P. 1
Folett Alattunk az óceán

Folett Alattunk az óceán

|Views: 24|Likes:
Published by Gyula Velky

More info:

Published by: Gyula Velky on Mar 20, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/23/2013

pdf

text

original

Ken Follett ALATTUNK AZ ÓCEÁN

VICTORIA NÁSZUTAS LAKOSZTÁLY DIANA LOVESEY LAVINIA HERCEGNŐ LULU BELL MARK ALDER TOM LUTHER MARGARET OXENFORD LADY OXENFORD PERCY OXENFORD LORD OXENFORD SZEMÉLYZETI KABIN PETER BLACK NAT RIDGEWAY FRANK GORDON OLLIS FIELD GABON BÁRÓ CARL HARTMANN HARRY MARKS PETER MEMBURY NIGHT OVER WATER Copyright 1991 by Ken Follett All rights reserved Fordította: Losonci Gábor; 1991 Kiadja a Victoria Kft.

Felelős vezető a Victoria Kft. ügyvezetője Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat téri Kaposvári üzemében -111718 Felelős vezető: Miké Ferenc igazgató

1939 egyik szeptemberi napján Angliából felszáll a Pan American légitársaság egyik óriási, Clipper típusú hidroplánja, hogy az Atlantióceánt átszelve utasait Amerikába repítse. Fedélzetén szinte mindenki menekül valami elől: a híres, zsidó származású német atomfizikus a nácik; a fasiszta angol lord és családja a börtön; a szépasszony szeretőjével a férj; az úri tolvaj a bíróság; a gazdag örökös pedig a nővére elől. Az üldözők persze mindent elkövetnek, csakhogy beérjék és leszállásra kényszerítsék a gépet. Izgalmas kalandok a háborgó óceán viharos egén: váratlan fordulatok, szex, cselvetés, szerelem és vér...

A “Kaland Afganisztánban” és “A katedrális” után kiadónk ismét egy vadonatúj Ken Follett regénnyel jelentkezik, mely az eredeti angol nyelvű kiadással egyidejűleg jelenik meg.

1

Minden idők legromantikusabb repülőgépe volt. Tom Luther a southamptoni dokkban állt déli fél egykor, a második világháború kitörésének napján. Az eget kémlelte, szívében félelem és várakozás. Beethoven néhány taktusát dúdolgatta újra meg újra, az ötödik zongoraverseny első tételéből: a helyzetnek megfelelő harcias dallamot. Körötte kíváncsiak tömege tolongott: a repülés megszállottjai kezükben messzelátóval, gyerekek, és sokan, akiket csak a kíváncsiság vonzott ide. Luther emlékezete szerint a Pan American légitársaság Clipper hidroplánja most kilencedszer száll le a csatorna vizén Southamptonnál, de az esemény még mindig szenzációnak

számított. Az óriási repülőgép oly csodálatos volt, olyan elbűvölő látvány, hogy az emberek még ezen a napon is összegyűltek megnézni, ahogyan leszáll, még ezen a napon is, amikor hazájuk háborúba lépett Németországgal. A dokkban két hatalmas óceánjáró gőzös is horgonyzott, házként tornyosulva az emberek feje fölé, de az úszó luxusszállodákra most ügyet sem vetettek. Mindenki az eget kémlelte. Ám amíg lesték az eget és várakoztak, a háborúról beszéltek egymás között. A gyerekeket izgatta a dolog; a férfiak tudálékosan beszéltek tankokról és tüzérségről, a nők csak rosszalló arckifejezéssel álldogáltak. Luther amerikai volt. Remélte, hazája nem fog belekeveredni a háborúba, végtére is semmi köze hozzá. S azt meg kellett adni a náciknak: a kommunistákkal keményen elbántak. Luther üzletember volt, gyapjúszövetet gyártott, s volt már elég baja üzemében a vörösökkel. Egy ízben teljesen ki volt nekik szolgáltatva, csaknem tönkretették. Ezt azóta sem felejtette el. Apja férfiruha-kereskedése tönkrement a zsidó konkurencia miatt, s a Luther Gyapjú létét a kommunisták veszélyes helyzetbe hozták: márpedig a komcsik nagy része zsidó volt. Aztán Luther megismerkedett Ray Patríciával, és minden megváltozott. Patrícia emberei tudták, hogyan kell bánni a komcsikkal. Néhány baleset történt: az egyik forrófejű agitátor kezét elkapta a szövőgép; egy szakszervezeti szervező autóbaleset áldozata lett, a kocsi továbbhajtott, miután elütötte. Két munkás, aki panaszkodott, mert az üzemében nem tartották be a biztonsági előírásokat, valahogy belekeveredett egy kocsmai verekedésbe, és kórházba került. Egy másik bajkeverő, történetesen egy nő, visszavonta feljelentését, miután háza véletlenül porig égett. Mindez néhány hétbe telt, és többé nem volt semmi probléma. Luther önkéntelenül dobbantott lábával. Még mindig ugyanazt a néhány Beethoven taktust dúdolta. Az Imperial Airways dokkjából megjelent egy kisebb motoros hajó, amely a leszállási vízfelületet többször végigjárta. Úszó törmeléket keresett, ami akadályozhatná a gépet a leszállásban. A tömeg izgatott mormogást hallatott; megértették, közeledik a gép. Először egy kisfiú vette észre, aki fényes, új, magas szárú cipőben feszített. Messzelátója nem volt, de tizenegy éves szeme

élesebbnek bizonyult minden messzelátónál. – Jön! – kiáltotta. Jön a Clipper –, és délkeleti irányba mutatott. Mindenki arra nézett. Luther először csak valami határozatlan körvonalat látott, amely lehetett volna akár madár is, de a vonalak hamarosan kiélesedtek, és a tömegen végigsöpört az izgalom moraja, ahogyan szájról szájra járt, hogy a kisfiúnak igaza van. A gépet mindenki csak Clippernek nevezte. Hivatalosan Boeing B314 volt a neve. A Pan American légitársaság bízta meg a Boeing céget olyan repülőgép gyártásával, mely képes átrepülni az Atlantióceánt, amely utasszállító gép, s amelynek utasai minden luxust megkapnak útjuk során. Ez volt az eredmény: egy hatalmas, végtelenül méltóságteljes, hihetetlenül nagy teljesítményű gép, egy repülő palota. A légitársaság hat gépet vett át, és újabb hatot rendelt. Ezek a hidroplánok fölértek az óceánjáró hajókkal mind kényelemben, mind eleganciában, de míg a hajóút négy vagy öt napig tartott, a Clipper huszonöt-harminc óra alatt repülte át az óceánt. Mint egy szárnyas bálna, gondolta Luther, a közeledő hidroplánt figyelve. Nagy, tömpe, cet orra volt, vaskos teste, hátul a két szárny mint két uszony nyúlt ki. A szárnyakon kaptak helyet a hatalmas motorok. A fő szárnyak alatt két másik, uszonyszerű “víziszárny” volt, amely a vízben biztosította a gép stabilitását. A gép alja úgy keskenyedett el szinte pengevékonyságúvá, mint a gyors hajóké. Luther hamarosan látta a két sorban elhelyezkedő négyszögletes ablakokat. Egy hete a Clipperen érkezett Angliába; tudta, milyen is belülről. A felső fedélzeten volt a pilótafülke, és ugyancsak itt tárolták az utasok poggyászát. Az alsóbb fedélzet volt az utasoké. Üléssorok helyett azonban szobák sorakoztak, ággyá nyitható kanapékkal. A legnagyobb helyiségben közösen étkeztek az utasok, éjszakára pedig visszavonultak saját kabinjukba. A gép tervezői mindent elkövettek, hogy az utasokat elszigeteljék az ablakokon kívül rekedt világtól és az időjárástól. A szobák padlóját vastag szőnyeg borította, a világítás lágy fényekkel szitáit, a színek harmonizáltak, és ami bársonyból lehetett, az bársonyból volt. A hangszigetelés a motor zúgását tompa, alig hallható morajjá szelídítette, távoli, megnyugtató hanggá. A kapitány kiegyensúlyozott, parancsoló modorában is volt valami megnyugtató. A legénység elegánsan feszített a Pan American egyenruhájában, a

stewardok mindig mindenütt ott voltak, ha valaki akart valamit. Az utasoknak nem lehetett olyan kívánsága, amely ne teljesült volna nyomban, varázslatos gyorsasággal. Lefekvéskor elfüggönyözött ágyak jelentek meg mintegy a semmiből, a reggelinél friss eper virított. A külvilág a gép ablakain át olyannak tűnt, mint egy film. egy kitalált mese, amelynek semmi köze a valósághoz. A gép belseje volt a tökéletes, és az egész világegyetem kívül rekedt. Ez a luxus aligha meglepő módon nem volt olcsó. A jegy ára odavissza 675 dollár volt, amiért akkoriban kisebb házat lehetett venni. Az utasok királyi családok tagjaira, filmsztárokra, nagy nemzetközi vállalatok elnök-igazgatóira és kisebb országok államfőire korlátozódtak. Kivéve talán Tom Luthert. Gazdagnak gazdag volt, de vagyonáért megdolgozott, s így nem volt szokása fényűzésre pazarolni. Mégis szükség volt rá, hogy alaposan megismerje a gép belső elrendezését. Egy nagyhatalmú ember, egy nagyon nagy hatalmú ember felkérte, végezzen el egy veszélyes feladatot. Feladata elvégzéséért nem kap pénzt, de a nagyon nagy hatalmú ember tartozni fog neki egy szívességgel, ami minden pénznél többet ér. Lehetséges volt, hogy az egészből nem lesz semmi; Luther még egy utolsó üzenetre várt. Lelkében tétovázott: egyik percben azt remélte, a feladatot nem kell elvégeznie, a másik percben elöntötte a remény és a lelkesedés, hogy igen. A gép meredeken szállt le, orrát magasra tartva: Luthert ismét megdöbbentette, milyen óriási. Tudta, harminchat méter hosszú és a szárnyakkal együtt ötven méter széles: de ezek csak számok voltak mindaddig, amíg az ember nem látta saját szemével a hatalmas gépmadarat a levegőben. Egy pillanatig úgy tűnt, mintha nem repülne, hanem zuhanna, mint a meglőtt vadkacsa. Mintha a vízben elsüllyedne, akár a kő. Aztán egy hosszú pillanatig mintha lebegett volna közvetlenül a vízfelszíne fölött, végül megérintette, és a hullámok hátán siklott, mint amikor a gyerekek a kaviccsal kacsáznak. A géptest alól kis habfoszlányok szakadoztak föl, s egy újabb pillanat múlva a gép teljes súlyával a vízbe ért, s olyan permetfelhő szállt-föl, mintha bomba robbant volna a tengeren.

A gép siklott, fehér barázdát vont a tenger zöldjében. Luther ismét a vadkacsára gondolt, amint leszáll a tó vizére, kiterjesztett szárnyakkal és behúzott lábbal. A törzs lejjebb ereszkedett, a vitorla alakú permetfelhők megnőttek. Végre a gép orra is a vízbe ért, a permet elült, a gép hirtelen lelassult, és hamarosan olyan szelíden ringott a torkolat vizén, mintha soha nem merészkedett volna a felhők közé. Luther csak most jött rá, hogy eddig lélegzet-visszafojtva figyelt. Hosszan, megkönnyebbülten sóhajtott, és ismét dúdolni kezdett. A gép lassan úszott a különleges, dupla móló felé. Amikor beilleszkedett közéjük, kötelekkel megerősítették, aztán az előkelő utasok is megjelenhettek. Az ajtóból a víziszárnyra lépnek, onnan a mólóra, amelyről hajóhídon át jutnak ki a szárazföldre. Luther elfordult, elindult, de hirtelen megtorpant. Mellette állt valaki, akit eddig nem vett észre: magakorabeli férfi, sötétszürke öltönyben, kemény kalappal, akár egy hivatalnok, útban munkahelyére. Luther már majdnem tovább lépett, amikor még egyszer szemügyre vette az idegent. Arca nem egy kishivatalnok arca volt. Homloka magas, szeme kék, álla erős, szája kegyetlen. Idősebbnek nézett ki, mint Luther, jó negyvenesnek, de széles válla erőt sejtetett. Jóképűnek és veszélyesnek tűnt. Egyenesen Luther szemébe nézett. Luther abbahagyta a dúdolást. – Henry Faber vagyok – mondta a férfi. – Tom Luther. – Üzenetem van az ön számára. Luther szíve nagyot dobbant. Megpróbálta palástolni izgalmát, és ugyanolyan szenvtelen hangon beszélt, mint a másik. – Helyes. Halljuk. – Az illető a Clipperen lesz szerdán, amikor a gép fölszáll New York felé. – Biztos?

A férfi keményen Luther szemébe nézett és nem válaszolt. Luther bólintott. Legalább a feszültségnek vége van, gondolta. – Köszönöm – mondta. – Az üzenetnek még nincsen vége. – Hallgatom – mondta Luther. – Az üzenet másik része ez: ne valljon kudarcot. Luther mély lélegzetet vett. – Mondja meg nekik, ne aggódjanak – válaszolta jóval több önbizalommal, mint amennyit valójában érzett. – Lehet, hogy Southamptonban fölszáll, de hogy New Yorkban nem fog leszállni, arról kezeskedem.

Az Imperial Airways hangárja a torkolat másik oldalán volt. Az Imperial társaság szerelői a Clipper fedélzeti mérnökének ellenőrzése mellett vizsgálták át a gépet. Nagy munka, de van rá három teljes napuk. Az amerikai fedélzeti mérnököt Eddie Deakinnek hívták. Úgyhogy a gép miután az utasok mind kiszálltak, szépen elúszott a túlsó oldalra a Hythe vizén, ahol csörlőkkel és csigákkal a hangárba emelték. Úgy feküdt ott, mint egy bálna egy gyermekmérlegen. A nagy út megterhelte a motorokat. A leghosszabb szakasz, ÚjFundland és Írország között kilenc órát tartott; de erős ellenszélben akár tizenhat órán át is a levegőben lehetett a gép. Óráról órára megállás nélkül ömlött a benzin, gyújtottak a gyertyák, és a négy motor egyenként tizennégy dugattyúja fáradhatatlanul mozgott, hogy az ötméteres légcsavarok simán forogva vágjanak át felhőkön, esőn és viharon. Eddie számára ez volt a mérnöki tudományok igazi romantikája, a csoda: az ember képes volt olyan motorokat készíteni, amelyek órákon át hibátlanul működtek. Sok alkatrészből állottak, amelyeket hajszálpontosan kellett esztergálni és összeilleszteni, tökéletesen, hogy ne csúszhassanak szét, ne duguljanak el, ne repedjenek meg, és

még csak el se kophassanak, míg a negyvenegy tonnás hidroplánt egyhuzamban ezer mérföldre repítették. Szerda reggelre a Clipper ismét készen fog állni az útra.

2

Gyönyörű, enyhe, meleg nyárvégi napon tört ki a második világháború. Néhány perccel azt megelőzően, hogy a rádión a király bejelentette a hadüzenetet, Margaret Oxenford a család téglából épült hatalmas háza előtt állt verejtékezve, mert kabátjában és kalapjában melege volt; dühösen, mert a család utasítására, akarata ellenére, templomba kellett mennie. Oxenford falujának túlsó végéről egyhangú harangkongás hallatszott. Margaret utált templomba járni, de apja nem tűrte, hogy ne vegyen részt az istentiszteleten; jóllehet Margaret tizenkilenc éves lévén úgy érezte, joga van saját vélemény megalkotásához a vallásról. Talán egy éve történhetett, mikor minden bátorságát összeszedve kísérletet tett nézetei kifejtésére, de őlordsága oda se figyelt. Nem gondolod, kérdezte Margaret, hogy álszent dolog templomba járni, ha az ember nem hisz Istenben? Atyja azonban csupán ennyit válaszolt: nevetséges vagy. Margaret, imigyen legyőzetve, de nem kevésbé mérgesen anyjához fordult, és közölte vele, ha nagykorú lesz, a lábát be nem teszi soha egy templomba. Anyja azt válaszolta: azt majd az urad dönti el, kedvesem. Ami a szülőket illette, a dolog ezzel el volt intézve, de Margaret minden vasárnap szívében ugyanazzal a haraggal indult az istentiszteletre. Közben öccse és nővére is kijöttek a házból. Elizabeth huszonegy éves volt, magas, esetlen, és nem különösebben szemrevaló teremtés. Valamikor a két lány igen közel állt egymáshoz. Egyikük sem járhatott iskolába, kesze-kusza nevelőnők és házitanítók nevelgették őket. Összeszoktak, egymás előtt nem maradt titkuk. Később azonban távolabb kerültek egymástól. Kamaszkorában Elizabeth magáévá tette szüleik mereven hagyománytisztelő értékrendjét, konzervatívabb volt a konzervatívoknál, lelkes

királypárti, akit nem érdekeltek az új eszmék, és rosszindulattal fogadott minden változást. Margaret szellemi fejlődése pontosan ellentétes irányt vett. Feminista lett, szocialista, a jazz érdekelte, meg a kubista festészet és a szabadvers. Elizabeth nem csinált titkot belőle, hogy Margaret szerinte elárulta a családot radikális eszméivel. Margaretet idegesítette, amit nővére ostobaságának érzett. Ugyanakkor elszomorította, hogy megszűnt közöttük a bizalmas barátság. Nem volt sok bizalmas barátja. Percy tizennégy éves volt! A radikális eszmék hidegen hagyták. Természetes főfoglalkozása a csínytevés lévén azonban rokonszenvezett Margaret lázadó temperamentumával. Miután közösen szenvedtek atyjuk zsarnokságától, a közös szenvedés érzelmi kapcsot létesített közöttük. A házból néhány pillanattal később lépett ki Lord és Lady Oxenford. Őlordsága narancssárga és zöld színű nyakkendőt viselt, amivel szinte túltett önnön ízléstelenségén. Valószínű, a nyakkendőt a feleségétől kapta. Lady Oxenford vörös hajához. tengerzöld szeméhez és halvány krémszín bőréhez jól ment volna a nyakkendő színösszeállítása. De Lord Oxenfordnak őszülő sötét haja volt és vörös arca. A narancssárga és zöld nyakkendővel úgy nézett ki, mint egy közlekedési tábla, amely valami ritka veszélyre hívja föl a figyelmet. Elizabeth sötét hajával és rendes, de jellegtelen vonásaival apjára ütött. Margaret anyjára hasonlított. Szívesen hordott volna egy narancssárga és zöld sálat, és jól is állt volna neki. Percy a változás korát élte; még nem lehetett tudni, kire fog hasonlítani. Együtt sétáltak le a kavicsos úton a park kapujáig, amelyen túl a falu terült el. A falu házai, házak sok mérföldnyi körben, és a föld: mindez Lord Oxenford tulajdonát képezte. Vagyona megszerzéséért egy szalmaszálat nem tett keresztbe. A tizenkilencedik század elején a környék három legnagyobb földbirtokos famíliája néhány jól megszervezett házasság révén egyesítette vagyonát, amely azóta érintetlenül szállt utódról utódra. Végigsétáltak a falu főutcáján, át a templomtér pázsitján a szürke kőből épített kis templomhoz. Először a lord és a lady léptek be, aztán Margaret és Elizabeth, végül Percy. Ahogy végigvonultak a padsorok között, hogy elfoglalják a család számára fenntartott

Margaret minden alkalommal a föld alá szeretett volna süllyedni zavarában. . ahogyan a szabadon választott kormányt megdöntötte egy rakás huligán. ha egyszer sikerülne botrányt rendeznie az istentiszteleten. Különben is. mint Margaret. Margaret olykor még most is végigsírta az éjszakát. Európa minden országából idealista fiatalemberek százai. Percy színpadias. De nem volt fegyverük. aki elment harcolni a spanyol polgárháborúba. és a világ demokrata országai nem segítették őket. s az olyan emberek. Percy is. a parasztok kezüket a fejükhöz emelve üdvözölték a hűbérurat. Az idealista fiatalemberek tehát meghaltak. És mégis. és úgy tett. hangos súgással megjegyezte: remek nyakkendőd van.helyeket. lelkének egy másik részében igenis vágyott a háborúra. Margaret gyűlölte a háborút és félt tőle. de torkából furcsa hangfoszlányok szöktek ki. Hamarosan elmúlt a nevetés ingere. Vagy talán Isten szemében nem vagyunk mind egyenlőek? Kiáltani akart: “Az én apám semmivel sem jobb nálatok. hogy elkiabálja magát. mintha imádkozna. Margaret is gyorsan leült. amikor a miniszterelnök ultimátumot küldött Hitlernek. Fölháborította Anglia gyáva viselkedése a spanyol polgárháború idején. Rowan doktor és Sir Alfred is tiszteletteljes főbólintással fogadták a környék urát. szégyent. Ahogy sorban beléptek fenntartott padjuk mögé. Hitler pedig a füle botját se mozgatta. tehetetlenséget éreztek. Hazája ölbetett kézzel nézte. Margaret véleménye szerint a bolond vénember valami jobb témát is találhatott volna a háború küszöbén. hogy még sok ezer lánynak kell elszenvednie ugyanezt. hogy harcoljanak a demokráciáért. Ha Anglia most bátran szembeszáll a fasisztákkal. A plébános a Tékozló fiúról prédikált. amikor tanúja volt ennek a nevetséges feudális aktusnak. apa! Margaretnek sikerült elfojtani nevetését. Volt egy fiú. és nem tért vissza. talán többet nem kéne templomba járnia. és sokatoknál jócskán alávalóbb!” Talán egyszer valóban elég bátorsága lesz hozzá. akiket Hitler és Mussolini fegyverzett föl. Ennek alig több mint egy éve. ezrei mentek Spanyolországba. De mindehhez túlságosan félt apjától. még a középosztály képviselői. mindenütt haragot. Számára a háború annyit jelentett. Margaret ismét büszke lehet a hazájára. és Margaret ismét jobban érezte magát. A gondolat elviselhetetlen volt.

szédítő sebességgel. meg sofőrökre. aki meghalt Spanyolországban. amint motorkerékpárja hátán fontos üzeneteket vagy utasításokat visz az egyik csatatérről a másikra. Percy csalódott volt. de – bár a vadászat a család egyik fő időtöltése volt – Lord Oxenford nem engedélyezte a dolgot. Mint később megtudták. Ian pedig. ha lehetőséget kapna rá. de rendszerint túl mérges volt apjára ahhoz. a női hadseregbe. Ezzel vége szakadna otthoni fullasztó. a haditengerészetnél. és hamarosan lefújták. de ez nemigen tűnt lehetségesnek. megengedte. a család sofőrje megtanította. és elmentek dolgozni a gyárakba a férfiak helyett. akik a frontokon harcoltak. Tizenegy óra huszonnyolc perckor. de a kis faluba nem jutott el a szirénák hangja. az első világháborúban a nők nadrágot húztak. katonainge zsebében Ian fényképével. hogy apjának nyíltan ellentmondjon. mert Lord Oxenfordnak volt Nizzában egy kissebb motoros yachtja. Olvasott róla. hogy tréfáljon. Vasárnap nem szokás vadászni. de engedelmeskedett. elviselhetetlen életének. Margaret örült. unta a társasági életet. Margaret arról álmodott. A segédhadtestnek szüksége volt futárokra. hogy Margaret vezesse motorbiciklijét. Úgy érezte. Elege volt a hagyományok szertartásából. Digby. akik mentőautókat vezettek. Csínytevéseiben még nem jutott odáig. hogy tudta volna: Anglia hadban áll Németországgal. hogy belép a segédhadtestbe. még a légierőnél is. így aztán az Oxenford család nyugodtan hazatért a templomból anélkül. a prédikáció közepén még egy légiriadó is volt.S még egy okból örült a háború lehetőségének. ez volt az egyetlen szórakoztató vonás a család életében. Percy szeretett volna egy kispuskával nyúllesre menni. bátor tudna lenni. hogy Percy szeretett csintalankodni. Még a hajókhoz is értett egy kicsit. Manapság már női segédcsapatok is vannak a hadseregben. és ugyan milyen munkát tudna végezni? De a háború más. A háborúban minden megváltozik. Szinte már látta is magát sisakosán. pénze semmi. Szeretett volna megszabadulni. hogy a maga életét élhesse. Szívesen tette volna ugyanezt. az istentisztelet ideje alatt üzent Anglia hadat Németországnak. . Tudott autót vezetni. Különben is vaklármának bizonyult. Kiskorú volt.

mint amikor nyaktörő sebességgel vezetett. amerikai hanghordozással. lágy. és kínosan érezte magát.Amikor hazaérkeztek. – És soha ne higgyen a fiatal lordnak – tette hozzá Margaret. Percy gyakran megnevettette Margaretet. az egész csak vicc. ő Amerikából származott. A lány pukedlit csinált. és az egész falu gyászba borult. a javíthatatlan. Lady Oxenford válaszolt. Lord Oxenford nem ismerte a szobalányt. – Kérem szépen. az ifiúr. míg ki nem derült. Ez volt Percy kedvenc vicce. Lord Oxenford fölmordult. hogy Lord Oxenford az éjjel hirtelen szívrohamban elhunyt. De Percy. Útközben Margaret odasúgta Percynek: ez azért disznóság volt. – És hol a pokolban van a cipője? – kérdezte Lord Oxenford. az új szolgáknak kitalált házszabályokat adott be. Ez semmi. az egyik szobalány a hallban éppen mezítláb öntözte a virágokat. – Menjen. vagy egy magas fa . és vegye föl a cipőjét – mondta Lady Oxenford. s ekkor végre megtudták. A lány arcán a gyanú árnyéka suhant át. s miután a család különcségéről volt ismert a környéken. olyasféle izgalmat. csak vigyorgott. Margaret valami vad megelégedést érzett. de most csak sajnálta a szobalányt. Anglia hadat üzent Németországnak. mondta. – Maga kicsoda? – kérdezte keresetlenül. milord – hebegte –. A leglehetetlenebb dolgokat is fapofával tudta közölni. Lady Oxenford sóhajtott. mindenki bedőlt neki. Margaret elnevette magát. és a szalonba ment. Percy egyszer bizalmasan közölte a plébánossal. – Jenkinsnek hívják. hogy vasárnap csak mezítláb szabad járni a szobalányoknak. és ezen a héten állt szolgálatba. és szemrehányó pillantást vetett Percyre. Lord Oxenford bekapcsolta a rádiót. Mindenki letette a kalapját. aki mezítláb állt a hallban.

Éjszakába nyúló beszélgetéseik alatt a komornyik gyakran küldetett konyakért a pincébe. Levelezett Adolf Hitlerrel. azok ellen. Lord Oxenford őrjöngött. hogy nyilvánosan elhatárolják magukat a Brit Fasiszták . akik hűséggel adóztak vonzerejének. amikor karcsúbb volt. A fene egye meg ezt az átkozott hülyét! – De Algernon! – Lady Oxenford nem szerette az útszéli kifejezéseket. hogy az emberi civilizáció hanyatlása akkor vette kezdetét. Mikor a nagy gazdasági válság beköszöntött. Az előkelő kúriákon egyre kisebb társaságok töltötték a hétvégét. vezetné ki az országot e nehéz időkből. aki a szabadságért küzdött. Szíve gyorsabban vert. hogy Lord Oxenford a Brit Fasiszták Szövetségének egyik alapító tagja volt. Lord Oxenford naponta várta a nemzet deputációját. Hétvégeken előkelő házakban időztek politikusok. mely fölkéri. Amúgy is vörös arca bíborszínt öltött.tetejére mászott. mindenki együtt harcol. akkor igenis bosszút akart állni rajtuk. A társadalmi konvenciók megszűnnek: a nők is részt vehetnek majd a küzdelemben. A fasiszták ellen fognak harcolni. – Az isten verje meg ezt a Chamberlaint – kiabálta. Különös. Legalább a bizonytalanság kínjának vége van: másféle kínok jönnek: gyász. hogy a nácik ellen fog harcolni. amikor a fehér emberek keveredni kezdtek a zsidókkal. Tudnunk kell. és még sok ezer fiatalembert. a távol-keletiekkel és még négerekkel is. Margaret nem tartotta magát bosszúálló embernek. külföldi államférfiak – és egy felejthetetlen alkalommal – a király társaságában. melynek lényege az a felvetés. Minden megváltozik. mindjárt robban. akit a legnagyobb államférfinak tartott Napóleon óta. Akkoriban elbűvölte az embereket. de ezek most már elkerülhetetlenek. de ha arra gondolt. a kocka el van vetve. mint harcolni. úgy tetszett. az ázsiaiakkal. és a foyerban álmos inasok ásítoztak. jobb képű és kevésbé ingerlékeny. írt is egy nagy port fölvert könyvecskét: “Korcs emberek. leomlanak az osztálykorlátok. akik megölték Iant. A küldöttség nem jött. Ez fiatalabb korában történt. Szinte érezte a szabadság ízét. az előkelőbbek gyakran megtalálták a módját. avagy a faji szennyeződés veszélye” címmel. és nem lehet mást tenni. ismeretlen és izgató érzés töltötte el. fájdalom és veszteség.

önbizalmával vonzereje is megcsappant. Elgondolását folyóiratokban. ami azt illeti mind a két lány jól beszélt németül. Intellektusa sohasem volt más. amikor Margaret elnevette magát. hogy templomba kell járnia. Amikor Anglia és Németország háborúba léptek egymással. reményei végképp szertefoszlottak. –Hogyan beszélhettek így? Hiszen ez tragédia! Elizabeth ugyanis nagy bámulója volt a náciknak. Ateista vagyok. protestáns vagy. Sohasem volt valódi. úgy ragaszkodott hozzájuk egyre csökönyösebben.Szövetségétől. kedvesem – mondta anyja –. – Anglia és Németország kivégzik egymást – mondta –. továbbá Elizabeth több ízben járt a birodalmi Berlinben. aki tovább bírta az átlagnál. az unalom és az alkohol. Elizabeth azonban már közel volt a könnyekhez. és Európában győz a kommunizmus. kellemes megjelenését kikezdte a sértettség érzése. Lord Oxenford valaha jóképű. mint indulatainak magyarázata. illetve olvasói levelekben tette közzé. melyet nemcsak tévesnek. ilyenkor ugyancsak erről az elképzeléséről beszélt. Az elmúlt években megszállottsággá fajult politikai elképzeléseit arra az egyetlen tételre összpontosította. Olykor meghívták egyetemi vitafórumokra. a náci sznobok szeretnek . hála egy német nevelőnőnek. Margaret egy ízben elolvasta apja könyvét. Beszélt németül. – Hogyan lehetnél. Lord Oxenfordból csalódott és keserű ember lett. de ostobának is érzett. és megjegyezte: – Engem nem zavar. S Margaret érzelmeinek tömegében kevés helyet kapott az apja iránti szánalom. Margaret sejtette. és erről beszélt amikor – egyre ritkábban – erre politikai gyűlések meghívott előadójaként alkalma nyílt. hogy Angliának és Németországnak egyesülniük kell Szovjet-Oroszország ellen. Ahogy az európai események egyre kedvezőtlenebb helyzetet teremtettek eszméi megvalósításához. Erről Margaretnek eszébe jutott. megnyerő ember volt. és két alkalommal magával a Führerrel vacsorázott.

Margaret voltaképpen rohadt fasisztákat akart mondani. Lord Oxenfordot csak egy bizonyos pontig lehetett veszélytelenül ingerelni. Erős. tiszta fajú árják. – Nem erőszakos banda – válaszolta Elizabeth. Anglia katonai helyzete sokat romlott. Szocialista vagyok. – Már hogy lehetnél. s csak nevetsz rajta. Keserűen mondta: – El akarsz pusztítani mindent. Most keleten és délen is ellenséges állam van. fasiszták szerint. –Ti bolsevikok pedig a zsidóknak adnátok a hatalmat – vágott vissza Elizabeth. – Nem vagyok bolsevik. amikor hagyta. Apának igaza van. hogy háborúzni fogunk velük. ami szép és tiszta. Margaret ismét önkéntelenül elnevette magát. hogy Spanyolországban győzzenek a fasiszták. Egyáltalán nem. – Ami szerintetek. – A zsidókkal valóban nincsen semmi gond a maguk helyén mondta. kedvesem – szólalt meg Percy anyja hangját utánozva. A fehér emberek kiirtják egymást. de Margaret apjához fordulva azt mondta: – Mindenesetre Neville Chamberlainnel kapcsolatban egyetértünk. – Protestáns vagy. helyeslésében sütkérezni. Margaret – Ideje szembeszállnunk ezzel az erőszakos bandával. . a csizmatalp alatt van. Erre már aligha volt érdemes válaszolni. de még idejében visszafogta a szót. – A zsidókban nincsen semmi rossz! Lord Oxenford fölemelte mutatóujját. amin Elizabeth ismét feldühödött. s a világ a korcsokra és a zsidókra marad. Ez már sok volt Margaretnek.az angol arisztokrácia Elizabethhez fordult. és tragédia.

s szinte hitetlenkedve fogadta egy olyan ember ismeretségét. Olaszországgal. de nem is felvételizhetett volna. Margaret az első perctől fogva erős kötődést érzett a fiú felé. Akkor már évek óta vadásztársaságok táncmulatságain találkozott csak fiúkkal. és ezt Lord Oxenford is jól tudta. aki valóban felkelti érdeklődését. Egy pillanatra csönd lett. ha nem ért valamit. s halála óta ismét a sötétbe süppedt. – Mi megtartottuk a szavunkat. ami történt vele életében. mígnem egy nap Ian sután és nagy zavarban szerelmet vallott. végül Lady Oxenford szólalt meg: – Édes. Margaret érezte. Ian Oxfordban utolsó évét végezte. de nagyon rossz befolyást gyakorolt rád. akiket a vadászat és a szesz érdekelt csupán. hogy Ian meghalt. míg az olaszok és a németek megszegték.– Chamberlain nem hagyta.. Mindazonáltal rengeteget olvasott. aki akárcsak maga. Ő volt az egyetlen ember. és Franciaországgal. és teljesen hiányzott belőle az az intellektuális hiúság. végtelen türelemmel vitázott. mint betartottuk a megállapodást. melynek rabjaként a legtöbb ember nem tudja beismerni. Ian Rochdale volt az egyetlen igazi jó. A demokratáknak nem volt fegyverük. belepirul haragjába. míg végül kibökte: . hiszen sohasem járt iskolába. aki nem leereszkedő hangnemben beszélgetett vele. s halálának tudatától még most is elszorult a szíve. én nagyon sajnálom. Ez teljesen álszent megjegyzés volt. Csak hőseik. és nem hitte volna. hogy találkozik valaha egy olyan férfival. kivételesen kínosan keresgélve a szavalat. A fasisztáknak így lettek fegyvereik. Margaret sírni szeretett volna. hogy a fasiszták győzzenek Spanyolországban – válaszolta a lord. üresfejű arisztokrata csemetékkel. Nem tettünk mást. óriási tisztánlátással rendelkezett. szeretett elvont eszmékről beszélgetni. Ian világosságot hozott az életébe. Hosszú ideig azonban nem szerelemként élte meg ezt az érzést. Margaret is szeretett volna egyetemre menni. – Mi egyszerűen be nem avatkozási szerződést kötöttünk Németországgal.

Ezek után aligha tekinthetem magam a civilizált társadalom tagjának. és Margaret úgy érezte élete véget ért. Büszke volt rá. egy ízben egy verset. Stamford városában élt Lady Oxenford családja. durva munkaruhát és kalapot viselt. Még a szüleivel való együttélés bosszúságai is elenyészőnek tűntek. amelyet még szépiával retusáltak. az étel. Az előtérben egy fiatal zsidó férfi állt.. mit találtál? Felelet helyett Percy átadta a fényképet Lord Oxenfordnak. igaz? – kérdezte. egy repesz telibe találta. Néha levelet írt. ne higgyem el a hazugságokat.– Azt hiszem. – Anyám anyja volt. és vállalta a halál kockázatát is azért. Percy inge zsebébe nyúlt és előhúzott egy gyűrött. Mindenki köré gyűlt. talán harmincéves lehetett. Erre mindenki egyszerre kezdett beszélni. Miért. Minden gyönyörködtetett. A kép egy amerikai nagyvárosban készülhetett. Még akkor is boldog volt. megvessem a tudatlanságot és az álszentséget. Minden más volt: a táj. Hirtelen megszólalt Percy. majd éppoly egyszerre abbahagyták. egy érdekes képet találtam a pincében az egyik öreg bőröndben. az emberek. – Igen – válaszolta a lady. – Rossz befolyással volt rám – mondta keserűen. ne fogadjam el feltétlenül a dogmákat. régi fényképet. hogy meggyőződéséért harcolni is hajlandó. – Megtanított. mely szerint hősi hálált halt. az időjárás. amiben hitt. – Az egyik dédanyámat Ruth Glencarrynak hívták. A kocsin jól olvasható .. – Ha már zsidókról van szó – kezdte –. hogy harcoljon a demokráciáért. Nem fog ez mindent elrontani? Margaret ekkor megértette. Előtte a vándorköszörűsök tolható alkalmatossága a nagy köszörűkővel. – Az amerikai Connecticut államban.. amit még anya hozott Stamfordból. Élete megváltozott: mintha egyszerre egy másik országba utazott volna. ő is szerelmes. amikor Ian elment Spanyolországba. talán éppen New Yorkban. s most ott élne. Aztán megérkezett az értesítés. megfakult. fekete szakállal. a múlt század közepén. beléd szerettem.

hogy igaz legyen. én is az vagyok. hol találta ezt az . hogy a dolgot nagyon is lehetségesnek tartja. Őlordsága szemében kocsonyás rémület ült. Ez túl szépnek tűnt ahhoz. – Ez lehetetlen – mondta Lord Oxenford remegő hangon. Percy édesanyja láthatóan nem értette az egészet. amelyből Margaret megérezte. Percy nem zavartatta magát: – Miután pedig a zsidóság anyai ágon öröklődik. hogy a dédnagyanyám egy zsidó vándorköszörűshöz ment feleségül. aki . Percy? – kérdezte az atya. és cúgos cipőben. Hátán ez a felirat állt: Ruthie Glencarry. Margaret szívből nevetett. hogy átrázza apát. Mellette egy talán tízéves kislány állt. de sokan mondják. Fishbeinné. és az anyám zsidó. tízéves korában. öreg fényképet. különben nem mehetek moziba. a németek nem nyerik meg ezt a háborút. Percy ki tudja. Lord Oxenford falfehér lett. Margaret apjára nézett. aztán hirtelen felkiáltott: – Percy! Ez a te kézírásod! – Dehogy – mondta Percy. – Kik ezek a nyomorúságos emberek? – Fordítsd meg – javasolta Percy. – Mi ez. – Érdekes – mondta Percy –. és ezt most már mindenki észre is vette. – Remélem – folytatta Percy –.felirat: Reuben Fishbein – köszörűs. ócska pamutruhában. Vizsgálódva nézte a kép hátán a felírást. és a mamának minden báli ruhájára sárga csillagot kell majd varrnia. és a hátára írta a szöveget. Margaret mintha álmodott Volna. de szemöldöke ráncba szaladt. Amerika egy ilyen ország. Lord Oxenford megfordította a képet. De hát persze az övé volt.

be is dőlt: nem csoda: minden fajvédő örök félelme. avagy másként tartósított formában elfogadhatónak tartotta.. A család tagjai helyet foglaltak. Lady Oxenford salátát fogyasztott. Lord Oxenford asztali áldást mondott. Amerikában kell élnünk. Vasárnaponként túlságosan átsütött marha volt ebédre. helyesebb hogyha elhagyod az ebédlőt. – Csak egyet tehetünk – mondta. főtt ételt sohasem vett magához. de végül csak ennyit mondott: – De nem. A család átvonult a kis ebédlőbe. – Ha nem tudod kordában tartani a nyelvedet. Margaret a damasztszalvétát szájához kapta.. – Amíg az egész szörnyűségnek vége nincs. miközben vett a lazacból. Még ennyi is túl soknak bizonyult. A szemükbe akarta vágni. ha békében és egyetértésben tudnánk megebédelni. hogy visszafojtsa a zokogást. – Azt hiszem. és kimenekült a szobából. hogy a főzés elrontja az étket. De Margaret szemében ez akkora árulásnak és gyávaságnak tűnt. . hogy baj van a származásával. a rosszkedvű komornyik. Úgy tartotta. – Az ebéd tálalva van... de nyílt az ajtó és megjelent Bates. – Bah! – szólt Lord Oxenford és a képet az asztalra dobta. aki az ételt füstölt. asszonyom – jelentette. Percy. Nahát. fölállt. S talán még többet is mondott volna. – Ne! – mondta Margaret rémülten. Bates a füstölt lazacot mutatta be Lady Oxenfordnak. – Szeretném. hogy nem bírt magával. hátratolta székét. pácolt.. egy napra éppen eleget vitatkoztunk – mondta Lady Oxenford. ezt nem tehetitek. Megérdemli. Döbbent csend volt egy pillanatra.

minden más holmit egy fuvarozó cég szállít majd utánuk. A házat lezárják. Margaret. Máskor ettől meglágyult volna. Szerdán indulnak. Elizabeth és Percy fejenként egy koffert csomagolhatnak. Hétfő reggel se jött ki. Margaret érezte. nélkülözés és szenvedés vár. Apjuk mindannyiuk számára a Pan American Clipperjére foglalt jegyet. A birtokra a kasznár fog felügyelni. ezért Lady Oxenford fölkereste szobájában. de a Clipper egészen más. gondolta Margaret. az anyja ideges. – Jó lenne. Estig ki se jött a szobából. tele haraggal. A lovakat eladják. – Nem? Csak itthagyjuk Angliát. Margaret végigfeküdt az ágyon és a mennyezetet bámulta keserűen. – Nem vagyunk gyávák – válaszolta. és az ezüstöt elzárják valahol. . a gyapjúféle naftalinba kerül. Jellemző.Persze ezt már hónapokkal ezelőtt tervelték ki. Percy elment csomagolni. Huszonkilenc órát tart az út New Yorkba. beszedi a béreket. és az összeg egy bankban fog kamatozni. Repült már egyszer-kétszer. és a tükörből nézte lányát. Óriási gép. az újságok másról se írtak. Anyja elsápadt. undorítóan jellemző. Percy nagyon izgatott volt. sírva dühében. a bútorokat védőhuzatba burkolják. s az ember az Atlantióceán fölött fekszik le aludni. amelyre háború. Percy ebéd után bekopogott Margaret szobájába és elmesélte a részleteket. Nem lehet majd Amerikába küldeni a háborúra tekintettel hozott pénzkiviteli rendelkezések miatt. – Gyávaság elmenni – mondta. – Nincsen választásunk. ha nem veszekednétek apáddal az úttal kapcsolatban. de most túlságosan földúltnak érezte magát. amikor háború van. a szolgákat szélnek eresztik. hogy tehetetlen. amikor a Pan American néhány hete beindította a járatot. Mennünk kell. Margaretet még ágyban találta: ellenségesen meredt anyjára. Lady Oxenford leült a fésülködőasztalhoz. luxusgép. hogy a család a lehetséges legnagyobb luxusban távozik az országból.

ha jövő héten még mindig Angliában van. Lady Oxenford ritka szenvedéllyel válaszolt. figyelmeztetett bennünket. Egy jóakarónk. aki a belügyminisztériumban van. apádat börtönbe zárják. – Miért? Fasisztának lenni nem törvényellenes. – Velünk kell jönnöd – mondta azon a lágy. De Margaretet e pillanatban legkevésbé a pénz érdekelte. és visszatért szokott. – Miért? Lady Oxenford szemébe nézett. határozatlan hangon. és egyenesen Margaret – Ha itt maradunk. – Mit számít az! Háború van és a kormány rendkívüli hatalmat kapott a parlamenttől. és amíg módomban áll. addig meg is fogom tenni. élete megváltozhat. – Én nem akarok veletek menni. Anyja nem lepődött meg. kissé bágyadt hanghordozásához. Apádat letartóztatják. Élhetnék Martha néninél. és én is szeretnék beleszólni – mondta Margaret. – Engem nem csuknának börtönbe. Lady Oxenford sóhajtott.Margaret nem értette. hogy apját börtönbe zárhatják. Hirtelen úgy érezte. vagy Catherine-nél. a háború rendkívüli állapot. Ennyit a híres angol fair play-ről. – Fájdalomban hoztalak a világra. Margaret hihetetlennek találta. – Pénzt nem vihetünk magunkkal – folytatta keserűen a lady. akár egy közönséges tolvajt. hogy megóvjalak. Beszélj apával. amely megváltoztatja a hétköznapokat. Mély lélegzetet vett. megfordult ültében. . amivel vitáknak remélte elejét venni. – Az én életem. bátorság szállta meg. Most értette meg.

– Nyíltan meg fogom kérni. mert nem tudta megkülönböztetni az okos és a buta dolgokat. Gazdagnak született. vágyott rokonszenvére. elvárta hogy együtt érezzenek vele. és még előtted az élet. Megpróbálhatnád megérteni. különc és tétova. hogy maradj. s most. s akinek így csak az értetlenség tettetése nyújthat szabadságot. hogy valamilyen módon részt vehessen a harcban. Szerette volna bizalmasának. aki úgy kezeli. Ha nem taníttatják. mint egy rossz szobalányt. ha nem tennéd. és könnyen tett magáévá téveszméket. Apád sincs jó állapotban. és más körülmények között a hadügyminisztériumba telefonálna. – Több jóságot reméltem tőled – mondta. Neki ezzel az utolsó reménye is szertefoszlott. Margaret szerette édesanyját. ha kikérheti tanácsát. – És az enyém? – Nem ugyanaz. Amióta az eszét tudta. örült volna. a szíve szakad meg. gondolta. Néha szerette volna. hogy mit gondolunk. s inkább marad vénlány. Én tudom. gondolta. de pallérozatlan akarat szülötte volt. minthogy hozzámenjen valakihez. Anyja gyönyörű volt. Különcsége egy alapjában erős. ha anyjával más viszonyban lenne. attól még tanulhat. akik . Margaret egyszerre érezte magát bűnösnek és sértettnek. de nem akart hozzá hasonló lenni. ha apa fasiszta. te fiatal vagy. Szövetségesek is lehetnének. apja mindig csak korholta gondolataiért. Apád nem fogja megengedni. különcségeit jól viselte. Sóhajtott. amikor saját elképzelései nem igazolódtak be. Apád szereti a hazáját. Tétovasága látszólagos és szükséges eszköznek bizonyult egy olyan asszony számára. Anyja beletörődése bosszantotta Margaretet.– Nincsen semmi jelentősége. – Jobban örülnék. és kiment. aki nyíltan nem mondhatott ellent férjének. Lady Oxenford fölállt. – Nem az én hibám.

míg a szolgák a ház lezárásán foglalatoskodtak. – Nem kötöm az orrára – felelte a lány. hogy megvalósítja önmagát. hogyan. De Margaret anyja régen föladta e harcot. – Miladynek azt kell tennie. . Ha aláírtam a papírt. a szülei nem tudnak semmit csinálni. Csak jelentkezem. csak egyik csésze teát itta a másik után. – Ez biztos? – Mindenki tudja. Kedden Lady Oxenfordnak feltűnt. amint csomagoltak. – Gyárba megy? – Jelentkezem a segédhadtestnél – mondta Jenkins. Lady Oxenford nyert. hogy csomagoljon be helyette. hogy kisebbik leánya nem csomagol. Ha az ember elég idős. amely szobadíszként kezeli őket. Végül gyakorlatilag Margaret csomagolt be. és Margaret segítségére szorult. háborúban mindig van munka. Természetesen Jenkins magától nem tudta. miután elkezdett nálunk dolgozni – mondta Margaret Jenkinsnek. és azt kívánta. hogy fölszálljak egy Amerikába induló repülőgépre. – És az apja mit szól a tervéhez? – kérdezte vissza Margaret. – Kellemetlen. tegnap tizenhétezer nő jelentkezett. – A rádió bemondta. az új szobalányt. csak azt nem tudta. Hétfőn egyáltalán nem evett. hogy épp egy héttel azután elmegyünk. – És ha visszaviszi? – Tizennyolc éves elmúltam. Margaret ugyanakkor eltökélte. A tanácsok előtt minden városban sorok állnak. Láttam a képet az újságban. milady – válaszolt a lány. ezért felküldte Jenkinst. – Munkában nem lesz hiány. Margaret is adja föl. mit kell becsomagolnia. – Én csak azért fogok sorba állni.együtt harcolnak egy olyan világ ellen. – Mit fog csinálni? – kérdezte Margaret. – Szerencséje van – jegyezte meg Margaret keserűen. amit az úr akar – válaszolta a lány. – Az apám azt mondja. annyi.

Semmi ok nem volt rá. jogom van beleszólni a saját jövőm alakulásába. Néhány napig kellene csak rokonoknál lakni. hogy ha azt mondaná: És aztán? Hogyan közelítheti meg a valódi mondandót anélkül. Csak bátorság kell hozzá. Dühe félelmetes volt. hogy segíthessen amiben tud. biztosan a dolgozószobában van a kasznárral. sok lány ebben a korban már évek óta dolgozik. Mindenesetre nyugodtnak kell majd lennie. Ahogy Margaret elnézte a sorba állított kofferokat.– Én nem tudtam. mérget vehet rá. értelmesnek. Lord Oxenford nem tűrte az ellentmondást. Úgy döntött. De hogyan fogjon bele? Talán azt mondhatná: “Azt hiszem. de alig hagyta el saját szobáját. már könnyebb lenne. aztán már úgyis katonai szállása lenne. Ha apja az elvet elfogadná. Végül pedig előjöhetne azzal. Talán. Tizenkilenc éves. Jogilag férjhez mehetett. Jenkins levitte a koffert a hallba. hirtelen rájött. anya pedig önkéntes nővér volt egy londoni hadikórházban. és felelősségteljesnek kell mutatkoznia.” Vagy mondhatná azt is: “Szeretnék veled megbeszélni valamit az amerikai úttal kapcsolatban. Apja.” Olyan szerényen kell megkezdeni a semmiképpen se torkolhassa le. büntetései kegyetlenek. “Kérdezhetek valamit”? beszélgetést.” Nem jó. autót vezethetett. Lord Oxenfordot nem hatották meg a könnyek. igazán meg kell érteniük: neki itt kell maradnia. anyja kérése ellenére is apja engedélyét kéri. ha ők mind a ketten szolgálták a hazájukat az előző háborúban. térde elgyengült a félelemtől. Érettnek. miért nem maradhatna Angliában. a harag megnyilvánulásai pedig csak megvető megjegyzéseket váltottak ki belőle. a háború alatt Connecticutban fog élni. Margaret elindult. és börtönbe lehetett csukni. hogy apja dührohamot kapna? Talán hivatkozhatna arra. Szerdán korán reggel indulnak.” Erre nyilván azt válaszolná: “Nincs rajta mit megbeszélni. hogy amíg nem tesz mást mint duzzog. Erre csak azt válaszolná: “Én vagyok a felelős. én fogok dönteni. apa harcolt az első nagy háborúban. Tizenegy éves volt . gondolta Margaret.

Mire apja megtudja. amikor Margaret véletlenül bevizelt éjjel. hogy nehéz volt elhinni. Mielőtt azonban belegondolt volna abba. van-e ehhez elég merészsége. Kényszerítette magát. amint azt kérdezi Mrs. már hallotta magát. amikor dühös: elvörösödő arca. – Egy font kellene – válaszolta. Allen nem tétovázott. Allen. Olyan egyszerűnek tűnt. szakácsokat. de nem akarom apát zavarni. konyhalányokat. Pénzt kér kölcsön Mrs. Margaretnek mentő ötlete támadt. végigsuhant a folyosón Mrs. Ahogy ott állt remegve apja dolgozószobája előtt. Hiszen nincs mitől félni. Megjelent előtte apja. Allentől. . hogy lemenjen a lépcsőn. s mindennemű női szolgálókat szigorúan kézben tartotta. Mit fog most tenni. Még sohasem vette meg a magáét. De lelke mélyén érezte. hogy harcolhasson a nácik ellen. amikor ennyire el van foglalva. ismételgette görcsösen. – Drága Mrs. diszkrét fekete selyemruhájában. Szomorúan mosolygott Margaretre. A szobalányokat. Margaret megrettent. ha Margaret azzal áll elő. Mrs. a házvezetőnő. Most már nem szakad meg a szíve. arccal a fal felé fordulva. s egyszer dühében az egyik macskát kivágta egy emeleti ablakon. amikor egy teljes napon át a sarokban kellett állnia. és holnap jelentkezik szolgálatra. Hétéves korában apja büntetésből elvette a mackót. már nem tehet semmit. A gyerekeket azonban kiskoruktól ismerte és szerette. azzal Londonba megy a négy negyvenötössel. milady? Margaret nem tudta. amiért udvariatlan volt egy vendéggel. kidülledő szemei. – Mennyire van szüksége.Margaret. tudna valami pénzt adni? Valamit még be kell vásárolnom az utolsó pillanatban. mint amikor elvette a mackót. Allen. hogy a család elutazik. unokanővérénél Catherine-nél alszik. s végtelenül elérzékenyítette a tudat. mibe kerül egy vonatjegy. még mindig fél. Angliában akar maradni. Allentől. de a dolgozószoba ajtajában ismét felülkerekedtek félelmei.

A vonat lassan megindult. Aztán. Margaretet a kivándorlás dúlja föl. és szürke fejét rázogatva a ház mélyébe tűnt. Az állomás két mérföldre. Sehol senki. csakhogy már vége legyen. Mrs. aztán egyre gyorsabban szaladt. A vonat késett. – Mindannyiunknak szomorú nap ez. Allen beszámolója alapján. mindenütt ülnek. hogy legszívesebben hazaszaladt volna. nem szabad tétováznia. nem bukkan-e fel apja az utolsó pillanatban. mint a hurokba szorult madáré. Tudta. Margaret gyalogszerrel indult neki.. hogy az utolsó pillanatban valamilyen bevásárlást intéz. ahol a nagy faliórát leste. és leült a hölgyek várótermébe. Margaretben remény ébredt. és bátorítóan megszorította a lány kezét. Útiköltség a szabadságba. mert elszáll a bátorsága. Félelme mindazonáltal nem csitult. még a földön is. Allen két tízshillinges bankjegyet vett elő. Szíve úgy dobogott. A vonat végül öt tizennégykor megérkezett. hogy keresnék. és le szeretett volna ülni. Sikerült! Hirtelen gyengének érezte magát. Így állva maradt. hogy a normális körülményekhez képest az út egy rossz álomhoz hasonlított. Kapkodta a levegőt. kezében a pénzzel egyszerűen kisétált az ajtón. ha öregkorára félretett pénzét kéri el Margaret. a szomszéd faluban volt. és most először vette észre. gondolta. megvette jegyét – egy font még soknak is bizonyult –. Az ablakból leste a peron bejáratát. és Margaret felszállt. mikor a vonat már teljesen elhagyta az állomást. és minden pillanatban hallani vélte apja Rolls-Royce-ának dorombolását a háta mögött. De odaadta volna ugyanígy. Reményt érzett. Mámorát nem csökkentette a tény. Idejekorán érkezett meg az állomásra. Körülnézett. Margaret lázasan nézett körül. Minden . Margaret remegve vette el a pénzt. De vacsoráig nem valószínű. Öt után öt perccel Margaret már annyira félt. hogy a vonat dugig tele van. Allen azt hitte. s ha igen. Szomorú nap – mondta. feltételeznék Mrs. átjárta a győzelem mámora. Még kabátot sem vett.Mrs.

Margaret is leült. A lakás kicsi és a csengő hangos. hetvenéves. Átvágott a pályaudvar barlangszerű sötétjén. gondolta. de Margaret ismerte az utat. amely hajlandó volt Bayswaterbe vinni. Catherine örömmel segített volna. lévén majdnem éjfél. és a Rolls-Royce-szal elébe vágott. s csak a vonatkísérők elemlámpája villant fel olykor. Az út végén. a londoni Paddington pályaudvarhoz közelítve. de ők mind fölhívnák apját telefonon. s most ott áll az állomáson. Catherine Kentben lakott a szüleivel. Catherine nem volt otthon. Az előbb még képzelete azt a képet színezte. ahogyan Catherine-nel leül. de a portásfülkéből fény szűrődött ki. Újra megmámorosodott. a többi rokonában nem bízott meg. és elmeséli kalandját. amikor már végképp nem bírta az álldogálást. kakaót isznak. Martha néni valami unokanagynéni volt tulajdonképpen. de még mindig bizakodva állt. Senki sem nyitott ajtót. estére vaksötét lett a vonaton. ez nem is volt meglepő. ahogyan óvatosan léptek a szanaszét ülő és heverő emberek között. amelyben Catherine lakott. Fölszaladt az emeletre. Holnap már egyenruhában lesz. Talált egy taxit. Semmi kétség. A portás már nem volt ott. de nem baj. Pedig ha belegondolt. hogy Martha néninél nincs telefon. Reading előtt három órán át vesztegeltek a nyílt pályán. Persze mérges . zsémbes vénleány. Ezzel mindenesetre várnia kell. Mitévő legyen? Londonban több rokona is él. A ház minden ablakát sötétítőfüggöny fedte. Újra csengetett. A villanykörtéket az elsötétítés értelmében kicsavarták. és Catherine vidéken maradt. és egy elemlámpa segítségével kereste az épületet. Az állomáson nem várt rá senki. Csalódottan. Csak a helyzetjelző lámpát kapcsolta be. Nem is lakott messze. és becsengetett. s a lakást csak városi tartózkodása alatt használta. Azután eszébe jutott. A londoni társasági élet azonban alighanem átmenetileg szünetelt. Ruhája bepiszkolódik. hátha apja valahogy megtudta hová tart. egy pillanatra megint megijedt.állomáson újabb tömegek zsúfolódtak be.

ahol Catherine lakott. Szédült. és fölidézte a Martha nénihez vezető utat. a tárgy oszlop. Behatóbb vizsgálat kiderítette. és a szemét meresztgette a sötétben. A fontos az. mintha minden megszűnt volna. Még sötétben se lehet túl nehéz odatalálni. ha Margaret fölébreszti éjnek évadján. Baloldalt kell lennie a kis kőtemplomnak. és ismét körülvette a sötétség. A portál mindig fényárban úszott. visszarántotta. Margaret lement a lépcsőn. vasból készült tárgyat tapogatott ki. hogy Martha néninek nem áll módjában értesítenie Lord Oxenfordot. aztán ismét kinyújtotta. de ez elkerülhetetlen. Aztán inkább behunyta. és a hallon keresztül ki az utcára. támadója egy utcai postaláda. s ő most zuhanna a fekete semmiben. Gyalogolni kezdett. Martha néni a következő sarkon lakik. amely még Wren tervei szerint épült. Az utcalámpák fénye rendesen megannyi sárga kört írt az aszfaltra. Ettől elnevette magát. Mi történt? Kinyújtotta kezét. Ismét teljes sötétben állt. Még egy autó haladt el mellette vörös fénnyel. Keletre kell elindulnia. Kinyitotta szemét. Ijesztő érzés volt. Margaret szédült. mely a földből nyúlik ki. Mögötte volt Ovington House. Végtelenül jólesett volna most egy arra haladó taxi halvány világítása. Keze beleütközött valamibe. Fölkiáltott a fájdalomtól és a félelemtől. és kis híján lebukott a járdáról. Egy pillanat múlva vágya teljesült: egy autó haladt el. Megkerülte. Ebből önbizalmat merített. és . Margaret három lépéssel elszámította magát. Aztán összeszedte magát. Az út túlsó oldalán azonban megtalálta a járdát. egy rendőr vagy a telihold. és mostantól fogva kinyújtott karral közlekedett. Mindebből Margaret rájött. az utcán egyáltalán nem lehetett látni semmit. s megpróbálta maga elé képzelni a jól ismert utcákat. és oldalán keskeny téglalap alakú nyílás található.lesz. Hirtelen valaki nagy erővel arcul ütötte. és nyugodtan föllépett rá. melyek fényében Margaret előtt földerengett a járda vonala. Rövidesen majdnem újra felbukott a kereszteződésben. s a második sárkon jobbra fordul. gömbölyded. Hideg. tapogatózott. Az elsötétítés tökéletes volt. világító szemekkel. mint macska a sötétben.

és elesik a földön. már nem is tudta mióta. kandalló és teásfindzsa. Margaret látta. Félelme valósággal megbénította. A város sötét volt. hogy már mérföldnyire van Martha néni házától a rossz irányban. Margaret utánasietett. hogy már a Hyde Park kellős közepén jár? Ott sem látna többet. Még azt is látta. nem volt benne biztos. Sikítani szeretett volna. amelyeket nem vett számításba. öt vagy tíz. Ebben az esetben visszamegy Catherine házába. megáll. Egy elsötétített ablak mögül vidám társaság hangjai szűrődtek ki. ismerős téren áll. Lassan képzelődni kezdett. időérzéke is cserbenhagyta. Elhatározta. A sarok váratott magára. Talán órák óta? Talán hamarosan reggel lesz? Egyáltalán. Ez lesz Martha néni utcája. Kezdte mégis úgy érezni. de nem volt néma.megkönnyebbülten balra fordult. A távolban autók brummogtak. a második kereszteződésnél fordult be balra. Hol tévedhetett el? A két fő kereszteződésen kívül lehettek benyíló zsákutcák. és a folyosón vagy a hallban tölti az éjszakát. Egyedül élt. hol vannak a házak? Lehet. más nem tudott ajtót nyitni. Úgy érezte. Egyre inkább szeretett volna már valami olyan helyen lenni. akik arra vártak. Két macska sivalkodott valahol. hogy az út közepén áll. az utcát mégis mintha nappali világosság öntötte volna el. ahol fény van. hogy Martha néni nem fogja meghallani a csengőt. Most már csak félt és egyedül volt. mindenféle alakokat vélt megjelenni a sötétből. hogy elessen és rárohanhassanak. talán huszonöt perce rója a sötét utcákat. vagy sikátorok. kutyák ugattak. ahogy kellett. Halvány helyzetjelző lámpája alig adott fényt. Sokáig állt. Kicsit később egy sötét házból veszekedés foszlányait kapta el. Martha néni háza a másik sarok. s a hátsó lámpa utolsó fényében még látott jobbra egy . előbb vagy utóbb elájul. Egy autó tűnt föl. Lehet. ahogyan Margaret elhaladt egy-egy ház előtt. Inkább összegömbölyödöm Martha néni küszöbén. Mámora végképp elszállt. De elrémisztette a gondolat. Fölmerült benne. Pedig úgy jött. amíg tudott. Margaret óvatosan lépkedett. aztán az autó eltűnt. Úgy nem történhet baja. a járdára menekült az autó útjából. gondolta. hogy a sötétben visszamenjen. hogy eltévedt.

az emberek gyakran utólag fizetnek a szállodákban. amelyben a külső és a belső ajtó között lógott az elsötétítőfüggöny. Az épület természetesen el volt sötétítve. ami Margaretnek nagyon jólesett. arcát dörzsölte. hogy kettős bejáratot építettek. hogy a Marble Arch közelében van. Nem terveztem meg előre.üzletekkel teli utcát. s annak fényében Mayfair felé vette útját. A recepció pultjánál fiatal portás szundikált. hogy el fogok tévedni válaszolta Margaret. . a szállodákban is úgy oldották meg az ajtó elsötétítését. nincsen szabad szobánk – mondta végül. A szálló halljában már rendes esti megvilágítás volt. – Összeveszett a férjével. – Sajnos. Néhány perc múlva a Claridge Szálló előtt állt. Rájött. majd fölütött egy nagy könyvet. és nem találok haza. Kivehetne két napra egy szobát. nincs elég pénze. de emlékezett. Margaret nem hitt a fülének. A fiatalember furcsán nézett rá. – Eltévedtem a sötétben. – Biztosan van valami. Margaret köhintett. bemenjen-e. mi? – kacsintott a portás. Mint a legtöbb középületben. hogy szobát nyittasson. amelyben fölismert egy ruhakereskedést. Tudta. – Poggyásza nincs? – Nincs. – Most? – A portás meg volt döbbenve. ahol anyja vásárolni szokott. mint aki keres valamit. Margaret azon tűnődött. és zavarodott tekintettel nézett föl. Nyelt. A következő sarkon várt. – Szobát szeretnék – mondta Margaret. de a bejáratot ki lehetett venni. Mély lélegzetet vett és benyitott az ajtón. aztán megadhatná apa ügyvédjének címét: küldjék oda a számlát. amíg ismét arra ment egy autó. Örömében csaknem sírva fakadt. A portás fölébredt.

– Erről nem tehetek – válaszolta a portás szellemesen –. hogy a vonat padlóján utazott. Margaret arra gondolt. és nekiment egy postaládának. De már nem volt ereje. keze mocskos volt. és csak annyit mondott: – Azt mindenki mondhatja. legföljebb Hitlert okolhatja. A portás viselkedése már kevésbé tűnt tiszteletlennek. Miért. ahol van. ruhája elszakadt. – Hol a főnöke? – kérdezte Margaret. és meglátja. Egyik szemén fekete véraláfutás látszott. hogy szándékai mindig erőteljesebbek tetteinél? Lassan annyira mérges lett. – Reggel hatig én vagyok itt – mondta röviden.– Nem tudok hazajutni – ismételte. de most úgy érezte. – Egy fiatal lány. hogy majdnem visszafordult. – Azt nem lehet – válaszolta a portás rémülten. Bágyadtán megfordult és kiment az éjszakába. Nem sokra ment vele. – Itt nem maradhat – válaszolta a portás. hogy annyiban hagyta a dolgot. . – Akkor reggelig elülök a hallban. Margaret éppen kiabálni kezdett volna. A portás pimaszul ránézett. de aztán mégiscsak ment tovább: ez volt az egyszerűbb. hogy szembeszálljon a portás esetleges haragjával. minden poggyász nélkül a hallban reggelig? Ezért elveszíteném az állásomat. Margaret utálta címét használni. A fiatalember megsértődött. egyedül. mi lesz. Ahogy kiért. rögtön sajnálta. – De hát nem mehetek ki az utcára – mondta. Legszívesebben lerogyott volna ott. egyszerűen leül. Hirtelen az is eszébe jutott. elérkezett az ideje. amikor hirtelen meglátta magát a tükörben. – Lady Margaret Oxenford vagyok.

Margaret rémülten hátratántorodott. Legegyszerűbb. de remegő hangon. míg reggel kinyitnak a toborzóirodák. az éjszaka nem volt hideg. hogy szállodába mehessen. ha az utcán marad. Talán már hajnalodik? Margaret remélte. Az utcán furcsamód három magányos nőt is látott. Egy-egy éjszakai mulató elsötétített függönye mögül zene és pohárcsörgés hallatszott. nem fázik. akiket anyja elesett leányoknak hív. a harmadik egy lámpaoszlopnak dőlt. Szinte kétpercenként jött egy. ahhoz pedig túl megviselt állapotban volt. Mindhárom dohányzott. és szalonna gondolatától összefutott szájában a nyál. A fiatalember egy lépéssel még közelebb tántorgott. Cipőtlenül valahogy különösen védtelennek érezte magát. a másik autóban ült. merre megy. megbotlott. a West Endbe ért. Leült egy kapualjba. Egyikük egy kapualjban állt. Fölnézett. ezek lehetnek. Szemben halványan látszottak a házak körvonalai. Martha néni házát amúgy sem találta meg. a nők csodálatos estélyi ruhákban: Margaret társadalmi osztálya. csak kellemesen hűvös. amikben kisétált szülei házából. Margaret arra gondolt. Hirtelen egy fehér arc jelent meg előtte. szépségem! Margaret gyorsan föltápászkodott. mintha várna valakire. és megvárhatná. az arc egy frakkba öltözött fiatalemberé volt. A többi rokonában nem bízott. Utálta a részegeket. Néha az utcán megjelent egy csoport fiatal. A csapat rendszerint beült néhány Rolls-Royce-ba. s úgy tett. ahol a munkások szoktak reggelizni munkába menet. Még mindig a könnyű félcipőket viselte. Eső nem esett. – Kérem. míg kihajnalodik. Fáradtnak érezte magát. talál egy hajnalban nyitó kávézót. Két napja szinte semmit sem evett: a sült tojás. menjen el! – mondta bátornak szánt. Catherine házához nem talál vissza a sötétben. és a sofőr indított. és azt mondta: – Helló. levette cipőjét. Közelebb jött. és hirtelen ötlettől indíttatva lábát kezdte dörzsölni. a férfiak frakkban. és elvesztette cipőjét. Most már látta is. s ahol ő is ehetne. .Nem volt hova mennie. – Adj egy csókot! – mormogta italosan. és itt már gyakori volt az autó. Ha mozog.

és feltűnt egy rendőr. szájából cigaretta lógott. Aztán egyik kezét elvette Margaret válláról. a leány kezében táska volt. –Lady Margaret Oxenford? – kérdezte a rendőr. . és sírni kezdett.” de a sikítást nem tudta abbahagyni. Lámpája fényét Margaret arcába villantotta. A frakkos úr jóízűt nevetett. elemlámpa fénye villant. aztán megragadta. Steve. és magához rántotta. A munkásember közbeszólt: – Egy részeg utcalánynak nézte. abból lett a baj – mondta. Hallani vélte. Rögtön fölegyenesedett. ahogy a férfi megijed. Margaret abbahagyta a sikítást. a rendőr Margarethez beszélt. és elégedetten távozott. – Hogy hívnak? – Margaret Oxenford. A részeg eltűnt az éjszakában. szembefordult a férfival és rákiáltott: – Takarodjon innen! A frakkos úr ismét nevetett. és azt mondja aggodalmasan: “Jó. jó. Margaret rémülten érezte. Szájából émelyítő alkoholpára bűzlött. Arcokat látott: egy idős munkás. – Szeretem az ilyen tüzes kis macskákat – mondta. Margaret tele torokból sikoltott.lehajolt. s azzal meglepő fürgeséggel elkapta Margaretet. és keresgélte őket. s bár cipőit nem találta meg. Margaret szipogva bólintott. Steve. Hamarosan futó lépések zaja hallatszott. Megcsókolta. és egy szajha jelent meg. kezével combja között matat. hogy megtalálja és megszorítsa mellét. nem akartam bántani. A kurva így szólt: – Nem velünk van.

aztán ő is eltűnt a sötétben. és mindjárt jobban fogja érezni magát. Egy perccel később Margaret megremegett és azt mondta: – Szörnyű volt az az ember. – Jöjjön velem.– Mondtam. ő is benne van. leültette. amely mögött még két rendőr tevékenykedett. papucsban. De sok kétséget hagyott. de türelmesen várakozva. hogy az a frakkos fiatalember viselkedése nem . A rendőr karját nyújtotta. fáradtan. Szemben fapult. miért van ott. ez Lady Margaret Oxenford. A rendőr ebben nem értett egyet. Margaretnek feltűnt. – Nem tudhatta – válaszolta vidáman. Egyikük középkorú volt és köpcös. Beléptek.. A terem mindkét oldalán fapad húzódott. a másik vékony és fiatal. A rendőr így szólt: – Iszik egy bögre jó teát. és a köpcös rendőrrel beszélt: és – Törzs úr. hogy nem velünk van – jegyezte meg az elesett lány. – Nyilván azt hitte. Egy részeg inzultálta a Bolting Lane-ben. Cigarettáját az aszfaltra ejtette. Margaret ruhája ujjába törölte arcát. A hajnal enyhe fényében hamarosan feltűnt a rendőrség ismerős kék lámpája az őrs ajtaja fölött. Itt minden magányos lányról föltételezni lehet. prostitúciót. ismertebb utca Londonban. Margaretet megmentője a másik padhoz kormányozta. Margaret belekapaszkodott. rátaposott. s ezért élnek homályos éjszakáig nem is igen hitte. fején kendővel. mintha félnének utalásokkal. és elindulták. – Ez a leg. mennyi kifejezéssel kerülgetik a nevén nevezni. Egyetlen ember ült az egyik fapadon. Aztán a pulthoz ment. Saját maga ma ilyesmi komolyan létezik.. egy fiatal nő. a rendőr zseblámpájával lábuk elé világított. milady – mondta a rendőr jóindulatúan.

a fiatalember nem ismeri föl. nem ismerik egymást. mert Lord Oxenford esetleg váratlanul megjelenik. és még társukat is elengedték. aki bólintott. elmegy. De hát csak nem bukhat meg a terve egy pár elveszett cipőn! Steve. A törzs rámutatott az egyik fiatalemberre: – Mondja el. és elsietett az épület hátsó része felé. A tea gyenge volt és túl édes. Egy társukat vonszolták magukkal. –Valamennyire elcsöndesedtek. Szörnyű lenne. Elhatározta. Margarettel egyidős lehetett. és aztán ellógott fizetés nélkül. Mosakodnia is kellene. jómódú fiatal férfiak. – Hanghordozása arisztokratikus. ahol tisztálkodhat és ruhát válthat.A törzsőrmester érdeklődéssel pillantott Margaret felé. s egy csoport fiatalember ömlött be. Nem . jólöltözött. Rámutatott mogorván álldogáló társára: – Ez a fickó – mondta – vendéglőbe vitte a nővéremet. visszajött. ezért félbeszakította. az mehet egy cellába – kiáltotta. frakkban vagy sötét ruhában. vesz egy ruhát. amint megitta a teát és elég világos van. A törzs nem szerette. – Jól van. csönd legyen! Csendet! Nem a rögbipályán vannak. Egyikük valamit kiabálni kezdett a törzsőrmesternek. Hogy megy így el holnap a toborzóirodába? Talán délelőtt visszamehet megkeresni. ha még ott vannak. aki morózusan álldogált közöttük. a rendőr. Reggel-már Martha nénihez sem mehet. Keres egy olcsó ruhaboltot. a cipőjét a kapualjban hagyta. arca halványan ismerősnek tűnt Margaret számára. – Csönd legyen végre! Erre elhallgattak. Míg ezt tervezgette. édes kotyvalék visszaadta bátorságát. ha kiabálnak vele. ha mindezek után a segédhadtest nem venné be. A meleg. – Aki nem hallgat el. Remélte. aztán elmegy egy fürdőbe. aztán halkan mondott valamit Steve-nek. így már fölcsaphat katonának. Margaret most jött rá. vagy ha igen. de Margaret végtelen élvezettel kortyolta. hanem a rendőrségen. kinyílt az ajtó. teát hozott Margaretnek egy nagy agyagbögrében. mi történt! A fiatalembernek sötét haja volt. egy szandált és tiszta alsóneműt. de az őrs atyja nem volt megelégedve. Harisnyája lyukas volt. még van néhány shillingje.

. A vendéglőt. – Be kell zárni! Margaret érdeklődő pillantást vetett Harry Marksra. Ezt találtuk a zsebében. . Feltűnően jóképű. hol is vagy. de ha nem beszélsz tisztességesen. Könnyen lehet. – Valamit a pultra dobott. Más valami? A fiatalember nevetett. és azt mondta: – Miért? Nem elég? A törzs ceruzáját a fiatalemberre szegezte.. A csíkos öltönyös ifjú kifakadt. – Ne felejtsd el fiam. huszonkét-huszonhárom éves. szőke fiút látott. – Lehet. Lehet. hogy ezüstkanállal a szádban születtél. – Rendben – mondta a törzs. – Helyes. – Ezeket a kézelőgombokat Sir Simon Monkfordtól lopták el ma este. – A többi pedig hazamehet. De ez egy tolvaj. a rendőrségnek kellett – Harry Marksnak hívják – tette hozzá egy másik fiatalember. A törzs az első vádlóra összpontosított. egy gazember. Akkor maga maradjon itt! – A vádlottra nézett. – Meg tudom adni. Duplasoros szmokingját a gyűrődések ellenére is könnyed eleganciával viselte. Világos? A fiú zavarba jött és elhallgatott. hogy be vagyunk rúgva. aki csíkos öltönyt viselt. – Tehát csalással és lopással vádolja. miután elszökött hazulról. – Meg tudja adni az adatokat? Kell a vendéglő neve és címe.volt rá különösebben büszke. ma éjjel egy cellában fogsz aludni. Megvetően nézett körül és így szólt: – Az urak be vannak rúgva. Maga pedig foglaljon helyet! – Kezét meglengette. és a kézelőgomb tulajdonosának neve és címe. hogy megmentenie.

Most Harry lepődött meg. A fiú most ugyanúgy beszélt. – Eltévedtem az elsötétítésben. erős és tiszta. hogy fizetett volna? . – Mit csinálsz te itt? Margaret meglepődött. Arisztokrata hanghordozása eltűnt. – No. és széles mosollyal leült Margaret mellé. – Milyen kellemetlen – mondta. mint aki a kitörés esélyeit latolgatja. és szemügyre vette a fiatalabb rendőrt. bal kisujján pedig nagy pecsétgyűrűt. aki egyfolytában őt figyelte. Keze nagy volt. – De az utolsó szavak már kívülről hallatszottak. és nekimentem egy postaládának. – Mondom. A fiatalemberek kiszállingóztak.A csoport tagjai leforrázva álltak. mi van öreglány? – kérdezte. Nagy kalandjuk nem a várt végkifejletet vette. selyemzoknis bokát és tükörfényes cipőt. és úgy bánnak vele. kitűnően szabott szmokingot látott. Margaretet mulattatta a dolog. mintha ő maga is bűnöző lenne. Egy pillanatig nem is tudott meglepetésében válaszolni. Csak a csíkos öltönyű jegyezte meg epésen. Egy pillanatig nem mozdultak. aztán a pult felé nézett. bár határozottan kifelé menet: – Az ember elfog egy tolvajt. mehetnek a fenébe! – ismételte a törzs. aztán unottan elfordult. az öregedtől? Végre Margaret megtalálta a hangját. – Kitől kaptad a monoklit. Ki ez az ember? Kölnivíz kellemes illatát érezte. Halkan azt kérdezte Margaret: – Tényleg otthagyta a vendéglőt anélkül. Harry egy pillantást vetett az ajtóra. Összegezvén esélyeit. A törzs a fekete hajú fiút kérdezte ki. visszafordult Margarethez. aki feltételezte. krokodilbőr szíjjal. Harry Marks egy pillanatig álldogállt mellettük. közben jegyezgetett. Egy pillanat alatt visszatért első modorához. Harry arany karórát viselt. Margaret még életében nem hallott ennyi káromkodást. mint a rendőrök. Margaret valami alacsonyabb társadalmi osztály gyermeke.

ahogy a lovairól beszél. hogy ne mondjuk. – Tegnap este körözték az ön személyleírását. sokkal jobban érzem magam. fölkelek és megfojtom. – Nem kell szaladni – vélte Steve. hamis biztonságban érezte magát. díszszemlei modorát és hangerejét. – Nagyon jólesett a kedvességük. Ez volt a humánusabb megoldás. Alábecsülte apját. Mintha megint úton volna az állomás felé. – Margaret egy percre szinte belefeledkezett Harry társaságába. aki nem volt különösebben szép. Minden félelme újból fölébredt. – Miért? igen – válaszolta Harry egy pillanatnyi – Mert egy Rebecca Maugham-Flint nevű hölggyel voltam. De most már sietnem kell. . de a névre emlékeztem. Az volt az utasításunk. és ha még egy percig hallgatnom kell. – Jobban érzi magát. amint együtt vacsoráznak – Ezt el is hiszem – válaszolta vidáman a fiúnak. – Nem tudom megvárni – mondta. Lady Margaret? – kérdezte. Szíve vadul vert. hogy itt vagyok? – kérdezte vékony hangon. Ismerte a lányt. Margaret nevetett. A sötétben nem ismertem meg. a lord már úton van önért. hogy Harry Marks fölfigyel.– Ami azt illeti. de most ismét eszébe jutottak saját feladatai. Margaret fölállt. fölhívtam telefonon. A rendőr büszkének látszott. – Már világos van. – Édesapja. hogy tüstént értesítsük az édesapját. Margaret szíve megállt egy pillanatra. Nehéz volt Harryt Rebeccával elképzelni. – Köszönöm szépen. Amint idehoztam. viszont tábornok atyjától örökölte parancsoló. Margaret a szeme sarkából látta. gondolkodás után. Steve közrendőr jelent meg. az igaz. Fontos elintéznivalóim vannak. hogy elvigye Margaret bögréjét. – Honnan tudja.

Margaret attól rettegett. Addig foglaljon talán helyet itt ebben a szobában. pad. Haragosan rázta a kilincset. Az ajtó becsukódott. hogy vesztett. és elmehet. és azt mondta: – Az úrnak igaza van. Margaret ugyan szívesebben beszélgetett volna Harry Marksszal. – Köszönöm – felelte Margaret. De a törzs előjött a pult mögül. hogy közölje ebbéli véleményét. Néhány olcsó szék. A maga korában nem bűn. Itt kényelmesebb. . ahogyan a zárban kulcs fordul. Margaret belépett a szobába. El nem tudta képzelni miért kényelmesebb ez a teremnél. Harry azt mondta Margaretnek: – Nem tarthatják itt. – Ezzel szemben nincsen cipője – mosolygott a törzsőrmester és lyukas a harisnyája. ha akar. akkor is két órát tart az út. dróton lógó villanykörte. ha akar. de nem akarta visszautasítani a rendőr udvariasságát. – Egy pillanat – mondta idegesen. Eredménytelenül. és a pulthoz fordult. – Köszönöm – mondta. hallotta Harry hangját: – Jól átvernek. Ahogyan átlépte a küszöböt. Ön szabad. Elkeseredetten csúszott le a földre. és egy rácsos ablak. Különben is még legalább egy óra. Ezzel egy ajtót nyitott meg előtte. hogy a rendőrök valami kifogással visszatarthatják. ha az ember elmegy otthonról. a hölgy nem akarja megvárni az apját. Megfordult. öregem.A rendőr arcán aggodalom látszott. Hívunk egy taxit. amíg az apja ideér. Megérezte. és ha rögtön elindult. Dühében a fejével verte az ajtót. Sétáljon egyszerűen ki. Hiába. Nekiesett a kilincsnek. Egy órája van a rendőrségen. – Törzs úr. és hallotta.

Mindegyik motor olyan magas volt. segíteni akarnak rajta. A Clipper legénysége a Pan American elitjének számított. – Az apja Oxenford lordja. Később fölállt. akik rendszeresen repülték át az óceánt. – Maga fogja be a pofáját. rácsos ablakhoz. Az elsők között lesz mindig. elárulták amikor azt hitte. egyenként ezerötszáz lóerős Wright Cyclone-motor csillogott a friss olajtól. Eddie Deakin még egyszer. és New Yorkba fog repülni. Nekem ez éppen elég jog. Erre Harry már nem válaszolt. Büszke volt a gépre. Ahogyan a dokkból a szállás felé ballagott. és találomra megnézte egy ponton a kötést a fém és a gumi között.Kintről nevetést halott. aztán Harry Marks halk. és büszke volt munkájára. A motor mozgása óriási nyomást gyakorol repülés közben a gumira. hogy menekülési kísérlete kudarcot vallott. mint egy ember. kisütött a nap. és felveszi a Pan American egyenruháját. A csapóajtót bezárta és lemászott a lépcsőn. de kivehető hangját. Pünkösdi szabadsága véget ér. és hátrament a kis. Margaret megértette. ezt a látványt bámulta a világosodó reggelben. Kielégítőnek találta. Nem állhat be a hadseregbe. Visszaéltek a bizalmával. – Nincs joguk itt tartani. A négy. Eddie műszert vett elő. Mind az ötvenhat gyertyát kicserélték. amint azt mondja a rendőröknek: – Rohadjatok meg! Erre a törzs nem éppen kedves hangja válaszolt. ahogy legyőzve és védtelenül várta apja érkezését. melyen túl egy üres udvar és egy téglafal látszott. Amíg a gépet lassan a vízre eresztik. utoljára átvizsgálta a gépet. . megmosakszik. leveszi az olajos munkaruhát. az óceán fölötti járat a legirigyeltebb járatnak. ehelyett föl fog szállni a Pan American Clipper-jére.

– Telefonon keresnek – mondta Mickey. egy éve házas. s összegyűlt annyi pénze. Belépett az épületbe. Napos délutánokon a teát a kertben szervírozták. Belépett a szálló kertjébe. Mindig takarékos volt. Mickey állandó széles vigyorával leginkább valamilyen képregényfigurára hasonlított. Adom a feleségét. – Eddie! – Mi van. hogy egy napon saját légitársasága lesz. Különös szerencséjük volt ezzel a szállodával. – Igen. és soha senki nem szólította Edwardnak. – Halló – mondta Eddie. Miért telefonál Carol-Ann? Valami nincs rendjén. Eddie homlokát ráncolta. az úttörő Juan Trippe-nek. Opciója volt egy telek megvásárlására Maineben. lassan majd vesz egy gépet. Egy pillanattal később már hallotta felesége hangját. Eddie-vel szemben már-már zavarba ejtő csodálatot érzett.Ennek ellenére hamarosan abbahagyja. . Eddie szíve összeszorult. Carol-Ann megsérült és elvetélt. Üzemanyagot ad majd el. valaki meghalt. Legényembernek jó életforma a repülés. amelyből egy rokonszenves idősebb pár csinált szállodát. édes? Carol-Ann sírva fakadt. amivel maga is üzletbe kezdhet. a másodmérnökbe. amelyből kitűnő füves repülőtér lenne. Leégett a ház. Harmincéves volt. de a házasember legyen a családjával. Átadta a kagylót és tapintatosan eltűnt. nagy angol vidéki ház. és Carol-Ann gyereket várt. Rögtön belebotlott Desmond Finnbe. Eddie agyában különböző lehetőségek kergették egymást. Kivel beszélek? – Várjon. – Edward Deakinnel beszélek? – kérdezte egy hang. Titkos álma volt. akit mindenki csak Mickeynek szólított. és gépeket szerel. A hangot nem ismerte fel. amit kiad bérbe. mint a Pan American alapítójának. Valójában tipikus.

– de a mondat többi része ijedt kiáltásba fulladt. – Megteszem. Eddie-ben meghűlt a vér.. – Hála istennek... mit mondjon.van? Mondd el.. szívem! – Ezek a férfiak. és fájdalmat érzett a mellkasában.. – Carol-Ann! Mi van! Beszélj! Jól vagy? . Egy pillanatra nem tudta. Eddie. – Nem akarják megmondani. Eddie haragja és félelme közepette sem tétovázott. nem messze a. – Kik? – Eddie-nek az izgalomtól összeszorult a gyomra. – Ígérd meg! – Megígérem. – Bántottak? – Nem...– Carol-Ann. Elrabolták a feleségét! Dehát miért? – De hát miért? – kérdezte. – Akkor mi történt? Mi baj.de. – Mit mondanak? – Eddie. nyugodj meg! Rosszul vagy? – Jól vagyok – válaszolta az asszony sírva. De nagyon félek. – Hol vagy most? – Egy házban.. bejöttek a házba. amit mondanak! Csak ennyit tudok. – Mikor vittek el? – Pár órája. azt kell tenned. – Milyen férfiak? Mit csináltak? – Belöktek egy autóba.

megerőszakolom a feleségét. Ha az egész életembe kerül. de szerencséje volt erős. aki fölnevelte. megtalálom és megölöm. Edward! – Maga figyeljen rám. munkabíró anyjával. Legalábbis az anyja szerint. Viszont ha megteszi. Csak figyeljen! Eddie a nyelvébe harapott és figyelt. Eddie keze belefehéredett a kagyló szorításába. Megértette? A vonal másik végén a hang egy fél pillanatra tétovázott. – És még valami.Semmi válasz. Rövidesen meghallotta az ismeretlen férfi hangját. Ne értesítse a rendőrséget. amit mond. amelynek minden emeletére egy vízcsap és egy . mit csináljak? – Kuss! Luther meg fogja mondani. Ha látni akarja a feleségét. maga szemét! Ha bármi bántódás éri. – Figyeljen jól. Túl messze van innen. hogy. és puszta kézzel tekerem ki a nyakát. isten engem úgy segéljen. Csak úgy barátilag. – Honnan tudom. s még a nagy gazdasági hanyatlás idején is mindig volt munkája. Igaz. 3 Harry Marks a világ legszerencsésebb embere volt.. Tom Luthernek hívják. – Az utasításait egy utastól fogja megkapni.. Használni nem használ. akkor is megtalálom. – Te rohadt csibész. Takarítást vállalt. – Ne játssza meg az erős fiút.. Battersea-ben laktak egy olyan bérházban.. – És mit akarnak. tegye azt. hogy apját az első világháborúban elvesztette. A vonal megszakadt.

csinos lányok teniszeztek. Önfeledten bámulta az üveg mögött a bársonytálcákra helyezett gyémántokat és drágaköveket. nagy orral. a pálca biztosan eltört. melybe tollat tűzött. vagy elhízott háziasszonyok karikagyűrűjét bővítgette. vidéki házak pázsitján fehérbe öltözött. Addig főleg karóraszíjakat javított. amelyet csak olvasmányaiból ismert: egy világét. és hosszan elálldogálni a kirakatok előtt. A köveket elsősorban önnön szépségükért szerette. amelyben nagy. Harry már gyerekkorában szerencsés volt. De azt is megtanulta. Kamaszkorában szeretett az ékszerészek utcáin sétálni. igazgyöngyöt a tenyésztettől. De nem csak ezért. Ékszerészinasnak adták. és tudása olajnak bizonyult az ékszerek s a velük összekapcsolódó életmód utáni vágyakozás tüzére. a modernül metszett gyémántot egy tizenkilencedik században metszett kőtől. Rebeccaval Ascotban találkozott. mi az ízléses és mi az ízléstelen. Ha az utcán megbotlott és egy szekér elé esett. amikor éppen Harryn lett volna a sor. de jó szomszédok vették körül őket. és a meccs után kipirultan jöttek be teázni. hivalkodó ékszer. hogyan kell megkülönböztetni a rubintot a vörös gránittól. Ehhez olyan lányokat használt. Az ékszerek egy más világ képét idézték föl benne. mert amikor talán egy hónappal később Harry Rebeccába botlott egy . olyan emberek. szörnyű ruhában és egy Robin Hood-kalapban. milyen kőhöz milyen foglalat illik és milyen nem. A megismerkedés után Harry nem erőltette a dolgot. Végül megtalálta módját kettős vágya kielégítésének. ahol minden év augusztusában a nagy lóversenyekre gyűlik össze az úri közönség. Ezért aztán roppantul jólesett Harry Marks figyelmessége. színtelen lány volt.mellékhelyiség jutott. A társaságában lévő fiatalemberek levegőnek nézték. Közben azért megtanulta azt is. Türelme meg is hozta gyümölcsét. Ha a tanító nádpálcáját a fiúk hátán táncoltatta. Rebecca nagydarab. biztosan sértetlenül került ki a kerekek alól. mint amilyen Rebecca Maugham-Flint is volt. de hat hónap után megunta a mesterséget és otthagyta mesterét. nem akart túl mohónak mutatkozni. akik segítettek egymásnak a nehéz időkben. Az ékszerek iránti módfeletti érdeklődése tette tolvajjá.

és előbbutóbb valaki fülön csípheti. Az a néhány. legnagyobb részük soha egy napot nem dolgozott. krónikus alkoholista. ahol. akinek révén eljutott egy kenti úri házba. Áldozatai nem érdemelték ki vagyonukat. ahol dolgozni semmit nem kellett: diplomaták voltak. és három roppant érdekes. mint harcolni a nácik ellen: közszolgálat volt. Jó családból származó fiatalember is lehetett szegény. Harry különben is rájött. A maga tétova módján Harry már három hete járt Rebeccával. amíg az ember nem jelentkezett “komoly szándékokkal”. és egy. Az angol felső osztály nagy volt. a herceg. és némi készpénzt lopott a háziaktól. amelyek egy yorkshire-i kúriáról. így a szülők sohasem néztek utána. egy skót magániskoláról. és nem ellenőrizték könnyed hazugságait. hogy szüleik engedélyével nagyobb társaságba mentek. ha valakinek ősz atyja. bírók. Victoria korabeli brosst emelt el. Már két éve élt így – és milyen jól –. akinek volt munkahelye. a felső tízezer körében kegyes hazugságok gyakorta előfordulnak. a légierőkhöz szóló eljövendő tiszti kinevezésről adtak tapintatosan számot. de véges. ki is valójában. vagy konzervatív képviselők. Harrynek ez tökéletesen megfelelt. némi ezüstöt.kiállítás megnyitóján. de ezt nem szívesen ismerte el. a végtelenségig nem csinálhatja. Szívesen . lány régi ismerőseként üdvözölte és Persze a Rebecca társadalmi osztályába tartozó ifjú hölgyek elméletben nem járhattak gardedám nélkül moziba vagy vendéglőbe egy fiatalemberrel. ahonnan el lehetett lógni. elvitte szüleihez. a bemutatta édesanyjának. A lányok ezt úgy oldották meg. A háború éppen akkor tört ki. de tudta. Senki sem volt igazán kíváncsi mindaddig. ahol remek hétvégét töltött el. Hivatalosan nem “udvarolt” a lánynak. Mi több. túlfizetett díszállásban volt. vagy igazgatótanácsok elnökei. ahonnan kisebb mennyiségű készpénzt. vagy a családban valami komolyabb botrány fordult elő. nem bűn. Tőlük lopni ért annyit. egy. Véleménye szerint tevékenységében nem volt semmi kárhoztatható. azt sem volt szokás szellőztetni. Rebecca ugyancsak elvitte néhány bálra. amikor Harry már intenzíven tűnődött pályája megváltoztatásán. Harry kamatoztatta zsebtolvaji képességeit. Masamódok és munkáslányok szokása volt az. a francia Riviérán gyengélkedő anyáról.

de a bakaélethez semmi kedvet nem érzett. de érezte. Ahogy a lépcsőn fölfelé lopakodott. akivel szemben vonzereje ellenállhatatlannak bizonyult. Az estét Sir Simon Monkford. érezte a mellékvesehormon (adrenalin) izgató hatását. Kinyitotta az ajtót: tágas hálószobát látott. nem is beszélve arról. egy skót earl leányával. most is rögtön megtalálta a megfelelő szavakat.harcolt volna. Fölért az emeletre. hogy a lány meg ne sértődjön. – Aztán úgy érezte. . hogy kockáztatja a tettenérést és a börtönt. Elnézést kért. aki csodálkozva méregeti. Az megy a szeme színéhez. a gazdag könyvkiadó házában kezdték. mint mindig. eljött a cselekvés ideje. amikor mellette megszólalt egy hang. kellemetlen őrmester. és követte a folyosót. Jó húsz percet csevegett vele. még nem tudta. az más. szerencséje nem fogja cserbenhagyni Addig is fölhasználhatja Rebeccát. – Itt van? – Micsoda? – Hát a mellékhelyiség. A fiatalember arcán megértés tükröződött. Aztán Rebeccával volt. nem annyira haszonlesésből. Éppen belépett volna. és egy magakorabeli férfit látott meg. mielőtt végleg ejtené. – Öhöm. mint megszokásból. Következésképpen tiszti komissiót kell szereznie a légierőben. magányos. Rossz koszt. Hogy ezt hogyan fogja megoldani. Először Lydia Moss-szal csevegett. hogy házigazdájától lopni megy. Mint mindig. csúnya lánnyal. durva egyenruha. és távozott a teremből. Félelemmel és határtalan lelkesedéssel töltötte el a tudat. A légierő kék uniformisa. Pilótaként el tudta képzelni magát. Harry megfordult. rózsaszín ágytakarót. ha munkába indult. A legtávolabbi ajtó lehet a házigazdák hálója. milyen rosszul festene az olajbogyózöld uniformisban.

a folyosó végén – válaszolta. ennyivel akár meg is elégedhetne. Nem egy szoba volt azonban. Harry elindult a folyosón. Húszat vett el. Harry kinyitotta a fölső fiókot. – Gyönyörű – válaszolta automatikusan a másik. A felsőbb osztályokban. Egy munkás két hónapig dolgozott húsz fontért akkoriban. Abban is ritkán biztos az ember. Az emberek roppant hiszékenyek. Harry elvből nem lopott el soha mindent. egy másik egy ismeretlen rendeltetésű helyiségre. Kis bőr ékszertáskát talált benne. melyek egymásba nyíltak. tán kevésbé szeretnek rakoncátlankodni. az nem rohan a rendőrségre. gallérmerevítőkkel és kézelőgombokkal. melybe kicsi. benne ötven fonttal. de szép rubintokat foglaltak. Egy rózsaszín tapétaajtó ugyancsak rózsaszín öltözőszobára nyílt. a házaspárok gyakran külön aludtak. hogy úgy érezték. gombjait összevisszaságban tartotta. de arra gondolt. Abban még nem volt biztos. . Aki kétkedik. gondolják. mindenféle inggombokkal. hanem három. – Köszönöm szépen. Felmerült benne. amelyben zöld bőrszékek üldögéltek. Ebből nyílt egy férfi öltözködőszoba szekrényekkel. Sir Simon öltözködőszobájában nehéz mahagóni ruhaszekrény. Harry elmosolyodott. A legtöbb kézelőgomb elég közönségesnek tűnt. – Nincs mit. – Milyen szép ház – jegyezte meg. Az ékszerek mellett puha bőrből varrt tárca hevert. Hátha máshova tették le. Lassan visszament a rózsaszínű hálószobába. Sir Simon nem lehetett rendszerető ember. miért. amikor csak néhány dolog hiányzik. Becsukta a fiókot és átment Lady Monkford hálószobájába. s melyet Harry zsebre tett. Az emberekben kétkedés ébred. mint ahogyan Harry ezt már régen megfigyelte. Kivételt képezett egy arany pár. de lehet. ötfontos bankjegyekben. mennyi pénz is volt pontosan a tárcájában. és eltűnt. hatalmas házaik minden helyiségét ki kell használniuk. és ugyanolyan fából készült sublót állt.– A zöld ajtó.

magyarázza meg mi történik itt! Harry mély lélegzetet vett. és diszkréten sikított. Harry gyorsan. amint Lady Monkford becsukja az ajtót. – Valaki kiugrott azon az ablakon – mondta izgatottan. Csinos volt. A helyzet veszélyes volt. nem egyforma szemekből fűzték. mint aki összeszedi magát. csúf fülbevalók. amikor meghallotta a hálószoba ajtajának csikorgását. Nagy. Harrynek végre támadt egy ötlete. Látta. Gyorsan fölállt és kilépett. A szobában nyitva volt az ablak. Több tálca és doboz ékszert talált. Látott ugyan egy kis ablakot. hogy a fiókokat becsukja. Az öltözködőszobából csak a hálószobába volt kijárás. Lady Monkfordnak – ki tudja – tán van néhány szép zafírja. De kivágta magát. Kihúzogatta a fiókokat. Harrynak gyöngéje volt a zafír. Lady Monkfordnak nem volt jó ízlése. innen nem látott rá. Megdermedt. Talán a szekrénybe bújhatna. gyomra kemény csomóvá vált.átment az öltözködőszobába. és egyenesen felé tart. és leült a toalettasztalhoz. A függöny meglebbent az éjszakai szellőtől. A háloszobaajtót csak hallotta.a nők általában szebb ékszereket hordanak. Sebtében átfutotta őket. s közben fülét a veszély hangjaira hegyezte. Lady Monkford negyven körül járhatott. de ezt nem tudná elég gyorsan. vastag karkötők. amely a többi után szinte már vonzónak tűnt. zöld selyemruha suhogott rajta. és nem igazán értékes darabokat kedvelte. . mint a férfiak. A gyöngysor sem volt igazán szép. ronda brossok. vagy elég csöndesen kinyitni. Egy kovácsoltvas erkély darabkáját lehetett csak látni. Még arra se volt ideje. – Hogy érti? És egyáltalán. Lady Monkford a szájához emelte kezét. – Már nem látom sehol – mondta lemondóan. mit keres a hálószobámban? Harry az ablakhoz rohant. Éppen egy nyakláncot forgatott. de ékszerben a hivalkodó. A tükörből viszont igen. – Legyen szíves.

Ha ügyes. – Rémes! – ismételte az úriasszony. hogy Rebecca robusztusságával ritkán jár együtt az ideggyengeség. el fogok ájulni. Ezt megúszta. kiugrott az ablakon. nem látszott szolgának. – Végtelen hálával tartozom önnek – mondta elhalóan. hirtelen visszahúzta a fejét. de azt hiszem. de vendégnek se nagyon. Megnyerőén mosolygott tehát. Mikor benyitottam. – Megragadta Harry kezét. Gondolkozott egy cseppet. – És az én idegrendszerem? – Nem is gondolt rá. Lady Monkford homlokához emelte kezét. meg lehet magával elégedve. Úgyhogy utána mentem. ha megkérhetem. és fölvette a kicsit ügyefogyott. amikor valami furcsa alak kukucskált ki innen. Amikor meglátott. ezzel viszont befellegzett az estének. úgy gondolja? . Talán ékszereket keresett. Benéztem ide. Most az lenne a legjobb. ha nem kürtölné világgá a nagy eseményt. Harry úgy érezte. Tudtam. de sportos. – Foglaljon helyet! – Harry egy rózsaszín székhez vezette az ájulást latolgató asszonyt. bármit elhitethet vele. – A rendőrséget értesíteni kellene. – És én? – kérdé Lady Monkford. amikor a fürdőszobát kerestem. hogy megkérdezzem kicsoda. – A folyosón jöttem. nagyra nőtt diákmodorát. és itt találom! Elnézését kérem. hogy az ön hálószobája. – Ha maga véletlenül nincsen itt! És ha én csak úgy bejövök. véletlenül előbb én is benyitottam. Egy ilyen izgalom hetekig árthatna. – De hiszen az rémes lenne! Mindenképpen föl kell hívni a rendőröket. Aztán megkezdte a porhintést. Sajnos a fiókokat nyitva találtam. Nem értettem mit akarhat a fickó. Tudja milyen érzékeny az idegrendszere. – Talán Rebeccának ne mondja el. – Ilyet még sose láttam – mondta. és így szólt: – Rémes.

bár remélte. ha semmit sem vitt el. idősödő szépasszonyokkal talán még könnyebb bánni. szemügyre vette képmását. Utána a fülébe súgta: – Ön nagyon bátor asszony. a parti már a végéhez közeledett. A folyosón Harry arra gondolt.– Szerintem attól függ. Kisvártatva azt mondta: – Nem sokat vihetett el. – A háziasszonnyal beszélgettem. – Hanem az ráérne az estély végéig. Mire leért. hiányzik-e valami! Bátorítóan megszorította Lady Monkford kezét. – Talán megleptem. nagy csibész – mondta a tükörnek. Harold. addig legalább ő sem izgatja föl magát. Nézze meg. – Kivéve persze Sir Simont. Lady Monkford belepirult a gyönyörűségbe. Harry meg volt elégedve. Biztosan egyedül akar lenni egy kicsit. Elhatározta. és az öltözködőszoba felé irányította. – Igaza van – felelte a hölgy. aztán fölsegítette. ez is elkerülhető. vagy. – Harry gyorsan lehajolt és arcon csókolta a hölgyet. nem is érdemes senkinek elmondani. mielőtt elvihetett volna valamit. Csokornyakkendőjét megigazította és diadalmasan összenevetett tükörképével. – Nagy csibész. Megállt egy tükör előtt. Ne haragudjon! Menjünk? . – Hát. – Természetesen – válaszolta gyorsan Harry. mint a lányokkal. – Biztosan így lehetett. mert semmi se hiányzik. Lady Monkford tovább válogatta ékeit. visszamegy a földszintre. – Lemegyek. – Hol volt? – kérdezte Rebecca kissé sértve. Odabeüt leültette. A lady vizsgálódni kezdett.

mert féltek. A borlap sem jelentett nagy gondot. Az itallapot hosszasan tanulmányozta. de gyorsan tanult. ahová be akart jutni. és a Piccadillyre vitette magát Rebeccával. Rendkívül ízletes. de nem ritka évjáratot. Eleinte. s ha egyszer belehabarodtak. és az ebül szerzett húsz fonttal sétált ki a házból. Ezek szerint a gazdag angolok se mindig tudnak franciául. Anyja már inkább. Egy étteremnél szálltak ki. és egy fiatalembertől nem várják el. Mint stratégia tökéletes volt. míg végre egy üveg pezsgőt rendelt.Viszont minden idejét olyan lányokkal . Harry másik gyöngéje a jó étterem volt. Mindig csúnya lányokat választott. Hasznos trükknek bizonyult. hogy elveszítik. Vele volt még Rebecca is. a csillogó poharakat. egészen biztosan megszólalt: – A goujons-t merem ajánlani. Bejuttatta azokba a gazdag házakba. jó. – Ilyenkor a pincér rögtön kivette az étlapot. milyen érzés lehetne. s ha azt látta. ha csak nyitva hagyta az étlapot. hogy a vendég tétovázik. ha esetleg hajnalban takarítani jött. A sommelier. hogy tisztában legyen minden bortermő vidék minden híres szőlőjével. hogy az ár még elfogadható legyen. Ettől kezdve Harty gyakran lefordíttatta egy-egy étel nevét. Elsősorban is taxinak intett. rossz hangulatban van. hogy konzultálnak vele. mert ővelük könnyebb volt az ismerkedés. nem kérdezősködtek nagyon. Apja talán sohasem látott ilyen helyet belülről. néha hibázott. mint legtöbb gazdag. Les goujons de sole avec sauce tartare. és azt a hasznos megfigyelést tette. erről Rebecca tehet. a francia nyelvű étlapot és a tiszteletteljes pincéreket. Nem a tudáson múlt a dolog. A pezsgő jó volt. Szerette a keményített szalvétát. Sole grillèě. s rövidesen jobban tudta olvasni a francia étlapot. hogy a többi vendég is gyakran kéri a pincér segítségét. ha egyszer egy csinos lányt hozna ebbe a vendéglőbe. de Harry érezte.Zsebében a házigazda rubintos kézelőgombjával. az előkelő angol éttermek méltóságteljes “borfiúja” hozzá van szokva. hanem a könnyed magabiztosságon. Nem tudott megszabadulni a gondolattól. uram. ifjú ismerőse. mikor a lányokat jó vendéglőbe kezdte hordani. és könnyedén megkérdezte: – Milyen haluk van? Valami halat ennék. pillanatnyi tűnődés után rájött. Harry csakhamar elsajátította az étlap-francia nyelvet. és már mutatta is: Sole menuière.

ez a vacsora lesz a búcsúestéjük. miért kell ilyen kegyetlenül viselkednie.töltötte.. úri modort. nevetséges kalapját a beletűzött nevetséges tollal. Harry meg is próbálta megszabadítani. Amikor elfogyott az édesség. és a nő minden alkalommal elnézett a feje fölött. megnevettette. holnaptól ejti a lányt. akinek két évre szeretője lett.. megszabadul szüzességétől. Harrynak ez rosszul esett. Az igazság az. de most hirtelen egy vacsorányi idő eltöltésére is képtelennek érezte magát a lány társaságában. Már a pénzt is sajnálta. Rebecca duzzogott. hogy a lány szerelmes legyen. amikor férje rájött valamiből. de megkívánni képtelen volt. A ruhatár rögtön a mellékhelyiség mellett helyezkedett el. Harry sokat tanult az asszonytól: szerelmet. Elbűvölte.. Ezen Rebecca mellének fogdosását kellett érteni. de teste egyszerűen nem működött közre. csak határozott? Nem tudta eldönteni. Tizennyolc éves volt. kávét rendelt és a mellékhelyiségbe távozott. vajon háromhetes ismeretség után Harry miért nem próbált meg “túl messze menni”. Egy ízben egyedül találta magát egy szénapadláson egy csúf. Talán egyszer. Egyszer részesült komolyabb viszonyban. Ez volt a bökkenő. Harry képtelennek érezte magát vágy tettetésére Rebeccával szemben. fényes nappal felszedte egy gazdag és elfoglalt ügyvéd kikapós neje. hagyta. amit ki fog fizetni. melyet szőrmentén lesett el. melynek a nő lelkes tanítója volt. Azóta is kínos zavart érzett. De hogy az asszonynak kivel volt viszonya. és hirtelen gyűlölni kezdte. Harry tűkön ült. ifjú leánnyal.Nézte Rebecca érdektelen arcát. Ezekkel a lányokkal általában így volt. Az asszony röviden véget vetett a viszonynak. Talán azon tűnődött. valahányszor eszébe jutott a jelenet. nem derült ki soha. és megszerette a költészetet. Elégedetlen lehetett valamivel. és nem tartottak soká. s egyikre sem lehetett rálátni az asztalokról. amikor a Bond Street kellős közepén. sem a kiváló étel nem javította meg a vacsora hangulatát. akiket igazán nem kedvelt. Azóta Harry többször találkozott velük. Közvetlen közelben volt a . Szexuális kapcsolatai csak saját világából származó lányokkal voltak. Eredetileg azt tervezte. aki eltökélte. Sem a jó pezsgő. és nem értette. mert az ágyban gyakran olvastak verseket. mert igazán szerette. Talán nem is kegyetlen.

megtakarított hét vagy nyolc fontot. belekeveredett a család.kijárat. hol keresse őket. általában pontosan az ilyen jeleneteket szerette Harry a leginkább elkerülni. valahol a Sohoban. és szabad az egész éjszakája. Kellemes. Rebecca nem az a fajta lány. A helyiségnek nem volt ablaka. enyhe éjszakában találta magát. elsőrangú amerikai jazzt hallgatott. Harry ügyét nem ma fogják tárgyalni. a levegőben vastagon terjengett a cigarettafüst. hogy lelépjen. Másnap reggel Harry a bíróság alagsorában ült egy cellában. Másik szobába vezették. ha véletlenül nem botlik bele Rebecca bátyja. Úgy érezte magát. meg az időnként elhaladó autók fényében tud tájékozódni. Ma csak az első bírói meghallgatás lesz. A kormány bezáratta a színházakat. azon tűnődött. és kislisszolt. A főpincér megerősíti majd Rebecca állítását. és míg whiskyspoharában csörömpölt a jég. Harry hamarosan egy pincében ült. Az elsötétítés persze erősen érződött. Sir Simon Monkford pedig fölismeri saját kézelőgombját. borravalót adott a ruhatárosnak. Harry ellenállhatatlan vágyat érzett. Tapasztalt. de éjszakai mulatóhelyek mindig működtek a törvényesség mezsgyéjén. aki a cigarettástálcával járt körül.. Nem lopott. Reggel egy detektív kereste föl. ravasz rendőr volt. Botrányt csapott. és tudta. ha az ember tudta. Végül persze el fogják ítélni. mozikat és tánctermeket. hogy a bíró elé vigyék. és mindig akadt néhány nyitva tartó mulató. amíg sikerül fölmérni a német támadás teljes nagyságát. Megszabadult Rebeccától. Még mindig ezen tűnődött. A bizonyítékok egyértelműek. a főnök kihívta a rendőrséget. Mindig . aki ilyenkor csendesen fizet és távozik. csak eltűnt ékszerekről. egyre több bejelentést kapunk eltűnt ékszerekről. Még így is megúszta volna. Rosszkedvűen üldögélt. – Két vagy három éve – kezdte –. Hülyeség volt otthagyni a vendéglőt. amikor bejött Rebecca bátyja. de Harry jól ismerte a West Endet. Tizenöt-húsz társával ült a cellában. Komoly bajban volt. Kivette hát kabátját.. mint a kisfiú. ahol a kék öltönyt viselő középkorú rendőr kihallgatta. a közlekedési jelzőlámpák. ha iskolát kerül. megpróbálja-e fölszedni a lányt. És ez még nem a legrosszabb része a dolognak. várta.

és édesanyja házát is. ami nem sokkal jobb. és még akkor sem szólt egy szót sem. S ha megkérdezik. hogy fát lehetett volna vágni a hátán. aki tanúsítja. Eddig büszke volt rá. Csak azért tesznek jelentést. mit válaszol? Ebből hosszabb idő lesz a hűvösön. Gyémánt inggombjait egy Grosvenor téri bálon gombolta le a szó szoros értelmében egy vendégről. de néhány különösen kedves darabot megtartott. – A nyomozó hosszan nézegette Harry gyémánt inggombjait. amikor a nyomozó megragadta zakója hajtókájánál fogva. aki olyan részeg volt. nyakláncok. most kiderült. hogy az eltűnt ékszerek nyilvántartásba kerüljenek. mint a börtön. A hallgatás azonban nem fogja kihúzni a csávából. Előbb-utóbb átkutatják a lakását. Édesanyjának egyszer egy brosst ajándékozott.gazdag házakból. – Itt van mindjárt Dorset earlje. amelyet egy nagy esküvő alkalmával emelt el ügyesen egy grófnő kebléről. a bejelentők sohasem gyanakszanak lopásra. A legtöbb ékszert persze pénzzé tette. Azt is tudta. Harry tudta. inggombok. miből él. Ez a detektív nem hülye. gyöngykarkötő rubinkapoccsal. és lesz majd elég ember. közülük néhányat előbb-utóbb rábizonyítanak. A nyomozó kinyitott egy nagy mappát. Harry mindig jelen volt azokon a társasági eseményeken. ha ugyan valaki elvitte ezeket az ékszereket. Tiffanytól. hogy tevékenységét egész akta tartja nyilván. ugyancsak György korabeli. mert csak vendég vihette el. mint a csuka. hogy pályafutása senkinek sem szúrt szemet. és a falhoz csapta. a dossziéban legalább tucatnyi munkájának van nyoma. hátha valahol fölbukkan valamelyik. Eltűnt karperecek. . A Contessa di Malvolinak hiányzik egy ezüst nyaklánca gyémántfüggővel.. összeszedte az adatokat. Harry Jaspers. Art Deco stílus. Harry a kihallgatás alatt hallgatott. de közben rosszul volt a félelemtől. egy lakkozott tubákosszelence. S mikor kiengedik.. Egy György korabeli ezüstbonbonnière. Mrs. Ennek a tolvajnak remek ízlése van. az idő most a rendőrségnek dolgozik. berántják a seregbe. Mindenesetre tovább hallgatott. ahol az ékszereknek lába kelt.

amit a rendőrség kért. Egyébként a vizsgálóbíró döntött. Rendszerint azt tette. – Tudom. olykor csak azért is megadták az óvadékot. Ha a rendőrség túl erőszakos volt. s az óvadék kérdésére összpontosított. és megkérte. Időnként persze jólesett egy kocsmában összeülni az öreg haverokkal néhány korsó sör mellett. és kiváló éttermekben étkezett. Egy börtönőr kiáltott: – Marks! Harry fölállt. ki kaphat segélyt a tanácstól. – Mindig szerencséd volt. Az óvadék iránti kérelmet automatikusan csak akkor utasították el. mintha már évek óta börtönben ülne. Egy körmönfont ügyvéd rá vehette őket.Egyetlen esélyt látott. Eddig nem döntötte el. Hanem az óvadék pénz: huszonöt vagy akár ötven font is lehet. mint ahogyan pontosan tudták. egy pillanatra nem lehet egyedül. Összerázkódott. hol találja meg a pénzt. Hirtelen olyan erővel vágyott a szabadságra. fiam – válaszolta anyja. Most úgy . rossz ruha. porceláncsészéból itta a kávét. ha a vád gyilkosság volt. Ez nem nagy gond: pénze volt elég. mit fog hazudni. ha előadott valami megható történetet. fölhívta az újságost a mama háza mellett. hogy a bíróság függetlenségét kinyilvánítsák. nagyszerű öltönyöket hordott. Általában az adott pillanatban jutottak eszébe a legjobb dolgok. Harry még sohasem állt bíróság előtt. – Óvadékot fogok kapni. A rendőrség nyilván ellenezni fogja. megmondta neki. Miután a törvény értelmében joga volt egy telefonhívás lebonyolításához. hogy a vizsgálóbíró óvadék ellenében szabadlábra helyezze. Mint tolvaj. megszokta a gazdagok életmódját. és hogyan kell kéményt seperni. de távolról sem mindig. Későn kelt. de társadalmi köreiben mindenki pontosan tudta. de a vizsgálóbíróé a döntés joga. mondjuk beteg gyermekéről. néha a vádlott maga is. és jó volt a mamával beszélgetni. hogy az egyik rikkancsgyereket szalassza el a mamáért. A börtön gondolata azonban elviselhetetlen volt. hogy a vádlottat bocsássák óvadék ellenében szabadon. s ami a legrosszabb: egy teljesen céltalan létforma végtelen unalma. Ha sikerül elérnie. Mikor anyja végre megérkezett. Rossz étel. mama – mondta Harry. eltűnhet. mi hogyan történik a vizsgálóbíró előtt.

Most is hárman ültek az emelvényen. Egy kapu kinyílt. hogy aki eléjük kerül. hosszú ősz pofaszakállal és régimódi. amennyiben a Piccadilly-i Szent Rafael vendéglőből fizetés nélkül távozott. Harry a három bírót leste. nem ártana valami kidolgozott mese. Akit vizsgálóbírónak nevezünk. Angliában a törvénysértőket első fokon nem hivatásos jogászok vizsgálják meg. aztán hosszú betonlépcsőn vezették. Hátul a padsorokban egy fiatal újságíró ült. A tárgyalóteremben volt. és zsebre tette őket.érezte. a titkár az egyetlen jogász. aki elvállalja ezt a feladatot a bírói emelvényen. Az elnöknek szürke bajusza volt. Remélem elengedtek. valamint csalás. jelezve. Ezt a bíróságot magisztrátusnak hívják. végre valami eszébe jutott. mert az ostoba előítéletet nem nehéz hasonló ostoba hiszékenyseggé változtatni. hogy ne lássák mennyire remeg a keze. sokatmondóan zsebére ütött. középkorú férfi. rendszerint két társa segítségével. Ez reményt adott. szürke öltönyben. Aztán meglátta a mamát legjobb ruhájában ülni az egyik székén. Mindketten megvetéssel nézték Harryt. előtte az ügyvédek padja üresen. Ebben az ügyben további nyomozás folyik. Az ügyész szerepét betöltő kövér. kopasz rendőrfelügyélő megszólalt: – Harmadik a listán. Menet közben gyorsan kivette a kézelőgombokat. mint akik meg vannak róla győződve. miután személye komolyabb bűncselekmények elkövetésével hozható összefüggésbe. A másik oldalon katonaforma ember ült. a vádlott maradjon őrizetben. és megragadta a fakorlátot. méltóságos uraim. Zakóját begombolta. A mama. és . tizenhat fontot érő. A rendőrség kéri. keményített gallérral. csokornyakkendőjét megigazította. végül a bíróság előtt találta magát. civil. kezében jegyzetfüzettel. Középen ült az elnök. magas. gondolta Harry. Jeles tagja a társadalomnak. annak valami vaj feltétlenül van a fején. Igazában csak ő számított. Lopás: húsz font készpénz és egy pár kézelőgomb. csak a bírósági titkár ült asztalánál. hogy az óvadékra itt van a pénz. kiegyengette szivarzsebében a batiszt zsebkendőt. Harry a vádlottak padja előtt állt. Ahogy a folyosón végigment. Egyikük idős ember. mikor elkapta fia tekintetét.

