P. 1
8 SEVESO a Gyakorlatban

8 SEVESO a Gyakorlatban

|Views: 1,822|Likes:
Published by Arnyekcsoport

More info:

Published by: Arnyekcsoport on Mar 16, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/18/2012

pdf

text

original

„SEVESO” a gyakorlatban

Kalapos Zsolt
Polgári védelmi törzsparancsnok

Richter Gedeon Nyrt.

1

Mi a SEVESO szó jelentése ?
• 1976. július 10-én vegyipari baleset történt Olaszországban, Seveso városában, amelynek a következményei röviden a következők voltak:
– – – – – 2 kg dioxin került a levegőbe 600 embert telepítettek ki 2000 ember szenvedett dioxin mérgezést 37000 ember volt érintett a baleset által 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött – A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el kellett távolítani megsemmisítésre – 80.000 db háziállatot kellett megsemmisíteni.
Richter Gedeon Nyrt. 2

Képek a balesetről.

Richter Gedeon Nyrt.

3

Seveso I. irányelv
Az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleset kockázatáról szóló, 1982. június 24-i 82/501/EGK tanácsi irányelv az egyes ipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzésére és ezeknek az emberre és a környezetre gyakorolt hatása következményeinek korlátozására vonatkozik, azzal a céllal, hogy szigorúbb ellenőrzések bevezetésével a veszélyes anyagot tároló, feldolgozó, előállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a balesetek potenciális hatásainak minimalizálása érdekében védelmi intézkedéseket vezessenek be.

Richter Gedeon Nyrt.

4

Seveso II. irányelv
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv (Seveso II. irányelv) célja, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, következmények mérséklése, ipari- és környezetbiztonság növelése. Fontos szerepet kap a településrendezés, nyilvánosság, tájékoztatás.

Richter Gedeon Nyrt.

5

Seveso II. irányelv módosítása: 2003/105/EK irányelv
• • • • • • • • • • 1. Tárgyi hatály kiterjesztése: a) a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási tevékenységekre, b) egyes hulladéklerakó létesítményekre; 2. Egyes fogalom-meghatározások pontosítása (pirotechnikai és robbanásveszélyes anyagok); 3. Ammónium-nitrát alapú műtrágyák és karcinogén anyagok kategóriáinak felülvizsgálata és kiegészítése, küszöbmennyiségek módosítása; 4. Biztonsági intézkedések és védelmi tervek kialakításának egyes eljárási kérdései (érintett személyzet és alvállalkozók bevonása); 5. Fokozott együttműködés a polgári védelmi segítség-nyújtási beavatkozások területén; 6. A településrendezési eljárások tervezése; 7. Nyilvánosság tájékoztatásának egyes kérdései; 8. Kötelező információ-szolgáltatás a Bizottság számára műszaki adatbázis kiépítéséhez.
6

Richter Gedeon Nyrt.

A SEVESO I és II irányelvek célkitűzése összefoglalva
• A Seveso I és II Irányelvek legfontosabb célkitűzése az, hogy bevezetésükkel és alkalmazásukkal megelőzzék a súlyos ipari baleseteket, valamint csökkentsék azok hatásait az emberre és a környezetre. • A Seveso II Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) az előzőhöz képest kiegészült egy fontos cikkel, nevezetesen a településrendezési tervezéssel foglalkozó 12. cikkel. • A tagországok többségében az Irányelv bevezetése előtt is voltak előírások a területszabályozásra, de egyértelmű és általános alapelvek bevezetésével kell áthidalni a szakadékot a súlyos ipari balesetek kockázata és a településrendezési tervezés között.
Richter Gedeon Nyrt. 7

EU tagországok kötelezettsége
• „A tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a településrendezési tervek és/vagy ehhez kapcsolódó politikájuk, valamint azok megvalósítási eljárásai hosszú távon figyelembe vegyék azt az igényt, hogy megfelelő távolságot tartsanak a jelen irányelv alá tartozó üzemek és a lakóterületek, a közterületek, valamint a különös érzékenységű vagy jelentőségű természeti területek között, és a meglévő üzemek esetében a kiegészítő műszaki intézkedések igényét az 5. cikkel összhangban úgy, hogy ne növekedjék a lakosságot érintő kockázat.”

