt kapcsolattá alakul át. terveit a kötődési személlyel. Az interakciók során már verbálisan meg tudja osztani elképzeléseit. A gyermek bonyolultabb cselekvéseket képes megtervezni és gondolatban. elővételezze a kötődési személy viselkedését. Az Idegen Helyzet Teszt során a csecsemő belső munkamodelljének tartalmáról kaphatunk képet. A személyközi kapcsolatról kialakított belső munkamodell tartalmazza a kötődési személlyel folytatott interakcióinak jellegzetességeit. belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek. így saját viselkedésének újabb és újabb interakciós helyzetekben történő szervezésével maga is alkalmazkodjon a gondozóhoz. hanem azt is megtanulja. amelyek eltérhetnek az övéitől. Marvin és Britner. A kötődési viselkedés rendszerét csak a korábbinál nagyobb mértékű stressz képes aktiválni. valamint ez vezérli. Ez teszi lehetővé. 2008). ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ÉRZELMI-TÁRSAS FEJLŐDÉS EGYES TERÜLETEIVEL A kötődési kapcsolat belső modellje Ha a csecsemő ugyanazzal a gondozóval nap mint nap rendszeresen interakcióba lép. ugyanúgy az esetleges bántalmazással vagy elhanyagolással kapcsolatos tapasztalatok is beépülnek a modellbe. A szülő-kisgyermek viszony a párbeszéden és a partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló. 1969/1982. a jelzéseire kapott válaszokkal összefüggő tapasztalatait. miközben azt is megérti. szervezi viselkedését a kötődési személ�lyel való érintkezései során. és a gyermek egyre kevésbé igényli a gondozó folyamatos fizikai közelségét. a kötődési reprezentáció összetettebbé. hogy a másik félnek szintén vannak saját szándékai és céljai. milyen válaszokat és reakciókat várhat el tőle különböző helyzetekben. Bowlby elgondolása szerint a csecsemőnek az adott gondozóval átélt tapasztalatai egy specifikus mentális reprezentációban. nem csak felismeri és megkülönbözteti őt a többi gondozótól.343 KÖTŐDÉS ÉS FEJLŐDÉS KISGYERMEKKORBAN: ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS. Ahogyan a szülői törődés minőségével és a stresszjelzések esetén megnyilvánuló szenzitivitással kapcsolatos élmények. A harmadik életév után a kognitív fejlődés lépéseivel összhangban a kisgyermek belső munkamodellje is átalakul. és szervezi az elvárásokon alapuló viselkedésformákat. hogy megjósolja. tehát reprezentálja magát a gondozót és a szülő-csecsemő kapcsolat minőségét is.

Az eljárások sokaságáról kiváló áttekintést nyújt Solomon és George (2008) munkája. így a szoros érzelmi kapcsolatokban meg lehet bízni a partnerben. A gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődésével összhangban a gondozó viselkedésében egyre több nevelési elem jelenik meg. így támogatva gyermek érzelemszabályozásának fejlődését. miközben fenntartja a biztonságos kötődési kapcsolatot. kielégítik érzelmi szükségleteit. a szülő erőteljesebb vagy indulatosabb reakciója a gyermek engedetlenségére) nem rombolják le a biztonságos kötődési kapcsolatot. és ez az önkép – amely mintegy kiegészítő párja a gondozóról alkotott képnek – szintén a kötődési reprezentáció része. A szenzitív szülői viselkedés nyomán a csecsemő azt tanulja meg. hogy vele mint önálló. A gondozói bánásmód nyomán a csecsemő nem csak a kötődési személyre jellemző viselkedésekről alkot képet. A szenzitív gondozó nem utasítja vissza a kisgyermek nyílt érzelemkifejezéseit. hogy megértik igényeit. hogy személyét. és röviden ismertet néhány módszert Tóth és Gervai (2005) hazai olvasók számára írt tanulmánya. ha a gondozóra egyébként nem jellemző ez a viselkedés. A negatív érzelemkifejezéseknek a szülő által történő elutasítása 8 viszont azt tanítja a gyermeknek. . a testi kontaktust eredményező kötődési viselkedések (pl. és szükség 8 Mint ahogy korábban a szenzitivitás koncepciójának ismertetésekor is kiemeltük. addig a 2-7 év közötti gyermekek kötődési biztonságának megállapítására különböző kutatócsoportok számos eltérő. érzéseit elfogadják és megbecsülik. Míg a csecsemők kötődési minőségének megállapítására az Idegen Helyzet Teszt a legelterjedtebben alkalmazott módszer. hanem önmagáról is. hogy stresszjelzéseivel magára marad. hogy a szülőnek a kisgyermek bármilyen fokú és módú negatív érzelmi megnyilvánulását (pl. ugyanakkor a gondozó visszatértekor kifejezi örömét. dühkitörések) helyeselnie kellene. segítséget nyújt. ha néhány órára más felnőttek felügyeletére bízzák. a kisgyermek érzelmi megnyilvánulásaira adott