Harry szabadjára engedte legzavartabb arckifejezését. Ha át akarja verni őket. borzasztó félreértés történt. mint aki egy kicsit össze van zavarodva. A bírák fülét megütötte Harry arisztokratikus beszédmódja. uram. nem állt szándékában elvinni húsz fontot és a kézelőgombokat? . Az elnökkel kell majd nagyon vigyázni. talán a többiben is szerencséje lesz.tekintete kifejezte. Az öreg bíró azt mondta: – Azt állítja. s ezért külön szégyenkezik. mint aki most döbben rá. hogy a reggel szmokingban találta. – Kéri az óvadékot? Harry úgy tett. Az exkluzív intézmény tagjai ritkán jelentek meg a bíróság előtt. A Carlton Club neve hallatára a katonaforma bíró felütötte a fejét. azt hiszem. és rögtön mindenkitől bocsánatot fogok kérni. mint a nebuló az igazgatói szobában. Az igazat megvallva a fiúk egy kicsit túl sokat ittak tegnap a Carlton Clubban. Úgy nézett most ki. talán túl messzire ment. de tiszteletet érez a felső tízezer iránt.. Talán nem hiszik el. Harry úgy érezte. méltóságos uram. Ha ebben át tudja verni őket. Igen. Sietve folytatta: – Borzasztóan szégyellem magam. okos ember. hogy több mint elég mesét hallgatott már meg bírói minőségében. – Mit tud fölhozni védelmére? – kérdezte az elnök. Kérem szépen. Harry nagy figyelemmel hallgatta az elnököt. Persze. Az elnök előrehajolt. Iskolázott középosztály mellett döntött: gyógyszerész lehet. Amint átöltözöm – tette még hozzá. nem szabad túl okosnak mutatkoznia. melyik társadalmi osztályból származhat. – Attól tartok. esetleg bankár. Valószínűleg ravasz. – Jézus Mária. hogy tagja a klubnak. megpróbálta kiejtése alapján eldönteni. Ennek Harry végtelenül örült.

Hangjából hitetlenség csengett ki, de már az is jó jel, hogy kérdéseket tesznek föl. Ha meg lennének győződve a bűnösségéről, nem érdeklődnének részletek iránt. Félénken válaszolt. – A kézelőgombot valóban elvettem... ugyanis elfelejtettem betűzni a magamét – mondta, és gyámoltalanul fölmutatta mandzsettáit. – És a húsz font? – kérdezte a pofaszakállas öreg. Ez volt a nehezebb kérdés. Pénzt nem vett csak úgy kölcsön az ember, engedély nélkül. Ezt hívják lopásnak. Szerényen válaszolt: – Azt hiszem, uram..., talán Sir Simon nem emlékezett pontosan, mennyi pénz lehetett nála. – És lehalkított hangon még hozzátette: – Borzasztó gazdag, ember, uram. – Nem úgy lett gazdag hogy elfelejtette, mennyi pénz van nála – válaszolta komolyan az elnök. A hallgatóság sorain nevetés szaladt végig, de az elnök megjegyzését nem tréfának szánta. Nem mosolyodott el. Biztosan bankár, gondolta Harry. Pénzzel kapcsolatban nem ismer tréfát. – És miért nem fizette ki a számláját a vendéglőben? – Ezt rettenetesen szégyellem, uram. De a helyzet az,... szóval az a helyzet, hogy borzasztóan összevesztem a .... a hölggyel, akivel voltam. – Készakarva nem nevezte néven a lányt. Tudta, úri körökben az ember nem szellőzteti hölgyismerősei nevét, s tudta, ezzel a bírók is tisztában vannak. – Rettenetesen sajnálom, de egyszerűen kirohantam. A számla eszembe sem jutott. Az elnök orrára engedte szemüvegét, és merőn nézte Harryt. Harryben megfagyott a vér. Valami rosszat mondott? Talán túlságosan könnyedén vette a ki nem fizetett számlát. A felső tízezer tagjai persze nem vették komolyan a pénzt, de egy bankár szemében ez esetleg halálos bűnnek számíthat. Nem bukhat el egy ilyen apróságon. Gyorsan mondta: – Nagyon felelőtlen viselkedést tanúsítottam, uram. Még ma rendezem a számlát..., persze amennyiben a bíróság elenged. Az elnök semmi jelét nem mutatta az enyhülésnek.

– Azt állítja – kérdezte –, hogy a feljelentéseket vissza fogják vonni az ön magyarázata után? Harry érezte, nem szabad könnyedén válaszolnia. Lehajtotta fejét, és szomorúan válaszolta: – Megérdemelném, uram, hogy ne vonják vissza. – Én is azt hiszem – válaszolta szigorúan az elnök. Te vén hülye, gondolta Harry, de örült, mert az ilyen megalázó jelenetek csak az ő malmára hajtották a vizet. Minél többet szidják, annál kevésbé valószínű, hogy börtönbe küldjék. – Van még valami mondanivalója? – kérdezte az elnök. – Csak annyi, nagyon szégyellem magam, uram. A három bíró összedugta fejét. Néhány pillanatig mormogtak. Harrynak egy örökkévalóságnak tűnt. Csak legyen már vége, gondolta. Rettenetes, hogy ezek az ostoba emberek döntenek a sorsáról. Végre az elnök fölnézett. – Remélem, a cellában töltött éjszakát tanulságosnak találta. Uramisten, gondolta Harry, el fognak engedni. Nyelt egyet. – Igen, uram. Soha nem akarok újra börtönbe kerülni, uram. – Hát ügyeljen rá! Újabb rövid szünet után az elnök a terem felé fordulva így szólt: – Nem állítom, hogy mindent elhiszünk amit a vádlott mondott, de a további előzetes letartóztatást nem látjuk indokoltnak. Ötven font óvadék ellenében szabadlábról védekezhet. Kérem a következőt! Harry gyengeséget érzett a térdében. Szabad volt.

Az utcán úgy nézett körül, mint aki sok évet, nem néhány órát töltött börtönben. London a háborúra készült. Az égen ezüst légelhárító léggömbök feszültek, az épületeket homokzsákokkal rakták körül. A parkokban légvédelmi óvóhelyeket építettek, és mindenki gázálarcot hordott magával. A halál közelsége föloldotta az

emberek tartózkodását. Mindenütt ismeretlen emberek beszélgettek egymással. Harry nem emlékezett a “Nagy Háborúra”, amelyben apja meghalt. Kiskorában a szó: háború, valamilyen helyet jelentett. Apád a háborúban halt meg, mondogatták neki. Később, amikor vesztesége tudatosult benne, a háború említése fájdalmas volt. Aztán látta az angol fasisztákat, a feketeingeseket, amint végigvonulnak London utcáin, és látta a zsidók rémült tekintetét, ahogyan szemmel követték őket. Akkor úgy érezte, van olyan háború amelyben érdemes harcolni. Az elmúlt években csak undort ébresztett benne az angol külpolitika. Mindent odadobtak Hitlernek abban a reményben, hogy a Szovjetunió ellen fordul majd. Most, amikor a háború kitört, azokra a kisfiúkra gondolt, akik életében az apa helyén csak egy nagy lyuk tátong majd. De a német bombázók ma még nem jöttek. Az ég tisztán ragyogott. Harry elhatározta, nem megy haza. A rendőrség nyilván dühös, amiért elengedték, és minden alkalmat megragadna, hogy újból letartóztathassa. Semmi kedve nem volt újra börtönbe menni. De meddig élhet úgy, hogy folyton szökésben van? Mit tegyen? Fölszáltt egy buszra a mamával, hogy hozzá menjenek. A mama szomorúnak látszott. Tudta miből él a fia, bár erről sohasem beszéltek. Most elgondolkozva megjegyezte: – Mert nem adtam meg neked mindent. – Mindent megadott, mama, amit csak lehetett. – Ha így lenne, minek mennél lopni? Harry nem válaszolt. Amikor a buszról leszálltak, bementek a sarki újságoshoz. Harry megköszönte Bernie-nek amiért a mamát a telefonhoz hívta, aztán megvette az aznapi Daily Expresst. A főcím így szólt: A lengyelek bombázzák Berlint. Ahogy az újságostól kijött, egy biciklis rendőr karikázott el. Egy pillanatra pánik fogta el Harry-t, majdnem megfordult és futásnak eredt, mígnem eszébe jutott, hogy letartóztatáskor mindig két rendőrt küldenek. Így nem élhetek, gondolta.

Elsétáltak a mama házához, és fölkapaszkodtak az ötödik emeletre. A mama vizet tett föl teának, és azt mondta: – A kék öltönyöd tiszta, azt fölveheted. – A mama gondját viselte fia ruházatának. Fölvarrta a gombjait, kivasalta az ingeket, és szükség esetén zoknit stoppolt. Harry bement a szobába, az ágy alól előhúzta a bőröndjét, és átszámolta pénzét. Négyévi kemény munka után kétszáznegyvenhét fontja volt. Legalább négyszer ennyit loptam, gondolta. Mire ment el a többi? És volt egy amerikai útlevél. Egy diplomata fiókjában találta. Észrevette, a tulajdonost szintén Haroldnak hívják, és egy kicsit hasonlítanak is egymásra. Eltette, hátha egyszer még hasznát veheti. Amerika, gondolta. Az amerikai akcentust jól tudja utánozni. Ami azt illeti, tudott valamit, amiről a legtöbb angolnak fogalma sem volt: hogy Amerikában éppen olyan sok különböző kiejtés van, mint Angliában. Amerikában is volt úri, meg kevésbé úri kiejtés. Vegyük csak azt a szót, hogy Boston. A bostoniak azt mondják: Baszton, a New York-iak úgy mondják: Bószton. Amerika sznob ország, minél angolosabb valakinek a kiejtése, annál inkább tartják úriembernek. És Amerikában milliószámra várják a gazdag lányok, hogy Harry elbűvölje őket. Ezzel szemben Angliában a börtön és a sereg várja. Van egy útlevele és van egy halom pénze. Van egy tiszta öltönye, pár inge. Néhány dolgot még bevásárolhat. Southampton hetvenöt mérföld távolság. Még ma leléphet. Akár egy álom. Anyja hangja ébresztette. – Akarsz egy szendvicset? – Kérek szépen. Visszament a konyhába, és az asztalhoz ült. Anyja elébe tette a szendvicset, de Harry nem nyúlt érte. – Menjünk Amerikába, mama – mondta. A mama elnevette magát.

– Én? Amerikába? Menjél már. – Én megyek is. Komolyan mondom. A mama is elkomolyodott. – Hát én nem megyek, fiam. Én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy kivándoroljak. – De háború lesz. – Kibírtam én már egy háborút, egy általános sztrájkot, meg a gazdasági válságot. Nem vittem sokra az igaz, de kibírtam. Harry nem számított rá, hogy anyja elszomorodott. A mamán kívül nem volt senkije. vele jön, mégis

– Mit fogsz csinálni Amerikában? – kérdezte a mama. – Attól fél mama, lopni fogok? – Sose volt még tolvaj, akit ne kaptak volna el előbb vagy utóbb – válaszolta a mama. – Szeretnék beállni a légierőbe, és megtanulni repülni – mondta Harry. – És bevennének? – Odaát nem érdekli őket, ha az ember munkásosztályból jön, csak esze legyen ahhoz, amit csinálni akar. A mama ezen megvidámodott. Kortyolgatta a teáját, nézte a fiát, ahogy jó étvággyal eszi a szendvicset. Mikor befejezte, átszámolta a pénzét, és ötven fontot félretett. – Az minek? – kérdezte a mama. Két évet dolgozott ennyi pénzért. – Jól fog jönni, mama – mondta Harry. – Tegye el! A mama elvette a pénzt. – Szóval tényleg elmégy? – Kölcsönkérem Sid motorját, és Southamptonba. Hajóval megyek Amerikába. még ma lemegyek

A mama megfogta Harry kezét az asztal fölött.

– Vigyázz magadra, fiam! Harry gyengéden megszorította anyja kezét. – Majd küldök pénzt Amerikából. – Nem kell küldened, csak ha felesleges. Inkább egy levelet írjál néha, hogy tudjam mi van veled. – Írok. A mama szeme hirtelen megtelt könnyel. – És egyszer még visszajössz anyádhoz, ugye? – Visszajövök, mama. Visszajövök. Harry a borbélyüzlet tükrében bámulta magát. A kék öltöny, ami a Savile Row legdrágább üzletében tizenhárom fontjába került, remekül ment a szeme színéhez. A friss ing puha fehér gallérja enyhén amerikai jelleget kölcsönzött. A borbély gondosan lekefélte a kétsoros zakó vállát, Harry borravalót nyomott a kezébe és távozott. Fölment a márványlépcsőn, és a South-Western Szálló díszes halljában találta magát. Mindenütt emberek nyüzsögtek. Ezrek próbálták elhagyni az országot, és rengeteg ember szállt meg itt, míg jegyet próbált szerezni a hajójáratokra, ami nem is volt könnyű, ahogyan ez Harry számára kiderült, amikor közölték vele, hogy a hajójegyek hetekre előre le vannak foglalva, és sok jegyiroda egyszerűen bezárt; még mindig olcsóbbnak tűnt, mint azért fizetni az alkalmazottakat, hogy elküldjék a jelentkezőket. Lehetetlennek látszott a dolog, míg az egyik utazási ügynök meg nem említette a Clippert. Harry persze olvasott róla az újságokban. A járat a nyáron indult. Harminc órán belül New Yorkba repülhetett az ember, míg a leggyorsabb hajón is négy-öt napig tartott az út. De a jegy csak oda kilencven fontba került. Kilencven font! Ennyiért egy új autót lehet venni! Harry kifizette a jegyet. Bolondság volt talán, de elhatározta, amilyen gyorsan csak lehet, elmegy az országból. S a gép csábítóan fényűzőnek ígérkezett. Pezsgő pezsgővel New Yorkig. Pont Harrynak való.

Ha meglátott egy rendőrt, már nem szaladt végig hátán a hideg. A southamptoni rendőrség biztosan nem tudott róla. Viszont sohasem repült még; ez aggasztotta egy kicsit. Karórájára pillantott, egy szép, lopott Patek Phillippe-re. Még volt ideje egy kávét meginni. Besétált a szálló szalonjába. Ahogy kávéját kortyolgatta, egy csodálatosan szép nő toppant be a szalonba. Tökéletes szőke haja volt, krémszínű, pirosbabos selyemruhát viselt. Harminc év körül lehetett, talán tíz évvel idősebb Harrynál, akit ez természetesen nem akadályozott meg abban, hogy egyik legelbűvölőbb mosolyát villantsa föl, amikor szemük egy pillanatra találkozott. Az asszony Harrynak oldalvást ült le. A fiatalember bizonyos mohósággal tanulmányozta a nő testének a selyemruhán át kiválóan látható vonalait. Látta, selyemharisnyát és divatos félcipőt hord, hozzá kis szalmakalapot. Kézitáskát tett maga mellé az asztalra. Néhány pillanattal később egy blézert viselő úr csatlakozott hozzá. Amint Harry elkapta beszélgetésük foszlányait, rájött, a nő angol, a férfi pedig amerikai. Harry lebegő fülekkel figyelt, ha másért nem, hát hogy amerikai akcentusát tökéletesítse. A nő neve Diana volt, a férfié Mark. Látta, ahogyan a férfi megérinti a nőt, aki közelebb hajol. Szemmel láthatólag szerelmesek voltak egymásba, s a szalon felőlük akár üres is lehetett volna. Egy pillanatra az irigység futott át Harryn. Elgondolkozott. Átrepülni az Atlanti-óceánt! Laikus elméjének ez nagyon hosszú útnak tűnt. Különben sem értette soha a repülés alapelveit. A légcsavarok forognak, ennyi világos. De mitől marad a gép a levegőben? A szerelmespárt nézegette, s közben igyekezett könnyednek és nemtörődömnek látszani. Semmi kedve nem volt hozzá, hogy más utasok is észrevegyék idegességét. Nevem Harry Vandenpost, mondogatta magában. Tehetős amerikai ifjú, aki a háború miatt tér vissza az Államokba. Éppen nincs állásom, de előbbutóbb biztosan meg fogok komolyodni, és hozzákezdek valamihez. Apám tőkebefektetéssel foglalkozik, anyám, isten nyugosztalja, angol volt, itt is jártam iskolába. Annyi időt töltöttem Angliában, hogy már a kiejtésem is kezd megváltozni. Repültem már párszor, de nem a Clipperen.

Mire befejezte kávéját, teljesen megnyugodott.

Eddie Deakin letette a kagylót. Körülnézett: a szálloda hallja üresen tátongott, senki sem hallhatta a beszélgetést. Gyűlölettel meredt a készülékre, mintha az egész szörnyű rémálomnak az lenne az oka. Aztán lassan elfordult. Kik voltak ezek? Hova vitték Carol-Annt? Miért rabolták el? Mit akarhatnak tőle? A kérdések mint megannyi burába zárt légy keringtek koponyájában. Kényszerítenie kellett magát, egyszerre csak egy kérdésre összpontosítson. Kik lehetnek? Egyszerűen elmebetegek? Ahhoz túlságosan meg van szervezve az egész. Néhány őrült talán elrabolhat egy embert, de honnan tudták volna, hol érhetik őt el közvetlenül a rablás után? Épelméjű emberek voltak, akik tudatosan követték el a bűntényt. Talán valamiféle anarchistacsoporthoz tartoznak, de valószínűbb, hogy gengszterek. Hova vitték Carol-Annt? Azt mondta, egy házban van. Esetleg az egyik emberrabló házában, de lehet és valószínűbb, hogy kibéreltek valami elhagyott házat. Carol-Ann azt mondta, pár órája rabolták el, tehát a ház nem lehet Bangortól messzebb hatvan-hetvenmérföldnél. Miért rabolták el? Nyilván akarnak valamit tőle, valamit, amit a maga jószántából nem tenne meg; valamit, amit nem tenne meg pénzért sem. De mit? Nem volt pénze, nem ismert titkokat, és senki sem volt a hatalmában. , Csak a Clipperrel kapcsolatban lehet valami. Azt mondták, utasításait a gépen fogja megkapni, egy Tom Luther nevű embertől. Lehet, hogy ez a Luther olyasvalakinek dolgozik, aki a gép műszaki adatait akarja? Egy másik légitársaságnak, talán egy másik országnak? Ez is lehetségesnek tűnt. A németek vagy a japánok esetleg föl akarják használni az adatokat egy bombázó megépítéséhez. De ha így lenne, biztosan van könnyebb módja is annak, hogy megszerezzék, amit akarnak. Sok száz ember ismerte a gépet, a Pan American alkalmazottjai, a Boeing alkalmazottjai, még az Imperial Airways angol szerelői is. Ezért nem

kellene egy embert elrabolni. Hiszen még a magazinok is tele voltak a műszaki adatokkal. Valaki talán magát a gépet akarja ellopni? Ezt nehéz volt elképzelni. A legvalószínűbb feltevésnek az látszott, hogy a bűnszövetkezet valamit, vagy valakit be akar csempészni Amerikába. Ehhez van szükségük Eddie együttműködésére. Tovább amúgy is hiába találgatna. De mi a teendő? Törvénytisztelő állampolgár volt, ráadásul egy bűntény áldozata. Minden amellett szólt, hogy értesítse a rendőrséget. De félt. Sohasem félt még ennyire. Gyerekkorában néha félt apjától és az ördögtől, de azóta semmi sem ébresztett benne ilyen komoly rettenetet. Tehetetlen volt, a félelem szinte megbénította. Egy pillanatig mozdulni sem tudott. Ismét a rendőrségre gondolt. De amerikai lévén, semmi bizalma nem volt a bicikliző angol rendőrökben. Ha elérhetné otthon a seriffet, vagy a Maine állami rendőrséget, esetleg az FBI-t, ha elkezdenének nyomozni, ki az, aki a közelmúltban elhagyott házat bérelt a körzetben... de hirtelen újra eszébe jutott, amit a férfi mondott a telefonba. Megerőszakolja a feleségét, ha Eddie értesíti a rendőrséget. S a hangjában volt valami perverz remény, hogy Eddie értesíti a rendőrséget, és akkor... Carol-Ann melle a terhességtől megnőtt, majd kicsattant a szépségtől és az egészségtől... kívánatos lehet egy ilyen csibésznek... Kezét ökölbe szorította, de nem volt mit megütni, csak a falat. Nyögött, és elindult ki az ajtón, át a pázsiton. Egy tölgyfához érve megállt, előrehajolt, homlokát a fa kérgének támasztotta. Eddie egyszerű ember volt. Egy parasztházban született, Bangortól nem messze. Apja szegény farmer volt, aki néhány holdon krumplit termelt, a veteményeskertben pedig zöldséget. Csirkéket tartottak, és volt egy tehenük. New Englandben nem jó szegénynek lenni, hosszú és kegyetlenül hideg telek jártak. Eddie szülei szerint minden Isten akaratából történt. Még amikor Eddie kishúga tüdőgyulladást kapott és meghalt, apja akkor is azt mondta, Isten céljait az emberi elme nem foghatja föl. Kisfiúkorában Eddie arról

Évekkel később Mrs. Eddie nem tudta. mint annak idején a plébános prédikációit. a világon minden elérhető.ábrándozott. ha az ember megdolgozik érte. amelyeket olvasott. és a verekedések kismiskának tűntek apja fegyelmezéseihez képest. nagy. . akkor ez a hetedik mennyország. hogy a fiú fölvételizhessen Annapolisba. Azon kicsit csodálkozott. vissza is. hogy megjavíttassák a tetőt. meleg ágyakat vásárolt. kényelmes. szorgalmasnak és keménynek tartották. Képzelete a hideg parasztházat meleg. porcelánt az édesanyjának. Maple. Maple arra nevelték. Maple segített Eddie-nek. hogy ilyen fényűzés létezhet. és annyit evett. Az akadémia végén hadnagy lett és a haditengerészet egy hidroplános egységéhez osztották be. Négy éve szolgált. a tengerészeti akadémiára. Becsületesnek. amely tele van arannyal és drágakövekkel: mint a könyvekben. boldog otthonná varázsolta. Puha takarót kapott. Mindenesetre a dicséret jólesett. Sohasem hitte volna. Az ideológiai oktatást feleannyira nem unta. Mrs. A földet fölvásárolta a szomszédos . Annapolisban vette először észre. Eddie számára az akadémia egyet jelentett az édenkerttel. így ő se lett senki lelki szemétládája. Társai szerették. Mind apja. hogy másképpen is lehetséges élni. nem utolsósorban azért. az erdőben elásott kincsre lel egy rézveretes tengerészládában. amely tele van fagylalttal meg ananásszal. konoknak. mert itt melegebb volt. érdeklődő gyereknek találta. amennyit csak akart. jó ruhákat. és apja öt hónappal később követte feleségét a sírba. Elásott kincset nem talált az erdőn. Ha az akadémia az édenkert volt. tüzelőfát. de sohasem bizalmaskodott senkivel. A testgyakorlatok meg se kottyantak. a tanítónő pedig megkedvelte Eddie-t. Képzeletében a kincseket bevitte a városba. és egy új kályhát vehessenek. mert meg lehetett benne bízni. mind Mrs. viszont iskolába járt. vastag szelet húsokat és egy jégszekrényt. báránybőr kabátot az egész családnak. amikor édesanyja meghalt. mert élénk eszű. milyennek látják mások. Naponta két órát gyalogolt oda is. hogy kiemelkedően szorgalmasnak tartják. Még pénzt is tudott küldeni a szüleinek. mint otthon. Szeretett iskolába járni.

a feleség mindig a nőt utálja. Az emberek gyakran mondtak Dianának ilyesmit. Még telefon is lett. mint éjszakai munkás a hajnali napra. azzal a kifogással. és álma megvalósul. kisfiús . Minden munkát maga végzett el. különösen amikor az alpolgármestert megtanította egy meglehetősen vad. akik túl közel tartották magukhoz és a lábára léptek. ha egy férfi megbolondul egy nőtől. Mark középtermetű. Csinos volt és élettel teli. a házat fúrta-faragta. a szükséges anyagokat pedig esedékes fizetéséből vette meg. nem a férjét. Aznap este éppen egy rövid ujjú. Mindez Manchesterben történt. s úgy érezte. Megjavította a vízvezetékeket. de Eddie olcsón megvehette a házat. Leszerelt. és kilógott a szálló bárjába. modern táncra. whiskyvel átitatott üzletemberek valamelyikével is. Ha nem volt úton. Mindenesetre sikerült kisebb botrányt kavarnia. A hálószobákba villanykályha került és rádió. és kellemetlen helyzetbe hoznia Mervynt. magánál szebbet egész nap nem láttam. türkizkék ruhát viselt.farmer. 4 Mark Alder első szavai ezek voltak Dianához: – Te jó ég. gondolta Diana. és egy pohár konyakot szopogatott. Diana kötelességtudóan táncolt férje. hogy cigarettát vesz. egy kicsit megszabadulna a társaságtól. bevezette az elektromosságot. úgy nézett föl a belépő nőre. szeretett szépen öltözködni. választékosán öltözködő férfi volt. Ekkor úgy érezte. Ehelyett rémálommá változott. a házat hamarosan gyerekek nevetése tölti be. vízmelegítőt állított föl. a kereskedelmi kamara vagy a vöröskereszt. és az erdőt. Aztán találkozott Carol-Anne-nel. Nem mintha Dianának kedve lett volna félrelépni a nagyképű. a Midland Szállóban. Mark a bárban ült. Mervyn több fontos üzletfelével. Különös. és pontosan tudta. milyen remekül fest benne. míg a petrezselymet áruló feleségek villámló szemekkel lesték férjüket. és kitűnően fizetett állást vállalt a Pan American légitársaságnál. de lehet. hogy a Szabadkőművesek jótékonysági bálján.

Hétfőn a városba ment. netán nővére gyermekeinek válogatott volna ajándékokat. . rossz szájszaga van. aztán megindul. Ehelyett ma megkávézott a Midland Szálló bárjában. Megjegyzése spontánnak tűnt. de ha újra találkoznának. De az amerikai akcentussal beszélő kedves férfit nem látta viszont. idegbeteg. először Bootshoz ment volna. mert Diána másnap levelet kapott a Midland Szálló levélpapírján. s amit sohasem sikerült elérnie. mert egy piszkos iparvárosban élt a . modora kellemesnek. Utána talán elment volna a Shambles különleges üzleteinek valamelyikébe. nem egészen levél volt. ki lehetett. Diana sírva fakadt. A következő nap vasárnap volt. amit mindig remélt. és még csak nem is mondott neki semmit. aztán visszatért a táncterembe. Mark nyilván megtudakolta a csapostól. megebédelt egy német vendéglőben. és délután megteázott a Midland Szálló szalonjában. aki utált kimozdulni. ahol szalagokat vagy szalvétákat vett volna.mosollyal és amerikai akcentussal. Azért sírt. esetleg mindez együttvéve. Cigarettát vett. Ami azt illeti. hiszen csak egy pillanatra találkoztak. az amerikai jelképez most mindent. férjével. Leszállt a vonatról. Lehet. végül fölült volna a vonatra. Nevetséges. bolond. nyilván kiderülne. Ha szokását követi. Ahogy a ház közelébe ért. aztán valamelyik nagy áruházba. mert eszébe jutott mindaz. megdöbbent. hanem egy vers. hogy visszaadja könyvét. az ismeretlen unalmas. mert már nem volt szerelmes Mervynbe. és lassan bandukolt a villasoron saját házuk felé. mert öt éve ez a vers volt az első romantikus esemény az életében. Fájó szívvel ment haza. Azért sírt. a Midland Szálló földszintjén. ahol laktak. amint a háza előtt áll. aztán moziba. És végül azért sírt. és tettetett érdeklődéssel bámulja. mondta magának. egyenesen feléje. megivott egy pohár vizet sok jéggel. és pír szökött arcába: meglátta az ismeretlent. hogy vacsorára hazaérjen Altrincham kertvárosába. ami hiányzik az életéből. Aztán minden nagyon gyorsan történt. és újat vegyen ki. ezért Diana ragyogó mosollyal jutalmazta. hogy különleges sajtot vagy sonkát vásároljon férjének. de szólni nem szólt semmit.

ahogy belépett a könyvtárba. A férfi nevetett. egy olyan ember nevetésének hangjával. és szíve vadul vert. Ezt is kackiásan félrecsapta. Diana nevetett.Most már valósággal elvörösödött. rögtön meglátta a férfit. A pillanatnyi divatnak megfelelően Diana olyan kalapot hordott. a bejárónő már elment. aki szerette az életet. Amikor Diana köszönt. hogy két ember ne találhassa meg egymást. hogy szinte eltakarta bal szemét. a férfi ujját ajkához érintette. de nem annyira. és jól érezte magát benne. A papíron ez állt: – Remek kalapja van. A férfi megállt. némán rámutatott egy székre az asztal túloldalán. csak kimondta ami eszébe jutott. . Diana leült a modern konyhában. szinte hagyományos gondolatai a jó kedélyű amerikai költő körül forogtak. – Milyen tárgykör? A könyvtár nagy volt. fölszabadult hanggal. Diana. Egy asztalnál ült. és régimódi. – Pszt! – mondta a férfi. Aztán odacsúsztatta. a “csendet” feliratú tábla alatt. Mervyn pedig még nem érkezett haza. de Diana továbbment. Diana nem gondolkozott. – Biológia. A ház üres volt. meleg. Rollins. ami leginkább egy fölfordított virágcserépre emlékeztetett. Diana tollat vett elő táskájából. és egy papírdarabra írt valamit. és ezt írta a papírra: – Magának nem állna jól. de a férfi rögtön visszaszólt. – De a muskátlimnak igen – volt az írott válasz. Másnap reggel. fülében ezzel a nevetéssel lépett be a házba: ezzel a könnyed. Mrs. Mentében azonban ezt mondta: – Találkozzunk holnap reggel a városi központi könyvtárban! Nem várt választ.

Diana büszke volt. Saját rádióállomása is volt. tréfás és elbűvölő. szabadságát töltötte Angliában. Arcán néhány szeplő látszott. Modora kifogástalan.Bolond. és Los Angelesben élt. amit esetleg Diana mondott. ha Mervyn nem hallotta. vagy csak jó humora van? – gondolta Diana. de szerette Louis Armstrongot is. és nem is tudtak róla semmit. amit írt – firkantotta a papírra. Mark rádiójátékokat ír. Legfőképpen pedig Dianát szerette. Mark egészen más volt. gondolta Diana és majdnem elsírta magát. Szerette Mozartot. Aztán. a család Liverpoolból vándorolt ki. Kiderítette. ha nagyon be voltak rúgva. A környezetében lévő férfiak udvaroltak. a Houldsworth Hallban déli koncertet adott a város híres Hallé zenekara új karmesterével. Ezt írta: – Még a nevét sem tudom. hogy Mervyn véletlenül megjelenjen. Intelligens. Malcolm Sargenttel. Középtermetű férfi volt. itt ki volt zárva. . keddi nap lévén. megérintették. hogy városa ilyen nagyszerű szórakozással tud szolgálni a látogatóknak. Bolond. Kasmírból szabott blézert hordott. gondolta Diana. – Tetszik a vers. tejtermékeket és tojásételeket lehetett rendelni. néha ajánlatot tettek. milyen ritka az a férfi. Amos és Andy. Dianánál alig valamivel magasabb. akikkel már együtt dolgozott. Ennek ellenére nem érdekelte őket. Ebédelni egy vegetáriánusvendéglőbe mentek. A válasz egy névkártya volt. szerelmet vallottak. ahol zöldségeket. keze és ruházata mindig tiszta. Különös. És nagyszerű ember volt. ahogyan az az elkövetkező napokban és hetekben kiderült. Fred Allen. – Nekem meg maga tetszik. Különböző színészeket sorolt fel. és olykor. Beszéltek. Szeme sárgásbarna. de Mark szerint Amerikában híresek voltak: Jack Benny. Diana ugyan nem hallott egyikről sem soha. Diana azt is megtudta. A férfit Mark Aldernek hívták. családja eredetét kutatta. akit valóban érdekelnek a nők. de nem figyeltek arra.

Az autóval elhajtottak Lytham St. Megebédeltek. hogy Diana ebéd után a szálló emeletére megy. és Mrs. aztán gyorsan fölmentek a szobába és lefeküdtek. Így ment ez az egész csodálatos nyáron át. Ha valaki meglátja. hogy Mark imádja. mert nyilvánvaló volt. és Diana a szokott időben. Olyan volt ez. Mark azt mondta. aztán kifizették a szobát és távoztak. vittek magukkal egy bőröndöt. hogy minden gátlása kiment a fejéből. s az melléig takarta . Mark azonban megtalálta a megoldást. mert Mark végtelenül kedvesen viselkedett. Mark előbbutóbb visszatér az Államokba. hogy teljesen némán vetkőzik le. mert Dianát mindenki ismerte. Mindenki tudta. Nem tartott tőle. ahol szendvicseket ettek. s az ennél távolabbi jövőbe már nem tekintett. mit lehetett volna mást tenni. mintha a délutánt Manchesterben töltötte volna. Persze mindketten tudták. és a tengerpartra mentek. augusztus elején vissza kell mennie Kaliforniába. de ott nem találkozhattak. Mark lakosztályt bérelt a Midland Szállóban. és természetes mozdulatokkal vetette le ruháját. s megpróbálni örülni. hogy hazamegy.A könyvtári találkozást követő napon autót béreltek. teaidőre az egész város erről beszélt volna. Alder szobát foglaltak egy szállóban. Diana éppen az ágyban ült. hogy szörnyű lesz. mint folytatni a mindennapokat. Annes-be. ehelyett maradt. vajon Marknak tetszeni fog-e. Markkal szeretkezni is remek dolog volt. A háború kitörésének másnapján mondta Mark. és az új Pan Am járat légipostájával hetente küldött tárcákat amerikai üdülési élményeiről az Óhazában. és nem volt ideges. s amíg el nem kezdődött. amin Diana annyit nevetett. egy tengerparti kisvárosba. hogy egy új rádiójátékán dolgozzon. és mindenki tudta. A délutánt ágyban töltötték. Mark az Altrincham előtti utolsó állomásig vitte el autón. de senki sem tudta. mint a háború. és holnap is itt lesz. az idő fogy. aminek lehet. de ma még itt volt. Először is eljátszotta. a szokott vonattal érkezett haza. mikor tör ki. s mint Mr. Diana homályosan tisztában volt vele. hogy lesz. A paplant fölhúzta. és csókólóztak a homokdűnék árnyékában.

hangoztatta. Azt még valahogy megértem. Talán egy . hogy a kurva lengyeleket védelmezzék? Diana még sohasem hallotta Markot káromkodni. hogy fél. . – Európán végigsöpör a pusztulás. a japánok is könnyedén bombázták a civil lakosságot. gyönyörű melle van. Diana túl nagynak érezte őket. amit azon a napon mindenki föltett valakinek. Mark talán először nem viccelte el a választ. mert szigetország. Az újságok harcra buzdító cikkeket közöltek. Komoly beszélgetésbe merültek.ültében. gondolta Diana. s józan. hogy ez számít majd. és egy európai háború gondolata megrémítette. de a félelem férje esetében határtalan optimizmus formáját öltötte. Még Manchestert is bombázni fogják? – Előbb-utóbb Amerikának is be kell majd lépnie a háborúba vetette föl Diana. Mark félelme elzárkózásban és káromkodásban nyilvánult meg. Mervyn valósággal örült a háborúnak. Azt mondta. Most dühösnek látszott. Remélem legalábbis. még a boldog szerelmeseknek is erről kellett beszélniük. asszonyokat és gyerekeket. Mervyn ezt gyakran. Mark azonban kívülálló volt. Anglia miért üzent hadat. ha Diana melle fedetlen marad. Anglia hadat üzent Németországnak. de a fene egye meg. Esetleg Anglia megmenekül. Diana hirtelen ijedtséget érzett. Diana az újságokban követte a kínai konfliktust egész évben. Az angolok egészen másként beszéltek. remélem nem fogunk belépni. miért haljanak meg az amerikaiak ezrei. – Szerinted mi történik? – tette föl a kérdést. de az más volt. Mervynről tudta. Mark nagyon szerette. mert eszébe jutott. Néha szeretkezés közben mindenfélét suttogott a fülébe. – Jézus Mária! – mondta Mark –. Akár a spanyol fasiszták. megfontolt véleménye nagyon is valószerűnek hatott. Ez egy európai csetepaté. – Szörnyű lesz – válaszolta.kicsit fél is. semmi közünk hozzá.

hogy amerikai katonák Lengyelországért. – Repüljünk New Yorkba. Szeretlek. mulatók. – És mi lesz velem? – kérdezte erőltetett könnyedséggel. bár megértette. – Szeretném. át az Atlanti-óceánon. – Lehetnének gyerekeink – mondta Mark. vagy akár Európáért harcoljanak. Onnan elmegyünk Kaliforniába. milliomosok és hatalmas autók. és úgy érezte. Ott elválhatsz. ahol a filmeket csinálják. és gyerekeket szülnél nekem. bőrcsizmás nácik erőszakolnának meg? Mark a bőröndbe nyúlt és kivett egy borítékot. és izgalom öntötte el. és elveszlek feleségül. Mint egy mese. és úgy érezte. – Szeretlek – válaszolta Mark. kék szemű. mi következik. – A borítékban két jegy van – mondta Mark egyszerűen. mintha már repülne.Hozzáállása elkedvetlenítette. – Két jegy – ismételte automatikusan Diana. Diana belenyúlt. Nem tudott szólni. melyet átnyújtott Dianának. – Kérjél meg még egyszer. a szíve megáll egy pillanatra. Megszabadul tőle. gengszterek. – Gyere velem haza. És elválik Mervyntől. Mark semmi okát nem látja annak. Akarod? – Igen – mondta. Mark leült az ágyra és megfogta Diana kezét. – Igen. ha feleségül jönnél hozzám. Diana sírni akart. igen. – Hazamégy!? – kiáltotta. Szeretnéd. vége van. Mindennap. igen! . minden éjjel. És aztán Kalifornia. Úgy érezte. felhőkarcolók. és mindig süt a nap. Diana – mondta Mark. New Yorkba repülni. ha szőke. narancs nő a fákon. New York. És mindig együtt lehet Markkal. Diana tudta.

egy Tiger Moth típusú gép. nagy fehér villa. tele a legmodernebb mütyürökkel. Diana kötényt vett és krumplihámozásba fogott. A vágás nem volt Komoly. kedden indulnak Markkal Southamptonba. Mellesleg a repülés szenvedélyévé is vált. Nem beszélve arról. Hétfő volt. Mrs. Diana bizonyos nosztalgiával nézett. Gyárában mindenféle dolgokat gyártott ventilátoroktól egészen óceánjáró hajók óriási hajócsavarjáig. de amint belépett a házba. és saját repülőgépe volt egy reptéren a város mellett. Mervyn mindig jó üzletember volt. de ennek ellenére majdnem mindig ugyanabban az időben jött haza. ez volt öt éven át az otthona. elmúltam harmincegy éves. és véletlenül megvágta egyik ujját. de a legnagyobb ötlete a légcsavarok gyártása volt repülőgépek számára. A Clipper szerdán délután két órakor indult. aztán megmosott egy salátát. ha dolgoznom kell. piros cseréptetővel. A házban volt még egy hatalmas fürdőszoba. örömmámora elszállt. nem lett volna semmi tennivalója. körül. Mervyn keményen dolgozott. megszárította egy tiszta konyharuhával és tapaszt tett rá. s egy nagy konyha. szokta mondani. Amikor a kormány két év előtt a . amikor mindenki más hazamehet? Mervyn mérnök volt és gyártulajdonos. Ha Diana nem főz. és szabad országban élek. Nem is akadályozhat meg. Diana megmosta a hideg csap alatt. Mitől félek. ahogy az asszony elébe teszi az ételt. Ezek a gondolatok azonban nem nyugtatták meg. Négy hálószobájából hármat szinte soha senki nem használt. Rollins takarított és mosott. Mit mondjon neki? Ma a vasárnapi marhasült maradéka lesz vacsorára. Szerette látni. Amikor arra gondolt.Még aznap este meg kellett mondania Mervynnek. milyen szörnyű dühös lesz Mervyn. amikor hazajött és asztalhoz ült. Hogyan fogja megmondani? A ház szép volt. hogy alig érezte a saját testét. kérdezte magától? Nem fog agyonütni. keze remegni kezdett. Megterítette az asztalt. Miért vagyok én a főnök. hogy Mervyn szívében még mindig a munkásosztály szokásai uralkodtak. olyan boldog volt. Ahogy Diana hazaérkezett. Mervynre saját maga főzött.

Mervyn a lehető leggyorsabban elvált. Mervyn könnyen megengedhette volna magának. akik értettek a hajlított forgóacél légellenállásának fizikájához. De Mervyn a maga módján rendkívül éles ésszel rendelkezett. Mervyn világában a férfiak autóra vágytak. hogy meg sem látja. Öt éve éltek együtt. és megkérte Diana kezét. Diana pedig tudott vezetni. mint vele. Jegyajándékul egy gyémánt nyakláncot adott Dianának. Sajnos Diana valóban nem konyított semmit a fizikához. .légierő fejlesztésébe kezdett. s valamennyire a történelmet. türelme elfogyott. kevesen akadtak az országban. A szakirodalommal azonban lépést tartott. a nők pedig varrógépre. a sugárzásról és a maghasadásról. férfias és gazdag. Mervyn e kevesek közé tartozott. de Mervyn érzéketlen volt a kultúra minden megnyilvánulása iránt. hogy Diana sohasem varrt. Jóképű volt. Amikor meglátta a varrógépet. A munkásaival értelmesebben beszélt. Mervyn a manchesteri egyetemen fizikát tanult. sem pedig üzletember. és magával vitte két gyermeküket. Azóta az üzlet soha nem látott mértékben virágzott. Jól ismerte a zenét és az irodalmat. Diana akkor huszonhat éves volt. társasági szerepét kielégítően betöltötte. és az ágyban sohasem húzódozott: mi kell még? Tanácsát soha semmiben nem kérte ki. ételt tett elé. Mervyn tíz évvel idősebb. Apja még esztergályos volt. és apjának Dianának persze soha – órákig tudott lelkesen beszélni az atomokról. de a lehetőség nem izgatta. Sok közös témájuk tehát nem volt. Lehetősége nyílt rá. hogy attól még esetleg nem teljesen hülye. és magasabb akadémiai fokozatot szerezzen. Néhány hete. Diana tudta. Diana a második felesége volt. jóllehet kedvelte a mozit és a tánczenét. Miután Diana nem volt sem mérnök. Mervyn szereti. Egy autót remélt. de azt is tudta. és Mervyn még nem vette észre. Inkább állást vállalt egy nagy tervezőirodában. Mervynben nem merült föl. hogy utána Cambridge-ben tanuljon tovább. Az első hét évvel ezelőtt elhagyta. úgy érezte. ötödik házassági évfordulójukra pedig egy varrógépet. Szemrevaló volt. Mervyn világképében ő volt az asszonyföliratú jelenség. Mervyn elhagyásának küszöbéről visszatekintve Diana szerint a varrógép lehetett az utolsó csepp a pohárban.

Mervyn belépett a konyhába. meglátja arcán a bűntudatot. hogy csak ennyiből álljon az élet. Magas termetű. hogy apjukkal való házassága Diana miatt bomlott fel. Maga is úgy gondolta. Dianának volt azonban egy nővére Liverpoolban. keze Diana fenekére csúszott. A hangot jól ismerte. hogy meglássék rajta. Diana most attól félt. de hajlott rá. és drága. Mégsem volt az – és ekkor megjelent Mark. de ma mintha egy veszélyes vadállat morgásaként hallotta volna. Mervyn szájon csókolta. akik lófarokban hordták a hajukat. szívesen szerette volna őket. Diana visszacsókolta. és nem akart többet. sokkolni a társaságot. a szabad szerelemről és a kommunizmusról társalgott. ikrekkel. szép háza. Manchester azonban sohasem volt túlságosan konzervatív város. és gyanút fog. Semmi hiúság nem szorult belé. és tudott is öltözködni. de ez jól állt neki. de ezt anyjuk lehetetlenné tette. Mervyn élénken részt vett a város társadalmi életében. Szerette a szép ruhákat. s közben majd elsüllyedt a szégyentől. magyarázatot követel. Az . mint a legtöbb kortársa. Hajába már ősz szálak vegyültek. hogy Diana jól szabott. Ilyenkor Mervyn néha magához szorította. sötét öltönyökben. Volt idő. mondták. de szó nélkül tűrte. Hiányozni fognak. milyen sikeres üzletember. Mervyn és barátai pedig mind liberális elveket vallottak: úgyhogy még komolyabb botrányt sem tudott kavarni. s Diana egy darabig élvezte a háziasszony szerepét. De hát nem lehet. Reszkető kézzel tette a tűzre a serpenyőt. Meghallotta Mervyn autóját. két lánnyal. Lélegzetelállítóan jóképű férfi volt. Diana szeretett volna közel kerülni a két gyerekhez. akkor rohantak a hálószobába s odaégett az étel.Talán másképp alakultak volna a dolgok. fehér ingekben járassa. Ebben az időben Diana szivarozott. nem hízott el. A legtöbb nő szerencsésnek tartotta: józan. Velük szemben Diana szabadjára engedhette anyai ösztöneit. ha gyerekük lett volna. Azt hazudta a gyerekeknek. sok barátja. de Mervynnek már volt kettő az első feleségétől. Életével elégedetlennek érezte magát. megbízható és nagylelkű ura van. amikor jólesett különcködni. illene boldognak lennie. feltűnően öltözködött. talán ez az érzése nem is jogos. és fölébredt bennük a vágy. üzletembereket és politikusokat látott vendégül.

– Van egy bajkeverő a gyárban – mondta Mervyn.utóbbi időben azonban már ritkán fordult elő ilyesmi. Az lett volna a csoda. Mervyn megcsókolta feleségét. de az eladási árat a régi bérek alapján kalkuláltam ki. már szerette volna visszaszívni őket. tudta. aztán ingujját fölgyűrte. Széles válla volt és erős karja. hogy bármi ne lenne rendjén. Mervyn semmit sem vett észre. Mindenesetre magasabb béreket követel az új fúrófejek gyártásáért. – Mi történt az ujjaddal? – kérdezte Mervyn. Egy kicsit még mindig remegett. – Mervyn. . mellényét. csak az a baj. és azt hiszem kommunista. Még a feleségét sem igen vette észre. kit veszek föl. – Jobban oda kellene figyelnem. mint ahogyan ott van a konyhaasztal is. úgyhogy bele kell törődnie. ott van. Mervyn az esti lapot olvasta. nyakkendőjét és gallérját. ha észrevesz valamit. Mit érdekel engem? – gondolta Diana hisztérikusan. ahogy Diana elébe tette a tányért. aztán készített egy kancsó teát. Tulajdonképpen van is valami igaza. aki észrevette a kötést. aztán elfordult. hál' istennek. A köznapi kérdéstől Diana elvesztette kezdeti lendületét. amíg nem közölték vele. Nem vette észre. valamit szeretnék mondani – s amint kimondta a szavakat. gondolta. Diana összeszedte bátorságát. és a mai nap sem volt kivétel. Dianának teljesen fölösleges volt aggódnia. Ameddig sült a krumpli. Diana kenyeret vágott. és rá sem nézett. megvajazta. Még nem mondom meg. – Megvágtam krumplihámozás közben. de teljesen feleslegesen. hogy nehéz ma jó szerszámkészítőt kapni. Mi közöm hozzád? Aztán azt gondolta: akkor miért készítettem el a vacsorádat? – Londonból jött. – Semmi – válaszolta. Mervyn jó étvággyal evett. és a mosogatónál kezet mosott. Levette zakóját.

Térde annyira remegett. Ahogyan most föltolultak emlékei. hogy válaszoljon. összeszedte a tányérokat. Diana fölkelt. – Nem ettél sokat – jegyezte meg. Manchesterben rengeteget lehetett találni belőlük. Édesanyja még élt akkor. Eszébe sem jutott. – Hol ettél? Az ártatlan kérdéstől Diana ismét pánikba esett. – Kérsz édességet? . Zsakettben Mervyn Anglia legszebb férfiának tűnt. és az azt követő fogadás a Midland Szállóban volt.Ha Mervyn a gyárról vagy üzletről beszélt. egy blackpooli szállodában. de nem kizárt. hizlaló ételeket kínáltak. Egyelőre fogalma sincs. Olcsó. Diana úgy érezte. hogy ennek a házasságnak valaha vége szakadhat. melyikben. és újabb csésze teát töltött magának. Semmi hihető hazugság nem jutott az eszébe. Diana fölidézte magában azt a napot. Dianának nem volt szabad válaszolnia. hogy Mervyn is ezek valamelyikében ebédelt. örök boldogság vár rá. Mervyn befejezte a sültet. ismét sírhatnékja támadt. Azt is tudta. Mervyn azonban nem kérdezte meg. hogy attól tartott. Agyán átvillantak a nagy manchesteri vendéglők. mit forgat Diana a fejében. Nem azért volt ott. mert az első felesége is lényegében ugyanígy hagyta el. – Sokat ettem ebédre – hazudta Diana. Mervyn dühödten bámult rá. amikor megesküdtek. Ha megkockáztatott egy megjegyzést. Mervyn el fog keseredni. Mervynt össze fogja törni. A manchesteri székesegyházban tartották az esküvőt. – A Waldorf Cafe olcsó étkezdék láncolata volt. de valahogy eljutott a mosogatóig. ha elhagyja. Diana valójában egy falatot sem evett. Persze először dühöng majd. elesik. Valójában szendvicset evett ebédre Markkal az ágyban. Így hát míg Mervyn a kommunista szerszámkészítőről és az új fúrófejről beszélt. Annál rosszabb a dolog. – A Waldorf Caféban. Pedig sohasem ismert még elvált férfit Mervyn előtt. Kínos szünet után válaszolt. hanem csak hallgatni a férjét.

Nézte. – Doris Williams beteg. Mervyn elővette apró zsebóráját. ahol talált egy őszibarackkonzervet és egy doboz sűrített tejet. Kísértést érzett. és megmondja neki. de egyáltalán nem gyanakodott. – Nem tudom megtenni – mondta Diana hangosan. rossz a névmemóriája. amit Mervyn és ő teremtettek maguknak ebben a városban. – Miért ne türelmetlenül.. és az asztalra tette. – Mi? – Nem tudom megtenni – ismételte Diana. Megoperálták szegényt. – Nem emlékszem rá – válaszolta Mervyn. és úgy érezte. –Találkoztál vele. de ehhez sem volt bátorsága. hallgathatnád a rádiót? hogy – kérdezte mindent Mervyn Diana rámeredt. ahogy Mervyn eszi az őszibarackot. Diana a kamrába ment. hogy mégsem hagyja ott a férjét. Dianának merész ötlete támadt. elmondjon – El kell mennem – hazudta. .– Kérek szépen. Akár a háború. Hirtelen úgy érezte. Kórházban van. El kell felejteni az egészet. Tönkremegy az az élet.– Hallgassuk meg a híreket. Tudta magáról. férjének. – Ki az a Doris Williams? Doris Williams nem létezett. E pillanatban megbocsáthatatlannak tűnt. Meg kell látogatnom. mindent elpusztíthat. – Fél nyolc – mondta. Mindkettőt kinyitotta. nem tudja megtenni. Holnap beszél Markkal. szörnyű dologra készül. – Nem akarsz velem jönni? – kérdezte.

– Ne vezess túl gyorsan a sötétben. Mark is. A kocsi szerencsére rögtön beindult. teljesen megfelelve Diana elvárásának. . mint egy ötéves házasságnak. Aztán elővette púderes szelencéjét. Nem fog belehalni. és föl a lépcsőn anélkül. Hamarosan úgy tekint majd vissza az egészre. ehelyett lépésben mászott előre. és ő is mindig boldogan fognak majd visszaemlékezni 1939 nyarára. hogy el nem hagytam. Mark melyik szobában lakik. szenvedélyes viszonynak. Ismét sírva. mondta végül magának. most összetöri Mark szívét. Ismét gyorsan rendbehozta az arcát és kiszállt az autóból. Legyünk túl az egészen. mint egy könnyű nyári kalandra. mennyire hajszálon múlt. A látási viszonyokon csak rontott. melyek fénye csak néhány méternyire világította be a kocsi előtt az utat. Kalapot vett. eltüntetendő a sírás nyomait. Diana utánabámult egy pillanatra. az út mégis több mint egy órát tartott. gondolta.fakadt. mert csak a helyzetjelző lámpát használhatta. Az út felért egy rémálommal. – Akkor elviszem az autót. Mikor végre megállt a Midland Szálló előtt. kabátját karjára dobta és kiment. Tudta. ahol a rádió volt. hogy nem – válaszolta Mervyn. hogy összeszedje magát. és a nappaliba ment. Rohanni. Kisebb kegyetlenség véget vetni egy rövid. Kihajtott a garázsból és Manchesternek fordult.– Naná. hogy Diana egész úton egyfolytában zokogott. Persze ebből komoly botrány lehetett: egy férjes asszony. aki egy egyedülálló férfi szobáját keresi föl a szállodában. Sohasem fogja megtudni. A távolság kevesebb volt tíz mérföldnél. – Mervyn fölállt. száguldani szeretett volna. teljesen elcsigázottnak érezte magát. Tudta. Néhány percig mozdulatlanul ült a kocsiban. Ha nem ismeri olyan jól az utat. Egyenesen keresztülment a szálló hallján. bizonyosan karambolozik. Semmi értelme a kocsiban ülni és bőgni. hogy megállt volna a portás pultjánál.

. Mark éppen csomagolt.De nem törődött vele. Megcsókolta Markot és érezte. bőröndök a földön. csokornyakkendőt. – Nem mehetek veled – ismételte Diana. alsónemű és cipők. így nem tudhatta. Mark kézen fogta. és a szobában mindenütt összehajtogatott ingek. a szalonban. – Ne mondjál ilyet. amit kevéssel korábban Mervynnel szemben. erősebben. . Érezte. Imádkozott. – És velem megteheted? Diana ránézett. látta-e valaki ismerős. Ha nem a szobájába megy. Diana körül sem nézett. Kopogott az ajtón. becsukta az ajtót. kinyílt az ajtó. Diana ugyanazt a bűntudatot érezte. és a hálószobába vitte. Nem tehetem meg vele. és elképzelhetetlen volt. – Mervyn szeret engem. vagy a hallban kell vele beszélnie. Mark halványpiros kardigánt viselt. hogy kívánja. de kibontakozott és azt mondta: – Nem mehetek veled. Gyors léptek hangját hallotta. és együtt vagyunk öt éve. a szekrény és a fiókok nyitva. behúzta Dianát. – Ezt nem mondhatod komolyan. és megölelte a nőt. hogy ne négyszemközt közölje vele döntését. Talán vendéglőbe ment? Vagy moziba? Hogy mehetne ilyenkor moziba? Ismét kopogott. Leültek az ágyra. Diana körülnézett a lakosztályban. hogy otthon találja. A kopogásra nem jött semmi válasz. ahogy ereiben végigfut a vágy. aztán boldogan elmosolyodott. – Hallom – szólt Mark hangja belülről. – Én vagyok az – mondta Diana és újra kopogott. bőr félcipőt. Mark elsápadt. szürkéskék gyapjúnadrágot. Mark meglepettnek látszott.

és megcsókolta. Mark azt mondta. Diana érezte. Én is helyes fiú vagyok. – Ne – válaszolta Diana őszintétlenül. Idehallgass. de én téged szeretlek. Mervyn mérges volt. gondolta Diana. Sohasem voltam házas. és combja belső oldalát simogatja ott. nekünk együtt kellene lennünk. alsónemű nélkül ment társaságba. Harmincöt éves vagyok. még a nyár elején. aztán az arcát. Összeborzongott a vágytól. Diana. Mark magához húzta és gyengéden megcsókolta. Gyönyörű vagy. – Emlékszel. és most szeretkezni akarok veled. hibbant vagyok. Mark simogatta a haját.– Mindketten szerettek engem. okos vagy. és egyszer volt egy kapcsolatom. Ez igaz. Érezte. vagy ellátogatott egy fasiszta gyűlésre. s közben könnyedén a férfi nyakába csókolt. egyéniség vagy. gondolta Diana erőtlenül. Tudom. . Nem erről van szó. amely hat évig tartott. remek humorod van. hogy Mark a szoknyája alá nyúl. Dianának leesett a kalapja. mit kell csinálni. – És ő nem? – Szerintem nem is ismer. – Mindketten szeretünk. amikor magadhoz nyúlsz. de Mark csak nevetett ilyenkor. – Mutasd meg mit csinálsz. és szeretsz szeretkezni velem. Mark gyengéden az ágyra nyomta. A legtöbb nő azt hitte volna. amikor levélben beszélgettünk a “csendet” felirat alatt? Rögtön vetted a lapot. ahogy a hullámok a partot ostromolják. és a nyitott ablakon behallatszott. egyéniség vagyok. személy szerint. Egy nap. minden külön magyarázat nélkül. ahol a harisnya véget ér. voltam már szerelmes. Mark mindig tudta. amikor egy szállodai szoba ágyán feküdtek meztelenül. és bekapcsolta a tűzjelzőt. Mark fölé hajolt. Amikor ő maga csinált bolondságokat: pipázott. Diana lassan megnyugodott. ahogy a férfi ujjai följebb kúsznak. de azért tudok egyet s mást. Fejét Mark vállára hajtotta. – Annyira illünk egymáshoz – kérlelte Mark. de ő a férjem. okos vagyok.

Most Mark ujja hegye szakértőén érintette meg: ott ahol kellett. ugyanott. Rövidesen nyögni kezdett. Mutasd meg. hogyan szereted. mielőtt férjhez mentél biztosan csináltad. Mindenki csinálta valamikor. hogy érintsem meg magam lenn. és te nézed? Mark csibészesen elvigyorodott és bólintott. Nagyon szeretlek. ez valami nagyon bensőséges dolog. Érezte. – Nem tudnám megtenni – válaszolta Diana. – Szeretlek. mondta. s hangja elfátyolozódott a vágytól –. aztán mikor már majdnem elvesztette önuralmát. Úgy érezte. Ne csukd be a szemed. valami a meztelenségnél is nagyobb meztelenség. – Mikor kislány voltál. Diana. A szabadság mámorító érzése fogta el: már nem volt mit takargatnia. Aztán jött az orgazmus. hogy értem. amikor rájött. milyen érzéki lenne. – Nem szoktam – hazudta Diana. úgy ahogy kellett. Mark tovább simogatta. hogy a gyönyör öntudatlan mozdulataiban is Mark szemébe nézzen. Éppen vissza akarta utasítani az ajánlatot. Mutasd meg. Aztán megtette. és úgy tett. mint aki nem érti. Diana tehát továbbra is a férfi szemébe nézett. és akkor tudni fogom. miről van szó. – Hogy érted? – Tudod. Mark elmosolyodott. – Úgy érted. . de egy kicsit gyorsabban. Diana kinyitotta a szemét. hallotta. s csípője ritmikusan emelkedett. hogy amíg jó nem lesz? – Úgy. és átadta magát a gyönyör érzésének. és Diana kényszerítette magát.Diana zavarba jött. – Azt akarod – kérdezte. mintha legbelsőbb titkait is kiszolgáltatná a férfinak. amint a férfi azt mondja: – Nézz rám. Diana behunyta szemét. hogyan csináltad. Mark közelebb hajol hozzá. Diana. Mikor önkielégítesz.

Diana magához szorította a férfit. – Elmegyek a klubba. A vonatok már most is rendszertelenül járnak. – Igaz.Mikor vége volt. Diana egy pillanatra megrémült. és a jövő héten kezdődik a benzinkorlátozás. Mark találta meg a megoldást. mikor lesz rá alkalmam. – Csomagolj be nekem is – mondta Mervyn. – Sokáig elvoltál – mondta. amíg még lehet. Aztán mély lélegzetet vett. Addig menjél. – Hova? – Szeretném meglátogatni Theát és az ikreket. Ahogy hazafelé ment. Sírt volna. de már nem maradt könnye. Most már nyugodt volt. mintha sohasem akarná elengedni. – Helyes. Mervyn enyhén meglepődött. Diana próbálgatta magában a tervet. Mervyn pizsamában cigarettázott. – Nagyon lassan tudtam csak haladni – válaszolta Diana. Csak egy cseppet volt ideges. Szerdára visszajössz? – Igen – hazudta Diana. és azt mondta: – Holnap elmegyek. Csak nem akar vele jönni? – Minek? – Nem akarok az üres házban egyedül aludni – válaszolta Mervyn. Végül egyáltalán nem mondta meg Mervynnek. és zenét hallgatott a rádión. remegve az érzelemtől. Ki tudja. Mervyn bólintott. – Megyek és becsomagolok egy bőröndbe. .

Diana elhagyja. Addigra Diana befejezte a csomagolást. és legkevésbé csábító hálóingében ült a toalettasztal tükre előtt. Szerencsére Mervyn ezt már nem vette észre. Mervyn olyan dühödt. Megértette. Elővette Mervyn kisebbik bőröndjét. amely Markkal együtt a kikötőbe viszi. Dianát elárulta teste. hogy két órán belül két férfival volt orgazmusa. Döbbenten vette tudomásul. Bezárta Mervyn bőröndjét. mégis meg akarta neki magyarázni. mintha tudná. és zoknit tett bele. hogy fölszállhassanak a Clipperre. Megpróbált úrrá lenni a vágyain. gondolta Diana. Összehajtogatott egy fehér inget. Furcsa vége egy ötéves házasságnak. gondolta. De most már aligha mondhatja el mindezt. ahogyan házasságuk elején.Diana fölment az emeletre. és kiválasztott egy ezüstszürke selyemnyakkendőt. győztesnek és szabadnak érezte magát. és saját holmija becsomagolásához fogott. és nem becsülte meg úgy. Ezért érezte magát csalódottnak. Csak ma este ne. elkeseredett erővel tette magáévá. hogy bár félt a közvetlen összecsapástól. . és Diana akarata ellenére is felkiáltott az élvezettől. átölelte. Mervyn mögé lépett. de ugyanakkor valami csalódásfélét is érzett. alsóneműt. sírt. Diana tehetetlenül követte férjét az ágyhoz. az ember fogkefét és zoknit csomagol. és megragadta mellét. Kisvártatva Mervyn is feljött az emeletre. miért hagyja el. Mervyn eloltotta a villanyt. hogy Mervyn szó nélkül elhitte kitalált történetét. Mervyn sötét hajához és barna szeméhez a szolid színek mentek legjobban. s ő semmit sem tehet ez ellen. Mervyn kézen fogta és fölhúzta a székről. Meg akarta mondani. de nem tudott. Ahogy Diana az elegáns South-Western Szálló szalonjában ült a taxira várva. Diana megkönnyebbült. úgy érzi: Mervyn hagyta el őt először. Vaksötétben feküdtek le. Mikor elélvezett. Arra gondolt: most utoljára csomagolok be neki. Mervyn ujjai megszorították mellbimbóját. mert basáskodóvá és figyelmetlenné vált. Ennek ellenére teste azonnal reagált. Kozmetikumokat és tisztálkodószereket tett a táskájába.

aki legalább tíz évvel lehetett fiatalabb nála. Mindez képzelet. és táncol a zenekar zenéjére. Egy Art Deco lakásban látta magát. Diana zsidó barátai rémülettel és félelemmel kísérték az európai eseményeket. Odakint hosszú. Szeretett kicsomagolni és becsomagolni. Krémszín selyemruhája frissen suhogott. a nélkülözés és az uniformis nem neki való. Olykor felötlött benne. ahol martinit rendel. ajkát és körmeit vörösessárgára festette. ételt és pezsgőt hoznak elé. különös intenzitással bámulta. mindig bámulták amikor csinos volt. hogy vörös cipőt húzzon. Alig várta. Diana hozzá volt szokva az ilyesmihez. És a fasiszták nem csak a zsidókat gyűlölték. és mindenkit. a szín megegyezett a selyemruha pöttyeinek színével. de az utazás láza erősebb érzésnek bizonyult. de talán mindenképpen Manchesterben kellene maradnia. amelynek énekese természetesen Bing Crosby. hanem a cigányokat. minthogy Bing Crosby énekére táncol Amerikában. Túl öreg hozzá. szerette. Manchesterben nagy zsidó közösség élt. vagy megpróbálta nem őt nézni. Szeretett utazni. amikor háború van. Fölmerült benne. gondolta. ma pedig gyönyörűnek érezte magát. és úgy kezelte. aki nem értett egyet a fasizmussal. szeretett ismeretlen emberekkel találkozni. De hát ez éppúgy csak fantázia volt. Diana sok zsidót ismert. a manchesteri zsidók ezer fát ültettek Názáretben. és az út végén várja a csodák csodája: Amerika. Krémszín cipője és szalmakalapja tökéletesen mentek hozzá. hogy a helyét is leporolják. fekete autó áll. de elvetette az ötletet. ezt jól tudta. A repülés ugyan félelmet ébresztett benne. Egy kék öltönyös fiatalember. és a fekete sofőr éjszakai mulatóba szállítja. hogy beálljon a seregbe. talán gyávaság itthagyni Angliát most. ahol minden ablak meg tükör. Dianának volt egy homokos nagybátyja. a fehér kötényes szobalány fölsegíti fehér bundáját. a homoszexuálisokat. de alig várta megismerni a valóságot. mintha a lánya lenne. aki mindig jó volt hozzá. Amerikáról főleg a mozifilmekből alkotott képet. Úgy érezte. Tudta. de az óceánt átrepülni csodálatos dolog lehet. és valami önkéntes munkát vállalnia. a motor halkan brummog. hogy már ott legyen. az túl kurvás lenne. .A helyiségben mindenki őt nézte. mondjuk a Vöröskeresztnél.

hogy utazni is fog rajta. Sajnálom. Meglehet. New Yorkba alig több mint egy nap alatt: csodával határosnak tűnt. Mikor ezt a levelet olvasod. és követi Markot. levelek. hogy szeretettel. Az egyetlen ami számít. Talán mire legközelebb látja őket. s valami bajt kever. nem írta meg. Diana nyugtalan volt. A gondolat elszomorította. Mervyn a délelőttöt a munkateremben tölti. Ezt írta: Kedves Mervyn.Mindez. Soha nem álmodta. és már kedden otthon alszik. – Nem akarta úgy aláírni. hogy a Clipperen fognak utazni. megtalálja a levelet. hogy átnézze a postát. aki szerette. és gyerekeket szül neki. így aztán föladta postán a gyárba. megrendelések. de ez részben a te hibád. Összeházasodnak. . Mervyn körülbelül most olvashatja az ő levelét. Tudta. hogy kétszáz mérföldre van férjétől. parfümöt és melltartót viselnek. hogy Mark csodálatos férfi. A karóra Mervyn ajándéka volt. Aztán felötlött benne. és ebéd előtt megy föl az irodába. amelyről a Manchester. a levelet a konyhaasztalon hagyja. hogy szerelmes. elhidegültél tőlem. még azt sem írta meg. neki is lányai lesznek. Nem írta meg benne mindazt amit el szeretett volna mondani. már Amerikában leszünk. mielőtt Mark és ő elhagynák az országot. nem térdharisnyát. Először arra gondolt. ahol ma fogja megkapni. ha Diana pontos. Nemsokára átrepüli az óceánt! – Indulnunk kell. Mark hazamegy. és bűntudatot ébresztett benne: ugyanakkor örült. Mervyn esetleg meggondolja magát. És izgatta. hogyan veszítette el a szerelmét lassan és biztosan közönyösségével és figyelmetlenségével. – Megjött a taxi – mondta Mark. ha szükséges. és mert beleszerettem valaki másba. Mervynnek egy levelet hagyott hátra. elhagylak. Karórájára pillantott.azonban nem bírt igazi jelentőséggel. mert úgy érzem. ha fájdalmat okozok.Guardian hasábjain is olvasott. Mindig volt egy halom posta: számlák. s ő megy vele. Az ikrek persze hiányozni fognak. s végül csak azt írta: Diana. A csatatér kellős közepére is követte volna.

Eddie sohasem mert volna találkát kérni tőle. A küszöbön megköszönte. Hamarosan elkönyvelték a cég jégkirálynőjének. papírcsákót vettek egymásnak. fölültek a hullámvasútra. ha a férfiak közeledtek hozzá. de nem tudta hogyan kell viselkednie. Eddie hitetlenkedve vette észre. hogy még soha életében nem . Miután leszerelt. őszintén bevallotta. Carol-Ann a Pan Americannél dolgozott. Volt. de az élmény csak undort ébresztett benne. Eddie az első rendes ember. Mikor Eddie hazavitte a lányt. Érzéki nő volt. hogy vele töltötte az estét. Long Islandon. a rádiós egyszerűen odafordult a másik pulthoz. Carol-Ann borzasztóan magányosan érezte magát. és megkérdezte Carol-Annt. napbarnított lány volt. nincs-e kedve elmenni. a lány büszke a társaságára. bő nadrágot viselt. Fagylaltot ettek. és minden bátorságát összeszedve arcon csókolta. Carol-Ann mellett királynak érezte magát. még nem ismert nőt. Carol-Ann fehér. és apró.Diana úrrá lett idegességén. beült a kocsiba. Szőke. aztán taxival hazaszállította a lakásához. nincsen kit magával vinnie. Letette a kávéscsészét. szemérmes kis titkokat osztottak meg egymással. Amikor Pearl Harborban állomásozott. – Igen – válaszolta boldogan –. akivel New Yorkban találkozott. Vidéki lány volt. Elvitte vacsorázni. kék szemű. Amikor végzett Annapolisban. Eddie mindig félt a lányoktól. olykor fogták egymás kezét. Később kiderült. Kirándultak Coney Islandra egy forró júliusi napon. aki nem érezte jól magát New York nagyvárosi légkörében. De Eddie erről semmit sem tudott akkor. indulnunk kell. ezért sértődötten mindenkit visszautasított. Eddie megkérdezte. s amikor Eddie azt válaszolta. mint a földi kiszolgáló személyzet tagja. és nemigen közeledtek hozzá. fölállt és elmosolyodott. de egyszer az egyik rádiós két jegyet adott neki egy broadwayi előadásra. hozzá kék blúzt. találkozhatnak-e újra. magányosan élt. Ha társaságra vágyott. és a legközelebbi bárba hajtott. mire a lány zokogni kezdett és azt mondta. ellátogatott néhány bordélyba. A második találkozás alkalmával beleszeretett. Port Washingtonban.

kijelentést tett. s megérintette a lány mellbimbóját. Egyébként apró melle megduzzadt az utóbbi időben. Ilyen zavarban Eddie még sohasem volt. Eddie-t saját szüleire emlékeztették. Aztán rájött. Carol-Ann besétált a fürdőszobába anyaszült meztelenül. Eddie megcsókolta a fejebubját. Carol-Ann éppen a díványon ült. Nem látta nő . s Eddie úgy indult el. ami a következő pillanatban már meg is valósul. Eleinte mindketten szemérmesek voltak. Szörnyű rémálomban élt. Legnagyobb meglepetésére a lány hasonló Hamarosan kezdte elhanyagolni az öreg házat. hogy megérintse felesége mellét. hogy nem is békültek ki. idős embernek. ahol bemutatta a szüleinek. mint amikor az ember boldog. hogy egy ilyen csodálatos teremtés hogyan lehet őbelé szerelmes. Carol-Ann magával vitte Bristolba. és beült mellé a kádba. míg fürdött. Egy meglepett. aztán tovább olvasott. hogyan lehet ilyen gyönyörű lányuk: ami pedig Eddie-t illeti. rámosolygott. de segítőkész kollégájánál aludt a díványon. és minden szabad idejét New Yorkban töltötte. de ahogy a mézeshetek után beköltöztek a házba. selymes haja mint egy finom sál omlott vállára. arra gondolt. A tölgyfa kérgét bámulta kétségbeesetten. hogy tetszik neki a dolog. Először azzal állt elő. mennyire szereti feleségét. de a bigott vallásosság nélkül. s kilátszottak hosszú. ami talán nem is igaz. Carol-Ann egyre gátlástalanabbá vált. Egy magazint olvasott. akik szegények és dolgosak voltak. amikor fürdik. Eddie egy öreg farmeringe volt rajta összesen. ő azt nem értette. New Hampshire-be. Ettől fogva ő se zárta be. és leült mellé a díványra. két törékeny.volt ilyen boldog. Carol-Ann fölnézett. olyasféle állapotban. Kezét becsúsztatta az ing alá. Eddie hirtelen vágyat érzett. aztán csak úgy elkezd gondolkodni valami szörnyűségen. napbarnított lábai. Ahogy a Langdown Lawn szálló kertjében állt. A szülők nem egészen értették. Carol-Ann nem zárja magára a fürdőszobaajtót. Arra gondolt: miért ne. és biztonságban érzi magát. hogy ne oltsák el a villanyt. Vékony szálú. de rájött. Ráadásul Eddie és Carol-Ann veszekedtek az út előtt. s egy napon. amikor szeretkeznek. Eddie először zavarban volt.

de Carol-Ann csak nevetett. mielőtt ágyba bújt. hogy a hálószobából meztelenül ment a fürdőszobába. csodálatos: mintha a mennyországban lenne. Carol-Ann föladta állását a Pan Americannél. Hihetetlen érzés volt. Eddie-t mindez egy kicsit megdöbbentette. Carol-Ann fölnézett a Life magazinból. Óriási erekciója volt. arról még kevésbé. de úgy döntött. de ugyanakkor örült is neki. ha Maine-ben élt. Ilyen gyönyörű feleségről soha nem álmodott. mint a madár. és így mosott fogat. A konyhában kávét főzött. s onnan New Yorkba. Aztán Carol-Ann elkezdett hiányos öltözékben mászkálni a házban. Fölmerült benne. ami jólesik. hogy meztelenül fog mászkálni a házban. Ez az év Eddie-t is megváltoztatta. s egy alkalommal a nappaliban szeretkeztek. és azt mondta: – Mi van? – Nem szóltam semmit. Rendszerint kevesebb ruhát tűrt meg magán. Vagy mikor Eddie borotválkozott. Bangorban vállalt állást egy üzletben. élvezte közelségét és az erdő illatát. mint alsónemű. ebben lehet pszichésen valami abnormális. Ült a felesége mellett. Olyannyira elveszítette gátlásait. kezében tálca.meztelenül talán négyéves kora óta. – De akartál valamit mondani. Olykor még pizsamát sem vett. és nem volt rajta más. nem dolgozhatott New Yorkban. Carol-Ann és ő azt tesznek. Eddie erről is beszélni akart vele. Igyekezett eltakarni. Mostani állapota szinte túlöltözöttnek volt mondható. ha kiengedték a kalitkából. Mikor idáig eljutott gondolkodásában. mielőtt el kellett indulnia. hogy ott lehet. nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. melltartó nélkül. Hamarosan indul a Port Washington-i hidroplánkikötőbe. Reggel esetleg teljesen pucéran jelent meg a hálószobában. megjelent bugyiban. a díványon. és csak örült. azon reggeli. ahogyan nézte a mosakodó nőt. hirtelen úgy érezte magát. Szerencsésnek érezte magát. Eddie bőröndje be volt csomagolva. . nem? – Honnan tudod? – mosolygott Eddie. Egy éye éltek együtt. ami a nyitott ablakon áramlott be.

Mit akartál mondani? Eddie felesége gömbölyödő hasára helyezte nagy. – Unatkoznék. Eddie megsértődött. miért akarsz a házhoz kötni? Eddie nem akarta a házhoz kötni. – Miért kell mindenképpen ellentmondanod? – Nem akarok ellentmondani. – Azt hittem. mint egy faszent. – Szeretném. Délutánonként alhatsz egyet. ha nagyon vigyáznál magadra. mi nem tetszik? – kérdezte Eddie mérgesen. Majd otthagyom az állásomat. amikor kell. Miért akarod tovább csinálni? – Mert jól jön a pénz. . – Eddie. – Még korai lenne. a pénz nem gond. Csak nem akarok itt ülni egész nap. és a vád földühítette. – Az isten szerelmére! – Miért. Gyümölcsöt főzhetsz be. és kell valami amit csinálhatok. – A pénz most nem gond. – A legtöbb férjes asszony nem dolgozik. – Mondom. erős kezét. Carol-Ann hangja megemelkedett. És szeretném. – Nincs elég dolgod? – Micsoda? – Ruhákat köthetsz a gyereknek. ahogy gondolkozol.– Hallom. – Vigyázok én magamra. ha föladnád az állásodat. örülni fogsz.

nehéz szívvel azon tűnődve. – Én csak jót akartam. hogy dühös vagy rám – kérte Carol-Ann. szabadságában akarj a korlátozni. Szeretném még az utolsó néhány hétben élvezni a szabadságot. – Mennem kell. sok ezer mérföldre feleségétől. Eddie futólag megcsókolta. – Ne légy mérges – mondta. . Órájára nézett. bár nem egészen értette. Mindenesetre nem akart itt lenni.– Erre mind lesz éppen elég idő. amit hamarosan fölraknak az Orania óceánjáróra. ahol az egyenruha zakója lógott egy fogason. Arcát férje felé fordította. vajon látja-e még. hogy nem értelek meg. De Eddie mérges volt. ha a gyerek megszületett. De úgy ment el. és rémülten meredt a tükörbe. vagy lekésem a vonatot. és a kezébe adta. – Valószínűleg csak arról van szó. Mellette fölhalmozott poggyásza. A liverpooli Adelphi Szállóban bérelt lakosztályában állt. 5 Nancy Lenehan életében először hízott. – Nem szeretek bezárva lenni. – Eddie fölállt és a konyhába ment. Carol-Ann a hálószobából előhozta Eddie bőröndjét. – Nem menj úgy el. Carol-Ann szomorúnak látszott. Esetlennek és ostobának érezte magát. Eddie megalázva érezte magát. Nagylelkű akart lenni. Most pedig egy idegen ország idegen kertjében állt. és Carol-Ann úgy érezte. miért.

1899-ben. minden rendbejön. s a cég haszna nőtt. Sóhajtott. Abban az időben. hogy a rossz cipő előállítása semmivel sem olcsóbb. A húszas években üzletláncot épített ki főleg New Englandben. s mire New Yorkban kikötnek. Nancy születésének évében. és az üzlet jól ment mindaddig. Ma volt negyvenéves. Ma pehelykönnyű flanelkosztümöt viselt szürke selyemblúzzal. amíg az első világháborúban nem kezdett el szállítani a hadseregnek. Kedves mondása volt. és a drága ruhákban jól nézett ki. Sok időt és pénzt áldozott a ruhavásárlásra. és az alsó gombok megfeszültek. és olcsó utánzatokat gyártott. Néha ürügyként fölhozta. Amikor beköszöntött a nagy gazdasági válság. testhezálló ruhák. egyenes orra. amelyet saját magáról Black cipőjének nevezett el. sötét haja. Attól kezdve nagyon jól ment. de nem volt falánk. Apja építette a cipőgyárat Boston mellett. a különböző cipőfajták számát ezerről ötvenre csökkentette. vonzó nőnek tartották. Még soha nem fogyókúrázott. Szeretett enni. Londonból drága cipőket hozatott. az anyagon félreérthetetlen ránc jelent meg. ahol kizárólag a saját gyártmányú cipőket árulták. és nem járja. mint a jó cipőé. amikor a szegény emberek olcsó . A kabát derékban divatosan szűk volt. hogy a szegény ember rossz cipőt hordjon. szeretett a ruhákra pénzt költeni. és örült amikor visszajöttek a szűkített. Nemhiába evett egész augusztusban Párizs legjobb éttermeiben. és hat dollár hatvan centes egységárat vezetett be. s ha gonddal öltözködött. hogy maga is a divatszakmában van. Mikor a kabátot begombolta.Nancy Lenehan nem volt sem gyönyörű. de az igazság az volt. Kellemes arca volt. Fogása eredményesnek bizonyult. mindig karcsú volt. A húszas évek bő divatját utálta. Hirdetésén egymás mellett volt látható a huszonkilenc dolláros londoni cipő és a tízdolláros utánzat. míg közel-távol mindenki más tönkrement. A hirdetmény ezt a kérdést tette föl a leendő vásárlónak: “Meg tudja őket különböztetni egymástól?” – Keményen dolgozott. sem csúnya. A hajóúton szigorú fogyókúrára fogja majd magát. hogy hízik. Erre egyetlen magyarázat lehetett: a kabát dereka szűkebb viselője derekánál. s éppen ez segítette a fölismeréshez. mostani súlytöbblete már a korral jár. Leginkább attól tartott.

a nagynénjük tíz százalékot kapott. amikor apjuk meghalt. a Black's cipők tetszetősek és tartósak is voltak. ha nem ő ülhet elhunyt apja székében. mióta férje. Ennek öt éve. hogy egy céget nő vezessen. mert Nancy öt év után kezdte úgy érezni. hogy nagy házat vegyen. Peter harminchárom éves volt. vegye át a fiú a céget. Nancy nem akarta Petert ilyen csapásnak kitenni. és a dolog annyiban maradt. De apának volt egy helyettese. Tilly néni. mert apja halála előtt Nat és Nancy járni kezdtek egymással. s ez a tudat engedte meg. Nat elhagyta a céget. Peter megalázva és kisemmizve érzi majd magát. de előfordult. szolgákat vegyen föl. hatalmas autót tartson sofőrrel. Aztán Nancy apja meghalt. Erre büszke volt. Nancy mindig föltételezte. Nancynek senkivél sem volt kapcsolata. és jó ruhákra költsön. párszor színházban voltak. amit akartak. hogy önmagát tartja a legmegfelelőbb jelöltnek az igazgatótanács elnöki tisztének betöltésére. Nancy mindig érzett egy kevés bűntudatot. tehát egyetértésük esetén az történt. de Nancy számára is. Nat azonban jól időzítette közeledését. Vagyonát maga kereste meg. Néhányszor együtt vacsoráztak. hogy apja halálával ő fogja átvenni a cég irányítását. partikat adjon. egyszer csókolóztak.és cipőiparban. Tudta. Kettejüké volt a tulajdon nyolcvan százaléka. Nat Ridgeway. A fennmaradó tíz százalék pedig Danny Rileynek jutott. aki nem csinált titkot belőle. Mindkét gyerek negyven százalékot örökölt a társaságból. Ritkaság volt. Apja életében úgy tűnt. és így meg is tudta becsülni. s egyszersmind Nancyt is. szívesen levetné özvegyi fátylát. Peter is a cég elnöke akart lenni. különösen a ruha. . a család öreg ügyvédjének. Ez veszteséget jelentett az üzlet számára.cipői hetek alatt tönkrementek. Nem is vágyott sokáig semmiféle kapcsolatra. Sean meghalt. mint bátyját. Sajnos a fiáról nem lehetett ugyanezt elmondani. Nat Ridgeway lemondott. alkalmasabbnak tartja erre. tehát beleegyezett. és a New York-i General Textiles céghez ment dolgozni. amiért ő volt apja kedvence.

hogyha elkopott. Az öt év alatt. Meg is nősült. és amennyiben Peter nem egyezik bele a változásba. de ott is a körmére kell majd nézni. A boltok már nem hajtottak hasznot. Ha akarja. aki tíz évvel volt fiatalabb. Minden idejét és figyelmét erre az egy üzletre összpontosította. amelyet olyan olcsón adnak. amelyen talán sohasem tudnak segíteni. nem beszélve a családi törésről. a jövő terméke a könnyű. A pénzzel aztán korszerűsíteni lehetne a gyárat. s jelenleg ő volt a cég elnöke. de ráfizetett. amelyek rendkívül népszerűek voltak. Peter nyitott New Yorkban. amire a legtöbb fejlődőképes cipőgyár átállt. Nancy tudta. De a gyár minden hasznát fölemésztették Peter ráfizetéses üzleti megmozdulásai. Ehhez képest Peternek nem nagyon ment az üzlet. épp hogy nem veszítettek. . aki megígérte. amikor Amerika kezdett kikecmeregni a gazdasági válságból. ha meg akarják menteni az üzletet. színes lábbeli. az üzletmenet erősen romlott. és Nancy venné át helyét. hogy az üzlet hanyatlását meg kell állítani. Az üzlethálózatot el kell adni. elvett egy csinos. A gyárat Nancy igazgatta. szőke nőt. Ha kenyértörésre viszi a dolgot. és persze a cég továbbra is állná az üzlet veszteségét: de a valódi irányító hatalmat át kell adnia Nancy neje. Nancy őszintén remélte. a Fifth Avenue-n egy elegáns boltot. Nancy leírta javaslatait. A kereslet óriási volt. Nancy kénytelen lesz az igazgatótanács elé vinni a dolgot. gondolkozni fog a dolgon. kétszer annyi cipőt el lehetett volna adni. Ebben az esetben Petert fölmentenék elnöki tiszte alól. talán éppen az üzletvezetőknek. Csak a gyár működött haszonnal. valamit tenni kell. míg a céget vezette. hogy forgótőkéhez jussanak. megtarthatja elnöki címét. mint Nancy. Megmaradhat neki a New York-i üzlet. ahol drága női cipőket árultak. Peternek át kell engednie a cég irányítását. mindenképpen megalázó vereséget fog szenvedni. nyugodtan el lehet dobni. Nancy meg volt róla győződve. mint amennyit a gyár elő tudott állítani. Peter észre tér. A harmincas évek közepe táján. vagy átállóban volt. Az az igazság. átállni arra a futószalagos termelésre. és bizalmas anyagként elküldte Peternek.Azóta óriási karriert csinált a General Textilesnél. Nancy olcsó női szandálokat gyártott. nem volt jó üzletember. Nancy a lehető legtapintatosabban közölte vele.

nyugodt. Imádta Európát. Nancy főleg attól félt. hogy Amerika is belekeveredik a háborúba. a zsidók és a szlovákok intézzék el a maguk dolgát. hogy bombázás esetén a szilánkok ne repüljenek szét.Peter eddig nem sértődött meg. Amerika akár belép a háborúba.. Amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. Nancy apja megjegyezte. hátul pedig légoltalmi pincét ástak. mint kellene. Különben sem érdekelte a nemzetközi politika. akár nem. elgondolkozó és barátságos maradt. hajóval keltek át a csatornán. Hustonban él. aztán ismét vonattal jutottak el tegnapra Liverpoolba. de Hugh már túl volt azon a koron. Tegnap a szálloda egy alkalmazottja elsötétítőfüggönyt szerelt föl lakosztálya ablakaira. Vonatra szálltak Párizsban. Az ő dolga az. Nancy ruhákat vett saját magának. A szálló előtt homokzsákokat halmoztak föl. hogy a város éjszaka láthatatlan legyen a levegőből. és szinte azonnal szült. Hugh pedig utolsó évét végezte a Yale Egyetemen. most aztán vége a német kommunizmusnak. ahogy Anglia fölkészült a háborúra. együtt mennek Párizsba. Nancy fiatalon ment férjhez. Minden ablakot el kellett sötétíteni. amikor érdekelte volna anyja véleménye. a háború jót tesz majd az üzletnek. Azóta Nancy nem gondolt Hitlerre. Úgy döntöttek. Liam maga is nős. A hajó ma indul. az osztrákok. azonnal visszatérnek az Államokba. különösen Párizst. a fasizmus megjelenése és fölemelkedése. Nem tanult olyan szorgalmasan. Nancyt idegesítette. Nem mintha nagyon vigyázni kellett volna rájuk. Elhatározták. a hatalmi egyensúly. Itt Peter cipőket vásárolt az üzlete számára. Nancy azzal is tisztában volt. két fia élete azonban valóság. ami a . hogy vigyázzon a fiaira. és két fiát. és anyja nem kis aggodalommal fogadta a hírt. Végül Nancynek sikerült egy Liverpoolból induló hajóra foglalnia két jegyet. Ekkor tört ki a háború. Ezek elvont dolgok voltak. Túl sok dolga volt. Liamet és Hugh-t behívják. hogy egy gyors sportkocsit vásárolt. A lengyelek. Amerikában óriási konjunktúra lesz. de Londont nem kevésbé. Az ablakok üvegtábláit ragasztószalaggal éktelenítették el keresztül-kasul. a haderőket meg fogják erősíteni. mert szinte lehetetlen volt hajójegyet szerezni. Ám mindenki más is így dönthetett. A fiúk azóta felnőtt férfiak. mintsem Európával törődjön.

órákig is várhatott. és a fiúkat behívják. de Peter tudta. ahogy Tilly néni a konyha ragyogóan tiszta fapadlóján. Kevés nemzetközi vonal működött még akkoriban. és korán lefekszik aludni. Egy okkal több. A vonal rendszerint így is rossz volt. és üvöltözni kellett. Peter azt mondta. hova ment? Hol töltötte az éjszakát? És hol van most? Lement a hallba. Bostonban most reggel hét óra van. A nemzetközi vonalak nem voltak foglaltak. Egy boy lépett be a szobába. hogy a gyárat bővítsék. Angliában egyikük sem ismert senkit. . Liverpool egy ugrásra van Dublintói. elvinni Nancy poggyászát. hogy Peter poggyászát már tegnap a hajóra vitték. talán mert az amerikai üzletemberek nem voltak olyan koránkelők. Ha az embernek szerencséjé volt. és szőrmepapucsban evez a telefon felé. Ha nem. ahonnan a család régen kivándorolt? Volt róla szó. Lehet. fáradt.kormánymegrendelések növekedését jelenti. Nancy azt mondta. hogy megkérdezze. Nancy fölvette a kagylót. eltörpül a szörnyű lehetőség mellett. indulhatnake. hogy telefonáljon. hogy valahol messze idegenben haljanak meg a csatamezőn. Kopogására egy szobalány nyitott ajtót. Angliából Amerikába telefonálni szerencse dolga volt. már tegnap este elment. Mindez azonban lényegtelen. hogy Peter Dublinba ment? Meglátogatta az országot. Nancy átment Peter szobájához. hogy az ország belép a háborúba. hogy nem tudnának időben visszaérni. Nancy nem értette a dolgot. Nancy megkérdezte. kinek. mondta. Tegnap este együtt jöttek a szállodába. Peter holmiját levitték-e. fölhozatja a vacsorát a szobájába. – Tilly néni. selyem köntösben. ő is ezt fogja tenni. Végül Tilly néni számát kérte a központtól. a fülkében ötpercnyi várakozás után csörögni kezdett a telefon. A boy alig kivehető liverpooli kiejtéssel közölte. talán megháromszorozódik. Nancy vagyok. Ha meggondolta magát. – Halló. de Tilly néni koránkelő. és elképzelte. bár nem igazán tudta. Számításai szerint az elkövetkező pár évben a forgalom megkétszereződik. perceken belül kapcsolták. Peter.

eladása a General Textilesnek. Hugh elvitt kocsikázni az új autójával.– Jó isten. itt van a kezemben – mondta Tilly néni. Egyáltalán. igazgatótanácsot. hogy péntek reggelre? – Péntek reggelre. se ő nem tudnak ott lenni? A másik két tag Tilly néni. Anglia hadat üzent Németországnak. Holnapután reggelre összehívta az . Tilly néni? – Épp most néztem meg. aki vezet. nem tudsz róla semmit. És a vendéglőben nem ivott semmit. – Boldog Angliában? születésnapot. hogy hajóra szállunk. azt írja. hogy ne tudjam. drágám. Liam küldött egy lapot Palm Beach-ről. – Mi a napirend. és olvasta: – A Black's Boots Inc. Nagyon szép autó. és Dan Riley. mit csinálsz – Liverpoolban vagyok. – Dehogynem. Csak nincs valami baj? – Velem nincs. azt mondta. de Peter eltűnt. de még nem lőnek. ne igyon alkoholt. Nancy. Jacqueline napbarnítva még gyönyörűbb. Hallottál valamit a fiúkról? – Jól vannak. – Egész megnyugtattál. akik ketten nem határozatképesek. legalábbis itt még nem. mikor milyen nap van. Gondolom. kislányom. Nancy. az öreg ügyvéd. Úgy volt. még nem vagyok olyan öreg. Nancy nem értette. amikor se Peter. – Úgy érted. Nancy egyre kevésbé értette a dolgot. óvatosan. – Nagyon gyorsan vezet? – Szerintem elég gondosan. Minek összehívni az igazgatótanácsot. az elnök tárgyalásai alapján meghatározott áron. Itt valami gyanús.

s abban a pillanatban. Peter nekem nem mondta meg. – Ez az – mondta Tilly néni. ehettek . végig abban a hiszemben tartotta. Ugyanakkor Peter eltűnt. Hogy tehette ezt Peter? Mikor tárgyalt a másik féllel? Nyilván már akkor elkezdte a tárgyalásokat. Nancy valami hidegséget érzett. amíg én nem vagyok ott. s közben a háta mögött elkezdett tárgyalni a cég eladásáról. hogy elérje a gépet. Hogyan lehetett így együtt vele napokon át. hogy idejében itt legyen. mint aki fontolóra veszi. amint a szálló folyosóján elváltak. Nancyt megrázta. Mindig tudta. és még az éjjel Southamptonba hajtott. – Itt vagy még. hogy Peter a Clipperen jön. Úgy tett. Dan Riley is mondta. amikor megkapta Nancy írásos javaslatát. – Nincs ott valami repülőgép? – A Clipper! – jutott hirtelen Nancy eszébe. Lehet.Nancy nem hitt a fülének. hogy Peter a Clipperen megy? Nancy olvasott róla az újságban. Nem értem a dolgot. másnap együtt szállnak hajóra. Csak egy kicsit megdöbbentem. hogy testvére milyen szégyenletes módon hazudott. – Nem mondta meg? Ez nem valami becsületes dolog. – Nyilván el akarja intézni. Aztán remegő hangon mondta: – Fölolvasnád még egyszer? Tilly néni még egyszer fölolvasta. De ő sem lesz ott! Ma indul a hajó. Öt napig tart az út. – Igen. Peter sarkon fordult. de árulást nem tételezett volna fel róla. hogyan mászkálhattak. Peter el akarja adni a céget az ő háta mögött! Egy pillanatig szóhoz sem jutott. Nancy? Nancy nyeltegyet. Egészen Liverpoolig együtt utaztak. – A Clipper. Peter gyenge jellemű ember. Egy nap alatt átrepüli az óceánt. Én ugyanis nem tudtam erről.

asszonyom – felelte a portás. A portás egy menetrendben lapozgatott. két óra alatt lehetetlen. Mikor indul a Clipper? El tudja-e még érni? Dobogó szívvel lépett a portás pultjához. hogy reggel. ha – Van bérelhető repülőgép a közelben? A portás arca türelmes kifejezést öltött. és éjjel utazott Southamptonba. – Már lekéste. és be kell jutni a városba. A portás azt mondta: – Nem tudja elérni magánrepülőgépe van. – Van egy repülőtér a várostól talán tíz mérföldre. Egy percig gondolkodott. el kell repülni Southamptonba. Nancy elkeseredetten elfordult. asszonyom. hogy Peter azzal utazik. Peter tegnap este ment el. Nancy órájára nézett. – Miért nem jössz te is a Clipperen – kérdezte Tilly néni. amikor Nancy hűlt helyét leli. . még ha rá is jön. Pont dél volt. le kell szállni. – Legyen szíves. beszélgethettek a hajóútról. számolt azzal is. hogy Nancy ne érhesse el a gépet. – Megpróbálom – mondta elköszönt és letette a kagylót. De az időzítés sohasem volt Peter erőssége. Általában lehet találni egy pilótát. – Délután kettőkor – válaszolta végre. Nyilván úgy számította ki. Talán még nem késő? Peter nyilván gondosan kitervelte az egészet. még akkor se. aki a megfelelő árért bárhova elviszi. és megkérdezte. hogy mikor indul a Pan American Clipper. nézze meg. mikor Peter végig tudta.együtt. hogy át fogja verni. Nancy hirtelen elhatározással. érdeklődni fog. meg kell találnia a pilótát. De ki kell előbb érnie a reptérre. ami – úgy vélte – elengedhetetlen kelléke a hülye külföldiekkel való tárgyalásnak. Higgye el nekem. asszonyom.

De ez az érzés szemérmes és veszélytelen érzésként élt a férfiban. de saját maga iránt is. akibe valaha is beleszeretett volna. apja egykori jobbkeze. milyen könnyen becsapták. jó tanáccsal szolgált. Nancy őszintén szerette. Otthagyta a céget. Amikor Sean meghalt. csúf és ugyancsak hűséges feleségéhez. féktelen haragot érzett Peter iránt. Amikor Nancy és Peter apja meghalt. De Peter nyilván belebotlott. és Nancy egykori föllángolásának tárgya. Mac nagyon ellene volt. Megkérte a telefonközpontot. kissé anyátlan. míg látszólag cipőket vásárolt. hanem megtalálni a megoldást. Nancy nem fogadta meg tanácsát. A fülkében megszólalt a telefon. kissé kopasz. s most mint a General Textiles elnöke próbálta újra megszerezni. aligha véletlenül. de nem találkoztak. de a tények Macet igazolták. Még nemi felvilágosításukat is ő intézte. ahol nem lehetett főnök. a végrendeletet. tele szájjal szólalt meg . Mac nyilván éppen reggelizett. még otthon lesz. Patrick MacBride. Bostonban épphogy elmúlt hét óra. nem dühöngeni kell. de Mac nem az az ember volt. – Míg a kapcsolásra várt. Nancy nem is gyanakodott. határozott férfiakat kedvelte: mint Nat Ridgeway például. Kissé kövér volt. Erre az üzleti élet régen megtanította. elment az iskolába az amatőr diákelőadásokra. Mac minden volt. Mac intézett mindent. Nat is Párizsban járt. Peter társa az összeesküvésben Nat Ridgeway volt. aki buzgó katolikus levert hűséges volt dundi. az nem segít semmin. volt ideje helyzete ironikus voltán tűnődni. Mikor arra gondolt. és bármilyen gondjuk volt. Nancy pedig mindig az erős. Ha nem tudok idejében Bostonba érni. hogy Mac szerelmes belé. Nancy tudta. Ma szerencséje volt a távhívásokkal. gondolta Nancy. hívja meg a számát. és üzleti megállapodást kötött vele. amikor ő – a divatbemutatókra jött –. az ügyvédje. Ha a dolgok rosszul állnak. Visszatért a telefonfülkébe. Gondját viselte a fiúknak. Nancy személyes pénzügyeit. a hagyatéki tárgyalást. meg kell próbálnom távolról meghiúsítani a cég eladását. Mellesleg Nancy sejtette. meccsre járt velük. hogy Peter vegye át a cég irányítását. aminek Peternek lennie kellett volna.Ha elveszíti a türelmét.

Csak nagyon mérges vagyok. Nancy behunyta szemét egy pillanatra. ostoba Peter. – De még mennyire. mehet a fenébe. Mi a megállapodás? – Minden öt részvényre egy General Textiles részvény és huszonhét cent készpénz. – Ne haragudj. . – A megállapodás értelmében Peter még öt évig elnök marad. Mac. A kagylóban háttérzajként gyerekveszekedés hallatszott.. Számodra azonban nincs állás a cégben. s egy kukta fütyülését. Peter. Hányingert érzett. aki valahogy a víz fölött tartotta. hiszen ez semmi! – Nagyon kicsi a cégünk haszna jelenleg. – Hála istennek. Mac folytatta: – Egyetértek. Egész Európát tűvé tettem érted. míg ő. – Mondjad. Nancy. itt Nancy beszél. – Jézus Mária. én veled vagyok. aki majdnem tönkretette a céget. hogy az ajánlat nagyon alacsony. elnök marad. mire készül Peter? – Tudom.. Tudod. Csak a jelenlegi állapotot veszi számításba.– Hm? – Mac. – Van még valami. – Értem én. – De hiszen a nyereség is több! – Ne kiabálj velem. öt lány. Macnek öt gyereke volt. Épp most tudtam meg. a lusta. Ez volt a legdurvább ütés. de figyelmen kívül hagyja az aktívumot és a lehetőségeket. Nancy még egy rádió hangját is hallotta. Mac gyorsan lenyelte a falatot.

Nem tudod meggyőzni őket? – Talán sikerülne. Nem szabad hagyni. de azt hiszem. – Nem tudok odaérni. Egy darabig mind a ketten törték a fejüket. Peternek negyven százaléka van. Bár Betty nem egyértelműen örül. És Betty terhes. mit tegyek. rájöttem. – Mondd meg. – Sajnálom. hogy leszavazzák. és Peter leszavazná.– Hogyan teheti ezt velem? – kérdezte Nancy. talán meg tudnánk győzni a nagynénédet és Danny Rileyt. – Viccelsz? – Sőt! Azt hiszem. de nincsen semmi értelme. – A testvérem. . és azt kérdezte: – Hogy van a család? – Szutykos kis csibészek. hogy fölépítse ezt az üzletet. – Nem tudjuk valahogy megállítani? – Ha ide tudnál érni időben az ülésre.. – Kösz. ezt az igazgatótanácsnak kellene eldöntenie. – Te nem szavazhatsz a nevemben? – Nincs rá hivatalos fölhatalmazásom.. – Szavazhatok telefonon? – Érdekes ötlet. – Én sohasem bíztam Peterben. – Az apám egész élete arra ment rá. Nan. mitől esik teherbe.. hogy Peter tönkretegye. nekik meg együttvéve van húsz. Közben Nancynek eszébe jutott az udvariasság. – Gratulálok! – Köszönjük.

De hat gyerek egy kicsit soknak tűnik. – Ez igaz. – Rögtön utánanézek. – Biztos? – Az újságban olvastam. Biztosan nem tudod elérni a gépet? – Liverpoolban vagyok. Southampton kétszáz mérföld. – Liverpool? Az nincsen messze Írországtól. – Megengedhetitek magatoknak.. Van valami esélye arra. Így már minden más. és a gép nem egészen két óra múlva indul. – Átmentél idegenvezetőbe? – A Clipper leszáll Írországban. – Az igaz.– Miért? Fiatalabb. hogy beéri a gépet. – Mac. – Viszlát. . A hely nevére nem emlékszem. de biztosan idejében oda tudsz érni. Lehetetlen odaérni. Nancy szíve nagyot dobbant. mint én. de lemondott róla. – Nancy letette a kagylót. Nancy egy pillanatra úgy érezte. – Nancy! – Mi van? – Boldog születésnapot. Nancy hirtelen reménykedni kezdett. óriási vagy. és visszament a portáshoz. – Sok szerencsét.. – Hol száll le? Dublinban? – Nem. nem ártana a helyére tenni. és majd később fölhívlak. A portás leereszkedően rámosolygott. valahol a nyugati parton. Ettől nem lenne segítőkészebb.

a Clipper leszáll Írországban. – Oda tudok érni? A portás elkomolyodott. asszonyom. repülővel. – Hívjon nekem egy taxit. kék selyemblúzt. – Igen. Nagyobb tisztelettel nézett Nancyre. Ezeket is a kézitáskába tette. – Taxit a hölgynek! – Aztán ismét Nancyhez fordult.– Úgy tudom. – A számlája. Nancy szerette volna azt mondani: És ezt eddig miért nem közölte. ha a repülőn hideg van. A gép Foynesban száll le. Aztán becsukta a csomagokat. – Így van asszonyom. szürke kasmírkabátot fektetett. Kinyitotta az egyik bőröndöt. – És a poggyásza. – Azonnal. valóban lehetséges. Szüksége lehet rá. maga marha? Ehelyett mosolygott. egy hálóinget. oda tud érni. legyen szíves. és egy órával később száll újra föl. asszonyom. Karjára könnyű. ami kivisz a repülőtérre. Foynes kétórás út Nancy izgalma fokozódott. – És kérem a számlámat. – Három harminckor száll le. asszonyom. A portás rákiáltott egy arra csámborgó boyra. és egy fürdőköpenyt. Úgy látszik. Nancy a poggyászhalomból magához vette kézitáskáját. Ha talál egy pilótát. asszonyom. . asszonyom? Nem fog minden beférni egy kis repülőgépbe. – Erre nem is gondoltam. s kivett belőle egy tiszta. a Shannon torkolatában. amelyben egy váltás fehérneműt. – Küldje őket a hajóra. és tisztálkodószereket hordott. és így szólt: – És mikor száll le? A portás ismét a menetrendért nyúlt. Amilyen gyorsan csak lehet.

Nancy hozzátette: – Hajtson olyan gyorsan. Örömmel látta. ez okozta a forgalom fennakadását. Aztán gyorsan bement a hangárba. ennyire előre igazán nem kell izgulni. és megállapodik az árban. ha esetleg nem találna pilótát. repülőgépben nincs hiány. – A taxi a kapu előtt várja. a reptér nem lehet messze a kikötőtől. mint pillangók a bársonyon. A külvárosban a taxi már gyorsabban ment. milyen messze kell még menniük. Éppen meg akarta kérdezni a sofőrt. az a vezetők tájékozódását segíti az elsötétített városban. Eszébe jutott az is. A portás az ülésre tette a kézitáskát. A portás azt mondta. Valószínűleg időben érkezik majd. és embert nem látott a közelben. Ha a lehető leggyorsabban talál egy gépet és pilótát.Gyorsan kiállított egy csekket. De Foynes apró hely. színes repülőgépek álltak a fűben. de pilótára is szüksége volt. és átadta. a németek nyilván nem fognak szántóföldeket és mezőket bombázni. hacsak nem véletlenül. legyen szíves – mondta Nancy. két órát tart az út. és egy kapun keresztül körbekerített mezőre hajtottak be. – Várjon. asszonyom – mondta a portás. Elhárította ezt a gondolatot. Itt nem volt semmi jele a háborúra való előkészületeknek. Borravalót is adott. A sofőr a hangár kapujánál állt meg. Az útfenntartó szolgálat alkalmazottjai fehér vonalakat festettek az útra. míg rájött. minek festik az utat. A kocsi dühítően lassan haladt a városban. Nem akart ott ragadni. mire elindulnak. Ezek szerint háromkor érkeznek meg. a hajók is mind tele voltak. Nancy idegesen ütögette cipője orrával a kocsi padlóját. Van taxi Foynesban? Nancy megpróbálta megnyugtatni magát. Ahogyan az autó a göröngyös földúton bukdácsolt. Nancy nem értette. Ezek után még a repülőtérről be kell menni Foynesba. Folyton az órájára pillantott: már fél egy volt. Nancy egy apró hangárt pillantott meg. – Nagyon kedves öntől. akkor is lesz egy óra. ahogy csak bír. . amikor hirtelen lefordultak az útról. és közölte a sofőrrel az útirányt. Kisietett és betuszkolta magát az apró angol autóba. Körötte kis. hogy a Clipperen esetleg nincsen szabad hely.

Nancy megdühödött. aki durva gyapjúból készült öltönyt viselt. Ha végképp nem lenne itt senki. aki észrevette. kék munkaruhában hordozható lépcsőn állt. A gép gyönyörű volt. mint egy kutyakölyök. Éppen üzemanyaggal töltötték föl. fekete szemöldöke van. Körbesétálta az épületet. és ismét elfordult. Kétfedelű gép volt.Három gépet látott. magas férfi állt. orrát az égnek emelve. Ismét kiment a napfényre. még apró kerekei is sárgára voltak mázolva. aki arra vár hogy sétálni vigyék. és végre meglátott három férfit egy repülőgép körül. és engem sem. – Nem vagyok taxisofőr – felelte a férfi. egy pillanatra megszakítva beszélgetésüket. orrában egy motorral. hogy bozontos. Kezdetnek ez nem volt jó. – Nem tudok segíteni – mondta a magasabb férfi. Egy férfi. olajos. de a magasabbik tovább beszélt. – Elnézést kérek. Úgy ült a hátsó felén. és mindketten elfordultak. Szeretnék repülőgépet bérelni. Annyi idős lehetett. ha zavarom önöket. mint Nancy. de a gépemet nem lehet kibérelni. Muszáj valakinek itt lennie. Nancy köhintett. gondolta. A két férfi egy pillanatra feléje nézett. – Életbevágóan fontos – mondta Nancy. Érdeklődő pillantást vetett Nancy re. A földön jóképű. de egyetlen embert sem. . Mély beszélgetésbe merült a harmadik férfival. – Nem akartam udvariatlan lenni – mondta a férfi szelíden –. A férfi végre felfigyelt. – De talán ennyire udvariatlannak sem kellene lennie. és azt mondta: – Bocsánatot kérek. repülősisakban és bőrdzsekiben. s egy kannából az egyik szárny egy nyílásába töltötte a benzint. Színe kanárisárga. a hangár ajtaja is zárva lenne.

mulatságból repült.. hogy nem emelem föl a bérét. – De ezzel nem éri be. hogy a bőrdzseki alatt a férfi elegáns csíkos öltönyt viselt. – Nem azért vagyok üzletember. gondolta Nancy. A férfi megsértődött. amilyet például Nancy gyártott.– Kérem ne sértődjön meg – próbálkozott Nancy –. hogy kidobjam a pénzt az ablakon. – Be akarom érni a Pan American Clippert. – Az a baj. – De hát nekem muszáj eljutnom Foynesba. A következő megrendelésnél majd megállapodunk egy magasabb bérben. – Azt mondta. – Tudom. Nyilvánvalóan gazdag üzletember volt. A magas férfi azt mondta társának. bőr félcipőt. és elfordult. A magas férfi megfordult. és fekete. A szerelő fölnézett a tank feltöltéséből. . de ha esetleg pénzről van szó. Majdnem sírva mondta. hogy elvigyék oda. Itt volt előtte egy repülőgép és egy pilóta. Arckifejezése fagyottá vált. Mondja meg Sewardnak. aki a saját gépén. ahova menni szeretne. igazit. – Nincs itt ma senki. hajlandó vagyok nagyon magas árat fizetni. nem annak olcsó utánzatát.. de nem lehetett rávenni őket. Nancy észrevette. hogy valahol igaza van – mondta a másik. – Ebben az esetben már most elmehet az anyjába. Foynesba? – Igen. – Talán akkor van valaki más? – kérdezte Nancy. – Miért? Legalább sikerült a figyelmét lekötni. Nancy sikítani szeretett volna.

– Kérem szépen. – Miért ne? – válaszolta. Nagyon hálás vagyok. Két pilótaülést látott. Jóképű. Ez a férfi vagy nagyon gyenge. szögletes állú. Furcsa dolog az ilyesmit kimondani. – Köszönöm. gondolta Nancy. – Nancy Lenehan. . Mervyn Lovesey vagyok. – Kettő. Ragaszkodna hozzá. aki az utasok kedvence. Baker az a fajta pilóta volt. különösen apja előtt szégyellte volna fölfedni gyengeségét. egymás mögött. – A feleségem megszökött. Eddie hamarosan rájött. Eddie kedvelte és tisztelte is egyben. amit elmond neki. Valakivel. – Maga Foynesba megy? – Oda – felelte a férfi komoran. határozott föllépésű. Még a szülei iránt se volt olyan teljes bizalommal. Természetes körülmények között egy ilyen ember volt: Carol-Ann. – Kinyújtotta nagy kezét. De Baker elsősorban a gépért és az utasok biztonságáért volt felelős. valakivel csak beszélnie kell. A gépre nézett. – Én örülök csak igazán. Nancy majd elájult megkönnyebbülésében. – Kezet ráztak. – Két ülés van a gépen? – kérdezte remegő hangon. Örülök a szerencsének. hogy . vagy éppenséggel nagyon magabiztos. vigyen magával! A férfi habozott. de első számú és egyetlen bizalmasa is volt Eddie-nek. Kiben bízhat? Először Baker kapitányra gondolt. én is. aki nemcsak felesége. aztán vállat vont. akiben teljességgel megbízhat. Nancyban ismét fölébredt a remény. aki titokban tartja. – Szóra sem érdemes.– Vicces – válaszolta a férfi –.

Míg a többi kadét szidta a menzakosztot. Az a fajta barátság kötötte őket össze. Együtt voltak kadétok Annapolisban. amelynek nem árt a tartós távollét. koldusszegény katolikus család gyermeke. Egymásra néztek. együtt vacsoráztak. Vele tehát nem lehet beszélni. amikor fölnézett saját tányérja tisztára törüléséből. Steve egy oregoni favágó fia volt. és a szobájába ment. s később mindketten Pearl Harborban állomásoztak. hacsak nem volt valami különleges megírnivalójuk. A portán megadta annak a haditengerészeti támaszpontnak a számát. egy cseppet jobban érezte magát. így csak alaposan megmosta arcát és kezét. ha hívják. olyan kemény izmokkal. Ez volt Steve Appleby. aztán tiszta fehér inget öltött. mikor kitalált valamit. Azonkívül Steve mindent el tudott intézni. hogy beszélhessen barátjával. de ez nem számított. egy palack szeszt.. Mostanában ritkán találkoztak. Amikor Steve feleségül vette Nellát. magas fiú. vagy elmentek egy meccsre. amit gondjának megosztása jelent majd. mint a fa. Lázas türelmetlenséggel várta. Eddie elhatározta. aki elég szegény ahhoz. Ha mindketten New Yorkban találták magukat. két jegyet a nagy meccsre: mindent beszerzett a maga rejtélyes módján. Nem akart a fürdőkádból kiugrani. Ki más jöhet számításba? Steve Appleby. hogy megbecsülje az ételt. és olyan közel voltak egymáshoz. Most. Később megfordítva is így történt. Barátok voltak az akadémián. Egy hétvégi kimenőt. Nem tudta. Látta. Steve tisztára törölte a tányérját. Nem leveleztek. ha sikerült a számot kapcsolni. Levette munkaruháját. Az első napon barátságot kötöttek. . Eddie a lelkét eladta volna barátjáért. és visszasietett a szállóba. mit fog Steve mondani. megpróbálja telefonon megkeresni. Eddie volt a vőfély. mintha előző nap váltak volna el. és fölvette a Pan American egyenruha nadrágját. még egy fiú van az étkezőben. Nem kellett semmit megbeszélni. A portás majd szól. és értettek mindent.azonnal forduljanak a rendőrséghez. de előre érezte a hatalmas megkönnyebbülést. Eddie ezt csak akkor vette észre. amelyen Steve állomásozott.

Tudta. de talán bajban is van. Türelmetlenül dobolt lábával a padlón. míg a kapcsolásra várt. – Appleby hadnagy e pillanatban házon kívül van. Meg tudná mondani. Végre meghallotta a hangját. hogy megtalálja és kiszabadítsa Carol-Annt. ha akarod. – Nellát tudom adni. – Lehalkított hangon folytatta: – Köztünk maradjon. – Steve Applebyvel szeretnék beszélni. – Légy Szíves. de talán együtt kiötlöttek volna valamit. bent ül a gépírószobában. Eddie! Te voltál Steve tanúja az esküvőjén. Steve sem képes rá. – Kisasszony – mondta Eddie –. és fölvette a kagylót. ki a katonai fegyelmet. hogy nincs ott. hosszú. igaz? Én Laura Gross vagyok. Lesietett. de Steve éjjelre ellógott a támaszpontról. amikor a portás kopogott az ajtón. hol van? – Szabad tudnom. már találkoztunk. de talán megtud valami közelebbit Steve hollétéről. Maga elé képzelte Nellát. – Mikor jön vissza? – Hajnal előtt vissza kellett volna jönnie. kerek arcával. . – Szevasz.Éppen nyakkendőjét kötötte. A hang rögtön barátságosabb lett. Steve a legrosszabbkor játssza. mi baja. hullámos hajával. Eddie nyögött. Átadhatok neki egy üzenetet? Eddie-t a hír elkedvetlenítette. nagyon fontos ügyben keresem. de nincs sehol. Ez még rosszabb: nem elég. A támaszpont telefonközpontjával beszélt. ki keresi? – Eddie Deakin vagyok. – Nellának nem mondhatta el.

Fejét két tenyerébe hajtva suttogta: – Mit csináljak? Eszébe jutott a Lindbergh bébi elrablásának esete. ha lent megszólalna a telefon. Talán egy-két órán belül. Még egy órát vagyok ezen a számon. Nella. aztán újra megkérdezte: – Nem akarod megmondani. mitévő legyen. Mi baj van? – Jó lenne. Csak kérd meg Steve-et. amikor visszaért. – Ahogy akarod – mondta Nella bizonytalanul. Végül ismét fölment a lépcsőn. vigyázz Carol-Annre. ha idejében visszaér. . Eddie. hogy hallja. és letette a kagylót. fohászkodott. ha Steve fölhívna. rögtön sírva fakad. Nella elismételte a számot. Emlékezett az újságcikkekre: a gyereket megölték. aztán megyek a géphez. – Hogy van CarolAnn? – Mennem kell – válaszolta Eddie. Valami baj van? – Mikor jön vissza? – Ma délelőtt itt lesz valamikor. be a szobájába. Ma indulunk vissza New Yorkba. nem volt valami udvarias. mi baj van? – Nem mondhatom meg. Leült az ágy szélére. Nella. hívjon föl. Nem tudta. Istenem. de őszintén szólva túl volt azon. Gyerekkora óta most először érezte úgy. Tudta. amikor ő Annapolisban tanult. – Szevasz Eddie! Honnan beszélsz? – Angliából. – Eddie megadta a szálló angliai számát. Eddie beszél. hogy ez érdekelje. Hét évvel ezelőtt történt. hol van Steve? – Angliából? Te jó isten! Sajnos Steve nincs itt pillanatnyilag. Az ajtót résnyire nyitva hagyta. Nagyon furcsa a hangod.– Halló! – Halló.