Richter Gedeon Nyrt.

8

A következmények csökkentésének módszerei
• A Seveso II. Irányelv előírja, hogy a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a veszélyes üzemek körzetében úgynevezett veszélyességi zónákat kell kijelölni. • Ezeknek a zónáknak a meghatározása a kockázatelemzés alapján történik. • A kockázatelemzés célja tehát, hogy a döntéshozatalhoz szükséges információkat szolgáltasson, többek között a településrendezési tervezés korrekt végrehajtásához.

Richter Gedeon Nyrt.

9

Mi a veszélyességi övezet/zóna fogalma
• A veszélyes tevékenység folytatása esetén bekövetkező súlyos baleset egészség-, illetve környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a hatóság által kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület. • Méretét az elfogadható társadalmi kockázat határozza meg:
10-2 10-3 10-4 Koc- -5 ká- 10 zati 10-6 szint -7 10 10-8 10-9 Richter Gedeon Nyrt. 1 II. Nem elfogadható kockázat Kockázat csökkentés szükséges Elfogadható kockázat I. 10 100 Halálesetek száma 1000 10000 10

Az Európai Uniós SEVESO direktíva alapján a veszélyes üzemekre vonatkozó hatályos hazai jogszabályok
• 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről • 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

Richter Gedeon Nyrt.

11

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére. Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).
Richter Gedeon Nyrt. 12

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Veszélyes létesítmény: – olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, – ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) – veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. – Magába foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges.

Richter Gedeon Nyrt.

13

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem: – ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) – az 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, – de nem éri el a felső küszöbértéket, Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem: – ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) – az 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja.

Richter Gedeon Nyrt.

14

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Biztonsági elemzés: • az üzemeltető által készített dokumentum, • amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá • annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, • valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, • illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. • A dokumentum elegendő információt kell, hogy szolgáltasson a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.

Richter Gedeon Nyrt.

15

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Biztonsági jelentés: • az üzemeltető által készített dokumentum, • amely annak bizonyítására szolgál,
– hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával – és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, – illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, – a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, – kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága.

• •

Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson
– a külső védelmi tervek elkészítéséhez, – és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.

Richter Gedeon Nyrt.

16

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Dominóhatás: • a veszélyes létesítményben bekövetkező olyan baleset, • amely a közelben lévő más veszélyes ipari üzemre átterjedve • a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli • vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja

Richter Gedeon Nyrt.

17

A hazai jogszabályok alapfogalmai
A belső védelmi terv • A kockázatelemzés által feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ebben megjelöli a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, valamint a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. • A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból is. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök is.

Richter Gedeon Nyrt.

18

A hazai jogszabályok alapfogalmai
A belső védelmi tervnek tartalmaznia kell: • A védekezésbe bevonható szervezeteket, eszközöket és anyagokat, • a védelmi intézkedéseket, veszélyhelyzet esetén érvényes eljárásokat, riasztási módokat, • a veszélyhelyzeti irányító szervezetet, • a védekezési tevékenységet elindító és irányító feladat- és hatáskörrel bíró személyek nevét, beosztását, elérhetőségi adatait, • a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a veszélyhelyzeti értesítéssel megbízott személyek nevét, beosztását és elérhetőségét, • az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúrát. Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

Richter Gedeon Nyrt.

19

A hazai jogszabályok alapfogalmai
Külső védelmi terv: • a veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv. • A külső védelmi tervet a hatóság területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.

Richter Gedeon Nyrt.

20

A hazai jogszabályok alapfogalmai
A külső védelmi tervnek tartalmaznia kell: • a súlyos baleset következtében kialakuló káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevonható szervezeteket és eszközöket; • a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket, • a veszélyes ipari üzemben folyó védelmi tevékenység segítésével kapcsolatos intézkedéseket, • a védekezés irányítási és együttműködési mechanizmusát, • a döntések előkészítéséhez szükséges infrastruktúrát, • a lakosság és az illetékes hatóságok tájékoztatásának módját. A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni.

Richter Gedeon Nyrt.