gondozói válaszok rendszeressége és tartóssága alakítja a kötődési kapcsolat minőségét. Ezek következetes helytelenítése mellett bátorítja az alternatív viselkedések megnyilvánulását. ez azonban korántsem jelenti azt. Ezek a módszerek a kisgyermek viselkedése mellett figyelembe veszik a verbális közlések tartalmát és minőségét. független személlyel hogyan bánnak egy közeli érzelmi kapcsolatban. interakciót vagy rövid testi kontaktust kezdeményez. erőteljes hisztik. A szülői viselkedésben alkalmanként előforduló „hibák” (pl. A szenzitív szülő elérhető és biztonságot nyújt a gyermeknek. felépítését is.344 sődleges érzelmi biztonságot nyújtó kötelék. és méltó mások törődésére és szeretetére. Bowlby szerint a szülővel folytatott interakciók során fokozatosan épül fel reprezentációja arról. ezért a gyermeknek az képe alakul ki önmagáról. valamint a nemverbális gesztusoknak és érzelemkifejezéseknek. ugyanakkor szabályozza a nem megfelelő. ami beágyazódik a gyermek adott életkori szükségleteit kielégítő szenzitív gondozásba. problémás viselkedésmódokat. a közelségkeresés. A három év körüli gyermekek többsége a szülői magyarázatot elfogadva megérti és sírás nélkül viseli. odabújás) mellett azonban jelentősebb szerep jut a verbális kommunikációnak. a belső munkamodell struktúrájának megragadására törekvő eljárást fejlesztettek ki. mert szükség esetén támaszt.

A belső munkamodell csecsemőkorban még viszonylag egyszerű kognitív struktúra. illetve annak erőssége és előjelezhetősége a további kutatások tárgya. és fenntartásuk érdekében a túlzott közelség és függőség árán is hajlamos alávetni magát a másik fél akaratának. és azt találták. Az énkép és a kötődés közti összefüggéseket eddig olyan empirikus vizsgálatokban mutatták ki. miközben az újabb. és mivel nem tud viselkedésének szervezésével hatékonyan alkalmazkodni a gondozóhoz. ha azok eltúlzottak és gyakran juttatja kifejezésre őket. félelemkeltő szülői viselkedés a gyermeket folyamatos szorongásban és aggodalomban tartja. tehetetlenség és inkompetencia érzés alakul ki benne. amelyekben egyidejűleg mérték ezeket a mutatókat. a kötődés szempontjából lényeges információkat beépíti a meglévő struktúrába. hogy a gyermek negatív. hanem befolyásolja az egyén kötődéssel kapcsolatos észlelési folyamatait. hogy az anya-gyermek kapcsolatról biztonságos kötődési reprezentációval rendelkező gyermekek pozitív önképet festettek magukról egy olyan eljárásban. és a szoros kapcsolatokban gyakran bizalmatlan. hogy a közelségre és törődésre irányuló igényeit csak akkor veszik figyelembe. A kötődés folytonossága és változása Bowlby elképzelései szerint a belső munkamodell nem csak a kötődési kapcsolatot és a gyermek önképét reprezentálja. percepcióját is. Énképét az alacsony önbizalom és a negatív önértékelés is jellemzi. de „tökéletes” önképet jelenített meg. törődésre méltónak. A szülő kiszámíthatatlan. Ugyanakkor mindkét bizonytalan (elkerülő és rezisztens/ambivalens) kötődési csoportra jellemző volt.345 esetén nem kap támogatást. így a kapcsolatokban nem számíthat másokra. a szociális interakciók során könnyen válik indulatossá és feldúlttá. az érzelmi igényeket következetlenül kezelő magatartása azt a képet alakítja ki a gyermekben. Vágyik a szoros érzelmi kapcsolatokra. mert a kezdeti tapasztalatok alapján felépült struktúra egyre inkább csak azo- . az énkép és a szociális kapcsolatokban mutatott viselkedés összefüggése. és a szoros kapcsolatokba vetett bizalom hiánya miatt később is kerüli a mély érzelmi kötelékek kialakítását. Verschueren és munkatársai (1996) például holland ötéveseket vizsgáltak. Mivel nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit. folyamatos elismerést és megerősítést vár. amelyekben azonban bizalmatlan. vagyis mintegy információszűrőként működik. hanem egy állatot ábrázoló bábfigurát használva felelt a gyermek a kérdezőnek. így énképét az önbizalomhiány jellemzi. ahol nem közvetlenül. A gondozó elutasítása miatt nem tartja magát szeretetre. Óvodáskorban azonban szerepjáték vagy verbális feladatok segítségével már jól vizsgálható a gyermek önmagáról alkotott képe. A gondozó elérhetőségének bizonytalansága miatt a kapcsolat fenntartására kell figyelnie. A kötődés. inkább önmagára kell hagyatkoznia. Az atipikus. és az énképet jellemző reprezentáció hároméves kor alatt még kialakulóban van. A csecsemőkorban kialakult modell azért állhat ellen a későbbi változásoknak.