Fölállt. Ha nem száll föl. De ha nem száll föl. Talán jobban teszi. Valamit ki kell találnia. ha viszont akarja látni. Carol-Annt elrabolták. Ahogy ismét leült az ágy szélére. ha most az egyszer épségben viszontlátja. van-e szabad Eddie szárnyaszegetten visszafordult. Inkább a nyelvét harapta volna le tőből. Senki sem tehet semmit. csak a feleségére. a hallban megszólalt a telefon. Az imádkozásnak semmi értelme. Eddie legyen rajta a gépen. és sohasem tudja meg. – Már mennünk kell? – Mi az. amit akarnak.Manapság ritkán imádkozott. egyenruhában. valaki már fölvette a kagylót. Nem tudott másra gondolni. – Indulhatunk? – kérdezte vidáman. kezében lóbálva bőröndjét. negyedikére? Azonnal megnézem. Miért nem csörög az a rohadt telefon? Az ajtón kopogtak. és neki nincsen semmi választása. talán meghiúsítja tervüket. és fölnyitotta kis bőröndjét. de közben félig öntudatlan mozdulatokkal csomagolta be borotválkozókészletét. soha többé nem veszekszik vele. azt kell tennie. Két ugrással a lépcsőn volt. hogy elválásuk előtt összekülönböztek. pizsamáját és szennyesét. Hallotta a portás hangját: – Október szobánk. bár oda se figyelt. mit akarnak a gazemberek. Szülein se segített soha az ima. min veszekedtek? Megfogadta. hogy! – Az istenit! . Ezt sohasem fogja megbocsátani magának. Nehéz szívvel jutott ismét eszébe. de mire leért. Megrázta fejét. ha nem száll föl. mondogatta magának elkeseredetten. és a fésűt is a bőröndbe ejtette. Megfésülködött. Steve úgysem tehetne semmit. nem találkozik ezzel a Tom Lutherrel. Eddie abban hitt. az ember segítsen önmagán. Senki sem szabadíthatja meg szorult helyzetéből. Egyáltalán. Az emberrablók nyilvánvalóan azt akarták. de nem tehet semmit felesége érdekében. és Mickey lépett be. és lerohant a földszintre.

De nem szólt. – Otthonról vártam hívást. – Holnap már ott leszel – mondta vidáman. ennek nincs semmi értelme. és mindig jól kijöttek egymással. Steve telefonál. – El fogsz késni – mondta. – Menj csak előre – mondta Mickeynek. A kapitány homlokán bosszúság suhant át. Meglepetten vette észre Eddie-t. hogy Eddie nem akar vele együtt menni. – Most már gyere velem a taxival. – Most már nem várhatsz rá. annyira jól érzed itt magad? Talán maradnál. Egyedül volt. hátha megszólal. és újabb negyedórán át bámulta a falat: Végre fölállt. hogy harcolhass a németek ellen? Eddie úgy érezte. hogy taxi szállította a hangárhoz. kapitány úr – mondta. Mickeyn látszott. és elindult. – Elnézést kérek. Eddie egy pillanatra nem mozdult. – Igen – válaszolta Eddie rosszkedvűen. Aztán rájött.– Mi bajod. bántja egy kicsit. mintha sújtani készülő csörgőkígyó lenne. és elindultak. A hallban megállt. Fölvette a bőröndöt. A kapitány megbocsátóan elmosolyodott. neki pedig mindenképpen a gép fedélzetén van a helye. – Én is mindjárt jövök. A kapitány egyik kiváltsága volt. A lépcsőn most Baker kapitány jött le. csak köszönt. Indulunk. és kiment. Nem akarta Bakert megsérteni: jó kapitány volt. hogy kapitányával szemben tiszteletlen volt. . pár percet még várnia kell Steve hívására. – Egy telefonhívást várok – mondta Eddie. Miért nem telefonál Steve? Eddie leült az ágyra. A lépcsőn csigalassúsággal ment le. Közben Eddie rájött. közben úgy nézte a telefont. Az ajtó előtt beültek a várakózó taxiba. kezébe vette bőröndjét.

Csodálatos lenne. Ezért ő is megölelte nővérét. Margaret az ablaknál állt. Huszonegy éves múltam. – De Elizabeth! Hiszen megölhetnek. aki elhagyja hazáját a szükség órájában. mióta megértették. s következésképpen eltávolodtak egymástól. s elidegenedésük elszomorította. hogy repülőgéppel kel át az óceánon. Margaret nagyon meglepődött. állandóan ellentétes álláspontot képviseltek. hogy nem megyek. és a tájat bámulta. – Hogy képzeled? – Egyszerűen megmondom apának és anyának. – Hova akarsz menni? – Németországba. Elizabeth. Az elmúlt néhány évben. Margaret. Az Oxenford család a Pan American Clipper utasai számára fenntartott különkocsiban utazott. és azt mondta: – Szeretlek. Nem kényszeríthetnek semmire. túl sok kérdése volt. . de egyelőre nem akart vitatkozni. De Margaretnek hiányzott nővére. Hangulata erősen ingadozott. Margaret ebben nem volt olyan biztos. Margaret meg volt hatva. Elizabeth Oxenford meglepő bejelentést tett. mi az eszmék harca. Egyik pillanatban nyomorult árulónak érezte magát. Elizabeth egy pillanat múltán így szólt: – Én nem megyek Amerikába. másik pillanatban elfogta a gyerekes lelkesedés. – Én is szeretlek. Margarethez lépett.6 Ahogy a vonat Surrey fenyveseiből Southampton felé gördült. ha ismét barátok lehetnének. Elizabeth egy percre otthagyta a családot.

gondolta. Margaretnek eszébe jutott. – Miből fogsz élni? – Van saját pénzem. hogy a közelében van. Margaretnek felfordult a gyomra. Elizabeth jegyet foglalt. Az emberiségről van szó. amiben a másik hitt. és nem evett egy falatot sem. és a józan kivitelezés. Elizabeth hiányozni fog. – Hiszen minden poggyászodat föladták New Yorkba. Szégyellte magát. aki politikai kérdésekben olyan végtelenül ostoba tudott lenni. – Azokban a bőröndökben csak régi asztalterítők meg ilyesmik vannak. milyen meggondolatlan és gyerekes volt saját menekülési kísérlete. Amíg ő duzzogott. Éppen elégnek tűnt. Imponált neki. de valahogy meglehet élni belőle. az már sok volt. A saját holmimat külön bőröndökbe csomagoltam. tekintetében furcsa tűzzel –. hogy nagyapjuktól mindketten örököltek egy kevés pénzt. Az összeg nem volt nagy. megszokta. de .Elizabeth dacosan nézett a testvérére. Hirtelen úgy érezte. Margaret újra meglepődött. amiben hisznek. amit huszonegy éves korukban kapnak meg. hogy egy ilyen őrültségért veszítse el. – De a nácizmusért! – Nem egyszerűen a fasizmusról van szó – mondta Elizabeth. de ez korántsem számított annyit. már régen nem voltak barátok. leginkább veszekedtek vagy gúnyolták azt. Jóllehet. hanem minden tiszta fajú fehér emberről. ő pedig még csak tizenkilenc. és föladta a poggyászát. hogy elveszíti nővérét. most sokkal jobban érdekelte nővére biztonsága. De nem akart újabb politikai vitát. mint a gondos tervezés. – Nem csak a szocialisták hajlandóak meghalni azért. Persze nővére már elmúlt huszonegy éves. Azonban hamarosan újabb aggálya támadt. Ehhez képest. Igaz. hogy nővére. akiket fenyegetnek a niggerek és a korcsok. hogy nővére ilyen tökéletes titokban valósította meg tervét. nálánál ennyire intelligensebben viselkedett.

Erre aztán Elizabeth is majdnem elsírta magát. – Menj és beszélgess velük. De vajon lesz-e Elizabethnek elég bátorsága hozzá. Elizabeth sokat szenvedett havi vérzésekor. az atyai hatalom megszilárdítása volt. hogy őlordságát annyira nem érdekli a dolog. hogy másik lánya mit tervez. Elmúlt huszonegy éves. hogy oda se figyel. Lord Oxenford továbbra sem figyelt feleségére. akkor nem tűnik fel. Úgy nézek ki benne. hogy a fiú neki nem volt rokonszenves. – Rendben van – válaszolta. Addig te is viselkedj úgy. Én nem vettem észre. Nem vette észre. Lady Oxenford éppen a Vogue képeslapot lapozgatta. kakaót és képeslapokat hordott föl neki. mondta. Margaret mosolyt erőltetett az arcára. Margaret összeszedte magát. Nem tudta. – Mikor mondod meg? – Az utolsó pillanatban. – A csipke a divat – mondta a lady – legalábbis a lap szerint. de apa könyörtelen ember. Én nem szeretem. aki mindent elkövet. – Nagyon fogsz hiányozni – mondta Margaret könnyes szemmel. és visszatért a szüleihez. a fehér ma a legdivatosab szín. mintha nem tudnál semmit. Elégedettségének fő oka Margaret lázadási kísérletének letörése. apának megmondani már egy egészen más ügy. mint akit elöntött az epe. amikor Ian meghalt: annak ellenére. . amíg Margaret megszorította nővére kezét. és időnként fölolvasott belőle férjének egy-egy bekezdést. mint mindig. Önelégülten meredt maga elé. Azt írják. – Menjél – megnyugszom. – Nehogy jelenetet csinálj itt nekem. hogy keresztülvigye tervét? Margaretnek megmondani egy dolog.talán még ez is hiányozni fog. És kapcsolatuk nemcsak veszekedésből állt. – Ugyanolyan utálatos leszek hozzád. Elizabeth átérezte húga gyászát. és van saját pénze. ilyenkor Margaret ápolta. hogy valami nincs rendjén.

csakhogy ne kelljen mozdulatlanul egy helyben ülnie. Margaret könyörgött. hogy nagyobbik lánya csatlakozni akar a fasisztákhoz. Margaretnek volt alkalma apját megismerni erről az oldaláról. de hiányzott belőle Percy pimaszsága. Lady Oxenford hajókoffere körül egy kis vita kerekedett. Lady Oxenford azonban egyszerűen nem vette tudomásul.hogy érvényesítse akaratát. amikor Margaret az ő engedélye nélkül mégtanult autót vezetni. Az utasok között volt egy világhírű amerikai filmsztár is: Lulu Bell. Lord Oxenford azért nem engedte el gyermekét. Úgy beszélgetett vele. akármit mondtak neki a Pan American elkeseredett alkalmazottai. a fogamzásgátlás egyik korai prófétájának egy előadására. de apja hajthatatlan maradt. – Az a dolguk. A legnagyobb csatát azonban az iskoláztatással kapcsolatban vívták. Jelenleg Percy tartotta szóval. amikor megtudta. mintha egész életében ismerte volna. Ahogy a vonat maga mögött hagyta Londont. Dehát örökké csak nem basáskodhat a gyerekei fölött! Margaret fölállt. Mikor Margaret tizenhat éves volt. – A lányoknak teljesen felesleges a tanulás – mondta. hogy bárki ellenszegüljön akaratának. nevettek és beszélgettek. Egyenruhába bújtatott fiatalember kezelte a jegyüket és vezette a vendégeket a különkocsihoz. mintha magukban csöndesen búcsúznának az országtól. Végül belefáradtak. Ha megakadályozhatja Elizabethet bármilyen módon. mert többszörösen meghaladta a megengedett súlyhatárt. elment a plébános is a feleségével. de a gyakorlat más: a gyakorlatban nem szokása eltűrni. apja nem engedte el sátorozni Catherine-nel és néhány barátjukkal. hogy felnőjenek és férjhez menjenek. Amikor a Waterloo pályaudvaron fölszálltak a különkocsiba. A Clipper többi utasa is hasonló hangulatban volt: félig izgatott. . és a koffer maradt. jóllehet. és szinte gutaütéses rohamot kapott. Margaret is szívesen beszédbe elegyedett volna a színésznővel. az utasok hangulata megváltozott. félig szorongó. sikítozott és zokogott. amelyet talán sohasem látnak viszont. azt meg fogja kísérelni. duzzogott. és föl-alá sétált a vasúti kocsiban. Elcsendesedtek. Lord Oxenford dühöngött. hogy kisebbik lánya elment Marie Stopesnak. mert a kiránduláson fiúk is részt vettek.

– Egyáltalán nem. a férfi elkapta pillantását. mint az elítélteké. amit lányaival szemben enged meg magának. és csak olyankor mert vele szembeszállni. és viccei egyre veszélyesebbek lettek. Nőtt. Margaret rámosolygott. égő szemű férfi elütött a kocsi jól táplált és jól öltözött utasaitól. Hartmann a Hitler-ellenesség egyik hősének számított nemzedéke szemében. minthogy idegeneknek hazudozik összevissza. Mit tesz majd Lord Oxenford. Durva. mint a mozivásznon. Margaret elhatározta. aki Margaretet leginkább valami élénk kis madárra emlékeztette. akár Percy. Margaret megítélése szerint jó harmincas lehetett. Rachel Fishbeinről mesélt. most . ha erre sor kerül? A fiával mégsem beszélhet majd ugyanazon a hangon. Éppen a dédanyjukról. bár a filmekben még mindig ártatlan gyermeklányokat alakított. és Margaret abban a pillanatban megismerte. Percy gyerekkorában is csintalan volt. mire Lulu azt mondta. olcsó anyagból készült öltönyt viselt. Miután nem tudta. ha Margaretet maga mellett tudta. úgy lett egyre merészebb. A férfi Carl Hartmann volt. német atomfizikus és szocialista. és mindenki a legrosszabbtól tartott. hangja mélyült. Ezt a trükköt édesanyjától tanulta. Sohasem találkoztak személyesen. mit tegyen. A kocsi túlsó végében titokzatos alak állt. és nyíltan szembefordul. nem udvariatlan – mondta Margaret. Margaret feltételezte. Azért így is elég csinos volt. merész lesz. Apjától még mindig félt. Margaret zavarba jött. Feszültnek és izgatottnak látszott. s haja olyan rövid volt. de ahogy nőtt. életrevaló nő. – Remélem. apró. mosolygott. Előbbutóbb azonban fel fog nőni. vékony. Percy igazán csinálhatna valami okosabbat is. A magas. és gyorsan továbbment. Csodálatos asszony lehetett. – A kisöccse szórakoztat. de fényképét eleget láthatta az újságokban. aki valahogyan mégis ismerősnek tűnt Margaretnek.Lulu Bell az életben idősebbnek és csúnyábbnak tűnt. Körülbelül egy éve tűnhetett el nyomtalanul. Margaret ránézett. testalkatában és ruházatában egyaránt.

galambszürke mellényt. – Engedje meg. Arca keserű kifejezést öltött. aki hatalmas vagyonával olyan zsidó mozgalmakat támogatott. – És mit fog csinálni Amerikában? – kérdezte. de ha maradok. hogy bemutassam barátomat.sikerült megszöknie Németországból. hogy bemutassa Margaretnek. Margaret nem értett a tudományhoz. amiért az angol kormány szemében nem volt éppen népszerű. Philippe Gabon francia bankár volt. Margaret hallott már a báróról. a fizika tanszéken fogok dolgozni válaszolta a tudós. Alacsony. és a világ legkülönbözőbb országaiban próbálta rávenni a felelős politikusokat. mint aki megjárta a pokol néhány bugyrát. – Nem akartuk nagydobra verni – mondta Gabon –. Margaretnek ez elég romantikusan hangzott. amíg Carl biztonságban ki nem jutott Európából. – És aztán? – Aztán sikerült megszöknöm – válaszolta Hartmann egyszerűen. de erősen idegenszerű kiejtéssel válaszolt: – Házi őrizetben munkámat. – Az egész világ az ön sorsán aggódott – mondta neki Margaret. hogy fogadják be a nácik elől menekülő német zsidókat. és ezüstszürke selyemnyakkendőt. mintha a nácik még mindig Hartmann nyomában lennének. gondolta. Sokat utazott. Hartmann úgy nézett ki. de folytathattam a tudományos . elegáns fekete öltönyt viselt. – A szökéséről nem számoltak be a lapok. majd a mellette álló férfi felé fordult. A báró udvariasan kezet fogott a lánnyal. csak azt tudta. Ő elsősorban voltam. A tudós hibátlan angolsággal. – Nem akartam elhagyni a hazámat. mint például a cionizmus. hogy ő fedezi Hartmann útiköltségét. Margaret sejtette. – A princetoni egyetemen. hogy Hartmann a fizika valamilyen ágával foglalkozik. akkor tudományos munkám a nácik győzelmét szolgálhatta volna. báró Gabont. kövérkés ember volt a báró.

Hartmannt mintha zavarba hozta volna a dicséret. Az egyik oldalon ült a két szülő. lányok? – kérdezte. Margaret továbbra is hallgatott. – De nem adtad föl. – Mi bajotok van. szívében úgy érzi. – Bárcsak folytathattam volna. Margaret hallgatott. cserbenhagyta hazáját. Margaret lélegzet-visszafojtva figyelt. – Olyan sokan merítettek öntől erőt – mondta a tudósnak. és leült szülei asztalához. még lesz alkalmunk beszélgetni – mondta Hartmannak. . Hartmann bólintott. Margaret lopva Elizabethre nézett. Lady Oxenford megérezte a feszültséget. és Margaret érezte. Elizabeth megvárta. – Nagy megtiszteltetés. Szeretett volna mondani valatni kedveset és biztatót. – Biztos vagyok benne – válaszolta Hartmann. és szintén nem szólt semmit. Margaret fölállt. Margaret átment az étkezőkocsiba. s amikor Hartmannak még szabad volt beszédeket tartania. – Háromezer mérföldet fogunk együtt utazni. aki megjelent és közölte. Remélem. Ian mindig lefordította neki Hartmann beszédeit amikor még élt. amíg elment. és így szólt: – Valami fontosat akarok nektek mondani. Emlékezett rá. Azt tetted. Carl – vetette közbe a báró. bár a fejével igazat ad barátjának. – Ne vádold magad. de nem jutott eszébe semmi. velük szemben a három gyerek. és most mosolyodon el először. Lord Oxenford egy palack német fehérbort rendelt. hogy személyesen is megismerhettem. Elizabeth kibámult az ablakon. az ebéd a szomszéd étkezőkocsiban tálalva van. Sajnálom. Mikor akarja bejelenteni? A pincér vizet töltött a poharakba. amit tehettél. hogy föl kellett adnom. A pincér megérkezett a gombakrémlevessel. Elizabeth azonban nagy levegőt vett. Kínos helyzetéből a Pan American kocsikísérője szabadította meg.politikai kiállásáért tisztelte Hartmannt.

Szerintem ez is annak a Marie Stopesnak a bűne. kedvesem – mondta Lady Oxenford. – Talán visszakapjuk a pénzt – vélte Percy. és letette kanalát. ha nem akarja. Végre megértette. – Én azonban nem szállók föl veletek a repülőgépre – mondta Elizabeth. Mennyi esze van. de nem maradhat le maga sem. a gép személyzete nem nézi majd jó szemmel. hogy börtönbe zárják fasiszta múltjáért. hogy jössz Amerikába. miközben te a fedélzetre hurcolsz. – Ne bolondozz. De Lord Oxenford ilyen könnyen nem adta föl. nagyobbik lánya komolyan beszél. Margaret szíve összeszorult. hogy túlzásba viszed az egészet? – kérdezte Lady Oxenford. apjuk hangját utánozva –. – Hallgass. ha a lányoknak megengedjük. Egy pillanatra apja nem tudott mit mondani. – Ez az eredménye – szólt közbe Percy. – Németországba megyek – válaszolta Elizabeth. de arca fehér mint a fal. hogy beleártsák magukat a politikába. Rá fogsz jönni. . – Mit locsogsz összevissza? – válaszolta Lord Oxenford. mint a félnótás húgod? Margaret elvörösödött. – És mihez kezdesz? Beállsz a hadseregbe. – Apád megvette a jegyedet. nem megyek veletek Amerikába. nem leszek hajlandó fölszállni a gépre. fiam – mondta apja. de ajkába harapott és nem szólt semmit. ha sikítozom és rugdalok. Mindannyian úton vagyunk.– Úgy döntöttem. együtt. Amerikába. gondolta Margaret. – Ha kényszeríteni akarnál – folytatta Elizabeth apja felé fordulva –. Apjuk valóban nem kényszerítheti tettleg hogy fölszálljon a gépre. – Hangja nyugodt volt. Persze. Tökéletesen időzítette. – Nem gondolod.

Margaret látta. Elizabeth azonban a fasiszták mellett volt. – Huszonegy éves elmúltam. Elizabeth sápadt volt az ijedtségtől. Elizabethnek sikerülni fog. Csak Percy látott hozzá. Onnan pedig megy Németországba is. míg összeszedte az érintetlen levesestányérokat. majd boldogulni anyagi Lord Oxenford gyorsan ivott egy kortyot. – Sajnos nem tilthatod meg. – Ebben az esetben megpróbálok támogatásod nélkül. édesapám – válaszolta Elizabeth meglepő gyöngédséggel hangjában. – Lisszabonba megy. ha nem jössz Amerikába. – Nem teszed azt mindaddig. – Nem engedélyezem és kész. apja elbizonytalanodott.– Hallgass. hogy valaki végre sikeresen szembeszáll apjával. – Hát. Ugyanakkor föl volt háborodva. A többiek mozdulatlanul ültek. és Margaret kezdte úgy érezni. Ez elég üres kijelentésnek tűnt. – Mert Southamptonban szállók hajóra. egyszerűbb volt föllépni. Van egy kis pénzem. és a pincér távozásával azt mondta: – A leghatározottabban megtiltom. miért szálltai föl velünk a vonatra? – kérdezte Percy evés közben. hogy nővére a nácikhoz akar csatlakozni. amit helyesnek látok. A család némaságba süppedt. Margaret ellen. aki a fasisztákkal szembeszállni akart. Örült. Elizabeth nem zavartatta magát. A pincér fölszolgálta a következő fogást. . és azt teszek. a halat. A pincér ismét megérkezett. Ezen azonban hamarosan túltette magát. és oldalba vágta a fiút. – Angliából nem megy hajó Németországba – mondta Lord Oxenford. Percy – kiáltotta Margaret. ameddig anyagi függőségben vagy tőlem.

hogy csatlakoztam hozzájuk. hogy Elizabethet valami kis határállomáson egy szürke bürokrata nagy fejcsóválások közepette visszafordítja. – Újságcikkeket fognak közölni róla. mint ahogyan az angol lapok is állandóan cikkeznek. apa – mondta Elizabeth. mikor leszállsz a pályaudvaron. – Remélem nem szereznek tudomást Fishbein nagyiról mondta Percy. drágám – mondta a lady. Lord Oxenford csendesebben folytatta. A pincér ismét megjelent. Margaret megijedt ettől a lehetőségtől. akik fölraknak a hazafelé tartó első vonatra abban a pillanatban. ha valami kiváló német zsidó megszökik Németországból. A pincér bort töltött . – Csendesebben. és egy fasiszta országban a kormány azt csinál. A következő fogás bárányhús volt zöldségkörettel. – Örülni fognak nekem. – Nagyon jól hallunk úgy is. – Aztán Berlinbe megyek. amit akar. Több asztaltól is odanéztek. és sírva fakadt. – Nekem is vannak barátaim Berlinben – mondta a lord hangosan. és nem engedi be Németországba? – Nem fognak fölrakni a vonatra – válaszolta Elizabeth. Apának természetesen vannak Berlinben barátai. Barátaim vannak ott. de ezt te is jól tudod. – Vannak barátaim Berlinben. – Majd meglátjuk. de Percy támadása váratlanul érte. és fáradt hanghordozása valahogy még meggyőzőbben hatott. Lehet. – De Lord Oxenford hangja nem volt túl magabiztos. hogy apjának ellenálljon. Elizabeth felkészült. – Fogd be a szádat – mondta neki. és ismét elvitte az érintetlen ételt.– És aztán? – kérdezte anyja.

nővére nem csupán ideológiai meggondolásokból vonzódik a náci Németországhoz. Megpróbált enni valamit.ki. Csak olyankor ivott bort. s megkérik. s szembe kellett néznie az igazsággal. Ehelyett Anglia a fasiszta Németország ellen fordult. amikor politikai reményei mind összeomlottak. Valamikor azt hitte. álljon a nemzet élére. Ennek ellenére anyjuk kérdése nem volt ostobaság. és meglepetten látta. ha forradalom küszöbén áll. önbizalmából hetvenkedés lett. s egyre abban a hiszemben élt. Margaret rájött. Elizabeth? – Nincs – válaszolta Elizabeth. és ő maga száműzetésbe kényszerült. de nem tudott nyelni. és miután nem lehetett az ország diktátora. eddig egyetlen hűséges követője. szőke katonák makulátlan egyenruhájukban és csillogó. Apja önkényuralma élete egy állandó vonását jelentette. és ez csak most tudatosul benne. Anglia fasiszta állam lesz. Margaret elnézte apja arcát. az apja mindent elveszített. örülne apja vereségének. fekete csizmájukban. családján élte ki ez irányú hajlamait. Anyja sem evett. és igyekezett dühét a bárányhúson kitölteni. de Lord Oxenford mindeddig ezt nem volt hajlandó megérteni. A londoni társaság köreiben Elizabethet egy különc család nem különösebben szép leányaként tartották számon. s végül megkérdezte: – Van valakid Berlinben. Margaret pontosan érezte. egy paradicsomot tologatott ide-oda tányérján. mint egy országot. Anglia persze már a harmincas évek derekán kivetette magából a fasizmust. Lady Oxenford fölemelte poharát. és Margaret hitt neki. Margaret sokáig úgy érezte. Most olyasféle bizonytalanság fogta el. Most azonban kénytelen volt elhagyni Angliát. a haragba egy kis ijedtség is keveredik. Ezért lett ilyen szörnyű ember: hazugságban élt. Lord Oxenford megragadta a kést meg a villát. s ő maga államfő. ha nagyon földúltnak érezte magát. Margaret megpróbált elmenekülni. . de e pillanatban bizonytalanságot érzett. hogy az ország nagyjai egy napon fölkeresik. Percy zsidónak tetteti magát. Mélyebben éppúgy vonzották a magas. vad kényszerképzetté fejlődött. s most Elizabeth lázad nyíltan. és ivott egy kortyot. Nemzetmentő lelkesedése monomániává. gyerekei is ellene fordultak. Ráadásul abban a pillanatban.

mint aki nem veszi észre férje rászegeződő tekintetét. az amerikai üzleti életben sok a zsidó és az egyéb kellemetlen figura. ami többet érne az életnél. veszélyes – válaszolta Elizabeth –.Berlinben különlegesség lenne: egy angol arisztokrata. – Amerika jó ország. Anyjuk folytatta: – Tudod. Nincsen olyan cél. amiért ellenszegülnek akaratának. – Hihetetlen – szólt Percy –. Ne felejtsd el. – A Wall Street tele van zsidókkal. és úgy tett. ráadásul fasiszta arisztokrata lánya. de apjuk elsősorban dühös. és Elizabeth szőke gyerekeket szül. elméletben egyetértek veled. Margaret még emlékezett. akik németül beszélnek majd. de ebben a háborúban dől el az én jövőm is. Anyjuk valóban aggódik. kedves emlék. amelyben zsidó bankárok és kommunisták uralkodnak. . Bár talán még benne is van valahol mélyen egy kevés gyöngédség. Átállása szenzációszámba fog menni. közbe Margaret. – Szerintem ez túlzás – válaszolta anyja. mert senki sem figyelt rá. nagyapádnak is bankja volt.. gondolta Margaret. – Micsoda marhaság – vetette feleslegesen. teljesen – Akkor gyere velünk – győzködte Lady Oxenford. hogy vándorköszörűsből milyen gyorsan vedlettünk bankemberré. Senki nem vette tudomásul közbeszólását. aki a fasizmus feltétlen csodálója.. a nácik hősként ünneplik majd. Hamarosan beleszeret egy törekvő. még nem kell feltétlenül feláldoznia az életét. de ha az ember hisz valamiben. – Nagyon veszélyes dologba akarsz kezdeni. – Való igaz. külföldi. – Tudom. – Apád és én csak a biztonságodért aggódunk. ifjú pártfunkcionáriusba. az apja nem mindig volt ilyen. kedvesem mondta Lady Oxenford. Nem akarok egy olyan világban élni. A gondolatsor végtelenül elszomorította. Kisgyerekkorából fölmerült néhány vidám. egybekelnek. de a rendes emberek messze többségben vannak.

a többi utas valószínűleg közbelépne. Rá van írva a nevem. ne csinálj jelenetet – mondta. amelybe gáz helyett dühöt töltöttek. Legyen szíves hozza elő a bőröndömet a poggyászkocsiból. Elizabeth remegett. aztán visszaült. – Nagyon kérlek. Lord Oxenford arca vörös volt. Orrán keresztül jól hallhatóan vette a levegőt. A márki elvörösödött. s ha mégis megpróbálná. Többen rájuk néztek. A lord feszesre fölpumpált léggömbhöz hasonlított leginkább e pillanatban. milady – válaszolta a pincér. de ennél többet nem tett. A pincér kávét szolgált föl. Mindazonáltal nagyon félt. Anyja szinte kimondta. csodálkozó szemek fordultak az állókép felé. A vonat Southampton külvárosában járt már. – Igenis. Elizabeth és Lord Oxenford végre valóban szemben álltak egymással. Elizabeth milyen remekül időzített. Margaret az apját figyelte. Margaretnek megint az jutott eszébe. – Az állomáson leszállók a vonatról. mint megannyi katona. Percy is fölállt. perceken belül megérkeznek. Lady Elizabeth Oxenfordnak hívnak. Megérkeztek a pályaudvarra. Az adott körülmények között apjuk aligha alkalmazhat erőszakot. Lady Oxenford férje térdére helyezte kezét. Elizabeth eddig az ablaknál ült. és morgott valamit. A vonat megállt. ami apjuk szemében felért egy istenkáromlással. Margaret és Elizabeth mindketten apjukra néztek. Apja azt mondta: . Elizabeth a pincérhez fordult. A vonat ablaka előtt egyforma vörös téglás külvárosi házak suhantak. hogy kiengedje. Férje nem válaszolt. Az utasok megérezték a feszültséget. Most fölállt. Mit tesz Elizabeth? A vonat lassítani kezdett. Vörös bőrtáska.Margaret ismét megdöbbent. szemei kigúvadtak. hogy a fasizmusért nem érdemes meghalni. Lord Oxenford is fölállt. Ez volt a legmeglepőbb. de összeszorított szája elárulta határozottságát.

Elizabeth megfordult. De mint rendesen. s megrázta volna minden erejével. Dühében. Az ablak alatt most sétált el Elizabeth. de már későn. szomorúan elmosolyodott. és félénken. – Szervusztok – mondta Elizabeth. aztán áthajolt az asztalon és megcsókolta anyját. hogy egész életében szülei parancsai szerint éljen. és tétován búcsút intett. többet az életben nem kerülhetsz a szemem elé. Margaret átölelte. hogy rosszindulatú. akinek arcán peregtek a könnyek. valami családi tragédia tanúi e pillanatban. Mindenki számára világos volt. Margaret legszívesebben megragadta volna apját. Elizabeth arcon csókolta Percyt. nem mondott semmit. A vasúti kocsiban mély csönd lett. és az ajkát harapdálta. értelmetlen hajthatatlansága? Elizabeth felnőtt ember.– Ha most leszállsz a vonatról. Margaret gyűlölte ebben a pillanatban. Lady Oxenford könnyei ismét . Lord Oxenford arcát eltorzította a gyűlölet. Nem kötelessége. ahogy ott áll dühödten és harciasan. Fölnézett. – Neked is – válaszolta nővére. Szerette volna megmondani neki. – Szeretnék veled kezet fogni – mondta. Végül apja felé fordult. Anyjuk kétségbeesetten fölkiáltott. kezében a vörös táskával. és a fülébe súgta: – Sok szerencsét. – Ne mondd ezt – kiáltotta Margaret. Miért nem engedhet soha? Miért az állandó. igazságtalan és ostoba. Apjuknak semmi joga nem volt hozzá. bosszúból és teljesen értelmetlenül cselekedett. Szabad kezét fölemelte. és elment. Lady Oxenford sírni kezdett. csak állt. hogy kitagadja. – Nem vagy a leányom – válaszolta.

Hosszú füttyszó hallatszott. hogy valaha kijött volna a sodrából. Szembeszállt. és győzött. hogy egy hajóra hasonlítson. amiért nővére pont a fasizmust választotta lelkesedése tárgyául. Ez egyszerre egy kicsit sok. Margaret sohasem látta még sírni anyját. Margaret követte példáját. Margaretet elkedvetlenítette. melynek homlokzatán ez állt: Imperial House. Lady Oxenford batisztzsebkendőjével szemét törölgette. és apró. Nővére elvesztése fölött érzett szomorúsága mellett Margaretet elfogta a várakozás izgalma. örülni fog. Aztán Elizabeth eltűnt. A vonat megállt egy nagy. Még Percyt is megviselte a dolog. – Semmi baj – mondta. az ország háborúban áll. de a sírást nem tudta abbahagyni. Az ablakokon beáramlott a tenger szaga. – Úgyis van itt valaki. Ha Elizabeth meg tudta tenni. aki szeretne fölszállni a gépre. – Csodálatos dolog a családi élet – mondta Percy. A Pan American hivatalnoka nem csinált nagy gondot az ügyből. Az utasok leszálltak. Mólók. daruk és hajók látszottak. megküzdött vele. idegesen cigarettázik. a sarkait lekerekítették. A vonat a kikötőbe ért. Lord Oxenford elmagyarázta. Hartmann professzor egy sarokban áll. kerek épület előtt. amelyet fehér hajókorlát vett körül. Margaret valósággal elkábult a világ gyors változásától. Margaret észrevette. Lord Oxenford leült. gyanakvó pillantásokkal méregeti . elveszítette nővérét.eleredtek. A házat úgy tervezték. Percy és Margaret visszaintegettek. de ezúttal hangjában csak keserűség csengett. hogy fölszabadult egy hely. Elizabeth nem utazik velük. Elhagyták otthonukat. mindazonáltal átjárta a győzelem érzése: nővérének sikerült érvényesítenie akaratát apáéval szemben. s a vonat ismét elindult. hogy eleget tegyen az utazással kapcsolatos adminisztrációs formaságoknak. arra sem emlékezett. Aztán mindenki bement az épületbe. Emeletén óriási veranda látszott. és éppen indul Amerikába. akkor ő is. és magukhoz vették kézipoggyászukat.

Néhány perccel később megkezdődhetett a beszállás. Percy folytatta: – Másfél órával később szállunk le először Foynesban. a géptest legfelső hatalmas motor légcsavarját voltak. Négy látta. Nem csodálom. vagy egy helyi szállóban töltötték az éjszakát. Kísérője egy mosolygós férfi volt. meglátták a Clippert amint könnyedén lebegett a hullámok hátán. mint a nővérem. – Kettőkor indulunk – mondta. annyira nyilvánvaló volt. úgyhogy Percy felfedezőútra indult. és ők csináltak belőle idegroncsot. fele ekkora repülőgépet sem látott még zászló lengett a szélben. Margarétán ismét átfutott az izgalom. Margaret soha. A szárnyak részével egy szinten nyúltak ki. hogy ki akar jutni Európából. Hatalmas volt. Orrán nagy amerikai magasan. szőke nő. A váróteremből nem lehetett látni a gépet. – Negyvenegy tonna – válaszolta Percy. Olyan emberek tették ilyenné. egy feltűnően szép asszony érkezett taxin. gyönyörű. A rakpart széléről hajóhíd vezetett a mólóra. és csodálatos. A fasiszták tették üldözötté. amíg feltöltik a gépet benzinnel és kidolgozzák a végérvényes repülési tervet. és testén csúszkált a napsugár. Fél négykor. Mindenki őket nézte egy pillanatig. Kisvártatva visszatért. Mintha egy ház akarna a levegőbe emelkedni. hogy szerelmesek egymásba és boldogok. Körülbelül harmincéves lehetett. Nyilván nem mindenki Londolból jött. kasmirblézerben. Ahogy az utasok kitódultak. gondolta Margaret.maga körül az embereket. Margaret új arcokat is látott. Lady Oxenford a korlátba kapaszkodva. az elmúlt órában mintha . piros pöttyös selyemruhát viselt. voltak akik egyenesen Southamptonba érkeztek. Úgyhogy fél ötkor indulunk tovább. Míg ezen tűnődött. óvatosan. krémszínű. Az Imperial House kapuja egyenesen a rakpartra nyílt. . lépegetett. Egy órát állunk. amik legalább öt méter hosszúak Tud egy ekkora alkotmány repülni? – Könnyű a gép? – kérdezte Margaret.

Főleg. Ez akadályozza meg. A mólóról újabb hajóhíd ívelt a gép alsó. Az utasok egy részét a gép hátsó traktusa felé irányították. hogy a négy motor a levegőbe emelje ezt a tömeget. ahogy a gép könnyedén emelkedik és süllyed a hullámok mozgásával. előszobaszerű helyiségbe jutott: vörösesbarna terrakotta padlószőnyeg. Jó lenne a gyönyörű. A víziszárny felülete enyhén domborodott. Hamarosan elérte a repülő bejáratát. A szemben lévő ülőhelyek szabadon maradtak. hanem egy ház előszobájába lépett volna be. A szülők az ablak mellett ültek le. elcsúszik. Megjelent egy alacsony. közöttük apró ablak. jobb felől két nagy támlás díványt látott.húsz évet öregedett volna. nyers gyapjúszín tapéta. A nagyobbik szárny árnyékában járt. hogy a gép fölboruljon a vízben. Margaret érezte. amelyeken három-három ember kényelmesen ülhetett. – Hidrostabilizátor – mondta Percy tudálékosan. hogy beléphessen. A család hálóhelye az előszobánál valamivel kisebb helyiségnek bizonyult. Apró. De a legjobb Carl Hartmann lenne. a családot elvezeti a kabinjukba. s Margaret attól tartott. Vagy Lulu Bell. aki Nicky néven mutatkozott be és felajánlotta. zömök szárnyára. kövérkés légikísérő. de az Oxenford családot előre. olyan egyenesek voltak. enyhén meg kellett hajtania a fejét. Ahogy Margaret belépett. Nicky a nagyobb kerevethez vezette a családot. selyemruhás nő. – Tengeri szárnynak is nevezgetik. A falak nem követték a géptest hajlított vonalát. gondolta Margaret. kik lesznek útitársaik a helyiségben. mintha az ember nem egy repülőgép. Lady Oxenford sohasem cipelt csomagot saját kezűleg. de nem érte volna el. Mindkettőjük csomagját Lord Oxenford vitte. alatta asztalka. a tengeren vannak. Az ajtóból három lépcsőfok vezetett a gépbe. Elképzelhetetlennek tűnt. Baloldalt két kisebb kerevet állt. kék huzatú székek. a gyerekek a másikra. Alig érezhető mozgás volt. ha Fishbein néniről akar beszélni. Margaret kíváncsi volt. a falak halványzöldek voltak. A padlószőnyeg türkizkék. Ebből a szobából két ajtó nyílt. Szeretett volna fölnyúlni megérintve a légcsavart. . mintegy emlékeztetőül.

tudja. fölszállt a gépre hamis amerikai útlevéllel. – Mindenkinek csak láb alatt leszel. más – Ne menj sehova – válaszolta apja. Percy nyomban leült. hogy tolvaj. Már kicsit jobb állapotban volt. a börtönt. mi az igazi foglalkozása. a mesebeli repülőszőnyeg. akkor foglaljon helyet itt. Nem volt amerikai. Percy fölállt. és ráadásul hangosan ki is mondja a nevét. kék öltönyös férfit vezet a helyére. pont most kell belebotlania ebbe a lányba. 7 Harry Marks az ilyesféle helyzetekben volt leginkább formában. Rögtön megismerte. A férfi háttal állt Margaretnek. s a . Nicky azt mondta: – Rendben van. a tárgyalást. – Inkább a menetiránnyal szemben ülnék. Egy pillanatra szinte pánikba esett. – Körülnézek – mondta. A férfi megfordult. magyarán: tudja. és látta amint Nicky egy szőke. Ebben a pillanatban látta maga előtt mindazt. de már későn. Margaret hirtelen egy amerikai kiejtéssel beszélő férfi hangját hallotta.Inkább úgy működhet. Vandenpost. Miután megszökött a tárgyalás elől. Margaret fölnézett. mint magyarázat aligha lehetséges. Mr. Lady Oxenford bepúderezte orrát. és amerikainak tetteti magát. és egészen biztosan nem volt Vandenpost. Margaret kíváncsian ránézett. ha elkezdesz rohangálni. A fiatalember kék szeme figyelmeztetőleg a lányra villant. Apjuk nem veszítette el minden tekintélyét. ami elől menekült. – Jó isten! Harry Marks! – szaladt ki Margaret száján. aki tudja mi az igazi neve.

Harry megnyugodott. sötétzöld szeme van a lánynak. Míg egy pillanatra egészen közel volt hozzá. Újra rámosolygott a lányra. Az utolsó pillanatban Harry meggondolta magát. így aztán kinyújtotta a kezét. és Harry megnyugodva látta. Megvan. – Nem is mentem el. jól – válaszolta Margaret. a fülébe súgta: – Tegyen úgy. következésképpen kezelhetővé enyhült a helyzet. Aztán kiegyenesedett.katonai szolgálatot. milyen gyönyörű. – Harry Vandenpost a nevem – mondta. igaz? Hogy van? – Köszönöm. Most tűnt csak fel neki. hol is találkoztunk? – Nem a Matchingham bálon? – kérdezte Harry. aztán elmosolyodott és bólintott. mire Margaret is kinyújtotta az övét. és megcsókolta. Londonban él vagy vidéken? Mi lehet a hobbija? Talán vadászni szeret. tulajdonképpen nagyon keveset tud a lányról. s különös ihlet hatására nem rázta meg a lány kinyújtott kezét. Margaret egy pillanatig még zavarban volt. Megpróbálta fölidézni a lány nevét. és elmosolyodott. Vandenpost. – Milyen bolond vagyok – mondta. Harry ráébredt. mintha sohasem látott volna a rendőrségen. – Hát persze. Nem véletlenül ő a legszerencsésebb ember a világon. nekem jobb a memóriám. gondolta. Aztán eszébe jutott. és cserébe én is megteszem magának ugyanezt. hanem ajkához emelte. kettejük közül a lány van nagyobb zavarban. hogy ő a világ legszerencsésebb embere. esetleg fest vagy mezőgazdasági kísérleteket végez apja birtokán. lehet hogy a női egyenjogúság bajnoka. Lady Margaret Oxenford. – Tulajdonképpen – folytatta Margaret mosolyogva –. talán jótékonykodni. és Margaret szemébe nézett. . – És fogadjunk. Magát Margaret Oxenfordnak hívják.

amikor a háború után a mezőgazdasági termékek ára lezuhant. Harry megelégedetten mosolygott. gondolta. Harry persze hallomásból ismerte őket mind. Lord Oxenford annak nézett ki. aki eladta birtokait. – Hogyne. amelynek gombjai megfeszültek hasán. hogy a márki. milyen csodálatos antik ékszerei vannak. Nekem ugyanis a legfőbb hobbim a régi ékszerek gyűjtése. Édesanyám. engedd meg. – Akkor biztosan Ascotban találkoztunk.– Valóban szeretem az antik darabokat.Elhatározta. – Pennsylvaniából – bökte ki Harry. Lord Isley – mutatott Percyre. rosszkedvű.. hogy megismerhetem. Harry összerezzent. kis híján tönkrement. mint annyi más angol nagybirtokos. Azt hitte. Kalapját a fején tartotta. Barna öltönyt viselt mellénnyel. azzal a túlságosan barátságos közvetlenséggel. a lord. – De azt hiszem. amerikai voltát bizonyítja. angol. hogy bemutassam Vandenpost urat. Harry Lady Oxenfordhoz fordult. már emlékszem is. ami volt: túltáplált. Apám. Lady Oxenford. és Nizzába vagy Firenzébe . a szüleimmel még nem találkozott. Csak most ködlött fel emlékezetében az Oxenford családról egy időben keringő pletyka. öreg fasisztának. az Oxenford családról mindenki hallott Angliában. – Édesanyám. hol a pokolban van Pennsylvania. amikor meghallotta.. asszonyom. Ez pedig az öcsém. Mindegyikükkel kezet rázott. megpróbálkozik a szezon egyik nagy eseményével: az ascoti lóversennyel. Margaret folytatta. A lány készséges bűntársnak bizonyult. – Milyen kedves – válaszolta a lady. Azt se tudom. amiről feltételezte. – Nagy megtiszteltetés számomra. Volt. Lady Oxenford amerikai kiejtéssel beszél. és önről mindenki tudja. és rögtön meg is bánta.

s egy pillangót ábrázolt. Az ékszer smaragdokból. – Engem Percynek hívnak – mondta Percy. ha jóképű fiatalemberek bókokkal halmozzák el. ami jóval nehezebb feladat. zafírokból. Harry szerint francia mester készíthette 1880 körül. gondolta Harry.települt. Ez a Pennsylvania. ismerem a philadelphiai Vandenpostokat – mondta Lady Oxenford. Az asszony nagyon szép volt. – Valóban? – kérdezte Harry. California. tűnődött. Texas vagy San Francisco. Remélem nem. hogy a kettő ugyanaz. rubintokból és gyémántokból készült. amelyet narancsszínű utazókosztümjén hordott. föltételezte. Oxenford miért vette feleségül. Harminc órán át tökéletesen kell játszania szerepét. Az amerikaiak mindig két szóval válaszolnak. Elhatározta. és a hozományból sikerült folytatnia ősei életmódját. Mit is mondott magáról. honnan jönnek: Huston. elbűvöli az asszonyt. – Az én családom a Glencarry Connecticutban – jelentette ki a lady l família. ha az ember megkérdezi. Philadelphia is ilyesmi lehet. Harry kénytelen lesz egy valódi amerikait megtéveszteni. Jól megnézte Lady Oxenford brosstűjét. hogy a nő miért ment hozzá. – Gyönyörű darab. De Algernon Oxenford feleségül vette egy dúsgazdag amerikai bankár leányát. Ez azt jelentette. ahol még így is többé-kevésbé úri módon élhetett. – Azt hiszem. Stamfordból. amint éppen egy rózsára száll le. Harry értette. – Nem Oscar Massin készítette ezt a brosst véletlenül? – De igen. Különben lehet. hogy nincsen ellenére. honnan jön? Philadelphiából vagy Pennsylvaniából? A fene emlékszik rá. – Köszönöm szépen. Talán húsz évvel ezelőtt még jobban nézett ki ólordsága. azt már kevésbé. . mint akire a kijelentés nagy hatást gyakorolt.

Szinté lehetetlen. Ám. mindenki állandóan kémekre fog vadászni. és a többiek nem hallják őket. hogy tíz éve mindennap csak meglazítják. Harry megpróbálta elengedni magát. Harry egyszer találkozott egy hároméves gyerekkel. Még leszállhat. de ha nagyon megnézik az útlevelét. és reggel újra összehúzzák. hát rendőr. ha sikerülne benne vonzalmat ébresztenie. bár elég készségesen a kezére játszik. Ha rendőr. és különben is elviselhetetlen élet lenne. mert jó tréfának tűnt. abból komoly baj lehet. míg apja halálával nem lesz ő Oxenford lordja. Harry leült. Még egy utast vezettek be. A lány eddig a kezére játszott. ami Amerikába vinné. De mi van. – Örült. Nincs rá semmi biztosíték. ha meggondolja vagy elszólja magát. mindig továbbmenni. de kissé kitaposott fekete cipőt viselt. ez az alak rendőr. hogy a keresztnevén szólíthatja a fiút. Ezt a gondolatot elvetette. vörös mellényt. aminek nem volt más értelme. A gépben olyan csend volt. De kifizetett kilencven fontot. .– Engem meg Harrynek. Jóban kell vele lenni. azt hinném. s ezalatt az idő alatt biztosan újra letartóztatják. Mindenki az útra gondolt. könnyen eltűnhet Amerikában. Margaret tudja kicsoda. különben már nyakon foghatta volna. mennyibe kerül egy jegy ezen a gépen. ha közelebb kerülnének egymáshoz. s nyakkendője azt a benyomást keltette. szürke öltönyben. Ha nem tudnám. aki Portrait báróként mutatkozott be. Inkább a saját helyzetén kell gondolkoznia. köztük csak a keskeny folyosó. Senki sem akadályozná meg. Percy azonban egészen normálisnak tűnt. Erős. De ezek az emberek sokszor túlságosan is büszkék voltak a hülye címeikre. Ha nem kelt semmi feltűnést. talán hetekig nem talál hajót. mint egy templomban. mindig máshová. Háború van. Percy címe Isley lordja volt. s ültettek le Harryval szemben. Magas férfi volt kemény kalapban. nem őt keresi. mint hogy legyen valami címe. Ha leszáll. amely jobb napokat is láthatott. Beszélgethetnek. vastag gyapjúzoknit. hogy holnap is így fogja gondolni. Talán megpróbálhatna eltűnni Angliában. gondolta Harry. Az igazi veszély Margaret. Ha a szemben ülő férfi valóban rendőr. Nem lesz könnyű út. Olcsó lebujokban lakni. A mellette levő helyen ült Margaret.

a negyedik motort. Tulajdonképpen nem az ő esete. amint beindítják a második. ez volt rajta az egyetlen ékszer. Kezdetnek ez is valami. vörösesbarna ruhát viselt és teveszőr felöltőt. Öltözéke drága volt. álla határozottságra vall. mindenesetre bokája formás. Jóllehet. egy emigráns orosz arisztokratáról van szó. a zaj erősödött. Megpróbálja elcsábítani. Harry elnézte a lány vörös haját. ahogy idősebb lesz és megnő az önbizalma. az majd később jön. és nyilván vagyona egy részét is sikerült kimentenie. Nyakán gyöngysort viselt. zöld szemét. . a helyiséget hangszigetelték amennyire lehetett. aki a helyéről belátott az előtérbe. a motorok vibrálása érezhető volt. Lavinia Bazarov hercegnőről nem hallott. Harry megint ideges lett. majd a légcsavarok megmozdultak. a gazdag cionistáról már hallott. kövérkés ember volt. Halk hang hallatszott. Nicky. Harry kíváncsi volt rá. de a név alapján valószínűnek tartotta. a pincérek között ez elég gyakori. lévén azok igen könnyen kezelhetők. Ahogy a tengert leste. a steward lépett a kabinba. Mindentől függetlenül sem lenne kellemetlen feladat foglalkozni vele. általában kevésbé határozott lányokat szedett föl. Lulu Bellről természetesen hallott.akkor biztosan nem árulná el. Harry aggódva nézett ki az ablakon. Báró Gabonról. tetszik a lánynak. Nicky géppel írt utaslistákat osztott ki. Húszas éveiben járó. talán egy kicsit homokos is lehet. de nem olyan stílusos mint anyjáé. halvány bőrét. de Harry érezte. aki a forradalom alatt elmenekült Oroszországból. Vonásai rendesek. Épp egy hete. mikor Rebecca Maugham-Flint társaságában megnézték legújabb filmjét. mint egy nagyon távoli csata ágyúdörgése. hogy könnyen le lehessen venni a lábáról. Harry érdeklődéssel tanulmányozta a listát. milyen életben. különben mit keresne a Clipperen. a harmadik. Most először érezte. alacsony. Margaret túl szép volt ahhoz. Harry úgy gondolta. Alakját nem tudta megítélni. a lába kicsi. ahogy a gépet mozgatják a hullámok. Hartmann professzor neve is ismerősen csengett. Megfigyelte. Hallotta. Egyszerű. – Bezárták az ajtót – mondta Percy.

A szemben ülő férfi nagy nyugalommal kapcsolta be biztonsági övét. A hatalmas hidroplán méltóságteljesen úszott a vízen.Néhány ember a parton lecsavarta a rögzítőköteleket. Hányt egy hajszál választotta el attól. Margaret megérintette Harry térdét. Ránézett a többiekre. Harry minden félelme közepette azon tűnődött. mintha tétovázna. és ő is kibámult az ablakon. Harry még sohasem volt tengeribeteg. Kissé szája is kinyílt. Arca kipirult. de miután képtelen volt olvasni. de ő látszott a legkevésbé ijedtnek. amely a hullámok hátán lovagol. mintha a hullámvasútra készülne fölülni. A kabin lakószobára emlékeztetett. Lady Oxenford nyugodtnak látszott. amit maga előtt tart. Harry megdöbbent. engedjék kiszállni. Naná. A gép megmozdult. kezét szorosan összefonta ölében. Azt hitte. Harry úgy érezte. Harry föltételezte. és keresztbe vetett lábakkal olvasni kezdett. Harry megragadta a karfát. a kötelekkel együtt minden biztonságérzetétől is megfosztották. Nagyon csinos volt. Aztán mintha a gép megállt volna. Margaret szülei kibámultak az ablakon. Percy olyan izgatott volt. mintha hatalmas bálnaorrával szimatolgatna. Miután nem akarta. hogy félelmét észrevegyék. Valószínűleg olyan fehér mint az újság. a hullámverés megerősödött. aztán szégyenkezve elengedte. A torkolat közepén a Clipper lassan megfordult. hogy észre lehet venni rajta a félelmet. Margaret összeszorított térdekkel ült. elővett egy újságot. Harry az újságba pillantott. ölébe ejtette. . szemét nagyra nyitotta. – Én is félek – mondta a fiúnak. de férje folyvást a torkát köszörülte. hogy fölpattanjon és üvöltve követelje. A feszültség szinte elviselhetetlenné nőtt. így talán könnyebb fölszállnia. de a mozgás hajóra. Az ablakon át látta a nagy óceánjáró hajókat. szembefordul a széllel. de már eléggé távolról. de most kezdte kényelmetlenül érezni magát. alig bírt megülni. milyen lehet a lány teste. Arcán izgalom és félelem tükröződött egyszerre. Ahogy a Clipper a torkolat közepére ért. nem látszik meg rajta a félelem.

Közben arra is rájött. vagy orrát a vízbe fúrja és elsüllyed. A remegés ismét megváltozott. Harry szerette volna becsukni a szemét. a légcsavarok a levegőt kavarták. és a gép előrelendült. Ilyen sebességre a leggyorsabb motorcsónak sem volt képes. A gép közben egyre emelkedett. és a motorok zaja lehalkult. Meg fogok halni. Egyszerre valami újabb. eltűnt. mintha a gép levegőbe emelkedése személyes sikere lenne. amint elhagyják Anglia déli partvonalát. Harry úgy érezte. Aztán hirtelen úgy érezte. Fölmerült benne az a lehetőség is. Hányni szeretett volna. és éljenezni szeretett volna. A víz szintje megdőlt. az ablak előtt rohantak a fehér tarajú hullámok. Az ablakból látható volt. de nem merte. Harry minden pillanatban várta. a félelem érzése eltűnt. lopva megtörölte arcát. száz. . olyasmi. aztán ismét megjelent. de már mélyen a gép alatt. mikor a gép a levegőbe emelkedett. Talán utóvégre kiderül. mintha a gép megszabadult volna valamilyen nagy tehertől. mint egy kövér delfin. gondolta Harry. mint egy rohamcsónak. a gép orra nyilván a levegőbe emelkedett. Mi lehet ez? Harry biztos volt benne. és a gép pillanatokon belül dajabokra törik. Bámulatosan gyorsult. Mindenki máson is ezt az érzést látta tükröződni a kabinban. a gép fölrobban. Gyorsan előkapta fehér zsebkendőjét. ehelyett nyelt néhányat. mint amikor az autó keréknyomokkal teli. másfajta remegés járta át a Clipperí. Egy idő után a gép egyenesbe fordult. mint a víz színén kacsázó kő. és most úgy ugrált a hullámok tetején. száztíz mérföldes óránkénti sebességgel száguldottak a hullámok taraján. szétesik. aztán feltűnt Wight szigete. arca verejtékben úszik. átadva helyét valami féktelen. s a kendőt visszacsúsztatta zsebébe. Talán nem is tud repülni. valami szörnyűségről van szó. A motorok süvítettek. Most úgy mozogtak a vízen. A Clipper egyre gyorsabban és gyorsabban rohant. felszabadult vidámságnak. és Harry rájött.Hirtelen felbőgtek a motorok. Hirtelen mintha a víznek kisebb ereje lett volna. hogy a gép emelkedni kezdett. csak a víz színén tud siklani. rossz úton halad. gondolta hisztérikusan. Az istenit! Hiszen repülünk! Ez a hatalmas dög repül! Most. A víz elmaradt alattuk. a tenger megdőlt. Talán nyolcvan.

a mennyezetbe vágott csapóajtóhoz. s amelyben egy pincér éppen az italok elkészítésével foglalatoskodott. balra apró konyha nyílt. a hangszigetelés olyan érzést keltettek benne. egy harmincórás úton a legénységnek is pihennie kell. Odébb egy másik kabin utasok számára. . amiről annyit írtak annak idején a lapok. és föltételezte. s a padló emelkedett. most a gép legénységének néhány tagja ült bent. A kabinok között lépcsőket talált. – Parancsol egy koktélt. nyilván a pilótafülkébe. a faltól a vízcsapig. Egy pillanat múlva kioldotta a biztonsági övet és fölállt. barátságosan bólintott olykor a többi utas felé. melyben – úgy tetszett – minden rozsdamentes acélból készült. Volt még egy valamivel kisebb kabin. A puha padlószőnyeg. ő most amerikai. Harry egy pillanatra nem értette mit keresnek ott. egy ajtó nézett szembe Harryval. hogy nem kellett felemelnie a hangját. Azon túl csigalépcső vezetett valahová. Jobbra egy “Urak” föliratú ajtót látott. aztán az előszobán. aztán eltűnt. aztán jött a “Hölgyek” feliratú ajtó. Még három kabin nyílt a folyosóról. más színösszeállítású berendezéssel. Folyosón találta magát. Itt a folyosó véget ért. Emögött lehet a híres “nászutasok kabinja”. a megnyugtató színek. Az ajtó zárva volt. – Dupla whiskyt – válaszolta Harry gondolkodás nélkül. Áthaladt saját kabinjukon. s gyorsan hozzátette: – És sok jeget bele. amelyen keresztül Nicky tűnt el az imént. Harry türelmetlenül dobolt ujjával a karfán. Mellette létra vezetett egy. A gép hátsó része magasabban volt. aztán rájött. A motorok már olyan csöndben dolgoztak. Nicky fölvette az Oxenford család rendelését is. mintha gumiszobában lenne. ahogy azt egy gazdag amerikai ifjútól el is lehet várni. amelyekben a színek más és más összhangot alkottak. majd eszébe jutott. és továbbment a gép hátsó része felé. Kiment a kabinból azon az ajtón. mint az orra. mögötte van a mellékhelyiség. Ahogy elsétált a kabinok előtt. Visszafelé indult.Nicky jelent meg fehér zakóban és fekete csokornyakkendőben. Vandenpost úr? – kérdezte.

fölhúzott orral. boldogan nevetett. A filmeken körülbelül tizenkilencnek nézett ki.Harry kényelmesen visszasétált saját kabinja felé. bár ha modern ékszereket viselt: téglalap alakú fülbevalókat. Különös. amikor átalakítjuk az ülőhelyeket ágyakká. Aztán visszatért saját kabinjába. Harry agyán átfutott. Majd meglátja este. Négyenöten is ültek benne. mint aki rangon aluli társaságba keveredett. Lulu Bellt is megismerte. Elég jó. – Félig üresnek tűnik a gép – mondta neki Harry. Nicky jelent meg a whiskyvel. A mellette ülő amerikai férfi mondott valamit. aki nem hordott zoknit. Ismét látta a gyönyörű szőke nőt. és leült a helyére. nagy karpereceket és egy kristálybrosst. Mellette egy másik férfi ült. A nagyobb kabin. Nicky megrázta fejét. mint a nő. Rettenetes öltönyt viselt. mint akinek két hete nem volt meleg étel a hasában. de a nők szeretik azokat a férfiakat. és úgy nézett ki. akit a szálló szalonjában is megbámult. akik megnevettetik őket. Talán ez a híres Hartmann professzor. legalább negyvenéves. Egyértelműen szerelmesek egymásba. – Minden hely foglalt – válaszolta. egy hivatásos kártyás szép summát gombolhatna le egy-egy ilyen úton az előkelő társaságról. Nappal tízen férnek el. amelyet valószínűleg Boucheron tervezett. Föltételezte. amin hosszan. Kalapját levette. Ketten kártyáztak. akit Harry rendőrnek nézett. gondolta Harry. szőke haja vállára omlott. de csak hat hálóhely van. bár a férfi közel sem olyan remek. – Nappal. amelyen keresztül beléptek a gépbe. . amíg fölszálltak. köztük az a férfi. de most lassan közös helyiséggé alakult át. Az a vén szatyor a Fabergé gyémántnyaklánccal biztosan Lavinia hercegnő. – De hiszen ebben a kabinban is van négy üres hely. Harry körülnézett. Addig is: egészségére. s közben újra szemügyre vette utastársait. Úgy ült. és megdöbbenve állapította meg. üres volt. az elegáns francia öltözékű férfi lesz Gabon báró.

s közben valami színes képeslapot nézegetett. az amerikai pincérek általában ilyenek. – Berkshire-ben. Habozás nélkül megszólította. mint egy angol pincér. A Margaret társadalmi rétegéhez tartozó lányok rendszerint imádtak vadászni.– Egészségére – válaszolta Harry. – Hülyeségek? – kérdezte vissza. Harrynak elég tapasztalata volt az ismerkedés fokozataiban. – Szeret vadászni? – Ez a kérdés is általában bevált. – Margaret elég unottan válaszolt. . – A fene egye meg – mondta Harry és nevetett –. A lány egy pohár pezsgőt szopogatott. – Londonban él? – Van egy házunk az Eaton téren. sok hódolója van? – Mondja. Harry remélte. És apának van egy vadászháza is Skóciában. – Egyáltalán nem érdekli. és kortyolt az italból. – Lehet. de közel sem olyan alázatos. miért kérdez tőlem ilyen hülyeségeket? – kérdezte hirtelen Margaret. Londonban mindig enyhén zavarba hozta. hogy Margarettel való ismeretségét is ápolja egy kevéssé. hogy a pincérek állandóan “uram”nak szólítják. Elérkezettnek látta az időt. – De maga nincs az én köreimben – mondta Margaret egyszerűen. Harry nem értette a dolgot. eddig még senki sem reagált rájuk így. és még inkább beszélni róla. Nicky udvarias volt. – Nem nagyon – válaszolta Margaret. Ezek jól bevált. maga nem kerülgeti a forró kását. hol élek. kipróbált kérdések voltak. de erről szokás beszélgetni a maga köreiben. de főleg vidéken lakunk válaszolta Margaret. vagy hogy szeretek-e vadászni. mint akinek a kérdés nincsen túlságosan ínyére. – Gondolom.

Épp elég baja származott belőle. – Minek néz engem? És miért kell megváltoztatni a témát? Harry őszintén válaszolt. A legtöbb lány. – Igazán nem történt semmi. akit eddig ismert. miről beszél. a lelkiző lányok közül való. – Ne haragudjon. – No. ennyi már kiderült. ha latinul beszélnek hozzá. egész jól el fogunk beszélgetni. békén hagy ezekkel a hülye “társasági” témákkal. Nagyon tapintatlan voltam. Az ilyesmihez én túl korán kimaradtam az iskolából. mit akar. – Az előbb valami modus operandiról beszélt. – Mert nem értek latinul. – Egészen összezavarodom ezzel a sokféle kiejtéssel. és alig hitt a saját fülének. Vajon hogyan nyerhetné meg a lányt? Flörtölni nem lehet vele. mert fogalma nincs. Lehet. úgy is mint Vandenpost. amit a lány az imént mondott. – Rendben – válaszolta Harry. Harry újra meglepődött. mit jelenthet. látja – mondta. Ez nem olyan.Margaret is nevetett. Harry hálásan elmosolyodott. Ezt a lányt nem lesz könnyű levenni a lábáról. – Tudtam én. mint a többi: tudja. – Nem értem. Elviselem az amerikai kiejtését ha megígéri. Gondolom ez is része a modus operandijának. – Rendben van. – Nagyon jól utánozza a különböző kiejtéseket Margaret. Margaret úgy látszik ebben is elütött tőlük. Margaret elpirult szégyenében. Most aztán kereshet más témát. szerette villogtatni műveltségét. akik asztaltáncoltatással foglalkoznak? – Hisz a szellemekben? – kérdezte. . gondolta. – mondta Harry utálta. De ettől csak érdekesebb.

a gazdagok azt csinálnak. nálunk a lányok nem járhattak. és három hétig volt tagja a testületnek.– Pontosan meg tudom érteni. – Nem olyan apával. az egyetemen jól éreztem volna magam. – Nem járt iskolába? Ilyen gazdag. amit akarnak. mint az enyém. mert én se jártam soha iskolába. ha a gyerekek egy napra kimaradtak. – Valamikor tagja voltam a kommunista pártnak – mondta. Nincsen szabályos iskolai végzettségem – Margaret szomorúnak látszott. fejével Percy felé intve. esetleg más dolgokban sem ért egyet az apjával? Például a politikában? – Még csak az kéne. – És miért lépett ki? . Ezért nem mehetek egyetemre se. – De a gyerekeknek iskolába kell járni. A londoni munkásosztály köreiben szégyennek számított. Harry nem tudott hova lenni a csodálkozástól. – Nálunk ostoba nevelőnők voltak. – Én azt hittem. Tizenhat éves korában lépett be. és mezítláb nem mehettek iskolába. – Úgy értsem. és nem járt iskolába? – Sajnos. természetesen. Megtaláltam a kulcsot. – A fiúkkal más. erre törvény van. – És az öccse? – kérdezte Harry. vagy ha az embert kitették a lakásából. Margaret megélénkült. Percy Etonba jár. hogy egyetértsek vele! Én szocialista vagyok. Harry gondolkozott. majdnem olyan nagy szégyennek. – Azt hiszem. mert nem fizette a lakbért. gondolta Harry. Már az is egyfajta szégyen volt. mert a cipőjük a suszternál volt. ha a gyerekek nem jártak iskolába. Ez igaz is volt. mintha kiszállt a rendőrség.

nem osztja szét minden ebül szerzett jószágát. – Nohát azért léptem ki. Margaret újra nevetett.Harry azért lépett ki. vannak ilyen emberek. Margaret nevetett. de ezt nem akarta a lány orrára kötni. – Azért gondolom. Mit mondjon? Keltse azt a benyomást. miért lépett ki. – Csodálatos – mondta Margaret. Szeme ragyogott a lelkesedéstől. mert halálra unta magát. Idegesítették azok a nők. csak a gazdagokat rabolja ki? – Nincs értelme a szegényeket kirabolni. – Nem vagyok jótékonysági intézmény – mondta végül vállát vonogatva –. gondolta Harry. – Biztosan tudja. népmesei hős. hogy segítek valakin. de talán nem ennyire naiv. mert rendszerint legalább . akik túlságosan lelkesedtek érte. kislány. mint maga. jóval többet tettem a javak újraelosztása érdekében. hogy egyszer találkozhatok is egy olyan emberrel. – Mindig gondoltam. Nincs semmijük. – Hogyhogy? – A gazdag negyedekből a szegénynegyedekbe hordom a pénzt. Harry egy percre elgondolkozott. aki a gazdagokat kirabolja. de előfordul. – Úgy érti. Gyönyörű volt ebben a pillanatban. mint a kommunisták. de sohasem hittem volna. mint Robin Hood. hogy segítsen a szegényeken? A lány intelligens és naiv. ha rászorul. – Azt meg tudom érteni – válaszolta. – Mindenesetre – folytatta Harry –. mert nem szeretem a vasárnapi iskolát – válaszolta Harry ismét őszintén. Ne vidd túlzásba. – Nehéz ezt pontosan megfogalmazni – válaszolta.

– Azért megyek Amerikába. gondolta Harry. Harrynek hirtelen elege lett ebből. Csak annyi az egész. Éppen ezért veszélyes. – Csuda izgalmas lesz. mint egy foxi. amikor rájöttek. Nem nehéz kezelni: lehetetlen. nem ereszti többé. hogy továbbra csodálatosnak tartja. – Nincs ebben semmi csodálatos – mondta őszinte zavarában. is . ő sem más. Olyan ez a lány. – És mit fog csinálni? – Szeretnék pilóta lenni a kanadai légierőnél. aztán megkérdezte: – Miért megy Amerikába? – Hogy megszabaduljak Rebecca Maugham-Flinttől.ennyire elkezdték utálni. Ha egyszer belekapaszkodik valamibe. – Egy pillanatra a lány tétovázni látszott. a világnak egy olyan sarkából származom. – De tényleg. amit maga nem ismer. Margaret tekintete azonban elárulta. az apám fasiszta. nem akartam megbántani. – Nagyon zavarba hoz – mondta. hogy ne csukjanak börtönbe. – Ne haragudjon. mint egy húsvér ember. – Olvastam róla eleget az újságban. – És maga? Miért megy Amerikába? – Menekülünk – mondta Margaret undorral. – Hogyhogy? – Tudja. Margaret nevetett.

magával viszi az értékeit is. esetleg sohasem térhet vissza Angliába. és nem akar ellenük harcolni. maguk előtt hajtják az állatokat. Nem. Az orosz forradalom után a menekülő orosz arisztokraták Fabergé tojásaikat szorongatva érkeztek meg Európa fővárosaiba. amikor a nácik elől menekültek. Ráadásul az angol kormány intézkedéseket foganatosított annak megakadályozására. de Harry erre már csak fél füllel figyelt. . Én maradni akartam. Oxenford nyilván magával hozta. Mennyivel lenne kevésbé kockázatos. a nácik a legcsodálatosabb emberek. De talán soha nem mennek haza.– Szóval apám azt hiszi. Lord Oxenford nyilván gondolt rá. amit csak magával tudott hozni. – Margaret a spanyol polgárháborúról kezdett beszélni. A zsidók aranypénzeket varrtak a kabátjukba. és nekem ki kellene vennem a részemet a harcból. – Ezek szerint Amerikában fognak élni? – Az anyám családja Connecticutban van. hogy harcolhassak. ha föladja postán? Vagy hagyja otthon? Hogy elkobozza a kormány? Vagy elrabolja a megszálló hadsereg? Esetleg a háború után forradalom tör ki. s valaki elemeli az ékszereket. És köztük vannak a híres Delhi-ékszerek. lecsukják. Lord Oxenford magával hozza a családi ékszereket. – És mennyi ideig maradnak? – A szüleim legalább a háború időtartamára. Ez egy nagyon komoly háború lesz. Mellesleg. Egyszerű a dolog. amitől szíve erősebben vert: amikor valaki kivándorol. Amikor a parasztok menekülnek az ellenséges hadsereg elől. Valami eszébe jutott. ha Angliában marad. – És maga nem megy szívesen Amerikába? – Egyáltalán nem. A fasizmus borzasztó dolog. hogy a gazdagok bankokon keresztül menekítsék ki pénzüket az országból. de nemigen lehetett más választása. Persze kockázatos vagyont érő ékszereket bőröndbe pakolni.

Delhi-ékszerek voltak Lady Oxenford híres gyűjteményének legértékesebb darabjai. és óriási rubintokat meg gyémántokat foglaltak bele. Egész életében úri módon megélhetne ennyi pénzből. Őrültség lenne még gondolni is arra. amerikainak adta ki magát. Négy darab. Látott az ékszerekről fényképfelvételeket egy képeslapban. Leírhatatlanul csodálatosak voltak. Harry hamis útlevéllel utazott. ilyen közel sohasem kerül többet ilyen gyönyörű ékszerekhez. A fülbevalók és a karperec tökéletesen illett a nyaklánchoz.Erre a gondolatra Harryben elállt a műértő lélegzet. a börtön elől szökött. Persze negyedmillióért nem lehet eladni. mindhárom aranyból készült. Egy szép nő testén a világ legszebb látványa lenne. A négy darab negyedmillió fontot ért. Nem számít. mint könnycseppek egy csecsemő piros arcán. ezen a gépen. Három darabról volt szó. de igazából most nem is a pénz számított. hogy ellopja az ékszereket. Harry tudta. Ő a világ legszerencsésebb embere. egy karperec. több mint százezer dollár. Soha. Nincs olyan hivatásos tolvaj. A hatalmas rubintok Burmából származtak. Robert Clive tábornok hozta őket Angliába a tizennyolcadik században. De az is huszonötezer font. két fülbevaló. amit mondok – szólt Margaret. A pénz gondolatától a nyál összefutott a szájában. Harry fölébredt. . és a kabinban szemben ülő úr minden valószínűség szerint rendőr. Legfeljebb a tizedéért. Egy nyaklánc. és a király ékszerészei foglalták őket aranyba. El kell lopni őket. aki hajón vagy repülőgépen lopna. A rubintok a gyémántok mellett. még ha az ember kanállal eszi is a pénzt. Több pénz. – Maga nem is figyel arra. És szinte biztosan itt van. A gyanúsíthatok száma túlságosan kicsi. Ugyanakkor ilyen lehetőség egyszer adódik az életben. A kockázat szörnyű. mint amennyit egy életben el lehet költeni. Ebben a pillanatban Harry úgy vágyott a Delhi-ékszerekre. mint a fuldokló a levegőre.

Mervynen látszott. – Nocsak. – Az imént mondott valamit. a férfi lehetett az üzemvezető Mervyn gyárában. de az is látszott. De a mérnöki rész a legkönnyébb az egészben. hogy nagyon érdekelnék egy gyáros gondjai. Nancy a beszélgetésből kitalálta. – Nekem is gyáram van. . – Dehogynem – mondta Nancy. hogy a gyárban baj van a szakszervezettel. Mindent. És mit gyárt? – Naponta ötezerhétszáz pár cipőt. imponál neki a dolog. ami fémből van. Biztos kisebb a gyára az enyémnél. míg Mervyn Lovesey sárga repülőgépét felkészítik az útra. – Tudom – válaszolta Margaret. 8 Nancy Lenehan türelmetlenül várt. Úgy látszott. Mervyn még mindig a gyapjúruhás férfinak osztogatta utasításait. – Tizenhét szerszámkészítő dolgozik nálam. hogy a munkások sztrájkolni fognak. Hajócsavarokat. Aggódó pillantást vetett a gépre. Az emberekkel van bajom. lehet.– Ne haragudjon – mondta. azért érzi így. De hát nem hiszem. – Az arcán láttam. – Bár talán inkább azt kellene mondanom. – Ventilátorokat. naponta ötezerhétszáz cipőt gyártottam. akit nagyon szeret. Az öcsém a hátam mögött el akarja adni a gyárat. Nancyhez fordult. és mosolygott. gondolta Nancy. s én álmodozni kezdtem. úgy érzi letromfolták. olyan valakire gondol. hajlított és forog. – Ezért kell beérnem a Clippert. Mikor Mervyn befejezte. és az egyik nagyobb egyéniség. mint a másik. Légcsavarokat. – Mit gyárt? – kérdezte Nancy.

mint kellene. csak annyit mond: Menjen a pokolba. – Minden rendben. . végeredményben egy teljesen ismeretlen emberre bízta rá magát. Nancy remélte. a felesége elhagyta. Nem volt hozzászokva. Úgy érezte. hogy a férfiak megforduljanak utána. de elég vonzó ahhoz. aki ha hírét veszi. A szerelő visszatért a pilótasisakkal. Fölsegítette Nancy – Hideg van odafönn. amit Nancy lábához tett. semmi kétség. tényleg így lesz. és közben azt mondta: gazdájánál. Most azonban igazán nem engedhette meg magának a sértődékenységet. milyen lehet a felesége. már nem érdekli. Csinos? Kívánatos? Vagy önző és elkényeztetett? Ijedt kisegér? Hamarosan megtudja. Nancynek eszébe jutott. ahonnan Nancy bemászott a hátsó ülésre. Nem volt feltűnően csábító nő. amit Nancy fölvett. A szerelő föladta a táskáját. Ennél jóval több modortalanságot is szívesen elvisel. meg tudja érteni az asszonyt. A szerelő leugrott a gépről. Megszökött a feleségem mondta Mervyn meglepő nyíltsággal. Inkább olyan férfinak tűnt. A szerelő udvariasabb volt kabátját. Kíváncsi volt arra is. mert a férfi visszatért korábbi. Nancy meghökkent. de önelégült és érzéketlen. – Ebben a hülye kalapban nem lehet repülni. hogy a felesége után megy. de amint van. még ha süt is a nap. – Hozzon neki egy sisakot – mondta a szerelőnek. hogy a férfiak lekezeljék. s ezzel fölébresztette Nancyben a kíváncsiságot. ha ezen az áron beérheti Petert. és leszólt a szerelőnek: – Dobd föl! – Márhogy a szerelő Nancyt. Mervyn nagyon jóképű férfi. Lovesey fölmászott a gép orrába. Lovesey – jelentette. Ahogy Mervyn beindította a motort. Még egy órával előbb is leszünk ott. és tisztelettel beszéljenek vele. áruló testvérét. Mr. – Azzal fölsegítette a szárnyra. Úgy látszott szívesen beszél vele amíg nincs jobb dolga. Mervyn Nancyre nézett. ha beérik a Clippert. kellemetlen modorához.– Be fogja érni. Ezért tűnt annyira furcsának.

Peter. Kicsit hasonló élmény lehet. Hamarosan elmaradt Anglia. Persze azzal sem győz még.Meglehet. Meg kell győznie Tilly . könnyedén és simán emelkedtek a levegőbe. és orrát bátran Írország partjai felé fordította. Lovesey rossz pilóta. milyen képet vág majd Peter. Nancy fülét betöltötte a motor zúgása. semmi oka nem volt rá. Mervyn gépe úgy hagyta el a földet. aztán vízszintes pályára állt. hogy megbízzon Loveseyben. Van Loveseynek egyáltalán pilótaigazolványa? A kis gép gyorsan emelkedett. Azok a gépek. Nem elég csak időben odaérni az igazgatótanács ülésére. Nancy repült már néhányszor. és meglátja nővérét. ha beéri a Clippert. a légcsavar eltörhet vagy lepottyanhat. hallotta a kis motor hangját és érezte. amitől összeszorult a gyomra. Ugyanakkor azt is érezte. Ilyen kis szöcskében még soha. attól félt. de mindig nagyobb. sisakját verte a szél. a gép nekilódult a kifutópályának. hanem rabszolga-kereskedő. Nancy egy percre diadalittasan gondolt rá. Valahogy természetesebbnek tűnt a repülés. akit szerinte olyan végtelenül ügyesen rázott át. Csak annyit tudott róla: angol. Még nem győztél. hogyan röpül a papírsárkány. mintha egy nagy. Talán Mervyn valójában nem légcsavarokat gyárt. amikor fölszáll a Clipperre. Izgalmas volt és kicsit ijesztő. A tenger fölött repültek. és van egy repülőgépe. mint a hullámvasút a vidámparkban. Egy nagy. kiesik a gépből. sárga szitakötő hátán repülne. mint a ló. Mervyn csinált valamit. A szárnyak fából és vászonból készültek. mint nyitott autóban utazni. érezte a szelet. Nancy úgy érezte. Bár ahhoz talán ő már túl öreg. zárt gépekben. mint a nagy utasszállító gépek esetében. mint ahogyan az ember is érzi a madzagon. Ám mindez valószínűtlennek tűnt. vagy a gép nincsen rendesen karbantartva. ahogy a gép fölemelkedett a napsütésbe a ritkás felhők fölé. amelyekben Nancy repült. villám vagy jégeső. zárt gépben mindez érthetetlenebbnek és ezért csodálatosabbnak tűnt. a szél ellenük fordulhat. és meg se állnak egy török bordélyházig. Nancy látta a szárnyakat. Akárhogy is. amikor akadályt ugrik át. Korai az öröm. hogyan küszködik a kis gép a széllel. a légcsavar hogyan hajtja a szárnyak alá a levegőt. Nancy rémülten kapaszkodott. jöhet köd.

A gép veszített valamit repülési magasságából. hanem érzelmi okokból ellenzi a cég eladását.testvérét. kifejezéseit. A motor hangja kihagyott.. És mégsem. hogy Nat Ridgeway meg akarja venni. Peterrel való ellentétét pusztán üzleti ügynek állítja be. ha levegő szorult bele. és kivételesen jó üzlet azoknak. Amerika valószínűleg nem fog részt venni a háborúban. ez nem lenne okos dolog: Ha kimutatja indulatait. aztán gurgulázni kezdett mint a vízcsap. és ha Amerika is belép a háborúba. mint Peterben. hogy mindenki előtt fölfedhesse Peter viselkedését. hogy a szél elkapja szavait. Mikor a motor másodszor is kihagyott. Nancyben több az üzleti érzék. akik a katonaságnak szállítanak. aztán megint akadozni kezdett. rövidén: hogy egy mérgeskígyó. amelyet az igazgatótanácsnak tart majd. . Már akkor többet kereshetnének. a többiek azt hihetik. Mindenki lássa. és nem adják el a részvényeket. ismét megkétszereződik. Rövid ideig ismét normálisan járt. Úgyis mind tudják. de nem akart válaszolni.. hogy jobban teszik. mert Peter rossz igazgató. Bízva benne. A cégért ajánlott árat a jelenlegi haszon alapján ajánlották. Ilyesmiken gondolkozott míg az Ír-tenger fölött repültek. nem üzleti. Annyira elmerült az elképzelt igazgatótanácsi ülésben. és igyekezett megfogalmazni beszédét. amikor a motor köhögni kezdett. A háború általában jó üzlet.. ha mellette maradnak.nénit és Dan Rileyt. Éppen azt mondta hangosan a levegőnek: Az európai háború következtében a haszon megkétszereződik. hogy először nem is vette észre. a háta mögött el akarta adni a céget. Helyesebb ha hűvös lesz és nyugodt. – Mi történt? – üvöltötte Nancy. hogy várjanak: a háború. Különben érvelése egyszerű és átlátható volt. Nancy fölébredt álmodozásából. de a hadsereget mindenképpen meg fogják erősíteni. hogy megint komoly hasznot hajtson. A cég haszna feltétlen nőni fog. de a legjobb az lenne. Még egy oka volt rá. hangosan gyakorolta érveit. ha Nancy tervei szerint átszerveznék az egész vállalatot. Nem csoda. elárulta a. a jelenlegi haszon pedig azért olyan alacsony. vagy meghallotta. ha csak az üzletláncot eladnák. Mervyn azonban vagy nem hallotta meg a széltől. Azt akarta.

Azt tudta. hogy annak mozgásában föl tud-e fedezni valami rendellenességet. ha az egyik henger leáll. A gép ismét magasságot vesztett. A gép ismét egyenesen repült. De az ő Cadillacjének tizenkét hengere volt. és megkopogtatta Lovesey vállát. – Kihagy az egyik henger. de a férfi nem fordult meg. és Mervyn fülébe ordított: – El tudjuk érni a földet? – Nem tudom! .A motor hangja ismét magasabbra váltott. a gép mindig egy kicsit alacsonyabban repült tovább. a csavar egyenletesen forgott. A távolban szárazföldet látott. Csak nem volt valami komoly baj? Szerette volna látni Mervyn arcát. Nancy nem elégedett meg ennyivel. Nancy megijedt. előrehajolt. – Hány hengere van? – Négy. A gép egyre veszített magasságából. és ismét bekapcsolta a biztonsági övet. Kikapcsolta biztonsági övét. A férfi oldalt fordította a fejét. Semmit sem látott. Megint kioldotta magát. – Akkor mi történik a motorral? – üvöltötte. Nancy nem bírta már a feszültséget. Nancy előrehajolt. mintha Mervyn gázt adott volna. aztán hirtelen megint köhögött és akadozott egy darabig. A motor hangja már percenként változott. biztosan tudnak három hengerrel repülni. Nancy gyorsan visszaült. és Nancy a fülébe süvített: – Mi baj van? – Nem tudom – kiáltotta Mervyn. Időnként egészségesnek tűnt. egy autó akkor is megy. csak nem túl sokáig. Nancy arra gondolt. Tud egy négyhengeres gép repülni három hengerrel? Borzasztó volt ez a bizonytalanság. a légcsavart leste. de valahányszor a motor köhögni kezdett. Előbb-utóbb a tengerbe fognak zuhanni.

mint a legtöbb férfi. A férfi kedves volt. és vidámságot: mégsem fog most meghalni. Igazságtalanság. Apa egész életében keményen dolgozott. ennyi erővel kolostorba is vonulhattam volna. öt henye. nem lehetett volna rossz. Szerencsére a fiúkat már fölneveltem. Az üzlet az egyetlen. hogy meg tudta jósolni a divat alakulását. nemcsak a cégvezetéshez. – Legalább azt mondja meg. mert így nem tudok koncentrálni. nem halok meg míg nem szerzek be egy szeretőt. de igazán nem tetszett neki. mit gondol. bármilyen probléma merült föl. akár a gyerekek rossz jegyeket hoztak haza az iskolából. akár a nagy gazdasági válság. hogy apja árnyékában él. Bárcsak lett volna egy szeretőm. . Okos ember volt. Mielőtt Párizsba jött. de gyenge. főleg miután az apjuk autóbalesetben halt meg. Ha most túlélem ezt a repülőutat. akár a cég ment rosszul. és gyenge partnerre vágyik. Hirtelen nevetségesnek érezte a halál gondolatát. hogy fölépítse a céget. Olyan lenne. Peternek elég volt öt év.egy magakorabeli udvarlójával. – Fogja be a száját. Nancy fő erénye abban állt.. Pedig én vagyok az. alaktalan tömegébe. Nem lesz semmi bajuk. és a gyár tervezői gyakran kikérték a tanácsát. a főszereplő monológja kellős közepén. ő az erős. Ez a gondolat reményt ébresztett benne. néhányszor randevúzott. akinek egy erős társra lenne szükségem. Tíz éve. akár egy családi csetepaté. Nancynek néha még mindig hiányzott apja. Ha meghalok. Értett a cipőkészítéshez is. Sohasem érezte. Nancy ismét visszaült. erős emberek. határozta el. Peter érezte így. Azt hitték. azóta senki. gondolta.. s most be akarják olvasztani a General Textiles hatalmas. A dolgok általában nem így történtek. önző év. ami megmaradt apjukból. apa mindig megtalálta a megoldást. hogy tönkretegye.. Meg fogok halni.– Maga nem tud semmit! – sikított Nancy. mint amikor a darab vége előtt megy le a függöny. aki körülvette. Peter nyer. Persze így is meg fogja őket viselni. hogy Sean meghalt. Le kellett volna feküdnöm Nat Ridgewayel. De felnőtt. és pénzben sohasem fognak hiányt szenvedni. Nancynek egyszerűen hiányzott az apja.

A sziklák fölött sima mező feküdt. s túl a zöld mezőket. látta a homokot. Mondjuk ötvennel. de a tőzeg mocsaras talaján aligha. Imádkozni kezdett. talán ott le tud Lovesey szállni. óránként kilencvenöt mérföldes sebességgel tud repülni a gép. Ha a gép lezuhan. milyen hideg a víz. ha Mervyn a vízen teszi le a gépet? Jó úszónak tartotta magát. Talán imája meghallgattatott. de amióta a motor elromlott. mindenesetre imádkozott: ártani nem árthat. talán sikerül leszállniuk a szárazföldön. olcsó cipőket gyárthasson egyszerű embereknek. Mervyn Lovesey válla és karja mozogni kezdett. A part most már csak néhány száz méterre volt és Nancy tisztán látta. de Sean halála óta nem volt misén. Nancy most azon kezdett aggódni. utoljára a temetésen járt templomban. . hol tudnak leszállni. mint egy sebesült dongó. valószínűleg nem fogja érezni. Hogy is szokták mondani? “A tengerbe veszett. A homokos parton? Vagy inkább a kavicsokon? A mezőn biztosan. milyen sziklás. Hamarosan láthatóvá váltak a smaragdzöld mezők és a barna mocsarak. hívő embernek tartja-e magát vagy sem. mintha küszködne a kormánnyal. Vajon ki tud-e úszni.” Ez az. és arra kérte Istent. gondolta Nancy izgatottan.Írország partja közeledett. Erős hullámverés is volt. Nancy megborzongott kasmírkabátjában. körülbelül úgy. A part közeledett. életében eddig túl nagy szerepet játszott a munka. hogy Nancy tisztán látta a hullámok fehér taraját. Már olyan alacsonyan jártak. Elmondta a Miatyánkot. és engedje élni. mint a medence nyugodt vizében róni a hosszokat. engedje élni legalább amíg Hugh megnősül. hogy láthassa az unokáit. Nancy jókedve azonnal eltűnt. A Boston Globe majd cikket közöl: Nancy Lenehan gépe lezuhant és utasa a tengerbe veszett. és hogy továbbra is jó. és ne kelljen szélnek ereszteni az alkalmazottakat. A motor most egészségesebb hangon zakatolt. A víz nyilván jéghideg. de a gép egyre alacsonyabban repült. Vajon milyen gyorsan repülhetnek? Lovesey azt mondta. sokkal lassabban repülnek. de a tenger hullámaival megküzdeni egészen más. ami azt illeti. a sziklákat. Nem is tudta. A távoli part is kivehetővé vált. Római katolikusnak nevelték. Sean is ötvennel ment. és ő maga is megélhessen egy kis boldogságot. hogy megmenthesse a céget. Úgy érezte. Innen származik a család. amikor karambolozott és meghalt.

Aztán nagy döccenést érzett és előrebukott. Nancy úgy érezte. Nancy görcsösen szorította a gép peremét. talán egy méterrel a mező fölött. vége. gondolta. vége. és folyton veszített magasságából. aztán erőt vett magán. Egyenesen egy bozótos felé rohantak. A gép ismét a földre döccent. aztán megállt. majd ismét leejtette. de képtelen volt rá. de Mervyn csinált valamit. Épphogy átrepülték a sziklákat. mint egér a csörgőkígyóra. Ha nem sikerül. mondogatta magának. sárga repülő bátran küzdött az elemekkel. Megkérdezhetné. bár egyre alacsonyabban szállt. Nancy abbahagyta a sikítást és kinyitotta a szemét. Most már érezni lehetett a tenger sós szagát. De a gép most már alig magasabban repült a szikláknál. mikor vége volt. s ez alkalommal már nem emelkedett újra a levegőbe. Nancy behunyta szemét és sikított. most tört ki rajta a feszültség. Még mindig a levegőben voltak. kezében a szerszámosládával. A juhok rémülten menekültek a közelgő repülőgép útjából. Egy szélroham kissé megemelte a gépet. a motorházhoz ment és fölnyitotta. hogy még életben van. A rázkódás csillapodott. A szél sós permetet hajtott Nancy arcába. Nancy szerette volna behunyni a szemét. A sziklák vészesen közeledtek. itt a vég. . Megbabonázva meredt a közeledő sziklákra. Egy pillanatig nem történt semmi. Nancy rájött. jól vagyok-e. Egész testében remegett. majd a lelkét rázva ki Nancynek. Nancyre egy pillantást sem vetett. Most. gondolta Nancy. A motor beteg állatként üvöltött. mint megpróbálni átrepülni a sziklákat. Nancy alig hitte el. túléltem. Lovesey szó nélkül kimászott. Vége van. Amikor a part már csak száz méterre volt. a gép lelassult. Lovesey megpróbálja elérni a mezőt. hogy kiessen a gépből. rögtön meghalok. A szikláknak fognak ütközni. Aztán a gép ismét fölemelkedett. A biztonsági öv tartotta vissza attól. Remélem. fékezve rohant a göröngyös mezőn. s a gép kikerülte az újabb veszedelmet.A kis. Még mindig jobb lenne a vízen leszállni. az éles kövek darabokra tépik a kis gépet.

Hanem elég az érzelgősségből. Innen vándorolt ki a család valamikor régen. Karórájára nézett: negyed három volt. és ha lesz bátorsága újra beleülni. fából ácsolt hajókba zsúfolódva. aki éppen egy csavart próbált meglazítani. az angol elnyomás. – Azt hittem. – Akkor talán keríthetnénk egy szerelőt. Odasétált Loveseyhez. most el kell érnie a Clippert. . hogy majdnem belehal az első alkalomba. Néhány pillanatig még ült. hűvös. nedves szél fújt a tenger felől. tele reménnyel. A szakterületem a hajlított formák légellenállása. és ránézett. Mervyn ránézett. – Még nem tudom. – Matematika és fizika szakot végeztem. Nem szerelő vagyok. – Meg tudj a javítani? Lovesey nem nézett föl. Életében először állt ír földön. lassan kimászott a gépből. amikor hazalátogat. Sütött a nap. Életben maradt. ha a gépet meg lehet reparálni. ki Amerikába. Körülnézett. A Clipper negyedórája indult el Southamptonból. s folytatták a legelészést. A juhok is megnyugodtak. Tipikusan ír dolog. – Itt? Írország még mindig a kőkorszakban van. amikor a motor elhallgatott. Időben elérhetnek Foynesba. maga mérnök. Nancy hallotta. – Mi baja a motornak? – Nem tudom. – Mert az angolok századokon át elnyomták! Mervyn kihúzta fejét a motorházból. a protestánsok üldözése és a krumplivész okozta éhínség elől.Furcsa módon Lovesey udvariatlansága megnyugtatta. aztán amikor úgy érezte lábra tud állni. Majdnem elsírta magát. Most. amint a hullámok a partot ostromolják.

hogy nem tudja! Mervyn nevetett. Azt sem tudta. A távolban mintha egy utat látott volna. A kunyhók messzebb voltak. Mervyn a nő lábára nézett. hogy Írországban kevés a szerelő. amíg a férfi szerel és udvariatlankodik. – Majdnem megölt! – Szerintem megmentettem az életét. és kioldotta harisnyáját. –Ebben a cipőben nem jut messzire. – Azt hiszem néhány kilométerre lehetünk Dublintől. és nekiindult mezítláb. nem áll ott tétlenül. Roppantul élvezte. és levette a cipőjével együtt. Mervyn elvörösödött zavarában. Fölhúzta szoknyáját. . ami meglepte Nancyt. Öröme hamarosan megcsappant. s azon túl zsúpfedeles kunyhókat. Nancy elhatározta. Talán szerezhetne egy autót. – Megyek és hozok segítséget. – Hol vagyunk? És ne mondja azt. ami beviszi Dublinba. hogy megbotránkoztatja a férfit. ronda disznó. – Még azt se kérdezte meg. Hogy megdöbbent! De meg is érdemelte. mint gondolta volna. – Látom.– Hogy jön ide a politika? – kérdezte. mit tesz. Micsoda lehetetlen alak! Nancy a látóhatárt fürkészte. Cipőjét kabátzsebébe tette. s azzal mehetne Foynesba. Majd én megmutatom neked. ahogy lába egyre jobban fázott. Nancy legöngyölítette a harisnyát. gondolta Nancy. Loveseynek valószínűleg igaza lehetett abban. és egyre mocskosabb lett. Fennhéjázó. Néhány lépés után elégedetten elmosolyodott. jól van. jól vagyok-e. ha odaért. Talán sikerül egy kocsit találnia. – Nemsokára itt leszek – mondta.

Ilyen könnyen nem dőlt be. Sőt. – Én is ír vagyok – mondta Nancy.Húsz percig tartott. hogy furcsán festhet így. – De a kovácsnak van egy motorbiciklije. . mint aki marslakót lát. ebben még valami értelem is fölcsillant számára: az ilyen jelenségeknek biztosan a nagyvárosban van a helyük. – Milyen messze van Dublin? – Jó lovon másfél óra – mondta az asszony dallamos hangon. – Igen. Nancy zavarba jött. Ez nem hangzott jól. Nancy megkönnyebbült. hogy ettől emberibbnek tűnik. – Jó napot kívánok – mondta Nancy. ami az ország másik szélén van. hogy elromlott a repülőgépe. aki facipőben ásott a konyhakertben. mint egy ókori görög paraszt. Két óra múlva a Clipper fölszáll Foynesból. Ezt már megértette az asszony. kasmírfelöltőben és mezítláb. nagyon tartott tőle. aki azzal a váratlan hírrel állít be. ha az ismeretlenben valami istent sejt. Az asszony úgy nézett rá. Az asszony felkiáltott meglepetésében. – Nincs a faluban valakinek autója? – Autója? Az nincs. Nancy maga is érezte. hogy esetleg csak gaelül tud. amíg a faluba ért. – Elromlott a repülőgépem – folytatta Nancy. – Szeretnék eljutni Dublinba. Erezte azt is. értem – válaszolta. az asszony számára nincs nagy különbség egy marslakó és őközötte. és óvatosan megérintette Nancy kabátját. Az asszony mosolyogva rázta a fejét. Az első ház mögött egy asszonyra lelt. amikor az asszony angolul válaszolt. – A fene egye meg. Az asszony kinyújtotta kezét. abban a reményben.

gondolta Nancy. – Hol lakik a kovács? – Megmutatom. Az asszony gaelül beszélt a kovácshoz. ezen motorkerékpárral se lehet nagyon gyorsan menni. az istenit – szaladt ki Nancy száján. mindenképpen meg kell próbálnia. aztán Nancyhez fordult. de úgy érezte. . ha sikerült autót szereznie. Ráadásul az is eszébe jutott míg a falu házai között sétáltak. Nem tudta ugyan mekkora távolságról van szó. A motorkerékpár ott volt. Láthatóan mulattatta a történet. Közben elérkeztek a falu utolsó házához. A kovács fiatal ember volt. Valami baj lehetett vele. – Az asszony a földbe ütötte az ásót. Nancy egy pillantást vetett a fészerbe. A ház oldalához fészer támaszkodott. ha meg tud javítani motorkerékpárt. Dublinban biztosan tud autót bérelni. A kovács éppen szétszedte. – Talán megnézhetném. biztosan meg tud javítani egy repülőgépet is.– Nagyszerű! – Nancy arra gondolt. – Hol van a repülőgépe? – Egy mérföldre innen. – Ért hozzá? A kovács vállat vont. és minden reménye szertefoszlott. a mezőn. Valóban. ami elviszi Foynesba. Az volt a terve. De egy motorkerékpáron csak egyikük utazhat. Az út földes volt. gondolta Nancy izgatottan. Akkor egyenesen Foynesba mehetnének. hogy a motorkerékpár csak egy személyt tud elvinni a vezetőn kívül. motor – mondta szűkszavúan. Ez baj. fekete hajjal és kék szemmel. egy – Bár úgy hallom – folytatta a kovács –. hacsak a kovács el nem adja nekik. – Ó. visszamegy Loveseyért. – Motor. Nancy követte. Megkerülte a házat. de darabokban. Bólintott. erre már nem lesz szükség.

amit nem lehetett érteni. – Maga nélkül megy el – jegyezte meg a kovács. A gép azonban folytatta a fordulatot. Akár föl is adhatja. mígnem megint a falu felé fordult. Hitetlenkedve bámult a magasba. Egy nap két férfi árulta el. – Mire vár? Szálljon már be! .Nancy először nem értette. Nyilván most veszi föl az irányt Foynes felé. mit akar a kovács mondani. A gép megfordult a levegőbeli. Mervyn kiabált valamit. mintha Nancyt gúnyolná. Mervyn vidáman visszaintegetett. az asszony nem megy vissza hozzá. Hogy tehette? Hiszen még a táskája is a gépen van! A gép leírt egy kört a falu fölött. Megy a felesége után. és a kovács háza mellett álló három ember felé közeledett. – Mi? – kiáltotta Nancy. gondolta Nancy. Kirohant a fészerből. Mit akar? Talán megint elromlott a motor? A gép leszállt az úton. úgy kiabált. Lovesey megjavította. Nancy nem tudta levenni szemét a távolodó gépről. Mit csinál? Az út vonalát követve ereszkedett. Nancy öklét rázta dühében. Az asszony és a kovács ott álltak mellette. A Clippert nem tudja beérni. és meglátta a sárga repülőt a falu fölött. és fölszállt nélküle. Peter eladja a céget. Mervyn kihajolt. Nancy szinte elájult a megkönnyebbüléstől. és ezzel be van fejezve. Hát remélem. Érte jött vissza! A gép előtte állt meg. – A férje? – Még csak az kéne! Nancyt a rosszullét környékezte. aztán a gép a magasba emelkedett és távolodott. – Mert egy lelketlen vadállat – válaszolta Nancy. aztán ő is meghallotta a gép hangját.

Nancy ismét órájára pillantott. a párizsi társasági élet egyik vezéralakja Diana kabinjában ült. a híres fasiszta és családja. mintha moziban ülne. de most csak felszabadult boldogságot érzett. Mervyn sohasem gondolt arra. Mr. Háromnegyed három. Gazdag berendezés. Még mindig idejében odaérhetnek. Ott volt Gabon báró. Nancy egyik lábát a fiú kezébe helyezte. – Segítek beszállni – mondta. Most. remek érzés volt ebben a repülő luxusszállodában lenni. éppúgy megrémült mint a többiek. és bekászálódott az ülésbe. A Clipperen repülni olyan érzés volt. A hercegnővel szemben foglalt helyet Lulu Bell. a . A gép azonnal elindult. utakat és vasutakat. és elszökött Markkal. Az ablakból látta az angol mezőket. 9 Mervyn Lovesey felesége igen boldog volt. mihelyt a fölszállás idegességén túljutott. Amikor a Clipper felszállt. Szabadnak érezte magát. Valóságos fényűzésnek tűnt három hónap lopott pásztorórái után. hosszú napok munkájával. itt volt Oxenford márki. megszabadult Mervyntől. Még sohasem repült. Szabad is volt. és Mrs. s akárhová nézett az ember. az ablak alatt. hogy magával vigye. föllépett a gépbe. aki folyton ösztövér társával beszélgetett. és kapcsolatukban először az egész éjszakát együtt töltötték. A felszállás előtti utolsó éjszakát a South-Western Szállóban töltötték. Még nincs vége. reggel fölébredtek és megint szeretkeztek. Néhány pillanattal később a levegőbe emelkedtek. és két kezét össze fonva hátát a gépnek támasztotta. mindenütt híres arcokat látott. aztán aludtak. gondolta boldogan. Szeretkeztek. a gazdag cionista. Lavinia Bazarov hercegnő. elegáns emberek. A fiatal kovács lépett hozzá. szemében vidámság csillogott. Újra elöntötte a lelkesedés. kiváló pincérek. Alderként jelentkeztek be. bár a gépet ő festette sárgára. házakat.

Lulu milyen alacsony. Most is. egy amerikai hang így kiáltott: – Mark! Mark Alder! Csak nem te vagy az személyesen? – És mikor Diana megfordult. így csináltam – azzal Lulu Bell hihetetlenül mély férfihangon fejezte be történetét: – Biztosan a macska ette meg. Azt is észrevette. De természetesen Mark jobban érdekelte.híres filmsztár. Dianát meglepte. még mielőtt Luluból sztár lett. hogy erre se jött válasz. látta amint egy apró. de George nem volt sehol. magabiztos kis nőszemély. A filmekben magasabbnak látszott. szegények. amikor fiatalok voltak. hogy élő adásban azt mondta: Jézus Mária! . s csempészett szeszt ittak hajnalig. Ezzel vége is volt a rádiójátéknak – mondta Lulu. hogy a hatást vizsgálja. emlékeket idéztek föl a régi szép időkből. Mark bemutatta egymásnak a hölgyeket. Diana rengeteg filmjét látta. – Éppen mondtam: Ki ette meg a húsvéti tojást? – és vártam a választ. aki mindig a figyelem középpontjában áll. Mark szerencsés. Mark és Lulu évekkel ezelőtt együtt dolgoztak a chicagói rádiónál. hogy egy rádiójáték kellős közepén az egyik színész fölkelt és eltűnt. de mindenki őt nézte: Diana. hogy Mark jól ismerte a színésznőt. melynek lényege az volt. aztán folytatta: – Senki nem szólt semmit. Kiderült. hogy rátalált. szőke nő karvalyként csap le barátjára. körülnézett. és a kabinban ülő másik két utas. De személyisége ugyanaz volt a filmvásznon. Lavinia hercegnő. és a felszállás óta egyfolytában egymással beszélgettek. úgyhogy megismételtem: Ki ette meg a húsvéti tojást? Aztán. Dicsérte Diana szépségét. a haja nem termesztésen szőke. És a filmekben fiatalabbnak is látszott. Markkal beszélgetett. De a legnagyobb meglepetés az volt. Éppen egy történetet mesélt. egyszer a rádióban hallotta. Mindenki nevetett. hanem festett. Ahogy elhelyezkedtek a kabinban. és azt mondta. – Megállt a történetben. és Lulu nagyon kedves volt. amint a bemondó úgy meglepődött valamin. mint az életben: csiripelő. és rossz lakásokban laktak. Dianának eszébe jutott.

Bőre enyhén sötétnek tűnt. szőke fiatalember volt. Vannak emberek. Talán dél-amerikai.– Egyszerén is hallottam egy bemondót káromkodni – kezdte. Arra gondolt. a kabin két másik utasát tanulmányozta. tegnap sikerült egy állomást fognunk. – Milyen érdekes – folytatta –. de a kezén túl sok ízléstelen gyűrű csillog. amin Luluval együtt harsogva nevettek. és megkérdezte. Davynek hívták. eddig el volt kényeztetve. kicsit kívül rekedt a nagy mulatságon. Vele szemben furcsa teremtés ült. Ez persze nem tarthat így örökké. mint aki csak úgy kifizet kilencven fontot a jegyért. – Az állandóan előfordul. kecses járással. Kisportolt. Ruhája túl nagy volt. ahol Beethoven vonósnégyeseket játszottak. legkiváltságosabb osztályához tartozott. Diana találkozott már néhány gőgös öregasszonnyal. akiknek semmi sem elég jó. három hónapig Mark csak és kizárólag az övé volt. kicsit talán ízléstelen öltönyben. Hozzá kell majd szoknia. izmos fiú. Ráadásul kopasz is volt. A hátsó traktust ellátó utaskísérő jelent meg. Fogalma sem volt. Inkább a hercegnőhöz fordult. aki nem tudni hogy keveredett ide. Diana egy martinit kért. hercegnő? – Közönséges találmány – válaszolta az agg arisztokrata. A hercegnő valamikor a világ leggazdagabb. Amerikában ez a koktél a legdivatosabb. – A német zene gépies – válaszolta a hercegnő. nem úgy nézett ki. gondolta Diana. rokonszenves. – Szokta a rádiót hallgatni. Törékeny. . de Mark leintette. és természetesen ezt úgy tudathatta mindenkivel a legegyszerűbb módon. Míg az italra várt. Diana is mosolygott. gallérja kopott. gondolta Diana. nem kellett megosztania senkivel. ha mindenre fölhúzta az orrát. Valami újabb történet jutott eszébe. hogy Mark másokat is ismer. Nem lesz könnyű vele beszélgetni. de a filmekből emlékezett. Egyikük jóképű fiatalember volt. ki mit inna. mi az a száraz martini. de kezdte úgy érezni.

S kin tölti ki a dühét? Valószínűleg szegény munkásain. A két férfi nem beszélt egymással. Diana mégis biztosan érezte. és megsimogatta Diana térdét. talán tudja. – Már miért lenne? – válaszolta Mark. Remélem nincs ellene kifogásod.mint a biliárdgolyó. – Nem ittál még száraz martinit? Diana megalázva érezte magát. Thea persze nem tudja. – Szívesen hozok valami mást. fiatalember. – Gondoltam. hogy én is itt vagyok. asszonyom – mondta Davy. Itt volt ez a sok kiművelt kozmopolita. amiért olyan rövid és kimért levelét írt. akár egy bakfis. Davy jött vissza a rendeléssel. – Még sohasem ittam száraz martinit – fordult Diana mérgesen Markhoz. egy ostoba vidéki lány. s a hír amúgy is meg fogja döbbenteni. nem is néztek egymásra. Hirtelen Mervyn jutott eszébe. Bár ez nem valószínű. Belekóstolt az italba és kis híján kiköpte. ha a kocsmába téved. – Rögtön. de nem volt képes többre. Vajon mit csinálhat most? A levelet már biztosan megkapta. Most már sajnálta. – Hiszen ez tiszta gin! Mindenki nevetett. Mervyn nyilván felhívja Theát. kipróbálom. – Egy pohár pezsgőt kérek – mondta Diana duzzogva. csak aztán Diana felé. Lavinia hercegnő elégedetlen volt. Mark először Lulu felé emelte föl a poharát. a testvérét abban a hiszemben. Nem tudta. együvé taroznak. mit rendel. Inkább dührohamot kap. Talán sír. biztosan azt hiszik. Hozzon nekem egy csésze teát! . Unokahúgai hiányozni fognak. gondolta Diana keserűen. Mit fog mondani majd az ikreknek? Ez a gondolat elkedvetlenítette Dianát. gondolta bűntudattal telve. Mintha utólag jutott volna eszébe. – Ez a konyak rettenetes. Diana hova ment. – Majdnem tiszta gin – mondta Mark.

ami eltakarja a napot. hogy rendbe hozza arcát. ki kell mennie. Vajon Mark tudta. Két ajtót talált. Vagy. és mindenféle kenceficék sorakoztak. az ő hazájába. Az egyiken ez a felirat díszelgett: “Hölgyek”. mígnem szerelme már úgy tekintett rá. Halálra untam magam abban a . aki számára minden új és ismeretlen lesz. Hányszor fogják még kinevetni valamiért. Mostantól kezdve Mark lesz az. Unalmas világ volt. egy boldogtalan arc nézett rá vissza. Az egyik fal mentén fésülködőasztalka állt. Fölállt. mert Dianának Amerikában nem voltak barátai. Diana semmi ilyesmivel nem büszkélkedhetett. Diana csak harmincegy. Lulu hány éves? A férfiak néha meglepően ostobák ebben a tekintetben. elnézést kért. de biztonságos. mellette két székkel. Diana leült a tükör elé. Nem. A falakat sárgás tapéta bontotta. csak ő nem? Hogy a “dry martini” lényegében. De amikor a tükörbe nézett. Egyáltalában. ráadásul együtt csinálták végig a rádió hőskorát. mint egy enyhén kellemetlen mellékszereplőre. hogy szinte fölvidította. ahol mindenkit és mindent ismert: az embereket. hogy egy vidéki városban úriasszonyt játszott? És Mark? Most már mindig ilyen lesz? Amerikába tartottak. A székeket türkizkék bőrrel vonták be. Mark minden figyelmét és figyelmességét magára vonta. Az igazi baj nem ez volt. Diana úgy érezte. Persze Lulu korban is jobban illett Markhoz. hideg gin? Talán hiányozni fog a világ. hanem hogy Marknak és Lulunak annyi közös élménye volt. átírja az arcát. az étlapokat. aki mindenkit ismer. Csak Mark barátaival fognak találkozni. Megrázta fejét. aki harminckilenc éves volt. a koktélokat. A mellékhelyiség olyan szép volt. asszonyom. mindketten amerikaiak. Ide nyitott be. Nem szabad így gondolkoznia. melyet maga mögött hagyott? A jótékonysági bálok és a manchesteri szállodák. Az asztalkán papírkendők.– Azonnal. és ő az. mindketten a szórakoztatóiparban dolgoznak. és elindult a gép hátsó része felé. Lulu Bell felhőként jött. amitől szőke haja szétterült a levegőben. ahogy Mark mondaná. amit mindenki tud. mit csinált egész életében azon kívül.

ha Dianával beszélget. A szükségesnél kissé határozottabban ringó léptekkel ment végig a gépen és élvezte. akivel állandó lelkes beszélgetésbe merülhet. s most hogy megkaptam. A fiatalember visszamosolygott. – Ollis Field vagyok. rosszallja. hogy a férfiak kéjes pillantásokkal. Füle mögé. élvezni akarom.világban. és szivarzsebéből selyemzsebkendő csücske kandikált ki. – Csodálatos út – jegyezte meg Diana. aki a másik oldalon ül. Göndör haján hajolaj csillogott. hanem a másik ülés felé fordulva kihívóan rámosolygott a fiatalemberre. Ezt Lulu Bell is jól tudja. Ugyanazt fogja tenni. gondolta. fölállt és kezet nyújtott. Mindketten amerikaiak voltak. Frank Gordon elegánsan öltözködött. aztán elhagyta a helyiséget. visszahódítja Markot. Én vagyok a legszebb nő a gépen. és izmosabb. Mark olyan féltékeny lesz. – Együtt vannak? – kérdezte Diana. hogy udvariatlan. a nők pedig irigykedő tekintettel méregetik. de egyebekben egyáltalán nem hasonlítottak egymáshoz. – Diana nem szívesen fogott kezet a kopasszál. és az egész ember enyhe kölniszagot árasztott.és mellei közé parfümöt tett. – Óriási – mondta a fiataembert. Fiatalabb mint Mark. mint egy megvadult mór. nem ült le. mert piszkos volt a körme. mintha attól félne. A fiatalember felé fordult. mint aki maga is érzi. kalandra és izgalomra vágytam. ezzel gyöngének tüntetné föl magát. Elhatározta. mint Mark: keres valakit. – Olyasmi – mondta a kopasz röviden. Aztán. Mit tegyen? Nem akart veszekedni vele. – Még mindig Anglia fölött repülünk? – kérdezte. Mikor saját kabinjába ért. – Diana Lovesey. Ott van az a jóképű fiú. egy aggódó pillantást vetve. nyakkendőtűt viselt. . – Engem Frank Gordonnak hívnak.

Olaszország részt fog venni a háborúban? – kérdezte Diana. és csalódottan látta. – Most vagyunk Devon fölött – válaszolta. – Manchesterbe. Ollis Field rosszallóan rágyújtott. Diana – Talán a háború az egyetlen megoldás a fasiszták számára. Diana most a kopaszhoz fordult. A legtöbb férfi örült. ha magyarázhatott. – Az én családom eredetileg olasz – mondta Frank. aztán figyelmét ismét Frankra fordította. Field? – Nincs véleményem – visszafordult a fiatalemberhez. hogy tehetős. hogy újra elmerülten beszélget a színésznővel. hogy iskolázatlan. – Gondolja. hogy az érezhesse parfümjét. – Gyorsan Markra pillantott. de Frank Gordon ennek semmi jelét nem adta. – Az egy nagyváros az ország északnyugati részén. – Akkor miért tör ki mégis? Dianának Frank Gordon rejtélyes jelenségnek tűnt. . Tudta.– Diana úgy hajolt a férfi fölött az ablakhoz. Annyi biztosnak látszott. az olasz kormány fasiszta. látta. Lopva ismét Markra nézett. bár a valóságban fogalma sem volt. Miért ilyen pipogya fráter? Mervyn már régen orrba vágta volna Franket. morogta a megkérdezett. Mr. – Maga hova valósi? Diana leült a fiatalember mellé. – Az olasz emberek nem akarnak háborút – rázta a fejét Frank. – Az emberek sehol sem akarnak háborút. ha . mi fölött repülnek éppen. Diana keresztbe vetette lábát. – Magának mi a véleményé. megrökönyödötten figyeli a jelenetet. amint.meg akarják tartani az uralmukat. de az is.