21

Az üzemeltető kötelezettségei
– Fogalom-meghatározások – Bejelentési kötelezettség és adatszolgáltatási kötelezettség • Megelőzési adatszolgáltatás - biztonsági jelentés és elemzés készítése, felülvizsgálata, bővítése • Felmentési szabályok alkalmazása • Veszélyhelyzeti tájékoztatási kötelezettség • Baleseti jelentési kötelezettség • Biztonsági dokumentáció készítése • Dominó hatás elemzés készítése

Richter Gedeon Nyrt.

22

A veszélyes üzemek hazai felügyeleti hatóságai
• 1999. évi LXXIV. Törvény : • „30. §3 (1)4 Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság), a műszaki biztonsági szerv (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható.” • 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet: • „hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,” • „szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,”
Richter Gedeon Nyrt. 23

Hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység területei
– a veszélyes ipari üzemek és a veszélyes tevékenységek azonosítása, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszerek, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer ellenőrzése, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak, valamint a lehetséges dominóhatás értékelése, – a belső, illetve a külső védelmi tervek, és ezek végrehajtási feltételeinek ellenőrzése, – a településrendezési tervezés, – a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.

Richter Gedeon Nyrt.

24

A védelmi tervezés rendszere, felépítése
Település Üzem

Biztonsági jelentés

Külső védelmi terv

Veszélyelhárítási terv

Belső védelmi terv

Alapterv

Mellékletek

Richter Gedeon Nyrt.

25

A veszélyes üzemek kockázatelemzésével szemben támasztott hatósági követelmények
• Bizonyítani kell, hogy az alkalmazott eljárás módszeres, ami azt jelenti, hogy előre meghatározott szempontokat követ. • A bizonyítás mértéke legyen arányos a vizsgált kockázat mértékével. • Az intézkedések eredményessége és hatékonysága álljon arányban a kockázatcsökkentési célokkal. • Követni kell a műszaki ismeretek mindenkori állását. Figyelembe kell venni a vonatkozó nemzeti biztonságtechnikai előírásokat. • Az alkalmazott módszert megfelelő részletességgel kell bemutatni és meg kell magyarázni. • Az eseménysorok leírása legyen strukturált és bizonyítsa a kiválasztott eseménysor és a megtett intézkedések közötti összefüggést.
Richter Gedeon Nyrt. 26

A veszélyes üzemek kockázatelemzésével szemben támasztott hatósági követelmények
• Az intézkedések leírásának az intézkedések jellemző céljainak és funkcióinak magyarázatára kell korlátozódnia. • A biztonsági jelentésben részletes műszaki jellemzőket is meg kell adni, ha az elengedhetetlen az intézkedések elégséges voltának bizonyításához. • A biztonsági jelentésnek be kell mutatnia a veszélyelemzés és a kockázatértékelés eredményeit és bizonyítékait. • Az azonosított baleseti eseménysorokat, azok következményeit és valószínűségét, valamint az azonosított meghatározott kezdeti eseményeket egyértelműen dokumentálni kell.
Richter Gedeon Nyrt. 27

A védelmi tervezés és a településrendezés kapcsolata
• A hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet határait. • A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét. • A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

Richter Gedeon Nyrt.

28

A veszélyességi övezet értelmezése
Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. • a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. • b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. • c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3x10-7.”

Richter Gedeon Nyrt.

29

A veszélyességi övezet értelmezése
Belső zóna: • Lakóház (3-nál több lakás)), szálloda, nyaralók, nagy közösségi intézmény (5000 m2-nél nagyobb épületek, 1000 főnnél nagyobb befogadóképességű nyitott terű létesítmény) fejlesztése nem ajánlott. • Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok építése részletes hatásvizsgálathoz kötött. • Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi szálláshely építése engedélyezett.

Richter Gedeon Nyrt.

30

A veszélyességi övezet értelmezése
Középső zóna: • Lakóház, szálloda, nyaralók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidő központok, nagy közösségi intézmények építése részletes hatásvizsgálathoz kötött. • Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi szálláshely építése engedélyezett. Külső zóna: • Nagy közösségi intézmény építése részletes hatásvizsgálathoz kötött. • Lakóház, szálloda, nyaralók, munkahelyek, parkolók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok építése engedélyezett.
Richter Gedeon Nyrt. 31

A biztonsági dokumentációkban alkalmazott kockázatelemzési módszerek

Richter Gedeon Nyrt.

