You are on page 1of 53

„SEVESO” a gyakorlatban

Kalapos Zsolt
Polgári védelmi törzsparancsnok

Richter Gedeon Nyrt. 1


Mi a SEVESO szó jelentése ?

• 1976. július 10-én vegyipari baleset történt


Olaszországban, Seveso városában, amelynek a
következményei röviden a következők voltak:
– 2 kg dioxin került a levegőbe
– 600 embert telepítettek ki
– 2000 ember szenvedett dioxin mérgezést
– 37000 ember volt érintett a baleset által
– 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal
elszennyeződött
– A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra
megtiltották és a felső talajréteget el kellett távolítani
megsemmisítésre
– 80.000 db háziállatot kellett megsemmisíteni.

Richter Gedeon Nyrt. 2


Képek a balesetről.

Richter Gedeon Nyrt. 3


Seveso I. irányelv

Az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleset


kockázatáról szóló, 1982. június 24-i 82/501/EGK tanácsi
irányelv az egyes ipari tevékenységekből eredő súlyos
balesetek megelőzésére és ezeknek az emberre és a
környezetre gyakorolt hatása következményeinek
korlátozására vonatkozik, azzal a céllal, hogy szigorúbb
ellenőrzések bevezetésével a veszélyes anyagot tároló,
feldolgozó, előállító veszélyes üzemekben az ipari
balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a
balesetek potenciális hatásainak minimalizálása
érdekében védelmi intézkedéseket vezessenek be.

Richter Gedeon Nyrt. 4


Seveso II. irányelv

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek


veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi
Irányelv (Seveso II. irányelv) célja, a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése,
következmények mérséklése, ipari- és
környezetbiztonság növelése.
Fontos szerepet kap a településrendezés, nyilvánosság,
tájékoztatás.

Richter Gedeon Nyrt. 5


Seveso II. irányelv módosítása: 2003/105/EK
irányelv
• 1. Tárgyi hatály kiterjesztése:
• a) a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási
tevékenységekre,
• b) egyes hulladéklerakó létesítményekre;
• 2. Egyes fogalom-meghatározások pontosítása (pirotechnikai és
robbanásveszélyes anyagok);
• 3. Ammónium-nitrát alapú műtrágyák és karcinogén anyagok
kategóriáinak felülvizsgálata és kiegészítése, küszöbmennyiségek
módosítása;
• 4. Biztonsági intézkedések és védelmi tervek kialakításának egyes
eljárási kérdései (érintett személyzet és alvállalkozók bevonása);
• 5. Fokozott együttműködés a polgári védelmi segítség-nyújtási
beavatkozások területén;
• 6. A településrendezési eljárások tervezése;
• 7. Nyilvánosság tájékoztatásának egyes kérdései;
• 8. Kötelező információ-szolgáltatás a Bizottság számára műszaki
adatbázis kiépítéséhez.
Richter Gedeon Nyrt. 6
A SEVESO I és II irányelvek célkitűzése
összefoglalva
• A Seveso I és II Irányelvek legfontosabb célkitűzése az,
hogy bevezetésükkel és alkalmazásukkal megelőzzék a
súlyos ipari baleseteket, valamint csökkentsék azok
hatásait az emberre és a környezetre.
• A Seveso II Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) az
előzőhöz képest kiegészült egy fontos cikkel,
nevezetesen a településrendezési tervezéssel foglalkozó
12. cikkel.
• A tagországok többségében az Irányelv bevezetése előtt
is voltak előírások a területszabályozásra, de egyértelmű
és általános alapelvek bevezetésével kell áthidalni a
szakadékot a súlyos ipari balesetek kockázata és a
településrendezési tervezés között.
Richter Gedeon Nyrt. 7
EU tagországok kötelezettsége

• „A tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a


településrendezési tervek és/vagy ehhez kapcsolódó
politikájuk, valamint azok megvalósítási eljárásai hosszú
távon figyelembe vegyék azt az igényt, hogy megfelelő
távolságot tartsanak a jelen irányelv alá tartozó üzemek
és a lakóterületek, a közterületek, valamint a különös
érzékenységű vagy jelentőségű természeti területek
között, és a meglévő üzemek esetében a kiegészítő
műszaki intézkedések igényét az 5. cikkel összhangban
úgy, hogy ne növekedjék a lakosságot érintő
kockázat.”