Egy darabig rosszkedvűen hallgatta Mark és Lulu csevegését. Helytelennek érezte. Emeletes ágyak vannak. . Amerikától sem szabad félnie. Tudta magáról. még a nászutasok lakosztályában sem. víz fölött repülnek. a világ legromantikusabb. Mark őt szereti. és még mindig a levegőben vannak. legszebb gépén. Az ember megvacsorázik. Frank Gordon és Ollis Field igyekeztek nyugodtnak látszani. A motorok ugyan akkor is működni fognak. Talán aludni sem tudok. a következő állomás kétezer mérföld. hogy vonzódnak hozzá az emberek. Mark és Lulu tovább csevegtek. mert túl nagy a hullámverés. Ez lesz az Ír-tenger. Izgalmas gondolat volt. hogy negyvenöt éves. A gép most felhők között repült. hogy álmában történik valami. több is mint Marknak. Lavinia hercegnő a karfát markolászta. hogy beszélgetnek a régi időkről. és Mark fölötte fog aludni. ha ő alszik. Diana felhasználta az alkalmat és csalódottan visszaült a helyére. amit még Mervyn mellett is viselt. Írország és Új-Fundland. Mervyn már biztosan elolvasta levelét. Éppen azt akarta mondani: meséljen magáról. hogy egész éjszaka a levegőben lesznek. mint egy szárazföldi repülógép. festett hajú színésznők felbosszantsák. hogy a Clipperen utazik. lefekszik. Azt mondják. mintha mi sem történt volna. a hidroplán nem tud leszállni a nyílt tengeren. Kipillantott az ablakon és látta. hogy ugyanabban a hálóingben feküdjön le. amikor megjelent Davy a pezsgővel. A kocka el van vetve. de ennek ellenére: félni fog. a pincérek körbejártak és mindenkit megkértek. gondolta Diana.Újra Frankre nézett. ami még sohasem volt rajta. tejeskávé színű hálóinge. s a gép ezt egyhuzamban teszi meg. és egy tálca kaviáros szendviccsel. kapcsolja be a biztonsági övét. Lulu csak régi ismerőse és természetes. fölébred. de hát mégis inkább képes rá. Kétszemélyes ágy nem volt a gépen. Szerencsére vele volt gyönyörű. s az ablakon nem lehetett látni semmit. több mint háromezer kilométer. tizenhét órát tölt a levegőben. Inkább annak kell örülnie. aztán gondolatai elkalandoztak. Kis idő múltán a gép megremegett. de az út előtt már nem volt ideje új holmikat vásárolni. Az utasok idegesen néztek egymásra. Amerikában is gyorsan beletanul majd a szokásokba. Hamarosan rengeteg barátja lesz. Talán bolondság bosszankodnia. Bolondság ha hagyja.

talán akar még valamit mondani. – Muriel Fairfield? – Ha mondom! Hozzáment egy milliomoshoz. de Hollywoodban élnek. mintha zuhanna. – Hihetetlen! De még milyen hihetetlen. gondolta Diana. kegyetlen. Ez gyakran előfordul. Akkor fél majd csak igazán! Hideg. Mark rámosolygott. meg a hold. és Muriel férje filmeket pénzel. – De amikor olyan csúnya volt mindig! – Mark. félek – mondta Diana. Lulu egy pillanatra Dianára nézett. De nincsen semmi: csak a víz. teljesen normális jelenség. Már vissza is fordult Luluhoz. hogy Mark egyáltalán nem törődött vele. lezuhanunk! – Dehogy zuhanunk le. Néha hirtelen megváltozik a légnyomás. A manchesteri napilapok elbeszélése szerint egy-egy jéghegyen kívül nincs is benne semmi. milyen hihetetlen. Még ha szigetek lennének. végtelen víztömeg. Egy másik kabinban valaki sikoltott.Mindketten rágyújtottak. Csak maradjon egyedül Markkal. Lulu éppen azt mondta: – Muriel? Muriel hozzáment egy milliomoshoz – amikor a gép huppant egyet. – És hogy szerezte be a milliomosát? – Nem tudom – válaszolta Lulu egy pillanatnyi szünet után –. Félelmét fokozta. – Viccelsz – mondta Mark. sötét. mint aki azt várja. Diana dühösen elfordította a fejét. Éjszaka pedig már nem az Ír-tenger. hanem az Atlanti-óceán fölött fognak repülni. meg a repülőgép. – Azt hittem. Aztán a gép megint normálisan repült. és nagyokat szívtak a cigarettájukból. Diana gyomra a torkába szaladt. majd meglátja. – Nem történt semmi. A tengertől hasonlóképpen .

vagy hangosan zokogni. De biztosan megbocsát. Megöleli. mégcsak fölszállna valahogy. ő közben milyen félelmektől szenved. Kiitta a pezsgőt és újat rendelt. Tudta. az ikreknek Diana néni. nincs ismeretlenség mégis megriasztotta. összeborzongott. de mind . gondolta. Szerette volna. De nem akarok visszamenni hozzá. akit a gyára jobban érdekel. Ha egyedül lett volna. ehelyett nyelt és nyugodt maradt. Én Diana Lovesey vagyok. Feleségül mentem egy hűséges és ingerlékeny emberhez. Ha arra gondolt. s akkor sétálhat egyet a szárazföldön. Diana szerette a hosszú. milyen hideg lehet a víz. Egyik sem volt igazán boldog. Mervyn biztosan meg fog bocsátani. ez csak egy bolond álom. Hihetetlennek tűnt. és azt mondja neki: Ne haragudj! Tévedtem. hogy megbántotta. Mit tehet? Persze senki sem kényszeríti. de álma így semmivé foszlik. elegáns vacsorákat.félt. Haza szeretnék jönni. És ez a baj. mint a gyerekek a kiránduláson: ebben is van valami izgalmas. Hamarosan leszállnak Foynesban. De aztán ismét föl kell szállnia a gépre. és Kaliforniában akarok élni. Ő pedig majd felhívja Mervynt. Amerikába akarok menni Markkal. Rosszindulatúan meredt Markra és Lulura. persze tudhatta volna. Mit tegyen? Fölhívja Mervynt telefonon. de az Másra kell gondolnia. Szégyen. Sohasem fogok egy olyan házban élni. Szeretett volna jelenetet rendezni. hogy így lesz. ha már szárazföldet érezhet a lába alatt. de az ital sem nyugtatta meg. mint Amerikától. Nem bírna ki még egy órát itt. Thea húga. ahol a kertben pálmafák vannak. Minden asszony így él. mint én. akit csak ismerek. A gondolat elviselhetetlennek tűnt. és fogalmuk sincs róla. kikent-kifent nő a szeme láttára veszi el tőle. S az út végén várják a New York-i felhőkarcolók. semmi félnivaló. Emeletes ágyban fognak aludni. kezébe temette volna arcát félelmében. hisztérikusan kiabálni. Markot egy festett hajú. Szeretem Markot. hogy újra fölszálljon a repülőgépre. és boldog lesz. A vacsora hét fogásból áll majd. hogy visszakapta. A következő pillanatban már azt gondolta. meg uszoda. akik egymásba feledkezve beszélgetnek. Ha kényszerítenek.

de amint a gép elérte a repülési magasságot. úgy. törékeny szappanbuborékot. a benzin és levegő keverékét meg a sebességet. életük rosszabb is lehetne. De Eddie mindig büszkén gondolt rá. Állandóan ellenőriznie kellett a műszereket. és mert az óceán fölötti légtér bizonyos fokig ismeretlen területnek számított. már nem volt annyi dolga. bemelegítenie a négy hatalmas motort. Az utaslistán szerepelt egy Tom Luther. tele esetleges váratlan veszélyekkel. vidáman szórakozó emberek ne tudják meg. Tudta. Megállapították. és biztonságban érezte magát. A keverési arányt kellett olykor utánaállítania. Sohase mentek Kaliforniába. ellenőriznie a motorok hőmérsékletét. akiknek a férje iszákos vagy semmirekellő ember volt. hogy a kapitány. filmsztárok és arisztokraták. Csak sírni szeretett volna.szerencsésebbnek érezte magát annál a néhány társánál. mit tartogat a jövő. milyen vékony fal választja el őket a halálos éjszakától. a fedélzeti mérnök mindig úgy képzelte el a Clippert. Eddie a pilótafülke ablakából figyelte őket. mert a gép eleddig ismeretlen technológiát alkalmazott. mint egy gyönyörű. A felszállás perceiben alig tudott Carol-Annre gondolni. a jól kiképzett legénység és az amerikai gépek megbízhatósága révén biztonságban hazaérnek. 10 Eddie Deakin. beállítania a fékszárnyakat. jól táplált milliomosok. de csak a megszokott kép tárult elé: jól öltözött. A gép ismét huppant egyet a levegőben. és közben könnyedén költötték férjük nehezen megkeresett pénzét az áruházakban és a testápoló szalonokban. amelyet végtelenül óvatosan kell átvinnie a tenger fölött. Az út veszélyesebb volt. s hogy a négy . Ezen az úton azonban rettegett. Dianának ismét hányingere volt. De már nem félt. s próbálta fölismerni az emberét. Míg az utasok beszálltak. hogy a gép gyomrában ülő. mint az utasok gondolták.

amelyre Jack Ashford. Úgy gondolta. amelyet Carol-Ann éppen azért szeretett annyira. a Clipper különlegessége az volt. hogy a motorokat repülés közben is el lehetett érni. sokkal valószínűbb. Mi azt istent akarnak tőle? Remélte. Ezután egy kisebb tárgyalóasztal következett. Gondolatai ismét Érthetetlen módon azt szerette volna leginkább tudni. zöld tapéta. ha felesége a nagy báránybőr kabátot hordaná. A pilótakabin leghátsó részéből vezetett az ajtó a csomagtérbe. milyen ruha van Carol-Annen. ha berúgnak? A gondolat elviselhetetlen fájdalmat ébresztett benne. a navigátor teregette ki térképeit. Sajnos. amelynek fejénél a kapitány ült. Jobbján volt a másik csapóajtó. ujjatlan ruha volt rajta amikor elrabolták. Ki tudja. hanem mert a kabát elrejtené alakját. Az egész kabin hét méter hosszú és három méter széles volt. hiszen meleg szeptember volt. Jobboldalt. a másodpilóta ülése mögött vezetett le a csigalépcső az utastérbe. mi történik. Az asztal magasságában csapóajtó nyílt. a másodpilóta elöl ültek magas ülésükön. és a Clipper pilótafülkéje sokkal nagyobb volt. nem erezné ilyen rosszul magát. hogy a kabin fényei ne zavarják őket az éjszaka kémlelésében. nem hitt a szemének. Eddie egyszerűbb javításokat repülés közben is el tudott végezni. E mögött ült a rádiós. szemben a műszerfallal. . mert jól mutatott benne. Amikor Eddie először meglátta a kabint. Ben Thompson. és rögtön mellette következett Eddie műszerfala. amely a másik szárnyba vezető folyosót zárta el. Szerencsére mindenkinek volt éppen elég dolga. A padlót szőnyeg borította. A kabin középső részében állt a majd két méter hosszú navigációs asztal. s mindenütt föl lehetett egyenesedni benne. Baker kapitány és Johnny Dott.motor azonos elkalandoztak. nem mintha fázna amúgy. A székek és ülések mind bőrből készültek. teljesítménnyel működjön. a falakat puha. Éjszaka nehéz függönyt húztak el a hátuk mögött. Ebben a ruhában lesz összezárva egy csomó gazemberrel. mint a legtöbb gépé. a legénység többi tagja nem veszi észre. milyen állapotban van. mögötte alacsony folyosó vezetett a szárnyba. hogy a levendulaszínű. ha éppen nem vezette a gépet.

Ezen a fiú fölbátorodott. aztán hamarosan érted jövök. és lemászott ismét a létrán. . azt mondja: megérzés. melynek aljában egy tizenöt éves forma fiú állt. Eddie mosolyt erőltetett magára. Miután képtelen volt fölfogni. Nem tudott jobbat kitalálni. hosszan. A legénységi szinten is eljuthatott volna ide. és kíváncsian figyelte. A fiú elsietett. amint mindenki saját feladatára összpontosít. A fiút a kettes kabinban találta meg a családjával együtt. Felületesen ellenőrizte a kábeleket. Pláne a. mert nem akarta fölkelteni a kíváncsiságukat. Tulajdonképpen bármelyik légikísérőtől megkérdezhette volna. Luther nyilván valami más alkalomra vár. Több utasra ránézett. provokatívan. valahogy meg akarta ismerni a titokzatos Mr. A fölszállás után valami ürügyet keresett. minthogy megy és megnézi a kormányvezérlő kábeleket. miért történik ez az egész szörnyűség. de nem tette. A pokolba kívánta ezt a kölyköt. Eddie látott néhány ismerős arcot. – Folmehetek megnézni a pilótafülkét? – Természetesen – válaszolta Eddie automatikusan. és megszólítja. Az utasok mindenféle nyelven társalogtak. a szalonban néhányan kártyáztak. de a legénységnek udvariasnak kellett lennie az utasokkal. hogy lemehessen az utastérbe. Eddie megkönnyebbülten látta. Elért a gép végébe. hogy az egyik fölfedi magát. S ha valaki megkérdezi. ahol egy létra vezetett föl a kormányhoz. melyik utas Tom Luther. aztán becsukta a csapóajtót. hátha valaki elébe áll. Luthert. – Óriási! Köszönöm szépen – mondta a fiú lelkesen. mi a fenének. de most a híres emberek érdekelték a legkevésbé. senki sem vette észre mennyire fél. Semmi sem történt. Lassan sétált át az utasok kabinjain. A két légikísérő éppen koktélokat szolgált föl. Visszafelé Eddie még lassabban ment.Most csak kollégái hátát és profilját látta. abban a reményben. – Ülj most vissza a helyedre.Clipperen. ha átmegy a poggyásztéren.

ami kétszázharminc fok. hogy pár pillanat múlva a hőmérséklet is csökken. Úgyhogy most lehűtjük egy kicsit. – Hogy hívnak? csigalépcsőn. Csak egy vörös hajú. – A legtöbb pilótakabin nem ilyen szép – mondta. – És mit csinál a fedélzeti mérnök? – Én ügyelek a motorokra. de a természettudományokkal nem sokat törődnek. – Nézd ezt az órát! Láthatod rajta. ez a fogantyú szabályozza a légcsavarok sebességét. – Rengeteg latint meg görögöt kell tanulni. Tanulsz fizikát? – Elég régimódi iskolába járok – válaszolta Percy. – És mi az a sok óra meg fogantyú? – Lássuk csak. Mindegyikből négy van. csupasz. gyere kölyök – mondta. ha föláll. vidámságot erőltet magára. hangos. – kérdezte Eddie. ez a motor hőmérsékletét. Fölértek a lépcső tetejére. – Én Eddie Deakin vagyok.. akik meglehetősen fagyosan bólintottak.. így. biztos a fiú nővére mosolygott rá hálásan. És mindenütt kiáll valami a falból.. és rámosolygott a szülőkre.– No. mert négy motorral megyünk. – Milyen szokott lenni? – Hideg. hogy a kettes motor kétszázöt fokon dolgozik. vagy megfordul. és látni fogod. a fedélzeti mérnök. hogy elvigyenek minket Amerikáig. –Percy Oxenfordnak. ahogy fölmentek a . magas lány. Ez egy kicsit túl közel van a megengedett maximumhoz. Most a ventilátor egy kicsit több hideg levegőt enged be. Eddie eltökélte. ez meg a benzin-levegő keveréket. amibe az ember folyton beleütközik. Ülj csak le ide a helyemre! – Percy lelkesen leült. – Hogyan? – Ezt a fogantyút egy leheletnyit leengedjük.

és figyelem. – Ez elég egyszerűnek hangzik – mondta Percy. Aztán leolvassa a tükör szögét. hogy egyenesen megyünk. amíg a csillag a láthatáron van. tudom. éppen hol vagyunk. aztán megnézi a tükrön keresztül. – Nohát. a legfontosabb a navigátor. akkor nem lehet eltévedni. amivel a nap állásából. és fölcsapja a táblázatot. – Neki mindig tudnia kell. – Az mi? Jack elővette a műszert és megmutatta a fiúnak. – Jack fölnézett. ami az óceán fölött nem is olyan könnyű feladat. . Ha egyvonalban haladunk vele. így derül ki. Ehhez egy szextánst használ. tudom. és addig igazítja a tükröt. hogy latinnal meg göröggel Anglia elég nehezen fogja megnyerni a háborút. Ha egy idő után oldalt látom. amikor az oktáns vízszintesen áll. Jack nevetett. – A buborék csak arra van. – Ami azt illeti. ha a szél nem fújna oldalról. Az ember bemér egy csillagot. és barátságosan bólintott a fiú felé. – Ez akkor lenne igaz. hogy rendszerint felhős az ég. Jack Ashfordnak hívják. éjszaka meg a csillagokból tudja bemérni a pontos helyzetünket. – És honnan lehet tudni. Onnan ledobok egy nyomjelzőt. hogy a föld felszínén éppen hol vagyunk. – Nem értem – mondta Percy. hogy megmutassa. ott áll az asztalnál. mennyire téríti el a gépet? – Van a szárnyon egy kis csapóajtó. de nem szólt semmit. hogy a szél nyom bennünket valamelyik irányból. – Ha a gép tartja a kezdeti irányt. – Elméletben egyszerű is – mondta.Eddie-nek úgy tűnt. – És a többiek mit csinálnak? – kérdezte Percy. – Csak az a baj. úgy hívják hogy buborékos oktáns – mondta Jack. és egy fia csillagot nem talál az ember.

és becsukta a csapóajtót. A motorok hangja azonnal erősebben hallatszott.. merevítőket és kábeleket zsúfoltak össze. Jack újra nevetett. Minden rendben volt. Innen már hiányzott a tapéta és a padlószőnyeg: csak csavarokat. Hátravitte a fiút a kabin hátsó ajtaján keresztül. – Így néz ki a legtöbb pilótakabin is – kiáltotta Eddie. hogy túlharsogja a motor zúgását. a rádiós. Legalább tudná. Eddie nézte a fiú arcát. hogy csak négykézláb lehetett benne közlekedni. Eddie még egyszer ellenőrizte a műszereket. Ben Thompson. és az egész szörnyűség. amelyen kíváncsiság és értelem tükröződött. ahol fölegyenesedhetett az ember. – Az is. Egy nap. – Persze – mondta Eddie. megmutatom a megfigyelőállásomat – mondta Jack. huszonkét csomó. – Utasok nem léphetnek be a szárnyba. – És akkor mi történik? – Amint egy rádióállomás hatósugarán belül vagyunk.. Kinyitotta a csapóajtót. Valamennyire már az is megnyugtatná. – Gyere. de mindkét motor mellett volt egy szerelőállás. melyik utas Tom Luther. . – Bemehetek? – kérdezte Percy. Sajnálom. – Nyugati szél. én is így fogok magyarázni a saját fiamnak. pontosan megtudjuk.– Elég primitív módszer – vélte Percy. gondolta. A szárnyfolyosó belmagassága olyan kicsi volt. Legalább tudná. Erről azonban ismét eszébe jutott Carol-Ann. akár száz kilométerrel is eltérhetünk a helyes iránytól. – Benézhetek a szárnyba is? – kérdezte Percy. Ha nem tudom bemérni magunkat a csillagok állása alapján. Eddie ellenőrizte az órákat. erős hullámverés. Eddie megrázta a fejét. a loynesi időjárásról tett jelentést. Forró olaj szagát lehetett érezni. mit akarnak tőle. hogy mennyivel kell az irányt korrigálni.

Miután északkeleti irányban repültek. Percy ott állt. Ben Thompson a rádión beszélt. lement az egyes utaskabinba. – Leszállunk. de ilyen közel . de sohasem használták őket. ami a gépet akadályozhatná. hogy Eddie egy pillanatra azt hitte. A motor hangot váltott. Ha néhány kilométernél messzebb voltak. Eddie szerette volna elmondani nekik szörnyű gondját. A műszereket azért kellett újra ellenőrizni. hogy saját szemükkel lássák a repülő hajó csodáját. amelyen hidroplánok és szárazföldi gépek egyaránt leszállhatnak majd. És nyilván tömegbe verődve várják a gépet a bámészkodók. többször átrepülték együtt az óceánt. A legénység a leszállás manőverének sokszorosan begyakorolt rutinmunkáját végezte. a hidroplánok a torkolat déli végében szálltak le. A poggyásztárolókon túli üres részben négy ágy állt. valami turpisságban töri a fejét. elméletileg a legénységnek. a gép ereszkedni kezdett. Kisvárost látott. de túl kockázatos lett volna. A várostól kissé délre. Egy percig az ablakon bámult ki. a morzerendszert kellett használnia. Amíg a reptér el nem készült. – Ideje visszamenned a kabinba! Percy olyan engedelmesen ment le. hogy a nyugati széllel tudjanak leszállni. Eddie kinyitotía a hátsó ajtót. de középen keskeny folyosó vitt egy létrához. Ezt a falut hívták Foynesnak. mert a motorok megsérülhetnek. és megtisztította mindentől. Baker kapitánynak negyvenöt fokos fordulatot kellett leírnia a géppel.– Készen vagyunk a leszálláshoz – mondta. Kétoldalt a poggyászok találtak helyet maguknak. A tartályhajó is készenlétben áll. ha túl gyorsak fékezik le őket. akik azért jöttek. amely Jack megfigyelőállésához vezetett. Aki átadta a szolgálatot. Tanácsot akart kérni tőlük. Jack Percyhez fordult. A torkolat vizét egy különleges hajó többször is átvizsgálta. és az oktánson nézett éppen át. megbíztak egymásban. egy kis falu mellett. a Shannon folyó torkolata mentén nagy repülőteret építettek éppen. fedélzetén üzemanyaggal. Ezek az emberek mind kollégái és barátai voltak. biztosan Limerick. Jack – mondta Eddie.

amely mellett egy halászhajó horgonyzott. Eddie fölnézett. Eddie nem értette a szavakat. Southamptonnal ellentétben Foynesban nem volt a Clipper számára speciálisan épített kikötőgát. és lemászott a Clipper orrába. A másik oldalon Írország nyugati partja. és a gép lelassult. Ezzel a hidroplán lehorgonyzott. azokon túl szürke házak egy csoportja. és gyakran nem is egyszer. A Clipper orrába összecsukható orsót építettek. A lehorgonyzás a fedélzeti mérnök felelőssége volt. aztán a géptest mélyebbre ereszkedett. gyakran maga sem vette észre. Az egyik matróz integetett Eddie-nek. körötte néhány juh legelészett. mint a szárazföldi gépek. A hajó a vízen horgonyoz. hogy összehangolja a motorok működését. Ott ismét kinyitott egy csapóajtót. egy fehér épület állt rajta. és kidugta fejét. Egyik legfontosabb feladata volt. ahogy a hidroplán a kikötőhely felé úszott. A gép állandóan ereszkedett. Eddie nagy kőgátat látott. Kezében bójához erősített kötelet tartott. de Ben nyugodt hangjából tudta. hogy már a vízen vannak. ismét hajóként úszott a vízen. Eddie fölállította. Ez volt Foynes. A kapitány visszavette a gázt. motoros hajóval mehetnek a partra. Jött a motoros. amelyet a vízbe vetett. ami nem volt könnyű. a Clipper úgy ért vizet. Eddie megint kinézett az ablakon. az utasok egy kisebb. Eddie nem vette le szemét a műszerekről. Eddie. A pilótakabinhoz alig csapódott föl permet. Most azonban erős hullámverésre kellett számítaniuk. Nyugodt vízen szinte észrevétlenül tudtak leszállni. és jellegzetes hanggal szelte a hullámokat. minden rendben van. hol meg gyorsan visszavettek belőle. és a pilótafülke üvegablakán keresztül hüvelykujját fölmutatta a . ahogy a kés hatol a vajba. amikor a pilóták hol gázt adtak. az úgynevezett lépcsőért vizet először. Nagy lélegzetet vett a sós és friss tengeri levegőből. Eddie tapasztalata szerint a hidroplán mindig simábban szállt le. Ez csak pár másodpercig tartott.már a rádió is működött. és hozzáerősítette az orsóhoz. Az egyik oldalon látszott a sziget. A törzs legalacsonyabb pontja. A parton néhány olajtartály. aki ilyenkor megfeszültén figyelte a műszereket. amelyek erősen nekiütődtek a leszállópályához. Eddie fölnyitotta a pilótaülések közötti csapóajtót. aztán egy csáklyával kihalászta a víz színén úszó kötelet.

sós szél fújt. A legrosszabb az volt. A nap sütött.kapitánynak annak jeleként. Ha Luther nem fedi föl magát rövidesen. Lulu Bell az. hogy utoljára a mozivásznon látta. selyemruhás asszony állt. Carol-Ann föltűzte haját. Eddie elbámult a víz fölött. és próbálta kitalálni. és hosszú. Carol-Ann szörnyű bajban van. és drága prémekbe öltözött nők. Nem bírja tovább a várakozást. ha Eddie ilyenkor a kád szélére ül. Egy nő arcát megismerte. Eddie helyettese maradt a gépen. és láthatóan nagyon rosszul érezte magát. és leállította a motorokat. át a kettes kabinon. Örült. Lehet. minden rendben van. és megragadták Carol-Annt. Eddie a hajó fedélzetén ismét az utasokat figyelte. és beszélgetnek. de a torkolat fölött hűvös. vagy öltözködött hogy munkába menjen. Ahogy Eddie átérezte az asszony rémületét. Mielőtt találkoztak. kecses nyaka. nagy kalapban. de a másodpilóta a navigátorral beszélgetett a térképasztalnál. majd az előszobán keresztül kilépett a szárnyra. ő pedig nem tehet . Alig tudott egyenesen állni a hajó fedélzetén. hogy ő Tom Luther? Mellettük egy gyönyörű. A legénység levonult a csigalépcsőn. Mikor mindennel végzett. de az utasok zöme mégis ismeretlen volt. A rádiós és a kapitány még a helyükön voltak. hogy ellenőrizze az üzemanyagtartályok feltöltését. napbarnított lábát szappanozta. a filmsztár. Eddie számára az ilyen jelenetek csak erotikus álmokban fordultak elő. És talán éppen ekkor tört be három erős férfi. s onnan a várakozó motoros fedélzetére. renyhén elnyúlt a vízben. Eddie becsukta a csapóajtót és visszament a pilótakabinba. Egy blézeres férfival beszélgetett. döntötte el magában Eddie. kalapban. melyik lehet Tom Luther. Ahogy a motoros hajó a part felé igyekezett. Férfiak öltönyben. Közben egy másik motoros is elindult a hajó felé. Csak Mickey Finn. Jó néhány ismerős arcot látott még. hogy tehetetlennek érezte magát. fölvette egyenruhája fekete zubbonyát. sutba dobja a diszkréciót és megkeresi. és fejébe húzta fehér sapkáját. de képzeletében újra meg újra azt a jelenetet látta. vagy kávét készített. ahogy a rablók betörnek a házba. Szédülni kezdett. Eddie visszaült a helyére. s eszébe jutott. hogy az utasokat és a legénységet partra vigye. Carol-Ann talán éppen tojást vert föl a konyhában. szinte palástolhatatlan düh fogta el. Vagy éppen a kádban volt? Eddie nagyon szerette fürdés közben elnézni feleségét. miáltal láthatóvá vált hosszú.

A düh úgy öntötte el. – Engem Tom Luthernek hívnak. . Luthernek a foga is összekoccant. Válaszként kétszer gyorsan gyomorba vágta. hol a feleségem? Luther azonban hamarosan magához tért. Az utasok szétszóródtak a faluban. Innen valamennyiüknek a vámhivatalhoz kellett menniük. aztán maguk is végigsétáltak a hídon. ijedt. és azt kérdezte: – Maga a fedélzeti mérnök? Eddie-nek minden izma megfeszült. egyszerűen semmit. Meglazította szorítását. öklét mindeddig görcsösen összeszorította. együttműködésre mohó áldozatra számított. Luther összegörnyedt a fájdalomtól. ami puszta formalitásnak bizonyult. A hajó parthoz ért. alacsonyabb nála. – Igen. de zömök és erős. Kikötötték egy pontongáthoz. amelyről híd vezetett a szárazföldre. és arca felé sújtott. Luther nekiesett a falnak kezét nyakára tapasztotta. Luthert meglepetésként érte a támadás. megfordította és hozzácsapta a kunyhó falához. az ütés feje mellett zúgott el. Eddie Deakin vagyok. – Te szemét. Csak most vette észre. Világosszürke öltönyt hordott. Egy ügyes fogással elütötte Eddie karját. utolsó. Egy pillanat múlva Eddie rájött. Eddie félrehajolt. A legénység segített az utasoknak kiszállni. Megragadta Luthert a zakójánál fogva. fején szürke puhakalap. mint kutya a patkányt. hamarosan megfullad. Lecsúszott a földre. Eddie megragadta Luther torkát és megszorította. Eddie ezzel szemben úgy rázta.semmit. levegőért kapkodott. elé lépett az egyik utas. majd elengedte a másik nyakát. Luther kigúvadt szemmel meredt rá. Eddie előtt minden vörös lett. csibész gazember. nyakkendőjében tű csillogott. – Mit csináltatok a feleségemmel? – sziszegte. A férfi harmincöt éves lehetett. mint tűzhányó oldalát a láva. Ahogy Eddie – utolsóként – kijött a vámhivatal kunyhójából. A legénység a kocsma felé tartott.

– Nyugodjon meg! Így nem szerzi vissza a feleségét. csak egy képes levelezőlap volt benne.70É. kiművelten beszélt. 67. Eddie egy pillanatig azt hitte. fegyvert fog előhúzni. Értse meg. nyilván meghallotta. Világos szeméből gyűlölet sugárzott. Luther megérezte ezt. A férfi elegánsan öltözött. Valamit meg kellett ütnie.00Ny . Luther föltette a kalapját. magát is megölik. és engem is maga elmebeteg. Különös tekintetet vetett a két férfira ahogy átadta a kalapot. ahogy Luther a falnak esett. fölemelte Luther kalapját. Egy lépést tett hátrafelé. de nem történt semmi bajom. szüksége van rám! Eddie megértette. Eddie legszívesebben újra nekiment volna. – Ha nem tud uralkodni magán. amely a Maine állambeli Bangor város látképét ábrázolta. Luther nehézkesen föltápászkodott. de nem szólt semmit. A verekedésnek nem volt más tanúja. – Elestem. Eddie körülnézett. – Mit akar tőlem. hogy megütötte. maga rohadék? Luther a belső zsebe felé nyúlt. – Mi ez? – Fordítsa meg! – A másik oldalon ez állt: 44. A vámos lehajolt. s Luthernál alkalmasabb célt aligha találhatott volna. és figyelmeztetőleg emelte föl az egyik karját. a többiek eltűntek a vasútállomás mögött.Az ír vámos kidugta fejét a kunyhóból. de amikor kivette kezét. a feleségéről nem is beszélve. Átadta Eddie-nek. – Semmi – válaszolta. és jól megnézte magának Luthert. Visszament hivatalába. Eddie egyáltalán nem bánta meg. – Mi történt? – kérdezte.

a gép darabokra törhet. – Nem tudunk nyílt tengeren leszállni.a számok? Térkép-koordináták? – Igen. – Ez még nem jelenti. de valójában viszonylag nyugodt vízen volt csak képes rá. De nem ez volt az egyetlen gond. Hozza le a gépet. ahol le lehet hozniahidroplánt. – Igen. – Alaposan utánanéztünk mindennek. maga tudja úgy intézni. – Dehát miért? – Mert szeretné visszakapni a szemrevaló feleségét. Az emberek gyakran feltételezték. – Nézzen utána! Meg fogja látni. – Szóval ezt akarják tőlem? – Ezt. – És hol van ez a pont? – Nem messze a maine-i parttól.. valóban megfelelő helyet választottak. A Pan American biztonsági előírások szerint a hullámok nem lehetnek egy méternél magasabbak. de milyen ürüggyel? Maga a fedélzeti mérnök. – Lehozni a gépet? – kérdezte Eddie ostobán. hogy lezuhanjon a gép? . Ha viharos tengeren kísérlik meg a leszállást. – Hogy tudom lehozni a gépet? Nem én vagyok a kapitány.. egy hidroplán bárhol le tud szállni. A kapitány elméletben leviheti a gépet.– Mik ezek. ez olyan hely. és le kelljen szállni. és itt hozza le. Itt kell lehoznia a gépet. hogy valami elromoljon. Luther olyan magabiztosan beszélt. hogy Eddie érezte. hogy. – Azt mi is tudjuk. Pont itt. – Azt akarja.

legyőzték. A pilóta sem tehette meg a másodpilóta segítsége nélkül. Sem a navigátor. nem az amerikai partok mentén. vagy egy náci kémet? Valami nagyon fontos dolog lehet. és elfordult. vagy a fedélzeti mérnök elronthat valamit.– Aligha. de azóta valahogy fordult a kocka. ha megéri ezt az egész felhajtást. hogy a gépnek le kelljen szállnia. de akkor Európában tennék. De miért? Talán Luther csempész. Eddie hideg pillantást vetett rá és szó nélkül elment. Eddie. aki ópiumot vagy fegyvert. De valami elromolhat. De nem is lehetetlen. valami valóban elromolhat. A képeslapot zsebre tette. Megfordult a fejében. aminek következtében a kapitánynak kényszerleszállást kell végrehajtania a vízen – ujjával a képeslapra írt számokra mutatott –. – Tudom. miután én is a fedélzeten vagyok. miért őt választották. hiába játssza meg a keményfiút. de a fedélzeti mérnök saját maga leállíthatja a motorokat. Tudta. . Elrabolták Carol-Annt. Ez lehetséges volt. arra engedett következtetni. – Megteszi? – kérdezte Luther aggodalmasan. De az ilyen helyzetet könnyebb előidézni. – Hol nézett utána? És ki maga egyáltalán? – Ilyeneket ne kérdezzen! Az első pillanatban Eddie majdnem megfojtotta Luthert. itt. hogy egy pontosan meghatározott helyen akarták levinni a gépet. Eddie a hatalmukban volt. Csak a fedélzeti mérnök intézhette úgy a dolgokat. Az a tény. – Ez nem lesz könnyű. esetleg valakit akar becsempészni az Államokba? Egy kommunista agitátort. ott egy hajóval fogják várni. Utánanéztem. Legalább annyit megértett. hogy nem lesz könnyű. s most már megfélemlítve érezte magát. Nem értette miért csinálják. hogy a németek el akarják lopni a gépet. sem a rádiós nem tehette. mint kézben tartani.

Henye alakok. hogy az iskolában van néhány fiú. Nehéz szembeszállni velük. Kiválasztották ezt a járatot valamilyen okból. De Tom Luther nem látszott ostobának. becsületes embereket. . Egyszerűen nem volt választása.Luther valahogyan nyilván szert tett a Pan American alkalmazásában álló mérnökök listájára. s ha még sikerülne is meghiúsítani tervüket. aki kegyetlenkedik a többiekkel. ha megvesztegetnek egy titkárnőt. az első tiszt. Túl jó volt nekik még a villamosszék is. akiktől loptak. A válasz is egyszerű: el kell rabolni a feleségét. akik képtelenek dolgozni a megélhetésért mint a rendes emberek. akiktől pénzt csaltak ki. ami eddig hiba nélkül működött. Elég egy éjszaka betörni az irodába. és a kocsma felé tartott. a gengszterek meg dologtalanul csámborogtak elegáns öltönyeikben és nagy autóikban. de ostobák mondta apja. Eddie fölment az emeletre. A kocsma valójában nem is annyira kocsma volt. Eddie gyűlölte a gengsztereket. Apja is így gondolkodott. Egy nagy asztalt ültek körül. Gondosan dolgozta ki tervét. Mások meggörnyedve szántottak vagy arattak. de könnyű túljárni az eszükön. ahol már ott ült Baker kapitány. akiket megraboltak. napi tizennyolc órát dolgoztak. vagy a földből bányászták a szenet. és a Pan American helyi megbízottja. Kegyetlenek. azt kellett tennie. Ez nem lehetett túl nehéz. hogy dőzsölhessenek. Mióta a Pan American járata beindult. dolgoztak arcuk verejtékében. az időjárás-jelentések. felső emeletét teljesen elfoglalta a legénység. nekivágnak-e az óceánnak. amelyen kusza összevisszaságban hevertek a térképek. és gyakorlatilag átalakította a Pan American helyi irodájává. Carol-Ann a kezükben volt. Eddie emlékezett. mit mondott amikor azzal jött haza. ha túljárhat Luther eszén. vagy még egyszerűbb. De semmit sem tehetett. Eddie szinte őrjöngött magában a tehetetlen dühtől ahogy elhagyta a kikötőt. Johnny Dott. Itt hozzák meg a végleges döntést. hogy fölépítsenek egy üzletet. hogy együttműködjön. aztán megkérdezték magukat: hogyan lehet rávenni Eddie Deakint. Carol-Ann bánná. Eddie a fél karját odaadta volna. amit kívánnak tőle. rettegésben tartották. ütötték-verték az egyszerű. félig üres kávéscsészék és hamutartók.

Ahhoz. ahol tartják? Az Atlanti-óceán falon függő térképéhez lépett. Amikor a gép nyugatra repült. vagy elrontja: a Clipper három motorral is jól repült. Ha napokra itt ragadnak Írországban. Nem talált jó megoldást. De hogy hozza le a gépet? Ha azt hazudja. Ráadásul ott van Mickey Finn. s az óceán közepe fölött vihar tombolt. és megkereste a Luther által kijelölt helyet. s ha a széljárás túl erős volt. rengeteg üzemanyagra volt szükség. mert az üzemanyag nem tartott volna ki. mert a Clipper még ennél is védettebb vizeken szeretett leszállni. Szájában keserű ízt érzett. Következésképpen nagyon gondos számítást kell végezni. És becsapni Baker kapitányt. hogy a gép fölszállhasson. érdeke. de nyilvánvalóan nyugodtabb mint a nyílt tenger. gyakran nem lehetett elindulni. amíg az időjárás megváltozik. Minél alacsonyabban repült a gép. gondolta Eddie. tökéletes leszállóhelynek hiheti. Jól választották ki. hogy hajókba vagy jéghegyekbe ütköznek. mi lesz a feleségével? Mit művelnek majd vele azok a gazemberek? Adnak neki enni? Van hol lepihennie? Elég meleg van. Pár mérföldre a kanadai határtól. állandóan erős széllel kellett megküzdenie. a Fundy-öbölben. Nem volt valójában tökéletes.A döntő tényező a szél ereje volt. a pilóták gyakran váltottak repülési magasságot. hogy az erős széllel megküzdjenek. egy védett csatornában. de túl alacsonyan nem repülhettek. a segédmérnök. mert fönnállt a veszély. Megértette azt is. a part és egy nagy sziget között. Ilyenkor el kellett halasztani a felszállást. Az utasokat ilyenkor elszállásolták egy hotelben. Ha valaki tud egy keveset a hidroplánokról. mi lesz Carol-Ann-nel? Futó pillantást vetett a kiteregetett időjárás-jelentésekre. meg a többieket! Ezek az emberek vakon bíztak benne. hogy a legkedvezőbb széljárást kifogják. ezt hívták “szélvadászatnak”. az egyik motor nem működik. Ha erre most sor kerül. Eddie megkönnyebbülést érzett. s megvárni. hogy Luther terve sikerüljön. és a Clipper különösebb kockázat nélkül le tud szállni. annál enyhébb volt a szél. A vesztegelés gondolata megsokszorozta Eddie aggodalmát. De hát mi mást tehet! . akit tartósan nem lehet átverni. A szél erős volt.

Kutató pillantást vetett Eddie-re. Mikor ezzel megvoltak. hogy egyenesen átrepüli a vihart. és elkezdett számolni. de mindenki nevetett. Aztán táblázatok segítségével állapította meg. Jack. Eddie ki tudta számolni a várható átlagsebességet. megdöbbenve látta. amióta bejött a szobába. Eddie általában kiszámítótta a szükséges üzemanyag-mennyiséget. . még mindig átrepülhetnek a viharon. A rendelkezésére álló adatokból. csak néhány tíz literrel kevesebb benzin. hogy megkerülné. Az elnevezés a legénységtől származott. a navigátor jött be. Carol-Ann vár valahol. A kapitány és a másodpilóta együttesen kidolgoztak egy útvonalat. úgy kell. és talán nem kapja vissza Carol-Annt. ha Tom Luther nem tartja be ígéretét? Miért tartaná be? Gazember! Eddie lehozza a gépet. mintha minden a legnagyobb rendbenlenne. aki ráeszmélt. és a legerősebb ellenszeleket. mennyire foglalkoztatja valami? Erőt kell vennie magán. Baker kapitány átnézte az újabb időjárásjelentéseket. – A vihar egyre rosszabb – mondta aztán. négyezer. A különbség egészen kicsi volt. De a különbség olyan elenyésző. mint amennyi elfér a Clipper tartályaiban. újabb időjárás-jelentéseket hozott. Hazudjon? Ha a dolgok nem mennek rendben. több üzemanyagra lenne szükség. Mi lesz. és retteg az életéért. nyolcezer és tizenkétezer láb. Mikor számításai végére ért. aztán hozzáadta a biztonsági többletet. hogy a Clipper jelenlegi megterhelése mellett mennyi üzemanyagra van szüksége az út megtételéhez. senki sem szólt hozzá. Az üzemanyagfogyasztást az úgynevezett “Hogymegy”-görbén ábrázolta. viselkednie. a szél erejéből és irányából különböző repülési magasságokban: ezer.Volt egy még nagyobb veszély. Meg kellene mondania Baker kapitánynak. csak néhány kilóval nagyobb súly. Csak nem tűnt föl nekik. ez alkalommal nem fogsz eltévedni – mondta Jacknek. – Ki kell kerülnünk. elkoptatott tréfa volt. és ő sem szólt senkihez. Eddie leült az időjárás-jelentésekkel. hogy el kell halasztani a fölszállást. és a hangulat megenyhült. ahelyett. – Remélem. amely elkerüli a vihart. hacsak nem dönt úgy. Öreg.

hogy hazudjon kapitányának. De még mindig tétovázott. Az utasok mind kiszálltak. nem tudta rávenni magát. de ezen már késő változtatni. Megyünk. Tudta. határozott hangon válaszolni: – Éppen hogy elég lesz. Ismét elvégezte a számításokat. de a pillanat elmúlt. és megkérdezte: – No. Tudta. hogy meghamisítja a görbét. elesik. Diana nem vett róla tudomást. erőszakos teremtés. de nyugodt. nem repül Amerikába. de hozzásegítette a tisztánlátáshoz. így az eredmény biztatónak tűnt. hogy egy pillanatig attól tartott. mi lesz. Térde úgy remegett. Végül Baker türelmetlen lett.Döntött: nem száll fel újra a Clipperre. Diana karon fogta Markot. megmondja neki.Nem akarta megtéveszteni a kapitányt. Nem mert a kapitány szemébe nézni. Szomorú volt. egyszerűen vissza is fordulhatnak. és nem megy feleségül Mark Alderhez. összetöri a férfi szívét. Lulu Bell még mindig egyfolytában beszélt Markhoz. kapitány úr. Kisebb súllyal számolt. Eddie? Megyünk vagy nem? Eddie megmutatta neki a hamis számításokat. idegesen köszörülte torkát. Repülés közben óránként össze kellett hasonlítania a valós fogyasztást a “Hogy megy“-görbével. Ugyanakkor döntése nem volt végleges. De mit számít az. Amint kettesben maradnak. vége a pályafutásának. amikor a felesége és még meg nem született gyermeke élete forog veszélyben. aztán igyekezett biztos. de ezúttal két hibás adattal. és együtt mentek a vámhivatal felé. Lulu kellemetlen. 11 Diana Lovesey szinte szánalmas hálával érezte ismét a szárazföldet lába alatt. Ha rájönnek. és a kopasz Ollis Fieldet. és bízott Eddie számításaiban. . Baker felelős az utasok életéért. s ha túl sok üzemanyag fogyott el.. kivéve a jóképű Frank Gordont.

Sok lovas kocsit lehetett látni. Még nem szokták meg. és megvárta. hogy a nagyvilág krémje időnként ellátogat hozzájuk. amíg az állatok elhaladnak. – Mit keresek én ezen a farmon? – kérdezte Lavinia hercegnő. Éppen egy csorda tehenet hajtott el két paraszt. Éppen egy másik kocsma mellett haladtak el. – Ha nem haragszol. mindenki megállt. kettesben akarok lenni Markkal. A tehenek elhaladtával a legtöbb utas átvágott az utcán. ezenkívül két sor szürke zsindellyel fedett apró ház. Végül egy kis csoport utas együtt vágott neki Foynes főutcájának. Nagyszerű ír whiskyt mérnek. Szerette volna. – Sétáljunk egyet a faluban – mondta Diana Marknak. A házilag szőtt ruhába öltözött falusiak gyerekes kíváncsisággal bámulták a selyembe és szőrmékbe öltözött idegeneket. de együtt maradtak mint a sarkkutatók. de teherautó csak egy akadt. egy posta. Sajnos más utasoknak is kedve szottyant a sétához. akik attól félnek. Az idő pedig múlt. a falu egyetlen utcáján találták magukat. Dayy udvariasan karon fogta: – Átkísérem – mondta megnyugtató hangon. hogy külön-külön eltévednének. hogy betérjen a “váróba”. ahol kényelmesen leülhet.Amikor kijöttek a vámhivatalból. – A földszinten van egy bár. Mark mosolyogva bólintott. ha minél előbb kettesben maradnak. a csoport előbb-utóbb felbomlik. . egy templom. Diana hirtelen Markhoz fordult. – Micsoda nagyszerű ötlet – vélte Lulu. Dianának egyszerre elege lett a nőből. és Lulu Bell is közöttük volt. Volt egy vasútállomás. – De Diana! – mondta Mark döbbenten. – Menjünk be. Diana remélte.

Kellemes. gondolta Diana keserűen. Lulu – mondta Mark. Sarkon fordult. – Elegem volt Luluból. – Szóra sem érdemes – válaszolta a színésznő. . Biztos még párszor bocsánatot kért Lulutól. aztán ismét beszélgetni kezdtek. A bárpult mögött apró asszony jelent meg. de szeme hideg volt. ha akar. – Véletlenül nincsen igazad. Amikor Diana belépett. Dianának nem tetszett. – Nem lehetett volna tapintatosabban a tudomására hozni? – Nem hiszem. – Ne haragudj. Két öregember iddogált az egyik sarokban. A deszkapadlón néhány faasztal és szék. és bement a kocsmába. megbámulták selyemruháját és narancsvörös selyemkabátját. alattuk hordók álltak. megfordult és leült az egyik asztalnál. ha egy kicsit hebehurgyának is tűnik. Egyszerűen kettesben akartam veled maradni. A helyiség felét magas bárpult foglalta el. Magukra hagyjuk a szerelmeseket. – Egy konyakot kérek – mondta Diana.– Semmi gond – válaszolta Lulu –. hogy Mark bocsánatot kér a nőtől. – Ez mire volt jó? – kérdezte. hűvös homály fogadta. Mark majd utána jön. – És miért kellett ilyen udvariatlannak lenned? – Nem voltam udvariatlan. Mark bosszúsnak látszott. Mark leült az asztalhoz. hogy képes megérteni bármilyen célzást. a falon polcokon palackok sorakoztak. Most érkezett meg Mark. Nagyon érzékeny ember. mint a jég. megyünk tovább. – Vidáman beszélt. fölnéztek. Kötényt hordott.

Azt hiszem. úgy érezte. – Igazad van. De ennek nincsen semmi értelme. – Meggondoltam. Mark egyre bűnbánóbb képet öltött. ahogyan téged szeretlek. – Azért nincs jelentősége. mert meggondoltam magam. de a férfi nem nyúlt hozzá. Átrepülök az óceánon. – Túl sokat foglalkoztam Luluval – mondta Mark bűnbánóan. Mark egy pohár guimesst rendelt. A házamat. ami már magában is elég veszélyes. szüksége van rá. – Ezt nem mondod komolyan. Egészen kisfiús lesz. a férjemet. – Hogyne lenne. a barátaimát. – Ne haragudj! Azért beszéltünk ennyit. Az asszony érkezett meg a konyakkal. ahol nincsenek barátaim. – Markon látszott. Diana gyorsan belekortyolt. Nem megyek veled Amerikába. Nem szeretem Mervynt úgy. De Dianának eszébe jutott. Megsértetted az egyik legrégibb barátomat. Kezét Mark térdére tette. és egy órára elfelejtkeztem erről. hibázott. – Mindent magam mögött hagytam. ha visszafogad. mert nagyon régen nem találkoztunk. Bocsáss meg. semmim sincs. Diana szavai fájdalmat okoznak. az otthonomat. – Nemcsak Luluról van szó. Te magad mondtad. Milyen kedves. Megérkezett Mark söre. Diana megenyhült. gondolta Diana.– Nincsen jelentősége. – Nem szereted. Visszamegyek Mervynhez. . és tudom. amikor úgy érzi. Sohasem voltál nős. Nem akarok Amerikában élni. és egy teljesen ismeretlen országba megyek. Ez a mi kettőnk nagy kalandja. nincsen pénzem. hogy érezte magát egy órával ezelőtt. amit ismerek. meggondolatlan voltam. Alig vettem rólad tudomást. így is van. – Mit értesz te ehhez. Mark elsápadt.

amikor a leginkább szükséged lett volna rám. Mervyn legalább megbízható. Soha többet nem fog előfordulni. Talán mégis föladhat mindent. de mi történik. De nem félek tőlük. Talán megtartja ígéretét. szeretné a gyerekeket. de fogsz – válaszolta. – Úgy érzem. – Unalmasak. Nem volt következetes. Ezt mind te mondtad el nekem. gyöngéd. – És még valami – folytatta Mark. már csak zavarodottságot érzett. nem tudok benned megbízni – mondta Diana. megértő. Mark hirtelen mérges lett. Ez talált. gondolta Diana. nagyon fog tetszeni. s most ugyanez a tulajdonsága ébresztett benne kétségeket. gondolta Diana. nem rossz. Bár tudnék neked hinni. mindazt amit magad mögött hagysz. Határozottsága veszített erejéből. – Gyerekeink lehetnének. Végtére mit ér az otthon és a biztonság. igen.– Szerelmem. ha legközelebb belebotlik egy régen látott jó barátba? Éppen könnyedsége volt az. A hazád háborút visel. de Mervyn hallani sem akart róla. Diana borzasztóan vágyott az anyaságra. Hidd el. Én pedig vigyázni fogok rád. ugyanazokat a filmeket játsszák a mozikban. – Nem. Az emberek ugyanazt a nyelvet beszélik. ha nem lehet gyereke? . óriási szamárnak érzem magam. most már értem az egészet. hogy hajlamos könnyedén felfogni a dolgokat. – Nincs mitől félned. Az otthonod és a barátaid untatnak. Kétségtelen. Nagyon figyelmetlen voltam. mint Anglia. A férjeddel boldogtalan vagy. de az is kétségtelen. – Különben is. magad mögött is akarod hagyni. Most nyilván komolyan gondolja amit mond. ugyanazokat a jazz-számokat hallgatják. Mark jó apa lenne. Magadra hagytalak. – Miért? Becsaptalak valaha? Erre valóban nem volt példa. Nem jó. ami annyira vonzóvá tette Diana szemében. talán nem. hogy szereti. de legalább a szokásain nem változtat soha. Amerika ugyanolyan.

megállt. és otthagyja? Megjelenik egy másik Lulu. ijedtség. ha a dolgok nem úgy jönnek össze. Egy pillanatra egyikük sem szólt. Jobb lett volna. Gyorsan visszahúzta. és nem hagyom magam lebeszélni. ezt Mark sértőnek találta volna. két perccel azután. ahogy szerették volna. és Mark lelép. Hát gondold meg magad még egyszer. ha mást nem. egy hajójegy nem lesz elég hozzá. hát egy jegy árát haza arra az esetre. megkönnyebbülés. Mark. Mark megfogta a kezét. mit kellett volna tennem. ha Mark félúton meggondolja magát. gondolta Diana kétségbeesetten. Ráeszmélt. de most már nem gondolhatom meg magam újra. Mervyn odajött az asztalhoz. most komolyan veszi. Ekkor lépett be Mervyn. Persze lehet. mély hang. ha komolyan kitör a háború. még mindig fogja Mark kezét.Ugyanakkor mi lesz. – Hagyd. hogy Diana elvált Mervyntől. ha nem borul olyan gyorsan a karjába. hogy visszahúzza. zavar. Dianát százféle érzés rohanta meg egyszerre: döbbenet. . mint aki kísérteiét lát. hogy valaki átkeljen az óceánon. se férj. Ott áll majd Kaliforniában: se otthon. – Mi az? Mi baj van? – kérdezte Mark. Úgy meredt férjére. Látta a férfin. izgalom. ha valami biztosítékot kér. de Diana túl szomorú volt hozzá. szégyen. Diana nem hitt a szemének. Döntöttem. őt meg otthagyja. Légy a feleségem! Szeretném. – Szóval itt vagy – mondta az ismerős. Hány gyereket szeretnél? Kettőt? Hármat? Hatot? De Diana ismét erősnek érezte magát. – Egyszer már meggondoltad magad – mondta a férfi kérőn. Hazamegyek. se gyerek. csak szomorúan nézték egymást. se pénz. Nem tudom. a férje szeme láttára. ha gyerekeink lennének. és csípőre tett kézzel nézte őket. és egyébként is. ha gondosabban tervezik meg közös jövőjüket.

Amerikába repülsz. A whisky megérkezett. ez pedig csak egyféleképpen lehetséges – válaszolta Mervyn diadalittasan. Arcán annyi zavar és fájdalom tükröződött. vagy mintha ő is szégyellne. Az első pillanatokban úgy tűnt. és idegesen kortyolt. de most. mintha tudat alatt el akarna távolodni Dianától. hogy erőt merítsen. amikor nyilvánvalóvá vált. hogy feleségét a szeretője a szeme láttára érinti meg. amikor Mervyn megjelent. Diana ismét kortyolt a konyakból. Meglepte. Székét egy pár centiméterrel önkéntelenül hátratolta. hogy utána jöjjön. és kezében sisak van. Diana csak most vette észre. hol tudja beérni. Idejött anélkül. hol vagyok? – Azt írtad. hogy Mervyn is láthatóan kínosan érezte magát. milyen fogadtatásban részesül. Gyengeséget és hálát érzett. Mervyn fürkészve figyelte. Mark fölemelte söröspoharát. ráadásul be is éri saját repülőgépével. és aggodalmas pillantást vetett Markra. – Hozzon egy ír whiskyt! Nagyot! – kiáltotta a pult mögött álló asszony felé. Mervyn leült az asztalhoz. – Jézus Mária! – Hogy kerülsz ide? – kérdezte Diana. – De honnan tudtad.– Ki ez a bohóc? – kérdezte Mark. Diana ránézett. hogy Mervyn bőr pilótakabátot. hogy éppen egymás kezét fogták. mintha Mark megijedt volna. hogy Mervyn kitalálhatja. hogy tudta volna. Diana nem is gondolt rá. Láthatóan nagyon meg volt magával elégedve. mintha zavarná. visel. – Mervyn – válaszolta Diana. – Repültem – felelte Mervyn szokott szűkszavúságával. hogy Diana legszívesebben a karjaiba vetette volna magát. csak kínosan érezte magát. Diana bátorítóan megérintette a karját. . amiért Mervynnek elég fontos volt ahhoz. Mervyn nem kezd el verekedni.

kíváncsian tanulmányozta. Végtelenül zavarba ejtő helyzetnek érezte. mikor alkalma nyílt végre megismerni. – Egy amerikaival. nincs rá más kifejezés. ellentétben Mervynnel. Mark egy napon biztosan fölhasználja ezt a jelenetet egy rádiójátékban. Diana figyelte a két férfit. éppen eleget próbálta elképzelni azt a férfit. Mark is megbántóttnak látszott. Miután úgy érezte. hogy nagyobb távolságba kerüljön mindkettőjüktől. – Elhiszem – válaszolta férje tompa hangon. – Mervyn – mondta –. Dianának az jutott eszébe. – Meggondolatlan? Hülye vagy. amolyan tutyirnutyi alakkal. . Diana nyugtalan volt. akármilyen egyszerű lélek vagyok válaszolta Mervyn gúnyosan. nyílt eszű. – Meg tudod. aki minden éjjel együtt aludt Dianával. aki a legkisebb érdeklődést sem mutatta Mark iránt. Mindkét férfi szerette. Most. meggondolatlan voltam – mondta. Szerette volna mindkettőt megnyugtatni. de nem volt hozzá bátorsága. – Tudom. – Meggondolatlan? – csapott le Mervyn. Nem látszott sértettnek. csak áthatóan rámeredt a másik férfira.. aki mindig mindenben engedni fog neked. – Leléptél a szeretőddel. Nem szólt semmit. nem akarok neked fájdalmat okozni. – Agresszívan Mark felé hajolt. Szeme megtelt könnyel. Mark viszonylag alacsony. Elővette zsebkendőjét. gondolatban éppen eleget foglalkozott vele. Mark is hátradőlt. fiam.Mervyn egy hajtásra kiitta.. Mervyn mindig tudta. Mervyn magas volt. mi történt? – Úgy nagyjából igen. Diana összerezzent. inkább kíváncsinak. székét ismét közelebb húzta az asztalhoz. hogy kell megaláznia. meg tudod érteni. Még sohasem került ilyen helyzetbe. védekező álláspontra kell helyezkednie. Mindkettővel lefeküdt – s ezzel mindkettő tisztában volt. Jobban már nem is különbözhettek egymástól. éber. Bár sohasem találkozott Mervynnel. hátradőlt. agresszív. és ráadásul ebben az esetben meg is érdemli. keserű és ideges. és kifújta az orrát.

– Ez a bajod velem? Hogy nem rohangálok. de szerette volna. Mervyn ezt sohasem tette volna meg.A kötényes asszony és a két iddogáló öregember lebegő fülekkel hallgatták a beszélgetést. – Hozna nekem néhány szendvicset? – Nagyon szívesen – válaszolta az asszony. ha egy kicsit kedvesebb. hova tetted az eszedet? Diana örült. hogy Mervyn utánajött. Diana pontosan egy csésze teára vágyott. gondolta Diana. többet tehetnék. – Boldogságot. ha ez Mark előtt derülne ki. hogy egy csésze teát tegyek eléd? Cseléd is legyek? Nem elég. – Talán igyál egy csésze teát – javasolta Mark. – Miért ne lehetnél boldog? Nincsen abban semmi szégyellnivaló. – Ne hallgass rá – mondta Mark. – Nagyon rosszul éreztem magam az utóbbi időkben – mondta Diana. Ahol nincsen se barátod. Mervyn az asszony felé intett. Most már bánta. – Csak egy kis boldogságot akartam. Mark a bárpulthoz ment és teát rendelt. Talán vissza se fogadná. Ismét ajkához emelte a poharat.. – Nem ízlik ez a konyak. ilyesmire képes csak igazán. de így ez az egész túl gyorsan történik. Vállán megérezte Mark kezét.. Márpedig Mervyn képes erre. Ha több idő lenne. amelyben gyorsan kell döntenie. Olyan helyzetbe hozta magát. nem akarta még jobban megbántani. aztán letette. se otthonod. A pincérnők mindig első látásra beleszerettek Mervynbe. hogy megnyugtassam sértett önérzetét. se rokonod. belekóstolt. – Az nagyon jó lenne. s milyen megalázó lenne. Szerinte teáért a nő megy. hogy utánajött. Amerikában. hogy én keresem a kenyeret? . Diana félve nézett Mervynre. Megvető pillantást vetett Mark után.

Diana egyre mérgesebb lett. de Mervyn nem nyúlt hozzájuk. csak ezt a kis hülye levelet hagyod hátra. amit akar – mondta Mark. A gépen. hogy hülye vagyok Mervyn. nem először érzi ezt. Mervyn rászegezte a mutatóujját. amikor azt a levelet írta. Mark jött Mervynre. – Nem kényszerítheti semmire. vissza csészékkel és a teáskannával. Ránézett – Szeretné. és mindenki más téved? Ráébredt. hogy igaza van. amelyben Diana fölismerte levelét. – Lehet. hogyan lobogtathatja Mervyn hányaveti módon a kocsmában? Haragosan húzódott odébb. Öt éve állandóan érzi.. Felnőtt ember. Miért nem lehet vele emberi módon beszélni? Miért mindig olyan biztos benne. azt sincs joga megakadályozni. ha egy paprikajancsi töltene magának egy csésze teát? A két iddogáló öreg harsányan fölnevetett. és ha velem akar jönni Amerikába és hozzám akar jönni feleségül. hogy veszekedjünk – mondta végül. fogadalmat tettél. milyen kibírhatatlan ember is a férje. . – Mervyn egy darab papírt vett elő zakója zsebéből. és mennyire boldogtalanná tudja tenni. csak fagyosan maga elé meredt. az elmúlt pár óra rémületében és sértődöttségében elfelejtette. Diana nem tudta. Arcát vörös pír öntötte el: megalázva érezte magát. ha nem most? Elhagysz ezzel a paprikajancsival. Ha magával akar hazamenni. se kezit csókolom. – Semmi szükség arra. – Ne veszekedjünk? Mikor veszekedjünk.Megjöttek a szendvicsek. Most hirtelen minden újra felidézódött benne. Nincsen jogod hozzá. megteheti. Sírt. Miért ilyen hajthatatlan ez az ember? Mintha egy darab fából faragták volna. hogy elhagyjál. – Amikor hozzám jöttél feleségül. – Diana azt tesz. de Mervyn nem szólt semmit. mit feleljen. se jó napot.. Diana kezdett dühös lenni. de nekem is jogom van a boldogsághoz.

Ahogy sikerült döntenie. – Azt teszel. Diana Markra nézett. – Nem mehet magához feleségül. a megkönnyebbülés hatalmas érzése kerítette hatalmába. – Nem fogsz elmenni Amerikába. Mark elmosolyodott. Mervyn dühösen fordult Dianához. amikor meglátja. Mark viszontszerette. – Sajnálom. Mervyn – mondta. és Amerikával kapcsolatos aggodalmai eltörpültek a nagy kérdés mellett: kivel akar élni? Szerette Markot.Mervyn öklével az asztalra vágott. A maga otromba módján Mervyn hozzásegítette Dianát a tisztánlátáshoz. vedd föl a kabátodat – mondta Mervyn. s ezzel legalábbis részben meghiúsította Peter tervét. – Eredj. és minden más megfontolás mellékes volt. Peter élete legnagyobb meglepetése lesz. – Senkinek sem kell engedelmeskedned – mondta. Nagyon korán kell ahhoz fölkelni. – Milyen alapon? – A mi törvényeink szerint nem kell különösebb alap. Belátta. a repüléstől való félelme. hogy valaki túljárjon Nancy Lenehan eszén. . Minden kedvezőtlen körülmény ellenére sikerült beérnie a gépet. Hazajössz velem Manchesterbe. amit jónak látsz. gondolta az elégedettség egyik ritka pillanatában. Mély lélegzetet vett. – Markkal megyek. 12 Nancy Lenehan diadalmasan nézett le a kis sárga gép üléséből a kikötőben horgonyzó Clippene. amikor az én feleségem! – El is válhat.

mindig tapintattal volt Peter önérzetére – amiből sok volt neki –. Az. Peter mit mond vagy tesz. pusztán azért. hogy Peter érvényesülhessen. Nat Ridgeway. Rá kell vennie Tilly nénit és Dan Rileyt. de véget vetett egy ígéretes kapcsolatnak. sárga masina körözött. Még mindig nehezen tudta elhinni. csakhogy a fedélzetre jusson. vagy akár megvesztegetni valakit. Nemcsak saját magát tolta háttérbe. de Nancy nem hallgatott rá és nem vette figyelembe saját érdekeit sem. . csak az első lépés. Tele volt harci kedvvel. Amikor New Yorkba ér. amikor szemben találja magát nővérével. Nancy önelégült hangulatát a testvérével való várható találkozás feszültségének előérzete váltotta föl. ő mondta meg neki. hogy kölcsönkérje a rágógumiját. Elég biztosnak érezte. és mindig megengedte neki. meg kell még győznie a részvényeseket. Hogyan tehet ilyet? Gyerekkorukban egy kádban fürödtek. legszívesebben sírt volna elkeseredettségében és dühében. s Peter milyen alamuszi módon akarja most kisemmizni. ne adják el részvényeiket Nat Ridgewaynek. hogy Peter legyen az igazgatótanács elnöke. hogy ő az okosabb. Pedig sokba került ez a cégnek.A kis. míg Mervyn leszállásra alkalmas helyet keresett. és elment. Nancy azóta talán már Nat Ridgeway felesége. ami pedig már régen mindenki számára nyilvánvaló volt.barátja nagyon ellene volt Peter kinevezésének. Ha Peter megsérült játék közben. Amikor apa meghalt. Kíváncsi volt. Amikor arra gondolt. de lehet az is. hogy Peter büszkesége ne szenvedjen csorbát. amikor Peter lett az elnök. Egész életében gondját viselte. Nancy ügyvédje és. Nat Ridgeway pedig félelmetes ellenfél tud lenni. hogy saját testvére ilyen cinikusan. sohasem éreztette vele. Talán könnyen megy. Ha a dolgok másként alakulnak. hogy beérte Petert. Mikor már nagyobbak voltak. Szeretett volna már előtte állni. egy szava sem volt az ellen. apa helyettese lemondott. mennyi mindent tett meg érte. Mac McBride. Nancy kötözte be. vagy elbűvölni a kapitányt. hogy ez sikerülni fog. de persze Peter nem fogja könnyen föladni a harcot. ilyen kegyetlenül akarta és akarja megtéveszteni. A repülőgépre is föl kell valahogy jutnia. hogy a gyereket nem a gólya hozza. hogy a gép tele van. és meg kell majd próbálnia megvenni valaki másnak a jegyét.

Gyors léptekkel tartottak a falu felé. és ő sem adta meg magát. akik csak a Clipper utasai lehettek. Úgy döntött. szép. a Clipperen utazik. Félúton jól öltözött férfiak és nők egy csoportjával találkoztak. Mervyn hozzájuk lépett. Nancy érezte. aminek fölépítésére életét áldozta. kísérője – folytatta Lulu nem minden epe híján –. soha életében nem ül bele többé ilyen apró repülőgépbe. Lulu túlságosan a szóban forgó hölgyet. Nancy most másodszor lépett ír földre. Még mindig összeborzongott. mert segített Nancynek kiszállni a gépből. fia néhány év alatt tönkreteszi. és azt mondta: – Diana Loveseyt keresem. sárga repülőgép. Foynesnak csak egy utcácskája volt. Előttük krumplival megrakott szekér haladt a földúton. Teljesen váratlan udvariassági rohama lehetett. Mervynben is keveredik a diadal és a szorongás érzete. hogy ellátogat az óhazába. Nancyben ismét kíváncsiság: vajon milyen asszony lehet Mervyn – Mrs. Apja jutott ismét eszébe. – Meg tudná mondani – kérdezte Nancy –. De ha azt is látja. mégis majdnem meghalt benne. Apa örült volna. a nem kedveli föltámadt a felesége? mennyire! – válaszolta egy nő. A válasz hangsúlyából az is. hogy meglepetést szerezhet azoknak. a gyerekei eljutottak Írországba. de valójában sohasem tette meg. – De még Lulu Bellt. valahányszor eszébe jutottak a part közeledő sziklái. akik azt hiszik. kiderült. Azt hiszem. merre találom a jegyirodát? . Őt is megtévesztették és elárulták. a szíve szakadt volna meg. Lovesey és a. hogy a céget. megszabadultak tőle.. ami a falu közepén vezetett. aki mindig arról beszélt. Nancy ezt szomorúnak érezte. éppen betértek abba a bárba az utca másik oldalán. Mervyn kipányvázta a gépet. számára is megelégedést jelent. hogy otthagyhatja. Nancy örült. De az igazi küzdelem még mindkettőjüknek hátravan.Mervyn végül egy földútra szállt le a falu szélén. Jobb is. ha tudja. Kedves. hogy nem érte meg. akiben Nancy fölismerte filmsztárt..

– Ha valaha egy idegenvezető szerepét kell eljátszanom szellemeskedett Lulu, nem lesz szükségem előtanulmányokra. A társaság nevetett. – A légitársaság épülete az utca végén van, túl a vasútállomáson, szemben a kikötővel. Nancy megköszönte az útbaigazítást, és továbbindult. Mervyn már az előbb nekiindult, s Nancynek ugyancsak igyekeznie kellett, hogy beérje. Mervyn azonban hirtelen megállt. Az utcán két beszélgetésbe merült férfi közeledett. Nancy kíváncsian nézett rájuk, nem értette, Mervyn miért állt meg, amikor megpillantotta őket. Az egyik férfi galambszürke mellényt viselt, fekete öltönyt, haja olyan rövid, mintha nullásgéppel nyíratta volna le, arckifejezése pedig azt súgta, éppen most kezd fölébredni egy szorongásos rémálomból. Mervyn azonban egyenesen a madárijesztőhöz ment, és azt mondta: – Bocsásson meg, uram. Ön ugyebár Hartmann professzor? A másik reakciója ijesztő volt. Egy lépést hátrált, és védekezőén maga elé emelte kezét, mintha azt hinné, valaki meg akarja támadni. Társa azonban megnyugtatólag mondta: – Nincsen semmi baj, Carl. Nyugodj meg! Mervyn így szólt: – Nagy megtiszteltetésnek venném, ha kezet szoríthatnék önnel. Hartmann leeresztette védekezőleg fölemelt kezét, de még mindig gyanakodott. Végre kezet fogtak. Nancyt nagyon meglepte Mervyn viselkedése. Eddig úgy tűnt, Mervyn mindenkivel szemben felsőbbrendű lénynek tartja magát, most pedig úgy viselkedett, mint egy kisiskolás, ha egy híres futballistától autogramot kér. Mervyn folytatta: – Roppantul örülök, uram, hogy sikerült kiszabadulnia Németországból. A legrosszabbtól tartottunk, amikor eltűnt. Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Mervyn Lovesey vagyok. – Ez az úr – mutatott a professzor köpcös társára – báró Gabon, aki segített megmenekülnöm. Mervyn a báróval is kezet rázott, aztán azt mondta:

– Még egyszer elnézésüket kérem a tolakodásért. Jó utat, uraim! Ez a Hartmann valami nagyon különleges ember lehet, gondolta Nancy, ha Mervynt kizökkentette flegmájából, és egy pillanatra még felesége üldözéséről is elfelejtkezett a találkozás hatására. Ahogy továbbmentek a falu utcáján, meg is kérdezte: – Ki volt ez? – Ez Carl Hartmann professzor, a legnagyobb fizikus a világon – válaszolta Mervyn. – A maghasadás problémájával foglalkozik. Politikai elvei miatt meggyűlt a baja a nácikkal, és mindenki halottnak hitte. – Maga honnan ismeri? – Fizika szakos voltam az egyetemen. Szerettem volna elméleti fizikus lenni, de nem volt hozzá türelmem. A szakirodalommal azért még mindig lépést tartok. Az utóbbi tíz évben hihetetlen eredmények születtek. – Például? – Van egy osztrák nő, Lise Meitnernek hívják és Koppenhágában dolgozik, akinek sikerült az urániumatomot két kisebb atomra fölbontania: báriumra és kryptonra. – Azt hittem, az atom már nem osztható tovább. – Nem olyan régen még mindenki azt hitte. Éppen ezért olyan óriási fölfedezés. A maghasadáskor óriási robbanás történik, hatalmas energiák szabadulnak föl. Ezért érdekli a dolog annyira a katonaságot. Ha kézben tudják tartani a maghasadás folyamatát, minden eddiginél pusztítóbb bombákat fognak gyártani. Nancy visszanézett a rosszul öltözött, ösztövér, égő szemű emberre. Minden eddiginél pusztítóbb bomba, mondta magában, és megborzongott. – Csodálom, csak úgy hagyják egyedül mászkálni? – Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nem őrzik válaszolta Mervyn. – Nézze meg azt a fickót!

Mervyn tekintetét követve Nancy egy magas, erős embert látott, aki kemény kalapot és borvörös mellényt viselt, s látszólag nem csinált semmit. – Az a férfi lenne a testőre? Mervyn vállat vont. – Szerintem nagyon úgy néz ki, mint egy rendőr. Lehet persze, hogy Hartmann sem tud róla, de az az alak a negyvenhatos cipőjében úgy fest nekem, mint egy őrangyal. Nancy nem gondolta volna, hogy Mervyn ilyen jó megfigyelő. – Azt hiszem, ez lesz az a kocsma – mondta hirtelen Mervyn, a tudomány kozmikus magasságaiból egy csapásra leszállva a földre. Megállt az ajtónál. – Sok szerencsét – mondta neki Nancy őszintén. Furcsa mód megkedvelte Mervynt, annak minden kétségkívül idegesítő tulajdonsága ellenére. Mervyn elmosolyodott. – Köszönöm – válaszolta. – Sok szerencsét magának is! Mervyn bement. Nancy folytatta útját. Az utca végén, szemben a kikötővel, borostyánnal befuttatott házat talált, amely méreteiben messze fölülmúlta a falu többi épületét. Mikor belépett, hevenyészve fölállított irodát talált, a Pan American légitársaság egy fiatal, jóképű, egyenruhás alkalmazottjával, aki rögtön rámosolygott, bár legalább tizenöt évvel fiatalabb volt Nancynél. – Szeretnék jegyet váltani New Yorkba – mondta Nancy. A fiatalember meglepődött. Kíváncsian nézett a nőre. – Jegyet? Itt nem szoktunk jegyeket árulni, s ami azt illeti, nincs is szabad hely a gépen. Ez nem tűnt leküzdhetetlen problémának. Nancy rámosolygott a fiatalemberre; tapasztalata szerint egy jól irányzott mosoly gyakran átsegíti az embert a bürokrácia korlátain.

– Végül is egy jegy csak egy darab papír – kezdte. – Ha kifizetem a viteldíj át, csak fölengednek a gépre. A fiatalember már nyíltan vigyorgott. Nancy érezte, ha rajta múlik, nem lesz semmi gond. – Ez igaz – válaszolta –, de sajnos a gép tele van. – A fenébe! – mormogta Nancy. Ezért ment át annyi mindenen? Majd bolond lesz most föladni. – Valami megoldás csak van. Nincs szükségem ágyra, elleszek egy széken is, akár egy legénységi ülésen. – A legénységi ülés ki van zárva. Az egyetlen lehetőség a nászutasok lakosztálya. – Kivehetem? – kérdezte Nancy reménykedve. – Még azt sem tudom, mi az ára. – De ezt ki tudná deríteni, nem? – Hát legalább kétszer annyi mint a rendes jegy, vagyis legalább hétszázötven dollár. De lehet, hogy több. Nancy nem hétszáz, de hétezer dollárt is kifizetett volna. – Kerül amibe kerül – mondta. – Adok egy üres csekket, azt ír rá, amit akar. – Nahát, maga aztán tényleg velünk akar repülni! – Holnap New Yorkban kell lennem. Nagyon fontos. – A kapitánytól kell engedélyt kérnünk – mondta a fiatalember. – Erre parancsoljon velem jönni, asszonyom! Nancy követte, s közben azon tűnődött, nem pazarolta-e olyasvalakire csáberejét, aki amúgy sem dönthet az ügyben. Az emeletre vezették. Egy asztal körül a legénység hat-hét tagja ült ingujjban; dohányoztak, kávéztak, és térképeket tanulmányoztak. A fiatalember bemutatta Nancyt Baker kapitánynak, és azt mondta:

– Mrs. Lenehan nagyon szeretne New Yorkba menni, és hajlandó lenne kivenni a lakosztályt. El tudjuk vinni, kapitány úr? Válasz helyett Baker kapitány egy újabb kérdést szegezett az izgatott Nancynek. – A férjével együtt utazik, Mrs. Lenehan? Nancy meglebegtette szempilláit. Ezt is hasznos módszernek találta mások meggyőzéséhez. – Özvegy vagyok, kapitány. – Elnézést kérek. Poggyásza van? – Csak ez a kézitáska. – Szívesen látjuk a gépen, Mrs. Lenehan – mondta Baker. – Hála istennek – sóhajtott Nancy. – El sem tudom mondani, milyen fontos ez nekem. – Egy pillanatra gyengeséget érzett térdében, és gyorsan leült a legközelebb eső székre. Szégyellte, amiért ennyire elárulta izgalmát. Hogy nyugodtabbnak lássák, elővette táskájából a csekk-könyvét, s egy kitöltetlen csekket aláírt. Átadta a fiatalembernek. Most már megkeresheti Petert. – Láttam néhány utast, amint a faluban sétáltak – mondta. – A többiek vajon hol vannak? – A legtöbben a bárban lesznek – válaszolta a fiatalember. – Az is itt van az épületben, a földszinten. Oldalt találja meg az ajtót. Nancy fölállt. A remegés megszűnt.. – Mindent nagyon köszönök. – Örültem, hogy segíthettem. Nancy kiment. Ahogy becsukta az ajtót, hallotta, egyszerre többen is beszélni kezdenek, és sejtette, sikamlós megjegyzéseket tesznek az özvegyre, aki megengedheti magának, hogy kitöltetlen csekkeket irkáljon alá.

Kiment az épületből. A délután kellemes, bár enyhén meleg volt, a tenger felől sós szellő fújt. Nancy elindult megkeresni áruló testvérét. Megkerülte az épületet, és bement a bárba. Tipikusan az a hely volt, ahová normális körülmények között soha nem tenné be a lábát: kicsi, sötét, durva bútorzattal, és hasonló törzsvendégekkel. Eredetileg parasztok és halászok söröztek itt; a véletlen úgy hozta, hogy egy ideje inkább milliomosoknak szolgáltak fel drága koktélokat. A helyiség levegőtlen volt, sokféle nyelv bábeli csevegése töltötte be. Talán csak Nancy képzelte, de a nagy vidámság mintha kicsit hisztérikusan hangzott volna. Talán az óceán átrepülése keltette szorongást vezették le így az utasok. Végignézte az arcokat, mígnem meglátta Petert. Peter nem vette észre. Nancy egy percig bámulta testvérét, s közben gyűlt benne a harag. Legszívesebben arcul ütötte volna. De erőt vett magán; nem fogja kimutatni az érzelmeit. Sokkal okosabb, ha hűvös és kimért lesz. Peter az egyik sarokban ült, s mellette foglalt helyet Nat Ridgeway. Ez újabb meglepetés volt. Nancy ugyan tudta, hogy Nat is Párizsban járt a divatbemutatókon, de az nem merült föl benne, hogy Peterrel együtt tér vissza Amerikába. Nem örült annak, hogy itt találja. Egy régi fellángolás, egy régi szerelem csak bonyolítja a dolgokat. El kell felejtenie, hogy egyszer csókolózott vele. Átvágta magát a tömegen, míg az asztalukhoz nem ért. Először Nat nézett föl. Arcát azonnal elöntötte a bűntudat, ami már magában is elégtételnek számított Nancy számára. Peter először Natra nézett, aztán ő is fölkapta a fejét. Egymás szemébe néztek. Peter elsápadt, és fölugrott a székből. – Jó isten! – kiáltotta, és látszott rajta, halálosan megijedt. – Mitől ijedtél meg annyira, Peter? – kérdezte Nancy megvetően. Peter nyelt egy nagyot, és visszaült. Nancy folytatta:

– Jegyet váltottál a hajóra, amikor tudtad, hogy nem fogsz rajta utazni. Szobát nyittattál velem Liverpoolban, amikor tudtad, hogy nem fogsz ott megszállni, s mindezt csak azért, mert nem merted megmondani, hogy a Clipperrel jössz haza. Peter falfehéren ült és nem szólt semmit. – Kilógtál a szállodából, és lélekszakadva rohantál Southamptonba, és azt remélted, nem fogok rájönni. – Nancy Peter felé hajolt, aki valósággal hátrahőkölt. – Mitől tartasz úgy? Nem fogom leharapni a fejedet. Nancy igazán nem törődött azzal, hallják-e mások vagy sem. A körülállók elhallgattak. Peter kínos arckifejezéssel nézett körül a helyiségben. – Nem csodálom – folytatta Nancy –, hogy kényelmetlenül érzed magad e pillanatban. Éveken át megvédtelek, eltussoltam a hibáidat és hagytam, hogy a cég elnöke legyél, bár egy piaci kofában több üzleti érzék van, mint benned. És ezek után megpróbálod a hátam mögött ellopni a céget? Hogy tehetsz ilyet? Nem érzed magad egy kicsit féregnek? Peter bíborvörös lett. – Sohasem védtél meg! Mindig csak a magad érdeke volt a fontos. Mindig te akartál főnök lenni, de nem lettél! Én lettem az elnök, s azóta másban se mesterkedsz, mint hogy kitúrjál! Ez olyan égbekiátó hazugság volt, hogy Nancy nem is tudta nevessen-e, vagy egyszerűen szembeköpje édestestvérét. – Te hülye – mondta végül. – Te szegény agyalágyult, éppen azon igyekeztem, hogy megtarthasd az állásodat. Peter egy paksaméta papírt rántott elő a zsebéből. – Például ezzel? – kérdezte. Nancy megismerte jelentését. – Például ezzel. Ez az egyetlen megoldás, hogy megmaradj elnöknek. – Közben meg te veszed át az irányítást – sziszegte az öccs. Rögtön átláttam rajtad! Ezért készítettem elő a saját tervemet.

– Ami azonban nem jött össze – válaszolta Nancy diadalmasan. – Sikerült jegyet vennem a gépre, és ott leszek az igazgatótanács ülésén. – Most fordult először Nat Ridgewayhez: – Sajnos egyelőit nem fogod fölvásárolni a céget, Nat. – Ne legyél olyan biztos a dolgodban – mondta Peter. Nancy ránézett. Peter agresszív volt, mint a sértődött gyerek. Vagy még lenne egy aduja? Annyi esze nincsen. – Neked is negyven százalékod van, és nekem is – mondta Nancy. – Tilly néni és Dan Riley tíz-tíz százaléka dönt, ha mi nem tudunk egyetérteni. Eddig mindig rám hallgattak. Ismernek engem, és szerencsére ismernek téged is. Tudják, én keresem a pénzt, te pedig elköltőd. Ezt tisztán látják, még akkor is, ha udvariasságból nem közlik veled. Úgy fognak szavazni, ahogyan én kérem. – Riley mellettem fog szavazni Csökönyösségében volt valami aggasztó. – erősködött Peter.

– Miért szavazna melletted, amikor gyakorlatilag tönkretetted a céget? – Nancy megvetően beszélt, bár kicsit elbizonytalanodott. – Érzed, hogy valami nem stimmel, igaz? – kérdezte Peter gúnyosan, mert megérezte Nancy szavaiban a bujkáló bizonytalanságot. És sajnos, valami igaza volt is. Nancy érezte, valami nem egészen úgy van, ahogyan ő képzeli. Peter nem úgy viselkedett, mint akit legyőztek. Milyen trükköt titkolhat még? – Hiába blöffölsz nekem – mondta Nancy. – Nem blöffölök. Ha egy kicsit még bosszantja, Peter már csak hiúságból is ki fogj a bökni, miről van szó. – Peter, te mindig úgy csinálsz, mintha tudnál még valamit, de rendszerint kiderül, hogy csak ostoba blöff az egész. – Riley megígérte, mellettem fog szavazni. – Riley ígérete körülbelül annyit ér, mint egy csörgőkígyóé.

– Kivéve, ha anyagi érdeke fűződik valamihez. Szóval erről van szó. Dan Rileyt megvesztegették. Ha van megvesztegethető ember, az Dan Riley. A gondolat kellemetlenül érintette Nancyt. Vajon mennyit ígért neki Peter. Ha az összeget is ki lehetne szedni belőle, Nancy ráígérhetne. Ezért azt mondta: – Ha te Dan Riley megbízhatóságára építesz, nekem nincs mitől tartanom. – Dan Riley kapzsiságára építek – mondta Peter. Nancy Nat Ridgewayhez fordult. – A te helyedben nem bíznék annyira ebben a tervben. – Nat tudja, hogy igazat beszélek – mondta Peter önelégülten. Nat nyilvánvalóan nem kívánt részt venni a beszélgetésben, de most hogy belevonták, bólintott. – Nat komoly részt ad Rileynak a General Textiles jogi ügyeiből. Nancynek elállt a lélegzete. Ezt már komolyan kell venni. Dan Riley mind a két nagymamáját odaadná, ha egy olyan óriáscégnél, mint a General Textiles, jogászként megvethetné a lábát. A hozzá hasonló zugügyvédnek ilyen lehetőség egyszer adódik az életben. Peter és Riley együtt a részvények felét mondhatják magukénak. Nancyé és Tilly nénié a másik ötven százalék. Ilyen esetekben az elnök szava dönt. Az elnök Peter. Peter úgy érezte, győzött, s ennek megfelelő mosolyt engedett meg magának. Nancy azonban még nem akarta elfogadni a vereséget. Kihúzott egy széket, s ő is leült az asztalhoz. Figyelmét most Natra fordította; érezte, hogy Nat nem ért egyet Peter viselkedésével. Talán arról sem volt tudomása, hogy Peter Nancy háta mögött szervezi a cég eladását. Elhatározta, megkérdezi: – Mondd Nat, te tudtad, hogy Peter hazudik nekem? Nat szótlanul, összeszorított szájjal ült. Nancy is így tett. Elhatározta, kivárja amíg válaszol. Végül Nat szólalt meg.

hogy az vagyok. ha várnánk. Nem véletlenül akarod fölvásárolni a céget. óriási konjunktúra lesz. ha az én tanácsomat . Peter! Tévedtem már valaha ilyesmiben? Vesztettél valaha pénzt. Megváltoztál. Figyelj. – Jobban tennénk. ha pár évig az én terveim szerint vezetnénk a céget? – Nekem nem tetszenek a te terveid. Üzletember vagyok. – És becsületes üzletember vagy? – Tudod. de Nancy közbevágott. ha a kezemet foghatod. nem egy teadélutánról. De volt idő. Nat. – Ebben az esetben nyilván nem helyesled. Nat nem válaszolt. – Még ha nem is szerveznénk át. – És ha nem? Az európai háború is konjunktúrát jelent. ha az üzleti érdekeidet más becstelen módszerekkel képviseli. gondolta Nancy. – pusztán a háború miatt is nőni fog a részvények értéke. Nat Ridgeway egy pillanatig gondolkozott.– Nem érdeklődtem. Nancy Peterhez fordult: – Képtelen vagy fölfogni. – Egy cég fölvásárlásáról van szó. – Ha kész vagy rá. akkor magad is tisztességtelen vagy. Nem vagyok szárazdajka. hogy a részvények értéke kétszeresére nőne. és egyszer megsimogattad a mellemet. Nancy újra Peter felé fordult. Talán folytatta volna. Már nem az az ember vagy. Nancy ismét Natra nézett: – De ezt te is nagyon jól tudod. – Amerika nem fog belépni ebbe a háborúba. amikor megcsókoltál. amikor örültél. aki apám helyetteseként dolgozott. Ha Amerika belép a háborúba. Mindig is szállítottunk a hadseregnek. A családi ügyeitekhez semmi közöm. – Még mielőtt Nat válaszolhatott volna. hogy élvezd Peter tisztességtelenségének az előnyeit.

ha az ág agyonüti nővérét. gondolta. önző. miről van szó – mondta Peter. zsúfolt kocsmából. – Hogyhogy nem értem? – Hogy miért akarom eladni a céget. de nem. Nem akart hinni a szemének. mintha téglafalba ütközött volna. Nancy úgy érezte. Nancy sohasem gyanította az igazságot: szeretett kisöccse szívből gyűlölte nővérét. ez mit jelenthet. és Nancy végre megértette. Fölállt és köszönés nélkül távozott. hogy viszonya van a titkárnőjével. Színtiszta gyűlöletből. ez természetes testvérek között. Peter nem egyszerűen buta. beteges gyűlölet. Úgy érezte magát. Körötte picike alakok sürgölődtek: üzemanyaggal töltötték föl. A Clipper a torkolat közepén ringatózott. és rosszakaratú. Nagyobb volt. gondolkoznia kell. Szédült. A hatalmas légcsavarok . Nancy képtelen volt fölfogni. Ez szörnyű volt. ha a tanácsom ellenére cselekedtél? – Nem érted. nem értem. hihetetlen. kimegy ebből a füstös. Nancy megmerevedett a megdöbbenéstől. Hallgatta a sirályok vijjogását. sokkal nagyobb. és már nem szereti. akik versenyeznek egymással. – Rendben van. mint amekkorának Nancy képzelte. Peter gyűlölte.követted? Vagy megfordítva: jövedelmezett egy fillért is. Átvágott az úton. hogy ezt földolgozza. Kell egy kis idő. de Peter arcát félreismerhetetlenül a gyűlölet torzította el. Mindig volt közöttük némi feszültség. és a kikötőben sétára indult. Elhatározta. Hajlandó maga alatt is vágni a fát. Miért akarod eladni a céget? Peter némán nővére szemébe nézett. Valamennyire elmebetegnek kell lennie ehhez. A torkolat felől fújó szél fölüdítette. ha az ember férje húszéves házasság után azzal jön haza. mint akit fejbevertek. Az utcán egy kicsit jobban érezte magát. Ilyen érzés lehet.

Akit egyvalaki megvesztegethet. és meglátta a Pan American fiatal alkalmazottját. Danny egy fontos . Ettől még nem fogja átengedni neki a győzelmet. esetleg a másik végén is megfoghatja a dolgot. Mindketten ír bevándorlóktól származtak. Ugyanakkor. még ha azok is írek voltak. Nancy gazdag volt. Ennek még csak néhány éve. De hogyan? Megvonhatja ügyvédi megbízását a cégnél. Talán Macnek lesz valami jó ötlete. Tulajdonképpen sajnálta öccsét: annyi éven át boldogtalanná tette a gyűlölet. de Rileynak ez aligha lenne elég. – Egy bizonyos McBride úr Bostonból. gondolta Nancy. Mac becsületes ember volt. Apa egyszer megmentette Danny Riley ügyvédi karrierjét. Danny Riley volt a gyenge pont Peter tervében. valamilyen módon ráijeszthetne. ha ezzel egy honfitárson segíthet. ha nem tud jobb ajánlatot tenni. Megfordult. hogy az ő oldalára álljon. mint ahogy Dan becstelen. Nancyben hirtelen remény ébredt. és gyanakvással tekintettek a protestánsokra. Talán kigondolhat valamit. de egyebekben nagyon is hasonlítottak egymásra. azt megvesztegetheti más is. Ezen a gépen nem lesz ideges. akár Nancy. ha Riley megkapja a General Textiles jogi képviseletét. Pár ezer dollár készpénzt esetleg össze tudna szedni. valaki a nevén szólította. Jóval többet akarna. Elsőszülöttjog is van a világon. Persze Danny egy dolgot szeret igazán a világon: a készpénzt. Túl sok év elnyomott gyűlölete talált kiutat üzletinek álcázott elképzelésében. amivel ráveheti Rileyt. Mondjuk. De mit tesz. de vagyona a cégben feküdt. miután egy zümmögő szöcskén átkelt az Ír-tengeren. de hajlandó volt szemet hunyni egy kis ügyvédi tisztességtelenség fölött.látványa megnyugtatólag hatott Nancyre. Ennyi készpénzt nem tud holnapig előteremteni. Mac ismerte Danny Rileyt. Bár Peter ajánlatára nehéz lesz ráígérni. akivel a jegyirodában találkozott. Nancy apja is becsületes volt. De ez nem sokat számít. alapjában véve. ha hazaért? Petert nyilván nem lehet sehogy lebeszélni tervéről. állandóan hozzájuk hasonló emberek társaságában voltak. legalább százezret. – Telefonon keresik – kiáltotta. A fiatalember integetett. Míg ezen tűnődött.

Visszament a légitársaság épületébe. de maradék rokonszenve is szertefoszlott. – Szóval sikerült beérned a Clippert – mondta büszkén. hogy kitaláljon valamit. csak egy pillanatra elment az esze. Mac ugyan boldog házasságban élt. ahol a fiatalember megmutatta. kicsit aljas talán. hol találja meg a telefont. végső elkeseredésében megkereste a bírót. megingatható. hogy rövid úton közölte Dannyvel. Apa közbelépett. következetlen. Ilyen volt Danny Riley: megbízhatatlan. de ha Nancyhez bárki férfiként közeledett. vonuljon vissza a magánéletbe. – Igen. . Fölvette a kagylót. A baj az. De csak két napja van. A bíró azonban olyannyira nem mutatkozott megvesztegethetőnek. hogy Peter szerint Danny Riley mellette fog szavazni.perben vesztésre állt. – A kígyó! Mac sohase kedvelte Nat Ridgewayt. és meggyőzte a bírót. akivel egy klubban golfoztak. amikor Nat járni kezdett Nancyvel. különben kizáratja a kamarából. ha Danny lesz a jogászuk. Ott leszek az ülésen. Cserébe ugyanis beveszik a General Textiles jogászának. és megpróbálta megvesztegetni. Az ilyen ember szava nem szentírás. – Ez igaz? – Nat Ridgeway is ott van Peterrel. Nancy jól ismerte a történetet. – Nem irigylem a General Textilest. – És te elhiszed neki? – Sajnos igen. mielőtt meghalt. Jólesett Mac hangját hallani. Mac hangja már nem volt olyan diadalittas. tehát Peternek tett ígérete sem az. fölébredt benne a zöldszemű szörny. hogy Danny nem rossz fiú. mert apja sok mindent elmondott neki.

gondolta Nancy. Hát tegyünk egy jobb ajánlatot. A Jersey Rubber perben. ebből nem élünk meg. átáll a másik oldalra.– Valószínűleg nem fognak komolyabb ügyet rábízni. – Emlékszel rá. – Semmi sem jut eszembe – mondta végül Mac. Ha történetesen nekünk kellene Rileyban. Nancynek eszébe jutott a vesztegetési ügy. Sajnálom. öreglány. igaz? – Enyhén szólva. mondd. ha jobb ajánlatot kap. – Attól tartanánk. – Figyelj. amikor Danny megpróbált megvesztegetni egy bírót. Eső után köpönyeg. – Jó. nem törvénytelen az adott körülmények között ez az ajánlat? – De az. nem éreznénk magunkat Ábrahám ölében. – Akkor bajban vagyok. De a részleteket talán ne a telefonon. – Valóban figyelmeztettelek. Mac. – Úgy néz ki. – Persze. – Van bizonyítékunk? megbízni . Mac. Szerinted mit ígérjünk? Néhány pillanatig csend volt. – Már hogy föltárjuk az esetet? – Pontosan. – Nem a te hibád. ne engedjem át Peternek az elnökséget. Nem tudnánk valahogy ezt fölhasználni? – Hogy gondolod? – Megfenyegethetnénk. Apa mentette meg. csak nagyon nehéz lenne az összefüggést bizonyítani. Figyelmeztettél. emlékszem.

hogy nem volt tiszta ügy. hogy engedd át a releváns iratokat.. hogy Danny megpróbált egy bírót megvesztegetni. valaki azt mondaná nekik. – Akkor fölkérnének. – Nem egészen követlek. És? Nancy kezdte úgy érezni. – Most már nem is lenne rá idő. tegyük fel. Azt a látszatot kell keltenünk. – És megtagadhatom a kérésüket? – Ha egyszerű vizsgálatról van szó. Mac. Figyelj. – Nem egészen értem. újra kell tárgyalni a Jersey Rubber pert. és módunkban áll kitálalni az egészet. Nancy. hogy apa papírjai között vannak iratok. hogy az ügyvédi kamara vagy akárhogy hívják. – Azok a papírok mind nálad vannak. – Miért döntenének így? – Mert valaki azt mondja nekik. s akkor mindenképpen oda kellene adnod. ahogy a megoldás körvonalai kibontakoztak előtte. hogy apám iratai között perdöntő bizonyítékok vannak. úgy döntene. – Jó.. – Dehogynem. akkor bírói végzést küldenének.– Nem tudok róla. Ide hallgass! Mac – Nancy hangja egyre izgatottabb lett. mintha lett volna. Ha bűnvádi eljárást indítanak. Nancy bostoni házának padlásán ládaszám álltak az apja után maradt papírok. – Tegyük föl. igen. Hacsak nincs valami apa iratai között. – Sohase néztem át őket. ezzel az ötlettel érdemes foglalkozni. . – De tehetnénk úgy. Tegyük föl. mit segít ez rajtunk. amelyek bizonyítják. – Csak hangosan gondolkozom.

védjem meg: ne engedjem át az iratokat. Gyanítani fogja.. Győzni kell. és nem tud semmiféle bizonyságot szerezni. Mac. És akárhogy is. ami terhelő rá nézve. hozok egy ceruzát. – Hívjál föl a következő leszállóhelyen. – Várjál. leveleket.Nancy agyában a terv gyorsabban bontakozott ki. – Igaz. – Úgy gondolod. ne legyél olyan nehézfejű! Danny halálra fog rémülni! Fogalma sincs. – Próbáljuk ki. ha mellettem szavaz az igazgatótanács ülésén. – Tedd föl neki ezt a kérdést: Ha a kamara újratárgyalná a Jersey Rubber pert. azzal a feltétellel. mit hagyhatott apa maga után.. van a papírok között valami. Nancy sokkal jobban érezte magát. nemmel fog válaszolni? – Mac. ennek van valami értelme – mondta Mac. de nem hülye. – Várj egy pillanatot. naplót. – Persze. Mondjad. jelen pillanatban ez az egyetlen esélyünk.. Danny egy kicsit aljas. – Rendben. – Figyelj. följegyzéseket. . csak kitaláltuk az egészet.. Hívd föl Dannyt. és kérdezd meg szó szerint a következőt. Reményével akarata is visszatért. De neki sincs sok ideje. – Kezdem azt hinni. gyanítani fogja. – Danny azt fogja gondolni. – Danny azt fogja kérni. Még azért ne bonts pezsgőt. és az ő hangjából is kiérzett a remény. Én pedig bele fogok egyezni. mint ahogy szavakba tudta volna önteni. átadjam-e apa papírjait? Mac nem értette.

ideje fölszállni a gépre. Annyi már eddig is világos volt számára. ha repülőtér is van. Viszontlátásra. inkább azt csodálta. – És letette a kagylót. hogy tizenhét rohadt szerszámkészítővel vitatkozzam. aki egy másik telefonon beszélt. mert Mervyn így folytatta: – Ahogy mondtam. hogy Danny nem dől be. Foglald le előre a vonalat. – Sajnálom. Tizenhét óra múlva leszünk ott. túl sok a dolgom. Hol van most? Mervyn kimutatott az ablakon. – Ő az. utazz jól. Lehet. de a terv akkor is megéri a kipróbálást. Nancy egy harmincas éveiben járó szőke asszonyt látott. – Van ott telefon? – Biztosan. Negyed öt múlt öt perccel. Rosszul fogtam meg a dolgot. hogy megállítsa. hogy Mervyn beadja a derekát. Új-Fundland.– Hol van? – Botwood. Ez nem volt rá jellemző. a piros kabátban. meglátta Mervynt. – Visszajön a felesége? – Nem. Nancy csodálkozott. kinyújtotta karját. ha annyira akarja a sok marhája. Addig is. és dolgozzanak tovább. Ahogy átment az irodán. de ahogy megpillantotta Nancyt. Nancy visszatette a kagylót. – Sikerrel járt? – kérdezte a nő. . – Helyes. Közben azt mondta a kagylóba: – Nem tudok most ezzel foglalkozni. A telefonvonal másik végén is meglepődhetett valaki. – Szevasz. – Éppen magát keresem – mondta Nancynek. Madarat lehetett volna vele fogatni. Add meg a magasabb bért. Mac. Bejegyeztetem a hívást. Mervyn gyárában sztrájkhangulat van.

– Tartozik nekem egy szívességgel – erősködött Mervyn. – Megértem. mint a többi kabinban az utasok. De nem a jó híremmel. és nem sokban különbözik a többi kabintól. pontosan úgy leszünk együtt. hogy megosztom magával a lakosztályt. Mervyn. könnyed ember benyomását keltette. de az én koromban nem keveredhetek ilyen botrányba. Mervyn – mondta. – Magától függ a dolog. amikor át akarta velem repülni az Ír-tengert. Két külön ágy van. Igazán sajnálom. – Figyeljen. – Miért ne? – mondta. volt valami megható abban. De kellemes. Középtermetű. Mervyn szép arca csökönyös kifejezést öltött. Rokonszenvet érzett az elhagyott férj iránt. Érdeklődtem erről a nászutasok marhaságáról. állapította meg Nancy. Valahogy nem képzelte ilyen szépnek. talán az asszony éppen ezért szeretett bele. Tisztességes özvegy vagyok. – Akkor nem beszélt a jó híréről. Közel nem olyan jóképű. – Még nem adtam föl – válaszolta a férfi. Mervyn – kiáltotta önkéntelenül. – De nem is kellett együtt töltenünk az éjszakát! – Nancy szeretett volna segíteni Mervynnek. Nancy nevetett. – Sajnálom. mint Mervyn.– Dehát gyönyörű. alig észrevehetően már kopaszodik is. feltehetőleg ez volt a barátja. – Egy szívességgel igen. – Csak nem képzeli. . ahogy mindenáron vissza akarja szerezni a feleségét. nem kóristalány. a férfi pontosan az ellentéte Mervynnek. Nancy mosolygott. Nancy világosan látta. hogy nem akarja elveszíteni. A gép ugyanis tele van. Ha éjjel nyitva hagyjuk az ajtót. – Jövök New Yorkba. – Ezért az asszonyért érdemes átkelni az óceánon. akik szintén vadidegenek egymásnak. – A nő egy blézert viselő férfiba karolt.

– De mit mondanak majd az emberek! – Mit törődik vele? A férje nem él. gondolta Nancy. – Nem bánom – mondta. Most segíthetne rajtam. Abba még nem halt bele senki. és megsajnálta. segítsen rajtam. Nélküle nem lennék most itt. mit szólnak Bostonban. Nézte Mervyn fájdalmas. Nem látja. és én segítettem magán. és kérem. – De aggaszt az is. nagy bajban volt. Ez az utolsó esélyem rá. Nancy – könyörgött Mervyn. tartozom neki ennyivel. gondolta. a szülei se élnek. Segített rajtam. de lesznek elegen. hogy mit csinál? Mervyn elég egyszerűen tudta előadni kívánságait. . olyan nagy jelentősége van annak. hogy most én vagyok ugyanolyan bajban? – De látom. Segítsen Nancy. Mibe kerül? Legföljebb egy kisebb botrányt kavar. Igaza van. de így is határozott arcát. Nancy a kis botrányra gondolt. akik még bámulni is fogják a bátorságáért. hogy megmentsem a házasságomat. Amikor hozzám fordult. – Hallgasson ide. – Szerintem nekik nagyon tetszene a dolog. mit csinál egy özvegy negyvenedik születésnapján? Nem fog belehalni. A fenébe a bostoni úri társasággal. ebben még igaza is van. – Segítsen. Kit érdekel. – Bajban vagyok. – Megteszi? Nancy mély lélegzetet vett. Ez az ember bajban van. az ilyesféle hír hamar eljut mindenki fülébe. gondolta. Nem olyan nagy város. Valóban. amikor én szorultam segítségre. Lehet. – Van két húszéves fiam – védekezett Nancy. Nem mintha szüzességi fogadalmat tettem volna. A bostoni úri társadalom talán fölhúzza egy kicsit az orrát.

amikor mindenki alszik. Persze nem az enyém. Ebből vesz egy remek lakást. vörös bőrtáska sárgaréz sarkokkal. egy bőröndbe rejtve vagyont érő ékszerek hevertek. leginkább a kézipoggyászban. Egyelőre azonban valahogy rá kell tennie a kezét. Harrynek minden ujja viszketett. amennyire csak lehet. Hogy lehetne belepillantani? Esetleg éjjel. gondolta. Lady Oxenford nem viselte az ékszereket. Kockázatos lesz. és úri módon él a kamatokból. a zsebemben megtalálták a lopott kézelőgombokat. A Delhi-ékszerek közelsége olyan erős kísértés volt. Mindenesetre előszőr. a közelemben tartanám. Valahogy mindig megúszta a legkellemetlenebb helyzeteket is. Ezen a gépen. csak a végtelen tenger terült el.13 Harry Marks Európából utoljára azt a világítótornyot látta. mert annyira félnék. Tegnap. elkaptak. Néhány perccel később már sehol sem lehetett földet látni: ameddig a szem ellátott. Mire Amerikába érek. gazdag ember leszek. gondolta. a kézipoggyászban kell megnézni. Egymillió dollár értékű ékkő bármelyik orgazdának megér százezret. majdhogynem tetten értek. gondolta Harry. dehát a lopás nem életbiztosítás. egy szép autót. Lady Oxenford kézitáskája az ülése alá volt gyömöszölve. Talán vidéken vesz házat. Esetleg befekteti. Ma a világ legdrágább repülőjáratán New York felé tartok. az éjszakát börtönben töltöttem. és az óceán mérges hullámai nekiverődtek talapzatának. . Egyelőre. következésképpen vagy itt van a kézipoggyászban vagy a csomagtérben valamelyik bőröndben. Ha az enyém lenne. ami fölért a nemi vággyal. olyat. A szerencse erre nem jó kifejezés. Valamit majd csak kitalál. hogy lába kel. valahol pár méternyi távolságra tőle. ahol a parkban teniszpálya van. amely a Shannon torkolatának északi partján állt büszkén.

Valaki kiugrik a tizedik emeletről. mert így tűnt illendőnek. Nicky Lord Oxenfordhoz fordult. Harry boldog volt. délben ebédelt és öt felé vacsorázott. Talán egyszerűen nem látják be. Az étkezőben egyszerre csak tizennégyen férnek el. Oxenfordék tehát későn esznek. – Percynek túl késő lenne. – Azt hiszem. Nem kívánt semmit. ezért aztán a vacsora három turnusban történik. Ellenben Lady Oxenford megszólalt. Nicky jelent meg.Egyszer hallott egy viccet. Nem azonosította magát a vicc főszereplőjével. hogy az étlap angolul van. Tapasztalata szerint a gazdag emberek későb étkeztek. Akkor leghelyesebb. mikor táplálkozik őlordsága és a család. miért ne az anyanyelvükön írják le az ételeket. reggel hétkor reggelizett. hogy kézipoggyászukba pillantson. ha ő hamar túlesik a vacsorán. kettőkor ebédelt. és megkérdezte. Vandenpost úr hatkor. . magyarázta Dicky. amiért őt kérdezte meg először. s az ötödik emeletnél megjegyzi: eddig rendben mennek a dolgok. gondolta. alkalma nyílhat. Egy lord inkább kilenc felé evett reggelit. – Elég éhes vagyok – mondta. Ha az Oxenford család nálánál előbb vagy később vacsorázik. inna-e valamit. de ezek a demokratikus amerikaiak valószínűleg ülésszám szerinti sorrendben haladnak. – Hatkor szeretnék vacsorázni. és vacsoráját talán ha fél kilenckor kezdte elkölteni. Aki dolgozott. A pezsgő megérkezett. hogy minden jobb vendéglőben franciául írják az étlapot. Harry visszafojtott lélegzettel figyelt. Szimpatikus ország. Egy angol pincér gondolkodás nélkül Lord Oxenfordot kérdezte volna elsőként. és eloszlatta az óceán átrepülésével kapcsolatos maradék szorongását is. mondta magának. Úgy látszik az amerikaiak nem tudják. fél nyolckor vagy kilenckor óhajt vacsorázni? Ezen gondolkozni kellett. Meglepte. Nincs más hátra: meg kell próbálni kitalálnia. De mikor vacsoráznak? Harry magában elátkozta a pincért. Ez aztán az élet. kilenckor – mondta Lord Oxenford. átnyújtotta az étlapot. Nézzük csak. öregem. de rendelt egy pohár pezsgőt.

vagy telefonon keresik. akinek folyton mászkálnia kell. rendben van. elmegy pár percre. hogy beszélgessen a legénység tagjaival. Margaret Harry mellé ült. csak nehogy fél nyolc is túl késő legyen annak a kölyöknek. az anyja alakját örökölte. Percy kiment. Kilenc órakor akart vacsorázni. úgyhogy Harry nyugodtan legeltethette szemét. amitől eltávozik pár percre. akik éppen nem voltak szolgálatban. Ölében nyitott könyvet tartott. Egy lépéssel közelebb érezte magát a Delhi-ékszerekhez. Jó ivónak látszott. mintha rendőr lenne. Ezek a lehetőségek az adott helyzetben kiesnek. Nicky most a vörös mellényes férfihoz fordult. ki kell találnia valamit. Kabátját végre levetette. – Akkor legyen fél nyolc – mondta Lord Oxenford. Mondd azt. Nyugtalan embernek látszik. Felesége sápadt és csöndes volt. Harry elképzelte nagyestélyiben. kérlelte Harry gondolatban. aki úgy nézett ki. a fedélzeti mérnök és a navigátor fognak önnel egy asztalnál ülni. gondolta Harry.Rendben van. De ha magától nem megy. Egyenes válla. nem is lenne bonyolult a dolog. – Vandenpost úr – mondta Nicky –. nem mutatott előnyösen. Sajnos Membury nem volt különösebben éhes. amíg Oxenfordék vacsoráznak. Harry azt mondaná neki. vörös . hogy várják valahol. Ruhája drága volt de túl egyszerű. hogy fél nyolc. vagy legalábbis ezen a néven mutatkozott be. gondolta Harry. Talán nem ül bent végig. odakint egy meztelen nőt lehet látni. Ha nem repülőgépen vannak. vagy nicsak. Lord Oxenford még egy whiskyt rendelt. de sohasem lapozott. Egyébként Clive Memburynek hívták. Ezek szerint Membury a kabinban marad. Harry ismét boldog volt. mély dekoltázzsal. Biztosan érdekes lesz a legénységgel beszélgetni. A fene egyen meg. Parfümjét Harry gyakorlott orra azonnal fölismerte: Tosca. hadd maradjak egy kicsit egyedül a kabinban. kedvetlennek tűnt. ha nincsen ellene kifogása. nagy melle és hosszú lába volt. Megállapította. – A legkevésbé sem – válaszolta Harry.

milyen veszélyt jelent számodra. hasábburgonyával.hajával. és sült halat ettünk újságpapírból. De Margaret láthatóan szégyellte. mintha kiugrott volna a repülőgépből. Csak ne felejtsd el. ahogy szokta. . Mégis. s most várná. mint a plébános felesége. Hazudnia kellene inkább. szokatlan élmény volt számára az őszinte beszéd. nyakán smaragdlánc. Az én anyám mikor jut el Párizsba? – És milyen volt? – Nem éreztem jól magam. A nővéremmel együtt mindig irigyeltük a szegény gyerekeket. valami jó iskoláról. Azért félelmetesen szép lány. mert ő tudja. ha a gazdag lányok gyerekkoráról érdeklődtek.. hogy érzékeny és sebezhető. Apa azt mondta. amit akartak. amit beszélnek. gyönyörű lenne. gondolta Harry egy kicsit megszeppenve. egy vidéki birtokról. Már ahogy kimondta ezeket a szavakat. De Margaret amúgy is tudta titkát. Párizsba mentünk. anyámmal. Eveztem a tengerben. és a motorok zúgásától más nemigen hallhatta. amikor szívem szerint füstös vendéglőkbe mentem volna. csak közönséges emberek járnak oda. nem kellett volna őszintén beszélnie. hogy a néger zenekarokat hallgassam.. ha nem akar feltűnést kelteni. gondolta Harry. Folyton unalmas angolokkal kellett teázni. fülében smaragdfüggő. – Egyszer már repültem anyámmal. mondjuk Louis Cartier indiai periódusából. hogy Anglia egyik legelőkelőbb és leggazdagabb családjának sarja. s ez gyöngédséget ébresztett benne. – Mi sohase mentünk a tengerpartra. Gyöngédség! – gondolta. homályos hazugságokkal traktálni a lányt. fagylaltot kaptam. ki vagy valójában. Ugyanakkor látta azt is. érezte. mikor nyílik már ki az ejtőernyő. Csak Párizsba. – Anyám engem tengerpartra vitt nyaranta – mondta Harry. Azt csináltak. s olyasféleképpen érezte magát. – Most repül először? – kérdezte. s ezért úgy öltözködött.

– Csak a szagokra emlékszem – folytatta Margaret. komolyan kérdezem. Az emberek mindig vidámak voltak odabenn. mindenki a másik életmódjára vágyik – jegyezte meg Margaret. amit eddig csináltam. – Nohát. – Olvasta valaha Hornungnak az “Amatőr betörő” című könyvét? – Margaret fejét rázta. akik gyerekkoruktól nagy fekete autókban jártak. – Mindenki élvezni akarja az életet. A gazdagok. irigyelték őt. íme. – A Ritzben jobb a koszt. – Micsoda hülyeség – mondta Margaret. meg a vidámparkra. melyik a jobb. amiért mezítláb rohangálhatott a tengerparton. legalábbis kívülről úgy tűnt. és mindennap húst ehettek. – Én mind a kettőt kipróbáltam. – Harry hirtelen úgy döntött. milyen szerencsés flótás. elárul valamit magáról. Én tudom. – Gondolom. aki a legjobb cigarettát szívja és gyönyörű ruhákat hord. és emlékszem a sör és a dohány szagára. Margaret egy pillanatra elgondolkozott. – És mit akar kezdeni az életével? Furcsa kérdés. – Akkor nem értem a kérdést. Én is így szeretnék élni. újabb bizonyíték. – Nem vesztett sokat – válaszolta Harry. és mindenféle úri házakba bejáratos. De mihez akar kezdeni? – Folytatni akarom.Hányt mulattatta a dolog. bársonygalléros kabátot viseltek. – Élvezni akarom – válaszolta Harry. ami a kocsmákból jött ki. aki maga se rajongott a kocsmákért. Én sohasem voltam még kocsmában. – A pékségek szagára sütéskor. . és olajban sült halat ehetett hasábburgonyával. egy Raffles nevű úri tolvajról szól. – De nem. ahol ékszert lop. ahogy kinn is lehetett érezni az olajozott gépek szagát.

hogy igazi úr vagyok. De tudta. nyáron kerti ünnepségeket rendeznék. hogy elmondja a lánynak. meg az istállófiúkkal. hanem élete álma. És mindenki azt hinné. mindegyik olyan szép. aminek a falait teljesen befutja a borostyán – mondta. legkényelmesebb háza. de be kellett látnia. ami mellett teniszpálya is van és istálló. mint amilyennek szeretné hinni magát. – Én csizmában mászkálnék a parkban. Zavarban volt. Ez azonban nem hülyeség volt. és biztos helyre fektetném a pénzemet. – A végén börtönben fog megöregedni. amiket nem állt szokásában beismerni. és békés életet élt. mikor megnyitotta szívét. egy jó autót. kiadja érzelmeit. jó nőket. úgy érezte. Mihez szeretne igazából kezdeni az életével? Erre a kérdésre Harry rendszerint azt válaszolta volna. hogy meg is győzze őszinteségéről. ez a válasz nem lenne Margaret ínyére. de ugyanakkor ellenállhatatlan erővel élt benne a kívánság. . Most. ahol eper lenne tejszínhabbal. és saját legnagyobb meglepetésére olyan dolgokat mondott el a lánynak. ha Margaret is hisz az ő álmában. mint az anyjuk. szükségét érezte.Harry enyhén megsértődött. elegáns ruhákat és szép ékszereket. – Olyan házat szeretnék. Szeme előtt megjelent a ház képe. ő maga sem olyan anyagias. és minden csupa rododendron – folytatta. Margaret elnevette magát. – Ez egy általán nem hülyeség – mondta mérgesen. Még Robin Hood is megnősült a végén. és a jövedelmemnek a felét se költeném el. – Dehát nem maradhat egész életében tolvaj – vélte Margaret. és öt lányom lenne. Szerette volna. Elhallgatott. Kicsit mérges volt a lányra. és beszélgetnék a kertészekkel. társaságot. a világ legbiztonságosabb. hogy szeretne egy lakást. Ez a lány egyenesen megmondja. ha nem tetszik neki valami. – Szeretnék egy nagy házat vidéken.

Szükség van futárokra és mentőautó-sofőrökre. Ebben a pillanatban nagyon bátor lánynak látszott.. Szeretném ott folytatni. valóra is válik. Megérintette a karját. Harry úgy érezte. Legszívesebben átölelte volna. ahol ő abbahagyta. – És magának? Magának mi az álma? – Szeretnék részt venni a háborúban. Úgy érezte. Nem számít. Szeretnék harcolni. hogy megvigasztalja.. – Úgy látom. a lány majdnem elsírja magát. – Szerelmes volt bele? Margaret bólintott. – Még mindig szereti? – Egy kicsit mindig is fogom. s meg is tette . – Margaret most hirtelen szomorú lett. – Margaret most suttogóra fogta a hangját. – És hogy akar harcolni? – Autót vezetnék. Remélem. bármit megkérdezhet. Harry meg is jegyezte. Harry hirtelen nagyon közel érezte magát ehhez a lányhoz. Ez az utolsó lehetőség a fasizmus megállítására. akit megöltek a fasiszták Spanyolországban. Harrynak első pillanatban furcsa volt elképzelni. Csak ki akarom venni a harcból a részemet. Harry ösztönösen megkérdezte. Harry látta. – Veszélyes.– Öt lány! Jó erős alkatú nőt kell elvennie. de persze manapság nőket is bevettek a hadseregbe. – Nem azért nevettem – mondta. hogy harcolhat egy nő. mintha gombóc lenne a torkában. – Iannak hívták. – Volt egy. – Tudom. eltökélte magát. barátom. – Nagyon szép álom. – De aztán elkomolyodott.

Mr. hogy titkon megszorítja a lány kezét. Asztaltársa amerikai kiejtéssel. Meg kellett elégednie azzal. és kiment. hogy megóvja inkognitóját. tökéletes étkezőhelyiség lett belőle. erősnek tűnő férfival. de ott ült szemben a vörösképű apja. mellettük kisebb felszolgálóasztalokkal. Harry leült és kiteregette asztalkendőjét. Harry bemutatkozott. Tom Luthernek hívják.beszélt. Nicky lépett be. szemben egy zömök. porcelánedények. Néhány órával később már minden titkát megosztotta vele. Három egyenként négyszemélyes asztal állt benne. mintha egy kis külföldi akcentus is keveredett volna hanglejtésébe. Tom? . Emlékeztetnie kellett magát: azért kezdett el barátkozni a lánnyal. amelyeket a Pan American szárnyas emblémája díszített. Ugyanez az embléma látszott a falon. Luther úr kézelőgombjait is igazgyöngyök díszítik. whiskyt ivott. A pincér leültette az egyik asztalhoz. Újra megérintette Margaret kezét. de nem tisztán. Luther úr nyilvánvalóan nem sajnálta a pénzt. még jól is esett neki. a legjobb vendéglőben se különben: vászon asztalkendő. amelybe igazgyöngyöt foglaltak. és a Timest olvasta.volna. – A következő huszonnégy órán keresztül végig együtt leszünk. – Még rengeteg időnk van beszélgetni – mondta Harrynek. A nyakkendőtűje is. Vandenpost. mire a másik is kinyújtotta a kezét. Margaret hálásan elmosolyodott. – A vacsora tálalva van. amelynek tapétája egy nagy világtérkép volt. és azt mondta. akinek halványszürke öltönye fölkeltette Harry irigységét. – Hova valósi. Már hat óra van? Sajnálta. Harry csodálkozott. Az asztalok szépen voltak megterítve. Margaret kitalálta a gondolatát. – Igaz – mosolygott Harry. amelyet meglepetésére teljesen átalakítottak. Átment a szalonba. S ami a legrosszabb. hogy félbe kell hagynia a beszélgetést Margarettel. ha ékszerről volt szó. Kézfogáskor Harry megfigyelte.

A mérnök és a navigátor kólát ittak. – A jég veszélyes. – Néha egész úton zuhog – mondta Jack.– Providence. és bemutatkozott a legénység két tagja. különösen Margaret korában. azon tűnődött. Közben Harry még mindig Margareten és a szerelmén gondolkozott. a navigátor. Harry csak most vette észre. akin úgy állt az egyenruha. Jack Ashford is kinézett az ablakon. Harry egy pohár fehér bort kért. Harry homályosan emlékezett valamire az újságcikkekből. láthatóan nem különösebben érdekelte a dolog. Jack Ashford. hó. a mérnök szívesen meglazítaná a nyakkendőjét és levenné a zakóját. Harry megérezte: Tom Luther és a fedélzeti mérnök között erős feszültség van. És maga? – Philadelphia. széles vállú. Eddie Deakin a fedélzeti mérnök. Harry ezen távolról sem sértődött meg. Kibámult az ablakon. az ég tiszta. s félreértve Harryt. Harrynek az volt a benyomása. szőkésbarna. villám és mennydörgés. – Előbb-utóbb ki kell deríteni. – Jégeső. Egy év nagy idő. Luther egy martinit. Érdekes. Előételnek valami tengeri herkentyű volt. hol van ez a Philadelphia. Az apámnak biztosítótársasága volt. Megérkezett. Tom Luther biccentett. Amint leültek. mintha abban született volna. – De éltem már mindenfelé. nem? . sötét hajú férfi. minden előfordul. annál kevesebb marhaságot válaszolhat véletlenül. Minél kevesebbet kérdeznek. kellemes arcú ember. – Nem ilyen szokott lenni? – kérdezte udvariasan. megjegyezte: – Eddig elég szerencsések voltunk az időjárással. és a szárnyakon ragyog a napsugár. mennyire lehet a lánynak még mindig fontos a fiú. Rhode Island.