32

A kockázatelemzési módszerek összehasonlítása

Richter Gedeon Nyrt.

33

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek leírása
Létesítmény(rész)-kiválasztás mennyiségi kockázatértékeléshez (Selection of installations for QRA) • A mennyiségi kockázatértékelésre (QRA) kiválasztandó létesítmény(rész)ek meghatározása a veszélyes üzem létesítmény(rész)ekre osztásával indul, melynek felosztás alapja az, hogy a veszélyesanyag-kiszabadulás nem válthat ki nagy mennyiségű anyagkiszabadulást egy másik létesítmény(rész)ben. E kvantitatív veszélyszűrés alapját képező kiválasztási szám (S) meghatározásához a veszélyes anyagok mennyiségétől és a technológiai körülményektől (a technológia jellege, a telepítési forma, telítési gőznyomás, üzemi hőmérséklet, forráspont) függő jelzőszámra (A) van szükség. Az S-et az üzem határára, illetőleg a létesítményhez legközelebb eső lakóövezetre felvett viszonyítási pontokra meghatározzák, mégpedig a mérgező, a tűz és a robbanási hatásokra külön-külön. Az S relatív nagysága alapján döntenek a kiválasztásról.
Richter Gedeon Nyrt. 34

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek leírása
A számszerű kockázatbecslés (QRA – Quantified Risk Assessment) • Az atomenergia ipar számára kifejlesztett módszer, amelyet már a vegyipari üzemek veszélyes létesítményeinek elemzéséhez is használnak, mivel a rendszer megbízhatósági vizsgálatok valószínűségi módszerei lehetővé tették a valóságos rendszerek kvantitatív elemzését is. A számszerű kockázatbecslés (QRA) főbb lépései a következők: • A rendszerben előforduló veszélyforrások feltérképezése, azonosítása, • Az üzemi- és biztonsági berendezések meghibásodási gyakoriságának ill. valószínűségének számítása hibafa módszerrel. • A környezetbe jutó káros anyagok mennyiségének becslése. A lehetséges következmények megállapítása terjedési modellek, eseményfák segítségével.

Richter Gedeon Nyrt.

35

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek leírása
• A kockázat meghatározása, a következmények értékelése, a veszélyes anyagok terjedését és hatásukat befolyásoló tényezők (időjárási helyzet, esetleges gyulladás stb.) figyelembevételével. • A számszerű kockázatbecsléseket általában számítógépes támogatással végzik. A hibafák elemzésére alkalmas szoftvereken kívül olyan programra is szükség van, amely a mérgező vagy gyúlékony anyag terjedését képes modellezni. • Az eredmények értelmezéséhez definiálni kell a számszerű kockázat fogalmát. A kockázat a veszély nagysága, melyet a lehetséges károsultakra és a kár bekövetkezésének lehetséges időintervallumára értelmeznek.

Richter Gedeon Nyrt.

36

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek leírása
Működőképesség- és veszélyelemzés - „vezérszavas" HAZOP (Hazard and operability analysis - „guide word" HAZOP) • A HAZOP elemzés során több műszaki tudományterület képviselőibő l álló munkacsoport kreatív és módszeres megközelítést alkalmaz azoknak a veszélyeknek és üzemeltetési problémáknak a feltárásához, amelyek a rendeltetésszerű működéstől való eltérésből erednek, és amelyek káros következményekkel járhatnak. Tapasztalt elemzésvezető irányítja a munkacsoport vizsgálódásait az üzem terve alapján, és az elemzés során előre meghatározott, ún. vezérszavakat használnak. Ezeket a vezérszavakat az üzem terve szerinti különböző területeken alkalmazzák és meghatározott folyamatjellemzőkkel kombinálva állításokat fogalmaznak meg a rendeltetésszerű üzemi működéstől való eltérés meghatározása érdekében. Miután megállapították az eltérést, megvizsgálják azok valószínű okait és következményeit, valamint az elképzelhető veszélycsökkentési intézkedéseket. Szükség esetén javaslatokat fogalmazhatnak meg a vezetőség részére további intézkedések megtételére. A HAZOP elemzés eredményét a munkacsoport megállapításai képezik, amelyeket rendszerint táblázatos formátumban foglalnak össze. (A vezérszavas változat tekinthető a HAZOP eredeti és immár szabványos formájának.)
Richter Gedeon Nyrt. 37