Richter Gedeon Nyrt. 8


A következmények csökkentésének módszerei

• A Seveso II. Irányelv előírja, hogy a súlyos balesetek


következményeinek csökkentése érdekében a biztonsági
jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a veszélyes
üzemek körzetében úgynevezett veszélyességi zónákat
kell kijelölni.
• Ezeknek a zónáknak a meghatározása a
kockázatelemzés alapján történik.
• A kockázatelemzés célja tehát, hogy a döntéshozatalhoz
szükséges információkat szolgáltasson, többek között a
településrendezési tervezés korrekt végrehajtásához.

Richter Gedeon Nyrt. 9


Mi a veszélyességi övezet/zóna fogalma
• A veszélyes tevékenység folytatása esetén bekövetkező
súlyos baleset egészség-, illetve környezetkárosító
hatásainak csökkentése érdekében a hatóság által
kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület.
• Méretét az elfogadható társadalmi kockázat határozza
meg:

10-2
10-3 II.

10-4 Nem elfogadható kockázat


Koc- -5
ká- 10 Kockázat
zati 10-6 I. csökkentés
szint -7 szükséges
10
Elfogadható
10-8 kockázat
10-9
1 10 100 1000 10000
Halálesetek száma
Richter Gedeon Nyrt. 10
Az Európai Uniós SEVESO direktíva alapján a
veszélyes üzemekre vonatkozó hatályos hazai
jogszabályok

• 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni


védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezésről
• 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

Richter Gedeon Nyrt. 11


A hazai jogszabályok alapfogalmai
Üzemeltető:
bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely
veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet, vagy
alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást
gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére.
Veszélyes ipari üzem:
egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze,
ahol egy vagy több veszélyes létesítményben ideértve a közös
vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen
a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem
tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

Richter Gedeon Nyrt. 12


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Veszélyes létesítmény:
– olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai,
illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész,
– ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben)
– veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy
tárolása történik.
– Magába foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet,
csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a
létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló
– úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény
működéséhez szükséges.

Richter Gedeon Nyrt. 13


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem:


– ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a
technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező
veszélyes anyagokat is)
– az 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján
meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja,
– de nem éri el a felső küszöbértéket,
Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem:
– ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a
technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező
veszélyes anyagokat is)
– az 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján
meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja.

Richter Gedeon Nyrt. 14


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Biztonsági elemzés:
• az üzemeltető által készített dokumentum,
• amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére
vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá
• annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a
bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet
magas szintű védelmét,
• valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította,
• illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
kockázatát elemezte és értékelte.
• A dokumentum elegendő információt kell, hogy szolgáltasson a
hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.

Richter Gedeon Nyrt. 15


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Biztonsági jelentés:
• az üzemeltető által készített dokumentum,
• amely annak bizonyítására szolgál,
– hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleseteket megelőző politikával
– és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel,
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket
azonosította,
– illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
kockázatát elemezte és értékelte,
– a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette,
– kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága.
• Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel.
• A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson
– a külső védelmi tervek elkészítéséhez,
– és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.

Richter Gedeon Nyrt. 16


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Dominóhatás:
• a veszélyes létesítményben bekövetkező olyan baleset,
• amely a közelben lévő más veszélyes ipari üzemre átterjedve
• a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
valószínűségét és lehetőségét megnöveli
• vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleset következményeit súlyosbítja

Richter Gedeon Nyrt. 17


A hazai jogszabályok alapfogalmai
A belső védelmi terv
• A kockázatelemzés által feltárt veszélyek elhárítására az
üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ebben megjelöli a
súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a
szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A belső védelmi
tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági
jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel,
valamint a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig
legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére,
következményeinek csökkentésére.
• A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt
veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges
teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek
átemelhetők más jogszabály alapján elkészített
dokumentumokból is. A belső védelmi tervben megjelölt
feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján
létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök is.