– Csizmákkal? – Úgy hívják. Jack rosszallólag nézett Eddiere. – Mintlja kicsit göröngyös lenne a kocsiút – felelte Jack. Hogy megkísérelje bevonni a társalgásba. de nem mosolygott. Eddie? – Mickey Finn. Mindenesetre föl vagyunk szerelve fagytalanító csizmákkal. – Vihar van az óceán fölött – válaszolta a navigátor. de ekkor fölnézett Eddie.– Úgy tervezzük meg az utat. megkérdezte: – Ki vezeti a gépet. fél. A . Nem részletezte válaszát. ha Nickyt és Davyt nem számítom. Luther arcából kiszaladt a vér. Harry titkon arcát figyelte: kellemes. a fedélzeti mérnök. jóindulatú. hogy elkerüljük a fagypont alatti hőmérsékletet. mint amikor egy musztángot akar betörni az ember. úgy mondta: – Olyan. – Milyen viharban repülni? – kérdezte Luther. valami nagyon foglalkoztatja. – Összesen kilenc főből áll a legénység. mint aki teljesen biztos a dolgában. nyílt tekintete volt. – És mi az előrejelzés? Jack egy pillanatig tétovázott. ami a szárnyak legérzékenyebb részét védi a fagy ellen. a helyettesem látja el a szolgálatot – válaszolta Eddie. amíg eszik. Harry megítélése szerint mind a kettő homokos. Megjegyzését tapintatlannak találta. A fedélzeti mérnökön látszott. – Jack nem úgy beszélt. de Harry látta rajta. – Nagy vihar? – A közepén elég nagy. Harry látta. Valójában egyfajta gumiborító. Nicky és Davy voltak a pincérek. de mi csak a szélét kapjuk el. A következő fogásként teknőclevest tálaltak fel. Egyenesén Lutherre nézett. Mosolygott. Kellemes hangon beszélt. az időjárás nem volt szerencsés téma.

– Bizony – vigyorgott Eddie. négy órát pihen. ha nincs elég üzemanyag? Eddie előrehajolt. amikor már nincs elég benzin. Mr. A visszatérési pontot akkor lépjük át. hogy ne tudjon aludni? – Amikor tud. A navigátor kedélyeket. aztán megint átveszi a munkáját. Jack meg én kettőkor kezdtünk. – Valószínűleg pihen egy nagyot. – Vagyis úgy fogunk repülni. – Ha észrevesszük. Luthert nem volt olyan könnyű megnyugtatni. – És mi van akkor. Lutheren látszott. – A műszerekkel állandóan ellenőrizzük az üzemanyagkészletet. – És a kapitány? – kérdezte Luther aggodalmasan. közbeszólt. – Valami gyógyszert szed. hogy egészen meg van rémülve. Harry most már bizonyos volt benne. hogy megnyugtassa a felborzolt Harry – Egyelőre elég üzemanyagunk van hozzá. És a nagyobb biztonság kedvéért külön kiszámoljuk a fogyasztást három motorra. – Ez nem fordulhat elő – sietett közbevetni a navigátor. amikor elérjük az úgynevezett visszatérési pontot. hogy készakarva ijesztgeti Luthert. Luther – mondta. ha valami elromlana. megpróbálta nyugodtabb vizekre kormányozni a beszélgetést. hogy közben a kapitány alszik? – kérdezte Luther.kapitány kivételével mindenki négyórás szolgálatot lát el. rögtön visszafordulunk. arra az esetre. hogy visszarepüljünk. hogy visszatérjünk Foynesba – Eddie nyersen beszélt. még Southamptonban. alszik pár percet – válaszolta Eddie. – Mi az a visszatérési pont? – kérdezte. egy kicsit túl hangosan. . pár perccel ezelőtt. – Bízzon bennem. vagy elérjük Új-Fundlandot. úgyhogy most hatkor adtuk át a szolgálatot. hogy kevés a benzin.

és erőt vett magán. hogy eddig nemigen vett részt a társalgásban. hogy semleges témákról csevegjenek. Harry nem ette meg az egészet. Eddie látható elégedettséggel dőlt hátra.Jack igazán csak megnyugtatni akarta Luthert. Bár. amíg be nem lépünk a háborúba. Jack és Harry mindent megtettek. Eddie mintha megérezte volna. blézeres kísérőjével leült a mellettük levő asztalhoz. . és sohasem külön fogásként a főétel után. Loveseynek. – Megengedi. Izgalmas. Ebből megvehetne magának a borostyánnal befuttatott házat. – Gondolja. Margaretnek is így kellene öltözködnie. – A múltkor megtörtént. a férfit pedig Mark Aldernak hívják. Megpróbált beleinni csészéjébe. Ez lehetne pályafutása utolsó és feltétlenül legnagyobb munkája. egyenesen nyomorultul érzi magát. a hölgyet Mrs. az étel kitűnő. de keze annyira remegett. Legalább addig. A helyiség közben gyorsan megtelt. selyemruhás nő. mint ennek a hölgynek. de a motorok témája csak fokozta rémületét. teniszpályával a parkban. de a hangulat nem javult meg. kávé és aprósütemény következett gyors egymásutánban. Ez meglepte Harryt. Londoni vendéglőkben ritkán szolgáltak föl salátát. A főétel után szolgálták föl a salátát. Utóvégre el fogja lopnia Delhi-ékszereket. Józan és éber akart maradni. hogy a leves nyakkendőjére csordult. és nemet mondott. amikor újra akarták tölteni a poharát borral. A kiszolgálás jó volt. Hamarosan kihozták a főételt: szűzérméket spárgával és krumplipürével. Mrs. Vandenpost úr. Harry időközben megtudta. Mi lehet Luther és a mérnök között. Még ennél is jobban nézne ki. sor kerül erre? – kérdezte Eddie. ami azt illeti. hogy megkérdezzem. Lovesey nem látszott különösebben boldognak. de kockázatos vállalkozás. miért utazik Amerikába? – Nem akarok belebotlani Hitlerbe – válaszolta Harry. A gyönyörű. tűnődött Harry. sőt úgy tűnt. Édesség.

Luther inkább olyan milliomosnak nézett ki. A mama ezt nagyon rossz néven fogja venni. Hangjában harag csengett. Ahogy belépett . Lord Oxenford megkérdezte : . Angliában mindenki úgy gondolta. mint a patkányokat. Eddie – mondta aggodalmasan – azt hiszem jó lenne. Amerika be fog lépni a háborúba. mint a gengszterek.– Semmi bajunk a nácikkal – vetette közbe Tom Luther. barátom. szőrmekabátot. és mindketten távoztak. Néhány pillanattal később Harry fölállt. Tom? – Üzletember vagyok Rhode Islandon. A válasz szűkszavú volt. hajóépítő vagy valami ilyesmi lehetett. – Én azt hiszem. – A nácik a kommunisták ellen vannak. meg kalapot. és visszament a kabinjába. Talán az amerikaiák nem is fognak segíteni Angliának. Luther még egy konyakot rendelt. de egy pillanatnyi gondolkodás után bólintott. Hazudsz te. Ez a mérnök szinte nyíltan gengszternek nevezett. Ki kell őket irtani. Azok sok gyűrűt hordtak. aki maga küzdötte föl magát a szegénységből. – Ez a mérnök faragatlan alak – jegyezte meg Harry. Harry azonban meglepődött. – Ha befejezted. Eddie döbbenten nézett föl. Mindenesetre megkérdezte: – Mi a foglalkozása. gondolta Harry csalódottan. Egyenesen Lutherre nézve beszélt. – Igen? Én nem vettem észre. A nácik olyanok. húskereskedő. Bár a londoni gengszterek másképp festettek. gondolta Harry. hátha tényleg gengszter. Harry azon tűnődött. Talán az angolok hiába hitegetik magukat. Nem a fenét. Jack beleegyezőleg bólintott. udvariasan meghajolt. ha pihennénk egy keveset. akárcsak mi. de itt. Jack hirtelen fölállt. az asztal körül erről szó se volt. harcolnunk kellene a nácikkal – szólt közbe Eddie.

milyen a vacsora? – kérdezte halk. de így sem lesz valami kellemes. bizalmas hangon. Membury az út elején a szalonban kártyázott. Margaret mosolygott. hogy Oxenfordék elinduljanak vacsorázni. Már éppen megtette volna. látszott rajta örül. – Akkor rossz utunk lesz? – Azt hiszem. Harry nagyon vonzónak találta. hófehér fogak kettős sövényét tárva föl. hogy két pincér el tudja végezni mindezt a munkát. amelyet Margaret már kiolvasott . hogy újra látja a fiút. – Vihar van az óceán fölött – közölte a lánnyal. Megint szerette volna megérinteni. Senki se olyan modortalan. Arca kipirult. mert közöttük állandóan sürögtek a pincérek. mikor a szalon átalakult étkezővé. Fölvette az ülésről a Life magazint . és mindketten nevettek. és Harry kettesben maradt Clive Memburyvel.– Milyen a vacsora? Harry ugyan roppantul élvezte a vacsorát. őlordsága – Nem rossz – válaszolta tehát. hogy csak a szélét kapják el. szája megnyílt. haját hátravetette. Margaret egészen megváltozott. – És iható fehérboruk van. – Tényleg. Talán kimegy vécére. Végre az Oxenford család elment vacsorázni. mint egy modortalan főnemes. Újságot még csak-csak. ahogy a konyha és az étkező között közlekedtek. ha nevetett. Lord Oxenford morgott valamit. . – Remek – felelte Harry. amikor elkapta a szemben ülő Clive Membury pillantását. és lapozgatni kezdte . Harrynek imponált. de ha szórakozni akart. rádiót hallgatott vagy moziba ment. gondolta Harry reménykedve. de most. megpróbálnak úgy repülni. inkább a kabinban üldögélt. se újságot. nemigen volt kenyere az olvasás. megrakott és üres tálakkal. és ismét újságjába temetkezett. de társadalmi köreiben nem volt szokás túlzottan lelkesedni. Harry nem hozott magával se könyvet. Nem volt könnyű beszélgetni. erre letett szándékáról. mert érdekelték a hírek. Közben türelmetlenül várta. gondolta Harry.

Csak akkor zavarnak az utasok. uram. – Látta már a pilótafülkét. Kilencven font nagy pénz egy zsarunak. ha az angol rendőrség leperkálta a jegy árát. – Menjünk föl és nézzük meg – javasolta Harry.Ismét azon gondolkozott. Ha föl akar menni. – Azt mondják érdemes megnézni. aki éppen egy tál levessel kezében az étkező felé tartott. elég nagy bűne lehet a nyomorultnak. A türelem sohasem volt Harry erős oldala. – Fölmehetnek az utasok a pilótafülkébe? – Természetesen. mit keres a Clipperen. Megállította Nickyt. Membury úr nem ment tovább udvarias érdeklődésnél. ha le. Állítólag olyan nagy. – És nem zavarnánk ebben az órában? – Egyáltalán nem. . és élete nagy eseményeként átrepüli az óceánt. ezt a választ fogja kapni. remélem jól érzi magát. Talán Membury egyike azoknak a különc embereknek. vagy nagyon rossz az időjárás. ez pedig már valami. Membury valóban rendőr-e. mint egy Douglas DC-3 egész belső tere. gondolta Harry. vagy éppen váltják egymást. – Ne mondja. keresve sem találhatna alkalmasabb pillanatot. Harry nagyon remélte. Vandenpost úr. Ha így van. Membury úr? – kérdezte. hogy a repülés a mániája. s ha igen. hogy aztán néhány napig valamilyen fényűző utazást élvezhessenek: hajókirándulást a Níluson. Ezek szerint nem mániája a repülés.vagy fölszállunk. Lehet. – Nem. vagy fölülhessenek az Orient expresszre. kézbe veszi a dolgot. akik évekig spórolnak. Ha egy gyanúsítottat követ. Fölállt és várakozásteljesen tekintett Memburyre. ezért amikor Membury már fél órája ült egy helyben. elhatározta.

ezüst hátú kefék. a másik az étkezőben tartózkodott. míg a szeme sarkából a folyosót figyelte. A két pincér közül az egyik a konyhában. Nem sok kedve – volt fölmenni.– Akkor fölmegyünk? Egy pillanatig úgy tűnt. Jobb lett volna. Túl nagy és nehéz volt kézipoggyásznak. de nyilván nem saját maga cipelte. Nem erre számított. – Kiváló gondolat – mondta. egy asztal mögött ült a kabin hátsó traktusában. mert nem voltak szolgálatban. púder. mint egy jól berendezett. ha a családi ékszereit tartja benne. ha mindketten felszolgálnak. Harry körülnézett. arcfesték. Nem volt bezárva. Harry ment elöl. De minden nem jöhet össze. Memburytől sikerült megszabadulnia. Cselekednie kell. Membury úr nem akart illetlennek mutatkozni. de talán illetlenség visszautasítania a másik ajánlatát. Szeretnének körülnézni? – De még mennyire – válaszolta Harry. hogy az egyik végigmegy a folyosón. egy gesztenyebarna . Harry asztaltársai persze nem voltak itt. modern iroda. Membury nemet mond. de nagyon kevés ideje van átkutatni a kézipoggyászt. A kapitányt azonban itt találták. Elhaladtak a mellékhelyiség és a konyha mellett. Rövid tétovázás után fölállt. – Hanem én lent hagytam a fényképezőgépemet. és azt mondta: – Jó estét. így nem állna fönn a veszély. A helyiség tiszta volt. amit rossz jelnek vett. – Akkor mindjárt itt vagyok. mosolygott. úgy nézett ki. Szabad itt fényképezni? – De még mennyire. aztán nekivágtak a csigalépcsőnek. Visszatért a kabinba. Gyorsan átkutatta. Meg volt magával elégedve. Hamarosan a felső szinten találták magukat. Az ülésre tette és felnyitotta. uraim. s az idő kevés. Lesietet a lépcsőn. Előhúzta Lady Oxenford táskáját. csöndes és kényelmes. Illatszer. Fölnézett. Az ember bezárja a táskáját.

Eddig megúszta. A lakat azonban nem volt a régi. Visszatette ezt a táskát is az ülés alá. Talán egész elmélete rossz. föltételezni fogja. Harry ismét lélegzetet vett. Davy továbbment. de a Delhi-ékszerekhez nem jutott közelebb. mint egy fakutya. Meg kell próbálni. gyanakvás Lord Oxenford táskjában ugyanaz volt férfiban. harisnya. Harry tovább vigyorgott. amelyet az ilyen és ehhez hasonló alkalmakra hordott magánál. egy hálóing. selyem alsónemű. Davy ment végig a folyosón. Ez lett volna a legvalószínűbb rejtekhelye az ékszereknek. de minden alkalommal halálra rémült. Ékszer egy szál se. föltételezte. Mestere volt a eloszlatásának. Harry behúzta a cipzárt. Talán meg is nézi. Harry fölnézett és rámosolygott. melynek végén kis lakat fityegett. csíkos pizsama. ami a lady táskájában női holmi. Kihúzta a táskát. törötten fityegett. Bőrből készült. Harry a saját táskájában keres valamit. aki . hogy férjét becsomagolására? kérte meg az ékszerek biztonságos Lord Oxenford táskája is az ülés alatt állt. amelyben tisztálkodószerek lapultak.fésülködőköpeny. Ahogy átkutatta tartalmát. A pincérek még mindig el voltak foglalva. Lord Oxenford csodálkozik majd. Harry elővette zsebkését. Lehet. alsónemű és Napóleon életrajza. és bekattintotta a lakatot. nem hiányzik-e valami a táskájából. és kinyitotta a táskái. Tegyük föl. hogy Lord Oxenford ravasz. Harry csendben káromkodott. és visszatolta az ülés alá. tetején cipzárral. hogy rossz volt a lakat. Gyorsan becsukta. míg átnézte a táska tartalmát. Egy könyv: Blake versei. és egy puha zacskó. gondolta. ha észreveszi. Fölpattintotta a lakatot. Inkább Percyébe. papucs. kezében poharakkal megrakott tálcával. és valamelyik gyerek poggyászába tette az ékszereket. Miután semmi sem hiányzik majd. Davy a táskára nézett. borotválkozó készség. Talán húsz másodpercig tartott. hajolaj.

még mindig követheti az Oxenford családot New Yorkban. és az ülésre tette. ismét megcsapta a lány parfümjének illata: Tosca. és ráadásul papírba csavarja. Ékszer sehol. Margaret D. rögtön megpróbálta elképzelni benne. Ezen kívül csak egy tucat M. nagy felleghajtó köpönyegben. Kihúzta hát azt is. Egy könyvet is talált. Valószínűleg még szűz. Fogadok. Talált még egy fogkefét és egy tubus fogkrémet. H. ugyanazt a táskát látja. Alsóneműje is egyszerű. Kézbe vette Margaret táskáját. O.. A táskában olyan rend volt. gondolta Harry. sarkán gyönyörű vörösréz vasalással. Harry kinyitotta a sakk-készletet. Harry nem vett róla tudomást. hogy Harry biztosra vette: az inas csomagolt a fiatalúrnak. Nincs olyan kamasz. Hogy az a magasságos. az anyja nem tud erről. aki összehajtogatja a pizsamáját.. csak a csomagtérben utazó bőröndök egyikében lehet. Vajon együtt aludtak-e? Harry ezt minden kislányos alsónemű ellenére elképzelhetőnek tartotta. hosszú sötét hajú és sötét szemű fiút ábrázolt. és egy csomag csokoládés kekszet. Talált egy bekeretezett fényképet. Pamut hálóinget talált. amit nyilván egy melegszívű alkalmazott csempészett be a táskába. túl kislányos. amennyiben Davyt megint a folyosón eszi a fene.. Nem tudta elhinni. egy utas sétált végig a folyosón a mellékhelyiség felé. Ha nem. Nézzük Percy táskáját. Gyorsan kinyitotta. Ez lesz Ian. aki meghalt Spanyolországban. azt fogja hinni. de úgy érezte. Nem hagyhatták otthon. diákos. de oda már bajos bejutni. virágmintásat. talán nem. hogy a család nem hozta magával az ékszereket. amely egy huszonéves. egy olyan országban. amelyet esetleg heteken belül megszállnak. néhány képregényt. Ha Margaret táskájában sincs. Lawrence egy regényét olvasta. fölbontotta a kekszes-dobozt. aki hajlamos ellenszegülni az apai tekintélynek. Krémszínű bőrből készült. A kapitány és Clive Membury már biztosan nem értik.élvezné a titkolózást. Talán lehetséges. fehér pamutból készült. Ahogy visszatette a táskát. Dehát nem viselte. Mikor kinyitotta. és nem volt a kézipoggyászban.. mint Margaretébe. monogramos zsebkendőt talált. hol késik annyit.! . Az ékszerek itt sincsenek. rémélve. egy sakktáblát.

Margaret táskáját már nem lehetett Lord Oxenfordéval összekeverni. Vajon Davyben maradt annyi gyanakvás. – Nincs mit – mondta Harry. Margaretet családjával együtt megtalálta az egyik asztalnál. átment saját kabinján. de az is látszott rajta. nem értett félre. – Észre se vettem. aztán összeráncolt szemöldökkel megállt. valóban megkérte-e Harryt: hozzon neki egy zsebkendőt? Valószínűtlen. uram. Davy még mindig gyanakodott. nem lehet mind a két táska Harryé. csak úgy. Harryre pillantott. Végül azt dadogta: – Bocsásson meg. ha mindenütt ott van a szemük. Davy gyanakodva nézte Harryt. hogy megkérdezze Margaretet. vigyek neki egy zsebkendőt. Ahogy kiemelte a táskából. öné ez a táska? Harry fölmutatta a női zsebkendőt. Köszönöm szépen. – Ezt elejtette a folyosón. Most aztán viheti a zsebkendőt Margaretnek. ilyenbe fújom az orromat? – kérdezte. Most már láthatóan csak zavarban volt. .Az egyik zsebkendőt mindenesetre magához vette. Remélem. ezért jónak látta hozzátenni: – A kisasszony megkért. és visszatette a helyére. ugyan – válaszolta Harry. uram. szuvenír gyanánt.. Kinyújtotta a zsebkendőt. és gyorsan távozott.. – Tényleg? – mondta Margaret meglepetten. Davy arckifejezése azonnal megváltozott. Az ember sohasem tudhatja. Nyilvánvaló volt. Bement az étkezőbe. s azzal becsukta a táskát. Visszatért a folyosóra. Megveregette Davy vállát. következésképpen Vandenpost úr valaki más táskájában turkál. Tálcáján ezúttal leveses csészék sorakoztak. – Elnézést kérek. – Gondolja. nem szívesen vádolna meg egy utast ilyesmivel. ahol Davy a piszkos edényt rakta éppen toronyba. – Ellenkezőleg: örülök. aztán elhaladt a konyha mellett. Davy ismét végigment a folyosón. nehogy kiderüljön a turpisság. – Ugyan.

jöjjön. – Hol a fényképezőgépe? – kérdezte. Clive Memburynek. Aztán vigyorogni kezdett. Membury Harryre nézett. – És aztán hol tárolják? A kapitány két ajtóra mutatott. Harry alig hitt a fülének. Mindenre lehet megoldást találni. Most már biztosan rendőr. .és ismét fölmászott a csigalépcsőn. esze még mindig az ékszereken járt. – Azok nyílnak a csomagtérre. A kapitány fölfele mutatott: – Az ott a megfigyelő kupola. Van egy megfigyelőállás. Baker kapitány éppen azt magyarázta hogyan navigálnak az óceán fölött. – Itt rakják be a poggyászt? – Itt – mulatott a kapitány a csapóajtóra. A gép tetején apró üvegkupola látszott. ahányszor a csillagok láthatóvá válnak – magyarázta a kapitány. Mindegy. – Csak vicceltem. merre van. már amikor látjuk őket. Harry szórakozottan nézett föl. mi? – Körülnézett. megmutatom. – Ostoba dolog. – Leginkább a rádióállomásokra csillagokra. – A navigátor fölmászik az oktánssal. Hogy a fenébe fog bejutni a csomagtérbe? Még azt sem tudja. – Egyébként itt van a csomagtér rakodónyílása is. Harry követte. – És hogy lehet innen látni a csillagokat? – A navigátor időnként kimegy egy kicsit – mondta fapofával a kapitány. – Kinyitott egy ajtót a hátsó falnál. amelyhez összecsukható létra vezetett. Harry fölfigyelt. Mégiscsak szerencsés ember. Keskeny folyosón találta magát. meg a támaszkodunk. gondolta Harry. és kilépett rajta. – Elfelejtettem filmet tenni bele – válaszolta Harry.

valahol ott van Harry Marks jómódban eltöltendő életének záloga. mi az: a társadalom kitaszítottjának lenni. De Harry tényleg az. – Csodálatos – jegyezte meg. uram. De az olyan embernek. Az ajtó nem volt bezárva. lopással vádolták. Nem olyan régen London leghírhedtebb utcáján . anarchisták. csavargók. és gyerekeiket nem járathatták egyetemre – annyira nem volt naiv. akiknek élete kívül esett saját társadalmi körein. nadrágban járt. – Meghiszem azt – válaszolta Harry. művészek. hogy ne tudta volna. mint Harry.– És ott van minden bőrönd? – Ahogy mondja. hogy sikerült megismerkednie egy tolvajjal. 14 Margaretnek jó kedve volt. és tudta. látta a rendőrségen. prostituáltak. Harry szórakozottan lenyomta az egyik kilincset. sohasem kellett semmit csak azért megcsinálnia. tolvaj vagyok. gondosan egymás mellé állítva és lekötözve. nem ismerte fel őket. a csillagos ég alatt aludt. hogy ne mozdulhassanak el a helyükről. mint macska a köcsögbe. nem rendelhettek pezsgőt egy jobb vendéglőben. nézzen meg jól. a bűnözők. mert ezt parancsolták neki. Persze nem tehettek meg mindent. Harry benyitott. nem hitte volna el. Egy igazi tolvajjal! Ha valaki azt mondta volna neki. Mindig elbűvölték azok az emberek. Alig tudta elhinni. Sohasem találkozott még ilyen emberekkel. hogy tulajdonképpen nem is akar Amerikába menni. Lépten-nyomon kiment a fejéből. és benézett. Valamelyik bőröndben ott vannak a Delhi-ékszerek. lopta a betevő falatot. a hegyekben élt. Clive Membury is bekukkantott. ez pedig csodálatos dolognak tűnt. vagy ha igen. Álmában Margaret partizán harcos volt. és sohasem vasalta ki a ruháját. Bőröndöket és utazókofferokat látott.

Talán csak azért voltak ilyen engedékenyek. vagy a Pan American Clipper fedélzetén. Nem olyan rég? Hiszen alig huszonnégy órája. ami egyfolytában hatalmában tartotta Elizabeth távozása óta. . amikor akart. egy füstös kiskocsmában. Azt evett és ivott. akkor. Ma reggel úgy döntött. ami Margaret szeretett volna lenni. a másik asztalt Gabon báró és Hartmann professzor foglalták el. Az étkezőhelyiségben három asztal volt. Harry ismeretsége élete eddigi legérdekfeszítőbb eseményének számított. hogy a tengeriherkentyűt elsózták. Frank Gordon egy kicsit lehetett idősebb Harrynél. Ha pénzre volt szüksége. Percy értesülései szerint közösen vették ki a nászutasok kabinját. mert leült egy küszöbre. veszélyesen jóképű fiúnak látszott. Velük ült még Frank Gordon és Ollis Field is. Ollis Field kiábrándult. hogy a Pan American társaság engedélyezi az ilyesmit. Mr. lopott egy keveset azoktól.szajhának nézték. – Ostoba kölyök – hörögte. Honnan szerezte? Lord Oxenford azonnal mérgesen lekapta a fia fejéről. és senkinek sem tartozott magyarázattal. amikor bejött. Margaret csodálta. akiknek úgyis jóval több van. megtehette. amit akart. Egy szabad ember! Szeretett volna még többet megtudni róla. Lord Oxenford egy undorodó pillantást vetett rájuk. Ugyanitt ült Lulu Bell. s utána egész nap aludni. Percy fekete sábeszdzsekliben ült az asztalhoz. A harmadik asztalnál Lavinia hercegnő éppen arról panaszkodott. Margaret hangosan nevetett. ahol akart. mert zsidók voltak. Lady Oxenford még mindig ugyanabban a szomorú lelkiállapotban volt. Lovesey és Nancy Lenehan. bár a szája körül volt valami kegyetlen vonás. mint amennyit megérdemelnek. Oxenfordék ültek az egyiknél. ott. bár nem voltak házasok. amit a vacsora miatt távol kellett tőle töltenie. Belépett a kommunista pártba. kedélybeteg úr benyomását keltette. Amerikába megy: délután már a repülőgépen ült. feltehetőleg azért. a Ritzben. Ha egész éjszaka táncolni akart. de unta. mert annyi ember akart Amerikába jutni. hát kilépett. Harry minden volt. és sajnálta az időt.

– Helyes – mondta Lady Oxenford. – Mikor érünk a következő állomáshoz. . Ez a fogás nem kóser. – Én nem kérek.– Milyen korán vacsorázunk – mondta. – Tudod. sohasem lenne este? – Alig hinném. Lord Oxenford elvörösödött. hogy valaha ilyen gyors repülőgépeket fognak gyártani – felelte Lord Oxenford leereszkedőleg. – Nem tudtam. – És Új-Fundlandban hány óra lesz? – Három és fél órával vannak a greenwichi idő mögött. köszönöm szépen. – Nem fogok tudni fölkelni – mondta Lady Oxenford. azt hiszem – vélte Percy. – Fél nyolc van – válaszolta férje. hogy mondjon valamit. Percy? – Percy mindig tudta az ilyesmit. Megyünk a nap után. Angol idő szerint reggel kilenckor fogunk odaérni. úgyhogy helyi idő szerint hajnali öt harminckor fogunk megérkezni. – Előbb-utóbb be fog sötétedni? – Kilenc körül. – Botwoodig tizenhat és fél óra a menetidő. – Három és fél? – csodálkozott Margaret. ha gyorsan témát vált. Nicky jelent meg az első fogással. – Miért nem sötétedik? – Angliában sötétedik – mondta Percy –. – Botwoodban is éppen nyári időszámítás van még érvényben. hogy fél órákban is számolnak. ha elég gyorsan mennénk és lépést tartanánk a nap pályájával. Nicky meglepett pillantást vetett Percyre. Margaret jobbnak látta. de mi háromszáz mérföldre nyugatra vagyunk Írországtól.

Lord Oxenford is elkapott néhány szót a vitából. de hangja elárulta. A szomszéd asztalnál Gabon báró és Carl Hartmann szenvedélyes vitába bonyolódtak. – És ő honnan tudja? – Együtt vacsorázott a navigátorral meg a fedélzeti mérnökkel. hogy egy úrihölgy részéről a technikai ismeretek illetlenségszámba mennének. Lord Oxenford kiitta borát és ingerülten felszólította a pincért. Margaret ma már nem vitatkozott vele. töltsön újra. Nyilván a cionizmusról beszélgettek. Margaretben nem merült föl. Margaret rendszerint mérges volt. de nem is értett egyet. mintha kilenc óra lenne. Kicsit zötyögős utunk lesz. A szokásosnál is többet ivott. – Nagyon értesz ezekhez a dolgokhoz – mondta Lady Oxenford. szeme kissé kigúvadt. Margaret úgy érezte. de biztosan nem komolyan veszélyes. Csak nem ideges? Vagy talán még mindig Elizabeth távozása dühíti? . – Én ugyan nem félek – mondta Percy. de Lady Oxenford úgy gondolkozott. – Honnan tudod? – kérdezte Percy féltékenyen. amikor anya hülyének tettette magát. – Harry mondta.– Dehogynem – válaszolta Percy. és különlegesen morózusan bámult maga elé de mielőtt bármit mondhatott volna. Kihallotta ezt a szót: Palesztina. – Úgy fogod magad érezni. Elvégre ő volt a szakértő repülési dolgokban. Anyja többször is mondta Margaretnek: a férfiak nem szeretik. Okos férfiak okos nőket szerettek. Arca kivörösödött. amelynek asztaltársaik néma tanúi maradtak. igenis fél. Szerinte az ostoba férfiak szerették a buta nőket. érti a dolgot: ha az ember a világ egyik legnagyobb koponyájával beszélget. Talán kényelmetlen lesz. Margaret megjegyezte: – Viharon fogunk átrepülni. ha a nők túlságosan okosak. nem Margaret. Ideges pillantást vetett apjára. hogy a vihartól félni kellene. nem fecsérli az időt üres csevegésre.

kedvesem – mondta anya határozottan. Olyan sznob vagy.– Margaret – szólt Lady Oxehford –. ami nekem nem tetszik. de van benne valami. aki arisztokrata férjet fogott magának. mint sok más gazdag amerikai lány. – Ezen azt kellett érteni. Lady Oxenford. Lady Oxenfordra általában nem volt jellemző szemérmes férfiak gyámolítása. és nem tetszene. hogy az egész úton azzal a Vandenposttal beszélgess. – Nem akarom. – Miért ne? – kérdezte Margaret. – Biztosan csak szemérmes. – De hiszen azt mondtad. – Ez nem sznobság. akinek feltett szándéka volt. annak örül. ez neveltetés kérdése. nem a megfelelő társadalmi osztályhoz tartozik. anya. – Nem. – Miért ne? Nagyon jóképű fiú. – Nagyon jóképű. mert veled egykorú fiatalember. hogy annyit legyen együtt Harryvel. különösen ha azok egyértelműen alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartoztak. többet kellene beszélgetned Membury úrral. de egyáltalán nem vagyok benne biztos. Lady Oxenford társadalmi érzékszervei tévedhetetlenek voltak. – Mit akarsz ezzel mondani? – kérdezte Margaret. ha közeledne hozzád. ha békén hagyják. – Azért. kislányom – válaszolta a lady –. ismered a Vandenpost családot Philadelphiában – védekezett Margaret. – Már csak azért is beszélgetni fogok vele. Ezek szerint Harrynak nem sikerült tökéletesen megjátszania a gazdag amerikai aranyifjút. . amennyit csak lehet. – Miért – kérdezte Margaret meglepetten. sznob volt. hogy ez a fiatalember is ismeri őket. – Nekem úgy tűnik. – Valóban ismerem a családot.

Anyja fensőbbségérzete sérthetetlen volt. Írországot vagy Texast. – De magad is beismerted – vetette ellene Hartmann professzor –. de most inkább azt szerette volna. Iannal is beszéltek erről. s aztán azt csinál. és nem lehet csak úgy odaadni a zsidóknak. – Hozzon zellert és kaviárt! A mellettük levő asztalnál Gabon báró éppen azt mondta: – Saját ország kell. – És mi lehet Mr. . amit akar. Palesztina azoké. – Inkább valami hivatalnokfélének nézem – jegyezte meg Lady Oxenford. ha nem mond ellent. ami ellen harcolunk. amit beszélnek. – Hogy megvédje magát a szomszédos államok rosszindulatával szemben. mint aki rendszeresen a Clipperen utazik. Nincs más megoldás. Lady Oxenford azonnal visszaküldte a magáét. Vitatkozni egyszerűen nem lehetett. Membury? – kérdezte Percy. – Nem úgy néz ki. így aztán a katonai állam és a rasszizmus együtt fasizmust alkotnak.Margaret föladta. akik ott élnek. A kérdés érdekelte Margaretet. A pincérek megérkeztek a főétellel. A kérdést csak bonyolította. Sokkal egyszerűbb. – Esetleg a légitársaság alkalmazottja – mondta Lord Oxenford. Margaretet rendes körülmények között nagyon érdekelte volna a vita. A szocialisták kétféle véleményt vallottak Palesztinával kapcsolatban. – És azt is elismerted – folytatta Hartmann –. – Ne olyan hangosan – mondta a báró. ha a másik kettő halkabban vitatkozik. hogy a szocialisták között annyi zsidó volt. – Sohasem eszem főtt ételt – mondta. pontosan olyan fasizmust. Ilyesmiben csalhatatlan szeme volt. Egyesek szerint az eszményi állam megteremtésének lehetőségét rejtette magában. hátrányosan kell majd megkülönböztetnünk az arabokat a zsidókkal szemben. mások úgy gondolták. és apja nem hallja. ez katonai állam lenne. Ennyi erővel odaadhatnák Hongkongot.

de most izgatottan várta. Margaret elkeseredett pillantást vetett apjára. amely szerint egy teljhatalmú állam jóakaratú diktátora vezetése alatt a lakosság javára irányítja a gazdaságot. lelkesen föltette a kérdést: – Mikor fekszünk le aludni? – Én korán szeretnék – válaszolta Percy. amikor szoktunk – mondta anyja. – Ami sok.Sajnos ezzel a kívánságával már ejkésett. vagy fél tizenegykor új-fundlandi idő szerint? – Amerika is rasszista – jelentette ki Gabon báró. Amikor emberek milliói munka nélkül éheztek. hogy szocializmus és kapitalizmus egyaránt kudarcot vallottak. mind rasszista államok. De Lord Oxenford valahavolt eszméi régen lélektelen rögeszmékké torzultak. hogy egy halom zsidóval utazunk együtt. Lord Oxenford hangosan megjegyezte: – Nem tudtam. amint Hartman azt mondja: – De én nem akarok egy rasszista államban élni. a Szovjetunió. mind. – Akkor fekszünk le aludni. Hartmann és Gabon báró ismét izgatott vitába keveredték. Volt idő. – Én fél tízkor szeretnék aludni menni – szólt közbe Margaret. a másik asztalnál vitázó két férfi annyira elmerülten beszélget. Akkoriban még vonzónak is tűnt az elképzelés. az sok – mondta Lord Oxenford. . Anglia. bátor kijelentésnek tűnt az. – Ojvé! – tette hozzá Percy. milyen lesz a repülőgépen aludni. – De milyen idő szerint? Fél tizenegykor angol idő szerint. Hogy valahogy befejezzék ezt a témát. Margaret úgy látta. és hallani lehetett. amikor Lord Oxenford elképzeléseinek még valami értelme is akadt. talán nem is hallották apja legalábbis modortalan megjegyzését. és hogy a demokrácia nem segít az egyszerű emberek gondjain. Szokatlan kívánság volt ez részéről. – Franciaország.

– Ne felejtsd el Fishbein nagyit – mondta Percy. hogy szavait mindenki tisztán hallja a helyiségben. Margaret érezte. Látta. Margaret végtelen rokonszenvet érzett a báró iránt. – Úgy tudom. A báró letette a kanalat. . Margaret a bárót figyelte. Lord Oxenford fia felé fordult és dühösen rázta mutatóujját. de ettől csak rosszabbul érezte magát. hogy valószínűleg enyhének találja ezt a megjegyzést a náci Németországban töltött évek után. erőszakos embernek a leánya. és végtelen haragot apjával szemben. de keze annyira remegett. zsidók! Igen. Lord Oxenford azonban még nem fejezte be. és vörös képpel fröcsögte a másik asztal f elé: – Hé. Margaret azt kívánta.– És akkor minek megalapítani még egy fajvédő államot? – kérdezte Hartmann szenvedélyesen. mintsem az emberek ránézzenek és lássák. ez egy első osztályú kabin – közölte. Elkapta Nicky pillantását. Lord Oxenfordnak ennyi már sok volt. Hartmann és Gabon elhallgattak és döbbenten meredtek rá. – Ha már úgyis elegen vannak. bárcsak megnyílna a padló és elsüllyedhetne. Báró Gabon elsápadt. – Súlyosan megsértetted ezt a két kiváló embert! – Ezt a két kiváló zsidót – helyesbített Lord Oxenford. aztán meggondolta magát és elfordult. Mielőtt bárki megakadályozhatta volna. maguk! Halkabban. Hartmann furcsán elmosolyodott. ha szabad kérnem. Lord Oxenford elég hangosan beszélt ahhoz. Nagy csönd lett egyszerre. Fölemelte a leveseskanalat. válaszolni fog. elpirul. és életében először nyíltan közölte vele véleményét. hogy a leves kiloccsant mellényére. hogy ennek az iszákos. Margaretnek átsuhant a fején. Nicky megérti és sajnálja. aki igyekezett nem tudomásul venni Lord Oxenford kifakadását. megfordult. Egy pillanatig úgy tűnt. Inkább. Szembefordult vele.

amely eleddig nem szólalt meg. – Azt mondok. és föl akart tápászkodni. de közlöm magával. A két pincér dermedten állt. nyilván segítséget akar hozni a pilótakabinból. és ő is nyíltan szembeszegültek apjukkal. – Hányingerem van. – Azzal törődöm – mondta Lovesey. Hartmann professzor úr a legnagyobb élő fizikus a világon. fenyegető szemöldökkel. Drága. tanuljanak meg viselkedni. talán negyvenéves. hogy nem érdekli. Lovesey folytatta: – Fölteszem. sötétszürke öltönyt viselt. De engem érdekel. – Nem csodálom. fekete. ha a nézeteit megtartaná magának mondta halk. Ezzel fölállt és távozott. a harmadik asztalnál fölállt Mervyn Lovesey. Percy is. ahogy Nicky sietve elhagyja a helyiséget. . Mikor odaért. – Törődjön a saját dolgával – válaszolta Lord Oxenford. és szépen metszett arcvonásokkal. mérföldkő ez a család történetében. És fölháborít az ízléstelen nézeteivel. hogy micsoda. alig őszülő hajjal. – Ezek miatt kell nekünk kivándorolni a saját hazánkból – mondta ismét hangosan. Lord Oxenford leányához fordult. Margaret megállapította. aki Foynesban szállt föl a gépre. Magas. Lovesey azonban vállára tette kezét. Lovesey megindult Lord Oxenford asztala felé. és a lord szemébe nézett. és visszanyomta a székre. fenyegető hangon. amit akarok – válaszolta Lord Oxenford. – Ha már velünk együtt utaznak. a magafajtának nincs róla tudomása. – Nem érdekel.– Azonnal hagyd abba ezt az ostobaságot! Megértetted? – Ki kell mennem – válaszolta Percy. – Na ebből elég! – mondta egy hang. Margaret látta. rátámaszkodott. – Megköszönném. Margaret fölnézett. erős férfi volt. és látta.

– És megkövetelem. amíg az én gépem fedélzetén tartózkodik.– A magafajta miatt kellett kitörnie a háborúnak – mondta. – Megyek.. – Ez egy amerikai repülőgép. Margaret imádkozott. ne sértegesse az utasokat. jogom van letartóztatni. Lovesey. – Miért? Talán szégyelli. aki mintegy végszóra jelent meg az étkezőben. és a . hogy lordságodat félreértették. hogy mint a gép kapitányának. – Hívatni fogom a kapitányt. – Arra semmi szükség – mondta Baker kapitány. Biztos vagyok benne. kérem. Felszólítom. és felhívom rá a figyelmét. Mr. és határozottan szemlélve a jelenetet. a kapitány dühös. – Apa. hogy minden utas betartsa az amerikai viselkedési normákat. – Kérem. – Bizonyos vagyok benne – szólt –. – Itt vagyok. Mervyn visszament az asztalához és leült. – Azt mondtam neki. hogy apja fogadja el a felkínált kiutat. nyugodtan. – Menjen a fenébe – válaszolta Lord Oxenford vékony hangon. térjen vissza a helyére! Nagyon kérem! – Visszatérek én – mondta Lovesey –. hagyd abba! – kiáltotta Margaret. Baker így folytatta: – Fölkérem lordságodat. de a kapitány megjegyzése csak fokozta ólordsága harci kedvét.. de azt nem fogom eltűrni. uram – mondta. hogy egy részeg disznó zsidózzon a világ első tudósával. fegyelmezze magát. nem engedne meg magának ilyen viselkedést. Lovesey. de csak amennyiben maga befogja a száját. Mr. amit megérdemelt – válaszolta. hogy egy piszkos kis zsidó? Margaret látta. Baker kapitány Lord Oxenfordhoz fordult.

Utána férje. Feleségéhez fordult: – Megbánják még! – Lady Oxenford kifejezéstelenül nézett rá. – El fogják veszíteni a háborút. – Ez borzasztó kedves magától – mondta Margaret őszintén.következő leszállóhelyen átadni a rendőrségnek. Lord Oxenford viselkedése azonban mégiscsak rossz fényt vet rá. és gondoltam. Lord Oxenfordot a börtönbe kerülés kilátása megrémisztetté. Szégyenkezett. Amint kimentek. Nem is tudom. Margaret hálás volt a fiúnak. Margaret végtelenül megalázva érezte magát. hiszen a leánya. emelt fővel. Lord Oxenfordnak még mindig nem volt elég. – Lady Margaret. Fölállt. Margaret érezte. Arcát tenyerébe temette: nem bírta tovább. hogy köszönjem meg. Elsőként Lady Oxenford vonult ki. Egy pillanatra elhallgatott. az ilyen esetekben. a helyiségben izgatott beszélgetés kezdődött. már most megmondom. Harry pedig kihúzta a széket. jóllehet ő mindent megtett. Harry karját nyújtotta Margaretnek. Harry az üléséhez vezette Margaretet. rosszul érzi magát. – Még soha nem éreztem magam ennyire megalázva – mondta a lány nyomorultan. kedvesem? Lady Oxenford is fölállt. A lány még mindig vörös volt a szégyentől. megengedi? – Margaret bólintott. és feleségéhez fordult: – Velem jön. . Ugyancsak tudomására hozom. Hirtelen a semmiből megjelent Harry és megállt Margaret széke mögött. mindenki őket nézi. kifejezéstelen arccal. – Idáig hallottam a veszekedést – válaszolta Harry csöndesen –. hogy ezzel a gesztussal melléállt. a légitársaság mindig kezdeményezi a vádemelést. de Harry segítségével sikerült méltóságát megőrizve távoznia. fölállt. – Visszatérek a kabinomba – mondta Lord Oxenford. bár szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő. hogy megállítsa apját.

Mindent újra kell kezdeni. csak mondta a magáét.. Hitler fölkérje önt. Lord Oxenford oda se figyelt. és igazi pisztolyt hord benne. A múltkori kísérlet szégyenteljes kudarcot vallott.– Apa. hagyd abba – kérlelte Lord Oxenfordot leánya. Nyilván most is magáról beszél. mint aki végül is bebizonyította igazát. Harry meg volt döbbenve. de nem szabad megengedni. Percy tért vissza a mellékhelyiségből. Megőrült az apám. De ezúttal jóval gondosabban kell terveznie.. Szerencsére csak Harry volt a kabinban. mi történik? Hitler fasiszta kormányt állít föl. – Képzeljétek – mondta csak úgy általában a kabinnak –. legyen hol aludnia. Újra meg kell próbálni. mit gondolsz. Azt hiszi... akkor majd más idők jönnek! Akkor majd úgy táncolnak. miután megúszta a jelenet nagyobbik részét. – Úgy gondolja.. Nagyon izgatott volt. Előtte van Elizabeth példája. hogy legyen valami pénze. Margaret azonban végképp elkeseredett. és a hóna alatt pisztolytáska van. Hitler megteszi Anglia diktátorának.. aki nem kompromittálta magát az előző kormányban. ahogyan én fütyülök! – Lord Oxenford büszkén nézett körül. légy szíves. Membury úr eltűnt valamerre. ki volt gombolva a zakója és éppen a nadrágjába gyűrte az ingét. Harry képtelen volt bármit mondani. . legyenek barátai. S aztán. Látszik a szemében a téboly. ami a kötelességem. gondolta Margaret. Úgy kell intézni. azt várja. – Miért ne? – válaszolta Lord Oxenford. Megteszem. – És ha Londonban fasiszta miniszterelnök ül – mondta Lord Oxenford még diadalmasan –. – Olyan emberre lesz szükség.. Ezúttal sikerülnie kell. láttam Mr. hogy ez a kedvét szegje. Memburyt a mosdónál. aki a kormány élére áll. Valahogy el kell szakadnia apjától. Angol fasiszta kormányt! És szüksége lesz egy angol fasisztára. – A német hadsereg hullámként fog végigsöpörni Anglián.

mint amilyenre számítottak. Eddie Deakin nem pihent semmit. és szélrohamok rázták a gépet. ahol az uralkodó nyugati szél a legkevésbé erős. hogy állnak üzemanyaggal. kevés az üzemanyag. Ekkorra a nap már végleg lehagyta őket. hogy a gép nem érkezik meg a tervezett időben. És akkor mi lesz Carol-Ann-nel? Tom Luther minden volt. Az időjárás mindig alacsonyan volt a legrosszabb. rémült. gyűrötten vette át ismét a szolgálatot este tíz órakor. megnő az üzemanyag-fogyasztás. idegesen. vissza kellene fordulniuk Foynesba addig. amíg elég üzemanyaguk van a visszatéréshez. Carol-Ann még legalább egy napot tölt fogságban. Eddie aggódott. azaz kereste azt a magasságot. Szélre vadászott. Baker kapitány mégis szinte a tenger színé fölött repült. és állandóan föl akart szaladni. Ötpercenként szerette volna szétverni az egész mindenséget. a felhők eltakarták a csillagokat. Aludni nem is próbált. Tudta. kétségbeesett. Valamilyen módon biztosan érintkezésbe tud lépni bűntársaival. és nem csinált semmit. De ha a gép visszafordul. csak nem felületes. Nyilván számolt azzal. kibámult az ablakon. hogy megerősítse vagy megváltoztassa a tengeri találkozó időpontját. Állandóan Carol-Annt látta maga előtt: amint éppen sír. hogy megkérdezze Mickey Finnt. Ez a visszatérési pont. . Miután az időjárás rosszabb. Míg nem volt szolgálatban. Az időjárási viszonyok is megváltoztak. Leült saját pultjához és kiszámította. Esett. könyörög. Eddie csak ült a legénység pihenőkabinjában.15 A Clipper közeledett a “visszatérési ponthoz”. sötét éjszakában repültek. hisztérikus. Ha nincs elég benzin hogy elérjék ÚjFundlandot. a megmaradt benzin mekkora távolságra futja. úgysem sikerült volna.

és egyenesen átrepülnek a viharon. azonnal értesíti a rendőrséget amint le tudnak szállni. milyen ostoba volt. hogy Oxenford és Lovesey kishíján összeverekedtek. A harmadik turnus vacsorája hamarosan véget ér. amiért ilyen apja van. akkor a gép kevesebb benzint fogyaszt. Ha Baker kapitány megsejti. A benzin majdnem elég lenne. Ezek sem zavarnak sok vizet. Eddie maga nem volt tanúja az esetnek. akik hajnalig verik a blattot a szalonban. Nem tette meg. Három motorra számította ki a fogyasztást – így követelték meg a biztonsági előírások – és elképedve látta. s akkor Eddie már nem segíthet a feleségén. hogy irányt változtatnak. Az idősebb utasok lefekszenek aludni. Eddie azonban tudta. Eddie megvizsgálta a “Hogymegy” görbét. hiszen Eddie meghamisította az adatokat. Tudta. akinek egyáltalán nem ártott. bár nem világosította föl a részleteket illetően. de a pincérek elmesélték. és Eddie is belátta. Jack nem is kíváncsiskodott – egyelőre. hogy Baker kapitány helyretette. a benzin így sem lesz elég. a navigátor rövid előadást tartott Eddie-nek az emberi viselkedés témaköréből és általában a gyerekszoba fontosságáról. a fiatalabbak egy darabig hősiesen ülnek a zötykölődő gépben. Átkozott pech. mint amekkorára számított. de előbb-utóbb ők is aludni térnek. elég is. Az Oxenford botrány után szerencsére senki sem gondolt Luther és Eddie szóváltására. Erre is figyelnie kell. ostobán viselkedik. Biztos lesznek néhányan. A szél ereje enyhülhet. Az eltérés azonban a rossz időjárás miatt nagyobb volt.Ebben – a hangulatban kötött bele Tom Lutherbe vacsora közben. óvatosabbnak kell lennie. Eddie véleménye szerint Lord Oxenford erőszakos alak. s attól fogva a gép jóval csöndesebb lesz. Eddie és Luther között van valami. és lassan. Ezt azonnal jelentenie kellett volna a kapitánynak. ha négy motorral megy a gép. Csak Percyt sajnálta. A valós fogyasztást jelző vörös vonal végig eltért az előrejelzett fogyasztás fekete ceruzavonalától. hogy egy asztalhoz került azzal a gazemberrel. hogy fedélzeti mérnökét zsarolják. Utólag Jack Ashford. Jack megsejtette. ezzel . A legrosszabb esetben pedig még mindig megtehetik. kitartóan szeszelnek. ami nem csoda. Ráadásul az időjárás is jobbra fordulhat az elkövetkező néhány órában.

Kopasz feje a papír fölé hajolt. Foynesban ki se szállt. Az üzenet megdöbbentette. Mit jelent? Van valami köze Carol-Ann elrablásához? Eddie fejében egy pillanatig egymást kergették a lehetőségek. Ahogy elolvasta az üzenetet. utat. – Akkor az a kölyök van őrizetben.levágva az dobálózását. nézze csak mi jött! Thompson izgatott hangjára Jack Ashford is fölnézett a térképek tanulmányozásából. JÁRJON EL FOKOZOTT ÓVATOSSÁGGAL AZ ŐRIZETBE VETT SZEMÉLLYEL. hogy az üzenet jobb időjárásról ad hírt. s egy bizonyos Ollis Fieldnek volt címezve. Eddie-nek nem tűnt föl Ollis Field. Eddie átvette a papírt. Az FBI-től jött. – Azt hiszem. Már az elején föltűnt. . egy pillanatra megmutatta Jacknek. Ez az Ollis Field nyilván az FBI ügynöke. aki az asztalnál ült. – Utas? – kérdezte Eddie. és éppen húst evett krumplipürével. Furcsa pár. HOGY A GÉPEN A BŰNÖZŐ CINKOSAI IS TARTÓZKODNAK. Furcsa alak. és így szólt: – Kapitány úr. arca elsötétült. Kopasz fickó. Eddie mögé állt abban a reményben. Így szólt: AZ ÜGYNÖKSÉG ÉRTESÜLT RÓLA. – Igen. aztán odavitte a kapitányhoz. éppen egy morzeüzenetet írt át. – Ez nem tetszik nekem. nem tipikus a Clipperen. a rádiós. Együtt utazik egy elég ízléstelen eleganciával öltözködő fiatalemberrel. és Thompson válla fölött elolvasta az átiratot. tudom kiről van szó. Azt hiszem Frank Gordonnak hívják. de Jack nyilvánvalóan észrevette. Ben letépte a lapot. Az utasok majd valahogy elviselik a gép Eddie balján Ben Thompson.

Eddie nekivágott a folyosónak. van valami összefüggés Gordino. A kapitány komoran biccentett. de képtelen volt rájönni. várjatok csak! Tudjátok ki lesz ez? Frankie Gordino! Eddie emlékezett a névre az újságokból. – Eddie fölvette zubbonyát. s belépett a négyes számúba. a ház leégett. – Davy – mondta –. – Ezt a Gordont nyilván kiadták az angol hatóságok. Áthaladt a kettes kabinon. hogy azonnal kéretem. A tulajdonos meghalt. Biztos volt benne. aki nem akart “adót” fizetni a bandának. és a kávé egy része már a csészealjakba került. és zsebtolvajokat nem szokás kiadni. hol találom Ollis Fieldet? – Négyes kabin. de a lány megmaradt.– Biztosan ezért nem szálltak ki Foynesban – vetette föl Eddie. – Az FBI nem akarta megkockáztatni. mi lehet az. Jelenleg azért körözték. hogy Gordon kereket oldjon. ahol Davy éppen kávét engedett a tartályból egy kancsóba. Az az ember nyilván közveszélyes bűnöző. – Eddie. – Mindjárt kiderül. a barátnőjét megerőszakolta. – Megyek. baloldalt. – Frank Gordon – mondta Jack –. gyomron lőtte. és mondd meg Ollis Field úrnak. és fényképek alapján azonosította a gengsztert. Az étkezőben néhányan még kávéztak. háttal a menetiránynak – hangzott a válasz. de a gép túlságosan rázkódott. kicsoda – mondta a kapitány. mit követett el – tűnődött Ben Thompson. Frankie Gordino egy New England-i gengszterbanda “végrehajtója” volt. ahol az Oxenford család üldögélt bizonyos fokig visszafogott hangulatban. . Menet közben az új fejleményen gondolkozott. fejébe húzta a tányérsapkát. Benézett a konyhába. Áthaladt a hármas kabinon. És fölrakják a gépre anélkül. a házat pedig felgyújtotta. légy szíves menj le. mert egy bostoni éjszakai mulatóhely tulajdonosát. hogy én tudnék róla! – Kíváncsi vagyok. és a feleségét elrabló gengszterek között. és elindult a csigalépcsőn.

Elnyomta cigarettáját. Cigarettázott és kibámult az ablakon. kérem – mondta Eddie. Ezért van szükségük Eddie-re. – Nagyon szívesen – válaszolta. Visszafelé. Luther Gordinót akarja kiszabadítani. Ollis Field a homlokát ráncolta egy pillanatra. A fölfedezésen annyira megdöbbent. Olyan arca volt. de az is látszott rajta. az angolok letartóztatták és kiadták. aki nemrég vonult vissza. miért hívatják. Vajon képes lenne valakit gyomorba lőni? Nagyon úgy nézett ki. végeredményben nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. mint egy élsportoló. és . amint kezében fegyverrel ront be egy szeszcsempészekkel teli helyiségbe.Baloldalt. Nehéz volt ránézni és elképzelni. – Field úr? – Igen. – A kapitány szeretne önnel néhány szót váltani. hogy önkéntelenül megállt úgy. – Kövessen. gondolta Eddie. és bosszantotta. Vele szemben jól öltözött fiatalember ült. a menetiránynak háttal középkorú. aki úgy nézett ki. Továbbmentek. Kitalálta. Agyában hirtelen világosság gyúlt. Eddie valami olyasmit tesz. Nyilván gyors motoroshajóval várnak rájuk. Frankie Gordino elmenekült Amerikából. Luther rémülten nézett Eddie-re. de a cinkosai valahogy tudomást szereztek erről. duzzogásra hajlamos úrigyereknek. hogy Maine mellett lehozza a gépet a tengeren. Eddie nem így képzelte el az FBI ügynökeit. – Bocsánat – szólt hátra Eddie. az vagyok. kioldotta biztonsági övét és fölkelt. és éppen megkezdte az elhízást. kopasz férfi ült. a hármas kabinban Eddie elkapta Tom Luther pillantását. igen. ha alkalmas az időpont. hogy oda a titok. de az FBI kinyomozta tartózkodási helyét. amivel keresztülhúzza számításait. mielőtt amerikai földre ér. Most már minden világos. A Clipperen szállítják vissza. és megpróbálják kiszabadítani. mint egy elkényeztetett. Eddie megszólította az idősebb férfit. hogy a mögötte közlekedő Ollis Field a hátába ütközött. nyilván attól félt.

Ugyanakkor borzalommal töltötte el a tudat. Közölje. Maga mondta. Mr. Field kinyújtotta kezét. és kezében a morzén leadott üzenettel ült az asztalnál. és mi nem. valószínűleg a kanadai oldalon. ez Mr. hogy egy gyilkost kell segítenie a szökésben. végre érti. – És most hivatalos ügyben utazik? – Igen. ha viszont akarja látni feleségét. – Egy vádlottat kísérek Amerikába. Fölnézett Ollis Fieldre. ez nem tartozik magára.elviszik Gordinót. gondolta Eddie. fáradt ember benyomását keltette. mi tartozik rám. mint bátornak. Vacsorája eltűnt az asztalról. Magas volt. – És mi az az ügy. Gyorsan partra viszik. Ne vitatkozzon: közölje! Eddie Fieldet figyelte. én döntöm el. Baker kapitány időközben fölvette zubbonyát. Adja ide az üzenetet. . de a korral válla elkeskenyedett. hogy nekem szól. Sapkáját föltette. Eddie megkönnyebbülten érezte. így menekül meg az igazságszolgáltatás elől. milyen ügyről van szó. Frank Gordonnak hívják. akit kiadtak az angol hatóságok. Field – mondta. Sápadt. de a kapitány nem sietett átadni a papírdarabot. ahol autó várja és elszállítja valamilyen biztos rejtekhelyre. kapitány. és valamikor izmos is lehetett. és a következő párbeszéd meggyőzte arról. – Maga az FBI ügynöke? – Igen. – Miután én vagyok a kapitány. Ahogy a csigalépcsőn mentek fölfelé. Inkább pimasznak tűnt. benyomása helyes. Field nem szállt szembe a kapitánnyal. ami jelentősen megnövelte tekintélyét. Field? – Azt hiszem. dereka kigömbölyödött. – Üzenet jött a maga számára az FBI-tól – mondta. miről van szó. – Kapitány úr. Nem kínálta hellyel.

kínoz vagy félemlít meg. csempészik. kapitány – válaszolta Field idegesen. Field elolvasta. – Honnan tudták meg? – Fölismer az utasok között körözött bűntársakat? – A fenébe. Eddie majdnem összeborzongott. kaszinókat tart fönn. Talán Luther körözött bűnöző? Persze az is lehet. hogy ezen a gépen szállítjuk. zsarol. aki főnöke parancsára embereket gyilkol. hogy nem a saját nevén utazik. Ebben az esetben hamis útlevélre is szüksége van. – Vegye tudomásul. arca elszürkült. és bordélyházakat üzemeltet. Biztonsági okokból nem hozhattuk a tudomására. – Átadta a rádióüzenetet. – Ha sikerül fölismerni őket. hogy Tom Luthert elkapják. – A gengszterek már rég tudják. Ez mindent elrontana. ha tudja a bűnöző nevét. Raymond Patricia egyik embere. Eddie azt gondolta: én megmondhatnám. – Kapitány úr. Patríciát első számú közellenségként tartjuk számon. maga hülyének néz engem. a legközelebbi állomáson távoznak a gépről – mondta a kapitány. Azt is tudnia kell. kicsoda. de a gengszterek . az én tudtom nélkül nem hozhat a gép fedélzetére veszélyes bűnözőt. Patricia Rhode Islandtól Maine-ig rabol. lehet. Ha ellenőrzik a neveket.. – Ha láttam volna valakit. – Adja le az ügynökségnek az utaslistát – javasolta Field a kapitánynak. már jelentettem volna az ügynökségnek. Ellenőrizni fognak minden nevet. – A legénységi listát is. nyilván azt is tudja. Gordino úgynevezett “végrehajtó”.– Alias Frankie Gordino? – Igen. – A pokolba a biztonsági okaikkal – kiáltotta. kik a bűntársak: Tom Luther meg én. Baker kapitány nagyon dühös volt.

de nem hülye. ha tudná. – Tiltakozom – mondta Ollis Field. amint a kapitány képes fegyvertelenül is parancsolni egy fölfegyverzett embernek. Fieldnél nyilván fegyver van. Eddiet ugyan meglepetésként érte ez a kijelentés. – És ha nem adom át? – A navigátor és a fedélzeti mérnök el fogja venni magától. Luther gazember. – A legénységi listát fölösleges leadni – mondta a kapitány rátartian. A szabály alól nincsen kivétel. Field vállat vont. – Adja át a fegyverét.mindent meg tudnak szerezni. de azért fenyegetőleg közelebb húzódott Fieldhez. s átadta a rádiósnak. Mennyi esze van a kapitánynak. A moziban ritkán történt így. gondolta Eddie. Nyilván gondolt erre az eshetőségre is. – Még valami – mondta a kapitány. Ott az parancsolgatott. A kapitány fölvette az asztalról az utaslistát meg a legénységi névsort. a következő leszállóhelyen el kell hagynia a gépet. Jack Ashford ugyanezt tette. – Az ügynökség két perc alatt beszerzi a légitársaság központi irodájából. – Add le most azonnal. majd hozzátette: – a legénység névsorát is. Eddie-nek imponált. A kapitány folytatta: – Ha kényszerít rá. amit akarnak. hogy erőszakot alkalmazzak. Mit csinál most Field? Az FBI nyilván nem örülne. – Nekem mindegy – válaszolta. ha veszélyes bűnözőt őriz. hogy csak úgy . Ben Thompson visszaült a helyére és kopogtatni kezdett a morzén. – A gépen utas nem rendelkezhet fegyverrel. Adja át a pisztolyát. akinek pisztoly volt a kezében. Ben – mondta.

– Akkor ennyit arról. Eddie benyúlt Ollis Field zakója alá. a csigalépcsőn. és ne hagyd el a kabint. Eddie-nek még mindig kezében volt az FBI-ügynök revolvere. A kapitány azt mondta Percynek: – Menj vissza a helyedre. ugyanakkor még kevésbé örülne. Percy egy kicsit megszeppenve vágott át a kabinon a csigalépcső felé. Eddie – mondta a kapitány. Baker kapitány szúrósan nézett a fiúra. Eddie? – Nem tudom.odaadja a fegyverét. és kinyitotta. Eddie gyorsan az ajtóhoz lépett. – Baker kimerültnek látszott. a kabin végén lévő ajtó résnyire megnyílik. amíg nem szállunk le. – Szükségem van a fegyverre. Percy Oxenford állt ott. – A gép hátsó részébe vezet. fiam. és lesietett. Eddie megkönnyebbült. Aztán a kapitány erőt vett magán. – Miota volt ott. mekkora teher a felelősség Baker vállán. – Erre. – Nem arra vakkantotta a kapitány. – Percy engedelmesen megfordult. hogy a Gordino-banda valamelyik tagját találja az ajtó mögött. Megtalálta a pisztolytáskát és kihúzta a fegyvert. Eddie ebben a pillanatban érezte. – Hogy kerülsz ide? – Van egy létra a hölgyek feliratú helyiség mellett – válaszolta Percy készségesen. Onnan meg négykézláb ide lehet jönni. Field maga elé meredt. . kezében néhány gépfegyverrel. – Veszélyes bűnözőt kísérek – mondta Field. El volt rá készülve. Betette a térképasztal fiókjába. Eddie a szeme sarkából látta. – Vedd el tőle. Valószínűleg hallotta az egész jelenetet. a csomagtéren át. ha az ügynöke kénytelen lenne félúton leszállni a gépről. és valami mozdul a rés mögött. hogy a dolog titokban maradjon.

valamit tenni akart. Ben Thompson fölvette a legfrissebb időjárás-jelentést: nagy vihar van az óceán fölött. Eddie újfent számolni kezdett. míg agya lázban égett. és Eddie azt kérdezheti magától: Gordino volt? Én vagyok a bűnös? Azért szenvedtek ezek az emberek. ha segít megszöktetni ezt a fenevadat? De hát mi mást tehetne? Carol-Ann Ray Patricia markában van. amelyeket a hidrostabilizátorokba. Eddie is visszaült műszerfala elé. a rendőrség Ray Patricia bandáját gyanúsítja majd. Egy napon Eddie majd kinyitja az újságot. legalábbis amit a gép helyzetének gondolt. A gondolat nem nyugtatta meg. akikre rágyújtották a házat. és valami szörnyű bűnről olvas – megkínzott és megcsonkított áldozatokról. Eddie Deakin. – Most pedig mindenki folytassa a munkáját – fejezte be a kapitány. ha nincs elég üzemanyag. Gordino nyilván újra gyilkolni fog. s ezt csak úgy teheti meg. talán a sors kiveszi kezéből a döntést. segít neki a szökésben. – Hogy állunk. A szárnyakba épített tankokban fogyóban volt a benzin. Visszatérhet a helyére. visszafordulnak és kész. ha együttműködik Tom Lutherrel. megerőszakolt egy nőt. A legénység teljesítette a parancsot. vagy “víziszárnyakba” építettek. Gépiesen cselekedett. vagy egy lányról.. hogy elérje a büntetés – csakhogy nem fogja elérni. Talán magától megoldódik a probléma.Eddie? – kérdezte a kapitány. – Fieldsarkon fordult és szó nélkül elment. Mr. Field. mert ő. fölgyújtott egy házat. gépiesen ellenőrizte az órákat. tehát üzemanyagot vezetett át a fő tartályokból. gondolatai Frankie Gordino körüljártak. mert segítettem Gordinónak a szökésben? Hány gyilkosság terheli majd a lelkiismeretét. Máshoz nem értett. Jack Ashford megadta a gép helyzetét. megégett asszonyokról és gyerekekről. Ha csak erre gondolt. de elfogták. kiütött homlokán a hideg verejték. mert eddig még nem látott csillagot a felhős égen. Eddie nem volt fatalista. Meg kell az asszonyt védenie. Gordino hasba lőtt egy embert. .– Köszönöm. Ami még rosszabb. Órájára nézett: éjfél volt. akit hárman erőszakoltak meg egymás után –.

hogy még mindig meggondolhatja magát. A helyzet rosszabb volt. – A fene egye meg – jelentette be Baker. és meghalok én is. arcán az izzadtság csorog. amikor megtudta. minthogy Carol-Ann még egy napot a gengszterekkel legyen. – Előre Botwoodba. gondolta Eddie. 16 Diana Lovesey nagyon dühös lett. – Hát igyekezz! Közel lehetünk a visszatérési ponthoz. Befejezte számítását. Papírjai fölé hajolt. – Átrepülünk a viharon. Eddie érezte. és szerette volna. Csak úgy érhették el ÚjFundlandot. s ha egy motor bármilyen okból leállna. másfelől pedig semmi szüksége nem volt Mervyn kimondatlan. úgy végük van. hogy Foynesban Mervyn is fölszállt a gépre. Egy pillanatig nem szólt. – Az istenit! – mondta Baker. ha egyenesen átrepülnek a viharon. de tettleges nagylelkű ajánlatára. mindenki más rajtuk mulat. lopva letörölte. Presztízsveszteségnek érezték. Mindenki utálta.– Még nem vagyok kész. hogy átrepüljük a vihart. – Muszáj? – Ha nem akarunk visszafordulni. ha Mervyn . Eddie várta. Az üzemanyag kevés volt. Az utasok mind meghalnak. ha vissza kellett fordulni. hogy dönt a kapitány. vagy vissza Foynesba? Eddie-nek megcsikordult a foga. ha kapitány úr kész rá. Egyfelől végtelenül zavarba ejtőnek találta a helyzetet és attól tartott. Eddie? – kérdezte ismét a kapitány. Diana döntött. mint amire számított. Inkább mindent kockára tesz. mint aki még mindig számol. Mi lesz Carol-Ann sorsa? – Mi lesz. most már négy működő motorral sem elég a benzin. Gyorsan. – Menetünk.

a gép megint ugrott . hogy rosszkedvű. megcsókolni az arcát. esetleg a szalonban kártyázik. hogy rosszkedvében alig evett vacsorát. Az a hír járta. Két üzletember ült itt. Időnként egy-egy utas zöld arccal fölkelt és a mellékhelyiségbe rohant. Ahogy Diana becsukta maga mögött az ajtót. Ráadásul az idő viharosra fordult és a gép úgy zötykölődött a levegőben mint egy autó. Aztán rémülten látta. végképp elszállt. A hatos kabin nagy része pedig a “Hölgyek” feliratú helyiség lévén. ezzel mintegy meggyengítve Diana saját határozottságát is. belekarolni. magazinokat lapozgatott. Mervyn azonban nem volt hajlandó a döntést véglegesként elfogadni. Nem tudta. amely különben a fényűzés és a kaland egy életre szóló emléke lehetett volna. s Mark nyilván attól fél. hogy ez esetleg újra bekövetkezhet. Talán akkor nem várná minden pillanatban. A tükör előtti két szék egyikét már elfoglalta valaki. hátha Mervyn abban a pillanatban éppen átmegy a kabinon.. jelenléte teljesen tönkretette Diana útját. Diana nem csodálta. kedves volt és derűlátó. hol ül Mervyn. hogy előbukkan. azóta leginkább egy léggömbhöz hasonlított. Kaliforniáról beszélt. fölkeresi a hölgyek mellékhelyiségét. Mikor Diana Foynesban őt választotta. vagy fogni a kezét. csak két ülésnek maradt hely baloldalt. Útközben bekukkantott a hármasba. Diana a négyes kabinban utazott. mint amilyennek az asszony megismerte. Az ötösben sem. Bement a fényűző mellékhelyiségbe. Diana örült. de egy szót sem olvasott. A szabadság mámorító érzése. Azután csak a nászutasok lakosztálya következett. viccelt. hol ül férje. hátha útközben ráakad férjére. Egyszer már megingott és majdnem visszament a férjéhez. hogy fölbukkan. akit Diana eddig még nem látott. minden adandó alkalommal megcsókolta Dianát. de Mervyn nem volt ott. Elhatározta. Bár tudná. Végül pedig. amelyből kieresztették a levegőt. Mark is teljesen elkedvetlenedett. Szótlanul ült Diana mellett. a vihar még rosszabb lesz. a vetélytársa is feljutott a gépre. egyszóval olyan volt. ha a fölszántott mezőn hajt keresztül. vagy a kettes kabinban van. Mervyn tehát vagy az egyes. de minden pillanatban tartott tőle.elfogadja döntését. amely Southamptonban fogta el. olyan jó kedve kerekedett. Félt megérinteni Markot.

hogy nem egyedül van – mondta. A gép most valamivel simábban nesszeszerjét. tántorodott. de határozottan vonzó. én vagyok. pont olyannak. lesz még rosszabb is. – A nő tétovázott. ugye? – kérdezte az asszony.. Kellemes állapot lehet. Diana megnézte magának Nancyt a tükörben. sötét. – Nincs semmi baja? – kérdezte a másik nő. – Legalább udvarias volt? . Határozott. Meg is – Én is. amikor a gép ilyeneket csinál. Diana érezte amint elpirul. Mindenképpen el kellett érnem a gépet. hogy sikerült beérnie a gépet – mondta Diana. amíg elhozott. – Nem tudtam. miért lenne magának kínos.egyet. mint aki zavarban van. amikor az emberbe egyszerre két férfi ennyire szerelmes. akit Mervyn szívesen elvisz a gépén. – Nincs. Diana kinyitotta – Maga Mrs. és addig könyörögtem neki. gondolta Diana. – Engem Nancy Lenehannak hívnak. – Nem látom be. Lovesey. és haját kezdte fésülni. de már nem tudtam időben Southamptonba jutni. Loveseyjel. Nagy vihar van előttünk. Diana majdnem elveszítette az egyensúlyát. szép arccal. amikor elég nagy bajban voltam. Nagyon csinos. De amint hallom.. Liverpoolból jöttem a maga fér. Csak utálom. – Segített rajtam. dús hajjal. de szerencsére éppen az üres székre esett. önbizalommal teli asszonynak látszott. piros kosztümöt viselt szürke selyemblúzzal. Nekem sajnos elég kínos az egész. aztán kibökte: – Foynesban szálltam föl a gépre. szóval Mr. – Igen. Szólítson Dianának. Kimentem a reptérre. – Örülök. Pont a zsánere. Nem gyönyörű nő. Belém nem szerelmes egy sem. repült.

hogy maga visszamenjen hozzá. Fölállt. színű. Leült és nézte. aztán azt mondta: – Kipróbálom. mert egy másik férfival mentem el. Érthetetlen módon hirtelen támadt gyűlöletet érzett.– Nem túlságosan. – Ez csak a hiúsága – válaszolta Diana. nem festi-e. és Lavinia herceghővel. és azt két lapos részre szedte szét. Ráadásul borzasztó jóképű férfi. de azt hiszem. – Nagyon szeretné magát visszaszerezni – mondta Nancy. – Azért olyan izgatott. és beköltözöm a nővéremhez. bájosan mosolygott. mintha sok esélye lenne annak. ajakpirosítóját. hogy palástolja ellenszenvét. Aztán előszedett valahonnan két rudat. A kereveten meglazított egy hevedert. Az egyiket beakasztotta a horgokba. – Egy kicsit valóban udvariatlan. hogy jegygyűrűt hord. a füle botját se mozgatta volna. Megnevettetett. Ha csak elhagyom. hogy eltakarja az őszülő tincseket. – Nancy kifújta az orrát egy papírzsebkendőbe. A szerkezet egy vasrúdból és két horogból állt. – Sajnálom. kellemes ember. Aztán körülbelül mellmagasságban vas tartószerkezetet varázsolt elő a falból. – Nem úgy hangzik. Davy éppen átalakítja az üléseket emeletes ágyakká. Nancyből is. – Hirtelen Dianának elege volt a beszélgetésből is. Ahogy kilépett. eltette a szépítkezőszereket. Mikor pedig visszatért a kabinba azt látta. – Semmi esélye sincs. – Sok szerencsét. hogy elhozott. Haja sűrű volt és sötét. Diana észrevette. a küszöbön találkozott Lulu Bell-lel. és oszlopként alájuk . Diana nem volt benne biztos. A modor nem az erőssége – Diana elővette – Hálás vagyok neki. hogy a felső ágy alapját képezze. Vele vacsoráztam. hátha sikerül visszatámolyognom a helyemre. Davy először levette a párnákat és fölhajtotta a karfákat. Nancy fésűt vett elő. akik kezükben táskájukkal éppen befelé igyekeztek. Nancy nevetett.

Fölhasználva távollétüket. aki a harmadik nyulat is kihúzta a kalapból. – Ha fölnéz. A párnák egyik felét az alsó. és a hozzávaló turbánban. – Klausztrofóbiában fogok meghalni – nyögte. amin keresztül be lehetett mászni. kék. Kilépett papucsából. Aztán kapcsokkal az ágyakhoz rögzítette őket. és csak egy nyílást hagyott.illesztette. hogy ne lebegjenek. és bemászott az alsó ágyra. láthatja a sajátját. és ha még kell valami. és megcsinálom azt az oldalt is – jelentette ki. aztán világoskék lepedőkkel és takarókkal gyors. a bal oldalról fölkászálódott Ollis Field és Frank Gordon. Úgy fordult Dianához és Markhoz. s együtt ballagtak az “Urak” mellékhelyiségébe. mint a bűvész. – Nem fülled be nagyon a kabin? – kérdezte Diana. De Davy kék függönyt varázsolt elő. hogy helyüket emeletes ággyá alakítsa. Arcán fagyott méltóság honolt. földig érő. másik felét a felső ágyra tette. Lavinia hercegnő vonult át a színen. – Csak szóljanak. – Diana fölnézett és egy nyitható csukható rács négyszögét látta. Senki sem vett róla tudomást. megerősítette a mennyezet eleddig pusztán dekorációnak tűnő karikáin. Az ülések azon az oldalon nem keresztben. mikor akarnak lefeküdni. lámpa. Jó éjszakát nem kívánt senkinek. Mindegyik ágynak saját ventilátora van – válaszolta Davy. Az ágyak eléggé kényelmesnek tűntek. – Azonkívül minden ágyhoz külön ablak van. Davy nekilátott. nyilván nem szívesen mutatkozott mások előtt hálóingben. hanem a gép hosszában feküdtek. gondolta Diana. Míg Davy dolgozott. csipkével szegett hálóköntösében. Az ágy másik szegélye a fal egy bemélyedésébe illeszkedett. csak túlságosan közszemlére vannak kitéve. Végül kis kinyitható létrát támasztott a felső ágyhoz. nyomja meg ezt a gombot és jövök. polc és akasztó. csak jó szorosra húzta a függönyt. begyakorolt mozdulatokkal megágyazott. .

Frank Gordon le van tartóztatva. . Nem találta különösen kifinomult embernek. hogy hidegvérű gyilkos. Lulu? – Az a Mr. Foynes óta fagyott udvariassággal viseltetett Diana iránt. – Az Oxenford fiú véletlenül hallotta. – És mit követett el Frank? – kérdezte. Field az FBI-ügynöke! Ebben nincsen semmi szenzáció. amely igen kevéssé palástolta bájait. Diana idegesen nézett Markra. mert az FBI az ő tudta nélkül hozott a fedélzetre egy veszélyes bűnözőt. Leült melléjük. – Mit hallott. vagy nem szeret adót fizetni. aki kapva kap minden pletykán. az igaz. és a végén a kapitány elvette Mr. A kapitány nagyon dühös volt. jól öltözködik. Egy FBI ügynök végeredményben csak egy rendőr. és kellemesen flörtöl. Nagy veszekedés volt.Néhány pillanattal később megjelent Lulu Bell rózsaszín hálóingecskében. Talán csaló. Field pisztolyát. hogy Field állandóan együtt van Gordonnal. – Gengszter. gondolta Diana. de jóképű fiú. vagy akár illegális játékkaszinója van. Hiszen ő maga is beszélgetett a fiúval. és fölgyújtott egy éjszakai mulatót. – Attól még nem lesz igaz. Field és a kapitány veszekednek. – Mindenki erről beszél. Diana emlékezett. és Field őt kíséri! – Ki mondta ezt neked? – kérdezte Mark hitetlenkedve. – S ami még ennél is jobb – folytatta Lulu izgatottan –. de most mintha fölengedett volna valamelyest. Lulu azonban hiszékeny ember. Diana ezt nehezen tudta elhinni. ahogy Mr. és azt mondta: – Sose fogjátok kitalálni mit hallottam a szomszédaitokról – és ujjával a szemközti ülések felé intett. megerőszakolt egy nőt. Kinyírt egy embert. hogy nem fogjátok elhinni! – mondta Lulu. – Tudtam. de azt nem tudta elhinni.

ha te is úgy akarod. – Diana – mondta – megtudtam. – Jó éjszakát. Ajkuk megnyílt. Mervyn fölfogta. de nem fogadta el. Ez már majdnem megtette egy bocsánatkérésnek. mint akinek a földbe gyökerezett a lába. Diana úgy döntött. Megérdemeltem. Teljesen kisajátítottam Markot. Lulu – mondta Mark. és Dianának nem volt hozzá szíve. Arca belesápadt a megdöbbenésbe. mi megy most végbe a fejében. hogy végiggondoltam a dolgot. mikor a feleségét valaki mással látta csókolózni. Lulu behúzta a függönyt. Ostobaság volt. – Legalább annyira volt az én hibám. ébresszetek föl! – Fölmászott a létrán és eltűnt a felső ágyon. hogy pontosan tudta. kisvártatva azonban kidugta a fejét a függöny hasadékán. verekedni fog. mint az övé. Lulu – válaszolta. s most. hogy visszautasítsa. fölfogta amennyire fölfoghatta szegény. Mervyn éppen átvágott a kabinon. – Megyek és lefekszem – jelentette be. megállt. és igazad volt. Csókolózva dőltek le az ülésre. – Bennetek nincsen semmi képzelőerő. . Dianának szeretője van. Most megint jól érezte magát Markkal. hogy észrevegye Mervynt. miért voltál rám olyan mérges Foynesban. Arca elsötétült. édes – mondta Mark. Azt akarom mondani. Diana érezte. Diana egy pillanatra azt hitte. Aztán megfordult és elment. Diana olyan jól ismerte férjét. – Mi baj van? – kérdezte Mark. az esemény a meglepetés erejével hatott rá. – Ha Gordon elkezdi megerőszakolni a hölgyeket. Ez egy kicsit túlzás. Én kész vagyok az egészet elfelejteni. Válaszként Diana megcsókolta. – Fölállt.– Ezt azért elég nehéz elhinni. Kinyitotta szemét – és meglátta Mervynt. Jó érzés volt újra érezni egymás testét. szemöldökét összevonta. füllent. Mark enyhén kapkodta a levegőt. gondolta Diana. nyelvük a másikat ízlelte. – Föladom – legyintett Lulu lemondóan. s amikor meglátta Dianát. ahogy jobb melle a férfihoz ér. Ne haragudj. aki túlságosan el volt foglalva a csókolózással ahhoz.

tűnjön már el az életéből. de amíg ilyen viharban repülünk. mint az utasok kabinjai. Milyen jogon követi Mervyn a fél világon keresztül? Milyen jogon ráncolja a szemöldökét. Mervynt itt sem lehetett látni. Az egyik oldalt az Oxenford család foglalta el. A konyhával szemben volt az urak mellékhelyisége. Diana átment a kettes kabinon. azután már csigalépcső következett. s egyikük azt mondta Dianának: – Nagyon szívesen látnánk. A gépen mindenki tudta. és Mervynnek ezt el kell fogadnia. Mervyn nem volt a hármas kabinban. A gép most elég simán repült ahhoz. Diana fölment a csigalépcsőn. és hogy Mervyn Lovesey a védelmére kelt. Nem volt ott. nem szívesen teszi. Fölállt. Diana elhagyta. asszonyom. ha ő a szerelmével csókolózik. Mark elengedte. – Maradjál nyugodtan. Diana szerette volna megkeresni Mervynt és megkérni.– Valaki megláthat minket – mondta szemérmesen. A konyha következett. aztán mérges lett. Mark rágyújtott. ahol a legénység tagjai pihentek. állapította meg. hogy különösebb kapaszkodás nélkül tudjon haladni. A helyiség tele volt füsttel. a tudóst. Diana egy pillanatra megkönnyebbült. Látszott rajta. és bekapcsolná a biztonsági övet. melyről remélték. hajnalig is eltart. – Megyek. ami a pilótafülkéhez vezet. A pilótafülke ugyanolyan fényűző. . de a legénység láthatóan roppantul el volt foglalva. jobb lenne. az asztalon palackok sorakoztak. Diana előre vette útját. míg kollégája a kabinokban az ágyakat állította föl. megnézem van-e valami élet a szalonban – mondta. Mervynnek is tagadhatatlanul megvoltak a jó oldalai. A házasság nem rabszolgaság. Mervyn csak itt lehetett. – S választ sem várva távozott. ha visszatérne a helyére. A lépcső mögött helyezkedett el az egyes kabin. A szalonban a zsugások már nekiláttak a játszmának. hogy Mervyn nem a gép hátsó traktusában utazik. Miután annyi már kiderült. Nicky boszorkányos gyorsasággal mosogatott. amikor nem voltak szolgálatban. hogy Lord Oxenford megsértette Carl Hartmannt.

Valamit halkan mondott Gordonnak. Leültek a helyükre. selyem hálóköntöst viselt. . Frank végül kinyújtotta egyik csuklóját. – Mi a fene! – suttogta Mark. Kilépett papucsából. de látta. – Éppen ezt akartam kérdezni én is tőled – válaszolta Mark. Ollis Field elővett egy fényes acélbilincset. Field rákattintotta a bilincs egyik szárát. Ahogy leért a csigalépcső aljára. alatta fehér szegélyű. Frank levette selyem köntösét. – Mark. de ez már nem tart sokáig. Diana nem hallotta a választ. hogy a férjeddel találkozz. Frank sárga. Mervyn ezek után csak a mellékhelyiségben lehet. – Csak körülnéztem. bejött Frank Gordon és Ollis Field. gondolta. – Akkor sem tudom elhinni. Field egy öreg. Ollis Field azonban ragaszkodott elképzeléséhez. Nicky közbeszólt. Aztán behúzta a függönyöket. – Mervynt keresed. piros pizsamát hordott. Diana megdöbbenésére. Gordon tiltakozik. De még mielőtt folytathatták volna a beszélgetést. hogy gyilkos – súgta vissza Diana. gondolta Diana. Az ülőhelyét nem sikerült megtalálnia. Az egész helyzet végtelenül ostoba. Ezek után. amelynek hátán sárkány ágaskodott. igaz? – kérdezte vádlón. s hangjában volt valami kellemetlen. Mark pedig engem. Markba botlott. – Kérem. – Mit csinálsz itt? – kérdezte Diana. és fölmászott a felső ágyra. kiszolgált gyapjúköntöst. térjenek vissza a kabinba és szíjazzák be magukat! Eddig elég sima volt az út. miért haragszol rám? – Mert kilógsz a kabinból. Én Mervynt kerestem. a másikat pedig az ágykeretre erősítette. Visszamentek a kabinba.Diana visszament. Ezek szerint igaz: Frank Gordon letartóztatásban van.

Mark egy pillanatig értetlenül nézett. Hány kiló vagy? – Ötvenöt kiló. Hogy fog így aludni? Még . vállalnám – válaszolta az asszony. – Mark – kérdezte Diana –. bár egymás mellett bajos. – És ki legyen az? – súgta Mark Diana fülébe. ha ötven dollárért jegyet váltunk egy becsületes fehérhajóra. kellemesebb utunk lett volna. – Minek kell megbilincselni? megfordulni se tud az ágyban. szerinted két ember elfér egy ilyen ágyon? – Félsz. – Akkor egyikünknek fölül kell lennie – mondta Diana halkan. te meg sajnálod. nem az. Mark előhúzta a táskákat. – Siess – súgta Mark. Meglehet. – Milyen jó szíved van – mondta. Haragja elszállt. – Akkor öltözzünk át. és még van két mellem. Mark megölelte. – Azt hiszem. – Biztosan – válaszolta –. és megcsókolta.– Remélem. – Egymás mellett nem lehet? – Túl keskeny. Diana Mark vállára hajtotta fejét. szerelmem? – Nem. mert esetleg nem tud jól aludni. Diana levette kalapját és letette az ülésre. – Ezen gondolkoznom kell. végre fölfogta a kérdés értelmét. Mark a nő haját simogatta. Diana fölállt. – Ez az alak megerőszakolt egy nőt.

hogy bármiben tetszenék neki – válaszolta Mervyn bosszúsan. és a hatosban sem. barna csíkokkal. hogy ismét megfeleljen. de nem szóltak semmit. – Nem hiszem. – Hát ez meg micsoda? – kérdezte hitetlenkedve. azon tűnődött. mit kell vele csinálni. és továbbment. miért mond ilyeneket. – Jó ég! – mondta. Ebben a kabinban még nem állították föl az ágyakat. Mervyn mégis errefelé tűnt el. Ahogy átment az ötös kabinon. Egy pillanat múltán az is eszébe jutott. – Diana kézbe vette táskáját és kiment. Davy jelent meg. asszonyom. – Alig várom – suttogta Diana. Foynesban csak ezt lehetett kapni. széles. hogy buzi vagyok-e. hogy Mervya durva flanel hálóinget visel. – Lehetséges lenne ebben az állapotban tartani. vagy csak hülye. Aztán megmutatom. – Nevess csak nyugodtan – válaszolta az elhagyott férj. Csak most ötlött föl benne a nászutasok lakosztálya. vajon hol alszik Mervyn. Amikor selyempizsama után érdeklődtem. – Köszönöm. bár nem értette. Lenehant se látta sehol. és érezte. mégpedig hálóingben. hogy Mrs. Lenehannak nem fogsz tetszeni ebben a hálóingben jegyezte meg Diana. Diana meglepetten látta. – Rögtön. Mark fölkapta táskáját. A meglepetéstől megállt. mint két macska ha köztük a kerítés. Lenehan és Mervyn együtt majd . és elsietett a mellékhelyiség felé. – Mrs. amíg visszajövök? – Előbb mindenesetre pisilnem kell vele. A folyosón találkozott Mervynnel. nem tudták eldönteni. – Fölállítaná az ágyunkat? – kérdezte Diana.Diana megölelte. Úgy néztek egymásra. Hiszen ez botrány! Mrs. hogy Mark férfiassága keményen ágaskodik.

hogy követsz? – Mit érdekel az engem. és behúzott függönyök mögött alszik. Úgyis mindenki kinevet. bizonyos meglepetéssel fogadta Diana látogatását.alszanak a lakosztályban! Hogy a légitársaság megengedi az ilyesmit! Talán Mrs. a másik oldalon fésülködőasztal tükörrel és székkel. – Nem volt választásom – védekezett Mervyn. és egy alacsony asztalka. Lenehan már lefeküdt. és lenyomta a kilincset. A nászutasok lakosztálya talán kétszer akkora lehetett. Diana elsősorban jól bevágta az ajtót. milyen vagyok. Tulajdonképpen minek idegesíti föl magát? – Mindenki tudni fogja a gépen. mint a többi kabin. mert a feleségem lelécelt valaki mással. gondolta Diana. de szürke kasmírkabátja ott hevert. Az egyik oldalon külön egy kanapé. A helyiség végében állt a két ágy. Odalépett a lakosztály ajtajához. A bútorok huzata kék. A falakat krémszín tapéta borította. – Ki fognak nevetni minket az emberek! Nem elég. Miért nem tudod elfogadni. hogy ezzel a nővel töltőd az éjszakát. hogy elhagytalak? – Tudod. Mrs. . Mindkét oldalon két ablak látszott. Lenehan nem volt látható. Az ajtó kinyílt. a padlón vöröses padlószőnyeg. aztán azt mondta: – Hogy teheted ezt velem? – Mit? A kérdés nem rossz. Egyszerűen meg kellett tudnia. Mervyn a szoba közepén állva. – De ezzel csak rontasz a helyzeten. – A gépen minden hely foglalt.

hogy az enyémen túljárj. igazad van. hogy Markkal nem külön fognak aludni. – Mi legalább külön ágyban alszunk egy olyan kabinban. hogy vesztettél. Vetkőztem Marknak. A házasságtörők ritkán olyan diszkrétek. mire vagy úgy fönn? Te is férjes asszony vagy. – Különben is. Különben. micsoda perszóna ez! Férjes asszony! Láttam a karikagyűrűt az ujján. – Özvegy. róla. Szerintem Manchesterben valószínűleg én voltam az egyetlen ember. aki nem értesült a dologról. – Ne légy ilyen közönséges – sziszegte Diana. gondolta. és amilyen gyorsan csak bírtam. ahol mások is vannak. Mervyn vállat vont. mikor kell elfogadni. . soha. megtenni még – Én legalább titokban csináltam. hogy beszélek közönségesebb – mondta Mervyn. Ezért akartam elkerülni. A szó hallatára szégyenérzés fogta el. Lenehannal viszonyom. hogy nekem nincsen Mrs. – Ne nevezz házasságtörőnek – mondta Diana. Nem szégyenítettelek meg nyilvánosan. – Neked meg nincs annyi eszed. hogy rájöjj. Nem bújunk be a nászutasok lakosztályába. aki éppen a szeretőjével tölti az éjszakát. Nincs neked annyi eszed. De azért közben eszébe jutott. – Hát ez nem jött össze. Egyébként pedig. Te pedig egész nyáron vetkőztél annak a paprikajancsinak. – Ezt nem is állítottam magamról. mint ahogy hiszik magukról. – A különbség annyi – mondta Mervyn fáradt hangon –. hogy utánam gyere. Mervynnek igaza van. ha nem tévedek. – Ebben nem vagyok olyan biztos.– Tudom. ahányszor csak találkoztunk. – Ha közönséges.

– Szörnyű szó. Megosztja Mervynnel. – Két feleséged is elhagyott – mondta –. Mark gúnyosan nevetett. mondta. . és nézte őket. Mervyn hagyta. Fölmerült benned valaha is. Ekkor lépett be Mark. mint a bibliai időkben. Lenehan hálóhelye. – Nagyon el vagy telve az igazaddal – mondta Diana kimerülten. Végre megszólalt: – Mi folyik itt. esetleg te is hibás lehetsz? Mervynnek ez sok volt. Ott állt pizsamában. – Ez jó – rádiójátékban. Inkább azt kellene szégyellned. hanem a tett. – Te talán soha nem tettél semmi rosszat? – Veled szemben soha – felelte Mervyn mérgesen. – Egyszer majd fölhasználnom egy szokás megkövezni a – Ebben nincs semmi vicces! – kiáltotta Diana. hogy ma már nem házasságtörőket. – Nem a szó szörnyű. de persze mindig te voltál az áldozat. Diana? Itt akarod tölteni az éjszakát? – Diana ellökte férjét. mit érzek – kiáltotta. – Ezért hagytalak el! – Kezét a férfi mellére tette. – Nem – válaszolta a nő. – Ez Mrs. Megragadta Diana karját és megrázta. Hirtelen Diana is mérges lett. hogy eltaszítsa. amit csak kívántál! – Csak az nem érdekelt soha.– Miért? Nem az vagy? – Borzasztó szó! – Örülj neki. – Mindent megadtam neked.

– Nem alszom senkivel – szólt közbe Mervyn. amiért ilyet feltételezni. nem az egyetemi vitafórumon vagy! . És gyűlöllek. Aztán megint meggondoltad magad. hogy másvalakivel alszik. mersz rólam – Akkor bizonyítsd be! Ne törődj vele. – Pár órával ezélőtt vissza akartál menni hozzá. Elhagytad. Nem szereted Mervynt. – Ne légy mindig olyan logikus. Ez a helyzet megaláz. – Mindig utáltam vizsgázni – kiabálta Diana. Most fölzaklat. Mark túl mérges volt ahhoz. – Diana már közel volt a könnyekhez. – A pali a felesége után megy. Mark nem vette tudomásul a megjegyzést. hogy kivel alszik! – Igazad van. hogy nem szereted még mindig? – kérdezte Dianát mérgesen. – Nem szűrték össze a levet. – Hogy kérdezhetsz tőlem ilyet?! – Tudnom kell. de mégis törődöm vele. talán téged is békén hagy. hogy fölzaklat? – Látom. Diana nem vette Mark humorát. – Biztos vagy benne. Nem volt más hely a gépen. Akkor meg mit törődsz vele. akivel útközben találkozik. miért. csak azt nem értem. azután gyorsan összeszűri a levet egy nővel. Néha úgy beszélsz róla. – Nem látod. hogy rokonszenvezzen Diana túlfinomult lelkével. – Ha Mervyn összejön a nővel. s akarata ellenére is Mervyn védelmére kelt. – Inkább örülnöd kellene – mondta Mark.– Már hogyne lenne – vélte Mark. mintha egyenesen gyűlölnéd. kivel is alszik. – Nem szeretem.

– De nem ám! – mondta egy új hang. . és Margaret valósággal forrt a haragtól apja iránt. Margaret sokkal jobban erezné magát. Már nem is félek tőle. apa kezd becsavarodni. de nagyon sokat jelentett abban a pillanatban. hogy kivezesse. – Apa nagyon dühös lesz. A kabinban vacsora után legalább két órán át hideg és szégyennel telt csönd volt. és szeretném tudni. Margaret először úgy érezte. minden utas őt bámulja. az utasok biztosan egy kalap alá veszik az apjával. Percy azzal a meglepő javaslattal fordult Margarethez. mi a fene folyik itt! 17 Margaret Oxenford haragudott. ez csak további zavar és – Nincs hozzá bátorságom – válaszolta Percynek. hogy érte jött. kék. selyem hálóingben. Úgy érezte. apró gesztus. csinos. és fölajánlotta karját. Figyelmes és udvarias gesztus volt Harrytől. az én lakosztályomban vannak. és szégyellte magát. Lord és Lady Oxenford átöltöztek a lefekvéshez. Azt hiszem. amit a vacsoránál apja csinált. Biztosra vette. – Ami azt illeti – folytatta –. és azt mondjuk: szeretnénk apánk otromba viselkedéséért bocsánatot kérni. kihúzta a székét. Mindhárman a hang irányába fordultak. Az apjuk okozta sérelem enyhítésének lehetősége csábítóan hangzott. És nem is érdekel. Nem mert senki szemébe nézni. – Nem kell róla tudnia. Amikor az időjárás rosszabbra fordult. Nancy Lenehan állt az ajtóban. – Miért? Egyszerűen odamegyünk Gabon báróhoz és Hartmann professzorhoz. megszégyenülés forrása lenne. ha bocsánatot kérünk. hogy kérjenek bocsánatot. és mindenkinek a fejében csak az a botrány jár. aki ilyen lehetetlen helyzetbe hozta. Mindazonáltal méltóságából így sem maradt sok. Harry Marks mentette meg méltósága maradékát.

hogy oda kell mennie a két férfihoz. – Menjünk bocsánatot kérni. Margaret szemében ez nem is számított egyértelműen jónak. elhiggye-e Percy kijelentését. Margaret elöl. Úgy döntött.Margaret nem tudta. Gabon báró nem csinált semmit. Lehet. hogy az ember bátran kiálljon a fajvédőkkel szemben. utánanéztem. A múltban Margaret sokszor mutatta magát határozatlannak. Nem akart még több fájdalmat okozni. hogy ők sem vennék szívesen. – Meglep a merészségük – válaszolta a báró. Fölállt. Ha arra gondolt. megtámaszkodott az ülés karfáján. Talán éppen ezért fontos. de folytatta: . amilyen gyorsan csak lehet. Elindultak a hármas kabin felé. de alig észrevehető franciás kiejtéssel. és arca nem sok jóindulatot árult el. Lehet. Margaret kedvezőbb fogadtatást remélt. Kisfiú korában Percy gyakran állította magáról. Gabon báró láthatóan megmerevedett. Kicsit remegett a félelemtől. Margaret még mindig tétovázott. inkább elfelejtenék az ügyet. mégis helyesen teszik. menjünk most! A hármas kabinban vannak. és utólag mindig megbánta. Ő vette őket észre először. hogy titkon azon morfondíroznak. – Rendben van – mondta. Percy közvetlenül a nyomában. hosszú. orrát mélyen egy sor matematikai számításba fúrta. mert szeretnénk bocsánatot kérni. de ezt bárki a gép rázkódásának is betudhatta volna. aki valójában ugyanúgy gondolkozik. Tökéletesen beszélt angolul. vékony teste ívként feszült meg. összeborzadt. mint Lord Oxenford. ha bocsánatot kérnek. mert a gépet most már erősen dobálta a vihar. Mikor Margaret megállt mellette. Ha Percy már egyáltalán nem féli az apai tekintélyt. Gabon báró és Hartmann professzor a bal oldalon voltak. hogy nem fél. Hartmann elmerülten olvasott. még hány utas lehet a gépen. De Percy már nem volt kisfiú. csak kissé unatkozva üldögélt. amikor valójában rettegett. mivé fajulhatnak csínytevései? – Gyere – mondta Percy –. akiket apja megsértett. Margaret gyorsan mondta: – Azért jöttünk.

mit válaszoljon. bárcsak ne jött volna ide. és az öcsém ugyanígy érez. inkább lefekszik. Margaret elhatározta. – Akkor mi megyünk – mondta Margaret. ami történt – mondta Percy. – Ugyan. tehetős emberekkel. – Jaj. Hartmann ismét bólintott. A báró folytatta: – Németország tele van jól nevelt. kedvesem – mondta. – Egyáltalán nem – válaszolta a professzor –. De Gabon báró még mindig haragudott. de azt hiszem. . hogy gyerekek? – Margaretre nézett. Rémesen érezte magát. amely remekül állt neki. Nem tudta. aki éppen kijött. – Jó éjszakát. idővel egyet fog velem érteni. És köszönöm. ami történt. Philippe – szólt Hartmann professzor gyöngéden –. De mit tesznek ellene? Maga mit tesz ellene? Margaret elvörösödött. Margaret szó nélkül ment tovább. meg sajnálja.– Én nagyon szégyellem magam azért. hogy szégyelli. Nagy csodálója vagyok Hartmann professzor úrnak. akik nagyon sajnálják. föltehetőleg a mellékhelyiségbe ment. Margaret megfordult. – Margaret a padlóra meredt és azt kívánta. és bólintott. – Könnyű azt mondani. és borzasztóan szégyellik. – Nagyon sajnálom. Hartmann fölnézett olvasmányából. most még inkább elrontottam a dolgot? – kérdezte Margaret. A hölgyek mellékhelyiségének ajtajában összetalálkozott anyjával. Harry eltűnt. nem látod. A barátom még mindig nagyon föl van zaklatva. sőt inkább javított rajta egy kicsit. Mindketten visszamentek saját kabinjukba. és ezért hálás vagyok önnek. gesztenyeszín selyem hálóköntösében. Ezt már a vonaton is mondtam neki. Davy éppen fölállította az ágyakat. Fölvette táskáját és elindult átöltözni. ami ott történik. – Elfogadom a bocsánatkérését.

– Még Frankie Gordino is remekül fest pirosban. Margaret sohasem lakott kollégiumban. Lenehan bekapcsolta biztonsági övét. – Körbemutatott. Kék köntöst viselt. hogy az ember tenne is valamit. de Margaretet ez nem zavarta különösebben. Lenehan. Mrs. amikor mindenki pizsamában mászkál – mondta. Láthatóan beszélgetni volt kedve. arra meg fürdőköpenyét. vagy egy éjféli buli a kollégiumban. mint valami jelmezbál. csak egy megoldás van számára. Gabon bárónak igaza volt. és a maga erejéből kell megélnie. Amikor visszatért a kabinba. Margaret először nem értette kiről van szó. úgyhogy csak ennyit válaszolt: – Különös látvány. – Nem fél tőle? . aki Foynesban szállt föl a gépre. Könnyű sajnálkozni ahelyett. munkája vagy lakása. fölvette pamut hálóingét. egyedül. bejött a szalonba és leült Margaret mellé. – Szerettem volna egy konyakot inni – mondta –. aztán eszébe jutott. Mrs. Margaret ágya még nem volt kész. – Olyan ez az egész.Odabent gyorsan levetkőzött. amit Percy mesélt a kapitányról. és leült. A bocsánatkérés nem szerzett megkönnyebbülést. a kellemes külsejű asszony. alatta fekete kombinét. – Nehéz nagyon tartózkodónak lenni. Hálóruhája olcsónak és csúnyának tűnt a többi nő selyem meg kasmír holmijai mellett. ahova mindenki pizsamában hivatalos. El kell szakadnia a szüleitől. Még sohasem látta helyzetét ilyen tisztán és határozottan. továbbra sem volt pénze. úgyhogy átment a szalonba. apja és anyja már lefeküdtek és behúzták a függönyt. aki őrizetben van? – Igen. de gyakorlati értelemben nem volt közelebb a megoldáshoz. de a pincérek nagyon el vannak foglalva. Mintha mindannyian egy nagy család tagjai lennénk. meg az FBI-ügynökről. – Arra a fiúra gondol. Apja ágyából enyhe horkolás hallatszott. Nagyon jól tudta.

Lenehan. Mrs. Lenehan nem beszélt volna így. aki gyilkol. akad más. amelyek öt-tíz évig is eltartanak. Ha Gordinót bezárják. Akárhogy is. megteszem a magamét a társadalomért azáltal. akik tönkreteszik az egészségüket? – Ne higgye. – Margaret arca meglepetést tükrözhetett. ami a jóisten kiskora óta fönnáll. – Azt mondják gyilkos. Ha valaki még olcsóbb és sokkal rosszabb cipőt akar venni. ami meglepő őszinteségre készteti az embereket. Nem hiszem. És ha valaki a kaszinóba hordja a pénzét. A hazárdjáték és a prostitúció két olyan intézmény. akár nem. Amíg rendben meg van szervezve. cipőgyáram van. gondolta. – És a szegény emberek. hogy olcsó és tartós cipőket gyártok. amikor egy rendes . valamennyire kézben lehet tartani. – A szegénynegyedekben mindig lesz bűnözés. mert így folytatta: – Úgy értem. hogy ártana nekem. s ha már muszáj bűnözésnek lennie.– Nem. akik inkább ezeket a még olcsóbb cipőket veszik meg. – Hallgasson ide – folytatta Mrs. amelynek nem lépik át a határait. és még szörnyűbb dolgokat is elkövetett. Talán van valami a levegőben ezen a repülőgépen. az az ő dolga. A gengszterbandáknak mind megvan a saját területük. És akár hiszi. – Én cipőket gyártok. Margaret fürkészve nézte arcát: vajon őszintén beszél-e. Lenehan. Léteznek olcsóbb cipők is. vannak emberek. A Fifth Avenue-n nem gyilkolnak. ha a társáságban férfiak is vannak. de azoknak már papírból van a talpa. legalább legyen rendesen megszervezve. akik eljátsszak minden pénzüket? Vagy a szegény lányok. és két hét után el lehet dobni őket. – Nem lenne jobb. de a nők általában közvetlenebbek egymás között. és a Harvard Clubot nem zsarolják. Margaretnek ez meglehetősen megdöbbentő felfogásnak tűnt. hogy engem nem érdekel a sorsuk – mondta Mrs. Én békén hagynám. hát minek bántsuk őket? Margaret ezzel nem értett egyet. ha a bűnözés szervezetlen maradna? – Sőt. Olcsó férficipőket gyártok. Nohát én úgy gondolom. Margaretet fölvillanyozta a téma.

vacsorára se telik belőle. – Úgy beszél. milyen az élet a szegénynegyedben. hogy a maga korában idealista. Lenehan. Nem. hogy ne adja föl az elveit. – Helyes – vélte Mrs. Lenehantól valahogy nem érezte sértőnek. hogy később megváltozik a gondolkodása. hogy cinikus vagyok. Miért prédikálok? Talán azért. úgyhogy lehet hogy jobban tenném. – Nem valami falrengető elv. Nekem semmi közöm hozzá. vagy gyilkolnak. Gyönyörű házban élek. mert ma van a negyvenedik születésnapom. Lenehan nevetett. az embereknek van valami okuk rá. Azért tudom mindezt élvezni. az ember tapasztalatból tanul. Ha papírtalpú cipőket árulnék. A nagyapám még kisipari módszerekkel készítette a csizmákat. De nagyon helyes. de nekem megteszi. Jó életem van. tolvajnak erezném magam. – Okos kérdés. Mrs. az apám építette a gyárat. és rendszerint olyankor vágták a fejéhez. De Mrs. a két fiamnak mindene megvan. mintha kommunista lenne – mondta Mrs. Lenehan minden rosszindulat nélkül. de fontos. Szerintem egy kegyetlen társadalmi rend áldozatai. ha azt mondták neki. Tulajdonképpen nem tudom. Azt hiszem. – Jó cipőket akarok gyártani – válaszolta az asszony ironikus mosollyal. ha befognám a számat. – Szocialista vagyok – válaszolta Margaret. vagy áruba bocsátják a testüket. – Lehet. meg fogja változtatni a gondolkodását. nem voltam soha szegény. – Boldog születésnapot – mondta Margaret. és egy vagyont költők ruhákra. Ne higgye. . aki rendszerint fölmérgedt. mint Frankie Gordino. Volt ebben valami lekezelő. Olyan lennék. amikor másként nem győzhettek egy vitában. Miért. mert jó cipőket gyártok. de azt hiszem. az is az ő dolga. – Volt valaha szegény? – kérdezte Margaret. ha lopnak. maga tudja? – Én se tudok sokat. amit most én irányítok. – És magának mik az elvei? – kérdezte. A korral előbb-utóbb mindenkinek megváltozik.

. mi történt a vacsoránál? – Én is ott voltam. – No. Most viszont állást ajánl föl neki! – Tényleg? Igazán alkalmazna? – Persze. Még rendes iskolába se jártam soha. és nem értek semmihez. akiknek jóval kevesebbjük volt. Maga tud írni. nem az apjától. Akár én is alkalmaznám. de bajba kerültem. Lenehan rosszallóan. Az előbb még úgy érezte. – Maga hol szerezte be az elveit? Gondolom. elég szocialista életszemlélet – mondta Margaret – Tulajdonképpen csak átvettem az apám életszemléletét mondta Mrs. – Nincs pénzem. Margaret elpirult. hogy nem a bátorság hiánya tartja vissza. és? – kérdezte Mrs. – Mint micsodát? .– Ez is mosolyogva. olvasni. – Hallotta. Sokan érkeztek meg ebbe az országba. és a rendőrségen kötöttem ki. Mrs. – Megpróbáltam – válaszolta Margaret –. Lenehan közömbösen viselkedik. Nem tudnám megkeresni a kenyeremet. – És mi akadályozza meg benne? – Még csak tizenkilenc éves vagyok. maga útban van Amerikába.. Margaret szerette volna megértetni Mrs. – De kedvesem. csinos. Margaret szíve nagyot dobbant. intelligens. – Sokan tízéves korukban mennek el otthonról. – Elég könnyen föladja. – El akarom hagyni a szüleimet. könnyen találhat munkát. Lenehan elgondolkozva. és most milliomosok. Lenehannal.

Mrs. de van egy kis baj. – Akkor csak tréfált? Nem fog alkalmazni? – Szívesen fölvenném. egy igazi irodában! Mrs. csak több pénzért. Bélyegeket nyalna. Margaret sírni szeretett volna. Margaret úgy érezte. Lenehan gondolkozott egy pillanatig. – Hogy érti ezt? – Az öcsém abban mesterkedik. kávét hozna. hogy elvegye tőlem a céget. – A legtöbb ember nyűgnek érzi az ily én állást. álmodik. tényleg állást ad? Mrs. rövidesen kinevezném valaminek. Nem adom föl harc nélkül. kié lesz a győzelem. egy igazi állás. – Istenem – mondta –. – Talán kezdetben igen. és nem is biztosan sikerül neki. . és nyájaskodna az üzletfelekkel. elviekben Margaret elkeseredett. de bizonytalan. – Ha egy hét múlva fölkeresem. – Akkor ez komoly? – kérdezte Margaret ünnepélyesen. hogy már nekem se lesz állásom. komolyan beszél? Azt hittem. Egy hét múlva lehet. – Az irodába tenném. – Maga tényleg beszélgettünk. Lenehan meglepődött. Ha jól csinálja. fölvenné a telefont. – És akkor mit kéne csinálnom? – Pontosan ugyanazt. Lenehan nevetett. – Nekem óriási élmény lenne. – Hogy tudja ezt megtenni? – Bonyolult.

piros pizsamában és égszínkék hálóköntösben. Harry meglepődött.Margaret nem tudta elhinni. ami egy pillanattal ezelőtt még a megoldást jelenthette volna számára. de a pincérek el vannak foglalva. Fulco di Verdura tervezte őket. – Igen. Lenehannek. – Amerikában vásárolta? – kérdezte Harry. – Mrs. ha rajta is valami gyönyörű ékszer van. – De én azt hiszem. Mielőtt azonban Mrs. Láthatóan jólesett neki a bók. . Lenehan válaszolhatott volna. Láttára Margaret kissé nyugodtabb lett. Valóban gyönyörűek voltak: egy-egy nagy igazgyöngy. megjelent Harry. – Nohát annyira azért ne legyenek elfoglalva – válaszolta. – Köszönöm – válaszolta mosolyogva az asszony. ami fölkelti Harry érdeklődését. – Győznie kell! – mondta harciasan. Fölállt. hogy szertefoszlik a lehetőség. és bedugta fejét a szomszédos kabinba. körberakva apró briliánsokkal. és Margaret bemutatta Mrs. Lenehan! – mondta. Paul Flatónál. Harry bólintott. – Azonnal Vandenpost úr! – Harry mindig elintézte. és aranyba foglalva. Lenehan egy konyakot szeretett volna inni. Most rögtön. Margaret is megnézte a fülbevalókat. – Davy! Hozzon egy konyakot Mrs. Lenehannek. ha lenne olyan szíves. Harry leült. – Milyen gyönyörű fülbevalókat visel Mrs. Margaret hirtelen szerette volna. mint egyetlen napfelkelte. amit akart. A fiú visszaült.

Nagyszerű dolog lenne. Lenehan. hogy Mrs. de valójában neki is imponált Harry szakértelme. Mrs. aki belekeveredik. – Köszönöm. Lenehan maga is bajban van. Elhatározta. Lenehan lehajtotta a konyakot és fölállt. aki így értett volna az ékszerekhez. az ilyen embereket békén kellene hagyni. Lenehan állást ajánlott neki. gondolta Margaret. Életében először mondta ki azt a szót. csak babonából sem meséli el még egy darabig. és mind a kettő csak annak ártalmas. állást fog neki adni. Mindig észrevette a szép ékszereket. Jó éjszakát! Ahogy Mrs. így aligha ihatnának a medve bőrére. lefekszem aludni – jelentette be. Lenehan elimbolygott.. hogy . és mindig tudta. mintha odakint teljes szélcsönd uralkodna. de valami olyan homályos elképzelés élt benne. Davy csodálatos módon úgy közlekedett a gépen. csak rendesen megszervezik a szerencsejátékokat meg a . Nem akarta elmesélni. hogy Mrs. – Nem minden prostituált a saját akaratából az – mondta aztán –. . Harry gondolkozott.. Főleg lopni szereti őket. és ha győz. ki tervezte őket. Harry kicsit féltékenyen kérdezte: – Miről beszélgettek? Margaret tétovázott. – Megyek. akit kényszerítenek rá. Szerinte nem csinálnak mást.– Fogalmam sincs – vallotta be Mrs. de Mrs. hogy prostitúció. – Sok szerencsét – mondta Margaret. Nem hallott még a fehér rabszolgákról? – Azok prostituáltak? – Margaret ismerte a kifejezést az újságokból. van. – Mindenesetre ritkán találkoztam fiatalemberrel. Lenehannak meg kell küzdenie a cégért testvérével. Nancy úgy gondolja. – Margaret elpirult. Lenehan konyakjával. Davy érkezett meg Mrs. – Először Frankie Gordinóról beszéltünk. Arra gondolt. a prostitúciót.

Aztán egy este megkérnék. és a következő részeg tőzsdés már valóban egy kicsit kevésbé lenne elviselhetetlen. ahogy kell. hogy elsősorban vetkőzniük kell. – Benny ezt a helyzetet szereti a legjobban. és riszálja magát. Másnap persze elmehet. nincs hol aludnia. Fiatal lány. hogy az úr jobban hozzáférjen. másodszor sem fog belehalni. Máltáról származik. hogy mit sem tudott erről. és éjszaka Londonban mászkált. Isztambulban. . tehát beáll szépen a hátsó sorba. Mire észrevenné magát. hol járt? Az igazat? Soha. Londonban tulajdonképpen csak egy rabszolgakereskedő működik. milyen borravalót hagy reggel a kuncsaft az éjjeliszekrényen. nem tartja vissza senki. ami hazáig nem elég. és még ha elég is lenne. de hova megy? Van néhány frankja. Úgyhogy visszamenne a szálláshelyére a többi lányhoz. Naiv lélek. hogy Frankie Gordinót. – Ezért nem hiszem. Maga a megváltót látta volna ebben a jóságos emberben. nincs pénze. már azt számolgatja. meg a hozzá hasonlókat békén kéne hagyni. mint amilyennek az újságok fölfújják. Úgy hívják. ha egyszer nem halt bele. Ez persze már csak Párizsban derül ki. bizony megtörténhetett volna – válaszolta Harry. Margaret teljesen el volt képedve. – Még soha életemben nem hallottam ilyen szörnyűséget. Csakhogy a táncegyüttesről kiderült volna. máltai Benny. mit mondana a családnak. s ha nem lenne elég kedves. – Hiszen akkor engem is elkaphatott volna! – Amikor elszökött otthonról. hogy legyen kedves ahhoz a részeg tőzsdéshez. hogy hazajusson. aztán szobalányok lesznek – Nem olyan nagy üzlet. amelyik másnap indul Párizsba. és fölajánlott volna egy szerződést mondjuk egy táncegyüttesben. aki annyira bámulja az egyik asztaltól. Margaret összerázkódott. néhányan lefognák.ezeket a lányokat elrabolják. s miután az embernek nincs pénze. akik legalább kedvesek és megértőek. Elvitte volna vacsorázni. Ő eddig úgy élt. aztán arra gondolna.

Nem volt mindig ilyen. hogy Clive Memburynek van-e valami köze Frankie Gordinóhoz. gyerekkoromban még egészen normálisan viselkedett. Percy szerint Membury fegyvert hord. hogy zsaru. Margaret ezt meglepőnek és valószínűtlennek találta. – Miből találta ki? – A vörös mellényből.Egy percig mindketten hallgattak. Ahogy én a rendőröket ismerem. Annyit már én is kitaláltam. és mindig az volt a benyomásom. – Nem tudom. Nincs angol területen. Harry kételkedett ebben. hogy az emberek nem foglalkoznak annyit apám botrányával. útban egy amerikai börtönbe. – Találkoztam már néhány fasisztával – mondta Harry –. és az FBI őrzi. – Akárhogy is. – Talán magát követi? – kérdezte súgva Margaret. Aztán Harry elgondolkozva mondta: – Kíváncsi lennék. – Talán ő is Gordinót őrzi. . – Mi köze lenne hozzá? – Hát. ráadásul revolverrel? – Mi más magyarázat lehetséges? – Nem jut semmi az eszembe. – Mi értelme lenne? Gordino amerikai bűnöző. – Egészen Amerikába? A Clipperen? Egy pár kézelőgombért. Emlékszem. félnek valamitől. a Gordino ügy annyiban szerencsés. pláne ha ki kell fizetni a jegyét a Clipperre. Miért küldene valakit még a Scotland Yard is. ami nem két fillér. – Miért vert ki akkora balhét? – kérdezte Harry kíváncsian. számukra ez az álruha netovábbja.

ha ő nem vigyáz. hogy apja csalódott és félelemmel teli ember. az nekik túlságosan bizonytalan. ahol a kormány nem bukhat meg egyik napról a másikra. Jobban érzik magukat egy diktatúrában. Most pedig kirakták a saját hazájából. nem rosszakaratú és elmebeteg. Margaret azt kívánta. nem nagyon valószínű. vagy a kémekre. a botrány fölött érzett szégyen is kevésbé gyötörte Margaretet. igaz? Harry mosolygott. kezdi megérteni apját. ha sokan együtt lehetnek. hogy . mindig volt valaki. de megnyugtatóbb tudat volt. még mielőtt ilyen keserű ember lett. De belül tele vannak rémülettel. amit Harry mond. Most. Margaret hirtelen úgy érezte. hogy a cionisták térdre kényszerítenék Angliát. de nem választották meg. ahol felnőttem. Margaret úgy érezte. gyakorlatilag tönkrement a család. – Honnan tud ilyeneket? – kérdezte a lány. – Ez igaz az apámra is. Nem mintha Lord Oxenford viselkedésére mentséget lehetett volna találni. – Igaz. kiderült. aki térdre kényszeríti Angliát. nagyon politizáló városrész. Azt hiszem olyan emberek. vagy a cionistákra. Aztán be akart kerülni a parlamentbe. és apám megörökölte a birtokot. – Hiszen alig idősebb nálam. Amikor a nagyapám meghalt. Harry meglepően jó megfigyelőnek bizonyult. – Battersea. Ezért utálják a demokráciát is. bárcsak a fiú is segíthetne neki.– Pedig nagyon erőszakosnak látszanak. hogy jobban megértette apja érzelmeit. Azért masíroznak fel és alá a hülye egyenruhájukban. Ha belegondolok. Elgondolkozva bólintott: – Emlékszem. Vagy a kommunistákra. akkor is folyton dühös lett valakire. Anyám pénzével úsztak meg. Milyen okos ez a Harry. Azt hiszem ott van a legtöbb kommunista Londonban. – A fasiszták mindig haragszanak valakire. sok igazság van abban. akik valamilyen okból alapvetően elégedetlenek az élettel. Biztonságérzetet ad nekik. Harry vállat vont.