mi állhat a kedvező változások hátterében. Ebből következően Bowlby azt feltételezte. hanem jelentős szerepe lehet a családi környezet és a tágabb szociális-demográfiai faktorok állandóságának is. hogy a már kialakult kötődési reprezentáció önmegerősítő folyamatok révén válik egyre stabilabbá. hogy a kötődés stabilitásának hátterében – legyen az stabil biztonságos vagy bizonytalan kapcsolat – nem csupán az anya-gyermek interakciók minőségének folytonossága húzódik. Rövidebb. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról. A korai kötődés korrelátumai I. tehát a csecsemőként biztonságos kötődésű gyermekek többsége 6 évesen is biztonságos kötődést mutatott. illetve ezek halmozódása (l. 2005. vagy a szülő gondozói viselkedése . Elmondhatjuk tehát. az exploráció és egyes fiziológiai válaszok szabályozásával Az ismertetett csecsemőkori kötődési mintázatok felfoghatók olyan viselkedési stratégiáknak. amelyek megerősítik a – tudat számára nagyrészt elérhetetlen – modellt. 2000) nem talált folytonosságot 15 hónapos és 8 éves kor között.346 kat az újabb tapasztalatokat építi be. hogy a koragyermekkorban kialakult kötődési mintázat az egyén életútján viszonylag változatlan marad. terápiák nehézsége abban rejlik. amikor a korai bizonytalan kötődés a későbbiekben biztonságos kötődésre módosul. ugyanakkor korántsem állítható. mint a szülők párkapcsolati konfliktusa vagy válása. Klinikai szakemberként arra is utalt. ugyanakkor nem tudatos. amelyek azt tükrözik. a gyermek biztonságosból elkerülővé válik) olyan környezeti rizikótényezők. Wartner és munkatársai (1994) egy német.: Összefüggések az érzelmek. Feltételezhető az is. Változhat a stressz és a társas támogatottság mértéke. Main és Cassidy (1988) egy észak-amerikai vizsgálatban talált jelentős stabilitást. Nem végeztek nagy számban a gyermekek kötődésének minőségét csecsemőkorban és kisgyermekkorban (5–8 év) egyaránt vizsgáló longitudinális kutatásokat. és a meglévők is elsősorban alacsony szociális rizikójú családok csoportjaira épülnek. a család szociális körülményei. hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre mindenképpen optimális vagy kedvezőtlen pályára terelhetné a fejlődést. Moss és mtsai. a „kötődési személyre szabott” stratégiát használ – például egy olyan közepes stresszt kiváltó ese- . míg egy svéd kutatás (Bohlin és mtsai. 2000). hogy a kötődés folytonosságáról alkotott feltételezést részben bizonyították a kötődési elmélet keretében végzett követéses vizsgálatok. hogy a kötődési kapcsolat kedvezőtlen irányú változását (pl. milyen következetes. így az intervenció a kapcsolati zavarok minél korábbi felismerése és rendszeres kezelése esetén lehet a leghatékonyabb. közeli családtag súlyos betegsége vagy elvesztése. Bar-Haim és mtsai. vagy más traumatikus események. hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik a gondozó viselkedéséhez. negatív életesemények magyarázhatják.ezek feltárása további kutatásokra vár. alig néhány éves időszakot felölelő csecsemőkori és kisgyermekkori követéses vizsgálatok eredményei arra a fontos tényre mutatnak rá. hogy a kötődést célzó intervenciók.