Richter Gedeon Nyrt. 18


A hazai jogszabályok alapfogalmai
A belső védelmi tervnek tartalmaznia kell:
• A védekezésbe bevonható szervezeteket, eszközöket és anyagokat,
• a védelmi intézkedéseket, veszélyhelyzet esetén érvényes eljárásokat,
riasztási módokat,
• a veszélyhelyzeti irányító szervezetet,
• a védekezési tevékenységet elindító és irányító feladat- és hatáskörrel
bíró személyek nevét, beosztását, elérhetőségi adatait,
• a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a veszélyhelyzeti
értesítéssel megbízott személyek nevét, beosztását és elérhetőségét,
• az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez
szükséges technikai infrastruktúrát.
Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább
háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági
elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

Richter Gedeon Nyrt. 19


A hazai jogszabályok alapfogalmai

Külső védelmi terv:


• a veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság
mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező
károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok
bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az
adatszolgáltatásra vonatkozó terv.
• A külső védelmi tervet a hatóság területi szerve a
polgármesterrel együttműködve készíti el.

Richter Gedeon Nyrt. 20


A hazai jogszabályok alapfogalmai

A külső védelmi tervnek tartalmaznia kell:


• a súlyos baleset következtében kialakuló káros hatások elleni
védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevonható
szervezeteket és eszközöket;
• a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott
intézkedéseket,
• a veszélyes ipari üzemben folyó védelmi tevékenység segítésével
kapcsolatos intézkedéseket,
• a védekezés irányítási és együttműködési mechanizmusát,
• a döntések előkészítéséhez szükséges infrastruktúrát,
• a lakosság és az illetékes hatóságok tájékoztatásának módját.
A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy
módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását
követően felül kell vizsgálni.

Richter Gedeon Nyrt. 21


Az üzemeltető kötelezettségei

– Fogalom-meghatározások
– Bejelentési kötelezettség és adatszolgáltatási kötelezettség
• Megelőzési adatszolgáltatás - biztonsági jelentés és elemzés
készítése, felülvizsgálata, bővítése
• Felmentési szabályok alkalmazása
• Veszélyhelyzeti tájékoztatási kötelezettség
• Baleseti jelentési kötelezettség
• Biztonsági dokumentáció készítése
• Dominó hatás elemzés készítése

Richter Gedeon Nyrt. 22


A veszélyes üzemek hazai felügyeleti hatóságai

• 1999. évi LXXIV. Törvény :


• „30. §3 (1)4 Veszélyes ipari üzemre, veszélyes
létesítményre építési engedély, használatbavételi
engedély, továbbá veszélyes tevékenység
megkezdésének engedélyezése csak az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (a IV. fejezet
alkalmazásában: hatóság), a műszaki biztonsági
szerv (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági
hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható.”
• 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet:
• „hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság,”
• „szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Hivatal,”
Richter Gedeon Nyrt. 23
Hatósági engedélyezési és felügyeleti
tevékenység területei
– a veszélyes ipari üzemek és a veszélyes tevékenységek
azonosítása,
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási
rendszerek, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer ellenőrzése,
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros
hatásainak, valamint a lehetséges dominóhatás értékelése,
– a belső, illetve a külső védelmi tervek, és ezek végrehajtási
feltételeinek ellenőrzése,
– a településrendezési tervezés,
– a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.

Richter Gedeon Nyrt. 24


A védelmi tervezés rendszere, felépítése

Település
Üzem

Biztonsági jelentés Külső védelmi terv Veszélyelhárítási


terv

Belső védelmi terv

Alapterv Mellékletek

Richter Gedeon Nyrt. 25


A veszélyes üzemek kockázatelemzésével
szemben támasztott hatósági követelmények
• Bizonyítani kell, hogy az alkalmazott eljárás módszeres, ami azt
jelenti, hogy előre meghatározott szempontokat követ.
• A bizonyítás mértéke legyen arányos a vizsgált kockázat
mértékével.
• Az intézkedések eredményessége és hatékonysága álljon arányban a
kockázatcsökkentési célokkal.
• Követni kell a műszaki ismeretek mindenkori állását. Figyelembe
kell venni a vonatkozó nemzeti biztonságtechnikai előírásokat.
• Az alkalmazott módszert megfelelő részletességgel kell bemutatni és
meg kell magyarázni.
• Az eseménysorok leírása legyen strukturált és bizonyítsa a
kiválasztott eseménysor és a megtett intézkedések közötti
összefüggést.
Richter Gedeon Nyrt. 26
A veszélyes üzemek kockázatelemzésével
szemben támasztott hatósági követelmények