. és hamarosan szerzek. mintha bizonytalan lenne. végül kibökte: – Ami azt illeti. én is szívesen segítenék. Harry olyan könnyedén vette a dolgot.. Van még valamennyi pénzem. – Lord Oxenford csak a Timest járatta. de nem biztos. – Az esti lapok a legjobbak. – Miért? – Mert abban vannak a lakáshirdetések. Félrenézett. – Ha megérkeztünk. Még ezt se tudtam. Margaret reménye teljesült. gondolta Margaret. szállást. amennyi kell. amiben tudok.. Talán a férfiaknak könnyebb is. Margaret óriási megkönnyebbülést érzett. Hogy kell csinálni? – Meg kell venni egy újságot. – Segíthetnék szállást keresni – nyögte. ha magának sincs ellenére. – Szerzek valami szállást New Yorkban – válaszolta a fiú. mert az öccse el akarja tőle venni a céget. Harry ránézett a lányra. – Nancy Lenehan munkát ajánlott nekem – mondta Margaret hirtelen elhatározással –. egyedül nem megy.megszabaduljon a családjától. hogy be tudja tartani az ígéretét. – A Timesban nincsenek. Bárcsak találkozhatnának Amerikában is.. Egy nőnek védelemre van szüksége. Én még soha életemben nem kerestem. aztán arcán eleddig ismeretlen szemérem jelei mutatkoztak. torkát köszörülte. hol fog lakni? – kérdezte. – Csodálatos lenne. . már úgy értem. – Tényleg segítene? Harry egyre bizonytalanabbnak és zavartabbnak tűnt.

Aztán egy idő után a hajó fényei a sötétbe vesztek. akik a magasba néztek. Megint néhányan elmentek aludni. Margaret kinézett az ablakon. biztosan sikerül a saját életemet élni. Lenehan akart segíteni. a nők hosszú estélyi ruhát. forró érzés öntötte el. mert a fedélzet tele volt utasokkal. és nagyon jólesett neki. Margaret Harryre nézett. egymásra mosolyogtak. Varázslatos pillanat volt. de Margaret úgy érezte.– Szükségem van egy barátra. most maga. Olyan hálás vagyok magának. Olyan közel voltak. a gép csak lassan hagyta le. Harry kikapcsolta övét. A Clipper utasai visszaültek a helyükre. . Ha barátaim vannak. hogy Harry elvegye kezét. A hajó gyorsan haladt. aki segít – mondta. Harry keze egy pillanatra Margaret csípőjén pihent. tüzes vassal érintik meg. egy pazarul kivilágított óceánjáró hajó fölött repülnek. Margaret érezte Harry közelségét. Davy jött be a szalonba. mit mondjak. hogy Margaret még ruházatukat is ki tudta venni: a férfiak fehér szmokingot viseltek. A gép megdőlt. Amióta kitört a háború. Nem akarta. – Hát mindenesetre az amerikai máltai Bennyktől meg tudom védeni. Margaret csak most vette észre. általában nem világítják ki a fedélzetet: félnek a tengeralattjáróktól. Hirtelen zavaros. Valaki azt mondta: – Egész biztos nekünk szól ez a fényes kivilágítás. A Clipper biztosan rádión érintkezésbe lépett a hajóval. – Nézzen ki mindenki a bal oldali ablakokon – mondta Davy. Érintése pehelykönnyű volt. orra látszólag minden erőfeszítés nélkül szelte a habokat. Abban a pillanatban látták. – Először Mrs. s a szalonban Margareten és Harryn kívül csak a kártyaparti fáradhatatlan résztvevői maradtak. – Olyan boldog vagyok – felelte Margaret. hogy az elmúlt tíz percben a gép egészen simán repült. Harry is fölegyenesedett. nem is tudom. és integettek a repülőgépnek. hogy a lány válla fölött ő is kinézhessen. megosztva a pillanat csodáját. Valami szépet fognak látni.

– Köszönöm. – Aludjon jól – mondta. bár nemigen akadt semmi látnivaló. mit tesz. Befészkelődött a takaró alá és eloltotta az olvasólámpát. mint aki indul. nem hagyom cserben. úgy öntötte el a vágy. aztán megint visszafordult. – Maga is. Kinézhetett az ablakon. . De rögtön fölegyenesedett. Ideje lefeküdnünk. nem tudta. és jólesett. Megígérem. Nem is akarok lefeküdni. Térde enyhén remegett. Olyan volt. Membury elfoglalta az egyik felső ágyat. hirtelen lehajolt és szájon csókolta a fiút. Margaretet elöntötte a szeretet. Harry csalódottnak látszott. Percy pedig a másikat. de az érintés pillanatában mintha áramütés érte volna. Miért udvariaskodunk ennyit? – gondolta Margaret. Maga sem tudta. Körülnézett. Azokra az időkre emlékeztette. Egy pillanatra egymás szemébe néztek. – Ugye tényleg segíteni fog? Tényleg nem hagy cserben? Harry arckifejezése megenyhült. – Miért mondtam ezt. Aztán Margaret átment a szomszéd kabinba. hogy fölajánlotta a segítségét. kérdezte magától. és szinte gyengéd pillantást vetett a lányra. Nem akarok így elbúcsúzni. és látta. mintha sátorban lenne. és behúzta a függönyt. Még így is izgalmas volt. – Nem Margaret. csak a felhők meg az eső. és meleg nyári éjszakákon kinn aludjanak.Margaret most egyszerre félénknek érezte magát. Gyorsan bemászott az ágyra Percyé alá. gondolta. megijedt saját cselekedetétől és érzelmeitől egyaránt. Megcsókoltam. Ajka csak egy pillanatra ért Harry ajkához. hogy a parkban sátrat verjenek föl. Zavarában végre azt mondta: – Késő van. Ilyenkor mindig olyan izgatott volt. Margaret elfordult. – Igazán nincs mit – felelte a fiú. Mr. mit tegyen. amikor Elizabeth meg ő engedélyt kaptak.

ahogy Harry a nyelvével simogatja. és a takarót fölhúzta a torkáig. De aztán megint hallotta. és a sátor ajtajánál megjelent a szakács a teával és a pirítóssal. Ian sohasem csinált ilyet. bár úgy érezte tudja. A kérés természetesen fölháborító volt. de a következő pillanatban már reggel volt. és megpillantotta Harryt. aztán félkönyékre emelkedett.. Harrynek fogpaszta íze volt. de Harrynek egészen más elképzelései voltak. hogy találkozzon Harry nyelvével. – Ne bolondozzon! – Margaret egyszerre örült. Hirtelen a fölső ágyon megmozdult Percy. A hang megismétlődött. – Mi van? – kérdezte. különös érzés volt. – De komolyan. s nem bánta volna.. Először azt hitte. Margaret ismét szájon csókolta. – Menjen el! – Senki se fogja látni. valaki megkocogtatta a függönyt. mint amilyen az előbbi volt. Résnyire elhúzta a függönyt. és kinyújtotta nyelvét. – Meg akarom csókolni – súgta Harry.és úgy érezte. ahogy valakinek a körme hozzácsapódik többször is az anyaghoz. de meg is ijedt. Harry kissé sűrűn kezdte venni a levegőt. de éppenséggel nem kellemetlen. Margaret megijedt. biztosan teljesen meg van őrülve. de még jobban kinyitotta száját. Önkéntelenül egy kicsit szélesebbre húzta a függöny rését. Hogy tehet ilyet? Nyílt . Vajon hol lehet most Elizabeth? Míg ezen tűnődött. Margaret ugyanolyan futó csókra gondolt. képzelődik. már amennyire ez lehetséges. és érezte. Egy pillanatig tétovázott. Izgalmas érzés volt. Margaret úgy érezte. és könyörögve nézett. milyen elektromos áramütéshez hasonló érzés járta át. ha újra érzi. Margaret még emlékezett rá. de a kísértés sem kicsi. egész éjjel fönt lesz. Ellenállhatatlan volt. Margaret önkéntelenül kissé tágabbra nyitotta ajkát. mi lesz. amikor megcsókolta Harryt. Egyszerűen a szájába vette Margaret alsó ajkát. Harry bedugta fejét.

és pattanások voltak az . Harry nagyon elbúsult. De annyira azért nem tetszik. nem. Szomorúan elmosolyodott. hogy anyaszült meztelenül mászkáljon a hálószobában és a fürdőszobában. Tizenhárom éves korában ő még alig rendelkezett ilyesmivel. és általában az épület “gyerekszárnyának” minden helyiségében. akikkel valaha találkoztam. mondani készül valamit. Ha apa meglátná. ha nem marad ennyiben a dolog. gondolta. ez nagyon jó volt. Monica Franciaországban élt. nagy mellét. és ámultan. de Margaret gyorsan kitolta a fejénél fogva. aki csúnya volt. Menjen. csodálattal nézte Monica kifejlett. Elizabethet. Talán a legjobban tetszik azok közül. amikor Margaret tizenhárom éves volt. szőke és csinos. – Nem. Monica számára természetes volt. Simogatta magát. akit alig ismer. Erről szó sem lehetett. és aranyos szeméremszőrzetét. Margaret még sohasem látott meztelen felnőttet. és feküdjön le! Harry látta. – Kérem szépen!. Istenem. talán azért. és behúzta a függönyt. mindent tudott. de Margaret ellökte. Margaret komolyan beszél. Harry még jobban bedugta a magáét. Óh. Monica az unokatestvére volt. A kísértés ezúttal föl sem merült. elszabadulna a pokol! Enyhén lihegve elhúzta fejét. és szeretett parancsolgatni. De Monica először Elizabethet csábította el. Úgy tűnt. Margaret megenyhült. ahogy Harry elmegy. Tulajdonképpen ő se bánta volna. Margaret egyszerűen meg volt rémülve. Emlékezetébén fölmerült első szeretője képe: Monica. akivel találkoztam egy jó ideje. Hallotta. zihált. és Margaret kezdettől fogva csodálta. mert szülei is jóval gátlástalanabbak voltak Margaret szüleinél.színen csókolózik egy férfival. – Engedjen be! – kérte a fiú. nem. és náluk töltötte a nyarat. újra csókolózni akart. Monica akkor volt tizenhat. Visszafeküdt. – Ne legyen nevetséges – súgta Margaret. Talán ezért. közben Harryra gondolt. – Maga a legkedvesebb fiú.

Aztán egy nap anya Londonba ment valamiért. mindent elmond a szüleiknek. ahogy unokatestvére eljut az orgazmusig. és Ian meg akarta ismételni a dolgot. Aznap éjjel Monica Elizabeth ágya helyett Margaretében kötött ki. megosztották Monicát: mint a szerető és a féltékeny feleség. és csodálkozik. mikor Monica szeptemberben visszament Franciaországba. végül irigykedni kezdett. A fiú nem értett a szerelemhez. Bár gyakrabban szeretkeztek volna! Eleinte Margaret nagyon húzódozott. Margaret a legkülönfélébb nehézségeket támasztotta. bár maga is kívánta a fiút. A hálószobában nem jó. Margaret egész nyáron borzalmasan bűnösnek érezte magát. kívánság és . s nem tudta megadni azt az örömöt. Monica után Ian csalódás volt. és Margaret nagyon egyedül és megbántva érezte magát. és Elizabethet is magával vitte. aztán dühös lett. ha apja valahogy tudomást szerez a dologról. Ian olyan kétségbeesett szenvedéllyel szerette. Először nem értette.arcán! Margaret hallotta. ahogy éjszaka sugdolóznak és csókolóznak. Látta. Hátán feküdt a forró vízben. és Ian barátainak fölajánlott lakása se volt ínyére. mint ahogyan a legtöbb fiatal fiú. A szabad ég alatt sem akart. hogy tapasztalatlansága nem is számított olyan sokat. De amikor az első csalódottságán túlesett. hátha valaki lenyomja a kilincset. és keze két combja között játszott. mert esetleg oda a jó híre. Margaret véletlenül akkor ment be a fürdőszobába. Vágy. de nem zavartatta magát. amit Monica. aztán féltékeny. nem bánta. séta közben kezük mintegy véletlenül egymáshoz ért. bár sok rejtekhelyet ismert az erdőben. Elizabeth féltékenységi rohamot kapott. úgyhogy a végén hárman bújtak az ágyba. mire a lány hajlandó volt vele lefeküdni. és azzal fenyegetőzött. mi történik. mindig sírni szeretett volna. Margaret pedig elbűvölten nézte. amikor Monica éppen fürdőtt. S miután először lefeküdtek. Időnként lopva egymásra pillantottak. Monica nagyon megszerette Elizabethet. Lényegében minden esetben attól rettegett. mégis. Hallotta. de az újonnan fölismert testi örömök csábításának nem tudott ellenállni. amint Margaret bejött. Ian hónapokig könyörgött. ő is tapasztalatlan és esetlen volt. A dolognak akkor lett vége. szorongás. mi lesz. Ha Ian eszébe jutott. hogy az ajtó be van zárva.

egész életüket azzal töltik. Miért? Mert félt. amikor az élet olyan rövid lehet! Bárcsak beengedte volna! Talán Harry újra próbálkozik? Aligha. hogy fölébred. Mégis visszautasította a közeledését. milyen ostoba félelmek a valósághoz képest: most Ian valahol egy katalán hegyoldalban fekszik eltemetve. Egész teste vágyott rá. előttük az egész élet. és Margaret megértette. hogy akkor is ez az utolsó lehetőség. Harry nem olyan fiú. de Ian nem volt többé. Micsoda ostoba liba vagyok. Mit számít a jó hír. a szülői harag. többen alszanak egy kabinban. mielőtt Ian Spanyolországba ment. És utolsó gondolata az lesz: miért nem feküdtem le Harryvel? A gép nem fog lezuhanni. hogy megtanulják. Ő volt az első férfi Ian óta. lopva és bűntudattól terhesen zajlott. Fogalma sem volt. Ő maga minél hamarabb szeretne beállni a hadseregbe. hogyan kell egymást boldoggá tenni. Nagyon határozottan utasította el. hogy Ian halott. Mert egy repülőgépen van. Átölelte magát. hogy egymáséi legyenek. hogy Kanadába megy. Megint gyáva? És ha lezuhan a repülőgép? Félúton vannak Európa és Amerika között. Nem fog ma éjjel újra próbálkozni. és pilóta lesz a légierőnél. s így is csak háromszor voltak együtt. csak annyit kellett volna mondanom: igen. hogy minden szeretkezésük gyorsan. De akkor is.félelem különös egyvelege élt benne. mert apja nem messze horkol. zokogott. Persze Margaret akkor úgy érezte. majd bele nem szakadt. Igazán kitartóan kérlelte. Lehet. de nem volt erőszakos. aki az ilyen elutasítást ne venné komolyan. azzal az eredménnyel. Talán meghal harc közben. pillanatokon belül mindenki meghal. akár Ian. Harry pedig arról beszélt. . netán újra ugyanezt a hibát követi el. akit megkívánt. mi lesz. Itt lehetne mellettem. gondolta. Vágyott Harryre. soha többé nem érintheti meg a testét. ha bármi elromlik. Hirtelen az jutott eszébe. ha megérkeznek Amerikába. és valaki meghallhatja. Aztán megjött a hír. és rajtakapja Harryvel. Milyen gyerekes félelmek tartották vissza. s azt képzelte. Bár sohase húzódozott volna a szeretkezéstől! Bár minden alkalmat kihasználtak volna. s Margaretet rémülettel töltötte el a lehetőség. Azt hitte.

mondta egyszer. Szeretett volna vékony és fiús lenni. amikor egy lopott pillanatban csókolóztak. gondolta. szeme zöld. Már szinte mindenki aludt. enyhén imbolyogva. különben melle állandóan zavarbaejtően ringott a ruha alatt. Elhatározta. és bronzszínű. A szalonban a kártyások nem lankadtak: éppen vad pókerjátszma folyt. Kibújt az ágyból. a bőre túl halvány. hogy egy férfi vonzónak találhatja ezt a nőt. hullámos. Göndör szőke szőr lehet a combján. furcsállotta. hogy igyon valamit. mint a modellek a Vogue magazinban. fölvette papucsát és hálóköntösét. A gépet megint erősebb széllökések érték. gondolta. A férfiak gyakran észrevették. Talán kimegy. Ha báli ruhát vett föl. De Ian szerette a testét. muszáj volt fűzőt viselnie. hogy le ne essen a székről. akiknek a melle beleférne egy pezsgőspohárba. milyen szép. de a legtöbb ágy befüggönyözve hallgatott. hosszú. De a hajam szép. mint egy spanyol táncosnő. Az utolsó kabinban páran még ébren voltak és olvastak.Harry tartja karjaiban. A padló a gép végében emelkedni kezdett. mert a gépet dobálták a széllökések. szeretném. Margaret leült a tükör elé és magát nézte. Ian szerette a mellét. és véletlenül találkoznak a folyosón. A hölgyek mellékhelyisége üres volt. ha még egyszer valaki a mellemet simogatná. és egymásba botlanak. Nyilván néha egy pincér is szeret aludni. a férfiak a kis mellű nőket szeretik. Harry ágyán be volt húzva a függöny. Mielőtt meghalok. Valószínűleg az egyes kabinban bóbiskolnak a szolgálaton kívüli legénység tagjaival együtt. képzeletében a fiú csípőjét simogatta. Margaretnek meg kellett kapaszkodnia az asztalka szélében. Mit szólna Harry a testéhez? Lehet. Tükörképe idegen volt. gondolta. abból töltögettek szinte állandó jelleggel. az is üres volt. Az arca is közönséges. gondolta. Elsétált a másik irányba. gondolta. vagy valami más szörnyűségre. hogy utálja a nagy mellű nőket. kimegy a vécére. tehenekre emlékezteti vagy az anyaságra. Igazi nő vagy. . Margaret azt hallotta. ehelyett úgy nézett ki. Talán Harry is kimegy valamiért. és Ian Margaretnek mindkét mellét egyszerre simogatta a kasmírpulóver alatt. Az asztalon whiskyspalack állt. Margaret benézett a konyhába. Margaret továbbment a gép hátsó része felé. Hát az enyém bajosan.

Csak néhány másodperc telt el. Egész életemben gyáva voltam. A pillanat egy tört részével később Lord Oxenford leért és megfordult. Ahogy hátranézett. látta.Ahogy a gép ismét simábban repült. de Margaret ajkára tette ujját. ami kettévágta a kabinokat a gép teljes hosszában. vége van. nem volt Újra megrázta a függönyt. Semmi se moccant. Aztán Margaret zajt hallott a háta mögött. hátha Harry valamilyen csoda folytán széthúzza függönyét. és összehúzta a függönyt. visszaindult a kabinjába. mit tesz. A függönyt belülről megragadta egy kéz. vagy mond. de ez nem történt meg. és nem egészen hisz a szemének. apja mozgolódik ágyában. Egy pillanatig nem történt semmi. Margaret egyetlen határozott mozdulattal visszanyomta Harryt az ágyra. Keze megtalálta a papucsokat. bárki előtt nyilvánvaló. nem vette észre. Némán meredtek egymásra. és nézte a fiút. Egy pillanatig állt. A monogramos papucsát! Bárki megtalálhatja. kinek a tulajdona. Minden ágy be volt függönyözve. hogy Margaret Harryvel tölti az éjszakát. fogalma sem volt. bárki tisztában lehet vele. mint aki a havas utcán a Télapóval találkozott. s miután Harry ágya előtt van. Hála istennek. Kikukucskált. Ahogy behúzta a függönyt. Megrázta a függönyt Harry ágyán. látta. De nem is kívántam senkit még ennyire. Fölemelte őket abban a pillanatban. és gyorsan ő is bemászott. Hirtelen eszébe jutott. Mondani akart valamit. Gyorsan berántotta az ágyba. . hogy kinn hagyta a papucsát. amint apja lába elhagyta a létra utolsó fokát. Apja nyilván a mellékhelyiségbe készül. Margaret az ágy egyik végében térdelt. Harry úgy nézett ki. Apja éppen a létrán mászott le. gondolta. Margaretnek semmiféle terve. Margaret gyorsan kinyúlt a függöny hasítékán. Nem volt veszteni való idő. Ha apja megfordul. Végignézett a folyosón. Margaretnek háttal. amint apja lekászálódik ágyából. Egy pillanattal később Harry kidugta a fejét.

A következő pillanatban azonban kiderült.Margaretnek tulajdonképpen félnie kellett volna. Bár jó lenne. Olyan régen foglalkozott már gondolatban a fiúval. mint szomjas kubikos a sört. meleg leheletét. Előrehajolt. Hirtelen tehernek érezte ruháját. Először ajkával érintette a lány mellbimbóját. Néhány perc múlva Harry hátrahúzta fejét. a hálóköntös szétnyílt. . hogy saját ágyában. Harry mellett legyen. alaposan csókolóztak. arcán bámulat és vágy tükröződött. mondta magának. Margaretből az élvezet kis sóhaja szakadt föl. egyedül töltse az éjszakát. nincs többé visszaút. Aztán ajka közé vette mellbimbóját. de ez valahogy csak fokozta izgalmát. amint fogai sövénye mögött az ő nyelvét keresi. De ez a valóság volt: tarkóján egy erős férfikéz. gyengéden nyalogatta. megfogta Margaret tarkóját. Gyorsan kibújt a hálóköntösből. ajkán egy férfi ajka. már órák óta szeretkeznek. és a lány mellbimbói a pamut hálóing anyagába merednek. és fejét Margaret mellére hajtotta. s most már meztelenül térdelt a fiú előtt. arcán a fiú borotvált bőrét. Margaret nyögdécselt a gyönyörtől. aztán erősebben szívni kezdte. mi következik most. Mindenesetre nem adja oda magát. Egy kicsit kiszolgáltatottnak és szemérmesnek érezte magát. végül megszorítja. Csak annyit érzett tisztán. Harry tekintete úgy itta be testét. mit akar. Ő is föltérdelt. aztán Margaret érezte. aztán gyöngéden megemeli. ahogy keze melle alá csúszik. de ekkor hirtelen ismét tétovázni kezdett. ajkát harapdáló száját és nyelvét. előbb megsimogatja. Lassan. nem utolsósorban Membury úr. és tekintete Margeret mellére esett. Keze lassan kinyúlt és megsimogatta a lány bal mellét. de mindenféle gyakorlati problémák állják útját. Margaret csak egy fél pillanatig tétovázott. Nem is kell. magához húzta a lányt és megcsókolta. hogy most úgy érezte. ehelyett kellemes izgalmat érzett. hogy Harryvel akar lenni. Harry megbabonázva bámulta a lány mellét. Fején át lehúzta magáról a hálóinget. Látta. Elviselhetetlennek tűnt a gondolat. Margarettel ellentétben Harry pontosan tudta. Nem volt világos. Ellenállhatatlan vágynak engedelmeskedve Margaret széttárta ajkait. Margaret érezte hajában Harry ujjait. aztán átadta magát a csók élvezetének. s lélegzete egy valódi férfi lélegzetével keveredett. aki néhány arasszal a fejük fölött alszik. Ha az inget is leveted. amikor arra vágyik.

Egy idő után örült volna, ha mindeme kellemes élményben másik melle is részesülne, de nem merte megkérni a fiút. Harry azonban mintha megérezte volna kívánságát. Margeret a fiú tarkóját simogatta, majd fejét ösztönösen kebléhez szorította. Ennek eredményeképpen Harry erősebben szopta Margaret mellét. Margaret látni akarta Harry testét. Eltolta magától, és nekilátott kigombolni a pizsamáját. Ekkor már mindketten úgy vették a levegőt, mint a százméteres síkfutók az utolsó métereken, de egyikük sem mert megszólalni, nehogy meghallja őket valaki. Harry kibújt pizsamakabátjából. Melle szőrtelen volt. Margaret azt akarta, Harry is teljesen meztelen legyen. Keze megtalálta a nadrág madzagját és megoldotta. Harry arcán hökkent meglepetés tükröződött, amitől Margaretnek az az érzése támadt, talán szemérmetlenebb, mint a fiú eddigi hölgyismerősei; de úgy gondolta, ha már elkezdett valamit, be is kell fejeznie. Hátára fektette Harryt, aztán a nadrág lehúzásába fogott. Harry fölemelte csípőjét. Először a sötétszőke szeméremszőrzetet látta meg, aztán ahogy lejjebb húzta a nadrágot, valósággal elállt a lélegzete, ahogy megpillantotta a fiú hímvesszejét, mely mint egy zászlórúd meredt a magasba. A látvány egészen elbűvölte Margaretet. A zászlórúdon megfeszült a bőr, kidagadtak az erek, s makkra emlékeztető vége kékes színben játszott. Harry mozdulatlanul feküdt, mint aki érzi, hogy Margaret ezt szeretné. Még jobban fölizgatta, hogy a lány férfiasságát bámulta, s zihálni kezdett. Margaretet a kíváncsiság, meg még ki tudja, mi, arra indították, hogy megérintse Harry péniszét. Harry nyögött, amikor látta, mi következik. Az utolsó pillanatban Margaret habozott egy kicsit, keze megremegett; aztán hogy Harry már nem nyögött, inkább vinnyogott, gyorsan megmarkolta a megmarkolandó testrészt. A bőr forró volt keze alatt, a felszínén puha, de amikor egy kicsit jobban megszorította – amitől Harrynek egyszerűen elállt a lélegzete olyan kemény volt, mint a kő. A fiú arcára pillantott, s látta, valósággal elvörösödött a vágytól, és zihálva, száján keresztül lélegzik. Margaret szeretett volna örömet szerezni a fiúnak, így alkalmazta a módszert, amit még Iantól tanult: kezét erőteljesen le-föl mozgatta Harry farkán.

A hatás meglepte. Harry nyögött, becsukta szemét, összeszorította térdét, s amikor Margaret másodszor is elvégezte a tanult mozdulatot, arca eltorzult, csípőjét földobta, férfiassága végéből fehér ondó tört a magasba. Margaret folytatta kézimunkáját, és minden mozdulattal a fehér folyadék újabb kitörését észlelte. Magát is hatalmába kerítette a vágy; mellét súlyosnak érezte, torkát száraznak, és érezte, combja között valami nedvesség csörgedezik. Végre a fehér szökőkút kiapadt, Harry combja ellazult, arca kisimult, feje a párnára hullott. Margaret melléfeküdt. Úgy tűnt, Harry szégyelli magát. – Ne haragudjon! – súgta. – Miért haragudnék? – kérdezte Margaret ugyancsak súgva. Csodálatos volt. Még sohasem csináltam ilyet. Nagyszerűen érzem magam. – Élvezte? – kérdezte Harry meglepve. Margaret túl szemérmes volt ahhoz, hogy szóval válaszoljon, hát csak bólintott. – De én..., úgy értem, hogy magának nem... Margaret nem mondott semmit. Volt valami, amivel Harry hasonló örömet, szerezhetne neki, de nem merte rá megkérni. Harry oldalra fordult; most egymással szemben feküdtek a keskeny ágyon. – Talán egy pár perc múlva... – mondta Harry. Nem tudok egy pár percet várni, gondolta Margaret. Miért ne kérhetném meg? Megkereste Harry kezét és megszorította. Nem tudta szavakba foglalni kívánságát, inkább behunyta szemét, és a férfi kezét saját combja közé vonta. Szája Harry fülébe súgta: – Legyen gyöngéd! Harry fölfogta, mit kívánnak tőle. Keze felfedezőútra indult. A lány ágyéka teljesen nedves volt. Ujjai hüvelyébe hatoltak. Ne ott, magasabban, gondolta Margaret, s mintha Harry gondolatolvasó is lett volna, kihúzta kezét, s ujjai megtalálták Margaret csiklóját. Margaret testét a gyönyör hullámai járták át. Önkéntelenül

megremegett, s hogy ne kiáltson föl, beleharapott Harry felsőkarjába. Alsó testét a fiú kezéhez dörzsölte, és elélvezett. Mikor orgazmusa véget ért. Harry ismét megmozdította ujjait. Margaret rövid időn belül átesett második orgazmusán. Végül csiklója már túl érzékeny lett, és eltolta Harry kezét. Harry megharapott karját ápolgatta. – Ne haragudjon – súgta a lány kifulladva. – Nagyon fáj? – Ha tudni akarja, nagyon – válaszolta Harry. Ezen egyszerre kezdtek el nevetni, ami annál rosszabb volt, mert még ezt se merték hangosan csinálni. Mikor valamelyest megnyugodtak, Harry azt mondta: – Csodálatos teste van. – Magának is – válaszolta Margaret lelkesen. – De én komolyan mondom. – Én is. – Margaret úgy érezte, sohasem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor meglátta Harry égnek meredő hímvesszőjét. Kezét végigfuttatta hasán, hogy ráleljen csodálata tárgyára. Hamarosan meg is találta. A combján feküdt, mint egy kerti locsoló, nem volt kemény, de nem volt kicsi sem. Bőre most egészen selymesnek tűnt. Margaret szerette volna megcsókolni, és megdöbbentette, milyen romlott gondolatai vannak. Inkább megcsókolta a karját, ahol az imént megharapta. Még a homályban is látta fogai nyomát. Reggelre meg fog kékülni. – Ne haragudjon, hogy megharaptam – súgta ismét. Méltánytalannak érezte megrongálni Harry testét, miután az annyi gyönyörűséget szerzett neki. Újra megcsókolta a harapás helyét. A gyönyörtől és megerőltetéstől kimerülve álomba merültek. Margaret hallani vélte a motorok csöndes zúgását. Mintha egy repülőgépről álmodna. Egyszer hallotta, ahogy valaki átmegy a kabinon, és néhány perccel később újra átmegy a másik irányból; de túl boldog volt ahhoz, hogy kíváncsiskodjék. A gép most simán repült, és végre Margaret mély álomba merült.

Hirtelen fölébredt. Hány óra van? Megrémült. Lehet, hogy már itt a reggel? Lehet, hogy mindenki fölkelt? Mindenki látni fogja, ahogy kimászik Harry ágyából? Szíve hangosan dobogott. – Mi történt? – suttogta Harry. – Hány óra van? – Öreg éjszaka. Igaza volt. Kint nem moccant semmi, a kabin lámpája világított csak halványan, az ablakon nem szűrődött be semmiféle napfény. Nyugodtan kilóghat. – Vissza kell mennem a saját ágyamba – magyarázta izgatottan, és papucsát keresgélte az ágyban. Harry a vállára tette kezét. – Nyugodjon meg! Még rengeteg időnk van. – De félek, hogy az apám... – de nem folytatta. Mit izgatja magát annyira? Mély lélegzetet vett és Harryre nézett. Mikor egymás szemébe néztek a félhomályban, Margaretnek egyszerre eszébe jutott mindaz, ami elalvás előtt történt. Látta, hogy Harrynek is ez jár az eszében. Egymásra mosolyogtak, titkosan, bensőségesen, ahogy ez már a szerelmesek között szokás. Margaret megnyugodott. Még nem kell mennie. Rengeteg idejük van. Maradhat is egy kicsit. Harry hozzásimult, és Margaret érezte, ahogy férfiassága megmerevedik. – Ne menjen még – kérte a fiú. Margaret boldogan sóhajtott. – Hát, maradhatok – felelte, és ismét csókolózni kezdtek.

18

Eddie Deakin igyekezett fegyelmezni magát, de belül forrt, mint egy kitörni készülő vulkán. Állandóan izzadt, és fájtak a belei. Alig tudott egy helyben megülni. Feladatát éppen hogy ellátta. Hajnali kettőkor adta át a szolgálatot. Ahogy közeledett az időpont, újra meghamisította az üzemanyag-fogyasztás adatait.

Korábban úgy állította be, hogy éppen elég a benzin, ha átrepülnek a viharon, úgyhogy a kapitány nem fordult vissza. Most többnek tüntette föl a megmaradt benzin mennyiségét, hogy Mickey Finn-nek ne tűnjön föl semmi rendellenes, amikor átveszi a szolgálatot. A “Hogymegy” görbe erősen ingadozó üzemanyagfogyasztást jelzett, és Mickey persze nem egészen érti majd, hogy miért; de Eddie megmagyarázza neki, a jelenség a viharos időjárással magyarázható. Mickey a legkisebb gond. A gép tartályaiban kevesebb benzin volt az előírt minimumnál. Persze az előírások egy bizonyos biztonsági plusszal kalkuláltak, de nem ok nélkül, így már nem volt semmiképpen sem elegendő üzemanyag arra az esetre, ha például az egyik motor fölmondaná a szolgálatot, és a gépnek három motorral kellene befejeznie útját. Ha valami komoly hiba történik, a Clipper lezuhanhat a viharos óceánba. Nyílt tengeren nem tud a gép leszállni; néhány percen belül elsüllyedne. Senki sem maradna életben. Néhány perccel kettő előtt Mickey megjelent a felső kabinban, frissen, fiatalon, lelkesen, hogy átvegye a szolgálatot. – Nagyon fogy a benzin – közölte vele rögtön Eddie. – Szóltam a kapitánynak. Mickey bólintott, mint aki tudomásul veszi, amit hall, aztán előszedte a zseblámpát. A szolgálat átvételekor első kötelessége az volt, hogy megvizsgálja mind a négy motort. Eddie lement az utasszintre. Követte Johny Dott, az első tiszt, Jack Aschford, a navigátor, Ben Thompson, a rádiós, akiket szintén leváltottak. Jack bement a konyhába egy szendvicset készíteni magának. Eddie hányingert kapott az étkezésnek még a gondolatától is. Kitöltött egy csésze kávét, és beült az egyes kabinba. Most, mikor nem volt semmi dolga, minden pillanatban Carol-Annre gondolt, meg az emberrablókra. Maine-ben éppen elmúlt este kilenc óra. Sötét van. Carol-Ann kimerült és csüggedt. Mióta terhes, korán szeretett elaludni. Vajon megengedik neki, hogy lepihenjen? Ha aludni nem is tud, legalább pihen valamelyest, ha fekszik. Eddie nagyon remélte, a gazembereknek nem támadnak a lefekvéssel kapcsolatban különösebb ötleteik...

Kezében még meleg volt a kávé, amikor elérték a vihar közepét. A gépet ugyan már órák óta dobálták a széllökések, de nem így. Most úgy hánykolódott a hatalmas gép a levegőben, mint viharban a hajó a tenger hullámain; lesüllyedt és felemelkedett, jobbra és balra lökte a szél ereje. Eddie lábával kitámasztotta magát, hogy ülve tudjon maradni. Az utasok közül sokan fölébredtek, pincérért csöngettek, vagy rohantak egyenesen a mellékhelyiségbe. Nicky és Davy, akik eddig az egyes kabinban szunyókáltak, begombolták zubbonyukat, és siettek teljesíteni az utasok kívánságait. Kis idő után Eddie újra a konyhába ment, hogy még egy csésze kávét töltsön magának. Ahogy odaért, szemben kinyílt az urak mellékhelyiségének ajtaja, és Tom Luther lépett ki sápadtan és verejtékezve. Eddie megvetően nézett rá. Szerette volna megfojtani, de erőt vett magán. – Normális, hogy ennyire dobál minket a szél? – kérdezte Luther, hangjában őszinte félelemmel. Eddie nem sok rokonszenvet érzett Luther iránt. – Nem – válaszolta. – Ki kellett volna kerülnünk a vihart, de kevés a benzin. – Miért? – Mert kevés. Luther láthatóan félt. – De maga valami visszatérési pontról beszélt. Eddie talán még jobban félt, mint Luther, de nem mutatta; viszont különös elégedettséget jelentett számára a másik rettegése. – Vissza kellett volna fordulnunk, de meghamisítottam az adatokat. Ha még emlékszik rá, bizonyos érdekem fűződik hozzá, hogy ne forduljunk vissza. – Maga hülye! – kiabálta Luther. – Mindenkit ki fog nyírni! – Inkább, mindenkit kinyírok, mintsem a feleségem még egy napot töltsön a maga barátaival.

– De ha mind meghalunk, az nem segít a feleségén. – Tudom. – Eddie tisztában volt vele, hogy rettenetes kockázatot vállal. – Talán valóban hülye vagyok – mondta. Luthert a rosszullét környékezte. – Ez a gép – mondta –, le tud szállni a tengeren, igaz? – Nem. Nyugodt vízen tudunk csak leszállni. Ha az óceán közepén szállunk le, másodpercek alatt darabokra esik az egész miskulancia. – Úristen – nyögte Luther. – Nem kellett volna fölszállnom. – Nem kellett volna elrabolnia a feleségemet, maga rohadék válaszolta Eddie. A gépet ismét megdobta egy erős széllökés. Luther megfordult, és visszatámolygott a mellékhelyiségbe. Eddie átment a kettes kabinba, aztán a szalonba. A kártyások beszíjazták magukat, és részint a lapokba, részint a palackokba kapaszkodtak, de a partit nem hagyták abba. Eddie végignézett a folyosón. Az első ijedtség után az utasok kezdtek megnyugodni. Legnagyobb részük visszafeküdt, és beszíjazta magát; rájöttek, még mindig ez a legkényelmesebb. A függönyök jobbára nyitva voltak: egyesek sztoikus nyugalommal rázkódtak a géppel, mások láthatóan halálra voltak rémülve. Minden, ami nem volt lekötve, összevissza hevert a kabinok padlóján: könyvek, szemüvegek, hálóköntösök, protézisek, aprópénz, kézelőgombok, szóval olyasmi, amit az emberek éjjel általában az ágy mellett szoktak tartani. A világ híres és gazdag emberei a viharban nagyon is köznapinak tűntek, egyszerű, mindennapi embereknek. Eddie-t szörnyű bűntudat kínozta, amikor arra gondolt, ezek az emberek talán mind miatta halnak meg. Visszatért a legénységi kabinba, leült és beszíjazta magát. Az üzemanyag-fogyasztást nem tudja befolyásolni, s CarolAnn érdekében sem tehet mást, mint hogy mindent elkövet a megadott helyen történő leszállás sikere érdekében. Ahogy a gép széltől és vihartól dobálva repült az éjszakában, megpróbált erőt venni a belsejében forró haragon, és nekilátott végiggondolni a teendőket.

Szolgálatban lesz, amikor fölszállnak az új-fundlandi Shediacból, amely az utolsó állomás New York előtt. Rögtön elkezdi kiereszteni a benzint a tartályokból. A műszerek persze mutatni fogják, és ha Mickey Finn bármilyen okból feljön, észreveheti, de az útnak ezen a részén a legénység már nagyon fáradt, és ha nincs szolgálatban, leginkább csak aludni szeretne. Az pedig valószínűtlen, a navigátor, vagy a pilóta, vagy akárki más megnézze az órákat, elég-e a benzin; főleg az út végső, legrövidebb szakaszán, amikor az üzemanyag problémája normális körülmények között nem merül föl. Egy pillanatra eszébe jutott, ezzel megtéveszti a kollégáit és a kapitányt; dühe ismét föllángolt. Kezét ökölbe szorította, de nem ütött meg semmit. Megpróbált a tervre összpontosítani. Ahogy megközelítik azt a pontot, ahol Luther adatai szerint le kell szállniuk, még több benzint enged majd ki a tartályokból, épp annyit, hogy mire elérik a kérdéses területet, majdnem üres legyen minden tank. A megfelelő pillanatban pedig közli a kapitánnyal, hogy elfogyott az üzemanyag, és kényszerleszállást kell végrehajtaniuk. Gondosan figyelemmel kell kísérnie az útvonalat. A gép nem pontosan ugyanazon az útvonalon repült minden alkalommal, a navigáció ennyire nem volt tökéletes. De Luther jól választotta ki a kényszerleszállás helyét. Még ha mérföldekkel odébb derül is ki, hogy majdnem elfogyott a benzin, akkor is oda igyekezik leszállni a kapitány, mert a sziget mögött nyugodtabb a víz. A kapitány – ha lesz rá ideje – felelősségre fogja vonni Eddie-t, dühödten érdeklődni fog, miként lehetséges, hogy nem vette észre előbb az üzemanyag fogyását. Eddie majd azt mondja, hogy a mutatók talán beragadtak, ami elég valószínűtlen. Fogát csikorgatta dühében. A fedélzeti mérnök elsőrendű feladata volt, hogy az üzemanyag elég legyen. Kollégái bíztak benne; ő pedig cserbenhagyja őket. Amikor leszállnak, már nyilván ott lesz a gyors motoros hajó. A kapitány azt hiszi majd, segíteni jöttek. Örülni fog, ha a fedélzetre jönnek. De ha nem, Eddie kinyitja nekik az ajtót. A gengszterek ezek után legyűrik Ollis Fieldet, és kiszabadítják Gordinót. Mindenesetre gyorsan kell majd cselekedniük. A rádiós S. O. S. üzenetet fog leadni még mielőtt a gép a vízre érne, a repülőgép nagy,

könnyen látható, közel vannak a parthoz, hamarosan más, a közelben járó hajók is a segítségükre sietnek, talán még a parti őrség hajói is megjelennek. Ebben az esetben Luther bandájának befellegzett, gondolta elégedetten, de rögtön eszébe jutott, az ő érdeke Luther sikerét kívánja. Mégis nehezen szokta meg a gondolatot, hogy banditák sikerében reménykedjen. Törte a fejét, mivel húzhatná keresztül a számításukat, de mindig ugyanoda lyukadt ki: nem tehet semmit, ha Carol-Annt viszont akarja látni. Ha Luther nem kapja meg Gordinót, Eddie sem kapja vissza a feleségét. Talán ki lehetne valamit találni, hogy Gordinót huszonnégy órával később újra elkapják, mikor Carol-Ann már biztonságbari van; de ez lehetetlen, addigra már bottal üthetik a nyomát. Csak úgy lenne megoldható, ha Luther előbb átadná Carol-Annt, s csak aztán kapná meg Gordinót..., de ennél Luthernek több esze van. Carol-Ann Luther kezében van, Eddie kezében pedig... Hoppá, gondolta. Gordino az én kezemben van. Várjunk csak egy percet! Carol-Ann a markukban van, és nem kapom vissza, ha nem csinálom azt, amit mondanak. De Gordino itt van a gépen, és nem kapják meg, ha nem csinálják azt, amit én mondok. Nem minden adu van náluk. Kell lenni valami megoldásnak, kell legyen valami módja annak, hogy kézbe vegye a helyzet irányítását. Elgondolkozva bámulta a falat néhány percig. Megvan. Miért adná ki Gordinót előbb? A túszok kicserélésének egy időben kell történnie. Remény öntötte el, de legyűrte ezt is, hogy tisztábban tudjon gondolkodni. Hogyan fog végbemenni a túszok kicserélése? Csak úgy lehet, ha a gengszterek magukkal hozzák Carol-Annt. De van-e még elég idő ezt megszervezni? Ha a házuktól legföljebb hatvan-hetven mérföldre tartják fogva, akkor a távolság kétszerese a kényszerleszálláshoz legközelebb eső partszakasz. Négy óra autóval. Túl messze van? Tegyük föl, Luther beleegyezik. Akkor is csak Botwoodból hívhatja föl először a bűntársait, ahova angol idő szerint reggel

gondolta Eddie. Eddie-t borzasztó izgalom fogta el most. túlesett előbbi rosszullétén. arcába visszatért az egészséges szín. Csak elindult megkeresni Tom Luthert. hogy nem hozza le a gépet. mint aki tart ettől a beszélgetéstől. Ezek szerint a gengsztereknek bőven lesz rá idejük. Fölkelt. ismételgette. Eddie intett a fejével. aztán arca rosszindulatú kifejezést öltött. Innen a gép Shediacba megy. Át kell gondolnia. nem váltja-e valóra. Luther biztosan nem fog beleegyezni. a szalón egyik sarkában ült.kilenckor fognak megérkezni. Abból indul ki. mindez csak ötlet. de abban sem lehet biztos. Csakhogy Eddie-ben ekkor már olyannyira forrt az indulat. Különben is. hogy nem gondolt át semmit. Talán megbocsátanak neki. Luther nem bátor ember. Luther egy pillanatig ülve maradt. Egy londoni képeslapot olvasott. Mikor meglátta Eddie-t. megijedt. Újra meg újra csillapította magát. hogy Carol-Annt a hajóra vigyék. Ettől a gondolattól ismét elkeseredett. ne reménykedj túlságosan. Meglehet. ha jóvoltából rendőrkézre kerül egy bandányi aljas gyilkos. de nem is kártyázott. A szalonban találta meg. Luther fölnézett. mikor lehetségesnek tűnt feleségét hamarabb viszontlátnia. kétséget és aggodalmat kelthet benne. Luther nem feküdt le. Az is fölmerült benne. Eddie mindent elkövet felesége megmentéséért. – A kapitány szeretne beszélni magával – mondta Eddie. mit válaszol. Eddie megkopogtatta a vállát. a kezükben vagyok. nem hisz Eddie fenyegetésének. Körülbelül hét órával később. így talán tehet valamit a banda elfogása érdekében is. Az egész tervet aprólékosan kell kidolgoznia. Előre el kell terveznie. és whiskyt ivott. Eddie esetleg megfenyegetheti. Ez pedig felmenthetné a legénység szemében. délután négy körül kerül sor a kényszerleszállásra. Mindazonáltal mégiscsak gondot okozhat Luthernek. Átmentek a kettes kabinon. Luther letette a képeslapot. És igaza van. ha ellenvetésekkel él. de ezt Luther könnyen üres fenyegetésként foghatja föl. kioldotta a biztonsági övet és fölállt. Úgy tűnt. de a csigalépcső helyett Eddie a mellékhelyiség . Eddie vezette. mit mond majd Luthernek. gondolta Eddie. mit veszíthetek? Meg kell próbálni.

Luther idegesen nevetett. és intett Luthernek. a feleségem ott legyen a hajó fedélzetén. Más megállapodást kell kötnünk. változtasson a tervén. – Mi a fészkes fenét akar? – kérdezte Luther. – Helyes – mondta újra Eddie. nem voltak egyedül. Vissza akarja kapni a feleségét. de Luther puszta látványától a fejébe szállt a vér. – Akkor börtönbe juttatom. Sajnos. ne álljon elő kívánságokkal – válaszolta Luther Eddie nem várta. – Tudom. amit kér. Ezt a kockázatot nem vállalom. menjen előre. – Miért bíznék? Megteszek mindent.ajtajához lépett. mi az elképzelése. A mellékhelyiségben enyhe hányadékszag terjengett. Most jön a blöff. Eddie a vécé fülkéjére mutatott. Ez igaz volt. – Nem – válaszolta Luther. – Magának csak a szája jár. Luther határozottsága gyengül. . és esetleg mégsem látom viszont a feleségemet. Luther még mindig nem vette túl komolyan a dolgot. tehát le fogja hozni a gépet. . – Helyes – mondta. hogy Luther rögtön beleegyezik. Luther bement. Nem akart agresszív lenni. kihívta Luthert. egy pizsamás utas éppen kezet mosott. és ennek megfelelően magabiztosabbnak érezte magát. – Miről beszél? Eddie látta. Eddie fésülködött. – Akkor nem viszem le a gépet. Kinyitotta az ajtót. – Fogja be a pofáját és figyeljen – válaszolta Eddie. – Maga megvetően. Amikor lehozom a gépet. amíg a pizsamás utas befejezi a kézmosást és távozik. de Eddie tovább blöffölt. – Nem bízom magában – mondta. de azt akarom. megvárta. Mikor ez megtörtént.

most is át akarja verni. – Biztos benne. ösztönös – És amikor a hajó a Clipperhez ér. most jött el a pillanat. hogy odavigyék. Bőven elég. hogy a feleségem ott lesz a hajón. – Jó – mondta Luther. . – Maga szájhős! Nem meri megtenni. különben nem nyitom ki az ajtót. – A következő állomásról hívja föl a haverjait! Mondja meg nekik. Luther? Luther a fejét rázta. Luthernek visszatért a bátorsága. amit mondok. Emberrablással és kalózkodással fogják vádolni. és Eddie tudta. – Dehogynem – válaszolta Eddie. mielőtt a haverjai betörhetnének a gépbe. Eddie-nek óriási ötlete támadt. és a parti őrség hajója ideér. Ösztöne azt súgta. Magát a következő állomáson átadják a rendőrségnek. Ha nem látom. suhant át. Luther arcán harag megérzése helyes volt. beszélni akarok velük Shediacról. amikor meg kell győznie Luthert. Hallani akarom tőlük. kiverem a balhét. Eddie tudta. ahonnan a haverjai nem tudják kilógatni. – Megteszem. Eddie nem hitt neki. Nem meri kockáztatni a felesége éjé tét. Ezért életfogytiglani kap.– Mindent elmondok a kapitánynak. igazat beszél. látni akarom a fedélzeten a feleségemet. Kanadában fog börtönbe kerülni. hogy Carol-Ann legyen a hajó fedélzetén! Hét óra áll a rendelkezésükre. – A tervet már nem tudom megváltoztatni – mondta. Luther túl könnyen egyezett bele. különben kinyíratom mindannyiukat. – Mondja meg nekik. – Nem annyira őrült. Úgyhogy tegye azt. Amikor Luther kimondta azt a szót. az utolsó állomásról. érti? Ollis Field elkapja magát. Luther végre megingott. hogy őrült.

Újra sikoltott. s ismét a falhoz csapta. te szemétláda? – üvöltötte. és fölemelte. lába már nem volt a padlón. koma! – Eddie fölugrott a mosdóra. mert az ablak vastag plexiből készült. megfordította. és a fülébe ordított: – Kidobom! Isten engem úgy segéljen. Teljes erőből nekilökte Luthert a falnak. Luther feje kilógott az ablakon. Luther nehézkesen a padlóra zuhant. Eddie épphogy ki tudta venni szavait: – Megteszem. Hangja azonban majdnem teljesen elveszett a jeges hurrikán süvöltésében. Megragadta Luthert a zakója gallérjánál fogva. és menekülni próbált. A gép háromszáz kilométeres sebességgel repült. Luther sikoltott.– Majd megmutatom magának. – Látod ezt az ablakot. mennyire vagyok őrült üvöltötte. Engedjen el! Engedjen el! Eddie egy pillanatra elvesztette a fejét. Háromszor kellett teljes erővel belerúgnia. és közben elkaszálta a lábát. Nekitámaszkodott a mosdónak és zihált. talán visszaverekszi magát. Visszahúzta Luthert és elengedte. csak félig kellett megjátszania szerepét. megteszem. gondolta. Iménti erőszakos viselkedése olyan távolinak tűnt. a helyiségbe berepültek a szilánkok. De pánikba esett. mint a rongyot! – Ismét megragadta Luthert. Eddie kissé visszahúzta. fölemelte. Na gyere csak. a cél az volt. Luther a padlóra zuhant. Elég lesz. Elég jól játszom az őrültet. Ha nem esik pánikba. kihajítom. – Majd meglátod. és kidugta a fejét az ablakon. hogy halálra rémítse. mennyire vagyok őrült. ha kidobtalak rajta. Aztán magához tért. mintha nem is ő lett volna. és kirohant az ajtón. . Végre betört. és majdnem valóban kidobta a férfit. de Eddie elkapta. Eddie letépte az ablakról a függönyt. Ezt el is érte. s a törött ablakon jeges szél rontott be. Nem akarta megölni. és berúgta az ablakot. Luther feltápászkodott. Aztán föltápászkodott. Eddie nem ment utána. de tudta. A düh hatalmas erőt kölcsönzött neki. Nyugalma gyorsan visszatért. Ebben a pillanatban valóban őrültnek érezte magát.

– Ezek a nagy szélrohamok gyakran jégdarabokat hoznak. amíg kivette az ablakkeretet. Eddie érezte.Egy pillanat múlva belépett egy utas a helyiségbe. Eddie előhúzott egyet. aki Foynesban szállt föl a gépre. és végül a helyére csavarozta a keretet. Az alumíniumlapokkal együtt csavarhúzó is volt a szekrényben. – Nahát! – mondta unottan. és bement a vécébe. megtisztította a bennragadt szilánkoktól. Mervynnek még mindig gyanús a dolog. betette az alumíniumlapot. amiben elég mulatságosán festett. Ilyen esetekre alumíniumlapokat tartottak a gépen. Néhány pillanatig tartott csak. de gondolta. Lovesey nem vette be a magyarázatot. – Ilyenről még nem is hallottam. Eddie úgy döntött. Eddie negyvenévesnek nézte Mervynt. – Azt látom – jegyezte meg Mervyn gúnyosan. – Ilyen esetekre tartogatjuk ezeket – mondta. – Mi történt? – kérdezte. Csíkos hálóinget viselt. nem érdekli túlságosan a dolog. de ez kivétel nélkül mindig a kikötőben történt. – Gyors munka – vélte Mervyn. az a legegyszerűbb. s véletlenül éppen a mellékhelyiségben. Néha ugyan valóban betört egy ablak. – Tíz éve van saját repülőgépem – mondta. – Betört egy ablak – válaszolta Eddie. – Viharban néha előfordul – hazudta Eddie. . Lovesey végre hitt neki. ha maga szereli föl. Lovesey az ablakra nézett. aki dolga végeztével ismét megjelent. Mervynnek igaza volt. A konyhában lelt rá. Mervyn Lovesey volt. olykor még köveket is. éppen kakaót készített. Eddie kiment és megkereste Davyt.

– Kösz. Carol-Ann ott lesz a hajó fedélzetén. gondolta Eddie. hogy beszéljen Mickey Finn-nel. – Azonnal. Bár még messze volt az idő. – Nem tesz semmit. amint meglátta Eddie-t. gondolatai ismét az üzemanyag-fogyasztásra fordultak. ezért inkább Davyre bízta a munkát. amikor át kell vennie a szolgálatot. és így szólt: – Mutasd! – Nézd! Az első órában egészen magas volt a fogyasztás. – Elég lesz – mondta Mickey. hogy túl sokat sündörög egy betört ablak miatt. Ez igazán rendes tőled. amit kér. . Úgy érezte. Most újra normális. csak odaadom a hercegnőnek a – Már betettem egy alumíniumlapot. Eddie tulajdonképpen úgy érezte. Elég lesz hazáig a benzin? Lélegzet-visszafojtva várta a választ. – Mindjárt kakaóját. De nem akart feltűnést kelteni azzal. Ekkora viharban nem lehet kiszámítani a fogyasztást. sikerült valamit elérnie. Eddie. Sikerült annyira megrémítenie Luthert. Csak söpörd össze a szilánkokat. fölment a csigalépcsőn. Hogy ezen túl volt. Szerintem a vihar miatt van.– A mellékhelyiségben betört az egyik ablak – mondta Eddie. Nyugalmat erőltetett magára. hogy megtegye. Most már remélheti. ő söpri össze a szilánkokat. Anyja erre nevelte. megcsinálom. Ő törte be az ablakot. – Így volt velem is – válaszolta Eddie. Csak legyen elég a benzin. – A görbe teljesen összevissza ugrál – mondta Mickey abban a pillanatban. neki magának kellene összesöpörnie.

Eloltották a villanyt. de egy cseppet sem volt álmos. éppen elég gondja volt így is. – És milyen az időjárás-jelentés? Túl vagyunk a nehezén? Mickey megrázta a fejét. füstöltek. s végül mindketten úgy érezték. kártyáztak. nincs itt semmi keresnivalója.Eddie megkönnyebbült. Remélem. de ott végül kényelmetlenül kezdte magát érezni: a helyiségben kizárólag férfiak ültek. Gondolt rá. a gép rázkódásától újra meg újra becsapódott. Ahogy Mervyn Lovesey állította. ittak. hallotta minden moccanását. Eddie nem akart ilyen lehetőséggel foglalkozni. egyszerűbb csukva hagyni. csak a sötétség. hanem kora reggel lenne. Legalább emiatt nem kell aggódnia. – De nincsen semmi tartalékunk – tette hozzá Mickey.– Csak most jön a java. és ki-ki bemászott az ágyába. Mervyn sem alszik. mintha nem éjszaka. . ahogy a fölötte lévő ágyban fészkelődik. és a lakosztályba ment. nem használt. 19 Nancy Lenehan számára kellemetlen élmény volt lakosztályát egy vadidegen emberrel megosztania. és Nancy belátta. Nancy fönnmaradt. Olyan éber volt. ameddig csak tudott. Tudta. mint a fél éjszakát azzal tölteni. amit végül Harry jóvoltából sikerült kicsikarnia az elfoglalt pincérekből. hogy az éjszakát a szalonban tölti. A konyak. Nancy behunyt szemmel feküdt. Nem volt más függöny. – Nem – mondta. Az ajtót azonban nem sikerült kitámasztani. valóban külön ágyak voltak. nem mondja föl egyik motor sem a szolgálatot. Végül fölállt. A többi kabinnal ellentétben itt nem lehetett az ágyakat befüggönyözni. hogy különböző ékeket vernek alá.

de nem adta be a derekát. már felnőtt ember. Az ő korában nekem már két gyerekem volt. talán túl egyszerűnek állítottam be a dolgot. Rémület fogta el. ebbe se fogok belehalni. A mama valóságos hadat üzent Seannak. ha ott akarja hagyni a szüleit. ne vinnyogjon. és az ő tíz százalékától. hónapokon át áskálódott. Talán egy kicsit goromba is voltam vele. a lány félénk viselkedése mögött nagy szenvedélyek laknak. Nancy egy kiváló bostoni família csemetéjéhez menjen feleségül. Nancy eleget szenvedett.Feküdt az ágyban. a következő állomáson sikerül beszélnie ügyvédjével. Margaretben talán nincsen ennyi erő. A mama azt akarta. akinek apja – micsoda szégyen! – az ő apja gyárában volt munkás. Pár órával később csak rosszabbodott a helyzet. lenézően viselkedett a fiú szüleivel. amikor leányának előadást tartott önzéséről és háládatlanságáról az anyai szeretet iránt. Nancy egyre inkább hánykolódott az ágyban. és szerette egész lelkével halála napjáig. és állást tud adni a lánynak. de Nancy tizenhat éves korában beleszeretett Sean Lenehanba. hanem vegye észre. hát fogja magát és hagyja ott őket! De annak a lánynak kellett valaki. Milyen fiatal és naiv. Nancy most ezen kezdett aggódni. az orvostanhallgatóba. Hozzáment Seanhoz. A gép egyre jobban hánykolódott a viharban. Vajon Macnek sikerült elérnie Rileyt? S ha igen. hogy csak kitalálták az egészet? Vagy éppen halálra van rémülve? Nancy nyugtalanul hánykolódott az ágyon. Sok mindent elviseltem már egyedül. pletykálkodott. Remélte. amit Mac mondott neki múlt bűneivel kapcsolatban? Gyanítja. sikerül megtartania ígéretét. Behunyta szemét. s saját fiatalkori énjét látta benne. mióta Sean meghalt. majd ágynak dőlt. és Margaret Oxenfordra gondolt. gondolta Nancy. Ilyen viharban Nancy még sohasem repült. mennyire tele van bizonytalansággal és idealizmussal. és a párnájába harapott. s csak olyankor tért magához. amikor azt mondtam. Mindazonáltal képzelete rémképeket vetített elé: letörnek a szárnyak. reméli. Ráadásul fölajánlotta a segítségét is. A gép mintha zuhanni kezdett . mondogatta magának. Rémülten kapaszkodott az ágyba. Talán választ kap nyugtalanító kérdéseire. legalábbis anyjával. aki egyenesen megmondja neki. és a gép a tengerbe zuhan. Nancy is sokat csatározott annak idején a szüleivel. Minden a vén renegát Danny Rileytól függ. hogy reagált a vén róka arra. Érezte.

s ezt tudta is magáról. Tetszett neki. úgyhogy ivott egy kortyot. Teljesen nevetségesen festett benne. Magára vette kék hálóköntösét. zavarban volt. – Láttam már rosszabbat is. hogy foghatta valakinek a kezét. kétségkívül sokkal jobban érezte magát. hogy Mervyn kezét érezte a vállán. csak fölállt és kiment. Odabent törött ablak fogadott. és belekapaszkodott. magára hagyta. Nancy megragadta Mervyn kezét. és ott állt a fedélzeti mérnök ziláltán. és leült a fésülködőasztalhoz. ami mindig megnyugtatta valamelyest. örült. – Furcsa dolog esett meg velem – mesélte Mervyn. Ez tetszett Nancynek. Nancy még mindig félt egy kicsit. és az egyik tele poharat Nancynek adta. mert a gép még mindig rázkódott egy kicsit. Zavarban volt. szemében bűntudattal. mintha kétsoros öltönyben lett volna. de legalább annyi méltósággal viselte mulatságos ruhadarabját. Nancy hirtelen elszégyellte magát.volna. de most. Már sokkal jobban érezte magát. Egy pillanattal azután. Kortyolt a konyakból. Kifésülte haját. Nem is tudta. – Amikor bementem a mellékhelyiségbe. Nincs mitől félnie. Nyilvánvalóan nem törődött vele. a másikkal az asztalba. Mervyn hamarosan visszatért egy üveg konyakkal és két pohárral. aztán a gép megint mintha simábban repült volna. és megnyugtatóan simogatta a haját. Rosszabbul érezte volna magát. Szerencsére Mervyn nem szólt egy szót se. de így. Végül a vihar alábbhagyott. Kicsit remegve állt. – Csak a vihar – mondta Mervyn. meddig maradtak így. hogy Mervyn ilyen érzékeny ember: megérezve zavarát. hogy összeszedhesse magát. hogy belekapaszkodhat a férfiba. Az ital fölmelegítette. és fölkelt. Nancy száján a félelem kiáltása szökött ki. Mervyn leült a nő ágya szélére. és elengedte Mervyn kezét. Ettől valahogy még viccesebb lett. ha Mervyn nem ezt a lehetetlen hálóinget viseli. Kitöltött. félelmében elkiáltotta magát. így utólag. Nancy fölkapcsolta a villanyt. Valami . A viharban nem számított az etikett. aki teljesen meg volt rémülve valamitől.. hogy néz ki. Nancy egyik kezével a pohár konyakba kapaszkodott. éppen kijött egy másik utas. amiért Mervyn kezét fogta.

de nem felejtette el. és más nőt aligha vesz észre. Nancy hálóköntöse térd alatt ért véget. Nancy nem tett megjegyzést. és szüksége van valami bátorításra. Egy hang ugyan azt mondta Nancyben. hogy nyugodtan megkérdezheti: – És visszajön? . És ki volt az utas? – A nevét nem tudom. – Melyik a fedélzeti mérnök? – kérdezte. – Mervyn fölállt. Nancy hálás volt. hogy egy darab jég verte be az ablakot. nem akarta. A kezét baráti gesztusként fogta meg. hogy az a kettő összeverekedett odabent. a körülmények olyan fokú intimitást szültek közöttük. – Jóképű fiú. szőke. és újra töltött. Amikor észrevették. Nancy elmosolyodott. úgy gondolta. Üzletember. mert látta. Mervyn felesége Mervynnel kiabált. ha Nancy anyaszült meztelenül ülne mellette. valószínűleg az se tűnne föl neki.hülyeséget akart bemesélni nekem. velem egymagasságú. hogy Mervyn azt higgye. és sietve távoztak. Hogy mondjon valamit. és nem kell arra gondolnia. Mervyn tulajdonképpen a felesége után jön Amerikába. mert semleges témáról beszélgethetnek. egyedül utazik. a szeretője meg az asszonnyal. ahogy eszébe jutott az esti jelenet a lakosztályban. csak ezért nem fogja meg két ember egymás kezét. megkérdezte: – A felesége még mindig haragszik magára? – Jobban már nem is haragudhatna. kineveti. hogy fél. Nancy pedig az ajtóból figyelte az egészet. Most azonban nem érzett semmi gátlást. Halványszürke öltönyt visel. – Tudom már. de nekem nagyon úgy nézett ki a dolog. egyszerűen azért. enyhén meztelennek érezte magát csupasz lábbal és csupasz lábszárral. talán hogy valahol nyugodtan folytathassák a megkezdett veszekedést. hogy az imént még egymás kezét fogták. de erre a hangra nem figyelt oda. Diana és Mark azonnal csöndesebbek lettek.

tudta. dehát az ízlések különböznek. Tudta. nekem. mintha mulatna mindenen. már nem vagyok olyan biztos a dolgomban. parancsoló férfi volt. – Ha Mervyn az én férjem lenne. hogy kell megnyerni az emberek hűségét. de a maga módján vonzó férfi. Mervyn nevetett. Nagyon szerettem. a gyerekeik hogy tanulnak az iskolában. ha beteg a feleségük. – Ez az alak. apám újabb embereket vett föl. Régimódi volt és egy kicsit paternalista. – Mervyn elgondolkozott egy pillanatra. És üzleti zseni. akit nem lehet elfelejteni. tudta. inkább választanám barátomnak. olyan jól ment az üzlet.. – Igaz – válaszolta Mervyn.. enyhén szeplős. és mindig úgy néz ki. akivel elhagyott. vagy könyvvizsgálók. Minden munkását ismerte. De Dianának pont erre van szüksége.– Nem lehet tudni – válaszolta Mervyn. Mark sokkal lágyabb. világosbarna szeme van. A nagy gazdasági válság idején. de mióta láttam a férfit. Számtalan munkása gyerekének fedezte a tanulmányi költségeit. én bizony nem cserélném el tíz Markra sem. mint . megtaláltam a gyenge pontját – válaszolta Nancy. fekete hajú. Ha tönkremegy. A reklám fontosságát jóval előbb fölismerte. amikor a gyárak sorba zártak be. elég pipogya fráternek tűnik. Mervyn magas. Diana egyszerűen ostobaságot csinált. mint – Tulajdonképpen az apámról van szó – magyarázta Nancy. – Nekem nem esetem – mondta Nancy. jóképű. néz. keresetlen modorú. Nancy bólintott. ezek a gyerekek ma már tehetős ügyvédek. amiért egész életében dolgozott. aztán így folytatta: – És mi van magával? Sikerül kiütnie az öccsét a nyeregből? – Azt hiszem. Magas. nem marad semmi abból. – Először azt hittem. – Nem szeretem azt a kisfiús típust. gondolta. A két férfi nem is különbözhetett volna jobban egymástól. sötét. – Milyen ember volt? – Azok közül a ritka emberek közül való volt. és ő építette föl a céget. és nagy testi erejű. – Amikor így ellenségemnek. erős hangú.

Ebben a pillanatban az tűnt a legmulatságosabb dolognak a világon. megütötte Mervynt. Mervyn pedig nagy. hogy hálóingben ül egy repülőgép padlóján egy vadidegen férfival. nevetve. a közösen kibérelt lakosztály kínosságát. Nancy elfelejtette az elmúlt huszonnégy óra megpróbáltatásait. Először attól tartott. erős ember. – És nem hagyhatom. Nevetése fertőzőnek bizonyult. mennyire hiányzik. Nancy elejtette poharát. végiggurult a padlón. mint a jég a mixer poharában. Lord Oxenford botrányát a két zsidó utassal. fölült és ránézett a férfira. Mervyn feleségének haragját. Aztán Nancy gyorsan megcsókolta Mervynt. Nancy hamarosan legurult. öccse árulását. de ahogy a gép megdőlt. és felborította a kávézóasztalt. hogy fölsegítse. Kereszt alakban feküdtek egymáson a rozsdaszínű padlószőnyegen. Egy pillanatig nézték egymást. amivel minden problémát a megfelelő megvilágításba tudott helyezni. Nancy a kezét nyújtotta Mervynnek.bárki más. Egy pillanat múlva Mervyn hangos nevetésben tört ki. elesett. érdekelte. A gépet hatalmas széllökés érte. Majdnem annyira hiányzik. hogy fél a vihartól. mint egy zabolátlan ló. . de Nancy könnyű volt. és újra nevetett. és elfelejtette. és két kézzel kapaszkodott az asztalba. mint a férjem. és a gép úgy dobálózik a viharban. Mindennap érzem. Nagyon hiányzik.. hogy. hogy Mervyn gépén kis híján halálát lelte a sziklákon.. és nagyszerűen élt vele. Ő is elnevette magát. és Mervynre esett. de akkor újabb széllökés érte őket. akin jelenleg a szavazás eredménye múlik. Megpróbálom kényszeríteni azt a részvényest. A következő széllökés Mervyn karjaiba hajította. hogy az élete munkáját tönkretegye a semmirekellő öcsém. – Hirtelen nagyon mérges lett. Nancy megcsúszott. Miért nevet? Hisztérikus vagy mulattatja valami? – Hülyén nézhetünk ki – mondta Mervyn. Mondatát nem fejezte be. Érdekelte a pszichológia. Megvolt benne az a képesség. fölágaskodott. Mikor a gép újra egyenesbe került. Mervyn megpróbált megállni a lábán. mi mozgatja az embereket.

Egy perccel később Nancy kibontakozott. és kicsit zihálva. rajtam nem múlik a dolog. tetszik-e neki a férfi. Nancy ismét zavarban volt. mellbimbóját kislánykora óta túlontúl nagynak érezte. hogy meztelen combját simogassa. meglehetősen ostobán kérdezte: – Mi történt? – Megcsókolt – magyarázta Mervyn elégedetten. és megdermedt. Főleg amióta két gyereket is szoptatott. Érezte. – Nem akartam. Mervyn nyilván maga is meglepődött. összezáródott fölötte. Még azon se gondolkozott. Nancy szeretett volna fölállni. de úgy tűnt. és ellökte Mervyn kezét. Attól tartott. Tisztes özvegy. s a férfi torkából valami mély. Régen nem volt része ilyesmiben.Maga lepődött meg a legjobban. Kis mell. Eszébe nem jutott. – Ahogy akarja – mondta Mervyn kedvetlenül. – Elég lesz! – mondta Nancy újra. aki a padlón hentereg egy férfival. vágya azonnal fellobbant. Mervyn keze megtalálta Nancy mellét. aki néhány pillanatra átadta magát az élvezetnek. Meglepő gyöngédséggel simogatta Nancy mellét. mert bár mellét kicsinek. Ösztöneinek engedve cselekedett. de Mervyn erősen tartotta. Kombinéja azonban fölcsúszott. Mervyn egészen más véleményen van. Csókjában nem volt semmi tétova. de ezen gyorsan túltette magát. Elhúzódott. . nagy mellbimbó. akivel tegnap találkozott először! Mi történt velem? – Elég – mondta határozottan. s Mervyn megragadta az alkalmat. – De ha esetleg meggondolja magát. Mit csinálok? – kérdezte magától hirtelen. hogy megcsókolja. hogy Mervyn keze hálóköntöse alá nyúl. habozó vonás. mellét Mervyn túl kicsinek fogja találni. ezúttal azért. – Azért igen kellemes volt. teljesen lehetetlen állapot. és lelkesen visszacsókolta a nőt. gondolta. roppant férfias morgás tört elő.

Megfordította. modortalan. szenvedélyes. És fogta a kezemet. akit alig ismert. büszke. és a tenyerébe csókolt. Nancy is pontosan így érzett. Mintha gondolataiban olvasna. Mervyn hangja fátyolos volt a vágytól. Ugyanakkor. – Nem kellett volna megcsókolnom. Együtt utaztunk át az Írtenger fölött. Nancy érezte. igenis ismerem. Mervyn magához húzta. Nancy bőrén kellemes borzongás futott végig. Mervyn fölvonta a vállát. Tízévi apácaélet után egyszerre egyetlen vágya azt volt. Túl sok olyan férfival találkozott már életében. Egy kicsit meg vagyok zavarodva. – Hiszen maga szerelmes a feleségébe. Tudom. – Eddig én is azt hittem. és újra megcsókolta. nagyképű. s látta. Tudom. Mervyn újra megfogta Nancy kezét. bajunkat. – Évek óta nem volt részem ilyen kellemes élményben. Ha akart valamit. megszerezte . a férfiak utálják. – Ne csinálja – mondta Nancy. Borzasztóan vonzó férfi. Mervyn nyilvánvalóan nem tartozott közéjük. nem tudjuk még egyszer abbahagyni. – Az én hibám – mondta. Gyorsan elkapta a szemét. gondolta. akinek mindig megfoghatom a kezét. hogy megölelje ezt a férfit. Minden hibája ellenére tetszik nekem. Az igazat megvallva. ha félek. de azt is tudom. hűséges és erős. ha fölhúzzák őket. Milyen jó lenne valaki. amelyeken alig bír uralkodni. tőle várták a döntést. és túl könnyen föladták. nem tudjuk többé elkezdeni. akik gyengék és határozatlanok voltak. most már nem vagyok olyan biztos benne. – Ha megint elkezdjük. a férfiban félelmetes szenvedélyek vannak. Ez a tudat benne is serkentette a vágyat. – Ha most abbahagyjuk. amikor Nancy még futni akart néhány kört. Ne haragudjon! – Nincs miért bocsánatot kérnie – felelte Mervyn. még ebben a szörnyű hálóingben is. megosztottuk egymással gondunkat. a hálóing erősen kidudorodik.Nancy lenézett egy pillanatra Mervyn ölébe. bár még mindig lihegett kissé. amikor féltem.

és ujjai combja belső felét simogatják. Könnyein keresztül látta Mervyn szép arcát. megkóstolva a könnyeket. Nancy kinyitotta szemét. Nancy behunyta szemét. De azért mondja meg. amelyen e pillanatban értetlenség ült.magának. A gondolat hirtelen szomorúsággal töltötte el. . és gyengéden. amióta meghalt Sean. Férje halála óta nem volt része ebben az élményben. – Mi baj van? – súgta. akárcsak maga. Látta magát is. miért sír. még magamnak sem vallom be soha. – Senki sem ért így hozzám. ne haragudjon rám – mondta. – Mikor halt meg? – Tíz éve. Mervyn keze a kombinéja alá nyúl. De Mervynnek ez bőven elég volt. de határozottan eltolta a kezét. Nancyt akarta. Óh. ahogy a földön ül derékig felcsúszott kombinéban. lába között a férfi kezével. Egy pillanattal később elkapta Nancy nemi szervét. – Nem haragszom. Lehunyt szemhéja alól könnyek gyöngyöztek elő. Sean. A temetés óta nem érezte ennyire fájdalmasnak férje elvesztését. Nancy pedig szeretett volna Érezte. Most kapitulálni. – Kérem. de alig néhány milliméterrel. hiányzol. – Hűséges természet vagyok – mondta Nancy sírós mosollyal –. mennyire hiányzol. Megfogta Mervyn csuklóját. A hölgy nyögdécselni kezdett. és szinte önkéntelenül szétnyitotta combját. – Hosszú idő. és hirtelen ő jutott az eszembe. Mervyn megcsókolta arcát. Mervyn sóhajtott. – Sean volt a férje? Nancy bólintott.

– Borzasztóan sajnálom. Fölült. Nancy elfelejtett mindent. és a jelennek élni. Nancy bólintott. míg kinn dühöngött a vihar. Egy idő után Nancy elaludt. eljutni az ágyig – javasolta Mervyn. melybe sikerült is fölmásznia. és melléfeküdt. Karjába ölelte Nancyt. – Próbáljunk meg Kényelmesebb lenne. Mervyn követte. megmarad a helye. hogy Mervyn karjában fekszik. s rémülten körülnézett. látta. elöntötte a szeretet. és újra megcsókolta a férfit. Ahányszor a vihar megerősödött. Ha a vihar csillapodott.– Igaza van – mondta. imigyen kúszva közelítette meg az ágyat. – Lehet.– Kétszer voltam nős életemben. Mikor a rázkódás enyhült egy kicsit. rájött. Nancy arca Mervynéhez ütődött. Nancy feszültsége is fölengedett. és most először kerültem közel hozzá. A gép őrülten hánykolódott. hogy igaza van – mondta Nancy. Nancy erősen magához ölelte. Egymás mellett feküdtek a padlón. Mervyn ilyenkor a haját simogatta. mint matróz az árbocba. és egy hang így szól: – A pincér vagyok. Remélem. – Én örülök neki. aki Mervyn hóna alá fészkelte be magát. és ettől teljesen pánikba esett. s biztonságot keresve kapaszkodott a férfiba. – Megharapott – mondta mosolyogva. hogy megcsaljam a feleségemet. . A kabin fényei hunyorogtak. Négykézlábra ereszkedett. – Ostobák vagyunk? – Talán el kellene felejteni a múltat. A gépet ismét megrázta a vihar. valaki hangosan kopog az ajtón. kétségbeesetten kapaszkodott. Arra ébredt. Nancy kinyitotta a szemét. Mervynnek vérzik a szája.

Mervyn kezét megnyugtatólag Nancy vállára hangosan. Mervyn kinyitja az ajtót. A kabint friss kávé szaga töltötte be. – Hogy szereti a kávéját? – Tej nélkül. nagyon tetszik nekem ez a férfi. uram – hangzott az ijedt válasz. – Azt mondta. Teniszezik? Szeret operába járni? Szeret vásárolni? Sokat olvas? Hogy köti meg a . az ablakon nappali fény áradt be. Mervyn simogatja. Hallotta. Mervyn keze a mellén. hajnali fél öt New Yorkban. és a paplannal teljesen betakarta Nancyt. Új-Fundland három és fél órával van a greenwichi idő mögött. és emlékeiből fölmerültek az éjszaka képei: Mervyn a kezét fogja a viharban. pincér! – Igenis. Mervyn fölhúzta a redőnyt. Mikor szállunk le? – Harminc perc múlva. uram. – Én is. gondolta. Jézus Mária. Nancy nézte. ő belekapaszkodik. fölállt. Nancy a kávét kortyolgatta. aztán Mervyn lemászott az ágyról. hogy ne kelljen látnia a pincért. Nancy hálásan rámosolygott. és kereken hat óra ÚjFundlandban? – kérdezte Mervyn csodálkozva. Egyszerre elöntötte a kíváncsiság: százféle dolgot szeretett volna tudna Mervynről. – Mervyn kávéscsészét nyújtott Nancy felé. cukor nélkül. tette. és reggel hat Új-Fundlandon. fél tíz angol idő szerint. ahogy a férfi kávét tölt. az ajtó becsukódott. amikor belép. – Várjon egy pillanatra. – Reggel fél tíz van angol idő szerint. – Davy távozott. A vihar miatt egyórás késéssel érkezünk meg. aztán a falnak fordult. – Nem tudtam. ellentmondást nem tűrő hangon szólt. míg elalszik. Nancy megfordult. – Jó reggelt – mondta Davy vidáman. – Ezek szerint három és fél órával vannak odébb? – Igen. hogy félórás különbségek is vannak. uram. Ez megnehezíti a menetrendszerkesztők munkáját. mindketten a padlóra esnek. míg a gépet dobálja a vihar.

És maga? – Ó. Persze Hitlerre nem számítottam. és kiugrott az ágyból. ha Botwoodba érnek. s ettől a telefonhívástól nagyon sok függ az életében. Ez egyébként nem volt igaz. érdemes-e velem életbiztosítást kötni. ahogy issza a kávéját. ez vezet be a legjobb bostoni társaságba. Minden vasárnap délelőtt felöltöztettek a fodros. – Jobban veszi ki magát. Apám gyára sokkal inkább. nem hagyok még egy fiatal nemzedéket így meghalni. Nancy mély rokonszenvvel nézett Mervynre. – Kamaszkoromban. – Milyen zenét szeret? – kérdezte. – Botfülű vagyok – válaszolta. de szerencsére engem nem is nagyon érdekelt. de táncolni sose szerettem valami nagyon. Nancy nevetett. Mac fölhívja telefonon. – Föl kell öltöznöm.nyakkendéjét? Nézte. Egy darabig egymás szemébe néztek. – Mindjárt megérkezünk – mondta. Félrenézett. ki az ablakon. Nancy hirtelen újra zavarba jött. – Mire gondol? – kérdezte Mervyn. . és utál vásárolni. – Úgy néz. Anyám úgy gondolta. fölhúzták fehér cérnakesztyűcskémet. olvas is. és megpillantotta a szárazföldet. A ritmusát még élveztem is. fehér ruhácskámba. még a háború előtt a ragtime volt a nagy szám. – Hadd menjek előbb én – kérte Mervyn. mintha azon tűnődne. – Mervyn arcán árnyék suhant keresztül. és irány a tánciskola. Erről eszébe jutott. – Ott voltam Ypres-nél. és úgy érezte. És akkor megesküdtem. de nem sokat. Harcolt a háborúban? – Igen. anyám nagy bánatára. én táncoltam. Jól pókerezik és rosszul táncol. ahol öltönybe bújtatott tizenkét éves fiúkkal tanultuk a társadalmi érintkezés szabályait. Valószínűleg teniszezik. több kérdésére meglehetős biztonsággal kitalálhatja maga is a választ. Muszáj volt. A férfi is fölemelte tekintetét. és Nancy tudta. most mindkettejüknek ugyanaz jár az eszében: ahogyan éjjel csókolták és simogatták egymást.

Gyorsan megfésülködött a tükör előtt. így be kellett érnie azzal. ez igaz. és Nancy érezte. de erre már nem volt idő. fekete gyapjúzokni. ha viszonyunk lenne. ahogy Mervyn kezébe veszi az akasztót. szeretném sokszor látni. Szeretném újra látni Mervynt. Tiszta alsóneműt vett. de a boldogság mélyén egy kis kényelmetlenség is meglapult. Miért? De amint föltette a kérdést. de ettől még nem lesz vége egy többéves házasságnak. Mervyn lehajolt és megcsókolta. Ahogy öltözködött. amelyen öltönye lóg. hogy alaposan megmosakszik. aztán Nancy kinyitotta az ajtót. Még mindig vissza akarja szerezni? Még mindig szereti? Egész éjjel a karjában tartotta. Éjszaka megjegyezte ugyan. gondolta. de kívánom-e. Vajon látom-e még ezt a csodálatos hálóinget? Kinézett az ablakon és látta. csak az ajkát érintve. de szerencsére Mervyn feleségét nem.– Rendben – válaszolta Nancy. Nancy sóhajtott. Az emlék boldoggá tette. ez kétségtelen. megcsókolja-e még valaha. Az ajtóban Mervyn megállt. Lulu Bellt és egy másik asszonyt talált ott. szürke alsónadrág. hogy a gép meredeken ereszkedik. bár nem volt benne biztos. – Köszönöm. Egy hosszú pillanatig tartott a csók. bele tudnék szeretni. felötlött benne reggeli beszélgetése Mervynnel. tétován. hogy megölelt az éjjel – mondta. azon gondolkodik. aztán a mellékhelyiségbe sietett. És én mit akarok? – kérdezte saját magától. Azt hiszem. hogy “meg van zavarodva”. Nancy szeretett volna megfürödni. és a papírzacskót. s amelyeket remek hálóingével együtt Foynesban vásárolt be: egy fehér ing. de azóta egy szót sem szólt róla. és Mervyn kiment. amelyben tiszta ruhái vannak. Nézte. és szürke selyemblúza helyett egy tiszta sötétkéket a piros kosztüm alá. puhán. Ahogy az ajtó becsukódott mögötte. nem késő-e most elkezdeni óvni özvegyi jó hírét. Odalépett hozzá. már tudta is rá a választ. Mervyn semmit sem mondott a feleségéről. hogy miattam otthagyja a feleségét? Hogyan tudhatnám egy éjszakai beteljesületlen szerelem után? . szeretném talán. Sietnie kellett.

mint hozzám. mi az igazság: kell neked ez a férfi. már majdnem ott vagyunk. Távol látszott a kikötő. akik közvetlenül a mellékhelyiség melletti kabinban utaztak. aztán bement a lakosztályba. Ahogy kilépett. Rövid biccentéssel fogadta a férfi köszönését. fehér ingben. Nancy – mondta Nat. A gép gyorsan ereszkedett. édes fiam. de rám már aligha. aki igazán kell. a cégre még mindig fáj a foga. aki igazán kell. Az út egyik felét azzal töltötte. lám. Lám. ne hazudozz itt magadnak! Te is tudod. hanem szerezd meg! Még parfümöt is kent a füle mögé. A pilóta olyan finoman tette le a gépet. mondta magának. gondolta. nyugodt tükre. – Jó reggelt. hirtelen megint víz volt alattuk. sötétszürke öltönyben. rögtön Peterbe és Nat Ridgewaybe botlott. Nancynek hirtelen eszébe jutott. még följebb egy fatemplom tornya. és végre találkoztál azzal. Mervyn már ott ült. és szárazföldet látott.Kezében megállt az ajakpirosító rudacskája. – Nohát – mondta –. fölötte fából épült házak. Ahogy nézte. ha elég idő van rá. Időközben az ágyakat Davy visszavarázsolta kerevetté. Nancy kinézett. hogy Nat inkább a céghez vonzódott. megborotválva. Mindketten becsatolt biztonsági övekkel ültek. akár bele is szerethettem volna. Lehet. átrepültem az Atlanti-óceánt. és kimutatott az ablakon. a levegőben vannak. melyet ezüstfolyók szeltek át. bámulta magát a tükörben. Ugyan. – Nézze – mondta –. Igen. – Kevesen mondhatják el magukról – válaszolta Mervyn. Tíz éve az első férfi. Úgyhogy ne hazudozz magadnak. öt évvel ezelőtt miként érzett Nat iránt. alattuk sűrű fenyőerdő. Negyvenéves vagy. a másik felét azzal. A gép alacsonyan szállt. hanem egy folyó torkolatának sima. aztán kiment. hogy a cég miatt aggódott. de már nem az óceán háborgó hullámai. hogy Nancy még azt hitte. de nem volt rá elég idő. . Nancy nem érezte magát különösebben bátornak. és talán ez volt a szerencsém. Nancy. amikor az ablakokat már beborította a fölcsapódó permet.

mindhárom zöld.hogy másvalaki férjének a kezébe kapaszkodott. mint a kanadai kiejtésre hasonlít. hogy él a lehetőséggel. Egy SHELL feliratú tartályhajó is megközelítette a Clippert. a Nancy már szeretett volna MacBride-dal beszélni. egy nagy és két kis ház. s onnan hídon jutottak át a kőmólóra. Az épületben volt egy váróterem. Diana kitartóan bámulta Nancyt a hajó fedélzetén. hogy a partra vigye az utasokat. Mervyn felöltötte bőr repülőszubbonyát. Diana és Mark is kiszálltak. nevén szólították a . mielőtt New Yorkba érnek. Nancy fölvette kasmírkabátját. A többiek ágyban maradtak. fedélzetén fehér overallos alakok sürögtek. és felmutatták útleveleiket egy álmos hivatalnoknak. és a hajó fedélzetére léptek. készen arra. de ez senkinek nem mozgatta meg a fantáziáját. Biztosan egy gőzfűrész működött valahol a közelben. de még mielőtt telefon után érdeklődhetett volna. és őt elővette a rettegés. kiléptek a víziszárnyra. felfedezőútra indul a faluban. Még azt sem tudja. Nancy nem mert a szemébe nézni. Magára az útra csak olyankor gondolt. Az utasok beléptek a nagyobb épületbe. Azon túl legelő következett néhány tehénnel. Ismét áthaladtak a szalonon. A kőmóló végén álltak a Pan American légitársaság épületei. A kikötőben két nagy tengerhajó is horgonyzott. Mit mond majd a fiúknak? Biztos a legapróbb részletre is kíváncsiak lesznek. Mikor az ismét hajóvá vedlett repülőgép végre megállt. mindhárom piros-barna szegéllyel. végtére is Diana követett el házasságtörést. Nancy észrevette. milyen gyorsan repül a Clipper. Egy mólónál kötöttek ki. mindhárom fából. A korai időpont ellenére bámészkodók kis csapata fogadta a Clipper utasait. az újfundlandiak gyorsan beszélnek. meg a frissen vágott fák szaga. hogy a gépet feltöltsék benzinnel. s onnan a partra. egy igazi hajó jött mellé. A levegőben tengerszag és fenyőszag keveredett. Az utasoknak legalább a fele úgy érezte. Ezeknek utána kell nézni. amikor a szél nagyon dobálta a repülőgépet. bár nem igazán érezte magát bűnösnek. nem ő. mindenki úgy döntött. és sétál egyet. behúzott függönyök mögött. és kiejtésük inkább az ír.

mit végzett. aki a Pan American egyenruháját viselte és bemutatkozott. . Az út szélén juhok legeltek. és bementek az ajtón. Gyorsan körülnézett. Nancyt leültették egy székre a telefon elé. Nem egészen egy mérföldre ide. Remegő kézzel emelte füléhez a kagylót. – A távíróhivatalban. hallasz engem? A hang nem Mac hangja volt. Hosszú szünet következett. asszonyom – mondta a fiatalember. Van autójuk? A fiatalember úgy nézett rá. amíg nem kapcsolják szét a vonalat. – Akkor siessünk. hogy kényelmes cipő van a lábán.hangosbeszélőn. Odament egy fiatalemberhez. végig a földesútón. mintha repülő seprűnyelet kért volna. – Akkor menjünk gyalog! Csak menjünk már! Mutassa az utat! Kimentek az épületből. természetesen saját gyártmányú! De vajon még holnap is övé lesz-e a cég? Mac majd elmondja. s beletelt néhány pillanatba. kapcsolom Bostont. aztán: – Nancy. – Telefonon keresik. amelyhez nem tartozott gyalogjáró. – Nincsen. asszonyom. Egy mérföld! Nancy alig bírta kordában tartani türelmetlenségét. – Danni Riley! – kiáltotta meglepetten. Elöl a fiatalember. mögötte Nancy és Mervyn. Fölmásztak a kaptatón a hegyoldalba. Csak ott lennének már! Tíz perccel később elértek egy apró faépülethez. míg Nancy fölismerte a beszélőt. Nancy örült. – Nancy Lenehan beszél. A központban valaki azt mondta: – Tartsa a vonalat kérem. – Hol a telefon? – kérdezte aztán. Nancy szíve nagyot dobbant.

– Miféle bajban vagy. miről van szó. mint aki pánikba esett. Segítened kell rajtam! Nancy erősen megmarkolta a kagylót. hogy van közöttük bármi. Azt hiszem. Nem telefontéma. nyugodj meg. túl sok minden van ott összezsúfolva. igaz? – Hogyne. hogy átnézhessék az iratokat. . – Mondd el. lakat alatt. igaz? Évekkel ezelőtt el kellett volna égetned mindent. – Hogy lehetsz benne biztos? – vágott közbe izgatottan Riley. – Hát. Ezek szerint számításuk bevált! Igyekezett. Danny. De okosabb. Nancy könnyedén megjegyezte: – Nem hinném. szinte unott hangon beszéljen. bizonyos emberek. mi van azokban a ládákban. otthon vannak. ha nem kapcsol rögtön. – Végigolvastad őket? – Nem. amit Nancy főzött ki. Danny? – Többen felhívtak azzal a régi üggyel kapcsolatban.– Nancy! Bajban vagyok. emlékszem arra az ügyre. Miért? – Esetleg jelentkezni fognak nálad megkérnek. mintha a kérés terhére lenne. csak neveket és címeket ne említs. akkor miért hívsz föl telefonon? – Nancy! Ne beszélj velem így! Szükségem van rád! – Rendben van. amire célzól. – Nancy. ami miatt aggódnod kéne. nálad vannak apád hátrahagyott iratai. gondolta Nancy. ha nem telefontéma. és A terv tökéletesen bevált. – Senki sem tudja pontosan. – Most már eléggé ráijesztettünk. gondolta Nancy. itt az ideje. – Milyen régi ügy? Miről beszélsz? – Tudod. hogy nyugodt. Maga Riley magyarázta el Nancynek. Akkor Macnek sikerült ráijeszteni! Riley úgy beszélt. mi történt. hogy manipuláljunk is egy kicsit.

Nancy egy kis szünetet tartott.. Elégetem az egészet. Nem lesz semmi gond. Csönd. – Igaz barát vagy. – Nancy. ki akar betekinteni a papírokba? – Az ügyvédi kamara egy bizottsága. hogy köszönjem meg. Te nem vagy ügyvéd.. – Nemet mondasz? – Jobb ötletem van. Danny? – Itt vagyok. – Ha csak ez a baj – mondta Nancy –. itt vagyok.. mint aki tétovázik. de sohase gondoltam rá. Óriási kő esett le a szívemről. – Riley majdnem elsírta magát. te is tehetnél valamit értem.. nagyon köszönöm. – És van hozzá joguk? – Nincs. – Nancy. – És ha én mondok nemet? – Az más. de ellenem szól. Tudod miért jövök vissza Amerikába ilyen hirtelen? – Nem tudom. Most jön a neheze.– Ebben igazad lehet. mit mondjak. rád nem tudnak nyomást gyakorolni. Danny. Úristen. – Egy pillanatra ajkába harapott. – Mi más lennék – válaszolta Nancy. ha nemet mondok. Egy kicsit álszentnek érezte magát. valójában csak hogy fokozza a feszültséget.. nem is tudom. Nem is tudom. És te nem akarod eladni? . akárhogy is. Végül azt mondta: – Ne izgulj. – Itt vagy. Annyi gondom volt mostanában… – Peter el akarja adni a céget a hátam mögött.

Az ár túl alacsony. Európában háború tört ki. – Rossz üzlet? A cég nem ment valami jól az utóbbi időkben. Ez nem volt elég. hogy hagynánk bagóért. hogy rossz üzletet köt. nem tudom. – Ahelyett. Danny Riley mélyebb hangon és lassan beszélt: – Mit akarsz ezzel mondani? . Meglátod. – De Nat Ridgeway sokat használna az én jogi cégemnek. ha megnőtt a haszon. és az új fölállásban nekem nem lenne állásom. – Nancy. álszent hazudozó. de akkor már rendes áron. én nem vagyok benne biztos. De nyelvébe harapott. hogy ne kelljen még több a vevőknek. Hadd vegyem át én az igazgatást. csak a saját érdekedre gondolsz. Nancy azt akarta mondani: Te vén.. Aztán. Visszafojtott lélegzettel várta a választ. – Felejtsd el. mindenkinek ez lenne a legjobb. – Danny. – Mondjuk.– Nem.. – Mert Peter csapnivaló igazgató. eladni a céget. meggondolom. A segítségedet kérem. hogy nem akarom eladni. ez valójában szolgálja-e saját érdekeinket. de őt csak az érdekli. Danny. nekem minél több kárt okozhasson. – Rendben van. inkább ki kéne rúgni. – Gondolkozz el apa hátrahagyott iratain is. Nancy kénytelen volt fölfedni a lapjait. Naná. Ez azt jelenti. Ha várunk két vagy három évet. Nem tudunk annyi cipőt csinálni. ez igaz. még mindig eladhatjuk. kihozom a slamasztikából. – Hát. kétszeres vagy akár háromszoros áron adhatjuk el a céget. és azt mondta: – Hidd el nekem. Peter is tudja. óriási lesz majd a kereslet.

– Te biztosan ezt csináltad volna. Sikerült! Sikerült megmenteni a céget! – Örülök. hogy így lesz. . ha segítenél rajtam. Riley bosszúsan hallgatott. végül azt mondta: – Tulajdonképpen nincs nagy választási lehetőségem. kölyök. ha elintézed a másik ügyet. – Tulajdonképpen nincsen. Ez már félreérthetetlen fenyegetés volt. Nancy. vén gazember – mondta –. – Apátok megmondta. akkor bajban.– Szeretném. Mondd. értem. Nancy összerezzent. aztán eszébe jutott. Nancy majdnem elsírta magát a megkönnyebbüléstől. Ismerlek csecsemőkorod óta. Elégedj meg azzal. miután én is segítek rajtad. Megadja magát vagy ellenszegül? – Ne beszélj velem ilyen hangon. biztonságban vagy. nem te találtad ki véletlenül az egészet? Ez a feltevés egy kicsit túl közel járt az igazsághoz. ha ellenem. Ezt szokás zsarolásnak nevezni. – És ezért nem akarsz nekem segíteni? – kérdezte Nancy valamivel lágyabb hangon. Danny. kivel beszél: – Te álszent. Danny. hogy így döntöttél. De több kérdésre már nem válaszolok. egész életedben ezt csináltad. amennyiben holnap mellettem szavazol. – Ebben van valami. – Rendben van – mondta Riley kelletlenül. Riley elnevette magát. – Azt hiszem. miről van szó. de Danny ezt a nyelvet értette. – Melletted fogok holnap szavazni. Azt hiszem érted. .

amit akarsz – mondta Riley. így meg kell küzdenetek. A vén gazember nyilván nem nyelte le könnyen.Ez a megjegyzés teljesen váratlanul érte Nancyt. de Petert tette meg igazgatónak. de valójában ebben egyáltalán nem volt biztos. – Ha neked nem hiszem el. hogy nem mond igazat. – Mi az istent beszélsz összevissza? – Apátok mindig azt mondta nekem. – Egy szavadat se hiszem – mondta Nancy. hogy vesztett. Neked azt mondta. Nem is értette. Kérdezd meg Petert. amiben kénytelenek vagytok harcolni. és van benned valami kemény vonás. – Egész életedben ismertelek. de kíváncsisága felülkerekedett óvatosságán. Nancy nem szívesen ismerte be Rileynak. amiért túljártak az eszén. és hangja most egy fáradt öregember hangja volt. Komolyan félt attól. amit az apád nekem mondott. Nem akarok . ha nem hiszed. Kedvellek. a halála után te fogod vezetni a céget. hogy a közlés megrendítette. ő lesz az elnök? – Igen. Danny dühös. mi az: éhesnek lenni. amit ő felépített. mert nem tudják. és ezért állította föl ezt a helyzetet. mi először akkor találkoztunk. – Azt hiszel el. és még egy utolsót akart döfni. úgyhogy egy kis rosszindulattal igyekszik ápolgatni sértett hiúságát. miért hinném el neki? – Nancy. a gazdag szülők gyerekei rendszerint rossz üzletemberek. – Nekem sohasem beszélt erről – mondta Nancy gyanakodva. – Hogy érted ezt? – Apátok azt akarta. – Apa Peternek is azt mondta. ami Nancyt gyanakvóvá tette. – Ezért osztotta el így a részvényeket. és az életrevalóbb fog győzni. mit akar Riley mondani. hogy tönkreteszitek. amikor te kétnapos voltál – mondta Riley. Riley hangjában volt valami. – Én csak azt mondtam el. Peter meg te harcoljatok egymással. de ebből még nem következik. Rendes ember vagy. mint az apádban.

Megérintette Mervyn karját. hogy az erősebb győzzön. azt se tudta. megszédült. Danny. s így valahogy az egész hihetőbbnek is hangzott. amiért fölhozta a témát. – Szevasz. – De Riley a végén mondott valamit. gyengének érezte magát. az apám előre kitervelte.. Sajnálom. Nancy letette a kagylót. – Azt mondta. Most már hitte Nancy. Nancy! – kiáltotta Mervyn. amit Riley elmondott. Egy pillanatig hallgatott: megpróbálta összeszedni magát. – Oké. amivel nagyon megdöbbentett. – Úgy körbetáncolta. – Akarja elmondani? – kérdezte Mervyn óvatosan. De Nancyt nagyon megrázta a történet. honnan jönnek az ütések!. hogy fölhoztam ezt a témát. amit mondott. – És elhiszi neki? . Nancy már sajnálta. – Bocsásson meg – mondta. Mervyn nevetett. – Ahogy akarja – mondta végül rosszkedvűen. – Köszönöm.veled összekülönbözni se a cég miatt. – Fogja be a száját! Mervyn elhallgatott. Nancy.. hogy Peter meg én egymás ellen harcoljunk a cégért. Úgy tűnt. mintha arcul ütötték volna. – Nagyszerű volt. azért. se semmi más miatt. Danny tényleg sajnálja. Nancy halványan elmosolyodott. – Akkor az ülésen találkozunk – mondta Riley. – Szevasz.

– Nagyon föl van dúlva. hogy igen. volt egyszer egy lány. saját izgalmát. amit akkor érzett. Szerencsére Margaretnek nem okozott ezzel csalódást. mint egy filmszínész. Megalázó élményként tartotta számon. Mervyn megfogta a kezét. – Nancy megsimogatta Mervyn kezefejét. és fölidézte magában az elmúlt éjszaka fontosabb eseményeit. amikor Margaret megcsókolta. 20 Harry Marks mozdulni is alig bírt a boldogságtól. amikor Margaret egyszerre megjelent. – Úgy érzem magam. Ez valamiért mindig így történt. Évekre előre megírták a szerepemet. mint a nyúl a vackába. aki kigúnyolta érte. – És mit szeretne csinálni? A válasz azonnal megszületett Nancy fejében. amint meghallotta a kérdést: – Szeretném magam írni a saját szerepemet. Most már abban sem vagyok olyan bizonyos. amiért olyan gyorsan elélvezett. . a csalódottságot. aki előre megírt szerepet játszik. s ágyába bújt. Feküdt az ágyban. Végül kölcsönösen boldoggá tették egymást. Ezt szeretném csinálni.– Az a szörnyű. A váratlan örömöt. de így visszamenőleg sok mindent megmagyaráz a Peter és közöttem lévő viszonyról. amikor Margaret aludni küldte. ha először feküdt le egy lánnyal. Nagyon igaznak hangzik. Még furcsa módon föl is izgatta. Mervyn bólintott. hogy megpróbálta összeszedni bátorságát. hogy le akarom-e győzni Petert. és az örömöt. – Eléggé. Még mindig szégyellte magát. hogy közeledjen hozzá. Sohasem gondoltam rá eddig.

nem volt semmi titok: egyszerűen gyönyörű volt. mint a Vörös Pimpernel vagy valami Robin Hood-féle figurát. végigsimíthatná ujjával a gyémántokat! Persze a foglalatot össze kell törni. Harry nem tartotta magát okosnak. Akárki beleszeretne. az apró szeplőket a lány torkán. gondolta Harry. nem volt gazdag. Egyáltalán. Voltaképpen mindegy. és Harry valóban sok minden tudott. Ha a kezében tarthatná! Ha belenézhetne a burmai rubintok fenéketlen mélységébe. Ezzel vége is lehetne a kapcsolatnak Margarettel. hogy ennyire szerencsés lehet. Valószínűleg valami romantikus alakot lát benne. Majdnem biztosan akkor szerette meg. az ilyesmi Margaretnél nem sokat számít. hogy a lány miért tetszett Harrynek. de a méltatlankodás annál nagyobb.. a testét egy istennő is megirigyelhetné. . és a köveket egyenként adja el majd az orgazda. De ő? Persze nem olyan csúnya. melegszívű. szavak nélkül is megértették egymást. A kár nem nagy. A szülei szörnyen viselkednek vele. abban a pillanatban. de hát ezen nem lehet segíteni. Életét csodálatosnak találta. érzékeny. A világ leggyönyörűbb ékszerei. és Margaret valószínűleg úgy gondolja. esetleg egy kalózt. Mert bizony ellopja az anyja ékszereit.. mikor már eljutottak a levetkőzésig. néhány lépésnyire. a vagyonukat sem érdemlik meg de azért ezt túlzásnak találná. az alig látható.Nem hitte. Olyan nagyon hálás volt neki a lány. A lányok furcsa teremtések. itt a csomagtérben. apró mellbimbókat. mint amikor pofon ütünk valakit. És most esetleg mindezt elveszíti. szeretetreméltó. A lopás olyan. mi volt a vonzalom eredeti oka. amelyek értékéből élete végéig úri módon élhetne. Soha sem fogja elfelejteni fehér mellét a félhomályban. de érezte. hogy kell öltözködni. és ezt Margaret pontosan tudta. a gesztenyeszín szőrt a lába között. és ha ez még nem lenne elég. mint az ördög. Ugyanakkor a Delhi-ékszerek itt vannak a gépen. Mégis érdekli a lányt. és tudja. és messze nem a megfelelő társadalmi osztályhoz tartozott. olyasvalakit. mi tetszik rajta a lánynak? Abban. Ezen már Margaret sem nevetne. Hamisítvány volt. de elkerülhetetlen. természetesnek érezte: Margaretnek mégis nyilván nagyon sokat jelentett. és főleg a londoni alvilág. amikor Harry kivezette az étkezőből a botrány után! Pedig gondolkodás nélkül tette meg. Tragédia. ami Margaret előtt ismeretlen volt: hogyan élnek a londoni szegények.

Egy éjszakát együtt töltöttek. hogy a maga erejéből éljen meg. hogy Margaret melle minden ékszernél többet ér. Botwoodban nem száll ki. Margaret hajnalban hagyta ott. Igen. mondta magának. a vendégeket. Egy repülőgép még rövidebb viszonyra determinál. amikor senki se látta. Harry eleget hallott már a tengerjáró hajókon fűződő. Most jött el a pillanat. de visszariadt a megvalósítás nehézségeitől. és egyátalán nem biztos. Maradjunk meg a realitásnál. és kezében tarthatja a Delhi-ékszereket. s egyszer majd valaki újból aranyba foglaltatja őket. talán azon a környéken. ebből még nem következik. . Azért az is eszébe jutott. vidéken. ha kiderül. hanem alszik egy órát. Egyszerűen nem lehet tudni. s a kertben sétálnak fehér nadrágban és szalmakalapban. de még sohasem próbálta ki a hétköznapi emberek életét. amint egy hajó fedélzetére lépnek: talán az utasok fele ott lehetett. Ezzel szemben az ékszerek teljesen megbízhatóak. bár nem igazán aludni akart. hogy New Yorkba érkezésük után is találkozhat vele. kisurrant.A kövek megmaradnak. Harry Marks pedig vesz magának egy házat. hol van. Harry szintén így nyilatkozott. aki a feleségét díszíti föl az ékszerekkel. hírhedten rövid viszonyokról. de közben Margaretre gondolt. hogy bejusson a csomagtérbe. bricsesz van rajta és lovaglócsizma. hogy nagyon fog tetszeni neki. Néhány lakat lehet a bőröndökön: majd pont néhány lakat fogja útját állni! Néhány perc. amelyek fölött ereszkedtek. Ahogy most kinézett az ablakon. Már látta maga előtt a parkokat és a fákat. s a ház asszonya éppen lejön a tölgyfa lépcsőn. Margaret mit fog csinálni. főleg. Margaret el akarta hagyni a szüleit. erre költi a pénzt. Az arca Margaret arca. Margaret kívánsága teljesen őszinte. amit New Englandnek hívnak. Harry az ablakon bámult ki. egy csomó felöltős és kabátos utast látott. meg a legénység nagyobbik része. egy milliomos. de meg tudja-e tenni? Sok úrilány kacérkodott a függetlenség gondolatával. Azt mondta. nézte a fenyveseket. akik hétvégére jöttek. Vesz egy házat valahol Amerikában.

aztán föl a lépcsőn. a rakodónyílás alatt. fogalma sem volt. A szalonban csak egy takarítónő csoszogott az egyik teli hamutartótól a másikig. még nem biztos. Mintha valami nagyon drága bőröndszaküzletben találta volna magát. Fölkelt. Harry Margaretet választaná. Próba. Bement az ajtón. Az ilyen kalkulációk mindig csak szorongását növelték. A két pilótaülés között ott a csapóajtó. és a legénység tagjainak aligha van bármi keresnivalójuk a csomagtérben. nem először indulsz lopni. Lord Oxenford és Mr. Óvatosan kinyitotta. Kinyitotta és továbbment. nem is másodszor. Harry előrement. nem gondolkozott kifogásokon. És megfordítva. Az ajtó nyitva volt. ameddig áll a gép. Most már senki sem láthatta. a dolog nem ilyen egyszerű. Percy. amint a gép orrában kötelekkel szöszmötöl. Hátrább a légiutas-kísérő az ágyakat varázsolta vissza ülésekké. Ha valami balul üt ki.Jóval egyszerűbb lenne. Először a bal oldali részt próbálta ki. Meg kell próbálni megszerezni mind a kettőt. Most a két csomagtér közötti keskeny folyosón állt. Margaret ágyánál be volt húzva a függöny. Gyorsan végigment a kabinon. aztán fölvette hálóköntösét. ha ellopja az ékszereket. Membury ágya üres volt. sokkal egyszerűbb volt az adott pillanatban kitalálni. mit is kell tenni vagy mondani. A legénység egy tagját látta. hogy Margaret az övé lesz. ha megjelenne az ördög. belebújt a papucsába. Lady Oxenfordé is. Vajon miről? Nyilván a mellényekről. Szokása szerint terv nélkül cselekedett. mondogatta magának. amelyek libasorban . ha esetleg elkapják. lehet hogy akkor is az övé lesz. A hármas kabinban Clive Membury Gabon báróval beszélgetett. úgyis mindig föltalálod magad. Körülnézett. Fölért a pilótafülkébe és körülnézett. Nyugalom. nyugalom. és választás elé állítaná: vagy az ékszerek vagy Margaret. Sajnos. még mielőtt észrevennék. drága bőrkofferek között. Föltehetően helybeli asszony. és Harry érezte meztelen bokáján a hideg tengeri szelet. szerencse. Harry gyorsan visszahúzta a fejét. mit tesz. mígnem elérte a hátsó ajtót. Senkit sem látott. aki álmosan ürítgeti a hamutartókat. hazugságokon. Ha itthagyja az ékszereket.

Szívesen kölcsönadom az én borotvámat. – A bőröndömet keresem – mondta Harry –. s abban a pillanatban egy meglepett kiáltást hallott: – Hát maga kicsoda? – A kiáltó a legénység egy fiatal. . szeplős tagja volt. hogy Oxenfordék poggyásza a másik oldalon lesz. uram. Nekilátott a keresésnek. Húsz percig tartott. Most gyorsan meg kell találnia az Oxenford család poggyászát.. egyik nehéz koffer a másikon nyugodott. Rengeteg nevet talált: Ridgeway. helyettes fedélzeti mérnök. Hartmann. – Én sajnálom a legjobban uram. D'Annunzio. És maga kicsoda? – Mickey Finn. körülnézett: semmi nyomot nem hagyott maga után. akit Harry látásból ismert. Káromkodott. amíg átnézte az összes bőröndöt. ha óhajtja. Uram. Vidám fiatalember. Mosolygott. Visszakötözte a köteleket. és ott is végigcsinálhatja az egészet. alulra került. Nem volt könnyű.álltak. A bőröndök névkártyája sokszor beszorult. rövid ujjú inget hord. de ez az előírás. de az utasok semmilyen körülmények között nem mehetnek be a csomagtérbe. de mint mondtam. elnézését kérem. Mit csinál itt? Egészen rám ijesztett. de jobb szeretek a magaméval borotválkozni. – Ebben az esetben én kérek elnézést. – Sajnálom. – Köszönöm. nyugodtan becsukta maga mögött az ajtót. és eljutott a következtetésig. az utasok semmilyen körülmények között nem léphetnek be a csomagtérbe. amelyek a bőröndöket rögzítették. ez ne lássék meg rajta. és kötél rögzítette őket. benne maradt a borotvám. Keze remegett. Ha megkereshetném a bőröndömet. Harry nem kevésbé lepődött meg a találkozáson. Lo. erőlködnie kellett. ujjai fájtak ahogy kioldozta a köteleket. Most mehet a jobb oldali csomagtérbe. kinyitotta az ajtót. de igyekezett. hogy elmozdítsa. Bazarov – Oxenford egy szál se. és azt mondta: – Harry Vandenpost vagyok.. Föl se merült bennem.

pillanatnyilag vereséget szenvedett.– Uram. Bekukkantott a szalonba. a professzor egy csontvázra emlékeztette. mint én. tejszín. és haja szétterül a párnán. Miután megborotválkozott. – Kemény éjszakánk volt – mondta Harry. és udvariasan félreállt. Micsoda átkozott pech. Ez mindig fölvidította. A másik mosdónál Hartmann professzor állt hálóingben. Nyakkendőjét nagy gonddal kötötte föl. kezében borotvával és borotvaszappannal. s lement a csigalépcsőn. Az új inget kibontani. mikor lesz megint alkalmam rá. Hartmann vállat vont. látta. hallani a papír suhogását. Aztán nem beszélgettek. míg Harry belépett a pilótafülkébe. A svédasztalon eper. gondolta csüggedten. A nyál összefutott a szájában. Bement a mellékhelyiségbe és borotválkozni kezdett. Hartmann nem tűnt fecsegő alkatnak. Mickey bement az egyes kabinba. Harry ránézett Hartmann sovány vállára. és néhány pillanat múltán visszatért. megkérdezheti őt is. és mosolyogva mondta: – Ebben az esetben élnék az ajánlatával. de belátta. Igyekezett jó képet vágni a dologhoz. de ez a szabály. gondolta. látta. narancslé. Mickey Finn kinyitotta az ajtót. ha valójában kölcsönadja a borotváját. Elképzelte. friss inget öltött. Ahogy visszatért a kabinba. Ha visszajön a kapitány. és köszönetét fejezte ki. ahogy alszik a lány. ugyanazt fogja mondani. Harry pedig nagyon el volt foglalva a gondolataival. – Nekem volt már keményebb is – válaszolta. és bent lettem volna. Ki tudja. Most mehetek borotválkozni. higgye el. és ezüstvödrökből . Harry átvette a készséget. de tudom. a még viseletlen vászon halk roppanását: az élet apró örömeinek egyike. de a szeme előtt burmai rubinok táncoltak. Harry elmosolyodott. – Elhiszem – mondta. nem rajtam múlik. a pincérek reggelihez terítenek. Harry elkeseredetten bár. Margaret ágyán még mindig össze van húzva a függöny. Még egy másodperc. és vadul mosakodott.

hogy visszaadja Mickeynek a borotváját. mielőtt fölszállunk. Általában szívesen beszélgetünk az utasokkal. annyi érdekes ember van közöttük. Vissza akarom adni a borotváját. ha lenne időm magával beszélgetni. A nagy térképasztalnál ült. Az eper biztosan melegházi ilyenkor. Elindult. Nézze. mi? – Szereti a munkáját? – Nagyon. de ott volt a legénység egy másik tagja. de még nem indult el. – Hát akkor megyek – mondta. – Az egyes kabinban van. örülnék. gondolta. Csak most éppen.. gondolatban ócsárolva magát. – Köszönöm szépen – válaszolta Harry. Nem tudok bejutni a csomagtérbe.pezsgősüvegek párás nyaka kandikált ki. Mikor meglátta Harryt. De hogyan? – Segíthetek még valamiben? – kérdezte a másik udvariasan. Megint palástolni igyekezett csalódottságát. Megfordult és lement a csigalépcsőn. – Igazán sajnálom. . hogy a fene egye meg. s egy füst alatt újra megpróbáljon visszajutni a csomagtérbe. gondolta Harry csüggedten. – Akár egy iroda. barátságosan mosolygott.. – Semmi gond – mondta Harry. – Segíthetek valamiben? – Mickeyt keresem. de be kell fejeznem ezeket a számításokat. Semmi jó ötlet nem jutott az eszébe. Úgy látszik. és egy jegyzettömbön különböző számításokat végzett.Valahogy túl kell jutnia ezen a fickón. Mickey hál'istennek nem volt ott. Fölment a csigalépcsőn. cserbenhagyta hagyományos szerencséje. Ezek szerint itt leszel végig. – Fantasztikus ez a kabin – mondta Harry lelkesen. – Hihetetlen.

Mindannyian tudták. hogy bár nem tudták pontosan mi történik. amikor arra gondolt. Valósággal viszkettek az ujjai. Eddie számára keserű tudat volt társai bizalmatlansága. aztán visszatért a saját kabinjába.Megkereste az egyes kabint. A kifogások nem repülnek. gondolta mérgesen. egyedül kell elintéznie. szokta mondogatni. Csak az a fontos. visszaadta Mickeynek a borotváját. Egész úton szórakozottnak tűnt. hogy megmentse feleségét. ami megmagyarázhatatlan módon betört. Különös viselkedése is föltűnhetett nekik. A bizalmatlanság érzése gyorsan terjed a legénység körében. Az lesz az utolsó alkalom. Sőt ő maga is az átlagosnál nehezebben bocsátotta meg mások hibáit. Igen. és megvető véleménye volt azokról. kivéve. 21 Eddie Deakin érezte a legénység többi tagjának vádló és haragos tekintetét a hajó fedélzetén. Aztán ott volt az ablak. hogy hajszál híján lezuhantak a viharos óceánba. mindez nem számít. Mindannyiuk élete veszélyben volt. akik valamilyen személyes okból kifolyólag nem látták el tökéletesen a szolgálatot. mindenki életét kockára . két méterrel a feje fölött vár rá a világ legszebb ékszer-összeállítása. amikor olyan nagymértékben egymásra vannak utalva. Azzal próbálta vigasztalni magát. Nem mert a szemükbe nézni. Margaret még mindig aludt. Mindig büszke volt kivételes megbízhatóságára. Nem csoda. De még nem adja föl. Életem legnagyobb lehetőségét szalasztóm el. amikor Tom Lutherre ijesztett rá a vacsoránál. és a nyitott ajtón keresztül kilépett a víziszárnyra. Nagyokat lélegzett. amely partra vitte őket. Senki sem tudta. de a benzin a fedélzeti mérnök felelőssége. Még egy állomás hátra van. következésképpen Eddie a hibás. hogy ellopja a Delhiékszereket. alig beszélt. Harry átment a szalonon. pontosan mi történt és hogy történt. Ehhez nem kérheti más segítségét. hajszál híján kevésnek bizonyult az üzemanyag. Shediac. ösztönösen bizalmatlanokká váltak Eddie-vel szemben.