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek jellemzése
Létesítmény(rész)-kiválasztás mennyiségi kockázatértékeléshez (Selection of installations for QRA) • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek értékeléséhez kidolgozott szűrőmódszer alapja a veszélyek relatív osztályozása az üzemen belül (tehát nem az abszolút veszélyeztetés minősítése a cél). Az indexképzés során alkalmazandó egyes tényezők és paraméterek definiálása meglehetősen önkényes. Mindazonáltal várható, hogy valóban a kiszűrt (kiválasztott) létesítmény(rész)ek járulnak hozzá a lakosságra irányuló kockázatokhoz a legnagyobb mértékben. • Problémát jelenthet a létesítmény(rész)ek definiálása (elhatárolhatóság), valamint a csővezetékek és a töltési/lefejtési tevékenységek megfelelő figyelembe vétele. • A számszerűsítés elve egyszerű, kivitelezése viszont számításigényes.

Richter Gedeon Nyrt.

38

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek jellemzése
A számszerű kockázatbecslés (QRA – Quantified Risk Assessment) • A számszerű kockázatbecslésekben alkalmazott modellek érvényessége bár korlátozott, azonban ezeknek a vizsgálatoknak a gyakorlati haszna nem is az abszolút valószínűségértékek meghatározása, hanem egy olyan rendszerelemzés végzése, amely szemléletében a veszélyek felkutatására, a biztonság növelésére irányul.

Richter Gedeon Nyrt.

39

A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési módszerek jellemzése
Működőképesség- és veszélyelemzés - „vezérszavas" HAZOP (Hazard and operability analysis - „guide word" HAZOP) • A működőképesség és veszélyelemzést vegyipari technológiai alkalmazásokhoz dolgozták ki a biztonságtechnikai veszélyek feltárására és kiértékelésére, valamint azoknak az üzemeltetési problémáknak az azonosítására, amelyek noha nem veszélyesek, mégis hátrányosan befolyásolják az üzem előírt termelékenységnek biztosítását. A HAZOP elemzés célja az adott folyamat vagy működés részletes átvizsgálása olyan alapos módon, hogy megállapítható legyen az, hogy a folyamateltérések káros következményekhez vezethetnek-e. A HAZOP munkacsoport felsorolja a potenciális hiba okokat és a következményeket, valamint a hibákhoz rendelhető megelőző-védelmi intézkedéseket. Ha megállapítják, hogy valamely hibával szemben elégtelen a védelem, akkor általában javaslatot tesznek a kockázatcsökkentéshez szükséges intézkedésre. A módszer meglehetősen időigényes és ebből következően igen költséges. A vizsgálat rendszerszintű (és nem rendszerelem szintű), és ennélfogva alapvetően magára a technológiára (és nem pl. a gépészetre) irányul.
Richter Gedeon Nyrt. 40

A kockázatelemzési munka gyakorlati lépései
A gyógyszeripar területén a technológiákban szereplő számos anyag miatt bonyolult feladat a kockázatelemzés. A munka megkönnyítése és az átláthatóság biztosítása végett több lépcsős szűrést kell végezni az igazán veszélyes tényezők kiválasztására. • Első szűrés a veszélyes létesítmények kiválasztása az összes létesítmény közül (Erre a Holland módszer kvalitatív szűrése alkalmas, amely a töltetek és az üzem külső határához mért távolság alapján segíti a kiválasztást.), • A létesítményekben folyó technológiák szűrése veszélyesség alapján. Erre alapadatot a technológia hőszínezete ad kalorimetriai számítás után, valamint irodalmi és üzemi adatok alapján becsült kockázati tényezőt lehet az adott technológiához rendelni. • A kiválasztott legveszélyesebb technológiákra el kell végezni a teljes HAZOP analízist, amely felderíti a veszélyes üzemállapotokat és azok következményeit.
Richter Gedeon Nyrt. 41