• Az intézkedések leírásának az intézkedések jellemző céljainak


és funkcióinak magyarázatára kell korlátozódnia.
• A biztonsági jelentésben részletes műszaki jellemzőket is meg
kell adni, ha az elengedhetetlen az intézkedések elégséges
voltának bizonyításához.
• A biztonsági jelentésnek be kell mutatnia a veszélyelemzés és
a kockázatértékelés eredményeit és bizonyítékait.
• Az azonosított baleseti eseménysorokat, azok
következményeit és valószínűségét, valamint az azonosított
meghatározott kezdeti eseményeket egyértelműen
dokumentálni kell.

Richter Gedeon Nyrt. 27


A védelmi tervezés és a településrendezés
kapcsolata
• A hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés
alapján kijelöli a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi
övezet határait.
• A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett
polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet
településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a
veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei
területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.
• A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezete határainak
kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja
a veszélyeztetett települések településrendezési tervét.
Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő
mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen
fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a
polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések
megtételét.

Richter Gedeon Nyrt. 28


A veszélyességi övezet értelmezése

Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági


elemzésben a veszélyességi övezet minden pontjára
meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított
veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja.
• a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5
esemény/év értéket.
• b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6
esemény/év értékek között alakul.
• c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6
esemény/év értéket, de nagyobb mint 3x10-7.”

Richter Gedeon Nyrt. 29


A veszélyességi övezet értelmezése
Belső zóna:
• Lakóház (3-nál több lakás)), szálloda, nyaralók, nagy
közösségi intézmény (5000 m2-nél nagyobb épületek, 1000
főnnél nagyobb befogadóképességű nyitott terű létesítmény)
fejlesztése nem ajánlott.
• Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények,
szabadidőközpontok építése részletes hatásvizsgálathoz
kötött.
• Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába
foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi
szálláshely építése engedélyezett.

Richter Gedeon Nyrt. 30


A veszélyességi övezet értelmezése
Középső zóna:
• Lakóház, szálloda, nyaralók, kiskereskedelmi üzletek, kis
közösségi létesítmények, szabadidő központok, nagy
közösségi intézmények építése részletes hatásvizsgálathoz
kötött.
• Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába
foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi
szálláshely építése engedélyezett.
Külső zóna:
• Nagy közösségi intézmény építése részletes
hatásvizsgálathoz kötött.
• Lakóház, szálloda, nyaralók, munkahelyek, parkolók,
kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények,
szabadidőközpontok építése engedélyezett.

Richter Gedeon Nyrt. 31


A biztonsági dokumentációkban alkalmazott
kockázatelemzési módszerek

Richter Gedeon Nyrt. 32


A kockázatelemzési módszerek összehasonlítása

Richter Gedeon Nyrt. 33


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott
kockázatelemzési módszerek leírása
Létesítmény(rész)-kiválasztás mennyiségi kockázatértékeléshez
(Selection of installations for QRA)
• A mennyiségi kockázatértékelésre (QRA) kiválasztandó
létesítmény(rész)ek meghatározása a veszélyes üzem
létesítmény(rész)ekre osztásával indul, melynek felosztás alapja az,
hogy a veszélyesanyag-kiszabadulás nem válthat ki nagy
mennyiségű anyagkiszabadulást egy másik létesítmény(rész)ben. E
kvantitatív veszélyszűrés alapját képező kiválasztási szám (S)
meghatározásához a veszélyes anyagok mennyiségétől és a
technológiai körülményektől (a technológia jellege, a telepítési
forma, telítési gőznyomás, üzemi hőmérséklet, forráspont) függő
jelzőszámra (A) van szükség. Az S-et az üzem határára, illetőleg a
létesítményhez legközelebb eső lakóövezetre felvett viszonyítási
pontokra meghatározzák, mégpedig a mérgező, a tűz és a
robbanási hatásokra külön-külön. Az S relatív nagysága alapján
döntenek a kiválasztásról.