Eddie a közelébe lopta magát. Talán sohasem tud többé leülni hogy ezeket a számításokat elvégezze anélkül. Megmutatom. hogy a gép ne legyen feleslegesen megterhelve. Aztán kiszámította. és odasúgta: – Várjon meg a légitársaság épületében. mégis meglehetős pontossággal ki kellett számolni. de ezzel egy lépéssel közelebb került Carol-Ann megmentéséhez. Gyorsan tenni kell valamit. Telefonja is csak június óta van. mert ÚjFundland még mindig angol felségterület volt ekkoriban. úgy tesz. a sziklaszilárd Eddie. mintha maga sem bízna meg önmagában. amíg a gép viszonylag mozdulatlan állapotban van. E pillanatban tehát gyűlölte önmagát.tette. Tom Luther azonban a fedélzeten volt prémgalléros nagykabátban és kalapban. megragadták az alkalmat egy kis pótalvásra. Ollis Field. Autó alig akadt a faluban. mennyi üzemanyagra lesz szükség a következő útszakasz megtételéhez. . hirtelen a megbízhatatlan Eddie lett társai szemében. a legénység fölment az emeletre. a néhány létező kocsira a balra hajts szabályai vonatkoztak. Kétszer is kiszámolta a fogyasztást. A kapitány talán már most él a gyanúperrel. Ez a szakasz jóval rövidebb lévén az üzemanyag-mennyiség kiszámításának nem volt különösebb jelentősége. Eddie gyűlölte a megbízhatatlanságot. ők Foynesban sem szálltak ki. A holtteher drága dolog. amelyeket rádión adtak le a nagy földi repülőtérről. Eddie rögtön leült. Keserű szájízzel végezte el számításait. akik rosszul aludtak. Ennek az útnak végeztével úgyis elveszíti az állását. hogy erre a szörnyűségre kelljen gondolnia? Felesleges kérdés. hol van a telefon. Botwood néhány faházból álló apró település az Exploits folyó torkolatánál. ami eloszlatja bizalmatlanságát. Elhatározta. de ez Botwoodban rendszerint így történt. Ugyanakkor Eddie. ami a Gander-tótól harmincnyolc mérföldre feküdt. A Clipper utasai ritkán találtak itt bármi vásárolnivalót. Az utasok mind betódultak a Pan American épületébe. Sok utas a gépen maradt. hogy Eddie számításaiban nem lehet megbízni. és elolvasta az időjárás-jelentéseket. aztán a kapitányhoz lépett. az FBI-ügynök és Frankie Gordon szintén a gépen maradtak.

Kora reggel nyilván nem minden vonal foglalt. miután Eddie kishíján kidobta a repülőgépből. Gyors léptekkel indult neki az útnak. Nem akarta. akik Foynesban szálltak föl a gépre. mintha ez neki is megfordult volna a fejében. ha ellenőrizné a számításaimat. Luther utasítja az embereit: hozzák magukkal Carol-Annt. Nagyon sokat jelentett neki. és újra sózívébe hasított a fájdalom. Útközben találkoztak két utassal. csak nem akarta Eddie-t megbántani. Lovesey-vel. hogy Eddie hallja. Nem tehetnek semmit. amelyet egy darab papírra írva nyújtott át a hivatalnoknak. és Luther meghívatott egy számot. Luther lassabban követte. Leültek és türelmetlenül vártak a kapcsolásra. amíg nem érkezik segítség. Eddie minden gondja ellenére is megállapította. Aligha meglepő. Addigra pedig Luther és Gordino . – Menjünk a távíróhivatalba – mondta Eddie. hogy tönkretegye a Clipper adóját. – Jöjjön utánam. és gondja lesz rá. De voltaképpen mit tehet? Rádión azonnal érintkezésbe léphet a rendőrséggel. Lenehannal és Mr. – Kimegyek levegőzni egyet – mondta Eddie. ahol a telefonkészüléken kívül egy asztal volt két székkel. hogy boldognak látszanak. Megérkeztek a távíróhivatalhoz. de látszott rajta a megkönnyebbülés. Róla és Carol-Annről is mindig azt mondták az emberek. Lovesey bőr pilótazubbonyt viselt. – Ha úgy gondolod – válaszolta közömbös hangon a kapitány. szeretném.– Kapitány úr. de ez nyilván Luther fejében is megfordult. de azért nem ők akarnak egyedül telefonálni Maine-be. Eddie biztos volt benne. Eddie hátraszólt: – Igyekezzen! Nekem még vissza is kell érnem. jutott eszébe. Láthatóan nem akarta Eddie-t fölingerelni. nyugodtan további lépéseket tehet a gengszterek elfogása érdekében. akik visszafelé jöttek: Mrs. – Luther gyorsabban szedte a lábát. amint zsebre dugott kézzel. Betessékelték őket egy kis helyiségbe. rosszkedvűen méregette a kérődző teheneket. amint kimondja. ha felesége vele van. Tom Luthert az épület mellett találta meg.

különben nem működik velünk együtt. Ha Luther is gengszter. – Igen vagy nem a válasz – mondta. azt sem tudják. A társak nyilván nem fogadták Eddie ötletét osztatlan lelkesedéssel. hogy a vonal másik végén is ki lehessen venni szavait. ezzel határozatlanságát bizonyítja. Ha most beszél velük. – Kis szünet után folytatta: – A fedélzeti mérnök akarja. melyik országban: Kanadában-e vagy az Államokban. Ha pedig előre figyelmezteti őket. – Én vagyok az – mondta. – Semmi kedvem még beszélni is ezekkel a gazemberekkel. úgyhogy hozzátok csak magatokkal a nőt. Luther leakasztotta a kagylót. Luther a főnök. – Megváltozik a terv. Azt mondja. hogyan könnyíthetne meg a rendőrség dolgát. én pedig elhiszem neki.már autóval száguldanak valahol. Idegesen kérdezte: – Ez a maga főnöke? – Én vagyok a főnök – válaszolta Luther. – De vannak társaim. Hiába törte a fejét Eddie. Eddie szíve összeszorult. Határozottnak kell mutatnia magát. mitől fél? De most már nem volt idő újraértékelni a szituációt. ekkor Carol-Ann élete veszélybe kerülhet. Hozzátok a nőt magatokkal a hajón. neki is oka lehet rá. Most kiderülhet. Megszólalt a telefon. – Mondja meg nekik. sír. Eddig azt hitte. rosszul értelmezte a helyzetet. Luther elsápadt. Ezt a kockázatot nem vállalhatja. Ha Luther látnivalóan retteg. ő pedig megijed és bármire rááll. Eddie attól félt. nem is osztogathat parancsokat. mindent elronthatnak egy korai közbelépéssel. – Így nem lehet beszélni velük – mondta vékony hangon. menjenek az anyjukba – mondta Eddie jó hangosan. Esetleg odahozzák Carol-Annt a telefonhoz: sikít. Újabb szünet következett. . – Magával akarnak beszélni – mondta. nem támadt semmi jó ötlete. Aztán Luther Eddie-re nézett.

. el tudnám intézni. és adjad.. ha látnák. Fölvette a kagylót: – Nem akar a telefonhoz jönni.. – Eddie-hez fordult: – Beleegyeztek. Eddie látta. Eddie már-már a kagylóért nyúlt. . Megint hallgatott néhány másodpercig. takarodj a vonalból. Mi? Jó ötlet. csak engedje el a nyakamat. Majd meghalt.. Ha beszél Carol-Ann-nel. de minden erejét megfeszítette. hagyjon. szóval a feleségét Mrs. Eddie hirtelen torkon ragadta Luthert. Eddie kitépte a telefonkagylót Luther kezéből. pillanatokon belül megfullad. mi a helyzet? Bármire képes! – Szünet. kiszolgáltatja magát. Eddie hüvejkujja kétfelől Luther vastag nyakába mélyedt. – Rendben van – hörögte Luther –. de kezét nem vette el Luther nyakáról. csak azért. Megérted végre. hogy hallhassa a hangját. Eddie elengedte. – Luther fulladozni kezdett. ha bármi trükköt próbál. Magához húzta Luther fejét. de mit szólnának az emberek. Deakinnek hívják. nehéz ember. Luther hörögve dörzsölte a nyakát. Luther folytatta: – De azt üzeni.. ott helyben agyonlövi a feleségét. aztán fölszedte a kagylót a földről. Deakinnek kell hívnom... Mondtam nektek. és megrázta a fejét. – Nem akar – mondta Luther –. de gyorsan visszahúzta a kezét.. – Engedjen el. A felesége a hajón lesz. A kagyló a padlóra esett. – Helyes. – Igen. – A feleségemet – sziszegte Eddie – Mrs. míg arcuk egészen közel került egymáshoz.– Jézus! – mondta Luther. ahogy összeverem? Az egész küldetés kudarcot vallhatna miatta. Megmondom neki. Luther Eddie-hez fordult: – A felesége van a vonalban. Eddie nem mutatta ki megkönnyebbülését. te ribanc. mert a feleségét. Kicsit lazított szorításán. – Vincini! Majdnem megfojtott ez az őrült.

Luthernek ez nem tétszett. . Eddie meglepetésére az Amerikai hadiflotta egy őrhajója. aztán megrázta a fejét. ha őrjöng. hallózott egy darabig. és kiment. A kikötőben két nagy teherhajó horgonyzott. Kettő: a feleségem magukkal együtt jön be a gépre. különben nem nyitom ki az ajtót. rendben? Most már társak vagyunk. – Ezt mi a fenének csinálta? – kérdezte. – Senkin sem segít. puszta kézzel ölöm meg. Mellettük. még mielőtt a másik válaszolhatott volna. – Menjen és fizesse ki a beszélgetést! – válaszolta Eddie. de milyen áron! Segít Gordino szökésében. Bár a múlt mindig boldogabbnak tűnik. pályafutása a Pan American légitársaságnál véget ér ezzel az úttal. – A jó kurva anyádat! – mondta Eddie. s más ezzel talán el is intézte volna a dolgot. az igaz. Mit keres a hadiflotta Új-Fundlandon? Talán a háború miatt van itt? A hajóról eszébe jutott az az idő. Fölvette a kagylót. egyre dühösebb lett. soha életében nem járhat többé emelt fővel az emberek között. Három: ha bármi baja esik. ha az ember éppen bajban van. Vincini! Azzal letette a kagylót. ez így igaz. Vincini! Egy: látnom kell a feleségemet a fedélzeten. Ez külön feldühítette. amit mondtam. Ne felejtse el. Ahogy visszafelé igyekezett a kikötőbe. – Idehallgasson – mondta. és letette megint. hogy a dolog sikerüljön. meg néhány kisebb halászhajó. amit kért. Megtettem. A harag és a csodálat bizonyos keverékével nézte Eddie-t: – Szeret veszélyesen élni. aki gyilkolt és megerőszakolt egy nőt! Nem a maga jószántából teszi. látta a Clippert. Luther a zsebébe nyúlt. Társak! És a legszörnyűbb. amikor ő is a haditengerészetnél volt: boldog idők. Késő – mondta. amint méltóságteljesen ring az öböl vizén. Eddie tudta. Most már együtt kell dolgoznunk azon.– Ide hallgasson. Ahogy lesétált a hegyről. és vaskos bankjegyköteget húzott elő. mi? – kérdezte. Eddie megmenti a feleségét. De Eddie tudta. Próbáljunk meg kijönni egymással.

de most mindenki törlesztett. mert megsejtette. szüksége van rá. és sokan tartoztak nekem egy szívességgel. hogy akár egy kicsit is fölizgatott volna valami. – Fogalmad sincs. . és a csónakházba vezette barátját. és elrejtse meghatottságát. – Nagy bajban vagyok – mondta Eddie. Steve láthatóan zavarba jött barátja érzelmeitől. Nem hitt a szemének: – Steve! – mondta – Tényleg te vagy az? – Szevasz Eddie! – Hogy kerülsz ide? – Steve volt az. hányan tettek nekem szívességet. úgy érezte magát. nagyokat csapva a másik hátára. akihez bajában segítségért akart fordulni. Mélyen meghatotta. Eddie megkerülte az épületet. – Hirtelen elöntőtték az érzelmek. Eddie hitetlenkedve bámult rá. és most hirtelen elsírta magát. rút ember volt. Nagydarab. Steve? New Hampshire-ben kellene lenned! Hogy a pokolba kerülsz ide? – Nella azt mondta. – Igen. – Mit csinálsz itt.Belépett a Pan American épületébe. A zöldre és fehérre festett helyiségben egy haditengerész állt. legrégebbi. Eddie. Ahogy Eddie belépett. feltehetőén az őrhajó egyik tisztje. hogy legjobb barátja tűzön-vízen át elébe jött. – Nyolc éve vagyok a haditengerészetnél. – Igen – mondta Eddie. Huszonnégy órán keresztül magában tartotta szenvedését. valami nagy bajban vagy. még sose láttam. amúgy férfiasan. Sarkon fordult. akit Eddie olyan kétségbeesetten próbált elérni még Southamptonból. a hadnagy megfordult. hogy mondjon valamit. egészen izgatott voltál amikor telefonon kerestél – mondta Steve nagyon komolyan. Alig hitte el. és kirohant az épületből. hadnagyi egyenruhában. Nem tudott beszélni. Megölelték egymást. Itt senki sem láthatja őket. legjobb barátja. mintha minden pattanásig feszült volna benne. Steve utánament. Éreztem. hogy ide tudjak jönni – mondta. – A fene egye meg. orrán forradással. hogy valóban ő az.

és Gordino eltűnik. mi történt? – Elrabolták Carol-Annt – mondta Eddie. – Dehát miért. Frankie Gordinónak hívják. Mindent el tudott intézni.Most én tartozom megint mindenkinek. Steve megváltozott hangon mondta: – Az istenért. Eddie bólintott. Egy motoros hajóval kell találkoznunk. hogy idejött. mire kvittek leszünk. – Kicsoda? – A Patricia-banda. Azt hiszem. vigyem le a gépet Maine partja mellett. aki azt mondta. Legalább ujabb nyolc év. Carol-Ann a fedélzeten lesz. hogy Eddie Deakin csak akkor fog közreműködni. Valahogy erőt vett magán. amit csak akart. – Ray Patricia? A gengszter? –Elrabolták. de nem tudta abbahagyni a sírást. aki egy elfogott gengsztert kísér Amerikába. – És nyilván ez a Tom Luther rájött. – A rohadékok. Kicseréljük a foglyokat. az isten szerelmére? – Azt akarják. Patricia meg akarja szöktetni. Steve nem akart hinni a fülének. Steve bólintott. – Igen. Steve a szívesség-játék nagymestere volt. Eddie. ha elrabolják a feleségét. –A Clipperen utazik egy FBI ügynök. A gépen van egy Tom Luther nevű utas. – Miért? Eddie megtörölte arcát zubbonya ujjával. Eddie szerette volna megköszönni. . hogy hozzam le a Clippert.

Az egyik őrhajó majd letér a kijelölt útról. hogy nem tudjuk. Ezért próbáltalak elérni. Valamit elcsesznek. És nem akarom értesíteni a rendőrséget. most mindenki fölizgatta magát a háború miatt. – De meg tudod tenni? Az őrhajók nem térhetnek le arról az útvonalról. mert közben a parton az autójuknak várnia kell. és Carol-Ann issza meg a levét. Tegyük föl. – Azt hiszem. Eddie már annak is örült. Különben is. – Megpróbálni akkor is érdemes. – Nem hiszem – mondta Eddie kétkedve. – Hogyan ismernék föl az autójukat? Egy autó lesz a sok közül. amelyet parancsba kaptak. és elkaphatná őket. hagyjuk ki a rendőrséget. Azt is megmondom neked. miután visszatérnek a hajóról. melyik. a kocsi a határ melyik oldalán lesz. – De mit tehetnél? – Steve a fejét rázta. Simon Greenbourne apjáé. megoldható. – Ez lehetséges – mondta Eddie újra reménykedve. Percek alatt kitudódna az egész. mint az enyém elkapná a gengszterek hajóját. Marad a parti őrség. – A gengszterek számára a kritikus idő az. Keresztre akarom őket feszíteni! Saját kezűleg. Emlékszel Simonra? .– El akarom kapni ezeket a gazembereket. Talán a rendőrség megtalálhatná az autót. Nem. hátha a németek Lengyelország után rögtön Amerikát akarják lerohanni. vagy a haditengerészet. Steve. amikor a repülőgépen vannak. miután a túszokat kicseréltétek. hogy valakivel végre megbeszélheti problémáját. de még mielőtt partot értek volna. – Nem lehet elég biztosra menni. – Nem beszélve arról – bólintott Steve –. egy ilyen őrhajó. – Maradjunk a haditengerészetnél – mondta. A kanadai rendőrséget is értesíteni kellene. – Nem tudom. – Rendben van. Steve.

Egy SC besorolású. megpróbálkoznak-e vele. Steve egészen mást gondol. és rájönnek. Neked kell eldöntened. Steve folytatta: – Szóval Simon egyszer túl messzire ment a hülye vicceivel. valami készül ellenük? – El tudunk bújni még egy patak torkolatában is. és Eddie-nek el kellett dönteni. de meggondolta magát. hogy mindenfelé mászkálunk. ha meglátja.– Persze – válaszolta Eddie. Simon velük járt az akadémiára. mi? – Azt. Hosszú történet. hogy miattuk vagyunk ott? – És ha mégis? És ha kárt tesznek Carol-Annben? Steve vitatkozni akart. – Igazad van – mondta. de mindent megúszott. Steve. Azóta az apja eléggé hálás nekem. Imádta a sört és a hülye vicceket. A fél utca leégett. A merülés alig több másfél méternél. Steve a lehetséges legjobb tervvel állt elő. Azt hiszem megtenné amit akarunk. – És ha meglátják a hajót. Eddie megnézte magának Steve hajóját. Eddie az órájára nézett. De túl feltűnő. . De jogod van hozzá. kihúztam valahogy a csávából. de fedélzetén háromhüvelykes gyorstüzelő ágyú állt. – Bármi megtörténhet. és véletlenül fölgyújtott egy kocsmát Pearl Cityben. Eddie érezte. Tudják. ha én kérem rá. öreg romboló volt. és nem került börtönbe. Egy csapat városi gengszter halálra rémül. – Jézus Mária! Vissza kell mennem az emeletre. és torpedóval is föl volt szerelve. mert az apja tengernagy volt. – Miért? Látnak egy őrhajót. beijedtem. vállaljuk-e a kockázatot. legalább húszéves. miért föltételeznék. – Azt hiszed. – De most kellett döntenie. de elég az hozzá. – Kockázatos.

Lehet.– Még valami – mondta Steve. Tizenkilenc éves vagyok. Margaret sohasem értette. míg rájött. tulajdonképpen mit is akar neki megmondani: hogy nem megy velük Connecticutba. – Rendben van – mondta. Nem beszélve arról. hogy otthagyja a családot. Mindig dühöngeni kezdett. még ha csak . de ha egyszer a gép fedélzetén vannak. mint akit sarokba szorítottak. 22 Amikor apának. ha rosszul döntök. hogy Eddie megsértette a gengsztereket. hogy ne rohanj azonnal a rendőrségre. ha valamit tanulni akartak. Nincs idő jobb megoldást keresni. gondolta. Elizabethtel ugyanígy viselkedett. mint kislánykora óta mindig. Felnőtt nő. A lányokat haszontalan szobadíszeknek tartotta. Úgy érezte magát. Szégyen és félelem fogta el. hogy még mindig át akarnak verni. már csak ezért is bosszút forralhatnak. – Miért tennék? – Talán. apja miért akarja szinte ketrecben tartani. gondolta. – Hogyan. gondolta. Apa őrjöngeni fog. Margaret fölébredt. hogy ellenszegüljön apja akaratának. Eddie belátta. – Lehet. lakást és állást keres magának. ha arra készült. Miért félek még mindig az apámtól? Mindig így volt. El kell fogadni Steve tervét. nem nagyon fogsz vitatkozni velük. hogy elviszik Gordinót és elviszik Carol-Annt is. Steve-nek igaza lehet. Isten bocsássa meg nekem. – Nem tudom – vont vállat Steve –. de Percyvel nem. azt gondolta: ma megmondom Eltartott egy pillanatig. Múlt éjjel szenvedélyesen szeretkeztem egy férfival. – Próbáljuk meg.

ő a falubeli gyerekekkel játszik. Most hirtelen megszerette testét: Harry is csodálatosnak találta. Fenyőerdők látszottak és nyugodt. élvezte a nyugalmat. a kivörösödő fejtől. Margaret kinézett az ablakon. . Odakint nappal volt. Az elmúlt hat évben úgy gondolt testére. Ébredeznek. békés táj. akkor is. a gép csendben horgonyzott. Anya későn szeretett kelni. teljesen felöltözve. Félénk és szemérmes lett. hogy Harry belásson az ágyába. nehogy Harry meglássa.úszni vagy biciklizni szerettek volna megtanulni. mintha ezen az éjszakán vesztette volna el igazán szüzességét. Harry már ült. Annyit költöttek ruhára. Már jobban is érezte magát. ízlelgette az éjszaka emlékeit. A haragtól. Membury urat nem lehetett látni. amennyit akartak. a gúnyos megjegyzésektől. Talán Nancy Lenehan és Harry megtanítják arra. elraktározta őket emlékezetében. elsietett. néhány órával ezelőtt olyan közel voltak egymáshoz. Félt. Csak olyankor sikerült szembeszegülnie akaratával. hogy rájön. A függönyön túlról hangokat hallott. Hol lehetnek a többiek? Apa nyilván kiment a partra. de mindig rettegett apja haragjától. lassan ringott a vízen. a kövér pincér éppen az ágyakat alakította át ülésekké szemben. Monica vezette be a testiség örömeibe. s elgondolkozva bámult ki az ablakon. Digby. ahol apja és anyja aludtak éjjel. de egy könyvesboltban nem nyithattak folyószámlát. Kezével fektében végigsimogatta testét. amelyen kínos dudorok és szégyellnivaló szőrcsomók vannak. a család sofőrje megtanította autót vezetni. s ezt apja nem tudta elvenni tőle. Percy megtanította lőni. Kikukucskált. két ember között. sokkal inkább apja harcmodorától kapott hányingert. hogyan kell függetlenül élni. Gyakran megpróbált nyílt ellenszegülés helyett túljárni az eszén. mint aki fényképeket tesz egy albumba. Úgy érezte. mintha egy napot fizikai munkával töltött volna. gondolta. mint kaparászik az elásástól megmentett kiscica a padláson. talán Percy is. Iannal a szeretkezés egészen más volt. most mégse akarta. ha mások is mellette álltak. félt. ő talán még a reggeli toalettet végzi. Izmaiban kellemes fáradtság lappangott. mint valami roppant kellemetlen jelenségre. hogy meghallja. Margaret hirtelen becsukta a függönyt. amennyire ez csak lehetséges. Visszadőlt. Nicky. Margaretet nem egyszerűen a vereség lehetősége keserítette el.

Szerényen. Ez egyáltalán nem volt ellenére: egyenesen örült neki. De az elmúlt éjjel Harry és ő felnőtt emberként szereztek egymásnak örömet. gondolta Margaret. Harry! Harry odakapta a fejét. mint akit rajtakaptak valamin. Végre Margaret lesütötte szemét és fölkelt. Nicky az istennek nem akart kimenni a kabinból. aztán kinyitotta a függönyt. mindig úgy érezte magát mint egy gyerek. gondolta Margaret. kérdezte magában Margaret. esetlen. és egymásra mosolyogtak. és ujjaival hosszú hajába túrt. Fölült. de nem lopva. hogy megfésülködjem. Vigyorogtak egymásra mint a vadalma. mintsem apja észrevette volna. Karját becsúsztatta a köntös ujjába. Tekintetük találkozott. hogy tegnap éjjel kint hagyta őket Harry ágya előtt. égszínkék ingben. ahogy az előbb látta az ablak mellett ülve. s karjával átölelte magát. Lady Margaret – mondta. nem kérek. A pincér megfordult. Harry ezzel szemben frissen volt borotválva. hogy Harry a mellét nézi. Nicky. Elképzelte Harryt. így pedig nehéz lesz Harryt megcsókolnia. Margaret még mindig meg akarta csókolni. A hálóköntös övét csomóra kötötte. Még. és hirtelen szerette volna megcsókolni. legalább egy teljes percig. de nem esetlenül. látta. Min gondolkozik. – Parancsol egy csésze kávét? – Köszönöm. és úgy nézett ki. ha felnőttet játszik. vállára húzta köpenyét. Rohannom kéne a legelső tükörig. és azt mondta: Jó reggelt. és tiszta ingben feszített. még sok ilyen éjszakát akarok. – Jó reggelt.nehéz. Fölvette papucsát. amiről eszébe jutott. bizonytalanul. Nem is tudták abbahagyni. de meztelen is volt. hogy Harry tekintete mellére fordul. – Szörnyen nézhetek ki. de nem zavarban. szemérmesen. és egy pillanattal előbb sikerült berántania őket az ágyba. . szép arcán elgondolkozó kifejezéssel. Szinte meztelennek érezte magát.

sajnálkozó pillantást vetett Harryre. Haját egyetlen vonzerejének tartotta. Még azt is tudta. A legtöbb ágyat már visszavarázsolták ülésekké. hogy nézek ki. és vad mosakodásba fogott. hogy a kávé mellől a reggeli lapok hiányoznak. Vajon milyen közös témája lehet ennek a két olyannyira különböző embernek? Ráadásul Margaretnek hirtelen hiányérzete támadt. A szokottnál több kölnivel szagosította magát. Többet kéne törődnöm azzal. – Jó reggelt. Lady Margaret? – kérdezte. amikor anyám pár lépéssel odébb aludt? – Jó reggelt. Vajon mennyi ideig kell még várnia. hogy Tosca. Aztán hirtelen ihlettől áthatva azt mondta: – Nagyon bűnösnek érzem magam. Hogy tudtam mindezt megtenni. Davy. Margaret látta. – Természetesen – válaszolta Margaret csalódottan. Lady Oxenford éppen a tükör előtt ült. és kávét ittak. Margaret elemelt egy szem epret. hogy Gabon báró elmerülten beszélget Mr. Bement a “hölgyek” feliratú helyiségbe. és ott találta anyját. mert elcsentem egy epret a reggelizőasztalról. kinyitotta a mosdó csapját. hogy szétszedjem az ágyát. Harry azt mondta. gondolta. szereti a kölnijét. így nem sajnálta az időt rendben tartására.– Megengedi. elvörösödik. s amikor kijött. kedvesem! Egészen ki vagy pirulva. Harry volt Margaret életében az első férfi. a másik pincér éppen a reggelizőasztalok körül szorgoskodott az étkezőben. Margaretet elöntötte a bűntudat. Hosszan fésülködött. Mi hiányzik? Aztán rájött. és kiment. hogy megcsókolhassa a fiút? Fölvette kézitáskáját. – Gyorsan bement a vécére. Eddig nem nagyon törődött az ilyesmivel. amelyeken álmos emberek ültek. és meglepve tapasztalta. Tudtál aludni? – Remekül aludtam. kérdezte magától. Szeretett volna valami újat. Kelletlenül öltötte magára tegnapi ruháját. aki két kölnit meg tudott egymástól különböztetni. anyám! – mondta. – válaszolta Margaret és érezte. aztán végigment a folyosón. Memburyvel. de . hangja teljesen normális.

– Valami azt súgja nekem. Anyja még mindig ugyanabban a pozícióban ült a tükör előtt. Hát. és kéne egy öv a derekára. Ez a Mr. Szeretném. nem beszélsz komolyan. mit engednek meg és mit nem. gondolta Margaret. – Ezen nincsen semmi nevetnivaló. – Amennyiben érdekel. hogy beszélgethess Mr. és majdnem hangosan ki is mondta. miután senki mással nem lehet beszélgetni. hogy az emberek észrevegyék. ha tudomásul vennéd. mama. ha egyenesebb lenne a válla. te pedig még mindig az arcodat készíted ki. kedves anyám: fütyülök rá. és szép cipőket kellene hordanom. Jó lenne. Úgy kéne öltöznöm. csak túl laza és formátlan. hogy a zsarnokok senkiben sem bíznak. Anyja megsértődött. ilyen sápadtan: de a foga igazán szép. – Gondolom. de anyja visszahívta. – Az súgja ezt neked. nem találkozhatsz többet azzal a fiatalemberrel.most már igen. milyen hosszú a lábam. úgyhogy meg kell elégednie vele így. – Ez igaz volt. szép téglavörös színe van. – Ahogy mondod. Vandenposttal –mondta. miután leszálltunk erről a repülőgépről. és különben is: hamarosan elhagyja a családot. kedvesem – mondta. sietsz vissza. vagy ne hagyjam egyedül a családban? . körülmetélve nincsen. Vandenpost egy kicsit zsidónak tűnik nekem. – Te csak ne légy olyan pimasz. Anyja sohasem járulna hozzá. és szeme megtelt könnyel: Margaret fülében furcsán csengett ez a mondat. de ehelyett nevetni kezdett. Hogy érti? Ne hagyjam itt a tükör előtt. hogy kifesse az arcát. – Ezzel Margaret elindult az ajtó felé. – Készen vagyok – közölte vidáman. Anyja gyanakvó pillantást vetett rá. mit akarsz. – Ne hagyj itt. és nem számít. Ez a ruha tulajdonképpen nem rossz. hogy az alakom előnyösnek mutatkozzék.

. – Úgy érted. még akkor is más lesz. Ő az uram. sarokba szorították. Erre majd te is rájössz.. hogy megpróbáltam? Margaret megdöbbent. De nem akarom. hogy ne legyen ilyen szörnyű? – Nem gondolod. Lady Oxenford szomorúan rázta a fejét. mire készülök? Mindig is remekül működtek az ösztönei. – Ez mind apa hibája! – fakadt ki Margaret. Egy tétova lépést tett felé. anyja kitárta karját. Anyja még sohasem ismerte el.Esetleg megsejtette. hogy férje nem a teremtés koronája. Margaret nem szólt semmit. – Akkor sem igazság! – Már nem tart sokáig. – Ha te szembeszállnál vele. nehéz. mint szegény Elizabethet. ha elvesztenélek téged is. Összeölelkeztek. amíg férjhez nem mégy. – Legalább ne provokáld – mondta Lady Oxenford. Amint huszonegy éves leszel. ha nem mégy férjhez. – Nem foghatom a te pártodat vele szemben. – Miért nem csinálsz valamit. ha férjhez mégy. – Én igazán nem tehetek róla. Tudom. – Elizabethet már elvesztettem – folytatta anyja. – Nem tudnám elviselni. Margaret nem akart összeveszni anyjával. hogy ilyen ember – mondta Margaret elkeseredetten. hogy kitagadjon. még egy kicsit viseld el. biztosan mégváltozna. mindenben adjak neki igazat? – Miért ne? Úgyis csak addig kell. . Megígérem. – De amikor nincs igaza! – Az nem számít. majd meglátod. minden meg fog változni. Csak annyit kérek. Margaret úgy érezte.

hogy fölhívom. hogy gondolkodás nélkül megölelte Harryt. gyorsan mondja meg – mondta Margaret. Ellentétben Membury úrral. az anyja mindjárt visszajön. csak ennyit tudott mondani: – Megpróbálom.– Ígérd meg. Fölhív este? Muszáj fölhívnia! – Nyugodjon meg! Persze. Marks néven fogom keresni. Talán ez az utolsó alkalom arra. – Meg kell beszélnünk. anyja teljes szívével vágyik Margaret ígéretére. Margaretet azonban jelen pillanatban nem izgatta Membury úr megbotránkozása. megérkezvén Port Washingtonba elválnak. és talán sohase látják egymást többé. . – Hol találom meg. hamarosan apja és Percy is visszatérnek a többi utassal együtt. Kibontakozott Harry öleléséből. Melyik hotelben alszanak? – A Waldorfban. Lady Oxenford elengedte leányát. nem fogsz vele veszekedni. hogy az út végéig kettesben maradjanak. Ha arra gondolt. Margaret rögtön jobban érezte magát. aki rémült megbotránkozással figyelte az erkölcstelen jelenetet. Margaret érezte. – Ez is valami – mondta szomorúan. hol fogok lakni – válaszolta Harry –. mit fogunk csinálni – mondta Harry. Arcán lemondás tükröződött. Mikor visszaért a kabinjába. de ne aggódjon. majd én megkeresem magát. hogy kettesben beszéljünk. de aztán karjába zárta a lányt és megcsókolta a feje búbját. meg fogom próbálni. – Nem tudom. ígérem. s ezt követően talán már valóban nem lesz rá alkalom. A fiú egy pillanatig tétovázott. és mindketten leültek. Harry fölállt. Margaret annyira földúltnak érezte magát. Margaret kiment. Nem volt más mondanivalójuk. édesanyám. de akárhogy is szerette volna megígérni. pánikszerű félelem fogta el a lányt. Margaret fölfogta.

Harry nyugodt hangjától Margaret egy kicsit észhez tért. Harry szeret elegánsan élni. – Nem akar belógni az én szobámba a Waldorfban? – Már hogyne akarnék – válaszolta Harry. Akkor nekem is szállást kell majd keresnem. – Segítek – mondta Harry. Mivel szerezhetne még neki örömet? – Majd rántottat és pezsgőt hozatunk föl a szobába – javasolta. . így azonban tökéletes lenne a helyzet: Margaret közel lehetne hozzá és jobban megismerhetné anélkül. – A szüleim pár nap múlva Connecticutba költöznek a nagyapám házába.. hogy esetleg soha többet nem láthatja. – Általában a nővéremmel laknánk együtt. hogy el kellene köteleznie magát. de most egyedül leszek. hogy ott lehessek. És vele alhat. Ez Margaret eszébe hozta a valóságos helyzetet. Rájött. Csak egy baj volt.. Margaret boldog volt.. és minden átmenet nélkül megkéri a kezét. – Nem lesz egyedül – mondta Harry. hogy Harry elveszti a fejét. és nagyon félt attól. Margaret tudta. Margaret kicsit tartott tőle. ostobán viselkedett. és egy kicsit önzőn is. – Komolyan? – kérdezte Margaret. – Talán sikerül ugyanabban az épületben kivennünk két szobát. – Hol fog aludni? – Keresek valami olcsó szállodát. – Szeretnék örökre ott maradni. és szerette volna boldoggá tenni. vagy valami ilyesmi. Hiszen ezzel legszebb álmai valósulnának meg! Ha egy épületben laknának! Pontosan így szerette volna. – Alig várom. Nem csak magára kellene gondolnia. Margaretnek hirtelen remek ötlete támadt.

az épület gyakran tönkremegy. még azt is nehéz lesz kifizetni. és egyetlen ablak. minden szülő nélkül. De ha a tulajdonos másutt lakik. . lesz még egy rezsó. – Néha. – Lehet. mert akkor rendben tartják az épületet. – És milyen szobákat veszünk ki? Úgy értem. minden morgó szolga nélkül: csodálatos lehet. mint a régi Anglia? – Azt hallottam. – És a konyha? – Konyhára nem lesz pénze – rázta a fejét Harry. Margaret tudta. akkor olcsó bútorok lesznek benne. beázik a tető. hány szobát. – Az olyan. vagy ehet hozzá pirítóst. – Otthon fogjuk érezni magunkat. – Csak ebédre eszik majd meleg ételt. – Tényleg? – Margaret alig hitt a fülének. Jó. A fürdőszobát közösen kell majd használnia a többi lakóval. és milyenek lesznek? Harry elmosolyodott. bár mindenbe beleütik az orrukat. Az ember saját maga csinálhat magának pirítóst. – És a háziurak is az épületben szoktak lakni? – kérdezte. hol van Boston? – New Englandben.. ha ott laknak. a saját szobájában. – Fejenként egy szobát. akkor Bostonban kell majd élnem. ha van min megpirítani a kenyeret. rossz a vízvezeték.– Ha Nancy Lenehan állást ad. – Miért ne? Egyáltalán. Ha hasonlít az angol megfelelőjéhez. amin kávét lehet melegíteni. hogy én is elmennék Bostonba. Ha szerencséje van. esetleg ihat egy csésze teát. de számára mindez borzasztó romantikusnak tűnt. ilyesmik. Harry föl akarja készíteni a rideg valóságra. Amikor hazaér a munkából. az emberek borzasztó sznobok.. mállik a vakolat.

megszámlálhatatlan mennyiségben. Mihelyt a gép vízszintesen repült. és nagy boldogságot: mindene meglesz. – Sok rántottat kérek szalonnával – mondta. az utasokat reggelizni hívták. meglátta Nancy Lenehant.Margaret belátta. de különben gyönyörűen. de semmi nem kedvetlenítette el. Teljes bizalmat érzett a fiúban. Ám mielőtt további kérdéseket tehetett volna föl. visszaérkeztek az utasok. ha ő odamegy. aki az eperhez pezsgőt ivott. vajjal. ha elszökik a fiúval. akik partra szálltak. Nancy magához intette Margaretet. kivéve Lord Oxenfordot. Margaret ritkán reggelizett bőségesen. Olyan jóképű és kedves. független és szerelmes. A gép néhány perccel később fölszállt. Elegáns volt és csinos. Vegye úgy. Ezzel az utolsó kétségek is eloszlottak Margaret agyában. rengeteg rántottat. – Ami azt illeti. s hogy mennyi fájdalmat okoz. – Harryre pillantott. Margaret lelkesedése alábbhagyott. Margaret ezenfelül forró zsömléket fogyasztott. A beszélgetés Harryvel boldoggá tette. s ugyanabban a pillanatban belépett Lady Oxenford is sápadtan. ugyanakkor hajlandó volt mindent megtenni. de Harry nem vesztette el a fejét. mennyi mindent nem tud az életről. Persze mindez nagyon hirtelen történt. Harry is ugyanerre gondolt. nyilvánvaló. győzni fogok. Úgy néz ki. Ahogy éppen visszatért volna a kabinba. s halkan azt mondta: – Botwoodban nagyon fontos telefonbeszélgetést bonyolítottam le. nem tett meggondolatlan ígéreteket. mint mindig. és rájött: azért éhes annyira. s bár biztosan rengeteg barátnője volt már. Margaret farkasétvággyal vetette magát a svédasztalra. hogy együtt maradhassanak. a fiú is Bostonba jön. szabad lesz. . Boldoggá tette a tudat. mert egész éjjel a fiúval szeretkezett. Gyorsan félrenézett. Ezúttal már kevésbé volt izgalmas a dolog Margaret számára. hogy iránta egészen komolyan érez. amit Harry mondott: minden csodálatosnak tűnt. van állása. de most farkasétvágya volt. és jóval kevésbé volt ijesztő. Ma sötétkék selyemblúzt viselt a kosztümje alatt a tengeri szürke helyett. Mindannyian belaktak tejszínes eperrel. Eszébe jutott beszélgetése anyjával.

Mikor mondja meg neki? Minél előbb. – Még éhes vagyok – mondta Percy. ahol apja kénytelen volt uralkodni magán. Szerencsére Lord Oxenford túlságosan el volt foglalva a reggelijével ahhoz. és nem sikerült. hogy bármi más felkeltse érdeklődését. Talán éppen most. és fölállt. s minden további vita helyett kiment. Margaret habzsolta az ételt. például a szállodai szobában apa azt csinálna. több pohár bor és néhány koktél után rendszerint jóval ingerültebb volt. Ebből a szemétből eleget ettél. annál jobb. hogy mindezt közölje apjával.– Köszönöm! Köszönöm szépen – mondta Margaret boldogan. – Hozok még – mondta. . Remélte. amit akar. Ilyenkor volt a legjobb hangulatban. A repülőgépnél jobb helyet nem is találhatna arra. ez alkalommal nyíltan be kell jelentenie szándékát. fehér névjegykártyát. Lord Oxenford a zabpelyhet is ellenszenvével tüntette ki. apja nem vette észre a névjegykártyát. reggeli után. Világosan közölnie kell: megy. napközben. Elizabeth a vonatot választotta. Hiába kérte anyja. Nem lehet titokban elosonni. és nem fog kellemetlen kérdéseket föltenni. Nancy Margaret tányérjára tett egy apró. és lesz állása. Margaret szinte a levegőben járva tért vissza a kabinba. és vannak barátai. – Hívjon föl. mert nyilvános hely. Percy befejezte a zabpelyhet. előbbutóbb muszáj lesz megmondania. Később. – Ülj le – válaszolta Lord Oxenford. Egyszer megpróbált ellógni. nem adhat ürügyet rá. amelyből megél. nem lehet megoldani. – Mint annyi minden mást. akik segítik. amikor akar. de közben az is eszébe jutott. mire készül. – Föltétlenül. hogy kerülje a konfliktust. hogy apja a rendőrséggel kerestesse. – Mindjárt hozzák a szalonnát. Pár napon belül jelentkezem! Nancy ajkához emelte ujját és kacsintott. Később.

Lord Oxenford elképedt. Percy még sohasem szegült ellen nyíltan akaratának. Lady Oxenford maga elé nézett és nem szólt semmit. Várták, hogy visszajöjjön Percy. Ez rövidesen be is következett; megjelent, kezében nagy tányér zabpehellyel. Mindenki dermedten figyelte, ahogy leül, és elkezdi tömni magába. – Megmondtam, eleget ettél abból a szemétből – mondta Lord Oxenford. – Nem a te gyomrod – válaszolta Percy kurtán és tovább evett. Lord Oxenford már fölállt volna, de ebben a pillanatban megjelent Nicky, és egy tányér kolbászt nyújtott át őlordságának, némi szalonnával és tojással. Margaret egy pillanatig azt hitte, apja Percyhez vágja a tányért. Lord Oxenford azonban túl éhes volt ehhez. Fölvette a kést és a villát, és így szólt a pincérhez: – Hozzon nekem egy kis angol mustárt! – Sajnos, nem tartunk mustárt, uram. – Nincs mustár? – kérdezte a lord dühösen. – Hogy egyek kolbászt mustár nélkül? – Bocsánatot kérek, uram – válaszolta Nicky rémülten –, de még soha senki nem kért mustárt. Intézkedni fogok, hogy a jövőben mindig legyen a gépen. – Ezzel én nem vagyok kisegítve – jelentette ki az elégedetlen főnemes. – Attól tartok, nem, uram. Lord Oxenford morgott valamit és enni kezdett. Mérgét sikerült a pincéren kitöltenie, s így Percy megúszta. Margaret nagyon csodálkozott. Ez még sohasem fordult elő. Nicky megjött a szalonnás rántottával, és Margaret mohón enni kezdett. Rémesen éhes volt. Lehetséges, gondolta, apa most jobb hangulatban van? Talán politikai reményeinek kudarca, a háború kitörése, száműzetése, és idősebbik lányának lázadása együttesen meggyengítették rettentő önzését? Most kell neki megmondani.

Margaret gyorsan befejezte a reggelit, s megvárta, amíg a többiek is abbahagyják az evést, aztán míg a pincérek elviszik az üres tányérokat. Megvárta, míg apjának még egy csésze kávét hoznak. Aztán már nem volt mit megvárni. Közelebb húzódott anyjához, míg csaknem szemben ült apjával. Mély lélegzetet vett, és bele vágott: – Apa, szeretnék valamit mondani neked, és kérlek, ne légy mérges. – Óh, istenem – jegyezte meg Lady Oxenford. – Mi van már megint? – kérdezte a lord. – Tizenkilenc éves vagyok, és még soha nem dolgoztam életemben. Azt hiszem, itt az ideje változtatni életmódomon. – Miért, az istenért? – kérdezte anyja fáradtan. – Független szeretnék lenni – mondta Margaret. – A világon – vetette közbe Lady Oxenford – millió és millió lány van, akik gyárakban és irodákban dolgoznak, és odaadnák a fél karjukat, ha a te helyedben lehetnének. – Tudom, édesanyám. – Margaret tisztában volt vele, anyja abban a reményben száll vele vitába, hogy sikerül elkerülni a családi botrányt apa és leánya között. Most azzal lepte meg leányát, hogy szinte azonnal beadta a derekát. – Hát, ha valóban dolgozni akarsz, nagyapád biztosan tud valami állást szerezni. – Már van állásom. – Amerikában? Hogy lehet az? – kérdezte anyja meglepve. Margaret elhatározta, Nancy Lenehant nem keveri bele a beszélgetésbe; még a végén lebeszélnék róla, hogy állást adjon neki. – Már minden el van intézve – felelte kitérőleg. – Miféle állás? – Eladó lennék egy cipőgyár boltjában.

– Életemben nem hallottam ilyen nevetséges elképzelést. Margaret ajkába harapott. Miért kell anyjának ilyen gúnyos hangon beszélnie? – Egyáltalán nem nevetséges. Még büszke is vagyok magamra. Állást szereztem, én, saját magamnak, egyedül, anélkül, hogy akár apa, akár nagyapa segített volna. – Hol van ez a gyár? – kérdezte anyja. – Nem dolgozhatsz egy gyárban és kész – mondta Lord Oxenford. – A boltban dolgoznék, nem a gyárban. Egyébként Bostonban van. – Hát akkor ennyit erről – vélte anyja. – Nem Bostonban fogsz lakni, hanem Stamfordban. – Nem, anyám. Én Bostonban fogok lakni. Lady Oxenford kinyitotta a száját, mint aki beszélni akar. Aztán gyorsan ismét becsukta. Rájött, ezt a határozottságot már nem lehet olyan könnyen elintézni. Egy pillanatig hallgatott, aztán azt mondta: – Egyáltalán, miről beszélsz? – Arról, hogy független akarok lenni, Bostonban fogok dolgozni, és ott is fogok lakni. – De kislányom, ennek az égvilágon semmi értelme. – Ne légy olyan lekezelő – kiáltotta Margaret. Rögtön el is szegyelte magát amiért fölemelte hangját, és csöndesebben tette hozzá: – Csak azt akarom csinálni, amit a legtöbb korombeli lány csinál. – Talán a korodbeli lányok ezt csinálják, de nem azok a lányok, akik veled egy társadalmi osztályhoz tartoznak. – Mi köze ennek az egészhez? – Mert semmi értelme, hogy heti öt dollárért dolgozz, amikor az apádnak havi száz dollárjába kerül a lakásod.

– De én nem akarom, hogy apa fizesse ki a lakásomat. – És akkor hol fogsz lakni? – Már megmondtam, szobát bérelek valahol. – És nyomorban fogsz élni! Mi értelme van ennek? – Ha elég pénzt összegyűjtöttem, jegyet váltok haza, és beállók a hadseregbe. – Te nem tudod, mit beszélsz – mondta Lord Oxenford. – Mit nem tudok, apám? – kérdezte Margaret megütődve. – Kérlek, Margaret – szólt közbe anyja, de Margaret nem hagyta magát félbeszakítani. – Tudom, rohangálnom kell majd, meg kávét főznöm, meg föl kell vennem a telefont. Tudom, csak egyetlen szoba bérét tudom kifizetni, ahol még főzni se lehet, és meg kell osztanom a fürdőszobát a többi lakóval. Tudom, nem fogom élvezni a szegénységet – de a szabadságot annál inkább! – Nem tudsz semmit – válaszolta apja morózusan. – Szabad? Te? Úgy leszel szabad, lányom, mint a nyúl, akit szabadon engedtek a kutyák közé. Megmondom neked, mit nem tudsz. Azt nem tudod, hogy egész életedben el voltál kényeztetve. Még iskolába se jártál soha... Ettől az szemébe. igazságtalanságtól Margaretnek könny szökött a

– Én szerettem volna iskolába járni. De te nem engedted! Apja nem vett tudomást közbeszólásáról. – Amióta a világon vagy, mások főztek rád, mások mostak rád, ha valahova mentél sofőr vitt oda, ha játszani akartál, játszótársakat hozattak neked, és soha egy pillanatra sem jutott eszedbe, mindez nem ingyen történik... – Nem igaz.

– És most függetlenül akarsz élni! Azt sem tudod, mibe kerül egy kiló kenyér. – Hamarosan meg fogom tudni. – Nem tudod, hogy kell kimosni a saját alsóneműdet. Életedben nem ültél még autóbuszon. Soha nem aludtál egyedül egy házban. Fogalmad nincs, hogy kell beállítani egy vekkert, fölállítani egy egérfogót, hogyan kell mosogatni, vagy megfőzni egy tojást. – Kinek a hibája ha nem tudom? – kérdezte Margaret könnyes szemmel. Lord Oxenford könyörtelenül folytatta, arcán harag és megvetés. – Mi hasznodat vehetik neked egy irodában? Nem tudsz egy csésze teát elkészíteni. Életedben nem láttál egy iratszekrényt. Soha nem kellett egyhelyben lenned reggel kilenctől délután ötig. El fogod unni, és ott fogod hagyni. Egy hétig sem fogsz kitartani. Lord Oxenford tulajdonképpen Margaret titkolt félelmeit fogalmazta meg, lánya ezért is vette annyira a szívére. Lelke mélyén rettegett attól, hogy apjának igaza van, hogy reménytelen eset, hogy nem tud majd egyedül élni, és ki fogják rúgni az állásából, mint hasznavehetetlent. Apja kegyetlen megvetése, amellyel legrejtettebb félelmeinek valóra válását jósolta meg, úgy mosta el reményeit, mint a tenger vize a homokvárat. Margaret zokogott. Hallotta, amint Harry azt mondja: – Ez már sok... – Hadd mondja – zokogta Margaret. Ebben a harcban Harry nem tudott neki segíteni, ezt egyedül kellett megvívnia apjával. Lord Oxenford vörös fejjel, mutatóujját fenyegetően rázva. egyre hangosabban folytatta: – Boston nem olyan, mint Oxenford faluja, ahol mindenki segíti a másikat. Megbetegszel, és mindenféle korcs orvosok félrekezelnek. Zsidó háziurak kifosztanak. Ami pedig azt az elképzelésedet illeti, hogy beállj a hadseregbe...

– Sok ezer lány állt be a segédhadtestbe – mondta Margaret, de már csak suttogni tudott. – Nem olyan lányok, mint te – válaszolta apja. – Erős lányok, akik megszokták, hogy hajnalban kelnek és felsúrolják a padlót, nem elkényeztetett úrilányok, mint te. És isten ments, hogy esetleg valami veszélyes helyzetben találd magad! Azonnal lekvárrá válnál a félelemtől! Margaretnek eszébe jutott, milyen tehetetlen volt az elsötétített London utcáin, és arca égett a szégyentől. Igen, tehetetlen volt. De nem mindig lesz félénk és védtelen! Apja mindent elkövetett, hogy kiszolgáltatott és függetlenségre képtelen embert neveljen belőle, de Margaret akkor is meg akarta valósítani magát, és ez a vágya nem hunyt ki, bármennyit kiabált vele apja. Lord Oxenford lányára szegezte mutatóujját. Szeme annyira kigúvadt, hogy félő volt, kipattan gödréből. – Egy hetet adok neked egy irodában – mondta. – Egy hetet se a hadseregben. Nincsen benned semmi erő, semmi bátorság. Azzal hátradőlt, mint aki meg van magával elégedve. Harry leült Margaret mellé. Zsebéből tiszta zsebkendőt vett elő és Margaret arcát szárogatta gyengéden. – Ami pedig magát illeti, fiatalember... Harry abban a pillanatban fölállt, és ránézett Lord Oxenfordra. Margaretnek elállt a lélegzete, attól félt, össze fognak verekedni. – Egy pillanat – mondta Harry. – Én nem vagyok a lánya. Felnőtt ember vagyok, és ha megsért, beverem a hájas fejét. Lord Oxenford elhallgatott. Margaret minden feldúltsága mellett egy kis diadalt is érzett. Megmondta, hogy el fog menni. Apja dühöngött, kiabált, kioktatta amíg zokogni nem kezdett, de döntését nem tudta megváltoztatni. Ott fogja hagyni a családot. Mindazonáltal apjának sikerült fölébreszteni benne a kétkedést önmaga iránt. Mindig is tartott tőle, nem lesz elég bátorsága terve megvalósításához, és az utolsó pillanatban megbénítja a szorongás.

Apja gúnyos, megvető hangja tápot adott kételyeinek. Soha életében nem tett semmit, amihez bátorság szükségeltetett, vajon most képes lesz-e rá? Igen képes leszek, gondolta. Nem vagyok gyenge. Ezt be is fogom bizonyítani. Apja elbátortalanította, de nem befolyásolta elhatározásában. Mindazonáltal lehet, újra megpróbálja. Harry válla fölött apjára pillantott. Lord Oxenford rosszindulatú arckifejezéssel bámult ki az ablakon. Elizabethet, aki szembeszállt vele, kitagadta; talán sohasem látják többet. Vajon számára milyen sötét bosszút forral?

23

Diana Lovesey szomorúan azon tűnődött, az igaz szerelem sem tart örökké. Amikor Mervyn beleszeretett, minden vágyát teljesítette, minél bolondabb vágy volt, annál szívesebben. Hajlandó volt Blackpoolig autózni egy szelet csokoládéért, otthagyni délután a gyárat, hogy moziba menjenek, vagy otthagyni mindent és elrepülni vele Párizsba. Boldogan töltötte a napot a manchesteri üzletekben, hogy megtalálják azt a sálat, amelynek színárnyalata pontosan megfelelt Diana elképzelésének; örömmel állt föl a hangversenyen, ha Diana unatkozott és haza akart menni; és nem ismert nagyobb boldogságot, mint amikor Diana kérésére hajnali ötkor keltek, hogy egy ócska kávézóban reggelizzenek, mint a munkások. Ez az állapot nem tartott soká az esküvő után. Attól fogva sem tagadott meg semmit Dianától, de szeszélyes kívánságainak kielégítése már nem okozott akkora örömöt. Inkább türelemmel viselte. Türelme később türelmetlenséggé változott, türelmetlensége pedig végül enyhe megvetéssé. Diana most azon tűnődött, vajon kapcsolata Markkal ugyanezt az utat fogja-e bejárni. Mark egész nyáron jószerivel a rabszolgája volt, de most, napokkal azután, hogy együtt elszöktek Diana férjétől, már összevesztek. Szökésük második éjszakáján már annyira haragudtak

egymásra, hogy külön aludtak. Az éjszaka kellős közepén, amikor a vihar teljes erejével tombolt, Diana annyira félt, hogy csaknem lenyelte büszkeségét, és fölkereste Markot ágyában; de végül úgy érezte, ez túl megalázó lenne, és ott maradt saját ágyában, miközben minden pillanatban várta a halált. Remélte, Mark átjön hozzá, de úgy látszik. Markba is éppen elég büszkeség szorult. Nem jött át, s ez Dianát még jobban feldühítette. Ma reggel alig váltottak szót egymással. Diana akkor ébredt, amikor a gép leszállt Botwoodban, s mire fölkelt, Mark már partra szállt a többiekkel. Most ott ültek egymással szemben a négyes kabinban, és úgy tettek, mint akik a reggelivel vannak elfoglalva. Diana egy adag eperrel játszott, míg Mark egy zsömlét morzsolgatott. Egyikük sem evett egy falatot sem. Diana már nemigen értette, miért dühödött föl annyira azon, hogy Mervyn egy lakosztályban alszik Nancy Lenehannal; de úgy gondolta, Marknak rokonszenveznie kellett volna vele, és ki kellett volna állnia mellette. Ehelyett Mark kétségbevonta Diana jogát a felháborodáshoz, és föltételezte, még mindig szerelmes a férjébe. Hogy mondhatta ezt, amikor Diana mindent föladott, hogy vele lehessen! Körülnézett. Jobbra Lavinia hercegnő és Lulu Bell társalogtak félgőzzel. Egyikük sem aludt a vihar miatt, és mind a ketten kimerültnek látszottak. Bal felől Ollis Field és Frank Gordon csendben reggeliztek. Gordino lába az ülés lábához volt bilincselve. Mindenki meglehetősen fáradtnak és rosszkedvűnek tűnt. Hosszú volt az éjszaka. Davy jött panaszkodott: kávét kínált. rámosolyogni. be elvinni az üres tányérokat. Lavinia hercegnő a szalonna túl kemény volt, a tojás túl lágy. Davy Diana nem kért. Markra nézett, és megpróbált Mark sértődötten bámult vissza rá.

– Egész reggel egy szót sem szóltál hozzám – mondta Diana. – Mert úgy tűnik, téged jobban érdekel Mervyn, mint én válaszolta Mark. Diana hirtelen bűntudatot érzett. Mark nem ok nélkül féltékeny. A látszat Diana ellen szól.

– Ne haragudj, Mark – mondta őszintén. – Te vagy az egyetlen férfi, aki engem igazán érdekel. Mark megfogta Diana kezét. – Komolyan beszélsz? – Komolyan. Nagyon ostobán viselkedtem. Mark Diana kezefejét simogatta. – Tudod... – mondta, és Diana meglepetten látta, a férfi majdnem elsírja magát –,... tudod, rettegek attól, hogy elhagysz. Ezt nem várta Diana. Egészen megdöbbent. Nem hitte volna, hogy Mark ennyire fél attól, esetleg elveszíti. Mark folytatta: – Te olyan gyönyörű vagy, olyan kívánatos, ezért azt a férfit kapod meg, akit akarsz. Nehéz elhinnem, hogy én kellek neked. Félek, netán meggondolod magad. Diana meghatódott. – Mark, te vagy a legszeretetre méltóbb ember a világon, és én ezért szerettem beléd. – És Mervynt már nem szereted? Diana egy pillanatig tétovázott a válasszal, de Marknak ez a pillanat is elég volt. Arckifejezése újra megváltozott, és keserűen mondta: – Még mindig szereted. Hogyan magyarázhatná meg Marknak? Már nem volt szerelmes Mervynbe, de valahogy még mindig a hatalmában volt. – Nem úgy van, ahogy gondolod. Mark visszahúzta kezét. – Akkor magyarázd el, hogy van. Ebben a pillanatban Mervyn lépett be a kabinba. Körülnézett, meglátta Dianát, és azt mondta: – Szóval, itt vagy.

Látszott rajta. Mark és Mervyn. és egyenesen Dianához beszélt: – Beszélnünk kell erről a dologról. hogy ezzel ismét megbántja Markot. – Gondolkoztam azokon. nem akarom hallani. Diana gyanakodva figyelte férjét. aztán erőt vett magán és modora ismét simulékony lett. az ő oldalára kell álmom. aki megértette. Mervyn nem vette tudomásul Mark megjegyzését. A férfi sápadt volt. ha azonnal kimegy innen. Nagy lélegzetet vett. Ebben a pillanatban azonban nem tűnt agresszívnek. hogy arca kifejezéstelen maradjon. – Megígérem. neki kell döntenie. de valójában jámbor hangulatban van. hogy meghallgassa mondanivalóját. Markkal vagyok. Az ilyen beszélgetések túl gyakran egyoldalúak voltak. Lovesey! Semmi szükség még egy veszekedésre. de félt.Diana rögtön ideges lett. és így szólt: – Ide hallgasson. Óvatosan mondta: – Nem akarok semmi balhét. Végül arra gondolt: elhagytam Mervynt. Tulajdonképpen szívesen kettesben maradt volna férjével. Ez kíváncsivá tette Dianát. hogy Mervyn kioktatta. Mervyn leült a kerevetre. nem lesz. és láthatóan feszült. Mindketten Dianára néztek. rendben van – mondta ingerülten. Markra nézett: – Megtenné. hogy néhány percre magunkra hagy minket? – Már hogy a fenébe ne! – válaszolta Mark dühösen és nem mozdult. . úgyhogy sokkal egyszerűbb. – Rendben van. Dobogó szívvel mondta: – Mondd el. igyekszik. – Rendben van. Mervyn! Ha Mark előtt nem tudod elmondani. Mit akar Mervyn? Csak nem akar jelenetet rendezni? Markra nézett. amit akarsz. Mervyn megdöbbent. azaz abból álltak.

– Elhallgatott. Diana megfogta Mark kezét. Mitől ez a nagy átváltozás? Mervyn folytatta: – Boldoggá akartalak tenni. Hogy elhidegültem veled szemben. Mervyn komolyan beszél. Mervyn. Tudta. és én többet nem akarlak szomorítani. ez volt az egyetlen vágyam. hogy az lesz. Látta. térjek vissza hozzá? Akár meg se kérdezze. – Mark boldoggá tesz? – kérdezte. ez igaz. Igazságtalanság. Mi ez a gyengeség? Mervyn sohase volt ilyen. – Egy pillanatra mintha a régi gúny suhant volna át Mervyn arcán. S vajon az özvegynek mennyi köze van ehhez az átalakuláshoz? .amiket mondtál nekem. Tudom. – Értem. Amikor először találkoztunk. – Szeretjük egymást – mondta Mervynnek. mert te is boldogságot adsz. de gyorsan eltűnt. Soha nem akartam. Diana nem szólt semmit. Hogy nyomorultul érezted magad. hogy őszintén sajnálom. Diana nem tudott hova lenni a csodálkozástól. Diana szeme megtelt könnyel. mintha itt se lennék – mondta Mark. Miért ígérgeti. Megérdemled a boldogságot. Vajon mi következik? – Azt akarom mondani. elmosolyodnak az emberek örömükben. az emberek valóban szerettek ránézni. rólam. hogy nyomorultul erezd magad. Az ilyen megnyilvánulások általában nem jellemezték Mervynt. azt hiszem. – Nem megyek vissza hozzád. – Igen. – Ne beszéljetek rólam úgy. hogy jó lesz? Talán könyörögni fog. ez igaz. – Vétek téged szomorúvá tenni – folytatta Mervyn –. – Jó lesz hozzád? – Igen. hogy boldogtalan légy. Ha belépsz egy szobába. Diana bólintott.

nagyapó! – Ne csináld ezt. gyere vissza hozzám. Mark mondani akart valamit. – Ne erőszakoskodj. Csak erről van szó – Mervyn nagy levegőt vett.– Mrs. hogy beszélj velem? – kérdezte Diana gyanakodva. úgyhogy ne jöjjön elő ilyenekkel! És nem vagyok a fia. De tudja. – Nem fogok az utadba állni. Mervyn – mondta Diana. amikor már nem kell neked! – Diana látta. – Nem. – Hogy merészelsz ilyet mondani. hogy ezzel törődjön. mintha valami nagy áldozatot hoznál! Túl jól ismerlek. Diana jelen pillanatban még az én feleségem. miért mondta mindezt Mervyn. – Semmi joga Dianához. ennek az alaknak sikerülni fog. – Mervyn elhallgatott. hogy nem akarsz az utunkba állni! Hogy mersz leereszkedően sok szerencsét kívánni nekünk. Megkértelek. – Akkor mondja már! – vetette közbe Mark ingerülten. – Ha van valami mondanivalód. – Te rohadt. és egyikről a másikra nézett. mi? . Egy pillanatig csönd volt. Lenehan küldött. és maga is meglepődött. ki vele! És ne fölényeskedj! – Jól van. de végül Diana szólalt meg először. mit akarok mondani. – Miért? Dehát miért? – Hogy mersz idejönni azzal. álszent alak! – Diana egy pillanat alatt megértette. miről van szó. Mervyn nem értette Diana reakcióját. fiam – válaszolta Mervyn megvetően. Mervyn. Ha úgy gondolod. Összejöttél éjszaka azzal az özveggyel. sok szerencsét mindkettőtöknek. Minden jót kívánok! Csak ezt akartam mondani. és te nemet mondtál. Markot nem volt ilyen könnyű letorkolni. de túl mérges volt ahhoz. a kabin minden utasa lebegő fülekkel figyel. amiben én kudarcot vallottam. Tudom. mennyire dühös lett férjére. te csak olyankor mondasz le nagylelkűen valamiről.

mi a véleménye Mervyn viselkedéséről. – Micsoda pimaszság! – Körbenézett. És nagyon meg vagyok veled elégedve. ki kellett találnod ezt az ostoba zagyvaságot. az agyad lágyult meg. de te nem fogadtad el. Frankie Gordino pedig azt mondta: – Bravó. Valószínűleg igazat mond. és átlátok rajtad. – Mert gyáva vagy őszintének lenni.. Azt hittem. Legnagyobb meglepetésére Mark nevetett. – Majd írd meg. kíváncsi volt. hogy ez az igazság! – Semmit nem ismerek be. – Büszke vagyok rád. hogy nem akarsz az utunkba állni. több bátorság szorult beléd. Mervyn. – De nem sok választott el benneteket tőle. és védekezőén fölemelte kezét. Én se ma jöttem le a falvédőről. – Mervyn az ajtóhoz lépett. Diana még mindig dühöngött. hogy őszinte lettél volna. Mervyn.– Nem. Lavinia hercegnő gőgösen kibámult az ablakon. mi történt. – Csodálatos voltál – mondta Mark. hova küldjem a nászajándékot! – Ezzel kiment. – Miért vagy megelégedve? . – Nem? – Diana fürkészve nézte férjét. Ollis Field rosszallóan ráncolta homlokát. mi az igazság. mintha én szöktem volna el otthonról a szeretőmmel. és saját dühkitöréséről. ez az igazság! Ismerd be. – Bátorság! – A szó szíven ütötte a férfit. te is tetszel neki. Diana maga is elnevette magát. Csalódtam benned. De én tudom. és ezen a gépen mindenki más sejti.kislány! Diana végre Markra nézett. engem nem akarsz már vissza. – Te beleestél abba az asszonyba. – Én békét ajánlottam neked. – Rendben van – mondta Mervyn. Fölállt. kitalálta. gondolta. ugye? – Most már látta Mervyn arcán. Lulu Bell vigyorgott. – Igen! De ahelyett. Hát nem te lágyultál meg.. – Úgy beszélsz. – Mi olyan vicces? – kérdezte nevetve.

de valójában ez nem volt igaz. Margaret kezdte ki eltökéltségét. nem kellene-e mégis visszatérnie férjéhez. vagy ne. Diana nevetett. 24 Ahogy a Clipper éppen leszállt a Shediac-öbölben. – Mit ereznél. Ebből a hatalomból valamennyi azután is megmaradt. hogy elszökött Markkal. – No. – Mi közöm hozzá? – felelte Diana őszintén. – Tudod. hogy már nem szereted. Harry már megint azon tépte magát. ellopja-e Lady Oxenford ékszereit. Hiszen évek óta el akarta hagyni Mervynt. segít neki a függetlenség megszerzésében. – Igazad van – mondta –. és reggel együtt reggelizhetnek az ágyban. szobát keresnek. és lassan igazán jól . látod? Erről beszélek.– Mert valószínűleg életedben először mondtad meg Mervynnek őszintén a véleményedet. ha kiugrana az ablakon? – kérdezte Mark. a St. még mindig Mervyn hatalmában volt. mit jelent ez? – Azt. – Gondolod? – kérdezte Diana. Minden ékszernél többet ér. hogy már nem félek tőle. már nem szereti. ha vele alhat a Waldorfban. Lawrence folyó torkolatánál. már amikor viszonyt folytatott Markkal. Még annak is örült. s homályosan azon tépelődött. Egész nyáron. De ennek már vége. – Meg azt. évek óta azt mondta magának. A gépen Diana tele volt kétséggel és bűntudattal. most vagyok túl rajta. – Talán igazad van – válaszolta Diana. hogy együtt mennek Bostonba.

hogy ápolgassa. ezzel pedig mindent elront. Egy percre látta a lányt ugyanebben a pózban. ha kirabolja a mamát. Margaret tudta. gondolta. míg Harrynek százezer dollárja van a bankban? Bár ez úgysem tartana soká. hogy Margaretet se veszítse el. Harry szeret lopni.. mert most juthat be utoljára a csomagtérbe. és az ékszereket is ellophassa. hogy harcoljon a németek ellen. közös élete iránt. hogy semmi köze hozzá? Lehet. Ha tagadna. Margaret hamarosan visszatérne Angliába. Hát hülye vagyok én. honnan van ennyi pénze. aki ebben a pillanatban éppen behúzta a hasát. Utána kiveheti a bankból a pénzt. az ő keze van a dologban. Kétségbeesetten próbált valami megoldást találni. és a biztonsági övet kapcsolta össze.. hogy rosszul érzi magát. és akkor megkérdezné. Inkább utóbb..megismerik egymást.. talán Margaret hajlandó lenne vele élni. Valahogy úgy kell intézni. de meztelenül: két gyönyörű melle előremered. elhinné. Margaretre pillantott. és nyilván gyanítaná. vagy a megérkezést követően. És aztán? Éljenek szegénységben Bostonban. amire föltehetően csak a Waldorfban kerül majd sor. Margaret megfertőzte őt lelkesedésével kettejük egyszerű. az ékszereket mikor lopták el: a gépen még a felszállás előtt. hosszú lába között gesztenybarna szeméremszőrzet. ő pedig a gépen maradhasson. amikor kinyitja a nagy koffert. Valami kifogást kell találnia. hogy néhány rongyos burmai rubinért mindezt kockára teszem? . is romantikus Shediac az utolsó állomás New York előtt. honnan tudná meg Margaret. ő pedig Kanadába megy. mert akkor Margaret feltétlenül vele marad. megveheti a házat. hogy az ékszereket ellopták? Lady Oxenford is csak akkor venné észre. Előbb-utóbb meg kellene mondania. De mindez semmivé lesz. Egyáltalán. miért nem száll ki a gépből Shediacban. Most kell eldöntenie a kérdést. hogy pilóta legyen a légierőnél. A háború legföljebb egy-két évig tarthat. Senki sem tudhatja majd. Nem mondhatja. hogy Margaret partra szálljon.

Milyen jó lenne itt egy nyaraló. – Tizenegy. Megveszem neked. és egy kisebb hidroplán. Tapasztalt. Harry visszamosolygott. A falu mögött szántóföld terült el. Egy órás késésben vagyunk. mondta magának. – Mennyi ideig maradunk itt? – Egy órát. és egyszerűen azt mondanám: el fogom lopni az anyja ékszereit. itt lesz nyaralód. A parton egy település elszórt házai látszottak. De aligha fogja ezt válaszolni. A mólótól keletre homokos partok látszottak a dűnék között néhány nyaralóval. vitatkozott önmagával.De nem néhány rongyos rubin. aztán bűntudatosan elfordította a fejét. amint a farmok között a kőmólóig kígyózik. és egy dologtalan úri életet. Harry vasúti sínpárt látott. Tisztességtelenségnek tartaná. Ez kapóra jött Harrynek. A gép közben gyorsan ereszkedett a patkó alakú öböl fölött. Ezek a Delhi-ékszerek. rutinos légi utas volt. remélem nincsen ellene kifogása. gondolta Harry. Itt kötelekkel megerősítették. – Hány óra van. Ehelyett egy halászhajószerű alkotmány bevontatta a Clippert egy úszó mólóhoz. . és megváltoznának Harry iránt táplált érzelmei. ha most megmondanám neki? Ha odafordulnék. Ahogy közeledtek. Hát. Elméletben szocialista volt. mi lenne. most mindenki akkor ment és annyi időre. helyi idő szerint. A gép simán leszállt. s az utasok egy hídon át jutottak a szárazföldre. ha Harry valóban megszabadítaná a családot legértékesebb ékszereitől. különböző méretű hajó horgonyzott. Shediac-ban nem hajóval vitték partra az utasokat. megérnek orgazdák között is százezer rongyot. Mindazonáltal Harry játszott a gondolattal. Percy? – kérdezte. Margaret Harryre pillantott és mosolygott. fiam. barátom. És ha azt válaszolná: milyen remek ötlet. Az eddigi állomásokon csak egyszer lehetett partra szállni. úgysem érdemli meg őket. Utóvégre gazdag leszel. aki hitt a javak újrafelosztásában. A móló mellett több. ha itt akarsz nyaralót. Harry már nem érzett feszültséget. de gyakorlatban nagyon megdöbbentené.

Mickey az előző állomáson is a gép orrában matatott valamit a kötelekkel. Botwoodban sokan a gépen maradtak. Tiszta a levegő. hangtalan léptekkel járt. Tétovázás nélkül fölment a csigalépcsőn. Clive Membury is. Az Oxenford család minden tagja fölkelt. Vajon merre tart Mickey? Lejön a lépcsőn? Harry hallgatózott. Már-már továbbment volna. ő követni fogja egy kicsit később. de egyetlen hangot sem hallott az ajtó túlsó oldaláról. Ollis Field és Gordino persze nem szálltak le. A konyha üres volt. Visszahúzódott a fal kiszögellése mögé. hogy pihenjenek. hogy ne teljék hiába az idő. akinek a múltkor kénytelen volt kölcsönkérni a borotváját. ami a két pilótaülés között van. A lépcsőfordulóból alaposan szemügyre vette a kabint. Résnyire kinyitotta az ajtót. Órájára nézett és úgy döntött. A szalonban egy seprűs asszony fekete hátát látta. aztán megfordult. Észrevette. Harry Margaret fülébe súgta: – Mindjárt megyek én is. Majd azt mondja Margaretnek. Könnyed. Hallotta. Harry gyorsan ismét visszahúzta fejét. Óvatosan kilépett. és érthetetlen megbeszélést Gabon báróval. ahogy a legénység letrappol a csigalépcsőn. Macskaléptekkel ment föl a kabinba. amikor megmozdult valami. Furcsa. Úgy számított. és kimegy az ajtón.ahogy jólesett. kivéve az egyetlen hosszú. A mérnök megállt egy műszerfal előtt. de most ők is örülni fognak. A takarítószemélyzet azonnal itt lesz. menjen előre. – Azzal elindult a mellékhelyiség irányába. A kettes kabin is. mint a macska. kabátok és kalapok kerültek elő. Shediac-ban mindenki partra száll. Ahogy Oxenfordék kimentek. nézegette. és az üveg helyére alumíniumlemezt rögzítettek. Meg kell kockáztatni. Hallgatózott. Harry még mindig nem volt benne biztos. Bement. és az utasok szedelődzködni kezdtek. megfésülködött. aki az egész úton egy árva szót nem szólt. Senkit sem látott. és kikukucskált. Davy kinyitotta az ajtót. de Membury sem marad a gépen. s onnan lesett ki. . még két percet vár. hogy sétálhatnak egyet a friss levegőn. Ezek szerint leereszkedett a csapóajtón. Mickey Finnt látta. hogy megfejtette a vörös mellény titkát. Állítólag ő is Gordinóra vigyáz. kezet mosott. a helyettes fedélzeti mérnököt. az éjjel valahogy betört az egyik ablak.

kézét végigfuttatva a falak belső oldalán. Nem talált semmi rendelleneset. Lady Oxenfordnak selyemblúzai. amelyben rejtett rekesz lehet. De nem nézett föl. nyilván megpróbálja elrejteni. Oxenford. Az egyik fiók ragasztószalaggal. És megtalálta a rejtekhelyet. Ismét az akasztós résszel kezdte. Az egyszerű zárat egy pillanat alatt fölpattintotta zsebkésével. a másikkal kívülről tapintotta a koffer falát. Illetve a csapóajtó nyitva volt. Cipőkön kívül itt sem talált egyebet. amit múltkor nem sikerült átkutatnia. Mindegyik különlegesen könnyű fából készült. újra átkutatja. – Hoppá – mondta Harry. Mickey nem volt sehol. Végül a cipőket nézte át. amelyet bőrrel vontak be és selyemmel béleltek ki. embermagasságú hajókoffer állt. Lehet. és krokodilbőr övei voltak. hogy utazás közben szekrényként szolgáljon. Ha ilyen nagy értékű ékszert szállít valaki. de ezúttal teljesen. A másik oldalon hat nagyobb fiókra osztották föl. A másik oldalon gyorsan átkutatta a ruhásszekrényt. A helyiség közepén hatalmas. Azért még nem adja föl. csipke alsóneműje. de előbb gondolkozik egy sort. Hát ez nem jött össze. Biztos volt benne. aranyos vasalással. ezúttal szerencséje van. Harry először a fiókokat kutatta át. A koffert úgy tervezték. Egy cédula fityegett rajta név nélkül. rúddal. hogy valahol természetellenesen vastag falat talál. s Harry látta. amint Mickey az orrban foglalatoskodik. Elhatározta. kasmírpulóverei. Egyik karjával benyúlt. A másik oldalon kihúzta a fiókokat. és akasztókkal. Pedig biztos volt benne. hogy Lady Oxenford magával hozta ékszereit. mint egy bőröndben. zöld bőrrel bevonva. de ezzel a címmel: Kastély. jóval alaposabban. ez Lady Oxenford poggyásza. Alul külön fiók a cipőknek. És egy ekkora kofferben könnyebb valamit elrejteni. Megnézheti a család többi tagjának poggyászát.Mielőtt belépett. Berkshire. hátához nagy borítékot erősítettek . még egyszer leskelődött. Talán tévedett. Az egyik oldalon ruhásszekrény volt. Rögtön tudta. Harry átsietett a kabinon s egy pillanattal később abban a csomagtérben volt.

A borítékban egy köteg papírt érzett. de félretette őket. Ötven darab: Ötmillió dollár! Vagyis egymillió font. A fekete bársonybélésen ott feküdtek a Delhi-ékszerek. Harry kinyitotta. ha megpróbálja kiváltani őket. Harry vallásos áhítattal meredt rájuk. Harry tudta. csodálatosan összeállítva. Ötven darab papír volt. Oxenford kicsempészte a kötvényeit. Kezébe vette a nyakláncot. ezzel beismeri. A borítékban volt még valami. . egyenként százezer dollár értékben. csodálatos foglalatban. Bemutatásra szóló kötvények voltak. Növekvő izgalommal szedte le a szalagokat. A mélyvörös rubinok fényébe a gyémántok kék és fehér szikrái keveredtek. ami valaha a kezébe került. Az angol kormány a háborúra való tekintettel pénzkiviteli tilalmat rendelt el. Ez bűntény. De egyenként meg is voltak számozva. kijátszotta az angol törvényeket. körülbelül akkora. s ezáltal azonosíthatóak. Akárhogy is. A bankban elkaphatják. húzózárral. Eltartott egy percig. Bemutatásra szóltak. Kinyitotta és kivette őket. Vajon Oxenford lord följelentést tenne. gondolta Harry. hogy ellopták őket? Ha igen. A kövek egyszerűen hatalmasak voltak. mint én vagyok. ez világosan kiderült a szövegből. Talán a leggyönyörűbb. Egy bőrtok. Puha bőrből készült. mindegyiken cirkalmas felírások tömkelege. mint a templomban az üvegablakok. miért vannak ott. A kötvények nem tartoztak Harry szakterületéhez. És megváltoztathatja az életét. Kedvetlenül bár. Suszter maradjon a kaptafánál. Hihetetlen összeg. mint egy levéltárca. s ujjai között végigpergette a köveket. ami létezik a világon. mire rájött.– Amatőrök – mondta Harry fejét rázogatva. A homályos csomagtérben úgy ragyogtak. a dolog túl veszélyesnek tűnt. mit tart a kezében. amikor olyan forrónak látszik? Ez volt a leggyönyörűbb ékszer. ha észrevenné. Harry még sohasem lopott kötvényeket. Hogy lehet valami ilyen hideg. nem névre. Ugyanolyan gazember.

csak az ékszereket. Megdermedt rémületében. A kabinban két ismeretlen férfi beszélgetett. az ajtó becsukódik. Hivatalos lépések. Lassan fölállt. Talán csak rutinellenőrzésről volt szó. Hallotta. körberakva apró gyémántokkal és rubinokkal. Fölsóhajtott a megkönnyebbüléstől. Pompásan illenének gyönyörű. résnyire kinyitotta. hosszú aranyszálon. és becsukta a hatalmas koffert. a helyére tette. Már nem hallotta a másik lélegzetvételét. No. mióta ül a padlón. de ezek másféle lépések voltak. bevágta a fiókokat. Harry őrült gyorsasággal visszagyömöszölte a borítékba a részvényeket. nem volt elég gyors. Harry elképzelte Margaretet. . Gyomra összeszorult. Mint a villám. Először arra gondolt. ebben biztos volt. Éppen az ékszereket gyűrte a zsebébe.Néhány perc után letette a nyakláncot. Az ajtóhoz lépett és óvatosan. Egy hosszú. Harry attól tartott. amint a Delhi-ékszereket viseli. és meglátták. szíve hangosan vert. A lépések egyre közeledtek. mintha egy kövér ember két emeletet mászott volna meg. rubinok és gyémántok egymás mellett. az ékszereket csodálva. a helyettes fedélzeti mérnök jött fel a kötélkamrából. mi lesz? Bejön és körbenéz? Harry visszatartotta lélegzetét. egy-egy rubincsepp. elbújt a koffer mögé. Semmi mást. és kikukucskált. esetleg egy vámtiszthez. Nem is tudta. s a kabin félig nyitott ajtaja mögül hallgatózott. Enyhén nehézkes lélegzést hallott. A két fülbevaló különlegesen gyönyörű volt. Mi lehetett ez? A lépések és a zihálás egy rendőrhöz tartoztak. néma pillanat következett. kezét ökölbe szorította. halvány bőréhez. ahogy a koffer mögé húzódik. Kiment? Harry figyelt. Időérzékét elvesztette. A kabin irányából halk hangokat hallott. A gondolattól felizgult. Agresszívek. és megvizsgálta a többi darabot. A helyiség üres volt. A foglalat virágszirmokat mintázott. amikor hirtelen lépteket hallott. bár a kövek természetesen arányosan kisebbek voltak. amikor a csomagtér ajtaja megnyílt. Közelebb lopódzott. A karperec hasonlított a nyakláncra. határozottak.

miután mindenki más már partra szállt. Lehet. hogy Vandenpost úr Londonban két évvel ezelőtt bejelentette útlevele elvesztését. – Kicsoda egyáltalán? – Azt mondják. Szóval nem Gordino szökött el. hogy a gépen utazik még valaki. nyilván rögtön ellenőrzik az utaslistát. hogy valóban őt keresik. Esetleg más magyarázat is lehetséges. – Nem. Valami társa. hogy azután lógott ki. Akkor pedig hamarosan rájönnek. Ő is hamis útlevéllel utazik. ha valaki ismer egy gengsztert vagy igen? – kérdezte az egyik hang. Álljon meg a menet. . – Az még nem bűn. akinek sikerült eltűnnie. aki meg akarja szöktetni Gordinót. Ha Harryról kiderítik. – És? Hova ment? Talán Frankie Gordino szökött meg? – gondolta Harry. Nem szállt partra. Ezek szerint egy másik gengszter is volt a gépen. hogy ő Gordino cinkosa. Egy pillanattal később Harrynek eszébe jutott. és ő az.– Nincs a gépen – mondta az egyik. A két férfi kanadai kiejtéssel beszélt. Az ütő megállt Harryben. hogy a két férfi őt keresi? – Akkor most mit csináljunk? – Visszamegyünk jelentést tenni Morris őrmesternek. ismeri azt a csibészt. De miről? És kiről? – Lehet. automatikusan feltételezhetik azt is. gondolta. és elég fölhívniuk telefonon ahhoz. könnyen lehet. hogy álnéven utazik. hogy kiderüljön: a konyhában olvassa a reggeli lapot. de ráadásul hamis útlevéllel utazik. és egyáltalán nem a Clipperen utazik. Ha a rendőrség tudomást szerzett arról. akit ezen a gépen visznek Amerikába. – Itt kell lennie.

– Mindenütt megnéztük. hova menjen aztán? Egy nagyvárosban bármilyen helyzetben kidumálhatja magát. gondolta Harry.Odakint egy harmadik hang kapcsolódott be a beszélgetésbe. Jöhet a londoni bíróság. Megnézik a szárnyakat. mindent. – A szárnyakban is? – Ott is. Ennyit a híres szerencséjéről is. . Márpedig. és ha mégis sikerülne észrevétlenül kijutnia a faluból. uraim? – Egy bizonyos Harry Vandenpostot. – Kit keresnek. – Biztos? Mickey. a börtön és végül a sorkatonai szolgálat. gondolta Harry. aki nem Harry Vandenpost. ahová a kabinból nem lehet belátni. – Most nincs itt. a kötélkamrát. Hova rejtőzzön el? A gépen sok rejtekhely adódhat. Elég hülye rendőrök. – Akkor nézzük meg még egyszer. de az az érzése volt. Nyilván parancsot ad. de ezeket a legénység mind ismeri. Vidéken nem tud mihez kezdeni. Ennyi. a teniszpályáról. – De be is másztak? A szárnyakban vannak olyan mélyedések. fogd már be a pofádat. az őrmesterük nem nagyon bízhat meg bennük. gondolta Harry. – Azt a fickót tegnap itt láttam ólálkodni a csomagtérben mondta Mickey. Mickey Finn hangj a. eltűnhet a parton. ha ennyire buták. Sok esélye azonban nincsen rá. Talán kilóghatna a gépből? Ha sikerül. Ennyit a vidéki házról. a mellékhelyiséget. Ez alkalommal esetleg a koffer mögé is benéznek. Egy alapos kutatáskor nem hagynak ki semmit. hogy kutassák át újra a gépet. hogy ide a nagyvárosok elég messze estek.

mert összegörnyedve alig lehetett dolgozni. hát biztos beáramlik valamennyi. Most már befért a kofferbe. közelebb kopognak a léptek. már . Gyorsan bebújt a kofferbe és magára csukta. Sietnie kellett. ezt ki kell bírni. A zárt térben minden lélegzetvétele ijesztően hangosnak tűnt. A bőrre virágmintákat nyomtak. amelyet barnászöld bőrrel vontak be. hogy kifúrja a koffer falát az egyik minta közepén. hogy ajtók nyílnak. a rendőrök kimásznak a szárnyból. Először a fölső kapcsokat próbálta bezárni. és tanulmányozta a koffer külső felét. Nagy megkönnyebbüléssel állapította meg. A koffer akasztós részéből beletömött annyi kabátot és ruhát. Oda fogja berakni őket. sikátorok. Ezek elég könnyen mentek. Mindenesetre elővette zsebkését. mint másfél méter magas és majdnem egy méter széles. hogy belülről is be tudja csukni. Helyet kell benne csinálnia magának. amiket kiszed? Megvan. de sehogy sem sikerült kellemesebb pozícióba rendezni őket. de Harry gyakran szeretett levegőt venni. ha zsebkését a résen át ügyesen forgatja. Az alsóbbak már nehezebbnek bizonyultak. de vagy két percbe beletelt. A lyukat kívülről alig lehetett látni. úgy elbújt a mintában. A biztonság kedvéért visszamenekült a csomagtérbe. A koffer fából készült.Harrynek tömeg kellett. Gyorsan beszállt a kofferbe. Óvatosan mozgatta tagjait. hogy a kapcsokat belülről is be lehet kapcsolni. A saját bőröndje félig üres. Legalább hárman jönnek. Csak nem fullad meg odabent. Lépések közeledtek. Ismét lépéseket hallott. Nagyon kényelmetlen helyzetben volt. A koffer! Több. míg odajut? Hallotta. Hallotta. De mit tegyen a ruhákkal. Ej. Zsebkése könnyen áthatolt a bőrön. és kinyitotta. De hogy fog lélegezni? Nem kell hosszú időt töltenie benne. amíg átfúrta a fát. Kanadát úgy képzelte el. gondolta. Persze nem üres. Végül sikerült. Nekilátott. hogy főleg fenyőfákból áll a lakosság. New Yorkban minden további nélkül el tudna tűnni! De hova bújjon. Kívülről elmosódott hangokat hallott. vasútállomás és üzletek. az igaz. Mindegy. Hirtelen a szó szoros értelmében szembekerült a megoldással. Előrántotta a sorból a saját bőröndjét. és tudta. Üresen két ember is elférne benne. Nagy nehezen becsukta bőröndjét. amennyit csak lehetett. Örömmel állapította meg.

De New Yorkig valószínűleg itt van a legnagyobb biztonságban. gondolta. Harry összeszorította a fogát. Kilépett. Aztán a fájdalom gyorsan alábbhagyott. majd klausztrofóbiás rémület vett rajta erőt. A másik megint mondott valamit. könyörgött nekik magában. hogy majdnem felkiáltott. Harry visszafojtotta a lélegzetét. Még egy darabig várt. . És aztán? El kell bújnia a gépen. amit Harry nem tudott kivenni. A penge lecsúszott. Semmi zajt nem hallott. – No. hogy kinyissa a kapcsokat. Türelmetlen lett. Talán fölvenné egy autó. A résen kidugta a kés pengéjét. Most távolabbról szólalt meg az előző hang: – Nem – mondta. Mindenütt megnéztük. Százötven mérföld! Egy hétig tartana. hogy összeesett volna. aztán távolodó lépések hallatszottak. Kényszerítette magát. Térde annyira fájt. ha lett volna hozzá elég hely. Bárkivel találkozik ebben a vadonban. Hirtelen közvetlenül mellette szólalt meg egy hang: – Képtelen vagyok felfogni. Végre elővette zsebkését. Most mit csináljon? A gépről itt nem tud leszállni. Meg fogok fulladni. – Nincs a gépen. Valaki nekiütközött a koffernek. ne törődjön a fájdalommal a térdében. Ezúttal jóval nehezebben ment. de annak is meglenne a hátránya.bejöttek a csomagtérbe. rögtön megreped a térde. és talán éjszaka el tud menekülni. Lassan kinyitotta a koffer két szárnyát. biztosan emlékezni fog rá. Aztán nyugalmat erőltetett magára. hogy valaki látná. Amint kiegyenesedett. mindegy – mondta az első hang – úgysem tud százötven mérföldet megtenni a határig anélkül. Most pár pillanatig senki sem beszélt odakint. Menjetek már valahova máshova beszélgetni. hogy fölemelje a rézpántocskát. térdébe egy pillanatra olyan fájdalom hasított. Úgy érezte. Ezúttal sikerült. hogyan lógott meg. Talán csak véletlenül. és újra próbálkozott.

ő lopta el Lady Oxenford ékszereit. hogy Harryt az egészben csak az ékszerek érdekelték. Nincs más megoldás. a tolvajba. Sőt. a közelében lesz. Harry továbbra is vágyott a vidéki házra. tisztességtelen csaló. Ebben a pillanatban döbbent rá. A tudat összetöri a szívét. De ezt Margaret tudta. Zsebéből kivette a bőrtokot a Delhiékszerekkel. Ő pedig nem lesz mellette. egész életében az marad. mondta magának. Harry életében minden más hamis: hamis az úri kiejtése. a ruhája. Ez a szeretet pedig valódi. mit gondol Margaret. Még egyszer kivette őket. az igaz Harrybe. évekig nem láthatja a lányt. és mégis beleszeretett Harrybe. és valahogy majd csak elintézi a dolgot Margarettel. Sóhajtott. Kinyitotta a koffert. Margaret is tudni fogja. Most azonban napokig nem fognak találkozni. Harry kétségbeesetten rosszul érezte magát. Öregszel. Margaret azt hiszi majd. az egész élete hamisítvány. aztán meggyűlöli Harryt. Aztán ellopta anyja ékszereit. veszélybe sodorhatja kapcsolatukat. hogy segítségére lesz független élete megteremtésében. aztán visszacsúsztatta őket a bőrtokba és nehéz. Mindenki tudni fogja. ha ellopja a Delhi-ékszereket. Minél többet gondolt erre. Mindig tudta. hogy kimagyarázza magát. és ha a dolgok balul ütnek ki és letartóztatják. 25 . annál jobban elfancsalodott. ez az igazság. ami eddig. munkásosztálybeli fiúba. amikor kiderül a lopás. de mindig remélte.Talán sikerül. az apátlan. mit jelent neki a lány. nagyon nehéz szívvel visszatette a tokot Lady Oxenford kofferjébe. Ha ezt a lehetőséget eldobja. Ilyen igazi jó még sohasem történt Harry életében. meg a teniszpályára. Azt pedig könnyű kitalálni. de Margaret nélkül most már mindezt nem tudná élvezni. Sikerülnie kell. Sose látok többé ilyen gyönyörű ékszereket. szeretkezett vele és megígérte. Harry megbarátkozott vele. gondolta. az úri modora. Margaret szereti.

amelyek végigszáguktottak a mólón. – De kit? – kérdezte. Nancy megkérdezte tőle: – Kit keresnek? . néhány yacht és két hidroplán. kettő a homokos partnak vette útját. Nagy. Túl gyors lett volna úgy a dolog. Úgy tűnt. a Pan American épülete mellett. Hét-nyolc rendőrkülsejű egyén ugrott ki a kocsiból.Nancy Lenehan a shediac-i parton ült egy kényelmes nyugágyban. Az épületet úgy tervezték. Keletre a homokos part a végtelenbe veszett. Az éjjel keveset aludt. részint üdülőtelep. Nancy behunyta szemét. mint akik le akarnak valakit tartóztatni. egy kicsi meg egy nagy: a Clipper. mit csináltak Mervynnel. mosoly jelent meg szája sarkában. Mervyn bólintott. kettő nekivágott az útnak. hogy tengerparti nyaralóra emlékeztessen. A rendőrök néhány pillanat múlva kijöttek az épületből. Shediac részint halászfalu volt. csikorogva megálltak. A kép idilli jellegét két rendőrautó tette tönkre. – Talán Frankie Gordinót? – Az már le van tartóztatva. s az ablakokban muskátli. egy másik nyugágyban Mervyn Lovesey ült. a tetőn pedig obszervatórium: kevés tengerparti nyaraló rendelkezik efféle kellékekkel. Most pedig volt mit várnia a jövőtől. Mikor az épületből kijött a Clipper legénységének egy tagja. vászontetős terasza volt. A mólótól nyugatra több homárfogó hajó horgonyzott az öböl vizén. mikor eszébe jutott. Három közülük a Clipper felé indult. és berontottak a légitársaság épületébe. nagyon keresnek valakit. Örült. Mindazonáltal mellette magas rádióantenna állt. Az utasok a dűnék között ültek vagy sétáltak. Nancy azt mondta Mervynnek: – Úgy néznek ki. Nancy mellett. arccal a tenger felé. A hullámok csendesen locsogtak a parton. hogy nem feküdt le a férfival.

– Valakit. – Amikor olyan elbűvölő modora van. Margaret beleesett a fiúba. Harry egy jó családból származó. – Nancy fölfigyelt. aki az Oxenford családdal utazik egy kabinban. – Nancy – mondta Mervyn. Jellemző Mervynre: nem kedveli az elbűvölő modorú fiatalembereket. ha ez az ismeretség egész életemben megmaradna. – Fölteszem. miután Mervynnel együtt ő is tanúja volt Lord Oxenford minősíthetetlen viselkedésének Hartmann professzorral szemben. – Az az a fiatalember. de végül kibökte. – Nem láttam én se. Nancy elnyomott egy mosolyt. ha Margaret egy csalóba szeret bele. de nem az az igazi neve.A megkérdezett tétovázott. hogy nem alkalmas vő. Nancy nem sok rokonszenvet érzett a szülők iránt. a szülei örülnek. – Nancy megsejtette. – Tényleg? – Nancy meg volt róla győződve. – Nem szoktam hirtelen döntéseket hozni. Remélem. csak néhány órája ismerjük egymást. de biztosan érzem. – Éppen ez az. – És partra jött velünk? – kérdezte Mervyn. hogy láttam volna. aki Harry Vandenpost néven utazik. – Nem emlékszem. Margaret Oxenfordnak nagyon megtetszett az a fiú. Nancy összehúzta szemöldökét. – Azt hiszem. mintha nem akarna válaszolni. . nem éri csalódás. szalonképes fiatalember. – Kicsit fura fiúnak tűnt nekem. Csak azt sajnálta volna. – Igaz. Az ilyen emberek megérdemelnek minden sorscsapást. szeretném. ha idejében kiderül a fiúról.

te hülye. Összeszorította a fogát. és megpróbált nyugodt hangon válaszolni. és sehogyse fűlik hozzá a fogam. akkor maga nyilván megy Bostonba. – Ha most különválunk. Mervyn megbántódott. Pont ezt akarta hallani. valamilyen megoldást csak találnak majd. Előrehajolt. Azért jólesett neki. ha igazán akarják. és költözzek be egy manchesteri szállodába? . – A baj csak az. lehet. Mindazonáltal csalódott volt. és azt mondta: – Örülök neki. Nancy érezte. Nagyon nem foglalkozott a kérdéssel. – Tehát? Visszajön velem Angliába? Nancy szájáról lehervadt a mosoly. – Mi a baj? – kérdezte. ráadásul nem is értette a dolgot. hogy évekig nem találkozhatunk megint. nem szólt semmit. hacsak nem haditengerész az ember. – Nekem Amerikában két fiam van. hogy hamarosan gyakorlatilag lehetetlen lesz átkelni az óceánon. – Tényleg? – kérdezte Mervyn. hogy ha New Yorkba érünk. otthonom és egy sok millió dolláros cégem. Mervyn folytatta. Nancy mosolygott. Hálásan megérintette Mervyn kezét. Költözzön be egy hotelbe. és elfordított fejjel beszélt: – Maga nem normális – mondta. Ezt én nem tudom elfogadni. – Én is így érzek. hogy mindjárt mérges lesz. Ugyanez a gondolat benne is fölmerült. én meg vissza Manchesterbe. Maga azt kéri. Nancy bólintott. Mervyn. úgy érezte. hagyjam mindezt ott. – Micsoda? – Jöjjön vissza velem. vagy vegyen egy házat. vagy mit tudom én. – Azon gondolkozom – folytatta Mervyn –.Nancy azt gondolta: hogy lehetsz ebben biztos.

hogy harcoljak.. vagy mind a ketten elmehetünk együtt valahová. A hazámnak szüksége van rám. maga tökkelütött – kiáltotta Nancy. hogy az én hazámnak nincsen szüksége rám? Én csizmákat és bakancsokat szállítok a hadseregnek. hanem sért a feltevése. Mehetek én Manchesterbe. hogy túl öreg vagyok már. – És miből gondolja. Én ebben biztos vagyok. Nancy szeretett volna mondani valamit. hogy halálosan megsértette. szerintem úgyis össze fogunk házasodni. hogy ezt a szót vágta Mervyn fejéhez. – Egy nőnek azért nem ugyanolyan. értse meg. az arca egy pillanatra eltorzul a dühtől. – Hogyan tudunk másként együtt maradni? – Miért nem ezt kérdezte. és ha Amerika belép a háborúba. bár tulajdonképpen valahol nagyon is erről volt szó. de a légierőnek rengeteg légcsavarra lesz szüksége. hogy előre eldöntötte volna a választ? – Mert nincsen más lehetséges válasz. de persze nem várom el magától.. pontosan ugyanolyan. élhet velem is. Látta. és rohanok maga után Angliába. Azonnal meg is bánta. látta. ahelyett.– Nem muszáj szállodába mennie. – Mint egy kitartott szerető? – Nézze. – Nekem meg Bostonban. mire én otthagyok csapot-papot. – De bizony. – Nem erről van szó. hogy ilyen gyorsan elkötelezze magát. és nálam senki sem tud többet Angliában a légcsavarok gyártásáról. Mervyn fölállt. Lehet. mint a magáé. Mervyn – mondta Nancy. És sokkal nagyobb gyár. jöhet maga Bostonba. Ha akar. – Nem az érdekel engem. . – De Nancy. sok bakancsra lesz szükség. hogy csak füttyent. Anglia háborút visel. – Három lehetséges válasz is van. mondjuk Bermudára. hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. – De nekem Manchesterben van a gyáram.

s ezért apa a felelős. a nőktől nem. Követte a feleségét. Apa azt mondta Nancynek. Tetszett neki Mervyn. Egy pillanat múlva pedig Mervyn elment. s rögtön összeveszett a legvonzóbb férfival. hogy Nancynek egyáltalán nem volt ellenére a gondolat. A cég vezetésében is mindig ügyelt rá. amikor az elszökött előle. apa gyakran vett nekik gyermekkorukban közös ajándékot. mert Peter féltékeny az ő jobb képességeire. hogy harci kedvét kordában tartsa. Tudod. akik mindenben kiállnak egymás mellett.amivel rendbehozhatja a dolgot. mondta magának. hogy alapjában változtasson életén. az is eszébe jutott. Nem akarta. Következésképpen mindketten joggal hitték. de nem veszekedett velük. Amit Danny Riley elmondott apjáról. Az a legfurcsább. de nem találta a megfelelő szavakat. Most egy pillanatra elfeledte mindezt. hogy Mervyn büszke. Nancy mindig abban a hitben élt: Peter és őközötte azért olyan rossz a viszony. hogy elmenjen. hány férfi merne így megtenni? És hogy kiállt a zsidókért. most pedig a legjobb barátok. de még sokkal jobban haragudott saját magára. De a dolog túlment ezen. életük delén. mondta Peternek is. amit nem nyom el magában úgy. amikor Lord Oxenford botrányt csinált! És hogy csókolt meg.. a férfiakkal nem lehet egyenesen szembeszegülni. inkább manipulálta az embereket. A büszkesége is része az erejének. Éppígy nem volt hajlandó tisztán meghatározni a felelősségek és a jogok körét.. és Peter a beosztottjaként fog dolgozni. ő fogja vezetni a céget. akivel tíz év óta először találkozott. gondolta Nancy. de megfordítva ugyanezt. az ő feladatuk a cég vezetése. Ez a fajta testvéri vetélkedés azonban rendesen megszűnt felnőttkorban. aztán nem volt hajlandó dönteni az elkerülhetetlenül fölmerülő tulajdonjogi vitákban. annak az őszinte. Ahogy Nancy visszaemlékezett. Saját két fia is kutya-macska barátságban nőtt föl. ez a tulajdonsága tetszik neked talán a leginkább. Ráadásul évekkel ezelőtt megtanulta. mint ahogy a legtöbb férfi megteszi. Ostoba liba. Ehhez képest Peter és közötte megmaradt a viszálykodás még most is. hogy Mervyn ott maradjon. A fene egye meg. Haragudott Mervynre. férfias erőnek. az egész helyzetet más megvilágításba helyezte. Mikor . Az agressziót csak egymástól tűrték el.

ahelyett. hogy mindezt valaki más előre így szervezte meg. mint egy pincsikutya. Nancy. hogy letérdel. Visszatekintve. A győzelem ízét elrontotta a tudat. katolikus családból. de nem kellett volna úgy válaszolnia. mikor ki vezetheti. És most. Kopaszodó. Bár. igenis azt várta. és megkéri a kezét. apa egy autót vett kettejüknek. és udvariasan mondta: – Úgy néz ki. Nem mintha azt várta volna. Végeredményben Nancy nem volt művészlélek. Apa stratégiája Nancy esetében bevált: a lány okos lett és akaratereje kifejlődött.. sunyi és kárörvendő. egész élete apja által előírt iskolai feladatnak tűnt: jó jeggyel büszkélkedhet.már elég nagyok voltak az autóvezetéshez. ahogy apa tette. Nancy nézte néhány pillanatig. nem lett volna hozzá se ereje. gondolta Nancy. Talán igaza volt. évekig harcoltak azon. És ez zavarta Nancyt. az erősebb testvér fogja megkaparintani a céget. Nat Ridgeway megöregedett. Sóhajtott. Amerikai asszony volt. hogy fölépítse a céget. hogy Mervyn elmenjen. Soha nem lett volna arra képes. Levette a kalapját. Gondolatait félbeszakította egy másik férfi érkezése. Ha ezt nem tudja megtenni. Ő meg. Talán kibékülnek hamarosan. valahol mélyen. mennyire szüksége van a férfira. Tulajdonképpen mindezt meg is beszélhették volna Mervynnel. Megint legyőztél. alaposan megsértette a férfi büszkeségét. mikor fölmerült Mervyn elvesztésének lehetősége. hogy Nancy egyetlen szavára rohanni fog utána. hogy megsértődött. ahogy itt állt előtte.. ha a férfi nem sérti meg azzal a feltételezéssel. apa tervének megfelelően. Saját célokat akart. és a saját életét akarta élni. se fantáziája. ezt egy módon tehette meg: ha megkérte a kezét. Nagyon remélte. mert apja tervének megfelelően fognak alakulni a dolgok. nincsen mellette semmi keresnivalója. Most. s ha egy férfi közeledni akart hozzá. szemüveges könyvvizsgálónak tűnt. legyőztél. hogy szépen megbeszélte volna vele a dolgot. Nat Ridgeway állt meg a nyugszék mellett. most értette meg. akit valaha ugyancsak elküldött. de negyvenéves korában már elege volt az iskolapadból. Peter ezzel szemben gyenge lett. De egy már létező .

Nat. és hangja mélyén érezni lehetett. mert még mindig szeretném megvenni a céget. Nagyon szép asszony. Láttam a feleséged fényképét. – Üzleti tévedésről beszéltem – válaszolta Nancy. Nat – mondta Nancy –. – Köszönöm – mondta Nat. Nancy. melyet az előbb szembefordított Nancyével. ha jól emlékszem. Nem kell az engedélyemet kérned ahhoz. beismerem. Tegnap. .cég vezetésére tökéletesen rengeteget tud dolgozni. hogy leüljek? Nancynek hirtelen elege lett az udvariaskodásból. – Örülök. Amikor Nat megvált a cégtől. hogy még a zsarolástól sem riadsz vissza. Okosabban is viselkedhettem volna. Évekig együtt dolgoztunk. hogy öt évvel ezelőtt tévedtem. – Térjünk vissza az üzletre. a te segítséged nélkül. – Leült Mervyn nyugágyába. Ostoba voltam. – Ez egy cég fölvásárlása. kemény és – Ha ez megvigasztal. és hozzátette: – De ne hidd. – Kösz. – Gratulálok a házasságodhoz. hogy elérd. mert Nat felesége nem volt különösebben szép. hogy neheztel. és nem jött össze. nem egy teadélután. ha ezt mondod. félbemaradt a kapcsolat is. – A fenébe is Nat. amely tulajdonképpen még el sem kezdődött. hogy jobban lássa. hogy haragszom rád. – Nyertél – mondta. üljél le. – Az üzletben vagy a magánéletedben? – kérdezte Nat. – Megengeded. képes volt. hogy leülhess a társaságomban. Nat mosolygott. – Ez nem volt igaz. és pár hétig még jártunk is. Tétovázott. Meglehetősen meglep. intelligens. Nat ismét mosolygott. – Egyetértek – mondta Nancy. amit akarsz. – Megpróbáltam fölvásárolni a cégedet. valami ilyesmit mondtál nekem.

De ekkor eszébe jutott. – Gondold meg. és alkalmazottá válnék. és döntsd el. és hogy elege van abból: apja elképzelései szerint élni. De te nem fogsz kudarcot vallani. Ha pénzt veszítünk rajtad. hogy érdekelni fog. Lehet. És ha hasznot hoz a gyár. ha az én oldalamra tudnálak állítani. ha aláírnál egy ötéves szerződést. – Ezzel elveszíteném a függetlenségemet. az öcséd beszélni szeretne veled. Nat hátranézett: – Azt hiszem. Nancy ösztöne azt súgta. amennyit akarsz. Aki kudarcot vall. az apja rögtön nemet mondott volna. Nem mondom. Nat célja mégiscsak a cég bekebelezése. azt kirúgom. hogy részvényes lennél. annyi függetlenséged lesz. – Az attól függ. akkor már valóban veszélybe kerül a függetlenséged. amely ekkor már a General Textiles egy leányvállalata lenne. ezt az ajánlatot is rögtön vissza kell utasítani. Valamit mindenesetre mondania kell. szeretném. ha jól megy az üzlet. Nancyt ez visszakérdezett: is váratlanul érte. aztán szeretném. Nincs kizárva. De ami ennél jóval fontosabb. de elég messzire hajlandó vagyok elmenni. Meg akarom venni a céget. hogy bármilyen feltételt elfogadok. . – Nancyt kifejezetten mulattatta Nat modora. milyen feltételekkel fogadnád el az ajánlatot. mondta magának. – Újra megpróbálom – válaszolta Nat. Az elmúlt években nagyon beletanult az üzleti tárgyalások technikájába. – Persze legközelebb jobb ajánlatot kell tennem. Nem szokásom beleszólni. azért csak madzag marad.Nancyt váratlanul érte a megjegyzés. Vigyázat. – Hogy gondolod? – kérdezte. – Ennyi nekem elég – mondta Nat és fölállt. hogyan fogalmazzuk meg a szerződést. mennyire mézes a madzag. mint a General Textiles egyik igazgatója. hogy meg legyél elégedve. – Majd gondolkozom rajta. Már-már alulbecsülte Nat Ridgewayt. s hogy időt nyerjen. – És mit igazgatnék? – A volt saját cégedet. Mindegy.

És megalázva éreztem magam. Nohát. mert a lelkem mélyén tudtam. – Hogy képzeled? Jóvá tennéd. és elsétált. de már inkább szomorúan. Nat föltette a kalapját. – Nem tudtam. gondolta Nancy. . – Mikor a jelentésedet olvastam. Peter valóban közeledik. Hogy a nővérem jobban tudná csinálni. mit teszek – mondta Peter. – Szeretnék veled békét kötni. aztán azt mondta: – Gyere. Nancy megrázta a fejét. nagyon megalázva éreztem magám. igazad van. s Nancy nem sok kedvet érzett hozzá. Azt írtad. – Nagyon jól tudtad. – Bocsánatot szeretnék kérni. Nancy úgy érezte. Nancy haragosan nézte közeledő testvérét. mint haraggal. ez legalább kezdetnek megteszi. Megállt előtte. Nan. Hogy nem vagyok az az ember. Peter mindig ezzel védekezett. miután nem sikerült. Kettejük összehangolt mozgásában volt valami hadászati jellegű. nem vagyok alkalmas a cég vezetésére. – Gyerekkorukban Nannek és Peteynek szólították egymást. és látta. fejét félrebillentette mint gyerekkorában. gombóc van a torkában. sétáljunk egyet a tengerparton. Ma mindenki békét akar velem kötni. aki apánk volt.Nancy követte Nat tekintetét. de Peter jövetele nem hagyott erre időt. gondolta Nancy keserűen. és megkérdezte: – Beszélhetek veled? – Inkább ne. – Peter leült a megüresedett nyugágyba. mit teszel – mondta. – Nagyon dühös lettem. hogy szóba álljon vele. Soha. Peter ingerült pillantást vetett rájuk. Ez az igazság. – Most már sajnálod az árulásodat. Nat ajánlatát szerette volna inkább végiggondolni. Peter megtévesztette és elárulta. összeegyeztetni új életéről alkotott elképzeléseiről. A légitársaság épülete körül az utasok egy kis csoportja gyülekezett. amit ellenem tettél? – Nem tudom jóvátenni.

hogy ne lehessen észrevenni. Nancy levetette magas sarkú cipőjét. Peter boldogan elmosolyodott. A tiéd. Peter bólintott. – Hát én is. aztán keresztülvágtak a vasúti vágányokon. de megkérdezte: – És ez pontosan mit jelent? – Még nem tudom. Peter egy ideje nemigen szólalt meg. és leereszkedtek a homokos partra. – Miért tette volna? – Hogy keményebb embert faragjon belőlünk. Nancy hirtelen öregnek érezte magát.Nancy sóhajtott. – Úgy döntöttem – mondta Nancy –. – Már nem a mi cégünk. a halántékán már enyhén ritkul a haj. Végül is Peter mégiscsak a testvére. Peter durván nevetett. Peter a homlokát ráncolta. hogy hátralévő életemet nem az apám elvei szerint akarom leélni. Szerinte apa készakarva úgy rendezte a dolgot. Senki sem járt a közelben. . A szellő elkapta Peter szőke haját. Átsétáltak a mólón. – És te ezt elhiszed? – Igen. és harisnyás lábbal sétált a homokban. Fölkelt. és Nancy megdöbbenve látta. Talán elfogadom Nat ajánlatát. és a cégünk beleolvad a General Textilesba. hogy nekünk meg kelljen küzdenünk egy mással. Vajon eddig miért nem tűnt föl neki soha? Aztán rájött: Peter mindig gondosan úgy fésülte a haját. Végül Nancy azt mondta: – Danny Riley valami nagyon furcsát mondott nekem. Nan.

Ajtaja és ablaka zárva. Peter bement. és Nancy ott ült a sötétben. Vehetnél egy hajót – mondta Nancy. Nancy megsajnálta. nyilván a csónakház. és fölsértette térdét. van téve egy tábla a másik oldalon. Cipője és táskája a földre hullottak. Oldalt egy kisebb. Gyere. Arcára egy pillanatra rosszindulatú. aztán becsapódott az ajtó. semmi keresnivalóm nincs a cégben. végzetes hibát követett el. és aggódva kérdezte: – Peter! Valami bajod van? Peter megjelent mellette. akik értenek is az üzlethez. és megragadta a karját. amely a közvetlen közelükben állt a parton. Aztán Peter vadul megrántotta nővérét a karjánál fogva. Nan – folytatta Peter őszinte hangon. – Kiszállok. úgyhogy a szobákba nem láthattak be. Hallotta. – Eladó? – Igen. Őszintén beszél? Elszégyellte magát a gyanakvásáért. A csónakház ajtaja nyitva állt. – Milyen szép ház – mondta. Körbesétálták a házat. Peter ugyanis mindig szeretett vitorlázni. hogy olyanok vezessék. de kívülről remekül festett. Hagyom. Nancy elesett. zöld zsalugáterekkel. – Belátom.Nancy gyanakodva figyelte öccsét. Ki megmutatom. Kisvártatva Nancy hallotta. – Peter! – kiáltotta dühösen. – Peter! – kiáltotta Nancy. és Nancy tudta. amint Peter három lépéssel kimegy a házból. fehérre festett faépület. most már félelemmel teli . győzelmes kifejezés ült ki. Szemrevaló. amelyen függőágyat ringatott a szellő. ablaktalan épület állt a parton. – És mit fogsz csinálni? – Megveszem azt a házat – Peter egy nyaralóra mutatott. Biztosan őszinte. amint fölkiált: – Jóisten! Nancy gyorsan belépett a félhomályba. – Szabadidőm lesz untig elég. Nagy verandája volt.

Térdét és könyökét felhorzsolta. és megértette. A tulajdonos gondos. mikor elesett. Fölvette cipőjét. a vitorlák szépen összehajtogatva feküdtek a fedélzeten. és újra próbálkozott. Sikítani szeretett volna. fájdalmas őszintesége mind mind hazugság volt. hogy meglágyítsa Nancy szívét. kezébe vette retiküljét és körülnézett. idecsalta és bezárta. Az ajtó nem mozdult. hogy visszanyerje bizalmát: aztán újra elárulhassa. Maga elé tartott kézzel ment el az ajtóig. A ház nem volt a part közvetlen közelében. Elcsavarta. és talált a falon egy kapcsolót. Körülnézett. Cinikusan fölidézte közös gyermekkori emlékeiket. Állt a sötétben. A . – Te disznó! – mondta távollévő öccsének. gondolta. mint amikor az ajtó alá éket vernek. hogy az ajtó fölött kevés fény szűrődik be. a csónakházat elöntötte egy villanykörte fénye. talán ki tud törni. Az ajtó meg se moccant. hogy a Clipper utasai közül valaki erre sétál. majd egy koppanás. szorosan bezárva. a bűntudata. Megpróbálta logikusan végiggondolni helyzetét. Peter erősen kitámasztotta vagy kiékelte valamivel. és ne szavazhasson az igazgatótanács ülésén. – Mondj valamit! Semmi válasz. és lenyomta. Nancy nagy levegőt vett. hogy ne tudjon fölszállni a gépre. észrevette. Öklét szájához kapta. harisnyája elszakadt. rátalált a csónakházra. Az árboc a mennyezeten lógott. reszelő hang hallatszott.hangon. Néhány pillanattal később már nem volt akkora pánikban. Peter így tervelte ki az egészet. Vállával próbálta kinyomni. Az ajtóból furcsa. – Peter! – kiáltotta Nancy. kerekes talicskákon. de ha talál egy feszítővasat vagy valami hasonló szerszámot. Aztán kis szünetet tartott. és amilyen hangosan csak tudott. tapogatózott. A csónakház elején széles ajtó volt. Mindkét ajtó szinte légmentesen zárt. segítségért kiáltott többször egymás után. Nancyn hisztérikus rettegés lett úrrá. nehogy berekedjen. A bocsánatkérése. Mikor szeme hozzászokott a sötéthez. A csónakház nagyobbik részét egy vitorlás foglalta el. de nem elképzelhetetlen. ahol az orráig sem látott. Megtalálta a kilincset. és hüvelykujjába harapott. minden erejét beleadva. Nancy az ajkába harapott. rendszerető ember lehetett.

hogy jöjjenek és engedjék ki. mint a csónakot és annak tartozékait. Most haragban váltak el. Peter kétségkívül gonosz. s ettől még jobban megijedt. de nem gyilkos. a cég esetleg rövidesen a legkisebb gondja lesz. Eszébe jutott. Hamarosan fölszállnak.csónakházban nem tartott mást. hogy Nancy automatikusan utánamegy Angliába. s várja. De mi van. vagy baleset éri? Akkor mi lesz vele? Távolról hallotta a Clipper motorjait. és segítségért üvöltött. hogy fölszálljanak. Nyilván fölhívja majd névtelenül a shediac-i rendőrséget. Nancy nem talált feszítővasat. . aki most már biztosan a gép fedélzetén ül. vagy megbetegszik. és ráadásul Mervynt is elveszítette. Sértő volt a feltételezés. Mi van. A hajón több szekrényt is talált. Elárulták. Ismét pánikba esett. ahogy sorban beindítják őket. mint gondolná? Ha elfelejtkezik róla. Újra segítségért kiabált egy darabig. Az utasok már visszatértek a Clippene. és nem fogja hagyni itt elpusztulni. Persze csak az igazgatótanács ülése után. aztán fölmászott a hajó fedélzetére. legyőzték. de senki sem jelentkezett. Még egyszer alaposan megnézett mindent. és talán sohase látják egymást viszont. hogy talán ott majd valami szerszámra lel. Ettől teljesen elkeseredett. Netán meghal ebben a csónakházban. ha Peter gonoszabb. és reményei lassan kezdtek szertefoszlani. Egy idő után kifáradt. de melyik férfi nem tételezte volna föl ugyanezt? Kár volt annyira feldühödni rajta. azt gondolja. őt meg itthagyják. elege volt belőle. ha egy hétig nem néz senki a csónakház felé? Meg is halhat itt. mondogatta magának. és időről időre ismét segélykiáltásokat hallatott. hisztérikus állapotba kerül. de nem lelt semmilyen alkalmas szerszámra. – Az isten verje meg! – mondogatta néhányszor. hol marad Nancy. de a gondos tulajdonos mindegyiket zárva tartotta. de miután utoljára éppen tökkelütöttnek nevezte. még egy kapát vagy gereblyétse. Talán nem érti. Érezte. Leült a hajó padjára. Nem lesz semmi baj. és valamivel nyugodtabb is lett.