A biztonságos kötődési kapcsolat azt tanítja a csecsemőnek. azt vidáman megmutatják neki). így az exploráció. jelentős szerepet játszik a kisgyermek érzelemregulációs stratégiájának alakulásában (részletesen l. örömüket éppúgy megosztják a szülővel (pl.347 ménnyel való megküzdés során. Külső szabályozó tényezőként a szenzitív gondozás így megalapozza a csecsemő későbbi hatékony önregulációs képességét. Ezek a csecsemők így pozitív élményeiket. mint az ujjszopás vagy a puha tárgyakhoz való odabújás a felnőtt segítsége nélkül is megjelenhetnek a fejlődés során – a gondozói viselkedés. félelmet. önreguláció A kötődési kapcsolatokban szerzett tapasztalatok hatást gyakorolnak a csecsemő érzelemszabályozási képességének fejlődésére. Az adott stratégia nem kizárólag a kötődési viselkedés és reprezentáció szerveződésében nyilvánul meg. elsősorban a szülő szenzitivitása. mint az Idegen Helyzet (Main és mtsai. örömöt). és elfogadja mind pozitív. . és az interakciók során testi vagy verbális kontaktus révén optimális szintre erősíti vagy csökkenti ezeket az érzelmi állapotokat. hiszen a csecsemő a szülő szenzitivitásával vagy inszenzitivitásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai nyomán építi fel azt a viselkedési stratégiát. A kötődés minőségének kialakulása más fontos fejlődési területekkel kölcsönhatásban zajlik. és viszont: az érzelemreguláció egyes aspektusai a kötődési stratégia működésének szolgálatába állnak azáltal. a figyelem és a megismerési folyamatok szabályozásának egyidejű és hosszú távú fejlődése is részben összefügg a kötődési kapcsolat alakulásával. mind negatív érzelmeinek megnyilvánulásait. az érzelmek. szervezze viselkedését. kíváncsiságot. annak elvárásaihoz és viselkedéséhez történő adaptációnak tekinthetjük. hogy képes legyen rugalmasan alkalmazkodni ezekhez a különbségekhez. a II. szeparáció esetén sírnak). Érzelemszabályozás. így – bár az önmegnyugtatás egyes formái. és célja elérése érdekében maga is alakítsa. Az újszülöttek nincsenek birtokában minden olyan képességnek. A szenzitív szülő megfelelően észleli és értelmezi a csecsemő érzelemkifejezéseit (pl. igazodva gondozójának bánásmódjához. mint a stresszhelyzetben jelentkező negatív érzelmeiket (pl. hogy érzelmeinek és az érzelmekkel kapcsolatos viselkedésének szabályozásában támaszkodjon a kötődési személyre. amelyet nyugtalanság vagy stressz esetén alkalmaz. amellyel hatékonyan szabályozni tudnák negatív és pozitív érzelmeiket. mert a gondozó következetesen csillapítja vagy megszünteti negatív érzelmi állapotait. miként szabályozza érzelmeit célja – a kötődési személy közelségének – elérése érdekében. kötetben). A kötődési elmélet szerint a csecsemő célja az elsődleges gondozó folyamatos közelségének és elérhetőségének fenntartása. Ebben az értelemben a koherens kötődési mintázatokat a gondozóhoz mint környezethez. hogy a kisgyermek elsajátítja. vagyis érzelmeik nyílt kommunikációja jellemzi őket. 1985). Ugyanakkor a gondozó viselkedésében fellépő változatosság megkívánja a csecsemőtől. Lakatos. dühöt. ha érdekes játékot találnak.

A kutatások eredményei alapján a bizonytalan-dezorganizált kötődés nyújtja a legkevésbé optimális kereteket az érzelmi fejlődéshez: ezek a csecsemők stresszhelyzetben nem tudnak olyan stratégiát fenntartani. Velük ellentétben. ezért ez a képesség náluk sérülhet leginkább. hogy maguk próbálkoznának a regulációval. amely koherens alkalmazkodást biztosítana a gondozóhoz. hogy hasonló helyzetekben gondozójuk elutasítja. hiszen a hatékony érzelemreguláció csökkentheti az új kapcsolatok kezdeményezésekor megjelenő szorongást. A szülő atipikus. és a csecsemő stratégiája tükrözi annak – nem tudatos – megértését. ijesztő/ijedt viselkedése szorongást és félelmet gerjeszt. hogy olyan „megküzdési eszköz” a kisgyermek számára. Mindhárom kötődési mintázat esetében az érzelmek regulációja végső soron a kötődési személy közelségének fenntartását szolgálja (az elkerülő kötődés esetében is.” című alfejezetében esik majd szó. az elkerülő és rezisztens kötődésű gyermekeknél is nagyobb kihívással szembesülnek. dühét vagy másokkal szembeni pozitív viselkedését. Igyekeznek figyelmük elterelésével. hogy nem mutatja ki nyíltan negatív érzelmeit). a rezisztens kötődésű csecsemők felerősítik negatív érzelmeik kimutatását: ezzel igyekeznek fenntartani a kiszámíthatatlanul elérhető szülő figyelmét. mások érzelmi állapotainak megértése és a pozitív szociális viselkedésformák révén pedig elősegíti az empátia megnyilvánulását. hiszen csecsemő azzal „tarthatja fenn” a szülő figyelmét és kerülheti el a visszautasítást.348 Az elkerülő kötődésű csecsemők minimalizálják negatív érzelmeik nyílt kifejezését.9 9 A kötődési és érzelemszabályozási stratégiáknak a kisgyermek társas alkalmazkodásával való összefüggését feltáró empirikus kutatásokról e fejezetünk „A korai kötődés korrelátumai II. vagy eleve nincs hatékony érzelemszabályozásuk. mert megtanulták. Mivel saját érzelemregulációjuk alakításához a dezorganizált csecsemők kapják a legkevésbé hatékony gondozói segítséget. amely az adott gondozó mellett bevált és működik. modulálni az általa kiváltott negatív érzelmeket. a düh szabályozásával az agressziót. s mivel stresszhelyzetben összeomlik. Enyhébb stressz esetén is inkább a gondozónak jeleznek ahelyett. ugyanakkor éppen maga a szülő nem tudja hatékonyan csökkenteni. A kutatások a kötődési kapcsolat alakulásával összefüggésben különösen a szociális interakciók szabályozásának terén betöltött szerepének vizsgálatára irányulnak. bírálja elkeseredésüket és közeledésüket. maguk szabályozni érzelmi állapotukat. ezzel viszont megerősítik a kapcsolatban kialakult függőségüket. empátiáját szabályozni tudja. hogy melyik az a viselkedés. amelynek segítségével félelmét. például tárgyak manipulációjával. Az érzelemszabályozási stratégia kiépülésének jelentősége a fejlődés szempontjából az. .