Richter Gedeon Nyrt. 34


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott
kockázatelemzési módszerek leírása
A számszerű kockázatbecslés (QRA – Quantified Risk Assessment)
• Az atomenergia ipar számára kifejlesztett módszer, amelyet már a
vegyipari üzemek veszélyes létesítményeinek elemzéséhez is
használnak, mivel a rendszer megbízhatósági vizsgálatok
valószínűségi módszerei lehetővé tették a valóságos rendszerek
kvantitatív elemzését is.
A számszerű kockázatbecslés (QRA) főbb lépései a következők:
• A rendszerben előforduló veszélyforrások feltérképezése,
azonosítása,
• Az üzemi- és biztonsági berendezések meghibásodási
gyakoriságának ill.
valószínűségének számítása hibafa módszerrel.
• A környezetbe jutó káros anyagok mennyiségének becslése. A
lehetséges következmények megállapítása terjedési modellek,
eseményfák segítségével.

Richter Gedeon Nyrt. 35


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott
kockázatelemzési módszerek leírása
• A kockázat meghatározása, a következmények értékelése, a
veszélyes anyagok terjedését és hatásukat befolyásoló tényezők
(időjárási helyzet, esetleges gyulladás stb.) figyelembevételével.
• A számszerű kockázatbecsléseket általában számítógépes
támogatással végzik. A hibafák elemzésére alkalmas szoftvereken
kívül olyan programra is szükség van, amely a mérgező vagy
gyúlékony anyag terjedését képes modellezni.
• Az eredmények értelmezéséhez definiálni kell a számszerű
kockázat fogalmát. A kockázat a veszély nagysága, melyet a
lehetséges károsultakra és a kár bekövetkezésének lehetséges
időintervallumára értelmeznek.

Richter Gedeon Nyrt. 36


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési
módszerek leírása
Működőképesség- és veszélyelemzés - „vezérszavas" HAZOP (Hazard
and operability analysis - „guide word" HAZOP)
• A HAZOP elemzés során több műszaki tudományterület képviselőibő l
álló munkacsoport kreatív és módszeres megközelítést alkalmaz
azoknak a veszélyeknek és üzemeltetési problémáknak a feltárásához,
amelyek a rendeltetésszerű működéstől való eltérésből erednek, és
amelyek káros következményekkel járhatnak. Tapasztalt
elemzésvezető irányítja a munkacsoport vizsgálódásait az üzem terve
alapján, és az elemzés során előre meghatározott, ún. vezérszavakat
használnak. Ezeket a vezérszavakat az üzem terve szerinti különböző
területeken alkalmazzák és meghatározott folyamatjellemzőkkel
kombinálva állításokat fogalmaznak meg a rendeltetésszerű üzemi
működéstől való eltérés meghatározása érdekében. Miután
megállapították az eltérést, megvizsgálják azok valószínű okait és
következményeit, valamint az elképzelhető veszélycsökkentési
intézkedéseket. Szükség esetén javaslatokat fogalmazhatnak meg a
vezetőség részére további intézkedések megtételére. A HAZOP
elemzés eredményét a munkacsoport megállapításai képezik,
amelyeket rendszerint táblázatos formátumban foglalnak össze. (A
vezérszavas változat tekinthető a HAZOP eredeti és immár szabványos
formájának.)
Richter Gedeon Nyrt. 37
A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott
kockázatelemzési módszerek jellemzése
Létesítmény(rész)-kiválasztás mennyiségi kockázatértékeléshez
(Selection of installations for QRA)
• A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek
értékeléséhez kidolgozott szűrőmódszer alapja a veszélyek relatív
osztályozása az üzemen belül (tehát nem az abszolút
veszélyeztetés minősítése a cél). Az indexképzés során
alkalmazandó egyes tényezők és paraméterek definiálása
meglehetősen önkényes. Mindazonáltal várható, hogy valóban a
kiszűrt (kiválasztott) létesítmény(rész)ek járulnak hozzá a
lakosságra irányuló kockázatokhoz a legnagyobb mértékben.
• Problémát jelenthet a létesítmény(rész)ek definiálása
(elhatárolhatóság), valamint a csővezetékek és a töltési/lefejtési
tevékenységek megfelelő figyelembe vétele.
• A számszerűsítés elve egyszerű, kivitelezése viszont
számításigényes.