Egy kis elefántcsont fésű. A karcolt vonal lassan egyre mélyebb lett. Szoknyája így nem maradt meg derekán. Apró fatörmelék hullott a padlóra. egy olcsó púderdoboz. egyre távolabbról. és megvizsgálta a nagyobbik ajtó zárját. Valami módja biztos van. arany töltőtoll: egyiket sem tudja használni. úgyhogy levetette azt is. letörölte kabátja ujjával. szomján fogok halni.. amikor segítségért kiáltott. Talán nem kell teljesen kivájnia a fát. hogy kimélyítse. Senki sem láthatta. Ennyi. Sorra vette öltözéke darabjait. és Nancy feltételezte. Ennek ellenére tovább munkálkodott. egy rúd ajakpír. és a körmöm nem elég erős. De nekem nincsenek éveim. az árboc egy embernek túl nehéz. Krokodilbör öve volt rajta. Mervyn oda. Össze kell szednem magam. egy hímzett zsebkendő. Levette övét. gondolta. Talán leszedhetné az árbocot. A cég oda. Csak olyankor hagyta abba. Átnézte retiküljét. és egy apró. mégis örült. egy idő után meggyengül és kitörheti a zárat. De ideje van. hogy a középkorban a rabok évekig vájták a börtön sziklafalát a körmükkel. Nem tudná átvágni az ajtót valahogy? Olvasmányaiból emlékezett. és néhány ötvendolláros bankjegy. hogy csinos. összehajtogatta. aztán nekilátott.. én meg valószínűleg éhen fogok halni. Nem. és a hajó szélére tette. aranyozott csattal. nyelve hamarosan meghajolt. A gép fölszáll. Szeméből egy könnycsepp szivárgott ki. Nem lesz gyors munka. A sivító hangot még néhány percig hallotta. meg se bírná emelni. hogy kijusson innen. Mindenesetre még egyszer segítségért kiáltott. . Amikor már-már reménykedni kezdett. aztán egyre gyengébben. ugyanolyan harisnyakötővel. csipkével szegett szürke alsóneműt visel. és faltörő kosként használhatná. a csat nyelve letört. Lemászott a hajóról. A csat nem készült erős fémből. Senki sem válaszolt. egy ötfontos. Először a csat nyelvével négyzetet karcolt a zár köré. gondolta Nancy. Sőt.A Clipper motorjainak zúgása sivítássá erősödött. A csattal talán kivájhatja a fát. a gép most tűnik el a felhők között. amit a gyerekek vettek neki harmincadik születésnapjára. de előbb megőrülök a szomjúságtól. Munkához látott. gondolta.

és sírni kezdett. Odakint egy hang szólalt meg: – Ki van ott? Nancy azonnal elhallgatott és fülelt. – Be van zárva. nem vette föl. Mi történt magával? – Engedjen ki innen. félmeztelenül áll a csónakház közepén. kicsúszott az ujjai közül. szíve majd kiugrott örömében. de a kis vasdarabbal nagyon nehéz volt bánni. – Nancy. – Jövök. Valóban hallott volna valakit? – Segítség – kiáltotta. – Jöjjön körbe.. Ha erősen megnyomta. és Nancy Mervyn karjába vetette magát.. hogy elrejtse meztelenségét. Hallotta. Gyorsan fölkapta kabátját és összehúzta. Mervyn Nancy haját simogatta. itt fogok meghalni – mondta. – Már azt hittem. sírt dühében. Az ajtót kívülről erősen megrázták.Fölvette a földről. Megismerte Mervyn – Mervyn! Hála Istennek! – Már mindenütt kerestem. maga az? Nancy hangját. semmi eredménye nem volt a kapirgálásnak. Miután ötször-hatszor kicsúszott ujjai közül. és öklével verte az ajtót. Nancy a kisebbik ajtóhoz rohant. Nancy hirtelen rádöbbent. Egy pillanat. Egy pillanattal később az ajtó kinyílt. . a másik ajtóhoz. ha pedig nem nyomta meg erősen. Átkozódott. és megpróbálta folytatni a munkát. amint Mervyn azt mondja: – Valaki éket tett az ajtó alá.

Meg is halhattam volna. Visszahúzódott. Csak annak örült. szenvedélyes. Elöntötte a vágy. és szemügyre vette Mervyn hatalmas férfiasságát saját apró. Mervyn lehajolt és lehúzta . Ajkán sós ízt érzett. – Milyen kellemes meglepetés – válaszolta Mervyn. Kinyitotta száját és szenvedélyesen megcsókolta a férfit. – Peter bezárt – mondta Nancy könnyes szemmel. Nancy nevetett. Nancy hozzásimult. ahogy a férfi szerszáma megmerevedik. Megfogta a kemény testrészt és megszorította. a férfi ugyanúgy kívánja.. aztán meglepetten megállt a mozdulatban. Nancy szeretkezni akart.. villant eszébe. Nancynek közben kinyílt a kabátja. – De a szoknyám nem marad meg rajtam öv nélkül. és Nancy combját valamint fenekét simogatta.– Nyugodjon meg. Nyögött. Újra csókolóztak. Már szinte el is felejtette. mint a rövidtávfutók. nagyon kívánta Mervyn testét. – Megpróbáltam az övem csatjával átvágni magam az ajtón mondta Nancy. Nancy érezte. Egy pillanat alatt mintha mindketten megőrültek volna a vágytól. Ha érdekli a véleményem. s Nancy sóhajtott a gyönyörűségtől. de Mervyn egy idő után fölemelte magához Nancy fejét: – Hagyja abba. Kezével lenyúlt és simogatni kezdte. Most már mind a ketten ziháltak. nedves szájjal. Tele is lett vele a szája. és érezte. és kiszabadította a farkát. hogy Mervynt viszontláthatja. Korlátlan ideig folytatta volna. fehér kezében. Mervyn átkarolta. Kibontotta Mervyn sliccét. Most már nem eshet baja. mert nem bírom tovább – súgta. aztán összevissza csókolni kezdte arcát: szemét. Úgyhogy levetettem. Nancyt Peter igazán nem érdekelte ebben a pillanatban. mennyire szerette ezt csinálni. hogy valami ilyesmiről van szó. Könnyein át a szemébe nézett. a kisöccse egy aljas féreg. – Mi történt a szoknyájával? – kérdezte Mervyn. Nancy egy kicsit hátralépett. és magához szorította. Ellenállhatatlan vágynak engedelmeskedve lehajolt és a szájába vette. Mervyn végigfuttatta kezét Nancy hátán. – Gondoltam. orrát és végezetül ajkát. Nagy kezével apró mellére tapadt.

Aztán mozogni kezdett. és megint leengedte. mert Nancyt karjában kellett tartania. hogy Nancy magába tudja fogadni. egész teste rázkódott az élvezettől. Megragadta Nancy fenekét két erős kezével. A világ legcsodálatosabbb érzése. szereti. hogy örömet szerez neki. Nancy átfogta a férfi nyakát. magához húzta a férfit. teljesen bolond vagyok. hogy kilépjen a szürke. Mervyn is megrándul. hogy tíz évig enélkül az érzés nélkül éltem. amikor jobban már nem is fonódhatna össze egy férfi testével. amiért ebben a különös testhelyzetben szeretkezik egy férfival. hogy Mervyn elbírja-e. csipkével szegett ruhadarabból. Már nem aggódott azon. gondolta Nancy. de láthatóan nem azért. Mervyn mély torokhangokat hallat az élvezettől. hogy visszafogja magát. Szája megnyílt és Nancy nevét mormolta. Hallotta. Nancy ismét lehunyta szemét. Valami állati kiáltást hallatott. s csak a gyönyör hullámaira összpontosított. Eleinte tartott tőle. Egy pillanatig most nem mozdultak. megcsókolta szeméremszőrzetét. hogy Mervyn nem fogja elbírni. Érezte. de valami azt súgta. csak fokozta szenvedélyét. és ránézett Mervynre. s lassú mozdulatokkal fölemelte. s újra csókolóztak szenvedélyesen. Ettől teljesen elöntötte a szenvedély. mielőtt elélvezne. Nancy érezte. óvatosan. Végre Nancy elhúzta magát. alig véve lélegzetet. de Nancy kistermetű nő volt. megjegyzése nem hullott szikes talajra. Ezután Mervyn ismét lenyúlt. valahányszor a férfi beléhatolt. és csak annyit mondott: – Hol? Mervyn lenyúlt. Mervyn pillantása elárulta.a nő bugyiját. Nancy teljesen átadta magát a szinte elfelejtett érzésnek. aztán segített neki. az abszolút közelségnek. s a tudat. amikor teljesen egyesülnek. erős férfi. Mervyn pedig nagy. ezt még korai lenne vele közölni. Azt akarta neki mondani. – Drága! – súgta. s saját tarkójára irányította. Aztán leeresztette. Aztán fölemelkedett. Azért érezni ezt érezte. megfogta Nancy mindkét kezét. Egy idő után Nancy kinyitotta szemét. amint a gyönyör apró kiáltásai szakadnak fel belőle. Már egyáltalán semmin sem aggódott. Saját hangját is mintegy távolról hallotta. Nancy behunyt szemmel adta át magát az élvezetnek. és a combjánál fogva magasra emelte a nőt. rá vár. Mervyn zihált. majd ismét eltolta. akit tulajdonképpen alig ismer. Szégyentelennek érezte magát. . Nancy átfonta lábával a férfi derekát.

nővére távollétében könnyűszerrel leszavazza Tilly nénit és Danny Rileyt. hogy az a sorsa: Angliában. Végül Mervyn óvatosan leengedte a földre. Látszott rajta. Mervyn mire gondol. Megértette. hogy ott lehessen az igazgatótanács ülésén. Nem ülhetek egész nap otthon! Elsétáltak a mólóig. zárt pilótafülkével. Ezzel a géppel még időben odaérhetnének Bostonba. vajon milyen gyakran jön ide a vonat.Nancy vadul meglovagolta. a maguk életét élik. De mihez kezdenék Angliában? – gondolta. a maga negyven százalékával. nem szívesen teszi. kétmotoros hidroplán volt. – Az mi? Mervyn ujjával a távolban horgonyzó hidroplánra mutatott. Éppen javasolni akarta. Mervyn mellett élni. Aztán fiaira gondolt. Közben azon tűnődött. akik már felnőtt férfiak. Egyszerre élveztek el. nézzenek utána. Nancy reszkető inakkal állt még néhány percig. Modern. semmiképpen sem tud időben Bostonba érni. – Azt a kis hidroplánt hívják Grumman Goose-nak. Mervyn nagyon figyel valamit a távolban. – Mit néz? – kérdezte. A szeretkezéstől még mindig egy kicsit gyengének és kábának érezte magát. lehetséges-e. mert megnevettette. . Új konstrukció. függetlenek. s a férfinak támaszkodott: Aztán lassan felöltözött. Külön szerette Mervynt azért. A cégért folyó küzdelemben már nem nyerhetett. és azt mondta: – Maga mindig ennyire élvezi? Nancy boldogan nevetett. Nancy is megnézte magának a gépet. és nincsen rá szükségük. aztán Nancy feje Mervyn mellére bukott. nézték az öböl vizét. csak egy pár éve gyártják. gyorsabb. Nancy most azon gondolkozott. és nem kellene-e érdeklődni ez ügyben. Mervyn erősen magához ölelte. – Azt a Grumman Goose – t. amikor észrevette. megálltak. így Peter. mint cowboy a musztángot. Nagyon gyors. mint a Clipper.

De lelkesedését most már nem engedte szabadjára. A molnáré. Ned hitetlenkedve méregette. Udvariasan biccentett. kibérelhetnénk? – kérdezte. Talán még mindig megmentheti a céget. – Kiadja bérbe? – Ahányszor csak tudja. – Az egyik pilóta éppen itt van – mondta a fiatalember –. Nancy szíve hangosan dobogott.– Gondolja. a Clippert jött megnézni. a Pan American egyenruháját viselő fiatalember így köszönt rájuk: – Hát maguk jól lekéstek a Clippertl Minden további csevegés helyett Nancy így szólt: – Tudja. – Igen. rövid ujjú pilótainget viselt. Ki akarják bérelni? Nancy szíve nagyot dobbant. aztán azt mondta: – Szeretnék a rendelkezésükre állni. Nancy megint elcsüggedt. Alig mert remélni. hátha valami baj lesz. – Azon gondolkozom. Harmincéves. – Én pilóta vagyok – mondta Mervyn. – Kérdezzük meg – mondta Nancy. A fiatalember átszólt a szomszéd szobába: – Ned! Valaki ki akarja berelni a Goose-t. a légitársaság épülete felé. vidám fiatalember volt. és már siettek is végig a mólón. kié az a kis hidroplán? – A Goose? Hogyne. – Repült már hidroplánnal? . Ahogy beértek az épületbe. és a Goose-hoz két pilóta kell. Alfred Southborne-nak hívják. Ned kijött a másik szobából. de a másodpilótám nincs itt.

Most már csak kedvtelésből repülök. Nancy sohasem hallott a Supermarine-ról. – Hogyne tudnám – mondta Nancy mosolyogva. – Versenyző? – Voltam. náluk gyártották a cipőjét. de gondolom. – De azonnal indulnunk kell. Tényleg. Boston. Ned meglepetten nézett Nancyre. – És? – kérdezte automatikusan. nem lesz nagy feladat a maga számára a Goose-ban másodpilótát játszani. Egy Tiger Moth típusú gépem van.– Igen. Én vagyok a tulajdonos. – Pár percen belül indulhatunk asszonyom. A Supermarine-nal. kényelmes? – Remek cipők – válaszolta Ned –. – Nahát! A maga cipője van a lábamon. Fiatalabb koromban. Ha Supermarine-nal repült. föltételezte. ezt maga is tudja. – Rendben van – mondta Nancy izgatottan. Black's Boots. – Nagyon jó cipők. – Ezer dollár. 26 . Nancy a fiatalember lábára nézett. – Akkor rendben van. – Maga a Black's Boots-nál dolgozik? – Nem egészen. de Nedre a név láthatóan nagy hatást gyakorolt. Hova akarnak menni? – Bostonba. a férfi hordja a kalapot. Hogyan akar fizetni? – Csekkel vagy a cégem terhére.

Talán Nancy a vécében van? De akkor hol lehet Mr. ahogy a Clipper felszállt New Brunswick fölött. Margaretnek fogalma sem volt róla. De hova ment? Talán egy keskeny erdei úton bandukol éppen? Vagy fellopódzott egy halászhajóra. hogy megtréfálják. amikor bement a mellékhelyiségbe. Hátrébb. egymáshoz bilincselve. Valószínűleg visszaküldik Angliába. Sokkal inkább foglalkoztatta a kérdés. A lakosztály üres volt. mintha azt remélné. ahogy átmegy a kettes kabinon. tehát valahol biztosan leszállt a repülőgépről. aztán benyitott. de még mindig ott van Nancy Lenehan. aki segíteni fog rajta. a legfontosabb kérdés: látom-e még valaha? Újra meg újra próbálta megnyugtatni magát. és nem találták meg. Összeráncolt homlokkal állt a lakosztály ajtajában és gondolkozott. Még egyszer kopogtatott. Átment az étkezőn. de ez nem is érdekelte.Margaret nem tudott hova lenni az izgalomtól. Margaret látta volna. Lovesey? Ha kiment volna a mellékhelyiségbe vagy fölment volna a legénységi kabinba. Hol van Harry? A rendőrség rájött. ha elfogják. Harry elvesztése fáj. hogy hamis útlevéllel utazik. Nem kapott választ. és orrát New Yorknak fordította. ahol a pincérek éppen ebédhez terítettek. . gondolta Margaret. Ő maga utoljára Shediacban látta. eddig még nem fogták el. Margaret végigment a folyosón. Úgy nézett körül. mit tesznek vele. és bekopogott a nászutasok lakosztályának ajtaján. csak elbújtak valahol. hogy keresik? A rendőrök töviről hegyire átkutatták a gépet. Hideg félelmet érzett. Talán Harry már akkor szökni készült? Talán már akkor tudta. Ez köztudomású volt az utasok körében. a négyes kabinban Ollis Field és Frankie Gordon üldögéltek békésen. hogy hogyan jöttek rá. Hogy fogja valaha viszontlátni? Úgy tudta. ahol vagy börtönbe kerül azért a nyomorult kézelőgombért vagy bevágják a seregbe. és már valahol a nyílt tengeren jár? Akárhol van.

Szó nélkül sarkon-fordult. – Maga örökölte a rossz modorát az édesapjától. és kis híján elsírta magát. Peter fölvette a mellette fekvő napilapot. – Ez persze sértés. Semmi sem esett volna neki rosszabbul. miért. Peter. Úgy látta. hogy egy szót szólt volna neki. – Miért maradt ott? Peter megsértődött. mennyire számít a segítségére! Nem hagyhatta ott anélkül. Hogy tehette ezt Nancy? Hiszen tudta. . kisasszony – válaszolta. de nem – Hova ment Nancy? – kérdezte. Peter vörös fejjel nézett föl az újságból. Margaret végtelenül elkeseredett. – Fogalmam sincs – válaszolta. nem jön tovább a géppel New Yorkba. a lakosztály mellett. van benne valami alattomos. hagyjon magamra. – Nem tudom – mondta fagyosan. Margaret megkérdezte: – Hol van Mrs. Margaret tudta. gondolta. – Hogyhogy? Honnan veszi? – Mondta nekem. és társa közvetlenül a mellékhelyiséggel szemben elhelyezkedő kabinban ültek. – Nem közölte velem. vagy akár egy üzenetet küldött volna. Lenehan? – Shediac-ban maradt – felelte Peter kurtán. mintha apjához hasonlítják. mondjam meg a kapitánynak. Keményen rábámult Peterre. Csak arra kért. hogy Margaret a nővéréről kérdezősködik. – Dehát miért? – kérdezte Margaret panaszosán. udvariatlan dolog. de akkor is kíváncsi vagyok a reakciójára. Margaret le volt hengerelve. Egy kicsit túlságosan érzékenyen érintette. – Kérem. s azzal olvasni kezdett.Nancy testvére. a faggatózás hagyhatta ennyiben a dolgot. Ösztönösen mondta: – Szerintem maga nem mond igazat.

úgy döntöttek. de nem hiszek neki. Tisztességtelen embernek látszik. de Margaret túl volt azon a ponton. Mark bólintott. maradnak. – Komolyan? – Diana megdöbbent és nem értette a dolgot. meglátta Mr. – Mi történt volna velük? Nincsenek a lakosztályban? – Nem. Remélem. Shediac-on . – Hogy érted ezt? – kérdezte Mark. mi történt Mr. Hogyhogy? Lemaradtak volna a gépről? – Nancy testvére azt mondja. Leült Diana mellé. nem tudja véletlenül. Lovesey-jel és Mrs. – Ahogy mondom. A gépen mindenki tudott a szökésben lévő asszonyról és az üldöző férjről. Margaret azt mondta: – Nekem nem tetszik Nancy öccse. ahol még számít az ilyesmi. – Nekem aztán végképp semmit sem mondtak – jelentette ki Mark. Diana megváltozott hangon mondta: – Remélem. Margaret kérdő pillantást vetett Markra. Lovesey gyönyörű feleségét. mi történt a férjével. és mindenki remekül szórakozott. és megkérdezte: – Bocsásson meg. Roppant kínos dolog ilyesmit megkérdezni. nem esett bajuk. Lenehannal? Diana meglepődött. Egyáltalán nincsenek a repülőgépen. Lenehan és Mr. – Nekem egyikük sem szólt egy szót sem. nem esett semmi bajuk. amikor Mrs. Talán Diana tudja.Ahogy áthaladt a négyes kabinon. Lovesey közös lakosztályt voltak kénytelenek kibérelni. Diana mintha mérges lett volna. Dianát.

amelyet a shediac-i halászok friss fogásából készítettek. állást ad nekem – felelte Margaret keserűen. Margaret leült.. és gondosan előre mindent kitervelni. Tudom – fejezte be Diana idegesen Mark megkezdett mondatát. – Az ebéd tálalva van. csak piszkálta a homárt. A Clipper. Igazságtalannak érezte helyzetét. és a családja már asztalhoz is ült. minden fényűzésével együtt egyre inkább börtönre kezdett hasonlítani. és megérintette a karját. Éppen az előételt szolgálták föl: homársalátát. és ajkába harapva elfordult. – Port Washingtonban biztosan megtudjuk. Margaret nem tudott enni. Megpróbálta Elizabethet utánozni. Már majdnem huszonhét órája voltak úton. a pincér állt meg Margaret mellett. Lady Margaret. A homárt elvitték. Margaret épp hogy belekóstolt. Megint ott volt. hozták a levest. csak rámeredt. Diana megkérdezte: – Mrs. elege volt. Nem beszélve arról. Ahogy Margaret fölállt. – De azért öt évig a férjem volt.. aligha tehetünk értük bármit is. Igazi ágyba akart . – Remélem – felelte Diana.– Meglehet. Szülei és Percy már valóban asztalnál ültek. Fájt a feje. – Hogy semmi közöm Mervynhez. hogy. Fáradtnak és ingerültnek érezte magát. és automatikusan mondta: – Elnézést kérek a késésért. de nem sikerült. Davy. Harry is és Nancy is egy szó nélkül faképnél hagyták. Apja nem szólt. mi van velük mondta Mark békítőleg. és le is tette a kanalat. nem volt semmi étvágya. és aggódhatom a sorsáért. ahol elkezdte. de amíg repülünk. állás és barátok nélkül. Lenehan a barátja? – Úgy volt. ebben igaza van – válaszolta Mark –.

Lehet. amíg Anglia háborút visel? Minél többet gondolkozott ezen. Hogy lehetnék gyerek? . Harry nem lopódzik be hozzá. Margaret fagylaltot kért. . Az almatortát tejszínnel szolgálták föl. Egy. Édességnek almatorta és fagylalt között lehetett választani. vagy hátszínt hoztak a pincérek. Lady Oxenford sápadt volt. a fiúra vágyva. vagy könnyű tengeri halat. hogy megkérdeznék a véleményét. hozzon neki egy pohár fehérbort. és aludni. meg valami fehér szósszal. amiben puha párnák vannak. Megkérte Davyt. – Anyád és én beszéltünk rólad – kezdte. Rosszkedvűen gondolt az elkövetkező napokra anyjával és apjával a Waldorfban. és fölhabzsolta. Szájából kellemetlen szag áradt. és hamarosan “szalonképes” ifjak fogják körülrajzani.bújni. – Mint egy engedetlen gyermekről – helyesbített Lady Oxenford. Látszott rajta. anélkül. megköszörülte a torkát. Aztán pár nap múlva Connecticutba költöznek. Még Percy is idegesnek és nyugtalannak tűnt. Mikor megérkezett. a fagylaltot csokoládéöntettel. valamire készül. Lord Oxenford másnaposán. Margaretnek egyikhez sem volt étvágya. hogy bocsánatot akar kérni tegnapi viselkedéséért? Nem lehet. – Mint egy engedetlen szobalányról? – fakadt ki Margaret. beszédet fog tartani. Margaretet szülei fölvétetik majd tagnak egy lovasklubba és egy teniszklubba. fekszik majd az ágyban. és hat éve menstruálok. Teadélutánokra fog járni. annál rosszabb lett a kedve. – Tizenkilenc éves vagyok. de a halat választotta. Rosszkedvű pillantásokat vetett apjára Margaret úgy érezte. Anyját kell majd elkísérnie véghetetlen bevásárló kőrútjára. Hogyan élhet így. Két főétel közül választhattak. Burgonya és kelbimbókörítéssel érkezett. A családon is látszott a fáradtság. mintha túl sok erős kávét ivott volna. egyedül. és jó meleg paplan. Anya fél pillanat alatt megteremti társasági életüket. véres szemmel ült. hetet végig szeretett volna aludni e pillanatban. Lord Oxenford konyakot rendelt a kávéjához.

és Lord Oxenford lesújtó pillantást vetett rá. mindig elgyengült. Letörölte. – Apácazárdára gondoltatok? Lord Oxenford nem volt hozzászokva. – Már az a tény. Vermontban él. ahol senki sincs. Ha anyja sírt. ahol a legkevesebb a valószínűsége annak. hogy Clare nénihez költözöl. – Ezzel a fajta megjegyzéssel nem fogsz javítani a helyzeteden. anyám? Apja adta meg a választ. és csak rám vannak tekintettel! Mit kívánhatnék még? Meglepetésére anyja szeméből könny csordult. Margaret meghatódott. Margaret. – Még szerencse! Percy hangosan nevetett. akinek kínos pillanatokat okozhatnál. – Nyertél. távol mindentől. Lord Oxenford folytatta: – Ostoba viselkedésed megerősít bennünket kialakult véleményünkben. . de legyűrte haragját. hogy a saját társadalmi osztályodon belül normális életet élj. de továbbra is Margarethez beszélt: – Azon gondolkoztunk. mutatja. hogy feleseljenek vele. hogy ilyen szavakat használsz az apád társaságában is. Egyelőre nem vagy elég érett hozzá. és azt mondta: – Nagyon kegyetlen vagy. hova küldhetnénk. – Javítani? Hogy akarhatnék én javítani a helyzetemen? Mi közöm nekem a saját helyzetemhez? Szerető szüleim eldöntik a jövőmet. hogy nem lehetsz felnőtt. – Úgy döntöttünk. hogy bajt csinálj.– Margaret! – mondta Lady Oxenford döbbenten. Ismét jámborabban szólalt meg: – Hát mit akarsz. A hegyek között. – Föladom – felelte Margaret.

– Ha pedig mégis megtennéd. De hiszen nem kényszeríthetik arra.– A nővérem csodálatos asszony. amiért a saját életemet akarom élni. Margaret apja arcára nézett. – Szóval ez a büntetésem. – És hány éves Clare néni? – Ötven fölött van. És mennyi ideig kellene ott maradnom? – Ameddig lehiggadsz – felelte Lord Oxenford. – Te vén marha – mondta apjának elmegyógyintézetbe zárni. Nem tudott szólni. – Talán egy évig. hogy még ő is szégyelli kimondani? Mi lehet az? Lord Oxenford összeszorította ajkát. téged kellene Ha ezt egy héttel ezelőtt mondja. egy bolond vénkisasszony nagynéni házába. Brattleboro-ban ő a metodista hitközség egyik alappillére. . Száműztök a hegyek közé. vagy megszököm. vagy megölöm magam. de Lady Oxenford nem mert leánya szemébe nézni. – Ugyan már. Margaret szörnyű dühöt érzett. Margaret. Margaretnek elállt a lélegzete.. – És egyedül él? – A szolgákat nem számítva. – tétovázott. súlyosan megfizetett volna érte. Margaret remegett a dühtől. igen. –. Meg fogok bolondulni. Milyen szörnyűséget tartogat. Anyjára nézett. Nem tudta volna elképzelni.. Percy azonban fölállt és az asztalra dobta az asztalkendőt. apa. Most azonban Lord Oxenford nem vett tudomást róla. beszámíthatatlannak foglak nyilváníttatni. – Egy évig! – Margaretnek egy év egy örökkévalóságnak tűnt. hogy ott maradjon. de uralkodott magán. és elmegyógyintézetbe záratlak. – Ezzel távozott. hogy az apja ilyen kegyetlenségre is képes. – Az engedélyünk nélkül nem mehetsz el a házból – mondta apja. aztán határozottan mondta: – Ha elszöksz.

Néhány pillanattal azután. Kétszer is nyelnie kellett. Ekkor hirtelen a motorok tompa zúgása megváltozott. mit tervezett. mire válaszolni tudott: motor leállt. Vajon Carol-Ann egészséges-e? Nem bántották? Eddie most már a sors bábja volt. A gép előrebukott. Lady Oxenford csendesen sírni kezdett. hogy a két fülhallgatójában meghallotta a kapitány hangját: – Mi az isten történt? Eddie torka olyan száraz volt. az igazság napvilágra kerül. nem fogja megmásítani elhatározását. Ha így tesz. hogy minden rendben menjen. A gengszterek a fedélzetre jönnek és kiszabadítják Gordinót. Addig a pillanatig még mindig meggondolhatta volna magát. ha feleségét megint a karjaiban tudhatja. és zuhanni kezdett. amit érez: – Halálra ítéltetek – mondta. Eddie tudta.Margaret még egyszer apjára nézett. Majd aztán jönnek sorra a gazemberek. Megpróbált uralkodni feltámadó dühén. Aztán bármi megtörténhet. Pályafutásának vége. Most azonban akármi is történik. a gép továbbrepül és senki soha nem tudja meg. akik tönkretették az életét. hacsak nem utasként. 27 Amikor mindkét bal oldali motor egyszerre állt le. Lord Oxenford arcán bűntudat és gőg ült. de úgy érezte. A kapitány most már kénytelen végrehajtani a kényszerleszállást. semmi más nem számít. Soha nem repülhet többet. embertelenségre készül. Margaret végre megtalálta a szavakat. . sorsa meg van pecsételve. de azt is tudta. Tudta. mint a kő. hogy kifejezze. Nyugalomra volt szüksége.

amikor meghallotta. Ezzel szemben Eddie felelőssége volt. A gép most járt a Fundy-öböl fölött. Shediac-ban két rossz pillanata is volt. hogyan mentheti meg Carol-Annt. miért utazik hamis útlevéllel. A motor két. valami nincs rendjén. A jobb oldali tartályban még néhány mérföldre elegendő benzin volt. Az egyik. Nem értette ugyan mit akarnak ettől a látszólag jó családból való. De Mickey mélyen aludt az egyes kabinban. A motorok azért álltak le. Az út utolsó részén már átállítva használta a kapcsolókat. de nem jön. hogy pumpálják a benzint. a szárnyba épített kisebb tartályból kapta az üzemanyagot. biztosan Tom Lutherről van szó.– Még nem tudom. mert Eddie nem adott nekik. és észreveszi. a világ legegyszerűbb dolga lett volna a tankokból újra benzint pumpálni a szárnyban elhelyezett tartályokba. Majd kiugrott a bőréből örömében. Bárki ránézett a műszerekre azt látta. A nagy tartályokból ki lehetett ereszteni a benzint. csakhogy Eddie ügyesen belenyúlt a műszerfalba a kapcsolók mögött úgy. de ezt Eddie nem tudta megtenni. mert az ehhez szükséges kallantyút. a kisebb tartályokat pedig a víziszárnyakba épített négy nagy tankból töltötték föl. a másodpilóta kezelte. Az út végén a leváltott legénység mindig aludt. hogy a szívás feliratú állásban a pumpa valójában nem működött. Eddie egy perccel ezelőtt a szárnyban elhelyezett tartályokból visszapumpálta a benzint a főtankokba. különben nem is ez volt a . vagy adott esetben vissza a nagyobb tartályokba. Persze. de azt sem értette. hogy a főtartályokból a szárnytankokba jusson a benzin. A Clipper hat tankkal rendelkezett. És azért nem kaptak üzemanyagot. – Természetesen tudta. hogy Mickey Finn – aki éppen nem volt szolgálatban – feljön. talán öt mérföldnyire a Luther által megadott koordinátáktól. Nem csoda hát. mert nem kaptak üzemanyagot. de a bal motorok már nem kaptak üzemanyagot. Ez a folyamat egy szivattyú révén működött. Természetesen föltételezte. amelynek két nagy szabályozója Eddie műszerfalához tartozott. hogy leálltak. amikor kiderült. a rendőrség Gordino egy bűntársát keresi a gépen. ha Luthert elkapják. Rémülten gondolkozott. tehetős amerikai fiatalembertől. csak Harry Vandenpostról van szó. és állandóan rettegett.

A kapitány az ablakokhoz hajolt. Most már remény volt rá: a gengsztereket esetleg elkapják. Másik rossz pillanatát a kapitány okozta. és bekapcsolta. Ezzel is mindent elrontott volna. Shediac-ban egy jó hírt is kapott.lényeg. és nem tudom őket feltölteni. mind nullán álltak. és a terv továbbra is megvalósítható. A lényeg az. Eddie először nem szólt. Eddie jóval nyugodtabban igyekezhetett azon. Ollis Field megfenyegette Bakert. Eddie újra megkönnyebbült. Már nem sok választotta el tőle. ahogy azt mondta: – Nem működik a szivattyú. Mennyi van a jobb oldali tankban? . amiért akadályozza az igazságszolgáltatást. Gordino takarodjon a gépről. De a csöveket négy kis üvegablakon át szemmel is lehetett ellenőrizni. A központ úgy határozott. döntsék el ők a dolgot. amely megközelítette a Clippert. Csak ezután mondta: – Kiürültek a tartályok. amerre Eddie-nek leginkább hasznára lehet. alig pár mérföldre a találkozó színhelyétől. – Miért? Eddie a kapcsolókra mutatott. aztán feltartóztatnak minden hajót. A gép két motorral repült. Ollis Field és Baker kapitány egy darabig üvöltöttek egymással. Árulónak érezte magát. Remegő kézzel egy kapcsolóhoz nyúlt. amiből Eddie számára világosan kiderült. hogy Luthert nem leplezték le. hogy az amerikai hadiflotta egyik hajója arrafelé fog őrszolgálatot teljesíteni. A kényszerleszállásig elrejtőznek. Gordino a gépen maradhat. amelyek az üzemanyag folyását és a nyomását voltak hivatva megmutatni. – Semmi – mondta. Bakernek ugyanis elege volt a komplikációkból. Eddie műszerei. Baker kapitány egy pillanat alatt Eddie mellett állt. Végül Baker rádión érintkezésbe lépett a Pan American központi irodájával. Ezen sok fordult meg. hogy a terv gond nélkül megvalósuljon. hogy az FBI föl fogja jelenteni. és közölte. Most a jobb oldali motorok is a bal oldali tankból kapták a benzint. Cirkalmasan megfogalmazott üzenet várta Steve Applebytől.

de azt látta. hogy Eddie elintézte a kéziszivattyút. Most megvetette saját magát. benzin nem jön.– Szinte semmi. és lázasan pumpálni kezdett. Nem baj. – Hogy romolhatott el egyszerre mind a két szivattyú? – Nem tudom. Jack értetlen pillantást vetett Eddie-re. – Nem értem. A kapitány természetesen nem tudta. de szerencsére van egy kéziszivattyúnk is. Eddie nagyon rosszul érezte magát. úgy hogy lázas pumpálása nem járt semmi eredménnyel. Eddie mindenesetre Shediac-ban gondosan tönkretette a készséget. a navigátorhoz fordult. és mindig megvetette azokat. akik csalással és megtévesztéssel igyekeztek célt érni az életben. – Ha nem szállunk le néhány percen belül. Tudta: kénytelen megtéveszteni a kapitányt. Nagyon dühös volt. – Azt hittem. Bár hangosan is kimondhatta volna! A kapitány most Jack Ashfordhoz. miként romolhat el az összes szivattyú egyszerre. – Miért csak most vetted észre? – kérdezte a kapitány. Ujjával Eddie-re mutatott. kapitány úr. – Kényszerleszállásra fölkészülni – mondta a kapitány. aztán ujjával a térkép egy pontjára bökött. A kézipumpát rendesen csak akkor használták. s a visszafojtott dühtől falfehéren mondta: – Nem tetszik nekem a szereped ebben az egészben. a végén mindent meg fogsz érteni. ha a fedélzeti mérnök vizet akart kiszivattyúzni a tankokból. Egész életében becsületes ember volt. – A jobb oldali tank majdnem üres – mondta. kiesünk az égből. Eddie a műszerekre nézett. gondolta. de ettől nem kerekedett jobb kedve. Pár mérföldre elég. – Ez sem működik – mondta. . Nem bízom benned. működik a szivattyú – hazudta Eddie gyenge hangon. Eddie megragadta a kézipumpa fogantyúját.

Eddie rémülten meredt helyettesére. mindannyian meghalnak. ne mászkáljanak a gépen. A gengszterek erre építettek. Nehéz leszállás lesz. Egy pillanattal később Baker azt mondta: – Itt megyünk le. Mickey egy pillanat alatt rájön. és főleg ne tegyenek föl hülye kérdéseket. Az egész terv azon állt vagy bukott.. De nem kellett közbeavatkoznia. Mickey – mondta. Baker nem bízik benne. ebben a szorosban. s ha ezek után is máshol szállna le. Ahogy a legénység a kényszerleszálláshoz készülődött. Eddie eltökélte magát. amitől szíve torkában kezdett dobogni. Egy apró halászhajót látott. Hirtelen meghallott egy hangot. ha nincsenek szolgálatban. és erre épített Eddie is.. Néhány másodperccel később már a szoros vize fölött repültek. Baker azt akarta. gyanakodni fog. De Baker kapitány megelőzte. Valahogy meg kell tőle szabadulnia. – Kifelé. Eddie elfordult. nehogy túlrepüljenek a szigeten. hogy senki se lássa arcán a győzelem kifejezését. Újra közelebb került Carol-Annhez egy lépéssel. hogy Eddie tette hidegre a kézipumpát. Nyugatnak fordultak. A hullámok Eddie becslése szerint jóval egy méter fölött voltak. A gép nagyon gyorsan ereszkedett. a gépet sikerül-e a keskeny tengerszorosban letenni. mintha ott se lett volna. közel legyenek a vízhez.– Itt vagyunk – mondta. fennhangon fogja fölhívni figyelmét a szoros előnyeire. Mickey Finn jött fel a lépcsőn. és Eddie megint könnyebben lélegzett. ha Baker ésszerűtlenül más pontot választana a leszálláshoz. őt nézné mindenki őrültnek. mert ha a benzin a szárazföld fölött fogy ki. ami látható nehézséggel küzdött a hullámokkal. A Clipper legföljebb egyméteres hullámverésben . – Kényszerleszállás közben a legénység tagjai üljenek a kabinban. hátha hamarabb fogy el az üzemanyag. de be kell majd látnia. A tenger háborgott. mint gondolnák. Eddie kinézett az ablakon. – Mi történt? – kérdezte. és szíjazzák be magukat. a part és Grand Mannan szigete között. Mickey eltűnt. Eddie érvei logikusak.

Fülhallgatójában meghallotta a kapitány hangját. Eddie úgy érezte. Gyorsan hozta le a gépet. eszerint nem kerültek víz alá. és sikerült a helyén maradnia. de egyelőre nem látott hajót a közelben. Talán a hajó mögöttük van.szállhatott le valamelyes biztonsággal. A gép hatalmas robajjal ütődött a hullámokhoz. Aztán még egy. Eddie ismét biztonságban érezte magát. Eddie fölállt. Egy másodperc elmúlt. Ez már erősebb ütés volt. Sütött a nap. a lökés bal fele lódította. Az ablakokat belepte a fölcsapódó tengervíz. Baker jó pilóta. amint azt mondja: – Úristen. és Eddie újra reménykedni kezdett. mint amikor valaki hasast ugrik a vízbe. A Clipper lelassult. ahogy a géptest egy magasabb hullámhoz ér. ismét visszaesett. Eddie egész testében érezte az ütődést. azért nem látja. ahogy a gép ismét kissé fölemelkedett. Ben Thompson a rádiós előre bukik. Csakhogy a gép hasa vékony alumíniumból volt. de megkapaszkodott. De a gép most már a vízen volt. ez rosszabb volt. aztán megint hason csapta őket egy hullám. és fejét erősen beveri a mikrofonba. és Eddie gyomra összeszorult. aztán megint a levegőben voltak. Eddie érezte. hogy a gépet már csak igen kevéssé lehetett fölemelni. gondolta. hogy hegyesszögben találkozna a tenger vízével. de a levegő tiszta volt. Látta. . egyszerűen bele fog loccsanni. s néhány pillanat múlva megállt. Eddie összeszorította a fogát. a gép pillanatokon belül szétesik. Félni kezdett: így szoktak a hidroplánok darabokra törni. Ha az egyik szárny víz alá kerül. amikor vízre érnek. Miután oldalvást ült műszerfala előtt. A gép újra kissé fölemelkedett. és az ablakokon át a tengert kémlelte. így ahelyett. orrát kidugta a vízből. Rémülten várta a pillanatot. Az ablakokon ismét ki lehetett látni. de ez kemény dió lesz. és jó messze el lehetett látni. A motorok még mindig működtek. Az utastérből az utasok kétségbeesett kiáltásai szűrődtek föl. bár az égen esőfelhők gyülekeztek. ami úgy reped szét. mint amire számítottam! – A legénység többi tagja idegesen nevetett a megkönnyebbüléstől. mint egy papírzacskó. de a sebesség már csökkent. végük van. mozdulatlanul ringott a hullámok hátán. A sebesség annyira lecsökkent.

hogy jobban lásson. Szemügyre vette a géptestet. Szíve torkában dobogott. mintha csigatempóban jönne. jelzésre válasz érkezett valahonnan. A nő vékony volt és szőke. Megbabonázva figyelte a hajó közeledését. gyors motoros volt. és segítségükre siet. aztán csak állt. hogy a fedélzeten három férfi áll. A nap a felhők mögé bújt. úgy. Aztán már azt is ki tudta venni. Kidobta a horgonyt. egy egészen másik hajó közeledik. ha valami nincs rendben. A kapitány azt mondta: – Megyek. Tudta. kék kabátban. a hatalmas gép minden nagyobb baj nélkül úszta meg a kényszerleszállást. Nem tudott tétlenül ülni. Carol-Ann kabátja is kék! Carol-Annhez hasonlított. Különben mind a négyen a korlátba fogódzkodva álltak. A várakozás elviselhetetlennek tűnt. Rövidesen meg is tudta számolni őket: négyen voltak. Hol vannak Luther haverjai? Mi lesz. amely fogta az S. A fedélzeten néhány ember állt. Eddie kiállt a platóra. Innen vízszintes csapóajtó nyílt a gépből. talán a gengszterektől. de mégis úgy tűnt. jelzéseket. de úgy látszott. A rádiós S. a kötélkamrába. és az asszony szeme fölé emelte kezét. Ők azok? Carol-Ann a fedélzeten van? Most attól tartott. és nem jönnek? De ekkor végre a távolban észrevett egy motoros hajót. amivel mindent elrohanthat. mennyire rongálódott meg a gép. zárt felépítménnyel. Nagy.Visszaült a helyére. sötét öltönyben. S. hogy kinyitott állapotban kis platót formált. Előrement. hogy a hullámverés le ne döntse a lábáról. S. Aztán a nap kibújt a felhők mögül. Egyikük jóval alacsonyabb a másik háromnál. és megvizsgálta. és lement az orrba. és erős szél fújt. Egy kicsit távolabb állt a többiektől. Közben az S. amitől Eddie szíve összeszorult. Eddie-nek tulajdonképpen vissza kellett volna térnie a pilótafülkébe. O. Volt valami a mozdulatban. és a szárnyakat. Meg kellett kapaszkodnia az ajtó keretében. S. és a tengert kémlelte. és megnyugtatom az utasokat. – Ezzel lement a csigalépcsőn. Eddie remélte. és nézték a Clippert. de Eddie még mindig nem volt biztos a dolgában. A hajó gyorsan közeledett a hullámok hátán. akárcsak az ő felesége. nagy sebességgel közeledik. jelzést adott le. O. Carol-Ann! . és egy nő. kinyitotta a padlóba vágott csapóajtót. O. de képtelen volt elmozdulni helyéről. és leállította a motorokat. miután kidobta a horgonyt.

végül ő is integetni kezdett. Eddie erre nem számított. Egyszerre ért föl Baker kapitánnyal. Még segítséggel sem tudnának a rendes ajtón bejönni. és boldogságában.Izgalmában elfelejtkezett a még előttük álló veszélyekről. majd boldog felszabadultsággal. Nagyobb hajó kell. páran egészenbiztosan beleesnének ebbe az istenverte löttybe. hogy leplezze aggodalmát. – Szó sem lehet róla – mondta a kapitány. és a sors iránti hálától. de látta. Próbálj meg érintkezésbe lépni a parti őrséggel. O. még nincs vége a játszmának. biztosan nincsen baja. de nem tudunk élni vele. Luther bandájának be kell jutnia a gépre! De ez majdnem lehetetlen. Igyekezett közömbös arccal ülni. a víziszárnyakon nem lehet megállni anélkül. előbb félénken. Egészen elgyengült a megkönnyebbüléstől. és a fejét rázta. Ha így tud integetni. – Túl kicsi. integetni kezdett: – Carol-Ann! – kiabálta boldogan. – A motoros legénysége a fedélzetre akar jönni – mondta Ben Thompson. Ekkor eszébe jutott. Ha kinézel az ablakon. – Mennyire sérült meg a gép? – kérdezte Baker. S. Először meglepődött. A hullámok föl-fölcsaptak. hogy újra láthatja feleségét. láthatod. gondolta Eddie. köszönjük a segítőkészségüket. – A hajójukat nem lehet a Clipperhez kötni. A kapitány a rádióshoz fordult. Egyszer még intett feleségének. ha valaki nem segít nekik a Clipperről. mert esetleg megrongálja a hajótestet. aztán megfordult. aztán tétovázott. –Carol-Ann! Az asszony ebből a távolságból nem hallhatta. és fölment a pilótafülkébe. – A kapitány az ablakhoz lépett. de a legközelebbi egy gyors motoros. amennyire meglehet állapítani. meglátta a hajót. Mondd meg nekik. hogy . most közeledik balról. jelzést. ami ki tud minket vontatni innen. aki jelentést tett: – Több hajó is vette az S. Még dolga van. Ha pedig megpróbálnánk átmenekíteni az utasokat. – Egyáltalán nem.

aztán a motoroson álló férfiaknak integetett. Ismét kilépett a platóra. sima vízen szállt le. Utána többször a csörlőre mutatott és kezével a kötéldobás műveletét mímelte. mire rájöttek. Eddie kinézett: a hajó körözött a Clipper körül. Megkötötte az orsón. – Nem kell róluk tudomást venni – mondta Baker kapitány. Sápadtnak és kimerültnek látszott. hogy a hajót a Clipper közvetlen közelében tartsa. ráadásul a szalonba beömlene a tengervíz. Egy régi ruhája volt rajta.. és lapos sarkú cipő a lábán. gondolta Eddie. amint ott állt a korlátnál. amit mindegyik két kézzel tartott. s Eddie-nek csak a negyedik kísérletre sikerült elkapnia. ha takarított. de mintha nem is hallották volna. Még hallotta. Eddie nem gondolt erre. és gyorsan lement. mit akar. amint a kapitány azt mondja: – Ez az alak nem repül többet. Néhányszor el kellett ismételnie. de hajójuk jóval . A hídon valaki a kormánykerék mögött állva azon igyekezett. – Megnézem a horgonyt – válaszolta Eddie. Eddie jól látta feleségét. A gengszterek a kötélbe kapaszkodtak. amit olyankor húzott föl. Nem voltak tapasztalt tengerészek. és fölvett egy kötelet. – Hova mész? – kérdezte a kapitány. A motoros legföljebb tíz-tizenöt méterre lehetett a Clippertől. Most már arcát is ki tudta venni. Eddie fölállt. ha kinyitják az ajtót. hogy kell a kötelet dobni. Elkaplak még benneteket ezért. mert a Clipper eddig mindig csak teljesen nyugodt.valamibe kapaszkodjon az ember. hogy el ne vigye a szél. és a hajót közelebb húzták a Clipper nyitott ajtajához. Nyilván házimunka közben rabolták el. gondolta Eddie nehéz szívvel. s legjobb kabátját vetette magára hamarjában. – Tudom én azt. nem kell a segítségük. A három gengszter jobban már nem is üthetett volna el jelenlegi környezetétől. Fölállította a csörlőt. Végre valamelyikük megértette Eddie jelzését. De nem tudta. De akkor hogyan jutnak be? Az elülső csapóajtón! Ott ahol Eddie állt az imént. miután kivetette a horgonyt. A rádiós szólalt meg: – Megmondtam nekik. és előrement a csapóajtó felé. elegáns kétsoros öltönyében és nagy puhakalapjában.

könnyebb volt. vér fog folyni! Mickey mégijedt. – Nem jó – kiáltotta Eddie. Mickey! Figyelmeztetlek. ő parancsol a többinek. Eddie hirtelen meghallotta Mickey Finn hangját a háta mögül: – Eddie! Mi az istent csinálsz te itt? Eddie megfordult. nem lehetett több tizennyolc évesnél. mint a Clippert Nehéz és veszélyes lesz odakötni őket a repülőgéphez. amely most már egészen közel volt. hogy a hajót a Clipper közvetlen közelébe húzzák. Két kötélre lesz szükség. Eddie visszafordult a hajó felé. Ez már nyilvánvalóan tengerész volt. és a kabinból kijött még egy férfi.. ami alkalmatlan lett volna. – A tatról hozzon egyet! A másik megértette. Kezéből tölcsért formált. A másik idősebb volt. úgy kiáltotta: – Dobjon át még egy kötelet! A fekete öltönyös férfi fölvett a lába mellől egy kötelet. döntötte el Eddie. A harmadik férfi csíkos. hogy segítsen a kötelekkel. . Rövidesen leálltak a hajó motorjai. Arcán tisztán látszott. – Rendben van. Most már mindkét kötélnél egy-egy férfi foglalatoskodott azzal. és most becsületes. fekete öltönyt viselt. ha beleavatkozol. A hajó két végéről kellett egy-egy kötél. meg van róla győződve. Eddie-nek teljesen elment az esze. hogy visszatérjen a pilótakabinba. és megfordult. s következésképpen a hullámok magasabbra emelték. Megnézte a három férfit. behúzta a gépbe. Ezúttal elsőre sikerült elkapnia a kötelet. szeplős arcán értetlen megdöbbenéssel meredt Eddie-re. Eddie rákiáltott: – Szállj ki ebből. vékony. szája sarkában cigaretta fityegett. Az egyik még gyerek volt. ha a hajót biztonságosan a Clipperhez akarják erősíteni. Mickey is lejött a kamrába. úgy tűnt. és odaerősítette egy kampóhoz a kamra falán. ahogy akarod – mondta.

Egy pillanatra a gengszterekre meredt. Nem tehetett mást. és megölik. túlságosan nagy volt a kockázat. valaki megszólal a háta mögött. a tengerész megkötötte a köteleket. amíg a hullámok a platót egy szintre hozták a hajó fedélzetével. és zakója alá nyúlt. hogy még néhány másodpercig hagyják békén. Ha valaki meghal. Baker kapitány megragadja hátulról a zubbonyát. Eddie érezte. azon imádkozott. Deakin! Azonnal jöjjön be – kiáltotta a kapitány. Ezúttal Baker kapitány volt: – Fedélzeti mérnök! Maga nem engedelmeskedik a parancsnak! Eddie a füle botját se mozgatta. hogy valahogy a gengszterek is tudomást szereznek róla. hogy el ne essen. A hajót most megemelte a hullám. s látta. . hogy egyenként átugorjanak. Bakerhez fordult.Eddie újra hallotta. Eddie elkapta. Eddie legnagyobb félelme az volt. A hajó most már megközelítette a Clippert amennyire csak lehetett. és átugrott a platóra. A gengsztereknek már csak meg kellett várniuk. Az egyik gengszter is észrevette. A fekete öltönyös gengszter egy pillanatig tétovázott. Közben kapaszkodhatnak a kötelekbe. úgyhogy a hajó most együtt emelkedett és süllyedt a Clipperrel. gondolta Eddie. valamelyik társa hőst fog játszani. Bárcsak megmondhatná nekik. Jézus. hogy a haditengerészet egy egysége a közelben van! De nem mondhatta meg. A tengerész kinyitott egy ajtót a korláton. és ráüvöltött: – Menjen innen kapitány! Ezeknek fegyverük van! Baker megdöbbent. aztán megragadta a kötelet. Eddie megfordult. – Maga Eddie? – kérdezte a férfi. aztán eltűnt. fedélzete éppen a plató fölé került. az is az én hibám lesz. minthogy megpróbálta kézben tartani a helyzetet. ahogy az előbbi férfi visszateszi zsebébe a pisztolyt. Remélem nem kezdenek el lövöldözni. és a fekete öltönyös gengszter felkészült az ugráshoz.

– Nem kell úsznia – mondta Eddie. – Joe. éppen a plató szélére. A Joe-nak nevezett alak halálra rémülten a hajó peremén állt. szükségük volt egymásra. Eddie visszafordult a hajó felé. inkább úgy mint. ahol van. Utolsónak jön a lány. Aztán a kölyök. – Nem tudok úszni – kiáltott rekedten. vele beszélt a telefonon. – Rendben – mondta aztán. – Azzal lelépett a platóról. egy üzletember. és ne mozduljon! – Az istenért. Vincini – mondta. Vincini egy pillanatra Eddire meredt. elkapta Eddie kezét. – De ha azt akarja. – Segítek magának. Elvesztette egyensúlyát. amit mond! Ezek nem tréfálnak – mondta Eddie. te következel. a kamra padlójára. míg áthozom a többieket mondta Eddie. sikerén – Én se tudok úszni – mondta vigyorogva. Joe ugrott. A létrán ismét megjelent Baker kapitány. – De egyetlen gyanús mozdulat.Eddie megismerte a férfi hangját. – Vincini a hajó felé fordult. és keresztüllövöm. és magasba emelte kezét. hogy rendben menjenek a dolgok. Vincini előhúzta revolverét. és rászegezte: – Maradjon ott. kapitány. Kinyújtotta kezét. és hátrafelé dőlt. Eddie korábban megsértette. tegye azt. és a kamrába esett. Az előző két ugrás felbuzdulva túlságosan magabiztosan látott a dologhoz. Most következett a kölyök. – Rendben. fennakadás nélkül menjen végbe a tranzakció. – Menjen beljebb. . Túl korán ugrott. engedje nekem irányítani az akciót. akinek az a célja. Emlékezett a nevére is: Vincininek hívják. és várja meg. ezt most megbánta. – Mindezt minden különösebb rosszindulat nélkül mondta. Baker lelépett a létráról.

a kölyök majdnem a tengerbe veszett. és kinyújtotta karját. A hajó lesüllyedt és ismét fölemelkedett. aztán a másik hullám hátán fölemelkedett. mint a többiek. Ajkát összeszorította. – Csak nyugodtan – mondta Eddie. míg a következő hullám nem emeli föl a hajót. de látta. Sikított. de már későn. az alkalmas pillanatot elszalasztotta. Mikor újra egy szintre került a platóval. Carol-Ann megértette férjét. és azt mondta: – Ugyanazt csináld. Eddie a kötélbe kapaszkodva térdre ereszkedett. és megijedt. Eddie torkában dobogó szívvel várt. de nem érte el. lába nem érte el a platót. és egyetlen mozdulattal őt is berántotta a kamrába. A hullám ismét levitte. Carol-Ann bátor nő volt. Carol-Ann habozott. A hullámvölgyben eltűnt egy pillanatra. mintha Eddie nem is az életét mentette volna meg. beugrik a tengerbe. – Ne most! – akarta Eddie kiáltani. s közben alig tudta elrejteni saját félelmét. homlokát ráncolta. Carol-Ann ugrott. Most Carol-Ann következett. Carol-Ann arcára kiült a magára kényszerített határozottság. és a kötélbe kapaszkodva lógott ég és víz között.Eddie egyik kezével a kötélbe kapaszkodott. Carol-Ann kétségbeesett erővel kapaszkodott a kötélbe. A hajó most talán egy méternyire eltávolodott a Clippenől. – Amikor készen vagy. összeszorította fogát. – Kösz – mondta a fiú olyan könnyedén. Eddie előrehajolt amennyire csak tudott. Eddie semmit sem tehetett. édes. Carol-Ann bólintott. ismét fölhozta. – Fogd erősen – üvöltötte –. ha kell. s elkapta . Mikor a platóval egy szintbe került. – Lendítsd magad felém – üvöltötte Eddie. lengeni kezdett. és ahogy tudott. fél az ugrástól. teljes erejével Eddie felé lendült. mindjárt föl fogsz emelkedni! – Kész volt rá. Közelebb húzta magához. s azzal együtt a kötelet és a feleségét. Nem lesz semmi baj. de Carol-Ann nem került közelebb. Majdnem elvesztette egyensúlyát. Állt a fedélzet peremén. és látszott rajta. és sikerült megfognia Carol-Ann bokáját. és megfogta a kötelet. másik kezével elkapta a fiú nadrágszíját. Eddie rámosolygott. Most már jobban félt. A hullám fölemelte a hajót a plató szintjére. kinyújtotta egyik lábát.

Carol-Ann biztonságban volt. mielőtt Vincini is fölér. most már megfogtalak. Pár másodperce volt. Carol-Ann sikított. Vincinihez fordult. Baker egyikről a másikra nézett. majdnem őt is magával rántotta. aztán azt mondta: – Jól van. Meg kell őket nyugtatni. – Rendben – válaszolta Vincini – Csak gyerünk már. Eddie fölnézett. A hajó ismét süllyedni kezdett. Eddie minden erejét összeszedve szorította felesége bokáját. Carol-Ann férje mellkasára omlott zokogva és fulladozva a rémülettől meg a lenyelt sós víztől. Ahogy Carol-Ann zuhanni kezdett. – Eddie elsőként mászott föl a létrán a pilótafülkébe. Eddie pihent egy pillanatig. ne legyenek útban. Fölsegítette. és azonnal beszélni kezdett. aztán azt mondta: – Jézus Mária! Most már kezdem érteni. de Eddie még egy pillanat erejéig nem vett róluk tudomást. CarolAnn fejjel lefelé lógott a hullámvölgyben. de Carol-Ann lába még mindig nem ért a platóhoz. és pillantása találkozott Baker kapitányéval. s ekkor Eddie végre megragadta a derekát és berántotta. bébi. Eddie magához szorította felesége fejét. – Jöjjenek utánam. – Jól vagyok – válaszolta vacogó fogakkal. A három gengszter és Baker kapitány várakozóan nézték..másik bokáját is. Eddie elengedte Carol-Annt. – Dolgunk van. aztán bevitte a kamrába. csak remegő feleségét szorította magához. édes? Bántottak ezek a gazemberek? Carol-Ann megrázta a fejét. így nem tudta kihúzni. de gyorsan hasra feküdt. De a következő hullám fölemelte halálra rémült felesége testét. Először vegyük a legénységet. – Rendben. ő maga is sírni szeretett volna. de uralkodott magán. . és elengedte a kötelet. – Elég a dumából – jelentette ki Vincini. Végre azt kérdezte: – Jól vagy. és így sikerült a platón maradnia. Aztán odaviszem magukat az emberükhöz. ..

Azért érdemes volt megpróbálni. Minden utas a helyén ült. jöjjön velünk. Étel szerencsére nem volt a padlón. Remélem érti mindenki. legföljebb még a kávénál tartott néhány utas. amit mondanak neki. –Tegye el a fegyverét. és segítsen megnyugtatni az utasokat. Eddie Vincinire nézett. Davy meg Nicky hősiesen igyekeztek úgy csinálni. te menj a legénységgel. hogy lövöldözés legyen. Izgatott beszélgetés hangjait hallották. – Gyerünk. mi történik. és megsérüljön valaki. Vincini mögött Baker kapitány haladt. Eddie Vincinire nézett. Egy pillanattal később Carol-Ann. mintha nem félnének. – Mehetünk. Baker kapitány és a három gengszter is fölért. – Igen. gondolta Eddie. amikor meglátták Vincini kezében fegyvert. Nem akarom. A kapitány is ezt fogja mondani. – Senki ne szolgáltasson ürügyet a lövöldözéshez. Az étkező tele volt törött porcelánnak és üvegcserepekkel. biztonsági övek becsatolva. mutatta az utat az utastérbe. nincs rá semmi szükség. és tegye azt. hisztérikus nevetést. Előre ment. Eddie folytatta: – Mindenki viselkedjen nagyon nyugodtan. – Carol-Ann. és esetleg még meg is értetheti velük. Carol-Ann nagyobb biztonságban lesz a legénység tagjai között. mire a bajok elkezdődtek.– Figyeljen mindenki. amit mondok. emberek – mondta Baker. – A kurva anyádat teszem el – felelte a gengszter. – Ez van. Kapitány úr. Vincini. mert az ebéd már befejeződött. Eddie vállat vont. Egy asszony sírt. Ez szerencsés fordulat. Senki ne akarjon hősködni. Mindenki elhallgatott. és azt mondta: a . Joe és a kölyök vigye a legénységet az egyes kabinba: Vincini bólintott.

– Hol az a német? A hármas kabinból Tom Luther hangja hallatszott: – Itt van. és most már börtönben van Rhoda Islanden. – Carl Hartmann nem egyszerű tudós – mondta Luther –. Ollis Field és Frankie Gordino egymás mellett ültek.– Elnézésüket kell kérnem. Az egészet semmiért. és beléptek a négyesbe. hölgyeim és uraim. most szabadítom ki a gyilkost. – Luther ott állt. Luther hűvösen mondta: . Durván fölnevetett. Mintha rászakadt volna az égbolt. Az FBI átverte őket. Eddie nem értette a dolgot. Frankie Gordinót hajón vittük Amerikába. Ollis Field fölállt. – Itt van. és viselkedjen nyugodtan. mindenki maradjon a helyén. – Maguk nácik? – Dehogy – felelte Vincini. hogy szinte még Eddie-t is sikerült megnyugtatnia. Kérem. Mit tesz most Vincini? – Mit érdekel engem Frankie – mondta a gengszter. és a kezemben van. – Olyan megnyugtató hangon beszélt. az FBI ügynöke. Viheti. Mi tulajdonképpen demokraták vagyunk. Átmentek a hármas kabinon. és azt mondta Vincininek: – Itt van. ha érdekli. – Csak megfizettek minket. – Az istenit! – kiáltotta Eddie. hanem atomfizikus. Mit akarnak Hartmanntól? Miért akarja a Patricia-banda elrabolni? – Mit akarnak ettől a tudóstól – kérdezte elképedve. Tegnap érkezett meg New Yorkba. – Ez az ember – mondta társára mutatva – Tommy McArdle. Rámutatott Gordinóra. akkor hamarosan túl leszünk ezen. Vincini. gondolta Eddie. és pisztolyt tartott Carl Hartmann fejéhez. úgy érezte magát. Most. értelmetlenül tette.

– Értem – mondta csöndesen. Kétségbeesetten mondta: – Elrabolták a feleségemet. Eddie elképedt. hogy a Deutsche-Amerikaner Bund tagja vagyok. ahol a harmadik birodalomnak szüksége van rá. – És miért nem őrzik Hartmannt? – Fogalmunk sem volt. ne okolja magát. – Németországban gyakran élnek ezzel a módszerrel. legyek segítségére Hartmann professzor hazatelepítésében. Hartmann arckifejezése azonnal mégváltozott. hogy ne köpjön. hogy a Patricia-banda eltérítse a Clippert. – Szó sincs róla – felelte Ollis Field. A Führer személyes üzenetben kért föl. a professzor retteg. Eddie elkapta Hartmann tekintetét. nem tehettem mást. Nern volt választása. hogy segítsenek nekem. – Megfizettem ezeket az embereket. Luther folytatta: – Ezeket az embereket fölbéreltem. de valójában hajón szállítottuk át az óceánon. hogy átdobtuk őket a palánkon. a Clipperen hozzuk haza. . Látta. Büszkén mondhatom. de a nácik pénzelték. Ezért kiszivárogtattuk. – Akkor miért hozott egy ál-Gordinót a gépre? Azt akarta. hogy a professzor ebben a pillanatban az ő lelki nyugalmával törődik. Most pedig visszaviszem Professor Hartmannt Németországba. – Luther nyilvánvalóan büszke volt magára. Körülbelül most mondja be a rádió. hanem megölni akarta Gordinót. s ez az ő hibája. Hartmannt visszaviszik a náci Németországba. hogy ezen a gépen jön. Ollis Fieldre nézett.. Eddie hallott erről a szervezetről. Most jön rá a banda. Kérem. Eddie-t elöntötte a bűntudat. Akkor lőtték volna le. – Értesüléseink szerint a banda nem megmenteni. hogy Gordino börtönben van.. Általában ártalmatlan németamerikai baráti társaságnak állították be. amikor kiszállunk a gépből Amerikában.– Én nem vagyok demokrata.

– Hol az a rohadt tengeralattjáró? – Biztos vagyok benne. és Vincini lábához dobta. és leült a padlóra. hogy elvigyék Hartmannt! Eddie kinézett az ablakon. Jobb kezében pisztolyát. a balban egy palack pezsgőt lóbált. – Százezer dollár. – A kölyök az étkezőben van. Vagy van valahol egy testőre. ahogy a pénzt számolja. Lavinia hercegnő. Diana Lovesey. Adja ide a dohányt. Most mindenki Vincinit nézte. Ollis Field és Frankie Gordino helyettese egy emberként bámulták a gengsztert. amit kellett. – Karácsonyig fog tartani. Mark Alder. várta. A táskát az ölébe fektette. – Hülyének néz? – kérdezte Vincini. igaz? . a vékony gengszter jött be. ahonnan tűz alatt tarthatja az egész gépet. Megnézek két köteget. de fölvett az ülésről egy táskát. hány köteg van összesen. aztán megszámolom. ha az egészet megszámolja. hogy a hatalmas acélcet háta kiemelkedik a vízből. Vincini azt mondta: – Mi megtettük. – Hé – mondta vidáman – maga színésznő. Luther továbbra is Hartmannra szegezte pisztolyát. De semmi sem történt. Közben Joe fölismerte Lulut. Egy tengeralattjáró! Tehát a németek Maine partjaihoz küldenek egy tengeralattjárót. aki eddig nem fedte fel kilétét? Joe. Lulu Bell. – Nem először csinálok ilyet. pillanatok alatt itt lesz – felelte Luther nyugodtan. Vincini Lutherhez fordult. Winnie – mondta Vincininek. – Olyan jók.Valóban senki nem vigyázna Hartmannra? – tűnődött Eddie. Eltette pisztolyát. – Megnézem – felelte Vincini. húszasokban – mondta Luther. mint a kisbárányok.

te szemét kis strici. aztán harmadszor is arcul ütötte a fegyverrel. ha egy kicsit megszorongatják a mellét. Pontosan az ilyen helyzeteket akarta elkerülni. – Hagyj a békén – mondta Joe-nak. Joe egyik kezével Diana ruhája alá nyúlt. Eddie kétségbeesett. megragadta Diana egyik mellét. Joe nem figyelt oda. de Eddie erősen tartotta. és lefogta.. amikor Joe újra megütötte. Diana sikított. – Miért? – kérdezte a gengszter. Mark őrjöngve próbálta kikapcsolni a biztonsági övet. Mark arcát elöntötte a vér. Joe küzdött a szorítás ellen. Eldördült az első lövés. Diana kétségbeesetten próbált félrehúzódni.. Azzal a palackból a pezsgőt Diana ruhájára öntötte. . Joe húzott egyet a palackból. Amikor meghúzta a ravaszt. de nem sikerült. Joe megint ütni készült. Mark kioldotta a magáét. Diana felsikoltott. s már fölállt. és erősen megszorította. Eddie attól félt. de a biztonsági öv korlátozta a mozgásban. Nekiesett a gengszternek. és mindkét melle tisztán kirajzolódott. Joe meglepő gyorsasággal megfordult. Eldobta a palackot. és vérfürdő lesz. Mark száj a vérezni kezdett. – Ne merj hozzányúlni. Eddie nem bírta tovább. és pisztolyával Mark arcába vágott. – Vincini – mondta Eddie – állítsa le a haverját. Diana sápadtan húzódott el. – Remek tőgyek – mondta vigyorogva. a golyó a padlóba fúródott. ezek vezetnek erőszakhoz. aztán odakínálta Diana Loveseynek. Ez alkalommal a revolver agya Mark szemét találta el. Joe balkézzel gyomorba vágta. – Nem is olyan jó ez a pezsgő. nem tudja tovább kézben tartani a helyzetet. – Igaza is van – mondta Joe. A pezsgőtől átázott a ruha. Több nő sikoltozni kezdett. – Ilyen szép lánynak jót tesz.Lulu nem nézett rá. és ellökte Joe kezét. és nem válaszolt. Végre Vincini is megunta a dolgot. Joe megpróbálta pisztolyát Eddie felé fordítani.

Eddie ismét reménykedni kezdett. Akkor Steve Appleby hajója Hartmann professzort is megmentheti. Joe gyilkos pillantást vetett rá. – Nem tudják ennyire megközelíteni az amerikai partot. legfeljebb Mark arcát kell egy kicsit összevarrni. A tengeralattjáró nem érkezett meg. Luther döntése. és zokogni kezdett. Minden rendben lesz. és hajánál fogva húzni kezdte a nőt. megpróbálta kitörölni szeméből a vért. Eddie elengedte. de nem mer feljönni. még mindig olcsón megúszták. – Ne! Ne! – sikította Diana. – Hozd a ribancot is. Magam is megdugnám. Joe – mondta csöndesen.– Elég lesz. – Jövök magukkal. Joe pisztolyát Markra szegezte. Inkább kedvemre való. – Tudtam. Joe kikapcsolta biztonsági övét. Vincini. Joe abban a pillanatban megmerevedett. Talán az egész történet jól végződik. – Megölik. és azt mondta Dianának: – Velünk jössz. Legalább elmennek! Csak menjenek már! Ne folyjon több vér! Vincini folytatta. – Szerette volna megmondani Marknak. újabb reményeket ébresztett Eddie-ben. mint mérnök sovány felesége. A tengeralattjáró itt van valahol a közelben. hogy inkább a gengszterekkel tart. . ha akarod. Luther szólalt meg. – A pénz megvan. vagy szétlövöm a barátod fejét. Diana megmerevedett. és elkapja a gengsztereket. De Eddie sejtette a magyarázatot. félt. hogy Vincini is meghallja. – Ne csináljon semmit – súgta. Ha így lesz. Valószínűleg itt vannak a víz színe alatt. hogy egy amerikai őrhajó a közelben teljesít szolgálatot. mielőtt még bármi kárt tehetnének Dianában. hátha elmegy az amerikai hajó. higgyen nekem. Mark fölállt. hogy nem jön – vélte Vincini. – Fölállt. De nem merte megmondani. és várják. – Mehetünk – mondta Vincini. Vincini persze semmit sem tudott a tengeralattjáróról. hogy a haditengerészet egy hajója lesben áll. Eddie megragadta. de nem szólt semmit. mert a rádióján hallja.

– Meg is ölhetett volna! – Nem hallottad a kiejtését? – kérdezte a kölyök. Mark minden erejét megfeszítve akart megszabadulni Eddie szorításából. és kétszer tüzelt. a vett elő. – Angol volt. Eddie letérdelt Membury teste mellé. Membury elzuhant a padlón. Vincini falfehér lett. mint mellénye. Ollis Field és McArdle lefogták Markot. különben lelövöm a főnököt. Vincini azonban nem volt megelégedve bűntársa magatartásával. – Te rohadt. Eddie óvatosan hátralépett. a kibuggyanó vér ugyanolyan színű volt. az utasok rémülettől tágra menetet Ahogy azonban Vincini a kettes titokzatos Membury úr fölállt. Eddie közvetlenül Vincini után ment. fiúk. Mindenki maradjon nyugton. – Állj. aztán a kölyök. aztán Joe a szőkével. A kölyök megpördült. különben Joe tényleg fejbelövi.– Mehetünk – mondta Vincini. kurva állat – üvöltött a fiúra. – Kicsoda maga? – kérdezte Eddie. A golyók a mellébe furódtak. hogy a közelemben legyen. Vincinire szegezte. – Oké. – Na és – sikoltotta magából kikelve Vincini. utána a német. – Jobban tennék. hogy ne legyen útban. kabinon. amíg le nem szállók erről a fémdobozról. Vincini a két FBI-ügynökhöz fordult. Membury úr. – Én minden filmet megnézek. aztán én. és azokban egy angol soha senkit nem lő le – védekezett a kölyök. – Először Luther. utánam a mérnök. Senki ne mozduljon. pisztolyt és így szólt: Ahogy áthaladtak a hármas nyílt szemmel figyelték a kabinba ért. . ha lefognák ezt az izgága alakot.

Eddie káromkodott. hogy az azt hitte. és meghalt.. Vincini rájött. Eddie szíve megállt egy pillanatra. – Most vettem Willardtól. – Átvert – mondta Vincini Eddie-nek röviden. mintha csak keresnének valakit. Az üzenet szerint a hadiflotta egy hajója őrszolgálatot teljesít a közvetlen közelben. Vincini azonban nem volt hülye. – Megmondtam. csak végszükség esetén használjátok azt a kurva rádiót! – Éppen ez az. Micsoda kudarc! Ezzel szeme lecsukódott. Vesztettem.. Vincini lassan Eddie-re emelte fegyverét. hogy védjem a professzort.– Scotland Yard. gondolta Eddie. azonnal meggyilkolja. Eddie Baker kapitányra pillantott. Olyan gyanakvó és rosszindulatú pillantást vetett Eddie-re. – Teljesen feleslegesen – mondta ki véletlenül hangosan. hogy csapdát állítottak neki. Megesküdött. . ráadásul teljesen feleslegesen. hogy olyan feleslegesen halna meg bárki is? Nem tud maga valamit véletlenül. – Ezért kinyírom. különleges osztály – hörögte Membury. adó-vevővel. – Az volt a feladatom. – Hé. Winnie – kiáltotta. és tiszteletet érez Eddie iránt. akinek arca most azt tükrözte: mindent megértett. – Hogy lehet az – kérdezte Vincini –. Erre nem gondolt. Vége. amit viszont én nem tudok? Eddie nem tudott mit válaszolni. de ebben a pillanatban berontott a tengerész a hajóról. és ez majdnem sikerült is. hogy ennek az egész szörnyűségnek nem lesz halálos áldozata. Most pedig ez a bátor rendőr holtan feküdt. A banda egy tagja a parton őrködött egy rövidhullámú. Winnie.

Erről viszont eszébe jutott. – Nem érti? – hadarta Luther izgatottan. 28 Nancy Lenehan végre megtalálta a megoldást. Nat Ridgeway azt mondta. De félt attól. Vincini kinézett az ablakon. de terve kudarcot vall. amíg tart a háború. Luther kinézett az ablakon. Eddie egy másik repülőgép hangját hallotta a levegőben. gondolta Eddie. hajlandó jobb árat kínálni a cégért. és a háború évekig eltarthat. Eddie-nek remegett a térde. Azt . – Ezt fogjuk tenni. ha meg kell halnom. – Jó ötlet – mondta aztán. Eddie követte tekintetét. de meg akart szabadulni attól a szereptől. ha Angliába megy. – Egy hidroplán – mondta. Le akarta győzni öccsét.Ennél többet nem tehettem. – Ezen el tudunk menekülni! Átrepülhetünk az őrhajó fölött! Vincini bólintott. nem egy éppen Angliában. és állást adni Nancynek a General Textilesben. amit még apja írt számára. és – mondta Vincini. a General Textilesnek rengeteg gyára van külföldön. – Legföljebb őket is kinyírom. ami a shediac-i öbölben horgonyzott. Mervynnel akart maradni. és ezt mindenki tudja is. Látták. ő is hamarosan unott háziasszonnyá vedlik a tétlenségben. – Itt száll le mellettünk! Vincini leeresztette a fegyvert. Nem bánom. ahogy a kis hidroplánban a kanadai partok mentén repülték. Hirtelen megszólalt Luther: – Vincini! Nem hallja? Néma csönd támadt. amelyeket Nat Ridgeway nem tud személyesen fölkeresni. ahogy leszáll a Clipper közvetlen közelében. Eddie megértette: életben marad. és látta azt a Grumman Goose-t. – Na.

A tenger hullámai magasan fölcsaptak. és ilyenkor előfordul. hogy meghal az ember. Nyilván azt akarta. Kellemetlen lesz leszállni. Ned úgy vitte le a gépet. s gondolta. hogy párhuzamosan fussanak a hullámok tarajával.fogja Natnek mondani. A gép pontosan egy nagy hullám hátára szállt le. A Clipper orrához egy motoros hajó volt kikötve. Mervyn megfordult. és nyilván nehéz lenne a rendes ajtón át közlekedni. úgyhogy sikerült egészen a hajó mellé sodródniuk. Nancy engedelmeskedett. A tengerész a Goose orrát és . Remek megoldásnak tűnt. mert magas a hullámverés. Nancy lenézett. és azért dolgozhat is. de életjel se. Nancynek saját gondjai egészen kimentek a fejéből. és integetett nekik. Nancy látta. Éppen ezen a távoli lehetőségen tűnődött. ahogy a Goose lassú körökkel ereszkedett le a Clipper felé. mellettük kössenek ki. a nagy hullámverésben ez nem is olyan könnyű feladat. tarajos hullámok látszottak. hátha segítségre van szükségük. Azt is értette. és kapaszkodjon. aztán kinézett az ablakon. itt fognak majd beszállni. Egyetlen szépséghibája volt csak Európában háború van. Mi történhetett? Valami bajuk esett az utasoknak? A gépen nem látszott semmi rongálódás. jóval magasabban nyúltak ki. hogy a hidroplán közelebb kerüljön a hajóhoz. amikor Mervyn hátrafordult a másodpilóta üléséből. Nancy telkesen bólogatott. Szerencsére a Goose szárnyait magasan építették a törzsbe. tegyék meg a General Textiles európai igazgatójának. miért. és úgy ringott. Ned ügyesen manőverezett. – Kösse be magát. de nem kapott választ. és a motor hangját túlharsogva kiáltotta: – Le kell mennünk. Nancy látta. mint a hajó fedélzete. A tengeren valóban nagy. Fedélzetén egy férfi állt munkaruhában és sapkában. Mervyn megpróbált rádión érintkezésbe lépni a Clipperrel. Rosszabbra számított. mint egy hullámlovas Hawaii szigetén. a Clipper orrán nyitva van a csapóajtó. és az ablakon át lemutatott a tengerre. mígnem nekiütköztek a hajó oldalára rakott gumiabroncsoknak. és a Clippert látta. így Mervynnel lehet.

a két jármű együtt emelkedett és süllyedt a hullámok mozgásával. Kicsit félt. hogy a Clipper platójára érjenek. – Arra menjen! Mind az étkezőben vannak. Az orrban egy ismeretlen fiatalember várta őket. A férfi vállat vont. Ned leállította a motorokat. mi a baj. hogy a fedélzetre jussanak. A hajóról ugrani kellett egyet. Ned azt mondta neki: – Én nem hagyhatom itt a gépet. – Miért nem felel a rádió? – Nem tudom. – Én is jövök – mondta Nancy. – Kényszerleszállás. Mikor mind a ketten fönt voltak. . aztán ugrott. gondolta Nancy. Nancy levette cipőjét. és kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. – Mi történt? – kérdezte Mervyn. Mervyn megkérdezte a tengerészkülsejű férfit: – Mi történt? – Valami gond volt az üzemanyaggal. Elég ostoba pasas. láttuk az egészet. és kiszállni készülődött. Menjenek. Ez megkönnyítette. és fölsegítette. mert így szólt: – Szeretnék beszélni a kapitánnyal. aztán ismét segített Nancynek. és nézzék meg. de végeredményben nem volt vészes. Mervyn ment először. Miután a hidroplánt szorosan a hajóhoz kötötték. Éppen erre halásztunk. – Menjenek be – mondta. a zsebébe gyömöszölte. Mervyn kinyitotta a fülkét.farkát megkötötte a hajóhoz. Mervyn a kezét nyújtotta Nancynek. – Nem felel a rádiójuk. Nyilván Mervynben is ez a vélemény alakulhatott ki.

Luther volt az. Az asztaloknál több utas ült mozdulatlanul. Itt nem volt senki. hogy a legénység egyetlen tagja se tartózkodjon a helyén. Mögöttük megszólalt a sárga nyakkendős fiatalember. mert úgyis csak a nyomornegyedekben működnek. ő a parancsnok. hirtelen eszébe jutott. – Édes istenem. . társai és jómagam átrepülhetünk a haditengerészet hajója felett. Nancy meglátta Margaret Oxenfordot. Egy másik. sápadtan és ijedten. Kezdte furcsán érezni magát. Úgy tűnt. A harmadik fegyveresben azonban ismerősre leltek: Mr. mi folyik itt? – kérdezte Mervyn. és az asszony mellét szorongatta. Mervyn felesége mögött állt. aki a kezében tartott pisztolyt Hartmann professzorra szegezte. a padló tele volt üvegcseréppel és tányérdarabokkal. Egyikük magas. Fölment a lépcsőn a pilótafülkébe Mervyn után. ahol hirtelen megtorpant. de miért vannak mind az étkezőben? Furcsa.Ez a fiú fekete cipőjében és sárga nyakkendőjében nem tipikus halász. és látta. Mervyn egészen a kettes kabinig ment. amit Deakin úr bizonyos fokú árulás révén idehívott. vékony. amit nemrég mondott a lánynak: hogy a gengszterek nem veszélyesek. csíkos fekete öltönyben. – Fogja be a pofáját. hogy csapdába ejtsen bennünket. hogy a földön ott fekszik Mambury egy nagy vértócsában. gondolta Nancy. Nem csoda. Még három fegyveres embert láttak. Mervyn önkéntelenül elkáromkodta magát. a pasi kezében pisztoly van. amint tehetetlenül állnak. A maga segítségével Vincini úr. erős. Luther beszélt: – Az istenek kedvelnek engem. Lovesey. Nancy is látta. Maga éppen akkor érkezett meg a hidroplánjával. és lóduljon előre! Beléptek az étkezőbe. hogy nem felelt a rádió. kegyetlen arcú. Hangja most már nem volt olyan udvarias: – Ne álljanak meg! Menjenek tovább! Nancy megfordult. Micsoda marhaság. ahogy követte Mervynt az utastérbe. – Ez a maga műve? – kérdezte mérgesen Memburyre mutatva. amikor egy hidroplánra van leginkább szükségem. Látták a kapitányt és a fedélzeti mérnököt.

Joe a pisztoly csövével mellen bökte Dianát. – Akkor lőjjön le – mondta. Egy pillanatra csönd állt be. mi ez az egész.a fenébe. Minden szem rá fordult. – Egy pillanat – mondta Mervyn. hogy így nógassa indulásra. hozzad ezt a Loveseyt! A barátnője itt marad. – Elviszem innen magukat a hidroplánon – mondta Mervyn –. Mervyn széttárta a karját. A csíkos öltönyt viselő férfi szólalt meg: – Menjünk. – A hölgy itt marad. ha Mervynt elviszik. – Oké.Mervyn ránézett Lutherre. Sajnos senki nem kérdezte. de nem válaszolt. Nancy nem értette. Diana nyögött a fájdalomtól. csak azt tudta. – Fogja be a pofáját. Nancy azt sem értette. vele akar menni. föltételezte. és induljon! Maga itt nem szabhat feltételeket – válaszolta Vincini. Winnie. mindennek Frankie Gordinóhoz lehet valami köze. Miért rabolják el Dianát? Attól félt. A Vincininek nevezett férfi további utasításokat osztogatott: – Luther. mielőtt a haditengerészeknek elfogy a türelmük. maga viszi a németet. de csak egy feltétellel. Vincini folytatta: – Joe. és idedugják az orrukat. tudja is a választ. . Kölyök. hozd a szőkét! Nancyt átjárta a borzalom. de Gordino nem volt sehol. aztán Luther azt kérdezte: – Mi az a feltétel? Mervyn Dianára mutatott. mit akarnak Hartmann professzortól. mit szeretne.

. Ezek az emberek tényleg lelövik. jobban. – Hagyja itt! – kiáltott rá Luther. – És bármelyiküket kérdezi. aztán amint éppen sikerült volna négykézlábra emelkednie. Nancy rájött. főnök! Nézz csak ki az ablakon! Harry Marks elájult. Diana megkönnyebbülésében ismét sírni kezdett. Vajon látom-e még Mervynt? – kérdezte Diana magában. még van rá ideje. Először átrepült a bőröndökön.– Ne higgye. Vincini azt mondta: – Múlik az idő! Menjünk innen. Bármelyikük elvezeti azt a koszos hidroplánt. Luther azt mondta Joe-nak: – Hagyja itt a nőt! – A fenébe hagyom itt – morogta Joe vörös fejjel. nem azért. hogy nőket szedjen össze! – Luthernek igaza van – szólt közbe Vincini. Aztán nem emlékezett semmire. hogy magára vagyok szorulva – mondt Vincini. A motoros tengerészkülsejű kapitánya föl akarta valamire hívni a figyelmüket. egy újabb lökésből fejjel nekirepült a falnak. – Oké. Odakint megszólalt egy hajókürt. Nem mintha ez sokat számítana. – Majd szerzünk neked később egy másik ribancot. oké – mondta Joe kelletlenül. amikor a Clipper belecsapódott az öböl vizébe. – Kérdezze meg őket! Ha úgy érzi. Féltette Mervynt. A szomszéd szobából a kölyök rémült hangja hallatszott: – Úristen. a gengszterek nem tudnak Ned létezéséről. – Azért fizetem. . Elöl van egy kabin tele a Pan American pilótáival. mint maga. ugyanazt a feltételt fogja szabni felelte Mervyn. ha akarják. hogy Hartmann elrablásában segítsen.. de gyorsan.

Fölült. és akkor övé a hajó. majd szétesett. Meg kell tőle valahogy szabadulni. Macskaléptekkel ment végig a kabinon. A két pilótaülés között nyitva volt a csapóajtó. mint megfordítva. hogy odalent többen emelt hangon beszélnek. viszont nappali világosság árasztja el. Aztán egy lövés dördült. Bekukucskált. Végre tudom. gondolta. Viszont nem tört el semmije. Harry ült a földön. Semmi zaj. gondolta. és úgy érezte. és mindennütt összehorzsolta magát. A fiú a kabin ajtajában állt. Csak egy magyarázat kínálkozott: valamilyen okból kényszerleszállást kellett végrehajtani. és legalább annyi meglepetéssel vette észre Harryt. A fedélzeten egy férfi foglalatoskodott. amely elvihetné a part valamelyik elhagyott pontjára. és a pilótafülke ajtajához suhant. Ami még fontosabb. amelyet a Clipperhez kötöttek. Óvatosan kinyitotta az ajtót. az orrban lévő kamra üres. és nagy kavarodásban könnyebb eltűnni. Innen már hallotta. a feje úgy fájt. Ki kell néznie. mi történt. gumicsizmában és munkaruhában. Lehet. A csomagtérben természetesen nem voltak ablakok. és végigtapogatta magát. Az ablakhoz lépett. Résnyire megnyitotta az ajtót. Zsebkendőjével letörölte orráról a vért. itt az alkalom a menekülésre. Egy pillanat múlva megszólalt: – Hol rejtőzött el? . csak egy ember van a fedélzeten. de senkit sem látott. talán veszekednek. Harry érezte. Itt egy gyors motoros hajó. és Percy Oxenfordot látta. mire találták ki a biztonsági öveket. és hallgatózott. Ott is hallgatózott egy darabig. Sehol senki. Úgy tűnt. Fején sapka volt.Mikor végre magához tért. A lövöldözés gengsztereket jelent. Kilépett a folyosóra. hogy Frankie Gordinót akarják kiszabadítani. Hosszú ideig nem hallott semmit. alapjában véve megint szerencséje volt. Hirtelen lépteket hallott. nem értette. Egy motoros hajót látott. még nem érkezhettek meg Port Washingtonba. Tudta. mégis álltak. A szavak értelmét nem tudta kivenni. egészen a csigalépcsőig. Megfordult. a lövöldözés gyakran kavarodással jár. Az orra vérzett. és látta.

Felbérelt egy csomó gengsztert. – Nekem sikerült fellógnom a csapóajtón. hogy segítsenek neki. – És most. – Minek? – Ollis Field pisztolyáért. a Clipper fölött egy hidroplán köröz. Rövid a csöve. és vissza akarja Hartmann professzort küldeni Németországba. belenézett a dobba. – Harry megfordult. Szóval ez volt a titokzatos Mr. mellékhelyisége mellett van – magyarázta Percy. – És hogy van a nővéred? – Egyelőre jól.– Hagyjuk a részletkérdéseket – válaszolta Harry. aztán megpörgette. mert olyan csinos. amikor Baker kapitány elkobozta. Remélem.. – Kivette a revolvert Percy kezéből. és kivette a fegyvert. Lutherről kiderült. A revolver eltűnt belőle. – Én ezt nem tartom olyan nagy ötletnek – mondta. – Nahát! – mondta Harry. harmincnyolcas colt. – És megölték Memburyt. – Jézus. – Csak kinyíratod magad. és a Clipper felé sodortatta magát a hullámokkal. és látták. Kívülről hangos motorzúgást hallottak. és jól elfér a zakó alatt. ami a hölgyek . Harry megrázta a fejét. – Percy kinyitotta a térképasztal fiókját. aki Hartmann professzor testőre volt a Scotland Yardtól. A fiók nyitva volt. – Mindjárt gondoltam – mondta –. hogy náci. Ki lehet az? Egy pillanattal később a hidroplán leszállt. Láttam. – Percy szakértőén megtörte a pisztolyt. Loveseyt. de Percy közben eltűnt. – Mi folyik odalent? – Mr. nem veszik észre Margaretet. De a gengszterek magukkal akarják vinni Mrs.. micsoda kalamajka – mondta Harry. visszatette a fiókba és bezárta. Százezer dollárt adott nekik egy bőrtáskában. Az FBI-ügynökök mind ilyet használnak. Mindketten kinéztek az ablakon. Membury.

Akár a hidroplán utasai jönnek a Clipper fedélzetére. ráadásul nem akarta. De hát mi a fenét csinálhat? Visszatért a pilótafülkébe. egyenként lejjebb ment egy-egy lépcsőfokot. Harry nem akart senkivel találkozni. amíg a lépések elhalnak a lépcsőn. ha jön. azt mondja: – Az istenek kedvelnek engem. Harrynek szimpatikus volt Percy. A csigalépcső kanyarulatában elbújt a fal kiszögellése mögé. s kinézett a következő ajtón. valaki feljön a csigalépcsőn. Lassan. tétovázott. aztán előjött. A folyosó végéről fény szivárgott föl. hallotta. ha elkerülhető. le fogják puffantam. aztán kikukucskált. De ez a fiú nem ismerte a gengsztereket. Elment a csigalépcsőig. Amikor leért. amikor egy hidroplánra van leginkább szükségem. Nyilván ez a csapóajtó a hölgyek mellékhelyisége mellett. A hidroplánt éppen kikötötték a motoroshoz. amely egyre szűkült. Maga éppen akkor érkezett meg a hidroplánjával. Nem tudja Percyt megállítani. Látta. mint egy kutyát. társai és jómagam átrepülhetünk a haditengerészet hajója felett. A konyhába belátott: üres volt. Ha útjukba áll. Segítség érkezett? Vagy a gengszterek kaptak erősítést? Megint nem értette a dolgot. akár a Clipper utasai mennek a hidroplánra. ha a tengerész feljön a gépre a hajóról? Úgyis meghallom. de résnyire nyitva hagyta. aztán úgy döntött. ahogy Tom Luther hangja tiszta amerikai kiejtéssel. és lemegy az orrba. Emlékezett rá. elhaladt a navigátor megfigyelőállása alatt. Percy ügyesen kúszik egy szűk folyosón. lévén a vadászat egyik fő szórakozásuk. ketten vagy hárman is talán. Mit csinálok. amelynek mélyén mégis valami európai hanghordozást érzett. mit mondott Margaret: a családban mindenki remekül lő. és kinézett az ablakon.– Az istenit – mondta Harry. Néhány perccel később többen visszajöttek. s látta. Hamarosan hallotta. A maga segítségével Vincini úr. Kiment a hátsó ajtón. amint Percy leereszkedik egy résen. hogy Margaret elveszítse öccsét. Minden lépcsőn megállt és hallgatózott. és besurranok a mellékhelyiségbe. a pilótafülkén hamarosan átmegy valaki. Úgy jobban hallja. félig lemegy. Harry megvárta. mi történik. hogy jobban hallgatózhasson. amit Deakin . ahogy a gép hátsó részéhez közeledett. Lovesey. Gyorsan átment a hátsó ajtón.

Kilépett a platóra. és remek ötlete támadt. Különben is sietnie kell. Eddig megvolnánk. mit mond. a csörlőre még egy kötelet erősítettek. . Szörnyű. hogy Margaret öccsét megöljék. És akkor. Nem gondolkozott azon. Nem értik majd. Ebből Harry kibogozta. Valamit tennie kell. Majd hazudik valamit. ahogy szokta. ahol kiteszi magát annak. a kiabáló férfinál nincsen fegyver. és húzni kezdte őket. Most jön a neheze. és szívesen hagyta volna. miért oldódtak el a kötelek. gondolta.úr bizonyos fokú árulása révén idehívott. ha valaki rajtakapja. és gyorsan leoldotta a csörlőről a másik kötelet is. A tengerész berohant a kormánykabinba. Luther a hidroplánon akarja elvinni Hartmann professzort. meglátta a kampóhoz erősített kötelet. Egyiküket leküldik. A tengerésznél valóban nem volt fegyver. Lenézett a csapóajtón. A kötélvégek a vízbe csúsztak. maga! Mit csinál? Nem nézett föl. valahogy zavart kell keltenie. A hajóról kiáltást hallott: – Hé. De most már nem végezhet félmunkát. Ekkor meglátta. Annak leoldásához azonban ki kell mennie a platóra. hogy csapdába ejtsen bennünket. A kötelet leoldotta a kampóról és a padlóra ejtette. amivel keresztülhúzhatja a gengszterek számítását. Szíve sebesen vert. Abban reménykedett. Szegény Hartmann. gondolta Harry. Először is eloldja a kötelet. hogy észreveszik. visszaviszik a náciknak. hogyan történt. és beindította a hajó motorját. De Harry nem volt hős. és a tengerbe dobta. A gengszterek pillanatokon belül észreveszik. Leoldotta a kötelet. mivel kelthet zavart. – Hé! Most már fölnézett Harry. Félt. azt pedig nem nézheti karba tett kézzel. Gyorsan lement a létrán. Percy minden pillanatban valami marhaságot csinálhat. Óvatosan újra fölment a csigalépcsőn. Most már tudta. Most azonban Percy bármelyik pillanatban valami hülyeséget csinálhat.. derítse ki. hogy minden a maga útján törénjen. Megragadta a köteleket. hogy a hajó már nincs kikötve..

és zsebre tették a pisztolyukat. vékony kis alak volt. és abban a pillanatban rántotta elő pisztolyát. Harrynek még mindig a kezében volt a boka. tudta például. és óvatosan lenézett a csapóajtón. A másik. nézzetek már ki az ablakon. Vegyétek már észre. Átment a fülkén. gondolta. Az egyik ronda. Ha sikerül. végig a kabinon. hogy nincs meg a hajótok! Amíg bírom idegekkel! Végre újra lépéseket hallott. Mikor úgy gondolta. az a kis randa megfordult. Mikor félig leért.Harry félve gondolt rá. ha visszamennék a rejtekhelyemre. óvatosan kikukucskált az ajtó résén. mit csinál akkor. nehéz lépteket. hát rántott rajta egy nagyot. talán tizennyolc éves. ha arra gondolt. Talán okosabb lenne. Egy hosszú percig semmi sem történt. Két férfi állt az orrban. A vékony gengszter elvesztette egyensúlyát. Úgy hallotta. Lement a létrán. A hajó kapitánya úgy manőverezett. de Harry nem érzett semmit. . Ilyen ízléstelenül csak egy gengszter tud öltözködni. Harry indián diadalüvöltést hallatott. gondolta Harry. a két gengszter újra kiköti a hajót. Harry megrézte. Harry szíve a torkában dobogott. Harry erre várt. Harry tudott egyet s mást a gengszterekről. hogy nagyon nem szeretik az ilyen tréfákat. de ehhez el kell tenniük a fegyverüket. Mindenesetre lehajolt. és társába kapaszkodott. hogy megint sikerüljön a Clipper közelébe jutnia. és megrántotta a kis ember bokáját. Azok ketten kiléptek a platóra. mit tesznek vele. Harrynek egy gengszter is túl soknak tűnt. amikor Harry odaért. Kiverte a hideg veríték. Gyerünk. Lövés dördült. ha elkapják. haragos. A fülke üres volt. amit Harry nem értett. Erre meglepő dolog történt. ketten vannak. Mind a két gengszter szó nélkül a tengerbe esett. a fiatalabbiknak sikerüli elkapnia az egyik feléje dobott kötelet. gondolta Harry. Zsebébe nyúlt. Fölrohant a létrán. a másik egészen fiatal. amint fölszaladnak a csigalépcsőn. kezükben pisztoly. és meglátta Harryt. és ismét elrejtőzött a csomagtérben. Egy darabig egymásba kapaszkodtak. siető. itt a halál. már biztosan lementek az orrba. Ennek nem örült. Még pisztoly nélkül is félreismerhetetlenül gengszterek. A tengerész kiáltott valamit a két gengszternek. a kötél kiesett a kezéből.

a zavaros szerepcseréktől. kijutott a pilótafülkébe. aztán a fegyverektől. a mérnök nem mérnök. aztán ismét fölbukkant a hullámok között. amikor a gengszterek megjelentek a fedélzeten. Harry látta. valójában az első puskalövés hangjára elbújna egy bokor alá. aki: Gordino nem Gordino. Megmozdulni sem maradt bátorsága. Talán csak megölnék. hogy nem is tehetne semmit. Lenehan és Mr. Megijedt az emberrablók brutalitásától. egy vértócsa közepén. Csak a képzeletben volt motoros futár a csatatéren. hogy Membury ott feküdt a kabinban holtan. s olyan hangos. de ez nem segítene semmit. Hallgatott. Gyorsan visszament a kamrába. egy szót sem szólt. De akkor is meg kell próbálnia. nem az. de legjobban attól ijedt meg. mi történik velük. amikor a kölyöknek nevezett csibész észrevette. mikor mindenkiről kiderült. ritmikus és állandó. és visszavinnék Németországba. hogy kössék meg újra. Már a kényszerleszállástól nagyon megijedt. hogy harcolni akar a fasizmus ellen: hát most itt lenne az alkalom! A nácik el akarják rabolni Hartmann professzort. amikor Vincini elküldte két társát. sem amikor megérkezett Mrs.A két maffiózó elmerült. Miért? Mert megbénította a félelem. mi folyik az utastérben. Sose félt még ennyire. ha nem másért. Lovesey. Hősiessége csak a képzeletében létezik. Sokkal fontosabb volt megtudni. hát Ian emlékéért. Most hirtelen úgy érezte. Margeret tisztán hallotta a saját szíve dobogását. s ezért még külön is szégyellte magát. amikor gyengének nevezte. – Ezt Clive Membury haláláért kaptátok! – kiáltotta Harry. hasznavehetetlen. Mint a dob. apjának igaza van. aztán leóvakodott a csigalépcsőn. hogy eloldozódott a hajó. míg dobogó szívvel a félelemtől bénultan ült az asztalnál. egyikük sem tud úszni. és Luther nem békés üzletember. Lehet persze. hallgatott. ő pedig nem tesz semmit ez ellen. Ilyesmiken gondolkozott. hogy azt hitte: mások is hallják. fölmászott a létrán. . Egy szót sem szólt a kényszerleszállás közben. Ha valódi veszélybe kerül. Évek óta beszélt arról. Nem is várta meg.

– Mit? – kérdezte Vincini. sikított. Joe rémülten csapkodott. és a kényszerleszállás után . amikor meglátta a két fuldoklót. hogyan fulladozik a vízben a két gengszter.De amikor látta. a kölyök pedig a víz alatt volt. A kölyök megpróbálta valahogy felszínen tartania magát. de nem vették észre. Mikor Margaret sikított. és nagy adag tengervizet nyelt. A két fuldokló most a víziszárny közelébe került. Joe elmerült. gondolta. – Kicsoda? – Talán van még valaki ezen a kurva repülőgépen. amíg kereste a rendőrség. – Hogy eshettek a vízbe? – Talán belökték őket – felelte Vincini. ismét fölbukkant. és nem jött föl többé. – Kicsoda? – kérdezte Vincini. rám ne számítsanak. A kölyök elmerült. – Nem tudok csinálni semmit. és lenyomta. hogy a maga életét mentse. Már hosszú ideje az ablakon bámult ki bénult félelmében. megint elmerült: aztán már nem bukkant föl többé. Margaret azt gondolta: Harry! Lehetséges lenne? Netán még mindig a gépen van? Elbújt valahol. Ha nincsenek pánikban és észreveszik. – Hogy történt? – kérdezte Luther. – Csináljon valamit! – üvöltötte Luther Vincininek. de a másik a kölyök hátára mászott. Margaret összeborzongott. Margaret a Clipper hangszigetelt falain keresztük csak tompán hallotta a fuldokló borzalmas kiáltását. – A vízben vannak! – üvöltötte hisztérikusan. – Joe és a kölyök? – Igen! A tengerész egy kötelet dobott feléjük a hajóról. de a két fuldokló nem vette észre. talán föl tudnak rá mászni. Mindkettő halott. Joe ezzel utolsó támaszát is elveszítette. Szörnyű látvány volt. Ha az a két hülye nem menti meg saját magát. Luther az ablakhoz rohant.

ő inkább kereste a bajt. aztán megfontoltan mondta: – Takarodj a pokolba. Vajon mire készül? – Az egész terv kezd szétesni – mondta Luther. Margaret büszke volt Percyre. amit Baker kapitány vett el az FBI ügynökétől. Percy rögtön azután eltűnt. ahogy megbeszéltük – felelte Vincini. a kapitány. a hang az ő szájából jön. De ez nem volt jellemző Percyre. Vincini mögött. Nem értem. Vincini megdöbbentően gyorsan mozdult. a gép hátsó részéből megszólalt Percy kamaszos. aztán rájött. mikor a hajót kikötötték a Clipperhez. közvetlenül Margaret mellett Luther Hartmann professzor fejének szegezte fegyverét. Margaret rögtön kitalálta. Mervyn Lovesey. – Dobja el a fegyverét – válaszolta Percy mutáló hangján. a német meg a dohány. ugyanakkor rettegett az életéért. Csak egy lövést hallott. és a fedélzeti mérnök. Az étkező zsúfolva volt emberekkel. A dörrenés valósággal megsiketítette Margaretet. maga. ahogy a három ember éppen elhagyta volna az étkezőt. Margaretnek az a szörnyű érzése támadt. Aztán. lövés dördült. Rövid csövű fegyver. s ő kap golyót a hasába. nagyon lassan megfordult. de hogy ki lőtt rá . hogy ugyanaz. Ha valaki útban van. hasba kell lőni. kölyök. még mutáló hangja: – Egy lépést se! Margaret meglepetésére Percy kezében revolver volt. – Én. A másik oldalon állt Nancy. Vincini lassan. hogy a lépcsőn Percyvel fognak találkozni. Nyugodjon meg. Diana Lovesey. Margaret feltételezte. távolról sikoltást hallott. hogy a mellékhelyiségbe ment és elbújt. mit izgatja magát. kezében megcsillant a fegyver. amit egyenesen Vincinire szegezett. és menjünk. Most kinyújtott karral tartotta. – Mit csináljunk? – Elmegyünk a hajóval úgy.ismét előjött? Harry lökte be a két gengsztert a tengerbe? Aztán rögtön Percyre gondolt. Oldalt vetette magát. mint elrejtőzött előle. mintha sportlövészeten lenne. Vincini egy alapos pillantást vetett Percyre.

hogy Luther rálő Percyre. hogy megmozduljon. nem tudom megtenni. Látszott. a professzor inkább a halált választja. Luther lelövi a professzort. menjen az orrba a csapóajtóhoz. Percy eldobta a pisztolyt. a banda utolsó tagjára.kire. vagy akár mondjon valamit. Kezéből kiesett az aktatáska. de a többiek azonnal rávetik magukat és Hartmann megmenekül. A pisztoly csöve halántékába nyomódott. Margaret attól félt. Hartmann professzor föláldozta volna saját életét. mintsem visszamenjen a náci Németországba. vagy megölöm a lányt. Hartmann lassan fölkelt. de most Margaret életéről volt szó. Vincini azonban megtántorodott. hogy harcoljon. nem vagyok kész a halálra. Talán igaza volt? Csak annyit kellene tennie. Hartmann hirtelen mozdulattal kiszabadította és a földre vetette magát. Meglátta apját. aki még fegyvert tartott a kezében. amit Lutherben Vincini megölése keltett. Margaret túlságosan rémült volt ahhoz. Lord Oxenford arcán rémület ült. Mindenki Lutherre nézett. Átlátta. amit mondok. Az idő lelassult. Most minden rajtam áll. Margaretet hirtelen valami végtelen nyugalom szállta meg. hogy megmozdul. aztán szinte megállt. és melléből patakzott a vér. Margaretnek eszébe jutott. apja azt mondta: egy napig se bírná a hadseregben. túl gyenge ahhoz. Percynek láthatóan nem volt semmi baja. a professzor megmenekül. Szálljon föl a hajóra. Fájt. maga elé rántotta. Ha feláldozom magam. és rémülten meredt az emberre. rögtön elbőgi magát. Luther nagyon okos. Hartmann fejéhez teszi a fegyvert. Aztán attól félt. Tegye. Luther megragadta Margaretet. mint . Luther egész testében remegett. elzuhant. ami bekövetkezett. A rémült csendben végre megszólalt: – Hartmann. De ez nem igazságos! Nem voltam rá fölkészülve. és a revolver csövét homlokához szorítotfa. Csak egyetlen mozdulatot. ami kinyílt: vére a bankjegykötegekre folyt. nem tudta. Csak attól nem félt. de Margaret életét nem áldozhatta föl. Luther lelövi. ugyanúgy félt. Mindenki megdermedt a teremben. gondolta Margaret. akit megölt. mint Margaret. fölhasználva a zavart.

Luther háttal a földre zuhant. Megteszem. Mr. De amikor kinézett az ablakon. Igen. gondolta Margaret.egy rémálomban. Luther! Mindenki A revolver csövének nyomása kissé enyhült Margaret halántékán. Leroskadt egy székre. Bátor voltam. Aztán mindenki egyszerre mozdult meg. kérek! Mindenki maradjon csöndben! Margaret Luther még mindig a földön feküdt. Harry és Eddie erősen tartották. – Azt hiszem – felelte Percy. – Nagyon bátor voltál! – Te is – válaszolta Percy. Hirtelen meghallotta Harry hangját: – Megérkezett a tengeralattjárója. mondta magában Margaret. mert a legénység tagjai időközben elhagyták az egyes . de nem érzett semmit. meglátta a tengeralattjárót. Percy odarohant hozzá. Ben! – mondta a rádiósnak. önkéntelenül kinézett az ablakon. Érezte. Baker kapitány azt mondta: – A közelben van a haditengerészet egyik hajója. Hirtelen egész testéből elszállt az erő. Gyorsan lebukott és kirántotta magát Luther szorításából. nem érte a golyó. A veszély elmúlt. Egy lövést hallott. – Csöndet körülnézett. Ketten térdeltek rajta. szürke cápaként lebegett a vízen. – Jól vagy? – kérdezte Margaret. Élek. Harry kitépte kezéből a fegyvert. megölelték egymást. Az utasok most mind egyszerre kezdtek el kiabálni. Eddie és Harry. amely hatalmas. és gondolatban elbúcsúzott a világtól. Eddie Deakin úgy zuhant rá Lutherra mint egy fa. de Baker kapitány túlharsogta a hangzavart. Mély lélegzetet vett. Luther figyelmét egy pillanatra elvonta a bejelentés. gondolta Margaret.

Mondd azt neki. szedd össze ezt a sok rohadt lőfegyvert. és őriztesd! Erre már Harry is leszállt Lutherről. Vincini beszélni akar vele. A kapitány végre megértette min nevetnek. német tengeralattjárót észleltünk. akit nem kaptunk el.kabint és betódultak az étkezőbe. uram: a tengeralattjáró is venni fogja az adást. Az utasok annyi erős kifejezést hallottak a gengszterektől. Margaret elnevette magát. ha erős kifejezést használtam. és maga is elmosolyodott. Margaret azt hitte. Harry és Margaret egymásra néztek. Ha megengedi. aztán lassan a többiek is. – Azonnal menj a rádióhoz. ő meghalt. Egy idő után Harry a lány fülébe súgta: – Nézzen csak ki az ablakon! Odakint a tengeralattjáró szürke háta lassan a víz alá merült. A hajó kormányosa. – A kapitány rájött. Margaret pedig a fiú karjába vetette magát. – Annál jobb – morogta a kapitány. hogy első pillanatban nem is értették. Eddie. miért kér elnézést a kapitány. és az utasok felé fordult: – Elnézést kérek. hogy élnek. uram. nem látja többet. . – Az utasoknak mára elég a veszélyes helyzetekből. Megölelték egymást. A legénység egy tagjához fordult: – Ezt az alakot vidd be az egyes kabinba. Azt hitte. és indult. Harry leült mellé. Harry elhagyta. A kapitány folytatta: – Van még egy gengszter. és szedd ki belőlük a golyókat. és jelentsd a hajónak. és ebben az esetben eltűnik. és együtt vannak. – Ben Thompson eltűnt a csigalépcső irányába. Eddie leszállt Lutherről. Margaret rámosolygott Harryre és megcsókolta. hogy káromkodott. A kapitány a navigátorhoz fordult: – Jack. – Igen. Hirtelen nagyon csodálatosnak tűnt. Később azt hitte. menj az orrba és csald be. akit a legénység két tagja elvezetett.

Carol-Ann képtelen volt megérinteni Eddie-t. hogy újra egyedül maradjon. Különben amúgy is kirúgnának. uram – mondta Eddie. és azt kérdezte: – Mikor kell legközelebb repülnöd? Szóval erről van szó. valahányszor Eddie hozzáért. Mégis összerezzent. – Köszönöm. aki ilyen nagyszerűen viselkedett volna. miért tetted. hogy egy legénységhez tartozunk. és a lehető legjobbat hoztad ki belőle. s mintha gombóc lett volna a torkában. aki lehozta a gépet a tengeren. fölmondok. ezt legalább ötvenszer elmondta. és Carol-Ann minden alkalommal lelkesen bólogatott. és meleg tejeskávét ivott. Ült az étkezőben. nem nézett Eddie szemébe. Carol-Ann retteg attól. és – Eddie. Sápadt volt. – Nem is tudom megmondani. Férje közvetlenül mellette ült. amit Davy készített neki a konyhában. gondolta Eddie. Nem alkalmazhatnak egy fedélzeti mérnököt. Értem. . de nem hitte el. Megkönnyebbült.29 Mikor már mindennek vége volt. Újra meg újra elmesélte. de Carol-Ann nem emelte föl a tekintetét. – Most már túl vagyunk rajta – mondta Eddie újra meg újra. – Többet nem fogok repülni – mondta. Baker kapitány közbeszólt: véletlenül meghallotta ezt a mondatot. hogyan rontottak be a gengszterek a házba. Nem ismerek még egy embert. és azt ismételgette. és nézte. reszketett. Bátor voltál és okos. Lehetetlen helyzetben voltál. amit tettél. valamit meg kell mondanom. Egyszerre aztán ránézett Eddie-re. mennyire jólesik ez nekem. Amikor éppen szilvát tettem el. mintha az egész történetben ez lenne a legszörnyűbb. – Amint megérkezünk. Büszke vagyok. és hogyan rángatták be az autójukba. mint én. nincs semmi baja. Ebből a szempontból igazán könnyen megnyugtathatja feleségét.

a többi költségre pedig kölcsönt veszünk föl. meg feltöltöd őket benzinnel. Percy azonnal megvidámodott. hogy megvegyük a mezőt. megszorította. és Nancy éppen Mervynt ölelte magához. leült. Carol-Ann egyre jobban átadta magát a reménynek. – Miért ne? De csak amíg a gyerek megszületik. – Igaz – válaszolta Baker. – Én vezethetném a könyvelést és intézhetném a telefonokat. Nancy nem örült egyértelműen a dolognak. azt hiszem Percynek kellene köszönetet mondanunk. Végeredményben mindannyiunkat ő mentett meg. – Kapitány úr. aki meglehetősen egyedül üldögélt az asztalnál. akit szeret. és megkopogtatta Mervyn vállát. Carol-Ann azt kérdezte Eddie-től: – Ha nem repülsz többet. és kezet fogott vele: – Bátor ember vagy. és végre ő is elmosolyodott. Vajon Diana nem akarja-e beárnyékolni ezt a boldogságot? Diana elég tétován hagyta . Látta. Megveregette Eddie vállát. Megfogta férje kezét. – Kinyújtotta kezét. kapitány úr – felelte. hogy él és együtt lehet a férfival. amíg te szereled a gépeket. de most gyanakodni kezdett. mihez kezdesz? – Belevágunk abba az üzletbe. hogy Carol-Annben remény gyúl. aztán Percyhez lépett. ahol a repülőtér lesz.Szeme sarkából észrevette Percyt. A kapitány beszélgetni kezdett vele. amikor megjelent Diana. – És nem csinálhatnánk együtt? – kérdezte. – Lehetséges? – Van annyi megtakarított pénzünk. de nemigen mer hinni benne. Percy – mondta. – Köszönöm. Eddig tele volt a szíve az örömmel. amiről már annyit beszéltünk. és ezúttal Carol-Ann nem rezzent össze. Eddie mosolygott.

Nancy már elkészült a “próbáljuk meg újra” jelenetre. Diana két kézzel fogta Mervyn kezét. Diana. Nancy nem egészen értette.el Mervynt. Remélem boldog leszel. hogy ellenségként kelljen elválniuk. Talán azért jön a nő. Diana megfordult. – Igen – válaszolta. Én is ezt kívánom neked. Kezet fogtak. – Minden jót – mondta Diana. s azóta időnként a megbánás jelei mutatkoztak rajta. Nem akarnak együtt maradni. de Mervyn magatartása is elárulta. ő sem biztos a dolgában. – Tessék. Nancy önkéntelenül azt mondta Dianának: – Kezet fog velem is? Diana csak egy pillanatig tétovázott. Újra elsírta magát. – No. Diana. de ehelyett Diana azt mondta: – Sok szerencsét. Mervyn arca ünnepélyes kifejezést öltött: – Köszönöm. hogy visszakönyörögje magát? Mervyn megfordult és óvatos pillantást vetett feleségére. Mindazonáltal kinyújtotta kezét és azt mondta: – Hát persze. Mervyn pedig akkor bizonyította. Diana szeme könnyes volt. amikor a gengszterekkel alkudozott Diana érdekében. Mervyn. és mi lesz velünk? – kérdezte Mervyn. Nancy most megértette: Mervyn és Diana most bocsátottak meg a sok egymásnak szerzett keserűségért. – Szeretnék veled kezet fogni – mondta Mervynnek. és visszament a kabinjába. valamit még mindig érez az asszony iránt. ez pontosan mit jelent. de nem akarják azt sem. de arcán határozottság tükröződött. – Mit fogunk csinálni? . – Minden jót – válaszolta Nancy.

Nancy egy motor hangját hallotta. aztán azt mondta: . De ki vezeti? Margaret gázt adott. nem volt rá ideje. Az amerikai őrhajó egy német tengeralattjáró nyomában járt. Kinézett az ablakon. De föl fogja ajánlani. – Még nem. mire eszükbe jut Harry. hogy észrevegyék. Nagyjából olyan volt. most mi következik. hogy azért üldözzön valakit. Másodpercek alatt léptek le. és mindenféle térképet talált. A motor alapjáratban működött. és tudták. és Margaret lelkesen kiáltott: – Szabad vagyok! Szabad vagyok! Az ötlet egyazon pillanatban született meg Harryben és Margaretben. Mikor megérkezik a rendőrség. ugyanarra gondolnak. emberrablókkal. Harry átkutatott egy szekrényt. – Fölajánlotta az állást? – kérdezte Mervyn meglepetten.Nancy csak most jött rá. mint apa hajója Nizzában. nem fogják őket üldözni. Eddie éppen akkor hurcolta le a tengerészt a csigalépcsőn. Egy darabig tanulmányozta őket. ezalatt Margaret a műszerfallal ismerkedett. a gengszterek motorosa sebesen távolodik. hanem egy jóval kisebbé. Az utasok és a legénység túlságosan el voltak foglalva az ünnepléssel ahhoz. Margaret és Harry egymásra néztek. és a hajó távolodni kezdett a Clippertől. – Én leszek Nat Ridgeway európai igazgatója. Álltak a folyosón. Nem a Clipper valamelyik hatalmas motorjának hangja volt. Margaret remélte. mert Londonban eltulajdonított egy pár kézelőgombot. még el se mondta tervét. Sok időnek kell eltérnie. és bezárta az egyes kabinba Tom Luther mellé. és nem tudták. A szél belekapott hajába. amint Margaret és Harry leosonnak az orrba. a gyilkosokkal. Talán az őrhajó érkezett meg? Meglepetésére azt látta. Harry kioldotta a köteleket. kalózokkal foglalkoznak majd. és fölszállnak a hajó fedélzetére.

Margaret elnevette magát. Én igazán nem értek a navigáláshoz. bemegyünk a városba. estére ott leszünk. szerencsés csillagzat alatt születtem. – Nagyjából – felelte. miért szeret pont engem. – Kicsit később újra megszólalt: Van erre egy nagyobb város. A kanadai oldalon kéne kikötnünk. – Mi a baj? Harry a fejét rázta. – Mit fogunk csinálni. pénzt? – kérdezte Margaret egy kis . kiveszünk éjszakára egy szobát. Maga elé meredt. Azt hiszem.– A legtöbb térkép egy Blacks Harbour nevű öblöt ábrázol. Harry átkarolta a lány derekát. – Mi van? – kérdezte a lány. Harry letette a térképeket. talán hetvenöt mérföldre északra. Igaza volt. Anyám mindig azt mondta. nagyon nem tévedhetünk el. St. – Maga olyan gyönyörű – mondta végül. – Honnan szerzünk aggodalommal. nem semmi egy ilyen gyönyörű lánnyal menni egy hajón. miközben süt a nap. Johnban vasútállomás is van a térkép szerint. és reggel elmegyünk az első vonattal. de ha a part mentén megyünk. – St. – Hát – mondta –. Johnba? – A parton hagyjuk a hajót. Válaszképpen Margaret rámosolygott. ami közvetlenül a határon van az Államok és Kanada között. Johnnak hívják. Észak felé megyünk? Margaret egy pillantást vetett az iránytűre. mint aki valamit nem tud elhinni. – Mindenki beleszeretne magába. – Nem értem. ha ismerné – válaszolta. ha megérkezünk St. ennek az öbölnek lehetünk a közelében. és Margaret mellé állt a kormánykeréknél.

Luther táskája.– Hát. . – Nekem csak egy pár angol fontom van. és ki kell majd fizetnünk a szállodát. – Ez Mr. – Bárcsak én is elhoztam volna a kézitáskámat. azzal gond lesz – felelte Harry... és hahotázni kezdett. Margaret nem értette. ruhát kell vennünk. mint maga. Luther táskáját? – Mert százezer dollár van benne – felelte Harry. – Miért hozta magával Mr. a vonatjegyet. Harry vidáman nézett Margaretre. – Ez nem az én táskám – mondta.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->