Míg az elkerülő diádoknál a csecsemő frusztrációja esetén a szülő segítségnyújtás helyett inkább visszahúzódik és túlzott önállóságot vár el a gyermektől. vagy tevékenysége közben szakadatlanul figyeli hollétét. hogy bizonytalan kötődési kapcsolatban a gondozó akkor avatkozik be a gyermek tevékenységébe. A bizonytalan kötődési mintázatokat a szakirodalom kevésbé tekinti optimálisnak az exploráció támogatásában. mint a csecsemőkorban biztonságos vagy elkerülő társaik (McElwain és mtsai. A kutatók ezért gyakran probléma-megoldási helyzetekben figyelik meg a kisgyermek viselkedé- . és a szeparáció alatt is foglalkozik a környezet tárgyaival. Ez az eredmény alátámasztja. 2003). gyakran tereli el a gyermek figyelmét. a környezet felfedezésének oldalára összpontosítjuk (áttekintésként l. támogatva ezzel a csecsemő explorációs tevékenységét. Eközben bízhat abban. vagyis képes nyitottan és érdeklődéssel közeledni a különböző. a csecsemőkori pszichomotoros fejlődést és az óvodás-iskoláskori kognitív képességeket (IQ ) mérő mutatók nem különböznek a három koherens kötődési csoportban. alacsony szintű kompetenciát mutat. hogy a csecsemő érdeklődését követné. mint a biztonságosan kötődőké. Grossmann és mtsai. és az explorációban kevés önállóságot. A kötődési kapcsolat minőségének befolyása sokkal inkább a nehézséget vagy kihívást jelentő. A rezisztens csecsemő lehetőleg nem távolodik el a szülőtől. hiszen a kötődési személytől eltávolodva az elkerülő és a rezisztens kötődésű gyermekek is szoronganak a gondozó „vészhelyzetben” való elérhetősége miatt. A magabiztos exploráció során a kisgyermekben kompetenciaérzés alakul ki. valódi vészhelyzet híján is a „szoknyája mellett” marad. de figyelme a szorongása miatt mégsem olyan elmélyült. amikor az nyugodtan és elmélyülten játszik. korlátozza a csecsemő önállóságát és a kapcsolatból kitekintő érdeklődését. hogy a rezisztens kötődési múlttal rendelkező hároméves gyermekek anyjuk passzív jelenlétében szegényesebb szimbolikus játékot játszottak és kevesebb figyelmet fordítottak a tárgyi környezet megismerésére. és saját elképzeléseinek megfelelően próbálja irányítani az interakciót ahelyett. kihívást jelentő helyzetekhez. A biztonságos kötődési kapcsolatban a gondozó biztonságos bázis a környezet felfedezéséhez és a világgal való ismerkedéshez. addig a rezisztens kapcsolatban a szülő inkább gátolja. hogy szükség esetén a kötődési személy elérhető és segítséget nyújt. 2008). kognitív képességeit és figyelmét próbára tevő helyzetekben feltételezhető. Az elkerülő csecsemő nem jelzi ugyan aggodalmát. Megfigyelték. A korai kötődés minőségének hatása az explorációra nem az általános mentális fejlődés szintjén mutatkozik meg.349 Exploráció és kompetencia a megismerésben Az Idegen Helyzet Tesztben megfigyelhető koherens kötődési mintázatok leírásánál már ismertettük a kötődés és az exploráció viselkedési rendszereinek egymást befolyásoló viszonyát. a gyermek önállóságát. A kapcsolat fenntartása miatt érzett szorongás elvonja figyelmét a külvilág megismerésétől. Egy nagyszabású amerikai követéses vizsgálatban azt találták. hogy a kötődés és az exploráció korai életkorban kialakult egyensúlya befolyásolhatja későbbi felfedező viselkedést. figyelmünket most az exploráció.