Richter Gedeon Nyrt. 38


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott
kockázatelemzési módszerek jellemzése

A számszerű kockázatbecslés (QRA – Quantified Risk


Assessment)
• A számszerű kockázatbecslésekben alkalmazott
modellek érvényessége bár korlátozott, azonban
ezeknek a vizsgálatoknak a gyakorlati haszna nem is az
abszolút valószínűségértékek meghatározása, hanem
egy olyan rendszerelemzés végzése, amely
szemléletében a veszélyek felkutatására, a biztonság
növelésére irányul.

Richter Gedeon Nyrt. 39


A Richter Gedeon Nyrt-ben alkalmazott kockázatelemzési
módszerek jellemzése
Működőképesség- és veszélyelemzés - „vezérszavas" HAZOP
(Hazard and operability analysis - „guide word" HAZOP)
• A működőképesség és veszélyelemzést vegyipari technológiai
alkalmazásokhoz dolgozták ki a biztonságtechnikai veszélyek
feltárására és kiértékelésére, valamint azoknak az üzemeltetési
problémáknak az azonosítására, amelyek noha nem veszélyesek,
mégis hátrányosan befolyásolják az üzem előírt termelékenységnek
biztosítását. A HAZOP elemzés célja az adott folyamat vagy
működés részletes átvizsgálása olyan alapos módon, hogy
megállapítható legyen az, hogy a folyamateltérések káros
következményekhez vezethetnek-e. A HAZOP munkacsoport
felsorolja a potenciális hiba okokat és a következményeket, valamint
a hibákhoz rendelhető megelőző-védelmi intézkedéseket. Ha
megállapítják, hogy valamely hibával szemben elégtelen a védelem,
akkor általában javaslatot tesznek a kockázatcsökkentéshez
szükséges intézkedésre. A módszer meglehetősen időigényes és
ebből következően igen költséges. A vizsgálat rendszerszintű (és
nem rendszerelem szintű), és ennélfogva alapvetően magára a
technológiára (és nem pl. a gépészetre) irányul.

Richter Gedeon Nyrt. 40


A kockázatelemzési munka gyakorlati lépései
A gyógyszeripar területén a technológiákban szereplő számos anyag
miatt bonyolult feladat a kockázatelemzés. A munka megkönnyítése és
az átláthatóság biztosítása végett több lépcsős szűrést kell végezni az
igazán veszélyes tényezők kiválasztására.
• Első szűrés a veszélyes létesítmények kiválasztása az összes
létesítmény közül (Erre a Holland módszer kvalitatív szűrése
alkalmas, amely a töltetek és az üzem külső határához mért
távolság alapján segíti a kiválasztást.),
• A létesítményekben folyó technológiák szűrése veszélyesség
alapján. Erre alapadatot a technológia hőszínezete ad kalorimetriai
számítás után, valamint irodalmi és üzemi adatok alapján becsült
kockázati tényezőt lehet az adott technológiához rendelni.
• A kiválasztott legveszélyesebb technológiákra el kell végezni a
teljes HAZOP analízist, amely felderíti a veszélyes üzemállapotokat
és azok következményeit.

Richter Gedeon Nyrt. 41


A kockázatelemzési munka gyakorlati lépései
• A technológiák veszélyes üzemállapotánál figyelembe kell venni a
technológiában szereplő berendezések sérüléseinek hatását is.
• A veszélyes üzemállapotokra el kell végezni a létesítményrészre
vonatkozó mennyiségi kockázatelemzést, amelynek ki kell terjednie
az esetleg lehetséges dominó hatások következményeire is.
• Ezek alapján lehet következmény analízist végezni, amelynek
kézzelfogható, grafikusan (hatásövezetekben) is megjelenített
számszerű végeredménye az egyéni és a társadalmi kockázati
érték.