A kockázatelemzési munka gyakorlati lépései
• A technológiák veszélyes üzemállapotánál figyelembe kell venni a technológiában szereplő berendezések sérüléseinek hatását is. • A veszélyes üzemállapotokra el kell végezni a létesítményrészre vonatkozó mennyiségi kockázatelemzést, amelynek ki kell terjednie az esetleg lehetséges dominó hatások következményeire is. • Ezek alapján lehet következmény analízist végezni, amelynek kézzelfogható, grafikusan (hatásövezetekben) is megjelenített számszerű végeredménye az egyéni és a társadalmi kockázati érték.

Richter Gedeon Nyrt.

42

Technológiák szűrése veszélyesség alapján

Richter Gedeon Nyrt.

43

HAZOP analízis jegyzőkönyv részlet

Richter Gedeon Nyrt.

44

SEVESO küszöbérték figyelés informatikai támogatással
• Társaságunknál kialakításra került egy on-line informatikai rendszer a MEBIR keretein belül, mely a telepen pillanatnyilag jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségét összegyűjti és listázza. Meghatározza az anyagok veszélyességi besorolását összhangban a 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelettel, valamint a 18/2006. (I. 26.) Kormány rendelettel, és ennek alapján elvégzi a telephely veszélyességi besorolását. A rendszer különféle szolgáltatásokkal segíti a gyárat abban, hogy a küszöbérték alatti tartományban tartsa magát (várható beérkezések, rendelések alapján előrejelzés, kritikus mennyiségek színezése, stb.).

Richter Gedeon Nyrt.

45

SEVESO küszöbérték figyelés informatikai támogatással
• Mint ismeretes a 18/2006. (I. 26.) Kormány rendelet különféle, összesen 42 (nevesített) anyagra és biztonságtechnikai tulajdonsággal jellemzett anyagcsoportra ír elő küszöbértéket (ezek megtalálhatók a rendelet 1. mellékletében), valamint a rendelet meghatároz két hasonló tulajdonságokat összevonó ún. „összesítő indexet” is, amely közelítőleg az összesítendő csoportok és anyagok indexeinek az összegével egyenlő. Ez utóbbi indexek a legkritikusabbak. • Fontos megjegyezni, hogy a rendelet szigorúan véve a „pillanatnyi (rövid ideig tartó) túllépés” fogalmát nem ismeri, tehát az alsó küszöbértékű besorolás csak abban az esetben jogos, amennyiben az előbbiekben felírt index egyetlen pillanatra sem lépi át a felső küszöbértéket jelentő 1-es értéket. • Szintén fontos, hogy a két index (illetve a további, kevésbé kritikus mérgező anyag kategória indexe) összegződik, és az így nyert összesítő indexnek is 1 alatt kell maradnia.
Richter Gedeon Nyrt. 46

SEVESO küszöbérték figyelés informatikai támogatással
Az alsó küszöbértékű besorolás biztosítása érdekében az alábbiakat kell végezni: • Az előzőekben felsorolt („kiemelt”) anyagok jelenlétét folyamatosan nyomon kell követni és a készleteket előre rögzített feltételeknek megfelelően alakítani. Ennek során biztosítani kell a termelés zavartalan kiszolgálását, valamint azt a feltételt, hogy az anyagból (illetve a nagyon toxikus anyagokból együttesen) egyszerre csak annyi legyen jelen, hogy a felső küszöbérték átlépése ne történjen meg. • Abban a kritikus helyzetben, amikor a kiemelt anyagok a meghatározott feltételeknek megfelelően (vagyis kellőképpen alacsony) mennyiségben vannak jelen, de a mérgezési összesítő index értéke mégis 5%-nál közelebb van a felső küszöbértékhez, a lehetőségeket, és a szükségleteket figyelembe véve egyedi döntést kell hozni a tényleges teendőkről, melynek értelmében a küszöbérték átlépése elkerülhetővé válik.
Richter Gedeon Nyrt. 47

SEVESO küszöbérték figyelés informatikai támogatással

Richter Gedeon Nyrt.