Claussen és munkatársainak (2002) kokainfogyasztó anyákkal folytatott vizsgálata pedig kimutatta. és mivel ezek a gyermekek a legérintettebbek az érzelemreguláció diszfunkciójában. Mivel azonban a dezorganizált kötődésű gyermekek kötődési viselkedési rendszere.350 sét. mint az organizált kötődésű csecsemők. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel arról. A dezorganizált kötődésű gyermekek explorációs tevékenységére hatással lehet szorongásuk és félelmük. és sikeresen támaszkodtak a szülő verbális útmutatásaira. 862–863. A magas szociális rizikó és a korai dezorganizált kötődés együttes jelenléte viszont megnövelheti a kognitív képességek fejlődésének zavarát. a hormonháztartást és a központi idegrendszert érintő – válaszok is zajlanak. Azóta néhány további. 2004). folyamatos készenléti állapotban van. egyes kutatók pszichobiológiai vizsgálatokat végeztek az Idegen Helyzet Tesztben résztvevő gyermekekkel. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők Bayley-féle mentális indexe enyhe fejlődési lemaradást mutatott a gyermekek motoros készségeinek normatív sávba eső alakulásához képest. Grossmann és mtsai.). köztük idősebb gyermekekkel folytatott vizsgálat is nagyon hasonló eredményre jutott (l. A stresszre adott viselkedési válaszok hátterében fiziológiai szintű – a keringést. amikor a feladatmegoldás során a kivitelezés sikere érdekében fenn kell tartania motivációját és szabályoznia kell frusztrációját (Pianta és Harbers. mint a bizonytalanul kötődő szülő-gyermek pároknál. Fiziológiai szintű szabályozás A négy kötődési csoportot jellemző viselkedési és érzelemregulációs stratégiák megalapozzák. Fearon és Belsky. 2008. feltételezhető. McElwain és munkatársainak fent említett vizsgálatában például erre a kötődési csoportra vonatkozóan a játéktevékenységben semmilyen eltérés nem mutatkozott. hogy a dezorganizált kötődésű csecsemők a kísérletvezetővel folytatott interakciók során a közös figyelmi fókuszt igénylő tevékenységben (amikor például a felnőtt és a csecsemő is ugyanarra a játéktárgyra figyel) rosszabbul teljesítettek. amelyek egyébként jobban igazodtak a gyermek igényeihez és képességeihez. Annak felderítésére. hogy a különböző kötődési stratégiát alkalmazó csecsemőket milyen fiziológiai szintű megküzdési mechanizmusok jellemzik. Lyons-Ruth és munkatársai (1990) nagyon alacsony jövedelmű családokat vizsgálva azt találták. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező kétéves gyermekek kitartóbban és lelkesebben próbálkoztak egy nehéz feladat megoldásával. A csecsemők szívritmusát vagy a nyálból kimutatható kortizol (egyfajta stresszhormon) szintjét mérő kuta- . o. Elsőként Matas és munkatársai (1978) írták le a jelenséget rámutatva. 1996). hogy egyes kognitív képességeik fejlődése kedvezőtlen irányt vesz (pl. hogy alacsony szociális rizikójú népességben a korai dezorganizált kötődés miképpen befolyásolja a figyelmi és megismerési folyamatokat. de a negatív érzelmeikkel való megküzdés nehézségei is szerepet játszhatnak. hogy a kisgyermek hogyan tud megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Az általános fejlődési mutatókban eddig nem mutatkozott hátrány az alacsony rizikójú dezorganizált kötődési csoportokban sem. gátolva az elmélyült explorációt.

macbrain. de ha az egyén adott helyzetben alkalmazott viselkedési stratégiája hatékony. hogy a stressz idegi és hormonális szabályozása ezeknél a gyermekeknél eltér a szokványostól. kötetben). .10 Annyi mégis bizonyosnak tűnik. Ez az elsődleges funkciója 3-6 éves korban továbbra is erőteljesen érvényesül. ugyanakkor a dezorganizált kötődésű csecsemőknél azt találták. hogy a csecsemő önszabályozási képességét befolyásoló veleszületett tulajdonságok milyen kölcsönhatásban vannak a gondozói bánásmód minőségével. vészhelyzet. Spangler és Grossmann (1993) munkája mutatott rá elsőként arra. Súlyos és krónikus rizikótényezőknek (fizikai vagy szexuális bántalmazásnak. hogy a bizonytalanul kötődő csecsemők nem képesek a kötődési kapcsolatot a fiziológiás stressz csökkentésére használni oly módon. A korai kötődés korrelátumai II. akkor a hormonszint ismét lecsökken. a jelen és a II. hogy a korai fejlődésre ható súlyos kockázati tényezők a mentális egészség mellett az idegi-hormonális működésre is hosszú távú hatással lehetnek. továbbá mindez milyen mechanizmusokon keresztül hat a formálódó kötődési kapcsolat minőségére és a fiziológiai szabályozás alakulására (l. ma még azonban nem ismerjük az eltéréshez vezető pontos fejlődési utat és mechanizmust (Putnam. és további vizsgálatok szükségesek annak alaposabb feltárására. valamint túlélését szolgálja. hogy az IHT alatt kortizolszintjük jelentősebb emelkedést. Az Idegen Helyzet Tesztben a biztonságosan kötődő csecsemőknél több kutatás is kimutatta ezt a fiziológiás mintázatot.htm. org/publications. továbbá a Bucharest Early Intervention Projectből származó közleményeket: www. ahogy azt a biztonságosan kötődők teszik (áttekintésként l. anyai depressziónak) kitett óvodáskorú gyermekekkel végzett pszichofiziológiai kutatások arra utalnak. még Lakatos. befejezése után pedig csak jelentéktelen csökkenést mutatott. és fiziológiás reakciójuk hasonló a többi csecsemőéhez: bár minimalizálják kötődési viselkedésüket. 