Richter Gedeon Nyrt. 42


Technológiák szűrése veszélyesség alapján

Richter Gedeon Nyrt. 43


HAZOP analízis jegyzőkönyv részlet

Richter Gedeon Nyrt. 44


SEVESO küszöbérték figyelés informatikai
támogatással
• Társaságunknál kialakításra került egy on-line
informatikai rendszer a MEBIR keretein belül, mely a
telepen pillanatnyilag jelenlévő veszélyes anyagok
mennyiségét összegyűjti és listázza. Meghatározza az
anyagok veszélyességi besorolását összhangban a
44/2000 (XII. 27.) EüM rendelettel, valamint a
18/2006. (I. 26.) Kormány rendelettel, és ennek alapján
elvégzi a telephely veszélyességi besorolását. A
rendszer különféle szolgáltatásokkal segíti a gyárat
abban, hogy a küszöbérték alatti tartományban tartsa
magát (várható beérkezések, rendelések alapján
előrejelzés, kritikus mennyiségek színezése, stb.).

Richter Gedeon Nyrt. 45


SEVESO küszöbérték figyelés informatikai
támogatással
• Mint ismeretes a 18/2006. (I. 26.) Kormány rendelet különféle,
összesen 42 (nevesített) anyagra és biztonságtechnikai
tulajdonsággal jellemzett anyagcsoportra ír elő küszöbértéket
(ezek megtalálhatók a rendelet 1. mellékletében), valamint a
rendelet meghatároz két hasonló tulajdonságokat összevonó
ún. „összesítő indexet” is, amely közelítőleg az összesítendő
csoportok és anyagok indexeinek az összegével egyenlő. Ez
utóbbi indexek a legkritikusabbak.
• Fontos megjegyezni, hogy a rendelet szigorúan véve a
„pillanatnyi (rövid ideig tartó) túllépés” fogalmát nem ismeri,
tehát az alsó küszöbértékű besorolás csak abban az esetben
jogos, amennyiben az előbbiekben felírt index egyetlen
pillanatra sem lépi át a felső küszöbértéket jelentő 1-es
értéket.
• Szintén fontos, hogy a két index (illetve a további, kevésbé
kritikus mérgező anyag kategória indexe) összegződik, és az
így nyert összesítő indexnek is 1 alatt kell maradnia.
Richter Gedeon Nyrt. 46
SEVESO küszöbérték figyelés informatikai
támogatással
Az alsó küszöbértékű besorolás biztosítása érdekében az
alábbiakat kell végezni:
• Az előzőekben felsorolt („kiemelt”) anyagok jelenlétét
folyamatosan nyomon kell követni és a készleteket előre
rögzített feltételeknek megfelelően alakítani. Ennek során
biztosítani kell a termelés zavartalan kiszolgálását, valamint
azt a feltételt, hogy az anyagból (illetve a nagyon toxikus
anyagokból együttesen) egyszerre csak annyi legyen jelen,
hogy a felső küszöbérték átlépése ne történjen meg.
• Abban a kritikus helyzetben, amikor a kiemelt anyagok a
meghatározott feltételeknek megfelelően (vagyis kellőképpen
alacsony) mennyiségben vannak jelen, de a mérgezési
összesítő index értéke mégis 5%-nál közelebb van a felső
küszöbértékhez, a lehetőségeket, és a szükségleteket
figyelembe véve egyedi döntést kell hozni a tényleges
teendőkről, melynek értelmében a küszöbérték átlépése
elkerülhetővé válik.
Richter Gedeon Nyrt. 47
SEVESO küszöbérték figyelés informatikai
támogatással