48

SEVESO küszöbérték figyelés informatikai támogatással

Richter Gedeon Nyrt.

49

Az oktatás szerepe a veszélyhelyzeti felkészülésben
Az oktatás megvalósítása elengedhetetlen része a veszélyhelyzeti felkészülésnek, mivel ennek keretében ismeri meg mindenki a vészhelyzeti viselkedés, az elhárítás és a kármentesítés rá vonatkozó teendőit. Az oktatás szintjei a következők: • Új belépők oktatása, írásos számonkérése • Dolgozók ismétlődő oktatása, írásos számonkérése • Vezetők ismétlődő oktatása, írásos számonkérése • Létesítményi Tűzoltóság tagjainak oktatása, vizsgáztatása, gyakorlatoztatása • Vállalati Polgári Védelmi Szervezet tagjainak oktatása, vizsgáztatása, gyakorlatoztatása • Szerződéses partnerek dolgozóinak oktatása • Látogatók tájékoztatása
Richter Gedeon Nyrt. 50

Az oktatás szerepe a veszélyhelyzeti felkészülésben
Ha a vállalat rendelkezik Biztonsági Irányítási Rendszerrel, akkor az oktatást ennek keretén belül ajánlott megvalósítani. Az oktatási anyagot közérthetően, röviden, a célréteg felkészültségének megfelelően célszerű megfogalmazni és könnyen hozzáférhető helyen kell közzétenni. Az oktatások megtörténtét pontosan dokumentálni kell. Az oktatási anyagot három évente legalább, de jelentős változások esetén azonnal javasolt aktualizálni. Folyamatos nyomon követés !

Richter Gedeon Nyrt.

51

A Polgári Védelem és a SEVESO követelmények kapcsolata
• Az üzemek életében is bármikor előállhat hosszan elnyúló veszélyhelyzet, amelyben napokon, vagy heteken át meg kell szervezni a védekezés, kárelhárítás munkálatait. Ilyenkor jól és egységesen bevethető erő a Polgári Védelmi szervezet. A vállalati Polgári Védelmi szervezetek tagjainak oktatásakor a klasszikus háborús felkészítés helyett a katasztrófahelyzetekben való mentés és mentesítés kell legyen a fő felkészülési területe. A SEVESO alá tartozó üzemekben ezt ki kell egészíteni a speciális vegyi balesetek kezelésére alkalmas ismeretanyaggal. A klasszikus munkaruhán és kéziszerszámokon túl fel kell készülni a szennyezett területen való mentesítéshez gázálarcokkal, gumicsizmákkal, gumikesztyűkkel és vegyvédelmi ruhákkal is. Fontos a jól szervezett kommunikáció, valamint a helyi veszélyek ismerete, a szükséges védekezések gyakorlása.
52

• •

Richter Gedeon Nyrt.

Felhasznált irodalom
• Seveso irányelvek: Dr. Görög Katalin tű. szds. előadása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságról a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katasztrófavédelmi mérnöki képzésében 2007/2008-as tanévben A kockázat- és veszély-megítélés (kiértékelés) során a meghibásodási (illetőleg hiba-) eseménysorok azonosításához valamint egyéb célokra használatos módszerek, azok sajátos alkalmazási feltételei és összehasonlító értékelésük: Dr. Cseh Gábor a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Műszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-Megelőzési Főosztály igazgatójának tanulmánya A BIZTONSÁGVIZSGÁLATOKBAN ALKALMAZOTT KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ÉS VESZÉLYELEMZÉSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE: Dr. Damjanovich Imre a KKEKFI tudományos igazgatójának tanulmánya (www.inventor.hu/ceco/kock/konyv/kockazat.pdf 2008.09.25.) A hazai veszélyes üzemek által alkalmazott kockázatelemzési módszerek: Dr. Vincze Árpád a Országos Atomenergia Hivatal munkatársának előadása, mint óraadó tanár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katasztrófavédelmi mérnöki képzésében 2007/2008-as tanévben Richter Gedeon Nyrt. 2007-es Biztonsági Elemzése

Richter Gedeon Nyrt.

53

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->