2008).351 tások eredményei arra utalnak. kortizolszintjük pedig megemelkedik. hogy a stressz leküzdésére nem rendelkeznek hatékony viselkedési stratégiával. szívritmusuk szaporábbá válik. 2005). hogy a szeparációs helyzet az elkerülő gyermekekben is szorongást vált ki. Stressz hatására a kortizol mennyisége megemelkedik a szervezetben. betegség vagy más 10 L. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt.: Összefüggések a személyiségfejlődéssel és a társas kapcsolatok alakulásával A korai kötődés minőségét leképező belső munkamodell funkciója csecsemőkorban lényegében az adott kötődési kapcsolat fenntartására és szabályozására korlátozódik. Fiziológiai válaszreakciójuk tehát alátámasztja. hogy az IHT-ben eddig végzett pszichofiziológiai kutatások nem hoztak teljesen egybecsengő eredményeket. és a csecsemő védelmét. Fox és Hane.

a kapcsolatban résztvevő másik fél viselkedéséről a korai gondozás során alakított ki. segítőkész. hogy környezetük visszautasítóan. például a kortárs kapcsolatok. 2008). a jelen kötetben). gyakrabban ellenségesek és távolságtartóak társaikkal. a szociális kapcsolatok természetéről alkotott elvárásai és önképe mind olyan fejlődési területek. 2008). a csoporttól való visszahúzódás is (Berlin és mtsai. a II. A kortársakkal való nézeteltérések dühöt. ugyanakkor időről időre megjelenhet viselkedésükben a kapcsolatok előli elzárkózás. ezért társas környezetben visszahúzódóbbak. és hatást gyakorol másokkal folytatott interakcióinak jellegére. esetleg rosszindulatúan bánik velük. meg kell találnia helyét a szervezett kortárs csoportokban. össze kell egyeztetnie baráti viszonyait a csoport más tagjaival való interakciókkal. Elvárásaik miatt kevésbé működnek együtt. és tapasztalataik szerint stresszhelyzetben csak magukra számíthatnak. ezért interakcióikban maguk is ellenségesen és agresszíven lépnek fel. és hajlandó az együttműködésre. és a gyermeket a gondozó közelsége vagy az elért testi kontaktus nyugtatja meg (Marvin és Britner. és különböző szociális helyzetekben. és kapcsolatot kell kiépítenie az óvodai és iskolai pedagógusokkal (l. és ehhez kapcsolódóan a munkamodell szerepe is kibővül. hogy a velük kapcsolatba kerülő másik személy következetesen reagál kommunikációs jelzéseikre. A korai szülő-csecsemő interakciók alatt megalapozott érzelemszabályozási képesség jelentős szerepet játszik abban. részletesen Szabó. kiszámíthatatlan. jó szándékú. A kötődési reprezentáció így nem csak az aktuális kötődési kapcsolatot szabályozza. Ebben az életkorban a kisgyermek már nyitottabbá válik az új szociális kötelékek kialakítására. kötetben. A biztonságosan kötődő gyermekekben az a kép alakul ki. és kapcsolataikban az esetleges konfliktusok megelőzése vagy elkerülése érdekében gyakran választják a túlzott engedelmesség és irányíthatóság stratégiáját. amelyeket az emberek közötti kötelékek természetéről. A rezisztens kötődésű gyermekek számára a másik személy viselkedése nehezen látható előre. NeményiHerczog. esetleg erőszakosan reagál és félelmet kelt. A dezorganizált kötődésű gyermekek feltételezése szerint a szociális partner ellenséges. barátságok kialakításakor is vezérli a kisgyermek elvárásait és viselkedését.352 stresszkeltő inger esetén aktiválódik a kötődési viselkedés. és maguk is kooperálnak az interakciók során. Az új kapcsolatok kiépítésekor érvényesülnek azok az elvárásai. amelyek támogathatják vagy hátráltathatják a szociális interakciókban megmutatkozó kompetenciát és a szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodást. és hogyan fogadtatja el magát a csoport tagjaival. Szociális kompetencia és alkalmazkodás a társas környezethez A gyermek érzelemregulációs stratégiája. kapcsolataikat kevésbé jellemzi kölcsönösség. ezért nyitottan közelítik meg a szociális helyzeteket. hogy a gyermek milyen módon tudja kezelni a személyközi konfliktusokat. Az elkerülő kötődésű gyermekek arra számítanak. félelmet vagy . hanem „általánossá válik”. A csecsemőkort elhagyva a gyermeknek a szociális kapcsolatok tágabb hálózatába kell beilleszkednie.