Richter Gedeon Nyrt. 48


SEVESO küszöbérték figyelés informatikai
támogatással

Richter Gedeon Nyrt. 49


Az oktatás szerepe a veszélyhelyzeti
felkészülésben
Az oktatás megvalósítása elengedhetetlen része a veszélyhelyzeti
felkészülésnek, mivel ennek keretében ismeri meg mindenki a
vészhelyzeti viselkedés, az elhárítás és a kármentesítés rá vonatkozó
teendőit. Az oktatás szintjei a következők:
• Új belépők oktatása, írásos számonkérése
• Dolgozók ismétlődő oktatása, írásos számonkérése
• Vezetők ismétlődő oktatása, írásos számonkérése
• Létesítményi Tűzoltóság tagjainak oktatása, vizsgáztatása,
gyakorlatoztatása
• Vállalati Polgári Védelmi Szervezet tagjainak oktatása,
vizsgáztatása, gyakorlatoztatása
• Szerződéses partnerek dolgozóinak oktatása
• Látogatók tájékoztatása
Richter Gedeon Nyrt. 50
Az oktatás szerepe a veszélyhelyzeti
felkészülésben

Ha a vállalat rendelkezik Biztonsági Irányítási Rendszerrel, akkor az


oktatást ennek keretén belül ajánlott megvalósítani.
Az oktatási anyagot közérthetően, röviden, a célréteg
felkészültségének megfelelően célszerű megfogalmazni és könnyen
hozzáférhető helyen kell közzétenni.
Az oktatások megtörténtét pontosan dokumentálni kell.
Az oktatási anyagot három évente legalább, de jelentős változások
esetén azonnal javasolt aktualizálni. Folyamatos nyomon követés !

Richter Gedeon Nyrt. 51


A Polgári Védelem és a SEVESO követelmények
kapcsolata
• Az üzemek életében is bármikor előállhat hosszan elnyúló
veszélyhelyzet, amelyben napokon, vagy heteken át meg kell
szervezni a védekezés, kárelhárítás munkálatait. Ilyenkor jól és
egységesen bevethető erő a Polgári Védelmi szervezet.
• A vállalati Polgári Védelmi szervezetek tagjainak oktatásakor a
klasszikus háborús felkészítés helyett a katasztrófahelyzetekben
való mentés és mentesítés kell legyen a fő felkészülési területe.
• A SEVESO alá tartozó üzemekben ezt ki kell egészíteni a speciális
vegyi balesetek kezelésére alkalmas ismeretanyaggal.
• A klasszikus munkaruhán és kéziszerszámokon túl fel kell készülni
a szennyezett területen való mentesítéshez gázálarcokkal,
gumicsizmákkal, gumikesztyűkkel és vegyvédelmi ruhákkal is.
• Fontos a jól szervezett kommunikáció, valamint a helyi veszélyek
ismerete, a szükséges védekezések gyakorlása.

Richter Gedeon Nyrt. 52


Felhasznált irodalom
• Seveso irányelvek: Dr. Görög Katalin tű. szds. előadása az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóságról a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katasztrófavédelmi mérnöki
képzésében 2007/2008-as tanévben
• A kockázat- és veszély-megítélés (kiértékelés) során a meghibásodási (illetőleg hiba-)
eseménysorok azonosításához valamint egyéb célokra használatos módszerek, azok
sajátos alkalmazási feltételei és összehasonlító értékelésük: Dr. Cseh Gábor a Magyar
Műszaki Biztonsági Hivatal Műszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-Megelőzési Főosztály
igazgatójának tanulmánya
• A BIZTONSÁGVIZSGÁLATOKBAN ALKALMAZOTT KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ÉS
VESZÉLYELEMZÉSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE: Dr. Damjanovich Imre a KKEKFI
tudományos igazgatójának tanulmánya (www.inventor.hu/ceco/kock/konyv/kockazat.pdf 2008.09.25.)
• A hazai veszélyes üzemek által alkalmazott kockázatelemzési módszerek: Dr. Vincze Árpád
a Országos Atomenergia Hivatal munkatársának előadása, mint óraadó tanár a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem katasztrófavédelmi mérnöki képzésében 2007/2008-as tanévben
• Richter Gedeon Nyrt. 2007-es Biztonsági Elemzése

Richter Gedeon Nyrt. 53

You might also like