Egy angol kutatásban óvodás gyermekek társaikkal folytatott interakcióit figyelték meg szabad játéktevékenység alatt (Turner. agresszívek. mert a kedvező szociális környezet – például a más gondozókkal.353 frusztrációt válthatnak ki. mert társaik kerülték a velük való érintkezést. és ők engedelmeskedtek leginkább a felnőttek utasításainak. Empirikus vizsgálatok egy részében kimutatták. mint a dezorganizált kötődésűek. pszichológusok) tapasztalatai alapján. A kötődéselméleti kutatók előrejelzése ellenére – miszerint a bizonytalan kötődés a szociális kapcsolatok zavarához vezet – a középosztálybeli. mint bizonytalanul kötődő társaik. és feltűnősködtek. A biztonságosan kötődők csoportjában a nemek között nem volt érzékelhető különbség. szorongás. vitatkozik. . Feltételezhető. Az eredmények (illetve azok hiánya) rávilágítanak arra. kötetben). szociális gátlásosság. A bizonytalan kötődésű fiúk gyakrabban viselkedtek antiszociálisan. Fagot és Kavanagh (1990) vizsgálatában kutatók és gondozók is végeztek rendszeres megfigyeléseket 18–27 hónapos kor közötti bölcsődés gyermekeknél: a megfigyelők az elkerülő kötődésű lányokat nehezebben kezelhetőnek és kevésbé népszerűnek ítélték. mint a biztonságosan kötődő lányokat. az ő társas viselkedésük nem volt kirívó egyik tekintetben sem. hogy a fejlődés különösen kedvezőtlen pályára terelődjék. hogy a bizonytalan (főleg rezisztens) kötődésű gyermekekre kevésbé optimális szociális viselkedés jellemező. a szélsőséges problémák nem kizárólag a kötődési múlt termékei. és bár a társakkal folytatott interakciók szintjén tetten érhető a kötődési kapcsolat hatása. és a kötődési kapcsolatban szerzett tapasztalatai. más különbség azonban nem adódott. pedagógusok. hogy a biztonságos kötődési múlttal rendelkező gyermekek általában jobb szociális készségekkel rendelkeznek és népszerűbbek csoportjukban. 1991). ok nélküli félelem. a II.). és az eredmények szerint a biztonságosan kötődő gyerekek kevesebb externalizáló viselkedési problémát mutattak otthoni környezetben (tönkre tesz dolgokat. konfliktuskerülők voltak. A bizonytalan kötődésű lányok visszahúzódóak. ugyanakkor a közösség peremére szorultak. A szociális kompetencia területén a viselkedés normális változatosságán kívül eső problémák mértékét leggyakrabban kérdőíves módszerekkel mérik fel felnőtt megfigyelők (szülők. 2001) anyák számoltak be 3 és fél éves gyermekük viselkedési problémáiról. hogy patológiásnak tekintett externalizáló és internalizáló viselkedések (pl. keresték a gondozók figyelmét. alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott vizsgálatokban általában semmilyen vagy gyenge összefüggést találtak a kötődés minősége és a társas viselkedés problémái között. Egy másik vizsgálatban (Vondra és mtsai. gyakran verekszik. magányosság) azért nem alakultak ki a bizonytalan kötődéssel összefüggésben. részletesen Lakatos. hogy a korai kötődés minősége nem feltétlenül áll közvetlen oksági kapcsolatban a későbbi szocio-emocionális működés területein mutatkozó eltérésekkel. hogyan legyen úrrá indulatain és oldja meg a konfliktusokat (l. testvérekkel vagy intézményi környezetben szerzett tapasztalat – ellensúlyozta és megakadályozta. valamint érzelemregulációs képessége irányítja abban. és arra a következtetésre jutottak. gyakrabban voltak erőszakosak. engedetlen stb.

hétéves korban pedig az anyák és a tanítók számoltak be kérdőívek segítségével. és a korai kötődés minősége nem jelzi elég nagy bizonyossággal előre a gyermek érzelmi-társas fejlődésének kilátásait. Mint fentebb szó volt róla. Egy másik amerikai kutatásban alacsony jövedelmű. több fejlődési területre kiterjedő adaptációs zavarai. illetve halmozott szociális rizikójú környezetben nevelkedő gyermekeknél a kutatások világosabban mutatták a korai kötődés és a viselkedési problémák kapcsolatát. a kötődési minőséggel kölcsönhatásban hatást gyakorolnak a későbbi fejlődési kimenetekre is.. s ha ezek a tényezők tartósan kísérik a gyermek társas fejlődését. Lyons-Ruth és munkatársai az Egyesült Államokban nagyon alacsony jövedelmű. é